18.2.2012

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 48/1

---

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK AJÁNLÁSA

(2012. február 10.)

az Európai Unió Tanácsa számára a Bank of Greece külső könyvvizsgálóiról

(EKB/2012/1)

2012/C 48/01

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK KORMÁNYZÓTANÁCSA,

tekintettel a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmányára és különösen annak 27.1. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)	Az Európai Központi Bank („EKB”) és a nemzeti központi bankok beszámolóit az EKB Kormányzótanácsa által javasolt és az Európai Unió Tanácsa által jóváhagyott független külső könyvvizsgálók ellenőrzik.

(2)	A Bank of Greece jelenlegi külső könyvvizsgálóinak megbízatása a 2011. pénzügyi év ellenőrzését követően megszűnik. Ezért külső könyvvizsgálók kinevezése szükséges a 2012. pénzügyi évtől.

(3)	A Bank of Greece a KPMG Certified Auditors A.E.-t választotta külső könyvvizsgálójának a 2012–2016. pénzügyi évekre,

ELFOGADTA EZT AZ AJÁNLÁST:

Ajánlott, hogy a 2012–2016. pénzügyi évekre a Bank of Greece külső könyvvizsgálójaként a KPMG Certified Auditors A.E.-t jelöljék ki.

---

18.2.2012

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 48/2

---

Az európai adatvédelmi biztos véleménye a belső piaci információs rendszer (IMI) keretében történő igazgatási együttműködésről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló bizottsági javaslatról

2012/C 48/02

AZ EURÓPAI ADATVÉDELMI BIZTOS,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 16. cikkére,

tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájára és különösen annak 7. és 8. cikkére,

tekintettel a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1),

tekintettel a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (2),

tekintettel a 45/2001/EK rendelet 28. cikkének (2) bekezdése szerinti véleménykérésre,

ELFOGADTA A KÖVETKEZŐ VÉLEMÉNYT:

1.   BEVEZETÉS

1.1.   Egyeztetés az európai adatvédelmi biztossal

1.

2011. augusztus 29-én a Bizottság elfogadta a belső piaci információs rendszer (IMI) keretében történő igazgatási együttműködésről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatot (3) (a továbbiakban: „a javaslat” vagy „a javasolt rendelet”). A javaslatot egyeztetés céljából ugyanazon a napon elküldték az európai adatvédelmi biztosnak.

2.

A javaslat elfogadása előtt az európai adatvédelmi biztos lehetőséget kapott arra, hogy nem hivatalos észrevételeket tegyen a javaslattal, azt megelőzően pedig „Az egységes piac jobb irányítása nagyobb fokú adminisztratív együttműködés révén: Stratégia a belső piaci információs rendszer (IMI) kiterjesztésére és fejlesztésére” című, a javaslatot megelőző bizottsági közleménnyel (4) (a továbbiakban: „az IMI-stratégiáról szóló közlemény”) kapcsolatban. Ezen észrevételek nagy részét a javaslat figyelembe vette, aminek következtében megerősödtek a javaslatban szereplő adatvédelmi biztosítékok.

3.	Az európai adatvédelmi biztos üdvözli, hogy a Bizottság hivatalosan egyeztetett vele, továbbá azt, hogy a javaslat preambuluma hivatkozik erre a véleményre.

1.2.   A javaslat célkitűzései és hatálya

4.

Az IMI olyan információtechnológiai eszköz, amely lehetővé teszi a tagállamok illetékes hatóságai számára, hogy a belső piaci jogszabályok alkalmazása keretében információt cseréljenek egymással. Az IMI az uniós tagállamok nemzeti, regionális és helyi hatóságai számára biztosítja, hogy gyorsan és egyszerűen tudjanak kommunikálni más európai országokban lévő társhatóságaikkal. A kommunikáció során a tárgyhoz tartozó személyes adatok – többek között a különleges adatok – feldolgozására is sor kerül.

5.

Az IMI-t eredetileg egyéni információcserékre szolgáló kommunikációs eszközként hozták létre a szakmai képesítésekről szóló irányelv (5) és a szolgáltatásokról szóló irányelv (6) értelmében. Az IMI segítséget nyújt a felhasználóknak abban, hogy egy másik országban megtalálják azt a hatóságot, amellyel felvehetik a kapcsolatot, és amellyel előre lefordított szabványkérdések és -válaszok segítségével kommunikálhatnak (7).

6.	Az IMI azonban rendeltetése szerint olyan rugalmas, horizontális rendszer, amely a belső piaci jogszabályok számos területét támogathatja. A tervek szerint a rendszer alkalmazása fokozatosan bővülni fog, hogy a jövőben további jogalkotási területeket támogasson.

7.

A tervek szerint az IMI funkciói is bővülni fognak. Az egyéni információcserék mellett egyéb funkciók bevezetését is tervezik, illetve néhány funkciót – mint például „az értesítési eljárásokat, a riasztási mechanizmusokat, a kölcsönös segítségnyújtási megállapodásokat és a problémamegoldást” (8) – már be is vezettek, továbbá „adattár jön létre az IMI-szereplők általi jövőbeli hivatkozás céljából” (9). E funkciók nagy része – de nem az összes – magában foglalhatja személyes adatok feldolgozását is.

8.	A javaslat célja, hogy egyértelmű jogalapot és átfogó adatvédelmi keretet biztosítson az IMI-hez.

1.3.   A javaslat háttere: fokozatos megközelítés az IMI-re vonatkozó, átfogó adatvédelmi keret létrehozásához

9.

2007 tavaszán a Bizottság kikérte a 29. cikk alapján létrehozott adatvédelmi munkacsoport véleményét az IMI adatvédelmi vonatkozásainak felülvizsgálatához. A 29. cikk alapján létrehozott adatvédelmi munkacsoport 2007. október 20-án adta ki véleményét (10), amelyben azt ajánlotta a Bizottságnak, hogy az IMI-n belüli adatcseréhez egyértelműbb jogalapot és különleges adatvédelmi biztosítékokat hozzon létre. Az európai adatvédelmi biztos tevékenyen részt vett az IMI-vel foglalkozó alcsoport munkájában, és támogatta a 29. cikk alapján létrehozott adatvédelmi munkacsoport véleményének következtetéseit.

10.

Az európai adatvédelmi biztos ezt követően további útmutatást adott a Bizottságnak arról, hogyan biztosítsa lépésről lépésre egy átfogóbb adatvédelmi keretet az IMI számára (11). Ezen együttműködés keretében, valamint az IMI végrehajtásáról szóló, 2008. február 22-i véleményének (12) kiadása óta az európai adatvédelmi biztos – az IMI-re vonatkozó, átfogóbb adatvédelmi keret létrehozása és a jogbiztonság érdekében – következetesen hangsúlyozza a rendes jogalkotási eljárás keretébe tartozó új jogi aktus szükségességét. Az említett jogi aktusra irányuló javaslat előterjesztése most történt meg (13).

2.   A JAVASLAT ELEMZÉSE

2.1.   Az európai adatvédelmi biztos általános véleménye a javaslatról és az IMI szabályozásával kapcsolatban felmerülő főbb kihívásokról

11.

Az európai adatvédelmi biztos általános véleménye az IMI-ről pozitív. Az európai adatvédelmi biztos támogatja a Bizottság azon céljait, hogy elektronikus adatcsere-rendszert hozzon létre és szabályozza annak adatvédelmi szempontjait. Ez a korszerűsített rendszer nemcsak javítani fogja az együttműködés hatékonyságát, hanem segíthet az alkalmazandó adatvédelmi jogszabályok következetes betartásának biztosításában is azáltal, hogy egyértelmű keretet biztosít arra vonatkozóan, hogy milyen információk, kivel és milyen feltételek mellett cserélhetők.

12.

Az európai adatvédelmi biztos azt is üdvözli, hogy a Bizottság az IMI vonatkozásában európai parlamenti és tanácsi rendelet formájú, horizontális jogi aktust javasol. Örvendetesnek tartja, hogy a javaslat átfogóan hangsúlyozza az IMI szempontjából leginkább releváns adatvédelmi kérdéseket. Észrevételeit e pozitív háttér figyelembevételével kell értelmezni.

13.

Mindemellett az európai adatvédelmi biztos figyelmeztet arra, hogy a több területre vonatkozó, egyetlen centralizált elektronikus rendszer kockázatokat is teremt. Ezek közül a legfontosabb az, hogy több adat cseréjére kerülhet sor, és szélesebb körben, mint az a hatékony együttműködéshez szigorúan szükséges lenne, továbbá előfordulhat, hogy adatok – többek között esetlegesen idejétmúlt és pontatlan adatok – a szükségesnél tovább maradnak az elektronikus rendszerben. A 27 tagállamban hozzáférhető információs rendszer biztonsága szintén érzékeny kérdés, mivel a rendszer egésze csak annyira lesz biztonságos, amennyire a leggyengébb láncszem azt megengedi.

Főbb kihívások

14.

Az IMI vonatkozásában a javasolt rendeletben létrehozandó jogi keretet illetően az európai adatvédelmi biztos két alapvető kihívásra hívja fel a figyelmet: — a következetesség biztosításának szükségessége, a sokféleség tiszteletben tartása mellett, valamint — a rugalmasság és a jogbiztonság egyensúlyba hozatalának szükségessége.

15.	Ezek az alapvető kihívások fontos hivatkozási alapként szolgálnak, és nagymértékben meghatározzák az európai adatvédelmi biztos e véleményben alkalmazott megközelítését.

A sokféleség tiszteletben tartása mellett biztosított következetesség

16.

Először is, az IMI egy olyan rendszer, amelyet 27 tagállamban használnak. Az európai jogszabályok harmonizációjának jelenlegi állása szerint jelentős eltérések vannak a nemzeti közigazgatási eljárások, valamint a nemzeti adatvédelmi jogszabályok között. Az IMI-t oly módon kell kiépíteni, hogy a személyes adatok azon keresztül történő cseréje során mind a 27 tagállam felhasználói betarthassák nemzeti jogszabályaikat, ideértve a nemzeti adatvédelmi jogszabályokat is. Az adatok érintettjeit ugyanakkor biztosítani kell arról, hogy adataik következetesen védelmet fognak élvezni függetlenül attól, hogy az adatokat az IMI-n keresztül más tagállamba továbbítják-e. A sokféleség tiszteletben tartása mellett biztosított következesség az IMI műszaki és jogi infrastruktúrájának kiépítése szempontjából egyaránt alapvető kihívás. Az indokolatlan bonyolultság és széttagoltság kerülendő. Az IMI-n belüli adatfeldolgozási műveleteknek átláthatónak kell lenniük, a rendszer kialakítására, napi karbantartására és használatára, valamint a felügyeletére vonatkozó döntéshozatali felelősségi köröket egyértelműen meg kell határozni.

A rugalmasság és a jogbiztonság egyensúlyba hozatala

17.

Másodszor, néhány más nagyszabású IT-rendszertől – például a Schengeni Információs Rendszertől, a Vízuminformációs Rendszertől, a váminformációs rendszertől vagy az Eurodac-tól – eltérően, amelyek mind konkrét, egyértelműen meghatározott területeken folytatandó együttműködésre összpontosítanak, az IMI horizontális információcserére szolgáló eszköz, és számos különböző szakpolitikai területen folytatandó információcsere megkönnyítéséhez használható. A javaslat azt is előirányozza, hogy az IMI alkalmazási köre fokozatosan ki fog terjedni további szakpolitikai területekre, és a funkciói is megváltozhatnak oly módon, hogy eddig konkrétan nem meghatározott igazgatási együttműködés-típusokat magukban foglaljanak. Az IMI-nek ezek a megkülönböztető jegyei megnehezítik a rendszer funkcióinak és a rendszerben bonyolítható adatcseréknek az egyértelmű meghatározását. Ezért a megfelelő adatvédelmi biztosítékok egyértelmű meghatározása is nagyobb kihívást jelent.

18.

Az európai adatvédelmi biztos elismeri, hogy szükség van rugalmasságra, és tudomásul veszi, hogy a Bizottság „jövőállóvá” kívánja tenni a rendeletet. Ez azonban nem eredményezheti a rendszer funkcióit és a megvalósítandó adatvédelmi biztosítékokat érintő egyértelműség és jogbiztonság hiányát. Ezen okból kifolyólag a javaslatnak – amennyiben lehetséges – konkrétabbnak kell lennie, és túl kell mutatnia a 95/46/EK irányelvben és a 45/2001/EK rendeletben kifejtett főbb adatvédelmi elveken (14).

2.2.   Az IMI alkalmazási köre és tervezett kiterjesztése (3. és 4. cikk)

2.2.1.   Bevezetés

19.

Az európai adatvédelmi biztos üdvözli, hogy a javaslat egyértelműen meghatározza az IMI jelenlegi alkalmazási körét, valamint azt, hogy az I. melléklet felsorolja azokat a vonatkozó uniós jogi aktusokat, amelyek alapján sor kerülhet információcserére. Ideértendő a szakmai képesítésekről szóló irányelv, a szolgáltatásokról szóló irányelv és a határon átnyúló egészségügyi ellátásra vonatkozó betegjogok érvényesítéséről szóló irányelv (15) konkrét rendelkezései szerinti együttműködés.

20.	Mivel az IMI alkalmazási köre várhatóan bővül, a bővítés lehetséges célterületeit a II. melléklet sorolja fel. A II. melléklet tételei – hatásvizsgálatot (16) követően a Bizottság által elfogadandó – felhatalmazáson alapuló jogi aktus útján helyezhetők át az I. mellékletbe.

21.

Az európai adatvédelmi biztos üdvözli ezt az eljárást, mivel i. egyértelműen behatárolja az IMI alkalmazási körét és ii. biztosítja az átláthatóságot, ugyanakkor iii. lehetővé teszi a rugalmasságot olyan esetekben, amikor az IMI-t a jövőben további információcserékhez használják. Ez azt is biztosítja, hogy az IMI-n keresztül nem bonyolítható információcsere i. olyan megfelelő, konkrét belső piaci jogalap nélkül, amely lehetővé tenné az információcserét vagy felhatalmazást adna arra (17), és ii. amely hivatkozást tartalmaz a rendelet I. mellékletében szereplő jogalapra.

22.	Következésképp még mindig van bizonytalanság az IMI alkalmazási körét illetően, azon szakpolitikai területek tekintetében, amelyekre az IMI kiterjeszthető, valamint az IMI-be felvett vagy felvehető funkciók tekintetében.

23.

Először is, nem zárható ki, hogy az IMI alkalmazási köre kiterjeszthető az I. mellékletben és a II. mellékletben felsorolt szakpolitikai területeken túlra. Ez akkor történhet meg, ha az IMI alkalmazásáról bizonyos információcsere-típusok esetében nem felhatalmazáson alapuló, bizottsági jogi aktus, hanem a Parlament és a Tanács által elfogadott jogi aktus rendelkezik olyan esetben, amikor ezt a II. melléklet nem írta elő (18).

24.

Másodszor, míg az alkalmazási kör új szakpolitikai területekre történő kiterjesztése egyes esetekben a rendszer meglévő funkcióinak minimális módosítását teheti szükségessé vagy egyáltalán nem teszi szükségessé azok módosítását, (19) más kiterjesztés új és eltérő funkciókat, vagy a meglévő funkciók jelentős módosítását teheti szükségessé: — bár a javaslat több, meglévő vagy tervezett funkcióra hivatkozik, ezek a hivatkozások gyakran nem kellően egyértelműek, illetve nem kellően részletesek. Ez változó mértékben érvényes a riasztásokra, a külső szereplőkre, az adattárakra, a kölcsönös segítségnyújtási megállapodásokra és a problémamegoldásra vonatkozó hivatkozásokra (20). A „riasztás” szó, amely egy meglévő kulcsfunkcióra utal, például csak egyetlenegyszer, a (10) preambulumbekezdésben szerepel, — a javasolt rendelet szerint lehetőség van olyan új funkciótípusok elfogadására, amelyeket a javaslat egyáltalán nem említ, — az IMI eddigi leírása szerint információcserére szolgáló IT-eszköz, azaz kommunikációs eszköz (lásd például a javaslat 3. cikkét). A javaslatban említett funkciók némelyike – többek között az „adattár” funkció – azonban úgy tűnik, hogy túlmutat ezen. A megőrzési időszakok öt évre javasolt meghosszabbítása szintén „adatbázis” irányába mutató áttérésre utal. Ezek a fejlemények alapvetően megváltoztatnák az IMI jellegét (21).

2.2.2.   Ajánlások

25.

E bizonytalanságok kezelése érdekében az európai adatvédelmi biztos kettős megközelítést ajánl. Először is azt javasolja, hogy a már előrelátható funkciókat egyértelművé kell tenni és azokra pontosabban ki kell térni, másodszor pedig azt, hogy megfelelő eljárási biztosítékokat kell alkalmazni annak biztosítása érdekében, hogy az adatvédelem az IMI jövőbeli fejlesztése során is körültekintő mérlegelés tárgyát képezze.

A már rendelkezésre álló vagy előrelátható funkciók (például az egyéni információcserék, a riasztások, az adattárak, a problémamegoldás és a külső szereplők) egyértelművé tétele

26.	Az európai adatvédelmi biztos azt ajánlja, hogy a rendelet legyen konkrétabb azon funkciók tekintetében, amelyeknél ezek már ismertek, mint például az I. és a II. mellékletben említett információcserék esetében.

27.	Konkrétabb és egyértelműbb intézkedéseket lehetne például előirányozni a SOLVIT-nak az IMI-be történő integrálásához (22) (a „külső szereplőkre” és a „problémamegoldásra” vonatkozó rendelkezések), valamint a szakemberek és a szolgáltatók jegyzékéhez (az „adattárakra” vonatkozó rendelkezések).

28.

Még egyértelműbbé kell tenni a „riasztásokat” is, amelyeket már alkalmaznak a szolgáltatásokról szóló irányelv értelmében, és amelyek bevezethetők további szakpolitikai területeken is. Különösen a „riasztást” mint funkciót kell egyértelműen meghatározni az 5. cikkben (egyéb funkciókkal együtt, mint például az egyéni információcserék és az adattárak). A hozzáférési jogokat és a megőrzési időszakokat is egyértelművé kell tenni a riasztások esetében (23).

Eljárási biztosítékok (adatvédelmi hatásvizsgálat és egyeztetés az adatvédelmi hatóságokkal)

29.

Ha az a szándék, hogy a rendelet a hosszabb távon esetlegesen szükséges további funkciók tekintetében „jövőálló” maradjon, és ennélfogva a rendeletben még nem meghatározott további funkciók is működjenek, ehhez megfelelő eljárási biztosítékoknak kell társulniuk annak biztosítása érdekében, hogy megfelelő rendelkezések szülessenek a szükséges adatvédelmi biztosítékoknak az új funkció kiépítése előtti végrehajtásához. Ugyanennek kell vonatkoznia azokra az új szakpolitikai területekre történő kiterjesztésre, ahol ez hatást gyakorol az adatvédelemre.

30.

Az európai adatvédelmi biztos egy olyan egyértelmű mechanizmust ajánl, amely biztosítja, hogy a funkciók kiterjesztése előtt vagy más szakpolitikai területekre történő kiterjesztése előtt körültekintően értékeljék az adatvédelmi aggályokat, és szükség esetén további biztosítékokat vagy technikai intézkedéseket hajtsanak végre az IMI architektúrájában. Különösen: — az indokolás 7. oldalán említett hatásvizsgálatot kifejezetten a rendeletnek kell előírnia, és e hatásvizsgálatnak adatvédelmi hatásvizsgálatot is tartalmaznia kell, amelynek különösen arra kell kitérnie, hogy az IMI kialakításában milyen módosítások szükségesek – amennyiben szükségesek – annak biztosításához, hogy továbbra is megfelelő adatvédelmi biztosítékokat tartalmazzon az új szakpolitikai területekre és/vagy funkciókra kiterjedően is, — a rendeletnek kifejezetten elő kell írnia, hogy az IMI kiterjesztése előtt minden alkalommal egyeztetni kell az európai adatvédelmi biztossal és a nemzeti adatvédelmi hatóságokkal. Erre az egyeztetésre az összehangolt felügyeletre vonatkozóan a 20. cikkben előirányzott mechanizmus segítségével kerülhet sor.

31.

Ezeknek az eljárási biztosítékoknak (az adatvédelmi hatásvizsgálatnak és az egyeztetésnek) vonatkozniuk kell a felhatalmazáson alapuló, bizottsági jogi aktus útján történő kiterjesztésre (egy-egy tételnek a II. mellékletből az I. mellékletbe történő áthelyezésére), valamint a parlamenti és tanácsi rendelet útján történő kiterjesztésre, ideértve a II. mellékletben fel nem sorolt tételeket is.

32.

Az európai adatvédelmi biztos végezetül azt ajánlja, hogy a rendelet tegye egyértelművé azt, hogy azoknak a felhatalmazáson alapuló jogi aktusoknak a hatálya, amelyeknek az elfogadására a Bizottság a 23. cikk alapján felhatalmazást kap, kiterjed-e bármely más kérdésre az egyes tételeknek a II. mellékletből az I. mellékletbe történő áthelyezésén túl. Amennyiben megvalósítható, a rendeletben fel kell hatalmazni a Bizottságot arra, hogy egyedi végrehajtási aktusokat vagy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a rendszer további funkcióinak meghatározása vagy a jövőben esetlegesen felmerülő adatvédelmi aggályok kezelése érdekében.

2.3.   Feladatkörök, hatáskörök és felelősségi körök (7–9. cikk)

33.	Az európai adatvédelmi biztos üdvözli, hogy egy teljes fejezetet (II. fejezet) szentelnek az IMI-ben részt vevő különböző szereplők feladatainak és felelősségi köreinek pontos meghatározására. A rendelkezések a következők szerint tovább szigoríthatók.

34.

A 9. cikk a Bizottság adatkezelői feladatköréből fakadó felelősségi köröket ismerteti. Az európai adatvédelmi biztos azt ajánlja, hogy kerüljön a cikkbe egy kiegészítő rendelkezés is, amely a Bizottság annak biztosítása során betöltött feladatkörére hivatkozik, hogy a rendszer kialakítása a „beépített adatvédelem” elveinek és az adatvédelmi kérdéseket érintő koordináló feladatkörének alkalmazásával történjen.

35.

Az európai adatvédelmi biztos örömmel látja, hogy az IMI-koordinátorok 7. cikkben felsorolt feladatai immár tartalmaznak adatvédelemmel kapcsolatos koordinációs feladatokat, például azt, hogy kapcsolattartó személyként járnak el a Bizottság nevében. Ajánlja továbbá annak még egyértelműbbé tételét, hogy ezek a koordinációs feladatok magukban foglalják a nemzeti adatvédelmi hatóságokkal való kapcsolattartást is.

2.4.   Hozzáférési jogok (10. cikk)

36.	A 10. cikk a hozzáférési jogokra vonatkozó biztosítékokról rendelkezik. Az európai adatvédelmi biztos üdvözli, hogy észrevételei nyomán ezek a rendelkezések jelentősen szigorúbbá váltak.

37.

Az IMI horizontális jellegére és kiterjesztésére való tekintettel fontos biztosítani azt, hogy a rendszer garantálja olyan „kínai falak” alkalmazását, amelyek egy szakpolitikai területen feldolgozott adatokat az adott szakpolitikai területre korlátozzák: az IMI-felhasználók (i) csak a szükséges mértékben férjenek hozzá az adatokhoz és (ii) azok egyetlen szakpolitikai területre korlátozódjanak.

38.

Amennyiben elkerülhetetlen, hogy egy IMI-felhasználó több szakpolitikai területre vonatkozó adatokhoz való hozzáférésre legyen jogosult (ami előfordulhat például néhány helyi önkormányzati hivatalban), a rendszernek legalább a különböző szakpolitikai területekről származó adatok ötvözését nem szabad lehetővé tennie. A kivételeket szükség esetén végrehajtási jogszabályokban vagy uniós jogi aktusban kell kifejteni, a célhoz kötöttség elvének szigorú betartása mellett.

39.	Ezeket az elveket a rendelet szövege most körvonalakban ismerteti, de azok szigorúbbá és működőképesebbé tehetők.

40.

A Bizottság hozzáférési jogai tekintetében az európai adatvédelmi biztos üdvözli, hogy a javaslat 9. cikkének (2) és (4) bekezdése, valamint 10. cikkének (6) bekezdése együttesen pontosítja, hogy a Bizottság a jövőben nem férhet hozzá a tagállamok között cserélt személyes adatokhoz, kivéve azokat az eseteket, amikor igazgatási együttműködési eljárás résztvevőjének jelölik ki.

41.

A külső szereplők hozzáférési jogait és a riasztásokhoz való hozzáférési jogot is tovább kell pontosítani (24). A riasztások tekintetében az európai adatvédelmi biztos azt ajánlja, hogy a rendelet írja elő, hogy a riasztásokat alapértelmezés szerint ne küldjék el minden tagállam valamennyi illetékes hatóságának, hanem – a szükséges mértékben – csak az érintetteknek. Ez nem zárja ki, hogy konkrét ügyekben vagy konkrét szakpolitikai területeken ne küldjenek riasztásokat minden tagállamnak, ha azok mind érintettek. Hasonlóképpen eseti alapon végzett elemzés szükséges annak eldöntéséhez, hogy a Bizottság hozzáférjen-e a riasztásokhoz.

2.5.   Személyes adatok megőrzése (13. és 14. cikk)

2.5.1.   Bevezetés

42.

A javaslat 13. cikke az IMI-n belüli adattárolás időtartamát a jelenlegi hat hónapról (amely az ügyek lezárásától számítandó) öt évre hosszabbítja meg, 18 hónap elteltével pedig „zárolni” kell az adatokat. A „zárolás” ideje alatt az adatok csak külön visszakeresési eljárást követően férhetők hozzá, amely csak az adatok érintettjének kérésére kezdeményezhető, illetve abban az esetben, ha az adatok „az IMI révén történő információcsere bizonyítása céljából” szükségesek.

43.

Az IMI így valójában három különböző időtartamon keresztül tárol adatokat: — a feltöltés időpontjától az ügy lezárásának időpontjáig, — az ügy lezárásától számított 18 hónapig (25), — a 18 hónapos időszak elteltét követően zárolt formában, további három évig és hat hónapig (azaz az ügy lezárásától számított öt év elteltéig).

44.

Ezeken az általános szabályokon túlmenően a 13. cikk (2) bekezdése lehetővé teszi az adatok „adattárban” történő megőrzését mindaddig, amíg e célból szükséges, az adatok érintettjének hozzájárulásával, vagy „ha uniós jogi aktus betartása azt szükségessé teszi”. A 14. cikk továbbá az IMI-felhasználók személyes adatainak megőrzése tekintetében hasonló zárolási mechanizmusról rendelkezik, attól a naptól számított öt évig, amikortól azok IMI-felhasználói minősége megszűnik.

45.	Egyéb konkrét rendelkezések nincsenek. Ezért az általános szabályok vélhetően nemcsak az egyéni információcserékre alkalmazandók, hanem a riasztásokra és a problémamegoldásra is (mint a SOLVIT esetében (26)), és valamennyi olyan egyéb funkcióra, amely személyes adatok feldolgozásával jár.

46.

Az európai adatvédelmi biztosnak több aggálya van a megőrzési időszakokkal kapcsolatban a 95/46/EK irányelv 6. cikke (1) bekezdése e) pontjának és a 45/2001/EK rendelet 4. cikke (1) bekezdése e) pontjának fényében, amelyek egyaránt előírják, hogy a személyes adatok tárolása úgy történjen, hogy az érintettek azonosítását csak az adatok gyűjtése vagy további feldolgozása céljainak eléréséhez szükséges ideig tegye lehetővé.

2.5.2.   A feltöltéstől az ügy lezárásáig: az ügy időben történő lezárásának szükségessége

47.

Az adatok feltöltésétől az ügy lezárásáig tartó első időszak tekintetében az európai adatvédelmi biztost aggodalommal tölti el annak kockázata, hogy egyes ügyek esetleg egyáltalán nem, vagy csak aránytalanul hosszú idő elteltével zárulnak le. Ennek következtében előfordulhat, hogy egyes személyes adatok a szükségesnél hosszabb ideig, sőt határozatlan ideig maradnak az adatbázisban.

48.

Az európai adatvédelmi biztos értesülése szerint a Bizottság gyakorlati szinten előrelépést tett az IMI területén fennálló lemaradásának csökkentéséhez, és létezik az egyéni információcserékre szolgáló rendszer az ügyek időben történő lezárásának nyomon követésére és az elmaradásban lévők rendszeres időközönkénti emlékeztetésére. Ezen túlmenően – a „beépített adatvédelmen” alapuló megközelítés alapján – a rendszer funkcióinak újabb módosítása egyetlen gombnyomásra lehetővé teszi egy-egy válasz elfogadását és ugyanakkor az ügy lezárását is. Ez korábban két különálló lépést tett szükségessé, és ennek következtében előfordulhatott, hogy néhány inaktív ügy a rendszerben maradt.

49.

Az európai adatvédelmi biztos üdvözli ezeket a gyakorlati szinten tett erőfeszítéseket, ugyanakkor azt ajánlja, hogy a rendelet írjon elő garanciákat arra vonatkozóan, hogy az ügyeket időben lezárják az IMI-ben, és hogy az inaktív ügyeket (a közelmúltbeli tevékenység nélküli ügyeket) töröljék a rendszerből.

2.5.3.   Az ügy lezárásától 18 hónap elteltéig: indokolt-e a hat hónapos időszak meghosszabbítása?

50.

Az európai adatvédelmi biztos felszólít annak felülvizsgálatára, hogy megfelelően indokolt-e az ügy lezárását követő jelenlegi hat hónapos időszak 18 hónapra történő meghosszabbítása, és amennyiben igen, ez csak az egyéni információcseréknél indokolt-e, vagy egyéb funkciótípusoknál is. Az IMI immár több éve létezik, és az e tekintetben felhalmozott gyakorlati tapasztalatot hasznosítani kell.

51.

Amennyiben az IMI információcserére szolgáló eszköz marad (nem pedig fájlkezelő rendszer, adatbázis vagy archiváló rendszer), továbbá amennyiben az illetékes hatóságok rendelkeznek olyan eszközökkel, amelyekkel visszakereshetik a rendszerből a hozzájuk beérkezett információkat (elektronikusan vagy nyomtatott formában, de mindenesetre oly módon, hogy a visszakeresett információkat bizonyítékként használhassák (27)), úgy tűnik, hogy alig van szükség arra, hogy az adatokat az ügy lezárását követően egyáltalán az IMI-ben tárolják.

52.

Az egyéni információcserék során még a válaszok elfogadását – és ennélfogva az ügy lezárását – követően feltett további kérdések esetleges szükségessége talán indokolhat egy (ésszerűen rövid) megőrzési időszakot az ügy lezárását követően. A jelenlegi hat hónapos időszak első látásra kellően nagylelkűnek tűnik ehhez.

2.5.4.   18 hónap elteltétől öt évig: „zárolt” adatok

53.	Az európai adatvédelmi biztos szerint a Bizottság nem indokolta meg kellően a „zárolt adatok” legfeljebb öt évig terjedő megőrzésének szükségességét és arányosságát.

54.

Az indokolás a 8. oldalon hivatkozik a Bíróságnak a Rijkeboer-ügyben hozott ítéletére (28). Az európai adatvédelmi biztos azt ajánlja, hogy a Bizottság vizsgálja felül ennek az ügynek az IMI-ben történő adatmegőrzésre gyakorolt kihatásait. Véleménye szerint a Rijkeboer-ítélet alapján nem szükséges az IMI-t úgy konfigurálni, hogy az ügy lezárását követő öt évig megőrizze az adatokat.

55.

Az európai adatvédelmi biztos szerint a Rijkeboer-ítéletre vagy az adatok érintettjeinek az adataikhoz való hozzáférési jogaira történő hivatkozás nem indokolja meg kellően és megfelelően azt, hogy az adatokat az ügy lezárását követő öt évig megőrizzék az IMI-ben. Csupán a (szigorú meghatározás szerint tartalmat, egyebek mellett csatolásokat vagy különleges adatokat kizáró) „naplóadatok” megőrzése kevésbé beavatkozó jellegű alternatíva lehet, amely esetleg további mérlegelést érdemel. Az európai adatvédelmi biztos azonban ebben a szakaszban nincs meggyőződve arról, hogy még ez is szükséges vagy arányos lenne.

56.

Ezen túlmenően az is problémát jelent, hogy nem egyértelmű: ki és milyen céllal férhet hozzá a „zárolt adatokhoz”. Nem elég egyszerűen az „információcsere bizonyítása céljából” történő felhasználásra hivatkozni (mint a 13. cikk (3) bekezdésében). Ha a „zárolásra” vonatkozó rendelkezés megmarad, akkor mindenesetre pontosabban meg kell határozni, hogy ki és milyen összefüggésben kérheti az információcsere bizonyítását. Az adatok érintettjei mellett jogosultak-e mások a hozzáférés kérésére? Amennyiben igen, ezek kizárólag az illetékes hatóságok-e, és kizárólag annak bizonyítása érdekében jogosultak-e, hogy valamely adott tartalmú, adott információcsere történt (amennyiben ilyen információcserét vonnak kétségbe azok az illetékes hatóságok, amelyek elküldték vagy megkapták az üzenetet)? Terveznek-e az „információcsere bizonyítása céljából” történő, egyéb lehetséges felhasználást (29)?

2.5.5.   Riasztások

57.

Az európai adatvédelmi biztos szerint egyértelműbben meg kell különböztetni a riasztásokat és az adattárakat. Egy dolog a riasztás kommunikációs eszközként történő használata az illetékes hatóságok adott visszaéléssel vagy gyanúval kapcsolatos riasztására, és egészen más dolog ezt a riasztást meghosszabbított, sőt határozatlan ideig adatbázisban tárolni. A riasztási információk tárolása további aggályokat vetne fel, emellett egyedi szabályokat és további adatvédelmi biztosítékokat tenne szükségessé.

58.

Az európai adatvédelmi biztos ezért azt ajánlja, hogy a rendelet alapértelmezett szabályként írja elő, hogy (i) a riasztásokra – vertikális jogszabályok eltérő rendelkezése hiányában, és további megfelelő biztosítékokra figyelemmel – hat hónapos megőrzési időszak vonatkozzon, és még fontosabb, hogy (ii) ezt az időszakot a riasztás elküldésének időpontjától kell számítani.

59.

Az európai adatvédelmi biztos alternatív lehetőségként azt ajánlja, hogy a javasolt rendelet speciálisan a riasztások tekintetében részletes biztosítékokat fejtsen ki. Az európai adatvédelmi biztos készen áll arra, hogy ebben a tekintetben további tanácsadással segítse a Bizottságot és a jogalkotókat, amennyiben ezt a második megközelítést alkalmazzák.

2.6.   Különleges adatok (15. cikk)

60.

Az európai adatvédelmi biztos üdvözli egyrészt a 95/46/EK irányelv 8. cikkének (1) bekezdésében említett személyes adatok, másrészt a 8. cikkének (5) bekezdésében említett személyes adatok közötti különbségtételt. Azt is üdvözli, hogy a rendelet egyértelműen kimondja, hogy különleges adatok feldolgozása csak a 95/46/EK irányelv 8. cikkében említett konkrét indokok alapján történhet.

61.

Az európai adatvédelmi biztos ezzel kapcsolatos értelmezése az, hogy az IMI jelentős mennyiségű, a 95/46/EK irányelv 8. cikke (2) bekezdésének hatálya alá tartozó különleges adatot fog feldolgozni. Az IMI kialakítása valójában a kezdetektől fogva – a szolgáltatásokról szóló irányelv és a szakmai képesítésekről szóló irányelv szerinti igazgatási együttműködés támogatása érdekében történő első kiépítésétől fogva – úgy történt, hogy ilyen adatokat, különösen a szakemberek vagy szolgáltatók más tagállambeli munkavégzési vagy szolgáltatásnyújtási jogára esetlegesen hatással lévő bűncselekmények és közigazgatási jogsértések nyilvántartására vonatkozó adatokat dolgozzon fel.

62.

Ezen túlmenően valószínű, hogy jelentős mennyiségű, a 8. cikk (1) bekezdése szerinti különleges adat (elsősorban az egészségi állapotra vonatkozó adatok) feldolgozására is sor kerül az IMI-ben azt követően, hogy az kibővül egy SOLVIT-modullal (30). Végezetül nem zárható ki, hogy a jövőben az IMI segítségével, eseti alapon vagy rendszeresen, további különleges adatok gyűjtésére is sor kerül.

2.7.   Adatbiztonság (16. cikk és (16) preambulumbekezdés)

63.

Az európai adatvédelmi biztos örömmel látja, hogy a 16. cikk kifejezetten hivatkozik a Bizottság azon kötelezettségére, amely szerint a 45/2001/EK rendelet 22. cikkének való megfelelés érdekében elfogadott saját belső szabályait kell követnie, valamint az IMI-re vonatkozóan adatvédelmi tervet kell elfogadnia és naprakészen tartania.

64.

E rendelkezések további szigorítása érdekében az európai adatvédelmi biztos azt ajánlja, hogy a rendelet írja elő, hogy az IMI új szakpolitikai területre történő kiterjesztése előtt, illetve a személyes adatokra hatással lévő új funkcióval történő kiegészítése előtt minden alkalommal sor kerüljön az adatbiztonsági terv kockázatértékelésére és felülvizsgálatára (31).

65.

Az európai adatvédelmi biztos megjegyzi továbbá, hogy a 16. cikk és a (16) preambulumbekezdés csak a Bizottság kötelezettségeire és az európai adatvédelmi biztos felügyeleti szerepére hivatkozik. Ez a hivatkozás félrevezető lehet. Bár igaz, hogy a Bizottság a rendszer üzemeltetője, és ebben a minőségében felelős az IMI-beli biztonság jelentős részének fenntartásáért, az illetékes hatóságoknak is vannak kötelezettségeik, amelyeket viszont a nemzeti adatvédelmi hatóságok felügyelnek. A 16. cikknek és a (16) preambulumbekezdésnek ezért hivatkoznia kell a többi IMI-szereplő 95/46/EK irányelv szerinti adatbiztonsági kötelezettségeire és a nemzeti adatvédelmi hatóságok felügyeleti hatáskörére is.

2.8.   Az adatok érintettjeinek tájékoztatása és átláthatóság (17. cikk)

2.8.1.   A tagállamokban adott tájékoztatás

66.

A 17. cikk (1) bekezdése tekintetében az európai adatvédelmi biztos azt ajánlja, hogy a rendeletben legyenek konkrétabb rendelkezések annak biztosítására, hogy az adatok érintettjei teljes körű tájékoztatást kapjanak a személyes adataik IMI-ben történő feldolgozásáról. Tekintettel arra, hogy az IMI-t számos illetékes hatóság, köztük számos olyan helyi önkormányzati hivatal használja, amelyek nem rendelkeznek elegendő erőforrással, kifejezetten ajánlott, hogy az adatvédelmi nyilatkozat kiadásának koordinálása nemzeti szintjen történjen.

2.8.2.   A Bizottság által adott tájékoztatás

67.

A 17. cikk (2) bekezdésének a) pontja előírja a Bizottság számára, hogy a 45/2001/EK rendelet 10. és 11. cikkének megfelelően a saját adatfeldolgozási tevékenységeire vonatkozó adatvédelmi nyilatkozatot kell kiadnia. Ezen túlmenően a 17. cikk (2) bekezdésének b) pontja előírja a Bizottság számára, hogy „a 12. cikkben említett, az IMI-ben végrehajtott igazgatási együttműködési eljárás adatvédelmi szempontjaira” vonatkozóan is tájékoztatást kell adnia. Végezetül a 17. cikk (2) bekezdésének c) pontja előírja a Bizottság számára, hogy tájékoztatást kell adnia „az adatok érintettjeinek jogaival összefüggő, a 19. cikkben említett kivételekre vagy korlátozásokra” vonatkozóan.

68.

Az európai adatvédelmi biztos örömmel látja ezeket a rendelkezéseket, amelyek hozzájárulnak az IMI-ben végzett adatvédelmi műveletek átláthatóságához. A fenti 2.1. szakaszban foglaltaknak megfelelően, amennyiben egy IT-rendszert 27 különböző tagállamban használnak, elengedhetetlen a rendszer működésével, az alkalmazott adatvédelmi biztosítékokkal, valamint az adatok érintettjeinek nyújtott tájékoztatással kapcsolatos következetesség biztosítása (32).

69.

A 17. cikk (2) bekezdésének rendelkezéseit következésképp tovább kell szigorítani. A rendszer üzemeltetőjeként a Bizottság van a legjobb helyzetben ahhoz, hogy proaktív szerepet vállaljon abban, hogy többnyelvű weboldalán – az illetékes hatóságok nevében is, azaz a 95/46/EK irányelv 10. vagy 11. cikkében előírt információkra kiterjedően – „első kézből” biztosítson az adatok érintettjeire vonatkozó adatvédelmi nyilatkozatot és más releváns információkat. Ezáltal gyakran elegendő lenne az, hogy a tagállami illetékes hatóságok által kiadott nyilatkozatok egyszerűen a Bizottság által kiadott nyilatkozatra hivatkoznak, csak szükség esetén kiegészítve azt azokkal a további konkrét információkkal, amelyeket a nemzeti jogszabályok kifejezetten előírnak.

70.

Ezen túlmenően a 17. cikk (2) bekezdése b) pontjának egyértelművé kell tennie, hogy a Bizottság által adott tájékoztatás átfogóan kiterjedjen valamennyi szakpolitikai területre, valamennyi közigazgatási eljárástípusra és az IMI-n belüli valamennyi funkcióra, és kifejezetten tartalmazza a feldolgozható adatkategóriákat. Ennek tartalmaznia kell a közvetlen együttműködés során használt kérdéssoroknak az IMI-weboldalon történő közzétételét is, ahogyan jelenleg a gyakorlatban történik.

2.9.   Az adatokhoz kapcsolódó betekintési, helyesbítési és törlési jog (18. cikk)

71.

Az európai adatvédelmi biztos – ahogyan a fenti 2.1. szakaszban megjegyezte – ismételten szeretne utalni arra, hogy elengedhetetlen a rendszer működésével és az alkalmazott adatvédelmi biztosítékokkal kapcsolatos következetesség biztosítása. Ezen okból kifolyólag az európai adatvédelmi biztos tovább pontosítaná az adatokhoz kapcsolódó betekintési, helyesbítési és törlési jogot.

72.

A 18. cikknek pontosítania kell, hogy az adatok érintettjei kihez forduljanak a betekintés iránti kérelemmel. Ennek egyértelműnek kell lennie a különböző időszakok során történő adatbetekintés tekintetében: — az ügy lezárása előtt, — az ügy lezárása után, de a 18 hónapos megőrzési időszak letelte előtt, — és végül az adatok „zárolásának” ideje alatt.

73.

A rendeletnek elő kell írnia azt is, hogy az illetékes hatóságoknak a betekintés iránti kérelmek tekintetében szükség esetén együtt kell működniük. A helyesbítéseket és a törléseket inkább „mielőbb, de legkésőbb 60 napon belül” kell elvégezni, mint „60 napon belül”. Meg kell továbbá említeni egy adatvédelmi modul kiépítésének lehetőségét, és a beépített adatvédelmi megoldások lehetőségét a betekintési jogokkal kapcsolatos, hatóságok közötti együttműködésben, valamint „az adatok érintettjeinek” például oly módon történő „felhatalmazását”, hogy – adott esetben és amennyiben megvalósítható – közvetlenül betekintést biztosítanak az adataikhoz.

2.10.   Felügyelet (20. cikk)

74.	Az elmúlt években kifejlesztették az „összehangolt felügyeleti” modellt. Ezt a modellt, amely jelenleg az Eurodac-ban és a váminformációs rendszer egyes részeiben működik, már a Vízuminformációs Rendszer (VIS) és a Schengeni Információs Rendszer második generációja (SIS-II) esetében is elfogadták.

75.

A modell háromszintű: — a nemzeti szintű felügyeletet a nemzeti adatvédelmi hatóságok biztosítják, — az uniós szintű felügyeletet az európai adatvédelmi biztos látja el, — a koordinációt rendszeres megbeszélések és az – e koordinációs mechanizmus titkárságaként eljáró – európai adatvédelmi biztos által támogatott, egyéb összehangolt tevékenységek útján biztosítják.

76.	Ez a modell sikeresnek és eredményesnek bizonyult, és a jövőben más információs rendszerekhez is elő kell irányozni.

77.	Az európai adatvédelmi biztos üdvözli, hogy a javaslat 20. cikke kifejezetten rendelkezik a nemzeti adatvédelmi hatóságok és az európai adatvédelmi biztos közötti összehangolt felügyeletről, nagy vonalakban a VIS-rendeletben és a SIS II-rendeletben (33) megállapított modellt követve.

78.

Az európai adatvédelmi biztos szigorítaná bizonyos kérdésekben az összehangolt felügyeletre vonatkozó rendelkezéseket, és ebből a célból például a Vízuminformációs Rendszer (a VIS-rendelet 41–43. cikke) és a Schengen II-rendszer (a SIS II-rendelet 44–46. cikke) esetében érvényben lévőkhöz, valamint az Eurodac-hoz (34) tervezetthez hasonló rendelkezéseket támogatna. Különösen hasznos lenne, ha a rendelet: — 20. cikkének (1) és (2) bekezdése egyértelműbben megállapítaná és elkülönítené a nemzeti adatvédelmi hatóságok és az európai adatvédelmi biztos felügyeleti feladatait (35), — 20. cikkének (3) bekezdése pontosan meghatározná, hogy a nemzeti adatvédelmi hatóságok és az európai adatvédelmi biztos – hatáskörük keretein belül eljárva – „aktívan együttműködnek” és „biztosítják az IMI összehangolt felügyeletét” (ahelyett, hogy csupán az összehangolt felügyeletre hivatkozna, az aktív együttműködésre való utalás nélkül) (36), továbbá — részletesebben meghatározná, hogy milyen együttműködés terjedhet ki például annak előírására, hogy a nemzeti adatvédelmi hatóságok és az európai adatvédelmi biztos „hatáskörük keretein belül eljárva kicserélik egymás között a vonatkozó információkat, segítik egymást az ellenőrzések és vizsgálatok lefolytatása során, megvizsgálják az IMI-rendelet értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatban felmerült nehézségeket, tanulmányozzák a független felügyelet gyakorlása vagy az adatok érintettje jogainak gyakorlása kapcsán felmerülő problémákat, összehangolt javaslatokat dolgoznak ki a problémák közös megoldására és szükség szerint előmozdítják az adatvédelmi jogokkal kapcsolatos ismeretek terjesztését” (37).

79.

Az európai adatvédelmi biztos tehát tisztában van azzal, hogy jelenleg kevesebb és különböző jellegű adat feldolgozására kerül sor, valamint azzal, hogy az IMI fejlődik. Ezért elismeri, hogy a megbeszélések és az ellenőrzések gyakorisága tekintetében több rugalmasság is megfelelő lehet. Röviden: az európai adatvédelmi biztos azt ajánlja, hogy a rendelet írja elő a szükséges minimumszabályokat az eredményes együttműködés biztosításához, ugyanakkor ne teremtsen felesleges adminisztratív terheket.

80.

A javaslat 20. cikkének (3) bekezdése nem ír elő rendszeres megbeszéléseket, hanem egyszerűen úgy rendelkezik, hogy az európai adatvédelmi biztos „szükség esetén megbeszélést hívhat össze a nemzeti felügyeleti hatóságokkal”. Az európai adatvédelmi biztos üdvözli, hogy ezek a rendelkezések az érintett felekre bízzák a megbeszélések gyakoriságának és feltételeinek, valamint az együttműködésük eljárási részleteinek eldöntését. Ezekről megállapodhatnak a javaslatban már említett eljárási szabályokban.

81.

A rendszeres ellenőrzések tekintetében eredményesebb lehet az is, ha az együttműködő hatóságokra bízzák, hogy az eljárási szabályaikban határozzák meg, mikor és milyen gyakorisággal kell ilyen ellenőrzéseket tartaniuk. Ez számos tényező függvénye lehet, és idővel változhat. Az európai adatvédelmi biztos ezért támogatja a Bizottság megközelítését, amely e tekintetben több rugalmasságot tesz lehetővé.

2.11.   Az IMI tagállamok általi alkalmazása

82.

Az európai adatvédelmi biztos üdvözli, hogy a javaslat egyértelmű jogalapot szolgáltat az IMI tagállamok általi alkalmazásához, és hogy az ilyesfajta alkalmazást több feltételhez köti, többek között ahhoz, hogy egyeztetni kell a nemzeti adatvédelmi hatósággal, és hogy a használatnak összhangban kell lennie a nemzeti jogszabályokkal.

2.12.   Információcsere harmadik országokkal (22. cikk)

83.

Az európai adatvédelmi biztos üdvözli a 22. cikk (1) bekezdésében az információcserékre vonatkozóan megállapított követelményeket, valamint azt, hogy a 22. cikk (3) bekezdése a kiterjesztés átláthatóságát az IMI-t használó harmadik országok frissített jegyzékének a Hivatalos Lapban történő közzétételével biztosítja (22. cikk (3) bekezdés).

84.

Az európai adatvédelmi biztos azt ajánlja továbbá, hogy a Bizottság szűkítse a 95/46/EK irányelv 26. cikke szerinti eltérésekre vonatkozó hivatkozást, és az csak a 26. cikk (2) bekezdésére terjedjen ki. Más szóval: a megfelelő védelmet nem biztosító harmadik ország illetékes hatóságai vagy más külső szereplői csak akkor rendelkezhessenek közvetlen hozzáféréssel az IMI-hez, ha megfelelő szerződéses záradékok vannak érvényben. E záradékokról uniós szinten kell tárgyalásokat folytatni.

85.

Az európai adatvédelmi biztos hangsúlyozza, hogy egyéb eltérések – például az, hogy „a továbbítás fontos közérdekből vagy jogi követelések létrejötte, érvényesítése vagy védelme miatt szükséges, illetve azt jogszabály írja elő” – nem alkalmazhatók az IMI-hez való közvetlen hozzáférés révén harmadik országokba irányuló adattovábbítások indokolására (38).

2.13.   Elszámoltathatóság (26. cikk)

86.

Az uniós adatvédelmi keret felülvizsgálata során a fokozottabb elszámoltathatóságra vonatkozó rendelkezések várható szigorításával összhangban (39) az európai adatvédelmi biztos azt ajánlja, hogy a rendelet állapítson meg olyan egyértelmű keretet a megfelelő belső ellenőrzési mechanizmusokhoz, amely biztosítja az adatvédelmi szabályok betartását, arról bizonyítékkal is szolgál, és legalább az alábbiakban felsorolt elemeket tartalmazza.

87.

Ennek kapcsán az európai adatvédelmi biztos üdvözli a rendelet 26. cikkének (2) bekezdésében foglalt azon követelményt, miszerint a Bizottságnak háromévente jelentést kell tennie az európai adatvédelmi biztosnak az adatvédelmi szempontokról, ideértve az adatbiztonságot is. Ajánlatos lenne, ha a rendelet egyértelművé tenné, hogy az európai adatvédelmi biztossal szemben ugyanakkor követelmény lenne, hogy ossza meg a Bizottság jelentését a nemzeti adatvédelmi hatóságokkal, a 20. cikkben említett összehangolt felügyelet keretén belül. Hasznos lenne egyértelművé tenni azt is, hogy a jelentésnek az egyes szakpolitikai területek és az egyes funkciók tekintetében ki kell térnie arra, hogy a kulcsfontosságú adatvédelmi elvekkel és aggályokkal (például az adatok érintettjeinek tájékoztatásával, a hozzáférési jogokkal, az adatbiztonsággal) hogyan foglalkoznak a gyakorlatban.

88.

Ezen túlmenően a rendeletnek egyértelművé kell tennie, hogy a belső ellenőrzési mechanizmusok kerete tartalmazzon a magánélet védelmére vonatkozó értékeléseket (többek között adatbiztonsági kockázatelemzést) is, az ezen értékelések eredményei alapján elfogadott adatvédelmi politikát (ezen belül adatbiztonsági tervet), valamint rendszeres időközönkénti felülvizsgálatokat és ellenőrzéseket.

2.14.   Beépített adatvédelem

89.

Az európai adatvédelmi biztos üdvözli, hogy a rendelet (6) preambulumbekezdése hivatkozik erre az elvre (40). Azt ajánlja, hogy e hivatkozáson túlmenően a rendelet vezessen be konkrét beépített adatvédelmi biztosítékokat, például: — olyan adatvédelmi modult, amely lehetővé teszi, hogy az adatok érintettjei eredményesebben gyakorolhassák jogaikat (41), — az IMI-ben szereplő különböző szakpolitikai területek egyértelmű elkülönítését („kínai falak”) (42), — a jegyzékekben, a riasztási információk között vagy másutt a lekérdezések korlátozására szolgáló, konkrét műszaki megoldásokat a célhoz kötöttség biztosítása érdekében, — az inaktív ügyek lezárásának biztosítását célzó konkrét intézkedéseket (43), — megfelelő eljárási biztosítékokat a jövőbeli fejlesztésekkel összefüggésben (44).

3.   KÖVETKEZTETÉSEK

90.

Az európai adatvédelmi biztos általános véleménye az IMI-ről pozitív. Az európai adatvédelmi biztos támogatja a Bizottság azon céljait, hogy elektronikus adatcsere-rendszert hozzon létre és szabályozza annak adatvédelmi szempontjait. Az európai adatvédelmi biztos azt is üdvözli, hogy a Bizottság az IMI vonatkozásában európai parlamenti és tanácsi rendelet formájú, horizontális jogi aktust javasol. Örvendetesnek tartja, hogy a javaslat átfogóan hangsúlyozza az IMI szempontjából leginkább releváns adatvédelmi kérdéseket.

91.

Az IMI vonatkozásában a javasolt rendeletben létrehozandó jogi keret tekintetében az európai adatvédelmi biztos két alapvető kihívásra hívja fel a figyelmet: — a következetesség biztosításának szükségessége, a sokféleség tiszteletben tartása mellett, valamint — a rugalmasság és a jogbiztonság egyensúlyba hozatalának szükségessége.

92.	Az IMI már előrelátható funkcióit egyértelművé kell tenni, és azokra pontosabban ki kell térni.

93.

Megfelelő eljárási biztosítékokat kell alkalmazni annak biztosítása érdekében, hogy az adatvédelem az IMI jövőbeli fejlesztése során is körültekintő mérlegelés tárgyát képezze. E biztosítékok között szerepelnie kell hatásvizsgálatnak, valamint az európai adatvédelmi biztossal és a nemzeti adatvédelmi hatóságokkal folytatott egyeztetésnek az IMI alkalmazási körének új szakpolitikai területre és/vagy új funkciókra történő kiterjesztése előtt.

94.	A külső szereplők hozzáférési jogait és a riasztásokhoz kapcsolódó betekintési jogot tovább kell pontosítani.

95.

A megőrzési időszakok tekintetében: — a rendeletnek arra vonatkozó garanciákat kell előírnia, hogy az ügyek időben lezárulnak az IMI-ben, és hogy az inaktív ügyeket (a közelmúltbeli tevékenység nélküli ügyeket) törlik a rendszerből, — felül kell vizsgálni, hogy megfelelően indokolt-e az ügy lezárását követő jelenlegi hat hónapos időszak 18 hónapra történő meghosszabbítása, — a Bizottság nem indokolta meg kellően a „zárolt adatok” legfeljebb öt évig történő megőrzésének szükségességét és arányosságát, és ezért ezt a javaslatot felül kell vizsgálni, — egyértelműbben meg kell különböztetni a riasztásokat és az adattárakat: a rendeletnek alapértelmezett szabályként kell előírnia, hogy a riasztásokra – vertikális jogszabályok eltérő rendelkezése hiányában, és további megfelelő biztosítékokra figyelemmel – hat hónapos megőrzési időszak vonatkozzon, és hogy ii. ezt az időszakot a riasztás elküldésének időpontjától kell számítani.

96.	A rendeletnek elő kell írnia, hogy az IMI új szakpolitikai területre történő kiterjesztése előtt, illetve a személyes adatokra hatással lévő új funkcióval történő kiegészítése előtt minden alkalommal sor kerüljön az adatbiztonsági terv kockázatértékelésére és felülvizsgálatára.

97.	Az adatok érintettjeinek tájékoztatására és a hozzáférési jogokra vonatkozó rendelkezéseket szigorítani kell, és következetesebb megközelítést kell szorgalmazni.

98.

Az európai adatvédelmi biztos bizonyos kérdésekben szigorítaná az összehangolt felügyeletre vonatkozó rendelkezéseket, és ebből a célból például a Vízuminformációs Rendszer és a Schengen II-rendszer esetében meglévőkhöz, valamint az Eurodac-hoz tervezetthez hasonló rendelkezéseket támogatna. A megbeszélések és az ellenőrzések gyakorisága tekintetében az európai adatvédelmi biztos támogatja a javaslat rugalmas megközelítését, melynek célja annak biztosítása, hogy a rendelet úgy írja elő az eredményes együttműködés garantálásához szükséges minimumszabályokat, hogy ne teremtsen felesleges adminisztratív terheket.

99.

A rendeletnek biztosítania kell, hogy a megfelelő védelmet nem biztosító harmadik ország illetékes hatóságai vagy más külső szereplői csak akkor rendelkezhessenek közvetlen hozzáféréssel az IMI-hez, ha megfelelő szerződéses záradékok vannak érvényben. E záradékokról uniós szinten kell tárgyalásokat folytatni.

100.

A rendeletnek a megfelelő belső ellenőrzési mechanizmusok vonatkozásában olyan egyértelmű keretet kell létrehoznia, amely biztosítja az adatvédelmi szabályok betartását, arról bizonyítékkal is szolgál, illetve tartalmaz a magánélet védelmére vonatkozó értékeléseket (többek között adatbiztonsági kockázatelemzést), az ezen értékelések eredményei alapján elfogadott adatvédelmi politikát (ezen belül adatbiztonsági tervet), valamint rendszeres időközönkénti felülvizsgálatokat és ellenőrzéseket.

101.	A rendeletnek konkrét, beépített adatvédelmi biztosítékokat is be kell vezetnie.

---

(1)  HL L 281., 1995.11.23., 31. o.

(2)  HL L 8., 2001.1.12., 1. o.

(3)  COM(2011) 522 végleges.

(4)  COM(2011) 75 végleges.

(5)  Az Európai Parlament és a Tanács 2005. szeptember 7-i 2005/36/EK irányelve a szakmai képesítések elismeréséről (HL L 255., 2005.9.30., 22. o.).

(6)  Az Európai Parlament és a Tanács 2006. december 12-i 2006/123/EK irányelve a belső piaci szolgáltatásokról (HL L 376., 2006.12.27., 36. o.).

(7)  Különleges adatot tartalmazó, tipikus kérdés például a következő lenne: „A csatolt dokumentum jogszerűen igazolja-e a releváns szakmai tevékenységek gyakorlásának súlyos szakmai vétség vagy bűncselekmény miatti felfüggesztésének vagy tilalmának hiányát (a migráns szakember) tekintetében?”

(8)  Lásd a (10) preambulumbekezdést.

(9)  Lásd a 13. cikk (2) bekezdését.

(10)  A 29. cikk alapján létrehozott adatvédelmi munkacsoport 7/2007. véleménye a belső piaci információs (IMI) rendszerrel kapcsolatos adatvédelmi kérdésekről, WP 140. Hozzáférhető a következő weboldalon: http://ec.europa.eu/justice/policies/privacy/docs/wpdocs/2007/wp140_hu.pdf

(11)  Az ezzel az együttműködéssel kapcsolatos kulcsfontosságú dokumentumok a Bizottság IMI-vel foglalkozó weboldalán: http://ec.europa.eu/internal_market/imi-net/data_protection_hu.html, valamint az európai adatvédelmi biztos weboldalán férhetők hozzá: http://www.edps.europa.eu

(12)  Az európai adatvédelmi biztos véleménye a belső piaci információs rendszernek (IMI) a személyes adatok védelme tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2007. december 12-i 2008/49/EK bizottsági határozatról (HL C 270., 2008.10.25., 1. o.).

(13)  A 29. cikk alapján létrehozott adatvédelmi munkacsoport szintén tervezi, hogy megteszi észrevételeit a javaslattal kapcsolatban. Az európai adatvédelmi biztos folyamatosan követte ezeket a fejleményeket a 29. cikk alapján létrehozott adatvédelmi munkacsoport megfelelő alcsoportjában, és észrevételeket tett.

(14)  E tekintetben lásd az IMI tervezett kiterjesztésére vonatkozóan a 2.2. szakaszban található észrevételeinket is.

(15)  Az Európai Parlament és a Tanács 2011. március 9-i 2011/24/EU irányelve a határon átnyúló egészségügyi ellátásra vonatkozó betegjogok érvényesítéséről (HL L 88., 2011.4.4., 45. o.).

(16)  Maga a javasolt rendelet nem utal hatásvizsgálatra. A javaslat indokolásának 7. oldala azonban kifejti, hogy a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadásával és „a műszaki megvalósíthatóság, a költséghatékonyság, a felhasználóbarát jelleg és a rendszerre gyakorolt általános hatás értékelését, valamint egy esetleges tesztszakasz eredményeit követően” a II. melléklet tételeit áthelyezze az I. mellékletbe.

(17)  Ez alól kivétel a SOLVIT (lásd a II. melléklet I. szakaszának (1) bekezdését), ahol csak „puha jog”, egy bizottsági ajánlás áll rendelkezésre. Adatvédelmi szempontból – az európai adatvédelmi biztos véleménye szerint – a SOLVIT konkrét esetében a feldolgozás jogalapja az érintettek „hozzájárulása” lehet.

(18)  Ez megtörténhet a Bizottság kezdeményezésére, de nem zárható ki az sem, hogy az IMI konkrét szakpolitikai területen történő alkalmazására vonatkozó elképzelés esetlegesen a jogalkotási folyamat későbbi szakaszában merül fel, és arra a Parlament vagy a Tanács tesz javaslatot. Ez korábban a határon átnyúló egészségügyi ellátásra vonatkozó betegjogok érvényesítéséről szóló irányelv vonatkozásában már megtörtént. Ilyen esetben egyértelműbbnek kellene lennie a kiterjesztési „eljárásnak”, amely láthatóan csak a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján történő kiterjesztés esetére összpontosít (lásd a hatásvizsgálatra, a felhatalmazáson alapuló jogi aktusokra, az I. melléklet frissítésére vonatkozó rendelkezéseket).

(19)  A szakmai képesítésekről szóló irányelv és a határon átnyúló egészségügyi ellátásra vonatkozó betegjogok érvényesítéséről szóló irányelv értelmében az egyéni információcserék például alapvetően ugyanazt a struktúrát követik, és – hasonló adatvédelmi biztosítékok függvényében – hasonló funkciók segítségével alkalmazhatók.

(20)  Lásd a (2), (10), (12), (13) és (15) preambulumbekezdést, az 5. cikk b) és i) pontját, a 10. cikk (7) bekezdését, valamint a 13. cikk (2) bekezdését.

(21)  Ha egyébként felmerül olyan szándék, hogy az IMI felváltsa/kiegészítse a meglévő fájlkezelő és archiváló rendszereket és/vagy olyan szándék, hogy az IMI-t adatbázisként használják, ezt a 3. cikkben kell egyértelműbbé tenni.

(22)  Lásd a II. melléklet I. szakaszának (1) bekezdését.

(23)  Lásd az alábbi 2.4. és 2.5.5. szakaszt.

(24)  Lásd a 2.2.2. szakaszt is.

(25)  A 13. cikk (1) bekezdése arra utal, hogy a 18 hónap „maximális” határidő, ennélfogva rövidebb időszak is megállapítható. Ez azonban nem lenne hatással a megőrzés teljes időtartamára, amely mindenesetre az ügy lezárásától számított öt év elteltéig tartana.

(26)  Lásd a II. melléklet I. szakaszának (1) bekezdését.

(27)  Értesülésünk szerint erőfeszítéseket tettek arra, hogy ezt gyakorlati szinten biztosítsák.

(28)  A C-553/07. sz. Rijkeboer-ügyben hozott ítélet (EBHT 2009., I-3889. o.).

(29)  Bár a személyes adatok megőrzése viszonylag kevesebb kockázatot jelent a magánéletre nézve, az európai adatvédelmi biztos ennek ellenére úgy ítéli meg, hogy az IMI-felhasználók személyes adatainak az IMI-hozzáférésük megszűnését követő öt évig történő megőrzése nem kellően indokolt.

(30)  Lásd a II. melléklet I. szakaszának (1) bekezdését.

(31)  Lásd az ellenőrzésekre vonatkozó ajánlásokról szóló 12. szakaszt is.

(32)  Ennek a következetesség biztosítását célzó megközelítésnek természetesen – szükség esetén és indokolt esetben – megfelelően figyelembe kell vennie az országonkénti eltéréseket.

(33)  Lásd a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létrehozásáról, működtetéséről és használatáról szóló, 2006. december 20-i 1987/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet (HL L 381., 2006.12.28., 4. o.), valamint a vízuminformációs rendszerről (VIS) és a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumokra vonatkozó adatok tagállamok közötti cseréjéről (VIS-rendelet) szóló, 2008. július 9-i 767/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet (HL L 218., 2008.8.13., 60. o.).

(34)  A Tanács 2000. december 11-i 2725/2000/EK rendelete a dublini egyezmény hatékony alkalmazása érdekében az ujjlenyomatok összehasonlítására irányuló Eurodac létrehozásáról (HL L 316., 2000.12.15., 1. o.), jelenleg felülvizsgálat alatt. Ebben az összefüggésben hasonló rendelkezésnek minősülnek a VIS-rendeletben és a SIS II-rendeletben foglalt rendelkezések.

(35)  Lásd például a VIS-rendelet 41. és 42. cikkét.

(36)  Lásd például a VIS-rendelet 43. cikkének (1) bekezdését.

(37)  Lásd például a VIS-rendelet 43. cikkének (2) bekezdését.

(38)  A javaslat hasonló megközelítést alkalmaz a 22. cikk (2) bekezdésében a Bizottságra mint IMI-szereplőre.

(39)  Lásd „A személyes adatok Európai Unión belüli védelmének átfogó megközelítése” című, az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának szóló bizottsági közlemény (COM(2010) 609 végleges) 2.2.4. szakaszát. Lásd az európai adatvédelmi biztos e bizottsági közleménnyel kapcsolatban 2011. január 14-én kiadott véleményének 7. szakaszát is.

(40)  Lásd a 39. lábjegyzetet.

(41)  Lásd a fenti 2.9. szakaszt.

(42)  Lásd a fenti 2.4. szakaszt.

(43)  Lásd a fenti 2.5.2. szakaszt.

(44)  Lásd a fenti 2.2.2. szakaszt.

---

18.2.2012

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 48/13

---

Értesítés a 2012/97/KKBP tanácsi határozattal módosított 2011/101/KKBP tanácsi határozatban előírt korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó személyek, szervezetek és szervek részére

2012/C 48/03

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA

az alábbi információt hozza azon személyek, szervezetek és szervek tudomására, akik vagy amelyek a 2012/97/KKBP tanácsi határozattal (1) módosított 2011/101/KKBP tanácsi határozat (2) I. mellékletében szerepelnek:

Az Európai Unió Tanácsa úgy határozott, hogy a fent említett mellékletben szereplő személyeknek, szervezeteknek és szerveknek továbbra is szerepelniük kell a 2011/101/KKBP tanácsi határozatban előírt korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó személyek, szervezetek és szervek jegyzékében.

Felhívjuk az érintett személyek, szervezetek és szervek figyelmét arra a lehetőségre, amely szerint kérvényezhetik az érintett tagállam(ok)nak a 314/2004/EK rendelet II. mellékletében feltüntetett illetékes hatóságainál, hogy engedélyezzék a befagyasztott pénzeszközök alapvető szükségletekre vagy konkrét kifizetésekre történő használatát (vö. a rendelet 7. cikkével).

Az érintett személyek, szervezetek és szervek a Tanácsnál kérvényezhetik annak a határozatnak a felülvizsgálatát, amellyel felkerültek a fent említett jegyzékbe. A kérvényt az igazoló dokumentumokkal együtt az alábbi címre kell küldeni:

Council of the European Union

General Secretariat

DG K Coordination Unit

Rue de la Loi/Wetstraat 175

1048 Bruxelles/Brussel

BELGIQUE/BELGIË

Felhívjuk továbbá az érintett személyek, szervezetek és szervek figyelmét arra a lehetőségre, hogy a Tanács határozata ellen az Európai Unió működéséről szóló szerződés 275. cikkének második bekezdésében, valamint 263. cikkének negyedik és hatodik bekezdésében meghatározott feltételekkel összhangban jogorvoslati kérelmet nyújthatnak be az Európai Unió Törvényszékéhez.

---

(1)  HL L 47., 2012.2.18., 50. o.

(2)  HL L 42., 2011.2.16., 6. o.

---

18.2.2012

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 48/14

---

Euroátváltási árfolyamok (1)

2012. február 17.

2012/C 48/04

1 euro =

	Pénznem	Átváltási árfolyam
USD	USA dollár	1,3159
JPY	Japán yen	104,39
DKK	Dán korona	7,4334
GBP	Angol font	0,83110
SEK	Svéd korona	8,8316
CHF	Svájci frank	1,2083
ISK	Izlandi korona
NOK	Norvég korona	7,4975
BGN	Bulgár leva	1,9558
CZK	Cseh korona	25,001
HUF	Magyar forint	290,14
LTL	Litván litász/lita	3,4528
LVL	Lett lats	0,6988
PLN	Lengyel zloty	4,1816
RON	Román lej	4,3545
TRY	Török líra	2,3094
AUD	Ausztrál dollár	1,2230
CAD	Kanadai dollár	1,3093
HKD	Hongkongi dollár	10,2036
NZD	Új-zélandi dollár	1,5730
SGD	Szingapúri dollár	1,6541
KRW	Dél-Koreai won	1 480,16
ZAR	Dél-Afrikai rand	10,1882
CNY	Kínai renminbi	8,2864
HRK	Horvát kuna	7,5780
IDR	Indonéz rúpia	11 888,19
MYR	Maláj ringgit	3,9951
PHP	Fülöp-szigeteki peso	56,143
RUB	Orosz rubel	39,3750
THB	Thaiföldi baht	40,517
BRL	Brazil real	2,2550
MXN	Mexikói peso	16,8317
INR	Indiai rúpia	64,7950

---

(1)  Forrás: Az Európai Központi Bank (ECB) átváltási árfolyama.

---

18.2.2012

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 48/15

---

A versenykorlátozó magatartásokkal és erőfölénnyel foglalkozó tanácsadó bizottság 2011. október 17-én tartott ülésén megfogalmazott véleménye a COMP/39.605 – katódsugárcső-üveg ügyhöz kapcsolódó határozattervezetről

Előadó: Hollandia

2012/C 48/05

1.	A tanácsadó bizottság egyetért a Bizottsággal abban, hogy a határozattervezet tárgyát képező versenyellenes magatartás az EUMSZ 101. cikke és az EGT-megállapodás 53. cikke szerint vállalkozások közötti megállapodásnak és/vagy összehangolt magatartásnak minősül.

2.	A tanácsadó bizottság egyetért a Bizottságnak a határozattervezetben szereplő termékre és a megállapodás és/vagy összehangolt magatartás által érintett földrajzi területre vonatkozó értékelésével.

3.	A tanácsadó bizottság egyetért a Bizottsággal abban, hogy a határozattervezetben érintett vállalkozások részt vettek az EUMSZ 101. cikkének és az EGT-megállapodás 53. cikkének egységes és folytatólagos megsértésében.

4.	A tanácsadó bizottság egyetért a Bizottsággal abban, hogy az EUMSZ 101. cikke és az EGT-megállapodás 53. cikke értelmében a vállalkozások közötti megállapodás és/vagy összehangolt magatartás célja a verseny korlátozása volt.

5.	A tanácsadó bizottság egyetért a Bizottsággal abban, hogy a megállapodás és/vagy összehangolt magatartás alkalmas volt arra, hogy érzékelhetően hatással legyen az uniós tagállamok közötti, valamint az EGT-megállapodás más szerződő felei közötti kereskedelemre.

6.	A tanácsadó bizottság egyetért a Bizottság értékelésével a jogsértés időtartamát illetően.

7.	A tanácsadó bizottság a határozat címzettjei tekintetében egyetért az Európai Bizottság határozattervezetével.

8.	A tanácsadó bizottság egyetért a Bizottsággal abban, hogy a határozattervezet címzettjeire bírságot kell kiszabni.

9.	A tanácsadó bizottság egyetért azzal, hogy az Európai Bizottság az 1/2003/EK rendelet 23. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján kiszabott bírságok megállapításáról szóló 2006. évi iránymutatást alkalmazza.

10.	A tanácsadó bizottság egyetért a Bizottsággal a bírságok alapösszegét illetően.

11.	A tanácsadó bizottság egyetért azzal, hogy a bírságok összegét a jogsértés megállapított időtartama alapján számolják ki.

12.	A tanácsadó bizottság egyetért a Bizottsággal abban, hogy nincsenek olyan súlyosbító körülmények, amelyeket az ügyben figyelembe kellene venni.

13.	A tanácsadó bizottság egyetért a Bizottság által a határozattervezet két címzettjével kapcsolatban megfogalmazott enyhítő körülményekkel.

14.	A tanácsadó bizottság egyetért a Bizottsággal abban, hogy a bírságok mértékét a bírságok összegének csökkentéséről szóló 2006. évi közlemény értelmében csökkentik.

15.	A tanácsadó bizottság egyetért a Bizottsággal abban, hogy a bírságok mértékét 2008. évi vitarendezési közlemény értelmében csökkentik.

16.	A tanácsadó bizottság egyetért a Bizottsággal a bírságok végső összegét illetően.

17.	A tanácsadó bizottság javasolja, hogy véleményét az Európai Unió Hivatalos Lapjában tegyék közzé.

---

18.2.2012

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 48/16

---

A meghallgató tisztviselő zárójelentése (1)

COMP/39.605 – Katódsugárcső-üveg

2012/C 48/06

A vitarendezési eljárást az alábbi négy katódsugárcső-üveget gyártó vállalkozás közötti kartell miatt folytatták le: Asahi Glass Co., Ltd, Nippon Electric Glass Co., Ltd, Samsung Corning Precision Materials Co., Ltd. és Schott AG. A kartell célja a katódsugárcső-üvegek árának összehangolása volt. A kartell tagjai által elkövetett jogsértés az EGT egész területét lefedte, és 1999. február 23-tól2004. december 27-ig állt fenn.

ELŐZMÉNYEK

Miközben a Bizottság információt gyűjtött a katódsugárcső-üvegek piacán, mentesség iránti kérelem érkezett hozzá a Samsung Corningtól, amelyet 2009. február 10-én a Bizottság feltételesen meg is adott. 2009 márciusában a Bizottság előre be nem jelentett ellenőrzéseket végzett a Schott telephelyén. 2009 júniusában a Nippon Electric Glass mentesség vagy esetlegesen engedékenység iránti kérelmet nyújtott be. 2010 márciusában a Schott engedékenységi kérelmet nyújtott be.

A Bizottság 2010. június 29-én az 1/2003/EK rendelet (2) 11. cikkének (6) bekezdése alapján eljárást indított, és felkérte a négy vállalkozást, hogy jelezzék, ha részt kívánnak venni vitarendezési megbeszéléseken (3). Mind a négy vállalkozás elfogadta a meghívást.

VITARENDEZÉSI ELJÁRÁS

A vitarendezési megbeszélések 2010 júliusa és 2011 júliusa között három fő szakaszban zajlottak, amely időszak alatt a Bizottság és a felek mindegyike között háromfordulós hivatalos kétoldalú ülésre került sor.

Az üléseken a feleket szóban értesítették a Bizottság által ellenük fontolóra vett kifogásokról, illetve az azokat alátámasztó bizonyítékokról. A 2010. júliusi első ülést követően a feleknek a Versenypolitikai Főigazgatóságnál hozzáférést biztosítottak a tárgyhoz tartozó bizonyítékokhoz, a szóbeli nyilatkozatokhoz, a bizottsági aktában található összes dokumentum listájához, valamint a nekik már bemutatott bizonyítékok másolatához. Az Asahi Glass, a Nippon Electric Glass és a Schott kérésére, és amennyiben az a feleknek a kartell időtartamára vagy a kartellel kapcsolatos más szempontokra vonatkozó állásfoglalásának egyértelműsítéséhez indokolt volt, a feleknek az ügy aktájában található további dokumentumokhoz is hozzáférést biztosítottak. A feleket tájékoztatták a Bizottság által a vitarendezés keretében várhatóan kiszabásra kerülő bírságok hozzávetőleges összegéről.

Az ülések harmadik fordulóját követően az Asahi Glass, a Nippon Electric Glass, a Samsung Corning és a Schott vitarendezés iránti hivatalos kérelmet (4) nyújtottak be, és a felek mindegyike elismerte felelősségét az EUMSZ 101. cikkének és az EGT-megállapodás 53. cikkének megsértését illetően. A felek továbbá elismerték, hogy ők felelnek a kartellben részt vevő leányvállalataikért is. Megjelölték továbbá a bírság Bizottság által feléjük közölt maximális összegét, amelyet a vitarendezési eljárás keretében elfogadnának. A felek a vitarendezési beadványukban megerősítették, hogy i) megfelelően tájékoztatták őket a Bizottság által ellenük fontolóra vett kifogásokról és elegendő lehetőséget kaptak az azokra vonatkozó álláspontjuk kifejtésére, ii) amennyiben a kifogásközlés és a végleges határozat tükrözi a vitarendezési beadványaikban leírtakat, nem szándékoznak iratbetekintést vagy szóbeli meghallgatást kérni, valamint iii) beleegyeztek, hogy a kifogásközlést és a végleges határozatot angol nyelven kapják kézhez.

Miután a Bizottság 2011. július 29-én elfogadta a kifogásközlést, a felek mindegyike megerősítette, hogy a kifogásközlés megfelel a vitarendezési beadványaikban foglaltaknak. A Bizottság ennélfogva közvetlenül határozatot hozhatott az 1/2003/EK rendelet 7. és 13. cikkének megfelelően.

A HATÁROZATTERVEZET

A határozattervezet megismétli a kifogásközlésben említett kifogásokat, és ennek megfelelően csak azokat a kifogásokat tartalmazza, amelyekre vonatkozóan a feleknek lehetőségük nyílt saját álláspontjuk ismertetésére.

Továbbá tekintettel arra, hogy a felek az ügyiratokba való betekintést vagy a védelemhez való jogaikat illetően nem intéztek kérdéseket sem hozzám, sem pedig a meghallgató tisztviselő vitarendezési üléseken részt vevő munkatársához, úgy vélem, hogy ebben az ügyben az eljárás valamennyi résztvevőjének meghallgatáshoz való jogát tiszteletben tartották.

---

(1)  Az egyes versenyjogi eljárásokban a meghallgatási tisztviselők megbízásáról szóló, 2001. május 23-i 2001/462/EK, ESZAK bizottsági határozat (HL L 162., 2001.6.19., 21. o.) 15. és 16. cikke alapján.

(2)  A Tanács 1/2003/EK rendelete (2002. december 16.) az EK-Szerződés 81. és 82. cikkében meghatározott versenyszabályok végrehajtásáról (HL L 1., 2003.1.4., 1. o.).

(3)  A Bizottság 622/2008/EK rendelete a 773/2004/EK bizottsági rendelet kartellügyekben folytatott vitarendezési eljárásokkal kapcsolatos módosításáról (HL L 171., 2008.7.1., 3. o.) és a Bizottság közleménye az 1/2003/EK tanácsi rendelet 7. és 23. cikke szerint kartellügyekben hozott határozatok elfogadása érdekében folytatott vitarendezési eljárások lefolytatásáról (HL C 167., 2008.7.2., 1. o.).

(4)  A Bizottság által az EK-Szerződés 81. és 82. cikke alapján folytatott eljárásokról szóló 2004. április 7-i 773/2004/EK bizottsági rendelet 10. cikkének (2) bekezdése (HL L 123., 2004.4.27., 18. o.).

---

18.2.2012

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 48/18

---

A Bizottság határozatának összefoglalója

(2011. október 19.)

a Szerződés 101. cikke (1) és az EGT-megállapodás 53. cikke szerinti eljárásról

(Ügyszám COMP/39.605 – katódsugárcső-üveg ügy)

(az értesítés a C(2011) 7436. végleges számú dokumentummal történt)

(Csak az angol nyelvű szöveg hiteles)

(EGT-vonatkozású szöveg)

2012/C 48/07

A Bizottság 2011. október 19-én a Szerződés 101. cikke és az EGT-megállapodás 53. cikke szerinti eljárással kapcsolatban határozatot fogadott el. Az 1/2003/EK tanácsi rendelet 30. cikkének  (2) rendelkezései alapján a Bizottság ezúton közzéteszi a felek nevét, a határozat lényegét és a kiszabott büntetéseket, figyelembe véve a vállalkozások üzleti titkaik védelmére vonatkozó jogos érdekét.

1.   BEVEZETÉS

(1)

A határozat a Szerződés 101. cikkének és az EGT-megállapodás 53. cikkének a katódsugárcső-üvegek piacán történő egységes és folytatólagos megsértéséhez kapcsolódik. A határozat címzettje a következő négy vállalkozás: i. Samsung Corning Precision Materials Co., Ltd., ii. Nippon Electric Glass Co., Ltd., iii. Schott AG és iv. Asahi Glass Co., Ltd.

2.   AZ ÜGY LEÍRÁSA

2.1.   Eljárás

(2)	Az SCP (3) mentességi kérelmét követően a Bizottság 2009 márciusában előre be nem jelentett ellenőrzéseket végzett a Schott (4) telephelyén. A Bizottság információkéréssel fordult a főbb katódsugárcsőüveg-gyártókhoz. A NEG (5) és a Schott a bírság összegének csökkentését kérelmezte.

(3)

Az ügyben 2010. június 29-én indítottak eljárást. 2010. július 13. és 2011. július 1. között vitarendezési megbeszélésekre került sor. Ezt követően a kartell tagjai a 773/2004/EK rendelet 10. cikkének (2) bekezdése értelmében vitarendezés iránti hivatalos kérelmet nyújtottak be. 2011. július 29-én a Bizottság kifogásközlést fogadott el, a felek pedig megerősítették, hogy a kifogásközlés megfelel a vitarendezési beadványban tartalmazottaknak, valamint hogy továbbra is elkötelezettek a vitarendezési eljárás folytatása mellett. A versenykorlátozó magatartásokkal és erőfölénnyel foglalkozó tanácsadó bizottság 2011. október 17-én kedvező véleményt nyilvánított, és a Bizottság 2011. október 19-én elfogadta határozatát.

2.2.   A címzettek és a jogsértés időtartama

(4)

A következő vállalkozások az EGT területén a jelzett időszakban a katódsugárcső-üvegek piacán folytatott versenyellenes tevékenységükkel megsértették a Szerződés 101. cikkét és az EGT-megállapodás 53. cikkét: a) a Samsung Corning Precision Materials Co., Ltd. 1999. február 23. és 2004. december 27. között; b) a Nippon Electric Glass Co., Ltd. 1999. február 23. és 2004. december 27. között; c) a Schott AG 1999. február 23. és 2004. május 10. között; d) az Asahi Glass Co., Ltd. 1999. március 2. és 2004. október 4. között.

2.3.   A jogsértés összefoglalása

(5)	A határozat a Szerződés 101. cikkét és az EGT-megállapodás 53. cikkét érintő egységes és folytatólagos jogsértésre vonatkozik, amely az árverseny korlátozását célozta az EGT területén a katódsugárcső-üvegek piacán.

(6)

A felek közvetlen és közvetett árösszehangolásnak minősülő versenyellenes tevékenységükkel az EGT területén összehangolták a katódsugárcső-üvegek gyártásával kapcsolatos tevékenységüket. Két- és háromoldalú kartelltalálkozókon különböző eszközökkel koordinálták a katódsugárcső-üvegek árát, például egyes vevők esetében összehangolták áraikat, illetve a katódsugárcső-üvegek bizonyos típusainak irányárát esetenként rögzítették. A két- és háromoldalú találkozókon a felek nagyfokú átláthatóságot biztosítottak a következők tekintetében: a múltbeli, jelenlegi és jövőbeli piaci helyzetük az árak alakulása szempontjából, a főbb vevőkkel kapcsolatos kereslet és a kínálatból való részesedésük alakulása, valamint termelésük és kapacitásuk alakulása. Az árak összehangolására irányuló tevékenységükön túl a felek marketingesei ad hoc alapon bizalmas és kényes piaci információkat is cseréltek egymással (például az EGT értékesítési adataival, a raktárkészleteikkel, a vevőkkel kapcsolatos fejleményekkel, a nyersanyagok árával, valamint a keresletre és értékesítésre vonatkozó becslésekkel kapcsolatban).

(7)

A jogsértés mindent egybevetve 1999. február 23-tól2004. december 27-ig tartott. Ugyanakkor 2001. július közepe és 2002 decembere között a kartell tevékenysége megtorpant, és ebben az időszakban jelentősen kevesebb példát találunk versenyellenes kapcsolatokra, amelyek ráadásul az esetek többségében kevésbé kényes kereskedelmi információkra korlátozódtak. Ezért ebben az időszakban a kartelltevékenység korlátozottnak tekinthető.

2.4.   Korrekciós intézkedések

(8)	A határozat a bírságokról szóló 2006. évi iránymutatást alkalmazza (6). A határozat az SCP kivételével a 2.2. pontban említett minden vállalkozásra bírságot szab ki.

2.4.1.   A bírságok alapösszege

(9)	A bírságok alapösszegét a vállalkozások által az EGT területén értékesített katódsugárcső-üvegek értékének 16 %-ában határozták meg.

(10)	Az alapösszeget megszorozták a jogsértésben való részvétel éveinek számával, hogy teljes mértékben figyelembe lehessen venni az egyes vállalkozások jogsértésben való részvételének időtartamát.

(11)

Az állítólagos jogsértésben való részvétel időtartama az egyes vállalkozások esetében: az AGC (7) esetében 3 év 11 hónap, az NEG és az SPC esetében 4 év 5 hónap, a Schott esetében pedig 3 év 10 hónap. A bírság megállapítása során a ((7) pontban említett) korlátozott tevékenységű időszakot nem vették figyelembe.

2.4.2.   Az alapösszeg korrigálása

2.4.2.1.   Súlyosbító körülmények

(12)	Az ügyben nincsenek figyelembe veendő súlyosbító körülmények.

2.4.2.2.   Enyhítő körülmények

(13)	Enyhítő körülmények következtében a bírságot két vállalkozás esetében csökkentették.

(14)

A bírások mértéke az AGC és a Schott esetében csökkent, mivel ezek a vállalkozások – az AGC a kartell kezdeti időszakában, a Schott pedig a kartell kései időszakában – csak korlátozottan vettek részt a kartell tevékenységeiben. Az engedékenységi közlemény értelmében a Schott nem jogosult a bírság csökkentésére. Ugyanakkor a Schott esetében a bírságot csökkentették, mivel a vállalkozás az engedékenységi közlemény hatályán és jogi kötelezettségein túl hatékonyan működött együtt.

2.4.2.3.   Az elrettentő hatás érdekében történő emelés

(15)	Ebben az esetben nincs szükség arra, hogy a bírságot elrettentő hatás elérése érdekében növeljék.

2.4.3.   A forgalom 10 %-ára vonatkozó korlátozás alkalmazása

(16)	Az ügyben nincs szükség arra, hogy az összegeket a vállalkozások forgalmának fényében kiigazítsák.

2.4.4.   A 2006. évi engedékenységi közlemény alkalmazása

(17)	Az SCP mentesül a bírságok alól, az NEG esetében a bírság mértékét 50 %-kal csökkentik.

2.4.5.   A vitarendezési közlemény alkalmazása

(18)	A vitarendezési közlemény alkalmazásának eredményeként a bírság mértékét az NEG, a Schott és az AGC esetében 10 %-kal csökkentették.

3.   A HATÁROZATTAL KISZABOTT BÍRSÁGOK

(19)

A határozatban tárgyalt egységes és folytatólagos jogsértésért az alábbi bírságokat szabták ki: a) a Samsung Corning Precision Materials Co., Ltd. esetében 0 EUR b) a Nippon Electric Glass Co., Ltd. esetében 43 200 000 EUR; c) a Schott AG esetében 40 401 000 EUR; d) az Asahi Glass Co., Ltd. esetében 45 135 000 EUR.

---

(1)  Az EK-Szerződés 81. és 82. cikke 2009. december 1-jei hatállyal az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: a Szerződés) 101., illetve 102. cikkévé vált. A megfelelő cikkek rendelkezései tartalmukat tekintve azonosak. A Szerződés 101. és 102. cikkére való hivatkozást – adott esetben – az EK-Szerződés 81. és 82. cikkére történő hivatkozásként kell érteni.

(2)  HL L 1., 2003.1.4., 1. o.

(3)  Samsung Corning Precision Materials Co., Ltd. és az ügyben érintett leányvállalatai.

(4)  Schott AG és az ügyben érintett leányvállalatai.

(5)  Nippon Electric Glass Co., Ltd. és az ügyben érintett leányvállalatai.

(6)  HL C 210., 2006.9.1., 2. o.

(7)  Asahi Glass Co., Ltd.

---

18.2.2012

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 48/20

---

Összefonódás előzetes bejelentése

(Ügyszám COMP/M.6499 – FCC/Mitsui Renewable Energy/FCC Energia)

Egyszerűsített eljárás alá vont ügy

(EGT-vonatkozású szöveg)

2012/C 48/08

1.

2012. február 10-én a Bizottság a 139/2004/EK tanácsi rendelet (1) 4. cikke szerint bejelentést kapott a Mitsui csoporthoz tartozó Mitsui Renewable Energy Europe Limited (a továbbiakban: MRRE, Egyesült Királyság) és a Fomento de Construcciones y Contratas, SA (a továbbiakban: FCC, Spanyolország) által tervezett összefonódásról, amely szerint e vállalkozások részesedés vásárlása útján közvetett közös irányítást szereznek az EK összefonódás-ellenőrzési rendelet 3. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében egy újonnan alapított, teljes feladatkört ellátó közös vállalkozás, az FCC Energia, SA (a továbbiakban: FCCE, Spanyolország) felett.

2.

Az érintett vállalkozások üzleti tevékenysége a következő: — a Mitsui csoport esetében: nemzetközi cégcsoport, mely világszerte számos üzletágban tevékenykedik, a termékértékesítéstől, az egész világra kiterjedő logisztikától és a finanszírozástól egészen a nagyobb nemzetközi infrastruktúrák fejlesztéséig, — az MRRE esetében: megújuló energia termelése, — az FCC esetében: elsősorban környezetvédelmi szolgáltatások és vízgazdálkodás, nagyméretű infrastruktúrák létesítése, cementgyártás, valamint megújuló energia előállítása, — az FCCE esetében: megújuló energiából nyert villamos energia termelése és nagykereskedelme.

3.

A Bizottság előzetes vizsgálatára alapozva megállapítja, hogy a bejelentett összefonódás az EK összefonódás-ellenőrzési rendelet hatálya alá tartozhat, a végleges döntés jogát azonban fenntartja. A Bizottság az EK összefonódás-ellenőrzési rendelet (2) szerinti egyes összefonódások kezelésére vonatkozó egyszerűsített eljárásról szóló közleménye szerint az ügyet egyszerűsített eljárásra utalhatja.

4.

A Bizottság felhívja az érdekelt harmadik feleket, hogy az ügylet kapcsán esetlegesen felmerülő észrevételeiket nyújtsák be a Bizottságnak. Az észrevételeknek a közzétételt követő 10 napon belül kell a Bizottsághoz beérkezniük. Az észrevételeket a COMP/M.6499 – FCC/Mitsui Renewable Energy/FCC Energia hivatkozási szám feltüntetése mellett lehet eljuttatni a Bizottsághoz faxon (+32 22964301), e-mailben a COMP-MERGER-REGISTRY@ec.europa.eu címre, vagy postai úton a következő címre: European Commission Directorate-General for Competition Merger Registry J-70 1049 Bruxelles/Brussel BELGIQUE/BELGIË

---

(1)  HL L 24., 2004.1.29., 1. o. (EK összefonódás-ellenőrzési rendelet).

(2)  HL C 56., 2005.3.5., 32. o. (egyszerűsített eljárásról szóló közlemény).

---

18.2.2012

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 48/22

---

Összefonódás előzetes bejelentése

(Ügyszám COMP/M.6468 – Forfarmers/Hendrix)

(EGT-vonatkozású szöveg)

2012/C 48/09

1.

2012. február 10-én a Bizottság a 139/2004/EK tanácsi rendelet (1) 4. cikke szerint bejelentést kapott a Forfarmers Group B.V (a továbbiakban: Forfarmers, Hollandia) által tervezett összefonódásról, amely szerint e vállalkozás részesedés- és eszközvásárlás útján irányítást szerez az EK összefonódás-ellenőrzési rendelet 3. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében a jelenleg a Nutreco Nederland B.V tulajdonában álló, Hendrix nevű vállalkozás (a továbbiakban: Hendrix) felett. E vállalkozás a következőkből áll: i. a Hendrix UTD B.V (Hollandia), a Hedimix B.V (Hollandia), a Hendrix UTD GmbH (Németország) és a Hendrix Illesch GmbH (Németország), valamint leányvállalataik jegyzett tőkéje; ii. a Nutreco Feed Belgium N.V. (Belgium) és a Hendrix N.V. (Belgium) eszközeinek és forrásainak teljes állománya; valamint iii. bizonyos, szellemi tulajdonhoz fűződő jogok.

2.

Az érintett vállalkozások üzleti tevékenysége a következő: — a Forfarmers esetében: takarmánykeverékek és egyéb mezőgazdasági áruk előállítása és szállítása, broiler tenyésztyúkok tenyésztése. Emellett nyersanyag-beszállítással is foglalkozik, és különböző mezőgazdasági szolgáltatásokat nyújt, — a Hendrix esetében: takarmánykeverékek előállítása és kereskedelme, broiler tenyésztyúkok tenyésztése. Emellett különböző mezőgazdasági szolgáltatásokat is nyújt.

3.	A Bizottság előzetes vizsgálatára alapozva megállapítja, hogy a bejelentett összefonódás az EK összefonódás-ellenőrzési rendelet hatálya alá tartozhat, a végleges döntés jogát azonban fenntartja.

4.

A Bizottság felhívja az érdekelt harmadik feleket, hogy az ügylet kapcsán esetlegesen felmerülő észrevételeiket nyújtsák be a Bizottságnak. Az észrevételeknek a közzétételt követő 10 napon belül kell a Bizottsághoz beérkezniük. Az észrevételeket a COMP/M.6468 – Forfarmers/Hendrix hivatkozási szám feltüntetése mellett lehet eljuttatni a Bizottsághoz faxon (+32 22964301), e-mailben a COMP-MERGER-REGISTRY@ec.europa.eu címre, vagy postai úton a következő címre: European Commission Directorate-General for Competition Merger Registry J-70 1049 Bruxelles/Brussel BELGIQUE/BELGIË

---

(1)  HL L 24., 2004.1.29., 1. o. (EK összefonódás-ellenőrzési rendelet).

---

18.2.2012

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 48/23

---

Kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló 510/2006/EK tanácsi rendelet 6. cikkének (2) bekezdése alapján

2012/C 48/10

Ezzel a közzététellel az 510/2006/EK tanácsi rendelet (1) 7. cikke alapján létrejön a kérelem elleni kifogás joga. A kifogást tartalmazó nyilatkozatnak e közzététel napjától számítva hat hónapon belül kell beérkeznie a Bizottsághoz.

EGYSÉGES DOKUMENTUM

A TANÁCS 510/2006/EK RENDELETE

„KRANJSKA KLOBASA”

EK-sz.: SI-PGI-0005-0764-24.03.2009

OFJ ( X ) OEM ( )

1.   Név:

„Kranjska klobasa”

2.   Tagállam vagy harmadik ország:

Szlovénia

3.   A mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírása:

3.1.   A termék típusa:

1.2. osztály:

Húsipari termékek (főzve, sózva, füstölve stb.)

3.2.   A termék leírása, amelyre az 1. pontban található elnevezés vonatkozik:

A „Kranjska klobasa” I. és II. kategóriájú, durvára darált sertéshúsból (nyak, hát, comb) és sertésszalonnából (hát) készített félszáraz, hőkezelt kolbász. A „Kranjska klobasa” kolbászhúsa nitrites sóval sózott, fokhagymával és borssal fűszerezett, és a végén fapálcikával lezárt, vékony sertésbélbe töltik, így kialakítva egy kolbászpárt. A kolbász meleg füstölésen és hőkezelésen esik át.

Meleg vízben történő rövid felmelegítését követően a kolbászt melegen fogyasztják, mivel a termék így nyeri el érzékszervi jellegzetességeit és magas gasztronómiai értékét. A kolbász felülete vörösesbarna és enyhén füstölt illatú; a kolbászt elvágva a hús vöröses-rózsaszínes, a zsíros részek pedig krémszínűek és tömörek; a kolbász állaga tömött, ropogós és szaftos; aromája intenzív és a füstölt, sózott és fűszerezett sertéshúsra jellemző.

A kolbász kémiai összetétele melegítés előtt a következő:

—	:	fehérjék teljes mennyisége	:	minimum 17 %,
—	:	zsiradék aránya	:	maximum 29 %.

3.3.   Nyersanyagok:

Sertéshús és -zsír.

3.4.   Takarmány (kizárólag állati eredetű termékek esetében):

—

3.5.   Az előállítás azon műveletei, amelyeket a meghatározott földrajzi területen kell végrehajtani:

A hús és a szalonna kiválasztása

A „Kranjska klobasa” minőségi, I. és II. kategóriájú (nyak, hát, comb) sertéshús-részekből és hátszalonnából készülő termék. A húsnak a vonatkozó szabályok szerint frissnek és hűtöttnek (0 °C és 7 °C között) vagy fagyasztottnak (T < – 18 °C) és felolvasztottnak kell lennie. A hátszalonnának bőrtől mentesnek, valamint hűtöttnek (0 °C és 7 °C között) vagy fagyasztottnak kell lennie.

A hús és a szalonna aprítása

A húst húsdaráló segítségével 12 mm nagyságú darabokra aprítják.

A szalonnát 8–10 mm vastagságú darabokra vágják fel.

A kolbászhús összeállítása

Az aprított húst és szalonnát összekeverik, oly módon, hogy a keverék 75–80 % húst és legfeljebb 20–25 % szilárd szalonnát tartalmazzon.

Ezt követően a készítmény egészéhez hozzáadnak maximum 5 % vizet (tört jég formájában).

A készítményhez végül hozzáadnak őrölt feketeborsot (maximum 0,3 %) és fokhagymaport, arányosan, legfeljebb 0,3 %-ot, vagy ennek megfelelő mennyiségű fokhagymát a felhasznált fokhagyma típusától függően, valamint 1,8–2,2 % nitrites sót.

A kolbászhús összegyúrása

Az ily módon fűszerezett kolbászhúst kézzel vagy géppel összegyúrják, amíg nem kapnak homogén és kellőképpen összeállt keveréket.

Töltés

A kolbászhúst kézzel vagy géppel 32–34 mm átmérőjű vékony sertésbélbe töltik; a töltést követően a kolbászhúsnak tömörnek kell maradnia.

A kolbász végeit egy pálcikának a bélbe (és nem a kolbászhúsba) vezetésével alakítják ki és zárják le, oly módon, hogy 200–250 g tömegű kolbászpárokat kapjanak.

A kolbászokat lezáró pálcika fából készül, 2,5–3 mm vastagságú, 3–6 cm hosszú, és a darabolása töréssel vagy vágással történik.

A kolbászok szárítása

A hőkezelés előtt a kolbászoknak el kell veszíteniük a felületi nedvességüket, hogy a füstölés gyorsabban és egyenletesebben mehessen végbe.

A szárítási szakasz erre kialakított helyiségben vagy füstölőben történik, amelynek a hőmérséklete 50–55 °C közötti.

A szárítási szakaszban kerül sor a sózásra és a kolbászhús stabilizálására.

Hőkezelés meleg füstöléssel

A kolbászok egy tartószerkezetre vannak felfüggesztve, a pálcikával felfelé. A hőkezelés – amely során a hőmérsékletet fokozatosan növelik a T 70 +/– 2 °C maghőmérséklet eléréséig – legalább két óráig tart. A hőkezelés magában foglalja a füstölést is, amely 20–30 percig tart. A füstöléshez kizárólag bükkfa használata engedélyezett. A kolbásznak közepes intenzitású vörösesbarnának kell lennie; a túl sötét, barnás feketéig terjedő, vagy a túl világos („vérszegény”) és szürkés szín nem engedélyezett.

A hőkezelés – beleértve a füstölést is – befejeztével a kolbászokat azonnal lehűtik hideg levegő segítségével vagy hideg víz spriccelésével.

A gyártási és címkézési folyamat ellenőrzése

A visszahűtést követően (és a tárolást megelőzően) a kolbászokat ellenőrzik és értékelik a külső jegyeik (szín, a bél formája, pálcika) alapján.

A kolbászok eltarthatósága és tárolása

A kolbászok legfeljebb 8 °C hőmérsékleten tarthatók el.

A kolbászok forgalomba hozhatók csomagolásban vagy anélkül.

Amikor az értékesítésük csomagolás nélkül (darabonként) történik, minden párt címkével kell ellátni.

3.6.   A szeletelésre, aprításra, csomagolásra stb. vonatkozó egyedi szabályok:

—

3.7.   A címkézésre vonatkozó egyedi szabályok:

Minden „Kranjska klobasa” terméket egységes módon kell felcímkézni:

—	minden darabon (páron) kell lennie egy egységes formájú, öntapadós szalagnak,

—	minden csomagolt terméken kell lennie címkének.

A „Kranjska klobasa” szabványosított felirat az alábbiakat tartalmazza:

—	a „Kranjska klobasa” logó,

—	a gyártó logója,

—	a nemzeti és a megfelelő uniós minőségi szimbólum.

A „Kranjska klobasa” előállítására vonatkozó tanúsítványt megszerző valamennyi termelőnek kötelezően fel kell tüntetnie a „Kranjska klobasa” logót a terméken, függetlenül attól, hogy tagja-e vagy sem a „Kranjska klobasa” kereskedelmi termelői szövetségnek (GIZ).

4.   A földrajzi terület tömör meghatározása:

A „Kranjska klobasa” előállítása Szlovéniának az Alpok és az Adriai-tenger partja, nyugati irányban az olasz határ, északi irányban az osztrák határ, déli irányban a horvát határ, keleti irányban pedig a magyar határ (a Kárpát-medence mentén) által határolt földrajzi területén történik.

A Német-római Birodalom, majd később az Osztrák-Magyar Monarchia idejében a „Kranjska” (Krajna) elnevezésű térség volt az egyetlen teljesen szlovén terület. Ennek megfelelően a „Kranjec” (krajnai lakos) kifejezést néha a „szlovén” szinonimájaként használták, és a köznyelvben napjainkban is alkalmazzák Szlovénia lakosságának egy részére. Szlovéniában a „kranjski” (krajnai) melléknév máig számos egyéb kifejezésben és elnevezésben is fennmaradt.

A „Kranjska” a szó a szlovén „krajina” kifejezésből származik, amelynek jelentése „térség” (az első írásos említés 973-ra tehető, „Creina”, azaz „krajnai” formában). A 14. századtól kezdődően a „Kranjska” (németül „Krain” és „Krainburg”) szlovén változat terjed el. 1002-ben a Kranjska régió autonóm grófsággá vált más szomszédos grófságokkal együtt. Közigazgatási szempontból a Német-római Birodalomhoz tartozott. A 14. században Szlovénia jelenlegi területének nagy része a Habsburgok kezébe került. A szlovén területet számos régióra osztották fel: Kranjska (Krajna), Trst (Trieszt), Istra (Isztria), Goriška, Koroška (Karintia) és Štajerska (Alsó Stájerország). Az Osztrák-Magyar Monarchia 1918-as felbomlásával Kranjska, vagy Krajna elveszítette különleges státuszát. Szlovénia egy viszonylag fiatal ország, amelynek függetlensége mindössze 1991-ig nyúlik vissza, amikor kivált a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaságból. Ennélfogva a jelenlegi Szlovén Köztársaság az ősi Kranjska (Krajna) térség „területi örököse”, és ez a térség az ország szerves részét képezi.

5.   Kapcsolat a földrajzi területtel:

5.1.   A földrajzi terület sajátosságai:

A földrajzi terület meghatározása közvetlenül kapcsolódik a „Kranjska klobasa” történetéhez.

Az élelmiszertermelés természeti feltételei, valamint az éghajlat jelentős hatással volt a gasztronómiai jellegzetességek alakulására egy olyan területen, ahol a mezőgazdaság az elsődleges létfenntartási forma. Az igen összetett – dombokból, völgyekből, medencékből és síkságokból álló – domborzattal rendelkező területen a lakosság sikeresen megőrizte a sertéstakarmányozásra szánt kultúrák termesztésére használt területeket, a sertéstenyésztés pedig a hentesáruk előállítását hozta magával. A hentesáruk előállításra és a kolbászkészítésre vonatkozó első bizonyítékok igen régi korba vezetnek el, ahogyan azt a nagyszerű középkori freskók, illetve a leltári dokumentumok (például egy szlovén nyelven írt, XVII. századi üzenet, amelyet a vrboveci vár intézője adott át az urának) beszámolói is mutatják. Ezek az emlékek már mind beszámolnak hentesárukról, kolbászokról. A jellegzetes hentesáruk közé tartozott egy húsalapú félszáraz kolbász is, amely a származása szerinti térségben élők szakértelme és ismeretei, valamint a minden egyéb kolbász közül jól felismerhető jellemzője (az íz) okán már a 19. század elején, az Osztrák-Magyar Monarchia idején híressé vált a „Kranjska klobasa” néven.

5.2.   A termék sajátosságai:

A „Kranjska klobasa” terméket – a Szlovénia területén elterjedt formájában – a Felicita Kalinšek (az 1912-es „Slovenska kuharica” szakácskönyv szerzőjének) hagyományos szlovén receptje szerinti elkészítési mód különbözteti meg a többi hasonló típusú kolbásztól. Az említett receptben kizárólag amiatt történt módosítás, hogy a termék megfeleljen a modern élelmiszerbiztonsági előírásoknak (nitrites só használata, hőkezelés). A „Kranjska klobasa” terméket ugyanígy jellemzi a kolbászhús, amely kizárólag első osztályú sertéshús-darabokból és szalonnából áll, sózva és durvára darálva, fokhagymával és borssal fűszerezve, majd mérsékelt hőmérsékleten füstölve. A termék elkészítéséhez kizárólag tengeri sót használnak. A kolbászhúst sertésbélbe töltik, amelyet a végén fapálcikával zárnak le, amelyet a bélen oly módon vezetnek át, hogy a kolbász végeit összekötve kolbászpárokat hoznak létre. A „Kranjska klobasa” termékre jellemző a 2,5–3 mm vastag és 3-6 cm hosszú, töréssel vagy vágással kialakított fapálcika.

A „Kranjska klobasa” előállításához nem szükséges semmilyen kisegítő technika (például húspástétom) vagy egyéb adalékanyag (például polifoszfátok), amelyek más húsalapú kolbászokban megtalálhatók. A kolbászhúst kizárólag egy vékony sertésbélbe töltik, amelyet a végén egy fapálcika zár le, kolbászpárt létrehozva. A nedves légkörben történő hőkezelés és a meleg füstölés (a kolbász hőkezelt termék) eredményeképpen a kolbász felülete jellegzetes, közepes intenzitású vörösesbarna lesz. Végezetül, a „Kranjska klobasa” az egyéb kolbászoktól a felhasználás módjában és az optimális ízhatás elérését biztosító fogyasztási ajánlások tekintetében is eltér. A „Kranjska klobasa” terméket nem főzve, csupán forró vízben felmelegítve tálalják, ami igen egyedi, egy kissé zsíros, de ropogós és lédús állagot eredményez, valamint a kolbászt elvágva annak belseje vöröses-rózsaszínes; jellemző továbbá a sózott, fokhagymával és borssal ízesített és füstölt sertéshús speciális aromája.

A füstöléshez kizárólag bükkfa használata engedélyezett.

5.3.   A földrajzi terület és a termék valamely sajátossága, hírneve vagy egyéb jellemzője közötti okozati kapcsolat:

A „Kranjska klobasa” hírneve a több népet tömörítő Osztrák-Magyar Monarchia idejére nyúlik vissza. A „Kranjska klobasa” kétségtelenül a legeredetibb és legjellemzőbb szlovén húskülönlegességek közé tartozik. Ezt az interneten végzett keresések is megerősítik, mivel a „Kranjska klobasa” terméket említik a leggyakrabban autentikus szlovén termékként. A „Kranjska klobasa” szerepel a legfrissebb szakirodalomban is (lásd: „Meat products handbook”, Gerhard Feiner, CRC Press, 2006; http://en.wikipedia.org/wiki/Kransky), ahol a jellegzetes szlovéniai, nem fermentált kolbászként mutatják be.

A „Kranjska klobasa” tulajdonságai az Osztrák-Magyar Monarchia idején a „Kranjska” (Krajna) régiót alkotó, jelenleg Szlovéniában található terület lakosainak szakértelmének és ismereteinek köszönhetőek. A „Kranjska klobasa” minősége visszavezethető az első osztályú húsrészek használatára, valamint a tengeri só következetes használatára, amely sóféle az ősi Kranjska területén a kősó állandó, sőt stratégiai versenytársa volt (J. Bogataj, „The Food and Cooking of Slovenia”, Annes Publishing, London 2008).

A „Kranjska klobasa” (ezen a néven) készítésére vonatkozó legrégebbi beszámolók két szakácskönyvben találhatók meg: „Süddeutsche Küche”, Katharina Prato (1896) és a „Slovenska kuharica”, Felicita Kalinšek hatodik kiadása (1912). Bár Katharina Prato könyve esetében nem beszélhetünk a „Kranjska klobasa” elkészítésének valódi receptjéről, az erre a kolbásztípusra való hivatkozása valószínűleg az egyik legrégebbi (1896) írásos emlék róla. „Slovenska kuharica” (1912) című könyvében Felicita Kalinšek már bemutatja a „Kranjska klobasa” készítését.

Szlovéniában számos beszámoló létezik – különösen elmondás alapján – a „Kranjska klobasa” termékről vagy krajnai kolbászról, annak előállítási helyeiről, és híréről a többi regionális kolbászféleség között. Számos népi érvelés létezik a „Kranjska klobasa” pontos eredetéről is, és arról, hol készítették azt az első alkalommal. A történetekben gyakran említik Trzin városát, amely Ljubljana és Kamnik között található, és ahol feltehetően már a 19. században számos hentes szállított a piacokra krajnai kolbászt, amely még Bécsben is kapható volt. Bizonyos szóbeli források arra utalnak, hogy a kolbász Kranj városáról kapta a nevét, mások források azt állítják, hogy abban az időben a Krajna régió minden nagy városában, illetve a régió egész területén állítottak elő ilyen kolbászt. Arról is létezik beszámoló, hogy Ferenc-József császár Bécsből Triesztbe utazva megállt Naklo pri Kranju faluban, az országút mentén található híres Marinšek fogadóban. Szeretett volna felfrissülni és megkérdezte a fogadóst, mivel tud szolgálni. „Csak egyszerű, házi készítésű kolbászaink vannak, semmi más” – felelte a fogadós. A császár megrendelte a házikolbászt, és amint megízlelte, lelkesen felkiáltott: „De hát ez nem is egyszerű kolbász, ez a krajnai kolbász!”

Szlovénia régióira kulináris szempontból jellemző, hogy a „Kranjska klobasa” terméket mindenhol készítik és árulják, ami bizonyítja, hogy ez a termék Szlovénia egész területére jellemző. A „Kranjska klobasa” közismertsége megjelenik a tipikusan szlovén ételben, a krajnai kolbásszal készült káposztában.

A „Kranjska klobasa” híre eljutott a határokon túlra: erről tanúskodik az, hogy a termék nevét lefordították a korabeli Osztrák-Magyar Monarchia különböző nyelveire (J. de Moor& N. de Rooj/ed., „European Cookery, Tradition & Innovation”, Utrecht 2004).

2003 óra rendezik meg Szlovéniában a „Kranjska klobasa” fesztivált, valamint a legjobb „Kranjska klobasa” termékek versenyét is.

Hivatkozás a termékleírás közzétételére:

http://www.mkgp.gov.si/fileadmin/mkgp.gov.si/pageuploads/Varna_hrana/zascita/KranjskaKlobasa_spec.pdf

---

(1)  HL L 93., 2006.3.31., 12 o.

---

18.2.2012

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 48/28

---

Kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló 510/2006/EK tanácsi rendelet 6. cikkének (2) bekezdése alapján

2012/C 48/11

Ezzel a közzététellel az 510/2006/EK tanácsi rendelet (1) 7. cikke alapján létrejön a kérelem elleni kifogás joga. A kifogást tartalmazó nyilatkozatnak e közzététel napjától számítva hat hónapon belül kell beérkeznie a Bizottsághoz.

EGYSÉGES DOKUMENTUM

A TANÁCS 510/2006/EK RENDELETE

„”(PINGGU DA TAO)

EK-sz.: CN-PDO-0005-0628-16.07.2007

OFJ ( ) OEM ( X )

1.   Elnevezés:

„” (Pinggu Da Tao)

2.   Tagállam vagy harmadik ország:

Kína

3.   A mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírása:

3.1.   A termék típusa:

1.6. osztály:

Gyümölcs, zöldségfélék és gabonafélék, frissen vagy feldolgozva

3.2.   A termék leírása, amelyre az 1. pontban található elnevezés vonatkozik:

A szóban forgó őszibarack a Rosaceae család Prunoideae alcsaládjának Prunus alnemzetségébe tartozó, ehető, lédús gyümölcs. Beijing régió Pinggu körzetében, a Yanshan-hegység napsütésben gazdag, meleg időjárással jellemzett, homokos vagy agyagos talajjal borított lankás dombjain és hullámos vidékén terem. A „Pinggu Da Tao” az egyedi természeti körülményeknek köszönheti különleges tulajdonságait, nevezetesen nagy méretét, élénk színét, lédússágát, aromagazdagságát, mérsékelt cukortartalmát, valamint a savanyú és az édes ízek harmonikus egyensúlyát. A „Pinggu Da Tao” tíz fajtáját termesztik, amelyek felsorolását az alábbi táblázat tartalmazza. A táblázatban szereplő fajták közül a Qingfeng az egyetlen, amelynek gyümölcsei közepes méretűek: a Qingfeng fajtához tartozó gyümölcsök tömege darabonként ≥ 150g. A másik kilenc, nagyméretű fajta gyümölcseinek tömege darabonként ≥ 275 g.

A „Pinggu Da Tao” 10 különböző fajtájának fizikai-kémiai mutatói az alábbiakban kerültek meghatározásra:

Fajta	Mutató
	Oldható szárazanyag (20 °C), (%)	Összes savtartalom (almasavban mérve), (%)
Dajiubao	≥ 12,00	≤ 0,20
Qingfeng (Peking sz. 26)	≥ 11,50	≤ 0,42
Jingyan (Peking sz. 24)	≥ 12,00	≤ 0,20
Yanhong (Green-making sz. 9)	≥ 12,50	≤ 0,18
August Crispy (Peking sz. 33)	≥ 11,00	≤ 0,20
Yanfeng sz. 1	≥ 12,00	≤ 0,20
Luwangxian	≥ 11,50	≤ 0,28
Huayu	≥ 12,00	≤ 0,20
Big Red Peach	≥ 12,00	≤ 0,20
Century 21st	≥ 12,00	≤ 0,18

3.3.   Nyersanyagok:

—

3.4.   Takarmány (kizárólag állati eredetű termék esetében):

—

3.5.   Az előállítás azon műveletei, amelyeket a meghatározott földrajzi területen kell végrehajtani:

A következő műveleteket a meghatározott földrajzi területen kell elvégezni: a gyümölcsös helyének kiválasztása és az ültetvény megtervezése, telepítés, talaj- és műtrágya-gazdálkodás, az öntözőrendszerek kezelése, a fák nyesése és metszése, virág- és gyümölcsgondozás, betakarítás, a betakarítást követő kezelés és tárolás.

3.6.   A szeletelésre, aprításra, csomagolásra stb. vonatkozó egyedi szabályok:

Csomagolás: a csomagolási folyamatot kizárólag a „Pinggu Da Tao” földrajzi jelzést feltüntető címke használatára feljogosított vállalatok végzik az illetékes minőségellenőrző szervek felügyelete alatt.

1.   Csomagolóanyagok: a külső csomagolás hullámpapír felhasználásával készült kartondobozokból áll, amelyeknek elég szilárdnak és erősnek kell lenniük ahhoz, hogy egymásra lehessen pakolni őket. E dobozoknak biztosítaniuk kell, hogy tartalmuk mentes maradjon a nedvességtől, a penésztől, a férgektől, a szennyeződésektől és a szagoktól.

2.   A csomagolásra vonatkozó követelmények: a gyümölcsöket a csomagoláshoz használt dobozban egyenletesen el kell rendezni. A dobozban a különböző rétegeket kartonlapok választják el egymástól.

Szállítás

A szállítás során az őszibarackot tételekbe kell csoportosítani és oly módon kell elhelyezni, hogy védve legyen a nyomódástól; a szállítótartályokat tisztán kell tartani és gondoskodni kell a megfelelő szellőzésről, valamint arról, hogy a tartályok se napsütésnek, se esőnek ne legyenek kitéve; intézkedéseket kell tenni annak érdekében is, hogy a gyümölcs a fagytól és a magas hőmérséklettől egyaránt védve legyen.

A kirakodáskor óvatosan kell bánni az őszibarackkal; a továbbszállítást ajánlatos hűtőláncon keresztül végrehajtani. A szállítójárműnek tisztának, valamint mérgező és veszélyes anyagoktól és áruktól mentesnek kell lennie.

Tárolás

1.	A tárolást megelőzően a gyümölcsöt 4 °C-os hőmérsékleten, előhűtő eljárás alkalmazásával kezelni kell.

2.	A tárolási hőmérsékletnek 0 és 3 °C fok között kell lennie.

3.	A tárolási helyszín relatív páratartalma 85 %-tól 90 %-ig terjedhet.

4.	Amennyiben a raktárházban lehetőség van szabályozott légtér biztosítására, a légköri viszonyokat úgy kell alakítani, hogy a gyümölcs körüli levegő oxigéntartalma 1 %, szén-dioxid-tartalma pedig 5 % legyen.

5.	A raktárhelyiségnek szagoktól mentesnek kell lennie. A gyümölcs nem érintkezhet mérgező vagy veszélyes anyagokkal és árukkal; mérgező vagy veszélyes tartósító szerek és anyagok használata tilos.

3.7.   A címkézésre vonatkozó egyedi szabályok:

Az azonos szállítmányra vonatkozó csomagolási jelölések formátumának és tartalmának egységesnek kell lennie.

A vállalat bejegyzett védjegyén kívül a gyümölcs csomagolásán, a csomagoláshoz használt doboz külső felületének jól látható részén fel kell tüntetni a Kínában oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott termék nevét („Pinggu Da Tao”), valamint a földrajzi jelzésre utaló egyedi jelölést és a minőségbiztosításhoz kapcsolódó nyomon követési kódot is. Ezenkívül a gyümölcs csomagolásán szerepelniük kell olyan további információknak is, mint a termék fajtája, osztályba sorolása (jellemzők), nettó tömege, származási országa és termelője. A feliratoknak olvashatóknak és nehezen eltávolíthatóknak kell lenniük. A külső csomagoláson szereplő jelöléseknek meg kell felelniük a doboz belsejében ténylegesen található terméknek.

4.   A földrajzi terület tömör meghatározása:

A „Pinggu Da Tao” elnevezéshez kapcsolódó földrajzi terület 16, jelenleg Beijing régió Pinggu körzetének közigazgatási területéhez tartozó községből és faluból áll, ezek a következők: Pinggu, Jinhaihu, Yukou, Machangying, Mafang, Donggaocun, Xiagezhuang, Shandongzhuang, Wangxinzhuang, Nandulehe, Zhengluoying, Dahuashan, Liujiadian, Daxingzhuang, Huangsongyu és Xiong’erzhai kerület.

5.   Kapcsolat a földrajzi területtel:

5.1.   A földrajzi terület sajátosságai:

A Pinggu körzet a következő földrajzi koordinátákkal határozható meg: északi szélesség 40° 02′–40° 22′, keleti hosszúság 116° 55′–117° 24′. A terület a Yanshan-hegység déli lejtőjénél húzódó előhegység lankás, hullámos vidékén, egy kis medencében található. Keleten, délen és északon hegyek határolják, közepén egy sík völgy húzódik. A vidéket zöld hegyek tarkítják. A régiót átszeli a Ju és a Ru folyó.

A talaj főleg homokos, illetve agyagos, puha, jól szellőző és káliumban gazdag. A terület önálló vízrendszerrel rendelkezik, amely kiváló minőségű vizet képes biztosítani. A helyi éghajlat a meleg mérsékelt kontinentális monszun éghajlat kategóriájába sorolható, amelyet a napi hőmérséklet jelentős mértékű ingadozása és a napsütéses órák nagy száma jellemez. A havi hőmérséklet-ingadozás számottevő méreteket ölt tavasszal, amikor értéke 6,8 °C és 8,7 °C között van, valamint ősszel, amikor 6,9 °C és 8,9 °C közé esik. A fagymentes napok száma évente átlagosan 191. A régiót sok napsütés jellemzi: a napsütéses órák száma éves átlagban eléri a 2 555,3-et, míg a napfénynek való kitettség átlagos napi aránya 58 %.

5.2.   A termék sajátosságai:

1.   Nagy gyümölcsméret: a gyümölcsök nagy mérete a „Pinggu Da Tao” egyik legfontosabb jellemzője. A „Pinggu Da Tao” jelöléssel ellátott gyümölcsök darabonkénti átlagos tömege a különleges gyümölcsfafajtáknak, éghajlatnak és természeti környezetnek köszönhetően 20 %-kal meghaladja a hasonló őszibarackfajtákhoz tartozó gyümölcsökét. A közepes méretű fajtához tartozó gyümölcsök tömege darabonként ≥ 150 g, a nagy méretű fajtákhoz tartozó őszibarackok tömege pedig darabonként ≥ 275 g.

2.   Élénk szín: Az őszibarack megjelenésének és kereskedelmi értékének egyik legfontosabb tényezője a gyümölcs színe. A „Pinggu Da Tao” eredetmegjelöléssel ellátott gyümölcs héja egyenletes, élénk színű, erőteljes színezettségű.

3.   Aroma- és ízgazdagság: A „Pinggu Da Tao” illata erőteljes, íze harmonikus, édes-savanykás, húsa pedig puha, lédús. Az összetevők megfelelő egyensúlyának, valamint az oldhatószárazanyag-tartalom és az összes savtartalom közötti ideális aránynak köszönhetően a „Pinggu Da Tao” kiváló érzékszervi jellemzőkkel rendelkezik.

5.3.   A földrajzi terület és a termék különleges minősége, hírneve vagy egyéb jellemzője közötti okozati kapcsolat:

Pinggu körzet egyedülálló természeti viszonyai – nevezetesen talajadottságai, vízrendszere, a napi hőmérséklet-ingadozás, a napsütés és a termesztés szabványosításának magas szintje – meghatározóak az ott termesztett őszibarack jellemzői és minősége szempontjából. A természeti viszonyok különlegessége a következő tényezőkkel érzékeltethető:

1.   Természeti körülmények

1.   Éghajlati tényező

A „Pinggu Da Tao” termőterülete egy előhegység meleg déli övezetében fekszik. A termőterületen elegendő a napsütés mennyisége, és jelentős a nappali és az éjszakai hőmérséklet közötti különbség, ami elősegíti a megfelelő színezettség elérését és a szénhidrátok felhalmozódását. A régióban az átlagos éves sugárzás értéke négyzetméterenként 5,103 joule, az átlagos napsugárzási arány pedig 58 %.

2.   Talajtényező

A „Pinggu Da Tao” termőterülete a Ju és a Ru folyók hordalékos part menti területein található. A termőterület földjét homokos talaj és könnyű agyag alkotja. A talaj – jó áteresztőképességének köszönhetően – kielégíti az őszibarackfák gyökérrendszerének jelentős oxigénszükségletét, és aktív állapotban tartja a gyökérrendszert. Ezáltal biztosítja a „Pinggu Da Tao” édességét és zamatát.

3.   Víztényező

Pinggu körzet egy olyan hegyi hidrogeológiai medencében fekszik, amely kiváló minőségű és bőséges mennyiségű vizet biztosító, önálló föld alatti vízrendszerrel rendelkezik. A folyón való közlekedés nem engedélyezett, így a felszíni vizek szennyeződéstől mentesek. A fák jó minőségű talajvízből nyerik a szükséges vizet, amelynek minősége eléri az első osztályú ivóvíz minőségét, sőt a természetes ásványvizekét is megközelíti. Az ésszerűen végrehajtott öntözés révén a fák vízigénye teljes mértékben kielégíthető a rügyezés, a virágzás és a gyümölcsfejlődés időszakában, és ezáltal biztosítható, hogy a gyümölcsök mérete, színe és mennyisége megfelelő legyen.

2.   Történelmi eredet

Az őszibarack-termesztés nagy múltra tekint vissza Pingguban. Az e tevékenységre vonatkozóan fennmaradt legkorábbi feljegyzések a Ming-dinasztia korából származnak. A Ming-dinasztia Longqin időszakában Pinggu körzeti elöljárói tisztjét betöltő Liu Ai „Pinggu nyolc ősi tája” című költeményében a következő szavakkal méltatta a pinggui barackvirágokat: „A hegyoldalt a csúcstól félútig egész évben hó borítja. Ám az őszibarackfák virágainak még márciusban meg kell formálniuk törékeny kis bimbóikat. Ha tiszta az ég, szemléld békésen a horizontot: a nefritragyogású hold a felhők alatt lebeg.” A Qin-dinasztia egyik tagja, Qianlong császár ugyancsak versben örökítette meg a virágzó pinggui barackfákat: „… amikor a fűzfa lombja könnyű füstlátomásként hullámzik, és a barackfát eső áztatja …”.

3.   Emberi tényezők

Az őszibarack-termesztés nagy múltra tekint vissza Pingguban. E tevékenységre már a Ming-dinasztia korából fennmaradt művekben is találhatók utalások. Az évek hosszú során át kialakított termelési gyakorlat nyomán számos, a „Pinggu Da Tao” elnevezéssel ellátott barack fájának telepítésével és gondozásával kapcsolatos technika alkalmazására került sor, például az Y-alakra való formálásra és természetesen nyesett, nyitott közepű koronák kialakítására (aminek köszönhetően a fák több levegőhöz és fényhez jutnak). Ami a gyümölcsgondozást illeti, a termelők mesterséges virág- és gyümölcsritkítási technikák, valamint a gyümölcsök beburkolására szolgáló technikák alkalmazása révén biztosítják az egységes gyümölcsméretet, az állandó mennyiségű termelést és a megfelelő színezettséget.

Hivatkozás a termékleírás közzétételére:

(az 510/2006/EK rendelet 5. cikkének (7) bekezdése)

---

(1)  HL L 93., 2006.3.31., 12. o.

---

18.2.2012

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 48/32

---

Kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló 510/2006/EK tanácsi rendelet 6. cikkének (2) bekezdése alapján

2012/C 48/12

Ezzel a közzététellel az 510/2006/EK tanácsi rendelet (1) 7. cikke alapján létrejön a kérelem elleni kifogás joga. A kifogást tartalmazó nyilatkozatnak e közzététel napjától számítva hat hónapon belül kell beérkeznie a Bizottsághoz.

EGYSÉGES DOKUMENTUM

A TANÁCS 510/2006/EK RENDELETE

„KRAŠKA PANCETA”

EK-sz.: SI-PGI-0005-0833-13.10.2010

OFJ ( X ) OEM ( )

1.   Elnevezés:

„Kraška panceta”

2.   Tagállam vagy harmadik ország:

Szlovénia

3.   A mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírása:

3.1.   A termék típusa:

1.2. osztály:

Húsipari termékek (főzve, sózva, füstölve stb.)

3.2.   A termék leírása, amelyre az 1. pontban található elnevezés vonatkozik:

A „Kraška panceta” jellegzetesen téglalap alakú, hagyományos szárított húskészítmény. A késztermék tömege legalább 2,2 kg.

A „Kraška panceta” császárhúsból készül. A terméket úgy készítik elő a szárításhoz, hogy meghagyják rajta a bőrt és eltávolítják a bordákat. A kizárólag tengeri sóval történő száraz sózás, valamint a hőkezelés nélküli szárítás és érlelés hozzájárul a vékony szeletek érzékszervi jellemzőinek kialakulásához. A császárszalonna húsos része száraz és tömör, nyomás alatt kellően rugalmas marad. Látható a bordák helye. A bőr kemény és sima, és azt közvetlenül a fogyasztás előtt távolítják el. A császárszalonna húsos része az érlelés során jellegzetesen rózsaszínűvé válik. A zsír krémfehér színű. A szalonnaszelet túlnyomórészt húsos részekből áll, amelyeket vékony zsírrétegek ereznek. Az érzékszervi jellemzők közé tartozik a lágy textúrájú, vékony szalonnaszelet külső megjelenése. A császárszalonna húsos és zsíros részeinek szorosan kell kapcsolódniuk egymáshoz. A szalonnaszelet zamatos, harmonikus aromájú, íze édes, nem sós.

A sótartalom legfeljebb 6 % lehet, a kiszárítás mértékének legalább 33 %-ot kell elérnie, az aw-érték legfeljebb 0,92 lehet, a fehérjetartalomnak legalább 23 %-nak, a zsírtartalomnak pedig legalább 36 %-nak kell lennie.

3.3.   Nyersanyagok (kizárólag feldolgozott termék esetében):

A „Kraška panceta” húshasznú sertések császárhúsából készül, amelyet a sertések mellkasi részéből vágnak ki, és kilenc–tíz borda helye látható rajta. A császárszalonna az oldalas húsos részét is tartalmazza. A „Kraška panceta” jellegzetesen 45–50 cm hosszú és 18–20 cm széles, téglalap alakú császárszalonna. A friss császárhús tömege legalább 4 kg. A császárszalonnát úgy készítik elő a szárításhoz, hogy meghagyják rajta a bőrt és eltávolítják a bordákat, az oldalát egyenesre vágják; a császárhúsnak és a bőrnek mindeközben sértetlennek kell maradnia. A belső lágy zsírréteget eltávolítják.

3.4.   Takarmány (kizárólag állati eredetű termék esetében):

—

3.5.   Az előállítás azon műveletei, amelyeket a meghatározott földrajzi területen kell végrehajtani:

—	a friss császárhús hőmérsékletének + 1 °C és + 4 °C között kell lennie, közvetlenül a sózás előtt mérve,

—	a császárszalonna hústartalmának, a feldolgozás minőségének és a kivágott szalonna méreteinek (18–20 cm × 45–50 cm) ellenőrzése,

—	a nem megfelelően feldolgozott császárszalonna kizárása: a bőrnek simának kell lennie sörte, bemetszés, zúzódás vagy véraláfutás nélkül,

—	a sorszám és a sózás napjának (nap, hónap, év) feltüntetése a terméken,

—	sózás kézzel, oly módon, hogy nagy szemű tengeri sót dörzsölnek a bordák helyére. A só mennyiségét az egyes császárszalonnák tömegéhez igazítják. A sóhoz borsot és friss fokhagymát adnak hozzá, esetleg cukrot is,

—	a sózott császárszalonna polcokon vagy raklapokon történő tárolása,

—	sózás 1 °C és 6 °C közötti hőmérsékleten, 5–7 napig,

—	hideg feldolgozási szakasz: 1 °C és 6 °C közötti hőmérséklet biztosítása 1–3 hétig,

—	szárítás 14 °C és 22 °C közötti hőmérsékleten, 2–7 napig; egy napon át enyhe hideg füstölés is engedélyezett,

—

szárítás/érlelés 10 °C és 18 °C közötti hőmérsékleten; ezen előállítási szakasz teljes hossza legalább 10 hét, amelynek végén az aw-értéknek 0,92-nél alacsonyabbnak, a sótartalomnak 6 %-nál alacsonyabbnak, a kiszárítás mértékének legalább 33 %-nak, a késztermék tömegének pedig legalább 2,2 kg-nak kell lennie,

—	a „Kraška panceta” szúrópróbaszerű érzékszervi vizsgálata,

—	a megfelelőnek ítélt termékek azonosító adatainak beégetése a bőrbe,

—	az érlelt termékek sötét helyen, 8 °C és 10 °C közötti hőmérsékleten való tárolása.

3.6.   A szeletelésre, aprításra, csomagolásra stb. vonatkozó egyedi szabályok:

Az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott „Kraška panceta” terméket egészben vagy félbe vágva értékesítik; hátulján a bőrfelületre forró bélyegzővel beégetik a „Kraška panceta” logót. Annak érdekében, hogy a termék hozzáférhetőbb legyen a vásárlók számára (csemegeáruként történő értékesítés), a császárszalonna feldarabolható azonos méretű kisebb darabokra. Az érzékszervi jellemzőknek, a császárhús jellegzetes vörös színének és a szalonnazsír krémfehér színének megőrzése céljából létfontosságú a „Kraška panceta” feldarabolásának és csomagolásának rendkívül alapos technológiai felügyelete. A levegővel való érintkezés, aminek következtében a hús oxidálódik, jelentős mértékben ronthatja a császárszalonna minőségét. Éppen ezért a „Kraška panceta” feldarabolása és csomagolása kizárólag a „Kraška panceta” előállítása tekintetében nyilvántartásba vett létesítményekben történhet. Így a termék azonnal csomagolható, megakadályozható a levegővel való érintkezés miatti oxidáció vagy a nem megfelelő hőmérsékletnek való kitettség, ami által pedig elérhető a termék szükséges mikrobiológiai biztonsági szintje. Ez a rendszer biztosítja a folyamatos felügyeletet, a teljes nyomon követhetőséget, valamint azt, hogy megmaradjanak a „Kraška panceta” terméknek az eredetiség és a fogyasztók bizalma szempontjából legfontosabb jellegzetes tulajdonságai.

3.7.   A címkézésre vonatkozó egyedi szabályok:

A „Kraška panceta” elnevezést és logót minden olyan termelő feltüntetheti termékein, aki rendelkezik a termelési előírásoknak való megfelelést tanúsító igazolással. A logó a császárszalonna stilizált képéből és a „Kraška panceta” feliratból áll. A logó mellett feltüntetik a termelő nyilvántartási számát. A logó használata a forgalmazás formájától függetlenül minden császárszalonna esetében kötelező. Az azonosító jelet a császárszalonna egész darabjai esetében is beégetik a bőrbe.

A „Kraška panceta” terméken ezenkívül az „oltalom alatt álló földrajzi jelzés” kifejezést és a nemzeti minőségi jelzést is fel kell tüntetni.

4.   A földrajzi terület tömör meghatározása:

A „Kraška panceta” előállítási területét határoló vonal Kostanjevica na Krasu településtől indul Opatje selo településig, onnan a Szlovénia és Olaszország közötti határig, majd a határ mentén a lipicai határátkelőig, onnan az út vonalában Lokev településig, azután az út vonalában Divača településig, onnan egyenes vonalban Vrabče faluig, majd tovább Štjak, Selo, Krtinovica, Kobdilj településekig, onnan egyenes vonalban Mali Dol településen keresztül Škrbina településig Lipa és Temnica felé folytatódik, majd Kostanjevica na Krasu településnél végződik. Az előbb felsorolt valamennyi falu a földrajzi terület részét képezi.

5.   Kapcsolat a földrajzi területtel:

5.1.   A földrajzi terület sajátosságai:

A Karszt-fennsík (Kras) az egyik legnagyobb domborzati egység Szlovéniában. Dimbes-dombos mészkőfennsík, jellegzetes karsztos felszínnel (völgyek, víznyelők, mellékvölgyek, hegyszakadékok, földalatti barlangok). A mészkőtalaj jellemző a Karszt térségre; ezen a mészkő alaprétegen alakult ki a híres vörös talaj (terra rossa). A fennsík felszínén csekély vastagságú talaj található, amely főként sziklás, bár megél rajta fű, bokor vagy ritkás erdő.

A Karszt éghajlatát döntő mértékben határozza meg a tenger közelsége. Itt találkozik az enyhe mediterrán éghajlat a hideg szárazföldi levegővel. A Karszt térségében gyakoriak a hőmérséklet-ingadozások, ahol a hideg szárazföldi levegő a karszti bóra szél formájában a mediterrán térségbe áramlik. A tenger közelségének eredményeképpen a tél közepén a többnapos jeges bóra szél elmúltával gyakran számottevő hőmérséklet-emelkedés következik be. A lehulló hó hamar elolvad. A tenger közelsége nyáron jelentős hatással bír, amikor a meleg, száraz idő a jellemző. A Karszt-fennsík változatossága és a tenger közelsége miatt mindig fúj szél vagy szellő, így az adott földrajzi területen viszonylag alacsony a páratartalom.

A földrajzi terület természetes feltételei kedvező mikroklimatikus körülményeket kínálnak a hús szárításához, amit a helyi lakosok ősidők óta kiaknáznak. Vastag falú karszti házaik különböző helyiségei biztosítják a hőmérséklet és a páratartalom megfelelő kombinációját. Az érlelési folyamat egyes technológiai fázisainak megfelelően folyamatosan keresve a páratartalom és a hőmérséklet megfelelő kombinációját, a termelő a sonkát (pršut), a zsíros szalonnát (panceta), a sertésnyakat (vratovina), a kolbászt és az egyéb termékeket egyik helyiségből a másikba viszi. Így az idők során a tapasztalat mellett kialakult a szaktudás, valamint fejlődtek és a helyiek körében megszilárdultak a gyakorlati készségek.

5.2.   A termék sajátosságai:

A „Kraška panceta” jellegzetessége téglalap alakú formájában rejlik; a császárszalonna a sertések mellkasi részét és az oldalas egy részét foglalja magában, kilenc–tíz borda helye látható. A termék ily módon történő darabolása biztosítja a hús és a szalonna közötti megfelelő arányt. A császárszalonnában nagy a húsnak a zsíros részekhez viszonyított aránya. A termék másik jellegzetessége az, hogy a száraz sózáshoz hagyományosan csak tengeri sót használtak. A hőkezelés nélkül, 18 °C alatti hőmérsékleten végbemenő szárítási/érlelési folyamatnak köszönhetően a fehérjék nem szenvednek hőkárosodást, és a zsírszövet szilárdsága is megmarad.

A szárítási/érlelési folyamat alapos nyomon követésével párosulva ezek az eljárások olyan egyedi minőséget biztosítanak, amely miatt a fogyasztók nagyra értékelik a „Kraška panceta” terméket, és amelynek köszönhetően a termék kereskedelmi szempontból is sikeres lett.

5.3.   A földrajzi terület és (OEM esetében) a termék minősége vagy jellemzői közötti vagy (OFJ esetében) a termék különleges minősége, hírneve vagy egyéb jellemzője közötti okozati kapcsolat:

A „Kraška panceta” földrajzi jelzés az előállítás hagyományán és a termék hírnevén alapul.

A Karszt térségben az enyhe mediterrán éghajlat találkozik a hideg szárazföldi levegővel. A Karszt-fennsík változatossága, valamint a tenger közelsége miatt mindig fúj szél vagy szellő, ami elősegíti a viszonylag alacsony páratartalom kialakulását. A szárítási folyamatnak kedvező természetes körülmények és a piaci kereslet arra sarkallták a helyi lakosokat, hogy a szalonnadarabok előállítási módját a kereslethez igazítsák.

A szalonnakészítés rendkívül nagy múltra tekint vissza a térségben, hiszen már 1689-ben is készült róla feljegyzés. Az idők során a tapasztalattal fejlődtek és a helyiek körében megszilárdultak a gyakorlati készségek, amelyek azután egyik nemzedékről a másikra szálltak. Munkájuknak köszönhetően a Karszt térség lakosai hozzájárultak a „Kraška panceta” hagyományos, felismerhető formájának és érzékszervi jellemzőinek kialakulásához.

Szlovénia más térségeitől eltérően a karsztiak a „Kraška panceta” előállításához mindig kizárólag száraz sózást és kevés sót alkalmaztak. Szlovénia más területein általában sós vizet használnak, vagy a száraz és a nedves sózás kombinációját. A „Kraška panceta” érzékszervi jellemzői jelentős mértékben a száraz sózás folyamatának és az alacsony hőmérsékleten történő, viszonylag hosszú érlelési időszaknak köszönhetőek. Kellő érettségének, valamint jellegzetes illatának és ízének köszönhetően a „Kraška panceta” gasztronómiai különlegesség, amely a karszti prosciuttoval (Kraški pršut) együtt ünnepi alkalmak szokásos ínyencségévé vált.

A „Kraška panceta” előállításában új korszak köszöntött be 1977-ben, amikor a termelők különleges technológiával felszerelt termelőberendezéseket kezdtek használni.

A „Kraška panceta” hírnevét számos irodalmi mű, brosúra, prospektus stb. megörökíti. 1978-ban a „Kraška panceta” terméket ismertette az egyik termelő prospektusa. Dr. Stanislav Renčelj szintén bemutatta a „Kraška panceta” terméket a Suhe mesnine narodne posebnosti (Szárított hústermékek – nemzeti különlegességek) (1991), a Kraška kuhinja (Karszti konyhaművészet) (1999), a Suhe mesnine na Slovenskem (Szlovén szárított hústermékek) (2008) és az Okusi Krasa (A Karszt ízei) (2009) című művében. Okusiti Slovenijo (Megízlelni Szlovéniát) (2007) című könyvében Dr. Janez Bogataj a „Kraška panceta” terméket szlovéniai gasztronómiai különlegességként mutatja be. A termék ismertetése több reklámcélú kiadványban is megtalálható, így például a Do odličnosti za dober okus, Slovenija (1998) (Rise to Excellence for the Gourmet, Slovenia, Dem Exzellenten Genuß Entgegen, Slowenien) című háromnyelvű kiadványban, valamint a következő publikációkban: Edamus, Bibamus, Gaudeamus (Interreg III project, 2006), Kras in Kraške posebnosti (A Karszt és a karszti különlegességek) (Phare-program), Pomlad Kraških dobrot (A karszti különlegességek virágkora) (Karszti kísérleti projekt, 2001), Dobrote Krasa in Brkinov (A Karszt és a brkini térség különlegességei) (Sežana önkormányzat, 2010) stb.

A „Kraška panceta” termelői részt vesznek a Gornja Radgona-i (Felsőregede) nemzetközi mezőgazdasági és élelmiszer-ipari kiállításon, amelyen a „Kraška panceta” az utóbbi tíz évben komoly elismerésekben és díjakban részesült.

Hivatkozás a termékleírás közzétételére:

(az 510/2006/EK rendelet 5. cikkének (7) bekezdése)

http://www.mkgp.gov.si/fileadmin/mkgp.gov.si/pageuploads/Varna_hrana/junij2010/Spec_Kraska_panceta.pdf

---

(1)  HL L 93., 2006.3.31., 12. o.

---