AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK

14.12.2011

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 364/1

Állami támogatás engedélyezése az EUMSZ 107. és 108. cikke alapján

Olyan esetek, amelyekkel kapcsolatban a Bizottság nem emel kifogást

(EGT-vonatkozású szöveg)

2011/C 364/01

A határozat elfogadásának időpontja

2009.11.10.

Állami támogatás hivatkozási száma

N 549/09

Tagállam

Németország

Régió

Bayern

Megnevezés (és/vagy a kedvezményezett neve)

Verlängerung der Beihilferegelung zur Unterstützung der Filmproduktion in Bayern

Jogalap

Richtlinien für die FilmFernsehFonds Bayern GmbH, Haushaltsgesetz des Freistaates Bayern

Az intézkedés típusa

Támogatási program

Célkitűzés

A kultúrát előmozdító támogatás

Támogatás formája

Visszatérítendő támogatás, Vissza nem térítendő támogatás, Kedvezményes kamatozású kölcsön

Költségvetés

Tervezett éves kiadás 13,5 millió EUR

Tervezett támogatás teljes összege 54 millió EUR

Támogatás intenzitása

70 %

Időtartam

2010.1.1–2013.12.31.

Gazdasági ágazat

Média

A támogatást nyújtó hatóság neve és címe

FilmFernsehFonds Bayern GmbH

Egyéb információ

—

A határozat bizalmas információt nem tartalmazó, hivatalos szövege megtalálható a következő weboldalon:

http://ec.europa.eu/community_law/state_aids/state_aids_texts_hu.htm

A határozat elfogadásának időpontja	2011.10.19.
Állami támogatás hivatkozási száma	N 330/10
Tagállam	Franciaország
Régió	—
Megnevezés (és/vagy a kedvezményezett neve)	Programme national «Très haut débit» — Volet B
Jogalap	Loi no 2009-1572 du 17 décembre 2009 relative à la lutte contre la fracture numérique. Code général des collectivités territoriales (articles L 1425-1 et L 1425-2). Loi no 2010-237 du 9 mars 2010 de finances rectificative pour 2010. Code des postes et des communications électroniques (articles L 34-8 et L 34-8-3). Décision no 2010-1314 de l'ARCEP en date 14 décembre 2010 précisant les conditions d’accessibilité et d’ouverture des infrastructures et des réseaux éligibles à une aide du fonds d’aménagement numérique des territoires
Az intézkedés típusa	Támogatási program
Célkitűzés	Szektorális fejlesztés, Regionális fejlesztés
Támogatás formája	Vissza nem térítendő támogatás
Költségvetés	Tervezett támogatás teljes összege 750 millió EUR
Támogatás intenzitása	—
Időtartam	2016.1.1-ig
Gazdasági ágazat	Posta és telekommunikáció
A támogatást nyújtó hatóság neve és címe	Fonds national pour la societé numérique, collectivités territoriales
Egyéb információ	—

A határozat bizalmas információt nem tartalmazó, hivatalos szövege megtalálható a következő weboldalon:

http://ec.europa.eu/community_law/state_aids/state_aids_texts_hu.htm

A határozat elfogadásának időpontja

2011.11.9.

Állami támogatás hivatkozási száma

SA.31722 (11/N)

Tagállam

Magyarország

Régió

—

Megnevezés (és/vagy a kedvezményezett neve)

A sporttevékenység támogatásához kapcsolódó társaságiadó-, és illetékkedvezmény

Jogalap

A sporttal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2010. évi LXXXIII. törvény. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény

Az intézkedés típusa

Támogatási program

Célkitűzés

Szektorális fejlesztés

Támogatás formája

Adókedvezmény

Költségvetés

Tervezett éves kiadás 21 200 millió HUF

Tervezett támogatás teljes összege 127 200 millió HUF

Támogatás intenzitása

70 %

Időtartam

2017.6.30-ig

Gazdasági ágazat

Szabadidő, kultúra és sporttevékenységek

A támogatást nyújtó hatóság neve és címe

Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és Nemzeti Erőforrás Minisztérium

Egyéb információ

—

A határozat bizalmas információt nem tartalmazó, hivatalos szövege megtalálható a következő weboldalon:

http://ec.europa.eu/community_law/state_aids/state_aids_texts_hu.htm

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

14.12.2011

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 364/8

Euroátváltási árfolyamok (1)

2011. december 13.

2011/C 364/05

1 euro =

	Pénznem	Átváltási árfolyam
USD	USA dollár	1,3181
JPY	Japán yen	102,60
DKK	Dán korona	7,4366
GBP	Angol font	0,84625
SEK	Svéd korona	9,0605
CHF	Svájci frank	1,2345
ISK	Izlandi korona
NOK	Norvég korona	7,7110
BGN	Bulgár leva	1,9558
CZK	Cseh korona	25,633
HUF	Magyar forint	304,39
LTL	Litván litász/lita	3,4528
LVL	Lett lats	0,6970
PLN	Lengyel zloty	4,5608
RON	Román lej	4,3485
TRY	Török líra	2,4641
AUD	Ausztrál dollár	1,3016
CAD	Kanadai dollár	1,3528
HKD	Hongkongi dollár	10,2548
NZD	Új-zélandi dollár	1,7215
SGD	Szingapúri dollár	1,7158
KRW	Dél-Koreai won	1 519,49
ZAR	Dél-Afrikai rand	10,8795
CNY	Kínai renminbi	8,3877
HRK	Horvát kuna	7,4986
IDR	Indonéz rúpia	12 005,28
MYR	Maláj ringgit	4,1850
PHP	Fülöp-szigeteki peso	57,795
RUB	Orosz rubel	41,7115
THB	Thaiföldi baht	41,138
BRL	Brazil real	2,4292
MXN	Mexikói peso	18,1647
INR	Indiai rúpia	70,1100

(1) Forrás: Az Európai Központi Bank (ECB) átváltási árfolyama.

14.12.2011

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 364/9

A HAJÓGYÁRTÁSHOZ NYÚJTOTT ÁLLAMI TÁMOGATÁS KERETSZABÁLYA

2011/C 364/06

1. BEVEZETÉS

A hajógyártás állami támogatását az 1970-es évek eleje óta több egymást követő állami támogatási rendszer szabályozta, amelyeket fokozatosan összhangba hoztak a horizontális állami támogatási szabályokkal. A hajógyártáshoz nyújtott állami támogatásról szóló jelenlegi keretszabály (1) érvényességi ideje 2011. december 31-én lejár. A Bizottság az állami támogatási szabályok átláthatóságának növelésére és egyszerűsítésére irányuló politikájának megfelelően az általános horizontális rendelkezések hajógyártási ágazatra való kiterjesztése révén a hajógyártási iparra és az egyéb iparágakra vonatkozó szabályok közötti különbségek lehető legnagyobb mértékben történő megszüntetésére törekszik (2).

2.	Mindazonáltal a Bizottság elismeri, hogy bizonyos sajátosságok miatt – úgy mint az alacsony szériaszám, a gyártott egységek mérete, értéke és komplexitása, valamint az a tény, hogy a prototípusok általában kereskedelmi használatba kerülnek – a hajógyártás különbözik a többi iparágtól.

E sajátos jellemzők fényében a Bizottság úgy véli, hogy a hajógyártási ágazatnak nyújtandó innovációs támogatás tekintetében továbbra is helyénvaló sajátos rendelkezéseket alkalmazni, annak biztosítása mellett, hogy az ilyen támogatás a kereskedelem feltételeit és a versenyt nem érinti negatívan, a közös érdekkel ellentétes mértékben.

Az innovációs célú állami támogatásnak olyan változást kell kiváltania a kedvezményezett magatartásában, amelynek eredményeképpen növekszik innovációs tevékenysége, és olyan innovációs projektekre vagy tevékenységekre kerül sor, amelyek más esetben nem, vagy korlátozottabb módon valósultak volna meg. Az ösztönző hatást tényeket összevető elemzés útján, a tervezett tevékenység támogatás melletti és támogatás nélküli szintjének összehasonlítása révén állapítják meg. Ezért ez a keretszabály olyan sajátos követelményeket határoz meg, amelyek lehetővé teszik a tagállamok számára az ösztönző hatás fennállásának biztosítását.

A Bizottság az iparág képviselőivel együtt informális szabályokat dolgozott ki a hajógyártás innovációs támogatására vonatkozóan és különösen az elszámolható költségek és a projektek innovatív jellegének igazolása tekintetében, mely szabályokat döntéshozatali gyakorlatában alkalmaz. Az átláthatóság érdekében ezeket a szabályokat formálisan is be kell építeni az innovációs támogatás szabályai közé.

Ami a regionális támogatásokat illeti, a Bizottság 2013-ban fogja felülvizsgálni a 2007–2013 közötti időszakra vonatkozó nemzeti regionális támogatásokról szóló horizontális iránymutatást (3). A Bizottság ezért továbbra is ugyanazokat a sajátos szabályokat érvényesíti a hajógyártási ágazatot érintő regionális támogatások esetében, amelyeket a 2003. évi keretszabály jelenleg is előír. A Bizottság a nemzeti regionális támogatásokról szóló iránymutatás felülvizsgálatával összefüggésben értékeli majd újra a helyzetet.

7.	Az exporthitelek tekintetében e keretszabály célja a fennálló nemzetközi kötelezettségek tiszteletben tartása.

Ez a keretszabály ezért a hajógyártáshoz nyújtandó innovációs és regionális támogatásra vonatkozó sajátos rendelkezéseket, valamint exporthitelekre vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz. Emellett a hajógyártási ágazatnak nyújtott támogatás az Európai Unió működéséről szóló szerződés és a horizontális állami támogatási eszközök (4) keretében tekinthető összeegyeztethetőnek a belső piaccal, az ezen eszközökben foglalt ellenkező rendelkezések hiányában.

9.	A Szerződés 346. cikkével összhangban és a Szerződés 348. cikke rendelkezéseinek megfelelően a tagállamok megtehetik az alapvető biztonsági érdekeik védelme érdekében általuk szükségesnek tartott, hadihajók finanszírozására vonatkozó intézkedéseket.

10.

A Bizottság az e keretszabály által meghatározott elveket 2012. január 1-jétől2013. december 31-ig szándékozik alkalmazni. Ezt az időpontot követően a Bizottság célja az, hogy az innovációs támogatásra vonatkozó rendelkezéseket a kutatáshoz, fejlesztéshez és innovációhoz nyújtott állami támogatások közösségi keretrendszerébe (5) foglalja bele, a hajógyártáshoz nyújtott regionális támogatást pedig a nemzeti regionális támogatásokról szóló iránymutatásokba.

2. ALKALMAZÁSI KÖR ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

11.	E keretszabály alapján a Bizottság engedélyezhet hajógyárak számára nyújtott támogatást, vagy exporthitelek esetén hajótulajdonosok számára hajók építésére, javítására vagy átalakítására nyújtott támogatást, valamint az úszó és mozgó tengeri létesítmények építéséhez nyújtott innovációs támogatást.

12.

E keretszabály alkalmazásában:

a) „hajógyártás”: önjáró kereskedelmi hajók gyártása az Unió területén;

b) „hajójavítás”: önjáró kereskedelmi hajók javítása vagy helyreállítása az Unió területén;

c) „hajóátalakítás”: legalább 1 000 bt (6) űrtartalmú önjáró kereskedelmi hajók átalakítása az Unió területén azzal a feltétellel, hogy az átalakítási műveletek a rakodási terv, a hajótest, a meghajtórendszer vagy az utasok befogadására szolgáló területek radikális megváltoztatását vonják maguk után;

d) „önjáró kereskedelmi hajó”: az a hajó, amely állandó meghajtása és kormányberendezése révén rendelkezik a nyílt tengeri vagy belvízi hajózásra való alkalmasság minden jellemzőjével és az alábbi kategóriák valamelyikébe tartozik:

i.az utas- és/vagy áruszállításra használt, legalább 100 bt űrtartalmú tengerjáró vagy belvízi hajó;ii.különleges szolgáltatás nyújtására szánt, legalább 100 bt űrtartalmú tengerjáró vagy belvízi hajó (például kotróhajó, jégtörő hajó);iii.legalább 365 kW teljesítményű vontatóhajó;iv.az i., ii. és iii. alpontban említett hajók befejezetlen, lebegő és mozgó hajóteste.

e) „úszó és mozgó tengeri létesítmények”: olyan kőolaj, földgáz vagy megújuló energiaforrás kutatására, kiaknázására vagy előállítására szolgáló létesítmények, amelyek a kereskedelmi hajók jellemzőivel rendelkeznek, kivéve ha nem önjáróak és működésük során többszöri mozgatásra szántak.

3. KÜLÖNLEGES INTÉZKEDÉSEK

3.1. Regionális támogatás

13.

A hajógyártás, hajójavítás vagy hajóátalakítás céljára nyújtott regionális támogatás a belső piaccal összeegyeztethetőnek tekinthető, ha megfelel különösen a következő feltételeknek:

a)	a támogatást meglévő hajógyár(ak) továbbfejlesztésére vagy korszerűsítésére irányuló beruházáshoz nyújtják, nem kapcsolódik az érintett hajógyár(ak) pénzügyi szerkezetátalakításához, célja a meglévő létesítmények termelékenységének javítása;

b)	a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének a) pontjában említett és a Bizottság által az egyes tagállamokra vonatkozóan a regionális támogatás nyújtása tekintetében jóváhagyott térképnek megfelelő régiókban a támogatás intenzitása a 22,5 % bruttó támogatástartalmat nem haladja meg;

a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontjában említett és a Bizottság által az egyes tagállamokra vonatkozóan a regionális támogatás nyújtása tekintetében jóváhagyott térképnek megfelelő régiókban a támogatás intenzitása a 12,5 % bruttó támogatástartalmat vagy az alkalmazandó regionális támogatási plafont nem haladja meg, legyen bármelyik is alacsonyabb;

d)	a támogatás a 2007–2013 közötti időszakra vonatkozó nemzeti regionális támogatásokról szóló iránymutatásban meghatározott elszámolható költségekre korlátozódik.

3.2. Innovációs támogatás

3.2.1. Támogatható kérelmek

14.

A hajógyártás, hajójavítás vagy hajóátalakítás céljára nyújtott innovációs támogatás a belső piaccal összeegyeztethetőnek tekinthető, ha a maximális támogatási intenzitás nem haladja meg a bruttó 20 %-ot és a támogatás innovatív termékek és eljárások ipari alkalmazására vonatkozik, vagyis olyan, az Unióban a hajógyártási iparban a technológiai fejlődés állásához képest új vagy alapvetően továbbfejlesztett termékek és eljárások ipari alkalmazására, amelyek esetében számolni kell a technológiai vagy ipari kudarc kockázatával. A halászhajók felszerelésére és modernizálására irányuló innovációs támogatás nem minősül összeegyeztethetőnek a belső piaccal, kivéve ha a az Európai Halászati Alapról szóló, 2006. július 27-i 1198/2006/EK tanácsi rendelet (7) 25. cikkének (2) és (6) bekezdésében meghatározott feltételek vagy az azt módosító rendelkezések teljesülnek. Nem lehet egy hajógyár részére támogatást nyújtani, ha azt az Európai Halászati Alapból vagy az ezt követő intézkedésből vagy más köztámogatásból ugyanazon hajó tekintetében nyújtják.

15.

A (14) bekezdés értelmében vett innovatív termékek és eljárások magukban foglalják a minőségi és teljesítménymutatók javítására, például az üzemanyag-fogyasztás optimalizálására, a motorok szennyezőanyag-kibocsátására, a hulladék kibocsátására és a biztonságra irányuló környezetvédelmi fejlesztéseket.

16.

Ammennyiben az innováció célja a környezetvédelem fokozása és legalább egy évvel az elfogadott uniós szabványok hatálybalépése előtt az azoknak való megfeleléshez vezet, vagy uniós szabványok hiányában fokozza a környezetvédelem szintjét vagy lehetővé teszi az uniós szabványok felülmúlását, a maximális támogatási intenzitást bruttó 30 %-ra lehet növelni. Az „uniós szabványok” és a „környezetvédelem” kifejezések a környezetvédelem állami támogatásáról szóló közösségi iránymutatásban meghatározott értelemmel bírnak.

17.	Amennyiben megfelel a (14) bekezdésben megállapított feltételeknek, az innovatív termék egyaránt lehet egy potenciális hajószéria első darabja (prototípusa) által meghatározott új hajóosztály vagy egy hajónak a hajótól külön alkotóelemként elkülöníthető innovatív része.

18.	Amennyiben megfelelnek a (14) bekezdésben megállapított feltételeknek, az innovatív eljárások termelési, irányítási, logisztikai vagy műszaki területtel kapcsolatos új eljárások kifejlesztései és végrehajtásai lehetnek.

19.	Az innovációs támogatás csak akkor tekinthető összeegyeztethetőnek a belső piaccal, ha azt az innovatív termékek vagy eljárások első ipari alkalmazásához nyújtják.

3.2.2. Elszámolható költségek

20.

A termékekre és eljárásokra nyújtott innovációs támogatást kizárólag a projekt innovatív részével közvetlen és kizárólagos kapcsolatban lévő beruházások, tervezési, mérnöki és tesztelési tevékenységek során és az innovációs támogatás iránti kérelem benyújtását követően felmerülő kiadások támogatására lehet fordítani (8).

21.

Az elszámolható költségek körébe tartoznak a hajógyár költségei, valamint az áruk és szolgáltatások harmadik felektől (például rendszerszolgáltatóktól, kulcsrakész megoldások szállítóitól és alvállalkozóktól) való beszerzésének költségei, amennyiben ezen áruk és szolgáltatások szigorúan az innovációhoz kapcsolódnak. Az elszámolható költségeket részletesebben a melléklet határozza meg.

22.

Az innovációs támogatás alkalmazására a tagállam által kijelölt megfelelő nemzeti hatóság a kérelmező által benyújtott és igazolt becslések alapján megvizsgálja az elszámolható költségeket. A kérelem csak akkor terjedhet ki áruk és szolgáltatások szolgáltatóktól történő beszerzésének költségeire, ha ezen áruk és szolgáltatások tekintetében ugyanerre a célra a szállító nem részesült állami támogatásban.

3.2.3. A projekt innovatív jellegének igazolása

23.

Annak érdekében, hogy az innovációs támogatás e keretszabály értelmében a belső piaccal összeegyeztethetőnek minősüljön, az innovációs támogatás iránti kérelmet a megfelelő nemzeti hatósághoz azt megelőzően kell benyújtani, hogy a kérelmező kötelező érvényű megállapodást köt a kért innovációs támogatás tárgyát képező projekt végrehajtására. A kérelemnek tartalmaznia kell az innováció leírását, mind minőségi, mind mennyiségi szempontból bemutatva azt.

24.

A megfelelő nemzeti hatóság független és műszakilag hozzáértő szakértőtől igényelt igazolás révén győződik meg arról, hogy a támogatást olyan projekt számára kérelmezték, amely az Unióban a hajógyártás területén a technológiai fejlődés állásához képest új vagy alapvetően továbbfejlesztett termékeket vagy eljárásokat képvisel (minőségi értékelés). A támogatás csak akkor minősülhet a belső piaccal összeegyeztethetőnek, ha a független és műszakilag hozzáértő szakértő igazolja a megfelelő nemzeti hatóság számára, hogy a projekt elszámolhatóként feltüntetett költségei kizárólag a projekt innovatív részeivel kapcsolatosak (mennyiségi értékelés).

3.2.4. Ösztönző hatás

25.

Az e keretszabály értelmében vett innovációs támogatásnak ösztönző hatással kell rendelkeznie, vagyis a kedvezményezett magatartását olyan módon kell megváltoztatnia, amelynek eredményeképpen növekszik innovációs tevékenysége. A támogatás következtében növekedésnek kell jelentkeznie az innovációs tevékenység mérete, terjedelme, összege vagy üteme tekintetében.

26.	A Bizottság nem tekinti a (25) bekezdés szerint ösztönző hatásúnak a támogatást olyan esetben, amikor a projekt már a támogatási kérelem nemzeti hatóságokhoz történő benyújtását megelőzően megkezdődött (9).

27.

Annak ellenőrzése érdekében, hogy a támogatás a kedvezményezett magatartását úgy változtatja meg, hogy az növeli innovációs tevékenységét, a tagállamoknak a támogatás melletti és a támogatás nélküli helyzet összehasonlító elemzése alapján el kell végezniük a megnövekedett innovációs tevékenység előzetes értékelését. Az alkalmazott kritériumok magukban foglalhatják az innovációs tevékenység méretének, terjedelmének, összegének vagy ütemének növekedését, a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdése szerint bejelentést tevő tagállam által benyújtott egyéb releváns minőségi és/vagy mennyiségi tényezőkkel együtt.

28.	Amennyiben az említett tényezők legalább egyike tekintetében – az adott ágazatban működő vállalkozások szokásos magatartását figyelembe véve – jelentős hatás igazolható, a Bizottság rendszerint úgy dönt, hogy a támogatás ösztönző hatással rendelkezik.

29.

Támogatási program értékelésekor az ösztönző hatásra vonatkozó feltételek akkor lesznek kielégítőnek tekinthetők, ha a tagállam kötelezettséget vállalt egyrészt arra, hogy a jóváhagyott támogatási program keretében csak azt követően nyújt egyedi támogatást, miután meggyőződött az ösztönző hatás fennállásáról, másrészt arra, hogy a jóváhagyott támogatási program végrehajtásáról évente jelentéseket nyújt be.

30.

A támogatási kérelem jóváhagyásának feltétele, hogy a kedvezményezett az innovációs támogatás tárgyát képező hajógyártási, hajójavítási vagy hajóátalakítási projekt vagy eljárás végrehajtására irányuló kötelező érvényű megállapodást kössön. Kifizetésekre csak a megfelelő szerződés aláírását követően kerülhet sor. A szerződés megszűnése vagy a projekt elmaradása esetén a kifizetett támogatás teljes összegét a kifizetés napjától számított kamattal együtt vissza kell fizetni. Hasonlóképpen, amennyiben a projekt befejezetlen marad, az elszámolható innovációs költségekre fel nem használt támogatást kamatokkal együtt vissza kell fizetni. Az alkalmazott kamatlábnak legalább egyenlőnek kell lennie a Bizottság által elfogadott referencia-kamatlábbal.

3.3. Exporthitelek

31.

A honos és nem honos hajótulajdonosoknak vagy harmadik feleknek a hajógyártáshoz vagy hajó-átalakításhoz államilag támogatott kedvezményes hitel formájában nyújtott hajógyártási támogatás a belső piaccal összeegyeztethetőnek tekinthető, ha megfelel az államilag támogatott exporthitelekre vonatkozó iránymutatásokról szóló 1998. évi OECD-megállapodásban, a hajókra vonatkozó exporthitelekről szóló ágazati megállapodásban foglalt feltételeknek, vagy ilyen megállapodásban lefektetett vagy a megállapodás helyébe lépő bármely későbbi feltételnek.

4. FELÜGYELET ÉS JELENTÉSTÉTEL

32.

Az EK-Szerződés 93. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 1999. március 22-i 659/1999/EK tanácsi rendelet (10) és az EK-Szerződés 93. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 659/1999/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló, 2004. április 21-i 794/2004/EK bizottsági rendelet (11) alapján a tagállamoknak a fennálló támogatási programokról évente jelentést kell benyújtaniuk a Bizottság részére. Amikor a Bizottság e keretrendszer alapján határozatot hoz egy jóváhagyott támogatási program keretében bármely, nagyvállalatok számára nyújtott innovációs támogatásról, a Bizottság felkérheti a tagállamokat arra, hogy jelentésben számoljanak be az ösztönző hatásnak a nagyvállalatok számára nyújtott támogatások esetében való érvényesüléséről, mely jelentés elkészítése során a 3.2.4. pontban említett kritériumokat alkalmazzák.

5. HALMOZÓDÁS

33.

Az ebben a keretszabályban meghatározott támogatási plafonokat attól függetlenül kell alkalmazni, hogy a kérdéses támogatás teljes egészében vagy részben állami forrásokból vagy uniós forrásokból származik. Az e keretszabály alapján engedélyezett támogatás nem kombinálható a Szerződés 107. cikke (1) bekezdése szerinti más állami támogatási formákkal vagy más uniós finanszírozási formákkal, ha azok halmozódása az e keretszabályban megállapítottnál magasabb támogatási intenzitást eredményez.

34.	Amennyiben a támogatás különböző célokat szolgál és ugyanazokat az elszámolható költségeket érinti, akkor a legkedvezőbb támogatási plafont kell alkalmazni.

6. E KERETSZABÁLY ALKALMAZÁSA

35.

A Bizottság az e keretszabályban előírt elveket 2012. január 1-jétől2013. december 31-ig fogja alkalmazni. A Bizottság ezeket az elveket fogja alkalmazni valamennyi olyan bejelentett támogatási intézkedés esetében, amellyel kapcsolatban 2011. december 31-ét követően határozathozatalra szólítják fel, még akkor is, ha a projekteket ezt megelőzően jelentették be.

36.	A jogellenes állami támogatás értékelésénél alkalmazandó szabályok megállapításáról szóló bizottsági közleménnyel (12) összhangban a Bizottság az e keretszabályban lefektetett elveket fogja alkalmazni a 2011. december 31-ét követően nyújtott, be nem jelentett támogatás esetén.

(1) HL C 317., 2003.12.30., 11. o.

(2) Lásd az állami támogatási cselekvési terv (COM(2005) 107 végleges) 65. pontját: „a Bizottság eldönti, hogy továbbra is szükség van-e a hajógyártáshoz nyújtott állami támogatás keretszabályára, vagy egyszerűen horizontális szabályokkal kell szabályozni az ágazatot”.

(3) HL C 54., 2006.3.4., 13. o.

(4) Például a környezetvédelem állami támogatásáról szóló közösségi iránymutatás (HL C 82., 2008.4.1., 1. o.) meghatározza, milyen feltételek mellett engedélyezhető támogatás a hajógyárak részére, környezetbarátabb termelési eljárásra. Ezenkívül támogatás nyújtható hajótulajdonosoknak az uniós szabványokat meghaladó vagy uniós szabványok hiányában a környezetvédelem szintjét növelő – azaz összességében környezetbarátabb tengeri szállítást elősegítő – új szállítóeszközök vásárlásához.

(5) HL C 323., 2006.12.30., 1. o.

(6) Bruttó tonna.

(7) HL L 223., 2006.8.15., 1. o.

(8) Kivéve azon megvalósíthatósági tanulmányok költségeit, amelyeket az innovatív eljárás támogatására irányuló támogatási kérelem benyújtását megelőző 12 hónapon belül készítettek.

(9) Ez nem zárja ki, hogy a lehetséges kedvezményezett olyan megvalósíthatósági tanulmányokat készítsen, amelyekre az állami támogatási kérelem nem terjed ki.

(10) HL L 83., 1999.3.27., 1. o.

(11) HL L 140., 2004.4.30., 1. o.

(12) HL C 119., 2002.5.22., 22. o.

MELLÉKLET

A hajógyártás innovációs támogatása tekintetében elszámolható költségek

1. ÚJ HAJÓOSZTÁLY

Innovációs támogatásra jogosult, új hajóosztályt képező hajó gyártása tekintetében a következő költségek számolhatók el:

a)	a koncepció kifejlesztésének költségei;

b)	a koncepció terveinek költségei;

c)	a funkcionális tervek költségei;

d)	a részletes tervek költségei;

e)	tanulmányok, tesztek, szimulációk költségei, valamint a hajó kifejlesztésével és megtervezésével kapcsolatos hasonló költségek;

f)	a terv kivitelezésének előkészítésével kapcsolatos költségek;

g)	a terméktesztelés költségei;

h)	az új hajóosztály munkaerőköltségének és általános költségének növekménye (tanulási görbe).

Az a)–g) pont alkalmazásában nem számolhatóak el azok a költségek, melyek már létező hajóosztály jellemzőinek megfelelő standard műszaki tevékenységgel kapcsolatosak.

A h) pont alkalmazásában a technológiai innováció érvényesítéséhez elengedhetetlenül szükséges kiegészítő termelési költségek elszámolhatók, amennyiben a minimálisan szükséges összegre korlátozódnak. A prototípuskészítéssel járó műszaki kihívások miatt az első hajó gyártási költségei rendszerint meghaladják a széria további darabjainak gyártási költségeit. A kiegészítő termelési költség az új hajóosztályt képviselő széria első darabjának munkaerőköltsége és általános költsége, valamint a széria további darabjainak gyártási költsége közötti különbség. A munkaerőköltség magában foglalja a béreket és a szociális költségeket.

Ennek megfelelően, rendkívüli és megfelelően indokolt esetben az új hajóosztályt képviselő hajó gyártásával összefüggő termelési költségek legfeljebb 10 %-a elszámolható költségnek tekinthető, ha e költségek a műszaki innováció érvényesítéséhez szükségesek. Valamely eset akkor tekintendő megfelelően indokoltnak, ha a kiegészítő termelési költségek a becslések szerint meghaladják a széria további darabjai gyártási költségeinek 3 %-át.

2. ÚJ ALKOTÓELEMEK VAGY RENDSZEREK

Innovációs támogatásra jogosult új alkotóelemek vagy rendszerek tekintetében a következő költségek számolhatók el, amennyiben szorosan kapcsolódnak az innovációhoz:

a)	tervezési és fejlesztési költségek;

b)	az innovatív elem tesztelésének és a szimulációk költségei;

c)	anyagok és felszerelések költségei;

d)	rendkívüli esetben az új alkotóelem vagy rendszer gyártásának és beszerelésének az innováció érvényesítése szempontjából szükséges költségei, amennyiben a minimálisan szükséges összegre korlátozódnak.

3. ÚJ ELJÁRÁSOK

Innovációs támogatásra jogosult új eljárások tekintetében a következő költségek számolhatók el, amennyiben szorosan kapcsolódnak az innovatív eljáráshoz:

a)	tervezési és fejlesztési költségek;

b)	anyagok és felszerelések költségei;

c)	szükség esetén az új eljárás tesztelésének költségei;

d)	a támogatási kérelem benyújtását megelőző 12 hónapban elkészített megvalósíthatósági tanulmányok költségei.

14.12.2011

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 364/15

Ajánlattételi felhívás 2011 – „Európa a polgárokért” program (2007–2013)

A programba tartozó fellépések végrehajtása: „Aktív polgárokat Európának”, „Aktív civil társadalmat Európában” és „Aktív Európai Emlékezés”

2011/C 364/08

BEVEZETÉS

Ez az ajánlattételi felhívás a 2007–2013-as időszakra az aktív európai polgárságot támogató „Európa a polgárokért” című program létrehozásáról szóló, 2006. december 12-i 1904/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozaton (1) alapul. Az ajánlattételi felhívás részletes feltételei megtalálhatók az „Európa a polgárokért” program programismertetőjében, amely az Európa weboldalon jelent meg (lásd a VII. pontot). A programismertető az ajánlattételi felhívás szerves részét képezi.

I. Célkitűzések

Az „Európa a polgárokért” című program egyedi céljai az alábbiak:

—	találkozási lehetőséget nyújtani a helyi közösségek lakóinak szerte Európában, hogy kicserélhessék tapasztalataikat, nézeteiket és értékeiket, tanulhassanak a történelemből és építhessék a jövőt,

—	a civil társadalom európai szintű együttműködése révén támogatni az európai polgársággal és a demokráciával, a közös értékekkel, történelemmel és kultúrával kapcsolatos megmozdulásokat, eszmecseréket és gondolatokat,

—	közelebb hozni Európát a polgárokhoz az európai értékek és vívmányok népszerűsítése által, miközben a múlt emlékei sem merülnek feledésbe,

—

ösztönözni valamennyi részt vevő ország polgárainak és civil társadalmi szervezeteinek együttműködését – hozzájárulva a kultúrák közötti párbeszédhez és rávilágítva mind Európa sokféleségére, mind egységére –, különös tekintettel azon tevékenységekre, amelyek célja az Európai Uniót 2004. április 30-án alkotó és az ezt követően csatlakozott tagállamok polgárai közötti szorosabb kapcsolatok kialakítása.

II. Pályázásra jogosultak

A program a programban részt vevő országok valamelyikében székhellyel rendelkező valamennyi kezdeményező számára nyitva áll, amennyiben (az intézkedésektől függően):

—	államháztartási szerv, vagy

—	jogállással (jogi személyiséggel) rendelkező nonprofit szervezet.

A program egyes fellépései azonban a szervezetek meghatározott körét veszik célba. A pályázó szervezetek támogathatóságát ezért minden esetben kifejezetten az adott intézkedésre/részintézkedésre vonatkozó programismertető határozza meg.

A program keretében támogatható országok a következők:

—	az EU tagállamai (2)

—	Horvátország

—

Albánia

—	Macedónia volt Jugoszláv Köztársaság.

III. Támogatható fellépések

Az „Európa a polgárokért” című program aktív európai polgári részvételt előmozdító projekteket támogat.

Ez az ajánlattételi felhívás az „Európa a polgárokért” című program következő fellépéseire vonatkozik, amelyek kétféle támogatásban részesülhetnek: projekt- és működési támogatások

1. fellépés: Aktív polgárokat Európának

1. intézkedés: Testvérvárosi együttműködés

Ez az intézkedés olyan tevékenységeket céloz meg, amelyek európai polgárok testvérvárosi tevékenységek keretein belül történő közvetlen cseréjével kapcsolatosak, vagy azt segítik.

1.1. intézkedés: Testvérvárosok polgárainak találkozói (projekttámogatás)

Ez az intézkedés olyan tevékenységeket céloz, amelyek európai polgárok testvérvárosi tevékenységek keretein belül történő közvetlen cseréjével kapcsolatosak, vagy azt segítik. A projektben legalább két részt vevő ország településeinek kell szerepelnie, amelyek közül legalább egy az EU tagállama. A projektbe a meghívott településekről legalább 25 nemzetközi résztvevőt kell bevonni. A találkozó legfeljebb 21 napos lehet. A támogatás maximálisan megítélhető összege projektenként 25 000 EUR. A legkisebb odaítélhető összeg 5 000 EUR.

A testvérvárosok polgárai számára szervezett találkozók tekintetében nyújtott támogatások célja, hogy társfinanszírozzák a fogadó város szervezési költségeit és a meghívottak útiköltségeit. A támogatást átalányösszegek alapján számítják ki.

1.2. intézkedés: Testvérvárosi hálózatok kialakítása (projekttámogatás)

Ez az intézkedés a testvérvárosi kapcsolatok alapján létrejött hálózatok fejlődését támogatja, amelyek fontosak a települések közötti tartós, szervezett, intenzív és sokoldalú együttműködés biztosításához, és ezáltal hozzájárulnak ahhoz, hogy a program maximális hatást érhessen el. A projekt keretében legalább három eseményt kell megrendezni. Legalább négy részt vevő ország településeit kell átfognia, amelyek közül legalább egy az EU tagállama. A projektbe a meghívott településekről legalább 30 nemzetközi résztvevőt kell bevonni. A projekt időtartama legfeljebb 24 hónap; az egyes események legfeljebb 21 napig tartanak.

Ezen a pályázati típuson belül a maximális támogatható összeg projektenként 150 000 EUR. A legkisebb támogatható összeg 10 000 EUR. A támogatást átalányösszegek alapján számítják ki.

2. intézkedés: A polgárok projektjei és az azokat kísérő intézkedések

2.1. intézkedés: A polgárok projektjei (projekttámogatás)

Ez az intézkedés az Európai Uniót érintő fontos és aktuális kihívásra segít választ találni: hogyan lehetne áthidalni a szakadékot a polgárok és az Európai Unió között? Célja, hogy olyan eredeti, innovatív módszereket tárjon fel, amelyek alkalmasak a polgári részvétel serkentésére, valamint az európai polgárok és az Európai Unió intézményei közötti párbeszéd ösztönzésére.

A projektben legalább öt részt vevő országnak kell szerepelnie, amelyek közül legalább egy az EU tagállama. A projektbe legalább 200 résztvevőt kell bevonni. A projekt időtartama legfeljebb 12 hónap.

A támogatás összegét az euróban készített, egyensúlyban lévő, részletes előzetes költségvetés alapján számítják ki. A megítélt támogatás mértéke nem haladhatja meg a projekt támogatható költségei teljes összegének 60 %-át. A minimális támogatás összege 100 000 EUR. Ezen az intézkedésen belül a támogatás maximális összege projektenként 250 000 EUR.

2.2. intézkedés: Kísérő intézkedések (projekttámogatás)

Ennek a intézkedésnek a célja azon tevékenységek támogatása, amelyek eredményeképpen olyan hosszan tartó partnerségek és hálózatok jöhetnek létre, amelyek azáltal, hogy az aktív európai polgárságot elősegítő különböző érintettek jelentős számát érhetik el, hozzájárulnak a program célkitűzéseinek jobb megvalósulásához és maximalizálják a program általános hatását és hatékonyságát.

A projektben legalább két részt vevő országnak kell szerepelnie, amelyek közül legalább egy az EU tagállama. Az időtartam legfeljebb 12 hónap. Projektenként legalább két eseményt kell megrendezni.

A támogatás összegét az euróban készített, egyensúlyban lévő, részletes előzetes költségvetés alapján számítják ki. A támogatás nem haladhatja meg az érintett programra vonatkozó támogatható költségek legfeljebb 80 %-át. A legkisebb támogatható összeg 30 000 EUR. Ezen az intézkedésen belül a támogatás maximális összege projektenként 100 000 EUR.

2. fellépés: Aktív civil társadalmat Európában

1. és 2. intézkedés: Strukturális támogatás az európai politikai kutatóintézeteknek és az európai uniós szintű civil társadalmi szervezeteknek (működési támogatások (3))

Az 1. intézkedés– strukturális támogatás az európai politikák kutatóintézeteinek („szellemi műhelyek”) – célja az európai politikák kutatóintézeteinek (szellemi műhelyek) munkájának támogatása, amelyek új ötletekkel és meglátásokkal járulhatnak hozzá az európai témákhoz, az európai szintű aktív polgársághoz és az európai értékekhez.

A 2. intézkedés– strukturális támogatás az európai szintű civil társadalmi szervezeteknek – az európai dimenzióban működő civil társadalmi szervezeteknek kíván cselekvőképességet és stabilitást biztosítani európai tevékenységeik fejlesztéséhez. Ezzel a strukturált, koherens, aktív civil társadalom európai szinten történő kialakulásához kíván hozzájárulni.

A támogathatóság időszakának meg kell felelnie a pályázó költségvetési évének, amelyet a szervezet igazolt elszámolásai bizonyítanak. Amennyiben a pályázó költségvetési éve megegyezik a naptári évvel, a támogathatóság időszaka január 1-jétől december 31-ig tart. A naptári évtől eltérő költségvetési évvel működő pályázók esetében a támogathatóság időszaka a költségvetési évük első napjától számított 12 hónapos időszak.

A támogatást két különböző módszer szerint lehet kiszámítani:

a)	Átalányszámítással.

b)	Tényleges költségeken alapuló költségvetés alapján. A támogatás összegét az euróban készített, egyensúlyban lévő, részletes előzetes költségvetés alapján számítják ki. A támogatás nem haladhatja meg az érintett programra vonatkozó támogatható költségek legfeljebb 80 %-át.

A támogatás maximális összege 100 000 EUR.

3. intézkedés: Civil társadalmi szervezetek által kezdeményezett projektek támogatása (projekttámogatás)

Ezen intézkedés célja a különböző részt vevő országokból származó civil társadalmi szervezetek által ösztönzött konkrét projektek támogatása. A projekteknek közérdekű kérdések megismertetésére kell törekedniük, valamint hozzá kell járulniuk a különböző kultúrák kölcsönös megértésének előmozdításához és a közös értékek európai szintű együttműködés révén történő felismeréséhez.

A projektben legalább két részt vevő országnak kell szerepelnie, amelyek közül legalább egy az EU tagállama. A projektek időtartama legfeljebb 18 hónap.

A támogatást két különböző módszer szerint lehet kiszámítani, különböző megközelítések alapján, amelyekhez egyedi szabályok tartoznak:

a)	Átalányszámítással.

b)	Tényleges költségeken alapuló költségvetés alapján. Ilyen esetekben a kért támogatás nem haladhatja meg az érintett program támogatható költségeinek 70 %-át.

A támogatás maximális összege 150 000 EUR. A legkisebb támogatható összeg 10 000 EUR.

E pályázati típus keretében 2012-ben nem támogathatók a 2. fellépés 1. és 2. intézkedésének keretében 2012-ben működési támogatásban részesülő általános európai érdekű szervezetek.

4. fellépés: Aktív Európai Emlékezés (projekttámogatás)

Az e fellépés keretében támogatott projektek célja, hogy életben tartsák a nácizmus és a sztálinizmus áldozatainak emlékét, a jelen és a jövő generációival pedig alaposabban megismertessék és megértessék, hogy mi és miért zajlott a táborokban és más tömeges polgári kivégzések helyszínein.

A projekt időtartama legfeljebb 18 hónap.

A támogatást két különböző módszer szerint lehet kiszámítani:

a)	Átalányszámítással.

b)	Tényleges költségeken alapuló költségvetés alapján. Ilyen esetekben a kért támogatás nem haladhatja meg az érintett program támogatható költségeinek 70 %-át.

A támogatás maximális összege 100 000 EUR. A legkisebb támogatható összeg 10 000 EUR.

IV. Odaítélési kritériumok

A projekttámogatások esetében:

Minőségi kritériumok (az elérhető pontok 80 %-a):

—	a projekt tekintetében a program céljainak és prioritásainak való megfelelés (25 %)

—	a projekt és a javasolt módszerek minősége (25 %)

—	hatás (15 %)

—	ismertség és nyomon követés (15 %).

Mennyiségi kritériumok (az elérhető pontok 20 %-a):

—	földrajzi hatás (10 %)

—	célcsoport (10 %).

A nyilvánvalóan alulreprezentált országok esetében, figyelembe véve a minőség vonatkozásában a tisztességes bánásmódot, a Bizottság és a végrehajtó ügynökség kiegészítő jelleggel fenntartja a jogot, hogy minden fellépésen belül biztosítsa a kiválasztott projektek kiegyensúlyozott földrajzi eloszlását.

A működési támogatások esetében:

Minőségi kritériumok (az elérhető pontok 80 %-a):

—	a projekt tekintetében az „Európa a polgárokért” program céljainak és prioritásainak való megfelelés (30 %)

—	a munkaprogram megfelelősége, koherenciája és teljessége (20 %)

—	a munkaprogram hatása (10 %)

—	hozzáadott európai érték (10 %)

—	a tevékenységek ismertsége, valamint az eredmények elterjesztése és hasznosítása az európai polgárok és más érintett felek körében (10 %).

Mennyiségi kritériumok (az elérhető pontok 20 %-a):

—	földrajzi hatás (10 %)

—	célcsoport (10 %).

A Bizottság és a végrehajtó ügynökség kiegészítő jelleggel fenntartja a jogot, hogy minden fellépésen belül biztosítsa a kiválasztott projektek kiegyensúlyozott földrajzi eloszlását.

V. Költségvetés

A 2012-re előirányzott költségvetés a következő fellépésekre

1. fellépés, 1.1. intézkedés	Testvérvárosok polgárainak találkozói	6 107 000 EUR
1. fellépés, 1.2. intézkedés	Testvérvárosok tematikus hálózatának kialakítása	4 528 000 EUR
1. fellépés, 2.1. intézkedés	A polgárok projektjei	1 308 000 EUR
1. fellépés, 2.2. intézkedés	Kísérő intézkedések	805 000 EUR
2. fellépés, 3. intézkedés	Civil társadalmi szervezetek által kezdeményezett projektek támogatása	2 807 000 EUR
4. fellépés	Aktív Európai Emlékezés	2 414 000 EUR

A jelen ajánlattételi felhívás végrehajtása függ az Európai Unió 2012. évi költségvetésének a költségvetési hatóság általi elfogadásától.

VI. A fellépésekre vonatkozó benyújtási határidők

Fellépések		Benyújtási határidő
1. fellépés, 1.1. intézkedés	Testvérvárosok polgárainak találkozói	Február 1. Június 1. Szeptember 1.
1. fellépés, 1.2. intézkedés	Testvérvárosok tematikus hálózatának kialakítása	Február 1. Szeptember 1.
1. fellépés, 2.1. intézkedés	A polgárok projektjei	Június 1.
1. fellépés, 2.2. intézkedés	Kísérő intézkedések	Június 1.
2. fellépés, 1. és 2. intézkedés	Strukturális támogatás az európai politikai kutatóintézeteknek (szellemi műhelyeknek) és az európai szintű civil társadalmi szervezeteknek	Október 15.
2. fellépés, 3. intézkedés	Civil társadalmi szervezetek által kezdeményezett projektek támogatása	Február 1.
4. fellépés	Aktív Európai Emlékezés	Június 1.

A pályázatokat legkésőbb a benyújtási határidőben meghatározott utolsó napon (brüsszeli idő szerint déli) 12.00 óra előtt kell benyújtani. Ha a benyújtási határidő hétvégére esik, akkor a hétvégét követő első munkanap tekintendő a benyújtás határidejének.

A pályázatokat a következő címre kell elküldeni:

EACEA

Unit P7 Citizenship

Applications — ‘Measure XXX’

Avenue du Bourget/Bourgetlaan 1 (BOUR 01/04A)

1140 Bruxelles/Brussel

BELGIQUE/BELGIË

Csak a megfelelően kitöltött és a pályázó nevében jogi kötelezettségvállalásra jogosult személy által aláírt, hivatalos elektronikus pályázati űrlapon (eForm) benyújtott pályázatokat veszik figyelembe.

A papíralapon, postai úton, faxon vagy közvetlenül e-mailben benyújtott pályázatokat további elbírálás céljából nem fogadják el.

VII. További információ

A projektpályázatok benyújtására vonatkozó részletes feltételek és a pályázati formanyomtatványok megtalálhatók az „Európa a polgárokért” program legutóbbi módosításokat is tartalmazó ismertetőjében, a következő weboldalakon:

http://ec.europa.eu/citizenship/index_en.html

Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökség:

http://eacea.ec.europa.eu/citizenship/index_en.htm

(1) HL L 378., 2006.12.27., 32. o.

(2) Az EU 27 tagállama: Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Csehország, Dánia, az Egyesült Királyság, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Málta, Németország, Olaszország, Portugália, Románia, Szlovákia, Szlovénia, Spanyolország, Svédország.

(3) Ez az ajánlattételi felhívás a 2013-as pénzügyi évre szóló éves működési támogatásokra vonatkozik.

14.12.2011

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 364/21

Közlemény az 1/2003/EK tanácsi rendelet 27. cikkének (4) bekezdése értelmében a COMP/39.654 – Reuters Instrument Codes (RICs) ügyben

(az értesítés a C(2011) 9391. számú dokumentummal történt)

(EGT-vonatkozású szöveg)

2011/C 364/09

1. BEVEZETÉS

(1)

A 2002. december 16-i 1/2003/EK tanácsi rendelet (1) 9. cikke szerint, ha a Bizottság olyan határozatot szándékozik elfogadni, amely jogsértés megszüntetését írja elő, és az érintett vállalkozások kötelezettségvállalásokat ajánlanak fel annak érdekében, hogy a Bizottság előzetes értékelésében megfogalmazott aggályokat eloszlassák, a Bizottság határozatával ezeket a kötelezettségvállalásokat kötelezővé teheti a vállalkozások számára. Az ilyen határozat határozott időre fogadható el, és azt mondja ki, hogy a Bizottság részéről semmilyen további intézkedés nem indokolható. Ugyanezen rendelet 27. cikkének (4) bekezdése szerint a Bizottság közzéteszi az ügy tömör összefoglalóját és a kötelezettségvállalások lényegét. Az érdekelt felek a Bizottság által meghatározott határidőn belül nyújthatják be észrevételeiket.

2. AZ ÜGY ÖSSZEFOGLALÓJA

(2)

2011. szeptember 19-én a Bizottság az 1/2003/EK rendelet 9. cikkének (1) bekezdése szerinti előzetes értékelést fogadott el. Az értékelés a pénzügyi információs szolgáltatások ágazatára, közelebbről pedig az összesített valós idejű adatszolgáltatás (consolidated real-time datafeed) (2) piacára vonatkozott. Az értékelés címzettje a Thomson Reuters Corporation és a közvetlen vagy közvetett irányítása alá tartozó vállalkozások, ezen belül a Thomson Reuters Limited (a továbbiakban: Thomson Reuters) volt. A Bizottságnak aggályai vannak, hogy a Thomson Reuters által a Reuters Instrument Codes (a továbbiakban: RIC-kódok) tekintetében folytatott licencadási gyakorlat egyes jellemzői sérthetik az EUMSZ 102. cikkét (3). A Thomson Reuters ellen 2009. október 30-án indították meg az eljárást.

(3)	Az előzetes értékelés szerint a Thomson Reuters erőfölénnyel rendelkezik az összesített valós idejű adatszolgáltatás világpiacán.

(4)

A Thomson Reuters vélhetően visszaélt erőfölényével azáltal, hogy a RIC-kódok tekintetében korlátozásokat alkalmazott ügyfeleivel kapcsolatban. A Thomson Reuters a) megtiltja ügyfelei számára, hogy a RIC-kódok segítségével kérdezzenek le adatokat más szolgáltatók által kínált összesített valós idejű adatszolgáltatásból, valamint b) nem teszi lehetővé harmadik felek számára, hogy a RIC-kódok beépítésével hozzanak létre és tartsanak fenn olyan hozzárendelési táblákat, amelyek biztosíthatnák, hogy a Thomson Reuters ügyfeleinek rendszerei a más szolgáltatók által nyújtott összesített valós idejű adatszolgáltatással interoperábilisak legyenek (4).

(5)

E korlátozások valószínűsíthetően jelentősen akadályozzák a szolgáltatóváltást. A Thomson Reuters ügyfelei széles körűen alkalmazzák a RIC-kódokat szerveralapú alkalmazásaikban, továbbá az ezeket az alkalmazásokat kezelő alkalmazottak már megismerték a RIC-kódok jelrendszerét. Amennyiben a RIC-kódokat beépítették a szerveralapú alkalmazásokba, úgy a Thomson Reuters által foganatosított korlátozások miatt szolgáltatóváltás esetén el kell távolítani a RIC-kódokat, és az érintett alkalmazásokat újra kell kódolni, hogy a RIC-kódokat valamilyen alternatív jelrendszerrel helyettesítsék. Ez fáradságos és gyakran túlságosan költséges eljárás. A Bizottság előzetes véleménye szerint a Thomson Reuters gyakorlatilag foglyul ejtette az összesített valós idejű adatszolgáltatását már igénybe vevő ügyfelei közül azokat, akik a RIC-kódokat beépítették alkalmazásaikba. Ennek következtében az összesített valós idejű adatszolgáltatást kínáló egyéb szolgáltatók nem tudnak eredményesen versenyezni a Thomson Reuters-szel az összesített valós idejű adatszolgáltatás piacán.

3. A FELAJÁNLOTT KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK LÉNYEGE

(6)

A Thomson Reuters nem ért egyet a Bizottság előzetes értékelésével. A vállalkozás mindazonáltal kötelezettségvállalásokat ajánlott fel az 1/2003/EK rendelet 9. cikke alapján azzal a céllal, hogy eloszlassa a Bizottság versennyel kapcsolatos aggályait. A Thomson Reuters által felajánlott kötelezettségvállalások (a továbbiakban: a kötelezettségvállalások) tömör összefoglalása alább olvasható. A Bizottság a kötelezettségvállalások betekinthető változatának teljes szövegét közzéteszi angol nyelven a Versenypolitikai Főigazgatóság honlapján: http://ec.europa.eu/competition/index_en.html

(7)

A kötelezettségvállalások értelmében a Thomson Reuters által kínált RT Service-t (5) igénybe vevő jelenlegi és jövőbeli ügyfelek számára olyan licencet kínálnak, amely a RIC-kódok jelrendszerének felhasználására vonatkozóan további jogokat biztosít számukra (Extended RIC Licence, rövidítve: ERL) (6). Ez lehetővé tenné számukra, hogy havi licencdíj ellenében a Thomson Reuters versenytársaitól beszerzett összesített valós idejű adatszolgáltatásból a RIC-kódok alkalmazásával kérdezzenek le valós idejű pénzügyi adatokat annak érdekében, hogy szerveralapú alkalmazásaikat részben vagy egészben alternatív szolgáltatóktól származó összesített valós idejű adatszolgáltatásra állítsák át. Emellett a Thomson Reuters az ERL licencvevői számára rendszeresen aktualizálná az érintett RIC-kódokat, ezen belül adott esetben a RIC-kódhoz kapcsolódó szükséges információkat (pl. érintett kereskedési helyszín, forrás, hivatalos kód, pénznem és/vagy leírás).

(8)

A kötelezettségvállalások egyaránt vonatkoznak i. azokra az ügyfelekre, akik a Thomson Reuters összesített valós idejű adatszolgáltatásáról részben vagy teljes egészében alternatív szolgáltató által kínált összesített valós idejű adatszolgáltatásra váltanak, valamint ii. azokra az ügyfelekre, akik a Thomson Reuters által kínált RT-Service mellett harmadik fél által kínált összesített valós idejű adatszolgáltatásra készülnek előfizetni (például váratlan üzemzavar esetére vonatkozó biztonsági megoldásként, vagy pedig új összesített valós idejű adatszolgáltatási termékek funkcióinak és megbízhatóságának tesztelése céljából). Részleges átállás esetében a Thomson Reuters kötelezettséget vállal arra, hogy az általa nyújtott összesített valós idejű adatszolgáltatás feltételei tekintetében nem alkalmaz hátrányos megkülönböztetést az összesített valós idejű adatszolgáltatás más szolgáltatójára vagy szolgáltatóira váltó ügyfeleivel szemben (7).

(9)

A RIC-kódok jelrendszerére vonatkozó bővített licenciát határozatlan időre nyújtják, és a kötelezettségvállalások értelmében 5 éven keresztül igénybe lehet majd venni. Tehát az ügyfelek ötéves időszakon belül szerezhetik be a Thomson Reuterstől a RIC-kódok jelrendszerére vonatkozó bővített licenciát, ám ezt követően ezt a licenciát időbeli korlátozás nélkül használhatják a továbbiakban is, amennyiben megfizetik a vonatkozó díjat és betartják a licenciára vonatkozó egyéb feltételeket.

(10)

A korrekciós intézkedés a RIC-kódokban alkalmazott valamennyi olyan jelre kiterjed, amely közvetlenül kapcsolódik egy egyedi pénzügyi eszköz árához vagy egy tőzsdei index értékéhez, amelyekről a Thomson Reuters RT Service adatokat biztosít, így többek között kiterjed i. a tőzsdék és a multilaterális kereskedési rendszerek adataira, valamint ii. a tőzsdéken és a multilaterális kereskedési rendszerekben nem jegyzett, tőzsdén kívül forgalmazott eszközök többségére (8). A korrekciós intézkedés csak azokra a RIC-kódokra nem terjed ki, amelyek olyan tőzsdén kívül forgalmazott eszközökre vonatkoznak, amelyek tekintetében a Thomson Reuters egyetlen, a RIC-kód alapján azonosítható közreműködőtől szerzi be az adatokat („single-source RICs” – egyetlen forrásból származó RIC-kódok) (9).

(11)

A Thomson Reuters emellett biztosítja az ahhoz szükséges információkat is, hogy ügyfelei könnyebben hozzanak létre kereszthivatkozásokat a RIC-kódok és a más szolgáltatók által használt jelrendszerek között. A kötelezettségvállalások azt is lehetővé teszik, hogy az ügyfelek harmadik felek körébe tartozó fejlesztőket bízzanak meg a szolgáltatóváltást lehetővé tevő átállási eszközök kifejlesztésével, és felhatalmazzák ezeket a harmadik feleket arra, hogy az általuk kifejlesztett szoftvereket több ügyfél esetében is alkalmazzák, amennyiben mindegyik érintett ügyfél az ERL előfizetői közé tartozik. A harmadik felek azonban nem szereznének jogokat magának a RIC-jelrendszernek a vonatkozásában.

(12)

Vannak olyan egyéb típusú licenciák is, amelyeket a Thomson Reuters már most kínál, és amelyekre az ERL nem terjed ki. Például az átállási eszközök fejlesztéséhez fejlesztési jogot kell szerezni a Thomson Reuterstől. Másrészt a Thomson Reuters tranzakciófeldolgozási licenciát (Transaction Processing Licence) kínál azon ügyfelei számára, akik a RIC-kódokat automatizált feldolgozás során kívánják azonosítóként használni. Ez például azzal járhat, hogy a Thomson Reuters ügyfelei a RIC-kódokat harmadik felek számára továbbítják. A Thomson Reuters kötelezettséget vállal arra, hogy sem az összesített valós idejű adatszolgáltatás más szolgáltatójára vagy szolgáltatóira váltó ügyfeleivel szemben, sem pedig az ERL licencvevők számára az átállást megkönnyítő szoftvert vagy technológiát kifejlesztő harmadik felekkel szemben nem alkalmaz hátrányos megkülönböztetést a fenti licenciák szerződési feltételei tekintetében (10).

(13)

Földrajzi tekintetben a kínált licenc lényegében az ügyfelek azon alkalmazásaira vonatkozik, amelyeket az EGT területén bejegyzett vállalkozások hasznosítanak. Ugyanakkor a másutt működő vállalkozások által hasznosított alkalmazásokra is kiterjed abban az esetben, ha ez „indokolhatóan szükséges” ahhoz, hogy megvalósuljon az ügyfélnek az EGT területén bejegyzett vállalkozása számára előnyös szolgáltatóváltás (11). A Thomson Reuters e feltételnek megfelelő eseteket ismertető példákat adott meg; ezeket a kötelezettségvállalások IV. melléklete tartalmazza.

(14)

A Thomson Reuters úgy kívánja meghatározni az ERL havi licencdíjait, hogy az tükrözze a szerveralapú alkalmazásokhoz általa jelenleg szolgáltatott adatokra vonatkozó kereskedelmi feltételek szerkezetét (12). A díj összege attól függ, hogy az ügyfél egy adott üzleti tevékenység tekintetében hány RIC-kódra kíván licencet szerezni, és azok felhasználásával adatokat lekérdezni valamilyen versenytárstól. A díjak fedezik a RIC jelrendszerére vonatkozó további felhasználási jogokat és a Thomson Reuters által ügyfelei számára a kötelezettségvállalások értelmében biztosított szolgáltatás díját. A Thomson Reuters szerint a díj összege a licenc tárgyát képező RIC-kódok és felhasználás azonos körére vonatkozó összesített valós idejű adatszolgáltatásért általa kért ár egy kis hányadának felel meg. A díjszabás 750 USD minimális havi díjat is tartalmaz. Az ERL díjszabásának részleteit lásd a kötelezettségvállalások betekinthető változatában (I. melléklet), amelyet a Versenypolitikai Főigazgatóság honlapján közzéteszünk.

4. FELHÍVÁS ÉSZREVÉTELEK MEGTÉTELÉRE

(15)

A piaci tesztelés függvényében a Bizottság olyan határozatot kíván az 1/2003/EK rendelet 9. cikke (1) bekezdésének értelmében elfogadni, amely megállapítja a fent összefoglalt és a Versenypolitikai Főigazgatóság honlapján közzétett kötelezettségvállalások kötelező jellegét. Amennyiben a kötelezettségvállalások jelentős mértékben módosulnak, a Bizottság megismétli a piaci tesztelést.

(16)	A Bizottság az 1/2003/EK rendelet 27. cikkének (4) bekezdésével összhangban felhívja az érdekelt harmadik feleket, hogy nyújtsák be észrevételeiket a kötelezettségvállalásokkal kapcsolatban.

(17)

Emellett a Bizottság felkéri az érdekelt feleket, hogy különösen az alábbi kérdések tekintetében fejtsék ki véleményüket. Ezek a Thomson Reuters RT Service-ét szerveralapú alkalmazásukban igénybe vevő ügyfelek szolgáltatóváltására, azaz az összesített valós idejű adatszolgáltatás alternatív szolgáltatójára való váltásra vonatkoznak:

A díjak – és ezen belül a minimális díj – összege lehetővé teszi-e, hogy a jelrendszerrel kapcsolatos átállási költségek olyan mértékben csökkenjenek, hogy a Thomson Reuters ügyfelei számára megvalósítható legyen az alternatív szolgáltatóra való váltás, ha ez a szándékuk? Kérjük, adjon meg becsléseket az alábbiakról:

i.	Milyen összegű ERL-díjakat kellene fizetnie az Ön vállalkozásának, ha a Thomson Reuters összesített valós idejű adatszolgáltatásáról részlegesen vagy teljesen alternatív szolgáltatásra váltanának?

ii.	Az Ön vállalkozása által a Thomson Reutersnek az összesített valós idejű adatszolgáltatásért jelenleg fizetett (és az esetleges kedvezményekkel csökkentett) díj mekkora hányadának felelnének meg az ERL-díjak? i. 1–3 %, ii. 4–6 %, iii. 7–9 % vagy iv. több mint 10 %; továbbá

iii.	A havi díjszabás mely kategóriája vonatkozna az Ön vállalkozására az egyes üzleti tevékenységek esetében? (A díjszabást lásd a kötelezettségvállalások I. mellékletében).

b)	Megítélése szerint a RIC-kódok rendszeres frissítése az ERL-licenc olyan elengedhetetlen részét képezi-e, amelyre az Önök vállalkozásának szüksége van ahhoz, hogy az összesített valós idejű adatszolgáltatás tekintetében szolgáltatót válthasson?

c)	Megítélése szerint elegendő-e a RIC-kódok tekintetében a fentiekben kifejtett bizottsági aggályok orvoslására az, hogy az ERL csak a szerveralapú alkalmazások átállására vonatkozik (és nem terjed ki kifejezetten a számítógép-kezelők általi felhasználásra)?

A kötelezettségvállalások földrajzi alkalmazási köre az EGT területén bejegyzett vállalkozások által hasznosított szerveralapú alkalmazásokra korlátozódik. A másutt működő vállalkozások által hasznosított szerveralapú alkalmazásokra akkor terjednek ki, ha ez „indokolhatóan szükséges”. Véleménye szerint ez elegendő-e ahhoz, hogy lehetővé tegye az EGT területén bejegyzett vállalkozások számára, hogy éljenek a kötelezettségvállalások által nyújtott előnyökkel, és szolgáltatót váltsanak, ha ez a szándékuk? Amennyiben úgy ítéli meg, nem így van, kérjük, fejtse ki, hogy a javasolt földrajzi alkalmazási kör milyen módon akadályozná Önt abban, hogy az EGT területén bejegyzett vállalkozása tekintetében szolgáltatót váltson. Amennyiben lehetséges, kérjük soroljon fel a Thomson Reuters által a IV. mellékletben megadott példákon kívüli további példákat.

A Thomson Reuters szerint a korrekciós intézkedés hatálya alá tartozó RIC-kódok a globális likviditás 95 %-át teszik ki. A Thomson Reuters azt állítja, hogy nem szükséges és nem is megvalósítható az, hogy a korrekciós intézkedés hatálya a tőzsdén kívül forgalmazott eszközökre vonatkozó olyan RIC-kódokra is kiterjedjen, amelyek kizárólag egy-egy egyedi közreműködőt és az általa megadott árat azonosítják. Egyetért azzal, hogy ez elegendő a korrekciós intézkedés hatékonyságához?

Kérjük, adjon információkat olyan esetleges harmadik felekről, akik képesek az ügyfelek szolgáltatóváltását elősegítő átállási eszközöket kifejleszteni, és/vagy üzletileg motiváltak erre. Kérjük, ha módjában áll, adjon meg becslést arra vonatkozóan is, hogy az ilyen szolgáltatás milyen nagyságrendű költségekkel járna az ügyfelek számára.

Véleménye szerint elégségesek és megfelelőek-e a Thomson Reuters kötelezettségvállalásaiban az egyéb licenciák tekintetében a hátrányos megkülönböztetés tilalmát kimondó rendelkezések (lásd a fenti 8. és 12. bekezdést) i. azoknak az ügyfeleknek a szempontjából, akik más szolgáltatóra szeretnének váltani, valamint ii. az átállást elősegíteni kívánó fejlesztők (harmadik felek) szempontjából?

(18)	Kérjük a válaszadókat, hogy válaszaikat és észrevételeiket lehetőleg indokolják meg, és ismertessék a releváns tényeket is. Amennyiben a javasolt kötelezettségvállalások bármilyen részével kapcsolatban problémát állapítanak meg, kérjük, tegyenek javaslatot arra, milyen módon oldható meg.

(19)

Az észrevételek benyújtásának határideje ezen közlemény közzétételének dátumától számított hat hét elteltével jár le. A Bizottság felkéri az érdekelt feleket arra, hogy nyújtsák be észrevételeik betekinthető változatát is, amelyből az üzleti titkokat és egyéb bizalmas részeket elhagyják, illetve adott esetben betekinthető összefoglalóval vagy az „üzleti titok” vagy a „bizalmas” szóval helyettesítik.

(20)

Az észrevételeket a „Case COMP/39.654 — RICs” hivatkozási szám feltüntetésével lehet a Bizottsághoz eljuttatni e-mailben (e-mail: COMP-GREFFE-ANTITRUST@ec.europa.eu), faxon (+32 22950128) vagy postai úton a következő címre:

European Commission

Directorate-General for Competition

Antitrust Registry

1049 Bruxelles/Brussel

BELGIQUE/BELGIË

(1) HL L 1., 2003.1.4., 1. o. 2009. december 1-i hatállyal az EK-Szerződés 81. és 82. cikke az EUMSZ 101., illetve 102. cikkének felel meg. A megfelelő cikkek tartalmukat tekintve azonosak. E közlemény alkalmazásában az EUMSZ 101. és 102. cikkére való hivatkozást adott esetben az EK-Szerződés 81. és 82. cikkére történő hivatkozásként kell érteni.

(2) Az ügy kifejezetten az összesített valós idejű adatszolgáltatásra vonatkozik és a desktop-termékeken keresztül kínált valós idejű adatszolgáltatást nem érinti.

(3) A Thomson Reuters meghatározása szerint a RIC-kódok alfanumerikus kódok, amelyek részét képezik annak az adatlekérdezési mechanizmusnak, amelyet a Thomson Reuters hozott létre, és amelyet a Thomson Reuters pénzügyi információs szolgáltatásának szerves részeként biztosít ügyfelei részére abból a célból, hogy egymáshoz kapcsolódó adatok strukturált csoportját a Thomson Reuters valós idejű adatgyűjteményeiben és terjesztési hálózatán (IDN Integrated Data Network) azonosíthassák, nyomon követhessék és lekérdezhessék.

(4) Thomson Reuters állítása szerint nem akadályozza meg, hogy ügyfelei kereszthivatkozásokat hozzanak létre a RIC-kódok és az egyéb szolgáltatók által használt jelrendszerek között, amennyiben az így létrehozott adatbázist vagy hozzárendelési táblát nem használják arra fel, hogy más szolgáltatótól származó adatokat kérdezzenek le. Azaz a Thomson Reuters nem a hozzárendelési táblák létrehozását tiltja, hanem azt, hogy a RIC-kódok közvetlen vagy közvetett felhasználásával kérdezzenek le más szolgáltatóktól származó valós idejű adatokat.

(5) A Thomson Reuters a szerveralapú alkalmazások által felhasználható, összesített valós idejű piaci adatszolgáltatási szolgáltatását Thomson Reuters Real-Time Service néven értékesíti (a továbbiakban: RT Service, korábbi nevén Reuters Datascope Real-Time Service, azaz RDRT).

(6) Lásd a kötelezettségvállalások II. mellékletét.

(7) Lásd a kötelezettségvállalások 6.4.2. pontját.

(8) A Thomson Reuters szerint a hitelesített közreműködőktől származó információkat egyetlen árban összesítő aggregát RIC-kódok („aggregated contributed RICs” – több közreműködőtől származó aggregát RIC-kódok) a globális likviditás több mint 95 %-át képviselik, és a kötelezettségvállalás ezekre is kiterjed.

(9) A Thomson Reuters szerint a globális likviditásnak kevesebb mint 5 %-t teszik ki azok a tőzsdén kívül forgalmazott eszközök, amelyek tekintetében a Thomson Reuters egyetlen forrásból szerzi be az adatokat.

(10) Lásd a kötelezettségvállalások 6.4. és 6.5. pontját.

(11) Az EGT tekintetében vállalt kötelezettségvállalások Svájcra is kiterjednek.

(12) Azaz az RT Service keretében kínált összesített valós idejű adatszolgáltatás kereskedelmi feltételeit.

14.12.2011

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 364/25

Kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelölésének oltalmáról szóló 510/2006/EK tanácsi rendelet 6. cikkének (2) bekezdése alapján

2011/C 364/10

Ezzel a közzététellel az 510/2006/EK tanácsi rendelet (1) 7. cikke alapján létrejön a kérelem elleni kifogás joga. A kifogást tartalmazó nyilatkozatnak e közzététel napjától számítva hat hónapon belül kell beérkeznie a Bizottsághoz.

ÖSSZEFOGLALÓ

A TANÁCS 510/2006/EK RENDELETE

„BOVŠKI SIR”

EK-sz.: SI-PDO-0005-0423-29.10.2004

OEM ( X ) OFJ ( )

Ezen összefoglaló a termékleírás legfontosabb elemeit tartalmazza tájékoztatás céljából.

1. A tagállam felelős szervezeti egysége:

Név:

Ministrstvo RS za kmetijstvo, gozdarstvo in prehrano (A Szlovén Köztársaság Mezőgazdasági, Erdészeti és Élelmiszerügyi Minisztériuma)

Cím:

Dunajska cesta 22

SI-1000 Ljubljana

SLOVENIJA

Tel.

+386 14789000

Fax

+386 14789055

E-mail:

varnahrana.mkgp@gov.si

2. Csoportosulás:

Név:

Društvo rejcev drobnice Bovške (Bovec juh- és kecsketenyésztők egyesülete)

Cím:

Soča 50

SI-5232 Soča

SLOVENIJA

Tel.

+386 53889510

Fax

—

E-mail:

—

Összetétel:

Termelők/feldolgozók ( X ) Egyéb ( )

3. A termék típusa:

1.3. osztály:

Sajtok

4. Termékleírás:

(követelmények összefoglalása az 510/2006/EK rendelet 4. cikkének (2) bekezdése alapján)

4.1. Elnevezés:

„Bovški sir”

4.2. Leírás:

A „Bovški sir” kemény, zsíros sajt. A termék a Bovec őshonos juhfajta nyers tejéből készül, de legfeljebb 20 %-ban tartalmazhat tehén- és kecsketejet is.

A kerek, egész sajt átmérője 20–26 cm, magassága 8–12 cm, tömege 2,5 és 4,5 kg között van. Kérge kemény, sima és egyenletes, színe a szürkésbarnától a halvány bézs színig terjedhet. Oldala enyhén domború, pereme enyhén lekerekített.

A sajttészta tömör, rugalmas és sűrű, egyenesen törik, törékeny, de nem morzsálódik. Egyenletes szürkés-bézs színű, ritkásan, egyenletesen elszórt lencse, vagy apró borsószem méretű lyukacsokkal és néhány apró lyukkal és repedéssel. Az érettebb sajtok állaga sokkal tömörebb és törékenyebb.

Íze és aromája jellegzetesen telt, erős és enyhén pikáns. Ha tehén- vagy kecsketejet is tartalmaz, akkor az íz és az aroma valamivel gyengébb.

A „Bovški sir” szárazanyag-tartalma legalább 60 %, a szárazanyag zsírtartalma pedig 45 %.

4.3. Földrajzi terület:

A „Bovški sir” készítéséhez használt tej termelésének és a sajt készítésének területét északról és nyugatról az olasz országhatárnak a Mali Mangarttól és a Veliki Mangarttól az učjai határátkelőhelyig tartó szakasza határolja. A területet határoló vonal az országhatártól a következő pontokon halad keresztül: Mali Muzec és Veliki Muzec, a teljes Božca-hegység, Na vrhu, Hrib, Pirovec, a Krasji-csúcs, a Zaprikraj-hegy, Zapleč, Lopatnik, Krn, Mali Šmohor, a Bogatin-hegy, Vratca, Lanževice, Mala Vrata, Velika Vrata, Travnik, Malo Špičje, Kanjavec, Triglav, Luknja, Križ, Prisojnik, Mala Mojstrovka, Travnik, Jalovec, Kotovo sedlo, Mali Mangart és végül ismét az olasz–szlovén határ. A fenti határrégiók a földrajzi területen belül fekszenek.

4.4. A származás igazolása:

Az alábbi eljárásokra és intézkedésekre a „Bovški sir” nyomon követhetőségének biztosítása érdekében kerül sor.

A tej előállítása: a tejet a meghatározott földrajzi területen kell előállítani. Az állatok fajtaösszetételének megfelelőségét a törzskönyv biztosítja. A gazdaságok emellett nyilvántartást vezetnek a takarmányadagokról, valamint a takarmánybeszerzésekről.

A tej begyűjtése: a „Bovški sir” előállításában való felhasználásra szánt tejet más tejektől elkülönítve kell összegyűjteni és tárolni. A beszerzett tejmennyiségekről (juh- kecske- és tehéntej) napi és gazdaságonkénti bontású nyilvántartást kell vezetni.

A tej feldolgozása: a „Bovški sir” gyártói nyilvántartást vezetnek a naponta feldolgozott tejmennyiségekről, illetőleg a naponta és tételenként előállított sajtmennyiségekről. Egy tételt az a sajtmennyiség alkot, amelyet egyetlen alvasztási művelettel állítanak elő. Ha egy adott napon csak egyetlen tétel készül, akkor a sajt gyártási napja egyben a tételt is azonosítja.

A sajt érlelése: annak biztosítása érdekében, hogy a sajt minden egyes tételének érlelése legalább 60 napig tartson, a gyártók érlelési nyilvántartást vezetnek. A sajt gyártási napja egyben az érlelés megkezdésének napját is jelöli.

4.5. Az előállítás módja:

A „Bovški sir” a Bovec őshonos juhfajta nyers tejéből, vagy juh- kecske- és tehéntej keverékéből készül. A kecske- vagy tehéntej aránya nem haladhatja meg a teljes tejmennyiség 20 %-át.

A „Bovški sir” előállítása az állatok laktációs időszakára korlátozódik, amely egybeesik az állatállomány legelőterületeinek vegetációs időszakával. A laktációs időszak alatt az állatok alaptakarmány-adagját főként a legelők adják, de ez szénával és szilázzsal kiegészíthető. A szárazanyagnak legalább 75 %-ban a napi alaptakarmányból kell állnia.

A „Bovški sir” sajtot érlelt tejből készítik, amelyhez az alvasztás előtt friss tej adható. A tejet legalább 12 órán keresztül érlelik; így kifejlődik a tej saját élőflórája, és ez biztosítja a savasság megfelelő szintjét. A fermentáció felgyorsítására a házi készítésű starterkultúrák (magas hőfokon, legalább 12 órán keresztül érlelt kis mennyiségű tej) vagy nemesített kultúrák használata engedélyezett. Alvasztás előtt a tejet 35–36 °C-ra melegítik. Az alvasztás 30–45 percig tart. Az alvadékot bab- vagy borsószem méretű darabokra törik, amelyek száradás után búzaszem méretűvé válnak. A sajttésztát ezután formákba helyezik, lemérik, majd préselik, ez utóbbi fázis 4–6 óráig tart.

A sózás történhet szárazon (két napon keresztül, napi kétszeri sózással és forgatással) vagy sólében, 24–48 órán át. A sózás után minden egyes sajtkorongra rávezetik az érlelés megkezdésének dátumát vagy a gyártási tétel azonosítóját. A „Bovški sir” sajtot legalább 60 napig érlelik. Nagyon fontos, hogy a sajtot érlelés közben is gondozni (forgatni, törölni, tisztítani) kell.

4.6. Kapcsolat:

A „Bovški sir” olyan termék, amelynek jelentősége sok évszázaddal korábbra nyúlik vissza. Régészeti leletek azt is bizonyítják, hogy Bovec területe évezredek óta lakott terület. Ezért feltételezhető, hogy a sajtkészítés magas fekvésű alpesi legelőkön már háromezer évvel ezelőtt, a vaskorban jelen volt ezen a területen.

Bovec első említése 1174 előttről, míg az e területen előállított sajtról szóló első feljegyzések a 14. századból valók. Az ebből a korból származó föld- és egyéb nyilvántartásokból kiderül, hogy a sajt komoly értéket képviselt ezen a területen, mivel a gazdaságot terhelő adókat, a halászati jogot és egyebeket sajtmennyiségben határozták meg (Rutar, 1882).

A „Bovški sir” (olaszul „Formaggio di Plezo vero”) nevet először Videm (Udine) városának egyik 1756-ból származó árlistáján említik, amelyből az is kiderül, hogy a „Bovški sir” ára sok más sajténál magasabb volt.

A legeltetés, a sajtkészítés és az alpesi legelőgazdálkodás módszereit az ún. „Pašni red”-ben (legelőgazdálkodási szabályzat) rögzítették. Dr. Henrik Tuma a Planinski Vestnik című lapban beszámolt arról, hogy az I. világháború előtt Zapotokban (a Hátsó Trenta feletti alpesi legelőn) milyen legelőgazdálkodás folyt, illetve hogyan telt egy munkanap. A szövegből kiderül, hogy a technológiai fejlődést figyelembe véve a „Bovški sir”-t napjainkban is ugyanúgy készítik, mint évszázadokkal ezelőtt.

A magasan fekvő alpesi legelők és a meredek lejtők miatt a földrajzi területen kevés az intenzív gazdálkodásra alkalmas terület. Az egész földrajzi terület Natura 2000 területen, ezen belül egy jelentős része a Triglav Nemzeti Park területén fekszik. A földrajzi területre az alpesi-kontinentális éghajlat jellemző, amelyet részben a Soča-folyó mentén a szárazföld felé áramló mediterrán éghajlat befolyásol. A csapadék mennyisége egész évben magas (Bovecben 1961 és 1990 között átlagosan évi 2 735 mm volt). A környező magas hegycsúcsok miatt egyes völgyek évente akár két hónapig is napfény nélkül maradnak. A jelentős csapadékmennyiség ellenére a vékony talajrétegen az aszály és az erős szél rendszeresen csökkenti a fűhozamot, emiatt a terület juh- és kecsketartás szempontjából ideális.

A „Bovški sir” előállításához használt juhtej a Bovec városáról elnevezett, őshonos juhfajtától származik, amely az évszázadok során a felső Soča-völgyben alakult ki. A Bovec juhfajta jellegzetes tejhasznú fajta, keskeny fejformával és rövid fülekkel. Tenyésztésének alapvető célja a mai napig az, hogy fejlessze a fajta rideg legelési és tartási körülményekhez való alkalmazkodóképességét, a magas hegyeken és hegyi legelőkön való legelőképességét, nyugodt vérmérsékletét, hosszú élettartamát és ellenálló képességét. A Bovec juhfajta tejének szárazanyagában mért zsírtartalma – amely érték a sajt hozamát és ízét is befolyásolja – magasabb, mint a többi, Szlovéniában található tejelő juhfajtáé.

A „Bovški sir” készítéséhez használt tejet termelő állatokat a laktáció ideje alatt a terület legelőin legeltetik. Az állatokat hagyományos módon legeltetik, amely gazdasági szempontból is az egyetlen ésszerű lehetőség. Ez azt jelenti, hogy a „Bovški sir” készítéséhez felhasznált tej termelése során az állatok elsődleges takarmánya a friss legelőfű, ami jelentősen hozzájárul a „Bovški sir” sajt jellegzetes ízének és aromájának kialakulásához. A legelők állat- és növényvilágának sokfélesége rendkívüli, amelyet a terület tengerszint feletti magasságának, éghajlatának és a talaj geológiai összetételének tulajdonítanak. A földrajzi területen az alpesi területekre, a kontinentális és a mediterrán éghajlatra jellemző növények találhatók.

4.7. Ellenőrző szerv:

Név:

Bureau Veritas d.o.o.

Cím:

Linhartova cesta 49 a

SI-1000 Ljubljana

SLOVENIJA

Tel.

+386 14757600

Fax

+386 14757601

E-mail:

info@si.bureauveritas.com

4.8. Címkézés:

A termékleírás követelményeinek megfelelő sajtokat a termelő nevével, a „Bovški sir” névvel és logóval (lásd alább), valamint a Közösség megfelelő jelével és nemzeti minőségjellel jelölik meg. Amennyiben a sajt tehén- vagy kecsketejet is tartalmaz, annak százalékos arányát is fel kell tüntetni.

A termelők azt is feltüntethetik, ha az érlelési idő egy évnél hosszabb, vagy ha a termék hegyi gazdaságban készült.

(1) HL L 93., 2006.3.31., 12. o.

		ISSN 1977-0979 doi:10.3000/19770979.C_2011.364.hun
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		C 364

Magyar nyelvű kiadás	Tájékoztatások és közlemények	54. évfolyam 2011. december 14.

Közleményszám	Tartalom	Oldal
	II Közlemények
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK
	Európai Bizottság
2011/C 364/01	Állami támogatás engedélyezése az EUMSZ 107. és 108. cikke alapján – Olyan esetek, amelyekkel kapcsolatban a Bizottság nem emel kifogást ( 1 )	1

2011/C 364/02	Közlemény a 2913/92/EGK tanácsi rendelet 12. cikke a) pontjának ötödik francia bekezdése szerint az egyes áruknak a vámnómenklatúrába történő besorolására vonatkozóan a tagállamok vámhatóságai által adott felvilágosításokról	4

	III Előkészítő jogi aktusok
	TANÁCS
	Tanács
2011/C 364/03	A Tanács ajánlása (2011. november 30.) az Európai Központi Bank Igazgatósága egy tagjának kinevezéséről	6

	EURÓPAI KÖZPONTI BANK
	Európai Központi Bank
2011/C 364/04	Az Európai Központi Bank Kormányzótanácsának véleménye (2011. december 7.) az Európai Központi Bank Igazgatósága egy tagjának kinevezéséről szóló tanácsi ajánlásról (CON/2011/100)	7

	IV Tájékoztatások
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK
	Európai Bizottság
2011/C 364/05	Euroátváltási árfolyamok	8

2011/C 364/06	A hajógyártáshoz nyújtott állami támogatás keretszabálya	9

	Számvevőszék
2011/C 364/07	12/2011. sz. különjelentés: Elősegítették-e az EU intézkedései, hogy a halászflották kapacitása a rendelkezésre álló halászati lehetőségekhez igazodjon?	14

	V Hirdetmények
	KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK
	Európai Bizottság
2011/C 364/08	Ajánlattételi felhívás 2011 – Európa a polgárokért program (2007–2013) – A programba tartozó fellépések végrehajtása: Aktív polgárokat Európának, Aktív civil társadalmat Európában és Aktív Európai Emlékezés	15

	A VERSENYPOLITIKA VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK
	Európai Bizottság
2011/C 364/09	Közlemény az 1/2003/EK tanácsi rendelet 27. cikkének (4) bekezdése értelmében a COMP/39.654 – Reuters Instrument Codes (RICs) ügyben (az értesítés a C(2011) 9391. számú dokumentummal történt) ( 1 )	21

	EGYÉB JOGI AKTUSOK
	Európai Bizottság
2011/C 364/10	Kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelölésének oltalmáról szóló 510/2006/EK tanácsi rendelet 6. cikkének (2) bekezdése alapján	25

2106.90/26-27	R/3
2208.90/4-6	R/2
4410.11/1	R/4
8517.62/20	R/5
8528.51/1	R/6
8543.70/5	R/7


	(1) EGT-vonatkozású szöveg