ISSN 1977-0979

doi:10.3000/19770979.C_2011.363.hun

Az Európai Unió

Hivatalos Lapja

C 363

European flag  

Magyar nyelvű kiadás

Tájékoztatások és közlemények

54. évfolyam
2011. december 13.


Közleményszám

Tartalom

Oldal

 

I   Állásfoglalások, ajánlások és vélemények

 

VÉLEMÉNYEK

 

Európai Adatvédelmi Biztos

2011/C 363/01

Az európai adatvédelmi biztos véleménye a szellemitulajdon-jogok vámhatósági érvényesítéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról

1

 

II   Közlemények

 

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK

 

Európai Bizottság

2011/C 363/02

A Bizottság közleménye az autonóm vámtételek felfüggesztéséről és az autonóm vámkontingensekről

6

 

IV   Tájékoztatások

 

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

 

Európai Bizottság

2011/C 363/03

Euroátváltási árfolyamok

18

 

V   Hirdetmények

 

A KÖZÖS KERESKEDELEMPOLITIKA VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK

 

Európai Bizottság

2011/C 363/04

Értesítés egyes dömpingellenes intézkedések közelgő hatályvesztéséről

19

 

A VERSENYPOLITIKA VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK

 

Európai Bizottság

2011/C 363/05

Állami támogatás – Németország – SA.32009 (11/C) (ex 10/N) számú állami támogatás – LIP – A BMW Leipzig javára nyújtott támogatás – Felhívás észrevételek benyújtására az EK-Szerződés 108. cikkének (2) bekezdése értelmében ( 1 )

20

 

EGYÉB JOGI AKTUSOK

 

Európai Bizottság

2011/C 363/06

A 732/2008/EK tanácsi rendelet 10. cikke (3) bekezdésének c) pontja szerinti értesítés – A fenntartható fejlődésre és a jó kormányzásra vonatkozó különleges ösztönző előírásra 2012. január 1-jétől jogosult kedvezményezett országok

34

 


 

(1)   EGT-vonatkozású szöveg

HU

 


I Állásfoglalások, ajánlások és vélemények

VÉLEMÉNYEK

Európai Adatvédelmi Biztos

13.12.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 363/1


Az európai adatvédelmi biztos véleménye a szellemitulajdon-jogok vámhatósági érvényesítéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról

2011/C 363/01

AZ EURÓPAI ADATVÉDELMI BIZTOS,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre, és különösen annak 16. cikkére,

tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájára és különösen annak 7. és 8. cikkére,

tekintettel a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1),

tekintettel a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (2), és különösen annak 28. cikke (2) bekezdésére,

ELFOGADTA A KÖVETKEZŐ VÉLEMÉNYT:

1.   BEVEZETÉS

1.

2011. május 24-én a Bizottság elfogadta a szellemitulajdon-jogok vámhatósági érvényesítéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatot (a továbbiakban: a javaslat).

1.1.   Egyeztetés az európai adatvédelmi biztossal

2.

A Bizottság 2011. május 27-én elküldte a javaslatot az európai adatvédelmi biztosnak. Az európai adatvédelmi biztos ezt a bizottsági közleményt arra vonatkozó kérésnek tekinti, hogy tanáccsal szolgáljon a közösségi intézmények és szervek számára a személyes adatok zösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK rendelet (a továbbiakban: a 45/2001/EK rendelet) 28. cikkének (2) bekezdésével összhangban. Az európai adatvédelmi biztosnak korábban (3), még a javaslat elfogadása előtt lehetősége nyílt rá, hogy közölje informális észrevételeit a Bizottsággal. Az európai adatvédelmi biztos üdvözli a folyamat nyitottságát, ami segített abban, hogy még egy korai szakaszban javítsanak a szövegen adatvédelmi szempontból. Ezen észrevételek közül többet is figyelembe vettek a javaslatban. Az európai adatvédelmi biztos üdvözli, hogy a javaslat a preambulumában utal erre az egyeztetésre.

3.

Az európai adatvédelmi biztos mindazonáltal szeretne kiemelni néhány olyan tényezőt, amelyen még mindig lehetne javítani adatvédelmi szempontból.

1.2.   Általános háttér

4.

A javaslat meghatározza a vámhatósági intézkedésre vonatkozó feltételeket és eljárásokat, amennyiben a feltehetően szellemitulajdon-jogot sértő áruk az Európai Unió területén vámfelügyelet alatt állnak, vagy ilyen felügyelet alatt kellett volna állniuk. A javaslat arra szolgál, hogy az 1383/2003/EK rendelet (4) által – amelynek majd a helyébe fog lépni – létrehozott jogi keret tekintetében hasznos változtatásokat vezessen be.

5.

Konkrétan megállapítja azt az eljárást, amelynek keretében a jogosultak kérelmet nyújthatnak be valamely tagállam vámszervéhez, hogy tegyen intézkedést az adott tagállamban („nemzeti kérelem”), vagy egynél több tagállam vámszerveihez, hogy tegyenek intézkedést minden egyes és a megfelelő tagállamban („uniós kérelem”). Ebben az összefüggésben az „intézkedéstétel” az áruk kiadásának felfüggesztését vagy a vámhatóságok általi lefoglalásuk megszervezését jelenti. Megállapítja azt az eljárást is, amelynek keretében az illetékes vámszervek döntést hoznak a kérelemről, azon intézkedésekről, amelyeket a vámhatóságoknak (vagy vámhivataloknak) (5) ennek következtében meg kell tenniük (azaz az áruk kiadásának felfüggesztése, lefoglalása vagy megsemmisítése), valamint a kapcsolódó jogokról és kötelezettségekről.

6.

E vonatkozásban a személyes adatok feldolgozására különböző esetekben kerül sor: amikor a jogosult benyújtja a kérelmét a vámhatósághoz (6) (6. cikk); amikor a kérelmet továbbítják a Bizottságnak (31. cikk); amikor a vámhatóságok határozatát továbbítják a különböző illetékes vámhivataloknak (13. cikk (1) bekezdés), uniós kérelem esetén pedig a többi tagállam vámhatóságainak (13. cikk (2) bekezdés).

7.

A rendelettervezet által előírt adatfeldolgozás nem csupán a kérelmek és határozatok a jogosultaktól a vámhatóságoknak, a tagállamok között, valamint a tagállamok és a Bizottság között történő továbbításával összefüggésben terjed ki a jogosultak személyes adataira. A 18. cikk (3) bekezdése szerint például a vámhatóságok kérelemre tájékoztatják a határozat jogosultját az áruk címzettjének, feladójának, bejelentőjének vagy birtokosának a nevéről és címéről (7), valamint az áruval kapcsolatos egyéb információkról. Ebben az esetben tehát a nemzeti vámhatóság más érintettekkel (az áruk feladója, címzettje és birtokosa lehet természetes vagy jogi személy) kapcsolatos személyes adatokat dolgoz fel és kérelemre továbbít a jogosultnak.

8.

Bár a javaslat szövege nem tesz kifejezetten említést róla, ha megvizsgáljuk a jelenleg alkalmazandó 1891/2004/EK bizottsági végrehajtási rendeletet (8) – amely tartalmazza a jogosultak által a kérelemhez használandó szabványos formanyomtatványt –, úgy tűnik, hogy a javaslatban megállapított eljárások magukban foglalnák a szellemitulajdon-jogok bizonyos személyek vagy szervek általi megsértésének gyanújával kapcsolatos adatok feldolgozását is (9). Az európai adatvédelmi biztos kiemeli, hogy az állítólagos jogsértésekkel kapcsolatos adatok bizalmas adatoknak minősülnek, amelyek a feldolgozás szempontjából külön biztosítékot igényelnek (a 94/46/EK irányelv 8. cikkének (5) bekezdése és a 45/2001/EK rendelet 10. cikkének (5) bekezdése).

9.

Ezen túlmenően a Bizottság felelős a jogosultak intézkedés iránti kérelmeinek egy központi („COPIS”-nak elnevezendő) adatbázisban történő tárolásáért, amelynek kialakítása még az előkészítő szakaszban tart. A COPIS egy központosított információcsere-platform lenne a szellemitulajdon-jogokat sértő valamennyi áruval kapcsolatos vámügyletek vonatkozásában. A határozatokkal kapcsolatos minden adatcsere, a kísérő dokumentumok cseréje és a tagállamok vámhatóságai közötti értesítések a COPIS-on keresztül történnek (31. cikk, (3) bekezdés).

2.   A JAVASLAT ELEMZÉSE

2.1.   A 95/46/EK irányelvre való hivatkozás

10.

Az európai adatvédelmi biztos örvendetesnek tartja, hogy a rendelettervezet egy általános hatályú cikke (32 cikk; (21) preambulumbekezdés) kifejezetten említést tesz arról, hogy a személyes adatok Bizottság által történő feldolgozásának a 45/2001/EK rendelettel, a személyes adatoknak a tagállami illetékes hatóságok által történő feldolgozásának pedig a 95/46/EK irányelvvel összhangban kell történnie.

11.

Ez a rendelkezés kifejezetten elismeri az európai adatvédelmi biztos felügyeleti szerepét is a 45/2001/EK rendelet szerinti bizottsági adatfeldolgozás tekintetében. Az európai adatvédelmi biztos szeretné felhívni a figyelmet a 32. cikkben szereplő téves hivatkozásra „[…] és az irányelv 28. cikkében említett tagállami független hatóság felügyelete alatt történik”: a szövegnek a 95/46/EK irányelv 28. cikkére kellene hivatkoznia.

2.2.   Végrehajtási aktusok

12.

A javaslat szerint a Bizottság felhatalmazással rendelkezik arra, hogy végrehajtási aktusokat fogadjon el a jogosultak által benyújtandó kérelmezési nyomtatvány meghatározása céljából (6. cikk (3) bekezdés) (10). A cikk azonban már tartalmazza a kérelmező által nyújtandó, szükséges információk felsorolását, beleértve a kérelmező személyes adatait. A kérelem lényeges tartalmának meghatározásával kapcsolatban a 6. cikk (3) bekezdésének a vámhatóságoktól is meg kellene követelnie, hogy adják meg a kérelmezőnek vagy más potenciális érintettnek (pl. az áruk feladójának, címzettjének vagy birtokosának) a 95/46/EK irányelv 10. cikkét végrehajtó nemzeti szabályok szerinti információkat. Ugyanakkor a kérelemnek magában kell foglalnia az érintett számára a 45/2001/EK rendelet szerinti bizottsági feldolgozáshoz nyújtandó hasonló információkat (tekintettel a COPIS-on belüli tárolási és feldolgozási műveletekre).

13.

Ezért az európai adatvédelmi biztos azt ajánlja, hogy a 6. cikk (3) bekezdése a kérelmezőnek nyújtandó információk felsorolásában tartalmazza az érintettek tájékoztatását is a 95/46/EK irányelv 10. cikke és a 45/2001/EK rendelet 11. cikke szerint.

14.

Ezenkívül az európai adatvédelmi biztos kéri, hogy végrehajtási hatáskörének gyakorlása során a Bizottság egyeztessen vele annak biztosítása érdekében, hogy az új kérelmezési (nemzeti vagy uniós) formanyomtatvány-minta legyen „megfelelő adatvédelmi szempontból”.

2.3.   Az adatok minősége

15.

Az európai adatvédelmi biztos örvendetesnek tartja, hogy a 6. cikk (3) bekezdésének l) pontja követelményt vezet be a kérelmezőre vonatkozóan, hogy továbbítson és tegyen naprakésszé minden olyan információt, amely felhasználható a vámhatóságok által az érintett szellemitulajdon-jogok megsértése kockázatának elemzése és értékelése során. Ez a követelmény az adatok minőségére vonatkozó egyik elv alkalmazását jelenti, amely szerint a személyes adatok „pontosak, és ha szükséges, időszerűek kell legyenek” (95/46/EK irányelv, 6. cikk d) pont). Az európai adatvédelmi biztos azt is üdvözli, hogy ugyanezen elvet alkalmazzák a 11. cikk (3) bekezdésében, amely megköveteli a határozat jogosultjától, hogy tájékoztassa a határozatot meghozó illetékes vámszervet a kérelemben szolgáltatott információk bármely változásáról.

16.

A 10. és a 11. cikk a határozatok érvényességi idejével foglalkozik. A vámhatóságok határozata korlátozott ideig érvényes, amely időn belül a vámhatóságoknak intézkedniük kell. Ez az időtartam meghosszabbítható. Az európai adatvédelmi biztos szeretné kihangsúlyozni, hogy a jogosult által benyújtott információkat (és különösen az abban foglalt személyes adatokat) nem tárolhatják vagy őrizhetik meg a nemzeti vámhatóságok, valamint a COPIS adatbázisban a határozat lejárati idején túl. Ez az elv a 45/2001/EK rendelet 4. cikke (1) bekezdésének e) pontjából és a 95/46/EK irányelv kapcsolódó 6. cikke (1) bekezdésének e) pontjából származik (11).

17.

A jelenlegi végrehajtási rendelet (12) (3. cikk (3) bekezdés) megállapítja, hogy a vámhatóságoknak a nyomtatványokat „legalább egy évvel tovább meg kell őriznie, mint a jelzett nyomtatvány érvényességi időtartama”. Úgy tűnik, hogy ez a rendelkezés nincs teljesen összhangban a fent említett elvekkel.

18.

Ezért az európai adatvédelmi biztos egy olyan rendelkezés beillesztését ajánlja a javaslatba, amely korlátot szab meg a személyes adatok megőrzése tekintetében, amely a határozatok érvényességi időtartamához kapcsolódik. Az adatok megőrzésére vonatkozó időtartam meghosszabbítását el kell kerülni, illetve indokolt esetben teljesíteni kell a szükségesség és az arányosság elvét a cél vonatkozásában, amelyet pontosítani kell. Egy olyan rendelkezés beillesztése a javaslatba, amely ugyanúgy alkalmazandó a tagállamokban és a Bizottságra nézve, garantálná az egyszerűsítést, a jogbiztonságot és hatékonyságot, mivel megakadályozná az egymásnak ellentmondó értelmezéseket.

19.

Az európai adatvédelmi biztos örvendetesnek tartja, hogy a 19. cikk (Az információk megengedett használata a határozat jogosultja által) egyértelműen abban az értelemben idézi fel a korlátozásra vonatkozó elv célját, hogy az korlátozza, hogy a határozat jogosultja hogyan használhatja fel többek között a feladó és a címzett személyes adatait, amelyeket a vámhatóságok a 18. cikk (3) bekezdése alapján adtak meg számára (13). Az adatok csak eljárás indítására használhatók fel annak megállapítása érdekében, hogy megsértették-e a határozat jogosultjának szellemi tulajdonjogát, illetve kártalanítás érvényesítése céljából, ha az árukat a rendelettervezetben megállapított eljárás alapján és azon tagállam joga szerint megsemmisítik, ahol azok találhatók. Figyelembe véve, hogy az adatok feltételezett jogsértésre vonatkozó információt is tartalmazhatnak, ez a korlátozás biztosítékot jelent az említett bizalmas adatokkal való visszaéléssel szemben. Ezt a rendelkezést a 15. cikk is megerősíti, amely közigazgatási intézkedéseket rendel el a jogosulttal szemben, ha az információt a 19. cikkben megjelölttől eltérő célokra használja fel. Az említett két cikk kombinációja bizonyítja, hogy a Bizottság különleges figyelmet fordít a korlátozásra vonatkozó elv céljára.

2.4.   Központi adatbázis

20.

A javaslat (31. cikk (3) bekezdés) említést tesz arról, hogy az intézkedés iránti valamennyi kérelmet, a kérelmeknek helyt adó határozatokat, a határozatok érvényességi idejét meghosszabbító határozatokat, valamint a kérelemnek helyt adó határozat felfüggesztését, beleértve a személyes adatokat is, a Bizottság központi adatbázisában (COPIS) kell tárolni.

21.

Tehát a COPIS egy olyan új adatbázis lesz, amely lényegében a tagállami vámhatóságok közötti vonatkozó dokumentumok cseréjét helyettesíti egy digitális adatárral és továbbítási rendszerrel. Kezelését a Bizottság, elsősorban az Adóügyi és Vámuniós Főigazgatóság fogja biztosítani.

22.

Eddig a tagállamok és a Bizottság közötti információcsere jogalapjául a 1383/2003/EK rendelet (14) és a 1891/2004/EK bizottsági végrehajtási rendelet (15) szolgált. Ami az 1383/2003/EK rendeletet illeti, az 5. cikk lehetővé teszi, hogy elektronikusan lehessen benyújtani a kérelmeket a tagállamokhoz, de nem tesz említést központi adatbázisról. A 22. cikk megemlíti, hogy a tagállamok továbbítják a Bizottságnak „az e rendelet alkalmazására vonatkozó” lényeges információkat, a Bizottság pedig továbbítja ezeket az információkat a többi tagállamnak. Ami a végrehajtási rendeletet illeti, a (9) preambulumbekezdés megállapítja, hogy a tagállamok és a Bizottság közötti információcserére vonatkozóan eljárásokat kell meghatározni, hogy az utóbbi nyomon követhesse a rendelet alkalmazását és jelentést készíthessen róla. A 8. cikk tisztázza, hogy a tagállamok rendszeres időszakonként elküldik a Bizottságnak az összes írásbeli kérelem és a vámhatóságok által később megtett intézkedések jegyzékét, beleértve a jogosultak személyes adatait, a jogok és az érintett termékek típusát is.

23.

A javaslat új szövege (6. cikk (4) bekezdés) – a kérelmezési nyomtatvány tartalmának meghatározása során – előírja, hogy amennyiben rendelkezésre áll számítógépes rendszer, a kérelmeket elektronikusan kell benyújtani. Továbbá a 31. cikk kimondja, hogy a nemzeti hatóságokhoz benyújtott kérelmekről tájékoztatni kell a Bizottságot, amely egy „központi adatbázisban tárolja az információkat”. Úgy tűnik tehát, hogy a COPIS adatbázis létrehozására vonatkozó jogalap az új 6. cikk (4) bekezdésében és a 31. cikkben foglalt egyesített rendelkezésekre korlátozódik.

24.

A Bizottság e jogalapra támaszkodva dolgozza ki a COPIS struktúráját is tartalmát. Jelen pillanatban azonban nincs olyan további részletes, a rendes jogalkotási eljárás keretében elfogadott rendelkezés, amely meghatározza a COPIS célját és jellemzőit. Az európai adatvédelmi biztos meglátása szerint ez különösen aggasztó. Az egyének személyes adatai (nevek, címek és egyéb elérhetőségi adatok, valamint a feltételezett jogsértésekre vonatkozó, kapcsolódó információk) a Bizottság és a tagállamok közötti intenzív információcsere tárgyát fogják képezni, és azokat meghatározatlan ideig fogják tárolni az adatbázisban, miközben nincs olyan jogi szöveg, amely alapján az egyének ellenőrizhetnék az ilyen adatfeldolgozás jogszerűségét. Ezen túlmenően a különböző adatfeldolgozási műveletek vonatkozásában nem ismertették világosan a konkrét hozzáférési jogokat és kezelési jogokat.

25.

Amint azt az európai adatvédelmi biztos korábban több alkalommal kiemelte (16), az Európai Unió Alapjogi Chartájának 8. cikke által és az emberi jogok európai egyezményének 8. cikkén alapuló joggyakorlatban, valamint az EUMSZ 16. cikke által elismert, az adatvédelemhez való alapvető jogot korlátozó eszközökre vonatkozó jogalapot a Szerződéseken alapuló jogi aktusban kell megállapítani, és a bíróság előtt erre lehet hivatkozni. Erre az érintettek jogbiztonságának garantálása érdekében van szükség, akiknek világos szabályokra kell tudniuk támaszkodni, amelyekre a bíróság előtt hivatkozhatnak.

26.

Ezért az európai adatvédelmi biztos arra ösztönzi a Bizottságot, hogy pontosan határozza meg a COPIS adatbázis jogalapját azáltal, hogy az EUMSZ szerinti rendes jogalkotási eljárásnak megfelelően elfogadott jogi aktusban foglalt részletesebb rendelkezést vezet be. E rendelkezésnek összhangban kell lennie a 45/2001/EK rendelet és adott esetben a 95/46/EK irányelv követelményeivel. Az elektronikus adatcsere-mechanizmust magában foglaló adatbázist létrehozó rendelkezésnek különösen a következőkre kell irányulnia: i. az adatfeldolgozási műveletek céljának meghatározása és annak megállapítása, melyek a kompatibilis alkalmazások; ii. annak meghatározása, mely szervek (vámhatóságok, Bizottság), mely, az adatbázisban tárolt adatokhoz férhetnek hozzá és módosíthatják az adatokat; iii. az összes olyan érintett számára a hozzáférési jog és a tájékoztatás biztosítása, akinek a személyes adatait tárolhatják vagy cserélhetik; iv. a személyes adatok megőrzési idejének a cél eléréséhez szükséges legrövidebb időtartamra történő megállapítása és korlátozása. Továbbá az európai adatvédelmi biztos kiemeli, hogy az alap-jogiaktusban az adatbázis következő elemeit is meg kell határozni: az adatbázist ellenőrző és kezelő szerv, valamint az adatbázisban lévő adatok feldolgozásával kapcsolatos biztonság biztosításáért felelős szerv.

27.

Az európai adatvédelmi biztos azt ajánlja, hogy maga a javaslat tartalmazzon egy új cikket, amelyben az említett tényezőket egyértelműen meghatározzák. Alternatív megoldásként a javaslat szövege tartalmazzon egy olyan rendelkezést, amely előírja egy külön jogi aktusnak a rendes jogalkotási eljárás szerinti elfogadását, amelyre vonatkozóan a Bizottságot fel kell kérni egy javaslat benyújtására.

28.

Az elfogadandó végrehajtási intézkedéseknek mindegyik esetben részletesen meg kell határozniuk az adatbázis funkcionális és technikai jellemzőit.

29.

Ezenkívül – jóllehet e szakaszban a javaslat nem irányoz elő kölcsönös átjárhatóságot a Bizottság vagy más hatóságok által kezelt adatbázisokkal – az európai adatvédelmi biztos hangsúlyozza, hogy bármilyen kölcsönös átjárhatóságnak vagy cserének mindenekelőtt összhangban kell állnia a korlátozásra vonatkozó elvvel: az adatokat arra a célra kell felhasználni, amelyre az adatbázis létrehozták, és e célon kívül semmilyen további csere vagy kölcsönös kapcsolat nem engedhető meg. Ezt egy külön erre a célra szolgáló jogalappal is alá kell támasztani, amely az uniós Szerződéseken alapul.

30.

Az európai adatvédelmi biztos szívesen részt vesz az adatbázis végleges létrehozásához vezető folyamatban, hogy támogatást nyújtson és tanácsot adjon a Bizottságnak egy „adatvédelmi szempontból megfelelő” rendszer kialakításában. Ennélfogva arra ösztönzi a Bizottságot, hogy a folyamatban lévő előkészítő szakaszba vegye be az európai adatvédelmi biztossal történő egyeztetést.

31.

Végezetül az európai adatvédelmi biztos felhívja a figyelmet arra, hogy – mivel az adatbázis létrehozása magában foglalná a (feltételezett jogsértésekkel kapcsolatos) különleges adatkategóriák feldolgozását –, a 45/2001/EK rendelet 27. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján az európai adatvédelmi biztosnak előzetesen ellenőriznie kell az ilyen adatfeldolgozást.

3.   KÖVETKEZTETÉS

32.

Az európai adatvédelmi biztos örvendetesnek tartja, hogy a javaslat kifejezett utalást tartalmaz a 95/46/EK irányelvnek és a 45/2001/EK rendeletnek a rendelet hatálya alá tartozó személyesadat-feldolgozási tevékenységekre való alkalmazhatóságára vonatkozóan.

33.

Az európai adatvédelmi biztos szeretné kiemelni a következő pontokat, hogy adatvédelmi szempontból lehessen javítani a szövegen:

a 6. cikk (3) bekezdésnek tartalmaznia kell az érintettek tájékoztatáshoz való jogát,

végrehajtási hatáskörének a 6. cikk (3) bekezdése szerinti gyakorlása során a Bizottságnak egyeztetnie kell az európai adatvédelmi biztossal, hogy „adatvédelmi szempontból megfelelő” kérelmezési nyomtatványmintát dolgozzon ki,

a szövegnek meg kell határoznia a jogosult által benyújtott személyes adatok megőrzésének időtartamát, nemzeti és közösségi szinten is,

az európai adatvédelmi biztos sürgeti a Bizottságot, hogy határozza meg és pontosítsa a COPIS adatbázis létrehozására vonatkozó jogalapot, és felajánlja szakértelmét a Bizottságnak a COPIS adatbázis létrehozásában.

Kelt Brüsszelben, 2011. október 12-én.

Giovanni BUTTARELLI

az európai adatvédelmi biztos helyettese


(1)  HL L 281., 1995.11.23., 31. o. (a továbbiakban: a 95/46/EK irányelv).

(2)  HL L 8., 2001.1.12., 1. o.

(3)  2011 áprilisában.

(4)  A Tanács 2003. július 22-i 1383/2003/EK rendelete az egyes szellemitulajdon-jogokat feltehetően sértő áruk elleni vámhatósági intézkedésekről és az ilyen jogokat ténylegesen sértő áruk ellen hozandó intézkedésekről (HL L 196., 2003.8.2., 7. o.).

(5)  A vámszervek azok a központi hivatalok, amelyek az egyes tagállamokban átvehetik a jogosultak által benyújtott hivatalos kérelmeket, míg a vámhatóságok vagy vámhivatalok azok az alárendelt műveleti szervek, amelyek ténylegesen végrehajtják az Európai Unióba érkező áruk vámellenőrzését.

(6)  A kérelmezési nyomtatványnak többek között tartalmaznia kell a kérelmező adatait (6. cikk (3) bekezdés, a) pont); a kérelmezőt képviselő természetes vagy jogi személy részére kiállított meghatalmazást (6. cikk (3) bekezdés, d) pont); a kérelmező jogi és technikai ügyekben illetékes képviselőjének/képviselőinek nevét és címét (6. cikk (3) bekezdés, j) pont).

(7)  A bizományosi szerződésben általában a feladó és a címzett a két érintett fél: a feladó átadja az árut a címzettnek, aki birtokba veszi és a feladó utasítása szerint értékesíti az árut.

A „nyilatkozattevő” az a személy, aki saját nevében tesz vámáru-nyilatkozatot, vagy akinek nevében a vámáru-nyilatkozatot tették. „Az áruk birtokosa” az a személy, aki az áruk tulajdonjogával, illetve az áruk felett hasonló rendelkezési joggal vagy fizikai ellenőrzéssel bír.

(8)  A Bizottság 2004. október 21-i 1891/2004/EK rendelete az egyes szellemi tulajdonjogokat feltehetően sértő áruk elleni vámhatósági rendelkezésekről és az ilyen jogokat ténylegesen sértő áruk ellen hozandó intézkedésekről szóló 1383/2003/EK tanácsi rendelet végrehajtási rendelkezéseinek elfogadásáról (HL L 328., 2004.10.30., 16. o.).

(9)  Lásd az 1891/2004/EK rendelet I. mellékletének 9. pontját: „Konkrét információkat csatolok a csalás típusát vagy módját illetően”, többek között dokumentumokat és/vagy fényképeket is.

(10)  Jelenleg az 1891/2004/EK bizottsági rendelet hajtja végre az 1383/2003/EK rendeletet, és tartalmazza többek között a nemzeti és közösségi kérelemhez szükséges mintanyomtatványokat és a kitöltésre vonatkozó útmutatásokat (a Bizottság 2004. október 21-i 1891/2004/EK rendelete az egyes szellemi tulajdonjogokat feltehetően sértő áruk elleni vámhatósági rendelkezésekről és az ilyen jogokat ténylegesen sértő áruk ellen hozandó intézkedésekről szóló 1383/2003/EK tanácsi rendelet végrehajtási rendelkezéseinek elfogadásáról (HL L 328., 2004.10.30., 16. o.)).

(11)  A személyes adatok „tárolásának olyan formában kell történnie, amely az érintettek azonosítását csak az adatok gyűjtése vagy további feldolgozása céljainak eléréséhez szükséges ideig teszi lehetővé”.

(12)  L. 8. lábjegyzet.

(13)  Ez a rendelkezés összhangban van a TRIPS-megállapodás 57. cikkének tartalmával (III. rész, IV. fejezet), http://www.wto.org/english/tratop_e/trips_e/t_agm4_e.htm#2

(14)  L. 4. lábjegyzet.

(15)  L. 8. lábjegyzet.

(16)  Lásd: Az európai adatvédelmi biztos véleménye a belső piaci információs rendszernek (IMI) a személyes adatok védelme tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2007. december 12-i 2008/49/EK bizottsági határozatról (HL C 270., 2008.10.25., 1. o.).


II Közlemények

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK

Európai Bizottság

13.12.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 363/6


A Bizottság közleménye az autonóm vámtételek felfüggesztéséről és az autonóm vámkontingensekről

2011/C 363/02

1.   BEVEZETÉS

1.1.

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 31. cikke értelmében az autonóm vámtételek felfüggesztését és az autonóm vámkontingenseket a Bizottság javaslata alapján a Tanács minősített többséggel hagyja jóvá. 1998-ban a Bizottság közleményt (1) adott ki, amely meghatározza a Tanácsnak benyújtandó bizottsági javaslatok elkészítése során a Bizottság által követendő irányadó elveket és eljárásokat.

1.2.

Ez a felülvizsgált közlemény figyelembe veszi a Vám 2013 cselekvési program célkitűzéseit, valamint az autonóm vámtételek felfüggesztéséről és az autonóm kontingensekről rendezett, 2010. szeptember 23–24-i isztambuli konferenciát követően a tagállamok által kifejezett igényeket és észrevételeket. A felülvizsgálat hatálya korlátozott és kétirányú: pontosítja egyrészt az autonóm vámtételek felfüggesztésével és az autonóm kontingensekkel kapcsolatos rendszerek elveit, másrészt a tagállamok és a piaci szereplők által egy ilyen autonóm intézkedés alkalmazása során követendő eljárást.

1.3.

A Bizottság által 2012 során végrehajtani tervezett, az autonóm vámtételek felfüggesztésének és a kontingenseknek az uniós gazdaságra gyakorolt hatására vonatkozó hatástanulmányt követően jövőben e közlemény számottevő módosítására lehet szükség. A tanulmány a kis- és középvállalkozásokra (kkv-k) gyakorolt hatásra is kiterjed majd.

1.4.

Az irányadó elvek megállapítása során a Bizottság célkitűzése az volt, hogy meghatározza az ebben az ágazatban folytatott uniós politika mögött meghúzódó gazdasági megfontolásokat. Mindez a Bizottság által meghatározott átláthatósági szabályokkal is összhangban van.

1.5.

A Bizottság követni szándékozik az ebben a közleményben meghatározott általános politikát, valamint az ennek megfelelő, a vámtételek felfüggesztésére és a kontingensekre vonatkozó, 2012 második felében hatályba lépő adminisztratív szabályokat.

2.   SZAKPOLITIKAI ÁTTEKINTÉS – ÁLTALÁNOS ELVEK

2.1.   A közös vámtarifa szerepe

2.1.1.

Az EUMSZ 28. cikke kimondja, hogy az Unió vámuniót alkot, amely a teljes árukereskedelemre kiterjed, és magában foglalja közös vámtarifa bevezetését a tagállamok harmadik országokkal fenntartott kapcsolataiban.

1968 óta az Unió a közös vámtarifa fő alkotóelemét (2) az ipara hatékonyságának és nemzetközi szintű versenyképességének fokozására megalkotott intézkedések egyikeként alkalmazza.

2.1.2.

Az Unión belüli iparfejlesztés előmozdításán felül az e tarifarendszerben rögzített vámtételek célja az Unió ipari termelési kapacitásának erősítése, és ezáltal az uniós gyártók harmadik országbeli szállítókkal folytatott versengésének megkönnyítése.

Ezért az uniós rendelkezésekben előírt eltérések kivételével az e tarifában megállapított vámokat minden szabad forgalomba került termék után meg kell fizetni. E vámok megfizetése minősül tehát a főszabály szerinti helyzetnek.

2.2.   A vámtételek felfüggesztésére és a kontingensekre vonatkozó koncepció

2.2.1.

Az EUMSZ 31. cikke alapján jóváhagyott felfüggesztések kivételt jelentenek a főszabály alól az intézkedés érvényességi ideje alatt, korlátlan (vámtétel felfüggesztése) vagy korlátozott mennyiségre (vámkontingens) vonatkozóan. Mindkét intézkedés lehetővé teszi a harmadik országból behozott árukra vonatkozó vámok teljes vagy részleges eltörlését (a dömpingellenes és a kiegyenlítő vámokat, illetve az egyedi vámtételeket a szóban forgó vámtételek felfüggesztése és a kontingensek nem érintik). Azokra az árukra, amelyekre dömpingellenes vagy kiegyenlítő vámok vonatkoznak, felfüggesztés vagy kontingens általában nem állapítható meg. A behozatali tilalmak és korlátozások hatálya alá tartozó áruk (pl. egyezmény a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről [CITES]) nem részesülhetnek vámtétel-felfüggesztésben vagy kontingensben.

2.2.2.

A vámtétel-felfüggesztésről vagy kontingensről szóló megállapodás alapján behozott áruk szabadon mozgathatók az Unión belül; ha tehát egy vámtétel-felfüggesztést vagy kontingenst megállapítottak, bármelyik tagállam bármely piaci szereplője részesülhet abból. Az egyik tagállam kérelmére válaszul megadott vámtétel-felfüggesztésnek vagy kontingensnek az összes többi tagállamra nézve következményei lehetnek, ezért szoros és kiterjedt együttműködésre van szükség a tagállamok és a Bizottság között, hogy valamennyi uniós érdeket figyelembe vegyék. Az autonóm vámkontingenseket a Bizottság a tagállamokkal szoros együttműködésben egy központi vámkontingens-adatbázisban kezeli. Ezeket a vámkontingenseket rendszerint a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló 2454/93/EGK bizottsági rendelet (3) 308a–308c. cikkével összhangban lévő, érkezési sorrendben történő kiszolgálás módszere alapján kezelik.

2.2.3.

Az Európai Unió bővítése, a technikai haladás és a hagyományos nemzetközi kereskedelmi útvonalak változásai megváltoztatták a gazdasági hátteret egy fokozottan globalizált gazdaságban. Fontos annak biztosítása, hogy a vámtételek felfüggesztésével az Európai Unióban letelepedett vállalatok fenn tudják tartani a teljes foglalkoztatottságot, és be tudják szerezni a magas uniós hozzáadott értékű, bonyolult technológiájú termékek gyártásához szükséges alkatrészeket akkor is, ha a tevékenység főként alkatrészek összeszereléséből áll.

2.3.   A vámtételek felfüggesztése és a kontingensek jellemzői

2.3.1.

Az EUMSZ 31. cikke úgy rendelkezik, hogy a közös vámtarifa vámtételeit a Tanács a Bizottság javaslata alapján állapítja meg. Ez magában foglalja a vámtételek módosítását és felfüggesztését is.

2.3.2.

A vámtételek felfüggesztését és a kontingenseket rendszeresen felül kell vizsgálni, fenntartva a lehetőséget a valamely érintett fél által kért törlésre. Ha egy vámtétel felfüggesztésének fenntartása mögött tartós igény húzódik meg arra vonatkozóan, hogy az Uniót csökkentett vagy nulla vámtétel mellett bizonyos termékekkel ellássák (pl. az igényelt egyedi termék nem áll rendelkezésre [vámtétel felfüggesztése]vagy túlságosan kis mennyiségű [vámkontingens]ahhoz, hogy az unióbeli termelés beindításához szükséges beruházások indokoltak legyenek), a Bizottság kivételes jelleggel javasolhatja a közös vámtarifa módosítását. Ezzel kapcsolatban a Bizottság a tagállamok kérelmére vagy saját kezdeményezése alapján jár el.

2.3.3.

Ezenkívül, mivel a vámtételek felfüggesztése kivételt jelent a közös vámtarifa szerinti általános szabály alól, a felfüggesztést – az eltérésekhez hasonlóan – következetesen kell alkalmazni.

2.3.4.

A megkülönböztetés elkerülése érdekében a vámtételek felfüggesztését minden uniós importőr és harmadik országbeli szállító számára biztosítani kell. Ez azt jelenti, hogy a következők nem kaphatnak vámtétel-felfüggesztést vagy kontingenst:

i.

kizárólagos kereskedelmi megállapodás tárgyát képező áruk;

ii.

egymással kapcsolatban álló felek közötti kereskedelem tárgyát képező áruk, amikor a felek a gyártás tekintetében kizárólagos szellemi tulajdonjogokkal rendelkeznek; illetve

iii.

olyan áruk, amelyek megnevezése belső vállalati fogalmakat tartalmaz, mint pl. cégnév, márkanév, jellemzők, cikkszám stb.

2.4.   Az autonóm vámtételek felfüggesztése és a kontingensek szerepe

2.4.1.

A Bizottság úgy véli, hogy a vámoknak sajátos gazdasági funkciójuk van. Az autonóm vámtételek felfüggesztése, amely arra irányul, hogy egy ideig teljes egészében vagy részben eltörölje e vámok hatását, csak akkor nyújtható, ha a termékek az Unión belül nem elérhetők. Autonóm vámkontingens olyan árukra nyitható, amelyeket az Unióban nem gyártanak elegendő mennyiségben.

2.4.2.

Ezenkívül, mivel a vámok hozzájárulnak az Unió tradicionális saját forrásaihoz, a megadott gazdasági indokokat az Unió általános érdekével összefüggésben kell értékelni.

2.4.3.

A vámtétel-felfüggesztések és a kontingensek rendszere a múltban igen hatékony szakpolitikai eszköznek bizonyult az Európai Unióban folyó gazdasági tevékenységek támogatására, a Bizottsághoz eljuttatott kérelmek folyamatosan növekvő száma pedig azt mutatja, hogy ez a jövőben is így lesz. Jelenleg a szóban forgó intézkedések a költségvetésben szereplő tradicionális saját források mintegy 5–6 %-ára vonatkoznak.

2.4.4.

Ha a vállalkozások bizonyos ideig alacsonyabb költségen szerezhetnek be árut, ez ösztönözheti a gazdasági tevékenységet az Unión belül, javulhat az érintett vállalkozások versenyképessége, sőt, ezek a vállalkozások megőrizhetik a munkahelyeket vagy újabb munkahelyeket teremthetnek, korszerűsíthetik struktúráikat stb. 2011-ben kb. 1 500 autonóm felfüggesztés és kontingens van hatályban, míg az uniós gazdaság közelmúltbeli visszaesése alatt a Bizottság a kérelmek növekedését tapasztalta. Ez is mutatja, hogy az Unió ipara számára mennyire fontos ez a politika.

2.5.   Az autonóm vámtételek felfüggesztésével érintett termékkör

2.5.1.

A vámtételek felfüggesztésének célja, hogy az Unióban működő vállalkozások az Unión belül nem elérhető vagy nem gyártott nyersanyagokat, félkész termékeket, illetve alkatrészeket is felhasználhassanak – a késztermékek kivételével.

2.5.2.

A 2.5.3. és 2.5.4. pont ellenére e közlemény alkalmazásában „készterméknek” olyan áruk minősülnek, amelyek az alábbi jellemzők közül legalább egynek megfelelnek:

a végfelhasználó részére történő értékesítésre készen állnak, csomagolásra kész vagy nem az Unión belüli kiskereskedelmi értékesítésre kész állapotban vannak,

szétszerelt késztermékek,

jelentős feldolgozást vagy átalakítást már nem végeznek rajtuk (4), illetve

már rendelkeznek a teljes vagy késztermék alapvető jellegével.

2.5.3.

Mivel az uniós gyártók egyre inkább olyan termékek összeszerelésére állnak át, amelyekhez már igen bonyolult technológiájú alkatrészek szükségesek, egyes szükséges alkatrészeket jelentősebb módosítás nélkül használnak fel, amelyek ezért „készterméknek” minősülhetnek. Mindazonáltal a vámtételek felfüggesztése bizonyos esetekben a végtermékhez alkatrészként felhasznált „késztermékekre” is megadható, feltéve, hogy az összeszerelés hozzáadott értéke kellően magas.

2.5.4.

A gyártási folyamat során felhasznált eszköz vagy anyag esetében a vámtételek felfüggesztése mérlegelhető (bár az ilyen termékek általában „késztermékek”), feltéve, hogy a szóban forgó eszköz vagy anyag egyedi, és egyértelműen azonosítható termékek gyártásához szükséges, feltéve továbbá, hogy a vámtételek felfüggesztése az uniós versenytársakat nem veszélyezteti.

2.6.   Az autonóm vámkontingensekkel érintett termékkör

A 2.5. pontban foglalt valamennyi rendelkezés az autonóm vámkontingensekre is alkalmazandó. A halászati termékek ki vannak zárva a vámkontingensek rendszeréből, mivel különleges jellegük miatt e termékekre vonatkozóan párhuzamos vizsgálat folyik, melynek eredményeképpen lehetséges, hogy bekerülnek a Bizottság bizonyos halászati termékekre vonatkozó autonóm közösségi vámkontingensek nyitásáról és kezeléséről szóló tanácsi rendeletjavaslatába.

2.7.   Az autonóm vámtételek felfüggesztése és a kontingensek kedvezményezettjei

Az autonóm vámtételek felfüggesztése és a kontingensek az Európai Unióban gyártó cégeknek vannak fenntartva. Ha a termék használata egy meghatározott célra korlátozódik, ezt a végfelhasználás ellenőrzésére vonatkozó eljárásoknak megfelelően kell figyelemmel kísérni (5).

Kiemelt figyelmet kapnak a kkv-k érdekei. Mivel az autonóm vámtételek felfüggesztése és a kontingensek megkönnyíthetik a kkv-k nemzetközivé válását, kezdeményezéseket hoznak annak érdekében, hogy a kkv-k figyelmét ezen eszközre irányítsák. Amint azt fentebb már említettük, a rendszernek a kkv-kra gyakorolt hatása a 2012-ben induló szélesebb körű értékelés részét képezi majd.

Mindazonáltal a vámtételek felfüggesztése nem terjedhet ki olyan árukra, amelyek esetében a vámtétel gazdaságilag jelentéktelen.

2.8.   Vámunió Törökországgal

A Törökországgal fennálló vámunió hatálya alá tartozó termékekre (minden áru, kivéve a mezőgazdasági termékeket és az ESZAK-Szerződés hatálya alá tartozó termékeket) ugyanazok a kritériumok vonatkoznak, mivel ebben az esetben Törökország jogai és kötelezettségei hasonlóak a tagállamokéhoz.

Törökország is benyújthat vámtételek felfüggesztésére és kontingensekre vonatkozó kérelmeket, és török küldöttek is részt vehetnek a gazdasági vámkérdésekkel foglalkozó munkacsoport ülésein, ahol a tagállamok és a Bizottság küldötteivel együtt megvitatják a kérelmeket. A török termelést az uniós termeléssel azonos módon figyelembe veszik, amikor egy újabb vámtétel-felfüggesztés bevezetéséről döntenek, illetve amikor a megfelelő vámkontingens-mennyiségeket kiszámítják.

A vámtételek felfüggesztésére vonatozó török kérelmek – miután a Bizottság megvizsgálta azokat – beépíthetők a Tanácsnak benyújtott javaslatba. A vámkontingensekkel kapcsolatos döntéshozatali eljárás eltérő, mivel a vámkontingensek nem szerepelnek majd a tanácsi rendeletben. A török kérelmeken alapuló vámkontingensek csak Törökországon belül alkalmazhatók.

3.   ÁLTALÁNOS IRÁNYMUTATÁS

A fenti okok miatt a Bizottság a következő intézkedéseket szándékozik tenni, ahogyan az a Tanácsnak benyújtott javaslataiban és az általa elfogadásra kerülő rendeletekben is szerepel:

3.1.

Az autonóm vámtételek felfüggesztése és a kontingensek fő célja, hogy az uniós vállalkozások anélkül használhassanak fel nyersanyagokat, félkész termékeket, illetve alkatrészeket, hogy meg kellene fizetniük a közös vámtarifában megállapított általános vámokat.

A vámtételek felfüggesztésére vonatkozó kérelmeket először minden esetben a gazdasági vámkérdésekkel foglalkozó csoport küldötteihez kell benyújtani, akik megvizsgálják a kérelem megfelelőségét. Ezután a kérelmeket a gazdasági vámkérdésekkel foglalkozó csoport három ülésén alaposan megvitatják, és intézkedéseket csak a kérelem alapjául szolgáló gazdasági indokok vizsgálata után javasolnak.

A Bizottság január 1-jétől és július 1-jétől kezdődően nyújtja be a kérelmekre vonatkozó javaslatait a Tanácsnak (a javaslatok hathavonta részben frissítik a vámtételek felfüggesztése, illetve a vámkontingensek hatálya alá tartozó termékek listáját) annak érdekében, hogy figyelembe vegyék az új kérelmeket, valamint a termékek és a piacok tekintetében fennálló technikai, illetve gazdasági tendenciákat.

3.2.

Általában – ha az Unió érdeke másként nem kívánja, továbbá a nemzetközi kötelezettségek védelme érdekében – a következő helyzetekben nem tesznek javaslatot vámtételek felfüggesztésére, illetve kontingenssel kapcsolatos intézkedésre:

ha azonos, egyenértékű vagy helyettesítő terméket elegendő mennyiségben gyártanak az Unión belül. Ugyanez vonatkozik arra az esetre is, amikor az intézkedés nyomán – unióbeli gyártás hiányában – azon késztermékek tekintetében, amelyekbe a szóban forgó árukat beépítik, illetve egy kapcsolódó ágazat termékei tekintetében az uniós vállalatok közötti verseny torzulhat,

ha a szóban forgó árukat további jelentős feldolgozás nélkül vagy anélkül kívánják értékesíteni a végfogyasztóknak, hogy az áruk egy nagyobb végtermék szerves részét képeznék, amelynek működéséhez szükségesek,

ha a behozott árukra kizárólagos kereskedelmi megállapodás vonatkozik, amely korlátozást tartalmaz arra nézve, hogy uniós importőrök harmadik országbeli gyártóktól vásárolják meg ezeket a termékeke,

ha az áruk kereskedelme olyan, egymással kapcsolatban álló felek között folyik (6), amelyek ezen áruk tekintetében kizárólagos szellemitulajdon-jogokkal (pl. kereskedelmi név, ipari minta, szabadalom) rendelkezne,

ha nem valószínű, hogy az intézkedés hasznát továbbhárítják az érintett uniós feldolgozókra vagy gyártókra,

ha az uniós gyártókat más különleges eljárások szolgálják (pl. aktív feldolgozás);

ha a kérelmező kizárólag kereskedelmi célra használja az árut,

ha a vámtételek felfüggesztése vagy a kontingens ütközik más uniós politikával (pl. egyéb preferenciális megállapodások, szabadkereskedelmi megállapodások, kereskedelemvédelmi intézkedések, mennyiségi vagy környezetvédelmi korlátozások).

3.3.

Ha a behozni kívánt termékkel azonos, egyenértékű vagy azt helyettesítő terméket bizonyos mennyiségben gyártanak az Unióban, de ez a mennyiség az összes érintett feldolgozó vagy gyártó cég igényének kielégítéséhez nem elegendő, (a rendelkezésre nem álló mennyiség erejéig) vámkontingens vagy a vámtétel részleges felfüggesztése megadható.

Vámkontingensre vonatkozó kérelem önállóan vagy vámtétel-felfüggesztési kérelem vizsgálata nyomán is beadható. Ezzel kapcsolatban – indokolt esetben – az Unióban elérhető gyártókapacitásra gyakorolt esetleges káros hatást is figyelembe kell venni.

3.4.

A behozott és az uniós termékek egyenértékűségét – amennyire lehetséges – objektív kritériumok alapján kell értékelni, kellő figyelemmel az egyes termékek kémiai, fizikai és technikai jellemzőire, funkcióira és kereskedelmi célú alkalmazására, különös tekintettel működési módjukra és jelenlegi vagy jövőbeli elérhetőségükre az uniós piacon.

A behozott és az uniós termékek ára közötti különbséget figyelmen kívül kell hagyni az értékelés során.

3.5.

A mellékletekben foglalt rendelkezésekkel összhangban a vámtételek felfüggesztésére, illetve kontingensekre vonatkozó kérelmeket a behozott áruknak a gyártási folyamataikban történő felhasználására megfelelő felszereléssel rendelkező uniós feldolgozó és gyártó cégek nevében a tagállamoknak kell benyújtaniuk, és a kérelemben meg kell adniuk a vállalatok nevét. A kérelmezőknek jelezniük kell, hogy a közelmúltban potenciális uniós szállítóktól valóban megpróbálták – bár sikertelenül – beszerezni a szóban forgó árukat, illetve azokkal egyenértékű vagy azokat helyettesítő termékeket. A vámkontingensre vonatkozó kérelmek esetében a kérelemben az uniós gyártó(k) nevét is fel kell tüntetni.

A kérelmezőknek azokat az információkat is meg kell adniuk, amelyek segítségével a Bizottság az e közleményben megállapított kritériumok alapján ellenőrizni tudja kérelmüket. Gyakorlati okokból nem vehetők figyelembe azok a kérelmek, amelyekben a beszedetlen vámok becsült összege éves szinten nem éri el a 15 000 EUR-t. A vállalkozások csoportot alakíthatnak, hogy elérjék ezt az értékhatárt.

3.6.

A vámkontingensek aktuális egyenlege naponta elérhető az interneten az EUROPA portálon a következő címen: http://ec.europa.eu/taxation_customs/common/databases/index_en.htm, ahol a „quota” (kontingensek) szóra kell kattintani.

A vámtételek felfüggesztésére és a kontingensekre vonatkozó előírásokat tartalmazó konszolidált mellékletek, az új kérelmek listája és a tagállamok felelős hatóságainak címe szintén elérhető lesz ezen a szerveren.

4.   ADMINISZTRATÍV SZABÁLYOK

Az ezen a területen szerzett tapasztalatok tanúsága szerint az ágazat adminisztrációjának legjobb módja, ha a kérelmeket úgy gyűjtik össze, hogy jóváhagyás esetén az új vámtétel-felfüggesztések és kontingensek, valamint a módosítások minden év január 1-jén, illetve július 1-jén hatályba lépjenek. Ez a csoportosítás lehetővé teszi, hogy a szóban forgó intézkedések kezelése a TARIC (Tarif intégré des Communautés européennes / az Európai Közösségek integrált vámtarifája) keretében történjen, és így a tagállamok is alkalmazzák azokat. Ezért a Bizottság mindent megtesz annak érdekében, hogy a vámtételek felfüggesztésére és a kontingensekre vonatkozó javaslatait kellő időben a Tanács elé terjessze, hogy a vonatkozó rendeleteket még alkalmazásuk időpontja előtt közzétegyék az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

4.1.   Az új kérelmek továbbítása

4.1.1.

A kérelmeket minden tagállamban egy központi hivatalba továbbítják. A hivatalok címe a következő linken keresztül érhető el: http://ec.europa.eu/taxation_customs/dds2/susp/faq/faqsusp.jsp?Lang=en#Who. A tagállamok feladata annak biztosítása, hogy a kérelmek megfeleljenek az e közleményben foglalt feltételeknek, és a kérelmekben szereplő adatok minden lényeges vonatkozásban pontosak legyenek. A tagállamok kizárólag az e közleményben megállapított feltételeknek megfelelő kérelmeket küldik meg a Bizottságnak.

4.1.2.

A kérelmeket kellő időben kell a Bizottsághoz továbbítani, figyelembe véve az értékelési eljárás lezárásához és a vámtételek felfüggesztéséhez, illetve a kontingens közzétételéhez szükséges időt. A határidőket e közlemény V. melléklete tartalmazza.

4.1.3.

A kérelmeket elektronikus úton, szövegszerkesztett formátumban kell benyújtani az I. mellékletben található formanyomtatvány felhasználásával. A kérelmek adminisztrációjának és hatékony feldolgozásának meggyorsítása érdekében a kérelmező nyelvén elkészített kérelemhez annak (és valamennyi csatolmányának) angol, francia vagy német nyelvű fordítását is ajánlott mellékelni.

4.1.4.

Minden kérelemhez nyilatkozatot kell csatolni arról, hogy a kérelem tárgya nem tartozik kizárólagos kereskedelmi megállapodás hatálya alá (lásd e közlemény II. mellékletét).

4.1.5.

A vámtételek felfüggesztésére és kontingensekre vonatkozó kérelmeket a Bizottság a gazdasági vámkérdésekkel foglalkozó csoport véleményének segítségével vizsgálja meg. A csoport fordulónként legalább háromszor ülésezik (lásd e közlemény V. mellékletét), ülésein – a követelmények és a vizsgált termékek jellege szerint – megvitatja a Bizottsághoz beérkezett kérelmeket.

4.1.6.

A közlemény 3.3. pontjában leírt eljárás nem mentesíti a kérelmezőt azon kötelezettsége alól, hogy egyértelműen megjelölje, milyen típusú intézkedést kér (vámtétel felfüggesztését vagy kontingenst); a kontingensre vonatkozó kérelmek esetében a tervezett mennyiség is a kérelem részét képezi.

4.1.7.

A termék leírását a Kombinált Nómenklatúrában használt megnevezésekkel és szóhasználattal, vagy ha ez nem alkalmazható, a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO) által használt nevekkel, a nemzetközi szabadnevekkel, az Elméleti és Alkalmazott Kémia Nemzetközi Uniója (IUPAC) által, illetve a vegyi anyagok európai vámügyi jegyzékében (ECICS) használt vagy a színjegyzék (CI) szerinti névvel kell elkészíteni.

4.1.8.

A Kombinált Nómenklatúra szerinti mértékegységeket kell használni, ha pedig a Kombinált Nómenklatúrában nem létezik a szükséges mértékegység, akkor a mértékegységek nemzetközi rendszere (SI) szerinti kiegészítő mértékegységeket kell megadni. Amennyiben a kérelemben szereplő áruk leírására vizsgálati módszerek és előírások szükségesek, ezeknek nemzetközileg elismerteknek kell lenniük. A márkanevek, belső vállalati minőségi előírások, termékleírások, cikkszámok vagy más hasonló fogalmak nem elfogadhatók.

4.1.9.

A Bizottság elutasíthatja a kérelmet, ha a félrevezető termékleírást a gazdasági vámkérdésekkel foglalkozó csoport második üléséig nem javítják ki.

4.1.10.

A vámtételek felfüggesztésére vagy kontingensekre vonatkozó kérelmekhez az érintett intézkedés alapos vizsgálatához szükséges összes dokumentumot csatolni kell (műszaki adatlapok, szórólapok, az értékesítéssel kapcsolatos szakirodalom, statisztikák, minták stb.). Ha szükségesnek ítéli, a Bizottság a vámtétel felfüggesztésére vonatkozó kérelemmel kapcsolatban további olyan információkat kérhet az érintett tagállamtól, amelyeket a Tanácshoz benyújtandó javaslat kidolgozásához elengedhetetlennek tart.

Hiányzó adatok vagy dokumentumok esetén a kérelmező a gazdasági vámkérdésekkel foglalkozó csoport második üléséig pótolhatja a hiányt; ha a hiányzó adatokat, illetve dokumentumokat eddig az időpontig nem nyújtja be, a Bizottság elutasíthatja a kérelmet. A hiányos kérelmek miatti kifogásokat legkésőbb a harmadik ülésig elő kell terjeszteni.

4.1.11.

Amennyiben valamely információ bizalmas, annak minősítését a titkossági szint meghatározásával együtt (kizárólag bizottsági használatra, a gazdasági vámkérdésekkel foglalkozó csoport tagjainak kizárólagos használatára) egyértelműen fel kell tüntetni. Mindazonáltal a gazdasági vámkérdésekkel foglalkozó csoport elnöke más tagállam vagy bizottsági szolgálat kifejezett kérésére közölheti ezt az információt az adott tagállammal, illetve bizottsági szolgálattal, ehhez azonban meg kell szereznie a szóban forgó információért felelős tagállam képviselőjének kifejezett engedélyét. A gazdasági vámkérdésekkel foglalkozó csoportban részt vevő küldöttek és a Bizottság tisztviselői kötelesek minden szükséges óvintézkedést megtenni az információ bizalmas jellegének megőrzésére.

Figyelmen kívül kell azonban hagyni a kérelmet, ha valamely, a vizsgálat vagy mérlegelés szempontjából alapvető információ bármilyen okból nem közölhető (különösen a „bizalmas vállalati információk” védelme érdekében, mint például gyártási eljárások, kémiai képletek vagy összetételek stb.).

4.2.   Hosszabbításra vonatkozó kérelmek továbbítása

4.2.1.

A kérelmeket elektronikus úton, szövegszerkesztett formátumban kell benyújtani az egyes tagállamok központi hivatalába (lásd a 4.1.1. pontban megadott linket) a III. mellékletben található formanyomtatvány felhasználásával. A hivatal megvizsgálja a kérelmeket annak biztosítása érdekében, hogy azok megfeleljenek az e közleményben rögzített feltételeknek. A tagállamok saját felelősségi körükben eldöntik, mely kérelmeket továbbítják a Bizottságnak. A határidőket e közlemény V. melléklete tartalmazza.

4.2.2.

Az új kérelmekkel kapcsolatos adminisztratív rendelkezések a hosszabbításra vonatkozó kérelmekre is értelemszerűen alkalmazandók.

4.3.   Intézkedés módosítására vagy vámkontingens mennyiségének növelésére vonatkozó kérelmek

A vámtételek felfüggesztésével vagy kontingensekkel kapcsolatos termékleírások módosítására vonatkozó kérelmek évente kétszer nyújthatók be, és elbírálásuk is évente kétszer történik, az új kérelmekre vonatkozó határidőkkel azonos határidők szerint (lásd az V. mellékletet).

Egy meglévő vámkontingens volumenének növelésére vonatkozó kérelem bármikor előterjeszthető és befogadható, és ha a tagállamok elfogadják a kérelmet, a következő szabályozás időpontjában – január 1-jén vagy július 1-jén – közzétehető. E kérelmekre vonatkozóan kifogásolási határidő nincs megállapítva.

4.4.   Az a bizottsági cím, amelyre a kérelmeket küldeni kell

European Commission (Európai Bizottság)

Directorate-General for Taxation and Customs Union (Adóügyi és Vámuniós Főigazgatóság)

TAXUD-SUSPENSION-QUOTA-REQUESTS@ec.europa.eu

Azokat a kérelmeket, amelyek más szervezeti egységeket is érintenek, továbbítják az érintett egységekhez.

4.5.   A kifogások közlése

4.5.1.

A kifogásokat az egyes tagállamok központi hivatalába (lásd a 4.1.1. pontban megadott linket) kell benyújtani. A hivatal megvizsgálja a kifogásokat, és meggyőződik arról, hogy a kérelmek megfelelnek az e közleményben rögzített feltételeknek. A tagállamok saját hatáskörükben eldöntik, hogy a CIRCA rendszeren keresztül mely kifogásokat terjesztik a gazdasági vámkérdésekkel foglalkozó csoport tagjai és a Bizottság elé.

4.5.2.

A kifogásokat elektronikus úton, szövegszerkesztett formátumban kell benyújtani a IV. mellékletben található formanyomtatvány felhasználásával. A határidőket e közlemény V. melléklete tartalmazza.

4.5.3.

A Bizottság elutasíthatja a kifogást, ha határidőn túl nyújtották be, a formanyomtatványt nem töltötték ki teljesen, a kért mintákat nem bocsátották rendelkezésre, a kapcsolatfelvétel a kifogásoló és a kérelmező vállalat között nem történt meg kellő időben (kb. 15 munkanap), vagy a kifogásolási nyomtatvány félrevezető vagy pontatlan információt tartalmazott.

4.5.4.

Ha a kifogásoló és a kérelmező vállalat nem tud egymással kommunikálni (pl. versenyjogi szabályok), a Bizottság Adóügyi és Vámuniós Főigazgatósága jár el pártatlan döntőbíróként; ha célszerű, a Bizottság más szervezeti egységeit is be kell vonni.

4.5.5.

A kérelmező nevében eljáró tagállamnak ügyelnie kell arra, hogy a vállalatok vegyék fel egymással a kapcsolatot, és a Bizottság vagy a gazdasági vámkérdésekkel foglalkozó csoport kérésére bizonyítania is kell a kapcsolatfelvételt.


(1)  HL C 128., 1998.4.25., 2. o.

(2)  2658/87/EGK tanácsi rendelet (HL L 256., 1987.9.7., 1. o.).

(3)  HL L 253., 1993.10.11., 1. o.

(4)  Azzal kapcsolatban, hogy mi minősül jelentős feldolgozásnak vagy átalakításnak, lásd a nem preferenciális származás megállapításával kapcsolatos „előírások listáját” a következő weboldalon: http://ec.europa.eu/taxation_customs/customs/customs_duties/rules_origin/non-preferential/ — Az újracsomagolási műveletek nem tekinthetők jelentős feldolgozásnak vagy átalakításnak.

(5)  A 2454/93/EGK bizottsági rendelet 291–300. cikke.

(6)  A kapcsolatban álló felek kifejezés jelentésének tekintetében a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló 2454/93/EGK bizottsági rendelet (HL L 253., 1993.10.11., 1. o.) 143. cikke az irányadó.


I. MELLÉKLET

Formanyomtatvány:

VÁMTÉTELEK FELFÜGGESZTÉSÉRE/VÁMKONTINGENSRE VONATKOZÓ KÉRELEM (A nem kívánt rész törlendő)

(Tagállam: )

I.   rész

(közzéteendő az Adóügyi és Vámuniós Főigazgatóság honlapján)

1.

A Kombinált Nómenklatúra szerinti kód:

2.

Részletes termékleírás, figyelemmel a vámtarifára vonatkozó kritériumokra:

Kizárólag vegyipari termékekre (elsősorban a Kombinált Nómenklatúra 28–29. fejezete):

3.

i.

CUS-szám (a vegyi anyagok európai vámügyi jegyzéke szerinti szám);

ii.

CAS-szám = a Chemicals Abstracts Service szerinti nyilvántartási szám):

iii.

Egyéb szám:

VÁMTÉTELEK FELFÜGGESZTÉSÉRE/VÁMKONTINGENSRE VONATKOZÓ KÉRELEM (A nem kívánt rész törlendő)

(Tagállam: )

II.   rész

(a gazdasági vámkérdésekkel foglalkozó csoport számára nyilvános)

4.

További információk, beleértve a behozott termék kereskedelmi megnevezését, működési módját, felhasználási célját, a termék típusát, amelybe be kívánják építeni, valamint ez utóbbi termék meghatározott célját:

Kizárólag vegyipari termékek esetében:

5.

Szerkezeti képlet:

6.

A termékek szabadalommal védettek:

Igen/Nem

Ha igen, a szabadalom és a kibocsátó hatóság száma:

7.

A termékekre dömpingellenes/szubvencióellenes intézkedés vonatkozik:

Igen/Nem

Ha igen, kérjük, részletesen fejtse ki a vámtétel-felfüggesztésre/kontingensre vonatkozó kérelem indokát:

8.

Az azonos, egyenértékű vagy helyettesítő termék szállítása céljából megkeresett, ismert uniós cégek neve és címe (kontingensre vonatkozó kérelem esetén kötelező):

A megkeresések időpontja és eredménye:

Indoklás, miért nem alkalmasak e cégek termékei a szóban forgó célra:

9.

A vámkontingensek mennyiségének kiszámítása

A kérelmező éves felhasználása:

Éves uniós termelés:

Kért vámkontingens-mennyiség:

10.

Megjegyzések

i.

hasonló vámtétel-felfüggesztések, illetve kontingensek megadása:

ii.

a fennálló kötelező érvényű tarifális felvilágosítás megadása:

iii.

egyéb észrevételek:

VÁMTÉTELEK FELFÜGGESZTÉSÉRE/VÁMKONTINGENSRE VONATKOZÓ KÉRELEM (A nem kívánt rész törlendő)

(Tagállam: )

III.   rész

(kizárólag a Bizottság részére)

11.

A kérelmet beterjesztette:

Cím:

Tel./Fax:

E-mail:

12.

Várható éves behozatal 20XX-ban/-ben (a kért érvényességi időszak első éve):

érték (EUR-ban):

mennyiség (súly és kiegészítő egység, ha létezik a szóban forgó KN-kód esetében):

13.

Jelenlegi behozatal (20XX – 2. évben) kérelem benyújtásának évét megelőző év):

érték (EUR-ban):

mennyiség (súly és kiegészítő egység, ha létezik a szóban forgó KN-kód esetében):

14.

A kérelem időpontjában érvényes vámtétel (a preferenciális megállapodásokat, szabadkereskedelmi megállapodásokat is beleértve, ha léteznek a kért áruk eredete szempontjából):

A harmadik ország által alkalmazott vámtétel:

Alkalmazandó preferenciális vámtétel: igen/nem (ha igen, a vámtétel: …)

15.

Becsült beszedetlen vámok éves szinten (EUR-ban):

16.

A kért áruk származása:

A nem uniós gyártó neve:

Országa:

17.

Az uniós felhasználó neve és címe:

Cím:

Tel./Fax:

E-mail:

18.

Az érdekelt fél nyilatkozata arról, hogy a behozott termékekre nem vonatkozik kizárólagos kereskedelmi megállapodás (külön lapon csatolandó – lásd e közlemény II. mellékletét) (kötelező)

Mellékletek (a termékek adatlapja, szórólapok, prospektusok stb.)

Oldalak száma:

Megjegyzés: Ha az I. vagy III. részben meghatározott valamely információ bizalmas, azt ennek megfelelően egyértelműen megjelölt, külön lapon kell csatolni. A bizalmasság szintjét a fedőlapon is fel kell tüntetni.


II. MELLÉKLET

Formanyomtatvány:

NYILATKOZAT ARRÓL, HOGY NEM ÁLL FENN KIZÁRÓLAGOS KERESKEDELMI MEGÁLLAPODÁS  (1)

Név:

Cím:

Tel./fax:

E-mail:

Az aláíró neve és beosztása:

Ezen okiratban a(z) (társaság neve) nevében nyilatkozom arról, hogy a következő termék(ek)re vonatkozóan

(a termék(ek) leírása)

nem áll fenn kizárólagos kereskedelmi megállapodás.

(Aláírás, dátum)


(1)  Kizárólagos kereskedelmi megállapodás az a megállapodás, amely a kérelmezőn kívül más társaságok számára megakadályozza a kérelem tárgyát képező termék(ek) behozatalát.


III. MELLÉKLET

Formanyomtatvány:

VÁMTÉTEL FELFÜGGESZTÉSÉNEK MEGHOSSZABBÍTÁSÁRA VONATKOZÓ KÉRELEM

(Tagállam: )

I.   rész

(nyilvános)

Kombinált Nómenklatúra (KN) szerinti szám vagy TARIC-kód:

Pontos termékleírás:

II.   rész

A kérelmet (az unióbeli importőr/felhasználó neve és címe) nevében nyújtják be:

A kérelem időpontjában érvényes vámtétel (a preferenciális megállapodásokat, szabadkereskedelmi megállapodásokat is beleértve, ha léteznek – a kért áruk eredete szempontjából):

Behozatal (20XX-ban/-ben, a kért újabb érvényességi időszak első évében):

érték (EUR-ban):

mennyiség (súly és kiegészítő egység, ha létezik a szóban forgó KN-kód esetében):

Becsült beszedetlen vámok éves szinten (EUR-ban):


IV. MELLÉKLET

Formanyomtatvány:

KIFOGÁS VÁMTÉTELEK FELFÜGGESZTÉSÉRE/VÁMKONTINGENSRE VONATKOZÓ KÉRELEMMEL SZEMBEN (a nem kívánt rész törlendő)

(Tagállam: )

I.   rész

Kérelem száma:

KN-kód:

Az áruk megnevezése:

Munkaszám:

Az árukat jelenleg gyártják az Európai Unióban vagy Törökországban, és kaphatók a piacon.

Az áruval egyenértékű vagy azt helyettesítő termékek jelenleg beszerezhetők az Unión belül vagy Törökországban.

Magyarázó megjegyzések (különbségek, miért és hogyan tud a termék a kérelem tárgyát képező termék helyébe lépni):

Műszaki adatlapokat kell csatolni, amelyek bizonyítják a kínált termék jellegét és minőségét.

Egyéb:

Javasolt kompromisszum (magyarázó megjegyzések):

Áttérés vámkontingensre:

A kontingens javasolt volumene:

Részleges vámtétel-felfüggesztés:

Javasolt vámtétel:

Egyéb javaslatok:

Megjegyzések:

Az Európai Unióban vagy Törökországban jelenleg a termékkel azonos, egyenértékű vagy azt helyettesítő terméket gyártó társaság

A társaság neve:

Kapcsolattartó:

Cím:

Tel.:

Fax:

E-mail:

A termék kereskedelmi neve:

KIFOGÁS VÁMTÉTELEK FELFÜGGESZTÉSÉRE/VÁMKONTINGENSRE VONATKOZÓ KÉRELEMMEL SZEMBEN (a nem kívánt rész törlendő)

(Tagállam: )

II.   rész

Gyártókapacitás (a piac rendelkezésére álló, azaz házon belül vagy szerződésekkel le nem kötött kapacitás):

Jelenleg:

A következő 6 hónapon belül:


V. MELLÉKLET

Az autonóm vámtételek felfüggesztésének és a kontingensek kezelésének időrendje

a)   Új és újra benyújtott kérelmek

 

Januári forduló

Júliusi forduló

A kérelmezett vámtétel-felfüggesztések, illetve kontingensek hatálybalépése

20xx.1.1.

20xx.7.1.

A kérelmek Bizottsághoz való továbbításának határideje

20xx–1.3.15.

20xx–1.9.15.

A gazdasági vámkérdésekkel foglalkozó csoport első ülése, ahol megvitatják a kérelmeket

20xx–1.4.20. és 20xx–1.5.15. között

20xx–1.10.20. és 20xx–1.11.15. között

A gazdasági vámkérdésekkel foglalkozó csoport második ülése, ahol megvitatják a kérelmeket

20xx–1.6.5. és 20xx–1.6.15. között

20xx–1.12.5. és 20xx–1.12.20. között

A gazdasági vámkérdésekkel foglalkozó csoport harmadik ülése, ahol megvitatják a kérelmeket

20xx–1.7.5. és 20xx–1.7.15. között

20xx.1.20. és 20xx.1.30. között

A gazdasági vámkérdésekkel foglalkozó csoport további ülése, ahol megvitatják a kérelmeket (opcionális)

20xx–1.9.20. és 20xx–1.9.15. között

20xx.2.15. és 20xx.2.28. között


Az új kérelmek elleni kifogásokat írásban kell benyújtani; a kifogások benyújtásának határideje:

a gazdasági vámkérdésekkel foglalkozó csoport második ülése

A jelenlegi intézkedések elleni kifogásokat írásban kell benyújtani; a kifogások benyújtásának határideje:

a gazdasági vámkérdésekkel foglalkozó csoport első ülése

b)   Hosszabbítási kérelmek

Fennálló vámtétel-felfüggesztés meghosszabbítására vonatkozó határidő

20xx.1.1.

A kérelmek Bizottsághoz való továbbításának határideje

20xx–1.4.15.

A gazdasági vámkérdésekkel foglalkozó csoport első ülése, ahol megvitatják a kérelmeket

20xx–1.4.20. és 20xx–1.5.15. között

A gazdasági vámkérdésekkel foglalkozó csoport második ülése, ahol megvitatják a kérelmeket

20xx–1.6.5. és 20xx–1.6.15. között

A gazdasági vámkérdésekkel foglalkozó csoport harmadik ülése, ahol megvitatják a kérelmeket

20xx–1.7.5. és 20xx–1.7.15. között


A hosszabbítások elleni kifogásokat írásban kell benyújtani; a kifogások benyújtásának határideje:

a gazdasági vámkérdésekkel foglalkozó csoport első ülése


IV Tájékoztatások

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

Európai Bizottság

13.12.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 363/18


Euroátváltási árfolyamok (1)

2011. december 12.

2011/C 363/03

1 euro =


 

Pénznem

Átváltási árfolyam

USD

USA dollár

1,3251

JPY

Japán yen

103,12

DKK

Dán korona

7,4361

GBP

Angol font

0,84800

SEK

Svéd korona

9,0525

CHF

Svájci frank

1,2349

ISK

Izlandi korona

 

NOK

Norvég korona

7,7015

BGN

Bulgár leva

1,9558

CZK

Cseh korona

25,578

HUF

Magyar forint

305,16

LTL

Litván litász/lita

3,4528

LVL

Lett lats

0,6979

PLN

Lengyel zloty

4,5395

RON

Román lej

4,3491

TRY

Török líra

2,4687

AUD

Ausztrál dollár

1,3104

CAD

Kanadai dollár

1,3576

HKD

Hongkongi dollár

10,3109

NZD

Új-zélandi dollár

1,7293

SGD

Szingapúri dollár

1,7193

KRW

Dél-Koreai won

1 523,48

ZAR

Dél-Afrikai rand

10,9105

CNY

Kínai renminbi

8,4284

HRK

Horvát kuna

7,4975

IDR

Indonéz rúpia

11 987,73

MYR

Maláj ringgit

4,1946

PHP

Fülöp-szigeteki peso

57,842

RUB

Orosz rubel

41,8289

THB

Thaiföldi baht

41,277

BRL

Brazil real

2,4068

MXN

Mexikói peso

18,2660

INR

Indiai rúpia

70,0470


(1)  Forrás: Az Európai Központi Bank (ECB) átváltási árfolyama.


V Hirdetmények

A KÖZÖS KERESKEDELEMPOLITIKA VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK

Európai Bizottság

13.12.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 363/19


Értesítés egyes dömpingellenes intézkedések közelgő hatályvesztéséről

2011/C 363/04

1.   Az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 2009. november 30-i 1225/2009/EK tanácsi rendelet (1) 11. cikke (2) bekezdésének értelmében az Európai Bizottság értesítést tesz közzé arról, hogy az alábbi táblázatban szereplő dömpingellenes intézkedések a megadott napon hatályukat vesztik, amennyiben nem indul felülvizsgálat az alábbiakban ismertetett eljárásnak megfelelően.

2.   Az eljárás

Az uniós gyártók írásbeli felülvizsgálati kérelmet nyújthatnak be. A kérelemnek elegendő bizonyítékot kell tartalmaznia arra vonatkozóan, hogy az intézkedések hatályvesztése valószínűleg a dömping és a kár folytatódásához vagy megismétlődéséhez vezetne.

Amennyiben a Bizottság úgy határoz, hogy az érintett intézkedéseket felülvizsgálja, az importőrök, az exportőrök, az exportáló ország képviselői és az uniós gyártók lehetőséget kapnak arra, hogy a felülvizsgálati kérelemben foglaltakat kiegészítsék, megcáfolják vagy észrevételezzék.

3.   Határidő

A fentiek alapján az uniós gyártók írásbeli felülvizsgálati kérelmet nyújthatnak be az Európai Bizottság Kereskedelmi Főigazgatóságához: European Commission, Directorate-General for Trade (Unit H-1), N-105 4/92, 1049 Brussels, Belgium (2); a kérelemnek az értesítés közzétételének napjától bármikor, de legkésőbb az alábbi táblázatban megadott időpont előtt három hónappal be kell érkeznie a Bizottsághoz.

4.   Ez az értesítés 1225/2009/EK rendelet 11. cikke (2) bekezdésének megfelelően kerül közzétételre.

Termék

Származási vagy exportáló ország(ok)

Intézkedések

Hivatkozás

A hatályvesztés időpontja (3)

Vas- vagy acélkötelek és -kábelek

Orosz Föderáció

Dömpingellenes vám

A Tanács 1279/2007/EK rendelete (HL L 285., 2007.10.31., 1. o.)

2012.11.1.


(1)  HL L 343., 2009.12.22., 51. o.

(2)  Fax +32 22956505.

(3)  Az intézkedés az ebben az oszlopban feltüntetett napon, éjfélkor veszti hatályát.


A VERSENYPOLITIKA VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK

Európai Bizottság

13.12.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 363/20


ÁLLAMI TÁMOGATÁS – NÉMETORSZÁG

SA.32009 (11/C) (ex 10/N) számú állami támogatás – LIP – A BMW Leipzig javára nyújtott támogatás

Felhívás észrevételek benyújtására az EK-Szerződés 108. cikkének (2) bekezdése értelmében

(EGT-vonatkozású szöveg)

2011/C 363/05

2011. július 13-án kelt levelével, amelynek hiteles nyelvi változata megtalálható ezen összefoglaló végén, a Bizottság értesítette Németországot arról, hogy a fent említett támogatással kapcsolatosan az EUMSZ 108. cikkének (2) bekezdése szerinti eljárás megindításáról határozott.

Az érdekeltek a bizottsági eljárás tárgyát képező támogatásra vonatkozó észrevételeiket az alábbi összefoglaló és az annak végén található levél közzétételét követően egy hónapon belül tehetik meg az alábbi címen:

European Commission

Directorate-General for Competition

State aid Greffe

Office (Iroda): J-70 3/225

1049 Bruxelles/Brussel

BELGIQUE/BELGIË

Fax +32 22961242

Az észrevételeket a Bizottság továbbítja Németországnak. Az észrevételek benyújtói kérésüket megindokolva, írásban kérhetik adataik bizalmas kezelését.

AZ ÖSSZEFOGLALÓ SZÖVEGE

AZ INTÉZKEDÉS ÉS A BERUHÁZÁSI PROJEKT LEÍRÁSA

A német hatóságok 2010. november 30-án értesítették a Bizottságot arról, hogy a BMW AG javára regionális támogatást szándékoznak nyújtani annak lipcsei (németországi) beruházásához. E támogatott térségben a német támogatási térkép alapján a nagyvállalkozásokra megállapított normál regionális támogatás felső határa a bejelentéskor bruttó támogatástartalomban kifejezve 30 % volt.

A projekt a jelenleg működő termelőlétesítmény kibővítésére irányul, melynek keretében a BMW terve szerint egy, elektromos gépjárművek gyártására alkalmas új termelőlétesítményt építenek. Az itt gyártandó gépjárművek karosszériája megerősített szénszálas műanyagból készül majd, ami mostanáig nem került gyártásba, így teljesen innovatív terméknek számít. A beruházás két modellt érint: az i3 Mega City Vehicle gépjárművet és az i8 sportkocsit. A Mega City Vehicle (a továbbiakban: MCV) egy olyan, akkumulátor meghajtású elektromos jármű (Battery Electric Vehicle, a továbbiakban: BEV), amelynek működését teljes egészében az akkumulátorban tárolt villamos energia biztosítja. A sportkocsi pedig egy olyan, hálózatról tölthető hibrid elektromos jármű (Plug-in Hybrid Electric Vehicle, a továbbiakban: PHEV), amely az akkumulátoron túl egy kicsi, de hatékony belső égésű motorral is fel van szerelve.

A beruházás 2009-ben indult, előreláthatólag 2013/2014-ben zárul majd le. A projekt elszámolható beruházási költsége jelenértéken nettó 368,01 millió EUR. A támogatás tervezett összege jelenértéken nettó 46 millió EUR, amely 12,5 %-os támogatási intenzitásnak felel meg, tehát nem haladja meg a támogatási intenzitás alkalmazandó 13,5 %-os felső határát.

A TÁMOGATÁSI INTÉZKEDÉS ÖSSZEEGYEZTETHETŐSÉGÉNEK ÉRTÉKELÉSE

A támogatás a regionális támogatásokra érvényes standard összeegyeztethetőségi kritériumok mindegyikét teljesíti

A nemzeti regionális támogatásokról szóló iránymutatás (a továbbiakban: RTI) (1) alapján azonban a Bizottság az előzetes vizsgálat során csak akkor hagyhat jóvá nagyberuházási projektek esetében egyedileg bejelentendő regionális támogatást, ha az ún. piaci részesedésre és alulteljesítő piacon mért kapacitásbővülésre vonatkozó, (az RTI 68. pontjának a) és b) alpontja alapján elvégzett) teszt pozitív eredményt hoz.

Németország úgy véli, hogy a bejelentett beruházási projekt mentesül az RTI 68. pontjának a) és b) alpontja szerinti teszt alól az RTI 65. lábjegyzete alapján, hiszen utóbbi szerint a támogatás kedvezményezettjei új termékpiac létrehozása esetén mentesülnek e tesztek alól. A Bizottság elismeri ugyan, hogy a megerősített szénszálas műanyag karosszériájú elektromos gépjárművek innovációs terméknek számítanak, mégis kétségeinek ad hangot a fenti lábjegyzet alkalmazhatóságát illetően, mivel a BMW nem elsőként vagy egyedüli gyártóként állít majd elő ilyen járműveket. A Bizottság ennélfogva felkéri az érdekelt feleket erre vonatkozó észrevételeik benyújtására. A Bizottság az előzetes vizsgálat keretében elvégezte a teszteket, ennek kérdését azonban majd a hivatalos vizsgálati eljárás keretében kezeli.

Az RTI 68. pontjának a) alpontja szerinti érintett termék- és földrajzi piac

Mivel ez az első olyan bejelentett regionális támogatás, amely megerősített szénszálas műanyagból készített karosszériájú innovatív elektromos személyszállító gépjárművekre (BEV/PHEV) vonatkozik, a Bizottság komoly nehézségekbe ütközött az érintett termék- és földrajzi piac meghatározásánál. Arra vonatkozóan pedig különösen nem állt módjában egyértelmű álláspontot kialakítani, hogy az elektromos gépkocsik piaca mennyiben minősül önálló termékpiacnak, illetve meghajtásbeli különbségtétel nélkül a teljes gépkocsipiac részét képezi-e. A Bizottság szerint egyrészt kétségtelen, hogy a megerősített szénszálas műanyagból készített karosszériájú innovatív elektromos gépjárművek a kínálati oldalon nem helyettesíthetők a hagyományos belső égésű motorral meghajtott fémkarosszériájú gépjárművekkel, mivel gyártásuk – eltérő termelési ciklusban, teljesen másféle technológiák alkalmazásával – különböző termelősoron zajlik. Az elektromos gépkocsik, illetve a belső égésű motorral felszerelt gépkocsik piacát emellett eltérő minták és karakterisztikák jellemzik. A Bizottság másrészt megjegyzi, hogy az elektromos gépkocsik ugyan jóval drágábbak, a keresleti oldalon mégis létezik bizonyos fokú helyettesíthetőség.

Az érintett termékpiac meghatározásánál a Bizottságnak szembesülnie kellett még egy problémával, ami abból adódott, hogy az elektromos gépkocsikat hozzá kellett rendelnie a személygépkocsi-piac egyes szegmenseihez. E szegmenseket viszont korábban a belső égésű motorral felszerelt gépkocsikra találták ki.

Az érintett földrajzi piac meghatározása során a Bizottság tekintettel volt az elektromos gépkocsik és a belső égésű motorral felszerelt gépkocsik piacának a különbözőségeire, amiből azt a következtetést vonta le, hogy az elektromos gépkocsik piaca valószínűleg nagyobb az EGT-nél. E tekintetben azonban nem jutott egyértelmű álláspontra.

A fentiek fényében a Bizottság felkéri a harmadik feleket, hogy az alábbiak kapcsán nyújtsák be észrevételeiket:

a)

Az érintett termékpiac meghatározása: az elektromos gépkocsik piaca önálló vagy a teljes gépkocsipiac része; az i8 típusú PHEV-k önálló piacot képeznek vagy a BEV-ekkel együtt részei az elektromos gépkocsik piacának; az elektromos gépkocsik besorolásának módja a belső égésű motorral felszerelt gépkocsik számára kidolgozott szegmensekbe, illetve mely módon sorolhatóak be az elektromos gépkocsik új szegmensekbe.

b)

Az elektromos gépkocsik érintett földrajzi piacának meghatározása a kereskedelmi forgalom és a kereskedelmi akadályok tekintetében, különösen a belső égésű motorral felszerelt személygépkocsikkal összevetve.

Az RTI 68. pontjának a) alpontja szerinti piac részesedési teszt

E teszt keretében a tagállamoknak bizonyítaniuk kell, hogy a nagyberuházási projekthez kapcsolódó támogatási intézkedés kedvezményezettje az érintett termék- és földrajzi piacon a beruházás előtt és/vagy után sem rendelkezik 25 % feletti piaci részesedéssel.

Mivel a Bizottságnak nem állt módjában egyértelmű álláspontot kialakítani az érintett termék- és földrajzi piac meghatározását illetően, valamennyi valószínűsíthető piacon elvégezte a piaci részesedési tesztet: a személygépkocsik összességében vett teljes piacán (ideértve a BEV-eket és PHEV-eket), a személygépkocsik B, C, D, F szegmensének piacán, illetve a C/D szegmensek együttesen piacán (a Global Insight által használt szegmensbesorolás szerint az MCV-modellek hosszuk alapján a B és C szegmensbe, áruk alapján a D szegmensbe tartoznak, a sportkocsik pedig az F szegmensbe kerülnek), az elektromos gépkocsik piacán (a BEV/PHEV-re vonatkozóan külön-külön és együttvéve is), valamint két földrajzi szintet – a globális piacot és az EGT-szintjét – figyelembe véve. A belső égésű motorral felszerelt gépkocsikra vonatkozó piaci adatok elsősorban az Európai Autógyártók Szövetségétől (ACEA), míg az elektromos gépkocsik piacát illető adatok a Deutsche Bank 2008-as tanulmányaiból és a Boston Consulting csoporttól származnak. A Bizottság megjegyzi, hogy az elektromos gépkocsik piacára vonatkozó 2015 körüli előrejelzések eléggé visszafogottak, mivel abból indultak ki, hogy 2015-ben az elektromos gépkocsik piaca a teljes személygépkocsi-piac 1 %-át éri majd el. A Bizottság felkéri az érdekelt feleket, hogy értékeljék a piac várható alakulását.

Mivel a rendelkezésre álló adatok alapján a BMW piaci részesedése az elképzelhető piacok némelyikén túllépi a 25 %-ot, a Bizottságnak az RTI 68. pontja értelmében nem áll módjában az előzetes vizsgálat keretében döntést hozni az intézkedés összeegyeztethetőségéről. Következésképpen meg kell indítani az EUMSZ 108. cikkének (2) bekezdése szerinti hivatalos vizsgálati eljárást. A Bizottság felkéri az érdekelt feleket észrevételeik benyújtására.

Amennyiben a hivatalos vizsgálati eljárás megindítása keretében beérkező észrevételek nem tennék lehetővé a Bizottság számára, hogy minden kétséget kizáróan döntsön vagy arról, hogy a támogatás az RTI 65. lábjegyzetében szereplő rendelkezések alapján mentesíthető az RTI 68. pontja szerinti tesztek alól, vagy pedig a 68. pont a) és b) alpontja szerinti tesztek pozitív eredményéről, az esetben a nagyberuházási projektekhez nyújtott regionális támogatások részletes vizsgálatának kritériumairól szóló bizottsági közlemény (2) alapján végzi el a beruházási projekt részletes vizsgálatát.

A Bizottság felkéri Németországot és az érdekelt feleket, hogy a hivatalos vizsgálati eljárás megindításáról szóló határozattal kapcsolatban benyújtott észrevételeikben a részletes vizsgálatról szóló közleményben előírtaknak megfelelően küldjék meg a részletes vizsgálat elvégzéséhez szükséges valamennyi információt és dokumentumot.

A LEVÉL SZÖVEGE

„die Kommission teilt Deutschland mit, dass sie nach Prüfung der Angaben Ihrer Behörden zu der oben genannten Beihilfemaßnahme entschieden hat, das Verfahren nach Artikel 108 Absatz 2 des Vertrags über die Arbeitsweise der Europäischen Union (im Folgenden: ‚AEUV‘) einzuleiten.

1.   VERFAHREN

1.

Mit elektronischer Anmeldung, die am 30. November 2010 (SANI 5190) von der Kommission registriert wurde, unterrichtete Deutschland die Kommission von seiner Absicht, der BMW AG eine regionale Beihilfe gemäß den Leitlinien für staatliche Beihilfen mit regionaler Zielsetzung 2007-2013 (im Folgenden: ‚Regionalbeihilfe-Leitlinien‘) (3) für ihr Investitionsvorhaben in Leipzig, Sachsen, Deutschland zu gewähren.

2.

Die Kommission forderte mit Schreiben und E-Mails vom 31. Januar, 21. März und 20. April 2011 zusätzliche Informationen an, die Deutschland mit Schreiben und E-Mails vom 1., 18. und 23. März 2011 vorlegte. Mit Schreiben vom 13. Mai bat Deutschland um eine Verlängerung der Frist für die Übermittlung der zuletzt angeforderten Informationen, die allerdings am 26. Mai 2011 bereitgestellt wurden. Am 28. Juni 2011 übermittelte Deutschland zusätzliche Informationen.

2.   BESCHREIBUNG DES VORHABENS UND DER BEIHILFEMAßNAHME

2.1   Ziel

3.

Im Rahmen der Förderung der regionalen Entwicklung will Deutschland der BMW AG (im Folgenden: ‚BMW‘) eine regionale Investitionsbeihilfe mit einem abgezinsten Wert von 46 Mio. EUR zur Errichtung einer neuen Produktionsanlage im bestehenden BMW-Werk in Leipzig für die Herstellung von elektrisch angetriebenen Pkw mit Karosserie aus kohlefaserverstärktem Kunststoff gewähren.

4.

Die Investition erfolgt in Leipzig, Sachsen, Deutschland, einem Fördergebiet nach Artikel 107 Absatz 3 Buchstabe a AEUV. Zur Zeit der Anmeldung galt hier für große Unternehmen gemäß der deutschen Fördergebietskarte 2007-2013 (4) ein regionaler Beihilfehöchstsatz (ohne Aufschläge) von 30 %, ausgedrückt als Bruttosubventionsäquivalent (BSÄ).

2.2   Beihilfeempfänger

5.

Empfänger der finanziellen Unterstützung ist die BMW AG, die Muttergesellschaft der BMW Group mit Sitz in München, Bayern, Deutschland. Die BMW Group konzentriert sich auf die Herstellung von Autos und Motorrädern der Marken BMW, MINI und Rolls-Royce Motor Cars.

6.

Die Investition soll in einem Werk in Leipzig erfolgen, das eines von 17 BMW-Produktionsstätten darstellt und keine eigene Rechtspersönlichkeit besitzt.

7.

Da BMW Leipzig keine eigenständige Organisationseinheit ist, konnten keine getrennten finanziellen Angaben vorgelegt werden. Im Jahr 2009 wurden hier 2 852 Mitarbeiter beschäftigt. Deutschland übermittelte die folgenden Informationen über die BMW Group:

Tabelle:   Umsatz der BMW Group in Mio. EUR

 

2007

2008

2009

Weltweit

56,0

53,2

50,7

EWR

31,7

29,4

26,3

Deutschland

11,9

10,7

11,4

Tabelle:   Anzahl der Beschäftigten jeweils zum Stichtag 31. Dezember

 

2007

2008

2009

Weltweit

107 539

100 041

96 230

EWR

94 284

87 596

84 791

Deutschland

80 128

73 916

71 648

2.3   Das Investitionsvorhaben

2.3.1   Das angemeldete Vorhaben

8.

Das Investitionsvorhaben hat die Errichtung einer neuen Produktionsanlage für die Herstellung von Elektrofahrzeugen mit Karosserien aus kohlefaserverstärktem Kunststoff zum Ziel. Die Herstellung von zwei Modellen ist geplant. Es handelt sich um völlig neuartige Produkte, die bisher noch nie hergestellt wurden und im Leipziger Werk fertig gestellt werden sollen: das Modell i3, das so genannte MegaCity Vehicle (im Folgenden: ‚MCV‘), und den Luxussportwagen i8.

9.

Das MCV ist ein reines Elektrofahrzeug ohne Verbrennungsmotor, das mit Elektrizität aus einer Batterie betrieben wird, d. h. es ist ein batteriegetriebenes Elektrofahrzeug (Battery Electric Vehicle, BEV) (5). Die Karosserie wird aus kohlefaserverstärktem Kunststoff entwickelt, wodurch ihr Gewicht bei einer Fahrzeuglänge von 3,95 m bis 4,05 m 1,3 t nicht übersteigt. Mit einer Reichweite von bis zu 150 km ohne Aufladen der Batterie und einer Höchstgeschwindigkeit von 140 km/h ist das MCV für den städtischen Einsatz gedacht. Die Produktionskapazität des Werks wird [10 000-50 000] (6) Fahrzeuge jährlich betragen, wovon rund die Hälfte für den Vertrieb im EWR und die andere Hälfte für Länder außerhalb des EWR vorgesehen ist. Diese Verteilung hängt von der künftigen Regierungspolitik in Bezug auf Fördermittel für den Erwerb von Elektrofahrzeugen durch Verbraucher in den Bestimmungsländern ab, da Elektrofahrzeuge erheblich höhere Herstellungskosten aufweisen als Fahrzeuge mit konventionellem Verbrennungsmotor. Es wird erwartet, dass der Preis des Modells i3 für den städtischen Raum ungefähr […] EUR betragen wird.

10.

Das Sportwagenmodel i8 ist ein Plug-in-Hybridfahrzeug (Plug-in Hybrid Electric Vehicle, PHEV) (7). Es wird die Vorteile von Elektrofahrzeugen wie zum Beispiel Leichtbauweise durch eine Karosserie aus kohlefaserverstärktem Kunststoff voll ausschöpfen, aber zusätzlich einen kleinen, jedoch sehr effizienten 3-Zylinder-Verbrennungsmotor besitzen. Laut Deutschland besteht der Zweck des Verbrennungsmotors darin, die Nachteile eines vollständig elektrisch angetriebenen Fahrzeugs in Situationen auszugleichen, in denen dies notwendig ist: 1) bei Entfernungen, welche die Reichweite einer Batterie ohne Aufladung überschreiten, und 2) bei Geschwindigkeiten, die unter dem für Sportwagen wünschenswerten Niveau liegen. Des Weiteren beabsichtigt BMW, ein innovatives aerodynamisches Konzept und ein neues, sparsames Steuerungssystem (3 l auf 100 km) für den i8 zu entwickeln. Das Modell i8 soll bei einer Länge von rund 4,6 m ein Gewicht von weniger als 1,5 t und eine Höchstgeschwindigkeit von 250 km/h erreichen. Der Preis des Sportwagens wird über […] EUR betragen; seine Zielgruppe sind prestigebewusste Verbraucher. Dieses Modell soll in sehr geringen Stückzahlen gefertigt werden — im Durchschnitt […] Fahrzeuge jährlich (in den ersten beiden Jahren wird eine stärkere Nachfrage erwartet) und ist in der Gesamtproduktion von [10 000-50 000] Elektrofahrzeugen in Leipzig enthalten, da für die Herstellung dieselben Produktionsanlagen wie beim MCV-Modell i3 genutzt werden (der Verbrennungsmotor wird im BMW-Werk in […] entwickelt). Auch beim Sportwagenmodell i8 wird damit gerechnet, dass 50 % im EWR und 50 % außerhalb des EWR abgesetzt werden.

11.

Bei beiden Modellen ist die Markteinführung für 2013 geplant. Die Arbeiten an dem Investitionsvorhaben begannen im Dezember 2009 und sollten bis 2013/2014 abgeschlossen sein, wobei die Beihilfe bis Ende 2015 ausgezahlt wird.

2.3.2   Frühere Investitionsbeihilfen für das Leipziger Werk

12.

Im September 2007, d. h. innerhalb von drei Jahren vor Aufnahme der Arbeiten am angemeldeten Vorhaben, begann ein früheres Investitionsvorhaben im Leipziger Werk, für das eine Regionalbeihilfe gewährt wurde. Die beihilfefähigen Kosten des Vorhabens betrugen 100 Mio. EUR, und die auf der Grundlage von Gruppenfreistellungsregelungen gewährte Beihilfe belief sich auf 12,5 Mio. EUR.

13.

Die Investition hatte die Herstellung von Pressteilen sowie Türen und Klappen für Fahrzeuge mit Verbrennungsmotoren (für die Modelle 1er und X1) zum Ziel. Die Produktionstechnologien und auch die Bauteile für Fahrzeuge mit Verbrennungsmotor unterscheiden sich erheblich von denjenigen für das angemeldete Elektrofahrzeug: Ein konventionelles Auto mit Verbrennungsmotor besteht beispielsweise aus ca. 250-300 Blech- oder Aluminiumteilen, die zusammengeschweißt werden, während bei einem Elektrofahrzeug die Karosserie aus kohlefaserverstärktem Kunststoff rund 30 Kunststoffteile umfasst, die zusammengeklebt werden. Es sind keine Bauteile aus Metall, kein Pressen oder Schweißen erforderlich.

2.4   Beihilfefähige Kosten

14.

Die beihilfefähigen Investitionskosten betragen nominal 392 Mio. EUR, was einem abgezinsten Wert von 368,01 Mio. EUR entspricht. In der folgenden Tabelle sind die beihilfefähigen Kosten des Investitionsvorhabens in Nominalbeträgen für den Durchführungszeitraum aufgeschlüsselt.

Tabelle:   Aufschlüsselung der beihilfefähigen Kosten in Mio. EUR (Nominalbeträge)

 

2009

2010

2011

2012

2013

2014

Insgesamt

Gebäude

1

2

86

40

1

1

131

Anlagen/Ausrüstung

2

3

34

163

53

6

261

Insgesamt

3

5

120

203

54

7

392

2.5   Finanzierung des Investitionsvorhabens

15.

Deutschland bestätigt, dass der Beihilfeempfänger einen beihilfefreien Eigenbeitrag von mehr als 25 % der beihilfefähigen Kosten leisten wird. Abgesehen von der Beihilfe mit einem abgezinsten Wert von 46 Mio. EUR werden die restlichen Kosten des Vorhabens mit einem abgezinsten Wert von 322,01 Mio. EUR von BMW aus Eigenmitteln getragen (vor allem aus dem Cashflow).

2.6   Die Beihilfemaßnahme

16.

Das angemeldete Investitionsvorhaben hat einen Nominalwert von 392 Mio. EUR, d. h. einen abgezinsten Wert von 368,01 Mio. EUR, wobei die Beihilfeintensität 12,5 % beträgt, d. h. die Beihilfe macht nominal 49 Mio. EUR (abgezinst 46 Mio. EUR) aus.

17.

Die angemeldete Beihilfe soll in Form einer Investitionszulage gewährt werden, die aus Steuermitteln finanziert und jeweils in dem der Investitionskostenverauslagung folgenden Jahr ausgezahlt wird, d. h. die letzte Zahlung wird 2015 getätigt.

Tabelle:   Plan für die Auszahlung der Beihilfe in Mio. EUR (Nominalbetrag)

 

2009

2010

2011

2012

2013

2014

Total

Investitionszulage

0,4

0,6

15,0

25,4

6,8

0,9

49,0

18.

Deutschland hat bestätigt, dass dieser Beihilfebetrag und diese Beihilfeintensität bei einer Veränderung der beihilfefähigen Kosten nicht überschritten werden und dass die Beihilfe nicht mit einer weiteren Beihilfe zur Deckung derselben beihilfefähigen Kosten kumuliert wird.

2.7   Anreizeffekt

19.

Der Rechtsanspruch auf die Beihilfe besteht automatisch bei Erfüllung der Bedingungen der Regelung, so dass keine Gewährungsentscheidung oder Förderwürdigkeitsbestätigung erforderlich ist.

2.8   Regionaler Beihilfehöchstsatz

20.

Leipzig liegt in Sachsen, Deutschland, einem Fördergebiet nach Artikel 107 Absatz 3 Buchstabe a AEUV, in dem zum Zeitpunkt der Anmeldung für große Unternehmen gemäß der deutschen Fördergebietskarte 2007-2013 (8) ein regionaler Beihilfehöchstsatz (ohne Aufschläge) von 30 %, ausgedrückt als Bruttosubventionsäquivalent (BSÄ), galt.

2.9   Rechtsgrundlage und Bewilligungsbehörde

21.

Die Beihilfe wird vom Finanzamt München als Bewilligungsbehörde genehmigt.

22.

Folgende nationale Rechtsgrundlage wurde für die Gewährung der Beihilfe angegeben:

Investitionszulagengesetz 2010) vom 7. Dezember 2008, Gruppenfreistellung unter der Referenz-Nummer X 167/08 (9).

2.10   Beitrag zur Regionalentwicklung

23.

Deutschland gibt an, dass mit dem Investitionsvorhaben etwa 800 neue Arbeitsplätze in dem Fördergebiet geschaffen werden.

2.11   Aufrechterhaltung der Investition

24.

Deutschland hat bestätigt, dass das Investitionsvorhaben im fraglichen Fördergebiet mindestens fünf Jahre lang ab dem Tag der Fertigstellung aufrechterhalten werden muss.

2.12   Allgemeine Regelungen

25.

Deutschland hat der Kommission zugesagt,

ihr innerhalb von zwei Monaten nach Bewilligung der Beihilfe eine Kopie der diese Beihilfemaßnahme betreffenden relevanten Rechtsakte zu übermitteln;

nach Genehmigung der Beihilfe durch die Kommission alle fünf Jahre einen Zwischenbericht (mit Angaben zu den gezahlten Beihilfebeträgen), zur Durchführung der Beihilfevereinbarung und zu anderen Investitionsvorhaben am gleichen Standort/im gleichen Werk) vorzulegen;

innerhalb von sechs Monaten nach Zahlung der letzten Beihilfetranche nach dem angemeldeten Finanzierungsplan einen ausführlichen Abschlussbericht vorzulegen.

3.   BEIHILFERECHTLICHE WÜRDIGUNG UND VEREINBARKEIT MIT DEM BINNENMARKT

3.1   Vorliegen einer Beihilfe im Sinne von Artikel 107 Absatz 1 AEUV

26.

Damit eine Maßnahme als staatliche Beihilfe gilt, müssen folgende Kriterien kumulativ erfüllt sein: i) Die Maßnahme muss eine staatliche oder aus staatlichen Mitteln gewährte Förderung sein, ii) dem Unternehmen muss daraus ein wirtschaftlicher Vorteil erwachsen, iii) der Vorteil muss selektiv sein, und iv) die Maßnahme verfälscht den Wettbewerb oder droht ihn zu verfälschen und beeinträchtigt den Handel zwischen Mitgliedstaaten.

27.

Die finanzielle Unterstützung erfolgt durch die deutschen Behörden in Form einer Investitionszulage und kann somit als eine staatliche und aus staatlichen Mitteln gewährte Förderung im Sinne von Artikel 107 Absatz 1 AEUV erachtet werden, da sie die andernfalls aus Steuern erzielten Einnahmen des Staates verringert.

28.

Da die Förderung nur einem Unternehmen, BMW, zugute kommt, handelt es sich um eine selektive Maßnahme.

29.

Die Maßnahme entlastet das Unternehmen von Kosten, die es unter normalen Marktbedingungen bei der Errichtung der Produktionsanlage selbst tragen müsste, und verschafft ihm somit einen wirtschaftlichen Vorteil gegenüber seinen Wettbewerbern.

30.

Die Förderung wird von den deutschen Behörden für ein Investitionsvorhaben für die Herstellung von Personenkraftwagen mit Elektroantrieb bereitgestellt. Da dieses Produkt zwischen Mitgliedstaaten gehandelt wird, ist die Maßnahme geeignet, den Handel zwischen Mitgliedstaaten zu beeinträchtigen.

31.

Der wirtschaftliche Vorteil, den BMW gegenüber seinen Wettbewerbern bei der Erzeugung von Waren erhält, die innerhalb der EU gehandelt werden, kann den Wettbewerb verfälschen oder ihn zu verfälschen drohen.

32.

Die Kommission ist folglich der Auffassung, dass die angemeldete Maßnahme eine staatliche Beihilfe für BMW im Sinne von Artikel 107 Absatz 1 AEUV darstellt.

3.2   Rechtmäßigkeit der Beihilfemaßnahme

33.

Mit der Anmeldung der geplanten Beihilfemaßnahme vor ihrer Durchführung ist Deutschland seinen Verpflichtungen nach Artikel 108 Absatz 3 AEUV und der Einzelanmeldepflicht nach Artikel 6 Absatz 2 der Allgemeinen Gruppenfreistellungsverordnung nachgekommen.

3.3   Grundlage für die beihilferechtliche Würdigung der Beihilfemaßnahme

34.

Da es sich bei der Maßnahme um eine regionale Investitionsbeihilfe handelt, ist die Kommission verpflichtet, ihre Vereinbarkeit mit dem Binnenmarkt anhand der Bestimmungen der Regionalbeihilfe-Leitlinien und insbesondere des Abschnitts 4.3 über große Investitionsvorhaben zu prüfen, da die Beihilfe die in den Randnummern 64 und 67 der Regionalbeihilfe-Leitlinien genannten Schwellenwerte überschreitet.

3.4   Vereinbarkeit mit den allgemeinen Bestimmungen der Regionalbeihilfe-Leitlinien

35.

Deutschland schließt aus, das die BMW Group im Allgemeinen oder die BMW AG im Besonderen als Unternehmen in Schwierigkeiten im Sinne der Kriterien der Leitlinien der Gemeinschaft für staatliche Beihilfen zur Rettung und Umstrukturierung von Unternehmen in Schwierigkeiten (10) betrachtet werden könnte. Somit kommt der Beihilfeempfänger für eine Regionalbeihilfe in Frage.

36.

Die Beihilfe wird in Anwendung der Gruppenfreistellungsregelung X 167/08 gewährt, so dass Randnummer 10 der Regionalbeihilfe-Leitlinien nicht anwendbar ist, da die Maßnahme keine Ad-hoc-Beihilfe darstellt.

37.

Das ganze Gebiet von Sachsen kommt für Regionalbeihilfen nach Artikel 107 Absatz 3 Buchstabe a AEUV in Frage, wobei der zulässige regionale Beihilfehöchstsatz zur Zeit der Anmeldung 30 %, ausgedrückt als BSÄ, betrug (11).

38.

Die angemeldete Beihilfe wird als Erstinvestition gemäß Randnummer 34 der Regionalbeihilfe-Leitlinien angesehen, da damit eine Investition in materielle und immaterielle Anlagewerte bei der Erweiterung einer bestehenden Betriebsstätte unterstützt wird.

39.

Die Gewährung der Beihilfe in Form einer Investitionszulage gemäß den relevanten Rechtsvorschriften (Investitionszulagegesetz 2010) beruht auf einem automatischen Rechtsanspruch auf die Beihilfe, sobald objektive Kriterien erfüllt sind. Darüber hinaus hängt die tatsächliche Zahlung der Beihilfe von der Genehmigung der Maßnahme durch die Kommission gemäß Randnummer 38 der Regionalbeihilfe-Leitlinien ab.

40.

Der Eigenbeitrag des Beihilfeempfängers zu den beihilfefähigen Kosten, der völlig beihilfefrei sein muss, liegt über dem verpflichtenden Mindestwert von 25 % gemäß Randnummer 39 der Regionalbeihilfe-Leitlinien.

41.

Gemäß Randnummer 40 der Regionalbeihilfe-Leitlinien wird die Investition während einer Mindestdauer von fünf Jahren nach Abschluss des Vorhabens in der Region aufrechterhalten.

42.

Die beihilfefähigen Kosten umfassen Ausgaben für Gebäude und Anlagen/Ausrüstung und entsprechen somit Randnummer 50 der Regionalbeihilfe-Leitlinien.

43.

Die in Abschnitt 4.4 der Regionalbeihilfe-Leitlinien festgelegten Kumulierungsvorschriften werden eingehalten.

44.

Aus diesen Gründen kommt die Kommission zu dem Schluss, dass die Beihilfe die in den Regionalbeihilfe-Leitlinien festgelegten üblichen Zulässigkeitskriterien erfüllt.

3.5   Würdigung gemäß den Bestimmungen für Beihilfen für große Investitionsvorhaben

3.5.1   Einzelinvestition (Randnummer 60 der Regionalbeihilfe-Leitlinien)

45.

Nach Randnummer 60 der Regionalbeihilfe-Leitlinien gilt ein großes Investitionsvorhaben als Einzelinvestition, wenn die Erstinvestition in einem Zeitraum von drei Jahren vor Beginn der Arbeiten an dem Vorhaben vorgenommen wird und festes Vermögen betrifft, das eine wirtschaftlich unteilbare Einheit bildet, um zu verhindern, dass ein großes Investitionsvorhaben künstlich in Teilvorhaben untergliedert wird, um den Bestimmungen dieser Leitlinien zu entgehen.

46.

Die Mitgliedstaaten könnten aufgrund der automatischen Absenkung des regionalen Beihilfehöchstsatzes bei großen Investitionsvorhaben versucht sein, anstelle einer Einzelinvestition zwei Einzelvorhaben anzumelden, um so zu einer höheren maximalen Beihilfeintensität zu gelangen (12).

47.

Die Herstellung der Personenkraftwagen mit Elektroantrieb und Karosserien aus kohlefaserverstärktem Kunststoff erfolgt völlig getrennt von der Produktion konventioneller Fahrzeuge mit Verbrennungsmotoren und Metallkarosserien (1er, X1). Es werden dafür eigene, voneinander unabhängige Produktionsanlagen genutzt, die sich nicht überschneiden. Das frühere Investitionsvorhaben in Bezug auf Pressteile sowie Türen und Klappen war auf die Erzeugung konventioneller Fahrzeuge mit Verbrennungsmotor ausgerichtet (siehe Erwägungsgründe 12-13), und bei der Herstellung der Modelle i3 und i8 kommen weder diese Bauteile zum Einsatz noch kann dabei irgendein Nutzen aus der früheren Beihilfe erwachsen.

48.

Die Kommission stellt daher fest, dass keine funktionalen, technischen oder strategischen Verbindungen zwischen den beiden Vorhaben bestehen, die eindeutig wirtschaftlich teilbar sind und somit keine Einzelinvestition im Sinne der Randnummer 60 der Regionalbeihilfe-Leitlinien darstellen.

3.5.2   Beihilfeintensität (Randnummer 67 der Regionalbeihilfe-Leitlinien)

49.

Die geplanten beihilfefähigen Gesamtkosten des Vorhabens in Leipzig betragen abgezinst (13) 368,01 Mio. EUR. Daraus ergibt sich ein Beihilfehöchstsatz von 13,5 %, ausgedrückt als Bruttosubventionsäquivalent (BSÄ), nach Anwendung des Herabsetzungsmechanismus.

50.

Die angemeldete Beihilfe beträgt insgesamt abgezinst 46 Mio. EUR; die Beihilfeintensität (BSÄ) erreicht 12,5 %. Da die gesamte Beihilfeintensität unter dem Beihilfehöchstsatz liegt, entspricht die für das Vorhaben vorgeschlagene Beihilfeintensität den Regionalbeihilfe-Leitlinien. Deutschland hat zugesichert, dass der angemeldete Beihilfebetrag und die angemeldete Beihilfeintensität nicht überschritten werden.

3.5.3   Filter für die eingehende Prüfung von Regionalbeihilfen für große Investitionsvorhaben nach Randnummer 68 der Regionalbeihilfe-Leitlinien

51.

Gemäß Randnummer 68 der Regionalbeihilfe-Leitlinien muss die Kommission das förmliche Prüfverfahren eröffnen und eine eingehende Würdigung der Beihilfe vornehmen, um ihren Anreizeffekt und ihre Verhältnismäßigkeit zu überprüfen sowie ihre positiven Folgen (regionaler Beitrag) und negativen Auswirkungen (Wettbewerbsverzerrung/Beeinträchtigung des Handels) gegeneinander abzuwägen, wenn der Umsatz des Beihilfeempfängers vor und/oder nach der Investition mehr als 25 % des sachlich und räumlich relevanten Marktes ausmacht oder wenn die durch das Investitionsvorhaben geschaffene Kapazität mehr als 5 % des sichtbaren Verbrauchs im EWR auf dem fraglichen Markt beträgt und dieser Markt während eines fünfjährigen Bezugszeitraums (2003-2008) in absoluten Zahlen oder relativ gesehen (im Vergleich zum Wachstum des BIP im EWR) geschrumpft ist.

52.

Die Kommission stellt jedoch fest, dass die unter Randnummer 68 Buchstaben a und b der Regionalbeihilfe-Leitlinien beschriebenen Überprüfungen gemäß Fußnote 65 der Regionalbeihilfe-Leitlinien nicht durchgeführt werden müssen, wenn der Mitgliedstaat nachweist, dass der Beihilfeempfänger einen neuen Produktmarkt schafft. In diesem Fall kann die Beihilfe ohne die Überprüfungen nach Randnummer 68 Buchstaben a und b genehmigt werden, wenn die allgemeinen Vereinbarkeitskriterien für Regionalbeihilfen und die zusätzlichen spezifischen Voraussetzungen für Regionalbeihilfen für große Investitionsvorhaben, insbesondere die Herabsetzung der anwendbaren Beihilfeintensität nach Randnummer 67 der Regionalbeihilfe-Leitlinien, erfüllt werden.

53.

Die Kommission kann derzeit auf der Grundlage der verfügbaren Informationen nicht zu dem Schluss gelangen, dass die von BMW in Leipzig durchgeführten Investitionen unter diese Fußnote fallen und somit von den Überprüfungen nach Randnummer 68 Buchstaben a und b befreit wären. Einerseits stellt die Kommission fest, dass die angemeldeten Elektrofahrzeugmodelle im Allgemeinen und die Karosserie aus kohlefaserverstärktem Kunststoff im Besonderen eine solche Innovation darstellen, dass damit ein neues Produkt geschaffen wird, das nicht mit in der Vergangenheit produzierten Fahrzeugen vergleichbar ist. Andererseits scheint BMW jedoch weder der erste noch der einzige Hersteller von derartigen Fahrzeugen zu sein. Da es der Kommission zu diesem Zeitpunkt nicht möglich ist, über die Anwendbarkeit von Fußnote 65 der Regionalbeihilfe-Leitlinien zu entscheiden, hat sie beschlossen, diese Überprüfungen bei der Würdigung der vorliegenden Sache durchzuführen. Sie fordert allerdings Beteiligte auf, zu dieser Sachfrage und zur Auslegung dieser Fußnote auf neuen Märkten Stellung zu nehmen.

54.

Für die Überprüfungen nach Randnummer 68 Buchstaben a und b der Regionalbeihilfe-Leitlinien muss die Kommission zunächst das/die von der Investition betroffene/n Produkt/e ermitteln und den sachlich relevanten Markt sowie den räumlich relevanten Markt definieren.

3.5.3.1   Betreffendes Produkt

55.

Nach Randnummer 69 der Regionalbeihilfe-Leitlinien, ist das ‚betreffende Produkt‘ in der Regel das Produkt des Investitionsvorhabens. Sieht ein Investitionsvorhaben die Herstellung mehrerer verschiedener Produkte vor, so muss jedes Produkt berücksichtigt werden. Wenn sich das Vorhaben auf ein Zwischenprodukt bezieht, für das es keinen Markt gibt, kann das betreffende Produkt auch das nachgelagerte Produkt sein.

56.

Das angemeldete Investitionsvorhaben bezieht sich ausschließlich auf die Herstellung von zwei Modellen von Pkw mit Elektroantrieb und Karosserie aus kohlefaserverstärktem Kunststoff. Diese sind der i3, ein rein elektrisch angetriebenes Fahrzeug (BEV), bei dem elektrische Energie in einer Autobatterie gespeichert wird, und der Elektrosportwagen i8, der zusätzlich zur Autobatterie auch einen kleinen, effizienten Verbrennungsmotor besitzt (PHEV). Es werden keine getrennten Zwischenprodukte erzeugt und auf dem Markt verkauft.

57.

Auf den im Rahmen des Investitionsvorhabens errichteten Anlagen können keine anderen Produkte hergestellt werden. Die Verwendung von Produktionsanlagen für Elektrofahrzeuge zur Erzeugung von Pkw mit Verbrennungsmotor ist technologisch ausgeschlossen.

58.

Deshalb kommt die Kommission zu dem Schluss, dass die vom Investitionsvorhaben betroffenen Produkte die Fahrzeugmodelle i3 (BEV) und i8 (PHEV) sind.

3.5.3.2   Sachlich relevanter Markt

59.

Nach Randnummer 69 der Regionalbeihilfe-Leitlinien umfasst der relevante Produktmarkt das betreffende Produkt und jene Produkte, die vom Verbraucher (wegen der Merkmale des Produkts, seines Preises und seines Verwendungszwecks) oder vom Hersteller (durch die Flexibilität der Produktionsanlagen) als seine Substitute angesehen werden.

60.

Die Kommission hat im traditionellen Kraftfahrzeugsektor eine Reihe von Beschlüssen (sowohl über staatliche Beihilfen als auch über Fusionen) angenommen und in diesem Zusammenhang Analysen zur sachdienlichen Definition des relevanten Produktmarktes durchgeführt.

61.

Es gibt mehrere Anbieter von Analysen des Kraftfahrzeugmarktes. Zu den namhaftesten zählen IHS Global Insight und POLK. Die Mitgliedstaaten und die Beihilfeempfänger legen in der Regel Informationen vor, die auf Segmentierungen eines dieser Beratungsunternehmen beruhen. IHS schlägt eine Unterteilung des Pkw-Marktes in eng gefasste Klassen (27 Segmente) vor, während POLK acht Segmente unterscheidet (A000, A00, A0, A, B, C, D und E), wobei das A000-Segment Kleinstwagen umfasst und das E-Segment die Oberklasse darstellt. Vom A000-Segment zum E-Segment steigen der Durchschnittspreis, die Größe und die durchschnittliche Motorleistung der Pkw allmählich an.

62.

In Beihilfesachen stützte sich die Kommission auf diese Segmentierungen, da sie von den Mitgliedstaaten in ihren Anmeldungen zur Abgrenzung der Märkte verwendet wurden.

63.

Im vorliegenden Fall befasst sich die Kommission erstmals mit einer Anmeldung, die eine Regionalbeihilfe für die Herstellung von Pkw mit Elektroantrieb (BEV/PHEV) betrifft. Die Anmeldung wirft eine Reihe von Fragen hinsichtlich der sachdienlichen Definition des Marktes auf, da die Schlussfolgerungen früherer Beschlüsse über Pkw mit Verbrennungsmotor nicht unbedingt übernommen werden können.

64.

Das zentrale Problem bei der Abgrenzung des sachlich relevanten Marktes besteht darin, ob Elektrofahrzeuge ohne Verbrennungsmotor oder Hybridfahrzeuge mit der Spezifikation des i8, deren Karosserie in beiden Fällen aus kohlefaserverstärktem Kunststoff besteht, im Jahr 2015 einen untrennbaren Bestandteil des Gesamtmarktes für Pkw oder einen getrennten Produktmarkt darstellen werden. Die Kommission fordert Beteiligte auf, auch zu dieser Frage Stellung zu nehmen.

65.

Anhand der vorliegenden Informationen kann die Kommission nicht zweifelsfrei ausschließen, dass es einen getrennten Markt für Elektroautos geben wird: auf der Angebotsseite liegt eindeutig keine Substituierbarkeit vor, denn Elektrofahrzeuge mit Karosserie aus kohlefaserverstärktem Kunststoff können auf Produktionsanlagen für konventionelle Fahrzeuge nicht hergestellt werden und umgekehrt. Hinsichtlich der Substituierbarkeit auf der Nachfrageseite (d. h. wegen der Merkmale des Produkts, seines Preises und seines Verwendungszwecks) dienen Pkw mit Elektromotor und Pkw mit Verbrennungsmotor demselben grundlegenden Zweck, nämlich der Personenbeförderung. Beim i3, dem Elektrofahrzeug für den städtischen Raum, ist dieser Verwendungszweck allerdings aufgrund seiner geringen Reichweite von bis zu 150 km ohne Batterieaufladung in erster Linie auf Fahrten in der Stadt beschränkt. Das Modell i8 erfüllt einen zweifachen Zweck, nämlich Fahrten in der Stadt und sonstige Fahrten, und gleicht die Beschränkungen eines Elektrofahrzeugs durch einen kleinen, effizienten Verbrennungsmotor aus. Elektrofahrzeuge sind erheblich teurer als konventionelle Autos mit derselben Größe und demselben Verwendungszweck (der Preisunterschied wird selbst durch staatliche Zuschüsse für Verbraucher nur zum Teil ausgeglichen), und die voraussichtlichen Käufer scheinen sich im Hinblick auf Einkommen und Umweltbewusstsein ziemlich von den Käufern konventioneller Autos derselben Größe zu unterscheiden. Die Kommission fordert Beteiligte auf, zu der Frage Stellung zu nehmen, ob Elektrofahrzeuge einen getrennten Produktmarkt bilden.

66.

Wenn Elektrofahrzeuge einen getrennten Markt bilden, ist fraglich, ob und in welchem Ausmaß eine weitere Segmentierung des Marktes für Pkw mit Elektroantrieb notwendig ist.

67.

Deutschland legte eine Übersicht über die konkurrierenden Elektrofahrzeuge verschiedener Hersteller samt dem Jahr ihrer Markteinführung vor. Auch wenn diese Übersicht etwas ungenau zu sein scheint, da es in einigen Fällen zu einer erheblichen Verzögerung gekommen ist (wider Erwarten kam das erste Elektrofahrzeug — der Nissan Leaf — erst im Januar 2011 auf den Markt), so bietet die Grafik doch einen Überblick über die konkurrierenden Elektrofahrzeugmodelle, der darauf hindeutet, dass ein vollständiges Abgehen von der Segmentierung für elektrisch angetriebene Pkw aufgrund der Unterschiedlichkeit der Modelle auch keine angemessene Lösung ist:

Image

68.

Die Kommission fordert die Beteiligten auf, zu der Frage Stellung zu nehmen, ob eine weitere Segmentierung des Elektrofahrzeugmarktes sachdienlich ist und auf welchen Grundsätzen und Kriterien eine solche Unterteilung aufbauen könnte.

69.

Gleichgültig ob Elektrofahrzeuge zum Pkw-Gesamtmarkt gehören oder einen eigenständigen Markt darstellen, ist die Zuordnung der in Leipzig zu produzierenden Elektrofahrzeuge zu einem spezifischen Pkw-Segment problematisch. In Bezug auf mögliche Marktsegmentierungen wählte Deutschland im vorliegenden Fall die Segmentierung von IHS Global Insight für den Zweck der Anmeldung.

70.

Laut Deutschland fällt das MCV-Modell i3 in die Segmente C (14) und D (15), wobei Deutschland die Verwendung eines kombinierten C/D-Segments vorschlägt. Bei strikter Anwendung der Segmentierung müsste die Kommission jedoch zu dem Schluss gelangen, dass das MCV i3 hinsichtlich der Größe in die Segmente B (16) und C und hinsichtlich des Preises in das D-Segment eingeordnet werden kann. Den deutschen Angaben zufolge sind die Käufer des MCV nicht auf Kunden beschränkt, die sich bei Autos mit Verbrennungsmotoren normalerweise für die unteren Segmente entscheiden würden, sondern kommen aus allen Segmenten, weil sie ein ausgeprägtes Umweltbewusstsein haben.

71.

Das Sportwagenmodell BMW i8 fällt in das F-Segment (17) nach IHS Global Insight, das nicht durch die Fahrzeuggröße sondern ausschließlich durch den Preis abgegrenzt ist. Im Fall dieses Pkw-Modells ist ein zusätzliches Problem zu lösen. Laut Deutschland ist es aufgrund des eingebauten Verbrennungsmotors als Hybridfahrzeug eingestuft. Es wird allerdings auf denselben Produktionsanlagen wie das MCV-Modell erzeugt, hat eine Karosserie aus kohlefaserverstärktem Kunststoff und verfügt zusätzlich über einen Verbrennungsmotor zur Verbesserung des Elektroantriebs, der darüber hinaus nicht in der geförderten Anlage entwickelt wird. Eine Betrachtung der bisher auf dem Markt verfügbaren Hybridfahrzeuge zeigt, dass es sich in der Regel um mit Verbrennungsmotor angetriebene Autos mit Metallkarosserien handelt, in die ein zusätzlicher Elektroantrieb eingebaut ist, der nur einen geringen Teil zur Fahrzeugleistung beiträgt.

72.

Derzeit ist die Kommission nicht in der Lage, eine definitive Position dazu zu beziehen, ob sich traditionelle Marktsegmentierungen, die von Polk, Global Insight und anderen für den konventionellen Kfz-Markt entwickelt wurden, überhaupt auf den Elektrofahrzeugmarkt übertragen lassen. Sie stellt zum jetzigen Zeitpunkt fest, dass die Zuordnung zu Segmenten in Analogie zu Pkw mit Verbrennungsmotoren äußerst problematisch ist. Auf den ersten Blick scheint die Anwendung der Segmentierung von POLK aufgrund der Bedeutung des Verbrennungsmotors bei der Abgrenzung der Segmente schwierig zu sein. Auch die Verwendung der von IHS Global Insight festgelegten Einteilung erscheint nicht einfach. Hier sind die entscheidenden Parameter die Fahrzeuglänge und der Preis: hinsichtlich der Länge scheint die Mehrheit der in Entwicklung befindlichen Elektrofahrzeuge (laut Ankündigungen der Hersteller) in die ‚kleinen‘ Segmente A, B und C zu fallen; in Bezug auf den Preis treffen höhere Segmente — mindestens das D-Segment — zu. Die Kommission fordert die Beteiligten auf, zur Übertragbarkeit bestehender Klassifikationen für den Zweck der Marktdefinition Stellung zu nehmen.

73.

Des Weiteren kann die Kommission keine definitive Position dazu beziehen, ob die Zuordnung der Modelle i3 und i8 zu den von Deutschland vorgeschlagenen Segmenten sachdienlich ist (gleichgültig ob Elektrofahrzeuge zum Pkw-Gesamtmarkt gehören oder einen eigenständigen Markt darstellen). Die Kommission fordert die Beteiligten auf, zu dieser Frage Stellung zu nehmen.

74.

In diesem Zusammenhang weist die Kommission darauf hin, dass Deutschland vorgeschlagen hat, den i3 in ein kombiniertes C/D-Segment einzuordnen. Die Kommission erinnert daran, dass sie in der Vergangenheit Zweifel daran geäußert hat, ob sich kombinierte Segmente auf Pkw mit Verbrennungsmotor anwenden lassen (18). Die Kommission kann zurzeit keine definitive Position zur Frage der kombinierten Segmente beziehen und fordert die Beteiligten auf, auch zu diesem Punkt Stellung zu nehmen.

75.

Aufgrund des Fehlens von Erfahrungen aus der Vergangenheit und durch die oben angeführten Schwierigkeiten kann die Kommission zu diesem Zeitpunkt zu keinem Schluss über den sachlich relevanten Markt gelangen. Deshalb betrachtet die Kommission in den weiteren Analysen alle plausiblen Märkte als sachlich relevante Märkte, d. h. den Markt für Elektrofahrzeuge, den Gesamtmarkt für Pkw ohne Unterscheidung der Antriebstechnik und den Markt für Hybridfahrzeuge (in Bezug auf das Modell i8). Im Hinblick auf die Segmentierung berechnete die Kommission die Marktanteile im Einklang mit dem deutschen Vorschlag, nach dem das MCV-Elektrofahrzeug von BMW als Teil des kombinierten C/D-Segments zu beurteilen ist, und getrennt für die Segmente B, C und D sowie beim Sportwagen für das F-Segment.

3.5.3.3   Räumlich relevanter Markt

76.

Gemäß Randnummer 70 der Regionalbeihilfe-Leitlinien sollten für die Überprüfungen nach Randnummer 68 Buchstaben a und b der Regionalbeihilfe-Leitlinien Märkte normalerweise auf Ebene des EWR definiert werden oder, ‘falls diese Daten nicht vorliegen oder nicht relevant sind, auf der Grundlage eines anderen allgemein akzeptierten Marktsegments, für das statistische Daten zur Verfügung stehen’.

77.

Deutschland betrachtet den Weltmarkt oder zumindest einen über den EWR hinausgehenden Markt als den räumlich relevanten Markt, da beide BMW-Modelle auf die internationale Nachfrage ausgerichtet sind und die Herstellung von Elektrofahrzeugen bisher auf Europa, die USA und Asien beschränkt ist (laut Deutschland entfallen derzeit rund 50 % der Produktion auf Europa und 30 % auf die USA).

78.

Deutschland betont, dass die Dynamik der Entwicklung des Marktes für Elektrofahrzeuge auch von einer weitere Verschärfung der CO2-Emissionsvorschriften in bestimmten Ländern abhängt und dass für die Einfuhr von elektrisch angetriebenen Pkw zwar in einigen Staaten (USA, Japan) dieselben Zollsätze vorgesehen sind wie für Fahrzeuge mit Verbrennungsmotor, während andere Länder (China) viel niedrigere Zollsätze anwenden. Unterschiede bestehen auch bei den Kosten für die Einfuhr von Kohlefasern im Vergleich zu Stahl, der bei der Herstellung von Fahrzeugen mit Verbrennungsmotor eingesetzt wird. Des Weiteren ist der Handel mit Elektrofahrzeugen durch die in den einzelnen Ländern geltenden technischen Normen weniger stark eingeschränkt als bei Fahrzeugen mit Verbrennungsmotor. Deutschland hebt auch hervor, dass der Markt stark von staatlichen Förderprogrammen für Verbraucher abhängt. Diese Förderungen machen Elektrofahrzeuge für eine größere Gruppe von Verbrauchern erschwinglich, da sie den erheblichen Preisunterschied zwischen Elektrofahrzeugen und mit Verbrennungsmotor angetriebenen Fahrzeugen entsprechender Größe zum Teil ausgleichen. Ohne die Förderungen blieben sie sehr exklusiv und würden nur von einer sehr kleinen Gruppe von Verbrauchern nachgefragt. In den USA erreicht die staatliche Förderung bis zu 7 500 USD je Fahrzeug, wobei ähnliche Beträge in China und Japan vorgesehen sind. In Zukunft könnten diese Subventionen auch auf Megastädte wie Mexiko Stadt und São Paulo ausgedehnt werden.

79.

In einigen der bisherigen Beschlüsse in Bezug auf den Kraftfahrzeugsektor (19) definierte die Kommission den relevanten räumlichen Markt als ‚mindestens EWR-weit‘ und schloss somit explizit die Möglichkeit nicht aus, dass ein räumlich relevanter Markt besteht, der größer als der EWR ist. In zwei Beihilfesachen zu Regionalbeihilfen für den Kraftfahrzeugsektor (Audi Hungaria Motor und Fiat Powertrain Technologies Poland) eröffnete die Kommission jedoch das förmliche Prüfverfahren u. a. in Bezug auf die angemessene Marktabgrenzung.

80.

Auf der Grundlage der verfügbaren Informationen (Markteinführung der ersten Elektrofahrzeuge erst 2010) kann die Kommission zu diesem Zeitpunkt keine definitive Position dazu beziehen, ob ein eigenständiger Elektrofahrzeugmarkt eine weltweite Ausdehnung hätte oder nicht. Die Kommission fordert Dritte auf, zur sachdienlichen Definition des räumlichen Marktes für Elektrofahrzeuge im Allgemeinen sowie für Fahrzeuge wie die Modelle i3 und i8 Stellung zu nehmen.

81.

Da die Kommission für die Zwecke der Überprüfung nach Randnummer 68 Buchstabe a der Regionalbeihilfe-Leitlinien zu keinem Schluss über den genauen räumlich relevanten Markt gelangen kann, führt sie die relevanten Tests sowohl für den EWR als auch die weltweiten Märkte durch.

3.5.3.4   Marktanteile (Überprüfung nach Randnummer 68 Buchstabe a)

82.

Um feststellen zu können, ob gemäß Randnummer 68 Buchstabe a der Regionalbeihilfe-Leitlinien für das Vorhaben eine eingehende Überprüfung der Erforderlichkeit der Beihilfe notwendig ist und ob seine Vorteile stärker ins Gewicht fallen als die dadurch entstehenden Wettbewerbsverzerrungen und die Beeinträchtigung des Handels zwischen den Mitgliedstaaten, muss die Kommission die Marktanteile des Beihilfeempfängers vor und nach der Investition analysieren und prüfen, ob diese Marktanteile auf dem sachlich und räumlich relevanten Markt 25 % übersteigen.

83.

Da das angemeldete Investitionsvorhaben von BMW 2009 anlief und die Vollproduktion für 2014 geplant ist, sollte die Kommission den Marktanteil der BMW Group auf den sachlich und räumlich relevanten Märkten in den Jahren 2008 und 2015 ermitteln. Da das erste Elektrofahrzeug (Nissan Leaf) jedoch erst im Januar 2011 auf den Markt gebracht wurde, kann die Kommission den Marktanteil von BMW am Markt für elektrisch angetriebene Pkw für das Jahr 2008 nicht berechnen.

84.

In Bezug auf die Marktanteile von BMW bei Elektrofahrzeugen nach Abschluss des Vorhabens, d. h. im Jahr 2015, stützte Deutschland seine Berechnungen auf Informationen, die von der Deutschen Bank in einer externen Studie über Elektrofahrzeuge am 9. Juni 2008 veröffentlicht wurden, sowie auf Daten, die von der Boston Consulting Group im August 2009 gesammelt wurden. Insbesondere beruhen die von Deutschland vorgelegten Angaben auf der Annahme, dass der weltweite Markt für Elektrofahrzeuge (eingeschränkt auf BEV) nur 1 % des Gesamtmarktes für Pkw ausmachen wird (für 2015 wird der Gesamtverkauf von Pkw ohne Unterscheidung der Antriebstechnik auf 72,4 Millionen weltweit und auf 15,3 Millionen im EWR geschätzt; der Verkauf von Elektrofahrzeugen eingeschränkt auf BEV wird lediglich auf 720 000 weltweit und auf 150 000 im EWR geschätzt, der Gesamtverkauf von Hybridfahrzeugen auf 12,3 Millionen weltweit und auf 2,6 Millionen im EWR). Dieser Anteil ist vielleicht zu konservativ angesetzt, aber Deutschland konnte keine andere unabhängige Schätzung von Dritten für den Zeitraum um 2015 als die Studie der Deutschen Bank bereitstellen und wies darauf hin, dass die meisten anderen Quellen nur Schätzungen für das Jahr 2020 enthielten. Die Verkaufszahlen für das erste Elektrofahrzeugmodell — den Nissan Leaf — legen nahe, dass selbst im Jahr 2011, d. h. drei Jahre nach der Veröffentlichung der Prognose der Deutschen Bank, die Dynamik der Entwicklung auf dem Elektrofahrzeugmarkt von Nissan unterschätzt wurde. Nissan rechnete mit einem Absatz von 10 000 Stück des Elektrofahrzeugmodells im Jahr 2011, verkaufte aber schon im ersten Quartal 2011 4 000 Einheiten. Die Kommission fordert die Beteiligten auf, zur erwarteten Größe des weltweiten und des EWR-weiten Marktes für Elektrofahrzeuge im Jahr 2015 Stellung zu nehmen.

85.

Deutschland legte Daten/Schätzungen für den Umsatz von BMW vor. In diesem Zusammenhang sollte beachtet werden, dass BMW bei der Berechnung des Marktanteils davon ausging, dass vom gesamten Produktionsvolumen von [10 000-50 000] (oder […]) Einheiten nur […] MCV auf dem EWR-Markt verkauft und […] ausgeführt werden sollen. Ebenso ist geplant, dass 50 % des voraussichtlichen Produktionsvolumens des Sportwagenmodells (bis zu […] Stück) außerhalb des EWR abgesetzt werden. Diese Aufteilung zwischen den Verkäufen im EWR und außerhalb des EWR ist für die Kommission zum jetzigen Zeitpunkt nicht überprüfbar. Die Kommission fordert die Beteiligten auf, zu der Frage Stellung zu nehmen, ob eine solche Aufteilung angesichts der vorhersehbaren Marktentwicklung realistisch ist.

86.

Die Kommission stellt ferner fest, dass Deutschland keine getrennten Daten für das F-Segment vorlegen konnte, sondern Informationen für das kombinierte E2+F-Segment übermittelte (relevant für den i8), da BMW die Daten für die Segmente E2 und F für interne Zwecke nicht separat erfasst.

87.

Die Ergebnisse der Überprüfung der Marktanteile (unter Verwendung der oben dargelegten Aufteilung der Produktionsmengen auf Verkäufe innerhalb des EWR und Ausfuhren aus dem EWR) werden in der folgenden Tabelle dargestellt:

 

2008

2015

Gesamtmarkt Pkw weltweit — insgesamt

2,6 %

2,6 %

B-Segment

1,8 %

1,8 %

C-Segment

1,4 %

1,5 %

D-Segment

5,1 %

5,5 %

E2+F-Segment (22)

5,1 %

8,2 %

Kombiniertes C/D-Segment

2,9 %

3,1 %

Gesamtmarkt Pkw EWR — insgesamt

5,7 %

6,5 %

B-Segment

3 %

4 %

C-Segment

3,5 %

4,5 %

D-Segment

12,3 %

14,2 %

E2+F-Segment (22)

12,7 %

17,3 %

Kombiniertes C/D-Segment

6,5 %

7,7 %

Elektrofahrzeugmarkt weltweit — insgesamt

[3-6 %]

B-Segment

[< 25 %]

C-Segment

[< 25 %]

D-Segment

[> 25 %]

E2+F-Segment (22)

[> 25 %] (21)

Kombiniertes C/D-Segment

[< 25 %]

Elektrofahrzeugmarkt EWR — insgesamt

12,7 %

B-Segment

[> 25 %]

C-Segment

[> 25 %]

D-Segment

[> 25 %]

E2+F-Segment (22)

[> 25 %] (21)

Kombiniertes C/D-Segment

[< 25 %]

Hybridfahrzeugmarkt weltweit — insgesamt

 (20)

E2+F-Segment (22)

3,2 %

Hybridfahrzeugmarkt EWR — insgesamt

 (20)

E2+F-Segment (22)

15 %

88.

Diese Ergebnisse weisen darauf hin, dass der Marktanteil von BMW nur auf dem Gesamtmarkt für Pkw unter 25 % liegt, gleichgültig ob der EWR-weite oder der weltweite Markt herangezogen wird und unabhängig von der Segmentierung (ungeachtet der in den Erwägungsgründen 68-70 beschriebenen Probleme bei der Anwendung der Segmentierung).

89.

Was den Elektrofahrzeugmarkt anbelangt, lässt sich aufgrund der auf den verfügbaren Daten beruhenden Ergebnisse nicht ausschließen, dass der Marktanteil von BMW auf einem eigenständigen weltweiten Elektrofahrzeugmarkt den Schwellenwert von 25 % im D-Segment überschreiten könnte (laut Prognosen erreicht er [> 25 %]). Ähnliches gilt, wenn der Markt für Elektrofahrzeuge und nicht derjenige für Hybridfahrzeuge als der sachlich relevante Markt für das Modell i8 festgelegt wird, weil es auf denselben Produktionsanlagen wie das rein elektrisch angetriebene Modell i3 hergestellt wird und somit ein Substitut für das BEV darstellt. In diesem Fall könnte der Marktanteil von BMW im F-Segment ebenfalls über dem Schwellenwert von 25 % liegen ([> 25 %]).

90.

Auf dem EWR-weiten Markt für Elektrofahrzeuge ohne Segmentierung wird der Schwellenwert von 25 % nur dann eingehalten, wenn BMW weniger als […] Fahrzeuge von den insgesamt erzeugten [10 000-50 000] Autos auf dem EWR-Markt verkauft. Auf dem segmentierten EWR-weiten Markt für Elektrofahrzeuge besteht allerdings selbst bei Berücksichtigung der von Deutschland angeführten Aufteilung der Verkäufe auf EWR-Länder und Nicht-EWR-Länder die Gefahr einer Überschreitung des Schwellenwerts von 25 %, wenn die Kommission im Einklang mit der gängigen Praxis die Möglichkeit einer Kombination von Kfz-Segmenten ausschließt (die Kommission lehnte beispielsweise in der Entscheidung zur Eröffnung des förmlichen Prüfverfahrens im Falle von Audi Hungaria Motor die von Ungarn vorgeschlagene Kombination bestimmter Segmente gemäß den Definitionen von Polk ab) und das Produktionsvolumen von BMW entweder dem B-, C- oder D-Segment zugeordnet werden muss. In diesem Fall würde der Marktanteil von BMW in allen berücksichtigten Einzelsegmenten im EWR 25 % überschreiten ([…] % im B-Segment, […] % im C-Segment, […] % im D-Segment und sogar […] % im F-Segment).

91.

Auf der Grundlage der verfügbaren Daten kann die Kommission zu diesem Zeitpunkt nicht zweifelsfrei ausschließen, dass die Marktanteile von BMW auf allen berücksichtigten plausiblen Märkten unterhalb des Schwellenwerts von 25 % gemäß Randnummer 68 Buchstabe a der Regionalbeihilfe-Leitlinien bleiben. Angesichts der Produktionskapazität von [10 000-50 000] Elektrofahrzeugen im Leipziger Werk und in Anbetracht der Dynamik auf dem Elektrofahrzeugmarkt sowie der Anzahl der auf diesem Markt im Wettbewerb stehenden Automobilhersteller ist es gleichzeitig plausibel, dass BMW den in Randnummer 68 Buchstabe a der Regionalbeihilfe-Leitlinien festgelegten Schwellenwert von 25 % zumindest langfristig möglicherweise nicht überschreiten wird. Diese Tatsache weist darauf hin, dass die verfügbaren Daten, nach denen der Elektrofahrzeugmarkt (BEV) nur 1 % des gesamten Pkw-Marktes ausmacht, zu konservativ sind, um als zuverlässige Basis für die Zwecke der Überprüfungen nach Randnummer 68 der Regionalbeihilfe-Leitlinien zu dienen. Die Kommission fordert Dritte auf, zu den oben erörterten Problemen Stellung zu nehmen.

3.5.3.5   Kapazitätszuwachs auf einem Markt mit unterdurchschnittlichem Wachstum (Überprüfung nach Randnummer 68 Buchstabe b)

92.

Die Kommission muss gemäß Randnummer 68 Buchstabe b der Regionalbeihilfe-Leitlinien prüfen, ob die durch das Investitionsvorhaben geschaffene Kapazität mehr als 5 % des Marktes belegt durch Daten über den sichtbaren Verbrauch (23) beträgt. In diesem Fall muss die Kommission auch prüfen, ob die in den letzten fünf Jahren verzeichneten mittleren Jahreszuwachsraten des sichtbaren Verbrauchs über der mittleren jährlichen Wachstumsrate des Bruttoinlandsprodukts im EWR liegen. Die Kommission führt diese Überprüfung für die oben angeführten plausiblen sachlich relevanten Märkte durch.

93.

Die Überprüfung des Kapazitätszuwachs auf einem Markt mit unterdurchschnittlichem Wachstum ergab folgende Werte für die einzelnen analysierten Segmente:

Tabelle:   Kapazitätszuwachs durch das Vorhaben auf dem Gesamtmarkt für Pkw auf Ebene des EWR

 

Marktvolumen 2008

Kapazitätszuwachs

B-Segment

4,6 Mio.

0,87 %

C-Segment

5,1 Mio.

0,78 %

D-Segment

2,6 Mio.

1,54 %

C/D-Segment

7,7 Mio.

0,52 %

E2+F-Segment

1,1 Mio.

0,36 %

94.

Aus den Ergebnissen der Überprüfung geht klar hervor, dass bei Berücksichtigung des Pkw-Gesamtmarktes ohne Unterscheidung der Antriebstechnik der im ersten Teil von Randnummer 68 Buchsstabe b der Regionalbeihilfe-Leitlinien festgelegte Schwellenwert von 5 % in keinem der analysierten Segmente auf dem EWR-Markt überschritten würde.

95.

Diese Überprüfung kann für den Elektrofahrzeugmarkt nicht durchgeführt werden, da er 2008 noch nicht existierte. Es kann jedoch mit Sicherheit ausgeschlossen werden, dass das Wachstum auf diesem Markt unterdurchschnittlich ist.

96.

Für den konventionellen Kfz-Markt hat Deutschland jedoch Angaben über die mittlere jährliche Wachstumsrate für den sichtbaren Verbrauch auf dem Pkw-Gesamtmarkt ohne Segmentaufteilung, getrennt für die Segmente B, C und D sowie für die kombinierten Segmente C/D und E2/F (24) vorgelegt. Die Daten für den Bezugszeitraum 2003-2008 betreffen nicht den EWR sondern nur die EU-27 und stammen vom Dachverband der europäischen Automobilhersteller (ACEA) und EUROSTAT.

97.

Die für den Bezugszeitraum 2003-2008 angegebenen Wachstumsraten belegen eindeutig, dass die analysierten Märkte unterdurchschnittlich wachsen oder sogar schrumpfen, wobei sich die Lage in anderen betroffenen Segmenten voraussichtlich nicht davon unterscheidet: – 0,55 % auf dem Pkw-Gesamtmarkt, – 1,65 % im B-Segment, 0,8 % im C-Segment, – 4,66 % im D-Segment, – 1,73 % im E2/F-Segment und – 1,25 % im kombinierten C/D-Segment. Im selben Zeitraum war die mittlere jährliche Wachstumsrate des Bruttoinlandsprodukts im EWR eindeutig höher: 2,17 % nominal in EUR und 0,86 % real (die entsprechenden Wachstumsraten für die EU-27 liegen bei 2,11 % und 0,85 %).

98.

Wie vorstehend ausgeführt, muss die Kommission den im zweiten Teil von Randnummer 68 Buchstabe b der Regionalbeihilfe-Leitlinien festgelegten Test jedoch nur dann anwenden, wenn der im ersten Teil festgelegte Schwellenwert von 5 % überschritten wird. Aus den verfügbaren Daten geht hervor, dass der Schwellenwert für den Kapazitätszuwachs von 5 % von dem in Rede stehenden Investitionsvorhaben auf den relevanten Märkten nicht überschritten wird.

3.6   Schlussfolgerung zu den Überprüfungen nach Randnummer 68 Buchstabe a und b

99.

Auf der Grundlage der Überprüfungsergebnisse kann die Kommission nicht bestätigen, dass die Schwellenwerte gemäß Randnummer 68 Buchstabe a der Regionalbeihilfe-Leitlinien auf keinem der plausiblen Märkten überschritten werden, während die Überprüfung des Kapazitätszuwachs nach Randnummer 68 Buchstabe b der Regionalbeihilfe-Leitlinien keine Probleme für die Vereinbarkeit des Investitionsvorhabens mit dem Binnenmarkt bereitet.

3.7   Zweifel und Gründe für die Verfahrenseröffnung

100.

Die Kommission befasst sich erstmals mit der Anmeldung einer Regionalbeihilfe für die Herstellung von elektrisch angetriebenen Pkw (BEV/PHEV). Die Kommission konnte im Zuge der vorläufigen Prüfung zu keiner definitiven Position bei der Definition der sachlich und räumlich relevanten Märkte gelangen und kann nach Durchführung der Überprüfung nach Randnummer 68 Buchstabe a für alle plausiblen Märkte nicht bestätigen, dass der Schwellenwert von 25 % mit Sicherheit nicht überschritten wird. Gleichzeitig hat die Kommission Zweifel daran, ob die angemeldete Beihilfe auf der Grundlage der Fußnote 65 der Regionalbeihilfe-Leitlinien von den Überprüfungen nach Randnummer 68 der Regionalbeihilfe-Leitlinien ausgenommen werden kann.

101.

Aus den oben angeführten Gründen hat die Kommission nach der vorläufigen Würdigung der Maßnahme Zweifel, dass die angemeldete Beihilfe die Schwellenwerte nach Randnummer 68 Buchstabe a der Regionalbeihilfe-Leitlinien einhält.

102.

Folglich muss die Kommission alle erforderlichen Anhörungen vornehmen und hierzu das Verfahren nach Artikel 108 Absatz 2 AEUV eröffnen. Damit erhalten Dritte, deren Interessen von der Gewährung der Beihilfe betroffen sein können, die Gelegenheit, zu dieser Maßnahme Stellung zu nehmen. Die Kommission wird die Maßnahme im Lichte der Informationen, die sowohl vom betroffenen Mitgliedstaat als auch von Dritten übermittelt werden, würdigen und ihren abschließenden Beschluss annehmen.

103.

Falls die Kommission anhand der Stellungnahmen, die als Reaktion auf die Eröffnung des förmlichen Prüfverfahrens eingehen, nicht zweifelsfrei zu dem Schluss gelangen kann, dass die Beihilfe entweder von den Überprüfungen nach Randnummer 68 der Regionalbeihilfe-Leitlinien auf der Grundlage der Bestimmungen von Fußnote 65 der Regionalbeihilfe-Leitlinien ausgenommen werden kann oder dass die Schwellenwerte nach Randnummer 68 Buchstaben a und b nicht überschritten werden, wird die Kommission das Investitionsvorhaben auf der Basis der Mitteilung der Kommission betreffend die Kriterien für die eingehende Prüfung staatlicher Beihilfen mit regionaler Zielsetzung zur Förderung großer Investitionsvorhaben (25) eingehend untersuchen.

104.

Der Mitgliedstaat und die Betroffenen werden aufgefordert, in ihrer Stellungnahme zur Eröffnung des förmlichen Prüfverfahrens alle für die Durchführung dieser eingehenden Prüfung erforderlichen Angaben zu machen und die in der Mitteilung angeführten einschlägigen Informationen und Unterlagen zu übermitteln.

105.

Anhand des vorgelegten Beweismaterials zu den oben angeführten Aspekten wird die Kommission die positiven und negativen Auswirkungen der Beihilfe gegeneinander abwägen, indem sie eine Gesamtbeurteilung der Auswirkungen der Beihilfe vornimmt, so dass die Kommission das förmliche Prüfverfahren abschließen kann.

4.   BESCHLUSS

106.

Aus diesen Gründen fordert die Kommission Deutschland im Rahmen des Verfahrens nach Artikel 108 Absatz 2 AEUV auf, innerhalb eines Monats nach Eingang dieses Schreibens Stellung zu nehmen und alle für die Würdigung der Beihilfemaßnahme sachdienlichen Informationen zu übermitteln. Deutschland wird aufgefordert, unverzüglich eine Kopie dieses Schreibens an den potenziellen Beihilfeempfänger weiterzuleiten.

107.

Die Kommission erinnert Deutschland an die aufschiebende Wirkung des Artikels 108 Absatz 2 AEUV und verweist auf Artikel 14 der Verordnung (EG) Nr. 659/1999 des Rates, dem zufolge alle rechtswidrigen Beihilfen von den Empfängern zurückgefordert werden können.

108.

Die Kommission teilt Deutschland mit, dass sie die Beteiligten durch Veröffentlichung des vorliegenden Schreibens und einer aussagekräftigen Zusammenfassung dieses Schreibens im Amtsblatt der Europäischen Union von der Beihilfesache unterrichten wird. Außerdem wird sie Beteiligte in den EFTA-Staaten, die das EWR-Abkommen unterzeichnet haben, durch die Veröffentlichung in der EWR-Beilage zum Amtsblatt der Europäischen Union und die EFTA-Überwachungsbehörde durch die Übermittlung einer Kopie dieses Schreibens von dem Vorgang in Kenntnis setzen. Alle Beteiligten werden aufgefordert, innerhalb eines Monats ab dem Datum dieser Veröffentlichung Stellung zu nehmen.”


(1)  HL C 54., 2006.3.4., 13. o.

(2)  A Bizottság közleménye a nagyberuházási projektekhez nyújtott regionális támogatások részletes vizsgálatának kritériumairól (HL C 223., 2009.9.16., 3. o).

(3)  ABl. C 54 vom 4.3.2006, S. 13.

(4)  Entscheidung der Kommission vom 8. November 2006 in der Beihilfesache N 459/06 — Deutsche Fördergebietskarte 2007-2013 (ABl. C 295 vom 5.12.2006, S. 6).

(5)  ‚Electric vehicles do not have dual mechanical and electrical powertrains. 100 % of its propulsion comes from an electric motor, energized by electricity stored in batteries.‘ (Elektrofahrzeuge verfügen nicht über zwei Antriebssysteme — ein mechanisches und ein elektrisches. Sie werden zu 100 % durch einen Elektromotor, der von Elektrizität aus Batterien gespeist wird, angetrieben.) (Quelle: Deutsche Bank: Electric Cars: Plugged In. Batteries must be included, 9. Juni 2008, S. 10).

(6)  Geschäftsgeheimnis.

(7)  ‚Plug-in hybrids will allow for vehicles to store enough electricity (from an overnight charge) for a certain distance to be driven solely on electric power and will function as a full hybrid beyond this range. Full hybrids provide enough power for limited levels of autonomous driving at slow speed, and they offer efficiency gains ranging from 25 %-45 %. Fuel efficiency of a PHEV is estimated to 40 %-65 %.‘ (Bei Plug-in-Hybridfahrzeugen kann ausreichend Elektrizität (aus einer nächtlichen Aufladung) in den Fahrzeugen gespeichert werden, so dass sie eine gewisse Strecke ausschließlich mit Elektrizität zurücklegen können und darüber hinaus wie Vollhybride arbeiten. Vollhybridfahrzeuge verfügen über eine ausreichende Leistung für autonomes Fahren auf eingeschränktem Niveau mit langsamer Geschwindigkeit und bieten Effizienzsteigerungen von 25 %-45 %. Die Treibstoffeffizienz eines PHEV wird auf 40 %-65 % geschätzt.) (Quelle: Deutsche Bank: Electric Cars: Plugged In. Batteries must be included, 9. Juni 2008, S. 10).

(8)  Entscheidung der Kommission vom 8. November 2006 in der Beihilfesache N 459/06 — Deutsche Fördergebietskarte 2007-2013 (ABl. C 295 vom 5.12.2006, S. 6).

(9)  X 167/08 — Deutschland — Investitionszulagengesetz (IZ) 2010 (ABl. C 280 vom 20.11.2009, S. 7).

(10)  ABl. C 244 vom 1.10.2004, S. 2. Insbesondere sind die folgenden Kriterien nach Randnummer 10 der Rettungs- und Umstrukturierungsleitlinien nicht erfüllt: ‚(a) wenn bei Gesellschaften mit beschränkter Haftung mehr als die Hälfte des gezeichneten Kapitals verschwunden und mehr als ein Viertel dieses Kapitals während der letzten zwölf Monate verloren gegangen ist;‘ und ‚(c) wenn unabhängig von der Unternehmensform die im innerstaatlichen Recht vorgesehenen Voraussetzungen für die Eröffnung eines Insolvenzverfahrens erfüllt sind.‘

(11)  Vgl. Fußnote 6.

(12)  Wird ein Vorhaben im Umfang von mehr als 100 Mio. EUR in zwei Vorhaben untergliedert, könnte der Mitgliedstaat auf die ersten 50 Mio. EUR der Projektkosten jeweils (insgesamt also zweimal) den vollen regionalen Beihilfehöchstsatz anwenden (keine Herabsetzung des anwendbaren regionalen Beihilfehöchstsatzes erforderlich) sowie jeweils (insgesamt also zweimal) die Hälfte dieses Höchstsatzes auf die nächsten 50 Mio. EUR. Für alle beihilfefähigen Kosten jenseits der Obergrenze von 100 Mio. EUR verringert sich der regionale Beihilfehöchstsatz auf ein Drittel (34 %).

(13)  Die Berechnung der in diesem Beschluss aufgeführten abgezinsten Werte erfolgt auf der Grundlage des zur Zeit der Anmeldung geltenden Basissatzes von 1,24 %, zu dem gemäß der Mitteilung der Kommission über die Änderung der Methode zur Festsetzung der Referenz- und Abzinsungssätze (ABl. C 14 vom 19.1.2008, S. 6) 100 Basispunkte hinzuzufügen sind — d. h. 2,24 %. (http://ec.europa.eu/competition/state_aid/legislation/reference_rates.html).

(14)  Nach Global Insight fallen beispielsweise folgende Modelle in das C-Segment: Ford Focus, VW Golf, BMW 1er Serie oder Audi A3.

(15)  Nach Global Insight fallen beispielsweise folgende Modelle in das D-Segment: Honda Accord, VW Passat, BMW 3er Serie, Mercedes-Benz C-Klasse oder Audi A4.

(16)  Nach Global Insight fallen beispielsweise folgende Modelle in das B-Segment: VW Polo, Ford Fiesta, Peugeot 207 oder Toyota Yaris.

(17)  Nach Global Insight fallen beispielsweise folgende Modelle in das F-Segment: Maserati Quattroporte, Ferrari 430, 599, 612, Lamborghini Murcielago oder Aston Martin DBS.

(18)  Zuletzt in der Entscheidung der Kommission in der Sache SA.27913 — Staatlich Beihilfe C 31/09 — Ungarn — Großes Investitionsvorhaben — Beihilfe für Audi Hungaria Motor Kft; Entscheidung vom 28. Oktober 2009 (K(2009) 8131) in der Beihilfesache C 31/09 (ABl. C 64 vom 16.3.2010, S. 15); Beschluss zur Ausweitung des Verfahrens vom 6. Juli 2010 (K(2010) 4474) in der Beihilfesache C 31/09 (ABl. C 234 vom 10.9.2010, S. 4).

(19)  Entscheidungen der Kommission in den Sachen K 31/09 — Audi Hungaria Motor Kft., N 674/08 — VW Slovakia a.s (ABl. C 205 vom 29.7.2010, S. 1), N 473/08 — Ford España S.L. (ABl. C 19 vom 26.1.2010, S. 5) usw.

(20)  Keine Daten verfügbar.

(21)  Eines der von der Kommission für diese Würdigung genutzten Szenarien, wonach die Modelle i8 und i3 vollkommene Substitute sind, sofern sie auf denselben Produktionsanlagen wie der i3 hergestellt werden und somit angebotsseitige Substitute darstellen (eigene Berechnungen der Kommission).

(22)  Laut Deutschland sind getrennte Daten für das F-Segment nicht verfügbar.

(23)  Der sichtbare Verbrauch des betreffenden Produkts wird in Fußnote 62 der Regionalbeihilfe-Leitlinien als ‚Produktion plus Einfuhren minus Ausfuhren‘ definiert.

(24)  Laut Deutschland war es nicht möglich, getrennte Daten für das F-Segment bereitzustellen.

(25)  Mitteilung der Kommission betreffend die Kriterien für die eingehende Prüfung staatlicher Beihilfen mit regionaler Zielsetzung zur Förderung großer Investitionsvorhaben (ABl. C 223 vom 16.9.2009, S. 3).


EGYÉB JOGI AKTUSOK

Európai Bizottság

13.12.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 363/34


A 732/2008/EK tanácsi rendelet 10. cikke (3) bekezdésének c) pontja szerinti értesítés

A fenntartható fejlődésre és a jó kormányzásra vonatkozó különleges ösztönző előírásra 2012. január 1-jétől jogosult kedvezményezett országok

2011/C 363/06

Az 512/2011/EU rendelettel (1) kiterjesztett, az általános tarifális preferenciák rendszerének 2009. január 1-jétől történő alkalmazásáról szóló, 2008. július 22-i 732/2008/EK tanácsi rendelet (2) (a továbbiakban: rendelet) a fenntartható fejlődésre és a jó kormányzásra vonatkozó különleges ösztönző előírást (a továbbiakban: GSP+) hoz létre. A rendelet 9. cikke (1) bekezdése a) pontjának iii. alpontja lehetővé teszi a GSP+ biztosítását 2012. január 1-jétől azon fejlődő országok számára, amelyek 2011. október 31-ig ez irányú kérelmet nyújtottak be.

2011. október 31-ig a Bizottsághoz kérelem érkezett a Zöld-foki Köztársaságtól, amely a fenntartható fejlődésre és a jó kormányzásra vonatkozó különleges ösztönző előírás 2012. január 1-jétől történő igénybevételére irányult. A Bizottság a kérelmet a 732/2008/EK tanácsi rendelet (3) 10. cikke (1) bekezdésének megfelelően megvizsgálta, majd 2011. december 9-én elfogadta a 2012. január 1-jétől a 732/2008/EK tanácsi rendelet szerint a fenntartható fejlődésre és a jó kormányzásra vonatkozó különleges ösztönző előírásnak megfelelő kedvezményezett országokról szóló 2011/830 végrehajtási határozatot, amely GSP előírást biztosít a Zöld-foki Köztársaság számára 2012. január 1-jétől2013. december 31-ig vagy ha az korábban van, akkor a következő rendelet által előírt időpontig.

A rendelet 9. cikke (3) bekezdésének megfelelően azoknak az országoknak, melyek számára a 2009/454/EK bizottsági határozattal (4) és a 2010. július 1. és 2011. december 31. közötti időszakban a 732/2008/EK tanácsi rendelet (5) szerint a fenntartható fejlődésre és a jó kormányzásra vonatkozó különleges ösztönző előírásnak megfelelő kedvezményezett országokról szóló, 2010. június 9-i 2010/318/EU bizottsági határozattal módosított, a 2009. január 1. és 2011. december 31. között (6) a fenntartható fejlődésre és a jó kormányzásra vonatkozó különleges ösztönző előírásnak megfelelő kedvezményezett országok listájáról szóló, 2008. december 9-i 2008/938/EK bizottsági határozattal biztosították a különleges ösztönző előírást, nem kell a 9. cikk (1) bekezdése a) pontjának iii. alpontja szerinti újbóli kérelmet benyújtaniuk, és továbbra is részesülnek a GSP+ előnyeiből.


(1)  Az Európai Parlament és a Tanács 512/2011/EU rendelete (2011. május 11.) az általános tarifális preferenciák rendszerének 2009. január 1-jétől2011. december 31-ig történő alkalmazásáról szóló 2008. július 22-i 732/2008/EK tanácsi rendelet módosításáról, (HL L 145., 2011.5.31., 28. o).

(2)  HL L 211., 2008.8.6., 1. o.

(3)  HL L 329., 2011.12.13., 19. o.

(4)  HL L 149., 2009.6.12., 78. o.

(5)  HL L 142., 2010.6.10., 10. o.

(6)  HL L 334., 2008.12.12., 90. o.