ISSN 1725-518X

doi:10.3000/1725518X.C_2011.279.hun

Az Európai Unió

Hivatalos Lapja

C 279

European flag  

Magyar nyelvű kiadás

Tájékoztatások és közlemények

54. évfolyam
2011. szeptember 23.


Közleményszám

Tartalom

Oldal

 

I   Állásfoglalások, ajánlások és vélemények

 

VÉLEMÉNYEK

 

Európai Adatvédelmi Biztos

2011/C 279/01

Az európai adatvédelmi biztos véleménye az adatmegőrzésről szóló 2006/24/EK irányelvre vonatkozó, a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek benyújtott bizottsági értékelő jelentésről

1

2011/C 279/02

Az európai adatvédelmi biztos véleménye az Európai Csaláselleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról szóló 1073/1999/EK rendelet módosításáról és az 1074/1999/Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról

11

2011/C 279/03

Az európai adatvédelmi biztos véleménye az energiapiacok integritásáról és átláthatóságáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról

20

 

II   Közlemények

 

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK

 

Európai Bizottság

2011/C 279/04

Bejelentett összefonódás engedélyezése (Ügyszám COMP/M.6349 – Motherson/Cross Industries/Peguform/Wethje) ( 1 )

28

2011/C 279/05

Bejelentett összefonódás engedélyezése (Ügyszám COMP/M.6218 – Ineos/Tessenderlo Group S-PVC Assets) ( 1 )

28

 

IV   Tájékoztatások

 

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

 

Európai Bizottság

2011/C 279/06

Euroátváltási árfolyamok

29

 

V   Hirdetmények

 

KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK

 

Európai Bizottság

2011/C 279/07

MEDIA 2007 – Gyártás-előkészítés, forgalmazás, promóció és képzés – Ajánlati felhívás – EACEA/21/11 – Támogatás produkciós projektek gyártás-előkészítéséhez – játékfilm, kreatív dokumentumfilmek és animáció –, egyedi projektek, csomagtervek és második szakaszú csomagtervek

30

2011/C 279/08

MEDIA 2007 – Gyártás-előkészítés, forgalmazás, promóció és oktatás – Ajánlatkérési felhívás – EACEA/22/11 – Támogatás online és nem online interaktív művek fejlesztéséhez

33

 

A VERSENYPOLITIKA VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK

 

Európai Bizottság

2011/C 279/09

Összefonódás előzetes bejelentése (Ügyszám COMP/M.6348 – Arla Foods/Allgäuland) ( 1 )

36

2011/C 279/10

Összefonódás előzetes bejelentése (Ügyszám COMP/M.6392 – Gores/Mexx) – Egyszerűsített eljárás alá vont ügy ( 1 )

37

 


 

(1)   EGT-vonatkozású szöveg

HU

 


I Állásfoglalások, ajánlások és vélemények

VÉLEMÉNYEK

Európai Adatvédelmi Biztos

23.9.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 279/1


Az európai adatvédelmi biztos véleménye az adatmegőrzésről szóló 2006/24/EK irányelvre vonatkozó, a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek benyújtott bizottsági értékelő jelentésről

2011/C 279/01

AZ EURÓPAI ADATVÉDELMI BIZTOS,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 16. cikkére,

tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájára és különösen annak 7. és 8. cikkére,

tekintettel a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1),

tekintettel az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről, feldolgozásáról és a magánélet védelméről szóló, 2002. július 12-i 2002/58/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (2),

tekintettel a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3), és különösen annak 41. cikkére,

ELFOGADTA A KÖVETKEZŐ VÉLEMÉNYT:

I.   BEVEZETÉS

I.1.   A jelentés közzététele

1.

A Bizottság 2011. április 18-án terjesztette elő az adatmegőrzési irányelvről szóló értékelő jelentését (a továbbiakban: az „értékelő jelentés”) (4). Az értékelő jelentést ugyanezen a napon tájékoztatás céljából megküldték az európai adatvédelmi biztosnak. Az európai adatvédelmi biztos az I.2. részben megnevezett okokból saját kezdeményezésére adja ki ezt a véleményt, a 45/2001/EK rendelet 41. cikkével összhangban.

2.

Az európai adatvédelmi biztosnak már a közlemény elfogadása előtt lehetősége nyílt arra, hogy előterjessze nem hivatalos észrevételeit. Az európai adatvédelmi biztos örömmel látja, hogy ezen észrevételek közül a Bizottság többet figyelembe vett a dokumentum végleges változatának elkészítésekor.

3.

A Bizottság azért készítette az értékelő jelentést, hogy eleget tegyen az adatmegőrzési irányelv 14. cikkében foglalt kötelezettségének, miszerint értékeli az irányelv alkalmazását, valamint a gazdasági szereplőkre és a fogyasztókra gyakorolt hatását annak megállapítása érdekében, hogy szükséges-e az irányelv rendelkezéseinek módosítása (5). Az európai adatvédelmi biztos örömmel látja, hogy bár a 14. cikk kifejezetten nem teszi kötelezővé, a Bizottság figyelembe vette a jelentésben „az adatmegőrzéssel kapcsolatosan általánosan felmerült kritikák tükrében […] az irányelvnek az alapvető jogokra gyakorolt hatásait is” (6).

I.2.   Az európai adatvédelmi biztos jelenlegi véleményének okai és célja

4.

Az adatmegőrzési irányelv az EU válasza volt a 2004-es madridi és 2005-ös londoni nagy terrortámadásokat követően felmerülő, sürgető biztonsági kihívásokra. Annak ellenére, hogy egy adatmegőrzési rendszer létrehozása jogos célnak tekinthető, bírálatok is elhangzottak azzal kapcsolatban, hogy milyen óriási hatást gyakorol az intézkedés a polgárok magánéletére.

5.

Az adatok megőrzésének kötelezettsége az adatmegőrzési irányelv szerint lehetővé teszi, hogy a nemzeti hatóságok telefon- és internethasználat esetén maximum két évig rekonstruálják az Európai Unióban élő valamennyi személy telefonálási és internetezési magatartását.

6.

A távközlési adatok megőrzése egyértelműen az érintett személyek magánélethez való jogába való beavatkozásnak minősül, ahogy azt az emberi jogok európai egyezményének (EJEE) 8. cikke és az Európai Unió Alapjogi Chartájának 7. cikke is rögzíti.

7.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) már többször kimondta, hogy „egy magánszemély magánéletére vonatkozó adatok puszta tárolása is [az EJEE] 8. cikke értelmében vett beavatkozásnak minősül” (7). A telefonálási adatokra vonatkozóan az EJEB konkrétan is kimondta, hogy „ezen információk rendőrségnek történő átadása az előfizető hozzájárulása nélkül szintén … [az EJEE] 8. cikkében garantált jogba való beavatkozásnak minősül” (8).

8.

Az EJEE 8. cikkének (2) bekezdéséből és az Európai Unió Alapjogi Chartája 52. cikkének (1) bekezdéséből következik, hogy a beavatkozás indokolt lehet, ha azt jogszabály rendeli el, jogos célt szolgál és a jogos cél eléréséhez egy demokratikus társadalomban szükséges.

9.

Az európai adatvédelmi biztos elismeri, hogy bizonyos forgalmi és helymeghatározási adatok hozzáférhetősége döntő fontosságú lehet a bűnüldöző hatóságok számára a terrorizmus és más súlyos bűncselekmények elleni küzdelemben. Ugyanakkor már többször kifejezte kétségeit azzal kapcsolatban, hogy az adatok ilyen mértékű megőrzése indokolt-e, figyelemmel a magánélet védelméhez és az adatvédelemhez való jogra (9). Ezeket a kétségeket számos civilszervezet is osztja (10).

10.

Az európai adatvédelmi biztos 2005 óta sokféle módon követi nyomon az irányelv megalkotását, végrehajtását és értékelését. 2005-ben, miután a Bizottság közzétette az irányelvjavaslatot, az európai adatvédelmi biztos kritikus véleményt adott ki róla (11). Az irányelv elfogadását követően az európai adatvédelmi biztos tagja lett az adatmegőrzési irányelv 14. preambulumbekezdésében említett adatmegőrzési szakértői csoportnak (12). Ezenkívül az európai adatvédelmi biztos részt vesz a 29. cikk alapján létrehozott munkacsoport munkájában, amely számos dokumentumot adott ki a kérdésben; ezek közül a legújabb egy 2010. júliusi jelentés az irányelv gyakorlati alkalmazásáról (13). Végül az európai adatvédelmi biztos beavatkozóként járt el az Európai Bíróságon, ahol egy ügyben vitatták az irányelv érvényességét (14).

11.

Az értékelő jelentés és az értékelési folyamat jelentőségét nem lehet eléggé hangsúlyozni (15). Az adatmegőrzési irányelv kiváló példa egy olyan uniós eszközre, amely arra irányul, hogy biztosítsa az elektronikus hírközlés során előállított és feldolgozott adatok bűnüldözési célú tevékenységekhez történő rendelkezésre bocsátását. Most, hogy az eszköz már több éve hatályban van, gyakorlati alkalmazásának értékelése során – a magánélet védelme és az adatvédelem fényében – igazolódnia kellene az intézkedés szükségességének és arányosságának. Ezzel kapcsolatban az európai adatvédelmi biztos az értékelést „az igazság pillanatának” nevezte az adatmegőrzési irányelv tekintetében (16).

12.

A jelenlegi értékelési eljárás a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségben létező, az információkezelést – köztük hatalmas mennyiségű személyes adat feldolgozását – szabályozó más eszközökre is kihatással van. A Bizottság egyik 2010-ben kiadott közleményében megállapította, hogy a különböző eszközökre vonatkozó értékelési mechanizmusok igen sokfélék (17). Az európai adatvédelmi biztos úgy véli, hogy a jelenlegi értékelési eljárást fel kellene használni más uniós eszközök értékelésére is alkalmas értékelési szabályok meghatározására, és biztosítani kellene, hogy csak azok az intézkedések maradjanak érvényben, amelyek valóban indokoltak.

13.

Ennek fényében az európai adatvédelmi biztos az értékelő jelentésben ismertetett megállapításokkal kapcsolatos észrevételeit nyilvános véleményben kívánja közreadni. Ezt az eljárás korai szakaszában meg is teszi, hogy hatékony és konstruktív módon járuljon hozzá a jövőbeli vitákhoz, lehetőség szerint egy új jogalkotási javaslattal összefüggésben, amelyről a Bizottság az értékelő jelentésben említést is tesz (18).

I.3.   A vélemény felépítése

14.

Ez a vélemény a magánélet védelme és az adatvédelem szempontjából elemzi és tárgyalja az értékelő jelentés tartalmát. Az elemzés középpontjában az áll, hogy a jelenlegi adatmegőrzési irányelv megfelel-e az említett két alapvető jog által támasztott követelményeknek. Idetartozik annak elemzése is, hogy – az irányelv szabályai szerinti – adatmegőrzés szükségessége megfelelően igazolt-e.

15.

Ez a vélemény a következő részekből áll: A II. rész nagy vonalakban ismerteti az adatmegőrzési irányelv tartalmát és az irányelv kapcsolatát az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről, feldolgozásáról és a magánélet védelméről szóló 2002/58/EK irányelvvel („elektronikus adatvédelmi irányelv”) (19). A III. rész röviden összefoglalja a Lisszaboni Szerződéssel bevezetett változásokat, mivel a téma szempontjából ezek különösen fontosak, és közvetlen következményekkel járnak az uniós adatmegőrzési szabályok megértésére, értékelésére és esetleges átdolgozására. A vélemény legnagyobb része, a IV. rész tartalmazza az adatmegőrzési irányelv érvényességének elemzését a magánélet védelme és az adatvédelem jogának fényében, figyelemmel továbbá az értékelő jelentésben ismertetett észrevételekre. Az V. rész tárgyalja a lehetséges további lépéseket. A vélemény a VI. részben a következtetéssel zárul.

II.   AZ ADATMEGŐRZÉS UNIÓS SZABÁLYAI

16.

E vélemény keretében az adatmegőrzés a nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtóinak vagy a nyilvános hírközlő hálózatok szolgáltatóinak azon kötelezettségét jelenti, hogy bizonyos ideig megőrizzék a forgalmi és helymeghatározó adatokat, valamint az előfizető vagy felhasználó azonosításához szükséges kapcsolódó adatokat. Ezt a kötelezettséget az adatmegőrzési irányelv rögzíti, és 5. cikkének (1) bekezdésében részletesebben is meghatározza a megőrizendő adatkategóriákat. Az irányelv 6. cikke értelmében a tagállamok gondoskodnak arról, hogy az 5. cikkben meghatározott adatkategóriákat a közlés időpontjától számított legalább hat hónapig és legfeljebb két évig megőrizzék.

17.

A szolgáltatók által az érintett hírközlési szolgáltatások nyújtása során előállított vagy feldolgozott adatokat meg kell őrizni (3. cikk). A kötelezettség a sikertelen hívási kísérletek során keletkező adatok megőrzését is magában foglalja. Az irányelv alapján a közlés tartalmát felfedő adat nem őrizhető meg (5. cikk (1) bekezdés).

18.

Az adatok megőrzése annak biztosítása érdekében történik, hogy azok „az egyes tagállamok nemzeti joga által meghatározott súlyos bűncselekmények kivizsgálása, felderítése és üldözése céljából rendelkezésre álljanak” (1. cikk (1) bekezdés).

19.

Az adatmegőrzési irányelv nem tartalmaz további szabályokat azon feltételekre vonatkozóan, amelyekkel az illetékes nemzeti hatóságok az őrzött adatokhoz hozzáférhetnek. Ez nem esik az irányelv hatálya alá, hanem a tagállamok mérlegelési jogkörébe tartozik. Az irányelv 4. cikke kiemeli, hogy az említett nemzeti szabályoknak összhangban kell állniuk a szükségesség és arányosság követelményével, különös tekintettel az emberi jogok európai egyezményében előírtakra.

20.

Az adatmegőrzési irányelv szorosan kapcsolódik az elektronikus adatvédelmi irányelvhez. Ez az irányelv, amely részletezi és kiegészíti a 95/46/EK általános adatvédelmi irányelvet, előírja, hogy a tagállamoknak biztosítaniuk kell a hírközlési és a kapcsolódó forgalmi adatok titkosságát (20). Az elektronikus adatvédelmi irányelv előírja, hogy az elektronikus hírközlési szolgáltatások igénybevétele során keletkezett forgalmi és helymeghatározási adatokat törölni kell, vagy névtelenné kell tenni, ha a közlés továbbításához ezek már nem szükségesek, kivéve – és csak akkor –, ha számlázás céljából kerülnek felhasználásra (21). Egyes adatok a felhasználók hozzájárulásával addig az időtartamig feldolgozhatók, amely a többletértékű szolgáltatás nyújtásához szükséges.

21.

Az elektronikus adatvédelmi irányelv 15. cikkének (1) bekezdése alapján a tagállamok olyan jogalkotási eszközöket fogadhatnak el, amelyek korlátozzák a fent említett kötelezettségek körét, ha az ilyen jellegű korlátozás „egy demokratikus társadalomban szükséges, megfelelő és arányos intézkedésnek minősül a nemzetbiztonság (vagyis az állam biztonsága), a nemzetvédelem és a közbiztonság védelme érdekében, valamint a bűncselekmények […] megelőzésének, kivizsgálásának, felderítésének és üldözésének a biztosítása érdekében”. Az adatmegőrzés kérdését az elektronikus adatvédelmi irányelv 15. cikkének (1) bekezdése kifejezetten említi. A tagállamok „jogszabályi intézkedéseket fogadhatnak el az adatok korlátozott ideig történő visszatartására vonatkozóan” az említett indokok alapján.

22.

Az adatmegőrzési irányelv célja – a súlyos bűncselekmények kivizsgálása, felderítése és üldözése érdekében történő adatmegőrzés tekintetében – a 15. cikk (1) bekezdése szerinti tagállami kezdeményezések összehangolása. Hangsúlyozni kell, hogy az adatmegőrzési irányelv kivételt képez az elektronikus adatvédelmi irányelvben foglalt általános kötelezettség alól, miszerint az adatokat törölni kell, ha már nem szükségesek (22).

23.

Az adatmegőrzési irányelv elfogadásával egy kiegészítő (1a) bekezdést illesztettek az elektronikus adatvédelmi irányelv 15. cikkéhez, amelyben az áll, hogy a 15. cikk (1) bekezdése nem alkalmazandó azokra az adatokra, amelyeket az adatmegőrzési irányelv az 1. cikkének (1) bekezdésében említett célok érdekében kifejezetten megőrizni rendel.

24.

Az értékelő jelentésben szerepel (de az alábbi IV.3. pontban részletesebben is tárgyalni fogjuk), hogy a 15. cikk (1) bekezdését és a 15. cikk (1) bekezdésének b) pontját több tagállam arra használja fel, hogy más célok érdekében is igénybe vegye az adatmegőrzési irányelv alapján megőrzött adatokat (23). Az európai adatvédelmi biztos a jogi keretben meglévő „jogi kiskapunak” nevezte ezt a jelenséget, amely gátolja az adatmegőrzési irányelv céljának érvényesülését, azaz azonos versenyfeltételek megteremtését az ágazatban (24).

III.   AZ ÁLTALÁNOS UNIÓS JOGI HÁTTÉR VÁLTOZÁSA LISSZABON UTÁN

25.

A Lisszaboni Szerződés hatálybalépésével az adatmegőrzési irányelv általános uniós jogi háttere jelentősen megváltozott. Az egyik nagy változás a pillérstruktúra megszüntetése volt, amely az Európai Unió hatáskörébe tartozó különböző területekre különböző jogalkotási eljárásokat és felülvizsgálati mechanizmusokat határozott meg.

26.

A korábbi pillérstruktúra sokszor vitára adott okot egy uniós eszköz helyes jogalapjával kapcsolatban, amikor egy témakör különböző pillérekbe tartozó uniós kompetenciákat érintett. A jogalap megválasztásának is megvolt a fontossága, mivel különböző jogalkotási eljárásokhoz vezetett, például a Tanácsban a szavazással kapcsolatos követelmények (minősített többség vagy egyhangúság) vagy az Európai Parlament bevonása tekintetében.

27.

Ezek a viták igen fontosak voltak az adatmegőrzés szempontjából. Mivel az adatmegőrzési irányelv az üzemeltetők kötelezettségeinek összehangolására, ezáltal a belső piaci akadályok kiküszöbölésére irányult, a jogalap a korábbi EK-Szerződés (a korábbi első pillér) 95. cikkében található. A kérdés azonban bűnüldözési szempontból is megközelíthető lett volna azon érv mentén, hogy az adatok tárolásának célja súlyos bűncselekmények üldözése a korábbi EU-Szerződésben szereplő, büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés keretében (a korábbi harmadik pillér) (25).

28.

Végül az adatmegőrzési irányelvet a korábbi EK-Szerződés 95. cikke alapján fogadták el, és az irányelv csak az üzemeltetők kötelezettségeit szabályozza. Az irányelv nem tartalmazott a bűnüldöző hatóságok által megőrzött adatokhoz való hozzáférésre és ezen adatok felhasználására vonatkozó szabályokat.

29.

Az irányelv elfogadását követően az érvényességét megtámadták a Bíróság előtt. Azzal érveltek, hogy az irányelvnek az első pillér helyett a harmadik pilléren kellene alapulnia, mivel a cél, amelynek érdekében az adatokat megőrzik (súlyos bűncselekmények kivizsgálása, felderítése és üldözése), a harmadik pillérbeli uniós hatáskörbe tartozik (26). Mivel azonban az illetékes hatóságok magatartását kifejezetten az irányelv hatályán kívül hagyták, a Bíróság megállapította, hogy az irányelv helyesen alapszik az EK-Szerződésen (27).

30.

Az európai adatvédelmi biztos a kezdetektől fogva amellett érvelt, hogy ha az EU eszközt fogadna el az adatmegőrzésről, az üzemeltetők kötelezettségei mellett a bűnüldöző hatóságok általi hozzáférést és további felhasználást is szabályoznia kellene. Az európai adatvédelmi biztos a bizottsági javaslatról szóló 2005-ös véleményében kiemelte, hogy az illetékes nemzeti hatóságok általi hozzáférés és további felhasználás a tárgyhoz tartozó nélkülözhetetlen és attól elválaszthatatlan elem (28).

31.

Ahogy az alábbiakban részletesebben is kifejtjük, ez az értékelő jelentés is megerősíti annak negatív hatásait, hogy az uniós szabályozás csak a kérdés felét szabályozza. A Bizottság megállapítja, hogy az illetékes nemzeti hatóságok általi hozzáféréssel és további felhasználással kapcsolatban a nemzeti jogszabályokban mutatkozó különbségek „jelentős nehézségeket” okoztak az üzemeltetőknek (29).

32.

Mivel a Lisszaboni Szerződés hatálybalépését követően a pillérstruktúra megszűnt, a két érintett uniós hatásköri területet az EUMSZ-ben egyesítették, ami lehetővé teszi, hogy az uniós jogszabályok elfogadására ugyanazon jogalkotási eljárás vonatkozzon. Ez az új háttér lehetővé teszi, hogy az adatmegőrzésre vonatkozóan egyetlen új eszközt fogadjanak el, amely az üzemeltetők kötelezettségei mellett a bűnüldözési hatóságok általi hozzáférés és további felhasználás feltételeit is szabályozza. Ahogy a IV.3. részben alább kifejtjük, a magánélet védelméhez és az adatvédelemhez való jog megköveteli, hogy ha egy adatmegőrzéssel kapcsolatos átdolgozott uniós eszközt megvizsgálnak, annak legalább a teljességében szabályoznia kellene a kérdést.

33.

A Lisszaboni Szerződés nemcsak megszüntette a pillérstruktúrát, hanem a Szerződésekkel azonos jogi értékkel ruházta fel a korábban nem kötelező erejű Alapjogi Chartát, amely a magánélet védelméhez és az adatvédelemhez való jogot a 7. és 8. cikkében tartalmazza (30). Ezenkívül az adatvédelemhez való szubjektív jog szerepel az EUMSZ 16. cikkében, ami külön jogalapot teremt a személyes adatok védelmével kapcsolatos uniós eszközöknek.

34.

Az alapvető jogok védelme már régóta az uniós politika sarokköve, és a Lisszaboni Szerződés még erősebb uniós kötelezettségvállalást hozott e jogokkal kapcsolatban. A Lisszaboni Szerződéssel beköszöntött változások 2010 októberében arra késztették a Bizottságot, hogy bejelentse az „alapjogi kultúra” támogatását a jogalkotási folyamat minden szakaszában, és kimondja, hogy az EU Alapjogi Chartájának „iránymutatásul kell szolgálnia az uniós szakpolitikák számára” (31). Az európai adatvédelmi biztos úgy véli, hogy a mostani értékelési eljárás jó alkalmat kínál a Bizottságnak arra, hogy bizonyítsa elkötelezettségét.

IV.   AZ ADATMEGŐRZÉSI IRÁNYELV MEGFELEL A MAGÁNÉLET VÉDELME ÉS AZ ADATVÉDELEM KÖVETELMÉNYEINEK?

35.

Az értékelő jelentés a jelenlegi adatmegőrzési irányelv számos gyengeségére rávilágít. A jelentésben ismertetett információk azt mutatják, hogy az irányelv nem töltötte be fő célját, azaz az adatmegőrzéssel kapcsolatos nemzeti jogszabályok összehangolását. A Bizottság megjegyzi, hogy a célok korlátozására, az adatok elérésére, a megőrzési időszakokra, az adatvédelemre, az adatbiztonságra és a statisztikák készítésére vonatkozó előírásokat átültető jogszabályok között „jelentős” eltérések mutatkoznak (32). A Bizottság szerint a különbségek részben az irányelvben kifejezetten biztosított eltérésnek tudhatók be. A Bizottság mindazonáltal kimondja, hogy „az adatmegőrzés nemzeti alkalmazásában felfedezhető különbségek jelentős nehézségeket okoztak az üzemeltetőknek”, és „az ágazatból továbbra is hiányzik a jogbiztonság” (33). Magától értetődő, hogy a harmonizáció ilyen mértékű hiánya minden érintett számára káros: a polgárok, a gazdasági szereplők és a bűnüldöző hatóságok számára egyaránt.

36.

Magánélet- és adatvédelmi szempontból az értékelő jelentés is alátámasztja azt a következtetést, hogy az adatmegőrzési irányelv nem felel meg a magánélet védelméhez és az adatvédelemhez való jog által támasztott követelményeknek. Sok a hiányosság: az adatmegőrzési irányelvben szabályozott adatmegőrzés szükségessége nem kellően igazolt, az adatmegőrzést mindenképpen lehetett volna olyan módon szabályozni, ami kevésbé sérti a magánélet tiszteletben tartásához való jogot, és az adatmegőrzési irányelvből hiányzik az „előreláthatóság”. Ezt a három pontot az alábbiakban részletesebben is kifejtjük.

IV.1.   Az adatmegőrzési irányelvben szabályozott adatmegőrzés szükségessége nem kellően igazolt

37.

A magánélet védelméhez és az adatvédelemhez való jogba történő beavatkozás csak akkor megengedett, ha az intézkedés a jogos cél eléréséhez szükséges. Az adatmegőrzés mint bűnüldözési intézkedés szükségessége mindig is a viták kereszttüzében állt (34). Az irányelvjavaslat kimondta, hogy a magánélet védelméhez és az adatvédelemhez való jog korlátozása „a bűnözés és a terrorizmus megelőzése és az ellenük való küzdelem általánosan elismert célkitűzéseinek megvalósításához szükséges” (35). Az európai adatvédelmi biztos azonban 2005-ös véleményében jelezte, hogy ez a kijelentés nem győzte meg, mivel ehhez további bizonyítás szükséges (36). Mégis, az adatmegőrzési irányelv 9. preambulumbekezdésébe minden további bizonyítás nélkül bekerült, hogy „az adatmegőrzés több tagállamban is igen hasznos és hatékony nyomozati eszköznek bizonyult a bűnüldözés terén”.

38.

Elegendő bizonyíték hiányában az európai adatvédelmi biztos amellett érvelt, hogy az adatmegőrzési irányelv csupán azon a feltételezésen alapszik, hogy az adatoknak az adatmegőrzési irányelvben kidolgozott megőrzése szükséges intézkedés (37). Ezért az európai adatvédelmi biztos felhívta a Bizottságot és a tagállamokat, hogy az értékelő jelentés alkalmából nyújtsanak be további bizonyítékokat, amelyek igazolják az adatmegőrzési intézkedés szükségességére vonatkozó feltételezést és azt, hogy az adatok megőrzésének az adatmegőrzési irányelvben való szabályozása valóban helyes.

39.

Ezzel kapcsolatban a Bizottság az értékelő jelentésben kijelenti, hogy „[a] tagállamok többsége azt az álláspontot képviseli, hogy az uniós adatmegőrzési előírások továbbra is a bűnüldözésnek, az áldozatok védelmének és a büntetőjogi rendszereknek a szükséges eszköze”. Ezenfelül a jelentés az adatmegőrzést úgy említi, mint ami „központi szerepet” tölt be a bűnügyi nyomozásban, „minimum értékes, de egyes esetekben nélkülözhetetlen”, és kimondja, hogy egyes bűncselekményeket adatmegőrzés nélkül „talán sosem oldottak volna meg” (38). A Bizottság megállapítja, hogy ezért az Európai Uniónak „támogatnia és szabályoznia kellene a biztonsági intézkedést jelentő adatmegőrzést” (39).

40.

Kétséges azonban, hogy a Bizottság valóban megállapíthatja-e, hogy a legtöbb tagállam szükséges eszköznek tartja az adatmegőrzést. A jelentésben nem szerepel, mely tagállamok alkotják a többséget; ahhoz, hogy a legtöbb tagállamról beszélhessünk, a 27 tagállamból álló Európai Unió esetében legalább 14 tagállamnak kell lennie ebben a körben. Az 5. fejezetben konkrétan említett tagállamok száma, amelyen a következtetések alapulnak, legfeljebb kilenc (40).

41.

Ezenkívül úgy tűnik, hogy a Bizottság főként a tagállamok azzal kapcsolatos nyilatkozataira alapoz, hogy az adatmegőrzést bűnüldözési célokra szükséges eszköznek tartják-e. Ezek a nyilatkozatok azonban inkább azt jelzik, hogy az érintett tagállamok szeretik, ha az adatmegőrzésre vonatkozóan van uniós szabályozás, de konkrétan nem tudják megállapítani az adatmegőrzés, mint az EU által támogatott és szabályozott bűnüldözési intézkedés szükségességét. A szükségességre vonatkozó nyilatkozatokat elégséges bizonyítékokkal kell alátámasztani.

42.

Egy, a magánéletet sértő intézkedés szükségességét igazolni kétségkívül nem könnyű feladat. Különösen nem a Bizottság számára, amely nagymértékben a tagállamok által nyújtott információkra támaszkodik.

43.

Ha azonban egy intézkedés – mint például az adatmegőrzési irányelv – már fennáll, és vannak gyakorlati tapasztalatok, elégséges minőségi és mennyiségi információnak kell rendelkezésre állnia, amelyek alapján megítélhető, hogy az intézkedés ténylegesen működik-e, és el lehetett volna-e érni hasonló eredményt az eszköz nélkül, vagy más hasonló, a magánéletet kevésbé sértő eszközön keresztül. Ezeknek az információknak hiteles bizonyítéknak kell lenniük, és ki kell mutatniuk a kapcsolatot a használat és az eredmény között (41). Mivel uniós irányelvről van szó, az információknak ezenfelül legalább az uniós tagállamok többségének gyakorlatát képviselniük kell.

44.

Alapos elemzést követően az európai adatvédelmi biztos úgy ítéli meg, hogy – bár egyértelmű, hogy a Bizottság sok munkát fektetett abba, hogy a tagállami kormányoktól információt gyűjtsön – a tagállamok által adott mennyiségi és minőségi információk nem elégségesek annak igazolására, hogy az adatoknak az adatmegőrzési irányelvben előírtak szerint történő megőrzése valóban szükséges. Érdekes példákat közöltek a megőrzött adatok felhasználására, azonban a jelentésben ismertetett információkban egyszerűen túl sok a hiányosság ahhoz, hogy az eszköz szükségességére vonatkozóan általános következtetéseket lehessen levonni. Ezenkívül még tovább kell vizsgálni az alternatív eszközök lehetőségét is. Ezt a két pontot az alábbiakban részletesebben is kifejtjük.

Az értékelő jelentésben megadott mennyiségi és minőségi információk

45.

Ami a mennyiséget illeti, a főként az értékelő jelentés 5. fejezetében és mellékletében közölt statisztikai információkból döntő fontosságú adatok hiányoznak. A statisztikák például nem jelzik az adatkeresés célját. Ezenkívül a számokból nem tűnik ki, hogy az összes adat, amelyre vonatkozóan hozzáférést kértek, olyan adat volt-e, amit az adatmegőrzésre irányuló jogi kötelezettség miatt gyűjtöttek, vagy üzleti célból gyűjtötték őket. Ugyanígy semmiféle tájékoztatást nem adnak az adatok felhasználásának eredményéről. A következtetések szempontjából az is problémás, hogy a különböző tagállamoktól származó információk nem mindig teljesen összevethetők, és sok esetben a táblázatokban csak kilenc tagállam szerepel.

46.

A jelentésben ismertetett minőségi példák jobban szemléltetik, hogy a megőrzött adatok egyes konkrét helyzetekben, valamint az adatmegőrzési rendszer lehetséges előnyei szempontjából milyen fontos szerepet játszottak. Az azonban nem minden esetben egyértelmű, hogy a megőrzött adatok felhasználása volt az adott bűncselekmény megoldásának egyetlen módja.

47.

A jelentés néhány példával illusztrálja, hogy milyen nélkülözhetetlen az adatmegőrzés a számítástechnikai bűnözés elleni küzdelemben. Ezzel kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy a legfőbb nemzetközi okmány ezen a területen, az Európa Tanács számítástechnikai bűnözésről szóló egyezménye nem irányozza elő az adatmegőrzést, mint a számítástechnikai bűnözés elleni küzdelmet szolgáló intézkedést; az egyezmény csupán az adatmegóvást említi, mint nyomozati eszközt (42).

48.

A Bizottság nagy jelentőséget tulajdonít a tagállami példáknak, amelyekben a megőrzött adatokat arra használták fel, hogy gyanúsítottakat kizárjanak a bűncselekmény elkövetőinek köréből, illetve ellenőrizzék az alibit (43). Bár ezek érdekes példák arra, hogyan használják fel a bűnüldöző hatóságok az adatokat, az adatmegőrzés szükségessége nem igazolható velük. Ezt az érvet csak óvatosan szabad használni, mivel félreérthető, ha úgy értelmezzük, hogy az adatok megőrzése a polgárok ártatlanságának bizonyításához szükséges, ez ugyanis nehezen lenne összeegyeztethető az ártatlanság vélelmével.

49.

Az értékelő jelentés csak röviden tárgyalja az adatmegőrzés értékét a technológiai fejlesztésekkel – konkrétabban az előre fizetett SIM-kártyák használatával – összefüggésben (44). Az európai adatvédelmi biztos kiemeli, hogy ha az irányelvben nem szereplő új technológiák (internetalapú beszédhívások és a közösségi hálózatok) használatára vonatkozóan több mennyiségi és minőségi információt közöltek volna, azt jobban fel lehetett volna használni az irányelv hatékonyságának értékeléséhez.

50.

Az értékelő jelentés korlátozott, mert leginkább az azon tagállamok által rendelkezésre bocsátott mennyiségi és minőségi információkra összpontosít, amelyek végrehajtották az adatmegőrzési irányelvet. Mindazonáltal érdekes lett volna látni, hogy van-e jelentős különbség az említett tagállamok és azon tagállamok között, amelyek nem hajtották végre az irányelvet. Különösen azon tagállamok esetében, ahol a végrehajtási jogszabályt megsemmisítették (Németország, Románia és Csehország), lett volna érdekes megnézni, hogy a sikeres bűnügyi nyomozások száma emelkedik-e vagy csökken a megsemmisítés előtt, illetve után.

51.

A Bizottság tudomásul veszi, hogy az értékelő jelentésben szereplő statisztikák és példák „bizonyos tekintetben ugyan korlátozottak”, ennek ellenére megállapítja, hogy a bizonyítékok „a megőrzött adatoknak a bűnügyi nyomozásban betöltött központi szerepéről tanúskodnak” (45).

52.

Az európai adatvédelmi biztos úgy érzi, hogy a Bizottságnak kritikusabbnak kellett volna lennie a tagállamokkal szemben. Amint már említettük, egyes tagállamok politikai nyilatkozatai egy ilyen intézkedés szükségességéről önmagukban nem indokolhatják az uniós fellépést. A Bizottságnak ragaszkodnia kellett volna ahhoz, hogy a tagállamok elégséges bizonyítékot szolgáltassanak az intézkedés szükségességének szemléltetéséhez. Az európai adatvédelmi biztos szerint a Bizottságnak legalábbis attól kellett volna függővé tennie az adatmegőrzés, mint biztonsági intézkedés (lásd az értékelő jelentés 31. pontját) támogatását, hogy a tagállamok szolgáltassanak további bizonyítékokat a hatásvizsgálat folyamán.

Alternatív eszközök

53.

Az adatmegőrzés szükségessége, ahogyan az adatmegőrzési irányelv előírja, attól is függ, hogy vannak-e a magánéletet kevésbé sértő eszközök, amelyek hasonló eredményre vezethetnének. Ezt a Bíróság is megerősítette a Schecke-ügyben 2010 novemberében hozott döntésében, amelyben a mezőgazdasági alapok kedvezményezettjei nevének közzétételéről szóló uniós jogszabályt megsemmisítette (46). A megsemmisítés egyik indoka az volt, hogy a Tanács és a Bizottság nem vett figyelembe olyan alternatív intézkedéseket, amelyek megfelelnek a közzététel céljának, és egyben kevésbé avatkoznak be az érintett kedvezményezetteknek a magánélet tiszteletben tartásához és a személyes adatok védelméhez való jogába (47).

54.

Az adatmegőrzési irányelvvel kapcsolatos viták során felvetett fő alternatíva az adatmegóvás módszere („gyors befagyasztási eljárás”, illetve „bővített gyors befagyasztási eljárás”) (48). Az adatmegóvás csak bizonyos, bűncselekménnyel gyanúsított személyekkel kapcsolatos távközlési forgalmi és helymeghatározási adatok ideiglenes biztosítása vagy „befagyasztása”, amely adatok a későbbiekben bírósági engedéllyel rendelkező bűnüldöző hatóságok rendelkezésére bocsáthatók.

55.

Az értékelő jelentés a számítógépes bűnözésről szóló fenti egyezménnyel összefüggésben említi az adatmegóvást, de nem tartja nem megfelelőnek, mert „nem biztosítja a bizonyítékoknak a megóvásra vonatkozó határozatot megelőző megállapíthatóságát, nem teszi lehetővé nyomozás folytatását abban az esetben, ha az alany ismeretlen, és nem teszi lehetővé bizonyítékok gyűjtését például bűncselekmények áldozatainak vagy tanúinak mozgásáról” (49).

56.

Az európai adatvédelmi biztos tudomásul veszi, hogy adatmegóvási rendszer használata esetén kevesebb információ áll rendelkezésre, mint az adatmegőrzés széles körű rendszere esetében. Ez azonban pontosan az adatmegóvás célzottabb jellege miatt van – amiatt, hogy az adatmegóvás mind volumenét, mind pedig az általa érintett személyek számát tekintve a magánéletet kevésbé sértő eszköz. Az értékelésnek nemcsak a rendelkezésre álló adatokat, hanem a két rendszer által elért eltérő eredményeket is tekintetbe kellene vennie. Az európai adatvédelmi biztos úgy véli, az intézkedés alaposabb vizsgálata indokolt, sőt, feltétlenül szükséges. Ezt a hatásvizsgálat során, a következő hónapok folyamán el lehetne végezni.

57.

Ebben a vonatkozásban nem szerencsés, hogy a jelentés Következtetések c. részében a Bizottság elkötelezi magát amellett, hogy megvizsgálja, hogy az adatmegóvás uniós szintű megközelítése kiegészíthetné-e (nem pedig: felválthatná) az adatmegőrzést, és ha igen, akkor milyen módon (50). Az a lehetőség, hogy bármilyen típusú megőrzési rendszert kombináljanak az adatmegóvás különféle módjaihoz kapcsolódó eljárási biztosítékokkal, valóban további vizsgálatot érdemel. Az európai adatvédelmi biztos azonban azt ajánlja, hogy a Bizottság a hatásvizsgálat alatt is mérlegelje, hogy egy adatmegóvási rendszer vagy más alternatív eszközök teljesen vagy részben nem tudnák-e helyettesíteni a jelenlegi adatmegőrzési rendszert.

IV.2.   Az adatmegőrzési irányelvben szabályozott adatmegőrzés mindenképpen túlmegy a szükséges mértéken

58.

Az európai adatvédelmi biztos szerint az értékelő jelentésben szereplő információk nem tartalmaznak elégséges bizonyítékot az adatmegőrzési irányelvben megállapított adatmegőrzési intézkedés szükségességének igazolására. Az értékelő jelentés azonban mégis arra a következtetésre jut, hogy az adatvédelmi irányelv olyan módon szabályozza az adatmegőrzést, ami túlmegy a szükséges mértéken, vagy legalábbis nem gondoskodik arról, hogy az adatmegőrzést ne alkalmazzák ilyen módon. Ezzel kapcsolatban négy dolog emelhető ki.

59.

Először is, az intézkedés nem egyértelmű célja és az „illetékes nemzeti hatóságok” tág fogalma azt eredményezte, hogy a megőrzött adatokat túlságosan sokféle célra és túlságosan sok hatóság használhatja. Ezenkívül nincs következetesség a biztosítékokban és az adatokhoz való hozzáférés feltételeiben. Például a hozzáférést egyik tagállamban sem teszik függővé bíróság vagy más független hatóság előzetes jóváhagyásától.

60.

Másodszor, a kétéves maximális megőrzési idő a szükségesnél sokkal hosszabbnak tűnik. Az értékelő jelentésben közölt, több tagállamtól származó statisztikai adatok szerint a hozzáférési kérelmek túlnyomó többsége (86 %) legfeljebb hat hónapos adatokra vonatkozik (51). Ezenkívül tizenhat tagállam választott a nemzeti jogszabályaiban egyéves vagy ennél rövidebb megőrzési időt (52). Ezek alapján nagyon is úgy tűnik, hogy a kétéves maximális időszak sokkal hosszabb annál, ami a tagállamok többsége szerint szükségesnek tekinthető.

61.

Ezenkívül, mivel nincs az összes tagállamra érvényes egyetlen fix megőrzési idő, a nemzeti jogszabályok igen eltérően szabályozzák a kérdést, ami bonyodalmakat okozhat, mert nem mindig egyértelmű, hogy melyik nemzeti jogszabály alkalmazandó (az adatmegőrzésre vagy az adatvédelemre vonatkozó), amikor az üzemeltetők a gyűjtés helye szerinti tagállamtól eltérő tagállamban tárolják az adatokat.

62.

Harmadszor, a biztonsági szint nincs eléggé összehangolva. A 29. cikk alapján létrehozott munkacsoport 2010. júliusi jelentésének egyik fő következtetése az volt, hogy a különböző tagállamokban igen sokféle biztonsági intézkedés van életben. Úgy látszik, a Bizottság elégségesnek minősíti az irányelvben szereplő biztonsági intézkedéseket, mivel „a magánélet tiszteletben tartásának súlyos megsértésére […] nem volt példa” (53). A jelentésből azonban kitűnik, hogy a Bizottság csak a tagállami kormányokat kérdezte meg erről a témáról. A jelenlegi biztonsági szabályok és intézkedések megfelelőségének értékeléséhez szélesebb körű konzultáció és a visszaélések konkrétabb vizsgálata szükséges. Még ha a jelentéssel összefüggésben nem is említenek konkrét példákat a biztonsági szabályok megsértésére, az adatbiztonság megsértésének egyes tagállamokban előforduló esetei, valamint a forgalmi adatok és az elektronikus kommunikáció területén előforduló botrányok szemléletes figyelmeztetésül szolgálnak. Ezt a kérdést nem lehet félvállról venni, hiszen egy adatmegőrzési rendszer esetében a megőrzött adatok biztonsága kritikus fontosságú, ugyanis minden más biztosíték tiszteletben tartását is ez biztosítja (54).

63.

Negyedszer, a jelentésből nem egyértelmű, hogy a megőrzött adatok összes kategóriája feltétlenül szükséges volt-e. Csupán általános jelleggel különböztették meg a telefonos és internetes adatokat. Néhány tagállam az internetes adatokra vonatkozóan rövidebb megőrzési időt választott (55). Ebből azonban nem lehet általános következtetéseket levonni.

IV.3.   Az adatmegőrzési irányelvből hiányzik az előreláthatóság

64.

Az adatmegőrzési irányelv másik hiányossága az előreláthatóság hiányával kapcsolatos. Az előreláthatóság követelménye az EJEE 8. cikkének (2) bekezdésében és az Európai Unió Alapjogi Chartája 52. cikkének (1) bekezdésében foglalt általános előírásból fakad, miszerint a jogokba való beavatkozást törvénynek kell elrendelnie. Az EJEB szerint ez azt jelenti, hogy az intézkedésnek törvényi jogalappal kell rendelkeznie, és összeegyeztethetőnek kell lennie a jogállamisággal. Ez annyit jelent, hogy a jogszabály megfelelően hozzáférhető és előrelátható (56). A Bíróság is kiemelte az Österreichischer Rundfunk ügyben hozott döntésében, hogy a törvényt eléggé pontosan kell megszövegezni annak érdekében, hogy a polgárok magatartásukat hozzá tudják igazítani (57). A törvénynek kellően egyértelműen kell jeleznie az illetékes hatóságok jogkörének terjedelmét és a jogkör gyakorlásának módját (58).

65.

Az Európai Unió Alapjogi Chartájáról szóló bizottsági közleményben szereplő kérdéslistában is arra vonatkozik az egyik kérdés, hogy az alapjogok esetleges korlátozásait „pontosan és kiszámíthatóan” fogalmazták-e meg (59). A Bizottság a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségben folytatott információkezelés áttekintéséről szóló közleményében szintén kimondta, hogy a polgároknak „jogukban áll megismerni, hogy mely személyes adataikat, kik és milyen célból dolgozzák fel és cserélik ki” (60).

66.

Egy uniós irányelv esetében az alapjogoknak – köztük az előreláthatóság követelményének – való megfelelésért elsősorban az irányelvet nemzeti jogukban végrehajtó tagállamok a felelősek. Jól ismert követelmény, hogy a végrehajtás során tiszteletben kell tartani az alapvető jogokat (61).

67.

A Bizottság az értékelő jelentésben is kiemeli, hogy az irányelv „önmagában nem biztosítja azt, hogy a megőrzött adatokat a magánélet tiszteletben tartásához és a személyes adatok védelméhez való jognak megfelelően tárolják, nyerjék vissza vagy használják fel”. Emlékeztet arra, hogy „a tagállamok felelnek ezeknek a jogoknak a biztosításáért” (62).

68.

Az európai adatvédelmi biztos azonban úgy véli, hogy egy uniós irányelvnek önmagában is bizonyos mértékig meg kell felelnie az előreláthatóság követelményének. Vagy, átfogalmazva a Bíróság Lindqvist-ügyben hozott ítéletének szövegét, az irányelv által körvonalazott rendszerből „nem hiányozhat az előreláthatóság” (63). Ez különösen így van egy olyan uniós intézkedés esetében, amely előírja a tagállamoknak, hogy nagyméretekben avatkozzanak be a polgárok magánélethez és személyes adataik védelméhez való jogába. Az európai adatvédelmi biztos úgy ítéli meg, hogy az EU felelős azért, hogy legalább egyértelműen meghatározott célt írjon elő, és világosan jelezze, ki és milyen feltételekkel kaphat hozzáférést az adatokhoz.

69.

Ezt az álláspontot a Lisszaboni Szerződéssel létrejött új jogi háttér is támogatja, ami – ahogy fentebb kifejtettük – bővítette az EU hatáskörét a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés területén, és erősebb uniós elkötelezettséget hozott létre az alapvető jogok tiszteletben tartása iránt.

70.

Az európai adatvédelmi biztos emlékeztet arra, hogy a meghatározott cél követelménye és az e céllal bármilyen módon összeegyeztethetetlen későbbi adatfeldolgozás tilalma („célhoz kötöttség elve”) a személyes adatok védelme szempontjából alapvető fontosságú, ahogyan azt az Európai Unió Alapjogi Chartájának 8. cikke is megerősíti (64).

71.

Az értékelő jelentés tanúsága szerint az a döntés, hogy a tagállamokra hagyták annak pontos meghatározását, hogy mi minősül „súlyos bűncselekménynek”, majd pedig mi tekintendő „illetékes hatóságnak”, azt eredményezte, hogy az adatokat igen sokféle célra használták fel (65).

72.

A Bizottság kijelenti, hogy „[a] legtöbb, jogszabályt átültető tagállam a jogszabályai értelmében lehetővé teszi a megőrzött adatoknak az irányelv hatályán túlmutató felhasználását és elérését, ideértve általában véve a bűncselekmények megelőzését és leküzdését, valamint az emberi élet kockáztatását” (66). A tagállamok kihasználják az elektronikus adatvédelmi irányelv 15. cikkének (1) bekezdésében nyitva hagyott „jogi kiskaput” (67). A Bizottság úgy véli, hogy ebben a helyzetben nem lehet megfelelően gondoskodni „az előreláthatóságról, amely a magánélet tiszteletben tartásához való jogot korlátozó jogalkotási intézkedések esetében követelmény” (68).

73.

Ilyen körülmények között nem jelenthető ki, hogy az adatmegőrzési irányelv önmagában – különösen az elektronikus adatvédelmi irányelvvel együtt – biztosítja azt az egyértelműséget, ami uniós szinten az előreláthatóság elvének teljesítéséhez szükséges.

V.   TOVÁBBI TEENDŐK: MINDEN LEHETŐSÉGET MEG KELL VIZSGÁLNI

74.

Az előző részben foglalt elemzés alátámasztja azt a következtetést, hogy az adatmegőrzési irányelv nem felel meg a magánélet védelméhez és az adatvédelemhez való jog által meghatározott követelményeknek. Egyértelmű tehát, hogy az adatmegőrzési irányelv nem maradhat fenn a jelenlegi formájában. Ezzel kapcsolatban a Bizottság helyesen javasolja a jelenlegi adatmegőrzési keret felülvizsgálatát (69).

75.

Mielőtt azonban javaslatot tenne az irányelv átdolgozott változatára,

a)

a hatásvizsgálat során a Bizottságnak további gyakorlati bizonyítékokat kell gyűjtenie a tagállamoktól annak érdekében, hogy szemléltesse az adatmegőrzés, mint uniós jogi intézkedés szükségességét.

b)

Ha a tagállamok többsége szükségesnek ítéli az adatmegőrzést, minden ilyen tagállamnak mennyiségi és minőségi bizonyítékokat kell nyújtania a Bizottságnak ennek szemléltetésére.

c)

Azon tagállamoknak, amelyek elleneznek egy ilyen adatmegőrzési intézkedést, tájékoztatniuk kell erről a Bizottságot, hogy lehetővé tegyék a kérdés szélesebb körű értékelését.

76.

A hatásvizsgálat keretében ezenkívül meg kell vizsgálni, hogy alternatív, a magánéletet kevésbé sértő eszközök is hasonló eredményre vezethettek volna, illetve vezethetnének. Ezt a Bizottságnak kellene kezdeményeznie, szükség esetén külső szakértői támogatással.

77.

Az európai adatvédelmi biztos örömmel nyugtázza, hogy a Bizottság a hatásvizsgálat folyamán az összes érdekelt féllel konzultációt hirdetett (70). Ezzel kapcsolatban az európai adatvédelmi biztos bátorítja a Bizottságot, hogy találjon módot a polgárok közvetlen bevonására.

78.

Ki kell emelni, hogy a szükségesség értékelése és alternatív, a magánéletet kevésbé sértő eszközök vizsgálata csak tisztességesen, a jövőbeli irányelvre vonatkozó összes lehetőség nyitva hagyásával végezhető el. Ezzel kapcsolatban úgy tűnik, a Bizottság kizárja az irányelv hatályon kívül helyezésének lehetőségét – akár önmagában, akár egy másik, célzottabb uniós intézkedésre irányuló javaslattal kombinálva. Az európai adatvédelmi biztos ezért felhívja a Bizottságot, hogy a hatásvizsgálatban is alaposan mérlegelje ezeket a lehetőségeket.

79.

Csak akkor lehet egy jövőbeli adatmegőrzési irányelvet mérlegelni, ha a belső piac és a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés szempontjából megegyezés van az uniós szabályok szükségességéről, és a hatásvizsgálat során az EU által támogatott és szabályozott adatmegőrzés szükségessége kellőképpen igazolható, amibe az alternatív intézkedések alapos mérlegelése is beletartozik.

80.

Az európai adatvédelmi biztos nem tagadja, hogy a megőrzött adatok bűnüldözési célokra rendkívül értékesek, és egyes esetekben döntő szerepük lehet. A német Bundesverfassungsgerichthez hasonlóan az európai adatvédelmi biztos sem zárja ki, hogy bizonyos, igen szigorú feltételek mellett egy, a távközlési adatok megőrzésére irányuló, jól definiált kötelezettség indokolt lehet (71).

81.

Egy jövőbeli uniós adatmegőrzési eszköznek tehát a következő alapkövetelményeknek kell megfelelnie:

Átfogónak kell lennie, és valóban össze kell hangolnia az adatmegőrzési kötelezettségre, valamint az adatok illetékes hatóságok általi hozzáférésére és további felhasználására vonatkozó szabályokat.

Kimerítőnek kell lennie, ami azt jelenti, hogy egyértelmű és pontos célja van, és az elektronikus adatvédelmi irányelv 15. cikkének (1) bekezdése által nyitott jogi kiskaput bezárják.

Arányosnak kell lennie, és nem terjedhet túl a szükséges mértéken (ezzel kapcsolatban lásd a fenti IV.2. részben közölt észrevételeket).

82.

Nyilvánvaló, hogy az európai adatvédelmi biztos az adatmegőrzésre vonatkozó minden jövőbeli javaslatot gondosan ellenőriz majd az említett alapfeltételekre figyelemmel.

VI.   KÖVETKEZTETÉS

83.

Az európai adatvédelmi biztos örömmel nyugtázza, hogy bár az adatmegőrzési irányelv 14. cikke szigorúan véve nem írja elő, a Bizottság az irányelv alapvető jogokat érintő vonatkozásait is figyelembe vette az értékelő jelentésben.

84.

Az értékelő jelentés tanúsága szerint az irányelv nem töltötte be fő célját, azaz az adatmegőrzéssel kapcsolatos nemzeti jogszabályok harmonizálását. A harmonizáció hiánya minden érintett fél – a polgárok, a gazdasági szereplők és a bűnüldöző hatóságok – számára egyaránt káros.

85.

Az értékelő jelentés alapján megállapítható, hogy az adatmegőrzési irányelv a következő okokból nem felel meg a magánélet védelméhez és az adatvédelemhez való jog által meghatározott követelményeknek:

az adatmegőrzési irányelvben szabályozott adatmegőrzés szükségessége nem kellően igazolt,

az adatmegőrzést a magánéletet kevésbé sértő módon is lehetett volna szabályozni,

az adatmegőrzési irányelvből hiányzik az előreláthatóság.

86.

Az európai adatvédelmi biztos felhívja a Bizottságot, hogy alaposan mérlegelje a hatásvizsgálatban szereplő összes lehetőséget, beleértve az irányelv hatályon kívül helyezését is – akár önmagában, akár egy másik, célzottabb uniós intézkedésre irányuló javaslattal kombinálva.

87.

Csak akkor lehet egy jövőbeli adatmegőrzési irányelvet mérlegelni, ha a belső piac és a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés szempontjából megegyezés van az uniós szabályok szükségességéről, és a hatásvizsgálat során az EU által támogatott és szabályozott adatmegőrzés szükségessége kellőképpen igazolható, amibe az alternatív intézkedések alapos mérlegelése is beletartozik. Egy ilyen eszköznek meg kell felelnie a következő alapkövetelményeknek:

Átfogónak kell lennie, és valóban össze kell hangolnia az adatmegőrzési kötelezettségre, valamint az adatok illetékes hatóságok általi hozzáférésére és további felhasználására vonatkozó szabályokat.

Kimerítőnek kell lennie, ami azt jelenti, hogy egyértelmű és pontos célja van, és az elektronikus adatvédelmi irányelv 15. cikkének (1) bekezdése által nyitott jogi kiskaput bezárják.

Arányosnak kell lennie, és nem terjedhet túl a szükséges mértéken.

Kelt Brüsszelben, 2011. május 31-én.

Peter HUSTINX

európai adatvédelmi biztos


(1)  HL L 281., 1995.11.23., 31. o.

(2)  HL L 201., 2002.7.31., 37. o., módosította a 2009. november 25-i 2009/136/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, HL L 337., 2009.12.18., 11. o.

(3)  HL L 8., 2001.1.12., 1. o.

(4)  COM(2011) 225 végleges.

(5)  Az adatmegőrzési irányelvet (2006/24/EK irányelv) 2006. március 15-én fogadták el, és 2006-ban tették közzé a Hivatalos Lapban (HL L 105., 2006.4.13., 54. o.). A jelentés kiadásának határideje 2010. szeptember 15. volt, lásd az adatmegőrzési irányelv 14. cikkének (1) bekezdését.

(6)  Lásd az értékelő jelentés 1. oldalát.

(7)  Lásd pl. az Emberi Jogok Európai Bíróságának az S. és Marper kontra Egyesült Királyság ügyekben (30562/04. és 30566/04. sz. ügy) hozott 2008. december 4-i ítélete 67. pontját.

(8)  Lásd az A-82. sz. Malone kontra Egyesült Királyság ügyben az EJEB 1984. augusztus 2-án hozott ítéletének 84. pontját.

(9)  Lásd az európai adatvédelmi biztos 2005. szeptember 26-i véleményét (HL C 298., 2005.11.29., 1 o.). A Bizottság által 2010 decemberében szervezett konferencián az európai adatvédelmi biztos úgy említette ezt az eszközt, mint „az EU által valaha elfogadott, mértékét és az érintett személyek számát tekintve a magánélet védelmét a leginkább támadó eszközt”, lásd az adatvédelmi biztos 2010. december 3-i beszédét, megtalálható az európai adatvédelmi biztos weboldalán: (http://www.edps.europa.eu) a „Publications” >> „Speeches & Articles” >> „2010” pont alatt.

(10)  Ezzel kapcsolatban lásd a civilszervezetek egy nagy csoportja által Malmström, Reding és Kroes biztosoknak írt, 2010. június 22-i levelet: (http://www.vorratsdatenspeicherung.de/images/DRletter_Malmstroem.pdf).

(11)  Lásd az európai adatvédelmi biztos 9. lábjegyzetben említett véleményét.

(12)  Lásd még a Bizottság 2008. március 25-i határozatát (HL L 111., 2008.4.23., 11. o.).

(13)  Lásd a 2010. július 13-i 172. sz. munkadokumentumot, 1/2010. sz. jelentés a második közös végrehajtási intézkedésről.

(14)  Lásd az EB C-301/06. sz. Írország kontra Parlament és Tanács ügyet, 2009. február 10. Lásd még a 29. pontot alább.

(15)  2005. évi véleményében az európai adatvédelmi biztos már hangsúlyozta az eszköz értékelésére irányuló kötelezettség fontosságát (lásd a 9. lábjegyzetet, 72–73. pont).

(16)  Lásd a 9. lábjegyzetben említett 2010. december 3-i beszédet.

(17)  COM(2010) 385 (2010. július 20.), A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségben folytatott információkezelés áttekintése, 24. o. E közleménnyel kapcsolatban lásd az európai adatvédelmi biztos 2010. szeptember 30-i véleményét az európai adatvédelmi biztos weboldalán: (http://www.edps.europa.eu) a „Consultation” >> „Opinions” >> „2010” pont alatt.

(18)  Lásd az értékelő jelentés 32. oldalát.

(19)  L. 2. lábjegyzet.

(20)  Lásd az elektronikus adatvédelmi irányelv 5. cikkét.

(21)  Lásd az elektronikus adatvédelmi irányelv 6. és 9. cikkét.

(22)  Lásd még a 29. cikk alapján létrehozott munkacsoportot a 2010. július 13-i jelentésben, 13. lábjegyzet, 1. o.

(23)  Lásd az értékelő jelentés 4. oldalát. Ezzel kapcsolatban lásd még az adatmegőrzési irányelv 12. preambulumbekezdését.

(24)  Lásd a 9. lábjegyzetben említett 2010. december 3-i beszédet, 4. o.

(25)  Az uniós adatmegőrzési szabályokra vonatkozó első javaslat (egy kerethatározat) a korábbi EU-Szerződésen alapult, az Egyesült Királyság, Franciaország, Írország és Svédország terjesztette elő. Lásd a 2004. április 28-i 8958/04. sz. tanácsi dokumentumot. Ezt a javaslatot az EK-Szerződésen alapuló bizottsági javaslat követte. Lásd a 2005. szeptember 21-i COM(2005) 438 dokumentumot.

(26)  Ez az érv a Bíróság ún. PNR-ügyekben hozott ítéletén alapszik, lásd Bíróság, C-317/05. és C-318/04. sz. ügyek, Parlament kontra Tanács és Bizottság, 2006. május 30.

(27)  Lásd az EB C-301/06. sz. Írország kontra Parlament és Tanács ügyet, EB, 2009. február 10., 82–83. pont.

(28)  Lásd a 2005-ös véleményt, 80. pont. Ezzel kapcsolatban lásd még e vélemény IV.3. részét.

(29)  Lásd az értékelő jelentés 31. oldalát.

(30)  Lásd az EUSZ 6. cikkének (1) bekezdését.

(31)  COM(2010) 573, 2010. október 19., A Bizottság közleménye az Európai Unió Alapjogi Chartájának hatékony végrehajtására irányuló stratégiáról, 4. o.

(32)  Lásd az értékelő jelentés 31. oldalát.

(33)  Lásd az értékelő jelentés 31. oldalát.

(34)  Lásd az európai adatvédelmi biztos 2005. évi véleményét. Lásd még a 10. lábjegyzetben említett, civilszervezetek egy nagy csoportja által írt 2010. június 22-i levelet.

(35)  COM(2005) 438, 2005. szeptember 21., 3. o.

(36)  Lásd a 2005. évi vélemény 17–22. pontját.

(37)  Lásd a 9. lábjegyzetben említett 2010. december 3-i beszédet.

(38)  Az idézetek az értékelő jelentés 23., illetve 31. oldaláról valók.

(39)  Lásd az értékelő jelentés 31. oldalát.

(40)  Csehország, Szlovénia, az Egyesült Királyság, Németország, Lengyelország, Finnország, Hollandia, Írország és Magyarország.

(41)  A szükségesség és arányosság elvével kapcsolatban lásd még az európai adatvédelmi biztos 2011. március 25-i véleményét az EU PNR-javaslatáról; megtalálható az európai adatvédelmi biztos weboldalán: (http://www.edps.europa.eu) a „Consultation” >> „Opinions” >> „2011” pont alatt.

(42)  Lásd még az értékelő jelentés 5. oldalát.

(43)  Lásd az értékelő jelentés 24. oldalát.

(44)  Lásd az értékelő jelentés 25. oldalát.

(45)  Lásd az értékelő jelentés 31. oldalát.

(46)  EB, 2010. november 9., a C-92/09. és C-93/09. sz. Volker und Markus Schecke egyesített ügyek.

(47)  EB, Schecke-ítélet, 81. pont.

(48)  A „gyors befagyasztási eljárás” konkrét gyanúsítottal kapcsolatos forgalmi és helymeghatározási adatok „befagyasztása” a bírósági engedély keltétől kezdődően. A „bővített gyors befagyasztási eljárás” az üzemeltetők által számlázási és továbbítási célokra már kezelt adatok „befagyasztását” is magában foglalja.

(49)  Lásd az értékelő jelentés 5. oldalát.

(50)  Lásd az értékelő jelentés 32. oldalát.

(51)  Lásd az értékelő jelentés 22. oldalát. 12 %-uk hat-tizenkét hónapos adatokra, 2 %-uk pedig egyévesnél régebbi adatokra vonatkozik.

(52)  Lásd az értékelő jelentés 14. oldalát.

(53)  Lásd az értékelő jelentés 30. oldalát.

(54)  Ezzel kapcsolatban lásd még az adatvédelmi biztos 2005. évi véleményének 29–37. pontját. Lásd még a helyettes biztos 2011. május 4-i beszédét, amely megtalálható az európai adatvédelmi biztos weboldalán: (http://www.edps.europa.eu) a „Publications” >> „Speeches & Articles” >> „2011” pont alatt.

(55)  Lásd az értékelő jelentés 14. oldalát.

(56)  Lásd EJEB, a 7. lábjegyzetben említett S. és Marper ügy, 151. pont.

(57)  EB, 2003. május 20., C-465/00. sz. Österreichischer Rundfunk-ítélet 77. pontja, és EJEB, a 7. lábjegyzetben említett S. és Marper-ítélet 95. pontja.

(58)  Lásd EJEB, a 8. lábjegyzetben említett Malone-ítélet 66–68. pontja.

(59)  A 31. lábjegyzetben említett COM(2010) 573, 5. o.

(60)  A 17. lábjegyzetben említett COM(2010) 385, 3. o.

(61)  Lásd például az EB Lindqvist-ügyben hozott 2003. november 6-i ítéletének 87. pontját.

(62)  Lásd az értékelő jelentés 31. oldalát.

(63)  EB, a Lindqvist-ügyben hozott ítélet 84. pontja.

(64)  Lásd még a 95/46/EK irányelv 6. cikkét.

(65)  Lásd az értékelő jelentés 8. oldalát.

(66)  Lásd az értékelő jelentés 8. oldalát.

(67)  A kérdés tárgyalását lásd a fenti 24. pontban is.

(68)  Lásd az értékelő jelentés 9. és 15. oldalát.

(69)  Lásd az értékelő jelentés 32–33. oldalát.

(70)  Lásd az értékelő jelentés 32–33. oldalát.

(71)  Lásd Bundesverfassungsgericht, 1 BvR 256/08.


23.9.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 279/11


Az európai adatvédelmi biztos véleménye az Európai Csaláselleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról szóló 1073/1999/EK rendelet módosításáról és az 1074/1999/Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról

2011/C 279/02

AZ EURÓPAI ADATVÉDELMI BIZTOS,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 16. cikkére,

tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájára és különösen annak 7. és 8. cikkére,

tekintettel a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1),

tekintettel a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (2), és különösen annak 28. cikke (2) bekezdésére,

ELFOGADTA A KÖVETKEZŐ VÉLEMÉNYT:

1.   BEVEZETÉS

1.

2011. március 17-én a Bizottság az Európai Csaláselleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról szóló 1073/1999/EK rendelet módosításáról és az 1074/1999/Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatot fogadott el (a továbbiakban: a javaslat).

1.1.   Egyeztetés az európai adatvédelmi biztossal

2.

A Tanács 2011. április 8-án elküldte a javaslatot az európai adatvédelmi biztosnak. Az európai adatvédelmi biztos arra irányuló kérésként értelmezi ezt a közlést, hogy a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK rendelet (a továbbiakban: a 45/2001/EK rendelet) 28. cikke (2) bekezdésében foglaltak szerint adjon tájékoztatást a közösségi intézményeknek és szerveknek. Az európai adatvédelmi biztos üdvözli, hogy a javaslat a preambulumában kifejezetten utal erre az egyeztetésre.

3.

A javaslat az 1073/1999/EK rendelet 1–14. cikkének módosítására, valamint 15. cikkének törlésére irányul. Az Európai Csaláselleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról szóló, 1999. május 25-i 1074/1999/Euratom tanácsi rendeletet várhatóan hatályon kívül helyezik.

4.

A Bizottság már korábban (3), a javaslat elfogadása előtt lehetőséget nyújtott az európai adatvédelmi biztosnak, hogy közölje informális észrevételeit. Az európai adatvédelmi biztos üdvözli a folyamat nyíltságát, ami hozzájárult ahhoz, hogy a szöveget adatvédelmi szempontból már egy korai szakaszban tökéletesítsék. Egyes észrevételeket valóban figyelembe vettek a javaslatban.

5.

Ez az új szöveg hosszú felülvizsgálati eljárás eredménye. A Bizottság 2006-ban az 1073/1999/EK rendelet módosítására vonatkozóan javaslatot nyújtott be. A jogalkotási javaslat „a Hivatal nagyobb működési hatékonyságának és jobb irányításának megteremtésére” összpontosított.

6.

Ezt a korábbi javaslatot együttdöntési eljárás keretében a Tanácsban és az Európai Parlamentben is megvitatták. Az európai adatvédelmi biztos 2007 áprilisában adta ki véleményét, benne számos észrevétellel, amelyek arra irányultak, hogy jobban összhangba hozzák a javaslat szövegét a 45/2001/EK rendeletben foglalt adatvédelmi szabályokkal (4). A Parlament 2008. november 20-án első olvasatban állásfoglalást fogadott el (5) a javaslat körülbelül száz módosításáról.

7.

A Tanács cseh elnökségének (2009. január–június) kérésére a Bizottság 2010 júliusában naprakész vitaanyagot nyújtott be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a Hivatal reformjáról. 2010 októberében az Európai Parlament üdvözölte a vitaanyagot, és felkérte a Bizottságot, hogy ismét foglalkozzon a jogalkotási eljárással. A Tanács 2010. december 6-án következtetéseket fogadott el a Bizottság által előterjesztett vitaanyagról. Az OLAF Felügyelő Bizottsága véleményével hozzájárult a vitaanyagról, valamint az alapvető jogoknak és eljárási garanciáknak az OLAF által folytatott vizsgálatok során való tiszteletben tartásáról zajló eszmecseréhez. A Bizottság ezt követően előterjesztette az új javaslatot.

1.2.   A javaslat jelentősége és az európai adatvédelmi biztos véleménye

8.

A javaslat olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyek erős hatást gyakorolnak az egyének jogaira. Az OLAF továbbra is gyűjt és feldolgoz bűncselekmény gyanújára, bűncselekményekre, büntetőítéletekre vonatkozó érzékeny adatokat, valamint olyan információkat, amelyek arra szolgálhatnak, hogy egyéneket kizárjanak valamely jogból, kedvezményből vagy szerződésből, amennyiben ezen információk külön kockázatot jelentenek az érintettek jogaira és szabadságaira. A személyes adatok védelméhez való alapvető jog nemcsak önmagában fontos, hanem szorosan kapcsolódik más alapvető jogokhoz is, mint pl. a megkülönböztetés tilalma és a tisztességes eljáráshoz való jog, beleértve a védelemhez való jogot az OLAF által lefolytatott vizsgálatok során. A tisztességes eljárás tiszteletben tartása hatással van a bizonyítékok érvényességére, és az OLAF-nak – elszámoltathatóságának megerősítése érdekében – prioritásként kell azt kezelnie. Ezért fontos biztosítani, hogy az OLAF vizsgálatainak lefolytatása során az alapvető jogokat – beleértve az eljárásba bevont személyek adatvédelemhez és a magánélet védelméhez való jogát – megfelelően garantálják.

1.3.   A javaslat főbb elemei

9.

A javaslat deklarált célja az OLAF hatékonyságának, eredményességének és elszámoltathatóságának növelése – vizsgálati függetlenségének megőrzése mellett. Ezt a célt elsősorban a következők útján érné el: i. az együttműködés és információcsere fokozása más uniós intézményekkel, hivatalokkal, szervekkel, ügynökségekkel és tagállamokkal; ii. a vizsgálatok tekintetében a de minimis megközelítés (6) finomhangolása; iii. az eljárási garanciák erősítése az OLAF által vizsgált személyek tekintetében; iv. az információcserét lehetővé tevő igazgatási megállapodások kötésének engedélyezése az OLAF számára az Europollal, az Eurojusttal, harmadik országok illetékes hatóságaival, valamint nemzetközi szervezetekkel, és v. a Felügyelő Bizottság nyomon követési szerepének pontosítása.

10.

Az európai adatvédelmi biztos támogatja a tervezett módosítások céljait, és ezzel kapcsolatban üdvözli a javaslatot. Különösen méltányolja az új 7a. cikk bevezetését, amely a magánszemélyeknek biztosított eljárási garanciákkal foglalkozik. A magánszemélyek személyes adataik védelméhez és magánéletük tiszteletben tartásához való jogával kapcsolatban az európai adatvédelmi biztos úgy véli, hogy a javaslat egészében véve javít a jelenlegi helyzeten. Az európai adatvédelmi biztos különösen üdvözli, hogy a javaslat kifejezetten elismeri az érintetteket a 45/2001/EK rendelet 11. és 12. cikke alapján megillető jogok fontosságát (7).

11.

Az általánosan kedvező benyomás ellenére az európai adatvédelmi biztos ugyanakkor úgy véli, hogy a javaslaton adatvédelmi szempontból javítani lehetne, célkitűzései veszélyeztetése nélkül. Az európai adatvédelmi biztos különösen azt tartja aggályosnak, hogy a javaslatot az OLAF vizsgálatai körében gyűjtött személyes adatok feldolgozására vonatkozó lex specialisnak lehet tekinteni, amely elsőbbséget élvezne a 45/2001/EK rendeletben foglalt általános adatvédelmi keret alkalmazásával szemben. Ennélfogva fennáll a veszélye, hogy a javaslatban foglalt adatvédelmi előírásokat ex contrario a 45/2001/EK rendeletben foglaltaknál alacsonyabb szintűként értelmezik, a javaslatban vagy az indokolásban feltüntetett minden külön indoklás nélkül.

12.

Ennek elkerülése érdekében a következő szakaszok elemzik a javaslatot, ismertetve egyrészt a hiányosságokat, másrészt konkrét javaslatokat téve azok orvosolására. Ezen elemzés csak azokra a rendelkezésekre terjed ki, amelyek közvetlen hatással vannak az adatvédelemre, konkrétan az 1. cikk (8), (9), (10), (11) és (12) bekezdésére, amelyek a 7a., a 7b., a 8., a 9., a 10. és a 10a. cikk beillesztésére, illetve módosítására vonatkoznak.

2.   A JAVASLAT ELEMZÉSE

2.1.   Háttér-információk

13.

Az OLAF-ot 1999-ben hozták létre (8) azzal a céllal, hogy biztosítsa az Unió pénzügyi érdekeinek és az adófizetők pénzének védelmét a csalással, a korrupcióval és bármely más jogellenes tevékenységgel szemben. A Hivatal a Bizottsághoz tartozik, de tőle függetlenül működik. Az OLAF (különösen a tagállamokban vagy harmadik országokban) külső (9) és (az uniós intézményeken, szerveken, hivatalokon és ügynökségeken belül) belső vizsgálatokat (10) végez, amelyek célja az Európai Unió pénzügyi érdekeit károsító csalás és más jogellenes cselekedetek elleni küzdelem.

14.

Ezenfelül az OLAF jogosult i. a külső vizsgálatok lefolytatása alkalmával feltárt információt az érintett tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságai számára továbbítani; ii. a feltehetően büntetőeljárást eredményező vizsgálatok lefolytatása alkalmával megszerzett információt a nemzeti igazságügyi hatóságok számára továbbítani, és iii. a belső vizsgálatok lefolytatása alkalmával megszerzett információt az érintett intézmény, szerv, hivatal vagy ügynökség számára továbbítani (11).

15.

Az OLAF szorosan együttműködhet az Eurojusttal (12) és az Europollal (13) is törvényes feladatának ellátása, azaz a csalások, a korrupció és az Unió pénzügyi érdekeit károsító minden más jogellenes cselekedet elleni küzdelem céljából. Ebben az összefüggésben az Europol (14) és az Eurojust (15) operatív, stratégiai vagy technikai információkat, többek között személyes adatokat is megoszthat az OLAF-fal.

16.

Az 1073/1999/EK rendelet értelmében az OLAF az Unió és a harmadik országok közötti hatályos együttműködési megállapodások rendelkezéseivel összhangban ezekben a harmadik országokban is végezhet vizsgálatokat. Az uniós költségvetés kárára elkövetett jogellenes tevékenységekre az Európai Unión kívül is sor kerülhet, például az Európai Unió által a fejlődő országoknak, a tagjelölt vagy más kedvezményezett országoknak nyújtott külső segélyek, illetve a vámjogi szabályok megsértése tekintetében. Ezért e jogsértések eredményes feltárása és kezelése érdekében harmadik országokban is szükség van az OLAF által végzett helyszíni vizsgálatokra. A nemzetközi együttműködés és következésképpen az adatcsere jelentőségét szemléltetendő, az Európai Unió jelenleg több mint 50, a vámügyekkel kapcsolatos kölcsönös igazgatási segítségnyújtásról szóló megállapodás részese, amelyeket többek között olyan nagy kereskedelmi partnerekkel kötött, mint Kína, az Amerikai Egyesült Államok, Japán, Törökország, az Orosz Föderáció és India.

17.

Az európai adatvédelmi biztos az utóbbi években több ízben is foglalkozott a 45/2001/EK rendeletnek az OLAF tevékenységei során történő végrehajtásával. A javaslat tárgyát illetően (az OLAF vizsgálatai) érdemes megemlíteni az OLAF belső vizsgálataival kapcsolatos előzetes ellenőrzésre vonatkozó értesítésről szóló, 2006. június 23-i véleményt (16); a külső vizsgálatokkal kapcsolatos előzetes ellenőrzésre vonatkozó értesítésről szóló, 2007. október 4-i véleményt (17) és a Felügyelő Bizottság tevékenységeihez kapcsolódóan a vizsgálati feladatkör végrehajtásának rendszeres ellenőrzésével kapcsolatos előzetes ellenőrzésre vonatkozó értesítésről szóló, 2007. július 19-i véleményt (18).

2.2.   A magánélet védelme és hatásvizsgálat

18.

Sem a javaslat, sem a hozzá tartozó indokolás nem utal a javaslat adatvédelmi szabályokra gyakorolt hatására. Ezenfelül magánélet- és adatvédelmi hatásvizsgálatról sem tesz említést. Kétségtelenül növelné a javaslat átláthatóságát és javítaná annak átfogó értékelését, ha feltüntetnék benne, miképpen mérlegelték az adatvédelmi következményeket. Az európai adatvédelmi biztos számára meglepő, hogy az indokolásban egyáltalán nem szerepel „Az érdekeltekkel folytatott konzultációk eredményei és hatásvizsgálatok” című fejezet.

2.3.   A 45/2001/EK rendelet alkalmazása

19.

Amint azt a 2006. évi javaslatról szóló korábbi véleményében is jelezte (19), az európai adatvédelmi biztos üdvözli, hogy a javaslat elismeri, hogy a 45/2001/EK rendelet az OLAF által végzett valamennyi adatfeldolgozási tevékenység során alkalmazandó. A 8. cikk (4) bekezdésének új szövegezése különösen (20) egyértelműen utal a rendeletnek az OLAF különböző tevékenységeiben játszott szerepére. Ez aktualizálja az 1073/1999/EK rendelet szövegét, amely az adatvédelmi kötelezettségek tekintetében csak a 95/46/EK irányelvre hivatkozott.

20.

A 8. cikk (4) bekezdésének záró mondata az adatvédelmi tisztviselő kinevezésére vonatkozó követelmény végrehajtásáról rendelkezik: „A Hivatal a 45/2001/EK rendelet 24. cikkével összhangban adatvédelmi tisztviselőt nevez ki.” Az európai adatvédelmi biztos üdvözli ezt a kiegészítést is, amely hivatalossá teszi az OLAF adatvédelmi tisztviselőjének tényleges kinevezését.

21.

Az európai adatvédelmi biztos ugyanakkor aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a javasolt szövegben az adatvédelmi előírások végrehajtása nem áll maradéktalanul összhangban a rendelet követelményeivel, ami aggályokat vet fel a szöveg megfelelőségével kapcsolatban. Ezt a kérdést az alábbi bekezdések részletesen tárgyalják.

3.   KONKRÉT ÉSZREVÉTELEK

3.1.   Az OLAF és az alapvető jogok, többek között az adatvédelmi elvek tiszteletben tartása

22.

Az OLAF vizsgálatai súlyosan érinthetik az egyének alapvető jogait. Amint azt a Bíróság a Kadi-ügyben hozott ítéletében jelezte (21), ezek a jogok a közösségi jogrend szerint védettek. Még pontosabban, a Bíróság a Schecke-ügyben hozott ítéletében (22) az Európai Unió Alapjogi Chartájára (a továbbiakban: a Charta) (23) és különösen annak 8. és 52. cikkére hivatkozva hangsúlyozza, hogy a személyes adatok védelméhez való jog csak abban az esetben korlátozható, ha a korlátozásra a törvény által, e jogok lényeges tartalmának, valamint az arányosság elvének tiszteletben tartásával kerül sor, és ha az az Európai Unió általános érdekű célkitűzéseit szolgálja. Az európai adatvédelmi biztos rendkívül fontosnak tartja, hogy az OLAF tevékenységei során tiszteletben tartsák az alapvető jogokat.

23.

A javaslat (13) preambulumbekezdése tisztázza, hogy a vizsgálatok által érintett személyek alapvető jogait mindig tiszteletben kell tartani, különösen a folyamatban lévő vizsgálatokra vonatkozó információk nyújtásakor. Ezt követően a preambulumbekezdés kiemeli, hogy a vizsgálatokat mindig bizalmasan, az érintett személyek törvény által biztosított jogait, az igazságügyi eljárásokra vonatkozó nemzeti rendelkezéseket, és mindenekfelett az adatvédelemre vonatkozó uniós jogot tiszteletben tartva kell lebonyolítani. Kimondja, hogy az információcserére az arányosság elve és a megismerés szükségességének elve alkalmazandó.

24.

Ez a preambulumbekezdés a jelek szerint mind ratione personae (kizárólag a vizsgálatok által érintett személyek), mind ratione materiae (kizárólag az információcsere) korlátozza az alapvető jogok alkalmazhatóságát. Ennek alapján fennáll a szöveg helytelen értelmezésének veszélye, amely szerint az OLAF tevékenységei során az alapvető jogok „korlátozott” módon érvényesülnek (24).

25.

Az európai adatvédelmi biztos ezért a téves értelmezés elkerülése érdekében a preambulumbekezdés megfogalmazásának módosítását javasolja: a szöveg értelmében „a vizsgálatok által érintett személyek” alapvető jogait mindig tiszteletben kell tartani. Mivel az OLAF nem csak a vizsgálatok által érintett személyekkel (a továbbiakban: gyanúsítottak), hanem informátorokkal (egy lehetséges vagy tényleges ügyről információval szolgáló személyek), belső jelentéstevőkkel (25) (az uniós intézményeknél dolgozók, akik jelentést tesznek az OLAF-nak egy lehetséges vagy tényleges ügyhöz kapcsolódó tényekről) és tanúkkal is kapcsolatban áll, a rendelkezésben átfogóbban kellene meghatározni azon „személyek” körét, akik élhetnek alapvető jogaikkal.

26.

Ezenkívül a (13) preambulumbekezdés kifejezetten az „információcserével” összefüggésben foglalkozik az alapvető jogok tiszteletben tartásával. Az alapvető jogokon és a bizalmas eljáráson túl megemlíti, hogy „a vizsgálatok során továbbított vagy kapott információkat az adatvédelemre vonatkozó uniós jognak megfelelően kell kezelni”. A mondat elhelyezése értelemzavaró lehet, ezért azt külön preambulumbekezdésbe kellene foglalni, tisztázva ezzel, hogy az adatvédelemi jogszabályoknak való megfelelés független és különálló követelmény, amely nem csupán az információcserére vonatkozik.

27.

Az európai adatvédelmi biztos üdvözli, hogy a vizsgálatok során nyújtott eljárási garanciáknak külön cikket szenteltek – ez a 7a. cikk. Az új rendelkezés összhangban áll a javaslat azon deklarált céljával, hogy megerősítse az OLAF elszámoltathatóságát. A 7a. cikk utal a Chartára is, amely az OLAF vizsgálatai szempontjából releváns rendelkezéseket tartalmaz. Ezek a 8. cikk („A személyes adatok védelme”) és a teljes VI. cím („Igazságszolgáltatás”).

28.

A javaslat 7a. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy a Hivatalnak ki kell vizsgálnia az állítások melletti és elleni érveket, valamint emlékeztet arra, hogy a vizsgálatokat objektíven és pártatlanul kell lefolytatni. Ezek az elvek kedvezően befolyásolják a 45/2001/EK rendelet 4. cikkében létrehozott „adatminőség” (26) elvét, amenynyiben e követelmény szerint az adatoknak pontosnak kell lenniük, meg kell felelniük az objektív valóságnak, továbbá hiánytalannak és időszerűnek kell lenniük. Ezért az európai adatvédelmi biztos üdvözli e bekezdés beillesztését.

A tájékoztatáshoz, hozzáféréshez és helyesbítéshez való jog

29.

A 7a. cikk további bekezdései az OLAF vizsgálatainak egyes szakaszait tárgyalják. Ezek a következőképpen foglalhatók össze: i. a tanúk vagy az érintett személyek meghallgatása (7a. cikk (2) bekezdés); ii. valamely személy vizsgálatban való érintettségének megállapítása (7a. cikk (3) bekezdés); iii. valamely személy néven nevezése a vizsgálatra vonatkozó következtetésekben (7a. cikk (4) bekezdés).

30.

Az európai adatvédelmi biztos megjegyzi, hogy a 45/2001/EK rendelet 11. és 12. cikkében előírt információk biztosítására vonatkozó követelményt (csak) a fenti iii. szakasszal kapcsolatban említik. Az európai adatvédelmi biztos örömmel veszi, hogy a javaslatba beépítették a 2006. évi jogalkotási véleményében foglalt ajánlásait (27).

31.

Az érintett személyek jogainak ilyen korlátozott, egyetlen eljárási szakaszhoz kapcsolódó említése azonban úgy értelmezhető, hogy ezeket az információkat a meghallgatásra való meghíváskor vagy akkor, amikor a személyzet valamely tagját a vizsgálatban való esetleges érintettségéről tájékoztatják, nem kell biztosítani az érintett személy (tanú vagy a vizsgálatban érintett) számára. Az európai adatvédelmi biztos ezért jogbiztonsági okokból azt javasolja, hogy az i., ii. és iii. pontban leírt mindhárom helyzetre vonatkozóan illesszenek be a vonatkozó cikkekre utaló hivatkozást. Ha azonban a 45/2001/EK rendelet 11. és 12. cikkében előírt információkat az érintett személy megkapja, a vizsgálat további szakaszaiban azokat nem kell ismét a rendelkezésére bocsátani.

32.

Ezenfelül a szöveg nem rendelkezik az érintett személyt a 45/2001/EK rendelet 13. és 14. cikke szerint megillető hozzáférési és az adatok helyesbítéséhez való jogról. Ezek a jogok a Charta 8. cikkének (2) bekezdése szerint védettek, ezért az érintett többi jogával összehasonlítva kiemelt jelentőséggel bírnak. Az európai adatvédelmi biztos korábban már kérte (28), hogy pontosítsák az érintett személyt az adatokhoz való hozzáférés és azok helyesbítése tekintetében megillető jogokra vonatkozó rendelkezéseket, elkerülendő a szöveg olyan értelmezését, amely szerint az az OLAF vizsgálatai által érintett személyek számára „alacsonyabb színvonalú” adatvédelmi rendszert állapít meg. Az európai adatvédelmi biztos sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a javaslat nem tér ki ezekre a szempontokra.

33.

Az európai adatvédelmi biztos fel kívánja továbbá hívni a figyelmet arra, hogy a 45/2001/EK rendelet 20. cikke értelmében meghatározott esetekben korlátozható a tájékoztatáshoz, a hozzáféréshez és a helyesbítéshez való jog. Ha tehát az OLAF betartja az adatvédelmi szabályokat, az nem zárja ki, hogy fenntartsa a jogot vizsgálatai bizalmas lefolytatásához. Ezt a kérdést az alábbi bekezdések részletesen tárgyalják.

A vizsgálatok bizalmas lefolytatása és az érintettek jogai

34.

Általános észrevételként az európai adatvédelmi biztos elismeri, hogy az OLAF vizsgálati feladatkörében elengedhetetlen, hogy meg tudja őrizni vizsgálatai bizalmas jellegét, és ezáltal hatékonyan lépjen fel a kivizsgálás tárgyát képező csalással és jogellenes cselekményekkel szemben. Ugyanakkor hangsúlyozza, hogy ez a lehetőség hatással van az érintettek egyes jogaira, és hogy a 45/2001/EK rendelet meghatározza azokat a konkrét feltételeket, amelyek mellett ezek a jogok az említett összefüggésben korlátozhatók (20. cikk).

35.

A 45/2001/EK rendelet 20. cikke értelmében a 4. cikkben (az adatok minősége) és a 11–17. cikkben (tájékoztatás, tájékoztatáshoz való jog, helyesbítés, zárolás, törlés, a harmadik személy értesítésére vonatkozó kéréshez való jog) biztosított jogok korlátozhatók, ha ez többek között a következők védelmében szükséges: „a) bűncselekmények megelőzése, vizsgálata, felderítése és üldözése” vagy „b) valamely tagállam vagy az Európai Közösségek […] gazdasági vagy pénzügyi érdeke”, valamint „e) ellenőrzési, felügyeleti […] tevékenység, amely az a) és b) pontban említett esetekben hatósági feladatok ellátásához kapcsolódik”. Ugyanez a cikk úgy rendelkezik, hogy az érintettet tájékoztatni kell a korlátozás alkalmazásának fő okairól, és arról, hogy joga van az európai adatvédelmi biztoshoz fordulni (20. cikk (3) bekezdés). Ezenfelül a 20. cikk (5) bekezdése szerint az említett tájékoztatás elhalasztható mindaddig, amíg az az elrendelt korlátozást hatásától megfosztaná.

36.

A javaslat szövege a vizsgálatok bizalmas jellegére tekintettel kivételeket vezet be az érintettek jogaira vonatkozóan. A 7a. cikk (4) bekezdése kimondja, hogy „a 4. cikk (6) bekezdésének és a 6. cikk (5) bekezdésének sérelme nélkül (29), a következtetésekben a vizsgálat lezárását követően csak akkor nevezhető néven az érintett személy, ha korábban lehetősége volt írásban vagy […] beszélgetés során észrevételeket tenni az őt érintő tényekre vonatkozóan, és ha a 45/2001/EK rendelet 11. cikkében és 12. cikkében előírt információkat megkapta”. A szöveg tehát úgy értelmezhető, hogy a 4. cikk (6) bekezdésében és a 6. cikk (5) bekezdésében említett esetekben korlátozható az érintett meghallgatáshoz és tájékoztatáshoz való joga.

37.

A javaslat továbbá meghatározza, hogy amennyiben szükség van a vizsgálat bizalmas jellegének megőrzésére, valamint azon esetekben, amelyek valamely nemzeti igazságügyi hatóság hatáskörébe tartozó vizsgálati eljárás igénybevételével járnak, az OLAF főigazgatója úgy dönthet, hogy elhalasztja azon lehetőség megadását, hogy az érintett személyt fel kell kérni észrevételei megtételére. A szöveg nem határozza meg pontosan, hogy ebben az összefüggésben a 45/2001/EK rendelet 11. és 12. cikkében előírt tájékoztatást is el kell-e halasztani.

38.

A szöveg megfogalmazása nem egyértelmű. Először is, egyáltalán nem világos, milyen kapcsolat áll fenn a vizsgálat alatt álló személy jogainak a nevéhez fűződő következtetésekkel összefüggésben történő lehetséges korlátozása, valamint azon információk típusa között, amelyeket az OLAF-nak a tényleges vizsgálat során az érintett uniós szervezettel közölnie kell. Másodsorban, nem egyértelmű, hogy az érintett mely jogai képezhetik korlátozás tárgyát. Harmadsorban, a cikk nem tartalmazza a 45/2001/EK rendelet 20. cikkének (3) bekezdésében előírt garanciát.

39.

Következésképpen adott személyek bizonyos esetekben úgy szerepelhetnek a vizsgálatról készült következtetésekben, hogy korábban nem voltak tudatában annak, hogy a vizsgálatban érintettek, és semmiféle tájékoztatást nem kaptak arról, miért korlátozták a 45/2001/EK rendelet 11. és 12. cikke szerint őket megillető, a meghallgatáshoz és a tájékoztatáshoz való jogot.

40.

Amennyiben a 45/2001/EK rendelet 20. cikkének (3) és (5) bekezdésében foglaltakat betartják, ez a helyzet önmagában nem ellentétes a rendelettel. Mivel azonban a szöveg nem utal egyértelműen a rendelet cikkeire, a jelek szerint nem áll összhangban a javaslat azon céljával, miszerint meg kívánja erősíteni az OLAF vizsgálatai által érintett személyeknek nyújtott eljárási garanciákat, és javítani kívánja az OLAF elszámoltathatóságát.

41.

Az európai adatvédelmi biztos ezért javasolja, hogy a szöveg egyértelműen rendelkezzen az érintett jogainak a 45/2001/EK rendelet 20. cikke szerinti lehetséges korlátozásáról. Fel kell tüntetni továbbá a 20. cikk (3) bekezdése szerinti eljárási garanciákat, valamint a 20. cikk (5) bekezdésében foglalt lehetséges kivételt is. Egy ilyen világos rendelkezés fokozná a jogbiztonságot az érintett számára, és javítaná az OLAF elszámoltathatóságát.

42.

Összefoglalva, az érintettek jogainak egyértelmű meghatározása és a vizsgálatok bizalmas jellegéből adódó, a 45/2001/EK rendelet 20. cikkének megfelelő lehetséges kivételek bevezetése érdekében az európai adatvédelmi biztos javasolja, hogy a szöveg egyértelműen tüntesse fel az alábbiakat:

az OLAF vizsgálatainak különböző szakaszaival összefüggésben az adatvédelmi jogszabályoknak (45/2001/EK rendelet, 11. és 12. cikk) való megfelelés érdekében biztosítandó információk (30): i. meghallgatások (7a. cikk (2) bekezdés); ii. tájékoztatás abban az esetben, ha egy személy érintett lehet a vizsgálatban (7a. cikk (3) bekezdés) és iii. a vizsgálat lezárásakor (7a. cikk (4) bekezdés),

azon információk típusa, amelyek közlését az OLAF a vizsgálat bizalmas lefolytatása érdekében elhalaszthatja, egyértelműen megjelölve ennek feltételeit és az elhalasztás által érintett személyek körét,

az adatvédelmi jogszabályoknak való megfelelés érdekében az érintettnek biztosítandó információk abban az esetben, ha a 11. vagy 12. cikk szerinti tájékoztatást elhalasztják, vagy ha korlátozzák a tájékoztatáshoz és az adatok helyesbítéséhez való jogot (azaz a 45/2001/EK rendelet 20. cikkének (3) bekezdésében említett információk), ideértve a 45/2001/EK rendelet 20. cikkének (5) bekezdése szerint a tájékoztatás további elhalasztásának lehetőségére vonatkozó kivételt is.

3.2.   A tájékoztatásra vonatkozó politika

43.

Az európai adatvédelmi biztos felhívja a figyelmet arra, hogy az OLAF által a vizsgálatokkal kapcsolatban esetlegesen közzétett valamennyi információ tartalmazhat személyes adatokat, ezért az ilyen közzététel szükségességét körültekintően meg kell vizsgálni. Az Elsőfokú Bíróság (Általános Bíróság) a Nikolaou-ügyben hozott 2007. évi ítéletében (31) úgy határozott, hogy az OLAF megsértette az 1073/1999/EK rendelet 8. cikkének (3) bekezdését (32) és a 45/2001/EK rendeletet, amikor egy „adatszivárgással” (33) és egy sajtóközlemény nyilvánosságra hozatalával (34) összefüggésben nem teljesítette maradéktalanul a személyes adatok védelmének biztosítására vonatkozó kötelességét.

44.

Az európai adatvédelmi biztos ezért üdvözli a 8. cikk (5) bekezdésének beillesztését, amely nyíltan kimondja, hogy a főigazgató gondoskodik róla, hogy a nyilvánosság „semleges, pártatlan” és a 8. cikkben, valamint a 7a. cikkben rögzített elveknek megfelelő tájékoztatást kapjon. A 7a. cikkre vonatkozóan a 45/2001/EK rendeletben foglalt szabályok korlátozó értelmezésével kapcsolatban tett fenti észrevételekre figyelemmel az európai adatvédelmi biztos különösen üdvözli a 8. cikk (5) bekezdésében a 8. cikk általánosabb rendelkezésére hivatkozó utalást, amelyből az következik, hogy a nyilvánosság tájékoztatásával összefüggésben végzett mindennemű adatfeldolgozási tevékenységet a 45/2001/EK rendelet elveivel összhangban kell végezni.

3.3.   A belső jelentéstevők és az informátorok személyazonosságának bizalmas kezelése

45.

Az európai adatvédelmi biztos a jelenlegi felülvizsgálattal összefüggésben továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy a belső jelentéstevők és az informátorok személyazonossága bizalmas kezelésének biztosításáról külön kell rendelkezni. Az európai adatvédelmi biztos hangsúlyozza, hogy a belső jelentéstevők helyzete igen kényes. Az ilyen információkkal szolgálók számára biztosítani kell személyazonosságuk bizalmas kezelését, különösen azon személyekkel szemben, akikkel kapcsolatban feltételezett szabálytalanságról tettek jelentést (35). A jelenlegi garanciák (SEC/2004/151/2 bizottsági közlemény) a jelek szerint jogi szempontból elégtelenek. Az európai adatvédelmi biztos megállapítja, hogy egy ilyen rendelkezés összhangban állna a 29. cikk szerinti adatvédelmi munkacsoport belső visszaélés-jelentési rendszerekről szóló véleményével (36).

46.

Az európai adatvédelmi biztos javasolja a jelenlegi javaslat módosítását és annak biztosítását, hogy a belső jelentéstevők és informátorok személyazonosságát a vizsgálatok során mindaddig bizalmasan kezeljék, amíg az nem ellentétes az igazságügyi eljárásokra vonatkozó nemzeti szabályokkal. A vádlottnak mindenekelőtt joga van megismerni az ellene jogi eljárást kezdeményező belső jelentéstevő és/vagy informátor személyazonosságát, amennyiben megállapítást nyert, hogy utóbbi rosszhiszeműen valótlan állításokat közölt róla (37).

3.4.   Személyes adatok továbbítása az OLAF-tól

Együttműködés az Eurojusttal és az Europollal

47.

Az európai adatvédelmi biztos üdvözli a (6) preambulumbekezdésben és a 10a. cikkben szereplő előírásokat, és különösen az Eurojusttal és az Europollal folytatott együttműködést szabályozó egyértelmű jogalap követelményének bevezetését, amely teljes körűen megfelel a 45/2001/EK rendeletnek. A javaslat ugyanakkor részletesebb is lehetne, hogy tükrözze az Eurojust és az Europol adatvédelmi rendszerei közötti különbségeket.

48.

Az OLAF és az Eurojust között jelenleg gyakorlati megállapodás van érvényben (38), amely ismerteti azokat a feltételeket, amelyek esetében a személyes adatok cseréje megengedett. Az OLAF és az Eurojust közötti együttműködést különösen azon ügyek összefoglalóinak és az ügyekkel kapcsolatos azon stratégiai és működési információknak a cseréje, olyan üléseken való részvétel és kölcsönös segítségnyújtás jellemzi, amely a két szerv feladatainak hatékony és eredményes ellátásához hasznos lehet. A gyakorlati megállapodás (39) túlnyomórészt az információk, többek között a személyes adatok cseréjének módját határozza meg, és bizonyos esetekben kiemeli vagy megnevezi a hatályos jogi keret egyes elemeit is.

49.

Az Europol és az OLAF között nem létezik ilyen megállapodás (40), de az Europol-határozat értelmében az Europol akár egy információcserére vonatkozó hivatalos megállapodás aláírását megelőzően is közvetlenül kaphat, használhat fel és továbbíthat többek között az OLAF-tól származó információkat, beleértve a személyes adatokat is, ha ez az Europol és az OLAF feladatainak jogszerű ellátásához szükséges (41). Az információcsere további feltétele, hogy a két szerv között titoktartási megállapodás jöjjön létre. Az Europol-határozat 24. cikke meghatároz néhány olyan garanciát, amelyet az Europolnak az információcserére vonatkozó hivatalos megállapodás megkötését megelőzően végzett valamennyi adattovábbítási művelet esetén biztosítania kell: „Az Europol felelős az adatok továbbításának jogszerűségéért. Az Europol nyilvántartást vezet az e cikk szerint történt összes adattovábbításról és e továbbítások indokairól. Az adattovábbításra csak abban az esetben kerül sor, ha a címzett kötelezettséget vállal arra, hogy az adatokat kizárólag arra a célra használja fel, amelyre azokat továbbították.” Az említett határozat 29. cikke azt is meghatározza, melyek azok az esetek, amelyekben a harmadik felek által továbbított adatokért az Europolt terheli a felelősség.

50.

Az európai adatvédelmi biztos határozottan támogatja az Europollal kötendő egyedi adattovábbítási megállapodást, és tekintve, hogy ilyen megállapodást eddig nem kötöttek, még nagyobb szükség van konkrét garanciákra a javaslat szövegében. Tekintettel az OLAF-tól az Eurojustnak és az Europolnak, illetve utóbbiaktól az OLAF-nak továbbított adatokhoz kapcsolódó adatvédelmi rendszerek különbségeire, az európai adatvédelmi biztos úgy véli, hogy a javaslatnak pontosabban meg kellene határoznia azokat a szükséges garanciákat és normákat, amelyek az OLAF és az említett szervek közötti együttműködést hivatottak szabályozni, és amelyeket a közöttük lévő jelenlegi és jövőbeli munkamegállapodásokban figyelembe kell venni.

51.

Az igazgatási megállapodás megkötése iránti igény érvényesítése érdekében a 10a. cikk (2) bekezdésének szövegét az alábbi formában kellene módosítani: „A Hivatal igazgatási megállapodásokat köt. […]”. Ily módon a bekezdés megfelelne az Europol-határozat hasonló rendelkezésének (42), amely kimondja, hogy az Europol megállapodásokat vagy együttműködési szabályozásokat köt az uniós intézményekkel, szervekkel, és ügynökségekkel. Ezenfelül a javaslat a 10a. cikkben tisztázhatná, hogy általános elvként az Eurojusttal és az Europollal folytatott személyesadat-cserének korlátozottnak kell lennie, és nem lépheti túl az OLAF, az Europol és az Eurojust hivatali feladatainak jogszerű ellátásához szükséges mértéket. A javaslatnak továbbá rendelkeznie kellene arról, hogy az OLAF köteles nyilvántartást vezetni az összes adattovábbításról és e továbbítások indokairól, javítva ezáltal az OLAF elszámoltathatóságát a 45/2001/EK rendeletben a személyes adatok továbbítására vonatkozóan előírt kötelességei végrehajtása tekintetében.

Együttműködés harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel

52.

A 10a. cikk (3) bekezdése úgy szól, hogy „A Hivatal adott esetben igazgatási megállapodásokat köthet harmadik országok illetékes szolgálataival és nemzetközi szervezetekkel [is]. A Hivatal egyeztet a Bizottság érintett szolgálataival és az Európai Külügyi Szolgálattal.”

53.

Az európai adatvédelmi biztos üdvözli, hogy az OLAF harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel folytatott együttműködését igazgatási megállapodások aláírásához kötik. A javaslatnak ugyanakkor konkrétabban ki kellene térnie a harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel folytatott lehetséges adatcserék adatvédelmi vonatkozásaira.

54.

Pontosabban meg kell nevezni a harmadik országoknak és a szervezeteknek küldött vagy a tőlük érkező adatok továbbítására vonatkozó egyedi követelményeket és feltételeket. Az európai adatvédelmi biztos javaslata szerint a 10a. cikk (3) bekezdésének szövegét a következővel kell kiegészíteni: „Amennyiben a nemzetközi szervezetekkel és a harmadik országokkal folytatott együttműködés keretében az OLAF más szervezetek részére személyes adatokat továbbít, minden ilyen adattovábbításnak a 45/2001/EK rendelet 9. cikkében foglalt követelményekkel összhangban kell történnie.”

A Felügyelő Bizottság hozzáférése a személyes adatokhoz

55.

Az európai adatvédelmi biztos üdvözli a javaslat 11. cikkének megfogalmazását, amelynek értelmében „a Felügyelő Bizottság megfelelően indokolt esetben további információkat kérhet a Hivataltól a vizsgálatokra vonatkozóan, anélkül azonban, hogy a vizsgálati eljárások végrehajtásába beavatkozna”, mivel a szöveg ezáltal az OLAF és a Felügyelő Bizottság közötti minden esetleges adattovábbításra alkalmazza a szükségesség elvét.

56.

Tisztázni kell a Felügyelő Bizottságnak a vizsgálatokban érintett vagy feltehetően érintett személyek adataihoz való hozzáférésének kérdését is a bizottság által a 11. cikk új (6) bekezdése alapján elfogadott eljárási szabályokkal összefüggésben. Az európai adatvédelmi biztos örömmel venné, ha őt is bevonnák a Felügyelő Bizottság eljárási szabályainak elfogadását megelőző folyamatba. Az európai adatvédelmi biztossal folytatott egyeztetést az eljárási szabályok elfogadásának feltételeként a javaslat szövegébe is beilleszthetnék.

4.   STRATÉGIAI TERVEZÉS

57.

A fent említett konkrét szempontokon túl az európai adatvédelmi biztos arra ösztönözné a Bizottságot, hogy az OLAF részéről nyitottabb megközelítést alakítson ki az uniós adatvédelmi rendszer iránt. Legfőbb ideje, hogy az OLAF az adatvédelmi megfeleléssel kapcsolatos stratégiai tervezést hozzon létre azáltal, hogy önként pontosítja a személyes adatokat tartalmazó számos aktájának kezelését érintő gyakorlati megközelítést. Az OLAF proaktív módon tájékoztathatná a nyilvánosságot arról, hogy különböző tevékenységei során hogyan kezeli a személyes adatokat. Az európai adatvédelmi biztos véleménye szerint egy ilyen átfogó és nyílt megközelítés növelné a személyes adatok OLAF általi kezelésének átláthatóságát, és fokozottabban felhasználóbaráttá tenné a Hivatal vizsgálati folyamatait.

58.

Az európai adatvédelmi biztos ezért javasolja, hogy a javaslat rendelkezzen arról, hogy a főigazgató feladata annak biztosítása, hogy az OLAF valamennyi adatfeldolgozási műveletére kiterjedő átfogó áttekintést készítenek és azt naprakésszé teszik, illetve hogy mindezt legalább egy preambulumbekezdés tartalmazza. Az áttekintés – amelynek eredményeit például éves jelentések formájában vagy más módon átláthatóvá kell tenni – amellett, hogy javítaná az OLAF tevékenységeinek és az azok közötti kölcsönhatások eredményességét, egyben arra ösztönözné az OLAF-ot, hogy átfogóbb megközelítést alakítson ki az adatfeldolgozási műveletek szükségességével és arányosságával kapcsolatban. Ezenfelül az áttekintésnek köszönhetően az OLAF egyszerűbben bizonyíthatná, hogy megfelelően végrehajtja a beépített adatvédelem és az elszámoltathatóság elveit.

5.   KÖVETKEZTETÉS

59.

Következtetéseiben az európai adatvédelmi biztos üdvözli a szövegen végzett módosításokat, amelyek javítják a javaslat uniós adatvédelmi rendszernek való megfelelését.

60.

Ugyanakkor több olyan hiányosságra is fel kívánja hívni a figyelmet, amelyeket a szöveg módosításával orvosolni kell. A legfontosabbak a következők:

a javaslatban egyértelműen meg kell említeni az érintettek különböző csoportjainak tájékoztatáshoz való jogát, valamint az OLAF által végzett vizsgálatok valamennyi szakaszára vonatkozóan a hozzáférési és a helyesbítéshez való jogot,

a javaslatban tisztázni kell a vizsgálatok bizalmas lefolytatásának szükségessége és a vizsgálatok során alkalmazandó adatvédelmi előírások közötti kapcsolatot: az európai adatvédelmi biztos javaslata szerint egyértelműen és külön szövegben meg kell határozni az érintettek jogait, valamint a bizalmas kezelés követelménye által indokolt lehetséges kivételeket, és nyíltan be kell illeszteni a szövegbe a 45/2001/EK rendelet 20. cikkében foglalt garanciákat,

a javaslatnak tisztáznia kell az OLAF-nak a nyilvánosság adatvédelemmel kapcsolatos tájékoztatására vonatkozó politikáját,

a javaslatban konkrét rendelkezéseknek kell szerepelniük a belső jelentéstevők és az informátorok személyazonosságának bizalmas kezeléséről,

a javaslatnak egyértelműen meg kell határoznia azokat az általános adatvédelmi elveket, amelyek alapján az OLAF adatokat, többek között személyes adatokat fogadhat más uniós szervektől és ügynökségektől, harmadik országoktól és nemzetközi szervezetektől, vagy ezek részére ilyen adatokat továbbíthat,

a javaslatnak rendelkeznie kell arról, hogy a főigazgató feladata annak biztosítása, hogy az OLAF különböző adatfeldolgozási műveleteire kiterjedő átfogó és stratégiai áttekintést készítenek, azt naprakésszé és átláthatóvá teszik, illetve mindezt legalább egy preambulumbekezdésnek kell tartalmaznia.

Kelt Brüsszelben, 2011. június 1-jén.

Giovanni BUTTARELLI

az európai adatvédelmi biztos helyettese


(1)  HL L 281., 1995.11.23., 31. o.

(2)  HL L 8., 2001.1.12., 1. o.

(3)  2011 januárjában.

(4)  Az európai adatvédelmi biztos véleménye az Európai Csaláselleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról szóló 1073/1999/EK rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre vonatkozó javaslatról, HL C 91., 2007.4.26., 1. o.

(5)  Az Európai Parlament 2008. november 20-i jogalkotási állásfoglalása az Európai Csaláselleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról szóló 1073/1999/EK rendeletet módosító európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (OLAF), P6_TA-PROV(2008) 553.

(6)  Ez azt jelenti, hogy az OLAF-nak – forrásainak hatékony felhasználása érdekében – meg kell határoznia kutatási prioritásait, illetve figyelmét e prioritásokra kell összpontosítania.

(7)  Lásd a javaslat új 7a. cikkét és 8. cikkének (4) bekezdését.

(8)  A Bizottság 1999/352/EK határozata (1999. április 28.) az Európai Csaláselleni Hivatal (OLAF) létrehozásáról, HL L 136., 1999.5.31., 20. o. Lásd még a következőt: az Európai Parlament és a Tanács 1073/1999/EK rendelete (1999. május 25.) az Európai Csaláselleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, HL L 136., 1999.5.31., 1. o.

(9)  Lásd az 1073/1999/EK rendelet 3. cikkét.

(10)  Lásd az 1073/1999/EK rendelet 1. és 4. cikkét.

(11)  Lásd az 1073/1999/EK rendelet 10. cikkét.

(12)  Az Eurojustot a (2003/659/IB tanácsi határozattal, valamint az Eurojust megerősítéséről szóló 2008. december 16-i 2009/426/IB tanácsi határozattal módosított) 2002/187/IB tanácsi határozat hozta létre az Európai Unió jogi személyiséggel rendelkező szerveként, amelynek célja a tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságai közötti koordináció és együttműködés fejlesztése. Az említett határozat 26. cikkének (4) bekezdése különösen kimondja, hogy „az OLAF akár az Eurojust kezdeményezésére, akár saját kérelmére részt vehet az Eurojustnak – a Közösségek pénzügyi érdekeinek védelmét szolgáló – nyomozások és büntetőeljárások összehangolásában végzett tevékenységében, feltéve hogy a tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságai a részvétellel szemben nem emelnek kifogást”. 2008-ban az Eurojust és az OLAF igazgatási megállapodást írt alá (az Eurojust és az Európai Csaláselleni Hivatal közötti együttműködés feltételeiről szóló 2008. szeptember 24-i gyakorlati megállapodás), amelynek célja a két szerv közötti együttműködés elmélyítése, és amely konkrétan rendelkezik a személyes adatok továbbításáról.

(13)  Az Europol az európai bűnüldöző hatóság, amelynek célja a tagállamok illetékes hatóságai eredményességének és az általuk a terrorizmus, az illegális kábítószer-kereskedelem és a szervezett bűnözés egyéb súlyos formái elleni küzdelem terén folytatott együttműködésnek a megerősítése. Az Európai Rendőrségi Hivatal (Europol) létrehozásáról szóló 2009. április 6-i 2009/371/IB tanácsi határozat 22. cikke kimondja, hogy „az Europol a feladatainak ellátásához szükséges mértékben együttműködési kapcsolatokat hozhat létre és tarthat fenn az […] OLAF-fal”. Ez a cikk továbbá úgy rendelkezik, hogy az Europol az azon uniós szervezetekkel kötött megállapodások vagy együttműködési szabályozások hatálybalépését megelőzően, amelyekkel együtt kell működnie, „közvetlenül kaphat és használhat fel a […] szervezetektől kapott információkat, beleértve a személyes adatokat is, amennyiben ez feladatainak jogszerű ellátásához szükséges; és […] közvetlenül továbbíthat információkat e szervezetek számára, beleértve a személyes adatokat is, amenynyiben ez a címzett feladatainak jogszerű ellátásához szükséges.”

(14)  Lásd az Európai Rendőrségi Hivatal (Europol) létrehozásáról szóló, 2009. április 6-i 2009/371/IB tanácsi határozat 22. cikkét, HL L 121., 2009.5.15., 37. o.

(15)  Lád az Eurojust megerősítéséről és a 2002/187/IB határozat módosításáról szóló, 2008. december 16-i 2009/426/IB tanácsi határozat 1. cikkének (26) bekezdését.

(16)  2005-418. sz. ügy, elérhető a következő címen: http://www.edps.europa.eu

(17)  2007-47., 2007-48., 2007-49., 2007-50. és 2007-72. sz. ügyek, elérhető a következő címen: http://www.edps.europa.eu

(18)  2007-73. sz. ügy, elérhető a következő címen: http://www.edps.europa.eu

(19)  Az európai adatvédelmi biztos véleménye az Európai Csaláselleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról szóló 1073/1999/EK rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre vonatkozó javaslatról, HL C 91., 2007.4.26., 1. o.

(20)  „A Hivatal csak olyan személyes adatokat dolgoz fel, amelyek szükségesek az e rendelet szerinti feladatai teljesítéséhez. A személyes adatok ilyen feldolgozását a 45/2001/EK rendelettel összhangban végzik, beleértve a vonatkozó információnak az e rendelet 11. cikke és 12. cikke által előírt továbbítását az érintett személynek. Ilyen információt nem lehet más személlyel közölni az Unió vagy az érintett tagállam intézményeinek alkalmazásában álló olyan személyek kivételével, akiknek a feladataik ellátásához ezeket az információkat ismerniük kell; az információt csalás, korrupció és egyéb jogellenes cselekmény megakadályozása és megelőzése kivételével semmilyen más célra nem lehet felhasználni. (…)”.

(21)  A C-402/05 P. és C-415/05 P. sz. Kadi kontra az Európai Unió Tanácsa és az Európai Közösségek Bizottsága egyesített ügyekben hozott 2008. szeptember 3-i ítélet, 283. pont: „[…] az alapvető jogok azon általános jogelvek szerves részét képezik, amelyek tiszteletben tartását a Bíróság biztosítja. Ennek során a Bíróság a tagállamok közös alkotmányos hagyományaiból, valamint az emberi jogok védelmére vonatkozó azon nemzetközi szerződések nyújtotta iránymutatásokból merít, amelyek kidolgozásában a tagállamok együttműködtek, vagy amelyekhez csatlakoztak. Az EJEE e tekintetben különös jelentőséggel bír.” Lásd még a 304. pontot.

(22)  A C-92/09. és C-93/09. sz. Volker und Markus Schecke egyesített ügyekben hozott 2010. november 9-i ítélet, 44. és az azt követő pontok.

(23)  A Lisszaboni Szerződés hatálybalépése óta az emberi jogok európai egyezménye (EJEE) az Európai Unió tevékenységének valamennyi területén alkalmazandó.

(24)  Lásd még az alábbi 36. bekezdést.

(25)  Lásd az OLAF belső vizsgálataival kapcsolatban az Európai Csaláselleni Hivatal (OLAF) adatvédelmi tisztviselőjétől kapott előzetes ellenőrzésre vonatkozó értesítésről szóló véleményt, 2006. június 23., 2005/0418. sz. ügy, elérhető a következő címen: http://www.edps.europa.eu

(26)  L. 25. lábjegyzet.

(27)  Az európai adatvédelmi biztos véleménye az Európai Csaláselleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról szóló 1073/1999/EK rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre vonatkozó javaslatról, HL C 91., 2007.4.26., 1. o., (14) és az azt követő bekezdések.

(28)  2006. évi véleményében; lásd a fenti 19. lábjegyzetet.

(29)  A 4. cikk (6) bekezdésének szövege („Belső vizsgálatok”) a következő: „Ha a belső vizsgálatok feltárják, hogy egy intézmény, szerv, hivatal vagy ügynökség tagja vagy személyzetének tagja érintett lehet, értesítik azt az intézményt, szervet, hivatalt vagy ügynökséget, amelyhez a vizsgált személy tartozik. Olyan kivételes esetekben, amikor a vizsgálat bizalmas jellege nem biztosítható, a Hivatalnak megfelelő alternatív értesítési csatornákat kell használnia.” A 6. cikk (5) bekezdésének szövege („A vizsgálati eljárás”) a következő: „Amennyiben a vizsgálatok azt mutatják, hogy az Unió pénzügyi érdekeinek védelme céljából igazgatási óvintézkedések meghozatalára lehet szükség, a Hivatal mielőbb tájékoztatja az érintett intézményt, szervet, hivatalt vagy ügynökséget a folyamatban lévő vizsgálatról. Az átadott információk az alábbi adatokat tartalmazzák: a) az érintett tag vagy a személyzet érintett tagjának adatai, valamint a kérdéses tények összefoglalása; b) minden olyan információ, amely segíthet az intézménynek, szervnek, hivatalnak vagy ügynökségnek annak eldöntésében, hogy szükség van-e igazgatási óvintézkedésekre az Unió érdekeinek védelmében; c) titoktartásra irányuló különleges kérelem javasolt különösen azokban az esetekben, amelyek olyan vizsgálati intézkedésekkel járnak, amelyek a vizsgálatokra alkalmazandó nemzeti rendelkezéseknek megfelelően egy nemzeti igazságügyi hatóság, illetve – külső vizsgálat esetén – egy nemzeti hatóság hatáskörébe tartoznak. […]”, kiemelés tőlem.

(30)  A fentiekkel összhangban, ha az érintett személy megkapja az előírt információkat, a vizsgálat további szakaszaiban azokat nem kell ismét a rendelkezésére bocsátani.

(31)  T-259/03. sz. Nikolaou kontra Bizottság ügy, 2007. július 12., HL C 247., 2007.10.20., 23. o.

(32)  A cikk kifejezetten megemlíti az adatvédelmi jogot.

(33)  Nikolaou-ügy, 213. pont.

(34)  Nikolaou-ügy, 232. pont.

(35)  A belső jelentéstevő személyazonossága bizalmas kezelésének fontosságára az európai adatvédelmi biztos már a 2010-0458. sz. ügy kapcsán 2010. július 30-án az európai ombudsmanhoz írott levelében (lásd az európai adatvédelmi biztos honlapját: http://www.edps.europa.eu) is felhívta a figyelmet. Lásd még az európai adatvédelmi biztosnak az OLAF belső vizsgálatairól szóló, 2006. június 23-i előzetes ellenőrzésről szóló véleményét (a 2005-0418. sz. ügy), valamint az OLAF külső vizsgálatairól szóló, 2007. október 4-i előzetes ellenőrzésről szóló véleményét (a 2007-47., 2007-48., 2007-49., 2007-50. és 2007-72. sz. ügy).

(36)  Lásd a 29. cikk szerinti munkacsoport 2006. február 1-jei 1/2006. sz. véleményét az uniós adatvédelmi szabályoknak a számvitel, belső számviteli ellenőrzés, könyvvizsgálati kérdések, korrupció, banki és pénzügyi bűnözés elleni küzdelem terén létrehozott belső visszaélés-jelentési rendszerekre történő alkalmazásáról, amely a következő címen érhető el: http://ec.europa.eu/justice/policies/privacy/workinggroup/index_en.htm

(37)  Lásd az Unió éves költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló 2011. április 15-i véleményt, amely a következő címen érhető el: http://www.edps.europa.eu

(38)  Az Eurojust és az Európai Csaláselleni Hivatal közötti együttműködés feltételeiről szóló 2008. szeptember 24-i gyakorlati megállapodás: lásd a fenti, 12. lábjegyzetet.

(39)  Eurojust–OLAF gyakorlati megállapodás, 4.1. pont.

(40)  A 2004. április 8-i igazgatási megállapodás a stratégiai információk cseréjére korlátozódik, és kifejezetten kizárja a személyes adatok cseréjét, ezért ebben a kérdésben az Europol és az OLAF között további megállapodásra van szükség.

(41)  Europol-határozat, 22. cikk (3) bekezdés, lásd a fenti 14. lábjegyzetet.

(42)  Europol-határozat, 22. cikk (2) bekezdés, lásd a fenti 14. lábjegyzetet: „az Europol megállapodásokat vagy együttműködési szabályozásokat köt az (1) bekezdésben említett szervezetekkel” (ezek a következők: Eurojust, OLAF, Frontex, CEPOL, EKB és EMCDDA).


23.9.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 279/20


Az európai adatvédelmi biztos véleménye az energiapiacok integritásáról és átláthatóságáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról

2011/C 279/03

AZ EURÓPAI ADATVÉDELMI BIZTOS,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre, és különösen annak 16. cikkére,

tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájára, és különösen annak 7. és 8. cikkére,

tekintettel a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1),

tekintettel a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (2), és különösen annak 41. cikkére,

ELFOGADTA A KÖVETKEZŐ VÉLEMÉNYT:

I.   BEVEZETÉS

1.

2010. december 8-án az Európai Bizottság elfogadta az energiapiacok integritásáról és átláthatóságáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatot (3) (a továbbiakban: a javaslat).

2.

A Bizottság nem egyeztetett az európai adatvédelmi biztossal, noha a 45/2001/EK rendelet 28. cikkének (2) bekezdése ezt előírta volna. Az európai adatvédelmi biztos az említett rendelet 41. cikkének (2) bekezdése alapján saját kezdeményezésre elfogadta ezt a véleményt. Az európai adatvédelmi biztos tisztában van azzal, hogy erre a tanácsadásra a jogalkotási folyamat késői szakaszában kerül sor. Mindazonáltal megfelelőnek és hasznosnak tartja e vélemény kiadását, tekintettel a javaslatnak a magánélet tiszteletben tartásához való jogra és a személyes adatok védelmére gyakorolt, esetlegesen jelentős hatására. A javaslat preambulumát ki kell egészíteni az erre a véleményre tett hivatkozással.

3.

A javaslat legfontosabb célja a piaci manipuláció és a bennfentes kereskedelem megakadályozása a nagykereskedelmi energiapiacokon (gáz- és villamosenergia-piacokon). Az energiatermelő vállalatok és az energiakereskedők számára a villamosenergia- és a földgáz-kereskedelem helyszínéül szolgáló nagykereskedelmi piacok integritása és átláthatósága kulcsfontosságú a fogyasztók által fizetett végső ár szempontjából.

4.

Ezért a javaslat célja, hogy uniós szinten átfogó szabályokat határozzon meg annak érdekében, hogy a kereskedők ne használhassanak fel bennfentes információkat saját javukra, és ne manipulálhassák a piacot azáltal, hogy az árakat mesterségesen magasabb szinten rögzítik annál, mint amelyet az energia rendelkezésre állása, előállítási költsége, tárolási vagy szállítási kapacitása indokolna. A javasolt szabályok különösen a következőket tiltják:

bennfentes információ felhasználása a nagykereskedelmi piac szintjén történő energiaértékesítéskor vagy -vásárláskor; az exkluzív és az ár szempontjából érzékeny információkat a kereskedés előtt nyilvánosságra kell hozni,

olyan ügyletek, amelyek hamis vagy félrevezető jelzéseket adnak a nagykereskedelmi energiapiaci termékek kínálatáról, keresletéről vagy áráról, továbbá

olyan hamis hírek vagy híresztelések terjesztése, amelyek félrevezető jelzéseket adnak ezekről a termékekről.

5.

Az említett tilalmak esetleges megsértésének feltárását célzó, európai szintű piacellenőrzésért az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége (a továbbiakban: az ACER) (4) felelős.

6.

A javaslat értelmében az ACER időben hozzáfér majd a nagykereskedelmi energiapiacokon bonyolított ügyletekre vonatkozó információkhoz. Ezek többek között az árra, az eladott mennyiségre és az érintett felekre vonatkozó információk. Ezeket az adatokat a nemzeti szabályozó hatóságokkal is megosztják, amelyek ezt követően felelősek a vélt visszaélések kivizsgálásáért. A határokon átívelő hatással járó ügyekben az ACER jogosult a kivizsgálások koordinálására. A tagállamok nemzeti szabályozó hatóságai végrehajtják a szankciókat.

7.

A javaslat számos más, közelmúltbeli jogalkotási javaslatot követve arra törekszik, hogy szigorítsa a meglévő pénzügyi felügyeleti intézkedéseket és javítsa az uniós szintű koordinációt és együttműködést, többek között a bennfentes kereskedelemről és a piaci manipulációról szóló irányelvet (5) és a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelvet (6). Az európai adatvédelmi biztos nemrég egy másik közelmúltbeli javaslat (7) tekintetében is észrevételeket tett.

II.   AZ EURÓPAI ADATVÉDELMI BIZTOS ÉSZREVÉTELEI ÉS AJÁNLÁSAI

8.

A javaslat több, a személyes adatok védelme szempontjából releváns rendelkezést tartalmaz:

a piacellenőrzésre és a jelentéstételre vonatkozó 6–8. cikk,

az adatvédelemről és operatív megbízhatóságról szóló 9. cikk,

a kivizsgálásra és a végrehajtásra vonatkozó 10. és 11. cikk, valamint

a harmadik országokkal való kapcsolatokról szóló 14. cikk.

II.1.   Piacellenőrzés és jelentéstétel (6–8. cikk)

Vonatkozó rendelkezések

9.

A javaslat azon a feltevésen alapul, hogy a piaci visszaélések észleléséhez i. hatékony piacellenőrzési rendszerre van szükség, amely időben és teljes körűen hozzáfér az egyes ügyletek adataihoz; továbbá ii. ennek uniós szintű ellenőrzést kell magában foglalnia. A rendeletjavaslat ezért előírja, hogy az ACER a nagykereskedelmi energiapiacokról jelentős mennyiségű adatot gyűjt, tekint át és bocsát mások (az érintett nemzeti és uniós hatóságok) rendelkezésére.

10.

A rendeletjavaslat különösen arra kötelezi a piaci szereplőket, hogy adják át az ACER részére a nagykereskedői energiatermékek piacán lebonyolított „ügyleteikre vonatkozó nyilvántartásukat”. Az ügyletekre vonatkozó nyilvántartásokon túlmenően a javaslat azt is előírja a piaci szereplők számára, hogy tájékoztassák az ACER-t „a villamos energia vagy földgáz előállítására, tárolására, fogyasztására, átvitelére vagy szállítására szolgáló létesítmények kapacitásaira vonatkozó” információkról.

11.

Az adatszolgáltatás formátumáról, tartalmáról és határidőiről a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusai fognak rendelkezni.

Az európai adatvédelmi biztos észrevételei és ajánlásai

12.

Tekintettel arra, hogy a javaslat teljes egészében felhatalmazáson alapuló jogi aktusokra hagyja az említett ellenőrzés és jelentéstétel keretében összegyűjtendő információk tartalmának meghatározását, nem zárható ki személyes adatok – azaz azonosított vagy azonosítható természetes személyre vonatkozó bármely információ (8) – érintettsége. A hatályos uniós jogszabályok értelmében ez csak akkor lehetséges, ha a konkrét cél szempontjából szükséges és arányos (9). A rendeletjavaslatnak ezért egyértelműen meg kell határoznia, hogy az ügyletekre vonatkozó nyilvántartások és a kapacitásra vonatkozó információk, amelyeket ellenőrzési célokra gyűjtenek, tartalmazhatnak-e és milyen mértékben tartalmazhatnak személyes adatokat (10).

13.

Személyesadat-feldolgozásra vonatkozó rendelkezés esetén egyedi garanciák – például az információk célhoz kötöttségére, megőrzési idejére és lehetséges címzettjeire vonatkozó garanciák – is előírhatók. Ezeket az adatvédelmi garanciákat – tekintve, hogy alapvető fontosságúak – ezért inkább közvetlenül a rendeletjavaslat szövegében, mintsem felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban kell kifejteni.

14.

Ha azonban nem várható személyesadat-feldolgozás (vagy ilyen adatfeldolgozás csak kivételesen fordulna elő és csak olyan ritka esetekre korlátozódna, amelyekben egy energia-nagykereskedő esetleg inkább magánszemély, mint jogi személy), ezt a javaslatban egyértelműen – legalább egy preambulumbekezdésben – ki kell fejteni.

II.2.   Adatvédelem és operatív megbízhatóság (9. cikk)

Vonatkozó rendelkezések

15.

A 9. cikk (1) bekezdése előírja, hogy az ACER „gondoskodik a 7. cikk alapján hozzá beérkező információk [azaz a piacellenőrzés keretében összegyűjtött, ügyletekre vonatkozó nyilvántartások és kapacitásra vonatkozó információk] bizalmas kezeléséről, épségének megőrzéséről és védelméről”. A 9. cikk arról is rendelkezik, hogy az ACER „a szükséges körben” a 7. cikk szerinti személyesadat-feldolgozás során a 45/2001/EK rendelet szerint „jár el”.

16.

Ezen túlmenően a 9. cikk (1) bekezdése azt is előírja, hogy az ACER „azonosítja a működési kockázat forrásait, és a működési kockázatot megfelelő rendszerek, ellenőrzések és eljárások kidolgozása útján minimalizálja”.

17.

Végezetül a 9. cikk (2) bekezdése lehetővé teszi az ACER számára, hogy az általa birtokolt információkat részlegesen nyilvánosságra hozza, „amennyiben gondoskodik arról, hogy ne kerülhessenek a nyilvánosság birtokába olyan információk, amelyek konkrét piaci szereplőkre vagy konkrét ügyletekre vonatkoznak, és üzleti szempontból érzékenyek”.

Az európai adatvédelmi biztos észrevételei és ajánlásai

18.

Az európai adatvédelmi biztos üdvözli, hogy a 9. cikk – részben – az adatvédelemről szól, valamint azt, hogy a rendeletjavaslat kifejezetten előírja, hogy az ACER a 45/2001/EK rendelet szerint járjon el.

a)   A 45/2001/EK rendelet és a 95/46/EK irányelv alkalmazhatósága

19.

Ugyanakkor az európai adatvédelmi biztos hangsúlyozza, hogy a szóban forgó rendelet értelmében a 45/2001/EK rendelet minden személyesadat-feldolgozáskor teljes egészében vonatkozik az ACER-re. Ennélfogva a javaslatnak emlékeztetnie kell arra, hogy a 45/2001/EK rendelet nemcsak akkor alkalmazandó az ACER-re, amikor az a 7. cikk szerinti személyesadat-feldolgozást végez, hanem minden egyéb helyzetben is: fontos, hogy akkor is, amikor az ACER piaci visszaélések, illetve jogsértések gyanúja esetén a 11. cikk szerint dolgoz fel személyes adatokat. Ezen túlmenően, a pontosság kedvéért az európai adatvédelmi biztos azt ajánlja, hogy azoknak a helyzeteknek a leírására, amelyekben az ACER-nek a 45/2001/EK rendelet szerint kell eljárnia, „a szükséges körben” kifejezés helyett a „minden olyan esetben, amikor személyesadat-feldolgozás történik” fordulatot használják.

20.

Hivatkozni kell a 95/46/EK irányelvre is, tekintettel arra, hogy ez az irányelv az érintett nemzeti szabályozó hatóságok általi személyesadat-feldolgozásra alkalmazandó. Az egyértelműség kedvéért az európai adatvédelmi biztos azt ajánlja, hogy a rendeletjavaslatnak általánosságban (legalább egy preambulumbekezdésben) meg kell említenie, hogy míg az ACER a 45/2001/EK rendelet hatálya alá tartozik, az érintett nemzeti szabályozó hatóságokra a 95/46/EK irányelv alkalmazandó.

b)   Elszámoltathatóság

21.

Az európai adatvédelmi biztos üdvözli azt a követelményt, hogy az ACER-nek azonosítania kell a működési kockázatokat, és azokat megfelelő rendszerek, ellenőrzések és eljárások kidolgozása útján minimalizálnia kell. Az elszámoltathatóság elvének további erősítése érdekében, (11) ha a személyes adatok feldolgozása strukturális szerepet játszana, a rendeletjavaslatnak kifejezetten elő kell írnia, hogy az ACER hozzon létre egy olyan egyértelmű elszámoltathatósági keretet, amely biztosítja az adatvédelmi megfelelést és erről bizonyítékot szolgáltat. Ennek az ACER által létrehozott egyértelmű keretnek számos elemet kell tartalmaznia, például a következőket:

szükség esetén adatvédelmi politika elfogadása és korszerűsítése (a biztonsági kockázatokra vonatkozó értékelést is tartalmazó) hatásvizsgálat alapján. Ennek az adatvédelmi politikának biztonsági tervet is tartalmaznia kell,

időszakos ellenőrzések végrehajtása az adatvédelmi politika folyamatos megfelelősége és az azzal meglévő összhang vizsgálata érdekében (beleértve a biztonsági terv ellenőrzését is),

ezen ellenőrzések eredményeinek nyilvánossá tétele (legalább részben), hogy az érdekelt feleket biztosítsák az adatvédelmi szabályok betartásáról, továbbá

a Bizottság adatvédelmi tisztviselője, az érintettek, valamint adott esetben más érdekeltek és hatóságok értesítése az adatok megsértéséről és egyéb biztonságot érintő eseményekről (12).

22.

Azonos követelményeket kell alkalmazni a nemzeti szabályozó hatóságokra és az egyéb érintett uniós hatóságokra is.

c)   Információk ACER általi közzététele

23.

A 9. cikk (2) bekezdésében foglalt azon követelményt illetően, amely értelmében az ACER-nek az általa birtokolt információkat részben nyilvánosságra kell hoznia, az európai adatvédelmi biztos értelmezése szerint ennek a rendelkezésnek nem az a célja, hogy engedélyezze az ACER számára, hogy „megnevezés és megbélyegzés” céljából adatokat tegyen közzé, és vállalatok vagy magánszemélyek jogellenes fellépéseit nyilvánosságra hozza.

24.

Mindamellett a javaslat nem tesz említést arról, hogy van-e a személyes adatok nyilvánosságra hozatalára irányuló szándék. Ezért a kétségek eloszlatása érdekében a rendeletjavaslatnak kifejezetten rendelkeznie kell arról, hogy a közzétett információk ne tartalmazzanak személyes adatot vagy egyértelművé kell tennie, hogy amennyiben igen, mely személyes adatok hozhatók nyilvánosságra.

25.

Ha bármely személyes adatot közzé kell tenni, a nyilvánosságra hozatal (például átláthatósági okok miatti) szükségességét körültekintően mérlegelni kell, ugyanakkor egyensúlyba kell állítani más, ezekkel versengő szempontokkal, mint például az érintett személyek magánélet tiszteletben tartásához és személyes adataik védelméhez való joga biztosításának szükségességével.

26.

Ennek megfelelően minden nyilvánosságra hozatal előtt arányossági értékelést kell végezni az Európai Bíróság által a Schecke-ügyben (13) hozott ítéletben megállapított kritériumok figyelembevételével. Ebben az ügyben az Európai Bíróság hangsúlyozta, hogy a személyes adatok védelme alóli kivételeknek és a védelem korlátozásainak a feltétlenül szükséges mérték határain belül kell maradniuk. Az Európai Bíróság továbbá úgy ítélte meg, hogy az európai intézményeknek többféle közzétételi módszert kell kipróbálniuk, hogy megtalálják azt a módozatot, amely megfelel a közzététel céljának, mindamellett a lehető legkevésbé sérti az érintetteknek a magánélet tiszteletben tartásához és a személyes adatok védelméhez való jogát.

II.3.   Kivizsgálási hatáskörök (10. cikk)

Vonatkozó rendelkezések

27.

A javaslat előírja, hogy amennyiben piaci visszaélés gyanúja merül fel, a piacellenőrzést kivizsgálás követi, és ez megfelelő szankciókat eredményezhet. A 10. cikk (1) bekezdése különösen azt írja elő a tagállamok számára, hogy a nemzeti szabályozó hatóságokat ruházzák fel a rendelet bennfentes kereskedelemre és piaci manipulációra vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásához szükséges kivizsgálási hatáskörökkel (14).

Az európai adatvédelmi biztos észrevételei és ajánlásai

28.

Az európai adatvédelmi biztos üdvözli azt a 10. cikk (1) bekezdésében szereplő pontosítást, hogy i. a kivizsgálási hatáskörök (kizárólag) a rendelet bennfentes kereskedelemre és piaci manipulációra vonatkozó rendelkezései (3. és 4. cikk) alkalmazásának biztosítása érdekében gyakorolhatók; és hogy ii. ezeket a hatásköröket az arányosság elvének szem előtt tartásával kell gyakorolni.

29.

A javaslatnak ennélfogva – a jogbiztonság és megfelelő szintű személyesadat-védelem biztosítása érdekében – távolabbra kell mutatnia. Az alábbiakban foglaltaknak megfelelően két jelentősebb probléma van a 10. cikk javasolt szövegével. Először is a 10. cikk nem jelöli meg elég egyértelműen, meddig terjednek a kivizsgálási hatáskörök: például nem kellően egyértelmű, hogy előírható-e telefonon folytatott magánbeszélgetések rögzítése, illetve az sem, hogy végezhető-e helyszíni vizsgálat magánlakásban. Másodszor, a 10. cikk nem rendelkezik a magánéletbe való indokolatlan behatolás vagy a személyes adatok visszaélésszerű felhasználása jelentette kockázattal szembeni szükséges eljárási garanciákról sem; például nem írja elő bírósági végzés szükségességét.

30.

Feltehetőleg a kivizsgálási hatáskörök terjedelmét és a szükséges garanciákat is a nemzeti jogszabályoknak kell a továbbiakban pontosítaniuk. A 10. cikk (1) bekezdése tulajdonképpen számos lehetőséget nyitva hagy a tagállamok előtt azzal a rendelkezéssel, hogy a kivizsgálási hatáskörök gyakorolhatók „a) közvetlenül; b) más hatóságokkal vagy a piaci vállalkozásokkal együttműködésben; c) a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező igazságügyi szerv részvételével”. Úgy tűnik, hogy ez lehetővé teszi a nemzeti gyakorlatok eltérését, például abban a tekintetben, hogy előírhatóe és milyen körülmények között lenne előírható a bírósági végzés megléte.

31.

Bár előfordulhat, hogy néhány nemzeti jogszabály már rendelkezik megfelelő eljárási és adatvédelmi garanciákról, az érintettek jogbiztonságának biztosítása érdekében az eljárási és adatvédelmi garanciákra vonatkozóan a rendeletjavaslatban – az alábbiakban kifejtetteknek megfelelően – uniós szinten bizonyos pontosításokat kell megfogalmazni és bizonyos minimumkövetelményeket kell meghatározni.

32.

Általános alapelvként az európai adatvédelmi biztos hangsúlyozza, hogy amikor az uniós jogszabályok olyan intézkedések nemzeti szintű megtételét írják elő a tagállamok számára, amelyek hatással vannak az alapvető jogokra (például a magánélet tiszteletben tartásához való jogra és a személyes adatok védelméhez való jogra), a jogszabályoknak elő kell írniuk azt is, hogy a korlátozó intézkedésekkel párhuzamosan az érintett alapvető jogok védelmének biztosítását célzó hatékony intézkedésekről is gondoskodjanak. Más szóval, a magánéletbe potenciálisan behatoló intézkedések – például a kivizsgálási hatáskörök – harmonizálásához megfelelő, a legjobb gyakorlaton alapuló eljárási és adatvédelmi garanciák harmonizálásának kell társulnia.

33.

Az ilyen megközelítés segíthet megelőzni a túlzott eltéréseket a tagállamok között, és magasabb szinten és egységesebben biztosíthatja a személyes adatok védelmét az egész Európai Unióban.

34.

Ha a minimális garanciák harmonizálása jelenleg nem valósítható meg, az európai adatvédelmi biztos azt ajánlja, hogy a rendeletjavaslat konkrétan írja elő a tagállamok számára, hogy fogadjanak el nemzeti végrehajtási intézkedéseket a szükséges eljárási és adatvédelmi garanciák biztosítása érdekében. Ez annál is inkább fontos, mert a választott jogiaktus-forma a rendelet, amely közvetlenül alkalmazandó, és általános szabályként nem feltétlenül tenne szükségessé további végrehajtási intézkedéseket a tagállamokban.

II.4.   Helyszíni vizsgálatok (a 10. cikk (2) bekezdésének c) pontja)

Vonatkozó rendelkezések

35.

A javaslat előírja, hogy a nemzeti szabályozó hatóságoknak biztosítandó kivizsgálási hatáskörök kifejezetten magukban foglalják a helyszíni vizsgálatok végrehajtására vonatkozó hatásköröket (a 10. cikk (2) bekezdésének c) pontja).

Az európai adatvédelmi biztos észrevételei és ajánlásai

36.

Nem egyértelmű, hogy ezek a vizsgálatok a piaci szereplők üzleti tulajdonára (épületeire vagy helyiségeire, földterületére és járműveire) korlátozódnának-e, vagy magánszemélyek magántulajdonán (épületei vagy helyiségei, földterülete vagy járművei tekintetében) is elvégezhetők-e. Ugyanígy nem egyértelmű, hogy a vizsgálatok előzetes figyelmeztetés nélkül („rajtaütésszerű vizsgálatokként”) is elvégezhetők-e.

37.

Amennyiben a Bizottságnak az a terve, hogy előírja a tagállamok számára, hogy engedélyezzék a szabályozó hatóságoknak a magánszemélyek magántulajdonának helyszíni vizsgálatát vagy rajtaütésszerű vizsgálatát, azt mindenekelőtt egyértelműen közölni kell.

38.

Másodszor, az európai adatvédelmi biztos azt is hangsúlyozza, hogy a magántulajdon (például magánszemélyek magánlakása) helyszíni vizsgálatának arányossága távolról sem magától értetődő, és előírása esetén azt kifejezetten meg kell indokolni.

39.

Harmadszor, ehhez további garanciákra is szükség lenne, különösen az ilyen vizsgálatok elvégzésének feltételei tekintetében. Például – és korlátozás nélkül – a javaslatnak pontosítania kell, hogy helyszíni vizsgálat csak akkor végezhető magánszemély otthonában, ha megalapozott és konkrét gyanú merül fel azzal kapcsolatban, hogy ott olyan bizonyítékot tárolnak, amely bizonyíthatja a rendelet 3. és 4. cikkének (a bennfentes kereskedelem és a piaci manipuláció tilalmára vonatkozó rendelkezések) súlyos megsértését. Fontos, hogy a javaslatnak bírósági végzés meglétét is elő kell írnia valamennyi tagállamban (15).

40.

Negyedszer, az arányosság biztosítása, valamint a magánéletbe való túlzott beavatkozás megelőzése érdekében a magánlakásokban végzett, be nem jelentett vizsgálatokat ahhoz a kiegészítő feltételhez kell kötni, hogy bejelentett látogatás esetén a bizonyítékokat valószínűleg megsemmisítenék vagy meghamisítanák. Erről a rendeletjavaslatnak egyértelműen rendelkeznie kell.

II.5.   A meglévő rögzített telefonbeszélgetések és a meglévő adatforgalmi nyilvántartások bekérésére vonatkozó hatáskörök (a 10. cikk (2) bekezdésének d) pontja)

Vonatkozó rendelkezések

41.

A 10. cikk (2) bekezdésének d) pontja előírja, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok hatáskörei kifejezetten kiterjednek a meglévő rögzített telefonbeszélgetések és a meglévő adatforgalmi nyilvántartások bekérésére.

Az európai adatvédelmi biztos észrevételei és ajánlásai

42.

Az európai adatvédelmi biztos elismeri a rögzített telefonbeszélgetések és az adatforgalmi nyilvántartások értékét a bennfentes kereskedelmet érintő ügyekben, különösen a bennfentesek és a kereskedők közötti kapcsolatok megállapítása érdekében. Ugyanakkor nem kellően egyértelmű, hogy ez a hatáskör mire terjed ki, és nincsenek előirányozva megfelelő eljárási és adatvédelmi garanciák sem. Az európai adatvédelmi biztos ezért azt ajánlja, hogy a javaslatot az alábbiakban foglaltaknak megfelelően tegyék egyértelművé. Különösen a következő kérdésekre kell kitérni:

a)   Milyen típusú rögzített telefonbeszélgetések és adatforgalmi nyilvántartások kérhetők be?

43.

A jogbiztonság érdekében a javaslatnak először is egyértelművé kell tennie, hogy a hatóságok – szükség esetén – milyen típusú nyilvántartásokat kérhetnek be.

44.

A javaslatnak a kivizsgálási hatásköröket kifejezetten a következőkre kell korlátoznia: i. az ügyletek bizonyítása érdekében a kereskedők által üzleti célokra már szokásosan és jogszerűen gyűjtött rögzített telefonbeszélgetések, elektronikus levelezés és más adatforgalmi nyilvántartások tartalma; valamint ii. az érintett piaci szereplők (kereskedők) által már közvetlenül rendelkezésre bocsátott forgalmi adatok (például az, hogy ki és mikor hívott fel kit, vagy ki és mikor küldött kinek információkat).

45.

Ezen túlmenően a javaslatnak azt is elő kell írnia, hogy a nyilvántartásokat jogszerű célra és az alkalmazandó adatvédelmi jogszabályokkal összhangban kell összegyűjteni, ideértve az érintetteknek a 95/46/EK irányelv 10. és 11. cikke szerinti megfelelő tájékoztatását is.

b)   Mire utal a „meglévő” jelző?

46.

Az európai adatvédelmi biztos üdvözli azt a tényt, hogy a javaslat ezt a hatáskört a „meglévő” nyilvántartásokra korlátozza, és így nem írja elő, hogy a szabályozó hatóságok hatáskörei kereskedőt vagy harmadik felet arra kötelezzenek, hogy a vizsgálat céljából kifejezetten lehallgassanak, nyomon kövessenek vagy rögzítsenek telefonbeszélgetéseket vagy adatforgalmat.

47.

A kétségek eloszlatása érdekében azonban ezt a szándékot – legalább egy preambulumbekezdésben – világosabbá kell tenni. El kell kerülni, hogy a rendeletjavaslatot oly módon értelmezhessék, hogy az a nemzeti szabályozó hatóságok számára jogalapot szolgáltat telefonbeszélgetések vagy adatközlések – titkos vagy nyílt, bírósági végzés birtokában vagy anélkül történő – lehallgatására, nyomon követésére vagy rögzítésére.

c)   Bekérhető-e a telefonbeszélgetések tartalma és az adatforgalom is, vagy csak a forgalmi adatok kérhetők be?

48.

A javaslat szövege „a meglévő rögzített telefonbeszélgetéseket és a meglévő adatforgalmi nyilvántartásokat” említi. Nem kellően egyértelmű, hogy a meglévő adatok és telefonbeszélgetések tartalma és a forgalmi adatok (például az, hogy ki és mikor hívott fel kit, vagy ki és mikor küldött kinek információkat) egyaránt bekérhetők-e.

49.

Ezt egyértelműbbé kell tenni a rendeletjavaslat rendelkezéseiben. A 43–45. bekezdésben foglaltaknak megfelelően egyértelműen meg kell határozni, hogy milyen típusú nyilvántartások kérhetők be, és mindenekelőtt biztosítani kell, hogy azokat a nyilvántartásokat a hatályos adatvédelmi jogszabályokkal összhangban gyűjtsék.

d)   Bekérhetők-e nyilvántartások internetszolgáltatóktól és távközlési vállalatoktól?

50.

A javaslatnak egyértelműen pontosítania kell, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok kitől kérhetnek be nyilvántartásokat. Erre vonatkozóan az európai adatvédelmi biztosnak az az értelmezése, hogy a 10. cikk (2) bekezdésének d) pontja nem szándékozik lehetővé tenni, hogy a nemzeti hatóságok forgalmi adatokat kérjenek be „nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatások” (16) nyújtóitól (például telefontársaságoktól vagy internetszolgáltatóktól).

51.

A javaslat egyáltalán nem utal ilyen szolgáltatókra, és nem használja a „forgalmi adatok” kifejezést sem. Fontos, hogy a javaslat sem implicit, sem explicit módon nem utal arra, hogy eltérést próbálnának megvalósítani az elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelvben (17) meghatározott követelményektől, amely irányelv megállapítja azt az általános alapelvet, hogy a forgalmi adatok kizárólag a számlázás és az összekapcsolási díjak megállapítása céljából vethetők alá további feldolgozásnak.

52.

Az egyértelműség érdekében az európai adatvédelmi biztos azt ajánlja, hogy azt a tényt, hogy a javaslat nem szolgáltat jogalapot ahhoz, hogy nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtóitól adatokat lehessen bekérni, kifejezetten – legalább egy preambulumbekezdésben – meg kell említeni a rendeletjavaslat szövegében.

e)   Bekérhetők-e nyilvántartások más harmadik felektől?

53.

A javaslatnak továbbá egyértelművé kell tennie, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok csak a vizsgált piaci szereplőtől kérhetnek-e be nyilvántartásokat, vagy jogosultak-e arra is, hogy harmadik felektől (például a vizsgált piaci szereplővel bonyolított ügyletben részt vevő féltől vagy egy olyan szállodától, ahol bennfentes kereskedelemmel gyanúsított magánszemély tartózkodott) bekérjék azok saját nyilvántartásait.

f)   Bekérhetők-e magánnyilvántartások?

54.

Végezetül a javaslatnak azt is egyértelművé kell tennie, hogy a hatóságok bekérhetik-e magánszemélyek – például a vizsgált piaci szereplő alkalmazottainak vagy ügyvezetőinek – magánnyilvántartásait (például személyes mobileszközökről küldött szöveges üzeneteit vagy személyes internethasználatra szolgáló otthoni számítógépen tárolt böngészési előzményeket).

55.

A magánnyilvántartások bekérésének arányossága vitatható, és előírása esetén azt kifejezetten meg kell indokolni.

56.

A helyszíni vizsgálatokhoz hasonlóan (lásd a fenti 35–40. bekezdést) a javaslatnak bírósági végzés meglétét, továbbá további külön biztosítékokat kell előírnia, ha a hatóságok magánnyilvántartásokat kérnek be.

II.6.   Vélt piaci visszaélések bejelentése (11. cikk): célhoz kötöttség és adatmegőrzés

Vonatkozó rendelkezések

57.

A határokon átnyúló együttműködés tekintetében az ACER fontos szerepet kap: figyelmezteti a nemzeti szabályozó hatóságokat az esetleges piaci visszaélésekre, és segíti az információcserét. Az együttműködés segítése érdekében a 11. cikk (2) bekezdése azt is kifejezetten előírja a nemzeti szabályozó hatóságok számára, hogy az ACER-t „a lehető legkonkrétabb formában” tájékoztassák, amikor a rendeletjavaslat bármiféle megsértésének alapos gyanúját észlelik. Az összehangolt megközelítés biztosítása érdekében a 11. cikk (3) bekezdése előírja a nemzeti szabályozó hatóságok, a hatáskörrel rendelkező pénzügyi hatóságok, az ACER, valamint az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (a továbbiakban: az ESMA) (18) közötti információmegosztást is.

Az európai adatvédelmi biztos észrevételei és ajánlásai

58.

A célhoz kötöttség elvével (19) összhangban a javaslatnak kifejezetten rendelkeznie kell arról, hogy a rendeletjavaslat 11. cikke alapján továbbított bármely személyes adatot (vélt piaci visszaélések bejelentése) kizárólag a bejelentett piaci visszaélések kivizsgálása céljából lehessen felhasználni. Az adatokat semmi esetre sem szabad felhasználni az adott céllal összeegyeztethetetlen célokra.

59.

Ezenkívül az adatokat nem szabad hosszú ideig megőrizni. Ez még fontosabb azokban az esetekben, amikor kimutatható, hogy az eredeti gyanú megalapozatlan volt. Ilyen esetekben az adatok további megőrzését konkrétan indokolni kell (20).

60.

Ebben a tekintetben a javaslatnak először is meg kell határoznia az adatmegőrzésnek azt a maximális időtartamát, ameddig az ACER és az információk más címzettjei megőrizhetik az adatokat, figyelembe véve az adattárolás céljait. Ha egy vélt piaci visszaélés nem vezetett egyedi vizsgálathoz, amely még mindig folyamatban van, a meghatározott időszak letelte után a bejelentett vélt piaci visszaéléssel kapcsolatos összes személyes adatot törölni kell valamennyi címzett nyilvántartásaiból. Ha hosszabb megőrzési időszak egyértelműen nem indokolt, az európai adatvédelmi biztos megítélése szerint a törlést legkésőbb a gyanú bejelentésének időpontját követő két év elteltével kell elvégezni (21).

61.

Ha a gyanú megalapozatlannak bizonyul és/vagy a vizsgálat további eljárás nélkül zárul le, a javaslatnak köteleznie kell a jelentéstevő szabályozó hatóságot, az ACER-t, valamint a vélt piaci visszaélésre vonatkozó információkhoz hozzáféréssel rendelkező minden harmadik felet, hogy mielőbb tájékoztassa ezeket a feleket, hogy ennek megfelelően frissíthessék saját nyilvántartásaikat (és/vagy azonnali hatállyal vagy – adott esetben – egy arányos megőrzési idő elteltét követően törölhessék nyilvántartásaikból a bejelentett gyanúra vonatkozó információkat) (22).

62.

Ezekkel a rendelkezésekkel biztosítható, hogy azokban az ügyekben, ahol a gyanú nem igazolódott be (vagy további vizsgálatok folynak), vagy ahol megállapítást nyert, hogy a gyanú megalapozatlan, ártatlan személyeket ne tartsanak indokolatlanul hosszú ideig „feketelistán” vagy „gyanúsítottnak” (lásd a 95/46/EK irányelv 6. cikkének e) pontját és a 45/2001/EK rendelet kapcsolódó 4. cikkének e) pontját).

II.7.   Harmadik országokba irányuló adattovábbítás (14. cikk)

Vonatkozó rendelkezések

63.

A rendeletjavaslat 7., 8. és 11. cikke rendelkezik az ACER, az ESMA és a tagállami hatóságok közötti adat- és információcseréről. A 14. cikk („Kapcsolatok harmadik országokkal”) értelmében az ACER „igazgatási megállapodásokat köthet nemzetközi szervezetekkel és harmadik országok közigazgatási szerveivel”. Ennek következtében előfordulhat, hogy az ACER-től és esetlegesen az ESMA-tól és/vagy a tagállami hatóságoktól személyes adatokat továbbítanak nemzetközi szervezetek és harmadik országok hatóságai számára.

Az európai adatvédelmi biztos észrevételei és ajánlásai

64.

Az európai adatvédelmi biztos azt ajánlja, hogy a javaslat 14. cikke tegye egyértelművé, hogy személyes adatok továbbítására csak a 45/2001/EK rendelet 9. cikkével és a 95/46/EK irányelv 25. és 26. cikkével összhangban kerülhet sor. Nemzetközi adattovábbításra csak akkor kerülhet sor, ha az érintett harmadik ország megfelelő szintű védelmet biztosít, illetve megfelelő adatvédelmet nem biztosító harmadik országban letelepedett jogi vagy magánszemélyeknek csak akkor továbbíthatók adatok, ha az adatkezelő megfelelő garanciákat teremt az egyének magánéletének, alapvető jogainak és szabadságainak védelme, továbbá a kapcsolódó jogok gyakorlása tekintetében.

65.

Az európai adatvédelmi biztos hangsúlyozza, hogy elvileg nem szabad eltéréseket (például a 45/2001/EK rendelet 9. cikkének (6) bekezdésében és az irányelv 26. cikkének (1) bekezdésében említett eltéréseket) alkalmazni harmadik országokba irányuló nagy mennyiségű, rendszeres és/vagy strukturális adattovábbítások indokolására.

II.8.   Az ACER vizsgálatokkal kapcsolatos koordinációs tevékenységeinek előzetes ellenőrzése

66.

Az ACER, az ESMA és a különböző tagállami hatóságok között a vélt jogsértésekre vonatkozóan megosztott egyes adatok valószínűsíthetően tartalmaznak személyes adatokat, például a vélt elkövetők vagy más érintett személyek (például tanúk, névtelen bejelentők, alkalmazottak vagy a kereskedésben érintett vállalatok nevében eljáró más magánszemélyek) személyazonosságát.

67.

A 45/2001/EK rendelet 27. cikkének (1) bekezdése értelmében „az európai adatvédelmi biztos előzetesen ellenőrzi azokat az adatfeldolgozási műveleteket, amelyek jellegüknél, alkalmazási körüknél vagy céljuknál fogva külön kockázatot jelenthetnek az érintettek jogaira és szabadságaira nézve”. A 27. cikk (2) bekezdése kifejezetten megerősíti, hogy a „bűncselekmények gyanújával [és a] bűncselekményekkel […] kapcsolatos adatok feldolgozása” ilyen kockázatokat jelent és előzetes ellenőrzést tesz szükségessé. Az ACER-nek a vizsgálatok koordinációjában előirányzott szerepére való tekintettel valószínűnek tűnik, hogy fel fog dolgozni „bűncselekmények gyanújával” kapcsolatos adatokat, és így tevékenységei előzetes ellenőrzés tárgyát fogják képezni (23).

68.

Az előzetes ellenőrzési eljárás keretében az európai adatvédelmi biztos további útmutatással és egyedi ajánlásokkal szolgálhat az ACER-nek az adatvédelmi szabályoknak való megfelelés tekintetében. Az ACER tevékenységeinek előzetes ellenőrzése hozzáadott értéket is teremthet, tekintettel arra, hogy az ACER-t létrehozó 713/2009/EK rendelet nem tartalmaz a személyes adatok védelmére vonatkozó utalást, és a rendeletről az európai adatvédelmi biztos nem adott ki jogalkotási véleményt.

III.   KÖVETKEZTETÉSEK

69.

A javaslatnak egyértelművé kell tennie, hogy feldolgozhatók-e személyes adatok a piacellenőrzés és a jelentéstétel összefüggésében, valamint azt is, hogy milyen garanciákat kell alkalmazni. Ha azonban nem várható személyesadat-feldolgozás (vagy ilyen adatfeldolgozás csak kivételesen fordulna elő és csak olyan ritka esetekre korlátozódna, amelyekben egy energia-nagykereskedő esetleg inkább magánszemély, mint jogi személy), ezt a javaslatban egyértelműen – legalább egy preambulumbekezdésben – ki kell fejteni.

70.

Az adatvédelemre, az adatbiztonságra és az elszámoltathatóságra vonatkozó rendelkezéseket egyértelművé kell tenni és tovább kell szigorítani, különösen akkor, ha a személyes adatok feldolgozása strukturálisabb szerepet játszana. A Bizottságnak gondoskodnia kell arról, hogy megfelelő ellenőrzések legyenek érvényben az adatvédelem szabályszerűségének biztosítása és bizonyítása („elszámoltathatóság”) érdekében.

71.

A javaslatnak egyértelművé kell tennie, hogy a helyszíni vizsgálatok a piaci szereplők üzleti tulajdonára (épületeire vagy helyiségeire, földterületére és járműveire) korlátozódnának, vagy magánszemélyek magántulajdonára (épületeire vagy helyiségeire, földterületére vagy járműveire) is kiterjednének. Az utóbbi esetben ennek a hatáskörnek az arányosságát és szükségességét egyértelműen meg kell indokolni, továbbá bírósági végzés meglétét és kiegészítő garanciákat is elő kell írni. Erről a rendeletjavaslatnak egyértelműen rendelkeznie kell.

72.

A „meglévő rögzített telefonbeszélgetéseket és a meglévő adatforgalmi nyilvántartásokat” előíró hatáskörök korlátait egyértelművé kell tenni. A javaslatnak egyértelműen meg kell határoznia, hogy milyen nyilvántartások kérhetők be és kitől. Azt, hogy nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtóitól nem kérhetők be adatok, kifejezetten – legalább egy preambulumbekezdésben – meg kell említeni a rendeletjavaslat szövegében. A javaslatnak azt is egyértelművé kell tennie, hogy a hatóságok bekérhetik-e magánszemélyek – például a vizsgált piaci szereplő alkalmazottainak vagy ügyvezetőinek – magánnyilvántartásait (például személyes mobileszközökről küldött szöveges üzeneteit vagy otthoni internethasználatra vonatkozó böngészési előzményeket). Ilyen esetben ennek a hatáskörnek a szükségességét és az arányosságát egyértelműen meg kell indokolni, és a javaslatnak bírósági végzés meglétét is elő kell írnia.

73.

A vélt piaci visszaélések bejelentésére vonatkozóan a javaslatnak kifejezetten rendelkeznie kell arról, hogy az ezekben a bejelentésekben szereplő bármely személyes adatot kizárólag a jelentéstétel tárgyát képező vélt piaci visszaélések kivizsgálásához lehessen felhasználni. Ha a vélt piaci visszaélés nem vezetett konkrét vizsgálathoz, amely még mindig folyamatban van (vagy ha a gyanú nem bizonyult kellően megalapozottnak és nem vezetett eredményes vizsgálathoz), egy meghatározott időszak elteltét követően (eltérő rendelkezés hiányában legkésőbb a bejelentés időpontját követő két éven belül) a jelentéstétel tárgyát képező vélt piaci visszaéléssel kapcsolatos valamennyi személyes adatot törölni kell valamennyi címzett nyilvántartásából. Ezen túlmenően az információcserében érintett feleknek értesíteniük kell egymást, amennyiben a gyanú megalapozatlannak bizonyul és/vagy a vizsgálat további eljárás nélkül lezárul.

74.

A harmadik országokba irányuló személyesadat-továbbításokra vonatkozóan a javaslatnak egyértelművé kell tennie, hogy – főszabály szerint – megfelelő adatvédelmet nem biztosító országban letelepedett jogi vagy magánszemélyeknek csak akkor továbbíthatók adatok, ha az adatkezelő megfelelő garanciákat teremt az egyének magánéletének, alapvető jogainak és szabadságainak védelme, továbbá a kapcsolódó jogok gyakorlása tekintetében.

75.

Az ACER-nek előzetes ellenőrzés céljából be kell nyújtania az európai adatvédelmi biztoshoz a rendeletjavaslat 11. cikke szerinti vizsgálatok koordinációjával kapcsolatos személyesadat-feldolgozási tevékenységeit.

Kelt Brüsszelben, 2011. június 21-én.

Giovanni BUTTARELLI

az európai adatvédelmi biztos helyettese


(1)  HL L 281., 1995.11.23., 31. o. (a továbbiakban: a 95/46/EK irányelv).

(2)  HL L 8., 2001.1.12., 1. o. (a továbbiakban: a 45/2001/EK rendelet).

(3)  COM(2010) 726 végleges.

(4)  Az ACER egy 2010-ben létrehozott európai uniós szerv. Feladata az, hogy segítséget nyújtson a nemzeti energiaszabályozó hatóságoknak a tagállamokban végzett szabályozási feladataik uniós szintű ellátásában, és szükség esetén összehangolja intézkedéseiket.

(5)  Az Európai Parlament és a Tanács 2003. január 28-i 2003/6/EK irányelve a bennfentes kereskedelemről és a piaci manipulációról (piaci visszaélés), HL L 96., 2003.4.12., 16. o.

(6)  Az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-i 2004/39/EK irányelve a pénzügyi eszközök piacairól, a 85/611/EGK és a 93/6/EGK tanácsi irányelv és a 2000/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 93/22/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről, HL L 145., 2004.4.30., 1. o.

(7)  A kapcsolódó jogalkotási javaslatok tágabb összefüggéséről lásd bővebben a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról szóló, 2011. április 19-én kiadott európai adatvédelmi biztosi véleményt, és különösen annak 4., 5. és 17–20. pontját.

(8)  Lásd a 95/46/EK irányelv 2. cikkének a) pontját és a 45/2001/EK rendelet 2. cikkének a) pontját.

(9)  Lásd a 95/46/EK irányelv 6. cikke (1) bekezdésének c) pontját és 7. cikkének c) pontját, valamint a 45/2001/EK rendelet 4. cikke (1) bekezdésének c) pontját és 5. cikkének b) pontját.

(10)  A javaslat 9. cikkének – a 45/2001/EK rendeletre hivatkozó – (1) bekezdése azt sugallja, hogy ez előfordulhat, de nem szolgál további részletekkel. Ezzel kapcsolatban lásd bővebben e vélemény II.2. szakaszát.

(11)  Lásd az Európai Parlamenthez, a Tanácshoz, a Gazdasági és Szociális Bizottsághoz és a Régiók Bizottságához intézett, „A személyes adatok Európai Unión belüli védelmének átfogó megközelítése” című bizottsági közleményre vonatkozóan 2011. január 14-én kiadott európai adatvédelmi biztosi vélemény (http://www.edps.europa.eu/EDPSWEB/webdav/site/mySite/shared/Documents/Consultation/Opinions/2011/11-01-14_Personal_Data_Protection_EN.pdf) 7. szakaszát.

(12)  Lásd az európai adatvédelmi biztos fent említett, 2011. január 14-i véleményének 6.3. szakaszát.

(13)  Az Európai Bíróság által a C-92/09. és C-93/09. sz., Schecke és Eifert egyesített ügyekben 2010. november 9-én hozott ítélet; lásd különösen a 81., a 65. és a 86. pontot.

(14)  Fontos megjegyezni, hogy a rendeletjavaslat nem biztosít hasonló kivizsgálási hatásköröket az ACER számára. Ilyen hatásköröket az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége létrehozásáról szóló, 2009. július 13-i 713/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 211., 2009.8.14., 1. o.) sem ír elő az ACER számára.

(15)  Lásd például az Emberi Jogok Európai Bírósága által a 82/1991/334/407. sz., Funke kontra Franciaország ügyben 1993. február 25-én hozott ítélet 55–57. pontját.

(16)  Lásd az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások közös keretszabályozásáról szóló, 2002. március 7-i 2002/21/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv („keretirányelv”) (HL L 108., 2002.4.24., 33. o.) 2. cikkének c) pontját.

(17)  Lásd az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről, feldolgozásáról és a magánélet védelméről szóló, 2002. július 12-i 2002/58/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv („elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv”) (HL L 201., 2002.7.31., 37. o.) 6. cikkének (1) bekezdését.

(18)  Az ESMA egy független uniós hatóság, amely hozzájárul az Európai Unió pénzügyi rendszere stabilitásának megőrzéséhez azáltal, hogy biztosítja az értékpapírpiacok integritását, átláthatóságát, hatékony és szabályos működését, továbbá hozzájárul a befektetők védelmének javításához.

(19)  Lásd a 95/46/EK irányelv 6. cikke (1) bekezdésének b) pontját és a 45/2001/EK rendelet 4. cikke (1) bekezdésének b) pontját.

(20)  Példaként az európai adatvédelmi biztos ebben az összefüggésben az Emberi Jogok Európai Bíróságának az S and Marper kontra Egyesült Királyság (2008) ügyben 2008. december 4-én hozott ítéletét említi (keresetek száma: 30562/04. és 30566/04.), amely szerint a bűncselekmény miatt el nem ítélt személyek személyes adatainak hosszú ideig történő megőrzése sértette az érintetteknek az emberi jogok európai egyezményének 8. cikke értelmében a magánélet tiszteletben tartásához való jogát.

(21)  Amennyiben a gyanú kellően megalapozottnak bizonyul és sikeres vizsgálathoz vezet, a javaslatnak konkrét – nem szükségtelenül hosszú – megőrzési időszakot kell meghatároznia a vizsgálat lezárását követően.

(22)  Ezeket az információkat az érintettnek is át kell adni.

(23)  Megjegyzendő, hogy – a 95/46/EK irányelv 20. cikke értelmében elfogadott nemzeti adatvédelmi jogszabályok alapján – a nemzeti hatóságok által végzett adatfeldolgozást nemzeti vagy regionális adatvédelmi hatóságok ugyancsak előzetesen ellenőrizhetik.


II Közlemények

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK

Európai Bizottság

23.9.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 279/28


Bejelentett összefonódás engedélyezése

(Ügyszám COMP/M.6349 – Motherson/Cross Industries/Peguform/Wethje)

(EGT-vonatkozású szöveg)

2011/C 279/04

2011. szeptember 16-án a Bizottság úgy határozott, hogy engedélyezi e bejelentett összefonódást, és a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánítja. E határozat a 139/2004/EK tanácsi rendelet 6. cikke (1) bekezdésének b) pontján alapul. A határozat teljes szövege csak angol nyelven hozzáférhető, és azután teszik majd közzé, hogy az üzleti titkokat tartalmazó részeket eltávolították belőle. A szöveg megtalálható lesz:

a Bizottság versenypolitikai weboldalának összefonódásokra vonatkozó részében (http://ec.europa.eu/competition/mergers/cases/). Ez az oldal különféle lehetőségeket kínál arra, hogy az egyedi összefonódásokkal foglalkozó határozatok társaság, ügyszám, dátum és ágazati tagolás szerint kereshetők legyenek,

elektronikus formában az EUR-Lex honlapon (http://eur-lex.europa.eu/en/index.htm) a 32011M6349 hivatkozási szám alatt. Az EUR-Lex biztosít online hozzáférést az európai uniós jogszabályokhoz.


23.9.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 279/28


Bejelentett összefonódás engedélyezése

(Ügyszám COMP/M.6218 – Ineos/Tessenderlo Group S-PVC Assets)

(EGT-vonatkozású szöveg)

2011/C 279/05

2011. július 26-án a Bizottság úgy határozott, hogy engedélyezi e bejelentett összefonódást, és a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánítja. E határozat a 139/2004/EK tanácsi rendelet 6. cikke (1) bekezdésének b) pontján alapul. A határozat teljes szövege csak angol nyelven hozzáférhető, és azután teszik majd közzé, hogy az üzleti titkokat tartalmazó részeket eltávolították belőle. A szöveg megtalálható lesz:

a Bizottság versenypolitikai weboldalának összefonódásokra vonatkozó részében (http://ec.europa.eu/competition/mergers/cases/). Ez az oldal különféle lehetőségeket kínál arra, hogy az egyedi összefonódásokkal foglalkozó határozatok társaság, ügyszám, dátum és ágazati tagolás szerint kereshetők legyenek,

elektronikus formában az EUR-Lex honlapon (http://eur-lex.europa.eu/en/index.htm) a 32011M6218 hivatkozási szám alatt. Az EUR-Lex biztosít online hozzáférést az európai uniós jogszabályokhoz.


IV Tájékoztatások

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

Európai Bizottság

23.9.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 279/29


Euroátváltási árfolyamok (1)

2011. szeptember 22.

2011/C 279/06

1 euro =


 

Pénznem

Átváltási árfolyam

USD

USA dollár

1,3448

JPY

Japán yen

102,59

DKK

Dán korona

7,4458

GBP

Angol font

0,87325

SEK

Svéd korona

9,2762

CHF

Svájci frank

1,2275

ISK

Izlandi korona

 

NOK

Norvég korona

7,8270

BGN

Bulgár leva

1,9558

CZK

Cseh korona

24,878

HUF

Magyar forint

293,06

LTL

Litván litász/lita

3,4528

LVL

Lett lats

0,7093

PLN

Lengyel zloty

4,4863

RON

Román lej

4,3055

TRY

Török líra

2,4636

AUD

Ausztrál dollár

1,3691

CAD

Kanadai dollár

1,3894

HKD

Hongkongi dollár

10,4904

NZD

Új-zélandi dollár

1,7185

SGD

Szingapúri dollár

1,7547

KRW

Dél-Koreai won

1 605,66

ZAR

Dél-Afrikai rand

11,0754

CNY

Kínai renminbi

8,6040

HRK

Horvát kuna

7,4845

IDR

Indonéz rúpia

12 246,50

MYR

Maláj ringgit

4,2744

PHP

Fülöp-szigeteki peso

58,919

RUB

Orosz rubel

43,2059

THB

Thaiföldi baht

41,379

BRL

Brazil real

2,4887

MXN

Mexikói peso

18,6738

INR

Indiai rúpia

66,6720


(1)  Forrás: Az Európai Központi Bank (ECB) átváltási árfolyama.


V Hirdetmények

KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK

Európai Bizottság

23.9.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 279/30


MEDIA 2007 – GYÁRTÁS-ELŐKÉSZÍTÉS, FORGALMAZÁS, PROMÓCIÓ ÉS KÉPZÉS

Ajánlati felhívás – EACEA/21/11

Támogatás produkciós projektek gyártás-előkészítéséhez – játékfilm, kreatív dokumentumfilmek és animáció –, egyedi projektek, csomagtervek és második szakaszú csomagtervek

2011/C 279/07

1.   A támogatás célja és leírása

Ez az ajánlati felhívásról szóló hirdetmény az európai audiovizuális ágazatot támogató program végrehajtásáról (MEDIA 2007) szóló, 2006. november 15-i 1718/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozaton alapul.

A program egyik célkitűzése, hogy pénzügyi támogatás nyújtásával elősegítse az európai és nemzetközi piacra szánt, független európai produkciós vállalatok által benyújtott produkciós projektek gyártás-előkészítését az alábbi műfajokban: filmdráma, kreatív dokumentumfilm és animáció.

2.   Pályázásra jogosultak

Ezt az hirdetményt olyan európai vállalkozásoknak szánjuk, amelyek tevékenységei hozzájárulnak a fenti célkitűzések eléréséhez és különösen független produkciós vállalkozásoknak.

A pályázóknak a következő országok valamelyikében kell székhellyel rendelkezniük:

az Európai Unió 27 tagállama,

az EGT-nországok, Svájc és Horvátország.

3.   Pályázásra jogosult programok

Az alábbi (egyrészes vagy sorozat) audiovizuális munkák gyártás-előkészítési tevékenységei jogosultak támogatásra:

kereskedelmi felhasználásra szánt, 50 percnél nem rövidebb filmdrámaprojektek,

kereskedelmi felhasználásra szánt, 25 percnél nem rövidebb kreatív dokumentumfilmek (részenkénti időtartam sorozat esetén),

kereskedelmi felhasználásra szánt, 24 percnél nem rövidebb animációs filmek.

Az alábbi kategóriájú munkák gyártás-előkészítési és gyártási tevékenységei nem jogosultak támogatásra:

élő felvételek, tévés vetélkedők, talkshow-k, valóságshow-k, valamint felvilágosító, oktató és „hogyan készítsünk” jellegű műsorok,

turizmust előmozdító dokumentumfilmek, „így készült” jellegű filmek, tudósítások, állatokról szóló beszámolók, hírműsorok és „dokumentum-szappanoperák”,

közvetlenül vagy közvetve az Európai Unió politikájával összeegyeztethetetlen üzeneteket terjesztő projektek. Például közegészségügyi érdekekkel (alkohol, dohány, drogok), az emberi jogok tiszteletével, a szólásszabadsággal stb. vélhetőleg ellentétes projektek,

erőszakot, illetve rasszizmust terjesztő, illetve pornográf tartalmú projektek,

promóciós jellegű munkák,

egy adott szervezetet vagy tevékenységeit terjesztő intézményi produkciók.

A 21/11 ajánlati felhívásnak két határideje van. Ahhoz, hogy a támogatási kérelem az 1. határidőn belül legyen, az ajánlati felhívás nyilvánosságra hozatala és 2011. november 25. között kell elküldeni az Ügynökségnek. Ahhoz, hogy a támogatási kérelem a 2. határidőn belül legyen, 2011. november 26. és 2012. április 13., a pályázat zárónapja között kell elküldeni az Ügynökségnek.

A projekt maximális időtartama az 1. határidőn belül beadott projektek esetében 2014. június 30-ig tart, a 2. határidőn belül beadottak esetében pedig 2014. november 30-ig, vagy a projekt gyártási szakaszának megkezdéséig, attól függően, melyik időpont a korábbi.

4.   Odaítélési feltételek

A maximális 100-ból az alábbi súlyozás szerint ítélhetők pontok a projekteknek:

Egyedi projektek esetében

A támogatásra jelentkező vállalattal kapcsolatos feltételek (40 pont).

A gyártás-előkészítési stratégia minősége (10).

A gyártás-előkészítés költségvetésének következetessége (10).

A pénzügyi stratégia minősége (10).

A terjesztési stratégia minősége (10).

A benyújtott projekttel kapcsolatos feltételek (60 pont).

A projekt minősége (40).

A gyártási képesség és a projekt megvalósíthatósága (10).

Az európai és nemzetközi terjesztés lehetősége (10).

Csomagtervek és második szakaszú csomagtervek esetében

A támogatásra jelentkező vállalat képességeivel kapcsolatos feltételek (60 pont).

A vállalkozás képessége arra, hogy európai szinten készítse elő a gyártást, és gyártson (15 pont a csomagtervek esetén – 30 pont a második szakaszú csomagtervek esetén).

A gyártás-előkészítési stratégia minősége és a gyártás-előkészítés költségvetésének következetessége (15 pont a csomagtervek esetén – 10 pont a második szakaszú csomagtervek esetén).

A pénzügyi stratégia minősége (15 pont a csomagtervek esetén – 10 pont a második szakaszú csomagtervek esetén).

A terjesztési stratégia minősége (15 pont a csomagtervek esetén – 10 pont a második szakaszú csomagtervek esetén).

A benyújtott projekttel kapcsolatos feltételek (40 pont).

A projektek minősége (10).

A kreatív csapat képességei (10).

A gyártási képesség és a projekt megvalósíthatósága (10).

Az európai és nemzetközi terjesztés lehetősége (10).

5.   Költségvetés

A rendelkezésre álló teljes költségvetés 17 millió EUR. Az odaítélt pénzügyi hozzájárulás támogatás.

A pénzügyi hozzájárulás maximálisan odaítélhető összege egyedi projektenként 10 000 EUR és 60 000 EUR között van, kivéve a filmszínházban való bemutatásra szánt nagyjátékfilm hosszúságú animációs filmeket, amelyek esetében a maximum 80 000 EUR. Az odaítélt pénzügyi hozzájárulás semmilyen esetben sem haladhatja meg a gyártó által benyújtott, elszámolható költségek 50 %-át (60 %-át az európai kulturális sokszínűséget hangsúlyozó projektek esetében).

Csomagtervek és második szakaszú csomagtervek esetében a pénzügyi hozzájárulás maximálisan odaítélhető összege 70 000 EUR és 190 000 EUR között van. Az odaítélt pénzügyi hozzájárulás semmilyen esetben sem haladhatja meg a gyártó által benyújtott, elszámolható költségek 50 %-át.

Az Ügynökség fenntartja magának a jogot arra, hogy nem osztja ki a rendelkezésre álló teljes összeget.

6.   A pályázatok benyújtásának határideje

A pályázatokat az EACEA Ügynökséghez kell benyújtani online jelentkezési lap és papír alapú pályázati dosszié formájában legkésőbb 2011. november 25. és 2012. április 13. között (lásd a 3. pontot) az alábbi címre:

Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA) — MEDIA

Constantin DASKALAKIS

BOUR 3/30

Avenue du Bourget/Bourgetlaan 1

1140 Bruxelles/Brussel

BELGIQUE/BELGIË

Kizárólag a hivatalos jelentkezési űrlapon benyújtott, a pályázó szervezet nevében jogi kötelezettségvállalásra jogosult személy által megfelelően aláírt pályázatokat fogadják el.

A faxon vagy e-mailben elküldött pályázatokat elutasítják.

7.   Teljes tájékoztatás

Az ajánlati felhívás teljes szövege – a pályázati nyomtatványokat beleértve – a következő internetes oldalon található: http://www.ec.europa.eu/media

A pályázatokat az útmutatóban szereplő elvárásoknak megfelelően, a vonatkozó formanyomtatványon kell benyújtani.


23.9.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 279/33


MEDIA 2007 – GYÁRTÁS-ELŐKÉSZÍTÉS, FORGALMAZÁS, PROMÓCIÓ ÉS OKTATÁS

Ajánlatkérési felhívás – EACEA/22/11

Támogatás online és nem online interaktív művek fejlesztéséhez

2011/C 279/08

1.   A támogatás célja és leírása

Ezen ajánlattételi felhívás az Európai Parlament és a Tanács 2006. november 15-i, az európai audiovizuális ágazatot támogató program (MEDIA 2007) végrehajtásáról szóló 1718/2006/EK határozatán alapul.

A program egyik célkitűzése a független európai produkciós vállalkozások által bemutatott, európai és nemzetközi piacra szánt produkciós projektek kidolgozásának ösztönzése pénzügyi támogatás révén.

2.   Pályázásra jogosultak

Ez a közlemény azoknak az európai vállalatoknak szól, amelyek tevékenységeik révén hozzájárulnak a fenti célkitűzések megvalósításához, különösen a független filmgyártó vállalatok segítése terén.

A jelentkezőknek a következő országok egyikében bejegyzett cégnek kell lenniük:

az Európai Unió 27 tagállama,

az EGT-nországok, Svájc és Horvátország.

3.   Támogatható tevékenységek

A következő interaktív tevékenységek támogathatók:

Audiovizuális projekt (filmdráma, kreatív dokumentumfilm vagy animáció) kiegészítő digitális interaktív tartalom koncepciójának a kidolgozása (az első lejátszható alkalmazásig), amelyet kifejezetten az alábbi adathordozók valamelyikére fejlesztettek ki:

internet,

személyi számítógép,

konzol,

kézi készülékek,

interaktív televízió.

A digitális tartalomnak a következők tulajdonságokkal kell rendelkeznie:

jelentős interaktivitás narratív elemekkel,

eredeti, kreatív és innovatív a már létező munkákkal szemben,

európai üzleti potenciál.

Kizárólag a következő típusú, üzleti célra szánt audiovizuális projekteket lehet a benyújtott interaktív munkákkal kiegészíteni:

legalább 50 perces filmdráma (a sorozat elemeinek összesített időtartama sorozatok esetében),

legalább 25 perces kreatív dokumentumfilm (a sorozat elemeinek időtartama sorozatok esetében),

legalább 24 perces animáció (a sorozat elemeinek összesített időtartama sorozatok esetében).

A következő tevékenységek nem támogathatók:

A következő kategóriákhoz kapcsolódó fejlesztői és produceri tevékenységek nem támogathatók:

referenciamunkák (enciklopédiák, atlaszok, katalógusok, adatbázisok …);

„hogyan működik” jellegű munkák (oktatási programok, kézikönyvek …),

szoftveres eszközök és szolgáltatások,

tájékoztató vagy kizárólag ismeretátadó jellegű szolgáltatások,

tájékoztató programok és magazinok,

turizmust ösztönző projektek,

multimédiás művészeti projektek,

kifejezetten közösségi platformok és hálók, internetes fórumok, blogok vagy hasonló tevékenységek számára készült weboldalak,;

az Európai Unió szakpolitikáival ellentétes üzeneteket közvetve vagy közvetlenül népszerűsítő projektek. Például: közegészségügyi célokkal (alkohol, dohány, kábítószer), emberi jogok, személyek biztonsága, szólásszabadság stb. témakörökkel ellenkező projektek tilosak,

erőszakos és/vagy rasszista és/vagy pornográf tartalmakat népszerűsítő projektek,

eladásösztönző jellegű munkák (különösen márkanépszerűsítés),

adott szervezetet vagy tevékenységeit népszerűsítő intézményi termékek.

A 22/11 sz ajánlattételi felhívásnak két határideje van. Az első határidő: a támogatási kérelmeket a felhívás közzétételének napja és 2011. november 25. között kell benyújtani az Ügynökséghez A második határidő: a támogatási kérelmeket 2011. november 26. és 2012. április 13. között kell benyújtani az Ügynökséghez.

A projektek maximálisan 2014. június 30-ig tartanak az első határidőn belül benyújtott pályázatok esetében, míg 2014. november 30-ig a második határidő esetében, illetve az adott projekt gyártási fázisba lépésének napjáig, e kettő közül a korábbi időpontot alkalmazva.

4.   Az odaítélés kritériumai

A pontokat (összesen 100 pont) a következő súlyozási rendszer alapján adják:

A támogatásra jelentkező vállalattal kapcsolatos feltételek (40 pont).

a fejlesztési stratégia minősége (10),

a költségvetési gazdálkodás következetessége (10),

a vállalat projektmegvalósító kapacitása (10),

a finanszírozási stratégia minősége (10),

A benyújtott pályázatra vonatkozó kritériumok (60 pont).

a tartalom minősége és a koncepció eredetisége a forgalmazott művekkel összehasonlításban (20),

innováció, a munka során alkalmazott technikák sajátossága és az interaktivitás minősége (20),

európai üzleti potenciál és a célközönségnek való megfelelés (20).

5.   Költségvetés

A rendelkezésre álló teljes költségvetés: 2,5 M EUR. Az odaítélt pénzügyi hozzájárulás támogatásnak minősül.

Az odaítélhető pénzügyi hozzájárulás 10 000 és 150 000 EUR.

Az odaítélt pénzügyi támogatás semmilyen esetben nem haladhatja meg a gyártó által megadott, támogatható költségek 50 %-át (illetve 60 %-át, az európai kulturális sokféleséghez kapcsolódó ismeretterjesztésre irányuló projektek esetében).

Az Ügynökség fenntartja magának a jogot arra, hogy nem osztja ki a rendelkezésre álló teljes összeget.

6.   A pályázatok benyújtásának határideje

A pályázatokat az EACEA Ügynökséghez kell benyújtani online jelentkezési lap és papír alapú pályázati dosszié formájában legkésőbb 2011. november 25. és 2012. április 13. között (lásd a 3. pontot) az alábbi címre:

Education, Audiovisual and Culture Executive Agency (EACEA) — MEDIA

Constantin DASKALAKIS

BOUR 3/30

Avenue du Bourget/Bourgetlaan 1

1140 Bruxelles/Brussel

BELGIQUE/BELGIË

Kizárólag a hivatalos jelentkezési űrlapon benyújtott, a pályázó szervezet nevében jogi kötelezettségvállalásra jogosult személy által megfelelően aláírt pályázatokat fogadják el.

A faxon vagy emailben benyújtott pályázatokat elutasítják.

7.   Részletes információ

Az útmutatók teljes szövege a jelentkezési lapok együtt a következő weboldalon található:

http://ec.europa.eu/media

A pályázatokat az útmutatóban szereplő elvárásoknak megfelelően, a rendelkezésre bocsátott űrlapokon kell benyújtani.


A VERSENYPOLITIKA VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK

Európai Bizottság

23.9.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 279/36


Összefonódás előzetes bejelentése

(Ügyszám COMP/M.6348 – Arla Foods/Allgäuland)

(EGT-vonatkozású szöveg)

2011/C 279/09

1.

2011. szeptember 15-én a Bizottság a 139/2004/EK tanácsi rendelet (1) 4. cikke szerint bejelentést kapott az Arla Foods Amba (a továbbiakban: Arla, Dánia) tulajdonában lévő Hansa-Milch AG (a továbbiakban: Hansa, Németország) által tervezett összefonódásról, amely szerint e vállalkozás részesedés vásárlása útján teljes irányítást szerez az EK összefonódás-ellenőrzési rendelet 3. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében az Allgäuland-Käsereien GmbH és az AL Dienstleistungs-GmbH (a továbbiakban együttesen: Allgäuland, Németország) felett.

2.

Az érintett vállalkozások üzleti tevékenysége a következő:

az Arla esetében: tejtermelők tulajdonában lévő tejipari termelőszövetkezet, amely többféle tejtermék gyártásával és értékesítésével foglalkozik. Az Arla Németországban elsősorban Hansa leányvállalatán keresztül folytat tevékenységet,

az Allgäuland esetében: tejipari termelőszövetkezet, amely többféle minőségi sajtot és egyéb tejtermékeket állít elő főként Németországban.

3.

A Bizottság előzetes vizsgálatára alapozva megállapítja, hogy a bejelentett összefonódás az EK összefonódás-ellenőrzési rendelet hatálya alá tartozhat, a végleges döntés jogát azonban fenntartja.

4.

A Bizottság felhívja az érdekelt harmadik feleket, hogy az ügylet kapcsán esetlegesen felmerülő észrevételeiket nyújtsák be a Bizottságnak.

Az észrevételeknek a közzétételt követő 10 napon belül kell a Bizottsághoz beérkezniük. Az észrevételeket a COMP/M.6348 – Arla Foods/Allgäuland hivatkozási szám feltüntetése mellett lehet eljuttatni a Bizottsághoz faxon (+32 22964301), e-mailben a COMP-MERGER-REGISTRY@ec.europa.eu címre, vagy postai úton a következő címre:

European Commission

Directorate-General for Competition

Merger Registry

J-70

1049 Bruxelles/Brussel

BELGIQUE/BELGIË


(1)  HL L 24., 2004.1.29., 1. o. (EK összefonódás-ellenőrzési rendelet).


23.9.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 279/37


Összefonódás előzetes bejelentése

(Ügyszám COMP/M.6392 – Gores/Mexx)

Egyszerűsített eljárás alá vont ügy

(EGT-vonatkozású szöveg)

2011/C 279/10

1.

2011. szeptember 15-én a Bizottság a 139/2004/EK tanácsi rendelet (1) 4. cikke szerint bejelentést kapott a Gores Group LLC (a továbbiakban: Gores, Egyesült Államok) által tervezett összefonódásról, amely szerint e vállalkozás részesedés vásárlása útján kizárólagos irányítást szerez az EK összefonódás-ellenőrzési rendelet 3. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében a Mexx European Holding BV (a továbbiakban: Mexx, Hollandia) felett.

2.

Az érintett vállalkozások üzleti tevékenysége a következő:

a Gores esetében: magántőke-befektető a technológiák, a telekommunikáció, az üzleti szolgáltatások, az ipari és ruházati ágazatok területén elsősorban az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában,

a Mexx esetében: ruházati kiskereskedelem, lábbelik és kiegészítők kiskereskedelme, valamint ruházat és lábbelik nagykereskedelme Európában és Észak-Amerikában.

3.

A Bizottság előzetes vizsgálatára alapozva megállapítja, hogy a bejelentett összefonódás az EK összefonódás-ellenőrzési rendelet hatálya alá tartozhat, a végleges döntés jogát azonban fenntartja. A Bizottság az EK összefonódás-ellenőrzési rendelet (2) szerinti egyes összefonódások kezelésére vonatkozó egyszerűsített eljárásról szóló közleménye szerint az ügyet egyszerűsített eljárásra utalhatja.

4.

A Bizottság felhívja az érdekelt harmadik feleket, hogy az ügylet kapcsán esetlegesen felmerülő észrevételeiket nyújtsák be a Bizottságnak.

Az észrevételeknek a közzétételt követő 10 napon belül kell a Bizottsághoz beérkezniük. Az észrevételeket a COMP/M.6392 – Gores/Mexx hivatkozási szám feltüntetése mellett lehet eljuttatni a Bizottsághoz faxon (+32 22964301), e-mailben a COMP-MERGER-REGISTRY@ec.europa.eu címre, vagy postai úton a következő címre:

European Commission

Directorate-General for Competition

Merger Registry

J-70

1049 Bruxelles/Brussel

BELGIQUE/BELGIË


(1)  HL L 24., 2004.1.29., 1. o. (EK összefonódás-ellenőrzési rendelet).

(2)  HL C 56., 2005.3.5., 32. o. (egyszerűsített eljárásról szóló közlemény).