PÉNZÜGYI BESZÁMOLÓ A 2010. DECEMBER 31-ÉN VÉGET ÉRT PÉNZÜGYI ÉVRŐL

TARTALOMJEGYZÉK

ÉVES BESZÁMOLÓ

A független könyvvizsgáló jelentése

A 2010. december 31-i mérleg

Eredménykimutatás a 2010. december 31-én véget ért évre vonatkozóan

Pénzforgalmi kimutatás a 2010. december 31-én véget ért évre vonatkozóan

Kimutatás a saját tőke változásairól a 2010. december 31-én véget ért évre vonatkozóan

Számviteli politika és megjegyzések a pénzügyi kimutatásokhoz

1.	Általános bevezető

2.	A számviteli politika meghatározó elemei és a pénzügyi beszámoló bemutatása

3.	Megjegyzések a mérleghez

4.	Megjegyzések az eredménykimutatáshoz

5.	Mérlegen kívüli tételek

Költségvetési információk a 2010-es pénzügyi évről

Független megbízhatósági jelentés

A független könyvvizsgáló jelentése

Az Európai Számvevőszék

vezetőinek

Elvégeztük az Európai Számvevőszék mellékelt pénzügyi beszámolójának könyvvizsgálatát. A beszámoló a 2010. december 31-i fordulónapra elkészített mérlegből, az ezen időponttal végződő évre vonatkozó eredménykimutatásból, sajáttőkeváltozás-kimutatásból és pénzforgalmi kimutatásból áll, a számviteli politika meghatározó alapelveinek összefoglalását és egyéb magyarázó megjegyzéseket is tartalmaz, a 4. oldalon kezdődik és a 15. oldalon ér véget.

A vezetők felelőssége a pénzügyi beszámolóért

A pénzügyi beszámolónak a 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelettel és az ezen tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályokat megállapító, 2002. december 23-i 2342/2002/EK, Euratom bizottsági rendelettel, valamint az Európai Unió számviteli szabályaival összhangban történő elkészítése és valós bemutatása, valamint az akár csalásból, akár hibából eredő lényegi hibáktól mentes pénzügyi beszámoló elkészítéséhez a vezetők által szükségesnek ítélt belsőkontroll-mechanizmusok kialakítása a vezetők felelőssége.

A hites könyvvizsgáló felelőssége

A mi felelősségünk a pénzügyi beszámoló véleményezése az elvégzett könyvvizsgálat alapján. A könyvvizsgálatot a „Commission de surveillance du secteur financier” (a pénzügyi ágazat felügyelőbizottsága) által Luxemburgra elfogadott Nemzetközi Könyvvizsgálati Standardokkal összhangban hajtottuk végre. Ezek a standardok megkövetelik, hogy megfeleljünk bizonyos etikai követelményeknek, valamint hogy a könyvvizsgálatot úgy tervezzük meg és végezzük el, hogy kellő bizonyosságot szerezzünk arról, hogy a pénzügyi beszámoló nem tartalmaz lényegi hibákat.

A könyvvizsgálat magában foglalja olyan eljárások végrehajtását, amelyek célja könyvvizsgálati bizonyíték szerzése a pénzügyi beszámolóban szereplő összegekről és információkról. A hites könyvvizsgáló megítélésén múlik, hogy milyen eljárásokat alkalmaz, például azon kockázat értékelésére, hogy vannak-e – akár csalás, akár hiba okozta – lényegi hibák a pénzügyi beszámolóban. Kockázatértékelése során a hites könyvvizsgáló tekintetbe veszi a szervezetnek a pénzügyi beszámoló elkészítése és valós bemutatása szempontjából releváns belsőkontroll-mechanizmusait; ezt nem azért teszi, hogy véleményt mondjon az ellenőrzött szervezet belső kontrolljának eredményességéről, hanem azért, hogy a körülményeknek megfelelően tervezze meg a könyvvizsgálati eljárásokat. A könyvvizsgálat felméri továbbá, hogy az alkalmazott számviteli politikák megfelelőek-e, illetve a vezetők számviteli becslései ésszerűek-e, valamint értékelést ad a pénzügyi beszámoló általános bemutatásáról is.

Meggyőződésünk, hogy a megszerzett könyvvizsgálati bizonyíték elegendő és megfelelő alapot nyújt véleményünk megadásához.

Vélemény

Véleményünk szerint a pénzügyi beszámoló a 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletnek, az ezen tanácsi rendelet végrehajtásának részletes szabályait megállapító, 2002. december 23-i 2342/2002/EK, Euratom bizottsági rendeletnek, valamint az Európai Unió számviteli szabályainak megfelelően valós és hű képet ad az Európai Számvevőszék 2010. december 31-én fennálló pénzügyi helyzetéről, valamint az ezen fordulónappal végződő év pénzforgalmáról.

A 2010. december 31-i mérleg

(EUR)
Eszközök	Megjegyzés	2010. december 31.	2009. december 31.
Immateriális javak	3.1.	479 144	401 216
Tárgyi eszközök	3.2.	37 919 629	36 554 342
Hosszú lejáratú követelések		25	525
Befektetett eszközök összesen		38 398 798	36 956 083
Rövid lejáratú követelések	3.3.	531 239	965 208
Év végi készpénz és készpénz-egyenértékes	3.4.	55 267 786	1 527 466
Forgóeszközök összesen		55 799 025	2 492 674
Összes eszköz		94 197 823	39 448 757

(EUR)
Források	Megjegyzés	2010. december 31.	2009. december 31.
Felhalmozódott tőkehiány		–24 068 815	–22 012 092
A tárgyév gazdasági eredménye nyereség+/veszteség–		57 113 695	–2 056 723
Tőke		33 044 880	–24 068 815
Munkavállalói juttatások	3.5.	53 317 385	56 663 864
Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek	3.6.	175 000	175 000
Hosszú lejáratú kötelezettségek		53 492 385	56 838 864
Céltartalékok kockázatokra és költségekre	3.7.	—	650 000
Szállítók	3.8.	7 660 558	6 028 708
Rövid lejáratú kötelezettségek		7 660 558	6 678 708
Összes forrás		94 197 823	39 448 757

A 8–15. oldalon olvasható magyarázó megjegyzések e pénzügyi beszámoló szerves részét képezik.

Eredménykimutatás a 2010. december 31-én véget ért évre vonatkozóan

(EUR)
	Megjegyzés	2010	2009
A Bizottságtól egyéb intézményeknek átutalt pénzeszközök	4.1.	164 602 733	104 484 524
Igazgatási tevékenységek bevételei	4.2.	18 583 069	18 622 118
Egyéb működési bevételek	4.3.	14 279	164 861
Működési bevételek összesen		183 200 081	123 271 503
Személyi ráfordítások	4.5.	– 100 326 863	–92 264 980
Befektetett eszközökhöz kapcsolódó kiadások	3.1–3.2. & 4.6.	–3 005 731	–3 393 154
Egyéb igazgatási kiadások	4.7.	–23 109 833	–22 890 737
Operatív kiadások		–29 665	– 102 110
Működési kiadások összesen		– 126 472 092	– 118 650 981
Működési tevékenységek nyeresége/(vesztesége)		56 727 989	4 620 522
Pénzügyi bevételek	4.8.	53 017	59 266
Pénzügyi kiadások	4.9.	–15 044	–15 125
Nyugdíjak változásai (- kiadás, + bevétel)	3.5. & 4.10.	347 733	–6 721 386
Nem működési tevékenységek nyeresége/(vesztesége)		385 706	–6 677 245
A tárgyév gazdasági eredménye		57 113 695	–2 056 723

A 8–15. oldalon olvasható magyarázó megjegyzések e pénzügyi beszámoló szerves részét képezik.

Pénzforgalmi kimutatás a 2010. december 31-én véget ért évre vonatkozóan

(EUR)
	2010	2009
A tárgyév gazdasági eredménye	57 113 695	–2 056 723
Működési tevékenységek – Kiigazítások
Amortizáció (immateriális javak)	215 031	184 798
Értékcsökkenési leírás (tárgyi eszközök)	2 780 834	3 206 079
Kockázatokra és költségekre elkülönített céltartalékok növekedése/(csökkenése)	– 650 000	650 000
Kétes kinnlevőségek értekhelyesbítésének növekedése/(csökkenése)	—	–1 790
Hosszú lejáratú követelések (növekedése)/csökkenése	500	—
Rövid lejáratú követelések (növekedése)/csökkenése	441 676	492 568
Uniós szervezetekkel szembeni követelések (növekedése)/csökkenése	–7 707	– 205
Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek növekedése/(csökkenése)	—	—
Egyéb kötelezettségek növekedése/(csökkenése)	1 616 394	–1 629 818
Uniós szervezetekkel kapcsolatos kötelezettségek növekedése/(csökkenése)	15 456	–88 476
Működési tevékenységből származó nettó pénzáramlás	61 525 879	756 433
Befektetési műveletekből származó pénzáramlás
Tárgyi eszközök és immateriális javak beszerzése (-)	–4 448 946	–4 850 333
Tárgyi eszközök és immateriális javak értékesítéséből származó bevételek (+)	—	—
Ingatlanok, gépek és berendezések értékesítéséből származó (nyereség)/veszteség	9 866	2 275
Befektetési műveletekből származó nettó pénzáramlás	–4 439 080	–4 848 058
Munkavállalói juttatások növekedése/(csökkenése)	–3 346 479	4 130 466
Készpénzben és készpénz-egyenértékesben bekövetkezett nettó növekedés/(csökkenés)	53 740 320	38 841
Készpénz és készpénz-egyenértékes az időszak kezdetén	1 527 466	1 488 625
Készpénz és készpénz-egyenértékes az időszak végén	55 267 786	1 527 466

A 8–15. oldalon olvasható magyarázó megjegyzések e pénzügyi beszámoló szerves részét képezik.

Kimutatás a saját tőke változásairól a 2010. december 31-én véget ért évre vonatkozóan

(EUR)
Tőke	Felhalmozódott tőkehiány	A tárgyév gazdasági eredménye	Tőke (összesen)
Egyenleg 2009. december 31-én	–22 012 092	–2 056 723	–24 068 815
Az előző pénzügyi év gazdasági eredményének allokációja	–2 056 723	2 056 723	—
A tárgyév gazdasági eredménye		57 113 695	57 113 695
Egyenleg 2010. december 31-én	–24 068 815	57 113 695	33 044 880

A 8–15. oldalon olvasható magyarázó megjegyzések e pénzügyi beszámoló szerves részét képezik.

Számviteli politika és megjegyzések a pénzügyi kimutatásokhoz

1.    Általános bevezető

Az Európai Számvevőszéket (a továbbiakban: Számvevőszék) az 1975. július 22-i Brüsszeli Szerződés hozta létre. Működését az Unió külső ellenőrzési szerveként 1977 októberében kezdte meg, luxembourgi székhellyel.

Az Európai Számvevőszék küldetése

A Számvevőszék a Szerződés által az Európai Unió pénzügyeinek ellenőrzése céljából létrehozott uniós intézmény. A Számvevőszék az Unió külső ellenőreként elősegíti az Unió pénzügyi gazdálkodásának javítását, és egyben az uniós polgárok pénzügyi érdekeinek független őreként jár el.

Ellenőrzési szolgáltatásai révén a Számvevőszék értékeli az uniós pénzeszközök beszedését és kiadását. Megvizsgálja, hogy megfelelően tartják-e nyilván és teszik-e közzé, illetve jogszerűen és szabályszerűen hajtják-e végre a pénzügyi műveleteket, és hogy e műveletek során érvényesülnek-e a gazdaságosság, a hatékonyság és az eredményesség elvei. Ellenőrzéseinek eredményeit a Számvevőszék egyértelmű, releváns és tárgyilagos jelentésekben teszi közzé. A Számvevőszék pénzügyi irányítási témákról véleményeket is ad ki.

A Számvevőszék előmozdítja a jobb elszámoltathatóságot és átláthatóságot, illetve segíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot az uniós költségvetés végrehajtásának felügyeletében, különösen a a zárszámadás elfogadása során. A Számvevőszék elkötelezi magát amellett, hogy a közellenőrzés és közigazgatás terén a fejlődés élvonalában, hatékony szervezetként működjék.

A Számvevőszéknél a pénzügyi év január 1-jétől december 31-ig tart.

2.    A számviteli politika meghatározó elemei és a pénzügyi beszámoló bemutatása

2.1.   A bemutatás alapja

A Számvevőszék beszámolójának elkészítése az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet és az ugyanezen rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2002. december 23-i 2342/2002/EK, Euratom bizottsági rendelet rendelkezései szerint történik.

A pénzügyi beszámoló elkészítése az Európai Unió számviteli szabályaival (a Bizottság számviteli szabályaival) összhangban történik, amelyek alapjául a Közszféra Nemzetközi Számviteli Standardjai (IPSAS) szolgálnak. A számviteli szabályokat a többi intézménnyel folytatott konzultációt követően a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője fogadja el.

2.2.   Idegen pénznemben nyilvántartott egyenlegek és tranzakciók értékelése

Az idegen pénznemben lebonyolított tranzakciókat a tranzakció napján érvényes árfolyamon számítjuk át euróra.

Az idegen pénznemben elszámolt tranzakciókból és az idegen pénznemben nyilvántartott pénzügyi eszközök és kötelezettségek év végi átváltásából származó árfolyamnyereségek és -veszteségek az eredménykimutatásban jelennek meg.

Az idegen pénznemben nyilvántartott pénzügyi eszközök és kötelezettségek év végi egyenlegét a december 31-én érvényes árfolyam alapján váltjuk át euróra.

2.3.   Immateriális javak és tárgyi eszközök

Az immateriális javakat és a tárgyi eszközöket a halmozott értékcsökkenéssel és értékvesztéssel csökkentett bekerülési értéken mutatjuk ki. A kis értékű, 420 EUR alatti tételeket a beszerzési év során felmerülő kiadásokként számoljuk el. A számviteli év során leszállított, de az év végéig ki nem fizetett eszközöket „befejezetlen beruházásokként” szerepeltetjük a kimutatásokban; szintén befejezetlen beruházásnak minősülnek azok az épületekkel kapcsolatos nagy volumenű projektek, amelyek év végén még mindig folyamatban vannak.

A befektetett eszköz beszerzésének hónapjával kezdődő, annak várható hasznos élettartama alatti értékcsökkenése lineáris módszerrel kerül kiszámításra, az alábbi módon:

Immateriális javak (szoftverhasználati engedélyek)	4 év
Épületek	25 év, ill. várható hasznos élettartam
Berendezések, gépek és szerszámok	4, 8 év
Bútorzat és gépkocsipark	4, 8, 10 év
Informatikai berendezések (hardver)	4 év
Bérelt épületek berendezései	a bérlet időtartama
Egyéb szerelvények és berendezések	4, 6, 8 év

A befejezetlen beruházásokra nem számolunk el értékcsökkenési leírást, mivel ezek az eszközök még nem felhasználhatók.

A közösségi számviteli szabályok végrehajtását követően a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője a 6. sz. bizottsági számviteli szabállyal kapcsolatos átmeneti kivételként engedélyezte, hogy a saját előállítású immateriális javakat ne tőkésítsék. A kivételesen engedélyezett időszak 2009. december 31-én véget ér. Ezért a 38. Nemzetközi Számviteli Standardnak (IAS) és az IPSAS 31. sz. szabályának megfelelően a saját előállítású immateriális javakat 2010. január 1-jével kezdve tőkésíteni kell. A kutatási költséget és a nem tőkésített fejlesztési költséget általános személyzeti költségként kell elszámolni.

2.4.   Munkavállalói juttatások

A „munkavállalói juttatások” tétel a számvevőszéki tagok jövőbeli nyugdíjjogosultságaiból tevődik össze. A Számvevőszék tagjainak járandóságairól szóló, 1977. október 18-i 2290/77/EK, Euratom, ESZAK tanácsi rendelet (HL L 268., 1977.10.20., 1. o.) 19. cikkének megfelelően az e nyugdíjrendszerben meghatározott juttatások folyósítását szerepeltetni kell az Unió költségvetésében. A tagállamok közösen szavatolják e juttatások folyósítását.

A jövőben kifizetendő nyugdíjak passzíváit a „munkavállalói juttatásokra” vonatkozó, 12. sz. bizottsági számviteli szabály szerint könyveljük, illetve mutatjuk ki. A kötelezettségek kiszámítási módszere figyelembe veszi a nyugdíjrendszernek az IPSAS 25. sz. számviteli szabályában meghatározott jellemzőit.

Az IPSAS 25. sz. előírása szerint a munkaviszony megszűnte utáni juttatások költségét a jelenben kell értékelni (azaz akkor, amikor a számvevőszéki tag megszerzi nyugdíjjogosultságát). A biztosításmatematikai kötelezettségvállalást folyamatosan kell meghatározni, figyelembe véve mind az aktív életszakasz során kilátásba helyezett juttatásokat, mind pedig az előre látható fizetésemeléseket. A kötelezettségek számításához alkalmazott biztosításmatematikai értékelési modell a „halmozott jogosultságok módszere”.

A passzívából levonják azt a becsült adóösszeget, mely a jövőbeli nyugdíjkifizetéseket fogja terhelni, hiszen ezek az adók bevételként visszaáramlanak az Unió költségvetésébe.

A nyugdíjpasszívákat a beszámoló fordulónapjára minden évben újraszámolják. Az eredménykimutatásban a tárgyévi nyugdíjkiadások az év folyamán kifizetett nyugdíjakból és a nyugdíjpasszíva év végi kiigazításából áll; mindkét összegből előzetesen levonják az adókat. A biztosításmatematikai nyereségeket és veszteségeket az eredménykimutatás tünteti fel.

Ami az esetleges „eszközfedezetet” illeti, az Európai Uniónak jelenleg nincsenek a nyugdíjkötelezettségek finanszírozását szolgáló eszközei.

2.5.   Céltartalékok kockázatokra és költségekre

A kockázatokra és költségekre elkülönített céltartalékok olyan egyértelműen meghatározott veszteségek vagy adósságok fedezésére szolgálnak, amelyek a mérleg fordulónapján valószínűleg vagy biztosan felmerülnek, de összegük vagy felmerülésük időpontja bizonytalan.

2.6.   A kiadások kimutatása

A tranzakciókat és a gazdasági eseményeket a pénzügyi beszámolóban arra az időszakra könyvelik, amelyikre vonatkoznak. A számviteli időszak végén a passzív időbeli elhatárolással a tárgyévre elkönyvelt kiadásokat a leszállított áruk és a nyújtott szolgáltatások összege alapján szerepeltetik.

Ugyanakkor a tárgyévben folyósított egyes kifizetések jövőbeli időszakokra vonatkoznak, és ezeket aktív időbeli elhatárolt költségként könyvelik az elkövetkezendő időszak(ok)ra.

Az aktív és passzív időbeli elhatárolások év végi számítását a pénzügyi évek elkülönítésének nevezik, amelyet részletes módszertan és gyakorlati útmutató szabályoz.

3.    Megjegyzések a mérleghez

3.1.   Immateriális javak

A 2010-es pénzügyi év során az immateriális javakban a következő változások következtek be:

(EUR)
	Bruttó könyv szerinti érték 2010. január 1-jén	Beszerzések	Értékesítések	Bruttó könyv szerinti érték 2010. december 31-én	Halmozott értékcsökkenés 2010. december 31-én	Nettó könyv szerinti érték 2010. december 31-én
Egyéb számítógépes szoftverek	798 102	292 959	—	1 091 061	– 611 917	479 144
Összesen	798 102	292 959	—	1 091 061	– 611 917	479 144

2010-ben saját előállítású immateriális javakat nem kellett feltüntetni.

A következő összegek kerültek költségként feltüntetésre:

(EUR)
	2010
Kutatási költség	349 850
Nem tőkésített fejlesztési költség	1 985 750

Ez a két összeg az „egyéb igazgatási kiadások”, illetve a „személyi ráfordítások” része.

3.2.   Tárgyi eszközök

A 2010-es pénzügyi év során a tárgyi eszközökben a következő változások következtek be:

(EUR)
	Bruttó könyv szerinti érték 2010. január 1-jén	Beszerzések	Értékesítések és átsorolások	Bruttó könyv szerinti érték 2010. december 31-én	Halmozott értékcsökkenés 2010. december 31-én	Nettó könyv szerinti érték 2010. december 31-én
Telkek	776 630	—	—	776 630	—	776 630
Épületek	53 474 631	61 168	4 452 077	57 987 876	–28 275 576	29 712 300
Berendezések és felszerelések	196 329	18 378	–1 887	212 820	– 133 326	79 494
Informatikai berendezések (hardver)	4 694 988	382 255	–1 048 957	4 028 286	–3 138 312	889 974
Bútorzat és gépkocsipark	2 083 199	152 677	– 165 812	2 070 064	–1 293 963	776 101
Egyéb szerelvények és berendezések	1 980 516	23 242	– 125 781	1 877 977	–1 761 769	116 208
Befejezetlen beruházások	6 502 732	3 518 267	–4 452 077	5 568 922	—	5 568 922
Összesen	69 709 025	4 155 987	–1 342 437	72 522 575	–34 602 946	37 919 629

A „Befejezetlen beruházások” olyan eszközök, melyeket részlegesen szállítottak le, vagy pedig teljesen leszállították, de év végével még nem számlázták ki őket. Ide tartoznak pl. az év végén még mindig folyamatban lévő nagy volumenű építési projektek. A leszállított termék elfogadása és a számla beérkezése után az adott eszközt átvezetik a megfelelő címsorra.

A „Befejezetlen beruházások” alatt 2010. december 31-én5 568 922 EUR szerepel, ami a K3 épület 2010-ben megkezdődött építési munkálatainak felel meg. Idén a K1 épület egészség- és balesetvédelmi munkálatainak költségét (4 452 077 EUR) a „Befejezetlen beruházások” címsorból az „Épületek” címsorba vezették át.

3.3.   Rövid lejáratú követelések

(EUR)
	2010. december 31.	2009. december 31.
Folyó követelések, elsősorban munkatársak nemzeti nyugdíjjogosultságainak áthozatalából adódóan	27 286	398 142
Egyéb követelések, elsősorban bér- és kiküldetési előlegfizetésből adódóan	131 388	367 360
Aktív időbeli elhatárolások ingatlanbérlésre és informatikai szerződésekre	288 122	197 446
Uniós szervezetekkel kapcsolatos időbeli elhatárolások	74 476	0
Uniós szervezetekkel szemben fennálló követelések	9 967	2 260
Összesen	531 239	965 208

3.4.   Év végi készpénz és készpénz-egyenértékes

(EUR)
	2010. december 31.	2009. december 31.
Kézi pénztár	1 000	1 000
Banki folyószámla	3 152 174	1 526 466
Vagyonkezelői számla	52 114 612	0
Összesen	55 267 786	1 527 466

2010. január 27-én az Európai Számvevőszék vagyonkezelői számlát nyitott a luxemburgi Banque et Caisse d’Epargne de l’Etat banknál. E vagyonkezelői számla révén az Európai Számvevőszék kezelni tudja a K3 épület építési projektje kapcsán a költségvetési hatóság által rendelkezésre bocsátott költségvetést (lásd: 5.3.).

A vagyonkezelői számlát az Európai Számvevőszék csak bizonyos, a luxemburgi Banque et Caisse d’Epargne de l’Etat bankkal kötött szerződésben foglalt feltételek mellett használja.

Erről a vagyonkezelői számláról kizárólag a projektmenedzserként eljáró konzorcium operatív bankszámlájára történik kifizetés. Ezt az operatív bankszámlát a projektmenedzser kizárólag arra használja, hogy innen fizesse ki az építővállalatok számláit. A vagyonkezelői számlára érkezett első átutalás összege 52 107 202,11 EUR volt, amire 7 410,25 EUR kamat járt.

3.5.   Munkavállalói juttatások

A jövőben kifizetendő nyugdíjak passzívája nem tartalmazza azokat az adókat, melyek a jövőben esedékes kifizetéskor levonásra kerülnek (lásd még: 2.4.).

(EUR)
	2010. december 31.	2009. december 31.
Bruttó összeg	65 315 919	68 741 798
Adókulcs (%)	18,37	17,57
Adó	11 998 534	12 077 934
Adó levonása utáni összeg	53 317 385	56 663 864
A nyugdíjfizetési kötelezettségek nettó összegének változása	–3 346 479	4 130 466

A tagok számára fenntartott nyugdíjrendszer meghatározott juttatási rendszer. A meghatározott juttatások a következőek:

—	átmeneti járandóság (a megbízatás lejárta után hároméves időszakra folyósítják),

—	öregségi nyugdíj,

—	rokkantsági nyugdíj és támogatás,

—	hozzátartozói nyugellátás (a tag halála után fizetendő, függetlenül attól, hogy ez a nyugdíjba vonulás előtt vagy után történt).

A kedvezményezettek következő körére kell a kötelezettségeket kiszámolni:

—	aktív tagok,

—	átmeneti járandóságban részesülő nem aktív tagok,

—	nem aktív tagok az átmeneti időszakot követően (késleltetett nyugdíj),

—	nyugdíjba vonult tagok,

—	véglegesen megváltozott munkaképességűek,

—	ideiglenesen megváltozott munkaképességűek,

—	túlélő házastársak,

—

árvák.

A passzívák számítását az Eurostat végzi, melyet szakképzett független szakértő segít a módszertan követésében és a kapcsolódó biztosításmatematikai előfeltevések meghatározásában.

A nyugdíjfizetési kötelezettség értékelése gazdasági és demográfiai szempontokhoz kötött változók alkalmazását igényli. Az ezekhez a változókhoz rendelt értékek származhatnak adatgyűjtésből vagy becslésekből, sőt olykor önkényesen határozzák meg őket.

A legfőbb biztosításmatematikai előfeltevések többek között ezek voltak: a névleges diszkontráta, amely 2010 decemberében 4,4 %-on szerepelt; a várható hosszú távú infláció: 2010 decemberében 1,9 %; valamint a fizetésemelések általános mértéke: 2010 decemberében 0 %. Az ugyanezen változókra meghatározott értékek 2009 decemberében ugyanebben a sorrendben a következők voltak: 4,1 %; 2,3 % és 0 %.

A bruttó nyugdíjfizetési kötelezettségben 2010 folyamán mutatkozó eltérés elsősorban a reál diszkontráta változásának (2010 decemberében 2,5 %; 2009 decemberében 1,8 %) tulajdonítható, és a következőképpen magyarázható:

(EUR)
	2010		2009
Bruttó nyugdíjfizetési kötelezettség a pénzügyi év elején		68 741 798		63 730 921
A kötelezettségeknek az újonnan érkezettek miatti változása		1 225 850		0
A kötelezettségeknek az állandó populáció jellemzőivel összefüggő változása		1 001 771		3 958 178
Az „állandó” populáció szolgálati költsége	4 369 423		5 614 685
Az „állandó” populáció kamatköltsége	2 923 684		2 510 704
Év közben kifizetett nyugdíjak	–3 520 106		–2 977 454
Biztosításmatematikai nyereségek és veszteségek, tapasztalati érték	–2 771 230		–1 189 757
Biztosításmatematikai nyereségek és veszteségek, előfeltevésekkel kapcsolatos változások		–5 653 500		1 052 699
Kamatláb	–5 653 500		3 295 980
Élettartam-táblázat	0		0
A fizetésemelések általános mértéke	0		–2 243 281
Biztosításmatematikai előfeltevések egyéb változása	0		0
Módszertani és egyéb változásokból eredő biztosításmatematikai nyereségek és veszteségek		0		0
Bruttó nyugdíjfizetési kötelezettség a pénzügyi év végén		65 315 919		68 741 798

A „Szolgálati költség” az aktív tagok által év közben szerzett, a szolgálattal kapcsolatos további nyugdíjjogosultságok értékét jelenti.

A „Kamatköltség” a nyugdíjba nem vonult tagok életkorának növekedéséből származik. A tagok idősebbek, így az új értékelési időpont és azon időpont közötti időtartam, amikor jövőbeni juttatásaikhoz hozzájutnak, egy évvel csökken.

Az „Év közben kifizetett nyugdíjak” a tárgyévi kifizetésekre vonatkoznak, melyekről bővebben lásd a 4.10. részt.

A „Biztosításmatematikai nyereség és veszteség” abból a különbségből adódik, amely a következő évre vonatkozó várakozások és az abban az évben ténylegesen bekövetkezett történések között áll fenn. A reál diszkontráta (a 4,4 %-os névleges diszkontráta mínusz az 1,9 %-os várható hosszú távú infláció) erős mozgása 2010-ben a bruttó nyugdíjfizetési kötelezettség csökkenését eredményezi (2009-ben 68 741 798 EUR, míg 2010-ben 65 315 919 EUR).

3.6.   Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek

A 175 000 EUR-s összeg a szerződés értelmében a K9 épület bérlésének befejezésekor esedékes.

3.7.   Céltartalékok kockázatokra és költségekre

Miután az Európai Bizottság sikerrel fellebbezett az Európai Tanácsnak az uniós személyzet javadalmazására vonatkozó határozata ellen, a 2009. december 31-én650 000 EUR összegű céltartalék 2010-ben a Bíróság ítélete következtében kifizetésként került felhasználásra.

3.8.   Szállítók

(EUR)
	2010. december 31.	2009. december 31.
Rövid lejáratú kötelezettségek	784 111	548 543
Bérrel és a személyzettel kapcsolatos egyéb kötelezettségek	469 459	425 994
Elhatárolt kiadások – nem uniós intézmények	5 484 673	4 161 463
Elhatárolt kiadások – uniós intézmények	888 211	874 060
Konszolidációba bevont uniós szervezetekkel, elsősorban az Európai Parlamenttel és a Tanácscsal szemben fennálló kötelezettségek	34 104	18 648
Összesen	7 660 558	6 028 708

4.    Megjegyzések az eredménykimutatáshoz

4.1.	„A Bizottságtól egyéb intézményeknek átutalt pénzeszközök”: ide a Bizottság terhére történő havi pénzlehívások tartoznak, amelyeket a Számvevőszék a bankszámlája feltöltése érdekében eszközöl. 2010-ben a K3 épület építési munkálataira 55 619 892 EUR összeget utaltak át.

4.2.	„Igazgatási tevékenységek bevételei”: ez a címsor túlnyomórészt a számvevőszéki tagok és alkalmazottak illetményéből adó és társadalombiztosítási hozzájárulás címén levont összegeket tartalmazza.

4.3.	Az „Egyéb működési bevételek” többek között árfolyamnyereségből származnak.

4.4.	Bevételek keletkeztek tőzsdei és nem tőzsdei ügyletek révén, az alábbiak szerint: (EUR)   2010 Tőzsdei ügyletekből származó bevételek 22 440 Nem tőzsdei ügyletekből származó bevételek 183 177 641 Összes bevétel 183 200 081

4.5.	A „Személyi ráfordítások” a tagok, az állandó, a szerződéses és az ideiglenes alkalmazottak illetményét tartalmazza. A korábbi tagok átmeneti járandósága, valamint a tagok nyugdíjával és átmeneti járandóságával kapcsolatos adók a „Nyugdíjak változásai” sorban szerepelnek (lásd: 4.10.).

4.6.	A „befektetett eszközökkel kapcsolatos költségek” a tárgyi eszközök és az immateriális javak értékcsökkenéséből/amortizációjából tevődnek össze.

4.7.	Az „egyéb igazgatási kiadások” közé tartozó tételek közül a következők a legfontosabbak: — épületek bérlete és a járulékos költségek, — informatika és távközlés, — kiküldetési költségek, — takarítás és biztonsági szolgálat.

4.8.	A „Pénzügyi bevételek” a Számvevőszék folyószámlája után kapott banki kamat.

4.9.	A „Pénzügyi kiadások” a Számvevőszék folyószámlája után fizetett banki költségek.

4.10.

A „Nyugdíjak változásai” minden olyan kiadást tartalmaz, amely a számvevőszéki tagok nyugdíjával kapcsolatos. Ide értendőek tehát a tárgyév folyamán kifizetett nyugdíjak és átmeneti járandóságok, valamint az összes jövőbeli nyugdíjfizetési kötelezettség tárgyév végi kiigazítása. (EUR)   2010 2009 A számvevőszéki tagokkal kapcsolatos nettó nyugdíjfizetési kötelezettségek változása –3 346 479 4 130 466 Kifizetett öregségi nyugdíj 2 146 438 2 020 586 Kifizetett hozzátartozói nyugellátások 380 799 356 249 Kifizetett átmeneti járandóságok 920 878 542 642 Kifizetett rokkantsági nyugdíjak 71 991 57 977 Részösszeg Tárgyév során kifizetett nyugdíjak 3 520 106 2 977 454 Korrekciós együttható 153 662 165 722 A kifizetésekből levont adók – 675 022 – 552 256 Összesen Nyugdíjak változásai – 347 733 6 721 386

5.    Mérlegen kívüli tételek

5.1.   Függő követelések

Az alábbi banki garanciákat beszállítók adták a szerződéses kötelezettségeknek megfelelően:

(EUR)
	2010. december 31.	2009. december 31.
Utazási iroda	50 000	100 000
A K1 épület felújítása	545 951	545 951
A K3 épület projektjének irányítása	3 424 120	578 000
Szolgálati járművek bérlése	60 000	75 000
Biztosítótársaság	—	1 361
Távközlés	20 000	20 000
Összesen	4 100 071	1 320 312

5.2.   Kötelezettségvállalások jövőbeli finanszírozásra

(EUR)
	2010. december 31.	2009. december 31.
Épületek tartós bérlése	7 840 772	11 683 829
Informatikai és egyéb berendezések, valamint autók operatív lízingje	884 379	1 001 910
Részösszeg	8 725 151	12 685 739
A még fel nem használt előirányzatokra vállalt kötelezettségek (RAL), a 2010-es időbeli elhatárolások levonása után	11 439 075	56 918 665
Összesen	20 164 226	69 604 404

A RAL (Restant à liquider – „kifizetésre vár”) a költségvetési számvitel azon eleme, mely a jövőben esedékessé váló kötelezettségvállalások értékét jelenti. Tehát a kötelezettségvállalások és a kifizetések közötti különbözetről van szó, mely abból adódik, hogy időbeli eltolódás van a kötelezettségvállalás keletkezése és az abból eredő kifizetés folyósítása között.

A RAL-nak az előző évhez képest történt csökkenése az új K3 épület építésével kapcsolatban felhasznált összegnek tudható be.

5.3.   A Számvevőszék építési projektjei

A Számvevőszék 1988-ban költözött be központi épületébe (a „K1” épületbe), amelyet az alatta fekvő telekkel együtt már 1990-ben megvásárolt. 1999-ben a Számvevőszék keretmegállapodást kötött Luxemburg állammal, amelynek értelmében 1 EUR összegért cserébe (egyszer megújítható) 49 éves használati jogot szerzett egy második telekre, hogy azon újabb épületet (a „K2” épületet) emelhessen. A további bővítés, a „K3” épület esetében azonban a projektkivitelezés eltérő feltételei miatt a két félnek, Luxemburg államnak és a Számvevőszéknek új keretszerződést kellett kötnie 2008. február 22-én.

A fent említett két bővítményhez („K2” és „K3”) kapcsolódó két telket az állam jelképes összegért, 1 EUR-ért eladta a Számvevőszéknek. Ha a Számvevőszék valaha is megfontolás tárgyává teszi, hogy az egyik vagy másik épületet a Közösség szervein vagy intézményein kívüli harmadik félre ruházza át, a telek tulajdonjoga 1 EUR jelképes áron visszaszáll Luxemburg államra, amelynek ezenkívül opciós joga is van az épület független szakértő által meghatározott áron történő megvételére. Amennyiben Luxemburg állam nem él ezzel az opcióval, telekhasználati jogot fog biztosítani az épület megvásárlóinak.

Luxemburgban az irodaépületekre 15 éves időtartamra adnak ki használati engedélyt; ennek leteltével korszerűsíteni kell őket, hogy megfeleljenek a mindenkori egészségügyi, biztonsági és környezetvédelmi előírásoknak. A K1 épületen ezért egészségügyi és balesetvédelmi munkálatokat kellett végezni. Ezek a munkálatok véget értek, a végleges hivatalos átadásra 2010-ben sor került. A K2 épületet 2003 novemberében vették használatba, így annak engedélye („autorisation d’exploitation”) 2018-ig érvényes.

A K3 épület építési munkálatai 2010 márciusában kezdődtek. A második, 11 millió EUR összegű finanszírozási részlet (a 2009-es első részlet 55 millió EUR volt) szerepelt a 2010-es költségvetésben. Ebből 2010-ben 1 361 544 EUR-t fizettek ki, a 9 638 456 EUR-s különbözetet pedig a „Restant à liquider” alá könyvelték (lásd: 5.2.). Ez a különbözet hivatott fedezni az építővállalatokkal 2010-ben aláírt vagy 2011-ben aláírandó szerződéseket. 2009. június 15-én, nyílt pályázat eredményeként, a Számvevőszék vállalkozási szerződést kötött egy konzorciummal a K3 épület megépítésének projektmenedzseri feladataira. A projektmenedzser feladatai közé tartozik az építővállalatok pályáztatása és a velük történő szerződéskötés a Számvevőszék nevében, a kivitelezés felügyelete és a számlák kifizetés előtti ellenőrzése. A projektmenedzser feladata továbbá az építővállalatok kifizetése azt követően, hogy a számlákat a Számvevőszék illetékes részlegei kollaudálták és az utalványozást engedélyezték. Ebben az összefüggésben a projektmenedzser pénzügyi kötelezettséget vállal az építővállalatok irányában. Ennek ellensúlyozására a Számvevőszék és a projektmenedzser között létrejött szerződés arra kötelezi a Számvevőszéket, hogy a költségvetés által megengedett kereten belül elegendő forrással rendelkezzék ahhoz, hogy fedezhetők legyenek a projektmenedzsernek az építővállalatok irányában fennálló kötelezettségei. Ennek biztosítására a Számvevőszék vagyonkezelői szerződést kötött egy helyi bankkal, és így birtokában van annak a pénzeszköznek, amelyet a költségvetési hatóság bocsátott rendelkezésére. Az Unió pénzügyi érdekeit ugyanakkor a vagyonkezelői szerződés beiktatása védi.

5.4.   Peres ügyekkel kapcsolatban várható kötelezettségek

Nincs.

Költségvetési információk a 2010-es pénzügyi évről

A.   A költségvetési eredmény számítása

A tárgyév költségvetési eredményét a költségvetési teljesítés számadatai alapján számítják ki. A 2010-es költségvetést 2009. december 17-én hagyták jóvá. A 2010-es pénzügyi év költségvetési és pénzgazdálkodásáról szóló jelentést az Európai Unió Hivatalos Lapja C 134-es számában 2011. május 4-én tették közzé.

(EUR)
Tárgyévi előirányzatokból folyósított kifizetések	– 121 673 823
Áthozott előirányzatokból folyósított kifizetések	–60 368 584
Célhoz kötött bevételekkel kapcsolatos előirányzatok terhére folyósított kifizetések	– 320 649
Tárgyévi visszafizetési felszólításokból a tárgyévben befolyt összeg	18 927 934
Korábbi évek visszafizetési felszólításaiból a tárgyévben befolyt összeg	140 989
Korábbi évek visszafizetési felszólításaival kapcsolatos kiigazítás	– 288 038
A következő évre átvitt kifizetési előirányzatok	–16 665 339
A korábbi évekről áthozott előirányzatok	61 197 589
Célhoz kötött bevételek áthozatalával kapcsolatos kiigazítás	472 601
Költségvetési eredmény	– 118 577 320

Sem kiegészítésre, sem pedig csökkentésre nem került sor az eredeti és a végleges költségvetés között.

B.   A gazdasági eredmény (eredménykimutatás) és a költségvetési eredmény egyeztetése

(EUR)
A tárgyév eredménykimutatása	57 113 695
A gazdasági eredményben igen, de a költségvetési eredményben nem szereplő tételekkel kapcsolatos kiigazítás	– 155 962 435
Az előző év végi és a tárgyév végi időbeli elhatárolások közötti különbség	374 703
A Bizottságtól kapott pénzeszközök	– 164 602 734
Az év végén kifizetetlen számlák közötti különbség	958 325
Tárgyi eszközök és immateriális javak értékcsökkenése	3 005 731
Céltartalékok közötti különbség	–3 996 479
Értékhelyesbítések különbözete	0
Tárgyévi visszafizetési felszólítások kapcsán az év során még be nem szedett összegek	–4 837
Kifizetések áthozott előirányzatokra	60 368 584
Egyéb	–52 081 747
Árfolyamkülönbségek	16 019
A költségvetési eredményben igen, de a gazdasági eredményben nem szereplő tételekkel kapcsolatos kiigazítás	–19 728 580
(A tárgyév során kifizetett) eszközbeszerzések	–4 448 946
Előző évek visszafizetési felszólításai kapcsán a tárgyév során beszedett összegek	140 989
A következő évre átvitt kifizetési előirányzatok	–16 665 339
Az előző évről áthozott, fel nem használt kifizetési előirányzatok törlése	829 005
A célhoz kötött bevételek átvitelével kapcsolatos kiigazítás	472 602
Nyugdíjkifizetések (ezek költségvetési kifizetések, de a céltartalékok terhére vannak elkönyvelve)	0
Egyéb	–56 891
Költségvetési eredmény	– 118 577 320

Független megbízhatósági jelentés

Az Európai Számvevőszék

vezetőinek

Megvizsgáltuk, hogy az Európai Számvevőszék (a továbbiakban: Számvevőszék) számára az Európai Bizottság által biztosított pénzügyi forrásokat a szándékolt céloknak megfelelően használták fel, illetve hogy az engedélyezésre jogosult tisztviselők által bevezetett kontrolleljárások biztosítják a szükséges garanciákat ahhoz, hogy a pénzügyi műveletek megfeleljenek a 2010. január 1-jétől2010. december 31-ig terjedő időszakban rendelkezésre álló és felhasznált pénzügyi forrásokra vonatkozóan alkalmazandó szabályoknak és rendeleteknek.

A könyvvitel és a nyilvántartások vezetése, valamint a megfelelő kontrollmechanizmusok kialakítása és fenntartása a Számvevőszék vezetőinek felelőssége. A mi felelősségünk az, hogy vizsgálatunk alapján fejtsük ki véleményünket.

Vizsgálatunkat úgy hajtottuk végre, hogy megfeleljen a bizonyosságot nyújtó megbízásokra vonatkozó ISAE 3000 nemzetközi standardnak („Múltbeli időszakra vonatkozó pénzügyi információk könyvvizsgálatán vagy átvilágításán kívüli, bizonyosságot nyújtó szolgáltatások”), annak a „Commission de surveillance du secteur financier” (a pénzügyi ágazat felügyelőbizottsága) által elfogadott formájában. Ez a standard megköveteli, hogy a vizsgálatot úgy tervezzük meg és végezzük el, hogy az kellő bizonyossággal feltárja, ha a források rendeltetésellenes felhasználása lényegesen befolyásolja a Számvevőszék könyvelését. Munkánk során teszteléssel és mintavételes vizsgálattal elsősorban az arra irányuló bizonyítékokat vizsgáltuk, hogy:

—	a Számvevőszék számára biztosított erőforrásokat a szándékolt céloknak megfelelően használták-e fel,

—	a bevezetett kontrolleljárások biztosítják-e a szükséges garanciákat ahhoz, hogy a pénzügyi műveletek megfeleljenek a vonatkozó szabályoknak és rendeleteknek.

A vizsgálathoz a következő szabályokat és rendeleteket használtuk kritériumokként:

—	a 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet az Európai Közösségek általános költségvetésére (a továbbiakban: költségvetés) alkalmazandó költségvetési rendeletről (a továbbiakban: költségvetési rendelet),

—

az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2002. december 23-i 2342/2002/EK, Euratom bizottsági rendelet (a továbbiakban: végrehajtási szabályok),

—

Az Európai Számvevőszék 2007. július 12-én és július 19-én elfogadott, a Számvevőszék költségvetésének végrehajtására vonatkozó belső szabályokról szóló 36/2007. sz. határozata. Ezek a rendelkezések a Szerződések értelmében vagy az azok alapján létrejött megállapodások értelmében kialakított, a költségvetés végrehajtásához kapcsolódó működési folyamatra vonatkozó eljárások részét képezik.

Különösen az alábbi belső szabályokat alkalmaztuk kritériumokként:

—

7. cikk – Aláírások – „A bevételek megállapításához és beszedéséhez, valamint az összegek lekötéséhez és a kifizetésekhez kapcsolódó tevékenységek megtervezésében, ellenőrzésében és nyilvántartásában részt vevő összes érintettnek dátumozott aláírással kell tanúsítania a folyamatban való részvételét”,

—	9. cikk – Építési projektek – „Mielőtt a Számvevőszék jóváhagyna bármilyen építési projektre vonatkozó szerződéses kötelezettségvállalást, a felelős szervezeti egységnek egy indokló dokumentum benyújtásával kell igazolnia, hogy a projekt összeegyeztethető a pénzügyi kerettel”,

—	16. cikk – Kifizetések – „A számvitelért felelős tisztségviselő a végrehajtási szabályok 103. cikke (1) bekezdésében és 104. cikkében leírt kötelező adatok ellenőrzése után teljesíti a költségvetési rendelet 80. cikkében meghatározott kifizetési utalványokat”,

—	23. cikk (1) bekezdés – Előirányzatok átcsoportosítása – „A költségvetési rendelet 21. cikke értelmében a meghatározott célokra vonatkozó előirányzatokat cím és alcím szerint kell meghatározni; az alcímeket pedig jogcímcsoportokra és jogcímekre kell tovább bontani.”,

—	23. cikk (2) bekezdés – Előirányzatok átcsoportosítása – „Minden átcsoportosítási kérelemben meg kell indokolni, hogy miért nem elégségesek az előirányzatok. Az átcsoportosítási kérelmet alá kell írnia az adott területért felelős igazgatónak.”,

—

24. cikk – Előirányzatok átvitele – „Az adott területért felelős engedélyezésre jogosult tisztviselő elkészíti azt a felsorolást, amely megmutatja a kötelezettségvállalások rendelkezésre álló egyenlegét; az egyenleg összegét a költségvetési elszámolásokban ki kell igazítani a törlendő előirányzatok figyelembevételével, és az egyenlegnek az átviendő előirányzatokat kell mutatnia.”,

—	26. cikk – Vagyonleltár – „A tárgyi eszközök nyilvántartását adatbázis segítségével kell végezni.”,

—

27. cikk – Minimálisan alkalmazandó vezetési és belsőkontroll-eljárások – „A vezetési és belsőkontroll-eljárásokat az engedélyezésre jogosult tisztviselők készítik el a Számvevőszék által elfogadott minimális belsőkontroll-standardokkal összhangban. Minden költségvetési műveletet az előzetes ellenőrzésért felelős személy kezel (…). (…) Amennyiben az előzetes ellenőrzésért felelős személy azt állapítja meg, hogy a kérdéses művelet kielégíti a végrehajtási szabályok 47. cikkének (3) bekezdésében megfogalmazott követelményeket, validálja azt, és a validálást dokumentálja is.”

Meggyőződésünk, hogy az elvégzett vizsgálat megfelelő alapot nyújt véleményünk megfogalmazásához.

Az e jelentésben leírt munkánk alapján semmi olyasmi nem jutott tudomásunkra, ami miatt – minden lényeges szempontot és a fent leírt kritériumokat figyelembe véve – azt kellene hinnünk, hogy:

a)	a Számvevőszék számára biztosított erőforrásokat nem a szándékolt célokra használták fel;

b)	az alkalmazott kontrolleljárások nem biztosítják a szükséges garanciákat ahhoz, hogy a pénzügyi műveletek megfeleljenek a vonatkozó szabályoknak és rendeleteknek.

Jelentésünk kizárólag az első bekezdésben meghatározott célt és az Önök tájékoztatását szolgálja, az nem használható fel semmilyen más célra, és nem adható át harmadik félnek, kivéve az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzététel céljából.