19.7.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 212/1

(1)

Az Európai Tanács 2010. március 26-án jóváhagyta a Bizottság „Európa 2020” elnevezésű, a foglalkoztatást és növekedést célzó új stratégia elindításáról szóló javaslatát, amely stratégia a gazdaságpolitikák fokozott összehangolása révén azokra a kulcsfontosságú területekre összpontosít, amelyeken fellépésre van szükség annak érdekében, hogy Európa növelhesse a fenntartható növekedés és a versenyképesség területén rejlő lehetőségeit.

(2)

A Tanács 2010. július 13-án elfogadta a tagállamok és az Unió gazdaságpolitikáira vonatkozó átfogó iránymutatásokról szóló ajánlást (2010–2014), 2010. október 21-én pedig elfogadta a tagállamok foglalkoztatáspolitikáira vonatkozó iránymutatásokról szóló határozatot (2), amelyek együtt alkotják az „integrált iránymutatásokat”. A tagállamok felkérést kaptak, hogy nemzeti gazdaság- és foglalkoztatáspolitikájukban vegyék figyelembe az integrált iránymutatásokat.

(3)

A Bizottság 2011. január 12-én elfogadta az első éves növekedési jelentést, amely az Európa 2020 stratégiára épülve az EU-ban követett gazdasági kormányzás új ciklusának kezdetét jelenti, és elindítja az előzetes és integrált gazdaságpolitikai koordináció első európai szemeszterét.

(4)

Az Európai Tanács 2011. március 25-én (a Tanács 2011. február 15-i és március 7-i következtetéseivel összhangban és a Bizottság éves növekedési jelentésének fényében) jóváhagyta a költségvetési konszolidáció és a strukturális reformok prioritásait. Hangsúlyozta, hogy elsőbbséget élvez majd a költségvetések megszilárdítása, a költségvetési fenntarthatóság helyreállítása és a munkanélküliség munkaerő-piaci reformokkal való csökkentése, valamint az, hogy az Unió újabb erőfeszítéseket tegyen a növekedés felgyorsítása érdekében. Felszólította a tagállamokat, hogy ezeket a prioritásokat konkrét intézkedések formájában építsék majd be stabilitási vagy konvergenciaprogramjukba, valamint nemzeti reformprogramjukba.

(5)

Az Európai Tanács 2011. március 25-én arra is felkérte az Euró Plusz Paktumban részt vevő tagállamokat, hogy vállalásaikat kellő időben nyújtsák be ahhoz, hogy azokat stabilitási vagy konvergenciaprogramjukba, valamint nemzeti reformprogramjukba beépíthessék.

(6)

Spanyolország 2011. április 29-én benyújtotta a 2011–2014 közötti időszakra vonatkozó, 2011. évi aktualizált stabilitási programját, valamint 2011. évi nemzeti reformprogramját. A kapcsolódási pontok figyelembevétele érdekében a két program értékelésére egyidejűleg került sor.

(7)

A spanyol gazdaságot súlyosan érintette a válság kitörése és erőteljes kiigazításon ment át 2008–2009-ben. 2008 eleje és 2010 vége között a reál-GDP 4,3 %-kal esett, a foglalkoztatás pedig több mint 10 %-kal csökkent. Ennek következtében a munkanélküliségi ráta 2010 végén 20,1 %-ra emelkedett, a legmagasabbra az EU-ban. Nagy részben a fiatalok (41,6 %-os munkanélküliség) és a kevésbé képzett munkavállalók (26,4 %-os munkanélküliség) viselték a spanyol visszaesés nehezét. Az államadósság hozama emelkedett az euróövezeten belül az államadósság tekintetében bekövetkezett kedvezőtlen fejlemények miatt, és a bankrendszer, különösen a takarékbankok az ingatlanbuborék kipukkanása és az építőipar erőteljes szűkülése miatt nyomás alá kerültek. A fellendülés időszakában kialakult nagy makrogazdasági egyensúlytalanságok feloldásának jelenlegi folyamata még jó ideig eltart. E kihívásokra válaszul a spanyol kormány költségvetési konszolidációra, az állami nyugdíj reformjára, a takarékbankok szerkezetátalakítására, valamint munkaerő- és termékpiaci reformokra kiterjedő ambíciózus reformmenetrendet indított.

(8)

Az 1466/97/EK rendeletnek megfelelően az aktualizált konvergenciaprogram értékelése alapján a Tanács véleménye szerint a stabilitási programban szereplő költségvetési előrejelzéseket alátámasztó makrogazdasági forgatókönyv 2011-ben és 2012-ben optimista. A stabilitási program tervei szerint a hiány 2013-ra a GDP 3 %-ában megállapított referenciaérték alá csökken, a 2009. áprilisi tanácsi ajánlással összhangban, majd a hiány 2014-ben tovább, a GDP 2,1 %-ára csökken. A stabilitási program nem irányozza elő a középtávú célkitűzés – a továbbra is kiegyensúlyozott költségvetés – elérését a stabilitásiprogram-időszakban. Ez a kiigazítási pálya megfelelő. A strukturális egyenleg éves átlagos javulása 2010–2013 között átlagosan a GDP 1,5 %-a, összhangban a tanácsi ajánlással, és 2014-ben ehhez adódik még GDP-arányosan 0,3 %. Az adósság-GDP arány az előrejelzések szerint a GDP 60,1 %-át kitevő 2010. évi értékről 2013 végére 69,3 %-ra emelkedik, és enyhén csökken 2014-ben. A konszolidációs pályának a mögöttes makrogazdasági feltételezésekhez és a költségvetési célok regionális szinten történő betartásához kapcsolódóan lefelé mutató kockázatai vannak. A régiók számlájára írható a teljes államháztartási kiadás nagy része, és 2010-ben tizenhétből kilencen túllépték költségvetési célkitűzéseiket. Ugyanakkor a regionális kormányokra vonatkozó deficit és adósság mechanizmust már megerősítették, és a spanyol kormány vállalta, hogy meghozza a költségvetési célkitűzések eléréséhez szükséges kiegészítő intézkedéseket.

(9)

Az előirányzott költségvetési konszolidáció 2011. és 2012. évi eléréséhez a regionális kormányok számára létrehozott hiány- és adósságellenőrző mechanizmusok szigorú alkalmazása szükséges. Abban az esetben, ha a makrogazdaság és a költségvetés 2011-ben és 2012-ben a vártnál rosszabbul alakul, a költségvetési célkitűzések megvalósításához kiegészítő intézkedésekre lesz szükség, melyek meghozatalára a spanyol kormány kötelezettséget vállalt. 2013-ra vonatkozóan a kiadások felülvizsgálatára vonatkozó terv meghatároz néhány intézkedést a költségvetési célok alátámasztására. A Bizottság legutóbbi értékelése szerint az államháztartás hosszútávú fenntarthatóságára vonatkozó kockázatok magasnak tűnnek.

(10)

A középtávú költségvetési keret Spanyolországban nagymértékben hozzájárult a többéves költségvetési tervezés elősegítéséhez és összességében jó eredményt mutat. A válság azonban próbára tette ezt a keretet és rávilágított, hogy tovább kell erősíteni a költségvetési stabilitást és a költségvetési politika prevenciós jellegét. Ezt erősítené a középtávú nominális GDP-növekedésre épülő kiadási szabály bevezetése az új uniós gazdasági szabályozási kerettel összhangban. A spanyol hatóságok által a stabilitási programban javasolt szabály automatikusan kötelező lenne a központi kormányzatra és a helyi önkormányzatokra. A kormány azt is tervezi, hogy a szabály autonóm közösségekbeli alkalmazásával kapcsolatosan konszenzust próbál elérni a költségvetési és pénzügy-politikai tanácson belül.

(11)

Reform nélkül az idősödés spanyol költségvetésre gyakorolt valószínűsíthető hosszú távú hatása meghaladná az EU átlagát. Ennek oka elsősorban a GDP-arányos nyugdíjkiadásoknak az elkövetkező évtizedekre előrejelzett, lényeges növekedése. Hosszú távon az elöregedés az egy munkavállalóra jutó nyugdíjasok arányának jelentős emelkedéséhez vezet. A spanyol kormány szociális partnerekkel egyeztetett nyugdíjreform-javaslata jelentősen javítja a költségvetési fenntarthatóságot és ösztönzi a munkaerő-piaci részvételt. Mindazonáltal a reformot még jóvá kell hagynia a parlamentnek és az még kisebb mértékben mindig módosulhat.

(12)

Spanyolország fontos lépéseket tett bankrendszerének megerősítésére állami támogatás nyújtása, valamint a takarékbankok szerkezetátalakítására, a bankok szolvenciájának megerősítésére és mérlegük átláthatóságának javítására irányuló intézkedések meghozatala révén. Ennek eredményeképpen az ágazat észrevehető konszolidáción ment át, és különösen a takarékbankok körében pozitív következményekkel járt az intézmények átlagos méretét, a fiókok és a foglalkoztatás vonatkozásában a túlzott kapacitás csökkentését, a mérleg kimutatások megerősítését, az újratőkésítést, valamint a hatékonyság és rentábilitás növelését tekintve. A közelmúltban elfogadott jogszabályok kezelték azokat a problémákat, amelyeket a helyi hatóságok szerepe idézett elő a takarékbankok irányításában , azáltal, hogy azok legtöbbje kereskedelmi bankokhoz helyezte át a vagyonát. A spanyol kormány vállalta, hogy 2011. szeptember végére véglegesíti a szerkezetátalakítási folyamat negy részét. A stressztesztek következő fordulójának terjedelme az Unió szintjén megint a legnagyobbak között lesz.

(13)

A Spanyolországban zajló munkaerő-piaci reformot ki kell egészíteni a jelenlegi lomha kollektív tárgyalási rendszer átalakításával. A tartományi és ágazati megállapodások fölénye kevés tárgyalási mozgásteret hagy vállalati szinten. A kollektív szerződések automatikus meghoszszabbítása, a meg nem újított szerződések érvényessége és az utólagos inflációkövető indexálási rendelkezések alkalmazása hozzájárul a bérek mozdulatlanságához, és megakadályozza a gazdasági kiigazítás felgyorsításához és a versenyképesség visszaállításához szükséges bérrugalmasságot. A spanyol kormány felkérte a szociális partnereket, hogy 2011 tavaszán állapodjanak meg a kollektív tárgyalási rendszer reformjáról. Megállapodás hiányában június 10-én a kormány egy királyi rendeletet hagyott jóvá, amely azonnal hatályba lépett, azonban amelyet még a parlamantnek is jóvá kell hagynia.

(14)

Spanyolország az igen magas munkanélküliségre tekintettel a 2010. szeptemberi törvénnyel megkezdte munkaerőpiacának reformját. A törvény célja a munkaerő-piaci dualitás és a fiatalkori munkanélküliség csökkentése, a kiszolgáltatott helyzetben lévő csoportok foglalkoztathatóságának fokozása, a vállalati szintű rugalmasság növelése, valamint a piaci közvetítés hatékonyságának javítása. 2011. februárban elfogadták az aktív munkaerő-piaci intézkedések reformját, amely a foglalkoztatási szolgálatok tanácsadó és iránymutató szerepének, valamint nemzeti és regionális szintű koordinációjának megerősítésére irányuló intézkedéseket is tartalmazott. Ebben a szakaszban korai teljeskörűen értékelni, hogy a reform elegendő-e a szegmentáció és az ifjúkori és a tartós munkanélküliség visszaszorítására, mivel néhány intézkedés még nem lépett életbe. A spanyol kormány vállalta, hogy 2011. októberig további lépéseket tesz.

(15)

Spanyolországban romlott az árak és a költségek versenyképessége, habár az ország viszonylagosan jó teljesítményt mutat az export piaci részesedés tekintetében, amely a válság után erősödött. Spanyolországban a tartósan magasabb inflációhoz az euróövezetinél alacsonyabb termelékenységnövekedéshez társuló magasabb bérnövekedés és bizonyos termékek piacán a versenyképesség hiánya járult hozzá. Ha módot találnának az adóhatékonyság javítására, az fokozhatná a versenyképességet. A termékpiaci verseny további erősítése és a kollektív tárgyalási rendszer reformjának elfogadása annak érdekében, hogy a bérnövekedés jobban tükrözze a termelékenység fejlődését vállalati szinten, fokozhatná a versenyképességet.

(16)

Spanyolországban a korai iskolaelhagyás magas szintje (2009-ben 31,2 %) különösen aggasztó, mivel csökkenti a képzett munkaerő létszámát, befolyásolja az érintett egyének álláslehetőségeit és csökkenti a potenciális növekedést. A 2011. február 15-én elfogadott, a fenntartható gazdaságról szóló törvény olyan intézkedéseket tartalmaz, amelyek célja a humántőke minőségének és mennyiségének oktatáson és szakképzésen keresztüli emelése. Mindazonáltal a korai iskolaelhagyás leküzdésére és a szakképzés javítására irányuló új intézkedések eredményessége bizonytalan, végrehajtásuk pedig a kormányzat minden szintjén nehéznek bizonyulhat.

(17)

Spanyolország jelentősen előrelépett a termék- és szolgáltatáspiacok versenyfeltételeinek javítása terén, megoldást kínálva a lassú termelékenységnövekedés egyik okára. Spanyolországban a szolgáltatási irányelv átültetése jól halad és ambíciózusnak számít, annak ellenére, hogy szükség van a szakmai szolgáltatások további megnyitására. A fenntartható gazdaságról szóló törvény az üzleti környezet javítására, a verseny erősítésére és a környezeti fenntarthatóság ösztönzésére irányuló intézkedések széles körét tartalmazza. A hatékony végrehajtás a kormányzat minden szintjén további erőfeszítéseket és megfelelő összehangoltságot kíván meg.

(18)

Spanyolország számos kötelezettségvállalást tett az Euró Plusz Paktum keretében. Költségvetési oldalról Spanyolország vállalta, hogy a költségvetési stabilitás és ezáltal az államháztartás fenntarthatóságának fokozása érdekében kiadási szabályt vezet be. A pénzügyi stabilitás megerősítése érdekében Spanyolország vállalta, hogy szeptember 30. előtt befejezi a pénzügyi ágazat szerkezetátalakítását. A foglalkoztatási intézkedések középpontjában az aktív munkaerő-piaci intézkedésekre és a szakképzés területét érintő rendelkezésekre vonatkozó jogi aktusok végrehajtása, valamint az informális foglalkoztatás kezelése áll. A versenyképességi intézkedések a kollektív bértárgyalási rendszer reformjára, a szabályozott szakmákra, a versenyképességi tanácsadó bizottság felállítására és a csődtörvény reformjára összpontosítanak. A fenti kötelezettségvállalások a Paktum mind a négy területét érintik. A folyamatban lévő reformprogram folytonosságát jelentik, bizonyos reformok végrehajtásához konkrét határidőt rendelnek és biztosítják a már végrehajtott reformok teljes körű alkalmazását. Sor került a kötelezettségvállalások értékelésére és az ajánlásban való figyelembevételükre.

(19)

A Bizottság értékelte a stabilitási programot és a nemzeti reformprogramot, valamint az Euró Plusz Paktum keretében tett vállalásokat. Figyelembe vette nemcsak a programok Spanyolország fenntartható költségvetési és társadalmi-gazdasági politikája szempontjából mutatott jelentőségét, hanem azt is, hogy összhangban vannak-e az uniós szabályokkal és iránymutatásokkal, tekintve, hogy a jövőbeli nemzeti döntéseknél uniós szempontok beépítésével kell megerősíteni az Európai Unió átfogó gazdasági kormányzását. Ennek fényében a Bizottság úgy véli, hogy a spanyol kormány az előírt célokkal összhangban lévő költségvetési konszolidációs tervet készített, de marad némi lefelé mutató kockázat. Az állami kiadások növekedését a középtávú GDP-növekedés mértéke alatt kell tartani, és el kell fogadni a nyugdíjreformot. 2011–2012 során a további lépéseknek a pénzügyi rendszer stabilitásának biztosítására (a takarékbankok szerkezetátalakításának és konszolidációjának befejezésével) és a növekedés hazai forrásainak erősítésére kell összpontosítaniuk, a jelenlegi munkanélküliségi hullámnak különösen a kollektív tárgyalás reformja és a munkaerőpiacon folyó reformok további végrehajtása, valamint eredményességük szoros figyelemmel kísérése és értékelése révén történő kezelésével. Meg kell nyitni a szolgáltatási ágazatot és a szakmákat a nagyobb verseny előtt, valamint csökkenteni kell a vállalkozások adminisztratív terheit.

(20)

Ezen értékelés fényében és figyelembe véve a 2010. június 2-i, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 126. cikkének (7) bekezdése szerinti tanácsi ajánlást, a Tanács megvizsgálta Spanyolország 2011. évi aktualizált stabilitási programját, és arról alkotott véleményét (3) az alábbi ajánlás, és különösen annak (1) pontja tükrözi. Figyelembe véve az Európai Tanács 2011. március 25-i következtetéseit, a Tanács megvizsgálta Spanyolország nemzeti reformprogramját,

1.

Hajtsa végre költségvetési stratégiáját 2011-ben és 2012-ben és szüntesse meg a 2013-as évben a költségvetési hiányt, a túlzott hiány esetén követendő eljárás alapján elfogadott tanácsi ajánlással összhangban, biztosítva, hogy a hiánycélok a kormányzat minden szintjén megvalósulnak, többek között a regionális önkormányzatokat érintő meglévő hiány- és adósságellenőrző mechanizmusok szigorú alkalmazásával; fogadjon el további intézkedéseket abban az esetben, ha a költségvetés és a gazdaság nem a várakozások szerint alakul; ragadja meg a többek között a kedvezőbb gazdasági feltételekből adódó lehetőségeket a hiánycsökkentés felgyorsítására; határozzon meg konkrét intézkedéseket a 2013. és 2014. évi célok teljes mértékű alátámasztása érdekében, amely az államadósság magas arányát csökkenő pályára állítaná, és megfelelő haladást biztosítana a középtávú célkitűzés felé. Tartsa az állami kiadások növekedését a középtávú GDP-növekedés mértéke alatt azáltal, hogy a terveknek megfelelően kötelező kiadási szabályt vezet be valamennyi kormányzati szinten. Javítsa a regionális és helyi kormányzati költségvetésre és azok vágrehajtására vonatkozó információk nyújtását.

2.

Fogadja el a tervek szerint a javasolt nyugdíjreformot a törvényes nyugdíjkorhatár kitolása céljából, és emelje a nyugdíj kiszámításakor figyelembe vett, munkában töltött évek számát; a terveknek megfelelően a várható élettartam változásával összhangban rendszeresen vizsgálja felül a nyugdíjparamétereket, és dolgozzon ki további intézkedéseket az idősebb munkavállalókat érintő egész életen át tartó tanulás javítása érdekében.

3.

Szorosan felügyelje a pénzügyi ágazat folyamatban lévő szerkezetátalakítását, különös tekintettel a takarékbankokra, a szerkezetátalakításnak a tervek szerinti 2011. szeptemberéig történő véglegesítésének céljával.

4.

Vizsgálja meg az adórendszer hatékonysága növelésének lehetőségeit például annak révén, hogy elmozdulást hajt végre a foglalkoztatáshoz kapcsolódó adóktól a fogyasztási és a környezetcóvédelmi adók irányába, miközben biztosítja az államháztartás konszolidációját szolgáló tervek betartását.

5.

A szociális partnerekkel folytatott konzultációt követően és a nemzeti gyakorlatnak megfelelően véglegesítse a kollektív tárgyalási folyamat és a bérindexálás rendszere átfogó reformjának elfogadását és folytassa annak végrehajtását annak biztosítása érdekében, hogy a bérnövekedés jobban tükrözze a termelékenység alakulását, valamint a helyi és vállalati szintű feltételeket, valamint hogy elég rugalmasságot biztosítson a vállalatoknak ahhoz, hogy képesek legyenek a munkafeltételeket a vállalaton belül a gazdasági környezet változásaihoz igazítani.

6.

2011 végéig értékelje a 2010. szeptemberi munkaerő-piaci reform, és a 2011. februári aktív munkaerő-piaci intézkedéseket érintő reform hatásait, és szükség esetén csatoljon a munkaerő-piaci szegmentáció csökkentésére és a fiatalok foglalkoztatási lehetőségeinek javítására irányuló további reformokra vonatkozó javaslatot; biztosítsa a nemzeti reformprogramban meghatározott intézkedések eredményességének szoros figyelemmel kísérését a korai iskolaelhagyás visszaszorítása érdekében, többek között megelőző intézkedések révén, és segítse elő a szakmai oktatásra és képzésre való átállást.

7.

Folytassa a szakmai szolgáltatások megnyitását és fogadja el a tervezett jogi aktusokat a szabályozási keret átalakítása és a verseny, a hatékonyság és az innováció jelenlegi korlátainak a megszüntetése érdekében; a kormányzat minden szintjén hajtsa végre a fenntartható gazdaságra vonatkozó törvényt, főként az üzleti környezet javítására és a termék- és szolgáltatáspiacokon a verseny fokozására irányuló intézkedéseket; és a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentése érdekében javítsa a regionális és a nemzeti közigazgatás közti koordinációt.

19.7.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 212/5

(1)

Az Európai Tanács 2010. március 26-án jóváhagyta a Bizottság „Európa 2020” elnevezésű, a foglalkoztatást és növekedést célzó új stratégia elindításáról szóló javaslatát, amely stratégia a gazdaságpolitikák fokozott összehangolása révén azokra a kulcsfontosságú területekre összpontosít, amelyeken fellépésre van szükség annak érdekében, hogy Európa növelhesse a fenntartható növekedés és a versenyképesség területén rejlő lehetőségeit.

(2)

A Tanács 2010. július 13-án elfogadta a tagállamok és az Unió gazdaságpolitikáira vonatkozó átfogó iránymutatásokról szóló ajánlást (2010–2014), 2010. október 21-én pedig elfogadta a tagállamok foglalkoztatáspolitikáira vonatkozó iránymutatásokról szóló határozatot (2), amelyek együtt alkotják az „integrált iránymutatásokat”. A tagállamok felkérést kaptak, hogy nemzeti gazdaság- és foglalkoztatáspolitikájukban vegyék figyelembe az integrált iránymutatásokat.

(3)

A Bizottság 2011. január 12-én elfogadta az első éves növekedési jelentést, amely az Európa 2020 stratégiára épülve az EU-ban követett gazdasági kormányzás új ciklusának kezdetét jelenti, és elindítja az előzetes és integrált gazdaságpolitikai koordináció első európai szemeszterét.

(4)

Az Európai Tanács 2011. március 25-én (a Tanács 2011. február 15-i és március 7-i következtetéseivel összhangban és a Bizottság éves növekedési jelentésének fényében) jóváhagyta a költségvetési konszolidáció és a strukturális reformok prioritásait. Hangsúlyozta, hogy elsőbbséget élvez majd a költségvetések megszilárdítása, a költségvetési fenntarthatóság helyreállítása és a munkanélküliség munkaerő-piaci reformokkal való csökkentése, valamint az, hogy az Unió újabb erőfeszítéseket tegyen a növekedés felgyorsítása érdekében. Felszólította a tagállamokat, hogy ezeket a prioritásokat konkrét intézkedések formájában építsék majd be stabilitási vagy konvergenciaprogramjukba, valamint nemzeti reformprogramjukba.

(5)

2011. április 29-én a Cseh Köztársaság benyújtotta a 2011. évi nemzeti reformprogramját, 2011. május 5-én pedig a 2011–2014 közötti időszakra vonatkozó aktualizált 2011. évi konvergenciaprogramját. A kapcsolódási pontok figyelembevétele érdekében a két program értékelésére egyidejűleg került sor.

(6)

A globális pénzügyi válság, ami a cseh gazdaság külkereskedelmi nyitottságán keresztül becsatornázódott, jelentős terhet jelentett a Cseh Köztársaságban a GDP-növekedés és a munkanélküliség terén. A reál GDP 2009-ben az export és a hazai beruházások csökkenése következtében 4,1 %-kal csökkent. A munkanélküliség a 2008-as 4,4 %-ról 2010-re 7,3 %-ra növekedett, továbbá a foglalkoztatottsági ráta 2 százalékponttal esett 2008 és 2010 között. A nemzetközi kereskedelemnek való nagyobb kiszolgáltatottság és a Cseh Köztársaság fő kereskedelmi partnereinél bekövetkezett, a vártnál gyorsabb fellendülés 2010-ben 2,3 %-os reál GDP növekedéshez vezetett, és továbbra is segíteni fogja a lassú élénkülést.

(7)

Az 1466/97/EK rendeletnek megfelelően az aktualizált konvergenciaprogram értékelése alapján a Tanács véleménye szerint a konvergenciaprogramot alátámasztó makrogazdasági feltevések megalapozottak a program első két éve tekintetében és optimisták a későbbiekben, amikor a közösen elfogadott módszernek megfelelő, a Bizottságnak a potenciális teljesítményre vonatkozó középtávú előrejelzéseivel szembeni értékelésekor. A konvergenciaprogram a Bizottság szolgálatainak 2011. tavaszi előrejelzéséhez képest alacsonyabb 2012. évi növekedési pályára épül, főleg a kormányzati fogyasztás reálkiadásainak további tartós csökkentése miatt, amit nem vettek számításba a Bizottság szolgálatainak 2012. évi változatlan politikán alapuló előrejelzésében. A konvergenciaprogram előrevetíti, hogy az államháztartási hiány 2013-ra a GDP 3 %-a alá, illetve 2014-re a GDP 1,9 %-ra csökken. A tervezett konszolidáció elsősorban kiadáscsökkentésre épül. A tervezett intézkedések nagyjából elégségesek a cél 2013-as, a Tanács ajánlásának megfelelő eléréshez, de a konvergenciaprogramban foglalt intézkedések tényleges költségvetési eredményéhez kockázatok kapcsolódnak. Továbbá a konvergenciaprogram későbbi éveire kitűzött célok elérése a kedvező ciklikus körülményeken és a közigazgatás hatékonyságának növeléséből származó megtakarításokon alapszik, ez utóbbi megvalósítása pedig jelentős nehézségekbe ütközhet. A középtávú költségvetési célkitűzés elérése a konvergenciaprogram horizontján túlra van tervezve. A 2010–2013. időszakra vonatkozó átlagos éves költségvetési kiigazítás kicsivel alatta marad a Tanács által 2009. december 2-án a túlzott hiány esetén követendő eljárás keretében javasolt, a GDP 1 %-ának megfelelő mértéknek.

(8)

A felvázolt konvergenciaprogram egyértelműen célul tűzi ki, hogy az államháztartás hiányát 2013-ra a GDP 3 %-a alá csökkentse. A kihívást annak biztosítása jelenti majd, hogy a 2011–2013. évi, valamint azt követő időszakra vonatkozó hiánycsökkentésre irányuló intézkedések – különösen az oktatási és a közfinanszírozású K+F-kiadások szintentartása révén – ne veszélyeztessék a hosszú távú növekedést, és megfelelő puffert biztosítsanak a demográfiai változások következtében kialakuló kiadásnövekedéssel szemben.

(9)

A költségvetési konszolidációs stratégia tartalmaz a héabevételeket érintő intézkedéseket: az alacsonyabb héamérték 2012-ben és 2013-ban emelkedni, míg a magasabb 2013-ban csökkenni fog. A kormányzat 2013-tól növelni tervezi a héakörbe tartozó cégek számát. A konvergenciaprogram szerint ezeknek a változásoknak a következtében az adóbevételek 2012-ben a GDP 0,7 %-ával, 2013-ban pedig a GDP 0,1 %-ával kell nőniük. Úgy tűnik továbbá, hogy van mozgástér a közvetett adókból származó bevételek – amelyek 2010-ben a GDP 11,8 %-ra rúgtak az uniós átlag 13,4 %-ához képest – növelésére, ezáltal csökkentve a munka adóterheit. A tervezett adóreform részben erre a kérdésre fog összpontosítani. Továbbá a becslések szerint a tényleges héabevétel és az elméleti héakötelezettség közti különbség jelentős mértékben az uniós átlag feletti, ami rámutat az adószabályok betartását kikényszerítő intézkedések szükségességére. E célból a Cseh Köztársaság az ÁFA csalás és az adócsalás elleni küzdelem céljából új intézkedéseket vezetett be 2011-ben.

(10)

Figyelemmel arra, hogy a népesség elöregedésének költségvetési kihatása az előrejelzések szerint jelentős mértékben az uniós átlag feletti, a nyugdíjrendszer reformja fontos kérdés. A kormányzat két javaslatcsomaggal állt elő. Az első csomagot várhatóan 2011 szeptemberében fogja elfogadni a Parlament. Ez az állami felosztó-kirovó rendszert veszi célba, ami 2009 óta deficites. Egyebek közt megemeli a kötelező nyugdíjkorhatárt, ami 2041-re az 1975-ben született nők és férfiak tekintetében egységesen 66 év és 8 hónap lesz. Minden egyes ezt követő korcsoport esetében a nyugdíjkorhatár 2 további hónappal emelkedik, előre meghatározott határ nélkül. Ezek a parametrikus reformintézkedések kezelik a költségvetési fenntarthatóság problémáját; azonban lehetséges, hogy ez nem lesz elég az összes, a demográfiai nyomás által bemutatott probléma megoldásához. A második intézkedéscsomag, amelyet még nem fogadott el a kormány, 2013-tól bevezetne egy önkéntes második pillért annak érdekében, hogy fokozza a nyugdíjasok jövedelmeinek diverzifikálását, és a magánmegtakarítások növelésének támogatása révén elősegítse azok jövőbeni mértékének megfelelőségét. Azonban a pillér javasolt formája kevés ösztönzőt tartalmaz a rendszerhez való csatlakozásra, és a valóságban növelheti a fent körvonalazott, hosszú távon jelentkező nyomást. Az ilyen nyugdíjalapok működési költségeit gondosan elemezni kell, és a rendszer hatékonyságának biztosítása érdekében a lehető legalacsonyabban kell tartani őket.

(11)

A munkaerőpiac közepesen rugalmasnak tűnik, és a globális gazdasági válság előtt nem mutatott nagyobb működési zavarokra utaló jeleket. Ugyanakkor van néhány nyilvánvaló szerkezeti gyengeség. Az egyik fő kihívást azok a nehézségek jelentik, amelyekkel a gyermekkel rendelkező nőknek kell szembenézniük a szülési szabadság után a munkaerőpiacra való visszatéréskor. A kérdés a szélesebb gazdasági kihatások miatt is fontos: hosszabb munkán kívül töltött időszakok, magasabb nemek közti foglalkoztatási különbség, valamint a nagyon magas nemek közötti fizetési különbség. A munkába való korai visszatérés továbbra is nehézségekbe ütközik a kormányzat azon igyekezete ellenére is, hogy nagyobb szabadságot biztosítson a szülőknek a szülési szabadság hosszának meghatározása terén. A probléma részben abból származik, hogy a cégek vonakodnak részmunkaidős munkaszerződéseket kötni, amelyek más tagállamokban gyakoriak a kisgyerekes munkavállalók esetében, részben pedig a megfizethető árú gyermekgondozó létesítmények korlátozott számából. A nemzeti reformprogram konkrét intézkedéseket határoz meg a gyermegondozás elérhetőségének növelésére, ideértve a három év alatti gyermekek esetét is.

(12)

Noha a teljes munkanélküliségi ráta és a hosszú távú munkanélküliségi ráta az uniós átlag alatt maradt, az utóbbi a válság következtében növekszik, különösen a 20–29 évesek körében. Az alacsony képzettségűeknek, valamint az egyéb alacsony fizetésűeknek jelentős nehézségekkel kell szembenézniük a munkakeresés során. Az aktív munkaerő-piaci politikákra, valamint a rendszeres aktiváló intézkedésekbe bekapcsolódók arányára vonatkozó kiadásokat növelni kell és ezeket az intézkedéseket célzottabban kell alkalmazni.

(13)

A közigazgatásnak az üzleti környezetet is hátrányosan érintő hatékonysági problémái a meglévő stratégiák következetes végrehajtávával orvosolhatóak lennének. A kormányzat 2007-ben elindított egy „jobb szabályozásra” irányuló programot, valamint egy korrupcióellenes stratégiát a 2011–2012. évekre. Bejelentettek olyan intézkedéseket, melyek fontosak a cseh jogi és szabályozási környezet – ami nemzetközi felmérések szerint az uniós átlag alatt van – minőségének javításához, és amelyek növelik a vállalkozások bizalmát. A kihívást a közigazgatás stabilizálása jelenti, mivel a gyakori és mélyreható újraszervezések csökkentik annak hatékonyságát. Ennek érdekében szükség lenne egy közszolgálati törvényre, amelynek elfogadása már többször elhalasztódott. A kormányzat a közelmúltban a közbeszerzések átláthatóságának növelését célzó intézkedéseket fogadott el. A szabályozás egyik eleme azonban – konkrétan a vállalati értékpapírok azon típusa, amely lehetővé teszi a teljesen anonim vagyonátruházást – figyelmet érdemel.

(14)

A válság a feltételezések szerint negatív hatással volt a potenciális növekedésre. A humántőke fejlesztése fontos, ezt viszont az egyetemekre beiratkozott fiatalok magasabb aránya ellenére is hátráltatja a képzés nem megfelelő színvonala, amit a cseh felsőoktatási intézmények nemzetközi felmérések szerinti alacsony rangsorolása is mutat. Továbbá az egy tanulóra összehasonlítható árakon számolt kiadás a tagállamok alsó negyedében van, és különösen alacsony az alapfokú oktatás esetében. A nemzeti reformprogram intézkedéseket vázol fel az oktatás minden szakasza tekintetében. A felsőoktatás átfogó reformja évek óta előkészületben van. A minőségi és hatékony felsőoktatás biztosítása fontos a versenyképesség és az innovációs kapacitás szempontjából.

(15)

A Bizottság értékelte a Cseh Köztársaság konvergenciaprogramját és nemzeti reformprogramját. Figyelembe vette nemcsak a programok Cseh Köztársaság fenntartható költségvetési és társadalmi-gazdasági politikája szempontjából mutatott jelentőségét, hanem azt is, hogy mennyiben felelnek meg az uniós szabályoknak és iránymutatásoknak, tekintve, hogy a jövőbeli nemzeti döntéseknél az uniós szempontok beépítésével kell megerősíteni az EU átfogó gazdasági kormányzását. Ennek fényében a Bizottság úgy véli, hogy a fiskális konszolidációnak kell a központban maradnia a növekedés fokozó kiadások megőrzése mellett. Az államháztartás hosszú távú fenntarthatósága nagymértékben a szükséges nyugdíjreform jelenlegi végrehajtásának képességétől függ. Elengedhetetlen – különösen a nők esetében – a munkaerő-piaci részvétel növelése, és a hosszú távú munkanélküliek munkalehetőségeinek javítása. A közszolgáltatások, a szabályozási környezet, valamint a felsőoktatás minőségének javítására irányuló további lépések kiemelten fontosak a versenyképesség szempontjából.

(16)

Ezen értékelés fényében és figyelembe véve a 2009. december 2-i, az EUMSZ 126. cikkének (7) bekezdése szerinti tanácsi ajánlást, a Tanács megvizsgálta a Cseh Köztársaság 2011. évi aktualizált konvergenciaprogramját, és a véleményét (3) különösen az alábbi (1) és (2) ajánlások tükrözik. Figyelembe véve az Európai Tanács 2011. március 25-i következtetéseit, a Tanács megvizsgálta a Cseh Köztársaság nemzeti reformprogramját,

1.

Hajtsa végre a tervezett konszolidációt 2011-ben, és amenynyiben az a bevételek bármely elmaradása vagy a kiadások megnövekedése esetén szükséges, tegyen tartós jellegű ellenintézkedéseket. A 2012. évi konvergenciaprogramban foglaltak szerint fogadjon el költségvetési intézkedéseket, és a 2013. évi célt konkrétabb intézkedésekkel támassza alá; ettől függően kerülje el a növekedést elősegítő tételek csökkentését. Növelje az állami beruházások hatékonyságát és folytassa a mozgástér kihasználására vonatkozó erőfeszítéseket az adószabályok betartásának fokozása, az adóelkerülés csökkentése és a közvetett adókból származó bevételek növelése terén. Biztosítson a 2010–2013 közötti időszakra vonatkozóan a GDP 1 %-ának megfelelő átlagos költségvetési kiigazítást, a túlzott hiány kiigazítására vonatkozó tanácsi ajánlásokkal összhangban, amely lehetővé teszi a túlzotthiány-eljárás határidejének betartását 2013-ban egy megfelelő tartalékkal.

2.

Az államháztartás hosszú távú fenntarthatósága és a nyugdíjak mértékének jövőbeni megfelelősége érdekében vezesse be a tervezett nyugdíjreformot. A további erőfeszítéseknek az állami pillért érintő további változásokra kell koncentrálódniuk annak biztosítása érdekében, hogy a rendszer ne legyen egy jövőbeni költségvetési egyensúlyhiány forrása, és a magánmegtakarítások fejlesztésére. A tényleges nyugdíjkorhatár emelésére tekintettel figyelembe vehetők az olyan intézkedések, mint a törvényes nyugdíjkorhatár és a várható élettartam közötti kapcsolat. Biztosítsa, hogy a tervezett második pillér sok résztvevőt vonzzon, és hogy úgy legyen megtervezve, hogy az adminisztratív költségek átláthatóak és alacsonyak legyenek.

3.

A megfizethető árú gyermekgondozó intézmények rendelkezésére állásának és hozzáférhetőségének fokozása révén segítse elő a kisgyermekes szülők munkaerő-piaci visszatérését, és ezáltal fokozza a munkaerő-piaci részvételt. Növelje a rugalmasabb munkafeltételek, például a részmunkaidős állások vonzerejét és elérhetőségét.

4.

Fejlessze az állami foglalkoztatási szolgálat teljesítményét a képzés, munkahelykeresési támogatás és az egyénre szabott szolgáltatások minőségének és hatékonyságának növelése érdekében, eredményekhez kötve a programok finanszírozását. Az érdekeltekkel való együttműködés alapján terjessze ki a testreszabott képzési programokat az idősebb munkavállalók, a fiatalok, az alacsony képzettségűek és más kiszolgáltatott helyzetben lévő csoportok számára.

5.

Tegye meg a szükséges intézkedéseket a közszolgáltatások hatékonyságának növelése érdekében az üzleti környezet számára kulcsfontosságú területeken. Ebben az összefüggésben az azonosított célokkal összhangban gyorsítsa fel az korrupcióellenes stratégia végrehajtását, fogadja el a közszolgálati törvényt a közigazgatás stabilitásának és hatékonyságának növelése érdekében, és tegyen lépéseket az anonim részvénytulajdonlás ügyének előterjesztése végett.

6.

A felsőoktatás teljesítményének növelése érdekében teremtse meg az oktatási intézmények átlátható minőségértékelési rendszerét, és ezt kapcsolja össze a finanszírozásukkal.

19.7.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 212/9

(1)

Az Európai Tanács 2010. március 26-án jóváhagyta a Bizottság „Európa 2020” elnevezésű, a foglalkoztatást és növekedést célzó új stratégia elindításáról szóló javaslatát, amely stratégia a gazdaságpolitikák fokozott összehangolása révén azokra a kulcsfontosságú területekre összpontosít, amelyeken fellépésre van szükség annak érdekében, hogy Európa növelhesse a fenntartható növekedés és a versenyképesség területén rejlő lehetőségeit.

(2)

A Tanács 2010. július 13-án elfogadta a tagállamok és az Unió gazdaságpolitikáira vonatkozó átfogó iránymutatásokról szóló ajánlást (2010–2014), 2010. október 21-én pedig elfogadta a tagállamok foglalkoztatáspolitikáira vonatkozó iránymutatásokról szóló határozatot (2), amelyek együtt alkotják az „integrált iránymutatásokat”. A tagállamok felkérést kaptak, hogy nemzeti gazdaság- és foglalkoztatáspolitikájukban vegyék figyelembe az integrált iránymutatásokat.

(3)

A Bizottság 2011. január 12-én elfogadta az első éves növekedési jelentést, amely az Európa 2020 stratégiára épülve az EU-ban követett gazdasági kormányzás új ciklusának kezdetét jelenti, és elindítja az előzetes és integrált gazdaságpolitikai koordináció első európai szemeszterét.

(4)

Az Európai Tanács 2011. március 25-én (a Tanács 2011. február 15-i és március 7-i következtetéseivel összhangban és a Bizottság éves növekedési jelentésének fényében) jóváhagyta a költségvetési konszolidáció és a strukturális reformok prioritásait. Hangsúlyozta, hogy elsőbbséget élvez majd a költségvetések megszilárdítása, a költségvetési fenntarthatóság helyreállítása és a munkanélküliség munkaerő-piaci reformokkal való csökkentése, valamint az, hogy az Unió újabb erőfeszítéseket tegyen a növekedés felgyorsítása érdekében. Felszólította a tagállamokat, hogy ezeket a prioritásokat konkrét intézkedések formájában építsék majd be stabilitási vagy konvergenciaprogramjukba, valamint nemzeti reformprogramjukba.

(5)

Az Európai Tanács 2011. március 25-én arra is felkérte az Euro Plusz Paktumban részt vevő tagállamokat, hogy vállalásaikat kellő időben nyújtsák be ahhoz, hogy azokat stabilitási vagy konvergenciaprogramjukba, valamint nemzeti reformprogramjukba beépíthessék.

(6)

Németország 2011. április 27-én benyújtotta a 2011–2015 közötti időszakra vonatkozó, 2011. évi aktualizált stabilitási programját, valamint 2011. évi nemzeti reformprogramját. A kapcsolódási pontok figyelembevétele érdekében a két program értékelésére egyidejűleg került sor.

(7)

A német gazdaság viszonylag szilárd pozícióban volt a válság kitörésekor. A világkereskedelem lanyhulása azonban az export és a beruházások összeomlásához vezetett 2009-ben, ami a reál-GDP példátlan mértékű, 4,7 %-os csökkenését okozta. Mindezek ellenére a munkanélküliségi ráta kismértékű növekedés után 2009 vége óta ismét csökkenő tendenciát mutat. A munkaerőpiac rugalmassága a munkaórák számának csökkentését célzó múltbéli reformok, valamint a rövidített munkaidős rendszerekhez nyújtott támogatások pozitív hatását tükrözi. A gazdaság dinamikusan lábalt ki a recesszióból, a reál-GDP 3,6 %-kal növekedett 2010-ben. Az export túlnyomórészt megfordította a 2009-ben tapasztalt erőteljes csökkenést, és megteremtette a szélesebb alapú fellendülés bázisát, egyúttal a folyó fizetési mérleg többletének csökkenését okozva. A gazdaság tovább javította a legtöbb, más euroövezeti tagállam szembeni versenyképességet. 2009-ben a kiegyensúlyozott pozícióból a gazdasági válság ellenében ható automatikus stabilizátorok teljes körű működése és a diszkrecionális intézkedések hatására az államháztartásban a GDP 3 %-át kitevő hiány keletkezett. A gazdasági fellendülés segítségével 2010-ben annak ellenére tartható maradt a hiány (a GDP 3,3 %-a), hogy jelentős méretű költségvetési ösztönző intézkedések és a pénzügyi piacokat támogató intézkedések voltak folyamatban.

(8)

Az 1466/97/EK rendeletnek megfelelően az aktualizált stabilitási program értékelése alapján a Tanács véleménye szerint a stabilitási program alapjául szolgáló makrogazdasági forgatókönyv 2011-re vonatkozóan óvatos, azt követően pedig megalapozott, akkor is, ha az értékelés alapját a Bizottság szolgálatainak 2011. tavaszi előrejelzései képezik. A stabilitási program a reál-GDP 2,3 %-os növekedését jelzi előre 2011-re, amit 2012-ben lassabb, 1,8 %-os, majd 2013–2015 között átlagosan 1,5 %-os növekedés követ. A stabilitási program már 2011-ben, a Tanács által kitűzött határidő előtt két évvel a GDP 3 %-ában meghatározott referenciaérték alá kívánja szorítani a hiányt, valamint további előrelépést irányoz elő a középtávú célkitűzés – a strukturális értelemben a GDP 0,5 %-át kitevő hiány – 2014. évi elérése felé. A túlzott hiány várható megszüntetését követően a stabilitási program keretében a középtávú célkitűzés elérésére irányuló kiigazítás mértéke 2013-ban és 2014-ben nem éri el a GDP 0,5 %-át kitevő referenciaértéket. Bár az államadósság GDP-hez viszonyított aránya csaknem 10 százalékponttal emelkedett 2010-ben (3), az előrejelzések szerint 2011-től csökkenni kezd, és 2015-re a GDP 75,5 %-át teszi majd ki, így felette marad a Szerződésben meghatározott referenciaértéknek. A költségvetési előrejelzések kockázatai 2011-ben túlnyomórészt kiegyensúlyozottnak tűnnek, ezt követően azonban a teljesítmény gyengébb lehet a vártnál, mivel előfordulhat, hogy néhány megtakarítás nem az előre jelzettnek megfelelően valósul meg. Egyes intézkedések továbbra is vita tárgyát képezik (pl. az energia- és a pénzügyi tranzakciók adói), mások pedig pontosításra szorulnak (pl. hatékonyságfokozás a közigazgatásban). Ezenfelül nem zárhatók ki további, a pénzügyi piacot támogató intézkedések sem. A Bizottság legutóbbi értékelése szerint az államháztartás hosszú távú fenntarthatóságával kapcsolatos kockázatok közepesnek tűnnek.

(9)

Mivel az egészségügyi rendszer közelmúltbeli reformja olyan intézkedéseket vezetett be, amelyek elsősorban 2011-ben és 2012-ben ösztönzik a kiadásnövelést, a tervezett konszolidációs pályát a további, az állami egészségügyre és a tartós ápolás-gondozásra fordított kiadások hatékonyságának növelését célzó lépések támogatnák. Ezzel egyidejűleg egy elsősorban növekedésorientált konszolidációs pálya fenntartása – többek között az oktatásra fordított kiadások megfelelő szintjének megőrzése révén – elősegítené a hosszú távú növekedési potenciál megerősítését.

(10)

Bár az alkotmányba foglalt költségvetési szabály bevezetése, a stabilitási tanács létrehozása és a költségvetési vészhelyzet megelőzésére szolgáló korai figyelmeztető rendszer számottevően megerősítette a német költségvetési keretet, a költségvetési szabály továbbra is teljes körű végrehajtásra vár tartományi szinten. A kapcsolódó monitoring- és szankcionálási mechanizmusok további erősítése szintén javítaná az államháztartás általános hitelességét.

(11)

A válság a bankrendszer súlyos sérülékenységére világított rá. A másodrendű jelzáloghitelekbe és strukturált eszközökbe történt nemzetközi befektetéseken elszenvedett súlyos veszteségek és leírások meggyengítették néhány bank tőkealapját, és jelentős állami beavatkozást tettek szükségessé. A válság fényt derített egyes tartományi bankok gyengeségeire is – e bankokat már a válság előtt is a hatékony kockázatkezelési struktúra és az életképes üzleti modell hiánya jellemezte. A bankszektor további reformja, beleértve a tartományi bankoknak az életképes és megfelelően finanszírozott üzleti modell szükségessége miatti szerkezetátalakítását, valamint a szabályozási és felügyeleti keret megerősítését, elősegítené a pénzügyi szektor stabilitásának megőrzését, valamint biztosítaná a hazai megtakarítások hatékonyabb allokációját, mint a keresletet és beruházást alátámasztó eszközt.

(12)

A német gazdaság növekedési potenciálja és strukturális versenyképessége nagymértékben a jól képzett, gyakorlott munkaerőtől függ, de – tekintettel a demográfiai fejleményekre – a munkaerő-kínálat szűkössége égetővé válhat. Ez alátámasztja a munkaerő-potenciál teljes körű kihasználásának fontosságát, ami az egyes csoportok (idősebb és női munkavállalók, alacsony képzettségűek, nem uniós állampolgárok) munkaerő-piaci részvétele előtt álló akadályok felszámolása, valamint a humántőke további fejlesztése révén érhető el. Az adóterhek (amelyek továbbra is magasak, különösen az alacsony és a közepes jövedelműek esetében) kérdésének rendezése javítaná a munkára való ösztönzést, miközben azt is lehetővé tenné, hogy a bérnövekedések nagyobb mértékben jelenjenek meg magasabb rendelkezésre álló jövedelemként és hazai keresletként. A házastársak együttes adóztatása következtében második keresők családi jövedelemadózásból eredő magas marginális adókulcsa visszafogja a munkaerő-kínálatot. A 2009-ben bevezetett „Faktorverfahren” lehetővé teszi, hogy az egyéni havi adóteher külön-külön tükrözze az egyének személyi jövedelmét, míg az éves adóteher összességében változatlan marad. Figyelemmel kell kísérni e reformnak a munkaerő-piaci részvételre gyakorolt hatásait. Ebben az összefüggésben további intézkedések lehetnek szükségesek az esetlegesen fennmaradó, foglalkoztatást visszafogó tényezők csökkentése érdekében. A gyermekgondozási létesítmények elérhetőségének további javítása ugyancsak támogatná különösen a nők még mindig alacsony teljes munkaidős munkaerő-piaci részvételét. Emellett a szakképesítéssel rendelkező személyek számának növelése javítaná az alacsony képzettségű munkavállalók munkaerő-piaci kilátásait.

(13)

Németország nemrégiben nagy horderejű döntéseket hozott jövőbeli energiaszerkezetéről. Az energiaügyi koncepció végrehajtása az energiakínálat alapvető változását vonja maga után, rövid és hosszú távon pedig hatással lesz az energiaárakra és a német gazdaság versenyképességére. Ezért az energiaügyi koncepció végrehajtása során a hatékony energiafelhasználáson, a költséghatékony támogatási programokon, a megújuló energia elégséges villamosenergia-hálózatain, valamint a versenyképes energiapiacokon alapuló költséghatékonyságnak kell vezető alapelvként érvényesülnie.

(14)

A verseny fokozása a szolgáltatási szektorban ösztönözné a termelékenységnövekedést, és támogatná a hazai keresletet. A szolgáltatási szektor dinamikusabb növekedése hozzájárulhat a németországi kereslet és kínálat alapjának szélesítéséhez. Az elmúlt években a szolgáltatási irányelv végrehajtásának köszönhetően tapasztalt számottevő fejlődés ellenére van tere a vállalkozások piacra történő be- és onnan való kilépése előtt álló korlátok további csökkentésének –, elsősorban a licenciák és engedélyek rendszerének további egyszerűsítése révén –, valamint egyes szakmai szolgáltatások gyakorlására vonatkozó szabályozás egyszerűsítésének. Felül lehetne vizsgálni bizonyos kisiparosszakmákra vonatkozó szabályozás indokoltságát és megfelelőségét. Javítani lehet a hálózatos iparágakban nyújtott szolgáltatásokat, különösen a vasúti ágazaton belüli versenyt. A szövetségi hálózati ügynökség (Bundesnetzagentur) felügyeleti szerepének megerősítése és az értékesítési és jegyinfrastruktúra versenytársak előtti megnyitása rövid távon ösztönözné a versenyt.

(15)

Az oktatási és képzési rendszer minőségének és hozzáférhetőségének javítására irányuló további reformok kulcsfontosságúak lesznek a megfelelően képzett munkaerő-kínálat biztosításához, figyelembe véve többek közt a demográfia alakulását is. Az előrejelzések szerint elsősorban a közepesen és magasan képzett munkaerőből lesz hiány, különösen a matematika, a tudományok és a technológia területén. Az iskolai végzettséget szerző fiatalok aránya Németországban mind a felsőközépfokú, mind a felsőfokú oktatás tekintetében elmarad az uniós átlagtól. Az iskola előtti nevelési létesítmények és az egész napos iskolák rendelkezésre állásának javítása, valamint az iskolarendszer egyes ágai közötti váltás megkönnyítése javítaná az oktatási eredményeket.

(16)

Németország számos vállalást tett az Euro Plusz Paktum keretében. A költségvetési oldalon a kötelezettségvállalások értelmében a túlzott hiány megszüntetése már 2011 során megtörténik, és 2011 és 2012 során széles mozgástérrel elérik a nemzeti költségvetési szabály által meghatározott célokat. A pénzügyi stabilitás megerősítése érdekében az intézkedések között szerepel a tőkepiac hatékony szabályozása és felügyelete. A foglalkoztatási intézkedések a munkaerő-piaci részvételre (az aktív munkaerő-piaci eszközök reformja, a külföldi képzettséggel rendelkező szakemberek és a migránsok integrálásának javítása) és az oktatásra (Grundbildungspakt, alapvető oktatási paktum) összpontosítanak. A versenyképességi intézkedések a hálózatos iparágakra, az energiaügyre és a szolgáltatási szektorra (pl. a piac átláthatóságát felügyelő hivatal a villamosenergia- és a gázágazatban, elektromobilitási program és a közlekedési infrastruktúra támogatásának fokozása), valamint az oktatásra (pl. kiválósági kezdeményezés a főiskolák népszerűsítésére, az egyetemi paktum finanszírozása) összpontosítanak. E kötelezettségvállalások a Paktum négy területét érintik. Nagymértékben tükrözik a stabilitási programban és a nemzeti reformprogramban szereplő átfogóbb reformmenetrendet. Mindazonáltal a Paktum szerinti vállalásokból több szakpolitikai terület kimarad (pl. a tartományi bankok szerkezetátalakítása vagy a munka adóterhe), vagy csak érintőlegesen kerül szóba (a szolgáltatási ágazat és a hálózatos iparágak megnyitása a nagyobb verseny előtt). Az Euro Plusz Paktum kötelezettségvállalásait értékelték, és azok figyelembevételre kerültek az ajánlásokban.

(17)

A Bizottság értékelte Németország stabilitási programját és nemzeti reformprogramját, valamint az Euro Plusz Paktum keretében tett vállalásait. Figyelembe vette nemcsak a programok Németország fenntartható költségvetési és társadalmi-gazdasági politikája szempontjából mutatott jelentőségét, hanem azt is, hogy megfelelnek-e az uniós szabályoknak és iránymutatásoknak, tekintve, hogy a jövőbeli nemzeti döntéseknél uniós szempontok beépítésével kell megerősíteni az Unió átfogó gazdasági kormányzását. Ennek fényében a Bizottság úgy véli, hogy a német költségvetési stratégiát a terveknek megfelelően végre kell hajtani. Ezt követően szintén gondoskodni kell a középtávú célkitűzés felé tett, megfelelő strukturális kiigazítási erőfeszítésről, a növekedést ösztönző konszolidációs pályát fenntartva. A 2011-ben és 2012-ben hozandó további lépéseknek a pénzügyi rendszer stabilitásának biztosítására (pl. a tartományi bankok szerkezetátalakítása révén), valamint a növekedés hazai forrásainak megerősítésére kell összpontosítaniuk, a munkaerő-piaci részvételnek a munkaerő adóterheinek csökkentése révén történő növelésével, az oktatás hozzáférhetőségének és minőségének javításával, valamint a szolgáltatási szektor, az iparok és szakmák, továbbá a hálózatos iparágak élesebb verseny előtti megnyitásával.

(18)

Ezen értékelés fényében és figyelembe véve a 2009. december 2-i, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 126. cikkének (7) bekezdése szerinti tanácsi ajánlást, a Tanács megvizsgálta Németország 2011. évi aktualizált stabilitási programját, és arról alkotott véleményét (4) az alábbi ajánlás és különösen annak (1) pontja tükrözi. Figyelembe véve az Európai Tanács 2011. március 25-i következtetéseit, a Tanács megvizsgálta Németország nemzeti reformprogramját,

1.

A terveknek megfelelően hajtsa végre a 2012. évre és az azt követő időszakra vonatkozó költségvetési stratégiát, és ezzel állítsa csökkenő pályára az államadósság magas arányát, összhangban a túlzott hiány esetén követendő eljárás keretében tett tanácsi ajánlásokkal. Ezt követően gondoskodjon a középtávú célkitűzés felé tett, megfelelő strukturális kiigazítási erőfeszítésről. Fejezze be a költségvetési szabály tartományi szintű végrehajtását, és erősítse tovább a megfelelő monitoring- és szankcionálási mechanizmusokat. Tartsa fenn a növekedést ösztönző konszolidációs pályát, mindenekelőtt az oktatásra fordított kiadások megfelelő szintjének megőrzése, valamint az egészségügyre és a tartós ápolásra-gondozásra fordított állami kiadások hatékonyságának növelése révén.

2.

Kezelje a pénzügyi szektor gyenge pontjait, mindenekelőtt a megfelelően finanszírozott életképes üzleti modellt igénylő tartományi bankok szerkezetátalakítása révén.

3.

Fokozza a munkaerő-piaci részvételt az oktatási és képzési rendszerekhez való méltányos hozzáférés javításával, és azáltal, hogy lépéseket tesz a magas adóterhek költségvetési szempontból semleges módon történő csökkentése érdekében, valamint javítsa a foglalkoztatás ösztönzését az alacsony jövedelmi kilátással rendelkezők tekintetében. Növelje az egész napos gyermekgondozási létesítmények és az egész napos iskolák számát. Közelebbről kövesse figyelemmel a közelmúltbéli, a második keresőket munkától visszatartó adózási elemeket csökkentő reform hatásait, és hozzon további intézkedéseket, ha maradnak további csökkentő tényezők.

4.

Számolja fel a bizonyos szabad foglalkozásokat és a kisiparosokat érintő indokolatlan korlátozásokat. A hálózatos iparágakban folyó verseny fokozása érdekében erősítse meg a Bundesnetzagentur felügyeleti szerepét a vasúti szektorban, és a bejelentett nemzeti energiaügyi koncepció keretében összpontosítson a megújuló energiáról szóló törvény hosszú távú költséghatékonyságának javítására, az energiatermelés és -elosztás eredményes függetlenségének biztosítására és a határokon átnyúló összekapcsolások javítására.

19.7.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 212/13

(1)

Az Európai Tanács 2010. március 26-án jóváhagyta a Bizottság „Európa 2020” elnevezésű, a foglalkoztatást és növekedést célzó új stratégia elindításáról szóló javaslatát, amely stratégia a gazdaságpolitikák fokozott összehangolása révén azokra a kulcsfontosságú területekre összpontosít, amelyeken fellépésre van szükség annak érdekében, hogy Európa növelhesse a fenntartható növekedés és a versenyképesség területén rejlő lehetőségeit.

(2)

A Tanács 2010. július 13-án elfogadta a tagállamok és az Unió gazdaságpolitikáira vonatkozó átfogó iránymutatásokról szóló ajánlást (2010–2014), 2010. október 21-én pedig elfogadta a tagállamok foglalkoztatáspolitikáira vonatkozó iránymutatásokról szóló határozatot (2), amelyek együtt alkotják az „integrált iránymutatásokat”. A tagállamok felkérést kaptak, hogy nemzeti gazdaság- és foglalkoztatáspolitikájukban vegyék figyelembe az integrált iránymutatásokat.

(3)

A Bizottság 2011. január 12-én elfogadta az első éves növekedési jelentést, amely az Európa 2020 stratégiára épülve az EU-ban követett gazdasági kormányzás új ciklusának kezdetét jelenti, és elindítja az előzetes és integrált gazdaságpolitikai koordináció első európai szemeszterét.

(4)

Az Európai Tanács 2011. március 25-én (a Tanács 2011. február 15-i és március 7-i következtetéseivel összhangban és a Bizottság éves növekedési jelentésének fényében) jóváhagyta a költségvetési konszolidáció és a strukturális reformok prioritásait. Hangsúlyozta, hogy elsőbbséget élvez majd a költségvetések megszilárdítása, a költségvetési fenntarthatóság helyreállítása és a munkanélküliség munkaerő-piaci reformokkal való csökkentése, valamint az, hogy az Unió újabb erőfeszítéseket tegyen a növekedés felgyorsítása érdekében. Felszólította a tagállamokat, hogy ezeket a prioritásokat konkrét intézkedések formájában építsék majd be stabilitási vagy konvergenciaprogramjukba, valamint nemzeti reformprogramjukba.

(5)

Az Európai Tanács 2011. március 25-én arra is felkérte az Euró Plusz Paktumban részt vevő tagállamokat, hogy vállalásaikat kellő időben nyújtsák be ahhoz, hogy azokat stabilitási vagy konvergenciaprogramjukba, valamint nemzeti reformprogramjukba beépíthessék.

(6)

Hollandia 2011. április 29-én benyújtotta a 2011–2015 közötti időszakra vonatkozó, 2011. évi aktualizált stabilitási programját, valamint 2011. évi nemzeti reformprogramját. A kapcsolódási pontok figyelembevétele érdekében a két program értékelésére egyidejűleg került sor.

(7)

A korábbi erős teljesítmény ellenére a válság kibontakozásakor az igen nyitott holland gazdaság jelentős károkat szenvedett: a reál-GDP 2009-ben majdnem 4 %-kal szűkült. Az élénkülés 2009 második felében kezdődött a külső kereslet megindulásával, és 2010 első felében jött lendületbe, ami 1,8 %-os GDP-növekedést eredményezett. A válság munkaerőpiacra gyakorolt hatása viszonylag visszafogott volt. A munkanélküliség várhatóan fokozatosan csökken a következő két évben, a 2010. évi 4,5 %-ról 4 %-ra 2012-ben. A válság súlyosan érintette a holland államháztartást, aminek következtében az államháztartási hiány 2009-ben a GDP 5,5 %-ára, 2010-ben pedig 5,4 %-ára emelkedett. A pénzügyi intézmények támogatására és a pénzügyi piacok stabilizálására irányuló kormányzati műveletekből adódóan az államadósság mértéke GDP-arányosan 15 százalékponttal emelkedett, és 2009-ben elérte a GDP 60,8 %-át.

(8)

Az 1466/97/EK rendeletnek megfelelően az aktualizált stabilitási program értékelése alapján a Tanács véleménye szerint a stabilitási programban bemutatott költségvetési előrejelzéseket alátámasztó makrogazdasági forgatókönyv megalapozott. A stabilitási program 2011-re és 2012-re valamivel óvatosabb növekedési feltételezéseken alapul, mint a Bizottság szolgálatainak 2011. tavaszi előrejelzése. A stabilitási programban tervezettek szerint az államháztartási hiány 2012-ben – a túlzott hiány esetén követendő eljárásban meghatározott határidőnél egy évvel korábban – a 3 %-os referenciaérték alá csökken. A stabilitási programban szereplő adatok alapján a GDP 0,5 %-át kitevő strukturális hiányban meghatározott középtávú célkitűzést majdnem elérik a stabilitásiprogram-időszak végére, mivel a Bizottság szolgálatai által számított strukturális egyenleg 2015-ben a GDP – 0,8 %-a lesz. A költségvetési stratégiát 2015-ig teljes mértékben alátámasztják a kellően konkrét intézkedések, bár végrehajtásukhoz némi kockázat társul, főként az egészségügyi túlköltekezések ellensúlyozására és a helyi önkormányzati kiadások ellenőrzésére irányuló képesség tekintetében. A 2011–2013 közötti időszakban az átlagos éves költségvetési kiigazítás a GDP 0,75 %-a, összhangban a túlzotthiány-eljárás keretében 2009. december 2-án tett tanácsi ajánlással. A túlzott hiány megszüntetésének határidejét követő években (2014 és 2015) az újraszámított strukturális egyenleg 2014-ben 0,25 %-kal, 2015-ben 0,5 %-kal javul, ezáltal elmarad a strukturális egyenlegnek a középtávú célkitűzés eléréséhez szükséges 0,5 %-os javulásától.

(9)

A holland hatóságok által tervezett és végrehajtott, az alaphelyzethez képest a strukturálisprogram-időszak végére (2015) a GDP megközelítőleg 3 %-át kitevő költségvetési konszolidáció erőteljesen a nagyrészt strukturális kiadáscsökkentésekre hagyatkozik. Az ebből eredő kiigazítási pálya alapján az államháztartási hiány a 2011-ben a GDP 3,8 %-át kitevő értékről 2012-ben a GDP 2,4 %-ára csökken, majd a 2013–2015 közötti időszakban évente 0,5 %-os lépésekben tovább esik. Hollandia szilárdan elkötelezett a célok elérésére iránt. Ha a növekedést fokozó szakpolitikai területeket, például az oktatást megóvják a kiadáscsökkentésektől, azzal elkerülhető lenne a jövőbeli gazdasági növekedési potenciál akadályozása, és hozzájárulna a túlzott hiány fenntartható korrekciójához.

(10)

A rövid távú konszolidáció mellett az egyik fő kihívás az államháztartás hosszú távú fenntarthatóságának javítása, amelyet negatívan befolyásol az idősödő népességgel kapcsolatos kiadások erőteljes növekedése. Az idősödés hosszú távú költsége egyértelműen meghaladja az uniós átlagot, főként tartós ápolás-gondozás és a nyugdíjak terén. A tartós ápolás-gondozás kiadásainak várható növekedése a legmagasabb Európában, amint az a Bizottság idősödésről szóló 2009. évi jelentéséből kiderül. Ennek fő oka az, hogy létezik a hivatalos tartós ápolás-gondozás egy már átfogó rendszere (például a személyi gondozást, betegápolást, segítséget, intézményi kezelést és tartózkodást lefedő állami hosszú távú biztosítás), míg a nem hivatalos ápolás szerepe korlátozott Hollandiában. A Bizottság legutóbbi értékelése szerint az államháztartás hosszútávú fenntarthatóságára vonatkozó kockázatok magasnak tűnnek. A konszolidációs tervén túl a holland kormány olyan intézkedéseket nyújtott be a parlamenthez, amelyek a hosszútávú fenntarthatóságot szolgálják, ideértve a még el nem fogadott, a törvényes nyugdíjkorhatár felemelésére vonatkozó intézkedést.

(11)

A holland munkaerőpiacot a viszonylag magas részvételi arány, az egy ledolgozott órára jutó magas termelékenység és az alacsony munkanélküliség jellemzi. Mindazonáltal a munkaerőpiac számára az jelenti a fő kihívást, hogy fokozza az érintetlen munkaerő-potenciál kihasználását, különösen a munkaképes korú népesség idősödés következtében várható csökkenésének ellensúlyozása érdekében. Az egy évben átlagosan ledolgozott órák száma a legalacsonyabb az EU-ban, amit az elérhető legfrissebb adatok megerősítenek. A ledolgozott órák alacsony száma a részmunkaidőben dolgozó emberek, főként nők nagy arányából ered, és személyes preferenciákat tükröz, de a munkaerőpiacra való belépéstől vagy a ledolgozott órák számának növelésétől visszatartó pénzügyi tényezők is szerepet játszanak. Jelenleg a második keresőket a munkaerő-piaci belépéstől vagy több óra ledolgozásától visszatartó fő tényező Hollandiában a második jövedelemre alkalmazott magas határadókulcs, amely néhány esetben 80 % feletti is lehet, többek között az általános adókedvezmény és a jövedelemtől függő juttatások, például a családi pótlék csökkentése következtében.

(12)

Az aktív munkaerő-piaci intézkedések végrehajtása láthatóan nem hozott pozitív eredményt a részleges fogyatékkal élők és a tartósan munkanélküliek növekvő és heterogén csoportja számára, akik a strukturális munkanélküliség növekvő kockázatával szembesülnek. A nem uniós állampolgárok további nehézségekbe ütköznek, felnagyítva az állandó foglalkoztatási és munkanélküliségi problémákat.

(13)

A holland kutatási és innovációs (K+I) rendszer fenn tudta tartani innovatív kapacitását, de a kutatás-fejlesztési (K+F) beruházásokban a magánszektor alacsony részvétele negatívan hathat a jövőbeli gazdasági növekedésre és a holland gazdaság versenyképességére. A kormány a költségvetési ösztönzők, a vállalkozói tér és a kutatási kiválóság tekintetében vonzó környezetet kíván teremteni a K+I terén aktív vállalatok számára, beleértve külföldi vállalatokat is. Az ebben az évben szükséges költségvetési konszolidáció miatt a vállalkozásoknak nyújtott néhány támogatás megszünhet, míg mások leapadhatnak, és a legfontosabb gazdasági területekre irányulhatnak, valamint eltolódhatnak általánosabb adózási eszközök irányába.

(14)

Az üzleti környezetre negatív hatással lehet a közúti és vasúti közlekedés zsúfoltságának mértéke. A zsúfoltság mértéke a legmagasabbak közt van az EU-ban. Ebben az összefüggésben a nem kielégítő közlekedési infrastruktúra negatívan hat a munkaerő mobilitására és ezáltal a termelékenység által elérhető potenciális növekedésre. A munkavállalók hosszú ingázással, bizonytalan utazási idővel és a zsúfoltság okozta magas költségekkel szembesülnek. Ez utóbbiak szakpolitikai változtatások hiányában 2020-ig várhatóan tovább emelkednek. Az infrastruktúra hatékony használatához vezető fejlesztés (pl. útdíjkivetés révén), hozzájárulna a munkaerő mobilitásának és a termelékenységnek fokozásához, és így a potenciális növekedéshez.

(15)

Hollandia 2011. április 4-én bejelentett az Euró Plusz Paktum keretében tett számos kötelezettségvállalást. Ezen intézkedések közé tartozik a versenyképesség előmozdítása (az adózás és az adminisztratív terhek általánosabb csökkentésén alapuló új vállalkozási politika bevezetése) és a foglalkoztatás előmozdítása (a társadalombiztosítás mukavállalást ösztönző jellegének erősítése és a munkanélküliségi juttatásoktól való függés csökkentése), az államháztartás fenntarthatóságához való további hozzájárulás (a Stabilitási és Növekedési Paktum rögzítése a nemzeti jogban) és a pénzügyi stabilitás megerősítése (több hatáskör a felügyeleti intézményeknek). Ezek a kötelezettségvállalások a Paktum minden területét érintik. A stabilitási programban és a nemzeti reformprogramban szereplő átfogó reformmenetrend folytatását jelentik. Mindazonáltal nem részletezik az időzítést és a vállalások végrehajtásához szükséges intézkedéseket. A kötelezettségvállalásokat a Bizottság értékelte és figyelembe vette az ajánlásoknál.

(16)

A Bizottság értékelte Hollandia stabilitási programját és nemzeti reformprogramját, valamint az Euró Plusz Paktum keretében tett vállalásait. Figyelembe vette nemcsak a programok Hollandia fenntartható költségvetési és társadalmi-gazdasági politikája szempontjából mutatott jelentőségét, hanem azt is, hogy megfelelnek-e az uniós szabályoknak és iránymutatásoknak, tekintve, hogy a jövőbeli nemzeti döntéseknél uniós szempontok beépítésével kell megerősíteni az Unió átfogó gazdasági kormányzását. Úgy véli, hogy a teljes mértékben meghatározott holland költségvetési konszolidációs stratégiát a tervek szerint végre kell hajtani, megőrizve a hosszú távú növekedést leginkább serkentő területek kiadásait. További lépéseket kell tenni az államháztartás hosszú távú fenntarthatóságának javítása érdekében, főként a nyugdíjak és a hosszú távú ápolás-gondozás terén, a munkaerő-piaci részvétel és integráció fokozása, és a közlekedés zsúfoltságából eredő problémák kezelése érdekében.

(17)

Ezen értékelés fényében és figyelembe véve a 2009. december 2-i, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 126. cikkének (7) bekezdése szerinti tanácsi ajánlást, a Tanács megvizsgálta Hollandia 2011. évi aktualizált stabilitási programját, és arról alkotott véleményét (3) különösen az alábbi ajánlások (1) és (2) pontja tükrözi. Figyelembe véve az Európai Tanács 2011. március 25-i következtetéseit, a Tanács megvizsgálta Hollandia nemzeti reformprogramját,

1.

A tervek szerint hajtsa végre a 2012-re vonatkozó költségvetési stratégiát, összhangban az államadósság magas arányának csökkennő pályára állítása útján a túlzott hiány megszüntetésére vonatkozó tanácsi ajánlásokkal. Ezt követően a stabilitási és növekedési paktummal összhangban tegyen lépéseket a középtávú cékitűzés felé az átfogó kiadási plafon és konszolidációs követelmények betartása révén, ezáltal biztosítva, hogy a konszolidáció fenntartható és a növekedést elősegítő legyen, azaz tartsa fenn a kiadások szintjét a növekedéshez közvetlenül kapcsolódó olyan területeken, mint a kutatás és innováció, az oktatás és képzés.

2.

Hozzon intézkedéseket a kötelező nyugdíjkorhatár megemelése érdekében azáltal, hogy a várható élettartamhoz kapcsolja, és támassza alá ezeket egyéb intézkedésekkel a tényleges nyugdíjkorhatár emelése és az államháztartás hosszú távú fenntarthatóságának javítása érdekében. A népesség elöregedésére tekintettel készítse el a tartós ápolás-gondozás reformjának tervezetét.

3.

Fokozza a munkaerő-piaci részvételt a második keresőket a munkától visszatartó költségvetési tényezők csökkentésével, és dolgozzon ki olyan intézkedéseket, amelyek támogatják a leginkább rászoruló csoportokat és segítenek nekik visszajutni a munkaerő-piacra.

4.

Az új vállalkozási politika („Naar de top”) keretében megfelelő ösztönzők biztosításával mozdítsa elő az innovációt, a K+F terén a magánberuházásokat és a szorosabb tudományos-üzleti kapcsolatokat.

19.7.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 212/16

1.

A stoneyhilli telep és a valamely másik tagállam – ez esetben Írország – területén fekvő legközelebbi pont közötti távolság 398 km.

2.

A dekontamináló létesítmény által kibocsátott folyékony és gáz-halmazállapotú radioaktív szennyező anyagok vonatkozásában nem kerül sor kibocsátási engedélyezési eljárásra. A szokásos működés során a dekontamináló létesítményből nem távoznak folyékony radioaktív szennyező anyagok. A dekontamináló létesítményből fog távozni egyrészről radioaktív gáz (radon), másrészről – igen kis mennyiségben – radioaktív aeroszolok, ez azonban várhatóan nem lesz jelentős hatással más tagállamok lakosságának egészségére.

3.

A hulladéklerakó létesítmény üzemi időszakában:

4.

A hulladéklerakó létesítmény üzemi időszakát követően:

Az általános adatokban foglaltak szerint a hulladéklerakó létesítmény végleges lezárása tekintetében tervezett intézkedések alapján okkal remélhető, hogy a fenti 2. pont következtetései hosszú távon is érvényesek maradnak.

5.

Az általános adatokban eredetileg feltételezett típusú és nagyságú balesetek esetén bekövetkező nem tervezett radioaktívhulladék-szennyezés várhatóan nem fog más tagállamok lakosságára nézve olyan sugárdózist eredményezni, amely hatással lenne a lakosság egészségére.

19.7.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 212/18

—

a Bizottság versenypolitikai weboldalának összefonódásokra vonatkozó részében (http://ec.europa.eu/competition/mergers/cases/). Ez az oldal különféle lehetőségeket kínál arra, hogy az egyedi összefonódásokkal foglalkozó határozatok társaság, ügyszám, dátum és ágazati tagolás szerint kereshetők legyenek,

—

elektronikus formában az EUR-Lex honlapon (http://eur-lex.europa.eu/en/index.htm) a 32011M6175 hivatkozási szám alatt. Az EUR-Lex biztosít online hozzáférést az európai uniós jogszabályokhoz.

19.7.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 212/18

—

a Bizottság versenypolitikai weboldalának összefonódásokra vonatkozó részében (http://ec.europa.eu/competition/mergers/cases/). Ez az oldal különféle lehetőségeket kínál arra, hogy az egyedi összefonódásokkal foglalkozó határozatok társaság, ügyszám, dátum és ágazati tagolás szerint kereshetők legyenek,

—

elektronikus formában az EUR-Lex honlapon (http://eur-lex.europa.eu/en/index.htm) a 32011M6191 hivatkozási szám alatt. Az EUR-Lex biztosít online hozzáférést az európai uniós jogszabályokhoz.

19.7.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 212/19

Az Európai Unió Tanácsa

Főtitkárság

DG K Koordinációs Osztály (10 HN 43)

Rue de la Loi/Wetstraat 175

1048 Bruxelles/Brussel

BELGIQUE/BELGIË

19.7.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 212/20

Council of the European Union

(Attn: CP 931 designations)

Rue de la Loi/Wetstraat 175

1048 Bruxelles/Brussel

BELGIQUE/BELGIË

19.7.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 212/21

19.7.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 212/22

—

az élelmezésbiztonsággal, az éghajlatváltozással, a természeti erőforrások fenntartható hasznosításával és a területek kiegyensúlyozott fejlesztésével kapcsolatos kihívások megfelelőbb kezelése,

—

segítségnyújtás a mezőgazdasági szektornak, hogy az képes legyen megbirkózni a gazdasági válság és a fokozódó mértékben ingadozó mezőgazdasági árak hatásaival,

—

hozzájárulás az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésnek az Európa 2020 stratégiában meghatározottak szerint történő megvalósításához.

—

nemzeti szinten, számos különböző partner összefogásával megvalósuló nagyszabású közös projektek,

—

európai szinten, a hatás növelése érdekében a lehető legtöbb tagállamban folytatott tevékenységek.

—

a KAP-ra, annak történetére és fejlődésére, valamint a reformjavaslatok keretében várható jövőbeli alakulására vonatkozó ismeretek gyarapítása az érintett országban/európai szinten,

—

az érdeklődés felkeltése a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés társadalmunkban játszott szerepe iránt a szélesebb nyilvánosság – főként a városi térségekben élő lakosság – körében.

—

innovatív és eredeti multimédiás és/vagy audiovizuális anyagok (rádió- és/vagy televízióműsorok (4), például valóságshow-k, vitaműsorok, klipek stb.) készítése és terjesztése (5),

—

köztéri plakátok forgalmas helyeken (metróállomások, pályaudvarok stb.) történő elhelyezésére irányuló kampányok,

—

„farm a városban” típusú és ehhez hasonló események,

—

médiaesemények,

—

meghatározott célközönség részére szervezendő konferenciák, szemináriumok és szakmai munkacsoportok.

1.

a tevékenységhez olyan terjesztési terv tartozik, amely biztosítja, hogy a tájékoztatás a lehető legszélesebb – legalább három tagállamot és az érintett tagállamok országos népességének összeadásával kapott népességszám legalább 5 %-át képviselő – közönséghez jusson el, és amelynek várt (ex-ante) és ténylegesen kifejtett (ex-post) hatása megfelelő külső bizonyítékokkal (hallgatottsági/nézettségi statisztikák stb.) támasztható alá;

2.

az adott tevékenység az értékelőbizottság (a továbbiakban: a bizottság) a III. melléklet 2. pontjában ismertetett odaítélési kritériumokra adható 100 pontból legalább 75-öt kapott.

—

a pályázó szervezet aláírásra jogosult képviselője által aláírt, a támogatás igénylésére vonatkozó levél, amely tartalmazza a javasolt tájékoztatási tevékenység címét és az igényelt összeget. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a levélben feltüntetett támogatási összegnek meg kell egyeznie a bevételek feltüntetésére szolgáló költségvetési táblázatban szereplő európai uniós társfinanszírozás összegével (g + h pont),

—

az 1. űrlap (a pályázó adatai), a 2. űrlap (a társszervezők adatai – amennyiben vannak ilyenek) és a 3. űrlap (a tájékoztatási tevékenység részletes leírása). Ha valamely kérdés nem vonatkozik a javasolt tevékenységre, a „nem alkalmazandó” szöveget vagy „n/a” jelölést kell beírni. A nem ezeken az űrlapokon benyújtott pályázatok nem vehetők figyelembe. A fentiekkel megegyezően, amennyiben a 2. űrlap nem vonatkozik a javasolt tevékenységre, tüntesse fel az „n/a” jelölést a szóban forgó űrlap első oldalán,

—

a javasolt tájékoztatási tevékenységre vonatkozó, megfelelően kitöltött, a pályázó szervezet aláírásra jogosult képviselője által aláírt és keltezett költségvetés (amely egy-egy részletezett, egyenlegben lévő, a kiadások, illetve a bevételek feltüntetésére szolgáló táblázatból áll),

—

az I. mellékletben felsorolt minden további dokumentum (a továbbiakban: a támogatásigényléshez szükséges kiegészítő dokumentumok).

European Commission (Európai Bizottság)

Unit AGRI. K.1.

Call for proposals 2011/C /…

Attn. Angela Filote

L130 4/148A

1049 Bruxelles/Brussel

BELGIQUE/BELGIË

19.7.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 212/36

1.

2011. július 11-én a Bizottság a 139/2004/EK tanácsi rendelet (1) 4. cikke szerint bejelentést kapott a KKR & Co. L.P. (a továbbiakban: KKR, Egyesült Államok) és a Cofide irányítása alá tartozó vállalkozáscsoport részét képező Sorgenia SpA (a továbbiakban: Sorgenia, Olaszország) vállalkozásokhoz tartozó befektetési alapok által tervezett összefonódásról, amely szerint az utóbbiak részesedés vásárlása útján közvetett közös irányítást szereznek az EK összefonódás-ellenőrzési rendelet 3. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében a jelenleg a Sorgenia kizárólagos irányítása alá tartozó Sorgenia France SA (a továbbiakban: Sorgenia France, Franciaország) felett.

2.

Az érintett vállalkozások üzleti tevékenysége a következő:

3.

A Bizottság előzetes vizsgálatára alapozva megállapítja, hogy a bejelentett összefonódás az EK összefonódás-ellenőrzési rendelet hatálya alá tartozhat, a végleges döntés jogát azonban fenntartja. A Bizottság az EK összefonódás-ellenőrzési rendelet (2) szerinti egyes összefonódások kezelésére vonatkozó egyszerűsített eljárásról szóló közleménye szerint az ügyet egyszerűsített eljárásra utalhatja.

4.

A Bizottság felhívja az érdekelt harmadik feleket, hogy az ügylet kapcsán esetlegesen felmerülő észrevételeiket nyújtsák be a Bizottságnak.

Az észrevételeknek a közzétételt követő 10 napon belül kell a Bizottsághoz beérkezniük. Az észrevételeket a COMP/M.6299 – KKR/Sorgenia/Sorgenia France hivatkozási szám feltüntetése mellett lehet eljuttatni a Bizottsághoz faxon (+32 22964301), e-mailben a COMP-MERGER-REGISTRY@ec.europa.eu címre, vagy postai úton a következő címre:

19.7.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 212/37

1.

2011. július 8-án a Bizottság a 139/2004/EK tanácsi rendelet (1) 4. cikke szerint bejelentést kapott a Deutsche Bank AG (a továbbiakban: Deutsche Bank, Németország) végső irányítása alá tartozó RREEF Pan-European Infrastructure Fund II, LP (a továbbiakban: RREEF) által tervezett összefonódásról, amely szerint e vállalkozás részesedés vásárlása útján közös irányítást szerez az EK összefonódás-ellenőrzési rendelet 3. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében az Arenales Solar PS, S.L. (a továbbiakban: Arenales, Spanyolország) felett. Az Arenales jelenleg a Solar Millenium AG (a továbbiakban: SMAG, Németország), valamint a Villar Mir csoporthoz tartozó OHL Industrial, S.L. (a továbbiakban: OHL/Villar, Spanyolország) közös irányítása alatt áll.

2.

Az érintett vállalkozások üzleti tevékenysége a következő:

3.

A Bizottság előzetes vizsgálatára alapozva megállapítja, hogy a bejelentett összefonódás az EK összefonódás-ellenőrzési rendelet hatálya alá tartozhat, a végleges döntés jogát azonban fenntartja. A Bizottság az EK összefonódás-ellenőrzési rendelet (2) szerinti egyes összefonódások kezelésére vonatkozó egyszerűsített eljárásról szóló közleménye szerint az ügyet egyszerűsített eljárásra utalhatja.

4.

A Bizottság felhívja az érdekelt harmadik feleket, hogy az ügylet kapcsán esetlegesen felmerülő észrevételeiket nyújtsák be a Bizottságnak.

Az észrevételeknek a közzétételt követő 10 napon belül kell a Bizottsághoz beérkezniük. Az észrevételeket a COMP/M.6238 – RREEF/SMAG/OHL – Arenales hivatkozási szám feltüntetése mellett lehet eljuttatni a Bizottsághoz faxon (+32 22964301), e-mailben a COMP-MERGER-REGISTRY@ec.europa.eu címre, vagy postai úton a következő címre: