A Bizottság által javasolt szöveg

Az EKB által javasolt módosítások (1)

„A SEPA sikere gazdasági, monetáris és politikai szempontból is igen fontos.”

„A SEPA sikere gazdasági, és politikai szempontból is igen fontos.”

Magyarázat

A SEPA fontos gazdasági és politikai értelemben, de a monetáris politikában nem játszik szerepet, ennélfogva a „monetáris” szót el kell hagyni.

„A készpénzátutalást, a belső feldolgozású fizetési műveleteket, a pénzforgalmi szolgáltatók közötti nagy értékű fizetési műveleteket és a mobiltelefonos pénzforgalmat szintén célszerű kivenni a hatály alól, mivel ezek a pénzforgalmi szolgáltatások nem hasonlíthatók össze az átutalásokkal és a beszedésekkel.”

„A készpénzátutalást, a belső feldolgozású fizetési műveleteket, a pénzforgalmi szolgáltatók közötti nagy értékű fizetési műveleteket és a mobiltelefonos pénzforgalmat szintén célszerű kivenni a hatály alól, mivel ezek a pénzforgalmi szolgáltatások nem hasonlíthatók össze az e rendeletben meghatározott átutalásokkal és a beszedésekkel. A rendelet hatályának nem szabad kiterjednie a nagy értékű fizetési rendszereken keresztül feldolgozott és elszámolt fizetési műveletekre.”

Magyarázat

Az EKB javasolja a szöveg „e rendeletben meghatározott” kifejezéssel való kiegészítését annak pontosítása céljából, hogy a készpénzátutalás, a belső feldolgozású fizetési műveletek stb. nem a rendelettervezet értelmében véve vett átutalások és beszedések. Az EKB által javasolt új negyedik mondatra a magyarázatot lásd az 5. módosításban.

„Az elektronikus eurofizetések integrált piacának megteremtéséhez elengedhetetlen, hogy az átutalások és a beszedések feldolgozása előtt ne álljanak technikai akadályok, és arra olyan keretben kerüljön sor, amelyben az alapvető szabályok a tagállamok többségének legtöbb pénzforgalmi szolgáltatójára nézve érvényesek, továbbá a határokon átnyúló és a tisztán belföldi átutalási és beszedési műveletek esetében is megegyeznek.”

„Az elektronikus eurofizetések integrált piacának megteremtéséhez elengedhetetlen, hogy az átutalások és a beszedések feldolgozása előtt ne álljanak technikai akadályok, és arra olyan keretben kerüljön sor, amelyben az alapvető szabályok azon tagállamok többségének legtöbb pénzforgalmi szolgáltatójára nézve érvényesek, amelyek pénzneme az euro, továbbá a határokon átnyúló és a tisztán belföldi átutalási és beszedési műveletek esetében is megegyeznek.”

Magyarázat

A kölcsönös átjárhatóság alapvető fontosságú annak biztosítására, hogy a fizetéseket az egész Unióban hatékonyan lehessen feldolgozni. A kettős követelmény, azaz a szabályok nemzeti és nemzetközi vonatjkozásban történő érvényesülése és a rendelettervezet (9) preambulumbekezdésében, illetve 4. cikkének (1) bekezdésében előírt többségi részvétel fontos eszköz annak biztosítására, hogy a fizetési rendszerek páneurópaivá váljanak. Figyelembe véve az új fizetési szolgáltatások fejlődését, nem feltétlenül tekinthető azonban kiemelt kérdésnek az azon tagállamok fizetési szolgáltatói általi csatlakozás, amelyek pénzneme nem az euro, tekintve, hogy egyes ilyen tagállamokban az euroügyletek száma alacsony. Javasolt ezért a 4. cikk (1) bekezdésének b) pontjában (lásd a 14. módosítást) és ennek megfelelően a (9) preambulumbekezdésben szereplő feltételt – a tagállamok többségének legtöbb pénzforgalmi szolgáltatója – azon tagállamokra korlátozni, melyek pénzneme az euro. Ennek egyfelől meg kell előznie az innovatív átutalási és beszedési szolgáltatások bevezetésének elháríthatatlan akadályait, másfelől pedig biztosítania kell a páneurópai jelleget.

„Néhány tagállamban léteznek olyan hagyományos pénzforgalmi eszközök, amelyek átutalásnak vagy beszedésnek minősülnek, de – gyakran múltbeli vagy jogi okok miatt – igen sajátos jellegzetességekkel is rendelkeznek.”

„Néhány tagállamban léteznek olyan hagyományos pénzforgalmi eszközök, amelyek besorolásuk alapján átutalásnak vagy beszedésnek minősülnek, de – gyakran múltbeli vagy jogi okok miatt – igen sajátos jellegzetességekkel is rendelkeznek.”

Magyarázat

E javaslat célja annak pontosítása, hogy egyes hagyományos fizetési instrumentumok igen sajátos funkciójukra tekintet nélkül átutalásként vagy beszedésként kerültek besorolásra.

Magyarázat

A nagy értékű fizetési rendszereken keresztül teljesített fizetések soha nem tartoztak a SEPA alkalmazási körébe, ezért azokat ki kell zárni a rendelettervezet hatálya alól. E tekintetben a rendelettervezetnek egyértelműen a tömeges lakossági fizetésekre kell összpontosítania, mivel a nagy értékű fizetési rendszereknek a hatály alá vonása az igen eltérő szolgáltatási szintek miatt egy külön, jóval összetettebb uniós jogi aktust igényelne. Az EKB nem lát szükségesnek egy ilyen jogi aktust, tekintve a nagy értékű fizetési rendszerek összetettségét, az ilyen átállással a banki ágazatra támasztott kihívásokat, és azt, hogy a nagy értékű fizetési rendszerekben végrehajtott lakossági fizetések az euroövezeti lakossági fizetések 1 %-ánál is kisebb mértéket érnek el.

Mindazonáltal az EKB és a nemzeti központi bankok – mint a KBER Alapokmánya 3.1 cikkének negyedik francia bekezdése és 22. cikke szerint a transzeurópai automatizált valós idejű bruttó elszámolású rendszer (TARGET2) tagrendszereinek üzemeltetőiként – jelenleg stratégiai jelentőségű kérdésként vizsgálják az ISO20022 XML-szabványok TARGET2-be való integrálását.

Magyarázat

Az EKB egyetért azzal, hogy a kártyával való fizetéseket és készpénzfelvételt ki kell vonni a rendelettervezet alkalmazási köréből; a kártyafizetések azonban – a fizetési számláról történő készpénzfelvétel kivételével – mindig BBAN vagy IBAN azonosítóval azonosított fizetési számláról történő átutalást vagy ilyenről történő beszedést eredményeznek. Mindemellett a Bizottság rendelettervezetet kísérő hatásvizsgálata nem terjed ki a kártyafizetésekre, és ebből következőleg azok kívül esnek a rendelettervezet alkalmazási körén. Ennek megfelelően az EKB javasolja a BBAN és IBAN használatára történő hivatkozás elhagyását, megelőzendő az olyan értelmezést, hogy a kártyafizetések ténylegesen a rendelettervezet alkalmazási körébe tartoznak, ami ellentétes lenne a rendelkezés mögött meghúzódó szándékkal.

Nincs szöveg.

Magyarázat

Az EKB vagy a nemzeti központi bankok Szerződés 127. cikke (2) bekezdésének negyedik francia bekezdésének és a KBER Alapokmánya 3. cikkének megfelelően végzett tevékenységeit a központi banki függetlenségre figyelemmel (lásd a Szerződés 130. cikkét) ki kell zárni a rendelettervezet alkalmazási köréből. E tekintetben az EKB javasolja a belső piaci pénzforgalmi szolgáltatásokról és a 97/7/EK, a 2002/65/EK, a 2005/60/EK és a 2006/48/EK irányelv módosításáról és a 97/5/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2007. november 13-i európai parlamenti és tanácsi irányelv (2) 1. cikke (1) bekezdésének e) pontjában szereplő kivétel rendelettervezetbe történő felvételét.

Nincs szöveg.

Magyarázat

Az EKB értelmezése szerint a rendelettervezet 1. cikke (2) bekezdése c) pontjának célja a hagyományos kártyatranzakcióknak az alkalmazási köréből való kizárása, egyben azon ügyletek alkalmazási körébe való bevonása, melyekben a fizetési kártyát elsődlegesen a fizető fél beszedési vagy átutalási művelet indításakor történő azonosítására használják. Mivel a kártyafizetések többsége végül átutalási vagy beszedési ügylettel kerül elszámolásra, a jelenlegi megfogalmazás értelmezhető úgy is, hogy abba általánosságban beletartoznak egyes kártyaműveletek is. A jogbiztonság biztosítása érdekében az EKB javasolja a fizetési kártya fogalommeghatározásának felvételét és a rendelettervezet 7. cikke (2) bekezdésének – amely mentesíti a fizetési kártyával, az értékesítés helyén kezdeményezett fizetési műveleteket – átfogalmazását (lásd a 17. módosítást). Emellett a rendelettervezet 1. cikke (2) bekezdésének c) pontja anélkül veszi ki az alkalamzási körből a a fizetési kártyával végzett műveleteket, hogy a fizetési kártya fogalmát meghatározná.

Nincs szöveg.

Magyarázat

A rendelettervezet 1. cikke (2) bekezdésének javasolt új b) pontjában (lásd az 5. módosítást) szerepel a „nagy értékű fizetési rendszerek” kifejezés, melyet meg kell határozni.

Nincs szöveg.

Magyarázat

A rendelettervezet 4. cikkének (2) bekezdése vezeti be a fizetési rendszerek kölcsönös átjárhatóságát, amelynek csak a lakossági fizetési rendszerekre szabad vonatkoznia (lásd a 15. módosítást). Erre figyelemmel meghatározást igényel a „lakossági fizetési rendszerek” kifejezés.

Magyarázat

Mivel az átutaláshoz a fizető fél részéről konkrét, a hozzájárulásnál konkrétabb cselekmény szükséges, a fogalommeghatározás pontosítást igényel.

Magyarázat

A többi vonatkozó másodlagos uniós jogi aktussal való konzisztencia biztosítására és jogbiztonsági okokból javasolt a „beszedés” rendelettervezetben szereplő fogalmának a 924/2009/EK irányelv 2. cikkének (14) bekezdésében, valamint a 2007/64/EK irányelv 4. cikkének (28) bekezdésében szereplő fogalommeghatározással való összehangolása.

Magyarázat

A többi vonatkozó másodlagos uniós jogi aktussal való konzisztencia biztosítására és jogbiztonsági okokból javasolt a „pénzforgalmi keret” rendelettervezetben szereplő fogalmának a 924/2009/EK irányelv 2. cikkének (15) bekezdésében szereplő fogalommeghatározással való összehangolása, figyelemmel a rendszer mindkét fogalommeghatározásban szereplő közös elemeire.

Magyarázat

Lásd a 3. módosításhoz fűzött magyarázatot.

Magyarázat

A rendelettervezet 4. cikkének (2) bekezdése a fizetési rendszerek és (adott esetben) a pénzforgalmi keretek technikai kölcsönös átjárhatóságát írja elő, anélkül, hogy pontosan meghatározná, hogy mit is ért a technikai kölcsönös átjárhatóság alatt. Ideális esetben pontosabb, a kifejezés kihatásaival foglalkozó szövegezés lenne ajánlott. Ennek hiányában az EKB javasolja a pénzforgalmi keretekre való hivatkozás elhagyását, mivel az ilyen keretek technikai kölcsönös átjárhatóságát nem tartják banküzemi szempontból megvalósíthatónak. Még fontosabb, hogy a lakossági fizetési rendszerek és a nagy értékű fizetési rendszerek igen eltérőek feldolgozási, elszámolási és kiegyenlítési szempontból, azon tény ellenére, hogy mindkét típusú rendszer felhasználható lakossági fizetési műveletek feldolgozására. Általánosan megfogalmazva: a lakossági fizetési rendszerek a nagy értékű fizetési rendszereket egyenlegeik elszámolására veszik igénybe. Egyértelművé kell tenni, hogy a kölcsönös átjárhatóság csak az azonos típusú fizetési rendszerek tekintetében várható el. A lakossági fizetési rendszerek és a nagy értékű fizetési rendszerek kölcsönös átjárhatóságának megkövetelése nem csak az arányosság kérdését veti fel – hiszen a TARGET2 és az EURO1 rendszerekhez hasonló nagy értékű fizetési rendszereken feldolgozott lakossági fizetések az összes euroövezeti lakossági fizetés 1 %-a alatt vannak –, de nem kívánt mellékhatásokkal is járhatnak kockázati és stabilitási szempontból.

Magyarázat

Az EKB egyetért azzal, hogy az átutalásokra és beszedésre vonatkozó követelményeknek viszonylag rövid időn belül hatályba kell lépniük, különösen arra figyelemmel, hogy a SEPA-átutalást 2008 januárjában, a SEPA-beszedést pedig 2009 novemberében vezették be. Tekintetbe véve a pénzforgalmi ágazat viszonylag nagy átfutásiidő-igényét, az EKB konkrét dátumok meghatározását javasolja, ami az átutalások esetében lehetőleg 2013. január vége, a beszedések esetében pedig 2014. január vége lehetne.

Magyarázat

Lásd a 8. és a 20. módosításhoz fűzött magyarázatot.

Magyarázat

Az új és innovatív fizetési instrumentumok fejlesztésének akadályozását megelőzendő kiemelkedő fontosságú, hogy a műszaki követelmények átruházott hatáskörben hozott olyan jogi aktusokban kerüljenek meghatározásra, amelyek egyszerűen és hatékonyan módosíthatóak. A Bizottságnak átruházott hatáskörei gyakorlásakor azt az eurorendszerrel, és szükség szerint a KBER más tagjaival szoros együttműködésben, és a pénzforgalmi ágazattal és más érdekeltekkel folytatott konzultáció alapján kell eljárnia többek között annak biztosítására, hogy a módosításokat a pénzforgalmi ágazat üzleti ciklusainak figyelembevételével ütemezzék.

Magyarázat

A pénzforgalmi kereteket nem szabad a megadható karakterek számában korlátozni, mely okból javasolt a 140 karakter minimumként történő meghatározása.

Magyarázat

A melléklet 3. pontja f) alpontjának megfogalmazása értelmezhető helytelenül akként, hogy a fennálló és kifejezetten nem a kedvezményezetthez és a fizető fél fizetési szolgáltatójához egyaránt intézett felhatalmazások érvénytelenek és azokat meg kell ismételni. Ez igen terhes folyamat lehet, tekintve a meglévő beszedések igen nagy számát. Ezért egyértelművé kell tenni – bármiféle kétség eloszlatására –, hogy a fizető fél fizetési szolgáltatójának szóló hozzájárulás megadható közvetlenül, a kedvezményezetten keresztül is.