AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

5.3.2011

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 72/2

A Bundesverwaltungsgericht (Németország) által 2010. november 23-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem — Deutsches Weintor eG kontra Land Rheinland-Pfalz

(C-544/10. sz. ügy)

2011/C 72/03

Az eljárás nyelve: német

A kérdést előterjesztő bíróság

Bundesverwaltungsgericht

Az alapeljárás felei

Felperes: Deutsches Weintor eG

Alperes: Land Rheinland-Pfalz

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Az utoljára a 2010. február 9-i 116/2010/EU bizottsági rendelettel (1) módosított, az élelmiszerekkel kapcsolatos, tápanyag-összetételre és egészségre vonatkozó állításokról szóló, 2006. december 20-i 1924/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) 4. cikke (3) bekezdésének a 2. cikke (2) bekezdésének 5. pontjával vagy 10. cikkének (3) bekezdésével összefüggésben értelmezett első mondata értelmében vett állításnak az egészségre vonatkozó jellege a fizikai állapot tartós javítását célzó, kedvező táplálkozási vagy élettani hatást kíván-e meg, vagy átmeneti, azaz az élelmiszer bevitelének és emésztésének időszakára korlátozódó hatás is elegendő?

Abban az esetben, ha már önmagában valamely kedvező átmeneti hatás állítása is vonatkozhat az egészségre:

Annak feltételezéséhez, hogy e hatás a rendelet 5. cikke (1) bekezdésének a) pontja és (15) preambulumbekezdése értelmében valamely anyag hiányán vagy csökkentett mennyiségén alapul, elegendő-e, ha az állítás kizárólag arra vonatkozik, hogy az effajta élelmiszerekből általában származó, gyakran károsnak vélt hatás a konkrét esetben csekély mértékű?

A második kérdésre adandó igenlő válasz esetén:

Összeegyeztethető-e az Európai Unióról szóló szerződés 2007. december 13-án hatályos változata (3) 6. cikke (1) bekezdésének az Európai Unió Alapjogi Chartája 2007. december 12-én hatályos változata (HL C 303., 1. o.) 15. cikkének (1) bekezdésével (a foglalkozás megválasztásának szabadsága) és 16. cikkével (a vállalkozás szabadsága) összefüggésben értelmezett első albekezdésével, ha valamely bortermelő vagy borforgalmazó számára abszolút módon megtiltják a jelen ügy [eredeti 3. o.] tárgyát képezőhöz hasonló jellegű, egészségre vonatkozó állítást tartalmazó reklámot, amennyiben ezen állítás helytálló?

(1) HL L 37., 16. o.

(2) HL L 404., 9. o.

(3) HL C 115., 2008. május 9.

5.3.2011

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 72/3

A Törvényszék (ötödik tanács) T-300/07. sz., Evropaïki Dynamiki — Proigmena Systimata Tilepikoinonion Pliroforikis kai Tilematikis AE kontra Európai Bizottság ügyben 2010. szeptember 9-én hozott ítélete ellen az Evropaïki Dynamiki — Proigmena Systimata Tilepikoinonion Pliroforikis kai Tilematikis AE által 2010. november 26-án benyújtott fellebbezés

(C-560/10. P. sz. ügy)

2011/C 72/04

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Fellebbező: Evropaïki Dynamiki — Proigmena Systimata Tilepikoinonion Pliroforikis kai Tilematikis AE (képviselők: N. Korogiannakis, M. Dermitzakis Attorneys at Law)

A másik fél az eljárásban: Európai Bizottság

A fellebbező kérelmei

Fellebbezésében a fellebbező azt kéri, hogy a Bíróság:

—	helyezze hatályon kívül a Törvényszék határozatát;

—

semmisítse meg a Bizottság (DG ENTR) azon határozatát, amelyben elutasította a fellebbezőnek az ENTR/05/078 — YOUR EUROPE „Az Ön Európája portál menedzsmentjére és karbantartására” irányuló közbeszerzési eljárás 1. részére (szerkesztési munkák és fordítások) (HL 2006/S 143-153057) benyújtott ajánlatát, és amelyben e szerződést egy másik ajánlattevőnek ítélte oda;

—	utalja vissza az ügyet a Törvényszék elé annak érdekében, hogy ez utóbbi vizsgálja meg a fennmaradó kérdéseket valamennyi rész tekintetében, ideértve a kártérítés iránti kérelmet, amelyet a Törvényszék eddig nem vizsgált;

—

kötelezze a Bizottságot a fellebbező jogi és egyéb költségeinek viselésére, ideértve az alapeljárással kapcsolatban felmerült költségeket is, abban az esetben is, ha a jelen fellebbezést elutasítja, valamint a jelen fellebbezéssel kapcsolatban felmerült költségeinek viselésére, amennyiben annak helyt ad.

Jogalapok és fontosabb érvek

A fellebbező arra hivatkozik, hogy a Törvényszék megtámadott ítéletét téves jogalkalmazásra alapította, és tévesen értelmezte a költségvetési rendelet (1) 100. cikkének (2) bekezdését, valamint a végrehajtási rendelet 149. cikkét annak elfogadásával, hogy mivel a fellebbező ajánlata nem érte el a 70 %-os küszöböt, a Bizottság jogosan nem közölte a fellebbezővel a nyertes ajánlat relatív előnyeit. A fellebbező azt állítja továbbá, hogy az ítélet indokolása elégtelen, mivel a Törvényszék nem vizsgálta meg alaposan és egyedileg az átláthatóság és az egyenlő bánásmód elvének megsértésére vonatkozó jogalapot.

(1) Az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet (HL L 248., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 1. fejezet, 4. kötet, 74. o.)

5.3.2011

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 72/3

A Törvényszék (ötödik tanács) T-387/08. sz., Evropaïki Dynamiki — Proigmena Systimata Tilepikoinonion Pliroforikis kai Tilematikis AE kontra Európai Bizottság ügyben 2010. szeptember 9-én hozott ítélete ellen az Evropaïki Dynamiki — Proigmena Systimata Tilepikoinonion Pliroforikis kai Tilematikis AE által 2010. november 26-án benyújtott fellebbezés

(C-561/10. P. sz. ügy)

2011/C 72/05

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Fellebbező: Evropaïki Dynamiki — Proigmena Systimata Tilepikoinonion Pliroforikis kai Tilematikis AE (képviselők: N. Korogiannakis, M. Dermitzakis Attorneys at Law)

A másik fél az eljárásban: Európai Bizottság

A fellebbező kérelmei

Fellebbezésében a fellebbező azt kéri, hogy a Bíróság:

—	helyezze hatályon kívül a Törvényszék határozatát;

—	semmisítse meg az OPOCE (az Európai Unió Kiadóhivatala) azon határozatát, amelyben elutasította a fellebbező ajánlatát, és amelyben e szerződést egy másik ajánlattevőnek ítélte oda, és kártérítést ítélt meg;

—	utalja vissza az ügyet a Törvényszék elé annak érdekében, hogy ez utóbbi vizsgálja meg a fennmaradó kérdéseket valamennyi rész tekintetében, ideértve a kártérítés iránti kérelmet, amelyet a Törvényszék eddig nem vizsgált;

—

kötelezze az OPOCE-t a fellebbező jogi és egyéb költségeinek viselésére, ideértve az alapeljárással kapcsolatban felmerült költségeket is, abban az esetben is, ha a jelen fellebbezést elutasítja, valamint a jelen fellebbezéssel kapcsolatban felmerült költségeinek viselésére, amennyiben annak helyt ad.

Jogalapok és fontosabb érvek

A fellebbező arra hivatkozik, hogy a Törvényszék megtámadott ítéletét téves jogalkalmazásra alapította, és tévesen értelmezte a költségvetési rendelet (1) 100. cikkének (2) bekezdését, valamint a végrehajtási rendelet 149. cikkét annak elfogadásával, hogy mivel a fellebbező ajánlata nem érte el a 70 %-os küszöböt, a Bizottság jogosan nem közölte a fellebbezővel a nyertes ajánlat relatív előnyeit. A Fellebbező azt állítja továbbá, hogy az ítélet indokolása elégtelen, mivel a Törvényszék nem vizsgálta meg alaposan és egyedileg az átláthatóság és az egyenlő bánásmód elvének megsértésére vonatkozó jogalapot.

A fellebbező előadja továbbá, hogy a Törvényszék megsértette az indokolási kötelezettségét, mivel annak ellenére, hogy elismerte, hogy a vitatott határozat megállapításai több alszempont tekintetében is homályosak és túl általánosak voltak, továbbá nem magyarázták a fellebbező ajánlatára adott pontszámokat, illetve, hogy a vitatott határozat indokolása egyes alszempontok vonatkozásában elégtelen, arra a megállapításra jutott, hogy „több odaítélési szempont és alszempont tekintetében megfelelő az indokolás”. A Törvényszék tévesen értelmezte továbbá az indokolási kötelezettségét, amikor úgy ítélte meg, hogy a bírálóbizottság több megjegyzése is eleget tett az indokolási kötelezettségnek, és nem vizsgálta alaposan, illetve nem indokolta egyedileg és elégségesen a fellebbezőnek az átláthatóság és az egyenlő bánásmód elvének megsértésére vonatkozó érveit.

5.3.2011

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 72/4

A Bundesverwaltungsgericht (Németország) által 2010. december 2-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem — Bundesanstalt für Landwirtschaft und Ernährung kontra Pfeifer & Langen Kommanditgesellschaft

(C-564/10. sz. ügy)

2011/C 72/06

Az eljárás nyelve: német

A kérdést előterjesztő bíróság

Bundesverwaltungsgericht

Az alapeljárás felei

Felperes: Bundesanstalt für Landwirtschaft und Ernährung

Alperes: Pfeifer & Langen Kommanditgesellschaft

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

1.	A nemzeti jog szerint a szabálytalanság révén jogtalanul megszerzett előny visszafizetése mellett megfizetendő kamatra való jogosultság elévülésére is vonatkozik-e a rendelet (1) 3. cikke? Az első kérdésre adandó igenlő válasz esetén:

Az időszakoknak a rendelet 3. cikkének (3) bekezdése által megkívánt összehasonlításába egyedül az időszak tartamát kell-e bevonni, vagy azokat a nemzeti rendelkezéseket is figyelembe kell-e venni, amelyek az időszak kezdetét további körülmények fennállásától függetlenül a (jelen esetben a kamatra való) jogosultság keletkezése szerinti naptári év végére tolják ki?

A kamatra való jogosultság szempontjából is a szabálytalanság elkövetésével, illetve a folyamatos vagy ismételt szabálytalanság megszűnésével kezdődik-e az elévülési idő még akkor is, ha a kamatra való jogosultság csak későbbi időszakokra vonatkozik, és ezért az csak később jön létre? A rendelet 3. cikke (1) bekezdésének második albekezdése révén a kamatra való jogosultság szempontjából is a szabálytalanság megszűnésének időpontjára tolódik-e ki az elévülés kezdete a folyamatos vagy ismételt szabálytalanságok esetében?

4.	Mikor szűnik meg a hatáskörrel rendelkező hatóság — a szóban forgó (jelen esetben a kamatra való) jogosultságot alapvetően megállapító — határozatának a rendelet 3. cikke (1) bekezdése harmadik albekezdésének második mondata szerinti megszakadást kiváltó hatása?

(1) Az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló, 1995. december 18-i 2988/95/EK, Euratom tanácsi rendelet (HL L 312, 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 01. fejezet, 01. kötet, 340. o.)

5.3.2011

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 72/4

A Tribunal administratif de Saint-Denis de la Réunion (Franciaország) által 2010. december 8-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem — Clément Amedee kontra Garde des sceaux, Ministre de la justice et des libertés, Ministre du budget, des comptes publics, de la fonction publique et de la réforme de l'État

(C-572/10. sz. ügy)

2011/C 72/07

Az eljárás nyelve: francia

A kérdést előterjesztő bíróság

Tribunal administratif de Saint-Denis de la Réunion

Az alapeljárás felei

Felperes: Clément Amedee

Alperesek: Garde des sceaux, Ministre de la justice et des libertés, Ministre du budget, des comptes publics, de la fonction publique et de la réforme de l'État

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Úgy lehet-e tekinteni a code des pensions civiles et militaires de retraite 2003. augusztus 21-i törvény 48. cikkével módosított L.12. cikkének b) pontja és ugyanezen törvénykönyvnek a 2003. december 26-i rendelet 6. cikkével módosított R.13. cikke rendelkezéseit, hogy azok a gyermekek vér szerinti szülei között az Európai Unióról szóló szerződés 157. cikke értelmében vett közvetett hátrányos megkülönböztetéshez vezetnek azon férfiak arányait illetően, akik megfelelnek a szakmai tevékenység legalább két hónapig tartó folyamatos megszakítása feltételének, mégpedig azért, mert hiányzik a jogi háttér, amely lehetővé tenné, hogy fizetett szabadság keretében tegyenek eleget ennek a feltételnek?

2.	Az első kérdésre adandó igenlő válasz esetén, ezt a közvetett hátrányos megkülönböztetést indokolhatja-e a szociálpolitikáról szóló 14. jegyzőkönyvhöz csatolt megállapodás 6. cikkének (3) bekezdése?

3.	A második kérdésre adandó nemleges válasz esetén, a 79/7/EGK irányelv (1) rendelkezései kizárják-e a code des pensions civiles et militaires de retraite L.12. cikke b) pontjának és R.13. cikkének fenntartását?

Az első kérdésre adandó igenlő, valamint a második és harmadik kérdésre adandó nemleges válasz esetén, a fenti cikkek rendelkezései felülvizsgálatának csupán az általuk megvalósított hátrányos megkülönböztetésre kell-e szorítkoznia, vagy pedig ez azt is jelenti, hogy egyik nembeli köztisztviselő sem veheti igénybe a kedvezményt?

(1) A férfiak és a nők közötti egyenlő bánásmód elvének a szociális biztonság területén történő fokozatos megvalósításáról szóló, 1978. december 19-i 79/7/EGK tanácsi irányelv (HL 1979. L 6., 24. o.; magyar nyelvű különkiadás 5. fejezet, 1. kötet, 215. o.)

5.3.2011

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 72/5

2010. december 9-én benyújtott kereset — Európai Bizottság kontra Németországi Szövetségi Köztársaság

(C-574/10. sz. ügy)

2011/C 72/08

Az eljárás nyelve: német

Felek

Felperes: Európai Bizottság (képviselők: G. Wilms és C. Zadra meghatalmazottak)

Alperes: Németországi Szövetségi Köztársaság

Kereseti kérelmek

—

A Bíróság állapítsa meg, hogy az alperes — mivel Niedernhausen önkormányzata az Autalhalle felújításával kapcsolatos építészeti szolgáltatásokra irányuló szerződést európai szintű közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül ítélte oda — nem teljesítette a 2004/18/EK irányelv (1) 23-55. cikkével összefüggésben értelmezett 2., 9. és 20. cikkéből eredő kötelezettségeit;

—	a Németországi Szövetségi Köztársaságot kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A jelen kereset azon visszterhes, építészeti szolgáltatásokra irányuló szolgáltatási szerződésekre vonatkozik, amelyeket Niedernhausen városa ajánlatkérőként kötött egy tervezőirodával. Annak ellenére, hogy a szóban forgó valamennyi építészeti szolgáltatás ugyanazon építési beruházás, nevezetesen egy önkormányzati tulajdonú épület (az Autalhalle) felújítására irányul, azokat külön-külön, az épület különböző részeinek tervezésére irányuló szolgáltatásként ítélték oda ugyanazon tervezőiroda számára európai szintű közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül. Így a szerződések értékét is egyenként határozták meg az egyes szerződések vonatkozásában.

A szóban forgó építészeti szolgáltatásokra vonatkozó szerződések olyan visszterhes szerződések, amelyeknek a tárgya a 2004/18/EK irányelv 1. cikke (2) bekezdésének d) pontja szerinti szolgáltatásnyújtás. Az építészeti szolgáltatások az irányelv IIA. melléklete 12. kategóriájának megfelelően prioritást élvező szolgáltatások.

A Bizottság álláspontja szerint a szóban forgó tervezési szolgáltatások egy egységes szerződést képeznek, amelynek a több elkülönült szerződéssé való felosztását semmilyen objektív indok nem igazolja. A szóban forgó szerződések olyan részszolgáltatásokra vonatkoznak, amelyek egy és ugyanazon épülettel kapcsolatosak, amelynek a felújítását egy globális projektként tervezték meg, hagyták jóvá és valósították meg. Valamennyi szolgáltatás ezt a kizárólagos célt szolgálta és azok egymáshoz szorosan kapcsolódtak mind földrajzi, mind gazdasági, mind pedig funkcionális szempontból. A szerződés értékét ezért a felújítási munkálatok keretében nyújtott valamennyi építészeti szolgáltatás teljes értéke alapján kellett volna meghatározni. A jelen esetben a szerződés értéke tehát meghaladta volna a 2004/18/EK irányelv 7. cikkének b) pontjában előírt értékhatárt, így európai szintű közbeszerzési eljárást kellett volna lefolytatni.

Az Autalhalle strukturális felújítása esetében az európai közbeszerzési jog értelmében egy egységes építési beruházásra irányuló szerződésről van szó. Ebből legalábbis alaposan vélelmezhető, hogy az ehhez kapcsolódó tervezési tevékenységet szintén egységes szerződésnek kell tekinteni. Amennyiben az építészeti szolgáltatások egy egységes építési beruházásra irányuló szerződéshez tartoznak, mint a jelen esetben, és azok tartalmát az építési beruházásra irányuló szerződés tárgya határozza meg, nincs ésszerű oka egy ettől eltérő számítási mód alkalmazásának. Az építészeti szolgáltatások ekkor bizonyos értelemben járulékos szolgáltatások az építési beruházáshoz képest. A Bizottság nem érti, hogy egy egységes építési területhez miért lenne szükséges több részre bontott építészeti szolgáltatás igénybevétele.

A Bíróság az egységes szerződésre utaló jelként értékeli a szerződés tárgyát képező különböző elemek egységes gazdasági és műszaki funkcióját. Jóllehet a fent hivatkozott funkcionális megközelítés szempontja az építési beruházások vonatkozásában került kidolgozásra, a Bizottság úgy véli, hogy a szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződések esetében is alkalmazandó. Az épület különböző részeire vonatkozó tervezési szolgáltatások műszaki és gazdasági egységének szempontja a jelen esetben teljesül, mivel egy és ugyanazon épület felújításáról van szó.

A szerződés kvázi önkényes felosztása az irányelv hatékony érvényesülését is akadályozná. Így ugyanis a szerződés értékét sokszor mesterségesen az értékhatárok alá lehetne csökkenteni, ami az irányelv hatályát szűkítené. Az állandó ítélkezési gyakorlatában a Bíróság hangsúlyozza a közbeszerzési irányelvek fontosságát a szolgáltatások szabad áramlása, valamint az uniós szinten megvalósuló tisztességes verseny érdekében. Az egységes szolgáltatási szerződések önkényes és műszakilag indokolatlan „feldarabolása” aláásná e célokat.

A szerződés több építési szakaszra történő felosztását alátámasztó költségvetési indokok sem igazolhatják az egységes szerződés értékének mesterséges felosztását. Ellentétes lenne ugyanis az európai közbeszerzési irányelvek céljával, ha valamely pusztán költségvetési okokból több szakaszban kivitelezett projektet pusztán ez okból több önálló szerződésnek lehetne tekinteni, és így ki lehetne vonni az irányelv hatálya alól. Az irányelv 9. cikkének (3) bekezdése éppen hogy tiltja az egységes szerződések ilyen mesterséges felosztását.

Összefoglalva meg kell állapítani, hogy a szóban forgó szerződések egységes szerződésnek minősülnek, amelynek az értéke a szerződés odaítélésekor meghaladta az irányelvben meghatározott értékhatárt. A szerződés vonatkozásában ezért európai szintű ajánlati felhívást kellett volna közzétenni, és a szerződést az irányelvben előírt eljárás szerint kellett volna odaítélni. Mivel nem így történt, az alperes megsértette a 2004/18/EK irányelvet.

(1) Az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 31-i 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 134., 114. o.; magyar nyelvű különkiadás 6. fejezet, 7. kötet, 132. o.)

5.3.2011

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 72/6

2010. december 9-én benyújtott kereset — Európai Bizottság kontra Magyar Köztársaság

(C-575/10. sz. ügy)

2011/C 72/09

Az eljárás nyelve: magyar

Felek

Felperes: Európai Bizottság (képviselők: D. Kukovec és Sipos A., meghatalmazottak)

Alperes: Magyar Köztársaság

Kereseti kérelmek

—

A Bizottság azt kéri a Bíróságtól, hogy állapítsa meg, hogy a Magyar Köztársaság nem teljesítette a 2004/18/EK (1) irányelv 47. cikk (2) bekezdésében és a 48. cikk (3) bekezdésében, valamint a 2004/17/EK (2) irányelv 54. cikk (5) és (6) bekezdéseiben foglalt kötelezettségeit, mert nem biztosítja azt, hogy a közbeszerzési eljárások során egy gazdasági szereplő adott esetben egyéb szervezetek kapacitására is támaszkodhasson, a velük fennálló kapcsolatának jogi jellegétől függetlenül;

—	kötelezze a Magyar Köztársaságot a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A 2004/17/EK és a 2004/18/EK irányelv egyaránt lehetővé teszi a közbeszerzési eljárások során az ajánlattevő számára, hogy alkalmasságának, illetve a kiválasztási szempontoknak való megfelelésének igazolása érdekében más szervezetek kapacitásaira is támaszkodhassék, mégpedig a közöttük fennálló kapcsolat jogi jellegétől függetlenül.

A Bizottság álláspontja szerint nem felel meg a fent nevezett irányelvek vonatkozó rendelkezéseinek az a magyar szabályozás, mely az ajánlattevők számára bizonyos alkalmassági kritériumok vonatkozásában csak abban az esetben engedélyezi a szerződés teljesítésébe közvetlenül be nem vont más szervezetek erőforrásainak felhasználását, ha azok felett az ajánlattevőnek többségi befolyása áll fenn. A kifogásolt nemzeti szabályozás tehát azon szervezetek vonatkozásában, melyek alvállalkozóként nem vesznek részt a szerződés teljesítésében, egy további feltételt támaszt annak érdekében, hogy az ajánlattevő ezen szervezetek kapacitásaira is támaszkodhassék a közbeszerzési eljárás lebonyolítása során.

Az irányelvek egyértelműen fogalmaznak: anélkül, hogy megkövetelnék, hogy az erőforrást biztosító szervezetek közvetlenül bevonásra kerüljenek a szerződés teljesítésébe, előírják, hogy az ezen szervezetek erőforrásaira való támaszkodás lehetőségét az ajánlattevő és az érintett egyéb szervezetek közötti kapcsolat jogi jellegétől függetlenül kell a nemzeti szabályozásnak biztosítania. Az egyetlen feltétel az, hogy az ajánlattevő igazolni tudja az ajánlatkérőnek, hogy a szerződés teljesítéséhez szükséges erőforrások ténylegesen a rendelkezésére fognak majd állni.

A kereset tárgyát képező magyar szabályozás ezzel szemben korlátozza az ajánlattevők lehetőségeit, akik számára gyakorlatilag nem marad más választás, mint alvállalkozóként bevonni az erőforrást biztosító szervezeteket a szerződés teljesítésébe, hacsak nem gyakorolnak eleve többségi befolyást felettük.

A kifogásolt nemzeti jogi szabályozás nem igazolható a közbeszerzési szabályok megkerülésére irányuló gyakorlatok visszaszorításának szándékával, mivel egy ilyen célra sem lehet hivatkozni egy olyan, az uniós közbeszerzési joggal ellentétes szabály igazolása érdekében, amely aránytalanul leszűkíti az irányelvekből eredő jogokat és eljárási kötelezettségeket. A tagállamoknak az irányelvek által megszabott korlátokon belül természetesen lehetőségük van meghatározni, hogy mi módon kell az ajánlattevőnek bizonyítania azt, hogy a más szervezetek által biztosított erőforrások valóban a rendelkezésére fognak állni, ám ezt úgy kell megtenniük, hogy a szervezetek kapcsolatának jogi jellege tekintetében ne vezessenek be megkülönböztetést.

Nem fogadható el a Magyar Köztársaság azon álláspontja sem, miszerint egy olyan szervezet, amely nem vesz részt a szerződés teljesítésében, nem igazolhatja olyan, valamely alkalmassági minimum követelmény teljesítéséhez szükséges erőforrások meglétét, melyeket a szerződés teljesítése során ténylegesen rendelkezésre kell bocsátani. Ezzel kapcsolatban a Bizottság hangsúlyozza, hogy a 2004/18/EK irányelv 48. cikk (3) bekezdése szerint egy más szervezet erőforrásainak rendelkezésre állását kifejezetten lehet oly módon igazolni, hogy az ajánlattevő „bemutatja az említett szervezetek arra vonatkozó kötelezettségvállalását, hogy a szükséges erőforrásokat a gazdasági szereplő rendelkezésére bocsátják”. Egy erőforrást nyújtó szervezet tehát igazolhatja olyan erőforrások meglétét, amelynek a szerződés teljesítése során rendelkezésre kell állnia, anélkül, hogy a szerződés teljesítésében közvetlenül részt venne.

A Bizottság végül megjegyzi, hogy a szóban forgó nemzeti szabályozás diszkriminatív hatású lehet a külföldi ajánlattevőkkel szemben. Bár az idevágó magyar törvényi rendelkezés valamennyi ajánlattevőre vonatkozik, a gyakorlatban különösen a külföldi ajánlattevők részvételi lehetőségét korlátozza. Ez utóbbiak ugyanis általában nem rendelkeznek a teljesítéshez szükséges valamennyi erőforrással a szerződés teljesítési helyén, ezért a magyar ajánlattevőknél gyakrabban kényszerülnek arra, hogy tőlük független helyi gazdasági szereplőkre támaszkodjanak a közbeszerzési eljárások során.

(1) Az Európai Parlament és a Tanács 2004/18/EK irányelve (2004. március 31.) az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról; HL L 134., 114. o., magyar nyelvű különkiadás 6. fejezet 7. kötet 132. o.

(2) Az Európai Parlament és a Tanács 2004/17/EK irányelve (2004. március 31.) a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai ágazatban működő ajánlatkérők beszerzési eljárásainak összehangolásáról; HL L 134., 1. o., magyar nyelvű különkiadás 6. fejezet 7. kötet 19. o.

5.3.2011

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 72/7

2010. december 10-én benyújtott kereset — Európai Bizottság kontra Belga Királyság

(C-577/10. sz. ügy)

2011/C 72/10

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperes: Európai Bizottság (képviselők: E. Traversa és C. Vrignon meghatalmazottak)

Alperes: Belga Királyság

Kereseti kérelmek

—

A Bíróság állapítsa meg, hogy a Belga Királyság a 2006. december 27-i programtörvény (I) (1)2007. április 1-je óta hatályos változata 137. cikke 8. pontjának, 138. cikke harmadik francia bekezdésének, 153. cikkének és 157. cikke 3. pontjának elfogadásával nem teljesítette az Európai Unió működéséről szóló szerződés 56. cikkéből eredő kötelezettségeit;

—	a Bíróság a Belga Királyságot kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A jelen keresettel a Bizottság azt állítja, hogy a más tagállamban letelepedett, ám Belgiumban ideiglenesen szolgáltatást nyújtani kívánó független szolgáltatók előzetes nyilatkozattételi kötelezettségét előíró nemzeti szabályozás („Limosa” nyilatkozat) a szolgáltatásnyújtás szabadságának korlátozását jelenti.

A Bizottság először is azt állítja, hogy a megtámadott rendelkezések hátrányosan megkülönböztető jellegű korlátozást jelentenek, amennyiben egyrészt az érintett független szolgáltatók számára nem mellőzhető és elriasztó hatású további igazgatási alakiságokat írnak elő, és másrészt olyan ellenőrzési rendszert vezetnek be, amely csak a más tagállamban letelepedett szolgáltatókra vonatkozik, anélkül, hogy az eltérő bánásmódot objektív indokokkal igazolnák.

Másodsorban a felperes azt állítja, hogy a szolgáltatásnyújtás e korlátozása — még abban az esetben is, ha nem hátrányosan megkülönböztető jellegű — nem igazolt sem a közérdekű cél, sem a társadalombiztosítási rendszer pénzügyi egyensúlyának fenntartása, sem a csalás megelőzése, sem a munkavállalók védelme tükrében.

(1) Moniteur belge, 2006. december 28., 75178. o.

5.3.2011

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 72/8

Az Amtsgericht Köln (Németország) által 2010. december 13-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem — Emeka Nelson, Bill Chinazo Nelson, Brian Cheimezie Nelson kontra Deutsche Lufthansa AG

(C-581/10. sz. ügy)

2011/C 72/14

Az eljárás nyelve: német

A kérdést előterjesztő bíróság

Amtsgericht Köln

Az alapeljárás felei

Felperesek: Emeka Nelson, Bill Chinazo Nelson, Brian Cheimezie Nelson

Alperes: Deutsche Lufthansa AG

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

1.	A 261/2004/EK rendelet (1) 7. cikkében szabályozott kártalanításhoz való jog esetében a nemzetközi légi szállítás egyes szabályainak egységesítéséről szóló, 1999. május 28-i Montreali Egyezmény (a továbbiakban: ME) 29. cikkének második mondata szerinti nem kártalanító kártérítésről van-e szó?

Milyen viszonyban áll a Bíróság C-402/07. sz. ügyben 2009. november 19-én hozott ítélete szerint a 261/2004/EK rendelet 7. cikkére alapított kártalanításhoz való jog az ME 19. cikkében szabályozott késés miatti kártérítéssel az ME 29. cikkének második mondata szerinti kizárásra figyelemmel, ha az utas a végső célállomását az eredetileg tervezett érkezési időponthoz képest három vagy annál több órás késéssel éri el.

Miként egyeztethető össze a Bíróság C-402/07. sz. ügyben 2009. november 19-én hozott ítéletének alapjául szolgáló értelmezési paraméter, amely lehetővé teszi a 261/2004/EK rendelet 7. cikke szerinti kártalanításhoz való jognak a késéssel összefüggő esetekre történő kiterjesztését, azzal az értelmezési paraméterrel, amelyet a Bíróság a C-344/04. sz. ügyben 2006. január 10-én hozott ítéletében a 261/2004/EK rendeletre alkalmaz?

(1) A visszautasított beszállás és légi járatok törlése vagy hosszú késése esetén az utasoknak nyújtandó kártalanítás és segítség közös szabályainak megállapításáról, és a 295/91/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. február 11-i 261/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 46., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 7. fejezet, 8. kötet, 10. o.)

5.3.2011

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 72/9

A Törvényszék (hetedik tanács) T-85/09. sz., Yassin Abdullah Kadi kontra Európai Bizottság ügyben 2010. szeptember 30-án hozott ítélete ellen az Európai Bizottság által 2010. december 13-án benyújtott fellebbezés

(C-584/10. P. sz. ügy)

2011/C 72/15

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Fellebbező: Európai Bizottság (képviselők: P. Hetsch, S. Boelaert, E. Paasivirta és M. Konstantinidis meghatalmazottak)

A többi fél az eljárásban: Yassin Abdullah Kadi, az Európai Unió Tanácsa, Francia Köztársaság, Nagy Britannia és Észak Írország Egyesült Királysága

A fellebbező kérelmei

—	A Bíróság teljes egészében helyezze hatályon kívül a megtámadott ítéletet;

—	a Bíróság mint megalapozatlant utasítsa el Yassin Abdullah Kadinak a 1190/2008 bizottsági rendelet (1) őt érintő részében történő megsemmisítése iránti keresetét;

—	a Bíróság kötelezze Yassin Abdullah Kadit a Bizottságnak a fellebbezés és a Törvényszék előtti eljárás során felmerült költségei megtérítésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A Bizottság azt állítja, hogy a Törvényszék megállapításai téves jogalkalmazás eredményei, mivel a bírósági felülvizsgálat jogilag téves terjedelmén alapulnak. A Bizottság a következő jogalapokra hivatkozik:

1. A Törvényszéknek a bírósági felülvizsgálat alkalmazandó terjedelmével kapcsolatos megállapításaira vonatkozó jogalapok: a Bizottság azt állítja, hogy a Törvényszék által elfogadott bírósági felülvizsgálat terjedelme jogilag téves, mivel a Bíróság nem határozta meg az ebben az esetben alkalmazandó bírósági felülvizsgálat pontos terjedelmét, és mivel a bírósági felülvizsgálat Törvényszék által elfogadott különös terjedelme nem követelhető meg az EU tól.

2. A Törvényszéknek a védelemhez való jog és a hatékony bírói jogvédelemhez való jog megsértésével, valamint az arányosság elvének megsértésével kapcsolatos megállapításaira vonatkozó jogalapok: a Bizottság azzal érvel, hogy a Törvényszék tévesen állapította meg, hogy a Bizottság által alkalmazott eljárások nem felelnek meg az ilyen jellegű korlátozó intézkedések rendszerére vonatkozó alapjogi követelményeknek; a Törvényszék tévesen utasította el a Y. A. Kadi által az Egyesült Államokban kezdeményezett nemzeti eljárásokkal kapcsolatos bizottsági érvet; és a Törvényszék tévesen utasította el a Bizottságnak az 1822. (2008) és 1904 (2009) sz. ENSZ biztonsági tanácsi határozatoknak megfelelően bevezetett közigazgatási és egyéb felülvizsgálati eljárásokra (beleértve a fókuszpontok eljárását és az ombudsmani hivatalt) vonatkozó érveit.

(1) HL L 322., 25. o.

5.3.2011

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 72/9

A Törvényszék (hetedik tanács) T-85/09. sz., Yassin Abdullah Kadi kontra Európai Bizottság ügyben 2010. szeptember 30-án hozott ítélete ellen az Európai Unió Tanácsa által 2010. december 16-án benyújtott fellebbezés

(C-593/10. P. sz. ügy)

2011/C 72/16

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Fellebbező: az Európai Unió Tanácsa (képviselők: M. Bishop, E. Finnegan és R. Szostak meghatalmazottak)

A többi fél az eljárásban: Yassin Abdullah Kadi, Európai Bizottság, Francia Köztársaság, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága

A fellebbező kérelmei

—	A Bíróság helyezze hatályon kívül a Törvényszék T-85/09. sz. ügyben hozott ítéletét;

—	a Bíróság mint megalapozatlant utasítsa el a felperesnek a 1190/2008 bizottsági rendelet (1) őt érintő részében történő megsemmisítése iránti keresetét;

—	a Bíróság kötelezze a felperest a Törvényszék és a Bíróság előtti eljárás során felmerült költségek megtérítésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A Tanács e fellebbezése arra irányul, hogy a Törvényszék által tett több megállapítást vitassa. A Tanács azzal érvel, hogy:

—	a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor úgy ítélte meg, hogy a megtámadott rendelet nem élvez joghatóság alóli mentességet.

A Tanács másodlagosan azzal érvel, hogy:

—

a Törvényszék tévesen értelmezte és alkalmazta a Bíróság ítélkezési gyakorlatát, amikor úgy ítélte meg, hogy az elvégzendő felülvizsgálatnak „teljesnek és pontosnak” kell lennie, továbbá amikor a megnevezett személy vagy szervezet védelemhez való jogának tiszteletben tartása érdekében megkövetelte a döntést alátámasztó bizonyíték átadását e személynek vagy szervezetnek, valamint az uniós bíróságnak; és

—	a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor nem fordított kellő figyelmet annak, hogy az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa 1904. (2009) sz. határozatával ombudsmani hivatalt hozott létre.

(1) HL L 322., 25. o.

5.3.2011

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 72/10

A Törvényszék (hetedik tanács) T-85/09. sz., Yassin Abdullah Kadi kontra Európai Bizottság ügyben 2010. szeptember 30-án hozott ítélete ellen Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága által 2010. december 16-án benyújtott fellebbezés

(C-595/10. P. sz. ügy)

2011/C 72/17

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Fellebbező: Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága (képviselők: E. Jenkinson meghatalmazott, D. Beard és M. Woods barristerek)

A többi fél az eljárásban: Yassin Abdullah Kadi, Európai Bizottság, az Európai Unió Tanácsa, Francia Köztársaság

A fellebbező kérelmei

—	A Bíróság teljes egészében helyezze hatályon kívül a Törvényszék T-85/09. sz. ügyben hozott ítéletét;

—	a Bíróság utasítsa el Yassin Abdullah Kadinak a 881/2002 bizottsági rendelet (1) őt érintő részében történő megsemmisítése iránti keresetét;

—	a Bíróság kötelezze Yassin Abdullah Kadit az Egyesült Királyságnak a Bíróság előtti eljárás során felmerült költségei megtérítésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A Törvényszék azon megállapítása, miszerint az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának határozatait megfelelően végrehajtó uniós intézkedések felett helyénvaló a teljes körű felülvizsgálat, ellentétes az EU-Szerződések szövegével és az uniós bíróságok ítélkezési gyakorlatával. Közvetlenül ellentmond az EU történetének és céljainak, és különösen a közös kül- és biztonságpolitika területén fennálló hatáskör fejlődésének.

Az Egyesült Nemzetek Alapokmánya megköveteli, hogy a tagállamai megfeleljenek az ezen Alapokmányból eredő kötelezettségeknek. E kötelezettségeket illeti elsőbbség bármely egyéb nemzetközi megállapodásból eredő kötelezettségekhez képest. E kötelezettségek közé tartoznak a Biztonsági Tanácsnak a nemzetközi terrorizmus elleni küzdelemre vonatkozó határozataiban előírt kötelezettségek.

Figyelembe véve különösen az EUSZ 3. cikk (5) bekezdését és az EUSZ 21. cikket, valamint az EUMSZ 351. cikket, az EU-Szerződésekből eredő bármely kötelezettséghez képest elsőbbség illeti azon kötelezettséget, amely alapján az uniós tagállamoknak meg kell felelniük a Biztonsági Tanács határozatainak.

Az EU-nak úgy kell tekintenie magát, mint amelyet köt az ENSZ Alapokmány szövege és az ENSZ Biztonsági Tanácsának ez alapján meghozott határozatai.

Az ENSZ Biztonsági Tanács határozatoknak az uniós bíróságokra nézve kötelező erejével nem egyeztethető össze azon uniós intézkedések teljes körű felülvizsgálata, amelyek a Biztonsági Tanács határozatainak végrehajtására irányulnak.

Amennyiben a Biztonsági Tanács határozatait megfelelően végrehajtó uniós intézkedések bármilyen felülvizsgálata helyénvaló, az uniós bíróságnak kellő figyelmet kell fordítania az Egyesült Nemzetek Alapokmányának jellegére és céljaira, valamint a Biztonsági Tanács — mint a nemzetközi béke és biztonság fenntartására hivatott legfőbb szerv — feladatára. A Biztonsági Tanács jellegére, valamint az általa ellátott jelentős feladatra tekintettel, figyelembe véve az ombudsmani hivatal létrehozását és működését, továbbá kellő figyelmet fordítva az indokolás Bizottsággal és Yassin Abdullah Kadival ismertetett összefoglalására, nincs indok a 881/2002 rendelet Yassin Abdullah Kadit érintő részében történő megsemmisítésére.

(1) HL L 131., 9. o.; magyar nyelvű különkiadás 18. fejezet, 1. kötet, 294. o.

5.3.2011

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 72/11

2010. december 16-án benyújtott kereset — Európai Bizottság kontra Francia Köztársaság

(C-596/10 sz. ügy)

2011/C 72/18

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperes: Európai Bizottság (képviselők: F. Dintilhac és M. Afonso meghatalmazottak)

Alperes: Francia Köztársaság

Kereseti kérelmek

—

A Bíróság állapítsa meg, hogy a Francia Köztársaság — mivel kedvezményes HÉA-mértéket alkalmazott a lóféléket, nevezetesen a lovakat érintő ügyletekre, ha e lófélék általában nem élelmiszer–készítésre vagy mezőgazdasági termelésben való használatra szolgálnak — nem teljesítette a HÉA-irányelv (1) 96-99. cikkéből és III. mellékletéből eredő kötelezettségeit;

—	a Francia Köztársaságot kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A Bizottság két kifogásra hivatkozik az azon alapuló keresete alátámasztására, hogy nem tartja tiszteletben a HÉA-irányelvet a nemzeti jogszabály, amely egyrészt 5,5%-os kedvezményes adómértéket alkalmaz olyan ügyletekre, amelyek nem tartoznak az ezen irányelv III. mellékletében érintett kivételek közé, másrészt 2,10%-os kedvezményes adómértéket alkalmaz bizonyos ügyletekre.

A felperes az első kifogásával azt állítja, hogy a francia szabályozás azonkívül, hogy 5,5%-os kedvezményes adómértéket alkalmaz az élő lóféléket érintő ügyletekre a lófélék felhasználásától függő különbségtétel nélkül, más, a HÉA-irányelvnek, nevezetesen ezen irányelv III. melléklete 1. és 11. pontjának nem megfelelő rendelkezéseket is tartalmaz.

A Bizottság a második kifogásával nem tartja elfogadhatónak az alperes azon közigazgatási gyakorlatát, amely 2,10%-os adómértéket alkalmaz a nem hús- és hentesipari célra szánt élőállatok — különösen a verseny-, díjugrató, kedvtelésből tartott és oktatólovak — nem HÉA-alany személyeknek való értékesítésére.

(1) A közös hozzáadottértékadó–rendszerről szóló, 2006. november 28-i 2006/112/EK tanácsi irányelv (HL L 347., 1. o.).

5.3.2011

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 72/11

A Najvyšší súd (Szlovák Köztársaság) által 2010. december 17-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem — SAG ELV Slovensko as, FELA Management AG, ASCOM (Svájc) AG, Asseco Central Europe as, TESLA Stropokov as, Autostrade per l'Italia SpA, EFKON AG, Stalexport Autostrady SA kontra Úrad pre verejné obstarávanie

(C-599/10. sz. ügy)

2011/C 72/19

Az eljárás nyelve: szlovák

A kérdést előterjesztő bíróság

Najvyšší súd (Szlovák Köztársaság)

Az alapeljárás felei

Felperesek: SAG ELV Slovensko as, FELA Management AG, ASCOM (Svájc) AG, Asseco Central Europe as, TESLA Stropokov as, Autostrade per l'Italia SpA, EFKON AG, Stalexport Autostrady SA

Alperes: Úrad pre verejné obstarávanie

Beavatkozó: Národná diaľničná spoločnosť, a.s.

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Összhangban van-e az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 31-i 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (1) szóban forgó időszakban hatályos változatával azon értelmezés, amely szerint az irányelv együttesen értelmezett 51. és 2. cikke értelmében — a hátrányos megkülönböztetés tilalmának és a közbeszerzési eljárások átláthatóságának elvét figyelembe véve — az ajánlatkérő szerv az ajánlatot illetően köteles pontosítást kérni, tiszteletben tartva a hivatkozott irányelv 45–50. cikke szerint benyújtott igazolások és iratok kiegészítésére vagy pontosítására felhívott személy alanyi eljárási jogát, amennyiben az ajánlattevő ajánlatának vitatható vagy nem egyértelmű értelmezése az ajánlattevő versenyből való kizárását vonhatja maga után?

Összhangban van-e az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 31-i 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szóban forgó időszakban hatályos változatával azon értelmezés, amely szerint a hivatkozott irányelv együttesen értelmezett 51. és 2. cikke értelmében — a hátrányos megkülönböztetés tilalmának és a közbeszerzési eljárások átláthatóságának elvét tekintetbe véve — az ajánlatkérő szerv az ajánlatot illetően nem köteles pontosítást kérni, amennyiben bizonyítottnak tekinti, hogy nem teljesültek a közbeszerzés tárgyára vonatkozó követelmények?

Összhangban van-e a 2004/18/EK irányelv 55. cikkével az ajánlatkérő szerv azon eljárása, amely szerint kirívóan alacsony ár esetén ez utóbbi nem köteles az ajánlattevőt pontosítás megtételére felhívni, és hogy azon kérdés megfogalmazására tekintettel, amelyet az ajánlatkérő szerv a kirívóan alacsony árra hivatkozással az I. és II. rendű felperesnek feltett, utóbbiaknak volt e lehetőségük kimerítően kifejteni benyújtott ajánlatuk alapvető jellegzetes elemeit?

(1) HL L 134., 2004. április 30., 114. o., magyar nyelvű különkiadás 6. fejezet 7. kötet 132. o

5.3.2011

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 72/12

A Conseil d'État (Franciaország) által 2010. december 22-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem — Association nationale d'assistance aux frontières pour les étrangers (Anafé) kontra Ministre de l'intérieur, de l'outre-mer, des collectivités territoriales et de l'immigration

(C-606/10. sz. ügy)

2011/C 72/20

Az eljárás nyelve: francia

A kérdést előterjesztő bíróság

Conseil d'État

Az alapeljárás felei

Felperes: Association nationale d'assistance aux frontières pour les étrangers (Anafé)

Alperes: Ministre de l'intérieur, de l'outre-mer, des collectivités territoriales et de l'immigration

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

A személyek határátlépésére irányadó szabályok közösségi kódexének (Schengeni határ-ellenőrzési kódex) létrehozásáról szóló, 2006. március 15-i 562/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) 13. cikkét alkalmazni kell-e a harmadik országok állampolgárainak azon tagállam területére való visszatérésére, amely számukra ideiglenes tartózkodási engedélyt adott ki, amennyiben a tagállam területére való visszatérés nem tesz szükségessé más tagállam területére való belépést, azon való átutazást, illetve ott-tartózkodást?

2.	Mely feltételek mellett adhat ki valamely tagállam harmadik országok állampolgárai részére a rendelet 5. cikke (4) bekezdésének a) pontja szerinti, visszautazásra jogosító vízumot? Közelebbről, az ilyen vízum korlátozhatja-e a belépést a tagállam területére?

Amennyiben a 2006. március 15-i rendelet — a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló, 1990. június 19-i egyezmény e rendelettel történt módosítását megelőzően hatályos szövegének rendelkezéseivel megengedettekkel ellentétben — kizárja annak minden lehetőségét, hogy a kizárólag a tartózkodási engedély iránti első kérelem vagy menedékjog iránti kérelem elbírálása során kiadott ideiglenes tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárok a tagállamok területére beléphessenek, a jogbiztonság és a bizalomvédelem elve nem teszi-e szükségessé, hogy átmeneti intézkedéseket írjanak elő a pusztán a tartózkodási engedély iránti első kérelem vagy menedékjog iránti kérelem elbírálása során kiadott ideiglenes tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli olyan állampolgárok tekintetében, akik elhagyták a területet és oda a 2006. március 15-i rendelet hatálybalépését követően kívánnak visszatérni? HL L 105., 1. o.

(1) HL L 105., 1. o.

5.3.2011

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 72/12

2010. december 22-én benyújtott kereset — Európai Bizottság kontra Spanyol Királyság

(C-610/10. sz. ügy)

2011/C 72/21

Az eljárás nyelve: spanyol

Felek

Felperes: Európai Bizottság (képviselők: B. Stromsky és C. Urraca Caviedes meghatalmazottak)

Alperes: Spanyol Királyság

Kereseti kérelmek

—

A Bíróság állapítsa meg, hogy a Spanyol Királyság — mivel nem fogadta el a spanyol kormány és egyes spanyol autonóm közösségek kormányai által a Magefesának, rozsdamentes acél háztartási termékek és kisméretű háztartási gépek gyártójának nyújtott támogatásokról szóló, 1989. december 20-i 91/1/EGK bizottsági határozat (HL 1991. L 5., 18. o., a továbbiakban: 91/1 határozat) értelmében a Spanyol Királyságot terhelő kötelezettségek megszegését megállapító, a Bíróság C-499/99. sz., Bizottság kontra Spanyolország ügyben 2002. július 2-én hozott ítéletének (EBHT 2002., I-603. o.; a továbbiakban: 2002-es ítélet) teljesítéséhez szükséges intézkedéseket — nem teljesítette a 91/1 határozatból és az EUMSZ 260. cikkéből eredő kötelezettségeit;

—

kötelezze a Spanyol Királyságot 131 136 euró összegű kényszerítőbírság Bizottság részére való megfizetésére a 2002-es ítélet teljesítésében való késedelem minden egyes napja után, attól a naptól kezdve, hogy a jelen ügyben a Bíróság ítéletet hoz addig a napig, amíg teljes mértékben teljesítik a 2002-es ítéletet;

—

kötelezze a Spanyol Királyságot átalányösszeg Bizottság részére való megfizetésére, amelynek mértéke 14 343 euró napi összeg annyival való megszorzásából tevődik össze, ahány napig a jogsértés tartott a 2002-es ítélet meghozatalának időpontjától kezdve addig a napig:

—	amikor a Spanyol Királyság vissztérítteti a 91/1 határozatban jogellenesnek minősített támogatásokat, amennyiben a Bíróság megállapítja, hogy a visszatérítés a jelen ügyben való ítélet meghozatalát megelőzően ténylegesen megtörtént;

—	amikor a jelen ügyben ítéletet hoznak, amennyiben a 2002-es ítéletet nem hajtják végre teljes mértékben ezen időpont előtt;

—	a Spanyol Királyságot kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A Spanyolország által meghozott intézkedések nem eredményezték sem a 2002-es ítélet és a 91/1 határozat azonnali teljesítését, sem pedig a jogellenes és összeegyeztethetetlen támogatás teljes és azonnali visszatérítését.

Az állandó ítélkezési gyakorlat szerint kötelezettségszegés megállapítása iránt benyújtott keresettel szembeni védekezésként a tagállam egyedül a határozat megfelelő végrehajtásának teljes lehetetlenségére alapított érvre hivatkozhat.

A jelen esetben a Bizottság szervezeti egységei és a spanyol hatóságok közötti hosszadalmas, a 91/1 határozatnak való megfelelés érdekében hozott intézkedésekről folytatott levélváltásban a spanyol hatóságok nem hivatkoztak az említett határozat végrehajtásának teljes lehetetlenségére, hanem csak belső, meg nem határozott nehézségekre utaltak.

5.3.2011

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 72/13

2010. december 22-én benyújtott kereset — Európai Bizottság kontra Osztrák Köztársaság

(C-614/10. sz. ügy)

2011/C 72/22

Az eljárás nyelve: német

Felek

Felperes: Európai Bizottság (képviselők: B. Martenczuk és B.-R. Killmann meghatalmazottak)

Alperes: Osztrák Köztársaság

Kereseti kérelmek

—

A Bíróság állapítsa meg, hogy az Osztrák Köztársaság — mivel az Ausztriában fennálló jogi helyzet keretében az adatvédelmi szervként létrehozott adatvédelmi bizottság nem teljesíti a teljes függetlenség kritériumát — nem teljesítette a 95/46/EK irányelv 28. cikke (1) bekezdésének második mondatából eredő kötelezettségeit.

—	az Osztrák Köztársaságot kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A Bizottság álláspontja szerint az adatvédelmi jogi előírások tekintetében Ausztriában felügyeleti tevékenységet ellátó, ellenőrző szervként működő adatvédelmi bizottság függetlensége nem biztosított.

Az adatvédelmi bizottság szervezetileg szoros kapcsolatban áll a szövetségi kancellári hivatallal. A hivatal szolgálati felügyeletet gyakorol az adatvédelmi bizottság munkatársai fölött, és felelős a tárgyi berendezéseikért is. Ezenfelül az adatvédelmi bizottság vezetősége a szövetségi kancellári hivatal egy közigazgatási tisztviselőjének alárendelt, aki e tevékenysége tekintetében a szolgálati felettesének utasításaihoz kötött, és e felettes szolgálati felügyelete alá tartozik. Ez a helyzet nyilvánvaló érdekkonfliktusokhoz, valamint a lojalitás tekintetében bekövetkező konfliktusokhoz vezet.

A szövetségi kancellár, amelyre, mint más állami szervekre is, kiterjed az adatvédelmi bizottság ellenőrzése, szintén széleskörű felügyeleti és tájékoztatási jogokkal rendelkezik e bizottság vonatkozásában. Ezáltal a szövetségi kancellárnak lehetősége van arra, hogy bármikor, mindenfajta konkrét indok nélkül informálódjon az adatvédelmi bizottság ügyvitelének tárgyáról. Ezáltal fennáll annak a veszélye, hogy e jog politikai befolyásolásra használható.

5.3.2011

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 72/14

A Korkein hallinto-oikeus (Finnország) által 2010. december 23-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem — Insinööritoimisto InsTiimi Oy

(C-615/10. sz. ügy)

2011/C 72/23

Az eljárás nyelve: finn

A kérdést előterjesztő bíróság

Korkein hallinto-oikeus

Az alapeljárás felei

Felperes: Insinööritoimisto InsTiimi Oy

Alperes: Poulustusvoimat

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés

Vonatkozik-e az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 31-i 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (1) — az ezen irányelv 10. cikkét, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 346. cikk (1) bekezdésének b) pontját és az 1958. április 15-i 255/58 tanácsi határozattal jóváhagyott fegyverek, lőszerek és hadianyagok jegyzékét figyelembe véve — az egyébként az irányelv hatálya alá tartozó szerződésre, ha a szerződés tárgyát az ajánlattevő állítása szerint kifejezetten katonai célra kívánják felhasználni, annak azonban a civil piacon messzemenően hasonló műszaki hasznosítása is létezik?

(1) HL L 134., 114. o.; magyar nyelvű különkiadás 6. fejezet, 7. kötet, 132. o.

5.3.2011

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 72/14

A Haparanda tingsrätt (Svédország) által 2010. december 27-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem — Åklagaren kontra Hans Åkerberg Fransson

(C-617/10. sz. ügy)

2011/C 72/24

Az eljárás nyelve: svéd

A kérdést előterjesztő bíróság

Haparanda tingsrätt

Az alapeljárás felei

Felperes: Åklagaren

Alperes: Hans Åkerberg Fransson

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

A svéd jog szerint a nemzeti bíróságnak egyértelmű támogatást kell találnia az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, 1950. november 4-i európai egyezmény (a továbbiakban: EJEE) vagy az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélkezési gyakorlatában ahhoz, hogy mellőzhesse azon nemzeti rendelkezések alkalmazását, amelyek sérthetik az EJEE 7. kiegészítő jegyzőkönyvének 4. cikke szerinti ne bis in idem elvét és ezáltal az Európai Unió 2000. december 7-i Alapjogi Chartájának (a továbbiakban: Charta) 50. cikkét. Összeegyeztethető-e az uniós joggal és különösen annak általános elveivel, ideértve az uniós jog elsőbbségének és közvetlen hatályának elvét, a nemzeti rendelkezések alkalmazásának mellőzésére vonatkozó efféle nemzeti jogi feltétel?

Az EJEE 7. kiegészítő jegyzőkönyvének 4. cikke és a Charta 50. cikke szerinti ne bis in idem elvének hatálya alá tartozik-e az adóbűncselekmények miatti vádemelés megengedhetősége, ha korábban ugyanazon téves adatközlés miatt közigazgatási eljárás keretében meghatározott pénzbüntetést (adóbírságot) szabtak ki a vádlottra?

3.	Befolyásolja-e a második kérdésre adandó választ az a tény, hogy ezeket a szankciókat oly módon kell összehangolni, hogy a rendes bíróságok a büntetőeljárásokban csökkenthetik a büntetést, ha a vádlottra ugyanazon téves adatközlés miatt adóbírságot is kiszabtak?

A második kérdésben említett ne bis in idem elvének hatálya alatt bizonyos körülmények között megengedhető, hogy egy már vizsgált és szankcionált cselekmény vonatkozásában új eljárásban további szankciókat szabjanak ki. A második kérdésre adandó igenlő válasz esetén teljesülnek-e a különböző szankciók külön eljárásokban történő kiszabásának a ne bis in idem elve szerinti feltételei, ha a későbbi eljárásban az ügy körülményeinek új és a korábbi eljárástól független vizsgálatára kerül sor?

Az adóbírságok kiszabásának és az adóbűncselekményekért való felelősség külön eljárásban történő vizsgálatának svéd rendszere mögött számos közérdekű indok húzódik meg, amelyek ismertetésére a későbbiekben részletesebben is sor kerül. A második kérdésre adandó igenlő válasz esetén összeegyeztethető-e a ne bis in idem elvével a svéd rendszerhez hasonló rendszer, ha, anélkül, hogy szükséges lenne tartózkodni akár az adóbírságok kiszabásától, akár az adóbűncselekményekért való felelősségről történő döntéstől, létre lehetne hozni egy olyan rendszert, amely nem tartozna a ne bis in idem elvének hatálya alá, oly módon, hogy — az adóbűncselekményért való felelősség felmerülése esetén — a Skatteverket és adott esetben a közigazgatási bíróságok adóbírságok kiszabására vonatkozó döntési joga átszállna az adóbűncselekmények vádját vizsgáló rendes bíróságokra?

5.3.2011

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 72/15

Az Augstākās tiesas Senāts (Lett Köztársaság) által 2010. december 29-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem — Trade Agency Ltd kontra Seramico Investments Ltd

(C-619/10. sz. ügy)

2011/C 72/25

Az eljárás nyelve: lett

A kérdést előterjesztő bíróság

Augstākās tiesas Senāts

Az alapeljárás felei

Felperes: Trade Agency Ltd.

Alperes: Seramico Investments Ltd.

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Abban az esetben, ha egy külföldi bíróság határozatához mellékelték a 44/2001 rendelet (1) 54. cikke szerinti tanúsítványt, azonban azt az alperes arra hivatkozással vitatja, hogy részére nem kézbesítették a származási tagállamban benyújtott keresetet, van-e hatásköre a megkeresett tagállam bíróságának arra, hogy a 44/2001 rendelet 34. cikkének 2. pontjában meghatározott elismerést kizáró ok mérlegelése során ő maga megvizsgálja, hogy a tanúsítványban foglalt tájékoztatás összhangban áll-e a bizonyítékokkal? Összeegyeztethető-e a megkeresett tagállam bíróságának ilyen széles hatásköre a 44/2001 rendelet (16) és (17) preambulumbekezdésében rögzített igazságszolgáltatás iránt táplált kölcsönös bizalom elvével?

Összeegyeztethető-e a Charta 47. cikkével, és nem sérti-e az alperes említett rendelkezésben rögzített, tisztességes eljáráshoz való jogát az az alperes távollétében meghozott határozat, amely érdemben eldönt egy jogvitát, anélkül hogy megvizsgálná a kereset tárgyát vagy annak jogalapját, és nem tartalmaz semmilyen indokolást a határozat érdemi alátámasztására?

(1) A polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 2000. december 22-i 44/2001/EK tanácsi rendelet (HL L 12., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 19. fejezet, 4. kötet, 42. o., helyesbítés: HL L 242., 2006.9.5., 6. o.)

5.3.2011

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 72/15

A Kammarrätten i Stockholm — Migrationsöverdomstolen (Svédország) által 2010. december 27-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem — Migrationsverket kontra Nurije Kastrati, Valdrina Kastrati, Valdrin Kastrati

(C-620/10. sz. ügy)

2011/C 72/26

Az eljárás nyelve: svéd

A kérdést előterjesztő bíróság

Kammarrätten i Stockholm — Migrationsöverdomstolen (Svédország)

Az alapeljárás felei

Fellebbező: Migrationsverket

Ellenérdekű felek: Nurije Kastrati, Valdrina Kastrati, Valdrin Kastrati

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Úgy kell-e értelmezni a 343/2003 rendeletet (1), hogy a menedékjog iránti kérelem visszavonása nem befolyásolja a rendelet alkalmazhatóságát többek között a 343/2003 rendelet 5. cikke (2) bekezdésének rendelkezései és/vagy annak tükrében, hogy a rendelet a 4. cikke (5) bekezdésének második albekezdésén, valamint a 16. cikke (3) és (4) bekezdésén kívül nem tartalmaz további előírásokat a menedékjog iránti kérelem megvizsgálásért fennálló tagállami felelősség megszűnését illetően?

2.	A fenti kérdés megválaszolása szempontjából van-e jelentősége az eljárás azon szakaszának, amelyben a menedékjog iránti kérelmet visszavonták?

(1) Az egy harmadik ország állampolgára által a tagállamok egyikében benyújtott menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló, 2003. február 18-i 343/2003/EK tanácsi rendelet (HL L 50., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 19. fejezet, 6. kötet, 109. o.)

5.3.2011

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 72/15

Az Administrativen sad Varna (Bulgária) által 2010. december 29-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem — АDSITS „Balkan and Sea prоperties” kontra a Nemzeti Beszedési Ügynökség Központi Igazgatósága keretében működő Várnai „Végrehajtás-megtámadási és -kezelési” Igazgatóság igazgatója

(C-621/10. sz. ügy)

2011/C 72/27

Az eljárás nyelve: bolgár

A kérdést előterjesztő bíróság

Administrativen sad Varna

Az alapeljárás felei

Felperes: АDSITS „Balkan and Sea prоperties”

Alperes: A Nemzeti Beszedési Ügynökség Központi Igazgatósága keretében működő Várnai „Végrehajtás-megtámadási és -kezelési” Igazgatóság igazgatója

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Úgy kell-e értelmezni a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, 2006. november 28-i 2006/112/EK tanácsi irányelv (1) 80. cikke (1) bekezdésének c) pontját, hogy a kapcsolt személyek közötti termékértékesítés esetén, amennyiben az ellenérték magasabb, mint a szabadpiaci forgalmi érték, az adóalap csak akkor egyezik meg az ügylet szabadpiaci forgalmi értékével, ha az értékesítő nem teljes mértékben jogosult a termékértékesítés tárgyát képező termékek adásvétele, illetve előállítása után előzetes felszámított adó levonására?

Úgy kell-e értelmezni a 2006/112 irányelv 80. cikke (1) bekezdésének c) pontját, hogy a tagállam, ha az értékesítő gyakorolta a kapcsolt személyek között a szabadpiaci forgalmi értéknél magasabb értéken egymás után végrehajtott termékértékesítések tárgyát képező termékek és szolgáltatások után előzetesen felszámított adó teljes levonásához való jogot, és ezen adólevonási jognak az irányelv 173–177. cikke szerinti korrekciója nem került sor, nem hozhat olyan intézkedést, amely adóalapként kizárólag a szabadpiaci forgalmi értéket határozza meg?

3.	Kimerítően sorolja-e fel a 2006/112 irányelv 80. cikkének (1) bekezdése azokat az eseteket, amelyek feltételét képezik annak, hogy a tagállamok olyan intézkedéseket hozzanak, amelyek alapján az adóalapot termékértékesítés esetén az ügylet szabadpiaci forgalmi értéke képezi.

Megengedhető-e a Zakon za danak varhu dobavenata stoynost (a hozzáadottérték-adóról szóló törvény) 27. cikke (3) bekezdésének 1. pontjában foglalthoz hasonló nemzeti jogi szabályozás a 2006/112 irányelv 80. cikke (1) bekezdésének a), b) és c) pontjában felsorolt körülményektől eltérő körülmények között?

5.	Közvetlen hatállyal bír-e a 2006/112 irányelv 80. cikke (1) bekezdésének c) pontja szerinti rendelkezés a jelenlegihez hasonló esetben, és azt a nemzeti bíróság közvetlenül alkalmazhatja-e?

(1) HL L 347., 1. o.

5.3.2011

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 72/16

2010. december 21-én benyújtott kereset — Európai Bizottság kontra Francia Köztársaság

(C-624/10. sz. ügy)

2011/C 72/28

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperes: Európai Bizottság (képviselő: M. Alfonso meghatalmazott)

Alperes: Francia Köztársaság

Kereseti kérelmek

—

A Bíróság állapítsa meg, hogy a Francia Köztársaság — mivel a 2006. június 23-i 105. sz. közigazgatási utasítás (3 A-9-06) IV. címében közigazgatási tűrést vezetett be, amely eltér a HÉA fordított adózási rendszerétől és többek között adóügyi képviselőnek a Franciaországon kívül letelepedett eladó vagy szolgáltató általi kijelölését vonja maga után — nem teljesítette a HÉA-irányelvből, különösen annak 168., 171., 193., 194., 204. és 214. cikkéből eredő kötelezettségeit;

—	a Francia Köztársaságot kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresetében a Bizottság azzal érvel, hogy a francia szabályozás, amely eltér a HÉA fordított adózási rendszerétől, több szempontból is ellentétes az európai uniós joggal.

Először is azon adóalanyok, akik a 3 A-9-06. sz. közigazgatási utasítás IV. címében bevezetett rendelkezések előnyeit szeretnék élvezni, kötelesek adóügyi képviselőt kijelölni, ami ellentétes a HÉA-irányelv 204. cikkével. E cikk csak abban az esetben teszi lehetővé a tagállamoknak ilyen kötelezettség előírását, ha az adóalany letelepedése szerinti országban nincs érvényben az Unión belülihez hasonló, a közvetett adókat érintő kölcsönös segítségnyújtási jogi eszköz.

Másodszor a közigazgatási tűrés azon kötelezettségnek is alá van rendelve, hogy az eladó rendelkezzen HÉA-azonosítóval Franciaországban, ami nem felel meg a HÉA-irányelv 214. cikke (1) bekezdésének. E rendelkezésből kitűnik, hogy a HÉA-azonosítóra vonatkozó kötelezettség csak azokat az adóalanyokat érinti, akik olyan tagállam területén, ahol nincsenek letelepedve, olyan termékértékesítéseket vagy szolgáltatásnyújtásokat végeznek, amelyek nevezetesen a HÉA-irányelv 194. cikke alapján a fordított, az ügyfél általi adózási rendszer alá tartoznak.

Harmadszor és végül a rendelkezés előírja, hogy az eladó vagy a szolgáltató levonható HÉA-ját az ügyfelük vagy ügyfeleik által beszedett HÉA-ra kell ráterhelni. Ez nem összeegyeztethető a HÉA-irányelv 168. és 171. cikkével, amelyek értelmében a levonható HÉA-nak a beszedett HÉA-ba való beszámítását az egyes adóalanyok szintjén kell elvégezni. Az ilyen eltérést megvalósító rendelkezés sem alapulhat ugyanezen irányelv 11. cikkén.

5.3.2011

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 72/17

A T-24/05. sz., Alliance One International, Inc., Standard Commercial Tobacco Co., Inc., Trans-Continental Leaf Tobacco Corp. Ltd kontra Európai Bizottság ügyben 2010. október 27-én hozott ítélet ellen az Alliance One International, Inv. és a Standard Commercial Tobacco Company, Inc. által 2010. december 29-én benyújtott fellebbezés

(C-628/10. sz. ügy)

2011/C 72/29

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Fellebbezők: Alliance One International, Inv. és Standard Commercial Tobacco Company, Inc. (képviselők: M. Odriozola Alén, abogado, A. João Vide, abogada)

A másik fél az eljárásban: Európai Bizottság

A fellebbezők kérelmei

A fellebbezők azt kérik, hogy a Bíróság:

—

helyezze hatályon kívül a Törvényszék T-24/05. sz. ügyben 2010. október 27-én hozott ítéletét, annyiban, amennyiben az elutasítja az EUMSZ 101. cikk (1) bekezdésének és az 1/2003 rendelet (1) 23. cikke (2) bekezdésének alkalmazása során elkövetett nyilvánvaló értékelési hibára, a megfelelő indokolási kötelezettség hiányára, az egyenlő bánásmód elvének megsértésére vonatkozó jogalapok amiatt, hogy a Törvényszék azt állapította meg, hogy az Alliance One International, Inc., (korábban Standard Commercial Corp.) és a Standard Commercial Tobacco Co. egyetemlegesen felelős;

—	semmisítse meg a COMP/C.38.238/B.2 nyersdohány — Spanyolország ügyben 2004. október 20-án hozott bizottsági határozatot a fellebbezőkre vonatkozó részében és csökkentse a velük szemben kiszabott bírságot;

—	kötelezze a Bizottságot a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Először is a fellebbezők előadják, hogy a Bizottság és a Törvényszék tévesen alkalmazták az EUMSZ 101. cikk (1) bekezdését és az 1/2003 rendelet 23. cikkének (2) bekezdését annak megállapításával, hogy az az Alliance One International, Inc., (korábban Standard Commercial Corp., a továbbiakban: SCC) és a Standard Commercial Tobacco Co. (a továbbiakban: SCTC) egyetemlegesen felelős a WWTE által elkövetett jogsértésért. A fellebbezők különösen arra hivatkoznak, hogy a közös irányítás ténye nem elegendő annak bizonyításához, hogy a fellebbezőknek meghatározó befolyásuk volt a WWTE magatartására az 1998 májusát megelőző időszakban. Mindenesetre még ha ilyen módon meg is lehetne állapítani a fellebbezők felelősségét, a mindkét anyavállalat által gyakorolt közös irányítást figyelembe kellett volna venni egyetlen gazdasági egység meghatározása érdekében. Másodlagosan a fellebbezők arra hivatkoznak, hogy mivel sem a Bizottság, sem a Törvényszék nem indokolta megfelelően, hogy miért állapította meg a fellebbezők egyetemleges felelősségét, mindketten megsértették az EUMSZ 296. cikket. Továbbá a Törvényszék 1998 májusát megelőző időszakra vonatkozó megállapítása megfosztja a fellebbezőket az uniós jog általános elveiből eredő, az EJEE-ben és — már a Lisszaboni Szerződés részét képező, ezért elsődleges jogforrásnak minősülő — Alapjogi Chartában meghatározott jogaiktól.

Másodszor a fellebbezők azt állítják, hogy a Törvényszék megsértette eljárási szabályzata 48. cikkének 2. §-át, a fellebbezők védelemhez való jogát, valamint az EUMSZ 296.cikket azzal, hogy engedélyezte a Bizottság számára, hogy egy írásbeli kérdésre adott válaszában új érvet terjesszen elő, valamint módosítsa kérelmeit. A fellebbezők továbbá arra hivatkoznak, hogy a Törvényszék nem pontosíthatja (ex post facto) a bizottsági határozatban meghatározott indokolást.

Végül a fellebbezők arra hivatkoznak, hogy azzal, hogy a Törvényszék a többi vállalkozást előnyösebben kezelte, megsértette az Alapjogi Charta 20. cikkében meghatározott egyenlő bánásmód elvét. Egyrészt a fellebbezők arra hivatkoznak, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, a felelősség megállapítására vonatkozó módszerének meghatározása során, különösen azzal, hogy egy olyan kettős alapon nyugvó módszert fogadott el, amely a társaságok között a fellebbezés tárgyát képező ügy erejének alapján történő megkülönböztetésre szolgált, ám egyebekben nem sikerült mérvadó kritériumokat megállapítania. Másrészt a fellebbezők azt állítják, hogy a Törvényszék megkülönböztető módon alkalmazta a felelősség megállapítására vonatkozó módszert, vagy azzal, hogy nem a kettős alapon nyugvó tesztet alkalmazta a Universal Corporation és a Universal Leaf tekintetében, vagy azzal, hogy az SCC-vel és az SCTC-vel szemben nem ugyanazt a módszert alkalmazta, mint a Universal Corporationnel és a Universal Leaffel szemben.

(1) A[z EK 81. és EK 82. cikkben] meghatározott versenyszabályok végrehajtásáról szóló, 2002. december 16-i 1/2003/EK tanácsi rendelet (HL 2003. L 1., 1. o., magyar nyelvű különkiadás 8. fejezet, 2. kötet, 205. oldal).

5.3.2011

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 72/18

A Törvényszék elnökének 2011. január 24-i végzése — Rubinetterie Teorema kontra Bizottság

(T-370/10. R. sz. ügy)

(Ideiglenes intézkedés iránti kérelem - Verseny - Bírságot kiszabó bizottsági határozat - Bankgarancia - Végrehajtás felfüggesztése iránti kérelem - Vagyoni kár - Különleges körülmények hiánya - Sürgősség hiánya)

2011/C 72/30

Az eljárás nyelve: olasz

Felek

Felperes: Rubinetterie Teorema SpA (Flero, Olaszország) (képviselők: R. Cavani, M. di Muro és P. Preda ügyvédek)

Alperes: Európai Bizottság (képviselők: A. Antoniadis, F. Castillo de la Torre és L. Malferrari meghatalmazottak)

Az ügy tárgya

Az [EUMSZ] 101. cikk, valamint az EGT-Megállapodás 53. cikk alkalmazására vonatkozó eljárásban (COMP/39.092 — fürdőszoba-felszerelések ügy) 2010. június 23-án hozott C(2010) 4185 végleges bizottsági határozat végrehajtásának felfüggesztése iránti kérelem.

A végzés rendelkező része

1.	A Törvényszék az ideiglenes intézkedés iránti kérelmet elutasítja.

2.	A Törvényszék a költségekről jelenleg nem határoz.

5.3.2011

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 72/18

2010. december 16-án benyújtott kereset — Vivendi kontra Bizottság

(T-567/10. sz. ügy)

2011/C 72/31

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperes: Vivendi (Párizs, Franciaország) (képviselők: O. Fréget, J.-Y. Ollier és M. Struys ügyvédek)

Alperes: Európai Bizottság

Kereseti kérelmek

—	nyilvánítsa a jelen keresetet elfogadhatónak;

—

semmisítse meg a Vivendi által 2009. március 2-án benyújtott (a 2009/4269. számon nyilvántartásba vett) panasz elutasításáról szóló, 2010. október 1-jei bizottsági határozatot, amely panaszt a Vivendi amiatt nyújtotta be, hogy a Francia Köztársaság — a telefon-előfizetési díjak szintjének meghatározásával — rendeletben előírt előnyt nyújtott, és megsértette az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások piacain belüli versenyről szóló, 2002. december 16-i 2002/77/EK irányelvet és ebből következően az EUMSZ 106. cikket;

—	a Törvényszék kötelezze a Bizottságot a felperes részéről a Törvényszék előtti eljárás során felmerült költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A keresetének alátámasztására a felperes az ügy érdemét érintően négy jogalapra hivatkozik.

1.	Első jogalap: a gondos ügyintézés elvének megsértése, mivel a Bizottság a felperes által hozzá benyújtott panasz gyors vizsgálatára szorítkozott.

Második jogalap: a 2002/77/EK irányelvre és az EUMSZ 106. cikk (3) bekezdésére tekintettel a különleges és kizárólagos jogok fogalmának értékelésére vonatkozó téves jogalkalmazás.

—

A felperes úgy érvel, hogy a Bizottság nem tekinthet el azon tény szankcionálásától, hogy a Francia Köztársaság rendeletben előírt előnyt nyújtott a France Télécomnak azáltal, hogy az egyetemes szolgáltatáshoz tartozó telefon-előfizetések díjait olyan szinten határozta meg, amely kizárja a France Télécommal versenyben álló összes szolgáltatási ajánlatot, míg a Bizottság arra hivatkozik, hogy egyetlen magánüzemeltető sem terjesztett elő a rendeletben előírt előny megszüntetésére irányuló kérelmet.

—	A felperes másodlagosan úgy érvel, hogy előterjesztettek ilyen kérelmeket.

3.	Harmadik jogalap: téves jogalkalmazás és nyilvánvaló mérlegelési hiba a nemzeti szabályozó hatóságok elektronikus hírközlésről szóló irányelvekből eredő kötelezettségeinek terjedelmét illetően, amennyiben a szabályozási keret hiányossága vagy pontatlansága nem mentheti a tagállam magatartását.

5.3.2011

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 72/19

2010. december 16-án benyújtott kereset — Vivendi kontra Bizottság

(T-568/10. sz. ügy)

2011/C 72/32

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperes: Vivendi (Párizs, Franciaország) (képviselők: O. Fréget, J.-Y. Ollier és M. Struys ügyvédek)

Alperes: Európai Bizottság

Kereseti kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	nyilvánítsa elfogadhatónak a jelen keresetet;

—

semmisítse meg a Vivendi által 2009. március 2-án benyújtott (a 2009/4267. számon nyilvántartásba vett) panasz elutasításáról szóló, 2010. október 1-jei bizottsági határozatot, amely panaszt a Vivendi amiatt nyújtotta be, hogy a Francia Köztársaság — azáltal, hogy az ARCEP (az elektronikus hírközlési és postai szabályozó hatóság) megtagadta, hogy éljen a hatáskörével annak érdekében, hogy kötelezze az inkumbens szolgáltatót, hogy az engedje át a helyi hurokhoz hozzáférést igénylő szolgáltatóknak azokat az összegeket, amelyeket a költségorientált szolgáltatás tényleges díjait meghaladóan szedett be — rendeletben előírt előnyt nyújtott, és megsértette az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások piacain belüli versenyről szóló, 2002. december 16-i 2002/77/EK irányelvet és ebből következően az EUMSZ 106. cikkének (1) bekezdését;

—	a Törvényszék kötelezze a Bizottságot a felperes részéről a Törvényszék előtti eljárás során felmerült költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A keresetének alátámasztására a felperes az ügy érdemét érintően négy jogalapra hivatkozik.

1.	Első jogalap: a 2002/77/EK irányelv értelmében vett „különleges jog” meghatározására vonatkozó téves jogalkalmazás (1).

2.	Második jogalap: az EUMSZ 106. cikkének (3) bekezdésén alapuló felügyeleti kötelezettség Bizottság általi megsértése.

3.	Harmadik jogalap: téves jogalkalmazás, amennyiben téves volt a Bizottságnak az az álláspontja, hogy a bizonyos díjak költségalapúságára vonatkozó kötelezettség nem az Európai Unió valamely irányelvének hatálya alá tartozik, hanem az a nemzeti szabályozó hatóság felelőssége.

Negyedik jogalap: téves jogalkalmazás, amennyiben a Bizottság úgy vélte, hogy nem sérültek a magánüzemeltetők jogai, mivel az utóbbiak a France Télécom által beszedett túl nagy összegek megtéríttetése érdekében a nemzeti kereskedelmi bíróságokhoz fordulhattak, jóllehet az ilyen ügy összetettsége lehetetlenné teszi a megtérítés iránti jog teljes körű gyakorlását.

(1) Az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások piacain belüli versenyről szóló, 2002. szeptember 16-i 2002/77/EK bizottsági irányelv (HL L 249., 21. o.; magyar nyelvű különkiadás 8. fejezet, 2. kötet, 178. o.).

5.3.2011

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 72/19

2010. december 21-én benyújtott kereset — Európai Bizottság kontra Commune de Millau

(T-572/10. sz. ügy)

2011/C 72/33

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperes: Európai Bizottság (Millau, Franciaország) (képviselők: S. Petrova meghatalmazott és E. Bouttier ügyvéd)

Alperes: Commune de Millau

Kereseti kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék

—	ítéletében mondja ki, hogy a Commune de Millau egyetemleges felelősséggel tartozik a Société d’économie mixte d’équipement de l’Aveyron-nak (SEMEA) az Európai Bizottsággal szemben fennálló kötelezettségeiért és tartozásaiért;

—	a Commune de Millau-t a SEMEA-val egyetemlegesen kötelezze arra, hogy a felperes részére fizessen 41 012 euró tőkeösszeget és annak 1992. március 10-től — vagy másodlagosan 1993. április 27-től — esedékes kamatait;

—	rendelje el a kamatok tőkésítését;

—	a Commune de Millau-t a SEMEA-val egyetemlegesen kötelezze 5000 EUR összeg megfizetésére a SEMEA visszaélésszerű magatartása miatt;

—	a Commune de Millau-t a SEMEA-val egyetemlegesen kötelezze a jelen eljárás költségeinek viselésére.

—	rendelje el a jelen ügynek a T-168/10. sz., Bizottság kontra SEMEA üggyel való egyesítését.

Jogalapok és fontosabb érvek

A felperes által felhozott jogalapok és fontosabb érvek megegyeznek a T-168/10. sz., Bizottság kontra SEMEA ügyben (1) felhozottakkal, amelyeken felül a Bizottság arra hivatkozik, hogy a Commune de Millau a SEMEA-val egyetemlegesen felelős a SEMEA tartozásának visszafizetéséért, mivel a Commune de Millau átvette a SEMEA eszközeit és forrásait, a jogvita alapjául szolgáló, a SEMEA és a Bizottság által kötött szerződést is beleértve.

(1) HL 2010. C 161., 48. o.

5.3.2011

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 72/20

2010. december 29-én benyújtott kereset — Just Music Fernsehbetrieb kontra OHIM — France Télécom (Jukebox)

(T-589/10. sz. ügy)

2011/C 72/34

A keresetlevél nyelve: angol

Felek

Felperes: Just Music Fernsehbetrieb GmbH (Landshut, Németország) (képviselő: T. Kaus, jogász)

Alperes: Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM)

A másik fél a fellebbezési tanács előtti eljárásban: France Télécom SA (Párizs, Franciaország)

Kereseti kérelmek

—	A Törvényszék helyezze hatályon kívül a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM) első fellebbezési tanácsának a R 1408/2009-1. sz. ügyben 2010. október 14-én hozott határozatát;

—	kötelezze az alperest a B 1304494. sz. ügyben 2010. szeptember 30-án hozott felszólalási határozat hatályon kívül helyezésére és a 6163778. sz. védjegybejelentési kérelem teljes egészében történő elfogadására;

—	az alperest kötelezze az eljárás költségeinek viselésére;

—	a fellebbezési tanács előtti eljárásban részt vevő másik felet kötelezze a felperesnek a fellebbezési tanács és a felszólalási osztály előtti eljárásokban felmerült költségeinek viselésére, illetve

—	másodlagosan, függessze fel az eljárást addig, amíg az OHIM nem hoz jogerős döntést a felperes által a 3693108. sz. korábbi közösségi védjeggyel szemben 2010. december 21-én benyújtott megszűnés megállapítása iránti kérelem tárgyában.

Jogalapok és fontosabb érvek

A közösségi védjegy bejelentője: a felperes.

Az érintett közösségi védjegy: a „Jukebox” ábrás védjegy, a 38. és 41. osztályba tartozó szolgáltatások tekintetében — 6163778. sz. közösségi védjegybejelentés.

A felszólalási eljárásban hivatkozott védjegy vagy megjelölés jogosultja: a fellebbezési tanács előtti eljárásban részt vevő másik fél.

A hivatkozott védjegy vagy megjelölés: a 9., 16., 35., 38., 41. és 42. osztályba tartozó áruk és szolgáltatásokra vonatkozó, 3693108. sz. „JUKE BOX” közösségi ábrás védjegy.

A felszólalási osztály határozata: a felszólalási osztály a felszólalásnak helyt adott.

A fellebbezési tanács határozata: a fellebbezési tanács a fellebbezést elutasította.

Jogalapok: a felperes úgy véli, hogy a megtámadott határozat sérti: i) a 207/2009/EK tanácsi rendelet 15. cikkét és 42. cikkének (2) bekezdését, mivel a felszólalási eljárás során nem igazolták a hivatkozott védjegy — a 3693108. sz. „JUKE BOX” közösségi védjegy — tényleges használatát, ii) a 207/2009/EK tanácsi rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontját, 9. cikkét és 65. cikkének (2) bekezdését, mivel a fellebbezési tanács tévedett a megtámadott védjegy hasonlóságának értékelésénél, és iii) a 207/2009/EK tanácsi rendelet 78. cikkét, mivel a fellebbezési tanács nem élt sem a vizsgálati hatáskörével, sem teljes hatásköre gyakorlásának lehetőségével.

5.3.2011

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 72/20

2010. december 27-én benyújtott kereset — Thesing és Bloomberg Finance kontra Európai Központi Bank

(T-590/10. sz. ügy)

2011/C 72/35

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperesek: Gabi Thesing és Bloomberg Finance LP (London, Egyesült Királyság) (képviselők: M.H. Stephens és R.C. Lands solicitorok)

Alperes: Európai Központi Bank

Kereseti kérelmek

—	A Törvényszék semmisítse meg az Európai Központi Banknak a felperesek által kért dokumentumokhoz való hozzáférést megtagadó, a 2010. szeptember 17-i és 2010. október 21-i levelekben közölt határozatát;

—

a Törvényszék kötelezze az Európai Központi Bankot a felperesek számára az említett dokumentumokhoz való hozzáférés biztosítására, az Európai Központi Banknak az Európai Központi Bank dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2004. március 4-i határozatával (1) (EKB/2004/3) összhangban; és

—	az EKB-t kötelezze az eljárás költségeinek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Jelen keresetükkel a felperesek az EUMSZ 263. cikknek megfelelően az Európai Központi Bank 2010. szeptember 17-i és 2010. október 21-i levelekben közölt határozatának megsemmisítését kérik, amelyben az Európai Központi Bank elutasította a felpereseknek a következő dokumentumokhoz az Európai Központi Banknak az Európai Központi Bank dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2004. március 4-i határozata (EKB/2004/3) alapján való hozzáférés iránti kérelmét:

i.	„The impact on government deficit and debt from off-market swaps. The Greek case (A piacon kívüli swap-ügyletek államháztartási hiányra és államadósságra gyakorolt hatása. A görög ügy)” című feljegyzés (SEC/GovC/X/10/88a);

ii.

„The Titlos transaction and possible existence of similar transactions impacting on the euro area government debt or deficit levels (A Titlos-ügylet és az euróövezetben az államadósság vagy államháztartási hiány szintjeire hatást gyakorló hasonló ügyletek esetleges megléte)” című másik feljegyzés (SEC/GovC/X/10/88b).

A felperesek keresetük alátámasztása érdekében a következő jogalapokra hivatkoznak:

A felperesek először is azzal érvelnek, hogy az Európai Központi Bank tévesen értelmezte és/vagy tévesen alkalmazta az Európai Központi Bank 2004. március 4-i határozata (EKB/2004/3) 4. cikke (1) bekezdésének a) pontját — amely kivételt ír elő a határozat 2. cikkében biztosított, a hozzáféréshez való általános jog alól —, mivel:

i.	Az Európai Központi Bank nem úgy értelmezte a 4. cikk (1) bekezdésének a) pontját, hogy az a közérdekkel kapcsolatos tényezőknek a nyilvánosságra hozatal javára történő figyelembe vételét követeli meg;

ii.	Az Európai Központi Bank nem elegendő, illetve nem megfelelő súllyal vette figyelembe a közérdekkel kapcsolatos tényezőket a kért dokumentumok nyilvánosságra hozatala mellett;

iii.	Az Európai Központi Bank a kért dokumentumok nyilvánosságra hozatalához képest túlságosan nagy súllyal kezelte és/vagy tévesen határozta meg a közérdeket.

A felperesek ezen túlmenően azzal érvelnek, hogy az Európai Központi Bank tévesen értelmezte és/vagy tévesen alkalmazta az Európai Központi Bank 2004. március 4-i határozata (EKB/2004/3) 4. cikkének (2) bekezdését — amely kivételt ír elő a határozat 2. cikkében biztosított, a hozzáféréshez való általános jog alól —, mivel:

i.	Az Európai Központi Banknak a „nyomós” közérdeket úgy kellett volna értelmeznie, mint amely elég erőteljes ahhoz, hogy a mentesség fenntartása tekintetében meghaladjon bármely közérdeket;

ii.	Az Európai Központi Banknak arra a következtetésre kellett volna jutnia, hogy fennáll a kért információ nyilvánosságra hozatala mellett szóló — ebben az értelemben vett — nyomós közérdek.

A felperesek végül azzal érvelnek, hogy az Európai Központi Bank tévesen értelmezte és/vagy tévesen alkalmazta az Európai Központi Bank 2004. március 4-i határozata (EKB/2004/3) a határozat 2. cikkében biztosított, a hozzáféréshez való általános jog alól kivételt előíró 4. cikkének (3) bekezdését, mivel:

i.	Az Európai Központi Banknak a „nyomós” közérdeket úgy kellett volna értelmeznie, mint amely elég erőteljes ahhoz, hogy a mentesség fenntartása tekintetében meghaladjon bármely közérdeket;

ii.	Az Európai Központi Banknak arra a következtetésre kellett volna jutnia, hogy fennáll a kért információ nyilvánosságra hozatala mellett szóló — ebben az értelemben vett — nyomós közérdek;

iii.	Az Európai Központi Bank a kért dokumentumok nyilvánosságra hozatalához képest túlságosan nagy súllyal kezelte és/vagy tévesen határozta meg a közérdeket.

(1) Az Európai Központi Banknak az Európai Központi Bank dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2004. március 4-i határozata (EKB/2004/3) (HL L 80., 2004., 42. o., magyar nyelvű különkiadás 1. fejezet, 5. kötet, 51. o.).

5.3.2011

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 72/21

2010. december 17-én benyújtott kereset — Zenato kontra OHIM– Camera di Commercio Industria Artigianato e Agricoltura di Verona (RIPASSA)

(T-595/10. sz. ügy)

2011/C 72/36

A keresetlevél nyelve: olasz

Felek

Felperes: Alberto Zenato (Verona, Olaszország) (képviselő: A. Rizzoli, avvocato)

Alperes: Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM)

Másik fél a fellebbezési tanács előtti eljárásban: Camera di Commercio Industria Artigianato e Agricoltura di Verona (Verona, Olaszország)

Kereseti kérelmek

—	A Törvényszék állapítsa meg jelen kereset és annak mellékleteinek elfogadhatóságát;

—	a Törvényszék helyezze hatályon kívül a fellebbezési tanács határozatát azon részében, amely hatályon kívül helyezi a vitatott határozatot és elrendeli a fellebbezési eljárás költségeinek megosztását;

—	következésképpen a Törvényszék erősítse meg hatályában a felszólalási osztály határozatát;

—	a Törvényszék az alperest kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A közösségi védjegy bejelentője: A felperes.

Az érintett közösségi védjegy: A „RIPASSA” szóvédjegy (106 955. sz. védjegybejelentés), a 33. osztályba tartozó áruk tekintetében.

A felszólalási eljárásban hivatkozott védjegy vagy megjelölés jogosultja: Camera di Commercio Industria Artigianato e Agricoltura di Verona.

A hivatkozott védjegy vagy megjelölés: A „VINO DI RIPASSO” olasz szóvédjegy (lajstromszám: 528 778) a 33. osztályba tartozó áruk tekintetében.

A felszólalási osztály határozata: A felszólalási osztály a felszólalást elutasította.

A fellebbezési tanács határozata: A fellebbezési tanács a megtámadott határozatot hatályon kívül helyezte és az ügyet visszautalta a felszólalási osztály elé.

Jogalapok: A 207/2009 rendelet 8. cikke (1) bekezdése b) pontjának megsértése és helytelen alkalmazása.

5.3.2011

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 72/22

2010. december 29-én benyújtott kereset — Eurocool Logistik kontra OHIM — Lenger (EUROCOOL)

(T-599/10. sz. ügy)

2011/C 72/37

A keresetlevél nyelve: német

Felek

Felperes: Eurocool Logistik GmbH (Linz, Ausztria) (képviselő: G. Secklehner ügyvéd)

Alperes: Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM)

A másik fél a fellebbezési tanács előtti eljárásban: Peter Lenger (Weinheim, Németország)

Kereseti kérelmek

—

A Törvényszék teljes egészében helyezze hatályon kívül a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) első fellebbezési tanácsának 2010. október 14-én az R 451/2010-1. sz. ügyben hozott azon határozatát, amelyben megerősítette a felszólalási osztálynak a B 751 570. sz. felszólalási eljárásban hozott 2010. január 27-i határozatát, utasítsa el a felszólalást és a védjegybejelentési kérelmet a lajstromozási eljárás folytatása céljából utalja vissza a Belső Piaci Harmonizációs Hivatalhoz, valamint az alperest kötelezze az ezen eljárás és különösen a fellebbezési tanács előtti eljárás valamennyi költségének a viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A közösségi védjegy bejelentője: a felperes.

Az érintett közösségi védjegy: az „EUROCOOL” szóvédjegy a 39. és 42. osztályba tartozó szolgáltatások tekintetében.

A felszólalási eljárásban hivatkozott védjegy vagy megjelölés jogosultja: Peter Lenger.

A hivatkozott védjegy vagy megjelölés: az „EUROCOOL LOGISTICS” szóelemet tartalmazó nemzeti ábrás védjegy a 35. és 39. osztályba tartozó szolgáltatások tekintetében és a nemzeti kereskedelmi forgalomban bizonyos szolgáltatások tekintetében használt „EUROCOOL LOGISTICS” cégnév.

A felszólalási osztály határozata: a felszólalási osztály a felszólalásnak helyt adott.

A fellebbezési tanács határozata: a fellebbezési tanács a fellebbezést elutasította.

Jogalapok: a 207/2009/EK rendelet (1) 63. cikke (2) bekezdésének és 75. cikke 2. mondatának a megsértése, mivel a felperes a felszólalási eljárásban nem kapott lehetőséget arra, hogy a fellebbezési tanács előtti eljárásban részt vevő másik félnek a felszólalásra vonatkozó indokolását megválaszolja, valamint a 207/2009/EK rendelet 8. cikke (1) bekezdése b) pontjának a megsértése, mivel az ütköző védjegyek között nem áll fenn az összetévesztés veszélye.

(1) A közösségi védjegyről szóló, 2009. február 26-i 207/2009/EK tanácsi rendelet (HL 2008., L 78., 1. o.)

5.3.2011

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 72/22

2011. január 7-én benyújtott kereset — Export Development Bank of Iran kontra Tanács

(T-4/11. sz. ügy)

2011/C 72/38

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperes: Export Development Bank of Iran (képviselő: J.-M. Thouvenin ügyvéd)

Alperes: az Európai Unió Tanácsa

Kereseti kérelmek

—	A Törvényszék semmisítse meg a 961/2010/EU tanácsi rendeletet a felperesre vonatkozó részében;

—	nyilvánítsa a 2010/413/KKBP határozatot alkalmazhatatlanná a felperes vonatkozásában;

—	semmisítse meg a 961/2010/EU tanácsi rendelet 16. cikke (2) bekezdésének a) és b) pontját a felperesre vonatkozó részükben;

—	semmisítse meg a felperesnek a 961/2010/EU tanácsi rendelet VIII. mellékletében szereplő listára történő felvételére vonatkozóan hozott tanácsi határozatot;

—	kötelezze a Tanácsot a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresete alátámasztására a felperes hét jogalapra hivatkozik.

Az Iránnal szembeni korlátozó intézkedésekről és a 423/2007/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2010. október 25-i 961/2010/EU tanácsi rendelet (1), illetve 16. cikke (2) bekezdése a) és b) pontja jogi alapjának hiányára alapított első jogalap

—	E jogalap első részében a felperes azt állítja, hogy az EUMSZ 215. cikk nem szolgálhat a 961/2010 rendelet jogi alapjául, mivel arról a 2010/413/KKPB határozat nem rendelkezik;

—

E jogalap második részében a felperes úgy érvel, hogy az EUMSZ 215. cikk nem szolgálhat a 961/2010 rendelet jogi alapjául, mivel a 2010/413/KKPB határozatot nem az EUSZ V. címe 2. fejezetének megfelelően hozták meg. E határozatot, mint a jelen esetben alkalmazhatatlant ezért figyelmen kívül kell hagyni.

2.	A nemzetközi jognak a 961/2010 rendelet 16. cikke (2) bekezdésének a) és b) pontja általi megsértésére alapított második jogalap, amennyiben e rendelkezések nem minősülnek a Biztonsági Tanács határozatának végrehajtásának, és sértik a nemzetközi jog által megállapított be nem avatkozás elvét.

3.	Az EUMSZ 215. cikk megsértésére alapított harmadik jogalap, mivel a VIII. melléklet listájára történő felvételre vonatkozó eljárás ellentmond az EUMSZ 215. cikk által előírt eljárásnak.

A védelemhez való jog, a gondos ügyintézéshez való jog, és a hatékony bírói jogvédelemhez való jog megsértésére alapított negyedik jogalap, amennyiben a Tanács nem tartotta tiszteletben a felperes meghallgatáshoz való jogát, nem indokolta kellően a határozatait, és nem engedett betekintést az iratokba.

Az arányosság elvének megsértésére alapított ötödik jogalap

—	A felperes mindenekelőtt azt állítja, hogy a vitatott határozatok nem megfelelőek, mivel a felperes által kezelt pénzeszközök és egyéb források befagyasztása olyan pénzeszközök és források befagyasztásához vezet, amelyekkel a felperes nem rendelkezik szabadon, és amelyek az ügyfeleihez tartoznak.

—	A felperes továbbá azt állítja, hogy a vele szemben kiszabott szankció a neki felrótt tényekhez képest aránytalan, és alá nem támasztott, régi tényeken alapszik.

6.	A tulajdonhoz való jog megsértésére alapított hatodik jogalap, mivel a tulajdonhoz való jogának korlátozása aránytalan, amennyiben a védelemhez való jogát nem tartották tiszteletben az eljárás során.

A hátrányos megkülönböztetés tilalmának elvére alapított hetedik jogalap, amennyiben a felperessel szemben anélkül szabtak ki szankciót, hogy bizonyították volna, hogy szándékosan és önként vett részt azokban a tevékenységekben, amelyek a korlátozó intézkedések megkerülését célozzák, vagy ilyen hatással járnak.

(1) HL L 281., 1. o.

5.3.2011

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 72/23

2011. január 7-én benyújtott kereset — Export Development Bank of Iran kontra Tanács

(T-5/11. sz. ügy)

2011/C 72/39

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperes: Export Development Bank of Iran (képviselő: J.-M. Thouvenin ügyvéd)

Alperes: az Európai Unió Tanácsa

Kereseti kérelmek

—	A Törvényszék semmisítse meg a 2010. október 25-i 2010/644/KKBP határozatot a felperesre vonatkozó részében;

—	semmisítse meg a felperesnek küldött, 2010. október 28-i tanácsi levélben foglalt határozatot;

—	nyilvánítsa a 2010/413/KKBP határozatot alkalmazhatatlanná a felperes vonatkozásában;

—	kötelezze a Tanácsot a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A felperes által hivatkozott jogalapok és fontosabb érvek lényegében azonosak a T-4/11. sz., Export Development Bank of Iran kontra Tanács ügyben hivatkozott jogalapokkal és fontosabb érvekkel, vagy hasonlóak azokhoz.

5.3.2011

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 72/24

A Közszolgálati Törvényszék F-9/09. sz., Vicente Carbajosa és társai kontra Bizottság ügyben 2010. október 28-án hozott ítélete ellen az Európai Bizottság által 2011. január 5-én benyújtott fellebbezés

(T-6/11. P. sz. ügy)

2011/C 72/40

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Fellebbező: Európai Bizottság (képviselők: J. Currall és B. Eggers meghatalmazottak)

A többi fél az eljárásban: Isabel Vicente Carbajosa (Brüsszel, Belgium), Niina Lehtinen (Brüsszel) és Myriam Menchen (Brüsszel)

A fellebbező kérelmei

—	A Törvényszék helyezze hatályon kívül a Közszolgálati Törvényszék F-9/09. sz., Vicente Carbajosa és társai kontra Bizottság ügyben 2010. október 28-án hozott ítéletét;

—	a Törvényszék utalja vissza az ügyet a Közszolgálati Törvényszékhez a felperes által felhozott, hatályon kívül helyezésre vonatkozó jogalapok megvizsgálása céljából;

—	a Törvényszék ne határozzon a költségekről.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresete alátámasztására a felperes két jogalapra hivatkozik.

Az első jogalap az indokolási kötelezettség, a védelemhez való jog és a jogbiztonság elvének abban megnyilvánuló megsértésén alapul, hogy a Közszolgálati Törvényszék olyan jogalapnak adott helyt, amelyet a szóban forgó ügyben sem a felek, sem a Közszolgálati Törvényszék hivatalból nem hozott fel, hanem arra egy másik ügyben hivatkoztak.

A második — másodlagos — jogalap az Európai Unió tisztviselői személyzeti szabályzata III. mellékletének 1., 5. és 7. cikke, az Európai Személyzeti és Felvételi Hivatal (EPSO) létrehozásáról szóló határozatok, valamint az indokolási kötelezettség abban megnyilvánuló megsértésén alapul, hogy a Közszolgálati Törvényszék tévesen állapította meg, hogy az EPSO nem rendelkezett hatáskörrel arra, hogy az érintetteket ne vegye fel az előválogatási szakaszt követően teljes pályázat benyújtására felkért pályázók listájára.

5.3.2011

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 72/24

2011. január 7-én benyújtott kereset — Bank Kargoshaei és társai kontra Tanács

(T-8/11. sz. ügy)

2011/C 72/41

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperesek: Bank Kargoshaei, Bank Melli Iran Investment Company, Bank Melli Iran Printing and Publishing Company, Cement Investment & Development Co., Mazandaran Cement Company, Melli Agrochemical Company, Shomal Cement Co. (Teherán, Irán) (képviselők: L. Defalque és S. Woog ügyvédek)

Alperes: az Európai Unió Tanácsa

Kereseti kérelmek

—

A Törvényszék semmisítse meg az Iránnal szembeni korlátozó intézkedésekről és a 2007/140/KKBP közös álláspont hatályon kívül helyezéséről szóló 2010/413/KKBP határozat módosításáról szóló, 2010. október 25-i 2010/644/KKBP tanácsi határozat (1) melléklete B részének 5. pontját, és az Iránnal szembeni korlátozó intézkedésekről és a 423/2007/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2010. október 25-i 961/2010/EU tanácsi rendelet (2) VIII. melléklete B részének 5. pontját, és semmisítse meg a Tanács 2010. október 28-i levelében foglalt határozatot;

—	állapítsa meg, hogy a 2010. július 26-i tanácsi határozat (3) 20. cikke (1) bekezdésének b) pontja, valamint a 961/2010/EU tanácsi rendelet 16. cikke (2) bekezdésének a) pontja jogellenes és nem alkalmazható a felperesekre;

—	a Tanácsot kötelezze a felperesek e keresettel kapcsolatban felmerült költségeinek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresetük alátámasztására a felperesek ugyanazokra a jogalapokra hivatkoznak, mint amelyekre a felperes hivatkozik a T-7/11. sz., Bank Melli Iran kontra Tanács ügyben.

(1) HL L 281., 81. o.

(2) HL L 281., 1. o.

(3) Az Iránnal szembeni korlátozó intézkedésekről és a 2007/140/KKBP közös álláspont hatályon kívül helyezéséről szóló, 2010. július 26-i 2010/413/KKBP tanácsi határozat (HL L 195., 39. o.; helyesbítés: HL L 197., 2010.7.29., 19. o.)

5.3.2011

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 72/25

2011. január 6-án benyújtott kereset — Air Canada kontra Bizottság

(T-9/11. sz. ügy)

2011/C 72/42

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: Air Canada (Saint Laurent, Kanada) (képviselők: J. Pheasant és T. Capel solicitors)

Alperes: Európai Bizottság

Kereseti kérelmek

—	A Törvényszék az EUMSZ 263. cikk alapján semmisítse meg a határozatot, ideértve annak 2. és 3. cikkét, illetve másodlagosan semmisítse meg a határozat egyes részeit;

—	a Törvényszék az EUMSZ 261. cikk alapján törölje a bírságot, illetve másodlagosan csökkentse a bírság összegét, ideértve a bírság nullára való csökkentését is;

—	a Törvényszék az EUMSZ 266. cikk alapján kötelezze a Bizottságot arra, hogy tegye meg a Törvényszék ítéletében foglaltak teljesítéséhez szükséges intézkedéseket; és

—	a Törvényszék a Bizottságot kötelezze az e keresettel kapcsolatban és ezen eljárás minden további szakaszában az Air Canada részéről felmerült költségek megfizetésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresetének alátámasztására a felperes hat jogalapra hivatkozik:

Az első jogalappal a felperes azt állítja, hogy a Bizottság megsértette a védelemhez való jogát, mivel a kifogásközlés és a határozat meghozatala között jelentősen elferdítette az ügyét, ezért olyan új ténybeli és jogi értékelésre alapította határozatát, amellyel kapcsolatban a felperes nem kapott lehetőséget a meghallgatásra.

A második jogalap azzal kapcsolatos, hogy:

—	a határozat elfogadhatatlan bizonyítékokon alapul, mivel azon tárgyi bizonyítékok, amelyre a Bizottság a felperessel szemben hozott határozatban támaszkodik, elfogadhatatlanok;

—

a Bizottság azáltal, hogy a felperessel szemben elfogadott bizonyos bizonyítékokat, miközben úgy vélte, hogy az ugyanazon vagy lényegében hasonló bizonyítékok nem elegendők a kifogásközlés egyes többi címzettjével szemben a jogsértés bizonyításához, és azáltal, hogy nem vette figyelembe a felperes ténybeli pontosításait és tisztázásait, megsértette az egyenlő bánásmód uniós jogban megfogalmazott elvét, és nem alkalmazta az uniós jog szerinti megfelelő bizonyítás követelményét.

A harmadik jogalap azzal kapcsolatos, hogy a felperes nem vett részt jogsértésben, mivel:

—	a határozat rendelkező részének 2. és 3. cikke nem állapítja meg, hogy a felperes részt vett az indokolásban leírt egységes és folyamatos jogsértésben;

—	a Bizottság nem tett eleget az EUMSZ 101. cikk (1) bekezdése szerinti vonatkozó jogi feltételeknek és az alkalmazandó ítélkezési gyakorlatnak, amikor megállapította a felperes egységes és folyamatos jogsértésért való felelősségét;

—	azon bizonyítékok alapján, amelyeket a Bizottság a második jogalap fényében jogszerűen figyelembe vehet annak érdekében, hogy újraértékelje a felperessel szembeni kifogásokat, a határozat nem bizonyít semmilyen, a felperes által elkövetett jogsértést.

4.	A negyedik jogalap azon alapul, hogy az uniós ítélkezési gyakorlat által felállított jogi kötelezettséget, valamint különösen a jogbiztonság és az arányosság elvét megsértve nem határozták meg, illetve nem határozták meg megfelelően az érintett piacot.

5.	Az ötödik jogalap azzal kapcsolatos, hogy a bírságot teljes egészében törölni, illetve másodlagosan jelentősen csökkenteni kell (akár nullára is) a többi jogalap alapján, és azért, mert a Bizottság a bírság mértékének megállapításakor nem alkalmazta az egyenlő bánásmód uniós jog szerinti elvét.

6.	A hatodik jogalap azon alapul, hogy az EUMSZ 296. cikk szerinti indokolási kötelezettséget megsértve elégtelen az indokolás.

5.3.2011

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 72/26

2011. január 6-án benyújtott kereset — Sina Bank kontra Tanács

(T-15/11. sz. ügy)

2011/C 72/43

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: Sina Bank (Teherán, Irán) (képviselők: B. Mettetal és C. Wucher-North ügyvédek)

Alperes: az Európai Unió Tanácsa

Kereseti kérelmek

—	A Törvényszék semmisítse meg a 961/2010 rendelet (1) VIII. melléklete B részének 8. pontját a felperesre vonatkozó részében;

—	semmisítse meg a Tanács 2010. október 28-i levelében foglalt határozatot;

—	nyilvánítsa az Iránnal szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 2010/413/KKBP tanácsi határozat (2) II. melléklete B részének 8. pontját alkalmazhatatlanná a felperesre vonatkozó részében;

—	állapítsa meg, hogy a 961/2010 tanácsi rendelet 16. cikkének (2) bekezdése alkalmazhatatlan a felperesre;

—	állapítsa meg, hogy a 2010/413/KKPB tanácsi határozat 20. cikke (1) bekezdésének b) pontja alkalmazhatatlan a felperesre;

—	kötelezze a Tanácsot saját költségein kívül a felperes költségeinek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresete alátámasztására a felperes négy jogalapra hivatkozik.

Első jogalapjával a felperes azt állítja, hogy a megtámadott 2010. évi rendelet és határozat szerinti lényeges megjelölési feltételek nem teljesülnek a felperes vonatkozásában, illetve hogy a Tanács nyilvánvaló értékelési hibát vétett, amikor arról határozott, hogy teljesülnek-e a feltételek. Következésképpen a felperes megjelölése nem igazolt.

Második jogalapjával a felperes azt állítja, hogy a megjelölése ellentétes az egyenlő bánásmód elvével;

—	a felperes egyenlőtlen bánásmódban részesült más iráni bankok helyzetéhez képest;

—	a felperes egyenlőtlen bánásmódban részesült mind a 2010. évi rendeletben, mind a 2010. évi határozatban szereplő listára felvett más iráni bankok helyzetéhez képest;

—	a felperes egyenlőtlen bánásmódban részesült a „Daftar” és a Mostaz’afan Alapítvány helyzetéhez képest.

Harmadik jogalapjával a felperes arra hivatkozik, hogy nem tartották tiszteletben a védelemhez való jogát, és hogy a szankciók indokolására vonatkozó követelmény nem teljesült, tekintettel arra, hogy:

—	a felperes semmilyen információt nem kapott a Tanácstól, ami alátámasztotta volna az álláspontját, eltekintve egy kétsoros, általános és pontatlan, szűkszavú indokolástól;

—	annak ellenére, hogy a felperes részletes információkérést nyújtott be a Tanácshoz a megjelölésével kapcsolatban, a Tanács nem válaszolt sem a felperesnek, sem az ügyvédei leveleire;

—	e helyzet lehetetlenné teszi annak eldöntését, hogy megalapozott volt-e az intézkedés, vagy hibás;

—	a felperessel szemben előterjesztett minden bizonyítékot közölni kellett volna vele, lehetőség szerint vagy a pénzeszközei befagyasztására vonatkozó eredeti határozat elfogadásával egyidejűleg, vagy azt követően minél hamarabb.

Negyedik jogalapjával a felperes azt állítja, hogy a korlátozó intézkedések sértik a tulajdonhoz való jogát, és nem arányosak, ellentétben az Európai Uniónak a határozatok arányosságára vonatkozó elvével, mivel:

—	nincs semmilyen összefüggés a Tanács által követett cél és a felperessel szemben előírt korlátozó intézkedés között;

—	a Tanács nem határozott meg egyetlen olyan ügyletet sem, amelyben a felperes részt vett;

—	léteznek más, arányosabb intézkedések az állítólagos iráni „nukleáris tevékenységekkel” összefüggő veszélyekkel és azok finanszírozásával szemben.

(1) Az Iránnal szembeni korlátozó intézkedésekről és a 423/2007/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2010. október 25-i 961/2010/EU tanácsi rendelet (HL 2010. L 281., 1. o.)

(2) Az Iránnal szembeni korlátozó intézkedésekről és a 2007/140/KKBP közös álláspont hatályon kívül helyezéséről szóló, 2010. július 26-i 2010/413/KKBP tanácsi határozat (HL L 195., 39. o.; helyesbítés: HL L 197., 2010.7.29., 19. o.)

5.3.2011

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 72/27

2011. január 14-én benyújtott kereset — Hollandia kontra Bizottság

(T-16/11. sz. ügy)

2011/C 72/44

Az eljárás nyelve: holland

Felek

Felperes: Holland Királyság (képviselők: C. Wissels, M. de Ree és M. Noort meghatalmazottak)

Alperes: Európai Bizottság

Kereseti kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—

semmisítse meg az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap (EMOGA) Garanciarészlege, az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) terhére a tagállamok által kifizetett egyes kiadásoknak az európai uniós finanszírozásból való kizárásáról szóló, 2010. november 4-i 2010/668/EU bizottsági határozat 1. cikkét, e cikk Hollandiára vonatkozó részében, illetve abban a részében, amennyiben ez (összességében) 28 947 149,31 euró pénzügyi korrekciót ír elő, a 2003-2008. évek tekintetében bejelentett kiadásokra alkalmazva a burgonyakeményítő termelésére vonatkozó kvótarendszer keretében;

—	kötelezze a Bizottságot a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A Bizottság a 2010/668/EU határozatban 10 %-os átalánykorrekciót alkalmazott a holland hatóságok által bejelentett, a 2003-2008. évben a burgonyakeményítő európai támogatási rendszerei keretében kifizetett összegek tekintetében. A Bizottság szerint a holland hatóságok azt megelőzően fizették ki a burgonyakeményítő gyártójának és a burgonyatermelőnek a támogatást, hogy a beszállított burgonyákért járó minimális ár teljes összegét kifizették volna a burgonyatermelőnek.

A holland kormány úgy ítéli meg, hogy a minimális ár teljes egészében kifizetésre került azt megelőzően, hogy a támogatást a burgonyakeményítő gyártójának és a burgonyatermelőnek kifizették volna. A minimális ár kifizetésre került, egyfelől a minimális ár egy részének a termelőtől a gyártó egy be nem hajtott (magánjogi) követelésével történő kompenzációjának köszönhetően, másfelől pedig a minimális árnak a termelő által megjelölt (bank)számlára történő átutalásával.

Keresetének alátámasztására a felperes öt jogalapra hivatkozik.

Az 1258/99 rendelet (1) 7. cikke (4) bekezdésének és az 1290/2005 rendelet (2) 31. cikkének az 1868/94 rendelet (3) 5. cikkével, a 97/95 rendelet (4) 11. cikkével, a 2236/2003 rendelet (5) 10. cikkével, a 2237/2003 rendelet (6) 26. cikkével és az 1973/2004 rendelet (7) 20. cikkével összefüggésben azon tényből következően történt megsértésén alapuló első jogalap, hogy a Bizottság kizárt egyes kiadásokat a finanszírozásból, miközben teljesült a támogatás és a közvetlen támogatás odaítélésének feltétele, mivel a minimális ár kompenzáció és átutalás útján kifizetésre került.

Az 1258/99 rendelet 7. cikke (4) bekezdésének és az 1290/2005 rendelet 31. cikkének az 1868/94 rendelet 5. cikkével, a 97/95 rendelet 11. cikkével, a 2236/2003 rendelet 10. cikkével, a 2237/2003 rendelet 26. cikkével és az 1973/2004 rendelet 20. cikkével összefüggésben azon tényből következően történt megsértésén alapuló második jogalap, hogy a Bizottság kizárt egyes kiadásokat a finanszírozásból, miközben a termelők a támogatás és a közvetlen támogatás odaítélését megelőzően rendelkezhettek a minimális árral.

Az 1258/99 rendelet 7. cikke (4) bekezdésének, az 1663/95 rendelet (8) 8. cikkének, az 1290/2005 rendelet 31. cikkének, a 885/2006 rendelet (9) 11. cikkének, valamint a védelemhez való jog azon tényből következően történt megsértésén alapuló harmadik jogalap, hogy a Bizottság kizárt egyes kiadásokat a finanszírozásból, miközben nem került sor az e rendelkezésekben előírt kontradiktórius eljárásra valamennyi olyan megállapítás tekintetében, amelyeken ezen intézkedés alapul.

Az 1258/99 rendelet 7. cikke (4) bekezdésének és az 1290/2005 rendelet 31. cikkének a 97/95 rendelet 11. cikkével, a 2236/2003 rendelet 10. cikkével, a 2237/2003 rendelet 26. cikkével és az 1973/2004 rendelet 20. cikkével összefüggésben azon tényből következően történt megsértésén alapuló negyedik jogalap, hogy a Bizottság kizárt egyes kiadásokat a finanszírozásból, miközben a kifizető ügynökség az átvételi elismervények alapján ellenőrizhette volna a minimális ár kifizetését.

Az 1258/99 rendelet 7. cikke (4) bekezdésének és az 1290/2005 rendelet 31. cikkének, valamint az arányosság elvének azon tényből következően történt megsértésén alapuló ötödik jogalap, hogy a Bizottság 10 %-os átalánykorrekciót alkalmazott, miközben a kötelezettségszegés a minimális ár kifizetésére vonatkozó feltétel alkalmazása és e feltétel tiszteletben tartásának ellenőrzése tekintetében téves kiindulópont alkalmazására korlátozódik.

(1) A közös agrárpolitika finanszírozásáról szóló, 1999. május 17-i 1258/1999/EK tanácsi rendelet (HL L 160., 103. o.; magyar nyelvű különkiadás 3. fejezet, 25. kötet, 414. o.)

(2) A közös agrárpolitika finanszírozásáról szóló, 2005. június 21-i 1290/2005/EK tanácsi rendelet (HL L 209., 1. o.)

(3) A burgonyakeményítő-gyártási kvótarendszer létrehozásáról szóló, 1994. július 27-i 1868/94/EK tanácsi rendelet (HL L 197., 4. o.; magyar nyelvű különkiadás 3. fejezet, 16. kötet, 331. o.)

(4) Az 1766/92/EGK tanácsi rendeletnek a minimális ár és a burgonyatermesztők részére fizetendő kompenzációs ár tekintetében történő alkalmazása, továbbá a burgonyakeményítő előállítására vonatkozó kontingensrendszer létrehozásáról szóló 1868/94/EK tanácsi rendelet alkalmazása részletes szabályainak megállapításáról szóló, 1995. január 17-i 97/95/EK bizottsági rendelet (HL L 16., 3. o.; magyar nyelvű különkiadás 3. fejezet, 17. kötet, 131. o.)

(5) A burgonyakeményítő-gyártásra vonatkozó kvótarendszer létrehozásáról szóló 1868/94/EK tanácsi rendelet alkalmazása részletes szabályainak megállapításáról szóló, 2003. december 23-i 2236/2003/EK bizottsági rendelet (HL L 339., 45. o.; magyar nyelvű különkiadás 3. fejezet, 41. kötet, 515. o.)

(6) A közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról szóló 1782/2003/EK tanácsi rendelet IV. címében előírt egyes támogatási rendszerek alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2003. december 23-i 2237/2003/EK bizottsági rendelet (HL L 339., 52. o.; magyar nyelvű különkiadás 3. fejezet, 41. kötet, 522. o.)

(7) Az 1782/2003/EK tanácsi rendelet IV. és IVa. címeiben meghatározott támogatási rendszereket, továbbá a pihentetett terület alapanyag-termelésre való használatát illetően ugyanezen rendelet alkalmazásának részletes szabályozásáról szóló, 2004. október 29-i 1973/2004/EK bizottsági rendelet (HL L 345., 1. o.)

(8) A 729/70/EGK tanácsi rendeletnek az EMOGA Garanciarészlege számla-elszámolási eljárása tekintetében történő alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 1995. július 7-i 1663/95/EK bizottsági rendelet (HL L 158., 6. o.; magyar nyelvű különkiadás 3. fejezet, 18. kötet, 31. o.)

(9) Az 1290/2005/EK tanácsi rendeletnek a kifizető ügynökségek és más testületek akkreditációja és az EMGA és az EMVA számláinak elszámolása tekintetében történő alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2006. június 21-i 885/2006/EK bizottság rendelet (HL L 171., 90. o.)

5.3.2011

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 72/28

2011. január 19-én benyújtott kereset — Westfälisch-Lippischer Sparkassen- und Giroverband kontra Bizottság

(T-22/11. sz. ügy)

2011/C 72/45

Az eljárás nyelve: német

Felek

Felperes: Westfälisch-Lippischer Sparkassen- und Giroverband (Münster, Németország) (képviselők: I. Liebach és A. Rosenfeld ügyvédek)

Alperes: Európai Bizottság

Kereseti kérelmek

—

A Törvényszék részben semmisítse meg a 2010. december 21-i, C(2010) 9525 végleges bizottság határozatot, állami támogatások, MC 8/2009 és C-43/2009 — Németország — WestLB, amennyiben a Bizottság a határozattal elutasította Németország 2010. október 28-i kérelmét, amelyben a Westdeutsche Immobilienbank AG értékesítése és új szerződéseinek megszüntetése tekintetében 2011. február 15-én túli határidő-hosszabbítást kért;

—

másodlagosan: a Törvényszék részben semmisítse meg a 2010. december 21-i, C(2010) 9525 végleges bizottság határozatot (állami támogatások, MC 8/2009 és C-43/2009 — Németország — WestLB), amennyiben a Bizottság ebben hallgatólagosan úgy határozott, hogy Németország csak egyetlen, 2011. február 15-ig terjedő határidő-hosszabbítás iránti kérelmet terjesztett elő a Westdeutsche Immobilienbank AG értékesítése és új szerződéseinek megszüntetése tekintetében, és ezért ezt meghaladó határidő-hosszabbításról nem kell döntenie;

—	a Bizottságot kötelezze az eljárás költségeinek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresete alátámasztására a felperes öt jogalapot hoz fel.

1. Első jogalap: az EUMSZ 296. cikk második bekezdése szerinti indokolási kötelezettség megsértése

A felperes e tekintetben úgy érvel, hogy a Bizottság nem fejtette ki, hogy miért kezelte egyetlen összevont kérelemként Németország két határidő-hosszabbítás iránti kérelmét.

Ezen túlmenően a Bizottság nem fejtette ki, hogy miért nem állnak fenn a Németország által a WestLB AG szerkezetátalakítása céljából nyújtandó állami támogatásról (C-43/2008 [N 390/08]) szóló, 2009. május 12-i C(2009) 3900 végleges helyesbített bizottsági határozat (a továbbiakban: 2009. május 12-i határozat) 2. cikkének (2) bekezdése szerinti határidő-hosszabbítás feltételei.

2. Második jogalap: mérlegelési és értékelési hiba

A felperes ezzel kapcsolatban előadja, hogy a Bizottság határidő-hosszabbítást engedélyező diszkrecionális döntése a tényállás téves megállapításából ered. A felperes álláspontja szerint a megtámadott határozat tévesen csak egy, 2011. február 15-ig terjedő határidő-hosszabbítás iránti kérelmet vesz alapul, illetve hallgatólagosan megállapítja, hogy további, ezt meghaladó kérelemről már nem kell döntenie.

A felperes továbbá úgy érvel, hogy a Bizottság nem élt a 2009. május 12-i határozat 2. cikkének (2) bekezdésében kifejezetten előírt határidő-hosszabbítási lehetőséggel, jóllehet adottak voltak annak feltételei. Ehelyett a Bizottság olyan íratlan sui generis hosszabbítási jogra hivatkozott, amelynek nincs jogi alapja, illetve részletes feltételei egyáltalán nem világosak.

3. Harmadik jogalap: az arányosság elvének megsértése

A felperes e tekintetben többek között előadja, hogy a Westdeutsche Immobilienbank AG új szerződéseinek 2011. február 15-ét követő megszüntetéséről szóló bizottsági határozat aránytalan hátrányokat okoz.

4. Negyedik jogalap: az egyenlő bánásmód elvének megsértése

Ezzel kapcsolatban előadja, hogy a Bizottság a pénzügyi válságot érintő más olyan esetekben, amikor pénzügyi intézmények számára jóval nagyobb támogatásokat nyújtottak, jelentősen hosszabb határidőt engedett részesedések, sőt ingatlanfinanszírozó társaságok értékesítésére is.

5. Ötödik jogalap: az Európai Unió Alapjogi Chartája 41. cikkének és a gondos ügyintézés elvének megsértése

A felperes az ötödik jogalap keretében felhozza, hogy a Bizottság nem jogosult arra, hogy a tagállam által előterjesztett kérelmeket kifejezett szövegükkel, értelmükkel és céljukkal ellentétesen értelmezze és bírálja el.

5.3.2011

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 72/29

2011. január 18-án benyújtott kereset — Fraas kontra OHIM (fekete, homokszínű, barna, sötétvörös és szürke négyzetminta)

(T-26/11. sz. ügy)

2011/C 72/46

Az eljárás nyelve: német

Felek

Felperes: V. Fraas GmbH (Helmbrechts-Wüstenselbitz, Németország) (képviselők: R. Kunze és G. Würtenberger ügyvédek)

Alperes: Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM)

Kereseti kérelmek

—	A Törvényszék helyezze hatályon kívül a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) negyedik fellebbezési tanácsa által az R 1317/2010-4. sz. ügyben 2010. november 15-én hozott határozatot, és

—	a Törvényszék a Belső Piaci Harmonizációs Hivatalt (védjegyek és formatervezési minták) kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Az érintett közösségi védjegy: fekete, homokszínű, barna, sötétvörös és szürke négyzetmintát ábrázoló ábrás védjegy a 18., 24. és 25. osztályba tartozó áruk vonatkozásában.

Az elbíráló határozata: az elbíráló a védjegybejelentést elutasította.

A fellebbezési tanács határozata: a fellebbezési tanács a fellebbezést elutasította.

Jogalapok: a 207/2009/EK rendelet (1) 7. cikke (1) bekezdésének a 7. cikke (2) bekezdésével összefüggésben értelmezett b) pontjának a megsértése, mivel az érintett közösségi védjegy alkalmas a megkülönböztetésre, valamint a 207/2009/EK rendelet 75. és 76. cikkének megsértése, mivel a fellebbezési tanács nem mérlegelte a felperes részletes ténybeli és jogi érvelését.

(1) A közösségi védjegyről szóló, 2009. február 26-i 207/2009/EK tanácsi rendelet (HL 2009. L 78., 1. o.)

5.3.2011

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 72/29

2011. január 21-én benyújtott kereset — Rheinischer Sparkassen- und Giroverband kontra Bizottság

(T-27/11. sz. ügy)

2011/C 72/47

Az eljárás nyelve: német

Felek

Felperes: Rheinischer Sparkassen- und Giroverband (Düsseldorf, Németország) (képviselők: I. Liebach és A. Rosenfeld ügyvédek)

Alperes: Európai Bizottság

Kereseti kérelmek

—

—	a Bizottságot kötelezze az eljárás költségeinek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresete alátámasztására a felperes öt jogalapot hoz fel.

1. Első jogalap: az EUMSZ 296. cikk második bekezdése szerinti indokolási kötelezettség megsértése

A felperes e tekintetben úgy érvel, hogy a Bizottság nem fejtette ki, hogy miért kezelte egyetlen összevont kérelemként Németország két határidő-hosszabbítás iránti kérelmét.

2. Második jogalap: mérlegelési és értékelési hiba

3. Harmadik jogalap: az arányosság elvének megsértése

4. Negyedik jogalap: az egyenlő bánásmód elvének megsértése

5. Ötödik jogalap: az Európai Unió Alapjogi Chartája 41. cikkének és a gondos ügyintézés elvének megsértése

5.3.2011

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 72/30

2011. január 23-án benyújtott kereset — Koninklijke Luchtvaart Maatschappij kontra Bizottság

(T-28/11. sz. ügy)

2011/C 72/48

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: Koninklijke Luchtvaart Maatschappij NV (Amstelveen, Hollandia) (képviselő: M. Smeets ügyvéd)

Alperes: Európai Bizottság

Kereseti kérelmek

—	A Törvényszék teljes egészében vagy részben semmisítse meg a 2010. november 9-i C(2010) 7694 végleges bizottsági határozatot, és másodlagosan

—	a Törvényszék csökkentse a kiszabott bírságot.

Jogalapok és fontosabb érvek

A felperes az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSZ) 263. cikke (korábbi EK 230. cikk) alapján az EUMSZ 101. cikk (korábbi EK 81. cikk), az EGT-Megállapodás 53. cikke, valamint az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség között a légi közlekedésre vonatkozóan létrejött megállapodás 8. cikke alkalmazására vonatkozó eljárásban (COMP/39.258 — „légi árufuvarozás”-ügy) a KLM N.V.-nek címzett, 2010. november 9-én hozott C(2010) 7694 végleges bizottsági határozat felülvizsgálatát és megsemmisítését, másodlagosan pedig az EUMSZ 261. cikk (korábbi EK 229. cikk) alapján a kiszabott bírság csökkentését kéri.

Keresetének alátámasztására a felperes négy jogalapra hivatkozik.

Az első jogalappal a felperes azt állítja, hogy a vitatott határozat nem tartalmaz az EUMSZ 296. cikk és az Európai Unió Alapjogi Chartája 41. cikke (2) bekezdésének c) pontja értelmében vett indokolást:

—	a határozat rendelkező része és az indokolás között alapvető ellentmondás van;

—	a határozat rendelkező része és az indokolás közötti alapvető ellentmondások kizárják a határozat Törvényszék általi tényleges felülvizsgálatát;

—	az indokolás ellentmondásossága és egyértelműségének hiánya i. a jogsértés terjedelmét és a határozat címzettjeit, ii. a jutalékfizetés megtagadását és iii. az üzemanyagpótdíj bevezetését illetően kizárja a határozat Törvényszék általi tényleges felülvizsgálatát;

—	az indokolás ellentmondásossága és egyértelműségének hiánya a 2006. évi bírságkiszabási iránymutatás alkalmazásával és a bírság kiszabásával összefüggésben kizárja a határozat Törvényszék általi tényleges felülvizsgálatát.

A második jogalap azzal kapcsolatos, hogy a határozatot az Európai Unió Alapjogi Chartája 41., 47., 48., 49. és 50. cikke szerinti tisztességes eljáráshoz való jog megsértésével hozták. E tekintetben a felperes a következő érvekre hivatkozik:

—

a Bizottság nem tartotta tiszteletben a Charta 41. cikke (2) bekezdésének a) pontja, 47. cikke és 48. cikke szerinti meghallgatáshoz való jogot, a tisztességes eljáráshoz való jogot és az ártatlanság vélelmét, amikor elmulasztotta meghallgatni a címzetteket az ügy terjedelmét és a címzettek számát érintő több változtatással kapcsolatban;

—	a Bizottság megsértette a Charta 49. cikke szerinti, a bírságok jogszerűsége és arányossága elvét azáltal, hogy a 2006. évi bírságkiszabási iránymutatás szerinti eladások értékébe beszámította a KLM Cargo teljes forgalmát, és e tekintetben megsértette a meghallgatáshoz való jogot;

—

a Bizottság megsértette a Charta 49. cikke szerinti, a bírságok jogszerűsége és arányossága elvét és a Charta 50. cikke szerinti ne bis in idem elvét azáltal, hogy a 2006. évi bírságkiszabási iránymutatás szerinti eladások értékébe beszámította az EGT-n kívüli értékesítéseket, és azáltal, hogy ezen eladások értékének korlátozásához megkülönböztetés nélküli kritériumot alkalmazott, és e tekintetben megsértette a meghallgatáshoz való jogot.

A harmadik jogalap azon alapul, hogy a bírságot az EUMSZ 101. cikk, az 1/2003 rendelet (1) 23. cikke és a 2006. évi bírságkiszabási iránymutatás megsértésével szabták ki, mivel:

—	a 2006. évi bírságkiszabási iránymutatás nem teszi lehetővé azon értékesítéseknek az eladások értékébe való beszámítását, amelyek nem kapcsolódnak közvetlenül vagy közvetetten a jogsértéshez;

—	a 2006. évi bírságkiszabási iránymutatás nem teszi lehetővé, hogy a bírságot az EGT-n kívüli értékesítésekre alapozzák.

A negyedik jogalap azzal kapcsolatos, hogy a bírságnak a 2006. évi bírságkiszabási iránymutatás alapján való megállapítása nyilvánvalóan téves, és sérti a bizalomvédelem, az arányosság és az egyenlő bánásmód elvét. E tekintetben a felperes a következő érvekre hivatkozik:

—	nyilvánvalóan téves, és sérti a bizalomvédelem, az arányosság és az egyenlő bánásmód elvét azon állítás, miszerint a KLM Cargo összes értékesítése közvetlenül vagy közvetetten összefügg a jogsértéssel;

—	nyilvánvalóan téves, és sérti a bizalomvédelem, az arányosság és az egyenlő bánásmód elvét azon állítás, miszerint a jogsértéssel közvetlenül vagy közvetetten összefüggő értékesítések magukban foglalják a KLM Cargo EGT-n kívüli értékesítéseit is;

—	nyilvánvalóan téves, és sérti az arányosság és az egyenlő bánásmód elvét az, ha a jogsértés súlyát a pótdíjak jellegére való hivatkozás nélkül állapítják meg, az eladások értékét és a jogsértés súlyát pedig a jogsértés teljes terjedelmére hivatkozással állapítják meg;

—	nyilvánvalóan téves, és sérti az arányosság és az egyenlő bánásmód elvét az, ha a bírság járulékos összegét („belépési díj”) a jogsértés időtartamától függetlenül állapítják meg;

—	nyilvánvalóan téves, és sérti az arányosság és az egyenlő bánásmód elvét az, ha a bírságot kormányzati beavatkozás miatt 15 %-kal csökkentik.

(1) A Szerződés 81. és 82. cikkében meghatározott versenyszabályok végrehajtásáról szóló, 2002. december 16-i 1/2003/EK tanácsi rendelet (HL 2003. L. 1., 1. o., magyar nyelvű különkiadás 8. fejezet, 2. kötet, 205. o.).

5.3.2011

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 72/32

2011. január 20-án benyújtott kereset — Fraas kontra OHIM (rózsaszínű, ibolyakék, homokszínű és sötétszürke négyzetminta)

(T-31/11. sz. ügy)

2011/C 72/49

Az eljárás nyelve: német

Felek

Felperes: V. Fraas GmbH (Helmbrechts-Wüstenselbitz, Németország) (képviselők: R. Kunze és G. Würtenberger ügyvédek)

Alperes: Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM)

Kereseti kérelmek

—	A Törvényszék helyezze hatályon kívül a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) negyedik fellebbezési tanácsa által az R 1284/2010-4. sz. ügyben 2010. november 15-én hozott határozatot, és

—	a Törvényszék a Belső Piaci Harmonizációs Hivatalt (védjegyek és formatervezési minták) kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Az érintett közösségi védjegy: rózsaszínű, ibolyakék, homokszínű és sötétszürke négyzetmintát ábrázoló ábrás védjegy a 18., 24. és 25. osztályba tartozó áruk vonatkozásában.

Az elbíráló határozata: az elbíráló a védjegybejelentést elutasította.

A fellebbezési tanács határozata: a fellebbezési tanács a fellebbezést elutasította.

(1) A közösségi védjegyről szóló, 2009. február 26-i 207/2009/EK tanácsi rendelet (HL 2009. L 78., 1. o.)

5.3.2011

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 72/32

2011. január 21-én benyújtott kereset — Cathay Pacific Airways kontra Bizottság

(T-38/11. sz. ügy)

2011/C 72/50

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: Cathay Pacific Airways Ltd. (képviselők: D. Vaughan, QC, R. Kreisberger, Barrister, B. Bär-Bouyssière, ügyvéd és M. Rees, Solicitor)

Alperes: Európai Bizottság

Kereseti kérelmek

—	A Törvényszék semmisítse meg a Bizottság határozatának 2. cikkét abban a részében, amelyben az a felperesre vonatkozik;

—	a Törvényszék semmisítse meg a Bizottság határozatának 3. cikkét abban a részében, amelyben az a felperesre vonatkozik;

—	a Törvényszék semmisítse meg a Bizottság határozatának 5. cikkét abban a részében, amelyben az a Cathay Pacific-kel szemben 57 120 000 euró összegű bírságot szab ki, másodlagosan pedig csökkentse e bírság összegét;

—	továbbá a Törvényszék a Bizottságot kötelezze a felperes részéről a jelen kereset benyújtásával összefüggésben felmerült költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A felperes a COMP/39.258 sz. — Légi árufuvarozás ügyben 2010. november 9-én hozott C(2010) 7694 végleges bizottsági határozat abban a részében történő megsemmisítését kéri, amelyben a Bizottság megállapította a felperes felelősségét az EUMSZ 101. cikk és az EGT-Megállapodás 53. cikkének azáltal történő megsértésében, hogy összehangolta a légi árufuvarozási szolgáltatásokért fizetendő ár különböző összetevőit (i) az üzemanyag-pótdíjjal, (ii) a biztonsági pótdíjjal és (iii) a pótdíjak vonatkozásában járó jutalékok meg nem fizetésével összefüggésben, a következő útvonalakon: (i) az EGT-n belüli repülőterek és az EGT-n kívüli repülőterek közötti útvonalak, valamint (ii) az EGT-Megállapodásban részes, de az Európai Unió tagállamának nem minősülő országokban lévő repülőterek és harmadik országokban lévő repülőterek közötti útvonalak. A felperes másodlagosan a kiszabott bírság elengedését vagy lényeges csökkentését kéri.

Keresetének alátámasztása érdekében a felperes nyolc jogalapra hivatkozik:

Az első jogalap keretében a felperes azt állítja, hogy a Bizottság nyilvánvaló mérlegelési hibát követett el, amikor azt állapította meg, hogy a felperes egységes és folytatólagos, világszintű jogsértésben vett részt. A határozatban a felperessel szemben felhozott események döntő többsége:

—	nem képez jogsértést, mivel nyilvánosan hozzáférhető információk cseréjéhez kapcsolódik, vagy

—	kérelem alapján indult csoportos jogszabályi jóváhagyási eljárás részét képezi, vagy

—	a jogsértési időszakon kívül történt, illetve nem tartozik a Bizottság joghatósága alá.

A Bizottság továbbá elmulasztotta bizonyítani, hogy a felperes által gyakorolt, a határozatban említett cselekmények alátámasztják, hogy a felperes közös cél elérésére irányuló bármilyen közös tervhez igazodott volna.

A második jogalap keretében a felperes azt állítja, hogy a Bizottság tévesen alkalmazta a jogot és nyilvánvaló mérlegelési hibát követett el, amikor azt állapította meg, hogy a felperesnek nem kellett részt vennie a többletköltségeknek a Kínai Népköztársasághoz tartozó Hongkong Különleges Közigazgatási Terület Polgári Légi Közlekedési Igazgatósága általi jóváhagyására irányuló csoportos kérelmezési eljárásban. Mint azt a hongkongi Polgári Légi Közlekedési Igazgatóság által az Európai Bizottság elnökéhez írt, 2009. szeptember 3-i levél egyértelművé teszi, a légi árufuvarozóknak meg kellett állapodniuk a csoportos kérelmek részleteiről, ideértve a jóváhagyni kért pótdíjak összegét is, és kötelesek voltak a Polgári Légi Közlekedési Igazgatóság által meghatározott pótdíjakat felszámítani.

A harmadik jogalap keretében a felperes azt állítja, hogy a Bizottság tévesen alkalmazta a jogot, amikor azt állapította meg, hogy az állami kényszerre alapított védekezés nem irányadó a felperes Hongkongban (valamint Indiában, Srí Lankán, Japánban, a Fülöp-szigeteken és Szingapúrban) tanúsított magatartására, továbbá nyilvánvalóan téves az a megállapítás, mely szerint a felperes magatartása az EUMSZ 101. cikk megsértésének minősül.

A negyedik jogalap keretében a felperes azt állítja, hogy a jogsértés Bizottság általi megállapítása nyilvánvalóan téves jogalkalmazásnak minősül, mivel közvetlen beavatkozást képez Hongkong belügyi igazgatásába, ezáltal pedig:

—	megsérti a nemzetek közötti udvariasság és beavatkozás-mentesség nemzetközi jogi elvét, valamint

—	közvetlen joghatósági összeütközést eredményez, ami megsérti a jogbiztonság elvét.

Az ötödik jogalap keretében a felperes azt állítja, hogy a Bizottság tévesen alkalmazta a jogot annak kapcsán, hogy a Hongkongban irányadó jogszabályi hátteret hogyan kezelte a Dubaiban irányadó, releváns és egyenértékű jogszabályi háttérhez képest. A Bizottságnak a Cathay Pacific-et és Hongkongot is hasonló alapon ki kellett volna zárnia a jogsértés köréből, mint ahogy azt Dubai esetében tette.

A hatodik jogalap keretében a felperes azt állítja, hogy a Bizottság tévesen alkalmazta a jogot, amikor azt állapította meg, hogy a felperes Hongkongban tanúsított, valamint az EU-n kívüli egyéb joghatóságok alá tartozó cselekményei irányulhattak az EU-n/EGT-n belüli verseny megakadályozására, korlátozására vagy torzítására. A Bizottság azt sem állította, hogy a jogsértésnek versenyellenes hatásai voltak.

A hetedik, a Hongkongból és egyéb harmadik országok joghatósága alól az EGT-be érkező járatokkal kapcsolatos jogalap keretében a felperes azt állítja, hogy a Bizottság nem rendelkezett joghatósággal az EUMSZ 101. cikke megsértésének megállapítására és bírság kiszabására. Ennek oka, hogy az EU-n belüli verseny vagy a tagállamok közötti kereskedelem érintettsége nem állt fenn.

A nyolcadik jogalap keretében a felperes azt állítja, hogy még ha a Törvényszék a felperes általi állítólagos jogsértés megállapítását nem is semmisíti meg, a bírságot akkor is el kell engedni, vagy csökkenteni kell. Az értékesítéseknek a Bizottság által alapul vett értéke erősen eltúlzott volt, továbbá a Bizottság elmulasztotta figyelembe venni a felperes közreműködésének egyedi mértékét. A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék az EUMSZ 261. cikk szerinti teljes körű mérlegelési jogkörében eljárva szabjon ki jelképes összegű bírságot, vagy jelentősen csökkentse a bírság összegét.

5.3.2011

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 72/34

A Közszolgálati Törvényszék (második tanács) 2011. január 20-i ítélete — Strack kontra Bizottság

(F-121/07. sz. ügy) (1)

(Közszolgálat - Tisztviselők - Iratokhoz való hozzáférés - 1049/2001/EK rendelet - A Közszolgálati Törvényszék hatásköre - Elfogadhatóság - Sérelmet okozó aktus)

2011/C 72/53

Az eljárás nyelve: német

Felek

Felperes: Guido Strack (Köln, Németország) (képviselő: H. Tettenborn ügyvéd)

Alperes: az Európai Bizottság (képviselők: J. Currall és B. Eggers meghatalmazottak, segítőjük B. Wägenbaur ügyvéd)

Az ügy tárgya

Közszolgálat — A Bizottság több határozatának megsemmisítése, amelyekben megtagadta a felperesre vonatkozó különféle adatokhoz és iratokhoz való közvetlen és teljes hozzáférést. Kártérítési kérelem.

Az ítélet rendelkező része

1.	A Közszolgálati Törvényszék a keresetet elutasítja.

2.	A felek maguk viselik saját költségeiket.

(1) HL C 315., 2007.12.22., 50. o.

5.3.2011

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 72/34

A Közszolgálati Törvényszék (második tanács) 2011. január 20-i ítélete — Strack kontra Bizottság

(F-132/07. sz. ügy) (1)

(Közszolgálat - Tisztviselők - A személyzeti szabályzat 17., 17a és 19. cikke - Iratok nyilvánosságra hozatala iránti kérelem - Szöveg közzétételének engedélyezése iránti kérelem - Információk a nemzeti igazságszolgáltatási szervek előtti felhasználásának engedélyezése iránti kérelem - Elfogadhatóság)

2011/C 72/54

Az eljárás nyelve: német

Felek

Felperes: Guido Strack (Köln, Németország) (képviselő: H. Tettenborn ügyvéd)

Alperes: az Európai Bizottság (képviselők: J. Currall és B. Eggers meghatalmazottak, segítőjük B. Wägenbaur ügyvéd)

Az ügy tárgya

Közszolgálat — A Bizottság több határozatának megsemmisítése, amelyekben elutasította a felperes annak engedélyezése iránti kérelmeit, hogy egyrészt bizonyos iratokat nyilvánosságra hozhasson, másrészt panasszal élhessen a Bizottság (korábbi) tagjaival és alkalmazottaival szemben — Kártérítési kérelem.

Az ítélet rendelkező része

1.	A Közszolgálati Törvényszék a keresetet elutasítja.

2.	A Közszolgálati Törvényszék G. Strackot kötelezi a költségek viselésére.

(1) HL C 107., 2008.4.26., 44. o.

5.3.2011

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 72/34

2010. október 22-én benyújtott kereset — Gross és társai kontra Bíróság

(F-106/10. sz. ügy)

2011/C 72/55

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperesek: Ivo Gross (Luxembourg, Luxemburg) és társai (képviselő: J. Kayser ügyvéd)

Alperes: az Európai Unió Bírósága

A jogvita tárgya és leírása

A felperesek 2009 júliusa és 2009 decembere közötti időszakra vonatkozó, illetményelszámolást kiigazító lapjainak, valamint a tisztviselők és egyéb alkalmazottak díjazásának és nyugdíjának a 2009. december 23-i 1296/2009/EU, Euratom tanácsi rendelet alapján történő éves kiigazítása keretében 2010. január 1-je óta kiállított illetményelszámoló lapok megsemmisítése.

Kereseti kérelmek

—

A Közszolgálati Törvényszék semmisítse meg a kinevezésre jogosult hatóságnak a felperesek díjazása utólagos kiigazítására vonatkozó határozatait — amelyeket a 2010-ben kézbesített, a 12/2009 visszamenőleges illetménykiigazításról szóló lap, az 1/2010, 2/2010, 3/2010, 4/2010, 5/2010, 6/2010, 7/2010, 8/2010, 9/2010 és azt követően, egészen a jelen eljárást véglegesen lezáró határozat meghozataláig kiállított illetményelszámoló lapok tükröznek — annyiban, amennyiben azok a 3,70 %-os korrekciós együttható helyett 1,85 %-os együtthatót alkalmaznak;

—	A Közszolgálati Törvényszék Bíróságot kötelezze a költségek viselésére.

5.3.2011

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 72/35

2010. november 2-án benyújtott kereset — AT kontra Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA)

(F-113/10. sz. ügy)

2011/C 72/56

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperes: AT (képviselők: S. Rodrigues, A. Blot és C. Bernard-Glanz ügyvédek)

Alperes: Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökség

A jogvita tárgya és leírása

Egyrészt a felperes 2008. június 1-je és 2008. december 31-e közötti időszakra vonatkozó szakmai előmeneteli jelentése, másrészt a szerződéskötésre jogosult hatóság által hozott, a felperes határozott idejű munkaszerződését azonnali hatállyal felmondó határozat megsemmisítése iránti kérelem, valamint a felperest ért kár megtérítése iránti kérelem.

Kereseti kérelmek

—	A Közszolgálati Törvényszék semmisítse meg a felperes szakmai előmeneteli jelentését, amelyet a szerződéskötésre jogosult hatóság 2009. október 29-i határozatával fogadott el;

—	a Közszolgálati Törvényszék semmisítse meg a szerződéskötésre jogosult hatóság 2010. február 12-i határozatát, amelyben felmondta a felperes alkalmazási szerződését; valamint, amennyiben szükséges

—

a Közszolgálati Törvényszék semmisítse meg a szerződéskötésre jogosult hatóságnak a felperes által a 2008-as szakmai előmeneteli jelentésével, illetve a munkaszerződését felmondó határozattal szemben benyújtott panaszt elutasító határozatát; kötelezze az EACEA-t a szakmai és vagyoni kára megtérítéseként az ítélethozatal napján érvényes törvényes kamatláb szerinti késedelmi kamattal növelt összeg megfizetésére, amely nem lehet kisebb a felperesnek a szolgálati viszonya 2010. február 12-től történő megszüntetésétől az ügynökségnél a munkaszerződését felmondó határozat megsemmisítése nyomán történő újraalkalmazásáig terjedő időszakra járó illetményénél (beleértve az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételekben szereplő valamennyi juttatást);

—	a Közszolgálati Törvényszék kötelezze az EACEA-t a fizikai kára megtérítéseként ideiglenesen 10 000 euróban megállapított, az ítélethozatal napján érvényes törvényes kamatláb szerinti késedelmi kamattal növelt összeg megfizetésére;

—	a Közszolgálati Törvényszék kötelezze az EACEA-t a nem vagyoni kára megtérítéseként méltányossági alapon, ideiglenesen 50 000 euróban megállapított, az ítélethozatal napján érvényes törvényes kamatláb szerinti késedelmi kamattal növelt összeg megfizetésére;

—

a Közszolgálati Törvényszék mindenképpen kötelezze az EACEA-t az ésszerű határidőnek a 2008-as szakmai előmeneteli jelentése elkészítésekor történő túllépéséből eredő kára megtérítéseként méltányossági alapon, ideiglenesen 10 000 euróban megállapított, az ítélethozatal napján érvényes törvényes kamatláb szerinti késedelmi kamattal növelt összeg megfizetésére;

—	a Közszolgálati Törvényszék kötelezze az EACEA-t a költségek viselésére.

5.3.2011

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 72/35

2010. november 15-én benyújtott kereset — AR kontra Bizottság

(F-120/10. sz. ügy)

2011/C 72/57

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperes: AR (Brüsszel, Belgium) (képviselők: S. Rodriguez, C. Bernard-Glanz és A. Blot ügyvéd)

Alperes: Európai Bizottság

A jogvita tárgya és leírása

Az EPSO azon határozatának megsemmisítése, amely a felperest az előválogató tesztjének sikertelensége folytán kizárta a bolgár vagy román állampolgárságú tanácsosok részére meghirdetett COM/INT/EU2/10/AD5 belső versenyvizsgára vonatkozó eljárásból, valamint a panasz alapján hozott azon határozat megsemmisítése, amely a felperesnek megengedi, hogy ismételten részt vegyen az említett versenyvizsgához kapcsolódó előválogató teszten

Kereseti kérelmek

—	A Közszolgálati Törvényszék semmisítse meg az Európai Személyzeti Kiválasztási Hivatal (EPSO) 2010. március 31-i, a felperest a COM/INT/EU2/10/AD5 belső versenyvizsgából kizáró határozatát annak érdekében, hogy a felperesnek lehetősége legyen részt venni a vizsgán;

—	a Közszolgálati Törvényszék semmisítse meg a kinevezésre jogosult hatóság által 2010. augusztus 3-án hozott határozatot, amennyiben az lényegét tekintve nem ad helyt a felperes panaszának;

—	a Közszolgálati Törvényszék — szükség esetén bizonyítás-felvétel vagy pervezető intézkedés útján — hívja fel a Bizottságot, hogy bocsássa rendelkezésre a Brüsszelben, 2010. március 5-én 13:00 órakor megrendezett teszt során feltett kérdéseket és az azokra adott válaszokat;

—	a Közszolgálati Törvényszék az Európai Bizottságot kötelezze a költségek viselésére.

5.3.2011

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 72/36

2010. december 15-én benyújtott kereset — Bömcke kontra EBB

(F-127/10. sz. ügy)

2011/C 72/58

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperes: Eberhard Bömcke (Athus, Belgium) (képviselő: D. Lagasse ügyvéd)

Alperes: Európai Beruházási Bank

A jogvita tárgya és leírása

Az EBB személyi állományának képviselőjére vonatkozó választás eredményének megsemmisítése, amelyet az EBB választási bizottsága 2010. december 8-án hirdetett ki.

Kereseti kérelmek

—

A Közszolgálati Törvényszék semmisítse meg az EBB személyi állományának képviselőjére vonatkozó választás eredményét, amelyet az EBB választási bizottsága 2010. december 8-án hirdetett ki, valamint semmisítse meg e választási bizottság 2010. december 10-i határozatát, amelyben elutasította a felperes által 2010. december 9-én, az EBB személyi állománya képviseletéről szóló megállapodás IV. melléklete 17. cikkének megfelelően benyújtott panaszt;

—	a Közszolgálati Törvényszék kötelezze az EBB-t a költségek viselésére.

5.3.2011

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 72/36

2011. január 6-án benyújtott kereset — Soukup kontra Bizottság

(F-1/11. sz. ügy)

2011/C 72/59

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperes: Zdenek Soukup (Luxembourg, Luxemburg) (képviselők: É. Boigelot és S. Woog ügyvédek)

Alperes: Európai Bizottság

A jogvita tárgya és leírása

Az EPSO/AD/144/10 nyílt versenyvizsga vizsgabizottsága által hozott, a felperes nevének a tartaléklistára történő felvételét mellőző határozat, továbbá az e listára másik pályázó nevének felvételét elrendelő határozat megsemmisítése, valamint a keletkezett vagyoni és nem vagyoni kár megtérítése

Kereseti kérelmek

—

A Közszolgálati Törvényszék semmisítse meg az EPSO/AD/144/10 nyílt versenyvizsga vizsgabizottsága 2010. április 27-i, a felperes szóbeli vizsgájának újraértékelését követően hozott határozatát, amely megerősítette a felperes vizsgaeredményeit, vagyis azt, hogy a minimálisan szükségesnél alacsonyabb pontszámot ért el, következésképpen pedig semmisítse meg a felperes nevének a tartaléklistára történő felvételét mellőző határozatot;

—	a Közszolgálati Törvényszék semmisítse meg az EPSO/AD/144/10 nyílt versenyvizsga vizsgabizottsága azon határozatát, amely elrendeli, hogy másik pályázót bocsássanak írásbeli és szóbeli vizsgára, ezt követően pedig, hogy e pályázót vegyék fel az említett versenyvizsga tartaléklistájára;

—	a Közszolgálati Törvényszék semmisítse meg a vizsgabizottság által végzett mindazon eljárási cselekményt, amelyekre a kifogásolt szabálytalanságok elkövetésétől kezdve került sor;

—

a Közszolgálati Törvényszék kötelezze az alperest, hogy a keletkezett vagyoni és nem vagyoni kár, valamint a felperes szakmai előmenetelében bekövetkezett sérelem jogcímén fizessen meg 25 000 eurót — azzal, hogy a felperes fenntartja a jogát, hogy ezt az összeget az eljárás során felemelje vagy leszállítsa —, valamint ezen összeg után 2010. június 28-ától, vagyis a panasz benyújtásának időpontjától számított, évente 7 % mértékű kamatot;

—	a Közszolgálati Törvényszék a Bizottságot kötelezze a költségek viselésére.

5.3.2011

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 72/36

2011. január 7-én benyújtott kereset — Descamps kontra Bizottság

(F-2/11. sz. ügy)

2011/C 72/60

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperes: Eric Descamps (Brüsszel, Belgium) (képviselők: L. Levi és A. Blot ügyvédek)

Alperes: az Európai Bizottság

A jogvita tárgya és leírása

A felperest próbaidejének lejártakor elbocsátó határozat megsemmisítése, valamint az e határozattal a felperesnek okozott kár megtérítése.

Kereseti kérelmek

—

A Közszolgálati Törvényszék semmisítse meg az Európai Bizottság Személyzeti és Biztonsági Főigazgatósága HR.B HR alapeljárások 1: Szakmai előmenetel igazgatósága főigazgatójának kinevezésre jogosult hatósági minőségében 2010. március 1-jén hozott, a felperest 2010. március 31-i hatállyal elbocsátó határozatát;

—	amennyiben szükséges, a Közszolgálati Törvényszék semmisítse meg a panaszt elutasító 2010. szeptember 24-i határozatot;

—

ebből következően a Közszolgálati Törvényszék 2010. április 1-jei hatállyal helyezze vissza a felperest tisztségébe, véglegesített tisztviselőként, és ítélje meg számára azon díjazást, amely őt ezen időponttól számítva véglegesített tisztviselőként megillette volna — beleértve a származékos jogosultságokat (köztük a nyugdíjjárulékot)– amelynek összegét ideiglenesen és méltányosan 39 600 euróra becsüli;

—	a Közszolgálati Törvényszék kötelezze az alperest ideiglenesen és méltányosan megállapított 10 000 euró megfizetésére a nem vagyoni károk megtérítéseként;

—	a Közszolgálati Törvényszék kötelezze az alperest a felperesnek járó tőke után késedelmi kamat megfizetésére;

—	a Közszolgálati Törvényszék a Bizottságot kötelezze a költségek viselésére.

5.3.2011

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 72/38

A Hivatalos Lapban a T-507/10. sz. ügyről megjelent közleményre vonatkozó helyesbítés

( Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 13., 2011. január 15., 28. o. )

2011/C 72/61

Az T-507/10. sz., Uspaskich kontra Európai Parlament ügyről a Hivatalos Lapban megjelent közlemény szövege helyesen a következő:

2010. október 28-án benyújtott kereset — Viktor Uspaskich kontra Európai Parlament

(T-507/10. sz. ügy)

2011/C 72/61

Az eljárás nyelve: litván

Felek

Felperes: Viktor Uspaskich (Kėdainiai, Litvánia) (képviselő: Vytautas Sviderskis ügyvéd)

Alperes: Európai Parlament

Kereseti kérelmek

—	A Törvényszék semmisítse meg az Európai Parlament által Viktor Uspaskich mentelmi jogának felfüggesztése iránti kérelem tárgyában hozott 2010. szeptember 7-i P7_TA(2010)0296 határozatot;

—	a Törvényszék kötelezze az alperest a felperest ért nem vagyoni kár megtérítése címén 10 000 EUR megfizetésére;

—	a Törvényszék az alperest kötelezze az eljárás költségeinek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A felperes a keresetét négy jogalapra alapozza.

Először is a felperes előadja, hogy az alperes a 2009/2147 (IMM) eljárásban megsértette a védelemhez való jogát és a gondos ügyintézés elvét. Az Európai Parlament mind a jogi ügyekkel foglalkozó bizottságban, mind pedig a teljes ülésen megtagadta a felperes meghallgatását a mentelmi jogának felfüggesztése iránti eljárásban. Nem vette figyelembe a felperes érveinek többségét, és azok egyikére sem válaszolt.

Másodszor az Európai Parlament a vitatott határozatot hibás jogalapra hivatkozva fogadta el, és megsértette az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyv 9. cikke első bekezdésének a) pontját, mivel a litván Alkotmány 62. cikke első és második bekezdésének nyilvánvalóan helytelen értelmezésére támaszkodott. A felperes a Törvényszék T-42/06. sz., Gollnisch kontra Parlament ügyben 2010. március 19-én hozott ítéletére hivatkozik, amelyben a Törvényszék megállapította, hogy az Európai Parlament hasonló jogsértést követett el.

Harmadszor az alperes nem tartotta be a fumus persecutionis elvét, és annak vizsgálatakor nyilvánvaló mérlegelési hibát követett el. Az alperes teljesen figyelmen kívül hagyta a fumus persecutionis tekintetében hozott korábbi határozatait. Az Európai Parlament továbbá nem vette figyelembe azon tényt, hogy a büntetőeljárás megindítására vonatkozó határozat meghozatalakor valamely politikai vezető nem felelős a közigazgatással összefüggő jogsértésekért, és hogy nyilvánosságra hozták az előzetes vizsgálat anyagát.

Negyedszer az alperes megsértette a felperes azon jogát, hogy az Európai Parlament eljárási szabályzata 6. cikke (3) bekezdésének megfelelően a mentelmi jogának védelme érdekében kérelmet terjesszen elő. Az alperes megtagadta a felperes kérelmének megvizsgálását, amely azon az alapon védi immunitását, hogy az őt 436 000 EUR biztosíték fizetésére kötelező intézkedés aránytalan a terhére rótt bűncselekmény miatt kiszabható maximális bírsághoz képest.

		ISSN 1725-518X doi:10.3000/1725518X.C_2011.072.hun
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		C 72

Magyar nyelvű kiadás	Tájékoztatások és közlemények	54. évfolyam 2011. március 5.

Közleményszám	Tartalom	Oldal
	IV Tájékoztatások
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK
	Az Európai Unió Bírósága
2011/C 072/01	Az Európai Unió Bíróságá utolsó kiadványa az Európai Unió Hivatalos LapjábanHL C 63., 2011.2.26.	1

	V Hirdetmények
	BÍRÓSÁGI ELJÁRÁSOK
	Bíróság
2011/C 072/02	C-266/10. P. sz. ügy: A Törvényszék (hatodik tanács) T-530/09. sz., Sistemul electronic de arhivare, criptare și indexare digitalizată Srl (Seacid) kontra Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa ügyben 2010. március 16-án hozott végzése ellen a Sistemul electronic de arhivare, criptare și indexare digitalizată Srl (Seacid) által 2010. május 27-én benyújtott fellebbezés	2

2011/C 072/03	C-544/10. sz. ügy: A Bundesverwaltungsgericht (Németország) által 2010. november 23-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem — Deutsches Weintor eG kontra Land Rheinland-Pfalz	2

2011/C 072/04	C-560/10. P. sz. ügy: A Törvényszék (ötödik tanács) T-300/07. sz., Evropaïki Dynamiki — Proigmena Systimata Tilepikoinonion Pliroforikis kai Tilematikis AE kontra Európai Bizottság ügyben 2010. szeptember 9-én hozott ítélete ellen az Evropaïki Dynamiki — Proigmena Systimata Tilepikoinonion Pliroforikis kai Tilematikis AE által 2010. november 26-án benyújtott fellebbezés	3

2011/C 072/05	C-561/10. P. sz. ügy: A Törvényszék (ötödik tanács) T-387/08. sz., Evropaïki Dynamiki — Proigmena Systimata Tilepikoinonion Pliroforikis kai Tilematikis AE kontra Európai Bizottság ügyben 2010. szeptember 9-én hozott ítélete ellen az Evropaïki Dynamiki — Proigmena Systimata Tilepikoinonion Pliroforikis kai Tilematikis AE által 2010. november 26-án benyújtott fellebbezés	3

2011/C 072/06	C-564/10. sz. ügy: A Bundesverwaltungsgericht (Németország) által 2010. december 2-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem — Bundesanstalt für Landwirtschaft und Ernährung kontra Pfeifer & Langen Kommanditgesellschaft	4

2011/C 072/07	C-572/10. sz. ügy: A Tribunal administratif de Saint-Denis de la Réunion (Franciaország) által 2010. december 8-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem — Clément Amedee kontra Garde des sceaux, Ministre de la justice et des libertés, Ministre du budget, des comptes publics, de la fonction publique et de la réforme de l'État	4

2011/C 072/08	C-574/10. sz. ügy: 2010. december 9-én benyújtott kereset — Európai Bizottság kontra Németországi Szövetségi Köztársaság	5

2011/C 072/09	C-575/10. sz. ügy: 2010. december 9-én benyújtott kereset — Európai Bizottság kontra Magyar Köztársaság	6

2011/C 072/10	C-577/10. sz. ügy: 2010. december 10-én benyújtott kereset — Európai Bizottság kontra Belga Királyság	7

2011/C 072/11	C-578/10. sz. ügy: A Hoge Raad der Nederlanden (Hollandia) által 2010. december 6-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem — Staatssecretaris van Financiën kontra L. A. C. van Putten	7

2011/C 072/12	C-579/10. sz. ügy: A Hoge Raad der Nederlanden (Hollandia) által 2010. december 8-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem — Staatssecretaris van Financiën kontra P. Mook	8

2011/C 072/13	C-580/10. sz. ügy: A Hoge Raad der Nederlanden (Hollandia) által 2010. december 9-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem — Staatssecretaris van Financiën kontra G. Frank	8

2011/C 072/14	C-581/10. sz. ügy: Az Amtsgericht Köln (Németország) által 2010. december 13-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem — Emeka Nelson, Bill Chinazo Nelson, Brian Cheimezie Nelson kontra Deutsche Lufthansa AG	8

2011/C 072/15	C-584/10. P. sz. ügy: A Törvényszék (hetedik tanács) T-85/09. sz., Yassin Abdullah Kadi kontra Európai Bizottság ügyben 2010. szeptember 30-án hozott ítélete ellen az Európai Bizottság által 2010. december 13-án benyújtott fellebbezés	9

2011/C 072/16	C-593/10. P. sz. ügy: A Törvényszék (hetedik tanács) T-85/09. sz., Yassin Abdullah Kadi kontra Európai Bizottság ügyben 2010. szeptember 30-án hozott ítélete ellen az Európai Unió Tanácsa által 2010. december 16-án benyújtott fellebbezés	9

2011/C 072/17	C-595/10. P. sz. ügy: A Törvényszék (hetedik tanács) T-85/09. sz., Yassin Abdullah Kadi kontra Európai Bizottság ügyben 2010. szeptember 30-án hozott ítélete ellen Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága által 2010. december 16-án benyújtott fellebbezés	10

2011/C 072/18	C-596/10 sz. ügy: 2010. december 16-án benyújtott kereset — Európai Bizottság kontra Francia Köztársaság	11

2011/C 072/19	C-599/10. sz. ügy: A Najvyšší súd (Szlovák Köztársaság) által 2010. december 17-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem — SAG ELV Slovensko as, FELA Management AG, ASCOM (Svájc) AG, Asseco Central Europe as, TESLA Stropokov as, Autostrade per l'Italia SpA, EFKON AG, Stalexport Autostrady SA kontra Úrad pre verejné obstarávanie	11

2011/C 072/20	C-606/10. sz. ügy: A Conseil d'État (Franciaország) által 2010. december 22-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem — Association nationale d'assistance aux frontières pour les étrangers (Anafé) kontra Ministre de l'intérieur, de l'outre-mer, des collectivités territoriales et de l'immigration	12

2011/C 072/21	C-610/10. sz. ügy: 2010. december 22-én benyújtott kereset — Európai Bizottság kontra Spanyol Királyság	12

2011/C 072/22	C-614/10. sz. ügy: 2010. december 22-én benyújtott kereset — Európai Bizottság kontra Osztrák Köztársaság	13

2011/C 072/23	C-615/10. sz. ügy: A Korkein hallinto-oikeus (Finnország) által 2010. december 23-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem — Insinööritoimisto InsTiimi Oy	14

2011/C 072/24	C-617/10. sz. ügy: A Haparanda tingsrätt (Svédország) által 2010. december 27-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem — Åklagaren kontra Hans Åkerberg Fransson	14

2011/C 072/25	C-619/10. sz. ügy: Az Augstākās tiesas Senāts (Lett Köztársaság) által 2010. december 29-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem — Trade Agency Ltd kontra Seramico Investments Ltd	15

2011/C 072/26	C-620/10. sz. ügy: A Kammarrätten i Stockholm — Migrationsöverdomstolen (Svédország) által 2010. december 27-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem — Migrationsverket kontra Nurije Kastrati, Valdrina Kastrati, Valdrin Kastrati	15

2011/C 072/27	C-621/10. sz. ügy: Az Administrativen sad Varna (Bulgária) által 2010. december 29-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem — АDSITS Balkan and Sea prоperties kontra a Nemzeti Beszedési Ügynökség Központi Igazgatósága keretében működő Várnai Végrehajtás-megtámadási és -kezelési Igazgatóság igazgatója	15

2011/C 072/28	C-624/10. sz. ügy: 2010. december 21-én benyújtott kereset — Európai Bizottság kontra Francia Köztársaság	16

2011/C 072/29	C-628/10. sz. ügy: A T-24/05. sz., Alliance One International, Inc., Standard Commercial Tobacco Co., Inc., Trans-Continental Leaf Tobacco Corp. Ltd kontra Európai Bizottság ügyben 2010. október 27-én hozott ítélet ellen az Alliance One International, Inv. és a Standard Commercial Tobacco Company, Inc. által 2010. december 29-én benyújtott fellebbezés	17

	Törvényszék
2011/C 072/30	T-370/10. R. sz. ügy: A Törvényszék elnökének 2011. január 24-i végzése — Rubinetterie Teorema kontra Bizottság (Ideiglenes intézkedés iránti kérelem — Verseny — Bírságot kiszabó bizottsági határozat — Bankgarancia — Végrehajtás felfüggesztése iránti kérelem — Vagyoni kár — Különleges körülmények hiánya — Sürgősség hiánya)	18

2011/C 072/31	T-567/10. sz. ügy: 2010. december 16-án benyújtott kereset — Vivendi kontra Bizottság	18

2011/C 072/32	T-568/10. sz. ügy: 2010. december 16-án benyújtott kereset — Vivendi kontra Bizottság	19

2011/C 072/33	T-572/10. sz. ügy: 2010. december 21-én benyújtott kereset — Európai Bizottság kontra Commune de Millau	19

2011/C 072/34	T-589/10. sz. ügy: 2010. december 29-én benyújtott kereset — Just Music Fernsehbetrieb kontra OHIM — France Télécom (Jukebox)	20

2011/C 072/35	T-590/10. sz. ügy: 2010. december 27-én benyújtott kereset — Thesing és Bloomberg Finance kontra Európai Központi Bank	20

2011/C 072/36	T-595/10. sz. ügy: 2010. december 17-én benyújtott kereset — Zenato kontra OHIM– Camera di Commercio Industria Artigianato e Agricoltura di Verona (RIPASSA)	21

2011/C 072/37	T-599/10. sz. ügy: 2010. december 29-én benyújtott kereset — Eurocool Logistik kontra OHIM — Lenger (EUROCOOL)	22

2011/C 072/38	T-4/11. sz. ügy: 2011. január 7-én benyújtott kereset — Export Development Bank of Iran kontra Tanács	22

2011/C 072/39	T-5/11. sz. ügy: 2011. január 7-én benyújtott kereset — Export Development Bank of Iran kontra Tanács	23

2011/C 072/40	T-6/11. P. sz. ügy: A Közszolgálati Törvényszék F-9/09. sz., Vicente Carbajosa és társai kontra Bizottság ügyben 2010. október 28-án hozott ítélete ellen az Európai Bizottság által 2011. január 5-én benyújtott fellebbezés	24

2011/C 072/41	T-8/11. sz. ügy: 2011. január 7-én benyújtott kereset — Bank Kargoshaei és társai kontra Tanács	24

2011/C 072/42	T-9/11. sz. ügy: 2011. január 6-án benyújtott kereset — Air Canada kontra Bizottság	25

2011/C 072/43	T-15/11. sz. ügy: 2011. január 6-án benyújtott kereset — Sina Bank kontra Tanács	26

2011/C 072/44	T-16/11. sz. ügy: 2011. január 14-én benyújtott kereset — Hollandia kontra Bizottság	27

2011/C 072/45	T-22/11. sz. ügy: 2011. január 19-én benyújtott kereset — Westfälisch-Lippischer Sparkassen- und Giroverband kontra Bizottság	28

2011/C 072/46	T-26/11. sz. ügy: 2011. január 18-án benyújtott kereset — Fraas kontra OHIM (fekete, homokszínű, barna, sötétvörös és szürke négyzetminta)	29

2011/C 072/47	T-27/11. sz. ügy: 2011. január 21-én benyújtott kereset — Rheinischer Sparkassen- und Giroverband kontra Bizottság	29

2011/C 072/48	T-28/11. sz. ügy: 2011. január 23-án benyújtott kereset — Koninklijke Luchtvaart Maatschappij kontra Bizottság	30

2011/C 072/49	T-31/11. sz. ügy: 2011. január 20-án benyújtott kereset — Fraas kontra OHIM (rózsaszínű, ibolyakék, homokszínű és sötétszürke négyzetminta)	32

2011/C 072/50	T-38/11. sz. ügy: 2011. január 21-én benyújtott kereset — Cathay Pacific Airways kontra Bizottság	32

2011/C 072/51	T-389/09. sz. ügy: A Törvényszék 2011. január 10-i végzése — Labate kontra Bizottság	33

2011/C 072/52	T-198/10. sz. ügy: A Törvényszék 2011. január 12-i végzése — Maximuscle kontra OHIM — Foreign Supplement Trademark (GAKIC)	33

	Közszolgálati Törvényszék
2011/C 072/53	F-121/07. sz. ügy: A Közszolgálati Törvényszék (második tanács) 2011. január 20-i ítélete — Strack kontra Bizottság (Közszolgálat — Tisztviselők — Iratokhoz való hozzáférés — 1049/2001/EK rendelet — A Közszolgálati Törvényszék hatásköre — Elfogadhatóság — Sérelmet okozó aktus)	34

2011/C 072/54	F-132/07. sz. ügy: A Közszolgálati Törvényszék (második tanács) 2011. január 20-i ítélete — Strack kontra Bizottság (Közszolgálat — Tisztviselők — A személyzeti szabályzat 17., 17a és 19. cikke — Iratok nyilvánosságra hozatala iránti kérelem — Szöveg közzétételének engedélyezése iránti kérelem — Információk a nemzeti igazságszolgáltatási szervek előtti felhasználásának engedélyezése iránti kérelem — Elfogadhatóság)	34

2011/C 072/55	F-106/10. sz. ügy: 2010. október 22-én benyújtott kereset — Gross és társai kontra Bíróság	34

2011/C 072/56	F-113/10. sz. ügy: 2010. november 2-án benyújtott kereset — AT kontra Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA)	35

2011/C 072/57	F-120/10. sz. ügy: 2010. november 15-én benyújtott kereset — AR kontra Bizottság	35

2011/C 072/58	F-127/10. sz. ügy: 2010. december 15-én benyújtott kereset — Bömcke kontra EBB	36

2011/C 072/59	F-1/11. sz. ügy: 2011. január 6-án benyújtott kereset — Soukup kontra Bizottság	36

2011/C 072/60	F-2/11. sz. ügy: 2011. január 7-én benyújtott kereset — Descamps kontra Bizottság	36

	Helyesbítések
2011/C 072/61	A Hivatalos Lapban a T-507/10. sz. ügyről megjelent közleményre vonatkozó helyesbítés (HL C 13., 2011.1.15., 28. o.)	38