AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

26.1.2011

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 24/3

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2011. január 25.)

„az EU közös transzferárfóruma” elnevezésű szakértői csoport létrehozásáról

2011/C 24/03

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

mivel:

(1)	A belső elszámolóárral foglalkozó szakértői csoport létrehozásáról szóló, 2006. december 22-i 2007/75/EK bizottsági határozat (1) létrehozta „az EU közös transzferárfóruma” elnevezésű szakértői csoportot. A szóban forgó határozat 2011. március 31-én hatályát veszti.

(2)

„Az EU közös transzferárfóruma” nem hivatalosan 2002-ben alakult meg. Megalakulása óta a tagállamok és a magánszféra hasznos vitafórumának bizonyult, és ennek eredményeképpen a Bizottság három magatartási kódexet javasolt, amelyeket a tagállamok a Tanácsban azóta el is fogadtak. A Bizottság emellett több, az EU közös transzferárfóruma által végzett munkán alapuló dokumentumot is elfogadott.

(3)

Tekintettel arra, hogy a transzferárak miatt felmerülő adózási kérdések a belső piac szempontjából igen fontosak, továbbá arra, hogy az EU közös transzferárfóruma által a Bizottságnak nyújtott segítség és tanácsadás során szerzett tapasztalatok kedvezőek, és a Bizottságnak a jövőben is szüksége van ilyen testületre, létre kell hozni egy új, „az EU közös transzferárfóruma” elnevezésű szakértői csoportot, és meg kell határozni annak feladatait és felépítését.

(4)	Az EU közös transzferárfóruma segíti és tanácsokkal látja el a Bizottságot a transzferárak kapcsán felmerülő adózási kérdésekben.

(5)

Az EU közös transzferárfórumát a transzferárak területén jártas kormány- és magánszférabeli szakértőknek kell alkotniuk. A szak- és érdeklődési területek kiegyensúlyozott képviseletének biztosítása érdekében kívánatos továbbá bevezetni annak a lehetőségét, hogy a tagok helyére más személyt nevezzenek ki.

(6)	A 2001/844/EK, ESZAK, Euratom bizottsági határozat (2) mellékletében megállapított bizottsági biztonsági szabályok sérelme nélkül meg kell határozni azokat a szabályokat, amelyek szerint a tagok információkat hozhatnak nyilvánosságra.

(7)	A személyes adatokat a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (3) megfelelően kell feldolgozni.

(8)	A 2007/75/EK határozatot hatályon kívül kell helyezni.

(9)	E határozat alkalmazását célszerű határozott időtartamhoz kötni. A Bizottság kellő időben megvizsgálja, hogy indokolt-e ezt az időtartamot meghosszabbítani,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

Tárgy

Megalakul „az EU közös transzferárfóruma” elnevezésű szakértői csoport (a továbbiakban: a csoport).

2. cikk

Feladat

A csoport feladatai a következők:

1.	olyan platform létrehozása, ahol az üzleti és a nemzeti adóigazgatási szakemberek megvitathatják a transzferárak okozta azon problémákat, amelyek akadályozzák az Unión belüli, határokon átívelő üzleti tevékenységeket;

2.	tanácsadás a Bizottság számára a transzferárak kapcsán felmerülő adózási kérdésekben;

3.	a Bizottság támogatása az OECD multinacionális vállalkozások és adóhatóságok számára kiadott transzferárképzési iránymutatásaival összhangban álló gyakorlati megoldások keresésében a transzferárakra vonatkozó szabályok Unión belüli egységesebb alkalmazásának céljából.

3. cikk

Konzultáció

(1) A Bizottság a transzferárképzéssel összefüggő bármely kérdésben tanácsot kérhet a csoporttól.

(2) A csoport elnöke tanácsolhatja a Bizottságnak, hogy egy meghatározott kérdésben konzultáljon a csoporttal.

4. cikk

Tagság, a tagok kinevezése

(1) A csoportot a következő személyek alkotják:

a)	a tagállamok egy-egy képviselője;

b)	a magánszféra 16 képviselője;

az elnök.

(2) A tagállamokat képviselő tagokat az érintett nemzeti hatóság nevezi ki. E tagok a transzferárral kapcsolatos kérdésekkel foglalkozó köztisztviselők.

(3) A magánszférából érkező tagokat az Adóügyi és Vámuniós Főigazgatóság főigazgatója nevezi ki a pályázati felhívásra jelentkező azon szakértők közül, akik a 2. cikkben és a 3. cikk (1) bekezdésében említett területeken tapasztalattal és szakértelemmel rendelkeznek.

(4) A tagságra megfelelőnek bizonyuló, de ki nem nevezett jelöltek várólistára kerülhetnek, amelyet a Bizottság akkor használhat, ha valamely tag helyére másik tagot kell kinevezni.

(5) A tagokat két évre nevezik ki. A tagok a helyükbe lépő új tag felkéréséig, illetve megbízatásuk lejártáig maradnak hivatalban. Megbízatásuk megújítható.

(6) A tagok helyett a hivatali idejük végéig terjedő időszakra a következő esetekben nevezhető ki másik személy:

a)	ha a tag lemond megbízatásáról;

b)	ha a tag nem képes többé érdemben hozzájárulni a csoport működéséhez;

c)	ha a tag nem felel meg a Szerződés 339. cikke rendelkezéseinek;

d)	ha a tag nem független mindennemű külső befolyástól;

e)	ha a tag elmulasztja kellő időben tájékoztatni a Bizottságot az összeférhetetlenségről;

f)	ha a szak- és érdeklődési területek kiegyensúlyozott képviseletének biztosítása érdekében ez kívánatos.

(7) A tagokat személyükben nevezik ki, és azok függetlenül, a közérdek szolgálatában járnak el.

(8) A személyükben kinevezett magánszemélyek nevét közzéteszik a Bizottság szakértői csoportjai és az egyéb hasonló entitások nyilvántartásában (a továbbiakban: nyilvántartás) és a külön erre a célra létrehozott internetes oldalon.

(9) A személyes adatok összegyűjtése, feldolgozása és közzététele a 45/2001/EK rendelettel összhangban történik.

5. cikk

Működés

(1) A csoport elnökét az Adóügyi és Vámuniós Főigazgatóság főigazgatója nevezi ki.

(2) A Bizottság szolgálatainak egyetértésével a csoport alcsoportokat hozhat létre, amelyek a csoport által meghatározott megbízás alapján a csoport feladataival kapcsolatos konkrét kérdéseket tanulmányoznak. Az ilyen alcsoportokat megbízatásuk teljesítése után azonnal feloszlatják.

(3) A Bizottság képviselője a csoport vagy alcsoport munkájába eseti alapon olyan külső szakértőket is bevonhat, akik egy adott napirendi kérdésben különösen jártasak. A Bizottság képviselője emellett megfigyelői státust adhat magánszemélyeknek, a szakértői csoportokra vonatkozó horizontális szabályok 8. 3) pontja szerinti szervezeteknek, az EU ügynökségeinek és a tagjelölt országoknak. A csatlakozó országok és az OECD titkárságnak képviselőit is meghívhatják megfigyelőnek.

(4) A szakértői csoport tagjai és azok képviselői, valamint a felkért szakértők és megfigyelők eleget tesznek a szerződésekben és azok végrehajtási szabályaiban előírt szakmai titoktartási kötelezettségeknek, valamint az EU minősített információknak a 2001/844/EK, ESZAK, Euratom határozat mellékletében meghatározott védelmére vonatkozó bizottsági biztonsági szabályoknak. E kötelezettségeik esetleges elmulasztása esetén a Bizottság minden szükséges intézkedést meghozhat.

(5) A csoport és az alcsoportok üléseit rendes esetben a Bizottság helyiségeiben tartják. A titkársági feladatok ellátásáról a Bizottság gondoskodik. A csoport és az alcsoportok ülésein részt vehetnek a Bizottság más olyan tisztviselői is, akiket érint a megbeszélések tárgya.

(6) A csoport a szakértői csoportokra vonatkozó egységes eljárási szabályzat alapján elfogadja saját eljárási szabályzatát.

(7) A Bizottság a csoport tevékenységére vonatkozó lényeges információkat a szakértői csoportok nyilvántartásában vagy külön erre a célra létrehozott internetes oldalon teszi közzé.

6. cikk

Az ülésekkel kapcsolatos kiadások

(1) A csoport tevékenységeiben részt vevők szolgálataikért nem részesülnek díjazásban.

(2) A csoport munkájában részt vevők utazási és – adott esetben – ellátási költségeit a Bizottság a hatályos bizottsági rendelkezéseknek megfelelően téríti meg.

(3) Az említett költségeket az éves forrásfelosztási eljárás keretében megállapított, rendelkezésre álló előirányzatok kimerüléséig térítik vissza.

7. cikk

Hatályon kívül helyezés

A 2007/75/EK határozat hatályát veszti.

8. cikk

Időbeli hatály

Ezt a határozatot 2015. március 31-ig kell alkalmazni.

Kelt Brüsszelben, 2011. január 25-én.

a Bizottság részéről

Algirdas ŠEMETA

a Bizottság tagja

(1) HL L 32., 2007.2.6., 189. o.

(2) HL L 317., 2001.12.3., 1. o.

(3) HL L 8., 2001.1.12., 1. o.

26.1.2011

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 24/8

Értesítés az Indiából és a Kínai Népköztársaságból származó oxálsav behozatalára vonatkozó dömpingellenes eljárás megindításáról

2011/C 24/07

Az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 2009. november 30-i 1225/2009/EK tanácsi rendelet (1) (a továbbiakban: alaprendelet) 5. cikke alapján az Európai Bizottsághoz (a továbbiakban: Bizottság) panaszt nyújtottak be, amely szerint az Indiából és a Kínai Népköztársaságból származó oxálsav behozatala dömpingelt formában történik, és ezáltal jelentős kárt okoz az uniós gazdasági ágazatnak.

1. A panasz

A panaszt 2010. december 13-án nyújtotta be az Európai Vegyipari Tanács (CEFIC, a továbbiakban: panaszos) egy olyan gyártó nevében, amelynek termelése az oxálsav teljes uniós gyártásának jelentős részét, ebben az esetben több mint 25 %-át teszi ki.

2. A vizsgált termék

A vizsgált termék az oxálsav, mind dihidrát (CUS-szám: 0028635-1, CAS-szám: 6153-56-6), mind anhidrid (CUS-szám: 0021238-4, CAS-szám: 144-62-7) formában, akár vizes oldatban, akár nem (a továbbiakban: vizsgált termék).

3. A dömpingre vonatkozó állítás (2)

Az állítás szerinti dömpingelt termék az Indiából és a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: érintett országok) származó, jelenleg az ex 2917 11 00 KN-kód alá sorolt vizsgált termék. Ez a KN-kód csak tájékoztató jellegű.

Mivel – az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének rendelkezéseit tekintve – a Kínai Népköztársaság nem minősül piacgazdasági berendezkedésű országnak, a panaszos a Kínai Népköztársaságból érkező behozatalra vonatkozó rendes értéket egy piacgazdasági berendezkedésű harmadik ország, ebben az esetben India által alkalmazott ár alapján állapította meg. A dömpingre vonatkozó állítás az így kiszámított rendes értéknek és a vizsgált termék Unióba irányuló exportja során alkalmazott (gyártelepi) exportáraknak az összehasonlításán alapul.

India esetében a dömpingre vonatkozó állítás a belföldi áraknak a vizsgált termék Unióba irányuló exportja során alkalmazott (gyártelepi) exportáraknak az összehasonlításán alapul.

Ennek alapján a kiszámított dömpingkülönbözet mindkét érintett exportáló ország tekintetében jelentős.

4. A kárra vonatkozó állítás

A panaszos bizonyítékokkal szolgált arról, hogy a vizsgált terméknek az érintett országokból történő behozatala mind abszolút értékben, mind a piaci részesedést tekintve összességében megnövekedett.

A panaszos által benyújtott prima facie bizonyíték azt mutatja, hogy a behozott vizsgált termék mennyisége és árai – egyéb következmények mellett – kedvezőtlenül hatottak az uniós gazdasági ágazat által alkalmazott árszintre, és ezáltal jelentős mértékben rontják az uniós gazdasági ágazat pénzügyi és foglalkoztatási helyzetét.

5. Az eljárás

Minthogy a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően megállapítást nyert, hogy a panaszt az uniós gazdasági ágazat részéről vagy nevében nyújtották be, és hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre az eljárás megindításához, a Bizottság az alaprendelet 5. cikke alapján vizsgálatot indít.

A vizsgálat azt hivatott megállapítani, hogy az érintett országokból származó vizsgált termék behozatala dömpingelt formában történik-e, és ha igen, a dömping kárt okoz-e az uniós gazdasági ágazatnak. Amennyiben a dömping és a kár megerősítést nyer, a vizsgálat azt is fel fogja tárni, hogy nem ellentétes-e az Unió érdekeivel, ha intézkedések elrendelésére kerül sor.

5.1. A dömping megállapítására irányuló eljárás

A Bizottság felkéri az érintett országokból származó vizsgált termék exportáló gyártóit (3), hogy vegyenek részt a Bizottság által folytatott vizsgálatban.

5.1.1. Az exportáló gyártókra irányuló vizsgálat

a) Mintavétel

Tekintettel arra, hogy az eljárás az érintett országokban jelentős számú exportáló gyártót érinthet, illetve annak érdekében, hogy a vizsgálatot a jogszabályban előírt határidőn belül le lehessen zárni, a Bizottság a megvizsgálandó exportáló gyártók számát minta kiválasztásával ésszerű mértékűre korlátozhatja („mintavétel”). A mintavételre az alaprendelet 17. cikkének megfelelően kerül sor.

A Bizottság – annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát – felkéri valamennyi exportáló gyártót, illetve a nevükben eljáró képviselőiket, hogy jelentkezzenek. A feleknek – eltérő rendelkezés hiányában – ennek az értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 napon belül kell jelentkezniük, és vállalatukról vagy vállalataikról az alábbi információkat kell a Bizottság rendelkezésére bocsátaniuk:

—	név, cím, e-mail cím, telefon- és faxszám és a kapcsolattartó személy,

—	a vizsgálati időszakban – azaz 2010. január 1. és 2010. december 31. között – az Unióba irányuló exportra értékesített vizsgált termék forgalma helyi valutában és mennyisége tonnában, a 27 tagállamra (4) külön-külön lebontva és összesítve is,

—	a vizsgálati időszakban – azaz 2010. január 1. és 2010. december 31. között – a belföldi piacon értékesített vizsgált termék forgalma helyi valutában és mennyisége tonnában,

—	a vállalat pontos nemzetközi tevékenysége a vizsgált termék vonatkozásában,

—	A vizsgált termék előállításában és/vagy (exportra történő és/vagy belföldi) értékesítésében érintett, a vállalattal kapcsolatban álló valamennyi vállalat (5) neve és tevékenységének pontos leírása,

—	bármely olyan egyéb információ, mely segítheti a Bizottságot a minta kiválasztásában.

Az exportáló gyártóknak azt is jelezniük kell, hogy – amennyiben nem kerülnek be a mintába – szeretnének-e kérdőívet és egyéb igénylőlapokat kapni, amelyeket kitöltve egyéni dömpingkülönbözetet igényelhetnek az alábbi b) szakasz szerint.

A fenti információk megadásával a vállalat hozzájárul a mintába való esetleges felvételéhez. A mintába való felvétel esetén a vállalatnak kérdőívet kell kitöltenie, és hozzá kell járulnia ahhoz, hogy válaszának hitelességét helyszíni vizsgálat keretében ellenőrizzék. Ha a vállalat úgy nyilatkozik, hogy nem járul hozzá a mintába való esetleges felvételéhez, akkor a vizsgálat során együtt nem működő vállalatnak kell tekinteni. Az együtt nem működő exportáló gyártók esetében a Bizottság megállapításainak alapjául a rendelkezésre álló tények szolgálnak, és az eredmény kedvezőtlenebb lehet e fél számára, mint ha együttműködött volna.

Az exportáló gyártók mintájának kiválasztásához szükségesnek tartott információk beszerzése érdekében a Bizottság emellett kapcsolatba lép az érintett országok hatóságaival, továbbá kapcsolatba léphet az exportáló gyártók bármely ismert szövetségével.

Amennyiben az érdekelt felek a minta kiválasztásával kapcsolatban a fent kért információk kivételével bármilyen más releváns információt kívánnak benyújtani, ezt – eltérő rendelkezés hiányában – az ennek az értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 21 napon belül kell megtenniük.

Ha mintavételre van szükség, akkor az exportáló gyártók kiválasztása történhet az Unióba irányuló kivitel azon legnagyobb reprezentatív mennyisége alapján, amely a rendelkezésre álló idő alatt ésszerűen megvizsgálható. A Bizottság – adott esetben az érintett ország hatóságain keresztül – valamennyi ismert exportáló gyártót, az érintett ország hatóságait és az exportáló gyártók szövetségeit tájékoztatja arról, hogy mely vállalatokat választotta ki a mintába való felvételre.

Eltérő rendelkezés hiányában a mintába kiválasztott valamennyi exportáló gyártónak a mintába való felvételről szóló értesítéstől számított 37 napon belül kitöltött kérdőívet kell benyújtania.

A mintába való lehetséges felvételükbe beleegyező, de a mintába fel nem vett vállalatok együttműködőnek minősülnek (a továbbiakban: a mintába fel nem vett együttműködő exportáló gyártók). A mintába fel nem vett együttműködő exportáló gyártók általi behozatalra alkalmazható dömpingellenes vám – az alaprendelet 9. cikkének (6) bekezdése értelmében, az alábbi b) szakasz sérelme nélkül – nem haladhatja meg a mintában szereplő exportáló gyártókra nézve megállapított dömpingkülönbözet súlyozott átlagát.

b) A mintába fel nem vett vállalatokra vonatkozó egyéni dömpingkülönbözet

Az alaprendelet 17. cikkének (3) bekezdése alapján a mintába fel nem vett együttműködő exportáló gyártók kérhetik, hogy a Bizottság állapítsa meg egyéni dömpingkülönbözetüket (a továbbiakban: egyéni dömpingkülönbözet). Az egyéni dömpingkülönbözetet igényelni kívánó exportáló gyártóknak a fenti a) szakasznak megfelelően kérdőívet és egyéb igénylőlapokat kell kérniük, amelyeket az alábbiakban megállapított határidőkön belül megfelelően kitöltve be kell nyújtaniuk. A kitöltött kérdőívet – eltérő rendelkezés hiányában – a mintába való felvételről szóló értesítés napjától számított 37 napon belül kell benyújtani. Hangsúlyozandó, hogy ahhoz, hogy a Bizottság a nem piacgazdasági berendezkedésű ország exportáló gyártóira egyéni dömpingkülönbözetet állapíthasson meg, bizonyítani kell, hogy azok eleget tesznek az alábbi 5.1.2.2. szakaszban meghatározott, a piacgazdasági elbánáshoz vagy legalább az egyéni elbánáshoz szükséges feltételeknek.

Az egyéni dömpingkülönbözetet igénylő exportáló gyártóknak ugyanakkor tudatában kell lenniük annak, hogy a Bizottság határozhat úgy, hogy nem állapít meg egyéni dömpingkülönbözetet számukra, amennyiben például az exportáló gyártók száma olyan nagy, hogy az egyéni vizsgálat túl nagy terhet jelentene, és késleltetné a vizsgálat időben történő lezárását.

5.1.2. A nem piacgazdasági berendezkedésű érintett ország exportáló gyártóira vonatkozó eljárás

5.1.2.1. A piacgazdasági berendezkedésű ország kiválasztása

Az alábbi 5.1.2.2. szakasz rendelkezéseinek megfelelően – az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontja szerint – a Kínai Népköztársaságból származó behozatal esetében a rendes értéket egy piacgazdasági berendezkedésű harmadik országban alkalmazott ár vagy számtanilag képzett érték alapján kell meghatározni. Ennek érdekében a Bizottságnak ki kell választania egy megfelelő piacgazdasági berendezkedésű harmadik országot. A Bizottság ideiglenesen Indiát választotta ki erre a célra. A Bizottság felkéri az érdekelt feleket, hogy az ennek az értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 10 napon belül jelezzék, alkalmasnak találják-e az említett országot e célra.

5.1.2.2. A nem piacgazdasági berendezkedésű érintett ország exportáló gyártóira vonatkozó elbánás

Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének b) pontja alapján az érintett országban egyes exportáló gyártók, amelyek úgy vélik, hogy esetükben a vizsgált termék gyártása és értékesítése tekintetében piacgazdasági feltételek érvényesülnek, megfelelően indokolt ilyen irányú kérelmet nyújthatnak be (a továbbiakban: piacgazdasági elbánás iránti kérelem). Egy vállalat akkor részesíthető piacgazdasági elbánásban, ha a fent említett kérelem vizsgálatából az tűnik ki, hogy teljesülnek az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének c) pontjában megállapított kritériumok (6). Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének b) pontja alapján a piacgazdasági elbánásban részesülő exportáló gyártók dömpingkülönbözetét – a lehetséges mértékben és az alaprendelet 18. cikke alapján rendelkezésre álló tények felhasználásának sérelme nélkül – a saját rendes értékük és exportáraik felhasználásával kell kiszámítani.

Az érintett országbeli egyes exportáló gyártók – akár alternatívaként is – igényelhetnek egyéni elbánást is. Az egyéni elbánás elnyeréséhez az exportáló gyártóknak be kell bizonyítaniuk, hogy megfelelnek az alaprendelet 9. cikke (5) bekezdésében szereplő kritériumoknak (7). Az egyéni elbánásban részesülő exportáló gyártók dömpingkülönbözetét a saját exportáraik alapján számítják ki. Az egyéni elbánásban részesülő exportáló gyártók esetében a rendes érték a fentiekben ismertetett módon kiválasztott piacgazdasági berendezkedésű harmadik országra megállapított értékeken alapul.

a) Piacgazdasági elbánás

A Bizottság piacgazdasági elbánás kérelmezésére szolgáló igénylőlapokat küld az érintett országbeli, mintavételre kiválasztott exportáló gyártóknak és a mintába fel nem vett, egyéni dömpingkülönbözetet igényelni kívánó együttműködő exportáló gyártóknak, továbbá az exportáló gyártók minden ismert szövetségének és a Kínai Népköztársaság hatóságainak. Eltérő rendelkezés hiányában a piacgazdasági elbánást igénylő valamennyi exportáló gyártónak a mintavételről, illetve a mintavétel elmaradásáról szóló értesítés napjától számított 15 napon belül kitöltött igénylőlapot kell benyújtania.

b) Egyéni elbánás

Egyéni elbánás igényléséhez a mintába felvett, érintett országbeli exportáló gyártóknak, valamint a mintába fel nem vett, egyéni dömpingkülönbözetet igényelni kívánó együttműködő exportáló gyártóknak – eltérő rendelkezés hiányában – a piacgazdasági elbánást igénylő nyomtatványt, az egyéni elbánásra vonatkozó szakaszokat megfelelően kitöltve, a mintába való felvételről szóló értesítés napjától számított 15 napon belül kell benyújtaniuk.

5.1.3. A független importőrökre irányuló vizsgálat (8) (9)

Tekintettel az ezen eljárásban érintett független importőrök esetlegesen nagy számára, valamint a vizsgálatnak a jogilag előírt határidőn belül való lezárása érdekében a Bizottság a megvizsgálandó független importőrök számát egy minta kiválasztásával ésszerű mértékűre korlátozhatja („mintavétel”). A mintavételre az alaprendelet 17. cikkének megfelelően kerül sor.

A Bizottság – annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát – felkéri valamennyi független importőrt, illetve a nevükben eljáró képviselőiket, hogy jelentkezzenek. A feleknek – eltérő rendelkezés hiányában – ennek az értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 napon belül kell jelentkezniük, és vállalatukról vagy vállalataikról az alábbi információkat kell a Bizottság rendelkezésére bocsátaniuk:

—	név, cím, e-mail cím, telefon- és faxszám és a kapcsolattartó személy,

—	a vállalat pontos tevékenysége a vizsgált termék vonatkozásában,

—	az importált vizsgált termék 2010. január 1. és 2010. december 31. közötti, az uniós piacra irányuló behozatalának, illetve az Unió piacán lebonyolított viszonteladásának mennyisége tonnában és értéke euróban,

—	az érintett termék előállításában és/vagy értékesítésében érintett, a vállalattal kapcsolatban álló valamennyi vállalat (10) neve és tevékenységének pontos leírása;

—	bármely olyan egyéb információ, amely segítheti a Bizottságot a minta kiválasztásában.

A fenti információk megadásával a vállalat hozzájárul a mintába való esetleges felvételéhez. A mintába való felvétel esetén a vállalatnak kérdőívet kell kitöltenie, és hozzá kell járulnia ahhoz, hogy válaszának hitelességét helyszíni vizsgálat keretében ellenőrizzék. Ha a vállalat úgy nyilatkozik, hogy nem járul hozzá a mintába való esetleges felvételéhez, akkor a vizsgálat során együtt nem működő vállalatnak kell tekinteni. Az együtt nem működő importőrök esetében a Bizottság megállapításai a rendelkezésre álló tényeken alapulnak, így az eredmény kedvezőtlenebb lehet e fél számára, mint ha együttműködött volna.

A független importőrök mintájának kiválasztásához szükségesnek tartott információk beszerzése érdekében a Bizottság emellett kapcsolatba léphet az importőrök ismert szövetségeivel.

Amennyiben az érdekelt felek a minta kiválasztásával kapcsolatban a fentiekben kért információk kivételével bármilyen más releváns információt kívánnak benyújtani, ezt – eltérő rendelkezés hiányában – az ennek az értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 21 napon belül kell megtenniük.

Ha mintavételre van szükség, akkor az importőrök kiválasztása történhet a vizsgált termék uniós értékesítéseinek azon legnagyobb reprezentatív mennyisége alapján, amely a rendelkezésre álló idő alatt ésszerűen megvizsgálható. A Bizottság valamennyi ismert független importőrt és importőrszövetséget értesíti arról, tájékoztatja arról, hogy mely vállalatokat választotta ki a mintába való felvételre.

A vizsgálathoz szükségesnek tartott információk beszerzése érdekében a Bizottság kérdőíveket küld a mintába felvett független importőröknek és az importőrök ismert szövetségeinek. Ezeknek a feleknek a kitöltött kérdőíveket – eltérő rendelkezés hiányában – a mintába való felvételről szóló értesítéstől számított 37 napon belül kell benyújtaniuk. A kitöltött kérdőív többek között a vállalatuk (vállalataik) szerkezetére, a vállalatnak (vállalatoknak) a vizsgált termék vonatkozásában folytatott tevékenységeire, valamint a vizsgált termék értékesítésére vonatkozóan tartalmaz információt.

5.2. A kár megállapítására irányuló eljárás

Kár alatt a következők értendők: az uniós gazdasági ágazatnak okozott jelentős kár vagy ennek kockázata, illetve uniós gazdasági ágazat létrejöttének jelentős hátráltatása. A kár megállapítása tényszerű bizonyítékokon alapul; ehhez objektíven meg kell állapítani a dömpingelt behozatal mennyiségét, az uniós piac árait érintő hatását, valamint e behozatalnak az uniós gazdasági ágazatra kifejtett közvetlen hatását. Annak megállapítására, hogy éri-e jelentős kár az uniós gazdasági ágazatot, a Bizottság felkéri a vizsgált termék uniós gyártóit, hogy vegyenek részt a Bizottság által folytatott vizsgálatban.

5.2.1. Az uniós gyártókra irányuló vizsgálat

Az uniós gyártókra vonatkozó vizsgálathoz szükségesnek tartott információk beszerzése érdekében a Bizottság kérdőíveket küld az ismert uniós gyártóknak és az uniós gyártók ismert szövetségeinek. A Bizottság felkéri valamennyi uniós gyártót, valamint az uniós gyártók szövetségeit, hogy – eltérő rendelkezés hiányában – haladéktalanul, de legkésőbb ennek az értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 napon belül kérdőívigénylés céljából jelentkezzenek faxon vagy e-mailben.

Eltérő rendelkezés hiányában az uniós gyártóknak és az uniós gyártók szövetségeinek ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 37 napon belül kell visszaküldeniük a kitöltött kérdőíveket. A kitöltött kérdőív többek között a vállalatuk (vállalataik) szerkezetére, a vállalat (vállalatok) pénzügyi helyzetére, a vállalatnak (vállalatoknak) a vizsgált termék vonatkozásában folytatott tevékenységeire, a termelés költségére, valamint a vizsgált termék értékesítésére vonatkozóan tartalmaz információt.

5.3. Az uniós érdek vizsgálatára irányuló eljárás

Abban az esetben, ha a dömping és az általa okozott kár ténye megállapítást nyer, az alaprendelet 21. cikke szerint határozni kell arról, hogy nem ellentétes-e az uniós érdekkel, ha dömpingellenes intézkedések elfogadására kerül sor. A Bizottság felkéri az uniós gyártókat, importőröket és képviseleti szervezeteiket, továbbá a felhasználókat és a felhasználói és fogyasztói képviseleti szervezeteket, hogy – eltérő rendelkezés hiányában – ennek az értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 napon belül jelentkezzenek. A vizsgálatban való részvételhez a fogyasztói képviseleti szervezeteknek – ugyanezen határidőn belül – bizonyítaniuk kell, hogy tevékenységük és a vizsgált termék között objektív kapcsolat áll fenn.

A fenti határidőn belül jelentkező felek – eltérő rendelkezés hiányában – ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő 37 napon belül információt szolgáltathatnak a Bizottság részére arról, hogy nem ellentétes-e az uniós érdekkel, ha intézkedések bevezetésére kerül sor. Az információ tetszőleges formában vagy a Bizottság által összeállított kérdőív kitöltésével nyújtható be. Meg kell jegyezni, hogy a 21. cikk alapján közölt információk csak akkor vehetők figyelembe, ha azokat benyújtásukkor tényszerű bizonyítékokkal támasztják alá.

5.4. Egyéb írásbeli beadványok

A Bizottság felkéri az érdekelt feleket, hogy ezen értesítés rendelkezéseinek megfelelően ismertessék álláspontjukat, szolgáltassanak információkat, és állításaikat támasszák alá bizonyítékokkal. Ezen információknak és az alátámasztásukra szolgáló bizonyítékoknak – eltérő rendelkezés hiányában – az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő 37 napon belül kell beérkezniük a Bizottsághoz.

5.5. A Bizottság vizsgálattal megbízott szolgálatai előtti meghallgatás lehetősége

Valamennyi érdekelt fél kérheti a Bizottság vizsgálattal megbízott szolgálatai előtti meghallgatását. A meghallgatás iránti kérelmet írásban, indokolással együtt kell benyújtani. A vizsgálat kezdeti szakaszára vonatkozó kérdésekben kért meghallgatások esetében a kérelmet az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 napon kell benyújtani. A későbbiekben a meghallgatás iránti kérelmet a Bizottság által a felekkel folytatott kommunikáció során kitűzött határidőn belül kell benyújtani.

5.6. Az írásbeli beadványok benyújtására, valamint a kitöltött kérdőívekre és a levélváltásra vonatkozó eljárás

Az érdekelt feleknek minden beadványukat – köztük a minta kiválasztásával kapcsolatban benyújtott információkat, a piacgazdasági elbánás kérelmezésére szolgáló, kitöltött igénylőlapokat, a kitöltött kérdőíveket, illetve azok aktualizált változatait – írásban kell benyújtaniuk, mind papíron, mind elektronikus formában, és fel kell tüntetniük nevüket, címüket, e-mail címüket, valamint telefon- és faxszámukat. Amennyiben valamely érdekelt fél technikai okok miatt beadványait és kérelmeit nem tudja elektronikus formában benyújtani, erről haladéktalanul tájékoztatnia kell a Bizottságot.

Az érdekelt felek valamennyi bizalmas írásos beadványát – beleértve az ezen értesítésben kért információkat, a kitöltött kérdőíveket és a leveleket – „Limited” (11) (Korlátozott hozzáférés) jelöléssel kell ellátni.

A „Limited” jelöléssel ellátott információkat benyújtó érdekelt feleknek az alaprendelet 19. cikke (2) bekezdésének értelmében nem bizalmas jellegű összefoglalókat is a Bizottság rendelkezésére kell bocsátaniuk, melyeket „For inspection by interested parties” (Az érdekelt felek számára, betekintésre) jelöléssel kell ellátni. Ezeknek az összefoglalóknak kellően részletesnek kell lenniük ahhoz, hogy a bizalmasan benyújtott információk lényege érthető legyen. Amennyiben a bizalmas információt benyújtó érdekelt fél nem nyújt be nem bizalmas jellegű összefoglalót a kért formában és minőségben, a Bizottság figyelmen kívül hagyhatja ezt a bizalmas információt.

A Bizottság levelezési címe:

European Commission

Directorate-General for Trade

Directorate H

Office: N-105 04/92

1049 Bruxelles/Brussel

BELGIQUE/BELGIË

Fax +32 22967621

E-mail: TRADE-AD-OXALIC-ACID@ec.europa.eu

6. Az együttműködés hiánya

Abban az esetben, ha az érdekelt felek valamelyike megtagadja a szükséges információkhoz való hozzáférést, vagy nem szolgáltat információkat határidőn belül, illetve ha a vizsgálatot jelentősen hátráltatja, az alaprendelet 18. cikkével összhangban átmeneti vagy végleges, megerősítő vagy nemleges megállapítások tehetők a rendelkezésre álló tények alapján.

Ha megállapítást nyer, hogy az érdekelt felek valamelyike hamis vagy félrevezető adatokat szolgáltatott, ezek az információk figyelmen kívül hagyhatók, és a rendelkezésre álló tényekre lehet támaszkodni.

Ha valamelyik érdekelt fél nem, vagy csak részben működik együtt, és ezért a megállapítások alapjául az alaprendelet 18. cikkével összhangban a rendelkezésre álló tények szolgálnak, az eredmény kedvezőtlenebb lehet e fél számára, mint ha együttműködött volna.

7. Meghallgató tisztviselő

Az érdekelt felek kérhetik a Kereskedelmi Főigazgatóság meghallgató tisztviselőjének közbenjárását. A meghallgató tisztviselő összekötő szerepet tölt be az érdekelt felek és a Bizottság vizsgálattal megbízott szolgálatai között. A meghallgató tisztviselő megvizsgálja az aktához való hozzáférésre irányuló kérelmeket, az iratok bizalmas kezelését érintő vitákat, a határidők meghosszabbítására vonatkozó kérelmeket, valamint a harmadik felek által benyújtott meghallgatási kérelmeket. A meghallgató tisztviselő meghallgatást biztosíthat egy adott érdekelt fél számára, és közbenjárhat annak biztosítása érdekében, hogy az érdekelt felek maradéktalanul gyakorolhassák a védelemhez való jogukat.

A meghallgató tisztviselő általi meghallgatás iránti kérelmet írásban, indoklással együtt kell benyújtani. A vizsgálat kezdeti szakaszára vonatkozó kérdésekben kért meghallgatások esetében a kérelmeket az ennek az értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 napon kell benyújtani. Ezt követően a meghallgatás iránti kérelmet a Bizottság által a felekkel folytatott kommunikáció során kitűzött egyedi határidőkön belül kell benyújtani.

A meghallgató tisztviselő lehetőséget biztosít olyan meghallgatásra is, amelynek során a felek ismertethetik különböző álláspontjaikat, és előadhatják a – többek között – a dömpinggel, a kárral, az okozati összefüggéssel és az uniós érdekkel kapcsolatos ellenérveiket. Ilyen meghallgatásra rendszerint legkésőbb az ideiglenes megállapítások közzétételétől számított negyedik hét végén kerül sor.

További információk, valamint a meghallgató tisztviselő elérhetősége és weboldala a Kereskedelmi Főigazgatóság webhelyén található (http://ec.europa.eu/trade/issues/respectrules/ho/index_en.htm).

8. A vizsgálat ütemterve

A vizsgálat az alaprendelet 6. cikke (9) bekezdésének megfelelően ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 hónapon belül lezárul. Az alaprendelet 7. cikke (1) bekezdésének értelmében ideiglenes intézkedéseket ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 9 hónapon belül lehet elrendelni.

9. Személyes adatok feldolgozása

A Bizottság felhívja a figyelmet arra, hogy a vizsgálat során gyűjtött valamennyi személyes adatot a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (12) megfelelően fogja kezelni.

(1) HL L 343., 2009.12.22., 51. o.

(2) Dömping alatt egy termék (a továbbiakban: érintett termék) „rendes érték” alatti áron történő exportértékesítését értjük. A rendes érték általában a „hasonló termék” összehasonlítható ára az exportáló ország belföldi piacán. A „hasonló termék” az érintett terméknek minden tekintetben megfelelő, vagy ilyen termék hiányában az érintett termékhez nagymértékben hasonló termék.

(3) Exportáló gyártó az érintett országbeli bármely olyan vállalat, amely a vizsgált terméket előállítja és – közvetlenül vagy harmadik félen, így például az érintett termék gyártásában, belföldi értékesítésében vagy exportjában részt vevő, vele kapcsolatban álló vállalaton keresztül – az Unió piacára exportálja. A nem gyártó exportőrök rendszerint nem jogosultak egyéni vámtételre.

(4) Az Európai Unió 27 tagállama a következő: Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Cseh Köztársaság, Dánia, az Egyesült Királyság, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Málta, Németország, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svédország, Szlovákia és Szlovénia.

(5) A Közösségi Vámkódex végrehajtásáról szóló 2454/93/EGK bizottsági rendelet 143. cikke értelmében személyek kizárólag abban az esetben tekinthetők egymással kapcsolatban állónak, ha: a) egymás üzleti vállalkozásainak tisztségviselői vagy igazgatói; b) jogilag elismert üzlettársak; c) alkalmazotti viszonyban állnak egymással; d) bármely személy közvetve vagy közvetlenül tulajdonában tartja, ellenőrzi vagy birtokolja mindkettőjük kibocsátott, szavazati jogot biztosító részvényeinek vagy egyéb részesedéseinek 5 %-át vagy annál többet; e) egyikük közvetve vagy közvetlenül ellenőrzi a másikat; f) harmadik személy közvetve vagy közvetlenül mindkettőjüket ellenőrzi; g) közvetve vagy közvetlenül együtt ellenőriznek egy harmadik személyt; vagy h) ugyanannak a családnak a tagjai. A személyek kizárólag akkor minősülnek egy család tagjainak, ha az alábbi rokoni kapcsolatok valamelyikében állnak egymással: i. férj és feleség, ii. szülő és gyermek, iii. fivér és lánytestvér (akár vér szerinti, akár féltestvér), iv. nagyszülő és unoka, v. nagybácsi vagy nagynéni és unokaöcs vagy unokahúg, vi. após vagy anyós és vő vagy meny, vii. sógor és sógornő. (HL L 253., 1993.10.11., 1. o.). Ebben az összefüggésben a „személy” természetes vagy jogi személyt jelent.

(6) Az exportáló gyártóknak különösen a következőket kell igazolniuk: i. az üzleti döntések és a költségek a piaci feltételeknek megfelelően és jelentős állami beavatkozás nélkül alakítják; ii. a vállalatok egyetlen átlátható alapvető könyvelést vezetnek, amelyet a nemzetközi számviteli szabályoknak megfelelően független könyvvizsgálatnak vetnek alá, és amelyet minden területen alkalmaznak; iii. nincsenek a korábbi, nem piacgazdasági rendszerből eredő jelentős torzulások; iv. a csődre és tulajdonra vonatkozó jogszabályok stabilitást és jogbiztonságot garantálnak; és v. a valutaváltás piaci árfolyamon történik.

(7) Az exportáló gyártóknak különösen a következőket kell igazolniuk: i. ha teljes mértékben vagy részben külföldi tulajdonban lévő vállalatról vagy vegyes vállalatról van szó, az exportőrök szabadon hazatelepíthetik a tőkét és a nyereséget; ii. az exportárakat és exportmennyiségeket, valamint az értékesítési feltételeket szabadon határozzák meg; iii. a részvények többsége magánszemélyek tulajdonában van. Azoknak az állami tisztviselőknek, akik az igazgatótanácsban foglalnak helyet, vagy kulcsfontosságú vezetői pozíciót töltenek be, kisebbségben kell lenniük, illetve bizonyítani kell, hogy a vállalat mindazonáltal kellőképpen független az állami befolyástól; iv. az árfolyamok átszámítása piaci árfolyamon történik, és v. az állami beavatkozás nem olyan mértékű, hogy lehetővé tegye az intézkedések kijátszását, ha egyes exportőrökre eltérő vámtételeket határoznak meg.

(8) A mintába kizárólag exportáló gyártókkal kapcsolatban nem álló importőrök vehetők fel. Azoknak az importőröknek, akik kapcsolatban állnak exportáló gyártókkal, ki kell tölteniük a kérdőív I. mellékletét ezen exportáló gyártók vonatkozásában. A kapcsolatban állás meghatározását lásd az 5. lábjegyzetben.

(9) A független importőrök által szolgáltatott adatok a dömping meghatározásán kívüli vizsgálati szempontok elemzéséhez is felhasználhatók.

(10) A kapcsolatban állás meghatározását lásd az 5. lábjegyzetben.

(11) Az 1225/2009/EK tanácsi rendelet (HL L 343., 2009.12.22., 51. o.) 19. cikke és az 1994. évi GATT VI. cikkének végrehajtásáról szóló WTO-megállapodás (dömpingellenes megállapodás) 6. cikke szerint ez a dokumentum bizalmas dokumentumnak minősül. A dokumentumnak védelmet kell biztosítani az 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 145., 2001.5.31., 43. o.) 4. cikke értelmében is.

(12) HL L 8., 2001.1.12., 1. o.

26.1.2011

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 24/14

Értesítés a Kínai Népköztársaságból származó borkősav behozatalára alkalmazandó dömpingellenes intézkedések hatályvesztési felülvizsgálatának és felülvizsgálatának megindításáról

2011/C 24/08

A Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: érintett ország) származó borkősav behozatalára vonatkozó hatályos dömpingellenes intézkedések közelgő hatályvesztéséről szóló értesítés (1) közzétételét követően az Európai Bizottsághoz (a továbbiakban: Bizottság) felülvizsgálati kérelem érkezett az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 2009. november 30-i 1225/2009/EK tanácsi rendelet (2) (a továbbiakban: alaprendelet) 11. cikkének (2) bekezdése alapján.

1. Felülvizsgálati kérelem

A kérelmet október 27-én a következő gyártók (a továbbiakban: kérelmezők) nyújtották be: a Distillerie Bonollo SpA, Industria Chimica Valenzana SpA, Distillerie Mazzari SpA, Caviro Distillerie S.r.l. és a Comercial Quimica Sarasa s.l., amelyek termelése a borkősav uniós gyártásának jelentős részét, ebben az esetben több mint 50 %-át teszi ki.

2. A termék

A felülvizsgálat tárgyát képező termék a borkősav – az Európai Gyógyszerkönyvben ismertetett módszer szerint vizes oldatban mért, legalább 12,0 fokos negatív optikai forgatóképességű D-(-)borkősav kivételével –, amely a Kínai Népköztársaságból származik (a továbbiakban: érintett termék), és jelenleg az ex 2918 12 00 KN-kód (TARIC kód: 2918120090) alá tartozik.

3. A meglévő intézkedések

A jelenleg hatályos intézkedések a legutóbb a 150/2008/EK tanácsi rendelettel (3) módosított 130/2006/EK tanácsi rendelettel (4) (a továbbiakban: 130/2006/EK tanácsi rendelet) kivetett végleges dömpingellenes vám.

4. A felülvizsgálat indokai

A kérelem azon az indokláson alapul, hogy az intézkedések hatályvesztése nagy valószínűséggel a dömping és az uniós gazdasági ágazatot érő károkozás folytatódását eredményezné.

Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésében foglalt rendelkezéseknek megfelelően a kérelmező a Kínai Népköztársaság azon exportáló gyártói esetében, akik a hatályos intézkedésekhez vezető vizsgálatban nem részesültek piacgazdasági elbánásban, a rendes értéket egy megfelelő, az értesítés 5.1. pontjának d) alpontjában említett piacgazdasági berendezkedésű ország belföldi eladási árai alapján állapította meg. Azon vállalatok esetében, amelyek a vizsgálatban piacgazdasági elbánásban részesültek, a rendes értéket a Kínai Népköztársaságra érvényes, számtanilag képzett rendes érték alapján állapították meg. A dömping folytatódására vonatkozó állítás az érintett terméknek az előző mondatok szerint megállapított rendes értéke és az Európai Unióba irányuló exportra értékesített érintett termék exportárainak az összehasonlításán alapul.

Ennek alapján jelentősek a kiszámított dömpingkülönbözetek.

A kérelmezők bizonyítékokkal szolgáltak arról, hogy az érintett termék Kínai Népköztársaságból történő behozatala mind abszolút értékben, mind a piaci részesedést tekintve összességében megnövekedett.

A kérelmezők által szolgáltatott prima facie bizonyíték szerint az érintett termék behozatali mennyisége és árai – egyéb következmények mellett – továbbra is kedvezőtlenül hatnak az Unió piaci részesedésére, az uniós gazdasági ágazat által eladott mennyiségre és az általa felszámított eladási árakra, és ezáltal jelentős mértékben rontják az uniós gazdasági ágazat összteljesítményét, valamint pénzügyi és foglalkoztatási helyzetét.

5. Az eljárás

Minthogy a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően megállapítást nyert, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre hatályvesztési felülvizsgálat megindításához, a Bizottság az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése alapján vizsgálatot indít.

5.1. A dömping és a kár valószínűségének megállapítására irányuló eljárás

A vizsgálat célja annak megállapítása, hogy az intézkedések hatályvesztése a dömping folytatódását és a kár fennmaradását eredményezné-e.

a) Mintavétel

Tekintettel az eljárásban érintett felek nyilvánvalóan nagy számára, a Bizottság határozhat úgy, hogy az alaprendelet 17. cikkével összhangban mintavételt alkalmaz.

i. Mintavétel a Kínai Népköztársaság exportőrei/gyártói esetében

A Bizottság – annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát – felkéri valamennyi exportőrt/gyártót, illetve a nevükben eljáró képviselőiket, hogy jelentkezzenek, és vállalatukról vagy vállalataikról a 6. b) pont i. alpontjában megállapított határidőn belül, a 7. pontban ismertetett formában bocsássák rendelkezésére az alábbi információkat:

név, cím, e-mail cím, telefon- és faxszám és a kapcsolattartó személy,

a 2010. január 1. és 2010. december 31. közötti időszakban az Unió területére irányuló exportra értékesített érintett termék forgalma – egyenként a 27 tagállamban (5) és összesen is – helyi valutában és mennyisége tonnában,

a 2010. január 1. és 2010. december 31. közötti időszakban a belföldi piacon értékesített érintett termék forgalma helyi valutában és mennyisége tonnában,

a 2010. január 1. és 2010. december 31. közötti időszakban más harmadik országokba értékesített érintett termék forgalma helyi valutában és mennyisége tonnában,

a vállalat pontos tevékenysége nemzetközi viszonylatban az érintett termék vonatkozásában,

az érintett termék előállításában és/vagy (exportra történő és/vagy belföldi) értékesítésében érintett, a vállalattal kapcsolatban álló valamennyi vállalat (6) neve és tevékenységének pontos leírása,

bármely olyan egyéb információ, mely segítheti a Bizottságot a minta kiválasztásában.

A fenti információk megadásával a vállalat hozzájárul a mintába való esetleges felvételéhez. A mintába való felvétel esetén a vállalatnak kérdőívet kell kitöltenie, és hozzá kell járulnia ahhoz, hogy válaszának hitelességét helyszíni vizsgálat keretében ellenőrizzék. Ha a vállalat úgy nyilatkozik, hogy nem járul hozzá a mintába való esetleges felvételhez, akkor a vizsgálat során együtt nem működő vállalatnak kell tekinteni. Az együttműködés hiányának következményeit az alábbiakban a 8. pont ismerteti.

Az exportőrök/gyártók mintájának kiválasztásához szükségesnek tartott információk beszerzése érdekében a Bizottság emellett kapcsolatba lép a Kínai Népköztársaság hatóságaival és az exportőrök/gyártók ismert szövetségeivel.

ii. Mintavétel az importőrök esetében

A Bizottság – annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát – felkéri valamennyi importőrt, illetve a nevükben eljáró képviselőiket, hogy jelentkezzenek, és vállalatukról vagy vállalataikról a 6. b) pont i. alpontjában megállapított határidőn belül és a 7. pontban ismertetett formában bocsássák rendelkezésére az alábbi információkat:

név, cím, e-mail cím, telefon- és faxszám és a kapcsolattartó személy,

a vállalat pontos tevékenysége az érintett termék vonatkozásában,

a Kínai Népköztársaságból származó importált érintett termék 2010. január 1. és 2010. december 31. közötti, az uniós piacra irányuló behozatalának, illetve az Unió piacán lebonyolított viszonteladásának mennyisége tonnában és értéke euróban,

az érintett termék előállításában és/vagy értékesítésében érintett, a vállalattal kapcsolatban álló valamennyi vállalat (7) neve és tevékenységének pontos leírása,

bármely olyan egyéb információ, mely segítheti a Bizottságot a minta kiválasztásában.

A fenti információk megadásával a vállalat hozzájárul a mintába való esetleges felvételéhez. A mintába való felvétel esetén a vállalatnak kérdőívet kell kitöltenie, és hozzá kell járulnia ahhoz, hogy válaszának hitelességét helyszíni vizsgálat keretében ellenőrizzék. Ha a vállalat úgy nyilatkozik, hogy nem járul hozzá a mintába való esetleges felvételhez, akkor a vizsgálat során együtt nem működő vállalatnak kell tekinteni. Az együttműködés hiányának következményeit az alábbiakban a 8. pont ismerteti.

Az importőrök mintájának kiválasztásához szükségesnek tartott információk beszerzése érdekében a Bizottság emellett kapcsolatba lép az importőrök ismert szövetségeivel.

iii. Mintavétel az uniós gyártók esetében

Tekintettel a kérelmet támogató uniós gyártók nagy számára, a Bizottság mintavétel alkalmazásával szándékozik megvizsgálni az uniós gazdasági ágazatot érő kárt.

A Bizottság – annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát – felkéri valamennyi uniós gyártót, illetve a nevükben eljáró képviselőiket, hogy jelentkezzenek, és vállalatukról vagy vállalataikról a 6. b) pont i. alpontjában megállapított határidőn belül, a 7. pontban ismertetett formában bocsássák rendelkezésére az alábbi információkat:

név, cím, e-mail cím, telefon- és faxszám és a kapcsolattartó személy,

a vállalat pontos tevékenysége nemzetközi viszonylatban a hasonló (az Unióban gyártott) termék vonatkozásában,

a 2010. január 1. és 2010. december 31. közötti időszakban a hasonló termék uniós piacon történő értékesítésének értéke euróban,

a 2010. január 1. és 2010. december 31. közötti időszakban a hasonló termék uniós piacon történő értékesítésének mennyisége tonnában,

2010. január 1. és 2010. december 31. közötti időszakban a hasonló termék előállított mennyisége tonnában,

a 2010. január 1. és 2010. december 31. közötti időszakban adott esetben az érintett országokban gyártott érintett termék Unióba behozott mennyisége tonnában,

a hasonló (az Unióban gyártott) termék és az (érintett országban gyártott) érintett termék előállításában és/vagy értékesítésében érintett, a vállalattal kapcsolatban álló valamennyi vállalat (8) neve és tevékenységének pontos leírása,

bármely olyan egyéb információ, mely segítheti a Bizottságot a minta kiválasztásában.

A fenti információk megadásával a vállalat hozzájárul a mintába való esetleges felvételéhez. A mintába való felvétel esetén a vállalatnak kérdőívet kell kitöltenie, és hozzá kell járulnia ahhoz, hogy válaszának hitelességét helyszíni vizsgálat keretében ellenőrizzék. Ha a vállalat úgy nyilatkozik, hogy nem járul hozzá a mintába való esetleges felvételhez, akkor a vizsgálat során együtt nem működő vállalatnak kell tekinteni. Az együttműködés hiányának következményeit az alábbiakban a 8. pont ismerteti.

Az uniós gyártók mintájának kiválasztásához szükségesnek tartott információk beszerzése érdekében a Bizottság emellett kapcsolatba lép az uniós gyártók ismert szövetségeivel.

iv. A minták végleges kiválasztása

Amennyiben az érdekelt felek a minta kiválasztásával kapcsolatban releváns információkat kívánnak benyújtani, azt a 6. b) pont ii. alpontjában megállapított határidőn belül kell megtenniük.

A Bizottság a mintákat a mintavételi eljárásban részt venni szándékozó érintett felekkel folytatott konzultációt követően kívánja véglegesen kiválasztani.

A mintába felvett vállalatoknak a 6. b) pont iii. alpontjában megállapított határidőn belül kérdőívet kell kitölteniük, és a vizsgálat során együtt kell működniük.

Kellő együttműködés hiányában a Bizottságnak lehetősége van arra, hogy megállapításait – az alaprendelet 17. cikkének (4) bekezdésével és 18. cikkével összhangban – a rendelkezésre álló tényekre alapozza. A rendelkezésre álló tények alapján tett megállapítások a 8. pontban ismertetett okoknál fogva kedvezőtlenebbnek bizonyulhatnak az érintett fél számára.

b) Kérdőívek

A vizsgálathoz szükségesnek tartott információk beszerzése érdekében a Bizottság kérdőíveket küld a következő felek részére: a mintába felvett uniós gazdasági ágazat és az Unió területén működő ismert gyártószövetségek, a Kínai Népköztársaságban működő, a mintába felvett exportőrök/gyártók és az exportőrök/gyártók ismert szövetségei, a mintába felvett importőrök, az ismert importőrszövetségek, valamint az érintett ország hatóságai.

c) Információgyűjtés és meghallgatások

A Bizottság felkéri az érdekelt feleket, hogy ismertessék álláspontjukat, a kérdőívre adott válaszokon kívül szolgáltassanak további információkat, és állításaikat támasszák alá bizonyítékokkal. Ezen információknak és az ezeket alátámasztó bizonyítékoknak a 6. a) pont ii. alpontjában megállapított határidőn belül kell beérkezniük a Bizottsághoz.

A Bizottság meghallgathatja továbbá az érdekelt feleket, amennyiben olyan kérelmet nyújtanak be, amelyből kitűnik, hogy meghallgatásukat különleges okok indokolják. E kérelmet a 6. a) pont iii. alpontjában megállapított határidőn belül kell benyújtani.

d) A piacgazdasági berendezkedésű ország kiválasztása

A korábbi vizsgálatban Argentína lett kiválasztva mint a Kínai Népköztársaság tekintetében a rendes érték meghatározásához megfelelő piacgazdasági berendezkedésű ország. A Bizottság ezúttal is Argentínát tervezi kijelölni erre a célra. A Bizottság felkéri az érdekelt feleket, hogy a 6. c) pontban megállapított külön határidőn belül jelezzék, alkalmasnak találják-e az említett országot erre a célra.

5.2. Az uniós érdek vizsgálatára irányuló eljárás

Az alaprendelet 21. cikkével összhangban és abban az esetben, ha a dömping valószínűsíthető folytatódására és a kár fennmaradására vonatkozó állítások bizonyítást nyernek, határozni kell arról, hogy nem ellentétes-e az uniós érdekkel a dömpingellenes intézkedések fenntartása. E célból a Bizottság kérdőíveket küldhet az ismert uniós gazdasági ágazatnak, az importőröknek és reprezentatív szövetségeiknek, a reprezentatív felhasználóknak és a reprezentatív fogyasztói szervezeteknek. A felek – köztük azok is, amelyeket a Bizottság nem ismer, amennyiben bizonyítani tudják, hogy tevékenységük és az érintett termék között objektív kapcsolat áll fenn – a 6. a) pont ii. alpontjában megállapított általános határidőkön belül jelentkezhetnek a Bizottságnál, és információkat szolgáltathatnak. Az előző mondattal összhangban cselekvő felek a 6. a) pont iii. alpontjában megállapított határidőn belül meghallgatást kérhetnek, ismertetve azokat a különleges okokat, amelyek ezt indokolják. Meg kell jegyezni, hogy a 21. cikk alapján közölt információk csak akkor vehetők figyelembe, ha azokat benyújtásukkor tényszerű bizonyítékokkal támasztják alá.

6. Határidők

a) Általános határidők

Kérdőív igénylése

Minden olyan érdekelt félnek, aki nem működött együtt az e felülvizsgálat tárgyát képező intézkedéseket eredményező vizsgálatban, a lehető leghamarabb, de legkésőbb az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzétételét követő 15 napon belül be kell nyújtania a kérdőív vagy egyéb igénylőlap iránti kérelmét.

Jelentkezés, kitöltött kérdőívek benyújtása, egyéb információk közlése

Ahhoz, hogy az érdekelt felek előterjesztéseit a vizsgálat során figyelembe lehessen venni, a feleknek – eltérő rendelkezés hiányában – az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő 37 napon belül jelentkezniük kell a Bizottságnál, ki kell fejteniük álláspontjukat, be kell nyújtaniuk kitöltött kérdőíveiket, illetve a Bizottság rendelkezésére kell bocsátaniuk a birtokukban lévő egyéb információkat. A Bizottság felhívja a figyelmet arra, hogy az alaprendeletben megállapított eljárási jogok többsége csak akkor gyakorolható, ha a felek a fent említett határidőn belül jelentkeznek a Bizottságnál.

A mintába felvett vállalatoknak kitöltött kérdőíveiket a 6. b) pont iii. alpontjában megállapított határidőn belül kell benyújtaniuk.

Meghallgatások

Az érdekelt felek ugyanezen 37 napos határidőn belül kérhetik a Bizottság előtti meghallgatásukat is.

b) A mintavétellel kapcsolatos külön határidő

Az 5.1. a) pont i., ii. és iii. alpontjában meghatározott információknak ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzétételétől számított 15 napon belül be kell érkezniük a Bizottsághoz, mert a Bizottság az értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzétételét követő 21 napon belül konzultációt kíván folytatni azokkal az érdekelt felekkel, akik hozzájárultak ahhoz, hogy a minta végleges kiválasztásakor a mintába bekerüljenek.

Az 5.1. a) pont iv. alpontjában említett minden egyéb, a minta kiválasztása szempontjából fontos információnak az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzétételét követő 21 napon belül kell beérkeznie a Bizottsághoz.

Eltérő rendelkezés hiányában a mintába felvett felek kitöltött kérdőíveinek a mintába való felvételükről szóló értesítést követő 37 napon belül kell beérkezniük a Bizottsághoz.

c) A piacgazdasági berendezkedésű ország kiválasztására vonatkozó külön határidő

A vizsgálatban érintett feleknek észrevételeik lehetnek azzal kapcsolatban, hogy megfelelő piacgazdasági berendezkedésű országnak tartják-e Argentínát – melyet a Bizottság az 5.1. pont d) alpontjában ismertetettek szerint kiválasztani tervez – a Kínai Népköztársaságra érvényes rendes érték megállapításához. Az említett észrevételeknek az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzétételét követő 10 napon belül be kell érkezniük a Bizottsághoz.

7. Írásbeli beadványok, kitöltött kérdőívek, levelek

Az érdekelt feleknek minden beadványukat és kérelmüket írásban kell benyújtaniuk (eltérő rendelkezés hiányában nem elektronikus formában), melyen fel kell tüntetniük nevüket, címüket, e-mail címüket, telefon- és faxszámukat. Az érdekelt felek valamennyi bizalmas írásos beadványát – beleértve az ezen értesítésben kért információkat, a kérdőívekre adott válaszokat és a leveleket – „Limited” (Korlátozott hozzáférés) (9) jelöléssel kell ellátni; az alaprendelet 19. cikke (2) bekezdésének megfelelően ezekhez nem bizalmas jellegű változatot is rendelkezésre kell bocsátani, amelyet „For inspection by interested parties” (Az érdekelt felek számára, betekintésre) jelöléssel kell ellátni.

A Bizottság levelezési címe:

European Comission

Directorate-General for Trade

Directorate H

Office: N-105 04/92

1049 Bruxelles/Brussel

BELGIQUE/BELGIË

Fax +32 22956505

8. Az együttműködés hiánya

Abban az esetben, ha az érdekelt felek valamelyike megtagadja a szükséges információkhoz való hozzáférést, vagy nem szolgáltat információkat határidőn belül, illetve ha a vizsgálatot jelentősen hátráltatja, az alaprendelet 18. cikkével összhangban, megerősítő vagy nemleges megállapítások tehetők a rendelkezésre álló tények alapján.

Ha megállapítást nyer, hogy az érdekelt felek valamelyike hamis vagy félrevezető adatokat szolgáltatott, ezeket az információkat figyelmen kívül kell hagyni, és az alaprendelet 18. cikkének megfelelően a rendelkezésre álló tényekre lehet támaszkodni. Ha valamelyik érdekelt fél nem, vagy csak részben működik együtt, és ezért a rendelkezésre álló tények felhasználására kerül sor, az eredmény kedvezőtlenebb lehet e fél számára, mintha együttműködött volna.

9. A vizsgálat ütemterve

A vizsgálat az alaprendelet 11. cikke (5) bekezdésének megfelelően ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 hónapon belül lezárul.

10. Lehetőség az alaprendelet 11. cikkének (3) bekezdése szerinti felülvizsgálat kérelmezésére

Mivel e hatályvesztési felülvizsgálat megindítása az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdésének rendelkezései alapján történik, megállapításai nem a meglévő intézkedések mértékének módosítását, hanem – az alaprendelet 11. cikke (6) bekezdésének megfelelően – az említett intézkedések hatályvesztését vagy fenntartását eredményezik.

Ha az eljárásban érintett felek valamelyike úgy véli, hogy ahhoz, hogy az intézkedések mértékének módosítása (szigorítása vagy enyhítése) lehetővé váljon, indokolt az intézkedések mértékének felülvizsgálata, az alaprendelet 11. cikkének (3) bekezdése alapján felülvizsgálat indítását kérelmezheti.

Az ilyen felülvizsgálatot kérelmezni kívánó felek a fent megadott címen léphetnek kapcsolatba a Bizottsággal; a felülvizsgálatra az ebben az értesítésben szereplő hatályvesztési felülvizsgálattól függetlenül kerül sor.

11. A Hangzhou Bioking Biochemical Engineering Co., Ltd-re alkalmazandó meglévő intézkedések felülvizsgálata

A 130/2006/EK tanácsi rendelet értelmében a Hangzhou Bioking Biochemical Engineering Co., Ltd-re (a továbbiakban: Hangzhou Bioking) alkalmazandó vám 0 %.

A WTO fellebbezési testülete által a Mexico – Beef and Rice ügyben (10) kiadott jelentés fényében már nem megfelelő a 130/2006/EK tanácsi rendelettel a Hangzhou Biokingre kivetett intézkedések további alkalmazása, és a 130/2006/EK rendeletet ennek megfelelően módosítani kell. Így tehát a 130/2006/EK tanácsi rendelet tekintetében felülvizsgálatot kell indítani annak érdekében, hogy a Mexico – Beef and Rice fellebbezési-testületi jelentés figyelembevételével lehetővé váljék a rendelet módosítása.

Ennélfogva a Bizottság az 1515/2001/EK rendelet 2. cikkének (3) bekezdése alapján megindítja a 130/2006/EK rendelet felülvizsgálatát.

12. Személyes adatok feldolgozása

13. Meghallgató tisztviselő

A Bizottság felhívja továbbá a figyelmet arra, hogy ha az érdekelt felek úgy ítélik meg, hogy védelemhez való joguk gyakorlása során nehézségekbe ütköznek, kérhetik a Kereskedelmi Főigazgatóság meghallgató tisztviselőjének közbenjárását. A meghallgató tisztviselő összekötő szerepet tölt be az érdekelt felek és a Bizottság szolgálatai között: az eljárás során szükség esetén közvetít az érdekeik védelmét érintő eljárási kérdésekben, különös tekintettel az aktához való hozzáférésre, az adatok bizalmas kezelésére, a határidők meghosszabbítására, valamint az írásban és/vagy szóban kifejtett álláspontok kezelésére. További információk, valamint a meghallgató tisztviselő elérhetősége és weboldala a Kereskedelmi Főigazgatóság webhelyén található (http://ec.europa.eu/trade).

(1) HL C 211., 2010.8.4., 11. o.

(2) HL L 343., 2009.12.22., 51. o.

(3) HL L 48., 2008.2.22., 1. o.

(4) HL L 23., 2006.1.27., 1. o.

(5) Az Európai Unió 27 tagállama a következő: Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Cseh Köztársaság, Dánia, Egyesült Királyság, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Málta, Németország, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svédország, Szlovákia és Szlovénia.

(6) A kapcsolatban álló vállalat kifejezés jelentésének tekintetében a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló 2454/93/EGK bizottsági rendelet (HL L 253., 1993.10.11., 1. o.) 143. cikke az irányadó.

(7) Lásd az 5. lábjegyzetet.

(8) Lásd az 5. lábjegyzetet.

(9) Ez azt jelenti, hogy a dokumentum csak belső használatra szolgál. A dokumentumnak az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 145., 2001.5.31., 43. o.) 4. cikke értelmében védelmet kell biztosítani. Az alaprendelet 19. cikke és az 1994. évi GATT VI. cikkének végrehajtásáról szóló WTO-egyezmény (dömpingellenes megállapodás) VI. cikke szerint bizalmas dokumentumnak minősül.

(10) A marhahúsra és rizsre kivetett végleges dömpingellenes intézkedések, a fellebbezési testület jelentése, WT/DS295/AB/R, 2005. november 29.

(11) HL L 8., 2001.1.12., 1. o.

		ISSN 1725-518X doi:10.3000/1725518X.C_2011.024.hun
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		C 24

Magyar nyelvű kiadás	Tájékoztatások és közlemények	54. évfolyam 2011. január 26.

Közleményszám	Tartalom	Oldal
	IV Tájékoztatások
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK
	Európai Parlament
2011/C 024/01	Határozat	1

	Európai Bizottság
2011/C 024/02	Euro-átváltási árfolyamok	2

2011/C 024/03	A Bizottság határozata (2011. január 25.) az EU közös transzferárfóruma elnevezésű szakértői csoport létrehozásáról	3

2011/C 024/04	A pénzforgalomban részt vevő euroérmék új nemzeti előlapja	5

	A TAGÁLLAMOKTÓL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK
2011/C 024/05	A személyek határátlépésére irányadó szabályok közösségi kódexének (Schengeni határ-ellenőrzési kódex) létrehozásáról szóló 562/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 5. cikkének (3) bekezdésében említett, a külső határok átlépésére meghatározott referenciaösszegek (közzététel: HL C 247., 2006.10.13., 19. o.; HL C 153., 2007.7.6., 22. o.; HL C 182., 2007.8.4., 18. o.; HL C 57., 2008.3.1., 38. o.; HL C 134., 2008.5.31., 19. o.; HL C 37., 2009.2.14., 8. o.; HL C 98., 2009.4.29., 11. o.; HL C 35., 2010.2.12., 7. o.; HL C 304., 2010.11.10., 5. o.) frissítése	6

2011/C 024/06	Lettország által benyújtott értesítés a 2008/68/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv végrehajtásáról	7

	V Hirdetmények
	A KÖZÖS KERESKEDELEMPOLITIKA VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK
	Európai Bizottság
2011/C 024/07	Értesítés az Indiából és a Kínai Népköztársaságból származó oxálsav behozatalára vonatkozó dömpingellenes eljárás megindításáról	8

2011/C 024/08	Értesítés a Kínai Népköztársaságból származó borkősav behozatalára alkalmazandó dömpingellenes intézkedések hatályvesztési felülvizsgálatának és felülvizsgálatának megindításáról	14

2011/C 024/09	Értesítés a nagy kiterjedésű vezeték nélküli hálózati modemek (WWAN-modemek) behozatalával kapcsolatban a 260/2009/EK és a 625/2009/EK tanácsi rendelet alapján megindított védintézkedési vizsgálat lezárásáról	19

	A VERSENYPOLITIKA VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK
	Európai Bizottság
2011/C 024/10	Összefonódás előzetes bejelentése (Ügyszám COMP/M.5976 – Lufthansa Technik/Panasonic Avionics/Idair JV) – Egyszerűsített eljárás alá vont ügy ( 1 )	20

2011/C 024/11	Összefonódás előzetes bejelentése (Ügyszám COMP/M.6071 – INEOS/INEOS NOVA) – Egyszerűsített eljárás alá vont ügy ( 1 )	21

	Helyesbítések
2011/C 024/12	Helyesbítés a 2011-es munkaszüneti napokhoz (HL C 12., 2011.1.15.)	22

	Pénznem	Átváltási árfolyam
USD	USA dollár	1,3596
JPY	Japán yen	112,08
DKK	Dán korona	7,4539
GBP	Angol font	0,86200
SEK	Svéd korona	8,9074
CHF	Svájci frank	1,2871
ISK	Izlandi korona
NOK	Norvég korona	7,8480
BGN	Bulgár leva	1,9558
CZK	Cseh korona	24,222
HUF	Magyar forint	275,22
LTL	Litván litász/lita	3,4528
LVL	Lett lats	0,7028
PLN	Lengyel zloty	3,8755
RON	Román lej	4,2605
TRY	Török líra	2,1294
AUD	Ausztrál dollár	1,3724
CAD	Kanadai dollár	1,3595
HKD	Hongkongi dollár	10,5967
NZD	Új-zélandi dollár	1,7810
SGD	Szingapúri dollár	1,7442
KRW	Dél-Koreai won	1 524,95
ZAR	Dél-Afrikai rand	9,6065
CNY	Kínai renminbi	8,9498
HRK	Horvát kuna	7,4093
IDR	Indonéz rúpia	12 305,86
MYR	Maláj ringgit	4,1536
PHP	Fülöp-szigeteki peso	60,624
RUB	Orosz rubel	40,5200
THB	Thaiföldi baht	42,100
BRL	Brazil real	2,2734
MXN	Mexikói peso	16,4593
INR	Indiai rúpia	62,3037

Kibocsátó ország	:	Németország
A megemlékezés tárgya	:	Észak-Rajna-Vesztfália
A rajzolat leírása	:	A rajzolat a kölni dómot, a gótikus építészet e remekét ábrázolja teljes egészében, a déli bejárat szépségét különösen kiemelő nézetből. Az épület ábrázolása alatt a „NORDRHEIN-WESTFALEN” (Észak-Rajna-Vesztfália) felirat jelzi az épület kapcsolatát a tartománnyal. A verdejel – amely A, D, F, G vagy J betűből áll – az érme belső részében jobboldalt felül, míg a tervező, Heinz Hoyer monogramja az érme belső részében jobboldalt középen található. Az érmét az Európai Unió lobogójának tizenkét csillaga szegélyezi. A csillagok közé ékelve alul az évszám („2011”), felül pedig a kibocsátó ország jele („D”) található.
Kibocsátási mennyiség	:	30 millió érme
Kibocsátás időpontja	:	2011. január


	(1) EGT-vonatkozású szöveg