29.12.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 355/1

1.

A büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés javítására egyre több erőfeszítést tettek az utóbbi években. Ezt a stockholmi programban (4) jelenleg kulcsfontosságú helyen szereplő témát az érintett személyes adatok különös érzékenysége, valamint a kapcsolódó adatfeldolgozásnak az adatalanyokra esetlegesen gyakorolt hatásai jellemzik.

2.

Ezen okok miatt az európai adatvédelmi biztos különös figyelmet fordított erre a témára (5), és e véleményén keresztül ismételten hangsúlyozni kívánja az alapvető jogok védelmének mint a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség alappillérének szükségességét, a stockholmi programban foglaltaknak megfelelően.

3.

Ez a vélemény számos tagállam által két irányelvre vonatkozóan megfogalmazott kezdeményezésre reagál az EUMSz. 76. cikkében előírtaknak megfelelően, mégpedig:

4.

Az ezekkel a kezdeményezésekkel kapcsolatos tanácsadás a 45/2001/EK rendelet 41. cikkében az európai adatvédelmi biztosra ruházott feladat hatáskörébe tartozik, amely szerint a személyes adatok feldolgozásával kapcsolatos valamennyi ügyben tanácsokkal kell ellátnia az uniós intézményeket és szerveket. Ez a vélemény ennélfogva olyan mértékben fűz megjegyzéseket a kezdeményezésekhez, amennyiben azok a személyesadat-feldolgozáshoz kapcsolódnak. Mivel az európai adatvédelmi biztoshoz nem érkezett tanácsadás iránti kérelem, ezt a véleményt saját kezdeményezésére bocsátja ki (8).

5.

Az európai adatvédelmi biztos emlékeztet arra, hogy a 45/2001/EK rendelet 28. cikkének (2) bekezdése értelmében a Bizottság a személyek jogainak és szabadságainak a személyes adatok feldolgozásával kapcsolatos védelmére vonatkozó jogalkotási javaslat elfogadásakor köteles egyeztetni az európai adatvédelmi biztossal. Tagállamok kezdeményezése esetén ezt a kötelezettséget nem kell szigorú értelemben alkalmazni. A Lisszaboni Szerződés hatálybalépése óta azonban a szokásos jogalkotási eljárás a rendőrségi és igazságügyi együttműködésre is vonatkozik, az EUMSz. 76. cikkében előírt egyetlen speciális kivétellel, amely konkrétan kimondja, hogy uniós intézkedések esetében a tagállamok egynegyede kezdeményezhet. A Lisszaboni Szerződés értelmében ezeket a kezdeményezéseket a lehető legnagyobb mértékben összehangolják a Bizottság javaslataival, és lehetőség szerint eljárási garanciákat kell igénybe venni. A jelenlegi kezdeményezéseket ezért kíséri hatásvizsgálat.

6.

Ebben az összefüggésben az európai adatvédelmi biztos nemcsak sajnálja, hogy a kezdeményezések kibocsátásakor nem egyeztettek vele, hanem ajánlja is a Tanácsnak, hogy hozzon létre egy olyan eljárást, amelynek során egyeztetnek az európai adatvédelmi biztossal olyan esetben, amikor egy tagállamok által indított kezdeményezés személyes adatok feldolgozásához kapcsolódik.

7.

Bár a két kezdeményezésnek eltérőek a célkitűzései – azaz az áldozatok védelmének javítása, valamint a büntetőügyekben folytatott, határokon átnyúló együttműködés fokozása határokon átnyúló bizonyítékgyűjtés révén –, számottevő hasonlóságokkal rendelkeznek:

Ezen okok miatt az európai adatvédelmi biztos helyénvalónak ítéli együttes vizsgálatukat.

8.

Ebben az összefüggésben megemlítendő, hogy a közelmúltban az Európai Bizottság is foglalkozott a más tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságainak történő benyújtás céljából végzett bizonyítékgyűjtés kérdésével (ami az európai nyomozási határozatról szóló kezdeményezés konkrét tárgya). 2009 végén valóban közzétettek egy zöld könyvet (11), amelynek az egyeztetési szakasza immár lezárult (12), a Bizottságnak pedig az volt a (stockholmi program végrehajtásáról szóló cselekvési tervből (13) következő) célja, hogy 2011-ben jogalkotási javaslatot nyújtson be a büntetőügyekben alkalmazott átfogó bizonyításfelvételi rendszerre vonatkozóan a kölcsönös elismerés elve alapján és minden bizonyítéktípusra kiterjedően (14).

9.

A fent említett kezdeményezések illeszkednek a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség vonatkozásában az elmúlt években tett uniós intézkedések irányvonalába. 2001 szeptembere óta – az információs és kommunikációs technológiák fejlődésének is köszönhetően, valamint számos uniós jogi aktus hozzájárulásával – jelentősen bővült az Európai Unión belüli (és harmadik országokkal folytatott) információgyűjtés és -megosztás. Az európai védelmi határozatról szóló kezdeményezés és az európai nyomozási határozatról szóló kezdeményezés is a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségbeli természetes személyekre vonatkozó információk cseréjének javítását célozza.

10.

Az európai védelmi határozatról szóló kezdeményezés – az EUMSz. 82. cikke (1) bekezdésének d) pontja alapján – a bűncselekmények áldozatainak, különösen női áldozatainak védelmére összpontosít, és az a célja, hogy tényleges védelmet garantáljon számukra az Európai Unión belül. E cél elérése érdekében az európai védelmi határozatról szóló kezdeményezés lehetővé teszi a 2. cikkének (2) bekezdésében felsorolt, és az egyik tagállam („a kibocsátó állam”) joga alapján elfogadott védelmi intézkedések kiterjesztését egy másik tagállamban, ahová a védett személy elutazik („a végrehajtó állam”) – anélkül, hogy az áldozatnak új eljárást kellene indítania vagy bármely bizonyítékot újra fel kellene mutatnia a végrehajtó államban.

11.

A veszélyeztető személyre (az áldozat kérésére) kirótt védelmi intézkedések ennélfogva az áldozat életének, testi és lelki épségének, szabadságának vagy nemi integritásának az EU-n belüli védelmét célozzák, országhatárokra való tekintet nélkül, és megpróbálják megakadályozni az ugyanazon áldozat elleni új bűncselekményeket.

12.

Az európai védelmi határozatot az áldozat kérésére a „kibocsátó (tag)államban” kell kibocsátania bármely igazságügyi (vagy azzal egyenértékű) hatóságnak. Az eljárás a következő lépésekből áll:

13.

E cél eléréséhez közigazgatási intézkedéseket kell életbe léptetni. Ezek részben kiterjednek az érintett személyre (az „áldozatra”) és a veszélyeztető személyre vonatkozóan a „kibocsátó” és a „végrehajtó” tagállamok között folytatott személyesadat-cserére. A személyes adatok cseréjét a következő rendelkezések írják elő:

14.

Az előző bekezdésben említett információ egyértelműen – az adatvédelmi jogszabályokban általánosságban „az azonosított vagy azonosítható természetes személyre […] vonatkozó bármely információként” (15) meghatározott, és a 29. cikk alapján létrehozott munkacsoport által bővebben kifejtett – személyes adatok körébe tartozik. Az európai védelmi határozatról szóló kezdeményezés valamely egyénre (az áldozatra vagy a veszélyeztető személyre) vonatkozó információkkal, vagy olyan információkkal foglalkozik, amelyeket valamely egyén (különösen a veszélyeztető személy) helyzetének értékeléséhez, bizonyos módon történő kezeléséhez vagy befolyásolásához használnak fel vagy valószínű, hogy fel fognak használni (16).

15.

Az európai nyomozási határozatról szóló kezdeményezés – az EUMsz. 82. cikke (1) bekezdésének a) pontja alapján – előírja a tagállamok számára, hogy gyűjtsenek, tároljanak és továbbítsanak bizonyítékokat, akkor is, ha azok még nem állnak rendelkezésre a nemzeti joghatóságuk alá tartozó területen. A kezdeményezés ezért túlmutat a 2004-es hágai programban a bűnüldözési információk határokon átnyúló cseréjéhez kapcsolódó újító megközelítésként bemutatott hozzáférhetőség elvén. (17) Túlmutat az európai bizonyításfelvételi parancsról szóló, 2008. december 18-i 2008/978/IB tanácsi kerethatározaton (18) is, amely csak a már létező (adott) bizonyítékokra alkalmazandó.

16.

Európai nyomozási határozatot a végrehajtó államban egy vagy több konkrét nyomozási cselekmény végrehajtatása érdekében kell kibocsátani (a határozat kiadásakor esetlegesen nem létező) bizonyítékok gyűjtése és továbbítása céljával (12. cikk). Ez a rendelkezés csaknem minden nyomozási cselekményre alkalmazandó (lásd a kezdeményezés (6) és (7) preambulumbekezdését).

17.

Az európai nyomozási határozatról szóló kezdeményezés célja, hogy a büntetőeljárás keretében egy másik tagállamban található bizonyíték megszerzésére egyetlen, hatékony és rugalmas eszközt hozzon létre az igazságügyi hatóságok által alkalmazott, bonyolultabb jelenlegi jogi aktus helyett (egyrészt kölcsönös jogsegély alapján, másrészt kölcsönös elismerés alapján) (19).

18.

Az európai nyomozási határozat útján gyűjtött bizonyítékok (lásd a kezdeményezés A. mellékletét is) tartalmazhatnak személyes adatokat, mint például a bankszámla-információk (23. cikk), a banki ügyletekre vonatkozó információk (24. cikk) és a banki ügyletek nyomon követése (25. cikk) esetében, illetve kiterjedhetnek személyes adatok közlésére (mint például a 21., illetve a 22. cikkben meghatározott video-, illetve telefonkonferencia esetében).

19.

Ezen okok miatt az európai nyomozási határozatról szóló kezdeményezés jelentős hatással van a személyes adatok védelméhez való jogra. Tekintettel arra is, hogy a 2008/978/IB kerethatározat végrehajtásának határideje még nem járt le (és ennélfogva nehezen értékelhető a jogi aktus hatékonysága és a további jogi intézkedések szükségessége) (20), az európai adatvédelmi biztos emlékeztet arra, hogy – az adatvédelmi elvek fényében – rendszeres időközönként ellenőrizni kell a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségben elfogadott jogi intézkedések hatékonyságát és arányosságát (21). Az európai adatvédelmi biztos ezért azt ajánlja, hogy az európai nyomozási határozat egészüljön ki egy értékelési záradékkal, amely előírja a tagállamok számára, hogy rendszeresen tegyenek jelentést a jogi aktus alkalmazásáról, a Bizottság számára pedig előírja ezeknek a jelentéseknek az összegzését és adott esetben megfelelő módosítási javaslatok kibocsátását.

20.

A fenti 13., 14. és 18. pontban kifejtetteknek megfelelően egyértelmű, hogy a javasolt irányelvek értelmében a személyes adatok feldolgozását és cseréjét a különböző tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságai végzik. Az adott körülmények között az adatalanyt az adatvédelemhez való alapvető jog védi, az EUMSz. 16. cikkében és az EU Alapjogi Chartájának 8. cikkében elismerteknek megfelelően.

21.

Ennek ellenére az európai védelmi határozatról szóló kezdeményezést kísérő „részletes nyilatkozatban” az „alapvető jogokba való beavatkozás kockázatának” becsült értéke „0” (nulla) (22), az európai nyomozási határozatról szóló kezdeményezést kísérő „részletes nyilatkozatban” szereplő hatásvizsgálatban pedig figyelmen kívül hagyják az adatvédelmi kérdéseket (23).

22.

Az európai adatvédelmi biztos sajnálatosnak tartja ezeket a következtetéseket és kiemeli az adatvédelem jelentőségét a személyes adatok feldolgozásának adott összefüggésében, amely konkrétan a következő:

23.

Ez a háttér különös hatást gyakorol az adatfeldolgozási műveletekre és jelentősen befolyásolhatja az adatalany alapvető jogait, ideértve a személyes adatok védelméhez való jogot is.

24.

A fenti megfontolások miatt az európai adatvédelmi biztos azon tűnődik, hogy a kezdeményezések (attól eltekintve, hogy hivatkoznak az európai nyomozási határozatról szóló kezdeményezés 18. cikkében az érintett szereplők számára a nyomozás során előírt titoktartási kötelezettségekre) miért nem térnek ki a személyes adatok védelmére, és miért nem hivatkoznak egyértelműen a 2008/977/IB kerethatározatra. Ez a kerethatározat valójában alkalmazandó lenne a két kezdeményezésben előírt feldolgozási műveletekre (lásd az 1. cikk (2) bekezdésének a) pontját).

25.

Az európai adatvédelmi biztos ezért üdvözli, hogy az európai védelmi határozatról szóló kezdeményezéssel kapcsolatban a Tanácson belüli előkészítő munkák során beiktattak egy, a 2008/977/IB kerethatározatra utaló hivatkozást (25), és biztos abban, hogy az Európai Parlament meg fogja erősíteni az eredeti kezdeményezéseknek ezt a módosítását (26).

26.

Az európai adatvédelmi biztos sajnálatosnak tartja, hogy hasonló preambulumbekezdés még nem került be az európai nyomozási határozatról szóló kezdeményezésbe, amely sokkal intenzívebb személyes-adatcserét feltételez. Az európai adatvédelmi biztos ebben az összefüggésben üdvözli, hogy az Európai Bizottság – az európai nyomozási határozatról szóló kezdeményezéshez fűzött megjegyzésekben – a 2008/977/IB kerethatározat alkalmazhatóságára vonatkozó hivatkozás bevezetését javasolja (a preambulumbekezdésben és a javaslat rendelkező részében egyaránt) (27).

27.

Ennélfogva, és az alábbi III. szakasz sérelme nélkül, mindkét kezdeményezésnek tartalmaznia kellene egy külön rendelkezést, amely egyértelművé teszi, hogy a 2008/977/IB kerethatározat alkalmazandó a kezdeményezésekben előírt adatfeldolgozásra.

28.

Mindkét kezdeményezés ismételten felveti a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés területén az adatvédelmi elvek hiányos és következetlen alkalmazásának alapvető problémáját (28).

29.

Az európai adatvédelmi biztos tisztában van azzal, hogy a tagállamok közötti igazságügyi együttműködés hatékonyságának fokozása az európai védelmi határozatról és az európai nyomozási határozatról szóló kezdeményezések hatálya alá tartozó területeken is jelentőséggel bír (29). Az európai adatvédelmi biztos látja továbbá az információmegosztás előnyeit és szükségességét, ugyanakkor hangsúlyozni kívánja, hogy az ilyen adatok feldolgozásának meg kell felelnie – többek között (30) – az uniós adatvédelmi szabályoknak. Ez még nyilvánvalóbb a Lisszaboni Szerződés fényében, amely bevezette az EUMSz. 16. cikkét és kötelező erővel ruházta fel az Európai Unió Alapjogi Chartájának 8. cikkét.

30.

Az Európai Unión belül határokon átnyúló információcserével járó helyzetek különleges figyelmet érdemelnek, mivel a több mint egy állam joghatósága alá tartozó területeken lebonyolított személyesadat-feldolgozás fokozza az érintett természetes személyek jogait és érdekeit érintő kockázatokat. A személyes adatok feldolgozására több állam joghatósága alatt kerül sor, ahol a jogi követelmények, valamint a technikai keretek nem feltétlenül azonosak.

31.

Ez továbbá jogbizonytalanságot eredményez az adatalanyok számára: a többi tagállam szereplőit is bevonhatják, az említett más tagállamok nemzeti jogszabályait is alkalmazhatják, és előfordulhat, hogy azok valamennyire különböznek az adatalanyok által megszokott rendelkezésektől, illetve az adatalany számára nem ismert jogrendszerben alkalmazandók. Ez azt jelenti, hogy az uniós adatvédelmi jogszabályokból fakadó követelmények betartásának biztosítása érdekében nagyobb erőfeszítésekre van szükség (31).

32.

Az európai adatvédelmi biztos véleménye szerint a 2008/977/IB kerethatározat alkalmazhatóságának a 27. pontban javasolt egyértelművé tétele csak a kezdő lépés.

33.

A büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés területén biztosítandó hatékony védelem sajátos kihívásai egy nem teljesen kielégítő 2008/977/IB kerethatározattal együtt (lásd: 52–56. pont) egyedi adatvédelmi rendelkezéseket igényelhetnek, ha konkrét uniós jogi aktusok szükségessé teszik a személyes adatok cseréjét.

34.

A személyes adatok hatékony védelme (ahogyan azt a 29. pont kiemeli) nemcsak az adatalanyok számára fontos, hanem hozzájárul magának az igazságügyi együttműködésnek a sikeréhez is. Valójában akkor növekszik a hajlandóság az említett adatok más tagállamok hatóságaival való cseréjére, ha a hatóságot biztosítják a védelem szintjéről, a személyes adatok pontosságáról és megbízhatóságáról az adott másik tagállamban (32). Röviden, ezen az érzékeny területen az adatvédelem egységes (magas) szintjének megállapítása elő fogja segíteni a tagállamok közötti kölcsönös bizalmat, továbbá – az információcsere során az adatminőség javítása révén – meg fogja erősíteni a kölcsönös elismerésen alapuló igazságügyi együttműködést.

35.

Ebben a konkrét összefüggésben az európai adatvédelmi biztos azt ajánlja, hogy a 2008/977/IB kerethatározatra vonatkozó (a 27. bekezdésben javasoltak szerinti) általános hivatkozás mellett adatvédelemre vonatkozó egyedi védintézkedések is kerüljenek be az európai védelmi határozatról szóló kezdeményezésbe és az európai nyomozási határozatról szóló kezdeményezésbe.

36.

E védintézkedések némelyike általánosabb természetű és arra hivatott, hogy mindkét kezdeményezésbe bekerüljön, különösen az adatpontosság, valamint a biztonság és a titoktartás javítását célzó védintézkedések. Más védintézkedések az európai védelmi határozatról szóló, vagy az európai nyomozási határozatról szóló kezdeményezésben foglalt egyedi rendelkezésekhez kapcsolódnak.

37.

A kezdeményezésekben a tagállamok közötti adatcserére előírt helyzetekben külön hangsúlyt kell fektetni az információk pontosságának biztosítására. Az európai adatvédelmi biztos ebben a tekintetben üdvözli, hogy az európai védelmi határozatról szóló kezdeményezés 14. cikke egyértelmű kötelezettségeket tartalmaz a kibocsátó állam hatáskörrel rendelkező hatósága számára arra vonatkozóan, hogy tájékoztassa a végrehajtó állam hatáskörrel rendelkező hatóságát a védelmi határozat bármely módosításáról, időbeli hatályának lejártáról vagy a visszavonásáról.

38.

Az európai adatvédelmi biztos azt is megjegyzi, hogy a fordítás szükségessége befolyásolhatja az információk pontosságát, különösen azért, mert a kezdeményezések olyan egyedi jogi aktusokhoz kapcsolódnak, amelyek különböző nyelveken és különböző jogrendszerekben eltérő jelentéssel bírhatnak. Ebben az összefüggésben az európai adatvédelmi biztos, bár üdvözli, hogy az európai védelmi határozatról szóló kezdeményezés (16. cikke) foglalkozik a fordítások kérdésével, azt javasolja, hogy az európai nyomozási határozatról szóló kezdeményezésbe is kerüljön hasonló rendelkezés.

39.

A két kezdeményezés elfogadása következtében esetlegesen fokozódó határokon átnyúló együttműködés az európai védelmi határozatok vagy az európai nyomozási határozatok végrehajtásához kapcsolódó határokon átnyúló személyesadat-továbbítás biztonsági szempontjainak alapos mérlegelését teszi szükségessé (33). Erre nemcsak a személyesadat-feldolgozásra vonatkozóan a 2008/977/IB kerethatározat 22. cikkében foglalt biztonsági előírások betartása érdekében van szükség, hanem a nyomozások titkosságának és az érintett büntetőeljárások bizalmas jellegének biztosítása érdekében is, amelyet az európai nyomozási határozatról szóló kezdeményezés 18. cikke, általánosságban pedig a határokon átnyúló cseréből származó személyes adatok esetében a 2008/977/IB kerethatározat 21. cikke szabályoz.

40.

Az európai adatvédelmi biztos hangsúlyozza, hogy az adattovábbítási eljárások során biztonságos távközlési rendszerekre van szükség. Ezért üdvözli az Európai Igazságügyi Hálózat (34) igénybevételére vonatkozó rendelkezést mint annak biztosítását célzó eszközt, hogy az európai védelmi határozatot és az európai nyomozási határozatot megfelelő módon intézzék a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságokhoz, ily módon megakadályozva vagy minimálisra csökkentve annak kockázatát, hogy nem megfelelő hatóságok vesznek részt a személyes adatok cseréjében (lásd az európai védelmi határozatról szóló kezdeményezés 7. cikkének (2) és (3) bekezdését, valamint az európai nyomozási határozatról szóló kezdeményezés 6. cikkének (3) és (4) bekezdését).

41.

A kezdeményezéseknek ezért tartalmazniuk kell olyan rendelkezéseket, amelyek előírják a tagállamok számára a következők biztosítását:

42.

Ezen túlmenően az európai adatvédelmi biztos olyan rendelkezések bevezetését ajánlja, amelyek biztosítják a lényeges adatvédelmi elvek betartását a személyes adatok feldolgozása során, továbbá azt ajánlja, hogy legyenek érvényben olyan belső mechanizmusok, amelyek a megfelelés külső érdekelt feleknek történő bizonyításához szükségesek. Az említett rendelkezések az adatkezelőket elszámoltathatóvá tevő eszközök lennének (az adatvédelmi keretrendszer jelenlegi felülvizsgálatával összefüggésben tárgyalt „elszámoltathatóság elve” szerint (35)). Ez a megfelelés biztosításához szükséges intézkedések végrehajtására kötelezi őket. E rendelkezéseknek a következőket kellene tartalmazniuk:

43.

Bizonyos nyomozási cselekmények különösen tolakodó jellegét tekintve az európai adatvédelmi biztos azt kéri, hogy a bűncselekmények megelőzésétől, nyomozásától, felderítésétől vagy a bűnüldözéstől, illetve a büntetőjogi szankciók végrehajtásától és a védelmi jog gyakorlásától eltérő célokra gyűjtött bizonyítékok elfogadhatósága alapos mérlegelés tárgyát képezze. Különösen a 2008/977/IB kerethatározat 11. cikke (1) bekezdésének d) pontja alapján megszerzett bizonyítékok felhasználását kell alaposan megvizsgálni (36).

44.

Az európai nyomozási határozatról szóló kezdeményezésbe ezért egy, a 11. cikk (1) bekezdése d) pontja rendelkezésének alkalmazása alóli kivételt kell belefoglalni, amely kimondja, hogy az európai nyomozási határozat alapján gyűjtött bizonyítékok nem használhatók fel a bűncselekmények megelőzésétől, nyomozásától, felderítésétől vagy a bűnüldözéstől, illetve a büntetőjogi szankciók végrehajtásától és a védelmi jog gyakorlásától eltérő célokra.

45.

Az európai védelmi határozatról szóló kezdeményezés kapcsán az európai adatvédelmi biztos elismeri, hogy a hatáskörrel rendelkező hatóságok között cserélt, és a kezdeményezés I. mellékletében felsorolt (mind az áldozatra, mind pedig a veszélyeztető személyre vonatkozó) személyes adatok megfelelőek, relevánsak és nem túlzóak a gyűjtésük és a további feldolgozásuk céljaival összefüggésben.

46.

A kezdeményezésből – különösen a 8. cikk (1) bekezdésének b) pontjából – azonban nem derül ki egyértelműen, hogy melyek azok az áldozatra vonatkozó személyes adatok, amelyeket a végrehajtó állam hatáskörrel rendelkező hatósága közöl a veszélyeztető személlyel.

47.

Az európai adatvédelmi biztos helyénvalónak véli a kibocsátó tagállam igazságügyi hatósága által kibocsátott védelmi intézkedések körülményeinek és tartalmának figyelembevételét a veszélyeztető személy tájékoztatása előtt. Az utóbbinak ennélfogva csak az áldozat azon személyes adatait (amelyek egyes esetekben tartalmazhatnak elérhetőségi adatokat) kellene megadni, amelyek szigorúan relevánsak a védelmi intézkedés teljes körű végrehajtása szempontjából.

48.

Az európai adatvédelmi biztos tisztában van azzal, hogy az elérhetőségi információk (például az áldozat telefonszámai, címe, valamint a gyakran látogatott egyéb helyek, mint például a munkahely vagy a gyermekek iskolája) valójában veszélyeztethetik az áldozat testi és lelki jólétét, továbbá érinthetik a magánélet tiszteletben tartásához és a személyes adatok védelméhez való jogát. Másfelől egyes esetekben szükséges lehet a releváns címek megadása, a veszélyeztető személy arra való figyelmeztetése érdekében, hogy mely helyekre tilos mennie. Ez a határozatnak való megfelelés lehetővé tételét, valamint a megsértéséért esetlegesen kirótt büntetések megelőzését célozza. Ezen túlmenően, a körülményektől függően elő lehet írni a veszélyeztető személy számára tilos hely(ek) azonosítását annak érdekében, hogy feleslegesen ne korlátozzák a mozgásszabadságát.

49.

E megfontolások fényében az európai adatvédelmi biztos kiemeli ennek a témának a jelentőségét és azt ajánlja, hogy az európai védelmi határozatról szóló kezdeményezés egyértelműen mondja ki, hogy az eset körülményeitől függően a veszélyeztető személynek csak az áldozat azon személyes adatai (amelyek egyes esetekben tartalmazhatják az elérhetőségi adatokat) adhatók meg, amelyek szigorúan relevánsak a védelmi intézkedés teljes körű végrehajtása szempontjából (37).

50.

Az európai adatvédelmi biztos végezetül az európai védelmi határozatról szóló kezdeményezés (10) preambulumbekezdésében szereplő „elektronikus eszközök” kifejezés egyértelművé tételét kéri. Különösen azt kellene kifejteni, hogy a személyes adatok feldolgozása „elektronikus eszközök” segítségével történik-e, és amennyiben igen, akkor milyen garanciákat biztosítanak.

51.

A 2008/977/IB kerethatározat az európai védelmi határozatról szóló kezdeményezés és az európai nyomozási határozatról szóló kezdeményezés szerint végrehajtott valamennyi személyesadat-cserére alkalmazandó.

52.

Bár az európai adatvédelmi biztos elismeri, hogy a 2008/977/IB kerethatározat – tagállami végrehajtása esetén – számottevő előrelépést jelent a rendőrségi és az igazságügyi együttműködés során alkalmazott adatvédelem szempontjából (38), maga a kerethatározat nem teljesen kielégítő (39). A legfőbb megoldatlan probléma annak korlátozott hatályához kapcsolódik. A kerethatározat a különböző tagállamokban és uniós szinten rendőrségi és igazságügyi területen lebonyolított, hatóságok és rendszerek közötti személyesadat-cserékre korlátozódik (40).

53.

Még abban az esetben is, ha ez az aggodalom nem oldható meg az európai védelmi határozatról szóló kezdeményezés és az európai nyomozási határozatról szóló kezdeményezés összefüggésében, az európai adatvédelmi biztos ragaszkodik annak kiemeléséhez, hogy az igazságügyi együttműködés területén az adatvédelem egységes (magas) szintjének hiánya azzal járhat, hogy valamely nemzeti vagy uniós szintű igazságügyi hatóságnak más tagállamokból származó információkat (köztük például európai nyomozási határozat alapján gyűjtött bizonyítékokat) tartalmazó bűnügyi akta kezelésekor különböző adatfeldolgozási szabályokat kellene alkalmaznia: autonóm nemzeti szabályokat (amelyeknek meg kell felelniük az Európa Tanács 108. sz. egyezményének) az adott tagállamból származó adatokra vonatkozóan, illetve a 2008/977/IB kerethatározatot végrehajtó szabályokat a más tagállamból származó adatokra vonatkozóan. A különböző „információk” tehát különböző jogrendszerek hatálya alá tartozhatnak.

54.

A „kettős” adatvédelmi szint határokon átnyúló elemeket tartalmazó valamennyi bűnügyi aktára történő alkalmazásának következményei relevánsak a mindennapi gyakorlatban (például az egyes adattovábbító szervekre alkalmazandó jogban meghatározott információk megőrzése; az egyes adattovábbító szervek által kért további adatfeldolgozási korlátozások; harmadik ország általi kérelem esetén az egyes adattovábbító szervek a pontosságra vonatkozó saját értékelésük és/vagy nemzetközi kötelezettségvállalások alapján adnák beleegyezésüket; valamint az adatalany hozzáférési jogára vonatkozó szabályozásbeli eltérések). Ezen túlmenően a polgárok védelme és jogai változóak lehetnek, és különböző általános eltérések hatálya alá tartozhatnak az adatfeldolgozás helye szerinti tagállamtól függően (41).

55.

Az európai adatvédelmi biztos ezért megragadja az alkalmat, hogy megismételje arra vonatkozó véleményeit, hogy szükség van egy olyan, az Európai Unió hatáskörébe tartozó valamennyi területre – köztük a rendőrségi és az igazságügyi területre is – kiterjedő, átfogó adatvédelmi jogi keretrendszerre, amely más tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságai által továbbított vagy rendelkezésre bocsátott személyes adatokra és a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségben a belföldi adatfeldolgozásra is alkalmazandó (42).

56.

Végezetül az európai adatvédelmi biztos megjegyzi, hogy az adatvédelmi szabályoknak valamennyi területre és bármilyen célt szolgáló adatfelhasználásra alkalmazandónak kell lenniük (43). Természetesen lehetővé kell tenni a kellően megindokolt és egyértelműen megszövegezett kivételeket, különösen a bűnüldözési célokra feldolgozott személyes adatok vonatkozásában (44). A személyesadat-védelem hiányosságai ellentétesek az Európai Unió jelenlegi (megújított) jogi keretrendszerével. A 95/46/EK irányelv 3. cikkének (2) bekezdése – amely kizárja az irányelv alkalmazásának hatálya alól a rendőrségi és az igazságügyi területet – nem felel meg az EUMSz. 16. cikkében szereplő filozófiának. Ráadásul ezekre a hiányosságokra nem terjed ki kellően az Európa Tanács 108. sz. egyezménye (45), amely minden tagállam számára kötelező.

57.

Az európai adatvédelmi biztos mind az európai védelmi határozatról szóló kezdeményezés, mind az európai nyomozási határozatról szóló kezdeményezés tekintetében a következőket ajánlja:

58.

Az európai adatvédelmi biztos az európai védelmi határozatról szóló kezdeményezés tekintetében a következőket ajánlja:

59.

Az európai adatvédelmi biztos az európai nyomozási határozatról szóló kezdeményezés tekintetében a következőket ajánlja:

60.

Ezen túlmenően és inkább általánosságban az európai adatvédelmi biztos:

29.12.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 355/10

1.

2010. június 15-én a Bizottság tanácsi határozatra irányuló javaslatot fogadott el az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok között az Európai Unióból származó pénzügyi üzenetadatoknak a terrorizmus finanszírozásának felderítését célzó program (TFTP) céljából történő feldolgozásáról és az Amerikai Egyesült Államok részére való átadásáról szóló megállapodás megkötéséről (a továbbiakban: a „javaslat”). A javaslatot (az Amerikai Egyesült Államokkal kötendő megállapodás tervezetének szövegével együtt) elküldték az Európai Adatvédelmi Biztosnak konzultáció céljából. Az Európai Adatvédelmi Biztos üdvözli a konzultációt és azt javasolja, hogy a javaslat preambulumát egészítsék ki az erre a véleményre történő hivatkozással.

2.

A Bizottság javaslatának kiváltó oka a SWIFT (3) architektúrájában bekövetkezett változások voltak, amelyek 2010. január 1-jétől biztosítják, hogy az Európai Gazdasági Térségen és Svájcon belüli SWIFT pénzügyi ügyletekre vonatkozó üzenetek az európai zónán belül maradnak – amely különbözik a transzatlanti zónától –, és a továbbiakban nem tükröződnek az USA operatív központjában.

3.

Ezzel a javaslattal a Bizottság olyan nemzetközi megállapodást irányoz elő az EU és az USA között, amely az Európai Unió működéséről szóló szerződés 216. cikke (nemzetközi megállapodások), 82. cikke (igazságügyi együttműködés) és 87. cikke (rendőrségi együttműködés) alapján előírná olyan fontos pénzügyi üzenetadatoknak az Egyesült Államok Pénzügyminisztériumához történő továbbítását, amelyek az Egyesült Államok Pénzügyminisztériumának a terrorizmus finanszírozásának felderítését célzó programjához szükségesek.

4.

Hivatkozva az Európai Parlament 2010. február 11-i határozatára, amellyel nem járul hozzá a 2009. november 30-án aláírt ideiglenes megállapodáshoz, az új tervezet különösen a személyes adatok védelmével kapcsolatos aggodalmakkal kíván foglalkozni, ami olyan alapjog, amely a Lisszaboni Szerződés hatálybalépése után még nagyobb jelentőséget kapott az Európai Unió jogi keretrendszerében.

5.

A javaslat azzal is kiemeli az adatvédelem fontosságát, hogy kifejezetten említi a Szerződések és más nemzetközi okmányok vonatkozó cikkeit, továbbá alapvető jogként ismeri el az adatvédelmet. Nem irányozza azonban elő az EUMSz. 16. cikkét jogalapnak, annak ellenére, hogy a javasolt megállapodás 1. cikkének (1) bekezdése egyik fő célként a magas szintű adatvédelmet emeli ki. Ezzel kapcsolatban az Európai Adatvédelmi Biztos emlékeztet arra, hogy ez a megállapodás nemcsak a személyes adatok cseréjére, hanem ezen adatok védelmére is vonatkozik. Az EUMSz. 16. cikke ezért nem kevésbé fontos jogalap, mint az EUMSz. 82. és 87. cikke a bűnüldözési együttműködésre vonatkozóan, amelyeket jogalapnak választottak.

6.

A javaslatra az EUMSz. 218. cikkének (6) bekezdésében foglalt eljárás vonatkozik. Ezen eljárás szerint a Tanács csak az Európai Parlament hozzájárulásának megszerzését követően fogadhat el határozatot a megállapodás megkötésének engedélyezéséről. Ez a javaslat tehát döntő fontosságú „teszt ügy” az új lisszaboni eljárásoknak a személyes adatok védelméről szóló nemzetközi megállapodásokra történő alkalmazása terén. Amennyiben biztosítják az adatvédelmi elvek és biztosítékok megfelelő rögzítését a megállapodásban, azzal kikövezik az utat más tárgyalások sikeréhez.

7.

Ezzel kapcsolatban az Európai Adatvédelmi Biztos kiemeli az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok közötti, bűnügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés keretében a személyes adatok bűncselekmények – a terrorizmust is beleértve – megakadályozása, kivizsgálása, felderítése, illetve büntetőeljárás alá vonása céljából történő átadása és feldolgozása során ezen adatok védelméről szóló megállapodással kapcsolatos tárgyalások fontosságát. A Bizottság 2010. május 26-án fogadta el a tárgyalások megkezdésére vonatkozó megbízás tervezetét. A megbízástervezet ismertetése során a Bizottság kiemelte a személyes adatok védelméről szóló szilárd megállapodás szükségességét. (4)

8.

Ebben az összefüggésben az Európai Adatvédelmi Biztos azt javasolja, hogy a jelenlegi javaslatba illesszenek be egy erős utalást az USA-val az említett általános transzatlanti adatvédelmi keretrendszerről folytatott tárgyalásokra. Biztosítani kell, hogy ezek a normák a TFTP II megállapodásra is alkalmazandók legyenek. Az Európai Adatvédelmi Biztos javasolja e követelménynek a jelenlegi megállapodásba történő beillesztését, vagy legalább azt, hogy állapodjanak meg az Egyesült Államok kormányával arról, hogy egy jövőbeli adatvédelmi megállapodás foglalkozzon a jelenlegi javaslatban előirányzott adatcserékkel.

9.

Végül az Európai Adatvédelmi Biztos aktívan közreműködik a 29. cikk alapján létrehozott adatvédelmi munkacsoport és a rendőrségi és igazságügyi munkacsoport álláspontjának kialakításában. Az ezen álláspontokban rögzített vagy rögzítendő pontok mellett ez a vélemény az európai adatvédelmi biztos korábbi észrevételeire építve elemzi a jelenlegi javaslatot az ideiglenes megállapodással és az Egyesült Államokkal jelenleg folyó tárgyalásokkal kapcsolatban egyaránt.

10.

Az európai adatvédelmi biztos elismeri, hogy ez a javaslat egyes elemeiben lényeges javulást mutat az ideiglenes TFTP I megállapodáshoz képest; ilyenek például:

11.

Ezenkívül a javaslat – az Európai Parlament és az európai adatvédelmi hatóságok kérései nyomán – számos rendelkezést tartalmaz (14–18. cikk) az adatfeldolgozás által érintett személyek jogaival, például a tájékoztatáshoz való joggal, a hozzáférési joggal, az adathelyesbítéshez, adattörléshez vagy adatzároláshoz való joggal, valamint a jogorvoslathoz való joggal kapcsolatban. Még mindig nem egyértelmű azonban, hogy a nem amerikai állampolgárok vagy nem amerikai illetőségű személyek konkrétan hogyan érvényesíthetik ezeket a rendelkezéseket és eljárásokat (lásd a II.2.3. pontot alább).

12.

Az Európai Adatvédelmi Biztos teljes mértékben osztja a javaslat 1.1. cikkében foglalt nézetet, miszerint a magánélet és a személyes adatok védelmét teljes körűen tiszteletben kell tartani. Ezzel kapcsolatban az Európai Adatvédelmi Biztos rámutat arra, hogy még mindig vannak nyitott kérdések, amelyekkel foglalkozni kell, és kulcsfontosságú elemek, amelyeken javítani kell annak érdekében, hogy megfeleljenek a személyes adatok védelméről szóló uniós jogi keretben rögzített feltételeknek.

13.

Az Európai Adatvédelmi Biztos tisztában van azzal, hogy a terrorizmus és a terrorizmus finanszírozása elleni harchoz szükség lehet a személyes adatok védelméhez való jog és a banktitokkal kapcsolatos rendelkezések korlátozására. Számos uniós jogi aktus (6) esetében már ez a helyzet; olyan jogi aktusokról van szó, amelyek a pénzügyi rendszerrel a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása céljából történő visszaélés ellen tartalmaznak intézkedéseket. Ezek a jogi aktusok – a 95/46/EK irányelvvel összhangban – egyedi rendelkezéseket is tartalmaznak, amelyek engedélyezik az adatcserét harmadik országok hatóságaival, valamint biztosítékokat tartalmaznak a személyes adatok védelme érdekében.

14.

Továbbá az EU és az USA közötti, a kölcsönös jogi segítségnyújtásról szóló megállapodás kifejezetten engedélyezi a bankszámlákkal és a pénzügyi tranzakciókkal kapcsolatos adatok cseréjét a bűnüldöző hatóságok között, és rögzíti az ilyen adatcserére vonatkozó feltételeket és korlátokat. Nemzetközi szinten is az úgynevezett Egmont-elvek (7) rögzítik a pénzügyi tranzakciókra vonatkozó adatok pénzügyi hírszerző egységek közötti nemzetközi cseréjének alapját, ugyanakkor korlátozásokat és biztosítékokat állapítanak meg a kicserélt adatok felhasználására vonatkozóan. Ezenkívül az USA és az Europol, illetve az Eurojust között már léteznek okmányok az adatok cseréjére vonatkozóan, amelyek egyidejűleg biztosítják az adatok cseréjét és a személyes adatok védelmét.

15.

Ebben az összefüggésben a Bizottság javaslata kiemeli a TFTP program hasznosságát, amelyet az Egyesült Államok Pénzügyminisztériuma és a prominens személy jelentései is rögzítenek. A magánéletbe való beavatkozás igazolására vonatkozóan az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezmény 8. cikkében rögzített feltétel azonban nem „hasznos”, hanem „szükséges”.

16.

Az Európai Adatvédelmi Biztos szerint elégséges módon bizonyítani kell, hogy a szóban forgó megállapodás – figyelemmel a már meglévő okmányokra – valódi hozzáadott értéket képvisel, illetve – másképpen kifejezve – mennyire szükséges a megállapodás olyan eredmények eléréséhez, amelyek a magánéletet kevésbé sértő eszközök használatával (azaz a meglévő uniós és nemzetközi keretben már rögzített eszközökkel) nem lennének elérhetők. Az Európai Adatvédelmi Biztos szerint ezt a hozzáadott értéket mint a pénzügyi adatok cseréjéről az Egyesült Államokkal kötendő bármilyen megállapodás előfeltételét minden kétséget kizáróan meg kell állapítani, figyelembe véve a megállapodás magánéletet sértő jellegét is (lásd még a 18–22. pontot az arányosságról).

17.

Az Európai Adatvédelmi Biztosnak nem áll módjában megítélni a megállapodás szükségességét. Mindazonáltal, még ha a megállapodás szükségességét igazolják is, maradnak olyan további pontok, amelyekre a tárgyalóknak oda kell figyelniük.

18.

A továbbított személyes adatok mennyiségének és tárolási idejének értékelése során az arányosság is fő kritérium. A javaslat 4. cikke megszabja az Egyesült Államok részéről benyújtható kérelmek hatókörét. A javaslat azonban még mindig arról rendelkezik, hogy a személyes adatokat együttesen továbbítják az amerikai hatóságoknak, majd elvileg 5 évig őrzik meg őket, függetlenül attól, hogy ezeket az adatokat lehívták-e, vagy az adatok bizonyítottan kapcsolódnak-e egy adott nyomozáshoz vagy büntetőeljáráshoz.

19.

Az Európai Parlament és az európai adatvédelmi hatóságok kérése ellenére a javaslat még mindig azon a koncepción alapszik, hogy a személyes adatokat együttesen továbbítják az Egyesült Államok Pénzügyminisztériumának. Ezzel kapcsolatban fontos tisztázni, hogy önmagában az a tény, hogy a jelenlegi SWIFT rendszer nem teszi lehetővé a célzott keresést, még nem tekinthető elégséges indoknak az együttes adattovábbítás jogszerűségének igazolásához az uniós adatvédelmi jogszabályok szerint.

20.

Ezért az Európai Adatvédelmi Biztos véleménye szerint megoldást kell találni arra, hogy az együttes adattovábbítás helyett olyan mechanizmust alkalmazzanak, amely lehetővé teszi a pénzügyi tranzakciók adatainak az EU-ban történő szűrését, és biztosítsák, hogy csak a vonatkozó és szükséges adatokat küldjék meg az amerikai hatóságoknak. Ha nem lehet azonnal ilyen megoldást találni, a megállapodásban mindenképpen szigorúan meg kell határozni egy rövid átmeneti időszakot, amelyet követően az együttes adattovábbítás már nem megengedett.

21.

A tárolási idővel kapcsolatban az Európai Adatvédelmi Biztos elismeri, hogy a javaslat – helyesen – maximális megőrzési időt és olyan mechanizmusokat állapít meg, amelyek biztosítják, hogy törlik a személyes adatokat, amikor már nincs szükség azokra. A javaslat 6. cikkének a le nem hívott adatokra vonatkozó rendelkezései azonban, úgy tűnik, ezzel ellentétes irányúak. Először is a „le nem hívott adatok” kifejezés nem magától értetődő, ezért pontosításra szorul. Másodszor, nem bizonyított, hogy milyen okok miatt kell a le nem hívott adatokat 5 évig őrizni.

22.

Az Európai Adatvédelmi Biztos teljes mértékben elismeri, hogy biztosítani kell a meghatározott terrorizmus-ellenes nyomozáshoz vagy büntetőeljáráshoz szükséges személyes adatokhoz való hozzáférést, továbbá ezen adatok feldolgozását és a szükséges ideig való megőrzését, ami egyes esetekben 5 éven túli megőrzést is jelenthet, mivel előfordulhat, hogy a személyes adatok hosszan tartó nyomozáshoz vagy bírósági eljáráshoz szükségesek. Feltéve azonban, hogy a le nem hívott adatok olyan adatok, amelyeket együttesen továbbítottak, és nem nyitották meg, illetve nem használták fel őket egy meghatározott büntetőeljárás vagy nyomozás során, az ilyen adatokra engedélyezett megőrzési időnek sokkal korlátozottabbnak kellene lennie. Ebből a szempontból hasznos kiemelni, hogy a Német Szövetségi Alkotmánybíróság megállapította, hogy a távközlési adatok megőrzése esetén már 6 hónapos tárolási idő is igen hosszú, ezért megfelelő indoklást igényel. (8) Az Alkotmánybíróság megítélése szerint ez a 6 hónapos időszak a maximális időtartam olyan adatok megőrzésére, amelyek nem kapcsolódnak egy adott nyomozáshoz.

23.

A tárgyalási megbízás szerint egy igazságügyi hatóságnak kell fogadnia az Egyesült Államok Pénzügyminisztériumától érkező megkereséseket, ellenőriznie kell a megállapodásnak való megfelelőségüket, és – indokolt esetben – arra kell köteleznie a szolgáltatót, hogy az adatokat ún. „push” rendszer alapján továbbítsa. Az Európai Parlament és az Európai Adatvédelmi Biztos egyaránt üdvözölte ezt a megközelítést, amely – a tagállamok nemzeti alkotmányaival és jogrendszereivel összhangban – döntő fontosságú garanciát jelent a jogszerű és kiegyensúlyozott adattovábbítás, valamint a független ellenőrzés biztosítására.

24.

A javaslat azonban az Europolra bízza ezt a feladatot, amely a két vagy több tagállamot érintő szervezett bűnözés, terrorizmus és más súlyos bűncselekmények megelőzésével és az ellenük folytatott küzdelemmel foglalkozó uniós ügynökség. (9) Az Europol nyilvánvalóan nem igazságügyi hatóság.

25.

Sőt, az Europolnak konkrét érdeke fűződik a személyes adatoknak a javasolt megállapodás alapján történő cseréjéhez. A javaslat 10. cikke felhatalmazza az Europolt, hogy a TFTP révén szerzett fontos információkat kérjen, amennyiben indokolt azt feltételeznie, hogy egy természetes vagy jogi személy terrorizmussal összefüggésbe hozható. Az Europolnak ez a jogköre, amely az Europol feladatainak teljesítéséhez fontos lehet, és amely jó kapcsolatokat kíván meg az Egyesült Államok Pénzügyminisztériumával, nehezen egyeztethető össze az Europol független ellenőrzési feladatával.

26.

Az Európai Adatvédelmi Biztos azon tűnődik, hogy a jelenlegi jogi keret mennyire bízza az Europolra – különösen az Europol jogalapjának a Lisszaboni Szerződéssel megállapított rendes eljárás szerinti változtatása nélkül – azt a feladatot és jogkört, hogy egy harmadik országtól érkező adminisztratív megkeresés teljesítését „kötelezővé” tegye (4. cikk (5) bekezdés) egy magáncég számára, amely ennélfogva „felhatalmazást kap és köteles” átadni az adatokat a harmadik országnak. Ezzel kapcsolatban hasznos megjegyezni, hogy a hatályos uniós jogszabályok szerint nem magától értetődő, hogy az Europolnak egy magáncéggel szemben hozott határozata az Európai Bíróság bírói ellenőrzésének hatálya alá tartozna.

27.

Ebben az összefüggésben az Európai Adatvédelmi Biztos megismétli álláspontját, amely szerint az Egyesült Államok Pénzügyminisztériumától érkező megkeresések értékelésének feladatát – a tárgyalási megbízásra és a jelenlegi uniós jogi keretre is figyelemmel – igazságügyi hatóságnak kell ellátnia.

28.

Amint az e vélemény bevezető részében már szerepel, a javaslat meghatározza az adatfeldolgozás által érintett személyek számos jogát, mint például a tájékoztatáshoz való jogot, a hozzáférési jogot, az adathelyesbítéshez, adattörléshez vagy adatzároláshoz való jogot, valamint a jogorvoslathoz való jogot. Fontos viszont egyrészről e rendelkezések egyes elemeinek javítása, másrészről e rendelkezések tényleges végrehajthatóságának biztosítása.

29.

A személy saját személyes adataihoz való hozzáférési jogával kapcsolatban a megállapodás számos korlátozást ír elő. Az Európai Adatvédelmi Biztos elismeri, hogy – különösen a terrorizmus elleni küzdelemmel összefüggésben – az érintettek jogai korlátozhatók, amennyire az szükséges. A javaslatnak azonban egyértelművé kell tennie, hogy bár a személy saját adatainak ugyanazon személy felé történő felfedése a 15. cikk (2) bekezdésében említett körülmények fennállása esetén valóban korlátozható, ezen adatoknak az európai nemzeti adatvédelmi hatóságok felé történő felfedését minden esetben lehetővé kell tenni annak érdekében, hogy ezek a hatóságok hatékonyan el tudják látni felügyeleti feladatukat. Az adatvédelmi hatóságokra feladataik végzése során természetesen titoktartási kötelezettség vonatkozik, és ezek a hatóságok mindaddig nem fedik fel az adatokat az érintett személynek, amíg a kivétel feltételei fennállnak.

30.

Az adathelyesbítési joggal kapcsolatban a 17. cikk (2) bekezdése kimondja, hogy „az egyes Felek – amennyiben lehetséges – értesítik a másik Felet, amennyiben tudomásukra jut, hogy az e megállapodás keretében továbbított vagy szerzett fontos információ nem helytálló vagy nem megbízható”. Az Európai Adatvédelmi Biztos úgy véli, hogy a nem helytálló vagy nem megbízható adatok helyesbítésének kötelezettsége alapvető garancia nemcsak az érintett számára, hanem a bűnüldöző hatóságok intézkedéseinek hatékonysága érdekében is. Ezzel kapcsolatban az adatokat cserélő hatóságoknak mechanizmusokat kell bevezetniük annak biztosítására, hogy ez a helyesbítés mindig lehetséges legyen, a javaslatból pedig törölni kell az „amennyiben lehetséges” szöveget.

31.

Az Európai Adatvédelmi Biztos legfőbb aggodalma azonban az említett jogok konkrét érvényesíthetőségével kapcsolatos. Egyfelől a jogbiztonság és átláthatóság miatt a javaslatnak részletesebben meg kell határoznia, milyen konkrét eljárásokat vehetnek igénybe az érintettek a megállapodásban elismert jogaik érvényesítésére az Európai Unióban és az Egyesült Államokban egyaránt.

32.

Másfelől a 20. cikk (1) bekezdése kifejezetten és egyértelműen kimondja, hogy a megállapodás „nem keletkeztet semmilyen jogot vagy előnyt magánszemély, illetve magánjogi vagy közjogi jogalany részére, nem ruház rájuk ilyen jogokat vagy előnyöket”. Az Európai Adatvédelmi Biztos megjegyzi, hogy úgy tűnik, ez a rendelkezés semmissé teszi vagy legalábbis megkérdőjelezi a megállapodás azon rendelkezéseinek kötelező érvényét, amelyek az érintettek részére olyan jogokat biztosítanak, amelyeket az Egyesült Államok jogszabályai még nem ismernek el, és amelyek az Egyesült Államok joga szerint még nem végrehajthatóak, különösen ha az érintett nem amerikai állampolgár vagy állandó lakos az Egyesült Államokban. Az Egyesült Államok adatvédelmi törvénye például minősített hozzáférési jogot biztosít a személyes adatokhoz, ami erősebb, mint az Egyesült Államoknak az információs szabadságról szóló törvényében a nagyközönség számára biztosított általános hozzáférési jog. Az Egyesült Államok adatvédelmi törvénye azonban egyértelműen kimondja, hogy csak az a személy kérheti a róla nyilvántartott saját adataihoz való hozzáférést, aki „az Egyesült Államok állampolgára, vagy jogszerűen állandó lakóhellyel rendelkező külföldi állampolgár” (10).

33.

Az Európai Adatvédelmi Biztos ezért a 20. cikk (1) bekezdése jelenlegi szövegének felülvizsgálatát javasolja annak biztosítása érdekében, hogy a javaslatban szereplő jogokat pontosan rögzítsék, és azok ténylegesen érvényesíthetőek legyenek az Egyesült Államok területén is.

34.

A javaslat 12. cikke a megállapodásban szereplő feltételek és biztosítékok figyelemmel kísérésének különböző szintjeit rögzíti. „Független ellenőrök” végzik az Egyesült Államok Pénzügyminisztériuma által végrehajtott keresések egyidejű és visszamenőleges felügyeletét. Továbbá „az Európai Bizottság által kinevezett független személy” folyamatosan ellenőrzi az első szintű felügyeletet, beleértve annak függetlenségét is. Pontosítani kell, melyek e független személy feladatai, hogyan garantálják, hogy valóban el tudja látni azokat, és kinek tartozik jelentéstételi kötelezettséggel.

35.

A 13. cikk mechanizmust állapít meg a közös felülvizsgálatra, amelyet 6 hónap elteltével, majd rendszeres időközönként kell elvégezni. Ezt a közös felülvizsgálatot közös EU–USA küldöttség végzi el, amelyben az Európai Unió részéről két adatvédelmi hatóság képviselői vesznek részt, a közös felülvizsgálat eredménye pedig egy jelentés, amelyet a Bizottság beterjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé.

36.

Az Európai Adatvédelmi Biztos kiemeli, hogy a független felügyelet a személyes adatok védelméhez való jog kulcsfontosságú eleme, amit az EUMSz. 16. cikke és az Európai Unió Alapjogi Chartájának 8. cikke is megerősít. A közelmúltban a Bíróság a Bizottság kontra Németország ügyben hozott 2010. március 9-i ítéletében szigorú kritériumokat állapított meg a függetlenségre vonatkozóan (11). Nyilvánvaló, hogy ugyanazok a szigorú kritériumok nem alkalmazhatók harmadik országokkal szemben, de az is egyértelmű, hogy a személyes adatok védelme csak akkor lehet megfelelő (12), ha elégséges biztosítékok garantálják a független ellenőrzést. Ez a feltétel az olyan országokkal kötött nemzetközi megállapodásokra is vonatkozik, amelyek jogrendszere nem írja elő a független hatóság által végzett ellenőrzés szükségességét.

37.

Ebben az összefüggésben döntő fontosságú, hogy a megállapodásban pontosan meghatározzák legalább az ellenőrzés és a közös felülvizsgálat módozatait, valamint az ellenőrzésben részt vevő személyek jogkörét és függetlenségének garanciáit – ahelyett, hogy „közösen végzett koordinációt” írnak elő, vagy az említetteket a felek egy későbbi szakban határozzák meg. Különösen fontos annak biztosítása, hogy az Európai Bizottság által kijelölt személy és az európai adatvédelmi hatóságok képviselői egyaránt olyan helyzetben legyenek, hogy függetlenül tudjanak eljárni, és hatékonyan tudják elvégezni felügyeleti feladataikat.

38.

A javaslatnak továbbá nemcsak rögzítenie kell az első közös felülvizsgálat időpontját, amelyre 6 hónap elteltével kerül sor, hanem a további felülvizsgálat időrendjét is meg kell határoznia, például azt, hogy ezt követően évente végeznek felülvizsgálatot. Az Európai Adatvédelmi Biztos emellett javasolja, hogy állapítsanak meg kapcsolatot a közös felülvizsgálatok eredménye és a megállapodás időtartama között.

39.

Ezzel kapcsolatban az Európai Adatvédelmi Biztos kiemeli, hogy kívánatos megszüntetési záradék beépítése – hosszabb távon az esetleges célzottabb megoldások lehetőségére is figyelemmel. A megszüntetési záradék jó ösztönző lehet annak biztosítására, hogy a szükséges erőfeszítéseket megteszik az ilyen megoldások kidolgozására, ami azt jelentené, hogy a jövőben nem lenne ok az együttes adatküldésre az Egyesült Államok Pénzügyminisztériuma részére.

40.

Az ellenőrzés és a közös felülvizsgálat hatékonyságának javítása érdekében információk és vonatkozó adatok szükségesek a hozzáférési és jogorvoslati kérelmek számáról, a lehetséges utókövetésről (törlés, helyesbítés, stb.), valamint az érintettek jogait korlátozó határozatok számáról. Ugyanígy – a felülvizsgálatot illetően – információkra van szükség nemcsak azon üzenetek mennyiségéről, amelyekhez az Egyesült Államok Pénzügyminisztériuma „hozzáfért”, hanem az Egyesült Államok Pénzügyminisztériumának „megküldött” üzenetek mennyiségéről is, és ezekről jelentést kell készíteni. Ezt meg kell határozni a megállapodásban.

41.

Továbbá e javaslat semmiképpen nem korlátozhatja az európai adatvédelmi hatóságok hatáskörét és illetékességét. Ezzel kapcsolatban az Európai Adatvédelmi Biztos megjegyzi, hogy a javaslat visszalépés az ideiglenes TFTP-megállapodáshoz képest. Valóban, míg a korábbi megállapodás preambulumában az áll, hogy „ez a megállapodás nem tér el a tagállamok adatvédelmi hatóságainak azon meglévő hatáskörétől, hogy az egyéneknek személyes adataik feldolgozása tekintetében védelmet biztosítanak”, a mostani javaslatban a következők állnak: „az illetékes adatvédelmi hatóságok felügyelete e megállapodás különös rendelkezéseinek megfelelően”. Az Európai Adatvédelmi Biztos azért azt javasolja, hogy a javaslat egyértelműen mondja ki, hogy a megállapodás nem tér el az európai adatvédelmi hatóságok hatáskörétől, és nem korlátozza azt.

42.

Az Európai Adatvédelmi Biztos elismeri, hogy ez a javaslat bizonyos lényeges javításokat tartalmaz az ideiglenes TFTP I megállapodáshoz képest, mint például a SEPA-adatok kizárása, a terrorizmus behatároltabb meghatározása, valamint az érintettek jogainak részletesebb szabályozása.

43.

Az Európai Adatvédelmi Biztos megjegyzi azonban, hogy az új TFTP-megállapodás jogosságára vonatkozó vizsgálatot illetően egy alapvető előfeltételnek teljesülnie kell. A megállapodás szükségességét a már meglévő uniós és nemzetközi okmányokkal összefüggésben kell megállapítani.

44.

Az Európai Adatvédelmi Biztos rámutat, hogy ha ez teljesül is, még mindig vannak nyitott kérdések, amelyekkel foglalkozni kell, és kulcsfontosságú elemek, amelyeken javítani kell annak érdekében, hogy megfeleljenek a személyes adatok védelméről szóló uniós jogi keretben rögzített feltételeknek, mint például:

29.12.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 355/16

1.

A Bizottság 2010. július 20-án„A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségben folytatott információkezelés áttekintése” címmel közleményt fogadott el (a továbbiakban: a közlemény) (3). A közleményt konzultáció céljából elküldték az európai adatvédelmi biztosnak.

2.

Az európai adatvédelmi biztos üdvözli azt a tényt, hogy a Bizottság konzultált vele. Az európai adatvédelmi biztosnak már a közlemény elfogadása előtt lehetősége nyílt arra, hogy előterjessze nem hivatalos észrevételeit. Ezen észrevételek közül többet figyelembe vettek a dokumentum végleges változatának elkészítésekor.

3.

Az európai adatvédelmi biztos üdvözli a közlemény célját, miszerint az „első ízben ad teljes körű áttekintést azokról a működő, végrehajtási vagy mérlegelési szakaszban lévő uniós szintű intézkedésekről, amelyek a személyes adatok bűnüldözési és migrációkezelési célból való gyűjtését, tárolását, illetve határokon átnyúló cseréjét szabályozzák” (4). A dokumentum célja egyúttal az is, hogy a polgárok számára áttekintést nyújtson arra vonatkozóan, hogy mely rájuk vonatkozó információkat, kik és milyen célból gyűjtenek össze, tárolnak és cserélnek ki. A Bizottság szerint továbbá a közleménynek világos hivatkozási alapként kell szolgálnia minden érdekelt számára, aki részt kíván venni az ezen a területen folytatott uniós szakpolitika jövőbeli irányáról zajló vitában. Így hozzá kell járulnia ahhoz, hogy valamennyi érdekelt fél részvételével egy tájékozottságon alapuló szakpolitikai párbeszéd folyjon.

4.

Ami a konkrétumokat illeti, a közlemény megemlíti, hogy az eszközök fő célját, felépítését, az alkalmazási körükbe tartozó személyes adatokat, és az adatvédelmet és -megőrzést szabályozó rendelkezéseket kívánja tisztázni, illetve „felsorolja az ilyen adatokhoz hozzáféréssel rendelkező hatóságokat” (5). Emellett az I. melléklet tartalmaz néhány példát az említett eszközök gyakorlati működési módjának bemutatására.

5.

A dokumentum meghatározza továbbá azokat az átfogó elveket („tartalmi elvek” és „eljárásorientált elvek”), amelyeket a Bizottság az adatgyűjtés, -tárolás és -csere eszközeinek jövőbeli kialakítása során követni kíván. A „tartalmi elvek” körében a közlemény olyan elveket vesz sorra, mint az alapvető jogok, így különösen a magánélethez való jog és az adatvédelem biztosítása, a szükségesség, a szubszidiaritás és a megfelelő kockázatkezelés. Az „eljárásorientált elvek” közé tartozik a költséghatékonyság, az alulról felfelé építkező megközelítés a szakpolitikák kialakítása során, a felelősségek világos megosztása, valamint a felülvizsgálat és a hatályvesztésre vonatkozó rendelkezések.

6.

A közlemény szerint a Bizottság a meglévő eszközök értékelése során is ezeket az elveket fogja alkalmazni. A szakpolitikák kidolgozásának és értékelésének ezen elvi alapokon nyugvó megközelítése a Bizottság véleménye szerint javítani fogja a jelenlegi és jövőbeli eszközök koherenciáját és eredményességét, az állampolgárok alapvető jogainak teljes tiszteletben tartása mellett.

7.

Az európai adatvédelmi biztos megállapítja, hogy a közlemény egy fontos dokumentum, amely átfogó képet ad a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségben folytatott információcsere jelenlegi és (esetleges) jövőbeni eszközeiről. A közlemény a stockholmi program (6) 4.2.2. (Az információáramlás kezelése) és 5.1. (Integrált határigazgatás) fejezetét is részletesen tárgyalja. A közlemény fontos szerepet tölt majd be e terület jövőbeni alakításában. Ezen oknál fogva tartja az európai adatvédelmi biztos hasznosnak, hogy észrevételeket fűzzön a közlemény egyes elemeihez, annak ellenére, hogy a közlemény szövege változatlan marad.

8.

Az európai adatvédelmi biztos néhány olyan további gondolatot kíván közreadni, amelyeket véleménye szerint a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség továbbfejlesztésekor figyelembe kell venni. Ez a vélemény néhány olyan elképzelést fogalmaz meg, amelyek az európai adatvédelmi biztosnak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló, a polgárok szolgálatában álló térségről szóló bizottsági közleményről szóló 2009. július 10-i véleményében (7) és számos más véleményben és észrevételben korábban már szerepeltek. A közlemény a korábban kifejezésre juttatott álláspontokra is kitér. Ezzel összefüggésben meg kell említeni a magánélet védelmének jövőjéről szóló jelentést, amelyet a 29. cikk szerinti munkacsoport és a rendőrségi és igazságügyi munkacsoport 2009. december 1-jén fogadott el. Ez a jelentés, amely közös hozzájárulás az Európai Bizottság által a személyes adatok védelméhez való alapvető jogok jogi kereteiről kezdeményezett konzultációhoz, és amely az európai adatvédelmi biztos támogatását élvezi, fontos iránymutatást adott az adatvédelem jövője tekintetében, és a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés keretében végrehajtott információcserére is alkalmazandó.

9.

Az európai adatvédelmi biztos üdvözli a közleményt, mivel az választ ad az Európai Tanács által megfogalmazott, az uniós szintű információkezelési eszközöknek az uniós információkezelési stratégiával összhangban történő kialakítására és egy esetleges európai információcsere-modell megvitatására irányuló felhívásra (8).

10.

Az európai adatvédelmi biztos tudomásul veszi továbbá, hogy a közleményt egyben úgy kell értelmezni, mint a korábban említett stockholmi programra adott választ, amely az uniós belső biztonság területén folytatott információcsere fejlesztése során koherenciára és konszolidációra szólít fel. Konkrétan, a stockholmi program 4.2.2. fejezetében a Tanács felkéri a Bizottságot, hogy vizsgálja meg egy európai információcsere-modell kialakításának szükségességét a jelenlegi eszközök – többek között a prümi keret és az úgynevezett svéd kerethatározat – értékelése alapján. Ezen értékeléseknek elő kell segítenie annak megállapítását, hogy ezek az eszközök az eredeti szándéknak megfelelően működnek-e, és megvalósítják-e az információkezelési stratégia céljait.

11.

Ennek fényében érdemes hangsúlyozni azt a tényt, hogy a stockholmi program az uniós információkezelési stratégia legfontosabb előfeltételeként utal a markáns adatvédelmi szabályozásra. Az adatvédelemre helyezett eme erőteljes hangsúly teljesen összhangban áll a Lisszaboni Szerződéssel, amely – mint az korábban már említésre került – egy általános adatvédelmi rendelkezést tartalmaz, miszerint mindenkinek – harmadik országok állampolgárait is beleértve – joga van a bíróság előtt érvényesíthető adatvédelemhez, és egy átfogó adatvédelmi keret létrehozására kötelezi a Tanácsot és az Európai Parlamentet.

12.

Az európai adatvédelmi biztos támogatja az információkezelési stratégiával kapcsolatos azon követelményt is, hogy csak abban az esetben javasolható olyan új jogalkotási intézkedés, amely megkönnyíti a személyes adatok tárolását és cseréjét, ha konkrét bizonyítékok támasztják alá annak szükségességét. Az európai adatvédelmi biztos a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térséggel kapcsolatos jogalkotási javaslatokról – például a SIS második generációjáról (9), az Eurodac-hoz való bűnüldözési célú hozzáférésről (10), az Eurodac- és a dublini rendelet felülvizsgálatáról (11), a stockholmi programról szóló bizottsági közleményről (12) és a PNR-ről (13) – alkotott számos véleményében támogatta ezt a megközelítést.

13.

Valóban alapvető fontosságú, hogy sor kerüljön az információcsere valamennyi meglévő eszközének értékelésére, mielőtt újakra születne javaslat. Figyelembe véve azt a tényt, hogy a jelenlegi keret a különböző eszközök és rendszerek bonyolult szövevénye, amelyek közül néhányat csak nemrégiben hajtottak végre, így hatékonyságuk még nem értékelhető, míg néhány a végrehajtás szakaszában van, egyes új eszközök és rendszerek pedig még mindig a jogalkotási fázisban vannak, ez még nagyobb jelentőséggel bír.

14.

Az európai adatvédelmi biztos ezért veszi elégedetten tudomásul, hogy a közlemény egyértelmű kapcsolatot teremt a Bizottság által kezdeményezett más folyamatokkal annak érdekében, hogy a stockholmi program nyomon követéseként számba vegye és értékelje ezt a területet.

15.

Ezzel összefüggésben az európai adatvédelmi biztos különösen üdvözli a Bizottság által 2010 januárjában kezdeményezett, az Európai Unió és az EFTA tagállamai, valamint az Europol, az Eurojust, a Frontex képviselőiből és az európai adatvédelmi biztosból álló információfeltérképezési projektcsoporttal szoros együttműködésben végrehajtott információfeltérképezési folyamatot (14). Amint azt a közlemény említi, a Bizottság az „információfeltérképezési” folyamat eredményeit még 2010-ben be kívánja mutatni a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek. Következő lépésként egy, az európai információcsere-modellre vonatkozó közleményt is közzé kíván tenni.

16.

Az európai adatvédelmi biztos úgy véli, hogy a közlemény és az „információfeltérképezési” folyamat közötti világos kapcsolat megteremtése különösen üdvözlendő, mivel a kettő között egyértelműen kölcsönös a kapcsolat. Nyilvánvalóan korai lenne még azt értékelni, hogy mi lesz e folyamatok és általánosabb értelemben véve az európai információcsere-modellről folyó viták eredménye (ez idáig az „információfeltérképezési folyamatot” a Bizottság csupán „leltározási folyamatként” mutatta be). Az európai adatvédelmi biztos továbbra is figyelemmel kíséri ezt a munkát. Emellett már a jelenlegi szakaszban is felhívja a figyelmet arra, hogy a Bizottság által az európai információcsere-modellről folytatott vitákkal összefüggésben kezdeményezett folyamatok között szinergiákra van szükség, és el kell kerülni, hogy azok eltérő következtetésekhez vezessenek.

17.

Az európai adatvédelmi biztos utalni kíván továbbá az adatvédelmi keret folyamatos felülvizsgálatára, és különösen a Bizottság azon szándékára, hogy egy átfogó keretet határozzon meg az adatvédelemre vonatkozóan, ideértve a bűnügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködést.

18.

Ezzel kapcsolatban az európai adatvédelmi biztos tudomásul veszi, hogy a közlemény – „Az alapvető jogok, így különösen a magánélethez való jog és az adatvédelem biztosítása” című részben – az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSz.) 16. cikkére utal, amely jogi alapot nyújt az ilyen átfogó adatvédelmi rendszerrel kapcsolatos munkához. Ezzel összefüggésben azt is tudomásul veszi, hogy a közlemény megemlíti, hogy nem célja a szóban forgó eszközök konkrét adatvédelmi rendelkezéseinek elemzése, mivel a Bizottság a fent említett 16. cikk alapján jelenleg is a személyes adatok Unión belüli védelmének új, átfogó keretén dolgozik. Reméli, hogy ezzel összefüggésben megfelelő áttekintés születik a fennálló és valószínűleg egymástól eltérő adatvédelmi rendszerekről, és hogy a Bizottság további döntéshozatalát erre az áttekintésre alapozza majd.

19.

Végül, de nem utolsósorban, habár az európai adatvédelmi biztos üdvözli a közlemény célkitűzéseit és fő tartalmát, arra is felhívja a figyelmet, hogy ezt a dokumentumot csupán az értékelési folyamat első lépésének kell tekinteni, és hogy azt további konkrét intézkedéseknek kell követniük, amelyek végeredményeként létre kell jönnie az információcserére és -kezelésre vonatkozó, átfogó, integrált és jól felépített uniós politikának.

20.

A közlemény szövegében a Bizottság szerint a cél korlátozásának elve „kulcsfontosságú megfontolást képez az e közleményben ismertetésre kerülő legtöbb eszköz esetében”.

21.

Az európai adatvédelmi biztos üdvözli a közleményben a célhoz kötöttség elvére helyezett hangsúlyt, amely megköveteli, hogy a személyes adatok gyűjtésének céljait legkésőbb az adatgyűjtéskor egyértelműen meghatározzák, és hogy az adatokat az eredeti célokkal nem összeegyeztethető célokból ne dolgozhassák fel. A célhoz kötöttség elvétől való bármilyen eltérésnek kivételt kell képeznie, és arra csak szigorú feltételek mellett kerülhet sor a szükséges jogi, technikai és egyéb biztosítékokkal.

22.

Az európai adatvédelmi biztos sajnálattal állapítja meg azonban, hogy a közlemény ezt az adatvédelmi elvet csak „az e közleményben ismertetésre kerülő legtöbb eszköz esetében” tartja kulcsfontosságú megfontolásnak. Emellett a 24. oldalon a közlemény a SIS-re, a SIS II-re és a VIS-re utal, és megemlíti, hogy „e centralizált információs rendszerek kivételével a célhoz kötöttség meghatározó tényezőnek tűnik az uniós szintű információkezelési intézkedések kialakítása szempontjából”.

23.

Ez a megfogalmazás úgy értelmezhető, mintha azt sugallná, hogy ez az elv az Európai Unióban végrehajtott információcsere nem minden esetében és annak nem minden rendszere és eszköze tekintetében lett volna kulcsfontosságú megfontolás. Ezzel kapcsolatban az európai adatvédelmi biztos tudomásul veszi, hogy lehetőség van arra és szükséges lehet, hogy kivételt tegyenek ezen elv alól és korlátozzák azt, ahogyan azt a 95/46/EK irányelv 13. cikke és a 2008/977/IB kerethatározat 3. cikkének (2) bekezdése elismeri (15). Kötelező azonban biztosítani azt, hogy az Unióban végrehajtott információcserével kapcsolatos bármely új eszközt csak abban az esetben javasoljanak és fogadjanak el, ha a célhoz kötöttség elvét kellő mértékben figyelembe vették, és hogy az ezt az elvet érintő bármely kivételről vagy korlátozásról eseti alapon és alapos értékelést követően szülessen határozat. Ezek a megfontolások a SIS, a SIS II és a VIS esetében is lényegesek.

24.

Minden ettől eltérő gyakorlat ellentétben állna az Európai Unió Alapjogi Chartájának 8. cikkével, az adatvédelemre vonatkozó uniós jogszabályokkal (például a 95/46/EK irányelv, a 45/2001/EK rendelet vagy a 2008/977/IB kerethatározat) és az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélkezési gyakorlatával. A célhoz kötöttség elvének be nem tartása e rendszerek eredeti céljának fokozatos kiterjesztéséhez, más néven a funkciók terjeszkedéséhez is vezethet (16).

25.

A közlemény (a 28. oldalon) utal az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélkezési gyakorlatában az arányossági teszttel kapcsolatosan megállapított követelményekre és kijelenti, hogy „jövőbeli javaslataiban a Bizottság értékelni fogja a kezdeményezés várható hatását az egyének magánélethez való jogára és a személyes adatok védelmére, és meg fogja állapítani, hogy ez a hatás miért szükséges, továbbá hogy a javasolt megoldás miért arányos az Európai Unióban a belső biztonság fenntartására, a bűncselekmények megelőzésére vagy a migrációkezelésre irányuló jogos cél szempontjából”.

26.

Az európai adatvédelmi biztos üdvözli a fent idézett megállapításokat, mivel maga is szorgalmazta, hogy az arányosság és a szükségesség tiszteletben tartása előkelő helyen szerepeljen a személyes adatok gyűjtésével és cseréjével járó jelenlegi és új rendszereket érintő határozatok meghozatala során. Előre tekintve ez az arról folytatott jelenlegi vizsgálódás szempontjából is alapvető, hogy milyennek is kéne lennie az uniós információkezelési stratégiának és az európai információcsere-modellnek.

27.

Ennek fényében az európai adatvédelmi biztos üdvözli azt a tényt, hogy a Bizottság által a célhoz kötöttség elvének tárgyalásakor alkalmazott megfogalmazástól (lásd a vélemény 20–22. pontját) eltérően, a szükségesség esetében a Bizottság elkötelezett amellett, hogy valamennyi jövőbeli javaslatát értékelje, amennyiben az hatást gyakorol az egyének magánélethez való jogára és a személyes adatokra.

28.

Ennek ellenére az európai adatvédelmi biztos felhívja a figyelmet arra a tényre, hogy az arányossággal és a szükségességgel kapcsolatos eme követelmények a jelenlegi uniós jogszabályokból (elsősorban az Alapjogi Chartából, amely ma már az Unió elsődleges jogának részét képezi) és az Emberi Jogok Európai Bíróságának bevett ítélkezési gyakorlatából származnak. Más szóval a közlemény semmilyen új elemet nem tartalmaz. Ezzel szemben az európai adatvédelmi biztos véleménye szerint a közleménynek nem pusztán ismételgetnie kellene ezeket a követelményeket, hanem olyan konkrét intézkedéseket és mechanizmusokat kellene meghatároznia, amelyek biztosítják, hogy az egyének jogaira hatást gyakorló valamennyi javaslatban tiszteletben tartsák és ténylegesen érvényesítsék mind a szükségesség, mind az arányosság elvét. A 38–41. pontban tárgyalt magánélet-védelmi hatásvizsgálat e cél érdekében megfelelő eszköz lehetne. Az értékelésnek továbbá nem csak az új javaslatokra, hanem a jelenlegi rendszerekre és mechanizmusokra is ki kellene terjednie.

29.

Az európai adatvédelmi biztos emellett megragadja az alkalmat, hogy hangsúlyozza, az arányosságnak és szükségességnek az uniós információkezelési stratégia esetében való figyelembevételekor ragaszkodni kell az adatvédelem és a bűnüldözés közötti megfelelő egyensúlyhoz. Ez az egyensúly nem jelenti azt, hogy az adatvédelem gátolná a bűnügyek megoldásához szükséges információk felhasználását. Az e célból szükséges valamennyi információ felhasználható az adatvédelmi szabályokkal összhangban (17).

30.

A stockholmi program megköveteli az Európai Unióban folytatott információcserével foglalkozó valamennyi eszköz és rendszer objektív és átfogó értékelését. Az európai adatvédelmi biztos természetesen teljes mértékben támogatja ezt a megközelítést.

31.

Úgy tűnik azonban, hogy a közleményben nem teljes körű az egyensúly. Láthatóan előnyben részesíti – legalábbis az adatok és statisztikák tekintetében – azokat az eszközöket, amelyek sikeresnek bizonyultak az évek során és „sikertörténetnek” minősülnek (például találatok száma a SIS-ben és az Eurodac-ban). Az európai adatvédelmi biztos nem vonja kétségbe, hogy ezek a rendszerek összességében sikeresek. Példaként azonban megemlíti, hogy a SIS közös ellenőrző hatóságának (18) tevékenységi jelentéseiből az derül ki, hogy néhány nem elhanyagolható számú esetben a SIS figyelmeztető jelzései már nem voltak aktuálisak, helytelenül betűzték őket, avagy hibásak voltak, ami az érintett személyekre nézve negatív következményekkel járt (vagy járhatott volna). Az ilyen jellegű információk hiányoznak a közleményből.

32.

Az európai adatvédelmi biztos azt tanácsolja a Bizottságnak, hogy vegye újra fontolóra a közleményben alkalmazott megközelítést. Az európai adatvédelmi biztos javasolja, hogy a jövőben a megfelelő egyensúly biztosítása érdekében az információkezeléssel kapcsolatos munka során a hibákról és a gyenge pontokról is számoljanak be, mint például a rendszerben kapott hibás találat következményeként tévesen letartóztatott vagy más módon kellemetlenségeknek kitett személyek száma.

33.

Például az európai adatvédelmi biztos javasolja, hogy a SIS/Sirene-ben kapott találatokra vonatkozó adatokat (1. melléklet) egészítsék ki a közös ellenőrző hatóságnak a figyelmeztető jelzések megbízhatóságával és pontosságával kapcsolatos munkájára való hivatkozással.

34.

A 29–30. oldalon felsorolt „eljárásorientált elvek” körében a közlemény főként az irányítási struktúrák kezdeti kialakításának kérdésével kapcsolatban hivatkozik a „felelősségek világos megosztásának” elvére. A közlemény ezzel összefüggésben a SIS II projekttel kapcsolatos problémákat és az informatikai ügynökség jövőbeli feladatait említi.

35.

Az európai adatvédelmi biztos szeretné felhasználni ezt a lehetőséget arra, hogy hangsúlyozza az „elszámoltathatóság” elvének jelentőségét, amelyet a bűnügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés területén is érvényesíteni kell, és amely fontos szerepet játszik az adatcserével és az információkezeléssel kapcsolatos új és fejlettebb uniós szakpolitikák megalkotásában. Az elv megvitatása jelenleg az európai adatvédelmi keret jövőjével összefüggésben zajlik, amely eszközként szolgál az adatkezelők további ösztönzésében arra, hogy a hatékony adatvédelmet biztosító megfelelő mechanizmusok végrehajtásával mérsékeljék a vonatkozó szabályok megsértésének kockázatát. Az elszámoltathatóság követelménye szerint az adatkezelőknek olyan belső mechanizmusokat és ellenőrzési rendszereket kell életbe léptetniük, amelyek biztosítják a szabályok betartását és a külső érdekelt felek számára – ideértve az ellenőrző hatóságokat is – a szabályok betartását igazoló bizonyítékkal, például ellenőrzési jelentésekkel szolgálnak (19). Az európai adatvédelmi biztos a VIS-ről és a SIS II-ről szóló 2005. évi véleményeiben szintén hangsúlyozta, hogy szükség van ilyen intézkedésekre.

36.

A Bizottság a közlemény 27. oldalán (a „Tartalmi elvek” című részben, „Az alapvető jogok, így különösen a magánélethez való jog és az adatvédelem biztosítása” cím alatt) említi a „beépített adatvédelem” fogalmát, és kijelenti, hogy „Az információs technológia használatára építő új eszközök kidolgozása során a Bizottság az ún. »beépített adatvédelem« megközelítését kívánja követni”.

37.

Az európai adatvédelmi biztos üdvözli, hogy a közlemény utal erre az elképzelésre (20), amely jelenleg a magán- és a közszektor tekintetében egyaránt kidolgozás alatt áll, és a rendőrség és az igazságügy esetében is fontos szerepet kell játszania (21).

38.

Az európai adatvédelmi biztos meggyőződése, hogy ez a közlemény megfelelő alkalmat kínál annak átgondolására, hogy mit kell érteni egy igazi „magánélet- és adatvédelmi hatásvizsgálat” alatt.

39.

Az európai adatvédelmi biztos megállapítja, hogy sem az ebben a közleményben bemutatott általános iránymutatások, sem a Bizottság hatásvizsgálattal kapcsolatos iránymutatásai (22) nem határozzák meg ezt a szempontot és alakítják azt szakpolitikai követelménnyé.

40.

Az európai adatvédelmi biztos ezért azt javasolja, hogy a jövőbeli eszközök esetében a magánélet és az adatok védelméről konkrétabb és szigorúbb hatásvizsgálatot végezzenek, akár egy külön értékelés, akár az alapvető jogokra vonatkozó általános hatásvizsgálat formájában. Konkrét mutatókat és jellemzőket kell kidolgozni annak biztosításához, hogy a magánélet- és adatvédelemre hatást gyakorló javaslatokat alapos megfontolásnak vessék alá. Az európai adatvédelmi biztos azt is javasolja, hogy ez a kérdés váljon az átfogó adatvédelmi kerettel kapcsolatos jelenlegi munka részévé.

41.

Ezenfelül ebben az összefüggésben hasznosnak bizonyulhat utalni a rádiófrekvenciás azonosításra (RFID) vonatkozó ajánlás (23) 4. cikkére, amelyben a Bizottság felhívja a tagállamokat annak biztosítására, hogy az ágazat a civil társadalom érintett szereplőivel együttműködve kialakítsa a magánélet védelmére és az adatvédelemre irányuló hatásvizsgálat kereteit. Az adatvédelmi biztosok nemzetközi konferenciája által 2009 novemberében elfogadott madridi állásfoglalás szintén azt szorgalmazta, hogy a személyes adatok feldolgozását vagy a jelenlegi feldolgozás érdemi módosítását szolgáló új információs rendszerek és technológiák megvalósítása előtt hajtsák végre a magánélet-védelmi hatásvizsgálatokat.

42.

Az európai adatvédelmi biztos megállapítja, hogy a közlemény nem tárgyalja konkrétan az érintettek jogainak fontos kérdését, amely az adatvédelem egyik kulcsfontosságú elemét alkotja. Alapvetően fontos annak biztosítása, hogy a polgárok az információcserét szolgáló valamennyi rendszer és eszköz tekintetében azonos jogokat élvezzenek a személyes adatok feldolgozásának módja terén. A közleményben említettek közül valóban számos rendszer konkrét szabályokat állapít meg az érintettek jogaira vonatkozóan, a rendszerek és eszközök között azonban indokolatlanul sok az eltérés.

43.

Az európai adatvédelmi biztos ezért felkéri a Bizottságot, hogy a közeljövőben vizsgálja meg körültekintőbben az érintettek jogai Unión belüli összehangolásának kérdését.

44.

Bár a Bizottság utal a biometrikus adatok felhasználására (24), nem foglalkozik konkrétan azzal az aktuális jelenséggel, hogy az EU-ban folytatott információcsere céljára egyre fokozottabban használják a biometrikus adatokat, ideértve az EU nagyszabású informatikai rendszereit és az egyéb határigazgatási eszközöket is. A közlemény ugyanakkor nem fogalmaz meg konkrét utalást arra vonatkozóan, hogy hogyan kívánja a Bizottság kezelni ezt a kérdést a jövőben, és hogy dolgozik-e egy az ezzel a növekvő tendenciával kapcsolatos átfogó szakpolitika kialakításán. Ez sajnálatos, tekintve, hogy ez a kérdés az adatvédelem szempontjából kiemelt fontossággal bír és kényes kérdésnek számít.

45.

Ennek fényében az európai adatvédelmi biztos meg kívánja említeni, hogy számos alkalommal, különböző fórumokon és több véleményében (25) hangsúlyozta azokat a lehetséges kockázatokat, amelyek a biometrikus adatok felhasználásának az egyének jogaira gyakorolt főbb hatásaihoz fűződnek. Ezen alkalmakkor javasolta azt is, hogy az adott eszközöket és rendszereket egészítsék ki a biometrikus adatok felhasználására vonatkozó szigorú biztosítékokkal. Az európai adatvédelmi biztos felhívta a figyelmet a biometrikus adatok gyűjtésében és összevetésében rejlő pontatlanságokkal kapcsolatos problémára is.

46.

Ezen okoknál fogva az európai adatvédelmi biztos megragadja az alkalmat, hogy felkérje a Bizottságot, hogy a biometrikus adatok felhasználása szükségességének alapos értékelése és eseti alapon történő megvizsgálása alapján világos és szigorú politikát dolgozzon ki a biometrikus adatoknak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségben történő felhasználására vonatkozóan, és ennek során teljes mértékben tartsa tiszteletben az olyan alapvető adatvédelmi elveket, mint az arányosság, a szükségesség és a célhoz kötöttség.

47.

Korábban (26) az európai adatvédelmi biztos több alkalommal felvetett számos problémát, amely az interoperabilitás fogalmával kapcsolatos. A rendszerek interoperabilitásának egyik következménye, hogy az ösztönözheti a nagyszabású informatikai rendszerek olyan új célkitűzéseire tett javaslatokat, amelyek túlmutatnak azok eredeti rendeltetésén, és/vagy a biometrikus adatok elsődleges felhasználását szorgalmazzák ezen a területen. Az interoperabilitás különböző fajtái esetében konkrét biztosítékokra és feltételekre van szükség. Az európai adatvédelmi biztos ezzel összefüggésben azt is hangsúlyozta, hogy a rendszerek interoperabilitását az adatvédelmi elvek, és különösen a célhoz kötöttség elvének megfelelő tiszteletben tartásával kell végrehajtani.

48.

Ennek fényében az európai adatvédelmi biztos megállapítja, hogy a közlemény nem utal konkrétan a rendszerek interoperabilitásának kérdésére. Az európai adatvédelmi biztos ezért felhívja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki szakpolitikát az uniós információcsere ezen alapvető aspektusára vonatkozóan, amely szakpolitikának az értékelési gyakorlat részévé kell válnia.

49.

A közlemény tartalmaz egy fejezetet a Bizottság által a jövőben előterjeszteni kívánt jogalkotási javaslatokról. A dokumentum többek között említést tesz a regisztráltutas-programra (RTP) vonatkozó javaslatról és a határregisztrációs rendszerrel (EES) kapcsolatos javaslatról. Az európai adatvédelmi biztos szeretne néhány megjegyzést fűzni a fent említett mindkét javaslathoz, amelyekről a Bizottság – ahogyan az a közleményből kitűnik – már határozott.

50.

Mint azt e vélemény 3. pontja kiemelte, a közlemény célja „teljes körű áttekintés azokról a (…) uniós szintű intézkedésekről, amelyek a személyes adatok bűnüldözési és migrációkezelési célból való gyűjtését, tárolását, illetve határokon átnyúló cseréjét szabályozzák”.

51.

Ezzel összefüggésben az európai adatvédelmi biztos azt szeretné tudni, hogy mi lesz a regisztráltutas-program végső célja, és hogyan fogják ezt a Bizottság által jelenleg tárgyalt javaslatot a bűnüldözés és a migrációkezelés céljaival összeegyeztetni. A 22. oldalon a közlemény kijelenti, hogy „ez a program lehetővé tenné a harmadik országok állampolgárainak egyes gyakran utazó csoportjai számára, hogy (…) automatizált kapukon keresztül egyszerűsített határellenőrzés alkalmazásával lépjenek az Unió területére”. Az eszközök célja tehát a gyakran utazó polgárok utazásának megkönnyítése. Ezért ezen eszközök és a bűnüldözési, illetve migrációkezelési célok között nincs (közvetlen vagy egyértelmű) kapcsolat.

52.

A jövőbeli uniós határregisztrációs rendszerre való utaláskor (22. oldal) a közlemény megemlíti az „engedélyezett tartózkodási idejüket túllépő személyek” problémáját, és kijelenti, hogy ezen személyek „közül kerül ki az Unión belüli illegális migránsok legnagyobb csoportja”. Az utóbbi érv az oka annak, hogy a Bizottság úgy döntött, hogy javaslatot tesz a legfeljebb három hónapos rövid távú tartózkodás céljából az EU területére beutazó harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó határregisztrációs rendszer bevezetésére.

53.

A közlemény megemlíti továbbá, hogy „e rendszer nyilvántartaná a belépés időpontját és helyét, valamint az engedélyezett tartózkodás hosszát, továbbá automatizált figyelmeztető jelzéseket továbbítana az illetékes hatóságoknak, amelyek »engedélyezett tartózkodási idejüket túllépőként« határoznák meg az érintett személyeket. A biometrikus adatok ellenőrzésére épülő rendszer a SIS II-vel és a VIS-sel azonos biometrikus adatok egyeztetésére szolgáló rendszert és operatív berendezéseket venne igénybe”.

54.

Az európai adatvédelmi biztos úgy véli, hogy kulcsfontosságú az engedélyezett tartózkodási idejüket túllépő személyek célcsoportját egy meglévő jogi fogalommeghatározásra utalva meghatározni, vagy azt megbízható adatokkal vagy statisztikákkal alátámasztani. Ez annál is inkább fontos, mert az Unióban az „engedélyezett tartózkodási idejüket túllépő személyek” számára vonatkozó számítások jelenleg mind puszta becsléseken alapulnak. Tisztázni kell azt is, hogy milyen intézkedéseket hoznának az „engedélyezett tartózkodási idejüket túllépő személyekkel” szemben, miután a rendszer azonosította őket, tekintve hogy az Unió nem rendelkezik az EU területén engedélyezett tartózkodási idejüket túllépő személyekre vonatkozó világos és átfogó politikával.

55.

A közlemény megfogalmazása ezenfelül azt sugallja, hogy a rendszer bevezetésére vonatkozó határozatot a Bizottság már meghozta, míg a közlemény ugyanakkor megemlíti, hogy a Bizottság jelenleg hatásvizsgálatot végez. Az európai adatvédelmi biztos hangsúlyozza, hogy egy ilyen összetett és a magánélet határait átlépő rendszer bevezetésére irányuló határozatot csak egy olyan konkrét hatásvizsgálat alapján lehet meghozni, amely kézzelfogható bizonyítékokkal és információkkal szolgál arra vonatkozóan, hogy miért van szükség egy ilyen rendszerre és miért nem képzelhetők el a fennálló rendszereken alapuló alternatív megoldások.

56.

Végül a Bizottság ezt a jövőbeli rendszert a SIS II és a VIS esetében alkalmazott, a biometrikus adatok egyeztetésére szolgáló rendszerrel és operatív berendezésekkel kívánja összekötni. Elfelejti azonban megemlíteni azt a tényt, hogy sem a SIS II, sem a VIS nem kezdte még meg működését, és a jelenlegi szakaszban üzembe állításuk pontos időpontja még nem ismert. Más szóval a határregisztrációs rendszer nagymértékben olyan biometrikus és operatív rendszerektől függne, amelyeket még nem helyeztek üzembe, aminek következtében teljesítményükről és funkcionalitásukról még nem is készülhetett megfelelő értékelés.

57.

A Bizottság által tanulmányozandó kezdeményezésekkel – tehát azokkal, amelyekkel kapcsolatban a Bizottság még nem hozott végleges határozatot – összefüggésben a közlemény a stockholmi programban megfogalmazott követelmények alapján 3 kezdeményezést említ: a terrorizmus finanszírozásának Unión belüli felderítését célzó rendszert (az egyesült államokbeli TFTP-rendszer megfelelője), egy elektronikus utazásengedélyezési rendszert (ESTA) és egy európai rendőrségi nyilvántartási indexrendszert (EPRIS).

58.

Az európai adatvédelmi biztos kitüntetett figyelemmel fogja kísérni az ezekkel a kezdeményezésekkel kapcsolatos fejleményeket, és adott esetben észrevételeket és javaslatokat terjeszt elő.

59.

Az európai adatvédelmi biztos maradéktalanul támogatja a közleményt, amely teljes áttekintést nyújt mind a jelenlegi, mind a jövőben tervezett uniós információcsere-rendszerekről. Az európai adatvédelmi biztos számos véleményben és észrevételben hangoztatta annak szükségességét, hogy az információcsere valamennyi meglévő eszközét értékelni kell, mielőtt újakra születne javaslat.

60.

Az európai adatvédelmi biztos üdvözli azt a tényt is, hogy a közlemény utal az EUMSz. 16. cikke alapján az átfogó adatvédelmi keretre irányuló, jelenleg folyamatban lévő munkára, amit az uniós információkezelés felülvizsgálatával kapcsolatos munkával összefüggésben is figyelembe kell venni.

61.

Az európai adatvédelmi biztos ezt a közleményt az értékelési folyamat első lépésének tekinti. Ezt egy valódi értékelésnek kell követnie, amelynek végeredményeként az információcsere és -kezelés egy átfogó, integrált és jól felépített uniós politikájának kell létrejönnie. Ezzel összefüggésben az európai adatvédelmi biztos örömmel veszi tudomásul a Bizottság által a stockholmi programra adott válaszként megkezdett egyéb folyamatokkal, különösen a Bizottság és az információfeltérképezési projektcsoport által szoros együttműködésben végzett információfeltérképezési folyamattal kialakított kapcsolatot.

62.

Az európai adatvédelmi biztos javasolja, hogy a jövőben az információkezeléssel kapcsolatos munkában a rendszerek hibáiról és gyenge pontjairól is számoljanak be és vegyék figyelembe azokat, mint például a rendszerben kapott hibás találat következményeként tévesen letartóztatott vagy más módon kellemetlenségeknek kitett személyek száma.

63.

A célhoz kötöttség elvét kulcsfontosságú megfontolásnak kell tekinteni az Unióban folytatott információcseréhez kötődő valamennyi eszköz tekintetében, új eszközökre pedig csak abban az esetben lehet javaslatot tenni, ha a célhoz kötöttség elvét azok kidolgozása során kellően figyelembe vették és tiszteletben tartották. Azok végrehajtása esetében is figyelmet kell fordítani erre.

64.

Az európai adatvédelmi biztos arra is ösztönzi a Bizottságot, hogy konkrét intézkedések és mechanizmusok kidolgozásával biztosítsa, hogy az egyének jogaira hatást gyakorló valamennyi új javaslatban tiszteletben tartsák és ténylegesen érvényesítsék a szükségesség és az arányosság elvét. E tekintetben szükség van a már meglévő rendszerek értékelésére is.

65.

Az európai adatvédelmi biztos meggyőződése az is, hogy ez a közlemény kitűnő alkalmat kínál annak megvitatására és jobb meghatározására, hogy mit kell érteni valójában „magánélet- és adatvédelmi hatásvizsgálat” alatt.

66.

Egyben felkéri a Bizottságot, hogy dolgozzon ki koherensebb és következetesebb politikát a biometrikus adatok felhasználásának követelményeire vonatkozóan, egy, a rendszerek működőképességével kapcsolatos politikát, és nagyobb fokú összhangot alakítson ki uniós szinten az érintettek jogai tekintetében.

67.

Az európai adatvédelmi biztos üdvözli azt a tényt is, hogy a közlemény utal a „beépített adatvédelem” fogalmára, amely jelenleg a magán- és a közszektor tekintetében egyaránt kidolgozás alatt áll, és ezen oknál fogva a rendőrség és az igazságügy esetében is fontos szerepet kell játszania.

68.

Végül, de nem utolsósorban az európai adatvédelmi biztos felhívja a figyelmet „A Bizottság által előterjesztendő jogalkotási javaslatok” című fejezet vonatkozásában a határregisztrációs rendszerrel és a regisztráltutas-programmal kapcsolatos megjegyzéseire és aggodalmaira.

29.12.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 355/24

—

a Bizottság versenypolitikai weboldalának összefonódásokra vonatkozó részében (http://ec.europa.eu/competition/mergers/cases/). Ez az oldal különféle lehetőségeket kínál arra, hogy az egyedi összefonódásokkal foglalkozó határozatok társaság, ügyszám, dátum és ágazati tagolás szerint kereshetők legyenek,

—

elektronikus formában az EUR-Lex honlapon (http://eur-lex.europa.eu/en/index.htm) a 32010M5952 hivatkozási szám alatt. Az EUR-Lex biztosít online hozzáférést az európai uniós jogszabályokhoz.

29.12.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 355/24

—

a Bizottság versenypolitikai weboldalának összefonódásokra vonatkozó részében (http://ec.europa.eu/competition/mergers/cases/). Ez az oldal különféle lehetőségeket kínál arra, hogy az egyedi összefonódásokkal foglalkozó határozatok társaság, ügyszám, dátum és ágazati tagolás szerint kereshetők legyenek,

—

elektronikus formában az EUR-Lex honlapon (http://eur-lex.europa.eu/en/index.htm) a 32010M6040 hivatkozási szám alatt. Az EUR-Lex biztosít online hozzáférést az európai uniós jogszabályokhoz.

29.12.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 355/25

—

a Bizottság versenypolitikai weboldalának összefonódásokra vonatkozó részében (http://ec.europa.eu/competition/mergers/cases/). Ez az oldal különféle lehetőségeket kínál arra, hogy az egyedi összefonódásokkal foglalkozó határozatok társaság, ügyszám, dátum és ágazati tagolás szerint kereshetők legyenek,

—

elektronikus formában az EUR-Lex honlapon (http://eur-lex.europa.eu/en/index.htm) a 32010M6072 hivatkozási szám alatt. Az EUR-Lex biztosít online hozzáférést az európai uniós jogszabályokhoz.

29.12.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 355/26

29.12.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 355/27

Občina Benedikt

Čolnikov trg 5

SI-2234 Benedikt

SLOVENIJA

1.

Elsődleges termeléssel foglalkozó mezőgazdasági üzemekben végrehajtott beruházás:

2.

A hagyományos tájkép és épületek megőrzését célzó beruházáshoz nyújtott támogatás:

3.

Birtokrendezéshez nyújtott támogatás:

4.

Minőségi mezőgazdasági termékek előállítását ösztönző támogatás:

5.

Támogatás technikai segítségnyújtáshoz az agrárszektorban:

Občina Piran

Tartinijev trg 2

SI-6330 Piran

SLOVENIJA

Regione del Veneto (Veneto régió)

Palazzo Balbi

Dorsoduro 3901

30123 Venezia VE

ITALIA

Tel. +39 412795030

Fax +39 412795085

E-mail: dir.formazione@regione.veneto.it

Provincie Utrecht

Postbus 80300

3508 TH Utrecht

NEDERLAND

1.

Az elhullott állomány eltávolítási és megsemmisítési költségeinek 100 %-áig, amennyiben az elhullott állomány TSE-vizsgálata kötelező.

2.

Az elhullott állomány eltávolítási költségeinek 100 %-áig és megsemmisítési költségeinek 75 %-áig:

3.

Az elhullott állomány eltávolítási költségeinek 61 %-áig és megsemmisítési költségeinek 59 %-áig:

Lietuvos Respublikos žemės ūkio ministerija

Gedimino pr. 19

LT-01103 Vilnius

LIETUVA/LITHUANIA

Department of Agriculture, Fisheries and Food

Agriculture House

Kildare Street

Dublin 2

IRELAND

29.12.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 355/34

1.

Malta Freeport

2.

Mġarr Yacht Marina

3.

Msida Yacht Marina

4.

Valletta Seaport

1.

Malta International Airport, Luqa

29.12.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 355/35

1.

Pályázati eljárás indul a harmadik országokból származó, a 1007 00 90 KN-kód alá tartozó cirok behozatalára vonatkozó behozatali vám csökkentése céljából.

2.

A pályázati eljárásra a(z) 1262/2010/EU bizottsági rendelet (1) rendelkezéseivel összhangban kerül sor.

1.

Az ajánlatok benyújtási határideje az első részleges pályázati felhívásra vonatkozóan 2011. január 13., brüsszeli idő szerint 10 óra.

Az ezt követő részleges pályázati felhívásokra vonatkozóan az ajánlatok benyújtási határideje az alábbi napokon brüsszeli idő szerint 10 óra:

2.

E hirdetmény kizárólag a jelen pályázati eljárás megindításához kapcsolódóan kerül közzétételre. E hirdetmény a pályázati eljárás időtartama alatt kiadott összes részleges pályázati felhívásra érvényes, kivéve ha módosító vagy helyettesítő hirdetmény közzétételére kerül sor.

1.

Az írásban benyújtott ajánlatokat legkésőbb a II. pontban megjelölt időpontban és órában, átvételi elismervény ellenében vagy elektronikus úton kell eljuttatni az alábbi címek egyikére:

Az ajánlat benyújtásának címe:

A nem elektronikus úton benyújtott ajánlatoknak lezárt, dupla borítékban kell beérkezniük a megadott címre. A belső, szintén lezárt borítékon a következőt kell feltüntetni: „Ajánlat a cirok behozatali vámjának csökkentésére irányuló pályázati felhívásra – 1262/2010/EU rendelet”.

A benyújtott ajánlatokat mindaddig nem lehet visszavonni, amíg az érintett tagállam nem értesíti az ajánlatot tevő pályázót a szerződés odaítéléséről.

2.

Mind az ajánlatot, mind az 1296/2008/EK bizottsági rendelet (2) 7. cikkének (3) bekezdésében említett igazolást és nyilatkozatot annak a tagállamnak a hivatalos nyelvén vagy egyik hivatalos nyelvén kell elkészíteni, amelynek illetékes szervezete az ajánlat címzettje.

a)

egy olyan behozatali engedélyhez való jogot, amelyet az ajánlat benyújtásának helye szerinti tagállamban állítottak ki és tartalmazza az ajánlatban említett és az ajánlott mennyiségre megítélt behozatalivám-csökkentést;

b)

kötelezettséget a megítélt mennyiségre vonatkozó behozatali engedély iránti kérelemnek az a) pontban említett tagállamban történő benyújtása tekintetében.

29.12.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 355/37

1.

Pályázati eljárás indul a harmadik országokból származó, a 1005 90 00 KN-kód alá tartozó kukorica behozatalára vonatkozó behozatali vám csökkentése céljából.

2.

A pályázati eljárásra a(z) 1262/2010/EU bizottsági rendelet (1) rendelkezéseivel összhangban kerül sor.

1.

Az ajánlatok benyújtási határideje az első részleges pályázati felhívásra vonatkozóan 2011. január 13., brüsszeli idő szerint 10 óra.

Az ezt követő részleges pályázati felhívásokra vonatkozóan az ajánlatok benyújtási határideje az alábbi napokon brüsszeli idő szerint 10 óra:

2.

E hirdetmény kizárólag a jelen pályázati eljárás megindításához kapcsolódóan kerül közzétételre. E hirdetmény a pályázati eljárás időtartama alatt kiadott összes részleges pályázati felhívásra érvényes, kivéve ha módosító vagy helyettesítő hirdetmény közzétételére kerül sor.

1.

Az írásban benyújtott ajánlatokat legkésőbb a II. pontban megjelölt időpontban és órában, átvételi elismervény ellenében vagy elektronikus úton kell eljuttatni az alábbi címek egyikére:

Az ajánlat benyújtásának címe:

A nem elektronikus úton benyújtott ajánlatoknak lezárt, dupla borítékban kell beérkezniük a megadott címre. A belső, szintén lezárt borítékon a következőt kell feltüntetni: „Ajánlat a kukorica behozatali vámjának csökkentésére irányuló pályázati felhívásra – 1262/2010/EU rendelet”.

A benyújtott ajánlatokat mindaddig nem lehet visszavonni, amíg az érintett tagállam nem értesíti az ajánlatot tevő pályázót a szerződés odaítéléséről.

2.

Mind az ajánlatot, mind az 1296/2008/EK bizottsági rendelet (2) 7. cikkének (3) bekezdésében említett igazolást és nyilatkozatot annak a tagállamnak a hivatalos nyelvén vagy egyik hivatalos nyelvén kell elkészíteni, amelynek illetékes szervezete az ajánlat címzettje.

a)

egy olyan behozatali engedélyhez való jogot, amelyet az ajánlat benyújtásának helye szerinti tagállamban állítottak ki és tartalmazza az ajánlatban említett és az ajánlott mennyiségre megítélt behozatalivám-csökkentést;

b)

kötelezettséget a megítélt mennyiségre vonatkozó behozatali engedély iránti kérelemnek az a) pontban említett tagállamban történő benyújtása tekintetében.

29.12.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 355/39

1.

Pályázati eljárás indul a harmadik országokból származó, a 1005 90 00 KN-kód alá tartozó kukorica behozatalára vonatkozó behozatali vám csökkentése céljából.

2.

A pályázati eljárásra a(z) 1262/2010/EU bizottsági rendelet (1) rendelkezéseivel összhangban kerül sor.

1.

Az ajánlatok benyújtási határideje az első részleges pályázati felhívásra vonatkozóan 2011. január 13., brüsszeli idő szerint 10 óra.

Az ezt követő részleges pályázati felhívásokra vonatkozóan az ajánlatok benyújtási határideje az alábbi napokon brüsszeli idő szerint 10 óra:

2.

E hirdetmény kizárólag a jelen pályázati eljárás megindításához kapcsolódóan kerül közzétételre. E hirdetmény a pályázati eljárás időtartama alatt kiadott összes részleges pályázati felhívásra érvényes, kivéve ha módosító vagy helyettesítő hirdetmény közzétételére kerül sor.

1.

Az írásban benyújtott ajánlatokat legkésőbb a II. pontban megjelölt időpontban és órában, átvételi elismervény ellenében vagy elektronikus úton kell eljuttatni az alábbi címek egyikére:

Az ajánlat benyújtásának címe:

A nem elektronikus úton benyújtott ajánlatoknak lezárt, dupla borítékban kell beérkezniük a megadott címre. A belső, szintén lezárt borítékon a következőt kell feltüntetni: „Ajánlat a kukorica behozatali vámjának csökkentésére irányuló pályázati felhívásra – 1262/2010/EU rendelet”.

A benyújtott ajánlatokat mindaddig nem lehet visszavonni, amíg az érintett tagállam nem értesíti az ajánlatot tevő pályázót a szerződés odaítéléséről.

2.

Mind az ajánlatot, mind az 1296/2008/EK bizottsági rendelet (2) 7. cikkének (3) bekezdésében említett igazolást és nyilatkozatot annak a tagállamnak a hivatalos nyelvén vagy egyik hivatalos nyelvén kell elkészíteni, amelynek illetékes szervezete az ajánlat címzettje.

a)

egy olyan behozatali engedélyhez való jogot, amelyet az ajánlat benyújtásának helye szerinti tagállamban állítottak ki és tartalmazza az ajánlatban említett és az ajánlott mennyiségre megítélt behozatalivám-csökkentést;

b)

kötelezettséget a megítélt mennyiségre vonatkozó behozatali engedély iránti kérelemnek az a) pontban említett tagállamban történő benyújtása tekintetében.

29.12.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 355/41

1.

2010. december 17-én a Bizottság a 139/2004/EK tanácsi rendelet (1) 4. cikke szerint bejelentést kapott a Veolia Environnement csoporthoz tartozó Veolia Eau – Compagnie Génerale des Eaux SCA (a továbbiakban: Veolia Eau, Franciaország) és az Electricité de France (a továbbiakban: EDF) csoporthoz tartozó Electricité de France International SA (a továbbiakban: EDFI, Franciaország) tervezett összefonódásáról, amely szerint e vállalkozások a Société d'Energie et d'Eau du Gabon (a továbbiakban: SEEG, Gabon) holdingvállalatában, a jelenleg a Veolia Eau kizárólagos tulajdonában lévő Veolia Water India Africa SA (a továbbiakban: VWIA, Franciaország) vállalkozásban birtokolt részesedés vásárlása útján közös irányítást szereznek az EK összefonódás-ellenőrzési rendelet 3. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében az SEEG felett.

2.

Az érintett vállalkozások üzleti tevékenysége a következő:

3.

A Bizottság előzetes vizsgálatára alapozva megállapítja, hogy a bejelentett összefonódás az EK összefonódás-ellenőrzési rendelet hatálya alá tartozhat, a végleges döntés jogát azonban fenntartja. A Bizottság az EK összefonódás-ellenőrzési rendelet (2) szerinti egyes összefonódások kezelésére vonatkozó egyszerűsített eljárásról szóló közleménye szerint az ügyet egyszerűsített eljárásra utalhatja.

4.

A Bizottság felhívja az érdekelt harmadik feleket, hogy az ügylet kapcsán esetlegesen felmerülő észrevételeiket nyújtsák be a Bizottságnak.

Az észrevételeknek a közzétételt követő 10 napon belül kell a Bizottsághoz beérkezniük. Az észrevételeket a COMP/M.6105 – Veolia/EDF/Société d'Energie et d'Eau du Gabon hivatkozási szám feltüntetése mellett lehet eljuttatni a Bizottsághoz faxon (+32 22964301), e-mailben a COMP-MERGER-REGISTRY@ec.europa.eu címre, vagy postai úton a következő címre: