AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

16.12.2010

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 341/5

A Bizottság közleménye – A mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek önkéntes tanúsítási rendszereivel kapcsolatos bevált gyakorlatokra vonatkozó európai uniós iránymutatások

2010/C 341/04

1. BEVEZETÉS

Az elmúlt években jelentősen megnőtt a mezőgazdasági termékekre és az élelmiszerekre vonatkozó önkéntes tanúsítási rendszerek száma. A Bizottság által ezekről 2010-ben (1) készített felmérés szerint több mint 440 ilyen rendszer létezik, és többségüket az elmúlt évtizedben hozták létre.

A mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek tanúsítási rendszerei (tanúsítási mechanizmusok révén) a tekintetben nyújtanak garanciát, hogy egy adott terméknek vagy a termék előállítási módszerének vagy rendszerének bizonyos, leírásban rögzített jellemzői vagy tulajdonságai betartásra kerültek. Ezek a rendszerek az élelmiszer-ellátási lánc különböző szakaszaira kiterjedő kezdeményezések széles skáláját fedik le (vannak köztük a mezőgazdasági üzemen belüli, illetve a mezőgazdasági üzem elhagyását követő szakaszra vonatkozó rendszerek, lefedhetik az élelmiszer-ellátási lánc egészét vagy csak bizonyos részeit, vonatkozhatnak valamennyi ágazatra vagy csak egy piaci szegmensre stb.). Egyes rendszerek vállalkozások közötti (business-to-business, B2B) szinten működnek, azaz ilyenkor az információ végső címzettje az élelmiszer-áruház vagy a feldolgozóüzem), mások a vállalkozás és a fogyasztó (business-to-consumers, B2C) közötti szinten működnek. A rendszerek logókat is alkalmazhatnak, ám számos olyan is van közöttük – főleg a B2B-rendszerek esetében – , amely logó nélkül működik.

Miközben a tanúsítási rendszerek esetében – e rendszerek lényegéből következően – a tanúsítást egy harmadik fél adja ki, a piacon olyan rendszerek is működnek, amelyek tanúsítási mechanizmus nélkül odaítélhető címke vagy logó (gyakran bejegyzett védjegy) alapján működnek. Az ilyen rendszerekhez való csatlakozás saját nyilatkozattal vagy a rendszer tulajdonosa általi kiválasztással történik. Ezeket a rendszereket – a 2. szakaszban megadott meghatározások alapján – saját nyilatkozaton alapuló rendszereknek nevezzük. A tanúsítási mechanizmusok alkalmazása olyan összetett folyamatok esetében a legcélszerűbb, amelyek követelményeit részletes leírások rögzítik, és azokat rendszeres időközönként ellenőrzésnek vetik alá. A saját nyilatkozaton alapuló rendszereket a termékekre vonatkozó viszonylag egyszerűbb követelmények teljesülésének igazolására érdemes alkalmazni.

A tanúsítási rendszerek létrejöttét egyrészről a termékekkel vagy azok előállításával kapcsolatos bizonyos jellemzők (2) iránti társadalmi elvárások kielégítésére való törekvés indokolja (elsősorban a B2C-rendszerek esetében), másrészről a piaci szereplők azon igénye, hogy beszállítóik teljesítsenek bizonyos követelményeket (elsősorban a B2B-rendszerek esetében). Az élelmiszer-biztonság területén az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről szóló 178/2002/EK rendelet (3) értelmében elsődlegesen az élelmiszer- és takarmányipari vállalkozók felelősek annak biztosításáért, hogy az élelmiszerek és a takarmányok megfeleljenek a vonatkozó élelmiszerjog követelményeinek, és e követelmények teljesülésének ellenőrzéséért is ők felelnek. Az élelmiszer-ellátási lánc nagyobb szereplői esetében különösen jellemző, hogy azért alkalmaznak tanúsítási rendszereket, hogy megbizonyosodjanak arról, hogy egy adott termék teljesíti a követelményeket, illetve azért, hogy az élelmiszer-biztonsággal kapcsolatos problémák esetén megvédhessék jó hírnevüket, és a felelősségvállalás szempontjából védjék helyzetüket.

A magán tanúsítási rendszerek esetében természetesen nem kell jogszabályi követelmények teljesülését igazolni. Fontos, hogy a mezőgazdasági és az élelmiszer-ipari ágazatban működő magán tanúsítási rendszerek a jövőben is önkéntes jellegűek maradjanak. Amennyiben egy vállalkozás azzal a céllal tanúsíttatja egyes alapvető követelmények teljesülését, hogy megkönnyítse az élelmiszer-ellátási lánc többi szereplőjével való tranzakciókat, ez semmi esetben sem vezethet a termékek megkülönböztetéséhez a piacon.

A tanúsítási rendszerek az alábbi szereplők számára biztosíthatnak előnyöket:

—	az élelmiszer-ellátási lánc közbülső szereplői számára bizonyos előírások biztosítása, ezáltal pedig a termékek és a címkéken szereplő információk megbízhatóságának és jó hírnevének védelme révén,

—	a termelők számára a tanúsítással rendelkező termékek piachoz való hozzáférésének, piaci részesedésének és az elérhető haszonnak a növelése révén, illetve potenciálisan a hatékonyság növelése és a tranzakciós költségek csökkenése révén, valamint

—	a fogyasztók számára a termékekkel és a feldolgozással kapcsolatos megbízható információk révén.

Egyes érintettek szerint a tanúsítási rendszereknek hátrányaik is lehetnek:

—	veszélyeztethetik az egységes piacot (4),

—	a rendszerek követelményeinek átláthatósága és a termékekre vonatkozó állítások hitelessége kérdéseket vet fel, különösen az alapkövetelmények teljesülését tanúsító rendszerek esetében,

—	a rendszerek esetlegesen félrevezethetik a fogyasztókat,

—	költségeket és terhet jelenthetnek a mezőgazdasági termelők számára, különösen akkor, ha a felvásárlók által támasztott igények kielégítése érdekében több rendszerbe is be kell lépniük,

—	fennáll annak a kockázata, hogy azokat a termelőket, akik nem vesznek részt a főbb tanúsítási rendszerekben, a piac nem fogadja be, valamint

—	a rendszerek hatással lehetnek a nemzetközi kereskedelemre, különösen a fejlődő országok viszonylatában (5).

A Bizottság már korábban is felhívta a figyelmet arra, hogy a hasonló célkitűzésekre irányuló rendszerek működése miatti esetleges fogyasztói félreértések kérdésének kezelésére több magánjellegű kezdeményezés (6) is indult, amelyek célja a helyes gyakorlatokat tartalmazó kódexek létrehozása a magán szabványügyi szervezetek számára, elsősorban szociális és környezetvédelmi téren. Emellett a meglévő rendszerek egyes résztvevői már több lépést is tettek a hasonló rendszerek követelményeinek összehangolására, és néhány meglévő tanúsítási rendszer (főként a B2B-szinten) különböző egyéni szabványok harmonizációjának eredményeképpen jött létre.

1.1. Rendszertípusok

Alkalmazási körüket, célkitűzéseiket, struktúrájukat és működési módszereiket tekintve a rendszerek igen változatosak. Amint az korábban is említésre került, a rendszerek közötti egyik fő különbség abban áll, hogy támaszkodnak-e vagy sem harmadik fél általi igazolásra, ily módon tehát két csoportra oszthatjuk őket: saját nyilatkozaton alapuló rendszerekre és tanúsítási rendszerekre. A tanúsítási rendszereket tovább csoportosíthatjuk aszerint, hogy vállalkozások közötti (business-to-business, B2B) szinten működnek, vagy pedig a vállalkozások által a fogyasztó felé történő információszolgáltatást célozzák (business-to-consumers, B2C).

Egy másik fontos osztályozási szempont az, hogy egy adott rendszer termékeket és folyamatokat értékel-e (főként a B2C-rendszerek), vagy irányítási rendszereket (főként a B2B-rendszerek). A konkrét követelmények tekintetében a rendszerek igazolhatják hatósági szinten rögzített előírások (azaz alapkövetelmények) teljesülését, vagy a jogszabályi követelményeken túli további kritériumok (azaz az alapkövetelményeknél magasabb követelmények) teljesülését is. Ez utóbbi különbségtétel nem mindig könnyű: egyrészről ugyanis gyakran előfordul, hogy a rendszerek egyes területeken alapkövetelményeket, másokon magasabb követelményeket írnak elő, másrészről pedig bizonyos alapkövetelmények – különösen a környezetvédelem és a termelés területén – helyes és bevált gyakorlatok alkalmazását, illetve a kellő gondosságra vonatkozó értékítélet alkotását kívánják meg a gazdasági szereplőktől, és ennek következtében az egyes szereplők által, illetve az egyes tagállamokban megvalósítandó konkrét intézkedések eltérhetnek egymástól. Egyes tanúsítási rendszerek technikai követelményeit a piaci szereplők az általános követelmények értelmezésére és konkretizálására használják.

A következő táblázat a rendszerek csoportosítását mutatja be:

A rendszerek csoportosítása

Az igazolás típusa:	Saját nyilatkozat	Tanúsítás (harmadik fél általi igazolás)
Célcsoport	B2C	B2C	B2B
A követelmények tárgya	Termékek és folyamatok	Főként termékek (ideértve a szolgáltatásokat is) és folyamatok	Főként irányítási rendszerek
A követelmények tartalma	Főként alapkövetelményeket meghaladó követelmények	Főként alapkövetelményeket meghaladó követelmények	Alapkövetelmények & alapkövetelményeket meghaladó követelmények

Az iránymutatások elsősorban a táblázat jobb oldalán szereplő jellemzőkkel rendelkező tanúsítási rendszerekkel foglalkoznak.

1.2. Az iránymutatások célja

A Bizottság a mezőgazdasági termékekre vonatkozó minőségpolitikáról szóló közleményében (7) kifejtette, hogy a magánszektorban zajló fejlemények és kezdeményezések tükrében a jelenlegi szakaszban nem támogatja a tanúsítási rendszerek potenciális hátrányainak kezelését célzó jogszabályi kezdeményezéseket (8). Ehelyett a Bizottság az érintettek hozzászólásaira támaszkodva és a minőséggel foglalkozó tanácsadó csoporttal (9) konzultálva a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek tanúsítási rendszereivel kapcsolatos iránymutatások kidolgozásába fogott.

Ezen iránymutatások célja, hogy bemutassák a jelenlegi jogi kereteket, hozzájáruljanak az önkéntes tanúsítási rendszerek átláthatóságának, hitelességének és eredményességének növeléséhez, és biztosítsák, hogy azok ne ütközzenek a jogszabályi előírásokkal. Rámutatnak a rendszerek működésének bevált gyakorlati megoldásaira, és ily módon iránymutatással szolgálnak az alábbiak tekintetében:

—	miként lehet elkerülni, hogy a rendszerek a fogyasztók körében félreértésekhez vezessenek, és hogyan lehet növelni a rendszerek követelményeinek átláthatóságát és egyértelműségét,

—	miként csökkenthetők a mezőgazdasági termelőkre és az élelmiszer-előállítókra nehezedő adminisztrációs és pénzügyi terhek, többek között a fejlődő országok tekintetében, valamint

—	hogyan biztosítható az Európai Unió belső piaci szabályaival és a tanúsítási elvekkel való összhang.

Az iránymutatások elsősorban a rendszerek kidolgozóinak és a vállalkozásoknak szólnak.

Az iránymutatások gyakorlatba való átültetése önkéntes. Az iránymutatások átvétele nem jelenti azt, hogy a Bizottság az e rendszerek által kidolgozott követelményeket magáénak vallja. Ezen iránymutatások nem bírnak jogi erővel az EU-ban, és nem céljuk az uniós jogszabályok szerinti követelmények megváltoztatása.

Az iránymutatásokkal kapcsolatban végül meg kell jegyezni, hogy azok nem tekinthetők az európai uniós jogszabályok jogi értelmezésének, hiszen ez az Európai Unió Bíróságának kizárólagos hatáskörébe tartozik.

2. HATÁLY- ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

2.1. Hatály

Az iránymutatások az alábbiakra vonatkozó önkéntes tanúsítási rendszerekre alkalmazandók:

—	mezőgazdasági termékek, akár emberi fogyasztásra szánták őket, akár nem (ideértve a takarmányokat is),

—	a 178/2002/EK rendelet 2. cikke szerinti élelmiszerek, valamint

—	a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek termeléséhez és feldolgozásához kapcsolódó folyamatok és irányítási rendszerek.

Az iránymutatások a hatóságok által végzett hivatalos ellenőrzésekre nem vonatkoznak.

2.2. Fogalommeghatározások (10)

1. Meghatározott követelmény: megadott igény vagy elvárás.

2. Megfelelőségértékelés: annak bizonyítása, hogy egy adott termékkel, folyamattal, rendszerrel, személlyel vagy szervezettel kapcsolatos meghatározott követelmények teljesülnek.

3. Felülvizsgálat: kiválasztási és meghatározási tevékenységek, illetve az e tevékenységek nyomán elért eredmények alkalmasságának, helytállóságának és hatékonyságának a meghatározott követelmények teljesülése szempontjából való ellenőrzése.

4. Igazolás: felülvizsgálatot követő döntés alapján kiadott nyilatkozat arról, hogy a meghatározott követelmények teljesülését bizonyították.

5. Nyilatkozat: saját részről adott igazolás. Ezen iránymutatásokban a továbbiakban a „saját nyilatkozaton alapuló rendszerek” kifejezést az olyan közös rendszerek és címkén feltüntetendő állítások esetében alkalmazzuk, amelyek nem kerülnek tanúsításra, hanem a termelők saját nyilatkozatain alapulnak.

6. Tanúsítás: harmadik fél igazolása termékekkel, folyamatokkal, rendszerekkel vagy személyekkel kapcsolatban.

7. Akkreditálás: harmadik fél igazolása, amely hivatalosan bizonyítja valamely szervezet szakmai alkalmasságát bizonyos feladatok ellátására. Az EU-ban (11)„akkreditálás” alatt egy nemzeti akkreditáló testület arról adott igazolása értendő, hogy egy megfelelőségértékelő szervezet teljesíti a meghatározott megfelelőségértékelési tevékenységek ellátásához szükséges, a megfelelő harmonizált szabványokban megállapított követelményeket, és amennyiben alkalmazandó, bármely további követelményt, beleértve a vonatkozó ágazati szabályozásokban meghatározottakat is.

8. Ellenőrzés: egy adott termék kialakításának, egy adott terméknek, folyamatnak vagy berendezésnek a vizsgálata és annak megállapítása, hogy az megfelel-e a meghatározott követelményeknek, vagy – szakmai megítélés alapján – bizonyos általános követelményeknek.

9. Audit: bizonyítékok, ténymegállapítások vagy egyéb lényeges információk megszerzésére és ezek objektív kiértékelésére irányuló módszeres, független és dokumentált folyamat annak meghatározására, hogy a meghatározott követelmények milyen mértékben teljesülnek.

3. MEGLÉVŐ EU-SZINTŰ JOGSZABÁLYI ELŐÍRÁSOK

3.1. A rendszerek működésével kapcsolatos szabályok

Az EU-ban működő tanúsítási rendszerek a következő alapvető európai uniós rendelkezések hatálya alá tartoznak:

—

A belső piacra vonatkozó szabályok. A tanúsítási szolgáltatást nyújtók élhetnek a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadságával, ahogyan az az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSz.) 49., illetve 56. cikkében, továbbá a belső piaci szolgáltatásokról szóló irányelv (12) vonatkozó rendelkezéseiben szerepel. Amenynyiben másik tagállamban letelepednek, semmilyen indokolatlan korlátozással nem szembesülhetnek. Határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás esetén szintén nem érvényesülhetnek indokolatlan korlátozások velük szemben. A tanúsítási rendszerek nem eredményezhetnek de facto akadályokat az áruk belső piaci kereskedelme tekintetében.

—

A rendszerekben való állami részvételre vonatkozó szabályok. A közintézmények, így például regionális vagy nemzeti hatóságok által támogatott tanúsítási rendszerek az előállítók között nem tehetnek illetőségi alapon különbséget, és semmilyen más módon nem gátolhatják a belső piac működését. A tanúsítási rendszerek számára az EUMSz. 107. cikke értelmében a tagállamok által vagy állami forrásból nyújtott támogatásoknak összhangban kell lenniük az állami támogatásokra vonatkozó szabályokkal.

—

Versenyszabályok. A tanúsítási rendszerek működése nem járhat együtt a versenyellenes magatartás alábbiakban – nem kimerítő jelleggel – felsorolt megnyilvánulásaival:

—	a versenyt korlátozó horizontális vagy vertikális megállapodások,

—

a versenytársaknak egy vagy több jelentős piaci erővel rendelkező vállalkozás általi kiszorítása (így például konkurens vásárlók megakadályozása abban, hogy beszerzési forrásokhoz hozzájussanak, és/vagy konkurens beszállítók megakadályozása abban, hogy bizonyos értékesítési csatornákhoz hozzájussanak),

—	a vonatkozó előfeltételeket teljesítő piaci szereplők megakadályozása abban, hogy a tanúsítási rendszerben részt vegyenek,

—	a rendszer résztvevői vagy harmadik felek megakadályozása abban, hogy olyan alternatív termékeket hozzanak létre, állítsanak elő és forgalmazzanak, amelyek nem felelnek meg a rendszer keretében rögzített leírásnak.

—

A fogyasztók tájékoztatásával és a címkézéssel kapcsolatos követelmények (13). Az élelmiszerek címkézése, reklámozása és kiszerelése nem lehet alkalmas arra, hogy a vásárlót megtévessze, különösen:

—	az élelmiszer jellemzői és különösen annak természete, mibenléte, tulajdonságai, összetétele, mennyisége, tartóssága, származása vagy eredete, gyártásának vagy előállításának módja tekintetében,

—	az élelmiszer olyan hatással vagy tulajdonsággal való felruházása révén, amellyel az nem rendelkezik,

—	annak sugallása révén, hogy az élelmiszer különleges jellemzőkkel rendelkezik, holott minden hasonló élelmiszer rendelkezik ilyen jellemzőkkel.

Az olyan rendszerek esetében, amelyek csupán a jogszabályi követelmények teljesülését igazolják, semmiképpen sem szabad azt sugallni, hogy a tanúsítással rendelkező termékek olyan sajátos jellemzőkkel rendelkeznek, amelyek eltérnek a hasonló termékek jellemzőitől. A rendszer továbbá nem irányulhat a piacon lévő egyéb termékek jó hírnevének megsértésére, sem a hivatalos ellenőrzések megbízhatóságának aláásására.

Emellett az élelmiszerek címkézése, reklámozása és kiszerelése nem lehet alkalmas arra, hogy a vásárlót a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelv (14) rendelkezései szerint megtévessze.

—	Az EU mindig szem előtt tartja nemzetközi kötelezettségeit, különös tekintettel a kereskedelem technikai akadályairól szóló WTO-megállapodásban foglalt követelményekre, amikor egy adott jogszabályban megfelelőségértékelési eljárást vezet be.

3.2. A rendszerek tartalmával kapcsolatos szabályok

Az előzőeken túl számos olyan témakörben léteznek konkrét jogszabályok, amelyekre a tanúsítási rendszerek követelményei vonatkoznak (pl. az élelmiszer-biztonságra és a higiéniára vonatkozó szabályozási követelmények (15), biogazdálkodás, állatjóllét, környezetvédelem, egyes termékekre vonatkozó forgalmazási előírások).

Azon területeken, ahol már léteznek szabványok vagy jogszabályok, a termékekre vonatkozó állítások megfogalmazásánál ezeket figyelembe kell venni, illetve az állításoknak összhangban kell állniuk velük, és azokra a termékleírásban utalást kell tenni (pl. a biogazdálkodással kapcsolatos állítások esetében a rendszernek az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek címkézéséről szóló 834/2007/EK rendeletre (16) kell épülnie, a táplálkozással és az egészséggel kapcsolatos állításokat megfogalmazó rendszereknek összhangban kell lenniük az 1924/2006/EK rendelettel (17), és azokról az EFSA-nak tudományos értékelést kell készítenie).

Az élelmiszer-biztonság és a higiénia vonatkozásában:

—

A rendszerek nem sérthetik meglévő hivatalos szabványok és/vagy követelmények alkalmazását, nem irányulhatnak arra, hogy az említett szabványok és/vagy követelmények helyébe lépjenek, illetve hogy felváltsák a kötelezően előírt, hivatalos szabványoknak és követelményeknek történő megfelelés ellenőrzésének biztosítása céljából végrehajtott hivatalos hatósági ellenőrzéseket.

—

Az olyan termékeket, amelyeket az élelmiszer-biztonságra és a higiéniára vonatkozóan a jogszabályi követelményeknél szigorúbb követelményeket előíró rendszerek keretében hoznak forgalomba, nem szabad úgy reklámozni vagy népszerűsíteni, hogy az a piacon lévő egyéb termékek jó hírnevének megsértésére vagy a hivatalos ellenőrzések megbízhatóságának aláásására irányuljon.

3.3. A megfelelőségértékelésre, a tanúsításra és az akkreditációra vonatkozó szabályok

A szabályozott területeken megfelelőségértékelési tevékenységeket végző szervezetek akkreditálásának megszervezésére és működtetésére vonatkozó szabályokat a 765/2008/EK rendelet állapítja meg. Noha a rendelet nem írja elő, hogy a megfelelőségértékelő szervezeteknek akkreditációt kell szerezniük, más uniós jogszabályok tartalmaznak ilyen jellegű előírást (18).

A termék- és folyamattanúsítási, illetve rendszertanúsítási rendszerek működtetésére vonatkozó, nemzetközileg elismert szabályokat a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO) 65. útmutatója (EN 45011), illetve az ISO 17021 rögzíti. Miközben a termék- és folyamattanúsítási, illetve rendszertanúsítási rendszerek önkéntes alapon működnek, a terméktanúsító szerveknek az EN 45011/ISO 65 vagy az ISO 17021 szerinti akkreditációval kell rendelkezniük ahhoz, hogy az adott termék, folyamat vagy rendszer vonatkozásában akkreditált tanúsítást végezhessenek.

Mindez azonban nem érinti az élelmiszerekre vonatkozó európai uniós előírásokat, így többek között a 178/2002/EK rendelet 5. cikkének (1) bekezdésében meghatározott általános célkitűzéseket:

„Az élelmiszerjognak az emberi élet és egészség magas szintű védelmének és a fogyasztói érdekek védelmének egy vagy több általános célját kell szolgálnia, beleértve az élelmiszerkereskedelem tisztességes gyakorlatának érvényesítését; ennek során lehetőség szerint tekintettel kell lenni az állatok egészségének védelmére, az állatok, valamint a növények és a környezet védelmére.”

Ehhez kapcsolódóan a takarmány- és élelmiszerjog, valamint az állat-egészségügyi és az állatok kíméletére vonatkozó szabályok követelményeinek történő megfelelés ellenőrzésének biztosítása céljából végrehajtott hatósági ellenőrzésekről szóló 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (19) szabályokat rögzít a hatósági ellenőrzésekkel kapcsolatos meghatározott feladatoknak (többek között az akkreditációs és jelentéstételi kötelezettségeknek) az illetékes hatóságok által független harmadik felekre történő átruházásával kapcsolatban.

A hivatalos ellenőrzések keretében nyújtott biztosítékok képezik az alapkövetelmények szintjét, és ezeken túlmenően be lehet vezetni – önkéntes alapon – speciális tanúsítási rendszereket, szem előtt tartva, hogy az ezekben szereplő kötelezettségek bármilyen megsértése az élelmiszerjogba ütközik. Az alapkövetelmények teljesülésének tanúsítási rendszerek révén való értékelése nem mentesíti a hatóságokat az általuk végzendő hivatalos ellenőrzések végrehajtása alól.

4. A RENDSZEREKBEN VALÓ RÉSZVÉTELRE ÉS A RENDSZEREK KIDOLGOZÁSÁRA VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK

1.	A rendszereknek átlátható és megkülönböztetéstől mentes feltételek alapján minden olyan részvevő előtt nyitva kell állniuk, aki hajlandó és képes arra, hogy teljesítse az előírásokban rögzített követelményeket.

A rendszereknek olyan felügyeleti struktúrával kell rendelkezniük, amely az élelmiszer-ellátási lánc valamennyi érintett szereplője (mezőgazdasági termelők és szervezeteik (20), a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékek forgalmazói, élelmiszer-ipari vállalatok, nagykereskedők, kiskereskedők és fogyasztók) számára lehetővé teszi, hogy reprezentatív és kiegyensúlyozott módon bekapcsolódjon a rendszerek kidolgozásába és a döntéshozatalba. Az érdekeltek bevonásának mechanizmusaival és a részt vevő szervezetekkel kapcsolatos információkat dokumentálni kell, és a nyilvánosság számára elérhetővé kell tenni.

3.	A különböző országokban és régiókban működő rendszerek irányítóinak elő kell segíteniük, hogy a rendszer fejlesztésében az adott régió valamennyi érintettje részt vehessen.

4.	A rendszerek követelményeit szakértőkből álló szakmai bizottságoknak kell kidolgozniuk, és lehetőséget kell biztosítani, hogy azokkal kapcsolatban az érintettek szélesebb köre is kifejthesse véleményét.

5.	A rendszerek irányítóinak elő kell segíteniük, hogy valamennyi érintett részt vehessen az ellenőrzési kritériumok és az ellenőrzőlista kidolgozásában, valamint a szankciók rögzítésében és kiszabásuk határértékeinek meghatározásában.

A rendszerek irányítóinak a folyamatos fejlesztés megközelítését kell alkalmazniuk, amelynek során a szabályok és a követelmények a visszajelzési mechanizmusok alapján, a résztvevők bevonásával, rendszeres időközönként felülvizsgálatra kerülnek. Különösen fontos, hogy a rendszerek résztvevői kivehessék részüket a rendszer továbbfejlesztéséből.

7.	Annak érdekében, hogy a rendszerek résztvevőit ne terheljék szükségtelen módosítási költségek, a rendszerek követelményeit csak indokolt esetben szabad módosítani. A rendszerek követelményeit érintő változásokról a rendszerek résztvevőit megfelelően értesíteni kell.

8.	A rendszerek keretében a rendszerhez kapcsolódó valamennyi dokumentum esetében is biztosítani kell (többek között az interneten) a kapcsolattartó elérhetőségére vonatkozó tájékoztatást, és gondoskodni kell a rendszerre vonatkozó észrevételek eljuttatásának és megválaszolásának folyamatairól.

5. A RENDSZEREK KÖVETELMÉNYEIRE ÉS A KAPCSOLÓDÓ ÁLLÍTÁSOKRA VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK

5.1. A rendszerek követelményeinek és a kapcsolódó állításoknak az egyértelműsége és átláthatósága

1.	A rendszereknek egyértelműen rögzíteniük kell szociális, környezetvédelmi, gazdasági és/vagy jogi természetű célkitűzéseiket.

2.	Az állítások és a követelmények, illetve a rendszer célkitűzései között világos kapcsolatnak kell lennie.

3.	Egyértelműen meg kell határozni, hogy a rendszer hatálya mely termékekre és/vagy folyamatokra terjed ki.

4.	A rendszer előírásainak (21) és azok nyilvánosság részére szánt összefoglalójának ingyenesen hozzáférhetőnek kell lenniük (pl. az interneten).

5.	Az egyszerre több országban is működő rendszerek esetében gondoskodni kell a rendszer előírásainak fordításáról, amennyiben a rendszerbe belépni szándékozó piaci szereplőktől vagy a tanúsító testületektől ez irányú, kellően megalapozott kérelem érkezik.

6.	Fontos, hogy a rendszerek előírásai világosak, kellően részletesek és könnyen érthetőek legyenek.

7.	A logót vagy címkét alkalmazó rendszerek esetében vagy a termék csomagolásán, vagy az értékesítési pontokon tájékoztatást kell nyújtani arról, hogy a fogyasztók hol (például milyen weboldalon) juthatnak a rendszerrel kapcsolatban bővebb információkhoz.

8.	A rendszereknek egyértelműen rögzíteniük kell (például weboldalukon), hogy a tanúsítást független testület végzi, és meg kell adniuk az ilyen jellegű tanúsítási szolgáltatást nyújtó tanúsító testületek elérhetőségét.

5.2. A rendszerekhez kapcsolódó állítások és követelmények alapjául szolgáló bizonyítékok

1.	Valamennyi állításnak objektív és ellenőrizhető bizonyítékokon, valamint tudományos alapokon nyugvó dokumentáción kell alapulnia. Ezeknek a dokumentumoknak szabadon hozzáférhetőnek kell lenniük, pl. internetes oldalon (22).

2.	A különböző országokban és régiókban működő rendszerek követelményeit hozzá kell igazítani a vonatkozó helyi agro-ökológiai, társadalmi-gazdasági és jogi feltételekhez, valamint mezőgazdasági gyakorlatokhoz, azonban egyúttal azt is biztosítani kell, hogy az elért eredmények egységesek legyenek.

3.	A rendszereknek egyértelműen jelezniük kell (például weboldalukon), hogy előírásaik – többek között adott esetben a jelentéstétel és az ellenőrzések terén – túlmutatnak-e a vonatkozó jogszabályi követelményeken, és amennyiben igen, milyen tekintetben és milyen mértékben.

6. A TANÚSÍTÁSRA ÉS AZ ELLENŐRZÉSEKRE VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK

6.1. A tanúsítás függetlensége és pártatlansága

A rendszerek követelményeinek teljesülését az alábbi testületek valamelyike által akkreditált független testületnek kell tanúsítania:

—	a tagállamok által a 765/2008/EK rendelettel összhangban, a megfelelő európai vagy nemzetközi szabványok és a terméktanúsítási rendszereket működtető szervezetekre vonatkozó általános követelményeket rögzítő útmutatók szerint kijelölt nemzeti akkreditációs testület, vagy

—	a Nemzetközi Akkreditálási Fórum (IAF) terméktanúsításról szóló többoldalú elismerési megállapodását aláíró akkreditáló szerv.

2.	Fontos, hogy a rendszereket bármely megfelelő képesítéssel és akkreditációval rendelkező tanúsítási szerv tanúsíthassa, földrajzi megkötés nélkül.

6.2. Ellenőrzések

Általános elvárás, hogy az ellenőrzések hatékonyak, átláthatóak és világosak legyenek, dokumentált eljárásokra épüljenek, és a tanúsítási rendszer keretében tett állítások alapjául szolgáló, ellenőrizhető kritériumokra vonatkozzanak. Amennyiben egy ellenőrzés során hiányosságokat állapítanak meg, meg kell tenni a szükséges intézkedéseket.

A rendszerek résztvevőinél rendszeres ellenőrzéseket kell végrehajtani. Egyértelmű és dokumentált ellenőrzési eljárásokat kell létrehozni, amelyek szabályozzák az ellenőrzések gyakoriságát, a mintavételi módszereket, valamint a tanúsítási rendszer hatálya alá tartozó paraméterekre vonatkozó laboratóriumi/analitikai vizsgálatokat.

Az ellenőrzések gyakoriságának meghatározásakor figyelembe kell venni a korábbi ellenőrzések eredményeit, az adott termékkel, folyamattal vagy irányítási rendszerrel járó kockázatokat, valamint azt, hogy egy adott termelői szervezet végez-e belső auditot, mivel ez kiegészítheti a harmadik fél általi ellenőrzéseket. Az ellenőrzések minimális gyakoriságát a rendszer valamennyi résztvevője tekintetében a rendszer felügyeletéért felelős személynek kell meghatároznia.

3.	Az ellenőrzések eredményeit szisztematikusan értékelni kell.

4.	Általános szabályként előre be nem jelentett vagy rövid határidőn (pl. 48 órán) belüli ellenőrzéseket kell végezni.

5.	Az ellenőrzéseknek és az auditoknak nyilvánosan hozzáférhető útmutatókra, ellenőrzőlistákra vagy tervekre kell épülniük. Az ellenőrzési kritériumoknak szorosan kapcsolódniuk kell a rendszer követelményeihez és az azokhoz kapcsolódó állításokhoz.

Fontos, hogy a követelmények be nem tartása esetén egyértelműen meghatározott, jól dokumentált és hatékony eljárások kerüljenek alkalmazásra. Rögzíteni kell azokat a kritériumokat, amelyek felmerülése esetén egy adott résztvevő a rendszerből kizárható. E kritériumok felmerülésekor az alábbiakra kerülhet sor:

—	a tanúsítás kiadásának megtagadása vagy a tanúsítás visszavonása,

—	a tagság visszavonása, vagy

—	az illetékes végrehajtó testület részére történő bejelentés.

A rendszerből való kizárás kritériumai között a tanúsítás által érintett területre vonatkozó alapvető jogszabályi követelmények be nem tartásának mindenképpen szerepelnie kell. Az illetékes hatóságokhoz a szabályozási követelményekkel összhangban be kell jelenteni azokat az eseteket, amikor a jogszabályi követelmények be nem tartásának a közegészség védelme szempontjából negatív kihatásai lehetnek.

7.	Az ellenőrzések középpontjába a tanúsítási rendszer keretében tett állítások alapjául szolgáló ellenőrizhető kritériumok elemzését kell helyezni.

6.3. Költségek

A rendszerek irányítóinak nyilvánosságra kell hozniuk a rendszerben való részvétel díjának összegét (ha van ilyen díj), és a tanúsító testület számára elő kell írniuk, hogy ők is tegyék közre a tanúsítás és az ellenőrzés kapcsán a rendszer résztvevőinek különböző csoportjainál felmerülő költségeket.

2.	A résztvevők különböző csoportjai esetében felszámított díjak közötti eltéréseknek indokoltaknak és arányosaknak kell lenniük. Az eltérések mértéke nem lehet olyan, hogy a potenciális résztvevőket (pl. más országban működő piaci szereplőket) eltántorítsa az adott rendszerbe való belépéstől.

3.	A kölcsönös elismerésből és a követelményszintek megállapításából eredő költségmegtakarításokat az ellenőrzéseknek és az auditoknak alávetett piaci szereplők részére tovább kell adni.

6.4. Az auditorok/ellenőrök képesítése

Az auditorokkal/ellenőrökkel szembeni általános elvárás, hogy pártatlanok, megfelelően képzettek és szakmailag jól felkészültek legyenek.

A tanúsítási auditot végrehajtó auditoroknak rendelkezniük kell az adott ágazatra vonatozó ismeretekkel, és olyan tanúsító testületek részére kell dolgozniuk, amelyek a termék- és folyamattanúsításra, illetve az irányítási rendszerek tanúsítására vonatkozó megfelelő európai vagy nemzetközi szabványok és útmutatók szerinti akkreditációval rendelkeznek. Az auditoroktól elvárt képességeket a rendszer követelményei között kell rögzíteni.

6.5. A kistermelőkre vonatkozó rendelkezések

A rendszernek tartalmaznia kell olyan rendelkezéseket, amelyek a kistermelők rendszerben való részvételét lehetővé teszik, illetve ösztönzik (adott esetben különösen a fejlődő országok tekintetében).

7. A KÖLCSÖNÖS ELISMERÉSRE, A KÖVETELMÉNYSZINTEK MEGÁLLAPÍTÁSÁRA ÉS A RENDSZEREK KÖZÖTTI ÁTFEDÉSEKRE VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK

Ha egy adott rendszert egy új ágazatban kívánnak bevezetni, és/vagy a rendszer alkalmazási körét kívánják bővíteni, meg kell indokolni, hogy miért van szükség az adott rendszerre. A rendszerek irányítóinak lehetőség szerint egyértelmű utalást kell tenniük (például a rendszer weboldalán) az adott ágazatban, szakpolitikai területen és földrajzi régióban már működő többi kapcsolódó rendszerre, és jelezniük kell, hogy a rendszerek megközelítései miben térnek el, és miben egyeznek meg. Tevőlegesen arra kell törekedniük, hogy feltérképezzék, a rendszerek miként tudnák kölcsönösen elismerni követelményeik egy részét vagy akár mindegyikét.

Azon területek vonatkozásában, ahol a különböző rendszerek között részben vagy egészben átfedések vannak, a rendszereknek rendelkezniük kell a többi rendszer keretében elvégzett ellenőrzések és auditok eredményeinek részleges vagy teljes elismeréséről (a cél tehát az, hogy ne kerüljön sor több auditra ugyanazon kritériumokra vonatkozóan).

Ha a kölcsönös elismerést nem sikerül megvalósítani, a rendszerek irányítóinak az egységes audit ellenőrzési listákon alapuló, közös auditok végrehajtására kell törekedniük (ez azt jelenti, hogy két vagy annál több különböző rendszer egyetlen ellenőrzőlista alapján, egy audit keretében kerül ellenőrzésre).

4.	Az olyan rendszerek irányítóinak, amelyek között követelményeiket tekintve átfedések vannak, minden lehetséges gyakorlati és jogi eszközzel arra kell törekedniük, hogy egységesítsék az auditjegyzőkönyveikre és -dokumentációikra vonatkozó előírásaikat.

(1) Az Areté által a Mezőgazdasági Főigazgatóság számára készített tanulmány: http://ec.europa.eu/agriculture/quality/index_en.htm

(2) Például: állatjóllét; környezeti fenntarthatóság, méltányos kereskedelem.

(3) HL L 31., 2002.2.1., 1. o.

(4) A „Hatékonyabban működő élelmiszer-ellátási lánc” című közleményében (COM(2009) 591) a Bizottság jelezte azon szándékát, hogy felülvizsgáljon bizonyos, a határon átnyúló kereskedelmet hátráltató környezetvédelmi előírásokat és eredetjelölési rendszereket.

(5) A magánszabványok kérdését a WTO egészségügyi és növény-egészségügyi kérdésekkel foglalkozó bizottsága is megvitatta.

(6) Pl. az ISEAL-Szövetség (http://www.isealalliance.org).

(7) COM(2009) 234.

(8) Ez a következtetés a különböző lehetőségeket feltérképező, részletes hatásvizsgálatra támaszkodott (lásd: „A mezőgazdasági termékek és élelmiszerek tanúsítási rendszerei”, http://ec.europa.eu/agriculture/quality/policy/com2009_234/ia_annex_d_en.pdf).

(9) A 2004/391/EK bizottsági határozattal (HL L 120., 2004.4.24., 50. o.) létrehozott, a mezőgazdasági termelés minőségével foglalkozó tanácsadó csoport.

(10) Az ISO/IEC 17000 „Megfelelőségértékelés – Szakkifejezések és általános elvek” c. dokumentum alapján.

(11) A termékek forgalmazása tekintetében az akkreditálás és piacfelügyelet előírásainak megállapításáról szóló 765/2008/EK rendelet 2. cikkének (10) bekezdése; (HL L 218., 2008.8.13., 30. o.).

(12) A 2006/123/EK irányelv (2006. december 12.) a belső piaci szolgáltatásokról, HL L 376., 2006.12.27., 36. o.

(13) Az élelmiszerek címkézésére, kiszerelésére és reklámozására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 2000/13/EK irányelv 2. cikke (1) bekezdésének a) pontja, HL L 109., 2000.5.6., 29. o.

(14) A belső piacon az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól szóló 2005/29/EK irányelv, HL L 149, 2005.6.11., 22. o., és az annak alkalmazására vonatkozó iránymutatás: SEC(2009) 1666.

(15) Az élelmiszer-higiéniáról szóló, 2004. április 29-i 852/2004/EK rendelet; az állati eredetű élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról szóló, 2004. április 29-i 853/2004/EK rendelet és az emberi fogyasztásra szánt állati eredetű termékek hatósági ellenőrzésének megszervezésére vonatkozó különleges szabályok megállapításáról szóló 854/2004/EK rendelet, (HL L 139., 2004.4.30., 1. o.).

(16) HL L 189., 2007.7.20., 1. o.

(17) HL L 404., 2006.12.30., 9. o.

(18) A mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló 510/2006/EK rendelet 11. cikkének (3) bekezdése például a következőket rögzíti: „Az (1) és (2) bekezdésben említett terméktanúsító szerveknek meg kell felelniük az EN 45011 európai szabványnak vagy az ISO/IEC 65 (»Terméktanúsítási rendszereket működtető szervezetekre vonatkozó általános követelmények« című) útmutatónak, továbbá e szerveket 2010. május 1-jétől ezeknek megfelelően kell akkreditálni.”

(19) HL L 165., 2004.4.30., 1. o.

(20) Pl. szövetkezetek.

(21) Ez alól kivételt képeznek azok az esetek, amikor a rendszer előírásai olyan szabványokra épülnek, amelyek nem ingyenesen hozzáférhetők (pl. az ISO és EN standardok).

(22) Ez alól kivételt képeznek a titkos és/vagy bizalmas információk, amelyeket egyértelműen jelezni kell.

16.12.2010

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 341/15

Felhívás észrevételek benyújtására az EFTA-államok közötti, a Felügyeleti Hatóság és a Bíróság létrehozásáról szóló megállapodás 3. jegyzőkönyve I. része 1. cikkének (2) bekezdése szerint az izlandi Sjóvá biztosítótársaság feltőkésítésével kapcsolatos állami támogatást illetően

2010/C 341/07

A 2010. szeptember 22-i 373/10/COL határozattal, amelynek eredeti nyelvű szövege ezen összefoglaló végén található, az EFTA Felügyeleti Hatóság eljárást kezdeményezett az EFTA-államok közötti, a Felügyeleti Hatóság és a Bíróság létrehozásáról szóló megállapodás 3. jegyzőkönyve I. része 1. cikkének (2) bekezdése szerint. Az izlandi hatóságokat a határozat másolatának megküldésével értesítették.

E felhívással az EFTA Felügyeleti Hatóság felkéri az EFTA-államokat, az EU-tagállamokat és az érdekelt feleket, hogy a közzétételtől számított egy hónapon belül juttassák el észrevételeiket a szóban forgó intézkedéssel kapcsolatban az alábbi címre:

EFTA Surveillance Authority

Registry

Rue Belliard/Belliardstraat 35

1040 Bruxelles/Brussel

BELGIQUE/BELGIË

Az észrevételeket továbbítják az izlandi hatóságoknak. Az észrevételeket benyújtó érdekelt fél kérését megindokolva, írásban kérheti személyazonossága bizalmas kezelését.

ÖSSZEGZÉS

Az eljárás

A Hatóság az izlandi médián keresztül tudomást szerzett arról, hogy az izlandi állam 2009 nyarán állami beavatkozást hajtott végre az egyik legnagyobb izlandi biztosítótársaság, a Sjóvá-Almennar tryggingar (a továbbiakban: Sjóvá) javára. A Hatóság 2010. március 10-én a 3. jegyzőkönyv II. része 10. cikkének (3) bekezdése alapján határozatot fogadott el (77/10/COL) az információnyújtás elrendeléséről, amelyben kérte valamennyi vonatkozó információ rendelkezésre bocsátását. 2010. június 7-én a Hatósághoz panasz érkezett egy versenytárs részéről egy állítólagos állami támogatásról, amelyet akkor nyújtottak, amikor az állam beavatkozást végzett a Sjóva biztosítótársaságba. Az izlandi hatóságok némi tájékoztatással szolgáltak az üggyel kapcsolatban.

Egy sor ügyletet követően az izlandi állam 2010. májusában megszerezte a Sjóvá részvényeinek 73 %-át. A részvényeket 11,6 milliárd ISK értékű kormányzati tulajdonban lévő kötvényekkel fizették.

A kötvényeket 2009 júliusában először az SAT Holding (a Glitnir Bank leányvállalata) társaságnak adták el, amely a Sjóvá tulajdonosa. A kötvényeket a Sjóvá újratőkésítéséhez használták, amire a biztosító üzleti tevékenységének fenntartása érdekében volt szükség. Az SAT Holding 18 hónapot kapott arra, hogy e kötvényeket megfizesse az államnak, és erre az időszakra nem állapítottak meg kamatot. Alternatív megoldásként az SAT Holding bármikor dönthetett úgy, hogy az államot a Sjóvá részvényeivel fizeti vissza, amely lehetőségével 2010 májusában élt is.

Az intézkedés értékelése

Az izlandi hatóságok érvelése szerint az állam magánpiaci befektetőként/hitelezőként járt el, amikor a Sjóvába történő beavatkozást végrehajtotta.

A hatóság előzetes véleménye szerint a kötvények átutalásának feltételei (18 hónapon belüli kamatmentes fizetés, vagy alternatív megoldásként a Sjóvá 73,03 %-os részesedésének átadása) nem felelnek meg annak, ami a piacon normális körülmények között rendelkezésre állt volna. 2009 júliusában Izlandnak súlyos pénzügyi válsággal kellett szembenéznie. A Sjóvának 15,5 milliárd ISK hiányzott ahhoz, hogy eleget tegyen a minimális alaptőke meglétével kapcsolatos szabályozási követelménynek. A Glitnir Bank éppen felszámolás alatt állt. A Hatóság véleménye szerint a piacon ilyen feltételekkel sem egy hasonló pénzügyi nehézségekkel küzdő vállalat, sem egy felszámolás alatt álló bank nem juthatott volna hozzá a szükséges finanszírozáshoz.

A Sjóvá új saját tőkéjébe történő beruházás tekintetében az izlandi hatóságok azzal érveltek, hogy a társaság újratőkésítése jelentős magán részvétellel ment végbe, a magánfektetők a Glitnir Bank (az SAT Holdingon keresztül) és az Íslandsbanki voltak. Az állam nem volt a Sjóvá ilyen hitelezője. Az állam nem azért járt el, hogy saját eszközeit védje, mivel nem szerepelt a vállalat hitelezői között. Ezért a Hatóság véleménye szerint ilyen körülmények között az állam fellépéseit nem lehet összehasonlítani a magánpiaci befektetőnek vagy hitelezőnek a követelések rendezésére irányuló igyekezeteivel.

Ezen okokból a Hatóság előzetesen megállapította, hogy a piacgazdasági befektető elve erre az esetre nem alkalmazható.

Az izlandi hatóságok beadványa szerint beavatkozásuk – amennyiben állami támogatásnak minősül – összhangban van az EGT-megállapodás 61. cikke (3) bekezdésének b) pontjával és a 61. cikk (3) bekezdésének c) pontjában említett mentességgel, valamint a Hatóságnak a nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához nyújtott állami támogatásokról szóló iránymutatásával, amelynek alapját az utóbbi mentesség képezi.

Noha a nehéz helyzetben lévő vállalkozásoknak nyújtott állami támogatást általában az EGT-megállapodás 61. cikke (3) bekezdésének c) pontja alapján vizsgálják, a megállapodás 61. cikke (3) bekezdésének b) pontja lehetővé teszi az állami támogatás alkalmazását „egy közösségi tagállam vagy EFTA-állam gazdaságában bekövetkezett komoly zavar megszüntetésére”. Az izlandi hatóságok nem bocsátottak rendelkezésre olyan információt, amellyel a Hatóság a 61. cikk (3) bekezdésének c) pontja alapján vizsgálhatta volna az intézkedést. Azt sem igazolták, hogy a Sjóvá csődjéből esetlegesen fakadó szisztematikus hatások olyan méretet ölthettek volna, amely az EGT-megállapodás 61. cikke (3) bekezdése b) pontja értelmében „komoly zavart okozhatott” volna Izland gazdaságában.

Következtetés

A fenti megfontolások alapján a Hatóság hivatalos vizsgálati eljárás indítása mellett határozott, összhangban az EGT-megállapodás 1. cikkének (2) bekezdésével. Felkérjük az érdekelt feleket, hogy az e felhívásnak az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított egy hónapon belül nyújtsák be észrevételeiket.

EFTA SURVEILLANCE AUTHORITY DECISION

No 373/10/COL

of 22 September 2010

to initiate the formal investigation procedure with regard to the recapitalisation of Sjóvá insurance company

(Iceland)

THE EFTA SURVEILLANCE AUTHORITY (‘THE AUTHORITY’),

Having regard to the Agreement on the European Economic Area (‘the EEA Agreement’), in particular to Articles 61 to 63 and Protocol 26,

Having regard to the Agreement between the EFTA States on the establishment of a Surveillance Authority and a Court of Justice (‘the Surveillance and Court Agreement’), in particular to Article 24,

Having regard to Protocol 3 to the Surveillance and Court Agreement (‘Protocol 3’), in particular to Article 1(3) of Part I and Articles 4(4), 6 and 13(1) of Part II,

Having regard to the Authority’s State Aid Guidelines on the application and interpretation of Articles 61 and 62 of the EEA Agreement, in particular Part VIII, Temporary Rules regarding Financial Crisis, and the chapter on aid for rescuing and restructuring firms in difficulty (1),

Having regard to the Authority’s Decision No 77/10/COL of 10 March 2010 on an information injunction against Iceland to provide information on the State intervention in Sjóvá,

Whereas:

I. FACTS

1. Procedure

The Authority became aware of the Icelandic State intervention in the insurance company Sjóvá-Almennar tryggingar hf. (Sjóvá) in the summer of 2009 through the Icelandic media. Subsequently the Authority included this case in the agenda of an annual meeting on pending cases in the field of State aid between the Authority and the Icelandic authorities which was held in Reykjavik on 5 November 2009. At the meeting the Icelandic authorities provided brief information concerning the background and history of the case.

Due to the complexity of the intervention and the circumstances surrounding it, the Authority asked the Icelandic authorities at the meeting on 5 November 2009 to provide written detailed information.

In a letter to the Icelandic authorities dated 16 November 2009 (Event No 536644), the Authority summarised the points of discussion at the meeting on 5 November 2009 and repeated its request for detailed information in writing regarding the State intervention in Sjóvá. Moreover, the Authority invited the Icelandic authorities to put forward their views regarding possible State aid issues involved in the case. The Authority requested that this information be provided no later than 16 December 2009.

The Authority sent a reminder letter to the Icelandic authorities, dated 14 January 2010 (Event No 543092) requesting that the information be sent to the Authority by 29 January 2010.

No written information was received and subsequently the Authority adopted an information injunction decision, pursuant to Article 10(3) of Part II of Protocol 3, on 10 March 2010 (Event No 548842), requesting:

‘… all documentation, information and data necessary to permit the Authority to assess the existence of State aid in the State intervention in Sjóvá as well as its compatibility with the State aid rules of the EEA Agreement. In particular, but not exclusively, the Authority requires the Icelandic authorities to provide it with a detailed description of the capital injection in Sjóvá including copies of all relevant documents and moreover a detailed explanation of how the Central Bank of Iceland came into possession of the assets of Sjóvá.

Moreover, the Icelandic authorities are requested, also no later than 11 April 2010, to provide all information and data necessary to assess the compatibility of the measure with the State aid rules of the EEA Agreement.

The Icelandic authorities are invited to provide their comments and view regarding any possible and potential State aid issues involved in this case within the same deadline, i.e. 11 April 2010.’

On 11 April 2010, the Icelandic authorities submitted a reply (Event No 553315).

On 7 June 2010, the Authority received a complaint (Event No 559496) against alleged State aid granted when the State intervened in Sjóvá.

2. Description of the case

2.1. Background

Sjóvá is one of Iceland’s leading insurance companies (2). The company was taken over by Glitnir Bank (3) (Glitnir) in 2003 and its operations were merged with those of the bank. In 2005, the financial group Moderna/Milestone Finance (4) bought 66,6 % of Sjóvá’s shares from Glitnir and acquired full ownership as from 2006. Sjóvá’s operations were then separated from those of Glitnir.

2.2. The State intervention and the events leading to it

The events leading to the State intervention and the State intervention itself are rather complex and will be described below in chronological order according to information available to the Authority.

2.2.1. Intervention by the Financial Supervisory Authority

Early in 2008, the Icelandic Financial Supervisory Authority (the FME) started an in-depth investigation into the financial position of Sjóvá on the basis of its annual report for the fiscal year 2007. It transpired that the company had insufficient capital reserves to meet the minimum required to continue insurance operations (5) due to losses on its investment activities, which had grown substantially.

Following the investigation, from October 2008 to September 2009, Sjóvá was subjected to special supervision by the FME under Article 90 of the Act on Insurance Activities No 60/1994 (6). Furthermore, in December 2008, the FME appointed a special auditor to review Sjóvá’s activities.

In March 2009, the FME referred ‘several issues relating to the business activities of the company’ to the Special Prosecutor (7). The Authority is not aware of the substance of the ongoing criminal investigation or whether it has any relevance to this case.

2.2.2. Glitnir takes over Sjóvá — division of the company

In March 2009, Sjóvá was taken over (8) by its biggest creditor, Glitnir Bank (Glitnir). Glitnir had been under moratorium since 24 November 2008 and managed by a Resolution Committee appointed by the FME. Sjóvá’s creditors had previously been managing the company since October 2008, when it had been put under the special supervision of the FME.

In April 2009, Glitnir and Íslandsbanki (9) approached the Icelandic State requesting its assistance in refinancing and restructuring Sjóvá, having exhausted all alternative market solutions to rescue the company.

The Authority has received a presentation document prepared by Íslandsbanki in April 2009 and addressed to the Ministry of Finance. This document outlined a plan to restructure Moderna Finance AB, and its subsidiaries Askar Capital and Sjóvá. It furthermore contains plans to split up old Sjóvá by transferring insurance operation to a new company, leaving the less viable investment activities in the old company. After restructuring, the insurance company would then be sold to new investors.

During the summer of 2009, assets and liabilities were to be divided into 1) SA tryggingar hf., a new company to be incorporated, which would receive the insurance portfolio activities from old Sjóvá upon approval by the FME, and 2) SJ Eignarhaldsfélag (SJE), a holding company in which the toxic assets of old Sjóvá would be placed.

On 20 June 2009, Sjóvá on the one hand and Glitnir, Íslandsbanki, and SAT Eignarhaldsfélag hf. (a holding company wholly owned by Glitnir, hereinafter referred to as SAT Holding) on behalf of SA tryggingar hf. (10) on the other hand signed an Asset Transfer Agreement, according to which all assets and liabilities of Sjóvá related to the company’s insurance operations, including the insurance portfolio, were transferred to SA tryggingar hf., in accordance with Article 86 of the Act on Insurance Activities No 60/1994. Following the transaction the new company, SA tryggingar hf., was renamed Sjóvá.

According to its Articles of Association, dated 20 June 2009, the shareholders of the new company (Glitnir, Íslandsbanki and SAT Holding) were to contribute new equity of ISK 16 billion, required to continue insurance operations, as follows (11):

Company

Amount

Form of payment

Share-holding

Glitnir

ISK 2,8 billion

Bond issued by Avant with interest of REIBOR plus 3,75 % with the following collaterals:

—	third priority (in parallel with a bond issued by Askar Capital, see table in 2.2.3 below) in Avant's portfolio

—	first priority in Glitnir’s claim against Milestone, equivalent of 54,9 % of total claims against Milestone

17,67 %

Íslandsbanki

ISK 1,5 billion

Various bonds issued by 10 different companies and municipalities

9,30 %

SAT Holding

ISK 11,6 billion

Bond issued by Askar Capital and bond issued by Landsvirkjun (the National Power Company), see table in 2.2.3 below

73,03 %

It is clear, however, that the recapitalisation of Sjóvá was not finalised on 20 June 2009, as the assets to be provided by SAT Holding, amounting to some 73 % of the new equity, were at that time not owned by SAT Holding but by the State. The transaction was later finalised when the State decided to undertake the measures described below.

2.2.3. Description of the intervention by the State

On 27 June 2009, a meeting was held in the Ministry of Finance on the ongoing work on financial restructuring of Sjóvá (12). This meeting was followed by an agreement dated 8 July 2009 on the transfer of bonds (13) (‘Samningur um kröfukaup’) owned by the Icelandic State to SAT Holding.

At this point Sjóvá’s equity was ISK 13,5 billion in the negative. A minimum positive equity of ISK 2 billion was required according to law. In order to fulfil the minimum equity requirements, a capital injection of at least ISK 15,5 billion was therefore required.

The agreement between the State and SAT Holding covers the following two bonds that were in the possession of the State, valued by an external expert on 16 June 2009 (14):

Asset

Estimated value

Description and securities

Claim against Askar Capital

ISK 6 071 443 539

An indexed loan agreement with 3 % interest. The loan had come into the possession of the State when it took over Central Bank collateral in 2008. The loan is secured by:

—	third priority collateral in Avant’s (15) portfolio (in parallel with a bond issued by Avant to Glitnir, see table in 2.2.2 above, book value of the portfolio was ISK 26 billion and Landsbanki Íslands’ first priority lien ISK 16 billion), and

—	first priority collateral in indexed bonds issued by Landsvirkjun (the National Power Company) of nominal value ISK 4,7 billion.

Bond issued by Landsvirkjun (the National Power Company)

ISK 5 558 479 575

Issued in 2005 payable in 2020, with State guarantee, indexed and 3 % interest. The bond came into the possession of the State as collateral against lending made by the Central Bank to Landsbanki Íslands.

The purchase price was ISK 11,6 billion and SAT Holding was to pay for the bonds within 18 months, i.e. before year-end 2010, and no interest was to be charged during that period. In other words, the State granted a period of grace of 18 months.

As a security for the payment of the purchase price of the bonds, the State was granted first priority collateral in SAT Holding’s shares in Sjóvá.

The agreement provided for the option of payment by the delivery of SAT Holding’s original 73,03 % shareholding in Sjóvá to the State, which would be considered payment in full. SAT Holding could exercise this option without prior consent of the State.

2.2.4. Glitnir sells its shares in Sjóvá to its subsidiary SAT Holding

The FME considered that Glitnir, in moratorium and undergoing winding-up proceedings, was not eligible to own a qualifying holding in Sjóvá. Subsequently, on 16 September 2009, Glitnir sold its 17,67 % shareholding in Sjóvá to Glitnir’s subsidiary, SAT Holding.

Following the above transaction, shareholders in Sjóvá were:

Company	Ownership (%)
Íslandsbanki	9,30 %
SAT Holding	90,70 %

On 22 September 2009, the FME finally issued an insurance operation licence to Sjóvá and lifted the special supervision Sjóvá had been under since October 2008. The portfolio transfer appears to have taken place on 1 October 2009.

2.2.5. The State becomes Sjóvá’s biggest shareholder through an option exercised by SAT Holding

At year-end 2009, the management of claims owned by the Ministry of Finance and the Central Bank of Iceland (CBI) was merged, and transferred to a new entity, CBI asset management (ESI). From that time, ESI took over management of the claims.

On 3 May 2010, SAT Holding exercised the option to transfer 73,03 % of shares in Sjóvá to the State in lieu of repaying the debt. From that point in time, shareholders in Sjóvá are:

Company	Ownership (%)
Íslandsbanki	9,30 %
SAT Holding	17,67 %
ESI (the State)	73,03 %

3. Position of the Icelandic authorities

The Icelandic authorities are of the view that the Icelandic State has behaved as a private market investor/creditor when contributing to the rescue of Sjóvá. They claim that the State’s decision was taken following commitments by Glitnir and Íslandsbanki to contribute equity to Sjóvá amounting to ISK 2,8 billion and ISK 1,5 billion, respectively, or a total of ISK 4,4 billion, which they consider to be a substantial private investor participation amounting to 28 % of the total recapitalisation of Sjóvá.

Furthermore, the Icelandic authorities submit that the assets provided by the State were collateral that it had obtained against loans made to Landsbanki Íslands, and: ‘As such the assets were rooted in the collapse of the financial system and there was no new capital to be contributed as equity’. The Icelandic authorities further claim that: ‘Given how the claims against Askar and Landsvirkjun came into the possession of the State, and the conditions for release of such claims on the current market, by its use in the restructuring of Sjóvá, the State was acting in the same capacity and under the same conditions as a private investor. The use of the assets in question was consistent with the conduct of a private investor, endeavouring to put assets to use under prevailing market uncertainties’.

In the Icelandic authorities’ opinion, the measures undertaken by Glitnir, Íslandsbanki and the Icelandic State were an attempt to prevent a serious disruption and loss for the Icelandic economy, which would have resulted from the bankruptcy of Sjóvá.

With reference to Article 61(3)(b) and (c) of the EEA Agreement, the Icelandic authorities have furthermore submitted, should the Authority consider that the State participation in the recapitalisation of Sjóvá contained elements of State aid, that the measures are compatible with the functioning of the Agreement. They claim that the grant of aid was an emergency measure to save a financial institution whose bankruptcy would have had ‘immense spill-over effects for insurance markets as well as the economy as a whole, and (was) likely to result in economic losses for the State’. Furthermore, the Icelandic authorities claim that the intervention was based on the implementation of a restructuring plan suitable to restore the long-term viability of Sjóvá.

II. ASSESSMENT

1. The recipients of the potential aid

With transfer of bonds issued by Landsvirkjun and Askar Capital, Sjóvá and SAT Holding benefitted from a capital contribution from the State.

2. The market economy investor principle

As described above, the State provided a capital contribution to Sjóvá through a transfer of bonds (issued by Landsvirkjun and Askar Capital). This capital contribution was channelled through Glitnir’s subsidiary, SAT Holding, as the bonds first were transferred to SAT Holding, which subsequently used them as an equity contribution in Sjóvá.

If the transaction was carried out in accordance with the market economy investor principle, i.e., if the State transferred the bonds to SAT Holding on conditions that would have been acceptable for a private seller, the transaction would not involve the grant of State aid.

Considering that Glitnir Bank and Íslandsbanki approached the State after having ‘exhausted alternative market solutions to rescue the insurance operations of Sjóvá’, it was clear that corresponding market solutions were not available for Sjóvá to obtain necessary recapitalisation.

The conditions under which the bonds were transferred; payment in 18 months without interests or, alternatively, transfer of 73,03 % shareholding in Sjóvá, do not in the Authority’s preliminary view correspond to what would normally have been available on the market. The Authority recalls that at the time of the agreement, in July 2009, Iceland was undergoing a severe financial crisis. Companies in Iceland were not able to raise capital on the market. Neither SAT Holding, a subsidiary of a bank under winding-up procedure, nor a company that was in as severe financial difficulties as Sjóvá was, would have been able to raise the necessary funding on the market under the conditions the State agreed to. In principle, it is very difficult to apply the market economy investor principle to companies in difficulties (16). The Icelandic authorities have themselves acknowledged that Sjóvá was in severe financial difficulties. The company was short of ISK 15,5 billion that was required to comply with regulatory requirements of minimum equity.

Regarding the investment in new equity in Sjóvá, the Icelandic authorities have argued that there was a substantial private participation in the recapitalisation of the company, the private investors in this case being Glitnir Bank (through SAT Holding) and Íslandsbanki. However, it shall be noted first of all that at the time of conclusion of the asset transfer agreement on 20 June 2009 and the agreement on the transfer of bonds on 8 July 2009, Íslandsbanki was fully State-owned (17). Furthermore, it is the Authority’s understanding that Glitnir and Íslandsbanki were among the main creditors of Sjóvá. The State was not as such a creditor of Sjóvá. The State was not acting to protect its own assets, as it was not among the company’s creditors (18). Therefore the actions of the State in those circumstances cannot be compared with a private market investor or creditor seeking settlement of outstanding claims. Even in cases with an apparently genuine private investor behaviour from the State, the Commission has taken the view that the circumstances surrounding the financial crisis are so unusual that in general the market investor principle cannot be applied (19).

For these reasons, the Authority preliminarily concludes that the market economy investor principle cannot be applied to the State’s transfer of bonds for the recapitalisation of Sjóvá.

3. The presence of State aid

Article 61(1) of the EEA Agreement reads as follows:

‘Save as otherwise provided in this Agreement, any aid granted by EC Member States, EFTA States or through State resources in any form whatsoever which distorts or threatens to distort competition by favouring certain undertakings or the production of certain goods shall, in so far as it affects trade between Contracting Parties, be incompatible with the functioning of this Agreement.’

3.1. Presence of State resources

In this case the State contributed to the recapitalisation of Sjóvá by transferring to SAT Holding two bonds in its possession valuated by an external expert to ISK 11,6 billion (approx. EUR 76 million) with a period of grace, to be used as equity in Sjóvá. State resources were thus involved.

3.2. Favouring certain undertakings or the production of certain goods

Firstly, to constitute State aid, a measure must confer advantages that relieve undertakings of charges that are normally borne from their budgets. Secondly, the measure must be selective in that it favours ‘certain undertakings or the production of certain goods’.

According to the agreement dated 8 July 2009, described above under I.2.2.3, SAT Holding was granted a period of grace of 18 months and could pay the State for those bonds without being charged any interests for the delayed payment. More significantly, the agreement provided for the option of payment by the transfer of SAT Holding’s 73,03 % shareholding in Sjóvá to the State. Prior consent of the seller was not required to exercise this option.

Furthermore, the provisions of the agreement are such that it is not only an agreement on transfer of the bonds but ultimately an agreement that the State would inject new equity to Sjóvá amounting to the value of the bonds sold, as SAT Holding could exercise the option at any time. Intervention by the State in Sjóvá’s recapitalisation in July 2009 must therefore also be viewed as a decision by the State to inject new equity to Sjóvá and become its biggest shareholder.

It is the Authority’s understanding that alternative funding could not have been obtained from the market. Therefore, on the basis of the information at its disposal, the Authority considers that the State’s participation in the recapitalisation of Sjóvá through the transfer of bonds involved an advantage within the meaning of Article 61(1) of the EEA Agreement to the extent it made financing available and/or it reduced the financial costs for SAT Holding as well as Sjóvá.

The Authority’s view is reinforced by the fact that public policy considerations, taken together with the needs of Sjóvá, appear to have determined the State intervention, rather than the possible return for the State as an investor.

A further potential State aid measure could arise, according to the information currently available to the Authority. The presentation document prepared by Íslandsbanki in April 2009 and described above under I.2.2.2 contains Glitnir's proposal to ‘close the gap’ in Sjóvá by, as the first step, requesting the Ministry of Finance to accept that Glitnir’s security in the loan to Avant will be upgraded to second priority. According to the document, this was considered necessary for the FME to accept Glitnir’s contribution to Sjóvá’s equity. However, this appears to contradict other information from the Icelandic authorities and Sjóvá’s Articles of Association dated 20 June 2009 (see I.2.2.2 above), which refer to third parallel security in Avant portfolio for both Glitnir’s and the State’s claims. Consequently, the Icelandic authorities are invited to clarify whether and how Glitnir's proposal regarding the upgrade of its claim against Avant was actually enforced. If that was not the case, it should be clarified whether FME's acceptance of Glitnir's claim on Avant as an equity contribution to Sjóvá was based on different securities. The Icelandic authorities are also invited to submit any relevant information on other issues considered relevant for the assessment of this case.

3.3. Distortion of competition and effect on trade between the Contracting Parties

The measures under assessment involve undertakings active on markets where there is competition and trade between parties in EEA States. The measures are therefore likely to distort competition and affect trade between the Contracting Parties.

3.4. Conclusion on the presence of State aid

Based on the above, the Authority has come to the preliminary conclusion that the State’s contribution to the recapitalisation of Sjóvá through the transfer of bonds involves State aid within the meaning of Article 61(1) of the EEA Agreement.

4. Procedural requirements

The Icelandic authorities did not notify the State intervention to the Authority. The Authority therefore is of the preliminary view that the Icelandic authorities have not respected their obligations pursuant to Article 1(3) of Part I of Protocol 3.

5. Compatibility of the aid

The Icelandic authorities have submitted that their intervention, if considered to be State aid, complies with Article 61(3)(b) of the EEA Agreement as well as to the exemption in Article 61(3)(c) and the Authority’s Guidelines on aid for rescuing and restructuring firms in difficulty, which are based on the latter exemption. They consider that the measures are ‘appropriate, as they are targeted and well designed to ensure Sjóvá’s swift return to viability by the exit of all non-core business pursued by its predecessor …’. The Icelandic authorities have asserted that the financial restructuring of Sjóvá has already been completed. They argue that the company’s financial difficulties were brought about by its involvement in non-insurance related activities such as investment operations. These activities will not be pursued by the new, restructured company, which will focus on insurance operations. However, the Icelandic authorities did not notify the capital contribution and they did not provide a restructuring plan for the company. Thus, the Authority is not in the position to assess the measure under the Guidelines on aid for rescuing and restructuring firms in difficulty.

The Icelandic authorities have submitted that Sjóvá was in serious financial difficulties at the time of the State intervention. The Authority does not doubt that and understands that these difficulties were linked to those of the Milestone/Moderna Finance group. While State aid to undertakings in difficulties is normally assessed under Article 61(3)(c) of the EEA Agreement, the Authority may, under Article 61(3)(b) of the Agreement allow State aid ‘to remedy a serious disturbance in the economy of an EC Member State or an EFTA State’.

Historically, it is clear from case law that the exemption in Article 61(3)(b) of the EEA Agreement needs to be applied restrictively (20). However, following the onset of the global financial crisis in the autumn of 2008, EU governments have made available unprecedented amounts in State aid through a combination of national schemes and ad hoc interventions in financial institutions (21). This aid was assessed under a set of temporary guidelines regarding the financial crisis (22), adopted by the European Commission, and subsequently by the Authority:

—	the Banking Guidelines (‘on the application of State aid rules to measures taken in relation to financial institutions’) adopted by the Authority on 29 January 2009,

—	the Recapitalisation Guidelines (‘on the recapitalisation of financial institutions in the current financial crisis’) adopted by the Authority on 29 January 2009,

—	the Impaired Assets Guidelines (‘the Treatment of Impaired Assets in the EEA Banking Sector’) adopted by the Authority on 22 April 2009, and

—	the Restructuring Guidelines (‘the return to viability and the assessment of restructuring in the financial sector in the current crisis under the State aid rules’) adopted by the Authority on 25 November 2009 (23).

It remains to be determined in the course of the investigation initiated by this decision whether and to what extent guidelines based on Article 61(3)(b) of the EEA Agreement in relation to the financial crisis are relevant in the case of an ailing insurance company such as Sjóvá. The Icelandic authorities have not put forward any information specific to this case to substantiate their view that the measure should be assessed as a measure to remedy a serious disturbance in the economy. They have limited their reasoning to referring to the widely documented and evidenced effects of the financial difficulties of Iceland, and referred to an assessment of the FME on the grave consequences of not rescuing the insurance part of Sjóvá, without this assessment being provided to the Authority.

The Icelandic authorities have not submitted information to demonstrate that the systemic effects that might have resulted from a bankruptcy of Sjóvá could have reached a size constituting ‘a serious disturbance in the economy’ of Iceland within the meaning of Article 61(3)(b) of the EEA Agreement. Limited information has been submitted regarding the operations of Sjóvá; on the causes of the difficulties and the restructuring itself. This information is not sufficient to enable the Authority to assess the measure under Article 61(3)(b) and the financial crisis guidelines.

In the case at hand, neither an exemption under Article 61(3)(b) nor (c) of the EEA Agreement, and application of the relevant guidelines based on these provisions, can be excluded at this stage. However, the information provided by the Icelandic authorities so far is too limited to allow the Authority to assess whether the measure would be compatible under these exemptions.

Based on the above, the Authority is not in a position to establish whether the State participation in recapitalising Sjóvá involves measures that can be approved under Article 61(3)(b) or (c) of the EEA Agreement.

With reference to the considerations above, the Authority invites the Icelandic authorities to submit any information and documentation relevant to determine whether the aid in question can be assessed on the basis of Article 61(3)(b) and the financial crisis guidelines or Article 61(3)(c) and the Guidelines on aid for rescuing and restructuring firms in difficulty.

6. Conclusion

Based on the information submitted by the Icelandic authorities, the Authority has come to the preliminary conclusion that the Icelandic State’s participation in the recapitalisation of the insurance company Sjóvá constitute aid within the meaning of Article 61(1) of the EEA Agreement. Furthermore, the Authority has doubts as to weather these measures comply with Article 61(3) of the EEA Agreement, in conjunction with the requirements laid down in the financial crisis guidelines and the Rescue and restructuring aid guidelines. The Authority, therefore, has doubts as to whether the above measures are compatible with the functioning of the EEA Agreement.

Consequently, and in accordance with Article 4(4) of Part II of Protocol 3, the Authority is obliged to open the formal investigation procedure provided for in Article 1(2) of Part I of Protocol 3. The decision to open a formal investigation procedure is without prejudice to the final decision of the Authority, which may conclude that the measures in question are compatible with the functioning of the EEA Agreement.

In light of the foregoing considerations, the Authority, acting under the procedure laid down in Article 1(2) of Part I of Protocol 3, invites the Icelandic authorities to submit their comments, as well as all documents, information and data needed for assessment of the compatibility of the State participation in the recapitalisation in Sjóvá, within one month of the date of receipt of this Decision.

In light of the foregoing considerations, within one month of receipt of this Decision, the Authority request the Icelandic authorities to provide all documents, information and data needed for assessment of the compatibility of the State intervention in Sjóvá.

The Authority requests the Icelandic authorities to immediately forward a copy of this decision to the potential recipients of the aid.

The Authority must remind the Icelandic authorities that, according to Article 14 of Part II of Protocol 3, any incompatible aid unlawfully granted to the beneficiaries will have to be recovered, unless, exceptionally, such recovery would be contrary to a general principle of EEA law,

HAS ADOPTED THIS DECISION:

Article 1

The formal investigation procedure provided for in Article 1(2) of Part I of Protocol 3 is opened into the participation of the Icelandic State in the recapitalisation of Sjóvá insurance company.

Article 2

The Icelandic authorities are invited, pursuant to Article 6(1) of Part II of Protocol 3, to submit their comments on the opening of the formal investigation procedure within one month from the notification of this Decision.

Article 3

The Icelandic authorities are requested to provide within one month from notification of this Decision, all documents, information and data needed for assessment of the compatibility of the aid measure.

Article 4

This Decision is addressed to the Republic of Iceland.

Article 5

Only the English language version of this Decision is authentic.

Decision made in Brussels, on 22 September 2010.

For the EFTA Surveillance Authority

Per SANDERUD

President

Sverrir Haukur GUNNLAUGSSON

College Member

(1) Available at: http://www.eftasurv.int/state-aid/legal-framework/state-aid-guidelines/

(2) According to a memorandum from the Financial Supervisory Authority (FME) dated 29 June 2009, the market shares of insurance companies in Iceland, based on their share in total premium income, was at the time as follows: Vátryggingafélag Íslands (VÍS) 35,3 %, Sjóvá 29,5 %, Tryggingamiðstöðin (TM) 27 % and Vörður 8 %.

(3) Until 2006, the bank was named Íslandsbanki, when its name was changed to Glitnir banki. Following its collapse in October 2008, Glitnir has been managed by a Resolution Committee and has entered a winding-up procedure. In October 2008, a new bank was founded under emergency legislation to take over domestic assets and liabilities of Glitnir Bank. That bank was initially named Nýi Glitnir, but its name was changed to Íslandsbanki in February 2009.

(4) Moderna Finance AB was a Swedish holding company owned by the Icelandic company Milestone hf. While Moderna Finance acquired financial undertakings in Sweden and Luxembourg, its biggest Icelandic assets were Sjóvá and the investment bank Askar Capital hf. The car financing company Avant is a subsidiary of Askar Capital. Milestone and affiliated companies were for a period among the major shareholders in Glitnir Bank, achieving their highest share of ownership of 16-18 % of total shares in Glitnir in early 2007. Following Milestone’s acquisition of Sjóvá and a major change of the ownership structure in Glitnir, Milestone’s holdings in Glitnir declined. Milestone was also among the biggest borrowers from Glitnir. Further information on Sjóvá and Milestone and their ties with Glitnir Bank are available in the report of the Icelandic Parliament’s Special Investigation Commission (SIC) available at http://rna.althingi.is/ (Icelandic version) and http://sic.althingi.is/ (excerpts in English).

(5) Minimum guarantee fund of ISK 2 billion as defined in the Icelandic legislation.

(6) Now Article 86 of Act No 56/2010.

(7) The role of the Special Prosecutor is to investigate suspicions of criminal actions in relation to the collapse of the Icelandic banks according to Act No 135/2008.

(8) Together with other Icelandic subsidiaries of Moderna Finance AB: Askar Capital and its subsidiary, Avant.

(9) The Authority assumes that Íslandsbanki became involved as it was also a major creditor of Sjóvá.

(10) An unregistered company to be incorporated under Icelandic law.

(11) Subject to FME’s approval, which was granted on 22 September 2009, see below.

(12) According to an FME memorandum dated 29 June 2009, the meeting took place on Saturday 27 June 2009. The Prime Minister and the Minister for Finance took part in the meeting together with their assistants. Other participants were the Chairman of the Board of Directors of FME and the two FME officials who wrote the memorandum. The Authority has no information concerning the extent to which the State had been involved before this date other than the presentation given to the Ministry of Finance in April 2009. Yet the FME memorandum refers to a close cooperation between Glitnir, Íslandsbanki and the Ministry for Finance and refers to a memorandum from the Minister for Finance dated 26 June 2009 and a memorandum dated 27 June 2009 on the insurance company. The Authority has not received these memoranda.

(13) For the purpose of this decision, the assets transferred to SAT Holding by the State will be referred to as bonds.

(14) The Icelandic authorities have not yet provided the Authority with a copy of the valuation, referred to in the agreement.

(15) See footnote 4 above.

(16) See the Authority’s guidelines on aid for rescuing and restructuring firms in difficulty. See amongst others, Commission Decision C 4/10 (ex NN 64/09) — France, aid in favour of Trèves.

(17) The change of ownership of Íslandsbanki took place on 13 October 2009, when the Glitnir Resolution Committee decided, on behalf of its creditors, to exercise the option provided for in its agreement with the Icelandic State and take over 95 % of share capital in Íslandsbanki.

(18) It should be noted that both a press release issued by the Resolution Committee of Glitnir on 8 July 2009 (http://www.glitnirbank.com) and a press release published by Sjóvá on the same day (http://www.sjova.is) explicitly state that the State was protecting its own claims against Sjóvá: ‘With its participation, the government intends to protect the State’s claims against Sjóvá, as well as the interests of a large number of insurance customers’. However, in an email which the Icelandic authorities sent to the Authority on 25 March 2010 (Event 551375) it was clarified that the Icelandic State never had any claims against Sjóvá, but only against Askar Capital.

(19) See, inter alia, Commission Decision N 69/09 Sweden — Recapitalisation scheme for fundamentally sound banks.

(20) Case law stresses that the exemption needs to be applied restrictively and must tackle a disturbance in the entire economy of a Member State (and not a sector or a region), cf. Joined Cases T-132/96 and T-143/96 Freistaat Sachsen and Volkswagen AG Commission [1999] ECR II-3663, p. 167. Followed in Commission Decision in Case C-47/1996 Crédit Lyonnais, OJ 1998 L 221/28, point 10.1, Commission Decision in Case C 28/02 Bankgesellshaft Berlin, OJ 2005 L 116, p. 1, points 153 et seq and Commission Decision in Case C 50/06 BAWAG, point 166. See Commission Decision of 5 December 2007 in Case NN 70/07, Northern Rock (OJ C 43, 16.2.2008, p. 1), Commission Decision 30 April 2008 in Case NN 25/08, Rescue aid to WestLB (OJ C 189, 26.7.2008, p. 3), Commission Decision of 4 June 2008 in Case C 9/08 SachsenLB (OJ C 71, 18.3.2008, p. 14).

(21) Between October 2008 and April 2010, EU governments made available EUR 4,131 trillion in crisis aid through a combination of national schemes and ad hoc interventions — an amount equivalent to 32,5 % of EU-27 GDP, see State Aid Scoreboard, Table 1 and Annex 3. The figure only includes aid to financial services sector, not general aid measures designed to stimulate the ‘real’ economy.

(22) Here, referred to together as the ‘financial crisis guidelines’.

(23) The full text of the Guidelines can be found at http://www.eftasurv.int/state-aid/legal-framework/state-aid-guidelines/

16.12.2010

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 341/26

Az EGT Vegyes Bizottság azon határozatai, amelyek vonatkozásában az EGT-megállapodás 103. cikke szerinti alkotmányos követelmények teljesültek

2010/C 341/08

Az EGT Vegyes Bizottság határozataiban 2000 márciusától lábjegyzetben jelzik, hogy hatálybalépésük időpontja függ-e a szerződő feleknél fennálló alkotmányos követelmények teljesítésétől. Az alább felsorolt határozatokban ilyen követelményeket jeleztek. Az érintett szerződő felek értesítették a többi szerződő felet belső eljárásaik befejezéséről. A határozatok hatálybalépésének időpontját az alábbi táblázat tünteti fel.

Határozat száma	Elfogadás időpontja	Közzétételi hivatkozás	Integrált jogszabály(ok)	Hatálybalépés időpontja
20/2007	2007.4.27.	2007.8.9. HL L 209., 36. o. 38. sz. kiegészítés, 25. o.	Az Európai Parlament és a Tanács 2006/46/EK irányelve (2006. június 14.) a meghatározott jogi formájú társaságok éves beszámolójáról szóló 78/660/EGK, az összevont (konszolidált) éves beszámolóról szóló 83/349/EGK, a bankok és más pénzügyi intézmények éves beszámolójáról és konszolidált éves beszámolójáról szóló 86/635/EGK, valamint a biztosítóintézetek éves és összevont (konszolidált) éves beszámolóiról szóló, 91/674/EGK tanácsi irányelv módosításáról	2010.8.1.
127/2007	2007.9.28.	2008.2.21. HL L 47., 58. o. 9. sz. kiegészítés, 44. o.	Az Európai Parlament és a Tanács 2001/18/EK irányelve (2001. március 12.) a géntechnológiával módosított szervezetek környezetbe történő szándékos kibocsátásáról és a 90/220/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről A Bizottság 2002/623/EK határozata (2002. július 24.) a géntechnológiával módosított szervezetek környezetbe történő szándékos kibocsátásáról és a 90/220/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2001/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv II. mellékletét kiegészítő iránymutatások létrehozásáról A Tanács 2002/811/EK határozata (2002. október 3.) a géntechnológiával módosított szervezetek környezetbe történő szándékos kibocsátásáról és a 90/220/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2001/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv VII. mellékletének kiegészítésére szolgáló iránymutatások meghatározásáról A Tanács 2002/812/EK határozata (2002. október 3.) a termékként vagy termékekben megjelenő, géntechnológiával módosított szervezetek forgalomba hozatalával kapcsolatos összefoglaló formanyomtatványoknak a 2001/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti létrehozásáról A Tanács 2002/813/EK határozata (2002. október 3.) a 2001/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján a géntechnológiával módosított szervezetek forgalomba hozataltól eltérő célú, szándékos környezetbe bocsátására vonatkozó bejelentés-összefoglalók formanyomtatványának megállapításáról A Bizottság 2003/701/EK határozata (2003. szeptember 29.) a géntechnológiával módosított magasabb rendű növényeknek a forgalomba hozataltól eltérő célból történő szándékos környezetbe bocsátása eredményeinek közlésére szolgáló formanyomtatványnak a 2001/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerint való létrehozásáról A Bizottság 2004/204/EK határozata (2004. február 23.) a 2001/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben a GMO-kon végzett géntechnológiai módosításokra vonatkozó információk nyilvántartásba vételére előírt nyilvántartások működtetésére vonatkozó részletes rendelkezések megállapításáról	2010.11.1.
133/2007	2007.10.26.	2008.4.10. HL L 100., 27. o. 19. sz. kiegészítés, 34. o.	Nincs jogszabály	2010.5.1.
134/2007	2007.10.26.	2008.4.10. HL L 100., 33. o. 19. sz. kiegészítés, 39. o.	Az Európai Parlament és a Tanács 178/2002/EK rendelete (2002. január 28.) az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról A Bizottság 1304/2003/EK rendelete (2003. július 23.) az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság által, a hozzá benyújtott, tudományos szakvélemény iránti kérelmekre alkalmazott eljárásról Az Európai Parlament és a Tanács 1642/2003/EK rendelete (2003. július 22.) a 178/2002/EK rendelet módosításáról A Bizottság 2004/478/EK határozata (2004. április 29.) az élelmiszer-/takarmányválság kezelésére vonatkozó általános terv elfogadásáról A Bizottság 2230/2004/EK rendelete (2004. december 23.) az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság küldetési területén működő szervezetek hálózatba szervezése vonatkozásában a 178/2002/EK rendelet alkalmazásának végrehajtási szabályairól A Bizottság 575/2006/EK rendelete (2006. április 7.) a 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság állandó tudományos testületeinek száma és elnevezése tekintetében történő módosításáról A Tanács 2006/478/EK határozata (2006. június 19.) az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság Igazgatótanácsa tagjai felének kinevezéséről	2010.5.1.
135/2007	2007.10.26.	2008.4.10. HL L 100., 44. o. 19. sz. kiegészítés, 51. o.	Az Európai Parlament és a Tanács 1774/2002/EK rendelete (2002. október 3.) a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre vonatkozó egészségügyi előírások megállapításáról Az Európai Parlament és a Tanács 2002/33/EK irányelve (2002. október 21.) a 90/425/EGK és a 92/118/EGK tanácsi irányelvnek az állati melléktermékekre vonatkozó egészségügyi előírások tekintetében történő módosításáról A Bizottság 808/2003/EK rendelete (2003. május 12.) a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre vonatkozó egészségügyi előírások megállapításáról szóló 1774/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról A Bizottság 809/2003/EK rendelete (2003. május 12.) a komposztáló üzemekben felhasznált, 3. kategóriába tartozó anyagok és trágya feldolgozási előírásai tekintetében az 1774/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti átmeneti intézkedésekről A Bizottság 810/2003/EK rendelete (2003. május 12.) a biogázüzemekben felhasznált, 3. kategóriába tartozó anyagok és trágya feldolgozási előírásai tekintetében az 1774/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti átmeneti intézkedésekről A Bizottság 811/2003/EK rendelete (2003. május 12.) az 1774/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a halakra vonatkozó, fajon belüli újrahasznosítási tilalom, az állati melléktermékek elföldelése és elégetése, valamint egyes átmeneti intézkedések tekintetében történő végrehajtásáról A Bizottság 446/2004/EK rendelete (2004. március 10.) az állati melléktermékekre vonatkozó több határozat hatályon kívül helyezéséről A Bizottság 668/2004/EK rendelete (2004. március 10.) az 1774/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet egyes mellékleteinek az állati melléktermékek harmadik országokból történő behozatala tekintetében történő módosításáról A Bizottság 878/2004/EK rendelete (2004. április 29.) az egyes 1. és 2. kategóriába sorolt, műszaki célokra szánt állati melléktermékek tekintetében az 1774/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban átmeneti intézkedések megállapításáról A Bizottság 92/2005/EK rendelete (2005. január 19.) az 1774/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet állati melléktermékek ártalmatlanítása és felhasználásai tekintetében történő végrehajtásáról, valamint VI. mellékletének a kiolvasztott zsírok biogázzá történő átalakítása és feldolgozása tekintetében történő módosításáról A Bizottság 93/2005/EK rendelete (2005. január 19.) 1774/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a halakból származó állati melléktermékek feldolgozása és az állati melléktermékek szállítását kísérő kereskedelmi okmányok tekintetében történő módosításáról A Bizottság 2067/2005/EK rendelete (2005. december 16.) a 92/2005/EK rendeletnek az állati melléktermékek helyettesítő ártalmatlanítási és felhasználási módjai tekintetében történő módosításáról A Bizottság 209/2006/EK rendelete (2006. február 7.) a 809/2003/EK és a 810/2003/EK rendeletnek az 1774/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti, komposztáló és biogázüzemekre vonatkozó átmeneti intézkedések érvényességének meghosszabbítása tekintetében történő módosításáról A Bizottság 1192/2006/EK rendelete (2006. augusztus 4.) az 1774/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a tagállamokban engedélyezett üzemek jegyzékeinek tekintetében történő végrehajtásáról A Bizottság 1678/2006/EK rendelete (2006. november 14.) a 92/2005/EK rendeletnek az állati melléktermékek alternatív ártalmatlanítási és felhasználási módjai tekintetében történő módosításáról A Bizottság 1877/2006/EK rendelete (2006. december 18.) az egyes 1. és 2. kategóriába sorolt, műszaki célokra szánt állati melléktermékek tekintetében az 1774/2002/EK rendelettel összhangban átmeneti intézkedések megállapításáról szóló 878/2004/EK rendelet módosításáról A Bizottság 2007/2006/EK rendelete (2006. december 22.) egyes orvostechnikai eszközökben, in vitro diagnózishoz és laboratóriumi reagensekben történő ipari felhasználásra szánt, 3. kategóriába tartozó anyagból nyert köztes termékek behozatala és tranzitforgalma tekintetében az 1774/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról és módosításáról	2010.5.1.
136/2007	2007.10.26.	2008.4.10. HL L 100., 49. o. 19. sz. kiegészítés, 55. o.	A Bizottság 2003/322/EK határozata (2003. május 12.) az 1774/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az egyes dögevő madarak 1. kategóriába tartozó anyaggal való etetése tekintetében történő végrehajtásáról A Bizottság 2003/324/EK határozata (2003. május 12.) az 1774/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti, a prémes állatokra vonatkozó fajon belüli újrahasznosítási tilalomtól való eltérésről A Bizottság 2004/407/EK határozata (2004. április 26.)az egyes harmadik országokból a fotózselatin behozatalát illetően az 1774/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott átmeneti egészségügyi és minősítési szabályokról A Bizottság 2004/434/EK határozata (2004. április 29.) az Észtország csatlakozása következtében az 1774/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti, a prémes állatokra vonatkozó fajon belüli újrahasznosítási tilalomtól való eltérésről szóló 2003/324/EK határozat kiigazításáról A Bizottság 2004/455/EK határozata (2004. április 29.) a Ciprus csatlakozása következtében az 1774/2002/EK rendeletnek az egyes dögevő madarak 1. kategóriába tartozó anyaggal való etetése tekintetében történő végrehajtásáról szóló 2003/322/EK határozat kiigazításáról A Bizottság 79/2005/EK rendelete (2005. január 19.) az 1774/2002/EK rendeletben a 3. kategóriába tartozó anyagként meghatározott tej, tejalapú termékek és tejből származó termékek felhasználása tekintetében az 1774/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazásáról A Bizottság 416/2005/EK rendelete (2005. március 11.) az 1774/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet XI. mellékletének a műszaki felhasználásra szánt egyes állati melléktermékek Japánból történő behozatala tekintetében történő módosításáról A Bizottság 2005/830/EK határozata (2005. november 25.) az egyes dögevő madarak 1. kategóriába tartozó anyaggal való etetéséről szóló 2003/322/EK határozat módosításáról A Bizottság 181/2006/EK rendelete (2006. február 1.) az 1774/2002/EK rendeletnek a trágyától eltérő szerves trágyák és talajjavító szerek tekintetében történő végrehajtásáról és a rendelet módosításáról A Bizottság 197/2006/EK rendelete (2006. február 3.) a korábban élelmiszerként használt termékek összegyűjtése, szállítása, kezelése, felhasználása és ártalmatlanítása tekintetében az 1774/2002/EK rendelet szerinti átmeneti intézkedésekről A Bizottság 208/2006/EK rendelete (2006. február 7.) az 1774/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet VI. és VIII. mellékletének a biogáz- és komposztálóüzemekre vonatkozó feldolgozási előírások és a trágyára vonatkozó követelmények tekintetében történő módosításáról A Bizottság 2006/311/EK határozata (2006. április 21.) a fotózselatin behozatalát illetően a 2004/407/EK bizottsági rendelet módosításáról	2010.5.1.
137/2007	2007.10.26.	2008.4.10. HL L 100., 53. o. 19. sz. kiegészítés, 58. o.	Az Európai Parlament és a Tanács 852/2004/EK rendelete (2004. április 29.) az élelmiszer-higiéniáról Az Európai Parlament és a Tanács 853/2004/EK rendelete (2004. április 29.) az állati eredetű élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról Az Európai Parlament és a Tanács 854/2004/EK rendelete (2004. április 29.) az emberi fogyasztásra szánt állati eredetű termékek hatósági ellenőrzésének megszervezésére vonatkozó különleges szabályok megállapításáról Az Európai Parlament és a Tanács 2004/41/EK irányelve (2004. április 21.) az emberi fogyasztásra szánt egyes állati eredetű termékek előállítására és forgalomba hozatalára vonatkozó élelmiszer-higiéniai és állat-egészségügyi feltételekről szóló egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről, valamint a 89/662/EGK és a 92/118/EGK tanácsi irányelv és a 95/408/EK tanácsi határozat módosításáról Az Európai Parlament és a Tanács 882/2004/EK rendelete (2004. április 29.) a takarmány- és élelmiszerjog, valamint az állat-egészségügyi és az állatok kíméletére vonatkozó szabályok követelményeinek történő megfelelés ellenőrzésének biztosítása céljából végrehajtott hatósági ellenőrzésekről A Bizottság 1688/2005/EK rendelete (2005. október 14.) a Finnországba és Svédországba irányuló bizonyos hús- és tojásszállítmányok szalmonellára vonatkozó különleges garanciája tekintetében a 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról A Bizottság 2073/2005/EK rendelete (2005. november 15.) az élelmiszerek mikrobiológiai kritériumairól A Bizottság 2074/2005/EK rendelete (2005. december 5.) a 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti bizonyos termékekre és a 854/2004/EK és a 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti hatósági ellenőrzések megszervezésére vonatkozó végrehajtási intézkedések megállapításáról, a 852/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettől való eltérésről, valamint a 853/2004/EK és 854/2004/EK rendelet módosításáról A Bizottság 2075/2005/EK rendelete (2005. december 5.) a húsban előforduló trichinella hatósági vizsgálatára vonatkozó különös szabályok megállapításáról A Bizottság 2076/2005/EK rendelete (2005. december 5.) a 853/2004/EK, a 854/2004/EK és a 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó átmeneti szabályok megállapításáról, valamint a 853/2004/EK és a 854/2004/EK rendelet módosításáról A Bizottság 401/2006/EK rendelete (2006. február 23.) az élelmiszerek mikotoxintartalmának hatósági ellenőrzéséhez használandó mintavételi és elemzési módszerek megállapításáról A Bizottság 776/2006/EK rendelete (2006. május 23.) a 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet VII. mellékletének a közösségi referencialaboratóriumok tekintetében történő módosításáról A Bizottság 2006/677/EK határozata (2006. szeptember 29.) a takarmány- és élelmiszerjognak, illetve az állat-egészségügyi és az állatok kíméletére vonatkozó szabályoknak való megfelelést igazoló hatósági ellenőrzésekről szóló 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján végzett auditok kritériumait megállapító iránymutatásról A Bizottság 1662/2006/EK rendelete (2006. november 6.) az állati eredetű élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról szóló 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról A Bizottság 1663/2006/EK rendelete (2006. november 6.) az emberi fogyasztásra szánt állati eredetű termékek hatósági ellenőrzésének megszervezésére vonatkozó különleges szabályok megállapításáról szóló 854/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról A Bizottság 1664/2006/EK rendelete (2006. november 6.) a 2074/2005/EK rendeletnek az emberi fogyasztásra szánt egyes állati eredetű termékekre vonatkozó intézkedések végrehajtása és bizonyos végrehajtási intézkedések hatályon kívül helyezése tekintetében történő módosításáról A Bizottság 1665/2006/EK rendelete (2006. november 6.) a húsban előforduló Trichinella hatósági vizsgálatára vonatkozó különös szabályok megállapításáról szóló 2075/2005/EK rendelet módosításáról A Bizottság 1666/2006/EK rendelete (2006. november 6.) a 853/2004/EK, a 854/2004/EK és a 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó átmeneti szabályok megállapításáról szóló 2076/2005/EK rendelet módosításáról A Bizottság 2006/765/EK határozata (2006. november 6.) az emberi fogyasztásra szánt egyes állati eredetű termékek előállítására és forgalomba hozatalára vonatkozó közegészségügyi szabályok és az élelmiszer-higiéniára vonatkozó egyes végrehajtási intézkedések hatályon kívül helyezéséről	2010.5.1.
138/2007	2007.10.26.	2008.4.10. HL L 100., 62. o. 19. sz. kiegészítés, 66. o.	Az Európai Parlament és a Tanács 183/2005/EK rendelete (2005. január 12.) a takarmányhigiénia követelményeinek meghatározásáról	2010.5.1.
141/2007	2007.10.26.	2008.4.10. HL L 100., 68. o. 19. sz. kiegészítés, 69. o.	Az Európai Parlament és a Tanács 2006/66/EK irányelve (2006. szeptember 6.) az elemekről és akkumulátorokról, valamint a hulladékelemekről és -akkumulátorokról, továbbá a 91/157/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről	2010.11.1.
1/2008	2008.2.1.	2008.6.12. HL L 154., 1. o. 33. sz. kiegészítés, 1. o.	A Bizottság 1882/2006/EK rendelete (2006. december 19.) egyes élelmiszerek nitráttartalmának hatósági ellenőrzésére szolgáló mintavételi és vizsgálati módszerek megállapításáról A Bizottság 333/2007/EK rendelete (2007. március 28.) az élelmiszerek ólom-, kadmium-, higany-, szervetlen vegyületben lévő ón-, 3-MCPD- és benzo(a)pirén-tartalmának hatósági ellenőrzése céljából végzett mintavétel és vizsgálat módszereinek megállapításáról A Bizottság 2007/363/EK határozata (2007. május 21.) a 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott egységes integrált többéves nemzeti ellenőrzési terv tagállamok általi elkészítését segítő iránymutatásokról	2010.5.1.
42/2008	2008.4.25.	2008.8.21. HL L 223., 33. o. 52. sz. kiegészítés, 6. o.	A Bizottság 646/2007/EK rendelete (2007. június 12.) a 2160/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a brojlercsirkékben előforduló Salmonella enteritidis és Salmonella typhimurium előfordulási gyakoriságának csökkentésére irányuló közösségi célkitűzés tekintetében történő végrehajtásáról és az 1091/2005/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről A Bizottság 2007/407/EK határozata (2007. június 12.) a Salmonella baromfiban és sertésben való antimikrobiális rezisztenciájának harmonizált monitoringjáról A Bizottság 2007/411/EK határozata (2007. június 14.) az Egyesült Királyságban 1996. augusztus 1. előtt született vagy nevelt szarvasmarhafélékből származó termékek bármilyen célra való forgalomba hozatalának betiltásáról és az ilyen állatoknak a 999/2001/EK rendelet védekezési és felszámolási intézkedései alóli mentességéről és a 2005/598/EK határozat hatályon kívül helyezéséről A Bizottság 2007/453/EK határozata (2007. június 29.) a tagállamok vagy harmadik országok, illetve ezek valamelyik régiója BSE-státusának meghatározásáról a szarvasmarhafélék szivacsos agyvelőbántalma előfordulási kockázata alapján A Bizottság 2007/570/EK határozata (2007. augusztus 20.) a vírusos vérfertőzés (VHS), illetve a fertőző vérképzőszervi elhalás (IHN) halbetegség tekintetében a mentes övezet vagy nem mentes övezetben lévő mentes halgazdaság minősítés megszerzésére irányuló programok jóváhagyásáról szóló 2003/634/EK határozat módosításáról	2010.5.1.
46/2008	2008.4.25.	2008.8.21. HL L 223., 40. o. 52. sz. kiegészítés, 13. o.	Az Európai Parlament és a Tanács 1924/2006/EK rendelete (2006. december 20.) az élelmiszerekkel kapcsolatos, tápanyag-összetételre és egészségre vonatkozó állításokról Az Európai Parlament és a Tanács 1925/2006/EK rendelete (2006. december 20.) a vitaminok, ásványi anyagok és bizonyos egyéb anyagok élelmiszerekhez történő hozzáadásáról A Tanács 2007/61/EK irányelve (2007. szeptember 26.) az egyes emberi fogyasztásra szánt, részben vagy teljesen dehidratált tartós tejekről szóló 2001/114/EK irányelv módosításáról	2010.5.1.
58/2008	2008.4.25.	2008.8.21. HL L 223., 58. o. 52. sz. kiegészítés, 31. o.	Az Európai Parlament és a Tanács 2007/63/EK irányelve (2007. november 13.) a 78/855/EGK és a 82/891/EGK tanácsi irányelvnek a független szakértő által a részvénytársaságok egyesülése vagy szétválása alkalmával készítendő jelentésre vonatkozó követelmény tekintetében történő módosításáról	2009.12.1.
59/2008	2008.4.25.	2008.8.21. HL L 223., 60. o. 52. sz. kiegészítés, 33. o.	Az Európai Parlament és a Tanács 2007/36/EK irányelve (2007. július 11.) az egyes részvényesi jogok gyakorlásáról a tőzsdén jegyzett társaságokban	2010.11.1.
65/2008	2008.6.6.	2008.9.25. HL L 257., 27. o. 58. sz. kiegészítés, 9. o.	Az Európai Parlament és a Tanács 2006/48/EK irányelve (2006. június 14.) a hitelintézetek tevékenységének megkezdéséről és folytatásáról (átdolgozott szöveg) Az Európai Parlament és a Tanács 2006/49/EK irányelve (2006. június 14.) a befektetési vállalkozások és hitelintézetek tőkemegfeleléséről (átdolgozott szöveg)	2010.11.1.
66/2008	2008.6.6.	2008.9.25. HL L 257., 29. o. 58. sz. kiegészítés, 11. o.	A Bizottság 2007/18/EK irányelve (2007. március 27.) a 2006/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek bizonyos intézményeknek az irányelv hatálya alá sorolása, illetve az irányelv hatálya alóli kivonása, valamint a multilaterális fejlesztési bankoknak való kitettség kezelése tekintetében történő módosításáról	2010.11.1.
73/2008	2008.6.6.	2008.9.25. HL L 257., 37. o. 58. sz. kiegészítés, 19. o.	Az Európai Parlament és a Tanács 1013/2006/EK rendelete (2006. június 14.) a hulladékszállításról	2010.4.1.
79/2008	2008.7.4.	2008.10.23. HL L 280., 7. o. 64. sz. kiegészítés, 1. o.	Az Európai Parlament és a Tanács 2007/44/EK irányelve (2007. szeptember 5.) a 92/49/EGK tanácsi irányelvnek és a 2002/83/EK, a 2004/39/EK, a 2005/68/EK és a 2006/48/EK irányelvnek a pénzügyi szektorbeli részesedésszerzések és részesedésnövelések prudenciális értékelésének eljárási szabályai és az értékelés kritériumai tekintetében történő módosításáról	2010.11.1.
95/2008	2008.9.26.	2008.11.20. HL L 309., 12. o. 70. sz. kiegészítés, 1. o.	A Bizottság 688/2006/EK rendelete (2006. május 4.) a 999/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet III. és XI. mellékletének a fertőző szivacsos agyvelőbántalmakra vonatkozó járványügyi megfigyelés és a szarvasmarhafélék különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagai tekintetében, Svédország vonatkozásában történő módosításáról A Bizottság 722/2007/EK rendelete (2007. június 25.) az egyes fertőző szivacsos agyvelőbántalmak megelőzésére, az ellenük való védekezésre és a felszámolásukra vonatkozó szabályok megállapításáról szóló 999/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet II., V., VI., VIII., IX. és XI. mellékletének módosításáról A Bizottság 727/2007/EK rendelete (2007. június 26.) az egyes fertőző szivacsos agyvelőbántalmak megelőzésére, az ellenük való védekezésre és a felszámolásukra vonatkozó szabályok megállapításáról szóló 999/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet I., III., VII. és X. mellékletének módosításáról A Bizottság 1275/2007/EK rendelete (2007. október 29.) az egyes fertőző szivacsos agyvelőbántalmak megelőzésére, az ellenük való védekezésre és a felszámolásukra vonatkozó szabályok megállapításáról szóló 999/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet IX. mellékletének módosításáról A Bizottság 2007/667/EK határozata (2007. október 15.) a BSE előfordulásának hatósági megállapítását követően a veszélyeztetett szarvasmarhafélék produktív élettartamuk végéig való németországi használatának engedélyezéséről	2010.5.1.
101/2008	2008.9.26.	2008.11.20. HL L 309., 24. o. 70. sz. kiegészítés, 12. o.	Az Európai Parlament és a Tanács 1775/2005/EK rendelete (2005. szeptember 28.) a földgázszállító-hálózatokhoz való hozzáférés feltételeiről	2010.4.1.
109/2008	2008.9.26.	2008.11.20. HL L 309., 39. o. 70. sz. kiegészítés, 28. o.	Helyénvaló kiterjeszteni a megállapodás szerződő feleinek együttműködését a belső piaci információs rendszernek (IMI) a személyes adatok védelme tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2007. december 12-i 2008/49/EK bizottsági határozatra	2010.9.9.
112/2008	2008.11.7.	2008.12.18. HL L 339., 100. o. 79. sz. kiegészítés, 8. o.	Az Európai Parlament és a Tanács 842/2006/EK rendelete (2006. május 17.) egyes fluortartalmú üvegházhatású gázokról	2010.4.1.
122/2008	2008.11.7.	2008.12.18. HL L 339., 114. o. 79. sz. kiegészítés, 23. o.	A Bizottság 1379/2007/EK rendelete (2007. november 26.) a hulladékszállításról szóló 1013/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet IA., IB., VII. és VIII. mellékletének a műszaki fejlődés és a bázeli egyezmény alapján elfogadott módosítások figyelembevétele céljából történő módosításáról	2010.4.1.
20/2009	2009.2.5.	2009.3.19. HL L 73., 59. o. 16. sz. kiegészítés, 30. o.	A Bizottság 2008/627/EK határozata (2008. július 29.) egyes harmadik országbeli könyvvizsgálók és könyvvizsgáló jogalanyok könyvvizsgálói tevékenységére vonatkozó átmeneti időszakról	2009.11.1.
21/2009	2009.3.17.	2009.5.28. HL L 130., 1. o. 28. sz. kiegészítés, 1. o.	Az Európai Parlament és a Tanács 1760/2000/EK rendelete (2000. július 17.) a szarvasmarhák azonosítási és nyilvántartási rendszerének létrehozásáról, továbbá a marhahús és marhahústermékek címkézéséről, valamint a 820/97/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről A Bizottság 1082/2003/EK rendelete (2003. június 23.) az 1760/2000/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a szarvasmarhafélék azonosítási és nyilvántartási rendszerének keretében végrehajtandó minimális szintű ellenőrzések tekintetében történő végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról A Bizottság 499/2004/EK rendelete (2004. március 17.) az 1082/2003/EK rendeletnek a szarvasmarha-ágazatbeli jelentéstétel határideje és mintája tekintetében történő módosításáról A Bizottság 911/2004/EK rendelete (2004. április 29.) a füljelzők, marhalevelek és állomány-nyilvántartások tekintetében az 1760/2000/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról A Bizottság 644/2005/EK rendelete (2005. április 27.) a jóváhagyott telepeken kulturális és történelmi célból tartott szarvasmarhafélék különös azonosítási rendszerének az 1760/2000/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelően történő engedélyezéséről A Bizottság 2004/764/EK határozata (2004. október 22.) az egyes, Hollandia természetvédelmi területein tartott szarvasmarhák füljelzői rögzítésére meghatározott maximális időtartam meghosszabbításáról A Bizottság 2006/28/EK határozata (2006. január 18.) az egyes szarvasmarhaféléknél használt füljelző alkalmazására megállapított maximális időtartam meghosszabbításáról A Bizottság 2006/132/EK határozata (2006. február 13.) az olasz szarvasmarha-adatbázis teljes mértékű működőképességének elismeréséről	2010.5.1.
30/2009	2009.3.17.	2009.5.28. HL L 130., 23. o. 28. sz. kiegészítés, 21. o.	A Bizottság 1494/2007/EK rendelete (2007. december 17.) az Európai Parlament és a Tanács 842/2006/EK rendelete alapján az egyes fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó termékek és berendezések címkéinek formáiról és a különleges címkézési követelmények megállapításáról A Bizottság 1497/2007/EK rendelete (2007. december 18.) az Európai Parlament és a Tanács 842/2006/EK rendelete alapján az egyes fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó helyhez kötött tűzvédelmi rendszerek általános szivárgásellenőrzési követelményeinek megállapításáról A Bizottság 1516/2007/EK rendelete (2007. december 19.) az Európai Parlament és a Tanács 842/2006/EK rendelete alapján az egyes fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó helyhez kötött hűtő-, légkondicionáló és hőszivattyú-berendezések általános szivárgásellenőrzési követelményeinek megállapításáról	2010.4.1.
41/2009	2009.4.24.	2009.6.25. HL L 162., 16. o. 33. sz. kiegészítés, 1. o.	A Bizottság 1237/2007/EK rendelete (2007. október 23.) a 2160/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek, valamint a 2006/696/EK bizottsági határozatnak a szalmonellával fertőzött tojótyúkállományokból származó tojások forgalomba hozatala tekintetében történő módosításáról A Tanács 1560/2007/EK rendelete (2007. december 17.) a 21/2004/EK rendeletnek a juh- és kecskefélék elektronikus azonosítása bevezetésének időpontja tekintetében történő módosításáról A Bizottság 2007/616/EK határozata (2007. szeptember 5.) a 2001/881/EK és a 2002/459/EK határozatnak az állat-egészségügyi határállomások jegyzéke tekintetében történő módosításáról A Bizottság 2007/843/EK határozata (2007. december 11.) a 2160/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban egyes harmadik országokban a Gallus gallus fajba tartozó tenyészállományok szalmonella-ellenőrzési programjának jóváhagyásáról, valamint a baromfi és keltetőtojás behozatalával szemben támasztott egyes közegészségügyi követelményeket illetően a 2006/696/EK határozat módosításáról A Bizottság 2007/848/EK határozata (2007. december 11.) a Gallus gallus fajba tartozó tojótyúkállományokban előforduló szalmonellafertőzés ellenőrzésére irányuló egyes nemzeti programok jóváhagyásáról A Bizottság 2007/849/EK határozata (2007. december 12.) a Gallus gallus fajba tartozó tenyészállományokban előforduló szalmonellafertőzés ellenőrzésére irányuló, Finnország által benyújtott nemzeti program módosításának jóváhagyásáról A Bizottság 2007/873/EK határozata (2007. december 18.) a Bulgária által benyújtott, a Gallus gallus fajba tartozó tenyészállományokban előforduló szalmonellafertőzés ellenőrzésére irányuló nemzeti program jóváhagyásáról A Bizottság 2007/874/EK határozata (2007. december 18.) a Gallus gallus fajba tartozó tenyészállományokban előforduló szalmonellafertőzés ellenőrzésére irányuló, Románia által benyújtott nemzeti program jóváhagyásáról	2010.5.1.
45/2009	2009.6.9.	2009.6.25. HL L 162., 23. o. 33. sz. kiegészítés, 8. o.	Az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelve (2006. december 12.) a belső piaci szolgáltatásokról	2010.5.1.
52/2009	2009.4.24.	2009.6.25. HL L 162., 34. o. 33. sz. kiegészítés, 23. o.	A Bizottság 669/2008/EK rendelete (2008. július 15.) a hulladékszállításról szóló 1013/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet IC. mellékletének kiegészítéséről	2010.4.1.
61/2009	2009.5.29.	2009.9.3. HL L 232., 13. o. 47. sz. kiegészítés, 14. o.	Az Európai Parlament és a Tanács 726/2004/EK rendelete (2004. március 31.) az emberi, illetve állatgyógyászati felhasználásra szánt gyógyszerek engedélyezésére és felügyeletére vonatkozó közösségi eljárások meghatározásáról és az Európai Gyógyszerügynökség létrehozásáról Az Európai Parlament és a Tanács 2004/27/EK irányelve (2004. március 31.) az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek közösségi kódexéről szóló 2001/83/EK irányelv módosításáról Az Európai Parlament és a Tanács 2004/28/EK irányelve (2004. március 31.) az állatgyógyászati készítmények közösségi kódexéről szóló 2001/82/EK irányelv módosításáról Az Európai Parlament és a Tanács 2004/24/EK irányelve (2004. március 31.) az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek közösségi kódexéről szóló 2001/83/EK irányelvnek a hagyományos növényi gyógyszerek tekintetében történő módosításáról A Bizottság 2049/2005/EK rendelete (2005. december 15.) a 726/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében a mikro-, kis- és középvállalkozások által az Európai Gyógyszerügynökségnek fizetendő díjak és az attól kapott adminisztratív segítség szabályainak megállapításáról A Bizottság 507/2006/EK rendelete (2006. március 29.) a 726/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálya alá tartozó, emberi felhasználásra szánt gyógyszerkészítmények forgalomba hozatalának feltételekhez kötött engedélyezéséről	2009.12.23.
62/2009	2009.5.29.	2009.9.3. HL L 232., 18. o. 47. sz. kiegészítés, 18. o.	A Bizottság 2005/28/EK irányelve (2005. április 8.) a helyes klinikai gyakorlat elveinek és részletes iránymutatásainak megállapításáról az emberi felhasználásra szánt vizsgálati gyógyszerkészítmények, valamint az ilyen termékek gyártási vagy behozatali engedélyezésének tekintetében A Bizottság 1277/2005/EK rendelete (2005. július 27.) a kábítószer-prekurzorokról szóló 273/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre, valamint a kábítószer-prekurzoroknak a Közösség és harmadik országok közötti kereskedelme ellenőrzésére vonatkozó szabályok megállapításáról szóló 111/2005/EK tanácsi rendeletre vonatkozó végrehajtási szabályok megállapításáról A Tanács 1905/2005/EK rendelete (2005. november 14.) az Európai Gyógyszerügynökségnek fizetendő díjakról szóló 297/95/EK rendelet módosításáról	2010.3.1.
107/2009	2009.10.22.	2009.12.17. HL L 334., 4. o. 68. sz. kiegészítés, 4. o.	Az Európai Parlament és a Tanács 544/2009/EK rendelete (2009. június 18.) a Közösségen belüli nyilvános mobiltelefon-hálózatok közötti barangolásról (roaming) szóló 717/2007/EK rendelet, valamint az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások közös keretszabályozásáról szóló 2002/21/EK irányelv módosításáról	2010.4.1.
116/2009	2009.10.22.	2009.12.17. HL L 334., 19. o. 68. sz. kiegészítés, 19. o.	A Bizottság 2009/385/EK ajánlása (2009. április 30.) a 2004/913/EK és a 2005/162/EK ajánlásnak a jegyzett társaságok igazgatóinak javadalmazási rendszere tekintetében történő kiegészítéséről	2010.11.1.
129/2009	2009.12.4.	2010.3.11. HL L 62., 18. o. 12. sz. kiegészítés, 17. o.	A Bizottság 658/2007/EK rendelete (2007. június 14.) a 726/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében kiadott forgalombahozatali engedélyekkel kapcsolatos egyes kötelezettségek megsértése miatt kiszabott pénzbírságokról	2010.8.1.
150/2009	2009.12.4.	2010.3.11. HL L 62., 51. o. 12. sz. kiegészítés, 50. o.	A Bizottság 308/2009/EK rendelete (2009. április 15.) a hulladékszállításról szóló 1013/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet IIIA. és VI. mellékletének a tudományos és technikai haladáshoz igazodó módosításáról	2010.4.1.
160/2009	2009.12.4.	2010.3.11. HL L 62., 67. o. 12. sz. kiegészítés, 65. o.	Helyénvaló kiterjeszteni a megállapodás szerződő felei közötti együttműködést az 1643/95/EK, 1654/2003/EK és 1112/2005/EK tanácsi rendelettel módosított, az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség létrehozásáról szóló, 1994. július 18-i 2062/94/EK tanácsi rendeletre	2010.4.15.
7/2010	2010.1.29.	2010.4.22. HL L 101., 14. o. 19. sz. kiegészítés, 14. o.	A Bizottság 506/2007/EK rendelete (2007. május 8.) az egyes elsőbbségi anyagok importőrei, illetve gyártói számára a létező anyagok kockázatainak értékeléséről és ellenőrzéséről szóló 793/93/EGK tanácsi rendeletnek megfelelő vizsgálatvégzési és tájékoztatási kötelezettség előírásáról A Bizottság 465/2008/EK rendelete (2008. május 28.) a létező kereskedelmi vegyi anyagok európai jegyzékében szereplő egyes potenciálisan perzisztens, biológiai felhalmozódásra hajlamos és toxikus anyagok importőreinek és gyártóinak a 793/93/EGK tanácsi rendelet alapján vizsgálatok elvégzésére és információszolgáltatásra való kötelezéséről A Bizottság 466/2008/EK rendelete (2008. május 28.) az egyes elsőbbségi anyagok importőrei és gyártói számára a létező anyagok kockázatainak értékeléséről és ellenőrzéséről szóló 793/93/EGK tanácsi rendeletnek megfelelő vizsgálatvégzési és tájékoztatási kötelezettség előírásáról Az Európai Parlament és a Tanács 2008/103/EK irányelve (2008. november 19.) az elemekről és akkumulátorokról, valamint a hulladékelemekről és -akkumulátorokról szóló 2006/66/EK irányelvnek az elemek és akkumulátorok forgalomba hozatala tekintetében történő módosításáról	2010.11.1.
11/2010	2010.1.29.	2010.4.22. HL L 101., 21. o. 19. sz. kiegészítés, 21. o.	Az Európai Parlament és a Tanács 2008/57/EK irányelve (2008. június 17.) a vasúti rendszer Közösségen belüli kölcsönös átjárhatóságáról	2010.10.1.
12/2010	2010.1.29.	2010.4.22. HL L 101., 22. o. 19. sz. kiegészítés, 23. o.	A Bizottság 2009/460/EK határozata (2009. június 5.) a 2004/49/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 6. cikkében említett, a biztonsági célok elérésének értékelésére alkalmazandó közös biztonsági módszer elfogadásáról A Bizottság 2009/561/EK határozata (2009. július 22.) a 2006/679/EK határozatnak a transzeurópai hagyományos vasúti rendszer ellenőrző-irányító és jelző alrendszerére vonatkozó kölcsönös átjárhatósági műszaki előírások végrehajtása tekintetében történő módosításáról	2010.10.1.
17/2010	2010.3.1.	2010.6.10. HL L 143., 1. o. 30. sz. kiegészítés, 1. o.	A Bizottság 479/2007/EK rendelete (2007. április 27.) a 853/2004/EK, a 854/2004/EK és a 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó átmeneti szabályok megállapításáról, valamint a 853/2004/EK és a 854/2004/EK rendelet módosításáról szóló 2076/2005/EK rendelet módosításáról A Bizottság 1243/2007/EK rendelete (2007. október 24.) az állati eredetű élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról szóló, 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet III. mellékletének módosításáról A Bizottság 1244/2007/EK rendelete (2007. október 24.) a 2074/2005/EK rendeletnek a bizonyos emberi fogyasztásra szánt állati eredetű termékekre vonatkozó végrehajtási intézkedések tekintetében történő módosításáról és a húsvizsgálattal kapcsolatos hatósági ellenőrzésekre vonatkozó különleges szabályok megállapításáról A Bizottság 1245/2007/EK rendelete (2007. október 24.) a 2075/2005/EK rendelet I. mellékletének a folyékony pepszin a húsban előforduló trichinella kimutatására történő használata tekintetében történő módosításáról A Bizottság 1246/2007/EK rendelete (2007. október 24.) a 2076/2005/EK rendeletnek az emberi fogyasztásra szánt halolajat importáló élelmiszer-ipari vállalkozók számára biztosított átmeneti időszak meghosszabbítása tekintetében történő módosításáról A Bizottság 1441/2007/EK rendelete (2007. december 5.) az élelmiszerek mikrobiológiai kritériumairól szóló 2073/2005/EK rendelet módosításáról	2010.5.1.
18/2010	2010.3.1.	2010.6.10. HL L 143., 4. o. 30. sz. kiegészítés, 4. o.	A Tanács 301/2008/EK rendelete (2008. március 17.) a takarmány- és élelmiszerjog, valamint az állat-egészségügyi és az állatok kíméletére vonatkozó szabályok követelményeinek történő megfelelés ellenőrzésének biztosítása céljából végrehajtott hatósági ellenőrzésekről szóló 882/2004/EK rendelet I. mellékletének kiigazításáról A Bizottság 737/2008/EK rendelete (2008. július 28.) a rákfélék betegségeit, a veszettséget és a szarvasmarha-tuberkulózist vizsgáló közösségi referencialaboratóriumok kijelöléséről, a veszettséget és a szarvasmarha-tuberkulózist vizsgáló közösségi referencialaboratóriumok számára további kötelezettségek és feladatok meghatározásáról, valamint a 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet VII. mellékletének módosításáról A Bizottság 1019/2008/EK rendelete (2008. október 17.) az élelmiszer-higiéniáról szóló 852/2004/EK európai parlamenti és a tanácsi rendelet II. mellékletének módosításáról A Bizottság 1020/2008/EK rendelete (2008. október 17.) az állati eredetű élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról szóló 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet II. és III. mellékletének, valamint a 2076/2005/EK rendelet azonosító jelölés, nyerstej és tejtermékek, tojás és tojástermékek, valamint bizonyos halászati termékek tekintetében történő módosításáról A Bizottság 1021/2008/EK rendelete (2008. október 17.) az emberi fogyasztásra szánt állati eredetű termékek hatósági ellenőrzésének megszervezésére vonatkozó különleges szabályok megállapításáról szóló 854/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet I., II. és III. mellékletének, valamint a 2076/2005/EK rendelet élő kagyló, bizonyos halászati termékek és a hatósági ellenőrzéseket segítő vágóhídi személyzet tekintetében történő módosításáról A Bizottság 1022/2008/EK rendelete (2008. október 17.) a 2074/2005/EK rendeletnek az összes illékony nitrogénbázis (TVB-N) megengedett határértékei tekintetében történő módosításáról A Bizottság 1023/2008/EK rendelete (2008. október 17.) a 2076/2005/EK rendeletnek az emberi fogyasztásra szánt halolajat importáló élelmiszer-ipari vállalkozók számára biztosított átmeneti időszak meghosszabbítása tekintetében történő módosításáról A Bizottság 1029/2008/EK rendelete (2008. október 20.) a 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az egyes európai standardokra való hivatkozás frissítése céljából történő módosításáról A Bizottság 1250/2008/EK rendelete (2008. december 12.) a 2074/2005/EK rendeletnek az emberi fogyasztásra szánt halászati termékek, élő kéthéjú kagylók, tüskésbőrűek, zsákállatok és tengeri haslábúak behozatalára vonatkozó bizonyítványkiállítási követelmények tekintetében történő módosításáról A Bizottság 2008/337/EK határozata (2008. április 24.) a 21/2004/EK tanácsi rendeletnek a juh- és kecskefélék elektronikus azonosítására vonatkozó iránymutatások és eljárások tekintetében történő végrehajtásáról szóló 2006/968/EK határozat módosításáról A Bizottság 2008/654/EK határozata (2008. július 24.) a 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott egységes integrált többéves nemzeti ellenőrzési tervről szóló éves jelentés elkészítésében a tagállamokat segítő iránymutatásokról	2010.5.1.
19/2010	2010.3.12.	2010.6.10. HL L 143., 8. o. 30. sz. kiegészítés, 9. o.	A Bizottság 832/2007/EK rendelete (2007. július 16.) a 197/2006/EK rendeletnek a korábban élelmiszerként használt termékek felhasználása tekintetében történő módosításáról és az ilyen élelmiszerekre vonatkozó átmeneti intézkedések érvényességének a meghosszabbításáról A Bizottság 829/2007/EK rendelete (2007. június 28.) az 1774/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet I., II., VII., VIII., X. és XI. mellékletének egyes állati melléktermékek forgalomba hozatala tekintetében történő módosításáról A Bizottság 1432/2007/EK rendelete (2007. december 5.) az 1774/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet I., II. és VI. mellékletének az állati melléktermékek jelölése és szállítása tekintetében történő módosításáról A Bizottság 1576/2007/EK rendelete (2007. december 21.) az 1774/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet állati melléktermékek ártalmatlanítása és felhasználásai tekintetében történő végrehajtásáról szóló 92/2005/EK rendelet módosításáról	2010.5.1.
23/2010	2010.3.12.	2010.6.10. HL L 143., 16. o. 30. sz. kiegészítés, 19. o.	A 96/3/Euratom, ESZAK, EK, a 98/28/EK és a 2004/4/EK bizottsági irányelv újra belefoglalva.	2010.5.1.
27/2010	2010.3.12.	2010.6.10. HL L 143., 20. o. 30. sz. kiegészítés, 26. o.	A Bizottság 303/2008/EK rendelete (2008. április 2.) az Európai Parlament és a Tanács 842/2006/EK rendelete alapján az egyes fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó helyhez kötött hűtő-, légkondicionáló és hőszivattyú-berendezések tekintetében a vállalatok és a személyzet képesítésére vonatkozó minimumkövetelmények és kölcsönös elismerési feltételek meghatározásáról A Bizottság 304/2008/EK rendelete (2008. április 2.) az Európai Parlament és a Tanács 842/2006/EK rendelete alapján az egyes fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó, beépített tűzvédelmi rendszerek és tűzoltó készülékek tekintetében a vállalatok és a szakemberek képesítésére vonatkozó minimumkövetelmények és kölcsönös elismerési feltételek meghatározásáról A Bizottság 305/2008/EK rendelete (2008. április 2.) az Európai Parlament és a Tanács 842/2006/EK rendelete alapján egyes fluortartalmú üvegházhatású gázok nagyfeszültségű kapcsolóberendezésekből való visszanyerését végző szakemberek képesítésére vonatkozó minimumkövetelmények és kölcsönös elismerési feltételek meghatározásáról A Bizottság 306/2008/EK rendelete (2008. április 2.) az Európai Parlament és a Tanács 842/2006/EK rendelete alapján egyes fluortartalmú üvegházhatású gázokból előállított oldószerek különféle berendezésekből való visszanyerését végző szakemberek képesítésére vonatkozó minimumkövetelmények és kölcsönös elismerési feltételek meghatározásáról A Bizottság 307/2008/EK rendelete (2008. április 2.) az Európai Parlament és a Tanács 842/2006/EK rendelete alapján a gépjárművekbe szerelt, egyes fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó légkondicionáló rendszerek tekintetében a szakemberek részére szervezett képzési programok minimumkövetelményeinek és a képzési igazolások kölcsönös elismerési feltételeinek meghatározásáról A Bizottság 308/2008/EK rendelete (2008. április 2.) az Európai Parlament és a Tanács 842/2006/EK rendelete alapján a tagállamok képzési és képesítési programjainak bejelentésére szolgáló értesítés formátumának meghatározásáról	2010.11.1.
29/2010	2010.3.12.	2010.6.10. HL L 143., 24. o. 30. sz. kiegészítés, 31. o.	Az Európai Parlament és a Tanács 2008/110/EK irányelve (2008. december 16.) a közösségi vasutak biztonságáról szóló 2004/49/EK irányelv (vasúti biztonsági irányelv) módosításáról	2010.10.1.

16.12.2010

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 341/40

Ajánlattételi felhívás – EACEA/41/10 az Erasmus Mundus 2009–2013 program 2011. évi megvalósítására

2010/C 341/10

1. Alprogram – Közös programok

2. Alprogram – Partnerségek

3. Alprogram – Az európai felsőoktatás népszerűsítése

A PROGRAM CÉLKITŰZÉSEI

Az Erasmus Mundus program átfogó célja, hogy támogassa az európai felsőoktatást, segítsen javítani és bővíteni a diákok karrierlehetőségeit és – a harmadik országokkal folytatott együttműködés révén – előmozdítsa a kultúrák közötti megértést az EU külpolitikai célkitűzéseivel összhangban, a harmadik országok felsőoktatás terén megvalósuló fenntartható fejlődésének támogatása érdekében.

A program egyedi célkitűzései a következők:

—	felsőoktatási intézmények közötti strukturált együttműködés előmozdítása, valamint a minőségi felsőoktatási kínálat elősegítése, amely valóban európai többletértékkel bír, és egyszerre vonzó az Európai Unión belül és azon kívül, kiválósági központok kialakítása érdekében,

—

a társadalmak kölcsönös gazdagodásához történő hozzájárulás, és ennek érdekében a férfiak és a nők képzettségének emelése, hogy képesek legyenek megfelelni a munkaerőpiac elvárásainak, és nagyobb szellemi nyitottsággal és nemzetközi tapasztalattal rendelkezzenek, elősegítve egyrészt a legtehetségesebb harmadik országbeli hallgatók és egyetemi oktatók mobilitását annak érdekében, hogy az Európai Unióban szerezzenek végzettséget vagy tapasztalatot, és másrészt a legtehetségesebb európai hallgatók és egyetemi oktatók mobilitását harmadik országok felé,

—	az Európai Unió és harmadik országok között megvalósuló, fokozott mobilitáson keresztül hozzájárulás a harmadik országbeli felsőoktatási intézmények emberi erőforrásainak és nemzetközi együttműködési kapacitásának fejlesztéséhez,

—	az európai felsőoktatás hozzáférhetőségének javítása, arculatának és a világban tapasztalható ismertségének erősítése, valamint vonzerejének növelése a harmadik országok állampolgárai és az uniós polgárok szemében.

Az Erasmus Mundus programútmutató és a három alprogramhoz kapcsolódó pályázati űrlapok a következő internetes oldalon érhetők el:

http://eacea.ec.europa.eu/erasmus_mundus/funding/higher_education_institutions_en.php

A. 1. Alprogram – Közös programok

Ez az alprogram, amelynek célja, hogy szorosabbra fűzze az európai és harmadik országbeli felsőoktatási intézmények és tudóstársadalom közötti együttműködést annak érdekében, hogy kiválósági központok jöjjenek létre, és magasan képzett humánerőforrás álljon rendelkezésre, két kategóriára bontható:

—	1A. alprogram – Erasmus Mundus mesterképzések (EMMC), valamint

—	1B. alprogram – Erasmus Mundus közös doktori programok (EMJD)

amelyek célja, hogy támogassák a kiemelkedő tudományos színvonalú, európai és adott esetben harmadik országbeli egyetemek konzorciumai által közösen kidolgozott posztgraduális programokat, amelyek hozzájárulhatnak az európai felsőoktatás láthatóságának és vonzerejének növeléséhez. E közös programoknak mobilitást kell biztosítaniuk a konzorciumot alkotó egyetemek között, és elismert közös, kettős vagy többes oklevél kiállításához kell vezetniük.

A.1. Támogatható résztvevők és a konzorcium összetétele

A támogatható résztvevőkre és a konzorcium összetételére vonatkozó feltételeket az 1A. alprogram tekintetében a programútmutató 4.2.1. pontja, az 1B. alprogram tekintetében pedig az 5.2.1. pont ismerteti.

A.2. Támogatható tevékenységek

A támogatható tevékenységeket az 1A. alprogram tekintetében a programútmutató 4.2.2. pontja, az 1B. cselekvés tekintetében pedig az 5.2.2. pont ismerteti. Ez az ajánlattételi felhívás nem foglal magában tematikus prioritásokat.

A.3. Elbírálási szempontok

Az 1A. és az 1B. alprogramra irányuló pályázatokat az alábbi elbírálási szempontok szerint értékelik:

—

1A. alprogram – Erasmus Mundus mesterképzések (EMMC)

Szempont

Súlyozás

1.	Tudományos színvonal

30 %

2.	A képzés egységessége

25 %

3.	A képzés irányításával, láthatóságával és fenntarthatóságával kapcsolatos intézkedések

20 %

4.	A hallgatók rendelkezésére álló létesítmények és szolgáltatások, nyomon követés

15 %

5.	Minőségbiztosítás és értékelés

10 %

Összesen

100 %

—

1B. alprogram – Erasmus Mundus közös doktori programok (EMJD)

Szempont

Súlyozás

1.	Tudományos és kutatási színvonal

25 %

2.	A partnerség rendelkezésére álló tapasztalat és a partnerség összetétele

25 %

3.	A program európai integrációja és működése

20 %

4.	Az EMJD-ösztöndíjban részesülő jelöltekre vonatkozó rendelkezések

15 %

5.	A program irányítása, fenntarthatósága és minőségbiztosítása

15 %

Összesen

100 %

A.4. Költségvetés

Ennek az ajánlattételi felhívásnak nincs költségvetési kihatása 2011-re. A felhívás célja az alábbiak kiválasztása:

—	az 1A. alprogram (EMMC) tekintetében: 10 új pályázat és maximum 22 meghosszabbítási kérelem

—	az 1B. alprogram (EMJD) tekintetében: 10 új pályázat.

A kiválasztott pályázatok mindegyike tekintetében ötéves partnerségi keretmegállapodást dolgoznak ki 2011 nyarán. Ezen partnerségi keretmegállapodások alapján történik a 2012/2013-as tanévtől kezdődően az egyedi támogatási megállapodások éves odaítélése, amely megállapodások egyrészről magukban foglalják majd a közös programokat végrehajtó konzorciumok pénzügyi támogatását, másrészről pedig az európai és harmadik országbeli diákoknak, doktorjelölteknek és oktatóknak szóló, évente meghatározott számú egyéni ösztöndíjakat.

A.5. Meddig lehet pályázni?

A pályázatok benyújtásának határideje az 1A. alprogramba tartozó Erasmus Mundus mesterképzések (EMMC) és az 1B. alprogramba tartozó Erasmus Mundus közös doktori programok (EMJD) tekintetében 2011. április 29., közép-európai idő szerint déli 12.00 óra.

A Végrehajtó Ügynökség kidolgozott egy az összes pályázat elektronikus benyújtására szolgáló rendszert. Erre a pályázati felhívásra a pályázóknak egy 2011. februártól rendelkezésre álló elektronikus formanyomtatványon kell beküldeniük pályázatukat.

Ez a formanyomtatvány (a mellékletekkel együtt) tekinthető hiteles pályázatnak.

Csak a határidőre benyújtott és a vonatkozó pályázati űrlapon meghatározott követelményeknek megfelelő pályázatokat fogadják el. A papíron, faxon vagy közvetlenül e-mailben benyújtott pályázatokat nem vizsgálják meg.

A vonatkozó tudományos és kutatási szakértelemmel rendelkező szakértők azonosításának elősegítése érdekében az 1A. alprogramra (Erasmus Mundus mesterképzések, EMMC) és az 1B. alprogramra (Erasmus Mundus közös doktori programok, EMJD) pályázókat felkérik, hogy nyújtsák be közös programjuk rövid bemutatását (legfeljebb egy oldal terjedelemben, a címet is beleértve, megadva az érintett terület(ek)et, a fő partnereket és röviden összefoglalva a program felépítését és legfőbb jellemzőit), lehetőleg egy hónappal a fent említett határidő előtt (azaz 2011. március 31-ig). E rövid összefoglalás mintája és a vonatkozó benyújtási eljárás leírása a következő címről tölthető le:

http://eacea.ec.europa.eu/erasmus_mundus/funding/higher_education_institutions_en.php

B. 2. Alprogram – Erasmus Mundus partnerségek

Ezen alprogram célja, hogy támogassa az európai és a harmadik országbeli felsőoktatási intézmények közötti strukturált együttműködést azáltal, hogy segíti a mobilitás megvalósulását minden tanulmányi szinten az alap- és mesterképzésben részt vevő diákok, doktorjelöltek, kutatók, valamint a tudományos és adminisztratív személyzet tagjai számára (nem minden régióban és országban valósul meg valamennyi típusú mobilitás).

A 2. alprogram – Erasmus Mundus partnerségek (EMA2) – két területből áll:

—	Erasmus Mundus 2. alprogram – 1. TERÜLET – az ESZPE, DCI, EFA és az IPA eszközök által érintett országokkal kialakított partnerség (1) (korábban: külső együttműködési keretprogramok – External Cooperation Windows)

—	Erasmus Mundus 2. alprogram – 2. TERÜLET – az iparosodott országokkal folytatott együttműködést szabályozó eszköz (ICI) által érintett országokkal és területekkel kialakított partnerség.

B.1. Támogatható résztvevők, országok és a partnerségek összetétele

A támogatható résztvevőkre és a partnerségek összetételére vonatkozó feltételeket az EMA2-1. TERÜLET tekintetében a programútmutató 6.1.2.a pontja, az EMA2-2. TERÜLET tekintetében pedig a 6.2.2.a pont tartalmazza, illetve az EACEA 41/10 ajánlattételi felhívásra vonatkozó iránymutatásokban az EMA2-1. TERÜLET tekintetében az 5.3.1. pont, az EMA2-2. TERÜLET tekintetében pedig az 5.3.2. pont tartalmazza.

B.2. Támogatható tevékenységek

A támogatható tevékenységeket az „Erasmus Mundus 2009–2013 programútmutató” tartalmazza az EMA2-1. TERÜLET tekintetében a 6.1.2.b. pontban, az EMA2-2. TERÜLET tekintetében pedig a 6.2.2.b. pontban, illetve az „EACEA 41/10 ajánlattételi felhívásra vonatkozó iránymutatások” című dokumentum az EMA2-1. TERÜLET tekintetében az 5.3.1. pontban, az EMA2-2. TERÜLET tekintetében pedig az 5.3.2. pontban.

B.3. Elbírálási szempontok

Az EMA2-1. TERÜLET tekintetében benyújtott pályázatokat az alábbi elbírálási szempontok szerint értékelik:

Szempont

Súlyozás

1.	Relevancia

25 %

Minőség

65 %

2.1.	A partnerség összetétele és az együttműködési mechanizmusok

20 %

2.2.	A mobilitás megszervezése és megvalósítása

25 %

2.3.	A hallgatók és a személyzet rendelkezésére álló létesítmények és szolgáltatások, nyomon követés

20 %

3.	Fenntarthatóság

10 %

Összesen

100 %

Az EMA2-2. TERÜLET tekintetében benyújtott pályázatokat az alábbi elbírálási szempontok szerint értékelik:

Szempont

Súlyozás

1.	Relevancia

25 %

2.	Mennyiben járul hozzá a kiválósághoz

25 %

Minőség

50 %

3.1.	A partnerség összetétele és az együttműködési mechanizmusok

15 %

3.2.	A mobilitás megszervezése és megvalósítása

20 %

3.3.	A hallgatók és a személyzet rendelkezésére álló létesítmények és szolgáltatások, nyomon követés

15 %

Összesen

100 %

B.4. Költségvetés (2)

Az ajánlattételi felhívás keretében rendelkezésre álló teljes összeg megközelítőleg 95,6 millió EUR, amellyel minimálisan 3 265 egyén számára kell mobilitást biztosítani.

Az EMA2-1. TERÜLET tekintetében 89,3 millió EUR összegű költségvetés áll rendelkezésre, amellyel minimálisan 3 125 egyén mobilitását kell biztosítani.

Az EMA2-2. TERÜLET tekintetében 6,3 millió EUR összegű költségvetés biztosított, amellyel minimálisan 140 egyén mobilitását kell biztosítani.

B.5. Meddig lehet pályázni?

A pályázatok benyújtásának határideje a 2. alprogramba tartozó Erasmus Mundus partnerségek tekintetében 2011. április 29. (postai bélyegző).

A pályázatot ajánlott levélben kell elküldeni a következő címre:

Education, Audiovisual and Culture Executive Agency

Call for proposals EACEA/41/10 — Action 2

Attn Mr Joachim Fronia

BOUR 02/29

Avenue du Bourget 1

1040 Bruxelles/Brussel

BELGIQUE/BELGIË

Csak a határidőre benyújtott és a pályázati űrlapon meghatározott követelményeknek megfelelő pályázatokat fogadják el. A csak faxon vagy e-mailben benyújtott pályázatok nem fogadhatók el.

Ha egy pályázó több különböző pályázatot nyújt be, minden egyes pályázatot külön borítékban kell elküldeni.

C. 3. Alprogram – Az európai felsőoktatás népszerűsítése

Ezen alprogram célja az európai felsőoktatás népszerűsítése olyan intézkedések révén, amelyek javítják az európai felsőoktatás vonzerejét, arculatát, láthatóságát és hozzáférhetőségét. A 3. alprogram támogatja azokat a transznacionális kezdeményezéseket, tanulmányokat, projekteket, eseményeket és egyéb tevékenységeket, amelyek a felsőoktatással kapcsolatos szempontok nemzetközi dimenzióját érintik. Például a népszerűsítést, hozzáférhetőséget, a minőségbiztosítást, a kreditek elismerését, az európai képesítések külföldi elismerését és a képesítések kölcsönös elismerését harmadik országokkal, a tantervfejlesztést, a mobilitást, a szolgáltatások színvonalát stb.

A 3. alprogram tevékenységei különféle formákban valósulhatnak meg (konferenciák, szemináriumok, műhelymunkák, tanulmányok, elemzések, kísérleti projektek, díjak, nemzetközi hálózatok, kiadásra szánt anyagok készítése, információs, kommunikációs és technológiai eszközök fejlesztése) a világ bármely részén.

C.1. Támogatható résztvevők és a konzorcium összetétele

A támogatható résztvevőkre és a konzorcium összetételére vonatkozó feltételeket a programútmutató 7.2.1. pontja ismerteti.

C.2. Támogatható tevékenységek

A támogatható tevékenységeket a programútmutató 7.2.2. pontja ismerteti.

Ezen ajánlattételi felhívás keretében a projekteknek az alábbi prioritások valamelyikével kell foglalkozniuk:

—	olyan projektek, amelyek célja az európai felsőoktatás népszerűsítése bizonyos földrajzi területeken (elsőbbséget élveznek azok a területek, amelyek eddig kevésbé hangsúlyosan jelentek meg az Erasmus Mundus projektekben: például Afrika és az iparosodott országok),

—	a nemzetközi diákok és doktorjelöltek számára nyújtott szolgáltatások minőségének javítását célzó projektek,

—	a minőségbiztosítás nemzetközi szempontjaival foglalkozó projektek,

—	az európai felsőoktatás és kutatás közötti kapcsolatok erősítését célzó projektek,

—	a doktorjelöltek számára rendelkezésre álló európai tanulmányi lehetőségeket népszerűsítő projektek,

—	az európai diákok számára elérhető Erasmus Mundus programot népszerűsítő projektek.

Az alábbi tevékenységek végrehajtását célzó projektek nem részesülnek finanszírozásban:

az ERASMUS tematikus hálózatok nemzetközivé tételének keretében végrehajtott tevékenységek.

C.3. Elbírálási szempontok

A 3. alprogramra irányuló pályázatokat az alábbi elbírálási szempontok szerint értékelik:

Szempont

Súlyozás

1.	A projekt mennyire releváns az Erasmus Mundus program tekintetében

25 %

2.	A projekt azon várható hatása, hogy hozzájáruljon az európai felsőoktatás vonzerejének növeléséhez az egész világon

25 %

3.	A projekt eredményeinek és tapasztalatainak terjesztését célzó intézkedések, minőségbiztosítás, valamint az eredmények fenntarthatóságával és hosszú távú kiaknázásával kapcsolatos tervek

15 %

4.	A konzorcium összetétele és az együttműködési mechanizmusok

15 %

5.	Munkaterv és költségvetés

20 %

Összesen

100 %

C.4. Költségvetés (3)

Az ajánlattételi felhívás célja kb. 6 projekt kiválasztása. Az ajánlattételi felhívás keretében a projektek társfinanszírozására elkülönített teljes költségvetés 1,3 millió EUR. A támogatási összegek között számottevő különbségek vannak a kiválasztott projektek nagysága szerint (a támogatás összege általában 100 000 EUR és 350 000 EUR között van). Az Ügynökség által nyújtott pénzügyi támogatás mértéke nem haladhatja meg az összes elszámolható költség 75 %-át.

C.5. Meddig lehet pályázni?

A pályázatok benyújtásának határideje a 3. alprogramba tartozó, az európai felsőoktatás vonzerejének növelését célzó Erasmus Mundus projektek tekintetében 2011. április 29. (postai bélyegző).

A pályázatot ajánlott levélben kell elküldeni a következő címre:

Education, Audiovisual and Culture Executive Agency

Call for proposals EACEA/41/10 — Action 3

Attn Mr Joachim Fronia

BOUR 02/29

Avenue du Bourget 1

1040 Bruxelles/Brussel

BELGIQUE/BELGIË

(1)

ESZPE	–	Európai Szomszédsági és Partnerségi Eszköz.
DCI	–	fejlesztési együttműködési eszköz.
IPA	–	Előcsatlakozási Támogatási Eszköz.
EFA	–	az Európai Fejlesztési Alap (EFA) a legfontosabb közösségi támogatási eszköz a cotonoui megállapodás („Partnerségi megállapodás egyrészről az afrikai, karibi és csendes-óceáni államok csoportjának tagjai, másrészről az Európai Közösség és tagállamai között”) értelmében történő fejlesztési együttműködés keretében.

(2) Ez az összeg a 2011-es EU költségvetés elfogadásának függvénye.

(3) L. 2. lábjegyzet.

		ISSN 1725-518X doi:10.3000/1725518X.C_2010.341.hun
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		C 341

Magyar nyelvű kiadás	Tájékoztatások és közlemények	53. évfolyam 2010. december 16.

Közleményszám	Tartalom	Oldal
	II Közlemények
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK
	Európai Bizottság
2010/C 341/01	Bejelentett összefonódás engedélyezése (Ügyszám COMP/M.5995 – VW/Karmann) ( 1 )	1

	V Hirdetmények
	KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK
	Európai Bizottság
2010/C 341/10	Ajánlattételi felhívás – EACEA/41/10 az Erasmus Mundus 2009–2013 program 2011. évi megvalósítására	40

	Európai Személyzeti Felvételi Hivatal (EPSO)
2010/C 341/11	Nyílt versenyvizsga-felhívás	46

	A VERSENYPOLITIKA VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK
	Európai Bizottság
2010/C 341/12	A francia kormány közleménye a szénhidrogének kutatására, feltárására és kitermelésére vonatkozó engedélyek megadásának és felhasználásának feltételeiről szóló 94/22/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján (Hirdetmény folyékony és gáznemű szénhidrogének bányászati kutatására vonatkozó kizárólagos engedély – Permis de Dicy – iránti kérelemről) ( 1 )	47

	Pénznem	Átváltási árfolyam
USD	USA dollár	1,3360
JPY	Japán yen	111,88
DKK	Dán korona	7,4516
GBP	Angol font	0,85290
SEK	Svéd korona	9,0798
CHF	Svájci frank	1,2826
ISK	Izlandi korona
NOK	Norvég korona	7,8660
BGN	Bulgár leva	1,9558
CZK	Cseh korona	25,155
EEK	Észt korona	15,6466
HUF	Magyar forint	274,63
LTL	Litván litász/lita	3,4528
LVL	Lett lats	0,7097
PLN	Lengyel zloty	3,9783
RON	Román lej	4,2885
TRY	Török líra	2,0277
AUD	Ausztrál dollár	1,3436
CAD	Kanadai dollár	1,3440
HKD	Hongkongi dollár	10,3878
NZD	Új-zélandi dollár	1,7861
SGD	Szingapúri dollár	1,7502
KRW	Dél-Koreai won	1 541,53
ZAR	Dél-Afrikai rand	9,0686
CNY	Kínai renminbi	8,8917
HRK	Horvát kuna	7,3898
IDR	Indonéz rúpia	12 061,15
MYR	Maláj ringgit	4,1990
PHP	Fülöp-szigeteki peso	58,706
RUB	Orosz rubel	40,9375
THB	Thaiföldi baht	40,194
BRL	Brazil real	2,2694
MXN	Mexikói peso	16,5766
INR	Indiai rúpia	60,5640

Kereskedelmi név	A forrás neve	A kinyerés helye
Icelandic Glacial	Ölfus Spring	Hlíðarendi, Ölfus, Selfoss

	IV Tájékoztatások
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK
	Európai Bizottság
2010/C 341/02	Euro-átváltási árfolyamok	2

2010/C 341/03	A Bizottság közleménye – Iránymutatás az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel (OEM) vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel (OFJ) ellátott összetevők felhasználásával készült élelmiszerek címkézéséhez	3

2010/C 341/04	A Bizottság közleménye – A mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek önkéntes tanúsítási rendszereivel kapcsolatos bevált gyakorlatokra vonatkozó európai uniós iránymutatások	5

	A TAGÁLLAMOKTÓL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK
2010/C 341/05	A hitelintézetek reorganizációjáról és felszámolásáról szóló 2001/24/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti kivonat a Landsbanki Íslands hf. ügyében hozott határozatról	12

2010/C 341/06	A hitelintézetek reorganizációjáról és felszámolásáról szóló 2001/24/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti kivonat a VEF banka ügyében hozott határozatról	14

	AZ EURÓPAI GAZDASÁGI TÉRSÉGGEL KAPCSOLATOS TÁJÉKOZTATÁSOK
	EFTA Felügyeleti Hatóság
2010/C 341/07	Felhívás észrevételek benyújtására az EFTA-államok közötti, a Felügyeleti Hatóság és a Bíróság létrehozásáról szóló megállapodás 3. jegyzőkönyve I. része 1. cikkének (2) bekezdése szerint az izlandi Sjóvá biztosítótársaság feltőkésítésével kapcsolatos állami támogatást illetően	15

	EGT Vegyes Bizottság
2010/C 341/08	Az EGT Vegyes Bizottság azon határozatai, amelyek vonatkozásában az EGT-megállapodás 103. cikke szerinti alkotmányos követelmények teljesültek	26

2010/C 341/09	Az Izland és Norvégia által elismert természetes ásványvizek jegyzéke (Ez a szöveg hatályon kívül helyezi a HL C 28., 2010.2.4., 24. oldalon és az 5. számú EGT-kiegészítés, 2010.2.4., 1. oldalon közzétett szöveget és annak helyébe lép)	39

Pont	Földrajzi hosszúság (keleti hosszúság, újfok)	Földrajzi szélesség (északi szélesség, újfok)
A	01,00	53,50
B	01,20	53,50
C	01,20	53,20
D	00,60	53,20
E	00,60	53,40
F	00,70	53,40
G	00,70	53,36
H	00,68	53,36
I	00,68	53,35
J	00,64	53,35
K	00,64	53,27
L	00,67	53,27
M	00,67	53,28
N	00,73	53,28
O	00,73	53,30
P	01,10	53,30
Q	01,10	53,40
R	01,00	53,40