AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

7.12.2010

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 329/2

Euro-átváltási árfolyamok (1)

2010. december 6.

2010/C 329/03

1 euro =

	Pénznem	Átváltási árfolyam
USD	USA dollár	1,3280
JPY	Japán yen	110,06
DKK	Dán korona	7,4525
GBP	Angol font	0,84720
SEK	Svéd korona	9,1115
CHF	Svájci frank	1,3084
ISK	Izlandi korona
NOK	Norvég korona	7,9785
BGN	Bulgár leva	1,9558
CZK	Cseh korona	25,043
EEK	Észt korona	15,6466
HUF	Magyar forint	280,15
LTL	Litván litász/lita	3,4528
LVL	Lett lats	0,7098
PLN	Lengyel zloty	4,0190
RON	Román lej	4,3060
TRY	Török líra	1,9722
AUD	Ausztrál dollár	1,3454
CAD	Kanadai dollár	1,3366
HKD	Hongkongi dollár	10,3113
NZD	Új-zélandi dollár	1,7469
SGD	Szingapúri dollár	1,7345
KRW	Dél-Koreai won	1 507,76
ZAR	Dél-Afrikai rand	9,1756
CNY	Kínai renminbi	8,8291
HRK	Horvát kuna	7,3753
IDR	Indonéz rúpia	11 983,86
MYR	Maláj ringgit	4,1790
PHP	Fülöp-szigeteki peso	58,097
RUB	Orosz rubel	41,5395
THB	Thaiföldi baht	39,860
BRL	Brazil real	2,2405
MXN	Mexikói peso	16,4460
INR	Indiai rúpia	59,6700

(1) Forrás: Az Európai Központi Bank (ECB) átváltási árfolyama.

7.12.2010

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 329/4

A Bizottság közleménye a kis- és középvállalkozásokba történő kockázatitőke-befektetések előmozdítását célzó állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatás módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

2010/C 329/05

1. BEVEZETÉS

A kis- és középvállalkozásokba történő kockázatitőke-befektetések előmozdítását célzó állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatás (1) (a továbbiakban: iránymutatás) meghatározza azokat a feltételeket, amelyeket a tagállamoknak be kell tartaniuk, amikor kockázatitőke-befektetések előmozdításához nyújtanak állami támogatást, különösen annak biztosítása érdekében, hogy az ilyen támogatás ne zárja ki a magánbefektetőket és magánközvetítőket.

Az iránymutatást 2006. augusztus 18. óta kell alkalmazni. Az iránymutatás egyes rendelkezéseit azóta belefoglalták a Szerződés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló, 2008. augusztus 6-i 800/2008/EK bizottsági rendeletbe (2) (általános csoportmentességi rendelet), amely 2008. augusztus 29-én lépett hatályba.

A jelenlegi pénzügyi és gazdasági válságban a finanszírozási lehetőségek elérésének támogatására irányuló állami támogatási intézkedésekre vonatkozó ideiglenes közösségi keretrendszerről szóló bizottsági közleményt (3)2008. december 17. óta kell alkalmazni, és az tartalmazza az iránymutatásban szereplő bizonyos korlátok ideiglenes kiigazítását azáltal, hogy lehetővé teszi a magánbefektetők kisebb mértékű részvételét és magasabb befektetési részösszeget.

A Bizottság felülvizsgálatot végzett annak eldöntésére, hogy állandóvá tegyék-e az ideiglenes keretrendszer által bevezetett bizonyos kiigazításokat. A piaci adatok azt mutatják, hogy a kockázatitőke-piacok teljesítménye még nem érte el a válság előtti szintet. A sajáttőke-befektetők érdekszövetségbe való tömörülése méretét tekintve csökkent 2008-hoz képest, ami valószínűleg a kockázatkerülés emelkedésével magyarázható. A rendelkezésre álló legfrissebb adatok és a korábbi visszaesések során szerzett tapasztalatok alapján számos jel utal arra, hogy különösen a korai üzleti szakaszban lévő vállalkozások szembesülnek majd a kockázati tőke hosszan tartó kínálati hiányával, jóllehet e vállalkozások biztató növekedési kilátásokkal bírnak.

Ezenfelül a nemrégiben készült kutatások szerint a kkv-k sajáttőke-hiányának felső határa a korábbiakban megállapítottakhoz képest szélesebb lehet.

Ennek alapján a Bizottság úgy véli, hogy a következő módosításokat kell bevezetni az iránymutatásba.

2. MÓDOSÍTÁSOK AZ IRÁNYMUTATÁSHOZ

2011. január 1-jétől a kis- és középvállalkozásokba történő kockázatitőke-befektetések előmozdítását célzó állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatás következő módosításait kell alkalmazni:

A 4.3.1. pont helyébe a következő szöveg lép:

„4.3.1. A befektetési részösszegek legmagasabb szintje

A kockázatitőke-befektetéssel kapcsolatos intézkedés egy-egy 12 hónapos időszak során nem állhat 2,5 millió EUR-nál nagyobb finanszírozási összegekből megcélzott kkv-nként, függetlenül attól, hogy részben vagy egészben finanszírozzák állami támogatásból.”

Az 5.1. a) pont a helyébe a következő szöveg lép:

„a) A megcélzott kkv-k részére egy-egy 12 hónapos időszakban a 2,5 millió EUR biztonsági küszöböt meghaladó befektetési részösszeg nyújtása

A Bizottság tudatában van a kockázatitőke-piac állandó hullámzásának, és az idővel bekövetkező sajáttőkehiánynak, valamint annak, hogy a vállalkozások – méretük, üzleti fejlődési életszakaszuk és gazdasági ágazatuk függvényében – különböző mértékig vannak kitéve a piaci hiányosságok hatásainak. A Bizottság ezért kész megfontolni az évenkénti és vállalkozásonkénti 2,5 millió EUR küszöböt meghaladó befektetési részösszegeket nyújtó kockázatitőke-befektetéssel kapcsolatos intézkedéseket a közös piaccal összeegyeztethetőnek minősíteni, feltéve, hogy bemutatják a piaci hiányosság szükséges bizonyítékait.”

Az 5.2.1. pontban a cím és a bevezető rész helyébe a következő szöveg lép:

„5.2.1. A piaci hiányosság megléte és bizonyítéka

A megcélzott vállalkozásokba irányuló, a 4. szakaszban megállapított feltételeket meghaladó befektetési részösszegeket előirányzó kockázatitőke-befektetési intézkedések esetében – különösen azoknál az intézkedéseknél, amelyek az egyes tizenkét hónapos időszakokra vetítve megcélzott kkv-nként 2,5 millió EUR-t meghaladó részösszeget biztosítanak, amelyek kiegészítő befektetéseket nyújtanak, amelyek a nem támogatott területeken található középvállalkozások növekedési életszakaszát finanszírozzák, vagy amelyek kimondottan befektetési eszközöket is magában foglaló intézkedésekről rendelkeznek – a Bizottság további bizonyítékokat fog kérni a kezelni kívánt piaci hiányosságról azokon a szinteken, ahol a támogatás megjelenhet, mielőtt a közös piaccal összeegyeztethetőnek minősítené a tervezett kockázatitőke-befektetéssel kapcsolatos intézkedést. E bizonyítéknak egy olyan tanulmányon kell alapulnia, amely bemutatja a »sajáttőkehiány« szintjét a kockázatitőke-befektetéssel kapcsolatos intézkedés által megcélzott vállalkozások vagy ágazatok esetében. A megfelelő információ a kockázatitőke-kínálatra és a pénzteremtő tőkére vonatkozik, valamint a vállalkozásitőke-ágazat jelentőségére a helyi gazdaságban. Ezt ideális esetben az intézkedést megelőző háromtól öt évig terjedő időszakra vonatkozóan kell benyújtani, és lehetőség szerint ésszerű előrejelzések alapján a jövőre is. A benyújtandó bizonyítékok ezenkívül a következőket is magukba foglalhatják:”

(1) HL C 194., 2006.8.18., 2. o.

(2) HL L 214., 2008.8.9., 3. o.

(3) HL C 16., 2009.1.21., 1. o.

7.12.2010

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 329/6

A Bizottság közleménye az EK-Szerződés 93. cikkének (1) bekezdése értelmében, a Szerződés 92. és 93. cikkének a rövid lejáratú exporthitel-biztosításra történő alkalmazásáról szóló, tagállamokhoz címzett bizottsági közlemény alkalmazási idejének módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

2010/C 329/06

I. BEVEZETÉS

Az EK-Szerződés 93. cikkének (1) bekezdése értelmében a Szerződés 92. és 93. cikkének a rövid lejáratú exporthitel-biztosításra történő alkalmazásáról szóló, tagállamokhoz címzett bizottsági közleményt (1) (az 1997. évi közlemény) 1997-ben fogadták el az 1998. január 1-jétől kezdődő ötéves időszakra. A közleményt ezt követően módosították, alkalmazási idejét 2001-ben (2), 2004-ben (3) és 2005-ben (4) meghosszabbították. Így az jelenleg 2010. december 31-ig alkalmazandó.

Az 1997. évi közlemény kimondja, hogy a piacképes kockázatok nem fedezhetők a tagállamok által támogatott exporthitel-biztosítással. A piacképes kockázatok az említett közlemény mellékletében felsorolt országokban székhellyel rendelkező állami és nem állami adósokhoz kapcsolódó olyan kereskedelmi és politikai kockázatok, amelyek kockázati időszaka legfeljebb két év. Az 1997. évi közlemény 4.4. pontja ugyanakkor bizonyos feltételek mellett lehetőséget biztosít arra, hogy állami vagy államilag támogatott exporthitel-biztosítók időlegesen saját számlájuk terhére nyújtsanak exporthitel-biztosítást e kockázatokra.

A pénzügyi válság következményeként a Bizottság 2008 decemberében elfogadta az „Ideiglenes közösségi keretrendszer a finanszírozási lehetőségek elérésének támogatására irányuló állami támogatási intézkedésekhez a jelenlegi pénzügyi és gazdasági válságban” című bizottsági közleményt (5), amely ideiglenes egyszerűsített eljárást vezetett be az 1997. évi közlemény 4.4. pontjába a rövid lejáratú exporthitel-biztosításra vonatkozó fedezet hiányának bizonyítása tekintetében.

Az 1997-es elfogadás óta és a pénzügyi válságot megelőzően a Bizottság kevés esetben alkalmazta az 1997. évi közleményt. Az exporthitel piac rövid lejáratú szegmensében történő állami beavatkozás elemzésére vonatkozó rendelkezésre álló tapasztalat nagy része a közelmúltból származik, ezért e tapasztalatot még nem lehetett teljes mértékben értékelni. Továbbá, a jelenlegi pénzügyi válságból következően egyes tagállamokban továbbra is biztosítási és viszontbiztosítási kapacitáshiány állhat fenn a piacképes kockázatok fedezését illetően, így indokolt lehet az állami beavatkozás.

Tekintettel arra, hogy korlátozott mértékben áll rendelkezésre bizonyíték, valamint hogy folyamatosságot és jogbiztonságot kell szolgáltatni az állam segítségével bizonytalan gazdasági helyzetben nyújtott rövid lejáratú exporthitel-biztosítások elbírálása során, a Bizottság úgy határozott, hogy 2012. december 31-ig meghosszabbítja az 1997. évi közlemény alkalmazási idejét.

II. AZ 1997. ÉVI KÖZLEMÉNY MÓDOSÍTÁSA

—	A 4.5. pont helyébe a következő szöveg lép: „Ezt a közleményt 2012. december 31-ig kell alkalmazni.”

(1) HL C 281., 1997.9.17., 4. o.

(2) HL C 217., 2001.8.2., 2. o.

(3) HL C 307., 2004.12.11., 12. o.

(4) HL C 325., 2005.12.22., 22. o.

(5) HL C 16., 2009.1.22., 1. o.

7.12.2010

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 329/7

A Bizottság közleménye a pénzügyi válsággal összefüggésben nyújtott bankmentő intézkedésekre vonatkozó állami támogatási szabályok 2011. január 1-jétől történő alkalmazásáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

2010/C 329/07

1. BEVEZETÉS

A pénzügyi világválság 2008. őszi kirobbanása óta a Bizottság négy közleményt bocsátott ki, amelyek részletes iránymutatást adtak a pénzügyi intézményeknek (1) nyújtott állami támogatás és az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 107. cikke (3) bekezdésének b) pontja összeegyeztethetőségéről. A szóban forgó közlemények a következők: az állami támogatásokról szóló szabályoknak a pénzintézetek vonatkozásában a jelenlegi pénzügyi világválsággal összefüggésben tett intézkedésekre történő alkalmazásáról szóló közlemény (2) (a bankokról szóló közlemény); a pénzintézeteknek a jelenlegi pénzügyi válságban történő feltőkésítéséről: a támogatás szükséges minimális szintre történő korlátozásáról és az indokolatlan versenytorzulás kiküszöbölését célzó biztosítékokról szóló közlemény (3) (feltőkésítési közlemény); az értékvesztett eszközök közösségi bankszektorban történő kezeléséről szóló bizottsági közlemény (4) (az értékvesztett eszközökről szóló közlemény); illetve a pénzügyi szektor életképességének helyreállításának és a jelenlegi válságban hozott szerkezetátalakítási intézkedéseknek az állami támogatási szabályok alapján történő értékeléséről szóló közlemény (5) (szerkezetátalakítási közlemény). A négy közlemény közül három, a bankokról szóló közlemény, a feltőkésítési közlemény és az értékvesztett eszközökről szóló közlemény azokat az előfeltételeket határozza meg, amelyek a tagállamok által nyújtott főbb segítségtípusok – kötelezettségekre nyújtott garanciák, feltőkésítések és eszközátvételek – összeegyeztethetőségére vonatkoznak, míg a szerkezetátalakítási közlemény azokat a különös elemeket határozza meg, amelyeket a pénzügyi intézmények számára az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének b) pontja alapján, a válsággal összefüggésben nyújtott állami támogatáshoz készített szerkezetátalakítási tervnek (vagy életképességi tervnek) kell tartalmaznia.

Mind a négy közlemény kiemeli, hogy ilyen támogatási intézkedések csak átmeneti jelleggel fogadhatók el, illetve csak a pénzügyi piacokon jelentkező példátlan feszültségek miatti szükségintézkedésként lehetnek indokoltak, és csupán addig, amíg e rendkívüli körülmények fennállnak. A szerkezetátalakítási közlemény a 2010. december 31-ig bejelentett szerkezetátalakítási támogatásokra érvényes, a többi közlemény nem ad meg lejárati határidőt.

3.	Ez a közlemény a bankoknak a válsággal összefüggésben nyújtott támogatás átmeneti elfogadhatóságának feltételeit határozza meg, 2011. január 1-jétől.

2. AZ EUMSZ 107. CIKKE (3) BEKEZDÉSE B) PONTJÁNAK TOVÁBBI ALKALMAZHATÓSÁGA ÉS A SZERKEZETÁTALAKÍTÁSI KÖZLEMÉNY ÉRVÉNYESSÉGÉNEK MEGHOSZSZABBÍTÁSA

A válsággal összefüggésben a bankoknak nyújtott támogatásról szóló bizottsági közlemények, illetve az alkalmazási körükbe tartozó támogatási intézkedésekről és programokról szóló egyedi határozatok elfogadásának jogalapja az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének b) pontja, amely kivételes esetben lehetővé teszi a tagállam gazdaságában bekövetkezett komoly zavar megszüntetésére nyújtott támogatást. A válság legsúlyosabb szakaszában a komoly zavarra vonatkozó feltétel kétségkívül fennállt az egész Unióban, hiszen a pénzügyi piacokon rendkívüli feszültségek jelentkeztek, amihez később komoly reálgazdasági visszaesés is társult.

A 2010 eleje óta lassan kibontakozó gazdasági élénkülés az ez év korábbi időszakában vártnál valamivel gyorsabb ütemet mutat. Az élénkülés ugyan még törékeny és az Unión belül egyenlőtlen mértékű, egyes tagállamokban már szerény, sőt, néhol erőteljes növekedés figyelhető meg. Ezenfelül a bankszektor állapota az egy évvel ezelőttihez képest – néhány sebezhető területet leszámítva – általánosan javult. Ennek következtében a tagállamok gazdaságát érintő komoly zavar létezése már nem minden tagállam esetében olyan egyértelmű, mint a válság korábbi szakaszaiban. Bár a Bizottság tudatában van e fejleményeknek, úgy véli, hogy a pénzügyi piacokon újfent jelentkező feszültséget és a szélesebb körre kiterjedő káros továbbgyűrűző hatások lehetőségét figyelembe véve az állami támogatásoknak az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdése b) pontja alapján történő jóváhagyásának feltételei – az ebben a közleményben részletezett okokból – továbbra is fennállnak.

Az állampapírok piacán ismételten jelentkező feszültségek hatásosan illusztrálták a pénzügyi piacok volatilitását. Az unióbeli pénzügyi szektoron belüli összefonódás és kölcsönös függőség magas szintje a válság továbbterjedésére vonatkozó piaci aggodalmakat keltett. A pénzügyi piacok magas volatilitása és a gazdasági kilátásokkal kapcsolatos bizonytalanság indokolttá teszi, hogy biztonsági hálóként fenntartsuk annak a lehetőségét a tagállamok számára, hogy az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének b) pontjára hivatkozva a válsággal összefüggésben támogatási intézkedésekhez folyamodjanak.

Következésképpen a bankokról szóló, a feltőkésítési és az értékvesztett eszközökről szóló közlemény érvényességét 2010. december 31. után is fenn kell tartani, mivel ezek a közlemények adnak iránymutatást az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének b) pontja alapján a válsággal összefüggésben a bankoknak nyújtott – főként kormányzati garancia, feltőkésítés és eszközátvétel formáját öltő – támogatás összeegyeztethetőségének kritériumairól. Ugyanígy fenn kell tartani az ilyen támogatási intézkedések nyomon követésével foglalkozó szerkezetátalakítási közlemény érvényességét is. Ezért a – négy közleményből érvényességi időt (2010. december 31.) egyedüliként tartalmazó – szerkezetátalakítási közlemény érvényességét ki kell terjeszteni a 2011. december 31-ig bejelentett szerkezetátalakítási támogatásokra.

A közleményeket ugyanakkor ki is kell igazítani, abból a célból, hogy felkészüljünk a válság utáni szabályozásra való átmenetre. Ezzel párhuzamosan a bankok rendes piaci körülmények közötti megmentésével és szerkezetátalakításával kapcsolatban új, állandó jellegű állami támogatási szabályokat kell alkotni, és – a piaci feltételektől is függően – 2012. január 1-jétől alkalmazni. Ennek fényében kell értékelni a válsággal összefüggésben a pénzügyi szektornak nyújtott rendkívüli állami támogatás esetleges további szükségességét is. Az ilyen támogatás összeegyeztethetőségének követelményeit ezért úgy kell megállapítani, hogy az a lehető legjobban előkészítse az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja alapján a bankok megmentésére és szerkezetátalakítására vonatkozó új szabályok bevezetését.

3. A KILÉPÉSI FOLYAMAT ELŐREHALADÁSA

Annak ellenére, hogy a rendkívüli piaci feltételek miatt továbbra is rendelkezésre állnak az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének b) pontja szerinti támogatási intézkedések, a bankoknak nyújtott átmeneti rendkívüli támogatások leépítésének folyamata nem állhat le. A Gazdasági és Pénzügyek Tanácsa a 2009. december 2-i ülésén elfogadott következtetéseiben megállapította, hogy ki kell dolgozni a támogatási intézkedések leépítésére vonatkozó stratégiát, amelyet a káros továbbgyűrűző hatások elkerülése érdekében átláthatóvá kell tenni és össze kell hangolni a tagállamok között, figyelembe véve ugyanakkor az egyes tagállamok sajátosságait (6). A következtetésekben az is szerepelt, hogy a bankoknak nyújtott különféle támogatások fokozatos leépítését a kormányzati garanciaprogramok felszámolásával kell kezdeni, ami kilépésre bátorítja a stabil bankokat, a többi bankot pedig a hiányosságok megszüntetésére ösztönzi.

10.

A Bizottság 2010. július 1. óta szigorúbb feltételek mellett engedélyezi az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének b) pontja szerinti kormányzati garanciákat (7): megnövelte a garanciáért fizetendő díj összegét és előírta egy életképességi terv bemutatását azon kedvezményezettek számára, amelyek új garanciákat vesznek igénybe és fennálló garantált kötelezettségeik mind abszolút értelemben, mind a kötelezettségek egészéhez viszonyítva meghaladnak egy meghatározott küszöbértéket (8). A Bizottság az így módosított garanciaprogramok időbeli hatályát kifejezetten 2010 második felére korlátozta. A jelenlegi piaci helyzetet és az új díjszabás bevezetése óta eltelt idő rövidségét figyelembe véve úgy tűnik, hogy a feltételek további módosítása jelenleg nem szükséges. Következésképpen a 2010 végén lejáró jóváhagyással rendelkező kormányzati garanciaprogramok a 2010 júliusától érvényes feltételek mellett újabb hat hónappal, 2011. június 30-ig engedélyezhetők (9). A korábbi gyakorlatnak megfelelően a Bizottság 2011 első felében újra fogja értékelni az állami garanciák 2011. június 30. utáni összeegyeztethetőségének feltételeit.

11.

Az alábbi bekezdésekben a Bizottság a feltőkésítéssel és az értékvesztett eszközökkel kapcsolatos intézkedések tekintetében is meg fogja határozni a fokozatos leépítés lépéseit, hiszen ezek vonatkozásában mindeddig nem történt előrelépés, leszámítva a díjak révén érvényesülő ösztönzést a támogatási programokból való kilépésre.

4. A STABIL ÉS A NEHÉZ HELYZETBEN LÉVŐ BANKOK MEGKÜLÖNBÖZTETÉSÉNEK ELTÖRLÉSE A SZERKEZETÁTALAKÍTÁSI TERVEK BENYÚJTÁSA KAPCSÁN

12.

A válság kezdetén a Bizottság megkülönböztette az instabil/nehéz helyzetben levő pénzügyi intézményeket és az alapvetően stabil pénzügyi intézményeket, tehát azokat a pénzügyi intézményeket, amelyek például üzleti modelljükből vagy befektetési stratégiájukból kifolyólag belső, szerkezeti problémákkal küszködnek és azokat a pénzügyi intézményeket, amelyek problémáit csupán és főként a pénzügyi válsággal járó rendkívüli helyzet okozta, és nem üzleti modelljük stabilitása, hatékonysági gondok vagy a túlzott kockázatvállalás. A megkülönböztetés a szerkezetátalakítási közleményben meghatározott következő mutatók alapján történik: tőkemegfelelés, a hitel-nemteljesítési csereügyletek (credit default swaps – CDs) jelenlegi hozamai, a bank jelenlegi minősítése és annak várható alakulása, valamint többek között a feltőkésítés relatív nagyságrendje. Utóbbi tekintetében a Bizottság úgy véli, hogy ha a feltőkésítési és eszközátvételi intézkedések formáját öltő támogatás meghaladja a bank kockázattal súlyozott eszközeinek 2 %-át, az mutatóul szolgálhat az alapvetően stabil és a nehéz helyzetben levő bankok közötti megkülönböztetéshez. A nehéz helyzetben levő bankok feltőkésítése kapcsán szerkezetátalakítási tervet, a stabil bankok feltőkésítése kapcsán életképességi tervet kell benyújtani a Bizottsághoz.

13.

A megkülönböztetésre és a mutatók – köztük a bank kockázattal súlyozott eszközeivel kapcsolatos 2 %-os viszonyszám – meghatározására okot adó eredeti megfontolás abból a félelemből eredt, hogy különben az értékvesztésekből, a bankok tőkeellátottságára vonatkozó magasabb piaci várakozásokból és a piaci tőkebevonás átmeneti nehézségeiből származó tőkeszükséglet miatt a stabil bankok visszafognák a reálgazdaság hitelezését annak érdekében, hogy ne kelljen szerkezetátalakítási tervet benyújtaniuk, ha állami forrásokat kívánnak igénybe venni. Ugyanakkor a bankszektor egésze ma már könnyebben vonhat be tőkét a piacról – vagy többek között a felhalmozott eredmény révén (10) –, így állami támogatás nélkül is kielégíthetik tőkeszükségleteiket (11). A pénzügyi intézmények által a piacokról bevont tőke összege 2009 és 2010 folyamán jelentősen emelkedett, ami azt mutatja, hogy a pénzügyi intézmények újból hozzáférnek a pénzügyi piacokhoz, illetve hogy már zajlik az új szabályozói követelményekre való felkészülésük (12).

14.

A stabil és a nehéz helyzetben lévő bankok megkülönböztetése így a továbbiakban már nem tűnik lényegesnek annak eldöntéséhez, hogy mely bankok kezdjenek szerkezetátalakítási tárgyalásokat a Bizottsággal. Ennek következtében indokolt, hogy azok a bankok, amelyek még 2011-ben is igénybe veszik az állam segítségét a tőkebevonáshoz vagy az értékvesztett eszközökkel kapcsolatos intézkedésekhez, kötelesek legyenek szerkezetátalakítási tervet benyújtani a Bizottsághoz annak demonstrálása érdekében, hogy a bank kész megtenni a szükséges szerkezetátalakítási erőfeszítéseket és indokolatlan késedelem nélkül kész visszatérni a rendes működéshez. 2011. január 1-jétől ezért az új feltőkésítési intézkedések vagy az értékvesztett eszközökkel kapcsolatos új intézkedések kapcsán minden kedvezményezett köteles szerkezetátalakítási tervet benyújtani (13).

15.

A bankok szerkezetátalakítási igényeinek értékelésekor a Bizottság azt veszi figyelembe, hogy milyen az adott intézmény egyedi helyzete, hogy milyen mértékben szükséges a szerkezetátalakítás ahhoz, hogy az intézmény életképességét további állami támogatások nélküli helyre lehessen állítani, illetve hogy az intézmény korábban mennyire függött az állami támogatásoktól. Általános szabály, hogy minél nagyobb az állami támogatástól való függés, az annál erősebben jelzi, hogy a hosszú távú életképesség biztosításához mélyreható szerkezetalakításra van szükség. Az egyedi értékelés során a piacok aktuális helyzetét is figyelembe veszik, emellett ha a tagállamok egy részét vagy egyikét a pénzügyi stabilitást veszélyeztető komoly sokkhatás éri, akkor a szerkezetátalakítási keretet ennek megfelelően rugalmasan alkalmazzák.

16.

Ha a strukturális támogatásból (feltőkésítési és/vagy értékvesztett eszközökkel kapcsolatos intézkedésből) részesülő bankok számára kötelező a szerkezetátalakítási terv benyújtása, de a refinanszírozási garanciák igénybevétele nem jár ilyen kötelezettséggel (14), az azt az üzenetet közvetíti, hogy a bankoknak a pénzügyi szektor válságból való fokozatos kilábalásával fel kell készülniük a szokásos piaci mechanizmusokhoz való visszatérésre és az állami támogatások mellőzésére. Emellett arra ösztönzi a továbbiakban is támogatásra szoruló pénzügyi intézményeket, hogy gyorsítsák fel a szükséges szerkezetátalakítást. Megfelelő rugalmasságot ad ahhoz is, hogy kellő figyelmet szenteljenek az egyes bankok vagy nemzeti pénzügyi piacok helyzetét érintő eltérő körülményeknek. Lehetővé teszi továbbá egy olyan általános vagy országspecifikus helyzet kezelését, amelyben veszélybe kerül a pénzügyi stabilitás; ennek előfordulását jelenleg nem lehet kizárni, mivel a válság után a pénzügyi piacok még nem állnak biztos lábakon.

5. ÁTMENETI HATÁLY, ÁLTALÁNOS KILÁTÁSOK

17.

Az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdése b) pontjának további alkalmazhatósága és a szerkezetátalakítási közlemény érvényességének meghosszabbítása egy évig, 2011. december 31-ig tart (15). E hosszabbítást, amelyre megváltozott körülmények között kerül sor, azzal a céllal összefüggésben kell megítélni, hogy a bankok megmentésével és szerkezetátalakításával kapcsolatban fokozatosan egy állandóbb jellegű, az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja szerinti állami támogatási iránymutatásokra épülő szabályrendszert kell bevezetni, és – a piaci feltételektől is függően – 2012. január 1-jétől alkalmazni.

(1) Az egyszerűség kedvéért e dokumentumban a pénzügyi intézményekre a „bankok” megnevezés utal.

(2) HL C 270., 2008.10.25., 8. o.

(3) HL C 10., 2009.1.15., 2. o.

(4) HL C 72., 2009.3.26., 1. o.

(5) HL C 195., 2009.8.19., 9. o.

(6) E következtetéseket az Európai Tanács 2009. december 11-i ülésén jóváhagyta. Az Európai Parlament ugyanezen a nyomon haladva a versenypolitikáról szóló 2008. évi jelentésről szóló 2010. március 9-i állásfoglalásában (http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?type=TA&language=HU&reference=P7-TA-2010-0050) kikötötte, hogy az állami támogatásokat nem kellene indokolatlanul meghoszszabbítani, és hogy minél hamarabb ki kell dolgozni a kilépési stratégiákat.

(7) Lásd a következő, a Versenypolitikai Főigazgatóságnak az állami támogatásokra vonatkozó szabályok hitelviszonyt megtestesítő, valamely bank által 2010. április 30., után kibocsátott értékpapírral kapcsolatban nyújtott állami garanciarendszerekre történő alkalmazásáról szóló szolgálati munkadokumentumát: http://ec.europa.eu/competition/state_aid/studies_reports/phase_out_bank_guarantees.pdf

(8) A vonatkozó rugalmassági klauzula az Unió egészének, illetve a tagállamok egy részének vagy valamelyikének pénzügyi piacait érintő komoly új sokkhatás esetén lehetőséget ad a helyzet átértékelésére és a szükséges intézkedések meghozatalára. A garanciarendszer 2010 végéig tartó meghosszabbítását bejelentő tagállamok közül egy sem élt e lehetőséggel.

(9) Ugyanez vonatkozik a likviditási programokra is.

(10) A tőketartalékok növelése érdekében a bankok úgy döntöttek, hogy eladják az alapstratégián kívül eső eszközeiket, például az ipari részesedéseket, illetve kivonulnak bizonyos földrajzi területekről. E tekintetben lásd: Európai Központi Bank, EU Banking Sector Stability, 2010. szeptember.

(11) Az Európai Központi Bank szerint a bankok általános szolvenciamutatója 2009 folyamán minden tagállamban jelentősen javult. Egy uniós nagybankok körében folytatott felmérés pedig azt sugallja, hogy a tőkemutatók javulása 2010 első felében is folytatódott, aminek oka a felhalmozott eredmény bővülésében, valamint a magánszektorból és egyes bankok esetében állami tőkeinjekciókból származó tőkebevonásban keresendő. Lásd: Európai Központi Bank, EU Banking Sector Stability, 2010. szeptember.

(12) A Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság által kidolgozott új szabályozási környezet, az úgynevezett Bázel III végrehajtási tervet is ad az új tőkeszabályokhoz, amelyek révén a bankok idővel képesek lesznek kielégíteni új tőkeszükségleteiket. Ezzel összefüggésben meg kell jegyezni elsőként azt, hogy a legnagyobb az Unióban működő bankok többsége a veszteségfelszívó képesség növelése érdekében az elmúlt két év során megnövelte tőketartalékait, másodikként pedig azt, hogy az Unióban működő többi bank is elegendő idővel rendelkezik (a határidő 2019) ahhoz, hogy többek között a felhalmozott eredmény felhasználásával kiépítse tőketartalékait. Meg kell említeni továbbá, hogy az új szabályozási keretben alkalmazott „átmeneti megoldások”2018. január 1-jéig átmeneti időszakot engedélyeznek a meglévő állami tőkeinjekciók fenntartására. Ezenfelül a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság kvantitatív hatástanulmánya, amelyet az Európai Bizottság számításai is megerősítettek, a banki hitelezésre vonatkozóan szerény hatást mutatott ki. Az új tőkekövetelmények így várhatóan nem lesznek hatással az ezen közleményben felvázolt javaslatra.

(13) A követelmény minden feltőkésítési vagy értékvesztett eszközökkel kapcsolatos intézkedésre vonatkozik, függetlenül attól, hogy egyedi intézkedésről van szó, vagy program keretében engedélyezett intézkedésről.

(14) Mindazonáltal a Versenypolitikai Főigazgatóságnak az állami támogatásokra vonatkozó szabályok hitelviszonyt megtestesítő, valamely bank által 2010. április 30. után kibocsátott értékpapírral kapcsolatban nyújtott állami garanciarendszerekre történő alkalmazásáról szóló szolgálati munkadokumentuma a fennálló garantált kötelezettségek és az összes kötelezettség aránya tekintetében 5 %-os küszöbértéket, illetve a garantált adósság tekintetében 500 millió EUR-os összeghatárt állapít meg, amely felett életképesség-vizsgálatot kell benyújtani.

(15) A Bizottság eddigi gyakorlatának megfelelően a létező vagy új banktámogatási programokat (függetlenül a tartalmazott támogatási eszköztől, legyen az garancia, feltőkésítés, likviditási támogatás, eszközátvétel, egyéb intézkedés) csak hat hónapra hosszabbítják meg/hagyják jóvá annak érdekében, hogy 2011 közepén szükség esetén lehetőség nyíljék további módosításokra.

		ISSN 1725-518X doi:10.3000/1725518X.C_2010.329.hun
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		C 329

Magyar nyelvű kiadás	Tájékoztatások és közlemények	53. évfolyam 2010. december 7.

Közleményszám	Tartalom	Oldal
	II Közlemények
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK
	Európai Bizottság
2010/C 329/01	Bejelentett összefonódás engedélyezése (Ügyszám COMP/M.6014 – GDF Suez/Certain Assets of Acea Electrabel) ( 1 )	1

2010/C 329/02	Bejelentett összefonódás engedélyezése (Ügyszám COMP/M.5875 – Lactalis/Puleva Dairy) ( 1 )	1

	V Hirdetmények
	A VERSENYPOLITIKA VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK
	Európai Bizottság
2010/C 329/09	Összefonódás előzetes bejelentése (Ügyszám COMP/M.5999 – Sanofi-Aventis/Genzyme) ( 1 )	12

2010/C 329/10	Összefonódás előzetes bejelentése (Ügyszám COMP/M.5984 – Intel/McAfee) ( 1 )	13

A kontingens tételszáma	A 2011. április 1-jétőljúnius 30-ig terjedő alidőszakra megállapított mennyiségekhez hozzáadandó, nem kérelmezett mennyiségek (kg-ban)
09.4212	74 088 000
09.4214	3 269 290
09.4217	18 202 000
09.4218	9 276 800

	IV Tájékoztatások
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK
	Európai Bizottság
2010/C 329/03	Euro-átváltási árfolyamok	2

2010/C 329/04	A Bizottság közleménye a Közösség által megnyitott, a baromfihús-ágazati termékekre vonatkozó egyes kontingensek keretében a 2011. április 1-jétőljúnius 30-ig terjedő alidőszakra megállapított mennyiségekhez hozzáadandó, nem kérelmezett mennyiségekről	3

2010/C 329/05	A Bizottság közleménye a kis- és középvállalkozásokba történő kockázatitőke-befektetések előmozdítását célzó állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatás módosításáról ( 1 )	4

2010/C 329/06	A Bizottság közleménye az EK-Szerződés 93. cikkének (1) bekezdése értelmében, a Szerződés 92. és 93. cikkének a rövid lejáratú exporthitel-biztosításra történő alkalmazásáról szóló, tagállamokhoz címzett bizottsági közlemény alkalmazási idejének módosításáról ( 1 )	6

2010/C 329/07	A Bizottság közleménye a pénzügyi válsággal összefüggésben nyújtott bankmentő intézkedésekre vonatkozó állami támogatási szabályok 2011. január 1-jétől történő alkalmazásáról ( 1 )	7

2010/C 329/08	2006/4524. jogsértés – AUMSA – lezárás előtti szakaszban kiküldött levél	11