AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

6.11.2010

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 301/2

A Bíróság (nagytanács) 2010. szeptember 14-i ítélete — Akzo Nobel Chemicals Ltd, Akcros Chemicals Ltd kontra Európai Bizottság, Council of the Bars and Law Societies of the European Union, Algemene Raad van de Nederlandse Orde van Advocaten, Association européenne des juristes d'entreprise (AEJE), American Corporate Counsel Association (ACCA) — European Chapter, International Bar Association

(C-550/07. P. sz. ügy) (1)

(Fellebbezés - Verseny - Bizonyítási eszközök - A Bizottság vizsgálati jogköre - A közlések bizalmas jellegének védelme - Ügyvéd és vállalkozás közötti munkaviszony - Elektronikus levélváltások)

2010/C 301/02

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Fellebbezők: Akzo Nobel Chemicals Ltd, Akcros Chemicals Ltd (képviselők: M. Mollica, M. van der Woude és C. Swaak advocaat)

A többi fél az eljárásban: az Európai Bizottság (képviselik: F. Castillo de la Torre és X. Lewis, meghatalmazottak), Council of the Bars and Law Societies of the European Union (képviselő: J. Flynn QC), Algemene Raad van de Nederlandse Orde van Advocaten (képviselők: O. Brouwer és C. Schillemans advocaten), Association européenne des juristes d'entreprise (AEJE) (képviselők: M. Dolmans és K. Nordlander avocats, J. Temple Lang solicitor), American Corporate Counsel Association (ACCA) — European Chapter (képviselők: G. Berrisch Rechtsanwalt, D. Hull solicitor), International Bar Association (képviselők: J. Buhart és I. Michou avocats)

A fellebbezőket támogató beavatkozók: Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága (képviselők: V. Jackson és E. Jenkinson, meghatalmazottak, és M. Hoskins barrister), Írország (képviselők: D. O’Hagan, meghatalmazott, D. O’Donnel SC és R. Casey BL), Holland Királyság (képviselők: C. Wissels, Y. de Vries és M. de Grave, meghatalmazottak)

Tárgy

Az Elsőfokú Bíróság (kibővített első tanács) által a T-253/03. sz., Akzo Nobel Chemicals és Akcros Chemicals kontra Bizottság ügyben 2007. szeptember 17-én hozott ítélet ellen benyújtott fellebbezés, amely ítéletben az Elsőfokú Bíróság elutasította a 2003. május 8-i, C(2003) 1533 végleges bizottsági határozat megsemmisítése iránti keresetet, amely határozatban a Bizottság a 17. rendelet 14. cikkének (3) bekezdése alapján elrendelt vizsgálat keretében lefoglalt egyes dokumentumok tekintetében elutasította az ügyvéd és ügyfele közötti érintkezés bizalmas jellegének védelme iránti kérelmet

Rendelkező rész

1.	A Bíróság a fellebbezést elutasítja.

2.	Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága, Írország, valamint a Holland Királyság maguk viselik saját költségeiket.

3.	A Conseil des barreaux européens, az Algemene Raad van de Nederlandse Orde van Advocaten, a European Company Lawyers Association, az American Corporate Counsel Association (ACCA) — European Chapter és az International Bar Association maguk viselik saját költségeiket.

4.	Ezt meghaladóan az Akzo Nobel Chemicals Ltd. és Akcros Chemicals Ltd. egyetemlegesen viselik a költségeket.

(1) HL C 37., 2008.2.9.

6.11.2010

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 301/3

A Bíróság (nagytanács) 2010. szeptember 14-i ítélete — Lego Juris A/S kontra Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM), Mega Brands Inc.

(C-48/09. P. sz. ügy) (1)

(Fellebbezés - 40/94/EK rendelet - Közösségi védjegy - Egy termék formájának védjegyként való lajstromozhatósága - Lego kocka felső lapja és két oldala által alkotott térbeli megjelölés lajstromozása - Az említett védjegy törlése ugyanolyan formájú és méretű játékkockákat forgalmazó vállalkozás kérelmére - Az említett rendelet 7. cikke (1) bekezdése e) pontjának ii. alpontja - Kizárólag olyan formából álló megjelölés, amely a célzott műszaki hatás eléréséhez szükséges)

2010/C 301/03

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Fellebbező: Lego Juris A/S (képviselők: V. von Bomhard és T. Dolde Rechtsanwälte)

A többi fél az eljárásban: Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM) (képviselő: D. Botis meghatalmazott), Mega Brands Inc. (képviselők: P. Cappuyns és C. De Meyer advocaten)

Tárgy

Az Elsőfokú Bíróság (nyolcadik tanács) T-270/06. sz., Lego Juris A/S kontra Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM) ügyben 2008. november 12-én hozott azon ítélete ellen benyújtott fellebbezés, amellyel az Elsőfokú Bíróság elutasította a 9. és 28. osztályba tartozó árukra vonatkozó Lego kocka formájú közösségi térbeli védjegy jogosultjának a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM) fellebbezési nagytanácsa R 856/2004-G. sz. 2006. július 10-i azon határozatának hatályon kívül helyezése iránti keresetét, amely elutasította a törlési osztály azon határozata ellen benyújtott fellebbezést, amely a Mega Brands által benyújtott törlési kérelem alapján részben törölte az említett védjegyet — A 40/94/EK rendelet 7. cikke (1) bekezdése e) pontja ii) alpontjának értelmezése.

Rendelkező rész

1.	A Bíróság a fellebbezést elutasítja.

2.	A Bíróság a Lego Juris A/S-t kötelezi a költségek viselésére.

(1) HL C 82., 2009.4.4.

6.11.2010

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 301/3

A Bíróság (első tanács) 2010. szeptember 16-i ítélete (a Dioikitiko Efeteio Thessalonikis (Görögország) előzetes döntéshozatal iránti kérelme) — Zoi Chatzi kontra Ypourgos Oikonomikon

(C-149/10. sz. ügy) (1)

(Szociálpolitika - 96/34/EK irányelv - A szülői szabadságról szóló keretmegállapodás - A keretmegállapodás 2. szakasza 1. pontjának értelmezése - A szülői szabadsághoz való jog jogosultja - Szülői szabadság ikrek születése esetén - A „születés” fogalma - A megszületett gyermekek számának figyelembevétele - Az egyenlő bánásmód elve)

2010/C 301/04

Az eljárás nyelve: görög

A kérdést előterjesztő bíróság

Dioikitiko Efeteio Thessalonikis

Az alapeljárás felei

Felperes: Zoi Chatzi

Alperes: Ypourgos Oikonomikon

Tárgy

Előzetes döntéshozatal iránti kérelem — Dioikitiko Efeteio Thessalonikis — Az UNICE, a CEEP és az ESZSZ által a szülői szabadságról kötött keretmegállapodásról szóló, 1996. június 3-i 96/34/EK tanácsi irányelv (HL L 145., 4. o.; magyar nyelvű különkiadás 5. fejezet, 2. kötet, 285. o.) 2.1. pontjának értelmezése az Európai Unió Alapjogi Chartájának (HL C 83., 389. o.) 24. cikkével összefüggésben — Ikrek születése esetén biztosított szülői szabadság — Egy szülői szabadság biztosítása ikrek születése esetén — Az Alapjogi Charta 21. cikkének megsértése a születés tényén alapuló megkülönböztetés okán és az ikertestvérek jogainak az arányosság elve által meg nem engedett korlátozása okán?

Rendelkező rész

Az 1997. december 15-i 97/75/EK tanácsi irányelvvel módosított, az UNICE, a CEEP és az ESZSZ által a szülői szabadságról kötött keretmegállapodásról szóló, 1996. június 3-i 96/34/EK tanácsi irányelv mellékletét képező, a szülői szabadságról 1995. december 14-én kötött keretmegállapodás 2. szakaszának 1. pontját nem lehet akként értelmezni, hogy egyéni jogot biztosít a gyermek számára a szülői szabadság igénybevételére.

Az említett keretmegállapodás 2. szakaszának 1. pontját nem lehet akként értelmezni, hogy az ikrek születése jogot keletkeztet a született gyermekek számával megegyező számú szülői szabadságra. Mindazonáltal — az egyenlő bánásmód elvére figyelemmel — e szakasz arra kötelezi a nemzeti jogalkotót, hogy a szülői szabadság olyan rendszerét vezesse be, amely az érintett tagállamban fennálló helyzettől függően olyan bánásmódot biztosít az ikrek szüleinek, amely kellőképpen figyelembe veszi sajátos igényeiket. A nemzeti bíróságra hárul annak vizsgálata, hogy a nemzeti szabályozás megfelel-e ennek a követelménynek, és az ő feladata, hogy adott esetben az említett nemzeti szabályozást — amennyire lehetséges — az uniós joggal összhangban értelmezze.

(1) HL C 148., 2010.6.5.

6.11.2010

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 301/4

A Verwaltungsgericht Frankfurt am Main (Németország) által 2010. július 7-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem — Georg Neidel kontra Stadt Frankfurt am Main

(C-337/10. sz. ügy)

()

2010/C 301/05

Az eljárás nyelve: német

A kérdést előterjesztő bíróság

Verwaltungsgericht Frankfurt am Main

Az alapeljárás felei

Felperes: Georg Neidel

Alperes: Stadt Frankfurt am Main

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

1.	Vonatkozik-e szolgálati jogviszonyokra is a 2003/88/EK irányelv (1) 7. cikke?

2.	Magában foglalja-e a 2003/88/EK irányelv 7. cikkének (1) bekezdése az éves, illetve rendes szabadsághoz való jogot, amennyiben a nemzeti jog az efféle jogot több mint négy hétre biztosítja?

3.	Az olyan szolgálattól való távolmaradáshoz való jog is a 2003/88/EK irányelv 7. cikke (1) bekezdésének hatálya alá tartozik-e, amelyet a nemzeti jog szerint rendszertelen munkaidő-beosztás alapján az éves, illetve rendes szabadságon felül biztosítanak az ünnepnapok kompenzációjaként?

Alapíthatja-e az éves, illetve rendes szabadság megváltásához való jogot egy nyugdíjazott tisztviselő közvetlenül a 2003/88/EK irányelv 7. cikkének (2) bekezdésére, ha betegség miatt nem teljesített szolgálatot, és ezért nem tudta a szabadságát a szolgálattól való távolmaradás formájában igénybe venni?

5.	Az ilyen pénzbeli megváltáshoz való joggal szemben lehet-e legalább részben a szabadsághoz való jog nemzeti jogban előírt idő előtti megszűnésére hivatkozni?

A 2003/88/EK irányelv 7. cikkének (2) bekezdésén alapuló pénzbeli megváltáshoz való jog hatálya csak a 2003/88/EK rendelet 7. cikkének (1) bekezdése által biztosított négyhetes minimumszabadságra terjed-e ki, vagy ezenfelül a nemzeti jogban előírt többletszabadsághoz való jogra is? E kiterjesztett szabadsághoz való jog magában foglalja-e azt az eset is, amikor a szolgálattól való távolmaradáshoz való jog csak valamely különleges munkaidő-beosztásból következik?

(1) A munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló, 20003. november 4-i 2003/88/EK tanácsi irányelv (HL L 299., 9. o.; magyar nyelvű különkiadás 5. fejezet, 4. kötet, 381. o.)

6.11.2010

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 301/4

2010. július 20-án benyújtott kereset — Európai Bizottság kontra Lengyel Köztársaság

(C-362/10. sz. ügy)

()

2010/C 301/06

Az eljárás nyelve: lengyel

Felek

Felperes: Európai Bizottság (képviselők: S. La Pergola és K. Herrmann)

Alperes: Lengyel Köztársaság

Kereseti kérelmek

—

A Bíróság állapítsa meg, hogy Lengyel Köztársaság — mivel nem fogadta el azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy megfeleljen a közszféra információinak további felhasználásáról szóló, 2003. november 17-i 2003/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (1)– nem teljesítette a szóban forgó irányelv 2., 3., 4., 6., 7., 8., 10. és 11. cikkéből eredő kötelezettségeit;

—	a Lengyel Köztársaságot kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A felperes álláspontja szerint Lengyel Köztársaság a nemzeti jogában mostanáig nem fogadta el a 2003/98/EK irányelv szabályszerű átültetéséhez szükséges rendelkezéseket. A Bizottsággal közölt Ustawa z 6 września 2001 r. o dostępie do informacji publicznej (a nyilvános információkhoz való hozzáférésről szóló, 2001. szeptember 6-i törvény) nem érinti a közszféra információinak további felhasználását, mivel még csak a „további felhasználás” fogalmát sem tartalmazza. Már ezen oknál fogva sem jelenthetik az e törvényből eredő jogok és kötelezettségek a 2003/98 irányelv szabályszerű átültetését.

(1) HL L 345., 90. o.; magyar nyelvű különkiadás 13. fejezet, 32. kötet, 701. o.

6.11.2010

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 301/5

2010. július 8-án benyújtott kereset — Magyar Köztársaság kontra Szlovák Köztársaság

(C-364/10. sz. ügy)

()

2010/C 301/07

Az eljárás nyelve: szlovák

Felek

Felperes: Magyar Köztársaság (képviselők: Fehér M. és Orgován E., meghatalmazotti minőségben)

Alperes: Szlovák Köztársaság

Kereseti kérelmek

—

A Bíróság állapítsa meg, hogy a Szlovák Köztársaság azzal, hogy az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról szóló, 2004. április 29-i 2004/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (a továbbiakban: 2004/38 irányelv) hivatkozva, annak rendelkezéseit azonban be nem tartva 2009. augusztus 21-én megtiltotta Sólyom László, a Magyar Köztársaság elnöke belépését a Szlovák Köztársaság területére, megsértette a 2004/38 irányelv és az EK 18. cikk (1) bekezdése alapján fennálló kötelezettségeit;

—

a Bíróság az előző pontban foglaltakon túl állapítsa meg, hogy az uniós joggal, így különösen az EUSZ 3. cikk (2) bekezdéssel és az EUMSZ 21. cikk (1) bekezdéssel ellentétes a Szlovák Köztársaság által a kereset benyújtásáig képviselt azon álláspont, amely a 2004/38 irányelv alapján jogszerűnek tartja a Magyar Köztársaság képviseletét ellátó személy, így a Magyar Köztársaság elnöke belépésének megtiltását a Szlovák Köztársaság területére és ily módon fenntartja az ilyen jogsértés megismételt előfordulásának lehetőségét;

—	a Bíróság állapítsa meg, hogy a Szlovák Köztársaság visszaélésszerűen alkalmazta az uniós jogot, amikor a 2004/38 irányelv alapján hatóságai 2009. augusztus 21-én megtagadták Sólyom László köztársasági elnök belépését a Szlovák Köztársaság területére;

—

feltéve, de meg nem engedve, hogy amennyiben — az előző pontokban foglalt kérelem alapjául szolgáló magyar álláspont ellenére — a Bíróság állásfoglalása az lenne, hogy a 2004/38 irányelv személyi hatályát konkrét nemzetközi jogi norma korlátozhatja, állapítsa meg az ilyen kivételek körét és hatályát;

—	a Bíróság kötelezze a Szlovák Köztársaságot a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A Szlovák Köztársaság külügyminisztériuma 2009. augusztus 21-én szóbeli jegyzékben jelezte a Magyar Köztársaság külügyminisztériumának, hogy Sólyom László magyar köztársasági elnök aznapra tervezett látogatása kapcsán a Szlovák Köztársaság illetékes hatóságai a 2004/38 irányelv és az azt átültető nemzeti jogszabályok alapján úgy határoztak, hogy a megtiltják a magyar köztársasági elnök belépését a Szlovák Köztársaság területére.

A Magyar Kormány álláspontja szerint a Szlovák Köztársaság Sólyom László köztársasági elnök belépésnek megtiltásával megsértette az EK 18. cikket és a 2004/38 irányelvet. A Magyar Kormány álláspontja szerint Sólyom László köztársasági elnök személyes magatartása sem általában, sem az adott konkrét látogatáshoz kapcsolódóan nem valósított meg olyan valódi, közvetlen és kellően súlyos veszélyt a társadalom valamely alapvető érdekére, ami indokolhatta volna bármilyen korlátozó intézkedés meghozatalát. Feltéve, de meg nem engedve, hogy volt olyan ok, amely a korlátozó intézkedést megalapozta, a Magyar Kormány álláspontja az, hogy a konkrét esetben a köztársasági elnök belépésének megtiltásában megnyilvánuló intézkedés nem felelt meg az arányosság követelményének és túllépte az elérni kíván célt, amely kevésbé korlátozó, a Szlovák Köztársaság rendelkezésére álló egyéb eszközzel is elérhető lett volna.

A Szlovák Köztársaság a 2004/38 irányelv eljárási szabályait sem tartotta tiszteletben, minthogy a Sólyom László köztársasági elnök belépésének megtiltásáról szóló döntést nem foglalták az irányelvnek megfelelő határozatba és azt nem kézbesítették, a döntésről szóló szóbeli jegyzék a belépés megtiltásáról tartalmazott tájékoztatást, azonban ebben sem szerepel sem részletes indoklás, sem a jogorvoslati hatóság vagy bíróság megjelölése, sem pedig a jogorvoslatra nyitva álló határidő.

A Magyar Kormány szerint a Szlovák Köztársaság részéről fennáll a jogsértés megismétlődésének veszélye, minthogy továbbra is fenntartotta azon álláspontját, hogy Sólyom László köztársasági elnök belépésének megtiltására jogszerűen került sor.

A Magyar Kormány álláspontja szerint a Szlovák Köztársaság hatóságainak jogalkalmazása nem csak önmagában a 2004/38 irányelv megsértését jelentette, de egyúttal az irányelvre történő hivatkozás maga visszaélésszerű volt, amennyiben a Szlovák Köztársaság hatóságait nem az irányelvben foglalt indokok vezérelték, hanem kifejezetten politikai célkitűzéseket kívántak az irányelvre történő hivatkozás útján érvényesíteni. A Szlovák Kormány nyilatkozatai alapján megállapítható, hogy Sólyom László köztársasági elnök belépésének megtiltását a Szlovák Kormány részéről nem az uniós jogban, így a 2004/38 irányelvben megfelelő hivatkozási alapként elismert közbiztonsági vagy közrendi okok, hanem lényegében politikai, elsősorban belpolitikai indokok motiválták.

A Magyar Kormány álláspontja szerint téves az eljárás során az Európai Bizottság által megfogalmazott azon álláspont, mely szerint a tagállamok államfőinek hivatalos látogatásaira nem az uniós jog, hanem a nemzetközi jog szabályai alkalmazandóak. A Magyar Kormány álláspontja az, hogy a 2004/38 irányelv feltétlen alkalmazást kíván minden személyi kör és minden típusú látogatás során, így mind hivatalos, mind magánlátogatás tekintetében. A 2004/38 irányelv kógens jelleggel, minden uniós polgárra kiterjedően erősíti meg, hogy az uniós polgár elsődleges jogból eredő közvetlen és egyéni alapjogosultsága a bármely állam területére történő belépés. Ugyancsak kógens jelleggel és taxatíve sorolja fel a 2004/38 irányelv azokat az eseteket, amelyekben az uniós polgár mozgásszabadságát korlátozni lehet. Az irányelv a főszabály alól sem az államfők, sem a tagállamok állampolgárainak más köre tekintetében nem tartalmaz olyan kivételt, amely az irányelv rendelkezéseinek hatályát lerontaná. Amennyiben a 2004/38 irányelvet megalkotó Tanács és Európai Parlament függővé kívánta volna tenni a mozgásszabadság gyakorlását a nemzetközi jogi normáktól — ideértve a nemzetközi szokásjogot is — úgy ezt az irányelv elfogadásakor minden bizonnyal megtette volna.

A Magyar Kormány álláspontja szerint sem az írott nemzetközi jogban, sem a nemzetközi szokásjogban nem lelhető fel olyan hatályos nemzetközi jogi norma, amely a jelen ügyben alkalmazható volna. Még ha ilyen nemzetközi jogi norma létezne is, a tagállamok az Unióhoz való csatlakozásuk révén hatáskört ruháztak az Unióra a személyek szabad mozgására vonatkozó szabályok megalkotására vonatkozóan és kötelezettséget vállaltak arra, hogy az Unió jogi aktusait, az uniós jogot tiszteletben tartva gyakorolják e téren fennmaradó hatásköreiket. Amennyiben egy tagállam állampolgárának másik tagállamba történő átlépése tekintetében a nemzetközi jog bármely rendelkezése mégis korlátozhatja a 2004/38 irányelv személyi hatályát, úgy elengedhetetlen, hogy a Bíróság egyértelműen maghatározza e korlátozás körét és terjedelmét figyelemmel arra is, hogy ilyen kivételt, illetve derogációt a 2004/38 irányelv nem tartalmaz.

6.11.2010

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 301/6

2010. július 29-én benyújtott kereset — Európai Bizottság kontra Olasz Köztársaság

(C-379/10. sz. ügy)

()

2010/C 301/08

Az eljárás nyelve: olasz

Felek

Felperes: Európai Bizottság (képviselők: L. Pignataro és M. Nolin meghatalmazottak)

Alperes: Olasz Köztársaság

Kereseti kérelmek

—

A Bíróság állapítsa meg, hogy az Olasz Köztársaság — azzal, hogy az 1988. április 13-i 117. sz. olasz törvény 2. cikkének (1) és (2) bekezdése alapján kizárta az olasz állam felelősségét az uniós jognak a végső fokon eljáró nemzeti bíróságnak felróható megsértésével magánszemélynek okozott kárért, amennyiben az uniós jog megsértése az eljáró bíróság által végzett jogszabály-értelmezésből vagy a tényállási elemek és a bizonyítékok általa végzett értékeléséből ered, valamint azzal, hogy az említett felelősséget a szándékos vagy súlyosan kötelességszegő károkozására korlátozza — nem teljesítette az uniós jog végső fokon eljáró nemzeti bíróság általi megsértéséért fennálló állami felelősségnek a Bíróság ítélkezési gyakorlatában kialakított általános elvéből eredő kötelezettségeit.

—	az alperest kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A bírósági jogkörben okozott kár megtérítéséről és a bírák polgári jogi felelősségéről szóló, 1988. április 13-i 117. sz. törvény kizárja az olasz állam felelősségét az uniós jognak a végső fokon eljáró nemzeti bíróságnak felróható megsértésével magánszemélynek okozott kárért, amennyiben az uniós jog megsértése az eljáró bíróság által végzett jogszabály értelmezésből vagy a tényállási elemek és a bizonyítékok általa végzett értékeléséből ered. Ezenfelül az említett felelősséget a szándékos vagy súlyosan kötelességszegő károkozására korlátozza.

A C-173/03. sz. Traghetti-ügyben hozott ítéletében (1) a Bíróság a következőt állapította meg:

„Ellentétes a közösségi joggal az olyan nemzeti szabályozás, amely általános szabályként kizárja a tagállam felelősségét a közösségi jognak a végső fokon eljáró nemzeti bíróságnak felróható megsértésével magánszemélynek okozott kárért azzal az indokkal, hogy a közösségi jog megsértése az eljáró bíróság által végzett jogszabály-értelmezésből vagy a tényállási elemek és a bizonyítékok általa végzett értékeléséből ered.

Ellentétes a közösségi joggal az olyan nemzeti szabályozás is, amely a tagállam felelősségét a bíró szándékos vagy súlyosan kötelességszegő károkozására korlátozza, amennyiben az ilyen korlátozás az érintett tagállam felelősségének kizárásához vezetne azokban az esetekben, amikor az alkalmazandó jog — a C-224/01. sz. Köbler-ügyben 2003. szeptember 30-án hozott ítélet (2) 53–56. pontjában kifejtett — nyilvánvaló megsértésére került sor.”

A Bíróság tehát a saját ítélkezési gyakorlatával összeegyeztethetetlennek tartotta a 117. sz. törvényt. Ez utóbbi azonban még mindig hatályban van, és azt alkalmazzák is. Ennélfogva fennáll az összeegyeztethetetlenség a Bíróság ítélkezési gyakorlatával.

(1) EBHT 2006., I-5177. o.

(2) EBHT 2003., I-10239. o.

6.11.2010

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 301/7

A Törvényszék (ötödik tanács) T-138/09. sz., Félix Muñoz Arraiza kontra OHIM és Consejo Regulador de la Denominación de Origen Calificada Rioja ügyben 2010. június 9-én hozott ítélete ellen a Félix Muñoz Arraiza által 2010. augusztus 2-án benyújtott fellebbezés

(C-388/10. P. sz. ügy)

()

2010/C 301/09

Az eljárás nyelve: spanyol

Felek

Fellebbező: Félix Muñoz Arraiza (képviselők: J. Grimau Muñoz és J. Villamor Muguerza, ügyvédek)

A többi fél az eljárásban: a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM) és a Consejo Regulador de la Denominación de Origen Calificada Rioja

A fellebbező kérelmei

—	A Bíróság helyezze hatályon kívül a Törvényszék ötödik tanácsának a T-138/09. sz. ügyben 2010. június 9-én hozott ítéletét, mivel az azt állapította meg, hogy az ellentartott védjegyek teljes mértékben összeegyeztethetők a 4 121 621. sz. „Riojavina” közösségi védjegybejelentéssel.

—	A Bíróság rendelkezzen az okozott költségek megtérítéséről.

Jogalapok és fontosabb érvek

A hatályon kívül helyezés indokát képező első jogalap a közösségi védjegyről szóló 207/2009 rendelet (1) (a továbbiakban: rendelet) 8. cikke (1) bekezdése b) pontjának megsértése. Az e cikk megsértésére alapított jogalap két alpontra osztható:

—

A tények elferdítése, a védjegybejelentésben ténylegesen megjelölt árujegyzék eltorzítása, és a Bíróság C-39/97. sz. Canon-ügyben 1998. szeptember 29-én hozott ítélete (2) [OHIM HL 12/98., 1419. o.] 23. pontjának megsértése, a Bíróság C-193/80. sz. ügyben 1981. december 9-én hozott ítéletével és 281/83. sz. ügyben 1985. október 15-én hozott ítéletével összefüggésben.

Ezen alpont alatt a fellebbező arra hivatkozik, hogy a Törvényszék leszűkítette a közösségi védjegybejelentésben tényleges megjelölt árujegyzéket az „ecetek” általános kategóriájának a „borecetekre” való leszűkítésével, két érvet véve figyelembe ratio decidendi-ként: egyrészt a szőlészetről és a borászatról szóló 24/2003. spanyol törvény első kiegészítő rendelkezésében szereplő bor fogalmának közvetett, utalást tartalmazó, normatív nemzeti meghatározását, szemben a közösségi jogon alapuló, a Bíróság C-193/80. sz. ügyben 1981. december 9-én hozott ítéletében és C-281/83. sz. ügyben 1985. október 15-én hozott ítéletében megállapított közvetlen normatív meghatározással. Az említett ítéletekben a Bíróság egyértelműen kimondta, hogy a közösségi jog az ecetet olyan általános fogalomként írja körül, amely teljes mértékben elvonatkoztat borászati eredetétől. A Törvényszék által alkalmazott második érv az ecet és a borecet összevetésénél annak megerősítésén alapult, hogy a bortermelő cégek általában borecetet is gyártanak, és ebből ered az a feltételezés is, hogy az ecet hasonlónak tekinthető a borecethez. Egyébként, a C-193/80. sz. és a C-281/83. sz. ügyben hozott ítéletek összefüggésbe hozzák egymással az ecet általános jellegét a vonatkozó területtel, annak érdekében, hogy az összetéveszthetőség értékelésének keretében elvégezzék az összehasonlítást. A Törvényszék viszont eltorzítja a vonatkozó területet, amikor azt állítja, hogy „a világon” a legnagyobb mennyiségben fogyasztott és előállított ecet a borecet, miközben a figyelembe veendő terület az Európai Unió területe.

—

Az értékelésre és a bizonyítási teherre vonatkozó eljárási szabályok figyelmen kívül hagyása, a Bíróság C-375/97. sz. ügyben 1999. szeptember 14-én hozott ítélete (3) és a C-108/97. és C-109/97. sz. egyesített ügyekben 1999. május 4-én hozott ítélete (4) szerint.

Ezen alpont alatt a fellebbező arra hivatkozik, hogy a Törvényszék a „Rioja” védjegynek az eljárás során nem bizonyított közismertsége és/vagy erőteljes megkülönböztető képessége alapján végezte el a megjelölések összehasonlítását.

A hatályon kívül helyezés indokát képező második jogalap analóg módon a 40/94 rendelet (5) 43. cikkének — a jelenleg hatályos 207/2009 rendelet 42. cikkének — megsértése.

E jogalap keretében a fellebbező azt rója fel a Törvényszéknek, hogy valójában a bejelentett védjegy jövőbeni használatára vonatkozó nyilatkozat alapján leszűkítette az eredeti árujegyzéket, ami csak azon védjegyek tekintetében tehető meg, amelyeket legalább öt éve lajstromoztak és amelyek tekintetében a használat igazolását a megtámadott védjegy jogosultja kéri a korábban hatályos rendelet 42. cikkének (2) bekezdése szerint.

(1) A 2009. február 26-i 207/2009/EK tanácsi rendelet (HL L 78., 1. o.)

(2) EBHT 1997., I-5507. o.

(3) EBHT 1999., I-5421. o.

(4) EBHT 1999., I-2779. o.

(5) HL 1994 L 11., 1. o.

6.11.2010

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 301/8

2010. augusztus 4-én benyújtott kereset — Európai Bizottság kontra Belga Királyság

(C-397/10. sz. ügy)

()

2010/C 301/10

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperes: Európai Bizottság (képviselők: J.–P. Keppenne és I. V. Rogalski meghatalmazottak)

Alperes: Belga Királyság

Kereseti kérelmek

—

A Bíróság állapítsa meg, hogy a Belga Királyság — mivel a munkaerő-kölcsönző ügynökségek tevékenységét illetően az alábbi kötelezettségeket írta elő: a vállalkozás tevékenységi körében a munkaerő-kölcsönzés kizárólagossága (Brüsszel-Főváros Régió területén); különleges jogi forma (Brüsszel-Főváros Régió területén) és 30 987 eurót kitevő minimális tőke (a Flamand Régióban) — nem teljesítette az EUMSZ 56. cikkből eredő kötelezettségeit;

—	a Belga Királyságot kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A Bizottság keresetének alátámasztására három, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 56. cikkének megsértésére alapított kifogásra hivatkozik.

Első kifogásában a felperes úgy érvel, hogy a vállalkozás tevékenységi körében a munkaerő-kölcsönzés kizárólagosságának követelménye jelentős akadály a más tagállamban letelepedett vállalkozások esetében, amelyek ott más jellegű tevékenységeket is végezhetnek. Ezen intézkedés ugyanis arra kötelezi a hivatkozott vállalkozásokat, hogy módosítsák belső szabályaikat, amennyiben — még ha csak ideiglenesen is — szolgáltatást kívánnak nyújtani Brüsszel-Főváros Régióban.

Második kifogásában a Bizottság megállapítja, hogy a más tagállamban letelepedett vállalkozás azon kötelezettsége, hogy különleges jogi formával vagy jogállással rendelkezzen, a szolgáltatásnyújtás szabadsága jelentős korlátozásának minősül. A munkavállalók védelmének az alperes által igazolásként hivatkozott célja elérhető ugyanis kevésbé korlátozó intézkedésekkel, mint például a vállalkozás arra való kötelezésével, hogy megfelelő biztosítással rendelkezzen.

Harmadik kifogásában a felperes vitatja a Flamand Régió által előírt, 30 987 eurót kitevő minimális tőkével való rendelkezésre irányuló kötelezettséget, mivel az ilyen követelmény azzal járna, hogy egyes, más tagállamban letelepedett vállalkozások a tőkéjük módosítására kényszerülnek a Belgiumban történő, akár csak ideiglenes jellegű szolgáltatásnyújtáshoz is. Márpedig kevésbé korlátozó eszközök, mint például kezességvállalás vagy biztosítási szerződés kötése, lehetővé tennék az alperes által követett, a munkavállalók védelmére irányuló cél elérését.

6.11.2010

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 301/8

A Törvényszék (második tanács) T-177/07. sz., Mediaset SpA kontra Európai Bizottság (támogatta: Sky Italia Srl) ügyben 2010. június 15-én hozott ítélete ellen a Mediaset SpA által 2010. augusztus 6-án benyújtott fellebbezés

(C-403/10. P. sz. ügy)

()

2010/C 301/11

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Fellebbező: Mediaset SpA (képviselők: K. Adamantopoulos, Dikigoros és G. Rossi ügyvédek)

A többi fél az eljárásban: az Európai Bizottság, Sky Italia Srl

A fellebbező kérelmei

—	A Bíróság helyezze hatályon kívül a Törvényszék T-177/07. sz. ügyben 2010. június 15-én hozott ítéletét;

—	a Bíróság zárja le véglegesen a jogvitát oly módon, hogy megsemmisíti az Európai Bizottság elsőfokon megtámadott határozatát; illetve másodlagosan utalja vissza az ügyet a Törvényszék elé; továbbá

—	a Bíróság kötelezze az elsőfokú eljárás alperesét és beavatkozóját az eljárás költségeinek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A fellebbező arra hivatkozik, hogy a Törvényszék két okból is tévesen alkalmazta a jogot, amikor úgy ítélte meg, hogy az olasz 350/2003 törvény 4. cikkének (1) bekezdésének hatálya, valamint a fellebbezőnek a (i) az EUMSz 107. cikk (1) bekezdése értelmében vett szelektivitás, valamint (ii) hátrányos megkülönböztetés fogalma közötti különbségre — amely eltér a technológiasemlegesség fogalmától– vonatkozó jogalapja elfogadhatatlan. Következésképpen a Törvényszék nyilvánvalóan tévesen alkalmazta a jogot azzal, hogy az olasz jogi szabályozást nem technológiasemlegesnek minősítette.

A Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot azzal, hogy az EUMSz 107. cikk (1) bekezdését alkalmazta azon feltevés alapján, hogy az olasz jogi szabályozás állítólagos „nem technológiasemleges” jellege szükségszerűen szelektív gazdasági előnyt biztosított a fellebbező részére. A Törvényszék továbbá tévesen alkalmazta a jogot azzal, hogy úgy ítélte meg, hogy az elsőfokú eljárás alperese helyesen állapította meg, hogy a Mediaset gazdasági előnnyel rendelkezett, miközben (ugyanúgy, mint az alperes) nem tudta jogilag meghatározni az absztrakt — és csak feltételezett — „közönségfejlesztés” és „alacsony költségen való belépés a piacra” Mediaset javára fennálló specifikus gazdasági előnyként való értékelését. A Törvényszék továbbá a Bíróság alapokmányának 36. cikkébe ütközően nem nyújtott megfelelő indokolást és nyilvánvalóan elferdítette a tényeket, és tévesen alkalmazta a jogot azzal, hogy a megtámadott határozatot ítéletének 62–68. és 74–79. pontjában tévesen és elferdítve értelmezte. A Törvényszék azzal is tévesen alkalmazta a jogot, hogy a megtámadott határozatban a Mediaset állítólagos előnyével kapcsolatos érvelését a sajátjával helyettesítette és a hivatkozott bizonyítékokat olyan módon értelmezte, hogy az ellentétes a megtámadott határozat (82)–(95) preambulumbekezdésének megfogalmazásával és az abban foglalt elemzéssel, továbbá elferdítette a bizonyítékokat. A Törvényszék ezenfelül a „közvetett kedvezményezett” fogalmának jelen ügyben történt alkalmazása és jogi besorolása tekintetében is tévesen alkalmazta a jogot.

A Törvényszék azzal is tévesen alkalmazta a jogot, hogy egyáltalán nem értékelte egyrészt a kereset 93– 96. pontjában, másrészt 121– 129. pontjában az olasz jogi szabályozásnak az EUMSz 107. cikk (3) bekezdésének c) pontjával való megfelelőség értékelésével kapcsolatosan meghatározott elkülönülő jogalapokat. E tekintetben a Törvényszék nem nyújtott megfelelő indokolást. Ráadásul a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor az az EUMSz 107. cikk (3) bekezdésének c) pontját alkalmazásával az olasz jogi szabályozást a közös piaccal összeegyeztethetetlennek nyilvánította, annak következményeként és csupán azon indokból, hogy e szabályozás műholdas dekódereknek a támogatásban való részesüléséből állítólagosan kizárta és ezzel állítólag nem tartotta tiszteletben technológiasemlegesség elvét; továbbá azzal, hogy helyben hagyta azt, hogy az alperes a szóban forgó intézkedésnek az előfizetős televíziózás piacán kimutatható torzító hatásait egy megfelelő jogi, gazdasági és mérlegelési teszt révén a) az előfizetős televíziózás piacán fennálló verseny torzulását; valamint b) a gazdasági előny állítólagos hatékonyságát nem tudta jogilag értékelni. A torzulást a Bizottság csupán feltételezte, és megállapította, hogy az a közös piaccal összeegyeztethetetlen, mivel az állítólag nem technológiasemleges. Továbbá a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot és téves indokolást nyújtott azzal, hogy a kereset harmadik jogalapját elutasította. A Törvényszék ugyanis nem csak, hogy helytelenül ismertette és értelmezte a megtámadott határozat ellentmondásos érvelésére vonatkozó jogalapot és annak érveit, hanem ráadásul nem is vizsgálta meg ezeket az érveket, ezért tévesen utasította el azokat mint megalapozatlanokat.

Végül a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot azzal, hogy a 659/1999 rendelet (1) 14. cikkét alkalmazta, mivel nem vette figyelembe, hogy a megtámadott határozatnak az állítólagos a fellebbező gazdasági előnyével kapcsolatos tévedései tulajdonképpen a jogbiztonság elvébe ütközően lehetetlenné tették, hogy az állítólagos állami támogatást visszafizesse. A megtámadott határozat ellen tehát nem lehetett hatékony és átlátható jogorvoslattal élni, továbbá nem tartalmazott megfelelő visszafizetési módszert. Ezen túlmenően a Törvényszék tévesen értelmezte a fellebbezőnek a fentiekre vonatkozó jogalapjait és tévesen alkalmazta a jogot, amikor úgy ítélte meg, hogy a megtámadott határozat lehetővé tette az eredeti helyzet visszaállítását.

(1) Az EK-Szerződés 93. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 1999. március 22-i 659/1999/EK rendelet (HL L 83., 1.o., magyar nyelvű különkiadás 8. fejezet, 1. kötet, 339. oldal)

6.11.2010

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 301/9

A High Court of Justice (Queen's Bench Division) (Egyesült Királyság) által 2010. augusztus 18-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem — Deo Antoine Homawoo kontra GMF Assurances SA

(C-412/10. sz. ügy)

()

2010/C 301/12

Az eljárás nyelve: angol

A kérdést előterjesztő bíróság

High Court of Justice (Queen's Bench Division)

Az alapeljárás felei

Felperes: Deo Antoine Homawoo

Alperes: GMF Assurances SA

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Úgy kell-e értelmezni a szerződésen kívüli kötelmi viszonyokra alkalmazandó jogról szóló, 2007. július 11-i 864/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (Róma II. rendelet) (1) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 297. cikkével összefüggésben értelmezett 31. és 32. cikkét, hogy e rendelkezések megkövetelik a nemzeti bíróságtól a Róma II. rendelet, különösen annak 15. cikke c) pontjának alkalmazását olyan esetben, amelyben a károkozó esemény 2007. augusztus 29-én következett be?

Befolyásolja-e az első kérdésre adandó választ az alábbi tények valamelyike:

i.	a kártérítés iránti pert 2009. január 8-án indították;

ii.	a nemzeti bíróság nem határozta meg az alkalmazandó jogot 2009. január 11-e előtt?

(1) HL L 199., 40. o.

6.11.2010

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 301/10

A Conseil d’État (Franciaország) által 2010. augusztus 19-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem — Société Veleclair kontra Ministre du budget, des comptes publics et de la réforme de l’État

(C-414/10. sz. ügy)

()

2010/C 301/13

Az eljárás nyelve: francia

A kérdést előterjesztő bíróság

Conseil d’État

Az alapeljárás felei

Felperes: Société Veleclair

Alperes: Ministre du budget, des comptes publics et de la réforme de l’État

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

A hatodik irányelv (1) 17. cikke (2) bekezdésének b) pontja — többek között a csalás veszélyére figyelemmel — lehetővé teszi-e, hogy valamely tagállam a behozatali hozzáadottérték-adó levonásához való jogot alárendelje ezen adó adóalany általi tényleges megfizetésének, amennyiben a behozatali hozzáadottérték-adó alanya és a megfelelő levonás jogosultja, csakúgy mint Franciaországban, ugyanaz a személy?

(1) A tagállamok forgalmi adóra vonatkozó jogszabályainak összehangolásáról — közös hozzáadottértékadó-rendszer: egységes adóalap-megállapításról szóló, 1977. május 17-i 77/388/EGK hatodik tanácsi irányelv (HL L 145, 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 9. fejezet, 1. kötet, 23. o.)

6.11.2010

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 301/10

A Bundesarbeitsgericht (Németország) által 2010. augusztus 20-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem — Galina Meister kontra Speech design Carrier Systems GmbH

(C-415/10. sz. ügy)

()

2010/C 301/14

Az eljárás nyelve: német

A kérdést előterjesztő bíróság

Bundesarbeitsgericht

Az alapeljárás felei

Felperes: Galina Meister

Alperes: Speech design Carrier Systems GmbH

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Úgy kell-e értelmezni a férfiak és nők közötti esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód elvének a foglalkoztatás és munkavégzés területén történő megvalósításáról szóló, 2006. július 5-i 2006/54/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (1) (átdolgozott szöveg) 19. cikkének (1) bekezdését és a személyek közötti, faji- vagy etnikai származásra való tekintet nélküli egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról szóló, 2000. június 29-i 2000/43/EK tanácsi irányelv (2) 8. cikkének (1) bekezdését, valamint a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról szóló, 2000. november 27-i 2000/78/EK tanácsi irányelv (3) 10. cikkének (1) bekezdését, hogy a munkáltató által meghirdetett állásra vonatkozó feltételek teljesítését bemutató munkavállaló számára abban az esetben, ha nem alkalmazzák, felvilágosításhoz való jogot kell biztosítani a munkáltatóval szemben arra vonatkozóan, hogy a munkáltató alkalmazott-e másik pályázót, és ha igen, mely feltételek alapján került sor az alkalmazásra?

2.	Az első kérdésre adandó igenlő válasz esetén: Olyan ténynek minősül-e a körülmény, hogy a munkáltató a kért felvilágosítást megtagadja, amelyből a munkavállaló által állított megkülönböztetésre lehet következtetni?

(1) HL L 204., 23. o.

(2) HL L 180., 22. o.; magyar nyelvű különkiadás 20. fejezet, 1. kötet, 23. o.

(3) HL L 303., 16. o.; magyar nyelvű különkiadás 5. fejezet, 4. kötet, 79. o.

6.11.2010

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 301/11

A Najvyšší súd Slovenskej republiky (Szlovák Köztársaság) által 2010. augusztus 23 án/én/jén benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem — Jozef Križan, és társai kontra Slovenská inšpekcia životného prostredia

(C-416/10. sz. ügy)

()

2010/C 301/15

Az eljárás nyelve: szlovák

A kérdést előterjesztő bíróság

Najvyšší súd Slovenskej republiky

Az alapeljárás felei

Felperesek: Jozef Križan, Katarína Aksamitová, Gabriela Kokošková, Jozef Kokoška, Martina Strezenická, Jozef Strezenický, Peter Šidlo, Lenka Šidlová, Drahoslava Šidlová, Milan Šimovič, Elena Šimovičová, Stanislav Aksamit, Tomáš Pitoňák, Petra Pitoňáková, Mária Križanová, Vladimír Mizerák, Ľubomír Pevný, Darina Brunovská, Mária Fišerová, Lenka Fišerová, Peter Zvolenský, Katarína Zvolenská, Kamila Mizeráková, Anna Konfráterová, Milan Konfráter, Michaela Konfráterová, Tomáš Pavlovič, Jozef Krivošík, Ema Krivošíková, Eva Pavlovičová, Jaroslav Pavlovič, Pavol Šipoš, Martina Šipošová, Jozefína Šipošová, Zuzana Šipošová, Ivan Čaputa, Zuzana Čaputová, Štefan Strapák, Katarína Strapáková, František Slezák, Agnesa Slezáková, Vincent Zimka, Elena Zimková, Marián Šipoš és mesto Pezinok

Alperes: Slovenská inšpekcia životného prostredia

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

A közösségi jog (jelesül az EUMSZ 267. cikk) kötelezi e valamely tagállam legfelsőbb bíróságát, illetve lehetővé teszi e e bíróság számára, hogy hivatalból előzetes döntéshozatal iránti kérelmet terjesszen az Európai Unió Bírósága elé akkor is, ha az alapeljárásban a következő helyzet áll fenn: az alkotmánybíróság hatályon kívül helyezte a legfelsőbb bíróságnak az elsődlegesen a környezetvédelemre vonatkozó közösségi szabályozás alkalmazásán alapuló ítéletét, arra kötelezve e bíróságot, hogy alkalmazkodjon az alkotmánybíróságnak az igazságszolgáltatási eljárásban részt vevő fél alkotmányos eljárási és anyagi jogai megsértésén alapuló jogi értékeléseihez anélkül, hogy figyelembe vette volna a jogvita közösségi vonatkozásait? Más szóval: amikor az alkotmánybíróság, mint az ügyben utolsó fokon eljáró bíróság nem jut arra a következtetésre, hogy előzetes döntéshozatal iránti kérelmet kell az Európai Unió Bírósága elé terjeszteni, és átmenetileg kizárta a megfelelő környezethez és az ennek védelméhez való jog alkalmazását az alapeljárásban.

Lehetséges e az integrált megelőzés alapvető célkitűzésének megvalósítása – amely mindenekelőtt a környezetszennyezés integrált megelőzéséről és csökkentéséről szóló 96/61/EK tanácsi irányelv (1) (8), (9) és (23) preambulumbekezdéséből, 1. és 15. cikkéből, valamint általánosságban a környezetvédelemre vonatkozó közösségi jogból következik — azaz a szennyezés megelőzése és csökkentése a nyilvánosságnak azon cél megvalósításában való részvételével is, hogy a környezet egészének magas szintű védelmét lehessen elérni egy olyan eljárás által, amelyben az érintett nyilvánosság az integrált megelőzésre vonatkozó eljárás megindításának időpontjában nem rendelkezik garantált hozzáféréssel a teljes vonatkozó dokumentációhoz (a 96/61/EK irányelv 15. cikkével összefüggésben értelmezett 6. cikke), különösen egy hulladéklerakó helyére vonatkozó határozathoz, majd ezt követően az elsőfokú eljárásban a hiányzó dokumentumot a kérelmező jogalany azzal a feltétellel csatolja, hogy ezt ne tegyék hozzáférhetővé az eljárás többi résztvevője számára, mivel az üzleti titok által védett anyagról van szó? Más szóval: megalapozottan állítható e, hogy a létesítmény helyéről szóló határozat (különösen ennek indokolása) lényegileg befolyásolja érvelések, észrevételek vagy egyéb releváns elemek előadását?

Teljesülnek e az egyes köz és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló 85/337/EGK tanácsi irányelv (2) célkitűzései, különösen a környezetre vonatkozó közösségi jog, és közelebbről a 2. cikkben előírt azon feltétel vonatkozásában, miszerint meghatározott projekteket engedélyezésük előtt környezetvédelmi hatásvizsgálatnak kell alávetni, abban az esetben, ha az eredetileg a környezetvédelmi minisztérium által 1999 ben megfogalmazott vélemény, amely a múltban egy környezeti hatásvizsgálati (KHV) eljárást zárt le, egy egyszerű határozattal több évre meghosszabbításra kerül új KHV eljárás lefolytatása nélkül? Más szóval: megállapítható e, hogy a 85/337/EGK irányelv értelmében kibocsátott határozat korlátlanul érvényes?

A 96/61/EK irányelvben (jelesül preambulumában, valamint 1. és 15a. cikkében) előírt általános feltétel — amelynek alapján a tagállamok a szennyezés megelőzését és csökkentését azzal is biztosítják, hogy az érintett nyilvánosság számára igazságos, méltányos és gyors közigazgatási vagy bírósági eljárás lehetőségét adják meg — a 85/337/EGK irányelv 10a. cikkével és az aarhusi egyezmény 6. cikkével, valamint 9. cikkének (2) és (4) bekezdésével összefüggésben értelmezve magában foglalja-e a hivatkozott nyilvánosság azon lehetőségét is, hogy ideiglenes közigazgatási vagy bírósági intézkedés (például egy integrált határozat végrehajtását felfüggesztő végzés) elfogadását kérjék a nemzeti jognak megfelelően, amely ideiglenesen, tehát az érdemi határozat meghozataláig, lehetővé teszi a tervezett létesítmény megvalósításának felfüggesztését?

Lehetséges e, hogy az a bírósági határozat, amellyel a 96/61/EK irányelvben, a 85/337/EGK irányelvben, illetve az aarhusi egyezmény 9. cikkének (2) és (4) bekezdésében rögzített feltétel kerül megvalósításra — tehát a nyilvánosságnak a méltányos bírósági védelemhez való, e rendelkezésekben rögzített jogának alkalmazása az Európai Unió környezetvédelmi politikájáról szóló EUMSZ 191. cikk (1) és (2) bekezdésének értelmében — jogellenesen megsérti valamely létesítmény üzemeltetőjének a többek között az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezmény kiegészítő jegyzőkönyvének 1. cikke által biztosított tulajdonhoz való jogát, például azon tény okán, hogy a bírósági eljárás során megsemmisítik a kérelmezőnek az új létesítményre vonatkozó végleges integrált engedélyét?

(1) HL L 257., 26. o.; magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet 3. kötet 80. o.

(2) HL L 175., 40. o.; magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet 1 kötet 248. o.

6.11.2010

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 301/12

A High Court of Justice (Chancery Division) (Egyesült Királyság) által 2010. augusztus 27-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem — Georgetown University, University of Rochester, Loyola University of Chicago kontra Comptroller-General of Patents, Designs and Trade Marks

(C-422/10. sz. ügy)

()

2010/C 301/17

Az eljárás nyelve: angol

A kérdést előterjesztő bíróság

High Court of Justice (Chancery Division)

Az alapeljárás felei

Felperesek: Georgetown University, University of Rochester, Loyola University of Chicago

Alperes: Comptroller-General of Patents, Designs and Trade Marks.

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Az SPC-rendelet, és különösen a 3. cikk b) pontja lehetővé teszi-e kiegészítő oltalmi tanúsítvány megadását egy hatóanyag, illetve hatóanyagok kombinációja tekintetében, ha:

a)	valamely hatályos alapszabadalom az SPC-rendelet 3. cikke a) pontjának értelmében oltalmat biztosít a hatóanyag, illetve a hatóanyagok kombinációja tekintetében; és

az egy hatóanyagot vagy hatóanyagok kombinációját egy vagy több eltérő hatóanyaggal együttesen tartalmazó gyógyszer forgalomba hozatalát a 2001/83/EK irányelv (1) vagy a 2001/82/EK irányelv (2) szerint érvényesen engedélyezték, és ez az engedély a hatóanyag vagy a hatóanyagok kombinációja forgalomba hozatalára vonatkozó első engedély?

(1) Az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek közösségi kódexéről szóló, 2001. november 6-i 2001/83/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 311., 67. o.; magyar nyelvű különkiadás 13. fejezet, 27. kötet, 69. o.).

(2) Az állatgyógyászati készítmények közösségi kódexéről szóló, 2001. november 6-i 2001/82/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 311., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 13. fejezet, 27. kötet, 3. o.).

6.11.2010

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 301/13

A Bundesverwaltungsgericht (Németország) által 2010. augusztus 31-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem — Tomasz Ziolkowski kontra Land Berlin

(C-424/10. sz. ügy)

()

2010/C 301/18

Az eljárás nyelve: német

A kérdést előterjesztő bíróság

Bundesverwaltungsgericht (Németország)

Az alapeljárás felei

Felperes: Tomasz Ziolkowski

Alperes: Land Berlin

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Úgy kell-e értelmezni a 2004/38/EK irányelv (1) 16. cikke (1) bekezdésének első mondatát, hogy az huzamos tartózkodási jogot biztosít egy olyan uniós polgár számára, aki valamely tagállamban több, mint öt éve csak a nemzeti jog szerint tartózkodik jogszerűen, de ebben az időszakban nem felelt meg a 2004/38/EK irányelv 7. cikke (1) bekezdésében foglalt feltételeknek?

2.	Hozzá kell-e számítani a 2004/38/EK irányelv 16. cikkének (1) bekezdése értelmében vett jogszerű tartózkodás időtartamához azt az időtartamot is, amely alatt az uniós polgár a származási államának az Európai Unióhoz való csatlakozása előtt a fogadó tagállamban tartózkodott?

(1) HL L 158., 77. o. magyar nyelvű különkiadás 5. fejezet, 5. kötet, 46. o.; helyesbítés: HL L 274., 2009.10.20., 47. o.

6.11.2010

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 301/13

A Bundesverwaltungsgericht (Németország) által 2010. augusztus 31-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem — Barbara Szeja, Maria-Magdalena Szeja, Marlon Szeja kontra Land Berlin

(C-425/10. sz. ügy)

()

2010/C 301/19

Az eljárás nyelve: német

A kérdést előterjesztő bíróság

Bundesverwaltungsgericht (Németország)

Az alapeljárás felei

Felperesek: Barbara Szeja, Maria-Magdalena Szeja, Marlon Szeja

Alperes: Land Berlin

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Úgy kell-e értelmezni a 2004/38/EK irányelv (1) 16. cikke (1) bekezdésének első mondatát, az huzamos tartózkodási jogot biztosít egy olyan uniós polgár számára, aki valamely tagállamban több, mint öt éve csak a nemzeti jog szerint tartózkodik jogszerűen, de ebben az időszakban nem felelt meg a 2004/38/EK irányelv 7. cikke (1) bekezdésében foglalt feltételeknek?

2.	Hozzá kell-e számítani a 2004/38/EK irányelv 16. cikkének (1) bekezdése értelmében vett jogszerű tartózkodás időtartamához azt az időtartamot is, amely alatt az uniós polgár a származási államának az Európai Unióhoz való csatlakozása előtt a fogadó tagállamban tartózkodott?

(1) HL L 158., 77. o. magyar nyelvű különkiadás 5. fejezet, 5. kötet, 46. o.; helyesbítés: HL L 274., 2009.10.20., 47. o.

6.11.2010

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 301/13

A Törvényszék (második tanács) T-547/08. sz., X Technologie Swiss GmbH kontra Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) ügyben 2010. június 15-én hozott ítélete ellen az X Technology Swiss GmbH által 2010. szeptember 2-án benyújtott fellebbezés

(C-429/10. P. sz. ügy)

()

2010/C 301/20

Az eljárás nyelve: német

Felek

Fellebbező: X Technology Swiss GmbH (képviselő: A. Herbertz és R. Jung ügyvédek)

A másik fél az eljárásban: Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM)

A fellebbező kérelmei

—

A Bíróság helyezze hatályon kívül a Törvényszék T-547/08. sz., X Technology Swiss GmbH kontra Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) ügyben 2010. május 16-án hozott ítéletét, és a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) negyedik fellebbezési tanácsának 2008. október 6-i határozatát (R 846/2008-4. sz. ügy);

—	a Bíróság az alperest kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A jelen fellebbezés tárgya az az ítélet, amelyben a Törvényszék elutasította a fellebbezőnek a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) negyedik fellebbezési tanácsa által 2008. október 6-án hozott, a narancssárga színből és egy zokni lábujjrészéből álló pozíció védjegy lajstromozása iránti kérelmet elutasító határozata hatályon kívül helyezése iránti keresetét.

A fellebbező előterjeszti, hogy a Törvényszék jogilag tévesen és helytelenül értelmezte a közösségi védjegyről szóló, 1993. december 20-i 40/94/EK tanácsi irányelv 7. cikke (1) bekezdésének b) pontjában a megkülönböztető képességgel nem rendelkező védjegyek vonatkozásában előírt feltétlen kizáró okot. A fellebbező szerint a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot azáltal, hogy a megtámadott határozatban a megkülönböztető képességet illetően szigorúbb feltételeket írt elő.

A fellebbező úgy véli, hogy a megkülönböztető képesség értékelése során nem csak a védjegy különállóan vett jellemzői lényegesek, hanem — a szóban forgó árura tekintettel — a védjegy által keltett összbenyomás is. Ez azt jelenti, hogy a szóban forgó védjegy megkülönböztető képességét egyrészt a védjegy különböző alkotóelemei — így az alak, az elhelyezkedés vagy a szín — alapján kell vizsgálni, másrészt azonban, és a Törvényszék ezt nem vizsgálta meg, a védjegy által keltett összbenyomás alapján. Az ilyen vizsgálat összefüggésében egyebekben főszabályként figyelembe kell venni azt a tényt, hogy a megkülönböztethetőség bizonyos foka már elegendő a védjegy lajstromozásához.

A fellebbező előterjeszti, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, mivel a bejelentett védjegy megkülönböztető képességét illetően túlzott követelményeket támasztott a magának az árunak a külső megjelenéséből álló térbeli védjegyekre vonatkozó, és az áru kétdimenziós ábrázolásából álló ábrás védjegyekre vonatkozó ítélkezési gyakorlatra való hivatkozással. Ez az ítélkezési gyakorlat nem alkalmazható a bejelentett védjegyre, mivel a fellebbező védjegye nem térbeli védjegy, és az összehasonlíthatóság abban az értelemben sem áll fenn, hogy a bejelentett védjegyre alkalmazható volna a más védjegyekre vonatkozó ítélkezési gyakorlat. A hivatkozott ítélkezési gyakorlat szerinti védjegyekkel ellentétben a fellebbező védjegye a szóban forgó árunak csak egy csekély részére vonatkozik. A fellebbező szerint a színek szempontjából pontosan körülhatárolt és meghatározott megjelölést, amely a szóban forgó áruhoz viszonyítva kicsi, nem lehet összehasonlítani egy olyan védjeggyel, amely teljes egészében magának az árunak a külső megjelenéséből áll.

A fellebbező előterjeszti, hogy a Törvényszék ítélete még annak feltételezése esetén is téves jogalkalmazáson alapul, hogy a térbeli védjegyekre vonatkozó ítélkezési gyakorlat alkalmazható a bejelentett védjegyre. A fellebbező ugyanis úgy véli, hogy védjegye eleget tesz a térbeli védjegyre vonatkozó ítélkezési gyakorlat által megállapított feltételeknek. A védjegye jelentősen eltér a normától és az ágazati gyakorlattól és teljesíti az eredet megjelöléséből álló alapvető rendeltetését. A fellebbező szerint nem követhető a Törvényszék érvelése az érintett vásárlóközönség figyelmi szintjét illetően: a fogyasztó rendkívül figyelmes, és kifejezetten figyelembe veszi a védjegyeket az olyan árucikkek esetén, amelyeket a vásárlás előtt nem lehet felpróbálni. Egyebekben a Törvényszék nem vizsgálta meg kellő alapossággal a fellebbezőnek azt az érvét, hogy a bejelentett védjegy egy pontosan meghatározott színárnyalatra vonatkozik. Amennyiben a Törvényszék úgy véli, hogy mindennapos a védjegyek sportzoknikon való elhelyezése, érthetetlen, hogy a mindig ugyanazon a helyen található ugyanazon színárnyalattal rendelkező színezés miért nem lehetne valamely lajstromozható védjegy tárgya.

6.11.2010

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 301/14

Az Administrativen sad Sofia-grad (Bulgária) által 2010. szeptember 2-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem — Hristo Gaydarov kontra Direktor na Glavna direktsia „Ohranitelna politsia” pri Ministerstvo na vatreshnite raboti

(C-430/10. sz. ügy)

()

2010/C 301/21

Az eljárás nyelve: bolgár

A kérdést előterjesztő bíróság

Administrativen sad Sofia-grad (Bulgária)

Az alapeljárás felei

Felperes: Hristo Gaydarov

Alperes: Direktor na Glavna direktsia „Ohranitelna politsia” pri Ministerstvo na vatreshnite raboti

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Az alapeljárás körülményei között úgy kell-e értelmezni az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. április 29-i 2004/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 27. cikkének (1) és (2) bekezdését, hogy az az alábbi körülmények egyidejű fennállása esetén alkalmazandó abban az esetben, ha valamely tagállam állampolgárának — amiatt, hogy egy harmadik államban kábítószerrel kapcsolatos bűncselekményt követett el — megtiltják, hogy saját államának területét elhagyja:

1.1.	az irányelv említett rendelkezéseit a tagállam saját állampolgárai tekintetében kifejezetten nem ültették át;

1.2.

a bolgár állampolgárok szabad mozgáshoz való jogának korlátozását megalapozó megengedhető célok elfogadása kapcsán a nemzeti jogalkotó által megjelölt indokokat a személyek határátlépésére irányadó szabályok közösségi kódexének (Schengeni határ-ellenőrzési kódex) létrehozásáról szóló, 2006. március 15-i 562/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre alapították, és

1.3.

a közigazgatási intézkedéseket az 1985. június 14-i Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény 71. cikkével összefüggésben, valamint a személyek határátlépésére irányadó szabályok közösségi kódexének (Schengeni határ-ellenőrzési kódex) létrehozásáról szóló, 2006. március 15-i 562/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) és (20) preambulumbekezdését tiszteletben tartva alkalmazzák?

Az alapeljárás körülményei között az következik-e az uniós polgárok szabad mozgáshoz való jogának gyakorlása vonatkozásában előírt korlátozásokból és feltételekből, valamint az ezek végrehajtására az uniós jognak megfelelően hozott intézkedésekből, ezek között a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény 71. cikkének a személyek határátlépésére irányadó szabályok közösségi kódexének (Schengeni határ-ellenőrzési kódex) létrehozásáról szóló, 2006. március 15-i 562/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) és (20) preambulumbekezdésével összefüggésben értelmezett (1), (2) és (5) bekezdéséből, hogy megengedhető az olyan nemzeti jogi szabályozás, amely úgy rendelkezik, hogy a tagállam állampolgárainak egyikével szemben kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmény elkövetése miatt az „ország elhagyás[át]” korlátozó közigazgatási kényszerintézkedést rendel el, ha ezen állampolgárt valamely harmadik állam bírósága e cselekmény miatt elítélte?

Az alapeljárás körülményei között úgy kell-e értelmezni az uniós polgárok szabad mozgáshoz való jogának gyakorlása vonatkozásában előírt korlátozásokat és feltételeket, valamint az ezek végrehajtására az uniós jognak megfelelően hozott intézkedéseket, ezek között a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény 71. cikkének a személyek határátlépésére irányadó szabályok közösségi kódexének (Schengeni határ-ellenőrzési kódex) létrehozásáról szóló, 2006. március 15-i 562/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) és (20) preambulumbekezdésével összefüggésben értelmezett (1), (2) és (5) bekezdését, hogy valamely tagállam állampolgárának egy harmadik állam bírósága általi, e tagállam joga szerint kábítószerrel kapcsolatos súlyos szándékos bűncselekménynek minősülő cselekmény miatti elítélésével az általános és a különös megelőzés — ideértve mások egészségének fokozott védelmét — okán az elővigyázatosság elve alapján megállapítást nyert, hogy ezen állampolgár személyes magatartása egy jövőbeli, törvényben pontosan meghatározott, a kiszabott büntetés letöltésének időtartamával összefüggésben nem álló, de a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesüléshez szükséges időtartam keretein belüli időszak tekintetében valódi, közvetlen és kellően súlyos veszélyt jelent a társadalom valamely alapvető érdekére?

6.11.2010

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 301/15

2010. szeptember 1-jén benyújtott kereset — Európai Bizottság kontra Írország

(C-431/10. sz. ügy)

()

2010/C 301/22

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: Európai Bizottság (képviselők: M. Condou-Durande és A.-A. Gilly meghatalmazottak)

Alperes: Írország

Kereseti kérelmek

—

A Bíróság állapítsa meg, hogy Írország — mivel nem fogadott el minden olyan törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezést, amely szükséges ahhoz, hogy megfeleljen a menekültstátusz megadására és visszavonására vonatkozó tagállami eljárások minimumszabályairól szóló, 2005. december 1-jei 2005/85/EK tanácsi irányelvnek (1), vagy legalábbis a Bizottsággal nem közölte az e rendelkezések nemzeti jogba való teljes átültetésére vonatkozó intézkedéseket — nem teljesítette az irányelvből eredő kötelezettségeit;

—	a Bíróság Írországot kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Az irányelv átültetésére előírt határidő 2007. december 1-jén lejárt. Az irányelv 15. cikkének átültetésére előírt határidő 2008. december 1-jén lejárt.

(1) HL L 326., 13. o.

6.11.2010

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 301/15

A Rechtbank van eerste aanleg te Antwerpen (Belgium) által 2010. augusztus 26-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem — Ministerie van Financiën és Openbaar Ministerie kontra Aboulkacem Chihabi és társai

(C-432/10. sz. ügy)

()

2010/C 301/23

Az eljárás nyelve: holland

A kérdést előterjesztő bíróság

Rechtbank van eerste aanleg te Antwerpen

Az alapeljárás felei

Felperesek: Ministerie van Financiën, Openbaar Ministerie

Alperesek: Aboulkacem Chihabi és társai

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

A Közösségi Vámkódex 221. cikkéhez

Úgy kell-e értelmezni a Vámkódexnek a 2000. november 16-i 2700/2000/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet […] (1) 1. cikkének (17) bekezdésével módosított, módosítás előtti 221. cikkének (1) bekezdését és 221. cikkének (3) bekezdését (amelyet a 2913/92/EGK tanácsi rendelet […] (2) állapított meg), hogy valamely okiratot, amelyben a vámot megállapítják, és azt a vámhatóságok az adóssal közlik, csak akkor lehet a Vámkódex 221. cikkének (1) bekezdése és a 221. cikkének (3) bekezdése értelmében vett közlésnek tekinteni, ha a vámhatóság a vámot már azelőtt könyvelésbe vette (azaz, ha a könyvelésbe vagy más, ilyen funkciót ellátó hordozóba bejegyezte), hogy azt a fent említett okirat révén az adóssal közölte?

A Vámkódex (2913/92/EGK rendelet) 221. cikke (1) bekezdésének — amely szerint egy vámadósság könyvelésbe vételének meg kell előznie a közlését — abban az értelemben történő megsértése, miszerint megállapítható, hogy a vámadósság közlése (2004. július 2.) a könyvelésbe vétele (2005 második negyedév) előtt történt, ahhoz vezet-e, hogy a hatóság utólagos beszedésre vonatkozó joga megszűnik?

3.	Úgy kell-e értelmezni a Vámkódex 221. cikkének (1) bekezdését, hogy a vámtartozásnak a feltételezett adós részére történő közlése nem érvényes, ha a vámtartozás előzetes könyvelésbe vételére nincs bizonyíték?

A Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92 tanácsi rendelet 221. cikkének (1) bekezdése értelmében hatálytalannak vagy nem létezőnek kell-e tekinteni az adósnak küldött, vámtartozásról szóló közlést, ha a közlést megelőzően a vámtartozást nem vették könyvelésbe, aminek következtében a vámhatóságok nem vethetik ki a vámtartozást, kivéve, ha később, a vámtartozás könyvelésbe vételét követően az erre előírt határidőn belül újabb közlést küldenek?

A Közösségi Vámkódex 202. cikkéhez

Úgy kell-e értelmezni a Vámkódex 202. cikke (1) bekezdésének a) pontját, hogy a behozatalivám-köteles árukat pusztán amiatt léptették be jogszabályellenesen a vámterületre, mivel ezen árukat a Vámkódex 43. cikke szerinti gyűjtő árunyilatkozatban téves áruleírás alatt tüntetik fel, jóllehet

a Vámkódex 202. cikke (1) bekezdésének második albekezdése kizárólag a Vámkódex 38–41. cikkére és 177. cikkének második francia bekezdésére utal, a Vámkódex 43. cikkére nem,

a 2454/93 végrehajtási rendelet 199. cikke szerinti kötelezettség a vámáru-nyilatkozatban szereplő adatok pontosságával kapcsolatban csupán a vámáru-nyilatkozatra utal, a gyűjtő árunyilatkozatra nem,

a személy, akinek a gyűjtő árunyilatkozatot be kell nyújtania, gyakorlatilag és jogilag sem tudja ellenőrizni, hogy a konténerben milyen áruk találhatók?

Amennyiben az első kérdésre adandó válasz igenlő: úgy kell-e értelmezni a Vámkódex 202. cikkének (3) bekezdését, hogy valamely személy (a hajózási ügynök), aki a gyűjtő árunyilatkozatot a megbízója (hajózási vállalat) nevében és költségére benyújtja, egyedül a gyűjtő árunyilatkozatban szereplő téves áruleírás miatt e rendelkezés első francia bekezdése értelmében úgy minősül mint „az a személy, aki az ilyen árut jogellenesen bejuttatta”?

Amennyiben a második kérdésre adandó válasz nemleges: úgy kell-e értelmezni a Vámkódex 202. cikkének (3) bekezdését, hogy azzal ellentétes egy olyan nemzeti rendelkezés, mint a vámokról és jövedéki adókról szóló általános törvény 24. cikkének 2. §-a, amely alapján valamely személy, aki másik személy javára és annak nevében a gyűjtő árunyilatkozatot benyújtja, automatikusan a vámtartozás adósává válik, anélkül, hogy az érintett személynek lehetősége lenne igazolni, hogy ő nem vett részt az áru vámterületre történő jogellenes bejuttatásában, és nem tudta, vagy nem kellett volna tudnia, hogy az árut jogellenesen juttatják be a vámterületre?

Úgy kell-e értelmezni a Vámkódex 5. cikkét, hogy azzal ellentétes az olyan nemzeti szabály, mint a vámokról és jövedéki adókról szóló általános törvény 24. cikkének 2. §-a, amely megakadályozza a közvetlen képviselet — azaz olyan személy általi képviselet, aki a megbízó javára és annak nevében lép fel — alkalmazását, mivel ez a személy a gyűjtő árunyilatkozatban szereplő téves áruleírás esetében automatikusan felelőssé tehető vámtartozásért?

Az áru jogellenes bejuttatása okozójának, és így e rendelet 202. cikke (3) bekezdésének első francia bekezdése értelmében vett adósnak kell-e tekinteni azt személyt, aki a gyűjtő árunyilatkozatot elkészítette és aláírta, legyen az közvetlen vagy közvetett képviselője annak a személynek, aki az árut a Közösség vámterületére bejuttatta, amennyiben a gyűjtő árunyilatkozatot a bejuttatott áru téves áruleírás alatti adataival nyújták be, aminek következtében a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92 rendelet 202. cikkének (1) bekezdése értelmében vámtartozás keletkezik, valamint amennyiben e személy a gyűjtő árunyilatkozat benyújtása érdekében csak azon adatokra támaszkodik, amelyeket neki az árut a Közösségbe bejuttató hajó kapitánya bocsátott a rendelkezésére, illetve, a hajó fedélzetén található és a célkikötőben kirakodandó konténerek rendkívül nagy számára tekintettel ténylegesen nem volt lehetősége arra, hogy a vámhatóságoknál leállított konténer tartalmát olyan szempontból megvizsgálja, hogy az megegyezett-e a rendelkezésére bocsátott azon okiratokkal, amelyek alapján a gyűjtő árunyilatkozatot elkészítette?

Az áru a Közösségbe történő jogellenes bejuttatása okozójának, illetve ennek következtében a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92 rendelet 202. cikke (3) bekezdésének első francia bekezdése értelmében vett adósnak kell-e tekinteni a hajó kapitányát és azt a hajózási vállalatot, amelyet képvisel, amennyiben a képviselő a kapitány adatai alapján olyan gyűjtő árunyilatkozatot nyújtott be, amelyben a bejuttatott áru valótlan áruleírás alatt került megadásra, aminek következtében az árunak a Közösség területére történő jogellenes bejuttatása miatt e rendelet 202. cikkének (1) bekezdése értelmében vámtartozás keletkezett?

Amennyiben az ötödik és/vagy hatodik kérdésre adott válasz nemleges: az ötödik és/vagy a hatodik kérdésben hivatkozott személyek az adott körülmények között adósnak tekinthetők-e a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92 rendelet 202. cikke (3) bekezdésének második franciabekezdése értelmében?

(1) A Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2000. november 16-i 2700/2000/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 311., 17. o.; magyar nyelvű különkiadás 2. fejezet, 10. kötet, 239. o.)

(2) A Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló, 1992. október 12-i 2913/92/EGK tanácsi rendelet (HL L 302., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 2. fejezet, 4. kötet, 307. o.)

6.11.2010

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 301/17

A Törvényszék (harmadik tanács) T-515/08. sz., Volker Mauerhofer kontra Európai Bizottság ügyben 2010. június 29-én hozott végzése ellen Volker Mauerhofer által 2010. szeptember 3-án benyújtott fellebbezés

(C-433/10. P. sz. ügy)

()

2010/C 301/24

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Fellebbező: Volker Mauerhofer (képviselők: J. Schartmüller Rechtsanwalt)

A másik fél az eljárásban: Európai Bizottság

A fellebbező kérelmei

—	A Bíróság helyezze hatályon kívül a fellebbezés tárgyát képező végzést;

—	hozzon végleges döntést az ügy érdemében és semmisítse meg a vitatott intézkedést, vagy másodlagosan új határozathozatal céljából utalja vissza az ügyet a Törvényszék elé;

—	gyakorolja korlátlan felülvizsgálati jogkörét, és ítéljen meg a javára 5 500 euró összeget a vitatott intézkedés elfogadása során elkövetett jogsértésből és a csoportvezető (1. szakértő) számára adott megfelelő utasítások hiányából eredő pénzügyi veszteség megtérítése érdekében;

—	a Framework Contract Support Teamet kötelezze a Contractor Assessment Form benyújtására, amelyet a jogvita tárgyát képező projekttel kapcsolatban készítettek;

—	az ellenérdekű felet kötelezze az elsőfokú eljárás és a fellebbezési eljárás során felmerült költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A fellebbező a vitatott végzés hatályon kívül helyezését a következő jogalapokra hivatkozva kéri:

—	A fellebbező észrevételeinek nyelvi felülvizsgálatával kapcsolatos tények elferdítése;

—	A megfellebbezett végzés nyelvi felülvizsgálatra vonatkozó indokolásának téves elemzése;

—	Az alperes teljesítésével kapcsolatos kérdés téves elemzése;

—	Annak jogellenes megállapítása, hogy a vitatott határozat nem befolyásolja a fellebbező, mint harmadik fél helyzetét;

—	Annak jogellenes megállapítása, hogy a vitatott intézkedést az alperes nem hatósági jogkörében eljárva fogadta el;

—	Annak jogellenes megállapítása, hogy a vitatott intézkedést megfelelő időben és módon hozták meg;

—	A fellebbező érdekeinek jogellenes megsértése az előírt eljárások mellőzésével;

—	Az egyenlő bánásmód általános közösségi jogi elvének és a fellebbező alapvető jogainak megsértése;

—	Annak jogellenes megállapítása, hogy a napok szakértők közötti elosztásában nem történt lényeges változás

—	A tisztességes eljáráshoz való általános közösségi jog megsértése.

6.11.2010

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 301/17

2010. szeptember 15-én benyújtott kereset — Európai Bizottság kontra Németországi Szövetségi Köztársaság

(C-445/10. sz. ügy)

()

2010/C 301/25

Az eljárás nyelve: német

Felek

Felperes: Európai Bizottság (képviselők: C. Egerer és A. Alcover San Pedro meghatalmazottak)

Alperes: Németországi Szövetségi Köztársaság

Kereseti kérelmek

—

A Bíróság állapítsa meg, hogy a Németországi Szövetségi Köztársaság — mivel nem fogadta el azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy megfeleljen Az Európai Közösségen belüli térinformációs infrastruktúra (INSPIRE) kialakításáról szóló, 2007. március 14-i 2007/2/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (1), vagy legalábbis a kérdéses rendelkezéseket a Bizottsággal nem közölte — nem teljesítette a szóban forgó irányelvből eredő kötelezettségeit;

—	a Németországi Szövetségi Köztársaságot kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Az irányelv átültetésére előírt határidő 2009. május 14-én lejárt.

(1) HL L 108., 1. o

6.11.2010

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 301/18

A Törvényszék (hetedik tanács) T-430/08. sz., Grain Millers, Inc. kontra Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM), Grain Millers GmbH & Co. KG ügyben 2010. július 9-én hozott ítélete ellen a Grain Millers, Inc. által 2010. szeptember 15-én benyújtott fellebbezés

(C-447/10. P. sz. ügy)

()

2010/C 301/26

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Fellebbező: Grain Millers, Inc. (képviselő: L.-E. Ström, K. Martinsson advokater)

A többi fél az eljárásban: Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM), Grain Millers GmbH & Co. KG

A fellebbező kérelmei

—

A Grain Millers, Inc. azt kéri, hogy a Bíróság teljes egészében helyezze hatályon kívül az Európai Unió Törvényszéke (hetedik tanács) T-430/08. sz., az OHIM második fellebbezési tanácsának 2008. július 23-i, a Grain Millers GmbH & Co. KG és a Grain Millers, Inc. közötti felszólalási eljárás tárgyában hozott határozatát (R 478/2007-2. sz. ügy) megerősítő 2010. július 9-én hozott ítéletét és az OHIM-ot kötelezze az Európai Bíróság és a Törvényszék előtti eljárás költségeinek viselésére, továbbá az ellenérdekű feleket kötelezze az OHIM fellebbezési tanácsa és az OHIM felszólalási osztálya előtt felmerült költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Az ügy tárgya az, hogy a Grain Millers GmbH & KG a rendelet (1) 8. cikke (4) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelelő módon bizonyította-e a GRAIN MILLERS megjelölés használatát, miáltal az említett megjelölés akadályozza a fellebbező 003650256. számú GRAIN MILLERS közösségi védjegyének lajstromozását.

A Törvényszék a korábbiakban, a T-318/06–T-321/06. sz., Alberto Jorge Moreira da Fonseca kontra OHIM — General Optica egyesített ügyekben 2009. március 24-én hozott ítéletének 33–35. pontjában akként foglalt állást a rendelet 8. cikkének (4) bekezdésében foglalt a „helyi jelentőségűt meghaladó mértékre” vonatkozó feltétel értelmezésének tárgyában, hogy annak a ténylegesen jelentős megjelölésekkel való ütközések korlátozása a célja, és azt nem csupán a megjelölés jelentősége földrajzi kiterjedésének fényében kell vizsgálni, hanem gazdasági kiterjedésének fényében is, amelyet azon időtartam vonatkozásában kell értékelni, amely folyamán a megjelölés a kereskedelmi életben funkcióját betöltötte, valamint e használat intenzitásának függvényében. Mindazonáltal a fellebbezéssel megtámadott határozatában a Törvényszék nem ezt a megközelítést alkalmazta, és semmi nem utal arra, hogy a Törvényszéknek egyáltalában tudomása volt az ezen ügyben meghatározott elvekről.

A fellebbező azt állítja, hogy a Törvényszék tévesen vélte úgy, hogy a 8. cikk (4) bekezdése nem követeli meg a felszólalás alapjául szolgáló védjegy tényleges használatának bizonyítását, amint azt a rendelet 43. cikkének (2) bekezdése előírja.

A Törvényszék tévesen tekintett el a bizonyítékokra és a bizonyításra vonatkozó követelményszintre vonatkozó ítélkezési gyakorlattól.

(1) A közösségi védjegyről szóló, 1993. december 20-i 40/94/EK tanácsi rendelet (HL 1994., L 11., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 17. fejezet, 1. kötet, 146. o.)

6.11.2010

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 301/18

A Törvényszék (kibővített hatodik tanács) T-321/05. sz., AstraZeneca AB, AstraZeneca plc kontra Európai Bizottság ügyben 2010. július 1-jén hozott ítélete ellen az AstraZeneca AB, AstraZeneca plc által 2010. szeptember 16-án benyújtott fellebbezés

(C-457/10. sz. ügy)

()

2010/C 301/27

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Fellebbezők: AstraZeneca AB, AstraZeneca plc (képviselők: M. Brealey QC, M. Hoskins QC, D. Jowell barristers, F. Murphy solicitor)

A többi fél az eljárásban: European Federation of Pharmaceutical Industries and Associations (EFPIA), Európai Bizottság

A fellebbezők kérelmei

—	A Bíróság helyezze hatályon kívül a Törvényszék T-321/05. sz. ügyben 2010. július 1-jén hozott ítéletét;

—	a Bíróság semmisítse meg a 2005. július 15-én hozott C(2005) 1757 végleges bizottsági határozatot (COMP/A.37.507/F3 — AstraZeneca-ügy);

—	másodsorban a Bíróság saját meggyőződése alapján mérlegelve csökkentse a fellebbezővel szemben a megtámadott bizottsági határozat 2. cikkében kiszabott bírság összegét;

—	a Bíróság kötelezze a Bizottságot a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A fellebbezők az ítéletben található számos téves jogalkalmazásra hivatkoznak. E téves jogalkalmazásokat az alábbi külön címekben foglalják össze:

A releváns termékpiac meghatározása. A Törvényszék tévesen értelmezte a jogot, amikor helyben hagyta a Bizottságnak a határozatban a releváns termékpiaccal kapcsolatban tett megállapításait, amelyek szerint az 1993 és 2000 közötti időszakban a protonszivattyú-gátlók (proton pump inhibitors, PPIs) külön piacot képeztek. Két jogalapra hivatkoznak.

Az első jogalap két főrészre osztható. Először is a Törvényszék tévedett, amikor nem végezte el a bizonyítékok időbeli elemzését, és így a protonszivattyú-gátlók és a H2 blokkolók között 2000-ben fennálló verseny alapján tett megállapítást az 1993-ban releváns termékpiacra vonatkozóan. Másodszor a Törvényszék tévedett, amikor figyelmen kívül hagyta azon tényt, miszerint a protonszivattyú-gátlók használatának növekedése fokozatos volt, azon az alapon, hogy a felíró orvosok — tehetetlenségként jellemzett — gyakorlata irreleváns volt a piac meghatározásakor.

A második jogalap szerint a H2 blokkolókkal történő kezelés teljes költsége, összevetve a protonszivattyú-gátlókkal történő kezelésével, alapvető jelentőségű a megbízhatónak bizonyult árkülönbségeket illetően a piac meghatározásakor.

Az erőfölénnyel való első, a kiegészítő szabadalmi oltalmi tanúsítványokkal kapcsolatos visszaélés. Az első visszaéléssel kapcsolatos jogalapok két fő részre oszthatóak. Először is a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot annak értékelésekor, hogy mi jelent érdemen alapuló versenyt. A Törvényszék tévedett annak értékelésekor, hogy a fellebbezőknek a szabadalmi hivatalokba benyújtott ismertetései objektíven félrevezetők voltak-e, és irrelevánsként elutasította a fellebbezőnek a kiegészítő oltalmi tanúsítványhoz való, törvényen alapuló joga értelmezésének ésszerűségét és jóhiszeműségét. Az átláthatóság hiánya nem elegendő a visszaélés megállapításához, szükség van a szándékos csalás vagy megtévesztés követelményére is. Másodszor a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot annak értékelésekor, hogy mi képez verseny korlátozására irányuló magatartást. A Törvényszék tévesen találta úgy, hogy a puszta kérelem, amely olyan szellemi tulajdonjogra irányul, mely csak 5-6 évvel később lesz érvényes, olyan magatartásnak tekinthető, amely korlátozza a versenyt, függetlenül attól, hogy e jogot végül is megkapják-e és/vagy érvényesítik-e. A magatartás ugyanis nincs kellő összefüggésben az állítólag érintett piaccal vagy túl távol áll attól.

Az erőfölénnyel való második, a forgalomba hozatali engedélyek visszavonásával kapcsolatos visszaélés. A második visszaéléssel kapcsolatos jogalapok két fő részre oszthatóak. Először is a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot annak értékelésekor, hogy mi jelent érdemen alapuló versenyt. A Törvényszék tévedett, amikor úgy találta, hogy a közösségi jog szerinti korlátlan jog gyakorlása nem érdemen alapuló versengésnek tekintendő. Másodszor a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot annak értékelésekor, hogy mi képez verseny korlátozására irányuló magatartást. A Törvényszék tévedett, amikor úgy találta, hogy a közösségi jog szerinti jog gyakorlása a verseny korlátozására irányulhat. Másodlagosan, amennyiben a Bíróság úgy találja, hogy a közösségi jog által biztosított jog gyakorlása főszabályként visszaélésnek minősülhet, akkor többre kell legyen szükséges a visszaélés megállapításához, mint a verseny torzítására való puszta tendencia. A fellebbezők arra hivatkoznak, hogy a Bizottságnak kellene bizonyítania, hogy azon jog gyakorlása, melyet jogszerűen bírnak, a hatékony verseny kizárására irányult. Ez hasonló lenne a kényszerengedélyezés eseteiben fennálló feltételekhez, amire tulajdonképpen a második visszaélés vonatkozik.

Bírságok. A Törvényszék tévesen alkalmazta a 17. rendelet (1) 15. cikkének (2) bekezdését azzal, hogy nem emelt kifogást a bírság összegének Bizottság általi megállapítását illetően, és nem vette megfelelően figyelembe az állítólagos visszaélések újszerűségét, a versenyre gyakorolt tényleges hatások teljes hiányát, és más enyhítő körülményeket.

(1) A Szerződés 85. és 86. cikkének végrehajtásáról szóló, 1962. február 6-i 17. első tanácsi rendelet (HL 13., 204. o.; magyar nyelvű különkiadás: 8. fejezet, 1. kötet, 3. o.).

6.11.2010

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 301/20

A Törvényszék 2010. szeptember 13-i ítélete — Editions Jacob kontra Bizottság

(T-279/04. sz. ügy) (1)

(Verseny - Összefonódások - Francia nyelvű könyvek kiadása - Az összefonódást az eszközök továbbruházásának kikötésével a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánító határozat - Az átvevőnek sikertelenül jelentkező személy megsemmisítés iránti keresete - Indokolási kötelezettség - Csalás - Téves jogalkalmazás - Nyilvánvaló mérlegelési hiba - 4064/89/EGK rendelet)

2010/C 301/29

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperes: Éditions Odile Jacob SAS (Párizs, Franciaország) (képviselők: O. Fréget, W. van Weert, I. de Seze, M. Struys, M. Potel és L. Eskenazi ügyvédek)

Alperes: Európai Bizottság (képviselők kezdetben: A. Whelan, O. Beynet, A. Bouquet és F. Arbault, később: A. Bouquet és O. Beynet meghatalmazottak)

Az alperest támogató beavatkozó: Lagardère SCA (Párizs) (képviselők kezdetben: A. Winckler és I. Girgenson, később: A. Winckler, F. de Bure és J.-B. Pinçon ügyvédek)

Az ügy tárgya

Az ítélet rendelkező része

1.	A Törvényszék a keresetet elutasítja.

2.	Az Éditions Odile Jacob SAS viseli saját költségeit, valamint az Európai Bizottság és a Lagardère SCA részéről felmerült költségeket.

(1) HL C 262, 2004.10.23.

6.11.2010

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 301/20

A Törvényszék 2010. szeptember 13-i ítélete — Éditions Jacob kontra Bizottság

(T-452/04. sz. ügy) (1)

(Verseny - Összefonódások - Francia nyelvű könyvek kiadása - Az összefonódást az eszközök továbbruházásának kikötésével a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánító határozat - A továbbruházott eszközök átvevőjének jóváhagyásáról szóló határozat - Az átvevőnek sikertelenül jelentkező személy megsemmisítés iránti keresete - A megbízott függetlensége - 4064/89/EGK rendelet)

2010/C 301/30

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperes: Éditions Odile Jacob SAS (Párizs, Franciaország), (képviselők: W. van Weert, O. Fréget, M. Struys, M. Potel és L. Eskenazi ügyvédek)

Alperes: Európai Bizottság (képviselők kezdetben: A. Whelan, O. Beynet, A. Bouquet és F. Arbault, később: A. Bouquet és O. Beynet meghatalmazottak)

Az alperest támogató beavatkozók: Wendel Investissement SA (Párizs), (képviselők kezdetben: C. Couadou és M. Trabucchi, később: M. Trabucchi és F. Gordon, ügyvédek) és Lagardère SCA (Párizs), (képviselők kezdetben: A. Winckler, I. Girgenson és S. Sorinas Jimeno, később: A. Winckler, F. de Bure és J.-B. Pinçon ügyvédek)

Az ügy tárgya

Az összefonódást a közös piaccal és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás működésével összeegyeztethetőnek nyilvánító, 2004. január 7-i 2004/422/EK bizottsági határozatnak (COMP/M.2978 — Lagardère/Natexis/VUP ügy) (HL L 125., 54. o.) megfelelően átruházott eszközök átvevőjeként a Wendel Investissement jóváhagyásáról szóló, 2004. július 30-i (2004) D/203365 bizottsági határozat megsemmisítése iránti kérelem

Az ítélet rendelkező része

A Törvényszék az összefonódást a közös piaccal és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás működésével összeegyeztethetőnek nyilvánító, 2004. január 7-i 2004/422/EK bizottsági határozat (COMP/M.2978 — Lagardère/Natexis/VUP ügy) alapján átruházott eszközök átvevőjeként a Wendel Investissement SA jóváhagyásáról szóló, 2004. július 30-i (2004) D/203365 bizottsági határozatot megsemmisíti.

2.	A Törvényszék az Európai Bizottságot és a Lagardère SCA-t kötelezi saját költségeik és az Éditions Odile Jacob SAS részéről felmerült költségek viselésére.

3.	A Wendel Investissement maga viseli saját költségeit.

(1) HL C 45., 2005.2.19.

6.11.2010

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 301/21

A Törvényszék 2010. szeptember 13-i ítélete — Görögország és társai kontra Bizottság

(T-415/05., T-416/05. és T-423/05. sz. egyesített ügyek) (1)

(Állami támogatások - A légiközlekedési ágazat - A görög nemzeti légitársaság szerkezetátalakításához és privatizációjához kapcsolódó támogatások - A támogatásokat a közös piaccal összeegyeztethetetlennek nyilvánító és a visszatéríttetésüket elrendelő határozat - Két társaság közötti gazdasági folytonosság - Valamely támogatás tényleges kedvezményezettjének a támogatás visszatéríttetése céljából történő azonosítása - A magángazdasági szereplő kritériuma - A támogatás közös piaccal való összeegyeztethetősége - Indokolási kötelezettség)

2010/C 301/31

Az eljárás nyelve: görög

Felek

Felperesek: Görög Köztársaság (képviselők: A. Samoni-Rantou és P. Mylonopoulos meghatalmazottak) (a T-415/05. sz. ügy); Olympiakes Aerogrammes AE (Kallithea, Görögország) (képviselő: V. Christianos ügyvéd) (a T-416/05. sz. ügy), valamint Olympiaki Aeroporia Ypiresies AE (Athén, Görögország) (képviselők: P. Anestis és S. Mavroghenis ügyvédek, S. Jordan és T. Soames solicitors, valamint D. Geradin ügyvéd) (a T-423/05. sz. ügy)

Alperes: Európai Bizottság (képviselők: D. Triantafyllou és T. Scharf meghatalmazottak)

Az alperest támogató beavatkozó: Aeroporia Aigaiou Aeroporiki AE (Athén) (képviselők: N. Keramidas ügyvéd, továbbá a T-416/05. sz. ügyben N. Korogiannakis, I. Dryllerakis és E. Dryllerakis ügyvédek is) (a T-416/05. és T-423/05. sz. ügy)

Az ügy tárgya

Az Olympiaki Aeroporia Ypiresies AE javára nyújtott állami támogatásokról szóló, 2005. szeptember 14-i C(2005) 2706 végleges bizottsági határozat (a C 11/2004. [ex NN 4/2003.] sz. ügy — Olympiaki Aeroporia — Szerkezetátalakítás és privatizáció) megsemmisítése iránti kérelem

Az ítélet rendelkező része

1.	A Törvényszék az Olympiaki Aeroporia Ypiresies AE javára nyújtott állami támogatásokról szóló, 2005. szeptember 14-i C(2005) 2706 végleges bizottsági határozat (a C 11/2004. [ex NN 4/2003.] sz. ügy — Olympiaki Aeroporia — Szerkezetátalakítás és privatizáció) 1. cikkének (1) bekezdését megsemmisíti.

A Törvényszék a C(2005) 2706 végleges bizottsági határozat 1. cikkének (2) bekezdését megsemmisíti abban a részében, amelyben az az Olympiaki Aeroporia Ypiresies átalakulási mérlegében a túlbecsült érték, az Olympiakes Aerogrammes AE részére átruházott repülőgépek értéke, valamint a még az Olympiaki Aeroporia Ypiresies mérlegében feltüntetett két repülőgép értékesítéséből várt bevétel címén feltüntetett valamennyi immateriális aktív eszköz értékének megfelelő összegre vonatkozik.

3.	A Törvényszék a C(2005) 2706 végleges bizottsági határozat 2. cikkét megsemmisíti abban a részében, amelyben az az 1. cikk (1) és (2) bekezdésének tárgyát képező intézkedésekre vonatkozik, amennyiben e rendelkezéseket megsemmisítette.

4.	A Törvényszék a keresetet ezt meghaladó részében elutasítja.

5.	Valamennyi fél maga viseli a saját költségeit, ideértve az ideiglenes intézkedés iránti eljárás során felmerült költségeket is.

(1) HL C 22., 2006.1.28.

6.11.2010

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 301/21

A Törvényszék 2010. szeptember 13-i ítélete — Trioplast Wittenheim kontra Bizottság

(T-26/06. sz. ügy) (1)

(Verseny - Kartellek - Műanyag ipari zsákok piaca - Az EK 81. cikk megsértését megállapító határozat - A jogsértés időtartama - Bírság - A jogsértés súlya - Enyhítő körülmények - Együttműködés a közigazgatási eljárás során - Arányosság)

2010/C 301/32

Az eljárás nyelve: svéd

Felek

Felperes: Trioplast Wittenheim SA (Wittenheim, Franciaország) (képviselők: T. Pettersson és O. Larsson ügyvédek)

Alperes: Európai Bizottság (képviselők: kezdetben F. Castillo de la Torre, P. Hellström és V. Bottka, később F. Castillo de la Torre, L. Parpala és V. Bottka meghatalmazottak)

Az ügy tárgya

Az [EK] 81. cikk alkalmazására vonatkozó eljárásban (COMP/F/38.354 ipari zsákok ügy) 2005. november 30-án hozott C(2005)4634. sz., a műanyag ipari zsákok piacán létrejött kartellekre vonatkozó végleges bizottsági határozat részleges megsemmisítése, valamint, másodlagosan, a felperesre kiszabott bírság összegének csökkentése iránti kérelem

Az ítélet rendelkező része

1.	A Törvényszék a keresetet elutasítja.

2.	A Törvényszék a Trioplast Wittenheim SA-t kötelezi a költségek viselésére.

(1) HL C 96., 2006.4.22.

6.11.2010

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 301/22

A Törvényszék 2010. szeptember 13-i ítélete — Trioplast Industrier kontra Bizottság

(T-40/06. sz. ügy) (1)

2010/C 301/33

Az eljárás nyelve: svéd

Felek

Felperes: Trioplast Industrier AB (Smålandsstenar, Svédország) (képviselők: T. Pettersson és O. Larsson ügyvédek)

Alperes: Európai Bizottság (képviselők: kezdetben F. Castillo de la Torre, P. Hellström és V. Bottka, később F. Castillo de la Torre, L. Parpala és V. Bottka meghatalmazottak)

Az ügy tárgya

Az ítélet rendelkező része

1.	A Törvényszék megsemmisíti az EK 81. cikk alkalmazására vonatkozó eljárásban (COMP/F/38.354 ipari zsákok ügy) 2005. november 30-án hozott C(2005) 4634. sz. határozat 2. cikke első bekezdésének f) pontját a Trioplast Industrier AB-ra vonatkozó részében.

2.	A Törvényszék a Trioplast Industrier-nek tulajdonított azon összeget, amelynek alapján a Trioplast Wittenheim SA-ra kirótt pénzbírság megfizetése tekintetében a későbbi anyavállalatokkal fennálló egyetemleges felelősségében való részesedését meg kell határozni, 2,73 millió euróban rögzíti.

3.	A Törvényszék a keresetet ezt meghaladó részében elutasítja.

4.	A Trioplast Industrier viseli saját költségeinek felét, valamint a Bizottság részéről felmerült költségek felét.

5.	A Bizottság viseli saját költségeinek felét, valamint a Trioplast Industrier részéről felmerült költségek felét.

(1) HL C 96., 2006.4.22.

6.11.2010

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 301/22

A Törvényszék 2010. szeptember 13-i ítélete — TF1 kontra Bizottság

(T-193/06. sz. ügy) (1)

(Állami támogatások - Támogatási programok a filmgyártás és az audiovizuális alkotások gyártása javára - A Bizottság arra vonatkozó határozata, hogy nem emel kifogást - Megsemmisítés iránti kereset - A versenyhelyzet lényeges érintettségének hiánya - Elfogadhatatlanság)

2010/C 301/34

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperes: Télévision française 1 SA (TF1) (Boulogne-Billancourt, Franciaország) (képviselők: J.-P. Hordies és C. Smits ügyvédek)

Alperes: Európai Bizottság (képviselők: C. Giolito, T. Scharf és B. Stromsky meghatalmazottak)

Az alperest támogató beavatkozó: Francia Köztársaság (képviselők: G. de Bergues és L. Butel meghatalmazottak)

Az ügy tárgya

Franciaországban a film- és az audiovizuális alkotások gyártásának támogatására szolgáló intézkedésekről szóló, 2006. március 22-i C(2006) 832 végleges bizottsági határozat (NN 84/2004. és N 95/2004. sz. támogatás — Franciaország, támogatási program a film- és audiovizuális alkotások gyártása javára) megsemmisítése iránti kérelem.

Az ítélet rendelkező része

1.	A Törvényszék a keresetet mint elfogadhatatlant elutasítja.

2.	A Télévision française 1 SA (TF1) maga viseli saját költségeit, valamint az Európai Bizottságnál felmerült költségeket.

3.	A Francia Köztársaság maga viseli saját költségeit.

(1) HL C 224., 2006.9.16.

6.11.2010

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 301/23

A Törvényszék 2010. szeptember 13-i ítélete — Whirlpool Europe kontra Tanács

(T-314/06. sz. ügy) (1)

(Dömping - Dél-Koreából származó egyes kombinált hűtő-fagyasztógépek behozatala - Az érintett termék meghatározása - Védelemhez való jog - Tanácsadó bizottság - Indokolási kötelezettség - Az érintett termék meghatározása módszerének kiválasztása - Az 1225/2009/EK rendelet 15. cikkének (2) bekezdése és 20. cikkének (5) bekezdése (korábban a 84/96/EK tanácsi rendelet 15. cikkének (2) bekezdése és 20. cikkének (5) bekezdése))

2010/C 301/35

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: Whirlpool Europe (Comerio, Olaszország) (képviselők: M. Bronckers és F. Louis ügyvédek)

Alperes: az Európai Unió Tanácsa (képviselők: J.-P. Hix meghatalmazott, segítője: G. Berrisch ügyvéd)

A felperest támogató beavatkozók: az Olasz Köztársaság (képviselő: G. Albenzio, avvocato dello Stato) és a Conseil européen de la construction d'appareils domestiques (CECED) (Brüsszel, Belgium) (képviselők: Y. Desmedt és A. Verheyden ügyvédek)

Az alperest támogató beavatkozók: az Európai Bizottság (képviselők: H. van Vliet és T. Scharf meghatalmazottak) és az LG Electronics, Inc. (Szöul, Dél-Korea) (képviselők: kezdetben: L. Ruessmann és P. Hecker, később: L. Ruessmann és A. Willems ügyvédek)

Az ügy tárgya

A Koreai Köztársaságból származó egyes dobozos hűtőgépek behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről és a kivetett ideiglenes vám végleges beszedéséről szóló, 2006. augusztus 25-i 1289/2006/EK tanácsi rendelet (HL L 236., 11. o.) részleges megsemmisítése

Az ítélet rendelkező része

1.	A Törvényszék a keresetet elutasítja.

2.	A Törvényszék a Whirlpool Europe Srl-t kötelezi saját, illetve az Európai Unió Tanácsa, valamint az LG Electronics, Inc. költségeinek viselésére.

3.	Az Olasz Köztársaság, az Európai Bizottság, és a Conseil européen de la construction d'appareils domestiques (CECED) viselik saját költségeiket.

(1) HL C 326., 2006.12.30.

6.11.2010

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 301/23

A Törvényszék 2010. szeptember 13-i ítélete — Mohr & Sohn kontra Bizottság

(T-131/07. sz. ügy) (1)

(Belvízi hajózás - Közösségi flottakapacitás - Új hajók üzembe helyezésére vonatkozó feltételek („régit újért szabályozás“) - A különleges rendeltetésű hajókra előírt kizárás alkalmazásának megtagadására vonatkozó bizottsági határozat - A 718/1999/EK rendelet 4. cikkének (6) bekezdése)

2010/C 301/36

Az eljárás nyelve: német

Felek

Felperes: Paul Mohr & Sohn, Baggerei und Schiffahrt (Niederwalluf, Németország) (képviselő: F. von Waldstein ügyvéd)

Alperes: Európai Bizottság (képviselők: G. Braun és K. Simonsson meghatalmazottak)

Az ügy tárgya

A Bizottság 2007. február 28-i, SG (2007) D/200972. sz. azon határozatának megsemmisítése iránti kérelem, amely megtagadja a belvízi hajózás fejlesztését szolgáló közösségi belvízi flottakapacitási politikáról szóló, 1999. március 29-i 718/99/EK tanácsi rendelet (HL L 90., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 7. fejezet, 4. kötet, 271. o.) 4. cikkének (6) bekezdésében a különleges rendeltetésű hajókra előírt kizárásnak a „Niclas” nevű hajóra történő alkalmazását.

Az ítélet rendelkező része

1.	A Törvényszék a keresetet elutasítja.

2.	A Törvényszék a Paul Mohr & Sohn, Baggerei und Schiffahrtot kötelezi a saját, valamint az Európai Bizottság részéről felmerült költségek viselésére.

(1) HL C 155., 2007.7.7.

6.11.2010

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 301/24

A Törvényszék 2010. szeptember 13-i ítélete — Spanyolország kontra Bizottság

(T-156/07. és T-232/07. sz. egyesített ügyek) (1)

(A nyelvhasználatra vonatkozó szabályok - Tisztviselők felvételére szolgáló nyílt versenyvizsgák kiírása - Valamennyi hivatalos nyelven történő közzététel - Módosítások - 1. sz. rendelet - A személyzeti szabályzat 27. és 28. cikke, valamint 29. cikkének (1) bekezdése - A személyzeti szabályzat III. melléklete 1. cikkének (1) és (2) bekezdése - Indokolási kötelezettség - A hátrányos megkülönböztetés tilalmának elve)

2010/C 301/37

Az eljárás nyelve: spanyol

Felek

Felperes: Spanyol Királyság (képviselők: a T-156/07. sz. ügyben F. Díez Moreno, a T-232/07. sz. ügyben F. Díez Moreno és N. Díaz Abad, abogados del Estado)

Alperes: Európai Bizottság (képviselők: kezdetben J. Currall, L. Escobar Guerrero és H. Krämer, később J. Currall, H. Krämer és J. Baquero Cruz meghatalmazottak, segítőjük: A. Dal Ferro ügyvéd)

A felperest támogató beavatkozók: Litván Köztársaság (képviselő: D. Kriaučiūnas meghatalmazott) a T-156/07. és T-232/07. sz. ügyben, Görög Köztársaság (képviselők: S. Vodina és M. Michelogiannaki meghatalmazottak) a T-156/07. sz. ügyben

Az ügy tárgya

Egyfelől az információ, kommunikáció és média területén (AD 5) tisztviselőkből álló tartaléklista létrehozására irányuló EPSO/AD/94/07 nyílt versenyvizsga kiírásának (HL 2007. C 45A., 3. o.) másfelől az informatika (könyvtár/dokumentáció) területén (AD 5) tisztviselőkből álló tartaléklista létrehozására irányuló EPSO/AD/95/07 nyílt versenyvizsga kiírásának (HL 2007. C 103 A., 7. o.) megsemmisítése iránti kérelem.

Az ítélet rendelkező része

1.	A Törvényszék a keresetet elutasítja.

2.	A Spanyol Királyság maga viseli saját költségeit, valamint viseli az Európai Bizottság részéről felmerült költségeket.

3.	A Litván Köztársaság és a Görög Köztársaság maguk viselik saját költségeiket.

(1) HL C 140., 2007.6.23.

6.11.2010

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 301/24

A Törvényszék 2010. szeptember 13-i ítélete — Olaszország kontra Bizottság

(T-166/07. és T-285/07. sz. egyesített ügyek) (1)

(A nyelvhasználatra vonatkozó szabályok - Tisztviselők és asszisztensek felvételére szolgáló nyílt versenyvizsgák kiírása - Három hivatalos nyelven történő közzététel - Módosítások - Valamennyi hivatalos nyelven történő közzététel - A második nyelv kiválasztása három nyelv közül - 1. sz. rendelet - A személyzeti szabályzat 27. és 28. cikke, valamint 29. cikkének (1) bekezdése - A személyzeti szabályzat III. melléklete 1. cikkének (1) és (2) bekezdése - A hátrányos megkülönböztetés tilalmának elve - Hatáskörrel való visszaélés)

2010/C 301/38

Az eljárás nyelve: olasz

Felek

Felperes: Olasz Köztársaság (képviselők: a T-166/07. sz. ügyben P. Gentili, avvocato dello Stato, a T-285/07. sz. ügyben kezdetben P. Gentili és I. Braguglia meghatalmazott, később P. Gentili és R. Adam meghatalmazott, végül P. Gentili és I. Bruni meghatalmazott)

Alperes: Európai Bizottság (képviselők: a T-166/07. sz. ügyben kezdetben J. Currall, H. Krämer és M. Velardo meghatalmazottak, később J. Currall és I. Baquero Cruz meghatalmazott, segítőjük: A. Dal Ferro ügyvéd, a T-285/07. sz. ügyben kezdetben J. Currall és A. Aresu meghatalmazott, később J. Currall és I. Baquero Cruz, segítőjük: A. Dal Ferro)

A felperest támogató beavatkozók: Litván Köztársaság (képviselő: D. Kriaučiūnas meghatalmazott) a T-166/07. sz. ügyben, Görög Köztársaság (képviselők: S. Vodina és M. Michelogiannaki meghatalmazottak) a T-285/07. sz. ügyben

Az ügy tárgya

Az informatika, kommunikáció és média területén (AD 5) tisztviselőkből álló tartaléklista létrehozására irányuló EPSO/AD/94/07 nyílt versenyvizsga kiírásának (HL 2007. C 45A., 3. o.), a kommunikáció és informatika területén (AST 3) asszisztensekből álló tartaléklista létrehozására irányuló EPSO/AST/37/07 nyílt versenyvizsga kiírásának (HL 2007. C 45A., 15. o.) és az informatika (könyvtár/dokumentáció) területén (AD 5) tisztviselőkből álló tartaléklista létrehozására irányuló EPSO/AD/95/07 nyílt versenyvizsga kiírásának (HL 2007. C 103A., 7. o.) megsemmisítése iránti kérelem.

Az ítélet rendelkező része

1.	A Törvényszék a kereseteket elutasítja.

2.	Az Olasz Köztársaság maga viseli saját költségeit, valamint viseli az Európai Bizottság részéről felmerült költségeket.

3.	A Litván Köztársaság és a Görög Köztársaság maguk viselik saját költségeiket.

(1) HL C 155., 2007.7.7.

6.11.2010

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 301/25

A Törvényszék 2010. szeptember 13-i ítélete — Procter & Gamble kontra OHIM — Prestige Cosmetics (P&G PRESTIGE BEAUTE)

(T-366/07. sz. ügy) (1)

(Közösségi védjegy - Felszólalási eljárás - A PG PRESTIGE BEAUTE közösségi szóvédjegy bejelentése - A Prestige korábbi nemzeti ábrás védjegyek - Lajstromozás részleges megtagadása - Viszonylagos kizáró ok - Az összetéveszthetőség hiánya - A 40/94/EK rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja (jelenleg a 207/2009EK rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja))

2010/C 301/39

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: The Procter Gamble Company (Cincinnati, Ohio, Egyesült Államok) (képviselők: K. Sandberg és B. Klingberg, ügyvédek)

Alperes: Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM) (képviselő: J. Laporta Insa meghatalmazott)

A másik fél a fellebbezési tanács előtti eljárásban, beavatkozó a Törvényszék előtti eljárásban: Prestige Cosmetics SpA (Anzola Emilia, Olaszország) (képviselők: A. Mugnoz, M. Andreolini és A. Parini, ügyvédek)

Az ügy tárgya

A Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (OHIM) második fellebbezési tanácsa által a Prestige Cosmetics Srl és The Procter Gamble Company közötti felszólalási eljárással kapcsolatban 2007. július 19-én hozott határozattal (R 681/2006-2. sz. ügy) szemben benyújtott kereset.

Az ítélet rendelkező része

1.	A Törvényszék hatályon kívül helyezi a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM) második fellebbezési tanácsának 2007. július 19-én hozott határozatát (R 681/2006-2. sz. ügy).

2.	A Törvényszék az OHIM-ot kötelezi saját költségein kívül a The Procter Gamble Company részéről a Törvényszék előtti eljárás során felmerült költségek viselésére is.

3.	A Törvényszék a Prestige Cosmetics SpA-t kötelezi saját költségein kívül a The Procter Gamble Company részéről a fellebbezési tanács előtti eljárás során felmerült költségek viselésére is.

4.	A Törvényszék a keresetet ezt meghaladó részében elutasítja.

(1) HL C 283., 2007.11.24.

6.11.2010

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 301/25

A Törvényszék 2010. szeptember 13-i ítélete — Travel Service kontra OHIM — Eurowings Luftverkehrs (smartWings)

(T-72/08. sz. ügy) (1)

(Közösségi védjegy - Felszólalási eljárás - A smartWings közösségi ábrás védjegy bejelentése - A EUROWINGS és a EuroWings korábbi nemzeti és nemzetközi, szó- és ábrás védjegyek - Viszonylagos kizáró ok - Összetéveszthetőség - A megjelölések hasonlósága - A 40/94/EK rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja (jelenleg a 207/2009/EK rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja) - Indokolási kötelezettség - A 40/94/EK rendelet 73. cikke (jelenleg a 207/2009/EK rendelet 75. cikke) - A 40/94/EK rendelet 79. cikke (jelenleg a 207/2009/EK rendelet 83. cikke))

2010/C 301/40

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: Travel Service a.s. (Prága, Cseh Köztársaság) (képviselők: S. Hejdová és R. Charvát ügyvédek)

Alperes: Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM) (képviselő: A. Folliard-Monguiral meghatalmazott)

A másik fél a fellebbezési tanács előtti eljárásban: Eurowings Luftverkehrs AG (Nürnberg, Németország) (képviselő: J. Schmidt ügyvéd)

Az ügy tárgya

Az OHIM második fellebbezési tanácsa által a Eurowings Luftverkehrs AG és a Travel Service a.s. közötti felszólalási eljárás keretében hozott 2007. november 21-i határozat (R 1515/2006-2. sz. ügy) ellen benyújtott kereset

Az ítélet rendelkező része

1.	A Törvényszék a keresetet elutasítja.

2.	A Travel Service a.s. a saját költségein felül köteles viselni a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM) és a Eurowings Luftverkehrs AG költségeit.

(1) HL C 107., 2008.4.26.

6.11.2010

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 301/26

A Törvényszék 2010. szeptember 13-i ítélete — KUKA Roboter kontra OHIM (Narancssárga szín árnyalata)

(T-97/08. sz. ügy) (1)

(Közösségi védjegy - A narancssárga szín egyik árnyalatából álló közösségi védjegy bejelentése - Feltétlen kizáró ok - Megkülönböztető képesség hiánya - A 40/94/EK rendelet 7. cikke (1) bekezdésének b) pontja (jelenleg a 207/2009/EK rendelet 7. cikke (1) bekezdésének b) pontja))

2010/C 301/41

Az eljárás nyelve: német

Felek

Felperes: KUKA Roboter GmbH (Augsburg, Németország) (képviselők: A. Kohn és B. Hannemann ügyvédek)

Alperes: Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM) (képviselő: R. Pethke meghatalmazott)

Az ügy tárgya

A Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) negyedik fellebbezési tanácsának a narancssárga szín egyik árnyalatának közösségi védjegyként való lajstromozása iránti kérelem vonatkozásában 2007. december 14-én hozott határozata (R 1572/2007-4. sz. ügy) ellen benyújtott kereset

Az ítélet rendelkező része

1.	A Törvényszék a keresetet elutasítja.

2.	A Törvényszék a KUKA Roboter GmbH-t kötelezi a költségek viselésére.

(1) HL C 107., 2008.4.26.

6.11.2010

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 301/26

A Törvényszék 2010. szeptember 13-i ítélete — Schniga kontra CPVO — Elaris és Brookfield New Zealand (Gala Schnitzer)

(T-135/08. sz. ügy) (1)

(Növényfajták - A Gala Schnitzer almafajta közösségi növényfajta-oltalmi bejelentése - Szakmai szempontok szerinti vizsgálat - A CPVO mérlegelési jogköre - Kifogások - A 2100/94/EK rendelet 55. cikkének (4) bekezdése)

2010/C 301/42

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: Schniga GmbH (Bolzano, Olaszország) (képviselők: G. Würtenberger és R. Kunze ügyvédek)

Alperes: Közösségi Növényfajta-hivatal (CPVO) (képviselők: B. Kiewiet és M. Ekvad meghatalmazottak)

A többi fél a fellebbezési tanács előtti eljárásban, beavatkozók a Törvényszék előtti eljárásban: Elaris SNC (Angers, Franciaország) és Brookfield New Zealand Ltd (Havelock North, Új-Zéland), (képviselő: M. Eller ügyvéd)

Az ügy tárgya

A CPVO fellebbezési tanácsának 2007. november 21-i, a Gala Schnitzer almafajta közösségi növényfajta-oltalmának megadásával kapcsolatban hozott határozatával (A 003/2007. és A 004/2007. sz. ügyek) szemben benyújtott kereset.

Az ítélet rendelkező része

1.	A Törvényszék hatályon kívül helyezi a Közösségi Növényfajta-hivatal (CPVO) fellebbezési tanácsának 2007. november 21-i határozatát (A 003/2007. és A 004/2007. sz. ügy).

2.	A Törvényszék a CPVO-t kötelezi saját költségei, valamint a Schniga GmbH részéről felmerült költségek viselésére.

3.	Az Elaris SNC és a Brookfield New Zealand Ltd maguk viselik saját költségeiket.

(1) HL C 142., 2008.6.7.

6.11.2010

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 301/26

A Törvényszék 2010. szeptember 13-i ítélete — Abbott Laboratories kontra OHIM — aRigen (Sorvir)

(T-149/08. sz. ügy) (1)

(Közösségi védjegy - Felszólalási eljárás - A Sorvir közösségi szóvédjegy bejelentése - A NORVIR korábbi közösségi szóvédjegy - Viszonylagos kizáró ok - A 40/94/EK rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja (jelenleg a 207/2009/EK rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja))

2010/C 301/43

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: Abbott Laboratories (Abbott Park, Illinois, Egyesült Államok) (képviselő: S. Schäffler ügyvéd)

Alperes: Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM) (képviselők: J. Crespo Carrillo és A. Folliard-Monguiral meghatalmazottak)

Másik fél a fellebbezési tanács előtti eljárásban: aRigen, Inc. (Tokió, Japán)

Az ügy tárgya

Az OHIM második fellebbezési tanácsának 2008. február 6-i, az Abbott Laboratories és az aRigen, Inc közötti felszólalási eljárás tárgyában hozott határozata (R 809/2007-2. sz. ügy) ellen benyújtott kereset.

Az ítélet rendelkező része

1.	A Törvényszék hatályon kívül helyezi a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM) második fellebbezési tanácsának 2008. február 6-i határozatát (R 809/2007-2. sz. ügy.)

2.	Az OHIM viseli saját költségeit, valamint az Abbott Laboratories részéről felmerült költségeket.

(1) HL C 142., 2008.6.7.

6.11.2010

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 301/27

A Törvényszék 2010. szeptember 13-i ítélete — Inditex kontra OHIM — Marín Díaz de Cerio (OFTEN)

(T-292/08. sz. ügy) (1)

(Közösségi védjegy - Felszólalási eljárás - Az OFTEN közösségi szóvédjegy bejelentése - Az OLTEN korábbi nemzeti szóvédjegy - Viszonylagos kizáró ok - Összetéveszthetőség - A megjelölések hasonlósága - Az áruk hasonlósága - A 40/94/EK rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja (jelenleg a 207/2009/EK rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja) - A korábbi védjegy tényleges használatának bizonyítéka - A 40/94 rendelet 43. cikke (2) és (3) bekezdése (jelenleg a 207/2009 rendelet 42. cikke (2) és (3) bekezdése) - A fellebbezési tanács előtti jogvita tárgya - A 40/94 rendelet 61. és 62. cikke (jelenleg a 207/2009 rendelet 63. és 64. cikke))

2010/C 301/44

Az eljárás nyelve: spanyol

Felek

Felperes: Industria de Diseño Textil (Inditex), SA (Arteixo, Spanyolország, képviselők: E. Armijo Chávarri és A. Castán Pérez-Gómez ügyvédek)

Alperes: Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM) (képviselő: O. Mondéjar Ortuño meghatalmazott)

Másik fél az OHIM fellebbezési tanácsa előtti eljárásban: Roberto Fernando Marín Díaz de Cerio (Logroño, Spanyolország)

Az ügy tárgya

Az OHIM második fellebbezési tanácsának az R 484/2007-2. sz. ügyben Roberto Fernando Marín Díaz de Cerio és az Industria de Diseño Textil (Inditex), SA közötti felszólalási eljárással kapcsolatban 2008. április 24-én hozott határozatával szemben benyújtott kereset.

Az ítélet rendelkező része

1.	A Törvényszék a keresetet elutasítja.

2.	A Törvényszék az Industria de Diseño Textil (Inditex), SA-t kötelezi a költségek viselésére.

(1) HL C 236., 2008.9.13.

6.11.2010

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 301/27

A Törvényszék 2010. szeptember 13-i ítélete — Enercon kontra OHIM — BP (ENERCON)

(T-400/08. sz. ügy) (1)

(Közösségi védjegy - Felszólalási eljárás - Az ENERCON közösségi szóvédjegy bejelentése - Az ENERGOL korábbi közösségi szóvédjegy - Viszonylagos kizáró ok - Összetéveszthetőség - A 40/94/EK rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja (jelenleg a 207/2009/EK rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja) - A lajstromozás részleges megtagadása)

2010/C 301/45

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: Enercon GmbH (Aurich, Németország) (képviselő: R. Böhm ügyvéd)

Alperes: Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM) (képviselő: D. Botis meghatalmazott)

Másik fél a fellebbezési tanács előtti eljárásban: BP plc (London, Egyesült Királyság)

Az ügy tárgya

A Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM) negyedik fellebbezési tanácsának 2008. július 14-i, a BP plc és az Enercon GmbH közötti felszólalási eljárás tárgyában hozott határozata (R 957/2006-4. sz. ügy) ellen benyújtott kereset.

Az ítélet rendelkező része

1.	A Törvényszék a keresetet elutasítja.

2.	A Törvényszék az Enercon GmbH-t kötelezi a költségek viselésére.

(1) HL C 301., 2008.11.22.

6.11.2010

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 301/28

A Törvényszék 2010. szeptember 21-i ítélete — Villa Almè kontra OHIM — Marqués de Murrieta (i GAI)

(T-546/08. sz. ügy) (1)

(Közösségi védjegy - Felszólalási eljárás - Az i GAI közösségi ábrás védjegy bejelentése - Az YGAY nemzeti szóvédjegy és a MARQUÉS DE MURRIETA YGAY közösségi ábrás és szóvédjegyek - Viszonylagos kizáró okok - A korábbi védjegy tényleges használata - A 40/94/EK rendelet 43. cikkének (2) és (3) bekezdése (jelenleg a 207/2009/EK rendelet 42. cikkének (2) és (3) bekezdése) - Összetéveszthetőség - A 40/94/EK rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja (jelenleg a 207/2009/EK rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja))

2010/C 301/46

Az eljárás nyelve: olasz

Felek

Felperes: Villa Almè Azienda vitivinicola di Vizzotto Giuseppe (Mansuè, Olaszország) (képviselők: G. Massa és P. Massa ügyvédek)

Alperes: Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM) (képviselők: O. Montalto és A. Sempio meghatalmazottak)

Másik fél a fellebbezési tanács előtti eljárásban, beavatkozó a Törvényszék előtti eljárásban: Marqués de Murrieta, SA (Logroño, Spanyolország) (képviselők: P. López Ronda és G. Macias Bonilla ügyvédek)

Az ügy tárgya

Az OHIM első fellebbezési tanácsának 2008. szeptember 24-i, a Bodegas Marqués de Murrieta, SA és Villa Almè Azienda vitivinicola di Vizzotto Giuseppe közötti felszólalási eljárás tárgyában hozott határozata (R 1695/2007-1. sz. ügy) ellen benyújtott kereset.

Az ítélet rendelkező része

1.	A Törvényszék a keresetet elutasítja.

2.	A Törvényszék a Villa Almè Azienda vitivinicola di Vizzotto Giuseppét kötelezi a költségek viselésére.

(1) HL C 44., 2009.2.21.

6.11.2010

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 301/28

A Törvényszék 2010. szeptember 6-i végzése — Portugália kontra Transnáutica és Bizottság

(T-385/05. TO. sz. ügy) (1)

(Harmadik személy jogorvoslati joga - A jogorvoslattal élő harmadik személy lehetősége az alapeljárásban való részvételre - A jogorvoslattal élő harmadik személy jogai sérelmének hiánya - Elfogadhatatlanság)

2010/C 301/47

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Az eljárást indító harmadik személy: Portugál Köztársaság (képviselők: L. Inez Fernandes, A. C. Santos, J. Gomes és P. Rocha meghatalmazottak)

A többi fél az eljárásban: Transnáutica — Transportes e Navegação, SA (Matosinhos, Portugália) (képviselők: C. Fernández Vicién, D. Ortigão Ramos, P. Carmona Botana, M. T. López Garrido és P. Vidal Matos ügyvédek); valamint az Európai Bizottság (képviselők: R. Lyal és L. Bouyon ügyvédek)

Az ügy tárgya

A Törvényszék T-385/05. sz., Transnáutica kontra Bizottság ügyben 2009. szeptember 23-án hozott ítéletével (az EBHT-ban nem tették közzé) szemben harmadik személy által benyújtott jogorvoslati kérelem.

A végzés rendelkező része

1.	A Törvényszék a harmadik személy által benyújtott jogorvoslati kérelmet mint elfogadhatatlant elutasítja.

2.	A Portugál Köztársaság viseli a saját költségeit, valamint a Transnáutica — Transportes e Navegação, SA részéről felmerült költségeket, beleértve az ideiglenes intézkedés iránti eljárás költségeit.

3.	Az Európai Bizottság viseli a saját költségeit.

(1) HL C 330., 2005.12.24.

6.11.2010

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 301/29

A Törvényszék 2010. szeptember 2-i végzése — Spitzer kontra OHIM — Homeland Housewares (Magic Butler)

(T-123/08. sz. ügy) (1)

(Hatályon kívül helyezés iránti kereset - A felperes eljárási cselekményeinek hiánya - Okafogyottság)

2010/C 301/48

Az eljárás nyelve: német

Felek

Felperes: Harald Spitzer (Hörsching, Ausztria) (képviselő: T.H. Schmitz, ügyvéd)

Alperes: Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM) (képviselő: S. Schäffner, meghatalmazott)

A másik fél a fellebbezési tanács előtti eljárásban: Homeland Housewares LLC (Los Angeles, Kalifornia, Amerikai Egyesült Államok)

Az ügy tárgya

Az OHIM első fellebbezési tanácsának (az R 1508/2006-1. sz. ügyben) a Homeland Housewares, LLC és Harald Spitzer közötti felszólalási eljárás tárgyában 2008. január 7-én hozott határozatával szemben benyújtott kereset.

A végzés rendelkező része

1.	A jelen keresetről nem szükséges határozni.

2.	A Törvényszék Harald Spitzert kötelezi a költségek viselésére.

(1) HL C 116, 2008.5.9.

6.11.2010

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 301/29

A Törvényszék 2010. szeptember 7-i végzése — Norilsk Nickel Harjavalta és Umicore kontra Bizottság

(T-532/08. sz. ügy) (1)

(Megsemmisítés iránti kereset - Környezetvédelem és az emberi egészség védelme - Egyes nikkel-karbonátból származó vegyületek veszélyes anyagként történő osztályozása, címkézése és csomagolása - 2008/58/EK irányelv - 67/548/EGK irányelv - 790/2009/EK rendelet - 1272/2008/EK rendelet - A hozzáigazítás kiigazítása - Az EUMSZ 263. cikk negyedik bekezdésének időbeli hatálya - A személyében való érintettség hiánya - Elfogadhatatlanság)

2010/C 301/49

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperesek: Norilsk Nickel Harjavalta Oy (Espoo, Finnország) és Umicore SA/NV (Brüsszel, Belgium) (képviselő: K. Nordlander ügyvéd)

Alperes: Európai Bizottság (képviselők: P. Oliver és D. Kukovec ügyvédek)

A felpereseket támogató beavatkozó: Nickel Institute (Toronto, Kanada) [képviselők: K. Nordlander ügyvéd, D. Anderson QC, S. Kinsella és H. Pearson solicitorok]

Az alperest támogató beavatkozó: Dán Királyság [Képviselő: B. Weis Fogh meghatalmazott]

Az ügy tárgya

A veszélyes anyagok osztályozására, csomagolására és címkézésére vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről szóló 67/548/EGK tanácsi irányelvnek a műszaki fejlődéshez történő harmincadik módosító hozzáigazításáról szóló, 2008. augusztus 21-i 2008/58/EK bizottsági irányelv (HL L 246., 1. o.) és az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról szóló 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a műszaki fejlődéshez való hozzáigazítása céljából történő módosításáról szóló, 2009. augusztus 10-i 790/2009/EK bizottsági rendelet (HL L 235., 1. o.) részleges megsemmisítése iránti kérelem az irányelv és a rendelet azt érintő részét illetően, amelyben azok egyes nikkel-karbonátból származó vegyületek besorolását módosítják.

A végzés rendelkező része

1.	A Törvényszék a keresetet, mint elfogadhatatlant, elutasítja.

2.	A Norilsk Nickel Harjavalta Oy és az Umicore SA/NV maguk viselik a saját költségeiket, valamint az Európai Bizottság részéről felmerült költségeket.

3.	A Dán Királyság és a Nickel Institute maguk viselik a saját költségeiket.

(1) HL C 44., 2009.2.21.

6.11.2010

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 301/30

A Törvényszék 2010. szeptember 7-i végzése — Etimine és Etiproducts kontra Bizottság

(T-539/08. sz. ügy) (1)

(Megsemmisítés iránti kereset - Környezetvédelem és az emberi egészség védelme - Egyes bórvegyületek veszélyes anyagként történő osztályozása, címkézése és csomagolása - 2008/58/EK irányelv - 67/548/EGK irányelv - 790/2009/EK rendelet - 1272/2008/EK rendelet - A hozzáigazítás kiigazítása - Az EUMSZ 263. cikk negyedik bekezdésének időbeli hatálya - A személyében való érintettség hiánya - Elfogadhatatlanság)

2010/C 301/50

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperesek: Etimine SA (Bettembourg, Luxembourg) és Ab Etiproducts Oy (Espoo, Finnország) (képviselők: C. Mereu és K. Van Maldegem ügyvédek)

Alperes: Európai Bizottság (képviselők: P. Oliver és D. Kukovec ügyvédek)

A felpereseket támogató beavatkozó: Borax Europe Ltd (London, Egyesült Királyság) [képviselők: K. Nordlander ügyvéd, és S. Kinsella solicitor]

Az alperest támogató beavatkozó: Dán Királyság [Képviselő: B. Weis Fogh meghatalmazott]

Az ügy tárgya

A veszélyes anyagok osztályozására, csomagolására és címkézésére vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről szóló 67/548/EGK tanácsi irányelvnek a műszaki fejlődéshez történő harmincadik módosító hozzáigazításáról szóló, 2008. augusztus 21-i 2008/58/EK bizottsági irányelv (HL L 246., 1. o.) és az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról szóló 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a műszaki fejlődéshez való hozzáigazítása céljából történő módosításáról szóló, 2009. augusztus 10-i 790/2009/EK bizottsági rendelet (HL L 235., 1. o.) részleges megsemmisítése iránti kérelem az irányelv és a rendelet azt érintő részét illetően, amelyben e jogi aktusok egyes bórvegyületek besorolását módosítják.

A végzés rendelkező része

1.	A Törvényszék a keresetet, mint elfogadhatatlant, elutasítja.

2.	Az Etimine SA és az Etiproducts Oy AB maguk viselik a saját költségeiket, valamint az Európai Bizottság részéről felmerült költségeket.

3.	A Dán Királyság és a Borax Europe Ltd maguk viselik a saját költségeiket.

(1) HL C 44., 2009. 2. 21.

6.11.2010

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 301/30

A Törvényszék 2010. szeptember 9-i végzése — Phoenix-Reisen és DRV kontra Bizottság

(T-120/09. sz. ügy) (1)

(Állami támogatások - A német jogalkotó által a fizetésképtelen vállalkozások számára biztosított szubvenció - A közösségi jog állítólagos megsértése miatt benyújtott panasz - A panasz elutasítása - Későbbi határozat elfogadása - Okafogyottság)

2010/C 301/51

Az eljárás nyelve: német

Felek

Felperesek: Phoenix-Reisen GmbH (Bonn, Németország) és Deutscher Reiseverband eV (DRV) (Berlin, Németország) (képviselők: R. Gerharz és A. Funke ügyvédek)

Alperes: Európai Bizottság (képviselők: L. Flynn és B. Martenczuk meghatalmazottak)

Az alperest támogató beavatkozó: Németországi Szövetségi Köztársaság (képviselők: J. Möller és B. Klein meghatalmazottak)

Az ügy tárgya

A Bizottság 2009. február 13-i levelének megsemmisítése iránti kérelem, amely levélben a Bizottság kifejezte azt a szándékát, hogy a fizetésképtelenség esetén eszközölt kifizetések révén a Németországi Szövetségi Köztársaság által nyújtott állítólagos állami támogatásokkal szemben nem kíván beavatkozni

A végzés rendelkező része

1.	A keresetről már nem szükséges határozni.

2.	A felperesek által benyújtott, a jelen ügynek a T-58/10. sz. üggyel történő egyesítésére irányuló kérelemről már nem szükséges határozni.

3.	Valamennyi fél maga viseli a saját költségeit.

(1) HL C 297., 2009.12.5.

6.11.2010

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 301/31

A Törvényszék 2010. szeptember 15-i végzése — Marcuccio kontra Bizottság

(T-157/09. P. sz. ügy) (1)

(Fellebbezés - Közszolgálat - Tisztviselők - Kártérítési kérelem előterjesztésének ésszerű határideje - Elkésettség - Részben nyilvánvalóan elfogadhatatlan, részben nyilvánvalóan megalapozatlan kereset)

2010/C 301/52

Az eljárás nyelve: olasz

Felek

Felperes: Luigi Marcuccio (Tricase, Olaszország) (képviselők: G. Cipressa ügyvéd)

A másik fél az eljárásban: Bizottság (képviselők: J. Currall és C. Berardis-Kayser meghatalmazottak, segítőjük: A. Dal Ferro ügyvéd)

Az ügy tárgya

Az Európai Unió Közszolgálati Törvényszékének (első tanács) F-42/08. sz,., Marcuccio kontra Bizottság ügyben 2009. február 18-án hozott végzése (az EBHT-ban még nem tették közzé) ellen benyújtott, és e végzés hatályon kívül helyezésére irányuló fellebbezés.

A végzés rendelkező része

1.	A Törvényszék a fellebbezést elutasítja.

2.	A Törvényszék L. Marcucciót kötelezi a saját, valamint a Bizottságnál a jelen eljárásban felmerült költségek viselésére.

(1) HL C 141., 2009.6.20.

6.11.2010

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 301/31

A Törvényszék elnökének 2010. augusztus 31-i végzése — Babcock Noell kontra Fusion for Energy Közös Vállalkozás

(T-299/10 R. sz. ügy)

(Ideiglenes intézkedés iránti kérelem - Közbeszerzési szerződések - Közbeszerzési eljárás - Ajánlat elutasítása - Végrehajtás felfüggesztése iránti kérelem - Fumus boni iuris - Sürgősség - Az érdekek mérlegelése)

2010/C 301/53

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: Babcock Noell GmbH (Würtzburg, Németország) (képviselők: M. Werner és C. Elbreht ügyvédek)

Alperes: Fúziósenergia-fejlesztési és ITER Európai Közös Vállalkozás (képviselők: A. Verpont meghatalmazott, segítői: C. Kennedy-Loest, K. Wilson és C. Thomas solicitors és N. Pourbaix ügyvéd)

Az ügy tárgya

Az alperes által a közbeszerzési eljárás során hozott, a felperes által benyújtott ajánlatokat elutasító határozat, és az „ITER Toroidal Field Coils Winding Packs” árubeszerzésre irányuló közbeszerzési szerződés D részét más ajánlattevőnek odaítélő határozat végrehajtásának felfüggesztése iránti kérelem.

A végzés rendelkező része

1.	A Törvényszék elnöke az ideiglenes intézkedés iránti kérelmet elutasítja.

2.	A költségekről jelenleg nem határoz.

6.11.2010

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 301/31

2010. augusztus 10-én benyújtott kereset — Viaguara kontra OHIM — Pfizer (VIAGUARA)

(T-332/10. sz. ügy)

()

2010/C 301/54

A keresetlevél nyelve: lengyel

Felek

Felperes: Viaguara S.A. (Varsó, Lengyelország) (képviselő: R. Skubisz ügyvéd [radca prawny])

Alperes: Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM)

A másik fél a fellebbezési tanács előtti eljárásban: Pfizer Inc.

Kereseti kérelmek

—	A Törvényszék teljes egészében helyezze hatályon kívül a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM) első fellebbezési tanácsának az R 946/2009-1. sz. ügyben 2010. május 20-án hozott határozatát;

—	a Törvényszék az alperest és a Pfizer Inc.-et kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A közösségi védjegy bejelentője: a felperes.

Az érintett közösségi védjegy: a „VIAGUARA” szóvédjegy a 32. és 33. osztályba tartozó áruk vonatkozásában (4630562. sz. védjegybejelentés).

A felszólalási eljárásban hivatkozott védjegy vagy megjelölés jogosultja: Pfizer Inc.

A hivatkozott védjegy vagy megjelölés: a „VIAGRA” közösségi szóvédjegy az 5. osztályba tartozó áruk vonatkozásában.

A felszólalási osztály határozata: a felszólalási osztály a felszólalást elutasította.

A fellebbezési tanács határozata: a fellebbezési tanács hatályon kívül helyezte a felszólalási osztály határozatát, és teljes egészében elutasította a védjegybejelentést.

Jogalapok: a 207/2009 rendelet (1) 8. cikke (5) bekezdésének megsértése, mivel helytelen módszert alkalmaztak a védjegyek közötti összefüggés értékeléséhez, és tévesen állapították meg a felszólalási eljárásban hivatkozott védjegy jóhírneve és arculata kihasználásának veszélyét.

(1) A közösségi védjegyről szóló, 2009. február 26-i 207/2009/EK tanácsi rendelet (HL L 78., 1. o.)

6.11.2010

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 301/32

2010. augusztus 20-án benyújtott kereset — F91 Diddeléng és társai kontra Bizottság

(T-341/10. sz. ügy)

()

2010/C 301/55

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperesek: F91 Diddeléng (Dudelange, Luxemburg), Julien Bonnetaud (Yutz, Franciaország), Thomas Gruszczynski (Amnéville, Franciaország), Rainer Hauck (Maxdorf, Allemagne), Stéphane Martine (Esch-sur-Alzette, Luxemburg), Grégory Molnar (Moyeuvre-Grande, Franciaország) és Yann Thibout (Algrange, Franciaország) (képviselők: L. Misson, C. Delrée és G. Ernes ügyvédek)

Alperes: Európai Bizottság

Kereseti kérelmek

—	a Törvényszék semmisítse meg a Bizottság 2010. június 10-én hozott, vitatott határozatát;

—	semmisítse meg az EUMSZ 45. és EUMSZ 101. cikket sértő szabályzatokat;

—	határozzon minden hasznos szankcióról.

Jogalapok és fontosabb érvek

A felperesek (a dudelange-i labdarúgó klub és az e klub alkalmazásában álló nem luxemburgi játékosok) a Bizottság 2010. június 3-i, levélben 2010. június 21-én közölt határozatának megsemmisítését kérik, amelyben lezárta az eljárást a Fédération Luxembourgoise de Football (FLF) ellen az EUMSZ 45. és EUMSZ 101. cikken alapuló, az FLF szabályzatára vonatkozó panaszuk tárgyában, amely szabályzat megtiltja a felpereseknek hogy részt vegyenek bizonyos labdarúgó-mérkőzéseken, amennyiben a mérkőzéslapon szereplő külföldi játékosok száma meghaladja az FLF szabályzatában rögzített számot.

Keresetük alátámasztására a felperesek a következő két jogalapra hivatkoznak:

—

az EUMSZ 45. cikk megsértése, mivel az FLF szabályzatában jelenleg szereplő azon kötelezettség, hogy a hivatalos mérkőzéslapon hét olyan játékost kell feltüntetni, akik első játékosengedélyüket Luxemburgban írták alá, valamint annak tilalma, hogy ugyanezen mérkőzéslapon négynél több, az adott sportévben átigazolt játékos szerepeljen, olyan közvetlen hátrányos megkülönböztetést valósít meg, amely megakadályozza a tagállami állampolgárt abban, hogy gazdasági tevékenységet folytasson Luxemburg területén. A felperesek továbbá arra hivatkoznak, hogy mivel az FLF nem közvetlen, hanem közvetett hátrányos megkülönböztetést valósít meg, az FLF által hivatkozott célkitűzések, azaz hogy az FLF társadalmi célja a labdarúgás, mint amatőr sport előmozdítása, megalapozatlanok, és nem vehetők figyelembe jogos célkitűzésként. A korlátozások tehát aránytalanok a hivatkozott célhoz viszonyítva;

—

az EUMSZ 101. cikk megsértése, mivel az FLF-et olyan egyesületi vállalkozásnak kell minősíteni, amely sérti a versenyjogot, különösen az EUMSZ 101. cikket, hiszen a külföldi játékosok számára vonatkozó korlátozásnak gazdasági következményei vannak a hivatásos sportolók tekintetében, és e korlátozás sérti a luxemburgi labdarúgó klubok versenyszabadságát.

6.11.2010

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 301/32

2010. augusztus 25-én benyújtott kereset — Portugál Köztársaság kontra Bizottság

(T-345/10. sz. ügy)

()

2010/C 301/56

Az eljárás nyelve: portugál

Felek

Felperes: Portugál Köztársaság (képviselők: L. Inez Fernandes és J. Saraiva de Almeida meghatalmazottak, segítőjük: M. Figueiredo ügyvéd)

Alperes: Európai Bizottság

Kereseti kérelmek

A Törvényszék

—

Elsődlegesen:

semmisítse meg a CCI 1999.PT.06.1.PO.007 (Portugal — Programa nacional, Objectivo 1) operatív programhoz az EMOGA Orientációs részlegéből odaítélt támogatás pénzügyi korrekcióinak alkalmazásáról szóló, 2010. június 29-i C(2010) 4255 végleges bizottsági határozatot a „Mezőgazdasági üzemekbe történő beruházás” intézkedés tekintetében, amely 16 411 829,46 euróra csökkentette az EMOGA Orientációs részlegének támogatását a CCI 1999.PT.06.1.PO.007 (Portugal — Programa nacional, Objectivo 1) támogatási program keretében a 2000. október 28-i C(2000) 2878 bizottsági határozat értelmében engedélyezett kiadások tekintetében;

—

Másodlagosan:

semmisítse meg a 2010. június 29-i C(2010) 4255 végleges bizottsági határozatot abban a részében, amely a 2003. október 28-a és 2006 novembere között jóváhagyott pályázatokkal összefüggésben a Portugál Köztársaság által teljesített, 194 347 547,29 euró összegű kifizetések közösségi finanszírozására vonatkozik.

semmisítse meg 2010. június 29-i C(2010) 4255 végleges bizottsági határozatot abban a részében, amely a fiatal gazdálkodók letelepedéséhez kötődő „mezőgazdasági üzemekbe történő beruházás” pályázatokkal összefüggésben a Portugál Köztársaság által teljesített, 94 621 812,06 euró összegű kifizetések közösségi finanszírozására vonatkozik;

—	kötelezze a Bizottságot a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A felperes a következő jogalapokra hivatkozik:

a)	Az EUMSZ 250. cikk megsértése és hatáskör hiánya.

b)	Az 1999. június 21-i 1260/1999/EK tanácsi rendelet (1) 39. cikke (3) bekezdésének megsértése.

c)	Az 1990. május 17-i 1257/1999/EK tanácsi rendelet (2) 5. cikke (2) bekezdésének visszaható hatállyal történt alkalmazása.

d)	A 2002. február 26-i 445/2002/EK bizottsági rendelet (3) 4. cikke (2) bekezdésének megsértése.

e)	a 2001. március 2-i 438/2001/EK bizottsági rendelet (4) 4. cikkének megsértése.

f)	az 1257/99 rendelet 5. cikke (2) bekezdésének megsértése.

g)	Az egyenlőség elvének megsértése.

h)	Az egyenlőség és a bizalomvédelem elvének megsértése, valamint tévedés a közösségi rendelkezések megsértéséből levont pénzügyi következmények tekintetében.

g)	Az arányosság elvének megsértése.

(1) A strukturális alapokra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló, 1999. június 21-i 1260/1999/EK tanácsi rendelet (HL L 161., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 14. fejezet 1. kötet 31. o.)

(2) Az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalapból (EMOGA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról, valamint egyes rendeletek módosításáról, illetve hatályon kívül helyezéséről szóló, 1999. május 17-i 1257/1999/EK tanácsi rendelet (HL L 160., 80. o.; magyar nyelvű különkiadás 3. fejezet 25. kötet 391. o.)

(3) Az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalapból (EMOGA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1257/1999/EK tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2002. február 26-i 445/2002/EK bizottsági rendelet (HL L 74., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 3. fejezet 35. kötet 269. o.)

(4) A strukturális alapok keretében nyújtott támogatások irányítási és ellenőrzési rendszerei tekintetében az 1260/1999/EK tanácsi rendelet végrehajtása részletes szabályainak megállapításáról szóló, 2001. március 2-i 438/2001/EK bizottsági rendelethez (HL L 63., 21. o.; magyar nyelvű különkiadás 14. fejezet, 1. kötet, 132. o.)

6.11.2010

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 301/33

A Közszolgálati Törvényszék F-35/08. sz. ügyben 2010. június 15-én hozott ítélete ellen az Európai Bizottság által 2010. augusztus 25-én benyújtott fellebbezés

(T-361/10. P. sz. ügy)

()

2010/C 301/57

Az eljárás nyelve: görög

Felek

Fellebbező: Európai Bizottság (képviselők: J. Currall és I. Chatzigiannis)

A másik fél az eljárásban: Dimitrios Pachtitis (Athén, Görögország) támogatja az európai adatvédelmi biztos

A fellebbező kérelmei

—	A Törvényszék helyezze hatályon kívül, a Közszolgálati Törvényszék F-35/08. sz., Pachtitis kontra Bizottság ügyben 2010. június 15-én hozott ítéletét;

—	a Törvényszék utalja vissza az ügyet a Közszolgálati Törvényszék elé a többi megsemmisítési jogalap megvizsgálása céljából;

—	a Törvényszék kötelezze a fellebbezési eljárásban a fellebbezett felet a fellebbezési eljárás és az elsőfokú eljárás költségeinek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Jelen fellebbezésében a felperes a Közszolgálati Törvényszék F-35/08. sz., Pachtitis kontra Bizottság ügyben 2010. június 15-én hozott ítéletének hatályon kívül helyezését kéri, amely ítélettel a Közszolgálati Törvényszék egyrészt megsemmisítette az Európai Személyzeti Felvételi Hivatal (EPSO) 2007. május 31-i és 2007. december 6-i határozatait, amelyekkel D. Pachtitist nem vették fel az EPSO/AD/77/06 nyílt versenyvizsga előválogató tesztjén a 110 legmagasabb pontszámot elérő pályázó listájára, másrészt a Bizottságot kötelezte a saját és a felperes elsőfokú eljárásban felmerült költségeinek viselésére.

Fellebbezésének alátámasztására a Bizottság a következő megsemmisítési jogalapokat hozta fel:

—	az Európai Közösségek tisztviselőnek személyzeti szabályzatára vonatkozó rendelet III. melléklete 1., 5. és 7 cikkének megsértése;

—	a közösségi jog, különösen az EPSO létrehozásáról szóló 2002/620/EK határozat (1) 2. cikkének és a 2002/621/EK határozat (2) 1. cikkének megsértése;

—	a határozatok indokolására vonatkozó kötelezettség megsértése.

(1) Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság főtitkárainak, a Bíróság hivatalvezetőjének, a Számvevőszék, a Gazdasági és Szociális Bizottság és a Régiók Bizottsága főtitkárainak, továbbá az ombudsman képviselőjének az Európai Közösségek Személyzeti Felvételi Hivatalának létrehozásáról szóló, 2002. július 25-i 2002/620/EK határozata (HL L 197., 53. o.; magyar nyelvű különkiadás 1. fejezet, 4. kötet, 46. o.)

(2) Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság főtitkárainak, a Bíróság hivatalvezetőjének, a Számvevőszék, a Gazdasági és Szociális Bizottság és a Régiók Bizottsága főtitkárainak, továbbá az ombudsman képviselőjének az Európai Közösségek Személyzeti Felvételi Hivatalának szervezeti felépítéséről és működéséről szóló, 2002. július 25-i 2002/621/EK határozata (HL L 197., 56. o.; magyar nyelvű különkiadás 1. fejezet, 4. kötet, 48. o.)

6.11.2010

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 301/34

2010. szeptember 3-án benyújtott kereset — Bloufin Touna Ellas Naftiki Etaireia és társai kontra Bizottság

(T-367/10. sz. ügy)

()

2010/C 301/58

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperesek: Bloufin Touna Ellas Naftiki Etaireia (Athén, Görögország), Chrisderic (Saint Cyprien, Franciaország), André Sébastien Fortassier (Grau D’Agde, Franciaország) (képviselők: V. Akritidis és E. Petritsi ügyvédek)

Alperes: Európai Bizottság

Kereseti kérelmek

—

A Törvényszék semmisítse meg a Franciaország vagy Görögország lobogója alatt közlekedő vagy ott lajstromozott erszényes kerítőhálós hajók által az Atlanti-óceánon a nyugati hosszúság 45°-tól keletre és a Földközi-tengeren folytatott, kékúszójú tonhalra irányuló halászat tilalmáról szóló, 2010. június 9-i 498/2010/EU bizottsági rendeletet (1);

—	a Bizottságot kötelezze a felperesek jelen eljárás során felmerült valamennyi költségének viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A kereset alátámasztására a felperesek három jogalapot hoznak fel.

Először is azt állítják, hogy a vitatott rendeletet az egyenlő bánásmód elvének és — az állampolgárság alapján történő bármely megkülönböztetést tiltó EUMSZ 18. cikkben és a mezőgazdasági ágazatban a termelők, illetve a fogyasztók közötti minden megkülönböztetést tiltó EUMSZ 40. cikk (2) bekezdésében megállapított -megkülönböztetés tilalma elv megsértésével, valamint az Európai Unió Alapjogi Chartája 21. cikke (2) bekezdésének értelmében vett általános uniós jogelv megsértésével fogadták el.

E tekintetben a felperesek azt állítják, hogy a Bizottság két alapon tett megkülönböztetést. Először is a halászati időszak vége előtt betiltotta Görögország, Franciaország és Spanyolország további halászati tevékenységét (2), holott a görög kvóta kimerítése jóval alacsonyabb volt, mint Spanyolországé. Másodszor bár a Bizottság mind a három EU-tagállamot tájékoztatta arról, hogy a halászati tevékenységeket be kell szüntetni, két különböző kötelező megszüntető szabályzatot tett közzé: egyet Görögország és Franciaország, valamint egy másikat Spanyolország részére, amivel ténylegesen megengedte a spanyol flottának a halászat folytatását a halászati időszak végéig. A felperesek azt állítják, hogy tudomásuk szerint nem volt objektíve igazolt az ilyen eltérő bánásmód.

Másodszor a felperesek úgy érvelnek, hogy a Bizottság megsértette az arányosságnak az EUMSZ 5. cikk (4) bekezdésében és a Szerződéshez csatolt 2. sz. jegyzőkönyvben szereplő és az állandó ítélkezési gyakorlat által az egyén védelmében a jog magasabb rendű szabályaként elismert általános elvét. A felperesek álláspontja szerint a Bizottság arányosabb intézkedést hozhatott volna annak biztosítására, hogy az Unió tagállamai megfeleljenek az 1224/2009/EK rendelet (3) rendszerének, és betilthatta volna az élő kékúszójú tonhal halászatát akkor, amikor a nemzeti kvóták kritikusabb, a 100 %-ot megközelítő szintet értek el. Betilthatta volna e tevékenységet ugyanabban az időpontban is az Unió minden érintett tagállama vonatkozásában.

Harmadszor a felperesek azt állítják, hogy a vitatott rendeletet az állandó ítélkezési gyakorlat által megállapított, és az Unió Alapjogi Chartájának 41. cikkében szabályozott gondos ügyintézés és a gondossági kötelezettség általános elvének megsértésével fogadták el.

(1) HL L 142., 1. o.

(2) Spanyolország lobogója alatt közlekedő, illetve a Spanyolországban lajstromozott erszényes kerítőhálós hajók által az Atlanti-óceánon a nyugati hosszúság 45°-tól keletre és a Földközi-tengeren folytatott, kékúszójú tonhalra irányuló halászat tilalmáról szóló, 2010. június 14-i 508/2010/EU bizottsági rendelet (HL L 149., 7. o.)

(3) A közös halászati politika szabályainak betartását biztosító közösségi ellenőrző rendszer létrehozásáról, a 847/96/EK, a 2371/2002/EK, a 811/2004/EK, a 768/2005/EK, a 2115/2005/EK, a 2166/2005/EK, a 388/2006/EK, az 509/2007/EK, a 676/2007/EK, az 1098/2007/EK, az 1300/2008/EK és az 1342/2008/EK rendelet módosításáról, valamint a 2847/93/EGK, az 1627/94/EK és az 1966/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. november 20-i 1224/2009/EK tanácsi rendelet (HL L 343., 1. o.)

6.11.2010

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 301/35

2010. szeptember 2-án benyújtott kereset — Handicare kontra OHIM — Apple Corps (BEATLE)

(T-369/10. sz. ügy)

()

2010/C 301/59

A keresetlevél nyelve: angol

Felek

Felperes: Handicare Holding BV (Helmond, Hollandia) (képviselő: G. van Roeyen ügyvéd)

Alperes: Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM)

A másik fél a fellebbezési tanács előtti eljárásban: Apple Corps Ltd (London, Egyesült Királyság)

Kereseti kérelmek

—	A Törvényszék helyezze hatályon kívül a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) második fellebbezési tanácsának az R 1276/2009-2. sz. ügyben 2010. május 31-én hozott határozatát;

—	az alperest kötelezze az eljárásban felmerült költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A közösségi védjegy bejelentője: a felperes.

Az érintett közösségi védjegy: a „BEATLE” ábrás védjegy a 12. osztályba tartozó áruk tekintetében.

A felszólalási eljárásban hivatkozott védjegy vagy megjelölés jogosultja: a másik fél a fellebbezési tanács előtti eljárásban.

A hivatkozott védjegy vagy megjelölés: a 9. osztályba tartozó áruk tekintetében lajstromozott, 1341242. sz. „BEATLES” és „THE BEATLES” egyesült királysági ábrás védjegy; a 9. osztályba tartozó áruk tekintetében lajstromozott, 1737191. sz. „BEATLES” spanyol ábrás védjegy; a 9. osztályba tartozó áruk tekintetében lajstromozott, 1148166. és 2072741. sz. „BEATLES” német ábrás védjegy; a 9. osztályba tartozó áruk tekintetében lajstromozott, 312175. sz. „BEATLES” portugál ábrás védjegy; a 9. osztályba tartozó áruk tekintetében lajstromozott, 1584857. sz. „BEATLES” francia ábrás védjegy; a 9. osztályba tartozó áruk tekintetében lajstromozott, 839105. sz. „BEATLES” olasz ábrás védjegy; a 6., 9., 14., 15., 16., 18., 20., 21., 24., 25., 26., 27., 28., 34. és 41. osztályba tartozó áruk tekintetében lajstromozott, 219048. sz. „BEATLES” közösségi szóvédjegy; a 6., 9., 14., 15., 16., 18., 20., 21., 24., 25., 26., 27., 28., 34. és 41. osztályba tartozó áruk tekintetében lajstromozott, 219014. sz. „BEATLES” közösségi ábrás védjegy.

A felszólalási osztály határozata: a felszólalási osztály a felszólalást elutasította.

A fellebbezési tanács határozata: a fellebbezési tanács a fellebbezésnek helyet adott és hatályon kívül helyezte a felszólalási osztály határozatát.

Jogalapok: a 207/2009 tanácsi rendelet (1) 8. cikke (1) bekezdése b) pontjának és 8. cikke (4) bekezdésének megsértése, mivel a fellebbezési tanács nem utasította el az e jogalapokon alapuló felszólalást, jóllehet megállapította, hogy az érintett áruk egyáltalán nem hasonlítanak egymásra; a 207/2009 tanácsi rendelet 8. cikke (5) bekezdésének megsértése, mivel a fellebbezési tanács tévesen állapította meg, hogy e cikk alkalmazásának feltételei teljesültek.

(1) A közösségi védjegyről szóló, 2009. február 26-i 207/2009/EK tanácsi irányelv (HL L 78., 1. o.).

6.11.2010

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 301/35

2010. szeptember 3-án benyújtott kereset — Bolloré kontra Bizottság

(T-372/10. sz. ügy)

()

2010/C 301/60

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperes: Bolloré SA (Ergué-Gabéric, Franciaország) (képviselők: P. Gassenbach, C. Lemaire és O. de Juvigny ügyvédek)

Alperes: az Európai Bizottság

Kereseti kérelmek

—	A Törvényszék semmisítse meg az EUMSZ 101. cikk és az EGT-Megállapodás 53. cikke alkalmazására vonatkozó eljárásban (COMP/36.212 önmásoló papír ügy) 2010. június 23-án hozott C(2010) 4160 végleges bizottsági határozat 1. és 2. cikkét;

—	másodlagosan a Törvényszék jelentősen csökkentse a Bolloréval szemben a hivatkozott határozat 2. cikkében kiszabott bírságot;

—	aTörvényszék kötelezze az Európai Bizottságot az összes költség viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A felperes a jelen keresetben elsődlegesen az EUMSz 101. cikk és az EGT-Megállapodás 53. cikke alkalmazására vonatkozó eljárásban (COMP/36.212 önmásoló papír ügy) 2010. június 23-án hozott C(2010) 4160 végleges bizottsági határozat megsemmisítését kéri, amelyet a Bizottság a Bíróság által a C-327/07. P. sz., Bolloré kontra Bizottság ügyben hozott ítéletének meghozatalát követően fogadott el; az utóbbi ítéletben a Bíróság azt állapította meg, hogy a Bizottság megsértette a Bolloré védelemhez való jogát, mivel a Bizottság a Bollorét nemcsak a Copigraph anyavállalataként vonta felelősségre, hanem úgy is, mint a jogsértés egyik közvetlen és személyes szerzőjét, miközben a kifogásközlés csupán a Bolloré anyavállalati minőségében fennálló felelősségére vonatkozott.

A felperes kereset alátámasztására határozat jogalapra hivatkozik, amelyek a következőkre vonatkoznak:

—

a Bizottság megsértette az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezmény (a továbbiakban: EJEE) 6. és 7. cikkét, valamint az Európai Unió Alapjogi Chartájának (a továbbiakban: Charta) 41., 47. és 49. cikkét azzal, hogy a Bolloréval szemben kiszabott bírságot a bűncselekmények és büntetések jogszerűségének, a jogbiztonság és a büntetés egyéniesítésének elvét, valamint a tisztességes eljáráshoz való jogot, mivel:

—	a Bolloréval szemben anyavállalati minőségében kiszabott szankció sérti az EJEE 6. és 7. cikkében rögzített bűncselekmények és büntetések jogszerűsége elvét, valamint a Charta 47. és 49. cikkében meghatározott büntetés egyéniesítésének elvét;

—	a Bolloré meghallgatása — amelyen a biztosok tesületének egyetlen tagja sem vett részt — az EJEE 6. cikkében, illetve a Charta 41.és 47. cikkében meghatározott a tisztességes eljáráshoz való jogot sérti, mivel a Bollorét az „ítélőbírái” nem hallgatták meg;

—	az eredeti határozat „újbóli elfogadásának” feltételei több tekintetben is megsértik az EJEE 6. cikkében, illetve a Charta 41.és 47. cikkében meghatározott a tisztességes eljáráshoz való jog részét képező pártatlanság követelményét;

—	a Bizottság megsértette az EUMSZ 101. cikket és a 1/2003 rendelet (1) 25. cikkét azzal, hogy a Bollorét olyan jogsértésekért vonta felelősségre, amelyek jelenleg már elévültek;

—	a Bizottság megsértette az egyenlő bánásmód elvét azzal, hogy a Bollorét a Copigraph jogsértés ideje alatti anyavállalatának minőségében szankcionálta;

—

a Bizottság megsértette az EUMSz 101. cikket, az EJEE 6. cikkét, illetve a Charta 41.és 47. cikkét azzal, hogy a második kifogásközlést olyan nyilvánvalóan ésszerűtlen határidő alatt bocsátotta ki, amely véglegesen megakadályozta a Bollorét abban, hogy védekezni tudjon egyrészt a Copigraph anyavállalatának minőségében fennálló felelősségére vonatkozó kifogásokkal, másrészt a jogsértésben való közvetlen részvételére vonatkozó kifogásokkal szemben;

—	másodlagosan a Bizottság a bírság összegének meghatározása során megsértette az 1998. évi bírságkiszabási iránymutatást (2), a büntetés egyéniesítése és az arányosság elvét, illetve az indokolási kötelezettséget, továbbá

—	harmadlagosan a Bizottság megsértette az 1996. évi bírságok alóli mentességről és a bírságok csökkentéséről szóló bizottsági közleményt (3), valamint az arányosság és az egyenlő bánásmód elvét.

(1) A[z EUMSz [101.] és [102.] cikkben meghatározott versenyszabályok végrehajtásáról szóló, 2002. december 16-i 1/2003/EK tanácsi rendelet (HL 2003. L 1, 1. o., magyar nyelvű különkiadás 8. fejezet, 2. kötet, 205. oldal).

(2) A 17. rendelet 15. cikkének (2) bekezdése és az ESZAK-Szerződés 65. cikkének (5) bekezdése alapján kiszabott bírság megállapításának módszeréről szóló iránymutatás (HL 1998. C 9., 3. o.; magyar nyelvű különkiadás 8. fejezet, 1. kötet, 171. o.; a továbbiakban: iránymutatás)

(3) A bírságok alóli mentességről és a bírságok csökkentéséről szóló bizottsági közlemény (HL 1996. C 207., 4. o.).

6.11.2010

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 301/36

2010. szeptember 8-án benyújtott kereset — Villeroy & Boch Austria kontra Bizottság

(T-373/10. sz. ügy)

()

2010/C 301/61

Az eljárás nyelve: német

Felek

Felperes: Villeroy & Boch Austria GmbH (Mondsee, Ausztria) (képviselők: A. Reidlinger és S. Dethof ügyvédek)

Alperes: az Európai Bizottság

Kereseti kérelmek

—	A Törvényszék semmisítse meg a megtámadott határozatot a felperesre vonatkozó részében;

—	másodlagosan: a Törvényszék megfelelően csökkentse a megtámadott határozatban a felperessel szemben kiszabott bírságot;

—	a Törvényszék az alperest kötelezze az eljárási költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A felperes keresete a COMP/39.092 — fürdőszoba-felszerelések ügyben 2010. június 23-án hozott C(2010) 4185 végleges bizottsági határozat ellen irányul. A megtámadott határozatban a Bizottság bírságot szabott ki a felperessel és más vállalkozásokkal szemben az EUMSZ 101. cikk, valamint az EGT-Megállapodás 53. cikkének megsértése miatt. A felperes — a Bizottság álláspontja szerint — folytatólagos megállapodásban vagy összehangolt magatartásban vett részt a fürdőszoba-felszerelések piacán Belgiumban, Németországban, Franciaországban, Olaszországban, Hollandiában és Ausztriában.

Keresete alátámasztására a felperes hét jogalapot hoz fel.

Az első jogalappal a felperes azt kifogásolja, hogy az egységes, összetett és folyamatos jogsértésnek való minősítés sérti az EUMSZ 101. cikket, valamint az EGT-Megállapodás 53. cikkét. Ezzel a megengedhetetlen átfogó szemlélettel az alperes megszegte azon kötelességét, hogy a határozat egyes címzettjeinek egyéni magatartásmódját vonja jogi értékelés alá, és harmadik személyek nem betudható magatartását jogilag megengedhetetlen módon rótta fel.

A második jogalappal a felperes másodlagosan a határozat személyre szóló indokolása hiányában az EUMSZ 296. cikk második bekezdése szerinti indokolási kötelezettség megsértését kifogásolja.

Továbbá a felperes harmadik jogalapként felhozza, hogy a megtámadott határozatot meg kell semmisíteni, mert a felperes nem vett részt a felrótt jogsértésekben azokon az érintett termék- és földrajzi piacokon, amelyeket a határozat említ, és nem került bizonyításra, hogy kartelljogi jogsértést követett el.

Negyedik jogalapként a felperes előadja, hogy jogellenes az egyetemleges bírság kiszabása a felperessel és anyavállalatával szemben. Az ilyen egyetemleges bírságolás sérti az Európai Unió Alapjogi Chartája 49. cikkének (1) bekezdésébe foglalt nulla poena sine lege elvét és az Európai Unió Alapjogi Chartája 49. cikkének (3) bekezdése szerinti — a 48. cikkének (1) bekezdésével és az 1/2003 rendelet (1) 23. cikkével összefüggésben értelmezett — bűnösséggel arányos büntetés elvét.

Az ötödik jogalap keretében a hiányos bírságszámítást vitatja. E tekintetben előadja, hogy az alperes olyan forgalmat is bevont a számításába, amely eleve nem lehet összefüggésben a felhozott kifogásokkal.

Hatodik jogalapként a felperes az eljárás elhúzódását, ennek a bírságszámítás során való figyelmen kívül hagyását, ezáltal pedig az Európai Unió Alapjogi Chartája 41. cikkének megsértését kifogásolja.

Hetedik jogalapként a bírságszámítás keretében — a jogsértésben való állítólagos felperesi közrehatás értékelése során — elkövetett mérlegelési hibát kifogásolja. A felperes ezzel összefüggésben kifejti, hogy az EUMSZ 101. cikk megsértésének — alperesi feltételezésnek megfelelő — elfogadása esetén is túlságosan magas és aránytalan lenne a bírság. A felperes álláspontja szerint az alperes megsértette az Európai Unió Alapjogi Chartája 49. cikkének (3) bekezdésébe foglalt — a 48. cikkének (1) bekezdésével összefüggésben értelmezett — bűnösséggel arányos büntetés elvét.

(1) A Szerződés 81. és 82. cikkében meghatározott versenyszabályok végrehajtásáról szóló, 2002. december 16-i 1/2003/EK tanácsi rendelet (H L 1., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 8. fejezet, 2. kötet, 205. o.).

6.11.2010

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 301/37

2010. szeptember 8-án benyújtott kereset — Villeroy & Boch kontra Bizottság

(T-374/10. sz. ügy)

()

2010/C 301/62

Az eljárás nyelve: német

Felek

Felperes: Villeroy & Boch AG (Mettlach, Németország) (képviselők: M. Klusmann ügyvéd és S. Thomas professzor)

Alperes: az Európai Bizottság

Kereseti kérelmek

—	A Törvényszék semmisítse meg a megtámadott határozatot a felperesre vonatkozó részében;

—	másodlagosan: a Törvényszék megfelelően csökkentse a megtámadott határozatban a felperessel szemben kiszabott bírságot;

—	a Törvényszék az alperest kötelezze az eljárási költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresete alátámasztására a felperes hét jogalapot hoz fel.

Negyedik jogalapként a felperes előadja, hogy jogellenes az egyetemleges bírság kiszabása a felperessel és a franciaországi, belgiumi és ausztriai leányvállalataival szemben. Az ilyen egyetemleges bírságolás sérti az Európai Unió Alapjogi Chartája 49. cikkének (1) bekezdésébe foglalt nulla poena sine lege elvét és az Európai Unió Alapjogi Chartája 49. cikkének (3) bekezdése szerinti — a 48. cikkének (1) bekezdésével és az 1/2003 rendelet (1) 23. cikkével összefüggésben értelmezett — bűnösséggel arányos büntetés elvét.

6.11.2010

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 301/38

2010. szeptember 8-án benyújtott kereset — Hansa Metallwerke és társai kontra Bizottság

(T-375/10. sz. ügy)

()

2010/C 301/63

Az eljárás nyelve: német

Felek

Felperesek: Hansa Metallwerke AG (Stuttgart, Németország), Hansa Nederland BV (Nijkerk, Hollandia), Hansa Italiana Srl (Castelnuovo del Garda, Olaszország), Hansa Belgium Sprl (Asse, Belgium) és Hansa Austria GmbH (Salzburg, Ausztria) (képviselő: H. J. Hellmann ügyvéd)

Alperes: az Európai Bizottság

Kereseti kérelmek

—	A Törvényszék a felperesekre vonatkozó részében semmisítse meg az EUMSZ 101. cikk és az EGT-Megállapodás 53. cikke alkalmazására vonatkozó eljárásban (COMP/39.092 — fürdőszoba-felszerelések ügy) 2010. június 23-án hozott és a felperesekkel 2010. június 30-án közölt határozatot;

—	másodlagosan: a Törvényszék csökkentse a felperesekkel szemben kiszabott bírságot;

—	a Törvényszék az alperest kötelezze az eljárási költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A felperesek keresete a COMP/39.092 — fürdőszoba-felszerelések ügyben 2010. június 23-án hozott C(2010) 4185 végleges bizottsági határozat ellen irányul. A megtámadott határozatban a Bizottság bírságot szabott ki a felperesekkel és más vállalkozásokkal szemben az EUMSZ 101. cikk, valamint az EGT-Megállapodás 53. cikkének megsértése miatt. A felperesek — a Bizottság álláspontja szerint — folytatólagos megállapodásban vagy összehangolt magatartásban vettek részt a fürdőszoba-felszerelések piacán Belgiumban, Németországban, Franciaországban, Olaszországban, Hollandiában és Ausztriában.

Keresetük alátámasztására a felperesek elsősorban úgy érvelnek, hogy felperesekkel szemben kiszabott bírság megengedhetetlen módon meghaladja az 1/2003 rendelet (1) 23. cikke (2) bekezdésének második albekezdése szerint megengedhető felső összeghatárt, mivel az alperes határozatában a Hansa Metallwerke AG téves globális összforgalmát vette alapul.

Másodsorban a felperesek a bizalomvédelem elvének megsértését kifogásolják. A felperesek úgy vélik, hogy az alperes a közigazgatási eljárásban súlyos eljárási hibákat vétett, ezáltal az eljárásban részt vevő más személyekkel szemben hátrányosan kezelte őket. E körülményt, noha az eljárás folyamán megígérte, az alperes nem veszi figyelembe a megtámadott határozatban.

Harmadsorban a felperesek előadják, hogy az engedékenységi közlemény (2) tekintetében téves bírságszámítás miatt az alperes megsértette az 1/2003 rendelet 23. cikkének (2) bekezdését. Azt kifogásolják, hogy noha együttműködtek, az alperes velük szemben nem mérsékelte a kiszabott bírságot.

Negyedsorban a felperesek úgy érvelnek, hogy a visszaható hatály tilalmába ütközik a bírságkiszabási iránymutatás (3) alkalmazása olyan helyzetekre, amelyek annak közzététele előtt már lezárultak.

Továbbá előadják, hogy az alperesi bírságkiszabási gyakorlat nem felel meg az 1/2003 rendelet 23. cikkének (2) bekezdésében foglalt felhatalmazási alapnak. A felperesek ezzel összefüggésben azt kifogásolják, hogy a megtámadott határozat sérti az egyenlő bánásmód és arányosság elvét. Továbbá az 1/2003 rendelet 23. cikke (2) bekezdésének az alperes — bírságkiszabási iránymutatás szerinti — bírságkiszabási gyakorlatában való alkalmazása sérti az EJEE 7. cikkben és az Európai Unió Alapjogi Chartája 49. cikkében foglalt büntetések törvényességének elvét.

Végül a felperesek az 1/2003 rendelet 23. cikke (2) bekezdésének és a bírságkiszabási iránymutatásnak a téves alkalmazását vitatják, mivel az alperes számos alkalmazási és mérlegelési hibát követett el a felperesek rovására. Különösen arra hivatkoznak, hogy a felperesi cselekmények egyéni körülményei vonatkozásában hibás az alperesi bizonyítási eljárás és bizonyítékértékelés.

(2) A kartellügyek esetében a bírságok alóli mentességről és a bírságok csökkentéséről szóló bizottsági közlemény (HL 2002. C 45., 3. o.; magyar nyelvű különkiadás 8. fejezet, 2. kötet, 155. o.)

(3) Iránymutatás az 1/2003/EK rendelet 23. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján kiszabott bírságok megállapításáról (HL 2006. C 210., 2. o.)

6.11.2010

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 301/39

2010. szeptember 6-án benyújtott kereset — Preparados Alimenticios kontra OHIM — Rila Feinkost-Importe (Jambo Afrika)

(T-377/10. sz. ügy)

()

2010/C 301/64

A keresetlevél nyelve: angol

Felek

Felperes: Preparados Alimenticios, SA (Barcelona, Spanyolország) (képviselő: D. Pellisé Urquiza ügyvéd)

Alperes: Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM)

Másik fél a fellebbezési tanács előtti eljárásban: Rila Feinkost-Importe GmbH & Co. KG (Stemwede-Levern, Németország)

Kereseti kérelmek

—	A Törvényszék helyezze hatályon kívül a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM) első fellebbezési tanácsának 2010. június 9-i határozatát (R 1144/2009-1. sz. ügy);

—	a jelen keresetet nyilvánítsa elfogadhatónak és megalapozottnak; és

—	mondja ki, hogy a vitatott közösségi védjegybejelentést el kell utasítani.

Jogalapok és fontosabb érvek

A közösségi védjegy bejelentője: a fellebbezési tanács előtti eljárásban részt vevő másik fél.

Az érintett közösségi védjegy: a „Jambo Afrika” szóvédjegy a 29., 30. és 33. osztályba tartozó áruk vonatkozásában.

A felszólalási eljárásban hivatkozott védjegy vagy megjelölés jogosultja: a felperes.

A hivatkozott védjegy vagy megjelölés: a 2573221., 2573219. és 2573216. sz. „JUMBO” spanyol ábrás védjegy a 29. és 30. osztályba tartozó áruk vonatkozásában; a 2217404. sz. „JUMBO CUBE” közösségi ábrás védjegy a 29. osztályba tartozó áruk vonatkozásában; a 2412823. sz. „JUMBO MARINADE” közösségi ábrás védjegy a 29. és 30. osztályba tartozó áruk vonatkozásában; a 2413391. sz. „JUMBO NOKKOS” közösségi ábrás védjegy a 29. és 30. osztályba tartozó áruk vonatkozásában; a 2413581., a 2423275., a 2970754., a 3246139., a 3754462. és a 4088761. sz. „JUMBO” közösségi ábrás védjegy a 29. és 30. osztályba tartozó áruk vonatkozásában.

A felszólalási osztály határozata: a felszólalási osztály a felszólalásnak a vitatott áruk egy része tekintetében helyt adott.

A fellebbezési tanács határozata: a fellebbezési tanács a felszólalást teljes egészében elutasította.

Jogalapok: a 207/2009 tanácsi rendelet 8. cikke (1) bekezdése b) pontjának megsértése, mivel a fellebbezési tanács helytelenül zárta ki az összetéveszthetőséget.

6.11.2010

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 301/40

2010. szeptember 7-én benyújtott kereset — Masco és társai kontra Bizottság

(T-378/10. sz. ügy)

()

2010/C 301/65

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperesek: Masco Corp. (Taylor, Amerikai Egyesült Államok), Hansgrohe AG (Schiltach, Németország), Hansgrohe Deutschland Vertriebs GmbH (Schiltach, Németország), Hansgrohe Handelsgesellschaft m.b.H. (Wiener Neudorf, Ausztria), Hansgrohe SA/NV (Anderlecht, Belgium), Hansgrohe B.V. (Westknollendam, Hollandia), Hansgrohe SARL (Antony, Franciaország), Hansgrohe Srl (Villanova d’Asti, Olaszország), Hüppe GmbH (Bad Zwischenahn, Németország), Hüppe Gesellschaft m.b.H. (Laxenburg, Ausztria), Hüppe Belgium SA/NV (Zaventem, Belgium) és Hüppe B.V. (Alblasserdam, Hollandia) (képviselők: D. Schroeder ügyvéd és J. Temple Lang Solicitor)

Alperes: az Európai Bizottság

Kereseti kérelmek

—

A Törvényszék semmisítse meg a COMP/39.092 — fürdőszoba-felszerelések ügyben 2010. június 23-án hozott C(2010) 4185 végleges bizottsági határozat 1. cikkét annyiban, amennyiben az megállapítja, hogy a felperesek folytatólagos megállapodásban vagy összehangolt magatartásban vettek részt a „fürdőszoba-felszerelések piacán”;

—	a Törvényszék a Bizottságot kötelezze a felperesek jelen eljárással kapcsolatban felmerült jogi és egyéb költségeinek, valamint kiadásainak viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A felperesek keresetükben a COMP/39.092 — fürdőszoba-felszerelések ügyben 2010. június 23-án hozott C(2010) 4185 végleges bizottsági határozat részleges megsemmisítését kérik, amelyben a Bizottság megállapítja, hogy a felperesek más vállalkozásokkal együtt megsértették az EUMSZ 101. cikket, valamint az EGT-Megállapodás 53. cikkét azáltal, hogy folytatólagos megállapodásban vagy összehangolt magatartásban vettek részt a „fürdőszoba-felszerelések” Németország, Ausztria, Olaszország, Franciaország, Belgium és Hollandia területére kiterjedő piacán.

Keresetük alátámasztására a felperesek egy jogalapot hoznak fel.

A felperesek vitatják, hogy három különböző jogsértés megállapítása helyett a Bizottság a cselekményt jogi szempontból olyan egységes és összetett jogsértésnek minősítette, amely három különböző termékcsoportra, azaz a szerelvény-, a zuhanykabin- és a szaniterkerámia-termékekre terjed ki.

A felperesek nem gyártanak szaniterkerámia-termékeket. A felperesek előadják, hogy a Bizottság tévesen értékelte a tényeket és tévesen alkalmazta a jogot, amikor megállapította, hogy ők három különböző, a szaniterkerámia-termékeket is magában foglaló termékcsoportra kiterjedő egységes és összetett jogsértésben vettek részt. Az egységes és összetett jogsértés bizottsági megállapítása a határozatban nincs összhangban a korábbi bizottsági ügyekkel (illetve a Bíróság ítélkezési gyakorlatával). Ebből következően a Bizottság megsértette az átláthatóság, a jogbiztonság és az egyenlő bánásmód elvét. A határozatban szereplő tényállás és bizonyítás pedig nem támasztja alá a bizottság azon következtetését, hogy három különböző termékcsoportra kiterjedő egységes és összetett jogsértésről van szó.

6.11.2010

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 301/40

2010. szeptember 8-án benyújtott kereset — Keramag Keramische Werke és társai kontra Bizottság

(T-379/10. sz. ügy)

()

2010/C 301/66

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperesek: Keramag Keramische Werke AG (Ratingen, Németország); Koralle Sanitärprodukte GmbH (Vlotho, Németország); Koninklijke Sphinx BV (Maastricht, Hollandia); Allia SAS (Avon, Franciaország); Produits Céramique de Touraine SA (PCT) (Selles sur Cher, Franciaország) és Pozzi Ginori SpA (Milánó, Olaszország) (képviselők: J. Killick Barrister, P. Lindfelt ügyvéd, I. Reynolds Solicitor és K. Struckmann ügyvéd)

Alperes: az Európai Bizottság

Kereseti kérelmek

—	A Törvényszék teljes körűen vagy részben semmisítse meg a megtámadott határozatot;

—	a Törvényszék állapítsa meg, hogy a felpereseket nem terheli felelősség a csaptelepekre vonatkozó versenyellenes magatartás tekintetében, és amennyiben szükséges, semmisítse meg a határozatot abban a részében, amelyben ezt a felperesek terhére rója;

—	továbbá, illetve másodlagosan: a Törvényszék csökkentse a bírság összegét;

—	a Törvényszék a Bizottságot kötelezze a költségek viselésére;

—	a Törvényszék rendeljen el bármely más, az ügy körülményeire tekintettel megfelelő intézkedést.

Jogalapok és fontosabb érvek

A felperesek azt kérik, hogy a Törvényszék semmisítse meg az EUMSZ 101. cikk alkalmazására vonatkozó eljárásban 2010. június 23-án hozott C(2010) 4185 végleges (COMP/39.092 — fürdőszoba-felszerelések ügy) bizottsági határozatot abban a részében, amelyben velük szemben felrója, hogy folytatólagos megállapodásban vagy összehangolt magatartásban vettek részt a fürdőszoba-felszerelések Németország, Ausztria, Olaszország, Franciaország, Belgium és Hollandia területére kiterjedő piacán.

Keresetük alátámasztására a felperesek hét jogalapot hoznak fel.

Először is előadják, hogy a Bizottság nem értékelte és nem tárta fel az állítólagos jogsértések gazdasági összefüggéseit, ezáltal nem bizonyította a jog által megkívánt módon azok versenyellenes célját. A felperesek azt kifogásolják, hogy a Bizottságnak nem volt jogi felhatalmazása arra, hogy azt feltételezze (vagy akár megállapítsa), hogy (i) a nem versenytársak között és (ii) nem piaci szereplők által fizetett gazdasági árról szóló megbeszéléseknek versenyellenes célja volt.

Másodszor azt kifogásolják, hogy — tekintettel az első jogalapra és arra, hogy a felperesek nem gyártanak csaptelepet — a Bizottság tévedett, amikor a felperesekkel szemben csaptelepekre vonatkozó jogsértést rótt fel.

Harmadszor a felperesek úgy érvelnek, hogy a Bizottság nem bizonyította a jog által megkívánt módon az állítólagos jogsértés fennállását, különösen azért, mert a bizonyítékokat tévesen ítélte meg Franciaország, Olaszország és a Keramag Keramische Werke Aktiengesellschaft társaságot illetően Németország vonatkozásában.

Negyedszer előadják, hogy a Bizottság nem igazolta, hogy érdeke fűződik olyan hollandiai jogsértés megállapításához, amely már elévült.

Ötödször a felperesek kifogásolják, hogy a Bizottság

i.	nem megfelelően fejtette ki állításait a kifogásközlésben, és

ii.	nem vett figyelembe és nem tárt fel releváns és esetleges mentesítő bizonyítékokat.

Ezek az eljárási hibák — a felperesek megítélése szerint — sértették a védelemhez való jogukat.

Hatodszor a felperesek kifogásolják, hogy a vizsgálati eljárás ebben az ügyben szelektív és önkényes volt a tekintetben, hogy egyáltalán nem vontak vizsgálat alá több olyan vállalkozást sem, amelyek állítólag részt vettek a feltételezett jogsértő találkozókon illetve megbeszéléseken.

Hetedszer előadják, hogy a bírság összege indokolatlanul és aránytalanul magas különös tekintettel a piacra való bevezetés és a piaci hatások hiányára. Ezért a felperesek arra kérik a Törvényszéket, hogy az EUMSZ 261. cikkben foglalt teljes körű mérlegelési jogkörében eljárva csökkentse a bírságot.

6.11.2010

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 301/41

2010. szeptember 8-án benyújtott kereset — Sanitec Europe kontra Bizottság

(T-381/10. sz. ügy)

()

2010/C 301/67

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: Sanitec Europe Oy (Helszinki, Finnország) (képviselők: J. Killick Barrister, I. Reynolds Solicitor, P. Lindfelt és K. Struckmann ügyvédek)

Alperes: az Európai Bizottság

Kereseti kérelmek

—	A Törvényszék teljes körűen vagy részben semmisítse meg a COMP/39.092 — fürdőszoba felszerelések ügyben 2010. június 23-án hozott C(2010) 4185 végleges bizottsági határozatot;

—	a Törvényszék állapítsa meg, hogy a felperest nem terheli felelősség a csaptelepekre vonatkozó versenyellenes magatartás tekintetében, és amennyiben szükséges, semmisítse meg a megtámadott határozatot abban a részében, amelyben ezt a felperes (illetve leányvállalatai) terhére rója;

—	továbbá, illetve másodlagosan: a Törvényszék csökkentse a bírság összegét;

—	a Törvényszék a Bizottságot kötelezze a költségek viselésére; és

—	a Törvényszék rendeljen el bármely más, az ügy körülményeire tekintettel megfelelő intézkedést.

Jogalapok és fontosabb érvek

A felperes keresetében azt kéri, hogy a Törvényszék az EUMSZ 263. cikk alapján semmisítse meg a fürdőszoba-felszerelések belga, német, francia, olasz, holland és osztrák piacára kiterjedő, eladási árak összehangolása és bizalmas kereskedelmi információk cseréje céljából vállalkozások között létrejött megállapodásra vonatkozó, 2010. június 23-i C(2010) 4185 végleges (COMP/39.092 — fürdőszoba-felszerelések ügy) bizottsági határozatot, valamint másodlagosan azt kéri, hogy csökkentse a vele szemben kiszabott bírság összegét.

Keresete alátámasztására a felperes a következő jogalapokat hozza fel:

Először is a Bizottság nem értékelte és nem tárta fel az állítólagos jogsértések gazdasági összefüggéseit, ezáltal nem bizonyította a jog által megkívánt módon azok versenyellenes célját. A Bizottságnak nem volt jogi felhatalmazása arra, hogy azt feltételezze (vagy akár megállapítsa), hogy (i) a nem versenytársak között és (ii) nem piaci szereplők által fizetett gazdasági árról szóló megbeszéléseknek versenyellenes célja volt.

Másodszor: tekintettel az első jogalapra és arra, hogy sem a felperes, sem pedig a leányvállalatai nem gyártanak csaptelepet, a Bizottság tévedett, amikor a felperessel szemben csaptelepekre vonatkozó jogsértést rótt fel.

Ezenkívül a Bizottság nem bizonyította a jog által megkívánt módon az állítólagos jogsértés fennállását, különösen azért, mert a bizonyítékokat tévesen ítélte meg Franciaország és Olaszország tekintetében, valamint Németországban a Keramag Keramische Werke Aktiengesellschaft vonatkozásában, amelyért a felperest tette felelőssé.

Negyedszer a Bizottság nem igazolta, hogy érdeke fűződik olyan hollandiai jogsértés megállapításához, amely már elévült.

Továbbá a Bizottság (i) nem megfelelően fejtette ki állításait a kifogásközlésben, valamint (ii) nem vett figyelembe és nem tárt fel releváns és esetleges mentesítő bizonyítékokat. Ezek az eljárási hibák jóvátehetetlen módon sértették a védelemhez való jogát.

Járulékos jogalapként a felperes előadja, hogy nem kötelezhető közvetlenül és személyesen 9 873 060 EUR összegű bírság megfizetésére. Magát a felperest nem találták vétkesnek semmilyen jogsértő magatartás miatt. Ő csak anyavállalatként felelős, és ekként nem felelhet közvetlenül és személyesen a bírságért. Ezenkívül a közvetlen és személyes felelősség lehetősége nem szerepelt a kifogásközlésben, ami olyan eljárási szabálytalanság, amely indokolja a megsemmisítést.

Másfelől téves az a megállapítás, hogy a felperes a leányvállalatával, a Keramag Keramische Werke AG-val együttesen felel utóbbi cselekményeiért. A felperes nem rendelkezett a Keramag Keramische Werke AG valamennyi részvényével a vonatkozó időszakban, és nem állt módjában, hogy irányító befolyást gyakoroljon felette, és nem is tette ezt.

Ugyanakkor a vizsgálati eljárás ebben az ügyben szelektív és önkényes volt a tekintetben, hogy egyáltalán nem vontak vizsgálat alá több olyan vállalkozást sem, amelyek állítólag részt vettek a feltételezett jogsértő találkozókon illetve megbeszéléseken.

Végül a bírság összege indokolatlanul és aránytalanul magas különös tekintettel a piacra való bevezetés és a piaci hatások hiányára. Ezért a felperes arra kéri a Törvényszéket, hogy az EUMSZ 261. cikkben foglalt teljes körű mérlegelési jogkörében eljárva csökkentse a bírságot.

6.11.2010

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 301/42

2010. szeptember 9-én benyújtott kereset — Villeroy et Boch kontra Bizottság

(T-382/10. sz. ügy)

()

2010/C 301/68

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperes: Villeroy et Boch (Párizs, Franciaország) (képviselők: J. Philippe és K. Blau-Hansen ügyvédek, valamint A. Villette Solicitor)

Alperes: az Európai Bizottság

Kereseti kérelmek

—	A Törvényszék semmisítse meg a megtámadott határozatot a felperesre vonatkozó részében;

—	másodlagosan: a Törvényszék ennek megfelelően csökkentse a megtámadott határozatban a felperessel szemben kiszabott bírságot;

—	a Törvényszék az alperest kötelezze az eljárási költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A felperes elsődlegesen a fürdőszoba-felszerelések belga, német, francia, olasz, holland és osztrák piacán eladási árak összehangolására és bizalmas kereskedelmi információk cseréjére létrejött kartellre vonatkozó, az EUMSZ 101. cikk, valamint az az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás (a továbbiakban: EGT-Megállapodás) 53. cikkének alkalmazására vonatkozó eljárásban (COMP/39.092 — fürdőszoba-felszerelések ügy) 2010. június 23-án hozott C(2010) 4185 végleges bizottsági határozat részleges megsemmisítését kéri.

Keresete alátámasztására a felperes hét jogalapot hoz fel:

—	az EUMSZ 101. cikk és az EGT-Megállapodás 53. cikkének megsértése azáltal, hogy az alperes a jogsértést egységes, összetett és folyamatos jogsértésnek minősítette, megszegve ezáltal azon kötelességét, hogy a megtámadott határozat címzettjeinek egyéni magatartását vonja jogi értékelés alá;

—	az EUMSZ 296. cikk második bekezdése szerinti indokolási kötelezettség megsértése azáltal, hogy az alperes a megtámadott határozatban nem a kellő pontossággal határozta meg az érintett piacokat;

—	nincs elég bizonyíték arra, hogy a felperes jogsértésben vett részt Franciaországban;

—

az Európai Unió Alapjogi Chartája (a továbbiakban: charta) 49. cikkének (1) bekezdésébe foglalt nulla poena sine lege elvének, valamint a charta 49. cikkének (3) bekezdése szerinti — 48. cikkének (1) bekezdésével és az 1/2003/EK rendelet (1) 23. cikkével összefüggésben értelmezett — bűnnel arányos büntetés elvének megsértése azáltal, hogy az alperes egyetemlegesen kötelezte a felperest és anyavállalatát a bírság megfizetésére;

—	téves bírságszámítás azáltal, hogy az alperes olyan felperesi forgalmat is bevont a bírságszámítás során, amely nincs összefüggésben a felhozott kifogásokkal;

—	a charta 41. cikkének megsértése azáltal, hogy az alperes a bírságszámítás során figyelmen kívül hagyta az eljárás túlzott elhúzódását;

—	a bírságszámítás során az arányos büntetés elvének megsértése és mérlegelési hibák elkövetése azáltal, hogy az alperes az alapösszeget 15 %-ban határozta meg, így a bírság teljes összege meghaladja a felperes forgalmának 10 %-os felső határát.

(1) [Az EUMSZ 101.] és [EUMSZ 102. cikkben] meghatározott versenyszabályok végrehajtásáról szóló, 2002. december 16-i 1/2003/EK tanácsi rendelet (H 2003. L 1., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 8. fejezet, 2. kötet, 205. o.).

6.11.2010

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 301/43

2010. szeptember 7-én benyújtott kereset — Continental Bulldog Club Deutschland kontra OHIM (CONTINENTAL)

(T-383/10. sz. ügy)

()

2010/C 301/69

Az eljárás nyelve: német

Felek

Felperes: Continental Bulldog Club Deutschland eV (Berlin, Németország) (képviselő: S. Vollmer ügyvéd)

Alperes: Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM)

Kereseti kérelmek

—	A Törvényszék helyezze hatályon kívül a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) első fellebbezési tanácsa által az R 300/2010-1. sz. ügyben 2010. június 23-én hozott határozatot;

—	másodlagosan a Törvényszék a 44. osztályba tartozó szolgáltatások tekintetében helyezze hatályon kívül a megtámadott határozatot;

—	a Törvényszék az alperest kötelezze a peres eljárás és a fellebbezési tanács előtti eljárás költségeinek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Az érintett közösségi védjegy: a „CONTINENTAL” szóvédjegy a 31. és 44. osztályba tartozó áruk és szolgáltatások vonatkozásában.

Az elbíráló határozata: az elbíráló a lajstromozást megtagadta.

A fellebbezési tanács határozata: a fellebbezési tanács a fellebbezést elutasította.

Jogalapok: a 207/2009/EK rendelet (1) 7. cikke (1) bekezdése b) és c) pontjának megsértése, mivel az érintett közösségi védjegy megkülönböztetésre alkalmas és nem leíró jellegű.

(1) A közösségi védjegyről szóló, 2009. február 26-i 207/2009/EK tanácsi rendelet (HL 2009. L 78., 1. o.).

6.11.2010

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 301/43

2010. szeptember 13-án benyújtott kereset — ArcelorMittal Wire France és társai kontra Bizottság

(T-385/10. sz. ügy)

()

2010/C 301/70

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperes: ArcelorMittal Wire France (Bourg-en-Bresse, Franciaország), ArcelorMittal Fontaine (Fontaine-L’Evêque, Belgium), ArcelorMittal Verderio Srl (Verderio Inferiore, Olaszország) (képviselők: H. Calvet, O. Billard és M. Pittie ügyvédek)

Alperes: az Európai Bizottság

Kereseti kérelmek

—

A Törvényszék semmisítse meg a COMP/38.344 feszített acél ügyben 2010. június 30-án hozott C(2010) 4387 végleges bizottsági határozatát annyiban, amennyiben (i) annak 1. cikke megállapítja, hogy az AMWF, az AM Fontaine és az AM Verderio megsértette az EUMSz 101. cikket és az EGT-Megállapodás 53. cikkét azzal, hogy a feszített acél piacán az AMWF 1984. január 1-je és 2002. szeptember 19-e között, az AMF Fontaine 1984. december 20-a és 2002. szeptember 19-e között, továbbá az AM Verderio 1995. április 3-a és 2002. szeptember 19-e között egységes jogsértésnek tekinthető megállapodásokban és összehangolt magatartásokban vett részt; (ii) következésképpen a 2. cikkében az AMWF tekintetében 276,48 millió eurós bírságot szab ki, amelyből 268,8 millió euró megfizetéséért az AM Fontaine-nel egyetemlegesen felelős, illetve amelyből 72 millió euró megfizetéséért az AM Verderioval egyetemlegesen felelős; (iii) a 3. cikkében kötelezi a felpereseket — amennyiben ezt még nem tették meg —, hogy azonnal szüntessék meg az (i) pontban ismertetett jogsértést, és tartózkodjanak bármilyen cselekedet vagy magatartás megismétlésétől, továbbá az olyan cselekedetektől és magatartástól, amelyeknek célja vagy hatása azonos vagy hasonló; (iv) a 4. cikkében címzettként határozza meg a felpereseket;

—	másodlagosan a Törvényszék korlátlan felülvizsgálati jogköre keretében módosítsa a határozatot oly módon, hogy jelentősen csökkenti az egyes felperesekkel szemben a hivatkozott határozat 2. cikkében kiszabott bírság összegét;

—	mindenesetre kötelezze a Bizottságot az eljárás költségeinek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A felperesek elsődlegesen a feszített acél európai piacán árrögzítésre, piacfelosztásra és bizalmas üzleti információk cseréjére vonatkozó kartellel kapcsolatosan az EUMSz 101. cikk és az Európai Gazdasági Térségről szóló Megállapodás (EGT-Megállapodás) 53. cikke alkalmazására vonatkozóan indított eljárásban (COMP/38.344 feszített acél ügy) 2010. június 30-án hozott C(2010) 4387 végleges bizottsági határozat megsemmisítést kérik

Keresetük alátámasztására a felperesek a következő jogalapokra hivatkoznak:

—	a Bizottság megsértette az Európai Unió Alapjogi Chartájának 47. cikkében szabályozott pártatlan bírósághoz való alapvető jogot azzal, hogy a Bizottság egyszerre rendelkezik vizsgálati és szankcionálási jogkörrel;

—

a Bizottság megsértette az 1/2003 rendelet (1) 23.cikkének (2) bekezdését, valamint a büntetés egyéniesítésének, az arányosság és a hátrányos megkülönböztetés tilalmának elvét, mivel a Bizottság a felperesekkel szemben az általuk az előző üzleti évben elért összesített forgalom 10 %-is felső határát meghaladó összegű bírságot szabott ki;

—	a Bizottság nem bizonyította megfelelően az EUMSz 101. cikk és az EGT-Megállapodás 53. cikke szerinti jogsértés 1984. január 1-je és 2002. szeptember 19-e közötti fennállását, illetve legalábbis elégtelenül indokolta azt;

—	a Bizottság nem indokolta határozatát, illetve megsértette a bírságkiszabási iránymutatást (2), valamint a jogos bizalom, illetve a gondos ügyintézés elvét, mivel a megtámadott határozat hézagos, és ez a Bizottság által alkalmazott a bírságkiszámítási módszert érthetetlenné teszi;

—	a Bizottság nem indokolta határozatát, és nyilvánvalóan tévesen alkalmazta a jogot és tényben tévedett, amikor visszaesés címén az AMWF-fel és az AM Fontaine-nel szemben kiszabott bírság összegét 60 %-kal növelte; továbbá

—

a Bizottság elégtelenül indokolta határozatát, valamint megsértette az 1/2003 rendelet 23. cikkének (2) bekezdését, illetve az egyenlő bánásmód, valamint az arányosság elvét azzal, hogy elrettentő hatás címén kizárólag a felperesekkel szemben növelte 20 %-kal a kiszabott bírság összegét, miközben a kartell többi résztvevője is hasonló helyzetben van.

(1) A[z EUMSz 101.] és [EUMSz 102. cikkben] meghatározott versenyszabályok végrehajtásáról szóló, 2002. december 16-i 1/2003/EK tanácsi rendelet (HL 2003. L 1., 1. o., magyar nyelvű különkiadás 8. fejezet, 2. kötet, 205. oldal).

(2) Az 1/2003/EK rendelet 23. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján kiszabott bírságok megállapításáról szóló 2006. évi iránymutatás (HL 2006. C 210., 2. o.)

6.11.2010

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 301/44

2010. szeptember 8-án benyújtott kereset — Dornbracht kontra Bizottság

(T-386/10. sz. ügy)

()

2010/C 301/71

Az eljárás nyelve: német

Felek

Felperes: Aloys F. Dornbracht GmbH & Co. KG (Iserlohn, Németország) (képviselők: H. Janssen, T. Kapp és M. Franz ügyvédek)

Alperes: az Európai Bizottság

Kereseti kérelmek

—	A Törvényszék semmisítse meg a megtámadott határozatot a felperesre vonatkozó részében;

—	másodlagosan: a Törvényszék megfelelően csökkentse a megtámadott határozatban a felperessel szemben kiszabott bírságot;

—	a Törvényszék az alperest kötelezze az eljárási költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresete alátámasztására a felperes nyolc jogalapot hoz fel.

Első jogalapként a felperes az 1/2003 rendelet (1) 23. cikke (2) bekezdésének megsértését kifogásolja, mivel az alperes számos, a felperes mellett szóló enyhítő körülményt nem vett figyelembe.

Második jogalapként a felperes az 1/2003 rendelet 23. cikke (3) bekezdésének megsértését kifogásolja, mivel az alperes azáltal, hogy ugyanezen rendelet 23. cikke (2) bekezdése második albekezdését tekinti felső határnak, nem képes a felperesnek felrótt jogsértés súlyát megítélni.

Továbbá a felperes harmadik jogalapként az egyenlő bánásmód követelményének megsértését hozza fel, mivel az alperes azáltal, hogy átalányösszegeket határozott meg, nem veszi figyelembe a felperes egyéni közrehatását a cselekményben.

A negyedik jogalap keretében a felperes előadja, hogy az alperes a bírságösszeg meghatározása során a jogsértést nem viszonyítja más általa elbírált ügyekben felmerült jogsértésekhez, és ezzel sérti az egyenlő bánásmód követelményét.

Ötödik jogalapként a felperes a bírságösszeg aránytalanságát kifogásolja, mivel az alperes nem vette figyelembe a felperes korlátozott teljesítőképességét.

A hatodik jogalap keretében előadja, hogy a megtámadott határozat a visszaható hatály tilalmába ütközik azáltal, hogy az alperes a bírságokat a 2006. évi bírságkiszabási iránymutatása (2) alapján számolta ki.

Hetedik jogalapként a felperes azt kifogásolja, hogy az 1/2003 rendelet 23. cikkének (3) bekezdése sérti a meghatározottság elvét.

Végül a felperes nyolcadik jogalapként felhozza, hogy a bírságkiszabás jogsértő, mivel az alperes a bírságot a bírságkiszabási iránymutatás alapján számolta ki, amely számára túl széles mérlegelési mozgásteret biztosít.

(2) Iránymutatás az 1/2003/EK rendelet 23. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján kiszabott bírságok megállapításáról (HL 2006. C 210., 2. o.).

6.11.2010

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 301/45

2010. szeptember 9-én benyújtott kereset — Goutier kontra OHIM — Eurodata (ARANTAX)

(T-387/10. sz. ügy)

()

2010/C 301/72

A keresetlevél nyelve: német

Felek

Felperes: Klaus Goutier (Frankfurt am Main, Németország) (képviselő: E. E. Happe ügyvéd)

Alperes: Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM)

A másik fél a fellebbezési tanács előtti eljárásban: Eurodata GmbH & Co. KG (Saarbrücken, Németország)

Kereseti kérelmek

—

A Törvényszék helyezze hatályon kívül a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) negyedik fellebbezési tanácsa által az R 126/2009-4. sz. ügyben 2010. július 1-jén hozott határozatot, amennyiben az a megtámadott határozatot hatályon kívül helyezve a közösségi védjegybejelentést a következő szolgáltatások tekintetében elutasította:

— 35. osztály— adótanácsadói szolgáltatások, adóbevallások elkészítése, könyvelés, könyvvizsgálói szolgáltatások, üzemgazdasági tanácsadás, vállalkozási tanácsadás;

— 36. osztály— adóval kapcsolatos szakvélemények és becslések készítése, összefonódási és részesedésszerzési ügyletek, nevezetesen vállalkozások, valamint vállalati részesedések vásárlásával és értékesítésével kapcsolatos pénzügyi tanácsadás;

— 42. osztály— jogi tanácsadás és képviselet, jogi kutatás;

—	a Törvényszék az alperest kötelezze az eljárás költségeinek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A közösségi védjegy bejelentője: a felperes.

Az érintett közösségi védjegy: az „ARANTAX” szóvédjegy a 35., 36. és 42. osztályba tartozó szolgáltatások vonatkozásában.

A felszólalási eljárásban hivatkozott védjegy vagy megjelölés jogosultja: Eurodata GmbH & Co. KG.

A hivatkozott védjegy vagy megjelölés: az „ANTAX” német szóvédjegy a 35., 36., 41., 42. és 45. osztályba tartozó szolgáltatások vonatkozásában.

A felszólalási osztály határozata: a felszólalási osztály a felszólalást elutasította.

A fellebbezési tanács határozata: a fellebbezési tanács a felszólalási osztály határozatát részben hatályon kívül helyezte, és a közösségi védjegybejelentést részben elutasította.

Jogalapok: a 207/2009/EK rendelet (1) 15. és 43. cikkének megsértése, mivel a használatot nem bizonyították, valamint a 207/2009/EK rendelet 8. cikke (1) bekezdése b) pontjának megsértése, mivel az ütköző védjegyek között nem áll fenn az összetévesztés veszélye.

(1) A közösségi védjegyről szóló, 2009. február 26-i 207/2009/EK tanácsi rendelet (HL 2009. L 78., 1. o.).

6.11.2010

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 301/46

2010. szeptember 6-án benyújtott kereset — Productos Derivados del Acero kontra Bizottság

(T-388/10. sz. ügy)

()

2010/C 301/73

Az eljárás nyelve: spanyol

Felek

Felperes: Productos Derivados del Acero, SA (Catarroja, Spanyolország) (képviselők: M. B. Escuder Tella, J. Viciano Pastor és F. Palau Ramirez, ügyvédek)

Alperes: az Európai Bizottság

Kereseti kérelmek

—	A Törvényszék semmisítse meg a megtámadott határozatot azon indokból, hogy az 1/2003/EK rendelet 25. cikkében a szankcionálásra előírt öt éves elévülési határidő letelt;

—

Másodlagosan amennyiben a Törvényszék nem ad helyt a fenti kérelemnek, semmisítse meg részlegesen a megtámadott határozatot annyiban, amennyiben azt állapítja meg, hogy a Productos Derivados del Acero, SA (PRODERAC) a megtámadott határozatban meghatározott korlátozó megállapodásokban vett részt, miközben megállapítja, hogy e társaság nem vett részt azon jogellenes magatartásokban, amelyek tekintetében a Bizottság a felperes felelősségét betudja.

—

Harmadlagosan amennyiben a Törvényszék a fenti kérelemnek sem ad helyt, semmisítse meg részlegesen a megtámadott határozatot annyiban, amennyiben a megtámadott határozat a Productos Derivados del Acero, SA-val (PRODERAC) szemben kiszabott bírságot csupán 25 %-kal csökkenti, és állapítsa meg, hogy e társaság a 2006. évi bírságkiszabási iránymutatás alkalmazásában mentesül a bírságfizetés alól, mivel a részvételre való alkalmasságának hiánya megállapításra került.

—

Negyedlegesen amennyiben a Törvényszék a fenti kérelemnek sem ad helyt, semmisítse meg részlegesen a megtámadott határozatot annyiban, amennyiben a megtámadott határozat a Productos Derivados del Acero, SA-val (PRODERAC) szemben kiszabott bírságot csupán 25 %-kal csökkenti, és annak összegét 75 %-kal csökkentse.

—	A Törvényszék kötelezze a Bizottságot a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A jelen ügy a T-385/10. sz., ArcelorMittal Wire France és társai kontra Bizottság ügyben is megtámadott határozat ellen irányul.

A felperes keresete alátámasztása érdekében különösen az alábbiakra hivatkozik:

Elsődleges jogalap: a szankcionálásra előírt öt éves elévülési határidő letelt. Ezzel kapcsolatosan a felperes kijelenti, hogy a jogellenes magatartásokkal szembeni szankciók kiszabásának joga az utolsó vizsgálati vagy eljárás céljából tett intézkedéstől számított öt éven túl elévül, és hogy a kartell megszűnésének időpontja, vagyis 2008. szeptember 19-e óta, illetve a kifogásközlés megjelenése, vagyis 2008. szeptember 30. óta az elévülés nem szakadt meg.

A Bizottság helytelenül alkalmazta az EUMSz 101. cikket és az EGT-Megállapodás 53. cikkét, valamint a közösségi bíróságok fenti cikkekkel kapcsolatosan kidolgozott ítélkezési gyakorlatát, mivel:

—	A felperes nem nyilvánította ki nyilvánosan az összehangolt magatartásokban való részvételi szándékát, és ezt a szándékot hallgatólagos jelleggel sem lehet megállapítani az egyéb körülményekből;

—

a felperes nyilvánvalóan és nyilvánosan elhatárolódott a jogellenes megállapodásoktól azzal, hogy a találkozókon való részvétele nem befolyásolta üzleti magatartását. Ezzel kapcsolatosan a jogellenes megállapodások végrehajtásának hiánya a bizonyítéka annak, hogy a találkozókon való részvétele nem befolyásolta a piaci magatartását.

3.	A Bizottság nem megfelelően alkalmazta a 2006. évi bírságkiszabási iránymutatást, mivel az átmeneti intézkedések keretében ugyanúgy helytelenül értékelte a „komoly és helyrehozhatatlan kár” fogalmát.

6.11.2010

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 301/46

2010. szeptember 13-án benyújtott kereset — SLM kontra Bizottság

(T-389/10. sz. ügy)

()

2010/C 301/74

Az eljárás nyelve: olasz

Felek

Felperes: Siderurgica Latina Martin Spa (SLM) (Ceprano, Olaszország) (képviselők: G. Belotti és F. Covone ügyvédek)

Alperes: az Európai Bizottság

Kereseti kérelmek

A Törvényszék elsődlegesen:

—	semmisítse meg a COMP/38.344 feszített acél ügyben 2010. június 30-án hozott C(2010) 4387 végleges bizottsági határozatot;

másodlagosan:

—	csökkentse a felperessel szemben kiszabott bírságot.

Jogalapok és fontosabb érvek

A jelen ügy a T-385/10. sz., ArcelorMittal Wire France és társai kontra Bizottság ügyben is megtámadott határozat ellen irányul.

Kereseti kérelmei alátámasztására a felperes az alábbiakra hivatkozik:

A határozat megsemmisítésére vonatkozó kérelemmel kapcsolatosan: a közigazgatási eljárás szokatlanul és igazolatlanul hosszú volta, amely súlyosan akadályozta a felperest a védekezéshez való jogának gyakorlásában, főleg az 1997. és 1999. közötti kétéves időszak során — vagyis a kifogásközlés 20008. szeptemberi kibocsátása előtt 10 évvel — történt események tekintetében.

A felperessel szemben kiszabott bírság csökkentésére nézve:

A Bizottság a bírság összegének meghatározásakor nem adott indokolást, ezért nem teljesen érthető, hogy milyen számítás alapján és milyen forgalomból kiindulva szankcionálta a Bizottság a felperest.

A Bizottság megsértette a forgalom 10 %-ára vonatkozó felső határt.

A Bizottság nem indokolta a végrehajtott emeléseket.

A Bizottság a 2006. évi bírságkiszabási iránymutatást, valamint az 1998. évi bírságkiszabási iránymutatást — amely nem csak a tényállás megvalósulása, hanem az eljárás első négy évében is hatályos volt — tévesen alkalmazta.

A Bizottság tévesen értékelte a felperes kartellban való részvételének időtartamát, mivel azt a Bizottság nem objektív megfontolásokra alapozta.

A Bizottság nem vette figyelembe az enyhítő körülményeket, így különösen a felperesnek a kifogásolt magatartásokban betöltött bizonyítottan másodlagos szerepét, korlátozott piaci részesedését, valamint a kartell hatékonyságának hiányát.

Végül a felperes arra hivatkozik, hogy a jogsértés elévült, mivel a rajtaütésszerű vizsgálatot követő öt évben semmiféle elévülést megszakító cselekmény nem történt.

6.11.2010

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 301/47

A Közszolgálati Törvényszék F-97/08. sz., Füller-Tomlinson kontra Parlament ügyben 2010. július 1-jén hozott ítélete ellen Paulette Füller-Tomlinson által 2010. szeptember 10-én benyújtott fellebbezés

(T-390/10. P. sz. ügy)

()

2010/C 301/75

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Fellebbező: Paulette Füller-Tomlinson (Brüsszel, Belgium) (képviselő: L. Levi ügyvéd)

A másik fél az eljárásban: Európai Parlament

A fellebbező kérelmei

—	A Törvényszék helyezze hatályon kívül az Európai Unió Közszolgálati Törvényszéke F-97/08. sz. ügyben 2010. július 1-jén hozott ítéletét.

—

Ennek következményeként a Törvényszék adjon helyt a fellebbező által az első fokú eljárásban benyújtott kérelmeknek, vagyis

—	semmisítse meg a Nyugdíjak és Társadalombiztosítások egység vezetőjének 2008. április 9-i határozatát, amely a 3. cikkében a részleges tartós rokkantságnak a megbetegedés foglalkozási eredetéből fakadó részét 20 %-ban állapítja meg;

—	amennyiben szükséges, semmisítse meg a panaszt elutasító 2008. augusztus 26-i, 2008. augusztus 28-án közölt határozatot;

—	másodlagosan kötelezze az alperest 12 000 euró nem vagyoni kártérítés megfizetésére;

—	kötelezze az alperest valamennyi költség viselésére.

—	A Törvényszék kötelezze az alperest mindkét fokú eljárás valamennyi költségének viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Jelen fellebbezésben a fellebbező azt kéri, hogy a Törvényszék helyezze hatályon kívül a Közszolgálati Törvényszék F-97/08. sz., Füller-Tomlinson kontra Parlament ügyben 2010. július 1-jén hozott ítéletét, amelyben elutasították a felperes által az Európai Parlament azon határozatának megsemmisítése iránt benyújtott keresetet, amelyben az uniós fizikai és mentális képességcsökkenés-besorolási egészségügyi táblázat alkalmazásával 20 %-ban állapította meg a foglalkozási eredetű tartós rokkantsága fokát.

Fellebbezése alátámasztására a fellebbező több jogalapra hivatkozik, amelyeket a következőkre alapít:

—

az Európai Unió tisztviselői személyzeti szabályzatának 73. cikke végrehajtásaként elfogadott közös biztosítási szabályzatban megállapított feltételekkel kapcsolatos bírósági jogszerűségi felülvizsgálat terjedelmének megsértése azzal, hogy a Közszolgálati Törvényszék a felülvizsgálatot a nyilvánvaló értékelési hibákra és az intézmények mérlegelési jogkörének túllépésére korlátozta, holott e felülvizsgálatnak korlátlannak kellene lennie, amely kiterjed a jogi aktus tartalmi jogszerűségére is;

—

a nyilvánvaló értékelési hibára vonatkozó felülvizsgálat szabályainak megsértése, az ügy elferdítése, az első fokú bíróság indokolási kötelezettségének megsértése, valamint a személyzeti szabályzat 73. cikke és a közös biztosítási szabályzat megsértése azzal, hogy:

—	a Közszolgálati Törvényszék nem vette figyelembe a tárgyaláson a keresetlevélben foglalt kifogások kiegészítésével kapcsolatban kifejtetteket,

—

a Közszolgálati Törvényszék úgy ítélte meg, hogy az orvosok értékelési szabadsága csak a kórtani megállapításokra vonatkozik, a rokkantság fokának meghatározására nem, amivel megerősítette az uniós fizikai és mentális képességcsökkenés-besorolási táblázat kötelező jellegét, amely táblázat a jelen ügyben a rokkantság fokát 20 %-ra korlátozta annak ellenére, hogy az orvosi bizottság a felperes rokkantságának fokát 100 %-osnak tekintette;

—	az ésszerű határidő fogalmának megsértése és az ügy elferdítése azzal, hogy a Közszolgálati Törvényszék a tények megállapításakor figyelembe vett olyan orvosi vizsgálatot, amelyre nem került sor, és ennek nyomán megállapította, hogy a felperes ügyének elintézési ideje nem volt ésszerűtlen.

6.11.2010

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 301/48

2010. szeptember 13-án benyújtott kereset — Nedri Spanstaal BV kontra Bizottság

(T-391/10. sz. ügy)

()

2010/C 301/76

Az eljárás nyelve: holland

Felek

Felperes: Nedri Spanstaal BV (Venlo, Hollandia) (képviselők: M. Slotboom és B. Haan ügyvédek):

Alperes: Európai Bizottság

Kereseti kérelmek

—	A Törvényszék nyilvánítsa a keresetet elfogadhatóvá;

—	semmisítse meg a határozat 1. cikkének 9. pontját a Hit Groepnek betudható időszakra vonatkozóan, és 2. cikkének 9. pontját a Nedrire kiszabott bírságra vonatkozóan;

—	az Európai Bizottságot kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A felperes az EGT-Megállapodás 53. cikke alkalmazására vonatkozó eljárásban a COMP/38.344. sz. — Spanstaal ügyben 2010. június 30-án hozott bizottsági határozat részleges megsemmisítését kéri.

A felperes keresete alátámasztására három jogalapra hivatkozik.

Először is a felperes az EUMSZ 101. cikk és az 1/2003 rendelet (1) 23. cikke (2) bekezdésének megsértésére valamint az indokolási kötelezettség elvének megsértésére hivatkozik. A felperes szerint a Bizottság jogi és ténybeli hibákat vétett azzal, hogy csak az 1998. január 1-jétől2002. január 17-ig tartó időszakra vonatkozóan állapította meg a Hit Groep egyetemleges felelősségét. A felperes szerint a Bizottságnak az 1987. május 1-jétől2002. január 17-ig tartó időszakot is beleértve kellett volna megállapítania a Hit Groep felelősségét. A Hit Groep ugyanis mindezen időszak alatt ellenőrizte a felperest.

Másodszor, a felperes az 1/2003 rendelet 23. cikke (2) bekezdése, a bírságkiszabási iránymutatás (2) az arányosság elve és az indokolási kötelezettség elvének megsértésére hivatkozik. A felperes szerint a Bizottság jogi és ténybeli hibákat követett el, amikor a bírság összegének jogszabály szerinti felső határát, vagyis az előző üzleti év forgalmának 10 %-át a felperes 2009-ben elért forgalmához viszonyítva állapította meg. A jogszabály szerinti felső határt a felperes 2002-ben elért forgalmához viszonyítva kellett volna megállapítani.

Harmadszor a felperes az engedékenységi közlemény (3) 23. pontja és az indokolási kötelezettség elvének megsértésére hivatkozik. A felperes szerint a Bizottság jogi és ténybeli hibát követett el azzal, hogy 30 % helyett csak 25 %-os bírságcsökkentést biztosított a felperes számára.

(1) A Szerződés 81. és 82. cikkében meghatározott versenyszabályok végrehajtásáról szóló, 2002. december 16-i 1/2003/EK tanácsi rendelet (HL L 1., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 8. fejezet, 2. kötet, 225. o.).

(2) Az 1/2003/EK rendelet 23. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján kiszabott bírságok megállapításáról szóló iránymutatás (HL 2006. C 210., 2. o.).

(3) Kartellügyek esetében a bírságok alóli mentességről és a bírságok csökkentéséről szóló bizottsági közlemény (HL 2002. C 45., 3. o.; magyar nyelvű különkiadás 8.kötet 2. fejezet 155. o.).

6.11.2010

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 301/48

2010. szeptember 6-án benyújtott kereset — Euro-Information kontra OHIM (EURO AUTOMATIC CASH)

(T-392/10. sz. ügy)

()

2010/C 301/77

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperes: Euro-Information (Strasbourg, Franciaország) (képviselő: A. Grolée ügyvéd)

Alperes: Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták)

Kereseti kérelmek

—	A Törvényszék helyezze hatályon kívül a második fellebbezési tanácsnak az R 892/2010-2. sz. ügyben 2010. június 17-én hozott határozatát annyiban, amennyiben az elutasította a 004114864. sz. védjegybejelentést a 9., 35., 36., 37., 38. és 42. osztályba tartozó áruk és szolgáltatások tekintetében;

—	a Törvényszék az OHIM-ot kötelezze a felperes OHIM előtti eljárásban és a jelen eljárásban felmerült költségeinek viselésére az eljárási szabályzat 87. cikkének megfelelően.

Jogalapok és fontosabb érvek

Az érintett közösségi védjegy: az „EURO AUTOMATIC CASH” szóvédjegy a 9., 35., 36., 37., 38. és 42. osztályba tartozó áruk és szolgáltatások tekintetében — 4114864. sz. védjegybejelentés.

Az elbíráló határozata: az elbíráló elutasította a védjegybejelentést.

A fellebbezési tanács határozata: az elbíráló határozatának részleges hatályon kívül helyezése; a bejelentett védjegy lajstromozásának részleges megtagadása; a Törvényszék T-15/09. sz., Euro-Information kontra OHIM ügyben 2010. március 9-i ítéletét (az EBHT-ban nem tették közzé) követően hozott határozat.

Jogalapok: a 207/2009 rendelet 7. cikke (1) bekezdése b) és c) pontjának megsértése, mivel a bejelentett védjegy nem leíró jellegű, hanem éppen ellenkezőleg, azon áruk és szolgáltatások összessége tekintetében rendelkezik megkülönböztető képességgel, amelyek tekintetében elutasították.

6.11.2010

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 301/49

2010. szeptember 14-én benyújtott kereset — Westfälische Drahindustrie és társai kontra Bizottság

(T-393/10. sz. ügy)

()

2010/C 301/78

Az eljárás nyelve: német

Felek

Felperesek: Westfälische Drahtindustrie GmbH (Hamm, Németország) Westfälische Drahtindustrie Verwaltungsgesellschaft mbH & Co. KG (Hamm, Németország) Pampus Industriebeteiligungen GmbH & Co. KG (Iserlohn, Németország) (képviselő: C. Stadler ügyvéd)

Alperes: az Európai Bizottság

Kereseti kérelmek

—	A Törvényszék semmisítse meg a határozat 1. cikke (8) bekezdésének a) és b) pontját annyiban, amennyiben az az elsőrendű és másodrendű felperesnek az EUMSz 101. cikk és az EGT-Megállapodás 53. cikkének 1997. május 12-ét megelőző megsértésért fennálló felelősségét állapítja meg;

—

a Törvényszék semmisítse meg a határozat 2. cikkét annyiban, amennyiben az az elsőrendű és harmadrendű felperessel szemben egyetemlegesen 15 485 000 euró összegű bírságot, az elsőrendű és másodrendű felperessel szemben egyetemlegesen 30 115 000 euró összegű bírságot, valamint az elsőrendű felperessel szemben 10 450 000 euró összegű bírságot szab ki;

—	másodlagosan a Törvényszék csökkentse a határozat 2. cikkében a felperesekkel szemben kiszabott bírság összegét;

—	a Törvényszék kötelezze az alperest a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A felperesek keresete a COMP/38.344 feszített acél ügyben 2010. június 30-án hozott C(2010) 4387 végleges bizottsági határozat ellen irányul. A megtámadott határozatban a felperesekkel és más vállalkozásokkal szemben kiszabott bírságok a EUMSz 101. cikkbe és az EGT-Megállapodás 53. cikkébe ütköznek. A Bizottság azt állapította meg, hogy a felperesek a belső piacon, illetve az EGT-térségben a feszített acél piacán egységes jogsértésnek tekinthető megállapodásokban és összehangolt magatartásokban vettek részt.

Keresetük alátámasztására a felperesek nyolc jogalapra hivatkoznak.

A felperesek első jogalapjukban előadják, hogy a Bizottság megsértette az 1/2003/EK rendelet (1) 25. cikke (1) bekezdésének b) pontját azzal, hogy tévesen állapította meg, hogy a felperesek egységes és folyamatos jogsértésben vettek részt..

A felperesek a második jogalapban másodlagosan a 1/2003 rendelet 23. cikke (3) bekezdésének megsértésére hivatkoznak, mivel szerintük a Bizottság megsértette azon elvet, miszerint a bírság összegét az általa megállapított jogsértés időtartamának tekintetbe vételével kell meghatározni azzal, hogy a kartell időtartamába a krízisidőszakokat is beszámította.

A felperesek a harmadik jogalapban arra hivatkoznak, hogy az alperes megsértette a 1/2003 rendelet 23. cikkének (3) bekezdését azzal, hogy a felperesekkel szemben a bírság csökkentése iránti kérelemben foglalt adatokat használta fel, és ezzel megsértette a bizalomvédelem elvét és azon elvet, hogy a közigazgatási hatóságokat kötik saját határozataik.

A felperesek a negyedik jogalapban továbbá arra hivatkoznak, hogy a Bizottság megsértette a 1/2003 rendelet 23. cikkének (3) bekezdését azzal, hogy a jogsértés súlyának mérlegelésekor számos értékelési hibát vétett.

A felperesek az ötödik jogalapban arra hivatkoznak, hogy a Bizottság megsértette a 1/2003 rendelet 23. cikkének (3) bekezdését és az EUMSz 296. cikket, valamint az Európai Unió Alapjogi Chartájának 41. cikke (2) bekezdésének c) pontját. E tekintetben kijelentik, hogy az alperes a bírságok kiszámításakor önkényesen tért el a megtámadott határozatban hivatkozott bírságkiszámítási módszertől.

A felperesek hatodsorban arra hivatkoznak, hogy az alperes megsértette a 1/2003 rendelet 23. cikkét azzal, hogy túllépte a hatáskörét és a bírságkiszámítás során megsértette az arányosság elvét.

A felperesek a hetedik jogalapban arra hivatkoznak, hogy az alperes megsértette az EUMSz 296. cikket, valamint az Európai Unió Alapjogi Chartájának 41. cikke (2) bekezdésének c) pontját azzal, hogy nem indokolta meg a megtámadott határozat lényeges kérdéseit.

Végül a felperesek a nyolcadik jogalapban azt állítják, hogy az alperes megsértette a felpereseknek a 1/2003 rendelet 27. cikkében valamint az Európai Unió Alapjogi Chartájának 41. cikke (2) bekezdésének c) pontjában biztosított meghallgatáshoz való jogát azzal, hogy nem hallgatta meg a felpereseket a fent hivatkozott lényeges kérdések tekintetében.

(1) A[z EUMSz 101.] és [EUMSz 102. cikkben] meghatározott versenyszabályok végrehajtásáról szóló, 2020. december 16-i 1/2003/EK tanácsi rendelet (HL 2003. L 1., 1. o., magyar nyelvű különkiadás 8. fejezet, 2. kötet, 205. oldal).

6.11.2010

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 301/50

2010. szeptember 13-án benyújtott kereset — Grebenshikova kontra OHIM — Volvo Trademark (SOLVO)

(T-394/10. sz. ügy)

()

2010/C 301/79

A keresetlevél nyelve: angol

Felek

Felperes: Elena Grebenshikova (Szentpétervár, Oroszországi Föderáció) (képviselő: M. Björkenfeldt ügyvéd)

Alperes: Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM)

Másik fél a fellebbezési tanács előtti eljárásban: Volvo Trademark Holding AB (Göteborg, Svédország)

Kereseti kérelmek

—	A Törvényszék helyezze hatályon kívül a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM) első fellebbezési tanácsának 2010. június 9-i határozatát (R 861/2010-1. sz. ügy); és

—	a Törvényszék az alperest kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A közösségi védjegy bejelentője: a felperes.

Az érintett közösségi védjegy: a „SOLVO” ábrás védjegy a 9. osztályba tartozó áruk vonatkozásában.

A felszólalási eljárásban hivatkozott védjegy vagy megjelölés jogosultja: a fellebbezési tanács előtti eljárásban részt vevő másik fél.

A hivatkozott védjegy vagy megjelölés: a 747361. sz. „VOLVO” egyesült királysági ábrás védjegy áruk és szolgáltatások széles köre vonatkozásában; a 1552528., a 1102971., a 15522529. és a 747362. sz. „VOLVO” egyesült királysági szóvédjegy áruk és szolgáltatások széles köre vonatkozásában; a 2361087. és a 2347193. sz. „VOLVO” közösségi szóvédjegy többek között a 9. és a 12. osztályba tartozó áruk és szolgáltatások vonatkozásában.

A felszólalási osztály határozata: a felszólalási osztály a felszólalást teljes egészében elutasította.

A fellebbezési tanács határozata: a fellebbezési tanács a felszólalási osztály határozatát hatályon kívül helyezte, és a védjegybejelentést elutasította.

Jogalapok: a 207/2009 tanácsi rendelet 8. cikke (1) bekezdése b) pontjának megsértése, mivel a fellebbezési tanács tévesen alkalmazta az említett cikk rendelkezéseit; a fellebbezési tanács megsértette az Európai Unió egyik általános elvét képező egyenlő bánásmód elvét és a Szellemi Tulajdonjogok Kereskedelmi Vonatkozásairól szóló Egyezmény (TRIPs) 1. cikkét, továbbá az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Egyezmény 2. cikkét.

6.11.2010

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 301/50

2010. szeptember 14-én benyújtott kereset — Stichting Corporate Europe Observatory kontra Bizottság

(T-395/10. sz. ügy)

()

2010/C 301/80

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: Stichting Corporate Europe Observatory (Amszterdam, Hollandia) (képviselők: S. Crosby Solicitor és S. Santoro ügyvéd)

Alperes: Európai Bizottság

Kereseti kérelmek

—	A Törvényszék semmisítse meg a felperes megerősítő kérelmének hallgatólagos elutasítását;

—	a Törvényszék a Bizottságot kötelezze a felperes költségeinek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A jelen keresettel a felperes az 1049/2001/EK rendelet (1) alapján előterjesztett, az Európai Unió és India közötti kereskedelmi tárgyalásokra vonatkozó bizonyos dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelmét elutasító hallgatólagos bizottsági határozat megsemmisítését kéri.

Keresetének alátámasztására a felperes három jogalapra hivatkozik.

Először is azt állítja, hogy a Bizottság megsértette az 1049/2001 rendeletet, mivel az előírt határidőn belül nem válaszolt a megerősítő kérelemre.

Másodsorban a felperes azt állítja, hogy a Bizottság megsértette az 1049/2001 rendeletet és a Szerződést, mivel anélkül utasította el hallgatólagosan a megerősítő kérelmet, hogy bármilyen indokot adott volna, vagy a Szerződés és a Bíróság által megkívánt követelményekre vonatkozó indokokat adott volna.

Harmadrészt azt állítja, hogy a Bizottság — mivel nem válaszolt a megerősítő kérelemre — lényeges eljárási szabályt sértett meg, és/vagy tévesen értelmezte a jogot.

(1) Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2001. május 30-i 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 145., 43. o.; magyar nyelvű különkiadás 1. fejezet, 3. kötet, 331. o.).

6.11.2010

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 301/51

2010. szeptember 8-án benyújtott kereset — Zucchetti Rubinetteria kontra Bizottság

(T-396/10. sz. ügy)

()

2010/C 301/81

Az eljárás nyelve: olasz

Felek

Felperes: Zucchetti Rubinetteria SpA (Gozzano, Olaszország) (képviselők: M. Condinanzi és P. Ziotti ügyvédek)

Alperes: az Európai Bizottság

Kereseti kérelmek

—	Elsődlegesen a Törvényszék semmisítse meg a megtámadott határozatot;

—	másodlagosan a Törvényszék semmisítse meg, vagy csökkentse a kiszabott bírság összegét;

—	harmadlagosan a Törvényszék — a bírságkiszabási iránymutatás 29. cikkében foglalt enyhítő körülmények alkalmazása iránti kérelemnek megfelelően — csökkentse a bírságot;

—	a Törvényszék mindenképpen a Bizottságot kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A jelen eljárás tárgyát képező határozat megegyezik a T-364/10. sz. Rubinetteria Cisal kontra Bizottság ügy tárgyával.

A jogalapok és fontosabb érvek hasonlóak az említett ügyben felhozottakhoz. A felperes különösen arra hivatkozik, hogy a határozatban hivatkozott termékek három különböző piachoz tartoznak, a Zuchetti pedig csak a szerelvények piacán van jelen, továbbá a bizottsági határozat nem tartalmazza az érintett piac előzetes meghatározását. A határozat a piac területi kiterjedésének vizsgálatát, valamint a kartellnek a piac működési feltételeire gyakorolt hatásait tekintve is téves.

A felperes hozzáteszi, hogy — mivel a Bizottság nem bizonyította, hogy a felperesnek tudomása volt más, a kartellben állítólag részt vevő vállalkozások jogsértő magatartásáról — téves és az indokolás hiányában szenved a megállapodások és/vagy összehangolt magatartások rekonstruálása, amely a Bizottságot arra indította, hogy egyetlen Olaszországban tanúsított összejátszó magatartás miatt az EUMSZ 101. cikk értelmében vett egységes, összetett és folytatólagos jogsértést rójon a felperes terhére.

6.11.2010

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 301/51

2010. szeptember 13-án benyújtott kereset — ara kontra OHIM — Allrounder (az oldalán A betűt tartalmazó sportcipő ábrázolása)

(T-397/10. sz. ügy)

()

2010/C 301/82

A keresetlevél nyelve: német

Felek

Felperes: ara AG (Langenfeld, Németország) (képviselő: M. Gail ügyvéd)

Alperes: Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM)

A másik fél a fellebbezési tanács előtti eljárásban: Allrounder SARL (Sarrebourg, Franciaország)

Kereseti kérelmek

—	A Törvényszék helyezze hatályon kívül a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) első fellebbezési tanácsának 2010. június 23-i határozatát (R 1543/2009-1. sz. ügy);

—	a Törvényszék a Belső Piaci Harmonizációs Hivatalt (védjegyek és formatervezési minták) kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A közösségi védjegy bejelentője: Allrounder SARL.

Az érintett közösségi védjegy: az oldalán „A” betűt tartalmazó sportcipőt ábrázoló ábrás védjegy a 16., 18. és 25. osztályba tartozó áruk vonatkozásában.

A felszólalási eljárásban hivatkozott védjegy vagy megjelölés jogosultja: a felperes.

A hivatkozott védjegy vagy megjelölés: az „A” nemzeti szóvédjegy a 9., 18. és a 25. osztályba tartozó áruk vonatkozásában.

A felszólalási osztály határozata: a felszólalási osztály a felszólalást elutasította.

A fellebbezési tanács határozata: a fellebbezési tanács a fellebbezést mint elfogadhatatlant elutasította.

Jogalapok: A 207/2009/EK rendelet (1) 81. cikkének megsértése, mivel a fellebbezési tanács tévesen indult ki abból, hogy a felperes képviselői által leírt hivatali szervezet alapján nem bizonyítható, hogy az adott helyzetben szükséges gondossággal jártak el, valamint a fellebbezési tanács a fellebbezés indokolásának benyújtási határidejét illetően nem adott helyt az eredeti állapot helyreállítása iránti kérelemnek.

(1) A közösségi védjegyről szóló, 2009. február 26-i 207/2009/EK tanácsi rendelet (HL L 2009., L 78. 1. o.)

6.11.2010

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 301/52

2010. szeptember 8-án benyújtott kereset — Fapricela — Indústria de Trefilaria kontra Bizottság

(T-398/10. sz. ügy)

()

2010/C 301/83

Az eljárás nyelve: portugál

Felek

Felperes: Fapricela — Indústria de Trefilaria, SA (Ançã, Portugália) (képviselők: M. Gorjão-Henriques és S. Roux ügyvédek)

Alperes: Európai Bizottság

Kereseti kérelmek

—	A Törvényszék semmisítse meg az Európai Bizottságnak az EUMSZ 101. cikk és az EGT-Megállapodás 53. cikke alkalmazására vonatkozó eljárásban 2010. június 30-án hozott határozatának (COMP/38.344. sz. — feszített acél ügy) 1. és 2. cikkét a felperesre vonatkozó részében;

—	másodlagosan csökkentse a bírságot;

—	a Bizottságot kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A felperes által vitatott határozat ugyanaz, mint amelyet a T-385/10. sz., ArcelorMittal Wire France és társai kontra Bizottság ügyben vitatnak.

A felperes az alábbi jogalapokra hivatkozik:

a megtámadott határozat indokolási hibákat tartalmaz, amelyek érintették Fapricela védelemhez való jogát, és amelyek az említett határozat helyesbítéséhez vezettek. Ezzel kapcsolatban a felperes úgy érvel, hogy e helyesbítést hatálytalannak kell tekinteni annyiban, amennyiben a tárgyi tévedések Bizottság általi elismerése sérti a Fapricela védelemhez való jogának teljes mértékű gyakorlását és megkérdőjelezi a jelen kereset célját, továbbá lehetővé teszi az Európai Bizottság számára, hogy új, módosító határozatot hozzon a jelen keresetben a társaságok jogi és ténybeli érvei figyelembevételével.

ii.	az Európai Bizottság nem bizonyította, hogy Fapricela tudott vagy ésszerűen tudhatott az ibériai határokon átnyúló kartellek létezéséről, ezért a Fapricela-t nem lehetett volna felelőssé tenni a megtámadott határozatban nyilvánvalóvá tett egységes és folyamatos jogsértésért;

Másodlagosan

iii.	A Bizottság megsértette az arányosság elvét és az egyenlő bánásmódot azzal, ahogyan az e társaságra kiszabott bírság összegét megállapította, amelyet következésképpen csökkenteni kell;

iv.	a Bizottság nem helyesen számolta ki a Fapricela jogsértésben való részvételének időtartamát azáltal, hogy nem vette figyelembe azon időszakot, amely alatt időlegesen nem vett részt a kartellben; és

v.	a Bizottság ténybeli hibákat követett el és megsértette az egyenlő bánásmódot azáltal, hogy megtagadta annak elismerését, hogy a Fapricela képtelen a bírság kifizetésére.

6.11.2010

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 301/53

2010. szeptember 14-én benyújtott kereset — ArcelorMittal España kontra Bizottság

(T-399/10. sz. ügy)

()

2010/C 301/84

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: ArcelorMittal España, SA (Gozón, Spanyolország) (képviselők: A. Creus Carreras és A. Valiente Martin ügyvédek)

Alperes: az Európai Bizottság

Kereseti kérelmek

—	A Törvényszék semmisítse meg a határozat 1., 2., 3. cikkének az ArcelorMittal España, SA-t érintő részét;

—	másodlagosan a Törvényszék semmisítse az ArcelorMittal España, S.A-val szemben kiszabott bírságot;

—	harmadlagosan a Törvényszék csökkentse az ArcelorMittal España, S.A-val szemben kiszabott bírságot.

Jogalapok és fontosabb érvek

A felperes keresetében a COMP/38.344 feszített acél ügyben 2010. június 30-án hozott C(2010) 4387 végleges bizottsági határozat 1., 2. és 3. cikkének megsemmisítését kéri, amely határozat megállapította, hogy a felperes más vállalkozásokkal közösen megsértette az EUMSz 101. cikket és az EGT-Megállapodás 53. cikkét azzal, hogy feszített acél piacán európai és/vagy nemzeti/regionális szinten egységes jogsértésnek tekinthető megállapodásokban és összehangolt magatartásokban vettek részt. A felperes továbbá a vele szemben kiszabott bírság megsemmisítését vagy csökkentését kéri.

Keresete alátámasztására a felperes hat jogalapra hivatkozik.

Először is a felperesek azt állítják, hogy a Bizottság megsértette az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezmény (EJEE) 6. cikkének (1) bekezdésében szabályozott pártatlan bírósághoz való jogot, valamint az Európai Unió Alapjogi Chartájának (a továbbiakban: Charta) 47. cikkét azzal, hogy olyan közigazgatási hatóság szabta ki a bírságot, amely egyszerre rendelkezik vizsgálati és szankcionálási jogkörrel.

Másodszor arra hivatkozik, hogy a Bizottság tévesen számította ki a bírságot, és ezért a felperesnek magasabb összegű bírságot kell megfizetnie.

Harmadszor arra hivatkozik, hogy a Bizottság tévesen állapította meg, hogy a felperes 1997 decemberét megelőzően meghatározó befolyást gyakorolt az Emesára és a Galycasra.

Negyedszer azzal érvel, hogy a Bizottság jogellenesen nem nyújtott a felpereseknek részleges mentességet a 2002. évi engedékenységi közlemény (1) 23. cikke alapján, miközben meghatározó bizonyítékot szolgáltatott a jogsértés időtartamára és súlyára vonatkozóan, és ezzel teljesítette a hivatkozott közleményben meghatározott követelményeket.

Végül a felperes azt állítja, hogy a Bizottság tévesen alkalmazta a 2006. évi bírságkiszabási bizottsági iránymutatás (2) 30. pontjában meghatározott „elrettentő hatás érdekében történő speciális növelést”, amelynek következtében a felperessel szemben kiszabott bírság összegét jogellenesen 20 %-kal növelte.

(1) A kartellügyek esetében a bírságok alóli mentességről és a bírságok csökkentéséről szóló bizottsági közlemény (HL 2002. C 45., 3. o., magyar nyelvű különkiadás 8. fejezet, 2. kötet, 155. oldal)

(2) Az 1/2003/EK rendelet 23. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján kiszabott bírságok megállapításáról szóló 2006. évi iránymutatás (HL 2006. C 210., 2. o.)

6.11.2010

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 301/53

2010. szeptember 9-én benyújtott kereset — Villeroy & Boch — Belgium kontra Bizottság

(T-402/10. sz. ügy)

()

2010/C 301/85

Az eljárás nyelve: holland

Felek

Felperes: Villeroy & Boch — Belgium (Brüsszel, Belgium) (képviselők: O. Brouwer és J. Blockx ügyvédek)

Alperes: az Európai Bizottság

Kereseti kérelmek

—	A Törvényszék semmisítse meg a megtámadott határozatot a Villeroy & Boch — Belgium N.V./S.A.-ra vonatkozó részében;

—	másodlagosan: a Törvényszék csökkentse a felperessel szemben kiszabott bírságot;

—	a Törvényszék a Bizottságot kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A felperes a COMP/39.092 — fürdőszoba-felszerelések ügyben az EUMSZ 101. cikk (1) bekezdésének a szerelvény-, zuhanykabin- és szaniterkerámia-piacon való megsértéséről szóló, 2010. június 23-i C(2010) 4185 végleges európai bizottsági határozat részleges megsemmisítését kéri.

Keresete alátámasztására hét jogalapot hoz fel:

—	az EUMSZ 101. cikk és az EGT-Megállapodás 53. cikkének, valamint az állandó ítélkezési gyakorlat megsértése azáltal, hogy a Bizottság jogsértő módon indult ki egységes és folyamatos jogsértésből;

—	az EUMSZ 296. cikk második bekezdése szerinti indokolási kötelezettség megsértése, mivel az egységes és folyamatos jogsértésnek való minősítés indokolása elégtelen és hiányos;

—	az indokolási kötelezettség megsértése a belga piac tekintetében felrótt jogsértésben való vélt felperesi részvétellel kapcsolatban, illetve bizonyítékok hiánya azzal kapcsolatban, hogy a felperes a belga piacon e jogsértésben részt vett;

—

a felperes és anyavállalata egyetemleges kötelezése a bírság megfizetésére sérti az Európai Unió Alapjogi Chartája 49. cikkének (1) bekezdésébe foglalt nulla poena sine lege elvét, a Charta 49. cikkének (3) bekezdése szerinti — 48. cikkének (1) bekezdésével összefüggésben értelmezett — „bűnnel azonos büntetés” elvét, valamint az 1/2003/EK rendelet 23. cikkét;

—	a bírság összegének téves megállapítása, mivel olyan forgalomra vonatkozik, amely nincs összefüggésben a felrótt jogsértéssel;

—	az eljárás aránytalan elhúzódása miatti bírságcsökkentés — Charta 41. cikkét sértő — indokolatlan megtagadása;

—	az 1/2003 rendelet 23. cikke (3) bekezdésének megsértése a bírságösszeg — jogsértés súlyához mért — téves megállapítása miatt és az „elrettentési tényező” téves megállapítása, valamint a bírság összegének abszolút értelemben vett aránytalansága.

6.11.2010

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 301/54

2010. szeptember 10-én benyújtott kereset — Justice & Environment kontra Bizottság

(T-405/10. sz. ügy)

()

2010/C 301/86

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: Justice & Environment (Amszterdam, Hollandia) (képviselő: P. Černý ügyvéd)

Alperes: Európai Bizottság

Kereseti kérelmek

—	A Törvényszék a vitatott intézkedéseket (a 2010/135/EU bizottsági határozatot és a 2010/136/EU bizottsági határozatot, valamint a Bizottság C(2010) 4632. sz. válaszát) semmisítse meg.

Jogalapok és fontosabb érvek

A jelen keresettel a felperes a géntechnológiával módosított bizonyos burgonyatermék élelmiszerként és takarmányként történő forgalomba hozatalára vonatkozó 2010/135/EU bizottsági határozat (1) és 2010/136/EU bizottsági határozat (2), valamint a felperes által az 1367/2006/EK rendelet (3) IV. címe alapján benyújtott belső felülvizsgálat iránti kérelmet elutasító C(2010) 4632 bizottsági határozat megsemmisítését kéri.

Keresetének alátámasztása végett a felperes a következő jogalapokra hivatkozik.

A felperes azt állítja, hogy a 2010/135/EU határozat és a 2010/136/EU határozat elfogadásával a Bizottság megsértette az EUMSZ 263. cikk szerinti alapvető eljárási követelményeket és a 2001/18/EK irányelv (4) 4. cikkének (2) bekezdéséből eredő kötelezettségeit. A felperes álláspontja szerint a vitatott határozatok sértik az uniós jog egyes alapelveit, mivel a Bizottság által végzett kockázatértékelés ellentmondásos volt, a Bizottság tévesen értelmezte a 2001/18/EK irányelv 4. cikkének (2) bekezdését, a Bizottság a bizonyítékokat hiányosan értékelte és figyelmen kívül hagyta a jogszabály-módosítást. A felperes továbbá arra hivatkozik, hogy a 2010/136/EU bizottsági határozat azáltal, hogy engedélyezi egy géntechnológiával módosított burgonyatermék forgalomba hozatalát, az 1829/2003/EK rendeletet (5) is megsérti.

Ezenkívül a felperes azt állítja, hogy a C(2010) 4632. sz. bizottsági határozat jogellenes, mivel a fent említett két vitatott bizottsági határozat jogellenességét hagyja helyben azáltal, hogy elutasítja a felperes belső felülvizsgálat iránti kérelmét. Továbbá a felperes arra hivatkozik, hogy a Bizottság nem tartotta tiszteletben a gondos igazságszolgáltatás elvét, és nem teljesítette arra vonatkozó kötelezettségét, hogy a közigazgatási döntéshozatali folyamatban megfelelően értékelje a bizonyítékokat, hiszen nem értékelte megfelelően a felperes által belső felülvizsgálat iránti kérelmében előterjesztett érveket.

(1) A keményítő amilopektin-tartalmának növelése céljából géntechnológiával módosított burgonyaterméknek (Solanum tuberosum L. EH92-527-1 vonal) a 2001/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerint történő forgalomba hozataláról szóló, 2010. március 2-i 2010/135/EU bizottsági határozat (az értesítés a C(2010) 1193. számú dokumentummal történt) (HL 2010. L 53., 11. o.)

(2) A géntechnológiával módosított, EH92-527-1 (BPS-25271-9) burgonyából előállított takarmány forgalomba hozatalának, illetve az ilyen burgonyának az élelmiszerekben vagy egyéb takarmányokban való véletlen vagy technikailag elkerülhetetlen előfordulásának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet keretében történő engedélyezéséről szóló, 2010. március 2-i 2010/136/EU bizottsági határozat (az értesítés a C(2010) 1196. számú dokumentummal történt) (HL 2010. L 53., 15. o.)

(3) A környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló Aarhusi Egyezmény rendelkezéseinek a közösségi intézményekre és szervekre való alkalmazásáról szóló, 2006. szeptember 6-i 1367/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2006. L 264., 13. o.)

(4) A géntechnológiával módosított szervezetek környezetbe történő szándékos kibocsátásáról és a 90/220/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2001. március 12-i 2001/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2001. L 106., 1. o.)

(5) A géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló, 2003. szeptember 22-i 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2003. L 268., 1. o.)

6.11.2010

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 301/55

2010. szeptember 15-én benyújtott kereset — Emesa-Trefilería és Industrias Galyca kontra Bizottság

(T-406/10. sz. ügy)

()

2010/C 301/87

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperesek: Emesa-Trefilería, SA (Arteixo, Spanyolország) és Industrias Galyca, SA (Vitoria, Spanyolország) (képviselők: A. Creus Carreras és A. Valiente Martin ügyvédek)

Alperes: az Európai Bizottság

Kereseti kérelmek

—	A Törvényszék semmisítse meg a megtámadott határozat felpereseket érintő részét;

—	másodlagosan a Törvényszék semmisítse meg vagy csökkentse a felperesekkel szemben kiszabott bírságot;

—	kötelezze a Bizottság az eljárási költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A felperesek keresetükben a COMP/38.344 feszített acél ügyben 2010. június 30-án hozott C(2010) 4387 végleges bizottsági határozat részleges megsemmisítését kérik, amely határozat megállapította, hogy a felperesek más vállalkozásokkal közösen megsértették az EUMSz 101. cikket és az EGT-Megállapodás 53. cikkét azzal, hogy feszített acél piacán európai és/vagy nemzeti/regionális szinten egységes jogsértésnek tekinthető megállapodásokban és összehangolt magatartásokban vettek részt. A felperesek továbbá a velük szemben kiszabott bírság megsemmisítését vagy csökkentését kérik.

Keresetük alátámasztására a felperesek az alábbi jogalapokra hivatkoznak.

Másodszor a felperesek azt állítják, hogy a Bizottság jogellenesen döntött úgy, hogy a felperesekkel szemben kiszabott bírság összegét a 2002.évi engedékenységi közlemény (1) értelmében nem csökkenti, mivel a határozat nagymértékben az Emesától származó információkon alapul.

Végül a felperesek arra hivatkoznak, hogy a Bizottság jogellenesen nem nyújtott a felpereseknek részleges mentességet a 2002. évi engedékenységi közlemény 23. cikke alapján, miközben az Emesa meghatározó bizonyítékot szolgáltatott a jogsértés időtartamára és súlyára vonatkozóan.

6.11.2010

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 301/55

2010. szeptember 8-án benyújtott kereset — Roca Sanitario kontra Bizottság

(T-408/10. sz. ügy)

()

2010/C 301/88

Az eljárás nyelve: spanyol

Felek

Felperes: Roca Sanitario, SA (Barcelona, Spanyolország) (képviselők: J. Folguera Crespo és M. Merola ügyvédek)

Alperes: az Európai Bizottság

Kereseti kérelmek

—	A Törvényszék nyilvánítsa részlegesen semmisnek a 2010. június 23-i bizottsági határozat 1., 2. és 4. cikkét a Roca Sanitarióra vonatkozó részében;

—	másodlagosan: a Törvényszék csökkentse a Roca Sanitarióval szemben kiszabott bírság összegét a jelen keresetben felhozott érvekre tekintettel annyiban, amennyiben a Törvényszék a kifejtett vagy más, általa figyelembe vett indokok alapján megfelelőnek ítéli;

—

másodlagosan abban az esetben, ha a Törvényszék más, a Roca France vagy a Laufen Austria által benyújtott keresetek tárgyában határoz és csökkenti azt a bírságot, amelyet az Európai Bizottság 2010. június 23-i határozatában e társaságok jogsértése miatt szabott ki, és amelyért a Roca Sanitario egyetemlegesen felel: a Törvényszék állapítsa meg, hogy a Roca Sanitario jogosult az őt egyetemlegesen terhelő bírság megfelelő csökkentésére; és

—	a Törvényszék a Bizottságot kötelezze a Roca Sanitariónál felmerült költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A jelen eljárásban megtámadott határozat megegyezik a T-364/10. sz., Duravit és társai kontra Bizottság, valamint a T-368/10. sz. Rubinetteria Cisal kontra Bizottság ügyben megtámadott határozattal.

A jogalapok és fontosabb érvek hasonlóak az említett ügyekben felhozottakhoz.

A felperes különösen úgy érvel, hogy nyilvánvaló mérlegelési hiba merül fel, amennyiben a Bizottság az ő egyetemleges felelősségét állapítja meg olyan jogsértésekért, amelyeket a Roca France és a Laufen Austria követett el, valamint a Bizottság jelentősen túllépte a Szerződés 81. és 82. cikkében meghatározott versenyszabályok végrehajtásáról szóló, 2002. december 16-i 1/2003/EK tanácsi rendelet (1) 23. cikkének (2) bekezdésében foglalt maximális bírságösszeget.

A felperes azt is felhozza, hogy a megtámadott határozat a felelősség megállapításakor és a bírságszámítás során indokolás nélkül figyelmen kívül hagy számos, ebben az ügyben felmerült bizonyítékot, amely cáfolja azt a feltételezést, hogy a felperes irányító befolyást gyakorolt a Roca France és a Laufen Austria társaságokra.

A megtámadott határozat sérti a védelemhez való jogot, miután a felperes felelősségét olyan tényállási elemekre és szubjektív értékelésre alapítja, amelyek nem szerepeltek a kifogásközlésben, és amelyek tekintetében a felperesnek nem nyílott lehetősége arra, hogy észrevételt tegyen.

(1) H L 1., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 8. fejezet, 2. kötet, 205. o.

6.11.2010

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 301/56

2010. szeptember 13-án benyújtott kereset — Bottega Veneta International kontra OHIM (kézitáska-forma)

(T-409/10. sz. ügy)

()

2010/C 301/89

Az eljárás nyelve: olasz

Felek

Felperes: Bottega Veneta International Sàrl (Luxembourg, Luxemburg) (képviselők: P. Roncaglia, G. Lazzeretti, M. Boletto, E. Gavazzi ügyvédek)

Alperes: Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM)

Kereseti kérelmek

—	A Törvényszék helyezze hatályon kívül a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM) első fellebbezési tanácsának az R 1247/2009-1. sz. ügyben hozott 2010. június 16-i határozatát;

—	a Törvényszék a Belső Piaci Harmonizációs Hivatalt (védjegyek és formatervezési minták) kötelezze a jelen eljárással és az első fellebbezési tanács előtti fellebbezési eljárással összefüggésben felmerült költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Az érintett közösségi védjegy: a „veneta” táskaként ismert, megkülönböztetésre alkalmas térbeli megjelölésből álló védjegy (6632608. sz. védjegybejelentés), a 18. osztályba („táskák és kézitáskák”) tartozó áruk tekintetében.

Az elbíráló határozata: az elbíráló a védjegybejelentést elutasította.

A fellebbezési tanács határozata: a fellebbezési tanács a fellebbezést elutasította.

Jogalapok: a 2868/95 rendelet 9. cikke (3) bekezdése a) pontjának, valamint a 207/2009 rendelet 7. cikke (1) bekezdése b) pontjának és (3) bekezdésének megsértése.

6.11.2010

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 301/56

2010. szeptember 13-án benyújtott kereset — Bottega Veneta International kontra OHIM (kézitáska-forma)

(T-410/10. sz. ügy)

()

2010/C 301/90

Az eljárás nyelve: olasz

Felek

Felperes: Bottega Veneta International Sàrl (Luxembourg, Luxemburg) (képviselők: P. Roncaglia, G. Lazzeretti, M. Boletto, E. Gavazzi ügyvédek)

Alperes: Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM)

Kereseti kérelmek

—	A Törvényszék helyezze hatályon kívül a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM) első fellebbezési tanácsának az R 1539/2009-1. sz. ügyben hozott 2010. június 16-i határozatát;

—	a Törvényszék a Belső Piaci Harmonizációs Hivatalt (védjegyek és formatervezési minták) kötelezze a jelen eljárással és az első fellebbezési tanács előtti fellebbezési eljárással összefüggésben felmerült költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Az érintett közösségi védjegy:„Cabat” táskaként ismert, megkülönböztetésre alkalmas térbeli megjelölésből álló védjegy (6632566. sz. védjegybejelentés), a 18. osztályba („táskák és kézitáskák”) tartozó áruk tekintetében.

Az elbíráló határozata: az elbíráló a védjegybejelentést elutasította.

A fellebbezési tanács határozata: a fellebbezési tanács a fellebbezést elutasította.

Jogalapok: a 2868/95 rendelet 9. cikke (3) bekezdése a) pontjának, valamint a 207/2009 rendelet 7. cikke (1) bekezdése b) pontjának és (3) bekezdésének megsértése.

6.11.2010

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 301/57

2010. szeptember 8-án benyújtott kereset — Laufen Austria kontra Bizottság

(T-411/10. sz. ügy)

()

2010/C 301/91

Az eljárás nyelve: spanyol

Felek

Felperes: Laufen Austria AG (Wilhelmsburg, Ausztria) (képviselő: E. Navarro Varona ügyvéd)

Alperes: az Európai Bizottság

Kereseti kérelmek

—	A Törvényszék nyilvánítsa részlegesen semmisnek a 2010. június 23-i bizottsági határozat 1. és 2. cikkét az EUMSZ 101. cikk vélelmezett megsértése miatt a Laufen Austria AG-val szemben (személyesen, illetve a Roca Sanitarióval egyetemlegesen) kiszabott bírság tekintetében; ebből következően

—

a Törvényszék csökkentse a Laufen Austria AG-val szemben személyesen, illetve a Roca Sanitarióval egyetemlegesen kiszabott bírság összegét a jelen keresetben felhozott érvekre tekintettel annyiban, amennyiben a Törvényszék a kifejtett vagy más, általa figyelembe vett indokok alapján megfelelőnek ítéli; és

—	a Törvényszék a Bizottságot kötelezze a Laufen Austria AG-nál felmerült költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A jelen eljárásban megtámadott határozat megegyezik a T-408/10. sz. Roca Sanitario kontra Bizottság ügyben megtámadott határozattal.

A jogalapok és fontosabb érvek hasonlóak az említett ügyben felhozottakhoz.

A felperes különösen úgy érvel, hogy a megtámadott határozat nyilvánvaló mérlegelési hibában szenved, amennyiben megállapítja, hogy a felperes nem önállóan járt el a piacon azáltal, hogy az ő magatartását a Roca Sanitario terhére rója.

E tekintetben másodlagosan: a felperesre — a Roca Sanitario általi megszerzése előtt állítólagosan elkövetett jogsértésért — személyesen kiszabott bírságösszeg tekintetében a Szerződés 81. és 82. cikkében meghatározott versenyszabályok végrehajtásáról szóló, 1/2003/EK rendelet 23. cikke (2) bekezdésének, valamint a jogsértésekért való személyes felelősség elvének és az arányosság követelményének sérelme merül fel. Az említett bírság meghaladja a határozat elfogadását megelőző üzleti év forgalmának 10 %-át, valamint téves annak kiszabása.

6.11.2010

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 301/57

2010. szeptember 9-én benyújtott kereset — Roca kontra Bizottság

(T-412/10. sz. ügy)

()

2010/C 301/92

Az eljárás nyelve: spanyol

Felek

Felperes: Roca (Saint Ouen L’Aumone, Franciaország) (képviselő: P. Vidal Martínez ügyvéd)

Alperes: az Európai Bizottság

Kereseti kérelmek

—	A Törvényszék nyilvánítsa részlegesen semmisnek a 2010. június 23-i bizottsági határozat 1. és 2. cikkét annyiban, amennyiben az az EUMSZ 101. cikk megsértése miatt a Roca France társasággal szemben aránytalan bírságot szab ki; ebből következően

—	a Törvényszék csökkentse a Roca France társasággal szemben kiszabott bírság összegét a jelen keresetben felhozott érvekre tekintettel annyiban, amennyiben a Törvényszék a kifejtett vagy más, általa figyelembe vett indokok alapján megfelelőnek ítéli; és

—	a Törvényszék a Bizottságot kötelezze a Roca France társaságnál felmerült költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A jelen eljárásban megtámadott határozat megegyezik a T-408/10. sz. Roca Sanitario kontra Bizottság, valamint a T-411/10. sz. Laufen Austria kontra Bizottság ügyben megtámadott határozattal.

A jogalapok és fontosabb érvek hasonlóak az említett ügyekben felhozottakhoz.

6.11.2010

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 301/58

2010. szeptember 18-án benyújtott kereset — Nexans France kontra Fusion for Energy Közös Vállalkozás

(T-415/10. sz. ügy)

()

2010/C 301/93

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperes: Nexans France SAS (Clichy, Franciaország) (képviselők: J.-P. Tran Thiet és J.-F. Le Corre ügyvédek)

Alperes: Fúziósenergia-fejlesztési és ITER Európai Közös Vállalkozás

Kereseti kérelmek

—	A Törvényszék állapítsa meg, hogy a szerződést olyan eljárásban ítélték oda, amelynek során megsértették a jogbiztonság, a bizalomvédelem, az átláthatóság, az egyenlő bánásmód és a gondos ügyintézés elvét;

—	állapítsa meg, hogy az alperes tévesen alkalmazta a jogot, amikor a felperest bizonytalanságban hagyta ajánlatának — annak megvizsgálása előtt történő — elutasítására vonatkozó határozata tekintetében, és erről csak a 2010. július 16-i levelében tájékoztatta;

—	állapítsa meg, hogy az alperes tévesen alkalmazta a jogot, amikor a felperes ajánlatát a költségvetési rendelete végrehajtási rendelete 120. cikkének (4) bekezdése alapján elutasította;

—	nyilvánítsa semmisnek a július 16-i határozatot;

—	nyilvánítsa semmisnek a július 8-i határozatot;

—	nyilvánítsa semmisnek az alperes által a július 8-i és 16-i határozatot követően elfogadott valamennyi jogi aktust;

—

ítéljen meg a felperes javára 175 453 euró, az ítélet kihirdetésének időpontjától a teljes kifizetésig terjedő időszakra vonatkozó késedelmi kamatokkal növelt összegű méltányos kártérítést (a szerződés pontos értékének meghatározására és az ügyvédi költségeknek a kizárólag a jelen eljárás lezárását követően meghatározható végleges összegének kiszámítására vonatkozó fenntartással);

—

másodlagosan, amennyiben az ítélet kihirdetésének időpontjában már valószínűtlen lesz, hogy a szerződés vonatkozásában új közbeszerzési eljárást indítanak, ítéljen meg a felperes javára 50 175 453 euró, az ítélet kihirdetésének időpontjától a teljes kifizetésig terjedő időszakra vonatkozó késedelmi kamatokkal növelt összegű méltányos kártérítést (a szerződés pontos értékének meghatározására és az ügyvédi költségeknek a kizárólag a jelen eljárás lezárását követően meghatározható végleges összegének kiszámítására vonatkozó fenntartással);

—	az alperest kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A felperes a Fúziósenergia-fejlesztési és ITER Európai Közös Vállalkozás azon határozatainak megsemmisítését kéri, amelyekben elutasította a felperes által az F4E-2009-OPE-18 (MS-MG) számú, elektromos felszerelések szállítására vonatkozó közbeszerzési szerződések megkötésére irányuló közbeszerzési eljárásban (HL 2009/S 149-218279) benyújtott ajánlatot, és a szerződést más ajánlattevőnek ítélte oda. A felperes emellett a megtámadott határozatok következtében állítólagosan elszenvedett kár megtérítését kéri.

Keresete alátámasztására a felperes a következő jogalapokra hivatkozik:

—

a jogbiztonság és az átláthatóság elvének megsértésére, mivel az alperes nem tájékoztatta a felperest arról, hogy az ajánlatát még annak elbírálása előtt el fogja utasítani, amennyiben nem írja alá az ajánlati felhíváshoz mellékelt szerződéstervezetet, és így nem tette lehetővé a felperes számára, hogy teljes körűen megismerje az őt ajánlattevőként terhelő kötelezettségeket;

—	a bizalomvédelem elvének megsértésére, mivel az alperes biztosította a felperest arról, hogy nem fogja automatikusan elutasítani az ez utóbbi által benyújtott ajánlatot;

—

az egyenlő bánásmód és a közbeszerzési eljárás ajánlattevői esélyegyenlősége elvének megsértésére, mivel

—

a közbeszerzési eljárást úgy szervezték meg, hogy az ICAS konzorcium (a nyertes ajánlattevő) ajánlata előnyben részesült, tekintettel arra, hogy az eljárásban biztosított határidők nyilvánvalóan elégtelenek és aránytalanok voltak, és azokat reálisan nem teljesíthettek az olyan ajánlattevők, akik nem rendelkeztek olyan sajátos gyártósorral, amellyel kizárólag az ICAS konzorcium bírt;

—

olyan összeférhetetlenségi ok áll fenn, amely az ICAS konzorcium ajánlattételét részesíti előnyben, mivel az ICAS konzorcium egyik tagjának dolgozó személy részt vett az ajánlatok kiválasztásában, és az ICAS konzorcium egyik tagjának dolgozó egy másik személy pedig részt vett a közbeszerzési eljárás előkészítésében;

—	az ICAS konzorcium őt előnyben részesítő információkat kapott, mivel az ICAS konzorcium egyik tagja alkalmazásában álló személy az ITER szakértőjeként meglátogatta a felperes koreai üzemét, valamint a kábelgyártó kínai és japán üzemeit;

—

a gondos ügyintézés elvének, valamint a költségvetési rendelet 84. és 94. cikkének megsértésére, mivel az ajánlatok elbírálására irányuló eljárást úgy folytatták le, hogy csak egyetlen ajánlat maradt, és az alperes nem válaszolt, amikor a felperes a tudomására hozta az ICAS konzorciumot előnyben részesítő összeférhetetlenségi okot;

—

az alperes téves jogalkalmazására, amikor a felperes ajánlatát a költségvetési rendelet végrehajtási rendelete 120. cikkének (4) bekezdése alapján elutasította, tekintettel arra, hogy ez a cikk csak akkor teszi lehetővé az ajánlat annak vizsgálata nélkül történő automatikus elutasítását, ha az az ajánlattételhez szükséges dokumentáció valamely alapvető vagy sajátos feltételének nem felel meg;

—	arra, hogy az állítólagos jogsértések közvetlen és biztos kárt okoztak a felperesnek, amire a kártérítési kérelmét alapozta.

6.11.2010

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 301/59

2010. szeptember 13-án benyújtott kereset — Cortés del Valle López kontra OHIM (HIJOPUTA)

(T-417/10. sz. ügy)

()

2010/C 301/94

Az eljárás nyelve: spanyol

Felek

Felperes: D. Federico Cortés del Valle López (Maliaño, Spanyolország) (képviselő: J. Calderón Chavero ügyvéd)

Alperes: Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM)

Kereseti kérelmek

—	A Törvényszék helyezze hatályon kívül a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) második fellebbezési tanácsának az R 175/2010-2. sz. ügyben 2010. június 18-án hozott határozatát;

—	ebből következően helyezze hatályon kívül az OHIM elbírálójának 2009. november 24-i határozatát;

—	adjon helyt a felperes kereseti kérelmeinek, és

—	annak pervesztesség esetén az alperest kötelezze a jelen eljárással kapcsolatban felmerült költségek viselésére, és utasítsa el az alperes kérelmeit.

Jogalapok és fontosabb érvek

Az érintett közösségi védjegy: a „¡Que buenu ye! HIJOPUTA” szóelemet tartalmazó ábrás védjegy a 33., 35. és 39. osztályba tartozó áruk és szolgáltatások tekintetében.

Az elbíráló határozata: az elbíráló a közösségi védjegybejelentést elutasította.

A fellebbezési tanács határozata: a fellebbezési tanács a fellebbezést elutasította.

Jogalapok: a 207/2009 rendelet (1) 7. cikke (1) bekezdése f) pontja megsértésének hiánya, mivel a bejelentett védjegy nem ütközik közerkölcsbe.

(1) A közösségi védjegyről szóló, 2009. február 26-i 207/2009/EK tanácsi irányelv (HL L 78., 1. o.).

6.11.2010

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 301/59

2010. szeptember 15-én benyújtott kereset — voestalpine és voestalpine Austria Draht kontra Bizottság

(T-418/10. sz. ügy)

()

2010/C 301/95

Az eljárás nyelve: német

Felek

Felperesek: voestalpine (Linz, Ausztria) és voestalpine Austria Draht (Bruck an der Mur, Autriche) (képviselők: A. Ablasser-Neuhuber és G. Fussenegger ügyvédek)

Alperes: az Európai Bizottság

Kereseti kérelmek

—

A Törvényszék semmisítse meg az Európai Unió Működéséről szóló Szerződés 101. cikke és az EGT-Megállapodás 53. cikke alkalmazására vonatkozó eljárásban (COMP/38.344 feszített acél ügy) 2010. június 30-án hozott C(2010) 4387 végleges bizottsági határozatot annyiban, amennyiben az felpereseket érinti;

—	A Törvényszék semmisítse meg vagy módosítsa a hivatkozott határozat 2. cikkében kiszabott bírságot;

—	A Törvényszék kötelezze a Bizottságot az eljárás költségeinek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A felperesek keresete COMP/38.344 feszített acél ügy) 2010. június 30-án hozott C(2010) 4387 végleges bizottsági határozat ellen irányul. A megtámadott határozatban a Bizottság a felperesekkel és más vállalkozásokkal szemben bírságot szabott ki azon indokból, hogy az utóbbiak megsértették az EUMSz 101. cikket és az EGT-Megállapodás 53. cikkét. A Bizottság azt állapította meg, hogy a felperesek a belső piacon, illetve az EGT-térségben a feszített acél piacán európai és/vagy nemzeti/regionális szinten egységes jogsértésnek tekinthető megállapodásokban és összehangolt magatartásokban vettek részt.

Keresetük alátámasztására a felperesek három jogalapra hivatkoznak.

Első jogalapjukban azt állítják, hogy nem sértették meg az EUMSz 101. cikket. Ezzel kapcsolatosan arra hivatkoznak, hogy a Bizottság tévesen tudja be felelősségüket a kartellban való részvétel tekintetében, amelyre kizárólag egy olaszországi kereskedelmi ügynökön keresztül került sor, mivel ez az ügynök egyáltalán nem a felpereseket képviselte a „Club Italia” találkozóin, hogy az ügynök nem kizárólagos képviseletében megnyilvánuló magatartás gazdasági egység híján nem tudható be a felpereseknek, hogy az egyik felperes nem kizárólagos kereskedelmi ügynöke cselekedeteinek felpereseknek való automatikus betudhatósága ellentétes a Törvényszék ítélkezési gyakorlatával, és hogy a felpereseknek semmiféle tudomása nem volt a kereskedelmi ügynök által tanúsított magatartásról. Másodlagosan előadják, hogy a Bizottság a jogsértés időtartamát a felperesek tekintetében tévesen határozta meg.

Második jogalapjukban a felperesek vitatják, hogy egységes, összetett és folyamatos jogsértésben vettek volna részt. Ezzel kapcsolatosan különösen arra hivatkoznak, hogy a „Club Italia” keretében elkövetett jogsértést meg kell különböztetni a megtámadott határozatban felsorolt egyéb jogsértésektől. Továbbá arra hivatkoznak, hogy nem vettek részt egységes, összetett és folyamatos jogsértésben, mivel nem volt tudomásuk az általános tervről, nem láthatták ésszerűen előre ezt a tervet és nem álltak készen arra, hogy az ebből eredő kockázatot vállalják.

Végül harmadik jogalapjukban azt kifogásolják, hogy a Bizottság tévesen számította ki a bírság összegét. Ezzel kapcsolatosan arra hivatkoznak, hogy a Bizottság megsértette az arányosság elvét azzal, hogy aránytalan összegű bírságot szabott ki velük szemben, miközben új (és előre nem látható) jogi kérdések merültek fel, és ugyanazt a bírságot szabta ki velük szemben pusztán azért, mert a más vállalkozások által elkövetett jogsértésekről tudomásuk volt. Ezen túlmenően a felperesek arra hivatkoznak, hogy a Bizottság megsértette az egyenlő bánásmód elvét, a bírságkiszabási iránymutatást (1), valamint a felperesek védelemhez való, illetve a tisztességes eljáráshoz való jogát.

(1) Az 1/2003/EK rendelet 23. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján kiszabott bírságok megállapításáról szóló bizottsági iránymutatás (HL 2006. C 210., 2. o.)

6.11.2010

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 301/60

2010. szeptember 14-én benyújtott kereset — Ori Martin kontra Bizottság

(T-419/10. sz. ügy)

()

2010/C 301/96

Az eljárás nyelve: olasz

Felek

Felperes: Ori Martin (Luxembourg, Luxemburg) (képviselő: P. Ziotti ügyvéd)

Alperes: az Európai Bizottság

Kereseti kérelmek

—

—	A Törvényszék semmisítse meg vagy módosítsa a hivatkozott határozat 2. cikkében kiszabott bírságot.

—	A Törvényszék kötelezze a Bizottságot az eljárás költségeinek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A jelen ügy a T-385/10. sz., ArcelorMittal Wire France és társai kontra Bizottság ügyben is megtámadott határozat ellen irányul.

A felperes kijelenti, hogy a 2010. június 23-án hozott C(2010) 4160 végleges bizottsági határozat jogellenes annyiban, amennyiben a felperes felelősségét kizárólag egy olyan társaságban fennálló (majdnem) 100 %-os részesedése alapján állapítja meg, amelynek az EMUSz 101. cikk alapján megállapította a feltételezett és szankcionált jogellenes magatartását.

A felperes különösen az alábbiakra hivatkozik:

—	A Bizottság megsértette az 1/2003/EK rendelet 25. cikke (1) bekezdésének b) pontját azzal, hogy a jelen ügyben a Bizottság bírságkiszabásra vonatkozó jogosultsága elévült.

—

A Bizottság megsértette az EUMSz 101. cikket, a felelősség és a büntetés egyéniesítésének elvét, a gondos ügyintézés elvét, a hátrányos megkülönböztetés tilalmának elvét azzal, hogy a Bizottság a felperes tulajdonosi helyzetéhez kapcsolódó felelősségének kizárólagos vélelmére támaszkodik az általa irányított vállalkozás által esetlegesen tanúsított jogellenes magatartás miatt, amely nem nyer megerősítést, és ellentétes az EUMSz 101. cikknek a vállalkozás-csoportok területén történő alkalmazására vonatkozó uniós ítélkezési gyakorlattal.

—	A Bizottság megsértette a tőkeegyesítő társaságok korlátozott felelősségének tagállamok jogrendszerében közös társasági jogban és az uniós jogban fellelhető elvét.

Az Ori Martin továbbá a kiszabott bírság megsemmisítését, illetve összegének jelentős csökkentését kéri.

6.11.2010

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 301/61

2010. szeptember 17-én benyújtott kereset — Armani kontra OHIM — Annunziata Del Prete (AJ AMICI JUNIOR)

(T-420/10. sz. ügy)

()

2010/C 301/97

A keresetlevél nyelve: olasz

Felek

Felperes: Georgio Armani SpA (Milano, Olaszország) (képviselő: M. Rapisardi ügyvéd)

Alperes: Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM)

A másik fél a fellebbezési tanács előtti eljárásban: Annunziata Del Prete (Nápoly, Olaszország)

Kereseti kérelmek

—

A Törvényszék helyezze hatályon kívül a második fellebbezési tanács R 1360/2009-2. sz. ügyben hozott 2010. július 8-i határozatát a 207/2009/EU rendelet 8. cikke (1) bekezdése b) pontjának téves és ellentétes alkalmazása miatt, amennyiben abban nem ismerték el az ütköző védjegyek között az összetévesztés veszélyének fennállását;

—	a Törvényszék adjon helyt a felperes által előterjesztett — a felszólalási eljárás keretében megfogalmazott — érveknek a felszólalási osztály által hozott határozatnak megfelelően;

—	a Törvényszék teljes egészében utasítsa el az Annunziata del Prete 6 314 462. sz. közösségi védjegybejelentés iránti kérelmét az abban foglalt áruk és szolgáltatások vonatkozásában a 207/2009/EU rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja alapján;

—	a Törvényszék kötelezze az OHIM-ot a határozat végrehajtására, valamint tagadja meg az „AJ AMICI JUNIOR” védjegy lajstromozását;

—	a Törvényszék kötelezze az OHIM-ot — a bejelentő Annunziata del Pretével egyetemlegesen és/vagy külön —, hogy a GIORGIO ARMANI SpA részére teljes egészében térítse meg az egész eljárás során felmerült költségeket;

—	a Törvényszék — a hatályon kívül helyezés következményeként — rendelje el, hogy a felperes részére fizessék meg az eljárási költségeket, beleértve az 1991. május 2-i eljárási szabályzat 91. cikkének b) pontja szerinti fellebbezési eljárás során felmerült költségeket is.

Jogalapok és fontosabb érvek

A közösségi védjegy bejelentője: Annunziata del Prete.

Az érintett közösségi védjegy: az „AJ Amici Junior” szóelemet tartalmazó ábrás védjegy (6 314 462. sz. védjegybejelentés iránti kérelem) a 9., 25. és 35. osztályba tartozó áruk és szolgáltatások vonatkozásában.

A felszólalási eljárásban hivatkozott védjegy vagy megjelölés jogosultja: a felperes.

A hivatkozott védjegy vagy megjelölés: az „AJ Armani Jeans” szóelemet tartalmazó olasz szóvédjegy (912 114. sz.), a 9., 25. és 35. osztályba tartozó áruk és szolgáltatások vonatkozásában, és az „ARMANI JUNIOR” szóelemet tartalmazó olasz szóvédjegy (998 554. sz.) a 25. és 35. osztályba tartozó áruk és szolgáltatások vonatkozásában.

A felszólalási osztály határozata: a felszólalási osztály helyt adott a felszólalásnak.

A fellebbezési tanács határozata: a fellebbezési tanács helyt adott a fellebbezésnek.

Jogalapok: a 207/2009/EU rendelet 8. cikke (1) bekezdése b) pontjának megsértése, mivel az ütköző védjegyek, valamint az azok által megjelölt áruk és szolgáltatások között fennáll az összetévesztés veszélye.

6.11.2010

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 301/61

2010. szeptember 20-án benyújtott kereset — Cooperativa Vitivinícola Arousana kontra OHIM — Constantina Sotelo Ares (ROSALIA DE CASTRO)

(T-421/10. sz. ügy)

()

2010/C 301/98

A keresetlevél nyelve: spanyol

Felek

Felperes: Cooperativa Vitivinícola Arousana, S. Coop. Galega (Meaño, Spanyolország) (képviselő: E. Sánchez-Quiñones González ügyvéd)

Alperes: Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM)

A másik fél a fellebbezési tanács előtti eljárásban: Doña Constantina Sotelo Ares (Cambados, Spanyolország)

Kereseti kérelmek

—	A Törvényszék helyezze hatályon kívül az OHIM negyedik fellebbezési tanácsának az R 1804/2008-4. sz. ügyben 2010. július 19-én hozott határozatát;

—	rendelje el olyan határozat meghozatalát, amely lajstromozza az 5635867 ROSALIA DE CASTRO védjegyet a 32., 33. és 35. osztály tekintetében, és

—	az alperest kötelezze a költségek viselésére, a felperes költségekben való marasztalását pedig helyezze hatályon kívül.

Jogalapok és fontosabb érvek

A közösségi védjegy bejelentője: a felperes.

Az érintett közösségi védjegy: a „ROSALIA DE CASTRO” szóvédjegy a 32., 33. és 35. osztályba tartozó áruk és szolgáltatások tekintetében.

A felszólalási eljárásban hivatkozott védjegy vagy megjelölés jogosultja: Doña Constantina Sotelo Ares.

A hivatkozott védjegy vagy megjelölés: a „ROSALIA” spanyol szóvédjegy a 33. osztályba tartozó áruk tekintetében.

A felszólalási osztály határozata: a felszólalási osztály a felszólalást elutasította.

A fellebbezési tanács határozata: a fellebbezési tanács a fellebbezésnek és a felszólalásnak helyt adott.

Jogalapok: a 207/2009/EK rendelet (1) 8. cikke (1) bekezdése b) pontjának megsértése, mivel az ütköző védjegyek között nem áll fenn az összetévesztés veszélye.

(1) A közösségi védjegyről szóló, 2009. február 26-i 207/2009/EK tanácsi irányelv (HL L 78., 1. o.).

6.11.2010

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 301/62

2010. szeptember 17-én benyújtott kereset — Global Steel Wire kontra Bizottság

(T-429/10. sz. ügy)

()

2010/C 301/99

Az eljárás nyelve: spanyol

Felek

Felperes: Global Steel Wire, SA (Cerdanyola del Vallés, Spanyolország) (képviselők: F. González Díaz és A. Tresandí Blanco ügyvédek)

Alperes: az Európai Bizottság

Kereseti kérelmek

—	A Törvényszék elsődlegesen az EUMSz 263. cikk értelmében semmisítse meg a COMP/38.344 feszített acél ügyben 2010. június 30-án hozott C(2010) 4387 végleges bizottsági határozatot;

—	A Törvényszék másodlagosan az EUMSz 261. cikk értelmében semmisítse meg vagy csökkentse a hivatkozott határozatban a felperessel szemben kiszabott bírságot;

—	A Törvényszék mindenesetre kötelezze a Bizottságot a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A jelen ügy a T-426/10. sz., Moreda-Riviere Trefilerías kontra Bizottság ügyben is megtámadott határozat ellen irányul.

A jogalapok és főbb érvek a fent hivatkozott ügyben felhozottakhoz hasonlóak.

A felperes különösen megjegyzi, hogy a Bizottság nem tartotta tiszteletben a közösségi ítélkezési gyakorlat által megkövetelt bizonyítási szintet a GSW-nek a leányvállalatai által tanúsított magatartás miatt fennálló felelősségének megállapításakor. A Bizottság nem bizonyította, hogy a GSW meghatározó befolyást tudott volna gyakorolni azon vállalkozások magatartására, amelyekben részesedéssel rendelkezik.

6.11.2010

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 301/63

2010. július 24-én benyújtott kereset — AF kontra Bizottság

(F-61/10. sz. ügy)

()

2010/C 301/100

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperes: AF (Luxembourg, Luxemburg) (képviselő: F. Frabetti ügyvéd)

Alperes: Európai Bizottság

A jogvita tárgya és leírása

Az alperes azon határozatának megsemmisítése, amely elutasította a felperest állítása szerint ért lelki zaklatásra vonatkozó segítség iránti kérelmet, valamint a keletkezett nem vagyoni kár megtérítése iránti kérelem

Kereseti kérelmek

—

A Közszolgálati Törvényszék semmisítse meg a 2009. szeptember 28-án hozott 24938. számú határozatot, amelyben a Bizottság kinevezésre jogosult hatósága elutasította a felperes által a személyzeti szabályzat 24. cikke alapján benyújtott D/300/09. számú, azon lelki zaklatással kapcsolatos segítség iránti kérelmet, amelyet a felperes a szervezeti egységénél a 2004 áprilisától 2009 áprilisáig (ezzel kapcsolatban minden jogát fenntartva) terjedő időszakban szenvedett el és/vagy élt át;

—	a Közszolgálati Törvényszék ítéljen meg a felperesnek 600 000 euró összegű kártérítést a zaklatás következtében a felperest ért nem vagyoni kár, valamint a zaklatásnak a felperes egészségi állapotára gyakorolt következményei jogcímén;

—	a Közszolgálati Törvényszék az Európai Bizottságot kötelezze a költségek viselésére.

6.11.2010

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 301/63

2010. szeptember 3-án benyújtott kereset — Coedo Suárez kontra Tanács

(F-73/10. sz. ügy)

()

2010/C 301/101

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperes: Ángel Coedo Suárez (Brüsszel, Belgium) (képviselők: S. Rodrigues, A. Blot és C. Bernard-Glanz ügyvédek)

Alperes: az Európai Unió Tanácsa

A jogvita tárgya és leírása

A felperes kártérítési kérelmét, valamint az elszenvedett vagyoni és nem vagyoni kár megtérítése iránti kérelmet elutasító alperesi határozat megsemmisítése.

Kereseti kérelmek

—	A Közszolgálati Törvényszék semmisítse meg a kinevezésre jogosult hatóság azon határozatát, amely elutasította a felperes kártérítési kérelmét, és — amennyiben szükséges — a kinevezésre jogosult hatóság panaszt elutasító határozatát;

—	a vagyoni kártérítést illetően kötelezze az alperest ideiglenesen és ex aequo et bono 450 000 euróban megállapított összeg megfizetésére, az ítélethozatal időpontjáig törvényes késedelmi kamatokkal növelve;

—

a nem vagyoni kártérítést illetően kötelezze az alperest elsődlegesen a felperes helyzetének megfelelő formában történő helyreállítására és egy euró jelképes kártérítés megfizetésére, vagy másodlagosan kötelezze ideiglenesen és ex aequo et bono 300 000 euróban megállapított összeg megfizetésére, az ítélethozatal időpontjáig törvényes késedelmi kamatokkal növelve;

—	az Európai Unió Tanácsát kötelezze a költségek viselésére.

6.11.2010

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 301/64

2010. szeptember 10-én benyújtott kereset — Scheefer kontra Parlament

(F-75/10. sz. ügy)

()

2010/C 301/103

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperes: Séverine Scheefer (Luxembourg, Luxemburg) (képviselők: C. L’Hote-Tissier ügyvéd)

Alperes: Európai Parlament

A jogvita tárgya és leírása

Az alperes azon határozatainak megsemmisítése, amelyek megtagadták a felperes jogi helyzetére vonatkozó, indokolással ellátott határozat meghozatalát, és végül megtagadták a felperes ideiglenes alkalmazotti szerződésének a Közösségek egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételek 8. cikkének (1) bekezdése szerinti határozatlan idejű foglalkoztatássá alakítását, valamint a felperes által elszenvedett kár megtérítése.

A felperes kereseti kérelmei

—	A Közszolgálati Törvényszék függessze fel az eljárást az Európai Unió Közszolgálati Törvényszéke előtt jelenleg folyamatban lévő F-105/09. sz. ügyben való határozathozatalig;

—

ennek hiányában semmisítse meg a 2010. február 11-i és a 2010. június 10-i határozatokat, amelyekben a Parlament a 2009. október 12-i levelének egyszerű újbóli elküldésével megtagadta a felperes jogi helyzetére vonatkozó indokolással ellátott határozat meghozatalát, és két, egymást követő megújítást ellenére végül megtagadta a felperes ideiglenes alkalmazotti szerződésének határozatlan idejű foglalkoztatássá alakítását;

—	semmisítse meg a Parlament 2009. február 12-i határozatát;

—	semmisítse meg a Parlament 2009. október 12-i határozatát;

—	semmisítse meg az eredeti szerződés jogi minősítését, valamint a 2009. március 31-i lejárati határidejét;

—	ennélfogva minősítse át a felperes foglalkoztatását határozatlan idejű foglalkoztatássá;

—	orvosolja a felperes által a Parlament magatartása miatt elszenvedett kárt;

—	másodlagosan, amennyiben a Közszolgálati Törvényszék mégis arra a következtetésre jutna, hogy a határozatlan idejű foglalkoztatás ellenére a munkaviszony megszakadt — jóllehet nem ez a helyzet —, ítéljen meg a szerződéses jogviszony jogellenes megszűntetése miatt kártérítést;

—	harmadlagosan, amennyiben a Közszolgálati Törvényszék mégis arra a következtetésre jutna, hogy nincs lehetőség átminősítésre — jóllehet nem ez a helyzet —, ítéljen meg a felperes által az Európai Parlament vétkes magatartása okán elszenvedett kár miatt kártérítést;

—	tartson fenn a felperesnek minden egyéb jogot, jogorvoslati lehetőséget, jogalapot és eljárást, így nevezetesen az elszenvedett károk megtérítése érdekében a Parlament kártérítés fizetésére kötelezését;

—	kötelezze az Európai Parlamentet a költségek viselésére.

6.11.2010

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 301/64

2010. szeptember 10-én benyújtott kereset — Colart és társai kontra Parlament

(F-76/10. sz. ügy)

()

2010/C 301/104

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperesek: Philippe Colart (Bastogne, Belgium) és társai (képviselő: C. Mourato ügyvéd)

Alperes: Európai Parlament

A jogvita tárgya és leírása

A felperesek 2009. júliusa és 2009. decembere közötti időszakra vonatkozó, illetményelszámolást kiigazító lapjainak, valamint a tisztviselők és egyéb alkalmazottak díjazásának és nyugdíjának a 2009. december 23-i 1296/2009/EU, Euratom tanácsi rendelet alapján történő éves kiigazítása keretében 2010. január 1-je óta kiállított illetményelszámoló lapok megsemmisítése.

Kereseti kérelmek

—

A Közszolgálati Törvényszék semmisítse meg az RG 2009 illetményelszámoló lapokat (a 2009. július–2009. december közötti kiigazítás hátralékai), a 2010. januári és azt követő illetményelszámoló lapokat annyiban, amennyiben azok a 2009. december 23-i 1296/2009/EU, Euratom tanácsi rendelet alapján 3,70 %-os korrekciós együttható helyett 1,85 %-os együtthatót alkalmaznak, fenntartva azonban ezen illetményelszámoló lapok joghatásait a személyzeti szabályzat 65. és 65a. cikkének valamint a személyzeti szabályzat XI. melléklete 1. és 3. cikkének helyes alkalmazásával elkészített új illetményelszámoló lapok elfogadásáig;

—	a Közszolgálati Törvényszék az Európai Parlamentet kötelezze a költségek viselésére.

6.11.2010

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 301/65

2010. szeptember 13-án benyújtott kereset — Arroyo Redondo kontra Bizottság

(F-77/10. sz. ügy)

()

2010/C 301/105

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperes: Arroyo Redondo (Luxembourg, Luxemburg) (képviselők: É. Boigelot és S. Woog ügyvédek)

Alperes: Európai Bizottság

A jogvita tárgya és leírása

Az alperes azon határozatának megsemmisítése, amely a felperest nem vette fel a 2009. évi előléptetési időszakban az AD10-es besorolási fokozatba előléptetett tisztviselők jegyzékére

Kereseti kérelmek

—	A Közszolgálati Törvényszék semmisítse meg a Bizottság 2009. november 20-án közzétett, a felperest a 2009. évi előléptetési időszakban az AD9-es besorolási fokozatból az AD10-es besorolási fokozatba elő nem léptető határozatát;

—

e megsemmisítés következményeként végezze el újra a felperes, valamint a többi pályázó érdemeinek a 2009. évi előléptetési időszakra vonatkozó összehasonlító vizsgálatát, és 2009. március 1-jei visszaható hatállyal rendelje el a felperes AD10-es besorolási fokozatba történő előléptetését, továbbá a felperes elmaradt díjazása után 2009. március 1-jétől járó, az Európai Központi Bank által a fő refinanszírozási műveletek során alkalmazott kamatláb két százalékponttal növelt értékének megfelelő mértékű kamat fizetését, anélkül azonban, hogy megkérdőjelezné azon előléptetett tisztviselők előléptetését, akiknek neve a 2009. november 20-án közzétett jegyzéken szerepel;

—	az Európai Bizottságot kötelezze a költségek viselésére.

6.11.2010

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 301/65

2010. szeptember 18-án benyújtott kereset — Antelo Sanchez és társai kontra Parlament

(F-78/10. sz. ügy)

()

2010/C 301/106

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperes: Pilar Antelo Sanchez (Brüsszel, Belgium) és társai (képviselő: Casado García-Hirschfeld ügyvéd)

Alperes: Európai Parlament

A jogvita tárgya és leírása

Az alperes által hozott, a felperesek illetményelszámoló lapján is megjelenő azon határozat megsemmisítése, amellyel a felperesek havi javadalmazásának 2009 júliusától történő kiigazítását a tisztviselők és egyéb alkalmazottak díjazásának és nyugdíjának a 2009. december 23-i 1296/2009/EU, Euratom tanácsi rendelet alapján történő éves kiigazítása keretében 1,85 %-ra korlátozta.

Kereseti kérelmek

—

A Közszolgálati Törvényszék semmisítse meg a megtámadott határozatot annyiban, amennyiben az az európai közösségek tisztviselői és egyéb alkalmazottai díjazását és nyugdíját, valamint ez e díjazásra és nyugdíjra vonatkozó korrekciós együtthatót meghatározó 2009. december 23-i 1296/2009/EU, Euratom tanácsi rendelet alapján az illetmény kiigazításának mértékét, 1, 85 %-ban rögzíti;

—

a Közszolgálati Törvényszék ítéljen meg a felpereseknek késedelmi kamatot, az Európai Központi Bank által meghatározott kamatláb alapján számolva, mindazon összegek után, amellyel a 2010. január óta kiállított illetményelszámoló lapokon szereplő illetmény, valamint a 2009. július és 2009. december közötti időszakra vonatkozó kiigazítás eltér attól az illetménytől, amelyre a felperesek jogosultaknak kellene lenniük, egészen az ezen illetmények késedelmes kiigazításának napjáig;

—	a Közszolgálati Törvényszék az Európai Parlamentet kötelezze a költségek viselésére.

6.11.2010

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 301/66

2010. szeptember 17-én benyújtott kereset — Dubus kontra Bizottság

(F-79/10. sz. ügy)

()

2010/C 301/107

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperes: Charles Dubus (Tervuren, Belgium) (képviselők: É. Boigelot és S. Woog ügyvédek)

Alperes: Európai Bizottság

A jogvita tárgya és leírása

Az alperes azon határozatának megsemmisítése, amely a felperest nem vette fel a 2009. évi előléptetési időszakban az AST4/C besorolási fokozatba előléptetett tisztviselők jegyzékére, valamint a keletkezett nem vagyoni kár megtérítése iránti kérelem

Kereseti kérelmek

—	A Közszolgálati Törvényszék semmisítse meg a Bizottság 2009. november 20-án közzétett, a felperest a 2009. évi előléptetési időszakban az AST3/4-es besorolási fokozatból az AST4/C besorolási fokozatba elő nem léptető határozatát;

—

e megsemmisítés következményeként végezze el újra a felperes, valamint a többi pályázó érdemeinek a 2009. évi előléptetési időszakra vonatkozó összehasonlító vizsgálatát, és 2009. január 1-jei visszaható hatállyal rendelje el a felperes AST4/C besorolási fokozatba történő előléptetését, továbbá a felperes elmaradt díjazása után 2009. január 1-jétől járó, az Európai Központi Bank által a fő refinanszírozási műveletek során alkalmazott kamatláb két százalékponttal növelt értékének megfelelő mértékű kamat fizetését, anélkül azonban, hogy megkérdőjelezné azon előléptetett tisztviselők előléptetését, akiknek neve a 2009. november 20-án közzétett jegyzéken szerepel;

—	kötelezze a Bizottságot, hogy a felperes 2009. január 1-jétől történő előléptetésének elmaradása folytán keletkezett nem vagyoni kár megtérítéseként fizessen meg a felperesnek 3 500 eurót, azzal, hogy a felperes fenntartja azt a jogát, hogy az eljárás során a követelését felemelje;

—	az Európai Bizottságot kötelezze a költségek viselésére.

6.11.2010

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 301/66

2010. szeptember 24-én benyújtott kereset — Praskevicius kontra Parlament

(F-81/10. sz. ügy)

()

2010/C 301/108

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperes: Vidas Praskevicius (Luxembourg, Luxemburg) (képviselők: P. Nelissen Grade és G. Leblanc ügyvédek)

Alperes: Európai Parlament

A jogvita tárgya és leírása

Az alperes azon határozatának megsemmisítése, amely a felperest nem vette fel a 2009. évi előléptetési időszakban az AD6-os besorolási fokozatba előléptetett tisztviselők jegyzékére, valamint a keletkezett nem vagyoni kár megtérítése iránti kérelem

Kereseti kérelmek

—	A Közszolgálati Törvényszék semmisítse meg a kinevezésre jogosult hatóság 2010. június 21-i, a felperes panaszát elutasító határozatát;

—	a Közszolgálati Törvényszék semmisítse meg a kinevezésre jogosult hatóság 2009. november 24-én hozott és 2009. december 2-án közölt határozatát, amely a felperest nem vette fel a 2009. évi előléptetési időszakban az AD6-os besorolási fokozatba előléptetett tisztviselők jegyzékére;

—

a Közszolgálati Törvényszék jelölje meg a kinevezésre jogosult hatóság számára azokat a joghatásokat, amelyeket a megtámadott határozatok megsemmisítése, nevezetesen pedig az AD6-os besorolási fokozatba történő besorolás, valamint az AD6-os besorolási fokozatba történő előléptetés azon időpontra — vagyis 2009. január 1-jé re — visszaható hatálya eredményez, amelytől kezdve ezen előléptetésnek hatályossá kellett volna válnia;

—	a Közszolgálati Törvényszék a felperest ért nem vagyoni kár megtérítésének jogcímén ítéljen meg a felperesnek 500 eurót;

—	a Közszolgálati Törvényszék az Európai Parlamentet kötelezze a költségek viselésére.

		ISSN 1725-518X doi:10.3000/1725518X.C_2010.301.hun
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		C 301

Magyar nyelvű kiadás	Tájékoztatások és közlemények	53. évfolyam 2010. november 6.

Közleményszám	Tartalom	Oldal
	IV Tájékoztatások
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK
	Az Európai Unió Bírósága
2010/C 301/01	Az Európai Unió Bíróságá utolsó kiadványa az Európai Unió Hivatalos LapjábanHL C 288., 2010.10.23.	1