ISSN 1725-518X

doi:10.3000/1725518X.CE2010.265.hun

Az Európai Unió

Hivatalos Lapja

C 265E

European flag  

Magyar nyelvű kiadás

Tájékoztatások és közlemények

53. évfolyam
2010. szeptember 30.


Közleményszám

Tartalom

Oldal

 

I   Állásfoglalások, ajánlások és vélemények

 

ÁLLÁSFOGLALÁSOK

 

Európai Parlament
ÜLÉSSZAK: 2009–2010
2009. október 20–22-i ülések
Ezen ülések jegyzőkönyve a Hivatalos Lap következő számában jelent meg: HL C 54 E, 2010.3.4.
ELFOGADOTT SZÖVEGEK

 

2009. október 22., csütörtök

2010/C 265E/01

Az SIS II és a VIS előrehaladása
Az Európai Parlament 2009. október 22-i állásfoglalása a Schengeni Információs Rendszer (SIS II) és a Vízuminformációs Rendszer (VIS) előrehaladásáról

1

2010/C 265E/02

Demokráciaépítés a külkapcsolatokban
Az Európai Parlament 2009. október 22-i állásfoglalása az EU külkapcsolataiban történő demokráciaépítésről

3

2010/C 265E/03

Az európai külügyi szolgálat létrehozásának intézményi szempontjai
Az Európai Parlament 2009. október 22-i állásfoglalása az európai külügyi szolgálat létrehozásának intézményi szempontjairól (2009/2133(INI))

9

2010/C 265E/04

A CET (Transzatlanti Gazdasági Tanács) és AZ EU/USA csúcstalálkozó előkészítése (2009. november 2. és 3.)
Az Európai Parlament 2009. október 22-i állásfoglalása a közelgő EU–USA csúcstalálkozóról és a Transzatlanti Gazdasági Tanács üléséről

15

2010/C 265E/05

Guinea
Az Európai Parlament 2009. október 22-i állásfoglalása a guineai helyzetről

23

2010/C 265E/06

Irán
Az Európai Parlament 2009. október 22-i állásfoglalása Iránról

26

2010/C 265E/07

Srí Lanka
Az Európai Parlament 2009. október 22-i állásfoglalása Srí Lankáról

29

 

II   Közlemények

 

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK

 

Európai Parlament

 

2009. október 20., kedd

2010/C 265E/08

Marek Siwiec mentelmi jogának felfüggesztése
Az Európai Parlament 2009. október 20-i határozata a Marek Siwiec mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelemről (2009/2067(IMM))

31

 

III   Előkészítő jogi aktusok

 

Európai Parlament

 

2009. október 20., kedd

2010/C 265E/09

A Nemzetközi Megújuló Energia Ügynökség (IRENA) alapokmánya *
Az Európai Parlament 2009. október 20-i jogalkotási állásfoglalása az Európai Közösségnek a Nemzetközi Megújuló Energia Ügynökség (IRENA) alapokmányához való csatlakozásáról, valamint az ügynökség jogainak és kötelezettségeinek gyakorlásáról szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról (COM(2009)0326 – C7-0092/2009 – 2009/0085(CNS))

33

2010/C 265E/10

A közös agrárpolitika területét érintő elavult tanácsi jogszabályok *
Az Európai Parlament 2009. október 20-i jogalkotási állásfoglalása az egyes, a közös agrárpolitika területét érintő elavult tanácsi jogszabályok hatályon kívül helyezéséről szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2009)0377 – C7-0134/2009 – 2009/0103(CNS))

33

2010/C 265E/11

A laboratóriumi vizsgálatok végzésének átruházása *
Az Európai Parlament 2009. október 20-i jogalkotási állásfoglalása a 2000/29/EK irányelvnek a laboratóriumi vizsgálatok végzésének átruházása tekintetében történő módosításáról szóló tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (COM(2009)0424 – C7-0160/2009 – 2009/0117(CNS))

34

2010/C 265E/12

Kedvezményes jövedékiadó-mérték Madeirán és az Azori-szigeteken *
Az Európai Parlament 2009. október 20-i jogalkotási állásfoglalása a Portugália számára a Madeira autonóm régióban előállított és fogyasztott rum és likőr, valamint az Azori-szigetek autonóm régiójában előállított és fogyasztott likőr és párlat tekintetében kedvezményes jövedékiadó-mérték alkalmazásának engedélyezéséről szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról (COM(2009)0259 – C7-0104/2009 – 2009/0075(CNS))

35

2010/C 265E/13

A vadon élő madarak védelme ***I
Az Európai Parlament 2009. október 20-i jogalkotási állásfoglalása a vadon élő madarak védelméről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (kodifikált szöveg) (COM(2009)0129 – C6-0102/2009 – 2009/0043(COD))

35

2010/C 265E/14

A gázüzemű berendezések ***I
Az Európai Parlament 2009. október 20-i jogalkotási állásfoglalása a gázüzemű berendezésekről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (kodifikált szöveg) (COM(2007)0633 – C6-0393/2007 – 2007/0225(COD))

36

2010/C 265E/15

Audiovizuális médiaszolgáltatások nyújtása ***I
Az Európai Parlament 2009. október 20-i jogalkotási állásfoglalása a tagállamok audiovizuális médiaszolgáltatások nyújtására vonatkozó egyes törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek összehangolásáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre (audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv) irányuló javaslatról (kodifikált szöveg) (COM(2009)0185 – C7-0041/2009 – 2009/0056(COD))

37

2010/C 265E/16

A munkavállalók védelme az azbeszttel szemben ***I
Az Európai Parlament 2009. október 20-i jogalkotási állásfoglalása a munkájuk során azbeszttel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló módosított javaslatról (kodifikált szöveg) (COM(2009)0071 – C7-0206/2009 – 2006/0222(COD))

38

2010/C 265E/17

A harmadik országokból a Közösségbe behozott állatok állat-egészségügyi ellenőrzése *
Az Európai Parlament 2009. október 20-i jogalkotási állásfoglalása a harmadik országokból a Közösségbe behozott állatok állat-egészségügyi ellenőrzésére irányadó elvek megállapításáról szóló tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (kodifikált szöveg) (COM(2008)0873 – C6-0033/2009 – 2008/0253(CNS))

39

2010/C 265E/18

A mezőgazdasági üzemek jövedelmére és üzleti tevékenységére vonatkozó számviteli adatok gyűjtésére szolgáló hálózat *
Az Európai Parlament 2009. október 20-i jogalkotási állásfoglalása az Európai Közösségben működő mezőgazdasági üzemek jövedelmére és üzleti tevékenységére vonatkozó számviteli adatok gyűjtésére szolgáló hálózat létrehozásáról szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (kodifikált szöveg) (COM(2009)0125 – C7-0005/2009 – 2009/0040(CNS))

40

2010/C 265E/19

A baromfi és keltetőtojás Közösségen belüli kereskedelme és harmadik országból történő behozatala *
Az Európai Parlament 2009. október 20-i jogalkotási állásfoglalása a baromfi és keltetőtojás Közösségen belüli kereskedelmére és harmadik országból történő behozatalára irányadó állat-egészségügyi feltételekről szóló tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (kodifikált szöveg) (COM(2009)0227 – C7-0048/2009 – 2009/0067(CNS))

41

2010/C 265E/20

A szarvasmarhafélék fajtatiszta tenyészállatai *
Az Európai Parlament 2009. október 20-i jogalkotási állásfoglalása a szarvasmarhafélék fajtatiszta tenyészállatairól szóló tanácsi irányelvre irányuló módosított javaslatról (kodifikált szöveg) (COM(2009)0235 – C7-0045/2009 – 2006/0250(CNS))

42

2010/C 265E/21

Az EK és a Mauritiusi Köztársaság közötti, a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok alóli mentességről szóló megállapodás *
Az Európai Parlament 2009. október 20-i jogalkotási állásfoglalása az Európai Közösség és a Mauritiusi Köztársaság közötti, a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok alóli mentességről szóló megállapodás megkötéséről szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról (COM(2009)0048 – C7-0015/2009 – 2009/0012(CNS))

43

2010/C 265E/22

Az EK és a Seychelle Köztársaság közötti megállapodás a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok alóli mentességről *
Az Európai Parlament 2009. október 20-i jogalkotási állásfoglalása Az Európai Közösség és a Seychelle Köztársaság közötti, a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok alóli mentességről szóló megállapodás megkötéséről szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról (COM(2009)0052 – C7-0012/2009 – 2009/0015(CNS))

43

2010/C 265E/23

Az EK és Barbados közötti megállapodás a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok alóli mentességről *
Az Európai Parlament 2009. október 20-i jogalkotási állásfoglalása az Európai Közösség és Barbados közötti, a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok alóli mentességről szóló megállapodás megkötéséről szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról (COM(2009)0050 – C7-0017/2009 – 2009/0014(CNS))

44

2010/C 265E/24

Az EK és Saint Kitts és Nevis közötti megállapodás a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok alóli mentességről *
Az Európai Parlament 2009. október 20-i jogalkotási állásfoglalása az Európai Közösség, illetve a Saint Kitts és a Nevis Államszövetség közötti, a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok alóli mentességről szóló megállapodás megkötéséről szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról (COM(2009)0053 – C7-0013/2009 – 2009/0017(CNS))

45

2010/C 265E/25

Az EK, valamint Antigua és Barbuda közötti megállapodás a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok alóli mentességről *
Az Európai Parlament 2009. október 20-i jogalkotási állásfoglalása az Európai Közösség, illetve Antigua és Barbuda közötti, a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok alóli mentességről szóló megállapodás megkötéséről szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról (COM(2009)0049 – C7-0016/2009 – 2009/0013(CNS))

45

2010/C 265E/26

Az EK és a Bahama-szigetek közötti megállapodás a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok alóli mentességről *
Az Európai Parlament 2009. október 20-i jogalkotási állásfoglalása az Európai Közösség és a Bahama-szigetek közötti, a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok alóli mentességről szóló megállapodás megkötéséről szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról (COM(2009)0055 – C7-0014/2009 – 2009/0020(CNS))

46

2010/C 265E/27

9/2009. számú költségvetés-módosítási tervezet: olaszországi földrengés
Az Európai Parlament 2009. október 20-i állásfoglalása az Európai Uniónak a 2009-es pénzügyi évre vonatkozó 9/2009. számú költségvetés-módosítási tervezetéről, földrengés Olaszországban, III. szakasz – Bizottság (14265/2009 – C7-0214/2009 – 2009/2087(BUD))

47

2010/C 265E/28

Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap igénybevétele (Németország)
Költségvetési Bizottság PE428.043 az Európai Parlament 2009. október 20-i állásfoglalása az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapnak az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről, valamint a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, 2006. május 17-i intézményközi megállapodás 28. pontjával összhangban történő igénybevételéről szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslatról (COM(2009)0423 – C7-0113/2009 – 2009/2078(BUD))

48

MELLÉKLET

50

 

2009. október 22., csütörtök

2010/C 265E/29

A 2010-es általános költségvetési tervezet (III. szakasz)
Az Európai Parlament 2009. október 22-i állásfoglalása az Európai Uniónak a 2010-es pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetési tervezetéről, III. szakasz – Bizottság (C7-0127/2009 – 2009/2002(BUD)) és az Európai Uniónak a 2010-es pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetési tervezetéhez fűzött 1/2010. számú módosító indítványról (SEC(2009)1133)

52

I. MELLÉKLET

57

II. MELLÉKLET

59

2010/C 265E/30

A 2010-es pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetés tervezete (I., II., IV., V., VI., VII., VIII. és IX. szakasz)
Az Európai Parlament 2009. október 22-i állásfoglalása az Európai Unió 2010-es pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésének tervezetéről, I. szakasz – Európai Parlament, II. szakasz – Tanács, IV. szakasz – Bíróság, V. szakasz – Számvevőszék, VI. szakasz – Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, VII. szakasz – Régiók Bizottsága, VIII. szakasz – Európai ombudsman és IX. szakasz – Európai adatvédelmi biztos (C7-0128/2009 – 2009/2002B(BUD))

60

2010/C 265E/31

Az Europol alkalmazottaira alkalmazandó alapfizetések és juttatások kiigazításáról *
Az Európai Parlament 2009. október 22-i jogalkotási állásfoglalása a Cseh Köztársaság kezdeményezéséről az Europol alkalmazottaira alkalmazandó alapfizetések és juttatások kiigazításáról szóló tanácsi határozat elfogadására tekintettel (10985/2009 – C7-0099/2009 – 2009/0805(CNS))

68

2010/C 265E/32

Az 1234/2007/EK rendelet (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) módosítása *
Az Európai Parlament 2009. október 22-i jogalkotási állásfoglalása a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló 1234/2007/EK rendelet (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) módosítására irányuló tanácsi rendeletjavaslatról (COM(2009)0539 – C7-0223/2009 – 2009/0152(CNS))

69

Jelmagyarázat

*

Konzultációs eljárás

**I

Együttműködési eljárás: első olvasat

**II

Együttműködési eljárás: második olvasat

***

Hozzájárulási eljárás

***I

Együttdöntési eljárás: első olvasat

***II

Együttdöntési eljárás: második olvasat

***III

Együttdöntési eljárás: harmadik olvasat

(A Bizottság által javasolt jogalap határozza meg az eljárás típusát)

Politikai módosítások: az új vagy módosított szöveget félkövér és dőlt betűtípus, a törléseket pedig a ▐ jel mutatja.

Technikai módosítások és a szolgálatok kiigazításai: az új vagy módosított szöveget dőlt betűtípus, a törléseket pedig a ║ jel mutatja.

HU

 


I Állásfoglalások, ajánlások és vélemények

ÁLLÁSFOGLALÁSOK

Európai Parlament ÜLÉSSZAK: 2009–2010 2009. október 20–22-i ülések Ezen ülések jegyzőkönyve a Hivatalos Lap következő számában jelent meg: HL C 54 E, 2010.3.4. ELFOGADOTT SZÖVEGEK

2009. október 22., csütörtök

30.9.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

CE 265/1


2009. október 22., csütörtök
Az SIS II és a VIS előrehaladása

P7_TA(2009)0055

Az Európai Parlament 2009. október 22-i állásfoglalása a Schengeni Információs Rendszer (SIS II) és a Vízuminformációs Rendszer (VIS) előrehaladásáról

2010/C 265 E/01

Az Európai Parlament,

tekintettel eljárási szabályzata 110. cikkének (2) bekezdésére,

A.

mivel a Bizottság a 2001. december 6-i 2424/2001/EK tanácsi rendeletben megbízást kapott a SIS (Schengeni Információs Rendszer) (1) 2007 márciusában bevezetendő második generációjának kifejlesztésére,

B.

mivel a Parlament 2006. október 13-án elfogadta a SIS II jogalapját megteremtő 1987/2006/EK rendeletet (2),

C.

mivel számos probléma és késedelem következtében az új rendszer még nem lépett működésbe, és kételyek merültek fel a projekt életképességét illetően,

D.

mivel számos ország, köztük Írország, az Egyesült Királyság, Ciprus, Bulgária, Románia és Liechtenstein nem integrálódik a SIS rendszerbe, amíg nem születik megoldás,

E.

mivel a Bel- és Igazságügyi Tanács 2009. június 4–5-én több következtetést is elfogadott a Schengeni Információs Rendszer (SIS II) új irányvonaláról, és úgy határozott, hogy a rendszerfejlesztést a meglévő SIS II projekt alapján kell folytatni, alternatív forgatókönyvként azonban alkalmazni lehet a SIS 1 + RE rendszert, mint tartalékmegoldást,

F.

mivel szükség lesz két műszaki teszt (ún. mérföldkő-teszt) végrehajtására, az elsőre 2009 végén, a másodikra pedig 2010 nyarán,

G.

mivel a jelenlegi előrejelzés szerint a SIS II 2011 utolsó negyedévéig nem tudja megkezdeni a működést,

H.

mivel az Európai Parlament 2007. június 7-én elfogadta a Vízuminformációs Rendszer (VIS) jogalapját megteremtő 767/2008/EK rendeletet (3),

I.

mivel a SIS II-vel azonos technikai platformon alapuló és azonos kivitelező által kifejlesztendő VIS kiépítését az EU szintén prioritásként kezeli,

J.

mivel a VIS kialakítása szintén késedelmet szenved, tekintettel arra, hogy a telepítésre meghatározott, 2009 végére kitűzött határidő nem fog teljesülni, a működés megkezdése pedig akár 2010 szeptembere utánra is csúszhat, abból adódóan, hogy bizonyos problémák merültek fel a központi VIS Bizottság általi felállítását és a tagállamok nemzeti szintű felkészülést illetően,

1.

hangsúlyozza, hogy – a schengeni vívmányoknak való megfelelés és az azokkal való összhang biztosítása mellett – az európai polgárok biztonságának megerősítése, valamint a külső határok hatékony ellenőrzésének biztosítása érdekében az SIS II felállítása továbbra is a Parlament prioritásai közé tartozik, és hogy a rendszernek a jogalapban előirányzott fejlesztések és új funkcionalitások bevezetésével a lehető leghamarabb meg kell kezdenie a működést;

2.

mély aggodalmának ad hangot az SIS II és a VIS rendszerek működésbe lépésének késedelme miatt;

3.

kéri, hogy a Bizottság és a Tanács tájékoztassa a 2009. december 22-én esedékes első mérföldkő-teszt eredményeiről közvetlenül annak elvégzését követően, és haladéktalanul tájékoztassák a jövőbeni lépésekről is;

4.

felszólít arra, hogy biztosítsák a teljes átláthatóságot a végrehajtási eljárás tekintetében, beleértve annak pénzügyi vonatkozásait is, és kéri, hogy társjogalkotóként tájékoztassák arról, hogy az ún. első és második mérföldkő-tesztek a jelenlegi SIS II fejlesztési szerződés hatálya alá tartoznak-e, vagy további követelményeknek tekintendőek, és utóbbi esetben mekkora többletköltséggel kell számolni;

5.

tudni szeretné, hogy megbüntették-e kivitelezőt a korábbi tesztek eredménytelenségét okozó késedelmekért és műszaki hibákért, és ha igen, mekkora e büntetések összege; tudni szeretné továbbá, hogy mekkora többletköltséggel járnak ezek a késedelmek és műszaki hibák abból adódóan, hogy újabb teszteket kell elvégezni, és meg kell hosszabbítani a SIS II telepítésére vonatkozó menetrendet;

6.

kéri, hogy a Bizottság és a tagállamok tegyenek együttes, összehangolt erőfeszítéseket annak elkerülésére, hogy az SIS II kidolgozása tekintetében lezajlott forgatókönyv megismétlődjék a VIS esetében;

7.

kéri a Tanácsot és a Bizottságot, hogy indokolják meg, miért bíznak továbbra is a jelenlegi kivitelezőben, és annak abbéli képességében, hogy további késedelmek nélkül sikeresen továbbfejleszti a VIS és az SIS II rendszereket;

8.

hangsúlyozza, hogy a Tanácsnak és a Bizottságnak be kell vonniuk a Parlamentet a SIS II és a VIS fejlesztésével kapcsolatos valamennyi döntésbe, különösen, amennyiben a tesztek eredményei nem kielégítőek, ezáltal új irányba terelve az SIS II és a VIS projekteket, ami akár a projektekért felelős céggel fennálló jelenlegi szerződés felmondásához is vezethet;

9.

felhívja a Bizottságot annak tisztázására, hogy a szerződés felmondása a SIS II-projekt esetében automatikusan a tartalékmegoldás vagy kényszermegoldás bevetésével jár-e, illetve kéri, hogy ismertesse a VIS-projektet érintő lehetséges kihatásokat;

10.

hangsúlyozza, hogy a Parlamentet folyamatosan tájékoztatni kell az SIS II és a VIS telepítésével kapcsolatos mindenkori helyzetről;

11.

utasítja illetékes bizottságát e kérdés alapos nyomon követésére és amennyiben a fejlemények indokolják, de legkésőbb az első mérföldkő-teszt lezárása után egy nyomon követési állásfoglalás plenáris ülés részére történő kidolgozására;

12.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.


(1)  HL L 328., 2001.12.13., 4.o.

(2)  HL L 381., 2006.12.28., 4. o.

(3)  HL L 218., 2008.8.13., 60. o.


30.9.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

CE 265/3


2009. október 22., csütörtök
Demokráciaépítés a külkapcsolatokban

P7_TA(2009)0056

Az Európai Parlament 2009. október 22-i állásfoglalása az EU külkapcsolataiban történő demokráciaépítésről

2010/C 265 E/02

Az Európai Parlament,

tekintettel az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára és különösen annak 21. cikkére, valamint a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányára,

tekintettel az EU-Szerződés 3., 6., 11. és 19. cikkére és az EK-Szerződés 177., 300. és 310. cikkére,

tekintettel az EU és harmadik országok között létrejött valamennyi megállapodásra, valamint az ilyen megállapodásokban szereplő emberi jogi és demokráciával kapcsolatos záradékokra,

tekintettel az Európai Unió 2007. december 12-én Strasbourgban kihirdetett alapjogi chartájára (1),

tekintettel az ENSZ Közgyűlésének „Az ENSZ millenniumi nyilatkozata” című, 2000. szeptember 8-i határozatára (A/RES/55/2),

tekintettel az ENSZ Közgyűlésének „A demokrácia előmozdítása és megszilárdítása” című, 2000. december 4-i határozatára (A/RES/55/96),

tekintettel az ENSZ Közgyűlésének „A 2005. évi csúcstalálkozó eredményei” című, 2005. szeptember 15-i határozatára (A/RES/60/1),

tekintettel az ENSZ Közgyűlésének „A regionális, szubregionális és más szervezeteknek és egyezményeknek a demokrácia előmozdításában és megszilárdításában játszott szerepe” című, 2004. december 20-i határozatára (A/RES/59/201),

tekintettel az EU választási segítségnyújtó és megfigyelő tevékenységéről szóló, 2000. április 11-i bizottsági közleményre (COM(2000)0191),

tekintettel az EU választási segítségnyújtó és megfigyelő tevékenységéről szóló bizottsági közleményről szóló, 2001. március 15-i állásfoglalására (2),

tekintettel az Európai Uniónak az emberi jogok és a demokratizálódás harmadik országokban történő előmozdítása terén betöltött szerepéről szóló, 2001. május 8-i bizottsági közleményre (COM(2001)0252),

tekintettel az Európai Uniónak az emberi jogok és a demokratizálódás harmadik országokban történő előmozdítása terén betöltött szerepéről szóló bizottsági közleményről szóló, 2002. április 25-i állásfoglalására (3),

tekintettel a 2003. december 12-én elfogadott európai biztonsági stratégiára,

tekintettel a kormányzásról és fejlesztésről szóló, 2003. október 20-i bizottsági közleményre (COM(2003)0615),

tekintettel az Európai Unió fejlesztési politikájáról szóló, 2004. március 31-i jelentésére (4),

tekintettel a Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői, az Európai Parlament és a Bizottság által elfogadott együttes nyilatkozatára az Európai Unió fejlesztési politikájáról: „Az európai konszenzus” (5),

tekintettel a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) 2005. évi, a segítségnyújtás hatékonyságáról szóló párizsi nyilatkozatára és a 2008. évi accrai cselekvési programjára,

tekintettel „A kormányzás szerepe a fejlesztési politikával kapcsolatos európai konszenzusban — Összehangolt megközelítés az Európai Unióban” című, 2006. augusztus 30-i bizottsági közleményre (COM(2006)0421),

tekintettel a demokrácia és az emberi jogok világszintű előmozdítására szolgáló finanszírozási eszköz (a demokrácia és az emberi jogok európai eszköze – EIDHR) létrehozásáról szóló, 2006. december 20-i 1889/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (6),

tekintettel a parlamentáris demokrácia előmozdításával foglalkozó hivatal felállításáról szóló 2007. június 18-i elnökségi határozatra,

tekintettel „Az EU választásmegfigyelő missziói: célok, gyakorlatok és jövőbeni kihívások” című, 2008. május 8-i állásfoglalására (7),

tekintettel a Tanácsnak a „A demokratikus kormányzás támogatása – A megerősített uniós keret felé” című, 2009. május 18-i következtetéseire,

tekintettel a Bizottsághoz intézett, a külkapcsolatokban a demokrácia építéséről szóló, 2009. szeptember 30-i kérdésre (O–0093/2009 – B7–0213/2009),

tekintettel az eljárási szabályzat 115. cikkének (5) bekezdésére,

A.

mivel a demokrácia és az emberi jogok az Európai Unió és a tagállamok alapvető értékei, és a kezdetektől fogva az európai integrációs folyamat elválaszthatatlan részét képezik,

B.

mivel az Európai Unió alapszerződései hangsúlyozzák a demokrácia és az emberi jogok iránti szilárd elkötelezettséget, és mivel a demokrácia biztosítékaiul szolgáló intézmények stabil működését, a jogállamiság és az emberi jogok érvényesülését, valamint a kisebbségek tiszteletben tartását és védelmét előíró koppenhágai politikai kritériumok a bővítési folyamat alappillérei voltak,

C.

mivel mindezidáig nem született külön dokumentum, amely az EU demokráciaépítésre és -támogatásra vonatkozó elképzelését tartalmazta volna,

D.

mivel az, hogy az EU-ban a politikai, szociális és gazdasági jogokat sikeresen beépítették a demokrácia átfogó értelmezésébe, kulcsszerepet játszott a stabilitás és a gyarapodás világtörténelemben egyedülálló megvalósításában,

E.

mivel az EU-Szerződés 11. cikke értelmében a közös kül- és biztonságpolitika egyik kiemelt célja „a demokrácia és a jogállamiság fejlesztése és megerősítése, valamint az emberi jogok és az alapvető szabadságok tiszteletben tartása”,

F.

mivel a Lisszaboni Szerződéssel módosított EU-Szerződés 21. cikke értelmében „az Unió nemzetközi szintű fellépése azon elvekre épül, amelyek létrehozását, fejlődését és bővítését vezérelték”, valamint „az Unió biztosítja, hogy külső tevékenységeinek különböző területei egymással, illetve az egyéb uniós politikákkal összhangban legyenek”,

G.

mivel az emberi jogok előmozdítása és védelme a demokratikus társadalom létének alapvető előfeltétele, amit az ENSZ Közgyűlésének A/RES/59/201. sz. határozata is megerősít, és mivel a demokratikus rendszerek formailag ugyan eltérőek lehetnek, amint ez az EU-n belül is látható, a demokrácia azonban egyetemes érték, és a lényegét épező elveket és elemeket számos nemzetközi nyilatkozatban és egyezményben rögzítették. Mivel ezen elemek az ENSZ Közgyűlésének a fent említett két, 2000-ből és 2004-ből származó határozatában (A/RES/55/96 és A/RES/59/201) meghatározottak szerint magukban foglalják a következőket:

az emberi jogok és alapvető szabadságok – többek között az egyesülési és gyülekezési szabadság, szólásszabadság és a véleménynyilvánítás szabadsága – tiszteletben tartása,

a közügyekben való részvétel joga, amely megvalósulhat közvetlenül, vagy szabadon megválasztott képviselőkön keresztül, és a polgárok akaratának szabad kinyilvánítását szavatoló, egyetemes és egyenlő szavazati jog alapján, titkos szavazás mellett, szabott időközönként megtartott szabad választásokon való szavazati és indulási jog,

a politikai pártok és szervezetek plurális rendszere,

a jogállamiság tiszteletben tartása,

a hatalmi ágak elkülönülése és az igazságszolgáltatás függetlensége,

átláthatóság és elszámoltathatóság a közigazgatásban,

szabad, független és plurális média,

H.

mivel – amint azt az ENSZ 2000. évi millenniumi nyilatkozata is megállapítja – az emberek akaratán alapuló demokratikus és képviseleti kormányzás tudja a legjobban biztosítani a férfiak és nők ahhoz való jogát, hogy méltóságban éljék életüket és neveljék gyermekeiket, éhezés és az erőszaktól, az elnyomástól vagy az igazságtalanságtól való félelem nélkül,

I.

mivel a valódi demokráciának előfeltétele, hogy a férfiak és nők egyenlő feltételek mellett vehessenek részt a politikai életben és a döntéshozatalban,

J.

mivel a demokrácia, a fejlődés és valamennyi emberi jog tisztelete, ideértve a gazdasági, szociális és kulturális jogokat, összefüggnek egymással és kölcsönösen erősítik egymást,

K.

mivel a demokrácia egyúttal szorosan kapcsolódik a biztonsághoz is, amint azt az európai biztonsági stratégia is elismeri, amely kijelenti, hogy „a felelősségteljes kormányzás terjesztése, a társadalmi és politikai reform támogatása, a korrupció és a hatalommal való visszaélés elleni küzdelem, a jogállamiság megteremtése és az emberi jogok védelme a nemzetközi rend megerősítésének leghatékonyabb eszköze”,

L.

mivel az Európai Unió a politikai párbeszédtől és a diplomáciai kezdeményezésektől kezdve egészen a pénzügyi és műszaki együttműködés konkrét eszközeiig az intézkedések és eszközök olyan széles skálájával rendelkezik, amellyel világszerte támogathatja a demokráciát,

M.

mivel az Európai Unió valamennyi olyan külső pénzügyi eszköze, mint a Fejlesztési Együttműködési Eszköz (DCI), az Európai Szomszédsági és Partnerségi Támogatási Eszköz (ENPI) és a Stabilitási Eszköz (IfS), jelentős lehetőségeket kínál a demokratikus kormányzás, az intézményrendszer és a kapacitásépítés támogatása tekintetében,

N.

mivel a demokrácia és az emberi jogok európai eszköze (EIDHR) – globális hatóköre révén és köszönhetően annak, hogy a fogadó ország beleegyezése nélkül képes közvetlen támogatást nyújtani a civil társadalmi szervezeteknek – az emberi jogok és a demokrácia területén a pénzügyi segítségnyújtás kulcsfontosságú eszköze; mivel az EU EIDHR által finanszírozott választási megfigyelő küldöttségei a demokratikus intézmények kiépítéséhez való uniós hozzájárulás elengedhetetlen részét alkotják, amely magában foglalja különösen annak nyomon követését, hogy végrehajtják-e az uniós választási megfigyelő missziók ajánlásait,

O.

mivel az önkéntesek béketeremtésre és demokráciaépítésre irányuló programokban végzett tevékenysége is bizonyítja, hogy a civil társadalom fontos szerepet tölthet be a demokrácia építésére irányuló külső uniós erőfeszítésekben,

P.

mivel jobban át kellene látni az EU által jelenleg nyújtott demokráciatámogatást, illetve azt, hogy milyen hatékony az EU világszerte alkalmazott hatalmas demokráciatámogató eszköz- és intézkedéstára a partnerállamokban, és hogy a különböző eszközök és szereplők hogyan működnek, illetve hogyan egészítik ki egymást és hogyan kapcsolódnak egymáshoz,

Q.

mivel a fent említett, a kormányzásról és fejlesztésről szóló bizottsági közleményre vonatkozó, 2004. március 31-i európai parlamenti jelentés hangsúlyozta a többpárti választási rendszerek létrehozásán túlmenő választójogi és parlamenti reformok végrehajtásának szükségességét a lakosság kiterjedtebb és valóságosabb politikai aktivitásának biztosítása érdekében,

1.

osztja azt a nézetet, hogy következetesebb és egységesebb keretrendszerre van szükség ahhoz, hogy a demokrácia építésére és mindenekelőtt a demokratikus értékek és az emberi jogok tiszteletben tartásának előmozdítására biztosított uniós támogatás világszerte hatékonyabbá váljon;

2.

üdvözli a korábbi és jelenlegi EU-elnökségeknek az EU külpolitikai fellépéseiben a demokráciaépítés több pillérre kiterjedő kezdeményezésével kapcsolatban tett erőfeszítéseit, amelyek a vonatkozó politika finomítását és végrehajtásának megerősítését, valamint az erőfeszítések koordinálását célozzák, és kiemeli a folyamatos fellépés fontosságát ezen a területen, amely várhatóan a Tanács 2009 novemberében elfogadandó következtetéseiben is tükröződik majd; e tekintetben kiemeli, hogy néhány olyan kulcsfontosságú alapelvet, mint az átláthatóság, a dokumentumokhoz való hozzáférés és az elszámoltathatóság, megfelelően figyelembe kell vennie a Tanácsnak e kérdés megvitatásakor;

3.

javasolja, hogy a Tanács elkövetkezendő következtetései tartalmazzanak a demokráciaépítési intézkedések koordinációjának javítására irányuló konkrét, gyakorlati javaslatokat az EU külügyi, emberi jogi és fejlesztési politikai intézkedései keretében; megismétli, hogy egy emberi jogokkal és demokráciával kapcsolatos országstratégia elfogadása, amely az országra jellemző prioritásokat meghatározó referenciadokumentumnak tekinthető, és amelyet beépítenek az érintett harmadik országgal kapcsolatos valamennyi uniós külpolitikába és intézkedésbe, lényegesen erősíthetné az EU külső fellépésének következetességét, koordinációját és hatékonyságát;

4.

ismételten hangsúlyozza, hogy a demokratizálódás és a felelősségteljes kormányzás nem pusztán önmagukban való célok, hanem a szegénység csökkentése, a fenntartható fejlődés, a béke és a stabilitás szempontjából is elengedhetetlenek; úgy véli, hogy a demokrácia, amint azt az EU belső integrációs folyamata is bizonyítja, nem csak a politikai és a polgári jogok megteremtését segíti elő, de a gazdasági, kulturális és szociális jogokét és ezen belül a szolidaritásét is;

5.

kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy az új külügyi szolgálat tervezése során biztosítsák az emberi jogok és a demokráciaépítés tényleges érvényesítését valamennyi politikai területen, és a jelenlegi folyamatokból és tapasztalatokból vonják le a szükséges következtetéseket, amelyek a különböző helyszíneken előrelépésekhez vezethetnek a demokratikus értékek előmozdítása terén;

6.

úgy véli, hogy az uniós polgárokat is érintő globális problémákkal kapcsolatos hatékony politikák kidolgozására a legjobb lehetőség a demokrácia és a demokratikus folyamatok történő kiépítése a harmadik országokban; a demokratikus rendszerek például eredményesebben fel tudják venni a harcot az országhatárokon átnyúló bűnözés, az illegális bevándorlás és kereskedelem ellen, jobban tudják óvni a környezetet, fenntartani a nyitott, globális kereskedelmi rendszert, valamint biztosítani a fenntartható és versenyképes energiaellátást;

7.

javasolja, hogy a demokrácia előmozdítására irányuló összehangolt globális fellépés megerősítése érdekében az Európai Unió nyilvánosan támogassa a demokráciának az ENSZ Közgyűlése által 2005-ben elfogadott definícióját, és tegye azt a demokrácia építésére irányuló saját tevékenységeinek hivatkozási pontjává;

8.

hangsúlyozza, hogy a demokrácia nem exportálható és más államokra kívülről nem erőltethető rá, és hogy a demokrácia előmozdítására irányuló sikeres stratégiának a párbeszéden kell alapulnia, és széleskörű erőfeszítéseket kell maga után vonnia a civil társadalom megerősítése, valamint a fejlődő országok demokratikus öntudatának felélesztése irányában;hangsúlyozza, hogy az EU továbbra is elkötelezett azon elv mellett, hogy a partnerországoké legyen az elsődleges felelősség a fejlesztési stratégiák és programok során; e folyamatokat azonban támogathatják az egyes országok sajátos helyzetéhez igazított különböző uniós eszközök;

9.

hangsúlyozza, hogy az EU-nak stratégiákat kell kidolgoznia a civil társadalom és a demokratikus struktúrák kiépülésének támogatására, és hogy a politikai alapítványok, a nem kormányzati szervezetek és a tudományos intézmények fontos szerepet játszanak, és ezeket támogatni kell;

10.

javasolja, hogy a Tanács és a Bizottság a partnerországok egy csoportjában kezdje meg a demokráciára irányuló uniós támogatás átfogó és részletes elemzését, ami lehetővé teszi gyakorlati ajánlások előterjesztését;

11.

javasolja, hogy a Tanács és a Bizottság a demokrácia támogatására irányuló tevékenysége során hajtsa végre a támogatások hatékonyságáról szóló párizsi OECD nyilatkozat és accrai cselekvési program rendelkezéseit, javasolja továbbá, hogy a demokrácia támogatására irányuló uniós tevékenységek hatásának és láthatóságának növelése érdekében az Unió vezesse be a demokráciák közös uniós értékelését, a közös uniós tervezést és a terhek megosztását;

12.

hangsúlyozza az uniós megállapodásokban már szereplő emberi jogi záradékok jelentőségét; ezzel összefüggésben ismételten hangsúlyozza, hogy további feltételeket tartalmazó új megállapodások létrehozása helyett először az ilyen záradékok következetes alkalmazására van szükség a meglévő megállapodások keretében;

13.

javasolja, hogy a Bizottság rendszeresen illesszen be az országstratégiai dokumentumokba egy, a demokrácia és az emberi jogok helyzetéről szóló fejezetet, építse be a vonatkozó uniós választási megfigyelő missziók ajánlásait, és adott esetben építse be a demokrácia támogatását a partnerországok viszonylatában végrehajtott programokba;

14.

kiemeli, hogy a különböző külső pénzügyi eszközök keretében végzett tevékenységeket jobban össze kell hangolni, és hogy teljes mértékben fel kell tárni a földrajzi és a tematikus eszközök közötti átfedéseket;

15.

sürgeti a Tanácsot és a Bizottságot, hogy az új demokráciaépítő kezdeményezések beindítását megelőzően folytasson széles körű, átfogó konzultációt az összes uniós és harmadik országbeli érintett féllel, ideértve az intézményi, regionális és helyi szereplőket, az emberi jogok védelmezőit, valamint a civil társadalom független csoportjait is;

16.

bátorítja a Bizottságot, hogy a különböző szintű demokratikus intézményeket, különösen a parlamenteket és a regionális és helyi szereplőket az eddigieknél rendszeresebben vonja be az országspecifikus eszközök, például az EU és az érintett ország között létrejött megállapodások és az országstratégiai dokumentumok előkészítésébe és végrehajtásába;

17.

kéri, hogy a Bizottság fontolja meg egy önkéntes Európai Békehadtest felállítását, figyelembe véve az európai önkéntes szolgálat pozitív tapasztalatait;

18.

hangsúlyozza, hogy a demokrácia Unió általi támogatásának átfogónak kell lennie, és az ENSZ Közgyűlésének fent említett, a 2005. évi csúcstalálkozó eredményeiről szóló határozatában tárgyalt valamennyi kérdésre ki kell terjednie, valamint hogy ezt a kérdéskört hosszú távú megközelítéssel kell kezelni; úgy véli, hogy az EIDHR e tekintetben a pénzügyi segítségnyújtás kulcsfontosságú eszköze, és felszólít a támogatás fenntartására és megerősítésére;

19.

üdvözli az EU választási megfigyelő misszióinak pozitív hozzájárulását a demokratikus folyamatok megerősítéséhez, az emberi jogok, az alapvető szabadságjogok, a felelősségteljes kormányzás és a jogállamiság tiszteletben tartásának előmozdításához, valamint különösen a választási folyamatok világszerte történő megszilárdításához, ugyanakkor hangsúlyozza, hogy kiemelt figyelmet fordítva a technikai és a politikai nyomon követés közötti konvergenciára és a civil társadalom bevonására létre kell hozni egy olyan következetes, választások utáni politikát, amelyben a fejlesztési támogatás összeegyeztethető a demokratikus elvekkel és a demokratikus kormányzás értékeivel;

20.

felszólítja a Bizottságot, hogy a választási megfigyelő missziók kapcsán továbbra is építsen az ENSZ-szel való sikeres együttműködésre, és hogy a demokrácia és az emberi jogok előmozdítása területén erősítse meg a közös stratégiafejlesztést és projekttervezést az ENSZ-szel és az egyéb regionális szervezetekkel, például az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezettel (EBESZ) és az Afrikai Unióval;

21.

hangsúlyozza, hogy az EU demokráciaépítésre irányuló erőfeszítéseinek az eddigieknél rendszeresebb jelleggel kellene kiemelten foglalkozniuk a választott képviselők, a politikai pártok és a független igazságszolgáltatás és média szerepével, valamint a nők politikai és közéletben való részvételének erősítésével; hangsúlyozza továbbá a politikai alapítványok, a nem kormányzati szervezetek és a tudományos intézmények támogatásának fontosságát;

22.

javasolja külön támogatási stratégia bevezetését a demokratikus úton újonnan megválasztott parlamentek számára a demokrácia, a jogállamiság és a felelősségteljes kormányzás tartós megszilárdítása érdekében; felszólít továbbá egy, a különböző nemzetiségű parlamenti képviselők közötti tapasztalatcserén alapuló eszköz kifejlesztésére annak meghatározása céljából, hogy hogyan lehet hatékonyan és eredményesen képviselni a választók érdekeit, hatékonyan és eredményesen felügyelni a végrehajtó hatalmat, valamint milyen módon lehet fenntartani a kormányzati rendszer valamennyi része közötti információáramlást;

23.

megerősíti azt a szándékát, hogy a választási megfigyelésben való részvételének fokozása, az EU választási megfigyelő misszióinak nyomon követése és a parlamenti kapacitás növelése révén hozzájáruljon a demokratikus folyamatok megerősítéséhez; ezzel kapcsolatban felszólítja a parlamentáris demokrácia előmozdításával foglalkozó hivatalát (OPPD), hogy az illetékes parlamenti bizottságok számára nyújtson be átfogó cselekvési tervet, melynek szükségképpen tartalmaznia kell a parlamentközi küldöttségekkel és a parlamenti vegyes bizottságokkal folytatandó együttműködés egyértelmű mechanizmusait; továbbá hangsúlyozza a parlamenti közgyűlések, például az AKCS–EU Közgyűlés, az EUROLAT, az EUROMED és az EURONEST e folyamatba történő bevonásának fontosságát;

24.

ösztönzi a bizottsági küldöttségeket az OPPD-vel való együttműködésre parlamenti támogatási programok mérlegelése vagy kezdeményezése során;

25.

javasolja, hogy a Tanács novemberi következtetéseibe kerüljön bele egy cselekvési terv, valamint hogy 2010 végéig tekintsék át az addig elért eredményeket; kéri az EU jelenlegi és jövőbeli elnökségeit, hogy az Általános Ügyek és Külkapcsolatok Tanácsa üléseinek eredményeit ossza meg az illetékes parlamenti bizottságokkal;

26.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.


(1)  HL C 364., 2000.12.18., 1. o.

(2)  HL C 343., 2001.12.5., 270. o.

(3)  HL C 131. E, 2003.6.5., 147. o.

(4)  HL C 103. E, 2004.4.29., 550. o.

(5)  HL C 46., 2006.2.24., 1. o.

(6)  HL L 386., 2006.12.29., 1. o.

(7)  Elfogadott szövegek, P6_TA(2008)0194.


30.9.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

CE 265/9


2009. október 22., csütörtök
Az európai külügyi szolgálat létrehozásának intézményi szempontjai

P7_TA(2009)0057

Az Európai Parlament 2009. október 22-i állásfoglalása az európai külügyi szolgálat létrehozásának intézményi szempontjairól (2009/2133(INI))

2010/C 265 E/03

Az Európai Parlament,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés Lisszaboni Szerződésből eredő változata 3. cikkének (5) bekezdésére, valamint 18., 21., 24., 26., 27. és 47. cikkére,

tekintettel a Lisszaboni Szerződést elfogadó kormányközi konferencia záróokmányához csatolt, az Európai Unióról szóló szerződés 27. cikkéről szóló 15. számú nyilatkozatra,

tekintettel a Lisszaboni Szerződésről szóló 2008. február 20-i állásfoglalására (1), különösen (5) bekezdése e) pontjára,

tekintettel a közös európai diplomáciáról szóló 2000. szeptember 5-i állásfoglalására (2),

tekintettel a külszolgálat fejlesztéséről szóló bizottsági közleményről szóló 2001. június 14-i állásfoglalására (3),

tekintettel az európai külügyi szolgálat intézményi szempontjairól szóló 2005. május 26-i állásfoglalására (4),

tekintettel az Alkotmányügyi Bizottság által 2008. szeptember 10-én szervezett tanácskozásra,

tekintettel eljárási szabályzata 48. cikkére,

tekintettel az Alkotmányügyi Bizottság jelentésére, valamint a Külügyi Bizottság és a Fejlesztési Bizottság véleményére (A7-0041/2009),

A.

mivel a jövőbeli európai külügyi szolgálat (a továbbiakban: szolgálat) formája rendkívül fontos, amennyiben az Unió külkapcsolatait koherensebbé, hatékonyabbá és láthatóbbá kívánjuk tenni,

B.

mivel a szolgálat három, a Lisszaboni Szerződésben bevezetett újítás következménye: az Európai Tanács állandó elnökének választása, aki állam- és kormányfői szinten felelős az Unió külképviseletéért; az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének az Európai Tanács általi, a Bizottság elnökének egyetértésével történő kinevezése, aki a Bizottság külkapcsolatokért felelős alelnöke lesz (alelnök-főképviselő); valamint az Unió kifejezett felruházása jogi személyiséggel, amelynek célja, hogy nemzetközi szinten teljes cselekvési szabadságot biztosítson számára,

C.

mivel a szolgálat a közösségi vívmányoknak az Unió külkapcsolatainak területén való átgondolt továbbfejlesztését jelenti, az nagyobb összhangot eredményez az érintett adminisztratív egységek között a közös kül- és biztonságpolitika (KKBP) közös megközelítése és a Közösségnek a közösségi modell szerint intézett külkapcsolatai tekintetében; mivel a szolgálat kiegészíti a tagállamok diplomáciai képviseleteit, azok létének megkérdőjelezése nélkül,

D.

mivel az Európai Unió az utóbbi évtizedek során egyre inkább globális szereplővé vált, és új megközelítésre van szükség, amennyiben az EU közösen kíván fellépni és a globális kihívásoknak átfogó, következetes és hatékony módon kíván megfelelni,

E.

mivel fontos hangsúlyozni, hogy az Európai Parlament következetesen kérte a közös európai diplomáciai szolgálat létrehozását, amely az Unió nemzetközi szerepéhez méltó és amely növelni fogja a láthatóságot, valamint az Unió abbéli képességét, hogy nemzetközi téren hatékonyan cselekedjék; mivel a Tanácsot, a Bizottságot és a tagállamokat fel kell kérni, hogy éljenek az átfogóbb, következetesebb és hatékonyabb külpolitika megteremtésének a szolgálat létrehozása kapcsán kínálkozó lehetőségével,

F.

mivel a szolgálat létrehozásának elő kell segítenie, hogy az Unió külkapcsolati tevékenységei során elkerüljék a munka megkettőzését, az eredménytelenséget és az erőforrások pazarlását,

G.

mivel a szolgálat feladata, hogy nagyobb láthatóságot biztosítson az EU-nak mint a fejlődő országok legfontosabb partnerének, és hogy az EU fejlődő országokkal fenntartott, szoros kapcsolataira építsen,

H.

mivel a Lisszaboni szerződés különválasztja a fejlesztési együttműködést, mint autonóm politikai területet, mely speciális célokkal rendelkezik és más külső politikákkal egyenrangú,

I.

mivel az Európai Unióról szóló szerződés 27. cikkéről szóló 15. sz. nyilatkozatukban a tagállamok kormányai megállapították, hogy az alelnök-főképviselőnek, a Bizottságnak és a tagállamoknak a Lisszaboni Szerződés aláírása után azonnal el kell kezdeniük a szolgálat előkészítését,

J.

mivel a Lisszaboni Szerződés hatálybalépése után az alelnök-főképviselő felel az Unió külső fellépésének koherenciájáért; mivel e megbízatásnak megfelelően az alelnök-főképviselő bizottsági alelnöki hatáskörében a Bizottság külkapcsolati területén fog működni, és egyidejűleg az Unió közös kül- és biztonságpolitikáját fogja a Tanács megbízása alapján vezetni („kettős szerep”); mivel az alelnök-főképviselő felhasználja majd a szolgálatot; mivel a szolgálat személyzete a Tanács és a Bizottság titkárságának tisztviselőiből, valamint a nemzeti diplomáciai szolgálatok kirendelt személyzetéből áll majd,

K.

mivel az Európai Közösségek szerveinek a Szerződések és az Európai Bíróság joggyakorlata által elismert, saját ügyeinek rendezésére való joga alapján a Bizottság a Közösség külső fellépésének kiterjesztése során számos küldöttséget delegált harmadik országokba és nemzetközi szervezetekbe; mivel a Tanács az Egyesült Nemzetek Szervezetével fenntartott kapcsolatok ápolására összekötő hivatalt tart fenn New Yorkban és Genfben; mivel a bizottsági küldöttségek és a tanácsi összekötő hivatalok – vagy tanácsi és bizottsági közös képviseletté való átalakításuk – hozzájárulása mintegy 5 000 fős személyzeti hálózatot hoz létre, ami a szolgálat létrehozásának egyik alapja,

L.

mivel a szolgálat szervezetét és működését a Tanács határozata fogja meghatározni az alelnök-főképviselő javaslata alapján, a Parlamenttel való konzultációt és a Bizottság jóváhagyását követően, a Lisszaboni Szerződés hatálybalépése után,

M.

mivel a szolgálat formáját érintő néhány elvi kérdést időben kell rendezni ahhoz, hogy a szolgálat az alelnök-főképviselő kinevezését követően minél előbb megkezdhesse munkáját,

N.

mivel, figyelembe véve, hogy a Parlamenttel konzultálni fognak a szolgálat létrehozásával kapcsolatban, illetve a költségvetési következmények miatt, a Parlamenttel folytatott korai és lényegi párbeszédre van szükség a szolgálat hatékony elindítása, valamint annak biztosítása érdekében, hogy a megfelelő pénzügyi források a szolgálat rendelkezésére álljanak,

1.

megjegyzi, hogy a szolgálat kialakításával kapcsolatos részletes vita után az alkotmányozó Konvent olyan modellt javasolt, amely jelentős szerepet ad a Parlamentnek és a Bizottságnak; rámutat, hogy a kormányközi konferencia által a Lisszaboni Szerződésben végül elfogadott különleges eljárás – egyhangú tanácsi határozat az alelnök-főképviselő javaslata alapján, a Parlamenttel való konzultációt követően és a Bizottság jóváhagyásával – fenntartja az Unió intézményközi egyensúlyát és közös megegyezésen alapuló megoldást kíván;

2.

ismét emlékezteti a Bizottságot, hogy a szolgálat létrehozásáról szóló határozatot nem lehet meghozni a Bizottság beleegyezése nélkül; felkéri a Bizottságot, hogy a szolgálat előkészítő munkája során teljes intézményi befolyásával támogassa az Unió külkapcsolatai közösségi modelljének megőrzésére és továbbfejlesztésére vonatkozó célt; emlékeztet továbbá arra, hogy a szolgálat létrehozásának együtt kell járnia a költségvetési szempontokról szóló megegyezéssel is;

3.

felkéri a Bizottságot, a Tanácsot, a tagállamokat és a jövőbeli alelnök-főképviselőt, hogy a Parlament bevonásával kötelezzék el magukat a szolgálat létrehozásának átfogó, nagyra törő és konszenzuson alapuló terve mellett;

4.

javasolja, hogy a szolgálatra vonatkozó hozzáállás – amelyet az Európai Unióról szóló szerződés Lisszaboni Szerződésből eredő változatának 18., 27. és 40. cikke alapján fognak megállapítani – a tapasztalatok alapján kerüljön továbbfejlesztésre; úgy ítéli meg, hogy a szóban forgó szolgálathoz hasonló szervezetet nem lehet előre pontosan meghatározni vagy körülhatárolni, hanem a kölcsönös bizalmon, valamint az egyre növekvő szakértelmen és közös tapasztalaton alapuló folyamat során kell működésbe hozni;

5.

emlékeztet arra, hogy a szolgálatnak, a Lisszaboni szerződés szellemével és céljával összhangban, az Unió külső fellépéseinek valamennyi vonatkozásában biztosítania kell az Európai Unió Alapjogi Chartájának maradéktalan alkalmazását; hangsúlyozza, hogy az Európai Unióról szóló szerződés Lisszaboni Szerződésből eredő változatának 21. cikke (3) bekezdése értelmében a szolgálat feladata a külső tevékenységek és a többi politika közötti összhang biztosítása;

6.

megerősíti az alábbi elveket és sürgeti a Bizottságot, hogy jövőbeni javaslataiban ragaszkodjon az ezen elvekhez való megfeleléshez, összhangban a Lisszaboni Szerződés előírásainak szellemével és céljával, illetve a Konvent tanácskozásainak szellemével:

a)

a szolgálatba való kinevezésekre érdem, szakértelem és kiválóság alapján, nyílt és átlátható eljárásban kell sort keríteni, megfelelő részben és a földrajzi egyensúlyt figyelembe véve, a Bizottságból, a Tanácsból és a nemzeti diplomáciai szolgálatokból, biztosítva, hogy az alelnök-főképviselő mindhárom szerv tudására és tapasztalatára egyformán számíthasson; továbbá a szolgálat intézményi felépítésének a nemek olyan struktúráját kell tartalmaznia, amely megfelelően tükrözi az Uniónak a nemek közötti esélyegyenlőség általános érvényesítése terén vállalt kötelezettségeit;

b)

a szolgálatnak olyan formát kell öltenie, amely javítja az Unió külső fellépésének és külképviseletének összehangoltságát, ezért haladéktalanul a szolgálat irányítása alá kell vonni különösen a szorosan a külkapcsolatokkal foglalkozó osztályokat, valamint a harmadik országokba delegált küldöttségek vezető posztjait; a további fejlesztés során meg lehet fontolni, hogy milyen egyéb funkciókat kell még a szolgálathoz rendelni;

c)

nem szükséges azonban a Bizottság főigazgatóságait valamennyi külkapcsolati felelősségüktől megfosztani; különösen azokon a területeken kell megőrizni a jelenlegi, külső szempontokat is magukban foglaló közösségi politikák integritását, amelyeken a Bizottság végrehajtói hatáskörrel rendelkezik; a Bizottságnak – a párhuzamos struktúrák elkerülése érdekében – konkrét modellel kell szolgálnia az érintett osztályoknak;

d)

a katonai és civil válságkezelési egységeket az alelnök-főképviselő hatáskörébe kell helyezni, míg a vezetői és szervezeti struktúra eltérő lehet a civil személyzetétől; rendkívül fontos, hogy a szolgálat szereplői a hírszerzési elemzések eredményét megosszák annak érdekében, hogy támogathassák az alelnök-főképviselőt az uniós külpolitika átfogó, következetes és hatékony igazgatására vonatkozó megbízatásának teljesítésében;

e)

a harmadik országokba delegált bizottsági küldöttségeket és a tanácsi összekötő irodákat, valamint lehetőség szerint az EU különleges képviselőit „uniós követségekké” kell összevonni, amelyeket a szolgálat személyzete irányítana, amely az alelnök-főképviselőnek felel; a Bizottság főigazgatóságainak szaktanácsadóit nem szabad megakadályozni abban, hogy ebben a keretben kihelyezett munkát végezzenek;

f)

a szolgálatnak biztosítania kell, hogy az Európai Parlamentnek legyenek kapcsolattartói az Európai Parlamenttel való együttműködést szavatoló uniós küldöttségekben (például a harmadik országokkal fenntartott parlamenti kapcsolatok erősítése érdekében);

7.

úgy véli, hogy a szolgálatot – amely szervezeti és költségvetési szempontból sajátos szolgálat – a Bizottság igazgatási szerkezetébe kell betagolni, mivel ez biztosítana teljes átláthatóságot; úgy ítéli meg, hogy a szolgálat létrehozására vonatkozó határozatnak az alelnök-főképviselő igazgatói hatásköre révén jogilag kötelező erejű jelleggel biztosítania kell, hogy a szolgálat – a Lisszaboni Szerződésben meghatározottak szerint – a külpolitika hagyományos területein (KKBP és közös biztonság- és védelmi politika) a Tanács határozataitól, illetve a közös külpolitika területén a biztosok testületének határozataitól függjön; úgy véli, hogy a szolgálat felépítésének az alábbiak szerint kell alakulnia:

a)

a szolgálat teljes személyzetének származási helytől függetlenül azonos állandó vagy ideiglenes státuszt, valamint azonos jogokat és kötelezettségeket kell biztosítani, feladatuk és a szervezetben elfoglalt pozíciójuk tekintetében pedig nem lehet különbség az ideiglenes és állandó tisztviselők között; eltérő származási helyeik miatt az ideiglenes személyzet státuszára az EU tisztviselőinek személyzeti szabályzata vonatkozzék, azzal a feltétellel, hogy a származási hely hatóságai szolgálati érdekből helyezik ki őket a szolgálathoz;

b)

a szolgálat tekintetében a kinevezési hatáskör az alelnök-főképviselőt illeti, biztosítva, hogy a szolgálati utasításokat a Szerződésből eredő felelősségekkel összhangban adják ki, valamint hogy az alelnök-főképviselő döntsön a személyzeti kinevezésekről, előléptetésekről és a szolgálati viszony megszűnéséről;

c)

a Szerződésben meghatározott felelősségekből eredő utasítások tekintetében a szolgálat személyzetének bizonyos mértékig objektív függetlenséggel kell rendelkeznie, annak érdekében, hogy a szolgálat optimálisan teljesíthesse feladatát; ezt a függetlenséget meghatározott időre – például öt évre – történő kinevezés útján lehet biztosítani, amely meghosszabbítható és csak akkor rövidíthető le, ha az érintett munkatárs nem tesz eleget hivatalos kötelezettségeinek;

d)

a precedensekre (5) támaszkodva, a szolgálat személyzetének foglalkoztatását végző igazgatása tekintetében, és az alelnök-főképviselő kinevezésekre, előléptetésekre és a szolgálat meghosszabbítására vagy megszűnésére vonatkozó határozatainak végrehajtása tekintetében a kinevezésre jogosult hatóság feladatait a megfelelő bizottsági főigazgatóságnak kell ellátnia;

e)

a nemzeti diplomáciai szolgálatoktól a szolgálatba történő kirendelést az e szolgálatokban végzett pályafutás szerves részének kell tekinteni;

f)

a szolgálatot létrehozó határozatnak meg kell határoznia a szolgálat szervezeti struktúráját, azzal a kikötéssel, hogy a létrehozás tervét az éves költségvetési eljárás során a bizottsági költségvetés részeként kell elfogadni (igazgatási kiadások), lehetővé téve ezáltal a szolgálat strukturált, szükségletekkel lépést tartó felépítését;

g)

a szolgálat létrehozásához a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló intézményközi megállapodást (6) a 4. pontjában és a II. része G. pontjában előírtak szerint ki kell igazítani; a működési és igazgatási előirányzatok arányosításának elvét (a pénzügyi rendelet (7) 41. cikkének (2) bekezdése) szigorúan be kell tartani;

h)

távolléte esetében az alelnök-főképviselőnek eseti alapon és az egyes alkalmakkor elvégzendő feladatok tükrében kell döntenie helyettese személyéről;

8.

emlékeztet arra, hogy megállapodásra kell jutni a Parlamenttel a pénzügyi rendelet és a személyzeti szabályzat módosítására irányuló jövőbeli bizottsági javaslatok tekintetében; megerősíti arra vonatkozó határozott szándékát, hogy költségvetési hatáskörét ezekkel az intézményi újításokkal kapcsolatban maradéktalanul gyakorolja; hangsúlyozza, hogy a szolgálat finanszírozása összes vetületének a Szerződésekkel összhangban a költségvetési hatóság felügyelete alatt kell maradnia;

9.

úgy véli, hogy a szolgálat létrehozásának a következők figyelembevételével kellene megtörténnie:

a)

az alelnök-főképviselőnek alárendelt főigazgatónak kellene irányítania, aki bizonyos esetekben képviselni tudja az alelnök-főképviselőt;

b)

több igazgatóságra – amelyek mindegyike az Unió külpolitikájának egy-egy geostratégiai jelentőségű területéért felelős – valamint további, a biztonság- és védelmi politikai kérdésekkel, civil válságkezeléssel és többek között az emberi jogokat és adminisztratív ügyeket is magukban foglaló többoldalú és horizontális ügyekkel foglalkozó igazgatóságra kellene felosztani;

c)

meg kellene szervezni a Brüsszelben működő országonkénti egységek és az Unió harmadik országba delegált küldöttségeinek (követségeinek) együttműködését minden egyes igazgatóságon belül;

d)

nem kellene párhuzamos külügyi szolgálatokat létrehozni a Tanácsban és az Európai Tanácsban;

10.

megjegyzi, hogy míg az uniós küldöttségek a tagállamok meglévő diplomáciai képviseletét egészítik ki, lehetőség nyílik a hatékonyság hosszú távú növelésére is, mivel a jövőbeni uniós küldöttség számos esetben tud konzuli szolgálatot ellátni és schengeni vízumügyekkel foglalkozni;

11.

úgy véli, hogy a szolgálat szervezetét és működését létrehozó határozatban azt is meg kell határozni, hogy az Unió harmadik országbeli követségei az Unió valamennyi intézményének tagjai részére szükség esetén – a rendelkezésükre álló erőforrások függvényében – logisztikai és közigazgatási segítséget nyújtanak;

12.

bár az Európai Unió küldöttségei a szolgálat szerves részét fogják képezni, s bár utasításaikat az alelnök-főképviselőtől kell kapniuk, továbbá az ő ellenőrzése alá kell tartozniuk és igazgatási szempontból a Bizottság részét kell képezniük, felkéri a jövőbeli alelnök-főképviselőt, hogy vállalja a Parlament Külügyi és Fejlesztési Bizottságainak tájékoztatását a szolgálat vezetőinek kinevezéséről és járuljon hozzá, hogy a bizottságok döntése alapján a jelöltek részvételével bizottsági meghallgatást tartsanak; felkéri továbbá a jövőbeli alelnök-főképviselőt, hogy kötelezze el magát a jelenlegi keretmegállapodás (8) Európai Parlamenttel való újratárgyalása mellett, különösen az érzékeny információkhoz való hozzáférés és a zavartalan intézményi együttműködés egyéb kérdései tekintetében;

13.

javasolja annak megvizsgálását, hogy a nemzeti konzuli szolgálatokból áthelyezett uniós követségi személyzetre a politikai és gazdasági feladatok ellátásán túlmenően szükség esetén milyen mértékben ruházhatóak fokozatosan át harmadik országok polgárait érintő konzuli feladatok és olyan feladatok, mint amelyek már most az EK-Szerződés 20. cikkében a harmadik országokban tartózkodó uniós polgárok diplomáciai és konzuli védelmére tekintettel meg vannak határozva; javasolja továbbá a parlamenti tisztviselők és a szolgálat közötti együttműködés lehetőségeinek megfontolását;

14.

úgy véli, hogy további lépéseket kell tenni annak érdekében, hogy az uniós tisztviselőknek külkapcsolati képzést nyújtsanak; javasolja egy európai diplomáciai akadémia megalapítását, amely a tagállamok megfelelő szervezeteivel szorosan együttműködve a külkapcsolatokban alkalmazandó uniós és tagállami tisztviselőknek megfelelő képzést tud nyújtani – egységesített tanterv alapján – többek között a konzuli és követségi tevékenységekről, a diplomáciáról és nemzetközi kapcsolatokról, valamint az Európai Unió történelméről és működéséről;

15.

felkéri az alelnök-főképviselőt, hogy az ebben az állásfoglalásban meghatározott iránymutatás figyelembevételével készítse el a szolgálat szervezetéről és működéséről szóló határozatra irányuló javaslatát; fenntartja magának a jogot, hogy részletes álláspontot fogadjon el erről a javaslatról az Európai Unióról szóló szerződés Lisszaboni Szerződésből eredő változata 27. cikkének (3) bekezdése szerint, valamint hogy a költségvetési eljárás során megvizsgálja a pénzügyi szempontokat; javasolja azonban, hogy valamennyi kérdés tekintetében már a korai szakaszban politikai megegyezés szülessen a Parlamenttel, annak elkerülése érdekében, hogy a szolgálat formájáról szóló politikai vitára értékes időt kelljen elvesztegetni a Lisszaboni Szerződés hatálybalépése után;

16.

felkéri a Bizottságot, hogy csak akkor hagyja jóvá az alelnök-főképviselő javaslatát, amikor az jórészt megfelel az ebben az állásfoglalásban meghatározott iránymutatásnak, vagy akkor, ha a Parlament bevonásával, intézményközi kapcsolatokon keresztül, ettől eltérő kompromisszumos megoldás született;

17.

határozottan szeretné kérni a következő Bizottság alelnök-jelöltjét, hogy a következő Bizottság kinevezésének eljárása során az illetékes bizottsági meghallgatáson foglaljon állást az ebben az állásfoglalásban említett témákról;

18.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.


(1)  HL C 184. E, 2009.8.6., 25. o.

(2)  HL C 135., 2001.5.7., 69. o.

(3)  HL C 53. E, 2002.2.28., 390. o.

(4)  HL C 117. E, 2006.5.18., 232. o.

(5)  Például az Európai Csaláselleni Hivatal (OLAF) létrehozásáról szóló 1999. április 28-i 1999/352/EK, ESZAK, Euratom bizottsági határozat 6. cikke (HL L 136., 1999.5.31., 20. o.).

(6)  2006. május 17-i intézményközi megállapodás az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között a költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről (HL C 139., 2006.6.14., 1. o.).

(7)  Az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet (HL L 248., 2002.9.16., 1. o.).

(8)  Keretmegállapodás az Európai Parlament és a Bizottság közötti kapcsolatokról (HL C 121., 2001.4.24., 122. o.).


30.9.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

CE 265/15


2009. október 22., csütörtök
A CET (Transzatlanti Gazdasági Tanács) és AZ EU/USA csúcstalálkozó előkészítése (2009. november 2. és 3.)

P7_TA(2009)0058

Az Európai Parlament 2009. október 22-i állásfoglalása a közelgő EU–USA csúcstalálkozóról és a Transzatlanti Gazdasági Tanács üléséről

2010/C 265 E/04

Az Európai Parlament,

tekintettel a Transzatlanti Gazdasági Tanácsról (1) szóló 2008. május 8-i, az EU–USA csúcstalálkozóról (2) szóló 2008. június 5-i, valamint a transzatlanti kapcsolatok amerikai választásokat követő alakulásáról szóló 2009. március 26-i állásfoglalására (3),

tekintettel a 2009. április 5-én Prágában megrendezett EU–USA csúcstalálkozó eredményeire,

tekintettel a harmadik Transzatlanti Gazdasági Tanács alkalmával (TGT) 2008. december 12-én elfogadott jelentésre, valamint a Transzatlanti Jogalkotói Párbeszéd 2009. áprilisi prágai ülésén elfogadott közös nyilatkozatra,

tekintettel az ENSZ gázai konfliktussal kapcsolatos, Justice Goldstone vezette tényfeltáró missziójának 2009. szeptember 15-én közzétett jelentésére,

tekintettel az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok között a terrorizmus és a terrorizmus finanszírozásának megelőzése és az ezek elleni küzdelem céljából a fizetési üzenetekben szereplő adatoknak az Egyesült Államok Pénzügyminisztériuma rendelkezésére bocsátásáról szóló tervezett nemzetközi megállapodásra vonatkozó 2009. szeptember 17-i állásfoglalására (4),

tekintettel a G-20-csoport 2009. szeptember 24–25-i pittsburghi csúcstalálkozójáról szóló 2009. október 8-i állásfoglalására (5),

tekintettel eljárási szabályzata 110. cikkének (4) bekezdésére,

A.

mivel az Európai Unió üdvözli az amerikai kormányzatnak a nemzetközi ügyek terén együttműködő hozzáálláson alapuló irányvonalát, valamint az EU-külpolitikák sarokkövét alkotó EU–USA kapcsolatok megerősítését,

B.

mivel az EU és az USA stratégiai szerepet tölt be a globális gazdasági kihívások kezelése tekintetében, hiszen bruttó hazai termékük (GDP) a világ GDP-jének több mint felét teszi ki, és e két partner képezi a világ legnagyobb kétoldalú kereskedelmi és befektetési partnerségét, amely a világkereskedelem majdnem 40 %-át adja,

C.

mivel az EU és az USA politikai érdekei közösek, továbbá osztoznak a béke előmozdítása, az emberi jogok tiszteletben tartása, a stabilitás, valamint a különféle globális veszélyek és kihívások kezelése – a nukleáris fegyverek terjedése, a terrorizmus, az éghajlatváltozás, az energiabiztonság és az alacsony szénkibocsátású gazdaság megteremtése, valamint a szegénység felszámolása és más millenniumi fejlesztési célok teljesítése – terén viselt felelősségben a világpolitikai porondon,

D.

mivel a TGT munkáját folytatni kell egy integrált transzatlanti piac 2015-ig, kereskedelmi akadályok elhárításával történő kiépítése érdekében, amelynek megvalósulása a gazdasági növekedés újraindítása és a fellendülés szempontjából elengedhetetlen;

E.

továbbá mivel az EU és az USA közös vezetésére van szükség a dohai fejlesztési forduló eredményes lezárásához,

F.

mivel fontos, hogy a jogalkotók munkája megfelelőképpen tükröződjék az TGT tevékenységeiben, és hogy megfelelően vegyék figyelembe az Európai Parlament prioritásait,

G.

mivel az EU és az USA növekvő globális energiafogyasztással, valamint annak szükségességével szembesül, hogy Koppenhágában megállapodás szülessen az éghajlatváltozás elleni küzdelem érdekében tett globális kötelezettségvállalások teljesítésére, és mivel az energiahatékonyság növelését célzó új szabványok és intézkedések nem állíthatnak új akadályokat a transzatlanti kereskedelem útjába, és nem csökkenthetik a biztonságot a hasadóanyagok tekintetében,

H.

mivel a Lisszaboni Szerződés külpolitikai eszközeinek segítségével az EU erősebb és összehangoltabb szerepet játszhat majd a nemzetközi porondon,

I.

mivel a pénzügyi és gazdasági válság gyorsan foglalkoztatási válsággá alakult, ami komoly társadalmi következményekkel jár, és mivel a transzatlanti partnerek közös felelőssége a gazdasági válság társadalmi dimenziójának kezelése,

J.

mivel az olyan, közelmúltbéli közvélemény kutatások, mint a German Marshall Funds által végzett Transatlantic Trends 2009, eddig soha nem tapasztalt mértékű támogatást mutattak az európai polgárok részéről az amerikai kormányzat felé; mivel az alapot szolgáltat az EU-USA kapcsolatok felfrissítésére,

EU–USA csúcstalálkozó

1.

megerősíti, hogy az EU–USA kapcsolatok az Európai Unió számára a legfontosabb stratégiai partnerséget képezik, és hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az EU és az USA kormányzata a globális kihívások és a regionális konfliktusok kezelésekor fokozza a stratégiai párbeszédet, az együttműködést és a koordinációt; felkéri a Bizottságot, hogy az EU–USA csúcstalálkozót követően adjon ki közleményt az EU és az USA közötti stratégiai partnerségről;

2.

felhívja mindkét felet az emberi jogok tiszteletben tartásának mint politikájuk egyik fő elemének előmozdítására a világban; hangsúlyozza, hogy szükség van az intenzív koordinációra a megelőző és a krízisdiplomáciában; felszólítja az amerikai kormányt, hogy ratifikálja a Nemzetközi Büntetőbíróság Római Statútumát és csatlakozzon ahhoz; megismétli a halálbüntetés eltörlésére vonatkozó felhívását; felszólítja az USA kormányzatát, hogy térjen vissza a jogállamiság nemzetközi normáinak teljes tiszteletben tartásához, szüntessen be minden bíróságon kívüli intézkedést és vessen véget a büntetlenségnek az emberi jogok megsértésével kapcsolatos ügyekben;

3.

szükségesnek tartja, hogy az EU–USA csúcstalálkozón mindkét partner vállaljon vezető szerepet a G20-ak kötelezettségvállalásainak végrehajtásában; ezért felhív a pénzügyi ágazatot érintő egyesült államokbeli reformcsomag és a jelenlegi uniós jogalkotási reformok összehangolására, a pénzügyi felügyeleti struktúrára vonatkozó reformokat is beleértve, és felkéri mindkét partnert az együttműködés erősítésére, valamint az IMF modernizálására;

4.

hangsúlyozza az EU és az USA közötti együttműködés fontosságát abban, hogy a 2009 decemberében Koppenhágában megrendezendő ENSZ éghajlatváltozási konferencia (COP-15) konferencián tudományos bizonyítékokon alapuló nemzetközi megállapodás jöhessen létre, amely az éghajlatváltozás enyhítésére irányuló intézkedések megfelelő finanszírozására és a fejlődő országokban történő alkalmazására is kiterjed; sürgeti az EU elnökségét, hogy az EU–USA csúcstalálkozón törekedjen ambiciózus kötelezettségvállalás elérésére az USA részéről a Kiotó utáni nemzetközi kötelezettségekkel kapcsolatban, és kérje az USA együttműködését az uniós kibocsátás-kereskedelmi rendszer, illetve az egyesült államokbeli regionális vagy szövetségi szintű kereskedelmi rendszerek közötti kapcsolatok előmozdításában;

5.

meggyőződése, hogy a Lisszaboni Szerződés az EU–USA kapcsolatok intézményi mechanizmusainak megerősítését követeli majd, a fent említett 2009. március 26-i állásfoglalásával összhangban;

6.

kéri az EU-t és az USA-t, hogy a közelgő csúcstalálkozón állapodjanak meg a közös globális kihívásokkal kapcsolatos transzatlanti partnerség megerősítéséről, különösen ami a tömegpusztító fegyverek elterjedésének megakadályozását és leszerelését, a terrorizmus elleni fellépést, az éghajlatváltozást, az emberi jogok tiszteletben tartását, a járványok kezelését és a millenniumi fejlesztési célok elérését illeti; hangsúlyozza, hogy a pénzügyi és gazdasági válságot nem a fejlődő országok okozták, viszont aránytalan mértékben szenvednek attól;

7.

hangsúlyozza a közös európai biztonság- és védelempolitika (KEBVP) fontosságát és a fokozott európai védelmi képességek értékét a transzatlanti biztonság erősítése tekintetében;

8.

ezzel összefüggésben üdvözli az Oroszországi Föderáció és az USA döntését, mely szerint tárgyalásokat folytatnak egy új, átfogó és kötelező erejű megállapodásról a 2009. decemberében hatályát vesztő Stratégiai Fegyverzetcsökkentési Szerződés (START) pótlására, valamint üdvözli, hogy Barack Obama és Dimitrij Medvegyev 2009. július 6-án egyetértési nyilatkozatot írtak alá a START-1-et követő szerződésről;

9.

üdvözli az amerikai elnök arra vonatkozó bejelentését, hogy továbbviszi az Átfogó Atomcsend Szerződés ratifikálásának folyamatát; felszólítja a Tanácsot, hogy az USA-val és Oroszországgal szorosan együttműködve járuljon hozzá pozitív és proaktív módon az atomsorompó-szerződés felülvizsgálatával foglalkozó 2010-es konferencia előkészítéséhez;

10.

hangsúlyozza, hogy az iráni atomprogram természetével kapcsolatos bizonytalanság veszélyezteti az atomsorompó-rendszert, valamint a régió és a világ stabilitását; támogatja azt a célkitűzést, hogy a Biztonsági Tanács és a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség más tagjaival együttműködve a párbeszéd és a szankciók kettős stratégiája segítségével tárgyalásos megoldást találjanak Iránnal;

11.

aggodalmát fejezi ki a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság által a közelmúltban végrehajtott nukleáris kísérletek miatt, valamint amiatt, hogy az ország elutasítja az ENSZ Biztonsági Tanácsa 2009. szeptember 24-i 1887.(2009) sz. határozatát; támogatja ugyanakkor az USA megközelítését, amely szerint a hatoldalú tárgyalások keretében kell kétoldalú párbeszédet folytatni a Koreai-félsziget nukleáris leszerelésének érdekében;

12.

tudomásul veszi, hogy az USA az európai rakétapajzsra vonatkozó felhagyott eredeti terveivel és tudomásul veszi az új terveket, továbbá új, globális biztonsági rendszer kialakítására szólít fel, különösen az EU, az USA, Oroszország és Kína részvételével;

13.

felszólítja mindkét felet, hogy támogassa a demokrácia, az emberi jogok és a multilateralizmus eszméit osztó Latin-Amerikával való háromoldalú tárgyalásokat;

14.

ismételten hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a bizalom és az átláthatóság szellemében mindkét partner törekedjen összehangolt politikák kialakítására Iránnal, Irakkal, Afganisztánnal és Pakisztánnal kapcsolatban; sürgeti az EU-t, az USA-t, a NATO-t és az ENSZ-t, hogy alakítsanak ki új közös stratégiát, amely átfogóan magában foglalja a nemzetközi kötelezettségvállalásokat, és hívják fel az említett országok szomszédait az abban való részvételre a regionális stabilitás megteremtése érdekében;

15.

úgy véli, hogy Barack Obama elnök meghívására Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök és Mahmúd Abbász palesztin vezető között 2009. szeptember 23-án létrejött első találkozó nem teljesítette az elvárásokat; megerősíti, hogy a közel-keleti békefolyamat sikere az EU és az USA egyik legfontosabb prioritása, és felszólítja az Európai Uniót és az Egyesült Államokat, hogy együttesen mozdítsák elő a Kvartett aktív beavatkozását a békés megoldás alapjául szolgáló közös kiindulópont megtalálásában egy független és életképes palesztin állam létrehozásával járó „két állam” megoldás érdekében; kéri a csúcstalálkozó részvevőit, hogy vizsgálják meg az arab világ elérésének lehetséges módjait és felhívja őket, hogy vessenek véget a Gázai övezetben uralkodó rendkívül nehéz humanitárius helyzetnek; sajnálja, hogy a Hamász korlátozza a személyes szabadságot és az emberi jogokat;

16.

reméli, hogy a csúcstalálkozón a felek megállapodásra jutnak azzal kapcsolatban, hogy a dohai forduló sikeres lezárásakor intézkedéseket kell hozni a mezőgazdasági árak ingadozásának és az élelmiszerhiánynak az elkerülésére; felhívja a vezetőket, hogy ne feledkezzenek meg a forduló végső fejlesztési céljáról, és az arra vonatkozó kötelezettségvállalásukról, hogy bruttó hazai termékük 0,7 %-át a fejlesztési együttműködésre költik; hangsúlyozza, hogy figyelembe kell venni a KAP legutóbbi reformjait és hasonló kiigazításokat szeretne látni az amerikai gazdálkodói törvény kapcsán is; emlékeztet a korábban problémát okozó ügyek – így a hormonkezelt marhahús, a klórtartalmú csirkehús és bizonyos géntechnológiával módosított termékek engedélyezése – terén bekövetkezett fejleményekre; bízik benne, hogy a folyamatos párbeszéd révén a mezőgazdasági termékek kölcsönös kereskedelmét érintő kérdéseket rendezni lehet a WTO-n belüli vitarendezési testületekhez való fordulás előtt;

17.

tudomásul veszi a Transzatlanti Energiatanács létrehozásának ötletét; erőteljesen hangsúlyozza, hogy a testületnek kizárólag a kérdés tisztán kül- és biztonságpolitikai vetületeivel szabad foglalkoznia, és a jövőben integrálni kell azt a Transzatlanti Politikai Tanácsba, valamint hogy az átfogó energiapolitikával a TGT-nek kell foglalkoznia;

18.

üdvözli a vízummentességi program újabb hét uniós tagállamra való közelmúltbeli kiterjesztését; sürgeti azonban az USA-t, hogy törölje el a vízumkötelezettséget az egész EU-val szemben, és hogy valamennyi uniós polgár részesüljön egyenlő bánásmódban a teljes viszonosság alapján; nem ért egyet azzal, hogy az európai uniós polgároknak nyújtott Elektronikus Utazásengedélyezési Rendszer (ESTA) engedélyek megadására vonatkozó adminisztratív díjakat terveznek bevezetni, mivel ezt visszalépésnek tartja, és kéri a Bizottságot, hogy az Egyesült Államok kormányzatával való tárgyalások során kezelje ezt az ügyet prioritásként, fenntartva a kölcsönösség alapján történő fellépés lehetőségét is;

19.

felszólítja az Amerikai Egyesült Államokat, hogy hagyják jóvá az EU és az USA közötti első repülési megállapodás, valamint az EU és az USA közötti repülésbiztonsági megállapodás teljes és tényleges végrehajtását; emlékezteti mind a Bizottságot, mind az USA hatóságait, hogy a második megállapodás megkötésének kudarca oda vezethet, hogy egyes tagállamok hatálytalanítják az első megállapodást; felszólítja az Amerikai Egyesült Államokat, hogy semmiféle, a megerősített együttműködésnek ártó intézkedést ne hozzanak, amilyenek például az amerikai képviselőház 915. számú határozatában említett, külföldi javítóbázisokra, a trösztellenes intézkedések alóli mentességekre és a légi fuvarozók nemzeti hovatartozására vonatkozó intézkedések;

A Transzatlanti Gazdasági Tanács ülése és a TEC megerősítése

20.

hangsúlyozza, hogy egy szorosabb transzatlanti partnerség – tekintetbe véve egy, a szociális piacgazdaságon alapuló transzatlanti piac 2015-re való kiteljesítését – alapvető fontosságú eszköz a globalizáció alakításához és a globális gazdasági és társadalmi válságok kezeléséhez; hangsúlyozza, hogy a kereskedelem és a beruházások nem tarifális jellegű akadályai közül, amelyeket a TGT-nek le kell bontania, számos a jogalkotó testületek arra irányuló szándékos erőfeszítéseiben gyökerezik, hogy elősegítsék a szociális, egészségügyi, kulturális vagy környezetvédelmi célkitűzések teljesülését, és ezért nem törölhetők el a megfelelő jogalkotási aktusok hiányában;

21.

kéri a Bizottságot, hogy e cél eléréséhez készítsen részletes útitervet a meglévő akadályok felszámolásáról; emlékeztet a Parlament 2007-es költségvetésében jóváhagyott és finanszírozott tanulmányra; felveti azt a kérdést, hogy miért nem adta ki a Bizottság ezeket a dokumentumokat, a Parlament erre irányuló többszöri kérése ellenére; közzétételük végső határidejeként 2009. november 15-ét jelöli meg;

22.

úgy véli, hogy az energiahatékonyságra és -technológiára (többek között a „zöld energiára”) és az energiaszabályozás területére kiterjedő transzatlanti együttműködéssel a TGT-ben lehet foglalkozni; hangsúlyozza, hogy az energiabiztonságra kiterjedő transzatlanti együttműködésnek a Transzatlanti Politikai Tanácsban – amelynek létrehozását 2009. március 26-i fent említett állásfoglalásában javasolta – rendszeresen szereplő központi témák egyikét kell képeznie;

23.

úgy véli, hogy a transzatlanti gazdasági együttműködést elszámoltathatóbbá, átláthatóbbá és kiszámíthatóbbá kell tenni, és hogy egy honlapon rendszeresen és azonnal közzé kell tenni az ülések időpontjait, a napirendeket, az ütemterveket és az elért haladásról szóló jelentéseket; javasolja, hogy évente rendezzenek vitát a TGT-n és belül megvitatott és a struktúráját érintő kérdések tekintetében elért előrehaladásról;

24.

úgy véli ugyanakkor, hogy a Transzatlanti Gazdasági Tanács nem hagyhatja figyelmen kívül a kormányok által ezzel összefüggésben hozott, a magánélet védelmére irányuló és adatvédelmi normákkal, a biometrikus jellemzőkkel, a repülésbiztonsággal, az útiokmányokkal és az utasokra vonatkozó információk cseréjével kapcsolatos intézkedések kereskedelmi tevékenységekre gyakorolt hatását;

25.

felszólítja az USA hatóságait és a Bizottságot, hogy folytassanak az eddiginél intenzívebb tárgyalásokat kiegyensúlyozott megoldások megtalálása érdekében többek között a légi biztonsági követelményekre és az adatvédelemre vonatkozóan az utasnyilvántartás (PNR) területén, vizsgálják felül a repülőtéri biztonsági ellenőrzéseket, és hatékonyabban építsék be a transzatlanti és nemzetközi repülés éghajlati hatásainak csökkentésére irányuló intézkedéseket a koppenhágai tárgyalásokba és az ICAO-megállapodásokba;

A transzatlanti jogalkotói párbeszéd szerepe a Transzatlanti Gazdasági Tanácsban

26.

ismételten felszólítja az EU és az USA vezetőit, továbbá a TGT társelnökeit, hogy a TGT sikere érdekében vegyék figyelembe a jogalkotók kulcsfontosságú szerepét; sürgeti őket, hogy teljes mértékben és közvetlenül vonják be a transzatlanti jogalkotói párbeszéd képviselőit a TGT tevékenységébe, mivel a jogalkotók végrehajtó ágaikkal közösen felelősek a TGT számos határozatának átvételéért és felügyeletéért;

27.

véleménye szerint feltétlenül biztosítani kell, hogy a Kongresszus és az Európai Parlament leghozzáértőbb tagjait bevonják a jogalkotói párbeszédbe és a TGT folyamatába, hogy el lehessen kerülni az olyan jogszabályokat, amelyek nem szándékolt következményekkel járnak a transzatlanti kereskedelemre és beruházásokra; reméli, hogy az európai Parlament 2009. március 26-i állásfoglalásában megfogalmazott ajánlásokkal összhangban a transzatlanti jogalkotói párbeszéd az új megállapodás segítségével transzatlanti parlamenti közgyűléssé fejlődhet;

A TGT és a gazdasági és pénzügyi válság hatása

28.

üdvözli, hogy az érdekeltek széles köre, köztük az üzleti élet képviselői látják el tanáccsal a TGT-t, és kéri, hogy az Atlanti-óceán mindkét partján hasonló szerepet szánjanak a szakszervezeti mozgalmak képviselőinek is annak érdekében, hogy a szociális dimenziót teljes mértékben figyelembe vegyék; felszólít arra, hogy a transzatlanti munkaügyi párbeszéd és a jövőbeni transzatlanti energetikaipárbeszéd vezetőit vonják be a tanácsadó csoportba; úgy véli ugyanakkor, hogy konzultatív szerepüket meg kell különböztetni a Kongresszus és az Európai Parlament jogalkotó szerepétől;

29.

hangsúlyozza, hogy a TGT fontos szerepet játszik a válságra adott összehangolt EU–USA jogszabályi válasz előmozdításában és biztosításában, különösen ami az alternatív befektetési alapokat, a pénzpiaci infrastruktúrákat (elsősorban a tőzsdén kívüli [OTC] származékos piacok vonatkozásában), a tőkekövetelményeket, az adóparadicsomokat és a határokon átnyúló fizetésképtelenségi ügyek megoldását illeti; felhívja a TGT-t, hogy vizsgálja meg pénzintézetek javadalmazási rendszerei összehangolásának lehetőségét és a bevált gyakorlatokat annak biztosítására, hogy a javadalmazás hosszú távú eredményeken alapuljon, csökkentve ezáltal a kockázatoknak való kitettséget;

30.

hangsúlyozza, hogy a hitelek bedőlésének kockázata még nem szűnt meg; e tekintetben hangsúlyozza, hogy az összehangolt makrogazdasági politikák elengedhetetlenül szükségesek a fenntartható globális gazdasági fellendülés és a növekvő munkanélküliség kezelése szempontjából;

31.

felhívja a TGT-t annak előírására, hogy a Bázel II. keretrendszer végrehajtásakor az USA hatóságai vegyék figyelembe az EU tőkemegfelelési irányelveiben eszközölt módosításokat; üdvözli az Egyesült Államok kormányának azon javaslatát, hogy valamennyi, tőzsdén kívüli ügyletekben forgalmazott származtatott pénzügyi eszközt szabályozzon, továbbá üdvözli az összetett strukturált termékek központi elszámolóházának kialakításával kapcsolatos munkáját, és felhívja a TGT-t, hogy vizsgálja meg az eszközosztályok és a társaságok kezelésével, valamint az infrastruktúra egyenlőségével kapcsolatos összehangolt megközelítés ösztönzésének módját;

32.

felhívja a TGT-t annak biztosítására, hogy a szabályozói önkényesség elkerülése érdekében az Egyesült Államok hatóságai vegyék figyelembe az alternatív befektetési alapok kezelőire vonatkozó európai uniós irányelvjavaslatot(ABAK irányelv);

33.

sürgeti a TGT-t, hogy foglalkozzon a „túl nagy intézmények ahhoz, hogy elbukjanak” kérdéssel és támogatja a G-20-ak „living will” készenléti tervek kidolgozására irányuló javaslatait a rendszerszempontból fontos, határokon átnyúló intézmények számára; úgy ítéli meg, hogy a rendszerszempontból fontos pénzintézeteket szigorúbb közzétételi követelményeknek lehetne alávetni, mint például a kereskedelmi titoktartás korlátozása, ugyanúgy, ahogy az erőfölényben lévő vállalkozásokat az EU versenypolitikája értelmében;

34.

támogatja a G-20-aknak a számviteli szabványok összehangolásának felgyorsítására irányuló felhívását; sürgeti a TGT-t, hogy hívja fel a Pénzügyi Számviteli Standard Testületet (FASB) és a Nemzetközi Számviteli Standard Testületet (IASB), hogy állapítsanak meg közös, magas színvonalú világszintű számviteli standardokat és fejezzék be az összehangolási projektet 2011 júniusáig; hangsúlyozza, hogy a Nemzetközi Számviteli Standard Testületnek folytatnia kell irányítási reformját;

35.

sürgeti a TGT-t, hogy ragaszkodjon ahhoz, hogy az Egyesült Államok hatóságai álljanak ki azon tervük mellett, hogy az egyesült államokbeli belföldi felhasználók alkalmazzák a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardokat (IFRS); emlékeztet azon kérésére, hogy – amíg az Egyesült Államok elfogadja a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardokat – az Egyesült Államok értékpapír-felügyelete (SEC) az Európai Unió megállapításával összhangban ismerje el, hogy a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok egyenértékűek az Egyesült Államokban általánosan elfogadott számviteli elvekkel (US GAAP); sürgeti a TGT-t, hogy ösztönözze az országokra lebontott jelentéstétel kialakítását a multinacionális csoportok esetében;

36.

reméli, hogy a TGT sürgetni fogja az Egyesült Államok biztosítási felügyeletének olyan változásait, amelyek lehetővé fogják tenni, hogy az EU egyenértékűnek ismerhesse el az egyesült államokbeli biztosításfelügyeleti rendszert a II. Szolvencia irányelvben foglalt feltételek szerint; azon a véleményen van, hogy a Nemzeti Biztosítási Hivatal felállítására irányuló kezdeményezés javítani fogja az EU és az USA közötti együttműködést; felhívja a TGT-t annak biztosítására, hogy az Egyesült Államok hatóságai előrelépjenek a szövetségi szintű biztosításfelügyelet terén azáltal, hogy szükség esetén elválasztják az adózási és egyéb kérdéseket a tisztán felügyeleti vonatkozástól;

37.

üdvözli az átláthatósággal és információcserével foglalkozó globális fórum (GFTEI) bővítését és ígéretes lépésnek tekinti, hogy a fórumon részt vevő 87 ország mindegyike elfogadta az OECD adózási információk megosztásával kapcsolatos standardját; sürgeti a TGT-t annak biztosítására, hogy az EU és az Egyesült Államok mutassa meg közös világszintű vezető szerepét azáltal, hogy biztosítják a szükséges ösztönzők, többek között a szankciók 2010. márciusig történő hatálybalépését, továbbá valamennyi részt vevő féllel együtt egy szakértői értékelési program gyors végrehajtására az előrelépés értékelése céljából, de úgy véli, hogy ezt a keretet meg kell erősíteni az adókijátszások és adókikerülések leküzdésére; hangsúlyozza, hogy az automatikus információnak kell az alapvető normát képeznie valamennyi, határokon átívelő adózási ügyben;

38.

véleménye szerint a vállalatok társadalmi felelősségvállalását (CSR) jellemző legjobb gyakorlatok kicserélése az USA és az EU között jelentős hatással jár majd a vállalatok társadalmi felelősséggel kapcsolatos hozzáállására és pozitív elköteleződésére a szociális és környezetvédelmi kérdések iránt; úgy ítéli meg, hogy a szabályozói együttműködésnek figyelembe kell vennie az EU szabályozási keretének megerősítését a „tőkekövetelményekre vonatkozó irányelv”, és különösen a pénzügyi szolgáltatási ágazat javadalmazási politikái tekintetében;

39.

üdvözli a G-20 vezetők következtetéseit;

A TGT és a szellemi tulajdon

40.

sürgeti, hogy a TGT soron következő ülésén mozdítsák elő a stratégiai transzatlanti együttműködést a szellemi tulajdonjog védelme tekintetében, teljes mértékben tiszteletben tartva a polgárok alapvető és polgári jogait; hangsúlyozza, hogy a technológiák terjedésének nem szabad a szellemitulajdonjog-védelem rendszerének torzulásait eredményeznie, amely szavatolja az innovációs folyamatban rejlő pénzügyi és üzleti kockázatok vállalásának képességét;

41.

emlékezteti a TGT-t, hogy a transzatlanti térség egyik alappillére az információs társadalom, amely a tudáshoz való hozzáférésen és a digitális tartalmak védelmének és megosztásának új modelljén alapszik, figyelemmel az arányosságra;

A TGT és a fogyasztóvédelem

42.

sürgeti a TGT-t, hogy szorgalmazzon közös fellépéseket annak biztosítására, hogy harmadik országok – és különösen Kína – javítsa a gyártási követelményeket, hogy azok megfeleljenek az EU/USA biztonsági előírásainak, különös tekintettel a játékokra, valamint hogy biztosítsa a termékek – különösen a játékok – biztonságára vonatkozó törvények szigorú végrehajtását és a fokozottabb nemzeti ellenőrzéseket mind az EU-ban, mind az Egyesült Államokban;

43.

felhívja a Bizottságot, hogy a TGT keretében dolgozzon ki erősebb és hatékonyabb együttműködési mechanizmusokat a határokon átívelő jogalkalmazás érdekében, azzal a céllal, hogy a fogyasztók számára súlyos kockázatot jelentő fogyasztási cikkeket figyelő uniós „RAPEX” riasztórendszert összekössék az Egyesült Államok Fogyasztói Termékbiztonsági Bizottságának riasztórendszerével, továbbá hogy a Fogyasztóvédelmi Együttműködési Hálózat tevékenységét kiegészítsék az egyesült államokbeli hatóságok tevékenységével;

44.

javasolja a TGT-nek, hogy hagyja jóvá egy kötelező együttműködési eszköz elfogadását, amely keretbe foglalná és megkönnyítené a termékek biztonságára vonatkozó információk megosztását és egy közös együttműködési program kidolgozását;

45.

sürgeti a Bizottságot, hogy tekintettel a TGT soron következő ülésére, illetve az EU–USA csúcstalálkozóra, gyorsítsa fel a jogszabályok végrehajtásáról szóló, régóta esedékes kétoldalú megállapodással kapcsolatos munkát, kiterjesztve az Egyesült Államokra is annak végrehajtási tevékenységeit az uniós fogyasztóvédelmi együttműködésről szóló rendelet és a biztonságos világhálóról szóló törvény (6) (US Safe Web Act) keretében;

46.

sürgeti a Bizottságot, hogy működjön együtt a hasonló funkciót betöltő egyesült államokbeli szervekkel, hogy lehetővé tegye a TGT számára, hogy megvizsgálja egyrészt a fogyasztóvédelem javításának módjait, megfelelő figyelmet fordítva a fogyasztók digitális jogaira, másrészt a hibás termékekre vonatkozó szabályokkal kapcsolatos együttműködés lehetőségeit;

Kétoldalú kereskedelem – fogyasztói kérdések, piacfelügyelet és kereskedelembiztonság

47.

felhívja a TGT-t, hogy ösztönözze az EU és az Egyesült Államok vámhatóságai, valamint piacfelügyeleti hatóságai közötti együttműködés erősítését annak megakadályozása érdekében, hogy a veszélyes termékek, különösen a veszélyes játékok, eljuthassanak a vásárlókhoz;

48.

sürgeti a TGT-t, hogy adjon hangot az uniós aggodalmaknak az Egyesült Államok Kongresszusa által elfogadott, az Egyesült Államokba irányuló tengeri teherkonténerek 100 %-os átvilágításával kapcsolatos egyoldalú amerikai jogi intézkedéssel kapcsolatban; úgy véli, hogy hasznos lenne, ha a TGT szemináriumokat szervezne a konténerek 100 %-os átvilágításának kérdéséről Brüsszelben és Washingtonban az EU és az Egyesült Államok jogalkotói közötti jobb megértés előmozdítása és e probléma korai és kölcsönösen elfogadható megoldásának elősegítése érdekében; felhívja a Bizottságot, hogy a soron következő TGT megbeszélésre értékelje ezen intézkedés vállalkozásokat és az EU gazdaságát érintő lehetséges költségeit, valamint a vámügyi eljárásokra vonatkozó lehetséges hatásait;

49.

továbbra is határozottan sürgeti az amerikai törvényhozást – és felhívja a Bizottságot, hogy TGT-n belül járjon el hasonlóan –, hogy vizsgálja újra a konténerek 100 %-ának kötelező átvilágítását, és dolgozzon ki kockázatkezelésen alapuló együttműködést az Egyesült Államokkal, beleértve az uniós és egyesült államokbeli kereskedelmi partnerségi programok kölcsönös elismerését a Vámigazgatások Világszervezete SAFE szabványokra vonatkozó keretének (SAFE Framework of Standards) megfelelően;

Kölcsönös elismerés és szabványosítás

50.

felhívja a Bizottságot, hogy tekintettel a TGT soron következő ülésére, szorgalmazza a harmadik fél által elvégzendő tesztelésre kötelezett termékek, különösen az IKT-termékek és elektromos berendezések megfelelőségi nyilatkozatainak kölcsönös elismerését lehetővé tévő eljárások hivatalos elfogadását, fektessen súlyt a törvényes mértékegységek kölcsönös elismerésére, különös tekintettel az uniós termékek csupán metrikus címkézésének elfogadására az Egyesült Államokban, továbbá tekintse át a szabványosítás kérdését az Egyesült Államok hatóságaival, szervezzen az innovatív megoldásokra összpontosító kerekasztal-beszélgetéseket és végezzen egyeztetéseket nemzetközi szinten;

Környezetvédelmi és közegészségügyi kérdések

51.

alapvető fontosságúnak tartja, hogy a TGT-ben kezdődjön párbeszéd az új élelmiszerekről és az élelmiszer-termelésben használt új technológiák alkalmazásáról; aggodalmának ad hangot a klónozás állattenyésztésben történő alkalmazása miatt;

52.

üdvözli, hogy az Egyesült Államok kormánya felismerte a mérgező anyagok ellenőrzéséről szóló törvény reformjának szükségességét; sürgeti az EU-t és az Egyesült Államokat, hogy működjenek együtt egy olyan szabályozó rendszer felállítása érdekében az Egyesült Államokban, amely a REACH-nek megfelelő szintű védelmet eredményez;

Energia, ipar és tudomány

53.

együttműködést szorgalmaz a TGT-n belül az ipari ágazatok szabályozási környezetét érintő valamennyi kérdésről az európai kisvállalkozói intézkedéscsomag (SBA) megközelítését (Gondolkozz előbb kicsiben!) követve a transzatlanti hatású jogszabályok mérlegelésekor;

54.

ösztönzi a TGT-t, hogy dolgozzon ki egy közös energiastratégia irányába mutató együttműködést, amely támogatja a diverzifikációt és előmozdítja az ökológiai szempontból hatékonyabb gazdaságot az ellátás biztonságának fokozása érdekében, továbbá ösztönzi a TGT-t, hogy nyújtson segítséget az bioüzemanyagokra vonatkozó egységes fenntarthatósági kritériumok keresésében;

55.

sürgeti a TGT-t, hogy serkentse a kutatási együttműködést a kibővített EU–USA tudományos és technológiai megállapodásban rejlő lehetőségek jobb kiaknázása érdekében;

Nemzetközi kereskedelem

56.

úgy véli, hogy a harmadik országok piacaihoz való hozzáférés közös kérdés, és mind az EU, mind az Egyesült Államok érdekében áll; meggyőződése, hogy a TGT fontos szerepet játszhat a harmadik országokkal folytatott kereskedelmi kapcsolatokban mind az EU, mint az Egyesült Államok által képviselt közös szemléletmód előmozdításában; felhívja a TGT-t, hogy törekedjen egységesebb megközelítésre mind az EU, mind az Egyesült Államok részéről az új szabad kereskedelmi megállapodások tekintetében e megállapodások összehangolása érdekében, beleértve a szociális és környezetvédelmi normákat is;

57.

sürgeti a TGT-t, hogy tűzze napirendre a jogi keretet és a technikai szabványokat a nem egyértelmű jogi feltételek tisztázása érdekében, és ezzel összefüggésben vizsgálja meg a szerződések, kötelezettségek vagy jogbiztonság kérdéseit az Egyesült Államokban;

Igazságügyi és rendőrségi együttműködés, vízumpolitika

58.

reméli, hogy a 2009. október 28-án Washington DC-ben tartandó EU–USA miniszteri találkozón közös nyilatkozatot fognak elfogadni az igazságügyi és rendőrségi együttműködésről, és különösen a számítógépes biztonságról;

59.

emlékeztet arra, hogy eltökélt szándéka a terrorizmus elleni küzdelem folytatása, és hogy szilárd meggyőződése, hogy szükség van a biztonsági intézkedések és a polgári és alapvető szabadságjogok védelme közötti helyes egyensúly megteremtésére, a magánélet és az adatvédelem legteljesebb tiszteletben tartása mellett; megerősíti, hogy a szükségesség és az arányosság elvei kulcsfontosságúak, és nélkülük nem lehet hatékony küzdelmet folytatni a terrorizmus ellen;

60.

véleménye szerint az EU és az USA közötti, az igazságügy, a szabadság és a biztonság területére kiterjedő szoros együttműködéshez szilárd jogi és politikai keretre van szükség, továbbá a parlamenti és demokratikus dimenziót felölelő erősebb partnerség szükséges az olyan közös kihívások hatékony kezeléséhez, mint a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni, az alapvető jogok és a jogállamiság sérelme nélkül folytatott küzdelem, a bűnügyek terén folytatott igazságügyi együttműködés és a rendőrségi együttműködés, a migráció kezelése és a menedékkérelemhez való jog védelme, valamint valamennyi jó szándékú polgár két régió közötti vízum nélküli közlekedésének támogatása;

61.

ezzel kapcsolatban emlékeztet arra, hogy az Európai Unió a jogállamiság elvén alapul, és hogy az európai polgárok személyes adatainak harmadik országok számára biztonsági okból történő átadása során tiszteletben kell tartani az eljárási garanciákat és a védelmi jogokat, valamint meg kell felelni a nemzeti és európai szintű adatvédelmi jogszabályoknak;

62.

emlékeztet, hogy a 2010. január 1-jén életbe lépő, a jogsegélyről szóló EU–USA-megállapodás transzatlanti keretében a 4. cikk biztosítja a nemzeti hatóságokon keresztül benyújtott kérésre a bizonyos célzott pénzügyi adatokhoz való hozzáférést, és hogy ez szilárdabb jogalapot biztosíthatna a SWIFT adatainak átadásához, mint a javasolt ideiglenes megállapodás;

63.

megjegyzi, hogy az EU és az Egyesült Államok között tárgyalások folynak az ilyen adatok átadására vonatkozó ideiglenes megállapodásról, amely egy automatikus megszűnési záradék révén 12 hónapot nem meghaladó, átmeneti időszakra vonatkozna, és az új – a Lisszaboni Szerződés által megszabott eljárás sérelme nélkül megtárgyalt – megállapodásba teljes mértékben be kell vonni az Európai Parlamentet és a nemzeti parlamenteket, továbbá annak meg kell felelnie a 2009. szeptember 17-i állásfoglalás (3) bekezdésében felsorolt kritériumoknak;

*

* *

64.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, valamint az Amerikai Egyesült Államok kongresszusának, a Transzatlanti Jogalkotók Párbeszéde társelnökeinek, a Transzatlanti Gazdasági Tanács társelnökeinek és titkárságának.


(1)  Elfogadott szövegek, P6_TA(2008)0192.

(2)  Elfogadott szövegek, P6_TA(2008)0256.

(3)  Elfogadott szövegek, P6_TA(2009)0193.

(4)  Elfogadott szövegek, P7_TA(2009)0016.

(5)  Elfogadott szövegek, P7_TA(2009)0028.

(6)  A fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről szóló, 2004. október 27-i 2006/2004/EK az Európai Parlament és a Tanács rendelete (HL L 364., 2004.12.9., 1. o.).


30.9.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

CE 265/23


2009. október 22., csütörtök
Guinea

P7_TA(2009)0059

Az Európai Parlament 2009. október 22-i állásfoglalása a guineai helyzetről

2010/C 265 E/05

Az Európai Parlament,

tekintettel a Guineával foglalkozó nemzetközi kapcsolattartó csoport 2009. október 13-án, Abujában (Nigéria) kiadott sajtóközleményére,

tekintettel a Mano folyó térségében kialakult tartós bizonytalanságra, amely sokkolja a helyi lakosságot,

tekintettel a Guineáról szóló korábbi állásfoglalásaira,

tekintettel az Európai Unió nevében a Conakryban (Guineai Köztársaság) elkövetett erőszakos cselekedetek kapcsán 2009. szeptember 29-én tett elnökségi nyilatkozatra,

tekintettel a Parlamentben 2009. október 7-én tartott vitára,

tekintettel eljárási szabályzata 122. cikkére,

A.

mivel Lansana Conté elnök halálát követően 2008. december 23-án Moussa Dadis Camara százados vezetésével katonai junta került hatalomra,

B.

mivel az ország függetlenségét biztosító népszavazás évfordulóján, 2009. szeptember 28-án tartott békés ellenzéki tüntetés elfojtása során egyes források szerint száz-kétszáz ember vesztette életét (a katonaság sok holttestet eltüntetett, hogy megakadályozza megszámlálásukat, ami nem teszi lehetővé, hogy a családok meggyászolják halottaikat), és több mint ezren szenvedtek golyó vagy szurony által okozott sérülést, valamint számos nemi erőszakot követtek el,

C.

mivel az ellenzék felelős vezetőit megverték, megsebesítették és letartóztatták, a hatalmat kritikával illető újságírókat üldözik, és a junta miatt egy etnikai konfliktus kirobbanásának valóságos veszélye áll fenn,

D.

mivel szörnyű jelentések érkeztek arról, hogy a katonák puskaagyat, sőt, bajonetteket is használtak nők megerőszakolásakor, más nőket pedig ruháiktól és méltóságuktól megfosztottak és megszégyenítettek, mielőtt a biztonsági erők a nyilvánosság előtt megalázták és megerőszakolták őket,

E.

mivel a nők elleni erőszak háborús bűnnek és az emberiség elleni bűntettnek minősül, és minden elkövetőt bíróság elé kell állítani, hogy ne maradjanak büntetlenek,

F.

mivel a Guinea által aláírt cotonoui megállapodás 8. és 9. cikke előírja az emberi jogok és a demokrácia tiszteletben tartását,

G.

mivel a cotonoui megállapodás 96. cikke értelmében 2009. július 27-én menetrendet alakítottak ki a demokráciába való átmenet megszervezésére,

H.

mivel a Nemzeti Tanács a Demokráciáért és a Fejlődésért pártból származó junta tagok vállalták, hogy a lehető leghamarabb szabad választásokat szerveznek, amelyeken ők maguk nem indulnak jelöltként,

I.

mivel a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) ügyésze előzetes vizsgálatot indított a guineai helyzettel kapcsolatban, annak meghatározására, hogy elkövettek-e az ICC hatáskörébe tartozó bűncselekményeket,

J.

mivel a katonai erőszak felelőtlen használata a lakosság elnyomása céljából kizárja, hogy a katonai junta szervezze meg az ország szabad és igazságos választásokon általi demokratikus átalakulását,

K.

mivel a Nyugat-afrikai Államok Gazdasági Közössége (ECOWAS) és az Afrikai Unió kifejezte álláspontját, és Burkina Faso elnökét, Blaise Compaorét kinevezték közvetítőnek,

L.

mivel az ECOWAS, az ENSZ, az Afrikai Unió, az Európai Unió és az emberi jogok nyomon követésével foglalkozó nemzetközi szervezetek képviselőiből álló, Guineával foglalkozó nemzetközi kapcsolattartó csoport (GIC-G) látogatást tett Guineában, és erről jelentést is készített,

M.

mivel az Európai Unió és Guinea 2008 decemberében, azaz a Dadis Camara százados hatalomra juttató államcsínyt megelőzően néhány nappal halászati partnerségi megállapodást (1) írtak alá, amelynek értelmében az első kifizetés 2009. november 30-án esedékes,

N.

mivel lejárt az Afrikai Unió Dadis Camara századosnak tett ultimátuma, miszerint erősítse meg azon ígéretét, hogy nem jelölteti magát a következő elnökválasztáson,

O.

mivel az ECOWAS felhívást intézett a „nemzetközi közösséghez”, hogy állomásoztasson semleges erőket Guineában a lakosság és az ellenzék védelme érdekében, a GIC-G pedig teljes embargót követel a Guineába szállított fegyverek tekintetében,

P.

mivel a Guinea területén található jelentős bányászati erőforrások nagy fejlődési lehetőségeket jelentenek; mivel a Transparency International osztályozása szerint Guinea az egyik legkorruptabb afrikai ország,

1.

elítéli a fegyvertelen tüntetők véres és gyilkos leverését, és részvétét fejezi ki az áldozatok családjainak;

2.

elítéli a nők és lányok elleni nemi erőszakot, kéri, hogy nyújtsanak orvosi és pszichológiai támogatást a nemi erőszak áldozatainak, és felkéri a Bizottságot, hogy sürgősen indítson külön rehabilitációs programokat a Guineában erőszak áldozatául esett nők megsegítésére;

3.

üdvözli a Guineával foglalkozó nemzetközi kapcsolattartó csoport által a guineai válságról szóló, 2009. október 12-én, Abujában tartott megbeszélést követően kiadott sajtóközleményt, amelyben felszólítja a katonai juntát, hogy „engedjen szabadon minden önkényesen fogva tartott személyt, különös tekintettel azokra, akiket a 2009. szeptember 28-i, Conakry-i eseményekkel összefüggésben tartanak fogva”, valamint, hogy 2009. október 17-ig (szombat) tegye meg a szükséges lépéseket annak biztosítására, hogy az említett junta tagjai nem indulnak a 2010 januárjára tervezett elnökválasztáson;

4.

üdvözli, hogy az ENSZ független nemzetközi vizsgálóbizottságot állított fel a vérengzés felelőseinek megtalálására, valamint, hogy az ICC előzetes vizsgálatot indított, hogy a büntetés ne maradjon el;

5.

kéri, hogy tegyenek meg mindent a tanúk és az áldozatok családjai biztonságának garantálása érdekében, akiket a nemzetközi vizsgálóbizottság ki fog hallgatni;

6.

követeli, hogy a katonai junta tartsa tiszteletben a véleményszabadság, a szólásszabadság és a gyülekezési szabadság jogát, különös tekintettel a békés gyülekezés jogára, amint azokat az emberi jogok egyetemes nyilatkozata garantálja;

7.

úgy véli, hogy kizárólag olyan kormány hivatott és képes az ország hosszú távú érdekeit képviselni, amely szabad és igazságos választásokat követően jön létre;

8.

kéri, hogy állítsanak fel átmeneti kormányt, amely magában foglalja a főbb ellenzéki pártokat, és amelynek feladata az elnökválasztás és a parlamenti választások előkészítése;

9.

kéri a Tanácsot, hogy a cotonoui megállapodás 96. cikke értelmében hozza meg a „megfelelő intézkedéseket”, és tanulmányozza a lehetséges válaszokat az ECOWAS azon kérésére, hogy megszervezésre kerüljön egyrészt a lakosság védelmével foglalkozó afrikai erőket támogató misszió annak érdekében, hogy ezen erők rendelkezzenek a feladatuk ellátásához szükséges eszközökkel, másrészt hosszú távon egy, a biztonsági erők megszervezéséhez hozzájáruló polgári misszió;

10.

felkéri az Afrikai Uniót, hogy az ECOWAS-sal együttműködésben vessen ki komoly szankciókat a katonai junta személyzetére, és ezzel párhuzamosan az „igazság és megbékélés” tanácsa keretében szervezzen nemzeti párbeszédet;

11.

felhív minden államot arra, hogy a GIC-G álláspontjának megfelelően függesszék fel a katonaság és a rendőrség részére biztosított fegyver- és lőszerszállítmányokat, és minden olyan felszerelés szállítását, amelyet a guineai biztonsági erők felhasználhatnak arra, hogy megsértsék az emberi jogokat;

12.

sajnálja, hogy a Guineában befektető kínai magán- és állami vállalatok gyakorlatilag közömbösen tekintenek ezen ország állampolgárainak alapvető jogaira;

13.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, az ENSZ főtitkárának, az Afrikai Unió és az ECOWAS megfelelő szerveinek, valamint a Guineai Köztársaságban hatalmon lévő juntának.


(1)  Jegyzőkönyv az Európai Közösség és a Guineai Köztársaság közötti, a Guinea partjainál folytatott halászatról szóló megállapodásban előírt halászati lehetőségeknek és pénzügyi ellentételezésnek a 2009. január 1-jétől2012. december 31-ig terjedő időszakra történő megállapításáról (HL L 156., 2009.6.19., 40. o.).


30.9.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

CE 265/26


2009. október 22., csütörtök
Irán

P7_TA(2009)0060

Az Európai Parlament 2009. október 22-i állásfoglalása Iránról

2010/C 265 E/06

Az Európai Parlament,

tekintettel az Iránról szóló korábbi állásfoglalásaira, különösen az emberi jogokra vonatkozóakra,

tekintettel az EU elnökségnek, a közös kül- és biztonságpolitikai (KKBP) főképviselőnek, az EU külügyminisztereknek, a G8 állam- és kormányfőinek, az Európai Tanácsnak és az Európai Parlament elnökének a 2009-júniusi iráni választásokat követő zavargások során zajlott tüntetések elfojtásáról szóló nyilatkozataira,

tekintettel az ENSZ főtitkárának az Iráni Iszlám Köztársaságban az emberi jogok helyzetéről szóló, 2009. szeptember 23-i jelentésére,

tekintettel az Európai Parlament elnökének 2009. október 9-i nyilatkozatára, amelyben ismételten hangot ad az Európai Parlament elkötelezettségének a halálbüntetés világszerte történő eltörlése iránt, és konkrétan elítéli az Iránban a fiatalkorúak esetében végrehajtott halálbüntetést és a végrehajtásra váró kivégzéseket,

tekintettel a 2009. október 13-i EU elnökségi nyilatkozatra Behnúd Sodzsái Iránban végrehajtott kivégzéséről,

tekintettel a 2009. szeptember 20-i EU elnökségi nyilatkozatra, amely elítéli, hogy Mahmúd Ahmedinedzsád iráni elnök ismételten tagadta a Holokausztot és Izrael állam létezéshez való jogát,

tekintettel a 2009. október 18-i EU elnökségi nyilatkozatra, amely elítéli az iráni Szisztán-Beludzsisztán tartományban elkövetett, legalább 42 ember életét követelő öngyilkos merényletet,

tekintettel az ENSZ Közgyűlés 2007. december 18-i 62/149. sz. határozatára és a 2008. december 18-i 63/168. sz. határozatára a halálbüntetés alkalmazására vonatkozó moratóriumról,

tekintettel a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányára, a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmányára, a faji diszkrimináció valamennyi formájának felszámolásáról szóló egyezményre, valamint a gyermek jogairól szóló egyezményre, amelyekben az Iráni Iszlám Köztársaság is részes fél,

tekintettel eljárási szabályzatának 122. cikkére,

A.

mivel az általános emberi jogi helyzet Iránban tovább romlott, különösképpen a 2009. júniusi elnökválasztások óta,

B.

mivel Kína után Iránban a legmagasabb a kivégzések száma, mely szám Mahmúd Ahmedinedzsád elnök 2005-ös hatalomra kerülése óta négyszeresére nőtt, és mivel Irán bír azzal a szomorú kitüntetéssel, hogy a világ egyetlen országa, ahol még mindig kivégeznek fiatalkorú elkövetőket is; mivel emberi jogi ügyvédek jelentései szerint legalább 140 gyermek elkövetőre vár a halálbüntetés végrehajtása Iránban,

C.

mivel 2009. október 11-én felakasztották Behnúd Sodzsáit az életének megkímélésére irányuló határozott nemzeti és nemzetközi könyörgések ellenére, aki így 2009 eleje óta, Delára Darabi és Molla Gol Hasszán után, a harmadik fiatalkorú elkövető, akit kivégeztek, és mivel Szafar Angútit és Abbász Hosszeinit is közeli kivégzés fenyegeti,

D.

mivel a fogvatartottak kínzása és bántalmazása, az alvásmegvonás, a magánzárka, az illegális fogva tartás, a kegyetlen, embertelen és megalázó bánásmód alkalmazása, valamint az állami ügynökök büntetlensége továbbra is elterjedt jelenségek,

E.

mivel nőtt a politikai ellenzék, emberi jogi aktivisták, újságírók, bloggerek, tanárok, értelmiségiek, tudósok, homoszexuálisok, nők, diákok, szakszervezetiek, valamint a vallási, etnikai és nyelvi kisebbségek tagjainak erőszakos elnyomása,

F.

mivel a Bahá'i hit hét vezetője továbbra is börtönben van, pusztán vallási meggyőződésük alapján tartván őket fogva,

G.

mivel Mahmúd Ahmedinedzsád elnök 2009. augusztus 4-én formális jóváhagyást kapott második mandátumához, miután a 2009. június 12-i választások győztesének nyilvánították, miközben választási ellenfelei, Mir Hosszein Muszavi és Mehdi Karrubi, valamint számos megfigyelő a választási eredmények nagyarányú meghamísításával vádolta a hatóságokat,

H.

mivel a következő hetekben és hónapokban több tízezer tiltakozó vonult ki az utcára; mivel mintegy 150 ember meghalt, és több mint ezer tüntetőt letartóztattak,

I.

mivel a csoportos tárgyalások folytatódnak jelentések szerint 140 ellenzéki szimpatizáns, köztük prominens reformerek, továbbá aktivisták esetében, akiket zavargásokban való részvétellel, kémkedéssel vagy az iráni vezetők megdöntésére irányuló kísérlettel vádolnak,

J.

mivel négy embert halálra ítéletek a tüntetésekkel összefüggésben annak ellenére, hogy április óta, a választásokat követő tüntetéseket jóval megelőzően börtönözték be őket,

K.

mivel emberjogi szervezetek jelentései szerint több tucat tudósító, fotós és blogger hagyta el Iránt, vagy próbál elmenekülni az országból, több ezren vesztették el állásukat, számos újságot tiltottak be a hatóságok az elmúlt hetekben, és jelentések szerint 19 újságírót és öt bloggert továbbra is fogva tartanak az iráni hatóságok,

1.

Súlyos kétségeinek ad hangot a választási eredmények helytálló voltát illetően, amelyek Mahmúd Ahmedinedzsád elnök második hivatali mandátumának megerősítéséhez vezettek a nagyarányú választási csalásra utaló határozott jelek ellenére, és úgy véli, hogy az iráni elnök hitelessége jelentős mértékben csorbult;

2.

tiszteletét fejezi ki valamennyi iráni férfi és nő iránt, akik alapvető szabadságaikat és a demokratikus elveket védik, és kifejezik azon kívánságukat, hogy egy elnyomás és megfélemlítés nélküli társadalomban éljenek; különös tiszteletét fejezi ki azon iráni nők iránt, akik fontos szerepet játszottak a júniusi választásokat követő tüntetésekben, és különösen Neda Aga Szoltán iránt, aki az erőszakos elnyomás szimbólumává vált, valamint Sádi Szadr emberi jogi aktivista iránt is, akit 2009. július 15-én őrizetbe vettek, mert nyilvánosan beszélt azon emberi jogi jogsértésekről, amelyeket a börtönökben fogvatartottakon követtek el a vitatott iráni elnökválasztások után;

3.

elítéli az erőszak széles körű és túlzott alkalmazását, az önkényes letartóztatásokat és az állítólagos kínzást a vitatott iráni elnökválasztások miatti tiltakozások leverése során; felhívja az iráni kormányt, hogy tartsa tiszteletben az alapvető polgári és politikai jogokat, és különösen a szabad véleménynyilvánítás jogát, és követeli, hogy feltétel nélkül bocsássanak szabadon minden békés tüntetőt és mindazokat, akiket a közelmúltbéli zavargásokkal tágabb összefüggésben vettek őrizetbe - legyenek azok diákok, tanárok, kampányolók, újságírók vagy emberi jogi aktivisták;

4.

felhívja az iráni hatóságokat, hogy a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága számára biztosítsanak hozzáférést valamennyi fogvatartotthoz kivétel nélkül, és tegyék lehetővé a nemzetközi emberi jogi szervezetek számára, hogy nyomon követhessék az országbeli helyzetet;

5.

sürgeti az iráni hatóságokat, hogy a jogszabályokban és a gyakorlatban is szüntessék meg a kínzás és egyéb kegyetlen, embertelen és megalázó bánásmód vagy büntetés valamennyi formáját, tartsák fenn a megfelelő jogi eljárásokat, és vessenek véget az emberi jogi jogsértésekkel kapcsolatos büntetlenségnek;

6.

elítéli azt az öngyilkos merényletet, amelyre Szisztán-Beludzsisztán tartományban, 2009. október 17-én került sor, és amelynek során több tucat ember vesztette életét vagy sebesült meg; aggasztja, hogy ez az öngyilkos merénylet az e tartományban élő etnikai és vallási kisebbségek elnyomásával lehet kapcsolatos; elutasítja a terrorizmus felhasználását politikai viták megoldási eszközeként;

7.

megismétli az iráni hatóságokhoz intézett kérését, hogy feleljenek meg a vallási kisebbségek tiszteletben tartására vonatkozó, a kormányt terhelő követelménynek, és azonnal bocsássák szabadon a következő Bahá’i vezetőket: Fariba Kamalabadi, Dzsamaloddin Handzsáni, Afif Naeimi, Szaíd Raszái, Mahvas Szabet, Behrúz Tavakkoli és Vahíd Tizfahm;

8.

megismétli felhívását, hogy az iráni hatóságok töröljék el teljesen a halálbüntetést, és időközben vezessenek be moratóriumot a kivégzésekre vonatkozóan, amint arra felhív az ENSZ Közgyűlés 62/149. sz. és 63/168. sz. határozata;

9.

határozottan elítéli az Iránban végrehajtott büntetéseket és kivégzéseket, különösen azokat, amelyeket fiatalkorú elkövetőkre és kiskorúakra szabtak ki, és hevesen tiltakozik Behnúd Sodzsái 2009. október 11-i, iráni kivégzése ellen; sürgeti az iráni hatóságokat, hogy tartsák tiszteletben a kiskorúakra vonatkozó, nemzetközileg elismert jogi biztosítékokat, így például a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányát és a gyermek jogairól szóló nemzetközi egyezményt, továbbá különösen azt, hogy ne végezzék ki Szafar Angútit és Abbász Hosszeinit;

10.

azt ajánlja, hogy az ENSZ emberi jogi főbiztos küldjön különmegbízottat a politikai fogvatartottak helyzetének nyomon követésére, és annak biztosítására, hogy az iráni hatóságok tiszteletben tartsák a nemzetközi eljárásjogi standardokat és emberi jogi kötelezettségeiket;

11.

sajnálattal tölti el a tájékoztatás szabadságának szisztematikus korlátozása annak révén, hogy weboldalakat blokkolnak, megtiltják nekik, hogy beszámoljanak a nem engedélyezett tüntetésekről, és új korlátozásokat hajtanak végre, amelyek az újságírókat engedély kérésére kötelezik bármely eseményről való tudósítást megelőzően;

12.

felhívja az iráni hatóságokat, hogy állítsák le a nemzetközi médiának dolgozó újságírók üldözését, és felhív különösen a fiatal iráni–kanadai újságíró és jól ismert blogger, Fariba Padzsúh azonnali szabadon bocsátására, akit teheráni otthonában, 2009. augusztus 24-én vettek őrizetbe;

13.

elítéli, hogy Abdolfattáh Szoltáni emberi jogi aktivistától 2009. október 2-án megtagadták, hogy Teheránból a németországi Nürnbergbe utazzon, hogy a város emberi jogi díját átvehesse;

14.

felhívja a Bizottságot, hogy hozzon létre EU delegációt Teheránban az iráni hatóságokkal és civil társadalommal való párbeszéd előmozdítása és megerősítése, valamint az együttműködés fokozása érdekében, különösen a menekülteknek nyújtandó segélyezés és a kábítószer-kereskedelem elleni küzdelem terén;

15.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, az ENSZ főtitkárnak, az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának, valamint az Iráni Iszlám Köztársaság kormányának és parlamentjének.


30.9.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

CE 265/29


2009. október 22., csütörtök
Srí Lanka

P7_TA(2009)0061

Az Európai Parlament 2009. október 22-i állásfoglalása Srí Lankáról

2010/C 265 E/07

Az Európai Parlament,

tekintettel a Srí Lankáról szóló 2000. május 18-i (1), 2002. március 14-i (2) és 2003. november 20-i (3), valamint az Indiai óceáni szökőár-katasztrófáról szóló 2005. január 13-i (4), a Srí Lanka-i helyzetről szóló 2006. május 18-i (5) és a Srí Lankáról szóló 2009. február 5-i (6) korábbi állásfoglalásaira,

tekintettel a külkapcsolatokért felelős európai biztosnak a Srí Lanka-i helyzetről szóló 2009. június 16-i és 2009. szeptember 21-i nyílt levelére,

tekintettel a Tanács Srí Lankára vonatkozó, 2009. május 18-i következtetéseire,

tekintettel eljárási szabályzata 122. cikkére,

A.

mivel az előzőleg a Tamil Eelam Felszabadító Tigrisei (LTTE) által ellenőrzés alatt tartott összes északi Srí Lanka-i területet sikerült visszaszerezni,

B.

mivel a 25 éve tartó – és 2009-ben az LTTE vereségével lezáruló – konfliktus több mint 90 000 halálos áldozatot követelt,

C.

mivel a konfliktus lezárulta után ellenőrzés és visszatelepítés céljából több mint 250 000 mozgásszabadságától megfosztott tamil civilt tartanak fogva táborokban, amelyek túlzsúfoltsága, tiszta vízhez való elégtelen hozzáférése, valamint elégtelen higiéniája és orvosi ellátottsága komoly aggodalomra ad okot,

D.

mivel a Srí Lanka-i kormány nem engedélyezi a humanitárius és emberi jogi szervezetek számára a megfelelő bejutást a táborokba,

E.

mivel a nemzetközi közösségnek folytatnia kell a humanitárius segítségnyújtást, beleértve a képzett személyzet biztosítását,

F.

mivel a Srí Lanka-i kormánynak nagyvonalúnak és proaktívnak kell lennie, amikor tamil polgárainak aggodalmaival és érdekeivel foglalkozik, illetve gyorsan és maradéktalanul végre kell hajtania a Srí Lanka-i alkotmány 13. módosítását, valamint további fontos decentralizációs intézkedéseket kell hoznia annak érdekében, hogy a tamilok is felszabadulásnak tekintsék az LTTE vereségét,

G.

mivel az emberi jogi helyzet valószínűleg nem fog javulni állandó nemzetközi megfigyelők – így különösen a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságához (ICRC) hasonló szervezetekhez tartozó megfigyelők – bevonása nélkül,

H.

mivel a Srí Lanka-i konfliktusról és a konfliktus utáni helyzetről tudósító számos újságíró erőszaknak és megfélemlítésnek esett áldozatul,

I.

mivel Srí Lanka gazdasági talpra állása nagyban múlik majd a külföldi közvetlen beruházásokon és az EU folyamatos támogatásán,

J.

mivel a korábbi konfliktusövezetek területének nagy részét taposóaknák és más háborús robbanószerkezet-maradványok borítják,

1.

mélységesen elítéli, hogy több mint 250 000 embert tartanak még mindig fogva táborokban, és kéri a Srí Lanka-i kormányt, hogy a joghatósága alá tartozó valamennyi ember védelmére vonatkozó kötelezettségének megfelelően tegye meg a szükséges lépéseket a fogvatartottak mielőbbi visszatérésének megszervezéséhez, valamint ahhoz, hogy sürgősen humanitárius segítségnyújtásban részesülhessenek; hangsúlyozza annak szükségességét, hogy az ICRC és az ENSZ szakosított szervei kulcsfontosságú szerepet kapjanak e folyamatban;

2.

kéri a Srí Lanka-i hatóságokat, hogy biztosítsanak a humanitárius szervezetek számára szabad bejárást a táborokba, hogy a fogvatartottak részesülhessenek a szükséges humanitárius segítségnyújtásban, különösen az ország északi részére hamarosan megérkező monszun csapadék idején;

3.

sürgeti a társadalmat világszerte, hogy továbbra is nyújtson humanitárius segítséget annak érdekében, hogy hozzájáruljon a tartós békéhez, valamint kéri a nemzetközi adományozókat, hogy szabják a táboroknak biztosított támogatások feltételéül a visszatelepítési kötelezettség betartását, illetve valósítsanak meg egy időhöz kötött segítségnyújtási programot a táborok számára;

4.

felhívja az összes tamil vezetőt, hogy kötelezzék el magukat a helyzet politikai rendezése mellett és egyszer s mindenkorra utasítsák el a terrorizmust és az erőszakot;

5.

hangsúlyozza, hogy a Srí Lanka-i kormány köteles a nemzetközi emberi jogi előírásokat alkalmazni az LTTE tagjai ellen folyó bírósági eljárások során;

6.

méltányolja, hogy Srí Lanka nemzeti cselekvési tervet dolgozott ki az emberi jogok támogatására és védelmére;

7.

felhívja a Srí Lanka-i kormányt, hogy szorgalmazzon megbékélési és regionális decentralizációs terveket az ország alkotmányában foglaltaknak megfelelően;

8.

sürgeti a Srí Lanka-i kormányt, hogy állítsa le a médiának a terrorizmusellenes jogi rendelkezés értelmében történő elnyomását és tegye lehetővé a sajtószabadságot; felhívja a kormányt, hogy most, hogy a konfliktus lezárult, vizsgálja felül terrorizmusellenes jogszabályait, illetve biztosítsa, hogy teljes, nyílt és átlátható vizsgálatnak vessék alá a sajtószabadság állítólagos megsértésének minden esetét;

9.

sürgeti a Srí Lanka-i kormányt, hogy fordítson továbbra is fokozott figyelmet a taposóaknák eltávolítására, amelyek jelenléte komolyan akadályozza a helyreállítást és a gazdasági talpra állást; ezzel összefüggésben felhívja a kormányt, hogy tegye meg azt a nagyon pozitívan értékelendő lépést, hogy csatlakozik a gyalogsági aknák alkalmazásának, felhalmozásának, gyártásának és átadásának betiltásáról, illetőleg megsemmisítéséről szóló ottawai egyezményhez, továbbá szorgalmazza, hogy a Bizottság finanszírozzon további támogatást a sürgető Srí Lanka-i aknamentesítési intézkedésekhez;

10.

üdvözli az áldozatok és szemtanúk segítéséről és védelméről szóló törvényjavaslat benyújtását, amelynek most zajlik a második olvasata a Srí Lanka-i parlamentben;

11.

tudomásul veszi, hogy lezajlottak a helyi választások Srí Lanka északi részén;

12.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak, az ENSZ főtitkárának, a Brit Nemzetközösség főtitkárának, a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának, a Human Rights Watch szervezetnek, a taposóaknák betiltásáért küzdő nemzetközi mozgalomnak (International Campaign to Ban Landmines), Srí Lanka kormányának, valamint a Dél-Ázsiai Regionális Együttműködési Szövetség összes többi tagországának.


(1)  HL C 59., 2001.2.23., 278. o.

(2)  HL C 47. E, 2003.2.27., 613. o.

(3)  HL C 87. E, 2004.4.7., 527. o.

(4)  HL C 247. E, 2005.10.6., 147. o.

(5)  HL C 297. E, 2006.12.7., 384. o.

(6)  Elfogadott szövegek, P6_TA(2009)0054.


II Közlemények

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK

Európai Parlament

2009. október 20., kedd

30.9.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

CE 265/31


2009. október 20., kedd
Marek Siwiec mentelmi jogának felfüggesztése

P7_TA(2009)0050

Az Európai Parlament 2009. október 20-i határozata a Marek Siwiec mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelemről (2009/2067(IMM))

2010/C 265 E/08

Az Európai Parlament,

tekintettel a lengyel főügyész által 2006. szeptember 27-én eljuttatott és a plenáris ülésen 2008. április 10-én bejelentett, Marek Siwiec mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelemre,

miután eljárási szabályzata 7. cikke (3) bekezdésének megfelelően meghallgatta Marek Siwiecet,

tekintettel az Európai Közösségek kiváltságairól és mentességeiről szóló 1965. április 8-i jegyzőkönyv 10. cikkére, valamint az Európai Parlament képviselőinek közvetlen és általános választójog alapján történő választásáról szóló 1976. szeptember 20-i okmány 6. cikkének (2) bekezdésére,

tekintettel az Európai Közösségek Bíróságának 1964. május 12-i és 1986. július 10-i ítéletére (1),

tekintettel a Lengyel Köztársaság 1997. április 2-i alkotmányának 105. cikkére,

tekintettel a képviselői vagy szenátori mandátumok gyakorlásáról szóló 1996. május 9-i lengyel törvény 7b. cikkének (1) bekezdésére,

tekintettel eljárási szabályzata 6. cikkének (2) bekezdésére és 7. cikkére,

tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére (A7-0030/2009),

A.

mivel Marek Siwiec ellen magánvádas büntetőeljárás indult,

B.

mivel az alábbi tények, nevezetesen az, hogy: az eljárást a három évvel a bűncselekmény állítólagos végrehajtása után zajló választási kampány idejére időzítették; az eljárást indító magánszemély nyilvánvalóan politikai indíttatása – melyet elsősorban az általa a Parlament elnökének átadott dokumentumok támasztanak alá –; továbbá az, hogy állítása szerint azon állampolgárok nevében cselekszik, akik általánosságban Siwiec úr közéleti szerepvállalása ellen tiltakoznak, mind arra utalnak, hogy a kérdéses büntetőeljárás megindítása fumus persecutionis esetét képezi, vagyis alapos okunk van feltételezni, hogy a Siwiec úr ellen felhozott vádakat olyan politikai ellenfél emelte, akinek elsődleges célja, hogy aláássa Siwiec úrnak az Európai Parlament képviselőjeként végzett tevékenységét,

1.

úgy határoz, hogy nem függeszti fel Marek Siwiec mentelmi jogát;

2.

utasítja elnökét, hogy haladéktalanul továbbítsa ezt a határozatot és az illetékes bizottság jelentését a Lengyel Köztársaság megfelelő hatóságának.


(1)  A 101/63 sz. Wagner kontra Fohrmann és Krier ügy (EBHT 1964., 383. o.), illetve a 149/85. sz. Wybot kontra Faure és társai ügy (EBHT 1986., 2391.o.).


III Előkészítő jogi aktusok

Európai Parlament

2009. október 20., kedd

30.9.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

CE 265/33


2009. október 20., kedd
A Nemzetközi Megújuló Energia Ügynökség (IRENA) alapokmánya *

P7_TA(2009)0030

Az Európai Parlament 2009. október 20-i jogalkotási állásfoglalása az Európai Közösségnek a Nemzetközi Megújuló Energia Ügynökség (IRENA) alapokmányához való csatlakozásáról, valamint az ügynökség jogainak és kötelezettségeinek gyakorlásáról szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról (COM(2009)0326 – C7-0092/2009 – 2009/0085(CNS))

2010/C 265 E/09

(Konzultációs eljárás)

Az Európai Parlament,

tekintettel a tanácsi határozatra irányuló javaslatra (COM(2009)0326),

tekintettel az EK-Szerződés 175. cikkének (1) bekezdésére, 300. cikke (2) bekezdésének első albekezdésére és 300. cikke (3) bekezdésének első albekezdésére, amelyek értelmében a Tanács konzultált a Parlamenttel (C7-0092/2009),

tekintettel eljárási szabályzata 55. cikkére, 90 cikkének (8) bekezdésére és 46. cikkének (1) bekezdésére,

tekintettel az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság jelentésére (A7-0026/2009),

1.

jóváhagyja az alapokmányhoz való csatlakozást;

2.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.


30.9.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

CE 265/33


2009. október 20., kedd
A közös agrárpolitika területét érintő elavult tanácsi jogszabályok *

P7_TA(2009)0031

Az Európai Parlament 2009. október 20-i jogalkotási állásfoglalása az egyes, a közös agrárpolitika területét érintő elavult tanácsi jogszabályok hatályon kívül helyezéséről szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2009)0377 – C7-0134/2009 – 2009/0103(CNS))

2010/C 265 E/10

(Konzultációs eljárás)

Az Európai Parlament,

tekintettel a Bizottságnak a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2009)0377),

tekintettel az EK-Szerződés 37. cikkére, amelynek megfelelően a Tanács konzultált a Parlamenttel (C7-0134/2009),

tekintettel eljárási szabályzata 55. cikkére, valamint 46. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság jelentésére (A7-0018/2009),

1.

jóváhagyja a Bizottság javaslatát;

2.

felkéri a Tanácsot, hogy tájékoztassa a Parlamentet, ha az általa jóváhagyott szövegtől el kíván térni;

3.

felkéri a Tanácsot a Parlamenttel való újbóli konzultációra abban az esetben, ha lényegesen módosítani kívánja a Bizottság javaslatát;

4.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament állásfoglalását a Tanácsnak és a Bizottságnak.


30.9.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

CE 265/34


2009. október 20., kedd
A laboratóriumi vizsgálatok végzésének átruházása *

P7_TA(2009)0032

Az Európai Parlament 2009. október 20-i jogalkotási állásfoglalása a 2000/29/EK irányelvnek a laboratóriumi vizsgálatok végzésének átruházása tekintetében történő módosításáról szóló tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (COM(2009)0424 – C7-0160/2009 – 2009/0117(CNS))

2010/C 265 E/11

(Konzultációs eljárás)

Az Európai Parlament,

tekintettel a Bizottságnak a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2009)0424),

tekintettel az EK-Szerződés 37. cikkére, amelynek megfelelően a Tanács konzultált a Parlamenttel (C7-0160/2009),

tekintettel eljárási szabályzata 55. cikkére és 46. cikkének (1) bekezdésére,

tekintettel a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság jelentésére (A7-0017/2009),

1.

jóváhagyja a Bizottság javaslatát;

2.

felkéri a Tanácsot, hogy tájékoztassa a Parlamentet, ha az általa jóváhagyott szövegtől el kíván térni;

3.

felkéri a Tanácsot a Parlamenttel való újbóli konzultációra abban az esetben, ha lényegesen módosítani kívánja a Bizottság javaslatát;

4.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.


30.9.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

CE 265/35


2009. október 20., kedd
Kedvezményes jövedékiadó-mérték Madeirán és az Azori-szigeteken *

P7_TA(2009)0033

Az Európai Parlament 2009. október 20-i jogalkotási állásfoglalása a Portugália számára a Madeira autonóm régióban előállított és fogyasztott rum és likőr, valamint az Azori-szigetek autonóm régiójában előállított és fogyasztott likőr és párlat tekintetében kedvezményes jövedékiadó-mérték alkalmazásának engedélyezéséről szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról (COM(2009)0259 – C7-0104/2009 – 2009/0075(CNS))

2010/C 265 E/12

(Konzultációs eljárás)

Az Európai Parlament,

tekintettel a Bizottságnak a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2009)0259),

tekintettel az EK-Szerződés 299 cikkének (2) bekezdésére, amelynek megfelelően a Tanács konzultált a Parlamenttel (C7-0104/2009),

tekintettel eljárási szabályzata 55. cikkére és 46. cikkének (1) bekezdésére,

tekintettel a Regionális Fejlesztési Bizottság jelentésére (A7–0039/2009),

1.

jóváhagyja a Bizottság javaslatát;

2.

felkéri a Tanácsot, hogy tájékoztassa a Parlamentet arról, ha a Parlament által jóváhagyott szövegtől el kíván térni;

3.

felkéri a Tanácsot a Parlamenttel való újbóli konzultációra abban az esetben, ha lényegesen módosítani kívánja a Bizottság javaslatát;

4.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.


30.9.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

CE 265/35


2009. október 20., kedd
A vadon élő madarak védelme (kodifikált szöveg) ***I

P7_TA(2009)0034

Az Európai Parlament 2009. október 20-i jogalkotási állásfoglalása a vadon élő madarak védelméről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (kodifikált szöveg) (COM(2009)0129 – C6-0102/2009 – 2009/0043(COD))

2010/C 265 E/13

(Együttdöntési eljárás – kodifikáció)

Az Európai Parlament,

tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2009)0129),

tekintettel az EK-Szerződés 251. cikkének (2) bekezdésére és 175. cikkének (1) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C6-0102/2009),

tekintettel a jogalkotási szövegek hivatalos kodifikációjának gyorsított munkamódszeréről szóló, 1994. december 20-i intézményközi megállapodásra (1),

tekintettel eljárási szabályzata 86. és 55. cikkére,

tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére (A7-0024/2009),

A.

mivel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport véleménye szerint a szóban forgó javaslat a meglévő szövegek érdemi módosítás nélküli egyszerű egységes szerkezetbe foglalását tartalmazza,

1.

jóváhagyja a Bizottság javaslatát az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport ajánlásainak megfelelően kiigazított formában;

2.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.


(1)  HL C 102., 1996.4.4., 2. o.


30.9.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

CE 265/36


2009. október 20., kedd
A gázüzemű berendezések (kodifikált szöveg) ***I

P7_TA(2009)0035

Az Európai Parlament 2009. október 20-i jogalkotási állásfoglalása a gázüzemű berendezésekről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (kodifikált szöveg) (COM(2007)0633 – C6-0393/2007 – 2007/0225(COD))

2010/C 265 E/14

(Együttdöntési eljárás – kodifikáció)

Az Európai Parlament,

tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2007)0633),

tekintettel az EK-Szerződés 251. cikkének (2) bekezdésére és 95. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C6-0393/2007),

tekintettel a jogalkotási szövegek hivatalos kodifikációjának gyorsított munkamódszeréről szóló, 1994. december 20-i intézményközi megállapodásra (1),

tekintettel eljárási szabályzata 86. és 55. cikkére,

tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére (A7-0025/2009),

A.

mivel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport véleménye szerint a szóban forgó javaslat a meglévő szövegek érdemi módosítás nélküli egyszerű egységes szerkezetbe foglalását tartalmazza,

1.

jóváhagyja a Bizottság javaslatát az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport ajánlásainak megfelelően kiigazított formában;

2.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.


(1)  HL C 102., 1996.4.4., 2. o.


30.9.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

CE 265/37


2009. október 20., kedd
Audiovizuális médiaszolgáltatások nyújtása (kodifikált szöveg) ***I

P7_TA(2009)0036

Az Európai Parlament 2009. október 20-i jogalkotási állásfoglalása a tagállamok audiovizuális médiaszolgáltatások nyújtására vonatkozó egyes törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek összehangolásáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre (audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv) irányuló javaslatról (kodifikált szöveg) (COM(2009)0185 – C7-0041/2009 – 2009/0056(COD))

2010/C 265 E/15

(Együttdöntési eljárás – kodifikáció)

Az Európai Parlament,

tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2009)0185),

tekintettel az EK-Szerződés 251. cikkének (2) bekezdésére, 47. cikkének (2) bekezdésére és 55. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C7-0041/2009),

tekintettel a jogalkotási szövegek hivatalos kodifikációjának gyorsított munkamódszeréről szóló, 1994. december 20-i intézményközi megállapodásra (1),

tekintettel eljárási szabályzata 86. és 55. cikkére,

tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére (A7-0029/2009),

A.

mivel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport véleménye szerint a szóban forgó javaslat a meglévő szövegek érdemi módosítás nélküli egyszerű egységes szerkezetbe foglalását tartalmazza,

1.

jóváhagyja a Bizottság javaslatát az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport ajánlásainak megfelelően kiigazított formában;

2.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.


(1)  HL C 102., 1996.4.4., 2. o.


30.9.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

CE 265/38


2009. október 20., kedd
A munkavállalók védelme az azbeszttel szemben (kodifikált szöveg) ***I

P7_TA(2009)0037

Az Európai Parlament 2009. október 20-i jogalkotási állásfoglalása a munkájuk során azbeszttel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló módosított javaslatról (kodifikált szöveg) (COM(2009)0071 – C7-0206/2009 – 2006/0222(COD))

2010/C 265 E/16

(Együttdöntési eljárás – kodifikáció)

Az Európai Parlament,

tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett módosított javaslatára (COM(2009)0071),

tekintettel az EK-Szerződés 251. cikkének (2) bekezdésére és 137. cikkének (2) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C7-0206/2009),

tekintettel a jogalkotási szövegek hivatalos kodifikációjának gyorsított munkamódszeréről szóló, 1994. december 20-i intézményközi megállapodásra (1),

tekintettel eljárási szabályzata 86. és 55. cikkére,

tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére (A7-0033/2009),

A.

mivel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport véleménye szerint a szóban forgó javaslat a meglévő szövegek érdemi módosítás nélküli egyszerű egységes szerkezetbe foglalását tartalmazza,

1.

jóváhagyja a Bizottság javaslatát az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport ajánlásainak megfelelően kiigazított formában;

2.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.


(1)  HL C 102., 1996.4.4., 2. o.


30.9.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

CE 265/39


2009. október 20., kedd
A harmadik országokból a Közösségbe behozott állatok állat-egészségügyi ellenőrzése (kodifikált szöveg) *

P7_TA(2009)0038

Az Európai Parlament 2009. október 20-i jogalkotási állásfoglalása a harmadik országokból a Közösségbe behozott állatok állat-egészségügyi ellenőrzésére irányadó elvek megállapításáról szóló tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (kodifikált szöveg) (COM(2008)0873 – C6-0033/2009 – 2008/0253(CNS))

2010/C 265 E/17

(Konzultációs eljárás – kodifikáció)

Az Európai Parlament,

tekintettel a Bizottság Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2008)0873),

tekintettel az EK-Szerződés 37. cikkére, amelynek megfelelően a Tanács konzultált a Parlamenttel (C6-0033/2009),

tekintettel a jogalkotási szövegek hivatalos kodifikációjának gyorsított munkamódszeréről szóló, 1994. december 20-i intézményközi megállapodásra (1),

tekintettel eljárási szabályzata 86. és 55. cikkére,

tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére (A7-0028/2009),

A.

mivel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport véleménye szerint a szóban forgó javaslat a meglévő szövegek érdemi módosítás nélküli egyszerű egységes szerkezetbe foglalását tartalmazza,

1.

jóváhagyja a Bizottság javaslatát az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport ajánlásainak megfelelően kiigazított formában;

2.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.


(1)  HL C 102., 1996.4.4., 2. o.


30.9.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

CE 265/40


2009. október 20., kedd
A mezőgazdasági üzemek jövedelmére és üzleti tevékenységére vonatkozó számviteli adatok gyűjtésére szolgáló hálózat (kodifikált szöveg) *

P7_TA(2009)0039

Az Európai Parlament 2009. október 20-i jogalkotási állásfoglalása az Európai Közösségben működő mezőgazdasági üzemek jövedelmére és üzleti tevékenységére vonatkozó számviteli adatok gyűjtésére szolgáló hálózat létrehozásáról szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (kodifikált szöveg) (COM(2009)0125 – C7-0005/2009 – 2009/0040(CNS))

2010/C 265 E/18

(Konzultációs eljárás – kodifikáció)

Az Európai Parlament,

tekintettel a Bizottság Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2009)0125),

tekintettel az EK-Szerződés 37. cikkének (2) bekezdésére, amelynek megfelelően a Tanács konzultált a Parlamenttel (C7-0005/2009),

tekintettel a jogalkotási szövegek hivatalos kodifikációjának gyorsított munkamódszeréről szóló, 1994. december 20-i intézményközi megállapodásra (1),

tekintettel eljárási szabályzata 86. és 55. cikkére,

tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére (A7-0031/2009),

A.

mivel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport véleménye szerint a szóban forgó javaslat a meglévő szövegek érdemi módosítás nélküli egyszerű egységes szerkezetbe foglalását tartalmazza,

1.

jóváhagyja a Bizottság javaslatát az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport ajánlásainak megfelelően kiigazított formában;

2.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.


(1)  HL C 102., 1996.4.4., 2. o.


30.9.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

CE 265/41


2009. október 20., kedd
A baromfi és keltetőtojás Közösségen belüli kereskedelme és harmadik országból történő behozatala (kodifikált szöveg) *

P7_TA(2009)0040

Az Európai Parlament 2009. október 20-i jogalkotási állásfoglalása a baromfi és keltetőtojás Közösségen belüli kereskedelmére és harmadik országból történő behozatalára irányadó állat-egészségügyi feltételekről szóló tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (kodifikált szöveg) (COM(2009)0227 – C7-0048/2009 – 2009/0067(CNS))

2010/C 265 E/19

(Konzultációs eljárás – kodifikáció)

Az Európai Parlament,

tekintettel a Bizottság Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2009)0227),

tekintettel az EK-Szerződés 37. cikkére, amelynek megfelelően a Tanács konzultált a Parlamenttel (C7-0048/2009),

tekintettel a jogalkotási szövegek hivatalos kodifikációjának gyorsított munkamódszeréről szóló, 1994. december 20-i intézményközi megállapodásra (1),

tekintettel eljárási szabályzata 86. és 55. cikkére,

tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére (A7-0027/2009),

A.

mivel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport véleménye szerint a szóban forgó javaslat a meglévő szövegek érdemi módosítás nélküli egyszerű egységes szerkezetbe foglalását tartalmazza,

1.

jóváhagyja a Bizottság javaslatát az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport ajánlásainak megfelelően kiigazított formában;

2.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.


(1)  HL C 102., 1996.4.4., 2. o.


30.9.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

CE 265/42


2009. október 20., kedd
A szarvasmarhafélék fajtatiszta tenyészállatai (kodifikált szöveg) *

P7_TA(2009)0041

Az Európai Parlament 2009. október 20-i jogalkotási állásfoglalása a szarvasmarhafélék fajtatiszta tenyészállatairól szóló tanácsi irányelvre irányuló módosított javaslatról (kodifikált szöveg) (COM(2009)0235 – C7-0045/2009 – 2006/0250(CNS))

2010/C 265 E/20

(Konzultációs eljárás – kodifikáció)

Az Európai Parlament,

tekintettel a Bizottság Tanácshoz intézett módosított javaslatára (COM(2009)0235),

tekintettel az EK-Szerződés 37. és 94. cikkére, amelyeknek megfelelően a Tanács konzultált a Parlamenttel (C7-0045/2009),

tekintettel a jogalkotási szövegek hivatalos kodifikációjának gyorsított munkamódszeréről szóló, 1994. december 20-i intézményközi megállapodásra (1),

tekintettel eljárási szabályzata 86. és 55. cikkére,

tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére (A7-0032/2009),

A.

mivel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport véleménye szerint a szóban forgó javaslat a meglévő szövegek érdemi módosítás nélküli egyszerű egységes szerkezetbe foglalását tartalmazza,

1.

jóváhagyja a Bizottság javaslatát az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport ajánlásainak megfelelően kiigazított formában;

2.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.


(1)  HL C 102., 1996.4.4., 2. o.


30.9.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

CE 265/43


2009. október 20., kedd
Az EK és a Mauritiusi Köztársaság közötti, a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok alóli mentességről szóló megállapodás *

P7_TA(2009)0042

Az Európai Parlament 2009. október 20-i jogalkotási állásfoglalása az Európai Közösség és a Mauritiusi Köztársaság közötti, a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok alóli mentességről szóló megállapodás megkötéséről szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról (COM(2009)0048 – C7-0015/2009 – 2009/0012(CNS))

2010/C 265 E/21

(Konzultációs eljárás)

Az Európai Parlament,

tekintettel tanácsi határozatra irányuló javaslatra (COM(2009)0048),

tekintettel az EK-Szerződés 62. cikke (2) bekezdésének b) és i) pontjára, valamint 300. cikke (2) bekezdése első albekezdésének első mondatára,

tekintettel az EK-Szerződés 300. cikke (3) bekezdésének első albekezdésére, amelynek megfelelően a Tanács konzultált a Parlamenttel (C7-0015/2009),

tekintettel eljárási szabályzata 55. cikkére és 90. cikkének (8) bekezdésére,

tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentésére (A7-0019/2009),

1.

jóváhagyja a megállapodás megkötését;

2.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok, illetve a Mauritiusi Köztársaság kormányának és parlamentjének.


30.9.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

CE 265/43


2009. október 20., kedd
Az EK és a Seychelle Köztársaság közötti megállapodás a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok alóli mentességről *

P7_TA(2009)0043

Az Európai Parlament 2009. október 20-i jogalkotási állásfoglalása Az Európai Közösség és a Seychelle Köztársaság közötti, a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok alóli mentességről szóló megállapodás megkötéséről szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról (COM(2009)0052 – C7-0012/2009 – 2009/0015(CNS))

2010/C 265 E/22

(Konzultációs eljárás)

Az Európai Parlament,

tekintettel tanácsi határozatra irányuló javaslatra (COM(2009)0052),

tekintettel az EK-Szerződés 62. cikke (2) bekezdésének b) és i) pontjára, valamint 300. cikke (2) bekezdése első albekezdésének első mondatára,

tekintettel az EK-Szerződés 300. cikke (3) bekezdésének első albekezdésére, amelynek megfelelően a Tanács konzultált a Parlamenttel (C7-0012/2009),

tekintettel eljárási szabályzata 55. cikkére és 90. cikkének (8) bekezdésére,

tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentésére (A7-0012/2009),

1.

jóváhagyja a megállapodás megkötését;

2.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok, illetve a Seychelles Köztársaság kormányának és parlamentjének.


30.9.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

CE 265/44


2009. október 20., kedd
Az EK és Barbados közötti megállapodás a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok alóli mentességről *

P7_TA(2009)0044

Az Európai Parlament 2009. október 20-i jogalkotási állásfoglalása az Európai Közösség és Barbados közötti, a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok alóli mentességről szóló megállapodás megkötéséről szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról (COM(2009)0050 – C7-0017/2009 – 2009/0014(CNS))

2010/C 265 E/23

(Konzultációs eljárás)

Az Európai Parlament,

tekintettel tanácsi határozatra irányuló javaslatra (COM(2009)0050),

tekintettel az EK-Szerződés 62. cikke (2) bekezdésének b) és i) pontjára, valamint 300. cikke (2) bekezdése első albekezdésének első mondatára,

tekintettel az EK-Szerződés 300. cikke (3) bekezdésének első albekezdésére, amelynek megfelelően a Tanács konzultált a Parlamenttel (C7-0017/2009),

tekintettel eljárási szabályzata 55. cikkére és 90. cikkének (8) bekezdésére,

tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentésére (A7-0013/2009),

1.

jóváhagyja a megállapodás megkötését;

2.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok, illetve Barbados kormányának és parlamentjének.


30.9.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

CE 265/45


2009. október 20., kedd
Az EK és Saint Kitts és Nevis közötti megállapodás a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok alóli mentességről *

P7_TA(2009)0045

Az Európai Parlament 2009. október 20-i jogalkotási állásfoglalása az Európai Közösség, illetve a Saint Kitts és a Nevis Államszövetség közötti, a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok alóli mentességről szóló megállapodás megkötéséről szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról (COM(2009)0053 – C7-0013/2009 – 2009/0017(CNS))

2010/C 265 E/24

(Konzultációs eljárás)

Az Európai Parlament,

tekintettel a tanácsi határozatra irányuló javaslatra (COM(2009)0053),

tekintettel az EK-Szerződés 62. cikke (2) bekezdésének b) és i) pontjára, valamint 300. cikke (2) bekezdése első albekezdésének első mondatára,

tekintettel az EK-Szerződés 300. cikke (3) bekezdésének első albekezdésére, amelynek megfelelően a Tanács konzultált a Parlamenttel (C7-0013/2009),

tekintettel eljárási szabályzata 55. cikkére és 90. cikkének (8) bekezdésére,

tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentésére (A7-0014/2009),

1.

jóváhagyja a megállapodás megkötését;

2.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok, illetve a Saint Kitts és Nevis Államszövetség kormányának és parlamentjének.


30.9.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

CE 265/45


2009. október 20., kedd
Az EK, valamint Antigua és Barbuda közötti megállapodás a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok alóli mentességről *

P7_TA(2009)0046

Az Európai Parlament 2009. október 20-i jogalkotási állásfoglalása az Európai Közösség, illetve Antigua és Barbuda közötti, a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok alóli mentességről szóló megállapodás megkötéséről szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról (COM(2009)0049 – C7-0016/2009 – 2009/0013(CNS))

2010/C 265 E/25

(Konzultációs eljárás)

Az Európai Parlament,

tekintettel tanácsi határozatra irányuló javaslatra (COM(2009)0049),

tekintettel az EK-Szerződés 62. cikke (2) bekezdésének b) és i) pontjára, valamint 300. cikke (2) bekezdése első albekezdésének első mondatára,

tekintettel az EK-Szerződés 300. cikke (3) bekezdésének első albekezdésére, amelynek megfelelően a Tanács konzultált a Parlamenttel (C7-0016/2009),

tekintettel eljárási szabályzata 55. cikkére és 90. cikkének (8) bekezdésére,

tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentésére (A7-0015/2009),

1.

jóváhagyja a megállapodás megkötését;

2.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok, illetve Antigua és Barbuda kormányának és parlamentjének.


30.9.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

CE 265/46


2009. október 20., kedd
Az EK és a Bahama-szigetek közötti megállapodás a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok alóli mentességről *

P7_TA(2009)0047

Az Európai Parlament 2009. október 20-i jogalkotási állásfoglalása az Európai Közösség és a Bahama-szigetek közötti, a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok alóli mentességről szóló megállapodás megkötéséről szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról (COM(2009)0055 – C7-0014/2009 – 2009/0020(CNS))

2010/C 265 E/26

(Konzultációs eljárás)

Az Európai Parlament,

tekintettel tanácsi határozatra irányuló javaslatra (COM(2009)0055),

tekintettel az EK-Szerződés 62. cikke (2) bekezdésének b) és i) pontjára, valamint 300. cikke (2) bekezdése első albekezdésének első mondatára,

tekintettel az EK-Szerződés 300. cikke (3) bekezdésének első albekezdésére, amelynek megfelelően a Tanács konzultált a Parlamenttel (C7-0014/2009),

tekintettel eljárási szabályzata 55. cikkére és 90. cikkének (8) bekezdésére,

tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentésére (A7-0016/2009),

1.

jóváhagyja a megállapodás megkötését;

2.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok, illetve a Bahama-szigetek kormányának és parlamentjének.


30.9.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

CE 265/47


2009. október 20., kedd
9/2009. számú költségvetés-módosítási tervezet: olaszországi földrengés

P7_TA(2009)0048

Az Európai Parlament 2009. október 20-i állásfoglalása az Európai Uniónak a 2009-es pénzügyi évre vonatkozó 9/2009. számú költségvetés-módosítási tervezetéről, földrengés Olaszországban, III. szakasz – Bizottság (14265/2009 – C7-0214/2009 – 2009/2087(BUD))

2010/C 265 E/27

Az Európai Parlament,

tekintettel az EK-szerződés 272. cikkére és az Euratom-szerződés 177. cikkére,

tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre (1), és különösen annak 37. és 38. cikkére,

tekintettel az Európai Uniónak a 2009-es pénzügyi évre szóló általános költségvetésére, amelyet 2008. december 18-án fogadtak el véglegesen (2),

tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről, valamint a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, 2006. május 17-i intézményközi megállapodásra (3),

tekintettel az Európai Uniónak a 2009-es pénzügyi évre szóló 9/2009. számú előzetes költségvetés-módosítási tervezetére, amelyet a Bizottság 2009. augusztus 28-án terjesztett elő (COM(2009)0448),

tekintettel a 9/2009. számú költségvetés-módosítási tervezetre, amelyet a Tanács 2009. október 9-én állapított meg (14265/2009 – C7-0214/2009),

tekintettel eljárási szabályzatának 75. cikkére és V. mellékletére,

tekintettel a Költségvetési Bizottság jelentésére (A7-0023/2009),

A.

mivel a 2009-es általános költségvetésre vonatkozó 9. sz. költségvetés-módosítási tervezet az alábbi elemeket tartalmazza:

az EU Szolidaritási Alapjának 493 780 000 euró erejéig történő igénybevétele kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok formájában, az Olaszországot 2009. áprilisban sújtó földrengés hatásaival kapcsolatban,

a globális kifizetési előirányzatok ennek megfelelő, 493 780 000 euró összegű csökkentése a következő költségvetési sorokból:

05 04 02 01. Az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap Orientációs Részlegének lezárása — Az 1. célkitűzéshez tartozó régiók (2000–2006);

06 02 06. Marco Polo II program;

06 04 06. Versenyképességi és innovációs keretprogram –„Intelligens energia Európának” program;

06 06 01 02. Energiával kapcsolatos kutatás – Üzemanyagcella- és hidrogéntechnológiai közös vállalkozás (FCH);

06 06 02 01. Közlekedéssel kapcsolatos kutatás (beleértve a repülést is);

06 06 02 03. SESAR közös vállalkozás;

06 06 05 02. A hatodik EK keretprogram (2003–2006) lezárása;

07 03 07. LIFE+ (Környezetvédelmi Pénzügyi Eszköz – 2007–2013);

08 02 01. Együttműködés – Egészségügy;

08 07 02. Együttműködés – Közlekedés –„Tiszta égbolt” közös vállalkozás;

08 10 01. Ötletek;

11 06 01. A Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz (HOPE) lezárása – 1. célkitűzés (2000–2006); és

11 06 04. A Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz (HOPE) lezárása – az 1. célkitűzéshez kapcsolódó területeken kívül (2000–2006),

B.

mivel a 9/2009. számú költségvetés-módosítási tervezet célja e költségvetési kiigazítás előírásszerű beépítése a 2009. évi költségvetésbe,

1.

tudomásul veszi a 9/2009. számú előzetes költségvetés-módosítási tervezetet, amely az ötödik, kizárólag az EU Szolidaritási Alapjának szentelt költségvetés-módosítás, összhangban az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a 2008. július 17-i egyeztető ülésen elfogadott közös nyilatkozatban foglalt kérésével;

2.

jóváhagyja módosítás nélkül a 9/2009. számú költségvetés-módosítási tervezetet;

3.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.


(1)  HL L 248., 2002.9.16., 1.o.

(2)  HL L 69., 2009.3.13.

(3)  HL C 139., 2006.6.14., 1. o.


30.9.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

CE 265/48


2009. október 20., kedd
Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap igénybevétele (Németország)

P7_TA(2009)0049

Költségvetési Bizottság PE428.043 az Európai Parlament 2009. október 20-i állásfoglalása az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapnak az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről, valamint a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, 2006. május 17-i intézményközi megállapodás 28. pontjával összhangban történő igénybevételéről szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslatról (COM(2009)0423 – C7-0113/2009 – 2009/2078(BUD))

2010/C 265 E/28

Az Európai Parlament,

tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2009)0423 – C7-0113/2009),

tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről, valamint a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, 2006. május 17-i intézményközi megállapodásra (2006. május 17-i IIA) (1), és különösen annak 28. pontjára,

tekintettel az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap létrehozásáról szóló, 2006. december 20-i 1927/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (EGF-rendelet) (2),

tekintettel a Költségvetési Bizottság jelentésére, valamint a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság véleményére (A7-0022/2009),

A.

mivel az Európai Unió létrehozta a megfelelő jogalkotási és költségvetési eszközöket ahhoz, hogy további támogatást nyújtson a világkereskedelem fő strukturális változásainak következményei által sújtott munkavállalóknak az újbóli munkaerő-piaci beilleszkedéshez,

B.

mivel az Unió által az elbocsátott munkavállalók részére nyújtott pénzügyi segítségnek dinamikusnak kell lennie, és azt a lehető leggyorsabban és leghatékonyabban kell rendelkezésre bocsátani, összhangban a 2008. július 17-i egyeztető ülésen elfogadott európai parlamenti, tanácsi és bizottsági közös nyilatkozattal, és kellően figyelembe véve a 2006. május 17-i intézményközi megállapodást az alap igénybevételéről szóló határozatok elfogadása tekintetében,

C.

mivel Németország segítséget igényelt a távközlési ágazatban történt elbocsátásokkal kapcsolatban, a Nokia GmbH által 2009. február 6-án, a bochumi régióban elbocsátott munkavállalók tekintetében (3), és teljesítette az EGF-rendeletben megállapított jogosultsági követelményeket,

1.

kéri az érintett intézményeket, hogy tegyék meg a szükséges erőfeszítéseket az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGF) igénybevételének felgyorsítására;

2.

hangsúlyozza, hogy az Európai Uniónak valamennyi rendelkezésére álló eszközt fel kell használnia, hogy szembenézzen a globális pénzügyi és gazdasági válság következményeivel; megjegyzi, hogy ebben az összefüggésben az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap lényeges szerepet játszhat az elbocsátott munkavállalók munkaerőpiaci reintegrációjában;

3.

emlékeztet arra, hogy az alapnak a kifizetési előirányzatok tekintetében történő igénybevétele nem veszélyeztetheti az Európai Szociális Alap finanszírozását; kétségének ad hangot, hogy vajon biztosított-e az egyéb meglévő eszközökkel – például az Európai Szociális Alappal – való komplementaritás;

4.

vállalja, hogy értékeli az EGF működését és hozzáadott értékét a 2006. május 17-i IIA által létrehozott programok és különböző egyéb eszközök általános értékelésének keretében, a 2007–2013-as többéves pénzügyi keret költségvetési felülvizsgálata során;

5.

jóváhagyja az ezen állásfoglaláshoz mellékelt határozatot;

6.

utasítja elnökét, hogy a Tanács elnökével együtt írja alá a határozatot, és gondoskodjon közzétételéről az Európai Unió Hivatalos Lapjában;

7.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást, beleértve a mellékletét is, a Tanácsnak és a Bizottságnak.


(1)  HL C 139., 2006.6.14., 1. o.

(2)  HL L 406., 2006.12.30., 1. o.

(3)  EGF/2009/002 DE/Nokia.


2009. október 20., kedd
MELLÉKLET

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA

… az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapnak az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről, valamint a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, 2006. május 17-i intézményközi megállapodás 28. pontjával összhangban történő igénybevételéről

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó Szerződésre,

tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között létrejött, a költségvetési fegyelemről, valamint a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, 2006. május 17-i intézményközi megállapodásra (1), és különösen annak 28. pontjára,

tekintettel az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap létrehozásáról szóló, 2006. december 20-i 1927/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (2), és különösen 2. cikkének (3) bekezdésére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)

Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapot (EGF) azért hozták létre, hogy kiegészítő támogatást nyújtson a világkereskedelemben bekövetkezett változásokból eredő fő strukturális változások következményei által sújtott munkavállalóknak, és segítséget nyújtson számukra a munkaerőpiacra történő ismételt beilleszkedéshez.

(2)

A 2006. május 17-i intézményközi megállapodás az alap igénybevételét az évi 500 millió eurós plafonértéken belül engedélyezi.

(3)

Németország a távközlési ágazatban történt elbocsátásokra tekintettel 2009. február 6-án az EGF igénybevételére irányuló kérelmet nyújtott be. A kérelem eleget tesz az 1927/2006/EK rendelet 10. cikkében lefektetett, a pénzügyi hozzájárulás meghatározásához kapcsolódó követelményeknek, ezért a Bizottság egy 5 553 850 eurós összeg rendelkezésre bocsátását javasolja.

(4)

Az EGF-et ezért igénybe kell venni a Németország által benyújtott kérelemre történő pénzügyi hozzájárulás nyújtása érdekében,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

Az Európai Uniónak a 2009-es pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetése számára igénybe kell venni az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapot az 5 553 850 eurós összeg nyújtása érdekében, kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok formájában.

2. cikk

Ezt a határozatot az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzé kell tenni.

Kelt Strasbourgban,

Az Európai Parlament részéről

az elnök

A Tanács részéről

az elnök


(1)  HL C 139., 2006.6.14., 1. o.

(2)  HL L 406., 2006.12.30., 1. o.


2009. október 22., csütörtök

30.9.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

CE 265/52


2009. október 22., csütörtök
A 2010-es általános költségvetési tervezet (III. szakasz)

P7_TA(2009)0051

Az Európai Parlament 2009. október 22-i állásfoglalása az Európai Uniónak a 2010-es pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetési tervezetéről, III. szakasz – Bizottság (C7-0127/2009 – 2009/2002(BUD)) és az Európai Uniónak a 2010-es pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetési tervezetéhez fűzött 1/2010. számú módosító indítványról (SEC(2009)1133)

2010/C 265 E/29

Az Európai Parlament,

tekintettel az EK-Szerződés 272. cikkére és az Euratom-Szerződés 177. cikkére,

tekintettel az Európai Közösségek saját forrásainak rendszeréről szóló, 2000. szeptember 29-i 2000/597/EK, Euratom tanácsi határozatra (1),

tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre (költségvetési rendelet) (2),

tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről, valamint a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, 2006. május 17-i intézményközi megállapodásra (3),

tekintettel a 2010-es költségvetési eljárásra vonatkozó iránymutatásokról szóló, 2009. március 10-i állásfoglalására (4),

tekintettel az Európai Uniónak a 2010-es pénzügyi évre vonatkozó előzetes általános költségvetési tervezetére, amelyet a Bizottság 2009. április 29-én terjesztett elő (COM(2009)0300),

tekintettel az Európai Uniónak a 2010-es pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetési tervezetére, amelyet a Tanács 2009. július 10-én állapított meg (C7–0127/2009),

tekintettel az Európai Uniónak a 2010-es pénzügyi évre vonatkozó előzetes általános költségvetési tervezetéhez fűzött 1/2010. sz. módosító indítványra (SEC(2009)1133),

tekintettel eljárási szabályzatának 75. cikkére és V. mellékletére,

tekintettel a Költségvetési Bizottság jelentésére és a többi illetékes bizottság véleményére (A7–0038/2009),

Kulcsfontosságú kérdések

1.

emlékeztet arra, hogy a politikai prioritásait és a 2010-es költségvetési keretre vonatkozó értékelését a 2009. március 10-i állásfoglalása tartalmazta, amelyben a Parlament erősen bírálta a szűkös tartalékokat a többéves pénzügyi keret (TPK) legtöbb fejezetében;

2.

sajnálja, hogy költségvetési tervezetében a Tanács még tovább csökkentette a Bizottság előzetes költségevetési tervezetét (EKT): a költségvetési tervezetben szereplő kötelezettségvállalási előirányzatok összege 137 944 millió euró, amely a 613 millió eurós EKT-hoz képest csökkenést jelent, a 120 521 millió eurós kifizetési előirányzatok pedig az 1 795 millió eurós EKT-hoz képest jelent csökkenést; hangsúlyozza, hogy ez még tovább növelte a kötelezettségvállalások és a kifizetések szintje közötti különbséget, ami ellentétes a hatékony pénzgazdálkodás elvével;

3.

emlékeztet arra,hogy a 2010-es költségvetés fő célkitűzése a közelmúltbeli gazdasági válságnak szentelt különleges figyelem kell, hogy legyen; úgy határoz, hogy ebben az öszefüggésben a Parlament előtérbe helyezi az európai polgárokat, bizonyítván, hogy az Európai Unió nem a probléma kiváltó oka, de fontos szerepe lehet a megoldásban; ezért megfelelően módosította a Tanács költségvetési tervezetét azzal a céllal, hogy az EU költségvetése a jelenlegi válságokból való kilábaláshoz eszközül szolgálhasson azáltal, hogy lendületet ad a gazdasági növekedéshez, a versenyképességhez, a kohézióhoz és a munkahelyek védelméhez;

4.

megerősíti, miután megvizsgálta a költségvetési tervezetet, hogy az 1a. alfejezet nem teszi lehetővé a „Versenyképesség a növekedésért és a foglalkoztatásért” programmal kapcsolatos szükségletek megfelelő finanszírozását, mert hiány van, különösen a jelenlegi gazdasági válság kezelése és a lehetséges következményeinek korlátozása tekintetében; úgy véli, hogy ezt az alfejezetet alaposan meg kell vizsgálni, és amennyiben szükséges, felül kell vizsgálni annak biztosítására, hogy a következő években teljesíthesse a célkitűzéseit;

5.

emlékeztet a 2010-es költségvetésről tartott, 2009. július 10-i, első olvasatos egyeztetésen az Európai Parlament és a Tanács által a közös nyilatkozatról elfogadott megállapodásra, amely ezen állásfoglalás mellékletét képezi; ezt figyelembe vette a költségvetési tervezethez fűzött módosításai elkészítésekor;

Az európai gazdaságélénkítési terv

6.

hangsúlyozza, hogy az európai gazdaságélénkítési terv második szakaszának finanszírozása a Parlament számára prioritás; az intézményközi megállapodásban foglalt eszközöket a finanszírozás biztosítására kívánja használni; ezzel összefüggésben emlékeztet arra, hogy az Európai Tanács nem volt képes bemutatni terveit a költségvetési tervezetében; emlékeztet arra, hogy a finanszírozási megállapodás nem veszélyeztetheti sem az együttdöntési eljárásban elfogadott programok pénzügyi kereteit, sem az éves költségvetési eljárást, amint azt az európai gazdaságélénkítési terv finanszírozásáról a költségvetési hatóság által elfogadott, 2009. április 2-i nyilatkozat rögzíti; emlékeztet az egyes fejezetek alatt rendelkezésre álló tartalékok felhasználása során megkívánt elvekkel és elővigyázatossággal kapcsolatos álláspontjára is;

1a. alfejezet

7.

megdöbbentik a Tanács további csökkentései a lisszaboni stratégiát támogató költségvetési sorokban, mely stratégia egy európai tanácsi határozaton alapul; rámutat arra, hogy ez ellentétben áll azzal, amit a jelenlegi gazdasági válság kezelése érdekében kellett volna tenni;

8.

elkötelezett amellett, hogy mindent megtesz az 1a. alfejezet alá tartozó minden olyan tevékenység és szakpolitika megfelelő finanszírozásának biztosítására, amelyek előmozdítják a fenntartható növekedést és a munkahelyteremtést, és megoldást nyújtanak az európai polgároknak, nevezetesen az energiabiztonság fokozásával, a kutatás és innováció támogatásának növelésével - különös tekintettel a tiszta energiatechnológiákra-, a kis- és középvállalkozások támogatásával és az élethosszig tartó tanulás megerősítésével; javasolja az Erasmus program gazdagítását és további fejlesztését a fiatalok első munkahelyteremtésének előmozdítása érdekében;emlékeztet a keretprogramok végrehajtása optimalizálásának fontosságára, és felhívja a Bizottságot, hogy vegye figyelembe a Parlamentnek az ilyen végrehajtási problémákkal kapcsolatos álláspontját, amelyet a Bizottságra vonatkozó, 2007-es mentesítési eljárás során fogadott el (5), különösen a 113-123 bekezdésben foglaltakat;

9.

emlékeztet az európai globalizációs alkalmazkodási alap létrehozásáról szóló, 2009. június 18-i 1927/2006/EK rendelet módosításáról szóló 546/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (6) szereplő felülvizsgált szabályokra, amelyek azon munkavállalók javát szolgáljak, akik a világkereskedelemben bekövetkezett főbb strukturális változások következményeitől szenvednek, segítvén nekik újra beilleszkedni a munkaerőpiacra; emlékeztet, hogy a fent említett felülvizsgálat célja az alap hatályának kiszélesítése a jelenlegi gazdasági válság hatásainak figyelembe vétele érdekében; hangsúlyozza, hogy az európai globalizációs alkalmazkodási alapot alaposan meg kell vizsgálni a félidős felülvizsgálat során;

1b. alfejezet

10.

sajnálja, a Tanács által az EKT-be bevezetett csökkentéseket egy olyan időszakban, amikor a kohéziós és strukturális alapokat a gazdasági növekedés és helyreállítás érdekében kellene felhasználni; javasolja a fő sorokban (ERFA, ESZA, kohéziós alap) a kifizetések szisztematikus növelését a strukturális politika tagállamokban történő végrehajtásának ösztönzésére, valamennyi európai polgár javára;

11.

rámutat arra, hogy a strukturális és kohéziós politika jelenlegi gyenge végrehajtása főként a Bizottság és a tagállamok által megállapított bonyolult szabályok és követelmények rendszerében meglévő alacsony fokú rugalmasságnak köszönhető;

12.

ragaszkodik ahhoz, hogy a tagállamok használjanak fel minden meglévő eszközt operatív programjaik felgyorsítására vagy éppen felülvizsgálatára a közelmúltbeli gazdasági és pénzügyi válság következményeinek hatékonyabb kezelése érdekében; felhívja a Bizottságot, hogy a lehető legrövidebb időn belül hagyja jóvá e módosításokat, hogy ne késleltesse végrehajtásukat;

13.

sürgeti a Tanácsot, hogy érje el a megállapodást az ERFA, az ESZA és a Kohéziós Alap általános rendelkezéseinek módosítására vonatkozóan, a Bizottság által 2009. júliusban tett javaslatról a pénzgazdálkodással kapcsolatos rendelkezések egyszerűsítését illetően;

14.

hangsúlyozza, hogy ebben az alfejezetben számos, az éghajlatváltozás elleni küzdelemre és a munkahelyteremtés támogatására irányuló, fontos politika és tevékenység finanszírozására kerül sor, és hogy többet kellene tenni az erőfeszítések összpontosításáért e prioritások hatékony kezelése érdekében;

15.

megismétli, hogy fontosnak tartja a szolidaritás elvét az Unióban; szándékában áll megtenni minden erőfeszítést a kohéziós politika megfelelőbb finanszírozásának biztosítására, hogy kezelni lehessen a jelenlegi és a jövőbeli kihívásokat; úgy véli, hogy a strukturális alapok és a kohéziós alap teljes körű végrehajtása érdekében az eddigieknél is sürgetőbb az n+2 és n+3 szabály alkalmazásának;

2. fejezet

16.

véleménye szerint jelenlegi formájában az EU költségvetés nem tudja hatékonyan és reálisan kezelni az Unió által az éghajlatváltozásra vonatkozóan meghatározott célokat; úgy véli, hogy az európai polgároknak kézzelfogható, az éghajlatváltozás elleni küzdelmet, a következményeivel való szembenézést, és a szükséges politikák finanszírozását szolgáló európai kezdeményezésre van szükségük;

17.

emlékeztet arra, hogy a 2009. decemberi koppenhágai konferencia fényében az éghajlatváltozás elleni küzdelem a 2010-es költségvetésben is az egyik legfőbb prioritás marad; úgy véli azonban, hogy a költségvetési tervezet nem tükrözi kellőképpen ezt a prioritást, ezért nagyobb hangsúlyt szándékozik fektetni erre a kulcspolitikára; emlékezteti a Bizottságot, hogy terjesszen elő időszerű és ésszerű finanszírozási javaslatot az éghajlatváltozási konferencia után;

18.

hangsúlyozza, hogy illetékes bizottsága prioritásnak tartja a tejtermelők megsegítését; úgy határoz, hogy egyértelmű üzenetet küld a Bizottságnak és a Tanácsnak, javasolván egy 300 millió eurós összeget egy tejalap létrehozására; sürgeti a Bizottságot, hogy vegye figyelembe ezt a kérést a 2. sz. módosító indítványának bemutatásakor;

19.

úgy határoz, hogy a 2. fejezet terhére kell finanszírozni a szélessávú internet kiépítésére irányuló intézkedéseket az európai gazdaságélénkítési terv hatálya alá tartozó vidéki területeken, összhangban a költségvetési hatóság által a finanszírozásról 2009. április 2-án elfogadott releváns nyilatkozattal;

20.

hangsúlyozza az olyan programok finanszírozása növelésének szükségességét, amelyek alkalmasak a mezőgazdasági termékek fogyasztásának előmozdítására (pl. iskolai tej- és iskolai gyümölcs-programok);

3a. alfejezet

21.

méltányolja az európai polgárok egy biztonságos és veszélytelen Európa iránti vágyát, és üdvözli a 2009-es költségvetéshez képest, ezen alfejezetben eszközölt emeléseket; elismeri, hogy az Unióban minden ország sok kihívással szembesül az ezen alfejezet hatálya alá tartozó politikákkal kapcsolatban; sürgeti a tagállamokat, hogy használják ki a 2009-es költségvetéshez képest ezen alfejezetben eszközölt emeléseket e kihívások együttes kezelésére;

22.

hangsúlyozza, hogy fontos további finanszírozást biztosítani az EU költségvetésén keresztül a legális bevándorlás kezelésére és a harmadik országbeli állampolgárok integrációjára, míg ezzel párhuzamosan foglalkozni kell az illegális bevándorlással is, az alapvető emberi jogok teljes mértékű tiszteletben tartása mellett, és meg kell erősíteni a határvédelmet, beleértve az Európai Visszatérési Alap és az Európai Menekültügyi Alap megerősítését is a tagállamok közötti szolidaritás előmozdítására;

3b. alfejezet

23.

emlékeztet arra, hogy a 3b. alfejezet alá tartoznak azon létfontosságú politikák, amelyek közvetlen hatással vannak az európai polgárok mindennapi életére; nem ért egyet a Tanács csökkentéseivel ezen alfejezetben, és üdvözli a szakbizottságok megközelítését, biztosítván, hogy az előirányzatok növelése indokolt;

24.

emlékeztet arra, alacsony részvételi arány az európai választásokon ismét megmutatta, hogy javítani kell a tájékoztatási és kommunikációs politikát a 2010-es költségvetésben; elismeri, hogy ez a demokratikus folyamat szükséges részeként közös kihívást jelent a Bizottság, a tagállamok és a Parlament számára; ezért olyan módosításokat terjesztett elő, amelyek a tájékoztatási és kommunikációs politikára szánt előirányzatok egy részének tartalékba helyezését célozzák; felhívja a Bizottságot, hogy mutassa be a Parlamentnek terveit arról, hogy miként kell végrehajtani az Intézményközi Tájékoztatási Csoport megállapításainak eredményét;

4. fejezet

25.

támogatja a Bizottság által, a 2010-es EKT-re vonatkozóan 2009. szeptember 2-án elfogadott 1. sz. módosító indítványt, amely két sorban rendelkezik emelésről: Palesztina és éghajlatváltozás a fejlődő országokban - a Parlament által szorgalmazott két prioritás;

26.

úgy határozott, hogy az „éghajlatváltozás a fejlődő országokban” költségvetési sort megemeli, megvárván az éghajlatváltozásról szóló koppenhágai konferencia eredményét; hangsúlyozza azonban, hogy új pénzügyi eszközre van szükség ahhoz, hogy segíteni lehessen a fejlődő országoknak megbirkózni az éghajlatváltozás hatásaival, és így a Fejlesztési Együttműködési Eszköz (DCI) teljesíthesse a jövőben az eredetileg rábízott feladatokat;

27.

megismétli súlyos aggodalmait a veszélyesen szűk mozgástér miatt, amely a harmadik országokban jelentkező válságok eredményeként állandóan nyomás alatt álló fejezet krónikus alulfinanszírozásából következik;

28.

felhívja a Bizottságot, hogy terjesszen elő tervet a stabilitási eszközből az élelmezés-finanszírozási eszközbe átcsoportosított pénzügyi eszközöknek a 2010 és 2013 közötti időszakban történő visszaállítására, annak biztosítására, hogy teljes mértékben az Unió rendelkezésére álljanak a 4. költségvetési fejezet alá tartozó pénzeszközök ahhoz, hogy betölthesse szerepét a nemzetközi szintéren is, amint azt Európa polgárai elvárják; felhívja a Bizottságot, hogy terjesszen elő tervet a pénzügyi forrásoknak bármely külső vészhelyzeti támogatási eszközök számára történő felhasználásáról vagy olyan mechanizmusokról, amelyeket a stabilitási eszközön kívül hoznak létre oly módon, hogy lehessen kerülni a stabilitási eszköz számára előirányzott pénzeszközök igénybevételét;

29.

felhívja az Európai Tanácsot, hogy ne tegyen fokozottabb EU pénzügyi támogatást szorgalmazó, messzire mutató politikai kötelezettségvállalásokat anélkül, hogy egyúttal rendelkezne a szükséges költségvetési előirányzatokról is, amikor nyilvánvaló ellentmondás áll fenn a jelenlegi TPK éves felső határértékei alatt rendelkezésre álló pénzeszközökkel;

30.

úgy véli, hogy az energiaellátás biztosítása fontos kérdés az Unió számára; üdvözli ezért, hogy az összes résztvevő ország aláírását adta a Nabucco projekthez, és valamennyiüktől következetességet vár el a Nabucco számára kockázatot jelentő egyéb projektek kezelése során;

31.

továbbra is számít a palesztin békefolyamat és a gázai övezetbeli újjáépítési szükségletek támogatására; felhívja a Bizottságot, hogy közölje, milyen intézkedéseket tett, hogy minimalizálja annak kockázatait, hogy az ezen költségvetési sor alatt finanszírozott projekteket és programokat terrorista szervezetek vagy terrorcselekmények vagy szakszerűtlen bürokrácia céljaira használják fel vagy térítsék el, és konkretizálja, hogy vajon a támogatás egy része az EU vagy a tagállamai által korábban finanszírozott és katonai fellépés következtében megrongálódott épületek vagy infrastruktúra újjáépítésére irányul-e;

32.

hangsúlyozza, hogy szükséges elegendő finanszírozást allokálni az EU balti-tengeri stratégia számára olyan fellépések finanszírozására, amelyeket más költségvetési sorokból nem lehet finanszírozni (koordináció, tájékoztatás és kísérleti projektek a cselekvési terv négy pillére közül bármelyikben);

5. fejezet

33.

úgy határozott, hogy szelektív megközelítés alapján elfogadja a Tanács csökkentéseinek némelyikét az igazgatási kiadások sorában, egyensúlyt teremtve az általános költségvetési prioritások – beleértve az újakat is –, és a meglévő politikák végrehajtására vonatkozó igények között;

34.

visszaállította mindazonáltal a személyzeti kiadásokra szánt előirányzatokat; rámutat arra, hogy az 5. fejezeten kívül finanszírozott valamennyi típusú igazgatási kiadás teljes összege jelentős mértékben nőtt az elmúlt években; kéri, hogy a jövőben az igazgatási kiadásoknak az operatív fejezetekhez történő átcsoportosítására irányuló bizottsági javaslatokat teljes körűen indokolják; elismeri, hogy az operatív programok nem működhetnek a szükséges igazgatási támogatás nélkül; komolyan aggasztja azonban, hogy a jelenlegi TPK alatt a nem az 5. fejezet alá tartozó többéves programok átfogó keretének egy részét igazgatási kiadásokra használják fel;

35.

aggódik az új európai negyedre vonatkozó pályázati felhívás miatt; megismétli kérését, hogy kapjon teljes körű tájékoztatást a kiválasztási eljárásról, valamint általában a Bizottság ingatlanpolitikájáról való további tájékoztatás szükségességét;

36.

felhívja a Bizottságot, hogy terjessze elő a költségvetési rendelet háromévenkénti felülvizsgálatára vonatkozó javaslatok menetrendjét;

Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések

37.

emlékeztet arra, hogy az intézményközi megállapodás kísérleti projektek céljára maximum 40 millió eurós összeget enged fordítani bármely költségvetési évben, előkészítő intézkedésekre pedig maximum 100 millió eurós összeget, amelyből legfeljebb 50 millió eurót lehet új előkészítő intézkedésekre fordítani;

38.

úgy véli, hogy ezek a projektek nélkülözhetetlen eszközök a Parlament számára, hogy új politikákat kezdeményezzen az európai polgárok javára; megállapítja, hogy a négy projekt kivételével kísérleti projektek és előkészítő intézkedések többsége számára a Bizottság csak kifizetési előirányzatokat állapított meg, ami lehetővé tette a Parlament számára, hogy teljes mértékben ellenőrizze, hogy szükség van-e nyomon követésre vagy nem, és hogy kell-e új kötelezettségvállalásokról szavazni; ezenkívül elemzett egy sor érdekes új javaslatot, amelyek közül csak néhány kerülhetett be a 2010-es költségvetésbe az intézményközi megállapodás korlátainak és a TPK plafonértékeknek köszönhetően;

39.

prioritást adott a kísérleti projektek és az előkészítő intézkedések végrehajtásának azok második és harmadik évében; szándékában áll közelről figyelemmel kísérni ezek és az újonnan létrehozott projektek, valamint a 2010-es költségvetési évben hozott intézkedések végrehajtását;

*

* *

40.

utasítja elnökét, hogy az általános költségvetési tervezet III. szakaszára vonatkozó módosításokkal és javasolt változtatásokkal együtt továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a többi érintett intézménynek és szervnek.


(1)  HL L 253, 2000.10.7., 42. o.

(2)  HL L 248., 2002.9.16., 1. o.

(3)  HL C 139., 2006.6.14., 1. o.

(4)  Elfogadott szövegek, P6_TA(2009)0095.

(5)  HL L 255., 2009.9.26., 36. o.

(6)  HL L 167., 2009.6.29., 26. o.


2009. október 22., csütörtök
I. MELLÉKLET

A 2009. JÚLIUS 10-I EGYEZTETÉS SORÁN ELFOGADOTT NYILATKOZATOK

A TANÁCS JEGYZŐKÖNYVÉBEN RÖGZÍTENDŐ KÖZÖS NYILATKOZAT

A 2004. és a 2007. évi bővítéshez kapcsolódó munkaerő-felvétel

„Az Európai Parlament és a Tanács ismételten hangsúlyozza a 2004. és a 2007. évi bővítéshez kapcsolódóan valamennyi – különösen a közép- és felsővezetői szintű – álláshely teljes betöltésének fontosságát, és kitart azon véleménye mellett, hogy az intézményeknek, és különösen az ESZFH-nak minden erőfeszítést meg kell tennie a költségvetési hatóság által biztosított álláshelyek tisztviselőkkel való feltöltésére irányuló folyamat felgyorsítása érdekében. A kritériumoknak a személyzeti szabályzat 27. cikkében meghatározottaknak kell lenniük, a cél pedig a lehető legszélesebb, arányos földrajzi eloszlás mielőbbi elérése.

Az Európai Parlament és a Tanács továbbra is szorosan nyomon kívánja követni a jelenlegi munkaerő-felvételi folyamatot. Ebből a célból felkérik az egyes intézményeket és az ESZFH-t, hogy évente kétszer – márciusban és októberben – tájékoztassa a költségvetési hatóságot a 2004. és 2007. évi bővítéshez kapcsolódó munkaerő-felvétel állásáról.”

A TANÁCS JEGYZŐKÖNYVÉBEN RÖGZÍTENDŐ TANÁCSI NYILATKOZATOK

1.   Kifizetési előirányzatok

„A Tanács felkéri a Bizottságot, hogy nyújtson be költségvetés-módosítást, amennyiben a 2010. évi költségvetésben szereplő előirányzatok nem elégségesek az 1a. alfejezetben (Versenyképesség a növekedésért és foglalkoztatásért), az 1b. alfejezetben (Kohézió a növekedésért és foglalkoztatásért), a 2. fejezetben (A természeti erőforrások megőrzése és kezelése) és a 4. fejezetben (Az EU mint globális partner) szereplő kiadások fedezésére.”

2.   4. fejezet

„Tudomásul véve a Bizottság arra irányuló szándékát, hogy a külső fellépések területén egy későbbi szakaszban jelentkező további igények – különösen a korábbi módosító indítványok által érintett prioritások, valamint a 2009. júniusi európai tanácsi következtetésekben említett prioritások – fedezése céljából módosító indítványt nyújtson be az EKT 2010-hez, a Tanács úgy állította össze a 2010. évi költségvetés-tervezetet, hogy a 4. fejezetben megfelelő tartaléksáv álljon rendelkezésre ezek figyelembevételéhez.”

3.   Az EU intézmények és szervek ingatlanpolitikája

„A Tanács emlékeztet az épületekkel kapcsolatos intézményi kiadásokról szóló 2007/2. sz. számvevőszéki különjelentésről szóló következtetéseire, és – miközben elismeri, hogy az épületekkel kapcsolatos költségek az uniós intézmények átfogó igazgatási kiadásainak jelentős részét képezik – úgy véli, hogy az épületekkel kapcsolatos kiadások tekintetében alapvető fontosságú a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás.

A Tanács ismét megerősíti az e területre vonatkozó szoros intézményközi együttműködés fontosságát. Kiemeli annak szükségességét, hogy az intézmények a lehető legteljesebb mértékben működjenek együtt és egyesítsék erőiket mind az épületbérlés és -vásárlás, mind pedig a közös folyó kiadások tekintetében. Felkéri az intézményeket, hogy az épületekkel kapcsolatos kiadásoknak a minimálisan szükséges szinten tartása érdekében – amikor csak lehet – használják közösen a létesítményeket.

A Tanács ezzel összefüggésben üdvözli az intézmények által az intézményközi szintű együttműködés és az épületigazgatási módszerek harmonizálása érdekében eddig tett erőfeszítéseket. Megelégedéssel veszi tudomásul az épületterület meghatározására és mérésére vonatkozó közös iránymutatásokról szóló, a Brüsszelben és Luxembourgban létrehozott intézményközi munkacsoportok révén nemrégiben megszületett megállapodást. A Tanács felkéri az intézményeket a jövőbeli intézményközi együttműködés lehetőségeinek – köztük a létesítmények közös használatának és igazgatásának –, valamint az épületekkel foglalkozó, lehetséges intézményközi hivatal hatáskörének a megvizsgálására.

A Tanács felkéri az intézményeket, hogy a jövőbeli alkalmazotti létszám realista megítélésén alapuló, olyan hosszú távú épületstratégiákat készítsenek, amelyek – a saját tulajdonban lévő és a bérelt épületek közötti egyensúly révén – biztosítják a szükséges rugalmasságot, és amelyek révén – amennyire lehetséges – elkerülhetők az épületekkel kapcsolatos ad hoc döntések. Felkéri arra is az intézményeket, hogy a leghatékonyabb módon használják ki a rendelkezésre álló teret, és tegyenek meg a belső racionalizálásra irányuló minden lehetséges intézkedést. A Tanács üdvözli az intézmények által az alternatív finanszírozási módszerekkel kapcsolatban már elvégzett munkát, és várja a Bizottság készülő jelentését.

A Tanács nagy jelentőséget tulajdonít annak, hogy a lehető leghamarabb kézhez kaphassa a költségvetési rendelet megfelelő rendelkezéseiben előírt információkat. Ezeknek az információknak alapos szükségletfelmérést és átfogó költséghaszon-elemzést, a bérbevételi vagy megvásárlási opciókat, valamint alternatív finanszírozási lehetőségeket részletező, többféle alternatívát kell tartalmazniuk, és figyelembe kell venniük a finanszírozás összes költségeit. Az információkat a döntéshozatalt jóval megelőzően a költségvetési hatóság mindkét ága számára rendelkezésre kell bocsátani annak érdekében, hogy a határidős nyomás elkerülésével alakíthassák ki az álláspontjukat.

Ezenkívül a Tanács újólag megismétli az intézmények főtitkárainak szóló, arra vonatkozó felhívását, hogy az előzetes költségvetés-tervezet benyújtását megelőzően szolgáltassanak információkat. A Tanács – elismerve az egyes intézmények sajátosságait és az egyes projektekre jellemző további egyedi vonásokat – felkéri az intézményeket, hogy folytassák az ezen információknak a közös fogalom-meghatározások és mutatók révén való harmonizálása érdekében végzett munkájukat, ami lehetővé teszi az épületterületeknek és az épületekkel kapcsolatos költségeknek a különböző intézmények közötti összehasonlítását, ideértve a saját tulajdonban lévő létesítmények teljes használati időszakára vetített éves költségek kiszámítási módszerének egységes értelmezését is.

A Tanács arra ösztönzi az intézményeket, hogy folytassák és fokozzák az épületeiket érintő energiahatékonysági és környezetvédelmi intézkedéseket, beleértve – amennyiben helyénvaló és az adott források keretein belül megvalósítható – a környezetvédelmi előírásoknak megfelelő tanúsítványok beszerzését.

A Tanács tudomásul veszi az intézmények és az intézményeket fogadó tagállamok kormányai közötti kiváló együttműködést, ami jelentősen hozzájárul az épületekkel kapcsolatos kérdések eredményes kezeléséhez.

A Tanács emlékeztet arra, hogy észrevételei a végrehajtó ügynökségek sajátos helyzetére és – adott esetben – a decentralizált ügynökségekre egyaránt alkalmazandóak.”

A TANÁCS JEGYZŐKÖNYVÉBEN RÖGZÍTENDŐ EGYOLDALÚ NYILATKOZAT

„Németország – tekintettel a 2010. évi költségvetés-tervezetről szóló tanácsi álláspont elfogadására és az Elsőfokú Bíróság előtt folyamatban lévő eljárásokra kijelenti, hogy az Európai Unió legrászorulóbb személyeinek nyújtott élelmiszersegélyre vonatkozó programot a közösségi joggal összhangban végre kell hajtani. Németország leszögezi, hogy véleménye szerint e program esetében nem kellene piaci beszerzést alkalmazni. A programot az Elsőfokú Bíróság előtt folyamatban lévő eljárás fényében kell megvalósítani.”


2009. október 22., csütörtök
II. MELLÉKLET

A 2010-es költségvetési eljárás első olvasatával kapcsolatos egyeztetés során kibocsátott európai parlamenti nyilatkozatok

A 2009. évi költségvetés végrehajtása (költségvetési előrejelzési értesítő rendszer)

Az Európai Parlament aggodalmát fejezi ki a 2009. évi költségvetés végrehajtásának a legutóbbi költségvetési előrejelzési értesítésben bemutatott állapota – különösen a 3a. és 3b. alfejezet alá tartozó kötelezettségvállalások, valamint az 1a., 3a. és 3b. alfejezet és az 5. fejezet alá tartozó kifizetések – miatt. Hangsúlyozza az EKT-ben előirányzott végrehajtási ütemtervnek megfelelő előrehaladás fontosságát.

Az Európai Parlament felkéri a Bizottságot, hogy 2009. augusztus 31-ig nyújtson be egy olyan jelentést, amely részletesebb információkat tartalmaz az egyes érintett programok vagy szakpolitikai területek végrehajtása terén tapasztalt késedelmek okairól (strukturális, szervezeti, vezetési vagy eljárási).

Az Európai Parlament felkéri továbbá a Bizottságot, hogy nyújtson be indoklást minden olyan programhoz vagy szakpolitikai területhez, ahol a végrehajtás eltér a költségvetési hatóság által a 2009. évi költségvetés tekintetében hozott határozatoktól.

A strukturális alapok egyszerűsítése és célzottabb felhasználása a gazdasági válsággal összefüggésben

Az Európai Parlament emlékeztet a három intézménynek a kohéziós politika végrehajtásáról szóló, 2008. novemberi és 2009. áprilisi együttes nyilatkozatára és hangsúlyozza, hogy folytatni kell a strukturális alapok és a Kohéziós Alap végrehajtásának felgyorsítására irányuló erőfeszítéseket. Úgy ítéli meg, hogy az értékelés, a jóváhagyás és az irányítási eljárások egyszerűsítése terén elért eredmények nem kielégítők, amit alátámaszt az irányítási és ellenőrző rendszerek, valamint a főbb projektek alacsony jóváhagyási aránya. Ösztönzi a Bizottságot, hogy a tagállamokkal szoros együttműködésben folytassa a végrehajtási eljárások egyszerűsítésére irányuló erőfeszítéseket, és különösen hogy gyorsítsa fel az irányítási és ellenőrző rendszerek, valamint a főbb projektek jóváhagyását, és ezáltal tegye gyorsabbá a kifizetéseket, miközben az n + 2 szabályt is betartja.

Az Európai Parlament úgy véli, hogy a strukturális alapok igénybevétele révén kínálkozó összes lehetőséget – köztük a működési programok kiigazítását és felülvizsgálatát is – ki lehetne használni olyan célzottabb, különösen a növekedést és a versenyképességet támogató, továbbá a munkahelyek megszűnését korlátozó fellépések céljára, amelyek elősegítik a gazdasági válság hatásainak a leküzdését, ezért felkéri a tagállamokat e lehetőség kihasználására. Az Európai Parlament felszólítja a Bizottságot, hogy hatékony és gyors eljárásokkal ösztönözze és tegye lehetővé a strukturális alapokra vonatkozó rendeletekben foglalt valamennyi olyan intézkedés alkalmazását, amely célja a növekedés és foglalkoztatás támogatása. Az Európai Parlament emlékeztet továbbá a rendelkezésre álló előirányzatok teljes mértékű és hatékony felhasználásának fontosságára.

Kifizetési előirányzatok

„Amennyiben a 2010. évi költségvetés előirányzatai nem elégségesek valamely fejezet kiadásainak fedezésére, az Európai Parlament szükség esetén felkéri a Bizottságot költségvetési módosítás benyújtására.”

4. fejezet

Az Európai Parlament tudomásul vette a Bizottság arra irányuló szándékát, hogy a külső fellépések területén jelentkező további igények, különösen a korábbi módosító indítványok által érintett prioritások, valamint a 2009. júniusi európai tanácsi következtetésekben említett prioritások egy későbbi szakaszban történő fedezése céljából módosító indítványt nyújtson be az EKT 2010-hez. Az Európai Parlament emlékeztetett arra, hogy a 2008. november 21-i költségvetés-egyeztetési eljárás során a Bizottság kötelezettséget vállalt a 4. fejezettel kapcsolatos helyzetről szóló értékelés benyújtására, amelyet – amennyiben szükséges – megfelelő javaslatok kísérnek. Az Európai Parlament arra számít, hogy a Bizottság a módosító indítvány mellé csatolja az e területtel kapcsolatos igényekről szóló többéves értékelést.


30.9.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

CE 265/60


2009. október 22., csütörtök
A 2010-es pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetés tervezete (I., II., IV., V., VI., VII., VIII. és IX. szakasz)

P7_TA(2009)0052

Az Európai Parlament 2009. október 22-i állásfoglalása az Európai Unió 2010-es pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésének tervezetéről, I. szakasz – Európai Parlament, II. szakasz – Tanács, IV. szakasz – Bíróság, V. szakasz – Számvevőszék, VI. szakasz – Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, VII. szakasz – Régiók Bizottsága, VIII. szakasz – Európai ombudsman és IX. szakasz – Európai adatvédelmi biztos (C7-0128/2009 – 2009/2002B(BUD))

2010/C 265 E/30

Az Európai Parlament,

tekintettel az EK-szerződés 272. cikkére,

tekintettel az Európai Közösségek saját forrásainak rendszeréről szóló, 2000. szeptember 29-i 2000/597/EK, Euratom tanácsi határozatra (1),

tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre (2),

tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről, valamint a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, 2006. május 17-i intézményközi megállapodásra (3),

tekintettel a 2010-es költségvetési eljárásra vonatkozó iránymutatásokról szóló, 2009. március 10-i állásfoglalására – I., II. és IV–IX. szakasz (4),

tekintettel a Parlamentnek a 2010-es pénzügyi évre szóló bevételeire és kiadásaira vonatkozó becslésekről szóló, 2009. május 5-i állásfoglalására (5),

tekintettel a rendkívüli kiadásokat nem tartalmazó költségvetési előirányzatainak az 5. fejezet összegének legfeljebb 20 %-áig történő korlátozásáról szóló, 1988-as belső megállapodására;

tekintettel az Európai Uniónak a 2010-es pénzügyi évre vonatkozó előzetes általános költségvetés-tervezetére, amelyet a Bizottság 2009. április 29-én terjesztett elő (COM(2009)0300),

tekintettel az Európai Uniónak a 2010-es pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetés-tervezetére, amelyet a Tanács 2009. július 13-án állapított meg (C7–0128/2009),

tekintettel eljárási szabályzatának 75. cikkére és V. mellékletére,

tekintettel a Költségvetési Bizottság jelentésére, valamint a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság és a Petíciós Bizottság véleményére (A7-0037/2009),

A.

mivel az összes intézmény előzetes költségvetési tervezete (EKT) 236 597 323 eurós tartalékkeretet hagyott a pénzügyi keret felső határa alatt a 2010-es pénzügyi évre,

B.

mivel a Tanács 2009. július 13-i határozatát követően a költségvetési tervezet (KT) 276 153 415 eurós tartalékkerettel rendelkezik e felső határ alatt,

C.

mivel a 2010-es eljárás esetében is megtartották a 2009-es eljárásra vonatkozóan meghatározott kísérleti folyamatot, amelynek során az Elnökség és a Költségvetési Bizottság között megerősített együttműködést, a jelentős költségvetési következményekkel járó valamennyi tétel esetében pedig már a korai szakaszban kölcsönös együttműködést kell alkalmazni,

D.

mivel az Elnökség és a Költségvetési Bizottság közötti egyeztető ülésre 2009. szeptember 15-én került sor, a Költségvetési Bizottságban és a plenáris ülésen történő szavazást megelőzően,

Általános keret

1.

emlékeztet arra, hogy az EU intézményeknek az Európában fennálló gazdasági és pénzügyi helyzet kontextusában kell megállapítaniuk költségvetésüket, és hogy azoknak mindenképpen tükrözniük kell a politikai célkitűzéseknek a lehető leghatékonyabb forrásfelhasználás mellett történő elérésére irányuló erőfeszítéseket;

2.

ismét hangsúlyozza meggyőződését, hogy a szűkös pénzügyi források lehető legjobb felhasználása érdekében a költségvetési igényeknek teljes mértékben költségalapúaknak kell lenniük, és csak az egyes intézményekre bízott feladatok teljesítéséhez szükséges valós szükségleteket kell tükrözniük, ugyanakkor minden erőfeszítést meg kell tenni a megtakarítási lehetőségek azonosítására, beleértve a jobb munkaszervezést, a meglévő forrásoknak a prioritásokhoz való átcsoportosítását és a kisebb bürokráciát is;

3.

üdvözli az intézmények konstruktív és együttműködő hozzáállását a költségvetési hatósággal folytatott tárgyalások során, és elégedett amiatt, hogy a felvetett kérdésekre adott válaszaik gyorsak és pontosak voltak;

4.

hangsúlyozza, hogy a kifejezetten az Európai Unióról szóló szerződést és az Európai Közösséget létrehozó szerződést módosító Lisszaboni Szerződés esetleges hatálybalépéséhez kapcsolódó kiadások nem szerepelnek a javaslatokban; emlékeztet arra, hogy amennyiben ez a szerződés hatályba lép, szükségessé válhat a meglévő költségvetési eszközök, így például módosító indítványok vagy költségvetés- módosítások igénybevétele; mindazonáltal úgy véli, hogy ebben az esetben a lehető legteljesebb körben, alaposan meg kell vizsgálni a meglévő források átcsoportosításának lehetőségét kiegészítő források bármiféle bevonása előtt; a jövőre vonatkozó elővigyázatosság okán hangsúlyozza, hogy fenntartható költségvetés biztosítására és megfelelő pénzügyi tartalékra van szükség e fejezetben;

5.

emlékeztet arra, hogy még számos területen lehet javítani és hatékonyabbá tenni a költségvetési források felhasználását, és szeretné ismét kiemelni az intézményközi együttműködés területét; egyetért a Számvevőszékkel abban, hogy a nyelvi szolgálatok közötti együttműködés növelése megtakarításokra adhat lehetőséget; ezért ezt prioritássá tette 2010-ben, és felhívja az intézményeket, hogy javítsák tovább ezen aspektusokat, beleértve a belső fordítási források megosztására vonatkozó jelenleg hatályos rendelkezések újratárgyalását is;

6.

e célból úgy határoz, hogy a külső fordítási szolgáltatásokra létrehoz egy 5 %-os átfogó tartalékot, és hangsúlyozza, hogy e módosítás valamennyi, saját fordítóosztállyal rendelkező intézményre vonatkozik; a megkívánt fejlesztések magukban foglalják a belső fordítási források megosztására vonatkozó jelenleg hatályos rendelkezések újratárgyalását a hatékonyság és a megtakarítások növelése érdekében a fordítás területén, ami összhangban van a Számvevőszék idevágó különjelentésével is; tudomásul veszi, hogy e tartalékot akkor lehet felszabadítani, ha az intézmények a belső fordítási források megosztási rendszerére vonatkozóan konkrét javaslatot nyújtottak be, és azt a költségvetési hatóság megvizsgálta;

7.

hangsúlyozza kívánságát, hogy az intézményeknek ismét meg kellene vizsgálniuk a fordítók „távmunkában” való foglalkoztatásának lehetőségét; megjegyzi, hogy ez éves szinten megtakarításokhoz vezethet, nevezetesen ha irodai tereket lehet felszabadítani és más célra használni; megjegyzi, hogy a Számvevőszék ezt a rendszert használja (bár csak korlátozott mértékben), és az jól működik;

8.

úgy határozott, hogy az „Igazgatási kiadások” című 5. fejezet felső határa alatt 22 344 665 eurós tartalékkeretet hagy, így az általános növekedést 2,1 %-ra korlátozván; hangsúlyozza, hogy ez magában foglalja a Tanács által az intézmények költségvetésében végrehajtott csökkentés részbeni visszaállítását azokban az esetekben, ahol az egyes intézmények konkrét követelései megalapozottak voltak;

9.

úgy véli, hogy az EU költségvetési rendszernek olyan irányba kell fejlődnie, amely jutalmazza a találékonyságot és az innovatív megoldásokat; e tekintetben kiemeli, mintegy ösztönzésképpen, hogy az intézmények ilyen intézkedéseinek eredményeként keletkező hatékonyság-növekedést és megtakarításokat fel lehet használni az egyéb prioritásaikra is; hangsúlyozza azonban, hogy a pusztán lassú végrehajtás vagy váratlan események miatt keletkező, fel nem használt összegeket általános szabályként vissza kell juttatni az adófizetőkhöz;

1. szakasz – Európai Parlament

Általános keret

10.

üdvözli az Elnökség és a Költségvetési Bizottság közötti, 2009. szeptember 15-i egyeztető ülés pozitív szellemét és konstruktív jellegét; úgy véli, hogy ez tovább erősítheti a Parlament költségvetésének megállapítását a kölcsönös együttműködés és bizalom, valamint a helyes költségvetési elvek és a transzparencia szigorú érvényesítésének feltételei között; hangsúlyozza, hogy teljes mértékben meg kell őrizni valamennyi testület előjogait;

11.

felidézi, hogy megállapodás született az alábbi kérdésekben, amelyekről ezen az egyeztető ülésen tárgyaltak:

Tartalékok (prioritásos projektek, ingatlanokra vonatkozó tartalék, rendkívüli tartalékalap)

A DG INLO és a biztonsági szolgálat átszervezése

2010-es személyzeti szükségletek

Az Európai Történelem Háza

Politikai pártok és alapítványok

Többnyelvűség

Tudásmenedzsment;

12.

úgy véli, hogy az Elnökség és a Költségvetési Bizottság közötti információáramlás és az egyeztetések időzítése rendkívül fontos az együttműködésük sikerének és tovább fejlesztésének biztosítása szempontjából;

13.

hangsúlyozza annak szükségességét, hogy a Parlament, akárcsak a többi intézmény, lehetőleg tavasszal vagy kora nyáron terjessze elő a lehető legteljesebb előzetes költségvetési javaslatot; hangsúlyozza, hogy az őszi módosító indítványok igénybevételét valóban a váratlan eseményekre és a technikai frissítésekre kellene korlátozni; felismeri, hogy a választási évek különleges helyzetet jelentenek, amikor nagyobb rugalmasságot kell biztosítani ezen eljárások során az újonnan megalakult Parlament előjogainak megőrzése érdekében;

14.

hangsúlyozza, hogy költségvetésének teljes összege a többéves pénzügyi keret 5. fejezetében (igazgatási előirányzatok) engedélyezett kiadások 19,87 %-a, azaz a saját maga által kitűzött 20 %-os határ alatt maradt; megismétli azonban, hogy az 19,87 %-os arányszám nem tartalmazza azokat a lehetséges kiigazításokat, amelyek a Lisszaboni Szerződés hatálybalépése esetén szükségessé válhatnak, különösen a jogalkotás területén, és fenntartja álláspontját, hogy elengedhetetlen jelentős tartalék képzése; elismeri, hogy a jelenlegi korlátozott tartalék miatt további megtakarításokra és átcsoportosításra lesz szükség a kiegészítő követelmények teljesítése érdekében;

15.

úgy véli, hogy a Parlament rögzített és változó költségei közötti különbségtétel megkönnyítené a költségvetés általános szintjére vonatkozó döntéseket és a megfelelő nyomon követést egy fenntartható költségvetés biztosítására; úgy határozott, hogy három konkrét költségvetési sor egy részét tartalékba helyezi, ugyanakkor jelentést kér, amely beazonosítja a 2. és 3. cím alatti kiadásokat a különböző költségtípusok szerint, és azt, hogy azok vajon állandó vagy változó jellegűek-e; úgy véli, hogy az épületekkel kapcsolatos hosszú távú stratégiák, a kommunikációs és tájékoztatási politika, valamint a különböző parlamenti tevékenységek költség-haszon elemzése lehetővé teszi egy zéróbázisú költségvetés megalkotását a következő években; úgy véli, ez lehetővé fogja tenni, hogy a Parlament költségvetése csak a valós igényeket tükrözze, és fokozni fogja annak átláthatóságát, költségvetési pontosságát és hatékonyságát;

16.

rámutat arra, hogy 2010 az új képviselői statútum teljes körű alkalmazásának első éve, és hogy ez jelentős hatást gyakorol a költségvetésére, amelynek át kell vennie ezeket a költségeket; megjegyzi, hogy a költségvetésbe felvett többletösszeg - 2009-hez képest (a részbeni alkalmazás éve) - mintegy 40 millió euróra becsülhető, a korábbi évekhez képest pedig mintegy 113 millió euróra;

17.

úgy véli, hogy ezeket az összegeket meg kell különböztetni aszerint, hogy melyek jogi és költségvetési jellegű, ténylegesen elkerülhetetlen következmények, és melyek azok, amelyeknél a rendszer tényleges végrehajtása különbséget jelenthet; költségvetési szempontból ezért felhív egy pontos és objektív adatokon alapuló jelentés elkészítésére az utazási költségtérítési rendszer alkalmazásáról 2010. június 30. előtt;

18.

üdvözli a 2008 végén a képviselői asszisztensek új statútumáról született megállapodást, és beépítette a teljes körű alkalmazás 2010-es első évére vonatkozó költségvetési rendelkezéseket; szintén üdvözli az ideiglenes értékelő csoport felállítását a képviselői és asszisztensi statútum bevezetéséből származó gyakorlati problémák megvizsgálására, és bizakodva várja, hogy következtetéseiket mihamarabb, de mindenképpen az Elnökség 2011-es előzetes költségvetési előirányzatainak benyújtása előtt megkapja;

19.

a költségvetés általános szintjével és a fent vázolt tényezőkkel összefüggésben rámutat arra is, hogy az egyeztetés megállapodáshoz vezetett az új politikai kezdeményezések számára javasolt tartalék 5 millió eurós szintre történő csökkentéséről, egy 10 millió eurós általános rendkívüli tartalék megtartása mellett, továbbá megállapodás született egy 15 millió eurós, ingatlanokra vonatkozó tartalékról is;

Emberi erőforrások

20.

üdvözli a humán erőforrásra vonatkozó megállapodást a 2010-es költségvetés kapcsán, és nagyra értékeli az adminisztráció által a szükségesnek ítélt álláshelyekről és a párhuzamosan javasolt átszervezési intézkedésekről nyújtott tájékoztatást;

21.

úgy határoz, hogy engedélyezi a Parlament 2010-es létszámtervében szereplő 54 új álláshelyre vonatkozó előirányzatokat a következők szerint:

állandó álláshelyek: 8 AD9, 17 AD5 és 28 AST1,

ideiglenes álláshelyek: 2 AD10, 1 AD9 és 1 AD5,

a 2009-es létszámtervben jóváhagyott 3 ideiglenes AST1 álláshely megszüntetése;

szintén határoz a következő álláshelyek magasabb kategóriába sorolására vonatkozó előirányzatok jóváhagyásáról: a tolmácsok felvételével kapcsolatban5 AD5 álláshely AD7-essé sorolása, a belső versenyvizsgákkal kapcsolatban 30 AD7 álláshely AD9-essé minősítése, valamint szintén a belső versenyvizsgákkal kapcsolatban 30 AST3 álláshely AST5-össé sorolása; szintén határoz az áthidaló versenyvizsgákkal kapcsolatban 5 AST6 álláshely 2 AD11-es és 3 AD12-es álláshellyé történő átalakításához szükséges előirányzatok jóváhagyásáról;

22.

ennek ellenére ragaszkodik ahhoz, hogy a jelenlegi források és álláshelyek átcsoportosítására irányuló további erőfeszítések szerves részét képezzék a költségvetési folyamatnak; úgy véli e tekintetben, hogy helyes a munka megszervezését és a szolgálatok struktúráját a politikai prioritásokhoz igazítani az eredmények maximalizálása és - költségvetési szempontból - a költséghatás csökkentése érdekében; e tekintetében felidézi tavalyi kérését, hogy fontos a humán erőforrások elosztását optimális egyensúlyban tartani az alapvető jogalkotási tevékenységek, a képviselőknek nyújtott közvetlen szolgáltatások és az adminisztratív támogatási feladatok között, valamint jobban meg kell értetni az alapul szolgáló feltételezéseket és prioritásokat;

23.

kiemeli különösen az egyeztetési megállapodást az ingatlanokkal és az ingatlanpolitikával foglalkozó osztályának megerősítéséről a megfelelő karbantartás és biztonság szavatolása, a tervezés és az ellenőrzés javítása érdekében, ami várhatóan - egy átfogó és felelősségteljes ingatlanpolitikával együtt - hosszabb távon megtakarításokhoz vezet; egyetért ezért 49 új álláshely létrehozásával a következő három éven belül; ugyancsak tudomásul veszi a biztonsági szolgálat átszervezéséhez kért 5 álláshely finanszírozására vonatkozó megállapodást is;

24.

szintén üdvözli az egyeztetésen született megállapodást a DG INLO és a biztonsági szolgálat szervezeti átvilágításának elvégzéséről annak felmérése céljából, hogy a forrásokat vajon a legjobban használják-e fel;

Jogalkotási munka és többnyelvűség

25.

emlékeztet arra, hogy a többnyelvűség a 2010-es költségvetés egyik fontos eleme volt, úgy a képviselők azon jogának megőrzése, sőt megerősítése szempontjából, hogy egyenlő bánásmódban részesüljenek a nyelvi szolgáltatások tekintetében, mind abból szempontból, hogy az összes intézmény közötti intézményközi együttműködés javítása révén törekedni kell a költségek leszorítására; üdvözli a célzott kiegészítő finanszírozást e terület számára a költségvetési javaslatban, és jóváhagyja azt;

26.

úgy véli, hogy a Parlament megnövekedett jogalkotási feladatainak vállalása állandó folyamat, amely teljes körű segítségnyújtást igényel a képviselők számára jogalkotási munkájuk teljesítéséhez; ezzel összefüggésben üdvözli az Elnökség 2009. május 6-i határozatát, amely a képviselőknek nyújtandó közvetlen támogatás fokozására irányul jogalkotási munkájuk során, különösen a kezdeti szövegezési szakaszban; úgy véli, hogy most már figyelmet kell fordítani a jogalkotási folyamat későbbi szakaszaira is, és lényegesnek tartja, hogy a képviselők valamennyi hivatalos nyelven hozzáférjenek a helytálló szövegekhez, összhangban a többnyelvűség elvével és összhangban az Unió jobb jogalkotási politikájának céljaival, az átláthatóság és a jogalkotási folyamatban képviselt parlamenti álláspontok demokratikus legitimitásának fokozása érdekében;

27.

emlékeztet arra, hogy a Parlament korai politikai megállapodások formájában rendszeresen szavaz megállapodás tárgyát képező jogalkotási aktusokról, miközben a Tanács ilyen aktusokat csak a véglegesítésük után fogadja el; fontosnak tartja, hogy a Parlament végleges és helytálló szövegeket vizsgáljon, és azokról szavazzon valamennyi nyelven; kéri, hogy tegyenek lépéseket belső és intézményközi szinten is annak biztosítására, hogy a Parlament e tekintetben egyenlő féllé váljon a Tanáccsal;

28.

üdvözli az egyeztetésen született megállapodást egy 5 %-os átfogó tartalék létrehozásáról külön költségvetési sorokon valamennyi, saját fordító szolgálatokkal rendelkező intézmény számára, a fentiekben leírtaknak megfelelően;

29.

hajlandó újragondolni a plenáris felszólalások fordításainak rendszerét és hozzáférhetőségét, az úgynevezett szó szerinti jegyzőkönyveket, és azt, hogy miként lehetne e rendszert javítani a modern technológia alkalmazásával, egyúttal jelentős megtakarítást képezve a költségvetésben; úgy véli, hogy szóba jöhet a kereslet alapú fordítási rendszer is, amely jelentősen fel is gyorsítaná az igényelt szövegek elérhetőségét;

Épületekkel kapcsolatos politika

30.

emlékeztet arra irányuló korábbi kérésére, hogy az Elnökség terjesszen elő átfogó és felelős, hosszú távú stratégiát az ingatlanok és épületek területére vonatkozóan, amely számol a növekvő fenntartási költségek, a felújítási igények és a biztonsági költségek problémájával is, és biztosítja a Parlament költségvetésének fenntarthatóságát, és számít annak előterjesztésére 2009 végéig; utal a tavalyi költségvetési állásfoglalást követően kapott válaszra, amelyet azonban nem tart kielégítőnek; hangsúlyozza azt is, hogy számolni kell a lehetséges, jövőbeli visszatérítésekkel a belga hatóságoktól, a Parlament meglévő brüsszeli ingatlanjaira vonatkozó megállapodással összhangban;

31.

megismétli, hogy mennyire fontosnak tartja az ingatlanpolitikájához szorosan kapcsolódó biztonsági kérdéseket, és úgy véli, hogy ezen a téren hatékony és kiegyensúlyozott megközelítésre van szükség; hangsúlyozza különösen egy parlament sajátos jellegét, valamint a biztonság mellett, a nyitottság és a hozzáférhetőség szükségességét; ugyanakkor aggodalmát fejezi ki az e területen egyre emelkedő költségek miatt, és úgy véli, hogy minden egyes munkahely sajátos helyzetétől függően, differenciált megközelítésre van szükség;

32.

megjegyzi, hogy még egyértelmű magyarázatra vár az, hogy az Elnökség miért fontolgatja egy új épület megvásárlását a jelenlegi brüsszeli létesítményeinek közelében, miközben úgy véli, hogy nincs szüksége egy másik épületére a parlamenti munkához;

Kommunikációs és tájékoztatási politika

33.

üdvözli az európai politikai pártok és alapítványok finanszírozásáról szóló megállapodást, amely hozzájárulhat a polgárokkal való kommunikáció és az EU politikai életében való részvételük megerősítéséhez; további vitára hív fel a hosszú távú költségvetési elvekről ezen a területen;

34.

üdvözli az Elnökség végleges határozatát az új látogatóközpont irányítási modelljéről, és úgy határoz, hogy a mihamarabbi – 2010 első felénél mindenesetre nem későbbi – megnyitás érdekében rendelkezésre bocsátja a kért 13 álláshelyet;

35.

tudomásul veszi az Elnökség és a Költségvetési Bizottság között született megállapodást az Európai Történelem Házáról; úgy határoz, hogy annak biztosítására, hogy az építészek pályáztatása folytatódhasson, és a tervjavaslatok jövőre időben beérkezhessenek, rendelkezésre bocsátja a kért 1,5 millió eurót a 2009-es költségvetésben már meglévő, erre alkalmas költségvetési soron; megismétli azon véleményét, hogy szükséges a projekt teljes költségére vonatkozó tájékoztatás; üdvözli a külső forrásokból származó további finanszírozásra és a projekttel kapcsolatos lehetséges együttműködés feltárására irányuló megállapodást;

36.

hangsúlyozza, hogy nagy jelentőséget tulajdonít a Parlamenten belül a képviselők és alkalmazottaik rendelkezésére álló számos információforrás és szolgáltatatás hatékony megszervezésének; felidézi ennek kapcsán az IT főigazgatóság újonnan elfogadott információs és kommunikációs technológiai stratégiáját, és a döntést, hogy létrehozzák a könyvtár és iratkezelési igazgatóságot az elnökségi szolgálatok sorában; hangsúlyozza továbbá, hogy ki kell alakítani egy általános „tudásmenedzsment-rendszert”, amely politikai és adminisztratív szinten egyaránt megkönnyítené az információ terjesztését; kéri az Elnökséget, hogy a politikák koherenciájának és költséghatékonyságának biztosítása érdekében fordítson kiemelt figyelmet a különféle szolgálatok közötti együttműködésre, és végül, üdvözli az egyeztetésen született megállapodást, miszerint prezentáció készül e kérdésekről a Költségvetési Bizottság ülésére;

37.

úgy véli továbbá, hogy az iratkezelő szolgálatok beépítése a fent említett új igazgatóságba javítja az információkhoz való hozzáférést, és hozzájárul a parlamenti tevékenységek jobb megértéséhez; ragaszkodik hozzá, hogy ez könnyítse meg a képviselők munkáját, és javítsa az átláthatóságot is a polgárok irányába; úgy határoz, hogy jóváhagyja az előzetes költségvetésben szereplő költségvetési elemeket; ugyanakkor megkívánja, hogy folyamatosan tájékoztassák a szolgálat szervezeti felépítéséről, a költség- és személyzeti tervekről, a termékekről és szolgáltatásokról, beleértve a dokumentumok hozzáférhetőségének javítását célzó intézkedéseket is;

38.

tudomásul veszi a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság és a Petíciós Bizottság által előterjesztett véleményeket és a kinyilvánított hasonló álláspontokat; úgy véli, hogy a legtöbb esetben a felvetett aggályokat a lehetőség szerint a költségvetési módosításokon és a szavazáson keresztül figyelembe vették;

IV. szakasz — Bíróság

39.

úgy véli, hogy a Bíróság növekvő munkaterhelése– konzultációk és az új sürgősség eljárások következtében – indokolttá tette működési költségvetésének és létszámtervének ésszerű növelését az elmúlt két évben, beleértve az alkalmazottak számának 2009-es jelentős növelést is; természetesnek tartja ezért, hogy nem kérnek további álláshelyeket 2010-re; a tényleges felvételi ütem és az álláshely betöltési szint fényében nincs meggyőződve arról, hogy a tervezett fizetések Tanács általi csökkentése és a csökkentés mértéke helyes volna;

40.

úgy határoz ezért, hogy az említett érvek fényében és a bizottságok véleményének ismeretében számos soron visszaállítja az EKT-ban foglaltakat számos költségvetési soron;

41.

megjegyzi, hogy a Bíróság új épületeinek hatása folyamatos, és hogy ez problematikus hatást gyakorol költségvetésének általános növekedésére; e tekintetben, és figyelembe véve ezen elsüllyedt költségeket, elfogadhatónak tartja a javasolt 4,5 %-os általános növekedést, azzal a megjegyzéssel, hogy a Bíróság normális működési költségvetésének fejlesztése jelentősen alacsonyabb - körülbelül 2,5 %-os - mértékű;

V. szakasz - Számvevőszék

42.

a 2009-re engedélyezett 20 könyvvizsgálói álláshelyen felül, jóváhagyja további 12 könyvvizsgálói álláshely létrehozását a - különösen a költségvetés-felmentési hatóság részéről - megnövekedett igények eredményeként; hangsúlyozza, hogy az alkalmazottak létszámát és a munkára irányuló követeléseket a költségvetés és az európai gazdaság tágabb kontextusában kell vizsgálni; úgy véli ezért, hogy a két éven belül engedélyezett 32 új könyvvizsgálói álláshely a Számvevőszék számára kényelmes helyzetet teremt a következő pár évre, egyébként pedig kéri, hogy a Számvevőszék rangsorolja a kéréseket sürgősségük és viszonylagos fontosságuk szerint;

43.

tudomásul veszi a K3 épület bővítési költségeinek tervezett növekedését, és megismétli, hogy a lízingelési opcióhoz képest a költségvetésből közvetlenül történő finanszírozásra vonatkozó döntés e projekt költségeit a lehető legalacsonyabb szinten fogja tartani az adófizetők számára; tudomásul veszi, hogy egy 55 millió eurós összeg 2009-re történő előrehozataláról hozott döntés jelentős csökkentéshez vezetett e soron 2010-re vonatkozóan;

44.

a magát a Számvevőszéket illetően elvégzett külső auditban szereplő egyik megjegyzés nyomán úgy véli, hogy az e projekttel kapcsolatos valamennyi kiadást az épületekre szánt külön sor előirányzatai közé kell sorolni, és az átláthatóság érdekében nem szabad más fejezetekben/sorokon szerepeltetni;

45.

úgy határoz, hogy megnövel egy korlátozott számú kiadási tételt, amelyek számvevőszéki jelentések nyilvános terjesztésével, a Hivatalos Lapban történő közzététellel és a missziókkal kapcsolatosak, annak lehetővé tétele érdekében, hogy szükség esetén a könyvvizsgálót az adott téma szakértője segíthesse a tényfeltárás hatékonyságának és minőségének javítása céljából;

VI. szakasz - Európai Gazdasági és Szociális Bizottság

46.

úgy határoz, hogy kompromisszumos álláspontra helyezkedik a bizottság eredeti követelései és a Tanács költségvetés-tervezete között; úgy határoz ezért, hogy jóváhagyja további hat álláshely létrehozását (4 AD5, 1 AST3 és 1 AST1), és a fizetések és juttatások általános csökkentési arányát 5 %-ra igazítja ki;

47.

kéri a bizottságot, hogy terjessze elő az első összegző jelentést az ülések és az utazások költségeire vonatkozóan az előző költségvetésben bevezetett, továbbfejlesztett tervezési rendszer működéséről;

48.

tekintettel a jövőbeli költségvetésekre, rövid magyarázatot kér arról, miként számolják ki az utazási költségtérítéseket és juttatásokat, és hogy a képviselőknek és az alkalmazottaknak e tekintetben milyen választási lehetőségei vannak, ha vannak egyáltalán;

VII. szakasz - Régiók Bizottsága

49.

nem ért egyet azzal, hogy a Tanács törli a bizottság számára kért tíz új álláshelyet, és úgy határoz, hogy visszaállít közülük négyet mint a politikai munkájához, és különösen a plenáris üléshez kapcsolódó prioritási álláshelyet; emlékeztet azonban arra, hogy a Régiók Bizottsága alkalmazotti létszámának növelését elfogadták már 2009-re vonatkozóan is, ezért ennél többet nem tud jóváhagyni, tekintettel az általános gazdasági helyzetre;

50.

a Régiók Bizottsága érveinek meghallgatása után úgy határoz, hogy 5 %-os általános csökkentési arányt vezet be az alkalmazotti létszám és a szabad álláshelyek tekintetében; megjegyzi, hogy ennek biztosítania kell, hogy a bizottság elegendő finanszírozással rendelkezzen kötelezettségeinek teljesítéséhez, miközben némi megtakarítást is eredményez az EKT-ban;

51.

kompromisszumos álláspontra helyezkedik a bizottsága követelései és a Tanács által különböző működési sorokon javasolt csökkentések között, beleértve az IT-fejlesztéseket, az óvodai létesítményeket, valamint a tájékoztatási és kommunikációs tevékenységeket szolgáló forrásokat is;

VIII. szakasz – Európai ombudsman

52.

a Tanács általi csökkentéseket figyelembe véve, és az ombudsman érveinek meghallgatását követően részben visszaállítja az EKT-t; ragaszkodik ahhoz, hogy az EKT-hoz képest korlátozott mértékű megtakarítást mégis meg lehessen tartani;

53.

szintén kompromisszumos álláspontra helyezkedik az ombudsman és a Tanács között a fizetésekhez és juttatásokhoz szükséges előirányzatokat illetően;

54.

egyetért az ombudsmannal abban, hogy hasznos volna átgondolni a Hivatal megválasztásával kapcsolatos kiadások mértékét, és valójában úgy véli, hogy az ilyen költségek különböző évekre és különböző költségvetési címekre való elosztásának jelenlegi gyakorlata nem átlátható;

55.

meglepi, hogy e szervnek eddig gyakorlatilag egyáltalán nem volt költségvetése képzési intézkedésekre, és ezért hozzá tud járulni némi emeléshez ezen a területen;

IX. szakasz – Európai adatvédelmi biztos

56.

elismeri, hogy az adatvédelmi biztost egyre több esetben kérik fel (adatvédelmi kérdésekkel kapcsolatos) jogszabályokról való véleményalkotásra; alaposan megvitatta ezt az ügyet, és figyelembe vette azon nyilatkozatot, miszerint ezek a konzultációk kötelező jellegűek a biztos részéről; ezért úgy határoz, hogy némi kiigazítást tesz a Tanács által javasolt költségvetés-tervezetben;

57.

jóváhagyja két új álláshely létrehozását (1 AD1 és 1 AST2), ami kompromisszumos álláspontot jelent van az eredeti követelések és a Tanács álláspontja között; mindezt annak fényében teszi, hogy ugyanakkor a nemzeti szakértők finanszírozása is emelésben részesül;

58.

az adatvédelmi biztos érveinek meghallgatását követően szintén jóváhagy némi növekedést a tanácsi javaslathoz képest korlátozott számú egyéb költségvetési fejezetben;

*

* *

59.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást - az általános költségvetés-tervezet I., II., IV., V., VI., VII., VIII. és IX. szakaszára vonatkozó módosításokkal együtt - a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a többi érintett intézménynek és szervnek is.


(1)  HL L 253, 2000.10.7., 42. o.

(2)  HL L 248., 2002.9.16., 1. o.

(3)  HL C 139., 2006.6.14., 1. o.

(4)  E napon elfogadott szövegek, P6_TA(2009)0096.

(5)  E napon elfogadott szövegek, P6_TA(2009)0346.


30.9.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

CE 265/68


2009. október 22., csütörtök
Az Europol alkalmazottaira alkalmazandó alapfizetések és juttatások kiigazításáról *

P7_TA(2009)0053

Az Európai Parlament 2009. október 22-i jogalkotási állásfoglalása a Cseh Köztársaság kezdeményezéséről az Europol alkalmazottaira alkalmazandó alapfizetések és juttatások kiigazításáról szóló tanácsi határozat elfogadására tekintettel (10985/2009 – C7-0099/2009 – 2009/0805(CNS))

2010/C 265 E/31

(Konzultációs eljárás)

Az Európai Parlament,

tekintettel a Cseh Köztársaság kezdeményezésére(10985/2009),

tekintettel az Europol alkalmazottai személyzeti szabályzatának megállapításáról szóló, 1998. december 3-i tanácsi jogi aktusra (1) és különösen annak 44. cikkére,

tekintettel az EU-Szerződés 39. cikkének (1) bekezdésére, amelynek megfelelően a Tanács konzultált a Parlamenttel (C7-0099/2009),

tekintettel eljárási szabályzata 100. és 55. cikkére,

tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentésére (A7-0040/2009),

1.

jóváhagyja a Cseh Köztársaság kezdeményezését;

2.

felkéri a Tanácsot, hogy tájékoztassa a Parlamentet arról, ha a Parlament által jóváhagyott szövegtől el kíván térni;

3.

felkéri a Tanácsot a Parlamenttel való újbóli konzultációra, abban az esetben, ha lényegesen módosítani kívánja a Cseh Köztársaság kezdeményezését;

4.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a Cseh Köztársaság kormányának.


(1)  HL C 26., 1999.1.30., 23. o.


30.9.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

CE 265/69


2009. október 22., csütörtök
Az 1234/2007/EK rendelet (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) módosítása *

P7_TA(2009)0054

Az Európai Parlament 2009. október 22-i jogalkotási állásfoglalása a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló 1234/2007/EK rendelet (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) módosítására irányuló tanácsi rendeletjavaslatról (COM(2009)0539 – C7-0223/2009 – 2009/0152(CNS))

2010/C 265 E/32

(Konzultációs eljárás)

Az Európai Parlament,

tekintettel a Bizottságnak a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2009)0539),

tekintettel az EK-Szerződés 37. cikkére, amely alapján a Tanács konzultált a Parlamenttel (C7-0223/2009),

tekintettel eljárási szabályzata 55. és 142. cikkére,

1.

jóváhagyja a Bizottság javaslatát, annak módosított formájában;

2.

felhívja a Bizottságot, hogy ennek megfelelően változtassa meg javaslatát az EK-Szerződés 250. cikkének (2) bekezdése értelmében;

3.

felhívja a Tanácsot, hogy tájékoztassa a Parlamentet arról, ha a Parlament által jóváhagyott szövegtől el kíván térni;

4.

felkéri a Tanácsot, hogy ismét konzultáljon a Parlamenttel, ha lényegesen módosítani kívánja a Bizottság javaslatát;

5.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.

A BIZOTTSÁG ÁLTAL JAVASOLT SZÖVEG

MÓDOSÍTÁS

Módosítás 2

Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogszabály

1 cikk – 3 pont

1234/2007/EK rendelet

186 cikk – a pont

3.

A 186. cikk a) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„a)

a cukor-, a komló-, a marha- és borjúhús-, a tej- és tejtermék-, a juh- és a kecskehúságazat termékeinek tekintetében, ha a szóban forgó termékek bármelyikének az ára a közösségi piacon jelentős mértékben emelkedik vagy csökken;”.

3.

Az 186. cikk a) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„a)

a cukor-, a komló-, a marha- és borjúhús-, a juh- és a kecskehúságazat termékeinek tekintetében, ha a szóban forgó termékek bármelyikének az ára a közösségi piacon jelentős mértékben emelkedik vagy csökken;

aa)

a tej és a tejtermékek tekintetében, amennyiben a 2009. április 1-jén, illetve a 2010. április 1-jén kezdődő 12 hónapos időszakban a szóban forgó termékek bármelyikének az ára a közösségi piacon jelentős mértékben emelkedik vagy csökken;”

Módosítás 8

Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogszabály

1 cikk – 3 a pont (új)

1234/2007/EK rendelet

188 cikk – 2a pont (új)

 

3a)

A 188. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„2a)     A Bizottság rendszeresen tájékoztatja az Európai Parlamentet a 195. cikkben említett bizottság munkájáról. Ebből a célból kézhez kell kapnia a bizottsági ülések napirendjét, a szavazások eredményét, az ülésekről készült kivonatos jegyzőkönyveket, illetve azoknak a hatóságoknak és szervezeteknek a listáját, amelyekhez a tagállamok által a képviseletükre kinevezett személyek tartoznak. Az Európai Parlamentet minden olyan esetben is tájékoztatni kell, amikor a Bizottság intézkedéseket vagy a meghozandó intézkedésekre vonatkozó javaslatokat terjeszt a Tanács elé.”