ISSN 1725-518X

doi:10.3000/1725518X.C_2010.223.hun

Az Európai Unió

Hivatalos Lapja

C 223

European flag  

Magyar nyelvű kiadás

Tájékoztatások és közlemények

53. évfolyam
2010. augusztus 18.


Közleményszám

Tartalom

Oldal

 

I   Állásfoglalások, ajánlások és vélemények

 

VÉLEMÉNYEK

 

Európai Központi Bank

2010/C 223/01

Az Európai Központi Bank véleménye (2010. augusztus 6.) a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelvnek a kereskedési könyvre és az újra-értékpapírosításra vonatkozó tőkekövetelmények, továbbá a javadalmazási politikák felügyeleti felülvizsgálata tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv iránti javaslatról (CON/2010/65)

1

 

IV   Tájékoztatások

 

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

 

Európai Bizottság

2010/C 223/02

Euro-átváltási árfolyamok

5

2010/C 223/03

A Bizottság határozata (2010. augusztus 17.) a független érdekképviselőkből álló, adminisztratív terhekkel foglalkozó magas szintű munkacsoport létrehozásáról szóló 2007/623/EK határozat módosításáról

6

 

V   Hirdetmények

 

A VERSENYPOLITIKA VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK

 

Európai Bizottság

2010/C 223/04

Állami támogatás – Szlovénia – C 13/10 (korábbi NN 17/10) állami támogatás – Az Elan d.o.o. és az Elan Marine d.o.o. javára nyújtott lehetséges támogatási intézkedések – Felhívás észrevételek benyújtására az EUMSz. 108. cikkének (2) bekezdése értelmében ( 1 )

8

2010/C 223/05

Az Egyesült Királyság kormányának értesítése a szénhidrogének kutatására, feltárására és kitermelésére vonatkozó engedélyek megadásának és felhasználásának feltételeiről szóló, 1994. május 30-i 94/22/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján ( 1 )

15

 


 

(1)   EGT-vonatkozású szöveg

HU

 


I Állásfoglalások, ajánlások és vélemények

VÉLEMÉNYEK

Európai Központi Bank

18.8.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 223/1


AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK VÉLEMÉNYE

(2010. augusztus 6.)

a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelvnek a kereskedési könyvre és az újra-értékpapírosításra vonatkozó tőkekövetelmények, továbbá a javadalmazási politikák felügyeleti felülvizsgálata tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv iránti javaslatról

(CON/2010/65)

2010/C 223/01

Bevezetés és jogalap

2009. november 12-én az Európai Központi Bank („EKB”) kiadta a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelvnek a kereskedési könyvre és az újra-értékpapírosításra vonatkozó tőkekövetelmények, továbbá a javadalmazási politikák felügyeleti felülvizsgálata tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: az irányelvtervezet) iránti javaslatról szóló CON/2009/94 (1) véleményt. Az Európai Parlament 2010. július 7-én elfogadta az irányelvtervezetet (2), mely most az Európai Unió Tanácsa általi hivatalos elfogadásra vár. Ez a vélemény az irányelvtervezet Európai Parlament által elfogadott változatán alapul.

Az EKB véleményalkotásra szolgáló hatásköre az Európai Unió működéséről szóló szerződés 127. cikke (4) bekezdésének utolsó bekezdésén alapul, mely szerint az Európai Központi Bank a hatáskörébe tartozó területeken véleményt terjeszthet többek között a megfelelő uniós intézmények elé. E tekintetben az irányelvtervezet a következőket érintő rendelkezéseket tartalmaz: a Központi Bankok Európai Rendszerének (KBER) az Unió monetáris politikájának meghatározására és végrehajtására vonatkozó, a Szerződés 127. cikke (2) bekezdésének első francia bekezdésében említett feladata, valamint a KBER-nek a hatáskörrel rendelkező hatóságok hitelintézetek prudenciális felügyeletére és a pénzügyi rendszer stabilitására vonatkozó politikáinak zavartalan megvalósításában való támogatása, a Szerződés 127. cikkének (5) bekezdésében említettek szerint. Az Európai Központi Bank eljárási szabályzatának 17.5. cikke első mondatával összhangban a Kormányzótanács fogadta el ezt a véleményt.

1.   Általános észrevételek

1.1.

Az EKB-t aggasztja a mentesítésnek a fedezett, lakó- és kereskedelmi ingatlanokkal biztosított kötvények formájában (3) fennálló kitettségekre történő, az irányelvtervezet I. melléklete 2 c). pontjának ii. alpontjában szereplő kiterjesztése. A mentesítésnek 2010. december 31-ről2013. december 31-ig történő meghosszabbítása lehetővé teszi az értékpapírosítással foglalkozó jogalanyok által lakó- és kereskedelmi ingatlanokkal fedezett kitettségek fedezeti kötvények fedezeti pooljába történő értékpapírosításával kibocsátott elsőbbségi részjegyek korlátlan használatát. Emellett az elfogadott szövegből hiányzik a részjegyek tekintetében a legjobb hitelképességi besorolás szükségességére való hivatkozás (4).

1.2.

Az irányelvtervezet ekként befolyásolja az eurorendszer monetáris politikai műveleteiben felhasználható, az eurorendszer monetáris politikai eszközeiről és eljárásairól szóló, 2000. augusztus 31-i EKB/2000/7 iránymutatásban (5) meghatározott, az ÁÉKBV előírásoknak megfelelő fedezett kötvényeket és az eszközalapú értékpapírokat. E tekintetben az eurorendszer fedezeti keretszabályozása az ÁÉKBV előírásoknak megfelelő fedezett kötvényekhez képest az eszközalapú értékpapírok vonatkozásában kockázatkezelési szempontból szigorúbb elbánást (pl. magasabb haircutokat és minősítési követelményeket) követel meg. Az irányelvtervezetnek esetlegesen következménye lehet az, hogy erőteljes ösztönzést ad a monetáris politikai ügyfeleknek arra, hogy eszközalapú értékpapírjaikat ilyen fedezett kötvények fedezeti pooljába vonják össze, ezzel kedvezőbb elbánásra téve szert – mindezt az eurorendszer kockázati kitettségének kárára.

1.3.

Egyidejűleg és annak ellenére, hogy az EKB üdvözli a külső hitelminősítésre hagyatkozó jogalkotás visszaszorítását célzó szabályozói lépéseket, az EKB némiképp aggályosnak tartja ezen egységek legjobb hitelképességi besorolásának szükségességére vonatkozó hivatkozás elhagyását, mivel ez tovább gyengítheti a fedezett kötvények piacának megbízhatóságát és átláthatóságát, aminek végső soron a a pénzügyi stabilitás szempontjából is következményei lesznek.

1.4.

Általánosságban a közeljövő szabályozói céljának a mentesítés megszüntetésének, illetve a fedezett kötvények fedezeti pooljába kerülő eszközökre vonatkozó, olyan szigorú kritériumok meghatározásának kell lennie, melyek i. nem külső hitelminősítésekre hagyatkoznak, és ii. kellően szilárdak ahhoz, hogy garantálják a fedezett kötvényekbe vetett bizalmat, mely ugyanakkor megfelelő időt biztosít a pénzügyi intézmények számára üzleti modelljeik átalakítására. A kibocsátott kötvény névértékéhez kötött limit – az I. melléklet 2c. pontjának i. és ii. alpontjában tükröződő – 20 %-ról 10 %-ra csökkentése ebbe az irányba tett kedvező elmozdulásnak tekinthető.

2.   Szövegezési javaslatok

Abban az esetben, ahol az EKB az irányelvtervezet módosításáta tesz javaslatot, a melléklet tartalmazza a szerkesztési javaslatokat és az azokhoz fűzött magyarázatot.

Kelt Frankfurt am Mainban, 2010. augusztus 6-án.

az EKB elnöke

Jean-Claude TRICHET


(1)  HL C 291, 2009.12.1., 1. o.

(2)  P7_TA-PROV (2010) 0274.

(3)  Az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló, 1985. december 20-i 85/611/EGK irányelv (HL L 375., 1985.12.31., 3. o.) 22. cikkének (4) bekezdésében meghatározottak szerint.

(4)  Lásd a hitelintézetek tevékenységének megkezdéséről és folytatásáról (átdolgozott szöveg) szóló, 2006. június 14-i 2006/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 177., 2006.6.30., 1. o.) VI. melléklete 68. pontjának harmadik bekezdését.

(5)  HL L 310, 2000.12.11., 1. o.


MELLÉKLET

Szövegezési javaslatok

Az Európai Parlament által javasolt szöveg

Az EKB által javasolt szöveg (1)

Módosítás

VI. melléklet 68. pont ii. alpont

„(ii)

a harmadik bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

»2013. december 31-ig nem kell alkalmazni a francia Fonds Communs de Créances vagy azzal egyenértékű értékpapírosító szervezet által a d) és e) pont szerint kibocsátott elsőbbségi részjegyekre vonatkozó 10 %-os felső határt, amennyiben: i. az értékpapírosított lakó- vagy kereskedelmi ingatlanokkal kapcsolatos kitettségek ugyanazon konszolidált csoport tagjaitól erednek, amelynek a fedezett kötvények kibocsátója is tagja, vagy az ugyanazon központi szervhez tartozó egységtől, amelyhez a fedezett kötvények kibocsátója is tartozik (a közös csoportbeli tagságot vagy az ahhoz való tartozást akkor kell meghatározni, amikor az elsőbbségi részjegyeket biztosítékként használják fel a fedezett kötvényekhez;és ii. ugyanazon konszolidált csoport tagja, amelynek a fedezett kötvények kibocsátója is tagja, vagy az ugyanazon központi szervhez tartozó egység, amelyhez a fedezett kötvények kibocsátója is tartozik, vállalja az elsőbbségi részjegyeket alátámasztó ügyletrész-sorozat teljes első szintű fedezetét. Ezen időszak vége előtt, de legkésőbb 2012. december 31-ig a Bizottság megvizsgálja e felhatalmazás megfelelőségét, és adott esetben annak megfelelőségét, hogy hasonló elbánást terjeszt ki a fedezett kötvények más formáira. E vizsgálat fényében a Bizottság, adott esetben, a 151a. cikkben említett hatáskörnek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadhat el ezen időszak meghosszabbítására, e felhatalmazás állandóvá tételére vagy a fedezett kötvények más formáira történő kiterjesztésére.«”

„ii

a harmadik bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

»2013. december 31-ig nem kell alkalmazni a francia Fonds Communs de Créances vagy azzal egyenértékű értékpapírosító szervezet által a d) és e) pont szerint kibocsátott elsőbbségi részjegyekre vonatkozó 10 %-os felső határt, amennyiben: i. ezeknek az elsőbbségi részjegyeknek kijelölt külső hitelminősítő intézmény által készített olyan hitelminősítéssel kell rendelkezniük, ami a külső hitelminősítő intézet által a fedezett kötvények tekintetében készített hitelminősítés legjobb kategóriája; ii. az értékpapírosított lakó- vagy kereskedelmi ingatlanokkal kapcsolatos kitettségek ugyanazon konszolidált csoport tagjaitól erednek, amelynek a fedezett kötvények kibocsátója is tagja, vagy az ugyanazon központi szervhez tartozó egységtől, amelyhez a fedezett kötvények kibocsátója is tartozik (a közös csoportbeli tagságot vagy az ahhoz való tartozást akkor kell meghatározni, amikor az elsőbbségi részjegyeket biztosítékként használják fel a fedezett kötvényekhez; és iii. ugyanazon konszolidált csoport tagja, amelynek a fedezett kötvények kibocsátója is tagja, vagy az ugyanazon központi szervhez tartozó egység, amelyhez a fedezett kötvények kibocsátója is tartozik, vállalja az elsőbbségi részjegyeket alátámasztó ügyletrész-sorozat teljes első szintű fedezetét. .«”

Magyarázat

A véleményben meghatározott okból az EKB-nak némi aggályai vannak azon követelmény elhagyásával kapcsolatban, miszerint az elsőbbségi részjegyeknek a kijelölt külső hitelminősítő intézmény (ECAI) által készített hitelminősítés legjobb kategóriájával kell rendelkeznie, mivel ez tovább gyengítheti a fedezett kötvények piacának megbízhatóságát és átláthatóságát. Emiatt az EKB javasolja a követelmény szövegbe való visszavételét. Azonban a közeljövő célkitűzésének olyan szigorú kritériumok meghatározásának kell lennie, melyek i. nem külső hitelminősítésekre hagyatkoznak, és ii. kellően szilárdak ahhoz, hogy garantálják a fedezett kötvényekbe vetett bizalmat, mely ugyanakkor megfelelő időt biztosít a pénzügyi intézmények számára üzleti modelljeik átalakítására. Ezért a mentesség esetleges (bizonytalan időre történő) meghosszabbítására vonatkozó utalást el kell hagyni.

Az EKB-nak tudomása van arról, hogy a VI. melléklet 68. pontjának i. alpontja előírja, hogy a fedezetként használt elsőbbségi részjegyeknek 1. besorolású hitelminősítő értékelésnek kell megfelelniük. Ez azonban nem oszlatja el az azzal kapcsolatos aggályokat, hogy kivették az elsőbbségi részjegyekre vonatkozó azon követelményt, hogy minősdítésüknek a kijelölt külső hitelminősítő intézmény által készített hitelminősítés legjobb kategóriájának kell lennie. Ez abból a tényből ered, hogy az 1. besorolású hitelminősítő értékelés csak a kötvénykibocsátás névértékének azon 10 %-ára vonatkozik, melynek tekintetében a mentesség még nem jön szóba. E tekintetben meg kell jegyezni, hogy az illetékes hatóságoknak a 2006/48/EK irányelv 82. cikkének megfelelően kell az 1–6. hitelminősítési kategóriákat meghatározniuk, ami a hitelminősítés tekintetében bizonyos fokú mérlegelést enged. Mindazonáltal az EKB értelmezése szerint a „hitelminősítés legjobb kategóriája” fogalmát szűkebben kell meghatározni.

Az irányelvtervezet Európai Parlament által elfogadott változatában a mentesítés két feltétellel alkalmazható. Az első feltétel, hogy az értékpapírosított lakó- vagy kereskedelmi ingatlanokkal kapcsolatos kitettségek ugyanazon konszolidált csoport tagjaitól eredjenek, melybe a fedezett kötvény kibocsátója tartozik. Az EKB véleménye szerint e követelmény gyakorlati ellenőrzése nehézségekbe ütközhet. A második feltétel az, hogy ugyanazon konszolidált csoport tagja vállalja az elsőbbségi részjegyeket alátámasztó ügyletrész-sorozat teljes első szintű fedezetét, amelynek a fedezett kötvények kibocsátója is tagja. Az EKB álláspontja szerint ezt a követelményt az egyes szervezetek fedezeti stratégiákkal könnyen kijátszhatják még akkor is, ha az elsőbbségi részjegyeket alátámasztó ügyletrész-sorozat teljes első szintű fedezete a csoporton belül marad. Emiatt az EKB ezeket a feltételeket nem tekinti olyan követelményeknek, melyek önmagukban elegendő olyan biztosítékot nyújtanának, melyek biztosíthatnák ezen eszközöknek a fedezett kötvények fedezeti pooljába történő bevonását. Az EKB azonban elismeri, hogy e feltételek igenis nyújtanak bizonyos szintű védelmet a kötvénytulajdonosoknak, különösen, ha ezekhez az elsőbbségi részjegyek tekintetében a legjobb hitelképességi besorolás követelményére való utalás szövegbe való visszaemelése is társul.


(1)  A szövegben vastag betűvel szedve szerepel az EKB által beilleszteni javasolt új szöveg. A szövegben áthúzással szerepelnek az EKB által törölni javasolt részek.


IV Tájékoztatások

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

Európai Bizottság

18.8.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 223/5


Euro-átváltási árfolyamok (1)

2010. augusztus 17.

2010/C 223/02

1 euro =


 

Pénznem

Átváltási árfolyam

USD

USA dollár

1,2860

JPY

Japán yen

109,66

DKK

Dán korona

7,4492

GBP

Angol font

0,82300

SEK

Svéd korona

9,4330

CHF

Svájci frank

1,3411

ISK

Izlandi korona

 

NOK

Norvég korona

7,9065

BGN

Bulgár leva

1,9558

CZK

Cseh korona

24,805

EEK

Észt korona

15,6466

HUF

Magyar forint

279,50

LTL

Litván litász/lita

3,4528

LVL

Lett lats

0,7085

PLN

Lengyel zloty

3,9709

RON

Román lej

4,2383

TRY

Török líra

1,9285

AUD

Ausztrál dollár

1,4251

CAD

Kanadai dollár

1,3341

HKD

Hongkongi dollár

9,9919

NZD

Új-zélandi dollár

1,8122

SGD

Szingapúri dollár

1,7424

KRW

Dél-Koreai won

1 512,72

ZAR

Dél-Afrikai rand

9,3355

CNY

Kínai renminbi

8,7346

HRK

Horvát kuna

7,2525

IDR

Indonéz rúpia

11 526,27

MYR

Maláj ringgit

4,0625

PHP

Fülöp-szigeteki peso

58,055

RUB

Orosz rubel

39,1144

THB

Thaiföldi baht

40,796

BRL

Brazil real

2,2499

MXN

Mexikói peso

16,2260

INR

Indiai rúpia

59,9500


(1)  Forrás: Az Európai Központi Bank (ECB) átváltási árfolyama.


18.8.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 223/6


A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2010. augusztus 17.)

a független érdekképviselőkből álló, adminisztratív terhekkel foglalkozó magas szintű munkacsoport létrehozásáról szóló 2007/623/EK határozat módosításáról

2010/C 223/03

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

mivel:

(1)

A 2007/623/EK határozattal (1) a Bizottság hároméves, határozott időtartamra létrehozta a független érdekképviselőkből álló, adminisztratív terhekkel foglalkozó magas szintű munkacsoportot (a továbbiakban: munkacsoport).

(2)

A Bizottság számára továbbra is prioritást jelent az adminisztratív terhek csökkentése és a jogszabályok egyszerűsítése; az Európai Unióban az adminisztratív terhek csökkentésére vonatkozó cselekvési program 2012-ig befejeződik.

(3)

A munkacsoport és tagjainak megbízatását tehát ennek megfelelően ki kell terjeszteni.

(4)

A munkacsoportnak továbbra is szorosan együtt kell működnie a külső érdekelt felekkel és a Bizottság szolgálataival, valamint az adminisztratív terhekkel kapcsolatos kérdésekben rendszeresen és strukturált keretek között kell véleményt és tapasztalatot cserélnie a főtitkárhelyettessel és a hatásvizsgálati testület elnökével,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

A C(2007) 4063 határozat az alábbiak szerint módosul:

1.

A 2. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„2. cikk

A munkacsoportnak az lesz a feladata, hogy a Bizottságnak tanácsot adjon az Európai Unióban az adminisztratív terhek csökkentésére vonatkozó cselekvési program tekintetében, melynek célja, hogy 2012-re 25 %-kal csökkentse azokat az adminisztratív terheket, melyeket a közösségi jogi szabályozás ró a vállalatokra, valamint a Bizottság munkaprogramjában meghatározott egyszerűsítési kezdeményezések tekintetében is.

A munkacsoport feladata különösen az alábbiakból áll:

tanácsadás a Bizottság számára az adminisztratív terhek csökkentését szolgáló intézkedések tekintetében; tanácsaikat a szakértők internetes fórumon és a tagállamokban megrendezendő, helyi szakmai műhelyeken keresztül terjesztik elő,

a Bizottság kérelmére módszertani tanácsadás, ha a cselekvési program ilyen jellegű kérdéseket vet fel,

arra vonatkozó javaslatok, hogy szükség esetén mely jogszabályokat lenne érdemes bevonni a csökkentésre irányuló programba,

tanácsadás a Bizottságnak az egyszerűsítést célzó gördülő program tekintetében, különös tekintettel azokra a jogszabályokra, amelyek nagy valószínűséggel csökkentik az adminisztratív terheket,

segítségnyújtás a Bizottságnak abban, hogy biztosított legyen az előrehaladás az adminisztratív terhek csökkentésére irányuló javaslatoknak a Tanács és a Parlament általi elfogadásában,

2011 novemberéig jelentés készítése arról, mi a legjobb tagállami gyakorlat az európai uniós jogszabályok legkevesebb teherrel járó végrehajtása terén.

A munkacsoport megbízatása 2012. december 31-ig szól.”

2.

A 3. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„3. cikk

1.   A Bizottság bármilyen, az Európai Unióban az adminisztratív terhek csökkentésére vonatkozó cselekvési programmal, valamint a Bizottság munkaprogramjában meghatározott, az egyszerűsítést célzó gördülő programmal kapcsolatos kérdésben kikérheti a munkacsoport véleményét.”

3.

A 4. cikk a következőképpen módosul:

4. cikk

a)

A (4) bekezdés első mondata helyébe a következő szöveg lép:

„A tagok megbízatása 2012. december 31-ig szól.”

b)

A (7) bekezdésben az első mondat helyébe a következő szöveg lép:

„A kinevezett tagok nevét az Európai Bizottság Főtitkárságának honlapján hozzák nyilvánosságra.”

4.

Az 5. cikk (4) bekezdésének második mondata helyébe a következő szöveg lép:

„A titkársági feladatok ellátását az Európai Bizottság Főtitkársága biztosítja.”

5.

A 7. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„7. cikk

Alkalmazhatóság

Ezt a határozatot 2012. december 31-ig kell alkalmazni.”

2. cikk

Ez a határozat 2010. augusztus 30-án lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2010. augusztus 17-én.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO


(1)  HL L 253., 2007.9.28., 40. o.


V Hirdetmények

A VERSENYPOLITIKA VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK

Európai Bizottság

18.8.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 223/8


ÁLLAMI TÁMOGATÁS – SZLOVÉNIA

C 13/10 (korábbi NN 17/10) állami támogatás – Az Elan d.o.o. és az Elan Marine d.o.o. javára nyújtott lehetséges támogatási intézkedések

Felhívás észrevételek benyújtására az EUMSz. 108. cikkének (2) bekezdése értelmében

(EGT-vonatkozású szöveg)

2010/C 223/04

2010. május 12-én kelt levelével, amelynek hiteles nyelvi változata megtalálható ezen összefoglaló végén, a Bizottság értesítette Szlovéniát arról, hogy a fent említett intézkedésekkel kapcsolatosan az EUMSz. 108. cikkének (2) bekezdése szerinti eljárás megindításáról határozott.

Az érdekeltek a bizottsági eljárás tárgyát képező támogatásra vonatkozó észrevételeiket az alábbi összefoglaló és az annak végén található levél közzétételét követően egy hónapon belül tehetik meg az alábbi címen:

European Commission (Európai Bizottság)

Directorate-General for Competition (Versenypolitikai Főigazgatóság)

State aid Greffe (Állami Támogatások Iktatási Osztálya)

Iroda: J-70, 03/225

1049 Bruxelles/Brussel

BELGIQUE/BELGIË

Fax +32 22961242

Az észrevételeket a Bizottság továbbítja Szlovéniának. Az észrevételek benyújtói kérésüket megindokolva, írásban kérhetik adataik bizalmas kezelését.

AZ ÖSSZEFOGLALÓ SZÖVEGE

I.   ELJÁRÁS

2008. július 10-én panaszt adtak be az Elan ski (Szlovénia) javára nyújtott feltételezett állami támogatást illetően. A feltételezett intézkedés kivizsgálása érdekében a Bizottság több alkalommal információkéréssel fordult a szlovén államhoz. Ezen túlmenően a panaszt emelő fél részletes tájékoztatást juttatott el a Bizottsághoz.

II.   A BIZOTTSÁG ÁLTAL INDÍTOTT ELJÁRÁS TÁRGYÁT KÉPEZŐ INTÉZKEDÉSEK LEÍRÁSA

A szóban forgó intézkedések kedvezményezettjei a sífelszerelések gyártásával foglalkozó Elan Ski és a tengeri járművek gyártásával foglalkozó Elan Marine voltak. Mindkét vállalkozás telephelye az EUMSz. 107. cikke (3) bekezdésének a) pontja szerinti regionális támogatásra jogosult régióban található. E vállalkozások 100 %-ban az Elan Skupina tulajdonában állnak, amely vállalkozás tulajdonosai különböző állami vállalkozások. Az Elan Skupina és két leányvállalata több éve pénzügyi nehézségekkel küszködik. Ennélfogva az Elan Skupina vállalkozást birtokoló állami vállalkozások 2007-ben és 2008-ban 10-10 millió EUR összegű tőkeinjekciót nyújtottak, amelyből az Elan Skupina mintegy 11,7 millió EUR-t az Elan Ski vállakozásnak jutatott. A fennmaradó 8,3 millió EUR összeget a Elan Marine vállalkozás kapta meg.

III.   AZ INTÉZKEDÉSEK ÉRTÉKELÉSE

E tőkeinjekciók az EUMSz. 107. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásnak minősülhetnek. Mivel a tőkeinjekciókat állami tulajdonban álló vállalkozások állították rendelkezésre, a szlovén állam által nyújtott támogatásnak minősülhetnek. Ezen túlmenően lehetséges, hogy előnyhöz jutatták a jelenlegi helyzetében tőkéhez és kölcsönhöz nehézkesen hozzáférő vállalkozást. Amennyiben a kérdéses intézkedések állami támogatásnak tekintendők, a Bizottságnak ellenőriznie kell, hogy e támogatások összeegyeztethetőek-e az EUMSz. 107. cikkének (2), illetve (3) bekezdése alapján. A Bizottságnak jelenleg nem áll elegendő információ a rendelkezésére ahhoz, hogy következtetéseket vonjon le a kérdéses intézkedések összeegyeztethetőségére vonatkozóan.

IV.   KÖVETKEZTETÉS

A fenti megfontolások alapján a Bizottságnak meg kell indítania a fent bemutatott intézkedésekkel kapcsolatban az EUMSz. 108. cikkének (2) bekezdése szerinti hivatalos vizsgálati eljárást.

A LEVÉL SZÖVEGE

„Komisija želi obvestiti Slovenijo, da je po proučitvi informacij o zgoraj navedenih ukrepih, ki jih je prejela od slovenskih organov, sklenila začeti postopek iz člena 108(2) Pogodbe o delovanju Evropske unije (1).

1.   POSTOPEK

(1)

Nemški proizvajalec smuči Völkl je 10. julija 2008 vložil pritožbo v zvezi s pomočjo, ki jo je Republika Slovenija domnevno dodelila družbi Elan d.o.o. (v nadaljnjem besedilu: Elan Ski), slovenskemu proizvajalcu smuči.

(2)

Od takrat je Komisija slovenskim organom poslala več zahtev za informacije, na katere so se slovenski organi odzvali 14. oktobra 2008, 30. januarja 2010 in 22. februarja 2010. Komisija je novembra 2009 poslala zahtevo za informacije tudi pritožniku, na katero je ta odgovoril 5. marca 2010.

2.   UPRAVIČENCI

2.1   Elan Ski

(3)

Elan Ski je družba z omejeno odgovornostjo, dejavna na področju proizvodnje smučarske opreme. Sedež ima v Begunjah na Gorenjskem, v Sloveniji. Vsa območja Slovenije so upravičena do regionalne pomoči na podlagi člena 107(3)(a) Pogodbe o delovanju Evropske unije (2). Družba Elan Ski je leta 2007 zaposlovala približno 750 ljudi, zdi pa se, da se je število zaposlenih od takrat precej zmanjšalo.

(4)

Družba Elan Ski ima trenutno približno 9-odstotni delež na svetovnem trgu smuči. Sodi med šest največjih proizvajalcev smuči. Smuči v celoti proizvaja v Begunjah, sedež tovarne desk za deskanje na snegu pa je v Avstriji, kjer je letno proizvedenih 200 000 desk za deskanje na snegu, od katerih se jih le desetina proda z znamko Elan. Večina smuči se izvozi v Nemčijo in druge države EU, ZDA, Kanado in na Japonsko. Proizvodi družbe Elan Ski se tržijo v 46 državah po vsem svetu (3).

(5)

Družba Elan Ski je bila v državni lasti od leta 1940 do devetdesetih let prejšnjega stoletja. Leta 1990 je bilo podjetje Elan Ski v stečaju in je bilo prodano upnikom. Leta 1991 je podjetje Elan Ski postalo delniška družba, ki je bila leta 1992 prodana novi lastnici, hrvaški Privredni banki Zagreb. Na koncu devetdesetih let prejšnjega stoletja se je družba Elan Ski spet znašla v krizi, leta 2000 pa jo je kupila Slovenska razvojna družba, delniška družba v 100-odstotni državni lasti, ki je bila ustanovljena za sanacijo in prestrukturiranje podjetij, prenos lastništva podjetij in financiranje dolgoročnih investicij.

(6)

Družba Elan Ski, ki je bila takrat družba z omejeno odgovornostjo, je bila potem prodana skupini Skimar (sedaj: Elan Skupina d.o.o., v nadaljnjem besedilu: Elan Skupina), ki je od takrat matična družba družbe Elan Ski. Družba Elan Ski je od leta 2006 zasebna družba z omejeno odgovornostjo.

2.2   Elan Marine

(7)

Elan Marine d.o.o. (v nadaljnjem besedilu: Elan Marine) je družba z omejeno odgovornostjo, od leta 1949 dejavna na področju proizvodnje morskih plovil. Kot družba Elan Ski ima tudi družba Elan Marine sedež v Begunjah na Gorenjskem, v regiji, ki je upravičena do regionalne pomoči iz člena 107(3)(a) Pogodbe o delovanju Evropske unije. Družba Elan Marine je leta 2007 zaposlovala približno 420 ljudi, število zaposlenih pa se je od takrat zmanjšalo.

2.3   Elan Skupina

(8)

Obe družbi, Elan Ski in Elan Marine, sta bili 15. februarja 2010 v 100-odstotni lasti družbe Elan Skupina. Holding ima še dve drugi hčerinski družbi, in sicer družbo Elan Inventa d.o.o. (servisni oddelek) in družbo Marine Nova d.o.o.

(9)

Družba Elan Skupina je 31. decembra 2007 zaposlovala približno 1 200 ljudi (trenutno zaposluje približno 800 ljudi).

(10)

Delničarji družbe Elan Skupina so večinoma v državni lasti. Lastniška struktura družbe Elan Skupina je bila januarja 2009 naslednja:

Kapitalska družba pokojninskega in invalidskega zavarovanja, d.d. (v nadaljnjem besedilu: Kapitalska družba): Kapitalska družba je delniška družba, katere edini delničar je Republika Slovenija. Kapitalska družba je bila ustanovljena z namenom ustvarjanja dodatnega kapitala za pokojninsko in invalidsko zavarovanje z upravljanjem premoženja. Kapitalska družba je daleč največja delničarka družbe Elan Skupina in ima trenutno skoraj polovico njenih delnic (glej v nadaljevanju),

poleg tega Kapitalska družba nadzira vložek Prvega pokojninskega sklada (ki je tudi državni sklad, v nadaljnjem besedilu: KAD-PPS),

Družba za svetovanje in upravljanje, d.o.o. (v nadaljnjem besedilu: DSU), družba z omejeno odgovornostjo, ki je v 100-odstotni državni lasti in je dejavna na področju upravljanja in svetovanja,

Triglav Naložbe, finančna družba, d.d. (v nadaljnjem besedilu: Triglav naložbe), finančna družba, ki je v 98-odstotni lasti Zavarovalnice Triglav (glej v nadaljevanju),

Zavarovalnica Triglav, d.d., (v nadaljnjem besedilu: Zavarovalnica Triglav), družba, ki ponuja vse vrste neživljenjskega in življenjskega, zdravstvenega in nezgodnega zavarovanja in je v večinski lasti Zavoda za pokojninsko in invalidsko zavarovanje (v nadaljnjem besedilu: ZPIZ) ter Slovenske odškodninske družbe, d.d., ki sta v državni lasti.

Razpredelnica 1:   Lastniška struktura januarja 2009

Image

(11)

Do aprila 2008 je bila delničar družbe Elan Skupina tudi zasebna družba KD Kapital, finančna družba, d.o.o. (v nadaljnjem besedilu: KD Kapital).

Razpredelnica 2:   Lastniška struktura ob različnih datumih

Subjekt

1. januar 2007

Po 1. ukrepu

(april 2008)

Po 2. ukrepu

(januar 2009)

Kapitalska družba

30,5 %

47,3 %

47,3 %

KAD-PPS

10,3 %

10,3 %

10,3 %

DSU

17,3 %

17,3 %

17,3 %

Triglav Naložbe

13,2 %

13,2 %

13,2 %

Zavarovalnica Triglav

11,9 %

11,9 %

11,9 %

KD Kapital

16,8 %

0 %

0 %

Domnevno skupno državno lastništvo

83,2 %

100 %

100 %

3.   OPIS UKREPOV

3.1   Dokapitalizacija leta 2007 (Ukrep 1)

(12)

Kot bo opisano v nadaljevanju, so se družba Elan Skupina in njeni hčerinski družbi leta 2007 soočale s težavami, banke upnice pa so zahtevale povečanje kapitala kot pogoj za nadaljnje financiranje.

(13)

Kapitalska družba se je 19. decembra 2006 odločila za dokapitalizacijo družbe Elan Skupina, zaradi česar so delničarji družbe Elan Skupina29. januarja 2007 podpisali ‚pismo o nameri‘ dokapitalizacije družbe v višini 10,225 milijona EUR. Vendar pa so delničarji 4. oktobra 2007 soglašali le s povečanjem kapitala. Vzrok zamude je bilo začetno nasprotovanje povečanju kapitala s strani družbe KD Kapital, takrat edinega zasebnega delničarja družbe Elan Skupina, zlasti zato, ker je nameravala Kapitalska družba imenovati nove člane v nadzorni odbor družbe Elan Skupina. Družba KD Kapital je imela v lasti 16,83 % delnic družbe Elan Skupina. Po poročanju medijev je družbo KD Kapital vznemiril poskus vplivanja slovenskih državnih organov na poslovne odločitve družbe Elan Skupina prek Kapitalske družbe  (4).

(14)

Družba KD Kapital je končno soglašala s povečanjem kapitala v višini 10,225 milijona EUR v zameno za možnost prodaje delnic, ki jo je družba izkoristila marca 2008, z učinkom od aprila 2008. Kapitalska družba je kupila delnice družbe KD Kapital in tako povečala svoj delež v družbi Elan Skupina z 41 % na 57 % (10 % delnic je bilo takrat v lasti družbe KAD-PPS).

(15)

Vpis delničarjev je bil izveden 15. novembra 2007 v sorazmerju z deležem lastniških delnic delničarjev. Kapitalska družba se je vpisala v sorazmerju s svojim lastnim deležem in deležem, s katerim upravlja v imenu KAD-PPS. Od 10,225 milijona EUR, s katerimi je bila dokapitalizirana družba Elan Skupina, je družba Elan Ski prejela 5,8 milijona EUR, družba Elan Marine pa 4,425 milijona EUR.

3.2   Dokapitalizacija leta 2008 (Ukrep 2)

(16)

Junija/julija 2008 je uprava družbe Elan Skupina delničarje zaprosila za novo dokapitalizacijo v višini 25 milijonov EUR, in sicer za kritje nelikvidnosti v višini 14 milijonov EUR, za kritje izgub družbe Elan Skupina v višini 6,1 milijona EUR in za kapital za prestrukturiranje v višini 5 milijonov EUR. Poleg tega je morala družba Elan Skupina reprogramirati svoje dolgove do konca leta 2008. Dolgoročni načrt za družbo Elan Skupina je bil pripravljen junija 2008, 8. avgusta 2008 pa mu je sledil načrt okrevanja. Oba načrta sta vsebovala podobno finančno napoved za skupino in smučarski oziroma zimski del do leta 2012. V skladu z napovedjo bi začeli skupina oziroma družba Elan Ski ustvarjati dobiček od leta 2010 naprej. Družba Elan Marine bi začela ustvarjati dobiček od leta 2011. Oba načrta je pripravila skupina sama in ne neodvisni zunanji svetovalci.

(17)

Delničarji so menili, da so načrti neustrezni. Zato so 28. avgusta 2008 soglašali le z dokapitalizacijo v višini 10 milijonov EUR. Podlaga za povečanje kapitala je bil sporazum o reprogramiranju dolgov med družbo Elan Skupina in njenimi upniki do konca leta 2008. Vpis delničarjev je bil izveden 8. septembra 2008 v sorazmerju z deležem lastniških delnic delničarjev. Kapitalska družba se je vpisala v sorazmerju s svojim lastnim deležem in deležem, s katerim upravlja v imenu KAD-PPS.

(18)

Od 10 milijonov EUR, s katerimi je bila dokapitalizirana družba Elan Skupina, je družba Elan Ski prejela 5,924 milijona EUR, družba Elan Marine pa 4,076 milijona EUR.

(19)

V skladu z informacijami, ki so jih zagotovili slovenski organi, v zadevnem obdobju ni bilo dodatnih povečanj kapitala skupine Elan Skupina.

4.   OCENA

(20)

Šteje se, da sta morebitni upravičenki ukrepov družbi Elan Ski in Elan Marine. Dokapitalizirana je bila sicer družba Elan Skupina, vendar pa je ta družba dala sredstva družbi Elan Ski oziroma družbi Elan Marine (glej točki (15) in (18)). Zato sta ta dva subjekta morebitna upravičenca navedenih ukrepov. Komisija bo zato proučila, ali sta subjekta prejela državno pomoč v smislu člena 107 Pogodbe o delovanju Evropske unije (glej točko 4.2 v nadaljevanju), in če sta jo, ali bi takšna pomoč lahko bila združljiva z notranjim trgom (glej točko 4.3 v nadaljevanju). V ta namen je treba določiti, od kdaj je morebitni upravičenki treba šteti za podjetji v težavah (glej točko 4.1 v nadaljevanju).

4.1   Podjetje v težavah

(21)

V skladu s točko 10 smernic Skupnosti o državni pomoči za reševanje in prestrukturiranje podjetij v težavah (5) (v nadaljnjem besedilu: smernice za reševanje in prestrukturiranje) se podjetje lahko šteje za podjetje v težavah, če ni zmožno preprečiti izgub, ki bi brez zunanjega posredovanja državnih organov kratkoročno ali srednjeročno skoraj gotovo ogrozile obstoj podjetja. Točka 10 smernic za reševanje in prestrukturiranje določa posebne okoliščine, v katerih se lahko za podjetje šteje, da je v težavah.

(22)

V tej fazi se šteje, da družbi Elan Ski oziroma Elan Marine ne izpolnjujeta meril točke 10 smernic za reševanje in prestrukturiranje. Čeprav se je obseg kapitala obeh družb v letih od 2006 do 2008 (6) zelo zmanjšal, se zdi da so obstajale zadostne rezerve za kritje izgub.

(23)

Vendar pa v skladu s točko 11 smernic za reševanje in prestrukturiranje ‚podjetje lahko velja za podjetje v težavah, tudi če ni izpolnjena nobena od okoliščin, določenih v točki 10, zlasti ob prisotnosti običajnih znakov podjetja v težavah (…). V vsakem primeru pa je podjetje v težavah upravičeno le takrat, ko lahko dokaže, da si z lastnimi sredstvi ali sredstvi lastnikov/delničarjev ali iz tržnih virov ne more opomoči‘.

(24)

Komisija meni, da se za merila iz točke 11 zdi, da jih družbi Elan Ski in Elan Marine dejansko izpolnjujeta. Družba Elan Ski je med letoma 2006 in 2008 (7) ustvarila znatno izgubo, družba Elan Marine je znatno izgubo ustvarila leta 2007 in 2008 (8), oba subjekta pa sta od leta 2005 beležila tudi podatke o vedno manjšem prometu (9). Poleg tega so težke razmere za vso skupino (10) (ki naj bi ji na podlagi dopisa uprave družbe Elan Skupina leta 2008 brez dokapitalizacije grozil stečaj) skupini preprečile, da bi subjektoma finančno pomagala z lastnimi sredstvi. To kaže na to, da sta družbi Elan Ski in Elan Marine vsaj leta 2007 in 2008 izpolnjevali merila iz točke 11 smernic za reševanje in prestrukturiranje iz leta 2004. Tako se lahko družbi Elan Ski in Elan Marine štejeta za podjetji v težavah vsaj leta 2007 in 2008.

4.2   Obstoj državne pomoči

(25)

Člen 107(1) Pogodbe o delovanju Evropske unije določa, da je vsaka pomoč, ki jo dodeli država članica, ali kakršna koli vrsta pomoči iz državnih sredstev, ki izkrivlja ali bi lahko izkrivljala konkurenco z dajanjem prednosti posameznim podjetjem ali proizvodnji posameznega blaga, nezdružljiva z notranjim trgom, kolikor prizadene trgovino med državami članicami.

4.2.1   Državna sredstva in odgovornost države

(26)

Da ukrep šteje za državno pomoč, se mora financirati iz državnih sredstev in zanj mora odgovarjati država. Poleg organov javne uprave lahko državno pomoč dodelijo tudi javna podjetja. Vendar pa je treba v zvezi s tem ugotoviti, ali javno podjetje glede določenega ukrepa deluje kot ‚država‘, in sicer, če ima država glede zadevnega ukrepa dejansko prevladujoč vpliv v tem podjetju. To pomeni, da so državna sredstva tista sredstva, ki so neposredno ali posredno pod nadzorom ali, z drugimi besedami, z njimi razpolaga država (11).

(27)

Kar zadeva Kapitalsko družbo, ki je bila glavna delničarka družbe Elan Skupina v času dokapitalizacij, slovenski državni organi menijo, da Kapitalska družba niti neposredno niti posredno ne uporablja proračunskih sredstev. Utemeljujejo, da se družba financira izključno iz dividend, plačil obresti in drugih prihodkov iz naložbenih in poslovnih dejavnosti. Poleg tega Kapitalske družbe ni mogoče opredeliti kot pravne osebe javnega prava.

(28)

Vendar pa se zdi, da je Kapitalska družba pod nadzorom države in jo je treba šteti za javno podjetje v smislu člena 2(b) direktive o preglednosti (12). Republika Slovenija je lastnica 100 % vpisanega kapitala Kapitalske družbe in obvladuje večino glasov. Slovenska vlada imenuje vse člane skupščine Kapitalske družbe in njenega nadzornega odbora. Predstavniki slovenske vlade so vabljeni na seje skupščine in nadzornega odbora. Upravni odbor imenuje skupščina, nadzoruje pa ga nadzorni odbor. Zato Komisija predhodno domneva, da se ukrepi Kapitalske družbe financirajo iz državnih sredstev in je zanje odgovorna država.

(29)

Kar zadeva ostale delničarje družbe Elan Skupina, ki so sodelovali pri dokapitalizaciji, se v tej fazi zdi, da so družbe KAD-PPS, DSU, Triglav Naložbe in Zavarovalnica Triglav tesno povezane z Republiko Slovenijo. Dejansko sta družbi DSU in KAD-PPS v 100-odstotni lasti Republike Slovenije. V drugih dveh družbah, tj. družbi Triglav Naložbe in družbi Zavarovalnica Triglav, se zdi, da ima država v lasti vsaj večino delnic (prek drugih družb). Slovenski državni organi pa o strukturi družb niso zagotovili podrobnih informacij. V tej fazi Komisija dvomi, da za ukrepe teh družb ni odgovorna Republika Slovenija.

(30)

Zato Komisija predhodno sklepa, da se ukrepi Kapitalske družbe financirajo iz državnih sredstev in je zanje odgovorna država. Na podlagi do zdaj razpoložljivih informacij se tudi glede ukrepov, ki so jih podprle družbe KAD-PPS, DSU, Triglav Naložbe in Zavarovalnica Triglav, zdi, da se financirajo iz državnih sredstev in zanje odgovarja država, kar se bo preverilo v formalnem postopku preiskave.

4.2.2   Prednost

(31)

V skladu z načelom zasebnega vlagatelja v tržnem gospodarstvu je treba proučiti, ali pogoji posega dajejo gospodarsko prednost upravičencu, ki je ta v normalnih tržnih pogojih ne bi mogel dobiti.

(32)

Najprej je treba preveriti, ali je Republika Slovenija pri dokapitalizaciji družbe Elan Skupina delovala kot oseba zasebnega prava, saj je po poročanju slovenskih državnih organov vsaj Kapitalska družba kot takšna sodelovala z drugimi delničarji družbe pri sprejemanju ukrepov.

Kar zadeva prvi ukrep, edina očitno nedržavna delničarka družbe Elan Skupina, družba KD Kapital, ni bila zainteresirana za sodelovanje. Na koncu je družba KD Kapital sodelovala le zato, ker ji je Kapitalska družba zagotovila možnost odkupa njenih delnic po zajamčeni ceni. Zaenkrat ni informacij o ceni. Zato pri dokapitalizaciji družbe Elan Skupina zasebni delničar ni sodeloval pod enakimi pogoji z javnimi delničarji. Poleg družbe KD Kapital in Kapitalske družbe so k dokapitalizaciji prispevali le delničarji, ki so v večinski državni lasti. Prispevki takšnih delničarjev se ne morejo upoštevati pri odločanju o tem, ali je bil ukrep sprejet na način, kot bi ga sprejele osebe zasebnega prava. Zato Komisija dvomi, da je bil prvi ukrep izveden na način, kot bi ga izvedle osebe zasebnega prava, kot utemeljujejo slovenski državni organi.

Pri drugem ukrepu se zdi, da ni sodelovala nobena družba zasebnega prava. Kapitalska družba in drugi delničarji, ki so sodelovali pri drugem ukrepu, so vsaj v večinski državni lasti. Zato Komisija v tej fazi, tako kot pri prvem ukrepu, dvomi, da je Republika Slovenija preko Kapitalske družbe in drugih javnih delničarjev delovala na način, kot bi delovala oseba zasebnega prava.

(33)

Nadalje je treba upoštevati, da bi zasebni vlagatelj na trgu poskusil povečati donos iz svojih sredstev v skladu z okoliščinami in svojimi interesi, in sicer celo v primeru naložb v podjetje, katerega delničar je že (13). S stališča zasebnega vlagatelja na trgu obstaja vrsta drugih kazalcev, ki zbujajo dvom v naložbe družbe Elan Skupina in s tem družbe Elan Ski oziroma družbe Elan Marine.

Zaenkrat se zdi, da prvi ukrep ni temeljil na poslovnem načrtu ali drugih informacijah o prihodnjih donosih naložb.

Kar zadeva drugi ukrep, sta bila dolgoročni načrt in načrt okrevanja pripravljena, preden so se delničarji odločili glede dokapitalizacije. Vendar pa so sami delničarji družbe Elan Skupina menili, da so načrti neustrezni, kar kaže, da so bili načrti nezanesljivi glede vizije prihodnjih donosov naložb.

Zdi se, da sta bili družbi Elan Ski in Elan Marine v težavah vsaj v času dokapitalizacij.

Družba Elan Skupina je delničarje najprej prosila za še večjo dokapitalizacijo, kot pa je bila dejansko izvedena.

Svetovni trg smuči se zmanjšuje. Dejansko se je svetovna prodaja smuči od zime 1991–1992 do zime 2008–2009 skoraj prepolovila, in sicer s 6 milijonov na 3,2 milijona smuči letno.

(34)

Poleg tega je treba upoštevati, da se lahko večinski delničar, ki vpiše potrebni kapital za zagotovitev preživetja podjetja, ki se začasno sooča s težavami, a je sposobno ponovno doseči dobiček, po možnosti po reorganizaciji, šteje za zasebnega vlagatelja v tržnem gospodarstvu, ki namerava zavarovati svojo preteklo naložbo (14). V tej fazi ni mogoče spregledati, da to velja za dokapitalizaciji v družbi Elan Skupina oziroma njenih hčerinskih družbah, čeprav dvom ostaja, saj naj bi bili vsi trije subjekti v težavah že več let.

(35)

Zato Komisija dvomi, da sta bila ukrepa izvedena v skladu z načelom zasebnega vlagatelja v tržnem gospodarstvu. Poleg tega sta bili dokapitalizacij deležni le dve določeni družbi, kar pomeni, da sta bili selektivni. Komisija zato meni, da sta ukrepa pomenila selektivno prednost za upravičenki.

4.2.3   Izkrivljanje konkurence in vpliv na trgovino

(36)

Komisija meni, da sta ukrepa slovenskih državnih organov v korist družb Elan Ski in Elan Marine verjetno izkrivila konkurenco in vplivala na trgovino med državami članicami z zagotavljanjem prednosti pred drugimi konkurenti, ki takšne pomoči niso prejeli. Države članice med seboj vsekakor trgujejo na področjih smučarske opreme in morskih plovil, na katerih delujeta upravičenki.

4.2.4   Sklepna ugotovitev glede obstoja državne pomoči

(37)

Komisija na podlagi navedenih argumentov na tej stopnji meni, da sta zadevna ukrepa lahko vsebovala državno pomoč za družbi Elan Ski in Elan Marine v smislu člena 107(1) Pogodbe o delovanju Evropske unije.

4.3   Združljivost pomoči

(38)

Ukrepi državne pomoči se lahko štejejo za združljive z notranjim trgom na podlagi izjem iz člena 107(2) in 107(3) Pogodbe o delovanju Evropske unije.

(39)

Zaenkrat slovenski državni organi še niso zagotovili informacij o združljivosti ukrepov, saj so menili, da ukrepa nista pomenila državne pomoči. Ker pa sta bila zadevna ukrepa izvedena v korist podjetij v težavah, je Komisija predhodno ocenila njuno združljivost na podlagi smernic za reševanje in prestrukturiranje. Poleg tega je presojala, ali bi lahko bila ukrepa združljiva z notranjim trgom kot regionalna pomoč. Komisija zaenkrat glede združljivosti na kateri koli drugi podlagi nima nobenih dokazov.

4.3.1   Smernice za reševanje in prestrukturiranje

(40)

Na podlagi teh smernic so do pomoči upravičena le podjetja v težavah. Kot je bilo opisano zgoraj, se lahko družba Elan Ski in družba Elan Marine v času dokapitalizacij štejeta za podjetji v težavah. Načeloma podjetje, ki pripada večji poslovni skupini, običajno ni upravičeno do pomoči, razen če je mogoče dokazati, da je vzrok težav v podjetju samem in te niso posledica samovoljnega prerazporejanja stroškov v skupini ter da so težave prehude, da bi jih lahko odpravila skupina sama (točka 13 smernic za reševanje in prestrukturiranje). Ker je bila v času sprejetja ukrepov (opisano zgoraj) v težavah tudi matična družba družb Elan Ski in Elan Marine, in sicer družba Elan Skupina, Komisija šteje pogoje točke 13 za izpolnjene. Zdi se, da sta družbi Elan Ski in Elan Marine upravičeni do pomoči za reševanje in prestrukturiranje.

(41)

V skladu s točko 25(a) smernic za reševanje in prestrukturiranje, je lahko pomoč za reševanje le v obliki poroštev za posojilo ali v obliki posojil. Zato se zadevni dokapitalizaciji ne moreta šteti za pomoč za reševanje.

(42)

Glede pomoči za prestrukturiranje smernice za reševanje in prestrukturiranje (v točki 31 in naslednjih) zahtevajo predložitev trdnega načrta za prestrukturiranje, ki omogoča obnovo sposobnosti preživetja podjetja. Pomoč mora biti omejena na najnižjo potrebno vsoto. V zvezi s tem mora upravičenec prispevati lastna sredstva za plačilo stroškov prestrukturiranja. Poleg tega smernice za reševanje in prestrukturiranje v izogib neupravičenim izkrivljanjem konkurence določajo izravnalne ukrepe.

(43)

V tej fazi se zdi, da navedeni pogoji glede zadevnih ukrepov niso izpolnjeni.

Zaenkrat so slovenski državni organi predložili dele dveh t. i. načrtov prestrukturiranja, in sicer dolgoročnega načrta za družbo Elan Skupina in ‚program prestrukturiranja‘, za katerega pa se zdi, da ne izpolnjuje vseh pogojev iz smernic za reševanje in prestrukturiranje.

Ni jasno, ali je bila pomoč omejena na najnižjo potrebno vsoto.

Poleg tega iz informacij, ki so bile predložene Komisiji, ne izhaja, da bi upravičenki prispevali lastna sredstva. Celo nasprotno, edina delničarka družbe Elan Skupina, ki ni bila povezana z državo, družba KD Kapital, je v zvezi s prvim ukrepom zmanjšala svoj delež.

Informacij o izravnalnih ukrepih ni. Komisija bi pri vrednotenju takšnih ustreznih ukrepov upoštevala tudi tržno strukturo.

(44)

Upoštevati je treba tudi, da mora biti pomoč za reševanje in prestrukturiranje usklajena z načelom o enkratni pomoči (‚enkrat in zadnjič‘), kot je določeno v točki 72 in naslednjih točkah smernic za reševanje in prestrukturiranje, in sicer, da se nova pomoč za reševanje ali prestrukturiranje ne sme dodeliti, če je bila pomoč za reševanje ali prestrukturiranje dodeljena že prej. Ni jasno, ali so družba Elan Skupina in njeni hčerinski družbi Elan Ski in Elan Marine že izkoristile pomoč za reševanje ali prestrukturiranje.

(45)

Na podlagi navedenega Komisija dvomi, da bi lahko bila ukrepa združljiva s pomočjo za prestrukturiranje.

4.3.2   Regionalna pomoč

(46)

Kot je že bilo navedeno, imata družbi Elan Ski in Elan Marine sedež v regiji, ki je upravičena do regionalne pomoči iz člena 107(3)(a) Pogodbe o delovanju Evropske unije. Zaenkrat ni jasno, ali se lahko dokapitalizaciji štejeta za regionalno pomoč, združljivo z notranjim trgom, saj se zdi, da sta bili obe upravičenki v času dodelitve pomoči v težavah, in zato nista upravičeni do regionalne pomoči.

(47)

Zato Komisija po prvi proučitvi zadeve dvomi, da bi se lahko ukrepa štela za regionalno pomoč, združljivo z notranjim trgom.

5.   SKLEPNA UGOTOVITEV

(48)

Komisija se je na podlagi navedenega odločila začeti formalni postopek preiskave na podlagi člena 108(2) Pogodbe o delovanju Evropske unije v zvezi z zadevnima ukrepoma.

Odločitev

Glede na zgoraj navedeno in v skladu s postopkom iz člena 108(2) Pogodbe o delovanju Evropske unije Komisija poziva Slovenijo, da predloži svoje pripombe in zagotovi vse informacije, ki bi lahko pomagale pri oceni pomoči, v enem mesecu od datuma prejema tega dopisa. Informacije morajo zlasti vsebovati:

informacije glede družb DSU, Triglav naložbe oziroma Zavarovalnica Triglav:

prosimo, zagotovite informacije, kakšen odstotni delež družb DSU, Triglav naložbe in Zavarovalnica Triglav je v neposredni ali posredni lasti Republike Slovenije. Če obstajajo tudi drugi delničarji navedenih družb, prosimo, zagotovite informacije o tem, ali so v neposrednem ali posrednem lastništvu Republike Slovenije,

prosimo, na kratko opišite način sprejemanja odločitev v družbah DSU, Triglav naložbe in Zavarovalnica Triglav ter razloge, ki jih morata upravni in nadzorni odbor upoštevati pri sprejetju posamezne odločitve,

prosimo, predložite odločitve upravnega in nadzornega odbora družb DSU, Triglav naložbe in Zavarovalnica Triglav o dveh dokapitalizacijah družbe Elan Skupina (takrat družbe Skimar) in zapisnike sej, na katerih so bile navedene odločitve sprejete,

prosimo, opišite, kdo je odgovoren za imenovanje nadzornega odbora družb DSU, Triglav naložbe in Zavarovalnica Triglav. Poleg tega, prosimo, predložite seznam članov nadzornega odbora in seznam njihovih položajev v slovenskih organih javne uprave;

informacije glede nakupa delnic družbe KD Kapital v družbi Elan Skupina s strani Kapitalske družbe:

prosimo, zagotovite informacije o ceni, ki jo je Kapitalska družba plačala družbi KD Kapital za njen 16,83-odstotni delež v družbi Skimar aprila 2008, in kopijo pogodbe o možnosti prodaje delnic,

poleg tega, prosimo, zagotovite zapisnik 116. seje nadzornega odbora Kapitalske družbe, na kateri je bil dosežen sporazum o sklenitvi pogodbe o možnosti prodaje delnic med Kapitalsko družbo in družbo KD Kapital.

Komisija poziva slovenske državne organe, da takoj posredujejo izvod tega dopisa morebitnemu prejemniku pomoči.

Komisija bi želela opomniti Slovenijo, da ima člen 108(3) Pogodbe o delovanju Evropske unije odložilni učinek, in opozoriti na člen 14 Uredbe Sveta (ES) št. 659/1999, ki določa, da se lahko od prejemnika izterja vsa nezakonita pomoč.

Komisija opozarja Slovenijo, da bo zainteresirane stranke obvestila z objavo tega dopisa in njegovega povzetka v Uradnem listu Evropske unije. Obvestila bo tudi vse zainteresirane stranke v državah članicah Efte, ki so podpisnice sporazuma EGP, z objavo obvestila v Dodatku EGP k Uradnemu listu Evropske unije, z izvodom tega dopisa pa bo obvestila tudi nadzorni organ Efte. Vse zainteresirane stranke bodo pozvane, da oddajo svoje pripombe v enem mesecu od datuma objave tega obvestila.”


(1)  Z učinkom od 1. decembra 2009 sta člena 87 in 88 Pogodbe ES postala člen 107 oziroma člen 108 Pogodbe o delovanju Evropske unije. Določbe novih členov so vsebinsko povsem enake prejšnjima členoma. V tej odločitvi je treba sklicevanje na člena 107 in 108 Pogodbe o delovanju Evropske unije razumeti kot sklicevanje na člen 87 oziroma 88 Pogodbe ES, kadar je to primerno.

(2)  Smernice o državni regionalni pomoči za 2007–2013, UL C 54, 4.3.2006, str. 13.

(3)  Informacije s slovenske vladne spletne strani: http://www.slovenia.si/

(4)  Kleine Zeitung, 23. avgusta 2007, ‚Elan rutscht immer tiefer in die roten Zahlen‘ (Elan še naprej drsi v rdeče številke).

(5)  Smernice Skupnosti o državni pomoči za reševanje in prestrukturiranje podjetij v težavah (UL C 244, 1.10.2004, str. 2), podaljšane s Sporočilom Komisije o podaljšanju smernic Skupnosti o državni pomoči za reševanje in prestrukturiranje podjetij v težavah (UL C 156, 9.7.2009, str. 3).

(6)  Elan Ski: kapital 31.12.2006: 36,5 milijona EUR; 31.12.2007: 25,3 milijona EUR; 31.12.2008: 24,1 milijona EUR; Elan Marine: kapital 31.12.2006: 5,6 milijona EUR; 31.12.2007: 5,3 milijona EUR; 31.12.2008: 3,6 milijona EUR.

(7)  Neto izguba leta 2006: 0,472 milijona EUR; 2007: 6,674 milijona EUR; 2008: 12,971 milijona EUR.

(8)  Neto dobiček leta 2006: 1,2 milijona EUR; neto izguba leta 2007: 0,305 milijona EUR; 2008: 10,214 milijona EUR.

(9)  Elan Ski: promet leta 2005: 66 milijonov EUR; 2006: 48 milijonov EUR; 2007: 40 milijonov EUR; 2008: 38 milijonov EUR; 2009: 36 milijonov EUR; Elan Marine: promet leta 2006: 31,8 milijona EUR; 2007: 38,6 milijona EUR; 2008: 25,9 milijona EUR.

(10)  Poleg dveh morebitnih upravičenk je imela izgubo tudi njuna materinska družba Elan Skupina, in sicer 8,4 milijona EUR leta 2007 in 12 milijonov EUR leta 2008. Na podlagi do zdaj razpoložljivih informacij je bila ta izguba posledica slabega poslovanja družbe Elan Ski.

(11)  Zadeva C-482/99, Francoska republika proti Komisiji (Stardust Marine), Recueil 2002, str. I-4397.

(12)  Direktiva Komisije 2006/111/ES z dne 16. novembra 2006 o preglednosti finančnih odnosov med državami članicami in javnimi podjetji ter o finančni preglednosti znotraj določenih podjetij (UL L 318, 17.11.2006, str. 17).

(13)  Zadeva T-228/99, WestLB proti Komisiji, Recueil 2003, str. II-435.

(14)  Glej zadevo C-303/88, Italijanska republika proti Komisiji – državna pomoč podjetjem na področju tekstila in oblačil (ENI Lanerossi), Recueil 1991, str. I-1433.


18.8.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 223/15


Az Egyesült Királyság kormányának értesítése a szénhidrogének kutatására, feltárására és kitermelésére vonatkozó engedélyek megadásának és felhasználásának feltételeiről szóló, 1994. május 30-i 94/22/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján

(EGT-vonatkozású szöveg)

2010/C 223/05

Az egyesült királyság bejelentése soron kívüli engedély megadásáról a 103/1 jelzetű tengeri blokkra

Energia- és éghajlatügyi minisztérium

1998. évi törvény a kőolajról (Petroleum Act 1998)

Pályázati lehetőség tengeri lelőhelyek hasznosítására

(1)

Az energia- és éghajlatügyi miniszter az Egyesült Királyság kontinentális talapzatán elhelyezkedő, 103/1 jelzetű blokk tekintetében tengeri kitermelési engedély (Seaward Production Licence) megszerzésére pályázni szándékozó személyek számára közzéteszi az alábbi felhívást.

(2)

Az érintett blokk térképe előzetes bejelentkezés alapján megtekinthető az Energia- és Éghajlatügyi Minisztériumban (DECC) (Tel. +44 3000686042) hétfőtől péntekig 9.15 és 16.45 között mindaddig, amíg az értesítés érvényben van.

(3)

Az ajánlat további részletei – beleértve az ajánlat tárgyát képező területekről készült térképet, valamint az engedélyekre vonatkozó iránymutatást és a bennük szereplő feltételeket, továbbá a pályázat benyújtásának módját – megtalálhatók az Energy Development Unit (Energiaügyi Fejlesztési Csoport) (EDU) internetes oldalain (lásd lejjebb).

(4)

A pályázatok elbírálására a szénhidrogén-engedélyezési irányelv alkalmazásáról szóló 1995. évi miniszteri rendelet (Hydrocarbons Licensing Directive Regulations 1995, S.I. 1995 No 1434) rendelkezései irányadók azzal, hogy az elbírálást az Egyesült Királyság kőolaj- és földgáztartalékainak a környezetvédelmi megfontolásokat kellő súllyal figyelembe vevő, gyors, alapos, eredményes és biztonságos felkutatása iránti folytatólagos igény összefüggésében kell lefolytatni.

Alkalmazások

(5)

Kizárólag a hagyományos engedélyek iránti kérelmek kerülnek elfogadásra. A pályázatok elbírálásának szempontjai a következők:

a)

a pályázó pénzügyi életképessége és pénzügyi teljesítőképessége az engedélyeztetni kívánt tevékenységek elvégzése tekintetében a kezdeti időszakra vonatkozóan, ideértve az érintett blokkban található lelőhelyek teljes körű hasznosíthatóságának értékeléséről benyújtott munkaprogramot is;

b)

a kérelmező műszaki felkészültsége az engedély tárgyát képező tevékenységek végrehajtására a kezdeti időszakra vonatkozóan, beleértve a blokk szénhidrogénkészletével kapcsolatos távlati kilátások meghatározását. A műszaki felkészültség elbírálása részben a blokk elemzésének minősége alapján történik;

c)

az engedélyben meghatározott tevékenységek elvégzésének módja, beleértve a kérelem tárgyát képező terület teljes potenciáljának értékelésére benyújtott munkaprogram minőségét;

d)

ha a pályázó rendelkezik vagy korábban rendelkezett a kőolajról szóló 1998. évi törvény alapján kiadott vagy technikailag a kőolajról szóló 1998. évi törvény alapján kiadottnak minősülő engedéllyel, és az ez alapján végzett tevékenysége során nem tanúsított kellő hatékonyságot vagy kellően felelős magatartást, akkor ez a tény.

(6)

A pályázó konzorciumon belül a megjelölt üzemeltető (egyedül pályázó vállalkozás esetében a vállalkozás) köteles nyilatkozatot tenni az engedély alapján a tengeri területen végzendő tevékenysége során alkalmazandó általános környezetvédelmi politikájáról.

(7)

A miniszter csak abban az esetben adja ki az engedélyt, ha egyben kész jóváhagyni a kérelmező által kiválasztott üzemeltetőt is. Az üzemeltető jóváhagyásához a miniszternek meg kell győződnie arról, hogy a jelölt – tekintettel személyzetének létszámára, tapasztalataira és képzettségére, a javasolt eljárásokra és módszerekre, a vezetési szervezet felépítésére, az alvállalkozókkal való kapcsolattartásra és az átfogó vállalati stratégiára – kellően felkészült a fúrási műveletek megtervezésére és elvégzésére. A leendő üzemeltető alkalmasságának elbírálása során a miniszter figyelembe veszi mind a pályázati anyagban benyújtott új információkat, mind a jelölt – az Egyesült Királyságban vagy külföldön folytatott – korábbi tevékenységéről rendelkezésre álló adatokat.

Útmutatás

(8)

A fentiekkel és általában e pályázati felhívással kapcsolatban további útmutatás az Energiaügyi Fejlesztési Csoport (EDU) internetes oldalán található: http://www.og.decc.gov.uk/

Engedélyek

(9)

Amennyiben a miniszter e felhívás alapján engedélyezési ajánlatot tesz, akkor erre az ajánlattételre e felhívás keltétől számítva tizenkét hónapon belül fog sor kerülni, feltéve, hogy egy adott blokk vonatkozásában nem követelmény a környezetvédelmi vizsgálat elvégzése (l. 12. pont).

(10)

A miniszter nem visel felelősséget a pályázat benyújtásáról meghozott döntéssel, illetőleg a pályázatok elkészítésével kapcsolatban a pályázóknál jelentkező költségekért.

Környezetvédelmi vizsgálatok

(11)

A miniszter többek között a meghirdetett területen is stratégiai környezeti értékelést folytatott a bizonyos tervek és programok környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló 2001/42/EK irányelv által előírt szabvány tekintetében.

A vizsgálat eredményei a DECC tengeri energiaforrások hasznosítására vonatkozó stratégiai környezetvédelmi vizsgálatokkal foglalkozó honlapján olvashatók: http://www.offshore-sea.org.uk/consultations/Offshore_Energy_SEA/index.php

(12)

E felhívás alapján a miniszter csak akkor tesz engedélyezési ajánlatot, ha a) az engedélyezett tevékenységek valószínűsíthetően nem befolyásolják jelentősen a különleges természetmegőrzési terület vagy különleges természetvédelmi terület igazgatását, vagy b) az élőhelyvédelmi irányelv alapján elvégzett megfelelő vizsgálat azt mutatja, hogy a tevékenységek a különleges természetmegőrzési területekre és a különleges természetvédelmi területekre nem fognak kedvezőtlen hatást gyakorolni; vagy c) amennyiben úgy ítélik meg, hogy a tevékenységek valószínűleg kedvezőtlen hatással fognak járni, csak abban az esetben, ha i. az engedély kiadását kiemelkedően fontos közérdekhez kapcsolódó szempontok indokolják, ii. megfelelő kompenzációs intézkedések kerülnek bevezetésre, és iii. nincs más alternatív megoldás.

(13)

Az engedélyek ügyintézése az alábbi címen történik: Energy Development Unit (EDU), Department for Energy and Climate Change, 3 Whitehall Place, London, SW1A 2AW, UNITED KINGDOM (Tel. +44 3000686042, Fax +44 3000685129).

Az Energiaügyi Fejlesztési Csoport (EDU) honlapja: http://www.og.decc.gov.uk/