AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

20.2.2010

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 44/1

Euro-átváltási árfolyamok (1)

2010. február 19.

2010/C 44/01

1 euro =

	Pénznem	Átváltási árfolyam
USD	USA dollár	1,3519
JPY	Japán yen	124,17
DKK	Dán korona	7,4429
GBP	Angol font	0,87830
SEK	Svéd korona	9,8460
CHF	Svájci frank	1,4658
ISK	Izlandi korona
NOK	Norvég korona	8,1055
BGN	Bulgár leva	1,9558
CZK	Cseh korona	25,765
EEK	Észt korona	15,6466
HUF	Magyar forint	271,30
LTL	Litván litász/lita	3,4528
LVL	Lett lats	0,7092
PLN	Lengyel zloty	4,0043
RON	Román lej	4,1310
TRY	Török líra	2,0616
AUD	Ausztrál dollár	1,5171
CAD	Kanadai dollár	1,4215
HKD	Hongkongi dollár	10,4999
NZD	Új-zélandi dollár	1,9477
SGD	Szingapúri dollár	1,9125
KRW	Dél-Koreai won	1 568,07
ZAR	Dél-Afrikai rand	10,4097
CNY	Kínai renminbi	9,2375
HRK	Horvát kuna	7,2900
IDR	Indonéz rúpia	12 620,45
MYR	Maláj ringgit	4,6147
PHP	Fülöp-szigeteki peso	62,550
RUB	Orosz rubel	40,6330
THB	Thaiföldi baht	44,849
BRL	Brazil real	2,4557
MXN	Mexikói peso	17,3990
INR	Indiai rúpia	62,6000

(1) Forrás: Az Európai Központi Bank (ECB) átváltási árfolyama.

20.2.2010

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 44/2

A Bizottság közleménye a 96/67/EK tanácsi irányelv 1. cikkének (4) bekezdésében meghatározott eljárás szerint, a 2009. december 17-i (1) közleményt hatályon kívül helyező és azt felváltó szövegről

2010/C 44/02

A közösségi repülőterek földi kiszolgálási piacára való bejutásról szóló, 1996. október 15-i 96/67/EK tanácsi irányelv (2) 1. cikke (4) bekezdése rendelkezéseinek megfelelően a Bizottságnak tájékoztatás céljából közzé kell tennie az irányelvben említett repülőterek jegyzékét.

	Azon repülőterek, amelyek éves forgalma 2008-ban több mint 2 millió utas vagy 50 000 tonna áru volt	A 2008-ban kereskedelmi forgalmat bonyolító egyéb repülőterek
Ausztria	Bécs	Salzburg, Linz, Graz, Innsbruck, Klagenfurt
Belgium	Brussels National, Charleroi–Brussels South, Liège, Oostend–Brugge	Antwerpen, Kortrijk–Wevelgem
Bulgária	Szófia	Várna, Burgasz, Plovdiv, Gorna Oriahovica
Ciprus	Larnaca	Paphos
Cseh Köztársaság	Prága/Ruzyně	Brno/Tuřany, Karlovy Vary, Mnichovo Hradiště, Ostrava/Mošnov, Pardubice, Olomouc, Benešov, Broumov, Břeclav, Bubovice, Ceska Lipa, Ceske Budejovice, Dvur Kralové nad, Labem, Frydlant nad Ostravici, Havlickuv Brod, Hodkovice nad Mohelkou, Holesov, Horice, Hosín, Hranice, Chomutov, Chotebor, Chrudim, Jaromer, Jicin, Jihlava, Jindrichuv Hradec,Kladno, Kolin, Krnov, Krisanov, Kyjov, Letkov, Letňany, Marianske Lazne, Medlanky, Mikulovice, Mlada Boleslav, Moravska Trebova, Most, Nove Nesto nad Metuji, Plasy, Podhorany, Policka, Pribram, Pribyslav, Rakovnik, Rana, Roudnice, Sazena, Skutec, Slany, Sobeslav, Stankov, Strakonice, Strunkovice, Sumperk, Tabor, Tocna, Touzim, Usti nad Orlici, Velke Porici, Vlasim, Vrchlabi, Vysoké Mýto, Vyskov, Zabreh, Zbraslavice, Zamberk
Dánia	Copenhagen Airport, Billund Airport, Århus Airport, Aalborg Airport, Esbjerg Airport and Bornholm Airport	Karup, Sønderborg
Egyesült Királyság	Heathrow, Gatwick, Stansted, Manchester, Luton, Birmingham, Edinburgh, Glasgow, Bristol, East Midlands International, Liverpool Belfast International, Newcastle, Aberdeen, London City, Leeds Bradford Prestwick, Belfast City	Cardiff Wales, Southampton, Bournemouth, Kent International, Barra, Benbecula, Blackpool, Cambridge, Campbeltown, City of Derry, Coventry, Doncaster Sheffield, Dundee, Durham Tees Valley, Exeter, Gloucestershire, Humberside, Inverness, Islay, Isles of Scilly, Kirkwall, Lands End, Lerwick, Lydd, Newquay, Norwich, Penzance Heliport, Plymouth, Scatsa, Shoreham, Southend, Stornoway, Sumburgh, Tiree Wick
Észtország		Tallinn, Tartu, Pärnu, Kärdla, Kuressaare, Ruhnu, Kinhu, Viljandi, Ridali, Rapla, Narva.
Finnország	Helsinki–Vantaa	Enontekiö, Helsinki–Malmi, Ivalo, Joensuu, Jyväskylä, Kajaani, Kemi-Tornio, Kittilä, Kruunupyy, Kuopio, Kuusamo, Lappenranta, Maarianhamina, Mikkeli, Oulu, Pori, Rovaniemi, Savonlinna, Seinäjoki, Tampere–Pirkkala, Turku, Vaasa, Varkaus
Franciaország	Paris–CDG, Paris–Orly, Nice–Côte d’Azur, Lyon–Saint Exupéry, Marseille–Provence, Toulouse–Blagnac, Bâle–Mulhouse, Bordeaux–Mérignac, Nantes–Atlantique, Beauvais–Tille.	Pointe-à-Pitre–Le Raizet, Strasbourg, Martinique Aimé Césaire (ex-Fort de France Lamentin), St. Denis Gillot, Montpellier–Méditerranée, Lille Lesquin, Ajaccio–Campo-Dell'oro, Chalons–Vatry, Biarritz–Anglet–Bayonne, Bastia Poretta, Brest–Bretagne, Pau Pyrénées, Toulon/Hyères, Clermont–Ferrand–Auvergne, Rennes St Jacques, Carcassonne, Grenoble St Geoirs, Tarbes–Lourdes–Pyrénées, Perpignan–Rivesaltes, Limoges, Cayenne Rochambeau, Figari Sud Corse, Metz Nancy Lorraine, Calvi Ste Catherine, Bergerac Roumanière, Chambéry/Aix Les Bains, Dzaoudzi Pamanzi, Nîmes/Arles Camargue, La Rochelle Ile De Re, Lorient–Lann–Bihoue, St Martin Grand Case, Dinard–Pleurtuit–St-Malo, St Barthelemy, Rodez Marcillac, Paris Le Bourget, Quimper–Cornouaille, St Pierre Pierrefonds, Caen Carpiquet, Poitiers–Biard–Futuroscope, Avignon Caumont, Tours–Val De Loire, Div. Alpes Maritime Hélistation, Deauville St Gatien, Annecy–Haute–Savoie, Le Havre Octeville, Lannion, Béziers–Agde–Vias, Rouen Vallée De Seine, St Pierre–Pointe Blanche, Maripasoula, Brive Laroche, Castres Mazamet, Aurillac Tronquières, Cannes Mandelieu, Dijon Bourgogne, Saint Nazaire Montoir, Port Grimaud, Le-Mans–Arnage, Lyon Bron, St Etienne Bouthéon, Cherbourg–Maupertus, Saint-Tropez/La Mole, Agen La Garenne, Angers/Marce, Le Puy-En-Velay–Loudes, Le-Touquet–Côte-D'opale, Ouessant, Miquelon, Saul, Courchevel, Colmar Houssen, Le Castellet, St Brieuc Armor, Chateauroux Deols, Dole Tavaux, Auxerre Branches, Nancy Essey, Angoulême, Valenciennes–Denain, Pontoise, Montbéliard Courcelle, Marie Galante, Troyes Barberey, Valence–Chabeuil, Charleville Mézières, Gap Tallard, Bourges, Orléans St Denis L'hôtel, Epinal Mirecourt, Cannes Quai du Large Hélistation, Amiens Glisy, Nevers–Fourchambault, Saint-Yan, Les Saintes/Terre De Haut, Laval Entrammes, Vannes Meucon, Vichy Charmeil, Morlaix Ploujean, Roanne Renaison, La Roche Sur Yon, Calais Dunkerque, Albi Le Sequestre, Moulins/Montbeugny, Châlon Champforgeuil, Cholet-Le-Pontreau, Ile-D'Yeu–Grand-Phare, Montluçon Guéret, Albert Bray, Beauvoir Côte de Lumière/Hélistation, Besançon–La-Vèze, Grenoble Le Versoud, Mâcon Charnay, St Georges de l'Oyapok (Guyane Française), Camopi, Cahors Lalbenque, Périgueux–Bassilac, Saumur–Saint-Florent, Saint-François, Ancenis, Basse–Terre–Baillif, Belle Ile, Aubenas Ardèche Méridionale, Desirade-Grande Anse, Isola 2000/Hélistation, Blois Le Breuil, Rochefort–Saint-Agnant, La Baule Escoublac
Görögország	Athén, Iráklio, Theszaloníki, Ródosz, Korfu–Kérkira, Kósz, Haniá	Zante, Alexandrúpoli, Aktio, Araxosz, Kalamáta, Kálimnosz, Kasztoría, Kavála, Kozáni, Agialosz, Asztipálea, Híosz, Joánina, Ikaría, Kárpathosz, Kászosz, Kasztelórizo, Kefalinía, Kíthira, Lérosz, Límnosz, Míkonosz, Mílosz, Mitilíni, Náxosz, Párosz, Számosz, Szantorin, Szírosz, Szítia, Szkíathosz, Szkírosz
Hollandia	Amsterdam–Schiphol, Maastricht–Aachen	Eindhoven, Groningen, Rotterdam
Írország	Dublin, Shannon, Cork	Donegal Airport, Ireland West Airport Knock, Kerry Airport, Galway Airport, Sligo Airport and Waterford Airport
Lengyelország	Warszawa–Okecie, Kraków–Balice, Katowice–Pyrzowice	Gdańsk im. Lecha Wałęsy, Wroclaw–Strachowice, Poznań–Lavica, Lodz–Lublinek, Szczecin–Goleniow, Bydgoszcz, Rzeszow–Jasionka, Zielona Gora–Babimost, Szczytno–Szymany, Mielec
Lettország	Riga International	Liepaja, Ventspils
Litvánia	Vilnius	Palanga International Airport, Kaunas Airport, Siauliai Airport
Luxemburg	Luxembourg	—
Magyarország	Budapest Ferihegy	Győr–Pér Repülőtér, Pécs–Pogány Repülőtér, Fly Balaton Repülőtér Sármellék, Airport Debrecen
Málta	Luqa-Malta	—
Németország	Berlin–Tegel, Schönefeld, Bréma, Dortmund, Düsseldorf, Frankfurt–Main, Hahn, Hamburg, Hannover–Langenhagen, Köln–Bonn, München, Stuttgart, Leipzig–Halle, Nürnberg,	Drezda, Münster–Osnabrück, Paderborn–Lippstadt, Karlsruhe–Baden-Baden, Weeze, Augsburg, Altenburg–Nobitz, Berlin–Tempelhof, Borkum, Braunschweig, Erfurt, Frankfurt–Hahn, Friedrichshafen, Heringsdorf, Hof–Plauen, Kassel–Calden, Kiel–Holtenau, Lübeck–Blankensee, Mannheim City, Memmingen, Mönchengladbach, Saarbrücken–Ensheim, Rostock–Laage, Schwerin–Parchim, Siegerland, Westerland–Sylt, Zweibrücken
Olaszország	Roma-Fiumicino, Milano–Malpensa, Milano–Linate, Venezia Tessera, Bergamo, Catania Fontanorossa, Napoli Capodichino, Roma–Ciampino, Palermo, Bologna, Pisa San Giustio, Verona, Torino, Cagliari, Bari Palese	Firenze, Olbia Costa Smeralda, Treviso, Lamezia Terme, Alghero Fertilia, Genova Sestri, Albenga (3), Ancona Falconara (3), Aosta (3), Bolzano (3), Brescia (3), Brindisi (3), Crotone (3), Cuneo Levaldigi (3), Foggia Gino Lisa (3), Forli (3), Grosseto (3), Lampedusa (3), Marina di Campo (3), Pantelleria (3), Parma (3), Perugia Sant'Egidio (3), Pescara (3), Rimini (3), Reggio Calabria (3), Taranto Grottaglie (3), Tortoli (3), Trapani Birgi (3), Trieste Ronchi dei Legionari (3)
Portugália	Lisszabon, Faro, Porto, Madeira	Ponta Delgada, Porto Santo, Horta, Santa Maria, Graciosa, Pico, São Jorge, Flores, Corvo, Bragança, Vila Real, Cascale, Lajes
Románia	Aeroportul International Henri Coanda–Bukarest	Aeroportul International Bucuresti Baneasa–Aurel Vlaicu, Aeroportul International Timisoara–Traian Vuia, Aeroportul International Mihail Kogalniceanu–Constanta, Aeroportul Arad, Aeroportul Bacau, Aeroportul Baia Mare, Aeroportul Cluj-Napoca, Aeroportul Craiova, Aeroportul Iasi, Aeroportul Oradea, Aeroportul Satu Mare, Aeroportul Sibiu, Aeroportul Stefan cel Mare–Suceava, Aeroportul Targu Mures–Transilvania, Aeroportul Tulcea
Szlovákia	Pozsony	Košice, Nitra, Piešťany, Poprad–Tatry, Prievidza, Sliač, Žilina
Szlovénia		Airport Jože Pučnik Ljubljana, Airport Edvard Rusjan Maribor, Airport Portorož.
Spanyolország	Alicante, Barcelona, Bilbao, Fuerteventura, Girona, Gran Canaria, Ibiza, Lanzarote, Madrid, Málaga, Menorca, Palma de Mallorca, Sevilla, Tenerife Norte, Tenerife Sur, Valencia	Almería, Asturias, Coruña (A), Granada, Jerez, Murcia/San Javier, La Palma, Reus, Santiago de Compostela, Vigo, Vitoria, Albacete, Badajoz, Burgos, Ceuta/Helipuerto, Córdoba, Madrid/Cuatro Vientos, Madrid/Torrejón, Gomera (La), Hierro (El), Huesca–Pirineos, León, Logroño, Melilla, Pamplona, Salamanca, San Sebastián, Santander, Valladolid, Zaragoza
Svédország	Göteborg-Landvetter, Stockholm–Arlanda, Stockholm/Skavsta	Stockholm/Bromma, Malmö–Sturup, Arvidsjaur, Arvika, Borlänge, Eskilstuna, Falköping, Gällivare/Vassare, Gävle, Göteborg/Säve, Hagfors, Halmstad, Helsingborg/Hamnen, Hemavan Tärnaby, Hultsfred–Vimmerby, Jokkmokk, Jönköping, Kalmar, Karlsborg, Karlskoga, Karlstad, Kiruna, Kiruna/Luosajärvi, Kramfors–Sollefteå, Kristianstad, Lidköping, Linköping/Malmen, Linköping/Saab, Ljungbyhed, Luleå/Kallax, Lycksele, Mora/Siljan, Norrköping/Kungsängen, Oskarshamn, Pajala–Ylläs, Ronneby, Skellefteå, Skövde, Stockholm/Västerås, Storuman, Strömstad/Näsinge, Sundsvall–Härnösand, Sveg, Såtenäs, Söderhamn, Torsby/Fryklanda, Trollhättan–Vänesborg, Umeå, Uppsala, Vidsel, Vilhelmina, Visby, Växjö/Kronoberg, Åre–Östersund, Ängelholm, Örebro, Örnsköldsvik

(1) HL C 307., 2009.12.17., 3. o.

(2) HL L 272., 1996.10.25., 36. o.

(3) Tagállami adatszolgáltatás hiányában az Eurostattól származó adatok. A jegyzékre nem vehető fel olyan repülőtér, amelynek forgalma nem éri el a 15 000 utast.

20.2.2010

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 44/5

A Bizottság közleménye az Európai Unió és Albánia, Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Montenegró, Szerbia (1) és Törökország között diagonális származási kumulációt lehetővé tévő származási szabályokról szóló jegyzőkönyvek alkalmazásának kezdő időpontjáról

Az Európai Unió, valamint Albánia, Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Montenegró, Szerbia és Törökország közötti diagonális származási kumuláció létrehozásának céljából az Európai Unió és az érintett országok az Európai Bizottságon keresztül értesítik egymást a származási szabályokat rögzítő, más országokkal kötött hatályos megállapodásaikról.

Az érintett országoktól beérkezett értesítések alapján az alábbi táblázat áttekintést nyújt a diagonális kumulációt lehetővé tevő származási szabályokra vonatkozó jegyzőkönyvekről, valamint meghatározza azt az időpontot, amelytől kezdve e kumulációt alkalmazni kell. Az alábbi táblázat így a korábbi helyébe lép (HL C 323., 2009.12.31., 26. o.).

Emlékeztetni kell arra, hogy kumuláció csak abban az esetben alkalmazható, ha a végső gyártást végző és a végső rendeltetési országok azonos származási szabályokat tartalmazó szabad kereskedelmi megállapodásokat kötöttek a származó helyzet megszerzésében részt vevő valamennyi országgal, azaz a felhasznált anyagok származása szerinti valamennyi országgal. Azokat az anyagokat, amelyek olyan országból származnak, amelyek nem kötöttek ilyen megállapodást a végső gyártást végző, illetve végső rendeltetési országokkal, nem származó anyagként kell kezelni.

Szintén meg kell jegyezni, hogy a Törökországból származó és az EU–Törökország vámunió hatálya alá tartozó anyagok származó anyagnak tekinthetők az Európai Unió és azon országok közötti diagonális kumuláció céljából, amelyek részt vesznek a stabilizációs és társulási folyamatban és amelyekkel hatályos származási jegyzőkönyv van érvényben.

Az alábbiakban megadjuk a táblázatban szereplő országokat jelölő, két betűjegyből álló ISO-kódok magyarázatát:

—	Albánia	AL
—	Bosznia-Hercegovina	BA
—	Horvátország	HR
—	Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság	MK (2)
—	Montenegró	ME
—	Szerbia	RS
—	Törökország	TR

Az Európai Unió és Albánia, Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Montenegró, Szerbia és Törökország között diagonális kumulációt lehetővé tévő származási szabályokról szóló jegyzőkönyvek alkalmazásának kezdő időpontja

	EU	AL	BA	HR	MK	ME	RS	TR
EU		2007.1.1.	2008.7.1.		2007.1.1.	2008.1.1.	2009.12.8.	(3)
AL	2007.1.1.		2007.11.22.	2007.8.22.	2007.7.26.	2007.7.26.	2007.10.24.
BA	2008.7.1.	2007.11.22.		2007.11.22.	2007.11.22.	2007.11.22.	2007.11.22.
HR		2007.8.22.	2007.11.22.		2007.8.22.	2007.8.22.	2007.10.24.
MK	2007.1.1.	2007.7.26.	2007.11.22.	2007.8.22.		2007.7.26.	2007.10.24.	2009.7.1.
ME	2008.1.1.	2007.7.26.	2007.11.22.	2007.8.22.	2007.7.26.		2007.10.24.	2010.3.1.
RS	2009.12.8.	2007.10.24.	2007.11.22.	2007.10.24.	2007.10.24.	2007.10.24.
TR	(3)				2009.7.1.	2010.3.1.

(1) Albánia, Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Montenegró és Szerbia a stabilizációs és társulási folyamatban részt vevő országok.

(2) ISO-kód: 3166. Ideiglenes kód, amely semmilyen módon nem befolyásolja az erre az országra vonatkozó végleges nómenklatúrát, amelyről az Egyesült Nemzetek égisze alatt jelenleg folyó tárgyalások lezárulásával állapodnak meg.

(3) Az EU–Törökország vámunió hatálya alá tartozó áruk esetében az alkalmazás kezdő időpontja 2006. július 27.

20.2.2010

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 44/8

Kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló 510/2006/EK tanácsi rendelet 6. cikkének (2) bekezdése alapján

2010/C 44/05

Ezzel a közzététellel az 510/2006/EK tanácsi rendelet 7. cikke alapján létrejön a kérelem elleni kifogás joga (1). A kifogást tartalmazó nyilatkozatnak e közzététel napjától számítva hat hónapon belül kell beérkeznie a Bizottsághoz.

ÖSSZEFOGLALÓ

A TANÁCS 510/2006/EK RENDELETE

„SZEGEDI FŰSZERPAPRIKA-ŐRLEMÉNY” VAGY „SZEGEDI PAPRIKA”

EK-sz.: HU-PDO-0005-0395-21.10.2004

OEM ( X ) OFJ ( )

Ezen összefoglaló a termékleírás legfontosabb elemeit tartalmazza tájékoztatás céljából.

1. A Tagállam Felelős Szervezeti Egysége:

Név:

Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium – Élelmiszerlánc-elemzési Főosztály

Cím:

Budapest

Kossuth Lajos tér 11.

1055

MAGYARORSZÁG/HUNGARY

Tel.

+36 13014419

Fax

+36 13014808

E-mail:

zobore@fvm.hu

2. Csoportosulás:

Név:

Szegedi Fűszerpaprika Konzorcium

Cím:

Szeged-Szőreg

Szerb u. 173.

6771

MAGYARORSZÁG/HUNGARY

Tel.

+36 62558390

Fax

+36 62405120

E-mail:

szokol@rubinpaprika.hu

Összetétel:

Termelők/feldolgozók ( X ) Egyéb ( )

3. A termék típusa:

1.8 csoport –

fűszerek

4. Termékleírás:

(követelmények összefoglalása az 510/2006/EK rendelet 4. cikkének (2) bekezdése alapján)

4.1. Elnevezés:

„Szegedi fűszerpaprika-őrlemény” vagy „Szegedi paprika”

4.2. Leírás:

A „Szegedi fűszerpaprika-őrlemény” vagy „Szegedi paprika” a szegedi tájkörzetben megtermelt, államilag elismert fajtájú vetőmagból származó fűszerpaprika növény (Capsicum annuum L. var. Longum DC.) megszárított termésének megőrlésével készül.

A „Szegedi fűszerpaprika-őrlemény” vagy „Szegedi paprika” alapanyagaként a Bíbor, Bolero, Délibáb, Fesztivál, Folklor, Kárminvörös, Mihályteleki, Napfény, Remény, Rubinvörös, Sláger, Szegedi F-03 (csípős), Szegedi nem csípős 57-13, Szegedi 178 (csípős), Szegedi 179 (csípős), Szegedi 20, Szegedi 80, Viktória, Zuhatag elnevezésű fajták használhatók fel.

Érzékszervi tulajdonságok:

Az édes „Szegedi fűszerpaprika-őrlemény” vagy „Szegedi paprika” érzékszervi jellemzői:

— Megjelenés: egyöntetű, homogén, megfelelő őrlési finomságú, vagyis nem szemcsés, nem mozaikos,

— Szín: élénk tűzpirostól világosabb piros színűig,

— Aroma: illata intenzív, fűszeres, sült zöldségekre emlékeztető,

— Íz: jellemzően édeskés, a beérett és megsütött sütőtökre, friss kertészeti növényekre emlékeztető, hosszantartó lágy, kellemes fűszeres aromahatású és csípősségmentes, vagyis kapszaicintartalma nem haladja meg a 100 mg/kg értéket.

A csípős őrlemény a fentiek mellett domináns csípős ízzel rendelkezik. Csípősségének intenzitását a kapszaicin tartalom határozza meg. Ha a kapszaicintartalom 100–200 mg/kg között van, az őrlemény enyhén csípős, ha pedig meghaladja a 200 mg/kg értéket, akkor csípős ízű.

Fizikai-kémiai tulajdonságok:

—

Szemcseméret: a paprika őrlésekor az őrlési finomságot úgy kell beállítani, hogy az őrlemény a 0,5 mm lyukátmérőjű szitán maradék nélkül átessen.

—

Analitikai jellemzők:

Összes színezéktartalom a csomagoláskor, szárazanyagra vonatkoztatva, legalább, g/kg (2) vagy ASTA színérték a csomagoláskor, legalább (2)	3,9
	120
Összes színezéktartalom megengedett bomlása havonta, legfeljebb, ASTA színérték (3)	5
Nedvességtartalom, legfeljebb, % (m/m)	11,0
Homoktartalom, szárazanyagra vonatkoztatva, legfeljebb, % (m/m)	0,5

—

Az őrlemény hozzáadott élelmiszeripari adalékanyagot nem tartalmazhat; a kondicionálás művelete során ivóvíz minőségű víz hozzáadása történik.

4.3. Földrajzi terület:

A Szegedi fűszerpaprika-termő tájkörzet területén, az alábbi települések közigazgatási határain belül termesztett nyers fűszerpaprika használható fel az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel védett „Szegedi fűszerpaprika-őrlemény” vagy „Szegedi paprika” alapanyagaként: Algyő, Ambrózfalva, Apátfalva, Árpádhalom, Ásotthalom, Baks, Balástya, Bordány, Csanádpalota, Csanytelek, Csengele, Csikóspuszta, Csongrád, Derekegyháza, Deszk, Dóc, Domaszék, Eperjes, Fábiánsebestyén, Felgyő, Ferencszállás, Forráskút, Földeák, Hódmezővásárhely, Királyhegyes, Kistelek, Kiszombor, Klárafalva, Kövegy, Kútvölgy, Kübekháza, Magyarcsanád, Makó, Maroslele, Mártély, Mindszent, Mórahalom, Nagyér, Nagylak, Nagymágocs, Óföldeák, Ópusztaszer, Öttömös, Pitvaros, Pusztaszer, Rákos, Röszke, Rúzsa, Sándorfalva, Szatymaz, Szeged, Szegvár, Székkutas, Szentes, Tiszasziget, Tompahát, Tömörkény, Újszentiván, Üllés, Zákányszék, Zsombó; Battonya, Békéssámson, Csanádalberti, Csanádapáca, Csorvás, Dombegyház, Gábortelep, Gádoros, Gerendás, Kardoskút, Kaszaper, Kisdombegyház, Kunágota, Magyarbánhegyes, Magyardombegyház, Magyartés, Medgyesbodzás, Medgyesegyháza, Mezőhegyes, Mezőkovácsháza, Nagybánhegyes, Nagyszénás, Orosháza, Pusztaföldvár, Tótkomlós, Végegyháza; Csólyospálos.

Az előállítást és a csomagolást ugyanezen a földrajzi területen kell végezni.

4.4. A származás igazolása:

A termék nyomon követhetőségét a termelők és a feldolgozók regisztrációja, a termelés és feldolgozás során készített dokumentumok és a csomagoló anyagokon rögzített minőség megőrzési dátumok, gyártási tétel számok (LOT–számok), illetve a Konzorcium által kiadásra kerülő, sorszámozott címkék biztosítják.

Az előírások betartását a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal területileg illetékes hivatalai ellenőrzik.

4.5. Az előállítás módja:

Az előállítás első lépéseként a termesztésre szánt terület szakszerű előkészítését hajtják végre, amit a választott termesztési módtól függően a helyrevetés vagy a palánták kiültetése követ. A palántaültetés esetében palánta előnevelésre kerül sor február vége és április eleje között. A palántákat májusban kézzel vagy ültetőgéppel ültetik végleges helyükre. A helyrevetésre április elején kerül sor.

A termesztés során elvégzik a fűszerpaprika növények optimális fejlődéséhez szükséges kézi vagy gépi, növénygondozási műveleteket: öntözés, trágyázás, növényvédelem.

A nyers fűszerpaprika betakarítása több szedésben történik az érés előrehaladásának megfelelően.

A betakarított csövek optimális esetben két hét időtartamra, utóérlelésre (jól szellőző helyeken tárolásra) kerülnek, a termelők technikai lehetőségei által meghatározott módszerek szerint.

Ezt követően az utóérlelt termést szárításra előkészítik: válogatják, mossák, szeletelik. Ezek a műveletek alapvetően befolyásolják a végtermék minőségét.

A fűszerpaprika szárítása történhet tető alatt szütyőkben lógatva, kamrás vagy szalagos szárítókban. A szárítás végére a nyers paprika bogyó víztartalma a korábbi kb. 80 %-ról 10 % alá csökken.

A szárított fűszerpaprikát az előaprítást követően, az őrlemény jellegének kialakítása érdekében szorosra állított, vízszintes kőpárok között átjáratva őrlik. A köves őrlés jelentősége abban áll, hogy a kőpárok között a fűszerpaprika felmelegszik, a felmelegedés és az aprítás hatására a magban lévő olaj kilép, oldja a bőrben lévő zsíroldható színezékanyagokat, amelyek bevonják a fűszerpaprika növényi szemcséket, ezáltal az őrlemény egyenletes színűvé válik.

A köves őrlés utolsó fázisa a kondicionálás, amely során intenzív keverés mellett hozzáadott ivóvíz minőségű vízzel 1,5–3 %-kal növelhető az őrlemény nedvességtartalma. A kondicionálásnak fontos szerepe van az őrlemény vizuális megjelenésének kialakításában, mivel ezzel az eljárással biztosítható az az optimális, 8–11 %-os víztartalmú közeg az őrleményben, melyben a fűszerpaprika bioaktív komponensei kifejtik védő hatásukat a természetes színezőanyagokra.

A köves őrlés végén az őrleményt ≤ 0,5 mm lyukátmérőjű szitán át kell szitálni és élelmezés-egészségügyi előírásoknak megfelelő módon és csomagolóanyagba kell csomagolni.

Az előbbiekben említett utóérlelés, köves őrlés és kondicionálás alapvetően meghatározza a termék minőségét, amely minőség csak azonnali csomagolással garantálható, annak érdekében, hogy az éppen elvégzett kondicionálás révén beállított víztartalom ne változzon meg. E műveletek összetettségük miatt olyan szaktudást igényelnek, amely kizárólag az adott földrajzi területen áll rendelkezésre. Ezért nem csak a termék eredetének biztosítása, hanem a minőség garantálása érdekében is a „Szegedi fűszerpaprika-őrlemény” vagy „Szegedi paprika” előállításának minden fázisát, azaz az alapanyag-termesztést, a feldolgozást és a csomagolást is a 4.3. pontban meghatározott földrajzi területen kell végezni.

4.6. Kapcsolat:

A fűszerpaprika és Szeged kapcsolatának első írásos emléke 1748-ból származik. Kezdetben mint dísz és gyógynövény vált kedveltté, csak később vált a magyar konyha meghatározó fűszerévé. Míg a termelés a XIX. század közepéig a családi ellátás keretein belül maradt, a századfordulóra már a feldolgozás ipari méreteket öltött és a kereskedelem jelentőssé vált. A paprikatermesztés a régióban Szeged-alsóvárosról indult, e városrész lakói termesztették a Szegedhez közel eső feketehomokos területeken „a Tisza áradmányos földjén”. A századfordulótól az 1930-as évekig 2 000 holdról 5 000 holdra nőtt a Szeged környéki fűszerpaprika vetésterület. Az I. világháború után Ausztria mellett már Németország is ismerte a korábban csak patikákban található szegedi paprikát, sőt, az USA–export is megindul. 1934-ben zárt körzetté nyilvánították Szeged környékét, így az ezen kívül termelt fűszerpaprikából készült őrleményt tilos volt „szegedi paprika”-ként forgalmazni. Ekkorra – a körzeten belül – a legtöbb szegedi kikészítő családja már 3–4 nemzedék óta foglalkozott paprikával, a malmok száma 10–20 között mozgott.

Az őrleményt a Szegedi tájkörzetben termesztett, csüngő termésállású, hosszúkás termésű fajtákból állítják elő. Ezek a genetikai alapokat megőrző fajták a több mint száz éve folyó nemesítési munkának köszönhetően kiválóan alkalmazkodtak a térség talajához és éghajlatához. Az őrlemény – a nyers fűszerpaprika termésének utóérlelése, válogatása, mosása, kíméletes szárítása után – a legjobb minőséget adó, köves őrléssel készült. Az őrlést követően hűvös kamrában egy éjszakára kiterítették, ekkor a levegő nedvességtartalmából az őrlemény felvette a megfelelő mennyiségű vizet. A hagyományos paraszti feldolgozás e lépésén alapul az előállítás mai technológiájában alkalmazott kondicionálás művelete.

A termék különleges volta nemcsak a fentebb leírt több száz éves törődés, felhalmozódott szaktudás és a hagyományok erényeit követő feldolgozásnak köszönhető, hanem a tájkörzet agrometeorológiai paramétereinek is. A szegedi termőtájnak a földtörténeti jelenkorban (holocén) létrejött folyóvíz járta területein magas humusztartalmú, jó vízgazdálkodású öntés- és láptalajok alakultak ki a Körös, a Maros és a Tisza természetes árterületén. A Tisza a löszös, iszapos üledéket, a Maros a homokot a Körös a finomhomokot hordta a területre. A három folyó sajátos üledékén kialakult könnyen melegedő, kevésbé cserepesedő, jó levegő- és vízgazdálkodású, sómentes talajok alapozták meg és teszik lehetővé a szóban forgó, helyben nemesített fűszerpaprika fajták termesztését.

A napsütéses órák száma az ország legmelegebb tájai közé tartozó Szegedi tájkörzetben évi 2 000 körül van (a délebbre fekvő paprikatermelő országok 3 000 körüli értékéhez képest), ezért a fűszerpaprika a térség éghajlati viszonyai között sohasem tud úgy beérni, mint a sok napfényt élvező országokban: a paprikabogyónak így szedéskor mindig marad cukortartalma. Az őrlemény jellemzően édeskés ízét e cukortartalom egy része és a bogyó fehérjetartalma között létrejövő kondenzációs reakció, a cukor szárítás és őrlés alatti karamellizációja, továbbá a magból származó növényi olaj alakítja ki.

Mivel a fűszerpaprika hőigénye a tenyészidőben minimum 3 000 °C, a Szegedi tájkörzet 3 400 °C körüli tenyészidőszaki hőösszege biztosítja azt, hogy az itt termelt fűszerpaprika szép piros színűvé érjen. Az őrlemény jellemző színét ugyanakkor a térségben folytatott hagyományos paprikatermesztési eljárás szárítást megelőző lépése, az utóérlelés teljesíti ki. Ez az eljárás ugyancsak a tájkörzet éghajlati jellegzetességeihez kapcsolódik, ugyanis a viszonylag rövid tenyészidőszak végén, a pirosra érett termésben csak részben alakulnak ki azok a minőségi értékmérő tulajdonságok, melyeket a fajták genetikailag hordoznak. A termék utóérlelésével a jó minőséget meghatározó további beltartalmi tulajdonságokat még felszínre lehet hozni. Az utóérlelés során a termésekben a természetes szikkadás (vízvesztés) mellett csökken a cukortartalom, de mindig marad vissza a termék jellegzetes ízét biztosító mértékben. Ezzel egyidejűleg – a piros festékek arányának növekedése mellett – 30-50%-kal növekszik az összes festéktartalom. Utóérlelt termésekből készült őrlemény színezéktartalma magasabb és stabilabb, mint a nyers termés azonnali szárítása után készült őrlemény esetében.

Az eredetmegjelölést a Magyar Szabadalmi Hivatal 1998. november 27-én lajstromozta (lajstromszám: 3), míg a Szellemi Tulajdon Világszervezetének Nemzetközi Irodája a Lisszaboni Megállapodás alapján 1969. május 6-án vette fel az eredetmegjelölések nemzetközi lajstromába 502-es sorszámmal.

4.7. Ellenőrző szerv:

Név:

Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ, Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatóság

Cím:

Budapest

Mester u. 81.

1095

MAGYARORSZÁG/HUNGARY

Tel.

+36 4563010

Fax

—

E-mail:

oevi@oai.hu

4.8. Címkézés:

A termék csomagolásán – a mindenkor hatályos jogszabályokban előírtak mellett – fel kell tüntetni a „Szegedi fűszerpaprika-őrlemény” vagy „Szegedi paprika” elnevezést és – a közösségi nyilvántartásba vételt követően – az „oltalom alatt álló eredetmegjelölés” megjelölést vagy annak rövidítését, valamint az ehhez kapcsolódó közösségi szimbólumot.

A Konzorcium tagjai minden egyes csomagolási egységet a Konzorcium által kiadásra kerülő, sorszámozott címkével látnak el. A sorszámozott címkék felhasználásáról az előállítónak nyilvántartást kell vezetnie.

(1) HL L 93., 2006.3.31., 12. o.

(2) Az őrlemény színezéktartalma magasabb is lehet a vevői igények szerint, a tétel tényleges színezéktartalmát a szállítmányt kísérő Minőségi bizonyítványon kell feltüntetni.

(3) Az őrleményre legfeljebb 12 hónap minőségmegőrzési idő adható.

20.2.2010

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 44/13

2010/C 44/06

Ezzel a közzététellel az 510/2006/EK (1) tanácsi rendelet 7. cikke alapján létrejön a kérelem elleni kifogás joga. A kifogást tartalmazó nyilatkozatnak e közzététel napjától számítva hat hónapon belül kell beérkeznie a Bizottsághoz.

EGYSÉGES DOKUMENTUM

A TANÁCS 510/2006/EK RENDELETE

„OLIVE DE NIMES”

EK-szám: FR-PDO-0005-0568-10.11.2006

OFJ ( ) OEM ( X )

1. Elnevezés:

„Olive de Nîmes”

2. Tagállam vagy harmadik ország:

Franciaország

3. A mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírása:

3.1. A termék típusa:

1.6. osztály:

Gyümölcs, zöldségfélék és gabonafélék, frissen vagy feldolgozva.

3.2. A termék leírása, amelyre az 1. pontban található elnevezés vonatkozik:

Az „Olive de Nímes” egész, élénkzöld, kocsány nélküli, kizárólag Picholine fajtájú olajbogyó. Nem tört és nem bevagdalt.

A keserű íz semlegesítése legfeljebb 1 032 g/cm3 sűrűségű kálium- vagy nátrium-hidroxid oldatban történő pácolással történik. A keserű íz részleges semlegesítésének eléréséig történő áztatás után a leöblítéshez az alkáli-oldatot tiszta ivóvízzel helyettesítik. Az olajbogyókat ezután tengeri sós lébe helyezik.

Jellegzetesen ropogós, lédús olajbogyó, a szájban jellemzően vaj- és mogyoró ízű, sós zamatú.

Az olajbogyók minimális mérete: 100 grammonként legfeljebb 34 gyümölcs.

A tételeknek mind színben, mind méretben homogén jellegűnek kell lenniük.

3.3. Nyersanyagok:

Nem alkalmazandó

3.4. Takarmány (kizárólag állati eredetű termékek esetén):

Nem alkalmazandó

3.5. Az előállítás azon műveletei, amelyeket a meghatározott földrajzi területen kell végrehajtani:

A nyersanyag előállításával, az olajbogyó gyártásával és csomagolásával kapcsolatos minden műveletet a meghatározott földrajzi területen belül kell elvégezni.

3.6. A szeletelésre, aprításra, csomagolásra stb. vonatkozó egyedi szabályok:

A fogyasztói csomagolás legfeljebb 8 kg (töltőtömeg) befogadó képességű edényekbe történhet.

A térségben történő csomagolás szükségességét a termék sérülékenysége indokolja. Az olajbogyó sérülékeny gyümölcs, kezelését a minimális szintre kell korlátozni. Érzékeny a szállítás során esetlegesen bekövetkező ütésre (könnyen nyomot hagy rajta), valamint a hőmérséklet-változásra.

Az előírás révén az olajbogyó megóvható, kinézete megőrizhető, valamint a termék nyomon követhetősége javul.

3.7. A címkézésre vonatkozó egyedi szabályok:

Az élelmiszerek címkézéséről és megjelenéséről szóló szabályozásban előírt kötelező megjelöléseken túl az „Olive de Nîmes” oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott olajbogyók címkéjén az alábbiak kerülnek feltüntetésre:

—	az „Olive de Nîmes” eredetmegjelölés,

—	az „apellation d’origine contrôlée” (oltalom alatt álló eredetmegjelölés) vagy az „AOC” megjelölés. Amennyiben a címkén a címtől függetlenül egy gazdaság vagy egy márka neve is szerepel, az eredetmegjelölés elnevezését meg kell ismételni az „apellation” és a „contrôlée” szavak között.

E jelzéseket ugyanabban a vizuális mezőben és ugyanazon címkén kell feltüntetni.

E jelzésekhez jól látható, olvasható, eltávolíthatatlan és megfelelően nagyméretű írásjeleket kell használni, oly módon, hogy világosan kiváljanak a keretből, amelyre nyomtatták őket, hogy így egyértelműen elkülönüljenek az összes többi, írott vagy rajzolt jelzéstől.

4. A földrajzi terület tömör meghatározása:

Az „Olive de Nîmes” előállításának földrajzi területe Gard megye olajbogyó-termesztő területe, valamint Hérault megye olajbogyó-termesztő területének keleti része, kivéve a Causses térségét, a Cévennek hegységet és a Camargue-ot.

Természetes határai keleten a Rhône folyó, délen a Camargue régió. Északon a határ éghajlati, mégpedig a Picholine kultúra termőterületének határvonala; észak-keleten Gard megye határvonalának felel meg (300 méter tengerszint feletti magasságot meghaladó mészhegységek). Nyugaton a határ túlnyúlik a Vidourle völgyén és a Ganges–Pic St. Loup–Lez vonalon található, erdővel borított hegygerinceket követi.

A termelési terület jellemzően dombos és lankás vidék, tengerszint feletti magassága általában 350 méternél alacsonyabb. A talajt nagyrészt harmadkori molassz, krétakori mészkő és márgás mészkő, valamint hordalékos teraszok alkotják. Mediterrán éghajlatú, a misztrálnak kitett terület.

A termelési terület 223 településre terjed ki, ebből 183 Gard megyében és 40 Hérault megyében található.

Gard megye:

Aigaliers; Aigremont; Aigues-Vives; Alès; Anduze; Aramon; Argilliers; Arpaillargues-et-Aureillac; Aspères; Aubais; Aubord; Aubussargues; Aujargues;Bagard; Baron; Beauvoisin; Belvezet; Bernis; Bezouce; Blauzac; Boisset-et-Gaujac; Boissières; Boucoiran-et-Nozières; Bouillargues; Bouquet; Bourdic; Bragassargues; Brignon; Brouzet-les-Quissac; Bruguière (la); Cabrières; Cadière-et-Cambo (la); Caissargues; Calmette (la); Calvisson; Canaules-et-Argentières; Cannes-et-Clairan; Cardet; Carnas; Cassagnoles; Castelnau-Valence; Castillon-du-Gard; Caveirac; Clarensac; Codognan; Collias; Collorgues; Combas; Comps; Congénies; Conqueyrac; Corconne; Crespian; Cruviers-Lascours; Deaux; Dions; Domazan; Domessargues; Durfort-et-Saint-Martin-de-Sossenac; Estezargues; Euzet; Flaux; Foissac; Fons; Fons-sur-Lussan; Fontanès; Fontarèches; Fournes; Gailhan; Gajan; Gallargues-le-Montueux; Garons; Garrigues-Sainte-Eulalie; Générac; Jonquières-Saint-Vincent; Junas; Langlade; Lecques; Lédenon; Lédignan; Lezan; Liouc; Logrian-Florian; Lussan; Manduel; Marguerittes; Martignargues; Maruejols-Les-Gardon; Massanes; Massillargues-Attuech; Mauressargues; Méjannes-Les-Alès; Meynes; Milhaud; Mons; Montagnac; Montaren-et-Saint-Médiers; Monteils; Montfrin; Montignargues; Montmirat; Montpezat; Moulezan; Moussac; Mus; Nages-et-Solorgues; Ners; Nîmes; Orthoux-Sérignac-Quilhan; Parignargues; Poulx; Puechredon; Quissac; Redessan; Remoulins; Ribaute-les-Tavernes; Rochefort-Du-Gard; Rodilhan; Rouvière (la); Saint-Bauzely; Saint-Bénezet; Saint-Bonnet-du-Gard; Saint-Césaire-de-Gauzignan; Saint-Chaptes; Saint-Christol-les-Alès; Saint-Clément; Saint-Come-et-Maruéjols; Saint-Dézéry; Saint-Dionisy; Sainte-Anastasie; Saint-Etienne-de-l'Olm; Saint-Geniès-de-Malgoires; Saint-Gervasy; Saint-Hilaire-de-Brethmas; Saint-Hilaire-d'Ozilhan; Saint-Hippolyte-de-Caton; Saint-Hippolyte-de-Montaigu; Saint-Hippolyte-du-Fort; Saint-Jean-de-Ceyrargues; Saint-Jean-de-Crieulon; Saint-Jean-de-Serres; Saint-Just-et-Vacquieres; Saint-Laurent-la-Vernède; Saint-Mamert-du-Gard; Saint-Maurice-de-Cazevieille; Saint-Maximin; Saint-Nazaire-des-Gardies; Saint-Privat-des-Vieux; Saint-Quentin-la-Poterie; Saint-Siffret; Saint-Théodorit; Saint-Victor-des-Oules; Salinelles; Sanilhac-Sagries; Sardan; Sauve; Sauzet; Savignargues; Saze; Sernhac; Serviers-et-Labaume; Seynes; Sommières; Souvignargues; Théziers; Tornac; Uchaud; Uzès; Vallabrix; Vallérargues; Vergèze; Vers-Pont-du-Gard; Vestric-et-Candiac; Vézenobres; Vic-le-Fesc; Villevieille.

Részben elfogadott települések: Allègre; Beaucaire; Bellegarde; Goudargues; Saint-Gilles; Vauvert; Verfeuil.

Hérault megye:

Assas; Baillargues; Beaulieu; Boisseron; Buzinargues; Campagne; Castries; Claret; Fontanès; Galargues; Garrigues; Guzargues; Lauret; Lunel; Lunel-Viel; Matelles (les); Montaud; Moulès-et-Baucels; Restinclières; Saint-Bauzille-De-Montmel; Saint-Brès; Saint-Christol; Saint-Croix-de-Quintillargues; Saint-Drézéry; Saint-Geniès-Des-Mourgues; Saint-Hilaire-de-Beauvoir; Saint-Jean-de-Cornies; Saint-Jean-de-Cuculles; Saint-Mathieu-de-Tréviers; Saint-Seriès; Saint-Vincent-de-Barbeyrargues; Saturargues; Saussines; Sauteyrargues; Sussargues; Vacquières; Valergues; Valflaunès; Vérargues; Villetelle.

5. Kapcsolat a földrajzi területtel:

5.1. A földrajzi terület sajátosságai:

Természetes környezet

A termelési terület jellemzően dombos és lankás vidék, tengerszint feletti magassága általában nem haladja meg a 350 métert. A talajt nagyrészt harmadkori molassz, krétakori mészkő és márgás mészkő, valamint hordalékos teraszok alkotják. Az éghajlat mediterrán jellegű, erős nyári szárazsággal és bőséges őszi esőzésekkel. A régió szeles, elsősorban az északról fújó misztrálnak van kitéve, és zord telekkel is számolni kell.

Hagyományok

Olajligetek ezen a területen már az ókorban is voltak, ami a nîmes-i régiónak az olajfa-termeléshez fűződő szoros kapcsolatát bizonyítja.

Az olívaolaj előállításának nagyon régi hagyományai vannak ebben a régióban, az étkezési zöld olajbogyó termelésének és fogyasztásának általánossá válása későbbre, valószínűleg a 18. századra tehető. A Piccolini testvérek fejlesztették ki azt a keserű íz semlegesítésére irányuló eljárást, amely lehetővé tette a termelés kialakulását: a Piccolini testvérek fahamu (tölgy és olajfa) és mészvíz keverékével olyan alkáli-oldatot állítottak elő, amellyel lehetővé vált az olajbogyók keserű ízének semlegesítése. Ez a módszer széles körben elterjedt a kézművesek körében, elsősorban Nîmes-ben. A „Piccolini eljárással” kezelt zöld olajbogyók így a „Picholines” nevet kapták.

Feltételezik, hogy ezután a „Picholine” nevet adták az eredetmegjelölés földrajzi térségében található Collias településről származó Plant de Collias változatból nemesített olajfafajtának az ebben az időszakban bevezetett „Piccolini-féle” eljárásnak megfelelően, amelynek keretében a legszebb, tömör és az eljárásra különösen alkalmas olajbogyók kerültek kiválasztásra.

A 19. századik második felében a kémikusok kifejlesztették a lúgkövet, amely megkönnyítette a nagyobb mennyiségben történő olajbogyó kezelését, és elősegítette az „ipari” üzemek létrejöttét.

A 19. századot mindeközben a szőlőtermeléssel és más zsírok behozatalával versenybe kerülő olajfatermelés visszaesése jellemezte. A visszaesés a második világháborúig folytatódott, amikor az öt évig tartó háború nyomán az importból származó olajok és zsírok hiánya miatt újból feléledt az érdeklődés az olívaolaj-termelés iránt.

1945-ben még 22, Nîmes-hez közeli üzem dolgozott fel – 2 000 tonna mennyiségben – Picholine olajbogyót, és számos olajbogyópiac létezett.

Az 1956-os kemény fagy megtizedelte a nîmes-i régió olajfaültetvényeit.

A gyümölcs ízjellemzői és a fa botanikai jellemzői hozzájárultak a Picholine-fák eredeti területen túli elterjedéséhez, főleg az 1956-os kemény fagy után, amikor a szóban forgó változatot nemzeti jelentőségűnek nyilvánították, és mindenhol ilyet ültettek.

Gard megye mindazonáltal továbbra is a legjelentősebb Picholine zöld olajbogyó termelő térsége (az ország termelésének 23 %-a). Ez kétségtelenül annak a ténynek köszönhető, hogy a Picholine változat szívósságánál fogva tökéletesen alkalmazkodik az eredetmegjelölés termelési térségének éghajlati adottságaihoz és talajviszonyaihoz. A változat származási helyeként számon tartott nîmes-i medencében az olajfák túlnyomó része Picholine, míg a Cévennek hegység lábánál más helyi fajták találhatók. Collias településen és a közeli falvakban fellelhetők 200 évnél öregebb Picholine-fák is.

5.2. A termék sajátosságai:

A nîmes-i olajbogyót hagyományosan a Picholine származási helyének számító térségben dolgozzák fel. Az olajbogyót a hagyományos „csökkentett idejű tejsavas érlelés” típusú eljárással készítik: az egész olajbogyót legfeljebb 1 032 g/cm3 sűrűségű kálium- vagy nátrium-hidroxid oldatban pácolják.

A keserű íz részleges semlegesítésének eléréséig történő áztatás után az alkáli-oldatot tiszta ivóvízzel helyettesítik.

Az olajbogyók legalább harminchat órán át a vízben maradnak, és ezalatt legalább négy öblítésre kerül sor.

Az olajbogyókat ezek után legfeljebb 1 060 g/cm3 sűrűségű tengeri sós lébe helyezik. A páclé pH-értékének 4,7-re való csökkentéséhez megengedett a citromsav és a tejsav használata.

Ezen előállítási mód révén az „Olive de Nîmes” ropogós marad, zamata jellemzően vaj- és mogyoró ízű.

5.3. A földrajzi terület és a termék különleges minősége vagy jellemzői (az OEM esetében), valamint speciális tulajdonsága, hírneve vagy egyéb jellemzője (az OFJ esetében) közötti okozati kapcsolat:

Gard megye nagy múltra visszatekintő olajfa-termelése révén mind a gyümölcsösök művelése, mind az olajbogyó-termelés területén tovább hagyományozódott a szakértelem.

A Picholine fajtaváltozat bizonyos fokig ellenáll a téli hidegeknek, erősen illeszkedő gyümölcsei pedig az erős őszi szeleknek. Ráadásul az a tény, hogy ezt a fajtát mind az olívaolaj-előállításban, mind az étkezésiolajbogyó-termesztésben fel lehet használni, növelte értékét a termelők szemében.

A természetes környezeti korlátok miatt a művelési módot a következők jellemzik:

—	a fák hagyományosan alacsonyan vannak művelve az asztali fogyasztásra szánt olajbogyók szüretelésének megkönnyítése, valamint a szélnek való ellenállás érdekében,

—	az olajfák termesztésére szánt parcellák elrendezése is hozzájárult a tájkép alakulásához: a számos terasz (hagyományos nevén „faïsse” vagy „banquaou”) a támfalak segítségével megtartja a nagyon meredek lejtőkön található kevés földet.

A szüret hagyományosan (az étkezési olajbogyó esetében) szeptembertől (az olaj esetében) decemberig tartott, és jelentős munkaerőt foglalkoztatott, akik a helyi kifejezéssel élve „olajbogyózni mentek” („allait oliver”).

A szüret döntően kézi szedéssel történik: a Picholine, amelynek gyümölcsei erőteljesen illeszkednek a kocsányhoz, nehezen szedhető géppel, mivel sérülhetnének az olajbogyók.

Másrészről a hagyományos gyümölcsösök elhelyezkedése (kis területen, kis falakkal körülvéve, gyakran nehezen megközelíthető helyen) kevéssé alkalmas a gépesítésre.

Az olajbogyót a hagyományosan használt részleges vagy „csökkentett idejű tejsavas érlelés” típusú eljárással készítik, vagyis az eljárást leállítják, mielőtt az oldat elérné a magot.

Ez a térségben hagyományos érlelési mód lehetővé teszi a gyümölcs színének, különleges ízének és ropogósságának a megőrzését, anélkül hogy a terméknek savanykás mellékíze lenne.

A leírt termelés sok nehézségen ment keresztül. Mégis, a térségnek megfelelő fajtaváltozat, az itt élő emberek ragaszkodása az eredeti termékhez és a helyi kézművesek szaktudása révén az „Olive de Nîmes” olajbogyó fennmaradt, sőt mind a termelők, mind a fogyasztók körében újra biztos népszerűségnek örvend.

Hivatkozás a termékleírás közzétételére:

http://www.inao.gouv.fr/repository/editeur/pdf/CDC-AOP/olive-de-nimes.pdf

(1) HL L 93., 2006.3.31., 12. o.

20.2.2010

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 44/18

2010/C 44/07

EGYSÉGES DOKUMENTUM

A TANÁCS 510/2006/EK RENDELETE

„” (LONGKOU FEN SI)

EK-sz.: CN-PGI-0005-0623-16.07.2007

OFJ ( X ) OEM ( )

1. Elnevezés:

„” (Longkou Fen Si)

2. Tagállam vagy harmadik ország:

Kínai Népköztársaság

3. A mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírása:

3.1. A termék típusa:

2.7. osztály:

Tészta

3.2. A termék leírása, amelyre az 1. pontban található elnevezés vonatkozik:

A „Longkou Fen Si” zöldbabból és borsóból előállított, cérnaszerű, száraz, keményítőalapú termék.

A Longkou Fen Si fehér színű, áttetsző, szálai azonos vastagságúak (nem tapadnak össze, illetve nem töredezettek), a termék puha és rugalmas, íze tiszta, nem erőteljes, és nincs rajta szabad szemmel látható szennyeződés. A termék legjellegzetesebb tulajdonsága az, hogy forrásban lévő vízben sem válik zseléssé. A szálak akár egy órán át tartó forralás után sem tapadnak össze, nem válnak zseléssé, és a szálak nem, vagy csak kismértékben töredeznek össze.

A Longkou Fen Si keményítőtartalma magas (75 %), nedvességtartalma 15 %-nál alacsonyabb, a szálak átmérője legfeljebb 0,7 mm, a töredezett tésztaszálak aránya – 45 percnyi forralást követően – kevesebb mint 10 %, hamutartalma pedig kevesebb mint 0,5 %.

3.3. Nyersanyagok (kizárólag feldolgozott termék esetén):

A Longkou Fen Si üvegtésztát zöldbabból vagy borsóból készítik.

A nyersanyagok származási helyére nem vonatkozik korlátozás, importált anyagok is felhasználhatók.

A zöldbab és a borsó termesztése során műtrágya, illetve vegyi anyagok használata tilos. Lehetőleg az előállítás évében termesztett alapanyagokat kell felhasználni. A nyersanyagok maximális tárolási ideje nem haladhatja meg az egy évet. Emellett az alábbi feltételeket kell betartani:

—	kifejlett, ép szemeket kell felhasználni,

—	a szennyeződések vagy az eltérő színű szemek mennyisége nem haladhatja meg az 1 %-ot, és

—	a nedvességtartalomnak alacsonyabbnak kell lennie 13,5 %-nál.

A víznek a szóban forgó földrajzi területen található vízforrásokból kell származnia.

3.4. Takarmány (csak állati eredetű termékek esetén):

—

3.5. Az előállítás azon műveletei, amelyeket a meghatározott földrajzi területen kell végrehajtani:

A zöldbab vagy a borsó áztatását, a keményítőmassza kicsapódásának elősegítését, majd annak különválasztását, a szűrést és a (napon vagy forró levegővel) végzett szárítást a meghatározott földrajzi területen kell végrehajtani.

3.6. A szeletelésre, reszelésre, csomagolásra stb. vonatkozó egyedi szabályok:

A szárított Longkou Fen Si terméket a fogyasztók igényeinek megfelelő módon csomagolják.

3.7. A címkézésre vonatkozó egyedi szabályok

A Longkou Fen Si termék címkéjén az alábbi információknak kell szerepelniük: a termék neve, a gyártó neve és címe, a márkajelzés, a csomagolás megnevezése, az előállítás dátuma és a lejárat, az összetevők megnevezése és a tételszám.

4. A földrajzi terület tömör meghatározása:

Az érintett földrajzi terület a Santung-félsziget északi részén, Kína Santung tartománya Jantaj városának közigazgatási régiójában található Longkou várost, Csaojüan várost, Penglaj várost, Laijang várost és Laicsou várost foglalja magában. A területet a Sárga-folyó és a Jie folyó szeli át.

5. Kapcsolat a földrajzi területtel:

5.1. A földrajzi terület sajátosságai:

A területet többek között a Sárga-folyó és a Jie folyó szeli át, a vízminőség jó. A régió jellemzően meleg kontinentális monszun régió, félnedves éghajlattal. Négy különböző évszak, közepes szél, megfelelő hőmérséklet, alacsony páratartalom, sok napsütéses óra és egyedülálló mikrobiális rendszer jellemzi.

5.2. A termék sajátosságai:

A Longkou Fen Si üvegtészta jellegzetes tulajdonsága a magas keményítőtartalom, a nagyfokú rugalmasság és a szennyeződések hiánya. Ha a Longkou Fen Si üvegtésztát 45 percen át forró vízben főzik, a töredezett tésztaszálak aránya kevesebb mint 10 %.

5.3. A földrajzi terület és (OEM esetében) a termék minősége vagy jellemzői közötti vagy (OFJ esetében) a termék különleges minősége, hírneve vagy egyéb jellemzője közötti okozati kapcsolat:

Természeti tényezők

Vízminőség: A keményítő minőségének ellenőrzése kiemelt fontosságú az üvegtészta előállítása során. A keményítő előállításának elsődleges módja a következő: a zöldbabot vagy a borsót az áztatást követően pépesítik, majd a héjmaradékot eltávolítják. A Streptococcus lactis baktérium hatására a keményítő kiválik, amelyet azután szárítással vonnak ki. Ezt a technikát nevezik savas pácoló folyadékon alapuló erjesztési eljárásnak. E folyamat során a Streptococcus lactis alapvető fontosságú szerepet tölt be, míg a vízminőség a Streptococcus lactis növekedése és szaporodása terén kulcsfontosságú tényező. A szennyeződéstől és szagtól mentes, friss ízű, nem keserű, ásványi anyagokban gazdag vizet köznapi néven édesvíznek nevezik. A fémrészecskék és szervetlen sók jelenléte az édesvízben nagy hatással van a hasznos mikroorganizmusok növekedésére és szaporodására, illetve az általuk előállított enzimekre, ez utóbbi pedig a keményítő kiválását, kinyerését és minőségét befolyásolja. A szennyezett víz, a túl magas vagy túl alacsony pH-értékű víz, illetve a túl sok kloridiont vagy szulfátiont tartalmazó víz folyamatosan gátolja a mikroorganizmusok növekedését és szaporodását, ami azt okozhatja, hogy a mikroorganizmusok kluszterint állítanak elő, így elveszítik a keményítő kiválásában betöltött funkciójukat. Ebből következik, hogy a vízminőség nagy hatással van a képződő keményítő mennyiségére és a Longkou Fen Si minőségére. Ismert mondás, hogy az üvegtészta előállítása olyan, mint ezüstöt kinyerni a vízből. Ugyanaz a szakember, ugyanazzal a technikával a Longkou Fen Si készítésére szolgáló földrajzi területen kiváló minőségű üvegtésztát tud előállítani, de más területeken nem tud hasonló minőségű üvegtésztát készíteni, néhány területen pedig még a keményítőt sem tudja kivonni. Ez világosan mutatja, milyen hatást gyakorol a víz minősége a Longkou üvegtésztára. A Jantaj régió hegyes-dombos vidék. A terület folyóinak vize hegyi patakokból ered, amelyek szennyezéstől mentesek, pH-értékük 6,9–7,4 közötti, kloridion- és szulfátion-tartalmuk alacsony. A helyi víz alkalmas arra, hogy a zöldbabból és a borsóból a savas pácoló folyadékkal végzett erjesztés módszerével kivonják a keményítőt, és ez eredményezi a Longkou Fen Si magas keményítőtartalmát.

Éghajlat és földrajzi környezet: A szárítás szintén kulcsfontosságú tényező, amely nagymértékben befolyásolja a Longkou Fen Si minőségét. A Longkou Fen Si üvegtészta előállítása két időszakra osztható: tavaszra és őszre. A tavaszi időszak a tavaszi napéjegyenlőségtől a nyári napfordulóig, az őszi pedig a „fehér harmat” holdhónaptól a „nagy hó” holdhónapig tart, ami összesen 6 hónapot jelent. A „gabonaeső” holdhónap időszakától a nyár kezdetéig, valamint az őszi napéjegyenlőségtől a tél kezdetéig tartó időszakban készített üvegtészta a legjobb. Az ettől eltérő időszakokban előállított üvegtészta minősége elmarad a tavasszal és ősszel készített üvegtésztáétól. Ennek oka elsősorban az, hogy télen túl alacsony a hőmérséklet, ezért a Streptococcus lactis nehezen tud erjedő környezetben szaporodni. Az üvegtészta minőségét rontja, ha túl lassan szárad vagy esetleg megfagy, míg nyáron túl magas a hőmérséklet, így nehéz megakadályozni, hogy az erjedési folyamat más baktériumokkal szennyeződjön. Szintén problémát jelent, ha a szárítás során túl sok az eső, túl enyhe a szél és túl erős a napsütés. Mindezek a tényezők együttvéve az üvegtészta minőségének romlásához vezetnek. A Longkou Fen Si előállítására szolgáló terület megfelelő hőmérséklete kedvez a Streptococcus lactis szaporodásának, a megfelelő szélerősség és páratartalom pedig segíti a szárítási folyamatot.

A technikák tökéletesítése révén a forró levegővel végzett szárítás fokozatosan a hagyományos, napon történő szárítási eljárás helyébe lép. Ez egy módosított eljárás, amely a napon szárítás alapvető körülményeit utánozza. Jelenleg a napon történő szárítást és a forró levegővel végzett szárítást egyaránt alkalmazzák a Longkou Fen Si előállításában.

Emberi tényezők

Bizonyított tény, hogy Csaojüan lakossága már az Északi Wei időszakban ismerte a keményítő előállításának technikáit, és már a Szung dinasztia idején elkezdte a hagyományos üvegtészta készítését.

A 19. században a csaojüani Csanghszing városhoz tartozó mai Bejlicsuang faluban olyan műhelyek jöttek létre, amelyek zöldbabból állítottak elő üvegtésztát; ezek a legrégebbi, ma is működő üvegtészta-műhelyek.

1860-ban Hongkongban megalapították a Hongtaj üvegtésztaüzletet azzal a céllal, hogy lehetővé váljon a Csaojüanban előállított üvegtészta beszerzése, és annak Longkouból való szállítása. A „Longkou Fen Si” elnevezés már ekkor szerepelt a külső csomagolás címkéjén, és a termék azóta viseli a Longkou Fen Si nevet.

1862-ben a Csing kormány Jantajban létrehozta a keleti vámhivatalt, amelynek Longkouban működő alárendelt vámhivatala nagyban fellendítette a Longkou üvegtészta szállítását és értékesítését. A longkoui kikötőt 1914 januárjában nyitották meg a külkereskedelem előtt. Csaojüan lakossága ettől fogva egymás után nyitott Longkouban üvegtésztaüzleteket, ezzel ösztönözve a Longkou Fen Si kivitelét. Mindennek eredményeképpen a Longkou üvegtészta hazájában és külföldön egyaránt nagy hírnévnek örvend.

Régóta fennálló hírnevének köszönhetően Santung tartomány külkereskedelmi szervezeti egységei az export előmozdítása érdekében ma is a „Longkou Fen Si” nevet használják.

Hivatkozás a termékleírás közzétételére:

(az 510/2006/EK rendelet 5. cikkének (7) bekezdése)

(1) HL L 93., 2006.3.31., 12. o.

		ISSN 1725-518X doi:10.3000/1725518X.C_2010.044.hun
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		C 44

Magyar nyelvű kiadás	Tájékoztatások és közlemények	53. évfolyam 2010. február 20.

Közleményszám	Tartalom	Oldal
	IV Tájékoztatások
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK
	Európai Bizottság
2010/C 044/01	Euro-átváltási árfolyamok	1

2010/C 044/02	A Bizottság közleménye a 96/67/EK tanácsi irányelv 1. cikkének (4) bekezdésében meghatározott eljárás szerint, a 2009. december 17-i közleményt hatályon kívül helyező és azt felváltó szövegről	2

2010/C 044/03	A Bizottság közleménye az Európai Unió és Albánia, Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Montenegró, Szerbia és Törökország között diagonális származási kumulációt lehetővé tévő származási szabályokról szóló jegyzőkönyvek alkalmazásának kezdő időpontjáról	5

	V Vélemények
	A VERSENYPOLITIKA VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK
	Európai Bizottság
2010/C 044/04	Összefonódás előzetes bejelentése (Ügyszám COMP/M.5733 – Gestamp Automoción/Edscha Hinge & Control Systems) ( 1 )	7

	EGYÉB JOGI AKTUSOK
	Európai Bizottság
2010/C 044/05	Kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló 510/2006/EK tanácsi rendelet 6. cikkének (2) bekezdése alapján	8

2010/C 044/06	Kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló 510/2006/EK tanácsi rendelet 6. cikkének (2) bekezdése alapján	13

2010/C 044/07	Kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló 510/2006/EK tanácsi rendelet 6. cikkének (2) bekezdése alapján	18


	(1) EGT-vonatkozású szöveg