ISSN 1725-518X

doi:10.3000/1725518X.C_2009.296.hun

Az Európai Unió

Hivatalos Lapja

C 296

European flag  

Magyar nyelvű kiadás

Tájékoztatások és közlemények

52. évfolyam
2009. december 5.


Közleményszám

Tartalom

Oldal

 

I   Állásfoglalások, ajánlások és vélemények

 

ÁLLÁSFOGLALÁSOK

 

Tanács

2009/C 296/01

A Tanács allásfoglalása (2009. november 30.) a DNS-vizsgálatok eredményeinek cseréjéről

1

 

AJÁNLÁSOK

 

Tanács

2009/C 296/02

A Tanács ajánlása (2009. november 30.) a dohányfüstmentes környezetről

4

 

II   Közlemények

 

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK

 

Bizottság

2009/C 296/03

Bejelentett összefonódás engedélyezése (Ügyszám COMP/M.5691 – Mubadala/Veolia Eau/Azaliya) ( 1 )

15

 

IV   Tájékoztatások

 

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

 

Bizottság

2009/C 296/04

Euro-átváltási árfolyamok

16

2009/C 296/05

A versenykorlátozó magatartásokkal és erőfölénnyel foglalkozó tanácsadó bizottság 2009. szeptember 18-i ülésén megfogalmazott véleménye a COMP/C.39129 hálózati transzformátorok (1) ügyre vonatkozó határozattervezettel kapcsolatban – Előadó: Luxemburg

17

2009/C 296/06

A versenykorlátozó magatartásokkal és erőfölénnyel foglalkozó tanácsadó bizottság 2009. október 2-i ülésén megfogalmazott véleménye a COMP/C.39129 hálózati transzformátorok (2) ügyre vonatkozó határozattervezettel kapcsolatban – Előadó: Luxemburg

18

2009/C 296/07

A meghallgató tisztviselő zárójelentése a COMP/C.39129 ügyben – hálózati transzformátorok (Az egyes versenyjogi eljárásokban a meghallgatási tisztviselők megbízásáról szóló, 2001. május 23-i 2001/462/EK, ESZAK bizottsági határozat 15. és 16. cikkével összhangban – HL L 162., 2001.6.19., 21. o.)

19

2009/C 296/08

A Bizottság határozatának összefoglalója (2009. október 7.) az Európai Közösséget létrehozó szerződés 81. cikke és az EGT-megállapodás 53. cikke szerinti eljárásról (COMP/C.39129 ügy – hálózati transzformátorok) (az értesítés a C(2009) 7601. számú dokumentummal történt)  ( 1 )

21

 

TAGÁLLAMOKTÓL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

2009/C 296/09

A tagállamok által közölt információk a Szerződés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló, 800/2008/EK bizottsági rendelet (általános csoportmentességi rendelet) ( 1 )

23

2009/C 296/10

Felhívás a folyékony és gáznemű szénhidrogének kutatására vonatkozó, Biancavilla elnevezésű engedély iránti kérelmek benyújtására – Olasz Köztársaság – Szicília Tartomány – Assessorato regionale industria (Tartományi Ipari Minisztérium) – Dipartimento regionale dell’Industria e delle Miniere (Tartományi Ipari és Bányászati Osztály) – Ufficio Regionale per gli idrocarburi e la geotermia (a Szénhidrogénekkel és a Geotermikus Energiával Foglalkozó Tartományi Hivatal) (U.R.I.G.)

28

 

V   Vélemények

 

A VERSENYPOLITIKA VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK

 

Bizottság

2009/C 296/11

Összefonódás előzetes bejelentése (Ügyszám COMP/M.5659 – Daimler AG/IPIC/Brawn GP) – Egyszerűsített eljárás alá vont ügy ( 1 )

30

 

Helyesbítések

2009/C 296/12

Helyesbítés az EK-Szerződés 87. és 88. cikkében foglalt rendelkezések keretén belül az állami támogatások engedélyezéséhez – Olyan esetek, amelyekkel kapcsolatban a Bizottság nem emel kifogást (HL C 275., 2009.11.14.)

31

2009/C 296/13

Helyesbítés az EK-Szerződés 87. és 88. cikkében foglalt rendelkezések keretén belül az állami támogatások engedélyezéséhez – Olyan esetek, amelyekkel kapcsolatban a Bizottság nem emel kifogást (HL C 275., 2009.11.14.)

31

2009/C 296/14

Helyesbítés a rádióberendezésekről és a távközlő végberendezésekről, valamint a megfelelőségük kölcsönös elismeréséről szóló bizottsági közleményhez, az 1999. március 9-i 1999/5/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv végrehajtásának keretében (HL C 293., 2009.12.2.)

31

 


 

(1)   EGT-vonatkozású szöveg

HU

 


I Állásfoglalások, ajánlások és vélemények

ÁLLÁSFOGLALÁSOK

Tanács

5.12.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 296/1


A TANÁCS ALLÁSFOGLALÁSA

(2009. november 30.)

a DNS-vizsgálatok eredményeinek cseréjéről

2009/C 296/01

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

EMLÉKEZTETVE az Európai Unióról szóló szerződés céljaira;

SZEM ELŐTT TARTVA a személyes adatoknak a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés keretében feldolgozott személyes adatok védelméről szóló 2008/977/IB kerethatározat (1) által szabályozott védelmét, valamint az Európa Tanácsnak az egyének személyes adataik gépi feldolgozása során való védelméről szóló, 108. számú, Strasbourgban 1981. január 28-án aláírt egyezményét, az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának a személyes adatoknak a rendőrségi ágazatban való felhasználása szabályozására irányuló, 1987. szeptember 17-i R (87) 15. ajánlását, továbbá adott esetben az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának a DNS-vizsgálatok büntető igazságszolgáltatási rendszer keretében való felhasználásáról szóló, 1992. február 10-i R (92) 1. ajánlását;

FIGYELEMBE VÉVE a Bűnügyi Szakértői Intézetek Európai Hálózatának (ENFSI) DNS-munkacsoportja által a DNS-markerek harmonizálása és a DNS-technológia terén végzett munkát;

TEKINTETTEL arra, hogy a DNS-nyomozáshoz technikai szempontok társulnak, melyeket az együttműködési tevékenységek kidolgozásakor figyelembe kell venni;

SZEM ELŐTT TARTVA, hogy a DNS-markerek jelenlegi európai lókusz-szabványkészlete hét DNS-markerből áll;

TEKINTETTEL arra, hogy a DNS-adatok tagállamok közötti cseréje gyorsan fokozódik, és hogy a nemzeti DNS-adatbázisok mérete és száma növekszik, továbbá emlékeztetve arra, hogy a DNS-adatok statisztikai értéke megfelel a véletlenszerű találati valószínűségnek és teljes mértékben a megbízható módon megvizsgált DNS-markerek számától függ, a meglévő, 2001-ben elfogadott európai lókusz-szabványkészletet (ESSOL) szükséges kibővíteni;

EMLÉKEZTETVE arra, hogy a különösen a terrorizmus és a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelemre irányuló, határokon átnyúló együttműködés megerősítéséről szóló 2008/615/IB határozat végrehajtásáról szóló 2008/616/IB tanácsi határozat (2) 7. cikkének (1) bekezdése értelmében a tagállamoknak az ugyanezen határozat 23. cikkében említett végrehajtási időponttól kezdődően a DNS-adatok cseréjére vonatkozó meglévő szabványokat – például az európai lókusz-szabványkészletet (ESS) vagy az Interpol lókusz-szabványkészletét (ISSOL) – kell alkalmazniuk.

EMLÉKEZTETVE a 2008/616/IB tanácsi határozat melléklete 1. fejezetének 1.1. pontjában foglalt DNS-profilok tulajdonságaira;

MEGGYŐZŐDVE arról, hogy a markerek számának növelése elősegíti a hatékonyabb információcserét;

ÖSZTÖNÖZVE a tagállamokat, hogy a gyakorlati lehetőségektől függően a lehető leghamarabb – legkésőbb ezen állásfoglalás elfogadásának időpontját követő huszonnégy hónappal – valósítsák meg az új ESSOL-t,

ELFOGADTA EZT AZ ÁLLÁSFOGLALÁST, MELY A DNS-VIZSGÁLATOK EREDMÉNYEIRŐL SZÓLÓ, 2001. JÚNIUS 25-I 2001/C 187/1 TANÁCSI ÁLLÁSFOGLALÁS HELYÉBE LÉP:

I.   FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

1.

„DNS-marker”: az a lókusz a molekulán, mely rendszerint a különböző egyénekre vonatkozó különféle információkat tartalmazza;

2.

„DNS-vizsgálat eredménye”: az a betű- vagy számkód, mely a DNS-ben található egy vagy több lókusz vizsgálatára épül, és melyet jelentéstételre használnak. Például a D3S1358 14-15, D21S11 28-30 DNS-vizsgálati eredmény azt jelenti, hogy az alany a D3S1358 DNS-marker tekintetében 14-15-ös típusú, a D21S11 DNS-marker tekintetében pedig 28-30-as típusú;

3.

„Európai szabványkészlet (ESS)”: az 1. mellékletben felsorolt DNS-markerek készlete;

4.

„ESS-marker”: az európai szabványkészlet (ESS) részét képező DNS-marker; továbbá

5.

„ESS-vizsgálat eredménye”: az ESS részét képező fenti DNS-markerek felhasználására épülő DNS-vizsgálati eredmény.

II.   IGAZSÁGÜGYI DNS-TECHNOLÓGIA

1.

A tagállamok felkérést kapnak, hogy az igazságügyi DNS-vizsgálat során legalább az 1. mellékletben felsorolt, az ESS részét képező DNS-markereket használják a DNS-vizsgálatok eredményeinek cseréjét megkönnyítendő. Amennyiben további lókuszokból származó információ rendelkezésre áll, a tagállamoknak nyomatékosan javasolt, hogy a DNS-adatok cseréje során azt rendelkezésre bocsássák.

2.

A tagállamok felkérést kapnak, hogy az ESS-vizsgálatok eredményeit – a tudományosan tesztelt és jóváhagyott DNS-technológiával összhangban – a Bűnügyi Szakértői Intézetek Európai Hálózata (ENFSI) DNS-munkacsoportjának keretében végzett tanulmányokra építsék. A tagállamoknak kérésre meg kell tudniuk határozni az alkalmazott minőségi követelményeket és alkalmassági teszteket.

III.   A DNS-VIZSGÁLATOK EREDMÉNYEINEK CSERÉJE

1.

Sürgetjük a tagállamokat, hogy a DNS-vizsgálatok eredményeinek cseréje során a DNS-vizsgálatok eredményeit olyan kromoszómarégiókra korlátozzák, amelyekről genetikai információ nem íródik át, azaz melyekről nem ismert, hogy a szervezet sajátos örökletes jellemzőivel kapcsolatos információt tartalmaznának.

2.

Az 1. mellékletben foglalt DNS-markerekről nem ismert, hogy sajátos örökletes jellemzőkkel kapcsolatos információt tartalmaznának. Amennyiben olyan tudományos bizonyíték merül fel, mely alapján bebizonyosodik, hogy az ezen állásfoglalásban ajánlott bármely DNS-marker sajátos örökletes jellemzőkkel kapcsolatos információt tartalmaz, tanácsos, hogy a tagállamok a DNS-vizsgálatok eredményeinek cseréje során azt a markert többé ne használják. Továbbá azt tanácsoljuk a tagállamoknak, álljanak készen arra, hogy az általuk megkapott bármely DNS-vizsgálati eredményt töröljék, amennyiben e DNS-vizsgálati eredményekről bebizonyosodik, hogy sajátos örökletes jellemzőkkel kapcsolatos információt tartalmaznak.


(1)  HL L 350., 2008.12.30., 60. o.

(2)  HL L 210., 2008.8.6., 12. o.


MELLÉKLET

Az európai szabványkészlet (ESS) az alábbi DNS-markereket tartalmazza:

 

D3S1358

 

VWA

 

D8S1179

 

D21S11

 

D18S51

 

HUMTH01

 

FGA

 

D1S1656

 

D2S441

 

D10S1248

 

D12S391

 

D22S1045


AJÁNLÁSOK

Tanács

5.12.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 296/4


A TANÁCS AJÁNLÁSA

(2009. november 30.)

a dohányfüstmentes környezetről

2009/C 296/02

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre, és különösen annak 152. cikke (4) bekezdése második albekezdésére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően (1),

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (2),

mivel:

(1)

A Szerződés 152. cikke előírja, hogy a Közösség fellépése, amely kiegészíti a nemzeti politikákat, a népegészségügyi helyzet javítására, az emberi megbetegedések és betegségek, valamint az emberi egészséget fenyegető veszélyek okainak megelőzésére irányuljon.

(2)

A Szerződés 137. cikke értelmében a Közösség támogatja és kiegészíti a tagállamok tevékenységeit többek között különösen a munkakörnyezetnek a munkavállalók egészségének és biztonságának védelme érdekében történő javítása területén.

(3)

A környezeti dohányfüst-expozíció (másodlagos dohányfüst expozíció) jelentős módon hozzájárul a halálozáshoz, morbiditáshoz és fogyatékossághoz az EU-ban.

(4)

Óvatos becslések szerint 2002-ben az Európai Unióban 7 300 felnőtt – köztük 2 800 nem dohányzó – halt meg a környezeti dohányfüstnek való munkahelyi kitettség következtében. További 72 000 felnőtt, köztük 16 400 nem dohányzó halála vezethető vissza a környezeti dohányfüstnek való otthoni kitettségre.

(5)

A másodlagos dohányfüst-expozíció különösen veszélyes gyermekek és serdülők számára, és növelheti annak valószínűségét, hogy ők is dohányozni kezdenek majd.

(6)

A környezeti dohányfüstöt a Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség (World Health Organization [WHO] International Agency for Research on Cancer) az emberre ismerten rákkeltő hatású anyagnak, Finnország és Németország pedig munkahelyen előforduló rákkeltő anyagnak minősítette.

(7)

Minden embernek joga van a magas szintű egészségvédelemhez, és védelmet kell biztosítani számára a dohányfüst-expozícióval szemben.

(8)

A nemzeti szintű, önkéntes politikák nem bizonyultak hatékonynak a dohányfüst-expozíció csökkentésében. A megfelelően érvényre juttatott és figyelemmel kísért, kötelező erejű tagállami jogszabályok a másodlagos dohányfüst egészségügyi kockázataival szembeni védelem biztosításának hatékony módját jelentik.

(9)

A dohányfüstmentes környezetre vonatkozó jogszabályok akkor a leghatékonyabbak, ha figyelemfelkeltést célzó kampányok, a dohányzásról való leszokást támogató programok, a dohánytermékek csomagolásán feltüntetett, nyomatékos üzenetet hordozó egészségügyi figyelmeztetések és a dohánytermékekre vonatkozó egyéb szabályok társulnak hozzájuk.

(10)

A civil társadalom jelentős szerepet játszik a dohányfüstmentes környezetre vonatkozó jogszabályokkal kapcsolatos támogatás kiépítése és a jogszabályok betartásának biztosítása terén.

(11)

A dohányfüstmentességre vonatkozó politikáknak megfelelő eszközökkel kell rendelkezniük a dohányzás elleni küzdelemre irányuló, több ágazatot felölelő megközelítés végrehajtására.

(12)

Meg kell erősíteni a tagállamok közötti együttműködést az információk és bevált gyakorlatok cseréjének megkönnyítése, valamint az egységes uniós figyelemmel kísérési rendszer kialakítása érdekében.

(13)

A nyilvános helyeken való dohányzás tilalmáról szóló, 1989. július 18-i állásfoglalásban (3) a Tanács és a tagállamoknak a Tanács keretében ülésező egészségügyi miniszterei felkérték a tagállamokat, hogy hozzanak a dohányzást egyes nyilvános, zárt légterű helyeken tiltó intézkedéseket, és a dohányzási tilalmat terjesszék ki a tömegközlekedés valamennyi formájára is.

(14)

A dohányzás megelőzéséről és a dohányzás elleni küzdelem javítására irányuló kezdeményezésekről szóló, 2002. december 2-i 2003/54/EK ajánlásában (4) a Tanács felkérte a tagállamokat, hogy hajtsanak végre olyan jogszabályokat és/vagy más hatékony intézkedéseket, amelyek védelmet nyújtanak a zárt légterű munkahelyeken, a zárt nyilvános helyeken és a tömegközlekedésben a környezeti dohányfüst-expozíció ellen.

(15)

A munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedések bevezetéséről szóló, 1989. június 12-i 89/391/EK tanácsi irányelv (5) nem említi kifejezetten a dohányfüstöt, ugyanakkor hatálya a munkavállalók egészségét és biztonságát érintő összes kockázatra kiterjed (6).

(16)

A 2004–2010 közötti időszakra vonatkozó környezetvédelmi és egészségügyi cselekvési tervében (7) a Bizottság elkötelezte magát amellett, hogy „tovább dolgozzon a beltéri levegő minőségének javításáért”, különösen „a munkahelyi dohányzás csökkentésére irányuló intézkedések ösztönzése révén, mind jogi mechanizmusok, mind az európai és tagállami szinten egyaránt meglévő egészségügyi kezdeményezések igénybevételével”.

(17)

„A dohányfüstmentes Európáért: Az Európai Unió politikai lehetőségei” című zöld könyvön (8) (továbbiakban: a zöld könyv) keresztül a Bizottság által kezdeményezett konzultáció jelentős támogatást tárt fel mind az átfogó, a zárt légterű munkahelyi és nyilvános helyeken történő dohányzás ellen fellépő politikák terén, mind pedig a tagállamokban dohányfüstmentes környezetek létrehozásának elősegítésére irányuló további uniós fellépések tekintetében.

(18)

A Foglalkoztatási, Szociálpolitikai, Egészségügyi és Fogyasztásügyi Tanács 2007. május 30-án és 31-én megvitatta, hogy a dohányfüstmentes környezet terén milyen uniós szintű szakpolitikai lehetőségek állnak rendelkezésre. Üdvözölte a zöld könyvet, és hangsúlyozta a közösségi útmutatás szükségességét a dohányfüstmentes környezetek uniós szintű további elősegítése érdekében, valamint a nemzeti intézkedések közösségi támogatása és koordinációja céljából.

(19)

Az Európai Parlament 2007. október 24-i, a zöld könyvről szóló állásfoglalásában felszólította a tagállamokat, hogy két éven belül vezessenek be átfogó dohányzásellenes törvényeket, és felkérte a Bizottságot, hogy nem megfelelő előrehaladás esetén 2011-re terjesszen be erre vonatkozó jogszabályjavaslatot. Emellett arra is felkérte a Bizottságot, hogy javasoljon módosítást a jelenlegi jogszabályi kerethez a környezeti dohányfüst rákkeltő anyagként való besorolása érdekében, valamint abból a célból, hogy a munkaadókat a munkahely dohányfüst-mentességének biztosítására kötelezze.

(20)

A 2003 júniusában a WHO valamennyi tagja által aláírt és eddig 167 fél (köztük a Közösség és 26 tagállama) által megerősített dohányzás-ellenőrzési keretegyezmény 8. cikke jogilag kötelezi a feleket arra, hogy a nemzeti jogszabályok által megállapított jelenlegi nemzeti joghatóságukon belül fogadjanak el és hajtsanak végre olyan hatékony intézkedéseket, amelyek a másodlagos dohányfüst-expozíció elleni védelemre irányulnak valamennyi zárt légterű munkahelyen, a tömegközlekedésben, zárt légterű nyilvános helyeken, valamint adott esetben más nyilvános helyeken; más joghatósági területeken pedig aktívan támogassák ilyen intézkedések elfogadását és végrehajtását.

(21)

Az FCTC-t aláíró felek második, 2007. júliusi konferenciája a dohányfüst-expozíció elleni védelemről szóló iránymutatásokat (9) fogadott el, segítséget nyújtva a szerződő feleknek az egyezmény 8. cikke szerinti kötelezettségeik teljesítéséhez. Valamennyi szerződő félnek törekednie kell arra, hogy végrehajtsa az irányelveket az egyezménynek a szerződő fél tekintetében történő hatálybalépésétől számított öt éven belül.

(22)

A WHO keretegyezményének 14. cikke jogilag kötelezi a feleket, hogy tudományos eredményeken és bevált gyakorlatokon alapuló, megfelelő, átfogó és integrált iránymutatásokat dolgozzanak ki és terjesszenek, valamint hozzanak hatékony intézkedéseket a dohányzásról való leszokás támogatása és a dohányzás okozta függőség megfelelő kezelése érdekében. A WHO keretegyezményét aláíró felek harmadik konferenciáján az említett cikk végrehajtására szolgáló iránymutatások kidolgozásával foglalkozó munkacsoport létrehozásáról határoztak.

(23)

A WHO Európai Regionális Bizottsága által 2002 szeptemberében elfogadott európai dohányzás-ellenőrzési stratégia azt ajánlja a tagállamoknak, hogy többek között azáltal biztosítsák polgáraik jogát a dohányfüstmentes környezethez, hogy füstmentessé teszik a nyilvános helyeket, munkahelyeket és a tömegközlekedést, megtiltják a kültéri dohányzást minden olyan oktatási intézményben, ahol kiskorúak és fiatalkorúak tanulnak, az egészségügyi szolgáltatást nyújtó intézményekben és nyilvános eseményeken, valamint a környezeti dohányfüstöt besorolják a rákkeltő anyagok közé.

(24)

Ez az ajánlás nem sérti a munkavállalók munkahelyi biztonsága és egészsége védelmének minimumkövetelményeiről szóló, a Szerződés 137. cikke értelmében elfogadott közösségi jogszabályokat, a tagállamoknak a dohánytermékek gyártására, kiszerelésére és árusítására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezései közelítéséről szóló, 2001. június 5-i 2001/37/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet (10), valamint a színes fényképek és egyéb illusztrációk dohánytermékek csomagolásán egészségügyi figyelmeztetésként történő használatáról szóló, 2003. szeptember 5-i 2003/641/EK bizottsági határozatot (11),

AJÁNLJA, HOGY A TAGÁLLAMOK:

1.

Biztosítsanak hatékony védelmet a dohányfüst-expozíció ellen a zárt légterű munkahelyeken, a zárt légterű nyilvános helyeken, a tömegközlekedésben és adott esetben más nyilvános helyeken, a WHO dohányzás-ellenőrzési keretegyezményének (FCTC) 8. cikkében előírtakkal összhangban, az FCTC részes feleinek második konferenciáján elfogadott, a dohányfüst-expozíció elleni védelemről szóló mellékelt iránymutatások alapján az FCTC-nek az adott tagállamban történő hatálybalépésétől számított öt éven belül vagy legkésőbb az ezen ajánlás elfogadását követő három éven belül;

2.

Alakítsanak ki stratégiákat és intézkedéseket a gyermekek és serdülőkorúak másodlagos dohányfüst-expozíciója csökkentése érdekében, illetve erősítsék meg e stratégiákat és intézkedéseket;

3.

A dohányzásellenes politikákat egészítsék ki például az alábbi támogató intézkedésekkel:

a)

hatékony intézkedések meghozatala a dohányzásról való leszokás támogatása és a dohányzás okozta függőség megfelelő kezelése érdekében, a nemzeti körülmények és prioritások figyelembevételével, az FCTC 14. cikkében foglaltak értelmében; és

b)

a színes fényképek és egyéb illusztrációk dohánytermékek csomagolásán egészségügyi figyelmeztetésként történő használatáról szóló, 2003. szeptember 5-i 2003/641/EK bizottsági határozat (12) 2. cikkének (4) bekezdésében meghatározott kombinált figyelmeztetések bevezetése, valamint a dohánytermékek csomagolásán a dohányzásról való leszokást támogató szolgáltatásokra vonatkozó információk feltüntetése annak érdekében, hogy a fogyasztók tájékozottabbak legyenek a dohánytermékek használatával és a dohányfüst-expozícióval összefüggő egészségügyi kockázatokkal kapcsolatban, továbbá a leszokás ösztönzése és a dohányzás elkezdésétől való visszatartás érdekében;

4.

Dolgozzanak ki, hajtsanak végre és rendszeresen aktualizáljanak ágazatokon átívelő, átfogó, dohányzás elleni stratégiákat, terveket és programokat, amelyek többek között kiterjednek – a tulajdonjogtól vagy a hozzáférés jogától függetlenül – a nyilvánosság számára hozzáférhető vagy közös használatú helyeken előforduló dohányfüsttel szembeni védelem kérdésére;

5.

Biztosítsanak megfelelő eszközöket a nemzeti stratégiák, dohányzás elleni politikák és programok végrehajtására a dohányfüst-expozíció elleni hatékony védelem biztosítása érdekében;

6.

Lehetőség szerint az ezen ajánlás elfogadásától számított hat hónapon belül tájékoztassák a Bizottságot a dohányzás elleni küzdelem terén működő nemzeti kapcsolattartó pontokról, az információk és bevált gyakorlatok többi tagállammal való megosztása, valamint a tagállamok közötti szakpolitikai koordináció érdekében;

7.

Alakítsanak ki szoros együttműködést egymással és a Bizottsággal, egységes keretet határozva meg az ezen ajánlás végrehajtásához szükséges közös fogalommeghatározásokhoz, teljesítménymérő referenciaértékekhez és mutatókhoz;

8.

Az említett mutatókat használva kísérjék figyelemmel és értékeljék a politikai intézkedések hatékonyságát;

9.

Tájékoztassák a Bizottságot az ezen ajánlás alapján hozott jogalkotási és egyéb intézkedésekről, valamint a figyelemmel kísérés és értékelés eredményeiről;

FELKÉRI A BIZOTTSÁGOT, HOGY:

1.

A tagállamok által rendelkezésre bocsátott információk alapján tegyen jelentést a javasolt intézkedések végrehajtásáról, működéséről és hatásairól;

2.

A 2001/37/EK irányelv esetleges felülvizsgálatával összefüggésben mérlegelje a dohánytermékek vonzereje és függőséget okozó jellege csökkentését célzó valamennyi, a termékkel kapcsolatos intézkedést;

3.

Elemezze az egyszerű csomagolás hatásával kapcsolatos jogi kérdéseket és kutatásokat, többek között a belső piac működésével összefüggésben.

Kelt Brüsszelben, 2009. november 30-án.

a Tanács részéről

az elnök

S. O. LITTORIN


(1)  Nem kötelező konzultációt követően elfogadott állásfoglalás (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(2)  A 2009. november 5-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(3)  HL C 189., 1989.7.26., 1. o.

(4)  HL L 22., 2003.1.25., 31. o.

(5)  HL L 183., 1989.6.29., 1. o.

(6)  Vö.: C-49/00 sz. Bizottság kontra Olaszország ügy, EBHT 2001. I-8575, 12–13. pont.

(7)  COM(2004) 416 végleges.

(8)  COM(2007) 27 végleges.

(9)  FCTC/COP2(7) a WHO dohányzás-ellenőrzési keretegyezmény szerződő felei konferenciája FCTC/COP1(15) határozatának megfelelően összehívott munkacsoport által kidolgozott, a dohányfüstnek való kitettség elleni védelemről szóló irányelvek.

(10)  HL L 194., 2001.7.18., 26. o.

(11)  HL L 226., 2003.9.10., 24. o.

(12)  Lásd az 11. lábjegyzetet.


MELLÉKLET

A WHO Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezmény szerződő felei második konferenciája által elfogadott, a dohányfüst-expozíció elleni védelemről szóló irányelvek

CÉL, CÉLKITŰZÉSEK ÉS VEZÉRGONDOLATOK

Az irányelvek célja

1.

Az WHO Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezménye egyéb előírásaival és a Felek Konferenciája szándékaival összhangban álló irányelvek célja, hogy a Részes Feleknek segítséget nyújtson az Egyezmény 8. cikkében lefektetett kötelezettségeik teljesítéséhez. Az irányelvek a jelenleg elérhető legjobb bizonyítékokra és azoknak a Részes Feleknek a tapasztalataira támaszkodnak, amelyek sikeresen hajtottak végre eredményes intézkedéseket a dohányfüst-expozíció csökkentésére.

2.

Az irányelvek elfogadott alapvetéseket és a releváns fogalmak meghatározásait tartalmazzák, valamint elfogadott ajánlásokat fogalmaznak meg az Egyezményből eredő kötelezettségek teljesítéséhez szükséges intézkedések megtételéhez. Az irányelvek továbbá meghatározzák azokat az intézkedéseket, amelyek a másodlagos dohányfüst által jelentett veszélyek elleni hatékony védelem eléréséhez szükségesek. A Részes Felek bátran használják fel ezeket az irányelveket egyrészt az Egyezményből eredő jogi kötelezettségeik teljesítésére, másrészt a népegészség védelmét szolgáló legjobb gyakorlatok alkalmazása érdekében.

Az irányelvek célkitűzései

3.

Az irányelvek két egymással összefüggő cél elérését szolgálják. Az első cél segíteni a Részes Feleknek az WHO Keretegyezménye 8. cikkében előírt kötelezettségeik teljesítésében, figyelembe véve a másodlagos dohányfüst-expozícióra vonatkozó tudományos bizonyítékokat és a füstmentes környezet elősegítését célzó intézkedések végrehajtása terén világszerte kialakult legjobb gyakorlatot, annak érdekében, hogy az Egyezménynek való megfelelésért vállalt felelősség magas szintű legyen, továbbá a Részes Felek segítséget kapjanak a lehető legjobb egészségi állapot eléréséhez. A második elérendő cél egy olyan jogi szabályozás kulcsfontosságú elemeinek a meghatározása, amely az emberek dohányfüst-expozíció elleni hatékony védelméhez szükséges, a 8. cikkben előírtak értelmében.

Alapul szolgáló megfontolások

4.

Az irányelvek kidolgozásánál a következő megfontolások szolgáltak alapul:

a)

A dohányfüst elleni védelem kötelezettsége, amelyet a 8. cikk szövege tartalmaz, az alapvető emberi jogokban és szabadságjogokban gyökerezik. Tekintettel a másodlagos dohányfüst belélegzése által jelentett veszélyekre, a dohányfüst elleni védelem kötelezettsége beleértetten benne foglaltatik, többek között, az élethez való jogban és a lehető legmagasabb szintű egészséghez való jogban, amint azt számos nemzetközi jogi eszköz is elismeri (ideértve az Egészségügyi Világszervezet Alkotmányát, a Gyermeki jogok konvencióját, a Nőkkel szembeni diszkrimináció minden formájának kiküszöböléséről szóló konvenciót, a Gazdasági, szociális és kulturális jogok nemzetközi szerződését), és amint azt hivatalosan is kinyilvánítja az WHO Keretegyezményének preambuluma, továbbá számos nemzet alkotmánya.

b)

Az egyén dohányfüst elleni védelmének feladata megfelel a kormányok kötelezettségének olyan jogszabályok megalkotására, amelyek megóvják az embereket az alapvető jogaikat és szabadságjogaikat érő fenyegetésektől. Ez a kötelezettség a lakosság minden tagjára kiterjed, és nem csupán bizonyos csoportokra.

c)

Számos mértékadó tudományos testület állapította meg, hogy a másodlagos dohányfüst rákkeltő. Az WHO Keretegyezmény néhány Részes Fele (például Finnország és Németország) a másodlagos dohányfüstöt a rákkeltő anyagok közé sorolta be, és a munkahelyi másodlagos dohányfüst-expozíció megelőzését beiktatta a munkahelyi egészségre és biztonságra vonatkozó jogszabályába. A 8. cikkben előírt követelményeken túl tehát a Részes Felek arra kényszerülhetnek, hogy a dohányfüst-expozíció veszélyét a munkahelyi környezetre vonatkozó, vagy a káros, köztük a rákkeltő, anyagoknak való kitettségre irányadó hatályos jogszabályaikkal összhangban kezeljék.

A DOHÁNYFÜST-EXPOZÍCIÓ ELLENI VÉDELMET ALÁTÁMASZTÓ ELVEK ÉS A VONATKOZÓ FOGALMAK MEGHATÁROZÁSA

Alapelvek

5.

Az WHO Keretegyezmény 4. cikkében említettek szerint határozott politikai kötelezettségvállalásra van szükség azoknak az intézkedéseknek a megtételéhez, amelyeknek a célja minden egyes ember megóvása a dohányfüst-expozíciótól. Az Egyezmény 8. cikkének végrehajtását az alábbi elfogadott elveknek kell vezérelniük.

1. alapelv

6.

Az WHO Keretegyezményének 8. cikkében előírt, a dohányfüst-expozíció elleni védelmet biztosító hatékony intézkedések megkívánják a dohányzás és a dohányfüst teljes betiltását egy adott területen vagy környezetben a 100 %-ban füstmentes környezet létrehozása érdekében. A dohányfüst-expozíciónak nincsen biztonságos szintje, és el kell vetni az olyan fogalmakat, mint a másodlagos füstből származó toxicitás határértéke, mivel ezeknek ellentmondanak a tudományos bizonyítékok. Ismételten bebizonyosodott, hogy hatástalanok a 100 %-ban füstmentes környezettől eltérő, más megközelítések, ideértve a szellőztetést, légszűrést és a kijelölt dohányzó területek alkalmazását (akár külön szellőztető rendszerekkel vagy azok nélkül), és bizonyító erejű tudományos és más bizonyítékok állnak rendelkezésre annak alátámasztására, hogy a műszaki megoldások nem védenek a dohányfüst-expozíciótól.

2. alapelv

7.

Minden embert meg kell védeni a dohányfüst-expozíciótól. Minden zárt légterű munkahelynek és zárt légterű nyilvános helynek füstmentesnek kell lennie.

3. alapelv

8.

Jogszabályokra van szükség az embereknek a dohányfüst-expozíciótól való védelméhez. Az önkéntes füstmentességet hirdető politikák többször is hatástalannak mutatkoztak és nem nyújtanak kellő védelmet. A hatékonysághoz az szükséges, hogy a jogszabályok egyszerűek, világosak és érvényre juttathatók legyenek.

4. alapelv

9.

Jó tervezésre és megfelelő forrásokra van szükség a füstmentes környezetet előíró jogszabályok sikeres végrehajtásához és érvényre juttatásához.

5. alapelv

10.

A civil társadalomra központi szerep hárul azzal, hogy támogatja a füstmentes környezetet célzó intézkedéseket és hozzájárul azok betartásához, ezért a civil társadalmat cselekvő partnerként kell bevonni a jogszabály kidolgozásának, végrehajtásának és érvényre juttatásának folyamatába.

6. alapelv

11.

A füstmentes környezetet célzó jogszabály végrehajtását, érvényre juttatását és hatását figyelemmel kell kísérni és értékelni kell. Ennek ki kell terjednie a dohányipar azon tevékenységeinek figyelemmel kísérésére és az azokra való reagálásra, amelyek akadályozzák a jogszabály végrehajtását és érvényre juttatását, az WHO Keretegyezmény 20.4 cikkében előírtak szerint.

7. alapelv

12.

Az emberek védelmét a dohányfüst-expozíciótól, szükség szerint, meg kell erősíteni és ki kell terjeszteni; ezek az intézkedések felölelhetnek új vagy módosított jogszabályokat, a jogszabályok szigorúbb érvényre juttatását és egyéb intézkedéseket, amelyek tükrözik az új tudományos bizonyítékokat és az esettanulmányokból levont tapasztalatokat.

Fogalommeghatározások

13.

A jogszabályok kidolgozása során nagyon fontos gondosan eljárni a kulcsfogalmak meghatározásakor. Az alábbiakban ajánlások találhatók a több ország tapasztalatai alapján megfelelőnek tűnő fogalommeghatározásokhoz. Az ebben a részben közölt fogalom-meghatározások kiegészítik az WHO Keretegyezményében felsoroltakat.

„Másodlagos dohányfüst” vagy „környezeti dohányfüst”

14.

Számos alternatív fogalom használatos az WHO Keretegyezmény 8. cikkében említett füsttípus jelölésére. Ezek a „másodlagos dohányfüst”, „környezeti dohányfüst” és „más emberek füstje”. Kerülni kell az olyan fogalmakat, mint „passzív dohányzás” és „nem akaratlagos dohányfüst-expozíció”, mivel franciaországi és más helyről származó tapasztalatok azt jelzik, hogy a dohányipar annak az álláspontnak az alátámasztására használhatja ezeket a kifejezéseket, hogy az „akaratlagos” expozíció elfogadható. A „másodlagos dohányfüst-expozíció”, amelyet (az angol elnevezés alapján) az „SHS” (second-hand tobacco smoke) betűszóval jelölnek, illetve a „környezeti dohányfüst”, amelyet az „ETS” betűszó jelöl, a használandó kifejezések. Ezekben az irányelvekben a „másodlagos dohányfüst” kifejezés használatos.

15.

A másodlagos dohányfüst úgy határozható meg, mint „a cigaretta vagy más dohánytermék égő végéből kibocsátott füst, amelyhez általában társul a dohányzó ember által kilélegzett füst”.

16.

„Füstmentes levegő” olyan levegő, amely 100 %-ban mentes a füsttől. Ez a meghatározás vonatkozik, de nem korlátozódik, arra a levegőre, amelyben a dohányfüst nem látható, szagolható, érezhető vagy mérhető (1).

„Dohányzás”

17.

Ezt a fogalmat úgy kell meghatározni, hogy abba beletartozzék az, ha valaki egy meggyújtott dohányterméket tart magánál vagy azt birtokolja vagy ellenőrzi, függetlenül attól, hogy a füstöt aktívan belélegzi-e vagy kilélegzi-e.

„Nyilvános helyek”

18.

Jóllehet a „nyilvános hely” pontos meghatározása eltér az egyes jogrendszerekben, nagyon fontos, hogy a jogszabály ezt a fogalmat a lehető legszélesebb értelemben határozza meg. Az alkalmazott fogalommeghatározásnak ki kell terjednie a nagyközönség számára hozzáférhető valamennyi helyre vagy a közösség által használt helyekre, függetlenül azok tulajdonviszonyaitól vagy a hozzáférés feltételeitől.

„Zárt légtér” vagy „zárt”

19.

A 8. cikk előírja a dohányfüst elleni védelmet a „zárt légterű” munkahelyeken és nyilvános helyeken. Mivel a „zárt légterű” helyiségek meghatározása csapdákat rejthet, figyelmesen meg kell vizsgálni a különböző országoknak e fogalommeghatározásával szerzett tapasztalatait. A fogalommeghatározás legyen a lehető legszélesebb körű és minél világosabb, és oda kell figyelni arra, hogy a meghatározás ne tartalmazzon olyan felsorolást, amelyet potenciálisan figyelembe veendő „zárt légterű” helyiségek kizárásaként lehetne értelmezni. Ajánlatos a „zárt légterű” (vagy „zárt”) helyiségeket úgy meghatározni, hogy abba beletartozzék minden olyan helyiség, amelyet tető fed le, illetve egy vagy több fal vagy oldal határol, tekintet nélkül a tetőhöz, falhoz vagy oldalakhoz használt anyagra és arra, hogy a struktúra állandó vagy ideiglenes-e.

„Munkahely”

20.

A „munkahely” tág meghatározása szerint „bármely olyan hely, amelyet az emberek a munkavégzésük során vagy foglalkoztatásuk keretében igénybe vesznek.” Ez nem csak az anyagi ellenszolgáltatás ellenében végzett munkát öleli fel, hanem az önkéntes munkát is, amennyiben az olyan munkát jelent, amelyért szokás szerint ellenszolgáltatást nyújtanak. Ezen felül a „munkahely” alatt nem csak azokat a helyszíneket kell érteni, ahol a munkát végzik, hanem az összes kapcsolt vagy kapcsolódó helyiséget, amelyet a munkát végzők a foglalkoztatás során használnak, ideértve például a folyosót, felvonót, lépcsőházat, előcsarnokot, kommunális helyiségeket, étkezdét, mellékhelyiséget, társalgót, ebédlőt, valamint az olyan különálló épületeket is, mint a bódé és fészer. A munkavégzés során használt gépjármű is munkahely, és kifejezetten ekként kell meghatározni.

21.

Különös figyelmet kell fordítani azokra a munkahelyekre, amelyek egyidejűleg az emberek otthonát vagy lakóhelyét jelentik, ilyenek például a börtönök, elme-egészségügyi (pszichiátriai) intézmények vagy ápolási otthonok. Ezek a helyek mások számára a munkahelyet jelentik, akiket oltalmazni kell a dohányfüst-expozíciótól.

„Tömegközlekedés”

22.

A tömegközlekedés meghatározásába bele kell tartoznia minden olyan gépjárműnek, amelyet a lakosság tagjainak szállítására használnak, általában ellenszolgáltatás fejében vagy üzleti haszon elérése érdekében. Ez a meghatározás a taxikat is magába foglalja.

A HATÁSOS JOGSZABÁLY HATÁLYA

23.

A 8. cikk kimondja, hogy hatásos intézkedéseket kell elfogadni annak érdekében, hogy az embereket megvédjék a dohányfüst-expozíciótól (1) zárt légterű munkahelyeken, (2) zárt légterű nyilvános helyeken, (3) tömegközlekedési eszközökön, és (4) „adott esetben”, „egyéb nyilvános helyeken”.

24.

Ez a cikk előírja az egyetemes védelem oly módon történő biztosításának kötelezettségét, hogy minden zárt légterű nyilvános hely, minden zárt légterű munkahely, minden tömegközlekedési eszköz és lehetőség szerint az egyéb (szabadtéri vagy kvázi szabadtéri) nyilvános helyek mentesek legyenek a másodlagos dohányfüsttől. Semmilyen kivétel sem indokolt egészségi vagy jogi érvek alapján. Amennyiben egyéb indokok alapján kivételeket kell meghatározni, e kivételeket a minimálisra kell csökkenteni. Ezen túlmenően, amennyiben valamely Részes Fél nem tudja azonnal megvalósítani az egyetemes védelmet, a 8. cikk alapján fennáll az a folytatólagos kötelezettsége, hogy a lehető leggyorsabban törekedjék minden mentesség elhárítására és a védelem egyetemessé tételére. A Részes Feleknek törekedniük kell arra, hogy az WHO Keretegyezménye rájuk irányadó hatálybalépési időpontjától számított öt éven belül biztosítsák az egyetemes védelmet.

25.

A másodlagos dohányfüst-expozíciónak nincsen biztonságos szintje, és amint azt a Részes Felek Konferenciája FCTC/COP1(15) számú határozatában leszögezte, technikai megoldások, például a szellőztetés, levegőcsere és dohányzásra kijelölt helyek alkalmazása, nem védenek a dohányfüst-expozíciótól.

26.

A védelmet minden zárt légterű vagy zárt munkahelyen biztosítani kell, ideértve a gépjárműveket, mint munkahelyeket (például taxikat, mentőautókat vagy szállítójárműveket).

27.

Az Egyezmény a védő intézkedéseket nem csak az összes „zárt légterű” nyilvános helyen írja elő, hanem „adott esetben”„egyéb” (azaz szabadtéri vagy kvázi szabadtéri) nyilvános helyeken is. Azoknak a szabadtéri és kvázi szabadtéri nyilvános helyeknek a meghatározása során, ahol a jogszabály alkalmazandó, a Részes Feleknek figyelemmel kell lenniük az egyes színtereken fellépő esetleges egészségi kockázatokra vonatkozó bizonyítékokra, és intézkedniük kell az expozíció elleni leghatásosabb védelemről, amennyiben a bizonyítékok egészségi kockázat meglétére utalnak.

AZ EMBEREK TÁJÉKOZTATÁSA, VÉLEMÉNYÜK MEGHALLGATÁSA ÉS BEVONÁSA A TÁMOGATÁS ÉS A ZÖKKENŐMENTES VÉGREHAJTÁS ÉRDEKÉBEN

28.

A kormányhivataloknak a civil társadalommal partneri kapcsolatban együttműködve fontos feladata a lakosság és a véleményformálók felvilágosítása a másodlagos dohányfüst-expozíció jelentette kockázatokról folyamatos tájékoztatási kampányok segítségével annak érdekében, hogy a lakosság megértse és támogassa a jogalkotási tevékenységet. A kulcsfontosságú érdekelt felek közé tartoznak az üzleti vállalkozások, éttermek és vendéglátók egyesületei, munkáltatói csoportosulások, szakszervezetek, a média, az egészségügyi dolgozók, a gyermekeket és fiatalokat képviselő szervezetek, az oktatási és vallási intézmények, a kutatói társadalom és a nyilvánosság széles rétegei. A figyelem-felkeltési erőfeszítéseknek fel kell ölelniük az érintett üzleti vállalkozásokkal, valamint egyéb szervezetekkel és intézményekkel való konzultációt a jogszabály kidolgozása során.

29.

A kulcsüzenetek középpontjába a másodlagos dohányfüst-expozíció által okozott károkat kell állítani, hangsúlyozni kell azt a tényt, hogy a zárt légtérben a füst teljes kiküszöbölése az egyetlen tudományos alapokon nyugvó megoldás az expozíciótól való tökéletes védelemre, továbbá azt, hogy minden munkavállalónak egyformán joga van a törvényes védelemre, és hogy nincs kompromisszum az egészség és a gazdaság között, mivel egyre több ország tapasztalata szerint a füstmentes környezet mindkettő számára előnyös. A lakossági felvilágosító kampányoknak olyan színtereket is célba kell venniük, mint például a magánlakások, ahol a törvény alkalmazása nem lehetséges, vagy nem helyénvaló.

30.

Az érdekelt felekkel folytatott széles körű konzultáció ugyancsak fontos a közösség ismereteinek bővítése és tagjainak mozgósítása, továbbá annak érdekében, hogy a jogszabály végrehajtását támogassák annak hatályba léptetését követően. A jogszabály elfogadását követően tájékoztató kampányt kell indítani a törvény végrehajtásának megkönnyítése érdekében, és információkkal kell ellátni a kereskedelmi üzlettulajdonosokat és épület-üzemeltetőket a törvény előírásairól és az azok alapján rájuk háruló kötelezettségekről, például tájékoztató feliratok kihelyezéséről. Ezek az intézkedések növelik a törvény zökkenőmentes végrehajtásának és az önkéntes szabálykövetés magas szintjének a valószínűségét. A nemdohányzók cselekvési lehetőségeit felmutató és a dohányosoknak a törvény betartásáért köszönetet mondó üzenetek bevonják a lakosságot a törvény érvényre juttatásába és zökkenőmentes végrehajtásába.

A TÖRVÉNY ÉRVÉNYRE JUTTATÁSA

Szabálykövetési kötelezettség

31.

A jogszabály akkor lesz hatásos, ha törvényi szabálykövetési felelősséget ró mind az érintett üzleti létesítményekre, mind az egyes dohányosokra, továbbá rendelkezik büntetésekről is, amelyek jogsértés esetén alkalmazandók az üzleti létesítményekkel szemben, és ha lehetséges, az egyes dohányosokkal szemben is. Az érvényre juttatásnak azonban inkább az üzleti vállalkozásokra kell koncentrálnia. A törvénynek a jogszabályi kötelezettségek betartásáért a helyiség tulajdonosát, üzemeltetőjét, vagy a helyiséget kezelő más személyt kell felelőssé tennie, és világosan meg kell határoznia a tőlük elvárt intézkedéseket. Az előírt kötelezettségeknek magukba kell foglalniuk az alábbiakat:

a)

kötelezettség egyértelmű figyelmeztető jelzések elhelyezésére a bejáratoknál és egyéb megfelelő helyeken, amelyek a dohányzás tilalmáról tájékoztatnak. E feliratok formáját és tartalmát az egészségügyi hatóságnak vagy más állami intézménynek kell meghatároznia, és a feliratokon fel lehet tüntetni egyrészt egy telefonszámot vagy valamilyen más mechanizmust, amelynek segítségével a lakosság bejelentheti az előírások megsértését, másrészt annak a személynek a nevét, aki az adott helyszínen az ilyen panaszok fogadásáért felelős;

b)

kötelezettség a hamutálcák eltávolítására a helyiségből;

c)

kötelezettség a szabályok betartásának ellenőrzésére;

d)

kötelezettség indokolt meghatározott lépések megtételére annak érdekében, hogy lebeszéljék az embereket a dohányzásról a helyiségben. Ezek közé a lépések közé tartozhat a személy felkérése arra, hogy ne dohányozzék, a személy kiszolgálásának felfüggesztése, a személy felkérése a helyiség elhagyására, valamint rendészeti szerv vagy más hatóság értesítése.

Büntetések

32.

A jogszabálynak meg kell határoznia a szabályok be nem tartása esetén kiszabandó bírság vagy egyéb pénzbüntetések összegét. A bírság nagysága szükségképpen tükrözni fogja az egyes országok sajátos gyakorlatát és szokásait, de erről több alapelv figyelembe vételével szükséges dönteni. A legfontosabb elv az, hogy legyenek a pénzbüntetések kellően nagy összegűek ahhoz, hogy elrettentsenek a szabályok be nem tartásától, ellenkező esetben ugyanis a szabálysértők nem veszik ezeket komolyan, vagy járulékos üzleti kiadásoknak tartják őket. Magasabb bírságokra van szükség a szabályokat be nem tartó üzleti vállalkozások elrettentésére, mint az egyes dohányos ember elrettentésére, aki általában kevesebb anyagi forrással rendelkezik. A pénzbüntetésnek növekvő összegűnek kell lennie az ismételt elkövetés esetében, és összhangban kell lennie azzal, ahogyan az adott ország más, hasonlóan súlyos szabálysértést szankcionál.

33.

A pénzbüntetések mellett a jogszabály előírhat közigazgatási szankciókat is, például a vállalkozás működési engedélyének felfüggesztését, összhangban az ország gyakorlatával és jogrendjével. Ezek a „végső esetben kiszabott szankciók” csak ritkán kerülnek alkalmazásra, de nagyon fontosak a törvény betartatása szempontjából olyan üzleti vállalkozásokkal szemben, amelyek ismétlődően megszegik a jogszabályi előírásokat.

34.

A jogszabály előírhat büntetőjogi szankciókat is a szabályok be nem tartása esetében, amennyiben ez az adott ország jogi és kulturális környezetében elfogadható.

A törvény érvényre juttatásának infrastruktúrája

35.

A jogszabálynak meg kell jelölnie az érvényre juttatásért felelős hatóságot vagy hatóságokat, és rendelkeznie kell a jogszabály betartásának figyelemmel kísérésére és a szabálysértők üldözésére szolgáló rendszerről.

36.

A figyelemmel kísérésnek magában kell foglalnia egy vizsgálati folyamatot annak megállapítására, hogy az üzleti vállalkozások betartják-e a jogszabályi kötelezettségeiket. Ritkán van csak szükség új rendszer kiépítésére a füstmentes környezetre vonatkozó jogszabály érvényre juttatásának ellenőrzéséhez. A szabályoknak való megfelelést rendszerint az üzleti létesítmények és munkahelyek ellenőrzésére már meglévő mechanizmusok valamelyikével figyelemmel lehet kísérni. E célból általában számos lehetőség áll rendelkezésre. Sok országban a megfelelés ellenőrzését el lehet végezni a vállalkozás működésének ellenőrzésével, az egészségügyi és higiéniai ellenőrzésekkel, a munkahelyi egészség és biztonság ellenőrzésével, a tűzvédelmi ellenőrzésekkel vagy hasonló programokkal egyidejűleg. Nagyon hasznosnak bizonyulhat az információgyűjtés több ilyen forrásának párhuzamos kiaknázása.

37.

Amennyiben kivitelezhető, ajánlatos helyi szinten igénybe venni ellenőröket vagy a törvény érvényre jutását ellenőrző megbízottakat, mert ezzel nagyobb létszámú személyzet állhat rendelkezésre az érvényre juttatás ellenőrzésére, ami a szabálykövetés magasabb fokát eredményezheti. Ez a megközelítés nemzeti koordinációs mechanizmus létrehozását teszi szükségessé az országosan egységes eljárás biztosítása érdekében.

38.

Tekintet nélkül az alkalmazott mechanizmusra, a figyelemmel kísérésnek egy átfogó érvényre juttatási tervre kell épülnie, amelynek tartalmaznia kell az ellenőrök hatékony képzésének folyamatát is. A hatékony figyelemmel kísérés vegyítheti a rendszeres ellenőrzéseket be nem tervezett, váratlan ellenőrzésekkel, továbbá a panaszok nyomán elvégzett látogatásokat. A helyszíni szemlék a törvény hatályba lépését követő időszakban oktatási célúak lehetnek, mivel a szabályok be nem tartása az esetek többségében valószínűleg nem szándékos. A jogszabálynak fel kell hatalmaznia az ellenőröket arra, hogy beléphessenek a jogszabály hatálya alá eső létesítmény területére, mintát vehessenek és bizonyítékokat gyűjthessenek, amennyiben nem lennének még felruházva ezekkel a jogkörökkel a már hatályos jogszabályok értelmében. A jogszabálynak hasonlóan meg kell tiltania azt, hogy az üzleti vállalkozások akadályozzák az ellenőröket munkájuk elvégzésében.

39.

A hatékony figyelemmel kísérés nem jár nagy költségekkel. Nincsen szükség arra, hogy nagy létszámban alkalmazzanak ellenőröket, mivel az ellenőrzés a már működő programok és meglévő munkaerő igénybevételével is elvégezhető, továbbá a tapasztalatok is arra utalnak, hogy a füstmentes környezetre vonatkozó jogszabály gyorsan önvégrehajtóvá válik (azaz alapvetően a lakosság maga fogja érvényre juttatni). Mindössze néhány jogi eljárásra lehet szükség, ha a jogszabályt gondosan hajtják végre és aktívan cselekszenek azért, hogy a vállalkozásokat és a nyilvánosságot felvilágosítsák.

40.

Bár ezek a programok nem költségesek, forrásokra azért szükség van a vállalkozások felvilágosítására, az ellenőrök képzésére, az ellenőrzési folyamat összehangolására és anyagi ellenszolgáltatásra az üzleti vállalkozások szokásos munkaidőn túli ellenőrzését végző munkatársak számára. E célra finanszírozási mechanizmust kell meghatározni. Az hatékony figyelemmel kísérési programok több finanszírozási forrást vettek igénybe, ideértve a címzett adóbevételeket, vállalkozások engedélyezési díját és a szabályokat megszegők által fizetett bírságokból származó címzett bevételeket.

A törvény érvényre juttatásának stratégiái

41.

A törvény érvényre juttatásának stratégiai megközelítésével maximálisra növelhető a szabálykövetés, egyszerűsödhet a jogszabály végrehajtása és csökkenhet a törvény érvényre juttatásának biztosításához szükséges források szintje.

42.

A jogszabály érvényre juttatásáért felelősök tevékenysége különösképpen fontos a jogszabály hatályba lépését követő időszakban a jogszabály sikere, a jövőbeli figyelemmel kísérés és érvényre juttatás sikere szempontjából. Több állam egy kezdeti puha érvényre juttatási időszakot javasol, amelynek során a szabálysértőket csak figyelmeztetik, de nem büntetik. Ezt a módszert össze kell kapcsolni egy aktív kampánnyal, amelynek során felvilágosítják az üzleti vállalkozások tulajdonosait a jogszabályban előírt kötelezettségeikről és az üzleti vállalkozásoknak meg kell érteniük, hogy ezt a kezdeti türelmi időt vagy bevezetési szakaszt a törvény előírásainak szigorú érvényre juttatása követi.

43.

A törvény aktív érvényre juttatásának kezdetén több állam a betartás nagy volumenű kikényszerítését ajánlja a viszszatartó erő fokozása érdekében. A hatóságok kimutathatják eltökéltségüket és a jogszabály komolyságát azzal, hogy a jogszabály előírásait tudatosan figyelmen kívül hagyó legfontosabb szabályszegőket azonosítják, határozottan és gyorsan intézkednek és fellépésüket a nyilvánosság minél szélesebb köreinek tudomására hozzák. Ezzel erősödik az önkéntes szabálykövetés, továbbá csökken a figyelemmel kíséréshez és a törvény érvényre juttatásához a jövőben szükséges források nagysága.

44.

Bár a füstmentes környezetre vonatkozó jogszabályok gyorsan önvégrehajtóvá válnak, a hatóságoknak mégis fel kell készülniük arra, hogy gyorsan és határozottan reagáljanak a nyilvánvaló szabálysértés elszigetelt eseteire. Különösképpen a jogszabály hatályba lépésekor lehetnek alkalmai szabálysértők, akik nyíltan hagyják figyelmen kívül a törvényt. A határozott reagálás ezekben az esetekben hathatósan jelzi, hogy elvárják a szabálykövetést, ami könynyebbé teszi a későbbi erőfeszítéseket, míg a határozatlanság nagyon gyorsan a szabályszegések széles körűvé válásához vezethet.

A nyilvánosság mozgósítása és bevonása

45.

A figyelemmel kísérési és érvényre juttatási program eredményességét fokozza a nyilvánosság programba való bevonása. A közösség támogatásának igénybevételével és a közösség tagjainak ösztönzésével arra, hogy ellenőrizzék a szabálykövetést és jelentsék a szabálysértéseket, jelentősen tágítható az érvényre juttatásért felelős szervek hatóköre és csökkenthető a szabálykövetés megvalósításához szükséges anyagi forrásszükséglet. Számos államban és területen valójában a lakossági panaszok jelentik a szabálykövetés megvalósításának elsőrendű eszközét. Ezen oknál fogva a füstmentes környezetet célzó jogszabálynak elő kell írnia, hogy a közösség tagjai panasszal élhetnek, továbbá fel kell hatalmaznia az egyéneket vagy nem-kormányzati szervezeteket arra, hogy eljárást kezdeményezzenek a másodlagos dohányfüst-expozíciót szabályozó előírások betartásának kikényszerítésére. Az érvényre juttatási programnak tartalmaznia kell egy ingyenesen hívható telefonos panaszvonal vagy ehhez hasonló rendszer létrehozását is, ezzel ösztönözve a lakosságot a szabálysértések bejelentésére.

AZ INTÉZKEDÉSEK FIGYELEMMEL KÍSÉRÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE

46.

A dohányfüst-expozíció visszaszorítását célzó intézkedések figyelemmel kísérése és értékelése számos oknál fogva fontos. Ezek közé tartoznak különösképpen az alábbiak:

a)

a politikai és lakossági támogatás erősítése a jogalkotási előírások megerősítése és kiterjesztése érdekében;

b)

az elért sikerekre vonatkozó információk összegyűjtése, amelyek más országoknak tanulságul szolgálhatnak és segíthetik őket erőfeszítéseikben;

c)

a dohányipar által a végrehajtási intézkedések ellehetetlenítésére tett lépések számba vétele és nyilvánosságra hozatala.

47.

A figyelemmel kísérés és az értékelés terjedelme és összetettsége nyilvánvalóan eltérő lesz az egyes államokban, függően a rendelkezésre álló szaktudástól és forrásoktól. Fontos azonban a végrehajtott intézkedések kimenetelének értékelése, különösképpen a munkahelyi és nyilvános helyeken megvalósuló másodlagos dohányfüst-expozíció kulcsfontosságú indikátorának vonatkozásában. Ennek elérésére lehetnek költséghatékony módszerek, például rutintevékenységek – mint a munkahelyi ellenőrzések – során gyűjtött adatok vagy információk felhasználása.

48.

Nyolc kulcsfontosságú folyamat- és eredményindikátort kell vizsgálni (2):

Folyamat

a)

a füstmentes szakpolitikák ismerete, az azokkal kapcsolatos beállítódás és azok támogatása a lakosság széles köreiben, és esetleg speciális csoportokban, például a bárokban dolgozók között;

b)

a füstmentes szakpolitikák végrehajtása és érvényre juttatása;

Eredmények

a)

a munkavállalók másodlagos dohányfüst-expozíciójának csökkenése munkahelyeken és nyilvános helyeken;

b)

a másodlagos dohányfüst tartalom csökkenése a munkahelyek (különösen éttermek) és nyilvános helyek levegőjében;

c)

a másodlagos dohányfüst-expozíció miatti mortalitás és morbiditás csökkenése;

d)

a másodlagos dohányfüst-expozíció csökkenése magánlakásokban;

e)

a dohányzási prevalencia és a dohányzással összefüggő magatartás változásai;

f)

gazdasági hatások.


(1)  Lehetséges, hogy a dohányfüst összetevői jelen vannak ugyan a levegőben, de olyan csekély mennyiségben, hogy az nem mérhető. Oda kell figyelni arra a lehetőségre, hogy a dohányipar vagy a vendéglátás ágazat esetleg megpróbálja kihasználni e fogalommeghatározás korlátait.

(2)  A „WHO policy recommendations: protection from exposure to second-hand tobacco smoke” (Geneva, World Health Organization, 2007) című közlemény referenciákat és linkeket tartalmaz olyan ellenőrző tanulmányokhoz, melyeket máshol végeztek e mutatókról.


II Közlemények

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK

Bizottság

5.12.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 296/15


Bejelentett összefonódás engedélyezése

(Ügyszám COMP/M.5691 – Mubadala/Veolia Eau/Azaliya)

(EGT-vonatkozású szöveg)

2009/C 296/03

2009. december 1-jén a Bizottság úgy határozott, hogy engedélyezi e bejelentett összefonódást, és a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánítja. E határozat a 139/2004/EK tanácsi rendelet 6. cikke (1) bekezdésének b) pontján alapul. A határozat teljes szövege csak angolul nyelven hozzáférhető, és azután teszik majd közzé, hogy az üzleti titkokat tartalmazó részeket eltávolították belőle. A szöveg megtalálható lesz:

a Bizottság versenypolitikai weboldalának összefonódásokra vonatkozó részében (http://ec.europa.eu/competition/mergers/cases/). Ez az oldal különféle lehetőségeket kínál arra, hogy az egyedi összefonódásokkal foglalkozó határozatok társaság, ügyszám, dátum és ágazati tagolás szerint kereshetők legyenek,

elektronikus formában az EUR-Lex honlapon (http://eur-lex.europa.eu/en/index.htm) a 32009M5691 hivatkozási szám alatt. Az EUR-Lex biztosít online hozzáférést az európai uniós jogszabályokhoz.


IV Tájékoztatások

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

Bizottság

5.12.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 296/16


Euro-átváltási árfolyamok (1)

2009. december 4.

2009/C 296/04

1 euro =


 

Pénznem

Átváltási árfolyam

USD

USA dollár

1,5068

JPY

Japán yen

133,08

DKK

Dán korona

7,4416

GBP

Angol font

0,90480

SEK

Svéd korona

10,3716

CHF

Svájci frank

1,5063

ISK

Izlandi korona

 

NOK

Norvég korona

8,4900

BGN

Bulgár leva

1,9558

CZK

Cseh korona

25,842

EEK

Észt korona

15,6466

HUF

Magyar forint

269,14

LTL

Litván litász/lita

3,4528

LVL

Lett lats

0,7073

PLN

Lengyel zloty

4,0928

RON

Román lej

4,2205

TRY

Török líra

2,2333

AUD

Ausztrál dollár

1,6259

CAD

Kanadai dollár

1,5778

HKD

Hongkongi dollár

11,6778

NZD

Új-zélandi dollár

2,0776

SGD

Szingapúri dollár

2,0808

KRW

Dél-Koreai won

1 737,23

ZAR

Dél-Afrikai rand

11,0607

CNY

Kínai renminbi

10,2869

HRK

Horvát kuna

7,2970

IDR

Indonéz rúpia

14 186,89

MYR

Maláj ringgit

5,0937

PHP

Fülöp-szigeteki peso

69,313

RUB

Orosz rubel

44,1582

THB

Thaiföldi baht

49,902

BRL

Brazil real

2,5730

MXN

Mexikói peso

18,9382

INR

Indiai rúpia

69,7573


(1)  Forrás: Az Európai Központi Bank (ECB) átváltási árfolyama.


5.12.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 296/17


A versenykorlátozó magatartásokkal és erőfölénnyel foglalkozó tanácsadó bizottság 2009. szeptember 18-i ülésén megfogalmazott véleménye a COMP/C.39129 hálózati transzformátorok (1) ügyre vonatkozó határozattervezettel kapcsolatban

Előadó: Luxemburg

2009/C 296/05

1.

A tanácsadó bizottság egyetért az Európai Bizottság azon megállapításával, hogy a tények a Szerződés 81. cikke és az EGT-megállapodás 53. cikke értelmében megállapodásnak és/vagy összehangolt magatartásnak tekinthetők.

2.

A tanácsadó bizottság egyetért a Bizottsággal abban, hogy a megállapodások és/vagy összehangolt magatartások a verseny korlátozását célozzák.

3.

A tanácsadó bizottság egyetért a Bizottsággal abban, hogy a felek megállapodásokat és/vagy összehangolt magatartásokat hajtottak végre.

4.

A tanácsadó bizottság egyetért az Európai Bizottsággal a jogsértés időtartamának meghatározásában az egyes címzettek tekintetében.

5.

A tanácsadó bizottság egyetért az Európai Bizottság határozattervezetének azon következtetésével, hogy a címzettek közötti megállapodás és az összehangolt magatartások alkalmasak voltak arra, hogy érzékelhető hatást gyakoroljanak az uniós tagállamok, illetve az EGT-megállapodás szerződő felei közötti kereskedelemre.

6.

A tanácsadó bizottság a határozat címzettjei tekintetében egyetért az Európai Bizottság határozattervezetével, kifejezetten az érintett csoportok anyavállalatainak tulajdonított felelősséggel kapcsolatban.

7.

A tanácsadó bizottság javasolja véleményének az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét.


5.12.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 296/18


A versenykorlátozó magatartásokkal és erőfölénnyel foglalkozó tanácsadó bizottság 2009. október 2-i ülésén megfogalmazott véleménye a COMP/C.39129 hálózati transzformátorok (2) ügyre vonatkozó határozattervezettel kapcsolatban

Előadó: Luxemburg

2009/C 296/06

1.

A tanácsadó bizottság egyetért az Európai Bizottsággal abban, hogy a határozattervezet címzettjeire bírságot kell kiszabni.

2.

A tanácsadó bizottság egyetért az Európai Bizottsággal a bírságok alapösszegének meghatározásában.

3.

A tanácsadó bizottság egyetért az Európai Bizottsággal az enyhítő és a súlyosbító körülmények értékelésében (a 4. kérdésben nem tárgyalt részek tekintetében).

4.

A tanácsadó bizottság többsége egyetért az Európai Bizottsággal abban, hogy rendkívüli körülmények állnak fenn ebben az ügyben, ami alátámasztja a – határozattervezetben leírt módon – megítélt bírságcsökkentést a 2002. évi engedékenységi közleményen kívül tanúsított hatékony együttműködésért.

5.

A tanácsadó bizottság többsége egyetért az Európai Bizottsággal a 2002. évi engedékenységi közleményen kívül tanúsított hatékony együttműködésért megítélt bírságcsökkentés összegének meghatározásában.

6.

A tanácsadó bizottság egyetért az Európai Bizottsággal a 2002. évi engedékenységi közlemény alkalmazása tekintetében.

7.

A tanácsadó bizottság felkéri a Bizottságot, hogy vegye figyelembe a vita során felmerült valamennyi további kérdést is.

8.

A tanácsadó bizottság javasolja véleményének az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét.


5.12.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 296/19


A meghallgató tisztviselő zárójelentése a COMP/C.39129 ügyben – hálózati transzformátorok

(Az egyes versenyjogi eljárásokban a meghallgatási tisztviselők megbízásáról szóló, 2001. május 23-i 2001/462/EK, ESZAK bizottsági határozat 15. és 16. cikkével összhangban – HL L 162., 2001.6.19., 21. o.)

2009/C 296/07

Ez a versenyjogi ügy hálózati transzformátorok gyártói között kötött kartellmegállapodással kapcsolatos.

A határozattervezettel kapcsolatban a következő észrevételek merültek fel:

Kifogásközlés

A kifogásközlést a Bizottság 2008. november 20-án fogadta el, és a következő hét vállalatcsoportnak küldte el: ABB Ltd; AREVA T&D SA; ALSTOM; Siemens AG; Fuji Electrics Holdings Co. Ltd; Hitachi Ltd; és Toshiba Corporation (a továbbiakban: a felek).

A kifogásközlésben a Bizottság arra az előzetes következtetésre jutott, hogy a felek 1993 és 2003 között megsértették az EK-Szerződés 81. cikkét azáltal, hogy csatlakoztak egy szóbeli megállapodáshoz (gentlemen’s agreement), amely szerint a japán gyártók beleegyeztek abba, hogy nem értékesítenek hálózati transzformátorokat Európában, az európai gyártók pedig beleegyeztek abba, hogy nem foglalkoznak értékesítéssel Japánban.

Válaszadási idő a kifogásközlésre

A felek számára a kifogásközlésre vonatkozó válaszadásra eredetileg hathetes határidőt biztosítottak. Valamennyi fél kérelmet nyújtott be hozzám a határidő meghosszabbítása iránt, amelyet részben megadtam. Valamennyi fél válaszolt a kifogásközlésre a meghosszabbított határidőn belül.

Iratbetekintés

A felek számára CD-ROM útján biztosítottak betekintést a Bizottság vizsgálati aktájába. A mentességet és engedékenységet kérelmezők társasági nyilatkozatait kizárólag a Bizottság hivatali helyiségeiben tették hozzáférhetővé.

A Bizottság aktájába való betekintés szabályairól szóló közlemény (1) alapján további betekintést biztosítottak néhány – a Bizottsághoz a szóbeli meghallgatás után benyújtott – beadványhoz, amelyet a Bizottság terhelő bizonyítékként szándékozott felhasználni végleges határozatában.

Szóbeli meghallgatás

A felek kérésére 2009. február 17-én szóbeli meghallgatásra került sor, amelyen valamennyi fél képviseltette magát.

A szóbeli meghallgatás során az egyik félnek lehetőséget biztosítottak, hogy írásban válaszoljon egy kérdésre. Ezt a választ azután elküldték valamennyi félnek, hogy észrevételeket tehessenek; ez vezetett a fent említett további betekintés biztosításához.

A felek által kifogásolt eljárási kérdések

A felek a védekezéshez való jogra vonatkozóan több érvet adtak elő, amelyeket alapos vizsgálatot követően megalapozatlannak ítéltem. A legfontosabb állítások a következők voltak:

A Bizottság az egyik mentességet kérelmező által benyújtott, saját magára nézve terhelő bizonyítékra támaszkodik, bár annak kérelmét elutasította.

A 2002. évi engedékenységi közlemény (2) előírja, hogy a mentességet kérelmező visszavonhatja a bírság alóli mentesség kérelmezése céljából feltárt bizonyítékot, amennyiben a kérelmét nem fogadják el. Mivel azonban az érintett kérelmező nem élt ezzel a lehetőséggel, a Bizottság szabadon támaszkodhatott arra a bizonyítékra a védekezéshez való jog megsértése nélkül.

A Bizottság egy másik – azonban kapcsolódó – ügyben folytatott vizsgálatok során lefoglalt bizonyítékokra támaszkodik.

A vizsgálatom kimutatta, hogy ugyanazt a bizonyítékot a későbbiek során önkéntesen benyújtották az egyik engedékenységi kérelemmel kapcsolatosan, illetve válaszul a jelen ügyben intézett információkérésre. Ennek megfelelően az a tény, hogy a Bizottság ugyanezt a bizonyítékot lefoglalta vizsgálatai során, nem vezethet a védekezéshez való jog megsértéséhez.

Az európai feleket az eljárás korai szakaszában tájékoztatták a vizsgálat pontos hatóköréről, míg a japán felek csupán a kifogásközlésben kaptak arról tájékoztatást.

Ebben a tekintetben megjegyzem, hogy a vizsgálat eredetileg a szóbeli megállapodáson kívül bizonyos Unión belüli magatartásra összpontosított, amelyben a japán felekről nem feltételezték, hogy részt vettek. Az a tény, hogy az európai feleket tájékoztatták az ellenük folytatott vizsgálat csökkentett hatóköréről, nem jelent semmilyen megkülönböztetést, valamint egyáltalán nem vezet a japán felek védekezéshez való jogának megsértéséhez.

Az egyenlő bánásmód elvével ellentétben az akta néhány dokumentumát az egyik engedékenységet kérelmező részére a kifogásközlés elküldése előtt feltárták, azonban az eljárásban részes többi fél részére nem.

Véleményem szerint az illetékes bizottsági szolgálatot semmi sem gátolja abban, hogy a jobb megértés és a vizsgálat előmozdítása érdekében a vizsgálati szakaszban megtárgyaljon a felekkel bizonyos információkat. Ez különösen igaz az engedékenységet kérelmezők esetében. A szóban forgó információkat mindenesetre később valamennyi fél rendelkezésére bocsátották az iratbetekintési eljárás során. Ennek megfelelően ez a korai közlés nem sérthette meg az egyenlő bánásmód elvét, illetve nem érinthette hátrányosan a többi fél védekezéshez való jogát.

Az egyik fél azt állította, hogy soha nem kapta meg a – későbbiekben elutasított – engedékenységi beadványára vonatkozó írásos elismervényt. A fél azt állítja továbbá, hogy a Bizottság illetékes szolgálata az engedékenységi kérelmet elutasító levelében nem határozta meg pontosan azt a dátumot, amelyikre vonatkozóan összehasonlította a benyújtott információkat az akkor már a Bizottság rendelkezésére állókkal.

A 2002. évi engedékenységi közlemény (3) alapján az engedékenységet kérelmező írásos elismervényt kap, amelyben igazolják a kérelem benyújtásának dátumát. Ennek megfelelően az ilyen igazolás hiánya eljárási szabálytalanságnak minősül. Továbbá, és különösen az igazolás hiányában, úgy vélem, hogy eljárási szabálytalanságnak minősül az, hogy az engedékenységi kérelmet elutasító levélben nem tüntették fel az összehasonlítás dátumát. Mindazonáltal – és nyitva hagyva annak kérdését, hogy az összehasonlítás dátuma döntő hatással lenne-e a kérelmező engedékenységi státusára – úgy vélem, hogy ezen eljárási szabálytalanságok egyike sem olyan jellegű, hogy a védekezéshez való jog megsértéséhez vezessen.

A határozattervezet

A határozattervezetben a Bizottság lényegében fenntartja a kifogásközlésben szereplő kifogásait, a jogsértés időtartamát azonban jelentős mértékben csökkentette.

Véleményem szerint a határozattervezet csak azokat a kifogásokat érinti, amelyekre vonatkozóan a feleknek lehetőségük nyílt saját álláspontjuk ismertetésére.

Következtetés

A fentiek alapján megállapítom, hogy az eljárás valamennyi résztvevőjének meghallgatáshoz való jogát tiszteletben tartották.

Brüsszel, 2009. október 5.

Michael ALBERS


(1)  HL C 325., 2005.12.22., 7. o., 27. pont.

(2)  HL C 45., 2002.2.19., 3. o., 17. pont.

(3)  HL C 45., 2002.2.19., 3. o., 14. és 25. pont.


5.12.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 296/21


A Bizottság határozatának összefoglalója

(2009. október 7.)

az Európai Közösséget létrehozó szerződés 81. cikke és az EGT-megállapodás 53. cikke szerinti eljárásról

(COMP/C.39129 ügy – hálózati transzformátorok)

(az értesítés a C(2009) 7601. számú dokumentummal történt)

(Csak az angol és a francia nyelvű szöveg hiteles)

(EGT-vonatkozású szöveg)

2009/C 296/08

A Bizottság 2009. október 7-én az EK-Szerződés 81. cikke szerinti eljáráshoz kapcsolódó határozatot fogadott el. Az 1/2003/EK tanácsi rendelet (1) 30. cikkének rendelkezései alapján a Bizottság ezúton közzéteszi a felek nevét, a határozat lényegét és a kiszabott büntetéseket, figyelembe véve a vállalkozások üzleti titkainak védelmére vonatkozó jogos érdekét. A határozat szövegének bizalmas információkat nem tartalmazó változata megtalálható a Versenypolitikai Főigazgatóság honlapján az alábbi címen:

http://ec.europa.eu/competition/antitrust/cases/

1.   BEVEZETÉS

(1)

A határozatnak összesen hét vállalkozáshoz tartozó kilenc jogi személy a címzettje, amelyek mind megsértették az EK-Szerződés 81. cikkét és az EGT-megállapodás 53. cikkét. 1999. június 9-től2003. május 15-ig a címzettek – a jogsértés ideje alatti összetételben – az EGT egész területére kiterjedő, egyrendbeli és folytatólagosan elkövetett jogsértésben vettek részt, amely európai és japán hálózati transzformátorok gyártói között, a piac felosztásáról szóló szóbeli megállapodás (gentlemen’s agreement) formájában kötött megállapodáson alapul. A megállapodás értelmében a gyártók tiszteletben tartják egymás hazai piacait és tartózkodnak az azokon történő értékesítésektől.

2.   AZ ÜGY LEÍRÁSA

2.1.   Az eljárás

(2)

A határozat a Siemens és a Fuji által benyújtott engedékenységi kérelmeken, az AREVA T&D és a Hitachi együttműködésén, a vizsgálatok során gyűjtött bizonyítékokon, valamint a számos információkérésre adott válaszokon alapul.

(3)

A kifogásközlést 2008. november 20-án fogadták el, és a szóbeli meghallgatásra 2009. február 17-én került sor. A versenykorlátozó magatartásokkal és erőfölénnyel foglalkozó tanácsadó bizottság 2009. szeptember 18-án és október 2-án kedvező véleményt adott, és a Bizottság 2009. október 7-én fogadta el a határozatot.

2.2.   A jogsértés összefoglalása

(4)

Az ügy az EK-Szerződés 81. cikkének és az EGT-megállapodás 53. cikkének megsértésével kapcsolatos a hálózati transzformátorok ágazatában.

(5)

A versenyellenes magatartás a hálózati transzformátorokra, a takaréktranszformátorokra és a 380 kV vagy az annál nagyobb feszültségű söntfojtókra vonatkozik. A hálózati transzformátor nagy jelentőségű elektromos alkatrész, amelynek feladata a feszültség csökkentése vagy növelése egy áramkörön belül. A hálózati transzformátorokat különálló berendezésként vagy a kulcsrakész erőművek részeként értékesítik. A határozat valamennyi hálózati transzformátorra vonatkozik, függetlenül attól, hogy különálló termékként értékesítik azokat vagy kulcsrakész projektek részét képezik. Nem vonatkozik azonban a gázszigetelt kapcsolóberendezéseken (GIS) alapuló erőművek részeként értékesített hálózati transzformátorokra, amelyekkel a COMP/F/38.899 ügy – gázszigetelt kapcsolóberendezések tekintetében hozott 2007. január 24-i bizottsági határozat már foglalkozott.

(6)

A jogsértés 1999. június 9-től2003. május 15-ig tartott. A jogsértésben részt vevő felek – a jogsértés ideje alatti összetételben – az EGT egész területére kiterjedő megállapodást kötöttek szóbeli megállapodás (gentlemen’s agreement) formájában, amelynek értelmében az európai és japán gyártók tiszteletben tartják egymás hazai piacait és tartózkodnak az azokon történő értékesítésektől.

(7)

E célból a felek évente egy-két megbeszélést tartottak. A megállapodás tiszteletben tartását megerősítő megbeszélésekre Európában és Ázsiában – nevezetesen Malagában, Szingapúrban, Barcelonában, Lisszabonban, Tokióban, Bécsben és Zürichben – került sor. A kartell valamennyi tagjához tartozott egy titkos kód. Az adott időszakból származó számos dokumentum és társasági nyilatkozat támasztja alá ezeket a tényeket.

2.3.   Címzettek és időtartam

(8)

Az ABB Ltd, az AREVA T&D SA, az ALSTOM (Société Anonyme), a Siemens AG, a Siemens Aktiengesellschaft Österreich, a Fuji Electrics Holdings Co. Ltd, a Hitachi Ltd, a Hitachi Europe Ltd és a Toshiba Corporation a határozat címzettjei.

(9)

A Siemens Aktiengesellschaft Österreich vállalkozást kivéve a jogsértés valamennyi címzett tekintetében 1999. június 9-től2003. május 15-ig tartott. A Siemens Aktiengesellschaft Österreich tekintetében a jogsértés 2001. május 29-től2003. május 15-ig tartott.

2.4.   Jogorvoslat

(10)

A határozat a bírságokról szóló 2006. évi iránymutatást alkalmazza.

2.4.1.   A bírság alapösszege

(11)

A bírság alapösszegét a 2001-ben az érintett földrajzi területen az egyes vállalkozások hálózati transzformátorok eladási értékének arányában határozták meg („változó összeg”), ezt megszorozzák a jogsértés éveinek számával, és hozzáadnak egy, szintén az eladási érték arányában kiszámított kiegészítő összeget („belépési díj”) annak érdekében, hogy elrettentsenek a horizontális árrögzítési megállapodásoktól.

(12)

Figyelembe véve a jogsértés természetét, valamennyi érintett vállalkozás együttes piaci részesedését, a jogsértés földrajzi hatókörét és a végrehajtást, a változó összeget és a belépési díjat is 16 %-ban állapították meg.

(13)

Tekintettel arra, hogy a jogsértés majdnem négy évig tartott, a változó összeget néggyel megszorozták.

2.4.2.   Az alapösszeg korrigálása

2.4.2.1.   Súlyosbító körülmények

(14)

Az ABB Ltd tekintetében a visszaesés (egy korábbi kartelldöntést figyelembe véve) súlyosbító körülmény, amely a bírság 50 %-os növeléséhez vezetett.

2.4.2.2.   Enyhítő körülmények

(15)

A határozat azt is megállapítja, hogy rendkívüli körülmények állnak fenn ebben az ügyben, ami alátámasztja a Hitachinak és az AREVA T&D-nek fejenként megítélt 18 %-os bírságcsökkentést a 2002. évi engedékenységi közleményen kívül tanúsított hatékony együttműködésükért. Ez a csökkentés nem vonatkozik az AREVA T&D korábbi anyavállalatára, az ALSTOM-re.

2.4.3.   Elrettentő hatás

(16)

A határozat különös figyelmet fordít annak biztosítására, hogy a bírságok megfelelő elrettentő hatást fejtsenek ki. E célból a Siemensre és a Hitachira kiszabott bírságot 1,2-del, míg a Toshibára kiszabott bírságot 1,1-del megszorozták.

2.4.4.   A 2002. évi engedékenységi közlemény alkalmazása: a bírságok csökkentése

(17)

A 2002. évi engedékenységi közlemény alkalmazása tekintetében a Siemens a bírságok alóli teljes mentességben részesült, és a Fujira kiszabott bírságot 40 %-kal csökkentették. Az ABB, az AREVA T&D és a Hitachi által benyújtott engedékenységi kérelmeket elutasították, annak alapján, hogy nem képviseltek jelentős hozzáadott értéket a már a Bizottság birtokában lévő bizonyítékokhoz képest.

3.   A HATÁROZAT ÁLTAL KISZABOTT BÍRSÁGOK

a)

ABB Ltd:

33 750 000 EUR

b)

ALSTOM (Société Anonyme):

16 500 000 EUR, amelyből 13 530 000 EUR összegért az AREVA T&D SA egyetemlegesen felel

c)

Siemens AG:

0 EUR, amelyből 0 EUR összegért a Siemens Aktiengesellschaft Österreich egyetemlegesen felel

d)

Fuji Electrics Holdings Co., Ltd:

1 734 000 EUR

e)

Hitachi Ltd:

2 460 000 EUR, amelyből 2 460 000 EUR összegért a Hitachi Europe Ltd egyetemlegesen felel

f)

Toshiba Corporation:

13 200 000 EUR


(1)  HL L 1., 2003.1.4., 1. o.


TAGÁLLAMOKTÓL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

5.12.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 296/23


A tagállamok által közölt információk a Szerződés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló, 800/2008/EK bizottsági rendelet (általános csoportmentességi rendelet)

(EGT-vonatkozású szöveg)

2009/C 296/09

Állami támogatás hivatkozási száma

X 231/09

Tagállam

Olaszország

A tagállam azonosítója

Adeguamento al regolamento (CE) n. 800/2008

Régió megnevezése (NUTS)

Friuli-Venezia Giulia

Vegyes

A támogatást odaítélő hatóság

Regione Autonoma Friuli Venezia Giulia — Direzione centrale attività produttive

Servizio Politiche economiche e marketing territoriale

Via Sabbadini 31

33100 Udine UD

ITALIA

politiche.economiche@regione.fvg.it

http://www.regione.fvg.it

A támogatási intézkedés jogcíme

Incentivi alle PMI per l'adozione di misure di politica industriale che supportino progetti di sviluppo competitivo — aiuti alla formazione

Nemzeti jogalap (A nemzeti hivatalos lapban megjelent támogatás elérhetősége)

DPReg 354 del 22.12.2008 (Regolamento concernente criteri e modalità per la concessione alle piccole e medie imprese di incentivi per l’adozione di misure di politica industriale che supportino progetti di sviluppo competitivo ai sensi del capo I della legge regionale 4 marzo 2005, n. 4), pubblicato sul bollettino ufficiale della Regione n. 53 del 31.12.2008.

Az intézkedés típusa

Program

A létező támogatási intézkedés módosítása

Módosítás XT 64/05

Időtartam

2009.1.1–2013.12.31.

Érintett gazdasági ágazatok

Valamennyi támogatható gazdasági ágazat érintett

A kedvezményezett típusa

Kkv

A program keretében előirányzott teljes éves költségvetési összeg

1,00 EUR (millió)

Kezességvállalásra elkülönített rész

Támogatási eszköz (5. cikk)

Vissza nem térítendő támogatás

A bizottsági határozat megnevezése

Közösségi forrásokból történő társfinanszírozás esetén

Célkitűzések

Maximális támogatási intenzitás (%) vagy maximális támogatási összeg (nemzeti valutanem)

Kkv-többlettámogatás %

Speciális képzés (38. cikk (2) bekezdés a) pont)

35 %

20 %

Általános képzés (38. cikk 2. pont)

70 %

20 %

A támogatási intézkedés teljes szövegét tartalmazó internetes cím:

http://lexview-int.regione.fvg.it/FontiNormative/Regolamenti/D_P_REG_0354-2008.pdf

Állami támogatás hivatkozási száma

X 234/09

Tagállam

Olaszország

A tagállam azonosítója

Régió megnevezése (NUTS)

Basilicata

87. cikk (3) bekezdés a) pont

A támogatást odaítélő hatóság

Regione Basilicata — Dipartimento Formazione Lavoro Cultura e Sport

Via V. Verrastro 8

85100 Potenza PZ

ITALIA

http://www.regione.basilicata.it

A támogatási intézkedés jogcíme

Formazione e Competitività di Impresa

Nemzeti jogalap (A nemzeti hivatalos lapban megjelent támogatás elérhetősége)

Deliberazione Giunta Regionale n. 2127 del 29.12.2008 — Pubblicata sul Bollettino Ufficiale della regione Basilicata n. 3 del 26.1.2009

Az intézkedés típusa

Program

A létező támogatási intézkedés módosítása

Időtartam

2009.1.26–2013.12.31.

Érintett gazdasági ágazatok

Valamennyi támogatható gazdasági ágazat érintett

A kedvezményezett típusa

Kkv

Aagyvállalat

A program keretében előirányzott teljes éves költségvetési összeg

1,52 EUR (millió)

Kezességvállalásra elkülönített rész

Támogatási eszköz (5. cikk)

Vissza nem térítendő támogatás

A bizottsági határozat megnevezése

Közösségi forrásokból történő társfinanszírozás esetén

Pogramma Operativo F.S.E. 2007-2013 — Regione Basilicata — 3,04 EUR milioni

Célkitűzések

Maximális támogatási intenzitás (%) vagy maximális támogatási összeg (nemzeti valutanem)

Kkv-többlettámogatás %

Speciális képzés (38. cikk (2) bekezdés a) pont)

25 %

20 %

Általános képzés (38. cikk 2. pont)

60 %

20 %

A támogatási intézkedés teljes szövegét tartalmazó internetes cím:

http://www.regione.basilicata.it/dipformazione/default.cfm?fuseaction=dir&dir=2698&doc=&link=

Állami támogatás hivatkozási száma

X 236/09

Tagállam

Spanyolország

A tagállam azonosítója

Régió megnevezése (NUTS)

Galicia

87. cikk (3) bekezdés a) pont

A támogatást odaítélő hatóság

Xunta de Galicia. Consellería de Traballo

San Lázaro, s/n

15781 Santiago de Compostela

ESPAÑA

http://traballo.xunta.es/?set_language=es&cl=es

A támogatási intézkedés jogcíme

Programa de incentivos a la contratación indefinida de mujeres como medida para lograr un trabajo igualitario

Nemzeti jogalap (A nemzeti hivatalos lapban megjelent támogatás elérhetősége)

Orden de 30 de diciembre de 2008 por la que se establecen las bases reguladoras del programa de incentivos a la contratación indefinida de mujeres como medida para lograr un mercado de trabajo igualitario cofinanciado por el fondo social europeo y se procede a su convocatoria para el año 2009 (DOG n.o 10 de 15 de enero de 2009)

Az intézkedés típusa

Program

A létező támogatási intézkedés módosítása

Időtartam

2008.9.16–2009.9.15.

Érintett gazdasági ágazatok

Valamennyi támogatható gazdasági ágazat érintett

A kedvezményezett típusa

Kkv

Nagyvállalat

A program keretében előirányzott teljes éves költségvetési összeg

4,20 EUR (millió)

Kezességvállalásra elkülönített rész

Támogatási eszköz (5. cikk)

Vissza nem térítendő támogatás

A bizottsági határozat megnevezése

Közösségi forrásokból történő társfinanszírozás esetén

Cofinanciado por el fondo social europeo en un porcentaje del 80 %, a través del programa operativo del fondo social europeo de Galicia 2007-2013, número CCI 2007 ES 051 PO004 aprobado por la decisión europea de 15 de septiembre del 2007 — 1,00 EUR (en millones)

Célkitűzések

Maximális támogatási intenzitás (%) vagy maximális támogatási összeg (nemzeti valutanem)

Kkv-többlettámogatás %

Általános képzés (38. cikk 2. pont)

26 %

A támogatási intézkedés teljes szövegét tartalmazó internetes cím:

http://www.xunta.es/Doc/Dog2009.nsf/FichaContenido/1F86?OpenDocument

Állami támogatás hivatkozási száma

X 237/09

Tagállam

Spanyolország

A tagállam azonosítója

Régió megnevezése (NUTS)

Galicia

87. cikk (3) bekezdés a) pont

A támogatást odaítélő hatóság

Xunta de Galicia. Consellería de Traballo

San Lázaro, s/n

15781 Santiago de Compostela

ESPAÑA

http://traballo.xunta.es/?set_language=es&cl=es

A támogatási intézkedés jogcíme

Programa de incentivos a la contratación por cuenta ajena como medida para favorecer la inserción de la juventud

Nemzeti jogalap (A nemzeti hivatalos lapban megjelent támogatás elérhetősége)

Orden de 30 de diciembre de 2008 por la que se establecen las bases reguladoras del programa de incentivos a la contratación por cuenta ajena como medida para favorecer la inserción de la juventud cofinanciado por el Fondo Social Europeo y se procede a su convocatoria para el año 2009 (DOG n.o 10 de 15 de enero de 2009)

Az intézkedés típusa

Program

A létező támogatási intézkedés módosítása

Időtartam

2008.9.16–2009.9.15.

Érintett gazdasági ágazatok

Valamennyi támogatható gazdasági ágazat érintett

A kedvezményezett típusa

Kkv

Nagyvállalat

A program keretében előirányzott teljes éves költségvetési összeg

9,80 EUR (millió)

Kezességvállalásra elkülönített rész

Támogatási eszköz (5. cikk)

Vissza nem térítendő támogatás

A bizottsági határozat megnevezése

Közösségi forrásokból történő társfinanszírozás esetén

Cofinanciado por el Fondo Social Europeo en un porcentaje del 80 %, a través del programa operativo del fondo social europeo de Galicia 2007-2013, número CCI 2007 ES 051 PO004 aprobado por la decisión europea de 15 de septiembre del 2007 — 1,00 EUR (en millones)

Célkitűzések

Maximális támogatási intenzitás (%) vagy maximális támogatási összeg (nemzeti valutanem)

Kkv-többlettámogatás %

Általános képzés (38. cikk 2. pont)

44,31 %

44,31 %

A támogatási intézkedés teljes szövegét tartalmazó internetes cím:

http://www.xunta.es/Doc/Dog2009.nsf/FichaContenido/1F96?OpenDocument

Állami támogatás hivatkozási száma

X 238/09

Tagállam

Spanyolország

A tagállam azonosítója

Régió megnevezése (NUTS)

Galicia

87. cikk (3) bekezdés a) pont

A támogatást odaítélő hatóság

Xunta de Galicia Consellería de Traballo

San Lázaro, s/n

15781 Santiago de Compostela

ESPAÑA

http://traballo.xunta.es/?set_language=es&cl=es

A támogatási intézkedés jogcíme

Programa de incentivos a la contratación indefinida de parados de larga duración, cofinanciado por el fondo social europeo

Nemzeti jogalap (A nemzeti hivatalos lapban megjelent támogatás elérhetősége)

Orden de 30 de diciembre de 2008 por la que se establecen las bases reguladoras del programa de incentivos a la contratación indefinida de parados de larga duración, cofinanciado por el Fondo Social Europeo y se procede a su convocatoria para el año 2009 (DOG n.o 11 de 16 de enero)

Az intézkedés típusa

Program

A létező támogatási intézkedés módosítása

Időtartam

2008.9.16–2009.9.15.

Érintett gazdasági ágazatok

Valamennyi támogatható gazdasági ágazat érintett

A kedvezményezett típusa

Kkv

Nagyvállalat

A program keretében előirányzott teljes éves költségvetési összeg

9,25 EUR (millió)

Kezességvállalásra elkülönített rész

Támogatási eszköz (5. cikk)

Vissza nem térítendő támogatás

A bizottsági határozat megnevezése

Közösségi forrásokból történő társfinanszírozás esetén

Cofinanciado por el Fondo Social Europeo en un porcentaje del 80 %, a traves del Programa Operativo del Fondo Social europeo de Galicia 2007-2013, número CCI 2007 ES 051 PO004 aprobado por la decisión europea de 15 de septiembre del 2007 — 1,00 EUR (en millones)

Célkitűzések

Maximális támogatási intenzitás (%) vagy maximális támogatási összeg (nemzeti valutanem)

Kkv-többlettámogatás %

Általános képzés (38. cikk 2. pont)

34,46 %

A hátrányos helyzetű munkavállalók felvételéhez bértámogatás formájában nyújtott támogatás (40. cikk)

34,46 %

A támogatási intézkedés teljes szövegét tartalmazó internetes cím:

http://www.xunta.es/Doc/Dog2009.nsf/FichaContenido/2026?OpenDocument


5.12.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 296/28


FELHÍVÁS A FOLYÉKONY ÉS GÁZNEMŰ SZÉNHIDROGÉNEK KUTATÁSÁRA VONATKOZÓ, BIANCAVILLA ELNEVEZÉSŰ ENGEDÉLY IRÁNTI KÉRELMEK BENYÚJTÁSÁRA

OLASZ KÖZTÁRSASÁG – SZICÍLIA TARTOMÁNY

ASSESSORATO REGIONALE INDUSTRIA (TARTOMÁNYI IPARI MINISZTÉRIUM) – DIPARTIMENTO REGIONALE DELL’INDUSTRIA E DELLE MINIERE (TARTOMÁNYI IPARI ÉS BÁNYÁSZATI OSZTÁLY)

UFFICIO REGIONALE PER GLI IDROCARBURI E LA GEOTERMIA (A SZÉNHIDROGÉNEKKEL ÉS A GEOTERMIKUS ENERGIÁVAL FOGLALKOZÓ TARTOMÁNYI HIVATAL) (U.R.I.G.)

2009/C 296/10

Az EniMed – Eni Mediterranea Idrocarburi S.p.A. (székhelye: Gela (CL) Strada Statale 117 bis – Contrada Ponte Olivo, irányítószám: 93012, ITALIA adóazonosító száma: 12300000150), részesedése: 50 %) kizárólagos képviselőként, és az Edison S.p.A. (székhelye: Milano MI, Foro Buonaparte 31, irányítószám: 20121, ITALIA részesedése: 50 %), a tartományi ipari minisztériumnak (Szicília tartomány bányászati engedélyek kibocsátására illetékes hatósága, székhelye: via Ugo La Malfa no 87/89, irányítószám: 90146 Palermo PA, ITALIA) címzett, 2009. június 12-én kelt együttes kérelmével, a 94/22/EK irányelvet átültető és annak alkalmazásáról szóló, 2000. július 3-i 14. számú szicíliai tartományi törvény értelmében folyékony és gáznemű szénhidrogének kutatására szóló, a „Biancavilla” néven ismert engedély kibocsátását kérelmezte egy 7 400 ha (74,00 km2) kiterjedésű területre, amely Szicília középső-keleti részén, Enna és Catania megye területén található. A szóban forgó terület délen az (Edison S.p.A. 100 %-os tulajdonában lévő) „Paternò” engedéllyel érintett területtel, a többi irányban hasonló engedéllyel nem érintett területekkel határos.

A kérelem az Enna megyében található Centuripe és Regalbuto, valamint a Catania megyében található Adrano, Biancavilla, Santa Maria di Licodia és Regalna települések területét érinti.

A kérelemben foglalt övezet az „A”, „B”, „C”, „D” és „E” csúcsokat összekötő folyamatos vonalak által határolt ötszög.

Az egyes csúcsok elhelyezkedése a következő:

A.

a 457 méteres tengerszint feletti magasságban, Contrada Grotte Rossétól 420 méterre északkeletre elhelyezkedő ház délkeleti sarka által képzett pont.

B.

a 648 méteres tengerszint feletti magasságban, Contrada Paricchiában található ház északnyugati sarka által képzett pont.

C.

a 615 méteres tengerszint feletti magasságban, C. Ingiullában, Chiusa di Don Ascenziótól 400 méterre északnyugatra található ház délkeleti sarka által képzett pont.

D.

a S. Maria Licodiát és Ragalna Ovestet összekötő út Villaggio S. Francescóba vezető elágazásánál elhelyezkedő pont, amely megegyezik a „Paternò” engedély által érintett terület „B” pontjával.

E.

a regalbutói S. Maria della Croce templom harangtornya által képzett pont, amely megegyezik a „Paternò” engedély által érintett terület „A” pontjával.

Földrajzi koordináták

Csúcs

Északi szélesség

Keleti hosszúság (M. Mario)

A

37°41′37″,562

2°22′21″,065

B

37°40′45″,437

2°23′19″,485

C

37°39′07″,573

2°25′33″,957

D

37°37′51″,000

2°28′53″,000

E

37°38′57″,367

2°11′20″,230

Az érdekeltek az ezen közleménynek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számítva 90 napon belül nyújthatják be az érintett területre vonatkozó engedély iránti kérelmüket. A határidő lejártát követően beérkezett kérelmeket nem fogadják el. A kutatási engedély kiadásáról szóló határozat a konkurens vállalkozások által esetlegesen beadandó kérelmek benyújtásának végső határidejétől számított hat hónapon belül kerül kibocsátásra. A 94/22/EK irányelv 5. cikkének (1) bekezdésére tekintettel közöljük továbbá, hogy a feltárási és kutatási engedélyek, illetve a kitermelési koncessziók kiadásának feltételei – tekintettel az 1996. november 25-i, az említett irányelvet az olasz jogba átültető és alkalmazó (az Olasz Köztársaság Hivatalos Közlönyének1996. december 14-i 293. számában kihirdetett) 625. számú köztársasági elnöki törvényerejű rendelet rendelkezéseire – már közzétételre kerültek az Európai Unió Hivatalos Lapja C 396 sorozatának 1998. december 19-i . számában, és e feltételeket Szicília tartomány 2000. július 3-i 14. számú (Szícília Tartomány Hivatalos Közlönyének2000. július 7-i 32. számában kihirdetett), fent említett törvénye pontosította.

A tevékenység végzésére vagy befejezésére vonatkozó feltételek és követelmények a fent említett 2000. július 3-i 14. sz. szicíliai tartományi törvényben, valamint a tartományi ipari miniszter 2003. október 30-i 91. sz. és 2004. október 20-i 88. sz. határozatával a Szicília Tartomány Hivatalos Közlönyének2003. november 14-i 49. számának I. részében, illetve 2004. november 5-i 46. számának I. részében közzétett előírásban kerültek rögzítésre.

A kérelemmel kapcsolatos dokumentumok a tartományi ipari bányászati osztály (Dipartimento Regionale dell’Industria e delle Miniere) szénhidrogénekkel és geotermikus energiával foglalkozó tartományi hivatalában (Ufficio Regionale per gli Idrocarburi e la Geotermia – Via Ugo La Malfa 101 c.a.p. 90146 Palermo PA, ITALIA) kerültek letétbe, és azokat valamennyi érdekelt megtekintheti.

Palermo, 2009. október 23-án

Főmérnök

Dr. Ing. Salvatore GIORLANDO


V Vélemények

A VERSENYPOLITIKA VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK

Bizottság

5.12.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 296/30


Összefonódás előzetes bejelentése

(Ügyszám COMP/M.5659 – Daimler AG/IPIC/Brawn GP)

Egyszerűsített eljárás alá vont ügy

(EGT-vonatkozású szöveg)

2009/C 296/11

1.

2009. november 26-án a Bizottság a 139/2004/EK tanácsi rendelet (1) 4. cikke szerint bejelentést kapott a Daimler AG (a továbbiakban: Daimler, Németország) és az International Petroleum Investment Company (a továbbiakban: IPIC, Egyesült Arab Emírségek) kizárólagos irányítása alatt álló leányvállalat, az Aabar Investments PJSC (a továbbiakban: Aabar, Egyesült Arab Emírségek) által tervezett összefonódásról, amely szerint e vállalkozások részesedés vásárlása útján közös irányítást szereznek a rendelet 3. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében a Brawn GP (a továbbiakban: Brawn, Egyesült Királyság) felett.

2.

Az érintett vállalkozások üzleti tevékenysége a következő:

a Daimler esetében: gépkocsi- és haszongépjármű-gyártás, valamint pénzügyi szolgáltatások,

az IPIC esetében: befektetési társaság, amelynek tevékenysége elsősorban a kőolajfinomítás és az ehhez kapcsolódó upstream és downstream forgalmazási és szolgáltatási hálózatok területére irányul,

a Brawn esetében: Formula 1-es autóversenyző csapat.

3.

A Bizottság előzetes vizsgálatára alapozva megállapítja, hogy a bejelentett összefonódás a 139/2004/EK rendelet hatálya alá tartozhat, a végleges döntés jogát azonban fenntartja. A Bizottság a 139/2004/EK tanácsi rendelet (2) szerinti egyes összefonódások kezelésére vonatkozó egyszerűsített eljárásról szóló közleménye szerint az ügyet egyszerűsített eljárásra utalhatja.

4.

A Bizottság felhívja az érdekelt harmadik feleket, hogy az ügylet kapcsán esetlegesen felmerülő észrevételeiket nyújtsák be a Bizottságnak.

Az észrevételeknek a közzétételt követő 10 napon belül kell a Bizottsághoz beérkezniük. Az észrevételeket a COMP/M.5659 – Daimler AG/IPIC/Brawn GP hivatkozási szám feltüntetése mellett lehet eljuttatni a Bizottsághoz faxon (+32 22964301 vagy 22967244) vagy postai úton a következő címre:

European Commission

Directorate-General for Competition

Merger Registry

1049 Bruxelles/Brussel

BELGIQUE/BELGIË


(1)  HL L 24., 2004.1.29., 1. o.

(2)  HL C 56., 2005.3.5., 32. o.


Helyesbítések

5.12.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 296/31


Helyesbítés az EK-Szerződés 87. és 88. cikkében foglalt rendelkezések keretén belül az állami támogatások engedélyezéséhez – Olyan esetek, amelyekkel kapcsolatban a Bizottság nem emel kifogást

( Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 275., 2009. november 14. )

2009/C 296/12

A tartalomjegyzékben és a 3. oldalon a címben:

a következő szövegrész:

helyesen:


5.12.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 296/31


Helyesbítés az EK-Szerződés 87. és 88. cikkében foglalt rendelkezések keretén belül az állami támogatások engedélyezéséhez – Olyan esetek, amelyekkel kapcsolatban a Bizottság nem emel kifogást

( Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 275., 2009. november 14. )

2009/C 296/13

A tartalomjegyzékben és a 7. oldalon a címben:

a következő szövegrész:

helyesen:


5.12.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 296/31


Helyesbítés a rádióberendezésekről és a távközlő végberendezésekről, valamint a megfelelőségük kölcsönös elismeréséről szóló bizottsági közleményhez, az 1999. március 9-i 1999/5/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv végrehajtásának keretében

( Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 293., 2009. december 2. )

2009/C 296/14

A 2. oldalon, az EN 55022:2006 szabványhivatkozásnál, a negyedik oszlopban:

a következő szövegrész:

„2009.10.1.”

helyesen:

„2011.10.1.”.