AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

7.11.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 267/2

A bírák tanácsokba történő beosztása

2009/C 267/06

A Bíróság a 2009. október 8-án és 9-én tartott értekezleteken úgy határozott, hogy a bírákat a következők szerint osztja be a tanácsokba:

Első tanács

Antonio Tizzano tanácselnök

Anthony Borg Barthet, Marko Ilešič, Egils Levits, Jean-Jacques Kasel, Marek Safjan és Maria Berger bírák

Második tanács

José Narciso da Cunha Rodrigues tanácselnök

Allan Rosas, Uno Lõhmus, Aindrias Ó Caoimh, Pernilla Lindh és Alexander Arabadjiev bírák

Harmadik tanács

Koen Lenaerts tanácselnök

Rosario Silva de Lapuerta, Juhász Endre, George Arestis, Jiří Malenovský, Thomas von Danwitz és Daniel Švaby bírák

Negyedik tanács

Jean-Claude Bonichot tanácselnök

Christiaan Willem Anton Timmermans, Konrad Hermann Theodor Schiemann, Pranas Kūris, Lars Bay Larsen és Camelia Toader bírák

Ötödik tanács

Egils Levits tanácselnök

Anthony Borg Barthet, Marko Ilešič, Jean-Jacques Kasel, Marek Safjan és Maria Berger bírák

Hatodik tanács

Pernilla Lindh tanácselnök

Allan Rosas, Uno Lõhmus, Aindrias Ó Caoimh és Alexander Arabadjiev bírák

Hetedik tanács

Rosario Silva de Lapuerta tanácselnök

Juhász Endre, George Arestis, Jiří Malenovský, Thomas von Danwitz és Daniel Šváby bírák

Nyolcadik tanács

Camelia Toader tanácselnök

Christiaan Willem Anton Timmermans, Konrad Hermann Theodor Schiemann, Pranas Kūris és Lars Bay Larsen bírák

7.11.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 267/3

Az ítélkező testületek összetételének meghatározására szolgáló listák

2009/C 267/07

A Bíróság a 2009. október 8-i értekezletén a nagytanács összetételének meghatározása érdekében elfogadta az eljárási szabályzat 11b. cikke 2. § ában előírt következő listát:

—	Christiaan Willem Anton Timmermans

—	Maria Berger

—	Allan Rosas

—	Daniel Šváby

—	Rosario Silva de Lapuerta

—	Marek Safjan

—	Konrad Hermann Theodor Schiemann

—	Jean-Jacques Kasel

—	Pranas Kūris

—	Camelia Toader

—	Juhász Endre

—	Alexander Arabadjiev

—	George Arestis

—	Thomas von Danwitz

—	Anthony Borg Barthet

—	Pernilla Lindh

—	Marko Ilešič

—	Lars Bay Larsen

—	Jiří Malenovský

—	Aindrias Ó Caoimh

—	Uno Lõhmus

—	Egils Levits

A Bíróság a 2009. október 8-i értekezletén az öt bíróból álló tanácsok összetételének meghatározása érdekében elfogadta az eljárási szabályzat 11c. cikke 2. § ának első bekezdésében előírt következő listát:

Első tanács

Anthony Borg Barthet

Maria Berger

Marko Ilešič

Marek Safjan

Egils Levits

Jean-Jacques Kasel

Második tanács

Allan Rosas

Alexander Arabadjiev

Uno Lõhmus

Pernilla Lindh

Aindrias Ó Caoimh

Harmadik tanács

Rosario Silva de Lapuerta

Daniel Šváby

Juhász Endre

Thomas von Danwitz

George Arestis

Jiří Malenovský

Negyedik tanács

Christiaan Willem Anton Timmermans

Camelia Toader

Konrad Hermann Theodor Schiemann

Lars Bay Larsen

Pranas Kūris

A Bíróság a 2009. október 9-i értekezletén a három bíróból álló tanácsok összetételének meghatározása érdekében elfogadta az eljárási szabályzat 11c. cikke 2. § ának második bekezdésében előírt következő listát:

Ötödik tanács

Anthony Borg Barthet

Marko Ilešič

Jean-Jacques Kasel

Marek Safjan

Maria Berger

Hatodik tanács

Allan Rosas

Uno Lõhmus

Aindrias Ó Caoimh

Alexander Arabadjiev

Hetedik tanács

Juhász Endre

George Arestis

Jiří Malenovský

Thomas von Danwitz

Daniel Šváby

Nyolcadik tanács

Christiaan Willem Anton Timmermans

Konrad Hermann Theodor Schiemann

Pranas Kūris

Lars Bay Larsen

7.11.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 267/6

A bírák tanácsokba történő beosztása

2009/C 267/12

Az Elsőfokú Bíróság teljes ülése 2009. október 7-én úgy határozott, hogy tekintettel egyrészt H. Kanninen és J. Schwarcz bírák hivatalba lépésére, másrészt pedig I. Wiszniewska-Białeckának az első tanács elnökévé választására, módosítja a bírák tanácsokba történő beosztásáról szóló, a 2007. szeptember 25-i, 2008. július 8-i és 2008. szeptember 17-i teljes ülésen hozott határozatait.

A 2009. október 7-étől2010. augusztus 31-ig terjedő időszakban a bírák tanácsokba történő beosztása az alábbiak szerint alakul.

Öt bíróból álló kibővített első tanács:

I. Wiszniewska-Białecka tanácselnök, F. Dehousse, K. Jürimäe, S. Soldevila Fragoso és H. Kanninen bírák.

Három bíróból álló első tanács:

I. Wiszniewska-Białecka tanácselnök;

F. Dehousse bíró;

H. Kanninen bíró.

Öt bíróból álló kibővített második tanács:

I. Pelikánová tanácselnök, F. Dehousse, K. Jürimäe, S. Soldevila Fragoso és H. Kanninen bírák.

Három bíróból álló második tanács:

I. Pelikánová tanácselnök;

K. Jürimäe bíró;

S. Soldevila Fragoso bíró.

Öt bíróból álló kibővített harmadik tanács:

J. Azizi tanácselnök, E. Cremona, I. Labucka, S. Frimodt Nielsen és K. O’Higgins bírák.

Három bíróból álló harmadik tanács:

J. Azizi tanácselnök;

E. Cremona bíró;

S. Frimodt Nielsen bíró.

Öt bíróból álló kibővített negyedik tanács:

Czúcz O. tanácselnök, E. Cremona, I. Labucka, S. Frimodt Nielsen és K. O’Higgins bírák.

Három bíróból álló negyedik tanács:

Czúcz O. tanácselnök;

I. Labucka bíró;

K. O’Higgins bíró.

Öt bíróból álló kibővített ötödik tanács:

M. Vilaras tanácselnök, E. Moavero Milanesi, M. Prek, V. M. Ciucă és J. Schwarcz bírák.

Három bíróból álló ötödik tanács:

M. Vilaras tanácselnök;

M. Prek bíró;

V. M. Ciucă bíró.

Öt bíróból álló kibővített hatodik tanács:

A. W. H. Meij tanácselnök, V. Vadapalas, T. Tchipev, A. Dittrich és L. Truchot bírák.

Három bíróból álló hatodik tanács:

A. W. H. Meij tanácselnök;

a)	V. Vadapalas és T. Tchipev bírák.

b)	V. Vadapalas és L. Truchot bírák.

c)	T. Tchipev és L. Truchot bírák.

Öt bíróból álló kibővített hetedik tanács:

N. J. Forwood tanácselnök, E. Moavero Milanesi, M. Prek, V. M. Ciucă és J. Schwarcz bírák.

Három bíróból álló hetedik tanács:

N. J. Forwood tanácselnök;

E. Moavero Milanesi bíró;

J. Schwarcz bíró.

Öt bíróból álló kibővített nyolcadik tanács:

M. E. Martins Ribeiro tanácselnök, S. S. Papasavvas, N. Wahl, T. Tchipev és A. Dittrich bírák.

Három bíróból álló nyolcadik tanács:

M. E. Martins Ribeiro tanácselnök;

a)	S. S. Papasavvas és N. Wahl bírák.

b)	S. S. Papasavvas és A. Dittrich bírák.

c)	M. Wahl és A. Dittrich bírák.

7.11.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 267/8

A Bíróság (első tanács) 2009. szeptember 17-i ítélete (Raad van State — Hollandia előzetes döntéshozatal iránti kérelme) — Minister voor Vreemdelingenzaken en Integratie kontra T. Sahin

(C-242/06. sz. ügy) (1)

(Az EGK - Törökország társulási megállapodás - Munkavállalók szabad mozgása - Tartózkodási engedély fogadó tagállamban való megszerzése céljából illeték bevezetése - Az 1/80 társulási tanácsi határozat 13. cikkében előírt „standstill” klauzula megsértése)

2009/C 267/13

Az eljárás nyelve: holland

A kérdést előterjesztő bíróság

Raad van State — Hollandia

Az alapeljárás felei

Felperes: Minister voor Vreemdelingenzaken en Integratie

Alperes: T. Sahin

Tárgy

Előzetes döntéshozatal iránti kérelem — Nederlandse Raad van State — A Közösség nevében az 1972. december 19-i 2760/72/EGK tanácsi rendelettel jóváhagyott és megerősített kiegészítő jegyzőkönyv (HL L 293., 1972., 1. o.) 59. cikkével összefüggésben az Európai Gazdasági Közösség és Törökország közötti társulást létrehozó megállapodás által létrehozott társulási tanács által elfogadott, a társulás fejlesztéséről szóló, 1980. szeptember 19-i 1/80 határozat 13. cikkének értelmezése — Igazgatási illetékek fizetésének kötelezettsége tartózkodási engedély meghosszabbítása iránti kérelem elbírálásáért — Határidőn túl benyújtott, hosszabbítás iránti kérelem.

Rendelkező rész

Az Európai Gazdasági Közösség és Törökország közötti társulást létrehozó megállapodás által létrehozott Társulási Tanács által elfogadott, a társulás fejlesztéséről szóló, 1980. szeptember 19-i 1/80 társulási tanácsi határozat 13. cikkét úgy kell értelmezni, hogy azzal ellentétes az alapügyben szereplőhöz hasonló olyan belső szabályozás e határozatnak az érintett tagállam tekintetében való hatálybalépését követően történő bevezetése, amely a tartózkodási engedély megadását vagy érvényességi idejének meghosszabbítását illeték megfizetésétől teszi függővé, amennyiben a török állampolgárok tekintetében ezen illeték összege aránytalan a közösségi polgároktól megkövetelthez képest.

(1) HL C 212., 2006.9.2.

7.11.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 267/8

A Bíróság (nagytanács) 2009. szeptember 8-i ítélete — Az Európai Közösségek Bizottsága kontra az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa

(C-411/06. sz. ügy) (1)

(Megsemmisítés iránti kereset - 1013/2006/EK rendelet - Hulladékszállítás - A jogalap megválasztása - EK 133. cikk és EK 175. cikk (1) bekezdés)

2009/C 267/14

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: Az Európai Közösségek Bizottsága (képviselők: G. Valero Jordana, M. Huttunen és M. Konstantinidis, meghatalmazottak)

Alperesek: Az Európai Parlament (képviselők: I. Anagnostopoulou és U. Rösslein, meghatalmazottak), az Európai Unió Tanácsa (képviselők: M. Moore és K. Michoel, meghatalmazottak)

Az alpereseket támogató beavatkozók: a Francia Köztársaság (képviselők: G. de Bergues, A. Adam és G. Le Bras, meghatalmazottak), az Osztrák Köztársaság (képviselő: E. Riedl, meghatalmazott), Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága (képviselők: E. Jenkinson, E. O’Neil és S. Behzadi-Spencer, meghatalmazottak, A. Dashwood barrister)

Tárgy

A hulladékszállításról szóló, 2006. június 14-i 1013/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 190., 1. o.) megsemmisítése — A jogalap megválasztása — Kettős célra irányuló, vagy két alkotórészből álló, és halmozott jogalapot (EK 175. cikk (1) bekezdése és EK 33.cikk) szükségessé tevő jogi aktus

Rendelkező rész

1.	A Bíróság a keresetet elutasítja.

2.	A Bíróság az Európai Közösségek Bizottságát kötelezi a költségek viselésére.

3.	A Francia Köztársaság, az Osztrák Köztársaság, valamint Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága maguk viselik saját költségeiket.

(1) HL C 294., 2006.12.2.

7.11.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 267/9

A Bíróság (nagytanács) 2009. szeptember 8-i ítélete (a Tribunal de Pequena Instância Criminal do Porto [Portugália] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) — Liga Portuguesa de Futebol Profissional (CA/LPFP), Bwin International Ltd, korábban Baw International Ltd kontra Departamento de Jogos da Santa Casa da Misericórdia de Lisboa

(C-42/07. sz. ügy) (1)

(Előzetes döntéshozatal iránti kérelem - EK 49. cikk - A szolgáltatásnyújtás szabadságának korlátozása - Szerencsejátékok működtetése az interneten)

2009/C 267/15

Az eljárás nyelve: portugál

A kérdést előterjesztő bíróság

Tribunal de Pequena Instância Criminal do Porto

Az alapeljárás felei

Felperesek: Liga Portuguesa de Futebol Profissional (CA/LPFP), Bwin International Ltd, korábban Baw International Ltd

Alperes: Departamento de Jogos da Santa Casa da Misericórdia de Lisboa

Tárgy

Előzetes döntéshozatal iránti kérelem — Tribunal de Pequena Instância Criminal do Porto — Az EK 43., az EK 49. és az EK 56. cikk értelmezése — Nemzeti szabályozás, amely kizárólagosság keretében egyetlen meghatározott szervezet számára engedélyezi a szerencsejátékok és sorsolásos játékok működtetését, és szabálysértésnek minősíti a sportesemények eredményeire irányuló fogadásoknak az interneten keresztül történő szervezését, hirdetését és gyűjtését — Online fogadások és sorsolásos játékok működtetésével foglalkozó, más tagállambeli székhellyel rendelkező vállalkozással szemben e fogadások és sorsolásos játékok hirdetése, szervezése és működtetése, valamint a nyeremények nyerteseknek történő kifizetése tekintetében előírt tilalom

Rendelkező rész

Az EK 49. cikkel nem ellentétes valamely tagállamnak az alapügyben tárgyalthoz hasonló szabályozása, amely megtiltja a Bwin International Ltd-hez hasonló, más tagállamokban letelepedett és ott jogszerűen hasonló szolgáltatásokat nyújtó gazdasági szereplőknek, hogy az említett tagállam területén, az interneten szerencsejátékokat kínáljanak.

(1) HL C 69., 2007.3.24.

7.11.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 267/9

A Bíróság (második tanács) 2009. szeptember 10-i ítélete — Európai Közösségek Bizottsága kontra Németországi Szövetségi Köztársaság

(C-269/07. sz. ügy) (1)

(Tagállami kötelezettségszegés - Munkavállalók szabad mozgása - 1612/68/EGK rendelet - Nyugdíj-előtakarékossági járulék - Teljes körű adókötelezettség)

2009/C 267/16

Az eljárás nyelve: német

Felek

Felperes: az Európai Közösségek Bizottsága (képviselők: R. Lyal és W. Mölls meghatalmazottak)

Alperes: Németországi Szövetségi Köztársaság (képviselők: C. Blaschke és M. Lumma meghatalmazottak, W. Wellisch Rechtsanwalt)

Tárgy

Tagállami kötelezettségszegés — Az EK 12., EK 18. és EK 39. cikk, valamint a munkavállalók Közösségen belüli szabad mozgásáról szóló, 1968. október 15-i 1612/68/EGK tanácsi rendelet (HL L 257., 2. o.; magyar nyelvű különkiadás 5. fejezet, 1. kötet, 15. o.) 7. cikkének megsértése — Öregségi nyugdíj-előtakarékossági pótlékra vonatkozó, a pótlék fizetését az érintett teljes körű belföldi adókötelezettségének feltételéhez kötő, és ennek megszűnte esetén a pótlék visszafizetését elrendelő nemzeti szabályozás, amely nem teszi lehetővé az összegyűjtött tőke saját tulajdonú és használatú lakás céljára való felhasználását, ha az adott lakás nem belföldön található

Rendelkező rész

A Németországi Szövetségi Köztársaság — mivel elfogadta és hatályban tartotta a jövedelemadóról szóló szövetségi törvény (Einkommensteuergesetz) 79–99. §-ának a kiegészítő öregségi nyugdíjra vonatkozó rendelkezéseit — nem teljesítette az EK 39. cikkből, a munkavállalók Közösségen belüli szabad mozgásáról szóló, 1968. október 15-i 1612/68/EGK tanácsi rendelet 7. cikkének (2) bekezdéséből, valamint az EK 18. cikkből eredő kötelezettségeit, amennyiben ezek a rendelkezések:

—	nem biztosítják a határ menti ingázók és házastársaik számára a nyugdíj-előtakarékossági pótlékra való jogosultságot, ha azok nem teljes körűen adókötelesek ebben a tagállamban,

—	megtagadják a határ menti ingázóktól azt a jogot, hogy a támogatott tőkét saját használatú lakás vásárlására vagy építésére használják fel, amennyiben ez a lakás nem Németországban található, és

—	előírják, hogy az e tagállambeli teljes körű adókötelezettség megszűnése esetén az említett pótlékot vissza kell fizetni.

2.	A Bíróság a Németországi Szövetségi Köztársaságot kötelezi a költségek viselésére.

(1) HL C 199., 2007.8.25.

7.11.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 267/10

A Bíróság (harmadik tanács) 2009. szeptember 10-i ítélete — Európai Közösségek Bizottsága kontra Görög Köztársaság

(C-416/07. sz. ügy) (1)

(Tagállami kötelezettségszegés - A 91/628/EGK és a 93/119/EK irányelv - Az 1/2005/EK rendelet - Az állatok szállítás közbeni, valamint levágásuk vagy leölésük során való védelméről - A közösségi szabályok módszeres és általános megszegése)

2009/C 267/17

Az eljárás nyelve: görög

Felek

Felperes: Európai Közösségek Bizottsága (képviselők: H. Tserepa-Lacombe és F. Erlbacher meghatalmazottak)

Alperes: Görög Köztársaság (képviselők: S. Charitaki, S. Papaïoannou és E.-M. Mamouna meghatalmazottak)

Tárgy

Tagállami kötelezettségszegés — Az állatok szállítás közbeni védelméről, valamint a 90/425/EGK és a 91/496/EGK irányelv módosításáról szóló, 1991. november 19-i 91/628/EGK tanácsi irányelv (HL L 340., 17. o.; magyar nyelvű különkiadás 3. fejezet, 12. kötet, 133. o.) 5., 8., és 9. cikkeinek, valamint 18. cikke (2) bekezdésének megsértése — A 64/432/EGK és a 93/119/EK irányelv és a 1255/97/EK rendelet módosításáról szóló, 2004. december 22-i 2005/1/EK tanácsi rendelet (HL L 3., 2005., 1. o.) 5. cikke (4) bekezdésének, 6. cikke (1) bekezdésének, 13. cikke (3) és (4) bekezdésének, 25. és 26. cikkeinek, valamint 27. cikke (1) bekezdésének megsértése — Az állatok levágásuk vagy leölésük során való védelméről szóló, 1993. december 22-i 93/119/EK tanács irányelv (HL L 340., 21. o.; magyar nyelvű különkiadás 3. fejezet, 15. kötet, 421. o.) 3. cikkének, 5. cikke (1) bekezdésének, 6. cikke (1) bekezdésének és 8. cikkének megsértése.

Rendelkező rész

A Görög Köztársaság, mivel nem tette meg a szükséges intézkedéseket ahhoz, hogy:

—	az illetékes hatóságok elvégezzék az útvonaltervek kötelező ellenőrzéseit;

—	a kikötőkben vagy azok közelében az állatok hajóról történő kirakodását követő, pihenésre alkalmas helyek kialakítását írják elő;

—	biztosított legyen a szállítóeszközök és az állatok ellenőrzésének ténylegesen végrehajtása;

—	biztosított legyen az állatok levágásakor történő elkábítására vonatkozó szabályok tiszteletben tartása, és

—

a vágóhidak felügyeletét és ellenőrzését megfelelő módon végezzék el,

nem teljesítette a 2003. április 14-i 806/2003/EK tanácsi rendelettel módosított, az állatok szállítás közbeni védelméről, valamint a 90/425/EGK irányelv és a 91/496/EGK irányelv módosításáról szóló, 1991. november 19-i 91/628/EGK tanácsi irányelv 5. cikke A. része 2. pontja d) pontja i. alpontjának első francia bekezdéséből és 8. cikkéből, valamint az ugyanezen irányelvnek a 806/2003 rendelettel módosított melléklete VII. fejezete 48. pontja 7. pontjának b) alpontjából, valamint az állatok levágásuk vagy leölésük során való védelméről szóló, 1993. december 22-i 93/119/EK tanácsi irányelv 3. cikkéből, 5. cikke (1) bekezdésének d) pontjából, 6. cikkének (1) bekezdéséből és 8. cikkéből eredő kötelezettségeit.

2.	A Bíróság a keresetet az ezt meghaladó részében elutasítja.

3.	A Bíróság a Görög Köztársaságot kötelezi a költségek kétharmadának viselésére. Az Európai Közösségek Bizottságát kötelezi a költségek egyharmadának viselésére.

(1) HL C 283., 2007.11.24.

7.11.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 267/11

A Bíróság (első tanács) 2009. szeptember 10-i ítélete — Az Európai Közösségek Bizottsága kontra Ente per le Ville Vesuviane (C-445/07. P.), Ente per le Ville Vesuviane kontra az Európai Közösségek Bizottsága (C-455/07. P.)

(C-445/07. P. és C-455/07. P. sz. egyesített ügyek) (1)

(Fellebbezés - Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) - Infrastrukturális beruházások a Regione Campania (Olaszország) idegenforgalmának a fejlesztése céljából - Közösségi pénzügyi támogatás lezárása - Megsemmisítés iránti kereset - Elfogadhatóság - Regionális vagy helyi közigazgatási egység - Ezen egységet közvetlenül és személyében érintő jogi aktusok)

2009/C 267/18

Az eljárás nyelve: olasz

Felek

Fellebbezők: az Európai Közösségek Bizottsága (képviselők: L. Flynn meghatalmazott, A. Dal Ferro avvocato) (C-445/07. P.), Ente per le Ville Vesuviane (képviselő: E. Soprano avvocato) (C-455/07. P.)

A többi fél az eljárásban: Ente per le Ville Vesuviane (képviselő: E. Soprano avvocato) (C-455/07. P.), az Európai Közösségek Bizottsága (képviselők: L. Flynn meghatalmazott, A. Dal Ferro avvocato) (C-445/07. P.)

Tárgy

Az Elsőfokú Bíróságnak (második tanács) a T-189/02. sz. Ente per le Ville vesuviane kontra Bizottság ügyben 2007. július 18-án hozott ítélete ellen benyújtott fellebbezés, amely ítéletben az Elsőfokú Bíróság elutasította a 2002. március 13-i D (2002) 810111 bizottsági határozat megsemmisítésére irányuló kérelmet, amely határozat három vezúvi villa idegenforgalmi célokra történő integrált újrahasznosítási rendszerére vonatkozó campaniai (Olaszország) infrastrukturális beruházásnak az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) általi pénzügyi támogatása lezárására vonatkozik (FEDER 86/05/04/054)

Rendelkező rész

A Bíróság hatályon kívül helyezi az Európai Közösségek Elsőfokú Bírósága T-189/02. sz., Ente per le Ville Vesuviane kontra Bizottság ügyben 2007. július 18-án hozott ítéletét, mivel az Elsőfokú Bíróság elfogadhatónak nyilvánította az Ente per le Ville Vesuvianénak a 2002. március 13-én hozott azon, D (2002) 810111. sz. bizottsági határozat megsemmisítése iránti keresetét, amely három vezúvi villa idegenforgalmi célokra történő integrált újrahasznosítási rendszerére vonatkozó campaniai (Olaszország) infrastrukturális beruházás Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) általi pénzügyi támogatásának a lezárására vonatkozik (ERFA 86/05/04/054. sz.)

2.	A Bíróság az Ente per le Ville Vesuvianénak az említett határozat megsemmisítésére irányuló keresetét, mint elfogadhatatlant, elutasítja.

3.	Az Ente per le Ville Vesuviane által benyújtott fellebbezésről nem szükséges határozni.

4.	A Bíróság az Ente per le Ville Vesuvianét kötelezi a jelen eljárással, valamint az elsőfokú eljárással kapcsolatban felmerült költségek viselésére.

(1) HL C 297., 2007.12.8.

7.11.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 267/11

A Bíróság (negyedik tanács) 2009. szeptember 10-i ítélete (a Tribunale civile di Modena [Olaszország] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) — Alberto Severi, saját nevében és a Cavazzuti e figli SpA, jelenleg: Grandi Salumifici Italiani SpA képviseletében eljárva kontra Regione Emilia-Romagna

(C-446/07. sz. ügy) (1)

(2000/13/EK irányelv - A végső fogyasztónak adott állapotukban értékesítendő élelmiszerek címkézése - Az élelmiszer eredete vagy származása tekintetében a vásárló megtévesztésére alkalmas címkézés - A 2081/92/EGK rendelet 3. cikke értelmében szokásossá vált elnevezések - Hatás)

2009/C 267/19

Az eljárás nyelve: olasz

A kérdést előterjesztő bíróság

Tribunale civile di Modena

Az alapeljárás felei

Felperes: Alberto Severi, saját nevében és a Cavazzuti e figli SpA, jelenleg: Grandi Salumifici Italiani SpA képviseletében eljárva

Alperes: Regione Emilia-Romagna

az Associazione fra Produttori per la Tutela del „Salame Felino”részvételével

Tárgy

Előzetes döntéshozatal iránti kérelem — Tribunale civile di Modena — A mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló, 1992. július 14-i 2081/92/EGK tanácsi rendelet (HL L 208., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 3. fejezet, 13. kötet, 4. o.) 3. cikke (1) bekezdésének és 13. cikke (3) bekezdésének (jelenleg a 3. cikk (1) bekezdése és a 13. cikk (2) bekezdése) értelmezése — Olyan földrajzi utalást tartalmazó élelmiszeripari-termék elnevezése, amely az említett rendelkezés szerint eredetmegjelölésként (OEM) vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzésként (OFJ) nem került bejegyzésre — A rendelet hatályba lépését megelőzően a termelők által jóhiszeműen és állandó jelleggel használt fenti elnevezés közös piacon történő használatának lehetősége — „Salame Felino”

Rendelkező rész

A 2000. december 20-i 2796/2000/EK bizottsági rendelettel módosított, a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló, 1992. július 14-i 2081/92/EGK tanácsi rendelet 3. cikkének (1) bekezdését és 13. cikkének (3) bekezdését akként kell értelmezni, hogy valamely élelmiszeripari termék földrajzi hivatkozást tartalmazó olyan elnevezését, amely tekintetében a 2796/2000 rendelet által módosított 2081/92 rendelet értelmében oltalom alatt álló földrajzi jelzésként vagy oltalom alatt álló eredetmegjelölésként történő bejegyezés iránti kérelmet nyújtottak be, nem lehet „szokásossá váltnak” tekinteni a kérelemnek a nemzeti hatóságok által esetlegesen az Európai Közösségek Bizottsága elé történő terjesztését megelőzően. Valamely megjelölésnek a 2796/2000 rendelet által módosított 2081/92 rendelet értelmében szokásossá vált jellege nem vélelmezhető, amíg a Bizottság nem hozott határozatot a megjelölés bejegyzése iránti kérelem tárgyában, adott esetben elutasítva azt azon különleges indok alapján, hogy az említett megnevezés szokásossá vált.

A 2796/2000 rendelettel módosított 2081/92 tanácsi rendelet 3. cikkének (1) bekezdését és 13. cikkének (3) bekezdését, összefüggésben az élelmiszerek címkézésére, kiszerelésére és reklámozására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 2000. március 20-i 2000/13/EK parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikkével, akként kell értelmezni, hogy valamely élelmiszeripari termék olyan földrajzi utalást tartalmazó elnevezése, amely nem került oltalom alatt álló földrajzi jelzésként vagy oltalom alatt álló eredetmegjelölésként bejegyzésre, jogszerűen használható, feltéve hogy az ezen megjelöléssel ellátott termék címkézése nem téveszti meg a szokásosan tájékozott, ésszerűen figyelmes és körültekintő, átlagos fogyasztót. Annak mérlegelése céljából, hogy ez a helyzet áll-e fenn, a nemzeti bíróságok figyelembe vehetik az elnevezés használatának időtartamát. Ezzel szemben a gyártó vagy kereskedő esetleges jóhiszeműsége e vonatkozásban nem bír jelentőséggel.

(1) HL C 51., 2008.2.23.

7.11.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 267/12

A Bíróság (negyedik tanács) 2009. szeptember 10-i ítélete — az Európai Közösségek Bizottsága kontra Portugál Köztársaság

(C-457/07. sz. ügy) (1)

(Tagállami kötelezettségszegés - EK 28. és EK 30. cikk - Építési termékek - Nemzeti típus-jóváhagyási eljárás - A más tagállamokban kiállított megfelelőségi tanúsítványok figyelembevételének hiánya - A Bíróság kötelezettségszegést megállapító ítélete - A teljesítés elmaradása - EK 228. cikk - A jogvita tárgya - A pert megelőző eljárás során történő meghatározás - Utólagos kiterjesztés - Megengedhetetlenség)

2009/C 267/20

Az eljárás nyelve: portugál

Felek

Felperes: az Európai Közösségek Bizottsága (képviselők: S. Pardo Quintillán és P. Guerra e Andrade meghatalmazottak)

Alperes: Portugál Köztársaság (képviselők: L. Inês Fernandes meghatalmazott, N. Ruiz és C. Farinhas advogados)

Tárgy

Tagállami kötelezettségszegés — EK 228. cikk — A Bíróság C-432/03. sz. ügyben 2005. november 10-én hozott ítélete teljesítésének elmulasztása — Kényszerítő bírság kiszabása iránti kérelem

Rendelkező rész

1.	A Bíróság a keresetet elutasítja.

2.	Az Európai Közösségek Bizottságát kötelezi a költségek viselésére.

(1) HL C 297., 2007.12.8.

7.11.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 267/12

A Bíróság (nagytanács) 2009. szeptember 8-i ítélete (A Handelsgericht Wien [Ausztria] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) — Budějovický Budvar, národní podnik kontra Rudolf Ammersin GmbH

(C-478/07. sz. ügy) (1)

(Tagállamok közötti kétoldalú szerződések - Valamely tagállam földrajzi jelzésének egy másik tagállamra kiterjedő oltalma - »Bud« megjelölés - Az American Bud védjegy használata - EK 28 és EK 30. cikk - 510/2006/EK rendelet - Földrajzi jelzések és eredetmegjelölések oltalmára vonatkozó közösségi szabályozás - A Cseh Köztársaság csatlakozása - Átmeneti intézkedések - 918/2004/EK rendelet - Közösségi szabályozás hatálya - Kimerítő jelleg)

2009/C 267/21

Az eljárás nyelve: német

A kérdést előterjesztő bíróság

Handelsgericht Wien

Az alapeljárás felei

Felperes: Budějovický Budvar, národní podnik

Alperes: Rudolf Ammersin GmbH

Tárgy

Előzetes döntéshozatal iránti kérelem — Handelsgericht Wien — Az EK 28 és EK 30. cikk, a Cseh Köztársaság, Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Lengyelország, Szlovénia és Szlovákia Európai Unióhoz való csatlakozásával kapcsolatban a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmára vonatkozó átmeneti intézkedések bevezetéséről szóló, 918/2004/EK bizottsági rendelet (HL L 163., 88. o.), és a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló, 510/2006/EK tanácsi rendelet (HL L 93., 12. o.) értelmezése — Olyan megjelölés, amely a származási országban sem helyet, sem térséget nem jelöl meg, azonban ebben a tagállamban minősített földrajzi jelzésként és védjegyként oltalom alatt áll — A Bíróság C-216/01. sz., Budějovický Budvar ügyben 2003. november 18-án hozott ítéletében meghatározott feltételek, amelyek alapján az ilyen megjelölés földrajzi jelzésként történő abszolút oltalma összeegyeztethetőnek tekinthető az EK 28. cikkel — Egy ilyen megjelölés közösségi szintű lajstromozása hiányának hatása a korábbi nemzeti és valamely más tagállamban bilaterális egyezmény által biztosított oltalmának fenntartására.

Rendelkező rész

A fentiekre tekintettel az első kérdésre azt a választ kell adni, hogy a fent hivatkozott Budějovický Budvar ügyben hozott ítélet 101. pontjából az következik, hogy:

—

a kérdést előterjesztő bíróságnak annak eldöntéséhez, hogy az alapeljárásban szereplőhöz hasonló elnevezés olyan egyszerű és közvetett földrajzi eredetjelzőnek minősül-e, amelynek a szóban forgó kétoldalú szerződések alapján történő oltalomban részesítése az EK 30. cikkben meghatározott követelményekre tekintettel indokolt lehet, azt kell megvizsgálnia, hogy a Cseh Köztársaságban fennálló tényleges körülmények és a fogyasztók észlelése szerint ez az elnevezés, ha önmagában nem is földrajzi név, de alkalmas legalább arra, hogy tájékoztassa a fogyasztót arról, hogy a vele jelölt termék ennek a tagállamnak egy adott régiójából vagy helységéből származik;

—

a kérdést előterjesztő bíróságnak továbbá — ismét a Cseh Köztársaságban fennálló ténykörülményekre és a fogyasztók észlelésére tekintettel — azt is meg kell vizsgálnia, hogy — amint ez az említett ítélet 99. pontjában kifejtésre került — az alapeljárásban szereplő elnevezés a szóban forgó kétoldalú szerződések hatálybalépésekor vagy azt követően nem vált-e ebben a tagállamban szokásos elnevezéssé, mivel az Európai Közösségek Bírósága ugyanezen ítélet 99. és 100. pontjában már úgy határozott, hogy az e szerződésekkel létrehozott oltalmi szabályozás célja az ipari és kereskedelmi tulajdon EK 30. cikk szerinti védelme;

—

mivel nincsen vonatkozó közösségi szabályozás, a kérdést előterjesztő bíróságnak kell nemzeti joga alapján eldöntenie, hogy szükséges-e a Cseh Köztársaságban fennálló tényleges körülmények és fogyasztói észlelések felmérésére közvélemény-kutatást végezni annak megállapításához, hogy az alapeljárásban szereplő „Bud” elnevezés egyszerű és közvetett földrajzi eredetjelzőnek minősíthető-e, és hogy nem vált-e ebben a tagállamban szokásos elnevezéssé. Ha a kérdést előterjesztő bíróság szükségesnek tartja a közvélemény-kutatás lefolytatását, szintén ezen nemzeti jog alapján kell megállapítania azt a fogyasztói százalékos arányt, amely a vizsgálat szempontjából kellően relevánsnak minősül; és

—

az EK 30. cikk az elnevezések származási országban történt használatának jellegét és tartamát illetően nem támaszt olyan konkrét követelményt, amely feltétele annak, hogy az elnevezések oltalma e cikk alapján indokolt legyen. Azt a kérdést, hogy az alapeljárásra vonatkozóan fennáll-e ilyen követelmény, a kérdést előterjesztő bíróságnak az alkalmazandó nemzeti jog és különösen a szóban forgó kétoldalú szerződésekben megállapított oltalmi szabályozás alapján kell eldöntenie.

A mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló, 2006. március 20-i 510/2006/EK tanácsi rendelet rendeletben foglalt közösségi oltalmi szabályozás kimerítő jellegű, és így a rendelettel ellentétes a két tagállam közötti, a szóban forgó kétoldalú szerződésekhez hasonló szerződésekben található oltalmi szabályozás alkalmazása, amely az egyik tagállam joga szerint eredetmegjelölésnek minősülő elnevezésnek annak ellenére oltalmat biztosít egy másik tagállamban, ahol ezt az oltalmat ténylegesen igénylik, hogy nem kérték ennek az eredetmegjelölésnek az említett rendelet alapján történő bejegyzését.

(1) HL C 22., 2008.1.26.

7.11.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 267/13

A Bíróság (harmadik tanács) 2009. szeptember 17-i ítélete — Az Európai Közösségek Bizottsága kontra Koninklijke FrieslandCampina NV, korábban Koninklijke Friesland Foods NV, korábban Friesland Coberco Dairy Foods Holding NV

(C-519/07. P. sz. ügy) (1)

(Fellebbezés - Állami támogatások - Hollandia által a nemzetközi finanszírozási műveletekre alkalmazott adótámogatási rendszer - 2003/515/EK határozat - A közös piaccal való összeegyeztethetetlenség - Átmeneti rendelkezés - Elfogadhatóság - Kereshetőségi jog - Az eljáráshoz fűződő érdek - A bizalomvédelem elve - Az egyenlő bánásmód elve)

2009/C 267/22

Az eljárás nyelve: holland

Felek

Fellebbező: az Európai Közösségek Bizottsága (képviselők: H. van Vliet és S. Noë meghatalmazottak)

A másik fél az eljárásban: Koninklijke FrieslandCampina NV, korábban Koninklijke Friesland Foods NV, korábban Friesland Coberco Dairy Foods Holding NV (képviselők: E. Pijnacker Hordijk és W. Geursen advocaten)

Tárgy

Az Elsőfokú Bíróságnak (második tanács) a T-348/03. sz., Koninklijke Friesland Foods NV (korábban Friesland Coberco Dairy Foods Holding NV) kontra Bizottság ügyben 2007. szeptember 12-én hozott ítélete elleni fellebbezés, amely ítéletében az Elsőfokú Bíróság megsemmisítette a Hollandia által a nemzetközi finanszírozási műveletekre alkalmazott támogatási rendszerről szóló, 2003. február 17-i 2003/515/EK bizottsági határozat (HL L 180., 52. o.) 2. cikkét, mivel az kizárja az átmeneti rendszerből azon gazdasági szereplőket, akik a szóban forgó támogatási rendszer alkalmazása iránti olyan kérelmet nyújtottak be 2001. július 11-ig a holland adóhatóságokhoz, amelyet ugyanezen időpontig még nem bíráltak el.

Rendelkező rész

1.	A Bíróság az Európai Közösségek Elsőfokú Bírósága T-348/03. sz., Koninklijke Friesland Foods kontra Bizottság ügyben 2007. szeptember 12-én hozott ítéletét hatályon kívül helyezi.

2.	A Bíróság az ügyet visszautalja az Európai Közösségek Elsőfokú Bírósága elé.

3.	A Bíróság a költségekről jelenleg nem határoz.

(1) HL C 37., 2008.2.9.

7.11.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 267/14

A Bíróság (első tanács) 2009. szeptember 17-i ítélete — az Európai Közösségek Bizottsága kontra MTU Friedrichshafen GmbH

(C-520/07. P. sz. ügy) (1)

(Fellebbezés - Szerkezetátalakítási támogatás - A közös piaccal összeegyeztethetetlen támogatás visszatéríttetését elrendelő határozat - A 659/1999/EK rendelet13. cikke (1) bekezdése - Egyetemleges felelősség)

2009/C 267/23

Az eljárás nyelve: német

Felek

Fellebbező: az Európai Közösségek Bizottsága (képviselők: K. Gross és B. Martenczuk meghatalmazottak)

A másik fél az eljárásban: MTU Friedrichshafen GmbH (képviselők: Th Lübbig és M. le Bell Rechtsanwälte)

Tárgy

Az Elsőfokú Bíróság (negyedik kibővített tanács) által a T-196/02. sz., MTU Friedrichshafen GmbH kontra Bizottság ügyben 2007. szeptember 12-én hozott ítélet ellen benyújtott fellebbezés, amelyben az Elsőfokú Bíróság megsemmisítette a Németország által az SKL Motoren- und Systembautechnik GmbH számára nyújtott állami támogatásról szóló, 2002. április 9-i 2002/898/EK bizottsági határozat 3. cikkének (2) bekezdését annyiban, amennyiben az MTU Friedrichshafen GmbH-t egyetemlegesen 2,71 millió eurós összeg visszatérítésére kötelezi — Az 1999. március 22-i 659/1999/EK tanácsi rendelet 13. cikke (1) bekezdése, amely alapján a Bizottság valamely támogatás összeegyeztethetetlenségét megállapító végeleges határozatot a rendelkezésre álló információk alapján hoz meg, amennyiben egy tagállam nem tartja be az információnyújtási rendelkezést, alkalmazásának a korlátai és feltételei

Rendelkező rész

1.	A Bíróság a fellebbezést elutasítja.

2.	A Bíróság az Európai Közösségek Bizottságát kötelezi a költségek viselésére.

(1) HL C 22., 2008.1.26.

7.11.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 267/14

A Bíróság (harmadik tanács) 2009. szeptember 10-i ítélete (a Tribunale Amministrativo Regionale per la Lombardia [Olaszország] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) — Sea s.r.l. kontra Comune di Ponte Nossa

(C-573/07. sz. ügy) (1)

(Közbeszerzési szerződések - Odaítélési eljárások - Települési hulladék gyűjtésével, szállításával és ártalmatlanításával kapcsolatos szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződés - Ajánlati felhívás nélküli odaítélés - Odaítélés olyan részvénytársaság számára, amelynek alaptőkéje teljes egészében önkormányzatok tulajdonában van, alapszabálya azonban lehetővé teszi magántőke részesedését)

2009/C 267/24

Az eljárás nyelve: olasz

A kérdést előterjesztő bíróság

Tribunale Amministrativo Regionale per la Lombardia

Az alapeljárás felei

Felperes: Sea s.r.l.

Alperes: Comune di Ponte Nossa

A következő részvételével: Servizi Tecnologici Comuni — Se.T.Co. SpA

Tárgy

Előzetes döntéshozatal iránti kérelem — Tribunale Amministrativo Regionale per la Lombardia (Olaszország) — Az EK 12., EK 43., EK 49. és EK 86. cikkek értelmezése — Közbeszerzési szerződések odaítélésének eljárásai — Települési hulladékok gyűjtésének, szállításának és ártalmatlanításának közszolgáltatása — Közvetlen odaítélés egy olyan részvénytársaság számára, amelynek részvénytőkéjét teljes egészében közintézmények birtokolják, alapító okirata azonban előírja a magántőke részesedésének lehetőségét

Rendelkező rész

Az EK 43. és az EK 49. cikkel, valamint az egyenlő bánásmód elvével és az állampolgárságon alapuló hátrányos megkülönböztetés tilalmával, továbbá az abból fakadó átláthatóság követelményével nem ellentétes valamely szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződésnek egy teljes egészében köztőkével rendelkező részvénytársaság számára történő odaítélése, amennyiben az ajánlatkérőként eljáró önkormányzat e társaság felett a saját szervei felett gyakorolthoz hasonló ellenőrzést gyakorol, és e társaság tevékenységének lényeges részét a részvényeivel rendelkező önkormányzat vagy önkormányzatok részére végzi.

A nemzeti bíróság által végzett, az alapszabály érintett rendelkezéseinek hatékonyságára vonatkozó vizsgálat sérelme nélkül olyan körülmények között, mint amilyen az alapügyben szerepel, a részvényes önkormányzatok által a fenti társaság felett gyakorolt ellenőrzés a saját szervei felett gyakorolt ellenőrzéshez hasonlónak tekinthető, ha:

—	a fenti társaság tevékenysége az említett önkormányzatok területére korlátozódik, és alapvetően a javukra végzi azt, és

—	a fenti önkormányzatok képviselőiből álló, az alapszabállyal létrehozott szerveken keresztül az önkormányzatok meghatározó befolyást gyakoroljanak mind e társaság stratégiai céljaira, mind pedig a fontos döntéseire.

(1) HL C 64., 2008.3.8.

7.11.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 267/15

A Bíróság (első tanács) 2009. szeptember 3-i ítélete (a VAT and Duties Tribunal, London [Egyesült Királyság] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) — RCI Europe kontra Commissioners for Her Majesty’s Revenue and Customs

(C-37/08. sz. ügy) (1)

(Hatodik HÉA irányelv - Kapcsoló elv - Ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatásnyújtások - Üdülőingatlanok használati jogának jogosultjai közötti csere megkönnyítésére irányuló szolgáltatások)

2009/C 267/25

Az eljárás nyelve: angol

A kérdést előterjesztő bíróság

VAT and Duties Tribunal, London

Az alapeljárás felei

Felperes: RCI Europe

Alperes: Commissioners for Her Majesty’s Revenue and Customs

Tárgy

Előzetes döntéshozatal iránti kérelem — VAT and Duties Tribunal, London — A tagállamok forgalmi adóra vonatkozó jogszabályainak összehangolásáról — közös hozzáadottértékadó-rendszer: egységes adóalap-megállapításról szóló, 1977. május 17-i 77/388/EGK hatodik tanácsi irányelv (HL L 145., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 9. fejezet, 1. kötet, 23. o.) 9. cikke (2) bekezdése a) pontjának és 26. cikkének értelmezése — Az adójogi kapcsoló elv hely szerinti meghatározása — Szolgáltatásnyújtás, amely annak megkönnyítésére irányul, hogy az adóalany által e célra létrehozott egyesület tagjai üdülőhasználati jogaikat más jogosultak ilyen jogaira cseréljék

Rendelkező rész

A tagállamok forgalmi adóra vonatkozó jogszabályainak összehangolásáról — közös hozzáadottértékadó-rendszer: egységes adóalap-megállapításról szóló, 1977. május 17-i 77/388/EGK hatodik tanácsi irányelv 9. cikke (2) bekezdésének a) pontját úgy kell értelmezni, hogy olyan szolgáltatásnyújtás esetén, amelyet olyan társulás nyújt, amelynek tevékenysége tagjainak üdülőingatlanokon fennálló időben megosztott használati joga cseréjének megszervezésére irányul, amely szolgáltatásért e társulás tagjaitól belépési díjat, éves tagdíjat, valamint cseredíjat szed be, a teljesítés helye az a hely, ahol az érintett tagot megillető időben megosztott használati jog tárgyát képező ingatlan fekszik.

(1) HL C 92., 2008.4.12.

7.11.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 267/15

A Bíróság (negyedik tanács) 2009. szeptember 10-i ítélete (a Korkein oikeus — Finnország előzetes döntéshozatal iránti kérelme) — Akavan Erityisalojen Keskusliitto AEK ry és társai kontra Fujitsu Siemens Computers Oy

(C-44/08. sz. ügy) (1)

(Előzetes döntéshozatali eljárás - 98/59/EK irányelv - A csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítése - 2. cikk - A munkavállalók védelme - A munkavállalók tájékoztatása és a velük folytatott konzultáció - Vállalatcsoport - Anyavállalat - Leányvállalat)

2009/C 267/26

Az eljárás nyelve: finn

A kérdést előterjesztő bíróság

a Korkein oikeus — Finnország

Az alapeljárás felei

Felperes: Akavan Erityisalojen Keskusliitto AEK ry és társai

Alperes: Fujitsu Siemens Computers Oy

Tárgy

Előzetes döntéshozatal iránti kérelem — Korkein oikeus — A csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1998. július 20-i 98/59/EK irányelv (HL L 225., 16. o.; magyar nyelvű különkiadás 5. fejezet, 3. kötet, 327. o.) 2., 3. és 4. cikkének értelmezése — A leányvállalatnak a munkavállalók képviselőivel történő konzultációk megkezdésére vonatkozó kötelezettsége létrejöttének időpontja — Vállalatcsoporton belüli projektek vagy döntések, amelyek e csoport leányvállalata tevékenységeinek megváltoztatásával kapcsolatosak.

Rendelkező rész

A csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1998. július 20-i 98/59/EK tanácsi irányelv 2. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy a vállalatcsoporton belül olyan stratégiai vagy a tevékenység megváltoztatására vonatkozó döntés meghozatala, amely csoportos létszámcsökkentés megfontolására vagy tervbe vételére kényszeríti a munkáltatót, e munkáltatónál kötelezettséget keletkeztet a munkavállalók képviselőivel való konzultációra.

2.	A tervezett csoportos létszámcsökkentésről való konzultáció megkezdésére vonatkozó kötelezettség létrejötte nem függ attól, hogy a munkáltatónak módjában áll-e közölni a 98/59 irányelv 2. cikke (3) bekezdése első albekezdésének b) pontjában szereplő összes információt a munkavállalók képviselőivel.

A 98/59 irányelv 2. cikkének (1) bekezdését ugyanezen irányelv 2. cikke (4) bekezdésének első albekezdésével összefüggésben úgy kell értelmezni, hogy anyavállalatból és egy vagy több leányvállalatból álló vállalatcsoport esetében a munkavállalók képviselőivel való konzultációra vonatkozó kötelezettség csak akkor jön létre a munkáltatói jogkört gyakorló leányvállalatnál, amikor azonosították ezt a leányvállalatot, amelynél a csoportos létszámcsökkentésre várhatóan sor fog kerülni.

A 98/59 irányelv 2. cikkének (1) bekezdését ugyanezen irányelv 2. cikkének (4) bekezdésével összefüggésben úgy kell értelmezni, hogy vállalatcsoport esetén a csoportos létszámcsökkentéssel érintett leányvállalatnál folytatott konzultációnak le kell zárulnia, mielőtt az említett leányvállalat — adott esetben az anyavállalat közvetlen utasításának eleget téve — felmondja a létszámcsökkentéssel érintett munkavállalók munkaszerződését.

(1) HL C 107., 2008.4.26.

7.11.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 267/16

A Bíróság (második tanács) 2009. szeptember 10-i ítélete — Európai Közösségek Bizottsága kontra Máltai Köztársaság

(C-76/08. sz. ügy) (1)

(Tagállami kötelezettségszegés - Elfogadhatóság - A vadon élő madarak védelme - 79/409/EGK irányelv - Tavaszi vadászat - Tilalom - A védelmi rendszertől való eltérés - „Más kielégítő megoldás” hiányára vonatkozó feltétel - Jogos bizalom)

2009/C 267/27

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: az Európai Közösségek Bizottsága (képviselők: D. Recchia, D. Lawunmi és P. Oliver meghatalmazottak)

Alperes: Máltai Köztársaság (képviselők: S. Camilleri, D. Mangion meghatalmazottak és J. Bouckaert advocaat)

Tárgy

Tagállami kötelezettségszegés — A vadon élő madarak védelméről szóló, 1979. április 2-i 79/409/EGK tanácsi irányelv (HL L 103., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet, 1. kötet, 98. o.) 9. cikkének megsértése — Az irányelv által a fürjek és a vadgerlék tavaszi vadászatát engedélyező eltérés biztosítása érdekében megállapított feltételek be nem tartása.

Rendelkező rész

A Máltai Köztársaság — mivel a 2004-es, 2005-ös, 2006-os év tekintetében a 2003. április 14-i 807/2003/EK tanácsi rendelettel és a 2007-es év tekintetében a 2006. november 20-i 2006/105/EK tanácsi irányelvvel módosított, a vadon élő madarak védelméről szóló, 1979. április 2-i 79/409/EGK tanácsi irányelv 9. cikkének (1) bekezdésében meghatározott feltételek betartása nélkül engedélyezte a fürj (Coturnix coturnix) és a vadgerle (Streptopelia turtur) vadászatának megnyitását a 2004-es, 2005-ös, 2006-os és 2007-es évben a tavaszi időszak során — nem teljesítette az irányelvből eredő kötelezettségeit.

2.	A Bíróság a Máltai Köztársaságot kötelezi a költségek viselésére.

(1) HL C 92., 2008.4.12.

7.11.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 267/17

A Bíróság (harmadik tanács) 2009. szeptember 10-i ítélete — Akzo Nobel NV, Akzo Nobel Nederland BV, Akzo Nobel Chemicals International BV, Akzo Nobel Chemicals BV, Akzo Nobel Functional Chemicals BV kontra az Európai Közösségek Bizottsága

(C-97/08. P. sz. ügy) (1)

(Fellebbezés - Verseny - Kartellek - Az EK 81. cikk (1) bekezdése - Az EGT-Megállapodás 53. cikkének (1) bekezdése - Az 1/2003/EK rendelet 23. cikkének (2) bekezdése - Vállalkozások csoportja - A jogsértő magatartás betudhatósága - Az anyavállalat felelőssége a versenyszabályoknak a leányvállalatai által elkövetett megsértéséért - Az anyavállalat meghatározó befolyása - Megdönthető vélelem 100 %-os részesedés esetén)

2009/C 267/28

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Fellebbezők: Akzo Nobel NV, Akzo Nobel Nederland BV, Akzo Nobel Chemicals International BV, Akzo Nobel Chemicals BV, Akzo Nobel Functional Chemicals BV (képviselők: C. Swaak, M. van der Woude és M. Mollica ügyvédek)

A másik fél az eljárásban: az Európai Közösségek Bizottsága (képviselők: X. Lewis és F. Castillo de la Torre meghatalmazottak)

Tárgy

Az Elsőfokú Bíróság (második tanács) által a T-112/05. sz., Akzo Nobel NV és társai kontra az Európai Közösségek Bizottsága ügyben 2007. december 12-én hozott ítélet ellen benyújtott fellebbezés, amely ítélet elutasította az EK-Szerződés 81. cikke és az EGT-Megállapodás 53. cikke alkalmazására vonatkozó eljárásban (COMP/E-2/37.533. sz. — kolin-klorid-ügy) az európai kolin-klorid piacon árrögzítésre, piacfelosztásra és versenytársak elleni összehangolt fellépésre irányuló megállapodások és összehangolt magatartások egységével kapcsolatban 2004. december 9-én hozott 2005/566/EK bizottsági határozat (HL L 190., 22. o.) megsemmisítésére irányuló kérelmet — A „vállalkozás” fogalma az EK 81. cikk és az 1/2003 rendelet 23. cikkének (2) bekezdése értelmében

Rendelkező rész

1.	A Bíróság a fellebbezést elutasítja.

2.	A Bíróság az Akzo Nobel NV-t, az Akzo Nobel Nederland BV-t, az Akzo Nobel Chemicals International BV-t, az Akzo Nobel Chemicals BV-t és az Akzo Nobel Functional Chemicals BV-t kötelezi a költségek viselésére.

(1) HL C 128., 2008.5.24.

7.11.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 267/17

A Bíróság (harmadik tanács) 2009. szeptember 10-i ítélete — Az Európai Közösségek Bizottsága kontra Belga Királyság

(C-100/08. sz. ügy) (1)

(Tagállami kötelezettségszegés - EK 28. és EK 30. cikk - A vadon élő állat- és növényfajok védelme - A fogságban született és nevelt, más tagállamokban jogszerűen forgalomba hozott madarak tartására és forgalmazására vonatkozó szabályozás)

2009/C 267/29

Az eljárás nyelve: holland

Felek

Felperes: az Európai Közösségek Bizottsága (képviselők: S. Pardo Quintillán és R. Troosters meghatalmazottak)

Alperes: Belga Királyság (képviselők: T. Materne meghatalmazott, G. Van Calster ügyvéd)

Tárgy

Tagállami kötelezettségszegés — Az EK 28. cikk megsértése — A vadon élő állat- és növényfajok védelme — Egyes, más tagállamokban jogszerűen forgalomba hozott madarak tartásának tilalma

Rendelkező rész

A Belga Királyság

—

mivel a fogságban született és nevelt, más tagállamokban jogszerűen forgalomba hozott madarak behozatala, tartása és értékesítése tekintetében olyan korlátozó rendelkezéseket írt elő, amelyek az érintett piaci résztvevőket arra kötelezik, hogy a madarak megjelölését a különleges belga követelményeknek megfelelően megváltoztassák, és mivel sem a más tagállamokban elismert megjelöléseket, sem a vadon élő állat- és növényfajok számára kereskedelmük szabályozása által biztosított védelemről szóló, 1996. december 9-i 338/97/EK tanácsi rendeletnek megfelelően kiadott igazolásokat nem ismerik el, és

—	mivel megfosztotta a kereskedőket a más tagállamokban jogszerűen forgalomba hozott, Európában honos madarak tartásának tilalmától való eltérés lehetőségétől,

nem teljesítette az EK 28. cikkből eredő kötelezettségeit.

2.	A Bíróság a Belga Királyságot kötelezi a költségek viselésére.

(1) HL C 128., 2008.5.24.

7.11.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 267/18

A Bíróság (első tanács) 2009. július 16-i ítélete (a Tribunal de première instance de Liège [Belgium] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) — Jacques Damseaux kontra État belge

(C-128/08. sz. ügy) (1)

(A tőke szabad mozgása - Tőkejövedelmek adóztatása - A kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény - A tagállamok EK 293. cikk szerinti kötelezettsége)

2009/C 267/30

Az eljárás nyelve: francia

A kérdést előterjesztő bíróság

Tribunal de première instance de Liège

Az alapeljárás felei

Felperes: Jacques Damseaux

Alperes: État belge

Tárgy

Előzetes döntéshozatal iránti kérelem — Tribunal de première instance de Liège — Az EK 56., EK 58. és EK 293. cikk értelmezése — A külföldi tőkebefektetésből származó jövedelemnek az illetékesség szerinti tagállamban letelepedett társaság által kifizetett tőkebefektetésből származó jövedelemhez viszonyított súlyosabb adóztatása — A tőke szabad mozgásának akadályozása — A kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények hatálya — A tagállamok EK 293. cikk szerinti kötelezettsége

Rendelkező rész

Mivel a közösségi jog a jelen állapotában az alapeljárás tárgyát képezőhöz hasonló esetekben nem ír elő általános szempontokat a tagállamok közötti hatáskörmegosztást illetően az Európai Közösségen belüli kettős adóztatás elkerülése terén, nem ellentétes az EK 56. cikkel az olyan kétoldalú adóegyezmény, mint az alapeljárásbeli, amelynek értelmében a valamely tagállamban letelepedett társaság által egy valamely más tagállambeli illetőségű részvényesnek fizetett osztalékok mindkét tagállamban megadóztathatók, és amely nem ír elő a részvényes illetősége szerinti tagállam terhére feltétlen kötelezettséget az ebből eredő kettős adóztatás megakadályozására.

(1) HL C 142., 2008.6.7.

7.11.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 267/18

A Bíróság (első tanács) 2009. szeptember 17-i ítélete (a Bundesfinanzhof [Németország] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) — Glaxo Wellcome GmbH & Co. KG. kontra Finanzamt München II

(C-182/08. sz. ügy) (1)

(A letelepedés szabadsága és a tőke szabad mozgása - Társasági adó - Tőketársaságban való részesedésszerzés - A részesedések nyereségfelosztás révén bekövetkező értékcsökkenése figyelembevételének feltételei a szerző fél adóalapjának meghatározásakor)

2009/C 267/31

Az eljárás nyelve: német

A kérdést előterjesztő bíróság

Bundesfinanzhof

Az alapeljárás felei

Felperes: Glaxo Wellcome GmbH & Co. KG

Alperes: Finanzamt München II

Tárgy

Előzetes döntéshozatal iránti kérelem — Bundesfinanzhof — Az EK 43. és EK 56. cikk értelmezése — Társaságiadó-beszámításra jogosult adóalany valamely teljes körű adókötelezettség alá eső tőketársaságban való részesedés-szerzése — A beszámításra jogosult tulajdonostól történő szerzés esetén a részesedés, osztalékfizetés miatti értékcsökkenését a szerző fél adóalapjának meghatározásakor figyelembe vevő, az ilyen beszámításra nem jogosult tulajdonostól történő szerzés esetén pedig ezen adóalap-csökkentést kizáró nemzeti szabályozás

Rendelkező rész

A Szerződés 73b. cikkét (jelenleg EK 56. cikk) úgy kell értelmezni, hogy azzal nem ellentétes az olyan tagállami szabályozás, amely értelmében a részesedések nyereségfelosztás révén bekövetkező értékcsökkenése nem befolyásolja a belföldi adóalany adóalapját, amennyiben az belföldi tőketársaságban külföldi üzletrész-tulajdonostól szerzett részesedést, jóllehet a belföldi üzletrész-tulajdonostól való szerzés esetében az ilyen értékcsökkenés csökkenti a szerző fél adóalapját.

E megállapítás alkalmazandó azon esetben, amikor az ilyen szabályozás nem haladja meg az adóztatási joghatóság tagállamok közti kiegyensúlyozott megosztásának megőrzéséhez, valamint a teljesen mesterséges, valós gazdasági tartalmat nélkülöző, kizárólag a hivatkozott adókedvezmény jogtalan megszerzését célzó megállapodások megelőzésére irányuló cél eléréséhez szükséges mértéket. A kérdést előterjesztő bíróság feladata annak vizsgálata, hogy az alapügyben vitatott szabályozás meghaladja-e az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(1) HL C 197., 2008.8.2.

7.11.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 267/19

A Bíróság (második tanács) 2009. szeptember 10-i ítélete (az Oberster Gerichtshof [Ausztria] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) — Dr. Erhard Eschig kontra UNIQA Sachversicherung AG

(C-199/08. sz. ügy) (1)

(Jogvédelmi biztosítás - 87/344/EGK irányelv - A 4. cikk (1) bekezdése - A biztosított szabad ügyvédválasztása - Szerződéses korlátozás - Ugyanazon esemény következtében károsodott több biztosított - A jogi képviselő biztosító általi kiválasztása)

2009/C 267/32

Az eljárás nyelve: német

A kérdést előterjesztő bíróság

Oberster Gerichtshof

Az alapeljárás felei

Felperes: Dr. Erhard Eschig

Alperes: UNIQA Sachversicherung AG

Tárgy

Előzetes döntéshozatal iránti kérelem — Oberster Gerichtshof (Ausztria) — A jogvédelmi biztosítással kapcsolatos törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló, 1987. június 22-i 87/344/EGK tanácsi irányelv (HL L 185., 77. o.; magyar nyelvű különkiadás 6. fejezet, 1. kötet, 187. o.) 4. cikke (1) bekezdésének értelmezése — A jogvédelmi biztosító általános biztosítási feltételeiben foglalt kikötés, amely olyan biztosítási események esetén, amikor nagyobb számú biztosított károsodik ugyanazon esemény következtében, feljogosítja a biztosítót a jogi képviselő kiválasztására és ezzel korlátozza az egyes biztosítottak szabad ügyvédválasztáshoz való jogát (úgynevezett „csoportos kár”-kikötés)

Rendelkező rész

A jogvédelmi biztosítással kapcsolatos törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló, 1987. június 22-i 87/344/EGK tanácsi rendelet 4. cikke (1) bekezdésének a) pontját úgy kell értelmezni, hogy a jogvédelmi biztosító nem tarthatja fenn azt a jogot, hogy az összes érintett biztosított vonatkozásában saját maga válassza ki a jogi képviselőt, ha nagyszámú biztosított károsodik ugyanazon esemény következtében.

(1) HL C 197., 2008.8.2.

7.11.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 267/19

A Bíróság (harmadik tanács) 2009. szeptember 10-i ítélete (a Hessisches Finanzgericht, Kassel [Németország] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem) — Plantanol GmbH & Co. KG kontra Hauptzollamt Darmstadt

(C-201/08. sz. ügy) (1)

(2003/30/EK irányelv - A közlekedési ágazatban a bioüzemanyagok, illetve más megújuló üzemanyagok használatának előmozdítása - 2003/96/EK irányelv - Az energiatermékek és a villamos energia közösségi adóztatási kerete - Növényi olaj, adalékanyag és üzemanyag keveréke - Bioüzemanyag - Nemzeti szabályozás - Adómentesség - A mentesség helyettesítése az üzemanyagok minimális bioüzemanyag-részének tiszteletben tartására vonatkozó kötelezettséggel - A 2003/30/EK és a 2003/96/EK irányelvnek való megfelelés - A jogbiztonság és a bizalomvédelem általános elve)

2009/C 267/33

Az eljárás nyelve: német

A kérdést előterjesztő bíróság

Hessisches Finanzgericht, Kassel

Az alapeljárás felei

Felperes: Plantanol GmbH & Co. KG

Alperes: Hauptzollamt Darmstadt

Tárgy

Előzetes döntéshozatal iránti kérelem — Hessisches Finanzgericht (Németország) — A bio-üzemanyagok, illetve más megújuló üzemanyagok használatának előmozdításáról szóló, 2003. május 8-i 2003/30/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 123., 42. o.; magyar nyelvű különkiadás 13. fejezet, 31. kötet, 188. o.) 3. cikkének, valamint a jogbiztonság elvének és a bizalomvédelem elvének értelmezése — Nemzeti jogszabály, amely a vegyes üzemanyagok bioüzemanyag-részére vonatkozó adókedvezményt az előző jogszabály által előírt időtartam lejárta előtt azzal a kötelezettséggel váltja fel, hogy a hagyományos üzemanyagokhoz bioüzemanyagokat kell adni, ami gazdaságilag hátrányos hatással jár az e kedvezményekből már részesült termelőkre nézve

Rendelkező rész

A közlekedési ágazatban a bioüzemanyagok, illetve más megújuló üzemanyagok használatának előmozdításáról szóló, 2003. május 8-i 2003/30/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 3. cikkét úgy kell értelmezni, hogy azzal nem ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, mint amely az alapeljárásban szerepel, és amely az általa a bioüzemanyagok javára előírt adómentességi rendszerből kizárja a növényi olaj, fosszilis dízelüzemanyag és különleges adalékanyagok keverékéből nyert olyan terméket, mint amely az alapeljárásban szerepel.

A jogbiztonság és a bizalomvédelem általános elvével főszabály szerint nem ellentétes, hogy valamely tagállam valamely olyan termék vonatkozásában, mint amely az alapeljárásban szerepel, a nemzeti szabályozásban eredetileg előírt lejárati idő előtt megszünteti az e termékre alkalmazandó adómentességi rendszert. Mindenesetre az ilyen megszüntetéshez nem szükséges rendkívüli körülmények fennállta. A kérdést előterjesztő bíróságnak az alapügyben releváns körülmények összességét figyelembe véve, in concreto végzett átfogó értékelés keretében kell ugyanakkor azt megvizsgálnia, hogy az alapügyben az említett elveket tiszteletben tartották-e.

(1) HL C 183., 2008.7.19.

7.11.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 267/20

A Bíróság (harmadik tanács) 2009. szeptember 10-i ítélete (a Thüringer Oberlandesgericht [Németország] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) — Wasser- und Abwasserzweckverband Gotha und Landkreisgemeinden (WAZV Gotha) kontra Eurawasser Aufbereitungs- und Entsorgungsgesellschaft mbH

(C-206/08. sz. ügy) (1)

(Közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásai a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai ágazatokban - Ivóvízellátásra és szennyvízelvezetésre irányuló közszolgáltatás - Szolgáltatási koncesszió - Fogalom - A kérdéses szolgáltatás hasznosításához kapcsolódó kockázatok áthárítása a nyertes ajánlattevőre)

2009/C 267/34

Az eljárás nyelve: német

A kérdést előterjesztő bíróság

Thüringer Oberlandesgericht

Az alapeljárás felei

Felperes: Wasser- und Abwasserzweckverband Gotha und Landkreisgemeinden (WAZV Gotha)

Alperes: Eurawasser Aufbereitungs- und Entsorgungsgesellschaft mbH

A következők részvételével: Stadtwirtschaft Gotha GmbH, Wasserverband Lausitz Betriebsführungs GmbH (WAL)

Tárgy

Előzetes döntéshozatal iránti kérelem — Thüringer Oberlandesgericht — A vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai ágazatban működő ajánlatkérők beszerzési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 31-i 2004/17/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 134., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 6. fejezet, 7. kötet, 19. o.) 1. cikke (2) bekezdése a) és d) pontjának, valamint (3) bekezdése c) pontjának értelmezése — Közszolgáltatási koncesszió formájában történő közszolgáltatás nyújtására irányuló ajánlati felhívás az ivóvíz előállítása, szállítása és elosztása terén, illetve a szennyvízelvezetés és -kezelés terén — A szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződés és a közszolgáltatási koncesszió elhatárolásának kritériumai

Rendelkező rész

Az a tény, hogy egy szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződés esetében az ajánlatkérő szerv közvetlenül nem fizet díjat a nyertes ajánlattevő részére, hanem a nyertes ajánlattevő harmadik személyektől jogosult díjat szedni, elegendő ahhoz, hogy az ilyen szerződés a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai ágazatban működő ajánlatkérők beszerzési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 31-i 2004/17/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 1. cikke (3) bekezdésének b) pontja értelmében „szolgáltatási koncessziónak” minősüljön, amennyiben a nyertes ajánlattevő az ajánlatkérő szerv által viselt működtetési kockázatot teljes egészében vagy legalább jelentős részben átvállalja, még akkor is, ha ez a kockázat a szolgáltatás szervezésének közjogi kialakítása miatt kezdettől fogva jelentősen korlátozott.

(1) HL C 247., 2008.9.27.

7.11.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 267/20

A Bíróság (első tanács) 2009. szeptember 10-i ítélete (a Juzgado de lo Social de Madrid — Spanyolország előzetes döntéshozatal iránti kérelme) — Francisco Vicente Pereda kontra Madrid Movilidad SA

(C-277/08. sz. ügy) (1)

(2003/88/EK irányelv - Munkaidő-szervezés - A fizetett éves rendes szabadsághoz való jog - Betegszabadság - A betegszabadsággal időben egybeeső éves rendes szabadság - Az éves rendes szabadság egy másik időszakban történő igénybevételéhez való jog)

2009/C 267/35

Az eljárás nyelve: spanyol

A kérdést előterjesztő bíróság

Juzgado de lo Social de Madrid

Az alapeljárás felei

Felperes: Francisco Vicente Pereda

Alperes: Madrid Movilidad SA

Tárgy

Előzetes döntéshozatal iránti kérelem — Juzgado de lo Social de Madrid — A munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló, 2003. november 4-i 2003/88/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 299., 9. o.; magyar nyelvű különkiadás 5. fejezet, 4. kötet, 381. o.) 7. cikke (1) bekezdésének értelmezése — Az éves szabadságát megelőzően bekövetkezett üzemi baleset következtében a vállalkozás által rögzített éves szabadság időtartama alatt betegállományban lévő munkavállaló — A munkavállaló azon joga, hogy éves szabadságát eltérő időpontban vehesse igénybe.

Rendelkező rész

A munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló, 2003. november 4-i 2003/88/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 7. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy azzal ellentétesek azok a nemzeti rendelkezések, illetve kollektív szerződések, amelyek szerint az a munkavállaló, aki az éves rendes szabadságnak az őt foglalkoztató vállalkozás szabadságolási naptárában feltüntetett időszaka alatt betegszabadságon van, felépülését követően nem jogosult az eredetileg meghatározottól eltérő időszakban — adott esetben a vonatkozó referencia-időszakon kívül — igénybe venni éves rendes szabadságát.

(1) HL C 223., 2008.8.30.

7.11.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 267/21

A Bíróság (ötödik tanács) 2009. szeptember 10-i ítélete — Az Európai Közösségek Bizottsága kontra Görög Köztársaság

(C-286/08. sz. ügy) (1)

(Tagállami kötelezettségszegés - Környezet - 2006/12/EK és 91/689/EGK irányelvek - Veszélyes hulladékok - Veszélyeshulladék-kezelési terv kidolgozására és elfogadására irányuló kötelezettség - Integrált és megfelelő veszélyeshulladék-ártalmatlanító hálózat létrehozására irányuló kötelezettség - 1999/31/EK irányelv - Hulladéklerakás - Veszélyeshulladék-ártalmatlanítás)

2009/C 267/36

Az eljárás nyelve: görög

Felek

Felperes: az Európai Közösségek Bizottsága (képviselők: M. Patakia és J.-B. Laignelot meghatalmazottak)

Alperes: Görög Köztársaság (képviselő: E. Skandalou meghatalmazott)

Tárgy

Tagállami kötelezettségszegés — A veszélyes hulladékokról szóló, 1991. december 12-i 91/689/EGK tanácsi irányelv (HL L 377., 20. o.; magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet, 2. kötet, 78. o.) 1. cikke (2) bekezdésének és 6. cikkének, valamint a hulladékokról szóló, 2006. április 5-i 2006/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 114., 9. o.) [korábban az 1991. március 18-i 91/156/EGK tanácsi irányelvvel módosított 1975. július 15-i 75/442/EGK tanácsi irányelv] 5. cikke (1) és (2) bekezdésének, 7. cikke (1) bekezdésének, valamint 4. és 8. cikkének megsértése — A hulladéklerakókról szóló, 1999. április 26-i 1999/31/EK tanácsi irányelv (HL L 182., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet, 4. kötet, 228. o.) 3. cikke (1) bekezdésének, 6–9., 13 és 14. cikkének megsértése — A közösségi jognak megfelelő veszélyeshulladék-kezelési terv kidolgozásának, valamint integrált és megfelelő veszélyeshulladék-ártalmatlanító hálózat létrehozásának elmulasztása — A hulladékkezeléssel és a hulladékrakókkal kapcsolatos kötelezettségek megszegése

Rendelkező rész

A Görög Köztársaság

—

mivel nem dolgozott ki és nem fogadott el ésszerű határidőn belül a vonatkozó közösségi szabályozásban írt követelményekkel összhangban lévő veszélyeshulladék-kezelési tervet, továbbá nem hozott létre olyan integrált és megfelelő veszélyeshulladék-ártalmatlanító hálózatot, amely lehetővé teszi e hulladékok ártalmatlanítását a leginkább alkalmas módszerek segítségével azért, hogy biztosítható legyen a környezet- és az egészségvédelem magas szintje,

—

mivel a veszélyes hulladékok kezelésével kapcsolatban nem tette meg a hulladékokról szóló, 2006. április 5-i 2006/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 4. és 8. cikkének, valamint a hulladéklerakókról szóló, 1999. április 26-i 1999/31/EK irányelv 3. cikke (1) bekezdésének, 6–9., 13. és 14. cikkének betartásához szükséges összes intézkedést,

nem teljesítette a veszélyes hulladékokról szóló, 1991. december 12-i 91/689/EGK irányelvnek a 2006/12 irányelv 5. cikke (1) és (2) bekezdésével, illetőleg 7. cikke (1) bekezdésével együttesen értelmezett 1. cikke (2) bekezdéséből és 6. cikkéből, másodsorban a 91/689 irányelvnek a 2006/12 irányelv 4. és 8. cikkével együttesen értelmezett 1. cikke (2) bekezdéséből, harmadsorban pedig az 1999/31 irányelv 3. cikkének (1) bekezdéséből, 6–9., 13. és 14. cikkéből eredő kötelezettségeit.

2.	A Bíróság a Görög Köztársaságot kötelezi a költségek viselésére.

(1) HL C 223., 2008.8.30.

7.11.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 267/22

A Bíróság (első tanács) 2009. szeptember 10-i ítélete (a Hoge Raad der Nederlanden [Hollandia] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) — German Graphics Graphische Maschinen GmbH kontra Alice van der Schee mint a Holland Binding BV felszámolója

(C-292/08. sz. ügy) (1)

(Fizetésképtelenség - Az eljárás megindításának helye szerinti állam jogának alkalmazása - Tulajdonjog fenntartása - A dolog fekvése)

2009/C 267/37

Az eljárás nyelve: holland

A kérdést előterjesztő bíróság

Hoge Raad der Nederlanden

Az alapeljárás felei

Felperes: German Graphics Graphische Maschinen GmbH

Alperes: Alice van der Schee mint a Holland Binding BV felszámolója

Tárgy

A fizetésképtelenségi eljárásról szóló, 2000. május 29-i 1346/2000/EK tanácsi rendelet (HL L 160., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 19. fejezet, 1. kötet, 191. o.) 4. cikke (2) bekezdése b) pontjának, 7. cikke (1) bekezdésének és 25. cikkének, valamint a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 2000. december 22-i 44/2001/EK tanácsi rendelet (HL 2001. L 12., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 19. fejezet, 4. kötet, 42. o.) 1. cikke (2) bekezdése b) pontjának értelmezése — A rendeletek tárgyi hatálya — „Az eljárás megindításának helye szerinti állam” jogai — Tulajdonjog fenntartása — A dolog fekvése — A Brüsszel I. rendelet hatálya alóli kizártság

Rendelkező rész

A fizetésképtelenségi eljárásról szóló, 2000. május 29-i 1346/2000/EK tanácsi rendelet 25. cikkének (2) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy a „feltéve hogy ez az egyezmény alkalmazható” fordulat azt jelenti, hogy a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 2000. december 22-i 44/2001/EK tanácsi rendelet elismerésre és végrehajtásra vonatkozó szabályainak az 1346/2000 rendelet 25. cikke (1) bekezdésében említettektől eltérő határozatok tekintetében való alkalmazhatósága megállapítását megelőzően meg kell vizsgálni, hogy e határozatok ki vannak-e zárva a 44/2001 rendelet tárgyi hatálya alól.

A 44/2001 rendelet 1. cikke (2) bekezdésének b) pontjában előírt kivételt az 1346/2000 rendelet 7. cikkének (1) bekezdésével összefüggésben, figyelemmel az utóbbi rendelet 4. cikke (2) bekezdésének b) pontjára, úgy kell értelmezni, hogy az nem alkalmazandó az eladó által tulajdonjog-fenntartási kikötés alapján a fizetésképtelen vevővel szemben indított keresetre, ha a tulajdonjog-fenntartás tárgyát képező dolog az említett vevő elleni fizetésképtelenségi eljárás megindításának időpontjában abban a tagállamban található, amelyben a fizetésképtelenségi eljárást megindították.

(1) HL C 272., 2008.10.25.

7.11.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 267/22

A Bíróság (harmadik tanács) 2009. szeptember 17-i ítélete (a Landesgericht Feldkirch [Ausztria] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) — Vorarlberger Gebietskrankenkasse kontra WGV-Schwäbische Allgemeine Versicherungs AG

(C-347/08. sz. ügy) (1)

(44/2001/EK rendelet - 9. cikk, (1) bekezdés, b) pont és 11. cikk, (2) bekezdés - Joghatóság biztosítási ügyekben - Gépkocsibaleset - Az áldozat követeléseinek társadalombiztosítási szervre történő, törvény erejénél fogva bekövetkező engedményezése - Az állítólagos felelős biztosítója elleni megtérítési kereset - A gyengébb fél védelme, mint cél)

2009/C 267/38

Az eljárás nyelve: német

A kérdést előterjesztő bíróság

a Landesgericht Feldkirch

Az alapeljárás felei

Felperes: Vorarlberger Gebietskrankenkasse

Alperes: WGV_Schwäbische Allgemeine Versicherungs AG

Tárgy

Előzetes döntéshozatal iránti kérelem — Landesgericht Feldkirch — A polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 2000. december 22-i 44/2001/EK tanácsi rendelet (HL L 12., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 19. fejezet, 4. kötet, 42. o.) 9. cikke (1) bekezdése b) pontjának és 11. cikke (2) bekezdésének értelmezése — Joghatóság biztosítási ügyekben — Valamely társadalombiztosítási szerv, amelyre a követelések törvényileg átszálltak, általi keresetindítás a székhelyének bírósága előtt a valamely tagállamban székhellyel rendelkező biztosító ellen.

Rendelkező rész

A polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 2000. december 22-i 44/2001/EK tanácsi rendelet 11. cikke (2) bekezdésében található, ugyanezen rendelet 9. cikke (1) bekezdésének b) pontjára történő utalást úgy kell értelmezni, hogy a társadalombiztosítási szerv, amelyre az autóbaleset közvetlen károsultjának követelései a törvény alapján átszálltak, abban a tagállamban, ahol székhellyel rendelkezik, székhelyének bírósága előtt nem indíthat közvetlenül keresetet a baleset állítólagos okozójának más tagállamban székhellyel rendelkező biztosítója ellen.

(1) HL C 272., 2008.10.25.

7.11.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 267/23

A Bíróság (negyedik tanács) 2009. szeptember 10-i ítélete (az Oberlandesgericht München — [Németország] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) — Zentrale zur Bekämpfung unlauteren Wettbewerbs eV kontra Adolf Darbo AG

(C-366/08. sz. ügy) (1)

(Jogszabályok harmonizálása - 95/2/EK irányelv - A III. melléklet A. része - 2001/113 irányelv - Az I. melléklet II. részének második bekezdése - 58 %-os oldhatószárazanyag-tartalmú, kálium-szorbát (E 202) tartósítószert tartalmazó extra dzsem - Az »alacsony cukortartalmú dzsem« fogalma)

2009/C 267/39

Az eljárás nyelve: német

A kérdést előterjesztő bíróság

az Oberlandesgericht München — Németország

Az alapeljárás felei

Felperes: Zentrale zur Bekämpfung unlauteren Wettbewerbs eV

Alperes: Adolf Darbo AG

Tárgy

Előzetes döntéshozatal iránti kérelem — Oberlandesgericht München — A színezékeken és édesítőszereken kívüli egyéb élelmiszer-adalékanyagokról szóló, 1995. február 20-i 95/2/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 61., 6. o.; magyar nyelvű különkiadás 13. fejezet, 15. kötet, 50. o.) III. melléklete A. részének és az emberi fogyasztásra szánt gyümölcsdzsemekről, zselékről, marmeládokról és a cukrozott gesztenyekrémről szóló, 2001. december 20-i 2001/113/EK tanácsi irányelv (HL L 10., 67. o.; magyar nyelvű különkiadás 13. fejezet, 27. kötet, 190. o.) I. melléklete II. része második mondatának értelmezése — Lehetőség 58 % oldható szárazanyagot, valamint tartósítószerként kálium-szorbátot (E 202) tartalmazó dzsem „extra dzsem” megjelöléssel történő forgalomba hozatalára — Az „alacsony cukortartalmú dzsem” fogalma.

Rendelkező rész

Az 1998. október 15-i 98/72/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított, a színezékeken és édesítőszereken kívüli egyéb élelmiszer-adalékanyagokról szóló, 1995. február 20-i 95/2/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv III. mellékletének A. részében említett „alacsony cukortartalmú dzsemek” fogalom az olyan „dzsemeknek” és „extra dzsemeknek” minősített dzsemekre vonatkozik, amelyek cukortartalma a 60 %-os viszonyítási értéknél jelentősen alacsonyabb. Az 58 %-os cukortartalmú „extra dzsemeknek” minősített termékeket nem lehet alacsony cukortartalmúnak tekinteni e rendelkezés alapján.

(1) HL C 272., 2008.10.25.

7.11.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 267/23

A Bíróság 2009. július 9-i végzése — Fornaci Laterizi Danesi SpA kontra az Európai Közösségek Bizottsága

(C-498/08. P. sz. ügy) (1)

(Fellebbezés - Megsemmisítés iránti kereset - Keresetindítási határidő - Kiindulópont - Késedelem miatti elfogadhatatlanság - Nyilvánvalóan megalapozatlan fellebbezés)

2009/C 267/40

Az eljárás nyelve: olasz

Felek

Felperes: Fornaci Laterizi Danesi SpA (képviselő: M. Salvi avvocato)

A másik fél az eljárásban: az Európai Közösségek Bizottsága (képviselők: C. Zadra és D. Recchia meghatalmazottak)

Tárgy

Az Elsőfokú Bíróság (első tanács) T-224/08. sz., Fornaci Laterizi Danesi kontra Bizottság ügyben 2008. szeptember 9-én hozott azon végzése ellen benyújtott fellebbezés, amelyben az Elsőfokú Bíróság mint elfogadhatatlant elutasította a 92/43/EGK tanácsi irányelv értelmében a kontinentális bioföldrajzi régió közösségi jelentőségű természeti területeit tartalmazó, első alkalommal frissített jegyzék elfogadásáról szóló, 2007. november 13-i 2008/25/EK bizottsági határozat (HL L 12., 383. o.) megsemmisítése iránti kérelmet annyiban, amennyiben az említett jegyzékben IT20A0018 hivatkozási számon szerepel egy, a felperes tulajdonában lévő földterület.

Rendelkező rész

1.	A Bíróság a fellebbezést elutasítja.

2.	A Bíróság a Fornaci Laterizi Danesi SpA-t kötelezi a költségek viselésére.

(1) HL C 69., 2009.3.21.

7.11.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 267/25

A Finanzgericht Köln (Németország) által 2009. július 13-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem — Wienand Meilicke, Heidi Christa Weyde és Marina Stöffler kontra Finanzamt Bonn-Innenstadt

(C-262/09. sz. ügy)

2009/C 267/46

Az eljárás nyelve: német

A kérdést előterjesztő bíróság

Finanzgericht Köln

Az alapeljárás felei

Felperes: Wienand Meilicke, Heidi Christa Weyde és Marina Stöffler

Alperes: Finanzamt Bonn-Innenstadt

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Ellentétes-e a tőkének az EK 56. cikk (1) bekezdése és az EK 58. cikk (1) bekezdésének a) pontja, illetve (3) bekezdése szerinti szabad mozgásával, a tényleges érvényesülés és az effet utile elvével az olyan rendelkezés — mint az EStG (a jogvita tárgyát képező időszakban hatályos) 36. §-a (2) bekezdése második mondatának 3. pontja —, amelynek értelmében a társasági adó a bruttó osztalék 3/7 része erejéig a jövedelemadóba annyiban számítható be, amennyiben nem olyan kifizetésekből származik, amelyek a saját tőke terhére történtek a KStG (a jogvita tárgyát képező időszakban hatályos) 30. §-a (2) bekezdésének 1. pontja értelmében, jóllehet az EK valamely más tagállamában letelepedett társaságtól kapott osztalékot terhelő, ténylegesen megfizetett társasági adó gyakorlatilag nem állapítható meg, és magasabb mértékű lehetne?

Ellentétes-e a tőkének az EK 56. cikk (1) bekezdése és az EK 58. cikk (1) bekezdésének a) pontja, illetve (3) bekezdése szerinti szabad mozgásával, a tényleges érvényesülés és az effet utile elvévél az olyan rendelkezés — mint az EStG (a jogvita tárgyát képező időszakban hatályos) 36. §-a (2) bekezdése második mondata 3. pontja negyedik mondatának b) pontja —, amelynek értelmében a társasági adó beszámításához a KStG (a jogvita tárgyát képező időszakban hatályos) 44. és azt követő §-ai értelmében vett társaságiadó-igazolás benyújtása szükséges, amelynek többek között tartalmaznia kell a beszámítható társasági adó összegét, valamint a juttatás összetételét a ráfordítható saját tőke különböző részei szerint a KStG (a jogvita tárgyát képező időszakban hatályos) 30. §-a értelmében vett sajátos sajáttőke-felosztás alapján, jóllehet a ténylegesen megfizetett, beszámítandó külföldi társasági adó gyakorlatilag nem állapítható meg, és a külföldi osztalékra vonatkozó igazolás benyújtása gyakorlatilag lehetetlen?

A KStG (a jogvita tárgyát képező időszakban hatályos) 44. §-a szerinti társaságiadó-igazolás benyújtásának tényleges lehetetlensége esetén és a külföldi osztalékot terhelő, ténylegesen megfizetett társasági adó megállapíthatósága hiányában megköveteli-e az EK 56. cikk (1) bekezdése és a tőkének az EK 58. cikk (1) bekezdésének a) pontja, illetve (3) bekezdése szerinti szabad mozgása a társaságiadó-teher összegének a megbecslését, és adott esetben ennek során az előzetesen felszámított közvetett társaságiadó-terhek figyelembevételét is?

A 2. kérdésre adandó nemleges válasz és a társasági adóra vonatkozó igazolás szükségessége esetén:

Úgy kell-e értelmezni a tényleges érvényesülés és az effet utile elvét, hogy azokkal ellentétes az olyan rendelkezés — mint az AO EGAO 97. cikke 9. §-ának (3) bekezdésével összefüggésben értelmezett 175. §-a (2) bekezdésének második mondata —, amelynek értelmében többek között a társasági adóra vonatkozó igazolás benyújtása 2004. október 29-től már nem minősül visszaható hatályú eseménynek, miáltal a jövedelemadó jogerős megállapítása során a külföldi társasági adó beszámítása eljárásjogilag anélkül válik lehetetlenné, hogy a külföldi társasági adó beszámítására átmeneti időszakot biztosítottak volna?

A 2. kérdésre adandó igenlő válasz és a társasági adóra vonatkozó igazolás szükségtelensége esetén:

Úgy kell-e értelmezni a tőkének az EK 56. cikk szerinti szabad mozgását, a tényleges érvényesülés és az effet utile elvét, hogy azokkal ellentétes az olyan szabályozás — mint az AO 175. §-a (1) bekezdése első mondatának 2. pontja —, amelynek értelmében az adó megállapításáról szóló határozatot, visszaható hatályú esemény bekövetkezése — például társaságiadó-igazolás benyújtása — esetén módosítani kell, és ezzel a társaságiadó-beszámítás a belföldi osztalék vonatkozásában a jövedelemadót jogerősen megállapító határozat esetében is lehetségessé válik, miközben ugyanerre a külföldi osztalék esetében társaságiadó-igazolás hiányában nem lenne mód?

7.11.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 267/26

A College van Beroep voor het Bedrijvsleven (Hollandia) által 2009. június 10-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem — Stichting Natuur en Milieu, Vereniging Milieudefensie és Vereniging Goede Waar & Co. kontra College voor de toelating van gewasbeschermingsmiddelen en biociden, más felek az eljárásban: Bayer CropScience BV és Nederlandse Stichting voor Fytopharmacie

(C-266/09. sz. ügy)

2009/C 267/47

Az eljárás nyelve: holland

A kérdést előterjesztő bíróság

College van Beroep voor het Bedrijvsleven.

Az alapeljárás felei

Felperes: Stichting Natuur en Milieu, Vereniging Milieudefensie és Vereniging Goede Waar & Co.

Alperes: College voor de toelating van gewasbeschermingsmiddelen en biociden

Más felek az eljárásban: Bayer CropScience BV és Nederlandse Stichting voor Fytopharmacie.

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Úgy kell-e értelmezni a 2003/4/EK irányelv (1) 2. cikke szerinti „környezeti információ” fogalmát, hogy abba beletartoznak azok az információk is, amelyeket a növényvédő szer engedélyének (meghosszabbítása) iránti nemzeti eljárás keretében valamely, az élelmiszerekben vagy italokban található peszticid, annak összetevője vagy bomlásterméke határértékének megállapítására tekintettel nyújtottak be?

Amennyiben az ilyen információk a 2003/4 irányelv 2. cikke szerinti „környezeti információknak” tekintendők: milyen kapcsolat áll fenn a 91/414/EGK irányelv (2) 14. cikke és a 2003/4 irányelv között az első kérdésben említett információk esetében, és különösen, csak akkor lehet-e a 91/414 irányelv 14. cikkét alkalmazni, ha azzal nem sérülnek a 2003/4 irányelv 4. cikkének (2) bekezdése szerinti kötelezettségek?

Amennyiben az első és a második kérdésre adott válaszból az következik, hogy az alperesnek a jelen esetben alkalmaznia kell a 2003/4 irányelv 4. cikkét, akkor a 4. cikkből következik-e, hogy a közzététel által szolgált közérdek és a megtagadás által szolgált különös érdek ezen rendelkezésben előírt mérlegelésének a jogalkalmazás szintjén kell megvalósulnia, vagy ez megtörténhet a nemzeti jogalkotás szintjén is?

(1) A környezeti információkhoz való nyilvános hozzáférésről és a 90/313/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2003. január 28-i 2003/4/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 41., 26. o.; magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet, 7. kötet, 375. o.).

(2) A környezeti információkhoz való hozzáférés szabadságáról szóló, 1990. június 7-i 90/313/EGK tanács irányelv (HL L 158., 56. o.; magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet, 1. kötet, 402. o.).

7.11.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 267/26

A Court of Session (Skócia), Edinburgh (Egyesült Királyság) által 2009. július 14-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem — Macdonald Resorts Limited kontra The Commissioners for Her Majesty’s Revenue & Customs

(C-270/09. sz. ügy)

2009/C 267/48

Az eljárás nyelve: angol

A kérdést előterjesztő bíróság

Court of Session (Skócia), Edinburgh

Az alapeljárás felei

Felperes: Macdonald Resorts Limited

Alperes: The Commissioners for Her Majesty’s Revenue & Customs.

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Ha az MRL — a klub alapszabálya és az ahhoz kapcsolódó szerződések rendelkezései alapján — szerződéses jogok („jogosultsági pontok”) olyan szolgáltatását nyújtja, amely a vevőt évente — az MRL időben megosztott használatú szálláshelyeinek lefoglalására és használatára — beváltható pontokra jogosítja fel, az ilyen szolgáltatást:

a)	ingatlannak a hatodik HÉA-irányelv 13. cikke B. része b) pontjának (jelenleg a 2006/112 irányelv (1) 135. cikke (1) bekezdése l) pontja) értelmében vett bérbe- vagy haszonbérbeadásának, vagy

b)	klubtagságnak, vagy

másnak

kell-e tekinteni?

Az 1. kérdésre adandó választ befolyásolja-e az, hogy:

a)	bizonyos esetekben a szerződéses jogokat az ügyfelek azért cserébe szerzik meg, hogy az MRL-nél elhelyezik már meglévő, arra vonatkozó jogaikat, hogy az adott helyen fekvő, időben megosztott használatú szálláshelyet egy vagy több meghatározott hétig használjanak?

az ügyfél bármelyik évben dönthet úgy, hogy az adott évi pontokra vonatkozó jogosultságának egészét vagy egy részét nem váltja foglalásra, és ehelyett azt választja, hogy a következő évre vonatkozó jogosultságát gyarapítja, vagy — az adott évre vonatkozó szabályozás szerződéses feltételeitől függően — a következő évi pontokra vonatkozó jogosultságából történő „kölcsönzés” révén gyarapítja az adott évi jogosultságát;

c)	a szálláshelyalapot képező ingatlanok a jogosultsági pontok megszerzésének időpontja és a pontok — ingatlan használati jogáért cserébe történő — beváltásának időpontja között módosulhatnak;

d)	az ügyfelet minden évben megillető pontok számát a szolgáltatást nyújtó — a szabályozás szerződéses feltételeivel összhangban — módosíthatja;

e)	a felperes időről időre lehetővé teheti, hogy a jogosultsági pontok jogosultjai hozzáférjenek egy időben megosztott használati illetőségekkel kapcsolatos külső csereprogramhoz;

f)	a felperes időről időre lehetővé teheti, hogy a jogosultsági pontok jogosultjai pontjaikat a felperes által üzemeltetett szállodákban igénybe vehető szálláshelyre vagy a felperes által nyújtott egyéb előnyökre cseréljék?

Ha az adóalany a fenti 1. és 2. kérdésben leírt szolgáltatásokat nyújtja,

a)	ezek a hatodik HÉA-irányelv 9. cikke (2) bekezdésének a) pontja (jelenleg a 2006/112 irányelv 45. cikke) értelmében vett „ingatlanokkal kapcsolatos szolgáltatásoknak” minősülnek-e;

amennyiben a 3. kérdés a) pontjára adott válasz igenlő, akkor hogyan kell meghatározni a teljesítés helyét olyan körülmények között, amikor a klubtagok egynél több tagállamban gyakorolhatják a használatra vonatkozó szerződéses jogaikat, és a szolgáltatásnyújtás idején nem ismert, hogy melyik szállást fogják így igénybe venni?

(1) A közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, 2006. november 28-i 2006/112/EK tanácsi irányelv (HL L 347., 1. o.)

7.11.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 267/27

Rechtbank Haarlem (Hollandia) által 2009. július 16-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem — Premis Medical B.V. kontra Inspecteur van de Belastingsdienst/Douane Rotterdam

(C-273/09. sz. ügy)

2009/C 267/49

Az eljárás nyelve: holland

A kérdést előterjesztő bíróság

Rechtbank Haarlem

Az alapeljárás felei

Felperes: Premis Medical B.V.

Alperes: Inspecteur van de Belastingsdienst/Douane Rotterdam

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Érvényes-e a 2004. május 7-i HL L 173. számának 9. oldalán helyesbített 2004. április 15-i 729/2004/EK bizottsági rendelet (1) (HL L 113., 5. o.; magyar nyelvű különkiadás 2. fejezet, 16. kötet, 90. o.) abban az értelemben, hogy a helyesbítéssel hozzáadott melléklet az érvényes melléklet? Amennyiben igen:

2.	Érvénytelen-e a 2004. május 7-i HL L 173. számának 9. oldalán helyesbített 729/2004/EK rendelet azért, mert a Bizottság ebben a rendeletben korlátozta a 9021 vtsz. hatályát? Amennyiben igen:

3.	Érvénytelen-e a 2004. május 7-i HL L 173. számának 9. oldalán helyesbített 729/2004/EK rendelet azért, mert a Bizottság helytelenül sorolta be a járókeretet a KN-be?

(1) Egyes árucikkeknek a Kombinált Nómenklatúra szerinti besorolásáról szóló, 2004. április 15-i 729/2004/EK bizottsági rendelet (HL L 113., 5. o.; magyar nyelvű különkiadás 2. fejezet, 16. kötet, 90. o.)

7.11.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 267/28

Az Oberlandesgericht München (Németország) által 2009. július 20-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem — Privater Rettungsdienst und Krankentransport Stadler kontra Zweckverband für Rettungsdienst und Feuerwehralarmierung Passau — beavatkozók: Máltai Szeretetszolgálat és Bajor Vöröskereszt

(C-274/09. sz. ügy)

2009/C 267/50

Az eljárás nyelve: német

A kérdést előterjesztő bíróság

Oberlandesgericht München

Az alapeljárás felei

Felperes: Privater Rettungsdienst und Krankentransport Stadler

Alperes: Zweckverband für Rettungsdienst und Feuerwehralarmierung Passau

Beavatkozók:

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Az EK 234. cikk első bekezdése alapján a következő, az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (1) (a továbbiakban: irányelv) értelmezésére vonatkozó kérdéseket terjeszti az Európai Közösségek Bírósága elé előzetes döntéshozatalra:

Az olyan szolgáltatásnyújtásra (itt: mentési szolgáltatásokra) irányuló szerződés, amelynek tartalma alapján az ajánlatkérő közvetlenül nem fizet díjat a nyertes ajánlattevő részére, hanem

a)	a szolgáltatásnyújtásért fizetendő térítési díjat a nyertes ajánlattevő és olyan harmadik felek közötti tárgyalások során állapítják meg, akik ajánlatkérőnek (itt: társadalombiztosítási szervek) minősülnek,

b)	megegyezés hiányában a döntéshozatalt erre a célra létrehozott döntőbizottságra bízzák, amelynek döntését állami bíróság elé terjesztik felülvizsgálatra, és

c)	a díjat a nyertes ajánlattevőnek nem közvetlenül az igénybevevők, hanem rendszeres részletekben olyan központi elszámolóhely fizeti ki, amelynek szolgáltatásait a nyertes ajánlattevő törvény alapján kötelezően veszi igénybe,

pusztán ebből az okból tekinthető-e az irányelv 1. cikkének (4) bekezdése értelmében vett szolgáltatási koncessziónak, elhatárolva az irányelv 1. cikke (2) bekezdésének a) és d) pontja értelmében vett szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződéstől?

Ha az előzetes döntéshozatalra előterjesztett első kérdésre nemleges válasz adandó, akkor szolgáltatási koncesszióról van-e szó abban az esetben, ha a közszolgáltatással összefüggő működtetési kockázat kezdettől fogva korlátozott, mert

a)	törvényi szabályozás szerint a szolgáltatásnyújtásért fizetendő térítési díjak alapját olyan, üzemgazdasági elvek alapján elfogadható költségek képezik, amelyek megfelelnek a vonatkozó szolgáltatásnyújtásnak, a gazdaságos és takarékos vállalatvezetésnek, valamint a hatékony szervezésnek, és

b)	a térítési díj a fizetőképes társadalombiztosítási szerveket terheli,

c)	a szerződés hatálya alá tartozó területen bizonyos kizárólagosságot biztosítanak a hasznosításnak,

a nyertes ajánlattevő azonban ezt a korlátozott kockázatot teljes mértékben átvállalja?

(1) HL L 134., 114. o.; magyar nyelvű különkiadás 6. fejezet, 7. kötet, 132. o.

7.11.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 267/28

A Raad van State (Belgium) által 2009. július 21-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem — Brussels Hoofdstedelijk Gewest és társai kontra Vlaamse Gewest, egyéb fél: Brussels International Airport Company NV, jelenleg The Brussels Airport Company NV

(C-275/09. sz. ügy)

2009/C 267/51

Az eljárás nyelve: holland

A kérdést előterjesztő bíróság

Raad van State

Az alapeljárás felei

Felperes: Brussels Hoofdstedelijk Gewest és társai

Alperes: Vlaamse Gewest

Egyéb fél: Brussels International Airport Company NV, jelenleg The Brussels Airport Company NV

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Úgy kell-e értelmezni az 1997. március 3-i 97/11/EK tanácsi irányelvvel módosított, az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló, 1985. június 27-i 85/337/EGK tanácsi irányelv (1) I. melléklete 7. pontjának a) alpontja szerinti „építés” fogalmát, hogy a környezeti hatásvizsgálatot nem csak az infrastruktúrán folytatott munkálatok, hanem a repülőtér üzemeltetése esetében is el kell végezni, ha egyrészt a 2 100 méteres és azt meghaladó hosszúságú kifutópályával rendelkező repülőtér infrastruktúráján folytatott munkálatokhoz, másrészt ugyanezen repülőtér üzemeltetéséhez eltérő engedélyek szükségesek, és az utóbbi engedélyt — a környezetvédelmi engedélyt — csak határozott időre adják meg?

Vonatkozik-e a környezeti hatásvizsgálat elvégzésének e kötelezettsége a repülőtér környezetvédelmi engedélyének meghosszabbítására is, tehát arra az esetre is, ha a meghosszabbítás a működés átalakításával vagy bővítésével nem jár együtt, és arra az esetre is, ha ilyen átalakításra vagy bővítésre törekszenek?

Másként ítélendő-e meg a környezeti hatásvizsgálat elvégzésének kötelezettsége a repülőtér környezetvédelmi engedélyének meghosszabbítása keretében, ha ilyen környezeti hatásvizsgálatot már korábbi időpontban, esetleg a működési engedély megadásakor elvégeztek, vagy a repülőtér a környezeti hatásvizsgálat kötelezettségének a közösségi vagy nemzeti jogalkotó által történő bevezetése időpontjában már működött?

(1) HL L 175., 40. o.; magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet, 1. kötet, 248. o.

7.11.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 267/29

A High Court of Justice (Chancery Division) (Anglia és Wales) által 2009. július 20-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem — T-Mobil (UK) Ltd kontra The Commissioners for Her Majesty’s Revenue & Customs

(C-276/09. sz. ügy)

2009/C 267/52

Az eljárás nyelve: angol

A kérdést előterjesztő bíróság

High Court of Justice (Chancery Division) (Anglia és Wales)

Az alapeljárás felei

Felperes: T-Mobil (UK) Ltd

Alperes: The Commissioners for Her Majesty’s Revenue & Customs

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Melyek annak az adómentes szolgáltatásnak a jellemzői, amely „pénzátutalással […] jár[…], és változást […] eredményez[…] a jogi és pénzügyi helyzetben”?

Különösen:

a)	Alkalmazandó-e az adómentesség azokra a szolgáltatásokra melyek máshogy nem nyújthatók a pénzügyi intézmények által, mint i. az egyik számla megterhelésével, ii. másik számlán ezzel megegyező összeg jóváírásával, vagy iii. az i. és ii. közötti közbenső művelet teljesítésével?

b)	Alkalmazandó-e az adómentesség azokra a szolgáltatásokra, melyek nem tartalmazzák az egyik számla megterhelésére és a másik számlán ezzel megegyező összeg jóváírására irányuló műveletek teljesítését, de amelyek az átutalás teljesülése esetén ezen átutalás okának tekinthetők?

A hatodik irányelv 13. cikke B. része d) pontjának 3. alpontjában foglalt, „fizetésekre [vagy] átutalási forgalomra vonatkozó ügyletek” tekintetében érvényesülő adómentesség alkalmazandó-e a hitelkártyákkal és bankkártyákkal teljesített kifizetések fogadására és feldolgozására irányuló, az adóalany által a jelen ügyben nyújtotthoz hasonló szolgáltatásra? Különösen abban az esetben, ha az elszámolási fájlok adóalany általi továbbítása minden nap végén automatikusan azzal jár, hogy az ügyfél számláját megterhelik, az adóalany számláján pedig jóváírják ezt az összeget, ezek a szolgáltatások adómentességet élveznek-e a 13. cikk B. része d) pontjának 3. alpontja alapján?

3.	A 2. kérdésre adott válasz függ-e attól, hogy az adóalany maga szerzi-e meg a folyamatos továbbításhoz szükséges engedélyezési kódokat, vagy ezeket a kódokat az elfogadó bankjának megbízottján keresztül szerzi be?

A hatodik irányelv 13. cikke B. része d) pontjának 3. alpontjában foglalt, „hitelközvetítésre” vonatkozó adómentesség alkalmazandó-e azokra a szolgáltatásokra, amelyeket az adóalany a hitelkártyás fizetések vonatkozásában a jelen ügyben nyújt, ahol ezen szolgáltatások eredményeként az ügyfél hitelkártyájának egyenlegét további hitelösszegekkel terhelik meg?

A „fizetésekre [vagy] átutalási forgalomra vonatkozó ügyletek” tekintetében érvényesülő adómentesség alkalmazandó-e a fizetések független megbízottak igénybevételével történő fogadásával és feldolgozásával kapcsolatos olyan szolgáltatásokra, amelyeket a jelen ügyben az adóalany a postahivatalokon és a PayPointon keresztül kínál?

A „fizetésekre [vagy] átutalási forgalomra vonatkozó ügyletek” tekintetében érvényesülő adómentesség alkalmazandó-e az adóalany vagy megbízottja által elküldött csekkel történő olyan fizetések kézhezvételével és feldolgozásával kapcsolatos szolgáltatásokra, amely fizetéseket az adóalanynak és bankjának is fel kell dolgoznia?

A „fizetésekre [vagy] átutalási forgalomra vonatkozó ügyletek” tekintetében érvényesülő adómentesség alkalmazandó-e az adóalany által a jelen ügyben nyújtott olyan szolgáltatásokra, amelyek a bank pénztárában történtek, és a bankrendszeren keresztül az adóalany bankszámláján jóváírt befizetések fogadására és feldolgozására vonatkoznak?

Milyen különleges tényezőket kell figyelembe venni annak eldöntésekor, hogy valamely díj (mint például a fizetéskezelési díj a jelen ügyben), amelyet az adóalany az ügyfelével szemben annak azon választása szerint számít fel, hogy az ügyfél bizonyos fizetési módot alkalmazva fizet-e az adóalanynak, és amely önállóan szerepel a szerződéses dokumentációban, és külön tételként tüntetik fel az ügyfelek felé kibocsátott számlákon, HÉA szempontból elkülönülő szolgáltatásnak minősül-e?

7.11.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 267/30

A Court of Session (Skócia), Edinburgh (Egyesült Királyság) által 2009. július 21-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem — The Commissioners for Her Majesty’s Revenue & Customs kontra RBS Deutschland Holdings GmbH

(C-277/09. sz. ügy)

2009/C 267/53

Az eljárás nyelve: angol

A kérdést előterjesztő bíróság

Court of Session (Skócia), Edinburgh

Az alapeljárás felei

Felperes: The Commissioners for Her Majesty’s Revenue and Customs

Alperes: RBS Deutschland Holdings GmbH

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

A jelen ügy tárgyát képező esethez hasonló körülmények fennállása esetén, ha

(a)	egy egyesült királyságbeli bank németországi leányvállalata azzal a céllal vásárolt autókat az Egyesült Királyságban, hogy azokat egy érdekeltségi körébe nem tartozó, egyesült királyságbeli társaságnak lízingbe adja, és e vásárlások után hozzáadottérték-adót fizetett;

(b)

a vonatkozó egyesült királyságbeli szabályozás az autók bérbeadását Németországban történő szolgáltatásnyújtásként kezeli, amely ennek megfelelően az Egyesült Királyságban nem HÉA-köteles. A német jog ezeket a szolgáltatásokat az Egyesült Királyságban történő termékértékesítésként kezeli, amely ennek megfelelően Németországban nem HÉA-köteles. Következésképpen ezen ügyletek után egyik tagállamban sem számítottak fel adót.

(c)

az egyesült királyságbeli bank azzal a szándékkal választotta német leányvállalatát lízingbeadónak és határozta meg a lízingügyletek időtartamát, hogy a bérleti díj HÉA-mentességének előnyében részesülhessen:

Úgy kell-e értelmezni a hatodik irányelv (1) 17. cikke (3) bekezdésének a) pontját (jelenleg a fő HÉA-irányelv 169. cikkének a) pontját), hogy az Egyesült Királyság adóhatósága jogosult a németországi leányvállalat számára megtagadni az autók megvásárlása után az Egyesült Királyságban megfizetett HÉA levonását?

2.	Az első kérdés megválaszolásához szükséges-e, hogy a nemzeti bíróság kiterjessze vizsgálódását a visszaélésszerű magatartás tilalma elvének lehetséges alkalmazására?

Amennyiben a második kérdésre adott válasz igenlő, úgy az autók megvásárlása után felszámított adó levonása ellentétes-e a hatodik irányelv vonatkozó rendelkezéseinek céljával, és így megvalósítja-e a visszaélésszerű magatartás megállapításának a Bíróság C-255/02. sz., Halifax plc és társai kontra Commissioners of Customs & Excise ügyben 2006. február 21-én hozott ítéletének 74. pontjában leírt első követelményét, figyelemmel — egyéb elvek mellett — az adósemlegesség elvére?

Továbbá, amennyiben a második kérdésre adott válasz igenlő, figyelembe kell-e vennie a bíróságnak azt, hogy az ügyletek elsődleges célja valamely adóelőny megszerzése, ami megvalósítja a visszaélésszerű magatartás megállapításának a Bíróság fent hivatkozott ítéletének 75. pontjában foglalt, második követelményét, ha piaci feltételek mellett működő felek között létrejött kereskedelmi ügyletek során azzal a céllal választották ki a németországi leányvállalatot az autók egyesült királyságbeli fogyasztó részére történő lízingelésére, és azzal a céllal határozták meg a lízing feltételeit, hogy a bérleti díj után ne kelljen adót fizetni?

(1) A tagállamok forgalmi adóra vonatkozó jogszabályainak összehangolásáról — közös hozzáadottértékadó-rendszer: egységes adóalap-megállapításról szóló, 1977. május 17-i 77/388/EGK hatodik tanácsi irányelv (HL L 145., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 9. fejezet, 1. kötet, 23. o.)

7.11.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 267/31

A Bundesgerichtshof (Németország) által 2009. július 24-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem — R ellen folyó büntetőeljárás

(C-285/09. sz. ügy)

2009/C 267/55

Az eljárás nyelve: német

A kérdést előterjesztő bíróság

Bundesgerichtshof

Az alapeljárásban résztvevő fél

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Úgy kell-e értelmezni a 77/388EGK hatodik tanácsi irányelv (1) 28c. cikke A. részének a) pontját, hogy az ezen rendelkezés szerinti termékértékesítés esetében meg kell tagadni a hozzáadottértékadó-mentességet akkor, ha a termékértékesítés ténylegesen megtörtént ugyan, ám objektív körülményekkel bizonyított, hogy az eladó adóalany

a)	tudta, hogy a termékértékesítéssel a hozzáadottérték-adó kijátszására irányuló áruügyletben vesz részt, vagy

b)	olyan cselekményeket vitt véghez, amelyek célja a valódi szerző személyének leplezése annak érdekében, hogy ő vagy valamely harmadik fél kijátszhassa a hozzáadottérték-adót?

(1) A tagállamok forgalmi adóra vonatkozó jogszabályainak összehangolásáról — közös hozzáadottértékadó rendszer: egységes adóalap megállapításról szóló, 1977. május 17 i 77/388/EGK hatodik tanácsi irányelv (HL L 145, 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 9. fejezet, 1. kötet, 23. o.)

7.11.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 267/31

A Hof van Cassatie van België (Belgium) által 2009. július 29-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem — Vlaamse Gemeenschap kontra M. Baesen

(C-296/09. sz. ügy)

2009/C 267/57

Az eljárás nyelve: holland

A kérdést előterjesztő bíróság

Hof van Cassatie van België

Az alapeljárás felei

Felperes: Vlaamse Gewest

Alperes: M. Baesen.

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

1.	Az 1408/71/EGK (1) rendelet 13. cikke (2) bekezdésének d) pontja alkalmazásában a „köztisztviselő és köztisztviselőnek minősülő más személy” kifejezést azon nemzeti szociális biztonsági rendszer alapján kell-e értelmezni, amelyhez az érintett személy tartozik?

Amennyiben az 1. kérdésre igenlő válasz adandó: az 1408/71 rendelet 13. cikke (2) bekezdésének d) pontja szerinti köztisztviselőnek minősülő más személynek tekinthető-e az a közszolgálati munkáltatónál munkaszerződéssel alkalmazott személy, aki az 1408/71 rendelet 4. cikkének (1) bekezdése szerinti egyes szociális biztonsági ágak tekintetében a nemzeti szociális biztonsági rendszer alapján a munkavállalókra vonatkozó általános szociális biztonsági szabályozás hatálya alatt áll, míg a rendelet 4. cikke (1) bekezdésének e) pontja szerinti más nemzeti biztonsági ágak tekintetében a köztisztviselőkre vonatkozó különös rendszer hatálya alá tartozik?

(1) A szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló, 1971. június 14-i tanácsi rendelet (HL L 149., 2.o.; magyar nyelvű különkiadás 5. fejezet, 1. kötet, 35. o.)

7.11.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 267/32

A Fővárosi Bíróság Gazdasági Kollégiuma (Magyar Köztársaság) által 2009. július 29-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem — RANI Slovakia s.r.o. kontra Hankook Tire Magyarország Kft.

(C-298/09. sz. ügy)

2009/C 267/58

Az eljárás nyelve: magyar

A kérdést előterjesztő bíróság

Fővárosi Bíróság Gazdasági Kollégiuma

Az alapeljárás felei

Felperes: RANI Slovakia s.r.o.

Alperes: Hankook Tire Magyarország Kft.

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

A Római Szerződés 3. cikkének c.) pontjára és a Római Szerződés 59. cikkére figyelemmel értelmezhető-e úgy a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló Európai Parlament és Tanács 96/71/EK irányelv (1) bevezető részének (19) bekezdése, hogy a munkaerő-kölcsönzési tevékenység vonatkozásában a tagállamok nemzeti joga szabadon határozhatja meg a munkaadói (vállalkozói) oldalon azokat a feltételeket, hogy ki végezhet ilyen tevékenységet az adott tagállam területén, e körben pedig a kölcsönbeadó vállalkozások körét korlátozhatja a belföldi székhelyű társaságokra?

2.	Az Európai Parlament és a Tanács 96/71/EK irányelv 1. cikk (4) bekezdése értelmezhető-e úgy, hogy az adott tagállam vállalkozása a tevékenység végzésének engedélyezése tekintetében kedvezőbb bánásmódban részesülhet, mint más tagállamban letelepedett vállalkozás?

A Római Szerződés 59., 62. és 63 cikke együttesen értelmezhető-e úgy, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozás időpontjában meglévő korlátozások mindaddig megmaradhatnak és a közösségi jogba ütközőnek mindaddig nem minősülnek, amíg az adott szolgáltatástípusra a Tanács a liberalizáció feltételeit meghatározó programot illetve annak végrehajtására vonatkozó irányelveket ki nem bocsát?

4.	Amennyiben az előző kérdésekre a válasz nem, van-e olyan közérdek, amely indokolja azon korlátozást, hogy munkaerő-kölcsönzési tevékenységet csak az adott tagállamban belföldön bejegyzett székhelyű társaság végezhet, és ezáltal az a Római Szerződés 59. és 65. cikkével összeegyeztethető-e?

(1) HL L 18., 1. o.; magyar különkiadás 5. fejezet, 2. kötet, 431. o.

7.11.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 267/32

Nejvyšší správní soud (Cseh Köztársaság) által 2009. július 30-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem — DAR Duale Abfallwirtschaft und Verwertung Ruhrgebiet GmbH kontra Ministerstvo životního prostředí

(C-299/09. sz. ügy)

2009/C 267/59

Az eljárás nyelve: cseh

A kérdést előterjesztő bíróság

Nejvyšší správní soud

Az alapeljárás felei

Felperes: DAR Duale Abfallwirtschaft und Verwertung Ruhrgebiet GmbH

Alperes: Ministerstvo životního prostředí

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Úgy kell-e értelmezni az Európai Közösségen belüli, az oda irányuló és az onnan kifelé történő hulladékszállítás felügyeletéről és ellenőrzéséről szóló, 1993. február 1-i 259/93/EGK tanácsi rendeletnek (1) a hulladékokról szóló, 1975. július 15-i 75/442/EGK tanácsi irányelv (2) 1. cikkének e) és f) pontjaival, valamint az irányelv II. A. mellékletének D10 pontjával és II. B. mellékletének R1 pontjával összefüggésben értelmezett 2. cikkének i) és k) pontját, hogy a Bíróság C-458/00. sz., Bizottság kontra Luxemburg ügyben 2003. február 13-án hozott ítéletében (EBHT 2003., I-1553. o.) meghatározott első feltétel, mely szerint a hulladékégetésnek a fenti irányelv II. B. melléketének R1 pontja értelmében energiatermelési célú hulladékhasznosításnak kell lennie (azaz a működés elsődleges céljának a hulladék hasznos funkcióra, nevezetesen energiatermelésre való alkalmassá tételének kell lennie), abban az esetben is teljesíthető, ha a Bíróság fenti ítéletében a hulladékhasznosítást tanúsító tényezőként említett körülmények egyike sem áll fenn, azaz amikor a hulladékégető létesítmény üzemeltetője nem fizet a feldolgozásért ellentételezést a hulladék beszállítójának, és a létesítmény műszakilag nem alkalmas a hulladékhiány esetén történő, elsődleges energiaforrás-alapú működésre?

Amennyiben a kérdésre adott válasz igenlő, úgy ilyen esetben milyen feltételek fennállása esetén tekinthető a működés hulladékhasznosításnak?

A hulladékfeldolgozási műveletért történő fizetés szempontja teljes egészében figyelmen kívül hagyható-e, vagy pedig ahhoz, hogy a művelet hulladékhasznosításnak minősülhessen, szükséges-e legalább az, hogy a létesítmény üzemeltetőjének egy bizonyos mennyiségű hulladék elégetésével megtermelt hőenergia vagy elektromos energia értékesítéséből származó jövedelme meghaladja a hulladék átvételéért kapott ellentételezésből származó jövedelmét?

A hulladék befogadója létesítményének jellegére vonatkozóan a hulladékhasznosítási műveletet elégséges mértékben tanúsító tényezőnek tekinthető-e az, hogy a létesítmény működését engedélyező határozatban a létesítményt formálisan energiacélú hulladékhasznosításra szolgáló létesítménynek minősítik, és hogy a létesítmény üzemeltetője szerződéses kötelezettséget vállalt egy bizonyos mennyiségű hőenergia hálózatba juttatására, és e kötelezettsége megszegése esetén kötbér fizetésére lenne köteles, vagy a tevékenység hulladékhasznosításként történő minősítésének előfeltétele, hogy a létesítmény üzemeltetőjének jogi, műszaki és gazdasági szempontból is ténylegesen képesnek kell lennie a létesítményt — legalább időlegesen — hulladéktól eltérő tüzelőanyagok felhasználásával működtetni?

(1) HL 1993., L 30., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet, 2. kötet, 176. o.

(2) HL 1975., L 194., 39. o.; magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet 1. kötet 23. o.

7.11.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 267/34

A Raad van State (Hollandia) által 2009. augusztus 3-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem — Vicoplus SC PUH kontra Minister van Sociale Zaken en Werkgelegenheid

(C-307/09. sz. ügy)

2009/C 267/62

Az eljárás nyelve: holland

A kérdést előterjesztő bíróság

Raad van State

Az alapeljárás felei

Fellebbező: Vicoplus SC PUH

Ellenérdekű fél a fellebbezési eljárásban: Minister van Sociale Zaken en Werkgelegenheid

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Úgy kell-e értelmezni az Európai Közösséget létrehozó szerződés 49. és 50. cikkét, hogy azokkal ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, mint a Wet arbeid vreemdelingennek a Wet arbeid vreemdelingen végrehajtásáról szóló rendelet 1e. cikke (1) bekezdésének c) pontjával összefüggésben értelmezett 2. cikke, amelynek értelmében munkavállalóknak a 96/71/EK irányelv (1) 1. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében vett kiküldéséhez foglalkoztatási engedély szükséges?

2.	Mely ismérvek segítségével határozandó meg, hogy munkavállalóknak a 96/71/EK irányelv 1. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében vett kiküldéséről van-e szó?

(1) A munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló, 1996. december 16-i 96/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 18., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 5. fejezet, 2. kötet, 431. o.).

7.11.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 267/34

A Raad van State (Hollandia) által 2009. augusztus 3-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem — B.A.M. Vermeer Contracting sp. zoo kontra Minister van Sociale Zaken en Werkgelegenheid

(C-308/09. sz. ügy)

2009/C 267/63

Az eljárás nyelve: holland

A kérdést előterjesztő bíróság

Raad van State

Az alapeljárás felei

Fellebbező: B.A.M. Vermeer Contracting sp. zoo

Ellenérdekű fél a fellebbezési eljárásban: Minister van Sociale Zaken en Werkgelegenheid

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

2.	Mely ismérvek segítségével határozandó meg, hogy munkavállalóknak a 96/71/EK irányelv 1. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében vett kiküldéséről van-e szó?

7.11.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 267/34

A Raad van State (Hollandia) által 2009. augusztus 3-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem — Olbek Industrial Services kontra Minister van Sociale Zaken en Werkgelegenheid

(C-309/09. sz. ügy)

2009/C 267/64

Az eljárás nyelve: holland

A kérdést előterjesztő bíróság

Raad van State

Az alapeljárás felei

Fellebbező: Olbek Industrial Services

Ellenérdekű fél a fellebbezési eljárásban: Minister van Sociale Zaken en Werkgelegenheid

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

2.	Mely ismérvek segítségével határozandó meg, hogy munkavállalóknak a 96/71/EK irányelv 1. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében vett kiküldéséről van-e szó?

7.11.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 267/35

Oberster Gerichtshof (Ausztria) által 2009. augusztus 7-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem — Stadt Graz kontra Strabag AG, Teerag-Asdag AG, Bauunternehmung Granit GesmbH

(C-314/09. sz. ügy)

2009/C 267/65

Az eljárás nyelve: német

A kérdést előterjesztő bíróság

Oberster Gerichtshof

Az alapeljárás felei

Felperes: Stadt Graz

Alperes: Strabag AG, Teerag-Asdag AG, Bauunternehmung Granit GesmbH

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Akkor is ellentétes-e az árubeszerzésre és az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélésével kapcsolatos jogorvoslati eljárás alkalmazására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló, 1989. december 21-i 89/665/EGK tanácsi irányelv (1) 1. cikkének (1) bekezdésével és 2. cikke (1) bekezdésének c) pontjával vagy ezen irányelv egyéb rendelkezéseivel az a nemzeti szabályozás, amely a közösségi közbeszerzési jog ajánlatkérő általi megsértésén alapuló kártérítési igény érvényesítését az ajánlatkérő vétkességétől teszi függővé, ha ezt a szabályozást oly módon alkalmazzák, hogy az ajánlatkérő szerveinek vétkességét főszabály szerint vélelmezni kell, és az ajánlatkérő nem hivatkozhat az egyedi képességek hiányára, valamint az ily módon hiányzó szubjektív felróhatóságra?

Az 1. kérdésre adandó nemleges válasz esetén:

Értelmezhető-e az árubeszerzésre és az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélésével kapcsolatos jogorvoslati eljárás alkalmazására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló, 1989. december 21-i 89/665/EGK tanácsi irányelv 2. cikkének (7) bekezdése akként, hogy az abban meghatározott, a jogorvoslati eljárásban hozott határozatok hatékony végrehajtásának biztosítását előíró szabály értelmében a közbeszerzést ellenőrző hatóság döntése az eljárás valamennyi résztvevője, így az ajánlatkérő vonatkozásában is kötőerővel bír?

A 2. kérdésre adandó igenlő válasz esetén:

Az árubeszerzésre és az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélésével kapcsolatos jogorvoslati eljárás alkalmazására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló, 1989. december 21-i 89/665/EGK tanácsi irányelv 2. cikkének (7) bekezdése értelmében megengedett-e, hogy az ajánlatkérő a közbeszerzést ellenőrző hatóság jogerős döntését figyelmen kívül hagyja, illetve köteles-e akár erre, és ha igen, milyen feltételek fennállása esetén?

(1) HL L 395., 33. o.; magyar nyelvű különkiadás 6. fejezet, 1. kötet, 246. o.

7.11.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 267/35

A Bundesgerichtshof (Németország) által 2009. augusztus 10-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem — MSD Sharp & Dohme GmbH kontra Merckle GmbH

(C-316/09. sz. ügy)

2009/C 267/66

Az eljárás nyelve: német

A kérdést előterjesztő bíróság

Bundesgerichtshof

Az alapeljárás felei

Felperes: MSD Sharp & Dohme GmbH

Alperes: Merckle GmbH

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Az utoljára a 2008. március 11-i 2008/29/EK tanácsi és európai parlamenti irányelvvel (1) módosított, az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek közösségi kódexéről szóló, 2001. november 6-i 2001/83/EK tanácsi és európai parlamenti irányelv (2) értelmezésére vonatkozóan a következő kérdést terjeszti az Európai Közösségek Bírósága elé előzetes döntéshozatalra:

Az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek közösségi kódexéről szóló 2001/83/EK irányelv 88. cikke (1) bekezdésének a) pontja vonatkozik-e a vényköteles gyógyszerek nyilvános reklámozására is, amennyiben a reklám csak azokat az engedélyezési eljárásban az engedélyező hatóság elé terjesztett információkat tartalmazza, amelyek a készítmény valamennyi megszerzője számára amúgy is hozzáférhetők, továbbá ha az adatokat nem kéretlenül közlik az érdeklődővel, hanem csak azon személy számára válnak megismerhetővé, aki az interneten saját maga jár utánuk?

(1) HL L 81., 2008.3.20., 51. o.

(2) HL L 311., 2001.11.28., 67. o.; magyar nyelvű különkiadás 13. fejezet, 27. kötet, 69. o.

7.11.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 267/36

Az Elsőfokú Bíróság (ötödik tanács) T-396/05. és T-397/05. sz., ArchiMEDES kontra Bizottság egyesített ügyekben 2009. június 10-én hozott ítélete ellen az ArchiMEDES által 2009. augusztus 10-én benyújtott fellebbezés

(C-317/09. P. sz. ügy)

2009/C 267/67

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Fellebbező: Architecture, Microclimat, Énergies Douces Europe et Sud, sarl (ArchiMEDES) (képviselő: P.-P. Van Gehuchten ügyvéd)

A másik fél az eljárásban: az Európai Közösségek Bizottsága

A fellebbező kérelmei

Az ArchiMEDES azt kéri, hogy az Európai Közösségek Bírósága helyezze hatályon kívül az Európai Közösségek Elsőfokú Bírósága T-396/05. és T-397/05. sz. egyesített ügyekben 2009. június 10-én hozott ítéletét, továbbá adjon helyt a fellebbező által az elsőfokú eljárásban előterjesztett kereseti kérelmeknek, amelyekben a következőket kérte:

—	a 2005. október 5-én kelt levélben foglalt és a fellebbezővel 2005. október 10-én közölt, a fellebbezővel szemben beszámítási követelést érvényesítő bizottsági határozat megsemmisítését, továbbá

—	a 2005. augusztus 30-án kelt levelekben foglalt és a fellebbezővel 2005. szeptember 2-án közölt, visszafizetést elrendelő határozat, valamint a 2005. augusztus 23-án kelt és a fellebbezővel 2005. szeptember 2-án közölt 3240705638. sz. terhelési értesítés megsemmisítését;

—	a szerződés 2005. augusztus 30. napjával történő felmondásáról szóló bizottsági határozat érvénytelenítését;

—	a Bizottság arra kötelezését, hogy fizessen meg 125 906 EUR összeget, megnövelve a 2002. február 12-étől járó törvényes késedelmi kamatokkal;

—	másodlagosan, a Bizottság arra kötelezését, hogy fizessen meg 103 551,90 EUR összeget, megnövelve a 2002. február 12-étől járó törvényes késedelmi kamatokkal,

valamint a Bizottságot kötelezze az első- és másodfokú eljárásban felmerült valamennyi költség viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Fellebbezésének alátámasztása érdekében az ArchiMEDES négy jogalapra hivatkozik.

A fellebbező az első jogalapjában — amely a fellebbezőnek a Bizottság 2005. október 5-én kelt levelében foglalt, beszámítási követelést érvényesítő határozat megsemmisítése iránti kérelmére vonatkozik — azt állítja, hogy az Elsőfokú Bíróság megsértette az EK 230. cikket, a francia Polgári Törvénykönyv 1291. cikkét, valamint tévesen indokolta a megtámadott ítéletet, illetve elmulasztotta indokolni azt. A fellebbező szerint ugyanis a beszámításról szóló határozat az EK 230. cikk értelmében vett, keresettel megtámadható aktust képez, a Bizottság által jelen esetben meghozott határozat elfogadása pedig az ArchiMEDES és a Bizottság között létrejött szerződésre irányadó francia Polgári Törvénykönyv 1291. cikkében szabályozott feltételek megsértésével történt, amely rendelkezés értelmében valamely követelés vitatása esetén e követelés csak attól kezdve válik bizonyossá, hogy a kötelezettel szemben bírósági határozat írja elő ezen összegnek a jogosult részére történő megfizetését. Az Elsőfokú Bíróság ezért megsértette a hivatkozott rendelkezéseket, amikor úgy ítélte meg, hogy a fellebbezőnek a továbbiakban nem áll érdekében a 2005. október 5-i határozat megsemmisítését kérni, mivel e határozat a fellebbező szerint szabálytalan egyoldalú aktust képez.

A fellebbező a második jogalapjában az emberi jogok védelméről szóló európai Egyezmény 6. cikkének, az Elsőfokú Bíróság eljárási szabályzata 64. cikkének, a harmadik személyek perbehívására vonatkozó szabálynak, a védelemhez való jognak, valamint a tisztességes eljáráshoz való jognak a megsértésére hivatkozik, amennyiben az Elsőfokú Bíróság indokolás nélkül elutasította, hogy helyt adjon a fellebbező arra irányuló indítványának, hogy a szerződésben részes többi felet is hívják perbe, az ítélet pedig a szerződésben részes valamennyi fél jogviszonyára terjedjen ki. Ez az elutasítás ténylegesen azt eredményezi, hogy megszűnik az olyan szerződésben részes felek közötti fegyveregyenlőség, amely a Bizottság és több szerződő fél között jött létre, mivel a Bizottság adott esetben a vele szerződő valamennyi fél ellen egyszerre keresetet indíthat, miközben ez a lehetőség nem áll fenn abban az esetben, ha az igény csak a szerződő felek egyikével szemben érvényesíthető.

A fellebbező a harmadik jogalapjában — amely két részből áll — arra hivatkozik, hogy az Elsőfokú Bíróság megsértette a Polgári törvénykönyv 1134. és 1165. cikkét, továbbá a közhiteleség elvét, a BU/209/95. sz. szerződés 1.1. és 10. cikkét, ugyanezen szerződés II. mellékletének 2.1., 2.2., 21.1. és 21.4. cikkét, valamint, hogy az Elsőfokú Bíróság elmulasztotta indokolni a megtámadott ítéletet, illetve tévesen indokolta azt. A fellebbező azt állítja, hogy az Elsőfokú Bíróság egyrészt azáltal sértette meg a hivatkozott rendelkezéseket, hogy elválasztotta egymástól a különböző szerződő felek jogait és kötelezettségeit, miközben ők együttesen és egyetemlegesen kötelesek a BU/209/95. sz. szerződés teljesítésére, másrészt pedig azáltal, hogy a fellebbezőt az alvállalkozói jogállása folytán úgy tekintette, mintha a szerződés vonatkozásában kívülállói minőségben járna el, miközben a fellebbező maga is szerződő fél volt.

A fellebbező a negyedik jogalapjában azt állítja, hogy az Elsőfokú Bíróság megsértette a Polgári Törvénykönyv 1134. és 1184. cikkét, továbbá a közhitelesség elvét, valamint a BU/209/95. sz. szerződés II. mellékletének 5. cikkét, ezenkívül pedig elmulasztotta indokolni a megtámadott ítéletet, illetve ellentmondásosan indokolta azt, amennyiben elismerte a Bizottság azon jogát, hogy 2005. augusztus 30. napjával egyoldalúan felmondja az említett szerződést, miközben azt állapította meg, hogy a Bizottság a zárójelentést több, mint három évvel korábban hallgatólagosan jóváhagyta.

7.11.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 267/37

Az Elsőfokú Bíróság (kibővített nyolcadik tanács) által a T-189/03. sz., ASM Brescia SpA kontra az Európai Közösségek Bizottsága ügyben 2009. június 11-én hozott ítélet ellen az A2A SpA, korábban ASM Brescia SpA által 2009. augusztus 11-én benyújtott fellebbezés

(C-318/09. P. sz. ügy)

2009/C 267/68

Az eljárás nyelve: olasz

Felek

Fellebbező: A2A SpA, korábban ASM Brescia SpA (képviselők: A. Santa Maria, A. Giardina, C. Croff, G. Pizzonia, avvocati)

A másik fél az eljárásban: az Európai Közösségek Bizottsága

A fellebbező kérelmei

—

A Bíróság a közösségi jog és különösen az EK-Szerződés 87. cikkének megsértése, valamint az indokolási kötelezettség megsértése miatt, helyezze hatályon kívül a T-189/03. sz. ügyben hozott ítéletet, amennyiben az Elsőfokú Bíróság a társasági adó alóli hároméves mentességet állami támogatásnak minősíti;

—	a Bíróság a közösségi jog téves és ellentmondásos alkalmazása miatt helyezze hatályon kívül az ítéletet, amennyiben az Elsőfokú Bíróság a társasági adó alóli hároméves mentességet nem már létező állami támogatásnak minősíti;

—	a Bíróság a közösségi jog megsértése miatt helyezze hatályon kívül az ítéletet, amennyiben az Elsőfokú Bíróság a visszatéríttetés határozat szerinti elrendelésének jogszerűségét megerősíti; következésképpen pedig

—

a Bíróság állapítsa meg a határozat (1) semmisségét, amennyiben az megállapítja, hogy állami támogatásnak és a közös piaccal összeegyeztethetetlennek minősül a többségi köztulajdonban lévő, helyi közszolgáltatásokat nyújtó vállalkozásokkal kapcsolatos adófolytonossági átmeneti rendszer (a határozat 2. cikke) és/vagy állapítsa meg annak semmisségét, amennyiben Olaszországot a támogatásnak a kedvezményezettektől történő visszatéríttetésére kötelezi (a határozat 3. cikke);

—	a Bíróság kötelezze a Bizottságot a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Az első jogalappal az A2A S.p.A. az EK 87. cikk (1) bekezdésének az Elsőfokú Bíróság általi megsértésére, valamint az indokolási kötelezettség megsértésére hivatkozik, amennyiben az ítélet a társasági adó alóli hároméves mentességet állami támogatásnak minősíti. A Bizottság a határozatban — a fellebbező szerint — különösen nem bizonyította két, az EK 87. cikk (1) bekezdésében előírt követelmény, azaz a verseny torzításának és a tagállamok közötti kereskedelem érintettségének jelen esetben való meglétét. Az Elsőfokú Bíróság pedig nem igazolta helytállóan azokat az előfeltevéseket, amelyekre a Bizottság a „támogatás” minősítését alapozta, ahogyan ezt a közösségi ítélkezési gyakorlatban megkövetelt „teljes” felülvizsgálat értelmében tennie kellett volna.

A második jogalappal a fellebbező másodsorban az EK 88. cikk és az indokolási kötelezettség Elsőfokú Bíróság általi megsértését kifogásolja, valamint ezzel egyidejűleg kéri az ítélet hatályon kívül helyezését, amennyiben „új támogatásnak” minősíti a társasági adó alóli hároméves mentességet. Az Elsőfokú Bíróság — a Bizottság állításainak szolgai megismétlésével — különösen azt tagadta, hogy a részvénytársasággá átalakult önkormányzati vállalkozások javára engedélyezett hároméves halasztására vonatkozó intézkedések „létező támogatásnak” tekinthetők. A fellebbező azonban egy ezzel ellentétes megoldásra jut és úgy véli, hogy az EK-Szerződés hatálybalépését megelőzően már létező, szóban forgó adómentességi rendszer az önkormányzati vállalkozásokra is vonatkozott, amelyek — amint azt a Bizottság is elismerte — a 142/90. sz. törvény szerinti, ugyanazon gazdasági jogalanyt testesítik meg.

A harmadik jogalappal az A2A végső soron a közösségi jog és az abban foglalt elvek megsértése miatt az ítélet hatályon kívül helyezését kéri, amennyiben az megerősíti a visszatéríttetés határozat szerinti elrendelésének jogszerűségét. A fellebbező szerint az ítéletet azért kell hatályon kívül helyezni, mert — a közösségi ítélkezési gyakorlattal ellentétesen — helyben hagyja a határozatban szereplő általános elrendelés jogszerűségét, lényegében pedig a nemzeti hatóságokat megillető mérlegelési jogkör teljes hiányát állapítja meg.

(1) Az Olaszország által többségi köztulajdonban lévő, közszolgáltatásokat nyújtó vállalkozások számára adómentességek és kedvezményes kölcsönök formájában nyújtott állami támogatásról szóló, 2002. június 5-i 2003/193/EK bizottsági határozat (HL L 77., 2003., 21. o.)

7.11.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 267/38

Az Elsőfokú Bíróság (kibővített nyolcadik tanács) által a T-297/02. sz., ACEA S.p.A. kontra az Európai Közösségek Bizottsága ügyben 2009. június 11-én hozott ítélet ellen az ACEA SpA által 2009. augusztus 11-én benyújtott fellebbezés

(C-319/09. P. sz. ügy)

2009/C 267/69

Az eljárás nyelve: olasz

Felek

Fellebbező: ACEA SpA (képviselők: L. Radicati di Brozolo, A. Giardina és T. Ubaldi, avvocati)

A másik fél az eljárásban: az Európai Közösségek Bizottsága

A fellebbező kérelmei

—

A Bíróság helyezze hatályon kívül a T-297/02. sz. ügyben hozott ítéletet, amennyiben az nem szankcionálja a társasági adó alóli hároméves mentesség hatálya alá tartozó különféle helyzetekre irányuló, differenciált vizsgálat elmulasztását, és megerősíti, hogy az említett hároméves mentesség általánosságban és elvontan is állami támogatásnak minősül;

—	a Bíróság helyezze hatályon kívül az ítéletet, amennyiben az a társasági adó alóli hároméves mentességet nem a 659/1999/EK rendelet (1) 1. cikke b) pontjának v. alpontja szerinti, létező támogatásnak ismeri el;

—	a Bíróság helyezze hatályon kívül az ítéletet, amennyiben az a visszatéríttetés határozat (2) 3. cikkében előírt elrendelésének jogszerűségét megerősíti;

—	a Bíróság kötelezze a Bizottságot a mind az elsőfokú, mind pedig a másodfokú eljárás során felmerült költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A fellebbező négy fellebbezési jogalapra hivatkozik kérelmének alátámasztása érdekében.

Az első jogalap az EK-Szerződés 88. cikke és a 659/1999/EK rendelet alkalmazásával kapcsolatos téves jogalkalmazáson, valamint a megtámadott ítélettel kapcsolatban — az 549/1995. sz. törvény 3. cikkének (70) bekezdése, valamint a 331/1993. sz. törvényrendelet 66. cikkének (14) bekezdése szerinti, a társasági adó alóli hároméves mentesség különféle alkalmazási helyzeteire irányuló, differenciált vizsgálat elmulasztása tekintetében — az indokolási kötelezettség elmulasztásán alapul. Az Elsőfokú Bíróság ugyanis tévesen alkalmazta a jogot és elmulasztotta megindokolni határozatát, amennyiben az adómentesség hatálya alá tartozó különféle helyzetek tekintetében — az ügy különös körülményei, valamint a Bizottság rendelkezésére álló információk fényében — nem kifogásolta a vizsgálat, valamint a Bizottság által a megtámadott határozatban levont következtetések elvont és hiányos jellegét.

A második jogalap az EK 87. cikk (1) bekezdésének Elsőfokú Bíróság általi téves alkalmazásán, valamint az indokolási kötelezettség megsértésén alapul, amennyiben megerősítette, hogy a hároméves mentességet általános és elvont állami támogatásnak kell minősíteni. Az Elsőfokú Bíróság különösen nem igazolta helytállóan sem az ügy körülményeit, sem pedig azokat az előfeltevéseket, amelyek alapján a Bizottság a kérdéses intézkedést támogatásnak minősítette, ahogyan ezt a rendelkezésére álló teljes felülvizsgálati hatáskörének alkalmazásával tennie kellett volna. Az Elsőfokú Bíróság tehát helyben hagyta a Bizottság határozatát, mivel legalábbis a mentességgel érintett bizonyos ágazatok tekintetében nem bizonyosodott be a következő két, az EK 87. cikk (1) bekezdésében előírt követelmény megléte: a verseny torzításával és a tagállamok közötti kereskedelem érintettségével való fenyegetés.

A harmadik jogalap a társasági adó alóli hároméves mentesség új támogatásnak minősítése miatt az indokolási kötelezettség megsértésén és annak ellentmondásos jellegén, valamint az EK 88. cikk (1) bekezdésének és a 659/1999/EK rendelet 1. cikke b) pontjának v. alpontja értelmezése és alkalmazása tekintetében a téves jogalkalmazáson alapul, mivel. Az Elsőfokú Bíróság ugyanis nem szankcionálta, hogy a szóban forgó ügyben mellőzték a 659/1999/EK rendelet 1. cikke b) pontjának v. alpontja szerinti, létező támogatásként történő minősítést, jóllehet az ügy összefüggéseiből és körülményeiből kiderül, hogy nem indokolt az új támogatásként történő minősítés, legalábbis hároméves mentességgel érintett bizonyos ágazatok tekintetében.

A negyedik jogalap a visszatéríttetés megtámadott határozat 3. cikkében előírt elrendelésének jogszerűségével kapcsolatban a téves jogalkalmazáson és az indokolási kötelezettség megsértésén alapul. Az ügy körülményeiből ugyanis kiderül, hogy az Elsőfokú Bíróság tévesen vélte úgy, hogy a visszatérítettésnek a határozat rendelkező részében előírt elrendelése teljes hatállyal bírhatna és teljes egészében feltétel nélküli lehetne, mivel az említett határozat az adómentességre vonatkozóan csupán elvont, általános és hiányos értékelést tartalmazott.

(1) Az EK-Szerződés 93. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 1999. március 22-i 659/1999/EK tanácsi rendelet (HL L 83., 1999.3.27., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 8. fejezet, 1. kötet, 339. o.)

(2) Az Olaszország által többségi köztulajdonban lévő, közszolgáltatásokat nyújtó vállalkozások számára adómentességek és kedvezményes kölcsönök formájában nyújtott állami támogatásról szóló, 2002. június 5-i 2003/193/EK bizottsági határozat (HL L 77., 2003., 21. o.)

7.11.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 267/39

Az Elsőfokú Bíróság (kibővített nyolcadik tanács) által a T-301/02. sz., AEM kontra Bizottság ügyben 2009. június 11-én hozott ítélet ellen az A2A SpA, korábban ASM Brescia SpA által 2009. augusztus 11-én benyújtott fellebbezés

(C-320/09. P. sz. ügy)

2009/C 267/70

Az eljárás nyelve: olasz

Felek

Fellebbező: A2A SpA, korábban ASM Brescia SpA (képviselők: A. Giardina, A. Santa Maria, C. Croff és G. Pizzonia, avvocati)

A másik fél az eljárásban: az Európai Közösségek Bizottsága

A fellebbező kérelmei

—

A Bíróság a közösségi jog és különösen az EK-Szerződés 87. cikkének megsértése, valamint az indokolási kötelezettség megsértése miatt, helyezze hatályon kívül a T-301/02. sz. ügyben hozott ítéletet, amennyiben az Elsőfokú Bíróság a társasági adó alóli hároméves mentességet állami támogatásnak minősíti;

—	a Bíróság a közösségi jog téves és ellentmondásos alkalmazása miatt helyezze hatályon kívül az ítéletet, amennyiben az Elsőfokú Bíróság a társasági adó alóli hároméves mentességet nem már létező állami támogatásnak minősíti;

—	a Bíróság a közösségi jog megsértése miatt helyezze hatályon kívül az ítéletet, amennyiben az Elsőfokú Bíróság a visszatéríttetés határozat (1) szerinti elrendelésének jogszerűségét megerősíti; következésképpen pedig

—

a Bíróság állapítsa meg a határozat semmisségét, amennyiben az megállapítja, hogy jogellenes állami támogatásnak és a közös piaccal összeegyeztethetetlennek minősül a többségi köztulajdonban lévő, helyi közszolgáltatásokat nyújtó vállalkozásokkal kapcsolatos adófolytonossági átmeneti rendszer (a határozat 2. cikke) és/vagy állapítsa meg annak semmisségét, amennyiben Olaszországot a támogatásnak a kedvezményezettektől történő visszatéríttetésére kötelezi (a határozat 3. cikke).

—	a Bíróság kötelezze a Bizottságot a költségek viselésére

Jogalapok és fontosabb érvek

A második jogalappal a fellebbező másodsorban az EK 88. cikk és az indokolási kötelezettség Elsőfokú Bíróság általi megsértését kifogásolja, valamint ezzel egyidejűleg kéri az ítélet hatályon kívül helyezését, amennyiben az „új támogatásnak” minősíti a társasági adó alóli hároméves mentességet. Az Elsőfokú Bíróság — a Bizottság állításainak hű megismétlésével — különösen azt tagadta, hogy a részvénytársasággá átalakult önkormányzati vállalkozások javára engedélyezett hároméves halasztására vonatkozó intézkedések „létező támogatásnak” tekinthetők. A fellebbező azonban egy ezzel ellentétes megoldásra jut és úgy véli, hogy az EK Szerződés hatálybalépését megelőzően már létező, szóban forgó adómentességi rendszer az önkormányzati vállalkozásokra is vonatkozott, amelyek — amint azt a Bizottság is elismerte — a 142/90. sz. törvény szerinti, ugyanazon gazdasági jogalanyt testesítik meg.

7.11.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 267/40

A High Court of Justice (England and Wales), Chancery Division által 2009. augusztus 12-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem — L'Oréal SA, Lancôme parfums et beauté & Cie SNC, Laboratoire Garnier & Cie, L'Oréal (UK) Limited kontra eBay International AG, eBay Europe SARL, eBay (UK) Limited, Stephan Potts, Tracy Ratchford, Marie Ormsby, James Clarke, Joanna Clarke, Glen Fox, Rukhsana Bi

(C-324/09. sz. ügy)

2009/C 267/71

Az eljárás nyelve: angol

A kérdést előterjesztő bíróság

High Court of Justice (England and Wales), Chancery Division

Az alapeljárás felei

Felperesek: L'Oréal SA, Lancôme parfums et beauté & Cie SNC, Laboratoire Garnier & Cie, L'Oréal (UK) Limited.

Alperesek: eBay International AG, eBay Europe SARL, eBay (UK) Limited, Stephan Potts, Tracy Ratchford, Marie Ormsby, James Clarke, Joanna Clarke, Glen Fox, Rukhsana Bi

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Amennyiben a parfüm- és kozmetikai tesztereket (azaz a kiskereskedelmi üzletekben a vásárlók számára a termékek bemutatását szolgáló mintákat), és a parfümminta üvegcséket (azaz olyan tartókat, amelyek kis egységeket tartalmaznak a vásárlók számára szolgáltatott ingyenes mintaként), amelyeket nem eladásra szánnak a vásárlók részére (és gyakran a „nem értékesíthető”, vagy „egyedileg nem értékesíthető” felirattal jelölik azokat), díjmentesen biztosítják a védjegyjogosult szerződéses forgalmazóinak, az ilyen termékek „forgalomba hozottnak” minősülnek-e az 1988. december 21-i 89/104/EGK első tanácsi irányelv (1) (a továbbiakban: védjegyirányelv) 7. cikkének (1) bekezdése és a közösségi védjegyről szóló, 1993. december 20-i 40/94/EK tanácsi rendelet (2) (a továbbiakban: közösségi védjegyrendelet) 13. cikkének (1) bekezdése értelmében?

Amennyiben a parfümökről és a kozmetikumokról a dobozokat (vagy egyéb külső csomagolást) a védjegyjogosult hozzájárulása nélkül eltávolították, a védjegyjogosult részéről ez olyan „jogos érdeknek” minősül-e, hogy a védjegyirányelv 7. cikkének (2) bekezdése és a közösségi védjegyrendelet 13. cikkének (2) bekezdése értelmében a csomagolás nélküli termékek további forgalmazását ellenezheti?

Befolyásolja-e a fenti 2. kérdésre adott választ, ha:

a dobozok (vagy egyéb külső csomagolás) eltávolítása eredményeként a csomagolás nélküli termékek nem tartalmazzák a 76/768/EGK tanácsi irányelv (3) (a továbbiakban: a kozmetikai termékekről szóló irányelv) 6. cikkének (1) bekezdése által előírt információt, különösen az összetevők listáját vagy a minőségmegőrzés határidejét?

b)	az ilyen információ hiánya miatt a csomagolás nélküli termékek eladásra kínálása vagy értékesítése bűncselekményt valósít meg a Közösség azon tagállamának joga szerint, ahol harmadik személyek azokat eladásra kínálják vagy értékesítik?

4.	Befolyásolja-e a fenti 2. kérdésre adott választ, ha a további forgalmazás károsítja vagy károsíthatja a termékek arculatát, és így a védjegy hírnevét? Amennyiben igen, ezt a hatást vélelmezni kell, vagy szükséges annak a védjegyjogosult általi bizonyítása?

Amennyiben egy online piacot üzemeltető kereskedő egy keresőmotor-üzemeltetőtől megvásárolja egy bejegyzett védjeggyel azonos megjelölés kulcsszóként történő felhasználásának jogát oly módon, hogy a keresőmotor a megjelölést a felhasználó számára az online piac üzemeltetőjének honlapjára mutató szponzorált elektronikus hivatkozásban (link) jeleníti meg, a megjelölés szponzorált linkben történő megjelenítése a megjelölés „használatának” minősül-e a védjegyirányelv 5. cikke (1) bekezdésének a) pontja, valamint a közösségi védjegyrendelet 9. cikke (1) bekezdésének a) pontja értelmében?

Amennyiben a fenti 5. kérdésben hivatkozott szponzorált linkre kattintás a felhasználót közvetlenül a honlapon harmadik személyek által elhelyezett megjelölés alatt bejegyzett védjegy árujegyzékében szereplő termékekkel megegyező termékeket hirdető vagy eladásra kínáló oldalakra irányítja, amelyek közül — a megfelelő termékek különböző jogállása alapján — egyesek védjegybitorlást valósítanak meg, míg mások nem, ez a védjegyirányelv 5. cikke (1) bekezdésének a) pontja, valamint a közösségi védjegyrendelet 9. cikke (1) bekezdésének a) pontja értelmében a megjelölés online piac üzemeltetője általi, a jogsértő termékekkel „kapcsolatban” történő használatának minősül-e?

Amennyiben a fenti 6. kérdésben hivatkozott honlapon hirdetett és eladásra kínált termékek olyan termékeket is magukba foglalnak, amelyeket az EGT-n belül a védjegyjogosult nem hozott forgalomba, vagy nem kifejezett hozzájárulásával hoztak forgalomba, ahhoz, hogy az ilyen használat a védjegyirányelv 5. cikke (1) bekezdésének a) pontja, valamint a közösségi védjegyrendelet 9. cikke (1) bekezdésének a) pontja hatálya alá tartozzon, viszont a védjegyrendelet 7. cikke (1) bekezdésének, valamint a közösségi védjegyrendelet 13. cikke (1) bekezdésének hatályán kívül essen, elegendő-e az, hogy a hirdetés vagy eladásra kínálás a védjegy által érintett területen belüli vásárlókat célozza meg, vagy a védjegyjogosultnak bizonyítania kell-e azt, hogy a hirdetés vagy eladásra kínálás szükségszerűen maga után vonja a szóban forgó termékek védjegy által érintett területen belüli forgalomba hozatalát?

8.	Befolyásolja-e a fenti 5-7. kérdésekre adott választ, ha a védjegyjogosult által kifogásolt használat inkább magán az online piac üzemeltetője weboldalán, mintsem egy szponzorált linkben történő megjelenítést foglalja magában?

Amennyiben ahhoz, hogy az ilyen használat a védjegyirányelv 5. cikke (1) bekezdésének a) pontja, valamint a közösségi védjegyrendelet 9. cikke (1) bekezdésének a) pontja hatálya alá tartozzon, viszont a védjegyrendelet 7. cikke (1) bekezdésének, valamint a közösségi védjegyrendelet 13. cikke (1) bekezdésének hatályán kívül essen, elegendő az, hogy a hirdetés vagy eladásra kínálás a védjegy által érintett területen belüli vásárlókat célozza meg:

a)	az ilyen használat az e-kereskedelmi irányelv 14. cikkének (1) bekezdése értelmében „a szolgáltatás igénybe vevője által küldött információ tárolásából” áll, vagy azt magában foglalja?

amennyiben a használat nem kizárólag az e-kereskedelmi irányelv 14. cikke (1) bekezdésének hatálya alá tartozó tevékenységekből áll, de magában foglal ilyen tevékenységeket, az online piac üzemeltetője mentesül-e a felelősség alól annyiban, amennyiben a használat ilyen tevékenységekből áll, és amennyiben igen, az ilyen használatra tekintettel megítélhető-e kártérítés vagy egyéb pénzügyi jóvátétel annyiban, amennyiben az üzemeltető nem mentesül a felelősség alól?

olyan körülmények fennállása esetén, amikor az online piac üzemeltetője tudomással bír arról, hogy a termékeket bejegyzett védjegyek bitorlásával hirdették, kínálták eladásra és árusították a weboldalán, és hogy az ilyen lajstromozott védjegyek — ugyanezen vagy hasonló termékek ugyanezen vagy más weboldal-felhasználók általi hirdetése, eladásra kínálása és árusítása révén történő — megsértésének valószínűsége folyamatosan fennáll, ez az e-kereskedelmi irányelv 14. cikkének (1) bekezdése értelmében vett „tényleges tudomásnak” vagy „tudomásnak” minősül-e?

10.

Amennyiben egy közvetítő, mint például egy weboldal–üzemeltető szolgáltatásait harmadik személy arra használta, hogy egy lajstromozott védjegyet bitoroljon, a szellemi tulajdonjogok érvényesítéséről szóló, 2004. április 29-i [2004/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (4)] (a továbbiakban: jogérvényesítési irányelv) 11. cikke előírja-e a tagállamok számára annak biztosítását, hogy a védjegyjogosult kérelmezhesse, hogy a közvetítőt eltiltó határozattal a további védjegybitorlástól eltiltsák, szemben az adott jogsértés folytatásával, és amennyiben igen, a biztosítandó eltiltó határozatnak mire terjed ki a hatálya?

(1) A védjegyekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1988. december 21-i 89/104/EGK első tanácsi irányelv (HL L 40., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 17. fejezet, 1. kötet, 92. o.)

(2) HL L 11., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 17. fejezet, 1. kötet, 146. o.

(3) A kozmetikai termékekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1976. július 27-i 76/768/EGK tanácsi irányelv (HL L 262., 169. o.; magyar nyelvű különkiadás 13. fejezet, 3. kötet, 285. o.)

(4) HL L 157., 45. o.

7.11.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 267/41

Az Elsőfokú Bíróság (kibővített nyolcadik tanács) T-300/02. sz., Iride SpA, AMGA kontra Bizottság ügyben 2009. június 11-én hozott ítélete ellen az Iride SpA, korábban AMGA SpA által 2009. augusztus 17-én benyújtott fellebbezés

(C-329/09. P. sz. ügy)

2009/C 267/72

Az eljárás nyelve: olasz

Felek

Fellebbező: Iride SpA, korábban AMGA SpA (képviselők: L. Radicati di Brozolo és T. Ubaldi ügyvédek)

A többi fél az eljárásban: az Európai Közösségek Bizottsága, A2A SpA, korábban ASM Brescia SpA

A fellebbező kérelmei

—

A Bíróság helyezze hatályon kívül a T-300/02. sz. ügyben kihirdetett ítéletet az ügy irataihoz mellékelt elemek elferdítése és az Elsőfokú Bíróság által ezen elemekből levont téves jogi következtetések miatt, mivel az Elsőfokú Bíróság megállapította, hogy a megtámadott határozat (1) az Azienda Mediterranea Gas e Acqua S.p.A.-t (AMGA) nem érinti személyében, és hogy a fellebbező által a T-300/02. sz. ügyben benyújtott kereset elfogadhatatlan;

—	a Bíróság a T-300/02. sz. ügyben benyújtott keresetet nyilvánítsa elfogadhatónak, és a Bíróság alapokmányának 61. cikke értelmében az ügyet utalja vissza határozathozatalra az Elsőfokú Bíróság elé;

—	a Bíróság a Bizottságot kötelezze a mindkét bíróság előtt felmerült költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Kérelmeinek alátámasztására a felperes az EK 230. cikk (4) bekezdésének és a vonatkozó közösségi ítélkezési gyakorlatnak megfelelően egyetlen, az ügy irataihoz mellékelt elemek elferdítésére és az Elsőfokú Bíróság által az ítélet pontatlan megállapításaiból levont téves jogi következtetésekre alapított fellebbezési jogalapra hivatkozik. Közelebbről az Iride szerint az Elsőfokú Bíróság teljesen elferdítette az általa az Elsőfokú Bíróság mérlegelése érdekében annak megerősítésére benyújtott elemeket, hogy az AMGA a vitatott támogatási program címén nyújtott egyedi támogatás — amelynek a visszatéríttetését a Bizottság elrendelte — tényleges kedvezményezettjének minősül. Az ügy irataiban foglalt elemek elferdítése miatt az Elsőfokú Bíróság tehát tévesen vonta le azon jogi következtetést, hogy a vitatott határozat az AMGA-t nem érinti személyében, és hogy következésképpen a keresete elfogadhatatlan.

7.11.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 267/42

A Verwaltungsgericht Meiningen (Németország) által 2009. augusztus 24-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem — Frank Scheffler kontra Landkreis Wartburgkreis

(C-334/09. sz. ügy)

2009/C 267/73

Az eljárás nyelve: német

A kérdést előterjesztő bíróság

Verwaltungsgericht Meiningen

Az alapeljárás felei

Felperes: Frank Scheffler

Alperes: Landkreis Wartburgkreis

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

A Verwaltungsgericht Meiningen az Európai Közösséget létrehozó szerződés 234. cikkének második bekezdése alapján a következő kérdést terjeszti az Európai Közösségek Bírósága elé előzetes döntéshozatalra:

Gyakorolhatja-e valamely tagállam a 91/439/EGK irányelv (1) 1. cikkének (2) bekezdésével, valamint 8. cikkének (2) és (4) bekezdésével összhangban a 91/439/EGK irányelv 8. cikkének (2) bekezdése szerinti — a vezetés jogának korlátozására, felfüggesztésére, valamint visszavonására vagy megszüntetésére vonatkozó nemzeti rendelkezéseinek egy másik tagállam által kiállított vezetői engedély jogosultjára történő alkalmazására vonatkozó — hatáskörét olyan járművezetői alkalmassági szakvéleményre tekintettel, amelyet egy másik tagállam által kiadott vezetői engedély jogosultja mutatott be, ha a szakvéleményt ugyan a vezetői engedély kiállításának időpontját követően készítették, ráadásul az érdekeltnek a vezetői engedély kiállítását követően lefolytatott vizsgálatán alapul, időben azonban a vezetői engedély kiállítását megelőzően felmerült körülményekre vonatkozik?

(1) A vezetői engedélyekről szóló, 1991. július 29-i 91/439/EGK tanácsi irányelv (HL L 237., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 7. fejezet, 1. kötet, 317. o.).

7.11.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 267/42

Az Elsőfokú Bíróság (kibővített nyolcadik tanács) T-309/02. sz., Acegas kontra Bizottság ügyben 2009. június 11-én hozott ítélete ellen az Acegas-APS SpA, korábban Acqua, Elettricità, Gas e servizi SpA (Acegas) által 2009. augusztus 21-én benyújtott fellebbezés

(C-341/09. P. sz. ügy)

2009/C 267/74

Az eljárás nyelve: olasz

Felek

Fellebbező: Acegas-APS SpA, korábban Acqua, Elettricità, Gas e servizi SpA (Acegas) (képviselők: F. Ferletic és F. Spitaleri ügyvédek, L. Daniele egyetemi tanár)

A másik fél az eljárásban: az Európai Közösségek Bizottsága

A fellebbezők kérelmei

—	A Bíróság helyezze hatályon kívül az Elsőfokú Bíróság T-309/02. sz. ACEGAS APS kontra Bizottság ügyben hozott ítéletét, és utalja vissza az ügyet az Elsőfokú Bíróság elé érdemi döntéshozatalra;

—	a Bíróság a Bizottságot kötelezze a fellebbezési eljárásban felmerült költségek viselésére, és jelenleg ne határozzon az elsőfokú eljárás költségeiről;

Amennyiben a Bíróság úgy határozna, hogy az ügy állása lehetővé teszi számára, hogy érdemben döntsön,

—	semmisítse meg teljes egészében az Olaszország által többségi köztulajdonban lévő, közszolgáltatásokat nyújtó vállalkozások számára adómentességek és kedvezményes kölcsönök formájában nyújtott állami támogatásról szóló, 2002. június 5-i 2003/193/EK bizottsági határozatot (1);

—	másodlagosan semmisítse meg a megtámadott határozat 3. cikkét azon részében, amely az olasz állam számára előírja a nyújtott támogatás kedvezményezettek részéről történő visszatéríttetését;

—	az Európai Közösségek Bizottságát kötelezze jelen eljárás és az elsőfokú eljárás költségeinek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Első jogalap: az EK 230. cikk negyedik bekezdésének megsértése — Az ACEGAS-APS személyében való érintettségének kizárása téves és nem releváns ténybeli elemek alapján.

Az ACEGAS-APS hangsúlyozza, hogy a Bíróság állandó ítélkezési gyakorlata a Bizottság állami támogatásokkal kapcsolatos határozatai elleni perindítási jogot két feltételtől teszi függővé: a felperesnek a határozat tárgyát képező támogatási program alapján nyújtott támogatás tényleges kedvezményezettjének kell lennie; illetve a határozatnak tartalmaznia kell támogatás-visszatérítési utasítást. Az ACEGAS-APS megjegyzi, hogy jelen esetben a két megjelölt feltétel teljesült. Az Elsőfokú Bíróság tévedett tehát, amikor elfogadhatatlannak nyilvánította a keresetet, téves, irreleváns és az Elsőfokú Bíróság hatáskörén kívül eső ténybeli körülményekre hivatkozva.

Második jogalap: Az EK 230. cikk negyedik bekezdésének megsértése — A határozat elfogadásának időpontját követően felmerült tényezőknek és körülményeknek a fellebbező személyében való érintettségének értékelése céljából történő téves tekintetbe vétele

Az ACEGAS-APS úgy véli, hogy a perindítási jog feltételeinek a megtámadott határozat elfogadásának időpontjában kell fennállniuk. Az Elsőfokú Bíróság tehát tévedett, amikor kizárta az ACEGAS-APS-nak a perindításhoz fűződő, személyében való érintettségét olyan későbbi ténybeli körülmények alapján, amelyek az illetékes olasz hatóságok által a feltételezetten kifizetett támogatás visszatéríttetése céljából indított eljárással kapcsolatosak.

Harmadik jogalap: a fellebbező védelemhez való jogának megsértése — az Elsőfokú Bíróság előtti, a fellebbező érdekeit sértő eljárási hibák — a bizonyítékok elferdítése — hiányos és ellentmondó indokolás

Az elsőfokú eljárás folyamán az Elsőfokú Bíróság egy-egy írásbeli kérdést intézett az ACEGAS-APS-hez, illetve az Olasz Köztársasághoz, melyekkel a fellebbező által felvett állítólagos támogatás összegének közlését kérte. Ezen kérdések feltevésével az Elsőfokú Bíróság megsértette az ACEGAS-APS védelemhez való jogát. Az Elsőfokú Bíróság továbbá elferdítette a válaszokban foglaltakat, amelyek megerősítették, hogy a fellebbező „tényleges kedvezményezettje” a Bizottság által vitatott, SZJA-mentességet nyújtó programnak.

(1) HL 2003., L 77., 21. o.

7.11.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 267/43

Az Elsőfokú Bíróság (nyolcadik tanács) T-151/08. sz., Guedes — Indústria e Comércio, SA kontra Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM), Consorci de l’Espai Rural de Gallecs ügyben 2009. június 11-én hozott ítélete ellen Victor Guedes — Indústria e Comércio, SA által 2009. augusztus 26-án benyújtott fellebbezés

(C-342/09. P. sz. ügy)

2009/C 267/75

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Fellebbező: Victor Guedes — Indústria e Comércio, SA (képviselő: B. Braga da Cruz advogado)

A többi fél az eljárásban: Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM), Consorci de l’Espai Rural de Gallecs

A fellebbező kérelmei

—

A Bíróság a közösségi jog vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően helyezze hatályon kívül az Elsőfokú Bíróság T-151/08. sz. ügyben 2009. június 11-én hozott határozatát (vonatkozó ügyek: a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal második tanácsának az R 986/2007-2. sz. ügyben 2008. január 16-án hozott határozata; a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal felszólalási osztályának a B 828 634. sz. felszólalási eljárásra vonatkozóan 2007. április 27-én hozott határozata);

—	utasítsa el a 3 710 597. számú közösségi védjegy 29. és 31. osztályba tartozó áruk vonatkozásában történő lajstromozását;

—	kötelezze az ellenérdekű felet az eljárási költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Az OHIM felszólalási osztálya határozatában azt állapította meg, hogy a kérdéses áruk némelyike azonos vagy nyilvánvaló hasonlóságot mutat egymással, de — anélkül, hogy a „GALLO” korábbi védjegy jóhírnevét értékelte volna — úgy vélte, hogy az ütköző védjegyek különbözőek.

A második fellebbezési tanács osztotta ezt a megállapítást, amikor megemlítette, hogy bár a „GALLO” korábbi védjegy jóhírnevét megfelelően bizonyították, az ütköző védjegyek különbözőek.

Az Európai Közösségek Elsőfokú Bírósága egyetértett a fellebbezési tanács megállapításával abban a tekintetben, hogy a kérdéses védjegyek hangzásukban, vizuálisan és fogalmi szempontból eltéréseket mutatnak.

A fellebbező nem ért egyet ezzel a megállapítással, mivel úgy véli, hogy a GALLO és a GALLECS védjegyek olyan árukat jelölnek, amelyek azonosak vagy nyilvánvaló hasonlóságot mutatnak egymással.

A közösségi bíróságok ugyanis számos olyan döntést hoztak, amelyek szerint az olyan védjegyek, amelyek első alkotóeleme megegyezik, az összetéveszthetőségig hasonlóak és ezért nem létezhetnek egymás mellett a piacon.

Ezenkívül megállapítást és elismerést nyert, hogy a GALLO védjegy jóhírnevet élvez, amely nagyfokú megkülönböztető képességet biztosít a korábbi védjegynek Portugáliában.

Ezért fennáll annak tényleges veszélye, hogy az ellenérdekű fél tisztességtelenül kihasználja a fellebbező „GALLO” korábbi portugál védjegyének jóhírnevét.

A fellebbező szerint ezért a megtámadott ítélet sérti a közösségi védjegyről szóló rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontját és (5) bekezdését.

7.11.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 267/44

A High Court of Justice (England & Wales) Queen’s Bench Division, Administrative Court (Egyesült Királyság) által 2009. augusztus 26-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem — Afton Chemical Limited kontra Secretary of State for Transport

(C-343/09. sz. ügy)

2009/C 267/76

Az eljárás nyelve: angol

A kérdést előterjesztő bíróság

High Court of Justice (England & Wales) Queen’s Bench Division, Administrative Court (Egyesült Királyság

Az alapeljárás felei

Felperes: Afton Chemical Limited.

Alperes: Secretary of State for Transport.

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

A benzinre, a dízelolajra és a gázolajra vonatkozó követelmények, illetőleg az üvegházhatású kibocsátott gázok mennyiségének nyomon követését és mérséklését célzó mechanizmus bevezetése tekintetében a 98/70/EK irányelv módosításáról, a belvízi hajókban felhasznált tüzelőanyagokra vonatkozó követelmények tekintetében az 1999/32/EK irányelv módosításáról, valamint a 93/12/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. április 23-i 2009/30/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: 2009/30/EK irányelv) (1) fémadalékokra vonatkozó rendelkezéseivel kapcsolatban:

Az 1. cikk (8) bekezdésének azon része tekintetében, mely rész által a 98/70 irányelvbe (2) illesztett új 8a. cikk (2) bekezdése 2011. január 1-jétől literenként 6 mg mangánkoncentrációra, 2014. január 1-jétől pedig literenként 2 mg mangánkoncentrációra korlátozza az üzemanyagok metilciklopentadienil-mangán-trikarbonil-tartalmát, az ilyen határértékek megállapítása:

1.	Jogellenes-e annyiban, amennyiben nyilvánvaló mérlegelési hibán alapul?

2.	Jogellenes-e annyiban, amennyiben sérti az elővigyázatosság elvének követelményeit?

3.	Jogellenes-e annyiban, amennyiben nem felel meg az arányosság elvének?

4.	Jogellenes-e annyiban, amennyiben ellentétes az egyenlő bánásmód elvével?

5.	Jogellenes-e annyiban, amennyiben ellentétes a jogbiztonság elvével?

Az 1. cikk (8) bekezdésének azon része tekintetében, mely rész által a 98/70 irányelvbe illesztett új 8a. cikk (4), (5) és (6) bekezdése megköveteli, hogy a fémtartalmú adalékot tartalmazó valamennyi üzemanyagon „fémtartalmú adalékot tartalmaz” feliratú címke kerüljön elhelyezésre, az ilyen címkézési előírás:

1.	Jogellenes-e annyiban, amennyiben nyilvánvaló mérlegelési hibán alapul?

2.	Jogellenes-e annyiban, amennyiben nem felel meg az arányosság elvének?

(1) HL L 140., 88. o.

(2) A benzin és a dízelüzemanyagok minőségéről, valamint a 93/12/EGK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 1998. október 13-i 98/70/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L ., 58. o.).

7.11.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 267/45

2009. augusztus 28-án benyújtott kereset — Az Európai Közösségek Bizottsága kontra Máltai Köztársaság

(C-351/09. sz. ügy)

2009/C 267/77

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: az Európai Közösségek Bizottsága (képviselők: S. Pardo Quintillán, K. Xuereb, meghatalmazottak)

Alperes: Máltai Köztársaság

Kereseti kérelmek

—

A Bíróság állapítsa meg, hogy a Máltai Köztársaság

a)	mivel nem hozott létre a szárazföldi felszíni vizek megfigyelésére szolgáló programokat és nem kezdte meg alkalmazásukat a 2000/60/EK irányelv (1) 8. cikkének első két bekezdésével összhangban,

b)	mivel nem teljesítette az irányelv 15. cikkének (2) bekezdéséből eredő azon kötelezettségét sem, hogy összefoglaló jelentéseket nyújtson be a szárazföldi felszíni vizek megfigyelésére szolgáló programokról,

megsértette az irányelv 8. és 15. cikkének előírásait;

—	a Bíróság kötelezze a Máltai Köztársaságot a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Az irányelv 15. cikkének (2) bekezdése szerint a megfigyelésére szolgáló programokról szóló összefoglaló jelentések benyújtásának végső határideje 2007. március 22. volt. Továbbá, a szárazföldi felszíni vizek megfigyelésére szolgáló programokról szóló összefoglaló jelentések benyújtásának kötelezettsége független az 1. vízgyűjtő gazdálkodási terv benyújtására vonatkozó bárminemű kötelezettségtől. A szárazföldi felszíni vizek megfigyelésére szolgáló programokról szóló összefoglaló jelentés a mai napig nem érkezett meg. Ennek következtében a Bizottság azon a véleményen van, hogy a Máltai Köztársaság nem teljesítette az irányelv 15. cikkének (2) bekezdéséből eredő kötelezettségeit.

Ezenkívül a Máltai Köztársaság által szolgáltatott fenti információk, illetve szárazföldi felszíni vizek megfigyelésére szolgáló programokról szóló összefoglaló jelentésekre vonatkozó információk hiánya alapján a Bizottság úgy véli, hogy a Máltai Köztársaság eddig nem hozta létre a szárazföldi felszíni vizek megfigyelésére szolgáló programokat és nem kezdte meg alkalmazásukat az irányelv 8. cikkének első két bekezdésével összhangban. Ezek a programok elengedhetetlenek ahhoz, hogy a vizek állapota minden egyes vízgyűjtő kerületben összehangolt és átfogó módon áttekinthető legyen (2).

(1) A vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2000. október 23-i 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 327., 1.o.; magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet, 5. kötet, 275. o.)

(2) A 2000/60/EK irányelv 8. cikkének (1) bekezdése

7.11.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 267/45

Az Elsőfokú Bíróság (nyolcadik tanács) T-16/08. sz., Perfetti Van Melle SpA kontra Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM), Cloetta Fazer AB ügyben 2009. július 1-jén hozott ítélete ellen a Perfetti Van Melle SpA. által 2009. szeptember 2-án benyújtott fellebbezés

(C-353/09. P. sz. ügy)

2009/C 267/78

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Fellebbező: Perfetti Van Melle SpA (képviselők: P. Perani és P. Pozzi avvocati)

A többi fél az eljárásban: Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM), Cloetta Fazer AB

A fellebbező kérelmei

—	A Bíróság alapokmánya 61. cikkének és eljárási szabályzata 113. cikkének megfelelően adjon helyt a fellebbezésnek, és ennek megfelelően teljes egészében helyezze hatályon kívül az Elsőfokú Bíróság T-16/08. sz. ügyben hozott ítéletét;

—

amennyiben a jogvita állása megengedi, hozzon jogerős ítéletet, amelyben hatályon kívül helyezi az OHIM törlési osztályának a 941 C 973065. sz. törlési kérelmet elbíráló 2005. november 24-i határozatát, és az alpereseket kötelezi az Elsőfokú Bíróság és a Bíróság előtti eljárás, valamint az OHIM előtti törlési eljárás költségeinek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

1. Jogalapok

A jelen fellebbezéssel a Perfetti Van Melle SpA az Elsőfokú Bíróság T-16/08. sz. ügyben 2009. július 1-jén hozott és 2009. július 2-án kézbesített ítéletét támadja meg.

A fellebbező fellebbezését arra alapítja, hogy tévesen értelmezték és alkalmazták a közösségi védjegyről szóló, 1993. december 20-i 40/94/EK módosított tanácsi rendelet (1) 8. cikke (1) bekezdésének a rendelet 53. cikke (1) bekezdésének a) pontjával összefüggésben értelmezett b) pontját.

1.1. Első kifogás: A fellebbező azt kifogásolja, hogy az Elsőfokú Bíróság a szóban forgó védjegyeket nem az „átfogó értékelés” és az „összbenyomás” kritériumai alapján vizsgálta.

Szilárd alapelv mondja ki, hogy az érintett védjegyek vizuális, hangzásbeli vagy fogalmi összehasonlítása tekintetében az összetéveszthetőség átfogó mérlegelésénél a védjegyek által keltett együttes benyomást kell alapul venni, különösen a megkülönböztető és domináns jegyeik figyelembe vételével. A fellebbező azt állítja, hogy az Elsőfokú Bíróság nem adott érvényt az idézett alapelvnek, és többek között összetéveszthetőséget állapított meg, kizárólag arra alapítva értékelését, hogy mindkét védjegyben szerepel a „CENTER” elem.

A megtámadott ítélet nem vizsgálta a védjegyeket „átfogóan értékeléssel” és az általuk keltett „összbenyomás” alapján. A megtámadott ítélet ehelyett analitikus megközelítést használt, és a „CENTER” védjegyet és az érintett védjegy első szóelemét, a „CENTER”-t vizsgálta, nem tulajdonított azonban jelentőséget a második szóelemnek, a „SHOCK”-nak. Igaz, hogy a megtámadott ítélet megemlítette az átfogó értékelés és az összbenyomás kritériumát, de az is igaz, hogy nem elég megemlíteni és megismételni valamely, az ítélkezési gyakorlatban kialakult kritériumot: a megfelelő eljárás érdekében követni és az esetre megfelelően alkalmazni is kell azt. A megtámadott ítéletben ez nem történt meg. A megtámadott ítélet csupán azt állapítja meg, hogy a két összehasonlított védjegy hasonló, mivel közös bennük a „CENTER” szóelem, azt azonban nem tisztázta, hogy a „SHOCK” szóelem miért nem elegendő az összetéveszthetőség kizárásához.

A fenti okokból a fellebbező azt is előadja, hogy a megtámadott ítéletben elferdítették a tényeket és megsértették az indokolási kötelezettséget.

1.2. Második kifogás: A fellebbező azt kifogásolja, hogy a megtámadott ítéletben az Elsőfokú Bíróság nem vett figyelembe néhány rendkívül fontos és releváns tényezőt

A megtámadott ítélet a 8. cikk (1) bekezdésének b) pontját is sérti, mert nem értékelt bizonyos, a védjegyek összetéveszthetőségének megítélése szempontjából rendkívül releváns tényezőket. Az Elsőfokú Bíróság különösen nem vette figyelembe azt, hogy — amit azt az Elsőfokú Bírósághoz benyújtott kereset részletesen kifejtett — az összehasonlított védjegyek hosszú ideig egymás mellett léteztek, és nem adódott tényleges összetévesztés.

Ezenfelül az Elsőfokú Bíróság egy másik fontos körülményt sem értékelt megfelelően, méghozzá a releváns vásárlóközönség figyelmének mértékét. Nem logikus ugyanis, hogy az Elsőfokú Bíróság szerint egy szokásosan tájékozott, ésszerűen figyelmes és körültekintő fogyasztó nem veszi észre a „SHOCK” szó jelenlétét, és nem ismeri fel, hogy a vizsgált védjegyek nemcsak vizuálisan és hangzásukban, de jelentésükben is eltérnek egymástól, mivel a „CENTER” védjegy „valaminek a középpontját” jelölő szó, a „CENTER SHOCK” védjegy pedig a legjobban megkülönböztető „SHOCK” résznek köszönhetően olyan kifejezés, amely egy olyan erőteljes érzés (sokk) gondolatát idézi fel, amelyet a fogyasztó akkor tapasztal, amikor a rágógumi belsejét rágja.

2. A fellebbező kérelmei

—	A Bíróság alapokmánya 61. cikkének és eljárási szabályzata 113. cikkének megfelelően adjon helyt a fellebbezésnek, és ennek megfelelően teljes egészében helyezze hatályon kívül az Elsőfokú Bíróság ítéletét;

—

amennyiben a jogvita állása megengedi, hozzon jogerős ítéletet, amelyben hatályon kívül helyezi az OHIM törlési osztályának a 941 C 973065. sz. törlési kérelmet elbíráló 2005. november 24-i határozatát, és az alpereseket az eljárási szabályzat 122. cikkének megfelelően kötelezi az Elsőfokú Bíróság és a Bíróság előtti eljárás, valamint az OHIM előtti törlési eljárás költségeinek viselésére;

—	másodlagosan, amennyiben a jogvita állása nem engedi meg, utalja vissza az ügyet az Elsőfokú Bíróság elé a Bíróság által megállapított kötelező kritériumok alapján történő ítélethozatalra.

(1) HL 1994., L 11., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 17. fejezet, 1. kötet, 146. o.

7.11.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 267/46

Az Administrativen Sad Sofia-Grad (Bulgária) által 2009. szeptember 7-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem — Saïd Shamilovich Kadzoev kontra Ministertsvo na vatreshnite raboti

(C-357/09. sz. ügy)

2009/C 267/79

Az eljárás nyelve: bolgár

A kérdést előterjesztő bíróság

Administrativen Sad Sofia-Grad

Az alapeljárás felei

Felperes: Saïd Shamilovich Kadzoev

Alperes: Ministertsvo na vatreshnite raboti

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

amennyiben a tagállam joga az említett irányelv követelményeinek átültetése előtt nem írt elő sem megengedett leghosszabb időtartamot, sem meghosszabbítási okot az őrizetre vonatkozóan, továbbá az átültetés alkalmával az új rendelkezéseket nem visszamenőlegesen léptették hatályba, az irányelv ezen követelményei csak a tagállam nemzeti jogába való átültetésüktől kezdődően alkalmazandók, és a határidő is ezen időponttól kezd el telni?

amennyiben a tagállam nemzeti szabályozása lehetővé teszi, a kitoloncolás céljából idegenrendészeti fogdában foganatosított őrizetre vonatkozó, az irányelv értelmében vett őrizeti határidőbe nem számít bele az az időszak, amely alatt a […] kitoloncolási határozat végrehajtását kifejezett rendelkezés alapján, a harmadik állam állampolgára által menedékjog megadására irányulóan indított eljárás lefolytatása miatt felfüggesztették, holott ezen eljárás időtartama alatt továbbra is ugyanabban az idegenrendészeti fogdában tartózkodott?

Úgy kell-e értelmezni a harmadik országok illegálisan tartózkodó állampolgárainak visszatérésével kapcsolatban a tagállamokban használt közös normákról és eljárásokról szóló, 2008. december 16-i 2008/115/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 15. cikkének (5) és (6) bekezdését, hogy — amennyiben a harmadik állam állampolgára nem rendelkezik érvényes személyazonosító okmánnyal és emiatt személyazonossága kétséges, nem rendelkezik megélhetési eszközzel, vagy erőszakosan viselkedik — a kitoloncolás céljából idegenrendészeti fogdában foganatosított őrizetre vonatkozó, az irányelv értelmében vett őrizeti határidőbe nem számít bele az az időszak, amely alatt a […] kitoloncolási határozat végrehajtását kifejezett rendelkezés alapján felfüggesztették azért, mert az említett határozattal szemben bírósági jogorvoslati eljárás volt folyamatban, holott ezen eljárás időtartama alatt továbbra is ugyanabban az idegenrendészeti fogdában tartózkodott?

az őrizet bíróság általi felülvizsgálata időpontjáig az az állam, amelynek az érintett állampolgára, megtagadja, hogy visszatérése céljából úti okmányt állítson ki részére, és az említett időpontig a tagállam hatóságai által erre vonatkozóan tett erőfeszítések ellenére sem jött létre az érintett befogadására irányuló megállapodás harmadik országgal?

az őrizet bíróság általi felülvizsgálata időpontjáig visszafogadási megállapodás létezett az Európai Unió és azon állam között, amelynek az érintett állampolgára, de új bizonyítékok — jelesül az érintett születési bizonyítványa — miatt a tagállam nem hivatkozott az említett megállapodás rendelkezéseire, feltéve, hogy az érintett nem kíván visszatérni?

c)	az őrizeti időszak meghosszabbításának az irányelv 15. cikke (6) bekezdésében szereplő lehetőségét kimerítették, és az őrizet bíróság általi, az irányelv 15. cikke (6) bekezdésének b) pontja alapján történő felülvizsgálata időpontjáig nem jött létre visszafogadási megállapodás harmadik országgal?

mégsem kell elrendelni haladéktalan szabadon bocsátását, ha a következő feltételek együttesen fennállnak: az érintett az érvényességi időtől függetlenül nem rendelkezik érvényes személyazonosító okmánnyal, és így személyazonossága kétséges, erőszakosan viselkedik, nincs semmilyen megélhetési eszköze, és nincs olyan harmadik személy, aki vállalná, hogy biztosítja megélhetését?

b)	a szabadon bocsátásról szóló határozat meghozatalakor meg kell-e vizsgálni, hogy a harmadik ország állampolgára a tagállam nemzeti jogi rendelkezéseinek megfelelően rendelkezik e a tagállam területén tartózkodáshoz szükséges eszközökkel, valamint olyan lakcímmel, amelyen tartózkodhat?

(1) HL L 348., 98. o.

7.11.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 267/48

2009. szeptember 11-én benyújtott kereset — Az Európai Közösségek Bizottsága kontra Spanyol Királyság

(C-363/09. sz. ügy)

2009/C 267/80

Az eljárás nyelve: spanyol

Felek

Felperes: az Európai Közösségek Bizottsága (képviselők: L. Parpala és F. Jimeno Fernández meghatalmazottak)

Alperes: Spanyol Királyság

Kereseti kérelmek

—	A Bíróság állapítsa meg, hogy a Spanyol Királyság — mivel hatályban tartotta a növényegészségügyről szóló, 2002. november 20-i 43/2002 törvény 38. cikkét — nem teljesítette a 91/414/EGK irányelv (1) 13. cikkből eredő kötelezettségeit;

—	a Spanyol Királyságot kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A 91/414/EGK irányelv célja a növényvédő szerek forgalomba hozatalára vonatkozó nemzeti rendelkezések harmonizálása. Ennek érdekében az e termékek engedélyezésének feltételeire és eljárásaira vonatkozó egységes szabályokat vezet be.

Az említett irányelv 13. cikke meghatározza egyrészt valamely növényvédő szer engedélyezését kérő által benyújtandó adatokra, másrészt ezen adatok felhasználására és védelmére vonatkozó szabályokat, illetve meghatározott kivételektől eltekintve biztosítja ezen adatok titkosságát.

Az irányelv teljes harmonizációt valósít meg, következésképpen a tagállamok nemzeti szinten nem fogadhatnak el olyan jogszabályt, amely a gazdasági szereplőket — a 13. cikk (7) bekezdésében meghatározott körülmények fennállásának esetét kivéve — arra kötelezi, hogy az engedélyezést elsőként kérelmező által benyújtott adatokat megosszák.

Ennek ellenére a 43/2002 törvény 38. cikke az irányelvben kifejezetten meghatározott eseteken kívül lehetővé teszi a tanulmányokból és kísérletekből eredő adatokhoz való hozzáférést.

A Bizottság úgy véli, hogy mivel a spanyol állam egyáltalán nem rendelkezett mérlegelési mozgástérrel a 91/414/EGK irányelv 13. cikkének nemzeti jogba való átültetését illetően, és mivel nem indított eljárást az említett rendelkezés megsemmisítése iránt, a növényvédő szerek engedélyezésére vonatkozó dossziékban foglalt adatokhoz való hozzáférés szabályaitól való eltérés bevezetése — amennyiben a hivatkozott irányelv nem teszi lehetővé az említett eltérést — a közösségi jog megsértésének minősül.

(1) A növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló, 1991. július 15-i 91/414/EGK tanácsi irányelv (HL L 230., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 3. fejezet, 11. kötet, 332. o.).

7.11.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 267/48

Az Elsőfokú Bíróság (nyolcadik tanács) T-226/08. sz., Mineralbrunnen Rhön-Sprudel Egon Schindel GmbH kontra Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták), másik fél az eljárásban: Schwarzbräu GmbH, ügyben 2009. július 8-án hozott ítélete ellen a Mineralbrunnen Rhön-Sprudel Egon Schindel GmbH által 2009. szeptember 14-én benyújtott fellebbezés

(C-364/09. P. sz. ügy)

2009/C 267/81

Az eljárás nyelve: német

Felek

Fellebbező:Mineralbrunnen Rhön-Sprudel Egon Schindel GmbH (képviselő: P. Wadenbach ügyvéd)

A többi fél az eljárásban

—	Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM)

—	Schwarzbräu GmbH

A fellebbező kérelmei

1.	A Bíróság helyezze hatályon kívül az Európai Közösségek Elsőfokú Bírósága T-226/08. sz. ügyben 2009. július 8-án hozott ítéletét;

2.	a Bíróság helyezze hatályon kívül Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) negyedik fellebbezési tanácsának 2008. április 8-án hozott határozatát (R 1124/2004-4. sz. ügy);

3.	a Bíróság a lajstromozás feltétlen kizáró okainak fennállása miatt teljes egészében törölje az 505503. sz. „ALASKA” közösségi védjegyet;

4.	a Bíróság az alperest kötelezze az eljárás költségeinek viselésére.

Másodlagosan a fenti 3. pontban szereplő kérelem tekintetében a fellebbező kéri, hogy

a Bíróság rendelje el az 505503. sz. „ALASKA” közösségi védjegy törlését legalább a következő áruk tekintetében: „a 32. osztályba tartozó ásványvizek és szénsavas vizek, és egyéb alkoholmentes italok”.

Jogalapok és fontosabb érvek

A jelen fellebbezés az Elsőfokú Bíróság azon ítélete ellen irányul, amely elutasította a fellebbező által a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal negyedik fellebbezési tanácsának 2008. április 8-i határozata ellen benyújtott keresetet. E határozatban a fellebbezési tanács elutasította a fellebbező arra vonatkozó kérelmét, hogy töröljék az „ALASKA” közösségi szóvédjegyet minden, a lajstromozás által érintett áru (ásványvizek és szénsavas vizek, és egyéb alkoholmentes italok; gyümölcsitalok és gyümölcslevek; szörpök és más készítmények italokhoz) tekintetében.

A felek között lényegében azon kérdés vitatott, hogy a földrajzi jelzés rendelkezésre állása követelményének formájában fennáll-e feltétlen kizáró ok.

Fellebbezésében a fellebbező különösen az ítélkezési gyakorlat által kialakított elvekre tekintettel azt kifogásolja, hogy az Elsőfokú Bíróság tévesen értelmezte a 40/94/EK rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 7. cikke (1) bekezdésének c) pontját.

A közösségi védjegyről szóló rendelet fent említett rendelkezésének megfogalmazása szerint a megjelölés nem részesülhet védjegyoltalomban, ha kizárólag olyan jelekből vagy adatokból áll, amelyeket a forgalomban a bejelentés által érintett áruk földrajzi származásának feltüntetésére használhatnak. Ebből kitűnik, hogy az olyan földrajzi elnevezések esetében is, amelyeket vállalkozások használhatnak, biztosítani kell utóbbiak számára, hogy ezen elnevezések az érintett árucsoport vonatkozásában földrajzi jelzésként rendelkezésre álljanak. A Rendelet említett rendelkezésének alkalmazása nem feltételezi, hogy fennálljon a konkrét, aktuális és tényleges rendelkezésre állás követelménye.

Amennyiben az Elsőfokú Bíróság a jelen ügyben nem alkalmazta volna tévesen a Rendelet 7. cikke (1) bekezdésének c) pontját és az ítélkezési gyakorlat által kialakított elveket, meg kellett volna állapítania, hogy Alaszka az Egyesült Államok legnagyobb ivóvízgyűjtője, továbbá hogy az érintett vásárlóközönség különböző formájú tiszta vízben való természetes felesleggel hozza összefüggésbe Alaszkát, valamint hogy gazdaságilag jelentős mértékben állítják elő az ásványvizet Alaszkában, és már értékesítik a Közösségben, és így igen valószínű a további értékesítés. Ezért egyértelmű, hogy az „ALASKA” elnevezést a jövőben földrajzi jelzésként használhatják a versenytársak.

Ehelyett a Bíróság tévesen alkalmazta a Rendelet 7. cikke (1) bekezdésének c) pontját és az ítélkezési gyakorlat elveit, mivel opportunista vizsgálat elvégzésével, azaz annak vizsgálatával, hogy az Alaszkából származó ásványvíznek a Közösségben való forgalmazása üzemgazdasági szempontok (versenyhelyzet, szállítási költségek) alapján ésszerű-e, vagy sem, további, a felvázolt elveken túlmutató követelményeket állított fel. E további követelmények a 7. cikk (1) bekezdésének c) pontjában foglalt szabály, annak megfogalmazása és különösen az ítélkezési gyakorlat által kialakított elvek értelmében túl magasnak tekintendők, és túlságosan tág, a közösségi jogi szabályozás céljának meg nem felelő értelmezéshez vezetnek.

7.11.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 267/49

Az Elsőfokú Bíróság (nyolcadik tanács) T-225/08. sz., Mineralbrunnen Rhön-Sprudel Egon Schindel GmbH kontra Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták), másik fél az eljárásban: Schwarzbräu GmbH, ügyben 2009. július 8-án hozott ítélete ellen a Mineralbrunnen Rhön-Sprudel Egon Schindel GmbH által 2009. szeptember 14-én benyújtott fellebbezés

(C-365/09. P. sz. ügy)

2009/C 267/82

Az eljárás nyelve: német

Felek

Fellebbező:Mineralbrunnen Rhön-Sprudel Egon Schindel GmbH (képviselő: P. Wadenbach ügyvéd)

A többi fél az eljárásban:

—	Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM)

—	Schwarzbräu GmbH

A fellebbező kérelmei

1.	A Bíróság helyezze hatályon kívül az Európai Közösségek Elsőfokú Bírósága T-225/08. sz. ügyben 2009. július 8-án hozott ítéletét;

2.	a Bíróság helyezze hatályon kívül Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) negyedik fellebbezési tanácsának 2008. április 8-án hozott határozatát (R 877/2004-4. sz. ügy);

3.	a Bíróság a lajstromozás feltétlen kizáró okainak fennállása miatt teljes egészében törölje az 505552. sz. „ALASKA” közösségi védjegyet;

4.	a Bíróság az alperest kötelezze az eljárás költségeinek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A jelen fellebbezés az Elsőfokú Bíróság azon ítélete ellen irányul, amely elutasította a fellebbező által a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal negyedik fellebbezési tanácsának 2008. április 8-i határozata ellen benyújtott keresetet. E határozatban a fellebbezési tanács helybenhagyta a fellebbező által benyújtott, az „ALASKA” közösségi ábrás védjegy törlése iránti kérelemnek a törlési osztály általi elutasítását. A fellebbező kérelme a 32. osztályba tartozó minden, a lajstromozás által érintett árura (ásványvizek és szénsavas vizek, és egyéb alkoholmentes italok; gyümölcsitalok és gyümölcslevek; szörpök és más készítmények italokhoz) vonatkozott.

A felek között lényegében azon kérdés vitatott, hogy a földrajzi jelzés rendelkezésre állása követelményének formájában fennáll-e feltétlen kizáró ok.

7.11.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 267/50

A High Court of Justice (Anglia és Wales), Chancery Division által 2009. szeptember 14-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem — Commissioners for Her Majesty's Revenue and Customs kontra Isaac International Limited

(C-371/09. sz. ügy)

2009/C 267/84

Az eljárás nyelve: angol

A kérdést előterjesztő bíróság

High Court of Justice (Anglia és Wales), Chancery Division.

Az alapeljárás felei

Felperes: Commissioners for Her Majesty's Revenue and Customs

Alperes: Isaac International Limited.

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Olyan körülmények közt, mint a jelen ügyben, amikor valamely importőr két tagállamban működik és rendelkezik székhellyel, továbbá az egyik tagállamba importál árukat, majd azonnal a másik tagállamba szállítja át azokat, a 2454/93 bizottsági rendelet (1) 292. cikke (3) bekezdésének alkalmazásában egynél több vámhatóságot érint-e a 88/97 bizottsági rendelet (2) 14. cikkének c) pontja által a dömpingellenes vám alóli mentesség megszerzéséhez előírt végfelhasználási engedély?

Olyan körülmények közt, mint a jelen ügyben, amikor valamely importőr nem szerezte be a 88/97 bizottsági rendelet 14. cikkének c) pontja által a végfelhasználási eljárás alkalmazásához előírt szükséges engedélyt, alkalmazható-e mégis a 2913/92 tanácsi rendelet (3) 212a. cikke alapján a dömpingellenes vám alóli mentesség?

Amennyiben a második kérdésre adott válasz igenlő, annak mérlegelésekor, hogy az Isaac helyzetében lévő kereskedő nyilvánvalóan gondatlan volt e,

elég világosak-e a 88/97 bizottsági rendelet 14. cikkének c) pontja és a 2454/93 bizottsági rendelet 292. cikkének (3) bekezdése alatt található rendelkezések a tekintetben, hogy azt a kereskedőt, aki nem tájékozódott a Hivatalos Lapban arról, hogy egynél több vámhatóság érintettsége miatt nem veheti igénybe az egyszerűsített engedélyezést, nyilvánvalóan gondatlannak kell tekinteni?

Másfelől ha a vonatkozó rendelkezések összetettnek minősülnek, a kereskedőre hárul-e a kötelesség, hogy a behozatalok végrehajtása előtt tisztázza a helyzetet az adóhatóságokkal? Az erre a kérdésre adott válasz függ-e attól, hogy a kereskedő szubjektíven — de tévesen — úgy ítélte meg, hogy a vonatkozó rendelkezések alkalmazása világos?

Hogyan értékelhető az olyan kereskedő, mint az Isaac tapasztaltsága, akinek a fő üzleti tevékenysége kerékpáralkatrészek behozatala Kínából, akinek öt alkalmazottja van a behozatalok elvégzésére és 16 hónap alatt 33 hasonló behozatalt hajtott végre? Különösen: tapasztaltnak minősül egy ilyen kereskedő?

Valamely tagállam adóhatóságai, amikor azt vizsgálják, hogy az Isaac helyzetében lévő kereskedő nyilvánvalóan gondatlan volt-e, hagyatkozhatnak-e olyan közzétett jogszabályra, mint az Egyesült Királyság vámtarifája, ami bár ingyen megtekinthető az adóhatóságok egyes irodáiban és más nyilvános könyvtárakban, de az interneten csak éves előfizetés fizetése ellenében érhető el?

(1) A Bizottság 2454/93/EGK rendelete (1993. július 2.) a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról (HL L 253., 1993.10.11., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 2. fejezet, 6. kötet, 3. o.)

(2) A Bizottság 88/97/EK rendelete (1997. január 20.) a 2474/93/EGK tanácsi rendelettel kivetett dömpingellenes vám 71/97/EK tanácsi rendelettel való kiterjesztése alóli mentességnek egyes Kínai Népköztársaságból származó kerékpáralkatrészek behozatalára vonatkozó engedélyezéséről (HL L 17., 1997.1.21., 17. o.; magyar nyelvű különkiadás 11. fejezet, 25. kötet, 158. o.)

(3) A Tanács 2913/92/EGK rendelete (1992. október 12.) a Közösségi Vámkódex létrehozásáról (HL L 302., 1992.10.19., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 2. fejezet, 4. kötet, 307. o.)

7.11.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 267/51

2009. szeptember 22-én benyújtott kereset — Európai Közösségek Bizottsága kontra Máltai Köztársaság

(C-376/09. sz. ügy)

2009/C 267/85

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: Európai Közösségek Bizottsága (képviselők: A. Alcover San Pedro és E. Depasquale meghatalmazottak)

Alperes: Máltai Köztársaság

Kereseti kérelmek

—

A Bíróság állapítsa meg, hogy a Máltai Köztársaság — mivel nem helyezte használaton kívül a hajókon rendszeresített, nem kritikus alkalmazású halont tartalmazó tűzvédelmi rendszereket és tűzoltó készülékeket, illetve nem azokból nem nyerte vissza a halont — nem teljesítette az ózonréteget lebontó anyagokról szóló, 2000. június 29-i 2037/2000/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) 4. cikke (4) bekezdésének v) pontjából eredő kötelezettségeit.

—	A Bíróság a Máltai Köztársaságot kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A rendeletnek a csatlakozási okmány 2. cikke rendelkezéseivel együttesen értelmezett 4. cikke (4) bekezdése v) pontja és 16. cikke rendelkezéseiből az következik, hogy a Máltai Köztársaságnak 2004. május 1-jéig használaton kívül kellett helyeznie a halont tartalmazó tűzvédelmi rendszereket és tűzoltó készülékeket — kivéve a rendelet VII. mellékletében felsorolt kritikus alkalmazás eseteit —, és a megfelelő technológiával ki kellett nyernie azokból a halont.

Arra vonatkozó információ hiányában, hogy a Máltai Köztársaság használaton kívül helyezte-e a nem kritikus alkalmazású halont tartalmazó tűzvédelmi rendszereket és tűzoltó készülékeket mindazokon a hajókon, amelyek fel voltak sorolva a Bizottság felszólító levelére adott válaszához mellékelt nyomtatványon, illetve visszanyerte-e azokból a halont, a Bizottság úgy véli, hogy a Máltai Köztársaság nem teljesítette a rendelet 4. cikke (4) bekezdésének v) pontjából és 16. cikkéből eredő kötelezettségeit.

(1) HL L 244., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet, 5. kötet, 190. o.

7.11.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 267/53

Az Elsőfokú Bíróság 2009. szeptember 23-i ítélete — Spanyolország kontra Bizottság

(T-341/05. sz. ügy) (1)

(„Mezőgazdaság - Közös piacszervezés a tej- és tejtermékágazatban - Export-visszatérítések eltörlése a Ceutába és Melillába exportált összes tejtermék tekintetében - Feltételek - A hátrányos megkülönböztetés tilalmának alapelve - Arányosság”)

2009/C 267/89

Az eljárás nyelve: spanyol

Felek

Felperes: Spanyol Királyság (képviselők: J. Cárcamo és M. Muñoz Pérez abogados del Estado)

Alperes: az Európai Közösségek Bizottsága (képviselők: C. Cattabriga és F. Jimeno Fernández meghatalmazottak)

Az ügy tárgya

A tej- és tejtermékágazatban az export-visszatérítések rögzítéséről szóló, 2005. június 16-i 909/2005/EK bizottsági rendelet (HL L 154, 10. o.) megsemmisítése iránti kérelem, amennyiben az a mellékletében Ceutát és Melillát a rendeltetési helyek L01-es kategóriájába sorolja.

Az ítélet rendelkező része

1.	Az Elsőfokú Bíróság a tej- és tejtermékágazatban az export-visszatérítések rögzítéséről szóló, 2005. június 16-i 909/2005/EK bizottsági rendelet mellékletét megsemmisíti, amennyiben az Ceutát és Melillát a rendeltetési helyek L01-es kategóriájába sorolja.

2.	Az Elsőfokú Bíróság az Európai Közösségek Bizottságát kötelezi a költségek viselésére.

(1) HL C 271., 2005.10.29.

7.11.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 267/53

Az Elsőfokú Bíróság 2009. szeptember 23-i ítélete — Transnáutica kontra Bizottság

(T-385/05. sz. ügy) (1)

(Vámunió - Közösségi külső árutovábbítási ügyletek - Harmadik országokba irányuló dohány- és etilalkohol-szállítmányok - Csalás - Behozatali vám elengedése iránti kérelem - A 2913/92/EGK rendelet 239. cikke - A 2454/93/EGK rendelet 905. cikke - Méltányossági klauzula - Különleges helyzet fennállása - Összkezesség)

2009/C 267/90

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: Transnáutica — Transportes e Navegação, SA (Matosinhos, Portugália) (képviselők: C. Fernández Vicién, I. Moreno-Tapia Rivas, D. Ortigão Ramos és B. Aniceto Silva ügyvédek)

Alperes: az Európai Közösségek Bizottsága (képviselők: X. Lewis és J. Hottiaux meghatalmazottak)

Az ügy tárgya

Bizonyos vámtételek visszafizetését és elengedését elutasító 2005. július 6-i REM 05/2004 bizottsági határozat megsemmisítése iránti kérelem.

Az ítélet rendelkező része

1.	Az Elsőfokú Bíróság megsemmisíti a 2005. július 6-i REM 05/2004 bizottsági határozatot.

2.	Az Elsőfokú Bíróság az Európai Közösségek Bizottságát kötelezi a költségek viselésére.

(1) HL C 330., 2005.12.24.

7.11.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 267/54

Az Elsőfokú Bíróság 2009. szeptember 23-i ítélete — Phildar kontra OHIM — Comercial Jacinto Parera (FILDOR)

(T-99/06. sz. ügy) (1)

(„Közösségi védjegy - Felszólalási eljárás - A FILDOR közösségi szóvédjegy bejelentése - A PHILDAR korábbi félábrás nemzeti védjegy - A FILDOR korábbi nemzeti szóvédjegy - A PHILDAR korábbi nemzetközi szó- és félábrás védjegyek - Viszonylagos kizáró ok - Összetéveszthetőség - A 40/94/EK rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja, 62. cikke és 73. cikke (jelenleg a 207/2009/EK rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja, 64. és 75. cikke”)

2009/C 267/91

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: Phildar SA (Roubaix, Franciaország) (képviselő: E. Baud ügyvéd)

Alperes: Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM) (képviselő: A. Folliard-Monguiral meghatalmazott)

A másik fél a fellebbezési tanács előtti eljárásban: Comercial Jacinto Parera SA (Barcelona, Spanyolország)

Az ügy tárgya

Az OHIM második fellebbezési tanácsának 2006. január 16-i, a Phildar SA és a Comercial Jacinto Parare, SA közötti felszólalási eljárás tárgyában hozott határozata (R 245/2004-2. sz. ügy) ellen benyújtott kereset.

Az ítélet rendelkező része

1.	Az Elsőfokú Bíróság hatályon kívül helyezi a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM) második fellebbezési tanácsának 2006. január 16-i határozatát (R 245/2004-2. sz. ügy).

2.	Az Elsőfokú Bíróság az OHIM-ot kötelezi a költségek viselésére.

(1) HL C 121., 2006.5.20.

7.11.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 267/54

Az Elsőfokú Bíróság 2009. szeptember 16-i ítélete — Hipp & Co kontra OHIM — Laboratorios Ordesa (Bebimil)

(T-221/06. sz. ügy) (1)

(„Közösségi védjegy - Felszólalási eljárás - A Bebimil közösségi szóvédjegy bejelentése - A BLEMIL korábbi közösségi és nemzeti szóvédjegyek - A BLEMIL 1 korábbi nemzeti szóvédjegy - A 40/94/EK rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja [helyébe lépett a 207/2009/EK rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja] - Összetéveszthetőség”)

2009/C 267/92

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: Hipp & Co KG (Sachseln, Svájc) (képviselők: M. Kinkeldey és Bognár A. ügyvédek)

Alperes: Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM) (képviselők: S. Laitinen és A. Folliard-Monguiral meghatalmazottak)

A másik fél a fellebbezési tanács előtti eljárásban, beavatkozó az Elsőfokú Bíróság előtti eljárásban: Laboratorios Ordesa, SL (Sant Boi de Llobregat, Spanyolország) (képviselők: R. Thierie és E. Sugrañes Coca ügyvédek)

Az ügy tárgya

Az OHIM első fellebbezési tanácsának 2006. június 2-i, a Laboratorios Ordesa, SL és a Hipp & Co. KG közötti felszólalás tárgyában hozott határozata (R 571/2005-1. sz. ügy) ellen benyújtott kereset.

Az ítélet rendelkező része

1.	Az Elsőfokú Bíróság a keresetet elutasítja.

2.	Az Elsőfokú Bíróság a Hipp & Co. KG-t kötelezi a költségek viselésére.

(1) HL C 237., 2006.9.30.

7.11.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 267/55

Az Elsőfokú Bíróság 2009. szeptember 23-i ítélete — Dongguan Nanzha Leco Stationery kontra Tanács

(T-296/06. sz. ügy) (1)

(„Dömping - Kínából származó emelőkaros gyorsfűzők behozatala - Dömpingkülönbözet meghatározása - Piacgazdasági feltételek alapján működő vállalkozás jogállása - A rendes érték és az exportár összehasonlítása - A kezdeti vizsgálati eljárás során alkalmazottól eltérő módszer használata - A 384/96/EK rendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontja és (10) bekezdése”)

2009/C 267/93

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: Dongguan Nanzha Leco Stationery Mfg. Co., Ltd (Dongguan, Kína) (képviselő: A. Bentley, QC)

Alperes: az Európai Unió Tanácsa (képviselők: J.-P. Hix meghatalmazott, segítője: G. Gerrisch ügyvéd)

Az alperest támogató beavatkozók: az Európai Közösségek Bizottsága (képviselők: H. van Vliet és T. Scharf meghatalmazottak); IML Industria Meccanica Lombarda Srl (Offanengo, Olaszország); Interkov spol. s r.o. (Bráník, Cseh Köztársaság); MI.ME.CA. Srl (Ricengo, Olaszország); és NIKO — kovinarsko podjetje, d.d., Železniki (Železniki, Szlovénia) (képviselő: R. Bierwagen ügyvéd)

Az ügy tárgya

A Kínai Népköztársaságból származó emelőkaros gyorsfűzők behozatalára végleges dömpingellenes vám kivetéséről és a kivetett ideiglenes vám végleges beszedéséről szóló, 2006. július 24-i 1136/2006/EK tanácsi rendeletnek (HL L 205., 1. o.) a felperesre vonatkozó részében való részleges megsemmisítése iránti kérelem.

Az ítélet rendelkező része

1.	Az Elsőfokú Bíróság a keresetet elutasítja.

2.	A Dongguan Nanzha Leco Stationery Mfg. Co., Ltd maga viseli saját költségeit, valamint az Európai Unió Tanácsa, az IML Industria Meccanica Lombarda Srl, az Interkov spol. s r.o., a MI.ME.CA. Srl és a NIKO — kovinarsko podjetje, d.d., Železniki részéről felmerült költségeket.

3.	Az Európai Közösségek Bizottsága maga viseli saját költségeit.

(1) HL C 310., 2006.12.16.

7.11.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 267/55

Az Elsőfokú Bíróság 2009. szeptember 23-i ítélete — Arcandor kontra OHIM — dm drogerie markt (S-HE)

(T-391/06. sz. ügy) (1)

(„Közösségi védjegy - Felszólalási eljárás - A „S-HE” közösségi szóvédjegy bejelentése - „SHE” korábbi nemzeti szóvédjegy, „She” korábbi nemzeti ábrás védjegy és „She” korábbi nemzetközi ábrás védjegy - Viszonylagos kizáró ok - Az összetéveszthetőség hiánya - A megjelölések hasonlóságának hiánya - A 40/94/EK rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja [jelenleg a 207/2009/EK rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja]”)

2009/C 267/94

Az eljárás nyelve: német

Felek

Felperes: Arcandor AG, korábban Karstadt Quelle AG (Essen, Németország) (képviselők: V. von Bomhard, W. Renek és T. Dolde ügyvédek)

Alperes: Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM) (képviselő: R. Pethke meghatalmazott)

A másik fél az OHIM fellebbezési tanácsa előtti eljárásban, beavatkozó az Elsőfokú Bíróság előtti eljárásban: dm drogerie markt GmbH (Wals, Ausztria) (képviselők: N. Dick és M. Dyck ügyvédek)

Az ügy tárgya

Az OHIM első fellebbezési tanácsa által az R 301/2006-1. sz. ügyben 2006. szeptember 26-án a Karstadt Quelle AG és a dm drogerie markt GmbH közötti felszólalási eljárásban hozott határozat ellen benyújtott kereset.

Az ítélet rendelkező része

1.	Az Elsőfokú Bíróság a keresetet elutasítja.

2.	Az Elsőfokú Bíróság az Arcandor AG-t, korábbi Karstadt Quelle AG-t kötelezi a költségek viselésére.

(1) HL C 42., 2007.2.24.

7.11.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 267/56

Az Elsőfokú Bíróság 2009. szeptember 16-i ítélete — Zero Industry kontra OHIM zero Germany (zerorh+)

(T-400/06. sz. ügy) (1)

(„Közösségi védjegy - Felszólalási eljárás - A zerorh+ közösségi ábrás védjegy bejelentése - A zero korábbi nemzeti ábrás és szóvédjegyek - Összetéveszthetőség - A megjelölések hasonlósága - Az áruk hasonlósága - A 40/94 rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja [helyébe lépett a 207/2009/EK rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja]”)

2009/C 267/95

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: Zero Industry Srl (Mariano Comense, Olaszország) (képviselők: M. Rapisardi és N. Colombo ügyvédek)

Alperes: Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM) (képviselő: D. Botis meghatalmazott)

A másik fél a fellebbezési tanács előtti eljárásban, beavatkozó az Elsőfokú Bíróság előtti eljárásban: zero Germany GmbH & Co. KG, korábban zero International Holding GmbH & Co. KG (Bréma, Németország) (képviselő: W.-D. Kuntze ügyvéd)

Az ügy tárgya

Az OHIM első fellebbezési tanácsának 2006. október 5-i, a zero Germany GmbH & Co. KG és a Zero Industry Srl. közötti felszólalás tárgyában hozott határozata (R 958/2005-1. sz. ügy) ellen benyújtott kereset.

Az ítélet rendelkező része

1.	Az Elsőfokú Bíróság a keresetet elutasítja.

2.	Az Elsőfokú Bíróság a Zero Industry Srl-t kötelezi a költségek viselésére.

(1) HL C 56., 2007.3.10.

7.11.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 267/56

Az Elsőfokú Bíróság 2009. szeptember 16-i ítélete — JanSport Apparel kontra OHIM (BUILT TO RESIST)

(T-80/07. sz. ügy) (1)

(„Közösségi védjegy - BUILT TO RESIST közösségi szóvédjegy bejelentése - Feltétlen kizáró ok - Leíró jelleg - A 40/94/EK rendelet 7. cikke (1) bekezdésének c) pontja [jelenleg a 207/2009/EK rendelet 7. cikke (1) bekezdésének c) pontja]”)

2009/C 267/96

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: JanSport Apparel Corp. (Wilmington, Delaware, Egyesült Államok) (képviselők: C. Bercial Arias, C. Casalonga és K. Dimidjian-Lecompte ügyvédek)

Alperes: Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM) (képviselők kezdetben: S. Laitinen, később: Mondéjar Ortuño meghatalmazottak)

Az ügy tárgya

Az OHIM második fellebbezési tanácsának a BUILT TO RESIST szóvédjegy közösségi védjegyként történő lajstromozása iránti kérelemre vonatkozó 2007. január 12-i határozata (R 1090/2006-2. sz. ügy) ellen benyújtott kereset.

Az ítélet rendelkező része

1.	Az Elsőfokú Bíróság a keresetet elutasítja.

2.	Az Elsőfokú Bíróság a JanSport Apparel Corp.-ot kötelezi a költségek viselésére.

(1) HL C 95., 2007.4.28.

7.11.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 267/56

Az Elsőfokú Bíróság 2009. szeptember 23-i ítélete — Fratex Industria e Comércio kontra OHMI — USA Track & Field (TRACK & FIELD USA)

(T-103/07. sz. ügy) (1)

(„Közösségi védjegy - Felszólalási eljárás - A TRACK & FIELD USA közösségi ábrás védjegy bejelentése - A TRACK & FIELD korábbi nemzeti ábrás védjegy - Viszonylagos kizáró ok - Az összetéveszthetőség hiánya - A megjelölések hasonlóságának hiánya - A 40/94/EK rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja [jelenleg 207/2009/EK rendelet 8. cikk (1) bekezdésének b) pontja”)

2009/C 267/97

Az eljárás nyelve: spanyol

Felek

Felperes: Fratex Indústria e Comércio, Ltda (São Paolo, Brazília) (képviselő: B. Braga da Cruz ügyvéd)

Alperes: Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM) (képviselő: O. Mondéjar Ortuño meghatalmazott)

A másik fél a fellebbezési tanács előtti eljárásban: USA Track & Field, Inc. (Indiana, Egyesült Államok)

Az ügy tárgya

Az OHIM negyedik fellebbezési tanácsának 2007. január 18-i, a Fratex Indústria e Comércio, Ltda és az USA Track & Field, Inc. közötti felszólalási eljárás tárgyában hozott határozata (R 1061/2005-4. sz. ügy) ellen benyújtott kereset.

Az ítélet rendelkező része

1.	Az Elsőfokú Bíróság a keresetet elutasítja.

2.	Az Elsőfokú Bíróság a Fratex Indústria e Comércio, Ltda-t kötelezi a költségek viselésére.

(1) HL C 140., 2007.6.23.

7.11.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 267/57

Az Elsőfokú Bíróság 2009. szeptember 16-i ítélete — Pigasos Alieftiki Naftiki Etaireia kontra Tanács és Bizottság

(T-162/07. sz. ügy) (1)

(„Szerződésen kívüli felelősség - Vámunió - Tengeri halászati termékek közösségi helyzetének igazolása - Bizonyos okmányok bizonyítékként történő felhasználásának lehetetlensége - Magánszemélyek számára jogokat keletkeztető jogi norma kellően egyértelmű megsértése - A Közösség felelőssége szervei jogellenes magatartásának hiánya esetén”)

2009/C 267/98

Az eljárás nyelve: görög

Felek

Felperes: Pigasos Alieftiki Naftiki Etaireia (Moschato, Görögország) (képviselők: N. Skandamis és E. Perakis ügyvédek)

Alperesek: az Európai Unió Tanácsa (képviselők: kezdetben: F. Florindo Gijón és M.-M. Joséphidés, később: F. Florindo Gijón és M. Balta) és az Európai Közösségek Bizottsága (képviselik: Kezdetben: E. Cujo, S. Schønberg és M. Kostantinidis, később: és S. Schønberg és M. Patakia meghatalmazottak)

Az ügy tárgya

A felperest állítólag azáltal ért kár megtérítésére irányuló kártérítési kereset, hogy a Tanács és a Bizottság nem fogadta el azokat a rendelkezéseket, amelyek lehetővé tették volna valamely tagállam vámhatóságainak, hogy a tengeri halászati termékek közösségi helyzetének igazolására elfogadjanak a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló, 1993. július 2-i 2454/93/EGK bizottsági rendeletben (HL L 253., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 2. fejezet, 5. kötet, 114. o.) előírt T2M jelzésűtől eltérő okmányt.

Az ítélet rendelkező része

1.	Az Elsőfokú Bíróság a keresetet elutasítja.

2.	Az Elsőfokú Bíróság Pigasos Alieftiki Naftiki Etaireiát kötelezi a költségek viselésére.

(1) HL C 155., 2007.7.7.

7.11.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 267/57

Az Elsőfokú Bíróság 2009. szeptember 16-i ítélete — Promomadrid kontra OHIM (MADRIDEXPORTA)

(T-180/07. sz. ügy) (1)

(„Közösségi védjegy - A MADRIDEXPORTA közösségi ábrás védjegy bejelentése - Feltétlen kizáró okok - Leíró jelleg - A 40/94/EK rendelet 7. cikke (1) bekezdésének c) pontja [jelenleg a 207/2009/EK rendelet 7. cikke (1) bekezdésének c) pontja]”)

2009/C 267/99

Az eljárás nyelve: spanyol

Felek

Felperes: Promomadrid Desarrollo Internacional de Madrid, SA (Madrid, Spanyolország) (képviselő: M. Aznar Alonso ügyvéd)

Alperes: Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM) (képviselő: S. Palermo Cabezas, meghatalmazott)

Az ügy tárgya

Az OHIM első fellebbezési tanácsának a MADRIDEXPORTA ábrás védjegy közösségi védjegyként történő lajstromozása iránti kérelemre vonatkozó, 2007. március 7-i (R 1130/2006-1. sz. ügy) határozata ellen benyújtott kereset.

Az ítélet rendelkező része

1.	Az Elsőfokú Bíróság hatályon kívül helyezi a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM) első fellebbezési tanácsának 2007. március 7-i (R 1130/2006-1. sz. ügy) határozatát.

2.	Az Elsőfokú Bíróság az OHIM-ot kötelezi a költségek viselésére.

(1) HL C 155., 2007.7.7.

7.11.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 267/58

Az Elsőfokú Bíróság 2009. szeptember 23-i ítélete — Lengyelország kontra Bizottság

(T-183/07. sz. ügy) (1)

(„Környezet - 2003/87/EK irányelv - Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységeinek kereskedelmi rendszere - A kibocsátási egységek 2008-2012 közötti időszakra vonatkozó nemzeti kiosztási terve Lengyelországban - Három hónapos határidő - A tagállamok, illetve a Bizottság hatásköre - Egyenlő bánásmód - Indokolási kötelezettség - A 2003/87 irányelv 9. cikkének (1) és (3) bekezdése, valamint 11. cikkének (2) bekezdése”)

2009/C 267/100

Az eljárás nyelve: lengyel

Felek

Felperes: Lengyel Köztársaság (képviselők: kezdetben E. Ośniecka-Tamecka, később T. Nowakowski, később T. Kozek, később M. Dowgielewicz és végül M. Dowgielewicz, M. Jarosz és M. Nowacki, meghatalmazottak)

Alperes: az Európai Közösségek Bizottsága (képviselők: U. Wölker és K. Herrmann, meghatalmazottak

A felperest támogató beavatkozók: Magyar Köztársaság (képviselők Fazekas J., Somssich R. és Fehér M., meghatalmazottak), Litván Köztársaság (képviselők: D. Kriaučiūnas, meghatalmazott), Szlovák Köztársaság (képviselők: J. Čorba és B. Ricziová, meghatalmazottak)

Az alperest támogató beavatkozók: Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága (képviselők: Z. Bryanston-Cross és C. Gibbs, meghatalmazottak, segítőjük: H. Mercer barrister, később: I. Rao és S. Ossowski, meghatalmazottak, segítőjük: J. Maurici barrister)

Az ügy tárgya

A Lengyelország által az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2003. október 13-i 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (HL L 275., 32. o.; magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet, 7. kötet, 631. o.) megfelelően bejelentett, az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek 2008-2012 közötti időszakot érintő nemzeti kiosztási tervére vonatkozó, 2007. március 26-i C (2007) 1295 végleges bizottsági határozat teljes vagy részleges megsemmisítése iránti kérelem

Az ítélet rendelkező része

Az Elsőfokú Bíróság a Lengyelország által az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2003. október 13-i 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek megfelelően bejelentett, az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységeinek 2008-2012 közötti időszakot érintő nemzeti kiosztási tervére vonatkozó, 2007. március 26-i C (2007) 1295 végleges bizottsági határozatot megsemmisíti.

2.	Az Elsőfokú Bíróság a Bizottságot a saját költségein túl a Lengyel Köztársaság költségeinek viselésére is kötelezi.

3.	A Magyar Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Szlovák Köztársaság és Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága maguk viselik saját költségeiket.

(1) HL C 155., 2007.7.7.

7.11.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 267/58

Az Elsőfokú Bíróság 2009. szeptember 29-i ítélete — Thomson Sales Europe kontra Bizottság

(T-225/07. és T-364/07. sz. egyesített ügyek) (1)

(„Vámunió - Thaiföldön gyártott színestelevízió-vevőkészülékek behozatala - Behozatali vámok elengedése - Súlyos gondatlanság - Behozatali vámok utólagos beszedésének mellőzése - Megsemmisítés iránti kereset - Sérelmet okozó aktus - Elfogadhatatlanság”)

2009/C 267/101

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperes: Thomson Sales Europe (Boulogne-Billancourt, Franciaország) (képviselők: F. Goguel és F. Foucault ügyvédek)

Alperes: az Európai Közösségek Bizottsága (képviselők: a T-225/07. sz. ügyben X. Lewis, H. van Vliet és S. Schønberg, valamint a T-364/07. sz. ügyben X. Lewis és M. Patakia meghatalmazottak)

Az ügy tárgya

A T-225/07. sz. ügyben azon 2007. május 7-i REM 03/05 bizottsági határozat megsemmisítése iránti kérelem, amely jelzi a francia hatóságoknak, hogy nem igazolható a behozatali vámok elengedése a 2005. szeptember 14-i kérelemben érintett, Thaiföldön gyártott színestelevízió-vevőkészülékek tekintetében, valamint a T-364/07. sz. ügyben azon 2007. július 20-i bizottsági levél megsemmisítése iránti kérelem, amely nem hagyja jóvá a behozatali vámok utólagos beszedésének mellőzésére vonatkozó kedvezmény megszerzését az említett készülékek vonatkozásában.

Az ítélet rendelkező része

1.	Az Elsőfokú Bíróság a kereseteket elutasítja.

2.	Az Elsőfokú Bíróság a Thomson Sales Europe-ot kötelezi a saját, valamint az Európai Közösségek Bizottsága részéről felmerült költségek viselésére.

(1) HL C 211., 2007.9.8.

7.11.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 267/59

Az Elsőfokú Bíróság 2009. szeptember 23-i ítélete — Észt Köztársaság kontra az Európai Közösségek Bizottsága

(T-263/07. sz. ügy) (1)

(„Környezet - 2003/87/EK irányelv - Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységeinek kereskedelmi rendszere - Az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek a 2008-2012-es időszakra vonatkozó észtországi nemzeti terve - A tagállamokat, illetve a Bizottságot megillető hatáskörök - Egyenlő bánásmód - A 2003/87 irányelv 9. cikkének (1) és (3) bekezdése, valamint 11. cikkének (2) bekezdése”)

2009/C 267/102

Az eljárás nyelve: észt

Felek

Felperes: Észt Köztársaság (képviselő: L. Uibo meghatalmazott)

Alperes: az Európai Közösségek Bizottsága (képviselők: U. Wölker és T. Tamme ügyvédek)

A felperest támogató beavatkozók: Litván Köztársaság, (képviselő: D. Kriaučiūnas meghatalmazott), Szlovák Köztársaság (képviselő kezdetben: J. Čorba, később: B. Ricziová, meghatalmazottak)

Az alperest támogató beavatkozó: Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága (képviselő kezdetben: Z. Bryanston-Cross, később: L. Seeboruth és végül S. Ossowski, meghatalmazottak, segítőjük: J. Maurici barrister)

Az ügy tárgya

Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2003. október 13-i 20032003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (HL L 275., 32. o.; magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet, 7. kötet, 631. o.) megfelelően az Észt Köztársaság által bejelentett, az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek a 2008–2012-es időszakban történő kiosztására vonatkozó nemzeti tervről szóló 2007. május 4-i bizottsági határozat megsemmisítése.

Az ítélet rendelkező része

Az Elsőfokú Bíróság az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2003. október 13-i 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek megfelelően az Észt Köztársaság által bejelentett, az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek a 2008–2012-es időszakban történő kiosztására vonatkozó nemzeti tervről szóló 2007. május 4-i bizottsági határozatot megsemmisíti.

2.	A Bizottság, saját költségei mellett, viseli az Észt Köztársaság költségeit.

3.	A Litván Köztársaság, a Szlovák Köztársaság, valamint Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága maga viseli saját költségeit.

(1) HL C 223., 2007.9.22. (Helyesbítés: C 247., 2007.10.20.)

7.11.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 267/59

Az Elsőfokú Bíróság 2009. szeptember 23-i ítélete — Viñedos y Bodegas Príncipe Alfonso de Hohenlohe kontra OHIM — Byass (ALFONSO)

(T-291/07. sz. ügy) (1)

(„Közösségi védjegy - Felszólalási eljárás - Az ALFONSO közösségi szóvédjegy bejelentése - A PRINCIPE ALFONSO korábbi közösségi és nemzeti szóvédjegyek - Viszonylagos kizáró ok - Összetéveszthetőség - A 40/94/EK rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja [jelenleg a 207/2009/EK rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja] - A fellebbezési tanács által lefolytatandó vizsgálat terjedelme - A kereset egészéről való döntési kötelezettség - A 40/94/EK rendelet 62. cikkének (1) bekezdése [jelenleg a 207/2009/EK rendelet 64. cikkének (1) bekezdése]”)

2009/C 267/103

Az eljárás nyelve: spanyol

Felek

Felperes: Viñedos y Bodegas Príncipe Alfonso de Hohenlohe SA (Cenicero, Spanyolország) (képviselők: M. Lobato García-Miján és B. Díaz de Escauriaza ügyvédek)

Alperes: Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM) (képviselők: S. Palmero Cabezas és J. Laporta Insa meghatalmazottak)

A másik fél a fellebbezési tanács előtti eljárásban: González Byass SA (Cádiz, Spanyolország)

Az ügy tárgya

Az OHIM második fellebbezési tanácsának 2007. május 29-i, a Viñedos y Bodegas Príncipe Alfonso de Hohenlohe SA és a González Byass SA közötti felszólalási eljárás tárgyában hozott határozata (R 1110/2006-2. sz. ügy) ellen benyújtott kereset.

Az ítélet rendelkező része

1.	Az Elsőfokú Bíróság a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM) második fellebbezési tanácsának 2007. május 29-én hozott határozatát (R 1110/2006-2. sz. ügy) hatályon kívül helyezi.

2.	Az Elsőfokú Bíróság az OHIM-ot kötelezi a költségek viselésére.

(1) HL C 235., 2007.10.6.

7.11.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 267/60

Az Elsőfokú Bíróság 2009. szeptember 16-i ítélete — Offshore Legends kontra OHIM — Acteon (fekete és fehér OFFSHORE LEGENDS, valamint kék, fekete és zöld OFFSHORE LEGENDS)

(T-305/07. sz. és T-306/07. sz. egyesített ügyek) (1)

(„Közösségi védjegy - Felszólalási eljárás - Az OFFSHORE LEGENDS két közösségi ábrás védjegy bejelentése, az egyik fekete és fehér, a másik kék, fekete és zöld - OFFSHORE 1 korábbi nemzeti ábrás védjegy - Viszonylagos kizáró okok - Összetéveszthetőség - Az áruk és megjelölések hasonlósága - A korábbi védjegy tényleges használatának bizonyítéka iránti kérelem hiánya - A 40/94/EK rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja [jelenleg a 207/2009/EK rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja] - A 40/94/EK rendelet 43. cikkének (2) és (3) bekezdése, összefüggésben a 40/94/EK rendelet 15. cikke (2) bekezdésének a) pontjával [jelenleg a 207/2009/EK rendelet 42. cikkének (2) és (3) bekezdése, és 15. cikke (1) bekezdése második albekezdésének a) pontja]”)

2009/C 267/104

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperes: Offshore Legends (Nevele, Belgium) (képviselők: P. Maeyaert és N. Clarembeaux ügyvédek)

Alperes: Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM) (képviselő: A. Folliard-Monguiral meghatalmazott)

A másik fél a fellebbezési tanács előtti eljárásban, beavatkozó az Elsőfokú Bíróság előtti eljárásban: Acteon (Saint-Tropez, Franciaország) (képviselő: M. Milon ügyvéd)

Az ügy tárgya

Az OHIM második fellebbezési tanácsának kettő, az Acteon és az Offshore Legends közötti felszólalási eljárásra vonatkozó, 2007. május 29-i (R 1031/2006-2. sz. és R 1038/2006-2. sz. ügy) határozata ellen benyújtott két kereset.

Az ítélet rendelkező része

1.	Az Elsőfokú Bíróság a kereseteket elutasítja.

2.	Az Elsőfokú Bíróság az Offshore Legends-et kötelezi a költségek viselésére.

(1) HL C 269., 2007.11.10.

7.11.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 267/60

Az Elsőfokú Bíróság 2009. szeptember 16-i ítélete — Alber kontra OHIM (Fogantyú)

(T-391/07. sz. ügy) (1)

(„Közösségi védjegy - Térbeli közösségi védjegy bejelentése - Fogantyú - Feltétlen kizáró ok - A megkülönböztető képesség hiánya - A 40/94/EK rendelet 7. cikke (1) bekezdésének b) pontja (jelenleg a 207/2009/EK rendelet 7. cikke (1) bekezdésének b) pontja - Indokolási kötelezettség - A 40/94 rendelet 73. cikke (jelenleg a 207/2009 rendelet 75. cikke) - A tények hivatalból történő vizsgálatának elve - A 40/94 rendelet 74. cikkének (1) bekezdése (jelenleg a 207/2009 rendelet 76. cikkének (1) bekezdése”)

2009/C 267/105

Az eljárás nyelve: német

Felek

Felperes: Alfons Alber (Verano, Olaszország) (képviselő: S. Schneller ügyvéd)

Alperes: Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM) (képviselő: G. Schneider meghatalmazott)

Az ügy tárgya

Az OHIM negyedik fellebbezési tanácsának 2007. augusztus 16-i határozatával (R 361/2007-4. sz. ügy), valamint az elbíráló ugyanezen ügyben hozott, 2007. január 16-i határozatával szemben benyújtott kereset, amennyiben a határozat a bejelentésben szereplő egyes áruk vonatkozásában elutasítja a 4396727. számú közösségi védjegybejelentést.

Az ítélet rendelkező része

1.	Az Elsőfokú Bíróság a keresetet elutasítja.

2.	Az Elsőfokú Bíróság Alfons Albert kötelezi a költségek viselésére.

(1) HL C 315., 2007.12.22.

7.11.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 267/61

Az Elsőfokú Bíróság 2009. szeptember 23-i ítélete — Cohausz kontra OHIM — Izquierdo Faces (acopat)

(T-409/07. sz. ügy) (1)

(„Közösségi védjegy - Törlési eljárás - Az acopat közösségi ábrás védjegy - A COPAT korábbi nemzeti szóvédjegyek - Viszonylagos kizáró ok - A korábbi védjegyek tényleges használatának hiánya - A 40/94/EK rendelet 56. cikkének (2) és (3) bekezdése [jelenleg a 207/2009/EK rendelet 57. cikkének (2) és (3) bekezdése]”)

2009/C 267/107

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: Helge B. Cohausz (Düsseldorf, Németország) (képviselők kezdetben: I. Friedhoff, majd S. von Petersdorff-Campen és H. Timmann ügyvédek)

Alperes: Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM) (képviselő: D. Botis meghatalmazott)

A másik fél a fellebbezési tanács előtti eljárásban, beavatkozó az Elsőfokú Bíróság előtti eljárásban: José Izquierdo Faces (Bilbao, Spanyolország) (képviselő: H. Bock ügyvéd)

Az ügy tárgya

Az OHIM első fellebbezési tanácsának 2007. szeptember 6-i, a Helge B. Cohausz és José Izquierdo Faces közötti törlési eljárás tárgyában hozott határozata (R 289/2006-1. sz. ügy) ellen benyújtott kereset.

Az ítélet rendelkező része

1.	Az Elsőfokú Bíróság a keresetet elutasítja.

2.	Az Elsőfokú Bíróság Helge B. Cohauszt kötelezi a költségek viselésére.

(1) HL C 8., 2008.1.12.

7.11.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 267/61

Az Elsőfokú Bíróság 2009. szeptember 16-i ítélete — Dominio de la Vega kontra OHIM — Ambrosio Velasco (DOMINIO DE LA VEGA)

(T-458/07. sz. ügy) (1)

(„Közösségi védjegy - Felszólalási eljárás - Az DOMINO DE LA VEGA közösségi ábrás védjegy bejelentése - PALACIO DE LA VEGA korábbi közösségi ábrás védjegy - Összetéveszthetőség - A 40/94/EK rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja [jelenleg a 207/2009/EK rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja]”)

2009/C 267/108

Az eljárás nyelve: spanyol

Felek

Felperes: Dominio de la Vega, SL (Requena, Spanyolország) (képviselők: E. Caballero Olivier és A. Sanz-Bermell y Martínez ügyvédek)

Alperes: Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM) (képviselő: J. Laporta Insa meghatalmazott)

A másik fél a fellebbezési tanács előtti eljárásban, beavatkozó az Elsőfokú Bíróság előtti eljárásban: Ambrosio Velasco, SA (Dicastillo, Spanyolország) (képviselők: E. Armijo Chávarri és A. Castán Pérez-Gómez ügyvédek)

Az ügy tárgya

Az OHIM második fellebbezési tanácsának az Ambrosio Velasco, SA és a Dominio de la Vega, SL közötti felszólalási eljárásra vonatkozó, 2007. október 3-i (R 1431/2006-2. sz. ügy) határozata ellen benyújtott kereset.

Az ítélet rendelkező része

1.	Az Elsőfokú Bíróság a keresetet elutasítja.

2.	Az Elsőfokú Bíróság a Domino de la Vega, SL-t kötelezi a költségek viselésére.

(1) HL C 51., 2008.2.23.

7.11.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 267/62

Az Elsőfokú Bíróság 2009. szeptember 23-i ítélete — GlaxoSmithkline és társai kontra OHIM — Serono Genetics Institute (FAMOXIN)

(T-493/07., T-26/08. és T-27/08. sz. ügy) (1)

(„Közösségi védjegy - Törlési eljárás - A „FAMOXIN” közösségi szóvédjegy - „LANOXIN” korábbi nemzeti szóvédjegyek - Viszonylagos kizáró ok - Az összetéveszthetőség hiánya - A 40/94/EK rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja és 52. cikke (1) bekezdésének a) pontja [jelenleg a 207/2009/EK rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja és 53. cikke (1) bekezdésének a) pontja] - A használat bizonyítéka - A 40/94/EK rendelet 56. cikkének (2) és (3) bekezdése [jelenleg a 207/2009/EK rendelet 57. cikkének (2) és (3) bekezdése]”)

2009/C 267/109

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperesek: GlaxoSmithkline SpA (Verona, Olaszország); Laboratórios Wellcome de Portugal, Lda (Algés, Portugália); valamint The Wellcome Foundation Ltd (Greenford, Middlesex, Egyesült Királyság) (képviselő: R. Gilbey ügyvéd)

Alperes: Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM) (képviselők: A. Folliard-Monguiral és D. Botis meghatalmazottak)

A másik fél az OHIM fellebbezési tanácsa előtti eljárásban: Serono Genetics Institute SA (Évry, Franciaország)

Az ügy tárgya

Az OHIM első fellebbezési tanácsa által az R 8/2007-1. sz. ügyben 2007. szeptember 14-én a GlaxoSmithkline SpA és a Sereno Genetics Institute SA közötti törlési eljárásban hozott határozat, az R 10/2007-1. sz. ügyben 2007. november 20-án a Laboratórios Wellcome de Portugal, Lda és a Sereno Genetics Institute SA közötti törlési eljárásban hozott határozat, valamint az R 9/2007-1. sz. ügyben 2007. november 19-én a The Wellcome Foundation Ltd és a Sereno Genetics Institute SA közötti törlési eljárásban hozott határozat ellen benyújtott három kereset.

Az ítélet rendelkező része

1.	Az Elsőfokú Bíróság a T-493/07., T-26/08. és T-27/08. sz. ügyeket a jelen ítélet meghozatala céljából egyesíti.

2.	Az Elsőfokú Bíróság a kereseteket elutasítja.

3.	Az Elsőfokú Bíróság a GlaxoSmithkline SpA-t, a Laboratórios Wellcome de Portugal, Lda-t és a The Wellcome Foundation Ltd-et kötelezi a költségek viselésére.

(1) HL C 51., 2008.2.23.

7.11.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 267/62

Az Elsőfokú Bíróság 2009. szeptember 23-i ítélete — Evets kontra OHIM (DANELECTRO és QWIK TUNE)

(T-20/08 és T-21/08. sz. egyesített ügyek) (1)

(Közösségi védjegy - A DANELECTRO közösségi szóvédjegy és a QWIK TUNE közösségi ábrás védjegy - A védjegy-megújítási kérelem benyújtására rendelkezésre álló határidő elmulasztása - In integrum restitutio iránti kérelem - Reformatio in peius - Védelemhez való jog - Meghallgatáshoz való jog - A 40/94/EK rendelet 61. cikkének (2) bekezdése, 73. cikkének 2. mondata és 78. cikke [jelenleg a 207/2009/EK rendelet 63. cikkének (2) bekezdése, 75. cikkének második mondata és 81. cikke)

2009/C 267/110

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: Evets Corp. (Irvine, Kalifornia, Egyesült Államok) (képviselő: S. Ryan solicitor)

Alperes: Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM) (képviselő: A. Folliard-Monguiral meghatalmazott)

Az ügy tárgya

Az OHIM negyedik fellebbezési tanácsának 2007. november 5-i, a felperes által benyújtott igazolási kérelem tárgyában hozott két határozata (R 603/2007-4. és R 604/2007-4. sz. ügy) ellen benyújtott keresetek

Az ítélet rendelkező része

1.	Az Elsőfokú Bíróság a kereseteket elutasítja.

2.	Az Elsőfokú Bíróság az Evets Corp.-ot kötelezi a költségek viselésére.

(1) HL C 64., 2008.3.8.

7.11.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 267/62

Az Elsőfokú Bíróság 2009. szeptember 16-i ítélete — Gres La Sagra kontra OHIM — Ceramicalcora (VENATTO MARBLE STONE)

(T-130/08. sz. ügy) (1)

(„Közösségi védjegy - Felszólalási eljárás - VENATTO MARBLE STONE közösségi ábrás védjegy bejelentése - VENETO CERÁMICAS korábbi nemzeti ábrás védjegyek - Viszonylagos kizáró ok - Összetéveszthetőség - A 40/94/EK rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja [jelenleg a 207/2009/EK rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja]”)

2009/C 267/111

Az eljárás nyelve: spanyol

Felek

Felperes: Gres La Sagra (Alameda de la Sagra, Spanyolország) (képviselők: T. Villate Consonni és J. Calderón Chavero ügyvédek)

Alperes: Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM) (képviselő: J. Crespo Carrillo meghatalmazott)

A másik fél az OHIM fellebbezési tanácsa előtti eljárásban: Ceramicalcora, SA (Alcora, Spanyolország)

Az ügy tárgya

Az OHIM negyedik fellebbezési tanácsának a Ceramicalcora, SA és a Gres La Sagra, SL közötti felszólalási eljárásra vonatkozó, 2008. január 30-i határozatával szemben (R 1609/2006-4. sz. ügy) benyújtott kereset.

Az ítélet rendelkező része

1.	Az Elsőfokú Bíróság a keresetet elutasítja.

2.	Az Elsőfokú Bíróság a Gres La Sagra, SL-t kötelezi a költségek viselésére.

(1) HL C 116., 2008.5.9.

7.11.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 267/63

Az Elsőfokú Bíróság 2009. szeptember 29-i ítélete — The Smiley Company kontra OHIM (A smiley mosoly felének ábrázolása)

(T-139/08. sz. ügy) (1)

(„Közösségi védjegy - Az Európai Közösséget megjelölő nemzetközi lajstromozás - A smiley mosoly felét ábrázoló ábrás védjegy - Feltétlen kizáró ok - A megkülönböztető képesség hiánya - A 40/94/EK rendelet 146. cikkének (1) bekezdése és 7. cikke (1) bekezdésének b) pontja [jelenleg a 207/2009/EK rendelet 151. cikkének (1) bekezdése és 7. cikke (1) bekezdésének b) pontja]”)

2009/C 267/112

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: The Smiley Company SPRL (Brüsszel, Belgium) (képviselő: A. Deutsch ügyvéd)

Alperes: Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM) (képviselő: J. Crespo Carrillo meghatalmazott)

Az ügy tárgya

Az OHIM negyedik fellebbezési tanácsának a smiley mosoly felét ábrázoló ábrás védjegynek az Európai Közösséget megjelölő nemzetközi lajstromozására vonatkozó, 2008. február 7-i határozata (R 958/2007-4. sz. ügy) ellen benyújtott keresete.

Az ítélet rendelkező része

1.	Az Elsőfokú Bíróság a keresetet elutasítja.

2.	Az Elsőfokú Bíróság a The Smiley Company SPRL-t kötelezi a költségek megfizetésére, beleértve azokat a költségeket, amelyek Franklin Loufrani jogvitából való elbocsátásával és a The Smiley Company SPRL megidézésével kapcsolatban merültek fel.

(1) HL C 142., 2008.6.7

7.11.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 267/63

Az Elsőfokú Bíróság 2009. szeptember 16-i ítélete — Boudova és társai kontra Bizottság

(T-271/08. P. sz. ügy) (1)

(Fellebbezés - Közszolgálat - Tisztviselők - Korábbi kisegítő alkalmazottak - Kinevezés - Besorolás - Az új személyzeti szabályzat hatályba lépését megelőzően közzétett versenyvizsgák - Valamely más intézmény saját tisztviselőinek átsorolása - Az átsorolás megtagadása - Az egyenlő bánásmód elve - Megsemmisítés iránti kereset - Olyan aktus amely ellen nincs helye fellebbezésnek - Megerősítő aktus - Új és lényeges körülmények hiánya - Menthető tévedés hiánya - Elfogadhatatlanság)

2009/C 267/113

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperesek: Stanislava Boudova (Howald, Luxemburg), Iveta Adovica (Luxembourg, Luxemburg), Juraj Kuba (Konz, Németország), Heinrihs Puciriuss (Luxembourg, Luxemburg), Agnieszka Strzelecka (Arlon, Belgium), Izabela Szyprowska (Berbourg, Luxemburg), Tibai Tímea (Luxembourg, Luxemburg), Brute Vaituleviciene (Luxembourg, Luxemburg) (képviselő: Marc-Albert Lucas ügyvéd)

A másik fél az eljárásban: az Európai Közösségek Bizottsága (képviselők: J. Currall és G. Berscheid meghatalmazottak)

Tárgy

A Közszolgálati Törvényszék (második tanács) F-78/07. sz., Boudova és társai kontra Bizottság ügyben 2008. április 21-én hozott ítélete (az EBHT-ban még nem tették közzé) ellen benyújtott, és ezen ítélet hatályon kívül helyezése iránti fellebbezés.

Rendelkező része

1.	Az Elsőfokú Bíróság a fellebbezést elutasítja.

2.	Stanislava Boudova, Iveta Adovica, Juraj Kuba, Heinrihs Puciriuss, Agnieszka Strzelecka, Izabela Szyprowska, Tibai Tímea és Brute Vaituleviciene maguk viselik saját költségeiket, valamint kötelesek viselni a jelen eljárás során a Bizottságnál felmerült költségeket.

(1) HL C 260., 2008.10.11.

7.11.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 267/64

Az Elsőfokú Bíróság 2009. szeptember 2-i végzése — E.ON Ruhrgas és E.ON Földgáz Trade kontra Bizottság

(T-57/07. sz. ügy) (1)

(Megsemmisítés iránti kereset - Verseny - Összefonódás - Az összefonódást a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánító határozat - Kötelezettségvállalások - A kötelezettségvállalásokra vonatkozó bizottsági levelek - Meg nem támadható aktusok - Elfogadhatatlanság)

2009/C 267/114

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperesek: E.ON Ruhrgas International AG Essen, Németország) és E.ON Földgáz Trade Zrt. (Budapest, Magyarország) (képviselők: G. Wiedemann és T. Lübbig ügyvédek)

Alperes: az Európai Közösségek Bizottsága (képviselők: A. Bouquet és V. Di Bucci meghatalmazottak)

Az ügy tárgya

Az állítólag a Bizottság 2006. december 19-i és 2007. január 16-i levelében foglalt határozatok megsemmisítése iránti kérelem, amelyek levelek egy összefonódást a közös piaccal és az EGT-Megállapodással összeegyeztethetőnek nyilvánító, 2005. december 21-i bizottsági határozat (COMP/M.3696 E.ON/MOL ügy) 3. cikkében meghatározott, az E.ON Ruhrgas International AG által vállalt kötelezettségvállalásokra vonatkoznak.

A végzés rendelkező része

1.	Az Elsőfokú Bíróság a keresetet elutasítja mint elfogadhatatlant.

2.	Az Elsőfokú Bíróság az E.ON Ruhrgas International AG-t és az E.ON Földgáz Trade Zrt-t kötelezi saját, illetve a Bizottság költségeinek viselésére.

(1) HL C 95., 2007.4.28.

7.11.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 267/64

Az Elsőfokú Bíróság 2009. szeptember 4-i végzése — Pioneer Hi-Bred International kontra Bizottság

(T-139/07. sz. ügy) (1)

(„Jogszabályok közelítése - Géntechnológiával módosított szervezetek környezetbe történő szándékos kibocsátása - Forgalombahozatali engedélyezési eljárás - Intézkedéstervezet szakértői bizottság elé történő terjesztésének Bizottság általi elmulasztása - Intézményi mulasztás megállapítása iránti kereset - A kereset tárgytalanná válása - Okafogyottság”)

2009/C 267/115

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: Pioneer Hi-Bred International, Inc. (Iowa, Egyesült Államok) (képviselő: J. Temple Lamg solicitor)

Alperes: az Európai Közösségek Bizottsága (képviselők: kezdetben D. Lawunmi és C. Zadra meghatalmazottak, később: P. Oliver és C. Zadra meghatalmazottak)

Az ügy tárgya

Az EK 232. cikk értelmében annak megállapítására irányuló kereset, hogy a Bizottság, mivel a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozat (HL L 184., 23. o.; magyar nyelvű különkiadás 1. fejezet 3. kötet 124. o.) 5. cikkének (2) bekezdése szerinti szabályozási bizottságnak elmulasztotta benyújtani a felperesnek a géntechnológiával módosított 1507 kukorica forgalombahozatalára vonatkozó értesítése tekintetében hozandó intézkedések tervezetét, nem teljesítette a géntechnológiával módosított szervezetek környezetbe történő szándékos kibocsátásáról, valamint a 90/220/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2001. március 12-i 2001/18/EK parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 106., 1. o. magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet, 6. kötet, 77. o.) 18. cikkének (1) bekezdéséből eredő kötelezettségeit.

A végzés rendelkező része

1.	A keresetről már nem szükséges határozni.

2.	Az Európai Közösségek Bizottsága maga viseli a saját költségeit, valamint a Pioneer Hi-Bred International, Inc. részéről felmerült költségeket.

(1) HL C 155., 2007.7.7

7.11.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 267/64

Az Elsőfokú Bíróság 2009. szeptember 7-i végzése — LPN kontra Bizottság

(T-186/08. sz. ügy) (1)

(„Megsemmisítés iránti és kártérítési kereset - Környezet - 92/43/EGK irányelv - Panasszal kapcsolatos eljárás megszüntetése - Kötelezettségvállalás hiánya egy kötelezettségszegés megállapítása iránti eljárásban - Dokumentumokhoz hozzáférés - 1049/2001/EK rendelet - Nyilvánvaló elfogadhatatlanság - Okafogyottság”)

2009/C 267/116

Az eljárás nyelve: portugál

Felek

Felperes: Liga para Protecção da Natureza (LPN) (Lisszabon, Portugália) (képviselő: P. Vinagre e Silva ügyvéd)

Alperes: az Európai Közösségek Bizottsága (képviselők: P. Costa de Oliveira és D. Recchia meghatalmazottak)

Az alperest támogató beavatkozó: Portugál Köztársaság (képviselők: L. Inez Fernandes, T. Moreira és A. de Oliveira Mendonça meghatalmazottak, segítőjük: D. Abecasis és A. Marques ügyvédek)

Az ügy tárgya

Egyrészt a Bizottság által a felperesnek ENV.A.2/MAS/mm/D (2008) 5542. nyilvántartási számon küldött, 2008. április 3-i levélben említett azon 2008. február 28-i bizottsági határozat megsemmisítése iránti kereset, amelyben a Bizottság jelezte a felperes arra vonatkozó panaszával (a Baixo Sabor-i gát építésével kapcsolatos 2003/4523. sz. panasz) kapcsolatos ügy lezárására irányuló szándékát, hogy a Sabor folyón (Portugália) építendő gát terve állítólag összeegyeztethetetlen a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről szóló 1992. május 21-i 92/43/EGK tanácsi irányelvvel (HL L 206., 7. o.; magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet, 2. kötet, 102. o.), másrészt a felperes bizonyos dokumentumokhoz való hozzáférését állítólag hallgatólagosan elutasító bizottsági határozat megsemmisítése iránti kereset, valamint kártérítés iránti kereset.

A végzés rendelkező része

A keresetről nem szükséges határozni, mivel a felperesnek az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 2001. május 30-i 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 8. cikkének (3) bekezdése címén a bizonyos dokumentumokhoz való hozzáférését állítólag hallgatólagosan elutasító bizottsági határozat megsemmisítése iránti kereset okafogyottá vált.

2.	Az Elsőfokú Bíróság a keresetet az ezt meghaladó részében elutasítja mint nyilvánvalóan elfogadhatatlant.

3.	Az Elsőfokú Bíróság kötelezi a Liga para Protecção da Natureza-t (LPN) saját, valamint az Európai Közösségek Bizottsága költségeinek viselésére.

4.	A Portugál Köztársaság maga viseli saját költségeit.

(1) HL C 183., 2008.7.19.

7.11.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 267/65

Az Elsőfokú Bíróság 2009. szeptember 9-i végzése –Nijs kontra Számvevőszék

(T-375/08. P. sz. ügy) (1)

(„Fellebbezés - Közszolgálat - Tisztviselők - A Számvevőszék által a főtitkára megbízatásának meghosszabbításáról hozott határozat - A fellebbezőnek a 2004-es előléptetési időszakban való előléptetését megtagadó határozat - Részben nyilvánvalóan elfogadhatatlan és részben nyilvánvalóan megalapozatlan fellebbezés”)

2009/C 267/117

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperes: Bart Nijs (Bereldange, Luxemburg) (képviselők: F. Rollinger és A. Hertzog ügyvédek)

A másik fél az eljárásban: az Európai Közösségek Számvevőszéke (képviselők: T. Kennedy, J.-M. Steiner és G. Corstens meghatalmazottak)

Tárgy

Az Európai Unió Közszolgálati Törvényszéke (második tanács) F-108/07. sz., Nijs kontra Számvevőszék ügyben 2008. június 26-án hozott végzése (az EBHT-ban még nem tették közzé) ellen benyújtott, és annak hatályon kívül helyezésére irányuló fellebbezés.

Rendelkező része

1.	Az Elsőfokú Bíróság a fellebbezést elutasítja.

2.	Bart Nijs maga viseli saját költségeit, valamint az Európai Közösségek Számvevőszéke részéről a jelen eljárás keretében felmerült költségeket.

(1) HL C 301., 2008.11.22.

7.11.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 267/65

2009. augusztus 4-én benyújtott kereset — Sanyō Denki kontra OHIM — Telefónica O2 Germany (eneloop)

(T-309/09. sz. ügy)

2009/C 267/118

A keresetlevél nyelve: német

Felek

Felperes: Sanyō Denki Kabushiki Kaisha (Oszaka, Japán) (képviselők: M. De Zorti, M. Koch és T. Grimm ügyvédek)

Alperes: Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM)

A másik fél a fellebbezési tanács előtti eljárásban: Telefónica O2 Germany GmbH & Co. OHG (München, Németország

Kereseti kérelmek

—	Az Elsőfokú Bíróság helyezze hatályon kívül az OHIM második fellebbezési tanácsának 2009. május 6-i megtámadott határozatát (R 794/2008-2. sz. ügy);

—	az Elsőfokú Bíróság az OHIM-ot kötelezze a költségek viselésére;

—	az Elsőfokú Bíróság az OHIM előtti eljárásban részt vett másik felet kötelezze az eljárás költségeinek viselésére, a fellebbezési eljárás során felmerült költségeket is beleértve.

Jogalapok és fontosabb érvek

A közösségi védjegy bejelentője: a felperes.

Az érintett közösségi védjegy: az „eneloop” szóvédjegy a 9. osztályba tartozó áruk vonatkozásában (4 620 225. sz. védjegybejelentés).

A felszólalási eljárásban hivatkozott védjegy vagy megjelölés jogosultja: Telefónica O2 Germany GmbH & Co. OHG.

A hivatkozott védjegy vagy megjelölés: többek között a „LOOP” német szóvédjegy a 9., 38. és 42. osztályba tartozó áruk és szolgáltatások vonatkozásában (30 416 654,5 . sz. védjegy).

A felszólalási osztály határozata: a felszólalási osztály a felszólalásnak helyt adott.

A fellebbezési tanács határozata: a fellebbezési tanács a fellebbezést elutasította.

Jogalapok: a 207/2009/EK rendelet (1) 8. cikke (1) bekezdése b) pontjának megsértése, mivel az ütköző védjegyek között nem áll fenn az összetévesztés veszélye.

(1) A közösségi védjegyről szóló, 2009. február 26 i207/2009/EK tanácsi rendelet (HL 2009. L 78., 1. o.).

7.11.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 267/66

2009. augusztus 10-én benyújtott kereset — Hoelzer kontra OHIM (SAFELOAD)

(T-315/09. sz. ügy)

2009/C 267/119

Az eljárás nyelve: német

Felek

Felperes: Oliver Hoelzer (Remscheid, Németország) (képviselők: G. Rother és J. Vogtmeier ügyvédek)

Alperes: Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM)

Kereseti kérelmek

—	Az Elsőfokú Bíróság helyezze hatályon kívül a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) negyedik fellebbezési tanácsának 2009. június 3-i határozatát (R 1157/2008-4. sz. ügy);

—	az Elsőfokú Bíróság az alperest kötelezze az eljárás költségeinek viselésére, beleértve a fellebbezési eljárásban felmerülő költségeket is.

Jogalapok és fontosabb érvek

Az érintett közösségi védjegy: a „SAFELOAD” ábrás védjegy a 6. és 12. osztályba tartozó áruk tekintetében (6 330 831. sz. védjegybejelentés).

Az elbíráló határozata: az elbíráló a védjegybejelentést elutasította.

A fellebbezési tanács határozata: a fellebbezési tanács a fellebbezést elutasította.

Jogalapok: a 207/2009/EK rendelet (1) 7. cikke (1) bekezdése c) pontjának megsértése, mivel a bejelentett védjegy szóeleme az érintett áruk tulajdonságait nem írja le.

(1) A közösségi védjegyről szóló, 2009. február 26-i 207/2009/EK tanácsi rendelet (HL 2009. L 78., 1. o.).

7.11.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 267/66

2009. augusztus 14–én benyújtott kereset — Concord Power Nordal kontra Bizottság

(T-317/09. sz. ügy)

2009/C 267/120

Az eljárás nyelve: német

Felek

Felperes: Concord Power Nordal GmbH (Hamburg, Németország) (képviselők: C. von Hammerstein, C.-S. Schweer és C. Wünschmann ügyvédek)

Alperes: az Európai Közösségek Bizottsága

Kereseti kérelmek

—	Az Elsőfokú Bíróság semmisítse meg az alperes CAB D(2009) ügyben 2009. június 12-én hozott határozatát annyiban, amennyiben az az Ostseepipeline-Anbindungsleitung gázvezetéktervet (a továbbiakban: OPAL) érinti;

—	az Elsőfokú Bíróság az alperest kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A felperes, a NORDAL gázvezetékterv felelőse a Bizottság által a német energiaszabályozó hatóságnak, a Bundesnetzbehörde-nek címzett 2009. június 12-i levele ellen emel kifogást, amely levélben a Bizottság felszólítja a Bundesnetzagentur-t, hogy az OPAL esetében a 2003/55/EK irányelv (1) 22. cikke alapján nyújtott mentességre vonatkozó engedélyét bizonyos szempontokból módosítsa. A felperes hiányolja, hogy az OPAL Csehország felé történő bizonyos szállítási kapacitásai esetében a szabályozás alól nyújtott mentességet a Bizottság nem érdemben kifogásolta.

Keresetének alátámasztására a felperes öt jogalapra hivatkozik.

A felperes először is azt kifogásolja, hogy az OPAL nem teljesíti a 2003/55/EK irányelv 22. cikke (1) bekezdésének feltételeit, mivel nem rendszerösszekötő, nem növeli a versenyt és a gázellátás biztonságát, a beruházással kapcsolatos kockázatok nem rendkívüliek és sérti a kartelltilalmat. Erre vonatkozóan továbbá arra hivatkozik, hogy a mentesség hátrányosan hat a versenyre, a közös piac hatékony működésére és a szabályozott hálózatra.

Másodszor a felperes előadja, hogy a versenytorzítás megakadályozása céljából az engedélyhez kötött feltételek nem megfelelőek, illetve nem teljesíthetők.

Továbbá a felperes az EK 82. cikk, az alapjogai (nevezetesen a vállalkozás szabadságához és a tulajdonhoz való jog), valamint a közösségi ügyekben való jóhiszemű eljárás alapelvének a megsértésével érvel.

(1) A földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 98/30/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2003. június 26-i 2003/55/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 176., 57. o.; magyar nyelvű különkiadás 12. fejezet, 2. kötet, 230. o.)

7.11.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 267/67

2009. augusztus 14-én benyújtott kereset — Audi és Volkswagen kontra OHIM (TDI)

(T-318/09. sz. ügy)

2009/C 267/121

Az eljárás nyelve: német

Felek

Felperes: Audi AG (Ingolstadt, Németország), Volkswagen (Wolfsburg, Németország) (képviselő: P. Kather ügyvéd)

Alperes: Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM)

Kereseti kérelmek

—	Az Elsőfokú Bíróság helyezze hatályon kívül az OHIM első fellebbezési tanácsának az R 226/2007-1. sz. ügyben 2009. május 14-én hozott határozatát;

—	az Elsőfokú Bíróság az OHIM-ot kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Az érintett közösségi védjegy: a „TDI” szóvédjegy a 12. osztályba tartozó áruk tekintetében (3 179 058. sz. védjegybejelentés).

Az elbíráló határozata: az elbíráló a védjegybejelentést elutasította.

A fellebbezési tanács határozata: a fellebbezési tanács a fellebbezést elutasította.

Jogalapok:

—	A 207/2009/EK rendelet (1) 7. cikke (3) bekezdésének a megsértése, mivel a bejelentett védjegy rendelkezik a szükséges megszerzett megkülönböztető képességgel;

—	a 207/2009 rendelet 7. cikke (1) bekezdése b) pontjának a megsértése, mivel a bejelentett védjegy rendelkezik a szükséges megkülönböztető képességgel;

—	a 207/2009 rendelet 76. cikke (1) bekezdése 1. mondatának a megsértése, mivel az alperes nem fogadta el a felperesek bizonyíték-felajánlását;

—	a 207/2009 rendelet 75. cikkének a megsértése.

(1) A közösségi védjegyről szóló, 2009. február 26-i 207/2009/EK tanácsi rendelet (HL L 2009., L 78. 1. o.)

7.11.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 267/67

2009. augusztus 14-én benyújtott kereset — Planet kontra Bizottság

(T-320/09. sz. ügy)

2009/C 267/122

Az eljárás nyelve: görög

Felek

Felperes: Planet AE Anonymi Etairia Parochis Symvouleftikon Ypiresion (képviselő: V. Christianos ügyvéd)

Alperes: az Európai Közösségek Bizottsága

Kereseti kérelmek

—	Az Elsőfokú Bíróság semmisítse meg a Bizottság (OLAF) azon két határozatát, amelyekben azt kérte, hogy a felperest a KER-ben a W1 a kategóriába, illetve a W1 b kategóriába sorolják;

—	kötelezze a Bizottságot a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A jelen kereset elsősorban a Bizottság azon határozatának megsemmisítésére irányul, amelyben azt kérte, hogy a felperest a Korai Előrejelző rendszer (a továbbiakban: KER) W1 a kategóriájába sorolják, másodsorban pedig a Bizottság azon határozatának megsemmisítésére, amelyben az előbbi határozat módosítását kérte, hogy a felperest 2009. május 25-től a KER kedvezőtlenebb W1 b kategóriájába sorolják.

A felperes azt állítja, hogy a megtámadott aktusok lényeges eljárási szabályokat sértenek, annak okán, hogy nem veszik figyelembe a 2008/969/EK határozatban (1) azon alakszerűségek vonatkozásában előírt feltételeket, amelyeknek a KER-be történő besorolások során kell teljesülniük ahhoz, hogy e besorolások megfeleljenek a közösségi jognak. A felperes elsősorban azt hangsúlyozza, hogy a hivatkozott határozat 8. cikkének (1) bekezdése értelmében a Bizottság szerződés aláírásáért felelős szervének előzetesen tájékoztatni kell azt a természetes vagy jogi személyt, aki vagy amely tekintetében figyelmeztető jelzésnek a KER-be történő bejegyzése iránti kérelem érkezett, az esetlegesen bejegyzett, rá vonatkozó adatokról. Továbbá, a hivatkozott határozat 3. cikke (1) bekezdése c) pontjának értelmében a bejegyzést megfelelően indokolni kell.

A felperes továbbá azt állítja, hogy a 2008/969/EK határozat 8. cikkében előírt feltételek figyelmen kívül hagyása a közösségi jogban elismert alapelveket és alapvető jogokat egyaránt sért. A felperes szerint a Bizottság magatartása ellentétes az Európai Unió Alapjogi Chartájának 41. cikkében rögzített gondos ügyintézés elvével, mivel a Bizottság nem tájékoztatta előzetesen és alakszerűen a felperest a 2008/969/EK határozat 8. cikke (1) bekezdésében előírtaknak megfelelően, megfosztva így őt álláspontja ismertetésének lehetőségétől. Emellett a Bizottság a felperes állítása szerint megsértette gondossági kötelezettségét is. A Bizottság magatartása egyébiránt ellentétes a Bizottság személyi állományának a közkapcsolati viszonyokban tanúsítandó hivatali magatartásának kódexe 1. cikkével.

A felperes végül arra hivatkozik, hogy a Bizottság megsértette a kontradiktórius eljáráshoz és a védelemhez való jogát, továbbá az ártatlanság vélelmét, mivel a felperes nem kapott lehetőséget, hogy ismertesse álláspontját és kifogásait a KER-be történő bejegyzésről szóló, a Bizottság hatáskörrel rendelkező szerve által elfogadott határozatok vonatkozásában.

(1) A Bizottság engedélyezésre jogosult tisztviselői és a végrehajtó ügynökségek által használandó korai előrejelző rendszerről szóló, 2008. december 16-i 2008/969/EK,Euratom bizottsági határozat (HL L 344., 125. o.)

7.11.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 267/68

2009. augusztus 14-én benyújtott kereset — skytron energy kontra OHIM (arraybox)

(T-321/09. sz. ügy)

2009/C 267/123

Az eljárás nyelve: német

Felek

Felperes: skytron energy GmbH & Co. KG (Berlin, Németország) (képviselő: H.-J. Omsels ügyvéd)

Alperes: Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM)

Kereseti kérelmek

—	Az Elsőfokú Bíróság helyezze hatályon kívül a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) első fellebbezési tanácsának 2009. június 4-i határozatát (R 1680/2008-1. sz. ügy);

—	másodlagosan, az Elsőfokú Bíróság utalja vissza az ügyet a Belső Piaci Harmonizációs Hivatalhoz;

—	az Elsőfokú Bíróság a Belső Piaci Harmonizációs Hivatalt kötelezze az eljárás költségeinek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Az érintett közösségi védjegy: az „arraybox” szóvédjegy a 9., 37., 38. és 42. osztályba tartozó áruk és szolgáltatások tekintetében (6 710 479. sz. védjegybejelentés).

Az elbíráló határozata: az elbíráló a védjegybejelentést elutasította.

A fellebbezési tanács határozata: a fellebbezési tanács a fellebbezést elutasította.

Jogalapok: a 207/2009 rendelet (1) 7. cikke (1) bekezdésének b) és c) pontjának megsértése, mivel a bejelentett megjelölés nem leíró jellegű és rendelkezik a szükséges megkülönböztető képességgel.

(1) A közösségi védjegyről szóló, 2009. február 26-i 207/2009/EK tanácsi rendelet (HL 2009. L 78., 1. o.).

7.11.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 267/68

2009. augusztus 18-án benyújtott kereset — Connefroy és társai kontra Bizottság

(T-327/09. sz. ügy)

2009/C 267/124

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperesek: Philippe Connefroy (Le Rozel, Franciaország), Jean-Guy Gueguen (Carantec, Franciaország) és EARL de Cavagnan (Bouglon, Franciaország) (képviselő: C. Galvez ügyvéd)

Alperes: az Európai Közösségek Bizottsága

Kereseti kérelmek

—	Az Elsőfokú Bíróság semmisítse meg a megtámadott határozatot az EK-Szerződés 230. cikkének negyedik bekezdése alapján;

—	az Elsőfokú Bíróság a Bizottságot kötelezze valamennyi költség viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A felperesek kérik a 2009. január 28-án hozott C(2009) 203 végleges bizottsági határozat (1) megsemmisítését, amely határozatban a Bizottság a közös piaccal összeegyeztethetetlennek nyilvánította a Franciaországban termelt mezőgazdasági termékek kereskedelmének megkönnyítésére irányuló „kampánytervek” keretében a gyümölcs- és zöldségtermesztők javára a Francia Köztársaság által odaítélt állami támogatásokat, és a Francia Köztársaságot a szóban forgó támogatások visszakövetelésére kötelezte.

A felperesek által hivatkozott jogalapok és fontosabb érvek azonosak a T-243/09. sz., Fedecom kontra Bizottság ügyben (2) hivatkozott jogalapokkal és fontosabb érvekkel, vagy azokhoz hasonlítanak.

(1) HL L 127., 11. o. — kihirdetve a 2009/402/EK számon.

(2) HL 2009. C 205., 43. o.

7.11.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 267/69

2009. augusztus 19-én benyújtott kereset — Producteurs de Légumes de France kontra Bizottság

(T-328/09. sz. ügy)

2009/C 267/125

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperes: Les Producteurs de Légumes de France (Párizs, Franciaország) (képviselő: O. Fachin ügyvéd)

Alperes: az Európai Közösségek Bizottsága

Kereseti kérelmek

—	Az Elsőfokú Bíróság semmisítse meg a megtámadott határozatot az EK-Szerződés 230. cikkének negyedik bekezdése alapján;

—	Az Elsőfokú Bíróság az Európai Közösségek Bizottságát kötelezze valamennyi költség viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A felperes a 2009. január 28-án hozott C(2009) 203. végleges bizottsági határozat (1) megsemmisítését kéri, amely határozatban a Bizottság a közös piaccal összeegyeztethetetlennek nyilvánította a Franciaországban termelt mezőgazdasági termékek kereskedelmének megkönnyítésére irányuló „kampánytervek” keretében a gyümölcs- és zöldségtermesztők javára a Francia Köztársaság által odaítélt állami támogatásokat, és a Francia Köztársaságot a szóban forgó támogatások visszakövetelésére kötelezte.

Keresete alátámasztására a felperes három jogalapot hoz fel, amelyek a következőkön alapulnak:

—	a bizalomvédelem elvének megsértése, amennyiben az a tény, hogy a Bizottság az 1992-től 2002-ig tartó időszak során tudomást szerezhetett volna a kampánytervek létezéséről, azonban nem kezdeményezett eljárást a termelőkben bizalmat ébreszthetett arra vonatkozóan, hogy ezek a tervek szabályszerűek;

—	a 2001-es év vonatkozásában igényelt visszatérítések összegében való tévedés, amely érinti a visszatérítések teljes összegét, valamint az igényelhető kamatokat.

(1) HL L 127., 11. o. — kihirdetve a 2009/402/EK számon.

7.11.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 267/69

2009. augusztus 24-én benyújtott kereset — Fédération Internationale des Logis kontra OHIM (Gesztenyebarna színű konvex négyzet)

(T-329/09. sz. ügy)

2009/C 267/126

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperes: Fédération Internationale des Logis (Párizs, Franciaország) (képviselő: C. Champagner Katz ügyvéd)

Alperes: Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM)

Kereseti kérelmek

—	Az Elsőfokú Bíróság helyezze hatályon kívül az OHIM első fellebbezési tanácsának 2009. június 11-i, az R 0202/2009-1. sz. ügyben hozott határozatát, és engedélyezze a bejelentett védjegy lajstromozását;

—	az Elsőfokú Bíróság az OHIM-ot kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Az érintett közösségi védjegy: Gesztenyebarna színű konvex négyzet megjelenésű védjegy a 3., 18., 24., 43. és 44. osztályba tartozó áruk és szolgáltatások tekintetében — 6 468 722. sz. védjegybejelentés.

Az elbíráló határozata: az elbíráló a lajstromozás iránti kérelmet elutasította.

A fellebbezési tanács határozata: a fellebbezési tanács a fellebbezést elutasította.

Jogalapok: a 207/2009 rendelet 7. cikke (1) bekezdése b) pontjának megsértése, mivel a gesztenyebarna színű konvex négyzet megjelenésű megjelölés megkülönböztető jellegű a védjegybejelentéssel érintett áruk és szolgáltatások tekintetében, tekintve, hogy alkotóelemei ezen áruk és szolgáltatások tekintetében különleges megjelenést kölcsönöznek a védjegynek.

7.11.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 267/69

2009. augusztus 19-én benyújtott kereset — RapidEye kontra Bizottság

(T-330/09. sz. ügy)

2009/C 267/127

Az eljárás nyelve: német

Felek

Felperes: RapidEye AG (Brandenburg an der Havel, Németország) (Képviselő: T. Jestaedt ügyvéd)

Alperes: az Európai Közösségek Bizottsága

Kereseti kérelmek

—

Az Elsőfokú Bíróság helyezze hatályon kívül a Bizottság „Állami támogatás CP 183/2009 — Németország, RapidEye AG (utólagos ellenőrzés MSF 1998 — N 416/2002)” ügyre vonatkozó 2009. június 9-i levélben szereplő határozatát annyiban, amennyiben abban a Bizottság a bruttó támogatástartalom 35 %-ának megfelelő intenzitású és 44 199 321,36 euró összegű támogatást nem engedélyez, valamint újabb bejelentést ír elő arra a támogatásra vonatkozóan, amelynek támogatási intenzitása meghaladja a 30,22 %-ot, maximális összege pedig a 37 316 000 eurót.

—	az Elsőfokú Bíróság a Bizottságot kötelezze az eljárás költségeinek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A Bizottság 2002. október 2-i C(2002) 3570. sz. végleges határozatával engedélyezte a RapidEye AG javára szóló támogatást (N 416/2002. sz. állami támogatás — Németország [Brandenburg], a RapidEye AG javára szóló támogatás) a nagyberuházási projektekhez nyújtott regionális támogatás multiszektorális keretszabálya (1) értelmében, amely határozatban meghatározta a támogatási intenzitást, valamint a támogatás maximális összegét (a továbbiakban: 2002. október 2-i bizottsági határozat).

A felperes a jelen eljárásban vitatja a Bizottság a CP 183/2009 — Németország, RapidEye AG (utólagos ellenőrzés MSF 1998 — N 416/2002. sz. ügy) állami támogatásra vonatkozó 2009. június 9-i D(2009)569. sz. levelében foglaltakat. A Bizottság ebben a levélben különösen arra hívta fel a német hatóságokat, hogy tartsák be a 2002. október 2-i bizottsági határozattal engedélyezett támogatási intenzitást és támogatási összeget, valamint igazolják, hogy a kedvezményezett részére e maximális értékeket meghaladóan kifizetett valamennyi összeget visszatéríttették.

A felperes keresete alátámasztására öt jogalapra hivatkozik.

Először is a felperes az EK 87. és 88. cikke, valamint a 659/1999/EK rendelet (2) 2. cikkének (1) bekezdése megsértésére hivatkozik, mivel álláspontja szerint a 2002. október 2-i bizottsági határozat magában foglalja a legfeljebb 35 % intenzitású támogatást.

A felperes továbbá előadja, hogy az alperes visszaélt hatáskörével, amennyiben a 2002. október 2-i határozatával ellentétben a legfeljebb 35 % intenzitású támogatás engedélyezését újabb bejelentés megtételéhez kötötte.

Harmadrészt a felperes a bizalomvédelem elvének megszegésére hivatkozik, mivel a felperes a támogatással érintett beruházást annak tudatában vitte véghez, hogy 35 %-ig terjedő intenzitású támogatást nyújtottak részére.

Ezen túlmenően a felperes másodlagosan az EK 88. cikk (3) bekezdésének megsértésére hivatkozik. A felperes ebben az összefüggésben előadja, hogy még ha a 2002. október 2-i bizottsági határozatot akként is kell értelmezni, hogy az legfeljebb 30,22 %-os támogatási intenzitást engedélyez, az intenzitás 35 %-ra emelése esetében a támogatás csupán jelentéktelen módosításáról van szó, amely semmilyen új bejelentést nem tesz szükségessé.

Végül a felperes másodlagosan a 800/2008/EK rendelet (3) 3. cikkének megsértésére hivatkozik. A felperes e tekintetben azt rója fel a Bizottságnak, hogy utóbbi a támogatás intenzitásának 35 %-ra emelésére vonatkozóan új bejelentéshez ragaszkodik, anélkül hogy ellenőrizné, hogy a támogatás a 800/2008 rendelet 3. cikke szerint mentesül-e.

(1) HL 1998. C 107., 7. o.

(2) Az [EK 88. cikk] alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 1999. március 22-i 659/1999/EK tanácsi rendelet (HL L 83., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 8. fejezet, 1. kötet, 339. o.).

(3) A Szerződés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló 2008. augusztus 6-i 800/2008/EK bizottsági rendelet (általános csoportmentességi rendelet) (HL L 214., 3. o.).

7.11.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 267/70

2009. augusztus 25-én benyújtott kereset — Novartis kontra OHIM — Sanochemia Pharmazeutika (TOLPOSAN)

(T-331/09. sz. ügy)

2009/C 267/128

A keresetlevél nyelve: német

Felek

Felperes: Novartis AG (Basel, Svájc) (képviselő: N. Hebeis ügyvéd)

Alperes: Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM)

A másik fél a fellebbezési tanács előtti eljárásban: Sanochemia Pharmazeutika AG

Kereseti kérelmek

—	Az Elsőfokú Bíróság helyezze hatályon kívül az első fellebbezési tanács 2009. június 18-i határozatát (R 1601/2007-1. sz. ügy);

—	az Elsőfokú Bíróság a Belső Piaci Harmonizációs Hivatalt kötelezze az eljárás költségeinek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A közösségi védjegy bejelentője: a Sanochemia Pharmazeutika AG.

Az érintett közösségi védjegy: a „TOLPOSAN” szóvédjegy az 5. osztályba tartozó áruk vonatkozásában (4 134 383. sz. védjegybejelentés).

A felszólalási eljárásban hivatkozott védjegy vagy megjelölés jogosultja: a felperes.

A hivatkozott védjegy vagy megjelölés: a „TONOPAN” nemzetközi szóvédjegy az 5. osztályba tartozó áruk vonatkozásában (227 508. sz. védjegybejelentés).

A felszólalási osztály határozata: a felszólalási osztály a felszólalást elutasította.

A fellebbezési tanács határozata: a fellebbezési osztály a fellebbezést elutasította.

Jogalapok: A 207/2009/EK rendelet (1) 8. cikke (1) bekezdése b) pontjának megsértése, mivel az ütköző védjegyek között fennáll az összetévesztés veszélye.

(1) A közösségi védjegyről szóló, 2009. február 26-i 207/2009/EK tanácsi rendelet (HL 2009. L 78., 1. o.)

7.11.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 267/71

2009. augusztus 20–án benyújtott kereset — Electrabel kontra Bizottság

(T-332/09. sz. ügy)

2009/C 267/129

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperes: Electrabel (képviselők: M. Pittie és P. Honoré ügyvédek)

Alperes: az Európai Közösségek Bizottsága

Kereseti kérelmek

—	Az Elsőfokú Bíróság nyilvánítsa a keresetet elfogadhatónak és megalapozottnak;

—	elsődlegesen semmisítse meg a megtámadott határozatot teljes egészében;

—	másodlagosan semmisítse meg a megtámadott határozat 2. és 3. cikkét, vagy legalábbis csökkentse a megtámadott határozat 2. cikkében a felperessel szemben kiszabott bírság összegét;

—	minden esetben a Bizottságot kötelezze a felperes részéről a jelen keresettel kapcsolatban felmerült valamennyi költség viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Jelen keresettel a felperes elsődlegesen a 2009. június 10-én hozott, C(2009) 4416 végleges bizottsági határozat megsemmisítését kéri, amely határozatban a Bizottság megállapította, hogy a felperes megsértette a 4064/89 rendelet (1) 7. cikkének (1) bekezdését, amikor azt megelőzően valósított meg közösségi szintű összefonódást, hogy azt bejelentette volna, és azt a Bizottság a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánította volna. A felperes másodlagosan a megtámadott határozat 2. cikkében vele szemben kiszabott bírság megsemmisítését, vagy legalábbis összegének csökkentését kéri.

Keresete alátámasztására a felperes négy jogalapra hivatkozik, amelyek az alábbiakon alapulnak:

—

a jogsértés nem megfelelő minősítése, többek között a bejelentés hiányával megvalósuló jogsértés és az összefonódás idő előtti megvalósításával létrejövő jogsértés összetévesztése, és ennélfogva a jogsértés minősítésével, illetve az időtartama érdemi értékelésével kapcsolatos indokolás ellentmondásossága okán;

—

a 4064/89 rendelet 3. cikke (3) bekezdésének és 14. cikke (2) bekezdésének, valamint az összefonódás fogalmával kapcsolatos bizottsági iránymutatásnak a megsértése, mivel a Bizottság megállapította, hogy az Electrabel 2003. december 23-án ténylegesen teljes körű irányítást szerzett a Compagnie Nationale du Rhône felett. A felperes úgy érvel, hogy a Bizottság i) figyelmen kívül hagyta az ügy több releváns körülményét, többek között a Compagnie Nationale du Rhône közhasznú jellegét, ii) hiányosan és tévesen alkalmazta a tényleges teljes körű irányításnak az összefonódás fogalmával kapcsolatos iránymutatásban foglalt meghatározását, és iii) számos nyilvánvaló mérlegelési hibát vétett többek között a Compagnie Nationale du Rhône irányító szerveit illetően;

—	a jelen ügyben a Bizottság bírság kiszabására vonatkozó jogának elévülése;

—	az arányosság, a gondos ügyintézés és a bizalomvédelem elvének megsértése, mivel a Bizottság ilyen nagy összegű bírságot szabott ki a felperessel szemben egy olyan jogsértésért, amely semmilyen hatást nem gyakorolt a versenyre.

(1) A vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló, 1989. december 21-i 4064/89/EGK tanácsi rendelet (HL L 395., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 8. fejezet, 1. kötet, 31. o., helyesbítés: HL 1990. L 257., 13. o., magyar nyelvű különkiadás 8. fejezet, 4. kötet, 137. o.).

7.11.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 267/71

2009. augusztus 20-án benyújtott kereset — Lengyelország kontra Bizottság

(T-333/09. sz. ügy)

2009/C 267/130

Az eljárás nyelve: lengyel

Felek

Felperes: Lengyel Köztársaság (képviselő: M. Dowgielewicz)

Alperes: az Európai Közösségek Bizottsága

Kereseti kérelmek

—

Az Elsőfokú Bíróság semmisítse meg az egyes tagállamokat a 73/2009/EK rendelet 7. és 10. cikke szerinti moduláció alkalmazása következtében megillető összegeknek a 2009 és 2012 közötti évekre történő megállapításáról szóló, 2009. június 10-i 2009/444/EK bizottsági határozat (1) [az értesítés a C(2009) 4375. számú dokumentummal történt] I. mellékletét, amennyiben az a 73/2009/EK rendelet 9. cikkének (2) és (3) bekezdése szerinti moduláció alkalmazásával állapítja meg a tagállamokat 2012-ben megillető összegeket;

—	az Elsőfokú Bíróság a Bizottságot kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A felperes a 2009/444/EK bizottsági határozat részleges megsemmisítését kéri, és a következő kifogásokra alapítja keresetét.

Először is a 73/2009 rendelet (2) 9. cikkének (2) bekezdésével összeegyeztethetetlen intézkedések elfogadásával sérült a jogszabályi hierarchia elve. A megtámadott határozat kizárólag a tizenöt régi tagállam között osztja fel a 2009-től 2012-ig terjedő egész időszakra előirányzott összegeket, noha ezen államok a 73/2009 rendelet 9. cikkének (2) bekezdése szerint 2012-től már nem az egyedüli olyan tagállamok, amelyeket a moduláció érint. Az említett mechanizmust ezért 2012 vonatkozásában az új tagállamokra is alkalmazni kell.

Másodszor sérült a modulációból eredő összegek objektív kritériumok alapján történő felosztásának a 73/2009 rendelet (14) preambulumbekezdéséből és 9. cikkének (2) bekezdéséből eredő elve és a szolidaritás elve.

Harmadszor sérült a hátrányos megkülönböztetés tilalmának elve, mivel a Bizottság által a modulációból eredő összegek 2012-re történő felosztása során alkalmazott kritériumok (mint pl. a tagállam Európai Unióba való belépésének időpontja és a tagállam hozzájárulásának mértéke a modulációból eredő összegekhez való hozzájutás érdekében), amelyek ahhoz vezettek, hogy a Lengyel Köztársaságot és más új tagállamokat kizártak az ezen összegekből való részesülésből, nem objektívek, és nem biztosítják a modulációs mechanizmusból eredő terhek és előnyök arányos elosztását sem.

Negyedszer a megtámadott határozat sérti az EK 253. cikket, mivel a Bizottság sem a megtámadott határozatban, különösen annak preambulumbekezdéseiben, sem pedig a határozat előkészítése során nem fejtette ki, mely okok vezettek ahhoz, hogy a 2012-es évre vonatkozóan kizárták az új tagállamokat a modulációból eredő összegek egy részéből való részesülésből, amely részt objektív kritériumok alapján a modulációs mechanizmust alkalmazó valamennyi tagállam között fel kell osztani.

Ötödször az alperes lényeges eljárási szabályt sértett, mivel a Közvetlen Kifizetések Irányítóbizottságának eljárási szabályzata rendelkezéseinek és az Európai Gazdasági Közösség által használt nyelvek meghatározásáról szóló 1. tanácsi rendelet (3) 3. cikkének megsértésével hozta meg a megtámadott határozatot. A Bizottság a Lengyel Köztársaság képviselőjének erre vonatkozó kérelme ellenére nem küldte meg lengyel nyelven a megtámadott határozat tervezetét, ami megnehezítette a felperesnek e tervezet megítélését és a szükséges konzultációk lefolytatását.

(1) HL L 148., 29. o.

(2) A közös agrárpolitika keretébe tartozó, mezőgazdasági termelők részére meghatározott közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott egyes támogatási rendszerek létrehozásáról, az 1290/2005/EK, a 247/2006/EK és a 378/2007/EK rendelet módosításáról, valamint az 1782/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. január 19-i 73/2009/EK tanácsi rendelet (HL L 30., 16. o.).

(3) HL 1958. 17., 385. o.; magyar nyelvű különkiadás 1. fejezet, 1. kötet, 3. o.

7.11.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 267/72

2009. augusztus 24-én benyújtott kereset — Groupement Adriano, Jaime Ribeiro, Conduril — Construção kontra Bizottság

(T-335/09. sz. ügy)

2009/C 267/131

Az eljárás nyelve: portugál

Felek

Felperes: Groupement Adriano, Jaime Ribeiro, Conduril — Construção, ACE (Póvoa de Varzim, Portugália) (képviselők: A. Pinto Cardoso és L. Fuzeta da Ponte ügyvédek)

Alperes: az Európai Közösségek Bizottsága

Kereseti kérelmek

—

Az Elsőfokú Bíróság semmisítse meg a 2009. június 12-i 3230905272. sz. terhelési értesítésben foglalt bizottsági határozatot, valamint a 2009. augusztus 3-i értesítésben foglalt azon határozatot, amelyben a Bizottság arra kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül egyenlítse ki az említett terhelési értesítésben foglalt összeget és a késedelmi kamatokat, a MEDA I. program keretében a Közösség által finanszírozott, Tanger és Saida közötti útszakasz építésére („Mediterrán körút terve”) kötött AH 04/2004. sz. szerződés teljesítéseként;

—	a Bizottságot kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Az aktusok megtámadhatóak, mivel tartalmuk szerint határozatok, véglegesek és kötelező erejűek, valamint a felek rendelkeznek kereshetőségi joggal.

Mindkét aktus a következő hibákban szenved:

Hatáskör teljes hiánya: az alperes nem „Pouvoir adjudicateur (ajánlatkérő)”, mivel fellépését nem támasztja alá a szerződés egyetlen kitétele sem. Következésképpen az alperes ezen eljárás tekintetében nem rendelkezik hatáskörrel és felhatalmazással.

Lényeges eljárási szabály, különösen az indokolási kötelezettség megsértése. A Szerződés 253. cikke szerint a közösségi aktusoknak indokolást kell tartalmazniuk. Az ítélkezési gyakorlat szerint ezen indokolásnak kifejezettnek, egyértelműnek, következetesnek és relevánsnak kell lennie. Az aktust nem lehet burkoltan vagy hallgatólagosan indokolni, és egyértelműen kell megjeleníteni. Nem állhat fent belső ellentmondás sem az indokolásban, sem pedig az indokolás és a rendelkező rész között. A vitatott határozatokból teljesen hiányzik az indokolás. Ugyanígy sérül egy másik lényeges eljárási szabály, amennyiben nem jelölik meg a jogorvoslati lehetőségeket.

A Szerződés rendelkezéseinek, pontosabban az alperes belső szabályzata 211-219. pontjának, valamint a „pacta sunt servanda” elvének a megsértése.

7.11.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 267/73

2009. augusztus 27-én benyújtott kereset — Müller-Boré & Partner kontra OHIM — Popp és társai (MBP)

(T-338/09. sz. ügy)

2009/C 267/132

A keresetlevél nyelve: német

Felek

Felperes: Müller-Boré & Partner (München, Németország) (képviselők: C. Osterrieth és T. Schmitz ügyvédek)

Alperes: Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM)

A többi fél a fellebbezési tanács előtti eljárásban: E. Popp (München, Németország), W. E. Sajda (München), J. Bohnenberger (München), V. Kruspig (München)

Kereseti kérelmek

—	Az Elsőfokú Bíróság helyezze hatályon kívül az OHIM negyedik fellebbezési tanácsának 2009. június 23-i határozatát (R 1176/2007-4. sz. ügy), és változtassa meg úgy, hogy teljes egészében utasítsa el a fellebbezést és a felszólalást;

—	az Elsőfokú Bíróság az alperest kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A közösségi védjegy bejelentője: a felperes.

Az érintett közösségi védjegy: az „MBP” szóvédjegy a 35. és 42. osztályba tartozó szolgáltatások vonatkozásában (1 407 857. sz. védjegybejelentés).

A felszólalási eljárásban hivatkozott védjegy vagy megjelölés jogosultja: E. Popp, W. E. Sajda, J. Bohnenberger és V. Kruspig.

A hivatkozott védjegy vagy megjelölés: az „ip_law@mbp.” szóvédjegy a 42. osztályba tartozó szolgáltatások vonatkozásában (667 105. számú közösségi védjegy), valamint az „mbp.de”, amely a német védjegytörvény (Markengesetz) szerinti egyedi kereskedelmi név.

A felszólalási osztály határozata: a felszólalási osztály a felszólalást elutasította.

A fellebbezési tanács határozata: a fellebbezési tanács a felszólalásnak részben helyt adott.

Jogalapok: A 207/2009/EK rendelet (1) 8. cikke (1) bekezdése b) pontjának megsértése, mivel az ütköző védjegyek között nem áll fenn az összetévesztés veszélye.

(1) A közösségi védjegyről szóló, 2009. február 26-i 207/2009/EK tanácsi rendelet (HL L 78., 1. o.).

7.11.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 267/73

2009. augusztus 19-én benyújtott kereset — Evropaïki Dynamiki kontra az Európai Unió Kiadóhivatala

(T-340/09. sz. ügy)

2009/C 267/133

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: Evropaïki Dynamiki — Proigmena Systimata Tilepikoinonion Pliroforikis kai Tilematikis AE (Athén, Görögország) (képviselők: N. Korogiannakis és M. Dermitzakis ügyvédek)

Alperes: az Európai Unió Kiadóhivatala

Kereseti kérelmek

—

Az Elsőfokú Bíróság semmisítse meg az OPOCE-nak a felperessel a 2009. június 9-i levélben közölt határozatát, amelyben elutasította a felperes ajánlatát, amelyet a 10017. sz. „CORDIS” közbeszerzési eljárás B része „Szerkesztői és kiadói szolgáltatások” és C része „Új digitális információs szolgáltatások nyújtása” vonatkozásában tett, és amelyben a harmadik helyre rangsorolta a 10017. sz. „CORDIS” közbeszerzési eljárás E része „Alapszolgáltatások fejlesztése és karbantartása” tekintetében tett ajánlatát (HL 2008/S 242-321376, módosítva a HL 2009/S 40-057377 szerint), valamint az OPOCE minden ezzel kapcsolatos határozatát, ideértve azt, amelyben a szerződéseket a nyertes ajánlattevőknek ítélte oda;

—	kötelezze az OPOCE-t a felperes által a szóban forgó közbeszerzési eljárás következtében elszenvedett károk megtérítésére 7 215 405 euró összegben (5 291 935 euró a B rész tekintetében, 975 000 euró a C rész tekintetében és 948 470 euró az E rész tekintetében);

—	az OPOCE-t kötelezze a felperesnek az e keresettel kapcsolatban felmerült jogi és egyéb költségeinek és kiadásainak viselésére a kereset elutasítása esetén is.

Jogalapok és fontosabb érvek

E keresettel a felperes az OPOCE azon határozatának megsemmisítését kéri, amelyben: a) elutasította a felperes ajánlatát, amelyet a 10017. sz. „CORDIS” közbeszerzési eljárás B része „Szerkesztői és kiadói szolgáltatások” és C része „Új digitális információs szolgáltatások nyújtása” vonatkozásában tett, b) a harmadik helyre rangsorolta a 10017. sz. „CORDIS” közbeszerzési eljárás E része „Alapszolgáltatások fejlesztése és karbantartása” tekintetében tett ajánlatát (HL 2008/S 242-321376, módosítva a HL 2009/S 40-057377 szerint).

A felperes először is a B rész vonatkozásában azt kifogásolja, hogy az ajánlattevőkkel szemben hátrányosan megkülönböztető bánásmódot alkalmaztak, mivel a nyertes konzorcium egyik tagja nem felelt meg a kizárási szempontoknak, és ennek megfelelően a Bizottsággal szemben fennálló szerződéses kötelezettségeinek súlyos megszegését meg kellett volna állapítani. Ezen túlmenően a felperes arra hivatkozik, hogy az ajánlatkérő megsértette a költségvetési rendelet (1) 93. cikke (1) bekezdésének f) pontját és 94. cikkét, valamint a gondos ügyintézés elvét, továbbá a Bizottságnak alkalmaznia kellett volna a költségvetési rendelet 96. cikkében és a végrehajtási rendelet (2) 133a. cikkében és 134b. cikkében előírt szankciókat.

Másodszor a felperes állítása szerint az ajánlatkérő nem közölte a nyertes ajánlattevő viszonylagos előnyeit.

Harmadszor a felperes azzal érvel, hogy a Bizottság több nyilvánvaló értékelési hibát követett el ajánlata elbírálásakor, és állítása szerint megsértette az egyenlő bánásmód elvét, mivel olyan új bírálati szempontokat határozott meg, amelyeket az ajánlattételi felhívás nem tartalmazott. Ezen túlmenően a felperes állítása szerint az ajánlatkérő megsértette a végrehajtási rendelet 148. cikkének (1) és (3) bekezdését, valamint a gondos ügyintézés elvét.

A C rész vonatkozásában a felperes előadja, hogy az ajánlattevőkkel szemben hátrányosan megkülönböztető bánásmódot alkalmaztak, mivel a harmadik helyre rangsorolt konzorcium egyik tagja nem felelt meg a kizárási szempontoknak, és korábbi szerződéses kötelezettségeinek súlyos megszegését meg kellett volna állapítani. Másodszor a felperes arra hivatkozik, hogy az ajánlatkérő nem közölte a nyertes ajánlattevő viszonylagos előnyeit, és megsértette a gondos ügyintézés elvét.

Az E rész vonatkozásában a felperes azzal érvel, hogy a nyertes konzorcium egyik tagja nem felelt meg a kizárási szempontoknak, mivel egy korábbi szerződésből eredő kötelezettségeinek súlyos megszegését meg kellett volna állapítani, valamint ugyanezen konzorcium egy másik tagját két évre ki kellett volna zárni valamennyi közbeszerzési eljárásból, mivel megállapításra került, hogy jogellenes cselekményekben vett részt. Ezen túlmenően a felperes azt állítja, hogy a nyertes konzorcium egyik tagja nem WTO/GPA-részes (3) alvállalkozókat alkalmaz, megsértve ezzel az ajánlati felhívás feltételeit, az átláthatóság elvét és a hátrányos megkülönböztetés tilalmát, valamint a költségvetési rendelet 106. és 107. cikkét. A felperes álláspontja szerint a nem WTO/GPA-részes államokban letelepedett társaságok sem közvetlenül, sem közvetetten nem vehetnek részt az Európai Unió intézményeinek közbeszerzési eljárásaiban, és a költségvetési rendelet vagy a 2004/18/EK irányelv (4) hatálya alá eső munkák elvégzésében alvállalkozóként sem vehetnek részt.

Végül a felperes arra hivatkozik, hogy az ajánlatkérő nem indokolta határozatát, több nyilvánvaló értékelési hibát követett el, az ajánlati felhívásban meg nem jelölt új bírálati szempontot vezetett be, és a felperes ajánlata, valamint egy másik ajánlattevő ajánlatának elbírálása során megsértette az egyenlő bánásmód elvét.

(1) Az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet (HL L 248., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 1. fejezet, 4. kötet, 74. o.)

(2) A 2007. április 23-i 478/2007/EK, Euratom bizottsági rendelettel (HL L 111., 13. o.) módosított, az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2002. december 23-i 2342/2002/EK, Euratom bizottsági rendelet

(3) A Kereskedelmi Világszervezet keretében kötött, a kormányzati beszerzésekről szóló többoldalú megállapodás

(4) Az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 31-i 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 134., 114. o.; magyar nyelvű különkiadás 6. fejezet, 7. kötet, 132. o.).

7.11.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 267/75

2009. szeptember 1-jén benyújtott kereset — Amecke Fruchtsaft kontra OHIM — Beate Uhse (69 Sex up)

(T-343/09. sz. ügy)

2009/C 267/134

A keresetlevél nyelve: német

Felek

Felperes: Amecke Fruchtsaft GmbH & Co. KG (Menden, Németország) (képviselők: R. Kaase és J.-C. Plate ügyvédek)

Alperes: Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM)

A másik fél a fellebbezési tanács előtti eljárásban: Beate Uhse Einzelhandels GmbH

Kereseti kérelmek

—	Az Elsőfokú Bíróság nyilvánítsa az OHIM első fellebbezési tanácsának az R 1728/2008-1. sz. ügyben 2009. június 11-én hozott határozata ellen benyújtott keresetet elfogadhatónak;

—	az Elsőfokú Bíróság helyezze hatályon kívül a megtámadott határozatot annak a 207/2009/EK rendelet (1) 8. cikke (1) bekezdésének b) pontjával való összeegyeztethetetlensége miatt;

—	az Elsőfokú Bíróság az alperest kötelezze a költségek viselésére, beleértve a felszólalási eljárás és a fellebbezési tanács előtti eljárás költségeit is.

Jogalapok és fontosabb érvek

A közösségi védjegy bejelentője: Beate Uhse Einzelhandels GmbH.

Az érintett közösségi védjegy: a „69 Sex up” szóvédjegy a 32. és 41. osztályba tartozó áruk és szolgáltatások tekintetében (5 274 303. sz. védjegybejelentés).

A felszólalási eljárásban hivatkozott védjegy vagy megjelölés jogosultja: a felperes.

A hivatkozott védjegy vagy megjelölés: a „sex:h:up” német szóvédjegy az 5., 29., 30. és 32. osztályba tartozó áruk tekintetében (30 531 669. sz.), amely esetben a felszólalás csak a 32. osztályba tartozó áruk tekintetében történő lajstromozásra vonatkozott.

A felszólalási osztály határozata: a felszólalási osztály helyt adott a felszólalásnak.

A fellebbezési tanács határozata: a fellebbezési tanács hatályon kívül helyezte a megtámadott határozatot és elutasította a felszólalást.

Jogalapok: a 207/2009 rendelet 8. cikke (1) bekezdése b) pontjának a megsértése, mivel az ütköző védjegyek között fennáll az összetévesztés veszélye.

(1) A közösségi védjegyről szóló, 2009. február 26-i 207/2009/EK tanácsi rendelet (HL L 2009., L 78. 1. o.)

7.11.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 267/75

2009. augusztus 31-én benyújtott kereset — Németország kontra Bizottság

(T-347/09. sz. ügy)

2009/C 267/135

Az eljárás nyelve: német

Felek

Felperes: Németországi Szövetségi Köztársaság (képviselők: M. Lumma és B. Klein meghatalmazottak)

Alperes: az Európai Közösségek Bizottsága

Kereseti kérelmek

—	Az Elsőfokú Bíróság semmisítse meg a Bizottság NN 8/2009. sz. támogatásra vonatkozóan 2009. július 2-án hozott SG-Greffe (2009) D/3985 határozatát, amennyiben a bejelentett intézkedéseket az EK 87. cikk (1) bekezdésének értelmében állami támogatásoknak sorolja be;

—	az Elsőfokú Bíróság az alperest kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A felperes vitatja a Bizottság 2009. július 2-i K(2009) 5080. sz., azon állami támogatásra vonatkozó végleges határozatát, amely egyrészt a nemzeti természeti örökség szövetségi területeinek ellenérték nélküli átruházását, másrészt nagyléptékű természetvédelmi beruházások támogatását tartalmazza (NN 8/2009. sz. támogatás — Németország — Természetvédelmi területek). A Bizottság ebben a határozatban azon az állásponton van, hogy a bejelentett támogatás az EK 86. cikk (2) bekezdése szerint a közös piaccal összeegyeztethető. A felperes vitatja a megtámadott határozatot, amennyiben az a bejelentett intézkedéseket az EK 87. cikk (1) bekezdése értelmében állami támogatásoknak sorolja be.

Keresete alátámasztására a felperes előadja, hogy az alperes az EK 87. cikk (1) bekezdését több szempontból tévesen alkalmazta. E tekintetben különösen arra hivatkozik, hogy az alperes a természetvédelmi szervezeteket helytelenül vállalkozásoknak minősítette, és helytelenül nem végezte el a bejelentett intézkedések kért átfogó vizsgálatát. Ezen túlmenően a természetvédelmi szervezetek a bejelentett intézkedések révén nem jutottak az állami támogatások szempontjából releváns előnyhöz. A felperes továbbá a Bíróság C-280/00. sz., Altmark Trans és Regierungspräsidium Magdeburg ügyben 2003. július 24-én hozott ítélete (EBHT 2003., I-7747. o.) szerinti negyedik kritérium helytelen alkalmazására hivatkozik.

A felperes másodlagosan előadja, hogy megszegték az EK 253. cikk szerinti indokolási kötelezettséget.

7.11.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 267/76

2009. szeptember 3-án benyújtott kereset — PAGO International kontra OHIM- Tirol Milch (Pago)

(T-349/09. sz. ügy)

2009/C 267/136

A keresetlevél nyelve: német

Felek

Felperes: PAGO International GmbH (Klagenfurt, Ausztria) (képviselők: C. Hauer és C. Schumacher ügyvédek)

Alperes: Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM)

A másik fél a fellebbezési tanács előtti eljárásban: Tirol Milch reg.Gen.mbH Innsbruck (Innsbruck, Ausztria)

Kereseti kérelmek

—

Az Elsőfokú Bíróság úgy módosítsa a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) negyedik fellebbezési tanácsának a 2025 C sz. törlési eljárásra (915 488. sz. közösségi védjegy) vonatkozó 2009. július 1-jei határozatát, hogy utasítsa el a Tirol Milch registrierte Genossenschaft mit beschränkter Haftung által a törlési osztály 2008. augusztus 4-i határozata ellen benyújtott fellebbezést, valamint a Tirol Milch registrierte Genossenschaft mit beschränkter Haftung-ot kötelezze a költségek viselésére;

—	másodlagosan az Elsőfokú Bíróság helyezze hatályon kívül a negyedik fellebbezési tanács határozatát, és az ügyet utalja vissza a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) elé újbóli döntéshozatalra.

Jogalapok és fontosabb érvek

A törlés iránti kérelemmel érintett közösségi védjegy: a „Pago” színes ábrás védjegy a 32. osztályba tartozó áruk tekintetében (915 488. sz. közösségi védjegy).

A közösségi védjegy jogosultja: a felperes.

A közösségi védjegy törlését kérelmező fél: a Tirol Milch registrierte Genossenschaft mit beschränkter Haftung.

A törlési osztály határozata: a törlési osztály részben törölte a védjegyet.

A fellebbezési tanács határozata: a fellebbezési tanács részben hatályon kívül helyezte a törlési osztály határozatát, és kimondta a közösségi védjegy törlését.

Jogalapok:

—	A 207/2009/EK rendelet (1) 51. cikkének — összefüggésben a 15. cikke (1) bekezdésének a) pontjával — a megsértése, mivel tévesen vélték úgy, hogy nem bizonyították a jelen eljárás tárgyát képező védjegy olyan használatát, amely fenntartja a védjegyen fennálló jogokat.

—	a 207/2009 rendelet 75. cikkének és a közösségi alapjogoknak, különösen az eljáráshoz való jognak a megsértése.

(1) A közösségi védjegyről szóló, 2009. február 26-i 207/2009/EK tanácsi rendelet (HL L 2009., L 78. 1. o.)

7.11.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 267/76

2009. szeptember 4-én benyújtott kereset — ICO Satellite kontra Bizottság

(T-350/09. sz. ügy)

2009/C 267/137

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: ICO Satellite Ltd (Slough, Egyesült Királyság) (képviselő: S. Tupper Solicitor)

Alperes: az Európai Közösségek Bizottsága

Kereseti kérelmek

—	Az Elsőfokú Bíróság nyilvánítsa semmisnek a páneurópai mobil műholdas szolgáltatásokat nyújtó rendszerek (MSS) üzemeltetőinek kiválasztásáról szóló, 2009. május 13-i 2009/449/EK bizottsági határozatot az EK 230. és 231. cikk alapján;

—	az Elsőfokú Bíróság az alperest kötelezze a költségek viselésére és az Elsőfokú Bíróság által megfelelőnek tartott bármely egyéb szankció teljesítésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A felperes a keresetével a páneurópai mobil műholdas szolgáltatásokat nyújtó rendszerek (MSS) üzemeltetőinek kiválasztásáról szóló, 2009. május 13-i 2009/449/EK bizottsági határozat (1) semmisnek nyilvánítását kéri.

A felperes előterjeszti, hogy a megtámadott határozat megfosztja őt a nemzetközi jog alapján jogszerűen megszerzett tulajdonjogától. A felperes ezenfelül azt állítja, hogy a megtámadott határozat jogellenes, mert a Bizottság:

a)	hátrányosan megkülönböztette a felperest, mivel az Inmarsat Ventures Limited Council („Inmarsat”) korábbi elnökét bevonta határozathozatali eljárásba, ezáltal lényeges eljárási követelményeket sértett meg és megsértette az egyenlő bánásmód elvét; és

ésszerűtlenül járt el, mivel az Inmarsatot és a Solaris Mobile Limitedet választotta a felperes helyett, jóllehet az utóbbi — állítása szerint — objektíve jobb helyzetben van az MSS nyújtására.

A felperes szerint a megtámadott határozat elfogadásával az alperes aránytalanul, hátrányosan megkülönböztető módon és a felperes jogos elvárásaival ellentétesen járt el. A felperes előterjeszti továbbá, hogy a megtámadott határozat megsérti az emberi jogok európai egyezménye (EJEE) 1. kiegészítő jegyzőkönyvének 1. cikkében oltalmazott tulajdon békés élvezetének jogát, valamint az EJEE 6. cikkében megfogalmazott polgári jogi jogok — beleértve a tulajdonjogok — élvezetéhez való jogot és a tisztességes és nyilvános tárgyaláshoz való jogot.

(1) A páneurópai mobil műholdas szolgáltatásokat nyújtó rendszerek (MSS) üzemeltetőinek kiválasztásáról szóló, 2009. május 13-i 2009/449/EK bizottsági határozat (az értesítés a C(2009) 3746. számú dokumentummal történt) (HL 2009. L 149., 65. o.).

7.11.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 267/77

2009. szeptember 14–én benyújtott kereset — Novácke chemické závody kontra Bizottság

(T-352/09. sz. ügy)

2009/C 267/138

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: Novácke chemické závody, a.s. (Nováky, Szlovák Köztársaság) (képviselő A. Černejová ügyvéd)

Alperes: az Európai Közösségek Bizottsága

Kereseti kérelmek

—	Az Elsőfokú Bíróság semmisítse meg a megtámadott határozat felperesre vonatkozó részét, és következésképpen a felperessel szemben kiszabott bírságot; vagy

—	másodlagosan, semmisítse meg a felperessel szemben a határozat 2. cikkében kiszabott bírságot, vagy legalább jelentős mértékben csökkentse annak összegét, és

—	a Bizottságot kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Jelen keresettel a felperes a 2009. július 22-én hozott (COMP/F/39.396 — kálcium és magnézium alapú reagensek az acél- és a földgázágazatban ügy) bizottsági határozat megsemmisítését kéri, amelyben a Bizottság megállapította, hogy a felperes és más vállalkozások megsértették az EK 81. cikket és az EGT-Megállapodás 53. cikkét a kálciumkarbid- és magnézium-granulátumok szállítói közötti piacfelosztás, kvóták, ügyfélfelosztás, árrögzítés és érzékeny kereskedelmi információk cseréje révén. Másodlagosan a felperes a vele szemben az 1/2003/EK tanácsi rendelet 31. cikke értelmében kiszabott bírság megsemmisítését vagy csökkentését kéri.

A kérelem a következő jogalapokra hivatkozik:

Először is a felperes úgy érvel, hogy a Bizottság a felperessel szemben túlzott mértékű és aránytalan bírság kiszabásával megsértette az arányosság és az egyenlő bánásmód elvét, amelyek a közösségi jog alapvető elveit képezik.

Másodsorban a felperes arra hivatkozik, hogy a Bizottság nem vizsgálta a felperes bírságfizetési képességét, és annak veszélyét, hogy a bírság a felperes fizetésképtelenségéhez vezethet. A felperes többek között úgy érvel, hogy a Bizottság nem tartotta tiszteletben a lényeges eljárási szabályokat, nem vizsgálta meg megfelelően a felperes által benyújtott bizonyítékot, amely a csődeljárás azonnali veszélyére vonatkozott, amennyiben a Bizottság bírságot vetne ki. Következésképpen a felperes előadja, hogy a Bizottság nyilvánvaló értékelési hibát követett el, amikor nem állapította meg a fent említett veszély fennállását, és nem alkalmazta az iránymutatás (35) bekezdését a felperes tekintetében.

Harmadsorban a felperes azt állítja, hogy a bírság kiszabása vele szemben közvetlen oka lesz fizetésképtelenségének, és az érintett piacról versenytársként történő kiszorulásának. Ennélfogva a felperes szerint a Bizottság megsértette az EK 3. cikk (1) bekezdésének g) pontját az érintett piacon folyó verseny torzításával, illetve megszüntetésével.

7.11.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 267/78

2009. szeptember 16-án benyújtott kereset — Bizottság kontra Association Fédération Club B2A

(T-356/09. sz. ügy)

2009/C 267/139

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperes: az Európai Közösségek Bizottsága (képviselők: A.-M. Rouchaud-Joët és N. Bambara meghatalmazottak, segítőjük E. Bouttier ügyvéd)

Alperes: Association Fédération Club B2A (Étupes, Franciaország)

Kereseti kérelmek

—	Az Elsőfokú Bíróság kötelezze a Fédération-t, amelyet az elnöke képvisel, hogy fizessen a felperesnek […] euró összeget (…), amely a 62 500 euró összegű tőkekövetelésnek és a […]-ig esedékes, […] euró (…) összegű késedelmi kamatnak felel meg;

—	az Elsőfokú Bíróság kötelezze a Fédération-t, hogy fizessen 7 000 eurót azon költségek megtérítéseként, amelyek a Bizottságnál a követelésének behajtása érdekében merültek fel

—	az Elsőfokú Bíróság a Fédération-t kötelezze a jelen eljárásban felmerült költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Az Európai Közösség, amelyet a Bizottság képvisel, a „Business Angels regionális hálózat kelet-franciaországi szövetsége” létrehozására és működtetésére irányuló projektre vonatkozó támogatási szerződést kötött az alperessel. A projekt, amelynek során a Bizottság előlegként 62 500 eurót fizetett ki az alperes részére, 2002. szeptember 30-án fejeződött be.

A szerződésben az alperes többek között vállalta, hogy végleges jelentést készít. Miután a felperes hiányos jelentést nyújtott be, a Bizottság felszólította, hogy készítsen az előírásoknak megfelelő jelentést. Mivel az alperes nem válaszolt e felszólításra, valamint számos további levélre, a Bizottság jóváírási értesítést, ezt követően pedig beszedési utalványt küldött az alperes részére 62 500 euró összegről.

Mivel ez a követelés nem került megfizetésre, a Bizottság azt kérelmezi, hogy az Elsőfokú Bíróság kötelezze az alperest a követelt összeg megfizetésére, valamint a Bizottság által elszenvedett kár megtérítésére azon költségek teljes mértékben való megtérítéseként, amelyek a Bizottságnál a követelésének behajtása érdekében merültek fel, arra hivatkozva, hogy i) az alperes nem tartotta tiszteletben a szerződésben előírt kötelezettségeit, amennyiben elmulasztotta a teljes végleges jelentés benyújtását, és hogy ii) a Bizottság a 62 500 euró összeget előleg címén nyújtotta a végleges jelentés elfogadásáig.

7.11.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 267/78

2009. szeptember 15-én benyújtott kereset — Pucci International kontra OHIM — El Corte Inglés (Emidio Tucci)

(T-357/09. sz. ügy)

2009/C 267/140

A keresetlevél nyelve: angol

Felek

Felperes: Emilio Pucci International BV (Baarn, Hollandia) (képviselők: M. Boletto, E. Gavuzzi, G. Lazzeretti és P. Roncaglia ügyvédek)

Alperes: Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM)

A másik fél a fellebbezési tanács előtti eljárásban: El Corte Inglés, SA (Madrid, Spanyolország)

Kereseti kérelmek

—

Az Elsőfokú Bíróság helyezze hatályon kívül a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) második fellebbezési tanácsának az R 770/2008-2. és R 826/2008-2. sz. egyesített ügyekben 2009. június 18-án hozott határozatát azon részében, amelyben az helyben hagyja a 3 679 594. számon bejelentett „Emidio Tucci” közösségi védjegy lajstromozását az árujegyzékében szereplő valamennyi, az 1., 2., 4–17., 19., 20., 21., 22., 23. és 26–45. osztályba tartozó áru és szolgáltatás vonatkozásában;

—	az Elsőfokú Bíróság az alperest kötelezze a felperes részéről ezen eljárások során felmerült költségek viselésére; és

—	az Elsőfokú Bíróság a fellebbezési tanács előtti eljárásban részt vevő másik felet kötelezze a felperes részéről az OHIM felszólalási osztálya és fellebbezési tanácsa előtt felmerült költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A közösségi védjegy bejelentője: a fellebbezési tanács előtti eljárásban részt vevő másik fél.

Az érintett közösségi védjegy:„az Emidio Tucci” ábrás védjegy az 1–45. osztályba tartozó áruk és szolgáltatások tekintetében.

A felszólalási eljárásban hivatkozott védjegy vagy megjelölés jogosultja: a felperes.

A hivatkozott védjegy vagy megjelölés: Az „Emilio Pucci” ábrás közösségi védjegy a 18. és 24. osztályba tartozó áruk vonatkozásában; az „EMILIO PUCCI” olasz szóvédjegy a 3., 14., 18., 21., 24., 25. és 33. osztályba tartozó áruk vonatkozásában; az „EMILIO PUCCI” olasz szóvédjegy 9., 12., 18., 20., 26., 27. és 34. osztályba tartozó áruk vonatkozásában; az „Emilio Pucci” olasz ábrás védjegy a 14., 18., 24. és 25. osztályba tartozó áruk vonatkozásában.

A felszólalási osztály határozata: a felszólalási osztály a felszólalásnak részben helyt adott.

A fellebbezési tanács határozata: a fellebbezési tanács a fellebbezésnek helyt adott az R 826/2008-2. és R 770/2008-2. sz. ügyek vonatkozásában; ezt meghaladó részében a fellebbezést elutasította.

Jogalapok: A 207/2009/EK tanácsi rendelet 8. cikke (1) bekezdése b) pontjának és 8. cikke (5) bekezdésének megsértése, mivel a fellebbezési tanács tévesen vonta le azt a következtetést, hogy e jogszabályi rendelkezések nem alkalmazhatók az érintett közösségi védjeggyel érintett, 1., 2., 4-17., 19., 20., 21. (részben), 22., 23. és 26–45. osztályba tartozó áruk és szolgáltatások tekintetében.

7.11.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 267/79

2009. szeptember 16-án benyújtott kereset — Sociedad Agricola Requingua kontra OHIM — Consejo Regulador de la Denominación de Origen Toro (TORO DE PIEDRA)

(T-358/09. sz. ügy)

2009/C 267/141

A keresetlevél nyelve: angol

Felek

Felperes: Sociedad Agricola Requingua Ltda (Santiago, Chile) (képviselő: E. Vorbuchner ügyvéd)

Alperes: Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM)

A másik fél a fellebbezési tanács előtti eljárásban: Consejo Regulador de la Denominación de Origen Toro (Toro, Spanyolország)

Kereseti kérelmek

—	Az Elsőfokú Bíróság helyezze hatályon kívül a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM) második fellebbezési tanácsának 2009. június 18-i határozatát (R 1117/2008-2. sz. ügy);

—	az Elsőfokú Bíróság az alperest kötelezze valamennyi — azaz a felszólalási eljárással, a fellebbezési tanács előtti eljárással és a jelen eljárással kapcsolatos — költség viselésére;

—	az Elsőfokú Bíróság a fellebbezési tanács előtti eljárásban részt vevő másik felet kötelezze a saját költségei viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A közösségi védjegy bejelentője: a felperes.

Az érintett közösségi védjegy: a „TORO DE PIEDRA” szóvédjegy a 33. osztályba tartozó áruk vonatkozásában.

A felszólalási eljárásban hivatkozott védjegy vagy megjelölés jogosultja: a fellebbezési tanács előtti eljárásban részt vevő másik fél.

A hivatkozott védjegy vagy megjelölés: a „D. ORIGEN TORO” közösségi ábrás védjegy a 33. osztályba tartozó áruk vonatkozásában; a „Denominación de Origen TORO” spanyol ábrás védjegy a 33. osztályba tartozó áruk vonatkozásában.

A felszólalási osztály határozata: a felszólalási osztály a felszólalásnak helyt adott.

A fellebbezési tanács határozata: a fellebbezési tanács a fellebbezést elutasította.

Jogalapok: A 207/2009 tanácsi rendelet 8. cikke (1) bekezdése b) pontjának megsértése, mivel a fellebbezési tanács tévesen állította, hogy fennállt a szóban forgó védjegyek összetévesztésének veszélye; a 207/2009 tanácsi rendelet 75. cikke (2) bekezdésének és a meghallgatáshoz való jog megsértése, mivel a fellebbezési tanács elmulasztotta a felperes legutóbbi nyilatkozatának meghallgatását; a 207/2009 tanácsi rendelet 75. cikkének (1) bekezdése szerinti indokolási kötelezettség megsértése, mivel a fellebbezési tanács elmulasztotta megindokolni, hogy milyen okból tekintett el a felperes legutóbbi nyilatkozatának figyelembevételétől.

7.11.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 267/80

2009. szeptember 14-én benyújtott kereset — Jurašinović kontra Tanács

(T-359/09. sz. ügy)

2009/C 267/142

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperes: Ivan Jurašinović (Angers, Franciaország) (képviselő: A. Beguin ügyvéd)

Alperes: az Európai Unió Tanácsa

A felperes kereseti kérelmei

—

Az Elsőfokú Bíróság semmisítse meg a 2009. június 17-i kifejezett határozatot és az azt követő hallgatólagos határozatot, amely a felperessel szemben megtagadta az alábbi dokumentumokhoz való hozzáférést:

—	az Európai Uniónak a horvátországi Knin övezetében 1995. augusztus 1-jétőlaugusztus 31-éig jelen lévő megfigyelői által készített jelentések;

—	az „ECMM RC Knin Log Reports” hivatkozás alatt nyilvántartott dokumentumok;

—	az Elsőfokú Bíróság kötelezze az Európai Unió Tanácsának Főtitkárságát, hogy engedélyezze az elektronikus formában való hozzáférést a kért dokumentumokhoz;

—	az Elsőfokú Bíróság kötelezze az Európai Unió Tanácsát, hogy fizessen meg a felperesnek adó nélkül 2 000 euró, illetve adókkal együtt 2 392 euró összegű perköltséget, valamint a keresetlevél nyilvántartásba vételének napján irányadó, az Európai Központi Bank által meghatározott kamatot.

Jogalapok és fontosabb érvek

A jelen keresettel a felperes a Tanács 2009. június 17-i kifejezett határozatának és az azt követő hallgatólagos határozatának megsemmisítését kéri, amelyek megtagadták vele szemben az Európai Uniónak a horvátországi Knin övezetében 1995. augusztus 1-jétőlaugusztus 31-éig jelen lévő megfigyelői által készített jelentésekhez, valamint az „ECMM RC Knin Log Reports” hivatkozás alatt nyilvántartott dokumentumokhoz való hozzáférést.

Keresetének alátámasztása érdekében a felperes két jogalapra hivatkozik, amelyeket a következőkre alapít:

—

nem állt fenn a nemzetközi kapcsolatok tekintetében a közérdek védelmének az 1049/2001 rendelet (1) 4. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerinti kedvezőtlen befolyásolása, mivel:

—	a kért dokumentumok vonatkozásában nem alkalmazható semmilyen sajátos védelem; továbbá

—	még ha fel is tételezzük, hogy e dokumentumok vonatkozásában sajátos védelem alkalmazható, a 1049/2001 rendelet 4. cikkének (7) bekezdésében biztosított lehetséges leghosszabb védelmi idő fele már letelt, ez pedig indokolja a kért dokumentumokhoz való hozzáférés engedélyezését;

—	ezenkívül a szóban forgó dokumentumok a védelmet biztosító besorolás hiányában nem tartoznak a 1049/2001 rendelet 9. cikke értelmében vett minősített dokumentumok kategóriájába;

—

nem állt fenn a bírósági eljárások és jogi vélemények védelmének a 1049/2001 rendelet 4. cikkének (2) bekezdése szerinti kedvezőtlen befolyásolása, mivel:

—	ez a kivétel az Európai Unióban és a tagállamokban folytatott bírósági eljárások védelmére vonatkozik, miközben a jelen esetben a Tanács a volt Jugoszláviával foglalkozó nemzetközi büntetőtörvényszék előtt folyamatban lévő bírósági eljárással indokolta a hozzáférés megtagadását;

—	a kért dokumentumokat már a felek rendelkezésére bocsátották a volt Jugoszláviával foglalkozó nemzetközi büntetőtörvényszék előtt folyamatban lévő Gotovina-ügyben, ez pedig indokolja, hogy azokat a felperes számára is hozzáférhetővé tegyék;

—	a Tanácsnak nem feladata, hogy a volt Jugoszláviával foglalkozó nemzetközi büntetőtörvényszék előtti eljárások megfelelő lefolytatásáról gondoskodjék; valamint

—	a kért dokumentumok közzétételét nyomós közérdek igazolja.

(1) Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2001. május 30-i 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 145., 43. o.; magyar nyelvű különkiadás 1. fejezet, 3. kötet, 331. o.)

7.11.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 267/80

2009. szeptember 17-én benyújtott kereset — Longevity Health Products kontra OHIM — Gruppo Lepetit (RESVEROL)

(T-363/09. sz. ügy)

2009/C 267/143

A keresetlevél nyelve: angol

Felek

Felperes: Longevity Health Products Inc. (Nassau, Bahama-szigetek) (képviselő: J. Korab ügyvéd)

Alperes: Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM)

A másik fél a fellebbezési tanács előtti eljárásban: Gruppo Lepetit SpA (Lainate, Olaszország)

Kereseti kérelmek

—	Az Elsőfokú Bíróság adjon helyt a felperes keresetének.

—

Az Elsőfokú Bíróság helyezze hatályon kívül a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) második fellebbezési tanácsának 2009. július 9-i határozatát (R 1204/2008-2. sz. ügy), és utasítsa el a fellebbezési tanács előtti eljárásban részt vevő másik fél által a 5 244 512. sz. közösségi védjegyre vonatkozóan benyújtott törlési kérelmét.

—	Az Elsőfokú Bíróság az alperest kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A közösségi védjegy bejelentője: Longevity Health Products.

Az érintett közösségi védjegy: a „RESVEROL” szóvédjegy a 3., 5. és 35. osztályba tartozó áruk és szolgáltatások vonatkozásában.

A felszólalási eljárásban hivatkozott védjegy vagy megjelölés jogosultja: a fellebbezési tanács előtti eljárásban részt vevő másik fél.

A hivatkozott védjegy vagy megjelölés: az 5. osztályba tartozó áruk vonatkozásában lajstromozott „LESTEROL” nemzeti védjegyek.

A felszólalási osztály határozata: a felszólalási osztály a felszólalásnak helyt adott.

A fellebbezési tanács határozata: a fellebbezési tanács a fellebbezést elutasította.

Jogalapok: a 207/2009 tanácsi rendelet 8. cikke (1) bekezdése b) pontjának megsértése azzal, hogy a fellebbezési tanács tévesen vélte úgy, hogy az érintett védjegyek között fennáll az összetévesztés veszélye.

		ISSN 1725-518X doi:10.3000/1725518X.C_2009.267.hun
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		C 267

Magyar nyelvű kiadás	Tájékoztatások és közlemények	52. évfolyam 2009. november 7.

Közleményszám	Tartalom	Oldal
	IV Tájékoztatások
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK
	Bíróság
2009/C 267/01	A Bíróság utolsó kiadványa az Európai Unió Hivatalos LapjábanHL C 256., 2009.10.24.	1

2009/C 267/02	A Bíróság új tagjainak eskütétele	1

2009/C 267/03	A Bíróság elnökének megválasztása	2

2009/C 267/04	A tanácselnökök megválasztása	2

2009/C 267/05	Az első főtanácsnok kijelölése	2

2009/C 267/06	A bírák tanácsokba történő beosztása	2

2009/C 267/07	Az ítélkező testületek összetételének meghatározására szolgáló listák	3

2009/C 267/08	A Bíróság eljárási szabályzata 104b. cikke szerinti ügyekben eljáró tanács kijelölése	5

2009/C 267/09	Az Elsőfokú Bíróság új tagjainak eskütétele	5

2009/C 267/10	A Közszolgálati Törvényszék új tagjának eskütétele	5

	Elsőfokú Bíróság
2009/C 267/11	Tanácselnök megválasztása	6

2009/C 267/12	A bírák tanácsokba történő beosztása	6