AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

31.3.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 75/1

AZ EURÓPAI E-IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁSSAL KAPCSOLATOS, A 2009–2013-AS IDŐSZAKRA SZÓLÓ TÖBBÉVES CSELEKVÉSI TERV

(2009/C 75/01)

I. BEVEZETÉS

1.	Az IB-Tanács 2007. júniusában úgy határozott, hogy meg kell kezdeni az információs és kommunikációs technológiák (ikt) igazságügy terén való alkalmazásának európai szintű fejlesztésére irányuló munkát, elsősorban egy európai portál létrehozásával.

Az új technológiák alkalmazása valóban hozzájárul a bírósági eljárások racionalizálásához és egyszerűsítéséhez. Az elektronikus rendszer e területen való alkalmazása lehetővé teszi az eljárás időtartamának és a működtetési költségeknek a csökkentését, amely előnyös a polgárok, a vállalkozások, a jogi szakemberek és az igazságszolgáltatás számára. Könnyebbé válik ezáltal az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés.

3.	A Bizottság által végzett tanulmányok (1) szerint mintegy tízmillió ember érintett jelenleg határokon átnyúló polgári eljárásokban. Ez az arány szükségszerűen emelkedni fog a polgárok Európai Unión belüli fokozott mozgása következtében.

Az elmúlt tizennyolc hónapban a Tanács jogi információs munkacsoportja (e-igazságszolgáltatás) figyelemre méltó munkát végzett annak érdekében, hogy a Tanács által adott sorozatos megbízásoknak eleget tegyen. Ennek keretében bizonyos tagállamok kísérleti projekteket alakítottak ki, többek között egy e-igazságszolgáltatási európai portál létrehozására irányuló projektet.

5.	A Bizottság 2008. június 2-án nyilvánosságra hozta a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak szóló „Úton az európai e-igazságügyi stratégia felé” c. közleményét (2).

6.	Az Európai Parlament véleménycserét kezdett az e-igazságszolgáltatásról. Az Európai Parlament saját kezdeményezésű jelentését várhatóan 2008 vége előtt elfogadják.

A Tanács 2008. június 5–6-i ülésén felkérte a jogi információs munkacsoportot (e-igazságszolgáltatás), hogy a bizottsági közleményre (3) figyelemmel vizsgálja meg a koordinációs és irányítási struktúra kialakításával kapcsolatos szempontokat, mely struktúra segítségével az e-igazságszolgáltatás területén nagy horderejű, összetett projektek dolgozhatók ki ésszerű időn belül, továbbá hogy kezdje meg a többéves munkaprogram elkészítésére irányuló megbeszéléseket.

8.	Az Európai Tanács 2008. június 18–19-i ülésén üdvözölte „az egységes uniós e-igazságszolgáltatási portál fokozatos, 2009 végére történő létrehozására” irányuló kezdeményezést.

II. AZ E-IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS EURÓPAI SZINTŰ KIALAKÍTÁSÁNAK HÁTTERE

9.	Az e-igazságszolgáltatás kialakítását hármas összefüggésben kell elhelyezni:

1. Az e-igazságszolgáltatással kapcsolatosan már elvégzett munka

10.

Az e-igazságszolgáltatással foglalkozó munkacsoport tevékenységét megelőzően már folyt az Európai Unióban munka, nevezetesen az európai információhoz való hozzáférés biztosítására irányulóan (az európai intézmények honlapjai). Befejeződtek vagy jelenleg is folynak célzottabb munkák, egyrészt a Tanács által elfogadott eszközök alkalmazása keretében, a polgári ügyek terén (a polgári és kereskedelmi ügyekkel foglalkozó Európai Igazságügyi Hálózat), illetve a büntetőügyek terén (például a büntetőügyekkel foglalkozó Európai Igazságügyi Hálózat vagy a bűnügyi nyilvántartások összekapcsolása), másrészt a jogi szakemberek kezdeményezései alapján (például az európai végrendelet-nyilvántartási hálózat), továbbá más keretek között, mint például az EBR keretében a vállalkozások összekapcsolt nyilvántartásainak és az EULIS keretében az összekapcsolt ingatlan-nyilvántartásoknak a hálózatba szervezése.

11.	E kezdeményezéseknek az e-igazságszolgáltatatás többéves programjába történő beillesztését tehát a kezdeményezések végrehajtásáért felelős személyekkel konzultálva kell véghezvinni.

2. Az e-kormányzati háttér

12.	Az európai e-igazságszolgáltatási rendszert az igazságszolgáltatás függetlensége elvének tiszteletben tartásával kell megtervezni.

13.

Az e-igazságszolgáltatásnak ugyanakkor technikai szempontból figyelembe kell vennie az e-kormányzat általánosabb keretét (4). Az infrastruktúra biztonságossá tételére és a dokumentumok hitelesítésére irányuló projektek során már keletkeztek megbízható tapasztalatok, amelyeket most fel kell használni. A Bizottsággal szoros együttműködésben elő kell mozdítani az Európai Interoperabilitási Keretrendszert az IDABC-programon (5) belül. Az e-aláírás és az e-személyazonosság (6) terén folytatott európai szintű munka különösen fontos az igazságszolgáltatás területén, ahol az okiratok hitelesítése alapvető jelentőséggel bír.

14.

Ebben az általános összefüggésben kell tehát meghatározni a többéves programot. Ez utóbbinak nemcsak rövid távon, hanem közép- vagy hosszú távon is megoldást kell nyújtania, így járulva hozzá – az ikt alkalmazásával – a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló európai térség kialakításához.

3. Horizontális megközelítés

15.	Az e-igazságszolgáltatással kapcsolatos kérdések nem korlátozódnak bizonyos jogi területekre. E kérdések a polgári jog, a büntetőjog és a közigazgatási jog számos területén felmerülnek. Az e-igazságszolgáltatás ezért horizontális jelentőségű a határokon átnyúló európai eljárások összefüggésében.

III. A CSELEKVÉSI TERV

1. Az alkalmazási kör

16.	Helyénvaló az e-igazságszolgáltatásra vonatkozó projekt európai dimenziójának megerősítése. Ennélfogva az e-igazságszolgáltatást európai e-igazságszolgáltatásnak kellene nevezni.

17.

A tagállamoknak – a Szerződésekben meghatározott hatáskörök tiszteletben tartásával – természetesen továbbra is lehetőségük nyílik arra, hogy olyan projekteket hozzanak létre, amelyek az e-igazságszolgáltatáshoz – ám nem szükségszerűen az európai e-igazságszolgáltatáshoz – kapcsolódnak. E projektek azonban csak bizonyos feltételekkel kaphatnak európai jogállást és különösen közösségi finanszírozást.

18.

Tekintettel az európai e-igazságszolgáltatás horizontális dimenziójára az e-igazságszolgáltatással foglalkozó munkacsoportnak – megvizsgálva az egyéb tanácsi szervek munkája során felmerülő technikai kérdéseket – koordinációs szerepet kell betöltenie. Ellenben a jogalkotási munkát az illetékes tanácsi munkacsoportoknak kell elvégezniük, mint például a bűnügyi együttműködési munkacsoportnak vagy a Polgári Jogi Bizottságnak.

19.	Lényeges, hogy a polgárok, a gazdasági szereplők, a jogi szakemberek és az igazságügyi hatóságok is hozzáférjenek az e-igazságszolgáltatási rendszerhez, és kihasználhassák a modern technológia nyújtotta lehetőségeket. A következő három kritériumot kell lefektetni:

a) Európai dimenzió

20.

Az európai e-igazságszolgáltatás célja, hogy az információs és kommunikációs technológiák alkalmazásával előmozdítsa a jog érvényesülésén alapuló európai térség létrehozását. Ezzel összefüggésben az európai e-igazságszolgáltatás keretében kidolgozott projekteknek lehetőség szerint ki kell terjedniük az Európai Unió valamennyi tagállamára.

b) A jog érvényesülésén alapuló európai térség kialakításának előmozdító eszköze

21.	A projekteknek elő kell mozdítaniuk az Európai Közösség és az Európai Unió által már elfogadott, igazságügyre vonatkozó jogalkotási aktusokat az egyéb olyan projektek kizárása nélkül, amelyek a jog érvényesülésén alapuló európai térség megteremtése szempontjából hozzáadott értéket képviselnek.

22.	Az európai e-igazságszolgáltatásnak ezenfelül a jogi szakemberek és az igazságügyi hatóságok munkaeszközévé kell válnia úgy, hogy platformot és egyedi funkciókat biztosít a hatékony és biztonságos információcseréhez.

c) Létesítmény az európai polgárok szolgálatában

23.

Alapvető fontosságú, hogy az európai e-igazságszolgáltatás kialakítása közvetlenül az európai polgárokat szolgálja, akik – különösen a portál segítségével – kiaknázzák majd az e-igazságszolgáltatás hozzáadott értékét. Helyénvaló tehát a projektek kiválasztásakor vagy azok végrehajtása sorrendjének meghatározásakor figyelni arra, hogy a polgárok mielőbb konkrétan kihasználhassák az európai e-igazságszolgáltatás adta lehetőségeket. Ennek értelmében a mellékletnek megfelelően haladéktalanul több projektet kell elindítani, nem érintve az ezen cselekvési tervben meghatározott szabályok alapján indított esetleges további projekteket.

24.	Valamennyi olyan projekt, amely lehetővé teszi, hogy az európai polgárok jobban megismerjék jogaikat, teljesíti ezt a célkitűzést. Ez érvényes az olyan projektekre is, amelyek segítségével a polgárok élhetnek jogaikkal (költségmentesség, közvetítés, fordítás stb.).

2. Az európai e-igazságszolgáltatás funkciói

25.	Az e-igazságszolgáltatással foglalkozó munkacsoport munkája és a Bizottság közleménye lehetővé teszi a jövőbeli európai e-igazságszolgáltatási rendszer funkcióinak egyértelmű meghatározását. A rendszer három alapvető funkciója a következő:

a) Az igazságszolgáltatás területével kapcsolatos információkhoz való hozzáférés

26.	Ezek az információk különösen az európai – például a tagállamokra vonatkozó – jogszabályokat és ítélkezési gyakorlatot (7) érintik.

27.

Az európai e-igazságszolgáltatás ezenfelül – az összekapcsolt rendszerek révén – hozzáférést biztosít majd a tagállamok által az igazságügyi közszolgáltatás keretében kezelt információkhoz (például, e projekt működési szabályaira is figyelemmel, a tagállamok bűnügyi nyilvántartásainak összekapcsolt adatbázisaihoz).

b) Az eljárások dematerializációja

28.	A bírósági és bíróságon kívüli, határokon átnyúló eljárások (például az e-közvetítés) dematerializációja kiterjed többek között a bíróság és az érdekelt felek közötti elektronikus kommunikációra, különösen a Tanács által elfogadott európai jogi aktusok (8) végrehajtása céljából.

c) Az igazságügyi hatóságok közötti kommunikáció

29.	A tagállamok igazságügyi hatóságai közötti kommunikációnak – különösen a jog érvényesülésén alapuló európai térségben elfogadott jogi aktusok keretében történő – egyszerűsítése és ösztönzése különös jelentőséggel bír (például videokonferencia vagy biztonságos elektronikus hálózat útján).

3. Az európai e-igazságszolgáltatási portál

30.

Az Európai Tanács felkérése szerint 2009 végére megvalósítandó, egységes európai e-szolgáltatási portál létrehozása jelentős munkával jár az e-igazságszolgáltatással foglalkozó munkacsoporton belül. A tagállamok egy csoportja ennek keretében kísérleti projektet valósított meg. Fontos, hogy a portál illeszkedjen a kísérleti projekt keretében eddig folytatott munka egészébe.

31.	A portál hozzáférést biztosít az európai e-igazságszolgáltatási rendszer egészéhez, azaz az európai és nemzeti információs honlapokhoz és/vagy szolgáltatásokhoz. A portál ugyanakkor nem lehet csupán internetes hivatkozások összessége.

32.	Az egységes hitelesítési eljárás révén az igazságügyi szakembereknek hozzáférést biztosít a számukra fenntartott funkciókhoz, amelyekhez speciális hozzáférési jogokat kapnak. Célszerű lehet a nem hivatásos személyek számára is biztosítani az említett hitelesítési lehetőséget.

33.	Ezenfelül hozzáférést biztosít a nemzeti funkciókhoz egy felhasználóbarát, többnyelvű interfészen keresztül, érthetővé téve azokat az európai polgár számára.

34.	A portálon keresztül elérhető funkciók tartalma és a portál kezelése nyilvánvalóan a Tanács határozatainak függvénye, mind az európai e-igazságszolgáltatás funkciói, mind kezelési módja tekintetében.

4. Technikai szempontok

35.	Az európai e-igazságszolgáltatási rendszer létrehozatalához bizonyos számú horizontális technikai kérdés rendezése szükséges, amelyeket különösen a Tanács által 2007. június 5-én jóváhagyott jelentés (9) határoz meg.

a) Decentralizált technikai rendszer

36.	A 2007. januárjában Drezdában tartott informális találkozójuk alkalmával az igazságügy-miniszterek nagy többsége kifejezte azon igényét, hogy a tagállamokban meglévő rendszereket összekapcsoló, európai szintű decentralizált rendszert hozzanak létre.

b) Az információcsere szabványosítása

37.

Az igazságügyi rendszerek alkalmazásaihoz kiválasztott különböző technikai és szervezési intézkedések közötti lehető legnagyobb mértékű kompatibilitást a maximális lehetséges tagállami rugalmasság fenntartása mellett kell biztosítani. Ugyanakkor helyénvaló, hogy az e téren már létező európai és nemzetközi szabványok figyelembevételével (…) megállapodás szülessen a szabványosított kommunikációs formátumokról és protokollokról annak érdekében, hogy átjárható, hatékony, biztonságos és gyors cserét lehessen folytatni a lehető legkisebb költség mellett.

c) Hitelesítési mechanizmusok

38.

A e-igazságszolgáltatás határokon átnyúló, hatékony alkalmazásának egyik alapvető feltétele a hitelesítési technológiák és elektronikus aláírási komponensek alkalmazására vonatkozó egységes szabványok, illetve egységes interfészek kialakítása. E követelmény alapvető fontosságú az európai e-igazságszolgáltatás rendeltetése szempontjából, amely túllép az igazságügyi információk puszta nyilvánosságra hozatalán. Helyénvaló tehát a tagállamokban érvényben lévő különböző jogi előírások, valamint a tagállamokban használt technológiák vizsgálatának folytatása. Az így szerzett ismeretek és tapasztalatok alapján meg kell határozni, hogy hogyan lehetne jogi szempontból a lehető legbiztonságosabb elektronikus dokumentumcserét kialakítani a tagállamok között.

d) A rendszerbiztonság és az adatvédelem

39.

Az európai e-igazságszolgáltatás kialakítása esetében, amely lehetővé teszi az igazságügyi hatóságok egymás közötti vagy az igazságügyi hatóságok és a polgárok vagy a szakemberek közötti információközlést, ezen adatok cseréjének biztonságos keretek között kell folynia. Ezzel kapcsolatban figyelembe lehet venni az IDABC előkészítő munkáját is.

40.	Továbbá mivel ezen adatok többsége az európai jogszabályok értelmében személyes adatnak minősül, kötelező tiszteletben tartani a vonatkozó jogszabályokban foglalt elveket.

5. Nyelvi szempontok

41.

Az a tény, hogy az európai uniós intézményekben huszonhárom különböző nyelvet használnak és az a törekvés, hogy a polgárok Európában felhasználóbarát módon férhessenek hozzá az európai e-igazságszolgáltatási rendszerhez, az igazságügy területén végzett fordítás és tolmácsolás tekintetében célzott intézkedések megfontolását teszi szükségessé.

42.	E tekintetben illúzió volna azt gondolni, hogy megfelelő megoldást jelentene a polgárok számára a saját tagállamuktól eltérő tagállamok e-igazságszolgáltatásához való hozzáférés biztosítása: a nyelvi akadály voltaképpen haszontalanná tenné az említett hozzáférést.

43.	E nyelvi kihívásra konkrét megoldást jelenthet az automatikus fordítási rendszerek igénybevétele – különösen az európai jogi aktusokban használt formanyomtatványok tartalma esetében –, valamint a nemzeti fordítási erőforrások online elérhetővé tétele.

44.	Ezenfelül olyan munkamódszert kell kialakítani, amely lehetővé teszi a tagállamok jogrendszereiben előforduló jogi fogalmaknak az Európai Közösség intézményeiben használt huszonhárom nyelvre történő pontos lefordítását, a szemantikai kérdések teljes figyelembevételével.

6. A munkastruktúra szükségessége

45.

A fenti szempontok összessége kétségkívül szükségessé teszi, hogy meghatározzák az azon műszaki szabványok megválasztását szolgáló eljárást, amelyeket a tagállami rendszerek átjárhatóvá tétele érdekében lehetne alkalmazni, valamint hogy megállapítsák – az ikt-hoz kapcsolódó projektek esetében megszokott módon – a következők elkülönítését:

a projekt jellemzőinek meghatározása, azaz az európai e-igazságszolgáltatási rendszer struktúrájával és működésével, valamint a végrehajtandó projektekkel kapcsolatos döntéshozatal. Ez a funkció esetenként jogi természetű munkával jár, mint tapasztalható volt a bűnügyi nyilvántartások összekapcsolásával kapcsolatosan végzett munka esetében;

b)	a projektigazgatás, azaz az európai e-igazságszolgáltatás különböző szolgáltatásainak kialakítása, mint például többnyelvű interfész kialakítása, a tagállamokkal szoros együttműködésben, valamint a rendszerek fejlesztése. A projektigazgatás ezenfelül kiterjed a rendszer teljes körű karbantartására.

46.

Egy ilyen struktúrának természetesen egyrészt ikt-szakértőkből kell állnia, másrészt fordítói kapacitással kell rendelkeznie. Számos – adott esetben egymást kiegészítő – lehetőség is elképzelhető:

a)	egy vagy több tagállam vállalja az említett struktúra irányítását szorosan együttműködve a többi tagállammal az e-igazságszolgáltatással foglalkozó munkacsoportban;

b)	az Európai Bizottság vállalkozik erre a feladatra, meghatározandó feltételek mellett;

c)	európai ügynökséget hoznak létre. Ennek számos – az ügynökség mérete és autonómiájának mértéke szempontjából eltérő – módja létezik. Ugyanakkor időigényes és bonyolultan megvalósítható lehetőségről van szó, amelyet csak középtávon – adott esetben a munka előrehaladtával – lehet mérlegelni.

7. Finanszírozás

47.

Az európai e-igazságszolgáltatás megvalósítása fontos finanszírozási eszközök alkalmazását igényli, amelyek célja főként a következő:

a)	az e-igazságszolgáltatási, nemzeti szintű rendszerek létrehozásának ösztönzése, ami előmozdítja majd az európai e-igazságszolgáltatás kivitelezését; és

b)	az európai szintű projektek megvalósításának – többek között az európai e-igazságszolgáltatási portál létrehozásának és fejlesztésének – lehetővé tétele.

48.

A polgári és büntető igazságszolgáltatásra vonatkozó finanszírozási programokat 2008-ban és 2009-ben 45 millió EUR összegig lehet igénybe venni. Ezt az összeget jelentős mértékben emelni kell a soron következő években. Helyénvaló továbbá egyértelműen megjelölni az Európai Közösségek költségvetésében rendelkezésre álló és az európai e-igazságszolgáltatás számára haladéktalanul kiutalható egyéb összegeket.

49.

A Bizottság javaslata szerint emellett a lehető legrövidebb időn belül létre kell hozni egyetlen, a polgári és a büntetőjogi ügyekre egyaránt kiterjedő horizontális programot. A költségvetési forrásokat jelentősen növelni kell az európai e-igazságszolgáltatás nemzeti és közösségi szintű kialakításával járó feladatok ellátásához. Szükséges lenne továbbá a polgári és a büntető igazságszolgáltatással kapcsolatos programok szempontjából jelenleg érvényben lévő kiválasztási kritériumok pontosítása és összehangolása, az e dokumentum III. szakaszában meghatározott, európai e-igazságszolgáltatásra vonatkozó kritériumok figyelembevétele érdekében.

50.

Az e cselekvési terv értelmében az európai e-igazságszolgáltatáshoz kapcsolódó azon projektek, amelyek nem tartoznak a 49. pont hatálya alá, részesülhetnek a rendelkezésre álló egyéb közösségi programokban meghatározott finanszírozásokból, amennyiben teljesítik az e programokban megállapított feltételeket.

IV. AZ ELNÖKSÉG JAVASLATAI

51.

A többéves cselekvési terv előfeltételei a következők:

az európai e-igazságszolgáltatás célkitűzései érdekében megvalósítandó feladatok, azok prioritásai, és – amennyiben lehetséges – a betartandó határidők meghatározása, az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendelet tiszteletben tartása mellett. Ugyanakkor rugalmasság is szükséges az ágazatban bekövetkező fejleményekhez való igazodás biztosítása céljából;

b)	a feladatok felosztása a Tanács, a tagállamok és az Európai Bizottság között, valamint bizonyos meghatározandó technikai feladatok végrehajtását/koordinálását lehetővé tevő struktúra. E felosztásnak vonatkoznia kell továbbá a jövőbeli projektek kiválasztási eljárására is;

c)	a cselekvési terv megvalósítása szigorú nyomon követésének, valamint értékelésének biztosítását szolgáló módszer meghatározása.

52.

Ehhez az szükséges, hogy a Tanács az egyes intézmények önállóságát tiszteletben tartva és az EK-Szerződés 5. és 7. cikkével összhangban határozzon az e dokumentumban foglalt kérdésekről, különösen az alábbiakról:

a)	az európai e-igazságszolgáltatással kapcsolatos projektek megvalósításához, végrehajtásuk ellenőrzéséhez és fejlesztésükhöz az Európai Unió szintjén végzendő munka struktúrája;

b)	a feladatok felosztása a különböző szereplők – a Tanács, az Európai Bizottság és a tagállamok – között.

53.

Az elnökség e tekintetben rámutat arra, hogy a meglévő e-igazságszolgáltatási rendszerek tapasztalatai (a büntetőügyekhez alkalmazott Európai Igazságügyi Hálózat és a bűnügyi nyilvántartások összekapcsolása) igazolják azt, hogy egy vagy több tagállam kezdeményezése gyakran meghatározó volt a projektek megkezdésében.

54.	Egy bizonyos fejlődési szakaszt követően azonban az egyre nagyobb számú tagállam részvétele bonyolultabbá teszi a munkát. Ennélfogva szükséges a projekt kidolgozását, irányítását és fejlesztését európai dimenzióba helyezni.

55.	A fentiekben vizsgált különböző technikai szempontok továbbá bizonyítják, hogy egyes horizontális természetű feladatoknak javára válna, ha irányításuk európai szinten folyna. Az e-kormányzat szolgáltatásai számának növelésével a méretgazdaságosság jelentős növekedése várható.

1. Az európai e-igazságszolgáltatás céljából

56.	Az elnökség azt javasolja, hogy az e-igazságszolgáltatással kapcsolatos program neve legyen európai e-igazságszolgáltatás.

2. A munkastruktúra létrehozása irányában

57.	Az e cselekvési tervben foglalt fejlemények figyelembevételével és az európai e-igazságszolgáltatás megvalósítását célzó többéves program végrehajtása érdekében az elnökség a következő általános munkastruktúra létrehozatását javasolja:

a) A projekt jellemzőinek meghatározása

58.

A Tanács az e cselekvési tervben meghatározott iránymutatások alapján végzi a többéves program végrehajtásának nyomon követését. Az e cselekvési tervben foglalt célkitűzések megvalósításához szükséges valamennyi határozatot meghozza. Feladata különösen az, hogy a III. szakaszban foglalt kritériumok alapján és a Bizottsággal szoros együttműködésben elkészítse az általa, a tagállamok (c) pont) vagy a Bizottság által javasolt új projektek jegyzékét.

59.	A Bizottság saját kezdeményezésére vagy a Tanács kérésére elvégez minden olyan vizsgálatot, amelyet megfelelőnek ítél.

60.	A Tanács meghatározhatja a projektek funkcionális jellemzőit.

61.	Közösségi finanszírozásról lévén szó, a Bizottság az alkalmazandó eljárásokkal összhangban teljes mértékben figyelembe veszi a Tanács által kijelölt irányvonalakat és hozott határozatokat.

b) Projektigazgatás

62.

Az Európai Bizottság a Tanács rendelkezésére bocsátja az alábbi feladatokat ellátó projektigazgatási struktúrát:

i.	az európai e-igazságszolgáltatási rendszerrel kapcsolatos technikai feltételek biztosítása az 58. pontban meghatározott eljárásnak megfelelően;

ii.	a Tanács kérésére a többéves cselekvési tervben foglalt európai e-igazságszolgáltatási projekteknek vagy a kiegészítő projekteknek a rendelkezésre álló közösségi finanszírozás alapján és a tagállamokkal szoros együttműködésben történő végrehajtása;

iii.

az európai e-igazságszolgáltatási portál első változatának 2009 végéig történő megvalósítása az e-igazságszolgáltatással foglalkozó munkacsoportban kidolgozott kísérleti projekt alapján meghatározott alapelvek és azon határozatok tiszteletben tartásával, amelyek meghozatalára a Tanács felkérést kap. Ezen első változatból kiindulva a portálon fokozatosan bevezetik majd a konkrét kísérleti projektek keretében kidolgozott további funkciókat.

A tagállamok, illetve a Bizottság hatáskörének kiegészítő jellegű igénybevétele céljából a Bizottság létrehoz egy műszaki szakértőkből álló – a tagállamok által kijelölt szakértőket is magába foglaló – csoportot, amely a folyamatban lévő projektek nyomon követése és a végrehajtandó műszaki döntések meghatározása érdekében rendszeresen ülésezik majd.

A Bizottság emellett tájékoztatja a Tanácsot a munkálatok terén elért eredményekről és a szakértői csoportban megvitatott kérdésekről, így biztosítva a tagállamok általi megfelelő nyomon követést és lehetővé téve számukra, hogy módszertani és technológiai eredményeiket a munkálatok javára hasznosíthassák.

c) A tagállamok

63.

A tagállamok a fenti a) pontban foglalt szabályok sérelme nélkül, adott estben a rendelkezésre álló közösségi finanszírozás támogatásával, az európai e-igazságszolgáltatással kapcsolatos új projekteket javasolhatnak és indíthatnak a Tanács által a Bizottsággal szoros együttműködésben meghatározott technikai előírásokkal összhangban, különösen a technikai előírásoknak való megfelelés és a többnyelvű interfészek kialakítása céljából.

3. Felülvizsgálati záradék

64.	Az e-igazságszolgáltatással foglalkozó munkacsoport 2010 első félévében értékeli a projektigazgatási struktúra által elvégzett munkát, és adott esetben e struktúra működésének javítása érdekében megfelelő javaslatokat tesz a Tanácsnak.

4. Többéves program

65.	A mellékletben foglalt többéves programot a munkafolyamat során aktualizálják.

V. ÖSSZEGZÉS

66.	A Coreper/a Tanács felkérést kap az európai e-igazságszolgáltatásra vonatkozó ezen cselekvési terv jóváhagyására.

(1) 10285/08 ADD 1 JURINFO 45 JAI 305 JUSTCIV 119 COPEN 118 CRIMORG 87.

(2) 10285/08 JURINFO 45 JAI 305 JUSTCIV 119 COPEN 118 CRIMORG 87.

(3) Figyelembe kell venni, hogy az Európai Parlament tárgyalásokba kezdett az e-igazságszolgáltatásról.

(4) Az e-kormányzatot az ikt valamennyi igazgatási eljárásban való alkalmazásaként lehet meghatározni.

(5) http://ec.europa.eu/idabc/ Előzetes felmérés az e-kormányzati alkalmazásoknál használandó e-aláírások kölcsönös elismeréséről (2007) és az elektronikus személyazonosság-megállapító rendszerek interoperabilitásáról a páneurópai elektronikus kormányzati szolgáltatások (PEGS) terén (2007).

(6) Az e-aláírás egységesítésének vonatkozásai (2007),

http://ec.europa.eu/information_society/eeurope/i2010/docs/esignatures/e_signatures_standardisation.pdf

(7) Kapcsolatot hoznak létre az EUR-Lexszel és az N-Lexszel.

(8) Az 1896/2006/EK rendelet; a 861/2007/EK rendelet.

(9) A 2007. június 5-i 10393/07 JURINFO 21 dokumentum.

MELLÉKLET

CSELEKVÉSI TERV

Az európai e-igazságszolgáltatással kapcsolatos, a 2009–2013-as időszakra szóló többéves cselekvési terv melléklete

Bevezetés

A projekteket a projekt típusa alapján a következő kategóriákba sorolták:

—	a jog érvényesülésén alapuló európai térség kialakítása érdekében elfogadott eszközök támogatása,

—	a nemzeti nyilvántartások összekapcsolása,

—	horizontális kérdés,

—	a bevált gyakorlatok cseréje.

Projekt

A munka jelenlegi állása

Foganatosítandó intézkedés

A fellépés felelőse

Ütemterv

Megjegyzések

A projekt típusa

Az e-igazságügyi portál

–	a portálnak tagállamok egy csoportja által összeállított prototípusa

–	az e-igazságszolgáltatási munkacsoport keretében bizonyos tagállamok által kidolgozott DIM-rendszer

–	hitelesítés és azonosítás

–	tagállamok csoportja, majd a Bizottság

2009–2011

a portál beindítása 2008-ban, a nyilvánosság számára hozzáférés 2009 decemberében (vö.: az Európai Tanács 2008. június 18–19-i következtetései)

vizsgálatok folyamatban

a hozzáférhető oldalakat a támogatásra jogosultnak minősített projektek és a Tanács által megszabott kritériumok alapján határozzák meg

horizontális kérdés

–	az e-igazságszolgáltatással foglalkozó munkacsoport tagjai számára 2008 áprilisától hozzáférhető prototípus

–

biztonság

–	többnyelvű interfész és a fordítási munka

–	műszaki szabványok

–	a Bizottság a kísérleti projektben részt vevő tagállamok csoportjával szoros együttműködésben

a portál tökéletesítése és gazdagítása egyéb projektek végrehajtása által

–	papírmentes kommunikáció az igazságügyi hatóságok között biztonságos hálózaton keresztül az IDABC-program és az e-igazságszolgáltatással foglalkozó munkacsoport keretében folyó munka

–	a Bizottság által készített megvalósíthatósági tanulmányok

A bűnügyi nyilvántartások összekapcsolása

–	kísérleti projekt keretében ES, BE, DE és FR bűnügyi nyilvántartásának összekapcsolása 2006-ban, 2008-ban CZ-re és LU-ra is kiterjesztve

–	az új tagállamok összekapcsoláshoz való hozzáférésének megkönnyítését célzó referenciakivitelezés kidolgozása.

a Tanács (az ECRIS-projekttel kapcsolatos munka, a COPEN-csoport felügyeletével) és a Bizottság (a referenciakivitelezés és az uniós társfinanszírozás létrehozása)

–	a referenciakivitelezés rendelkezésre bocsátása 2009 folyamán

jelenleg a COPEN munkacsoport követi nyomon a munkát

a nemzeti nyilvántartások összekapcsolása és a jog érvényesülésén alapuló európai térség kialakítása érdekében elfogadott eszközök támogatása

–	ez a projekt jelenleg 6 tagállam körében működik mindeddig 14 partner tagállam van

–	az IB-Tanács 2007. júniusi ülésén politikai megállapodás elérése a tagállamok bűnügyi nyilvántartásaiból származó információ cseréjének szervezéséről és tartalmáról szóló kerethatározat-tervezetről

–	a Tanács 2008. október 24-i ülésének kialakított megközelítés az ECRIS-határozattervezettel kapcsolatban, amely meghatározza a 27 tagállam közötti elektronikus információcsere formátumának alapvető vonásait

–	uniós társfinanszírozás létrehozása a nemzeti bűnügyi nyilvántartások összekapcsolásának előkészítésére

–	társfinanszírozás folyamatban

Az európai fizetési meghagyásos eljárás

–	2006. december 30-i rendelet, amely az elektronikus eszközök használatát lehetővé teszi

–	a prototípussal kapcsolatos megbeszélések és munkálatok folytatása

–	dinamikus formanyomtatványok kidolgozása

–	tagállamok csoportja, majd a Bizottság

2009–2011

a jog érvényesülésén alapuló európai térség kialakítása érdekében elfogadott eszközök támogatása

–	a bizonyos tagállamok által kidolgozott automatizált eljárás prototípusa

–	kérelem benyújtása elektronikus úton

–	tagállamok csoportja, majd a Bizottság

–	a Bizottság által végzett tanulmány

–	a Bizottság

Költségmentesség

a Tanács 2003. január 27-i irányelve a határon átnyúló vonatkozású jogviták esetén az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés megkönnyítése érdekében a költségmentességre vonatkozó közös minimumszabályok megállapításáról

–	információk felvitele a portálra

–	a költségmentesség online kérése és biztosítása megvalósíthatósági tanulmány végzése

a Bizottság

2009–2013

a jog érvényesülésén alapuló európai térség kialakítása érdekében elfogadott eszközök támogatása

Kis értékű követelések európai eljárása

2007. július 11-i rendelet, amely az elektronikus eszközök használatát lehetővé teszi

–	a Bizottság által kezdett megvalósíthatósági tanulmány

–	a Bizottság

2009–2013

a jog érvényesülésén alapuló európai térség kialakítása érdekében elfogadott eszközök támogatása

–	dinamikus formanyomtatványok kidolgozása

–	tagállamok csoportja, és a Bizottság

–	kérelem benyújtása elektronikus úton

–	tagállamok csoportja, majd a Bizottság

Fordítás

EUROVOC kísérleti projekt

az 1976 óta használt SYSTRAN automatikus fordítóprogram

kérdőív körbeküldése Ausztria kezdeményezésére

A szemantikai átjárhatósággal és a (megértést segítő) táblázatokkal kapcsolatos munka

–	többnyelvű összehasonlító jogi szótár fokozatos kialakítása

–	a jogi területen elfogadott fordítási eszközök finanszírozása minden európai nyelvpárosítás számára

–	a jogi fordítók és tolmácsok adatbázisának összekapcsolása

–	jogi glosszárium készítése

–	szemantikai megfelelési táblázatok kidolgozása a különböző területeken

–	a Bizottság (Kiadványok Hivatala)

2009–2013

horizontális kérdés

–	a Bizottság (Fordítói Szolgálat)

2009–2013

–	tagállamok csoportja, majd a Bizottság

2009–2013

–	Bizottság és tagállamok

–

SEMIC-EU

2009–2013

A videokonferenciához szükséges technológia alkalmazásának javítása

–	a szlovén elnökség alatt kidolgozott tájékoztató füzet

–	a tájékoztató véglegesítése és a portálra való feltöltése

–	a Bizottság a tagállamokkal együttműködve

–

2008–2009

mindkét hálózat bekapcsolása a munkába

a jog érvényesülésén alapuló európai térség kialakítása érdekében elfogadott eszközök támogatása

–	felhasználói útmutató kidolgozása folyamatban

–	a felhasználói útmutató véglegesítése és a portálra való feltöltése

–	legkésőbb 2009 végéig

–	a videokonferenciához szükséges felszereléseke és a használatuk jogi feltételeire vonatkozó kérdőív

–	a bíróságok videokonferenciához szükséges felszereléseire és használatuk jogi feltételeire vonatkozó naprakész információk online közzététele

–	a tagállamok

–	a polgári és kereskedelmi ügyekkel foglalkozó Európai Igazságügyi Hálózat irányítója

–	büntetőügyekkel foglalkozó Európai Igazságügyi Hálózat irányítója

–	tényleges online közzététel 2009 folyamán vagy később

–	online foglalási rendszer kidolgozására irányuló projekt megvalósíthatóságának és megfelelőségének értékelése

–	online foglalási rendszer kidolgozása

–	a Bizottság a tagállamokkal együttműködve

–	indítás 2009-ben

Közvetítés

a nemzeti jogba a 2011. május 21-ig átültetendő 2008. május 21-i irányelv

–	információk felvitele a portálra

–	megvalósíthatósági tanulmány végzése

a Bizottság

2011–2013

az ütemterv az irányelv átültetésének időpontjához kapcsolódik

a jog érvényesülésén alapuló európai térség kialakítása érdekében elfogadott eszközök támogatása

Elektronikus aláírás (1)

–	megkezdett munka (IDABC (2))

a Bizottság

2009–2011

az IDABC-projekt végrehajtója az Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Főigazgatóság

horizontális kérdés

Bírósági és bíróságon kívüli iratok kézbesítése (elektronikus úton)

A Tanács 2000. május 29-i rendelete a tagállamokban a polgári és kereskedelmi ügyekben a bírósági és bíróságon kívüli iratok kézbesítéséről

–	megvalósíthatósági tanulmány

a Bizottság

2010–2011

a jog érvényesülésén alapuló európai térség kialakítása érdekében elfogadott eszközök támogatása

Eljárási díjak internetes fizetése

az eljárási díjak internetes fizetési módjának lehető tétele

a munka megkezdése

tagállam

2011–2013

a jog érvényesülésén alapuló európai térség kialakítása érdekében elfogadott eszközök támogatása

A fizetésképtelenségi nyilvántartások összekapcsolása

–	bizonyos tagállamok fizetésképtelenségi nyilvántartásaiból származó adatokat tartalmazó prototípus

–	a más tagállamok fizetésképtelenségi nyilvántartásaiból származó adatok bevitele

–	többnyelvű interfész kialakítása

–	jogi és szemantikai glosszárium készítése

tagállamok csoportja, majd a Bizottság

a tagállamok kezdeményezésére folytatás 2009-ben integráció a portálba

a nemzeti nyilvántartások összekapcsolása

Az ingatlan-nyilvántartások összekapcsolása (az EULIS integrálása)

–	az EULIS által végzett munka

–	1. szakasz: link létrehozása az EULIS weboldalához

–	2. szakasz: az EULIS-nak a portálon való részleges integrációja lehetőségének vizsgálata

A felhasználó hitelesítése a portálon keresztül

a Bizottság

2009–2010

kapcsolódás a Tanács egyéb szerveinek keretében végzett munkához

a nemzeti nyilvántartások összekapcsolása

A kereskedelmi nyilvántartások összekapcsolása (az EBR integrálása)

–	az EBR által végzett munka

–	1. szakasz: link létrehozása az EBR weboldalához

–	2. szakasz: az EBR-nak a portálon való részleges integrációja lehetőségének vizsgálata

A felhasználó hitelesítése a portálon keresztül

a Bizottság

2009–2010

kapcsolódás a Tanács egyéb szolgálatainak keretében végzett munkához

a nemzeti nyilvántartások összekapcsolása

Végrendelet-nyilvántartások összekapcsolása

–	kísérleti projekt: Franciaország és Belgium tényleges összekapcsolása

–	az ARERT-tel (CNUE) folytatott együttműködés lehetőségének meghatározása

–	a Bizottság által készített megvalósíthatósági tanulmányok

az IB-Tanács és az ARERT (CNUE)

2011–2013

a Bizottság által 2009-ben előterjesztendő, az örökléssel kapcsolatos jövőbeli eszközzel való kapcsolat

a nemzeti nyilvántartások összekapcsolása

A jogi szakemberek képzése

–	folyamatban lévő megbeszélések az e-tanulásról az EJTN keretében

–	az e-tanulási eszközök fejlesztése

–	az Európai Igazságügyi Képzési Hálózat

2010–2012

a bevált gyakorlat cseréje

–	a Bizottság által létrehozott igazságügyi fórum

–	éves találkozók szervezése az e-igazságszolgáltatás témáival kapcsolatosan az igazságügyi fórum keretében

–	a Bizottság

–	zártkörű munkacsoport keretében megbeszélés a különböző nemzeti gyakorlatokról

–	képzés a videokonferencia használatáról

–	a tagállamok nemzeti vagy adott esetben európai szinten az Európai Igazságügyi Képzési Hálózaton keresztül

(1) Vö. az e-igazságszolgáltatási portálra vonatkozó projekttel kapcsolatban fentebb említett hitelesítési és azonosítási munkálatokat.

(2) Az európai e-igazságszolgáltatási projektnek biztosítandó önállóság tiszteletben tartásával.

31.3.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 75/14

MIGRÁNS MUNKAVÁLLALÓK SZOCIÁLIS BIZTONSÁGÁVAL FOGLALKOZÓ IGAZGATÁSI BIZOTTSÁG

Valutaátváltási árfolyamok az 574/72/EGK tanácsi rendelet értelmében

(2009/C 75/03)

Az 574/72/EGK rendelet 107. cikkének (1), (2) és (4) bekezdése

Bázisidőszak: január 2009

Alkalmazási időszak: április, május, június 2009

01-2009	EUR	BGN	CZK	DKK	EEK	LVL	LTL	HUF	PLN	RON	SEK	GBP	NOK	ISK	CHF
1 EUR =	1	1,95580	27,1693	7,45194	15,6466	0,704329	3,45280	279,859	4,23002	4,23537	10,7264	0,918193	9,21640	—	1,49347
1 BGN =	0,511300	1	13,8917	3,81017	8,00010	0,360123	1,76542	143,092	2,16281	2,16554	5,48441	0,469472	4,71235	—	0,763609
1 CZK =	0,0368062	0,0719856	1	0,274278	0,575892	0,0259237	0,127084	10,3005	0,155691	0,155888	0,394798	0,0337952	0,339221	—	0,0549688
1 DKK =	0,134193	0,262455	3,64594	1	2,09967	0,0945162	0,463343	37,5551	0,567640	0,568358	1,43941	0,123215	1,23678	—	0,200413
1 EEK =	0,0639116	0,124998	1,73644	0,476266	1	0,0450148	0,220674	17,8862	0,270347	0,270689	0,685542	0,0586832	0,589036	—	0,0954499
1 LVL =	1,41979	2,77683	38,5748	10,5802	22,2149	1	4,90226	397,341	6,00575	6,01334	15,2293	1,30364	13,0854	—	2,12041
1 LTL =	0,289620	0,566439	7,86878	2,15823	4,53157	0,203988	1	81,0526	1,22510	1,22665	3,10658	0,265927	2,66926	—	0,432538
1 HUF =	0,00357323	0,00698853	0,0970824	0,0266275	0,0559090	0,00251673	0,0123377	1	0,0151148	0,0151340	0,038328	0,00328092	0,0329324	—	0,00533651
1 PLN =	0,236406	0,462362	6,42298	1,76168	3,69894	0,166507	0,816261	66,1601	1	1,00126	2,53578	0,217066	2,17881	—	0,353064
1 RON =	0,236107	0,461778	6,41487	1,75946	3,69427	0,166297	0,815230	66,0766	0,998737	1	2,53258	0,216792	2,17606	—	0,352618
1 SEK =	0,093228	0,182335	2,53294	0,694729	1,45870	0,0656631	0,321897	26,0906	0,394356	0,394854	1	0,0856012	0,859226	—	0,139233
1 GBP =	1,08910	2,13005	29,5900	8,11587	17,0406	0,767081	3,76043	304,793	4,60690	4,61272	11,6821	1	10,0375	—	1,62653
1 NOK =	0,108502	0,212209	2,94793	0,808552	1,69769	0,0764212	0,374636	30,3653	0,458966	0,459547	1,16384	0,0996259	1	—	0,162044
1 ISK =	0,00609146	0,0119137	0,165501	0,0453932	0,0953106	0,00429039	0,0210326	1,70475	0,0257670	0,0257996	0,0653394	0,00559313	0,0561414	1	0,00909739
1 CHF =	0,669583	1,30957	18,1921	4,98969	10,4767	0,471606	2,31194	187,389	2,83235	2,83593	7,18222	0,614806	6,17115	—	1

Az 574/72/EGK rendelet előírja, hogy egy adott valutanemben megadott összeg átváltási árfolyama egy másik valutanemre a Bizottság által kiszámított árfolyamon történik, és az Európai Központi Bank által közzétett referencia-valutaátváltási árfolyamok havi átlagértéken alapul a (2) bekezdésben meghatározott bázisidőszakra vonatkozóan.

A bázisidőszak a következő:

—	az április 1-jétől alkalmazandó átváltási árfolyamok esetében január hónap,

—	a július 1-jétől alkalmazandó átváltási árfolyamok esetében április hónap,

—	az október 1-jétől alkalmazandó átváltási árfolyamok esetében július hónap,

—	a január 1-jétől alkalmazandó átváltási árfolyamok esetében október hónap.

A valutaátváltási árfolyamokat február, május, augusztus és november hónapban az Európai Unió Hivatalos Lapjának („C” sorozat) második kiadványa teszi közzé.

31.3.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 75/16

Az összefonódásokkal foglalkozó tanácsadó bizottság 2008. december 5-i ülésén megfogalmazott véleménye a COMP/M.5046 – Friesland Foods/Campina ügyhöz kapcsolódó határozattervezetről

Előadó: Svédország

(2009/C 75/04)

1.	A tanácsadó bizottság egyetért a Bizottsággal abban, hogy a bejelentett ügylet a 139/2004/EK tanácsi rendelet értelmében összefonódásnak minősül.

2.	A tanácsadó bizottság egyetért a Bizottsággal abban, hogy a bejelentett ügylet a 139/2004/EK rendelet értelmében közösségi léptékűnek minősül.

A tanácsadó bizottság egyetért a Bizottsággal abban, hogy a művelet értékelése szempontjából érintett termékpiacok a következők:

a)	a nyerstej beszerzése, mely két részre oszlik: a hagyományos nyerstej beszerzése és a nyers biotej beszerzése;

b)	a friss alap-tejtermékek piaca, amely a következőkből áll: friss tej, friss író és natúrjoghurt;

c)	tartós alap-tejtermékek;

d)	friss alap-biotejtermékek;

e)	holland típusú sajtok specializált sajtnagykereskedőknek, illetve modern kiskereskedelmi láncoknak történő értékesítése;

f)	a tejből készült ömlesztett vaj piaca, mely a következőkre bontható: alapvaj, frakcionált vajolaj, nem frakcionált vajolaj, és a csomagolt, tejből készített vaj. Ez utóbbi tovább bontható a nem otthoni (OOH) és a kiskereskedelmi szegmensre;

g)	az OOH szegmensben értékesített, dúsított joghurtok és túrók;

h)	márkás, az egészséges táplálkozáshoz nem kapcsolódó, friss ízesített tejitalok értékesítése, a következőkre bontva: OOH és kiskereskedelmi szegmens;

i)	tartós ízesített tejitalok, a következőkre bontva: csokoládé ízesítésű, tartós tejitalok és gyümölcs ízesítésű, tartós tejitalok;

j)	friss sodó és zabkása értékesítése, a következőkre bontva: OOH és kiskereskedelmi szegmens;

k)	a tejből készült folyékony tejszín értékesítése, a következőkre bontva: nem otthoni, ipari és kiskereskedelmi szegmens;

l)	a tejszínhab spray piaca, a következőkre bontva: a tejből készült és a növényi folyékony tejszín piaca, valamint az OOH és a kiskereskedelmi szegmensnek történő értékesítés;

m)	a kávétej, illetve a kávétejszín piaca, a következőkre bontva: az OOH- és a kiskereskedelmi szegmensnek történő értékesítés;

n)	porlasztott-szárított emulziók, a következőkre bontva: krémesítők, habosítók és díszítők;

o)	étkezési laktóz;

p)	gyógyszerészeti laktóz, a következőkre bontva: gyógyszerészeti laktóz és szárazpor-inhalátor (DPI) laktóz.

A tanácsadó bizottság egyetért a Bizottsággal abban, hogy a művelet értékelése szempontjából érintett földrajzi piacok a következők:

a)	nemzeti (Hollandia) a nyerstej beszerzésének valamennyi piacán;

b)	nemzeti (Hollandia) a friss alap-tejtermékek valamennyi piacán;

c)	több nemzetet átfogó (beleértve Belgiumot, Németországot és Hollandiát) a tartós alap-tejtermékek tekintetében;

d)	nemzeti (Hollandia) a friss alap-biotejtermékek tekintetében;

e)	nemzeti (Hollandia) a holland típusú sajtok valamennyi piacán (kivéve a kéreg nélküli sajtokat);

f)	EGT-szintű az ömlesztett vaj valamennyi piacán és több nemzetet átfogó (beleértve legalább Belgiumot, Németországot és Hollandiát) a csomagolt vaj valamennyi piacán;

g)	nemzeti (Hollandia) az OOH szegmensben értékesített, dúsított joghurtok és túrók tekintetében;

h)	nemzeti (Hollandia) a márkás, az egészséges táplálkozáshoz nem kapcsolódó, friss ízesített tejitalok valamennyi piacán;

i)	nemzeti (Hollandia és Belgium) vagy több nemzetet átfogó (beleértve Belgiumot, Németországot és Hollandiát) a tartós, ízesített tejtermékek valamennyi piacán;

j)	nemzeti (Hollandia) a friss sodó és zabkása valamennyi piacán;

k)	több nemzetet átfogó (beleértve legalább Belgiumot, Németországot és Hollandiát) a folyékony tejszín valamennyi piacán;

l)	több nemzetet átfogó (beleértve legalább Belgiumot, Németországot és Hollandiát) a tejszínhab spray valamennyi piacán;

m)	több nemzetet átfogó (beleértve legalább Belgiumot, Németországot és Hollandiát) a kávétej és a kávétejszín valamennyi piacán;

n)	EGT-szintű a porlasztott-szárított emulziók valamennyi piacán;

o)	EGT-szintű vagy globális az étkezési laktóz tekintetében;

p)	EGT-szintű vagy globális a gyógyszerészeti laktóz valamennyi piacán.

A tanácsadó bizottság egyetért a Bizottsággal abban, hogy a tervezett összefonódás valószínűsíthető, hogy jelentősen gátolni fogja a hatékony versenyt a közös piacon, illetve annak egy jelentős részén, a következő piacokon:

a)	hagyományos nyerstej beszerzése Hollandiában;

b)	a friss alap-tejtermékek valamennyi piacán Hollandiában;

c)	a holland típusú sajtok valamennyi piacán Hollandiában;

d)	az OOH szegmensben értékesített, dúsított joghurtok és túrók értékesítése Hollandiában;

e)	a márkás, az egészséges táplálkozáshoz nem kapcsolódó, friss ízesített tejitalok valamennyi piacán Hollandiában;

f)	a tartós tejtermékek valamennyi piacán Hollandiában és Belgiumban vagy egy nagyobb területen (beleértve Belgiumot, Németországot és Hollandiát);

g)	a friss sodó és zabkása valamennyi piacán Hollandiában.

A tanácsadó bizottság egyetért a Bizottsággal abban, hogy nem valószínű, hogy a tervezett összefonódás jelentősen gátolni fogja a hatékony versenyt a közös piacon, illetve annak egy jelentős részén, a következő piacokon:

a)	nyers biotej beszerzése Hollandiában;

b)	tartós alap-tejtermékek;

c)	friss alap-biotejtermékek;

d)	kéreg nélküli sajtok;

e)	az ömlesztett és a csomagolt vaj valamennyi piaca;

f)	a folyékony tejszín valamennyi piaca;

g)	a tejszínhab spray valamennyi piaca;

h)	a kávétej és a kávétejszín valamennyi piaca;

i)	a porlasztott-szárított emulziók valamennyi piaca;

j)	az étkezési laktóz valamennyi piaca;

k)	a gyógyszerészeti laktóz (beleértve a DPI-laktózt) valamennyi piaca.

A tanácsadó bizottság egyetért a Bizottsággal abban, hogy a kötelezettségvállalások elegendőek ahhoz, hogy elhárítsák az alábbi piacok tekintetében a verseny jelentős akadályozását:

a)	hagyományos nyerstej beszerzése Hollandiában;

b)	a friss alap-tejtermékek valamennyi piaca Hollandiában;

c)	a holland típusú sajtok valamennyi piaca Hollandiában;

d)	az OOH szegmensben értékesített, dúsított joghurtok és túrók értékesítése Hollandiában;

e)	a márkás, az egészséges táplálkozáshoz nem kapcsolódó, friss ízesített tejitalok valamennyi piaca Hollandiában;

f)	a tartós tejtermékek valamennyi piaca Hollandiában és Belgiumban vagy egy nagyobb területen (beleértve Belgiumot, Németországot és Hollandiát);

g)	a friss sodó és zabkása valamennyi piaca Hollandiában.

A tanácsadó bizottság egyetért a Bizottsággal abban, hogy – a felek által felajánlott kötelezettségvállalások teljesítésének függvényében és az összes kötelezettségvállalást tekintve – a bejelentett összefonódás nem akadályozza jelentősen a hatékony versenyt a közös piacon vagy annak jelentős részén.

A tanácsadó bizottság egyetért a Bizottsággal abban, hogy a bejelentett összefonódást összeegyeztethetőnek kell tekinteni a közös piaccal és az EGT-megállapodással, összhangban az összefonódás-ellenőrzési rendelet 2. cikkének (2) bekezdésével és 8. cikkének (2) bekezdésével, valamint az EGT-megállapodás 57. cikkével.

10.	A tanácsadó bizottság javasolja véleményének az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét.

31.3.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 75/21

A BIZOTTSÁG HATÁROZATÁNAK ÖSSZEFOGLALÓJA

(2008. december 17.)

egy vállalati összefonódásnak a közös piaccal és az EGT-megállapodás működésével összeegyeztethetőnek nyilvánításáról

(Ügyszám COMP/M.5046 – Friesland Foods/Campina)

(az értesítés a C(2008) 8459. számú dokumentummal történt)

(Csak az angol nyelvű szöveg hiteles)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2009/C 75/06)

2008. december 17-én a Bizottság határozatot fogadott el egy összefonódási ügyben a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló, 2004. január 20-i 139/2004/EK tanácsi rendelet, és különösen annak 8. cikke (2) bekezdése alapján. A határozat teljes szövegének bizalmas adatokat nem tartalmazó változata az ügy hiteles nyelvén és a Bizottság munkanyelvein megtalálható a Versenypolitikai Főigazgatóság honlapján, az alábbi címen:

http://ec.europa.eu/comm/competition/index_en.html

I. A FELEK

(1)	A Friesland Foods 9 417 tagból (2007) áll, tejtermékeket értékesít európai, közel-keleti, ázsiai és afrikai fogyasztóknak, valamint összetevőket professzionális és ipari ügyfeleknek világszerte.

(2)	A Campina (2007-ben) 6 885 tejtermelőből álló tejszövetkezet, melynek termékskálája friss tejtermékekre, sajtra, vajra, friss és tartós ízesített italokra és emulziókra terjed ki, a szövetkezet különböző országokban aktív Európában, Észak- és Dél-Amerikában és Ázsiában.

II. A TERVEZETT ÖSSZEFONÓDÁS

(3)

2008. június 12-én a Bizottság az összefonódás-ellenőrzési rendelet 4. cikke szerint bejelentést kapott a Zuivelcoöperatie Campina U.A. (a továbbiakban: Campina) és a Zuivelcoöperatie Friesland Foods U.A. (a továbbiakban: Friesland Foods) tervezett összefonódásáról, amely szerint e vállalkozások jogi értelemben egyesülnek. A Campina és a Friesland Foods a továbbiakban együttesen „bejelentő felek”-ként szerepelnek.

III. ÖSSZEFOGLALÁS

(4)

A bejelentés megvizsgálását követően a Bizottság 2008. július 17-én határozatot fogadott el, melyben megállapította, hogy a művelet az EK összefonódás-ellenőrzési rendelet hatálya alá esik és komoly kétségeket vet fel a közös piaccal és az EGT-megállapodás működésével való összeegyeztethetősége tekintetében, és megindította az EK összefonódás-ellenőrzési rendelet 6. cikke (1) bekezdésének c) pontja szerinti eljárásokat.

(5)	2008. október 3-án kifogásközlést küldtek a bejelentő feleknek az EK összefonódás-ellenőrzési rendelet 18. cikke szerint. A Friesland Foods és a Campina a kifogásközlésre 2008. október 17-én válaszolt. 2008. október 21-én a bejelentő felek kérésére szóbeli meghallgatásra került sor.

(6)	2008. október 28-án a bejelentő felek vállalásokat ajánlottak fel abból a célból, hogy a tervezett összefonódást összeegyeztethetővé tegyék a közös piaccal. Ezeket a vállalásokat módosították és a végleges változatot 2008. november 27-én megküldték a Bizottságnak.

IV. INDOKOLÁS

(7)

A tejágazat számos egymáshoz kapcsolódó termékpiacból tevődik össze, ami tükrözi a tejalapú végtermékek széles skáláját. A tejvállalatok tipikus gazdasági társasági modellje, nevezetesen a tejszövetkezet, a tejtermelőktől összegyűjtött nyerstejből a tejtermékek széles skáláját állítja elő. A közös nyersanyag, a nyerstej miatt a tejtermékek ára egymáshoz hasonlóan alakul.

(8)

A nyerstej különböző tápanyag-összetevőkből áll: zsír, protein, laktóz (= tejcukor) és ásványi anyagok. Néhány tejtermék esetében csak a zsírt nem tartalmazó összetevőket (nevezetesen a proteineket és a laktózt) használják. Más termékek, nevezetesen a vaj és a tejszín a tejben található zsírra épülnek. Számos olyan kulcsfontosságú termék, mint a sajt és a tej zsírt tartalmazó és zsírt nem tartalmazó összetevők keverékéből áll. Néhány termék – különösen a tejszín, író és tejsavó – lényegét tekintve az olyan elsődleges tejtermékek gyártása során keletkező melléktermék, mint az ivótej és a sajt.

A. AZ ÉRINTETT PIACOK

1. Nyerstej beszerzése

(9)

Az érintett termékpiac tekintetében a piaci vizsgálat megerősítette, hogy a keresleti oldalon a tejfeldolgozók számára nem helyettesíthető egymással a bionyerstej és a hagyományos nyerstej. A kínálati oldalt tekintve a biotej-termelőket nem ösztönzi semmi arra, hogy hagyományos nyerstejet termeljenek, tekintve a bionyerstejért kapott árprémiumot és a bionyerstej-termelésbe eszközölt beruházásaikat. A hagyományos tejtermelők számára lehetséges a bionyerstej-termelésre történő átállás, ez azonban legelőkbe történő jelentős beruházásokkal (extenzívebb használat) és átlagosan 2 éves átmeneti időszakkal jár. Emiatt megállapították, hogy a hagyományos nyerstej beszerzése és a bionyerstej beszerzése külön termékpiacokat képez.

(10)

Az érintett földrajzi piachoz kapcsolódóan (a hagyományos és a biotejre vonatkozóan egyaránt) megállapították, hogy a felek tevékenységei csak Hollandiában fedik át egymást. A Campina által évente Németországból és Belgiumból Hollandiába szállított tejmennyiség elhanyagolható a bejelentő felek által Hollandiában összesen beszerzett nyerstej mennyiségéhez képest (évente több mint 8 000 millió kg). Emiatt úgy vélték, hogy az összefonódás nem gyakorol jelentős hatást a Hollandia területén kívüli beszerzési piacra, az értékelés Hollandiára összpontosított.

2. Alap-tejtermékek

(11)	Az érintett termékpiachoz kapcsolódóan megállapították, hogy szükséges különbséget tenni a friss és a tartós alap-tejtermékek között. Minden egyes kategórián belül további megkülönböztetés tehető a bio- és a nem biotermékek szerint.

(12)

A friss nem bio- és biotejtermékeken belül – mivel a fogyasztók nem helyettesítik a termékeket, valamint az elégtelen kínálati oldali helyettesíthetőség miatt – a friss tej, a friss író, a natúrjoghurt és a puding különálló érintett termékpiacokat képeznek. A pudingot a friss tejdesszertek részben ismertetjük. A friss tej, a friss író és a natúrjoghurt esetében a saját márkanévvel ellátott és a márkás termékek ugyanahhoz az upstream termékpiachoz tartoznak. A forgalmazási csatornát tekintve a kiskereskedelmi/OOH (házon kívüli) szerinti lehetséges megkülönböztetés kérdése a nem bio friss alap-tejtermékek esetében nyitva hagyható, míg a bio friss alap-tejtermékek esetében az OOH és a kiskereskedelem ugyanahhoz a piachoz tartozik.

(13)	Az érintett földrajzi piachoz kapcsolódóan megállapították, hogy az ilyen piac a (bio és nem bio) friss tej, friss író és natúrjoghurt upstream piaca tekintetében nemzeti piac.

(14)

Mivel a tartós alap-tejtermékek körében az egyetlen átfedés a tartós tejnél jelentkezik és nem dominál sem a keresleti, sem pedig a kínálati oldali helyettesíthetőség, az érintett termékpiac a tartós tej, melyet nem osztanak tovább saját márkák és márkás termékek szerint. A forgalmazási csatorna tekintetében a kiskereskedelem/OOH szerinti lehetséges megkülönböztetés kérdése nyitva marad. Az érintett földrajzi piac tágabb a nemzeti piacnál és magába foglalja Belgiumot, Németországot és Hollandiát.

3. Holland típusú sajtok

(15)

Az érintett termékpiachoz kapcsolódóan meg kell különböztetni a holland típusú sajtok specializált sajtnagykereskedőknek történő értékesítés és modern kiskereskedelmi típusoknak (szupermarketek, hipermarketek, diszkontok) történő értékesítés termékpiacát. A holland típusú sajtok specializált sajtnagykereskedőknek történő értékesítés (Gouda/Maasdam/Edam, natúr/kéreg nélkül, 15 napnál öregebb natúrsajt/más natúrsajt) és modern kiskereskedelmi típusoknak (szupermarketek, hipermarketek, diszkontok) történő értékesítés (Gouda/Maasdam/Edam, natúr/kéreg nélkül) piacának további felosztásának kérdése nyitva hagyható, mivel nem gyakorolna jelentős hatást a versenyjogi értékelésre.

(16)

Az érintett földrajzi piacra vonatkozóan a holland típusú sajtok specializált sajtnagykereskedőknek történő értékesítése és modern kiskereskedelmi típusoknak történő értékesítés (ideértve az összes szűkebb szegmentálást a kéreg nélküli sajtok kivételével) piacai kiterjedésüket tekintve nemzeti piacok, miközben a kéreg nélküli holland típusú sajtok specializált sajtnagykereskedőknek történő értékesítése és modern kiskereskedelmi típusoknak történő értékesítés (ideértve az összes szűkebb szegmentálást) piacai a nemzeti piacnál tágabbak és legalább Hollandiát és Németországot magukban foglalják.

4. Vaj

(17)

Megállapították, hogy a vaj esetében az érintett termékpiacot először is tovább kell osztani az ömlesztett vaj és a csomagolt vaj külön piacaira. A tejből készült ömlesztett vaj az ömlesztett növényi zsiradékoktól különálló piacot alkot. Emellett a piac tovább osztható vajra (82 %-os zsírtartalom), nem frakcionált vajzsírra (vagy egyszerűen 99,8 %-os zsírtartalmú vajzsírra) és frakcionált vajzsírra (vagy egyszerűen frakcionált vajra, melyet az olvadási pontja szerint csoportosítanak). A csomagolt vajat illetően a tejből készített vaj és a növényi zsiradékok külön piacokhoz tartoznak, a csomagolt, tejből készített vaj piacát pedig tovább kell bontani a kiskereskedőknek és az OOH fogyasztóknak értékesített csomagolt vaj piacára. Nyitva maradt az a kérdés, hogy a márkás csomagolt vaj és a saját márkájú csomagolt vaj piaca ugyanahhoz a piachoz tartozik-e, mivel a megkülönböztetés nem gyakorolna hatást a versenyjogi értékelésre.

(18)

Az érintett földrajzi piacot tekintve az ömlesztett vaj, a frakcionált vajzsír és a nem frakcionált vajzsír piacai EGT-kiterjedésűek. A csomagolt vaj érintett földrajzi piaca legalább Hollandiát, Belgiumot és Németországot magában foglalja. Nyitva hagyható annak kérdése, hogy a csomagolt vaj érintett földrajzi piaca EGT-kiterjedésű-e, mivel ez a megállapítás nem gyakorol meghatározó hatást a versenyjogi értékelésre.

5. Dúsított joghurtok és túrók

(19)

Tekintettel az érintett termékpiacra, a forgalmazási csatorna szerint külön piacok léteznek a dúsított joghurt és a túró esetében. A piac felosztása egyrészt dúsított joghurt-, másrészt túró-szegmensre, az egészséges, illetve az ínyenc szegmens elkülönítése, valamint a saját márka és a márkás termékek szerinti megkülönböztetés kérdése nyitva hagyható, mivel ez nem befolyásolná a versenyjogi értékelést. Mivel a Friesland Foods nem tevékeny az egészség-szegmensben, a táplálkozásfiziológiai hatású anyagokkal dúsított joghurt és túró nem kerül további részletezésre.

(20)	Tekintettel az érintett földrajzi piacra, az ilyen piac nemzeti az OOH-nagykereskedőknek értékesített dúsított joghurt és túró upstream piacára nézve, és a nemzeti piacnál tágabb a kiskereskedőknek értékesített dúsított joghurt és túró upstream piacára nézve.

6. Ízesített tejitalok

(21)	Ezen a piacon előzetesen megkülönböztették a friss ízesített tejitalokat és a tartós ízesített tejitalokat.

(22)

Az érintett termékpiacot tekintve különálló érintett termékpiacok léteznek a táplálkozásfiziológiai hatású anyagokkal dúsított friss ízesített tejitalok és az ilyen anyagokkal nem dúsított friss ízesített tejitalok esetében, mely piacok tovább oszthatók a saját márkájú és a márkás termékek, valamint a forgalmazási csatorna (kiskereskedelem/OOH) szerint. Mivel a tervezett összefonódás nem akadályozza a tényleges versenyt a táplálkozásfiziológiai hatású anyagokkal dúsított friss ízesített tejitalok piacán és nem érintené a saját márkájú termékek piacát, a versenyjogi értékelés a márkás, táplálkozásfiziológiai hatású anyagokkal nem dúsított friss ízesített tejitalok piacára összpontosít.

(23)

A tartós ízesített tejitalok tekintetében a csokoládé ízesítésű tejitalokról és a gyümölcs ízesítésű tejitalokról megállapították, hogy külön termékpiacot képeznek. Nem szükséges annak megállapítása, hogy a márkás és a saját márkájú tartós ízesített tejitalok beszerzése különböző termékpiacokhoz tartozik-e. Ugyancsak nyitva hagyható a forgalmazási csatorna szerinti, kiskereskedelem és OOH szerinti megkülönböztetés.

(24)

Tekintettel az érintett földrajzi piacra, a táplálkozásfiziológiai hatású anyagokkal nem dúsított friss ízesített tejitalok upstream piaca nemzeti piac. A tartós ízesített tejitalok esetében megállapították, hogy a saját márkákat és a márkás termékeket tartalmazó piac földrajzi kiterjedése nagyobb a nemzeti piacnál, és kiterjed Hollandiára, Belgiumra és Németországra. Amennyiben a termékpiac upstream szinten a márkás termékekre korlátozódik, és tekintettel arra, hogy a márkák nagymértékben különböznek az egyes országokban, ezek a piacok nemzeti kiterjedésűek.

7. Friss tejdesszertek

(25)

Az érintett termékpiac tekintetében külön érintett termékpiacok léteznek a friss puding, kása és a csomagolt desszertek esetében. A puding esetében nem szükséges a piac további felosztása saját márkájú/márkás termékekre. A piac forgalmazási csatorna szerinti további felosztásának kérdése nyitva hagyható, mivel ez nem érintené a versenyjogi értékelést.

(26)	Az érintett földrajzi piacot tekintve az ilyen piac a puding és a kása esetében nemzeti piac.

8. Tejszín

(27)

Megállapították, hogy a tejszín esetében az érintett termékpiacot először is tovább kell osztani a folyékony tejszín és a tejszínhab spray külön piacaira. A folyékony tejszínhez kapcsolódóan különbséget kell tenni a tejből készült és a növényi folyékony tejszín között, és minden egyes szegmensben a tejszín kiskereskedelmi, OOH- és ipari értékesítési csatornája között. A tejből készült folyékony tejszín piaca egyaránt tartalmazza az alacsony és a magas zsírtartalmú folyékony tejszínt. A tejből készült folyékony tejszín piacán belül nyitva hagyták a friss és a tartós tejszín közötti megkülönböztetést, mivel ez nem gyakorolna hatást a versenyjogi értékelésre. Ehhez hasonlóan nyitva hagyták a márkás és a saját tejszínmárkák szerinti megkülönböztetés kérdését, mivel ez nem gyakorolna hatást az ügylet hatásait vizsgáló végleges megállapításra. Végezetül, mivel a felek tevékenységei nem fedik át egymást a növényi folyékony tejszín piacán, az értékelés a tejből készült tejszínre összpontosított.

(28)

A tejszínhab spray esetében két érintett termékpiac létezik: A kiskereskedelmi és az OOH-fogyasztóknak értékesített tejből készült tejszínhab spray. A tejszínhab spray kiskereskedelmi piaca egyaránt tartalmazza a márkás és a saját márkájú termékeket, miközben az OOH-piac esetében nyitva hagyható a márkás és a saját márkájú termékek szerinti megkülönböztetés, mivel ez nem gyakorolna hatást a versenyjogi elemzésre.

(29)

Az OOH, a kiskereskedelmi és az ipari fogyasztóknak értékesített, tejből készült folyékony tejszín piaca, valamint az OOH és a kiskereskedelmi fogyasztóknak értékesített tejszínhab-spray érintett földrajzi piaca tágabb a nemzeti piacnál és tartalmazza legalább Hollandiát, Belgiumot és Németországot.

9. Folyékony kávéfehérítők

(30)	Az érintett termékpiacot tekintve különálló termékpiacok léteznek a kávétej és a kávétejszín esetében. E termékek esetében nem szükséges a saját márkájú/márkás termékek szerinti különbségtétel. A forgalmazási csatorna tekintetében el kell végezni a kiskereskedelem/OOH szerinti megkülönböztetést is.

(31)	Az érintett földrajzi piacot tekintve a kávétej és a kávétejszín érintett földrajzi piacai tágabbak a nemzeti piacnál és tartalmazzák Hollandiát, Belgiumot és Németországot.

10. Porlasztva szárított emulziók (SDE)

(32)

Az érintett termékpiacot tekintve a folyékony emulziók és az SDE külön termékpiacot képeznek. Továbbá, az SDE különböző kategóriái, mint a krémesítők, habosítók és toppingok külön termékpiacokhoz tartoznak. Mivel a Campina nem aktív a zsírkoncentrátumok és az étrendkiegészítő olajkapszulák szegmensében és a Friesland Foods nincs jelen a tésztastabilizátorok szegmensben, e három termék esetében nem került sor a termékpiac pontos meghatározására.

(33)	Az érintett földrajzi piacot tekintve a krémesítők, habosítók, toppingok és a tésztastabilizátorok piacai kiterjedésüket tekintve EGT-szintűek.

11. Laktóz

(34)

Az érintett termékpiacot tekintve az étkezési és a gyógyszerészeti laktóz két különálló termékpiacot képez. A gyógyszerészeti laktózhoz kapcsolódóan az olyan segédanyagok, mint a keményítő, a mannit és az MCC a fogyasztók számára nem jelentenek valós alternatívát és emiatt nem gyakorolnak versenynyomást. Továbbá, mivel az ügylet nem vezet versennyel kapcsolatos aggályokhoz sem a gyógyszerészeti laktóz piacán, sem pedig a közvetlenül tablettázott gyógyszerészeti laktóz és a nedves granulátumú gyógyszerészeti laktóz lehetséges szűkebb piacán, amennyiben ezeket a piacokat pontosan meghatároznák, a megkülönböztetés kérdése nyitva hagyható. Végezetül, a DPI-laktózra (DPI, szárazpor-inhalátor) külön érintett termékpiacot kell meghatározni. A DPI laktóz piacán belül külön érintett termékpiacot kell meghatározni a finomított DPI-laktózra és a kevésbé finomított DPI-laktózra.

(35)

Az érintett földrajzi piacot tekintve az étkezési laktóz esetében nincs szükség a piac meghatározására, mivel nem merülnek fel versennyel kapcsolatos aggályok, függetlenül az érintett földrajzi piac meghatározásától. A gyógyszerészeti és a DPI-laktóz esetében nyitva hagyták a földrajzi piac meghatározásának kérdését. Valójában a gyógyszerészeti laktóz és a gyógyszerészeti DPI-laktóz világszintű piacain az összefonódással létrejött vállalkozás tulajdonképpen ugyanolyan pozícióval rendelkezne, mint az EGT-szintű piacon. Az ügylet nem akadályozná jelentősen a versenyt a gyógyszerészeti laktóz és a gyógyszerészeti DPI-laktóz világszintű és EGT-szintű piacain, függetlenül az említett piacok földrajzi kiterjedésének pontos meghatározásától.

B. VERSENYJOGI ÉRTÉKELÉS

1. Bevezetés

(36)

A tervezett összefonódás által érintett tejpiacok szerkezetét és működését alapos vizsgálatnak vetették alá. A vizsgálat eredményeképpen megállapították, hogy az összefonódás valószínűleg nem akadályozza jelentősen a versenyt a következő termékek piacán: tartós tej, friss bio alap-tejtermékek, ömlesztett és csomagolt vaj, folyékony tejszín és tejszínhab spray, folyékony kávéfehérítők, porlasztva szárított emulziók, étkezési laktóz, gyógyszerészeti és DPI-laktóz.

(37)	A tervezett összefonódás jelentősen akadályozná a versenyt a következő termékek beszerzési piacán: nyers tej, friss alap-tejtermékek, sajt, dúsított joghurt és túró, friss ízesített tejitalok, tartós tejitalok (LLDD), friss puding és kása.

2. A nyerstej beszerzése

(38)	A nyerstej beszerzése tekintetében az összefonódás egyesítené Hollandia két legnagyobb nyerstej-felvásárlóját, az újonnan létrejött vállalkozás a piac durván [70–80 %]-át ellenőrizné.

(39)

A versennyel kapcsolatban az aggályt nem az jelenti, hogy az összefonódással létrejött vállalkozás piaci erőt gyakorolna az upstream piacon és csökkentené a termelőknek kifizetendő tej árát. Inkább arról van szó, hogy az új vállalkozás a downstream piacokon olyan piaci erővel rendelkezne, amellyel megnövelheti a pluszprofitot és azáltal magasabb árakat fizetne a termelőknek. Ebből következően az összefonódással létrejött vállalkozás olyan helyzetben lenne, amellyel több termelőt vonzana és fenntartaná és/vagy megerősítené a termelőkből álló bázisát. Ez a helyzet megemelné a belépés és/vagy terjeszkedés korlátait a tejtermékek elsődleges piacán, ahol a hatékony verseny érdekében szükség van a holland nyerstejre.

3. Friss tejtermékek

(40)	A friss tejtermékek fogalmába a következő termékek tartoznak: friss alap-tejtermékek (friss tej, friss író és natúrjoghurt), dúsított joghurt és túró, friss ízesített tejitalok, friss puding és kása.

(41)

A tervezett ügylet jelentősen akadályozná a hatékony versenyt, mivel erőfölényt teremtene a közös piac jelentős részét képező Hollandiában a friss tej, a friss író és a natúrjoghurt piacán, függetlenül e piac forgalmazási csatornák szerinti további szegmentálásától. E következtetést többek között a következők alapján vonták le: a felek piaci részesedése magas, a feleket egymás szoros versenytársainak tekintették, nehézségek a fogyasztók számára az alternatív szolgáltatókra történő váltáskor, áremelkedés esetében a termelés növelésében a fogyasztók számára mutatkozó nehézségek.

(42)

A fent bemutatott ugyanilyen okokból a bejelentett összefonódás jelentősen akadályozná a versenyt, mivel erőfölényt teremtene a következő piacokon: a házon kívüli (OOH) szegmensnek szállított dúsított joghurt és túró holland piaca, a táplálkozásfiziológiai hatású anyagokkal nem dúsított friss ízesített márkás tejitalok holland piaca, melyet a forgalmazási csatorna szerint kiskereskedelmi és OOH-piacra osztottak fel.

(43)

A friss desszertek piacain a bejelentett összefonódás valószínűleg jelentősen akadályozná a versenyt i. a friss puding holland piacán és ii. a kása holland piacán, melyek a közös piac jelentős részét képezik, attól függetlenül, hogy e piacokat tovább szegmentálják-e a forgalmazási csatorna szerint. A következtetést ebben az esetben is többek között a következők alapján vonták le: a felek piaci helyzete, a feleket egymás szoros versenytársának tekintették, így a fogyasztók számára problémát jelent az alternatív szolgáltatókra történő váltás.

4. Holland típusú sajtok

(44)

Az összefonódás jelentősen akadályozhatja a versenyt Hollandiában a holland típusú sajtok specializált nagykereskedőknek történő értékesítése piacán (ideértve a piac natúr, Gouda és 15 napos sajtra történő további szegmentációját) és a kiskereskedelem modern típusainak történő értékesítés piacán (ideértve a piac natúr és Gouda sajtra történő további szegmentációját). Ezen említett piacok mindegyike a közös piac jelentős részét alkotja.

(45)

A specializált sajtnagykereskedőknek történő értékesítés tekintetében ez az értékelés többek között a következőkön alapul: a felek magas piaci részesedései ([40–70 %]), a felek közötti verseny szorossága, a specializált sajtnagykereskedők korlátozott lehetőségei alternatív hazai vagy külföldi szállítókra történő váltásra, a közeljövőben történő belépésre vagy terjeszkedésre vonatkozó korlátozott kilátások, és annak ténye, hogy a felek által ismertetett valamennyi kiegyenlítő tényező (azaz áremelések esetében az eredetileg exportra szánt sajtok iránti kereslet csökkenése és az újbóli behozatal/értékesítés növekedése, valamint a nagykereskedők tárolási és érlelési kapacitásától való állítólagos függés) nem elégséges ahhoz, hogy megakadályozza az összefonódó feleket az árak megemelésében.

(46)

A kiskereskedelem modern típusainak történő értékesítés tekintetében ez az értékelés többek között a következőkön alapul: a felek magas piaci részesedései ([60–70 %]), a felek közötti verseny szorossága, korlátozott fokú verseny a felek és a specializált sajtnagykereskedők között, a kiskereskedelem modern típusainak korlátozott lehetőségei alternatív hazai vagy külföldi szállítókra történő váltásra, a közeljövőben történő belépésre vagy terjeszkedésre vonatkozó korlátozott kilátások, és annak ténye, hogy a felek által ismertetett valamennyi kiegyenlítő tényező (azaz a fogyasztók vásárlóereje, áremelések esetében az eredetileg exportra szánt sajtok újbóli behozatalának/értékesítésének, valamint a kéreg nélküli sajtok felhasználásának növekedése) nem elégséges ahhoz, hogy megakadályozza az összefonódó feleket az árak megemelésében.

(47)	Nem azonosítottak versennyel kapcsolatos aggályokat a specializált sajtnagykereskedők és a kiskereskedelem modern típusai számára értékesített Maasdam és a kéreg nélküli holland típusú sajtok (ideértve a szűkebb szegmentációkat is) holland piacán.

5. LLDD-k

(48)

Az LLDD-k piaca tekintetében a bejelentett összefonódás valószínűleg jelentősen akadályozza a versenyt a következő piacokon: csokoládé ízesítésű tartós márkás tejitalok holland piaca, gyümölcs ízesítésű tartós márkás tejitalok holland piaca, csokoládé ízesítésű tartós márkás tejitalok belga piaca, gyümölcs ízesítésű tartós márkás tejitalok belga piaca, a márkás és a saját márkájú csokoládé ízesítésű tartós tejitalok holland, belga és német piaca, valamint a márkás és a saját márkájú gyümölcs ízesítésű tartós tejitalok holland, belga és német piaca, függetlenül attól, hogy szükséges-e ezeket a piacokat a forgalmazási csatorna szerint tovább szegmentálni.

(49)

Ez a következtetés többek között arra a megállapításra épül, hogy az összefonódó vállalkozások magas piaci részesedéssel rendelkeznek, a feleket egymás legszorosabb versenytársainak tekintik és erős márkákkal rendelkeznek. A piaci vizsgálat jelezte továbbá, hogy a fogyasztók részéről nem valószínű a váltás, és nem valószínű a piacra történő új belépés.

6. A bejelentő felek által felkínált vállalások

(50)

Az ügylettel kapcsolatosan felmerülő azonosított versenyaggályok eloszlatása érdekében a Campina és a Friesland Foods vállalásokat javasoltak az EK összefonódás-ellenőrzési rendeletének 8. cikke (2) bekezdése szerint. A vállalások első csomagját 2008. október 28-án nyújtották be, majd 2008. november 5-én egészítették ki azzal a céllal, hogy a Bizottság az ügylettel kapcsolatban pozitív határozatot hozzon. A korrekciós csomag a frisstejtermék-, sajt- és a tartóstejital-üzletágak értékesítését és a nyerstejhez való hozzáférést tartalmazza.

(51)

A Bizottság ezt követően piaci tesztnek vetette alá a vállalásokat. Az első piaci teszt eredménye kimutatta, hogy jelentős javításokra volt szükség. Ennek következményeként a felek november 19-én felülvizsgált vállalási csomagot nyújtottak be, mely megfelelően kezelte az első csomag gyenge pontjait, melyeket a frisstejtermék-üzletág, a sajt-üzletág és a tartóstejital-üzletág értékesítéséhez kapcsolódóan azonosítottak. A Bizottságnak azonban továbbra is aggályai voltak a tekintetben, hogy a nyerstejhez való hozzáférés hiánya általában véve jelentősen akadályozná a versenyt a friss alap-tejtermékek és a holland típusú sajtok downstream piacain Hollandiában, ami különösen az értékesítendő downstream üzletágak elégtelen életképességéhez vezetne. E második csomag piaci tesztje megerősítette, hogy e tekintetben javításokra van szükség.

(52)	A felek ezt követően 2008. november 27-én megküldték a vállalásokat tartalmazó végleges csomagot.

(53)	A fentieket figyelembe véve a vállalásokat tartalmazó végleges csomag a következőkre terjed ki:

(54)

Hollandiában a Friesland Foods egész frisstejtermék-üzletága a következő termékekre kiterjedően: friss tej, friss író, natúrjoghurt, dúsított joghurtok és túró, friss puding, kása, friss ízesített tejitalok, friss tejszín és friss alap bio-tejtermékek (a továbbiakban: értékesítendő frisstermék-üzletág).

(55)	Kizárólagos, 5 évre szóló megújítható licenc a Friesche Vlag márkának a jelenlegi FF Fresh termékportfóliójára történő hollandiai használatára, ezt követően a márkanevet nem használják ezekre a termékekre.

(56)	Ugyancsak értékesítendő a Campina Melkunie márka, a Friesche Vlag összes al-márkaneve és az FF Fresh termékeihez kapcsolódó összes márka (kivéve magát a Friesche Valg márkát) feletti tulajdonjog.

(57)	A Campina bleskengraafi gyárának értékesítése, valamint az értékesítési csoport, a K+F, a tervezés, a logisztika és az általános támogatás terén dolgozó egyéb személyek kihelyezése az összefonódással létrejött vállalat értékesítési szervezetéből (a továbbiakban: értékesítendő sajt-üzletág).

(58)	A tartós tejitalok esetében a Campina csokoládé ízesítésű tejitalok szegmensbe tartozó Choco Choco márkájának, valamint a gyümölcs ízesítésű tejitalok szegmensbe tartozó Yogho Yogho márkájának értékesítése Hollandiában.

(59)

Az értékesítendő üzletágak kiterjednek többek között valamennyi tárgyi eszközre és vagyoni értékű jogra (ideértve a szellemi tulajdonjogokat), melyek a szóban forgó ügylethez tartoznak. Az értékesítésbe beletartozik az összes licenc, bármely kormányzati szervezet által kiállított engedély és jogosítás, valamint az értékesítendő üzletágak összes szerződése, lízingszerződése, kötelezettségvállalásai, fogyasztói megrendelései, valamint a fogyasztók adatai, a hiteladatok és az értékesítendő üzletágakra vonatkozó összes adat. Ebbe beletartozik a személyzet is.

(60)

A downstream versenytársak – ideértve az értékesítendő üzletágakat is – számára a nyerstejhez való hozzáférést három elem biztosítja. Először is, mindkét gyártelep vonatkozásában átmeneti nyerstej-szállítási megállapodást kötöttek. Az átmeneti szállítási megállapodás értelmében az értékesítendő üzletágak 1 %-kal csökkentett „garantált áron” szerezhetnek be nyerstejet az összefonódással létrejött vállalkozástól. A garantált ár az összefonódással létrejött vállalkozás által a tejtermelőinek garantált ár.

(61)

Másodszor, az átmeneti szállítási megállapodás által lefedett időszakot követően alapítványt (Holland Tejalapítvány, Dutch Milk Fund – DMF) hoznak létre, melynek célja hozzáférést biztosítani évente maximum 1,2 milliárd kg volumenű nyerstejhez. Ennek alapját a downstream versenytársak lehívási jogainak rendszere képezi. Az értékesítendő frisstermék-üzletág és az értékesítendő sajt-üzletág kiemelt lehívási jogokkal rendelkezik a javított vállalásokban foglaltaknak megfelelően, vagyis maximum az említett üzletágak teljes termelési kapacitásának megfelelő volumenig. Az első öt év alatt ennek megfelelően a nyerstej ára a megállapodás szerint az 1 %-kal csökkentett „garantált ár”.

(62)

A harmadik elem strukturális változásra irányul. Az összefonódással létrejött vállalkozás tejtermelőire vonatkozó kilépési korlátokat csökkentették i. az összefonódással létrejött vállalkozástól függetlenül történő nyerstej-hozzáférés és ii. az értékesítendő downstream üzletágak nyerstej-beszerzésre vonatkozó hosszútávú strukturális megoldás kidolgozására irányuló képességének biztosítására. Ez egy 5 EUR/100 kg összegű kilépési kifizetésből (indulási kifizetés) áll, melyet bármely, az összefonódással létrejött vállalkozásból kilépő tagnak fizetnek ki addig, amíg a Friesland Campinát 1,2 milliárd kg nyerstejnek megfelelő számú tag el nem hagyja.

V. KÖVETKEZTETÉS

(63)	A fenti okokból kifolyólag a határozat következtetése az, hogy a tervezett összefonódás nem akadályozza jelentős mértékben a hatékony versenyt a közös piacon vagy annak jelentős részén.

(64)	Következésképpen az összefonódást – az összefonódás-ellenőrzési rendelet 2. cikkének (2) bekezdésével, valamint 8. cikkének (2) bekezdésével, továbbá az EGT-megállapodás 57. cikkével összhangban – a közös piaccal és az EGT-megállapodással összeegyeztethetőnek kell nyilvánítani.

31.3.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 75/28

Tagállami összefoglaló adatok a Szerződés 87. és 88. cikkének a mezőgazdasági termékek előállításával foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra történő alkalmazásáról és a 70/2001/EK rendelet módosításáról szóló 1857/2006/EK bizottsági rendelet alapján nyújtott állami támogatásokról

(2009/C 75/07)

Támogatás száma: XA 271/08

Tagállam: Németországi Szövetségi Köztársaság

Régió: Freistaat Sachsen

A támogatási program megnevezése vagy az egyedi támogatásban részesülő vállalkozás neve: Gemeinsames Umsetzungsdokument zum Programm Ziel 3/Cíl 3 zur Förderung der grenzübergreifenden Zusammenarbeit 2007-2013 zwischen dem Freistaat Sachsen und der Tschechischen Republik im Rahmen des Ziels „Europäische territoriale Zusammenarbeit”

Jogalap: Beihilfen werden nach Maßgabe

des gemeinsamen Programmdokuments (Operationelles Programm CCI-Code: 2007CB163PO017),

des Gemeinsamen Umsetzungsdokumentes und

der Verordnung (EG) Nr. 1857/2006 der Kommission vom 15. Dezember 2006 über die Anwendung der Artikel 87 und 88 EG-Vertrag auf staatliche Beihilfen an kleine und mittlere in der Erzeugung von landwirtschaftlichen Erzeugnissen tätige Unternehmen und zur Änderung der Verordnung (EG) Nr. 70/2001,

in der jeweils geltenden Fassung, gewährt.

Die Förderung wird darüber hinaus nach Maßgabe der §§ 23 und 44 der Haushaltsordnung für den Freistaat Sachsen (Sächsische Haushaltsordnung — SäHO, SächsGVBl. 2001, S. 154) sowie der hierzu ergangenen Verwaltungsvorschriften des Sächsischen Staatsministeriums der Finanzen, in der jeweils geltenden Fassung, mit den im Umsetzungsdokument normierten abweichenden bzw. besonderen Regelungen gewährt

A támogatási program keretében tervezett éves kiadások, illetve a vállalkozásnak nyújtott egyedi támogatás teljes összege: Évente 1 millió EUR

A támogatás maximális intenzitása: 50 %

A végrehajtás időpontja: A támogatási program összefoglaló tájékoztatójának Bizottság általi közzétételét követően

A program, illetve az egyedi támogatás nyújtásának időtartama:

A támogatás célja: A támogatási program különleges célkitűzései a következők:

határokon átívelő gazdasági és ökológiai tevékenységek tervezése és megvalósítása a szász-cseh támogatott térségben, a fenntartható térségi fejlesztés közös stratégiáinak kidolgozása révén,

a térség Európán belüli versenyképességének fenntartható növelése,

hatékony, határokon átívelő együttműködés révén a támogatott térség fejlődési potenciáljának célirányos kiaknázása.

Ennek érdekében az 1857/2006/EK rendelet alábbi rendelkezéseit alkalmazzák:

5. cikk: a hagyományos tájkép és épületek megőrzése, különösen a turisztikai infrastruktúra terén tett intézkedések (az alkalmazási dokumentum 2.2.2.1 alpontja alapján), a klíma-, erdő-, természet- és tájvédelem terén (az alkalmazási dokumentum 2.3.1.1 alpontja alapján) kizárólag a NATURA 2000 programot végrehajtó intézkedések,

15. cikk: technikai segítségnyújtás az agrárszektorban, különösen a gazdasági és tudományos együttműködési hálózatok (az alkalmazási dokumentum 2.2.1.1 a)–c) alpontja alapján), valamint a környezettudatosság, a környezetvédelmi oktatás és a környezetgazdálkodás (az alkalmazási dokumentum 2.3.1.3 b)–c) alpontja alapján) fejlesztéséért tett intézkedések.

A kiadások támogathatósága szempontjából is az 1857/2006/EK rendelet 5. és 15. cikke irányadó

Az érintett ágazat(ok): Mezőgazdaság (évelő és nem évelő növények termesztése, faiskolák üzemeltetése, állattartás, vegyes gazdálkodás, mezőgazdasági szolgáltatások)

A támogatást nyújtó hatóság neve és címe:

Sächsische Aufbaubank — Förderbank

Pirnaische Straße 9

01069 Dresden

DEUTSCHLAND

Internetcím: http://www.ziel3-cil3.eu/servlet/PB/show/1042655_l1/Umsetzungsdok_DE.pdf

Egyéb információk:

Sächsisches Staatsministerium für Wirtschaft und Arbeit

Referat 36, Verwaltungsbehörde des EU-Programms „Grenzübergreifende Zusammenarbeit“

Wilhelm Buck Straße 2

01097 Dresden

DEUTSCHLAND

Thomas TREPMANN

Referatsleiter

Sächsisches Staatsministerium für Umwelt und Landwirtschaft

Támogatás száma: XA 373/08

Tagállam: Németországi Szövetségi Köztársaság

Régió: Az ország teljes területe

A támogatási program megnevezése vagy az egyedi támogatásban részesülő vállalkozás neve: Grundsätze für eine nationale Rahmenrichtlinie zur Gewährung staatlicher Zuwendungen zur Bewältigung von durch widrige Witterungsverhältnisse verursachte Schäden in der Landwirtschaft

Jogalap: Grundsätze für eine nationale Rahmenrichtlinie zur Gewährung staatlicher Zuwendungen zur Bewältigung von durch Naturkatastrophen oder widrige Witterungsverhältnisse verursachte Schäden in Landwirtschaft, Binnenfischerei und Aquakultur

A támogatási program keretében tervezett éves kiadások, illetve a vállalkozásnak nyújtott egyedi támogatás teljes összege: 10 millió EUR

A támogatás maximális intenzitása: 80 %, illetve a hátrányos helyzetű térségekben 90 %

A végrehajtás időpontja: Legkorábban a támogatási program összefoglaló tájékoztatójának interneten történő közzétételétől

A program, illetve az egyedi támogatás nyújtásának időtartama:

A támogatás célja: 11. cikk: Támogatás a kedvezőtlen időjárási körülmények következtében keletkezett mezőgazdasági károk helyreállítására.

Az a) mezőgazdaságot érintő természeti katasztrófák következtében, illetve b) a belvízi halászat és az akvakultúra terén keletkezett károkra különleges értesítési eljárások vonatkoznak:

Az érintett ágazat(ok): A mezőgazdaság minden ágazata.

Olyan vállalkozások részesülhetnek támogatásban, függetlenül választott jogi formájuktól, amelyek a 2003/361/EK bizottsági ajánlás értelmében mikro-, kis- vagy középvállalkozások, és amelyek gazdasági tevékenysége a mezőgazdasági termények elsődleges termelését – beleértve a méhészetet és a vándorjuhászatot – foglalja magába

A támogatást nyújtó hatóság(ok) neve és címe:

Minister für Ernährung und Ländlichen Raum des Landes Baden-Württemberg

Postfach 10 34 44

70029 Stuttgart

DEUTSCHLAND

Bayerischen Staatsminister für Landwirtschaft und Forsten

Postfach 22 00 12

80535 München

DEUTSCHLAND

Senatsverwaltung für Gesundheit, Umwelt und Verbraucherschutz

Brückenstr. 6

10179 Berlin

DEUTSCHLAND

Minister für Ländliche Entwicklung, Umwelt und Verbraucherschutz des Landes Brandenburg

Postfach 60 11 50

14411 Potsdam

DEUTSCHLAND

Senator für Wirtschaft und Häfen der Freien Hansestadt Bremen

Postfach 10 15 29

28015 Bremen

DEUTSCHLAND

Senator für Wirtschaft und Arbeit der Freien und Hansestadt Hamburg

Postfach 11 21 09

20421 Hamburg

DEUTSCHLAND

Minister für Umwelt, ländlichen Raum und Verbraucherschutz des Landes Hessen

Postfach 31 09

65021 Wiesbaden

DEUTSCHLAND

Minister für Landwirtschaft, Umwelt und Verbraucherschutz des Landes Mecklenburg-Vorpommern

Postfach

19048 Schwerin

DEUTSCHLAND

Minister für Ernährung, Landwirtschaft, Verbraucherschutz und Landesentwicklung des Landes Niedersachsen

Postfach 2 43

30002 Hannover

DEUTSCHLAND

Minister für Umwelt und Naturschutz, Landwirtschaft und Verbraucherschutz des Landes Nordrhein-Westfalen

Postfach

40190 Düsseldorf

DEUTSCHLAND

Minister für Wirtschaft, Verkehr, Landwirtschaft und Weinbau des Landes Rheinland-Pfalz

Postfach 3269

55022 Mainz

DEUTSCHLAND

Minister für Umwelt des Saarlandes

Postfach 10 24 61

66024 Saarbrücken

DEUTSCHLAND

Sächsischen Staatsminister für Umwelt und Landwirtschaft

Postfach

01076 Dresden

DEUTSCHLAND

Ministerin für Landwirtschaft und Umwelt des Landes Sachsen-Anhalt

Postfach 37 62

39012 Magdeburg

DEUTSCHLAND

Minister für Landwirtschaft, Umwelt und ländliche Räume des Landes Schleswig-Holstein

Postfach 5009

24062 Kiel

DEUTSCHLAND

Minister für Landwirtschaft, Naturschutz und Umwelt des Freistaates Thüringen

Postfach 90 03 65

99106 Erfurt

DEUTSCHLAND

Internetcím: http://www.bmelv.de/SharedDocs/downloads/04-Landwirtschaft/Foerderung/Beihilfen/Beihilfe__Naturereignisse.html

Egyéb információk: Az állami juttatások, amelyeknek a lehető leghamarabb el kell jutniuk az érintettekhez, a vállalkozások válságkezeléséhez járulnak hozzá. A múltban a kárenyhítési szabályok kidolgozása és ezeknek a Bizottság általi jóváhagyása jelentős késlekedést okozott. A nemzeti támogatási szabályzat fenti alapelvei annak reményében kerülnek előterjesztésre, hogy ezáltal a jövőbeli súlyos helyzetekben a segélyek időben folyósíthatóak lesznek.

Ez az eljárás összhangban van a 2007-től 2013-ig terjedő időszakra vonatkozó, az agrár- és erdészeti ágazatban nyújtott állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatásokkal. Ebben azt javasolják a tagállamoknak, hogy még a különleges természeti események okozta károk esetleges bekövetkezte előtt alkossák meg a támogatási szabályzatukat, ezzel elejét véve annak, hogy sürgős esetekben a támogatások engedélyezésének közösségi eljárása akadályozza a segélyek gyors folyósítását.

Emellett figyelembe kell venni, hogy olyan megelőző intézkedésről van szó, amely egy a jövőben esetlegesen bekövetkező eseményre vonatkozik. A támogatási program éves keretének becsült összege a 2002. évi (Elba és Duna) és a 2005. évi áradások (Duna és mellékfolyói, különösen a Bajor Alpokban és Előalpokban), valamint a 2003. évi szárazság tapasztalataira tekintettel került megállapításra

31.3.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 75/37

Kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló 510/2006/EK tanácsi rendelet 6. cikkének (2) bekezdése alapján

(2009/C 75/14)

Ezzel a közzététellel az 510/2006/EK tanácsi rendelet (1) 7. cikke alapján létrejön a kérelem elleni kifogás joga. A kifogást tartalmazó nyilatkozatnak e közzététel napjától számított hat hónapon belül kell beérkeznie a Bizottsághoz.

EGYSÉGES DOKUMENTUM

A TANÁCS 510/2006/EK RENDELETE

„RISO DEL DELTA DEL PO”

EK-szám: IT-PGI-0005-0712-15.07.2008

OFJ ( X ) OEM ( )

1. Elnevezés

„Riso del Delta del Po”

2. Tagállam vagy harmadik ország

Olaszország

3. A mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírása

3.1. A termék típusa (II. melléklet):

1.6. osztály – Gyümölcs, zöldségfélék és gabonafélék, frissen vagy feldolgozva – Rizs

3.2. A termék leírása, amelyre az 1. pontban található elnevezés vonatkozik:

A „Riso del Delta del Po” (Pó-deltai rizs) kizárólag a „superfino” kategóriába tartozó „Japonica” típusú, Carnaroli, Volano, Baldo és Arborio változathoz tartozó rizs termésének megjelölése.

A Riso del Delta del Po rizsszeme nagy, kristályos, tömör, magas fehérjetartalmú, illetve lehet fehér vagy hántolatlan.

Nagy vízfelvevő képessége, csekély keményítővesztesége és jó főzésállósága, amelyhez érzékszervekkel jól meghatározható tulajdonságai – például jellegzetes aromája és íze – társulnak, különösen alkalmassá teszik a legjobb rizottók elkészítésére.

Fogyasztásra bocsátáskor a Riso del Delta del Po minden változatának szárazanyagtartalmon több mint 6,60 % fehérjetartalommal kell rendelkeznie, valamint a főtt rizsnek olyan ragadóssági értékkel, amely változatonként különböző: Baldo > 4,5 g/cm; Carnaroli > 1,5 g/cm; Volano > 3,0 g/cm; Arborio > 3,5 g/cm.

3.3. Nyersanyagok (kizárólag feldolgozott termék esetén):

Nem alkalmazandó.

3.4. Takarmány (kizárólag állati eredetű termék esetén):

Nem alkalmazandó.

3.5. Az előállítás azon műveletei, amelyeket a meghatározott földrajzi területen kell végrehajtani:

A rizstermesztést jellemző sajátos feltételek miatt a termesztési szakasz a 4. pontban megjelölt földrajzi térségen belül történik.

A Carnaroli változatnak túlnyomórészt agyagos talajra van szüksége, és kizárólag több mint 7,5 pH-értékű talajon termeszthető.

A vetés történhet szabadeséssel vízbe vagy szárazon, megművelt talajba, amelyet azonban azonnal el kell árasztani vízzel.

3.6. A szeletelésre, aprításra, csomagolásra stb. vonatkozó egyedi szabályok:

A szárítást olyan szárítókban kell végezni, amelyek nem hagynak égésterméket vagy külső szagot a pelyván. Használható közvetlen vagy közvetett lánggal működő szárító is, azonban kizárólag ha metánnal vagy cseppfolyós gázzal (LPG) táplálják.

A kiszáradt rizsszem nedvességtartalma legfeljebb 14 % lehet.

Az ipari feldolgozás csak olyan létesítményben és olyan eljárással történhet, amely szavatolja, hogy a Riso del Delta del Po esetében megmaradnak a 3.2. pontban említett tulajdonságok.

A rizs élelmiszernek alkalmas dobozba vagy zacskóba kerül (kiszerelés: 0,5 kg, 1 kg, 2 kg vagy 5 kg); és csomagolható vákuumos vagy védőgázos csomagolásba is.

A tárolót (dobozt vagy zacskót) úgy kell lezárni, hogy a tartalmat a csomagolás megsértése nélkül ne lehessen eltávolítani.

3.7. A címkézésre vonatkozó egyedi szabályok:

A tárolón kötelező elhelyezni az elnevezés legalább 40 × 30 mm-es logóját, amelyen megfelelő méretű (legalább 5 mm magas) betűkkel szerepel a „Riso del Delta del Po” felirat, majd az „Indicazione Geografica Protetta” (oltalom alatt álló földrajzi jelzés) kifejezés vagy ennek rövidített formája, az „I.G.P.” (OFJ).

A csomagoláson meg kell jelölni a változatot is („Arborio”, „Carnaroli”, „Volano”, „Baldo”).

Ugyancsak a csomagoláson meg kell jelennie a csomagoló nevének vagy cégnevének, valamint címének.

A „Riso del Delta del Po – Indicazione Geografica Protetta” felirattól eltérő jelölések legfeljebb a „Riso del Delta del Po”-hoz használt betűméret egyharmadával tüntethetők fel.

A Riso del Delta del Po termék hivatalos logója egy fehér színű, ellipszis alakú szalag, amelyet zöld vonal vesz körül. A szalag felső részén a „RISO DEL DELTA DEL PO”, alsó részén pedig az „INDICAZIONE GEOGRAFICA PROTETTA” felirat szerepel, mindkettő zöld nagybetűvel.

A szalag belsejében zöld háttér előtt jobbra és balra krémszínű, Pó-deltára jellemző motívumok láthatók (nád és stilizált madarak), középen pedig egy sárga stilizált női alak egy rizsnyalábbal.

4. A földrajzi terület tömör meghatározása

A Riso del Delta del Po tipikus termesztési területe Veneto és Emilia Romagna tartomány határán a Pó-síkság legkeletibb részén található terület, amelyet a Pó folyó hordaléka töltött föl. A területet keletről az Adriai-tenger, északról az Adige folyó, délről pedig a Ferrara és Porto Garibaldi közötti hajózható csatorna határolja.

Veneto tartományban a Riso del Delta del Po termesztési területe Rovigo megyében található, és a következő településekre terjed ki: Ariano nel Polesine, Porto Viro, Taglio di Po, Porto Tolle, Corbola, Papozze, Rosolina és Loreo.

Emilia Romagna tartományban a termesztés Ferrara megyében történik a következő településeken: Comacchio, Goro, Codigoro, Lagosanto, Massa Fiscaglia, Migliaro, Migliarino, Ostellato, Mesola, Jolanda di Savoia és Berra.

5. Kapcsolat a földrajzi területtel

5.1. A földrajzi terület sajátosságai:

Környezeti tényezők

A Riso del Delta del Po termesztését a területen elsősorban a talaj jellemzői, a mérsékelt éghajlat és a tenger közelsége határozza meg és jellemzi. A térség valóban eszményi terep a rizs számára, hiszen az kizárólag állandóan félig elárasztott területen termeszthető.

A deltában a Pó folyásának utolsó lerakódásaiból keletkező hordalékos talaj különösen termékeny: rendkívül gazdag ásványokban, elsősorban káliumban, olyannyira, hogy fölöslegessé válik a káliumtartalmú műtrágyák használata.

A talajt továbbá – a talajtextúrától függetlenül – magas sótartalom jellemzi (elektromos vezetőképessége – EC – nagyobb mint 1 mS/cm), amely a talajvíz magas szintjéből következik.

A sajátos, tenger melletti fekvés ezen kívül a rizs számára különösen kedvező mikrokörnyezetet biztosít, köszönhetően a folyamatos légmozgásnak, ennek következtében pedig az alacsony relatív páratartalomnak, a mérsékelt hőingásnak mind télen (amikor a hőmérséklet alig-alig csökken 0 °C alá), mind pedig nyáron (amikor a hőmérséklet az utóbbi harminc évben soha sem volt 32 °C fölött), valamint a hónapok során általában egyenletesen eloszló csapadéknak, amely nem éri el az évi 700 mm-t. Ezek a sajátos éghajlati viszonyok korlátozzák a kórokozó gombák elterjedését, és ennek következtében a gombairtó kezelések szükségességét is.

Történelmi és emberi tényezők

Néhány évtizeddel a rizs pó-síksági elterjedését követően (1450) megjelennek az első írásos emlékek a Polesine-vidéki – elsősorban a Pó-deltában történő – rizstermesztés jelenlétéről: ez a termesztés valójában szorosan kötődött a mocsarak termőtalajjá alakításához, hiszen lehetővé tette a – később vetésforgóban művelendő – sós földek hasznosítási folyamatának felgyorsítását, amint azt a Velencei Köztársaság egy 1594-es törvénye is tanúsítja. A feljavított földeken a 18. század vége felé kezdődött el a rizs rendszeres termesztése néhány velencei patrícius vezetésével.

Ma körülbelül 9 000 hektárnyi rizsföldön termesztik a Riso del Delta del Pót. A rizsművelés hatása a terület helyi kultúrájában és társadalmi fejlődésében egyaránt megtalálható. A rizst évek óta számos vállalkozás csomagolja és értékesíti „Riso del Delta del Po” néven, és – az Olaszországban termesztett többi rizstől eltérő – különleges érzékszervi jellegzetességeinek köszönhetően a fogyasztók az egész országban elismerik és megbecsülik. Hírneve időközben összekapcsolódott a térségben évente tartott hagyományos vásárokkal és népünnepélyekkel is, mint például a Jolanda di Savoiában tartott híres pó-deltai rizsnapokkal (Giornate del riso del Delta del Po) vagy a porto tollei vásárral (Fiera di Porto Tolle).

5.2. A termék sajátosságai:

A Riso del Delta del Po különlegessége elsősorban a következőkhöz köthető: magas fehérjetartalma, a rizsszem nagysága, nagy vízfelvevő képessége, alacsony keményítővesztesége és kiemelkedő minősége, amelyek együttesen igen jó főzésállóságot biztosítanak.

Mindezeken túl jellegzetes íze és aromája van, amelyek segítségével megkülönböztethető a nem sós vidékeken termesztett rizstől.

5.3. A földrajzi terület és (OEM esetében) a termék minősége vagy jellemzői közötti vagy (OFJ esetében) a termék különleges minősége, hírneve vagy egyéb jellemzője közötti okozati kapcsolat:

A megművelésre alkalmassá tett talajban meglévő sómaradékok a műveléshez használt víz sajátosságai és a sós felszíni talajvíz együttesen olyan érzékszervi és árujellemzőket kölcsönöznek a terméknek, amelyeknek köszönhetően az összetéveszthetetlenné és a piacon igen nagyra becsültté válik.

A hordalékos talajok kiemelkedő ásványgazdagsága – különösen a kálium – magas proteintartalmú rizst, illetve főzésállóbb szemet eredményeznek.

A talajokat továbbá – a textúrájuktól függetlenül – magas sótartalom jellemzi (elektromos vezetőképessége – EC – nagyobb mint 1 mS/cm), amely különleges aromát és ízt ad a rizsnek.

A tenger felől érkező állandó szellő drasztikusan csökkenti a rizsföldek mikroklímájának páratartalmát. Ezért jóval kevesebb gombairtó kezelést kell alkalmazni, illetve kiemelkedő minőségű rizst lehet aratni.

Hivatkozás a termékleírás közzétételére:

A kormányzat megindította a kifogással kapcsolatos nemzeti eljárást azzal, hogy a „Riso del Delta del Po” oltalom alatt álló földrajzi jelzés elismerésére irányuló javaslatot közzétette az Olasz Köztársaság hivatalos közlönyében (Gazzetta ufficiale della Repubblica italiana).

A termesztési szabályok egységes szerkezetbe foglalt szövege az alábbi internetes oldalon tekinthető meg:

www.politicheagricole.it/DocumentiPubblicazioni/Search_Documenti_Elenco.htm?txtTipoDocumento=Disciplinare%20in%20esame%20UE&txtDocArgomento=Prodotti%20di%20Qualit%E0>Prodotti%20Dop,%20Igp%20e%20Stg

vagy

—	közvetlenül a minisztérium honlapján (www.politicheagricole.it) a képernyő bal oldalán a „Prodotti di Qualità” (minőségi termékek) linket választva a „Disciplinari di Produzione all'esame dell'UE (Reg CE 510/2006)” (uniós vizsgálatnak alávetett termelési szabályok) menüpont alatt.

(1) HL L 93., 2006.3.31., 12. o.

31.3.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 75/41

(2009/C 75/15)

Ezzel a közzététellel az 510/2006/EK tanácsi rendelet (1) 7. cikke alapján létrejön a kérelem elleni kifogás joga. A kifogást tartalmazó nyilatkozatnak e közzététel napjától számítva hat hónapon belül kell beérkeznie a Bizottsághoz.

ÖSSZEFOGLALÓ

A TANÁCS 510/2006/EK RENDELETE

„SOBAO PASIEGO”

EK-szám: ES-PGI-005-0478-28.06.2005

OEM ( ) OFJ ( X )

Ezen összefoglaló a termékleírás legfontosabb elemeit tartalmazza tájékoztatás céljából.

1. A tagállam felelős szervezeti egysége:

Név:

Subdirección General de Calidad Diferenciada y Agricultura Ecológica, Dirección General de Industria y Mercados Alimentarios, Ministerio de Medio Ambiente y Medio Rural y Marino — España

Cím:

Paseo de la Infanta Isabel, no 1

28071 — Madrid

ESPAÑA

Tel.:

+34 913475394

Fax:

+34 913475410

E-mail:

—

2. Csoportosulás:

Név:

Asociación de Fabricantes de Sobaos Pasiegos y Quesadas de Cantabria

Cím:

C/ Augusto González de Linares, 8 — bajo

39006- Santander

ESPAÑA

Tel.:

+34 942290572

Fax:

+34 942290573

E-mail:

afasque@viaflavia.com

Összetétel:

Termelők/feldolgozók ( X ) Egyéb ( )

Sobao- és quesada-gyártók

3. A termék típusa:

2.4. osztály – Kenyér, péksütemények, cukrászsütemények és egyéb pékáru

4. Termékleírás:

(követelmények összefoglalása az 510/2006/EK rendelet 4. cikkének (2) bekezdése alapján)

4.1. Elnevezés:

„Sobao Pasiego”

4.2. Leírás:

A „Sobao Pasiego” búzaliszt, vaj, cukor, tojás és másodlagos hozzávalók felhasználásával készül. Jellemzői a következők:

Külső jegyek:

a)	érzékszervi jellemzői: tésztája élénk sárga színű, külseje barnára pirított, állaga sűrű és ruganyos, íze édes, kiérezhető belőle a vaj aromája;

alakja: súly alapján 3 féle „Sobao”-t különböztetünk meg:

—	nagy: 130 és 180 gramm közötti súlyú; közepes: 40 és 80 gramm, illetve kicsi: 20 és 40 gramm közötti súlyú;

c)	megjelenése: A „Sobao Pasiego”-t szögletes alakú papírtálcán árulják, amelynek szélei visszahajtva jellegzetes füleket alkotnak.

Fizikai-kémiai tulajdonságok:

Fizikai-kémiai tulajdonságai az itt megadott határokon belül mozognak:

Nedvességtartalom (15–20 %), fehérjék (min. 4 %), savas hidrolízissel előállított zsír (24–32 %), glükóz (min. 45 %), hamu (max. 1,70 %), vízaktivitás (0,7–0,9 %).

Mikrobiológiai jellemzők:

Meg kell felelnie a szabályzatban előírt egészségügyi normáknak.

4.3. Földrajzi terület:

A meghatározott földrajzi terület a következő kantábriai településeket öleli fel: Anievas, Arenas de Iguña, Astillero (El), Bárcena de Pie de Concha, Camargo, Cartes, Castañeda, Cieza, Corrales de Buelna (Los), Corvera de Toranzo, Entrambasaguas, Liérganes, Luena, Marina de Cudeyo, Medio Cudeyo, Miengo, Miera, Molledo, Penagos, Piélagos, Polanco, Puente Viesgo, Reocín, Ribamontán al Mar, Ribamontán al Monte, Riotuerto, San Felices de Buelna, San Pedro del Romeral, San Roque de Riomiera, Santa Cruz de Bezana, Santa María de Cayón, Santander, Santillana del Mar, Santiurde de Toranzo, Saro, Selaya, Suances, Torrelavega, Vega de Pas, Villacarriedo, Villaescusa, Villafufre.

4.4. A származás igazolása:

A következő tényezők garantálják, hogy a „Sobao” a meghatározott földrajzi területről származik:

—	a termék jellemzői: sajátos termék, amely a gyártási folyamat körülményeinek következtében a 4.2. és 4.5. pontban leírt tulajdonságokat mutatja,

—	az ellenőrzés: ez biztosítja a termék nyomon követhetőségét, így eredetiségét is.

A következő szabályok alkalmazandók:

—	„Sobao”-t csak az oltalom alatt álló fölrajzi jelzés nyilvántartó szervénél bejegyzett műhelyekben szabad készíteni és csomagolni,

—	a műhelyekben bejegyzés előtt felmérő vizsgálatot kell végezni, a jegyzékben nyilvántartott létesítményeket pedig rendszeresen ellenőrizni kell,

—	a „Sobao” csak a 4.5. pontban leírtak szerint készülhet,

—	származási igazolással csak olyan „Sobao” kerülhet piaci forgalomba, amely minden ellenőrzésen megfelelt, és amelyet elláttak az ezt igazoló sorszámozott címkével,

—	az ellenőrző szervnek rendszeresen vizsgálnia és értékelnie kell a gyártás és a forgalmazás folyamatát,

—	ha az ellenőrző szerv szabálytalanságot tár fel, az alapszabályában előírt szankciókat köteles alkalmazni,

—	a terméken végzett ellenőrzéskor a fizikai-kémiai jellemzőket, az érzékszervi tulajdonságokat és a mikrobiológiai paramétereket kell vizsgálni.

A megfelelő vizsgálatok és ellenőrzések elvégzése után a 4.7. pontban megjelölt ellenőrző szerv engedélyezi a sorszámozott címkék használatát, és ezzel egyben a termék nyomon követhetőségét is biztosítja.

4.5. Az előállítás módja:

1.	A „Sobao Pasiego” a következő alapanyagok felhasználásával készül: vaj (26 ± 3 %), cukor (szacharóz) (26 ± 3 %), friss tojás (19 ± 6 %), búzaliszt (26 ± 4 %) egyéb alkotórészek: dextróz, glükóz, só (0,3 ± 0,3 %), esetleg reszelt citromhéj, ánizs vagy rum.

2.	Adalékanyagok: a következő adalékanyagok használata engedélyezett: állományjavító (1,5 ± 1,5 %), tartósítószerként káliumszorbát (egy kiló tésztában legfeljebb 1,5 gramm lehet), továbbá vajaroma és nedvességet szabályozó anyag.

A „Sobao” elkészítése a következő műveleteket foglalja magában:

1.	a tészta bekeverése;

adagolás;

sütés;

kihűtés;

5.	csomagolás: a terméket a műhelyekből csak megfelelően csomagolt és feliratozott, felcímkézett formában szabad elszállítani;

6.	eltarthatóság: tilos fagyasztással tartósítani.

4.6. Kapcsolat:

Történelmi háttér

Több szerző is írja (García Lomas, Vega Ruiz), hogy a „Sobao”-t eredetileg maradék kenyértésztából készítették cukor és vaj hozzáadása révén. Ezt a receptet később tovább finomították tojás, reszelt citromhéj és ánizs vagy rum hozzáadásával.

Nagy áttörést a „Sobao” készítésében az jelentett, amikor kenyértészta helyett jó minőségű búzaliszttel kezdték készíteni, és az egyéb összetevők aránya is változott. A mai modern „Sobao” megalkotása García Lomas szerint Eusebia Hernández Martín szakácsnő nevéhez fűződik, akinek fia így emlékszik vissza egy levélben: „Én persze tudtam, hogy megboldogult anyám alkotta meg a sobaot mai, vagyis lisztes formájában a régi, tésztából készült sobaoból kiindulva. Ez 1896-ban történt, mely évben feleségül ment apámhoz, Joaquín Lasohoz. Ekkor 19 éves volt. 25 évesen, vagyis 1902-ben hunyt el Vegaban, három fiú- és egy leánygyermeket hagyva hátra. Én voltam a legidősebb, 1897-ben születtem”.

Érdemes megjegyezni, hogy 1946-ban J. Calderón Escalada, aki a spanyol nyelv szótárában nem szereplő, de Santander tartomány hegyvidéki területein használatos szavakat gyűjtött, ráakadt a „sobau” szóra, amit a következőképpen határoz meg: „Lisztből, tojásból, cukorból és vajból sütőben készített, különös alakúra hajtott papírba csomagolt sütemény. A mennyasszonyok ilyennel ajándékozták meg barátnőiket esküvőjük napján”.

Jelenlegi ismertsége: A kantábriai nagyenciklopédia (Gran Enciclopedia de Cantabria) szerint a „Sobao” legalább egy évszázados múltra tekint vissza, és óriási népszerűségnek örvend.

A spanyol Mezőgazdasági, Élelmiszerügyi és Halászati Minisztérium által szerkesztett hagyományos spanyol termékek jegyzéke szerint a „Sobao Pasiego” Kantábria legjellemzőbb termékeinek egyike, amely Vega de Pas-ból származik, de mára egész Spanyolországban ismertté vált.

Az emberi tényező

A kisiparosok hozzáértésének és szakértelmének köszönhető, hogy a „Sobao Pasiego” ennyi időn át és az egész oltalom alatt álló földrajzi területen megőrizte jellegzetességeit.

A „Sobao” a búza és a vaj, a cukor és a tojás egyesülését szimbolizálja, és a vajjal magába olvasztja a régió kulturális vonásait.

A termék sajátosságai és hírneve, valamint a földrajzi terület közötti kapcsolat

A „Sobao Pasiego” és a gyártás földrajzi területe közötti kapcsolat elsősorban a hagyományos elkészítésnek köszönhetően kialakuló, a 4.2. szakaszban leírt tulajdonságokon alapul.

Azt, hogy a „Sobao Pasiego” a Pas folyó vidékének hagyományos terméke, számos, már itt is idézett említés bizonyítja. A termék hírnevéhez az évek során az emberi tényező nagyban hozzájárult. Ismertsége nemzedékről nemzedékre szállt, ahogy az elkészítésével kapcsolatos szaktudás is, ami – mint a termék neve is mutatja – a Pas vidékének kulturális öröksége.

Az ismertség és a hírnév nyomán lett ebből az évtizedeken keresztül csak jeles alkalmakra (esküvőkre, ünnepekre, vásárokra stb.), házilag készített hagyományos süteményből egy olyan termék, amely ma a helyi gazdasági élet egyik alappillére ott, ahol a vidék sobao-készítésének 90 %-a zajlik.

A sobao-készítés elerjedése és a termék ismertségének növekedése a XX. század második felében következett be. A Vega de Pas környéki termelők ekkor kezdtek új szállítási útvonalakat, kereskedelmi lehetőségeket keresni. Terméküket a nagyobb településekre szállították, először a környező városokban forgalmazták, aztán távolabbi helyekre is eljuttatták

A Pas vidéke hagyományosan ismert az ott készülő tejtermékekről. A helyi klíma adottságai különösen kedveznek a különböző tejtermékek, pl. sajtok, fagylalt, vaj előállításának. A vaj a „Sobao Pasiego” egyik legfontosabb összetevője, alapvetően befolyásolja a termék sajátosságait, megkülönböztetve azt más, hasonló összetétellel, de margarinnal vagy egyéb zsiradékkal készülő finompékáruktól. Így a földrajzi terület egyértelműen hozzájárul a „Sobao Pasiego” jellegzetességéhez és ismertségéhez.

A „Sobao Pasiego” ismertségét jól tükrözi egy nemrég készített, Spanyolország különböző vidékein végzett fogyasztói felmérés. Az eredmény szerint 10 megkérdezettből 9 ismeri a terméket, amit több mint 73 %-uk jó vagy nagyon jó hírűnek tart. Eredetéről is meglehetősen tájékozottak: több mint 80 % tudja, hogy Kantábriából származik, és több mint 35 % pontosan meg tudja határozni, hogy a még oly kicsi Pas-vidékről.

4.7. Ellenőrző szerv:

Név:

Oficina de Calidad Alimentaria de Cantabria (ODECA)

Cím:

C/Héroes del 2 de Mayo, 27

39600 Muriedas (Cantabria)

ESPAÑA

Tel.:

+34 942 26 98 55

Fax:

+34 942 26 98 56

E-mail:

odeca@odeca.es

Jellege: állami hatóság

4.8. Címkézés:

Az általános szabályozásban meghatározottakon túl a címkén a következő feliratokat kell feltüntetni:

—	a földrajzi jelzést: „Sobao Pasiego”,

—	az „oltalom alatt álló földrajzi jelzés” vagy „OFJ” megjelölést.

Ezeket a feliratokat a címkén feltüntetett egyéb információkkal egy mezőben, jól látható, olvasható és kitörölhetetlen formában, a többi információ feltüntetéséhez használtnál nagyobb betűmérettel kell szerepeltetni.

Ugyanazon a címkén vagy az ellenőrző szerv által engedélyezett másik címkén, de az általános szabályozásban megkövetelt feliratokat nem eltakarva fel kell tüntetni a következőket is:

—	a földrajzi jelzés logóját,

—	az ellenőrző szerv által kiadott sorszámot,

—	az ellenőrző szerv nevét.

(1) HL L 93., 2006.3.31., 12. o.

31.3.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 75/45

Helyesbítés észrevételek benyújtására az EFTA-államok közötti, a Felügyeleti Hatóság és a Bíróság létrehozásáról szóló megállapodás 3. jegyzőkönyve I. része 1. cikkének (2) bekezdése szerint a liechtensteini céges („zárt”) biztosítótársaságok adózásával kapcsolatban szóló felhíváshoz

(Ez a szöveg semmissé nyilvánítja az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009. március 26-i C 72. számának 50. oldalán kihirdetett szöveget, és annak helyébe lép)

(2009/C 75/16)

„Felhívás észrevételek benyújtására az EFTA-államok közötti, a Felügyeleti Hatóság és a Bíróság létrehozásáról szóló megállapodás 3. jegyzőkönyve I. része 1. cikkének (2) bekezdése szerint a liechtensteini céges (»zárt«) biztosítótársaságok adózásával kapcsolatban

A 2008. szeptember 24-i 620/08/COL határozattal, amelynek eredeti nyelvű szövege ezen összefoglaló végén található, az EFTA Felügyeleti Hatóság eljárást kezdeményezett az EFTA-államok közötti, a Felügyeleti Hatóság és a Bíróság létrehozásáról szóló megállapodás 3. jegyzőkönyve I. része 1. cikkének (2) bekezdése szerint. A liechtensteini hatóságokat a határozat példányának megküldésével értesítették.

Az EFTA Felügyeleti Hatóság ezúton felkéri az EFTA-államokat, az EU-tagállamokat és az érdekelt feleket, hogy e felhívás közzétételétől számított egy hónapon belül juttassák el észrevételeiket a szóban forgó intézkedéssel kapcsolatban az alábbi címre:

EFTA Surveillance Authority (EFTA Felügyeleti Hatóság)

Registry (Iktatási Osztály)

Rue Belliard 35

1040 Bruxelles/Brussel

BELGIQUE/BELGIË

Az észrevételeket megküldik a liechtensteini hatóságoknak. Az észrevételeket benyújtó érdekelt felek írásban, kérésüket megindokolva kérhetik adataik bizalmas kezelését.

ÖSSZEFOGLALÁS

A Felügyeleti Hatóság a liechtensteini hatóságokhoz 2007. március 14-én intézett információkérés formájában kezdte meg az eljárást.

A liechtensteini hatóságok az adózásról szóló 1997. december 18-i törvényben (1) speciális adószabályokat vezettek be a céges biztosítótársaságokra.

Az adózásról szóló törvény 82a. cikkének (1) bekezdése alapján a céges biztosítók a saját tőke 1 ‰-ének megfelelő összegű tőkeadót kötelesek fizetni. Az adókulcs degresszív: az 50 milliós tőkerészre 0,75 ‰, a 100 millió fölötti tőkerészre 0,5 ‰. A tőkeadó normál kulcsa 2 ‰.

A törvény 82a. cikke a 73. cikkel összeolvasva úgy értelmezendő, hogy e biztosítótársaságoknak jövedelemadót (nyereségadót) nem kell fizetniük.

Az adózásról szóló törvény 88d. cikkének (3) bekezdése emellett úgy rendelkezik, hogy az ilyen biztosítótársaságokban meglévő résztulajdont megtestesítő részvények és tulajdonrészek mentesek az osztalékadó alól, amelynek normál kulcsa 4 %.

A Hatóság előzetes véleménye szerint a zárt biztosítótársaságok az EGT-megállapodás 61. cikkének (1) bekezdésében szereplő meghatározás szerinti vállalkozások. Csak egyetlen vállalkozás felé, vagy pedig meghatározott vállalati csoport részére nyújtanak szolgáltatásokat. A biztosítási szolgáltatások nyújtása elvben nyereségorientált tevékenység. A zárt biztosítók alapesetben jövedelemre tesznek szert az általuk kínált szolgáltatásokból. E tevékenység nyereségorientált jellegét nem befolyásolja az a tény, hogy szolgáltatásaikat csak egyetlen ügyfél vagy meghatározott ügyfelek számára teszik hozzáférhetővé.

A Hatóság előzetes véleménye szerint a jövedelemadó-mentesség és a kedvezményes tőkeadókulcs szintén eleget tesz azon további feltételeknek, amelyek alapján ezek az EGT-megállapodás 61. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásnak minősíthetők.

A teljes vagy részleges adómentesség állami forrásokat von el. A vállalkozások ennek révén támogatásban részesülnek, mivel olyan terhek alól mentesülnek, amelyeket különben saját költségvetésükből kellene kigazdálkodniuk. A jogosult vállalkozások az EGT-megállapodás szerződő felei körében forgalmazott szolgáltatásokat nyújtanak, ennélfogva ki vannak téve a határon átnyúló versenynek. Az intézkedések szelektív természetűek, mivel csak a vállalkozások meghatározott körére érvényesek. E szelektív jelleg a Hatóság véleménye szerint nem tartozik az adórendszer belső logikájához tartozó alapelemekhez.

Hasonló az érvelés az osztalékadó esetében. Az egyetlen különbség abból adódik, hogy az osztalékadó forrásadó. Az osztalékadó-mentesség ennek megfelelően a zárt biztosítók tulajdonosai számára biztosít előnyöket. E tulajdonosok rendszerint (tőkeerős) vállalkozások, amelyek az ilyen támogatási intézkedések közvetlen haszonélvezői. Az osztalékadó-mentesség ugyanakkor közvetve a biztosítótársaságoknak is hasznot hoz: jobban vonzzák a befektetőket, azaz az intézkedés megkönnyíti a tőkéhez jutást.

Az EGT-megállapodás 61. cikke (1) bekezdésének hatálya alá tartozó támogatási intézkedések többnyire összeegyeztethetetlenek az EGT-megállapodás működésével, kivéve ha velük kapcsolatban a megállapodás 61. cikkének (2) vagy (3) bekezdése alapján eltérés alkalmazható. A Hatóság előzetes véleménye szerint a liechtensteini zárt biztosítótársaságok adózásának esetére az e rendelkezésekben foglalt eltérések egyike sem tűnik alkalmazhatónak. Mivel az intézkedéseket tartalmazó jogszabályt Liechtenstein EGT-hez való csatlakozását követően fogadták el, a nem összeegyeztethető támogatásokat rendszerint vissza kell követelni.

Következtetés

Az előbbi megfontolások alapján a Hatóság hivatalos vizsgálati eljárás indítása mellett határozott, összhangban az EGT-megállapodás 1. cikkének (2) bekezdésével. Felkérjük az érdekelt feleket, hogy az e határozatnak az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított egy hónapon belül nyújtsák be észrevételeiket.

EFTA SURVEILLANCE AUTHORITY DECISION

No 620/08/COL

of 24 September 2008

to initiate the procedure provided for in Article 1(2) in Part I of Protocol 3 to the Surveillance and Court Agreement with regard to the taxation of captive insurance companies according to the Liechtenstein Tax Act

(Liechtenstein)

THE EFTA SURVEILLANCE AUTHORITY (2),

Having regard to the Agreement on the European Economic Area (3), in particular to Article 61 to 63 and Protocol 26 thereof,

Having regard to the Agreement between the EFTA States on the Establishment of a Surveillance Authority and a Court of Justice (4), in particular to Article 24 thereof,

Having regard to Article 1(2) of Part I and Article 4(4) and 6 of Part II of Protocol 3 to the Surveillance and Court Agreement (5),

Having regard to the Authority's Guidelines (6) on the application and interpretation of Articles 61 and 62 of the EEA Agreement, and in particular the chapter dealing with the application of State aid rules to measures relating to direct business taxation (7),

Having regard to the Authority's Decision of 14 July 2004 on the implementing provisions referred to under Article 27 of Part II of Protocol 3 (8),

Whereas:

I. FACTS

1. Procedure

By letter dated 14 March 2007 (Event No 393563), the Authority sent a request for information to the Liechtenstein authorities, inquiring about various tax derogations for certain company types under the Liechtenstein Tax Act. The Liechtenstein authorities replied by letter dated 30 May 2007 (Event No 423398).

By letter dated 12 July 2007 (Event No 428102), the Authority requested more information. In this letter the Authority also informed the Liechtenstein authorities that if the Authority found that the preferential taxation in favour of captive insurance companies constituted State aid within the meaning of Article 61(1) of the EEA Agreement, this aid might constitute unlawful aid within the meaning of Article 1(f) in Part II of Protocol 3. The Authority informed the Liechtenstein authorities that unlawful aid might be subject to recovery according to Article 14 in Part II of Protocol 3.

The Liechtenstein authorities provided a response by letter dated 29 August 2007 (Event No 437041). On 31 October 2007, the case was discussed by the Authority and the Liechtenstein authorities. The Liechtenstein authorities submitted further information by letter dated 3 December 2007 (Event No 456325). The Liechtenstein authorities presented further information in another meeting with the Authority on 18 December. The Authority requested further information on 20 December 2007 (Event No 458438). The Liechtenstein authorities responded by letter dated 1 February 2008 (Event No 463410). Further clarifications were submitted by the Liechtenstein authorities by email.

2. Scope of this decision

The current investigation only concerns the treatment of captive insurance companies under the Liechtenstein Tax Act (Gesetz über die Landes- und Gemeindesteuern, hereinafter: “the Tax Act”) (9). Other tax measures referred to by the Authority in its letter of 14 March 2007 are not covered by the present procedure.

3. Description of the Liechtenstein taxes on companies

3.1. General provisions

3.1.1. Income and capital tax

Part 4, heading A — The company taxes (“Die Gesellschaftssteuern”) — Sections 73 to 81 of the Tax Act comprises two taxes relating to companies:

—

a business income tax (Ertragssteuer). According to Section 77 of the Tax Act this tax is assessed on the entire annual net income. Taxable net income is the entire revenues minus company expenditures (including write-offs and other provisions). The income tax rate depends on the ratio of net income to taxable capital and lies between 7,5 % and 15 % (10). This tax rate may be increased by 1 percentage point to, at most, 5 percentage points depending on the relation between dividends and taxable capital. The maximum income tax is therefore 20 %,

—

a capital tax (Kapitalsteuer). According to Section 76 of the Tax Act the basis for this tax is the paid-up capital stock, joint stock, share capital, or initial capital as well as the reserves of the company constituting company equity. Taxes are assessed at the end of the company's business year (generally on 31 December). The tax rate for the capital tax is 2 ‰.

Pursuant to Section 73 of the Tax Act, legal persons operating commercial businesses in Liechtenstein pay income and capital taxes. Foreign companies operating a branch in Liechtenstein are also subject to the income and capital tax, see Section 73(e) of the Tax Act.

3.1.2. Coupon tax

Part 5 of the Tax Act concerns the so-called coupon tax. According to Section 88(a)(1) of the Tax Act, Liechtenstein levies a tax on coupons. Further details are given in Section 88(b)-(e). The coupon tax is levied on the coupons of securities (or documents equal to securities) issued by “a national”. This notion covers any person who has the place of residence, domicile or statutory seat in Liechtenstein. It also covers undertakings that are registered in the public register of Liechtenstein.

The coupon tax applies to companies the capital of which is divided into shares, and it is levied at the rate of 4 % on any distribution of dividends or profit shares (including distributions in the form of shares).

The coupon tax is a withholding tax, which falls on the investor as the ultimate tax payer (Steuerträger), but is withheld on the level of the company. According to Section 88(i) of the Tax Act, the person liable to pay for a coupon is liable to pay the tax (11). Section 88(k) of the Tax Act stipulates that the sum paid out for a coupon must be reduced by the amount of the tax levied on such coupons (12). Thus, as the Liechtenstein authorities have confirmed, ultimately it is the investor entitled to payment of the coupon tax the one bearing the financial burden of the tax.

3.2. Special tax provisions concerning captive insurance companies

3.2.1. The introduction of specific legislation on captive insurance companies

By virtue of Act of 18 December 1997 on the amendment of the Liechtenstein Tax Act (13), the Liechtenstein authorities introduced special tax rules applicable to captive insurance companies. Section 82(a) and 88(d)(3) were introduced into the Tax Act with effect from 1998 onward and still apply today. The Liechtenstein authorities have stated that the provision was introduced in order to establish and develop the captive insurance sector as a new field of economic activity in Liechtenstein.

Captive insurance companies are however not defined in the Tax Act. There is a reference in Article 82(a) according to which captive insurance companies are “[i]nsurance companies in accordance with the definition of the Insurance Supervision Law, which exclusively engage in captive insurance (“Eigenversicherung”)”. In general, the notion of a captive insurer describes a subsidiary company formed to insure or reinsure the risks of its parent and or associated group companies. According to Article 2(b) of Directive 2005/68/EC, the so-called Reinsurance Directive (14), “captive reinsurance undertaking means a reinsurance undertaking owned either by a financial undertaking other than an insurance or a reinsurance undertaking or a group of insurance or reinsurance undertakings to which Directive 98/78/EC applies, or by a non-financial undertaking, the purpose of which is to provide reinsurance cover exclusively for the risks of the undertaking or undertakings to which it belongs or of an undertaking or undertakings of the group of which the captive reinsurance undertaking is a member.”

According to the Liechtenstein authorities, approximately 13 captive insurance companies have profited from the specific tax regime. Currently, 11 out of these 13 companies still fall under Section 82(a) of the Tax Act.

3.2.2. Income and capital tax

Part 4, heading B of the Tax Act — Special company taxes (“Besondere Gesellschaftssteuern”) — Sections 82 to 88 of the Tax Act contains special tax provisions for certain company forms such as insurance companies, holding companies, domiciliary companies and investment undertakings. Section 82(a) of the Tax Act refers to captive insurance companies.

Pursuant to Article 82(a) paragraph 1 of the Tax Act, “[i]nsurance companies in accordance with the definition of the Insurance Supervision Law, which exclusively engage in captive insurance (“Eigenversicherung”), pay a capital tax of 1 ‰ on the company's own capital, cf. Section 82(a)(1) of the Tax Act. For the capital exceeding 50 million the tax rate is reduced to 0,75 ‰ and for the capital in excess of 100 million to 0,5 ‰” (15).

In other words, instead of paying the normal 2 ‰ capital tax, captive insurance companies are only obliged to pay 1 ‰ hereof, and this rate is even further reduced for amounts exceeding CHF 50 and CHF 100 million.

By virtue of paragraph 2 of Article 82(a) of the Tax Act, insurance companies which engage in captive insurance and ordinary insurance activities for third parties are nevertheless liable to regular capital and income tax according to Sections 73 to 81 of the Tax Act for that part of their activities which concerns third party insurance.

As Article 82(a) of the Tax Act constitutes a lex specialis with respect to Article 73 of the same Act, it can a contrario be concluded that captive insurance companies do not pay income tax (16).

In conclusion, captive insurance companies only pay a reduced capital tax as described in Section 82(a)(1) of the Tax Act and no income tax.

3.2.3. Coupon tax

By virtue of Article 88(d)(3) of the Tax Act, shares or parts of captive insurance companies are exempted from payment of the coupon tax.

4. Comments by the Liechtenstein authorities

The Liechtenstein authorities underline that captive insurance companies as such do not profit from the tax exemption. The tax exemptions only apply to those parts of the insurance companies dealing with the captive insurance. In contrast, income and capital tax are fully levied for the part which concerns third party insurance.

From that, the Liechtenstein authorities draw the following conclusions: Firstly, that a captive insurance company is not a financial vehicle designed to generate profits, but is limited to managing internal risks. For that reason, the captive insurance company does not exercise any economic activity and does not constitute an undertaking within the meaning of Article 61(1) of the EEA Agreement. There is no market for captive insurance companies as this kind of activity can only be offered to the respective parent and its group members.

Secondly, no advantage would be involved as the activity is limited to the administration of risks and holding funds. Third, in certain countries — like Germany — the income generated by a captive insurance company is taxed at the level of the parent company. In other words, if the company was also taxed in Liechtenstein, there would be a double taxation problem, so the non-taxation in Liechtenstein does not lead to an advantage. It is further argued that the taxation of captive insurance companies is a result of the nature and general scheme of Liechtenstein taxation. The generation of profits is not the primary objective of captive insurance companies. The Liechtenstein authorities also point to EU Member States which offer a favourable regulatory environment for captive insurance companies.

Fourthly, the tax benefits are not selective as there is no preferential treatment of undertakings which find themselves in a comparable factual and legal situation with others. In the view of the Liechtenstein authorities captive insurance activities cannot be compared to the activities of other insurance companies.

In any event, there would be no distortion of competition as the captive insurance companies do not compete with other insurers for business. Article 5(1) of the EU Merger Regulation establishes that intra group turnover must not be taken into account in assessing whether a transaction reaches a Community dimension. In the opinion of the government, this illustrates that internal transactions do not affect competition.

II. ASSESSMENT

1. The presence of State aid

Article 61(1) of the EEA Agreement reads as follows:

“Save as otherwise provided in this Agreement, any aid granted by EC Member States, EFTA States or through State resources in any form whatsoever which distorts or threatens to distort competition by favouring certain undertakings or the production of certain goods shall, in so far as it affects trade between Contracting Parties, be incompatible with the functioning of this Agreement.”

1.1. Income and capital tax

1.1.1. Presence of State resources

The aid measures must be granted by the State or through State resources.

Whereas the capital tax rate in Liechtenstein is currently set at 2 ‰, captive insurance companies are subject to a reduced capital tax of 1 ‰ (0,75 ‰ for the capital exceeding CHF 50 million and 0,5 ‰ for the capital in excess of CHF 100 million). Moreover, captive insurance companies are further fully exempted from payment of income tax.

The granting of a full or partial tax exemption involves a loss of tax revenues for the State which is equivalent to consumption of State resources in the form of fiscal (tax) expenditure (17). The State in Liechtenstein foregoes revenues corresponding to the non-payment of income tax and the payment of a reduced capital tax rate.

For these reasons, the Authority considers that the special provisions on income and capital tax applicable to captive insurance companies are granted through State resources.

1.1.2. Favouring certain undertakings or the production of certain goods

1.1.2.1. Undertaking

According to the European Court of Justice, the notion of an undertaking in the sense of Article 87 EC, which corresponds to Article 61(1) of the EEA Agreement, encompasses “every entity engaged in an economic activity, regardless of the legal status of the entity and the way in which it is financed” (18). Even economic activities without profit motives can constitute economic activities where the entities carrying out the activity are competing with other profit seeking undertakings (19).

In general, captive insurance companies provide various kinds of insurance services to a limited and defined group of entities seeking insurance coverage and not to the public at large. They are in this sense “captive”. Often there may be a large corporation that establishes such a company to provide it with insurance coverage instead of alternatively requesting insurance on the general market for such services. In addition to provide insurance for the parent company the captive insurer may also provide insurance to other undertakings in the same company group. It may also provide insurance to undertakings which are not in the same ownership group but which are affiliated for example through a vertical relationship. It may also be that various independent undertakings go together and establish a captive insurance company. This could be the case for example for various cooperative undertakings, housing associations or companies in the same branch of industry seeking insurance coverage for certain specific risks.

For their services the captive insurance companies would need to charge premiums, establish an adequate capital base, fulfil solvency requirements and other requirements according to EEA and national legislation. In their business activity they would, as other insurance companies, seek reinsurance or they may themselves be reinsurance undertakings.

In its decision on an aid scheme for captive insurance companies in Åland, the Commission took the view that captive insurance companies were offsetting the risks on the insurance market through internal reinsurance. In that respect, reinsurance of subsidiaries did not constitute a separate insurance market since subsidiaries could normally be insured by other companies operating on the open market. (20) Liechtenstein has not pointed to factual differences compared to the situation in Finland, but merely argues that the Commission is wrong in its assessment.

Providing insurance is a service, which in principle is an economic activity. Even in cases where a captive insurance company only offers its insurance services against remuneration to a parent company, in which case the service is not delivered on an open market, the service in question would still be a financial service. A captive insurance company is set up as any other company and would normally charge for the services it provides. A captive insurance company would thus earn an income for services it provides which is an element that indicates that the activity is of an economic nature.

The company deciding to buy its services from a captive insurance company would presumably only do so if that is more economically advantageous than buying the service from other insurance companies. The captive insurance company is therefore subject to competitive pressure from the market in its delivery of its services since, if its prices would increase, the buyer of the service would turn elsewhere for the procurement of the service. The fact that the service may, in many cases, be delivered to only one customer does not remove it from being an economic activity provided on a market. Many companies in different markets have only one buyer of its service, which does not mean that they are not undertakings for the purposes of EEA competition law. Services or goods are provided on the market even if the purchaser may be only one.

Moreover, the Liechtenstein authorities have not claimed that Liechtenstein law prohibits a captive insurer to provide services to several different companies belonging to the same group, being in some way affiliated or being completely independent of each other. Indeed, Liechtenstein law does not seem to limit the captive insurance companies to supply its services to only one buyer, the parent company, or for that matter a group of companies receiving the captive services. As far as the Authority understands, the captives insurance companies are free to offer their services to any other company. The only limitation is that for tax purposes, services offered to other entities will be subject to normal taxation. The captive insurance companies are thus free to offer their services on the market, in addition to providing insurance to its parent company or a closed circle of companies. The aid scheme in question therefore benefits undertakings that perform an economic activity in competition on the market.

Finally, the aid may also potentially benefit the groups to which the captive insurance companies belong. Such groups will normally be undertakings.

For these reasons, in the preliminary view of the Authority, captive insurance companies are undertakings in the meaning of Article 61(1) of the EEA Agreement.

1.1.2.2. Advantage

The measure confers the captive insurances falling under Section 82(a) of the Tax Act an advantage by relieving them of charges (non-payment of income tax and only a reduced payment of a capital tax) that would normally be borne from their budgets.

The payment of taxes is an operating cost related to purchases in the normal course of an undertakings' economic activity, which is normally borne by the undertaking itself. In general, a lower rate of taxation than what normally would be due or an exemption from paying taxes confers an advantage on the eligible companies. They are granted an advantage because the operating costs which those undertakings will have to put up with are reduced in accordance with the amount of exempted tax rate.

The preliminary view of the Authority is therefore that the special tax rules applicable to captive insurance companies which fully or partially exempt them from taxes therefore entail the granting of an economic advantage. The same rules could also constitute an advantage to the groups to which they belong.

1.1.2.3. Selectivity

For a measure to be aid it must be selective in that it favours “certain undertakings or the production of certain goods”.

Section 82(a) of the Tax Act lists captive insurance companies as eligible to profit from a lower capital tax rate than the generally applicable rate which other undertakings, including third party insurers, are subject to. Similarly, the captive companies benefit from a full exemption from income tax.

As the Tax Act provides for a further tax reduction for those captive companies which have capital exceeding CHF 50 million or CHF 100 million respectively, an additional tax advantage is granted to larger captive companies.

For these reasons, the Authority preliminary considers that the tax rules in favour of captive insurance companies are materially selective.

A specific tax measure can nevertheless be justified by the logic of the tax system if it is consistent with it (21). Measures intended partially or wholly to exempt firms in a particular sector from the charges arising from the normal application of the general system may constitute State aid if there is no justification for this exemption on the basis of the nature and logic of the general system (22). Therefore, even if being materially selective, the specific tax rules applicable to captive insurance companies will not be selective in the sense of Article 61(1) of the EEA Agreement if the rule is justified by the nature and general scheme of the Liechtenstein tax system.

For this assessment, the Authority must consider whether the special tax rules applicable to captive insurance companies meet the objectives inherent in the tax system itself, or whether it pursues other objectives not enshrined therein. The Authority must analyse the national tax system of Liechtenstein irrespective of whether captive insurance companies enjoy similar tax advantages in other EEA States.

According to constant case law, it is for the EFTA State that has introduced a differentiation between undertakings in relation to charges to show that it is actually justified by the nature and general scheme of the system in question (23).

The Liechtenstein authorities have stated that this tax concession was introduced in order to establish and develop the captive insurance sector as a new field of economic activity in Liechtenstein. In the view of the Authority, this is an economic purpose not inherent to taxation which therefore does not fall within the logic of a tax system (24).

The Liechtenstein authorities have however argued that taxation of captive insurance companies would lead to double taxation of the same earnings. They quote the example of the profits of captive insurance companies being taxed in Germany, which might lead to a double taxation if the same profits were taxed in Liechtenstein.

The avoidance of double taxation is nowhere reflected in the Liechtenstein Tax Act or in the history of its introduction. To the contrary, in the Authority's view, the following aspects indicate that the logic behind the tax exemptions neither has the effect nor the purpose of avoiding double taxation. First, the reduced tax is not limited to situations where a double taxation would occur. Second, the tax is not reduced to zero where the taxation in another State would exceed the normally applicable tax rate in Liechtenstein. Third, the captive insurance companies are partially exempted from the general capital tax in Liechtenstein simply because they carry out their specific services in the given organisational form. Fourth, the particular capital taxation for captives is digressive in nature as the tax rate decreases when the taxable capital exceeds certain thresholds. In the Authority's view, had the purpose of introducing a differentiated taxation for captive insurance companies been to avoid double taxation, degressivity would not seem to be the appropriate tool to achieve such an objective.

At this stage of the procedure, the Authority cannot see that the various tax exemptions can be considered to be inherent in the nature and general scheme of the Liechtenstein tax system. The preliminary view of the Authority is therefore that these measures are selective in the meaning of Article 61(1) of the EEA Agreement.

1.1.3. Distortion of competition and effect on trade between Contracting Parties

In order to fall under Article 61(1) of the EEA Agreement, the measure must distort or threaten to distort competition and affect trade between the Contracting Parties.

For a measure to distort competition it is sufficient that the recipient of the aid competes with other undertakings on markets open to competition and that the measure concerned affects intra-Community trade by financially strengthening the position of an undertaking compared with other undertakings competing in intra-Community trade (25).

The grant of a tax reduction to captive insurance companies strengthens and reinforces their position towards other companies offering insurance services in the European Economic Area. As the Commission pointed out in the above mentioned Åland decision, the insurance market is an open market and companies belonging to a group can normally insure their risks with non-affiliated insurers (26).

Since the insurance services which the eligible companies carry out are activities which are the subject of trade between the Contracting Parties, intra-EEA trade is equally deemed to be affected (27). In addition, trade is deemed to be affected as the measure could also benefits the groups to which the captive insurers belong, which may be active in markets open to cross-border competition.

1.2. Coupon tax

1.2.1. Presence of State resources

As mentioned above, the aid measures must be granted by the State or through State resources.

The granting of a tax exemption involves a loss of tax revenues for the State which is equivalent to consumption of State resources in the form of fiscal (tax) expenditure (28). By exempting shares or parts of captive insurance companies from payment of coupon tax, the State in Liechtenstein foregoes revenues corresponding to the non-payment of coupon taxes.

Thus, the coupon tax exemption is granted through State resources.

1.2.2. Favouring certain undertakings or the production of certain goods

First, the aid measure must confer on the beneficiaries advantages that relieve them of charges that are normally borne from their budget. Second, the aid measure must be selective in that it favours “certain undertakings or the production of certain goods”.

The measure confers the investors in captive insurance companies an advantage by relieving them of charges (non payment of coupon tax) they would normally be subject to. By exempting shares or parts of captive insurance companies from payment of the coupon tax, the Liechtenstein legislation makes it more attractive to invest in captive insurance companies than in other undertakings, where their investments are subject to payment of coupon tax. Therefore, investors in captive insurance companies are granted an advantage. A lower rate of taxation than what normally would be due or an exemption from paying taxes confers an advantage to the undertakings investing in captive insurance companies (29).

The preliminary view of the Authority is therefore that the exemption from payment of coupon tax applicable to shares or parts of captive insurance companies entails the granting of an economic advantage to the undertakings owning them.

As mentioned above, this tax exemption also grants an indirect advantage to the captive insurance companies which become more attractive for investors and thus makes capital more easily accessible for the former (30).

Second, the measure is selective since it only concerns undertakings that have created or invested in a captive insurance company as well as the insurance companies themselves. As the European Commission held in its decision regarding the treatment of captive insurance companies in Åland (31), the creation of this type of companies requires an economic strength and is therefore normally undertaken mainly by large companies or groups of companies. Normally, the group needs to be large enough to generate a turnover that will allow the captive insurance company to generate a high enough turnover to cover the fixed costs and obtain a profit. The measure therefore favours larger companies to the detriment of companies which cannot afford the establishment of captive insurance companies.

For these reasons, the Authority preliminary considers that the exemption from coupon tax on dividends and profit shares from captive insurance companies is materially selective.

As mentioned above, a specific tax measure can nevertheless be justified by the logic of the tax system if it is consistent with it (32).

The arguments presented above in relation to income and capital tax applies equally to the exemption from coupon tax.

At this stage of the procedure, the Authority is therefore of the preliminary opinion that the exemption from payment the coupon tax is selective in the meaning of Article 61(1) of the EEA Agreement.

1.2.3. Distortion of competition and effect on trade between Contracting Parties

In order to fall under Article 61(1) of the EEA Agreement, the measure must distort or threaten to distort competition and affect trade between the Contracting Parties.

In addition to the reasons mentioned above under Section II.1.1.3, the Authority notes that the undertakings that own captive insurance companies are normally large companies or groups of companies that naturally compete offering goods and/or services in the European Economic Area.

The Authority's preliminary view is that the exemption from paying a coupon tax distorts competition and has an effect on trade between the Contracting Parties within the meaning of Article 61(1) of the EEA Agreement.

1.3. Conclusion

Against the background of the above, the Authority is of the preliminary view that the special tax rules applicable to captive insurance companies in Liechtenstein constitute State aid within the meaning of Article 61(1) of the EEA Agreement.

2. Procedural requirements

Pursuant to Article 1(3) of Part I of Protocol 3, “the EFTA Surveillance Authority shall be informed, in sufficient time to enable it to submit its comments, of any plans to grant or alter aid. […]. The State concerned shall not put its proposed measures into effect until the procedure has resulted in a final decision”.

The special rules regarding the capital, income and coupon taxes applicable to captive insurance undertakings were introduced into the Tax Act in 1998, i.e. after the entry into force of the EEA Agreement. The Liechtenstein authorities did not notify this amendment of the Tax Act to the Authority. The Authority therefore draws the preliminary conclusion that the Liechtenstein authorities have not respected their obligations pursuant to Article 1(3) of Part I of Protocol 3.

3. Compatibility of the aid

Support measures caught by Article 61(1) of the EEA Agreement are generally incompatible with the functioning of the EEA Agreement, unless they qualify for a derogation in Article 61(2) or (3) of the EEA Agreement.

The derogation of Article 61(2) is not applicable to the aid in question, which is not designed to achieve any of the aims listed in this provision. Nor does Article 61(3)(a) or Article 61(3)(b) of the EEA Agreement apply to the case at hand.

The aid in question is not linked to any investment in production capital. It just reduces the costs which companies would normally have to bear in the course of pursuing their day-to-day business activities and is consequently to be classified as operating aid. Operating aid is normally not considered suitable to facilitate the development of certain economic activities or of certain regions as provided for in Article 61(3)(c) of the EEA Agreement. Operating aid is only allowed under special circumstances (e.g. for certain types of environmental or regional aid), when the Authority's Guidelines provide for such an exemption. None of these Guidelines apply to the aid in question.

The Authority therefore doubts that the special tax rules applicable to captive insurance companies can be justified under the State aid provisions of the EEA Agreement.

4. Conclusion

Based on the information submitted by the Liechtenstein authorities, the Authority cannot exclude the possibility that the tax rules applicable to captive insurance companies (full exemption from payment of income and coupon tax and partial exemption from payment of capital tax) constitute State aid within the meaning of Article 61(1) of the EEA Agreement.

Furthermore, as stated above, the Authority has doubts that these measures can be regarded as compatible under the State aid provisions of the EEA Agreement, in particular Article 61(3)(c) thereof.

Consequently, and in accordance Article 4(4) of Part II of Protocol 3, the Authority is obliged to open the procedure provided for in Article 1(2) of Part I of Protocol 3. The decision to open proceedings is without prejudice to the final decision of the Authority, which may conclude that the measures in question are compatible with the functioning of the EEA Agreement.

In light of the foregoing considerations, the Authority, acting under the procedure laid down in Article 1(2) of Part I of Protocol 3, invites the Liechtenstein authorities to submit their comments within one month of the date of receipt of this Decision.

The Authority further requests the Liechtenstein authorities to provide all documents, information and data needed for assessment of the compatibility of the above-mentioned aid measure, within the same deadline.

It invites the Liechtenstein authorities to forward a copy of this decision to the potential aid recipients of the aid immediately.

The Authority would like to remind the Liechtenstein authorities that, according to Article 14 in Part II of Protocol 3, any incompatible aid unlawfully put at the disposal of the beneficiaries will have to be recovered, unless this recovery would be contrary to the general principal of law. At this stage of the procedure, the Authority considers that neither Liechtenstein nor the beneficiaries of the aid measure under assessment can validly argue the existence of legitimate expectations. According to the case law of the Court of Justice, a diligent trader should himself be able to verify that new aid has been put into effect in accordance with the applicable procedural rules, notably Article 88 EC, corresponding to Article 1 in Part I of Protocol 3 to the Surveillance and Court Agreement. For that reason, the beneficiary of new aid, granted in contravention of that provision, can only in exceptional circumstances claim that he had legitimate expectations barring the repayment of the aid (34).

HAS ADOPTED THIS DECISION:

Article 1

The EFTA Surveillance Authority has decided to open the formal investigation procedure provided for in Article 1(2) of Part I of Protocol 3 against Liechtenstein regarding the tax derogations in favour of captive insurance companies introduced in 1998.

Article 2

The Liechtenstein authorities are invited, pursuant to Article 6(1) of Part II of Protocol 3, to submit their comments on the opening of the formal investigation procedure within one month from the notification of this Decision.

Article 3

This Decision is addressed to the Principality of Liechtenstein.

Article 4

Only the English version is authentic.

Done at Brussels, 24 September 2008.

For the EFTA Surveillance Authority

Per SANDERUD

President

Kurt JAEGER

College Member”

(1) A liechtensteini adózásról szóló törvény módosításáról szóló 1997. december 18-i törvény, Landesgesetzblatt 1998, 36. szám.

(2) Hereinafter referred to as the Authority.

(3) Hereinafter referred to as “the EEA Agreement”.

(4) Hereinafter referred to as “the Surveillance and Court Agreement”.

(5) Hereinafter referred to as “Protocol 3”.

(6) Guidelines on the application and interpretation of Articles 61 and 62 of the EEA Agreement and Article 1 of Protocol 3, adopted and issued by the Authority on 19 January 1994, published in the Official Journal of the European Union (hereinafter referred to as OJ L 231, 3.9.1994, p. 1) and EEA Supplement No 32 of 3 September 1994, p. 1. Hereinafter referred to as the State Aid Guidelines. The updated version of the State Aid Guidelines is published on the Authority's website:

http://www.eftasurv.int/fieldsofwork/fieldstateaid/guidelines/

(7) This Chapter was introduced with Authority's Decision No 149/99/COL of 30 June 1999, published in OJ L 137, 8.6.2000, p. 26 and EEA Supplement No 26 of 8 June 2000, p. 11.

(8) Decision 195/04/COL of 14 July 2004 published in OJ C 139, 25.5.2006, p. 57 and EEA Supplement No 26 of 25 May 2006, p. 1 as amended by Decision 319/05/COL of 14 December 2005 published in OJ C 286, 23.11.2006, p. 9 and EEA Supplement No 57 of 23 November 2006, p. 31.

(9) Liechtensteinisches Landesgesetzblatt 1961, Nr. 7, with subsequent amendments.

(10) The net profit is set in relation to the taxable capital. The tax rate is then set at half the percentage which the net profit constitutes of the taxable capital. However, there is a minimum level of 7,5 % and a maximum ceiling of 15 %, see Section 79(2) of the Tax Act.

(11) Article 88(i) of the Tax Act reads: “[s]teuerpflichtig ist der Schuldner des Coupons oder der steuerbaren Leistung”.

(12) Article 88(k) of the Tax Act reads: “Der Betrag, mit dem der Coupon eingelöst wird, oder die steuerbare Leistung ist bei der Auszahlung, überweisung, Gutschrift oder Verrechnung ohne Rücksicht auf die Person des Glüabigers um die Steuer zu kürzen.”

(13) By virtue of Act of 18 December 1997 on the amendment of the Liechtenstein Tax Act, Law Gazette 1998, No 36.

(14) Incorporated into the EEA Agreement by OJ Decision No 59/2006 of 2 June 2006. It entered into force on 1 June 2007.

(15) Translation made by the services of the Authority.

(16) See also letter of 30 May 2007 from the Liechtenstein authorities.

(17) See point 3(3) on the Authority's State Aid Guidelines to Business Taxation.

(18) Joined Cases C-180/98 to C-184/98 Pavlow [2000] ECR I-6451, paragraph 75.

(19) Case C-222/04 Cassa di Resparmio di Firenze SpA [2006] ECR I-289 paragraph 123; see also Commission Decision of 16 September 1997 on State aid for Gemeinnützige Abfallverwertung GmbH (OJ L 159, 3.6.1998, p. 58).

(20) Commission Decision of 10 July 2002 on the aid scheme implemented by Finland for Åland Islands captive insurance companies, OJ 2002, L 329/22, paragraph 45.

(21) Case E-6/98 Norway v EFTA Surveillance Authority, [1999] EFTA Court Report, p. 76, paragraph 38; Joined Cases E-5/04, E-6/04 and E-7/04 Fesil and Finnfjord, PIL and Others and Norway v EFTA Surveillance Authority, [2005] EFTA Court Report, p. 117, paragraphs 84-85; Joined Cases T-127/99, T-129/99 and T-148/99 Territorio Histórico de Alava et a v Commission [2002] ECR II-1275, paragraph 163, Case C-143/99 Adria-Wien Pipeline [2001] ECR I-8365, paragraph 42; Case T-308/00 Salzgitter v Commission [2004] ECR II-1933 paragraph 42, Case C-172/03 Wolfgang Heiser [2005] ECR I-1627, paragraph 43.

(22) Case E-6/98 Norway v EFTA Surveillance Authority, cited above, paragraph 38; Joined Cases E-5/04, E-6/04 and E-7/04 Fesil and Finnfjord, PIL and others and Norway v EFTA Surveillance Authority, cited above, paragraphs 76-89; Case 173/73 Italy v Commission [1974] ECR 709, paragraph 16.

(23) Case E-6/98 Norway v EFTA Surveillance Authority, mentioned above, paragraph 67, Case C-159/01 Netherlands v Commission, ECR [2004] I-4461, paragraph 43.

(24) See for a similar argumentation, Commission Decision of 17 February 2003 on the State aid implemented by the Netherlands for international financing activities paragraph 95.

(25) Case T-214/95 Het Vlaamse Gewest v Commission [1998] ECR II-717, Case 730/79 Philip Morris v Commission [1980] ECR 2671, paragraph 11.

(26) Commission Decision of 10 July 2002 on the aid scheme implemented by Finland for Åland Islands captive insurance companies, published on OJ L 329, 5.12.2002, p. 22, paragraphs 44 and 46.

(27) Commission Decision of 10 July 2002 on the aid scheme implemented by Finland for Åland Islands captive insurance companies, cited above, paragraph 47.

(28) See point 3(3) on the Authority's State Aid Guidelines to Business Taxation.

(29) In case of investors which are private persons, the grant of a tax exemption does not constitute State aid within the meaning of Article 61(1) of the EEA Agreement.

(30) Commission Decision of 21 January 1998 on tax concessions under § 52(8) of the German Income Tax Act, published on OJ L 212, 30.7.1998, p. 50. Case C-156/98 Germany v Commission ECR [2000] I-6857, paragraph 26.

(31) Commission Decision of 10 July 2002 on the aid scheme implemented by Finland for Åland Islands captive insurance companies, published on OJ L 329, 5.12 2002, p. 22.

(32) Case E-6/98 Norway v EFTA Surveillance Authority, cited above, paragraph 38; Joined Cases E-5/04, E-6/04 and E-7/04 Fesil and Finnfjord, PIL and others and Norway v EFTA Surveillance Authority, cited above, paragraphs 84-85; Joined Cases T-127/99, T-129/99 and T-148/99 Territorio Histórico de Alava et a v Commission [2002] ECR II-1275, paragraph 163, Case C-143/99 Adria-Wien Pipeline [2001] ECR I-8365, paragraph 42; Case T-308/00 Salzgitter v Commission [2004] ECR II-1933 paragraph 42, Case C-172/03 Wolfgang Heiser [2005] ECR I-1627, paragraph 43.

(33) Case T-214/95 Het Vlaamse Gewest v Commission [1998] ECR II-717, Case 730/79 Philip Morris v Commission [1980] ECR 2671, paragraph 11.

(34) Cf. Case C-169/95 Spain v Commission [1997] ECR I-135, paragraph 51; Case C-24/95 Alcan Deutschland [1997] ECR I-1591, paragraph 25; and Case T-55/99 Confederación Española de Transporte de Mercancías (CETM) [2000] ECR II-3207, paragraph 121 to 131.

		ISSN 1725-518X
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		C 75

Magyar nyelvű kiadás	Tájékoztatások és közlemények	52. évfolyam 2009. március 31.

Közleményszám	Tartalom	Oldal
	IV Tájékoztatások
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK
	Tanács
2009/C 075/01	Az európai e-igazságszolgáltatással kapcsolatos, a 2009–2013-as időszakra szóló többéves cselekvési terv	1

	Bizottság
2009/C 075/02	Euro-átváltási árfolyamok	13

2009/C 075/03	Migráns munkavállalók szociális biztonságával foglalkozó igazgatási bizottság – Valutaátváltási árfolyamok az 574/72/EGK tanácsi rendelet értelmében	14

2009/C 075/04	Az összefonódásokkal foglalkozó tanácsadó bizottság 2008. december 5-i ülésén megfogalmazott véleménye a COMP/M.5046 – Friesland Foods/Campina ügyhöz kapcsolódó határozattervezetről – Előadó: Svédország	16

2009/C 075/05	Zárójelentés a COMP/M.5046 – Friesland Foods/Campina ügyben	19

2009/C 075/06	A Bizottság határozatának összefoglalója (2008. december 17.) egy vállalati összefonódásnak a közös piaccal és az EGT-megállapodás működésével összeegyeztethetőnek nyilvánításáról (Ügyszám COMP/M.5046 – Friesland Foods/Campina) (az értesítés a C(2008) 8459. számú dokumentummal történt) ( 1 )	21

	TAGÁLLAMOKTÓL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK
2009/C 075/07	Tagállami összefoglaló adatok a Szerződés 87. és 88. cikkének a mezőgazdasági termékek előállításával foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra történő alkalmazásáról és a 70/2001/EK rendelet módosításáról szóló 1857/2006/EK bizottsági rendelet alapján nyújtott állami támogatásokról	28

2009/C 075/08	A Bizottság közleménye a Közösségben a légi járatok működtetésére vonatkozó közös szabályokról szóló 1008/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 17. cikkének (5) bekezdése alapján – Pályázati felhívás menetrend szerinti légi járatok közszolgáltatási kötelezettség alapján történő üzemeltetésére ( 1 )	31

2009/C 075/09	A Bizottság közleménye a Közösségben a légi járatok működtetésére vonatkozó közös szabályokról szóló 1008/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 17. cikkének (5) bekezdése alapján – Pályázati felhívás menetrend szerinti légi járatok közszolgáltatási kötelezettség alapján történő üzemeltetésére ( 1 )	32

	V Vélemények
	KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK
	Bizottság
2009/C 075/10	Pályázati felhívás a transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) területén nyújtható támogatásokra vonatkozó 2009. évi éves munkaprogram alapján (A Bizottság C(2009) 2179 határozata)	33

2009/C 075/11	Pályázati felhívás a transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) területén a 2007-től 2013-ig terjedő időszakban nyújtható támogatásokra vonatkozó 2009. évi többéves munkaprogram alapján (A Bizottság C(2009) 2178 határozata)	34

2009/C 075/12	Pályázati felhívás az európai gazdaságélénkítési tervnek megfelelően a transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) területén nyújtható támogatásokra vonatkozó munkaprogram alapján (A Bizottság C(2009) 2183 határozata)	35

	A VERSENYPOLITIKA VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK
	Bizottság
2009/C 075/13	Összefonódás előzetes bejelentése (Ügyszám COMP/M.5500 – General Motors/Delphi Steering Business) ( 1 )	36

	EGYÉB JOGI AKTUSOK
	Bizottság
2009/C 075/14	Kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló 510/2006/EK tanácsi rendelet 6. cikkének (2) bekezdése alapján	37

2009/C 075/15	Kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló 510/2006/EK tanácsi rendelet 6. cikkének (2) bekezdése alapján	41

	Helyesbítések
2009/C 075/16	Helyesbítés észrevételek benyújtására az EFTA-államok közötti, a Felügyeleti Hatóság és a Bíróság létrehozásáról szóló megállapodás 3. jegyzőkönyve I. része 1. cikkének (2) bekezdése szerint a liechtensteini céges (zárt) biztosítótársaságok adózásával kapcsolatban szóló felhíváshoz (Ez a szöveg semmissé nyilvánítja az HL C 72., 2009.3.26., 50. o. kihirdetett szöveget, és annak helyébe lép)	45

	Pénznem	Átváltási árfolyam
USD	USA dollár	1,3193
JPY	Japán yen	127,93
DKK	Dán korona	7,4488
GBP	Angol font	0,92910
SEK	Svéd korona	10,9662
CHF	Svájci frank	1,5159
ISK	Izlandi korona
NOK	Norvég korona	8,9510
BGN	Bulgár leva	1,9558
CZK	Cseh korona	27,469
EEK	Észt korona	15,6466
HUF	Magyar forint	308,65
LTL	Litván litász/lita	3,4528
LVL	Lett lats	0,7096
PLN	Lengyel zloty	4,7260
RON	Román lej	4,2238
TRY	Török líra	2,2352
AUD	Ausztrál dollár	1,9386
CAD	Kanadai dollár	1,6533
HKD	Hongkongi dollár	10,2250
NZD	Új-zélandi dollár	2,3448
SGD	Szingapúri dollár	2,0055
KRW	Dél-Koreai won	1 848,04
ZAR	Dél-Afrikai rand	12,8433
CNY	Kínai renminbi	9,0893
HRK	Horvát kuna	7,4850
IDR	Indonéz rúpia	15 244,51
MYR	Maláj ringgit	4,8560
PHP	Fülöp-szigeteki peso	63,980
RUB	Orosz rubel	44,8913
THB	Thaiföldi baht	47,257
BRL	Brazil real	3,0608
MXN	Mexikói peso	19,1611
INR	Indiai rúpia	67,9640