26.3.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 72/1

A Bizottság közleménye az értékvesztett eszközök közösségi bankszektorban történő kezeléséről

(2009/C 72/01)

1. BEVEZETÉS

A nagykereskedelmi hitelpiacok működését 2007 közepe óta súlyos zavarok nehezítik. Ennek eredményeként a bankszektor likviditása beszűkült, és csökkent a bankok hajlandósága arra, hogy akár egymásnak, akár általánosságban véve a vállalkozásoknak hitelt nyújtsanak. Ahogy a hitelpiacok működési zavarai az elmúlt másfél évben felerősödtek, úgy mélyült a pénzügyi válság és a világgazdaság súlyos recesszióba került.

A bankszektor és általánosságban a pénzügyi rendszer stabilitásának biztosítása nélkül aligha számíthatunk a pénzügyi válság megoldására és a világgazdaság recesszióból való kilábalására. Csak ekkor állhat ugyanis helyre a befektetők bizalma és tudnak visszatérni a bankok rendes hitelezési gyakorlatukhoz. Ennek megfelelően a tagállamok intézkedéseket hoztak bankszektoruk stabilitásának megerősítésére és a hitelezés támogatására: állami források felhasználásával új tőkeinjekciókat nyújtanak, valamint a banki hitelekhez állami kezességvállalást biztosítanak. Ezen intézkedéseket 2008 októberében jelentették be, és az elmúlt hónapokban fokozatosan végrehajtásra kerültek.

Nemrégiben több tagállam is bejelentette azon szándékát, hogy meglévő támogatási intézkedéseit a bankok értékvesztett eszközeinek valamilyen formában történő átvétele révén egészítse ki. E bejelentések – az Egyesült Államok hasonló intézkedésével párhuzamosan – széleskörű vitát indítottak a Közösségen belül az eszközátvétel mint a kormányzat által alkalmazott banktámogatási intézkedés hasznáról. A vita kapcsán a Bizottság az Európai Központi Bankkal (EKB) konzultálva e közleményt állította össze, amely az eurorendszer által 2009. február 5-én kiadott ajánlásokra épül (lásd I. melléklet).

E közlemény azon nehézségekre összpontosít, amelyekkel a tagállamok az eszközátvételi intézkedések mérlegelése, kidolgozása és alkalmazása során találják szemben magukat. Általános szinten ezek a kérdések a következőket foglalják magukban: jogosan alkalmazható-e az eszközátvétel a pénzügyi stabilitás megőrzésének és a banki hitelezés támogatásának eszközeként, a bankszektor életképességére és a költségvetés fenntarthatóságára vonatkozó hosszabb távú megfontolások, amelyeket figyelembe kell venni az eszközátvételi intézkedések alkalmazásának mérlegelésekor valamint az eszközátvételre vonatkozó közös és koordinált közösségi megközelítés iránti szükséglet az egyenlő feltételek biztosítása érdekében. E közösségi megközelítés kontextusában e közlemény konkrétabb iránymutatást is nyújt az állami támogatás szabályainak eszközátvételre történő alkalmazásáról, olyan kérdéskörökre összpontosítva, mint: i. átláthatóság és közzétételi követelmények; ii. a terhek megosztása az álam, a részvényesek és a hitelezők között; iii. a kedvezményezetteket célzó ösztönzők összehangolása a közérdekű célkitűzésekkel; iv. az eszközátvételi intézkedések kidolgozásának alapelvei a jogosultságot, valamint az értékvesztett eszközök értékelését és kezelését illetően; és v. az eszközátvétel, más kormányzati támogató intézkedések és a bankok szerkezetátalakítása közötti kapcsolat.

2. ESZKÖZÁTVÉTEL MINT A PÉNZÜGYI STABILITÁS MEGŐRZÉSÉNEK ÉS A HITELEZÉS ÉLÉNKÍTÉSÉNEK ESZKÖZE

A 2008 októberében bejelentett tagállami mentőcsomagok közvetlen célja a pénzügyi stabilitás megőrzése és a reálgazdaságnak nyújtott hitelek kínálatának növelése. Túl korai lenne még végleges következtetést levonni a csomagok hatékonyságát illetően, de egyértelmű, hogy elhárították a pénzügyi meggyengülés veszélyét, és támogatták a fontos bankközi piacok működését. Másrészt viszont a reálgazdaságnak nyújtott hitelezés kedvezőtlenül alakult a csomagok bejelentése óta, és a legfrissebb statisztikák a hitelek növekedésének erőteljes visszaesését jelzik (1). Számos tagállamban egyre gyakrabban jelzik a vállalkozások, hogy nem jutnak bankhitelhez, és úgy tűnik, a hitelpolitika szigorítása erősebb annál, amit a ciklikus megfontolások indokolnának.

A hitelek elégtelen áramlásának egyik fő oka az értékvesztett eszközök felderítésével és értékelésével kapcsolatos bizonytalanság, amely a válság kezdete óta a problémák egyik forrása a bankszektorban. Az eszközértékeléssel kapcsolatos bizonytalanság nem csupán a bankszektorba vetett bizalmat gyengítette tovább, hanem mérsékelte azon kormányzati támogató intézkedések hatását is, amelyekről 2008 októberében született megállapodás. A bankok feltőkésítése például puffert teremtett ugyan az eszközök értékvesztése ellen, de a nyújtott tőkepuffer jelentős részét elnyelték a bankok által az eszközök jövőbeli értékvesztésére képzett céltartalékok. A bankok már tettek lépéseket az értékvesztett eszközök problémájának kezelésére. Így például jelentős összegű értékvesztést írtak le az eszközoldalon (2), lépéseket tettek a fennmaradó veszteségek korlátozására az eszközök mérlegen belüli átcsoportosítása révén, és fizetőképességi pozíciójuk javítása érdekében fokozatosan pótlólagos tőkét tettek félre. Mindazonáltal a problémát nem sikerült megfelelő mértékben orvosolni, és a gazdaság lelassulásának nem várt mértéke most azt vetíti előre, hogy a banki eszközök hitelminőségének romlása tovább fokozódik és nagyobb kiterjedésű lesz.

Az eszközátvétel közvetlenül kezelné a bankok mérlegének minőségével kapcsolatos bizonytalanság kérdését, és ezáltal segítene feléleszteni a szektorba vetett bizalmat. Emellett segítene elkerülni azt is, hogy szükség legyen a bankok többszöri, ismételt feltőkésítésére, amikor a reálgazdaság romló helyzete közepette ismét nő az eszközök értékvesztésének mértéke. Erre alapozva a 2008 októberében az állam- és kormányfők által megállapodott stratégia végrehajtása során számos tagállam aktívan mérlegeli az értékvesztett banki eszközök átvételének alkalmazását a többi intézkedés kiegészítéseként.

3. HOSSZABB TÁVÚ MEGFONTOLÁSOK: A BANKSZEKTOR ÉLETKÉPESSÉGÉNEK HELYREÁLLÍTÁSA ÉS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS FENNTARTHATÓSÁGA

Az eszközátvételi intézkedéseket úgy kell kialakítani és végrehajtani, hogy a lehető leghatékonyabban teljesítsék a pénzügyi stabilitás megőrzésére és a banki hitelezés élénkítésére vonatkozó közvetlen célkitűzéseket. Ebben az összefüggésben fontos, hogy a megfelelő feltételek meghatározása és árszabás, valamint szükség esetén kötelező részvétel révén biztosítsuk az eszközátvételi intézkedésekben való megfelelő részvételt. Az eszközátvételi intézkedések kialakítása és végrehajtása során azonban nem szabad figyelmünket csupán e közvetlen célkitűzésekre korlátozni. Elengedhetetlen, hogy hosszabb távú megfontolásokat is figyelembe vegyünk.

Ha az eszközátvételi intézkedések végrehajtása során nem ügyelünk a bankok közötti (tagállamokon belüli és határokon átnyúló) verseny súlyos torzulásának az Európai Közösséget létrehozó szerződés állami támogatásokra vonatkozó szabályaival összhangban történő elkerülésére, ideértve szükség esetén a kedvezményezettek szerkezetátalakítását is, strukturálisan gyengébb közösségi bankszektor jön létre, ami negatív hatással lesz a szélesebb értelemben vett gazdaság termelési potenciáljára. Emellett ahhoz vezethet, hogy újra meg újra szükség lesz a szektorba történő kormányzati beavatkozásra, ami fokozatosan növekvő terhet ró az államháztartásra. Tekintettel az állam kockázatának valószínű mértékére, ezek igen komoly veszélyek. E hosszabb távú káros hatás kockázatának korlátozása érdekében kellően célzottá kell tenni a bankszektorba történő kormányzati beavatkozást, és olyan magatartásbeli biztosítékokkal kell kiegészíteni, amelyek összehangolják a bankok ösztönzőit a közérdekű célkitűzésekkel. Az szközátvételi intézkedéseknek a bankszektor életképességének helyreállítására irányuló általános erőfeszítés részét kell képezniük, és a szükséges szerkezetátalakításokra kell alapulniuk. A bankszektor kormányzati támogatás fejében történő szerkezetátalakításának szükségességét az állami támogatások szabályainak összefüggésében az 5. és 6. szakasz tárgyalja részletesebben.

10.

Az eszközátvételi intézkedések kialakításának és végrehajtásának mérlegelése során elengedhetetlen, hogy a tagállamok költségvetési megfontolásokat is figyelembe vegyenek. A teljes várt eszközleírásra vonatkozó becslések arra utalnak, hogy az eszközátvétel – tényleges, potenciális vagy mindkettő – költségvetési költségei abszolút értékben és a tagállamok bruttó hazai termékéhez (GDP) viszonyítva is egyaránt jelentősek lehetnek. Az eszközátvétel (és más intézkedések) révén nyújtott kormányzati támogatás nem lehet olyan mértékű, hogy az aggodalmat okozzon az államháztartás fenntarthatóságával kapcsolatban, például túlzott mértékű eladósodottság vagy finanszírozási problémák miatt. Ezek a megfontolások különösen fontosak a jelenlegi helyzetben, amikor egyre nagyobb a költségvetési hiány, nő az államadósság szintje, és a kormányok nehézségekkel néznek szembe az államkötvények kibocsátásával kapcsolatban.

11.

Konkrétabban, a tagállamok költségvetési helyzete fontos tényező lesz annak eldöntésénél, hogy a következők közül melyik lehetőséget válasszák az átvétel tárgyát képező eszközök esetében: eszközvásárlás, eszközbiztosítás, eszközcsere vagy ezek egy kombinációja (3). Elképzelhető, hogy az eszközátvétel különböző formái esetében nem lesz jelentős különbség az államháztartási politika hitelességére gyakorolt hatás tekintetében, mivel a pénzügyi piacok hajlamosak a potenciális veszteségeket hasonló alapon leszámítolni (4). Mindazonáltal az értékvesztett eszközök közvetlen megvásárlását szükségessé tevő megközelítés nagyobb azonnali hatást gyakorolna a költségvetési rátákra és a kormányzati finanszírozásra. Bár az értékvesztett eszközök kezelésére választott módszer az egyes tagállamok felelősségi körébe tartozik, érdemes megfontolni olyan hibrid megoldások alkalmazását, amelyek során az elértéktelenedett eszközöket kiveszik a bankok mérlegéből és egy olyan (a bankokon belüli vagy kívüli) különálló egységbe vezetik át, amely valamilyen módon kormányzati garanciát élvez. Ez a megközelítés vonzó, mivel a bankrendszerbe vetett bizalom szemszögéből az eszközvásárlás számos előnyét biztosítja, ugyanakkor a költségvetésre gyakorolt azonnali hatása korlátozott.

12.

Tekintettel a költségvetési források korlátozott voltára, helyénvaló lehet az eszközátvételi intézkedéseket csupán néhány, pénzügyi rendszerkockázati tényezőnek minősített bankra összpontosítani. Néhány tagállam esetében a bankok számára nyújtott eszközátvételt erőteljesen korlátozhatják meglévő költségvetési megszorításaik és/vagy bankjaik mérlegének a GDP-hez viszonyított nagysága.

4. EGY KÖZÖS ÉS ÖSSZEHANGOLT KÖZÖSSÉGI MEGKÖZELÍTÉS SZÜKSÉGESSÉGE

13.

Az eszközátvételi intézkedések valamely formájának mérlegelése során össze kell egyeztetni a pénzügyi stabilitás és a banki hitelezés rövidtávú célkitűzéseit a Közösségen belüli bankszektorra, az egységes piacra és a szélesebb értelemben vett gazdaságra gyakorolt káros hatás elkerülésének hosszabb távú szükségletével. Ez leghatékonyabban egy közös és összehangolt közösségi megközelítés révén érhető el, amelynek általános célkitűzései a következők:

a)	a piaci bizalom megerősítése a pénzügyi válságra való hatékony közösségi szintű válaszadási képesség demonstrálása és a tagállamok közötti, valamint a szélesebb pénzügyi piacokon továbbgyűrűző pozitív hatások létrehozása révén;

a tagállamok közötti negatív továbbgyűrűző hatások korlátozása abban az esetben, amikor az elsőként cselekvő tagállam által bevezetett eszközátvételi intézkedések eredményeként nyomás nehezedik a többi tagállamra, hogy kövesse a példát, és fennáll a tagállamok közötti támogatási verseny kialakulásának veszélye;

c)	az egységes piac pénzügyi szolgáltatásainak védelme a tagállamok által bevezetett eszközátvételi intézkedések konzisztenciájának biztosítása és a pénzügyi protekcionizmus elkerülése révén;

d)	az állami támogatásra vonatkozó ellenőrzési követelményeknek és minden más jogi követelménynek való megfelelés biztosítása az eszközátvételi intézkedések konzisztens voltának további biztosítása, valamint a versenytorzítás és a morális kockázat minimalizálása révén.

14.

A tagállamok közötti koordinációra csak általános szinten van szükség és ez elérhető úgy, hogy közben elegendő mértékű rugalmasságot őrizzünk meg az intézkedéseknek az egyes bankok sajátos helyzetéhez igazításához. Az elégséges előzetes koordináció hiányában e célkitűzések közül sok csak pótlólagos utólagos állami támogatási ellenőrzési követelmények révén érhető el. Ezért az eszközátvételi intézkedések alapvető jellegzetességeire vonatkozó közös iránymutatás segítene minimalizálni az állami támogatásra vonatkozó szabályok keretében elvégzett értékelés eredményeként szükségessé váló korrekciókat és kiigazításokat. A következő szakaszok tartalmazzák ezt az iránymutatást.

5. IRÁNYMUTATÁS AZ ÁLLAMI TÁMOGATÁSRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK ESZKÖZÁTVÉTELI INTÉZKEDÉSEKRE TÖRTÉNŐ ALKALMAZÁSÁRÓL

15.

A bankok rendes feladata az általuk megvásárolt eszközök kockázatának értékelése és annak biztosítása, hogy minden kapcsolódó veszteséget fedezni tudjanak (5). Mindazonáltal a pénzügyi stabilitás támogatása érdekében mérlegelhető az eszközátvétel. Az állam általi eszközátvételi intézkedések annyiban állami támogatásnak minősülnek, amennyiben a kedvezményezett bankot mentesítik az értékvesztett eszközök miatti veszteség vagy lehetséges veszteségre képzett tartalék könyvelésének kényszere alól (vagy kompenzálják ezért), és/vagy szavatoló tőkét szabadítanak fel más célokra. Különösen ez a helyzet, ha az értékvesztett eszközöket a piaci árnál magasabb értéken vásárolják meg vagy biztosítják, vagy ha a biztosítás díja nem kompenzálja az államot a garancia keretében felmerülő kötelezettség maximális lehetséges összegéért (6).

16.

Az eszközátvételi intézkedésekhez nyújtott valamennyi támogatásnak összhangban kell azonban lennie a szükségesség, az arányosság és a versenytorzítás minimalizálásának alapelveivel. A segítségnyújtás e formája súlyosan torzítja a versenyt a kedvezményezett és a kedvezményben nem részesülő bankok, illetve a különböző mértékben rászoruló kedvezményezett bankok között. Az alapvetően stabil, kedvezményben nem részesülő bankok úgy érezhetik, piaci versenypozíciójuk megőrzése érdekében kénytelenek mérlegelni a kormányzati intervenció igénybevételét. Hasonló módon torzulhat a verseny a tagállamok között is: fennáll a támogatási verseny kockázata (amikor a tagállamok a más tagállambeli bankokra gyakorolt hatásra való tekintet nélkül próbálják megmenteni saját bankjaikat), valamint a pénzügyi protekcionizmus felé fordulás és a belső piac széttöredezésének veszélye. Ezért az eszközátvételi programban való részvételt egyértelműen megfogalmazott és objektív kritériumoktól kell függővé tenni annak elkerülése érdekében, hogy egyes bankok jogtalan előnyben részesüljenek.

17.

A Bizottság az állami támogatásokról szóló szabályoknak a pénzintézetek vonatkozásában a jelenlegi pénzügyi világválsággal összefüggésben tett intézkedésekre történő alkalmazásáról szóló közleményében (7) rögzítette az állami támogatásokra vonatkozó szabályoknak és különösen a Szerződés 87. cikke (3) bekezdése b) pontjának a jelenlegi pénzügyi világválsággal összefüggésben a bankokat érintő támogatási intézkedésekre történő alkalmazásának alapelveit. A Bizottság ezt követően a pénzintézetek feltőkésítése a jelenlegi pénzügyi válságban: a támogatás szükséges minimális szintre történő korlátozása és az indokolatlan versenytorzulás kiküszöbölését célzó biztosítékok című nemrégiben kiadott közleményében (8) részletesebb iránymutatást nyújtott ezen alapelveknek a feltőkésítésre történő gyakorlati alkalmazásáról. Ugyanezen elvekre alapozva az e közleményben meghatározott iránymutatás megállapítja az eszközátvételi intézkedések vagy programok azon legfontosabb jellemzőit, amelyek nem csupán hatékonyságukat, hanem a versenyre gyakorolt hatásukat is meghatározzák. Ezen iránymutatás – azok egyedi helyzetétől függetlenül – vonatkozik valamennyi, eszközátvételi intézkedésben részesülő bankra, de alkalmazásának gyakorlati végrehajtása a kedvezményezett kockázati profilja és életképessége függvényében változhat. Az iránymutatás alapelvei értelemszerűen alkalmazandók, ha két vagy több tagállam koordinálja a határokon átnyúló tevékenységű bankokra irányuló eszközátvételi intézkedéseit.

18.

E közlemény célja, hogy koordinált elveket és feltételeket határozzon meg az eszközátvételi intézkedések lehető legnagyobb mértékű hatékonyságának biztosítása érdekében az egységes piacon, figyelembe véve a rendes piaci feltételekhez való visszatérés hosszú távú célkitűzését, ugyanakkor elegendő rugalmasságot őrizzen meg a sajátosságok kezeléséhez, illetve ahhoz, hogy a pénzügyi stabilitás érdekében pótlólagos intézkedéseket vagy eljárásokat biztosítson egyedi vagy nemzeti szinten. A hatékony eszközátvételi intézkedések eredménye a reálgazdaságnak történő hitelezés fenntartása kell hogy legyen.

5.1. A probléma és a megoldási lehetőségek megfelelő meghatározása: teljes körű előzetes átláthatóság, az értékvesztések közzététele és a támogatásra jogosult bankok előzetes értékelése

19.

Minden eszközátvételi intézkedésnek a következők egyértelmű meghatározásán kell alapulnia: a bank eszközökkel kapcsolatos problémájának nagysága, tényleges fizetőképessége a támogatás előtt, valamint kilátásai az életképesség helyreállítására. Ennek során megfelelő mértékben mérlegelni kell valamennyi lehetséges alternatívát a szükséges szerkezetátalakítási folyamat megkönnyítése érdekében, a piaci szereplők ösztönzői torzulásának megakadályozására és annak elkerülése érdekében, hogy állami forrásokat pazaroljanak anélkül, hogy ezzel hozzájárulnának a reálgazdaságnak nyújtott hitelek rendes szintjének helyreállításához.

20.

Ezért, azon kockázat minimalizálása érdekében, hogy ugyanazon kedvezményezett esetében többször felmerüljön az állami beavatkozás iránti igény, az eszközátvétel előfeltételeként a következő kritériumoknak kell teljesülniük:

a támogatás iránti kérelem feltétele az eszközátvételi intézkedés tárgyát képező eszközök megfelelő – az 5.5. szakaszban kifejtett értékelési alapelvekkel összhangban levő – értékelésen alapuló, elismert független szakemberek által ellenőrzött és az illetékes felügyeleti hatóság által hitelesített értékvesztésének teljes körű előzetes átláthatósága és közzététele a támogatható bank részéről (9); az értékvesztéseket a kormányzati beavatkozás előtt kell közzétenni; ennek alapján meghatározható a támogatás összege és a banknál az eszközátvétel következtében felmerülő veszteség nagysága (10);

valamely bank támogatás iránti kérelmét a bank tevékenységeinek és mérlegének teljes körű felülvizsgálata követi, amelynek célja a bank tőkemegfelelésének és jövőbeli életképességre vonatkozó kilátásainak értékelése (életképesség-vizsgálat); e felülvizsgálat az eszközátvételi program tárgyát képező értékvesztett eszközök ellenőrzésével párhuzamosan történik, de – tekintettel kiterjedésére – befejezhető a bank eszközátvételi programba történő felvételét követően is; az életképesség-vizsgálat eredményeit be kell jelenteni a Bizottságnak és figyelembe kell venni a szükséges nyomon követő intézkedések értékelése során (lásd a 6. szakaszt).

5.2. Az értékvesztett eszközökhöz kapcsolódó költségek megosztása az állam, a részvényesek és a hitelezők között

21.

Általános alapelvként az értékvesztett eszközökhöz kapcsolódó veszteségeket a lehető legnagyobb mértékben a bankoknak maguknak kell viselniük. Ez először is teljes körű előzetes átláthatóságot és közzétételt tesz szükségessé, ezt követi az eszközök kormányzati beavatkozás előtti korrekt értékelése, valamint az állam megfelelő ellentételezése az eszközátvételi intézkedésért, bármely formában is valósuljon meg ez utóbbi, a konkrét választott modelltől függetlenül biztosítva ezzel a részvényesek azonos mértékű felelősségvállalását és teherviselését. Ezen elemek kombinációja lehetővé teszi, hogy – figyelembe véve a segítségnyújtás különböző típusainak egyedi jellegzetességeit (11) – az állami támogatás valamennyi formája esetében biztosított legyen a teherviselés átfogó koherenciája.

22.

Amennyiben az eszközök megfelelő értékelését és a veszteségek korrekt meghatározását (12) követően a bank állami beavatkozás nélkül technikai fizetésképtelenség állapotába kerülne, a bankot a közösségi és a nemzeti jogszabályokkal összhangban csődgondnokság alá kell helyezni vagy fel kell számolni. Ilyen helyzetben a pénzügyi stabilitás és a bizalom megőrzése érdekében helyénvaló lehet a kötvénytulajdonosok (13) védelme vagy a nekik nyújtott garancia.

23.

Amennyiben valamely bank csődgondnokság alá helyezése vagy felszámolása a pénzügyi stabilitás megőrzése szempontjából nem tűnik ajánlatosnak (14), garancianyújtás vagy eszközvásárlás formájában szigorúan a minimumra korlátozott támogatás nyújtható a bankoknak, hogy a szerkezetátalakítás vagy a rendes felszámolás tervének kidolgozásához szükséges időszakban folytatni tudják működésüket. Ilyen esetekben a részvényesektől elvárható, hogy legalább a tőkemegfelelőség jogszabályban előírt mértékének eléréséig részt vegyenek a veszteségek viselésében. Érdemes megfontolni az államosítás lehetőségeit is.

24.

Amennyiben előzetesen nem érhető el teljesen a megosztott teherviselés, a bank számára elő kell írni a veszteséghez vagy a kockázatfedezéshez egy későbbi szakaszban való hozzájárulást, például visszakövetelési rendelkezés formájában, vagy biztosítási program esetében a bank által viselendő (tipikusan legalább 10 %-os) „első veszteségre” vonatkozó rendelkezés és a reziduális veszteség megosztásáról szóló rendelkezés segítségével – ez utóbbi révén a bank százalékos (tipikusan legalább 10 %-os) arányban részesedik minden további veszteségből (15).

25.

Általános szabályként elmondható, hogy minél kisebb a kezdeti hozzájárulás, annál nagyobb szükség van a későbbi szakaszokban a részvényesek hozzájárulására ahhoz, hogy a szükséges szerkezetátalakítás értékelése során korlátozzák a verseny torzulását. A részvényesek hozzájárulása történhet az állami veszteségek bankrészvénnyé alakítása révén és/vagy pótlólagos kompenzációs intézkedések formájában.

5.3. A bankok eszközátvételi intézkedésben való részvétele ösztönzőinek összehangolása a közérdekű célkitűzésekkel

26.

Általános jellemzőként az értékvesztett eszközök átvételi programjai esetében a jelentkezési időszakot a program kormányzat általi elindításától számított hat hónapra kell korlátozni. Ez egyrészt korlátozza a bankok azon késztetését, hogy elhalasszák a közzétételeket annak reményében, hogy egy későbbi időpontban nagyobb mértékű eszközátvételben részesüljenek, másrészt megkönnyíti a bankszektor problémáinak gyors megoldását, mielőtt a gazdasági hanyatlás tovább súlyosbítja a helyzetet. A hathónapos jelentkezési időszak alatt a bankok bejelenthetik azon támogatható eszköz-kosarakat amelyeket az eszközátvételi intézkedéseknek le kell fednie, amely során lehetőség van a görgetésre (rollover) (16).

27.

Szükség lehet megfelelő mechanizmusok kialakítására annak biztosítása érdekében, hogy azok a bankok, amelyeknek a leginkább szükségük van az eszközátvételre, részt vegyenek a kormányzati intézkedésben. E mechanizmusok magukban foglalhatják a programban való kötelező részvétel, de legalább a felügyelő hatóságok felé történő közzétételt kötelezővé kell tenni. Ha valamennyi bank számára kötelezővé teszik az eszközökhöz kapcsolódó problémáik nagyságának feltárását, az tagállami szinten hozzájárul az eszközátvételi program iránti szükséglet és annak szükséges mértéke világos meghatározásához.

28.

Amennyiben a részvétel nem kötelező, a program tartalmazhat megfelelő ösztönzőket (mint például opciós utalványok vagy jogok kiosztása a meglévő részvényeseknek, amelyekkel kedvezményes feltételekkel vehetnek részt a jövőbeli magántőke-emelésben), amelyek az átláthatóság és közzététel, a valós értékelés és a megosztott teherviselés elveitől való eltérés nélkül könnyítik meg a program bankok általi elfogadását.

29.

Részvételre a hathónapos jelentkezési határidőt követően csak kivételes esetben és olyan előre nem látható körülmények esetében lehessen lehetőség, amelyekért a bank nem felelős (17), és ekkor is csak szigorúbb feltételek, például az államnak fizetendő magasabb ellentételezés és/vagy magasabb szintű kompenzációs intézkedések mellett.

30.

Az eszközátvételi programban való részvétel feltétele mindig egy sor megfelelő magatartási korlátozás alkalmazása kell hogy legyen. A kedvezményezett bankokra különösen olyan biztosítékoknak kell vonatkozniuk, amelyek garantálják, hogy az eszközátvétel tőkehatásait arra használják fel, hogy a kereskedelmi feltételeknek megfelelően és megkülönböztetéstől mentesen kielégítsék a hitel iránti keresletet, ne pedig a növekedési stratégia versenytársak rovására történő finanszírozására (különösen stabil bankok felvásárlására) fordítsák.

31.

Ugyancsak mérlegelni kell az osztalékpolitika szigorítását és a vezetői juttatások felső korlátjának megszabását. A magatartási korlátozások konkrét kialakítását egy arányossági értékelésre kell alapozni, figyelembe véve azokat a különböző tényezőket, amelyek szükségessé tehetik a szerkezetátalakítást (lásd a 6. szakaszt).

5.4. Támogatható eszközök

32.

Az eszközátvétel szempontjából szóba jöhető eszközök skálájának meghatározása során meg kell találni az egyensúlyt az azonnali pénzügyi stabilitás célkitűzése és a rendes piaci működéshez való visszatérés biztosításának középtávú szükséglete között. A jelek szerint a bankok életképességével kapcsolatos bizonytalanság és szkepticizmus fő okát a pénzügyi válság kiváltásáért felelős, rendszerint toxikus eszközöknek nevezett eszközök (pl. a jelzáloggal fedezett egyesült államokbeli értékpapírok, valamint kapcsolódó fedezeti ügyletek és derivatívák) képezik, amelyek jórészt elvesztették likviditásukat vagy erőteljesen le kellett értékelni őket. Amennyiben a támogatható eszközöket ezekre az eszközökre korlátoznák, az határok közé szorítaná az állam lehetséges veszteségeknek való kitettségét és hozzájárulna a versenytorzulás elkerüléséhez (18). Egy túlságosan szűk eszközátvételi intézkedés esetében ugyanakkor – tekintettel a különböző tagállamok és bankok esetében fellépő sajátos problémák eltérő voltára, valamint az értékvesztés problémája más eszközökre való átterjedésének mértékére – fennállna annak a veszélye, hogy nem sikerül helyreállítani a bankszektorba vetett bizalmat. Ez tehát a bizonyos mértékű rugalmasságot tartalmazó pragmatikus megközelítés alkalmazása mellett szól, amely biztosítaná, hogy kellően indokolt esetben más eszközök is megfelelő mértékben részesüljenek az eszközátvételi intézkedésekből.

33.

Az eszközátvételi intézkedésekben való részvételre jogosult eszközök meghatározásához közös és összehangolt közösségi megközelítésre van szükség egyrészt a tagállamok közötti és a közösségi bankszektoron belüli verseny torzulásának elkerülése, másrészt a határokon átnyúló tevékenységű bankok azon ösztönzőinek korlátozása érdekében, hogy a különböző nemzeti eszközátvételi intézkedések közül kiválasszák a számukra legkedvezőbb megoldást. Annak biztosítása érdekében, hogy a támogatható eszközök meghatározása uniószerte következetesen történjen, a meglévő értékvesztés mértékét tükröző eszközkategóriákat (ún. kosarakat) kell kialakítani. E kategóriák meghatározásáról részletesebb útmutatást a 3. melléklet tartalmaz. Ilyen eszközkategóriák alkalmazása Közösség-szerte megkönnyítené a bankok és kockázati profiljuk összehasonlítását. Ezt követően a tagállamoknak kellene eldönteniük, hogy az intézkedéssel – a kiválasztott eszközök értékvesztése fokának Bizottság általi vizsgálattól függően – mely kategória és milyen mértékben fedhető le.

34.

Arányos megközelítést kell kidolgozni annak lehetővé tétele érdekében, hogy azon tagállamok, amelyeknek bankszektorára más tényezők is, a pénzügyi stabilitást veszélyeztető nagyságrendű hatással vannak (mint például a buborék kipukkadása saját ingatlanpiacukon), megfelelően indokolt esetben mennyiségi korlátozás nélkül kiterjeszthessék a támogathatóságot olyan egyértelműen meghatározott eszközkategóriákra, amelyek összefüggnek a rendszerkockázattal.

35.

Emellett tovább fokozható a rugalmasság annak lehetővé tétele révén, hogy – tekintettel a tagállamok és a bankok körülményeinek különböző voltára – egy adott bank eszközátvételi mechanizmusban részt vevő eszközeinek maximum 10–20 %-áig a (32), (33) és (34) bekezdésben meghatározott támogathatósági körön kívül eső értékvesztett eszközöket is bevonják az átvételi intézkedésbe, anélkül, hogy ehhez különleges indoklásra lenne szükség. Mindazonáltal nem vonhatók be az eszközátvételi intézkedésbe azok az eszközök, amelyek jelenleg nem minősülnek értékvesztettnek. Az eszközátvételi intézkedés nem nyújthat nyílt végű biztosítást a recesszió jövőbeli következményeivel szemben.

36.

Általános alapelvként elmondható, hogy minél szélesebb a támogathatósági kritérium és a bank portfóliójának minél nagyobb hányadát képviselik az érintett eszközök, annál alaposabbnak kell lennie a szerkezetátalakításnak és a verseny indokolatlan torzulásának elkerülését célzó kiegyenlítő intézkedéseknek. Mindenesetre a Bizottság nem fogja az eszközátvételi intézkedésbe bevonhatónak minősíteni azokat az eszközöket, amelyek a kedvezményezett bank mérlegében egy rögzített, az átvételi program bejelentését megelőző határnapot követően jelentek meg (19). Ellenkező esetben ugyanis az eredmény eszközarbitrázs és elfogadhatatlan morális kockázat lehet, hiszen így a bankokat a jövőbeni hitelezések és más eszközök kockázata megfelelő értékelésének elmulasztására, vagyis gyakorlatilag a jelenlegi válsághoz vezető hibák megismétlésére ösztönözné (20).

5.5. A támogatható eszközök értékelése és az árazás

37.

A verseny indokolatlan torzulásának és a tagállamok közötti támogatási verseny kialakulásának elkerülése érdekében kulcsfontosságú az eszközök értékelésének korrekt és következetes megközelítése, ideértve az összetettebb és kevésbé likvid eszközökét is. Az értékelés során közösségi szinten meghatározott általános módszertant kell követni, és az értékelést a Bizottság az eszközátvételi intézkedés maximális hatékonyságának biztosítása, valamint a torzulás és – különösen a határokon átnyúló tevékenységű bankok esetében – a káros arbitrázsügyletek veszélyének csökkentése érdekében közösségi szinten előzetesen szorosan koordinálja. Sajátos, pl. az érintett adatok időben való rendelkezésre állásához kapcsolódó körülmények figyelembevétele érdekében szükség lehet alternatív módszerek alkalmazására, feltéve, hogy azok azonos mértékű átláthatóságot biztosítanak. Az intézkedésben való részvételre jogosult bankoknak minden esetben napi rendszerességgel kell értékelniük portfóliójukat, és rendszeresen és gyakran közzé kell tenniük adataikat a nemzeti hatóságok és a felügyeleti hatóságok felé.

38.

Amennyiben az eszközök értékelése különösen összetettnek bizonyul, fontolóra lehet venni alternatív megközelítési módok alkalmazását, például egy „jó bank” létrehozását – ez esetben az állam nem az értékvesztett, hanem a stabil eszközöket vásárolná meg. Alternatív megoldást jelenthet az állam részesedése a bankban (ideértve az államosítást is), amely lehetővé teszi, hogy az értékelésre a szerkezetátalakítás vagy a rendes felszámolás keretében kerüljön sor, eloszlatva így az érintett eszközök valódi értékével kapcsolatos minden bizonytalanságot (21).

39.

Első lépésként amikor csak lehetséges, aktuális piaci értékükön kell értékelni az eszközöket. Általánosságban véve minden olyan, átvételi program keretében végrehajtott eszközátvétel, amely során az értékelés meghaladja a piaci árat, állami támogatásnak minősül. Az aktuális piaci ár azonban a jelenleg forgalomban lévő eszközök esetében elég messze eshet a könyv szerinti értéktől, vagy előfordulhat, hogy piac hiányában nem is létezik (egyes eszközök tényleges értéke nulla lehet).

40.

Második lépésként az eszközátvételi program keretében az értékvesztett eszközökhöz rendelt érték (az átvételi érték) az átvételi hatás elérése érdekében elkerülhetetlenül az aktuális piaci ár fölé kerül. A támogatás összeegyeztethetősége következetes értékelésének biztosítása érdekében a Bizottság az összeegyeztethető és a szükséges minimumra korlátozott támogatási összeg elfogadható referenciaértékének tekinti az eszköz alapul szolgáló hosszú távú gazdasági értékét (a tényleges gazdasági értéket) tükröző és az alapul szolgáló cash-flow-k, valamint a szélesebb időhorizont alapján kiszámított átvételi értéket. Bizonyos eszközkategóriák esetében meg kell fontolni egységes marzsok alkalmazását, hogy megbecsülhető legyen azon eszközök tényleges gazdasági értéke, amelyek túlságosan összetettek ahhoz, hogy a belátható jövőbeni alakulásukról megbízható előrejelzést lehessen készíteni.

41.

Következésképpen az eszközvásárlási vagy eszközbiztosítási (22) intézkedések átvételi értékének az eszközök tényleges gazdasági értékén kell alapulnia. Ezenfelül az állam számára megfelelő ellentételezést kell biztosítani. Amennyiben a tagállamok – a technikai fizetésképtelenség elkerülése érdekében – a tényleges gazdasági értéket meghaladó átvételi érték alkalmazását ítélik szükségesnek, az intézkedés támogatástartalma értelemszerűen nagyobb lesz. Ez csak akkor fogadható el, ha messzeható szerkezetátalakítással, valamint olyan feltételek, például visszakövetelési rendelkezés bevezetésével jár együtt, amelyek egy későbbi szakaszban lehetővé teszik a pótlólagos támogatás visszafizettetését.

42.	A piaci érték és a tényleges gazdasági érték tekintetében az értékelési folyamatnak, valamint az állam ellentételezésének a IV. mellékletben felsorolt alapelveket és eljárásokat kell követnie.

43.

Az eszközátvételi intézkedések tagállamok által benyújtott értékelési módszereinek, valamint egyedi esetekben azok végrehajtásának értékelése során a Bizottság értékelési szakemberekből álló testületekkel konzultál (23). A Bizottság az értékelési módszerek konzisztens voltának biztosítása érdekében már meglévő, közösségi szinten szervezett testületek szakértelmére is épít majd.

5.6. Az eszközátvételi intézkedések tárgyát képező eszközök kezelése

44.

A tagállamok feladata, hogy az értékvesztett eszközökkel kapcsolatos probléma mértékét, az egyes érintett bankok helyzetét és a költségvetési megfontolásokat figyelembe véve a 3. szakaszban és a II. mellékletben felsorolt lehetőségek közül kiválasszák a bankjaik tehermentesítésére leginkább alkalmas megoldást. Az állami támogatások ellenőrzésének célja annak garantálása, hogy a kiválasztott modell sajátosságai biztosítsák az egyenlő bánásmódot és megakadályozzák a verseny indokolatlan torzulását.

45.

Bár az egyes árazási rendelkezések eltérőek lehetnek a különböző támogatási intézkedések esetében, ezek a különbségek nem lehetnek érzékelhető hatással az állam és a kedvezményezett bank közötti megfelelő tehermegosztásra. Egy eszközkezelő társaság általános finanszírozási mechanizmusa, egy biztosítás vagy egy hibrid megoldás révén, megfelelő értékelésre alapozva kell biztosítani, hogy a bank azonos arányban viseli a veszteségeket. E tekintetben mérlegelhető a visszakövetelési rendelkezés alkalmazása. Általában véve minden programnak biztosítania kell, hogy a kedvezményezett bankok viseljék az eszközátvétel során felmerült veszteséget (lásd még az (50) bekezdést és a 10. lábjegyzetet).

46.

A választott modelltől függetlenül annak érdekében, hogy megkönnyítsék a bank számára az életképesség helyreállítására való összpontosítást és elkerüljék a lehetséges érdekellentéteket, funkcionálisan és szervezetileg is egyértelműen el kell különíteni egymástól a kedvezményezett bankot és annak értékvesztett eszközeit, különösen a menedzsment, a személyzet és az ügyfelek tekintetében.

5.7. Eljárási szempontok

47.	Az V. melléklet részletes iránymutatást tartalmaz ezen iránymutatásnak az állami támogatási eljárásra gyakorolt hatásáról, mind a támogatás eredeti bejelentése, mind pedig – ahol szükséges – a szerkezetátalakítási tervek értékelése vonatkozásában.

6. NYOMON KÖVETÉSI INTÉZKEDÉSEK – SZERKEZETÁTALAKÍTÁS ÉS AZ ÉLETKÉPESSÉG HELYREÁLLÍTÁSA

48.

Az 5. szakaszban említettalapelvek és feltételek megteremtik az állami támogatási szabályokkal összhangban lévő eszközátvételi intézkedések kidolgozásának keretét. Az állami támogatási szabályok célja ebben a kontextusban annak biztosítása, hogy a kedvezményezett bankot minimális összegű és a lehető legkevésbé torzító hatású támogatás segítségével szabadítsák meg eszközök egy különálló kategóriájához kapcsolódó kockázatoktól annak érdekében, hogy megteremtsék az állami támogatás nélküli, hosszú távú életképesség helyreállításának biztos alapját. Bár az értékvesztett eszközök fenti alapelvekkel összhangban történő kezelése szükséges lépés a bankok életképességének helyreállításához, önmagában nem elégséges e cél eléréséhez. Sajátos helyzetüktől és jellegzetességeiktől függően a bankoknak saját érdekükben megfelelő intézkedéseket kell hozniuk hasonló problémák ismételt felmerülésének elkerülése, valamint a fenntartható nyereségesség biztosítása érdekében.

49.

Az állami támogatásokról, különösen pedig a megmentési és szerkezetátalakítási támogatásokról szóló szabályok értelmében az eszközátvétel strukturális műveletnek minősül és az alábbi három feltétel alapos értékelését teszi szükségessé: i. a kedvezményezett megfelelő mértékű hozzájárulása az eszközátvételi program költségeihez; ii. megfelelő intézkedés az életképesség helyreállításának biztosítására; valamint iii. szükséges intézkedések a verseny torzulásának ellensúlyozására.

50.

Az első feltétel rendes esetben az 5. szakaszban rögzített követelmények, vagyis a közzététel, az értékelés, az árazás és az osztott teherviselés teljesítése révén érhető el. Ennek biztosítania kell, hogy a kedvezményezett legalább az eszközök állam általi átvétele során felmerülő veszteség egészét viselje. Amennyiben ez lényegileg nem lehetséges, kivételes esetben ekkor is nyújtható támogatás, feltéve, hogy a másik két feltétel esetében szigorúbb követelményeket alkalmaznak.

51.

Az életképesség helyreállítására vonatkozó és a verseny torzulásának ellensúlyozásához szükséges követelményeket eseti alapon határozzák meg. A második feltétel, a hosszú távú életképesség helyreállítása vonatkozásában meg kell jegyezni, hogy az eszközátvételi intézkedés hozzájárulhat ehhez a célkitűzéshez. Az életképesség-vizsgálat a lehetséges kockázati tényezők figyelembevételét és teljes körű értékelését követően tanúsítja a bank jelenlegi és várható tőkemegfelelését (24).

52.

Az eszközátvételi intézkedések kezdeti engedélyezését követően a szerkezetátalakítás szükséges mértékére vonatkozó bizottsági értékelés a következő kritériumok alapján kerül meghatározásra: a pénzintézetek feltőkésítése a jelenlegi pénzügyi válságban: a támogatás szükséges minimális szintre történő korlátozása és az indokolatlan versenytorzulás kiküszöbölését célzó biztosítékok című bizottsági közleményben felvázolt kritériumok; az eszközátvétel tárgyát képező banki eszközök aránya; ezen eszközök átvételi árának összehasonlítása a piaci árral; az értékvesztett eszközökhöz nyújtott eszközátvételi intézkedés sajátosságai; az állami érintettség teljes mérete a bank kockázattal súlyozott eszközeihez viszonyítva; a kedvezményezett bank problémáinak jellege és eredete; valamint a bank üzleti modelljének és befektetési stratégiájának stabil volta. Emellett figyelembe vesznek minden pótlólagosan nyújtott állami garanciát vagy állami újratőkésítést annak érdekében, hogy a kedvezményezett bank helyzetéről teljes körű képet alkossanak (25).

53.

A hosszú távú életképesség feltétele, hogy a bank állami támogatás nélkül képes legyen fennmaradni, következésképpen egyértelmű terveket kell kidolgozni a kapott állami tőke visszafizetésére és le kell mondani az állami garanciákról. Az értékelés eredményétől függően a szerkezetátalakításnak magában kell foglalnia a bank stratégiájának és tevékenységeinek mélyreható felülvizsgálatát, ideértve például a következőket: az alapvető üzleti tevékenységre összpontosítás, az üzleti modellek újbóli meghatározása, egyes üzletágak/leányvállalatok bezárása vagy értékesítése, az eszköz-forrás menedzsment módosítása és egyéb változtatások.

54.

A mélyreható szerkezetátalakítást akkor tekintik szükségesnek, ha az értékvesztett eszközök – az 5.5. szakaszban és a IV. mellékletben rögzített elvekkel összhangban végrehajtott – megfelelő értékelése állami beavatkozás nélkül negatív tőkét/technikai fizetésképtelenséget eredményez. Általában az ismételt támogatás iránti kérelmek és az 5. szakaszban rögzített alapelvektől való eltérés a mélyreható szerkezetátalakítás szükségességére utal.

55.

Az egyes kedvezményezettek helyzeti sajátosságainak kellő figyelembevétele mellett ugyancsak mélyreható szerkezetátalakításra van szükség akkor, ha a bank bármilyen formában már kapott állami támogatást, amely vagy hozzájárult a veszteségfedezéshez illetve a veszteség elkerüléséhez, vagy pedig összességében meghaladja a bank kockázattal súlyozott teljes eszközállományának 2 %-át (26).

56.	Az életképesség helyreállításához szükséges intézkedések időzítése figyelembe veszi az érintett bank sajátos helyzetét, valamint a bankszektor általános helyzetét, anélkül, hogy indokolatlanul késleltetné a szükséges kiigazításokat.

57.

Ami a harmadik feltételt illeti, a verseny támogatás által okozott torzulása alapján meg kell vizsgálni a szükséges kompenzációs intézkedések mértékét. Ez magában foglalhatja nyereséges tevékenységi területek vagy leányvállalatok csökkentését vagy értékesítését, vagy a kereskedelmi terjeszkedés korlátozására szolgáló magatartási korlátok bevezetését.

58.	Szükségesnek tekintik a kompenzációs intézkedéseket, ha a kedvezményezett bank nem teljesíti az 5. szakaszban rögzített feltételeket, nevezetesen a közzétételre, az értékelésre, az árazásra és az osztott teherviselésre vonatkozó követelményeket.

59.

A Bizottság a támogatás által okozott versenytorzulásra vonatkozó értékelés eredményének függvényében értékeli a szükséges kompenzációs intézkedések hatókörét, különösen az alábbi tényezők alapján: a támogatás teljes összege, beleértve a garanciából és a feltőkésítési intézkedésekből származó támogatást is, az intézkedésből részesülő értékvesztett eszközök volumene; az eszközökből származó veszteség aránya; a bank általános stabilitása; az átvett eszközök kockázati profilja; a bank kockázatkezelésének minősége; a fizetőképességi mutató szintje támogatás nélkül; a kedvezményezett bank piaci pozíciója és a bank piaci tevékenységének folytatása miatti versenytorzulás; valamint a támogatás hatása a bankszektor szerkezetére.

7. ZÁRÓ RENDELKEZÉS

60.	A Bizottság 2009. február 25-től alkalmazza e közleményt, attól a naptól, amikor annak tartalmáról elvi megállapodást hozott, tekintettel a pénzügyi és gazdasági helyzetre, amely azonnali cselekvést igényelt.

(1) Bár az euroövezetre vonatkozó adatok szerint a vállalkozásoknak nyújtott hitelek helytállnak, a háttérben gyengülő tendencia mutatkozik, és a hitelezés növekedése 2008 végéig hónapról hónapra egyértelműen lassult. 2008 decemberében 0,4 %-kal kevesebb hitelt nyújtottak a magángazdaságnak (nem monetáris pénzügyi intézményeknek nyújtott hitelek, kormányzat nélkül) mint novemberben.

(2) 2007 közepétől máig összesen 1 063 milliárd USD értékben számoltak el eszközök után értékvesztést, ebből 737,6 milliárd USD-t egyesült államokbeli székhelyű, 293,7 milliárd USD-t pedig európai székhelyű bankok jelentettek be. Ez utóbbin belül 68 milliárd USD-t Svájcból jelentettek. A már bejelentett eszközleírás tetemes volta ellenére az IMF jelenlegi becslése szerint a bankok eszköz-értékvesztéshez kapcsolódó teljes vesztesége valószínűleg eléri majd a 2 200 milliárd USD-t. Ez a becslés a világszinten birtokolt egyesült államokbeli eredetű és értékpapírosított jelzáloghiteleken, fogyasztási és vállalati hiteleken alapul és a válság kezdete óta folyamatosan nőtt. Néhány piaci elemző véleménye szerint a veszteségek teljes összege lényegesen nagyobb lehet ennél. Nouriel Roubini például, aki következetesen a hivatalos becslések túl alacsony voltát hangoztatta, most úgy véli, hogy csak az Egyesült Államokban 3 600 milliárd USD lehet a teljes veszteség.

(3) E megoldásokat a II. melléklet tárgyalja részletesebben.

(4) A kormányzat általi eszközvásárlás hosszabb távon nem feltétlenül jár súlyos költségvetési terhekkel, ha a megszerzett eszközök jelentős része később nyereséggel adható el (lásd az egyesült államokbeli és svéd példát a II. mellékletben). Mindazonáltal első körben költségvetési kiadásokat okoz, ami növeli a bruttó államadósságot és a kormányzat bruttó finanszírozási szükségletét. Az államadósság értékvesztett eszközökre történő átváltásán alapuló megközelítés használható a kötvénykibocsátáshoz kapcsolódó operatív problémák könnyítésére, de ezzel nem kerülhető el a költségvetési rátákra gyakorolt hatás, sem pedig az államadósság piaci kínálatának növekedése.

(5) A bankok tipikusan számos különböző eszközt birtokolnak, beleértve a következőket: készpénz, pénzügyi eszközök (kincstárjegyek, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírok, értékesíthető hitelek és áruk), derivatívák (swapok, opciók), hitelek, pénzügyi befektetések, immateriális javak, telkek, ingatlanok és felszerelések. Veszteség keletkezhet, ha az eszközöket könyv szerinti értékük alatt értékesítik, ha értékük csökkent és a lehetséges jövőbeli veszteségre tartalékot képeznek, vagy utólag, ha a lejáratkori hozam alacsonyabb, mint a könyv szerinti érték.

(6) A garancia állami támogatásnak minősül, ha a kedvezményezett bank nem talál a piacon olyan független magángazdasági szereplőt, amely hajlandó lenne hasonló garanciát nyújtani. Az állami támogatás összege az állam maximális nettó kötelezettségének összege.

(7) HL C 270., 2008.10.25., 8. o.

(8) HL C 10., 2009.1.15., 2. o.

(9) A terhek megfelelő megosztásával járó eszközátvételi intézkedés mérlegre gyakorolt hatására vonatkozó közzétételi követelmény sérelme nélkül az „átláthatóság” és „teljes körű közzététel” kifejezések a nemzeti hatóságok, az érintett független szakemberek és a Bizottság felé biztosított átláthatóságot jelentik.

(10) A támogatás összege az eszközök (rendszerint tényleges gazdasági értékükön alapuló) átvételi értéke és a piaci ár közötti különbségnek felel meg. E közleményben a felmerült veszteség összege az eszköz átvételi értéke és könyv szerinti értéke közötti különbség. A tényleges veszteség rendszerint csak utólag válik ismertté.

(11) Az eszközátvételi intézkedések bizonyos mértékig összehasonlíthatók a tőkeinjekcióval, mivel veszteségátvállalási mechanizmust biztosítanak és hatással vannak a szavatoló tőkére. Az előbbi esetében azonban az állam általában nagyobb kockázatot vállal, amely az értékvesztett eszközök egy speciális portfóliójához kapcsolódik, és nincs közvetlen hozzájárulás a bank egyéb jövedelemteremtő tevékenységeiből és forrásaiból – így az állam kockázata nagyobb lehet a bankban meglévő részesedésénél. Tekintettel arra, hogy az eszközátvételi intézkedés hátrányai meghaladják előnyeit, ellentételezésének rendes esetben nagyobbnak kell lennie, mint a tőkeinjekcióé.

(12) Az eszközök könyv szerinti értékének összehasonlítása átvételi értékükkel (azaz tényleges gazdasági értékükkel).

(13) A részvényesek védelme azonban rendes esetben kizárt. Lásd az NN 39/08 (Dánia, a Roskilde Bank likvidálásához nyújtott támogatás) és NN 41/08 (Egyesült Királyság, a Bradford & Bingley-nek nyújtott megmentési támogatás) határozatot.

(14) Ez előfordulhat abban az esetben, ha a bank mérete vagy tevékenységének típusa miatt a csődgondnoki vagy bírósági eljárást, illetve a rendes felszámolást nem lehetne a más pénzügyi intézményekre vagy a reálgazdaságnak történő hitelezésre gyakorolt veszélyes szisztematikus hatás nélkül végrehajtani. E tekintetben szükség van a monetáris és/vagy felügyeleti hatóság indokolására.

(15) A megfelelő szintet más tényezők, például a magasabb ellentételezés is befolyásolhatja. Ezenfelül meg kell jegyezni, hogy az utólagos kompenzáció esetében előfordulhat, hogy csak több évvel az intézkedés bevezetése után kerül rá sor, ami így nemkívánatos módon meghosszabbíthatja az értékvesztett eszközök értékelésével kapcsolatos bizonytalanságot. Az előzetes értékelésen alapuló visszakövetelési rendelkezés esetében ez a probléma nem áll fenn.

(16) Azon programba bevont eszközök esetében, amelyek a program végét követően járnak le.

(17) Az előre nem látható körülmény olyan körülmény, amelyet a vállalat vezetése semmiképpen sem láthatott előre, amikor úgy döntött, a jelentkezési időszakban nem csatlakozik az eszközátvételi programhoz, és ez nem a vállalatvezetés hanyagságának vagy hibájának vagy azon csoport döntésének eredménye, amelyhez a vállalat tartozik. Kivételes körülménynek a még a jelenlegi válságban is kivételesnek tekintett körülmények számítanak. Amennyiben valamely tagállam ilyen körülményeket kíván érvényesíteni, minden szükséges információt be kell jelentenie a Bizottságnak.

(18) A jelek szerint ezt a megközelítést választották az USA-ban a Citigroup és a Bank of America esetében.

(19) Általánosságban véve a Bizottság úgy véli, hogy egy egységes és objektív határnap, mint például 2008 vége azonos feltételeket biztosít a bankoknak és a tagállamoknak.

(20) Szükség esetén a jövőbeli eszközök kockázatához kapcsolódó állami támogatás a kezességvállalásról szóló közlemény és az átmeneti keretrendszer alapján kezelhető.

(21) Ez lenne a helyzet például abban az esetben, ha az állam az eszközöket azok névértékén váltja át államkötvényekre és ezzel egyidejűleg a banktőkére vonatkozó opciós utalványokat kap, amelyek értéke az értékvesztett eszközök tényleges eladási árától függ.

(22) Az eszközbiztosítási intézkedések esetében az átvételi érték alatt a biztosított összeg értendő.

(23) A Bizottság ezen értékelési szakemberekből álló csoportok véleményét ahhoz hasonlóan fogja felhasználni, ahogyan más állami támogatási eljárások esetében jár el, amikor külső szaktudást vehet igénybe.

(24) Emellett – amennyiben alkalmazandó – biztosítani kell a pénzintézetek feltőkésítése a jelenlegi pénzügyi válságban: a támogatás szükséges minimális szintre történő korlátozása és az indokolatlan versenytorzulás kiküszöbölését célzó biztosítékok című bizottsági közlemény (40) bekezdésében rögzített kritériumoknak való megfelelést is.

(25) Azon bankok esetében, amelyekkel szemben korábban nyújtott állami támogatás következtében fennáll a szerkezetátalakítási terv összeállítására vonatkozó követelmény, a tervnek kellőképpen figyelembe kell vennie az új támogatást és a szerkezetátalakítástól a rendes felszámolásig minden lehetőséget elemeznie kell.

(26) E bekezdés alkalmazásában nem kell figyelembe venni a jóváhagyott hitelgarancia-programban való részvételt, amennyiben veszteség fedezése céljából nem került sor garancia lehívására.

I. MELLÉKLET

Eurorendszer-útmutató bankok számára az eszközök támogatására vonatkozó intézkedésekről

Az eurorendszer hét alapelvet azonosított a banki eszközök támogatására vonatkozó intézkedésekkel kapcsolatban:

1.	az intézmények támogathatósága, a részvétel önkéntes, túlzott igénylés esetén lehetőség szerint elsőbbséget kapnak azok az intézmények, amelyek nagy mennyiségű értékvesztett eszközzel rendelkeznek;

2.	a támogatható eszközök viszonylag széles körű értelmezése;

a támogatható eszközök átlátható értékelése, amelynek a tagállamok által elfogadott megközelítéseken és közös kritériumokon kell alapulnia. E megközelítések és kritériumok független külső szakértők véleményén alapulnak és olyan modelleket használnak, amelyek mikroszintű adatokat alkalmaznak a várható veszteség gazdasági értékének és valószínűségének kiszámításánál, valamint eszközspecifikus marzsokat alkalmaznak az eszköz könyv szerinti értékének kiszámításánál akkor, ha a piaci érték megállapítása különös nehézséget okoz, vagy akkor, ha a helyzet gyors fellépést igényel;

4.	a kormány költségeinek csökkentése érdekében valamennyi intézkedési program szükséges eleme a megfelelő mértékű kockázatmegosztás, amely megfelelő ösztönzést és egyenlő feltételeket biztosít a résztvevő intézményeknek;

5.	kellően hosszú időtartamú eszköz-támogatási programok, amelyeknél az időtartam lehetőleg a támogatható eszközök futamidő-struktúrájának felel meg;

6.	az intézmény vezetése, amelyet az üzleti elvek alapján kell folytatni, és a jól meghatározott kilépési stratégiával rendelkező programokat kell előnyben részesíteni; valamint

7.	az állami támogatási programok mérhető feltételhez kötöttsége, mint például a kereskedelmi feltételek szerinti hitelfolyósítás folytatására vállalt kötelezettség annak érdekében, hogy megfelelően ki tudják elégíteni a keresletet.

II. MELLÉKLET

A különböző eszközátvételi megközelítések és a „rossz bank”-megoldás alkalmazásával kapcsolatos tapasztalatok az Egyesült Államokban, Svédországban, Franciaországban, Olaszországban, Németországban Svájcban és a Cseh Köztársaságban

I. Lehetséges megközelítések

Elvben két átfogó megközelítés alkalmazása merülhet fel az átvételi intézkedések tárgyát képező eszközök kezelése során:

az értékvesztett és a jó eszközök szétválasztása egy bankon vagy a bankszektor egészén belül. E megközelítés többféle változata is lehetséges. Minden egyes bank számára létre lehetne hozni eszközkezelő vállalkozást (rossz bank vagy kockázatlefedésre létrehozott intézmény), így az értékvesztett eszközöket átvenné egy külön jogi személy, a kezelést továbbra is a támogatásra szoruló bank vagy egy külön jogi személy végzi, a lehetséges veszteség pedig megoszlik a jó bank és az állam között. Az állam ennek alternatívájaként önálló intézményt (amelyet gyakran aggregátor banknak neveznek) is létrehozhat, amely felvásárolná az egyes bankoktól vagy a bankszektor egészétől az értékvesztett eszközöket, ezáltal pedig lehetővé tenné a bankoknak, hogy az eszközleírás kockázatának terhe nélkül visszatérhessenek a normál hitelezési magatartásukhoz. E megközelítés esetében sor kerülhetne előzetes államosításra is, azaz az állam a jó és a rossz eszközök szétválasztása előtt átvenné az irányítást a szektor néhány vagy összes bankja felett;

eszközbiztosítási rendszer, amelyben a bankok megtartanák mérlegükben az értékvesztett eszközöket, de az állam kártalanítaná őket a veszteségekkel szemben. Eszközbiztosítás esetén az értékvesztett eszközök a bankok mérlegében maradnak, az állam pedig kártalanítást nyújt a veszteség egy részével vagy egészével szemben. Az eszközbiztosításhoz kapcsolódó, specifikus problémát jelent a heterogén és az összetett eszközök biztosítási díjának meghatározása, amelynek elvben a biztosított eszközök értékelési és kockázati jellemzőinek kombinációján kellene alapulnia. Szintén probléma, hogy a biztosítási rendszerek működtetését nehezíti az, ha a biztosított eszközök számos bankban találhatók, ahelyett, hogy kevés nagybankban koncentrálódnának. Végezetül, az a tény, hogy a biztosított eszközök továbbra is a bankok mérlegében szerepelnek, érdekkonfliktusokat teremthet, és megszünteti a jó bank és a rossz eszközök egyértelmű elhatárolásából származó fontos pszichológiai hatást.

II. A „rossz bank”-módszerre vonatkozó tapasztalatok

Az Egyesült Államokban 1989-ben hozták létre a Resolution Trust Corporation-t (RTC) állami tulajdonú eszközkezelő vállalkozásként. Az RTC feladata volt, hogy az 1989-1992 közötti takarék- és hitelszövetkezeti válság (Savings and Loan válság) következményeképpen az Office of Thrift Supervision által fizetésképtelenné nyilvánított takarék- és hitelszövetkezetek eszközeit felszámolja (elsősorban az ingatlanbefektetésekkel kapcsolatos eszközöket, ideértve a jelzáloghiteleket is). Az RTC átvette a korábbi Federal Home Loan Bank Board biztosítási feladatait is. 1989-től 1995 közepéig a Resolution Trust Corporation 747 esetben összesen 394 milliárd USD értékű eszközzel rendelkező takarék- és hitelszövetkezetet zárt be vagy talált más megoldást. 1995-ben feladatait a Federal Deposit Insurance Corporation (Szövetségi Betétbiztosító) részét képező Savings Association Insurance Fund vette át. Az adófizetők költségeit 1995-ös dollárárfolyamon összesen 124 milliárd USD-re becsülték.

Az RTC úgynevezett tőkepartnerségi programokkal (equity partnership program) dolgozott. Valamennyi partnerségben részt vett egy magánbefektető, amely részleges érdekeltséget szerzett egy eszközcsoportban. Mivel az RTC megtartotta érdekeltségét az eszközportfóliókban, maga is részesedett a portfólióbefektetők által realizált hatalmas hozamokból. Ezenfelül a tőkepartnerség lehetővé tette, hogy egyrészt az RTC részesedjen a magánbefektetői partnerek vezetési és felszámolási erőfeszítéseinek hasznából, másrészt azt, hogy az ösztönzőket a megbízó/vállalkozó kapcsolatban lehetségest meghaladó módon hangolják össze. A tőkepartnerség a következő formákat veheti fel: többszörös befektetési alap (multiple investment fund – korlátozott és szelektív partnerség, meghatározatlan eszközportfólió), N- és S-sorozatú jelzálogkezelő alap (N-series and S-series Mortgage Trusts – versenyképe ajánlatok meghatározott eszközportfólióra), földalap (a földtulajdon hosszú távú fellendüléséből és fejlesztéséből származó nyereségre számítva), valamint JDC-partnerség (általános partner választása „szépségverseny”-alapon (beauty contest) nem biztosított vagy kérdéses értékű kintlévőségekre).

Svédországban két banki eszközkezelő vállalkozást (Securum és Retriva) hoztak létre, hogy az 1992–1993-as pénzügyi válság megoldása keretében azok kezeljék a pénzügyi intézmények befagyott hiteleit. A támogatásra szoruló bank eszközeit „jó” és „rossz” eszközökre bontották, majd a rossz eszközöket átvitték az egyik eszközkezelő vállalkozáshoz, többnyire a Securumhoz. A svéd program egyik fontos eleme, hogy kényszerítette a bankokat a várt hitelveszteség teljes összegének közzétételére, valamint arra, hogy reális értékeket rendeljenek az ingatlanokhoz és egyéb eszközökhöz. Ezzel kapcsolatban a pénzügyi felügyeleti hatóság szigorította a várható hitelveszteség meghatározására és az ingatlanértékelésre vonatkozó szabályokat. A támogatásért folyamodó bankok ingatlantulajdonának egységes felmérése érdekében a hatóság létrehozott egy ingatlanszakértőkből álló értékelő bizottságot. Az átvilágítás alatt álló eszközökhöz rendelt alacsony piaci érték alapján határozták meg a minimum eszközértéket. Mivel a piaci résztvevők nem számoltak azzal, hogy az árak e szint alá kerülnének, tovább folyt a kereskedés (1). A két bankieszköz-kezelő vállalkozás hosszú távon sikeresnek bizonyult, mivel a pénzügyi rendszer támogatására fordított költségvetési kiadások nagyjából megegyeztek a bankieszköz-kezelő vállalkozások által felszámolt eszköztulajdonból befolyt bevételekkel.

Franciaországban az 1990-es években korlátlan állami garanciával biztosított állami szervet hoztak létre a Credit Lyonnais rossz eszközeinek hosszú távú felszámolására. A rossz bank a Credit Lyonnais-től felvett hitelből finanszírozta az eszközvásárlást, így a Credit Lyonnais-nak nem kellett veszteségeket jegyeznie az eszközökön, és a kockázattal súlyozott eszközöknek megfelelő értékű tőkét szabadíthatott fel, mivel a rossz banknak nyújtott hitel az állami kezességvállalás fényében 0 %-os kockázatsúlyozást igényelt. A Bizottság szerkezetátalakítási támogatásként jóváhagyta a rossz bank létrehozását. A modellt többek között az jellemezte, hogy a jó és a rossz bankot egyértelműen szétválasztotta az érdekkonfliktusok elkerülése érdekében, valamint egy jobb megtérülést biztosító záradékot (better fortunes clause) iktatott be a jó bank nyeresége vonatkozásában az állam hasznára. Néhány év elteltével a bankot sikeresen privatizálták. Az a tény azonban, hogy az eszközöket könyv szerinti értéken vezették át a rossz bankba, megvédte a részvényeseket attól, hogy felelősséget kelljen vállalniuk a veszteségekért, és hosszú távon jelentős költségekkel járt az állam számára.

Pár évvel később Olaszországban a Banco di Napolit osztották fel jó és rossz bankra azután, hogy az akkori részvényesek átvállalták a veszteségeket, és az államkincstár a szükséges mértékű újratőkésítést hajtott végre a banki üzletmenet folyamatosságának biztosítására. A Banco di Napoli az államkincstár kezességvállalása mellett a központi bank által támogatott hitelből finanszírozta a diszkontált, azonban továbbra is értékvesztett eszközök rossz bank általi megvásárlását. Az így megtisztított bankot egy évvel később privatizálták. A banki tőke biztosításán túl sem a Credit Lyonnais, sem a Banco di Napoli rossz eszközeinek felvásárlása nem járt azonnali költségvetési kiadással az államkincstár számára.

Németország a tartományi bankok (Landesbanken) rossz eszközeinek kezeléséhez a rossz bank-módszer egyik könnyített formáját választotta nemrégiben. A SachsenLB ügyben a kedvezményezettet folyamatosan működő vállalkozásként értékesítették azután, hogy mintegy 17,5 milliárd EUR értékű rossz eszközt kihelyeztek egy különleges célú gazdasági egységbe, amely a papírokat azok lejártáig birtokolja. A korábbi tulajdonos Szászország a névérték mintegy 17 %-áig kezességet vállalt a veszteségekért. Stresszteszt elvégzése után ezt tekintették a lehetséges veszteség abszolút maximumának (az alapértéket mindössze 2 %-ra becsülték). Az új tulajdonos átvette a legtöbb refinanszírozást, és fedezte a fennmaradó kockázatot. A támogatás legalacsonyabb szükséges összegét a legrosszabb esetben körülbelül 4 %-ra becsülték. A WestLB ügyben 23 milliárd EUR összegű eszközportfóliót vezettek át egy különleges célú gazdasági egységbe, amelyhez 5 milliárd EUR értékben nyújtottak állami garanciát az esetleges veszteségek fedezésére, valamint a mérlegnek az eszközérték IFRS szerinti módosításától való védelmére. Ez lehetővé tette a WestLB számára, hogy mérlegében ne tüntesse fel az eszközök piaci ingadozását. 0,5 %-nyi kezességvállalási díjat fizettek az államnak. A kockázatlefedésre létrehozott intézmény állami támogatásnak minősül, és még mindig működik.

Svájcban a kormány új alapot hozott létre, az UBS ebbe vezette át az értékvesztett eszközök portfólióját, amelynek értékét előzetesen harmadik fél becsülte fel. Svájc – UBS-részvényekre váltható értékpapír formájában, az alap finanszírozásának biztosítására – tőkeinjekciót nyújtott az UBS-nek, amelyet az azonnal leírt és átvitt az alapba. Az alap finanszírozásának fennmaradó részletét a Svájci Nemzeti Bank nyújtotta hitelből fedezték.

Az 1990-es évek végén a cseh bankok nagyon enyhe feltételek mellett nyújtottak hitelt vállalkozásoknak. Mindez nagy kárt okozott nekik, így az 1990-es évek végén a kormány pénzügyi segítségére szorultak. Az egészséges bankszektor megteremtése érdekében nagyarányú mérlegtisztításra került sor.

1991 februárjában a cseh kormány konszolidációs bankot (Konsolidační banka, KOB) hozott létre a bankszektorban 1991 előtt felhalmozódott rossz hitelek – mint például a központi tervgazdaságból megörökölt, elsősorban a szovjet blokkon belüli kereskedelemhez kapcsolódó hitelek – átvételére. 2001 szeptemberében a konszolidációs bank ügynökséggé alakult, és átvállalta az „új innovatív” hiteleket is (különösen az úgynevezett privatizációs hiteleket, a befagyott hiteleket és a csalárd hiteleket).

1991-től kezdődően először a nagybankokat szabadították meg a rossz hitelektől, majd 1994-től a hangsúly a kisebb bankokra helyeződött át. A Kreditní banka 1996. augusztusi csődje, majd az Agrobanka ezt követő részleges „ostroma” megterhelte a cseh bankrendszert. Az érintett programok következtében 1995-ben és – az Agrobanka engedélyének visszavonása miatt – 1998-ban átmenetileg megnőtt az állami tulajdon aránya a bankokban. Összességében az állami banktulajdon aránya az 1994-es 29 %-ról 1995 végére 32 %-ra nőtt.

Ezenfelül a kis bankok támogatásának céljával 1997-ben stabilizációs programot hagytak jóvá. A program lényege, hogy a rossz minőségű eszközöket a résztvevő bankok tőkéjének 110 %-áig terjedő likviditással pótolták azáltal, hogy ezen eszközöket megvásárolta a bankoktól a Česká finanční nevű különleges társaság, hogy 5–7 év múlva a bankok maradványértéken vásárolják vissza az eszközöket. Hat bank csatlakozott a programhoz, de ötöt kizártak, mivel nem teljesítette a kritériumokat; ezt követően e bankok kiléptek a piacról. A stabilizációs program tehát sikertelen volt, ezért leállították.

1998 végéig 63 bankengedélyt bocsátottak ki (ezek közül 60-at 1994 vége előtt). 2000 szeptemberének végén 41 bank és külföldi bankfiók maradt versenyben, ezek közül 16 különleges státuszban (8 felszámolás alatt, 8 ellen pedig csődeljárást folytattak), 4 összefonódott más bankkal, egy külföldi bank engedélyét pedig visszavonták, mivel nem kezdte meg tevékenységét. A 41 fennmaradó intézmény (köztük a CKA) közül 15 belföldi, 27 pedig külföldi irányítás alatt áll, ideértve a külföldi leányvállalatokat és fiókokat is.

2000 májusában hatályba lépett a csődeljárásról és elszámolásról szóló módosított törvény, valamint a nyilvános árverésekről szóló törvény. E két törvény céljai közé tartozott a csődeljárások felgyorsítása és a hitelezők és adósok jogai közötti egyensúly megteremtése azáltal, hogy egyrészt lehetővé tették szakosodott cégek és jogi személyek számára, hogy csődeljárásban vagyonkezelőként lépjenek fel, másrészt lehetőséget teremtettek arra, hogy bíróságon kívüli vitarendezés céljával tárgyalásokat folytassanak.

(1) Ez éles ellentétben áll a japán gyakorlattal, amely túl magas árakat határozott meg a „rossz” eszközökre, ezáltal pedig körülbelül egy évtizedre befagyasztotta az ingatlanpiacot.

III. MELLÉKLET

A támogatható eszközök kategóriáinak (kosarainak) meghatározása, valamint az értékvesztett eszközök és a bank teljes üzleti tevékenységének teljes körű közzététele

I. A támogatható eszközök kategóriáinak (kosarainak) meghatározása

A bankok értékvesztett pénzügyi eszközeinek kategóriáihoz rendelt meghatározásoknak az alábbi területeken már használatos kategóriákra épülő közös nevezőként kell szolgálniuk:

1.	megfontolt jelentéstétel és értékelés (Basel 3-as pillér = a tőkekövetelményekről szóló irányelv XII. melléklete; FINREP és COREP);

2.	pénzügyi jelentéstétel és értékelés (az IAS 39 és különösen az IFRS 7);

3.	szakosodott ad hoc jelentéstétel a hitelválsággal kapcsolatban: IMF-, FSF-, Roubini- és CEBS-jelentések az átláthatóságról.

Az eszközkosarak meghatározásakor a jelenlegi jelentéstételi és értékelési kategóriák közös nevezőjének használata az alábbiakat eredményezi:

1.	elkerülhető, hogy a bankokat újabb jelentéstétel terhelje;

2.	lehetővé teszi az egyes bankok értékvesztetteszköz-kosarának a Közösség általi és globális becsléseken alapuló értékelését (ami fontos lehet a gazdasági érték egy bizonyos időpontban történő meghatározásához); valamint

3.	objektív (ellenőrzött) kiindulási pontot szolgáltat az értékvesztett eszközök értékeléséhez.

A fentiek figyelembevételével a Bizottság javasolja, hogy a gazdasági érték és az értékvesztett eszközök átvételének meghatározásánál az alábbi pénzügyieszköz-kosarak szolgáljanak kiindulópontul:

1. táblázat

I. Strukturált finanszírozás/értékpapírosított termékek
	A termék típusa	Számviteli kategória	A program értékelési alapja			Megjegyzések
	A termék típusa	Számviteli kategória	Piaci érték	Gazdasági érték	Átvételi érték	Megjegyzések
1	RMBS	FVPL/AFS (1)				További szétválasztás az alábbiak szerint: földrajzi terület, részletek kora, minősítés, másodlagos (subprime) vagy Alt-A vonatkozás, egyéb fedezet, érettség/évjárat, értékcsökkenés és -leírás
2	CMBS	FVPL/AFS
3	CDO	FVPL/AFS
4	ABS	FVPL/AFS
5	Vállalati hitel	FVPL/AFS
6	Egyéb hitelek	FVPL/AFS
Összesen
II. Nem értékpapírosított hitelek
	A termék típusa	Számviteli kategória	A program értékelési alapja			Megjegyzések
	A termék típusa	Számviteli kategória	Költség (2)	Gazdasági érték	Átvételi érték	Megjegyzések
7	Vállalati	HTM/L&R (1)	Költség (2)			További szétválasztás az alábbiak szerint: földrajzi terület, partnerkockázat, hitelkockázat-mérséklés (fedezetek) és lejárati struktúrák; értékcsökkenés és -leírás
8	Lakáscélú	HTM/L&R	Költség
9	Egyéb személyi	HTM/L&R	Költség
Összesen

II. Az értékvesztett eszközök és a kapcsolódó üzleti tevékenységek teljes körű közzététele

Az 1. táblázatban bemutatott eszközkosarak alapján egy banknak az eszközátvételi intézkedéssel érintett értékvesztett eszközeivel kapcsolatos információt részletesebben, az 1. táblázat „Megjegyzés” rovatában javasoltak szerint kell megjeleníteni.

Az európai bankfelügyelők bizottsága (CEBS) által megfigyelt, a piaci zavarok sújtotta tevékenységek közzétételének bevált gyakorlatai (3) alapján az értékvesztett eszközökhöz kapcsolódó banki tevékenységekre vonatkozó, az 5.1. szakaszban említett életképesség-vizsgálat részét képező tájékoztatást az alábbiak alapján lehetne rendszerezni:

2. táblázat

A CEBS által megfigyelt bevált gyakorlatok

Senior Supervisors Group (SSG):

A bevált gyakorlatok közzététele

Üzleti modell

–	Az üzleti modell (azaz a tevékenység megkezdésének indokai és az értékteremtési folyamathoz való hozzájárulás), valamint az adott esetben (pl. a válság eredményeként) végrehajtott módosítások ismertetése.

–	Stratégiák, célkitűzések ismertetése.

–	A tevékenységek fontosságának és az üzletre kifejtett hatásuknak az ismertetése (beleértve a mennyiségi kifejtést).

–	A tevékenységek ismertetése, ennek részeként az eszközök, működésük, valamint a termékek/beruházások által teljesítendő kritériumok leírása.

–	Az intézmény szerepének és érintettségének, azaz a kötelezettségvállalásoknak és a kötelezettségeknek az ismertetése

–	Tevékenységek (SPE) (4).

–	A kockázat természete (szponzor, likviditást, illetve hitelminőség-javítást biztosító) (SPE).

–	A politika minőségiismertetése (LF)

Kockázatok és kockázatkezelés

–	A tevékenységekkel és eszközökkel összefüggő kockázatok jellegének és mértékének ismertetése.

–	A tevékenységek szempontjából releváns kockázatkezelési gyakorlatok ismertetése, valamint az ezek kezelésére hozott korrektív intézkedésekben megállapított hiányosságok leírása.

–	A mostani válság kapcsán különleges figyelmet kell fordítani a likviditási kockázatokra

A válság hatása az eredményekre

–	Az eredmények minőségi és mennyiségi ismertetése, különös tekintettel – adott esetben – az eredményt befolyásoló veszteségekre és leírásokra.

–	A leírások/veszteségek részletes ismertetése a válság által érintett termékek és eszközök típusai szerint (CMBS, RMBS, CDO, ABS és LBO, különböző kritériumok alapján tovább bontva).

–	Az okok és a mutatkozó hatásért felelős tényezők ismertetése.

–	A i. (releváns) időszakok közötti hatások, valamint ii. a válság előtti és utáni eredménykimutatások összehasonlítása.

–	A realizált és nem realizált összegekkel való csökkentés közötti különbségtétel.

–	A válság által a cég részvényeinek árára gyakorolt hatás ismertetése.

–	A maximális veszteségi kockázat ismertetése és annak leírása, hogy a piaci zavar további súlyosbodása, illetve a piaci fellendülés milyen hatással lenne az intézmények helyzetére.

–	A saját kötelezettségek hozamkülönbség-mozgásai által az eredményekre gyakorolt hatás ismertetése, valamint az e hatás meghatározására alkalmazott módszerek leírása

–	A kockázat változása a kezdeti időszaktól, ideértve az értékesítést és a leírásokat (CMB/LF)

Kockázati szintek és típusok

–	A fennálló kockázatok névértéke (vagy amortizált bekerülési értéke) és valós értéke.

–	Tájékoztatás a hitelkockázati fedezetekről (pl. hitel-nemteljesítési csereügyletek révén) és a kockázatokra gyakorolt hatásukról.

–	Tájékoztatás a termékek számáról

–

A kockázat részletes közzététele az alábbiak szerinti bontásban:

–	a részletek kora szerinti szintezés,

–	a hitelminőség szintjei (pl. minősítés, beruházási fokozat, évjáratok),

–	földrajzi származás,

–	hogy a kockázatokat kibocsátották, konzerválták, raktározták vagy megvásárolták-e,

–	termékjellemzők: pl. minősítés, a másodlagos jelzálogkölcsönök aránya, leszámítolási kamatláb, kapcsolódási pontok, szpred, finanszírozás,

–	a fedezet jellemzői: pl. évjárat, hitelfedezeti ráták, zálogjog-információ, a fedezet súlyozott átlagos élettartama, az előlegfizetés gyorsaságára vonatkozó feltevések, várt hitelveszteség.

–	A kockázatok mozgása a vonatkozó jelentéstételi időszakok között és ennek okai (értékesítés, rendelkezésre állás, vásárlás stb.).

–	A nem konszolidált (vagy a válság folyamán felismert) kockázatok ismertetése és okaik.

–

A szakosodott biztosítók kockázata és a biztosított eszközök minősége:

–	a biztosított kockázatok és a megvásárolt hitelkockázati fedezetek névértéke (vagy amortizált bekerülési értéke),

–	a fennálló kockázatok és a kapcsolódó hitelkockázati fedezet valós értéke,

–	a leírások és veszteségek összege, realizált és nem realizált összegekre bontva,

–	a kockázatok minősítés vagy partner szerinti bontása

–	A cég mérete kontra a teljes kockázat (SPE/CDO).

–	Biztosíték: típus, részletek, hitelminősítés, iparág, földrajzi elhelyezkedés, átlagos lejárat, évjárat (SPE/CDO/CMB/LF).

–	Fedezetek, beleértve a szakosodott biztosítók és egyéb partnerek kockázatát (CDO). A fedezeti partnerek hitelképessége (CDO).

–	Továbbértékesített jelzáloghitelek, RMBS, derivatívák, egyéb (O).

–	A hitelminőség részletei (például hitelminősítés, hitelfedezeti ráták, teljesítménymérők) (O).

–	A kockázat változása a kezdeti időszaktól, ideértve az értékesítést és a leírásokat (CMB/LF).

–	A konszolidált és nem konszolidált cégek közötti különbségtétel. A konszolidálás oka (adott esetben) (SPE).

–	Finanszírozott kockázat és finanszírozatlan kötelezettségvállalások (LF)

Számviteli politikák és értékelési kérdések

–	Az ügyletek és a strukturált termékek számviteli célok szerinti osztályozása, valamint a megfelelő számviteli kezelés.

–	Az SPE-k és egyéb cégek (pl. VIE-k) konszolidációja, valamint ezek hozzárendelése a másodlagos jelzálogválság által érintett strukturált termékekhez.

–

A pénzügyi eszközök valós értékeinek részletes közzététele:

–	valós értékkel rendelkező pénzügyi eszközök,

–	valósérték-hierarchia (minden, a valósérték-hierarchia különböző szintjein valós értéken mért kockázat ismertetése, valamint a pénz- és származékos pénzügyi eszközök közötti bontás, és a különböző szintek közötti mozgások közzététele),

–	az első nap nyereségének kezelése (beleértve a mennyiségi információkat),

–	a valósérték-opció alkalmazása (az alkalmazási feltételeket is beleértve), valamint a vonatkozó összegek (megfelelően részletezve).

–

A pénzügyi eszközök értékeléséhez alkalmazott modellező technikák közzététele, valamint a következők ismertetése:

–	a modellező technikák és a hozzájuk tartozó eszközök leírása,

–	az értékelési folyamatok leírása (beleértve a modellek alapját képező feltételezések és az inputtényezők részletes ismertetését),

–	a modellkockázat illusztrálására alkalmazott módosítások típusai, valamint egyéb értékelési bizonytalanságok,

–	a valós értékek érzékenysége, valamint

–	stresszhelyzetek

–	Értékelési metodológiák és elsődleges mozgatók. (CDO).

–	Hitelértékelési módosítások konkrét partnerek esetében (CDO).

–	Az értékelés érzékenysége a fő feltevések és adatok változására (CDO)

Egyéb közzétételi kérdések

–	A közzétételi politikák ismertetése, valamint a közzététel és a pénzügyi jelentéstétel alapelveinek leírása

A bemutatás kérdései

–	Az intézmény egy bizonyos tevékenységben való részvételének megértéséhez szükséges információkat lehetőség szerint egy helyen kell közzétenni.

–	Amennyiben az információkat különböző helyeken vagy forrásokon helyezték el, egyértelmű hivatkozásokat kell megadni annak érdekében, hogy az érdeklődő olvasó megtalálja a különböző részeket.

–	Az ismertető tájékoztatókat a lehető legnagyobb mértékben ki kell egészíteni bemutató táblázatokkal és az érthetőséget segítő áttekintésekkel.

–	Az intézményeknek biztosítaniuk kell, hogy a bonyolult pénzügyi eszközök és ügyletek leírásánál alkalmazott terminológiát érthető és megfelelő magyarázat egészítse ki

(1) FVPL = a nyereséggel vagy veszteséggel szembeni valós érték (fair value through profit and loss) = kereskedési portfólió + valós érték opció); AFS = értékesíthető (available for sale), HTM = lejáratig tartott (held to maturity), L&R = hitelek és követelések (loans and receivables).

(2) A költség a hitelek értékvesztéssel csökkentett könyv szerinti értékét jelenti.

(3) Forrás: CEBS report on banks' transparency on activities and products affected by the recent market turmoil (A CEBS jelentése a banki tevékenységek átláthatóságáról és a jelenlegi piaci zavarok sújtotta termékekről), 2008. június 18.

(4) Az SSG-jelentésben mindegyik elem egy konkrét SPE-re vagy azok egészére utal, ezek a következők: SPE (különleges célú gazdálkodó szervezet), LF (Leveraged Financ, finanszírozás-áttétel), CMB (Commercial Mortgage-Backed Securities, kereskedelmi jelzálog-fedezetű értékpapírok), O (Other sub-prime and Alt-A Exposures, egyéb subprime és Alt-A kockázatok), CDO (Collateralised Debt Obligations, biztosítékalapú hitelkötelezettségek).

IV. MELLÉKLET

Értékelési és árazási alapelvek és folyamatok

I. Értékelési módszertan és eljárások

Az eszközátvételi intézkedésekhez az eszközöket a III. mellékletben található 1. és 2. szemléltető táblázat szerint kell osztályozni.

A jelen közlemény értelmében vett tényleges gazdasági érték meghatározása során (lásd az 5.5. szakaszt) a megfigyelhető piaci adatokra, valamint a jövőbeli pénzforgalomra vonatkozó realisztikus és óvatos feltevésekre kell alapozni.

A támogatható eszközökre alkalmazandó értékelési módszerről közösségi szinten kell megállapodni; a módszer az egyes érintett eszközök vagy eszközkosarak alapján változhat. Amennyiben lehetséges, az eszközt élete során a piachoz viszonyítva rendszeres időközönként újra kell értékelni.

A múltban több értékelési opciót is alkalmaztak több-kevesebb sikerrel. Azon eszközkategóriáknál, amelyek piaci értéke ésszerűen biztos, hasznosnak bizonyultak az egyszerű, fordított aukciós eljárások. E megközelítéssel azonban nem sikerült a bonyolultabb eszközök értékelése az Egyesült Államokban. A kifinomultabb aukciós eljárások jobban megfelelnek azokban az esetekben, ahol a piaci érték bizonytalanabb, és ahol az egyes eszközök árának meghatározásához pontosabb módszerre van szükség. E módszerek sajnos nem túl egyszerűek. Az összetett eszközökre alkalmazható modellalapú számítások kínálta alternatíva azzal a hátránnyal jár, hogy nagymértékben a feltevéseinktől függ (1).

Egységes fedezetértékelési marzs alkalmazása valamennyi összetett eszközre általánosságban egyszerűsíti ugyan az értékelési folyamatot, ugyanakkor az egyes eszközök pontatlanabb árazásához vezet. A központi bankok jelentős tapasztalattal rendelkeznek a renfinanszírozási biztosíték lehetséges kritériumait és paramétereit illetően: ez hasznos referenciát jelenthet.

Bármelyik modellt válasszuk is, az értékelési folyamat során, különösen pedig a jövőbeli veszteségek valószínűségének értékelésekor szigorú stressztesztet kellene végezni egy elhúzódó globális recesszió lehetőségét véve alapul.

Az értékelésnek nemzetközileg elismert szabványokra és viszonyítási számokra kell épülnie. A közösségi szinten elfogadott és a tagállamok által következetesen végrehajtott közös értékelési módszertan nagyban enyhítené az egyenlő feltételek biztosításával kapcsolatos, az eltérő értékelési rendszerek esetleges jelentős következményeiből eredő aggályokat. Az eszközátvételi intézkedések tagállamok által benyújtott értékelési módszereinek vizsgálata során a Bizottság elvben értékelési szakemberekből álló testületekkel konzultál (2).

II. Az állami támogatás árazása az értékelés alapján

Különbséget kell tenni az eszközök értékelése és egy támogatási intézkedés árazása között. A megállapított jelenlegi piaci érték vagy a „tényleges gazdasági érték” alapján végrehajtott vásárlás vagy biztosítás, amely a lejáratig tartandó értékpapírok alapján a jövőbeli pénzforgalomra vonatkozó előrejelzéseken alapul, a gyakorlatban gyakran meghaladja a kedvezményezett bankok jelenlegi teherviselési kapacitását (3). Az árazási célkitűzésnek a megállapított tényleges gazdasági értékhez legközelebbi átvételi értéken kell alapulnia. A tényleges gazdasági értéken alapuló árazást úgy foghatjuk fel, mint a jelenlegi, bizonyos piacok romlásához vagy összeomlásához vezető válságfeltételek fűtötte piaci zavarok ellensúlyozását szolgáló tényezőt, amely ugyanakkor előnyös a jelenlegi piaci értékhez és az állami támogatáshoz képest. Minél nagyobb az átvételi érték és a tényleges gazdasági érték közötti eltérés, azaz a támogatási összeg, annál nagyobb szükség van az idő múlásával megfelelő árazást biztosító korrekciós intézkedésekre (például jobb megtérülést biztosító rendelkezés), valamint nagyszabású szerkezetátalakításra. Szigorúbban kellene meghatározni az értékelési eredménytől megengedhető eltérés mértékét azon eszközök esetében, amelyek értéke megbízható piaci adatok alapján határozható meg, mint a kötött piacú eszközöknél. A fenti elvek nemteljesítése egyértelműen a messzemenő szerkezetátalakítás és kompenzációs intézkedések, illetve a rendes felszámolás szükségességét jelzi.

Az eszközátvétel árazásakor minden esetben be kell kalkulálni az államnak nyújtott ellentételezést, amely kellő figyelemmel van a tényleges gazdasági érték meghatározásakor becsült jövőbeli veszteségeket meghaladó veszteségek kockázatára, valamint a tényleges gazdasági értéket meghaladó átvételi értékből eredő bármely egyéb kockázatra.

Az ilyen ellentételezés nyújtható az eszközök átvételi értékének a tényleges gazdasági érték alatti, a kockázat megfelelő ellensúlyozását arányos emelkedés formájában, vagy a kezességvállalási díj megfelelő módosítása révén biztosító meghatározása révén.

A célul kitűzött hozam meghatározásánál kiindulhatnak a feltőkésítési intézkedéseknél elvárt ellentételezésből, ami a javasolt eszközátvétel tőkehatásának mértékével egyezik meg. Ennek összhangban kell állnia a pénzintézetek feltőkésítése a jelenlegi pénzügyi válságban: a támogatás szükséges minimális szintre történő korlátozása és az indokolatlan versenytorzulás kiküszöbölését célzó biztosítékokról szóló bizottsági közleménnyel, ugyanakkor figyelembe kell vennie az eszközátvételi intézkedések sajátos elemeit, különösen azt a tényt, hogy a tőkeinjekciónál nagyobb kockázattal járnak (4).

Az árazási rendszerbe bekerülhetnek a banki részvényekre szóló opciós utalványok is, az eszközöknek megfelelő értékben (amelynek eredményeképpen a magasabb ár kifizetése magasabb tőkerészesedéshez vezetne). Egy ilyen árazási modell lehetne az eszközvásárlási forgatókönyv, amikor az opciós utalványok akkor kerülnek vissza a bankhoz, ha a rossz bank eladja az eszközöket, és azok elérték a célul kitűzött hozamot. Ha az eszközök hozama elmarad a várttól, a banknak készpénzben kellene kifizetnie a különbséget annak érdekében, hogy elérjék a célul kitűzött hozamot. Ha a bank nem fizet készpénzben, a tagállam a célul kitűzött hozam elérése érdekében eladja az opciós utalványokat.

Eszközgarancia esetén a kezességvállalási díjat részvények formájában fizethetnék, amelyre a célul kitűzött hozamnak megfelelő, rögzített halmozódó kamatot fizetnének. Amennyiben a garanciát lehívják, a tagállam a garancia értékének megfelelő összegű részvényt vásárolhatna az opciós utalványokkal.

Valamennyi árazási rendszernek biztosítania kell, hogy a kedvezményezett bankok átfogó hozzájárulása a szükséges minimumra korlátozza az állami beavatkozás nettó értékét.

(1) Mindenesetre az aukció csak homogén eszközkategóriák esetében lehetséges, és csak akkor, ha elegendő számú potenciális eladó áll rendelkezésre. Ezenfelül tartalékárat kellene előírni az állam érdekeinek biztosítására, valamint visszakövetelési mechanizmust kellene létrehozni arra az esetre, ha a végleges veszteség meghaladja a tartalékárat, ezáltal biztosítva a kedvezményezett bank elegendő mértékű részvételét. Az ilyen jellegű mechanizmusok értékeléséhez egyrészt összehasonlításokat, másrészt stresszteszteket kell végezni alternatív kezességvállalási/vásárlási rendszerek között annak érdekében, hogy garantáljuk az átfogó pénzügyi egyenértékűséget.

(2) A Bizottság ezen értékelési szakemberekből álló csoportok véleményét ahhoz hasonlóan fogja felhasználni, ahogyan más állami támogatási eljárások esetében jár el, amikor külső szaktudást vehet igénybe.

(3) Lásd az 5.2. szakaszt.

(4) Eszközgarancia esetén azt is figyelembe kellene venni, hogy a feltőkésítési intézkedésekkel ellentétben itt nem biztosítanak likviditást.

V. MELLÉKLET

Állami támogatási eljárás

Az eszközátvételi intézkedéseket bejelentő tagállamoknak átfogó és részletes információt kell szolgáltatniuk a Bizottság felé az e közleményben meghatározott állami támogatási szabályok szerinti állami támogatási intézkedések értékeléséhez szükséges valamennyi elemről (1). Ideértendő az értékelési módszertan, valamint a független szakértő bevonásával történő végrehajtás részletes ismertetése is (2). A Bizottság hat hónapra hagyja jóvá az intézkedést. A jóváhagyás feltétele a kötelezettségvállalás arra, hogy valamennyi kedvezményezett intézmény vonatkozásában szerkezetátalakítási tervet vagy életképesség-elemzést nyújtanak be az eszközátvételi programhoz való csatlakozásukat követő három hónapon belül.

Ha egy tagállam valamely banknak egyedi intézkedés vagy jóváhagyott eszközátvételi program formájában támogatást nyújt, akkor a tagállamnak legkésőbb a szerkezetátalakítási tervvel vagy az életképesség-vizsgálattal kapcsolatos egyedi bejelentés időpontjában be kell nyújtania a Bizottsághoz az érintett eszközökkel kapcsolatos részletes információt, az egyedi támogatás nyújtásakor végzett értékelés eredményét, valamint az átvételi intézkedés által érintett eszközök értékvesztésének közzétételére vonatkozó, hitelesített és érvényesített eredményeket (3). A lehető leghamarabb be kell nyújtani a bank tevékenységének és mérlegének teljes felülvizsgálati adatait: ez lehetővé teszi, hogy már jóval a szerkezetátalakítási terv hivatalos bemutatása előtt megkezdődhessen a szerkezetátalakítás jellegére és mértékére vonatkozó vita azzal a céllal, hogy felgyorsítsa e folyamatot, valamint a lehető leghamarabb egyértelmű feltételeket és jogbiztonságot teremtsen.

Azon bankok esetében, amelyek már részesednek más állami támogatási forrásból (legyen az jóváhagyott kezességvállalás, eszközcsere, tőkésítési program vagy egyedi intézkedés), az eszközátvételi rendszer keretében nyújtott bármely támogatást előbb be kell jelenteni a jelenlegi jelentéstételi kötelezettségek keretében. Ez lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy képet alkothasson az egyedi támogatás kedvezményezettjének nyújtott többféle állami támogatásról, és jobban felbecsülhesse a korábbi intézkedések hatékonyságát, valamint a tagállam által küldött átfogó értékelésben ismertetett hozzájárulást.

A Bizottság a tervezett szerkezetátalakítás és korrekciós intézkedések fényében újraértékeli az ideiglenesen jóváhagyott támogatást (4), és új határozatban foglal állást annak hat hónapnál további összeegyeztethetőségéről.

A tagállamok hathavonta jelentést készítenek a Bizottságnak az eszközátvételi programok működéséről és a banki szerkezetátalakítási tervek teljesítéséről. Amennyiben a tagállam a bankjainak nyújtott egyéb támogatásokról már jelentést köteles készíteni, akkor azt a jelentést kell kiegészítenie az eszközátvételi intézkedésekhez és a banki szerkezetátalakítási tervekhez kapcsolódó, szükséges információkkal.

(1) Ajánlott a bejelentés előtti kapcsolatfelvétel.

(2) Lásd az 5.5. szakaszt és a IV. mellékletet.

(3) Mellékelni kell a felügyeleti hatóság vezetőjétől származó, a részletes eredményeket hitelesítő levelet.

(4) A tagállamok és a Bizottság munkájának megkönnyítése céljából a Bizottság készen áll arra, hogy a hasonló szerkezetátalakítási/felszámolási tervekről szóló értesítéseket csoportosan vizsgálja. Előfordulhat, hogy a Bizottság úgy ítéli meg, hogy nem kell benyújtani tervet egy intézmény egyszerű felszámolása esetén, vagy ha az intézmény elhanyagolható méretű.

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

26.3.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 72/25

A 2092/91/EGK RENDELET 15. CIKKÉBEN ELŐÍRT FELÜGYELETÉRT FELELŐS SZERVEK VAGY ÁLLAMI HATÓSÁGOK JEGYZÉKE

(2009/C 72/04)

A mezőgazdasági termékek ökológiai termesztéséről, valamint a mezőgazdasági termékeken és élelmiszereken erre utaló jelölésekről szóló, 1991. június 24-i 2092/91/EGK tanácsi rendelet 9. cikke előírja, hogy a tagállamok állítsanak fel egy felügyeleti rendszert, amelyet egy vagy több kijelölt felügyelő hatóság és/vagy jóváhagyott magán felügyelő szerv működtet.

A rendelet 15. cikke utolsó albekezdésének rendelkezései szerint a tagállamoktól származó információk alapján 2008-ben frissített jelenlegi kommunikációs jegyzékek tartalmazzák az egyes tagállamokban működésbe lépett rendszereket, valamint a felügyeletre jóváhagyott szerveket és/vagy hatóságokat.

Az egyes tagállamokban működésbe lépett rendszereket az alábbiak szerint jelölik a „megjegyzések” oszlopban:

A	:	Jóváhagyott magán felügyelő szervek rendszere
B	:	Kijelölt állami felügyelő hatóság(ok) rendszere
C	:	Egy kijelölt állami felügyelő hatóság és jóváhagyott magán felügyelő szervek rendszere

1998. január óta az Európai Unióban a jóváhagyott felügyelő szerveknek teljesíteni kell az EN 45011 szabvány feltételeiben meghatározott követelményeket (2092/91/EGK rendelet 9. cikkének (10) bekezdése).

A jegyzék tartalmazza az EGT-hez tartozó nem EGK országok által felügyeletre jóváhagyott szerveket és/vagy hatóságokat.

Ausztria és Spanyolország

Ausztriában és Spanyolországban a szervek egyes konkrét tartományokra/autonóm közösségekre korlátozzák tevékenységüket.

A „megjegyzések” oszlopban az alábbi kódokat használták az egyes tartományokra/autonóm közösségekre.

Ausztria

Karintia	K
Alsó-Ausztria	N
Felső-Ausztria	O
Salzburg	S
Stájerország	ST
Tirol	T
Bécs	W
Burgenland	B
Vorarlberg	V

Spanyolország

Andalúzia	AN
Aragónia	AR
Asztúria	AS
Baleárok	BA
Kanári-szigetek	CA
Kantábria	CN
Kasztília-La Mancha	CM
Kasztília és León	CL
Katalónia	CT
Extremadura	EX
Galícia	GA
Rioja	RI
Madrid	MA
Murcia	MU
Navarra	NA
Baszkföld	VAS
Valencia	VA

Tagállamok és kódok

Felügyelő hatóság(ok) vagy szerv(ek)

Megjegyzések

AUSZTRIA

A. rendszer

AT-N-01-BIO

Austria Bio Garantie

Königsbrunnerstrasse 8

A-2202 Enzersfeld

Tel: +43 2262 67 22 12

Fax: +43 22 62 67 41 43

E-mail: nw@abg.at

Website: www.abg.at

N, B, K, O, S, ST, T, V, W

AT-0-01-BIO

BIOS — Biokontrollservice Österreich

Feyregg 39

A-4552 Wartberg

Tel: +43 7587 7178

Fax:+43 7587 71 78-11

E-mail: office@bios-kontrolle.at

Website: www.bios-kontrolle.at

O, B, K, N, S, ST, T, V, W

AT-O-02-BIO

LACON GmbH

Linzerstrasse 2

A-4150 Rohrbach

Tel: +43 7289 40977

Fax: +43 7289 40977-4

E-mail: office@lacon-institut.at

Website: www.lacon-institut.at

O, B, K, N, S, ST, T, V, W

AT-O-04-BIO

GfRS Gesellschaft für Ressourcenschutz mbH

Prinzenstraße 4

D-37073 Göttingen

Tel: +49 551 58657

Fax: +49 551 58774

E-mail: postmaster@gfrs.de

Website: www.gfrs.de

O, B, K, S, ST, T

AT-S-01-BIO

SLK GesmbH

Maria-Cebotari-Strasse 3

A-5020 Salzburg

Tel: +43 (0)662 649483 14 or +43 (0)662 649483 11

Fax: +43 662 649 483 19

E-mail: office@slk.at

Website: www.slk.at

S, B, K, N, O,ST, T, V, W

AT-T-01-BIO

Kontrollservice BIKO Tirol

Wilhelm — Greil — Straße 9

A-6020 Innsbruck

Tel: +43 (0)59292-3100 or +43 (0)59292 3101

Fax: +43 059292-3199

E-mail: office@biko.at

Website: www.biko.at

T, K, N, O, S, V, W

AT-W-01-BIO

LVA

Blaasstrasse 29

A-1190 Wien

Tel: +43 (0)1 3688555 541 or +43 (0)1 3688555 12

Fax: +43 1 368 85 55-20

E-mail: cs@lva.co.at or bio@lva.at

Website: www.lva.co.at

W, B, K, N, O, S, ST, T, V

AT-W-02-BIO

SGS Austria Controll — Co. GesmbH

Diefenbachgasse 35

A-1150 Wien

Tel: +43 (0)1 5122567 154 or +43 (0)1 5122567 0

Fax: +43 (0)1 5122567 9

E-mail: sgs.austria@sgs.com

Website: www.at.sgs.com

W, B, K, N, O, S, ST, T, V

BELGIUM

A. rendszer

BE-BIO-01

CERTISYS

Av. de l'Escrime 85 Schermlaan

B-1150 Bruxelles — Brussel

Bureaux:

Chemin de la Haute Baudecet 1

B-1457 Walhain

Tel: +32 (0) 81 60 03 77

Fax: +32 (0) 81 60 03 13

E-mail: info@certisys.eu

Website: www.certisys.eu

BE-BIO-02

INTEGRA bvba, afdeling BLIK

Statiestraat 164

B-2600 Berchem

Tel: +32 (0)3 287 37 60

Fax: +32 (0)3 287 37 61

E-mail: info@integra-bvba.be

Website: www.integra-bvba.be

BULGÁRIA

A. rendszer

BG-02

BALKAN BIOCERT Ltd

13, Christo G. Danov Str.

BG-4000 Plovdiv

Tel: +359 32 625 888

Fax: +359 32 625 818

E-mail: gm@balkanbiocert.com

Website: www.balkanbiocert.com

BG-03

QC I INTERNATIONAL SERVICES S.P.A.

23, Vasil Aprilov Blvd., floor 3

BG-4000 Plovdiv

Tel/Fax: +359 32 649 228

E-mail: office@qci.bg

Website: qci.bg

BG-04

CERES — Certification of Environmental Standards Ltd.

15, Ivan Gechov Blvd.

BG-1431 Sofia

Tel/Fax: +359 29530264

E-mail: bioxm_bg@yahoo.com

Website: www.ceres-cert.com

BG-05

LАCON Ltd

17, Prolet Str.

BG-5140 Lyaskovetz

Tel/Fax: +359 619/231 87

E-mail: laconbg@gmail.com

E-mail: b_cert@yahoo.co.uk

Website: www.b-cert.com

BG-06

BCS Öko-Garantie Ltd

15, Ivailo Str.

BG-1606 Sofia

Tel: + 359 29880276

Fax: +359 29880259

E-mail: bulgaria@bcs-oeko.com

Website: www.bcs-oeko.com

BG-07

Control Union Certifications Ltd

40, Graf Ignatiev Str.

BG-9000 Varna

Tel: + 359 52/66 55 903

Fax: + 359 52/600 453

E-mail: sales@fidelitas.bg

Website: www.controlunion.com

CIPRUS

A. rendszer

CY-BIO-001

LACON LTD

Archbishop Kyprianos 53

2059 Strovolos

Cyprus

Tel: +35 722499640

Fax: +35 722499643

E-mail: laconcy@cytanet.com.cy

CY-BIO-002

BIOCERT (CYPRUS) LTD

Olympias 12

1070 Lefkosia

Cyprus

Tel: +35 722766446

Fax: +35 722375069

CSEH KÖZTÁRSASÁG

A. rendszer

CZ-BIO-KEZ-01

KEZ o.p.s.

Poděbradova 909

CZ-53701 Chrudim

Tel: +420 469 622 249

Fax: +420 469 625 027

E-mail: kez@kez.cz

Website: www.kez.cz

CZ-BIO-ABCERT-02

ABCERT AG, organizační složka

Lidická 40

CZ-602 00 Brno

Tel: +420 545 215 899

Fax: +420 545 217 876

E-mail: info@abcert.cz

Website: www.abcert.cz

CZ-BIOKONT-03

BIOKONT CZ, s r.o.

Měříčkova 34

CZ-62100 Brno

Tel: +420 545 225 565

Fax: +420 547 225 565

E-mail: slavik@biokont.cz

Website: www.biokont.cz

DÁNIA

B. rendszer

DK-Ø-50

Plantedirektoratet

Skovbrynet 20

DK-2800 Lyngby

Tel: +45 45 26 36 00

Fax: +45 45 26 36 19

E-mail: pdir@pdir.dk

DK-Ø-1

Fødevareregion Nord

Kontrolafdeling Aalborg

Sofiendalsvej 90

DK-9200 Aalborg SV.

Tel: +45 7227 5000

Fax: +45 7227 5003

E-mail: kontr.aalborg.nord@fvst.dk

DK-Ø-2

Fødevareregion Nord

Kontrolafdeling Viborg

Klostermarken 16

DK-8800 Viborg

Tel: +45 7227 5000

Fax: +45 7227 5007

E-mail: kontr.viborg.nord@fvst.dk

DK-Ø-3

Fødevareregion Nord

Kontrolafdeling Herning

Rosenholmsvej 15, Tjørring

DK-7400 Herning

Tel: +45 7227 5000

Fax: +45 7227 5005

E-mail: kontr.herning.nord@fvst.dk

DK-Ø-4

Fødevareregion Nord

Kontrolafdeling Århus

Sønderskovvej 5

DK-8520 Lystrup

Tel: +45 7227 5000

Fax: +45 7227 5001

E-mail: kontr.aarhus.nord@fvst.dk

DK-Ø-5

Fødevareregion Syd

Kontrolafdeling Vejle

Tysklandsvej 7

DK-7100 Vejle

Tel: +45 7227 5500

Fax: +45 7227 5501

E-mail: kontr.vejle.syd@fvst.dk

DK-Ø-6

Fødevareregion Syd

Kontrolafdeling Esbjerg

Høgevej 25

DK-6705 Esbjerg Ø.

Tel: +45 7227 5500

Fax: +45 7227 5601

E-mail: kontr.esbjerg.syd@fvst.dk

DK-Ø-7

Fødevareregion Syd

Kontrolafdeling Haderslev

Ole Rømersvej 30

DK-6100 Haderslev

Tel: +45 7227 5500

Fax: +45 7227 5701

E-mail: kontr.haderslev.syd@fvst.dk

DK-Ø-8

Fødevareregion Syd

Kontrolafdeling Odense

Lille Tornbjerg Vej 30

DK-5220 Odense SØ.

Tel: +45 7227 5500

Fax: +45 7227 5801

E-mail: kontr.odense.syd@fvst.dk

DK-Ø-9

Fødevareregion Øst

Kontrolafdeling Ringsted

Søndervang 4

DK-4100 Ringsted

Tel: +45 7227 6000

Fax: +45 7227 6101

E-mail: kontr.ringsted.oest@fvst.dk

DK-Ø-10

Fødevareregion Øst

Kontrolafdeling Rødovre

Fjeldhammervej 15

DK-2610 Rødovre

Tel: +45 7227 6000

Fax: +45 7227 6399

E-mail: kontr.roedovre.oest@fvst.dk

ÉSZTORSZÁG

B. rendszer

EE-VTA

Veterinary and Food Board

Väike-Paala 3

EE-11415 Tallinn

Tel: +372 605 1710

Fax: +372 621 1441

E-mail: vet@vet.agri.ee

Website: www.vet.agri.ee

VFB az import-engedélyezésért és előkészítésért felelős felügyelő hatóság

EE-TTI

Plant Production Inspectorate

Teaduse 2, Saku 75501

Harjumaa

Tel: +372 6712 602

Fax: +372 6712 604

E-mail: plant@plant.agri.ee

Website: www.plant.agri.ee

PPI a termelésért felelős felügyelő hatóság

FINNORSZÁG

B. rendszer

FI-A-001

Uudenman työvoima- ja elinkeinokeskus

Elintarviketurvallisuusvirasto Evira

(The Finnish Food Safety Authority Evira)

Mustialankatu 3

FIN-00790 Helsinki

Tel: +358 20 772 003

Fax: +358 20 772 4350

E-mail: kirjaamo@evira.fi

Website: www.evira.fi

FI-A-002

Varsinais-Suomen työvoima- ja elinkeinokeskus

As above

FI-A-003

Satakunnan työvoima- ja elinkeinokeskus

As above

FI-A-004

Hämeen työvoima- ja elinkeinokeskus

As above

FI-A-005

Pirkanmaan työvoima- ja elinkeinokeskus

As above

FI-A-006

Kaakkois-Suomen työvoima- ja elinkeinokeskus

As above

FI-A-007

Etelä-Savon työvoima- ja elinkeinokeskus

As above

FI-A-008

Pohjois-Savon työvoima- ja elinkeinokeskus

As above

FI-A-009

Pohjois-Karjalan työvoima- ja elinkeinokeskus

As above

FI-A-010

Keski-Suomen työvoima- ja elinkeinokeskus

As above

FI-A-011

Etelä-Pohjanmaan työvoima- ja elinkeinokeskus

As above

FI-A-012

Pohjanmaan työvoima- ja elinkeinokeskus

As above

FI-A-013

Pohjois-Pohjanmaan työvoima- ja elinkeinokeskus

As above

FI-A-014

Kainuun työvoima- ja elinkeinokeskus

As above

FI-A-015

Lapin työvoima- ja elinkeinokeskus

As above

FI-B

Elintarviketurvallisuusvirasto Evira

As above

FI-C

Sosiaali- ja terveysalan lupa- ja valvontavirasto

P.O. Box 210

FIN-00531 Helsinki

Tel: +358-9-772 920

Fax: +358-9-7729 2498

E-mail: kirjaamo@valvira.fi

Website: www.valvira.fi

FI-D

Ålands landskapsregering

PB 1060

FIN-22111 Mariehamn, Åland

Tel: +358 18 250 00

Fax: +358-18-192 40

E-mail: registrator@regeringen.ax

Website: www.regeringen.ax

FRANCIAORSZÁG

A. rendszer

FR-BIO 01

ECOCERT S.A.S.

B.P. 47

F-32600 L'Isle Jourdain

Tel: +33 (0)5 62 07 34 24

Fax: +33 (0)5 62 07 11 67

E-mail: info@ecocert.com

Website: www.ecocert.fr

FR-AB 06

ULASE SAS

B.P. 68

F-26270 Loriol sur Drôme

Tel: +33 (0)4 75 61 13 05

Fax: +33 (0)4 75 85 62 12

E-mail: info@ulase.fr

Website: www.ulase.fr

FR-BIO 07

AGROCERT

4, rue Albert Gary

F-47200 Marmande

Tel: +33 (0)5 53 20 93 04

Fax: +33 (0)5 53 20 92 41

E-mail: agrocert@agrocert.fr

FR-BIO 09

ACLAVE

56, rue Roger Salengro

F-85013 LA-ROCHE-SUR-YON CEDEX

Tel: +33(0)2 51 05 14 92

Fax: +33 (0)2 51 36 84 63

E-mail: accueil@aclave.asso.fr

Website: www.aclave.asso.fr

FR-BIO 10

QUALITÉ FRANCE S.A.S.

* Immeuble le Guillaumet

60, av. du Gal de Gaulle

F-92046 PARIS la DÉFENSE CEDEX

Tel: +33 (0)1 41 97 00 74

Fax: +33 (0)1 41 97 08 32

E-mail: bio@fr.bureauveritas.com

Website: www.qualite-france.com

* ZAC ATALANTE CHAMPEAUX

1, rue Maillard de la Gournerie

CS 63901

F-35039 RENNES CEDEX

* ZA CHAMPGRAND

B.P. 68

F-26270 LORIOL-SUR-DRÔME

FR-BIO 11

SGS ICS S.A.S.

191, avenue Aristide Briand

F-94237 CACHAN CEDEX

Tel: +33(0)1 41 24 83 04

Fax: +33 (0)1 41 24 89 96

E-mail: fr.certification@sgs.com

Website: www.fr.sgs.com

NÉMETORSZÁG

A. rendszer

DE-001-Öko-Kontrollstelle

BCS Öko-Garantie GmbH

Control System Peter Grosch

Cimbernstraße 21

D-90402 Nürnberg

Tel: +49 (0)911 424390

Fax: +49 (0)911 492239

E-mail: info@bcs-oeko.de

Website: www.bcs-oeko.de

DE-003-Öko-Kontrollstelle

Lacon GmbH

Privatinstitut für Qualitätssicherung und

Zertifizierung ökologisch erzeugter Lebensmittel

Brünnlesweg 19

D-77654 Offenburg

Tel: +49 (0)781 91937 30

Fax: +49 (0)781 91937 50

E-mail: lacon@lacon-institut.com

Website: www.lacon-institut.com

DE-005-Öko-Kontrollstelle

IMO GmbH

Institut für Marktökologie GmbH

Obere Laube 51-53

D-78462 Konstanz

Tel: +49 (0)7531/81301-0

Fax: +49 (0)7531/81301-29

E-mail: imod@imo.ch

Website: www.imo.ch

DE-006-Öko-Kontrollstelle

ABCERT GmbH

Kontrollstelle für ökologisch erzeugte Lebensmittel

Martinstraße 42-44

D-73728 Esslingen

Tel: +49 (0)711 351792-0

Fax: +49 (0)711 351792-200

E-mail: info@abcert.de

Website: www.abcert.de

DE-007-Öko-Kontrollstelle

Prüfverein Verarbeitung Ökologische Landbauprodukte e.V.

Vorholzstraße 36

D-76137 Karlsruhe

Tel: +49(0)721 35239-20

Fax: +49(0)721 35239-09

E-mail: kontakt@pruefverein.de

Website: www.pruefverein.de

DE-009-Öko-Kontrollstelle

LC Landwirtschafts-Consulting GmbH

Am Kamp 15-17

D-24768 Rendsburg

Tel: +49 (0)4331 33630 0

Fax: +49 (0)4331 33630 12

Website: www.lc-kiel.de

DE-012-Öko-Kontrollstelle

AGRECO R.F. Göderz GmbH

Mündener Straße 19

D-37218 Witzenhausen

Tel: +49 (0)5542 4044

Fax: +49 (0)5542 6540

E-mail: info@agrecogmbh.de

Website: www.agrecogmbh.de

DE-013-Öko-Kontrollstelle

QC & I Gesellschaft für Kontrolle und Zertifizierung von Qualitätssicherungssystemen GmbH

Geschäftsstelle:

Tiergartenstraße 32

D-54595 Prüm/ Eifel

Tel: +49 (0)6551 147641

Fax: +49 (0)6551 147645

Sitz der Gesellschaft:

Gleuelerstraße 286

D-50935 Köln

E-mail: qci.koeln@qci.de

Website: www.qci.de

DE-021-Öko-Kontrollstelle

Grünstempel Ökoprüfstelle e.V.

EU Kontrollstelle für ökologische Erzeugung und Verarbeitung landwirtschaftlicher Produkte

Windmühlenbreite 25d

D-39164 Wanzleben

Tel: +49 (0)39209 46696

Fax: +49 (0)39209 60596

E-mail: info@gruenstempel.de

Website: www.gruenstempel.de

DE-022-Öko-Kontrollstelle

Kontrollverein ökologischer Landbau e.V.

Vorholzstraße 36

D-76137 Karlsruhe

Tel: +49 (0)721 35239-10

Fax: +49 (0)721 35239-09

E-mail: kontakt@kontrollverein.de

Website: www.kontrollverein.de

DE-024-Öko-Kontrollstelle

Ecocert Deutschland GmbH

Güterbahnhofstr.10

D-37154 Northeim

Tel: +49 (0)5551 908430

Fax: +49 (0)5551 9084380

E-mail: info-deutschland@ecocert.com

DE-026-Öko-Kontrollstelle

Certification Services International CSI GmbH

Flughafendamm 9a

D-28199 Bremen

Tel: +49 (0)421 5977322 or (0)421 594770

Fax: +49 (0)421 594771

E-mail: info@csicert.com

Website: www.csicert.com

DE-032-Öko-Kontrollstelle

Kontrollstelle für ökologischen Landbau GmbH

Dorfstraße 11

D-07646 Tissa

Tel: +49 (0)36428 60934 (Office Stadtroda)

Fax: +49 (0)36428 13852

Tel/Fax: +49 (0)36428 62743 (Office Tissa)

E-mail: kontrollstelle@t-online.de

DE-034-Öko-Kontrollstelle

Fachverein für Öko-Kontrolle e.V.

Plauerhäger Straße16

D-19395 Karow

Tel: +49 (0)38738 70755

Fax: +49 (0)38738 70756

E-mail: info@fachverein.de

Website: www.fachverein.de

DE-037-Öko-Kontrollstelle

ÖKOP Zertifizierungs GmbH

Schlesische Straße 17 d

D-94315 Straubing

Tel: +49 (0)9421 703075

Fax: +49 (0)09421 703074

E-mail: biokontrollstelle@oekop.de

Website: www.oekop.de

DE-039-Öko-Kontrollstelle

GfRS Gesellschaft für Ressourcenschutz GmbH

Prinzenstraße 4

D-37073 Göttingen

Tel: +49 (0)551 5865

Fax: +49 (0)551 58774

E-mail: postmaster@gfrs.de

Website: www.gfrs.de

DE-043-Öko-Kontrollstelle

Agro-Öko-Consult Berlin GmbH

Dorotheastraße 30

D-10318 Berlin

Tel: +49 (0)30 54782352

Fax: +49 (0)30 54782309

E-mail: aoec@aoec.de

Website: www.aoec.de

DE-044-Öko-Kontrollstelle

Ars Probata GmbH

Möllendorffstraße 49

D-10367 Berlin

Tel: +49 (0)30/47004632

Fax: +49 (0)30/47004633

E-mail: ars-probata@ars-probata.de

Website: www.ars-probata.de

DE-060-Öko-Kontrollstelle

QAL Gesellschaft für Qualitätssicherung in der Agrar und Lebensmittelwirtschaft GmbH

Am Branden 6b

D-85256 Vierkirchen

Tel: +49 (0)8139 8027-0

Fax: +49 (0)8139 8027-50

E-mail: info@qal-gmbh.de

Website: www.qal-gmbh.de

DE-061-Öko-Kontrollstelle

LAB — Landwirtschaftliche Beratung der Agrarverbände Brandenburg GmbH

Chausseestraße 2

D-03058 Groß Gaglow

Tel: +49 (0)355 541465

Fax: +49 (0)355 541466

E-mail: labgmbh.cottbus@t-online.de

DE-063-Öko-Kontrollstelle

Öko-kontrollstelle der TÜV Nord Cert GmbH

Langemarckstraße 20

D-45141 Essen

Tel: +49 (0)2 01 825 3404

Fax: +49 (0)2 01 825 3290

E-mail: oeko-kontrollstelle@tuev-nord.de

Website: www.tuev-nord.de

DE-064-Öko-Kontrollstelle

ABC GmbH

Agrar- Beratungs- und Controll GmbH

An der Hessenhalle 1

D-36304 Alsfeld

Tel: +49 (0)6631/78490

Fax: +49 (0)6631/78495

E-mail: zwick@abcg-alsfeld.de

GÖRÖGORSZÁG

A. rendszer

EL-01-BIO

DIO

38, Aristotelous str.

GR-10433 Athens

Tel: +30 210 8224384

Fax: +30 210 8218117

E-mail: info@dionet.gr

Website: www.dionet.gr

EL-02-BIO

PHYSIOLOGIKI Ltd

24, N. Plastira str.

GR-59300 Alexandria Imathias

Tel: +30 23330 24440

Fax: +30 23330 24440

E-mail: fysicert@acn.gr

EL-03-BIO

BIOELLAS S.A.

11 B, Kodringtonos str.

GR-10434 Athens

Tel: +30 210 8211940/8211707

Fax: +30 210 8211015

E-mail: info@bio-hellas.gr

Website: www.bio-hellas.gr

EL-04-BIO

QWAYS DIADROMES PIOTITAS A.E.

8, Demokratias str.

GR-15127 Melissia Athens

Tel: +30 210 6130070/6136326

Fax: +30 210 6136071

E-mail: info@qways.gr

Website: www.qways.gr

EL-05-BIO

A CERT

European Organisation for Certification

2, Telou str.

GR-54638 Thessaloniki

Tel: +30 2310 210777/210417

Fax: +30 2310 219824/210417

E-mail: info@a-cert.org

Website: www.a-cert.org

EL-06-BIO

IRIS — Α. HATZIDAKI & Co Ε.Ε.

Ι. Marneli 13 & Zotou

GR-71305 Heraklion, Crete

Tel: +30 2810 360715-7

Fax: +30 2810 360718

E-mail: info@irisbio.gr

EL-07-BIO

PRASINOS ELEGCHOS — GREEN CONTROL

10th km on the Veria-Skydra road

Kopano-Stenimacho district

P.O.Box 50

GR-59035

Tel: +30 23320 6438

Fax: +30 23320 43509

E-mail: greencontrol@hol.gr

Website: www.greencontrol.gr

EL-08-BIO

GEOTECHNIKO ERGASTIRIO SA

Paleochori Administrative Department

Plateos Municipality

GR-59300 Imathia

Tel: +30 23320 64387

Fax: +30 23320 43509

E-mail: info@bio-geolab.gr

Website: www.bio-geolab.gr

MAGYARORSZÁG

A. rendszer

HU-ÖKO-01

Biokontroll Hungária Nonprofit Kft.

Margit krt. 1. III/16-17.

H-1027 Budapest

Tel: +36 1 336 11 22

Fax: +36 1 315 11 23

E-mail: info@biokontroll.hu

E-mail: biokontroll@biokontroll.hu

Website: www.biokontroll.hu

HU-ÖKO-02

Hungária Öko Garancia Kft.

Miklós tér 1.

H-1033 Budapest

Tel: +36 1 336 0533

Fax: +36 1 336 0534

E-mail: info@okogarancia.hu

Website: www.okogarancia.hu

ÍRORSZÁG

A. rendszer

IRL-OIB1

Demeter Standards Ltd

Watergarden

Thomastown

Co. Kilkenny

Ireland

Tel: +353 56 7754214

Fax: +353 56 7754214

E-mail: bdaai@indigo.ie

Website: www.demeter.net

IRL-OIB2

Irish Organic Farmers and Growers Association Ltd

Main Street

Newtownforbes

Co. Longford

Ireland

Tel: +353 43 42495

Fax: +353 43 42496

E-mail: iofga@eircom.net

Website: www.irishorganic.ie

IRL-OIB3

Organic Trust Ltd

2 Vernon Avenue

Clontarf

Dublin 3

Ireland

Tel: +353 1 8530271

Fax: +353 1 8530271

E-mail: organic@iol.ie

Website: www.organic-trust.org

OLASZORSZÁG

A. rendszer

IT-ASS

Suolo & Salute srl

Via Paolo Borsellino, 12/B

I-61032 Fano (PU)

Tel: +39 0721 860543

Fax: +39 0721 860543

E-mail: info@suoloesalute.it

Website: www.suoloesalute.it

IT-ICA

ICEA — Istituto per la Certificazione Etica e Ambientale

Strada Maggiore, 29

I-40125 Bologna

Tel: +39 051 272986

Fax: +39 051 232011

E-mail: icea@icea.info

Website: www.icea.info

IT-IMC

Istituto Mediterraneo di Certificazione srl — IMC

Via Carlo Pisacane, 32

I-60019 Senigallia (AN)

Tel: +39 071 7928725 or 7930179

Fax:+39 071 7910043

E-mail: imcert@imcert.it

Website: www.imcert.it

IT-BAC

Bioagricert srl

Via dei Macabraccia, 8

I-40033 Casalecchio Di Reno (BO)

Tel: +39 051562158

Fax: +39 051564294

E-mail: info@bioagricert.org

Website: www.bioagricert.org

IT-CPB

CCPB S.r.l.

via Jacopo Barozzi 8

I-40126 Bologna

Tel: +39 051 254688 or 6089811

Fax: +39 051 254842

E-mail: ccpb@ccpb.it

Website: www.ccpb.it

IT-CDX

CODEX srl

Via Duca degli Abruzzi, 41

I-95048 Scordia (CT)

Tel: +39 095 650716/634

Fax: +39 095 650356

E-mail: codex@codexsrl.it

Website: www.codexsrl.it

IT-QCI

QC & I International Services s.a.s.

Villa Parigini

Località Basciano Monteriggioni

I-53035 Siena

Tel:+39 (0)577 327234

Fax: +39 (0)577 329907

E-mail: lettera@qci.it

Website: www.qci.it

IT-ECO

Ecocert Italia S.r.l.

Corso delle Province 60

I-95127 Catania

Tel: +39 095 442746 or 433071

Fax: +39 095 505094

E-mail: info@ecocertitalia.it

Website: www.ecocertitalia.it

IT-BSI

BIOS srl

Via Monte Grappa 37/C

I-36063 Marostica (VI)

Tel: +39 0424 471125

Fax: +39 0424 476947

E-mail: info@certbios.it

Website: www.certbios.it

IT-ECS

ECS — Ecosystem International Certificazioni s.r.l.

Via Monte San Michele 49

I-73100 Lecce

Tel: +39 0832 318433

Fax: +39 0832 315845

E-mail: info@ecosystem-srl.com

Website: www.ecosystem-srl.com

IT-BZO

BIOZOO srl

Via Chironi 9

I-07100 SASSARI

Tel: +39 079 276537

Fax: +39 178 2247626

E-mail: info@biozoo.org

Website: www.biozoo.org

IT-ABC

ABC Fratelli Bartolomeo società semplice

via Roma, 45 Grumo Appula

I-70025 Bari

Tel: +39 080 3839578

Fax: +39 080 3839578

E-mail: abc.italia@libero.it

Website: www.abcitalia.org

IT-ANC

ANCCP S.r.l

via Rombon 11

I-20134 MILANO

Tel: +39 02 2104071

Fax: +39 02 210407218

E-mail: anccp@anccp.it

Website: www.anccp.it

IT-SDL

Sidel S.p.a.

via Larga, 34/2

I-40138 BOLOGNA

Tel: +39 051 6026611

Fax: +39 051 6012227

E-mail: sidel@sidelitalia.it

Website: www.sideitalia.it

IT-CTQ

Certiquality S.r.l.

Via Gaetano Giardino 4

I-20123 Milano

Tel: +39 02 8069171

Fax: +39 02 86465295

E-mail: certiquality@certiquality.it

Website: www.certiquality.it

IT-BZ-BZT

ABCERT GmbH

Martinstrasse 42-44

D-73728 Esslingen

Tel: +49 (0) 711 351792-0

Fax: +49 (0) 711 351792-200

E-mail: info@abcert.de

Website: www.abcert.de

IT-BZ-INC

INAC GmbH

International Nutrition and Agriculture Certification

In der Kämmersliethe 1

D-37213 Witzenhausen

Tel: +49 (0)5542 911400

Fax: +49 (0)5542 911401

Website: www.inac-gmbh.net

IT-BZ-IMO

IMO GMBH

Obere Laube 51/53

D-78462 Konstanz

Tel: +49 (0) 7531 81301-0

Fax: +49 (0) 7531 81301-29

E-mail: imod@imo.ch

Website: www.imo-control.net

IT-BZ-QCI

QC I GmbH — Gesellschaft für Kontrolle und Zertifizierung von Qualitätssicherungssystemen mbh

Gleuelerstraße 286

D-50935 KÖLN

Tel: +49 (0)221 94392-09

Fax: +49 (0)221 94392-11

E-mail: qci.koeln@qci.de

Website: www.qci.de

IT-BZ-BKT

Kontrollservice BIKO Tirol

Wilhelm-Greil-Straße 9

A-6020 INNSBRUCK

Tel: +43 (0)5 92 92 3101

Fax: +43 (0)5 92 92 3199

E-mail: biko@lk-tirol.at

Website: www.kontrollservice-tirol.at

LETTORSZÁG

A. rendszer

LV-EQ

Biedrība „Vides kvalitāte”

Rīgas iela 113

Salaspils

Rīgas raj.

LV-2169

Tel: +371 67709090

Fax: +371 67709090

E-mail: eq@videskvalitate.lv

Website: www.videskvalitate.lv

LV-STC

Valsts SIA „Sertifikācijas un testēšanas centrs”

Dārza iela 12

Priekuļu pagasts

Cēsu raj.

LV-4126

Tel: +371 64130013

Fax: +371 641 30010

E-mail: info@stc.lv

Website: www.stc.lv

LITVÁNIA

B. rendszer

LT-01

Ekoagros

K. Donelaičio str. 33 or

A. Mickevičiaus str. 48

LT-44240 Kaunas

Tel: +370 37203181

Fax: +370 37203182

E-mail: ekoagros@ekoagros.lt

Website: www.ekoagros.lt

LUXEMBURG

C. rendszer

LU-BIO-01

Administration des Services techniques de l'Agriculture

(autorité compétente)

Service de la protection des végétaux

BP 1904

L-1019 Luxembourg

Tel: +352 45 71 72 353

Fax: +352 45 71 72 340

E-mail: Monique.Faber@asta.etat.lu

Website: www.asta.etat.lu

LU-BIO-04

Prüfverein Verarbeitung Ökologische Landbauprodukte e.V. (DE-007)

Vorholzstr. 36

D-76137 Karlsruhe

Tel: +49 721 35239-20

Fax: +49 721-626840-22

E-mail: kontakt@pruefverein.de

Website: www.pruefverein.de

LU-BIO-05

Kontrollverein Ökologischer Landbau e.V. (DE-022)

Vorholzstraße 36

D-76137 Karlsruhe

Tel: +49 (0)721 35239-10

Fax: +49 (0)721 35239-09

E-mail: kontakt@kontrollverein.de

Website: www.kontrollverein.de

LU-BIO-06

CERTISYS (BE-01)

Siège social:

Av. de l'Escrime 85 Schermlaan

B-1150 Bruxelles

Bureaux:

Chemin de la Haute Baudecet 1

B-1457 Walhain

Tel: +32 (0) 81 60 03 77

Fax: +32 (0) 81 60 03 13

E-mail: info@certisys.eu

Website: www.certisys.eu

MÁLTA

C. rendszer

MT01

Malta Standards Authority

2nd Floor, Evans Building

Merchants' Street

Valletta

Tel: + 356 21242420

Fax: + 356 21242406

E-mail: michael.cassar@msa.org.mt

Website: www.msa.gov.mt

MT02

BIOZOO

via Chironi 9

IT-07100 Sassari

Tel: + 39 079 276537

E-mail: info@biozoo.org

Website: www.biozoo.org

HOLLANDIA

B. rendszer

NL01

Stichting Skal

Postbus 384

NL-8000 AJ Zwolle

Tel: +31 38 4268181

Fax: +31 38 4268182

E-mail: info@skal.nl

Website: www.skal.nl

LENGYELORSZÁG

C. rendszer

RE-01/2005/PL

EKOGWARANCJA PTRE Ltd

ul. Irysowa 12/2

PL-20-834 Lublin

Tel.: +48 (0) 81 742 68 64

E-mail: biuro@ekogwarancja.pl

Website: www.ekogwarancja.pl

RE-02/2005/PL

Certifying Body of Organic Production PNG Ltd

PL-26-065 Piekoszów

Zajaczkow k.Kielc

Tel.: +48 (0)41 306 40 00

E-mail: png@ecofarm.pl

Website: www.ecofarm.pl

RE-03/2005/PL

COBICO Ltd

ul. Grzegórzecka 77

PL-31-559 Kraków

Tel.: +48 (0)12 632 35 71

E-mail: cobico@cobico.pl

Website: www.cobico.pl

RE-04/2005/PL

BIOEKSPERT Ltd

ul. Narbutta 3A m1

PL-02-564 Warsaw

Tel.: +48 (0)22 499 53 66

E-mail: bioekspert@bioekspert.waw.pl

Website: www.bioekspert.waw.pl

RE-05/2005/PL

BIOCERT MAŁOPOLSKA Ltd.

ul. Lubicz 25A

PL-31-503 Kraków

Tel.: +48 (0)12 430 36 06

E-mail: sekretariat@biocert.pl

Website: www.biocert.pl

RE-06/2005/PL

Polish Centre of Research and Certification,

Branch in Pila

ul. Śniadeckich 5

PL-64-920 Piła

Tel.: +48 (0)67 213 87 00

E-mail: pcbcpila@i-pila.pl

Website: www.pcbc.gov.pl

RE-07/2005/PL

AgroBioTest Ltd

ul. Nowoursynowska 166

PL-02-787 Warsaw

Tel.: +48 (0)22 847 87 39

E-mail: agro.bio.test@agrobiotest.pl

Website: www.agrobiotest.pl

PORTUGÁLIA

A. rendszer

PT/AB 02

ECOCERT PORTUGAL, Unipessoal Lda

Rua Alexandre Herculano, 68 — 1o Esq.

P-2520-273 Peniche

Tel: +351 262 785117

Fax: +351 262 787171

E-mail: ecocert@mail.telepac.pt

Website: www.ecocert.com

PT/AB 03

SATIVA, DESENVOLVIMENTO RURAL, Lda

Rua Robalo Gouveia, 1o 1a

P-1900-392 Lisboa

Tel: +351 21 799 11 00

Fax: +351 21 799 11 19

E-mail: sativa@sativa.pt

Website: www.sativa.pt

PT/AB 04

CERTIPLANET, Certificação da Agricultura, Floresta e Pescas, Unipessoal Lda

Av. do Porto de Pescas, Lote C — 15, 1 o C

P-2520 — 208 Peniche

Tel: +351 262 789 005

Fax: +351 262 789 514

E-mail: certiplanet@sapo.pt

Website: www.certiplanet.pt

PT/AB 05

CERTIALENTEJO, Certificação de Produtos Agrícolas, Lda

Rua Diana de Liz — Horta do Bispo

Apartado 320

P-7006 — 804 Évora

Tel: +351 266 769564/5

Fax: +351 266769566

E-mail: geral@certialentejo.pt

Website: www.certialentejo.pt

PT/AB 06

AGRICERT — Certificação de Produtos Alimentares Lda

Rua Alfredo Mirante, 1, R/C Esq.

P-7350-153 Elvas

Tel: +351 268 625 026

Fax: +351 268 626 546

E-mail: agricert@agricert.pt

Website: www.agricert.pt

PT/AB 07

TRADIÇÃO E QUALIDADE — Associação Interprofissional para os Produtos Agro-Alimentares de Trás-os-Montes

Av. 25 de Abril 273 S/L E

P-5370-202 Mirandela

Tel/Fax: +351 278 261 410

E-mail: tradicao-qualidade@clix.pt

PT/AB 08

CODIMACO — Certificação e Qualidade, Lda

Pátio do Município, 1, 3o Dto

P-2550 — 103 Cadaval

Tel: +351 262 691 155

Fax: +351 262 695 095

E-mail: codimaco@codimaco.pt

Website: www.codimaco.pt

PT/AB 09

SGS Portugal — Sociedade Geral de Superintendência, S A

Pólo Tecnológico de Lisboa, Lote 6, Pisos 0 e 1

P-1600-546 Lisboa

Tel: +351 217 104 200

Fax: +351 217 157 520

E-mail: sgs.portugal@sgs.com

Website: www.pt.sgs.com

ROMÁNIA

A. rendszer

RO-ECO-001

BCS OKO-Garantie România SRL

Strada Belsugului, nr. 24, ap.1

RO-540037, Oras Targu Mures

Judet Mures

Tel: +40 265250846

Fax: +40 265250928

E-mail: bcs_oko@zappmobile.ro

Website: www.bcs-oeco.com

RO-ECO-002

S.C QC I România SRL

Strada Franz Listz nr.1, ap.1

RO-300081, Oras Timisoara

Judet Timis

Tel: +40 723 748499

Fax: +40 256241562

E-mail: victor_scorodeti@yahoo.com

RO-ECO-003

SUOLO E SALUTE SRL România

Strada Nicolae Balcescu nr. 5, sc. G, ap. 9

RO-600052, Oras Bacau

Judet Bacau

Tel: +40 234206165

Fax: +40 234206166

E-mail: danielciubotaru@yahoo.com

RO-ECO-005

ICEA ROMANIA SRL

Strada Comisia Centrala nr. 80 A

RO-620165, Oras Focsani

Judet Vrancea

Tel: +40 237210497

Fax: +40 0237210497

E-mail: icearomania@yahoo.com

RO-ECO-006

S.C. Eleghos Bio Ellas România SRL

Strada Calea Mosilor, nr. 284, bl. 22A,, sc. B, ap. 32, sector 2

RO-020894, Oras Bucuresti

Tel/Fax: +40 216104020

E-mail: dragomir_damian@yahoo.com

RO-ECO-007

ECOCERT ESE SRL

Strada Viitorului, nr. 112, ap. 1, sector 2

RO-020616, Oras Bucuresti

Tel/Fax: +40 2106835

E-mail: office.romania@ecocert.com

RO-ECO-008

S.C Ecoinspect SRL România

Strada Horia, nr. 75, ap.5

RO-400202, Oras Cluj Napoca

Judet Cluj

Tel/Fax: +40 264432088

E-mail: ecoinspect@from.ro

Website: www.ecoinspect.ro

RO-ECO-009

BIOS SRL Italia România Branch

Strada Dionisie Lupu, nr.50, ap. 2, sector 1

RO-010458, Oras Bucuresti

Tel: +40 212106620

Fax: +40 212106660

E-mail: bios.romania@certbios.it

RO-ECO-010

LACON SRL Germania- România Branch

Strada Baia de Aries, nr. 3, bl. 5B,

sc. 1, et. 4, ap.18, sector 6

RO-060801, Oras Bucuresti,

Tel: +40 214115446

E-mail: marianaexpert@yahoo.com

RO-ECO-011

SC BIO CERT SRL România

Strada Calea Mosilor, nr. 284, bl. 22A,

sc. B, ap. 32, sect. 2

RO-020894, Oras Bucuresti

Tel/Fax: +40 216104020

E-mail: biocert_romania@yahoo.com

RO-ECO-012

BIOINSPECTA SRL Suisse România Branch

Strada Gurghiu, nr. 2, ap. 9

RO-400647, Oras Cluj-Napoca

Judet Cluj

Tel/Fax: +40 264573546

E-mail: monika.zimmermeier@bio-inspecta.ch

RO-ECO-013

IMO CONTROL SRL România

Strada Crizantemelor, nr. 7, ap. 51

RO-545400, Oras Sighisoara

Judet Mures

Tel/Fax: +40 269543609

E-mail: tartler@gmx.de

RO-ECO-014

CERES HAPPURG GmbH Sucursala Iernut Romania

Strada 1 dec.1918, bl. 3, sc. A, ap. 5

RO-545100, Oras Iernut

Judet Mures

Tel: +40 740591529

E-mail: ameliarachita@yahoo.com

Website: www.ceres-cert.com

RO-ECO-015

Agreco R.F GÖDERZ GmbH Germania Sucursala Romania

Strada Magurii, nr. 4, bloc 33, sc.C ap.16

RO-100473, Oras Ploiesti

Judet Prahova

Tel: +40 244561615

E-mail:info@agrecogmbh.de

Website: www.agrecogmbh.de

RO-ECO-016

Bioagricert Italia srl Sucursala România

str. Mateescu Nicolae nr. 3, camera nr. 1, sector 6

Bucureşti

Tel/Fax: +40 213173291

E-mail: achira@info.usamv.ro

Website: www.bioagricert.org

RO-ECO-017

Certification Services International CSI GmbH Germania Sucursala Romania

str. Reconstructiei nr.6, Bloc 28, Sc.2, etaj 1, ap 50, sect.3

Bucureşti

Tel/Fax: +40 216475983

E-mail: beeswoborders@yahoo.com

Website: www.csicert.com

SZLOVÁKIA

A. rendszer

SK-02-BIO

Naturalis SK Ltd.

Björnsonova 14

SK-811 05 Bratislava

Tel: +421 2 52 62 66 61-3

Fax: +421 2 52 62 66 63

E-mail: kontrola@naturalis.sk, certo@naturalis.sk

Website: www.naturalis.sk

SZLOVÉNIA

A. rendszer

SI-01-EKO

Institute of Inspection and Certification in Agriculture and Forestry

Vinarska ulica 14

SLO-2000 Maribor

Tel: +386 2 228 49 31/32/33

Fax: +386 2 251 94 82

E-mail: info@kon-cert.si

Website: www.kon-cert.si

SI-IKC-EKO

IKC — Institute for Inspection and Certification of University of Maribor

Pivola 8

SLO-2311 Hoče

Tel: +386 (0)2 613 08 31 (-32)

Fax: +386 (0)2 613 08 33

E-mail: Polonca.repic@uni-mb.si

Website: www.ikc-um.si

SI-BV-EKO

Bureau Veritas, d.o.o.

Linhartova cesta 49A

SLO-1000 Ljubljana

Tel: +386 1 475 76 61

Fax: +386 1 475 76 07

E-mail: Marko.Majer@si.bureauveritas.com

E-mail: info@si.bureauveritas.com

Website: www.bureauveritas.si

SPANYOLORSZÁG

C. rendszer

ES-AN-00-AE

ES-CM-03-AE

Servicio de certificación CAAE

Av. Emilio Lemos, 2

Edificio Torre Este, planta 6a Módulo 603

E-41020 Sevilla

Tel: +34 955 024 150

Tel: +34 902 521 555

Fax: +34 955 029 440

E-mail: certi@caae.es

Website: www.caae.es

AN, CM

ES-AN-01-AE

ES-AR-05/C-AE

ES-CM-01-AE

SOHISCERT S.A.

Finca La Cañada — Ctra Sevilla-Utrera Km 20.8

E-41710 Utrera (Sevilla)

Tel: +34 955 86 80 51

Fax: +34 955 86 81 37

E-mail: sohiscert@sohiscert.com

Website: www.sohiscert.com

AN, AR, CM

ES-AN-03-AE

AGROCOLOR, S.L.

Ctra. De Ronda, no11.-bajo

E-04004 Almeria

Tel: +34 950 280 380

Fax: +34 950 281 331

E-mail: agrocolor@agrocolor.es

Website: www.agrocolor.es

ES-AN-04-AE

ES-AR-23/C-AE

LGAI TECHNOLOGICAL CENTER, S.A.

Parque Empresarial de Las Mercedes

C/Campezo no 1, Edificio 3, 1a planta

E-28022 Madrid

Tel: +34 91 208 0800/+34 912 756 312

Fax: +34 912 080 803

E-mail: certiagroalimentario@appluscorp.com/imanas@appluscorp.com

Website: www.appluscorp.com

AN, AR

ES-AN-05-AE

AGROCALIDAD DEL SUR S.L.

C/ Méndez Núñez 15, 3o

21001 Huelva

Tel: +34 959 255 524

Fax: +34 959 285 926

E-mail: agrocalidadsur@agrocalidadsur.com

Website: http://www.agrocalidadsur.com

ES-AR-AE

Comité Aragones de Agricultura Ecológica (CAAE)

Edificio Centrorigen

Ctra. Cogullada, 65 — Mercazaragoza

E-50014 Zaragoza

Tel: +34 976.47.57.78

Fax: +34 976.47.58.17

E-mail: caaearagon@caaearagon.com

Website: http://www.caaearagon.com

ES-AR-03/C-AE

BCS Öko — Garantie GmbH

Cimbernstrasse, 21

D-90402 Nürnberg — Alemania

Tel: +49 911 424 391/+34 679 983 598

Fax: +49 911 424 391

E-mail: fischer@bcs-oeko.de/esanchez@canricastell.net

ES-AN-06-AE

ES-AR-17/C-AE

Certificación of Environmental Standards GmbH (CERES)

C/Serrano, 91, 2o

E-28006 Madrid

Tel: +34 915 630 171

Fax: +34 915 637 335

E-mail: ceres-iberica@gmail.com

Website: www.ceres-cert.com

AN, AR

ES-AR-18/C-AE

CERTIAL, S.L.

Polígono Los Leones, Nave 63

E-50298-PINSEQUE (Zaragoza)

Tel: +34-97-6656919

Fax: +34-97-6656823

E-mail: info@certial.com

Website: www.certial.com

ES-AR-19/C-AE

Instituto de Ecomercado (IMO)

C/ Venezuela, 17 3o C

E-36203-VIGO (Pontevedra)

Tel/Fax: +34 986 423 252

E-mail: imo-spain@imo.ch

Website: www.imo.ch

ES-AS-AE

Consejo de la Producción Agraria Ecológica del Principado de Asturias

Avda. Prudencio González, 81

E-33424 Posada de Llanera (Asturias)

Tel: +34 98 577 35 58

Fax: +34 98 577 22 05

E-mail: copae@copaeastur.org

Website: www.copaeastur.org

ES-BA-AE

Consejo Balear de la Producción Agraria Ecológica

C/Selleters, 25 (Edif. Centro BIT)

E-07300 INCA (Mallorca)

Tel: +34 971 88 70 14

Fax: +34 971 88 70 01

E-mail: info@cbpae.org

Website: www.cbpae.org

ES-CA-AE

Instituto Canario de Calidad Agroalimentaria (ICCA)

Av. José Manuel Guimerá, 8, 4a planta

E-38071 Santa Cruz de Tenerife

Tel: +34 922 47 6514

Fax: +34 922 47 67 39

E-mail: icca.cagpa@gobiernodecanarias.org

Website: www.gobiernodecanarias.org/agricultura/icca

ES-CL-AE

Consejo de Agricultura Ecológica de Castilla y León

C/Pio del Río Hortega, 1, 5o A

E-47014 Valladolid

Tel: +34 983/34 38 55

Fax: +34 983/34 26 40

E-mail: caecyl@nemo.es

ES-CM-01-AE

SOHISCERT S.A.

see ES-AN-01-AE

Delegación en Toledo

C/ Italia, 113

45005 Toledo

Tel: +34 925 28 04 68

Fax: +34 925 28 02 22

E-mail: castillalamancha@sohiscert.com

ES-CM-02-AE

Servicios de Inspección y certificación S.L. (SIC)

C/Ronda de Buenavista, 15, 2o

E-45005 TOLEDO

Tel/Fax: +34 925 28 51 39

E-mail: sic-toledo@sicagro.org

Delegación en Albacete

P de la Libertad, 15-6o

E-02001 Albacete

Tel: +34 967 21 09 09

Fax: +34 967 21 07 07

E-mail: sic-albacete@sicagro.org

Website: www.sicagro.org

ES-CM-03-AE

Servicio de certificación CAAE

See ES-AN-00-AE

Delegación en Castilla-La Mancha:

C/ Pedro Muñoz, 1 Edificio CEEI

E-13005 Ciudad Real

Tel: +34 926 20 03 39

Fax: +34 926 21 20 12

E-mail: certi@caae.es

Website:www.caae.es

ES-CM-04-AE

ECOAGROCONTROL, S.L.

C/ Carlos VII, 9

E-13630 Socuéllamos (Ciudad Real)

Tel: +34 926 53 26 28

Fax: +34 926 53 90 64

E-mail: tecnico@ecoagrocontrol.com

Website: www.ecoagrocontrol.com

ES-CN-AE

Consejo Regulador de la Agricultura Ecológica de Cantabria

C/Héroes Dos de Mayo, s/n

E-39600 Muriedas-Camargo (Cantabria)

Tel: +34 942 26 98 55

Fax: +34 942 26 98 56

E-mail: odeca@odeca.es

ES-CT-AE

Consejo Catalán de la Producción Agraria Ecológica

Avinguda Meridiana, 38

E-08018 Barcelona

Tel: +34 93 552 47 90

Fax: +34 93 552 47 91

E-mail: ccpae.darp@gencat.cat

Website: www.ccpae.org

ES-EX-01-AE

Consejo Regulador Agroalimentario Ecológico de Extremadura

Avda. de Huelva 6, 2o

E-06004 Badajoz

Tel: +34 924 01 08 60

Fax: +34 924 01 08 47

E-mail: craex@eco.juntaex.es

A feldolgozók és importőrök ellenőrzése

ES-EX-02-AE

Comité Extremeño de la Producción Agraria Ecológica

Avda. Portugal, s/n

E-06800 Mérida (Badajoz)

Tel: +34 924 00 22 75

Fax: +34 924 00 21 26

E-mail: cepae@adr.juntaex.es

Website: www.cepae.org

A termelők ellenőrzése

ES-GA-AE

Consejo Regulador de la Agricultura Ecológica de Galicia

Edificio Multiusos

C/Circunvalación, s/n

Apdo de Correos 55

E-27400 Monforte de Lemos (Lugo)

Tel: +34 982 40 53 00

Fax: +34 982 41 65 30

E-mail: craega@craega.es

Website: www.craega.es

ES-MA-AE

Comité de Agricultura Ecológica de la Comunidad de Madrid

Ronda de Atocha, 17, 7o planta

E-28012 Madrid

Tel: +34 91 420 66 65

Fax: +34 91 420 66 66

E-mail: agricultura.ecologica@madrid.org

Website: www.caem.es

ES-MU-AE

Consejo de Agricultura Ecológica de la Región de Murcia

Avda. del Río Segura, 7

E-30002 Murcia

Tel: +34 968 35 54 88

Fax: +34 968 22 33 07

E-mail: caermurcia@caermurcia.com

Website: www.caermurcia.com

ES-NA-AE

Consejo de la Producción Agraria Ecológica de Navarra

Avda — San Jorge, 81 entreplanta dcha.

E-31012 Pamplona — Iruña

Tel: +34 948-17 83 32

Tel: +34 948-25 67 37

Tel: +34 948-25 66 42

Fax: +34 948-25 15 33

E-mail: cpaen@cpaen.org

Website: www.cpaen.org

ES-VAS-AE

Consejo de Agricultura y Alimentación Ecológica de Euskadi

Euskadiko Nekazaritza eta Elikadura Ekologikoaren Kontseilua

Bekoibarra kalea, 35, „San Migel” eraikina 2/9 bulegoa

E-48300 Gernika (Bizcaia)

Tel: +34 902 540 165

E-mail: info@eneek-caaee.net

VAS

ES-RI-AE

Dirección General de Calidad e Investigación Agroalimentaria

Consejería de Agricultura, Ganadería y Desarrollo Rural

Avda. de la Paz, 8-10

E-26071 Logroño (La Rioja)

Tel: +34 941 29 16 00

Fax: +34 941 29 16 02

E-mail: seccionproduccion.compatible.agri@larioja.org

Website: www.larioja.org/agricultura

ES-VA-AE

Comité de Agricultura Ecológica de la Comunidad Valenciana

Camí de la Marjal, s/n

E-46470 Albal (Valencia)

Tel: +34 961 22 05 60

Fax: +34 961 22 05 61

E-mail: caecv@caecv.com

Website: www.caecv.com

SVÉDORSZÁG

A. rendszer

SE Ekol 1

Aranea Certifiering AB

Box 1940

S-751 49 Uppsala

Tel: +46 18 17 00 00

Fax: +46 18 10 03 66

E-mail: info@araneacert.se

Website: www.araneacert.se

SE Ekol 3

SMAK AB

Box 42

S-230 53 Alnarp

Tel: +46 40 46 00 72

Fax: +46 40 46 33 72

E-mail: smak@smak.se

Website: www.smak.se

Takarmány elsődleges előállítása és felcímkézése céljára

EGYESÜLT KIRÁLYSÁG

A. rendszer

UK 2

Organic Farmers and Growers Ltd

The Old Estate Yard

Shrewsbury Road

Albrighton Shrewsbury

Shropshire SY4 3AG

United Kingdom

Tel: +44 (0)1939 291800

E-mail: info@organicfarmers.org.uk

Website: www.organicfarmers.org.uk

UK 3

Scottish Organic Producers Association

Scottish Food Quality Certification (SFQC)

10th Avenue

Royal Highland Centre

Ingliston

Edinburgh EH28 8NF

United Kingdom

Support and development:

Tel: +44 (0)131 333 0940

E-mail: sopa@sfqc.co.uk

Website:www.sopa.org.uk

UK 4

Organic Food Federation

31 Turbine Way

Eco Tech Business Park

Swaffham

Norfolk PE37 7XD

United Kingdom

Tel: +44 (0)1760 720444

E-mail: info@orgfoodfed.com

Website: www.orgfoodfed.com

UK 5

Soil Association Certification Ltd

South Plaza

Marlborough Street

Bristol BS1 3NX

United Kingdom

Farmers and growers:

Tel: +44 (0)117 914 2412

E-mail: prod.cert@soilassociation.org

Website: www.soilassociation.org/certification

UK 6

Bio-Dynamic Agricultural Association

Demeter Certification Office

17 Inverleith Place

Edinburgh EH3 5QE

United Kingdom

Farmers and growers:

Tel: +44 (0)131 478 1201

E-mail: timbrink@biodynamic.org.uk

Website: www.biodynamic.org.uk/demeter

UK 7

Irish Organic Farmers and Growers Association

Main Street

Newtownforbes

Co. Longford

Ireland

Tel: +353 043 42495

E-mail: iofga@eircom.net

UK 9

Organic Trust Limited

Vernon House

2 Vernon Avenue

Clontarf

Dublin 3

Ireland

Tel.: +353 185 30271

Fax: +353 185 30271

E-mail: organic@iol.ie

Website: www.organic-trust.org

UK 13

Quality Welsh Food Certification Ltd

Gorseland

North Road

Aberystwyth

Ceredigion SY23 2WB

United Kingdom

Tel: +44 (0)1970 636688

E-mail: mossj@wfsagri.net

UK 15

Ascisco Ltd

South Plaza

Marlborough Street

Bristol BS1 3NX

United Kingdom

Farmers and growers:

Tel: +44(0)117 914 2407

E-mail: Dpeace@soilassociation.org

EGT országok és kódok

Felügyelő hatóság(ok) vagy szerv(ek)

Megjegyzések

IZLAND

B. rendszer

IS-1

Vottunarstofan Tún e h f

Laugavegur 7

IS-101 Reykjavík

E-mail: tun@nmedia.is

NORVÉGIA

A. rendszer

N-001

Debio

N-1940 Bjørkelangen

Tel: +47 63862650

Fax: +47 63856985

E-mail: kontor@debio.no

Website: www.debio.no

26.3.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 72/62

Kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló 510/2006/EK tanácsi rendelet 6. cikkének (2) bekezdése alapján

(2009/C 72/10)

Ezzel a közzététellel az 510/2006/EK tanácsi rendelet (1) 7. cikke alapján létrejön a kérelem elleni kifogás joga. A kifogást tartalmazó nyilatkozatnak e közzététel napjától számítva hat hónapon belül kell beérkeznie a Bizottsághoz.

ÖSSZEFOGLALÓ

A TANÁCS 510/2006/EK RENDELETE

„MOUTARDE DE BOURGOGNE”

EK-szám: FR-PGI-005-0503-25.10.2005

OEM ( ) OFJ ( X )

Ezen összefoglaló a termékleírás legfontosabb elemeit tartalmazza tájékoztatás céljából.

1. A tagállam felelős szervezeti egysége:

Név:

Institut National des Appellations d'Origine (I.N.A.O.)

Cím:

51, rue d'Anjou

75 008 Paris

FRANCE

Tel.:

+33 153898000

Fax:

+33 142255797

E-mail:

info@inao.gouv.fr

2. Csoportosulás:

Név:

Association Moutarde de Bourgogne (AMB)

Cím:

AMB ARIA Bourgogne

4, Bd du Docteur Jean Veillet

21 000 Dijon

FRANCE

Tel.:

+33 380288140

Fax:

+33 380288169

E-mail:

laure.ohleyer@cote-dor.chambagri.fr

Összetétel:

Termelők/feldolgozók ( X ) Egyéb ( X )

3. A termék típusa:

2.6. osztály – „Mustárpép”

4. Termékleírás:

(követelmények összefoglalása az 510/2006/EK rendelet 4. cikkének (2) bekezdése alapján)

4.1. Elnevezés:

„Moutard de Bourgogne”

4.2. Leírás:

A Burgundiai mustár („Moutard de Bourgogne”) fehérborral készült, világossárga színű, sűrű, egynemű és krémes állományú, erős vagy nagyon erős mustár. A burgundiai fehérbor erőteljes és jellegzetes illata, az intenzív csípősség és a burgundiai fehérbor markáns íze jellemzi.

4.2.1. Nyersanyagok és engedélyezett adalékok:

—	Burgundiában termelt és tárolt mustármag,

—

hígításra szolgáló folyadék: víz és a burgundiai borvidéken termelt, bejegyzett eredetmegjelöléssel ellátott fehérbor elegye, amelyen belül a bor aránya a felhasználáskor legalább 25 %. Burgundia hagyományos szőlőfajtáiból, az Aligoté és a Chardonnay fajtákból készült száraz fehérborokról van szó. E borokat az erőteljes aroma és a szájban hosszantartóan érezhető íz jellemzi,

—

só, cukrok, fűszerek, adalékok (az adalékokról szóló 1995. évi európai uniós irányelvben elfogadottak, kivéve a mesterséges színezékeket, a gabonafélékből készült liszteket, illetve minden egyéb stabilizáló szert vagy állományjavítót, a természetes vagy mesterséges mustáresszenciákat, mustárkivonatot vagy -illóolajat).

4.2.2. A Burgundiai mustár fizikai-kémiai jellemzői:

—	a magokból származó szárazanyag ≥ 24 % a késztermék súlyában,

—	a mustármag lipidtartalma ≥ 9 % a késztermék súlyában,

—	a pépben visszamaradó maghéj a teljes súly 2 %-ánál kisebb mennyiségű.

4.3. Földrajzi terület:

A mustármag termesztése és tárolása, valamint a mustárpép termelése (feldolgozása) kötelezően a termelés körzetében valósítandó meg. A termelés körzete a Burgundia régiót alkotó megyékből áll, amelyek a következők: Côte d'Or, Nièvre, Saône-et-Loire és Yonne megye.

A földrajzi terület a mustármagtermesztés és a Burgundiában termelt fehérborok mustárpéppé való feldolgozása útján keletkező, eredeti jellemzőkkel bíró termék (lásd a 4.6. bekezdést) előállításának speciális helyi know-how-ja alapján került meghatározásra.

A Burgundiában termesztett mustármag speciális tulajdonságokkal rendelkezik. E kvalitásokat évszázadok során elismerték. I. Ferenc orvosa, Charles Estienne megítélése szerint a Burgundiában előállított mustár magasabb rendű minősége a fekete mustárnak (a mustármagot adó növény közönséges neve) tulajdonítható. A második világháború idejéig a fekete mustárt erdőkben, faszénégető tisztásokon termesztették. A faszénégetés eredményeként e tisztások talaja káliumban gazdaggá és mustártermesztésre alkalmassá vált (és a mustármagot illóolajokban is gazdaggá tette); a szénégetők márciusban vetettek és augusztusban már be is takarították a termést. Burgundia meglehetősen egyenletes, fél-kontinentális éghajlata is kedvez a mustártermesztésnek. A mustár termesztéséhez valójában nincs szükség nagy vízmennyiségre. A növény nagyon jól alkalmazkodik a vízhiányhoz és a hőséghez. Nagyon rosszul viseli a túl csapadékos tavasz végi időszakot. Több évtizeden át tartó hanyatlást követően a mustárpép ipari előállítóinak kezdeményezésére újraélesztették Burgundiában a mustár termesztését azzal a céllal, hogy biztosítsák a megfelelő minőségű alapanyag termesztését, és javítsák a késztermék minőségét. Ez a fellendítési program egybefogta a kutatási szervezeteket, Côte d'Or megye Agrárkamaráját, a regionális tároló szervezeteket, a gazdákat és a feldolgozókat. A burgundiai talaj és éghajlat sajátosságainak és a feldolgozók minőségi követelményeinek egyaránt megfelelő speciális jellemzőkkel bíró fajták nemesítésére került sor.

Azonban e területen belül is kiválasztásra került egy, a mustármag termesztésére alkalmas körzet. Ezt a területet a mustármagtermesztés szempontjából kedvező közegek kiválasztását célzó geológiai és talajtani szempontok alapján határozták meg, azaz kizárták a savas barna erdőtalajú és a magaslati, kilúgozott talajú területeket. Az e talajokon végzett termesztési kísérletek korlátozott lehetőségeket mutattak ki, mivel a magvak hiányos töltöttsége és az elégtelen allil-izotiocianát tartalom nem teszi lehetővé a jellegzetes mustárpép előállítását.

4.4. A származás igazolása:

A nyomon követhetőség kódolt dokumentumok útján a termőterülettől a kiszerelt mustárpépig a Burgundiai mustár teljes termelési folyamata során biztosítva van. A mustármagot kizárólag az OFJ keretében kiválasztott termesztési körzetekben levő táblákról takarítják be. E tábláknak meg kell felelniük a termelési terv kapcsán meghatározott kiválasztási szempontoknak. A gazdák terményüket a Burgundiában működő regionális tároló szerveknek szállítják. Minden, a mustármag termesztésében, tárolásában vagy feldolgozásában közreműködő gazdasági szereplőnek kötelessége a kódolt dokumentumok vezetése. A mustármag és a kiszerelt mustárpép analitikai vizsgálatára is sor kerül a gyártás során.

4.5. Az előállítás módja:

Csak az Association Moutarde de Bourgogne (Burgundiai Mustár Szövetség, AMB) által kiválasztott és a (barna, illetve fehér maghéjú) Brassica juncea, illetve a Brassica nigra fajokból származó fajták engedélyezettek mustármag termesztésére. Termelési terv készül, amely feltünteti a termesztésbe vont területeket, a kiválasztott táblákat és azok elhelyezkedését az OFJ hatálya alá tartozó körzetben. A betakarítás során a mustármagot egy Burgundiában működő tároló szervezetnek szállítják, amely gondoskodik a nyomon követhetőségről, a magok tisztításáról és tárolásáról.

E fázisban a mustármagtételekre igazolást adnak ki, amely a következő feltételek teljesülésének ellenőrzésére ad lehetőséget:

—	a mustármag burgundiai eredete és az AMB által kiválasztott fajták,

—	a zöld vagy éretlen magvak maximum 1,5 %-ra korlátozott jelenléte (I. és II. besorolás),

—	idegen magvak jelenléte: legfeljebb 0,3 % az I. besorolás, legfeljebb 0,5 % a II. besorolás esetén,

—	rovar- és penészmentesség, belső erjedéstől való mentesség,

—	a magvak nagysága: ezermagsúly (EMS) > 2,35 g (EMS > 2 g rendkívüli időjárási feltételek esetén),

—	víz és illóanyagok: 4,2–9 tömegszázalék,

—	zsír: 28–42 tömegszázalék a szárazanyagra vonatkoztatva,

—	allil-izotiocianát: 0,7–0,94 tömegszázalék a szárazanyagra vonatkoztatva,

—	fehérje: 24,2–30,8 tömegszázalék a szárazanyagra vonatkoztatva.

Ezen igazolási eljárást követően a mustármagot előkészítik és a földrajzi területen működő ipari vállalkozóknak szállítják. A magvakat darálják és belekeverik a hígításra szolgáló folyadékba (víz + bor). A felhasznált bor a burgundiai borvidéken termelt, bejegyzett eredetmegjelöléssel ellátott fehérbor. E lépés során a magbél kivonására és a mustárpép-alap előállítására kerül sor. Ezt az alapot a későbbiek során rostán átszűrik, így eltávolítják a maghéjat. Így keletkezik a világos sárga színű, sűrű állományú, egynemű, krémes és „levegőmentesített” pép. E gyártási lépés pihentetést követően eredményezi a mustár csípős ízét. A mustárpépet ezt követően tárolják és kiszerelik.

4.6. Kapcsolat:

A földrajzi eredettel való kapcsolat egy ősi, helyi know-how-n, a burgundiai mustármag történelmi kultúráján, a burgundiai mustár és borvidék erőteljes történelmi kapcsolatán és az ősi hírnéven alapul.

4.6.1. Meghatározott minőség:

Az intenzív csípősséggel jellemzett „Moutarde de Bourgogne” Burgundiában termesztett és tárolt mustármagból, valamint egy víz, só, cukor, fűszerek, valamint – legalább 25 %-ban – Burgundia hagyományos szőlőfajtáiból készített fehérbor felhasználásával előállított elegyből készül. E fehérborokat erőteljes aroma és a szájban hosszan megmaradó íz jellemzi, és megadják a Burgundiai mustárnak azt az erőteljes és jellegzetes illatot, valamint a burgundiai fehérbor markáns ízét, amely más mustároktól megkülönbözteti azt. A mustármagból származó szárazanyag-, illetve lipidtartalomnak 24 %-nál, illetve 9 %-nál nagyobbnak kell lennie.

4.6.2. A hírnév:

Szoros történelmi kötelékek vannak Burgundia és a mustár között. Feljegyezték például, hogy a IV. Eudes, Burgundia hercege által VI. Fülöp tiszteletére 1336-ban Rouvres-ban rendezett ünnepség során egy hordó (206,75 l) mustár fogyott el. A XVI. századtól kezdve már alapító okiratok határozzák meg a mustárkészítő céhek működésének kereteit (Dijon város mustárkészítőinek céhalapító okirata 1634-ben, míg Beaun város hasonló okirata 1647-ben kelt). A XIX. századig a gyártás kis műhelyek tevékenységi köre maradt. Ám az ipari forradalom a mustáripart is megérintette. A burgundiai gyártók versenyeztek egymással az újító leleményesség terén, így megemlíthetjük a dijoni mustárkészítő Grey urat, aki 1850-ben a termelékenységet jelentősen megnövelő gépével kivívta a Művészeti, Tudományos és Szépirodalmi Akadémia elismerését. 1750 és 1984 között 263 mustárgyártó működött. Ekkora koncentrációt egyetlen más francia régióban sem találni.

A mustármag kultúrája Burgundiában erőteljes történelmi gyökerekkel is bír, hiszen I. Ferenc orvosa, Charles Estienne megítélése szerint a Burgundiában termelt mustár magasabb rendű minőségű a fekete mustármag miatt, „amelyet bármely más vidékről származónál jobbnak tart”.

A bor és a mustár szorosan kötődik egymáshoz. 1911-ben A. Berthiot a mustár hírnevét a gyártási eljárás minőségének tulajdonítja, amely elmondása szerint a legjobb minőségű mustármag őrléséből és speciális, burgundiai folyadékkal történő elegyítéséből áll. Ez a folyadék a zsendülő szőlőbor, azaz nem teljesen érett fehér borszőlő préselésével nyert, erőteljesen zöld színű borféleség. Miután az e szőlőt adó tőkéket a filoxéra kipusztította, a gyártók előbb gyengébb savas fehérborokat kezdtek használni, majd ezek is eltűntek, és nemes, oltványon termesztett fajtákból származó borok vették át a szerepüket. Az ecet helyett használt fehérbor érzékszervileg markánsabbá teszi a mustárt.

A mustárkészítők igencsak hamar használni kezdték a „Moutarde de Bourgogne” elnevezést. Például a Sens (89) megyei bíróságon megtalálhatjuk a „Moutarde de Bourgogne, extra-blanche supérieure” (Különlegesen fehér minőségi burgundiai mustár) 1891-es bejegyzésének nyomát, illetve a dijoni cégbíróságon 1903-ban bejegyezték a „Moutarde Jacquemart au pur verjus de Bourgogne” (Burgundiai zsendülő szőlőboros Jacquemart Mustár) márkát. Az elnevezésen kívül a márkák kiválasztásában a Burgundiára és a történelmére való hivatkozás is a burgundiai mustár ismertségét tanúsítja. Idézhetjük a „Jean-sans-Peur”, (Félelemnélküli János), „Téméraire” (Vakmerő), „Moutarde à la cuillère de la Belle Bourguignonne”, (Szép burgundiai lány kanalas mustára), „La Bourguignonne” (Burgundiai) márkákat.

4.6.3. Emberi tényezők, különleges know-how:

A második világháborúig fontos marad a mustármag termesztése Burgundiában. 1945 után az ipari vállalkozók igyekszenek fenntartani e termelést a térségben. A mustárgyártók szakmai szövetsége ennek érdekében kiad egy ismertetőt a mustár termesztéséről. E kezdeményezések hátterében az egyéb olajos magvú növények és a világpiac konkurenciája állt.

A mustármagtermesztés jelentős újbóli fellendülésére a 90-es évek elejéig kellett várni. Ekkor találkoztak a tevékenységi ágazat különböző képviselőinek az érdekei:

—	az ipari vállalkozók anyagellátásuk diverzifikálására és a megfelelő minőségű alapanyagok termelésének biztosítására törekedtek. Emiatt irányítani akarták a mustármagtermesztés alakulását a késztermék minőségének javítása érdekében,

—	a gazdák lehetőséget kerestek termelésük diverzifikálására és termékeik regionális szintű értékesítésére.

A termesztés újbóli fellendítésének megfelelő alakítására ily módon megalakult egy irányító bizottság a következő résztvevőkkel:

—	a Dijoni Országos Felsőfokú Agrártanintézet és az országos agrár-kutatóintézet a genetikai kutatások terén: a termelékenység fokozása, az AMB által meghatározott feltételeknek megfelelő speciális minőség,

—	a Côte d'Or megyei agrárkamara az alkalmazott kutatás és a kísérletek terén,

—	a regionális tároló szervezetek a betakarítási logisztika és a mustármag kiszerelése terén,

—	a gazdák, akik a kísérleti platformokon kifejlesztett fajtajelölteket üzemi méretekben tesztelik és az ipari feldolgozók számára gyártási kísérletek végzésére is alkalmas mennyiségben termesztik a mustármagot,

—	a francia felvágottgyártó, húsfeldolgozó és hidegkonyhai ételgyártó ipari vállalatok szövetsége és a gyártási kísérleteket kísérleti, fél-üzemi és nagyüzemi méretekben kivitelező ipari vállalkozók.

Ez az együttműködés lehetőséget adott az OFJ eljárás keretében két fajta belistázására.

E kutatással párhuzamosan a termelés is fejlődött, és az 1993. évi kb. 350 ha termesztési terület 2003-ra már 1230 hektárra nőtt.

4.7. Ellenőrző szerv:

Név:

CERTIPAQ

Cím:

44, rue La Quintinie

75015 Paris

FRANCE

Tel.:

+33 145309292

Fax:

+33 145309300

E-mail:

certipaq@certipaq.com

4.8. Címkézés:

A címkén a következő jelölések vannak:

—	kereskedelmi elnevezés: „Moutarde de Bourgogne”,

—

OFJ logo.

(1) HL L 93., 2006.3.31., 12. o.

		ISSN 1725-518X
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		C 72

Magyar nyelvű kiadás	Tájékoztatások és közlemények	52. évfolyam 2009. március 26.

Közleményszám	Tartalom	Oldal
	II Közlemények
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK
	Bizottság
2009/C 072/01	A Bizottság közleménye az értékvesztett eszközök közösségi bankszektorban történő kezeléséről	1

2009/C 072/02	Bejelentett összefonódás engedélyezése (Ügyszám COMP/M.5364 – Iberia/Vueling/Clickair) ( 1 )	23

	IV Tájékoztatások
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK
	Bizottság
2009/C 072/03	Euro-átváltási árfolyamok	24

	TAGÁLLAMOKTÓL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK
2009/C 072/04	A 2092/91/EGK rendelet 15. cikkében előírt felügyeletért felelős szervek vagy állami hatóságok jegyzéke	25

	AZ EURÓPAI GAZDASÁGI TÉRSÉGGEL KAPCSOLATOS TÁJÉKOZTATÁSOK
	EFTA Felügyeleti Hatóság
2009/C 072/05	Felhívás észrevételek benyújtására az EFTA-államok közötti, a Felügyeleti Hatóság és a Bíróság létrehozásáról szóló megállapodás 3. jegyzőkönyve I. része 1. cikkének (2) bekezdése szerint a liechtensteini céges (zárt) biztosítótársaságok adózásával kapcsolatban	50

	V Vélemények
	A VERSENYPOLITIKA VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK
	Bizottság
2009/C 072/06	842. sz. határozat (2008. december 23.) a földfelszín alatti természeti erőforrásokról szóló törvény 2. cikke (1) bekezdésének 3. pontjával összhangban a Lovecs, Pleven és Gabrovo tartományokban található Devetaki 1–5. blokknál földfelszín alatti természeti erőforrásnak minősülő kőolaj és földgáz kutatására és feltárására vonatkozó engedély megadására irányuló eljárás megindításáról és az engedély megadása céljából kiírandó pályázati felhívás közzétételéről	52

2009/C 072/07	843. sz. határozat (2008. december 23.) a földfelszín alatti természeti erőforrásokról szóló törvény 2. cikke (1) bekezdésének 3. pontjával összhangban a Vraca tartományban található Mizija 1–9. blokknál földfelszín alatti természeti erőforrásnak minősülő kőolaj és földgáz kutatására és feltárására vonatkozó engedély megadására irányuló eljárás megindításáról és az engedély megadása céljából kiírandó pályázati felhívás közzétételéről	54

2009/C 072/08	844. sz. határozat (2008. december 23.) a földfelszín alatti természeti erőforrásokról szóló törvény 2. cikke (1) bekezdésének 3. pontjával összhangban a Vraca és Montana tartományokban található Botevo 1–10. blokknál földfelszín alatti természeti erőforrásnak minősülő kőolaj és földgáz kutatására és feltárására vonatkozó engedély megadására irányuló eljárás megindításáról és az engedély megadása céljából kiírandó pályázati felhívás közzétételéről	56

	EGYÉB JOGI AKTUSOK
	Bizottság
2009/C 072/09	Kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló 510/2006/EK tanácsi rendelet 6. cikkének (2) bekezdése alapján	58

2009/C 072/10	Kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló 510/2006/EK tanácsi rendelet 6. cikkének (2) bekezdése alapján	62

2009/C 072/11	Kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló 510/2006/EK tanácsi rendelet 6. cikkének (2) bekezdése alapján	67

	Pénznem	Átváltási árfolyam
USD	USA dollár	1,3494
JPY	Japán yen	132,24
DKK	Dán korona	7,4486
GBP	Angol font	0,92425
SEK	Svéd korona	10,9565
CHF	Svájci frank	1,5230
ISK	Izlandi korona
NOK	Norvég korona	8,7275
BGN	Bulgár leva	1,9558
CZK	Cseh korona	27,290
EEK	Észt korona	15,6466
HUF	Magyar forint	300,22
LTL	Litván litász/lita	3,4528
LVL	Lett lats	0,7095
PLN	Lengyel zloty	4,5600
RON	Román lej	4,2811
TRY	Török líra	2,2433
AUD	Ausztrál dollár	1,9310
CAD	Kanadai dollár	1,6598
HKD	Hongkongi dollár	10,4580
NZD	Új-zélandi dollár	2,3847
SGD	Szingapúri dollár	2,0376
KRW	Dél-Koreai won	1 837,68
ZAR	Dél-Afrikai rand	12,8317
CNY	Kínai renminbi	9,2176
HRK	Horvát kuna	7,4750
IDR	Indonéz rúpia	15 754,25
MYR	Maláj ringgit	4,8956
PHP	Fülöp-szigeteki peso	64,880
RUB	Orosz rubel	45,4110
THB	Thaiföldi baht	47,890
BRL	Brazil real	3,0442
MXN	Mexikói peso	19,3909
INR	Indiai rúpia	68,3740


	(1) EGT-vonatkozású szöveg