6.2.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 30/1

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK VÉLEMÉNYE

(2008. december 5.)

az elektronikuspénz-kibocsátó intézmények tevékenységének megkezdéséről, folytatásáról és prudenciális felügyeletéről szóló irányelv iránti javaslatról

(CON/2008/84)

(2009/C 30/01)

Bevezetés és jogalap

2008. október 30-án az Európai Központi Bank („EKB”) az Európai Unió Tanácsától azt a felkérést kapta, hogy alkosson véleményt az elektronikuspénz-kibocsátó intézmények tevékenységének megkezdéséről, folytatásáról és prudenciális felügyeletéről, a 2005/60/EK és a 2006/48/EK irányelv módosításáról, valamint a 2000/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv (1) iránti javaslatról (a továbbiakban: irányelvtervezet).

Az EKB véleményalkotásra szolgáló hatásköre az Európai Közösséget létrehozó szerződés 105. cikke (4) bekezdésén alapul, a 105. cikke (2) bekezdésének első és negyedik francia bekezdésével együttesen, mivel az irányelvtervezet a Központi Bankok Európai Rendszerének („KBER”) alapvető feladatával, nevezetesen a Közösség monetáris politikájának meghatározásával és végrehajtásával (2) és a fizetési rendszerek zavartalan működésének előmozdításával kapcsolatos. Az EKB hatáskörének alapja egyben a Szerződés 105. cikkének (5) bekezdése, aminek megfelelően a KBER támogatja a hatáskörrel rendelkező hatóságokat a hitelintézetek prudenciális felügyeletére és a pénzügyi rendszer stabilitására vonatkozó politikáik zavartalan folytatásában. Az Európai Központi Bank eljárási szabályzatának 17.5. cikke első mondatával összhangban a Kormányzótanács fogadta el ezt a véleményt.

Általános észrevételek

Az irányelvtervezet célkitűzése az, hogy megnyissa a hitelintézeteknél kevésbé szigorú prudenciális szabályok alá tartozó elektronikuspénz-kibocsátó intézmények általi elektronikuspénz-kibocsátás (a továbbiakban: elektronikus pénz) piacát. Az EKB támogatja elektronikuspénz-kibocsátó intézmények tevékenységének megkezdéséről, folytatásáról és prudenciális felügyeletéről szóló, 2000. szeptember 18-i 2000/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) felülvizsgálatát, mivel ezzel elismerésre került, hogy a 2000/46/EK irányelv nem felel meg teljesen az aktuális piaci elvárásoknak az elektronikus pénz kibocsátása tekintetében. Az EKB-nak ugyanakkor komoly aggályai vannak amiatt, hogy a tervezet hitelintézetről pénzügyi intézményre változtat az elektronikuspénz-kibocsátó intézménynek a hitelintézetek tevékenységének megkezdéséről és folytatásáról (átdolgozás) szóló, 2006. június 14-i 2006/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben) (4) adott fogalommeghatározásában; ennek messzire nyúló következményei lehetnek a monetáris politika vitelére. Ugyanezen az alapon az irányelvtervezet aggályokat támaszt felügyeleti szempontból is, mivel fellazítja az elektronikuspénz-kibocsátó intézmények felügyeleti rendszerét, míg egyidejűleg bővíti tevékenységüket. Ezeket az aggályokat a későbbiekben részletesen kifejtjük.

Különös megjegyzések

1. Az elektronikuspénz-kibocsátó intézmények jogi jellege

1.1.

Az irányelvtervezet kihatásainak értékeléséhez először fontos megérteni az elektronikuspénz-kibocsátó intézmények jogi jellegét. E tekintetben a 2006/48/EK irányelv 4. cikke (1) bekezdésének b) pontja az elektronikuspénz-kibocsátó intézményt a 2000/46/EK irányelv értelmében vett hitelintézetként határozza meg. A 2000/46/EK irányelv 1. cikke (3) bekezdésének a) pontja szerint az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény „olyan vállalkozás vagy más jogi személy, amely a 2000/12/EK irányelv (most a 2006/48/EK irányelv) 1. cikke 1. pontja első albekezdésének a) pontjában szereplő definíció értelmében nem hitelintézet, és amely fizetési eszközöket bocsát ki elektronikus pénz formájában”. Az irányelvtervezet 17. cikkének (1) bekezdése kiveszi az elektronikuspénz-kibocsátó intézményt a hitelintézetek fenti fogalommeghatározása alól, és átsorolja azokat 2006/48/EK irányelv 4. cikke (5) bekezdésének megfelelő „pénzügyi intézményre”. Azonban az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény által az irányelv alapján végezhető tevékenységek fajtájára figyelemmel az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény jogi jellege továbbra is meg fog egyezni a hitelintézetekével. Ez a következtetés a hitelintézetnek a 2006/48/EK irányelv 4. cikke (1) bekezdésének a) pontjában szereplő fogalommeghatározásának elemzésén alapul, miszerint „hitelintézet: olyan vállalkozás, amely a nyilvánosságtól betéteket vagy más visszafizetendő pénzeszközöket vesz át, valamint saját számlára hiteleket nyújt”.

1.2.

„vállalkozás”

A vállalkozás kifejezés megegyezik a Szerződés versenyszabályaiban használt kifejezéssel (5). Miközben a kifejezést a Szerződés nem határozza meg, annak jelentése a közösségi jogban általánosan úgy kerül meghatározásra, hogy abba beletartozik a kereskedelmi (6) vagy gazdasági tevékenységet végző minden természetes és jogi személy, jogállásától vagy finanszírozásának módjától függetlenül (7). Az irányelvtervezet 2. cikkének (1) bekezdése az elektronikuspénz-kibocsátó intézményt olyan jogi személyként határozza meg, „amely … engedélyt kapott elektronikus pénz kibocsátására”. Így teljesül a hitelintézet fogalmában előírt vállalkozási jelleg követelményének első része. Emellett az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény általi elektronikuspénz-kibocsátás és az irányelvtervezet 8. cikkében meghatározottak szerint általánosságban más pénzügyi szolgáltatások nyújtása egyértelműen egyaránt kereskedelmi és gazdasági tevékenységnek is nevezhető.

1.3.

„amely a nyilvánosságtól betéteket vagy más visszafizetendő pénzeszközöket vesz át, valamint saját számlára hiteleket nyújt”

Amint azt az Európai Közösségek Bírósága megjegyezte, nem vitatott, „hogy a nyilvánosságtól történő betétgyűjtés és a hitelek nyújtása a hitelintézetek tevékenységének alapját képezi” (8). A figyelem az ilyen üzleti vállalkozások két vonatkozásának egyesített jellegére irányul, azaz arra, hogy hitelintézetnek kell lenniük ahhoz, hogy a 2006/48/EK irányelvben meghatározott fogalommeghatározás körébe tartozzanak. Elegendő azonban, ha valamely vállalkozás alapszabálya értelmében jogosult a két típusú üzleti tevékenység végzésére; nem szükséges, hogy ténylegesen, egyidejűleg végezze is mindkettőt, vagy hogy azokat a gyakorlatban egyáltalán végezze (9). Ami e tekintetben döntő, az az, hogy az intézmény jogilag rendelkezik e jogosultsággal az adott ügyletek végzésére. Az alábbiakban ezeket az elemeket részletezzük.

1.4.	„betéteket vagy más visszafizetendő pénzeszközöket vesz át”

1.4.1.

Az irányelvtervezet 8. cikkének (2) és (3) bekezdése megtiltja az elektronikuspénz-kibocsátó intézmények számára a betétgyűjtést. Míg a 2006/48/EK irányelv nem határozza meg a betétgyűjtés fogalmát, a Bíróság tágan értelmezte a 2006/48/EK irányelv szerinti betétek vagy más visszafizetendő pénzeszközök fogalmát, megjegyezve, hogy „a visszafizetendő pénzeszközök kifejezés nem csak azokra a pénzügyi eszközökre utal, amelyek rendelkeznek a visszafizetendőség lényeges jellemzőjével, hanem azokra is, amelyekre – bár e jellemzővel nem rendelkeznek – a fizetett összeg visszafizetését előíró szerződéses megállapodás vonatkozik” (10). Nincs jelentősége annak, hogy ezeket a pénzeszközöket betét formájában vagy más formában – így a 2006/48/EK irányelv preambulumában említett kötvények és más hasonló értékpapírok folyamatos kibocsátása (11) révén – adták-e át. Így valamennyi pénzátvétel megvalósíthatja a betétgyűjtési üzleti tevékenységet (annak tág értelmében), ha az a kapott pénz visszafizetésével jár. Nem lényeges e tekintetben, hogy a visszafizetés követelménye a pénz átvételekor már fennáll-e (és az ügylet lényegi elemét képezi-e) vagy ez a kötelezettség a szerződéses jogcím létrehozásával keletkezik (12). A betétgyűjtés megfelelő értelmezésekor iránymutatásul a védelemben részesítendő betétek köre és a betétek visszafizetése tekintetében jelentősnek tekintett kockázatokra figyelemmel a hitelezési vállalkozás értelmezése kérdésének kell szolgálnia. Az eredmény a betétgyűjtési és hitelezési tevékenység tekintetében egyaránt a tág értelmezésre hajló irányzat (13).

1.4.2.

A fentiekre figyelemmel meg kell jegyezni, hogy a 2000/46/EK irányelv (8) preambulumbekezdése kijelenti, hogy „A nyilvánosság pénzeszközeinek elektronikus pénz fejében történő átvétele, amely egyenlegben jelenik meg a kibocsátó intézmény számláján … betétek vagy egyéb visszafizetendő pénzeszközök átvételét képezi”. Az irányelvtervezet értelmében a pénzeszközök ilyen átvétele többé már nem felel meg betétnek vagy visszafizetendő más pénzeszköznek. Az irányelvtervezethez fűzött indokolásban nem szerepel magyarázat egy ilyen változtatáshoz; azonban úgy tűnik, hogy általában megkísérelték hozzáigazítani a 2000/46/EK irányelvet a 2007/64/EK irányelvhez (14). Amint azt a belső piaci fizetési szolgáltatásokról szóló irányelvre irányuló javaslatról szóló, 2006. április 26-i CON/2006/21 véleményben (15) is megjegyeztük, az EKB megítélése szerint betétgyűjtésnek felel meg pénzeszközök ilyen módon történő átvétele. Ennek oka az, hogy a pénzeszközök határozatlan ideig tarthatóak, és a kibocsátó kamatot fizethet az átvett pénzeszközökre. Az Európai Bíróság különösen a kamatfizetés tekintetében ismerte el, hogy „az olyan hitelintézetek számára, amelyek külföldi társaságok leányvállalatai, és amelyek be szándékoznak lépni valamely tagállam piacára, a látra szóló betétszámlák utáni kamatfizetés által támasztott verseny az egyik leghatékonyabb eszköznek minősül e cél eléréséhez. … Az említett leányvállalatok tevékenysége folytatásának és fejlesztésének a szóban forgó tilalomból (a látra szóló betétek utáni kamatfizetés tilalma) eredő korlátozása annál is lényegesebb, mert a nyilvánosságtól történő betétgyűjtés és a hitelek nyújtása a hitelintézetek tevékenységének alapját képezi” (16).

1.4.3.

Végül annak vitatásakor, hogy az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény továbbra is gyűjt betétet vagy más visszafizetendő pénzeszközt, a döntő az, hogy az elektronikuspénz-kibocsátó intézménynek fizetett pénzeszközök az irányelvtervezet 5. cikkének megfelelően visszakövetelhetőek; e rendelkezésben ugyanis az áll, hogy a szóban forgó pénzeszközöket az elektronikus pénz birtokosa számára kérésre névértéken kell visszatéríteni.

1.5.

„a nyilvánosságtól”

A betétgyűjtéssel kapcsolatban az intézménynek „a nyilvánosságtól” történő betétgyűjtéssel kell üzletszerűen foglalkoznia. A „nyilvánosság” kifejezésnek a hitelintézet 2006/48/EK irányelv szerinti fogalommeghatározásában történő használatára közvetlenül vonatkozó, európai bírósági ítélkezési gyakorlata híján több jogtudós kifejtette véleményét a „nyilvánosság” kifejezés jelentéséről a „hitelintézet” 77/780/EGK irányelv 1. cikkének első francia bekezdésében megállapított fogalommeghatározásában, amelyet szó szerint megismétel a 2006/48/EK irányelv 4. cikkének (1) bekezdésének a) pontja. Elismert az, hogy „az első banki irányelv elfogadásakor a hitelintézetek prudenciális felügyeletének fő célja a betétesek és megtakarítással rendelkezők védelme volt … Emiatt nem minősül hitelintézetnek az olyan vállalkozás, amely pénzeszközeit a bankközi piacon hitelintézetektől vagy más szakmai piaci szereplőktől – mint például intézményi befektetőktől és biztosítótársaságoktól gyűjti” (17). Ezért „azok az intézmények, amelyek csak a bankközi piacon tevékenykednek … az EK-jog szerint nem minősülnek hitelintézetnek, mivel nem gyűjtenek pénzeszközöket a nyilvánosságtól” (18). Ebből látható, hogy a „nyilvánosság” fogalma a jogi védelmet igénylőnek tekintett természetes és jogi személyeket takarja, míg az ilyen védelmet nem igénylő – azaz a bankközi piacon jelen lévő – jogalanyok nem minősülnek a „nyilvánosság” fogalma körébe tartozónak. Ezért a hitelintézet fogalommeghatározásának alkalmazásában a hitelintézetnek vagy pénzügyi intézménynek nem minősülő minden jogi vagy természetes személy a „nyilvánosság” körébe tartozónak fog minősülni. Valójában az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény összefüggéseiben az elektronikus pénz birtokosait úgy kell tekinteni, hogy azon „nyilvánosság” körébe tartoznak, amelytől az elektronikus pénz kibocsátója pénzeszközöket gyűjt.

1.6.

„saját kockázatára hitelek nyújtása”

A 2000/46/EK irányelv 1. cikke (5) bekezdésének a) pontja értelmében az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény üzleti tevékenysége korlátozott, és abból külön kizárásra kerül a hitelnyújtás minden formája. Mivel a hitelintézet vállalkozási tevékenysége egyaránt kiterjed a betétgyűjtésre és a hitelnyújtásra, vitatható, hogy az elektronikuspénz-kibocsátó intézmények manapság nem felelnek meg egyszerre a betétgyűjtés és a hitelnyújtás kritériumának, és csak a 2006/48/EK irányelvben megállapított fogalommeghatározás miatt minősülnek hitelintézetnek. Tekintet nélkül azonban az irányelvtervezetben az elektronikuspénz-kibocsátó intézmények tekintetében megállapított betétgyűjtési tilalomra, azok ténylegesen továbbra is gyűjteni fognak ilyen betéteket vagy más visszafizetendő pénzeszközöket. Emellett továbbra is meg fognak felelni a hitelnyújtás többi kritériumának. Pontosabban az irányelvtervezet 8. cikke (1) bekezdése b) pontjának megfelelően az elektronikuspénz-kibocsátó intézmények számára megengedett lesz a hitelnyújtás egyes fizetési szolgáltatások kínálásakor (19). Azonban az ilyen hitelt elismerten nyújtani kívánó elektronikuspénz-kibocsátó intézmények azt csak számos külön feltétel teljesülése esetén tehetik (20).

1.7.

A „hitelintézet” fogalommeghatározása a 2006/48/EK irányelvben a folytatott tevékenységre, és nem pedig a tevékenységet folytató jogalany jellegére vonatkozik (21). E tekintetben azonban egyértelműnek tűnik, hogy attól függetlenül, miszerint az elektronikuspénz-kibocsátó intézmények az irányelvtervezet értelmében már nem hitelintézetek, és az elektronikuspénz-kibocsátó intézmények számára a betétgyűjtésnek vagy más visszafizetendő pénzeszköz gyűjtésének az irányelvtervezetben megállapított tilalmára tekintet nélkül azok ténylegesen továbbra is gyűjteni fognak ilyen betéteket. Pontosabban, az átvett pénzeszközök határozatlan ideig tarthatók, mindaddig, amíg a birtokos azok visszafizetését nem kéri, és az elektronikus pénzt kibocsátó kamatot fizethet az átvett pénzeszközökre. Emellett az elektronikuspénz-kibocsátó intézmények továbbra is meg fognak felelni a hitelintézeti tevékenység többi kritériumának. Ezért jogi szempontból úgy tűnik, hogy az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény az irányelvtervezet meghatározása szerint a hitelintézetekre a jelenleginél is még inkább emlékeztető jellemzőkkel rendelkezik, mivel a betétgyűjtési tevékenység változatlan marad és a jövőben megengedett lesz a korlátozott hitelnyújtási tevékenység. Ezt szem előtt tartva meg kell jegyezni, hogy a „hitelintézet” fogalommeghatározásának alakulásával összefüggésben a szakirodalom szerint „egységes megközelítésnek kell léteznie ezen a területen azon versenytorzulások megelőzésére, amely abból eredne, ha az egyik országban igazgatási ellenőrzés vonatkozna az alapjában véve hasonló és ugyanolyan, vagy legalábbis nagyon hasonló tevékenységet folytató vállalkozásokra, míg a másik országban nem” (22). Központi banki nézőpontból az elektronikuspénz-kibocsátó intézmények a pénzkibocsátó szektor részei és a 2006/48/EK irányelvben meghatározott hitelintézetekkel azonos versenyfeltételeket folyamatosan biztosítani kell (23).

2. Monetáris politika

2.1.

A KBER Alapokmányának 19.1. cikkének első mondata szerint „az EKB a monetáris politikai célok megvalósítása érdekében megkövetelheti, hogy a tagállamokban létrehozott hitelintézetek kötelező tartalékot tartsanak az EKB-ban és a nemzeti központi bankokban lévő számláikon”. Hitelintézeti jogállásukra figyelemmel az elektronikuspénz-kibocsátó intézményekre vonatkoznak az eurorendszer (24) tartalékképzési követelményei, amelyeket részletesen a kötelező tartalékok alkalmazásáról szóló, 2003. szeptember 12-i EKB/2003/9 rendelet (25) szabályoz. A kötelező tartalék fontos intézkedés a monetáris politika végrehajtása tekintetében, azaz a csak hitelintézeteknek felszámítható rövid távú kamatok irányításában. Ezért a hitelintézet 2006/48/EK irányelv szerinti fogalommeghatározása jelentőséggel bír az EKB és a nemzeti központi bankok számára.

2.2.

Amennyiben az elektronikuspénz-kibocsátó intézmények az irányelvtervezet 17. cikkének (1) bekezdésében javasoltak szerint kikerülnének a hitelintézet fogalommeghatározása alól, annak messzire nyúló következményei lennének központi banki szempontból. Mivel az elektronikus pénz (például bankkártya tranzakciók formájában) helyettesíti a bankok által kínált fizetési eszközöket, ilyen szolgáltatásokat olyan elektronikuspénz-kibocsátó intézmények kínálnának, amelyekre többé már nem vonatkozik tartalékképzési követelmény. A sok tekintetben meglehetősen hasonló különféle fizetési eszközök nem egységes kezelését kerülni kell.

2.3.

Emellett az egyenlegek elektronikus pénz és a bankszámla közötti átváltása befolyásolná a bankok likviditási helyzetét, és bonyolíthatná a monetáris politika végrehajtását. Míg jelenleg a létező elektronikus pénz mennyisége túlságosan alacsony ahhoz, hogy e tekintetben gondot okozzon, a potenciális elektronikus pénz állományok – az irányelvhez mellékelt hatásvizsgálatban az elektronikuspénz-kibocsátó intézményekre az irányelv elfogadását követően vonatkozó fellazított szabályozói követelmények következményeként jelzett – jövőbeli növekedésének lehetősége fennáll. Az elektronikuspénz-kibocsátó intézményeknek a 2006/48/EK irányelv 4. cikkének (5) bekezdésében meghatározott pénzügyi intézménnyé történő átminősítésének következménye az lenne, hogy azokra a jövőben nem vonatkozna a KBER Alapokmányának 19.1. cikke szerinti tartalékképzési követelmény. Ilyen helyzetben és ha az elektronikus pénz jelentős mértékben átveszi a készpénz szerepét, az EKB álláspontja szerint ez a banki szektor likviditási feltételeit jelentősen befolyásolná. Ezért a monetáris politika eurorendszer általi végrehajtása nehezebbé, kimenetele pedig bizonytalanabbá válna.

2.4.

Következtetésként, a monetáris politikai szempontú megfontolások erőteljesen azt támasztják alá, hogy az elektronikuspénz-kibocsátó intézményeket továbbra is hitelintézetnek kell minősíteni, az irányelvtervezetben szereplő javaslat ellenére. Az EKB álláspontja e tekintetben az, hogy a fentiekben felvázolt monetáris politikai aggályok egyértelműen kiszorítják az irányelvtervezet mögött húzódó azon szándékot, hogy az elektronikuspénz-kibocsátó intézményekre vonatkozó szabályozói keretet összhangba hozzák a 2007/64/EK irányelv 4. cikkének (4) bekezdésében meghatározott pénzforgalmi intézményre vonatkozó szabályozói kerettel, ami viszont nem tartozik a hitelintézet fogalommeghatározásának hatálya alá (26).

2.5.

Az EKB üdvözli azt a tényt, hogy az irányelvtervezet 5. cikke jórészt fenntartja a visszaválthatóságnak a 2000/46/EK irányelv 3. cikkében szereplő követelményét. Központi banki szemszögből a visszaválthatóság központi kérdés. Az elektronikuspénz-kibocsátó intézményekre ezért jogszabályi kötelezettségnek kell vonatkoznia az elektronikus pénznek az elektronikus pénz birtokosának kérésére központi banki pénzre névértéken történő visszaváltása tekintetében. Az elektronikus pénzbe mint az érmék és bankjegyek tényleges és megbízható helyettesítőjébe vetett bizalom csak annak biztosításával őrizhető meg, ha az elektronikus pénz birtokosa visszaválthatja az elektronikus pénz értékét bankjegyre vagy számlapénzre. Monetáris politikai nézőpontból a visszaválthatóság követelménye szükséges egyebek között a pénz elszámolási egység funkciójának megőrzésére, az árstabilitásnak az elektronikus pénz korlátlan kibocsátása megelőzésével történő fenntartására, valamint az EKB által meghatározott likviditási feltételek és rövid távú kamatok ellenőrzési képességének biztosítására.

2.6.

Az elektronikuspénz-kibocsátók részéről az elektronikus pénz birtokosoknak történő visszaváltásnak vagy a törvényes fizetőeszközben vagy az adott elektronikuspénz-birtokos hozzájárulásával banki csatornákon keresztül az elektronikus pénz birtokosának bankszámláján történő jóváírásra vonatkozó, visszavonhatatlan átutalási megbízás kiadása útján kell történnie. A visszaváltási kifizetést ugyanabban a fizetőeszközben kell denominálni, mint amiben a kibocsátott elektronikus pénzt denominálták (27). Az EKB e tekintetben megjegyzi, hogy az irányelvtervezet 5. cikkének (1) bekezdése maga után vonja, hogy az elektronikus pénz birtokosa bármikor kérheti a visszaváltást a birtokolt elektronikus pénz monetáris értékén. A szóban forgó rendelkezés nem tükrözi a 2000/46/EK irányelv 3. cikke (1) bekezdésének tartalmát, amely szerint az elektronikus pénz birtokosa választhat, hogy az átváltás érmékre és bankjegyekre, vagy egy számlára történő átutalással történjen. A jogi egyértelműség érdekében, illetve a rendelkezésnek a tagállamok nemzeti jogába való egységes átültetésének biztosítására az EKB javasolja az irányelvtervezet 5. cikke (1) bekezdésének megfelelő módosítását annak biztosítására, hogy az elektronikus pénz birtokosa szabadon választhatja meg a visszatérítés előnyben részesített módját.

3. Felügyeleti keret

3.1.

Az irányelvtervezet 8. cikkének (1) bekezdése jelentősen tágítja azon tevékenységek körét, amelyek folytatására az elektronikuspénz-kibocsátó intézmények jogosultak lesznek, összevetve a 2000/46/EK irányelv 1. cikkének (5) bekezdésével, amely szerint az elektronikuspénz-kibocsátó intézmények üzleti tevékenysége az elektronikus pénz kibocsátásán túlmenően a szorosan kapcsolódó pénzügyi és nem pénzügyi szolgáltatások nyújtására korlátozódik, kizárva a hitelnyújtás minden formáját. Az irányelvtervezet az engedélyezett tevékenységeket az alábbiak szerint bővíti: i. a 2007/64/EK irányelv mellékletében felsorolt pénzforgalmi szolgáltatások, amibe beletartozik egyes hitelek nyújtása; ii. fizetési rendszerek üzemeltetése; és iii. az elektronikus pénz kibocsátásán kívüli üzleti tevékenységek végzése. Az engedélyezett tevékenységek listájának liberalizációjával egyidejűleg a felügyeleti rendszer lazul egyebek mellett annak révén, hogy lényegesen leszállításra kerül az indulótőke-követelmény, és megszűnnek a befektetésekre a 2000/46/EK irányelv 5. cikkében szereplő, hatályos korlátozások. Az EKB érti, hogy ezen alapvető változtatásnak alapvető indoka az elektronikuspénz-kibocsátó intézmények jogi keretének a 2007/64/EK irányelvvel történő összehangolása, és végső soron abba való integrálása. Ennek megfelelően a javasolt felügyeleti rendszer, amelyet összhangba hoztak a pénzforgalmi intézményekre a 2007/64/EK irányelv értelmében vonatkozó rendszerrel, megfelel az elektronikuspénz-kibocsátó intézmények fogalommeghatározása javasolt módosításának. Ilyen előzmények után a következő vonatkozások érdemesek megfontolásra.

3.2.

Először is, az EKB álláspontja az, hogy az elektronikuspénz-kibocsátó intézmények és a hitelintézet elektronikus pénz kibocsátására vonatkozó jogától eltekintve nem egyértelmű az elektronikuspénz-kibocsátó intézmények és a hitelintézetek közötti különbségtétel; ez felügyeleti szempontból igen jelentős feladattá teszi a kockázatok és a kapcsolódó biztosítékok értékelését. A nehézség pontosabban nem csak abból a tényből ered, hogy az elektronikuspénz-kibocsátó intézmények a gyakorlatban a betétekkel és visszafizetendő más pénzeszközökkel egyenértékű pénzeszközöket tarthatnak, de az elektronikuspénz-kibocsátó intézmények azon képességéből is, hogy a nyilvánosságtól átvett pénzeszközökkel finanszírozott hitelt nyújthatnak. Ezen túlmenően az elektronikuspénz-kibocsátó intézményeknek a pénzforgalmi intézményekkel való összehangolását bonyolítja az, hogy különbséget kell tenni a fizetési számlákon alapuló fizetési szolgáltatások és a központosított könyvelésen alapuló elektronikus pénzben végzett fizetési szolgáltatások között.

3.3.

Másodszor, az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény fogalommeghatározásának javasolt változtatása nem mérsékelné a tevékenységükhöz társuló kockázatokat. Viszont az irányelvtervezet hatásvizsgálata nem foglalkozik azokkal a kockázatokkal, amelyek az elektronikuspénz-kibocsátó intézmények által végezhető tevékenységek szélesebb köréhez társulhatnak.

3.4.

Harmadszor, az EKB álláspontja az, hogy még mindig hiányoznak az egyértelmű bizonyítékok a garanciális követelmények és az elektronikuspénz-kibocsátó intézmények tevékenységeinek tényleges kockázata közötti állítólagos aránytalanság tekintetében. A fent említett megfontolások alapján egyértelműen szükség van az elektronikuspénz-kibocsátó intézmények új jogi természetével társuló lehetséges kockázatok további megfontolására az elektronikuspénz-kibocsátó intézmények megfelelő szabályozói és felügyeleti kezelésének biztosítására.

3.5.

Negyedszer, ahogy azt fentebb már megjegyeztük, érdemes hangsúlyozni, hogy az irányelvtervezetben nem tükröződik a 2000/46/EK irányelv befektetési stratégiák korlátozására vonatkozó 5. cikke. Az irányelvtervezet enyhíti a 2000/46/EK irányelv meglehetősen korlátozó jellegét azon lehetőség tekintetében, amely lehetővé teszi az elektronikuspénz-kibocsátók számára az elektronikus pénz kibocsátásával nyereség generálását. Ez a javasolt módosítás kedvezőnek bizonyulhat az ágazat jövőbeni növekedése szempontjából. Azonban figyelembe kell venni azokat a jelentős likviditási és nem fizetési kockázatokat, amelyekkel egy elektronikuspénz-kibocsátó intézmény bármely típusú eszközbefektetés megengedése következtében szembesülhet. E tekintetben megfelelően kiegyensúlyozott megoldást lehet elérni a jelenleg a 2000/46/EK irányelvben meghatározott befektetési korlátozásoknál rugalmasabb rendszer előírásával. További felügyeleti biztosítékokat tenne szükségessé a létező befektetési korlátozásoknak az irányelvtervezetben szereplő teljes liberalizálása.

3.6.

Végül: az irányelvtervezet emeli a határértékeket – a pénzügyi rendszereknek a pénzmosás, valamint terrorizmus finanszírozása céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló 2005/60/EK irányelvnek (28) megfelelően – az azonosítási és ügyfél-átvilágítási szabályok tekintetében. Ezek a határértékek azonban nem felelnek meg a 2007/64/EK irányelvben szereplő határértékeknek. A jelenlegi határértékek lényeges emelése támogatná a pénzforgalmi tranzakciók névtelenségét, valamint növelné az elektronikus pénz kibocsátásával járó, pénzmosási és terrorizmus-finanszírozási kockázatokat, különösen több előre kifizetett kártya megszerzése révén.

4. Statisztika

Az elektronikuspénz-kibocsátó intézmények jelenleg a monetáris pénzügyi intézmények („MPI-k”) adatszolgáltatói körbe tartoznak az EKB monetáris és bankstatisztikái tekintetében, a monetáris pénzügyi intézmények ágazati összevont mérlegéről szóló, 2001. november 22-i EKB/2001/13 rendelettel (29) összhangban. Megjegyezzük, hogy még ha az elektronikuspénz-kibocsátó intézmények a jövőben nem hitelintézetként kerülnek meghatározásra, akkor is az MPI 2001/13/EKB rendelet I. melléklete I. része I. szakaszának 2. pontja szerinti statisztikai fogalommeghatározása körébe fognak tartozni, amely szerint a nem hitelintézet rezidens pénzügyi intézményekre vonatkozó statisztikai adatszolgáltatási követelmények egyebek mellett az általuk kibocsátott eszközök helyettesíthetőségének fokától és a hitelintézeteknél elhelyezett betéteiktől függnek; ennek oka, hogy az elektronikuspénz-kibocsátó intézmények továbbra is kapnak az egynapos betéttel egyenértékű betéteket nem MPI jogalanyoktól és végeznek saját számlás értékpapír-befektetéseket.

5. További jogi és technikai megjegyzések

5.1.

Az irányelvtervezet 1. cikkének (3) bekezdése megállapítja, hogy az nem vonatkozik az olyan eszközalapú szolgáltatásokra, amelyeket egyebek között „zártkörű hálózaton” belül használnak. Az EKB elismeri, hogy az (5) preambulumbekezdés használható ennek olyan értelmezésére is, hogy a „zártkörű hálózaton” belül használható eszköz „csak egy meghatározott üzletben vagy üzletláncban használható termékek és szolgáltatások vásárlására, vagy ha az értékesítés helyétől függetlenül csak meghatározott körű termékek és szolgáltatások vásárlására alkalmas”. A szóban forgó rendelkezésnek azonban jót tenne némi pontosítás, mivel pl. két nagyméretű üzletlánc hálózaton belüli elektronikus pénz kibocsátása képviselhet ez alól kivételt a jelentős mennyiségű elektronikus pénz kibocsátására tekintettel.

5.2.

Bizonyos feltételek mellett az irányelvtervezet 1. cikkének (4) bekezdése kiveszi a mobiltelefon-szolgáltatókat az irányelvtervezet hatálya alól. Az EKB érti, hogy a mentesítés olyan esetekre vonatkozik, amikor a mobiltelefon-szolgáltató közvetítőként, az áru vagy szolgáltatás belső értékének növelése nélkül jár el, ahogyan az az irányelvtervezet (5) preambulumbekezdésének utolsó mondatában szerepel. Az EKB a jogi egyértelműség érdekében ajánlja az irányelvtervezet (5) preambulumbekezdésének további pontosítását arra vonatkozó útmutatás megadásával, hogy pl. a csengőhangok vagy időjárás-előrejelzés megvásárlására ez a mentesítés kiterjed-e.

5.3.

Az irányelvtervezet 2. cikkének (2) bekezdésében az elektronikus pénz fogalommeghatározása igen tágan került megfogalmazásra és az lefedi a legtöbb számlatípust; meghatározza, hogy általánosságban mi minősül elektronikus pénznek, amibe beletartoznak a bankszámlák és pénzforgalmi számlák, mivel a könyvelés és a pénzeszközök tárolása manapság már az érintett számla típusától függetlenül elektronikus úton történik. A 2007/64/EK irányelvben meghatározott pénzforgalmi tranzakciókra való hivatkozás a fogalommeghatározást egy további, igen általános fogalommal bővíti, mivel a pénzforgalmi tranzakciók nem korlátozódnak a hagyományos fizetési eszközökre, de abba beletartozik a pénzátutalás és a pénzfelvétel is. Az elektronikus pénz ilyetén általános meghatározása azzal járna, hogy a hagyományos bankszámlák és a pénzforgalmi számlák is elektronikus pénznek lennének tekinthetők. Az EKB ezért egy azt meghatározó pontosítást tanácsol, hogy az átvett pénzeszközök kizárólag az elektronikuspénz-birtokostól a kedvezményezetteknek történő elektronikus pénzátutalás céljaira legyenek felhasználhatóak.

5.4.	Az EKB fentebb kifejtett azon álláspontjának érintetlenül hagyásával, miszerint az átvett pénzeszközök jogi jellege ténylegesen betét, úgy tűnik, hogy az irányelvtervezet 8. cikkének (2) bekezdése már tartalmazza a 8. cikk (3) bekezdésének tartalmát, ezért ez utóbbit el lehet hagyni.

5.5.

Az irányelvtervezet 11. cikkének (1) bekezdése szabályozza a végrehajtási intézkedések Bizottság általi elfogadását. Erre különösen a 11. cikk (1) bekezdésének c) pontja ad jogalapot „a technológiai vagy gazdasági fejlődés figyelembevételére irányuló intézkedések” tekintetében, aminek megfogalmazását az EKB túlságosan tágnak, hatályában korlátlannak és esetlegesen az irányelv 11. cikke (2) bekezdésének követelményébe ütközőnek tartja, mely szerint a végrehajtási intézkedések az irányelvtervezet „nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására” szolgálhatnak.

Szövegezési javaslatok

Amennyiben a fenti útmutatások változást eredményeznek az irányelvtervezetben, a szövegezési javaslatokat a melléklet tartalmazza.

Kelt Frankfurt am Mainban, 2008. december 5-én.

az EKB elnöke

Jean-Claude TRICHET

(1) COM(2008) 627 végleges.

(2) E tekintetben jelentőséggel bír az EKB-nak a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmányának (a továbbiakban: a KBER Alapokmánya) 5. cikke szerinti hatásköre, mivel az irányelvtervezet hatást gyakorol az euroövezet monetáris politikájának meghatározása és végrehajtása tekintetében a statisztikai adatgyűjtésre is.

(3) HL L 275., 2000.10.27., 39. o.

(4) HL L 177., 2006.6.30., 1. o., lásd a 2006/48/EK irányelv 4. cikkének (1) és (5) bekezdését.

(5) Lásd Usher, J.A., The Law of Money and Financial Services in the EC, 2. kiadás, Clarendon Press, Oxford, 2000, 116. o.

(6) A Bizottság 1986. április 23-i 86/398/EGK határozata az EGK-Szerződés 85. cikke alapján folytatott eljárással kapcsolatban (IV/31.149 – Polipropilén-ügy) (HL L 230., 1986.8.18., 1. o.).

(7) A C-41/90. sz. Höfner és Elser kontra Macroton ügy (EBHT 1991., 1-1979); a T-319/99. sz. Federación Nacional de Empresas de Instrumentación Científica, Médica, Técnica y Dental (FENIN) kontra Európai Közösségek Bizottsága ügy (EBHT 2003., ECR II-357.).

(8) A C-442/02. sz. Caixa-Bank France kontra Ministère de l'Économie, des Finances et de l'Industrie ügy (EBHT 2004., I-8961. o.) 16. pontja.

(9) Lásd: Clarotti, P., „The Harmonization of Legislation relating to Credit Institutions”, Common Market Law Review, 19. évfolyam, 2. szám, Kluwer Law International, 1982., 249. o. és Verheugd, P., „Definition of credit institution”, Banking and EC Law Commentary, szerk: M. van Empel és R. Smits, Kluwer Law International, Deventer, 1992, 17. o.

(10) Lásd a C-366/97. sz. Massimo Romanelli-ügy (EBHT 1999., I-855. o.) 17. pontját.

(11) A hitelintézetek tevékenységének megkezdésére és folytatására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló, 1977. december 12-i 77/780/EGK első tanácsi irányelv (5) preambulumbekezdése (HL L 322., 1977.12.17., 30. o.).

(12) Lásd: Alexander Bornemann: „Abridged Opinion on the Concept of the Credit Institution in the Directives of the European Community Relating to Bank Regulation and Supervision”, 11. o. Elérhető PDF állományként a

http://www.money-advice.net/media.php?id=234 címen.

(13) Idézett mű.

(14) Az Európai Parlament és a Tanács 2007. november 13-i 2007/64/EK irányelve a belső piaci pénzforgalmi szolgáltatásokról és a 97/7/EK, a 2002/65/EK, a 2005/60/EK és a 2006/48/EK irányelv módosításáról és a 97/5/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 319., 2007.12.5., 1. o.).

(15) HL C 109., 2006.5.9., 10. o.

(16) Lásd a C-442/02. sz.Caixa-Bank France kontra Ministère de l'Économie, des Finances et de l'Industrie ügy 14. és 16. pontját.

(17) Verheugd, P., „Definition of credit institution” (A hitelintézet fogalommeghatározása), Banking and EC Law Commentary, szerk: M. van Empel ésR. Smits, Kluwer Law International, Deventer, 1992., 23. o.

(18) Dassesse, M., Isaacs, S. és Penn, J., EC Banking Law, 2. kiadás, Lloyd's of London Press, 1994., 19. o.

(19) Az elektronikuspénz-kibocsátó intézmények a 2007/64/EK irányelv mellékletének 4., 5. és 7. pontjában említett pénzforgalmi szolgáltatásokat nyújthatják:i. fizetési műveletek teljesítése, amennyiben a pénzt a pénzforgalmi szolgáltatás igénybe vevője számára biztosított hitelkeretből fedezik beszedések teljesítésekor, fizetési műveletek fizetési kártyával történő teljesítésekor és átutalások teljesítésekor; ii. Fizetési eszközök kibocsátása és/vagy elfogadása; és iii. mobil kifizetések, amelyek esetében a mobilszolgáltató az áruk és szolgáltatások eladása esetében közvetítőként jár el.

(20) Az irányelvtervezet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja a 2007/64/EK irányelv 16. cikkének (3) és (5) bekezdésére utal, ami annyit jelent, hogy a) hitel kiegészítő jellegű, és rendelkezésre bocsátására kizárólag valamely fizetési művelet teljesítéséhez kapcsolódóan kerül sor; b) a hitel visszafizetése legfeljebb 12 hónapos időszakon belül megtörténik; c) ilyen hitel nem nyújtható fizetési művelet teljesítése céljából átvett vagy tartott pénzeszközökből; d) az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény szavatolótőkéje – a felügyeleti hatóságok megelégedésére – mindenkor megfelelő a nyújtott hitelek teljes összegét tekintetbe véve; és e) az nem érinti a fogyasztói hitelek nyújtásának feltételeire vonatkozó más közösségi vagy nemzeti jogszabályokat.

(21) Lásd Usher, J.A., The Law of Money and Financial Services in the EC, 2. kiadás, Clarendon Press, Oxford, 2000, 116. o.

(22) See Clarotti, P., „The Harmonization of Legislation relating to Credit Institutions”, Common Market Law Review, 19. évfolyam, 2. szám, Kluwer Law International, 1982., 248. o.

(23) Ez az álláspont egybehangzik az EKB által az elektronikus pénzről 1998 augusztusában kiadott jelentésben foglalt tanáccsal, amelynek érvelése az volt, hogy az akkoriban alkalmazandó banki irányelvet módosítani kell annak biztosítására, hogy az elektronikuspénz-kibocsátó intézmények a hitelintézetek fogalommeghatározása körébe tartozzanak. Bővebb információk megtalálhatók az EKB weboldalán a www.ecb.europa.eu címen.

(24) Az eurorendszer tagságát az EKB és azon országok nemzeti központi bankjai alkotják, amelyek bevezették az eurót.

(25) HL L 250., 2003.10.2., 10. o.

(26) Lásd a CON/2006/21 EKB-vélemény 5.1. pontját, amelyben az EKB kifejezésre juttatta, hogy előnyben részesíti a pénzforgalmi intézményeknek a hitelintézet fogalommeghatározása alá vonását, az alábbiak kijelentésével: „ha a fizetési intézmények jogosultak a közgazdasági és jogi értelemben is betétnek minősíthető pénzeszközök tartására, holott az irányelvtervezet fogalmilag nem ilyenként jellemzi azokat, a kockázat szintje meg fog egyezni a hitelintézetek vagy az elektronikuspénz-kibocsátó intézmények kockázati szintjével. Ennek megfelelően a biztosítékok szintjének meg kell egyeznie a hitel- és/vagy elektronikuspénz-kibocsátó intézményekre vonatkozó szinttel. Ebből következően a fizetési szolgáltatásokat lehetőleg hitelintézetekre vagy elektronikuspénz-kibocsátó intézményekre kell korlátozni. Ez biztosítaná az ügyfelek pénzeszközei és a rendezett pénzügyi tevékenység védelmét, ezért az EKB ezt a megközelítést részesíti előnyben”.

(27) További információkért lásd az elektronikus pénzről szóló jelentést és az Európai Unió Tanácsának kérésére az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 105. cikkének (4) bekezdése, illetve a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank alapokmánya 4. cikkének a) pontja alapján 1. elektronikuspénz-kibocsátó intézmények tevékenységének megkezdéséről, folytatásáról és prudenciális felügyeletéről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv iránti bizottsági javaslatról és 2. a hitelintézetek tevékenységének megkezdésére és folytatására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló 77/780/EGK irányelvet módosító európai parlamenti és tanácsi irányelv iránti javaslatról szóló, 1999. január 19-i CON/1998/56 EKB-véleményt.

(28) HL L 309., 2005.11.25., 15. o.

(29) HL L 333., 2001.12.17., 1. o.

MELLÉKLET

Szövegezési javaslatok

A Tanács által javasolt szöveg

Az EKB által javasolt szöveg (1)

1. módosítás

Az irányelvtervezet 2. cikkének (2) bekezdése

(2) „elektronikus pénz”: a kibocsátóval szembeni követelés által megtestesített monetáris érték, amelyet elektronikusan tárolnak és pénzeszköz átvételével bocsátanak ki a 2007/64/EK irányelv 4. cikkének 5. pontjában meghatározott fizetési műveletek teljesítése céljából, és amelyet a kibocsátón kívül más természetes vagy jogi személyek is elfogadnak;

(2) „elektronikus pénz”: a kibocsátóval szembeni követelés által megtestesített monetáris érték, amelyet elektronikusan tárolnak és pénzeszköz átvételével bocsátanak ki kizárólag a 2007/64/EK irányelv 4. cikkének 5. pontjában meghatározott fizetési műveletek teljesítése pénzeszközöknek az elektronikus pénz birtokosától a címzettek számára elektronikus úton történő átutalása céljából, és amelyet a kibocsátón kívül más természetes vagy jogi személyek is elfogadnak;

Indokolás – Lásd a vélemény 5.3. pontját

2. módosítás

Az irányelvtervezet 5. cikkének (1) bekezdése

(1) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az elektronikus pénz kibocsátója a birtokos kérésére bármikor névértéken visszatérítse a birtokolt elektronikus pénz monetáris értékét.

(1) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az elektronikus pénz kibocsátója a birtokos kérésére bármikor névértéken visszatérítse a birtokolt elektronikus pénzt, érmékben és bankjegyekben vagy bankszámlára történő átutalással monetáris értékét.

Indokolás – Lásd a vélemény 2.6. pontját

3. módosítás

Az irányelvtervezet 8. cikkének (3) bekezdése

3. Az elektronikuspénz-kibocsátó intézmények nem folytathatnak betétgyűjtésre vagy más visszafizetendő pénzeszközök gyűjtésére irányuló üzletszerű tevékenységet a 2006/48/EK irányelv 5. cikke értelmében.

(Törlés)

Indokolás – Lásd a vélemény 5.4. pontját

4. módosítás

Az irányelvtervezet 17. cikke

17. cikk

A 2006/48/EK irányelv módosítása

1. A 4. cikk a következőképpen módosul:

az 1. pont b) alpontja helyébe a következő szöveg lép:

„(1)	»hitelintézet«: olyan vállalkozás, amely a nyilvánosságtól betéteket vagy más visszafizetendő pénzeszközöket vesz át, valamint saját számlára hiteleket nyújt”;

az 5. pont helyébe a következő szöveg lép:

„(5)	»pénzügyi intézmény«: olyan vállalkozás, amely nem hitelintézet, és amelynek fő tevékenysége tulajdoni részesedések megszerzése, vagy az I. melléklet 2–12. és 15. pontjában felsorolt tevékenységek közül egynek vagy többnek a folytatása”.

2. Az I. melléklet a következő 15. ponttal egészül ki:

„15.	»Elektronikus pénz kibocsátása«”

(Törlés)

Indokolás – Lásd a vélemény 1., 2. és 4. pontját

(1) A szövegben áthúzással szerepelnek az EKB által törölni javasolt részek. A szövegben vastag betűvel szedve szerepel az EKB által beilleszteni javasolt új szöveg.

6.2.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 30/10

Az EK-Szerződés 87. és 88. cikkében foglalt rendelkezések keretén belül az állami támogatások engedélyezése

Olyan esetek, amelyekkel kapcsolatban a Bizottság nem emel kifogást

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2009/C 30/02)

A határozat elfogadásának időpontja

2008.12.10.

A támogatás száma

NN 60/05

Tagállam

Spanyolország

Régió

—

A támogatás megnevezése (és/vagy a kedvezményezett neve)

Medidas urgentes para paliar los daños producidos en el sector agrario por los incendios e inundaciones de 2004

Jogalap

Real Decreto Ley no 6/2004 y Ley no 2/2005, por las que se adoptan medidas urgentes para reparar los daños causados por los incendios e inundaciones acaecidos en las Comunidades Autónomas de Aragón, Cataluña, Andalucía, La Rioja, Comunidad Foral de Navarra y Comunidad Valenciana

Az intézkedés típusa

Támogatási program

Célkitűzés

Kompenzáció a mezőgazdasági termelők részére a 2004. évi tűzvész és árvizek következtében bekövetkezett termelési károk enyhítésére

A támogatás formája

Közvetlen támogatás

Költségvetés

Teljes költségvetés: 2 500 000 EUR

A támogatás intenzitása

A veszteségek 80 %-a

Időtartam

Egyszeri kifizetés

Érintett gazdasági ágazatok

Mezőgazdaság

A támogatást nyújtó hatóság neve és címe

Ministerio de Medio Ambiente, Medio Rural y Medio Marino

Calle Alfonso XIII, no 62, 2a planta

E-28071 Madrid

Egyáb információ

—

A határozat bizalmas információt nem tartalmazó, hivatalos szövege megtalálható a következő weboldalon:

http://ec.europa.eu/community_law/state_aids/

A határozat elfogadásának időpontja

2008.12.8.

A támogatás száma

N 675/07

Tagállam

Cseh Köztársaság

Régió

–

A támogatás megnevezése (és/vagy a kedvezményezett neve)

Ekologické zemědělství a biopotraviny

Jogalap

Zákon č. 242/2000 Sb., o ekologickém zemědělství,

zákon č. 137/2006 Sb., o veřejných zakázkách

Az intézkedés típusa

Támogatási program

Célkitűzés

Biotermékek hirdetése

A támogatás formája

Támogatott szolgáltatás

Költségvetés

Összesen: 48 millió CZK (kb. 1,92 millió EUR)

Évente: 8 millió CZK (kb. 320 000 EUR)

A támogatás intenzitása

Legfeljebb 100 %

Időtartam (időszak)

A bizottsági jóváhagyás napjától 2013. december 31-ig

Érintett gazdasági ágazatok

Mezőgazdaság

A támogatást nyújtó hatóság neve és címe

Ministerstvo zemědělství České republiky

Těšnov 17

CZ-117 05 Praha 1

Egyéb információ

—

A határozat bizalmas információt nem tartalmazó, hivatalos szövege megtalálható a következő weboldalon:

http://ec.europa.eu/community_law/state_aids/

A határozat elfogadásának időpontja

2008.12.11.

A támogatás száma

NN 5/08

Tagállam

Egyesült Királyság

Régió

Scotland

A támogatás megnevezése (és/vagy a kedvezményezett neve)

Shetland Animal Health Scheme 2003-2007

Jogalap

Local Government in Scotland Act 2003; Zetland Council (ZCC) Act 1974

Az intézkedés típusa

Állatbetegségek felszámolása

Célkitűzés

Állatbetegségek felszámolása

A támogatás formája

Támogatott szolgáltatások

Költségvetés

Teljes költségvetés: 167 025,93 GBP (kb. 200 000 EUR)

A támogatás intenzitása

100 %

Időtartam (időszak)

2003. november 26. – 2007. szeptember 30.

Érintett gazdasági ágazatok

Mezőgazdaság

A támogatást nyújtó hatóság neve és címe

Shetland Islands Council

6 North Ness Business Park

Lerwick ZE1 0LZ

United Kingdom

Egyéb információ

—

A határozat bizalmas információt nem tartalmazó, hivatalos szövege megtalálható a következő weboldalon:

http://ec.europa.eu/community_law/state_aids/

A határozat elfogadásának időpontja

2008.12.8.

A támogatás száma

NN 16/08 (ex N 518/07)

Tagállam

Spanyolország

Régió

Castilla y León

A támogatás megnevezése (és/vagy a kedvezményezett neve)

Ayuda a «Primayor Elaborados, S.L.U.»

Jogalap

«Informe favorable de la Comisión Delegada para Asuntos Económicos de la Comunidad Autónoma de Castilla y León sobre la formalización de una pignoración de depósito por “Ade Financiación, S.A.” a favor de la sociedad “Primayor Elaborados, S.L.U.” para llevar a la Junta de Gobierno de la Comunidad Autónoma de Castilla y León la concesión de la ayuda»

Az intézkedés típusa

Egyedi támogatás

Célkitűzés

Támogatás nehéz helyzetben lévő vállalkozás megmentésére

A támogatás formája

Kezességvállalás

Költségvetés

2 324 000 EUR

A támogatás intenzitása

—

Időtartam

Hat hónap

Érintett gazdasági ágazatok

Mezőgazdaság

A támogatást nyújtó hatóság neve és címe

Ade Financiación, S.A.

Junta de Castilla y León

Calle San Lorenzo no 24

E-47001 Valladolid

Egyáb információ

—

A határozat bizalmas információt nem tartalmazó, hivatalos szövege megtalálható a következő weboldalon:

http://ec.europa.eu/community_law/state_aids/

A határozat elfogadásának időpontja

2008.12.17.

A támogatás száma

N 587/08

Tagállam

Litvánia

Régió

—

A támogatás megnevezése (és/vagy a kedvezményezett neve)

Pagalba palūkanoms už kreditus (išskyrus žemei pirkti) kompensuoti

Jogalap

—	Lietuvos Respublikos žemės ūkio ir kaimo plėtros įstatymas (Žin., 2002, Nr. 72-3009);

—	Lietuvos Respublikos Vyriausybės 1997 m. rugpjūčio 22 d. nutarimas Nr. 912 „Dėl Žemės ūkio paskolų garantijų fondo“ (Žin., 1997, Nr. 79-2009; 2003, Nr. 57-2542; 2005, Nr. 78-2825; 2005, Nr. 105-3874; 2007, Nr. 105-4306; 2008, Nr. 53-1976);

—

Lietuvos Respublikos žemės ūkio ministro 2007 m. balandžio 12 d. įsakymas Nr. 3D-160 „Dėl dalies palūkanų už investicinius kreditus, paimtus nuo 2007 m. gegužės 1 d. ir suteiktus su UAB Žemės ūkio paskolų garantijų fondo garantija, kompensavimo taisyklių patvirtinimo“ (Žin., 2007, Nr. 45-1705; 2008, Nr. 39-1441; 2008, Nr. 88-3553);

—

Lietuvos Respublikos žemės ūkio ministro 2007 m. balandžio 12 d. įsakymas Nr. 3D-159 „Dėl dalies palūkanų už investicinius kreditus, paimtus nuo 2007 m. gegužės 1 d. ir suteiktus be UAB Žemės ūkio paskolų garantijų fondo garantijos, kompensavimo taisyklių patvirtinimo“ (Žin., 2007, Nr. 45-1704; 2008, Nr. 41-1525; 2008, Nr. 88-3552)

Az intézkedés típusa

Elsődleges mezőgazdasági termeléshez nyújtott beruházási támogatás

Célkitűzés

Ágazatfejlesztés

A támogatás formája

Kamattámogatás

Költségvetés

Összesen 54 000 000 LTL

A támogatás intenzitása

Legfeljebb 40 %

Időtartam

2013.12.31-ig

Érintett gazdasági ágazatok

Mezőgazdaság

A támogatást nyújtó hatóság neve és címe

Lietuvos Respublikos žemės ūkio ministerija,

Gedimino pr. 19

LT-01103 Vilnius

Egyéb információ

—

A határozat bizalmas információt nem tartalmazó, hivatalos szövege megtalálható a következő weboldalon:

http://ec.europa.eu/community_law/state_aids/

6.2.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 30/14

Az EK-Szerződés 87. és 88. cikkében foglalt rendelkezések keretén belül az állami támogatások engedélyezése

Olyan esetek, amelyekkel kapcsolatban a Bizottság nem emel kifogást

(2009/C 30/03)

A határozat elfogadásának időpontja

2008.12.10.

A támogatás száma

N 135/08

Tagállam

Németország

Régió

—

A támogatás megnevezése

Promotion Fund Law (Absatzfondsgesetz)

Jogalap

—	Gesetz über die Errichtung eines zentralen Fonds zur Absatzförderung der deutschen Land- und Ernährungswirtschaft (Absatzfondsgesetz)

—	Verordnung über die Beiträge nach dem Absatzfondsgesetz

Az intézkedés típusa

Támogatási program

Célkitűzés

Promóció, reklám

A támogatás formája

Támogatás

Költségvetés

610 millió EUR

A támogatás intenzitása

Legfeljebb 100 %

Időtartam

2008-2013

Érintett gazdasági ágazatok

Mezőgazdaság

A támogatást nyújtó hatóság neve és címe

Absatzförderungsfonds der deutschen Land- und Ernährungswirtschaft

Schertberger Straße 14

D-53177 Bonn

Egyéb információ

—

A határozat bizalmas információt nem tartalmazó, hivatalos szövege megtalálható a következő weboldalon:

http://ec.europa.eu/community_law/state_aids/

A határozat elfogadásának időpontja

2008.12.10.

A támogatás száma

N 379/08

Tagállam

Olaszország

Régió

—

A támogatás megnevezése (és/vagy a kedvezményezett neve)

Regime dei contratti di filiera e di distretto (Decreto del Ministro delle Politiche Agricole e Forestali recante criteri, modalità e procedure per l'attuazione dei contratti di filiera in attuazione della legge n. 289 del 27 dicembre 2002, articolo 66, commi 1 e 2)

Jogalap

—	Decreto n. 2850 del 21 aprile 2008 di attuazione dell'articolo 4, comma 2, del decreto interministeriale recante condizioni di accesso ai finanziamenti del fondo rotativo per il sostegno alle imprese e gli investimenti in ricerca

—

Legge 27 dicembre 2002, n. 289, recante disposizioni per la formazione del bilancio annuale e pluriennale dello Stato (legge finanziaria 2003), pubblicata nella Gazzetta Ufficiale n. 305 del 31 dicembre 2002 — Supplemento Ordinario n. 240 ed in particolare gli articoli 60 e 61, relativi al «Finanziamento degli investimenti per lo sviluppo» e al «Fondo per le aree sottoutilizzate ed interventi nelle medesime aree», e il comma 1 dell'articolo 66, relativo al sostegno della filiera agroalimentare

—	Decreto del Ministro delle Politiche Agricole e Forestali del 1o agosto 2003, relativo a criteri, modalità e procedure per l'attuazione dei contratti di filiera; pubblicato nella Gazzetta Ufficiale del 29 settembre 2003, n. 226, e successive modificazioni

—	Decreto 3 febbraio 2004 di modifica del Decreto del Ministro delle Politiche Agricole e Forestali 1o agosto 2003, relativo a criteri, modalità e procedure per l'attuazione dei contratti di filiera

—	Decreto del Ministro delle Politiche Agricole e Forestali del 20 marzo 2006, recante disposizioni per l'attuazione dei contratti di filiera, pubblicato nella Gazzetta Ufficiale del 12 aprile 2006, n. 86

—	Decreto del Ministro delle Politiche Agricole alimentari e Forestali n. 452 del 3 luglio 2007, recante modifica al decreto 1o agosto 2003, relativo a criteri, modalità e procedure per l'attuazione dei contratti di filiera, pubblicato nella Gazzetta Ufficiale del 24 luglio 2007, n. 170

—	Circolare 2 dicembre 2003 attuativa del Decreto 1o agosto 2003 del Ministro delle Politiche Agricole e Forestali recante criteri, modalità e procedure per l'attuazione dei contratti di filiera, pubblicata nella Gazzetta Ufficiale dell'8 gennaio 2004, n. 5

—	Decreto 22 novembre 2007 del Ministro delle Politiche Agricole alimentari e Forestali di concerto con il Ministro dell'Economia e delle Finanze e con il Ministro dello sviluppo economico, recante condizioni di accesso ai finanziamenti del fondo rotativo

Az intézkedés típusa

Támogatási program

Célkitűzés

Beruházási támogatás (mezőgazdasági üzemeknek nyújtható: gazdasági épületeknek a környezet védelme és javítása céljából történő áthelyezéséhez, valamint mezőgazdasági termékek feldolgozásához és értékesítéséhez), minőségi mezőgazdasági termékek előállítását és értékesítését ösztönző támogatás, technikai segítségnyújtás a mezőgazdasági ágazatban (tanácsadási szolgáltatások, képzés, fórumok, versenyek, kiállítások és vásárok szervezése és az azokon való részvétel), mezőgazdasági termékek reklámozásához nyújtott támogatás, kutatáshoz és fejlesztéshez nyújtott támogatás

A támogatás formája

Közvetlen támogatás, kedvezményes kölcsön

Költségvetés

Teljes költségvetés: 800 millió EUR

A támogatás intenzitása

Változó (a támogatási intézkedéstől függően 20 % és 100 % között)

Időtartam

A Bizottság jóváhagyásától kezdődően 2013. december 31-ig

Érintett gazdasági ágazatok

Mezőgazdaság és élelmiszeripar

A támogatást nyújtó hatóság neve és címe

Ministero delle politiche agricole alimentari e forestali

Via XX Settembre, 20

I-00187 Roma

Egyéb információ

—

A határozat bizalmas információt nem tartalmazó, hivatalos szövege megtalálható a következő weboldalon:

http://ec.europa.eu/community_law/state_aids/

A határozat elfogadásának időpontja

2008.12.17.

A támogatás száma

N 517/08

Tagállam

Lettország

Régió

—

A támogatás megnevezése (és/vagy a kedvezményezett neve)

Atbalsts kartupeļu gaišās gredzenpuves ierobežošanai un apkarošanai

Jogalap

—	Ministru kabineta 2007. gada 29. maija noteikumi Nr. 365 “Kartupeļu gaišās gredzenpuves apkarošanas un ierobežošanas kārtība”

—	“Atbalsts kartupeļu gaišās gredzenpuves ierobežošanai un apkarošanai” projekts

Az intézkedés típusa

Támogatási program

Célkitűzés

Növénybetegségekkel kapcsolatos megelőzés és kárenyhítés

A támogatás formája

Közvetlen támogatás és támogatott szolgáltatások

Költségvetés

4 750 000 LVL (mintegy 6 800 000 EUR)

A támogatás intenzitása

Legfeljebb 100 %

Időtartam

2013.12.30-ig

Érintett gazdasági ágazatok

Mezőgazdaság

A támogatást nyújtó hatóság neve és címe

Zemkopības ministrija

Republikas laukums 2

LV-1981 Rīga

Egyéb információ

—

A határozat bizalmas információt nem tartalmazó, hivatalos szövege megtalálható a következő weboldalon:

http://ec.europa.eu/community_law/state_aids/

A határozat elfogadásának időpontja

2008.12.17.

A támogatás száma

N 526/08

Tagállam

Hollandia

Régió

—

A támogatás megnevezése (és/vagy a kedvezményezett neve)

Aanpassing van de heffing waaruit onderzoek en ontwikkeling in de pluimveesector en de preventie van ziekten van pluimvee worden gefinancierd voor 2009

Jogalap

Wet op de bedrijfsorganisaties (artikel 126), Instellingsbesluit Productschap Pluimvee en Eieren (artikelen 6 en 8), Concept Verordening van het Productschap Puimvee en Eieren betreffende algemene bepalingen voor heffingen 2009, Concept Verordening van het Productschap Puimvee en Eieren tot wijziging van de verordening bestemmingsheffingen legsector 2009, Ontwerpverordening van het Productschap Puimvee en Eieren tot wijziging van de verordening bestemmingsheffingen pluimveevlees sector 2009 en de ontwerpverordening van het Productschap Pluimvee en Eieren tot wijziging van de verordening bestemmingsheffingen legsector (2009-I)

Az intézkedés típusa

Adó jellegű befizetés

Célkitűzés

Ezen intézkedés módosítja a baromfibetegségek megelőzésének és felszámolásának érdekében folytatott kutatást és fejlesztést finanszírozó díjakat

A támogatás formája

Adó jellegű befizetés kutatás és fejlesztés támogatására

Költségvetés

Évi 4,56 millió EUR, 2007 és 2013 között összesen 32 millió EUR

A támogatás intenzitása

100 %

Időtartam

2009-2013

Érintett gazdasági ágazatok

Mezőgazdaság: baromfi- és tojástermelő ágazat

A támogatást nyújtó hatóság neve és címe

Productschappen Vee, Vlees en Eieren

Louis Braillelaan 80

Postbus 460

2700 AL Zoetermeer

Nederland

Egyéb információ

—

A határozat bizalmas információt nem tartalmazó, hivatalos szövege megtalálható a következő weboldalon:

http://ec.europa.eu/community_law/state_aids/

A határozat elfogadásának időpontja

2008.12.4.

A támogatás száma

N 544/08

Tagállam

Lettország

Régió

—

A támogatás megnevezése (és/vagy a kedvezményezett neve)

Atbalsts, lai kompensētu zaudējumus, kas radās augļu dārzos bakteriālās iedegas rezultātā

Jogalap

—	Augu aizsardzības likums;

—	2004. gada 30. marta Ministru kabineta noteikumi Nr. 218 “Augu karantīnas noteikumi”;

—	“Kārtība, kādā piešķir kompensāciju par fitosanitāro pasākumu izpildi” projekts

Az intézkedés típusa

Növénybetegségek felszámolása

Célkitűzés

Növénybetegségek és kártevő-fertőzés okozta károk

A támogatás formája

Közvetlen támogatás és támogatott szolgáltatások

Költségvetés

Teljes költségvetés 1 750 000 LVL (kb. 2 490 040 EUR)

A támogatás intenzitása

Legfeljebb 100 %

Időtartam

2013.12.30-ig

Érintett gazdasági ágazatok

Mezőgazdaság

A támogatást nyújtó hatóság neve és címe

Lauku atbalsta dienests

Republikas laukums 2

LV-1981 Rīga

Egyéb információ

—

A határozat bizalmas információt nem tartalmazó, hivatalos szövege megtalálható a következő weboldalon:

http://ec.europa.eu/community_law/state_aids/

6.2.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 30/18

A Bizottság közleménye a mezőgazdaság területét érintő egyes közösségi jogszabályok elavultságának hivatalos elismeréséről

(2009/C 30/04)

A hatályos közösségi joganyagból törölt jogszabályok jegyzéke

(Gabonafélék)

A Bizottság 752/2004/EK rendelete

Hivatalos Lap L 118., 2004.4.23., 21. o.

A Bizottság 1194/2004/EK rendelete

Hivatalos Lap L 228., 2004.6.29., 14. o.

A Bizottság 1274/2004/EK rendelete

Hivatalos Lap L 241., 2004.7.13., 5. o.

A Bizottság 1364/2004/EK rendelete

Hivatalos Lap L 253., 2004.7.29., 16. o.

A Bizottság 1757/2004/EK rendelete

Hivatalos Lap L 313., 2004.10.12., 10. o.

A Bizottság 115/2005/EK rendelete

Hivatalos Lap L 24., 2005.1.27., 3. o.

A Bizottság 1058/2005/EK rendelete

Hivatalos Lap L 174., 2005.7.7., 12. o.

A Bizottság 1059/2005/EK rendelete

Hivatalos Lap L 174., 2005.7.7., 15. o.

A Bizottság 1060/2005/EK rendelete

Hivatalos Lap L 174., 2005.7.7., 18. o.

A Bizottság 1061/2005/EK rendelete

Hivatalos Lap L 174., 2005.7.7., 24. o.

A Bizottság 1062/2005/EK rendelete

Hivatalos Lap L 174., 2005.7.7., 30. o.

A Bizottság 1063/2005/EK rendelete

Hivatalos Lap L 174., 2005.7.7., 36. o.

A Bizottság 1064/2005/EK rendelete

Hivatalos Lap L 174., 2005.7.7., 42. o.

A Bizottság 1065/2005/EK rendelete

Hivatalos Lap L 174., 2005.7.7., 48. o.

A Bizottság 1066/2005/EK rendelete

Hivatalos Lap L 174., 2005.7.7., 54. o.

A Bizottság 1164/2005/EK rendelete

Hivatalos Lap L 188., 2005.7.20., 4. o.

A Bizottság 1165/2005/EK rendelete

Hivatalos Lap L 188., 2005.7.20., 7. o.

A Bizottság 1166/2005/EK rendelete

Hivatalos Lap L 188., 2005.7.20., 10. o.

A Bizottság 1374/2005/EK rendelete

Hivatalos Lap L 219., 2005.8.24., 3. o.

A Bizottság 1375/2005/EK rendelete

Hivatalos Lap L 219., 2005.8.24., 9. o.

A Bizottság 1376/2005/EK rendelete

Hivatalos Lap L 219., 2005.8.24., 15. o.

A Bizottság 1377/2005/EK rendelete

Hivatalos Lap L 219., 2005.8.24., 21. o.

A Bizottság 1381/2005/EK rendelete

Hivatalos Lap L 220., 2005.8.25., 9. o.

A Bizottság 1382/2005/EK rendelete

Hivatalos Lap L 220., 2005.8.25., 15. o.

A Bizottság 1383/2005/EK rendelete

Hivatalos Lap L 220., 2005.8.25., 21. o.

A Bizottság 1384/2005/EK rendelete

Hivatalos Lap L 220., 2005.8.25., 27. o.

A Bizottság 1438/2005/EK rendelete

Hivatalos Lap L 228., 2005.9.3., 5. o.

A Bizottság 1516/2005/EK rendelete

Hivatalos Lap L 244., 2005.9.20., 3. o.

A Bizottság 1572/2005/EK rendelete

Hivatalos Lap L 253., 2005.9.29., 3. o.

A Bizottság 1573/2005/EK rendelete

Hivatalos Lap L 253., 2005.9.29., 6. o.

A Bizottság 1621/2005/EK rendelete

Hivatalos Lap L 259., 2005.10.5., 3. o.

A Bizottság 1622/2005/EK rendelete

Hivatalos Lap L 259., 2005.10.5., 9. o.

A Bizottság 1695/2005/EK rendelete

Hivatalos Lap L 272., 2005.10.18., 3. o.

A Bizottság 1696/2005/EK rendelete

Hivatalos Lap L 272., 2005.10.18., 9. o.

A Bizottság 1809/2005/EK rendelete

Hivatalos Lap L 291., 2005.11.5., 4. o.

A Bizottság 1845/2005/EK rendelete

Hivatalos Lap L 296., 2005.11.12., 3. o.

A Bizottság 1862/2005/EK rendelete

Hivatalos Lap L 299., 2005.11.16., 35. o.

A Bizottság 1909/2005/EK rendelete

Hivatalos Lap L 305., 2005.11.24., 3. o.

A Bizottság 1975/2005/EK rendelete

Hivatalos Lap L 317., 2005.12.3., 9. o.

A Bizottság 25/2006/EK rendelete

Hivatalos Lap L 6., 2006.1.11., 3. o.

A Bizottság 26/2006/EK rendelete

Hivatalos Lap L 6., 2006.1.11., 9. o.

A Bizottság 27/2006/EK rendelete

Hivatalos Lap L 6., 2006.1.11., 15. o.

A Bizottság 28/2006/EK rendelete

Hivatalos Lap L 6., 2006.1.11., 21. o.

A Bizottság 80/2006/EK rendelete

Hivatalos Lap L 14., 2006.1.19., 5. o.

A Bizottság 256/2006/EK rendelete

Hivatalos Lap L 46., 2006.2.16., 3. o.

A Bizottság 257/2006/EK rendelete

Hivatalos Lap L 46., 2006.2.16., 9. o.

A Bizottság 362/2006/EK rendelete

Hivatalos Lap L 61., 2006.3.2., 3. o.

A Bizottság 807/2006/EK rendelete

Hivatalos Lap L 147., 2006.6.1., 3. o.

A Bizottság 835/2006/EK rendelete

Hivatalos Lap L 152., 2006.6.7., 3. o.

A Bizottság 836/2006/EK rendelete

Hivatalos Lap L 152., 2006.6.7., 6. o.

A Bizottság 935/2006/EK rendelete

Hivatalos Lap L 172., 2006.6.24., 3. o.

A Bizottság 936/2006/EK rendelete

Hivatalos Lap L 172., 2006.6.24., 6. o.

A Bizottság 990/2006/EK rendelete

Hivatalos Lap L 179., 2006.7.1., 3. o.

A Bizottság 1200/2006/EK rendelete

Hivatalos Lap L 218., 2006.8.9., 3. o.

A Bizottság 1414/2006/EK rendelete

Hivatalos Lap L 267., 2006.9.27., 16. o.

A Bizottság 1415/2006/EK rendelete

Hivatalos Lap L 267., 2006.9.27., 19. o.

A Bizottság 1421/2006/EK rendelete

Hivatalos Lap L 269., 2006.9.28., 6. o.

A Bizottság 1482/2006/EK rendelete

Hivatalos Lap L 276., 2006.10.7., 51. o.

A Bizottság 1483/2006/EK rendelete

Hivatalos Lap L 276., 2006.10.7., 58. o.

(Sertéshús)

A Bizottság 1012/2001/EK rendelete

Hivatalos Lap L 140., 2001.5.24., 37. o.

A Bizottság 2004/832/EK határozata

Hivatalos Lap L 359., 2004.12.4., 62. o.

A Bizottság 1900/2004/EK rendelete

Hivatalos Lap L 328., 2004.10.30., 69. o.

A Bizottság 2005/362/EK határozata

Hivatalos Lap L 118., 2005.5.5., 37. o.

(Tojás, baromfi)

A Bizottság 2334/98/EK rendelete

Hivatalos Lap L 291., 1998.10.30., 15. o.

A Bizottság 293/99/EK rendelete

Hivatalos Lap L 36., 1999.2.10., 12. o.

A Bizottság 872/2003/EK rendelete

Hivatalos Lap L 125., 2003.5.21., 5. o.

A Bizottság 1081/2004/EK rendelete

Hivatalos Lap L 204., 2004.6.9., 3. o.

A Bizottság 1249/2004/EK rendelete

Hivatalos Lap L 237., 2004.7.8., 12. o.

A Bizottság 1499/2004/EK rendelete

Hivatalos Lap L 275., 2004.8.25., 10. o.

A Bizottság 2102/2004/EK rendelete

Hivatalos Lap L 365., 2004.12.10., 10. o.

A Bizottság 106/2005/EK rendelete

Hivatalos Lap L 20., 2005.1.22., 14. o.

(Tej)

A Bizottság 671/95/EK rendelete

Hivatalos Lap L 70., 1995.3.30., 2. o.

A Bizottság 100/1999/EK rendelete

Hivatalos Lap L 11., 1999.1.16., 12. o.

A Bizottság 417/2003/EK rendelete

Hivatalos Lap L 64., 2003.3.7., 11. o.

A Bizottság 1447/2003/EK rendelete

Hivatalos Lap L 206., 2003.8.15., 7. o.

A Bizottság 1471/2003/EK rendelete

Hivatalos Lap L 211., 2003.8.21., 5. o.

A Bizottság 1904/2003/EK rendelete

Hivatalos Lap L 280., 2003.10.30., 20. o.

A Bizottság 2332/2003/EK rendelete

Hivatalos Lap L 346., 2003.12.31., 12. o.

A Bizottság 664/2004/EK rendelete

Hivatalos Lap L 104., 2004.4.8., 106. o.

A Bizottság 815/2004/EK rendelete

Hivatalos Lap L 153., 2004.4.30., 17. o.

A Bizottság 1233/2004/EK rendelete

Hivatalos Lap L 234., 2004.7.3., 7. o.

A Bizottság 1519/2005/EK rendelete

Hivatalos Lap L 244., 2005.9.20., 13. o.

A Bizottság 1962/2005/EK rendelete

Hivatalos Lap L 315., 2005.12.1., 13. o.

A Bizottság 796/2006/EK rendelete

Hivatalos Lap L 142., 2006.5.30., 4. o.

A Bizottság 1285/2006/EK rendelete

Hivatalos Lap L 235., 2006.8.30., 8. o.

A Bizottság 1452/2006/EK rendelete

Hivatalos Lap L 271., 2006.9.30., 40. o.

(Rizs)

A Bizottság 443/98/EK rendelete

Hivatalos Lap L 56., 1998.2.26., 10. o.

A Bizottság 784/2003/EK rendelete

Hivatalos Lap L 115., 2003.5.9., 14. o.

A Bizottság 1365/2004/EK rendelete

Hivatalos Lap L 253., 2004.7.29., 19. o.

A Bizottság 87/2006/EK rendelete

Hivatalos Lap L 15., 2006.1.20., 26. o.

A Bizottság 88/2006/EK rendelete

Hivatalos Lap L 15., 2006.1.20., 28. o.

A Bizottság 313/2006/EK rendelete

Hivatalos Lap L 52., 2006.2.23., 12. o.

A Bizottság 314/2006/EK rendelete

Hivatalos Lap L 52., 2006.2.23., 14. o.

(Bor)

A Bizottság 89/228/EGK határozata

Hivatalos Lap L 94., 1989.4.7., 38. o.

A Bizottság 1014/90/EGK rendelete

Hivatalos Lap L 105., 1990.4.25., 9. o.

A Bizottság 1518/1999/EK rendelete

Hivatalos Lap L 177., 1999.7.13., 7. o.

A Bizottság 2728/2000/EK rendelete

Hivatalos Lap L 316., 2000.12.15., 14. o.

A Bizottság 442/2001/EK rendelete

Hivatalos Lap L 63., 2001.3.3., 52. o.

A Bizottság 786/2001/EK rendelete

Hivatalos Lap L 115., 2001.4.25., 3. o.

A Bizottság 1203/2001/EK rendelete

Hivatalos Lap L 163., 2001.6.20., 11. o.

A Bizottság 1232/2001/EK rendelete

Hivatalos Lap L 168., 2001.6.23., 9. o.

A Bizottság 1367/2002/EK rendelete

Hivatalos Lap L 198., 2002.7.27., 30. o.

A Bizottság 81/2004/EK rendelete

Hivatalos Lap L 12., 2004.1.17., 40. o.

A Bizottság 709/2004/EK rendelete

Hivatalos Lap L 111., 2004.4.17., 21. o.

A Bizottság 819/2004/EK rendelete

Hivatalos Lap L 153., 2004.4.30., 91. o.

A Bizottság 1895/2004/EK rendelete

Hivatalos Lap L 328., 2004.10.30., 60. o.

A Bizottság 1990/2004/EK rendelete

Hivatalos Lap L 344., 2004.11.20., 8. o.

A Bizottság 2119/2004/EK rendelete

Hivatalos Lap L 367., 2004.12.14., 8. o.

A Bizottság 2005/716/EK határozata

Hivatalos Lap L 271., 2005.10.15., 45. o.

A Bizottság 360/2005/EK rendelete

Hivatalos Lap L 57., 2005.3.3., 15. o.

A Bizottság 680/2005/EK rendelete

Hivatalos Lap L 110., 2005.4.30., 18. o.

A Bizottság 748/2005/EK rendelete

Hivatalos Lap L 126., 2005.5.19., 3. o.

A Bizottság 761/2005/EK rendelete

Hivatalos Lap L 127., 2005.5.20., 6. o.

A Bizottság 762/2005/EK rendelete

Hivatalos Lap L 127., 2005.5.20., 8. o.

A Bizottság 1530/2005/EK rendelete

Hivatalos Lap L 246., 2005.9.22., 9. o.

A Bizottság 1643/2005/EK rendelete

Hivatalos Lap L 263., 2005.10.8., 3. o.

A Bizottság 1758/2005/EK rendelete

Hivatalos Lap L 285., 2005.10.28., 8. o.

A Bizottság 117/2006/EK rendelete

Hivatalos Lap L 21., 2006.1.25., 5. o.

A Bizottság 593/2006/EK rendelete

Hivatalos Lap L 104., 2006.4.13., 15. o.

A Bizottság 944/2006/EK rendelete

Hivatalos Lap L 173., 2006.6.27., 10. o.

A Bizottság 1517/2006/EK rendelete

Hivatalos Lap L 282., 2006.10.13., 13. o.

(Cukor)

A Bizottság 1489/1999/EK rendelete

Hivatalos Lap L 172., 1999.7.8., 27. o.

A Bizottság 1531/2000/EK rendelete

Hivatalos Lap L 175., 2000.7.14., 69. o.

A Bizottság 1708/2000/EK rendelete

Hivatalos Lap L 195., 2000.8.1., 34. o.

A Bizottság 1430/2001/EK rendelete

Hivatalos Lap L 192., 2001.7.14., 3. o.

A Bizottság 1667/2001/EK rendelete

Hivatalos Lap L 223., 2001.8.18., 9. o.

A Bizottság 1158/2003/EK rendelete

Hivatalos Lap L 162., 2003.7.1., 24. o.

A Bizottság 443/2004/EK rendelete

Hivatalos Lap L 72., 2004.3.11., 52. o.

A Bizottság 737/2004/EK rendelete

Hivatalos Lap L 116., 2004.4.22., 3. o.

A Bizottság 919/2004/EK rendelete

Hivatalos Lap L 163., 2004.4.30., 90. o.

A Bizottság 1213/2004/EK rendelete

Hivatalos Lap L 232., 2004.7.1., 17. o.

A Bizottság 1327/2004/EK rendelete

Hivatalos Lap L 246., 2004.7.20., 23. o.

A Bizottság 221/2005/EK rendelete

Hivatalos Lap L 39., 2005.2.11., 15. o.

A Bizottság 1306/2005/EK rendelete

Hivatalos Lap L 208., 2005.8.11., 3. o.

A Bizottság 1307/2005/EK rendelete

Hivatalos Lap L 208., 2005.8.11., 6. o.

A Bizottság 1308/2005/EK rendelete

Hivatalos Lap L 208., 2005.8.11., 9. o.

A Bizottság 1648/2005/EK rendelete

Hivatalos Lap L 266., 2005.10.11., 17. o.

A Bizottság 1649/2005/EK rendelete

Hivatalos Lap L 266., 2005.10.11., 20. o.

A Bizottság 1650/2005/EK rendelete

Hivatalos Lap L 266., 2005.10.11., 23. o.

A Bizottság 1651/2005/EK rendelete

Hivatalos Lap L 266., 2005.10.11., 26. o.

A Bizottság 1652/2005/EK rendelete

Hivatalos Lap L 266., 2005.10.11., 29. o.

A Bizottság 22/2006/EK rendelete

Hivatalos Lap L 5., 2006.1.10., 3. o.

A Bizottság 863/2006/EK rendelete

Hivatalos Lap L 160., 2006.6.14., 14. o.

(Marha- és borjúhús)

A Bizottság 2730/1999/EK rendelete

Hivatalos Lap L 328., 1999.12.22., 37. o.

A Bizottság 980/2000/EK rendelete

Hivatalos Lap L 113., 2000.5.12., 27. o.

A Bizottság 1174/2000/EK rendelete

Hivatalos Lap L 131., 2000.6.1., 30. o.

A Bizottság 1596/2000/EK rendelete

Hivatalos Lap L 182., 2000.7.21., 12. o.

A Bizottság 1713/2000/EK rendelete

Hivatalos Lap L 196., 2000.8.2., 3. o.

A Bizottság 977/2003/EK rendelete

Hivatalos Lap L 141., 2003.6.7., 5. o.

A Bizottság 2234/2003/EK rendelete

Hivatalos Lap L 339., 2003.12.24., 27. o.

A Bizottság 2340/2003/EK rendelete

Hivatalos Lap L 346., 2003.12.31., 31. o.

A Bizottság 276/2004/EK rendelete

Hivatalos Lap L 47., 2004.2.18., 16. o.

A Bizottság 1201/2004/EK rendelete

Hivatalos Lap L 230., 2004.6.30., 12. o.

A Bizottság 1202/2004/EK rendelete

Hivatalos Lap L 230., 2004.6.30., 19. o.

A Bizottság 1204/2004/EK rendelete

Hivatalos Lap L 230., 2004.6.30., 32. o.

A Bizottság 715/2005/EK rendelete

Hivatalos Lap L 121., 2005.5.13., 48. o.

A Bizottság 992/2005/EK rendelete

Hivatalos Lap L 168., 2005.6.30., 16. o.

(Dohány)

A Bizottság 1373/1999/EK rendelete

Hivatalos Lap L 162., 1999.6.26., 47. o.

A Bizottság 1045/2000/EK rendelete

Hivatalos Lap L 118., 2000.5.19., 18. o.

A Bizottság 640/2003/EK rendelete

Hivatalos Lap L 93., 2003.4.10., 18. o.

A Bizottság 888/2003/EK rendelete

Hivatalos Lap L 127., 2003.5.23., 19. o.

A Bizottság 1245/2003/EK rendelete

Hivatalos Lap L 174., 2003.7.12., 3. o.

A Bizottság 2004/148/EK határozata

Hivatalos Lap L 49., 2004.2.19., 47. o.

A Bizottság 2004/543/EK határozata

Hivatalos Lap L 240., 2004.7.10., 14. o.

A Bizottság 479/2004/EK rendelete

Hivatalos Lap L 78., 2004.3.16., 6. o.

A Bizottság 1084/2004/EK rendelete

Hivatalos Lap L 207., 2004.6.10., 6. o.

A Bizottság 1418/2004/EK rendelete

Hivatalos Lap L 258., 2004.8.5., 10. o.

A Bizottság 2005/129/EK határozata

Hivatalos Lap L 43., 2005.2.15., 28. o.

A Bizottság 299/2005/EK rendelete

Hivatalos Lap L 51., 2005.2.24., 11. o.

A Bizottság 760/2005/EK rendelete

Hivatalos Lap L 127., 2005.5.20., 4. o.

(Gyümölcs- és zöldségfélék)

A 2264/69/EGK rendelet

Hivatalos Lap L 287., 1969.11.15., 3. o.

A Bizottság 2159/89/EGK rendelete

Hivatalos Lap L 207., 1989.7.19., 19. o.

A Bizottság 91/229/EGK határozata

Hivatalos Lap L 100., 1991.4.20., 35. o.

A Bizottság 2382/95/EK rendelete

Hivatalos Lap L 244., 1995.10.12., 40. o.

A Bizottság 1599/97/EK rendelete

Hivatalos Lap L 216., 1997.8.8., 63. o.

A Bizottság 1647/98/EK rendelete

Hivatalos Lap L 210., 1998.7.28., 59. o.

A Bizottság 2717/98/EK rendelete

Hivatalos Lap L 342., 1998.12.17., 10. o.

A Bizottság 921/1999/EK rendelete

Hivatalos Lap L 114., 1999.5.1., 46. o.

A Bizottság 1122/1999/EK rendelete

Hivatalos Lap L 135., 1999.5.29., 33. o.

A Bizottság 1961/2001/EK rendelete

Hivatalos Lap L 268., 2001.10.9., 8. o.

A Bizottság 2387/2001/EK rendelete

Hivatalos Lap L 323., 2001.12.7., 10. o.

A Bizottság 851/2002/EK rendelete

Hivatalos Lap L 135., 2002.5.23., 14. o.

A Bizottság 902/2002/EK rendelete

Hivatalos Lap L 142., 2002.5.31., 20. o.

A Bizottság 2379/2002/EK rendelete

Hivatalos Lap L 358., 2002.12.31., 108. o.

A Bizottság 686/2004/EK rendelete

Hivatalos Lap L 106., 2004.4.15., 10. o.

A Bizottság 877/2004/EK rendelete

Hivatalos Lap L 162., 2004.4.30., 54. o.

A Bizottság 1074/2004/EK rendelete

Hivatalos Lap L 198., 2004.6.5., 3. o.

A Bizottság 1077/2004/EK rendelete

Hivatalos Lap L 203., 2004.6.8., 7. o.

A Bizottság 1205/2004/EK rendelete

Hivatalos Lap L 230., 2004.6.30., 39. o.

A Bizottság 1431/2004/EK rendelete

Hivatalos Lap L 264., 2004.8.11., 3. o.

A Bizottság 1743/2004/EK rendelete

Hivatalos Lap L 311., 2004.10.8., 19. o.

A Bizottság 1894/2004/EK rendelete

Hivatalos Lap L 328., 2004.10.30., 57. o.

A Bizottság 2165/2004/EK rendelete

Hivatalos Lap L 371., 2004.12.18., 3. o.

A Bizottság 218/2005/EK rendelete

Hivatalos Lap L 39., 2005.2.11., 5. o.

A Bizottság 1034/2005/EK rendelete

Hivatalos Lap L 171., 2005.7.2., 11. o.

A Bizottság 1197/2005/EK rendelete

Hivatalos Lap L 194., 2005.7.26., 11. o.

A Bizottság 1317/2005/EK rendelete

Hivatalos Lap L 210., 2005.8.12., 8. o.

A Bizottság 1319/2005/EK rendelete

Hivatalos Lap L 210., 2005.8.12., 13. o.

A Bizottság 1981/2005/EK rendelete

Hivatalos Lap L 318., 2005.12.6., 4. o.

A Bizottság 1982/2005/EK rendelete

Hivatalos Lap L 318., 2005.12.6., 8. o.

A Bizottság 210/2006/EK rendelete

Hivatalos Lap L 36., 2006.2.8., 34. o.

A Bizottság 1449/2006/EK rendelete

Hivatalos Lap L 271., 2006.9.30., 33. o.

(Gyümölcs- és zöldségfélékből előállított termékek)

A Bizottság 2077/85/EGK rendelete

Hivatalos Lap L 196., 1985.7.26., 28. o.

A Bizottság 89/198/EGK határozata

Hivatalos Lap L 73., 1989.3.17., 54. o.

A Bizottság 2053/89/EGK rendelete

Hivatalos Lap L 195., 1989.7.11., 11. o.

A Bizottság 2054/89/EGK rendelete

Hivatalos Lap L 195., 1989.7.11., 14. o.

A Bizottság 2252/92/EGK rendelete

Hivatalos Lap L 219., 1992.8.4., 19. o.

A Bizottság 558/93/EGK rendelete

Hivatalos Lap L 58., 1993.3.11., 50. o.

A Bizottság 1905/94/EK rendelete

Hivatalos Lap L 194., 1994.7.29., 21. o.

A Bizottság 1429/95/EK rendelete

Hivatalos Lap L 141., 1995.6.24., 28. o.

A Bizottság 1591/95/EK rendelete

Hivatalos Lap L 150., 1995.7.1., 91. o.

A Bizottság 2315/95/EK rendelete

Hivatalos Lap L 233., 1995.9.30., 70. o.

A Bizottság 2382/95/EK rendelete

Hivatalos Lap L 244., 1995.10.12., 40. o.

A Bizottság 97/795/EK határozata

Hivatalos Lap L 323., 1997.11.26., 37. o.

A Bizottság 956/97/EK rendelete

Hivatalos Lap L 139., 1997.5.30., 10. o.

A Bizottság 1622/1999/EK rendelete

Hivatalos Lap L 192., 1999.7.24., 33. o.

A Bizottság 2279/1999/EK rendelete

Hivatalos Lap L 279., 1999.10.29., 26. o.

A Bizottság 961/2002/EK rendelete

Hivatalos Lap L 148., 2002.6.6., 18. o.

A Bizottság 416/2004/EK rendelete

Hivatalos Lap L 68., 2004.3.6., 12. o.

A Bizottság 634/2004/EK rendelete

Hivatalos Lap L 100., 2004.4.6., 19. o.

A Bizottság 1074/2004/EK rendelete

Hivatalos Lap L 198., 2004.6.5., 3. o.

A Bizottság 220/2005/EK rendelete

Hivatalos Lap L 39., 2005.2.11., 11. o.

A Bizottság 1035/2005/EK rendelete

Hivatalos Lap L 171., 2005.7.2., 15. o.

A Bizottság 1101/2005/EK rendelete

Hivatalos Lap L 183., 2005.7.14., 64. o.

A Bizottság 1321/2005/EK rendelete

Hivatalos Lap L 210., 2005.8.12., 21. o.

A Bizottság 1439/2005/EK rendelete

Hivatalos Lap L 228., 2005.9.3., 9. o.

A Bizottság 1471/2005/EK rendelete

Hivatalos Lap L 234., 2005.9.10., 3. o.

A Bizottság 392/2006/EK rendelete

Hivatalos Lap L 65., 2006.3.7., 14. o.

A Bizottság 939/2006/EK rendelete

Hivatalos Lap L 172., 2006.6.24., 13. o.

A Bizottság 1178/2006/EK rendelete

Hivatalos Lap L 212., 2006.8.2., 6. o.

A Bizottság 1205/2006/EK rendelete

Hivatalos Lap L 219., 2006.8.10., 7. o.

A Bizottság 1207/2006/EK rendelete

Hivatalos Lap L 219., 2006.8.10., 9. o.

A Bizottság 1235/2006/EK rendelete

Hivatalos Lap L 225., 2006.8.17., 22. o.

(Egyéb)

A Bizottság 2676/91/EGK rendelete

Hivatalos Lap L 253., 1991.9.10., 14. o.

A Bizottság 2154/96/EK rendelete

Hivatalos Lap L 289., 1996.11.12., 2. o.

A Bizottság 180/2001/EK rendelete

Hivatalos Lap L 27., 2001.1.30., 15. o.

A Bizottság 1248/2004/EK rendelete

Hivatalos Lap L 237., 2004.7.8., 11. o.

A Bizottság 1819/2005/EK rendelete

Hivatalos Lap L 293., 2005.11.9., 3. o.

A Bizottság 3393/93/EK rendelete

Hivatalos Lap L 306., 1993.12.11., 32. o.

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

		ISSN 1725-518X
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		C 30

Magyar nyelvű kiadás	Tájékoztatások és közlemények	52. évfolyam 2009. február 6.

Közleményszám	Tartalom	Oldal
	I Állásfoglalások, ajánlások és vélemények
	VÉLEMÉNYEK
	Európai Központi Bank
2009/C 030/01	Az Európai Központi Bank véleménye (2008. december 5.) az elektronikuspénz-kibocsátó intézmények tevékenységének megkezdéséről, folytatásáról és prudenciális felügyeletéről szóló irányelv iránti javaslatról (CON/2008/84)	1

	II Közlemények
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK
	Bizottság
2009/C 030/02	Az EK-Szerződés 87. és 88. cikkében foglalt rendelkezések keretén belül az állami támogatások engedélyezése – Olyan esetek, amelyekkel kapcsolatban a Bizottság nem emel kifogást ( 1 )	10

2009/C 030/03	Az EK-Szerződés 87. és 88. cikkében foglalt rendelkezések keretén belül az állami támogatások engedélyezése – Olyan esetek, amelyekkel kapcsolatban a Bizottság nem emel kifogást	14

2009/C 030/04	A Bizottság közleménye a mezőgazdaság területét érintő egyes közösségi jogszabályok elavultságának hivatalos elismeréséről	18

2009/C 030/05	Az EK-Szerződés 87. és 88. cikkében foglalt rendelkezések keretén belül az állami támogatások engedélyezése – Olyan esetek, amelyekkel kapcsolatban a Bizottság nem emel kifogást ( 1 )	23

	V Vélemények
	A VERSENYPOLITIKA VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK
	Bizottság
2009/C 030/07	Összefonódás előzetes bejelentése (Ügyszám COMP/M.5465 – Orkla/Sapa) – Egyszerűsített eljárás alá vont ügy ( 1 )	25

2009/C 030/08	Összefonódás előzetes bejelentése (Ügyszám COMP/M.5459 – Alcoa/Elkem) – Egyszerűsített eljárás alá vont ügy ( 1 )	26

	Pénznem	Átváltási árfolyam
USD	USA dollár	1,2829
JPY	Japán yen	115,04
DKK	Dán korona	7,4511
GBP	Angol font	0,878
SEK	Svéd korona	10,6265
CHF	Svájci frank	1,4919
ISK	Izlandi korona
NOK	Norvég korona	8,779
BGN	Bulgár leva	1,9558
CZK	Cseh korona	28,248
EEK	Észt korona	15,6466
HUF	Magyar forint	294,99
LTL	Litván litász/lita	3,4528
LVL	Lett lats	0,7032
PLN	Lengyel zloty	4,6485
RON	Román lej	4,279
TRY	Török líra	2,1032
AUD	Ausztrál dollár	1,9772
CAD	Kanadai dollár	1,5807
HKD	Hongkongi dollár	9,9472
NZD	Új-zélandi dollár	2,5033
SGD	Szingapúri dollár	1,9325
KRW	Dél-Koreai won	1 770,63
ZAR	Dél-Afrikai rand	12,7571
CNY	Kínai renminbi	8,7708
HRK	Horvát kuna	7,3952
IDR	Indonéz rúpia	14 962,46
MYR	Maláj ringgit	4,6372
PHP	Fülöp-szigeteki peso	60,72
RUB	Orosz rubel	46,601
THB	Thaiföldi baht	44,845
BRL	Brazil real	2,9559
MXN	Mexikói peso	18,5251
INR	Indiai rúpia	62,426

	IV Tájékoztatások
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK
	Bizottság
2009/C 030/06	Euro-átváltási árfolyamok	24


2009/C 030/09	Megjegyzés az olvasóhoz(lásd a hátsó borító belső oldalán)	s3