3.12.2008

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 308/1

Az európai adatvédelmi biztos véleménye az európai statisztikáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletjavaslatról (COM(2007) 625 végleges)

(2008/C 308/01)

AZ EURÓPAI ADATVÉDELMI BIZTOS,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre, és különösen annak 286. cikkére,

tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájára, és különösen annak 8. cikkére,

tekintettel a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre,

tekintettel a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre, és különösen annak 41. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottságtól 2007. október 17-én kapott, a 45/2001/EK rendelet 28. cikkének (2) bekezdése szerinti véleménykérésre,

ELFOGADTA A KÖVETKEZŐ VÉLEMÉNYT:

I. BEVEZETÉS

Az európai adatvédelmi biztossal folytatott konzultáció

A Bizottság a 45/2001/EK rendelet 28. cikke (2) bekezdésének megfelelően 2007. október 17-én konzultáció céljából megküldte az európai adatvédelmi biztos részére az európai statisztikáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletjavaslatot (a továbbiakban: a javaslat). Tekintettel a 45/2001/EK rendelet 28. cikke (2) bekezdésének kötelező jellegére, az európai adatvédelmi biztos üdvözli, hogy a javaslat preambuluma kifejezetten hivatkozik e konzultációra.

Az adatvédelmi biztos 2007. szeptember 5-én nyilvánított véleményt a közegészségre és a munkahelyi egészségvédelemre és biztonságra vonatkozó közösségi statisztikáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletjavaslatról (COM(2007) 46 végleges) (a továbbiakban: az egészségügyi statisztikákra vonatkozó vélemény) (1). Az említett javaslat szorosan kapcsolódott a jelenlegi általánosabb javaslathoz, ugyanis az előbbi javaslat olyan jogi háttére épült, amely most módosítás alatt áll. Így – amint azt az egészségügyi statisztikákra vonatkozó vélemény 10. pontja is hangsúlyozta – a két kezdeményezés szorosan összefügg egymással.

Az egészségügyi statisztikákra vonatkozó vélemény elfogadását megelőzően az adatvédelmi biztos és az Eurostat képviselői megbeszélésükön arra a következtetésre jutottak, hogy „közösen felül kell vizsgálni az egyes adatok statisztikai célú feldolgozása során az Eurostatnál alkalmazott folyamatokat, ami előzetes ellenőrzés szükségességét mutathatja ki”. Döntés született arról is, hogy „e közös felülvizsgálat során elemezni kell az egyes adatfeldolgozási műveletekhez szükséges minimális adatállományokat és az Eurostatban elvégzett adatfeldolgozási műveleteket”. Mindkét megállapítás szerepel a fenti vélemény összegzésében. Az adatvédelmi biztos jelenleg az Eurostattal együtt dolgozik a közös felülvizsgálat lebonyolításán (2).

Az adatvédelmi biztos 2007. december 20-án megküldte észrevételeit az Európai Parlament LIBE Bizottságának a nép- és lakásszámlálásról szóló rendeletjavaslattal (3) kapcsolatban. Ezzel összefüggésben – bár az Európai Bizottság hivatalosan nem konzultált vele a javaslatról – kiemelte az adatvédelem jelentőségét. Megismételte továbbá azzal kapcsolatos aggodalmait, hogy mennyire alapvető fontosságú a statisztikai adatok feldolgozását szolgáló jogi keret helyes meghatározása és egyes fogalommeghatározások pontosítása.

5.	Végezetül, az adatvédelmi biztos a 29. cikk alapján létrehozott adatvédelmi munkacsoport tagjaként aktívan részt vett a személyes adat fogalmáról szóló vélemény (4) elkészítésében, amely a statisztikai adatokkal kapcsolatos kérdéseket is elemez.

A javaslat összefüggéseiben szemlélve

Az indokolás szerint a javaslat célja az európai szintű statisztikák előállítására vonatkozó meglévő alapvető jogi keret felülvizsgálata annak érdekében, hogy igazodjék a jelenlegi helyzethez, és továbbfejlesztve meg tudjon felelni a jövőbeli fejleményeknek és kihívásoknak. A Bizottság véleménye szerint az európai statisztika fontos eleme az uniós stratégiai célkitűzések és az ezek hátterében álló politikák és támogató eszközök fenntartásához szükséges információs kapacitás növelésének.

A Bizottság megállapítja továbbá, hogy ehhez egyfajta rugalmasságra van szükség a statisztikai adatok bizalmas kezelésének rendszerében, hogy lehetővé váljék a részletes statisztikai adatokhoz való ellenőrzött hozzáférés, anélkül hogy ez veszélyeztetné a bizalmas statisztikai adatok által megkövetelt magas szintű védelmet. A bizalmas adatok cseréje az Európai Statisztikai Rendszeren (ESS) belül és az ilyen adatokhoz való kutatási célú hozzáférés szabályai ebből a szempontból alapvető fontosságú elemek, és szükségessé teszik a jelenlegi jogi követelmények korszerűsítését.

Az Európai Közösséget létrehozó szerződés 285. cikke megállapítja az európai szinten folytatandó statisztikai tevékenységek jogalapját. Ez a cikk megállapítja a közösségi statisztikák készítésére vonatkozó követelményeket, és a (2) bekezdésében előírja „a pártatlanság, a megbízhatóság, a tárgyilagosság, a tudományos függetlenség, a költséghatékonyság és a statisztikai adatok bizalmas kezelésének tiszteletben tartását”. A jelenlegi javaslat a meglévő jogi keret több módosítását terjeszti elő, például a statisztikai irányítás javítása vagy az Európai Statisztikai Rendszer tevékenységének megszilárdítása révén, valamint a statisztikai adatok bizalmas kezelésére vonatkozó jelenleg szabályok rugalmasabbá tételével a magas szintű adatvédelem egyidejű megőrzésével (5).

A javaslat célja, hogy egyszerűsítse az európai szintű statisztika előállítására és terjesztésére vonatkozó meglévő jogi keretet, elsősorban azáltal, hogy a közösségi statisztikai jogszabályok több különálló szövegét egyetlen eszközzel egységes szerkezetbe foglalja. A hatályon kívül helyezendő jogi keretet az alábbi jogalkotási aktusok alkotják:

—	a Tanács 1997. február 17-i 322/97/EK rendelete (6) a közösségi statisztikákról,

—	a Tanács 1990. június 11-i 1588/90/Euratom, EGK rendelete (7) a titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó statisztikai adatoknak az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala részére történő továbbításáról,

—	a Tanács 1989. június 19-i 89/382/EGK, Euratom határozata (8) az Európai Közösségek statisztikai programbizottságának létrehozásáról.

10.

A javaslat fenn kívánja tartani a bizalmas adatokhoz való tudományos célú hozzáférés tekintetében a közösségi statisztikákról szóló 322/97/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló, 2002. május 17-i 831/2002/EK bizottsági rendeletben (9) és a bizalmas adatokhoz való tudományos célú hozzáférésre feljogosított kutatókat foglalkoztató szervezetek jegyzékének megállapításáról szóló, 2004. április 29-i 2004/452/EK bizottsági határozatban (10) megállapított végrehajtási intézkedéseket.

11.

Ezenkívül, mivel biztosítani kell az ESS és a Központi Bankok Európai Rendszere közötti szoros együttműködést és megfelelő koordinációt, a jelenlegi javaslatot az Európai Központi Bank által végzett statisztikai adatgyűjtésről szóló, 1998. november 23-i 2533/98/EK tanácsi rendelet (11) sérelme nélkül kell alkalmazni. Mivel azonban az Eurostatnál az adatfeldolgozás közös felülvizsgálatára kerül sor, a kapott eredményeknek az EKB helyzetére is alkalmazhatónak kell lenniük.

12.	Az adatvédelmi biztos a javaslat azon elemeire összpontosítja elemzését, amelyek hatással lehetnek a személyes adatok védelmére.

II. A JAVASLAT ELEMZÉSE

13.	A (18) preambulumbekezdés megállapítja, hogy „biztosítani kell a magán- és a családi élet tiszteletben tartásához, valamint a személyes adatok védelméhez való jogot, az Európai Unió alapjogi chartájának 7. és 8. cikkében előírtak szerint”.

14.

A (19) preambulumbekezdés ezenkívül megállapítja, hogy „ez a rendelet (»javaslat«) biztosítja az egyének védelmét a személyes adatok feldolgozása tekintetében, és pontosan meghatározza – az európai statisztikát illetően – a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben és a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben megállapított szabályokat”.

15.

Az adatvédelmi biztos üdvözli e két preambulumbekezdés beillesztését, amennyiben megerősítik, hogy a statisztikai adatok kezelésekor az adatvédelmet lényeges szempontként kell figyelembe venni. A (18) preambulumbekezdés esetében azonban szívesebben venne a (19) preambulumbekezdéshez hasonló, pozitívabb megfogalmazást, és azt a következőképpen módosítaná: „Ez a rendelet biztosítja a magán- és a családi élet tiszteletben tartásához, valamint a személyes adatok védelméhez való jogot …”.

16.

Az adatvédelmi biztos üdvözli a „statisztika európai megközelítésének” bemutatását, amint az a (12) és (13) preambulumbekezdésben olvasható. E megközelítés részben a statisztikákat előállító hatóságok meghatározásából áll. Valóban, bár az európai statisztika rendszerint a nemzeti statisztikai hivatalok által előállított nemzeti adatokon alapul, kiadatlan nemzeti hozzájárulásokból, nemzeti hozzájárulások kivonataiból és európai statisztikai felmérésekből, illetve harmonizált koncepciókkal vagy módszerekkel is előállítható. Adatvédelmi szempontból lényeges, hogy meghatározzák, melyik hatóság felelős a statisztikák előállítására felhasznált adatokért. Ez a szerv viseli adott esetben a 95/46/EK irányelv szerint az adatkezelőre háruló felelősséget többek között az adatalanyoknak az információhoz való jogával, a hozzáféréshez és a helyesbítéshez való jogával, valamint az adatok címzettjének ismeretéhez fűződő jogával kapcsolatban.

Adatvédelem és a statisztikai adatok bizalmas kezelése

17.

Az egészségügyi statisztikákra vonatkozó véleményében az európai adatvédelmi biztos elemezte a bizalmas adat és a személyes adat fogalmának hasonlóságát. Arra a következtetésre jutott, hogy a statisztikai adatok bizalmas kezelése és az adatvédelem – annak ellenére, hogy megfogalmazásuk hasonló – két különböző fogalmat takar (12). Az európai adatvédelmi biztos hangsúlyozta, hogy fennáll a két fogalom összetévesztésének lehetősége, és hogy egyértelműen tisztázni kell az adatvédelem és a statisztikai adatok bizalmas kezelése közötti eltéréseket.

18.

A statisztikai elveket illetően az európai adatvédelmi biztos szeretne konkrétan a javaslat 2. cikke (1) bekezdésének e) pontjával foglalkozni, amely meghatározza a statisztikai adatok bizalmas kezelésének elvét. Először is az európai adatvédelmi biztos azt látja, hogy a 322/97/EK rendelettől eltérve a „statisztikai egységek” kifejezés helyébe a „statisztikai adatalanyok” (az angol nyelvi változatban: „data subject”) kifejezés lépett. A fogalom meghatározására később, a 3. cikk 7. pontjában kerül sor.

19.

Az európai adatvédelmi biztos nem ért egyet a fogalommeghatározás módosításával ugyanazon okból, amelyből kifolyólag az egészségügyi statisztikákra vonatkozó véleményében hangsúlyozta, hogy egyértelműen látni kell az egyes területek fogalmai közötti különbségeket. Az „érintett” (az angol nyelvi változatban: „data subject”) fogalma a 95/46/EK irányelvben fontos szerepet játszik a „személyes adatok” meghatározásában, és ez a fogalom kizárólag természetes személyekre vonatkozik. A statisztikai adatok bizalmas kezelésének fogalommeghatározása azonban nem csak a természetes személyekre vonatkozik, hanem a háztartásokra, a gazdasági szereplőkre és az egyéb vállalkozásokra is. Az európai adatvédelmi biztos ezért azt indítványozza, hogy a javaslatban tartsák meg a statisztikai egység fogalmát, mivel ez esetben a fogalom oly módon fedi le mind a természetes személyeket, mind pedig a háztartásokat, a gazdasági szereplőket és az egyéb vállalkozásokat, hogy nem ad lehetőséget az adatvédelemmel kapcsolatos jogi kerettel való összetévesztésre.

Statisztikai irányítás

20.

Az európai adatvédelmi biztos üdvözli az 5. cikk megszövegezését, amely előírja a tagállamok által kijelölt egyéb nemzeti hatóságok listájának a Bizottság (Eurostat) honlapján való közzétételét. Ez a lista növeli majd az illetékes hatóságok azon tevékenységének átláthatóságát, amely az Eurostatnak a statisztikai egységekre vonatkozó adatokkal történő ellátására irányul.

Statisztikai minőség

21.

A javaslat 10. cikkét teljes mértékben a statisztikai adatok előállításánál elvárt minőség szintjének szentelték. A cikk felsorolja azokat a minőségi dimenziókat, amelyeknek meg kell felelni. A javaslat szerint e minőségi dimenziók alkalmazásakor a minőségi jelentések ágazati jogszabályokban előírt részletes szabályait (sic!), felépítését és gyakoriságát az ugyanezen javaslat 27. cikkének (2) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárásnak megfelelően a Bizottság határozza meg. Az európai adatvédelmi biztos szeretné hangsúlyozni, hogy a 45/2001/EK rendelet 4. cikke elveket állapít meg az adatok minőségére vonatkozóan. Az európai adatvédelmi biztos úgy véli, hogy a tagállamok által továbbított adatok minőségének a javaslat 10. cikkének (3) bekezdése szerinti értékelésekor az Eurostatnak figyelembe kellene vennie ezeket az elveket. Az európai adatvédelmi biztos ezért javasolja a (3) bekezdés második mondatának alábbi módosítását: „A Bizottság (Eurostat) értékeli a továbbított adatok minőségét – az adatvédelmi követelmények tekintetében is, – és közzéteszi a jelentéseket”.

22.

A 10. cikk (2) bekezdése továbbá előírja e minőségi dimenzióknak az egyes statisztikai területek ágazati jogszabályai alá tartozó adatokra történő alkalmazását. Abban az esetben, ha ilyen ágazati jogszabály elfogadására kerül sor, a 10. cikk (2) bekezdése szerint a minőségi jelentések ágazati jogszabályokban előírt részletes szabályait, felépítését és gyakoriságát a Bizottság határozza meg. Az európai adatvédelmi biztos emlékeztetni kíván arra, hogy elvárja, hogy konzultációt folytassanak vele azokról a statisztikára vonatkozó ágazati jogszabályokról, amelyeket a Bizottság fogadhat el, annak érdekében, hogy elemezze, megfelelnek-e a 45/2001/EK rendeletnek.

Az európai statisztika terjesztése

23.	A terjesztést illetően az európai adatvédelmi biztos egyetért a javaslat 18. cikkével, amely lehetővé teszi a statisztikai adatok anonimizált bejegyzések révén történő terjesztését. Az európai adatvédelmi biztos szeretné ugyanakkor felhívni a figyelmet az „anonimizálás” általános koncepciójára.

24.

Ha az anonimitást adatvédelmi szempontból vizsgáljuk, akkor figyelembe kell venni a 29. cikk alapján létrehozott munkacsoportnak a személyes adat fogalmáról szóló véleményében adott értelmezését (13). A munkacsoportnak a 95/46/EK irányelven alapuló véleménye szerint anonimizált adat minden olyan, természetes személyre vonatkozó információ, amely esetében a személy nem azonosítható sem az adatkezelő, sem pedig más személy által, minden olyan módszert figyelembe véve, amit az adatkezelő, vagy más személy valószínűleg felhasználna az említett egyén azonosítására. Az anonimizált adat olyan anonim adat, amely korábban azonosítható, de már nem azonosítható személyre vonatkozott.

25.

Az egészségügyi statisztikákra vonatkozó véleményében az európai adatvédelmi biztos már hangsúlyozta, hogy noha adatvédelmi szempontból a fogalom a már nem azonosítható adatokra terjed ki, statisztikai szempontból az anonim adat olyan adat, amely esetében nincs lehetőség közvetlen azonosításra. E meghatározásból az következik, hogy a közvetett azonosítás lehetősége mellett statisztikai szempontból még mindig anonimnak minősülhet a kérdéses adat, adatvédelmi szempontból azonban nem feltétlenül.

26.

A két értelmezés összekeverésének elkerülése érdekében az európai adatvédelmi biztos így javasolná a javaslat 18. cikkének az alábbiak szerinti módosítását: „Egyedi adatokat anonimizált bejegyzésekből álló, nyilvános használatú állomány formájában lehet közzétenni, amelyhez a bejegyzéseket úgy készítik el, hogy a statisztikai egységeket ne lehessen sem közvetlenül, sem pedig közvetve azonosítani, figyelembe véve minden olyan megfelelő eszközt, amelyet egy harmadik fél ésszerűen felhasználhat”. Ezzel a pontosítással elkerülhető az azokkal az adatokkal kapcsolatos bizonytalanság, amelyek nyilvános használatra rendelkezésre bocsáthatók.

Bizalmas adatok továbbítása

27.

A 20. cikk megállapítja a bizalmas adatoknak a nemzeti hatóságok közötti, illetve a nemzeti hatóságok és a Bizottság közötti statisztikai célú cseréjére vonatkozó általános szabályt, továbbá szabályokat határoz meg a bizalmas adatoknak az európai statisztikai rendszer és a KBER közötti statisztikai célú cseréjére vonatkozóan. A javaslat 20. cikkének (1) bekezdése szerint e továbbításokra szükség van az európai statisztika fejlesztéséhez, előállításához és terjesztéséhez, így indokolva a tervezett adattovábbítást. Az európai adatvédelmi biztos úgy véli, hogy az Eurostat és a nemzeti hatóságok, valamint az Eurostat és az EKB közötti ilyen adattovábbítások teljesítik a 45/2001/EK rendelet 7. és 8. cikkében foglalt, szükségességre vonatkozó feltételeket. Az európai adatvédelmi biztos továbbá támogatja a 20. cikk (1) bekezdésének azt a mondatát, amely a következőket írja elő: „minden további átadást kifejezetten engedélyeznie kell annak a nemzeti hatóságnak, amely az adatokat összegyűjtötte”. Az EKB a javaslatra vonatkozó véleményében (14) emellett néhány módosítást javasolt a 20. cikkhez annak érdekében, hogy az tükrözze a statisztikai adatok feldolgozásával, valamint a bizalmas adatoknak az európai statisztikai rendszer és a KBER közötti statisztikai célú cseréjével kapcsolatos hatáskörének a jogalapját. Az európai adatvédelmi biztos egyetért az EKB-nak a javaslat szövegén végzett módosításaival.

Kutatási célú hozzáférés a bizalmas adatokhoz

28.

Noha a 22. cikk lehetőséget teremt a bizalmas adatokhoz való, még meghatározandó feltételek melletti hozzáférésre, az európai adatvédelmi biztos szeretne emlékeztetni arra, hogy az adatállományok kutatóknak történő kiadását a 831/2002/EK rendelet szabályozza, amelyet a jelenlegi javaslat nem helyez hatályon kívül (lásd a javaslat (29) preambulumbekezdését). A 45/2001/EK rendeletnek való megfelelésen túl ezért a hozzáférés Bizottság által megállapított módozatai, szabályai és feltételei esetében figyelembe kell venni a fent említett bizottsági rendeletben a névtelen mikroadatokhoz való tudományos célú hozzáférésre vonatkozóan megállapított konkrét szabályokat.

III. ÖSSZEGZÉS

29.	Az európai adatvédelmi biztos üdvözli az európai statisztikáról szóló rendeletjavaslatot. Ez a rendelet szilárd és általános jogalapot teremt majd a statisztikák európai szintű fejlesztéséhez, előállításához és terjesztéséhez.

30.

Az európai adatvédelmi biztos ugyanakkor hangsúlyozni kívánja a következőket:

—	az európai adatvédelmi biztos elvárja, hogy konzultációt folytassanak vele azokról a statisztikára vonatkozó ágazati jogszabályokról, amelyeket a Bizottság fogadhat el, az e rendelet – annak elfogadását követő – végrehajtása érdekében,

—	módosítani kellene a (18) preambulumbekezdés szövegét,

—	a „statisztikai adatalany” javasolt fogalmát át kellene gondolni az adatvédelmi fogalmakkal való összetévesztés elkerülése érdekében,

—	az adatok minőségére vonatkozó elvet figyelembe kellene venni a minőség Bizottság általi értékelése során,

—	az adatok „anonimizálása” koncepciójának kétértelműségét az adatok terjesztésével összefüggésben kellene megvizsgálni.

Kelt Brüsszelben, 2008. május 20-án.

Peter HUSTINX

európai adatvédelmi biztos

(1) HL C 295., 2007.12.7., 1. o. Hozzáférhető az adatvédelmi biztos weboldalán.

(2) A közös felülvizsgálat esetleges kimeneteleként – a 45/2001/EK rendelet 27. cikkének megfelelően – szükségessé válhat az egyes adatfeldolgozási műveletek előzetes ellenőrzése.

(3) COM(2007) 69 végleges.

(4) A 29. cikk alapján létrehozott adatvédelmi munkacsoport, 4/2007 vélemény a személyes adat fogalmáról, 2007. június 20. (WP 136). Lásd különösen a 17. és 18. példát.

(5) Az indokolás 3. pontja.

(6) HL L 52., 1997.2.22., 1. o.

(7) HL L 151., 1990.6.15., 1. o.

(8) HL L 181., 1989.6.28., 47. o.

(9) HL L 133., 2002.5.18., 7. o.

(10) HL L 156., 2004.4.30., 1. o., helyesbítve: HL L 202., 2004.6.7., 1. o.

(11) HL L 318., 1998.11.27., 8. o. Lásd még az Európai Központi Bank véleményét a javaslatról.

(12) Lásd a vélemény 14–17. pontját.

(13) Lásd a 4. lábjegyzetet.

(14) Lásd az EKB 2007. december 5-i C 291/01 véleményét – szövegezési javaslatok.

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

3.12.2008

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 308/8

Az Európai Központi Bank által a főbb pénzügyi operációknál alkalmazott kamatláb (1):

3,25 % 2008. december 1-jén

Euro-átváltási árfolyamok (2)

2008. december 2.

(2008/C 308/04)

1 euro=

	Pénznem	Átváltási árfolyam
USD	USA dollár	1,2697
JPY	Japán yen	118,56
DKK	Dán korona	7,4486
GBP	Angol font	0,84695
SEK	Svéd korona	10,5340
CHF	Svájci frank	1,5311
ISK	Izlandi korona	290,00
NOK	Norvég korona	8,9650
BGN	Bulgár leva	1,9558
CZK	Cseh korona	25,688
EEK	Észt korona	15,6466
HUF	Magyar forint	261,35
LTL	Litván litász/lita	3,4528
LVL	Lett lats	0,7093
PLN	Lengyel zloty	3,8325
RON	Román lej	3,8195
SKK	Szlovák korona	30,265
TRY	Török líra	2,0189
AUD	Ausztrál dollár	1,9602
CAD	Kanadai dollár	1,5756
HKD	Hongkongi dollár	9,8416
NZD	Új-zélandi dollár	2,3804
SGD	Szingapúri dollár	1,9425
KRW	Dél-Koreai won	1 864,00
ZAR	Dél-Afrikai rand	13,1230
CNY	Kínai renminbi	8,7444
HRK	Horvát kuna	7,1796
IDR	Indonéz rúpia	15 871,25
MYR	Maláj ringgit	4,6211
PHP	Fülöp-szigeteki peso	62,750
RUB	Orosz rubel	35,4538
THB	Thaiföldi baht	45,157
BRL	Brazil real	2,9546
MXN	Mexikói peso	17,2171

(1)

Változó árfolyam esetén a kijelölt nap előtt végrehajtott legközelebbi pénzügyi operáció árfolyamát alkalmazzák, a kamatláb a legmagasabb árfolyam szerint számítandó.

(2) Forrás: Az Európai Központi Bank (ECB) átváltási árfolyama.

3.12.2008

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 308/9

A Bizottság közleménye a kedvtelési célú vízi járművekre vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről szóló 94/25/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv végrehajtása keretében

(EGT-vonatkozású szöveg)

(Az irányelv értelmében összehangolt szabványok címeinek és hivatkozásainak közzététele)

(2008/C 308/05)

EszSz (1)	Az összehangolt szabvány hivatkozása és címe (és referenciadokumentum)	A helyettesített szabvány hivatkozása	A helyettesített szabvány megfelelőségére vonatkozó vélelem megszűnésének időpontja (1. megjegyzés)
CEN	EN ISO 6185-1:2001 Felfújható csónakok – 1. rész: Legfeljebb 4,5 kW teljesítményű motoros csónakok (ISO 6185-1:2001)	–
CEN	EN ISO 6185-2:2001 Felfújható csónakok – 2. rész: 4,5 kW–15 kW teljesítményű motoros csónakok (ISO 6185-2:2001)	–
CEN	EN ISO 6185-3:2001 Felfújható csónakok – 3. rész: 15 kW feletti teljesítményű motoros csónakok (ISO 6185-3:2001)	–
CEN	EN ISO 7840:2004 Kishajók – Tűzálló üzemanyagtömlők (ISO 7840:2004)	EN ISO 7840:1995	Az időpont lejárt (2004.8.31.)
CEN	EN ISO 8099:2000 Kishajók – A WC-be kerülő szennyezőanyagok gyűjtőberendezései (ISO 8099:2000)	–
CEN	EN ISO 8469:2006 Kishajók – Nem tűzálló üzemanyagtömlők (ISO 8469:2006)	EN ISO 8469:1995	Az időpont lejárt (2007.1.31.)
CEN	EN ISO 8665:2006 Kishajók – Tengeri hajók dugattyús belső égésű motorjai – Teljesítménymérések és bizonylatolásuk (ISO 8665:2006)	EN ISO 8665:1995	Az időpont lejárt (2006.12.31.)
CEN	EN ISO 8666:2002 Kishajók – Fő jellemzők (ISO 8666:2002)	–
CEN	EN ISO 8847:2004 Kishajók – Kormányszerkezet – Sodronyköteles és kötéltárcsás rendszerek (ISO 8847:2004)	EN 28847:1989	Az időpont lejárt (2004.11.30.)
CEN	EN ISO 8847:2004/AC:2005
CEN	EN ISO 8849:2003 Kishajók – Villamos hajtású, egyenáramú fenékvízszivattyúk (ISO 8849:2003)	EN 28849:1993	Az időpont lejárt (2004.4.30.)
CEN	EN ISO 9093-1:1997 Kishajók – Szelepek és héjazatátvezetések – 1. rész: Fémrészek (ISO 9093-1:1994)	–
CEN	EN ISO 9093-2:2002 Kishajók – Szelepek és héjazatátvezetések – 2. rész: Nemfémes szerelvények (ISO 9093-2:2002)	–
CEN	EN ISO 9094-1:2003 Kishajók – Tűz elleni védelem – 1. rész: Legfeljebb 15 m törzshosszúságú hajók (ISO 9094-1:2003)	–
CEN	EN ISO 9094-2:2002 Kishajók – Tűz elleni védelem – 2. rész: 15 m feletti törzshosszúságú vízi járművek (ISO 9094-2:2002)	–
CEN	EN ISO 9097:1994 Kishajók – Villamos működtetésű ventilátorok (ISO 9097:1991)	–
CEN	EN ISO 9097:1994/A1:2000	3. megjegyzés	Az időpont lejárt (2001.3.31.)
CEN	EN ISO 10087:2006 Kishajók – Hajóazonosítás – Jelölésrendszer (ISO 10087:2006)	EN ISO 10087:1996	Az időpont lejárt (2006.9.30.)
CEN	EN ISO 10088:2001 Kishajók – Beépített üzemanyag-ellátó rendszerek és üzemanyagtartályok (ISO 10088:2001)	–
CEN	EN ISO 10133:2000 Kishajók – Villamos rendszerek – Egyenáramú (d.c.), törpefeszültségű berendezések (ISO 10133:2000)	–
CEN	EN ISO 10239:2008 Kishajók – Cseppfolyósított szénhidrogéngázzal (LPG) üzemelő berendezések (ISO 10239:2008)	EN ISO 10239:2000	Az időpont lejárt (2008.8.31.)
CEN	EN ISO 10240:2004 Kishajók – Kezelési kézikönyv (ISO 10240:2004)	EN ISO 10240:1996	Az időpont lejárt (2005.4.30.)
CEN	EN ISO 10592:1995 Kishajók – Hidraulikus kormányberendezések (ISO 10592:1994)	–
CEN	EN ISO 10592:1995/A1:2000	3. megjegyzés	Az időpont lejárt (2001.3.31.)
CEN	EN ISO 11105:1997 Kishajók – Benzinmotorok és/vagy benzintartály tárolótereinek szellőztetése (ISO 11105:1997)	–
CEN	EN ISO 11192:2005 Kishajók – Grafikus jelképek (ISO 11192:2005)	–
CEN	EN ISO 11547:1995 Kishajók – Sebességfokozatban lévő motor indításgátlása (ISO 11547:1994)	–
CEN	EN ISO 11547:1995/A1:2000	3. megjegyzés	Az időpont lejárt (2001.3.31.)
CEN	EN ISO 11591:2000 Motoros hajtású kishajók – A vezető látómezeje (ISO 11591:2000)	–
CEN	EN ISO 11592:2001 Legfeljebb 8 m hosszúságú kishajók – A legnagyobb tolóerő meghatározása (ISO 11592:2001)	–
CEN	EN ISO 11812:2001 Kishajók – Vízhatlan és gyors ürítésű vezetőfülke (ISO 11812:2001)	–
CEN	EN ISO 12215-1:2000 Kishajók – Hajótest-kialakítás és -méretezés – 1. rész: Anyagok: Üvegszál-erősítésű, keményíthető műgyantalemez (ISO 12215-1:2000)	–
CEN	EN ISO 12215-2:2002 Kishajók – Hajótest-kialakítás és -méretezés – 2. rész: Anyagok: A szendvicsszerkezet anyaga, beágyazott anyagok (ISO 12215-2:2002)	–
CEN	EN ISO 12215-3:2002 Kishajók – Hajótest-kialakítás és -méretezés – 3. rész: Anyagok: Acél, alumíniumötvözetek, fa, más anyagok (ISO 12215-3:2002)	–
CEN	EN ISO 12215-4:2002 Kishajók – Hajótest-kialakítás és -méretezés – 4. rész: Műhely és gyártás (ISO 12215-4:2002)	–
CEN	EN ISO 12215-5:2008 Kishajók – Hajótörzs konstrukciók és méretezés – 5. rész: Az egytörzsű hajók tervezett nyomásai, tervezett feszültségei, a méretezés értékelése (ISO 12215-5:2008)	–
CEN	EN ISO 12215-6:2008 Kishajók – Hajótörzs konstrukciók és méretezés – 6. rész: Szerkezeti elrendezések és részletek (ISO 12215-6:2008)	–
CEN	EN ISO 12216:2002 Kishajók – Ablakok, kerek hajóablakok, lyukak, hajóablakfedők és ajtók – Szilárdság és a vízbehatolással szembeni tömítettség (ISO 12216:2002)	–
CEN	EN ISO 12217-1:2002 Kishajók – A stabilitás és a felhajtóerő meghatározása és csoportosítása – 1. rész: Legalább 6 m törzshosszúságú, vitorla nélküli csónakok (ISO 12217-1:2002)	–
CEN	EN ISO 12217-2:2002 Kishajók – A stabilitás és a felhajtóerő meghatározása és csoportosítása – 2. rész: Legalább 6 m törzshosszúságú vitorlás hajók (ISO 12217-2:2002)	–
CEN	EN ISO 12217-3:2002 Kishajók – A stabilitás és a vízkiszorítás meghatározása és csoportosítása – 3. rész: 6 m-nél rövidebb csónakok (ISO 12217-3:2002)	–
CEN	EN ISO 13297:2000 Kishajók – Villamos berendezések – Váltakozó áramú berendezések (ISO 13297:2000)	–
CEN	EN ISO 13590:2003 Kishajók – Motoros vízi sporteszközök – A konstrukciós és a szerelési rendszerek követelményei (ISO 13590:2003)	–
CEN	EN ISO 13590:2003/AC:2004
CEN	EN ISO 13929:2001 Kishajók – Kormánymű – Közvetlen kapcsolatú rendszer (ISO 13929:2001)	–
CEN	EN ISO 14509:2000 Kishajók – A motoros vízi járművek léghangjának mérési módszere (ISO 14509:2000)	–
CEN	EN ISO 14509:2000/A1:2004	3. megjegyzés	Az időpont lejárt (2005.3.31.)
CEN	EN ISO 14509-2:2006 Kishajók – Hajtott kedvtelési célú vízi járművek léghang kibocsátása – 2. rész: Zajértékelés referenciajárművel (ISO 14509-2:2006)	–
CEN	EN ISO 14895:2003 Kishajók – Folyékony tüzelőanyaggal üzemelő hajókonyhai tűzhely (ISO 14895:2000)	–
CEN	EN ISO 14945:2004 Kishajók – Adattábla (ISO 14945:2004)	–
CEN	EN ISO 14945:2004/AC:2005
CEN	EN ISO 14946:2001 Kishajók – Legnagyobb terhelhetőség (ISO 14946:2001)	–
CEN	EN ISO 14946:2001/AC:2005
CEN	EN ISO 15083:2003 Kishajók – Fenékvízszivattyú-rendszerek (ISO 15083:2003)	–
CEN	EN ISO 15084:2003 Kishajók – Horgonyzás, kikötés és vontatás – Rögzítőpontok (ISO 15084:2003)	–
CEN	EN ISO 15085:2003 Kishajók – A fedélzeten lévő személyek vízbe esésének megelőzése és a kimentés (ISO 15085:2003)	–
CEN	EN ISO 15584:2001 Kishajók – Állandó beépítésű benzinmotorok – Üzemanyag- és villamos rendszer (ISO 15584:2001)	–
CEN	EN ISO 15652:2005 Kishajók – A vízsugárhajtású vízijármű (dzsetszki) távvezérlésű kormányrendszere (ISO 15652:2003)	–
CEN	EN ISO 16147:2002 Kishajók – Beépített dízelmotorok – A motorra szerelt üzemanyag- és villamos szerelvények (ISO 16147:2002)	–
CEN	EN ISO 21487:2006 Kishajók – Állandó beépítésű benzin és dízelgázolaj tartályok (ISO 21487:2006)	–
CEN	EN 28846:1993 Kishajók – Villamos készülékek – A környező éghető gázok meggyújtása elleni védelem (ISO 8846:1990)	–
CEN	EN 28846:1993/A1:2000	3. megjegyzés	Az időpont lejárt (2001.3.31.)
CEN	EN 28848:1993 Kishajók – Távvezérlésű kormányrendszerek (ISO 8848:1990)	–
CEN	EN 28848:1993/A1:2000	3. megjegyzés	Az időpont lejárt (2001.3.31.)
CEN	EN 29775:1993 Kishajók – Távvezérlésű kormányrendszerek a hajótesten kívüli 15–40 kW teljesítményű egyedi motorokhoz (ISO 9775:1990)	–
CEN	EN 29775:1993/A1:2000	3. megjegyzés	Az időpont lejárt (2001.3.31.)
Cenelec	EN 60092-507:2000 Elektromos berendezések hajókon – 507. rész: Kedvtelési célú hajók (IEC 60092-507:2000)	–

1. megjegyzés

A megfelelőségre vonatkozó vélelem megszűnésének időpontja általában megegyezik az Európai Szabványügyi Szervezet által meghatározott visszavonás időpontjával, azonban felhívjuk e szabványok használóinak a figyelmét arra, hogy bizonyos kivételes esetekben ez másképpen lehet.

3. megjegyzés

Módosítások esetén a hivatkozott szabvány EN CCCCC:YYYY, a korábbi módosításai, amennyiben van olyan, és az újak pedig idézett módosítások. A helyettesített szabvány (3. oszlop) ennek értelmében az EN CCCCC:YYYY-ból valamint annak korábbi módosításaiból áll, de ebbe nem tartoznak az idézett módosítások. A meghatározott időpontban a helyettesített szabvány esetében megszűnik az irányelv lényeges követelményeinek való megfelelőségre vonatkozó vélelem.

Megjegyzés:

—	A szabványok hozzáférhetőségével kapcsolatos bármilyen információ az Európai Szabványügyi Szervezeteknél, vagy a nemzeti szabványügyi testületeknél kérhető, ez utóbbiak listája a 98/48/EK irányelvvel (2) módosított 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) mellékletét képezi.

—	A hivatkozások közzététele az Európai Unió Hivatalos Lapjában nem vonja maga után azt, hogy a szabványok az összes közösségi nyelven elérhetők.

—	Ez a lista az Európai Unió Hivatalos Lapjában korábbiakban közzétett minden listát helyettesít. A Bizottság biztosítja ennek a listának a frissítését.

Az összehangolt szabványokról további információk az interneten:

http://ec.europa.eu/enterprise/newapproach/standardization/harmstds/

(1) ESzSz: Európai Szabványügyi Szervezetek:

—	CEN: rue de Stassart 36, B-1050 Brüsszel, tel.: (32-2) 550 08 11; fax: (32-2) 550 08 19 (http://www.cen.eu)

—	Cenelec: rue de Stassart 35, B-1050 Brüsszel, tel.: (32-2) 519 68 71; fax: (32-2) 519 69 19 (http://www.cenelec.org)

—	ETSI: 650, route des Lucioles, F-06921 Sophia Antipolis, tel.: (33) 492 94 42 00; fax: (33) 493 65 47 16 (http://www.etsi.org).

(2) HL L 217., 1998.8.5., 18. o.

(3) HL L 204., 1998.7.21., 37. o.

3.12.2008

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 308/14

A francia kormány közleménye a szénhidrogének kutatására, feltárására és kitermelésére vonatkozó engedélyek megadásának és felhasználásának feltételeiről szóló 94/22/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (1) alapján

(Hirdetmény folyékony és gáznemű szénhidrogének bányászati kutatására vonatkozó kizárólagos engedély – ún. „Permis des Trois Chênes” – iránti kérelemről)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2008/C 308/06)

A Geopetrol társaság – székhelyének címe: sis 9, rue Nicolas Copernic – BP 20, F-93151 Le Blanc-Mesnil Cedex – 2008. április 11-i kérelmében folyékony vagy gáznemű szénhidrogének kutatására jogosító kizárólagos engedélyért – ún. „Permis des Trois Chênes”-ért – folyamodott ötéves időtartamra, körülbelül 281 négyzetkilométernyi, Seine-et-Marne megyében fekvő területre.

Az engedélykérelmek tárgyát képező terület határvonalát az újfokban (gr) megadott földrajzi koordinátáikkal meghatározott alábbi pontokat felsorolásuk sorrendjében összekötő hosszúsági és szélességi körök ívei alkotják, kezdő meridiánnak a párizsi hosszúsági kört véve.

Pont	Hosszúság	Szélesség
A	0,62 gr K	54,00 gr É
B	0,80 gr K	54,00 gr É
C	0,80 gr K	53,80 gr É
D	0,50 gr K	53,80 gr É
E	0,50 gr K	53,88 gr É
F	0,57 gr K	53,88 gr É
G	0,57 gr K	53,94 gr É
H	0,59 gr K	53,94 gr É
I	0,59 gr K	53,96 gr É
J	0,60 gr K	53,96 gr É
K	0,60 gr K	53,97 gr É
L	0,61 gr K	53,97 gr É
M	0,61 gr K	53,99 gr É
N	0,62 gr K	53,99 gr É

A területbe nem tartozik bele:

A Charmottes-koncesszió területe (36,5 km2)

Pont	Hosszúság	Szélesség
O	0,67 gr K	53,95 gr É
P	0,77 gr K	53,95 gr É
Q	0,77 gr K	53,92 gr É
R	0,76 gr K	53,92 gr É
S	0,76 gr K	53,91 gr É
T	0,75 gr K	53,91 gr É
U	0,75 gr K	53,90 gr É
V	0,74 gr K	53,90 gr É
W	0,74 gr K	53,89 gr É
X	0,72 gr K	53,89 gr É
Y	0,72 gr K	53,88 gr É
Z	0,69 gr K	53,88 gr É
AA	0,69 gr K	53,90 gr É
AB	0,67 gr K	53,90 gr É

A Brémonderie-koncesszió területe (11,3 km2)

Pont	Hosszúság	Szélesség
AC	0,75 gr K	53,88 gr É
AD	0,78 gr K	53,88 gr É
AE	0,78 gr K	53,86 gr É
AF	0,77 gr K	53,86 gr É
AG	0,77 gr K	53,85 gr É
AH	0,75 gr K	53,85 gr É
AI	0,75 gr K	53,84 gr É
AJ	0,71 gr K	53,84 gr É
AK	0,71 gr K	53,85 gr É
AL	0,72 gr K	53,85 gr É
AM	0,72 gr K	53,86 gr É
AN	0,73 gr K	53,86 gr É
AO	0,73 gr K	53,87 gr É
AP	0,75 gr K	53,87 gr É

A kérelmek benyújtása és az engedély kiadásának feltételei

A kezdeti kérelem és a versengő kérelmek benyújtói kötelesek igazolni, hogy teljesülnek a bányászati engedélyekről és a földfelszín alatti tárolási engedélyekről szóló, 2006. június 2-i 2006-648. sz. rendelet (décret) (Journal officiel de la République française, 2006. június 3.) 4. és 5. cikkében meghatározott feltételek.

Az érdekeltek e hirdetmény közzétételétől számítva kilencven napon belül a szénhidrogénekre vonatkozó franciaországi bányászati engedélyek megszerzéséről szóló, az Európai Közösségek Hivatalos Lapja 1994. december 30-i C 374. számának 11. oldalán közzétett hirdetményben összefoglalt, valamint a bányászati engedélyekről és a földfelszín alatti tárolási engedélyekről szóló 2006-648. sz. rendeletben előírt szabályok szerint versengő kérelmet nyújthatnak be. A versengő kérelmeket a bányászati miniszternek kell címezni, és az alább megadott címre kell beküldeni.

A kezdeti és a versengő kérelmekről a bányászati engedélyek odaítélésének a fenti rendelet 6. cikkében meghatározott kritériumai alapján születik döntés, legkésőbb 2010. április 15-én.

A tevékenység gyakorlásának és megszüntetésének feltételei és követelményei

A kérelmezők figyelmébe ajánljuk a bányászati törvénykönyv 79. és 79.1. sz. cikkét és a bányászati munkákról, a földfelszín alatti tárolási munkákról, valamint a bányák és a földfelszín alatti tárolás felügyeletéről szóló, 2006. június 2-i 2006-649 sz. rendeletet (décret) (Journal Officiel de la République Française, 2006. június 3.).

További felvilágosításért a környezetvédelemért, az energiaügyért, a fenntartható fejlődésért és a területszabályozásért felelős minisztériumhoz fordulhat: Ministère de l'écologie, de l'énergie, du développement durable et de l'aménagement du territoire (direction générale de l'énergie et climat, direction de l'énergie, Sous-direction de la Sécurité d'Approvisionnement et des Nouveaux Produits Energétiques, bureau exploration production des hydrocarbures), 41, boulevard Vincent Auriol, F-75703 Paris Cedex 13 (tel.: (33) 153 94 14 81, fax: (33) 153 94 14 40).

A fent említett törvényi és rendeleti rendelkezéseket a Légifrance honlapon lehet megtekinteni:

http://www.legifrance.gouv.fr

(1) HL L 164., 1994.6.30., 3. o.

3.12.2008

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 308/17

(Hirdetmény folyékony és gáznemű szénhidrogének bányászati kutatására vonatkozó kizárólagos engedély – ún. „Permis du Pays de Buch” – iránti kérelemről)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2008/C 308/07)

2008. február 18-án kelt, és 2008. március 31-én helyesbített kérelmében a Vermilion REP S.A.S. társaság – székhelyének címe: BP No 5 route de Pontenx, F-40161 Parentis-en-Born Cedex – folyékony és gáznemű szénhidrogének kutatására feljogosító kizárólagos engedélyért – ún. „Permis du Pays de Buch”-ért – folyamodott négyéves időtartamra, körülbelül 178 négyzetkilométernyi, Gironde és Landes megyében fekvő területre.

A PONT

a 49,58 gr É-nál húzódó szélességi kör és az Atlanti-óceán partjának metszéspontja

Pont	Hosszúság	Szélesség
B	3,90 gr Ny	49,58 gr É
C	3,90 gr Ny	49,57 gr É
D	3,88 gr Ny	49,57 gr É
E	3,88 gr Ny	49,60 gr É
F	3,80 gr Ny	49,60 gr É
G	3,80 gr Ny	49,40 gr É

H PONT	=	a 49,40 gr É-nál húzódó szélességi kör és az Atlanti-óceán partjának metszéspontja
I PONT	=	a 49,58 gr É-nál húzódó szélességi kör és az Atlanti-óceán partjának metszéspontja

Pont	Hosszúság	Szélesség
J	3,97 gr Ny	49,49 gr É
K	3,97 gr Ny	49,48 gr É
L	3,94 gr Ny	49,48 gr É
M	3,94 gr Ny	49,47 gr É
N	3,89 gr Ny	49,47 gr É
O	3,89 gr Ny	49,46 gr É
P	3,83 gr Ny	49,46 gr É
Q	3,83 gr Ny	49,48 gr É
R	3,82 gr Ny	49,48 gr É
S	3,82 gr Ny	49,51 gr É
T	3,90 gr Ny	49,51 gr É
U	3,90 gr Ny	49,52 gr É
V	3,93 gr Ny	49,52 gr É
W	3,93 gr Ny	49,53 gr É

X PONT	=	a 49,53 gr É-nál húzódó szélességi kör és az Atlanti-óceán partjának metszéspontja
H–I PONT és X–A PONT	=	az Atlanti-óceán partja

A kérelmek benyújtása és az engedély kiadásának feltételei

A kezdeti és a versengő kérelmekről a bányászati engedélyek odaítélésének a fenti rendelet 6. cikkében meghatározott kritériumai alapján születik döntés, legkésőbb 2010. május 29-én.

A tevékenység gyakorlásának és megszüntetésének feltételei és követelményei

A fent említett törvényi és rendeleti rendelkezéseket a Légifrance honlapon lehet megtekinteni:

http://www.legifrance.gouv.fr

(1) HL L 164., 1994.6.30., 3. o.

3.12.2008

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 308/19

Kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló 510/2006/EK tanácsi rendelet 6. cikkének (2) bekezdése alapján

(2008/C 308/08)

Ezzel a közzététellel az 510/2006/EK tanácsi rendelet (1) 7. cikke alapján létrejön a kérelem elleni kifogás joga. A kifogást tartalmazó nyilatkozatnak e közzététel napjától számított hat hónapon belül kell beérkeznie a Bizottsághoz.

EGYSÉGES DOKUMENTUM

AZ 510/2006/EK RENDELET

„NOCCIOLA ROMANA”

EK-szám: IT-PDO-0005-0573-28.11.2006

OFJ ( ) OEM ( X )

1. Elnevezés

„Nocciola Romana”

2. Tagállam vagy harmadik ország

Olaszország

3. A mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírása

3.1. A termék típusa (a III. mellékletnek megfelelően)

1.6. osztály – Zöldség-, gyümölcs- és gabonafélék frissen vagy feldolgozva

3.2. A termék leírása, amelyre az 1. pontban található elnevezés vonatkozik

A „Nocciola Romana” (római mogyoró) a Corylus avellana fajta „Tonda Gentile Romana” és „Nocchione” fajtaváltozatát, valamint ezek esetleges nemesítéseit jelöli. E fajtaváltozatoknak a gazdaságban termelt mennyiség legalább 90 %-át kell kitenniük. A „Tonda di Giffoni” és a „Barrettona” alfaj legfeljebb 10 %-os mértékű jelenléte megengedett. A „Nocciola Romanának” a következő jellemzőkkel kell rendelkeznie:

„Tonda Gentile Romana”: a héjas mogyoró formája: gömbölyded, enyhén hegyesedő csúccsal, mérete 14 és 25 mm átmérő között változó, héja közepes vastagságú, mogyoró színű, nem fényes, a csúcsnál kiterjedten pihék borítják, számos feltűnő csíkkal; magja közepes-kicsi, változóan gömbölyded alakú, színe a héjéhoz hasonló, többnyire rostokkal borított, felülete ráncos, többé-kevésbé mély árkokkal, mérete a héjas mogyoróénál egyenetlenebb, a maghéj közepes vastagságú és pörkölésnél nem teljesen leválasztható, szerkezete tömör és ropogós, íze és aromája nagyon kellemes és tartós.

„Nocchione”: a héjas mogyoró formája: gömbölyded, oválisba hajló, mérete 14 és 25 mm közötti; héja vastag: színe világos mogyorószín, csíkozott, kevéssé pihés; magja: közepes-kicsi, közepesen erős mértékben rostos; maghéj: pörköléskor átlagos mértékben leválasztható, íze és aromája: nagyon kellemes és tartós. A tisztítási hozam mindkét esetben 28 és 50 % között helyezkedik el. Avas olajra, penészre és fűre emlékeztető szagtól és íztől mentesnek kell lennie. Rágáskor ropogós, vagyis az első harapásnál el kell törnie, nem nyomódhat be, szerkezete tömör, belső üregek nélküli. Ezekkel a jellemzőkkel a tartósított mogyorónak is rendelkeznie kell.

3.3. Nyersanyagok (kizárólag feldolgozott termékek esetén)

–

3.4. Takarmány (kizárólag állati eredetű termékek esetén)

–

3.5. Az előállítás azon műveletei, amelyeket a meghatározott földrajzi területen kell végrehajtani

A begyűjtés, a raktározás, a válogatás és az osztályozás műveletét a termesztési területen kell elvégezni.

3.6. A szeletelésre, aprításra, csomagolásra stb. vonatkozó egyedi szabályok

A „Nocciola Romana” forgalomba hozatalát és a termék csomagolását a következő módon kell elvégezni:

A héjas mogyoró esetében: zsákban vagy a kereskedelmi forgalomba hozatal különféle szintjeihez alkalmazkodva 25, 50, 250 és 500 grammos, illetve 1, 5, 10, 5, 50, 100, 800 és 1 000 kilogrammos juta- és raffia-csomagolásban.

A tisztított mogyoró esetében: 10, 15, 20, 25, 50, 100, 150, 250 és 500 grammos, illetve 1, 2, 4, 5, 10, 25, 50, 500, 800 és 1 000 kilogrammos jutából vagy raffiából készült csomagolásban, műanyag („combivac”) vagy műanyag-alumínium tasakban, illetve élelmiszerként történő felhasználásra alkalmas papírcsomagolásban.

3.7. A címkézésre vonatkozó egyedi szabályok

A csomagolást, a tárolóedényt és a zsákot plombával kell lezárni úgy, hogy annak tartalmát ne lehessen kivenni a plomba feltörése nélkül. A csomagoláson azonos méretű nyomtatott betűvel fel kell tüntetni a „NOCCIOLA ROMANA” és az „OLTALOM ALATT ÁLLÓ EREDETMEGJELÖLÉS” feliratot, valamint a csomagolást végző cégnevének és címének azonosításához szükséges adatokat, a csomagban lévő mogyoró betakarítási évét, az eredeti bruttó és nettó tömeget, valamint a logót. További kiegészítő megnevezés vagy jelző feltüntetése tilos.

A termék kör alakú logójának jellemzői a következők: sárgás dohányszín alapon barna szegéllyel, fent félkörben fekete színű „Nocciola Romana” felirat, lent félkörben fekete színű „Denominazione di origine controllata” felirat, három darab, hegyével felfelé álló, legyezőszerűen elhelyezett, zöld színű, fekete szegéllyel ellátott levél, rajta egy szem barna színű, fekete szegéllyel ellátott mogyoró, a mogyoró alja világosbarna, a mogyoró közepén sárgás dohányszínnel nyomtatva a viterbói Palazzo dei Papi rajza. Az olyan termékek csomagolásán, amelyek elkészítéséhez – akár feldolgozási, átalakítási eljárásokat követően is – a „Nocciola Romana” OEM mogyorót használják, kereskedelmi forgalomba hozataluk során hivatkozás szerepelhet az oltalom alatt álló megnevezésre, a közösségi embléma feltüntetése nélkül, azzal a feltétellel, hogy:

az oltalom alatt álló megnevezésű és ilyenként igazolással rendelkező termék az összetevők között kizárólagosan képviseli azt az árufajtát, amelyhez tartozik;

az oltalom alatt álló megnevezésű terméket felhasználók rendelkeznek a Mezőgazdasági, Élelmiszeripari és Erdészeti Minisztérium által a nemzeti jogszabályok (1999. évi 526. sz. tv. 14.§ és 2004. évi 297. sz. tvr.) értelmében a „Nocciola Romana” védelmével megbízott szervezet (Consorzio di Tutela della DOP Nocciola Romana) által kiadott engedéllyel. Maga a megbízott Consorzio gondoskodik ezen felhasználók ilyen célú nyilvántartásba vételéről és az oltalom alatt álló megnevezés rendeltetésszerű használatáról. Megbízott érdekképviseleti társulás hiányában a fenti funkciókat a MIPAAF látja el, mint az 510/2006/EK rendelet végrehajtásáért felelős nemzeti hatóság.

4. A földrajzi terület tömör meghatározása

A „Nocciola Romana” termőhelye, illetve begyűjtésének, raktározásának, tisztításának, válogatásának és osztályozásának helye Viterbo és Róma megyéinek alább felsorolt településein lehet:

Viterbo megyében: Barbarano Romano, Bassano in Teverina, Bassano Romano, Blera, Bomarzo, Calcata, Canepina, Capranica, Caprarola, Carbognano, Castel Sant'Elia, Civita Castellana; Corchiano, Fabrica di Roma, Faleria, Gallese, Monterosi, Nepi, Oriolo Romano, Orte, Ronciglione, Soriano nel Cimino, Sutri, Vallerano, Vasanello, Vejano, Vetralla, Vignanello, Villa San Giovanni in Tuscia, Vitorchiano, Viterbo;

b)	Róma megyében: Bracciano, Canale Monterano, Manziana, Rignano Flaminio, Sant'Oreste, Trevignano.

5. Kapcsolat a földrajzi területtel

5.1. A földrajzi terület sajátosságai

A „Nocciola Romana” termőhelyét a mogyorótermesztésre különösen alkalmas talaj- és éghajlati viszonyok jellemzik. A Monti Cimini és a Monti Sabatini hegyek talaja vulkanikus alakulatokban, alapvető tápanyagokban gazdag leucitos, trachites lávakőzet, heterogén törmelékes lerakódásokkal. A mélyen művelhető föld laza, kálciumban és foszforban szegény, de káliumban és mikroelemekben gazdag; a talaj kémhatása rendszerint savas és/vagy enyhén savas. Ami a klímaviszonyokat illeti, a 3. pontban említett terület átlagos minimum hőmérséklete 4–6 °C, míg az átlagos maximum hőmérséklet 22–23 °C, az évi csapadékmennyiség pedig 900–1 200 mm eső. Az enyhe télnek különös jelentősége van, mivel a mogyoróvirágzás kényes időszaka január-februárban következik be.

5.2. A termék sajátosságai

A „Nocciola Romana” sajátos jellemzői, melyek ezt a terméket a maga nemében egyedülállóvá és különlegessé teszik, a ropogósság és a tömör, belső üregektől mentes szerkezet. Rágáskor ugyanis ez az igen ropogós mogyoró első harapásra eltörik, nem nyomódik be, s ezen sajátosságát mind friss, mind tartósított állapotban megőrzi.

5.3. A földrajzi terület és (OEM esetében) a termék minősége vagy jellemzői közötti vagy (OFJ esetében) a termék különleges minősége, hírneve vagy egyéb jellemzője közötti okozati kapcsolat

A „Nocciola Romana” jellemzői szorosan kötődnek a termőhely földrajzi környezetéhez. Ez a fajta ugyanis a többnyire laza, semleges-savanyú kémhatású, 8 %-nál alacsonyabb aktív mésztartalommal rendelkező talajt kedveli, 10 °C és 16 °C közötti évi átlaghőmérséklettel és 800 mm-en felüli évi csapadékmennyiséggel, és éppen ezek azok a környezeti tényezők, amelyek a „Nocciola Romana” termőhelyén megtalálhatók.

A természeti összetevők között különösen a talajviszonyoknak van tagadhatatlan jelentősége, főként az ásványi összetétel vonatkozásában. A káliumban és mikroelemekben gazdag talaj vulkáni eredete erősen befolyásolja a gyümölcs minőségi és érzékszervi jellemzőit, így annak ropogósságát.

A termelési és tartósítási technikák szintén hozzájárulnak e mezőgazdasági termék minőségéhez. Ezek évek során alakultak ki, és a gyümölcs minőségét részesítik előnyben a mennyiséggel szemben. A ma alkalmazott termelési technikák az integrált védekezés elveit követik, céljuk olyan gyümölcs termelése, amelyben minimális a parazita-támadáshoz kötődő elváltozás, emellett élelmezési szempontból is biztonságosak, mivel a növény természetes maradványoktól és toxinoktól mentes marad.

Annak érdekében, hogy a teljes termelési ciklus során tett erőfeszítések ne vesszenek kárba, a begyűjtési technika is fejlődésen ment keresztül.

Ki kell emelni, hogy a mogyorót a földről gyűjtik, tehát amennyiben hosszabb ideig marad a talajon, teljes mértékben elveszítheti kiváló tuljdonságait. Az utóbbi években a termelők jelentős erőfeszítéseket tettek a talajon maradás idejének csökkentése érdekében: olyan technikákat vezettek be, amelyek révén többször is átfésülik a talajt.

Az első kezelés és tárolás technikáinak vonatkozásában is a rendszerek folyamatos fejlődésének lehetünk tanúi. A termék szárításához kezdetben a nap melegét használták fel; nem volt ritka a szérűkön és a tereken száradni kiterített nagy mennyiségű mogyoró látványa, majd gazdasági és/vagy szövetkezeti szárítók használatára tértek át, és a mogyoró héját használták fel tüzelőanyagként, a terméket ellenőrzött hőmérsékletű raktárakban és/vagy silókban kezdték el tárolni, míg a lehéjazott terméket hűtőcellákban tárolták.

A meghatározott földrajzi területen a mogyorótermesztés „… körülbelül 1412-re tekint vissza, korábban pedig aljnövényzeti cserjeként létezett, amit manapság is megtalálhatunk ilyen formában az erdőkben, különösen a gesztenyésekben”. (Martinelli: „Carbognano illustra”). A „Nocchie” (mogyoró) fogyasztása, úgy tűnik, 1513-ban X. Leó pápa asztalánál is szokás volt (Clementi: A római karnevál története). Az 1870-es telekkönyvben abban az évben Caprarolában több tíz hektár mogyorós szerepel felmérve, „Bosco di Nocchie” (mogyoró-erdő) megnevezés alatt. 1946-ban a kizárólag mogyoróval beültetett terület 2 463 ha, vegyes termesztésű 1 300 ha. Ma a mogyoróval beültetett terület meghaladja a 16 000 hektárt, és több mint 3 500 embernek ad munkát.

Az elmúlt évszázadok alatt az ember türelmes, kitartó és hozzáértő munkája fontos szerepet játszott a mogyorótermesztés hagyományának fenntartásában, ezt bizonyítja a sok, évenként tartott falusi vásár, és a számos, hagyományosan mogyoró felhasználásával készült étel, mint például a nyúlpörkölt hosszú lében, illetve a tozzetti, a cazzotti, a ciambelle, az ossetti da morto, a mostaccioli, az amaretti, a brutti-buoni, a duri-morbidi, a meringhe, a crucchi di Vignanello és a morette nevű édességek. A fentiekben elmondottak mind bizonyítják, milyen hagyománya és fontossága van a mogyorótermesztésnek a helyi gazdálkodásban.

A termékleírás közzétételére történő hivatkozás

Ez a Közigazgatási Szerv megindította a nemzeti kifogási eljárást azzal, hogy a „Nocciola Romana” OFJ elismerési kérelmét az Olasz Köztársaság Hivatalos Közlönyének 2006. február 8-án megjelent 32. számában számában közzétette. A termesztési szabályok egységes szerkezetbe foglalt szövege az alábbi internetes oldalon tekinthető meg:

http://www.politicheagricole.it/NR/rdonlyres/er7i7w5jzndci2dha45yirip72ysqfhgcjyvsidwnxunmilg6znjv2mx2vtnskdxzgiwr7cc45634w2uvvw3rj64bvc/20061130_Disciplinare_esameUE_nocciola_romana.pdf

(1) HL L 93., 2006.3.31., 12. o.

		ISSN 1725-518X
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		C 308

Magyar nyelvű kiadás	Tájékoztatások és közlemények	51. évfolyam 2008. december 3.

Közleményszám	Tartalom	Oldal
	I Állásfoglalások, ajánlások és vélemények
	VÉLEMÉNYEK
	Európai adatvédelmi biztos
2008/C 308/01	Az európai adatvédelmi biztos véleménye az európai statisztikáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletjavaslatról (COM(2007) 625 végleges)	1

	II Közlemények
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK
	Bizottság
2008/C 308/02	Az EK-Szerződés 87. és 88. cikkében foglalt rendelkezések keretén belül az állami támogatások engedélyezése – Olyan esetek, amelyekkel kapcsolatban a Bizottság nem emel kifogást ( 1 )	6

2008/C 308/03	Bejelentett összefonódás engedélyezése (Ügyszám COMP/M.5020 – Lesaffre/GBI UK) ( 1 )	7

A határozat elfogadásának időpontja	2008.10.29.
Támogatás száma	N 533/08
Tagállam	Svédország
Régió	—
Megnevezés (és/vagy a kedvezményezett neve)	Support measures for the banking industry in Sweden
Jogalap	Lagen om statligt stöd till kreditinstitut
Az intézkedés típusa	Támogatási program
Célkitűzés	Egy tagállam gazdaságában bekövetkezett komoly zavar megszüntetésére nyújtott támogatás
Támogatás formája	Állami kezességvállalás
Költségvetés	Tervezett éves kiadás: 150 000 millió EUR
Támogatás intenzitása	—
Időtartam	2008.10.-2009.4.
Gazdasági ágazat	Pénzügyi intermediáció
A támogatást nyújtó hatóság neve és címe	Swedish National Debt Office
Egyéb információ	—

	IV Tájékoztatások
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK
	Bizottság
2008/C 308/04	Az Európai Központi Bank által a főbb pénzügyi operációknál alkalmazott kamatláb: 3,25 % 2008. december 1-jén – Euro-átváltási árfolyamok	8

	TAGÁLLAMOKTÓL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK
2008/C 308/05	A Bizottság közleménye a kedvtelési célú vízi járművekre vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről szóló 94/25/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv végrehajtása keretében ( 1 )	9

	V Vélemények
	A VERSENYPOLITIKA VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK
	Bizottság
2008/C 308/06	A francia kormány közleménye a szénhidrogének kutatására, feltárására és kitermelésére vonatkozó engedélyek megadásának és felhasználásának feltételeiről szóló 94/22/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján (Hirdetmény folyékony és gáznemű szénhidrogének bányászati kutatására vonatkozó kizárólagos engedély – ún. Permis des Trois Chênes – iránti kérelemről) ( 1 )	14

2008/C 308/07	A francia kormány közleménye a szénhidrogének kutatására, feltárására és kitermelésére vonatkozó engedélyek megadásának és felhasználásának feltételeiről szóló 94/22/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján (Hirdetmény folyékony és gáznemű szénhidrogének bányászati kutatására vonatkozó kizárólagos engedély – ún. Permis du Pays de Buch – iránti kérelemről) ( 1 )	17

	EGYÉB JOGI AKTUSOK
	Bizottság
2008/C 308/08	Kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló 510/2006/EK tanácsi rendelet 6. cikkének (2) bekezdése alapján	19


2008/C 308/09	Megjegyzés az olvasóhoz(lásd a hátsó borító belső oldalán)	s3


	(1) EGT-vonatkozású szöveg