ISSN 1725-518X

Az Európai Unió

Hivatalos Lapja

C 86

European flag  

Magyar nyelvű kiadás

Tájékoztatások és közlemények

51. évfolyam
2008. április 5.


Közleményszám

Tartalom

Oldal

 

II   Közlemények

 

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK

 

Tanács

2008/C 086/01

A Tanács és a Bizottság 2008. évi közös időközi jelentése az Oktatás és képzés 2010 munkaprogram megvalósításáról – Az egész életen át tartó tanulás megvalósítása a tudás, a kreativitás és az innováció fejlesztése érdekében

1

 

Bizottság

2008/C 086/02

Eljárásindítás (Ügyszám COMP/M.4942 – Nokia/Navteq) ( 1 )

32

 

IV   Tájékoztatások

 

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

 

Bizottság

2008/C 086/03

Euro-átváltási árfolyamok

33

 

V   Vélemények

 

KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK

 

Bizottság

2008/C 086/04

Pályázati felhívás – DG EAC/14/08 – ICI oktatási együttműködési program – Együttműködés az EU, valamint Ausztrália, Japán, a Koreai Köztársaság és Új-Zéland között a felsőoktatás és szakképzés területén

34

 

A VERSENYPOLITIKA VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK

 

Bizottság

2008/C 086/05

Összefonódás előzetes bejelentése (Ügyszám COMP/M.5128 – Nordic Capital/TietoEnator) ( 1 )

36

2008/C 086/06

Összefonódás előzetes bejelentése (Ügyszám COMP/M.5118 – P7S1/United Internet/Maxdome JV) – Egyszerűsített eljárás alá vont ügy ( 1 )

37

2008/C 086/07

A francia kormány közleménye a szénhidrogének kutatására, feltárására és kitermelésére vonatkozó engedélyek megadásának és felhasználásának feltételeiről szóló 94/22/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján (Hirdetmény folyékony és gáznemű szénhidrogének kutatására vonatkozó kizárólagos engedély, az ún. Permis du Valenciennois iránti kérelemről)  ( 1 )

38

 


 

(1)   EGT-vonatkozású szöveg

HU

 


II Közlemények

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK

Tanács

5.4.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 86/1


A Tanács és a Bizottság 2008. évi közös időközi jelentése az „Oktatás és képzés 2010” munkaprogram megvalósításáról – „Az egész életen át tartó tanulás megvalósítása a tudás, a kreativitás és az innováció fejlesztése érdekében”

(2008/C 86/01)

1.   BEVEZETÉS

Az oktatás és a képzés elengedhetetlen a gazdasági és társadalmi változáshoz. A több és jobb munkahely megteremtéséhez szükséges rugalmasság és biztonság attól függ, hogy sikerül-e minden polgár számára biztosítani a lehetőséget a kulcskompetenciák elsajátításához és a készségek egész életen át tartó frissítéséhez (1). Az egész életen át tartó tanulás elősegíti a kreativitást és az innovációt, és lehetőséget biztosít a gazdasági és a társadalmi életben való teljes értékű részvételre.

Az „Oktatás és képzés 2010” munkaprogramban ezért a Tanács ambiciózus célokat tűzött ki maga elé. Ezek segítenek a foglalkoztatásra és növekedésre vonatkozó lisszaboni iránymutatások elérésében. Ezeket a célokat csak tartós és hosszú távú munkával lehet elérni. Az előrehaladás szükségszerűen egyenetlen lesz. A Tanács és a Bizottság kétévente közös jelentést készít azzal a céllal, hogy az elért eredményeket megállapítsa, és hogy az erőfeszítéseket a nagyobb nehézséget okozó területekre irányítsa.

Ez a 3. közös jelentéshez készült dokumentum (2) az oktatási és képzési reformok területén elért jelentős előrehaladásra és fő kihívásokra fordítja a figyelmet. Az alábbi területeken akad különösen sok tennivaló:

A készségszintek emelése. A készségek alacsony szintjével rendelkező embereket a gazdasági és társadalmi kirekesztés fenyegeti. A korai iskolaelhagyás tartósan magas szintje, az idősebb munkavállalók és a készségek alacsony szintjével rendelkezők csekély arányú részvétele az egész életen át tartó tanulásban, valamint a készségek elégtelen elsajátítása a migránsok körében a legtöbb országban aggodalomra ad okot. Továbbá a tudásalapú gazdaságban a munkaerőpiacok a jövőben a csökkenő számú munkavállalótól egyre magasabb szintű készségeket követelnek. A készségek alacsony szintje egyre nagyobb nehézségeket okoz majd.

Az egész életen át tartó tanulásra irányuló stratégiák. Az egységes, átfogó stratégiák meghatározásában a legtöbb országnak sikerült előrelépnie. Ilyen keretek között egyértelmű az előrelépés az iskola előtti nevelés és a képesítési keretrendszerek területén, valamint a nem formális és informális tanulás elismerésében. Ugyanakkor az innovatív tanulási partnerségek létrejötte, valamint a minőségi, hatékony és méltányos oktatás és képzés fenntartható finanszírozása (3) több országban még mindig várat magára, és a beruházások növekedésének lassulásával ez egyre több helyen így van. Az egész életen át tartó pályaorientációnak is különös figyelmet kell szentelni. A reformok hatékony végrehajtásának biztosítása mindenkinek nagy kihívást jelent.

A tudásháromszög (oktatás, kutatás és innováció). A tudásháromszögnek kulcsszerepe van a foglalkoztatás és a növekedés elősegítésében. Ezért fontos annyira a reformok felgyorsítása, a kiválóság elősegítése a felsőoktatásban, az egyetemek és az üzleti élet közti kapcsolatban, valamint annak biztosítása, hogy az oktatás és képzés minden ágazata a lehető legnagyobb mértékben részt vegyen a kreativitás és innováció előmozdításában.

2.   SZÁMOS TERÜLETEN TÖRTÉNT MÁR ELŐRELÉPÉS

Európának számos területen sikerült előrelépnie. Ez nem jelenti azt, hogy a haladás mindenütt egyformán érvényesül, vagy hogy nincs szükség további erőfeszítésekre. A reform ütemének fenntartása továbbra is nagy kihívást jelent. A következő területeken azonban a legtöbb országnak sikerült reformokat végrehajtania, vagy azok éppen a megvalósítás fázisában vannak.

2.1.   Az egész életen át tartó tanuláshoz kapcsolódó stratégiák és képzési rendszerek

A nemzeti szakpolitikai prioritásokat és a különböző szektorok egymáshoz való viszonyát kijelölő, az egész életen át tartó tanulásra vonatkozó explicit stratégiát (4) a legtöbb országban (5) már kidolgozták.

Ezek legtöbbje az oktatás és képzés minden szintjét érintő, az egész életen át tartó tanulásra vonatkozó átfogó elképzelést tartalmaz. Néhány ország ugyanakkor a formális oktatási és képzési rendszerekre, illetve az egész életen át tartó tanulási folyamat egyes szakaszainak fejlesztésére helyezi a hangsúlyt.

Vannak arra utaló jelek, hogy az oktatási és képzési politikák egyre inkább kutatási eredményekre épülnek (6). Ez a rendszerek teljes koherenciájához és a források optimális elosztásához szükséges. A rugalmas tanulási útvonalak és néhány országban a rendszer különböző részei közti átjárhatóság támogatásának előtérbe helyezése szintén erősíti a koherenciát.

A képesítési keretrendszerek és a nemformális és informális tanulás elismerése

A legtöbb országban az egész életen át tartó tanulás európai képesítési keretrendszerének megteremtéséhez kapcsolódó (7) nemzeti képesítési keretrendszereket dolgoznak ki (5). Ezzel a tanulási eredményekre kerül a hangsúly.

A nemformális és az informális tanulás elismerésének rendszerei, ha lassabban is, de szintén elkészülnek (5). A kihívást most a kísérleti fázist követően a nemzeti képesítési rendszerekben való teljes körű alkalmazás jelenti, beleértve a felsőoktatáshoz való hozzáférés javítását és a készségek alacsony szintjével rendelkező és idősebb munkaerő vagy a munkanélküliek hozzáférését az oktatási és képzési képesítésekhez.

Portugáliában 2000-ben létrehozták a kompetenciák elismerési, validálási és minősítési központjainak (RVCC) országos hálózatát. Jelenleg csaknem 250 000 felnőtt vesz részt a validálási folyamatban. A központok az egyes képzettségekhez kapcsolódó kompetenciák felmérését és elismerését biztosítják. A minősítési eljárás egy külső bírálóbizottság általi vizsgálatot, szükség esetén pedig kiegészítő képzést foglal magában.

2.2.   Iskola előtti nevelés

Az iskola előtti nevelés fontosságát egyre több helyen ismerik fel Európában. Új megközelítések és politikák kidolgozása tükrözi, az iskola előtti nevelés mennyire képes hozzájárulni mind a hatékonysághoz, mind a méltányossághoz. A tananyag felülvizsgálata (8), a tanárok kapacitásának növelése (9), a kötelező iskoláztatás kiterjesztése az iskola előtti nevelés egyes részeire (10), a minőségértékelés (11), illetve a beruházás növelése – például az iskola előtti nevelésben részt vevő személyzet számának emelése révén (12) – mind ilyen intézkedések.

Kísérleti projekteket és rendszereket már számos országban sikeresen végrehajtottak. A kihívást jelenleg a kísérleti projekteken túllépve a széles körű bevezetés jelenti, melyhez beruházásokra van szükség, elsősorban a szakképzett munkaerő terén.

2000 és 2005 között az Unió 27 országában a 4 évesek részvétele az oktatási rendszerben mintegy 3 százalékponttal nőtt, és így meghaladta a 85 százalékot (13).

2.3.   Felsőoktatás: egyértelmű szerep a lisszaboni menetrendben

A felsőoktatás modernizációja elengedhetetlen a lisszaboni stratégia és a tudásháromszög megvalósításához. Az irányítás, a finanszírozás és a vonzerő kérdése egyre nagyobb figyelmet kap európai és nemzeti szinten is. Ezek kiegészítik a bolognai reformokat.

Az egyetemi autonómia növelésében kézzelfogható előrelépés tapasztalható. Ez többek között nagyobb pénzügyi autonómiát és új elszámoltathatósági mechanizmusokat jelent. Az érdekelt felek bevonásának új formáit is tesztelik, főként a felsőoktatási intézmények irányítására vonatkozóan, de a tananyag kidolgozásával (14) és a tanulási eredmények meghatározásával (15) kapcsolatban is.

A felsőoktatás-klaszter most dolgozza ki a döntéshozók és a szélesebb körű nyilvánosság számára az egyetemek modernizálására vonatkozó legjobb gyakorlatok kézikönyvét.

2.4.   Oktatás és képzés az uniós politika szélesebb kontextusában

A 2005–2008 közötti időszakra vonatkozó lisszaboni nemzeti reformprogramjuk keretében a tagállamok túlnyomó többsége nagy jelentőséget tulajdonít az oktatásnak, a képzésnek és a készségfejlesztésnek. Ez jelzi, hogy milyen jelentős erőfeszítéseket tesznek a növekedésre és foglalkoztatásra vonatkozó integrált iránymutatások végrehajtása érdekében.

Jelentős haladást sikerült elérni a strukturális alapokhoz kapcsolódó operatív programok és az „Oktatás és képzés 2010” munkaprogram prioritásainak összehangolásában is. Ez különösen az elfogadott mutatókat és referenciaértékeket tekintve jut kifejezésre.

Jelentős előrelépést sikerült elérni a reformokat elősegítő európai referenciaeszközök kifejlesztésében is. 2006 és 2007 során az Európai Parlament és a Tanács ajánlásokat fogadott el a kulcskompetenciákról, a mobilitás minőségéről, a felsőoktatási minőségbiztosításról, és már megállapodásra jutott az európai képesítési keretrendszerről is.

Általában véve a Bizottság és a tagállamok szintén jelentős előrelépést értek el a Nyelvtanulás és a nyelvi sokféleség ösztönzése 2004–2006 (16) című cselekvési tervben bejelentett tervek megvalósításában.

3.   AZOK A TERÜLETEK, AHOL TOVÁBBI ELŐRELÉPÉSRE VAN SZÜKSÉG

3.1.   Az egész életen át tartó tanulás programjának végrehajtása

A legnagyobb kihívást továbbra is az egész életen át tartó tanulásra vonatkozó stratégiák végrehajtása jelenti. Ehhez erős intézményi elkötelezettségre, koordinációra és az összes érdekelt féllel partnerségi együttműködésre van szükség. A tartós erőfeszítés eredményeként a szándékokból eredményes politikák születhetnek. A beruházások fejlesztése és a megfelelő információterjesztés elengedhetetlen. Még mindig sok a teendő.

Az oktatásra fordított közkiadások terén 2000 és 2003 között megfigyelt pozitív fejlemények 2004-ben abbamaradtak.

GDP-arányosan kifejezve 2000 (4,7 %) és 2003 (5,2 %) között az Unióban nőtt az oktatásra fordított teljes közkiadás, 2004-ben azonban 5,1 %-ra esett vissza. Az oktatásra fordított kiadások szintje országonként jelentősen eltér egymástól (a GDP 3,3 %-a Romániában, míg 8,5 %-a Dániában). Az oktatási intézményekre fordított magánkiadások 2000 óta GDP-arányosan kis mértékben növekedtek, de 2004-ben ez a folyamat lelassult (13).

Miközben az uniós referenciaérték-területek a nemzeti célkitűzésekben is megjelennek, még mindig vannak olyan országok, ahol nem határoztak meg ilyen célkitűzéseket (5).

3.2.   Alapkészségek mindenkinek

A korai iskolaelhagyás, a felső középfokú tanulmányok elvégzése és a kulcskompetenciák elsajátítása továbbra is kiemelten problémás területnek számít. A 2000 óta történt előrehaladás elégtelen mértékű ahhoz, hogy 2010-re sikerüljön teljesíteni az uniós referenciaértékeket. 2000 és 2006 között néhány ország teljesítménye még romlott is. 2006-ban több országban még mindig nagyon magas, 20 %-ot meghaladó volt a korai iskolaelhagyók aránya. Az olvasáskészségi vizsgálatban gyengén teljesítők eredményei ahelyett, hogy javultak volna, tovább romlottak.

Európában túl sok fiatal hagyja el az oktatási rendszert anélkül, hogy megszerezné a tudásalapú társadalomban való részvételhez és a zökkenőmentes munkába álláshoz szükséges készségeket (17). Ezért a társadalmi kirekesztettség veszélye fenyegeti őket. Ezen kívül gyakorlatilag már életük korai szakaszában kiszorulnak az egész életen át tartó tanulásból.

Korai iskolaelhagyók: az EU 27 tagállamában minden hatodik 18–24 év közötti fiatal (15,3 %) csupán a középfokú oktatás alacsonyabb szintjét végzi el, és ezt követően egyáltalán nem vesz részt oktatásban vagy képzésben. Gyorsabb előrelépésre van szükség ahhoz, hogy a 10 %-os uniós referenciaérték 2010-re megvalósuljon.

A felső középfokú tanulmányok elvégzését illetően lassú, de folyamatos az előrelépés. Az eredmények az elmúlt években kis mértékben javultak, de mindez nem elégséges a 2010-es célok eléréséhez (a 22 évesek legalább 85 %-a végezzen el felső középfokú iskolát).

Míg az EU tagállamaira vonatkozó uniós referenciaérték szerint a 2000-es adatokhoz képest az olvasási készség terén rosszul teljesítő 15 évesek százalékarányát 2010-re 20 %-kal kell csökkenteni, ez az arány éppen hogy nőtt 2000 és 2006 között (13).

A legtöbb országban a migránsok és az eltérő kulturális hátterű, hátrányos helyzetű csoportok tagjai a referenciaértékek területein rosszabbul teljesítenek (18). Külön figyelmet igényelnek. Az iskola előtti nevelésbe való bevonásuk javítaná nyelvtanulásukat, és növelné a sikeres iskoláztatásuk esélyét.

A korai iskolaelhagyásra és a társadalmi-gazdasági hátrányokra irányuló kezdeményezéseket ki kell egészíteni. A tanórán kívüli tevékenységek (kulturális vagy sporttevékenységek), a helyi partnerségek, a szülők nagyobb mértékű bevonása, a szülők tanulási igényeinek kielégítése, a tanulók és tanárok iskolai közérzetének javítása mind segítene.

3.3.   Tanárképzés

A tanulók teljesítményét semmilyen más iskolán belüli tényező nem befolyásolja jobban, mint a tanárképzés minősége (19).

A tanárok és oktatók számára egyre nagyobb kihívást jelentenek az egyre heterogénebb osztályok, valamint az új képességek elsajátításának és az egyéni tanulási igények figyelembevételének szükségessége. Az iskolai autonómia kiterjesztése további feladatokat jelent.

A közeljövőben számos idősebb tanár helyére kell majd újakat találni. Növelni kell a szakma vonzerejét.

Ugyanakkor a tanárképzés jelenlegi rendszerei sokszor nem biztosítják a tanároknak a szükséges képzést. Ez különösen igaz a tanárok szakmai továbbképzésére és szakmai fejlődésére. A tanártovábbképzés 11 tagállamban kötelező.

3.4.   Felsőoktatás: kiválóság, partnerség és finanszírozás

A tagállamok egyre nagyobb figyelmet fordítanak az egyetemek kutatásban és innovációban játszott szerepének megerősítésére, és egyre gyakoribbak a partnerségi kapcsolatok az egyetemek és az üzleti élet szereplői között. Mindazonáltal számos országban továbbra is jelentős tennivaló akad ezen a területen (20).

A felsőoktatási intézmények kiváló teljesítményét elősegítő intézkedéseknek az oktatásra, a kutatásra és a tudástranszferre egyaránt összpontosítaniuk kell. A tanításra jelenleg ritkábban fordítanak figyelmet. A javasolt Európai Technológiai és Innovációs Intézet (21) az oktatás, a kutatás és az innováció integrálásának referenciamintájaként változtatásra ösztönzi majd az oktatási és kutatóintézeteket.

Németországban a szövetségi és tartományi kormányok kiválósági kezdeményezést indítottak, amely 2006–2011 között további 1,9 milliárd EUR-t biztosít a legmagasabb szintű kutatás elősegítésére a verseny alapján kiválasztott egyetemeken. A kezdeményezés három cselekvési irányvonalat tartalmaz: felsőoktatási intézmények; az egyetemi és az egyetemen kívüli kutatóintézeteket és vállalkozásokat összefogó klaszterek; átfogó stratégiák a vezető kutatóegyetemek számára.

A többek között a magánforrásokból származó beruházások növelése továbbra is kihívást jelent. Ugyanakkor biztosítani kell a tanulmányi és kutatási programok széles skálájához való méltányos hozzáférést. Adókedvezmények (22), a köz- és magánszféra partnersége (23) vagy támogatási rendszerek formájában több kormánynak is megvannak az eszközei a magánberuházások ösztönzésére, és néhányan már bevezették vagy megemelték a tandíjat vagy a beiratkozási díjat (24).

Az oktatást és kutatást is beleértve 2004-ben a felsőoktatási intézményekre fordított közkiadások mértéke az EU 27 tagállamában a GDP 1,1 %-a volt. Az értékek országonként 0,6 % (Málta) és 2,5 % (Dánia) között mozogtak. Az összkiadás mértéke ugyanakkor továbbra is messze elmarad az Egyesült Államok szintjétől. Ennek elsősorban az az oka, hogy az Egyesült Államokban több mint hétszer nagyobb a magánfinanszírozás mértéke. Az Egyesült Államokban az egy egyetemi hallgatóra jutó kiadás mértéke több mint kétszerese volt az EU-átlagnak (25).

Míg az egyetemek autonómiájának és elszámoltathatóságának növelésében sikerült előrelépést elérni, kevés információ áll rendelkezésre arról, hogy az egyetemi alkalmazottak és vezetők milyen támogatást kapnak ahhoz, hogy szembenézzenek ezzel a kihívással.

3.5.   Felnőttek részvétele az egész életen át tartó tanulásban

A felnőttek részvételi aránya az egész életen át tartó tanulásban nem nő olyan mértékben, hogy elérje az EU-referenciaértéket. A lakosság készségszintjeinek növeléséhez és a munkaerőpiaci rugalmasság és biztonság megteremtéséhez továbbra is nagyobb erőfeszítésekre van szükség.

2005-ig úgy tűnt, hogy sikerül teljesíteni az EU-referenciaértéket (12,5 %) (26). 2006-ban ugyanakkor a 25–64 év közötti európaiak átlagosan 9,6 %-a vett részt oktatási vagy képzési programban, amely kis mértékben elmarad a 2005-ös értéktől. Ez az összesítő adat elfed egy fontos egyenlőtlenséget: a magas iskolai végzettségű felnőttek több mint hatszor nagyobb valószínűséggel vesznek részt az egész életen át tartó tanulási programban, mint a készségek alacsony szintjével rendelkezők.

Az idősebb és a készségek alacsony szintjével rendelkező munkavállalók alacsony szintű részvétele az egész életen át tartó tanulásban különösen ott okoz gondot, ahol az egész népességre vonatkozó részvételi adatok egyébként is alacsonyak (27). A készségek alacsony szintjével rendelkező munkavállalók aránya különösen a migránsok körében nagy. A demográfiai és a munkaerő-piaci változásoknak köszönhetően egyre inkább magas szintű készségekkel rendelkező munkavállalókra lesz szükség, a készségek alacsony szintjével rendelkezők számára elérhető lehetőségek pedig beszűkülnek. Ezen csoportok képzésére nagyobb figyelmet kell fordítani.

3.6.   A szakoktatás és -képzés vonzereje, minősége és relevanciája

Ahhoz, hogy vonzóbb és színvonalasabb legyen a szakoktatás és szakképzés, további munkára van szükség. Ez a koppenhágai folyamat egyik kulcsfontosságú prioritása (28).

Néhány országban már létrehoztak részletes és átfogó minőségbiztosítási rendszereket (29), míg több helyen még mindig csak a kidolgozásnál tartanak (30).

A képzési programokban és képesítésekben egyre nagyobb szerepet játszó, a tanulási eredményen alapuló megközelítés növeli a szakoktatás és -képzés a munkaerőpiaci relevanciáját. A szakmai gyakorlatra, az iskolák és az üzleti élet szereplői közötti együttműködésre és a munkahelyi tanulásra újólag fordított kiemelt figyelem további pozitív elem. Ugyanakkor nem tapasztalható jelentős előrelépés a jövőbeli készség- és képesítési igények előrejelzése terén.

A szakoktatás és -képzés helyenként elégtelenül kapcsolódik az oktatási rendszer többi részéhez. A szakoktatás és -képzés segíthet az iskolából potenciálisan lemorzsolódók oktatási és képzési rendszerben tartásában, amennyiben az előző iskolai szinteken sikerült elsajátítaniuk azokat a kulcskompetenciákat, amelyek képessé teszik őket a szakoktatásban és szakképzésben való részvételre. Bár egyes tagállamokban (31) az egész életen át tartó pályaorientáció fontos szakpolitikai prioritásnak számít, még mindig külön figyelmet kell fordítani a felnőttek pályaorientációjájának erősítésére. A szakoktatás és -képzés és a felsőfokú képzés vagy felsőoktatás közti átmenetet akadályozó tényezők megszüntetéséhez is további előrelépésre van szükség.

3.7.   Transznacionális mobilitás

A Europass alkalmazásában és használatában látható előrelépés történt (32). A tanulók transznacionális mobilitását ugyanakkor elsősorban továbbra is az uniós programok biztosítják. A legtöbb nemzeti intézkedés a felsőoktatásra vonatkozik. A szakoktatás és -képzés területén a mobilitást különösen nehéz megvalósítani.

A hallgatói mobilitás a Luxemburgi Egyetemen kötelező. Az összes, BA képzésben résztvevő hallgatónak tanulmányai egy részét külföldön kell végeznie.

4.   TOVÁBBI TEENDŐK

4.1.   Az egész életen át tartó tanulás programjának megvalósítása a hatékonyság és méltányosság megteremtéséhez

A koherenciát és átfogó jelleget tekintve továbbra is jelentős hiányosságok tapasztalhatók az egész életen át tartó tanulásra vonatkozó stratégiákban. A kihívást most a megvalósítás jelenti. Sok esetben ez csak épphogy elkezdődött. A stratégiák hitelessége azon múlik, hogyan sikerül őket összekapcsolni a szakpolitikai intézkedésekkel. Ez azon múlik, hogy a hatóságok mennyire képesek a források megfelelő felhasználására. Azon múlik, hogy a hatóságok mennyire képesek a tanulási partnerségen keresztül minden szinten mozgósítani a tagállami intézményeket és az érdekelt feleket.

A tudásalap szélesítése

Az oktatási és képzési politikák gazdasági és társadalmi hatására vonatkozó ismereteket meg kell erősíteni (33). Az oktatási és képzési politikák és gyakorlatok európai és nemzeti kutatásalapjának fejlesztésekor a hatékonyságnak és a méltányosságnak fontos szerepet kell játszania.

Az egymástól tanulás, valamint a döntéshozók és az érdekelt felek közötti tapasztalatcsere a know-how fontos forrása, ezért támogatni kell. Folytatni kell az egész életen át tartó tanulásra vonatkozó stratégiák fejlesztésének és megvalósításának figyelemmel kísérését, 2010-ben pedig közös jelentésben kell értékelni az előrelépést.

Fenntartható finanszírozás

A finanszírozás szintje, hatékonysága és fenntarthatósága továbbra is rendkívül alacsony. Több ország új eszközökkel és a magánberuházások ösztönzésével kísérletezik. Ezek közé tartozik az egyének, háztartások és munkaadók bevonása. Ezeket az erőfeszítéseket növelni kell.

A készségszintek emelése

A korai oktatásba történő beruházás mind a méltányosság, mind a hatékonyság szempontjából maximálisan megtérül (34). A kulcskompetenciák korai elsajátítása hatékony módszer a későbbi tanulás alapjának megteremtéséhez, a tanulási eredmények közelítéséhez és általános készségszintek eléréséhez. Így könnyebb lesz a munkaerőpiacra való átmenet, és elkerülhetőa bizonyos készségek hiánya.

Mérnökökre és természettudományos végzettségű munkaerőre továbbra is nagy az igény. Következésképpen különös figyelmet kell szentelni a felvételi számok emelésére a természettudományok és a műszaki tudományok terén.

A szakoktatás és -képzés imázsát, státuszát, és vonzerejét növelni kell. A szakoktatás és -képzés alapozó szakaszába történő belépés, valamint a mobilitás és az oktatási rendszerbe való visszatérés megkönnyítése érdekében rugalmas és moduláris struktúrákat kell kidolgozni. Az egész életen át tartó pályaorientáció integrált rendszereinek minden állampolgár számára elérhetőnek kell lennie. A felnőttoktatás különös figyelmet igényel.

A társadalmi-gazdasági hátrányok leküzdése

Az oktatás és képzés hozzájárulhat a társadalmi-gazdasági hátrányok leküzdéséhez. Az is előfordulhat azonban, hogy éppenséggel fenntartja azokat. Az oktatásban és képzésben tapasztalható egyenlőtlenség nagy költségekkel jár. Ez sokszor nem mutatkozik meg nyíltan, ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy nem létezne. Az egyenlő hozzáférésnek, részvételnek, bánásmódnak és eredményeknek ezért továbbra is prioritást kell élvezniük.

A migránsokban rejlő lehetőségek kihasználása

Az európai társadalmak növekvő sokszínűsége további kihívást jelent az oktatás és képzés számára. A migránsok teljesítménye, részvétele és körükben a végzettek aránya általában elmarad az átlagtól. Habár a társadalmi-gazdasági háttér és a nem megfelelő nyelvismeret bizonyos mértékben magyarázatot nyújt erre, bizonyíték van arra, hogy az oktatási és képzési politikák és rendszerek nem birkóznak meg ezzel a kihívással, és maguk is hozzájárulhatnak a problémához (35). Erre a problémára különös figyelmet kell fordítani a migránsok gazdasági és társadalmi beilleszkedésének javítása és a kultúrák közötti párbeszéd elősegítése érdekében.

Magas színvonalú tanítás

A tanároknak jobb szakmai felkészítésre és folyamatos továbbképzésre van szükségük. Mindez eredményesebb oktatáshoz és szakképzéshez vezet. Szintén nagyon fontos a tanárok bevonása az innovációba és a reformfolyamatba. A Bizottság megjelölte a kihívásokat (36). Továbbá nyilvános konzultációt folytat az iskolákról (37). A munkaprogram megfelelő keretet biztosít a feladatok megoldásához.

4.2.   Innováció és kreativitás: az oktatás mint a tudásháromszög kulcseleme

Az oktatás a tudásháromszög lényeges eleme, és fontos szerepe van a foglalkoztatásban és a növekedés elősegítésében is. A tudásháromszög központjában az egyetemek állnak. Az oktatásra, kutatásra és tudástranszferre összpontosító kiválósági központok kulcsfontosságúak. A felsőoktatás és az üzleti élet együttműködésének megteremtéséért sokkal többet kell még tenni.

A kutatás és innováció a társadalom részéről a készségek megfelelő hátterét igényli. A kiválóság, a – különösen a vállalkozási ismeretekhez kapcsolódó – kulcsfontosságú kompetenciák, a kreativitás és a tanulás megtanulásának készségét az oktatás és képzés minden rendszerében és szintjén fejleszteni kell. Az iskolák, valamint a szakoktatás és -képzés nagy mértékben ösztönözhetik az innovációt. A magas színvonalú szakoktatás és -képzés elősegítheti a munkahelyi innovációt.

4.3.   Jobb irányítás: az „Oktatás és képzés 2010” eredményeinek lehető legjobb felhasználása

A munkaprogram európai és nemzeti szinten is eredményes. Az európai referenciaeszközök kidolgozása, a klaszterek munkája és az egymástól tanulás információkkal látja el és támogatja az egyes országok reformjait. Az oktatáshoz és képzéshez kapcsolódó kihívások és a humán erőforrás fejlesztése kiemelt helyet foglal el a legtöbb tagállam lisszaboni nemzeti reformprogramjában. Még tovább lehet erősíteni az oktatásban és a képzésben a nyitott koordinációs módszer hatékonyságát, hatását és szakpolitikai szintű elkötelezettséget. Mind nemzeti, mind európai szinten a következő területek érdemelnek különös figyelmet:

az egész életen át tartó tanulás perspektívájában megalkotott, átfogó oktatási és képzési politika az egész rendszerre vonatkozó stratégiai prioritásokkal,

az egymáshoz kapcsolódó politikai területek, mint pl. innovációs politika, foglalkoztatási- és szociális politika, vállalkozáspolitika, kutatás és strukturális finanszírozás közti kapcsolat erősítése,

a felsőoktatás, a szakoktatás és -képzés és a felnőttoktatás területén elért szakpolitikai fejlesztések integrálása a munkaprogram egészébe,

erős kapcsolat megteremtése a lisszaboni integrált iránymutatások és az „Oktatás és képzés 2010” munkaprogram kidolgozása és végrehajtása között, és az egész életen át tartó tanulás fokozottabb láthatósága a lisszaboni stratégiában,

önkéntes alapon a fejlődés kölcsönös figyelemmel kísérése az egyes országok között, az egymástól tanulás vagy egymás értékelése révén,

annak biztosítása, hogy az egymástól tanulás folyamatának eredményei eljussanak a döntéshozókhoz és a miniszterekhez,

a civil társadalom nagyobb mértékű bevonása,

az indikátorok és referenciaértékek továbbfejlesztése a 2007. májusi tanácsi következtetésekkel összhangban,

a közösségi pénzügyi alapok és programok lehető leghatékonyabb kihasználása, különös tekintettel a 2007–2013. évi egész életen át tartó tanulás programra és az EU kohéziós politikai eszközeire.

Annak érdekében, hogy az „Oktatás és képzés 2010” munkaprogramban meghatározott prioritások teljes mértékben megjelenjenek a nemzeti szakpolitikákban, a 2006. évi közös jelentésben meghatározott különleges intézkedéseket követni kell.

Az „Oktatás és képzés 2010” munkaprogram végrehajtásához szükséges mechanizmusokat és az egész életen át tartó tanulási stratégiákat ki kell dolgozni. A nagy horderejű társadalmi-gazdasági politikai döntésekért – különösen a lisszaboni reformokért és a társadalmi integrációra vonatkozó nemzeti stratégiákért – felelő döntéshozókkal szoros együttműködésre van szükség.

Tovább kell fejleszteni a nemzeti célkitűzéseket és indikátorokat. Az európai célkitűzéseket és referenciaértékeket is figyelembe kell venni. A szakpolitikáknak és a gyakorlatoknak a tudáson és az értékelésen kell alapulniuk. Az európai szinten született közös elvek, iránymutatások és ajánlások jó viszonyítási pontként szolgálnak a nemzeti reformok megtervezéséhez.

4.4.   Felkészülés a 2010 utáni időszakra

Az „Oktatás és képzés 2010” munkaprogram a tagállamok oktatási és képzési reformjaihoz gyakorlati segítséget nyújt. A program 2002-es indulása óta jelentős haladást sikerült elérni. Ugyanakkor időbe telik, amíg az oktatási és képzési reformok eredménye látható lesz. A legnagyobb kihívások továbbra is fennmaradtak, és közben újak is születtek. Ezt a munkát, beleértve a bolognai és a koppenhágai folyamat keretében történő együttműködést, folytatni és lényegesen hatékonyabbá kell tenni. Az oktatás és képzés terén folytatott európai együttműködés aktualizált keretstratégiájáról már most el kell kezdeni gondolkodni. Mivel az oktatás és képzés a foglalkoztatást és növekedést célzó stratégiában kiemelt helyet élvez, ennek szorosan kapcsolódnia kell a lisszaboni folyamat további alakulásához.


(1)  A Bizottság közleménye: „A rugalmas biztonság közös elveinek kidolgozása felé: több és jobb munkahely a rugalmasságon és biztonságon keresztül” COM(2007) 359.

(2)  A jelentés elsősorban a nemzeti jelentések, valamint a meghatározott mutatókkal és referenciaértékekkel mért teljesítmény elemzésén alapul. Lásd a 2. mellékletet és az „Előrelépés a lisszaboni célok megvalósításában az oktatás és képzés terén. 2007. évi mutatók és referenciaértékek” című SEC(2007) 1284 dokumentumot. A jelentés felhasználja az oktatásra és képzésre vonatkozó nyitott koordinációs együttműködés, különösen az uniós referenciaeszközök, a tagállami reformokat elősegítő egymástól tanulás, valamint a koppenhágai és bolognai folyamat keretében megvalósulóhoz hasonló csereprogramok eredményeit. Az 1. közös jelentést lásd a 6905/04 EDUC 43 tanácsi dokumentumban, a 2. jelentést lásd: HL C 79., 2006.4.1., 1. o.

(3)  A Bizottság közleménye: „Hatékonyság és igazságosság az európai oktatási és képzési rendszerekben” COM(2006) 481.

(4)  A Tanács úgy döntött, hogy a tagállamoknak 2006-ig ki kell dolgozniuk az egész életen át tartó tanulásra vonatkozó koherens, átfogó stratégiákat (az egész életen át tartó tanulásról szóló, 2002. júniusi tanácsi állásfoglalás, 2004. évi közös jelentés, az Európai Tanács 2005. évi tavaszi ülése).

(5)  Lásd az 1. mellékletet.

(6)  Flandria, Németország, Észtország, Görögország, Magyarország, Egyesült Királyság. Bulgária, Ciprus, Spanyolország, Írország, Törökország ezt stratégiája feltételeként mutatja be. Lásd továbbá „Az oktatási és képzési politika és gyakorlat egyre inkább tudásalapúvá tétele” című, SEC(2007) 1098 dokumentumot.

(7)  COM(2006) 479.

(8)  Németország, Dánia, Görögország.

(9)  Cseh Köztársaság.

(10)  Ciprus, Dánia, Görögország, Lengyelország.

(11)  Spanyolország, Litvánia, Horvátország, Norvégia.

(12)  Ausztria, Flandria, Ciprus, Németország, Dánia, Görögország, Spanyolország, Magyarország, Málta, Hollandia, Lengyelország, Svédország, Szlovákia, Egyesült Királyság, Horvátország, Izland, Norvégia.

(13)  Lásd a 2. mellékletet.

(14)  Ciprus.

(15)  Bulgária, Luxemburg, Svédország, Törökország.

(16)  A Bizottság munkadokumentuma: „Jelentés a nyelvtanulás és a nyelvi sokféleség ösztönzése című cselekvési terv 2004–2006 végrehajtásáról” COM(2007) 554 végleges/2.

(17)  A Bizottság közleménye „Az oktatásban, a foglalkoztatásban és a társadalomban a fiatalok teljes körű részvételének elősegítéséről”, COM(2007) 498.

(18)  SEC(2007) 1284., 50. és 75. o.

(19)  A Bizottság közleménye a tanárképzés minőségének javításáról, COM(2007) 392.

(20)  A skandináv országok és az Egyesült Királyság jó példákkal szolgálhatnak.

(21)  COM(2006) 604 végleges/2.

(22)  Spanyolország, Svédország, Szlovénia, Szlovákia, Törökország.

(23)  Ausztria, Franciaország, Magyarország, Írország, Luxemburg, Lettország, Egyesült Királyság.

(24)  Ausztria, Németország, Írország, Hollandia, Szlovénia, Egyesült Királyság, Horvátország.

(25)  SEC(2007) 1284., 67. o.

(26)  A fejlődés üteme nagyjából megfelelő volt, ugyanakkor ez kizárólag annak köszönhető, hogy több országban változtattak a felmérés módszertanán, amely túlbecsülte a fejlődés ütemét. Lásd a 2. mellékletet.

(27)  SEC(2007) 1284., 81. o.

(28)  A Tanács következtetései a szakoktatás és szakképzés (VET) területén való fokozott európai együttműködés jövőbeni prioritásairól. A 2006. október 30-i 14474/06 tanácsi dokumentum.

(29)  Ausztria, Németország, Dánia, Finnország, Írország, Svédország, Norvégia.

(30)  Bulgária, Cseh Köztársaság, Spanyolország, Franciaország, Luxemburg, Málta, Szlovénia.

(31)  Franciaország, Olaszország.

(32)  Az Európai Parlament és a Tanács 2241/2004/EK határozata (2004. december 15.), HL L 390., 2004.12.31., 6. o.

(33)  Lásd SEC(2007) 1098.

(34)  COM(2006) 481, 5. o.

(35)  SEC(2007) 1284., 51. o.

(36)  A Bizottság közleménye a tanárképzés minőségének javításáról, COM(2007) 392.

(37)  SEC(2007) 1009: „A 21. század iskolái”.


1. MELLÉKLET

Az egész életen át tartó tanulásra vonatkozó explicit stratégiák megvalósítása, a képzési keretrendszerek, a nem formális és informális tanulási módok validálása és a nemzeti célkitűzések a referenciaérték-területeken a különböző országokban.

I

=

működő stratégia, keretrendszer, validálási rendszer vagy nemzeti célkitűzések.

K

=

stratégia, keretrendszer vagy validálási rendszer kidolgozás alatt.

N

=

nincs keretrendszer, validálási rendszer vagy nemzeti célkitűzések.

P

=

léteznek az egész életen át tartó tanulásra vonatkozó politikák, de nincs explicit stratégia.

Országok

Az egész életen át tartó tanulásra vonatkozó explicit nemzeti stratégia

Nemzeti képesítési keretrendszer

A nem formális és informális tanulás validálási rendszere

Nemzeti célok az összes, vagy némelyik uniós referenciaérték-területen

AT

I

K

K

N

BE fr

I

K

I

I

BE nl

I

K

I

I

BG

K

K

K

N

CY

I

N

K

I

CZ

I

K

K

N

DE

I

K

N

N

DK

I

K

I

I

EE

I

K

K

I

EL

I

N

K

I

ES

I

K

K

I

FI

I

K

I

I

FR

P

I

I

I

HR

I

K

N

I

HU

I

K

N

I

IE

K

I

I

I

IS

P

N

K

N

IT

P

K

K

N

LI

P

N

N

N

LT

I

K

K

I

LU

P

K

K

N

LV

I

K

K

I

MT

K

I

N

I

NL

P

K

I

I

NO

I

N

I

N

PL

K

K

K

I

PT

P

K

I

I

RO

K

K

K

I

SE

I

N

K

N

SI

K

K

I

I

SK

I

K

K

I

TR

K

K

N

N

UK

I

I

K

I


2. MELLÉKLET

(STATISZTIKAI MELLÉKLET)

AZ OKTATÁSSAL ÉS KÉPZÉSSEL KAPCSOLATOS EURÓPAI ÁTLAGTELJESÍTMÉNY ÖT REFERENCIASZINTJE TERÉN ELÉRT EREDMÉNYEK (REFERENCIAÉRTÉKEK) ÉS EGYÉB ALAPVETŐ MUTATÓK

A SEC(2007) 1284 – Bizottsági belső munkadokumentum alapján – „Előrelépés a lisszaboni célok megvalósításában az oktatás és képzés terén. 2007. évi mutatók és referenciaértékek”

Országkódok

EU   Európai Unió

BE

Belgium

BG

Bulgária

CZ

Cseh Köztársaság

DK

Dánia

DE

Németország

EE

Észtország

EL

Görögország

ES

Spanyolország

FR

Franciaország

IE

Írország

IT

Olaszország

CY

Ciprus

LV

Lettország

LT

Litvánia

LU

Luxemburg

HU

Magyarország

MT

Málta

NL

Hollandia

AT

Ausztria

PL

Lengyelország

PT

Portugália

RO

Románia

SI

Szlovénia

SK

Szlovákia

FI

Finnország

SE

Svédország

UK

Egyesült Királyság

EEA   Európai Gazdasági Térség

IS

Izland

LI

Liechtenstein

NO

Norvégia

Tagjelölt országok

HR

Horvátország

TR

Törökország

Más országok

JP

Japán

US/USA

Amerikai Egyesült Államok

AZ ÖT REFERENCIAÉRTÉK-TERÜLETEN ELÉRT EREDMÉNYEK ÁTTEKINTÉSE

Image

Legfőbb eredmények:

A matematikai, természettudományi és műszaki (MST) diplomát szerzők számát illetően a referenciaérték túlteljesítéséről beszélhetünk, mert a szükséges eredményeket már a 2000–2003 közötti időszakban elérték.

Az egész életen át tartó tanulásban való részvétel terén történt némi előrehaladás. Ez azonban nagyrészt annak köszönhető, hogy több tagállamban változtattak a felmérés módszertanán, melynek következtében magasabb lett a részvétel számszerű aránya, és ezáltal eltúlzott eredmények születtek.

A korai iskolaelhagyók aránya folyamatosan csökken, de a referenciaérték teljesítéséhez nagyobb ütemű előrehaladásra van szükség.

A felső középfokú tanulmányok befejezése terén csak kis előrelépés történt.

Az olvasáskészségi vizsgálatban gyengén teljesítők aránya 2000 óta nőtt, ellentétben a referenciaérték alapján elvárt csökkenéssel.

Módszertani megjegyzések: A grafikonban a 2000. évi kiindulópontot a 0, a 2010. évre meghatározott refernciaértéket a 100 jelzi. Az egyes években elért eredményeket ezért a 2010-es referenciaértékhez viszonyítva mértük. Átlós vonal jelzi a szükséges előrelépést, vagyis azt, hogy a referenciaérték eléréséhez évente 10 %-nyit kellene javítani az eredményeken. Ha egy adott vonal elmarad ettől az átlós vonaltól, akkor az eredmények nem kielégítőek. Az egész életen át tartó tanulásban való részvétel tekintetében többször történt törés az idősorokban: néhány ország 2002 és 2003 között felülvizsgálta adatgyűjtési módszereit. Az új módszerek alkalmazásával jobb eredmények születtek 2003-tól kezdve, és ezáltal a 2002 és 2003 közötti időszakban elért eredmények túlzottak. Az egész életen át tartó tanulásban való részvételre vonatkozóan ezért a 2002–2003 közötti időszakot jelző vonal pontozott. Az olvasáskészségi vizsgálatban gyengén teljesítők tekintetében (a PISA-felmérésből származó adatok) mindössze két év (2000, 2006) és 19 ország adatai állnak rendelkezésre, beleértve az összehasonlító adatokat is (a 2003. évi összehasonlító adatok csak 16 országra vonatkoznak).

AZ ÖT REFERENCIAÉRTÉK-TERÜLETEN ELÉRT EREDMÉNYEK ÁTTEKINTÉSE

A 3 iskolai szintre vonatkozó referenciaértékek áttekintése

Jelenlegi helyzet (a rendelkezésre álló utolsó évi adatok alapján) és a 2000 óta elért eredmények

Az olvasáskészségi vizsgálatban gyengén teljesítők

(OECD/PISA)

(15 évesek, %)

Korai iskolaelhagyók

(Eurostat/LFS)

(18–24 évesek, %)

Felső középfokú tanulmányok befejezése

(Eurostat/LFS)

(20–24 évesek, %)

EU-átlag 2006

24,1

15,3

77,8

EU-átlag 2000

21,3

17,6

76,6

Forrás:

OECD (PISA)

Eurostat (LFS)

Eurostat (LFS)

Belgium

0

0

0

Bulgária

-

+

++

Cseh Köztársaság

-

0

0

Dánia

++

+

++

Németország

++

+

-

Észtország

/

+

++

Írország

0

++

++

Görögország

-

+

++

Spanyolország

-

-

-

Franciaország

-

+

0

Olaszország

-

++

++

Ciprus

:  (1)

++

++

Lettország

++

+

++

Litvánia

/

++

++

Luxemburg

0

-

-

Magyarország

++

+

0

Málta

:

++

++

Hollandia

-

++

++

Ausztria

-

+

0

Lengyelország

++

+

++

Portugália

++

+

++

Románia

-

++

+

Szlovénia

/

(++)

++

Szlovákia

-

-

-

Finnország

++

+

-

Svédország

-

-

+

Egyesült Királyság

/

++

+

Horvátország

:

++

++

Törökország

++

++

++

Izland

-

+

++

Norvégia

-

++

-

Mai teljesítmény (legfrissebb adatok)

Sötét/zöld

Az EU-átlag felett

Világos/rózsaszín

Az EU-átlag alatt

Fehér

Nincsenek adatok

2000-hez viszonyítva

++

az EU-átlagnál nagyobb javulás

+

javulás, de az EU-átlagnál kisebb mértékű

0

a számadat értékének 1 %-ánál kisebb változás, illetve az olvasáskészségi vizsgálatban gyengén teljesítők esetében a változás jelentőségének valószínűsége alacsony

-

romló tendencia

()

az eredmények nem összehasonlíthatók vagy nem megbízhatók

:

nincsenek adatok

/

nincsenek idősorok.

Az olvasáskészségi vizsgálatban gyengén teljesítők tekintetében LU, NL, SK és TR esetében a 2003–2006 közötti időszak eredményei alapján történt az összehasonlítás. Részletesebb magyarázatért lásd az egyes referenciaérték-területekre vonatkozó táblázatokhoz tartozó megjegyzéseket.

KULCSKOMPETENCIÁK

Az olvasási készség területén 1-es és alacsonyabb szinten teljesítő diákok százalékos aránya (a PISA olvasáskészségi skálán), 2000–2006

Image

% alacsony szintű olvasási készség

Összesen

Lányok

Fiúk

2000

2006

2006

2006

EU-27

21,3

24,1

17

30,4

Belgium

19,0

19,4

13,3

24,9

Bulgária

40,3

51,1

40,4

60,9

Cseh Köztársaság

17,5

24,8

16,9

30,8

Dánia

17,9

16,0

11,4

20,7

Németország

22,6

20,0

14,2

25,5

Észtország

:

13,6

7,0

19,9

Írország

11,0

12,1

7,7

16,6

Görögország

24,4

27,7

16,2

38,6

Spanyolország

16,3

25,7

18,9

32,3

Franciaország

15,2

21,7

16,5

27,3

Olaszország

18,9

26,4

19,9

33,0

Ciprus

:

:

:

:

Lettország

30,1

21,2

12,8

30,1

Litvánia

:

25,7

16,6

34,5

Luxemburg

(35,1)

22,9

17,4

28,2

Magyarország

22,7

20,6

13,2

27,3

Málta

:

:

:

:

Hollandia

(9,5)

15,1

11,6

18,5

Ausztria

19,3

21,5

15,4

27,4

Lengyelország

23,2

16,2

10,2

22,4

Portugália

26,3

24,9

19,6

30,7

Románia

41,3

53,5

43,5

63,5

Szlovénia

:

16,5

7,9

25,2

Szlovákia

:

27,8

20,1

35,0

Finnország

7,0

4,8

1,6

8,1

Svédország

12,6

15,3

9,6

20,7

Egyesült Királyság

(12,8)

19,0

14,1

24,0

Horvátország

:

21,5

12,6

30,5

Törökország

:

32,2

21,5

41,0

Izland

14,5

20,5

12,5

28,3

Liechtenstein

22,1

14,3

11,1

18,0

Norvégia

17,5

22,4

14,9

29,4

Japán

10,1

18,4

13,3

23,5

Egyesült Államok

17,9

:

:

:

Forrás: OECD (PISA).

2000-ben az EU-ban az olvasási vizsgálatban alacsony szinten teljesítő 15 évesek aránya 21,3 % volt (mindössze 18 tagállam adatai alapján). A referenciaértéknek megfelelően ennek az aránynak 2010-re egy ötödével kell csökkennie (tehát 17 %-ra kell visszaesnie). Bár néhány tagállamban (konkrétan Németországban, Lengyelországban és Lettországban) csökkent ez az arány, a tagállamok többségében nőtt, és ezáltal az EU szintjére vetített teljesítmény romlott (2006: 24,1 %).

Kiegészítő megjegyzések:

Az EU-ra vonatkozó számadat: súlyozott átlag a beiratkozott diákok száma és 19 ország adatai alapján (2000-ben a LU, NL és UK minta nem volt reprezentatív, ezért a rájuk vonatkozó adatok zárójelben szerepelnek, és azokat a számítások során nem vették figyelembe).

Málta nem tudott részt venni a PISA-viszgálatban.

Ciprus nem tudott részt venni a vizsgálatban, mivel az OECD-tagállamok között nem volt egyhangú egyetértés.

KORAI ISKOLAELHAGYÓK

A 18–24 éves korosztályon belül azok aránya, akik csak alsó középfokú tanulmányokat végeztek, és nem vesznek részt oktatásban vagy képzésben, 2000–2006

Image

Korai iskolaelhagyók, %

Összesen

Nők

Férfiak

2000

2006

2006

2006

EU-27

17,6

15,3

13,2

17,5

Belgium

12,5

12,6

10,2

14,9

Bulgária

20,3

18,0

17,9

18,2

Cseh Köztársaság

5,5

5,5

5,4

5,7

Dánia

11,6

10,9

9,1

12,8

Németország

14,9

13,8

13,6

13,9

Észtország

14,2

13,2

10,7 (u)

19,6 (u)

Írország

14,7

12,3

9,0

15,6

Görögország

18,2

15,9

11,0

20,7

Spanyolország

29,1

29,9

23,8

35,8

Franciaország

13,3

13,1

11,2

15,1

Olaszország

25,3

20,8

17,3

24,3

Ciprus

18,5

16,0

9,2

23,5

Lettország

19,5

19,0 (p)

16,1 (p)

21,6 (p)

Litvánia

16,7

10,3

7,0 (u)

13,3 (u)

Luxemburg

16,8

17,4

14,0

20,9

Magyarország

13,8

12,4

10,7

14,0

Málta

54,2

41,7

38,8

44,6

Hollandia

15,5

12,9

10,7

15,1

Ausztria

10,2

9,6

9,8

9,3

Lengyelország

7,9

5,6

3,8

7,2

Portugália

42,6

39,2 (p)

31,8 (p)

46,4 (p)

Románia

22,3

19,0

18,9

19,1

Szlovénia

7,5

5,2 (u)

3,3 (u)

6,9 (u)

Szlovákia

5,6

6,4

5,5

7,3

Finnország

8,9

8,3 (p)

6,4 (p)

10,4 (p)

Svédország

7,7

12,0

10,7

13,3

Egyesült Királyság

18,4

13,0

11,4

14,6

Horvátország

8,3

5,3 (u)

5,3 (u)

5,3 (u)

Törökország

58,8

50,0

42,7

56,6

Izland

29,8

26,3 (p)

22,0 (p)

30,5 (p)

Liechtenstein

:

:

:

:

Norvégia

13,3

5,9

4,3

7,4

Forrás: Eurostat (LFS tavaszi adatok)

(u) nem megbízható vagy bizonytalan adat

(p) ideiglenes érték.

2006-ban a korai iskolaelhagyók a 18–24 éves korosztály körülbelül 15 %-át tették ki (EU 27). Az elmúlt években folyamatosan csökkent ez az arány, de nagyobb ütemű előrehaladásra van szükség az uniós referenciaérték teljesítéséhez (az aránynak 2010-re 10 %-ra kell csökkennie). Ugyanakkor több tagállamban, nevezetesen a skandináv országokban és számos új tagállamban már ma is 10 %-nál kisebb ez az arány.

Kiegészítő megjegyzések:

BG, PL, SI: 2000. évi helyett 2001-es adatok.

CZ, IE, LV, SK, HR: 2000. évi helyett 2002-es adatok.

CY: Több egyedi tagállami tényező befolyásolja az adatok nemzetközi összehasonlíthatóságát, többek között az, hogy sok ciprusi állampolgár tanul külföldön. A Ciprusra vonatkozó adatok ezért alulbecsültek.

EE: A nőknél a 2006. évi helyett 2005-ös adatok.

FELSŐ KÖZÉPFOKÚ TANULMÁNYOK BEFEJEZÉSE A FIATALOK KÖRÉBEN

A 20–24 éves korosztályon belül azok százalékos aránya, akik befejezték legalább felső középfokú tanulmányaikat, 2000–2006

Image

Felső középfokú tanulmányok befejezése

Összesen

Nők

Férfiak

2000

2006

2006

2006

EU-27

76,6

77,8

80,7

74,8

Belgium

81,7

82,4

85,6

79,1

Bulgária

75,2

80,5 (p)

81,1 (p)

80,0 (p)

Cseh Köztársaság

91,2

91,8

92,4

91,1

Dánia

72,0

77,4

81,5

73,4

Németország

74,7

71,6

73,5

69,8

Észtország

79,0

82,0

89,8

74,1

Írország

82,6

85,4

89,1

81,8

Görögország

79,2

81,0 (p)

86,6 (p)

75,5 (p)

Spanyolország

66,0

61,6

69,0

54,6

Franciaország

81,6

82,1

84,3

80,0

Olaszország

69,4

75,5 (p)

79,4 (p)

71,7 (p)

Ciprus

79,0

83,7 (p)

90,7 (p)

76,1 (p)

Lettország

76,5

81,0

86,2

75,9

Litvánia

78,9

88,2

91,2

85,3

Luxemburg

77,5

69,3

74,5

64,0

Magyarország

83,5

82,9

84,7

81,2

Málta

40,9

50,4 (p)

52,8 (p)

48,1 (p)

Hollandia

71,9

74,7

79,6

69,9

Ausztria

85,1

85,8

86,7

84,9

Lengyelország

88,8

91,7

93,8

89,6

Portugália

43,2

49,6

58,6

40,8

Románia

76,1

77,2 (p)

77,8 (p)

76,6 (p)

Szlovénia

88,0

89,4

91,4

87,7

Szlovákia

94,8

91,5

91,7

91,2

Finnország

87,7

84,7 (p)

87,0 (p)

82,3 (p)

Svédország

85,2

86,5

88,6

84,5

Egyesült Királyáság

76,6

78,8

80,3

77,3

Horvátország

90,6

93,8

94,9

92,8

Törökország

38,6

44,7

51,7

38,9

Izland

46,1

50,8 (p)

57,7 (p)

44,5 (p)

Liechtenstein

:

:

:

:

Norvégia

95,0

93,3 (p)

95,4 (p)

91,2 (p)

Forrás: Eurostat (LFS)

(p) ideiglenes érték

HR: 2000. évi helyett 2002-es, 2006. évi helyett 2005-ös adatok.

Azon (20–24 éves) fiatalok aránya, akik befejezték felső középfokú tanulmányaikat, 2000 óta csak kis mértékben emelkedett. Ennélfogva csak kis előrelépés történt a 2010-es referenciaérték elérése, vagyis ezen arány legalább 85 %-ra emelése felé. Ugyanakkor egyes országok, nevezetesen Portugália és Málta, ahol viszonylag alacsonynak mondható az arány, jelentős eredményeket értek el a legutóbbi években. Megjegyzendő továbbá, hogy számos új tagállam már ma meghaladja a 2010-re kitűzött referenciaértéket, és közülük négy ország, nevezetesen a Cseh Köztársaság, Lengyelország, Szlovénia és Szlovákia, továbbá még Norvégia és Horvátország 90 %-os vagy magasabb arányról számolt be.

Kiegészítő megjegyzések:

CY: Több egyedi tagállami tényező befolyásolja az adatok nemzetközi összehasonlíthatóságát, többek között az, hogy sok ciprusi állampolgár tanul külföldön. A Ciprusra vonatkozó adatok ezért alulbecsültek.

A 2005. december 5-i megjelenés óta az Eurostat az eredmények EU-n belüli összehasonlíthatóságának javítása érdekében a „felső középfokú” tanulmányok fogalommeghatározásának pontosított változatát alkalmazta. Az 1998-as adatoktól kezdődően a két éves időtartamnál rövidebb, ISCED 3C szintű programok már nem a „felső középfokú”, hanem az „alsó középfokú” szintbe tartoznak. E változtatás miatt felül kell vizsgálni DK (2001-től), ES, CY és IS eredményeit. A fogalommeghatározást ugyanakkor EL, IE és AT esetében továbbra sem lehet alkalmazni, az eredmények valamennyi ISCED 3C szintet magukban foglalják.

MATEMATIKAI, TERMÉSZETTUDOMÁNYI ÉS MŰSZAKI (MST) DIPLOMÁT SZERZŐK

A matematikai, természettudományi és műszaki területen felsőfokú végzettséget szerzők számának százalékos növekedése

Image

 

1000 főre jutó,

20–29 éves diplomások

Átlagos növekedés évente

A diplomás nők aránya, %

2005

2000–2005

2000

2005

EU-27

13,1

4,7

30,8

31,2

Belgium

10,9

1,8

25,0

27,3

Bulgária

8,6

3,8

45,6

41,1

Cseh Köztársaság

8,2

7,1

27,0

27,4

Dánia

14,7

2,1

28,5

33,9

Németország

9,7

3,1

21,6

24,4

Észtország

12,1

:

35,4

43,5

Írország

24,5

3,0

37,9

30,5

Görögország

10,1

:

:

40,9

Spanyolország

11,8

3,8

31,5

29,6

Franciaország

22,5

3,0

30,8

28,4

Olaszország

13,3

11,3

36,6

37,1

Ciprus

3,6

4,7

31,0

38,1

Lettország

9,8

6,2

31,4

32,8

Litvánia

18,9

6,6

35,9

35,2

Luxemburg

:

:

:

:

Magyarország

5,1

1,8

22,6

30,0

Málta

3,4

2,1

26,3

30,1

Hollandia

8,6

6,3

17,6

20,3

Ausztria

9,8

6,1

19,9

23,3

Lengyelország

11,1

12,1

35,9

36,6

Portugália

12,0

13,1

41,9

39,9

Románia

10,3

6,7

35,1

40,0

Szlovénia

9,8

2,0

22,8

26,2

Szlovákia

10,2

14,7

30,1

35,3

Finnország

17,7

3,1

27,3

29,7

Svédország

14,4

5,1

32,1

33,8

Egyesült Királyság

18,4

– 0,1

32,1

30,8

Horvátország

5,7

1,5

:

32,7

Törökország

5,7

6,0

31,1

28,5

Izland

10,1

4,1

37,9

37,2

Liechtenstein

12,7

:

:

28,6

Norvégia

9,0

1,0

26,8

26,0

Japán

13,7

– 1,1

12,9

14,7

USA

10,6

3,1

31,8

31,1

Forrás: Eurostat (UOE) és az Eurostat adatain alapuló számítások.

2000 óta a matematikai, természettudományi és műszaki diplomát szerzők száma az EU 27 tagállamában összesen több mint 170 000-rel, illetve körülbelül 25 %-kal nőtt. Az EU tehát már elérte a 2010-es referenciaértéket, amely azt tűzte ki célul, hogy az ilyen diplomát szerzők száma 15 %-kal emelkedjen. A nemek közötti egyensúlyhiány csökkentésére vonatkozó, második célkitűzéssel kapcsolatban kisebb előrelépésről beszélhetünk. A matematikai, természettudományi és műszaki diplomát szerző nők aránya a 2000. évi 30,8 %-ról 2005-re 31,2 %-ra emelkedett. Míg az MST-diplomát szerzők számának éves növekedésében Szlovákia, Portugália és Lengyelország mutatta fel a legjobb eredményeket (> 12 %), a nemek közötti egyensúly terén Bulgária, Észtország, Görögország és Románia teljesített a legjobban.

Kiegészítő megjegyzések:

A nem teljes idősorokkal rendelkező országok esetében a növekedési arányt csak a törések nélküli évek figyelembevételével számították ki. PL: növekedés 2001–2005 alapján, RO: növekedés 2000–2002 és 2003–2005 alapján. HR: növekedés 2003–2005 alapján, SE: növekedés 2000–2003 alapján, HU: növekedés 2000–2003 alapján.

BE: A flamand közösség adatai nem veszik figyelembe a nem egyetemi szintű felsőfokú oktatásban szerzett másoddiplomát, továbbá a független magánintézményeket (habár ezek száma kicsi) és a németajkú közösséget.

EE: a 2000-es adatok tagállami adatok.

IT: a 2005-ös adatok a Bizottság becslésén alapulnak.

CY: Az adatok nem tartalmazzák a külföldön diplomát szerzett hallgatókat. A ciprusi egyetemi/főiskolai hallgatók több mint fele külföldön folytatja tanulmányait.

LU: Luxemburgnak nem teljes az egyetemi rendszere, a legtöbb MST-hallgató külföldön tanul és szerez diplomát.

AT: 2000: az ISCED 5B szint az előző év adatait veszi figyelembe. HU: 2004: a területenkénti végzősökre vonatkozó adatgyűjtési módszer változott, és ezáltal törés következett be az idősorokban.

PL: A 2000-es adatok nem tartalmazzák a magasabb szintű kutatási programokat (ISCED 6 szint).

RO: a 2000–2002-es adatok nem veszik figyelembe a másoddiplomákat és a magasabb szintű kutatási programokat (ISCED 6 szint). Ezért 2003-ban megtört az idősor.

SE: 2004: a területenkénti végzősökre vonatkozó adatgyűjtési módszer változott, és ezáltal törés következett be az idősorokban.

UK: a 2000-es adatok tagállami adatok.

LI: a 2003–2004-es adatok nem veszik figyelembe a külföldön végzett hallgatókat.

AZ EGÉSZ ÉLETEN ÁT TARTÓ TANULÁSBAN VALÓ RÉSZVÉTEL

A 25–64 éves korosztályon belül azok százalékos aránya, akik oktatásban és képzésben vettek részt a felmérést megelőző négy hétben, 2000–2006

Image

Az egész életen át tartó tanulásban való részvétel, %

Forrás: Eurostat

 

Nők

Férfiak

2000

2006

2006

2006

EU-27

7,1

9,6

10,4

8,8

Belgium

6,2

7,5 (p)

7,6 (p)

7,4 (p)

Bulgária

1,4

1,3

1,3

1,3

Cseh Köztársaság

5,6

5,6

5,9

5,4

Dánia

19,4

29,2

33,8

24,6

Németország

5,2

7,5

7,3

7,8

Észtország

6,5

6,5

8,6

4,2 (u)

Írország

5,5

7,5

8,9

6,1

Görögország

1,0

1,9

1,8

2,0

Spanyolország

4,1

10,4

11,5

9,3

Franciaország

2,8

7,5

7,8

7,2

Olaszország

4,8

6,1

6,5

5,7

Ciprus

3,1

7,1

7,8

6,5

Lettország

7,3

6,9 (p)

9,3 (p)

4,1 (p)

Litvánia

2,8

4,9 (p)

6,6 (p)

2,9 (u)

Luxemburg

4,8

8,2

8,7

7,6

Magyarország

2,9

3,8

4,4

3,1

Málta

4,5

5,5

5,6

5,5

Hollandia

15,5

15,6

15,9

15,3

Ausztria

8,3

13,1

14,0

12,2

Lengyelország

4,3

4,7

5,1

4,3

Portugália

3,4

3,8 (p)

4,0 (p)

3,7 (p)

Románia

0,9

1,3

1,3

1,3

Szlovénia

7,3

15,0

16,3

13,8

Szlovákia

8,5

4,3

4,6

4,0

Finnország

17,5

23,1

27,0

19,3

Svédország

21,6

32,1

36,5

27,9

Egyesült Királyság

20,5

26,6

31,2 (p)

31,2

Horvátország

1,9

2,1

2,1

2,0

Törökország

1,0

2,0

2,4

1,6

Izland

23,5

25,7

29,8

21,6

Norvégia

13,3

18,7

20,2

17,2

Forrás: Eurostat (LFS), (p) = ideiglenes, (u) = nem megbízható vagy bizonytalan adat.

A munkaképes korú lakosságon belül azok százalékos aránya, akik (a felmérést megelőző négy hétben) oktatásban és képzésben vettek részt, 2006-ban 9,6 % volt. Az eredmények az idősorokban bekövetkezett törések miatt túlzottak, a növekedés valójában korlátozott mértékű volt. További erőfeszítésekre van szükség a 2010-re kitűzött referenciaérték eléréséhez, vagyis ahhoz, hogy a részvételi arány 12,5 % legyen (2). A skandináv országokban, az Egyesült Királyságban, Szlovéniában és Hollandiában a legmagasabb ma a részvételi arány.

Kiegészítő megjegyzések:

Mivel a felmérésben harmonizált koncepciókat és fogalmakat vezettek be, az idősorokban törések következtek be több ország és több különböző év esetében (2000 és 2006 között).

BG, PL, SI: 2001-es adatok a 2000. évi adatok helyett.

CZ, IE, LV, SK, HR: 2002-es adatok a 2000. évi adatok helyett.

SE, HR, IS: 2005-ös adatok a 2006. évi adatok helyett.

AZ ISKOLA ELŐTTI NEVELÉSBEN VALÓ RÉSZVÉTEL

A 4 évesek részvételi aránya az oktatásban, 2000–2005

Image

A 4 évesek részvételi aránya %-ban

2000

2004

2005

EU-27

82,8

84,6

85,7

Belgium

99,2

99,9

100

Bulgária

67,0

72,6

73,2

Cseh Köztársaság

81,0

91,2

91,4

Dánia

90,6

93,4

93,5

Németország

81,4

84,3

84,6

Észtország

78,2

83,9

84,2

Írország

51,1

46,6

45,4

Görögország

53,9

57,2

57,8

Spanyolország

99,0

100

99,3

Franciaország

100

100

100

Olaszország

100

100

100

Ciprus

55,7

61,2

61,4

Lettország

60,6

69,1

72,2

Litvánia

51,0

54,5

56,8

Luxemburg

94,9

83,5

96,3

Magyarország

89,5

92,3

90,7

Málta

1,0

97,5

94,4

Hollandia

99,5

74,0

73,4

Ausztria

79,5

82,1

82,5

Lengyelország

33,3

35,7

38,1

Portugália

72,3

79,9

84,0

Románia

60,3

75,2

76,2

Szlovénia

67,7

77,8

75,9

Szlovákia

:

71,7

74,0

Finnország

41,9

46,1

46,7

Svédország

72,8

87,7

88,9

Egyesült Királyság

100

92,9

91,8

Horvátország

:

42,4

44,7

Törökország

:

3,4

5,0

Izland

90,9

95,1

95,3

Liechtenstein

:

52,2

50,6

Norvégia

78,1

86,9

88,9

Japán

94,9

95,2

94,7

USA

61,7

64,1

65,3

Forrás: Eurostat (UOE).

2000 és 2005 között a 4 évesek oktatásban való részvétele (leginkább iskola előtti nevelésben, egyes országokban azonban már alapfokú oktatásban) az EU 27 tagállamában összesen körülbelül 3 százalékponttal nőtt, és meghaladta a 85 %-ot. 2005-ben Franciaországban, Belgiumban, Olaszországban és Spanyolországban szinte valamennyi 4 éves (több mint 99 %) része volt az oktatási rendszernek, ezzel szemben Írországban, Lengyelországban és Finnországban a részvételi arány 50 % alatt volt.

Kiegészítő megjegyzések:

Az adatok mind az iskola előtti nevelésben, mind az alapfokú oktatásban való részvételt figyelembe veszik.

BE: az adatok nem veszik figyelembe a független magánintézményeket, de ezeket nagyon kevés gyermek látogatja. Hiányoznak a németajkú közösségre vonatkozó adatok.

IE: ISCED 0 szintű hivatalos oktatás nem létezik. Sok gyermek vesz részt valamilyen formában ISCED 0 szintű oktatásban, de a legtöbb gyermekre vonatkozóan nincs adat.

NL: 2002-ben az adatgyűjtés referenciadátumát december 31-ről október 1-jére változtatták.

FI: Az adatok az óvodás gyermekekre vonatkoznak, de a nappali gondozás egyéb formáit nem tartalmazzák.

A FELNŐTT LAKOSSÁG ISKOLAI VÉGZETTSÉGE

Felsőfokú végzettséggel rendelkező felnőtt (25–64 éves) lakosság

Image

Felsőfokú végzettséggel rendelkező (25–64 éves) felnőttek, %

 

2000

2006

EU-27

19,4

22,9

Belgium

27,1

31,8

Bulgária

18,4

21,9

Cseh Köztársaság

11,5

13,5

Dánia

25,8

34,7

Németország

23,8

23,9

Észtország

28,9

33,3

Írország

21,6

30,8

Görögország

16,9

21,5

Spanyolország

22,5

29,9

Franciaország

21,6

25,5

Olaszország

9,6

12,9

Ciprus

25,1

30,5

Lettország

18,0

21,1

Litvánia

22,4

26,8

Luxemburg

18,3

24,0

Magyarország

14,0

17,7

Málta

5,4

12,0

Hollandia

24,1

39,5

Ausztria

14,2

17,6

Lengyelország

11,4

17,9

Portugália

9,0

13,5

Románia

9,2

11,7

Szlovénia

15,7

21,4

Szlovákia

10,2

14,5

Finnország

32,6

35,1

Svédország

29,7

30,5

Egyesült Királyság

28,1

30,7

Horvátország

15,4

16,3

Izland

23,7

29,5

Norvégia

31,6

33,6

Forrás: Eurostat (LFS).

2006-ban az EU-ban a munkaképes korú lakosság 23 %-a rendelkezett felsőfokú végzettséggel, ami a 2000-es adatokhoz képest több mint 3 százalékpontos növekedést jelent. Finnországban, Dániában és Észtországban a legnagyobb a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya, viszont néhány tagállamban még mindig 15 %-nál alacsonyabb ez az arány. Ugyanakkor ezen országok némelyikében a felsőfokú intézményekbe beiratkozók száma jelentősen emelkedett a legutóbbi években.

Kiegészítő megjegyzések:

A felsőfokú szintet az ISCED 5 és 6 szint jelenti.

LT: 2001-es adatok a 2000. évi adatok helyett.

HR: 2002-es adatok a 2000. évi adatok helyett.

A HUMÁN ERŐFORRÁSBA VALÓ BERUHÁZÁS

Az oktatásra fordított közkiadások a GDP százalékában kifejezve, 2000–2004

Image

Oktatásra fordított kiadások, a GDP %-ában

Közkiadás

Magánkiadás

2000

2003

2004

2004

EU-27

4,68

5,17

5,09

0,64

Belgium

:

6,06

5,99

0,34

Bulgária

4,19

4,24

4,57

0,65

Cseh Köztársaság

4,04

4,51

4,42

0,61

Dánia

8,28

8,33

8,47

0,32

Németország

4,45

4,71

4,60

0,91

Észtország

5,57

5,43

5,09

:

Írország

4,29

4,41

4,75

0,32

Görögország

3,71

3,94

4,22

0,20

Spanyolország

4,28

4,28

4,25

0,61

Franciaország

5,83

5,88

5,81

0,54

Olaszország

4,47

4,74

4,59

0,46

Ciprus

5,44

7,30

6,71

1,17

Lettország

5,64

5,32

5,08

0,82

Litvánia

5,63

5,18

5,20

0,48

Luxemburg

:

3,80

3,93

:

Magyarország

4,50

5,85

5,43

0,52

Málta

4,52

4,78

4,99

0,46

Hollandia

4,86

5,12

5,18

0,50

Ausztria

5,66

5,50

5,45

0,39

Lengyelország

4,87

5,62

5,41

0,59

Portugália

5,42

5,61

5,31

0,13

Románia

2,88

3,44

3,29

:

Szlovénia

:

6,02

5,96

0,86

Szlovákia

4,15

4,34

4,21

0,76

Finnország

6,08

6,41

6,43

0,13

Svédország

7,31

7,47

7,35

0,20

Egyesült Királyság Kingdom

4,64

5,38

5,29

0,95

Horvátország

:

4,53

4,50

:

Törökország

3,48

3,74

:

:

Izland

5,93

7,81

7,59

0,75

Norvégia

6,81

7,62

7,58

0,05

Japán

3,82

3,70

3,65

1,23

Egyesült Államok States

4,94

5,43

5,12

2,37

Forrás: Eurostat (UOE), az EU szintjére vonatkozó adatok a Bizottság becslésén, a 2000-es adatok az Oktatási és Kulturális Főigazgatóság becslésén alapulnak.

2000 és 2003 között a GDP százalékában kifejezett, az oktatásra fordított közkiadások jelentősen emelkedtek az EU tagállamaiban. Az emelkedő tendencia azonban 2004-ben megtört, és az előző évhez képest enyhe csökkenés mutatkozott. Mivel ugyanakkor a GDP emelkedett, az oktatásra fordított közkiadások abszolút összege is növekedett. A rendelkezésre álló adatok szerint az egyes országok jelentősen eltérő arányban költenek az okatásra.

Kiegészítő megjegyzések:

Az adatok a formális oktatást veszik figyelembe, ideértve a formális felnőttoktatást is.

A „magánkiadás” kifejezés az oktatási intézményekre fordított, magánforrásokból finanszírozott kiadásokra vonatkozik.

DK: A középfokú szinten túli, de nem felsőfokú oktatásra vonatkozóan nincsenek rendelkezésre álló adatok.

EL, LU, PT: Az imputált nyugdíjkiadásokra vonatkozóan nincsenek rendelkezésre álló adatok.

CY: A kiadások magukban foglalják a külföldön tanuló hallgatóknak juttatott pénzügyi támogatásokat.

PL, SK, NO: Az adatok tartalmazzák az iskolaelőkészítő szint gyermekgondozási kiadásait.

FR: Az adatok nem terjednek ki Franciaország tengerentúli megyéire.

HR: Az oktatási intézményekre fordított, állami forrásból származó kiadások.

LU: Az adatok nem tartalmazzák a felsőfokú oktatásra fordított kiadásokat.

PT: Az adatok nem tartalmazzák a helyi önkormányzati szintű kiadásokat.

UK, JP, US: A GDP-t a pénzügyi évre igazították, amely nem azonos a naptári évvel.

TR, IS: Az adatok nem terjednek ki az iskolaelőkészítő szintre.

TR: Az adatok nem tartalmazzák a regionális és helyi önkormányzati szintű kiadásokat.

US: Az oktatási intézményekre fordított, állami forrásból származó kiadások.


(1)  Ciprus nem tudott részt venni a vizsgálatban, mivel az OECD-tagállamok között nem volt egyhangú egyetértés.

(2)  A referenciaérték megállapításához felhasznált adatok 4 hetes részvételi időre vonatkoznak (LFS 2004). Hosszabb időszak esetén magasabb arányt kapnánk. Az egész életen át tartó tanulással kapcsolatban 2003-ban végzett LFS ad hoc modulból származó Eurostat-adatok (amelyek 12 hónapos időszakot vesznek figyelembe) 42 %-os részvételi arányt mutatnak (4,4 % vett részt formális oktatásban, 16,5 % nem formális tanulásban, és az európaiak majdnem egyharmada nyilatkozott úgy, hogy valamilyen formában részt vett informális tanulásban).


Bizottság

5.4.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 86/32


Eljárásindítás

(Ügyszám COMP/M.4942 – Nokia/Navteq)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2008/C 86/02)

2008. március 28-án a Bizottság határozatot hozott, hogy eljárást indít a fent említett ügyben miután a bejelentett összefonódás közös piaccal való összeegyeztethetőségével kapcsolatban a Bizottság komoly kételyeket állapított meg. Jelen eljárásindítás a vizsgálat második fázisát nyitja meg a bejelentett összefonódás tekintetében, azonban nincs kihatással az ügyben hozandó végső határozatra. A határozat a Tanács 139/2004/EK rendeletének 6(1)(c) cikkén alapszik.

A Bizottság felkéri az érdekelt harmadik feleket, hogy esetleges észrevételeiket nyújtsák be a Bizottsághoz az említett összefonódás kapcsán.

Annak érdekében, hogy az észrevételeket az eljárás során teljes értékűen figyelembe lehessen venni, ezen közlemény megjelenését követő 15 napon belül az észrevételeknek el kell jutniuk a Bizottsághoz. Az észrevételek beküldhetők a Bizottsághoz faxon (fax: (32-2) 296 43 01 vagy 296 72 44) vagy postai úton az alábbi hivatkozási számmal COMP/M.4942 – Nokia/Navteq a következő címre:

Commission of the European Communities

Competition DG

Merger Network

Rue Joseph II/Jozef II-straat 70

B-1000 Brussels


IV Tájékoztatások

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

Bizottság

5.4.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 86/33


Euro-átváltási árfolyamok (1)

2008. április 4.

(2008/C 86/03)

1 euro=

 

Pénznem

Átváltási árfolyam

USD

USA dollár

1,5722

JPY

Japán yen

160,88

DKK

Dán korona

7,4584

GBP

Angol font

0,7855

SEK

Svéd korona

9,368

CHF

Svájci frank

1,5872

ISK

Izlandi korona

116,41

NOK

Norvég korona

7,998

BGN

Bulgár leva

1,9558

CZK

Cseh korona

25,035

EEK

Észt korona

15,6466

HUF

Magyar forint

257,25

LTL

Litván litász/lita

3,4528

LVL

Lett lats

0,6972

PLN

Lengyel zloty

3,4743

RON

Román lej

3,7145

SKK

Szlovák korona

32,431

TRY

Török líra

2,0339

AUD

Ausztrál dollár

1,711

CAD

Kanadai dollár

1,5822

HKD

Hongkongi dollár

12,2497

NZD

Új-zélandi dollár

1,9972

SGD

Szingapúri dollár

2,1757

KRW

Dél-Koreai won

1 534,47

ZAR

Dél-Afrikai rand

12,3143

CNY

Kínai renminbi

11,0302

HRK

Horvát kuna

7,2773

IDR

Indonéz rúpia

14 519,27

MYR

Maláj ringgit

5,0224

PHP

Fülöp-szigeteki peso

65,325

RUB

Orosz rubel

37,037

THB

Thaiföldi baht

49,823

BRL

Brazil real

2,6954

MXN

Mexikói peso

16,5757


(1)  

Forrás: Az Európai Központi Bank (ECB) átváltási árfolyama.


V Vélemények

KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK

Bizottság

5.4.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 86/34


PÁLYÁZATI FELHÍVÁS – DG EAC/14/08

ICI oktatási együttműködési program – Együttműködés az EU, valamint Ausztrália, Japán, a Koreai Köztársaság és Új-Zéland között a felsőoktatás és szakképzés területén (1)

(2008/C 86/04)

1.   CÉLKITŰZÉSEK ÉS LEÍRÁS

A pályázati felhívás általános célkitűzése az EU-tagállamok és Ausztrália, Japán, a Koreai Köztársaság és Új-Zéland mint partnerországok népe közötti jobb megértés és interakció elősegítése, amely magában foglalja nyelvük, kultúrájuk és intézményeik szélesebb körű ismeretét, valamint a felsőoktatás, a szakoktatás és szakképzés minőségének javítása az EU-ban és a partnerországokban. A pályázati felhívás az alábbi tevékenységet támogatja:

ICI közös mobilitási projektek

Ez a program nemzetközi tantervek kidolgozásával foglalkozó olyan projekteket támogat, amelyeknek az EU és az ICI-partnerországok közötti, rövid távú, kettős vagy közös fokozat adományozásához nem közvetlenül és nem szükségszerűen kapcsolódó mobilitás is a részét képezi.

Az ilyen projektekre jelentkező konzorciumokat az EU-ból és az adott partnerországokból származó felsőoktatási, szakoktatási és szakképzési intézmények alkotják. A kiválasztott konzorciumok kialakítják a diákmobilitás megfelelő keretét oly módon, hogy az EU-s diákok általában egy szemesztert töltsenek a partnerország valamelyik intézményében, illetve fordítva, és az otthoni intézmény teljes mértékben elismerje a külföldön töltött tanulmányi időt. A támogatás többek között a diákok, valamint az oktatók és adminisztratív alkalmazottak (a kar) számára biztosított mobilitási ösztöndíjak formájában valósul meg.

2.   TÁMOGATÁSRA JOGOSULT PÁLYÁZÓK

E felhívás keretében felsőoktatási, szakoktatási és szakképzési intézmények nyújthatják be támogatási igényüket. A támogatásra jogosult pályázóknak az Európai Unió 27 tagállamának egyikében kell székhellyel rendelkezniük.

3.   KÖLTSÉGVETÉS ÉS A PROJEKT FUTAMIDEJE

A projektek társfinanszírozására rendelkezésre álló költségvetés mintegy 2,5 millió EUR. Előreláthatólag 4–5 EU–Ausztrália-projekt, 2–3 EU–Japán-projekt, 1 EU–Új-Zéland-projekt és 1–2 EU–Korea-projekt részesül majd támogatásban.

Az EU részéről a maximális támogatási összeg 425 000 EUR egy hároméves közös mobilitási projektre, amelyben legalább 4 EU-partnerintézményt vesz részt. A közös mobilitási projekt futamideje 3 év.

4.   HATÁRIDŐ

A pályázatokat legkésőbb 2008. június 6-ig kell megküldeni a Bizottságnak.

5.   TOVÁBBI INFORMÁCIÓK

A pályázati felhívás teljes szövege és a pályázati űrlapok az alábbi weboldalról tölthetők le:

http://ec.europa.eu/education/programmes/calls/callg_en.html

További információkat a következő címen kaphat: eac-3C-cooperation@ec.europa.eu


(1)  ABC sorrendben.


A VERSENYPOLITIKA VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK

Bizottság

5.4.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 86/36


Összefonódás előzetes bejelentése

(Ügyszám COMP/M.5128 – Nordic Capital/TietoEnator)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2008/C 86/05)

1.

2008. március 28-án a Bizottság a 139/2004/EK tanácsi rendelet (1) 4. cikke szerint bejelentést kapott a Nordic Capital csoporthoz (a továbbiakban: Nordic Capital, Jersey) tartozó Nordic Capital VI Limited és Nordic Capital VII Limited által tervezett összefonódásról, amely szerint az utóbbiak 2008. március 20-án meghirdetett nyilvános vételi ajánlat útján teljes irányítást szereznek a tanácsi rendelet 3. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében a TietoEnator Oyj (a továbbiakban: TietoEnator, Finnország) felett.

2.

Az érintett vállalkozások üzleti tevékenysége a következő:

a Nordic Capital esetében: befektetési alapok; a portfóliójába tartozó vállalkozások közé tartozik az Aditro (Svédország), amely információ-technológiai szolgáltatásokkal és az Enterprise Application Software vállalati alkalmazási szoftverrel foglalkozó vállalkozás,

a TietoEnator esetében: információ-technológiai szolgáltatások.

3.

A Bizottság előzetes vizsgálatára alapozva megállapítja, hogy a bejelentett ügylet a 139/2004/EK rendelet hatálya alá tartozhat, a végleges döntés jogát azonban fenntartja.

4.

A Bizottság felhívja az érdekelt harmadik feleket, hogy az ügylet kapcsán esetlegesen felmerülő észrevételeiket nyújtsák be a Bizottságnak.

Az észrevételeknek a közzétételt követő 10 napon belül kell a Bizottsághoz beérkezniük. Az észrevételeket a COMP/M.5128 – Nordic Capital/TietoEnator hivatkozási szám feltüntetése mellett lehet eljuttatni a Bizottsághoz faxon (fax: (32-2) 296 43 01 vagy 296 72 44), vagy postai úton a következő címre:

European Commission (Európai Bizottság)

Directorate-General for Competition (Versenypolitikai Főigazgatóság)

Merger Registry (Fúziós Iktatási Osztály)

J-70

B-1049 Brussels (Brüsszel)


(1)  HL L 24., 2004.1.29., 1. o.


5.4.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 86/37


Összefonódás előzetes bejelentése

(Ügyszám COMP/M.5118 – P7S1/United Internet/Maxdome JV)

Egyszerűsített eljárás alá vont ügy

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2008/C 86/06)

1.

2008. március 28-án a Bizottság a 139/2004/EK tanácsi rendelet (1) 4. cikke szerint bejelentést kapott a Kohlberg Kravis Roberts & Co. (a továbbiakban: KKR, Egyesült Államok) és a Permira Holdings Limited (a továbbiakban: Permira, Csatorna-szigetek) irányítása alá tartozó ProSiebenSat.1 Media AG (a továbbiakban: P7S1, Németország) leányvállalata, a SevenSenses GmbH (a továbbiakban: SevenSenses, Németország), valamint a United Internet AG (a továbbiakban: United Internet, Németország) leányvállalata, az 1&1 Internet AG (a továbbiakban: 1&1, Németország) által tervezett összefonódásról, amely szerint e vállalkozások részesedés vásárlása útján közös irányítást szereznek a tanácsi rendelet 3. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében a Maxdome GmbH & Co. KG (a továbbiakban: Maxdome JV, Németország) nevű, újonnan alapított közös vállalkozás felett.

2.

Az érintett vállalkozások üzleti tevékenysége a következő:

a SevenSenses esetében: térítéses televíziós és lekérhető videofilmes szolgáltatások,

a P7S1 esetében: szabadon fogható televíziós szolgáltatások,

a Permira esetében: magántőke-befektetési alap,

a KKR esetében: magántőke-befektetési vállalkozás,

az 1&1 esetében: internetes szolgáltatások,

a United Internet esetében: internet szolgáltatások,

a Maxdome JV esetében: lekérhető videofilmes szolgáltatások.

3.

A Bizottság előzetes vizsgálatára alapozva megállapítja, hogy a bejelentett ügylet a 139/2004/EK rendelet hatálya alá tartozhat, a végleges döntés jogát azonban fenntartja. A Bizottság a 139/2004/EK tanácsi rendelet szerinti egyes összefonódások kezelésére vonatkozó egyszerűsített eljárásáról szóló közleménye (2) szerint az ügyet egyszerűsített eljárásra utalhatja.

4.

A Bizottság felhívja az érdekelt harmadik feleket, hogy az ügylet kapcsán esetlegesen felmerülő észrevételeiket nyújtsák be a Bizottságnak.

Az észrevételeknek a közzétételt követő 10 napon belül kell a Bizottsághoz beérkezniük. Az észrevételeket a COMP/M.5118 – P7S1/United Internet/Maxdome JV hivatkozási szám feltüntetése mellett lehet eljuttatni a Bizottsághoz faxon (fax: (32-2) 296 43 01 vagy 296 72 44) vagy postai úton a következő címre:

European Commission (Európai Bizottság)

Directorate-General for Competition (Versenypolitikai Főigazgatóság)

Merger Registry (Fúziós Iktatási Osztály)

J-70

B-1049 Brussels (Brüsszel)


(1)  HL L 24., 2004.1.29., 1. o.

(2)  HL C 56., 2005.3.5., 32. o.


5.4.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 86/38


A francia kormány közleménye a szénhidrogének kutatására, feltárására és kitermelésére vonatkozó engedélyek megadásának és felhasználásának feltételeiről szóló 94/22/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján (1)

(Hirdetmény folyékony és gáznemű szénhidrogének kutatására vonatkozó kizárólagos engedély, az ún. „Permis du Valenciennois” iránti kérelemről)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2008/C 86/07)

2007. október 2-án kelt kérelmében a Gazonor gazdasági társaság (székhelye: 2, avenue de la fosse, F-62420 Billy-Montigny) kizárólagos engedélyt kér folyékony és gáznemű szénhidrogének kutatására (ún. „Permis du Valenciennois”), ötéves időtartamra. A kérelem mintegy 423 négyzetkilométer nagyságú területet érint Nord megyében.

Az engedélykérelem tárgyát képező terület határvonalát a földrajzi koordinátáikkal meghatározott alábbi pontokat felsorolásuk sorrendjében összekötő hosszúsági és szélességi körök ívei alkotják, kezdő meridiánnak a párizsi hosszúsági kört véve:

Csúcsok

Földrajzi hosszúság

Földrajzi szélesség

A

K. h. 1,10 fok

É. sz. 56,10 fok

B

A francia–belga határ és az é. sz. 56,10 foknál húzódó szélességi kör metszéspontja

C

A francia–belga határ és az é. sz. 56,10 foknál húzódó szélességi kör metszéspontja

D

A francia–belga határ és az é. sz. 56,10 foknál húzódó szélességi kör metszéspontja

E

A francia–belga határ és a k. h. 1,50 foknál húzódó hosszúsági kör metszéspontja

F

K. h. 1,50 fok

É. sz. 55,90 fok

G

K. h. 1,21 fok

É. sz. 55,90 fok

H

K. h. 1,21 fok

É. sz. 55,91 fok

I

K. h. 1,25 fok

É. sz. 55,91 fok

J

K. h. 1,25 fok

É. sz. 55,93 fok

K

K. h. 1,21 fok

É. sz. 55,93 fok

L

K. h. 1,21 fok

É. sz. 55,97 fok

M

K. h. 1,10 fok

É. sz. 55,97 fok

B–C

:

a francia–belga határ

D–E

:

a francia–belga határ

A kérelmek benyújtása és az engedély kiadásának feltételei

Az eredeti kérelem és a versengő kérelmek benyújtói kötelesek igazolni, hogy teljesülnek a bányászati engedélyekről és a földfelszín alatti tárolási engedélyekről szóló, 2006. június 2-i 2006-648. sz. rendelet (Journal officiel de la République française, 2006. június 3.) 4. és 5. cikkében meghatározott feltételek.

Az érdekeltek e hirdetmény közzétételétől számítva kilencven napon belül a szénhidrogénekre vonatkozó franciaországi bányászati engedélyek megszerzéséről szóló, az Európai Közösségek Hivatalos Lapja 1994. december 30-i C 374. számának 11. oldalán közzétett hirdetményben összefoglalt, valamint a bányászati engedélyekről és a földfelszín alatti tárolási engedélyekről szóló 2006-648. sz. rendeletben előírt szabályok szerint versengő kérelmet nyújthatnak be. A versengő kérelmeket a bányászati miniszternek kell címezni, és az alább megadott címre kell beküldeni.

Az eredeti kérelemmel és a versengő kérelemmel kapcsolatos határozatok meghozatala során figyelembe vesszük az említett rendelet 6. cikkében a bányászati engedélyek kiadására vonatkozóan meghatározott feltételeket. Ezeket a határozatokat legkésőbb 2009. október 24-ig meghozzuk.

A tevékenység gyakorlásának és megszüntetésének feltételei és követelményei

A kérelmek benyújtói részletes információkat a bányászati törvénykönyv 79. és 79.1. cikkében, illetőleg a bányászati tevékenységről, a földfelszín alatti tárolási tevékenységről, valamint a bányákra és a földfelszín alatti tárolásra vonatkozó rendészetről szóló, 2006. június 2-i 2006-649. sz. rendeletben (Journal officiel de la République française, 2006. június 3.) találnak.

További felvilágosítást a környezetvédelemért, valamint a fenntartható fejlődésért és területgazdálkodásért felelős minisztérium ad: Ministère de l'écologie, du développement et de l'aménagement durables (direction générale de l'énergie et des matières premières, direction des ressources énergétiques et minérales, bureau de la législation minière), 61, boulevard Vincent Auriol, Télédoc 133, F-75703 Paris Cedex 13 (tel.: (33) 144 97 23 02, fax: (33) 144 97 05 70).

A fentiekben említett jogszabályok szövege a Légifrance honlapon, a http://www.legifrance.gouv.fr internetcímen olvasható.


(1)  HL L 164., 1994.6.30., 3. o.