ISSN 1725-518X

Az Európai Unió

Hivatalos Lapja

C 255

European flag  

Magyar nyelvű kiadás

Tájékoztatások és közlemények

50. évfolyam
2007. október 27.


Közleményszám

Tartalom

Oldal

 

I   Állásfoglalások, ajánlások és vélemények

 

VÉLEMÉNYEK

 

Európai Adatvédelmi Biztos

2007/C 255/01

Az európai adatvédelmi biztos véleménye az adatvédelmi irányelv jobb végrehajtását célzó munkaprogram nyomon követéséről szóló, az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz címzett bizottsági közleményről

1

2007/C 255/02

Az európai adatvédelmi biztos véleménye az Európai Rendőrségi Hivatal (Europol) létrehozásáról szóló tanácsi határozati javaslatról (COM(2006) 817 végleges)

13

 

II   Közlemények

 

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK

 

Bizottság

2007/C 255/03

Az EK-Szerződés 87. és 88. cikkében foglalt rendelkezések keretén belül az állami támogatások engedélyezése – Olyan esetek, amelyekkel kapcsolatban a Bizottság nem emel kifogást ( 1 )

22

2007/C 255/04

Az EK-Szerződés 87. és 88. cikkében foglalt rendelkezések keretén belül az állami támogatások engedélyezése – Olyan esetek, amelyekkel kapcsolatban a Bizottság nem emel kifogást

24

2007/C 255/05

Bejelentett összefonódás engedélyezése (Ügyszám COMP/M.4889 – Barclays Industrial Investments/Gemeaz/Scapa) ( 1 )

31

2007/C 255/06

Bejelentett összefonódás engedélyezése (Ügyszám COMP/M.4885 – Ineos/Nova/JV) ( 1 )

31

2007/C 255/07

Bejelentett összefonódás engedélyezése (Ügyszám COMP/M.4836 – CVC/Univar) ( 1 )

32

2007/C 255/08

Bejelentett összefonódás engedélyezése (Ügyszám COMP/M.4822 – Advent International/Takko Holding) ( 1 )

32

 

IV   Tájékoztatások

 

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

 

Bizottság

2007/C 255/09

Euro-átváltási árfolyamok

33

2007/C 255/10

A versenykorlátozó magatartásokkal és erőfölénnyel foglalkozó tanácsadó bizottság 2006. szeptember 11-én tartott 415. ülésén megfogalmazott véleménye a COMP/C.38.121 – Szerelvények ügyhöz kapcsolódó határozattervezetről

34

2007/C 255/11

A versenykorlátozó magatartásokkal és erőfölénnyel foglalkozó tanácsadó bizottság 2006. szeptember 18-án tartott 416. ülésén megfogalmazott véleménye a COMP/F/C.38.121 – Szerelvények ügyhöz kapcsolódó határozattervezetről

34

2007/C 255/12

Az EFTA-államok képviselőinek véleménye a COMP/C.38.121 – Szerelvények üggyel kapcsolatos előzetes határozattervezetről (A versenykorlátozó magatartásokkal és erőfölénnyel foglalkozó tanácsadó bizottság 2006. szeptember 11-i ülése)

35

2007/C 255/13

A meghallgató tisztviselő zárójelentése a COMP/38.121 – Szerelvények ügyben folytatott eljárásról (az egyes versenyjogi eljárásokban a meghallgató tisztviselők megbízásáról szóló, 2001. május 23-i 2001/462/EK, ESZAK bizottsági határozat 15. és 16. cikkével összhangban – HL L 162., 2001.6.19., 21. o.)

36

 

V   Vélemények

 

KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK

 

Bizottság

2007/C 255/14

F-Castres: Menetrend szerinti légi járatok működtetése – A Castres (Mazamet) és Párizs (Orly) közötti menetrend szerinti légi járatok működtetése – Franciaország ajánlattételi felhívása a 2408/92/EGK tanácsi rendelet 4. cikke (1) bekezdésének d) pontja szerint a szolgáltatás működtetésének közszolgáltatási megbízással történő átadásáról

38

2007/C 255/15

F-Castres: Menetrend szerinti légi járatok működtetése – A Castres (Mazamet) és Lyon (Saint-Exupéry) közötti, illetőleg Rodez (Marcillac) és Lyon (Saint-Exupéry) közötti menetrend szerinti légi járatok működtetése – Franciaország ajánlattételi felhívása a 2408/92/EGK tanácsi rendelet 4. cikke (1) bekezdésének d) pontja szerint a szolgáltatás működtetésének közszolgáltatási megbízással történő átadásáról

42

 

A VERSENYPOLITIKA VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK

 

Bizottság

2007/C 255/16

Összefonódás előzetes bejelentése (Ügyszám COMP/M.4911 – Goldman Sachs/LOMO) – Egyszerűsített eljárás alá vont ügy ( 1 )

45

2007/C 255/17

Összefonódás előzetes bejelentése (Ügyszám COMP/M.4944 – SAP/Business Objects) ( 1 )

46

2007/C 255/18

Összefonódás előzetes bejelentése (Ügyszám COMP/M.4899 – SCB/Süd-Chemie) – Egyszerűsített eljárás alá vont ügy ( 1 )

47

2007/C 255/19

Javaslat: A Bizottság …/…/EK rendelete […] a 773/2004/EK bizottsági rendeletnek a kartellügyek tárgyalásos rendezése céljából folytatott eljárásokkal kapcsolatos módosításáról ( 1 )

48

2007/C 255/20

Bizottsági közlemény tervezete […] az 1/2003 tanácsi rendelet 7. és 23 cikke szerint kartellügyekben hozott határozatok elfogadása érdekében folytatott tárgyalásos rendezési eljárásokról ( 1 )

51

 

EGYÉB JOGI AKTUSOK

 

Bizottság

2007/C 255/21

Módosítás iránti kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló 510/2006/EK tanácsi rendelet 6. cikkének (2) bekezdése alapján

58

 


 

(1)   EGT-vonatkozású szöveg

HU

 


I Állásfoglalások, ajánlások és vélemények

VÉLEMÉNYEK

Európai Adatvédelmi Biztos

27.10.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 255/1


Az európai adatvédelmi biztos véleménye az adatvédelmi irányelv jobb végrehajtását célzó munkaprogram nyomon követéséről szóló, az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz címzett bizottsági közleményről

(2007/C 255/01)

AZ EURÓPAI ADATVÉDELMI BIZTOS,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre, és különösen annak 286. cikkére,

tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájára, és különösen annak 8. cikkére,

tekintettel a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1),

tekintettel a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (2), és különösen annak 41. cikkére,

ELFOGADTA A KÖVETKEZŐ VÉLEMÉNYT:

I.   BEVEZETÉS

1.

A Bizottság 2007. március 7-én megküldte az adatvédelmi irányelv jobb végrehajtását célzó munkaprogram nyomon követéséről szóló, az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz címzett bizottsági közleményt (3) az európai adatvédelmi biztosnak. Az európai adatvédelmi biztos a 45/2001/EK rendelet 41. cikkével összhangban benyújtja véleményét.

2.

A közlemény ismételten hangsúlyozza, hogy a 95/46/EK irányelv (4) mérföldkövet jelent a személyes adatok védelmének történetében, és az irányelvet, valamint annak végrehajtását a következő három fejezetre osztva tárgyalja: a múlt, a jelen és a jövő. A közlemény fő következtetése az, hogy az irányelvet nem kell módosítani. Az irányelv végrehajtását egyéb, többségükben nem kötelező jellegű szakpolitikai eszközökkel kellene tovább javítani.

3.

Az európai adatvédelmi biztos véleménye követi a közlemény felépítését. Ennél is fontosabb az, hogy az európai adatvédelmi biztos osztja a Bizottság fő következtetését, miszerint az irányelvet nem kell módosítani.

4.

Annak azonban, hogy az európai adatvédelmi biztos ezt az álláspontot képviseli, gyakorlati okai is vannak. Az európai adatvédelmi biztos a következőkből indul ki:

Rövid távon a legelőnyösebb az, ha az erőfeszítések az irányelv végrehajtásának javítására összpontosulnak. Amint az a közleményből kiderül, a végrehajtás terén még számottevő javításra van lehetőség.

Hosszú távon elkerülhetetlennek tűnnek az irányelven végrehajtott, de annak alapelveit tiszteletben tartó változtatások.

Az e változtatásokhoz vezető javaslatok kidolgozására vonatkozó felülvizsgálat konkrét időpontját már most ki kellene tűzni. Ez egyértelmű ösztönzést adna ahhoz, hogy már most elgondolkodjanak a jövőbeli változtatásokról.

5.

Ezek a kiindulási pontok alapvető fontosságúak, hiszen nem szabad megfeledkezni arról, hogy az irányelv dinamikus környezetben működik. Mindenekelőtt az Európai Unió változik: a tagállamok közötti, valamint a tagállamok és harmadik országok közötti szabad információáramlás fontosabb szerepet kapott, és még fontosabbá fog válni. Másodsorban a társadalom is változik: az információs társadalom fejlődésben van és egyre több, a „bekamerázott társadalomra” jellemző tulajdonsággal rendelkezik (5). Ez azt vonja maga után, hogy ezen új helyzetek teljes mértékben kielégítő kezelése érdekében egyre nagyobb szükség van a személyes adatok hatékony védelmére.

II.   A VÉLEMÉNY PERSPEKTÍVÁI

6.

Az európai adatvédelmi biztos a közlemény értékelésében különösen az e változások tekintetében releváns következő perspektívákkal foglalkozik:

Az irányelv végrehajtásának javítása: Miként tehető hatékonyabbá az adatvédelem? A végrehajtás javításához a társadalommal való jobb kommunikációtól az adatvédelmi jogszabályok szigorúbb érvényesítéséig ívelő szakpolitikai eszközök kombinációja szükséges.

A technológiával való kapcsolat: A technológiai fejlődés – mint például az adatmegosztás, az RFID-rendszerek, a biometria és a személyazonosság-kezelő rendszerek fejlődése – egyértelműen befolyásolja az adatvédelem hatékony jogi keretére vonatkozó követelményeket. Ugyanakkor az egyének személyes adatai hatékony védelmének szükségessége is korlátozhatja ezen új technológiák használatát. A kapcsolat tehát kétoldalú: a technológia befolyásolja a jogszabályokat, a jogszabályok pedig a technológiát.

Az Európai Unió külső határaival foglalkozó, a magánélet globális szintű védelmére és a joghatóságra vonatkozó kérdések. Miközben a közösségi jogalkotó hatásköre az Európai Unió területére korlátozódik, a külső határok adatáramlás tekintetében betöltött szerepének jelentősége csökken. A gazdaság egyre nagyobb mértékben függ a globális hálózatoktól. Az Európai Unióban székhellyel rendelkező társaságok egyre növekvő mértékben szerveznek ki tevékenységeket harmadik országokba, a személyes adatok feldolgozását is beleértve. Ezen túlmenően, az olyan közelmúltbeli esetek, mint a SWIFT és a PNR, megerősítik, hogy más joghatóságok is érdeklődést mutatnak „az Európai Unióból származó adatok” iránt. Az adatfeldolgozási művelet fizikai helye általánosságban kevésbé lényeges szerepet tölt be.

Adatvédelem és bűnüldözés: a társadalmat érintő közelmúltbeli fenyegetések – függetlenül attól, hogy a terrorizmushoz kapcsolódtak-e vagy sem – ahhoz (az igényhez) vezettek, hogy a bűnüldöző hatóságok több lehetőséggel rendelkez(ze)nek személyes adatok gyűjtésére, tárolására és cseréjére. A közelmúltbeli esetek tanúsága szerint ebben a néhány esetben magánfelek is aktívan részt vesznek. Az EU-Szerződés harmadik pillérét (amely területre az irányelv nem vonatkozik) elválasztó vonal egyrészt fontosabbá, másrészt pedig elmosódottabbá válik. Bizonyos esetekben még annak a veszélye is fennáll, hogy a személyes adatokat sem az első pillérbe, sem a harmadik pillérbe tartozó jogi eszközök nem védik meg (a „jogi kiskapu”).

A reformszerződés jelenleg 2009-re előirányzott hatálybalépésének az adatvédelmet és bűnüldözést érintő következményei.

III.   A MÚLT ÉS A JELEN

7.

Az adatvédelmi irányelv végrehajtásáról szóló, 2003. május 15-i első jelentés magában foglalta az adatvédelmi irányelv jobb végrehajtását célzó tíz – 2003–2004-ben végrehajtandó – kezdeményezés listáját tartalmazó munkaprogramot. A közlemény egyenként leírja, hogy miként hajtották végre e tevékenységeket.

8.

A munkaprogram keretében elvégzett munka elemzése alapján a közlemény kedvezően értékeli az irányelv végrehajtásában elért előrehaladást. A közlemény 2. fejezetének („A jelen”) címsoraiban összefoglalt bizottsági értékelés lényegében a következőket mondja ki: a végrehajtás területén előrehaladás érzékelhető annak ellenére, hogy néhány tagállam még nem hajtotta végre megfelelően az irányelvet; néhány eltérés továbbra is fennáll, de ezek többnyire az irányelv mozgásterén belül helyezkednek el, és egyetlen esetben sem jelentenek valódi problémát a belső piacra nézve. Az irányelvben megállapított jogi megoldások túlnyomórészt megfelelőnek bizonyultak arra, hogy szavatolják az adatvédelemhez való alapvető jogot, miközben figyelembe veszik a technológiai fejlődést és a közérdek által támasztott követelményeket.

9.

Az európai adatvédelmi biztos egyetért e kedvező értékelés fő irányvonalával. Ezen belül az európai adatvédelmi biztos elismeri a határokon átnyúló adatáramlás területén végzett jelentős munkát: a harmadik országok megfelelő adatvédelmi szintjének megállapítása, az új általános szerződési feltételek, a kötelező erejű vállalati szabályok elfogadása, az irányelv 26. cikke (1) bekezdésének egységesebb értelmezéséről való elgondolkodás és a 26. cikk (2) bekezdése szerinti engedélyezés bejelentésének javítása egyaránt a személyes adatok nemzetközi továbbítása megkönnyítésének irányába mutatnak. A Bíróság ítélkezési gyakorlata (6) mindazonáltal rámutatott arra, hogy ezen a kulcsfontosságú területen mind a technológia, mind a bűnüldözés terén végbement fejlődés figyelembevétele érdekében további munka elvégzésére van szükség.

10.

A közlemény arra is rávilágít, hogy az érvényesítés és a tudatosítás a jobb végrehajtás előmozdításának kulcsfontosságú kérdései, és ezeket jobban ki lehetne aknázni. Továbbá, a legjobb gyakorlatok cseréje, valamint az értesítésekre és a tájékoztatásra vonatkozó rendelkezések területének összehangolása eredményes precedenst teremt a bürokrácia csökkentésére és a cégek költségeinek mérséklésére.

11.

Ezen túlmenően, a múlt elemzése megerősíti, hogy az érdekelt felek széles körének bevonása nélkül nem érhető el előrehaladás. A legtöbb végrehajtott tevékenységben a Bizottság, az adatvédelmi hatóságok és a tagállamok játsszák a központi szerepet. A magánfelek ugyanakkor egyre fontosabb szerepet töltenek be, különösen azokban az esetekben, amikor az önszabályozás és az európai magatartási kódex előmozdításáról vagy a magánélet védelmét erősítő technológiák fejlesztéséről van szó.

IV.   A JÖVŐ

A.   A következtetés az, hogy jelenleg nincs szükség az irányelv módosítására

12.

Több érv szól azon bizottsági következtetés támogatása mellett, miszerint jelen körülmények között és rövid távon nincs szükség az irányelv módosítására irányuló javaslatok előirányozására.

13.

A Bizottság lényegében két érvet szolgáltat a következtetés támogatására. Először is azt, hogy nem aknázták ki teljes mértékben az irányelvben rejlő lehetőségeket. A tagállami joghatóságokban még mindig számottevő mértékben lehetne javítani az irányelv végrehajtásán. Másodszor pedig megállapítja, hogy bár az irányelv mozgásteret biztosít a tagállamok számára, nincs bizonyíték arra, hogy az e mozgástéren belüli eltérések valódi problémát jelentenek a belső piacra nézve.

14.

E két érv alapján a Bizottság a következő módon fogalmazza meg következtetését. A bizalom biztosítására hangsúlyt helyezve elmagyarázza, hogy az irányelvnek miként kellene működnie, azután pedig megállapítja, hogy az irányelv kapcsolódási pontot teremt, technológia-semleges, és továbbra is egységes és megfelelő válaszokat ad a problémákra (7).

15.

Az európai adatvédelmi biztos üdvözli e következtetés megfogalmazásának módját, de azon a véleményen van, hogy a következtetést tovább lehetne erősíteni azáltal, hogy azt a következő két további érvvel támasztanák alá:

először is, az irányelv jellegével,

másodsorban pedig, az Unió jogalkotási politikájával.

Az irányelv jellege

16.

Az Európai Unió Alapjogi Chartájának 8. cikke elismeri, többek között az egyének személyes adataik gépi feldolgozása során való védelméről szóló, 1981. január 28-i 108. Európa tanácsi egyezmény pedig meghatározza a természetes személyek személyes adataik védelméhez fűződő alapvető jogát. Az irányelv azáltal, hogy konkretizálja az egyezményben foglalt jogokat és szabadságokat, valamint kiegészíti azokat, lényegében az ezen alapvető jog fő elemeit tartalmazó keretet jelent (8).

17.

Az alapvető jogok célja, hogy a demokratikus társadalomban minden körülmények között megvédjék a polgárokat. Nem volna helyénvaló, ha a társadalomban végbemenő fejlődés vagy a hatalmon lévő kormányok politikai preferenciái okán könnyen meg lehetne változtatni az alapvető jogok fő elemeit. Például a terrorista szervezetek által a társadalomra jelentett fenyegetés egyes esetekben különböző eredményekhez vezethet, mert esetleg jelentősebb mértékben kell beavatkozni a személyek alapvető jogaiba, de semmilyen körülmények között sem sértheti magának a jognak az alapvető elemeit, és nem foszthatja meg a magánszemélyt jogainak gyakorlásától, illetve nem korlátozhatja őt indokolatlanul abban.

18.

Az irányelv második jellemzője, hogy célul tűzi ki a belső piaci szabad információáramlás előmozdítását. Egy egyre jobban fejlődő, belső határok nélküli belső piacon ez a második célkitűzés is alapvető jelentőségűnek tekinthető. E belső piac létrejötte és működése biztosításának egyik fő eszközét a nemzeti jog alapvető rendelkezéseinek harmonizációja jelenti. Az irányelv a tagállamok közötti, egymás nemzeti jogrendszerébe vetett kölcsönös bizalom megtestesítője. A változtatásokat ezen okokból kifolyólag is kellőképpen mérlegelni kell. A változtatások kihatással lehetnek a kölcsönös bizalomra.

19.

Az irányelv harmadik jellemzője, hogy az egy olyan általános keretnek tekintendő, amelyre konkrét jogi eszközök épülnek. E konkrét eszközök magukban foglalják az általános keret végrehajtási intézkedéseit, valamint a konkrét ágazatok konkrét kereteit. Az elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv (2002/58/EK) (9) ilyen konkrét keretet jelent. Amennyiben lehetséges, a társadalom fejlődésében végbemenő változásoknak a végrehajtási intézkedések vagy a konkrét jogi keretek változását kell eredményezniük, nem pedig azon általános keret változását, amelyre épülnek.

Az Unió jogalkotási politikája

20.

Az európai adatvédelmi biztos szerint a következtetés, miszerint jelenleg nincs szükség az irányelv módosítására, a felelősségteljes igazgatás és jogalkotási politika általános elveinek logikus következménye is. Jogalkotási javaslatokat csak abban az esetben kell benyújtani, ha kellő mértékben bizonyított szükségességük és arányosságuk, tekintet nélkül arra, hogy új közösségi fellépési területekre vagy meglévő jogalkotási intézkedések módosítására vonatkoznak-e. Nem kell jogalkotási javaslatot benyújtani akkor, ha ugyanazt az eredményt egyéb, kevésbé széles körű eszközök alkalmazásával is el lehetne érni.

21.

A jelenlegi körülmények között nem bizonyított az irányelv módosításának szükségessége és arányossága. Az európai adatvédelmi biztos emlékeztet arra, hogy az irányelv általános keretet biztosít a közösségi jog szerinti adatvédelemhez. Az irányelvnek biztosítania kell egyrészt a személyes adatok feldolgozása tekintetében az egyének jogainak és szabadságainak – különösen a magánélethez való jognak – a védelmét, másrészt pedig a személyes adatok belső piacon belüli szabad áramlását.

22.

Ezt az általános keretet nem kell módosítani mindaddig, amíg azt a tagállamok teljes körűen végre nem hajtották, kivéve, ha egyértelművé válik, hogy az irányelv célkitűzései nem teljesíthetők a jelenlegi keretek között. Az európai adatvédelmi biztos véleménye szerint a Bizottság – a jelenlegi körülmények között – megfelelően bizonyította, hogy az irányelvben rejlő lehetőségeket nem aknázták ki teljes mértékben (lásd e vélemény III. fejezetét). Arra pedig nincs bizonyíték, hogy a célkitűzések ne lennének teljesíthetők a jelenlegi keretek között.

B.   Az irányelv módosítása hosszú távon elkerülhetetlennek tűnik

23.

A jövőben is biztosítani kell, hogy az adatvédelmi elvek hatékony védelmet nyújtsanak a természetes személyek számára, szem előtt tartva azt a dinamikus környezetet, amelyben az irányelv működik (lásd a vélemény 5. pontját), valamint a vélemény 6. pontjában kifejtett következő perspektívákat: a végrehajtás javítása, a technológiával való kapcsolat, a magánélet globális szintű védelme és a joghatóság, az adatvédelem és bűnüldözés, valamint a reformszerződés. Az irányelv jövőbeli módosításának mértékét az adatvédelmi elvek teljes körű alkalmazásának eme szükségessége határozza meg. Az európai adatvédelmi biztos újból emlékeztet arra, hogy az irányelv módosítása hosszú távon elkerülhetetlennek tűnik.

24.

Ami a jövőbeli intézkedések tartalmát illeti, az európai adatvédelmi biztos már ebben a szakaszban is szolgál néhány olyan elemmel, amelyet alapvető fontosságúnak ítél a jövőbeli uniós adatvédelmi rendszerekben. Ezen elemek magukban foglalják az alábbiakat:

Nincs szükség új elvekre, egyértelműen szükség van viszont egyéb olyan igazgatási intézkedésekre, amelyek egyrészt hatékonyak és megfelelnek a hálózatosított társadalom elvárásainak, másrészt a lehető legalacsonyabbra csökkentik az igazgatási költségeket.

Az adatvédelmi jogszabályok széles körű hatályát nem kell módosítani. Az adatvédelmi jogszabályokat a személyes adatok valamennyi felhasználására alkalmazni kell, és azokat nem lehet az érzékeny adatok körére vagy pedig minősített érdekekre vagy különleges kockázatokra korlátozni. Más szóval, az európai adatvédelmi biztos az adatvédelem alkalmazási köre tekintetében elutasítja a de minimis megközelítést. Ez biztosítja azt, hogy az adatalanyok minden helyzetben képesek legyenek jogaik gyakorlására.

Az adatvédelmi jogszabályoknak továbbra is sokféle helyzetre kell kiterjedniük, ugyanakkor a konkrét esetekben kiegyensúlyozott megközelítést kell lehetővé tenniük, figyelembe véve az egyéb jogos (köz- vagy magán-) érdekeket, valamint a minimális bürokratikus következmények szükségességét. E rendszernek azt is lehetővé kell tennie az adatvédelmi hatóságok számára, hogy prioritásokat határozzanak meg, valamint hogy különleges jelentőségű vagy konkrét kockázatot jelentő területekre vagy kérdésekre összpontosítsanak.

A rendszert teljes körűen kell alkalmazni a személyes adatok bűnüldözési célú felhasználására, még akkor is, ha az e területen jelentkező különleges problémák kezeléséhez megfelelő kiegészítő intézkedésekre lehet szükség.

A harmadik országok és az Európai Unió között megvalósuló adatáramlás tekintetében megfelelő intézkedéseket kell hozni, lehetőség szerint globális adatvédelmi szabványok alapján.

25.

Az új technológiák által jelentett kihívások kapcsán a közlemény megemlíti a 2002/58/EK irányelv folyamatban lévő felülvizsgálatát, valamint azt, hogy az olyan új technológiák, mint például az internet és a rádiófrekvenciás azonosítás (RFID) által felvetett adatvédelmi kérdések megválaszolásához esetleg specifikusabb szabályokra lehet szükség (10). Az európai adatvédelmi biztos üdvözli ezt a felülvizsgálatot és a további intézkedéseket, bár véleménye szerint ezeknek nem kizárólag a technológiai fejlődéshez kellene kapcsolódniuk, hanem a dinamikus környezet teljes egészét kellene figyelembe venniük, és hosszú távon a 95/46/EK irányelvre is ki kellene terjedniük. Továbbá, ebben az összefüggésben nagyobb mértékű összpontosításra van szükség. A közlemény sajnálatos módon nyitva hagyja az ezzel kapcsolatos kérdéseket:

Nincs ütemterv a közlemény 3. fejezetében említett különböző tevékenységek megvalósítására.

Nincs határidő az irányelv alkalmazásáról szóló következő jelentésre. Az irányelv 33. cikke előírja, hogy a Bizottságnak rendszeres időközönként jelentést kell tennie, de nem határozza meg ezen időközöket.

Nincs megbízás: A közlemény nem teszi lehetővé az előirányzott tevékenységek végrehajtásának értékelését. Egyszerűen a 2003-ban előterjesztett munkaprogramra utal.

Nincs utalás a hosszabb távon követendő útra.

Az európai adatvédelmi biztos javasolja, hogy a Bizottság határozza meg közelebbről ezeket az elemeket.

V.   A JÖVŐBELI MÓDOSÍTÁS PERSPEKTÍVÁI

A.   Teljes körű végrehajtás

26.

Bármely jövőbeli módosítást az irányelv jelenlegi rendelkezései teljes körű végrehajtásának kell megelőznie. A teljes körű végrehajtás az irányelv jogi követelményeinek való megfeleléssel kezdődik. A közlemény említést tesz arról (11), hogy néhány tagállam nem ültette át az irányelv számos fontos rendelkezését, és e tekintetben különösen rámutat a felügyelő hatóságok függetlenségére vonatkozó rendelkezésekre. A Bizottság feladata, hogy ellenőrizze a megfelelést, valamint hogy alkalmazza az EK-Szerződés 226. cikke szerinti hatáskörét, amennyiben erre megítélése szerint szükség van.

27.

A közlemény néhány rendelkezéssel kapcsolatban – különösen azokkal kapcsolatban, amelyek az EK-Szerződés 226. cikke értelmében hivatalos jogsértési eljáráshoz vezethetnek – értelmező közlemény kibocsátását tervezi.

28.

Ezen túlmenően az irányelv egyéb mechanizmusokat vezet be a végrehajtás javítására. Különösen a 29. cikk alapján létrehozott munkacsoport 30. cikkben felsorolt feladatai szolgálnak e célra. Arra hivatottak, hogy a tagállamokban az adatvédelem olyan – magas és harmonizált – szintjén serkentsék a végrehajtást, amely túlmutat az irányelv kötelezettségeinek teljesítéséhez szigorúan szükséges mértéken. A munkacsoport e szerep gyakorlása közben az évek során számos véleményt és egyéb dokumentumot fogalmazott meg.

29.

Az európai adatvédelmi biztos véleménye szerint az irányelv teljes körű végrehajtása az alábbi két elemet foglalja magában:

Biztosítani kell, hogy a tagállamok teljes körűen megfeleljenek az európai jog szerinti kötelezettségeiknek. Ez azt jelenti, hogy az irányelv rendelkezéseit át kell ültetni a nemzeti jogba, az irányelv által megvalósítandó eredményeket pedig a gyakorlatban is el kell érni.

Teljes körűen alkalmazni kell azokat az egyéb, nem kötelező erejű eszközöket, amelyek hozzájárulhatnak az adatvédelem magas és harmonizált szintjéhez.

Az európai adatvédelmi biztos hangsúlyozza, hogy a különböző jogi következmények, valamint a kapcsolódó felelősségi körök miatt egyértelműen meg kell különböztetni egymástól a két elemet. A gyakorlatban kialakult szabály a következő: a Bizottság teljes körű felelősséget vállal az első elemért, míg a munkacsoport a második elem tekintetében az elsődleges szereplő.

30.

Egy másik, pontosabb különbségtétel az irányelv jobb végrehajtásának megvalósítására rendelkezésre álló eszközökhöz kapcsolódik. Ezek közé tartoznak a következők:

Végrehajtási intézkedések. A Bizottság által komitológiai eljárás keretében hozott ezen intézkedéseket a személyes adatok harmadik országokba irányuló továbbításáról szóló IV. fejezet irányozza elő (lásd a 25. cikk (6) bekezdését és a 26. cikk (3) bekezdését).

Ágazati jogszabályok.

Az EK-Szerződés 226. cikke szerinti jogsértési eljárások.

Értelmező közlemények. E közlemények olyan rendelkezésekre összpontosíthatnak, amelyek jogsértési eljáráshoz vezethetnek és/vagy amelyek fő célja, hogy gyakorlati adatvédelmi iránymutatásként használják őket (lásd még az 57–62. pontot) (12).

Egyéb közlemények. Példaként említhető a magánélet védelmét erősítő technológiákról szóló, a Parlamenthez és a Tanácshoz címzett bizottsági közlemény.

A legjobb gyakorlatok előmozdítása. Ez az eszköz számos területre alkalmazható, úgymint az igazgatás egyszerűsítésére, az ellenőrzésekre, az érvényesítésre és a szankciókra stb. (lásd még a 63–67. pontot).

31.

Az európai adatvédelmi biztos javasolja a Bizottságnak, hogy szakpolitikái e közlemény alapján való kidolgozása során tegye egyértelművé, miként fogja felhasználni ezeket a különböző eszközöket. A Bizottságnak ebben az összefüggésben továbbá egyértelmű különbséget kell tennie a saját és a munkacsoport feladatai között. Ettől függetlenül önmagától értetődő az, hogy a Bizottság és a munkacsoport közötti jó együttműködés minden körülmények között feltétele a sikernek.

B.   A technológiával való kapcsolat

32.

A kiindulási pont az, hogy az irányelv rendelkezéseinek megfogalmazása technológiai szempontból semleges. A közlemény a technológiai semlegességre helyezett hangsúlyt több technológiai fejlesztéssel kapcsolja össze, úgymint az internettel, a harmadik országbeli szolgáltatásokhoz való hozzáféréssel, a rádiófrekvenciás azonosítással, valamint a hang- és képadatok automatikus felismeréssel való párosításával. A közlemény a tevékenységek két típusát különbözteti meg. Első típus: az adatvédelmi elvek változó technológiai környezetben való alkalmazására vonatkozó konkrét iránymutatás, amelyben jelentős szerepet játszik a munkacsoport és annak internettel foglalkozó almunkacsoportja (13). Második típus: maga a Bizottság javasolhat ágazat-specifikus jogszabályokat.

33.

Az európai adatvédelmi biztos fontos első lépésként üdvözöli ezt a megközelítést. Hosszú távon azonban egyéb és még fontosabb lépésekre lehet szükség. E közlemény apropója kiindulópontként szolgálhatna egy ilyen hosszú távú megközelítéshez. Az európai adatvédelmi biztos azt javasolja, hogy a jelen közleményt nyomon követő intézkedésként kezdődjön meg e megközelítés megvitatása. A megközelítés lehetséges elemeiként a következő pontokat lehet megemlíteni.

34.

Először is, a technológiával való kapcsolat kétoldalú. Egyrészt a megjelenő új technológiák szükségessé tehetik az adatvédelem jogi keretének módosítását. Másrészt az egyének személyes adatai hatékony védelmének szükségessége egy mind távolabbra mutató következményként új korlátozásokat vagy megfelelő biztosítékokat követelhet meg bizonyos technológiák alkalmazását illetően. Ugyanakkor az új technológiákat is lehetne hatékonyan alkalmazni, valamint azokra a magánélet védelmét erősítő módon támaszkodni.

35.

Másodszor, néhány egyedi korlátra lehet szükség akkor, amikor az új technológiákat kormányzati intézmények használják közfeladataik ellátása során. Jó példát jelentenek erre a hágai program végrehajtásához kapcsolódóan a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségen belül zajló, az interoperabilitásról és hozzáférésről folytatott megbeszélések (14).

36.

Harmadszor, megfigyelhető a biometrikus anyagok – mint például (de nem kizárólag) a DNS-anyagok – jóval szélesebb körű használata felé mutató tendencia. Az ezen anyagokból nyert személyes adatok használata által jelentett sajátos kihívások befolyásolhatják az adatvédelemre vonatkozó jogszabályokat.

37.

Negyedszer, el kell ismerni azt, hogy maga a társadalom is változik, és egyre több, a bekamerázott társadalomra jellemző elemre tesz szert (15). E fejlemény kapcsán sarkalatos vitára van szükség. Ebben a vitában a központi kérdés az lenne, hogy elkerülhetetlen fejleményről van-e szó, hogy az európai jogalkotónak feladata-e beavatkozni ebbe a fejleménybe és feladata-e korlátozni azt, hogy az európai jogalkotó hozhat-e hatékony intézkedéseket, és ha igen, milyen módon stb.

C.   A magánélet globális szintű védelme és a joghatóság

38.

A közlemény korlátozott figyelmet szentel a magánélet globális szintű védelme és a joghatóság perspektívájának. Ebben az összefüggésben az egyetlen szándék az, hogy a Bizottság továbbra is nyomon kövesse a nemzetközi színteret, és hozzájáruljon ahhoz, hogy így biztosítsa a tagállamok kötelezettségvállalásai és az irányelvből eredő kötelezettségeik közötti koherenciát. Emellett a közlemény felsorol számos, a nemzetközi adattovábbítás követelményeinek egyszerűsítése érdekében végrehajtott tevékenységet (lásd a vélemény III. fejezetét).

39.

Az európai adatvédelmi biztos sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy e perspektíva nem kapott hangsúlyosabb szerepet a közleményben.

40.

Az irányelv IV. fejezete (25. és 26. cikk) az általános adatvédelmi szabályokon túl különleges rendszert vezet be a harmadik országokba irányuló adattovábbításra. Ezt a különleges rendszert azzal a szándékkal dolgozták ki az évek során, hogy méltányos egyensúlyt teremtsenek azon egyének védelme, akiknek az adatait harmadik országokba kell továbbítani, valamint többek között a nemzetközi kereskedelem szükségletei és a globális telekommunikációs hálózatok valósága között. A megfelelőségre vonatkozó megállapítások, az általános szerződési feltételek, a kötelező erejű vállalati szabályok stb. révén a Bizottság és a munkacsoport (16), de például a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara is nagy erőfeszítéseket tett e rendszer működőképessé tétele érdekében.

41.

A rendszer internetre való alkalmazhatósága tekintetében különleges jelentőségű a Bíróság által a Lindqvist-ügyben (17) hozott ítélet. A Bíróság rámutat az interneten található információk helyfüggetlen jellegére, és úgy határoz, hogy az adatok internetes oldalra való feltöltése mint olyan nem minősül harmadik országba irányuló adattovábbításnak, még akkor sem, ha ezáltal az említett adatok harmadik országbeli személyek számára a hozzáféréshez szükséges technikai eszközök segítségével hozzáférhetővé válnak.

42.

Ez a rendszer az Európai Unió területi korlátainak logikus és szükséges következményeként egy olyan hálózatosított társadalomban, ahol a fizikai határok jelentőségüket vesztik, nem biztosít teljes körű védelmet az európai adatalanyok számára (lásd a vélemény 6. pontjában említett példákat): az interneten található információ helyfüggetlen jellegű, az európai jogalkotó hatásköre viszont nem helyfüggetlen.

43.

A kihívás abban áll majd, hogy olyan gyakorlati megoldásokat találjanak, amelyek az európai adatalanyok védelmének szükségességét összeegyeztetik az Európai Unió és tagállamai területi korlátaival. Az európai adatvédelmi biztos „A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség külső dimenziójára vonatkozó stratégia” című bizottsági közleményhez fűzött észrevételeiben már ösztönözte a Bizottságot arra, hogy vállaljon proaktív szerepet a személyes adatok védelmének nemzetközi szintű előmozdításában azáltal, hogy támogatja az Európai Unió és a harmadik országok közötti kétoldalú és többoldalú megközelítéseket, valamint az egyéb nemzetközi szervezetekkel való együttműködést (18).

44.

E gyakorlati megoldások magukban foglalják a következőket:

Az adatvédelem globális keretének továbbfejlesztése. Ehhez alapul olyan általánosan elfogadott szabványokat lehetne használni, mint például az adatvédelemre vonatkozó OECD-iránymutatásokat (1980) és az ENSZ-iránymutatásokat.

A harmadik országokba irányuló adattovábbításra vonatkozó – az irányelv IV. fejezetében (25. és 26. cikk) foglalt – különleges rendszer továbbfejlesztése.

A joghatóságról szóló nemzetközi megállapodások vagy harmadik országokkal kötött hasonló megállapodások.

A globális megfelelést célzó mechanizmusokba való beruházások, mint például a kötelező erejű vállalati szabályok multinacionális vállalatok általi alkalmazása, tekintet nélkül a személyes adatok általuk végzett feldolgozásának helyére.

45.

E megoldások közül egyik sem új. Szükség van ugyanakkor egy olyan elképzelésre, amely megmutatja, hogy miként lehet ezeket a módszereket a lehető leghatékonyabb módon, eredményesen felhasználni, valamint hogy miként lehet biztosítani, hogy az Európai Unióban alapvető jognak minősülő adatvédelmi előírások egy globális, hálózatosított társadalomban is hatékonyan működjenek. Az európai adatvédelmi biztos felkéri a Bizottságot, hogy a legfontosabb érdekelt felekkel együtt kezdjen el kidolgozni egy ilyen elképzelést.

D.   Bűnüldözés

46.

A közlemény különös figyelmet fordít a közérdek által támasztott – különösen a biztonságra vonatkozó – követelményekre. Elmagyarázza az irányelv 3. cikkének (2) bekezdését és e rendelkezésnek a Bíróság által a PNR-ítéletben (19) adott értelmezését, valamint az irányelv 13. cikkét, többek között az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélkezési gyakorlatához kapcsolódóan. A közlemény továbbá hangsúlyozza, hogy a Bizottság a biztonság fenntartását biztosító intézkedések és az alku tárgyát nem képező alapvető jogok közötti egyensúly megteremtésekor biztosítja, hogy az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezmény 8. cikke szerint védi a személyes adatokat. Ez a kiindulási pont az Amerikai Egyesült Államokkal folytatott transzatlanti párbeszédre is vonatkozik.

47.

Az európai adatvédelmi biztos szerint fontos, hogy a Bizottság az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezményben biztosított egyértelmű módon ismételje meg az Uniónak az alapvető jogok tiszteletben tartására vonatkozó, az EUSz. 6. cikke szerinti kötelezettségeit. Ez a kijelentés annál is inkább fontosabb most, hogy az Európai Tanács úgy határozott, hogy az Európai Unió Alapjogi Chartája a reformszerződés értelmében jogilag kötelező erejű lesz. A Charta 8. cikke kimondja, hogy mindenkinek joga van a rá vonatkozó személyes adatok védelméhez.

48.

Közismert tény, hogy a bűnüldözés által támasztott azon igény, hogy a bűncselekmények leküzdéséhez – nem is beszélve a terrorizmus elleni küzdelemről – egyre növekvő mértékben használjanak fel személyes adatokat, azzal a kockázattal jár, hogy a polgárok védelmének szintje gyengül, és akár az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezményben és/vagy az Európa Tanács 108. egyezményében (20) biztosított szint alá is csökkenhet. Ez az aggodalom képezte az európai adatvédelmi biztosnak a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés keretében feldolgozott személyes adatok védelméről szóló tanácsi kerethatározati javaslatra vonatkozó, 2007. április 27-án kibocsátott harmadik véleményének egyik fő elemét.

49.

Ebben az összefüggésben alapvető fontosságú, hogy a bűnüldözés által támasztott igényekkel kapcsolatban is az irányelv által biztosított védelmi szint jelentse a polgárok védelmének alapját. Az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezmény és a 108. egyezmény minimális szintű védelmet biztosít, de nem biztosítja a szükséges pontosságot. A polgárok megfelelő szintű védelmének biztosítása érdekében ezeken túl kiegészítő intézkedésekre volt szükség. Ez a szükség jelentette az irányelv 1995-ös elfogadásához vezető egyik fő húzóerőt (21).

50.

Ugyanilyen fontos, hogy ez a védelmi szint hatékonyan biztosítva legyen minden olyan helyzetben, amikor személyes adatot dolgoznak fel bűnüldözési céllal. Habár ez a közlemény nem foglalkozik a harmadik pillér körébe tartozó adatfeldolgozással, mégis joggal foglalkozik azokkal a helyzetekkel, amikor kereskedelmi céllal gyűjtött (és feldolgozott) adatokat bűnüldözési célokra használnak fel. Ezek a helyzetek egyre gyakrabban fordulnak elő, lévén, hogy a rendőrségi munka egyre nagyobb mértékben támaszkodik a harmadik felek birtokában lévő információk elérhetőségére. A 2006/24/EK irányelv (22) jelenti a legjobb példát erre a tendenciára: ez az irányelv arra kötelezi az elektronikus hírközlési szolgáltatókat, hogy bűnüldözési célokból (hosszabb ideig) tárolják a kereskedelmi céllal gyűjtött (és tárolt) adatokat. Az európai adatvédelmi biztos szerint teljes mértékben biztosítani kell, hogy az irányelv alkalmazási körén belül gyűjtött és feldolgozott személyes adatok megfelelő védelemben részesüljenek, amikor azokat közérdekű célokra, és különösen a biztonság érdekében, valamint a terrorizmus elleni harc céljából használják fel. Néhány esetben azonban ez utóbbi célok az irányelv alkalmazási körén kívül eshetnek.

51.

Ezek az észrevételek a Bizottsághoz intézett következő javaslatokhoz vezetnek:

Folytatni kell annak mérlegelését, hogy milyen adatvédelmi vonatkozása lehet a magántársaságok bűnüldözési tevékenységekbe való bevonásának, annak biztosítása céljából, hogy a 95/46/EK irányelvben megfogalmazott elvek teljes körűen alkalmazhatók legyenek ezekre a helyzetekre, és ne keletkezzen joghézag a polgárok adatvédelemhez való alapvető jogában. Ezen belül biztosítani kell, hogy az irányelv alkalmazási körén belül gyűjtött személyes adatok közérdekű célból történő, az irányelv alkalmazási körén belül vagy kívül eső további feldolgozás esetén is megfelelő és következetes védelemben részesüljenek.

Ennek a mérlegelésnek mindenképpen ki kell terjednie a jelenlegi jogi keret hiányosságaira, amelyben nem egyértelmű az első és a harmadik pillér közötti határvonal, és amelyben olyan helyzetek is előfordulhatnak, amikor egyáltalán nincs megfelelő jogalap egy adatvédelmi jogi eszközre (23).

Az irányelv 13. cikkét, amely mentességet biztosít az adatvédelmi elvek alól és korlátozza őket, amikor az – többek között – közérdekből szükséges, úgy kell értelmezni, hogy megmaradjon annak az irányelv alkalmazási körén belül gyűjtött személyes adatok kulcsfontosságú kapcsolódási felületeként és biztosítékaként játszott „hasznos hatása” („effet utile”), összhangban a Bíróság Österreichischer Rundfunk ügyben hozott ítéletével (24) és az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélkezési gyakorlatával.

Mérlegelni kell a 13. cikk szerinti mentességek alkalmazására vonatkozó feltételek és biztosítékok harmonizálását célzó jogszabályok javasolásának lehetőségét.

E.   A reformszerződés nyomán kialakuló lehetséges helyzet

52.

A Bizottság a közleményben érinti az alkotmányszerződés által az adatvédelem területére gyakorolt – rendkívül nagy – hatást. A szerződés – amely alatt már a reformszerződés értendő – valóban alapvető jelentőségű lesz ezen a területen. A szerződés a pillérstruktúra végét jelenti, az adatvédelemre vonatkozó rendelkezést (jelenleg az EK-Szerződés 286. cikke) egyértelművé teszik, az Európai Unió Alapjogi Chartája pedig, amelynek 8. cikke adatvédelmi rendelkezést tartalmaz, jogilag kötelező erejű eszközzé válik.

53.

A kormányközi konferencia (KK) felhatalmazása különös figyelmet fordít az adatvédelemre. A 19. pont f) alpontja alapvetően három megállapítást tesz. Először is, az adatvédelemre vonatkozó általános szabályok nem érintik a KKBP-címben (a jelenlegi második pillér) elfogadott külön szabályokat; másodszor, nyilatkozatot fogadnak el a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés területén (a jelenlegi harmadik pillér) megvalósuló adatvédelemről; és harmadszor, a vonatkozó jegyzőkönyvekben külön rendelkezéseket fogadnak el az egyes tagállamok helyzetéről (ez az elem főként az Egyesült Királyságnak a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés tekintetében fennálló különleges helyzetéhez kapcsolódik).

54.

A második elem (a nyilatkozat) az, amelyet a kormányközi konferencián majd pontosítani kell. Az irányelvben foglalt adatvédelmi elvek lehető legszélesebb körű alkalmazásának biztosítása érdekében kellőképpen figyelembe kell venni a pillérstruktúra felszámolásának következményeit és az irányelvnek a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködésre való esetleges alkalmazhatóságát. Az e kérdéssel kapcsolatos további részletek megvitatására nem ez a megfelelő hely. Az európai adatvédelmi biztos a kormányközi konferencia elnökségéhez címzett levelében javaslatokat terjesztett elő a nyilatkozatra vonatkozóan (25).

VI.   A JOBB VÉGREHAJTÁST SZOLGÁLÓ ESZKÖZÖK

A.   Általános megjegyzések

55.

A közlemény az irányelv jövőbeli jobb végrehajtására használható számos eszközre és intézkedésre utal. Az európai adatvédelmi biztos észrevételeket kíván tenni ezekkel kapcsolatban, miközben a közleményben nem említett egyéb kiegészítő eszközöket is feltár.

B.   Ágazati jogszabályok

56.

Egyes esetekben uniós szinten egyedi jogalkotásra lehet szükség. Ezen belül, az irányelvben megfogalmazott elveknek a technológiák által felvetett kérdésekhez való hozzáigazításához ágazati jogszabályok bizonyulhatnak szükségesnek, ahogyan az a magánélet távközlési ágazatban megvalósuló védelméről szóló irányelvekben is történt. Az olyan területeken, mint például az RFID-technológia, gondosan mérlegelni kell az egyedi jogszabályok alkalmazását.

C.   Jogsértési eljárások

57.

A közleményben említett eszközök közül a leghatásosabb a jogsértési eljárás. A közlemény egy aggodalomra okot adó konkrét területet határoz meg, nevezetesen az adatvédelmi hatóságok függetlenségének és hatáskörének kérdését, más területeket pedig csak nagy vonalakban említ meg. Az európai adatvédelmi biztos osztja azt a véleményt, hogy a jogsértési eljárások alapvető és elkerülhetetlen eszközt jelentenek, ha a tagállamok nem rendelkeznek az irányelv teljes körű végrehajtásáról, figyelembe véve különösen azt a tényt, hogy már csaknem kilenc év telt el az irányelv végrehajtására megállapított határidő lejárta óta, valamint azt, hogy már a munkaprogramban megállapított strukturált párbeszédre is sor került. Mindazonáltal a mai napig egyetlen eljárás sem indult a Bíróságon a 95/46/EK irányelv megsértése miatt.

58.

A valamennyi olyan esetről készült összehasonlító elemzés (26), ahol fennáll a hibás vagy nem teljes átültetés gyanúja, valamint az értelmező közlemény minden bizonnyal javíthatja a Szerződések őreként fellépő Bizottság szerepének koherenciáját. Mindazonáltal ezen eszközök kidolgozása – ami némi időbe és erőfeszítésbe kerülhet – nem késleltetheti a jogsértési eljárásokat azokon a területeken, ahol a Bizottság már egyértelműen megállapította a helytelen átültetést vagy gyakorlatot.

59.

A európai adatvédelmi biztos ezért arra ösztönzi a Bizottságot, hogy – amennyiben szükséges – jogsértési eljárások révén törekedjen az irányelv jobb végrehajtására. Az európai adatvédelmi biztos ebben az összefüggésben élni fog a Bíróságon való beavatkozásra vonatkozó hatáskörével annak érdekében, hogy adott esetben beavatkozzon a 95/46/EK irányelv végrehajtásához vagy a személyes adatok védelmének területén elfogadott egyéb jogi eszközökhöz kapcsolódó jogsértési eljárásokba.

D.   Értelmező közlemény

60.

A közlemény néhány rendelkezéssel kapcsolatban egy olyan értelmező közleményre is utal, amelyben a Bizottság pontosítani fogja az irányelv azon rendelkezéseire vonatkozó értelmezését, amelyek végrehajtása problematikusnak bizonyult, és így jogsértési eljárásokat eredményezhet. Az európai adatvédelmi biztos üdvözli, hogy a Bizottság ebben az összefüggésben figyelembe veszi a munkacsoport által az értelmezés kapcsán végzett munkát. Valóban alapvető fontosságú, hogy a soron következő értelmező közlemény megfogalmazásakor kellőképpen figyelembe vegyék a munkacsoport álláspontját, és megfelelően konzultáljanak a munkacsoporttal annak érdekében, hogy annak tapasztalatát hasznosítsák az irányelv nemzeti szintű alkalmazása során.

61.

Ezen túlmenően az európai adatvédelmi biztos megerősíti, készen áll arra, hogy a személyes adatok védelméhez kapcsolódó valamennyi kérdésben tanácsot adjon a Bizottságnak. Ez azon eszközökre is vonatkozik, amelyek nem kötelező erejűek, de ennek ellenére céljuk a személyes adatok védelmének területére vonatkozó közösségi politika meghatározása – ilyen eszközök például a bizottsági közlemények. A közlemények esetében az európai adatvédelmi biztossal még az értelmező közlemény elfogadása előtt kell konzultálni annak érdekében, hogy ez a tanácsadó szerep hatékony lehessen (27). A WP29 és az európai adatvédelmi biztos tanácsadó szerepe egyaránt hozzáadott értéket nyújt e közleményhez, miközben megőrzi a Bizottság függetlenségét abban, hogy önállóan dönthessen az irányelv végrehajtásához kapcsolódó jogsértési eljárások hivatalos megindításáról.

62.

Az európai adatvédelmi biztos üdvözli, hogy a közlemény csak korlátozott számú cikkel foglalkozik, így lehetővé téve az érzékenyebb kérdésekre való összpontosítást. E tekintetben az európai adatvédelmi biztos felhívja a Bizottság figyelmét a következő, az értelmező közleményben különleges figyelmet érdemlő kérdésekre:

a személyes adat fogalma (28),

az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó szerepének fogalommeghatározása,

az alkalmazandó jog meghatározása,

a célhoz kötöttség elve és a céllal össze nem egyeztethető felhasználás,

a feldolgozás jogalapja, különösen az egyértelmű beleegyezés és az érdekek közötti egyensúly tekintetében.

E.   Egyéb, nem kötelező erejű eszközök

63.

Az egyéb, nem kötelező erejű eszközöknek proaktív módon kell fejleszteniük az adatvédelem elveinek való megfelelést, különösen az új technológiai környezetekben. Az intézkedéseknek „a magánélet megtervezett védelme” („privacy by design”) elnevezésű koncepcióra kell épülniük, biztosítva, hogy az új technológiák szerkezetének kidolgozására és kialakítására az adatvédelmi elvek megfelelő figyelembevétele mellett kerüljön sor. A magánélet védelmét tiszteletben tartó technológiai termékek előmozdításának kulcsfontosságú szerepet kell játszania egy olyan környezetben, ahol a helyfüggetlen számítástechnika gyors fejlődést mutat.

64.

Ehhez szorosan kapcsolódik annak szükséges volta, hogy kibővítsék az adatvédelmi jogszabályok érvényesítésében érdekelt felek körét. Egyrészről, az európai adatvédelmi biztos határozottan támogatja a hatásköreiket és a 29. cikk alapján létrehozott munkacsoporton belüli koordinációs lehetőségeket teljes mértékben kihasználó adatvédelmi hatóságok által az irányelvben megfogalmazott elvek érvényesítésében játszott alapvető szerepet. Az irányelv hatékonyabb érvényesítése egyike a londoni kezdeményezésben megfogalmazott célkitűzéseknek is.

65.

Másrészről, az európai adatvédelmi biztos hangsúlyozza azt, hogy az adatvédelmi elvek magánfelek általi érvényesítését önszabályozás és verseny révén kellene előmozdítani. Az ipart ösztönözni kellene az adatvédelmi elvek végrehajtására és arra, hogy versenyezzen a magánélet védelmét tiszteletben tartó termékek és szolgáltatások fejlesztése terén, hogy ezáltal – az adatvédelmet fontosnak tartó fogyasztók elvárásainak való jobb megfelelés révén – növelhesse piaci szerepét. Ebben az összefüggésben jó példát jelenthetnek az adatvédelmi bizalompecsétek, amelyeket tanúsítási eljárásnak alávetett termékek és szolgáltatások kaphatnak meg (29).

66.

Az európai adatvédelmi biztos fel szeretné hívni a Bizottság figyelmét azon egyéb eszközökre is, amelyek annak ellenére, hogy a közlemény nem említi őket, hasznosnak bizonyulhatnak az irányelv jobb végrehajtása szempontjából. Az adatvédelmi hatóságokat az adatvédelmi jogszabályok jobb érvényesítésében segítő ilyen eszközök például a következők:

teljesítményértékelés,

a legjobb gyakorlatok előmozdítása és cseréje,

harmadik felek általi adatvédelmi ellenőrzések.

F.   Egyéb, hosszú távú eszközök

67.

Az európai adatvédelmi biztos utolsó pontként olyan egyéb eszközökre utal, amelyek a közleményben nem szerepelnek, de amelyeket figyelembe lehetne venni az irányelv jövőbeli módosításakor, vagy amelyeket fel lehetne venni egyéb horizontális jogszabályokba – ezek közül is különösen a következőkre:

Az irányelv érvényesítése megkönnyítésének igen hatékony eszközét jelenthetik a csoportos keresetek, amelyek polgárok csoportjai számára lehetővé teszik, hogy a személyes adatok védelmére vonatkozó ügyekben közösen élhessenek a per lehetőségével.

Hasonló hatásuk lehet az olyan jogi személyek által benyújtott kereseteknek, akiknek tevékenységei bizonyos személykategóriák érdekeinek védelmét szolgálják, ilyenek például a fogyasztói szervezetek és a szakszervezetek.

Az adatkezelők arra vonatkozó kötelezettsége, hogy az adatalanyokat értesítsék a biztonsági előírások megsértéséről, nem csak értékes biztosítékot jelentene, hanem a polgárok adatvédelemmel kapcsolatos tudatossága növelésének módját is.

Olyan rendelkezések, amelyek megkönnyítik az adatvédelmi bizalompecsétek és a harmadik felek általi adatvédelmi ellenőrzések (lásd a 65. és 66. pontot) transznacionális összefüggésben való alkalmazását.

G.   Az intézményi szereplők – különösen a munkacsoport – feladatainak jobb meghatározása

68.

Több intézményi szereplő rendelkezik az irányelv végrehajtásához kapcsolódó feladatokkal. Az irányelv 28. cikke értelmében a tagállami felügyelő hatóságok felelnek az irányelvet átültető nemzeti rendelkezések tagállami alkalmazásának ellenőrzéséért. A 29. cikk létrehozza a felügyelő hatóságok munkacsoportját, a 30. cikk pedig felsorolja annak feladatait. A 31. cikk értelmében az intézkedések közösségi szinten való végrehajtása tekintetében a Bizottságot a tagállamok kormányainak képviselőiből álló bizottság (komitológiai bizottság) segíti.

69.

A különböző szereplők feladatai jobb meghatározásának szükségessége különösen igaz a munkacsoport (tevékenységei) tekintetében. A 30. cikk (1) bekezdése felsorolja a munkacsoport négy feladatát, amelyek úgy foglalhatók össze, mint az irányelv nemzeti szinten való alkalmazásának vizsgálata az egységesség jegyében, valamint véleménynyilvánítás az alábbi közösségi szintű fejleményekről: a védelem szintje, jogalkotási javaslatok és eljárási szabályzat. Ez a lista érzékelteti, hogy a munkacsoport széles körű felelősséggel rendelkezik az adatvédelem területén, ugyancsak ezt szemléltetik a munkacsoport által az évek során készített dokumentumok.

70.

A közlemény szerint a munkacsoport „nagyon fontos tényező a jobb és koherensebb végrehajtás biztosításához”. Az európai adatvédelmi biztos teljes mértékben osztja ezt a megállapítást, ugyanakkor a feladatok néhány konkrét elemének pontosítását is szükségesnek tartja.

71.

Először is, a közlemény a munkacsoport által nyújtott hozzájárulás javítására szólít fel, lévén, hogy a nemzeti hatóságoknak törekedniük kell arra, hogy nemzeti gyakorlataikat a közös irányvonalhoz igazítsák (30). Az európai adatvédelmi biztos üdvözli e kijelentés szándékát, de óva int a feladatok összecserélésétől. Az EK-Szerződés 211. cikke értelmében a Bizottság feladata, hogy ellenőrizze, a tagállamok – a felügyelő hatóságokat is beleértve – teljesítik-e kötelezettségeiket. A munkacsoport mint független tanácsadó szerv nem tartozhat felelősséggel az általa adott vélemények nemzeti hatóságok általi alkalmazásáért.

72.

Másodszor, a Bizottságnak tisztában kell lennie azzal, hogy a munkacsoporton belül különböző szerepei vannak, hiszen nem csak tagja a munkacsoportnak, de annak titkárságát is ő biztosítja. Titkársági feladatainak ellátása során úgy kell támogatnia a munkacsoportot, hogy az független módon végezhesse munkáját. Ez lényegében két dolgot jelent: a Bizottságnak biztosítania kell a szükséges forrásokat, a titkárságnak pedig a munkacsoport tevékenységeinek tartalmát, körét és eredményének jellegét tekintve a munkacsoport és annak elnöke utasításait követve kell működnie. Általánosabban fogalmazva: a Bizottság egyéb, a közösségi jog szerinti feladatainak ellátása során végzett tevékenységei nem akadályozhatják őt abban, hogy ellássa titkársági feladatait.

73.

Harmadszor, habár a munkacsoport prioritásainak kijelölése magára a munkacsoportra van bízva, a Bizottság jelezheti, hogy mit vár el a munkacsoporttól, valamint hogy megítélése szerint miként lehet a legjobban felhasználni a rendelkezésre álló forrásokat.

74.

Negyedszer, az európai adatvédelmi biztos sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a közlemény nem ad egyértelmű útmutatást a szerepek Bizottság és munkacsoport közötti felosztására vonatkozóan. Az európai adatvédelmi biztos felkéri a Bizottságot, hogy nyújtson be a munkacsoporthoz egy ilyen útmutatást tartalmazó dokumentumot. Az európai adatvédelmi biztos a következő pontok felvételét javasolja e dokumentumba:

A Bizottság felkérheti a munkacsoportot arra, hogy számos konkrét és sajátos kérdéssel foglalkozzon. A Bizottság kéréseinek a munkacsoport feladataira és prioritásaira vonatkozó egyértelmű stratégián kell alapulniuk.

A munkacsoport saját prioritásait egyértelmű prioritásokat tartalmazó munkaprogramban határozza meg.

A Bizottság és a munkacsoport szabályaikat esetleg egyetértési megállapodásban fektethetnék le.

Alapvető fontosságú, hogy a munkacsoport teljes körűen részt vegyen az irányelv értelmezésében, és táplálja az irányelv esetleges módosításához vezető megbeszéléseket.

VII.   ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK

75.

Az európai adatvédelmi biztos osztja a Bizottság fő következtetését, miszerint az irányelvet rövid távon nem kell módosítani. Ezt a következtetést meg lehetne erősíteni azáltal, hogy azt az irányelv jellegére és az Unió jogalkotási politikájára is alapoznák.

76.

Az európai adatvédelmi biztos a következőkből indul ki:

Rövid távon a legelőnyösebb az, ha az erőfeszítések az irányelv végrehajtásának javítására összpontosulnak.

Hosszú távon elkerülhetetlennek tűnik az irányelv módosítása.

Az e változtatásokhoz vezető javaslatok kidolgozására vonatkozó felülvizsgálat konkrét időpontját már most ki kellene tűzni. Ez egyértelmű ösztönzést adna ahhoz, hogy már most elgondolkodjanak a jövőbeli változtatásokról.

77.

A jövőbeli változtatások fő elemei a következők:

Nincs szükség új elvekre, egyértelműen szükség van viszont egyéb igazgatási intézkedésekre.

A személyes adatok mindennemű felhasználására alkalmazandó adatvédelmi jogszabályok széles körű hatályát nem kell módosítani.

Az adatvédelmi jogszabályoknak konkrét esetekben lehetővé kell tenniük a kiegyensúlyozott megközelítést, az adatvédelmi hatóságok számára pedig azt, hogy prioritásokat határozzanak meg.

A rendszert teljes körűen kell alkalmazni a személyes adatok bűnüldözési célú felhasználására, habár az e területen jelentkező különleges problémák kezeléséhez megfelelő kiegészítő intézkedésekre lehet szükség.

78.

Az európai adatvédelmi biztos javasolja, hogy a Bizottság határozza meg közelebbről a következőket: a közlemény 3. fejezetében említett tevékenységekre vonatkozó ütemterv; az irányelv alkalmazásáról szóló következő jelentésre vonatkozó határidő; az előirányzott tevékenységek végrehajtásának értékelésére vonatkozó megbízás; a hosszú távon követendő útra vonatkozó utalások.

79.

Az európai adatvédelmi biztos fontos első lépésként üdvözli a technológiára vonatkozó megközelítést, és azt javasolja, hogy kezdődjön meg a hosszú távú megközelítésről szóló megbeszélés, amelybe többek között a bekamerázott társadalom fejlődéséről szóló sarkalatos vita is beletartozik. Az európai adatvédelmi biztos üdvözli továbbá a 2002/58/EK irányelv folyamatban lévő felülvizsgálatát, valamint az olyan új technológiák, mint például az internet és a rádiófrekvenciás azonosítás (RFID) által felvetett adatvédelmi kérdések megválaszolását lehetővé tévő specifikusabb szabályok esetleges szükségességét. Ezen intézkedéseknek a dinamikus környezet teljes egészét kellene figyelembe venniük, és hosszú távon a 95/46/EK irányelvre is ki kellene terjedniük.

80.

Az európai adatvédelmi biztos sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a magánélet globális szintű védelmének és a joghatóságnak a perspektívája korlátozott szerepet játszik a közleményben, és olyan gyakorlati megoldásokra hív fel, amelyek az európai adatalanyok védelmének szükségességét összeegyeztetik az Európai Unió és tagállamai területi korlátaival, mint például: az adatvédelem globális keretének továbbfejlesztése; a harmadik országokba irányuló adattovábbításra vonatkozó különleges rendszer továbbfejlesztése; a joghatóságról szóló nemzetközi megállapodások vagy harmadik országokkal kötött hasonló megállapodások; a globális megfelelést célzó mechanizmusokba való beruházások, mint például a kötelező erejű vállalati szabályok multinacionális vállalatok általi alkalmazása.

Az európai adatvédelmi biztos felkéri a Bizottságot, hogy a legfontosabb érdekelt felekkel együtt kezdjen el kidolgozni egy erre a perspektívára vonatkozó elképzelést.

81.

Az európai adatvédelmi biztos a bűnüldözés tekintetében a következő javaslatokat teszi a Bizottságnak:

Folytatódjon annak mérlegelése, hogy milyen vonatkozásai vannak a magántársaságok bűnüldözési tevékenységekbe való bevonásának.

Őrizzék meg az irányelv 13. cikkének „hasznos hatását” („effet utile”), esetleg a 13. cikk szerinti mentességek alkalmazására vonatkozó feltételek és biztosítékok harmonizálását célzó jogszabályok javasolása révén.

82.

Az irányelv teljes körű végrehajtása azt jelenti, hogy 1. biztosítani kell, hogy a tagállamok teljes mértékben megfeleljenek az európai jog szerinti kötelezettségeiknek és 2. teljes körűen alkalmazni kell azokat az egyéb, nem kötelező erejű eszközöket, amelyek hozzájárulhatnak az adatvédelem magas és harmonizált szintjéhez. Az európai adatvédelmi biztos arra kéri a Bizottságot, hogy egyértelműen jelezze, miként fogja felhasználni a különböző eszközöket, valamint azt is, hogy milyen módon különbözteti meg saját feladatait a munkacsoport feladataitól.

83.

Ami ezen eszközöket illeti:

Egyes esetekben uniós szinten egyedi jogalkotásra lehet szükség.

A európai adatvédelmi biztos arra ösztönzi a Bizottságot, hogy jogsértési eljárások révén törekedjen az irányelv jobb végrehajtására.

A Bizottság felkérést kap arra, hogy – a munkacsoport és az európai adatvédelmi biztos tanácsadó szerepét tiszteletben tartva – az értelmező közlemény eszközét alkalmazza a következőkre: a személyes adat fogalma; az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó szerepének fogalommeghatározása; az alkalmazandó jog meghatározása; a célhoz kötöttség elve és a céllal össze nem egyeztethető felhasználás; a feldolgozás jogalapja, különösen az egyértelmű beleegyezés és az érdekek közötti egyensúly tekintetében.

A nem kötelező eszközök magukban foglalják „a magánélet megtervezett védelme” („privacy by design”) elnevezésű koncepcióra épülő eszközöket.

Hosszú távon a következőket is: csoportos keresetek; az olyan jogi személyek által benyújtott keresetek, akiknek tevékenységei bizonyos személykategóriák érdekeinek védelmét szolgálják; az adatkezelők arra vonatkozó kötelezettsége, hogy az adatalanyokat értesítsék a biztonsági előírások megsértéséről; olyan rendelkezések, amelyek megkönnyítik az adatvédelmi bizalompecsétek és a harmadik felek általi adatvédelmi ellenőrzések transznacionális összefüggésben való alkalmazását.

84.

Az európai adatvédelmi biztos felkéri a Bizottságot, hogy nyújtson be egy olyan dokumentumot a munkacsoportnak, amely egyértelmű útmutatást ad a szerepeknek a Bizottság és a munkacsoport közötti felosztására vonatkozóan és az alábbi elemeket is tartalmazza:

A Bizottságnak a munkacsoport feladataira és prioritásaira vonatkozó egyértelmű stratégián alapuló, arra irányuló kérései, hogy a munkacsoport számos konkrét és sajátos kérdéssel foglalkozzon.

A szabályok egyetértési megállapodásban való lefektetésére vonatkozó lehetőség.

A munkacsoport teljes körű részvétele az irányelv értelmezésében és az irányelv esetleges módosításához vezető megbeszéléseken.

85.

Az irányelvben foglalt adatvédelmi elvek lehető legszélesebb körű alkalmazásának biztosítása érdekében kellőképpen figyelembe kell venni a reformszerződés következményeit. Az európai adatvédelmi biztos a kormányközi konferencia elnökségéhez címzett levelében javaslatokat terjesztett elő.

Kelt Brüsszelben, 2007. július 25-én.

Peter HUSTINX

európai adatvédelmi biztos


(1)  HL L 281., 1995.11.23., 31. o.

(2)  HL L 8., 2001.1.12., 1. o.

(3)  A továbbiakban: „a közlemény”.

(4)  A továbbiakban: „az irányelv”.

(5)  Lásd e vélemény 37. pontját.

(6)  Különösen a Bíróság által a Lindqvist-ügyben (lásd a 15. lábjegyzetet) és a PNR-ügyben (lásd a 17. lábjegyzetet) hozott ítélet.

(7)  A közlemény 9. oldalának teljes első bekezdése.

(8)  Az irányelv (11) preambulumbekezdése.

(9)  Az Európai Parlament és a Tanács 2002. július 12-i 2002/58/EK irányelve az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről, feldolgozásáról és a magánélet védelméről („Elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv”) (HL L 201., 2002.7.31., 37. o.).

(10)  A közlemény 11. oldala.

(11)  A közlemény 6. oldalának utolsó előtti bekezdése.

(12)  Lásd például a munkacsoport 2007. június 20-án elfogadott, a személyes adatok fogalmáról szóló 4/2007. sz. véleményét (WP 137).

(13)  Az internettel foglalkozó almunkacsoport a 29. cikk alapján létrehozott munkacsoporton belüli alcsoport.

(14)  Lásd például az európai adatbázisok közötti kölcsönös átjárhatóságról szóló bizottsági közleményhez fűzött – az európai adatvédelmi biztos honlapján közzétett – 2006. március 10-i észrevételeket.

(15)  Lásd a megfigyelési tanulmányok hálózata által az Egyesült Királyság információs biztosa számára készített és az adatvédelmi és a magánélet védelmével foglalkozó biztosok 28., 2006. november 2–3-án Londonban rendezett nemzetközi konferenciáján előterjesztett, „Jelentés a bekamerázott társadalomról” című dokumentumot (lásd: www.privacyconference2006.co.uk – a „dokumentumok” rész alatt).

(16)  Lásd például az 1995. október 24-i 95/46/EK irányelv 26. cikke (1) bekezdésének egységes értelmezéséről szóló, 2005. november 25-én elfogadott munkadokumentumot (WP 114); a „kötelező erejű vállalati szabályokból” következő megfelelő biztosítékokra vonatkozó közös vélemény kiadására vonatkozó együttműködési eljárást meghatározó, 2005. április 14-én elfogadott munkadokumentumot (WP 107); és az üzleti szövetségek csoportja által benyújtott általános szerződési feltételek tervezetéről („az alternatív mintaszerződés”) szóló 8/2003. számú, 2003. december 17-én elfogadott véleményt (WP 84).

(17)  A Bíróság 2003. november 6-i ítélete, C-101/01. sz. ügy, EBHT 2003., I-12971. o., 56–71. pont.

(18)  Lásd az Európai Bizottság Igazságügyek, Szabadság és Biztonság Főigazgatóságának főigazgatójához címzett, „A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség külső dimenziójára vonatkozó stratégia” című közleményre vonatkozó 2005. november 28-i, az európai adatvédelmi biztos honlapján elérhető levelet.

(19)  A Bíróság 2006. május 30-i ítélete, Európai Parlament kontra Tanács (C-317/04) és Bizottság (C-318/04), C-317/04. és C-318/04. sz. egyesített ügyek, EBHT 2006., I-4721. o.

(20)  Az egyének személyes adataik gépi feldolgozása során való védelméről szóló, 1981. január 28-i Európa tanácsi egyezmény.

(21)  A tanácsi kerethatározat szükségességével kapcsolatban az európai adatvédelmi biztos számos véleményében megemlítette a pontosság hiányát a 108. egyezményben.

(22)  A nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtása, illetve a nyilvános hírközlő hálózatok keretében előállított vagy feldolgozott adatok megőrzéséről és a 2002/58/EK irányelv módosításáról szóló, 2006. március 15-i 2006/24/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 105., 2006.4.13., 54. o.).

(23)  Az európai adatvédelmi biztos által több alkalommal, főként a PNR-ítélettel kapcsolatban kifejtett „jogi kiskapu” kérdése (lásd például a 2006. évi jelentés 47. oldalát).

(24)  A Bíróság 2003. május 20-i ítélete, a C-465/00., C-138/01. és C-139/01. sz. egyesített ügyek, EBHT 2003., I-4989. o.

(25)  Lásd az európai adatvédelmi biztos által a kormányközi konferencia elnökségéhez címzett, a reformszerződés keretében megvalósuló adatvédelemről szóló, 2007. július 23-i, az európai adatvédelmi biztos honlapján elérhető levelet.

(26)  Lásd a közlemény 6. oldalát.

(27)  Lásd az európai adatvédelmi biztos „Az Európai Adatvédelmi Biztos, mint a közösségi intézmények tanácsadója, a jogalkotásra vonatkozó javaslatokról és a kapcsolódó dokumentumokról” című politikai dokumentumát (a dokumentum 5.2. pontját), amely az európai adatvédelmi biztos honlapján érhető el.

(28)  A munkacsoport 4/2007. sz., a 9. lábjegyzetben említett véleménye is foglalkozott ezzel a kérdéssel.

(29)  Említésre érdemes az EuroPriSe elnevezésű, Schleswig-Holstein tartomány adatvédelmi hatósága által az Európai Bizottság Eten elnevezésű projektjének keretében előmozdított projekt.

(30)  Lásd a közlemény 11. oldalát.


27.10.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 255/13


Az európai adatvédelmi biztos véleménye az Európai Rendőrségi Hivatal (Europol) létrehozásáról szóló tanácsi határozati javaslatról (COM(2006) 817 végleges)

(2007/C 255/02)

AZ EURÓPAI ADATVÉDELMI BIZTOS,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre, és különösen annak 286. cikkére,

tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájára, és különösen annak 8. cikkére,

tekintettel a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1),

tekintettel a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 2001/45/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (2), és különösen annak 41. cikkére,

tekintettel a 45/2001/EK rendelet 28. cikkének (2) bekezdése szerint az európai adatvédelmi biztoshoz 2006. december 20-án eljutatott véleménykérelemre,

ELFOGADTA A KÖVETKEZŐ VÉLEMÉNYT:

I.   ELŐZETES MEGJEGYZÉSEK

Az európai adatvédelmi biztossal folytatott konzultáció

1.

A Bizottság a 45/2001/EK rendelet 28. cikkének (2) bekezdésével összhangban az európai adatvédelmi biztos számára megküldte véleményezésre az Európai Rendőrségi Hivatal (Europol) létrehozásáról szóló tanácsi határozati javaslatot. Az európai adatvédelmi biztos szerint ezt a véleményt meg kell említeni a kerethatározat preambulumában (3).

A javaslat jelentősége

2.

A javaslat célja főként nem az Europol megbízatása vagy tevékenysége tekintetében megvalósuló jelentős változtatás, hanem új és rugalmasabb jogalap biztosítása az Europol számára. Az Europolt 1995-ben a tagállamok közötti, az Európai Unióról szóló szerződés K6. cikke (jelenlegi 34. cikk) szerinti egyezmény alapján hozták létre (4). Az ilyen egyezmények hátránya a rugalmasságot és a hatékonyságot illetően az, hogy valamennyi tagállam általi megerősítés szükséges esetükben, és a közelmúltban szerzett tapasztalatok szerint ez több évet is igénybe vehet. E javaslat indoklásából kiderül, hogy az Europol-egyezmény módosításáról szóló három – 2000-ben, 2002-ben, illetőleg 2003-ban elfogadott – jegyzőkönyv 2006 végéig nem lépett hatályba (5).

3.

A javaslat azonban tartalmi változtatásokat is tartalmaz, az Europol működésének további javítását célozva. Kiterjeszti az Europol megbízatását, és az Europol munkájának elősegítésére irányuló számos új rendelkezést foglal magában. Ennek alapján az Europol és mások (úgymint az Európai Közösség/az Európai Unió szervezetei, a tagállami hatóságok és harmadik országok) közötti adatcsere jelentősebb kérdéssé lép elő. A javaslat meghatározza, hogy az Europolnak mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy biztosítsa az Europol adatfeldolgozó rendszereinek és a tagállamok és az Európai Közösség/Európai Unió szervei rendszereinek átjárhatóságát (a javaslat 10. cikkének (5) bekezdése). A javaslat ezenfelül az Europol rendszeréhez való közvetlen hozzáférést biztosít a nemzeti egységek számára.

4.

Ezen túlmenően az Europol – mint az Európai Unióról szóló szerződés VI. címe (harmadik pillér) szerinti szervezet – által elfoglalt hely következményekkel jár az alkalmazandó adatvédelmi jogra nézve, mivel a 45/2001/EK rendelet csupán a közösségi jog hatálya alá tartozó tevékenységek gyakorlása során végzett feldolgozásra vonatkozik, és ennélfogva elvileg nem alkalmazandó az Europol által végzett feldolgozási műveletekre. A javaslat V. fejezete az adatvédelemre és adatbiztonságra vonatkozó egyedi szabályokat tartalmaz, amelyek az adatvédelemre vonatkozó általános jogi kerethez – lex generalis – adódó kiegészítő szabályokat előíró lex specialis-nak tekintendők. Azonban a harmadik pillér vonatkozásában ez az általános jogi keret még nem került elfogadásra (lásd még a 37–40. pontokat).

5.

Utolsó pontként meg kell említeni azt, hogy néhány egyéb változás az Europol helyzetét az Európai Uniónak az Európai Közösséget létrehozó szerződés alapján létrehozott más szervezeteivel fokozottabban összhangba hozzák. Annak ellenére, hogy ez alapvetően nem változtatja meg az Europol helyzetét, mégis első, ösztönző fejleménynek tekinthető. Az Europol finanszírozása a közösségi költségvetésből történik, és az Europol személyzete a közösségi személyzeti szabályzat hatálya alá tartozik. Ez megerősíti az Európai Parlament (a költségvetési eljárásban betöltött helye miatt) és az Európai Bíróság (a költségvetéssel és a személyzeti ügyekkel kapcsolatos jogvitákban betöltött szerep miatt) ellenőrzését. Az európai adatvédelmi biztos a közösségi személyzetre vonatkozó személyes adatok feldolgozása tekintetében hatáskörrel rendelkezik (lásd még a 47. pontot).

E vélemény fő gondolatai

6.

E vélemény foglalkozik egyenként (a 3. pontban említett) tartalmi változtatásokkal, az adatvédelemre vonatkozóan alkalmazandó, (4. pontban említett) törvényekkel, és az Europol és a közösségi szervek (5. pontban említett) növekvő hasonlóságaival.

7.

A vélemény különleges figyelmet fordít az Europol és az Európai Unió más szervei közötti adatcsere fokozott jelentőségére, amely az esetek többségében az európai adatvédelmi biztos felügyelete alá tartozik. Ebben az összefüggésben különösen a javaslat 22., 25. és 48. cikkét lehet megemlíteni. A kérdés összetettsége aggodalmat kelt, mind a célhoz kötöttség elve tekintetében, mind az alkalmazandó adatvédelmi jogszabályok és felügyelet tekintetében, azon esetekben, amikor különböző felügyeleti szervek rendelkeznek hatáskörrel a különböző európai szervezetek felügyeletére, azon pillértől függően, amelyhez tartoznak. Az Europol információs rendszer átjárhatóságával kapcsolatban is aggály merül fel.

II.   A JAVASLAT ÖSSZEFÜGGÉSEIBEN SZEMLÉLVE

8.

E javaslat jogszabályi környezete gyorsan változik.

9.

Elsősorban, e javaslat a rendőrségi és igazságügyi együttműködés terén folyó jogalkotási tevékenységek egyike, amelynek célja a személyes adatok tárolásának és bűnüldözési céllal történő cseréjének lehetővé tétele. A Tanács elfogadott e javaslatok közül néhányat – például az információ és bűnüldözési operatív információ cseréjéről szóló, 2006. december 18-i tanácsi kerethatározatot (6) –, míg más javaslatok még folyamatban vannak.

10.

E jogalkotási tevékenységek vezérelve a hozzáférhetőség elve, amelynek fontos új jogelvként való bevezetésére 2004 novemberében a Hágai Program keretében került sor. Az elv kimondja, hogy a bűnözés elleni küzdelemhez szükséges információknak akadálymentesen kell átlépniük az EU belső határait.

11.

A hozzáférhetőség elve önmagában nem elegendő. További jogalkotási intézkedésekre van szükség annak érdekében, hogy a rendőri és igazságügyi hatóságok között hatékony információcsere valósulhasson meg. Néhány esetben az adatcsere számára választott eszköz magában foglalja az európai szintű információs rendszer kialakítását vagy javítását. Az Europol információs rendszer ilyen rendszer. Az európai adatvédelmi biztos foglalkozott az említett rendszerek alapvető kérdéseivel a Schengeni Információs Rendszer tekintetében, valamint e javaslat tekintetében is érinti e kérdések némelyikét. Az említett kérdések közé tartoznak a rendszerhez való hozzáférés biztosításának feltételei, az összekapcsolás és az alkalmazandó adatvédelmi és felügyeleti szabályok (7).

12.

A javaslatot ezenfelül a legfrissebb fejleményekre, így a prümi szerződésnek az EU jogi keretébe történő átültetésére irányuló, az Európai Unió német elnöksége által tett kezdeményezésre figyelemmel kell megvizsgálni.

13.

Másodszor, a harmadik pilléren belüli adatvédelmi keretrendszer – amely a személyes adatok cseréje szempontjából szükséges feltétel – (az előzőekben említettek szerint) még mindig nem került elfogadásra. Ellenkezőleg, a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságszolgáltatási együttműködés keretében feldolgozott személyes adatok védelméről szóló tanácsi kerethatározatra irányuló javaslatról a Tanácsban folyó tárgyalások meglehetősen nehéznek bizonyultak. A Tanács német elnöksége bejelentette, hogy új szöveg (8) javaslatára kerül sor, amely a bizottsági javaslatban alkalmazott megközelítéshez képest néhány alapvető különbséget tartalmaz.

14.

Harmadszor, a javaslat közvetlenül kapcsolódik az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződéssel kapcsolatos fejleményekhez. Az alkotmányos szerződés III-276. cikke jelentős lépésnek tekinthető abban a folyamatban, amely során az Europol szerepe és feladatai fokozatosan kiterjesztésre kerülnek, másrészt az Europol fokozatosan bekapcsolódik az európai intézményi keretbe. Ahogyan az e javaslat indokolásából kiderül, e cikk tartalmazza az Europol jövőjével kapcsolatosan kialakult elképzelést. Ez a határozat az említett elképzelést részben beemeli, azon bizonytalanság figyelembevételével, hogy az alkotmányos szerződés rendelkezései hatályba lépnek-e, és ha igen, mikor.

III.   TARTALMI VÁLTOZTATÁSOK

Az Europol hatásköre és feladatai

15.

A javaslat I. mellékletének 4. és 5. cikke meghatározza az Europol megbízatását. Ez a megbízatás most kiterjesztésre került a szervezett bűnözéshez nem szorosan kapcsolódó olyan bűncselekményekre, amelyek az európai elfogatóparancsról szóló tanácsi kerethatározatban szereplő súlyos bűncselekmények felsorolásában szereplőkkel megegyeznek (9). Az Europol szerepének második kiterjesztése az, hogy adatbázisai jelenleg a magánintézmények által továbbított információkat és operatív bűnüldözési információkat is tartalmaznak.

16.

Az első kiterjesztést illetően elmondható, hogy logikus lépés a büntetőügyekben folytatott rendőrségi együttműködés fejlesztése terén. Az európai adatvédelmi biztos elismeri, hogy ez a rendőrségi együttműködést lehetővé tévő jogi eszközök tökéletesebb harmonizációját eredményezi. A harmonizáció nemcsak a jobb együttműködés feltételeinek javítása miatt hasznos, hanem azért is, mert az állampolgár jogbiztonságát fokozza, és a rendőrségi együttműködés hatékonyabb ellenőrzését teszi lehetővé, mivel a különböző eszközök mindegyikének hatálya a bűncselekmények azonos kategóriáira terjed ki. Az európai adatvédelmi biztos feltételezi, hogy a megbízatás e kiterjesztésére irányuló javaslat az arányosság elvének figyelembevételével került sor.

17.

Ami a második kiterjesztést illeti, ez a rendőrségi együttműködésben a közelmúltban tapasztalt tendenciával esik egybe, amelyben a magánvállalkozások által bűnüldözési céllal gyűjtött adatok felhasználása egyre fontosabbá válik. Az európai adatvédelmi biztos elismeri, hogy az említett felhasználás szükséges lehet. Különösen a terrorizmus és más súlyos bűncselekmények elleni küzdelem szempontjából lehet szükséges az, hogy a bűnüldözés során valamennyi vonatkozó információ hozzáférhető legyen, beleértve a magánfelek kezében lévő információkat is (10). A magánfelektől érkező információ és bűnüldözési operatív információ azonban természeténél fogva további biztosítékokat kíván, többek között ezen információ pontosságának biztosítása érdekében, mivel ezek üzleti környezetben, üzleti céllal gyűjtött személyes adatok. Azt is biztosítani kell, hogy ezen információknak az Europol felé történő továbbításukat megelőző gyűjtése és feldolgozása jogszerűen történjen, a 95/46/EK irányelvet végrehajtó nemzeti jogszabályok alapján, valamint, hogy az Europol csak megfelelően meghatározott feltételek és korlátozások mellett tegye lehetővé a hozzáférést: a hozzáférés csak eseti alapon, meghatározott célokra engedélyezhető, és azt bírósági felülvizsgálat alá kell helyezni a tagállamokban (11). Ennélfogva az európai adatvédelmi biztos javasolja ilyen feltételek és korlátozások határozatba való beépítését.

Az adatfeldolgozásról szóló 10. cikk

18.

Az Europol-egyezmény 6. cikke korlátozó megközelítést alkalmaz az Europol által gyűjtött információk feldolgozásával kapcsolatosan. Ez a feldolgozás három összetevőre korlátozódik: az Europol Információs Rendszerre, elemzési munkafájlokra és egy tárgymutatórendszerre. A javaslat 10. cikkének (1) bekezdése ezt a megközelítést egy olyan általános rendelkezéssel helyettesíti, amely lehetővé tesz az Europol számára az információ és a bűnüldözési operatív információ feldolgozását, amennyiben az céljai eléréséhez szükséges. A javaslat 10. cikkének (3) bekezdése azonban kijelenti, hogy az Europol Információs Rendszeren és az elemzési munkafájlokon kívül végzett személyes adatfeldolgozást a Tanácsnak az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően hozott határozatában meghatározott feltételek szabályozzák. Az európai adatvédelmi biztos szerint ez a rendelkezés az adatalanyok jogos érdekének védelméhez elegendő pontossággal került megfogalmazásra. Az 55. pontban javasolt, az adatvédelmi hatóságokkal az említett tanácsi határozat elfogadását megelőzően folytatott konzultációt a 10. cikk (3) bekezdésébe kell illeszteni.

19.

A 10. cikk (2) bekezdésében az arányosság elvével össze nem egyeztethetőnek tűnik az, hogy az Europol „feldolgozhat adatokat annak eldöntése céljából, hogy ezek az adatok feladatai szempontjából fontosak-e”. Ez a megfogalmazás nem elég pontos, és gyakorlatilag magában rejti a mindenféle meghatározatlan célú feldolgozás veszélyét.

20.

Az európai adatvédelmi biztos tisztában van azzal, hogy a személyes adatokat olyan szakaszban kell feldolgozni, amikor az Europol feladatának végrehajtása szempontjából fennálló jelentőségük megállapítására még nem került sor. Biztosítani kell azonban azt, hogy az olyan személyes adatok feldolgozása, amely jelentőségének értékelésére még nem került sor, szigorúan a jelentőség értékelésének céljára korlátozódjon, amely értékelést ésszerű határidőn belül el kell végezni, emellett biztosítani kell azt is, hogy – amennyiben a jelentőség ellenőrzésére nem kerül sor – az adatok bűnüldözési céllal ne kerüljenek feldolgozásra.

Ettől eltérő megoldás nemcsak az adatalanyok jogaival ütközne, hanem akadályozná a bűnüldözés hatékonyságát is. Ennélfogva az arányosság elvének való megfelelés érdekében az európai adatvédelmi biztos az adatok – az Europol konkrét feladata szempontjából fennálló jelentőségük meghatározásáig – külön adatbázisban való tárolásának kötelezettségéről szóló rendelkezésnek a 10. cikk (2) bekezdésébe való beillesztését javasolja. Ezenfelül az ezen adatok feldolgozhatóságának idejét szigorúan korlátozni kell, és ez semmi esetre sem tarthat tovább 6 hónapnál (12).

21.

A javaslat 10. cikkének (5) bekezdése szerint minden erőfeszítést meg kell tenni a tagállami adatfeldolgozó rendszerekkel, valamint a Közösséghez és az Unióhoz kapcsolódó szervek által felhasznált rendszerekkel való átjárhatóság biztosítása érdekében. Ez a megközelítés megváltoztatja az Europol-egyezmény (6. cikk (2) bekezdés) megközelítését, amely megtiltja a más automatizált adatfeldolgozó rendszerekhez való kapcsolódást.

22.

Az európai adatbázisok közötti kölcsönös átjárhatóságról szóló bizottsági közleményhez fűzött (13) észrevételekben az európai adatvédelmi biztos ellenezte azt a véleményt, mely szerint az átjárhatóság elsődlegesen technikai fogalom. Ha az adatbázisok technikailag átjárhatóakká válnak – ami azt jelenti, hogy a hozzáférés és az adatcsere lehetséges – igény lesz e lehetőség tényleges kiaknázására. Ez a célhoz kötöttség vonatkozásában különleges kockázatokat rejt, mivel az adatokat könnyen a gyűjtés céljától eltérő célokra lehet felhasználni. Az európai adatvédelmi biztos ragaszkodik ahhoz, hogy az adatbázissal való összekapcsolás tényleges megvalósulásakor szigorú feltételek és garanciák kerüljenek alkalmazására.

23.

Ennélfogva az európai adatvédelmi biztos olyan rendelkezés javaslatba történő beillesztését javasolja, amely előírja, hogy az összekapcsolást csak azon határozatot követően lehet engedélyezni, amely az adott összekapcsolás feltételeit és garanciáit meghatározza, különös tekintettel az összekapcsolás szükségességére, és azon célokra, amelyekre a személyes adatok felhasználásra kerülnek. Ezt a határozatot az európai adatvédelmi biztossal és a közös ellenőrző hatósággal folytatott konzultációt követően kell elfogadni. Az említett rendelkezés a javaslat – egyéb szervekkel és ügynökségekkel való kapcsolatról szóló – 22. cikkéhez kapcsolható.

11. cikk: Europol Információs Rendszer

24.

A 11. cikk (1) bekezdése tekintetében az európai adatvédelmi biztos megállapítja, hogy a nemzeti egységek személyes adatokhoz való hozzáférése meglévő korlátozásának eltörlésére került sor olyan potenciális bűnözőkkel kapcsolatosan, akik (még) nem követtek el bűncselekményt. Ezt a korlátozást jelenleg az egyezmény 7. cikkének (1) bekezdése határozza meg, amely korlátozza az érintett személyek személyazonossági adataihoz való közvetlen hozzáférést.

25.

Az európai adatvédelmi biztos véleménye szerint e tartalmi változtatás nem indokolt. Ellenkezőleg, az e személykategória vonatkozásában érvényes ezen külön biztosítékok teljes mértékben összhangban vannak a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés keretében feldolgozott személyes adatok védelméről szóló tanácsi kerethatározatra irányuló bizottsági javaslattal. Az európai adatvédelmi biztos ajánlja az ezen, bűncselekményt (még) nem elkövetett személyek adataihoz való hozzáférés tekintetében több biztosíték nyújtását, és minden esetben az Europol-egyezmény biztosította védelem meggyengítésének elkerülését.

20. cikk: Tárolási határidők

26.

Az Europol-egyezmény 21. cikke (3) bekezdésének módosított szövege (14) szerint a 10. cikk (1) bekezdésében említett egyénekkel kapcsolatos folyamatos személyes adattárolás szükségessége minden évben felülvizsgálandó, és a felülvizsgálatot dokumentálni kell. A javaslat 20. cikkének (1) bekezdése azonban csak három évvel az adatbevitelt követően végrehajtandó felülvizsgálatot ír elő. Az európai adatvédelmi biztos meggyőződése szerint ez a különleges rugalmasság nem szükséges, és ennélfogva éves felülvizsgálati kötelezettség javaslatba történő beillesztését javasolja. A javaslat módosítása ennél is fontosabb, mivel a javaslatnak tartalmaznia kell a rendszeres tárolási felülvizsgálati kötelezettséget, nemcsak az egyszeri, három évvel későbbit.

21. cikk: A nemzeti és nemzetközi adatbázisokhoz való hozzáférés

27.

A 21. cikk az Europol számára számítógépes hozzáférés és más nemzeti és nemzetközi információs rendszerektől való adatlekérdezés engedélyezéséről szóló általános rendelkezés. Ezt a hozzáférést csak eseti alapon, szigorú feltételek mellett lehet megengedni. A 21. cikk azonban túlságosan széles körű, az Europol feladatai szempontjából nem szükséges hozzáférést biztosít. Ebben az összefüggésben az európai adatvédelmi biztos a belső biztonságért felelős hatóságok VIS-adatokhoz való hozzáféréséről szóló, 2006. január 20-i véleményére (15) utal. Az európai adatvédelmi biztos ajánlja a javaslat szövegének megfelelő módosítását.

28.

Fontos emlékezni arra, hogy a rendelkezés – amennyiben a nemzeti adatbázisokhoz való hozzáféréshez kapcsolódik – szélesebb körű, mint az Europol és a nemzeti egységek közötti információközlés, amellyel többek között a javaslat 12. cikkének (4) bekezdése foglalkozik. A hozzáférés nemcsak e tanácsi határozat rendelkezéseinek hatálya alá tartozik, hanem azt az adatokhoz való hozzáférésre és adatfelhasználásra vonatkozó nemzeti jog is szabályozza. Az európai adatvédelmi biztos üdvözli a 21. cikkbe beillesztett elképzelést, amely szerint a szigorúbb szabályt kell alkalmazni. Emellett a személyes adatok Europol és a nemzeti adatbázisok közötti közlésének – beleértve az Europol nemzeti adatbázisokhoz való hozzáférését is – jelentősége további indok a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés keretében feldolgozott személyes adatok védelméről szóló tanácsi kerethatározat elfogadása mellett, amely megfelelő védelmi szintet biztosít.

24. cikk: Harmadik országok szervezetivel folytatott adatközlés

29.

A 24. cikk (1) bekezdése két feltételt határoz meg a harmadik országok hatóságaival és nemzetközi szervezetekkel folytatott adatközlésre vonatkozóan: a) az adatközlés csak egyedi esetekben, a bűnözés elleni küzdelem szempontjából való szükségesség esetén és b) a harmadik ország szerve által nyújtott, megfelelő adatvédelmi szintet biztosító nemzetközi megállapodás alapján történhet. A 24. cikk (2) bekezdés kivételes esetekben eltérést tesz lehetővé, figyelembe véve a fogadó szervezet adatvédelmi szintjét. Az európai adatvédelmi biztos megérti e kivételek szükségességét, és hangsúlyozza a kivételek szigorúan egyedi alapú és kivételes helyzetekben való alkalmazásának szükségességét. A 24. cikk (2) bekezdésének szövege e feltételeket megfelelően tükrözi.

29. cikk: Személyes adatokhoz való hozzáférés joga

30.

A 29. cikk a személyes adatokhoz való hozzáférés jogával foglalkozik. Ez az adatalanynak az Európai Unió Alapjogi Chartája 8. cikke (2) bekezdésében biztosított egyik alapvető joga, amelyet az Európa Tanács 1981. január 28-i, 108. egyezménye és az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága 1987. szeptember 17-én elfogadott R (87) 15. ajánlása is garantál. Ez a jog a személyes adatok törvényes és tisztességes feldolgozásának része, és célja az adatalany alapvető érdekeinek védelme. A 29. cikkben meghatározott feltételek azonban, a fentiekre figyelemmel, nem elfogadható módon korlátozzák e jogot.

31.

Először, a 29. cikk (3) bekezdése meghatározza, hogy a valamely tagállam által a 29. cikk (2) bekezdése szerint benyújtott hozzáférési kérelemről a 29. cikkel, valamint azon tagállam jogszabályaival és eljárásaival összhangban születik döntés, amelyben a kérelmet benyújtották. Ennek eredményeként a nemzeti jog korlátozhatja a hozzáférési jog alkalmazási körét és tartalmát, és eljárási megszorításokat eredményezhet. Ez az eredmény esetlegesen elégtelen. Például személyes adatokhoz való hozzáférés iránti kérelmeket olyan személyek is benyújthatnak, akiknek az adatait az Europol nem dolgozza fel. Alapvető fontosságú, hogy a hozzáférési jog e kérelmekre kiterjedjen. Ennélfogva biztosítani kell azt, hogy a korlátozottabb hozzáférési jogot biztosító nemzeti jog ne kerüljön alkalmazásra.

32.

Az európai adatvédelmi biztos szerint a nemzeti jogra történő, a 29. cikk (3) bekezdésében szereplő utalást törölni kell, és azt lehetőség szerint a személyes adatok védelméről szóló tanácsi kerethatározatban, vagy adott esetben a tanácsi határozatban szereplő, az alkalmazási körre, a tartalomra és az eljárásra vonatkozó harmonizált szabályokkal kell helyettesíteni.

33.

A 29. cikk (4) bekezdése ezenfelül felsorolja a személyes adatokhoz való hozzáférés megtagadásának indokait, arra az esetre, ha az adatalany az Europol által feldolgozott, rá vonatkozó személyes adatokhoz való hozzáférésre vonatkozó jogát kívánja gyakorolni. A 29. cikk (4) bekezdése szerint a hozzáférést meg kell tagadni, ha az említett hozzáférés egyes meghatározott érdekeket „veszélyeztethet”. Ez a megfogalmazás sokkal tágabb, mint az Europol-egyezmény 19. cikke (3) bekezdésének megfogalmazása, amely szerint a hozzáférést csak akkor kell megtagadni, „ha erre annak érdekében van szükség, hogy”.

34.

Az európai adatvédelmi biztos javasolja az Europol-egyezmény szövege szigorúbb megfogalmazásának megőrzését. Továbbá biztosítani kell az adatkezelőnek a megtagadás indoklásának megadására vonatkozó kötelezettségét, oly módon, hogy e kivétel használatát hatékonyan lehessen ellenőrizni. Az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága 1987. szeptember 17-én elfogadott R (87) 15. ajánlása kifejezetten előírja ezt az elvet. A bizottsági javaslat megfogalmazása nem elfogadható, mivel a hozzáféréshez való jog alapvető természetét nem juttatja érvényre. Az e jog alóli kivételeket csak akkor lehet elfogadni, ha ez szükséges más alapvető érdekek védelme érdekében, más szóval, ha a hozzáférés e másik érdeket aláásná.

35.

Végül, de nem utolsósorban a 29. cikk (5) bekezdésében meghatározott konzultációs mechanizmus erősen korlátozza a hozzáféréshez való jogot. Ez a mechanizmus a hozzáférést valamennyi érintett illetékes hatósággal folytatott konzultációhoz, valamint – az elemzési munkafájlok vonatkozásában – az Europol és az elemzésben részt vevő vagy közvetlenül érintett tagállam közötti konszenzushoz köti. Ez a mechanizmus ténylegesen ellentétes a hozzáférési jog alapvető természetével. Általános elv, hogy a hozzáférést biztosítani kell, és csak sajátos körülmények között lehet korlátozni. Ehelyett a javaslat szövege szerint a hozzáférés biztosítására csak a konzultáció lefolytatását és a konszenzus elérését követően kerülhet sor.

IV.   AZ ADATVÉDELEMRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS JOGI KERET ALKALMAZHATÓSÁGA

Általános szempontok

36.

Az Europol az Európai Unió szerve lesz, azonban nem a 45/2001/EK rendelet 3. cikke szerinti közösségi intézmény vagy szerv. A rendelet ezért általában nem vonatkozik a személyes adatok Europol általi feldolgozására, kivéve egyedi helyzeteket. Ennélfogva a javaslat V. fejezete sui generis adatvédelmi rendszert vezet be, amely az adatvédelemre vonatkozó, alkalmazandó általános jogi keretre is támaszkodik.

Az adatvédelemre vonatkozó általános jogi keret a harmadik pilléren belül

37.

A javaslat elismeri az adatvédelemre vonatkozó általános jogi keret szükségességét. A javaslat 26. cikke szerint lex generalis-ként az Europol a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés keretében feldolgozott személyes adatok védelméről szóló tanácsi kerethatározatban foglalt elveket alkalmazza. A (javasolt) tanácsi kerethatározatra történő utalás helyettesíti az Europol-egyezmény 14. cikkének (3) bekezdésében szereplő, az Európa Tanács 1981. január 28-i 108. Egyezményére, valamint az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága 1987. szeptember 17-én elfogadott R (87) 15. ajánlására való hivatkozást.

38.

Az európai adatvédelmi biztos üdvözli a javaslat 26. cikkét. Ez a rendelkezés alapvető az adatvédelem hatékonysága szempontjából, valamint a következetesség érdekében, mivel lehetővé teszi a személyes adatok cseréjét, amely elősegíti a bűnüldözést. A két eszköz közötti kiegészítő jelleget azonban garantálni kell, ami nem önmagától értetődik, figyelembe véve a következőket:

A tanácsi kerethatározat szövege a Tanácsban megvitatásra került, és az a tárgyalások során alapvető változásokon ment keresztül, ami végül 2006 végén a tárgyalások holtpontra jutását eredményezte.

A német elnökség bejelentette 2007 márciusában előterjesztendő, új szövegre irányuló javaslatát, amely főként az adatvédelem általános elveit tartalmazza.

A tanácsi kerethatározatnak az Europol adatfeldolgozására való közvetlen alkalmazhatósága a jelenlegi megbeszélésekben szereplő fontos kérdés.

A Tanácsban e kerethatározatról folytatott tárgyalások eredményétől függően – valószínűleg a német javaslatra alapozva – további biztosítékok lehetnek szükségesek a jelenlegi javaslatban. Ezt a kérdést egy későbbi szakaszban kell értékelni, amikor a tanácsi kerethatározatra vonatkozó tárgyalások eredménye pontosabban látható.

39.

Az európai adatvédelmi biztos hangsúlyozza, hogy e tanácsi határozatot nem lehet azon adatvédelmi keret Tanács általi elfogadását megelőzően elfogadni, amely az európai adatvédelmi biztos tanácsi kerethatározatról szóló két véleményének (16) következtetéseivel összhangban lévő, megfelelő szintű adatvédelmet garantál.

40.

Ebben az összefüggésben az európai adatvédelmi biztos kiemeli a tanácsi kerethatározati javaslat két sajátos elemét, amelyek különösen alkalmasak az adatalanyok számára – a rájuk vonatkozó adatok Europol általi feldolgozásakor – nyújtott védelem fokozására. A javaslat elsősorban lehetőséget teremt az adatfeldolgozás számára az adatok pontossága és megbízhatósága fokával összhangban lévő elkülönítésre. A véleményeken alapuló adatok, illetve a tényeken alapuló adatok megkülönböztetésre. A nem megerősített és a megerősített adatok közötti ezen egyértelmű különbségtétel fontos módszer az adatminőségi elvnek való megfelelés érdekében. Másodsorban a javaslat a személyek kategóriái szerinti megkülönböztetést ír elő, amely a bűncselekményben való lehetséges érintettségükre alapul.

A 45/2001/EK rendelet

41.

Ez a 45/2001/EK rendeletnek az Europol tevékenységeire való alkalmazhatóságához vezet. A 45/2001/EK rendeletet elsősorban alkalmazni kell az Europol személyzetének vonatkozásában is, amely kérdéssel a 47. pont foglalkozik. Másodszor – és e javaslat IV. részének ez a tárgya – a rendeletet alkalmazni kell a közösségi szervezetekkel folytatott adatcserére, legalábbis amennyiben e szervek küldenek az Europolnak adatokat. A közösségi szervek fontos példái a javaslat 22. cikkének (1) bekezdésében említett szervek.

42.

Várhatóan e szerveknek az Europol számára rendszeresen személyes adatot kell küldeniük. Ennek során a közösségi intézményekre és szervekre a 45/2001/EK rendeletben meghatározott valamennyi kötelezettség vonatkozik, különösen a feldolgozás jogszerűsége tekintetében (a rendelet 5. cikke), az előzetes ellenőrzés (27. cikk), valamint az európai adatvédelmi biztossal való konzultáció (28. cikk). Ez felvet a 45/2001/EK rendelet 7., 8. és 9. cikke alkalmazhatóságával kapcsolatos kérdéseket. Mivel az Europol „nem közösségi intézmény vagy szerv”, és nem tartozik a 95/46/EK irányelv hatálya alá, akár a 9. cikk hatálya alá is tartozhat. Ebben az esetben az Europol által nyújtott védelem megfelelőségét a 45/2001/EK rendelet 9. cikkének (2) bekezdése alapján kell értékelni más nemzetközi szervezetek vagy harmadik országok esetével megegyező módon. Ez a megoldás bizonytalanságot teremtene, és emellett nem lenne összhangban az Europol szerepét az EK-szerződés szerinti intézmények és szervek szerepével való összehangolásra irányuló javaslattal. Jobb megoldás lenne az Europolt közösségi szervként kezelni, amennyiben közösségi szervektől származó adatokat dolgoz fel. Az európai adatvédelmi biztos javasolja a 22. cikkbe egy bekezdés beillesztését, amelynek szövege a következő: „Amennyiben közösségi intézmények vagy szervek személyes adatot továbbítanak, az Europolt a 45/2001/EK rendelet 7. cikke szerinti közösségi szervnek kell tekinteni”.

Az OLAF-fal folytatott adatcsere

43.

Külön figyelmet kell fordítani a személyes adatoknak az Európai Csaláselleni Hivatallal (OLAF) folytatott cseréjére. Jelenleg az Europol és az OLAF közötti információcsere a két szerv közötti igazgatási megállapodás alapján történik. Ez a megállapodás stratégiai és technikai információ cseréjét írja elő, azonban kizárja a személyes adatok cseréjét.

44.

A tanácsi határozati javaslat ettől eltérő természetű. A 22. cikk (3) bekezdése az OLAF és a tagállami hatóságok közötti adatcserével megegyezően végrehajtott információcserét – beleértve a személyes adatokét – ír elő (17). E csere alkalmazása a csalásra, az aktív vagy passzív korrupcióra és a pénzmosásra korlátozódik. Mind az OLAF-nak, mind az Europolnak figyelembe kell vennie – minden egyes konkrét esetben – a nyomozás titkosságát és az adatvédelmet. Az OLAF számára ez a 45/2001/EK rendeletben meghatározott adatvédelmi szint minden körülmények közötti biztosítását jelenti.

45.

Ezenfelül a javaslat 48. cikke kimondja, hogy a 1073/1999/EK rendeletet (18) alkalmazni kell az Europolra. Az OLAF hatáskörrel rendelkezik hivatali vizsgálatok végzésére az Europolon belül, és ennek érdekében azonnali és előre be nem jelentett hozzáférésre jogosult az Europol által tárolt bármely információ vonatkozásában (19). Az európai adatvédelmi biztos szerint e rendelkezés alkalmazási köre nem pontosított.

Minden körülmények között vonatkozik az OLAF által magán az Europolon belül az Európai Közösségek pénzügyi érdekeire hatással bíró csalással, korrupcióval, pénzmosással és más szabálytalanságokkal kapcsolatosan végzett vizsgálatokra.

A rendelkezés azt is sugallja, hogy a 45/2001/EK rendelet ezen vizsgálatokra vonatkozik, beleértve az európai adatvédelmi biztosnak az OLAF hatásköre alkalmazásával kapcsolatosan gyakorolt felügyeletét.

46.

A rendelkezés azonban nem szabályozza, és nem szabályozhatja az Europolon kívüli szabálytalanságokat, amelyekre az Europol által feldolgozott adatok további fényt deríthetnek. Az információk – beleértve a személyes adatok – cseréjére vonatkozó, a 22. cikk (3) bekezdése szerinti rendelkezések ezen esetekre elégségesek lehetnének. Az európai adatvédelmi biztos ajánlja a javaslat 48. cikke alkalmazási körének ilyen értelmű pontosítását.

V.   AZ EUROPOLNAK AZ EK-SZERZŐDÉS ALAPJÁN LÉTREHOZOTT MÁS SZERVEKKEL VALÓ ÖSSZHANGBA HOZATALA

Az Europol személyzete

47.

Az Europol személyzete a személyzeti szabályzat hatálya alá tartozik. Az Europol személyzetével kapcsolatos adatfeldolgozás esetében a 45/2001 rendeletben foglalt anyagi szabályokat és felülvizsgálati szabályokat egyaránt alkalmazni kell, a következetesség és a diszkrimináció tilalmának érvényesítése érdekében. A javaslat (12) preambulum-bekezdése megemlíti a rendelet alkalmazhatóságát a személyes adatfeldolgozás esetében, különösen az Europol személyzetével kapcsolatos adatok tekintetében. Az európai adatvédelmi biztos szerint nem elég ezt az elgondolást a preambulum-bekezdésekben pontosítani. A közösségi jogi aktusok preambulum-bekezdései nem kötelező jellegűek, és nem tartalmaznak normatív rendelkezéseket (20). A 45/2001/EK rendelet alkalmazásának teljes körű biztosítása érdekében olyan bekezdést kell beilleszteni magába a határozat szövegébe – például a 38. cikkbe – amely kimondja, hogy a 45/2001/EK rendeletet alkalmazni kell az Europol személyzetével kapcsolatos adatok feldolgozása tekintetében.

Az Europol által végzett adatfeldolgozás felügyelete

48.

A javaslatnak nem célja az Europol felügyeleti rendszerének alapvető megváltoztatása a közös ellenőrző hatóságnak juttatott központi szereppel. A javasolt jogi keret szerint az ellenőrző hatóság a javaslat 33. cikkével összhangban kerül létrehozatalra. Az Europol jogállásában és tevékenységében bekövetkező egyes változások következtében az európai adatvédelmi biztos bekapcsolódása – az Europol személyzetével kapcsolatos feladatain kívül – korlátozottá válik. Ennélfogva a javaslat 33. cikkének (6) bekezdése meghatározza, hogy a közös ellenőrző hatóságnak együtt kell működnie az európai adatvédelmi biztossal, valamint más ellenőrző hatóságokkal. Ez a rendelkezés tükrözi az európai adatvédelmi biztos 45/2001/EK rendelet 46. cikk f) pontja ii. alpontja szerinti együttműködési kötelezettségét. Az európai adatvédelmi biztos üdvözli ezt a rendelkezést, mint – a pillértől függetlenül – az EU egészére kiterjedő, következetes felügyeleti megközelítést előmozdító hasznos eszközt.

49.

Az előzőekben említettek szerint a javaslat nem irányoz elő alapvető változtatást a felügyeleti rendszer vonatkozásában. A javaslat szélesebb összefüggése azonban megkövetelheti az Europollal kapcsolatos jövőbeni felügyeleti rendszer alapvetőbb átgondolását. Két egyedi fejlemény említhető. Először a 1987/2006/EK rendelet (21) 44–47. cikke meghatározza a SIS II-re vonatkozó felügyelet új struktúráját. Másodsorban a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságszolgáltatási együttműködés keretében feldolgozott személyes adatok védelméről szóló tanácsi kerethatározat összefüggésében a német elnökség bejelentette, hogy a harmadik pillérbe tartozó európai információs rendszerek – beleértve az Europolt is – felügyeletére vonatkozó új struktúrát mérlegel.

50.

Az európai adatvédelmi biztos szerint ez a vélemény nem a megfelelő alkalom a felügyeleti rendszer alapvető változtatásainak megvitatására. A SIS II-re vonatkozó felügyeleti rendszer az első pilléren belül található, és nem lenne megfelelő az Europol számára, amely a harmadik pilléren belüli szervezet, a harmadik pillér pedig a közösségi intézmények, különösen a Bizottság és a Bíróság vonatkozásában korlátozott hatáskört biztosít. A harmadik pilléren belüli biztosítékok hiányában a felügyelet egyedi rendszere mégis szükséges. A 31. cikk például az egyéni fellebbezésekkel foglalkozik. Az európai információs rendszerek felügyeletének új struktúrájára vonatkozó elgondolások ezenfelül a német elnökség bejelentése szerint még nagyon kezdeti szakaszban járnak. Végezetül a jelenlegi rendszer megfelelően működik.

51.

Az európai adatvédelmi biztos ezért észrevételeit a személyes adatok Europol és más szervek közötti cseréjével kapcsolatos szerepére összpontosítja az Európai Unió szintjén. Az e cserére vonatkozó rendelkezések a javaslat fontos új elemét alkotják. A 22. cikk (1) bekezdése említi a Frontex-et, az Európai Központi Bankot, a KKEM-et (22), valamint az OLAF-ot. Ezen szervezetek mindegyike az európai adatvédelmi biztos felügyeleti hatásköre alá tartozik. A 22. cikk (2) bekezdése kijelenti, hogy az Europol munkavégzési megállapodásokat köthet azon szervekkel, amelyek a személyes adatok cseréjét is magukban foglalhatják. Ami az OLAF-ot illeti, e csere a munkavégzési megállapodások hiányában is megtörténhet (22. cikk (3) bekezdése). Emellett a javaslat 48. cikke is – amelyet a 45. és a 46. pont taglal – jelentőséggel bír e tekintetben.

52.

Biztosítani kell, hogy az európai adatvédelmi biztos gyakorolhassa a 45/2001/EK rendelet szerint ráruházott hatáskörét, a közösségi szervezetek által továbbított adatok tekintetében. Ez még nagyobb jelentőséggel bír a személyes adatok átadásával kapcsolatos esetekben, amennyiben az Europolt a 45/2001/EK rendelet 7. cikkének értelmében vett közösségi szervnek tekintjük. Ez a 33. cikk szerinti közös ellenőrző hatósággal való szoros együttműködést még jelentősebbé teszi.

53.

Az európai adatvédelmi biztos két további ajánlást kíván tenni, az adatalanynak az említett adatokhoz fűződő jogai tekintetében:

A javaslat 30. cikke jogot biztosít az adatalanynak a rá vonatkozó helytelen adat kijavítására vagy törlésére. A 30. cikk (2) bekezdése kötelezi a tagállamokat az ilyen adatok kijavítására vagy törlésére, amennyiben azokat a tagállamok közvetlenül továbbították az Europolnak. Hasonló rendelkezés szükséges az európai adatvédelmi biztos által felügyelt közösségi szervezet által továbbított adatok tekintetében, az Europol és e közösségi szervezet hasonló reakciójának biztosítása érdekében.

A 32. cikk (2) bekezdése az egyénnek azzal a jogával foglalkozik, amely szerint ellenőrizheti a feldolgozás jogszerűségét azon esetekben, amikor valamely tagállam személyes adatokat közöl vagy azokba betekint. Hasonló rendelkezés szükséges az európai adatvédelmi biztos által felügyelt közösségi szervezet által közölt adatok tekintetében.

54.

Az említett megfontolások okán az európai adatvédelmi biztosnak szorosan együtt kell működnie a közös ellenőrző hatósággal, legalább az adatcserére irányulóan a közösségi szervezetekkel létrehozott megállapodások hatálybalépését követően. Ez az egyik fő terület, amelyen az együttműködésre vonatkozó kölcsönös kötelezettségek hatályba lépnek.

Az adatvédelmi hatóságokkal folytatott konzultáció

55.

A 10. cikk (3) bekezdése a személyes adatok Europol általi feldolgozására vonatkozó bizonyos rendszerek létrehozatala feltételeinek meghatározásáról szóló tanácsi határozatot ír elő. Az európai adatvédelmi biztos az európai adatvédelmi biztossal és a közös ellenőrző hatósággal az említett határozat elfogadását megelőzően folytatott konzultáció kötelezettségének beillesztését javasolja.

56.

A 22. cikk az Europolnak a Közösséghez vagy Unióhoz kapcsolódó más szervekhez vagy ügynökségekhez fűződő kapcsolatával foglalkozik. Az ebben a cikkben említett együttműködési kapcsolatok munkavégzési megállapodások révén hajhatók végre, és a személyes adatok cseréjéhez kapcsolódhatnak. Emiatt az európai adatvédelmi biztossal és a közös ellenőrző hatósággal a 22. cikk szerinti megállapodások elfogadásakor konzultációt kell folytatni, amennyiben e szerződések fontosak a közösségi intézmények és szervezetek által feldolgozott személyes adatok védelme szempontjából. Az európai adatvédelmi biztos ajánlja a javaslat szövegének megfelelő módosítását.

57.

A 25. cikk (2) bekezdése kijelenti, hogy a Közösséghez vagy Unióhoz kapcsolódó más szervekkel vagy ügynökségekkel folytatott cserékre vonatkozó végrehajtási szabályokat meg kell határozni. Az európai adatvédelmi biztos ajánlja, hogy az ilyen szabályok elfogadását megelőzően ne csupán a közös ellenőrző hatósággal, hanem az európai adatvédelmi biztossal folytatott konzultáció is kötelező legyen, összhangban a közösségi jog szerinti gyakorlattal, amely szerint a közösségi szervezetek a 45/2001/EK rendelet 28. cikkének (1) bekezdése értelmében konzultációt folytatnak az európai adatvédelmi biztossal.

Adatvédelmi tisztviselő

58.

Az európai adatvédelmi biztos üdvözli a 27. cikket, amely az adatvédelmi tisztviselőre vonatkozó rendelkezést tartalmaz, akinek többek között a törvényességnek és a személyes adatok feldolgozására vonatkozó rendelkezések betartásának a – független – biztosítása a feladata. A 45/2001/EK rendelet sikeresen bevezette ezt a feladatkört közösségi szinten a közösségi intézményekben és szervekben. Az adatvédelmi tisztviselő feladatköre az Europolon belül is betöltött, azonban mindeddig megfelelő jogalap nélkül.

59.

Az adatvédelmi tisztviselő sikeres működéséhez elengedhetetlen, hogy függetlenségét a törvény hatékonyan garantálja. Ezért a 45/2001/EK rendelet 24. cikke számos rendelkezést tartalmaz e cél biztosítása érdekében. Az adatvédelmi tisztviselő kinevezésére egy bizonyos időszakra kerül sor, és a tisztviselőt csak nagyon kivételes körülmények között lehet felmenteni. A szükséges személyzetet és költségvetést rendelkezésére kell bocsátani. Feladatai teljesítése során nem fogadhat el utasításokat.

60.

Sajnálatos módon a javaslat nem tartalmazza e rendelkezéseket, az utasítások fogadására vonatkozó rendelkezés kivételével. Az európai adatvédelmi biztos ennélfogva határozottan javasolja az adatvédelmi tisztviselő függetlenségével kapcsolatos garanciák – így az adatvédelmi tisztviselő kinevezésére, felmentésére és az igazgatótanács felé fennálló függetlenségére vonatkozó különleges biztosítékok – beépítését. E rendelkezések szükségesek az adatvédelmi tisztviselő függetlenségének biztosítása érdekében. Emellett e rendelkezések nagyobb összhangba hoznák az Europol adatvédelmi tisztviselőjének helyzetét más közösségi intézmények adatvédelmi tisztviselőinek helyzetével. Végezetül az európai adatvédelmi biztos hangsúlyozza, hogy a javaslat 27. cikkének (5) bekezdése – amely felszólítja az Europol igazgatótanácsát arra, hogy az adatvédelmi tisztviselő működésének egyes szempontjaira vonatkozó végrehajtási szabályokat fogadjon el – természeténél fogva nem alkalmas az adatvédelmi tisztviselő függetlenségének garantálására. Szem előtt kell tartani azt, hogy elsősorban az Europol vezetésétől való függetlenségre van szükség.

61.

Még egy érv szól a tanácsi határozatban foglalt, az adatvédelmi tisztviselőre vonatkozó rendelkezésnek a 45/2001/EK rendelet 24. cikkével való összehangolása mellett. Az Europol személyzete (lásd a 47. pontot) személyes adatai tekintetében ez a rendelet alkalmazandó, ami azt jelenti, hogy ezen ügyek tekintetében az Europol adatvédelmi tisztviselője e rendelet hatálya alá tartozik. Az adatvédelmi tisztviselőt minden körülmények között a rendelet előírásaival összhangban kell kinevezni.

62.

Az európai adatvédelmi biztos továbbá ajánlja a 45/2001/EK rendelet 27. cikkében a közösségi szervek számára előírt előzetes ellenőrzés rendszerének az Europolra történő alkalmazását. Az előzetes ellenőrzési rendszer hatékony eszköznek bizonyult, és fontos szerepet játszik az adatvédelem területén a közösségi intézményekben és szervezetekben.

63.

Végezetül hasznos lenne, ha az Europol adatvédelmi tisztviselője részt venne az első pillér meglévő adatvédelmi tisztviselői hálózatában, az adatvédelmi tisztviselőnek az Europol személyzete tekintetében folytatott tevékenységein túlmenően is. Ez tovább biztosítaná az adatvédelmi kérdésekkel kapcsolatos olyan megközelítést, amely hasonló a közösségi szervezetek által alkalmazott megközelítéshez, és tökéletes összhangban állna a javaslat (16) preambulum-bekezdésében megfogalmazott célkitűzéssel, nevezetesen az európai szervezetekkel és ügynökségekkel való együttműködéssel, a 45/2001/EK rendelettel összhangban megfelelő szintű adatvédelmet biztosítva. Az európai adatvédelmi biztos ajánlja e közös megközelítés célját meghatározó mondatnak a javaslat preambulum-bekezdéseibe való beillesztését. E mondatot a következőképpen lehetne megfogalmazni: „Feladatai végzése közben az adatvédelmi tisztviselő együttműködik a közösségi jog értelmében kinevezett adatvédelmi tisztviselőkkel”.

VI.   KÖVETKEZTETÉSEK

64.

Az európai adatvédelmi biztos megérti az Europol új és rugalmasabb jogalapjának szükségességét, azonban különleges figyelmet fordít a tartalmi változtatásokra, az alkalmazandó adatvédelmi jogszabályokra, valamint az Europol és más közösségi intézmények közötti növekvő hasonlóságokra.

65.

A tartalmi változtatásokat illetően az európai adatvédelmi biztos az alábbiakat ajánlja:

A magánfelektől érkező információ és bűnüldözési operatív információ tekintetében különleges feltételek és korlátozások beillesztését a határozat szövegébe, többek között ezen információ pontosságának biztosítása érdekében, mivel olyan személyes adatokról van szó, amelyek gyűjtésére üzleti környezetben, kereskedelmi célból került sor.

Az olyan személyes adatok feldolgozásának szigorúan a jelentőség értékelése céljára történő korlátozása biztosítását, amelynek jelentősége még nem került értékelésre. Ezen adatokat külön adatbázisokban kell tárolni az Europol egy konkrét feladata szempontjából fennálló jelentőségük megállapításáig, 6 hónapot nem meghaladó időtartamig.

Az Europolon kívüli más feldolgozó rendszerekkel való átjárhatóságot illetően szigorú feltételek és garanciák alkalmazását, amikor más adatbázisokkal való összekapcsolódásra kerül sor.

Biztosítékok beépítését a bűncselekményt (még) el nem követett személyek adataihoz való hozzáférés tekintetében. Az Europol-egyezmény szerint nyújtott biztosítékokat ne lehessen meggyengíteni.

A magánszemélyekkel kapcsolatos személyes adatok folyamatos tárolási szükségessége évenkénti felülvizsgálatának és a felülvizsgálat dokumentálásának biztosítását.

A más nemzeti és nemzetközi információs rendszerekből származó adatokhoz való számítógépes hozzáférésnek és az adatok lekérdezésének csak eseti alapon, szigorú feltételek melletti engedélyezhetőségét.

A hozzáférési jogot illetően: a nemzeti jogra történő, a 29. cikk (3) bekezdésében szereplő utalás törlését, és annak az alkalmazási körre, a tartalomra és az eljárásra vonatkozó, lehetőség szerint a személyes adatok védelméről szóló tanácsi kerethatározatban, vagy adott esetben a tanácsi határozatban szereplő harmonizált szabályokra történő utalással való helyettesítését. A 29. cikk (4) bekezdése kerüljön újrafogalmazásra, és a hozzáférés megtagadása csak akkor legyen engedélyezhető, „ha erre annak érdekében van szükség”. A 29. cikk (5) bekezdésében meghatározott konzultációs mechanizmust el kell hagyni.

66.

E tanácsi határozatot nem lehet az európai adatvédelmi biztos tanácsi kerethatározatról szóló két véleményének következtetéseivel összhangban lévő, megfelelő szintű adatvédelmet garantáló adatvédelmi kerethatározat Tanács általi elfogadását megelőzően elfogadni. A véleményeken alapuló adatokat, illetve a tényeken alapuló adatokat el kell különíteni. Különbséget kell tenni a személyek kategóriái szerint, a bűncselekményben való lehetséges érintettségükre alapulóan.

67.

Az európai adatvédelmi biztos javasolja a 22. cikkbe egy bekezdés beillesztését, amelynek szövege a következő: „Amennyiben közösségi intézmények vagy szervek továbbítanak személyes adatot, az Europolt a 45/2001/EK rendelet 7. cikke szerinti közösségi szervezetnek kell tekinteni”.

68.

Az OLAF által végzett vizsgálatokról szóló 48. cikk nem szabályozhatja az Europolon kívüli szabálytalanságokat, amelyekre az Europol által feldolgozott adatok további fényt deríthetnek. Az európai adatvédelmi biztos ajánlja a javaslat 48. cikke alkalmazási körének pontosítását.

69.

A 45/2001/EK rendelet alkalmazhatóságának teljes körű biztosítása érdekében egy bekezdést kell beilleszteni a határozat szövegébe, amely kimondja, hogy a 45/2001/EK rendeletet alkalmazni kell az Europol személyzetével kapcsolatos adatok feldolgozása tekintetében.

70.

Az adatalanyok jogaira vonatkozó két rendelkezés (30. cikk (2) bekezdés és 32. cikk (2) bekezdés) alkalmazási körét ki kell terjeszteni az európai adatvédelmi biztos által felügyelt közösségi szerv által közölt adatokra, az Europol és e közösségi szerv hasonló reakciója érdekében.

71.

A 10. cikk (3) bekezdésének, a 22. cikknek és a 25. cikk (2) bekezdésének (pontosabb) rendelkezéseket kell tartalmaznia az adatvédelmi hatóságokkal folytatandó konzultáció vonatkozásában.

72.

Az európai adatvédelmi biztos határozottan javasolja az adatvédelmi tisztviselő függetlenségével kapcsolatos garanciák – így az adatvédelmi tisztviselő kinevezésére, felmentésére és az igazgatótanács felé fennálló függetlenségére vonatkozó különleges biztosítékok – beépítését, a 45/2001/EK rendelettel összhangban.

Kelt Brüsszelben, 2007. február 16-án.

Peter HUSTINX

európai adatvédelmi biztos


(1)  HL L 281., 1995.11.23., 31. o.

(2)  HL L 8., 2001.1.12., 1. o.

(3)  A Bizottság egyéb esetekben (a közelmúltban) alkalmazott gyakorlatával összhangban. Lásd – legutóbbiként – az európai adatvédelmi biztosnak a www.edps.europa.eu weboldalon található, az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendelet és végrehajtási szabályai módosításáról szóló javaslatokról szóló, 2006. december 12-i véleményét (COM(2006) 213 végleges és SEC(2006) 866 végleges).

(4)  HL C 316., 1995.7.27., 1. o.

(5)  A hatálybalépés várható időpontja 2007. március/április.

(6)  A Tanács 2006. december 18-i 2006/960/IB kerethatározata az Európai Unió tagállamainak bűnüldöző hatóságai közötti, információ és bűnüldözési operatív információ cseréjének leegyszerűsítéséről (HL L 386., 2006.12.29., 89. o.).

(7)  Ez az adatvédelmi biztos SIS II-re vonatkozó véleményében említett fő kérdések e javaslat szempontjából való jelentőségük alapján összeállított felsorolása. Lásd: A schengeni információs rendszer második generációjára (SIS II) vonatkozó három javaslatról (COM(2005) 230 végleges, COM(2005) 236 végleges és COM(2005) 237 végleges) szóló, 2005. október 19-i vélemény (HL C 91., 2006.4.19., 38. o.).

(8)  Ez az új szöveg 2007 márciusára várható.

(9)  A Tanács 2002. június 13-i kerethatározata az európai elfogatóparancsról és a tagállamok közötti átadási eljárásokról (HL L 190., 2002.7.18., 1. o.).

(10)  Ebben a tekintetben lásd az elektronikus kommunikációs közszolgáltatások nyújtásával összefüggésben feldolgozott adatok megőrzéséről és a 2002/58/EK irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvjavaslatról (COM(2005) 438 végleges) szóló 2005. szeptember 26-i véleményt (HL C 298., 2005.11.29., 1. o.).

(11)  Lásd még a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés keretében feldolgozott személyes adatok védelméről szóló tanácsi kerethatározati javaslatról szóló, 2005. december 19-i véleményben (COM(2005) 475 végleges), (HL C 47., 2006.2.25., 27. o.) szereplő hasonló ajánlásokat.

(12)  Ez az Europol-egyezmény 6a. cikkében meghatározott maximális tárolási időszak a 2. pontban említett három jegyzőkönyvben szereplő módosítások beépítését követően.

(13)  Az európai adatvédelmi biztos honlapján szereplő 2006. március 10-i észrevételek.

(14)  A 2. pontban említett három jegyzőkönyv által tett módosítások beépítését követően az Europol-egyezményben meghatározottak szerint.

(15)  Vélemény (2006. január 20.) a vízuminformációs rendszerhez (VIS) a tagállamok belső biztonságért felelős hatóságai, valamint az Europol számára a terrorcselekmények és egyéb súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése és kivizsgálása érdekében, konzultációs céllal történő hozzáférésről szóló tanácsi határozati javaslatról (COM(2005) 600 végleges) (HL C 97., 2006.4.25., 6. o.).

(16)  A 2005. december 19-i vélemény (HL C 47., 2006.2.25., 27. o.) és a 2006. november 29-i második vélemény, amelyet a Hivatalos Lapban még nem tettek közzé (a www.edps.europa.eu weboldalon megtalálható).

(17)  Az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló egyezményhez csatolt második jegyzőkönyv 7. cikkére alapozva (HL C 221., 1997.7.19., 12. o.).

(18)  Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról szóló, 1999. május 25-i 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 136., 1999.5.31., 1. o.).

(19)  Lásd a rendelet 1. cikkének (3) bekezdését és 4. cikkének (2) bekezdését.

(20)  Lásd például a közösségi jogszabályok szövegezésének minőségére vonatkozó közös iránymutatásokról szóló, 1998. december 22-i intézményközi megállapodás (HL C 73., 1999.3.17., 1. o.) 10. iránymutatását.

(21)  Az Európai Parlament és a Tanács 2006. december 20-i 1987/2006/EK rendelete a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létrehozásáról, működtetéséről és használatáról (HL L 381., 2006.12.28., 4. o.).

(22)  A Kábítószer és a Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontja.


II Közlemények

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK

Bizottság

27.10.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 255/22


Az EK-Szerződés 87. és 88. cikkében foglalt rendelkezések keretén belül az állami támogatások engedélyezése

Olyan esetek, amelyekkel kapcsolatban a Bizottság nem emel kifogást

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2007/C 255/03)

A határozat elfogadásának időpontja

2007.6.27.

Támogatás száma

N 558/05

Tagállam

Lengyelország

Régió

Megnevezés (és/vagy a kedvezményezett neve)

Wsparcie dla zakładów aktywności zawodowej

Jogalap

Art. 25, art. 29 ust. 3 i art. 31 ust. 1 ustawy o rehabilitacji z dnia 27 sierpnia 1977 r. o rehabilitacji zawodowej i społecznej oraz zatrudniania osób niepełnosprawnych (Dz.U. nr 123, poz 776 z późn. zm.); art. 7 ust. 2 pkt 4 ustawy z dnia 12 stycznia 1991 r. o podatkach i opłatach lokalnych (Dz.U. z 2002 r. nr 9, poz. 84); art. 7 ust. 2 pkt 4 ustawy z dnia 30 października 2002 r. o podatku leśnym (Dz.U. nr 200, poz. 1682 ze zm.); art. 12 ust.2 pkt 4 ustawy z dnia 15 listopada 1984 r. o podatku rolnym (DzU. nr 94. poz. 431); art..38 ust. 2 ustawy 26 lipca 1991 r. o podatku dochodowym od osób fizycznych (Dz.U. nr 14, poz. 176).

Az intézkedés típusa

Célkitűzés

Magánszemély fogyasztóknak nyújtott szociális jellegű támogatás

Támogatás formája

Költségvetés

Tervezett éves kiadás: 17 542 636 millió PLN

Támogatás intenzitása

Támogatásnak nem minősülő intézkedés

Időtartam

Gazdasági ágazat

A támogatást nyújtó hatóság neve és címe

Egyéb információ

A határozat bizalmas információt nem tartalmazó, hivatalos szövege megtalálható a következő weboldalon:

http://ec.europa.eu/community_law/state_aids/

A határozat elfogadásának időpontja

2007.8.31.

Támogatás száma

N 79/07

Tagállam

Spanyolország

Régió

Megnevezés (és/vagy a kedvezményezett neve)

Ayudas a Proyectos de Investigación, Desarrollo e Innovación dirigidos al uso y gestión de los recursos naturales y las conservación de los hábitats y ecosistemas

Jogalap

Proyecto de Orden por la que se establecen las bases reguladoras para la concesión de subvenciones en la Acción Estratégica para el uso y gestión de los recursos naturales y la conservación de los hábitats y ecosistemas, correspondientes al Programa Nacional de Ciencias y Tecnologías Medioambientales, en el marco del Plan Nacional de Investigación Científica, Desarrollo e Innovación Tecnológica 2004-2007

Az intézkedés típusa

Támogatási program

Célkitűzés

Kutatás és fejlesztés

Támogatás formája

Vissza nem térítendő támogatás

Költségvetés

Tervezett éves kiadás: 2007: 12,5 – 2008: 8,75 – 2009: 7,5 millió EUR; tervezett támogatás teljes összege: 28,75 millió EUR

Támogatás intenzitása

50 %-25 %

Időtartam

2009-ig

Gazdasági ágazat

A támogatást nyújtó hatóság neve és címe

Ministerio de Medio Ambiente

Plaza de San Juan de la Cruz, s/n

E-28071 Madrid

Egyéb információ

A határozat bizalmas információt nem tartalmazó, hivatalos szövege megtalálható a következő weboldalon:

http://ec.europa.eu/community_law/state_aids/


27.10.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 255/24


Az EK-Szerződés 87. és 88. cikkében foglalt rendelkezések keretén belül az állami támogatások engedélyezése

Olyan esetek, amelyekkel kapcsolatban a Bizottság nem emel kifogást

(2007/C 255/04)

A határozat elfogadásának időpontja

2007.7.30.

A támogatás száma

N 21/07

Tagállam

Spanyolország

Régió

Murcia

A támogatás megnevezése (és/vagy a kedvezményezett neve)

Ayudas para paliar los daños producidos en los cultivos de olivar y viñedos en los municipios de Jumilla y Yecla por las heladas de enero de 2006

Jogalap

Orden de 11 de octubre de 2006 de la Consejería de Agricultura

Az intézkedés típusa

Támogatási program

Célkitűzés

A kedvezőtlen időjárási viszonyok okozta veszteségek kompenzálása

A támogatás formája

Közvetlen támogatás

Költségvetés

1 800 000 EUR

Támogatás intenzitása

Legfeljebb 100 %

A támogatás időtartama

Ad hoc

Érintett gazdasági ágazatok

Mezőgazdaság

A támogatást nyújtó hatóság neve és címe

Consejería de Agricultura y Agua

Comunidad Autónoma de la Región de Murcia

Egyéb információk

A határozat bizalmas információt nem tartalmazó, hivatalos szövege megtalálható a következő weboldalon:

http://ec.europa.eu/community_law/state_aids/

A határozat elfogadásának időpontja

2007.8.20.

A támogatás száma

N 62/07

Tagállam

Spanyolország

Régió

Galicia

A támogatás megnevezése (és/vagy a kedvezményezett neve)

Ayudas para la reparación de daños causados en el sector agrario por las inundaciones acaecidas en octubre y noviembre de 2006

Jogalap

Ordenes de noviembre de 2006 y diciembre de 2006, por las que se dictan disposiciones para el desarrollo en el sector agrario de los Decretos no 180/2006 y 227/2006, de medidas urgentes de ayuda para la reparación de los daños causados por las inundaciones en los meses de octubre y noviembre

Az intézkedés típusa

Támogatási program

Célkitűzés

Rendkívüli eseményekből eredő károk megtérítése

A támogatás formája

Közvetlen támogatás

Költségvetés

900 000 EUR

Támogatás intenzitása

Legfeljebb 100 %-ig

A támogatás időtartama

Eseti

Érintett gazdasági ágazatok

Mezőgazdaság

A támogatást nyújtó hatóság neve és címe

Consejería del Medio Rural

Xunta de Galicia

Egyéb információk

A határozat bizalmas információt nem tartalmazó, hivatalos szövege megtalálható a következő weboldalon:

http://ec.europa.eu/community_law/state_aids/

A határozat elfogadásának időpontja

2007.7.25.

A támogatás száma

N 83/07

Tagállam

Spanyolország

Régió

Murcia

A támogatás megnevezése (és/vagy a kedvezményezett neve)

Programas de colaboración para la formación y transferencia tecnológica del sector agroalimentario y del medio rural

Jogalap

Orden de 19 de diciembre de 2006, de la Consejería de Agricultura y Agua, por la que se establecen las bases reguladoras y la convocatoria para el año 2007 de las líneas de ayuda para programas de colaboración para la formación y transferencia tecnológica del sector agroalimentario y del medio rural

Az intézkedés típusa

Támogatási program

Célkitűzés

A támogatás formája

Közvetlen támogatás

Költségvetés

961 695 EUR

A támogatás intenzitása

100 %-75 %

A támogatás időtartama

2007

Érintett gazdasági ágazatok

Mezőgazdaság

A támogatást nyújtó hatóság neve és címe

Consejería de Agricultura y de Agua

Comunidad Autónoma de la Región de Murcia

Egyéb információk

A határozat bizalmas információt nem tartalmazó, hivatalos szövege megtalálható a következő weboldalon:

http://ec.europa.eu/community_law/state_aids/

A határozat elfogadásának időpontja

2007.7.19.

A támogatás száma

N 143/07

Tagállam

Olaszország

Régió

Marche

A támogatás megnevezése (és/vagy a kedvezményezett neve)

Interventi di soccorso nelle zone agricole danneggiate da calamità naturali (piogge alluvionali dal 16 al 26 settembre 2006 nella provincia di Ancona)

Jogalap

Decreto legislativo n. 102/2004

Az intézkedés típusa

Támogatási program

Célkitűzés

A kedvezőtlen időjárás következtében a mezőgazdasági létesítményekben bekövetkezett károk kompenzálása

A támogatás formája

Közvetlen támogatás

Költségvetés

Lásd az elfogadott rendszert (NN 54/A/04)

A támogatás intenzitása

100 %-ig

A támogatás időtartama

A kifizetések végéig

Érintett gazdasági ágazatok

Mezőgazdaság

A támogatást nyújtó hatóság neve és címe

Ministero delle Politiche agricole e forestali

Via XX settembre, 20

I-00187 Roma

Egyéb információk

Az NN 54/A/04 állami támogatási dokumentáció (C(2005) 1622 végleges jelzésű, 2005. június 7-i bizottsági levél) keretében a Bizottság által elfogadott rendszer alkalmazására vonatkozó intézkedés

A határozat bizalmas információt nem tartalmazó, hivatalos szövege megtalálható a következő weboldalon:

http://ec.europa.eu/community_law/state_aids/

A határozat elfogadásának időpontja

2007.7.19.

A támogatás száma

N 164/07

Tagállam

Írország

Régió

A támogatás megnevezése (és/vagy a kedvezményezett neve)

Scheme of Investment Aid for the Development of the Potato Sector 2007-2013

Jogalap

National Development Plan 2007-2013

Az intézkedés típusa

Támogatási program

Célkitűzés

A keményítőburgonyán kívüli egyéb burgonya termelésével, raktározásával és értékesítésével kapcsolatos felszerelésekre és létesítményekre vonatkozó befektetések támogatása

A támogatás formája

Közvetlen támogatás

Költségvetés

8 millió EUR

A támogatás intenzitása

40 %

50 % fiatal gazdálkodóknak

Időtartam

A Bizottság levelének keltétől 2013. december 31-ig

Érintett gazdasági ágazatok

NACE-kód

A001 – Mezőgazdaság, vadgazdálkodás és kapcsolódó szolgáltatások

A támogatást nyújtó hatóság neve és címe

Department of Agriculture and Food

Agriculture House

Kildare Street

Dublin 2

Ireland

Egyéb információk

A határozat bizalmas információt nem tartalmazó, hivatalos szövege megtalálható a következő weboldalon:

http://ec.europa.eu/community_law/state_aids/

A határozat elfogadásának időpontja

2007.7.19.

A támogatás száma

N 193/07

Tagállam

Spanyolország

Régió

Galicia

A támogatás megnevezése (és/vagy a kedvezményezett neve)

Ayudas al sector forestal — Fomento de las frondosas caducifolias

Jogalap

Orden de la Conselleria do Medio Rural de la Xunta de Galicia por la que se establecen las bases y se convocan para el año 2007 las ayudas para el fomento de las frondosas caducifolias

Az intézkedés típusa

Támogatási program

Célkitűzés

A támogatás formája

Közvetlen támogatás

Költségvetés

9 000 000 EUR

Támogatás intenzitása

Legfeljebb 70 %

A támogatás időtartama

2007-2012

Érintett gazdasági ágazatok

Mezőgazdaság

A támogatást nyújtó hatóság neve és címe

Consejería del Medio Rural

Comunidad Autónoma de Galicia

Egyéb információk

A határozat bizalmas információt nem tartalmazó, hivatalos szövege megtalálható a következő weboldalon:

http://ec.europa.eu/community_law/state_aids/

A határozat elfogadásának időpontja

2007.7.27.

A támogatás száma

N 204/07

Tagállam

Egyesült Királyság

Régió

England

A támogatás megnevezése (és/vagy a kedvezményezett neve)

The English Woodland Grants Scheme 2005 — Woodland Regeneration Grant

Jogalap

The Forestry Act 1979

Az intézkedés típusa

Támogatási program

Célkitűzés

Az erdők ökológiai, védelmi és rekreációs funkcióinak elősegítése

A támogatás formája

Támogatás

Költségvetés

10 millió GBP (14,8 millió EUR)

A támogatás intenzitása

Legfeljebb 45 %

Időtartam

A bizottsági jóváhagyástól 2012. december 31-ig

Érintett gazdasági ágazatok

Erdészet és fakitermelés

A támogatást nyújtó hatóság neve és címe

Forestry Commission England

Great Eastern House

Tenison Road

Cambridge CB1 2DU

United Kingdom

Egyéb információk

A határozat bizalmas információt nem tartalmazó, hivatalos szövege megtalálható a következő weboldalon:

http://ec.europa.eu/community_law/state_aids/

A határozat elfogadásának időpontja

2007.8.8.

A támogatás száma

N 219/07

Tagállam

Írország

Régió

A támogatás megnevezése (és/vagy a kedvezményezett neve)

Conservation of Plant and Animal Genetic Resources Scheme

Jogalap

Council Regulation (EC) No 1467/94 on the conservation, characterization, collection and utilization of genetic resources in agriculture. Funding is provided for annually in the National Budgetary Estimates process

Az intézkedés típusa

Támogatási rendszer

Célkitűzés

A genetikai források megőrzése

A támogatás formája

Közvetlen támogatás

Költségvetés

A költségvetés teljes összege 1,05 millió EUR

A támogatás intenzitása

Időtartam

2007-2013

Érintett gazdasági ágazat

Mezőgazdaság

A támogatást nyújtó hatóság neve és címe

Department of Agriculture and Food

Maynooth Business Campus

Maynooth

Co. Kildare

Ireland

Egyéb információk

A határozat bizalmas információt nem tartalmazó, hivatalos szövege megtalálható a következő weboldalon:

http://ec.europa.eu/community_law/state_aids/

A határozat elfogadásának időpontja

2007.8.20.

A támogatás száma

N 271/07

Tagállam

Franciaország

Régió

A támogatás megnevezése (és/vagy a kedvezményezett neve)

Aides en faveur de la recherche et du développement dans les filières grandes cultures

Jogalap

L 611.1 et L 621.1 et suivants du Code Rural

Az intézkedés típusa

Támogatási program

Célkitűzés

Az alapvető kutatások támogatása

A támogatás formája

Közvetlen támogatás

Költségvetés

Éves ráfordítások: 6 millió EUR

Teljes összeg: 42 millió EUR

A támogatás intenzitása

Átlagosan 80 %, kivételes esetekben 100 %

A támogatás időtartama

2007-2013

Érintett gazdasági ágazatok

Mezőgazdaság – általános növénytermesztési ágazatok (gabonafélék – rizs, olajtartalmú növények-növényi eredetű zsírok, fehérjenövények – szárított hüvelyesek, szárított takarmány, rostnövények, selyemhernyók és cukor)

A támogatást nyújtó hatóság neve és címe

ONIGC

12, rue Rol-Tanguy

F-93555 Montreuil sous Bois Cedex

Egyéb információk

Franciaország kötelezte magát arra, hogy az állami támogatásokról szóló éves jelentésekben a Bizottság rendelkezésére bocsátja az odaítélt támogatásokról szóló információkat

A határozat bizalmas információt nem tartalmazó, hivatalos szövege megtalálható a következő weboldalon:

http://ec.europa.eu/community_law/state_aids/

A határozat elfogadásának időpontja

2007.8.20.

A támogatás száma

N 273/07

Tagállam

Spanyolország

Régió

Andalucía

A támogatás megnevezése (és/vagy a kedvezményezett neve)

Ayudas para la lucha contra la mosca mediterránea de la fruta y contra los insectos vectores de los virus de los cultivos hortícolas

Jogalap

Orden por la que se modifica la Orden de 13 de marzo de 2006, por la que se declara la existencia oficial de las plagas que se citan, se establecen las medidas de control y las ayudas para su ejecución

Az intézkedés típusa

Támogatási program

Célkitűzés

A támogatás formája

Támogatás

Költségvetés

31 884 750 EUR

A támogatás intenzitása

75 %-50 %

A támogatás időtartama

2007-2011

Érintett gazdasági ágazatok

Mezőgazdaság

A támogatást nyújtó hatóság neve és címe

Consejería de Agricultura y Pesca

Comunidad Autónoma de Andalucía

Egyéb információk

A határozat bizalmas információt nem tartalmazó, hivatalos szövege megtalálható a következő weboldalon:

http://ec.europa.eu/community_law/state_aids/


27.10.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 255/31


Bejelentett összefonódás engedélyezése

(Ügyszám COMP/M.4889 – Barclays Industrial Investments/Gemeaz/Scapa)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2007/C 255/05)

2007. szeptember 26-án a Bizottság határozott, hogy engedélyezi a fentebb említett összefonódást, és a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánítja. Ez a határozat a Tanács 139/2004/EK rendeletének 6(1)(b) paragrafusán nyugszik. A határozat teljes szövege kizárólag angolul érhető el, és azután teszik közzé, miután az üzleti titkokat tartalmazó részeket eltávolították a határozat szövegéből. Elérhető lesz:

az Európa versenypolitikai weboldalon (http://ec.europa.eu/comm/competition/mergers/cases/). Ez az oldal lehetőséget kínál arra, hogy az egyedi fúziós döntések társaság, ügyszám, dátum és ágazati tagolás szerint kereshetőek legyenek,

elektronikusan az EUR-Lex honlapon az alábbi hivatkozási szám alatt: 32007M4889. Az EUR-Lex on-line hozzáférést biztosít az európai jogi anyagokhoz (http://eur-lex.europa.eu).


27.10.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 255/31


Bejelentett összefonódás engedélyezése

(Ügyszám COMP/M.4885 – Ineos/Nova/JV)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2007/C 255/06)

2007. szeptember 28-án a Bizottság határozott, hogy engedélyezi a fentebb említett összefonódást, és a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánítja. Ez a határozat a Tanács 139/2004/EK rendeletének 6(1)(b) paragrafusán nyugszik. A határozat teljes szövege kizárólag angolul érhető el, és azután teszik közzé, miután az üzleti titkokat tartalmazó részeket eltávolították a határozat szövegéből. Elérhető lesz:

az Európa versenypolitikai weboldalon (http://ec.europa.eu/comm/competition/mergers/cases/). Ez az oldal lehetőséget kínál arra, hogy az egyedi fúziós döntések társaság, ügyszám, dátum és ágazati tagolás szerint kereshetőek legyenek,

elektronikusan az EUR-Lex honlapon az alábbi hivatkozási szám alatt: 32007M4885. Az EUR-Lex on-line hozzáférést biztosít az európai jogi anyagokhoz (http://eur-lex.europa.eu).


27.10.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 255/32


Bejelentett összefonódás engedélyezése

(Ügyszám COMP/M.4836 – CVC/Univar)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2007/C 255/07)

2007. szeptember 17-én a Bizottság határozott, hogy engedélyezi a fentebb említett összefonódást, és a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánítja. Ez a határozat a Tanács 139/2004/EK rendeletének 6(1)(b) paragrafusán nyugszik. A határozat teljes szövege kizárólag angolul érhető el, és azután teszik közzé, miután az üzleti titkokat tartalmazó részeket eltávolították a határozat szövegéből. Elérhető lesz:

az Európa versenypolitikai weboldalon (http://ec.europa.eu/comm/competition/mergers/cases/). Ez az oldal lehetőséget kínál arra, hogy az egyedi fúziós döntések társaság, ügyszám, dátum és ágazati tagolás szerint kereshetőek legyenek,

elektronikusan az EUR-Lex honlapon az alábbi hivatkozási szám alatt: 32007M4836. Az EUR-Lex on-line hozzáférést biztosít az európai jogi anyagokhoz (http://eur-lex.europa.eu).


27.10.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 255/32


Bejelentett összefonódás engedélyezése

(Ügyszám COMP/M.4822 – Advent International/Takko Holding)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2007/C 255/08)

2007. augusztus 17-én a Bizottság határozott, hogy engedélyezi a fentebb említett összefonódást, és a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánítja. Ez a határozat a Tanács 139/2004/EK rendeletének 6(1)(b) paragrafusán nyugszik. A határozat teljes szövege kizárólag angolul érhető el, és azután teszik közzé, miután az üzleti titkokat tartalmazó részeket eltávolították a határozat szövegéből. Elérhető lesz:

az Európa versenypolitikai weboldalon (http://ec.europa.eu/comm/competition/mergers/cases/). Ez az oldal lehetőséget kínál arra, hogy az egyedi fúziós döntések társaság, ügyszám, dátum és ágazati tagolás szerint kereshetőek legyenek,

elektronikusan az EUR-Lex honlapon az alábbi hivatkozási szám alatt: 32007M4822. Az EUR-Lex on-line hozzáférést biztosít az európai jogi anyagokhoz (http://eur-lex.europa.eu).


IV Tájékoztatások

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

Bizottság

27.10.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 255/33


Euro-átváltási árfolyamok (1)

2007. október 26.

(2007/C 255/09)

1 euro=

 

Pénznem

Átváltási árfolyam

USD

USA dollár

1,4384

JPY

Japán yen

164,50

DKK

Dán korona

7,4549

GBP

Angol font

0,70100

SEK

Svéd korona

9,1800

CHF

Svájci frank

1,6732

ISK

Izlandi korona

86,85

NOK

Norvég korona

7,7095

BGN

Bulgár leva

1,9558

CYP

Ciprusi font

0,5842

CZK

Cseh korona

26,962

EEK

Észt korona

15,6466

HUF

Magyar forint

252,25

LTL

Litván litász/lita

3,4528

LVL

Lett lats

0,7021

MTL

Máltai líra

0,4293

PLN

Lengyel zloty

3,6309

RON

Román lej

3,3541

SKK

Szlovák korona

33,291

TRY

Török líra

1,7161

AUD

Ausztrál dollár

1,5734

CAD

Kanadai dollár

1,3830

HKD

Hongkongi dollár

11,1488

NZD

Új-zélandi dollár

1,8792

SGD

Szingapúri dollár

2,0927

KRW

Dél-Koreai won

1 308,94

ZAR

Dél-Afrikai rand

9,3630

CNY

Kínai renminbi

10,7845

HRK

Horvát kuna

7,3449

IDR

Indonéz rúpia

13 121,80

MYR

Maláj ringgit

4,8122

PHP

Fülöp-szigeteki peso

63,372

RUB

Orosz rubel

35,5790

THB

Thaiföldi baht

45,626


(1)  

Forrás: Az Európai Központi Bank (ECB) átváltási árfolyama.


27.10.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 255/34


A versenykorlátozó magatartásokkal és erőfölénnyel foglalkozó tanácsadó bizottság 2006. szeptember 11-én tartott 415. ülésén megfogalmazott véleménye a COMP/C.38.121 – Szerelvények ügyhöz kapcsolódó határozattervezetről

(2007/C 255/10)

1.

A tanácsadó bizottság egyetért a Bizottságnak a határozattervezet tárgyát képező kartell által érintett termékre és földrajzi területre vonatkozó értékelésével.

2.

A tanácsadó bizottság egyetért az Európai Bizottság azon megállapításával, hogy a tények a Szerződés 81. cikke értelmében megállapodásnak és/vagy összehangolt magatartásnak tekinthetők.

3.

A tanácsadó bizottság egyetért az Európai Bizottság véleményével, miszerint a szóban forgó jogsértés – különösen a 2001. márciusi/áprilisi vizsgálatokat követő időszak esetében – egyszeri, folyamatosan fennálló jogsértésnek minősül.

4.

A tanácsadó bizottság egyetért az Európai Bizottság határozattervezetével a határozat címzettjeit illetően, különösen az érintett csoportok anyavállalatainak tulajdonított felelősséggel kapcsolatban.

5.

A tanácsadó bizottság egyetért az Európai Bizottsággal az engedékenység alkalmazásának és rangsorolásának megállapítása tekintetében.

6.

A tanácsadó bizottság egyetért azzal is, hogy az FNAS-szal kapcsolatos eljárást lezárják.

7.

A tanácsadó bizottság javasolja, hogy véleményét az Európai Unió Hivatalos Lapjában tegyék közzé.


27.10.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 255/34


A versenykorlátozó magatartásokkal és erőfölénnyel foglalkozó tanácsadó bizottság 2006. szeptember 18-án tartott 416. ülésén megfogalmazott véleménye a COMP/F/C.38.121 – Szerelvények ügyhöz kapcsolódó határozattervezetről

(2007/C 255/11)

1.

A tanácsadó bizottság egyetért a Bizottsággal a bírságok alapösszegét illetően.

2.

A tanácsadó bizottság egyetért a Bizottsággal az alapösszeg súlyosbító körülmények miatti emelését illetően.

3.

A tanácsadó bizottság egyetért a Bizottsággal az alapösszeg súlyosbító körülmények miatti csökkentését illetően.

4.

A tanácsadó bizottság egyetért a Bizottsággal a bírság csökkentésének mértékeivel, amelyet Bizottságnak a kartellügyek esetében bírságok alóli mentességről és a bírságok csökkentéséről szóló 1996-os engedékenységi közleménye alapján állapítottak meg.

5.

A tanácsadó bizottság egyetért a Bizottsággal a bírságok végleges összegét illetően.

6.

A tanácsadó bizottság javasolja, hogy véleményét az Európai Unió Hivatalos Lapjában tegyék közzé.


27.10.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 255/35


Az EFTA-államok képviselőinek véleménye a COMP/C.38.121 – Szerelvények üggyel kapcsolatos előzetes határozattervezetről

(A versenykorlátozó magatartásokkal és erőfölénnyel foglalkozó tanácsadó bizottság 2006. szeptember 11-i ülése)

(2007/C 255/12)

1.

Az EFTA államok képviselője egyetért a Bizottságnak a határozattervezet tárgyát képező kartell által érintett termékre és földrajzi területre vonatkozó értékelésével.

2.

Az EFTA államok képviselője egyetért az Európai Bizottság azon megállapításával, hogy a tények a Szerződés 81. cikke és az EGT-megállapodás 53. cikke értelmében megállapodásnak és/vagy összehangolt magatartásnak tekinthetők.

3.

Az EFTA államok képviselője egyetért az Európai Bizottság véleményével, miszerint a szóban forgó jogsértés – különösen a 2001. márciusi/áprilisi vizsgálatokat követő időszak esetében – egyszeri, folyamatosan fennálló jogsértésnek minősül.

4.

Az EFTA államok képviselője egyetért az Európai Bizottság határozattervezetével a határozat címzettjeit illetően, különösen az érintett csoportok anyavállalatainak tulajdonított felelősséggel kapcsolatban.

5.

Az EFTA államok képviselője egyetért az Európai Bizottsággal az engedékenység alkalmazásának és rangsorolásának megállapítása tekintetében.

6.

Az EFTA államok képviselője egyetért azzal is, hogy az FNAS-szal kapcsolatos eljárást lezárják.

7.

Az EFTA államok képviselője javasolja, hogy véleményét az Európai Unió Hivatalos Lapjában tegyék közzé.


27.10.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 255/36


A meghallgató tisztviselő zárójelentése a COMP/38.121 – Szerelvények ügyben folytatott eljárásról

(az egyes versenyjogi eljárásokban a meghallgató tisztviselők megbízásáról szóló, 2001. május 23-i 2001/462/EK, ESZAK bizottsági határozat 15. és 16. cikkével összhangban – HL L 162., 2001.6.19., 21. o.)

(2007/C 255/13)

2001 januárjában a Mueller Industries Inc. a Bizottságnak a kartellügyek esetében bírságok alóli mentességről és a bírságok csökkentéséről szóló 1996-os engedékenységi közleménye értelmében engedékenység iránti kérelmet nyújtott be. Engedékenység iránti kérelmet nyújtott be emellett IMI is 2003 szeptemberében, a Delta 2004 márciusában, a Frabo 2004 júliusában és az Oystertec 2005 májusában.

2001. március 22-én és 23-án a Bizottság mind a rézcsöveket, mind a rézszerelvényeket illetően vizsgálatokat folytatott, majd úgy határozott, hogy az ügyeket szétválasztják a következőkre: rézből készült vízvezetékcsövek (38.069), ipari csövek (38.240), illetve szerelvények (38.121). 2004. április 24-én és 25-én a Delta csoport telephelyén a szerelvényekre korlátozódó vizsgálatokat folytattak. 2002 februárjától/márciusától kezdődően a Bizottság a 17. rendelet 11. cikke, később pedig az 1/2003 rendelet 18. cikke értelmében valamennyi felet felkérte, hogy szolgáltassanak további információkat.

Ez a határozattervezet a három ügy közül csak az utolsóra vonatkozik, mivel a másik kettő már bizottsági határozat tárgyát képezte.

Kifogásközlés és hozzáférés az ügyirathoz

2005. szeptember 22-én a Bizottság kifogásközlést tett közzé, amelyet 30 társaságnak és egy szövetségnek küldtek meg, és amely egyetlen, egész Európára kiterjedő, 13 éven keresztül folyamatosan fennálló jogsértésről számol be. Minden fél kellő időben válaszolt, kivéve a Supergrif SL, amelyet a Delta 2002 októberében eladott a Supergrif vezetőségének, és amely a kifogásközlésre nem reagált. A kartellügyekben szokásos helyzetnek megfelelően az eljárás harmadik feleket nem érintett.

2005. december 22-én kelt levelében az Aalberts – valamint 2005. december 23-án kelt levelében az IMI is – kérte, hogy hozzáférhessen a kifogásközlésben említett többi fél válaszaihoz. Kérésüket a Bizottság szolgálatai elutasították, mivel a Bizottság következetes gyakorlata, hogy csak kérésre, egyetlen alkalommal biztosít hozzáférést az ügyirathoz, miután a Bizottság kifogásairól értesítette a feleket.

Főszabály szerint tehát más feleknek a Bizottság kifogásaira adott válaszaihoz nem biztosítják a hozzáférést. Továbbá a Bíróság ítélkezési gyakorlata (az Elsőfokú Bíróság a T-25/95. sz. és ahhoz egyesített további, Cimenteries-ügyekben 2000. március 15-én hozott ítéletének 380. és azt követő pontjai) szerint sem köteles a Bizottság a kifogásközlésre adott válaszokat valamennyi fél rendelkezésére bocsátani.

Szóbeli meghallgatás

A 2006. január 26–27-én megtartott szóbeli meghallgatás során azonban elfogadtam, hogy a Tomkins és a Pegler számára a védelemhez való jogaik szempontjából szükséges, hogy a kifogásközlésre adott válaszukat kicserélhessék. Minthogy a Bizottság úgy vélte, hogy a Tomkins felelős leányvállalatáért, a Peglerért, és e vélemény alátámasztásához felhasználná a Pegler válaszát, valamint hogy a Peglernek is tudnia kellene, a Tomkins állításai milyen bizonyítékokon alapulnak, megállapodás született, hogy a két fél hozzáférhet egymás válaszához. Ennek eredményeképpen a két társaság között élénk vita alakult ki.

A Comap, a Flowflex és a Supergrif kivételével a kifogásközlés valamennyi címzettje részt vett a meghallgatáson.

A végleges határozat tervezete

A határozattervezet nem tartalmazza az FNAS-sal kapcsolatban a kifogásközlésben emelt kifogásokat. Tekintettel a magyarázatokra, amelyeket az FNAS a kifogásközlésre adott írásbeli válaszában és a meghallgatás során előadott, a Bizottság úgy határozott, hogy az FNAS-szal szemben nem folytatják az eljárást, mivel nem vett részt a jogsértésben.

A Bizottsághoz beérkezett határozattervezet csak olyan kifogásokat tartalmaz, amelyek vonatkozásában az érintett felek lehetőséget kaptak álláspontjuk ismertetésére. Megállapítom, hogy a felek meghallgatáshoz való jogát tiszteletben tartották.

Brüsszel, 2006. szeptember 13.

Serge DURANDE


V Vélemények

KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK

Bizottság

27.10.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 255/38


F-Castres: Menetrend szerinti légi járatok működtetése

A Castres (Mazamet) és Párizs (Orly) közötti menetrend szerinti légi járatok működtetése

Franciaország ajánlattételi felhívása a 2408/92/EGK tanácsi rendelet 4. cikke (1) bekezdésének d) pontja szerint a szolgáltatás működtetésének közszolgáltatási megbízással történő átadásáról

(2007/C 255/14)

1.   Bevezetés: A közösségi légi fuvarozók Közösségen belüli légi útvonalakhoz jutásáról szóló, 23.7.1992-i 2408/92/EGK rendelet 4. cikke (1) bekezdésének a) pontjával összhangban Franciaország a Castres (Mazamet) és Párizs (Orly) között közlekedő menetrend szerinti légi járatokra közszolgáltatási kötelezettségeket írt elő. Ezen közszolgáltatási kötelezettségek teljesítésének feltételeit 22.1.2002-én, a C 18/07. számú közleménnyel hirdették ki az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

Franciaország úgy határozott, hogy a fent említett rendelet 4. cikke (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott eljárás keretében az e járathoz való hozzáférést egyetlen fuvarozóra korlátozza, és ajánlattételi eljárás lefolytatásával e járatok működtetési jogát 1.4.2008-től átadja, ha 1.3.2008-jén nincs olyan légi fuvarozó, amely az előírt közszolgáltatási kötelezettségeknek megfelelően és pénzügyi ellentételezés igénylése nélkül már elkezdte e járat üzemeltetését vagy erre készen állna.

2.   Ajánlatkérő hatóság: Chambre de commerce et d'industrie de Castres-Mazamet, 40, allées Alphonse Juin, BP 30217, -81101 Castres Cedex. Tél. (33) 563 51 46 46. Fax (33) 563 51 46 99. E-mail: f.chambert@castres-mazamet.cci.fr.

3.   Az ajánlattételi felhívás tárgya: Menetrend szerinti légi járat működtetése 1.4.2008-től, az 1. bekezdésben említett közszolgáltatási kötelezettségekkel összhangban.

4.   A szerződés főbb jellemzői: A fuvarozó, a Castres-Mazamet-i kereskedelmi és iparkamara (Chambre de commerce et d'industrie de Castres-Mazamet) és az állam között létrejövő, közszolgáltatási megbízásról szóló szerződés, amely megfelel a pénzügyi ellentételezések állami odaítélésének szabályairól szóló, 16.5.2005-i 2005-473 rendelet 8. cikkének.

A bevételek a megbízottat illetik meg. A Castres-Mazamet-i kereskedelmi és iparkamara és az állam hozzájárulást fizet a megbízottnak a járat valós működési kiadásainak adó (HÉA és légifuvarozási illeték) nélkül számított összegének és a járat működtetéséből származó bevételek adó (HÉA és légifuvarozási illeték) nélkül számított összegének különbségével, de legfeljebb az ellentételezésnek a megbízott által szerződésben vállalt felső összeghatárával egyenlő összegben, adott esetben levonva az e felhívás 9-4. cikkében kilátásba helyezett bírságokat.

5.   A szerződés időtartama: A szerződés (közszolgáltatási megbízásról szóló szerződés) időtartama 1.4.2008-től számítva három év.

6.   Részvétel az ajánlattételi eljárásban: Az ajánlattételi eljárásban részt vehet minden olyan légi fuvarozó, amely a légi fuvarozók engedélyezéséről szóló, 23.7.1992-i 2407/92/EGK tanácsi rendelet értelmében kiállított, érvényes üzemeltetési engedéllyel rendelkezik.

7.   Közbeszerzési eljárás és kiválasztási kritériumok: Erre az ajánlattételi felhívásra a 2408/92/EGK rendelet 4. cikke (1) bekezdése d), e), f), g), h) és i) pontjának rendelkezései, a korrupció megelőzésére, valamint a gazdasági élet és a közbeszerzés átláthatóságára vonatkozó 29.1.1993-i 93-122 törvény IV. fejezete 1. szakaszának rendelkezései és az ezeket végrehajtó jogszabályok (különösen az illegális munkavállalás erőteljesebb visszaszorítására vonatkozó, 11.3.1997-i 97-210 törvény végrehajtásáról rendelkező, 31.5.1997-i 97-638 rendelet), valamint a többek között a pénzügyi ellentételezések állami odaítélésére vonatkozó, 16.5.2005-i 2005-473 rendelet és az ezt végrehajtó három, 16.5.2005-i rendelet vonatkozik.

7-1.   A pályázati dosszié összetétele: A pályázati dossziét francia nyelven kell elkészíteni. Az Európai Unió hivatalos nyelvein kiállított hatósági okiratokat a pályázóknak szükség esetén le kell fordítaniuk franciára. A pályázók a francia változathoz mellékelhetnek egy, az Európai Unió valamely másik hivatalos nyelvén íródott változatot is, az azonban nem számít hitelesnek.

A pályázati dosszié a következőkből áll:

a cégvezető vagy képviselője által aláírt pályázati levél az aláírási jogosultságot igazoló dokumentumokkal együtt;

a céget bemutató összefoglaló, amely beszámol a pályázónak a légi közlekedésben felmutatott szakmai és pénzügyi képességeiről, valamint esetleges idevágó referenciáiról. Az összefoglalóból ki kell derülnie, hogy a pályázó biztosítani tudja-e a közszolgáltatás folytonosságát és az ügyfelekkel szembeni egyenlő bánásmódot; a pályázó, ha úgy kívánja, mintát vehet a közbeszerzésben használatos DC5 űrlapról;

a teljes üzleti forgalom és a szóban forgó szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódó üzleti forgalom az elmúlt három évre, illetőleg – a pályázó tetszése szerint – az elmúlt három év mérlegei és eredménykimutatásai. Ha a pályázó nem tudja ezeket felmutatni, ennek indokait fel kell tárnia;

módszertani feljegyzés, amelyből kiderül, hogy a pályázó miként óhajt az ajánlattételi dokumentációnak megfelelni, ha a Castres-Mazamet-i kereskedelmi és iparkamara jóváhagyásával ajánlatot nyújthat be, és amelyben többek között az alábbiak szerepelnek:

a műszaki és emberi erőforrások, amelyeket a pályázó a járat működtetésére szán,

a személyi állomány létszáma, képzettsége és munkaköre, továbbá adott esetben a pályázó által tervbe vett munkaerő-felvétel,

a közlekedtetett repülőgépek típusa és – adott esetben – lajstromjele,

az ajánlattevő légifuvarozói működési engedélyéről készült másolat,

ha a működési engedélyt európai uniós tagállam, de nem Franciaország adta ki, az ajánlattevőnek az alábbiakat is meg kell adnia:

a pilóták szakszolgálati engedélyét kiadó ország,

a munkaszerződésekre alkalmazandó jog,

a társadalombiztosítási ellátás jogcíme,

a munka törvénykönyve (Code du travail) L 341-5, valamint D. 341-5 és azt követő, az ország területén történő szolgáltatásnyújtás végett ideiglenes kiküldetésben lévő munkavállalókkal kapcsolatos cikkeinek betartása érdekében tett intézkedések;

az 31.5.1997-i 97-638 rendelet (décret) 8. cikke és az említett rendelet 8. cikkének alkalmazásáról rendelkező 31.1.2003-i rendelet (arrêté) szerinti igazolások vagy eskü erejével bíró nyilatkozatok arról, hogy a pályázó eleget tett adófizetési és közteherviselési kötelezettségeinek, többek között az alábbiak tekintetében:

társasági adó,

hozzáadottérték-adó,

társadalombiztosítási, munkahelyibaleset- és foglalkozásibetegség-biztosítási és családtámogatási járulék,

polgári repülési illeték,

repülőtéri illeték,

repülési zajártalom miatti illeték,

szolidaritási adó;

ha az ajánlattevő illetősége szerinti ország tagja az Európai Uniónak, de nem Franciaország, az illetőség szerinti ország közigazgatási és hatósági szerveinek kell kibocsátania az igazolásokat, illetőleg a nyilatkozatokat;

eskü erejével bíró nyilatkozat arról, hogy a pályázó 2. sz. büntetőügyi nyilvántartói kivonatában (bulletin no 2) nem szerepel a munka törvénykönyve (Code du travail) L. 324-9, L. 324-10, L. 341-6, L. 125-1, illetőleg L. 125-3 cikke szerinti törvénysértések elkövetése miatt kiszabott büntetés;

eskü erejével bíró nyilatkozat és/vagy bármely igazolás arról, hogy a pályázó teljesíti a fogyatékos munkavállalók alkalmazásának a munka törvénykönyve L. 323-1 cikkében előírt kötelezettségét;

a cégjegyzékbe történt bejegyzést igazoló „K bis” kivonat, vagy azzal egyenértékű bármely okirat;

a baleset esetén fennálló – különösen az utasokra, a poggyászra, a rakományra, a postai küldeményekre és a harmadik felekre vonatkozó – polgári jogi felelősséget fedező, a 21.4.2004-i 785/2004/EK rendeletnek és különösen annak 4. cikkének megfelelő biztosítás megkötéséről kiállított, három hónapnál nem régebbi igazolás, az 23.7.1992-i 2407/92/EGK rendelet 7. cikke értelmében;

védintézkedés vagy kollektív eljárás esetén az ez ügyben meghozott ítélet, illetve ítéletek másolata (nem francia nyelvű ítélethez hiteles fordítást is mellékelni kell).

7-2.   A pályázatok elbírálásának módja: A pályázatokat az alábbi kritériumok alapján választják ki:

a pályázók által felmutatott szakmai és pénzügyi biztosítékok,

a pályázók arra való alkalmassága, hogy biztosítsák a légiközlekedési közszolgáltatás folytonosságát és a szolgáltatásnyújtás során az ügyfelekkel szembeni egyenlő bánásmódot,

a munka törvénykönyvének L. 323-1. cikkében a fogyatékos munkavállalók alkalmazására vonatkozóan előírt kötelezettségek teljesítése a pályázók részéről.

8.   A szerződés odaítélésének kritériumai: Azokat a fuvarozókat, amelyeknek a pályázatát elfogadták és megfelelőnek ítélték, a következő lépésben az ajánlattételi felhívás egyedi szabályzatának egyidejű átadásával felkérik, hogy az abban meghatározott részletes szabályok szerint nyújtsák be ajánlatukat.

A Castres-Mazamet-i kereskedelmi és iparkamara illetékes szerve szabadon tárgyal az ily módon benyújtott ajánlatokról.

A 2408/92/EGK rendelet 4. cikke (1) bekezdésének f) pontjával összhangban a benyújtott ajánlatok elbírálásánál figyelembe veszik, hogy a szolgáltatás mennyire felel meg az igényeknek, ezen belül pedig különösen azt, hogy milyen árakat és feltételeket kínál az utasoknak, és hogy a kívánt ellentételezés milyen költséggel járna.

9.   További fontos tudnivalók:

9-1.   Pénzügyi ellentételezés: Minden ajánlattevőnek, akinek a pályázatát elfogadták, ajánlatában egyértelműen meg kell jelölnie évenkénti lebontásban, hogy legfeljebb milyen összegű ellentételezést igényel annak fejében, hogy a járatot 1.4.2008-től kezdve három éven át működteti. Az ajánlattevőknek ténylegesen juttatott ellentételezés pontos összegének megállapítására minden évben utólag kerül sor, az üzemeltetésből eredő valós költségek és bevételek függvényében, az ajánlatban szereplő összeg erejéig. Ezt a felső határt csak az üzemeltetés feltételeiben bekövetkező, előre nem látható változás esetén lehet felülvizsgálni.

Az éves kifizetések előlegfizetésekből és záró kifizetésből állnak. A záró kifizetésre csak azután kerül sor, hogy a 9.2. pontban alább meghatározott feltételek szerint jóváhagyták a fuvarozó elszámolását a szóban forgó járatot illetően, és ellenőrizték a szolgáltatás teljesítését.

A szerződés idő előtti felmondása esetén a 9-2. pont rendelkezéseit mihamarabb alkalmazni kell annak érdekében, hogy a pénzügyi ellentételezés fennmaradó részét ki lehessen fizetni a fuvarozónak, az első albekezdésben meghatározott felső határt adott esetben a működtetés valós időtartamával arányos összegre csökkentve.

9-2.   A szolgáltatás teljesítésének és a fuvarozó elszámolásainak ellenőrzése: A fuvarozóval egyeztetve évente legalább egyszer ellenőrzik a szolgáltatás teljesítését és a fuvarozó analitikus könyvelését a szóban forgó légi összeköttetést illetően.

9-3.   A szerződés módosítása és megszűnése: Ha a fuvarozó úgy véli, hogy az üzemeltetés feltételeiben bekövetkezett, előre nem látható változás miatt indokolt az ellentételezés felső összeghatárát módosítani, kellően megindokolt kérelemmel kell fordulnia a többi szerződő félhez, nekik pedig két hónapon belül állást kell foglalniuk. A szerződés ekkor záradékkal módosítható.

Ha az egyik szerződő fél a szerződést hatályának lejárta előtt fel kívánja mondani, ezt csak hat hónapos felmondási idő betartásával teheti meg. Ha szerződésben vállalt kötelezettségeit a fuvarozó súlyosan megszegi, ezt részéről a szerződés azonnali hatállyal való felmondásának kell tekinteni, hacsak felszólításra egy hónapon belül nem nyújt ismét az említett kötelezettségeknek megfelelő szolgáltatást.

9-4.   Pénzbüntetés vagy a szerződés szerinti egyéb levonás: A 9-3. pontban említett felmondási idő be nem tartásáért a fuvarozót vagy a polgári légi közlekedés törvénykönyvének (Code de l'aviation civile) R. 330-20 cikke értelmében kivetett közigazgatási bírsággal, vagy a mulasztott hónapok számából, valamint a légi útvonalon az adott évben történt tényleges szolgáltatáskiesésből kiszámított, legfeljebb a pénzügyi ellentételezésnek a 9-1. pontban meghatározott felső határáig terjedő pénzbüntetéssel sújtják.

A közszolgáltatási kötelezettségek kisebb mértékű megszegése esetén csökkentik a pénzügyi ellentételezésnek a 9-1. pontban meghatározott felső összeghatárát a polgári légi közlekedés törvénykönyvének R. 330-20 cikkében foglalt rendelkezések alkalmazásának sérelme nélkül.

E levonások megállapításánál adott esetben figyelembe kell venni a fuvarozónak felróhatóan elmaradt járatok számát, valamint azon járatok számát, amelyeknek a befogadóképessége az előírtnál kisebb volt, illetőleg amelyeknél a közbenső leszállásra vagy a díjszabásra vonatkozó közszolgáltatási kötelezettségek nem teljesültek.

10.   A pályázat beküldésének feltételei: A pályázati dossziét lezárt borítékban kell beküldeni, a következő felirattal: „Réponse à l'appel de candidatures Ligne aérienne Castres (Mazamet)/Paris (Orly) – À n'ouvrir que par le destinataire [Jelentkezés a Castres (Mazamet) és Párizs (Orly) közötti légi útvonalra vonatkozó ajánlattételi felhívásra – Csak a címzett bonthatja fel]”. A pályázatoknak legkésőbb 4.12.2007-én helyi idő szerint 12.00-ig be kell érkezniük a következő címre, tértivevényes ajánlott küldeményként – az átvételi elismervény igazolja az átvétel időpontját – vagy elismervény ellenében helyben leadva:

Chambre de commerce et d'industrie de Castres-Mazamet, 40, allées Alphonse Juin, BP 30217, F-81101 Castres Cedex.

11.   Az eljárás további menete: A Castres-Mazamet-i kereskedelmi és iparkamara legkésőbb 7.12.2007-én megküldi a kiválasztott pályázóknak az ajánlattételi dokumentációt, amely magában foglalja többek között az ajánlattételi szabályzatot, valamint a szerződéstervezetet.

A kiválasztott pályázóknak legkésőbb 4.1.2008-én, helyi idő szerint 12.00-ig be kell nyújtaniuk ajánlatukat.

Az ajánlat a benyújtástól számítva 280 napig kötelezi az ajánlattevőt.

12.   A ajánlattételi felhívás érvényessége: Az ajánlattételi felhívás érvényességének feltétele, hogy 1.3.2008-ig egyetlen közösségi fuvarozó se mutasson fel olyan tervet, amely alkalmas az adott légi útvonal 1.4.2008-jei kezdettel történő, a közszolgáltatási kötelezettségeknek megfelelő, ellentételezés nélküli üzemeltetésére.

13.   További felvilágosítás: Szükség esetén a pályázók a Castres-Mazamet-i kereskedelmi és iparkamara igazgatójához fordulhatnak felvilágosításért, a 2. bekezdésben szereplő címen és faxszámon, kizárólag levélben vagy faxban.


27.10.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 255/42


F-Castres: Menetrend szerinti légi járatok működtetése

A Castres (Mazamet) és Lyon (Saint-Exupéry) közötti, illetőleg Rodez (Marcillac) és Lyon (Saint-Exupéry) közötti menetrend szerinti légi járatok működtetése

Franciaország ajánlattételi felhívása a 2408/92/EGK tanácsi rendelet 4. cikke (1) bekezdésének d) pontja szerint a szolgáltatás működtetésének közszolgáltatási megbízással történő átadásáról

(2007/C 255/15)

1.   Bevezetés: A közösségi légi fuvarozók Közösségen belüli légi útvonalakhoz jutásáról szóló, 23.7.1992-i 2408/92/EGK rendelet 4. cikke (1) bekezdésének a) pontjával összhangban Franciaország a Castres (Mazamet) és Lyon (Saint-Exupéry) között, valamint a Rodez (Marcillac) és Lyon (Saint-Exupéry) között közlekedő menetrend szerinti légi járatokra közszolgáltatási kötelezettségeket írt elő. Ezen közszolgáltatási kötelezettségek teljesítésének feltételeit 22.1.2002-én, a C 18/06. számú közleménnyel hirdették ki az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

Franciaország úgy határozott, hogy a fent említett rendelet 4. cikke (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott eljárás keretében a Castres, illetve Rodez repülőterét Lyon repülőterével összekötő légi útvonalhoz való hozzáférést egyetlen fuvarozóra korlátozza, és ajánlattételi eljárás lefolytatásával e járatok működtetési jogát 1.6.2008-től átadja, ha 1.5.2008-jén nincs olyan légi fuvarozó, amely az előírt közszolgáltatási kötelezettségeknek megfelelően és pénzügyi ellentételezés igénylése nélkül már elkezdte e járat menetrend szerinti üzemeltetését vagy erre készen állna.

2.   Ajánlatkérő hatóság: Chambre de commerce et d'industrie de Castres-Mazamet, 40, allées Alphonse Juin, BP 30217, -81101 Castres Cedex. Tél. (33) 563 51 46 46. Fax (33) 563 51 46 99. E-mail: f.chambert@castres-mazamet.cci.fr.

és

Société anonyme d'économie mixte locale (SAEML) Air 12, Aéroport de Rodez-Marcillac, route de Décazeville, F-12330 Salles-la-Source. Tél. (33) 565 76 02 00. Fax (33) 565 42 99 97. E-mail: aeroport-rodez-marcillac@wanadoo.fr.

3.   Az ajánlattételi felhívás tárgya: Menetrend szerinti légi járat működtetése 1.6.2008-től, az 1. bekezdésben említett közszolgáltatási kötelezettségekkel összhangban.

4.   A szerződés főbb jellemzői: A fuvarozó, a Castres-Mazamet-i kereskedelmi és iparkamara (Chambre de commerce et d'industrie de Castres-Mazamet), az Air 12 helyi érdekű közös részvénytársaság (Société anonyme d'économie mixte locale Air 12) és az állam között létrejövő, közszolgáltatási megbízásról szóló szerződés, amely megfelel a pénzügyi ellentételezések állami odaítélésének szabályairól szóló, 16.5.2005-i 2005-473 rendelet 8. cikkének.

A bevételek a megbízottat illetik meg. A Castres-Mazamet-i kereskedelmi és iparkamara, az Air 12 helyi érdekű közös részvénytársaság és az állam hozzájárulást fizet a megbízottnak a járat valós működési kiadásainak adó (HÉA és légifuvarozási illeték) nélkül számított összegének és a járat működtetéséből származó bevételek adó (HÉA és légifuvarozási illeték) nélkül számított összegének különbségével, de legfeljebb az ellentételezésnek a megbízott által szerződésben vállalt felső összeghatárával egyenlő összegben, adott esetben levonva az e felhívás 9-4. cikkében kilátásba helyezett bírságokat.

5.   A szerződés időtartama: A szerződés (közszolgáltatási megbízásról szóló szerződés) időtartama 1.6.2008-től számítva három év.

6.   Részvétel az ajánlattételi eljárásban: Az ajánlattételi eljárásban részt vehet minden olyan légi fuvarozó, amely a légi fuvarozók engedélyezéséről szóló, 23.7.1992-i 2407/92/EGK tanácsi rendelet értelmében kiállított, érvényes üzemeltetési engedéllyel rendelkezik.

7.   Közbeszerzési eljárás és kiválasztási kritériumok: Erre az ajánlattételi felhívásra a 2408/92/EGK rendelet 4. cikke (1) bekezdése d), e), f), g), h) és i) pontjának rendelkezései, a korrupció megelőzésére, valamint a gazdasági élet és a közbeszerzés átláthatóságára vonatkozó 29.1.1993-i 93-122 törvény IV. fejezete 1. szakaszának rendelkezései és az ezeket végrehajtó jogszabályok (különösen az illegális munkavállalás erőteljesebb visszaszorítására vonatkozó, 11.3.1997-i 97-210 törvény végrehajtásáról rendelkező, 31.5.1997-i 97-638 rendelet), valamint a többek között a pénzügyi ellentételezések állami odaítélésére vonatkozó, 16.5.2005-i 2005-473 rendelet és az ezt végrehajtó három, 16.5.2005-i rendelet vonatkozik.

7-1.   A pályázati dosszié összetétele: A pályázati dossziét francia nyelven kell elkészíteni. Az Európai Unió hivatalos nyelvein kiállított hatósági okiratokat a pályázóknak szükség esetén le kell fordítaniuk franciára. A pályázók a francia változathoz mellékelhetnek egy, az Európai Unió valamely másik hivatalos nyelvén íródott változatot is, az azonban nem számít hitelesnek.

A pályázati dosszié a következőkből áll:

a cégvezető vagy képviselője által aláírt pályázati levél az aláírási jogosultságot igazoló dokumentumokkal együtt;

a céget bemutató összefoglaló, amely beszámol a pályázónak a légi közlekedésben felmutatott szakmai és pénzügyi képességeiről, valamint esetleges idevágó referenciáiról. Az összefoglalóból ki kell derülnie, hogy a pályázó biztosítani tudja-e a közszolgáltatás folytonosságát és az ügyfelekkel szembeni egyenlő bánásmódot; a pályázó, ha úgy kívánja, mintát vehet a közbeszerzésben használatos DC5 űrlapról;

a teljes üzleti forgalom és a szóban forgó szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódó üzleti forgalom az elmúlt három évre, illetőleg – a pályázó tetszése szerint – az elmúlt három év mérlegei és eredménykimutatásai. Ha a pályázó nem tudja ezeket felmutatni, ennek indokait fel kell tárnia;

módszertani feljegyzés, amelyből kiderül, hogy a pályázó miként óhajt az ajánlattételi dokumentációnak megfelelni, ha a Castres-Mazamet-i kereskedelmi és iparkamara és az Air 12 helyi érdekű közös részvénytársaság jóváhagyásával ajánlatot nyújthat be, és amelyben többek között az alábbiak szerepelnek:

a műszaki és emberi erőforrások, amelyeket a pályázó a járat működtetésére szán,

a személyi állomány létszáma, képzettsége és munkaköre, továbbá adott esetben a pályázó által tervbe vett munkaerő-felvétel,

a közlekedtetett repülőgépek típusa és – adott esetben – lajstromjele,

az ajánlattevő légifuvarozói működési engedélyéről készült másolat,

ha a működési engedélyt európai uniós tagállam, de nem Franciaország adta ki, az ajánlattevőnek az alábbiakat is meg kell adnia:

a pilóták szakszolgálati engedélyét kiadó ország,

a munkaszerződésekre alkalmazandó jog,

a társadalombiztosítási ellátás jogcíme,

a munka törvénykönyve (Code du travail) L 341-5, valamint D. 341-5 és azt követő, az ország területén történő szolgáltatásnyújtás végett ideiglenes kiküldetésben lévő munkavállalókkal kapcsolatos cikkeinek betartása érdekében tett intézkedések;

az 31.5.1997-i 97-638 rendelet (décret) 8. cikke és az említett rendelet 8. cikkének alkalmazásáról rendelkező 31.1.2003-i rendelet (arrêté) szerinti igazolások vagy eskü erejével bíró nyilatkozatok arról, hogy a pályázó eleget tett adófizetési és közteherviselési kötelezettségeinek, többek között az alábbiak tekintetében:

társasági adó,

hozzáadottérték-adó,

társadalombiztosítási, munkahelyibaleset- és foglalkozásibetegség-biztosítási és családtámogatási járulék,

polgári repülési illeték,

repülőtéri illeték,

repülési zajártalom miatti illeték,

szolidaritási adó;

ha az ajánlattevő illetősége szerinti ország tagja az Európai Uniónak, de nem Franciaország, az illetőség szerinti ország közigazgatási és hatósági szerveinek kell kibocsátania az igazolásokat, illetőleg a nyilatkozatokat;

eskü erejével bíró nyilatkozat arról, hogy a pályázó 2. sz. büntetőügyi nyilvántartói kivonatában (bulletin no 2) nem szerepel a munka törvénykönyve (Code du travail) L. 324-9, L. 324-10, L. 341-6, L. 125-1, illetőleg L. 125-3 cikke szerinti törvénysértések elkövetése miatt kiszabott büntetés;

eskü erejével bíró nyilatkozat és/vagy bármely igazolás arról, hogy a pályázó teljesíti a fogyatékos munkavállalók alkalmazásának a munka törvénykönyve L. 323-1 cikkében előírt kötelezettségét;

a cégjegyzékbe történt bejegyzést igazoló „K bis” kivonat, vagy azzal egyenértékű bármely okirat;

a baleset esetén fennálló – különösen az utasokra, a poggyászra, a rakományra, a postai küldeményekre és a harmadik felekre vonatkozó – polgári jogi felelősséget fedező, a 21.4.2004-i 785/2004/EK rendeletnek és különösen annak 4. cikkének megfelelő biztosítás megkötéséről kiállított, három hónapnál nem régebbi igazolás, az 23.7.1992-i 2407/92/EGK rendelet 7. cikke értelmében;

védintézkedés vagy kollektív eljárás esetén az ez ügyben meghozott ítélet, illetve ítéletek másolata (nem francia nyelvű ítélethez hiteles fordítást is mellékelni kell).

7-2.   A pályázatok elbírálásának módja: A pályázatokat az alábbi kritériumok alapján választják ki:

a pályázók által felmutatott szakmai és pénzügyi biztosítékok,

a pályázók arra való alkalmassága, hogy biztosítsák a légiközlekedési közszolgáltatás folytonosságát és a szolgáltatásnyújtás során az ügyfelekkel szembeni egyenlő bánásmódot,

a munka törvénykönyvének L. 323-1. cikkében a fogyatékos munkavállalók alkalmazására vonatkozóan előírt kötelezettségek teljesítése a pályázók részéről.

8.   A szerződés odaítélésének kritériumai: Azokat a fuvarozókat, amelyeknek a pályázatát elfogadták és megfelelőnek ítélték, a következő lépésben az ajánlattételi felhívás egyedi szabályzatának egyidejű átadásával felkérik, hogy az abban meghatározott részletes szabályok szerint nyújtsák be ajánlatukat.

A Castres-Mazamet-i kereskedelmi és iparkamarának, illetőleg az Air 12 helyi érdekű közös részvénytársaságnak az illetékes szerve szabadon tárgyal az ily módon benyújtott ajánlatokról.

A 2408/92/EGK rendelet 4. cikke (1) bekezdésének f) pontjával összhangban a benyújtott ajánlatok elbírálásánál figyelembe veszik, hogy a szolgáltatás mennyire felel meg az igényeknek, ezen belül pedig különösen azt, hogy milyen árakat és feltételeket kínál az utasoknak, és hogy a kívánt ellentételezés milyen költséggel járna.

9.   További fontos tudnivalók:

9-1.   Pénzügyi ellentételezés: Minden ajánlattevőnek, akinek a pályázatát elfogadták, ajánlatában egyértelműen meg kell jelölnie évenkénti lebontásban, hogy legfeljebb milyen összegű ellentételezést igényel annak fejében, hogy a járatot 1.6.2008-től kezdve három éven át működteti. Az ajánlattevőknek ténylegesen juttatott ellentételezés pontos összegének megállapítására minden évben utólag kerül sor, az üzemeltetésből eredő valós költségek és bevételek függvényében, az ajánlatban szereplő összeg erejéig. Ezt a felső határt csak az üzemeltetés feltételeiben bekövetkező, előre nem látható változás esetén lehet felülvizsgálni.

Az éves kifizetések előlegfizetésekből és záró kifizetésből állnak. A záró kifizetésre csak azután kerül sor, hogy a 9.2. pontban alább meghatározott feltételek szerint jóváhagyták a fuvarozó elszámolását a szóban forgó járatot illetően, és ellenőrizték a szolgáltatás teljesítését.

A szerződés idő előtti felmondása esetén a 9-2. pont rendelkezéseit mihamarabb alkalmazni kell annak érdekében, hogy a pénzügyi ellentételezés fennmaradó részét ki lehessen fizetni a fuvarozónak, az első albekezdésben meghatározott felső határt adott esetben a működtetés valós időtartamával arányos összegre csökkentve.

9-2.   A szolgáltatás teljesítésének és a fuvarozó elszámolásainak ellenőrzése: A fuvarozóval egyeztetve évente legalább egyszer ellenőrzik a szolgáltatás teljesítését és a fuvarozó analitikus könyvelését a szóban forgó légi összeköttetést illetően.

9-3.   A szerződés módosítása és megszűnése: Ha a fuvarozó úgy véli, hogy az üzemeltetés feltételeiben bekövetkezett, előre nem látható változás miatt indokolt az ellentételezés felső összeghatárát módosítani, kellően megindokolt kérelemmel kell fordulnia a többi szerződő félhez, nekik pedig két hónapon belül állást kell foglalniuk. A szerződés ekkor záradékkal módosítható.

Ha az egyik szerződő fél a szerződést hatályának lejárta előtt fel kívánja mondani, ezt csak hat hónapos felmondási idő betartásával teheti meg. Ha a szerződésben vállalt kötelezettségeit a fuvarozó súlyosan megszegi, ezt részéről a szerződés azonnali hatállyal való felmondásának kell tekinteni, hacsak felszólításra egy hónapon belül nem nyújt ismét az említett kötelezettségeknek megfelelő szolgáltatást.

9-4.   Pénzbüntetés vagy a szerződés szerinti egyéb levonás: A 9-3. pontban említett felmondási idő be nem tartásáért a fuvarozót vagy a polgári légi közlekedés törvénykönyvének (Code de l'aviation civile) R. 330-20 cikke értelmében kivetett közigazgatási bírsággal, vagy a mulasztott hónapok számából, valamint a légi útvonalon az adott évben történt tényleges szolgáltatáskiesésből kiszámított, legfeljebb a pénzügyi ellentételezésnek a 9-1. pontban meghatározott felső határáig terjedő pénzbüntetéssel sújtják.

A közszolgáltatási kötelezettségek kisebb mértékű megszegése esetén csökkentik a pénzügyi ellentételezésnek a 9-1. pontban meghatározott felső összeghatárát a polgári légi közlekedés törvénykönyvének R. 330-20 cikkében foglalt rendelkezések alkalmazásának sérelme nélkül.

E levonások megállapításánál adott esetben figyelembe kell venni a fuvarozónak felróhatóan elmaradt járatok számát, valamint azon járatok számát, amelyeknek a befogadóképessége az előírtnál kisebb volt, illetőleg amelyeknél a közbenső leszállásra vagy a díjszabásra vonatkozó közszolgáltatási kötelezettségek nem teljesültek.

10.   A pályázat beküldésének feltételei: A pályázati dossziét lezárt borítékban kell beküldeni, a következő felirattal: „Réponse à l'appel de candidatures Ligne aérienne Castres (Mazamet)/Rodez (Marcillac)/Lyon (Saint-Exupéry) – À n'ouvrir que par le destinataire [Jelentkezés a Castres (Mazamet), illetve Rodez (Marcillac) repülőterét Lyon (Saint-Exupéry) repülőterével összekötő légi útvonalra vonatkozó ajánlattételi felhívásra – Csak a címzett bonthatja fel]”. A pályázatoknak legkésőbb 4.12.2007-én helyi idő szerint 12.00-ig be kell érkezniük a következő címre, tértivevényes ajánlott küldeményként – az átvételi elismervény igazolja az átvétel időpontját – vagy elismervény ellenében helyben leadva:

Chambre de commerce et d'industrie de Castres-Mazamet, 40, allées Alphonse Juin, BP 30217, F-81101 Castres Cedex.

11.   Az eljárás további menete: A Castres-Mazamet-i kereskedelmi és iparkamara legkésőbb 7.12.2007-én megküldi a kiválasztott pályázóknak az ajánlattételi dokumentációt, amely magában foglalja többek között az ajánlattételi szabályzatot, valamint a szerződéstervezetet.

A kiválasztott pályázóknak legkésőbb 4.1.2008-én, helyi idő szerint 12.00-ig be kell nyújtaniuk ajánlatukat.

Az ajánlat a benyújtástól számítva 280 napig kötelezi az ajánlattevőt.

12.   A ajánlattételi felhívás érvényessége: Az ajánlattételi felhívás érvényességének feltétele, hogy 1.5.2008-ig egyetlen közösségi fuvarozó se mutasson fel olyan tervet, amely alkalmas az adott légi útvonal 1.6.2008-jei kezdettel történő, a közszolgáltatási kötelezettségeknek megfelelő, ellentételezés nélküli üzemeltetésére.

13.   További felvilágosítás: Szükség esetén a pályázók a Castres-Mazamet-i kereskedelmi és iparkamara igazgatójához fordulhatnak felvilágosításért, a 2. bekezdésben szereplő címen és faxszámon, kizárólag levélben vagy faxban.


A VERSENYPOLITIKA VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK

Bizottság

27.10.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 255/45


Összefonódás előzetes bejelentése

(Ügyszám COMP/M.4911 – Goldman Sachs/LOMO)

Egyszerűsített eljárás alá vont ügy

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2007/C 255/16)

1.

2007. október 19-én a Bizottság a 139/2004/EK tanácsi rendelet (1) 4. cikke szerint bejelentést kapott egy tervezett összefonódásról, amely révén a The Goldman Sachs Group, Inc. (a továbbiakban: Goldman Sachs, Amerikai Egyesült Államok) vállalkozás értékpapírok vásárlása útján teljes irányítást szerez a tanácsi rendelet 3. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében a LOMO Group (a továbbiakban: LOMO, Németország) felett.

2.

Az érintett vállalkozások üzleti tevékenysége a következő:

a Goldman Sachs esetében: befektetési banki tevékenység, kereskedelem és tőkebefektetés, vagyonkezelés, valamint befektetési szolgáltatások,

a LOMO esetében: benzinkutak és autópályai kiszolgálóállomások üzemeltetése.

3.

A Bizottság előzetes vizsgálatára alapozva megállapítja, hogy a bejelentett ügylet a 139/2004/EK rendelet hatálya alá tartozhat, a végleges döntés jogát azonban fenntartja. A Bizottság a 139/2004/EK tanácsi rendelet szerinti egyes összefonódások kezelésére vonatkozó egyszerűsített eljárásáról szóló közleménye (2) szerint az ügyet egyszerűsített eljárásra utalhatja.

4.

A Bizottság felhívja az érdekelt harmadik feleket, hogy az ügylet kapcsán esetlegesen felmerülő észrevételeiket nyújtsák be a Bizottságnak.

Az észrevételeknek a közzétételt követő 10 napon belül kell a Bizottsághoz beérkezniük. Az észrevételeket a COMP/M.4911 – Goldman Sachs/LOMO hivatkozási szám feltüntetése mellett lehet eljuttatni a Bizottsághoz faxon (fax: (32-2) 296 43 01 vagy 296 72 44), vagy postai úton a következő címre:

European Commission (Európai Bizottság)

Directorate-General for Competition (Versenypolitikai Főigazgatóság)

Merger Registry (Fúziós Iktatási Osztály)

J-70

B-1049 Brussels (Brüsszel)


(1)  HL L 24., 2004.1.29., 1. o.

(2)  HL C 56., 2005.3.5., 32. o.


27.10.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 255/46


Összefonódás előzetes bejelentése

(Ügyszám COMP/M.4944 – SAP/Business Objects)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2007/C 255/17)

1.

2007. október 22-én a Bizottság a 139/2004/EK tanácsi rendelet (1) 4. cikke szerint bejelentést kapott a SAP AG (a továbbiakban: SAP, Németország) által tervezett összefonódásról, amely szerint az előbbi részesedés vásárlása útján irányítást szerez a tanácsi rendelet 3. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében a Business Objects S.A. (a továbbiakban: BO, Franciaország/Amerikai Egyesült Államok) egésze felett.

2.

Az érintett vállalkozások üzleti tevékenysége a következő:

a SAP esetében: üzleti szoftvermegoldások és alkalmazások,

a BO esetében: üzleti analitikát szolgáló szoftvermegoldások, képzések és kapcsolódó szolgáltatások.

3.

A Bizottság előzetes vizsgálatára alapozva megállapítja, hogy a bejelentett ügylet a 139/2004/EK rendelet hatálya alá tartozhat, a végleges döntés jogát azonban fenntartja.

4.

A Bizottság felhívja az érdekelt harmadik feleket, hogy az ügylet kapcsán esetlegesen felmerülő észrevételeiket nyújtsák be a Bizottságnak.

Az észrevételeknek a közzétételt követő 10 napon belül kell a Bizottsághoz beérkezniük. Az észrevételeket a COMP/M.4944 – SAP/Business Objects hivatkozási szám feltüntetése mellett lehet eljuttatni a Bizottsághoz faxon (fax: (32-2) 296 43 01 vagy 296 72 44), vagy postai úton a következő címre:

European Commission (Európai Bizottság)

Directorate-General for Competition (Versenypolitikai Főigazgatóság)

Merger Registry (Fúziós Iktatási Osztály)

J-70

B-1049 Brussels (Brüsszel)


(1)  HL L 24., 2004.1.29., 1. o.


27.10.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 255/47


Összefonódás előzetes bejelentése

(Ügyszám COMP/M.4899 – SCB/Süd-Chemie)

Egyszerűsített eljárás alá vont ügy

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2007/C 255/18)

1.

2007. október 19-én a Bizottság a 139/2004/EK tanácsi rendelet (1) 4. cikke szerint bejelentést kapott a végső soron a JP Morgan Chase & Co. (a továbbiakban: JPMorgan Chase, Egyesült Államok) irányítása alá tartozó SC-Beteiligungsgesellschaft mbH (a továbbiakban: SCB, Németország) által tervezett összefonódásról, amely szerint e vállalkozás részesedés vásárlása útján irányítást szerez a tanácsi rendelet 3. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében a Süd-Chemie AG (a továbbiakban: Süd-Chemie, Németország) egésze felett.

2.

Az érintett vállalkozások üzleti tevékenysége a következő:

az SCB esetében: a JPMorgan Chase különleges célú gazdasági egysége,

a JPMorgan Chase esetében: pénzügyi szolgáltatások,

a Süd-Chemie esetében: különleges vegyi anyagok.

3.

A Bizottság előzetes vizsgálatára alapozva megállapítja, hogy a bejelentett ügylet a 139/2004/EK rendelet hatálya alá tartozhat, a végleges döntés jogát azonban fenntartja. A Bizottság a 139/2004/EK tanácsi rendelet szerinti egyes összefonódások kezelésére vonatkozó egyszerűsített eljárásról szóló közleménye (2) szerint az ügyet egyszerűsített eljárásra utalhatja.

4.

A Bizottság felhívja az érdekelt harmadik feleket, hogy az ügylet kapcsán esetlegesen felmerülő észrevételeiket nyújtsák be a Bizottságnak.

Az észrevételeknek a közzétételt követő 10 napon belül kell a Bizottsághoz beérkezniük. Az észrevételeket a COMP/M.4899 – SCB/Süd-Chemie hivatkozási szám feltüntetése mellett lehet eljuttatni a Bizottsághoz faxon (fax: (32-2) 296 43 01 vagy 296 72 44), vagy postai úton a következő címre:

European Commission (Európai Bizottság)

Directorate-General for Competition (Versenypolitikai Főigazgatóság)

Merger Registry (Fúziós Iktatási Osztály)

J-70

B-1049 Brussels (Brüsszel)


(1)  HL L 24., 2004.1.29., 1. o.

(2)  HL C 56., 2005.3.5., 32. o.


27.10.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 255/48


JAVASLAT: A BIZOTTSÁG …/…/EK RENDELETE

[…]

a 773/2004/EK bizottsági rendeletnek a kartellügyek tárgyalásos rendezése céljából folytatott eljárásokkal kapcsolatos módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2007/C 255/19)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásra,

tekintettel a Szerződés 81. és 82. cikkében meghatározott versenyszabályok végrehajtásáról szóló, 2002. december 16-i 1/2003/EK tanácsi rendeletre (1), és különösen annak 33. cikkére,

e rendelet tervezetének (2) közzétételét követően,

a versenykorlátozó magatartásokkal és erőfölénnyel foglalkozó tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően,

mivel:

(1)

A Bizottság által az EK-Szerződés 81. és 82. cikke alapján folytatott eljárásokról szóló, 2004. április 7-i 773/2004/EK bizottsági rendelet (3) megállapítja az érintett feleknek az ilyen eljárásokban való részvételére vonatkozó szabályokat.

(2)

Az eljárásban részt vevő felek készek lehetnek arra, hogy elismerjék a Szerződés 81. cikkét sértő kartellben való részvételüket és ezzel kapcsolatos felelősségüket, ha a tárgyalásos rendezési eljárás keretében meglehetős biztonsággal előre kiszámíthatják, hogy a Bizottság a jogsértésben való részvételükkel kapcsolatosan milyen megállapítások tételét és milyen mértékű esetleges bírság kiszabását tervezi, és ha a felek ezekkel a megállapításokkal és bírságokkal egyet tudnak érteni. Lehetővé kell tenni a Bizottság számára, hogy adott esetben közölje ezekkel a felekkel a bizottsági aktában rendelkezésre álló bizonyítékok alapján felhozni kívánt kifogásait, és az ezek alapján várható bírságokat. Az információk korai közlése lehetővé tenné az érintett feleknek, hogy a velük szemben a Bizottság által felhozni kívánt kifogásokkal, valamint esetleges felelősségükkel kapcsolatosan kifejtsék álláspontjukat.

(3)

Abban az esetben, ha a Bizottság a kifogásközlésben elfogadja a felek írásos tárgyalásos rendezési beadványait, és a felek válaszukban megerősítik, hogy a kifogásközlés megfelel az írásos beadványukban foglaltaknak, a Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy – az 1/2003 rendelet 14. cikke szerint a versenykorlátozó magatartásokkal és erőfölénnyel foglalkozó tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően – haladéktalanul elfogadhassa az 1/2003 rendelet 7. és 23. cikke szerinti határozatot.

(4)

Tárgyalásos rendezési eljárást kell tehát létrehozni annak érdekében, hogy a Bizottság – azáltal, hogy a felekkel megállapodásra jut – gyorsabban tudja a kartellügyeket elbírálni.

(5)

A tapasztalatok azt mutatják, hogy ha a kifogásközlés nem bizalmas változatát automatikusan a panaszosok rendelkezésére bocsátják, ez hátrányosan befolyásolhatja az eljárásban részt vevő felek hajlandóságát, hogy a Bizottsággal együttműködjenek. Bár a panaszosoknak ezentúl is biztosítani kell a lehetőséget, hogy szoros kapcsolatban maradjanak az eljárással, valamint hogy az eljárás természetéről és tárgyáról írásos tájékoztatást kaphassanak és álláspontjukat írásban kifejthessék, a Bizottságra kell bízni annak meghatározását, hogy az egyes konkrét esetekben az írásos információkat milyen módon bocsátja rendelkezésre.

(6)

A 773/2004/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 773/2004/EK rendelet a következőképpen módosul:

1.

A 2. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„1.   A Bizottság bármikor határozhat úgy, hogy megindítja az 1/2003/EK rendelet III. fejezete alapján hozandó határozat elfogadására irányuló eljárást, de legkésőbb azon a napon, amikor kiadja az említett rendelet 9. cikkének (1) bekezdésében említett előzetes értékelést, a kifogásközlést vagy a feleknek szóló felkérést, hogy nyilatkozzanak arról, hogy mennyiben érdekeltek tárgyalásos rendezést célzó megbeszéléseken részt venni, illetve azon a napon, amikor az említett rendelet 27. cikkének (4) bekezdése szerinti közleményt közzéteszik, amelyik ezen időpontok közül a korábbi.”

2.

A 6. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„1.   Ha a Bizottság egy olyan üggyel kapcsolatban ad ki kifogásközlést, amelynek tekintetében panaszt nyújtottak be hozzá, írásban tájékoztatja a panaszost az eljárás természetéről és tárgyáról, és kitűzi azt a határidőt, amelyen belül a panaszos írásban ismertetheti álláspontját. A Bizottság a kifogásközlés nem bizalmas változatának egy példányát is átadhatja a panaszosnak.”

3.

A 10. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„1.   A Bizottság tájékoztatja az érdekelt feleket a velük szemben emelt kifogásokról. A kifogásközlést írásban megküldik mindegyik félnek, akivel szemben kifogásokat emeltek.”

4.

A rendelet egy új, 10a. cikkel egészül ki:

„10a. cikk

Tárgyalásos rendezési eljárás kartellügyekben

1.   Az eljárás 1/2003/EK rendelet 11. cikkének (6) bekezdése szerinti megindítását követően a Bizottság határidőt állapíthat meg, amelyen belül a felek írásban nyilatkozhatnak, hogy készek egy esetleges tárgyalásos rendezési beadvány benyújtása céljából tárgyalásos rendezést célzó megbeszéléseken részt venni. Az említett határidő lejárta után beérkezett válaszokat a Bizottság nem köteles figyelembe venni.

Ha ugyanahhoz a vállalkozáshoz tartozó két vagy több fél jelzi az első albekezdés szerinti tárgyalásos rendezést célzó megbeszéléseken való részvételi szándékát, e feleknek közös képviselőket kell kijelölniük, hogy nevükben megbeszéléseket folytassanak a Bizottsággal.

2.   A Bizottság tájékoztathatja a tárgyalásos rendezési beadványt benyújtani szándékozó feleket:

a)

a velük szemben felhozni kívánt kifogásokról;

b)

az ezeket alátámasztó bizonyítékokról; valamint

c)

a lehetséges bírságokról.

Amennyiben a tárgyalásos rendezést célzó megbeszélések abba a szakaszba érnek, amelyben a fenti információkat a felek kérésére átadták, vagy más módon már rendelkezésre bocsátották, a Bizottság határidőt állapíthat meg, amelyen belül a felek – a tárgyalásos rendezést célzó megbeszélések eredményeit tükröző, valamint a Szerződés 81. cikke szerinti jogsértésben való részvételüket és az ezzel kapcsolatos felelősségüket elismerő írásos tárgyalásos rendezési beadvány benyújtásával –a tárgyalásos rendezés mellett kötelezhetik el magukat. Az említett határidő lejárta után beérkezett írásbeli beadványokat a Bizottság nem köteles figyelembe venni.

3.   Amennyiben a felek számára megküldött kifogásközlés elfogadja az általuk benyújtott tárgyalásos rendezési beadványok tartalmát, a kifogásközlésre az érintett felek által, a Bizottság által megállapított határidőn belül adott írásos válaszban meg kell erősíteni, hogy a nekik címzett kifogásközlés megfelel a tárgyalásos rendezési beadványukban foglaltaknak. A Bizottság ezt követően – és az 1/2003 rendelet 14. cikke szerint a versenykorlátozó magatartásokkal és erőfölénnyel foglalkozó tanácsadó bizottsággal folytatott konzultáció után – haladéktalanul elfogadhatja az 1/2003 rendelet 7. és 23. cikke szerinti határozatot.”

5.

A 11. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„1.   Az 1/2003/EK rendelet 14. cikkének (1) bekezdésében említett tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt megelőzően a Bizottság lehetőséget ad a meghallgatásra azoknak a feleknek, akikhez kifogásközlést intéz.”

6.

A 12. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„1.   A Bizottság szóbeli meghallgatás keretében lehetőséget ad érveik kifejtésére azoknak a feleknek, akikhez kifogásközlést intéz, amennyiben a felek írásbeli beadványukban ezt kérik.”

„2.   Az írásos tárgyalásos rendezési beadvány benyújtásakor azonban a felek a Bizottság számára megerősítik, hogy csak abban az esetben kérik, hogy érveiket szóbeli meghallgatás keretében adhassák elő, ha a kifogásközlés nem fogadja el az írásos tárgyalásos rendezési beadványukban foglaltakat.”

7.

A 15. cikk az alábbi (1a) bekezdéssel egészül ki:

„1a.   Az eljárás 1/2003/EK rendelet 11. cikkének (6) bekezdése szerinti megindítása után a Bizottság – adott esetben – a tárgyalásos rendezési beadványt benyújtani szándékozó felekkel közli a felhozni kívánt kifogásokat alátámasztó bizonyítékokat annak érdekében, hogy a felek benyújthassák tárgyalásos rendezési beadványukat. Erre tekintettel a felek tárgyalásos rendezési beadványuk benyújtásakor megerősítik a Bizottság számára, hogy a kifogásközlés kézhezvételét követően csak abban az esetben kérnek betekintést az iratokba, ha a kifogásközlés nem fogadja el az írásos tárgyalásos rendezési beadványukban foglaltakat.”

8.

A 17. cikk (1) és (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„1.   A 3. cikk (3) bekezdésében, a 4. cikk (3) bekezdésében, a 6. cikk (1) bekezdésében, a 7. cikk (1) bekezdésében, a 10. cikk (2) bekezdésében, a 10a. cikk (1) bekezdésében, a 10a. cikk (2) bekezdésében, a 10a. cikk (3) bekezdésében és a 16. cikk (3) bekezdésében előírt határidő kitűzésekor a Bizottság figyelembe veszi mind a beadvány elkészítéséhez szükséges időt, mind az ügy sürgősségét.”

„3.   A 3. cikk (3) bekezdésében, a 4. cikk (3) bekezdésében, a 10a. cikk (1) bekezdésében, a 10a. cikk (2) bekezdésében és a 16. cikk (3) bekezdésében említett határidő legalább két hét. A 10a. cikk (3) bekezdésében említett határidő legalább egy hét.”

2. cikk

Ez a rendelet […]-án/én lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, […]-án/-én.

a Bizottság részéről

Neelie KROES

a Bizottság tagja


(1)  HL L 1., 2003.1.4., 1. o. A legutóbb az 1419/2006/EK rendelettel (HL L 269., 2006.9.28., 1. o.) módosított rendelet.

(2)  HL C 255., 2007.10.30., 48 o.

(3)  HL L 123., 2004.4.27., 18. o. A legutóbb az 1792/2006/EK rendelettel (HL L 362., 2006.12.20., 1. o.) módosított rendelet.


27.10.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 255/51


Bizottsági közlemény tervezete

[…]

az 1/2003 tanácsi rendelet 7. és 23 cikke szerint kartellügyekben hozott határozatok elfogadása érdekében folytatott tárgyalásos rendezési eljárásokról

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2007/C 255/20)

1.   BEVEZETÉS

1.

E közlemény az EK-Szerződés 81. cikkének (1) a kartellügyekre történő alkalmazása céljából indított eljárások lefolytatása során való együttműködés jutalmazásának keretét állapítja meg. A tárgyalásos rendezési eljárás lehetővé teheti a Bizottság számára, hogy ugyanazon források felhasználásával több esettel is foglalkozzon, amely erősíti a hatékony és idejében történő bizottsági szankció alkalmazásához fűződő közérdeket, s egyúttal fokozza a szankció elrettentő hatását. A közleményben tárgyalt együttműködés nem azonos a bizottsági vizsgálat megindítását vagy előmozdítását célzó önkéntes bizonyítékszolgáltatással, amelyet a kartellügyek esetében a bírságok alóli mentességről és a bírságok csökkentéséről szóló bizottsági közlemény (2) (a továbbiakban engedékenységi közlemény) szabályoz. Amennyiben a vállalkozások által felajánlott együttműködés mindkét bizottsági közleménynek megfelel, ennek megfelelően halmozottan is jutalmazható (3).

2.

Amennyiben az eljárásban részt vevő felek készek arra, hogy elismerjék az EK-Szerződés 81. cikkét sértő kartellben való részvételüket és az evvel kapcsolatos felelősségüket, az e közleményben meghatározott módon és biztosítékokkal hozzájárulhatnak a Szerződés 81. és 82. cikkében meghatározott versenyszabályok végrehajtásáról szóló, 2002. december 16-i 1/2003/EK tanácsi rendelet (4) 7. és 23 cikke szerint ennek megfelelően hozott határozat elfogadásához vezető eljárás meggyorsításához. Noha a Bizottság – mint a vizsgálatot folytató hatóság és a Szerződés őre, amelyet felhatalmaztak a közösségi bíróságok által folytatott bírósági felülvizsgálatnak alávethető végrehajtási határozatok elfogadására – a közösségi jog megsértésének fennállásáról és a megfelelő szankcióról nem tárgyal, az e közleményben leírt együttműködést jutalmazhatja.

3.

A Bizottság által az EK-Szerződés 81. és 82. cikke alapján folytatott eljárásokról szóló, 2004. április 7-i 773/2004/EK bizottsági rendelet (5) megállapítja az antitröszt ügyekben folytatott eljárások lefolytatására vonatkozó gyakorlati alapszabályokat, köztük a tárgyalásos rendezéses változatra alkalmazandókat is. E tekintetben a 773/2004/EK rendelet biztosítja a mérlegelési jogkört a Bizottságnak, hogy megvizsgálja a kartellügyekben a tárgyalásos rendezési eljárás lehetőségét, s ugyanakkor biztosítja, hogy ne lehessen a feleket kötelezni a tárgyalásos rendezési eljárás választására.

4.

A közösségi versenyjog hatékony végrehajtása összeegyeztethető a felek védelemhez való jogának teljes tiszteletben tartásával, amely olyan alapvető közösségi jogi elv, amelyet minden körülmények között tiszteletben kell tartani, különösen az esetleg bírságokkal is járó antitröszt eljárások során. Ebből következik, hogy az EK-Szerződés 81. cikkének végrehajtására irányuló bizottsági eljárások lefolytatására vonatkozóan megállapított szabályoknak is biztosítaniuk kell, hogy az érintett vállalkozások, illetve vállalkozások társulásai a közigazgatási eljárás során mindvégig ténylegesen lehetőséget kapjanak a Bizottság által előterjesztett tények, kifogások és körülmények valóságértékével és jelentőségével kapcsolatos álláspontjuk kifejtésére (6).

2.   ELJÁRÁS

5.

A Bizottság széles mérlegelés jogkört tart fenn magának egyrészt annak meghatározására, mely ügyek lehetnek alkalmasak arra, hogy felmérjék, hogy a felek mennyiben érdekeltek abban, hogy a tárgyalásos rendezést célzó megbeszéléseken vegyenek részt, másrészt pedig annak elhatározásában, hogy elindítsa vagy megszüntesse-e ezeket a megbeszéléseket, illetve hogy véglegesen a tárgyalásos rendezés mellett döntsön-e. E tekintetben számításba lehet venni annak valószínűségét, vajon a várható kifogások tekintetében sikerülhet-e az érintett felekkel ésszerű határidőn belül egyetértésre jutni, figyelembe véve olyan tényezőket is, mint az érintett felek száma, a felelősség megállapításával kapcsolatosan várható, egymással ütköző álláspontok vagy a tények vitatásának mértéke stb. A tárgyalásos rendezési eljárás során tapasztalt általános előrehaladás fényében megfontolják továbbá azt is, mik a kilátások az eljárás hatékonysága szempontjából. Elképzelhető, hogy figyelembe veszik egy esetleges precedens megteremtésének lehetőségét is. A Bizottság csak abban az esetben kezdheti meg a tárgyalásos rendezést célzó megbeszéléseket, ha az érintettek felek ezt írásban kérik.

6.

Bár az eljárásban részt vevő feleknek nincs joguk arra, hogy ők igényeljenek tárgyalásos rendezést, amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy egy ügy elvben alkalmas a tárgyalásos rendezésre, a Bizottság az adott eljárásban részt vevő valamennyi fél esetében fel fogja mérni, hogy érdekeltek-e a tárgyalásos rendezéses megoldásban.

7.

Az eljárásban részt vevő felek és jogi képviselőik csak a Bizottság előzetes, kifejezett engedélyével közölhetik más vállalkozással vagy harmadik féllel, bármely joghatóságban, a megbeszélések, illetve azon dokumentumok tartalmát, amelyekbe a tárgyalásos rendezés érdekében tekinthettek be. Ennek megsértése magával vonhatja, hogy a Bizottság nem veszi figyelembe a vállalkozásnak a tárgyalásos rendezési eljárás folytatására vonatkozó kérését, valamint az 1/2003/EK rendelet 23. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján kiszabott bírságok megállapításáról szóló bizottsági iránymutatás (7) (a továbbiakban: bírságokról szóló iránymutatás) 28. pontja értelmében súlyosbító körülménynek minősülhet.

2.1.   Az eljárás megindítása és a tárgyalásos rendezéssel kapcsolatos felderítő lépések

8.

Amennyiben a Bizottság az 1/2003/EK rendelet 7. és/vagy 23. cikke alapján határozat elfogadását tervezi, köteles előzetesen megnevezni és mint az eljárásban részes feleket elismerni azokat a jogi személyeket, amelyekre az EK-Szerződés 81. cikkének megsértése miatt bírságot szabhatnak ki.

9.

Ezért a fenti határozat elfogadását célzó eljárások az 1/2003/EK rendelet 11. cikkének (6) bekezdése szerinti megindítására bármely időpontban sor kerülhet, de legkésőbb azon a napon, amelyen a Bizottság az érintett felek ellen kifogásközlést bocsát ki. A 773/2004/EK rendelet 2. cikkének (1) bekezdése továbbá úgy rendelkezik, hogy amennyiben a Bizottság megfelelőnek tartja, hogy a felmérje a felek tárgyalásos rendezést célzó megbeszéléseken való részvételi szándékát, legkésőbb azon a napon indít eljárást, amikor kiadja a kifogásközlést, illetve – amennyiben ez az időpont a korábbi – azon a napon, amelyen felkéri a feleket, hogy írásban fejezzék ki a tárgyalásos rendezést célzó megbeszéléseken való részvételi szándékukat.

10.

Az eljárás 1/2003/EK rendelet 11. cikkének (6) bekezdése szerinti megindítását követően a Bizottság kizárólagos hatásköre, hogy az adott ügyben az EK-Szerződés 81. cikkét alkalmazza (8).

11.

Amennyiben a Bizottság megfelelőnek ítéli, hogy felmérje a felek tárgyalásos rendezést célzó megbeszéléseken való részvételi szándékát, a 773/2004/EK rendelet 10a. cikkének (1) bekezdése és 17. cikkének (3) bekezdése értelmében legalább kéthetes határidőt állapít meg, amelyen belül az ugyanazon eljárásban részt vevő feleknek írásban kell nyilatkozniuk, tervezik-e részvételüket a tárgyalásos rendezést célzó megbeszéléseken azzal a céllal, hogy esetleg egy későbbi időpontban tárgyalásos rendezési beadványt nyújtsanak be.

12.

Az eljárásban részt vevő, ugyanazon vállalkozáshoz tartozó, tárgyalásos rendezési beadvány esetleges benyújtását tervező és a tárgyalásos rendezést célzó megbeszéléseken való részvételt kérő valamennyi félnek – bármely időpontban, de legkésőbb a (11) pontban említett határidő lejártáig – közös képviselőket kell kineveznie, akiket megfelelően meghatalmaznak, hogy nevükben eljárjanak.

13.

A Bizottság nem köteles figyelembe venni azokat az engedékenységi közlemény értelmében a bírságok alóli mentességre vagy bírságcsökkentésre irányuló kérelmeket, amelyeket a (11) pontban említett határidő lejárta után nyújtanak be.

2.2.   A tárgyalásos rendezési eljárás kezdete: a tárgyalásos rendezést célzó megbeszélések

14.

Amennyiben az eljárásban részt vevő felek közül egyesek kérik a tárgyalásos rendezést célzó megbeszéléseket és teljesítik a (11) és (12) pontban említett feltételeket, a Bizottság úgy határozhat, hogy a tárgyalásos rendezési eljárást a Bizottság Versenypolitikai Főigazgatósága és a tárgyalásos rendezésre jelentkezettek közötti kétoldalú kapcsolatok útján folytatja le.

15.

A Bizottság fenntartja magának a mérlegelési jogkört, hogy az eljárás teljes ideje alatt, minden egyes vállalkozás esetében határozzon a tárgyalásos rendezést célzó kétoldalú megbeszélések helyénvalóságáról és üteméről. A 773/2004/EK rendelet 10a. cikkének (2) bekezdésével (9) összhangban ez magában foglalja a tárgyalásos rendezést célzó kétoldalú megbeszélések rendjének és sorrendjének, valamint az információk – köztük a Bizottság aktájában található, a felhozni kívánt kifogások és a lehetséges bírságok (10) megállapításához felhasznált bizonyítékok – közlése időzítésének a tárgyalásos rendezési eljárásban elért általános előrehaladás figyelembevételével történő meghatározását is.

16.

A tárgyalásos rendezést célzó megbeszélések során az információknak a 773/2004/EK rendelet 10a. cikkének (2) bekezdése és 15. cikkének (1a) bekezdése szerinti ilyen korai időpontban történő közlése lehetővé teszi a felek számára, hogy értesüljenek az addig figyelembe vett alapvető elemekről, például az állítólagos tényekről, e tények minősítéséről, az állítólagos kartell súlyosságáról és időtartamáról, a felelősség megállapításáról, a bírságok várható mértékéről (11), valamint a lehetséges kifogások megállapításához felhasznált bizonyítékokról (12). Ezáltal a feleknek valóban módjuk nyílik arra, hogy kifejtsék álláspontjukat az ellenük felhozott lehetséges kifogásokkal kapcsolatban, valamint tájékozott döntést tudnak hozni arról, hogy a tárgyalásos rendezéses utat válasszák-e.

17.

Amikor a tárgyalásos rendezést célzó megbeszéléseken elért előrehaladás oda vezet, hogy a lehetséges kifogások körét és a Bizottság által valószínűleg kiszabandó bírságok megközelítőleges mértékét illetően sikerül egyetértésre jutni, a Bizottság a vállalkozások számára egy legalább XXX munkanapos végleges határidőt biztosíthat, hogy a 773/2004/EK rendelet 10a. cikkének (2) bekezdése és 17. cikkének (3) bekezdése szerint benyújthassák végleges írásos tárgyalásos rendezési beadványukat. A határidőt indokolással ellátott kérelemre meg lehet hosszabbítani. A fenti határidő megállapítása előtt kérelemre a felek rendelkezésére kell bocsátani a (16) pontban meghatározott információkat. A felek indokolással ellátott kérelme esetén a Bizottság szolgálatai – amennyiben úgy ítélik meg, hogy az adott fél a dokumentum segítségével kialakíthatja a kartell bármely más aspektusával kapcsolatos álláspontját, és ha az eljárás (5) pontban említett hatékonyságát nem veszélyezteti – biztosítják a betekintést a Bizottság aktájában az adott időpontban található, valamennyi hozzáférhető dokumentum nem bizalmas változatába (13).

18.

A felek a tárgyalásos rendezést célzó eljárás ideje alatt a szabályszerű eljárással kapcsolatban esetlegesen felmerülő kérdésekkel bármikor a meghallgató tisztviselőhöz fordulhatnak. A meghallgató tisztviselő feladata biztosítani, hogy a versenyjogi eljárások során a védelemhez való jog hatékony gyakorlását tiszteletben tartsák.

19.

Amennyiben az érintett felek nem nyújtanak be tárgyalásos rendezési beadványt, esetükben a végleges bizottsági határozathoz vezető eljárást nem a tárgyalásos rendezési eljárást szabályozó rendelkezések, hanem a 773/2004/EK rendelet 10. cikke (2) bekezdésének, 12. cikke (1) bekezdésének és 15. cikke (1) bekezdésének általános rendelkezései alapján folytatják.

2.3.   A tárgyalásos rendezési beadvány

20.

A tárgyalásos rendezési eljárást választó feleknek tárgyalásos rendezésre irányuló hivatalos kérelmet kell benyújtaniuk írásos tárgyalásos rendezési beadvány formájában. A 773/2004/EK rendelet 10a. cikkének (2) bekezdésében meghatározott írásos tárgyalásos rendezési beadványban a felek:

a)

a tárgyalásos rendezést célzó megbeszéléseknek megfelelően egyértelműen elismerik felelősségüket a – főbb tényeket, ezek jogi minősítését és a jogsértésben való részvétel időtartamát illetően összefoglalóan leírt – jogsértésben való részvételükkel kapcsolatban;

b)

megjelölik (14) a bírság maximális összegét, amelyet szerintük a tárgyalásos rendezési eljárás keretében a Bizottság ki fog rájuk szabni, és amelyet a felek elfogadnak;

c)

megerősítik, hogy megfelelően tájékoztatták őket a Bizottság által velük szemben felhozni kívánt kifogásokról, valamint hogy megfelelő lehetőséget kaptak, hogy a Bizottsággal közöljék álláspontjukat;

d)

megerősítik, hogy a fentiekre tekintettel nem tervezik, hogy betekintést kérjenek a Bizottság aktájába, illetve hogy szóbeli meghallgatás keretében újra meghallgassák őket – kivéve abban az esetben, ha a Bizottság nem fogadja el tárgyalásos rendezési beadványukat;

e)

beleegyeznek, hogy a kifogásközlést és az 1/2003/EK rendelet 7. és 23. cikke szerinti végleges határozatot az Európai Közösség egy adott hivatalos nyelvén kapják kézhez.

21.

A felek által a tárgyalásos rendezésre tekintettel tett elismerő és megerősítő nyilatkozatok kifejezik a felek elkötelezettségét amellett, hogy a tárgyalásos rendezési eljárás alapján együttműködnek az ügy gyorsított ütemben történő rendezésében. Ezeknek az elismerő és megerősítő nyilatkozatoknak azonban feltétele, hogy a Bizottság figyelembe veszi a tárgyalásos rendezési kérelmüket, ideértve a bírság előrelátható maximális összegét is.

22.

Az írásos tárgyalásos rendezési kérelmet tehát a benyújtó felek csak abban az esetben vonhatják vissza egyoldalúan, ha a Bizottság nem venné figyelembe a tárgyalásos rendezési kérelmet, az írásos tárgyalásos rendezési beadványnak – először a kifogásközlésben, majd végül a végleges határozatban történő – elfogadásával (e tekintetben lásd a (27) és (29) pontot). A kifogásközlés akkor tekinthető az írásos tárgyalásos rendezési beadvány elfogadásának, ha a kartell leírását, valamint a vállalkozásnak a kartellben való részvételét és ennek jogi minősítését illetően tükrözi annak tartalmát. A végleges határozat pedig akkor tekinthető az írásos tárgyalásos rendezési beadvány elfogadásának, ha, az előbbieken kívül, az abban megjelölt maximális összeget meg nem haladó bírság kiszabásáról rendelkezik.

2.4.   A kifogásközlés és válasz

23.

A 773/2004/EK rendelet 10. cikkének (1) bekezdése szerint a végleges határozat elfogadása előtti kötelező előkészítő lépésként írásbeli kifogásközlést kell küldeni minden olyan félnek, akivel szemben kifogások merültek fel (15). A Bizottság tehát a tárgyalásos rendezési eljárásban is kiad kifogásközlést (16).

24.

Annak érdekében, hogy a felek valóban gyakorolhassák a védelemhez való jogukat, a Bizottságnak meg kell hallgatnia a felek álláspontját az ellenük felhozott kifogásokkal és az azokat alátámasztó bizonyítékokkal kapcsolatban, mielőtt végleges határozatot hozna, és – adott esetben – előzetes elemzésének módosításával figyelembe kell vennie azokat (17). A Bizottságnak lehetőséget kell biztosítani, hogy ne csak elfogadhassa vagy elutasíthassa a feleknek a közigazgatási eljárás során kifejtett vonatkozó érveit, hanem az általuk előadott kérdésekben saját elemzéseket is végezhessen annak érdekében, hogy a megalapozatlannak bizonyuló kifogásokat elvethesse, illetve mind a tényeket illetően, mind jogi szempontból kiegészíthesse és újraértékelje a fenntartott kifogásokkal kapcsolatos saját érveit (18).

25.

Az érintett felek azáltal, hogy még a kifogásközlés kiküldése előtt írásos tárgyalásos rendezési beadvány formájában hivatalos tárgyalásos rendezési kérelmet nyújtanak be, lehetővé teszik a Bizottság számára, hogy nem csupán a versenykorlátozó magatartásokkal és erőfölénnyel foglalkozó tanácsadó bizottsággal (a továbbiakban: tanácsadó bizottság) folytatott konzultációt vagy a végleges határozat elfogadását megelőzően (19), hanem már a kifogásközlés szövegezése során ténylegesen figyelembe vegye álláspontjukat (20). Ennek megfelelően a felekhez intézett kifogásközlés adott esetben épülhet a tárgyalásos rendezési beadványok tartalmára, és a lehetséges bírság összegét ennek figyelembevételével felülvizsgálhatják és csökkenthetik (21).

26.

Amennyiben a kifogásközlés elfogadja a felek tárgyalásos rendezési beadványát, az érintett feleknek – a Bizottság által a 773/2004/EK rendelet 10a. cikkének (3) bekezdése és 17. cikkének (3) bekezdése szerint megállapított, legalább egyhetes határidőn belül – válaszolniuk kell annak (egyértelmű) megerősítésével, hogy a kifogásközlés megfelel az általuk benyújtott tárgyalásos rendezési beadvány tartalmának, és hogy ezért továbbra is elkötelezettek a tárgyalásos rendezési eljárás folytatása mellett. A fenti válasz hiányában a Bizottság nem köteles figyelembe venni a vállalkozásnak a tárgyalásos rendezési eljárás folytatására irányuló kérelmét.

27.

A Bizottság jogszerűen jár el akkor is, ha olyan kifogásközlést fogad el, amely nem fogadja el a felek tárgyalásos rendezési beadványát. Ebben az esetben a 773/2004/EK rendelet 10. cikkének (2) bekezdésében, 12. cikkének (1) bekezdésében és 15. cikkének (1) bekezdésében foglalt általános rendelkezéseket kell alkalmazni. A felek által a tárgyalásos rendezési beadványban adott elismerő nyilatkozatokat úgy tekintik, mintha visszavonták volna őket, és az eljárásban részt vevő egyik fél ellen sem használhatók fel. Az érintett feleket tehát a továbbiakban már nem kötné az általuk benyújtott tárgyalásos rendezési beadvány, és olyan határidőt állapítanának meg számukra, amely lehetővé teszi, hogy újból előadhassák védekezésüket – ideértve annak lehetőségét is, hogy amennyiben így kívánják, szóbeli meghallgatást és az aktába való betekintést kérjenek.

2.5.   A bizottsági határozat és a tárgyalásos rendezés jutalmazása

28.

Miután a felek a kifogásközlésre adott válaszukban megerősítik elkötelezettségüket a tárgyalásos rendezés mellett, a 773/2004/EK rendelet lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy – a tanácsadó bizottsággal az 1/2003/EK rendelet 14. cikke értelmében folytatott konzultációt követően – további eljárási lépés nélkül elfogadja az 1/2003/EK rendelet 7. és/vagy 23. cikke alapján hozott végleges határozatot. Ez különösen azt jelenti, hogy a felek – a 773/2004/EK rendelet 12. cikkének (2) bekezdésével (22) és 15. cikkének (1a) bekezdésével (23) összhangban – nem kérhetnek szóbeli meghallgatást vagy betekintést a Bizottság aktájába azt követően, hogy tárgyalásos rendezési beadványukat a kifogásközlésben elfogadták (24).

29.

A Bizottság jogszerűen jár el, ha olyan végleges határozatot fogad el, amely – akár a tanácsadó bizottság által nyújtott érvek, akár a biztosok testületének e tekintetben biztosított végső autonómiájára tekintettel más megfontolások figyelembevételével – eltér a felek írásos tárgyalásos rendezési beadványát elfogadó kifogásközlésben kifejezett előzetes álláspontjától (25). Amennyiben viszont a Bizottság ezt a megoldást választja, erről értesíti a feleket, és új kifogásközlést intéz hozzájuk azért, hogy az általános eljárási szabályoknak megfelelően lehetővé tegye számukra a védekezést (26). Ebből következően a feleknek ekkor joguk lenne betekinteni az aktába, szóbeli meghallgatást kérni és válaszolni a kifogásközlésre. A felek által a tárgyalásos rendezési beadványban adott elismerő nyilatkozatokat úgy tekintik, mintha visszavonták volna őket, és az eljárásban részt vevő egyik fél ellen sem használhatók fel.

30.

A bírság végleges összegét egy adott ügyben az a bizottsági határozat állapítja meg, amely az 1/2003/EK rendelet 7. és 23. cikke szerint megállapítja a jogsértést és a szankciót.

31.

A Bizottság gyakorlatával összhangban minden határozatban feltüntetik, ha a közigazgatási eljárás során egy vállalkozás e közlemény értelmében együttműködött a Bizottsággal, hogy magyarázatot adjanak a bírság mértékére.

32.

Amennyiben a Bizottság úgy dönt, hogy e közlemény keretében a tárgyalásos rendezésért megjutalmazza valamelyik felet, a bírság összegét XX %-kal csökkenti, miután az 1/2003/EK rendelet 23. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján kiszabott bírságok megállapításáról szóló iránymutatásra (27) tekintettel alkalmazta a 10 %-os felső határértéket, és esetükben a bírságnak az elrettentő hatás érdekében alkalmazott speciális növelése (28) nem haladhatja meg a kétszeres szorzót.

33.

Az olyan ügyekben, amelyekben a tárgyalásos rendezés résztvevői engedékenységi kérelmet nyújtottak be, a bírság az engedékenységi jutalom és a tárgyalásos rendezési jutalom együttes összegével csökken.

3.   ÁLTALÁNOS MEGFONTOLÁSOK

34.

E közleményt minden, a Hivatalos Lapban történő megjelentése idején vagy azt követően folyamatban lévő ügyre alkalmazni kell.

35.

A Bizottság úgy véli, hogy az e közleménnyel összefüggésben kapott dokumentumok és írásos vagy rögzített nyilatkozatok nyilvánosságra hozatala az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2001. május 30-i, 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (29) 4. cikke értelmében általában még a határozat meghozatala után is veszélyeztetne bizonyos köz- vagy magánérdekeket, például a helyszíni vizsgálatok és az egyéb vizsgálatok céljának védelmét.

36.

A Bizottság által az 1/2003/EK rendelet értelmében hozott végleges határozatokat az EK-Szerződés 230. cikkével összhangban a Bíróság felülvizsgálhatja. Ezenkívül az EK-Szerződés 229. cikke és az 1/2003/EK rendelet 31. cikke értelmében az 1/2003/EK rendelet 23. cikke szerint elfogadott, szankciókról rendelkező határozatok tekintetében a Bíróság korlátlan felülvizsgálati jogkörrel rendelkezik.


(1)  A 81. cikkre történő hivatkozások e szövegben kiterjednek az EGT-megállapodás 53. cikkére is, amennyiben azt a Bizottság az EGT-megállapodás 56. cikkében lefektetett szabályoknak megfelelően alkalmazza.

(2)  HL C 298., 2006.12.8., 17. o.

(3)  Lásd a lenti 33. pontot.

(4)  HL L 1., 2003.1.4., 1. o. A legutóbb az 1419/2006/EK rendelettel (HL L 269., 2006.9.28., 1. o.) módosított rendelet.

(5)  HL L 123., 2004.4.27., 18. o. A legutóbb a XXX/200Y bizottsági rendelettel (HL L …, …. o.) módosított rendelet.

(6)  Vö.: a 85/76. sz., Hoffmann-La Roche kontra Bizottság ügy (EBHT 1979., 461. o., 9. és 11. pont); a T-11/89. sz., Shell kontra Bizottság ügy (EBHT 1992. II-757. o.) 39. pontja; a T-10/92., T-11/92., T-12/92. és T-15/92. sz. Cimenteries CBR egyesített ügyek (EBHT 1992. II., 2667. o.) 39. pontja; a T-191/98., illetve T-212/98–T-214/98. sz., Atlantic Container Line és társai kontra Bizottság egyesített ügyek (EBHT 2003., II-3275. o.) 138. pontja; a Bíróság C-176/99 P. sz., ARBED SA kontra Bizottság ügyben 2003. október 2-án hozott ítéletének 19. pontja; az Elsőfokú Bíróság T-15/02. sz., BASF AG kontra Bizottság ügyben 2006. március 15-én hozott ítéletének 44. pontja; az Elsőfokú Bíróság T-329/01. sz., Archer Daniels Midland Co. kontra Bizottság (nátrium-glükonát) ügyben 2006. szeptember 27-én hozott ítéletének 358. pontja.

(7)  HL C 210., 2006.9.1., 2. o.

(8)  Az 1/2003/EK rendelet 11. cikke (6) bekezdésének szövege a következő: „Ha a Bizottság a III. fejezet alapján hozott határozat elfogadására irányuló eljárást kezdeményez, a tagállamok versenyhatóságainak megszűnik az a jogköre, hogy a Szerződés 81. és 82. cikkét alkalmazzák. Amennyiben az egyik tagállam versenyhatósága már eljár az ügyben, úgy a Bizottság csak a nemzeti versenyhatósággal történt konzultációt követően indíthat eljárást”.

(9)  „A Bizottság tájékoztathatja a tárgyalásos rendezési beadványt benyújtani szándékozó feleket a velük szemben felhozni kívánt kifogásokról, az ezeket alátámasztó bizonyítékokról, valamint a lehetséges bírságokról. (…)” (a 773/2004/EK rendelet 10a. cikkének (2) bekezdése).

(10)  A 773/2004/EK rendelet 10a. cikkének (2) bekezdésében a „lehetséges bírságra” történő utalás biztosítja a Bizottság szolgálatai számára a lehetőséget, hogy a tárgyalásos rendezési megbeszélésekben érintett feleket a bírságokról szóló iránymutatás, illetve – adott esetben – az ebben a közleményben és az engedékenységi közleményben foglalt iránymutatás értelmében tájékoztassák az ellenük kiszabható bírság várható mértékéről.

(11)  A Bíróság 100/80–103/80. sz., Musique diffusion française és társai kontra Bizottság egyesített ügyekben hozott ítélete (EBHT 1983., 1825. o., 21. pont), valamint az Elsőfokú Bíróság T-16/99. sz., Lögstör Rör kontra Bizottság ügyben hozott ítéletének (EBHT 2002., II-1633. o.) 193. pontja, amelyet fellebbezésre megerősített a Bíróság C-189/02 P., C-202/02 P., C-205/02 P., C-208/02 P. és C-213/02 P. sz., Dansk Rørindustri és társai kontra Bizottság ügyben hozott ítélete (EBHT 2005., I-0000. o.), különösen annak 428. pontja; az Elsőfokú Bíróság T-15/02. sz., BASF AG kontra Bizottság ügyben 2006. március 15-én hozott ítéletének 48. pontja és a T-329/01. sz., Archer Daniels Midland Co. kontra Európai Bizottság (nátrium-glükonát) ügyben 2006. szeptember 27-én hozott ítéletének 361. pontja.

(12)  A 773/2004/EK rendelet 15. cikkének (1a) bekezdése lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy alkalmazza mérlegelési jogkörét a tekintetben, hogy mikorra időzíti a felhozni kívánt kifogásokat alátámasztó bizonyítékok közlését azokkal a felekkel, akik az eljárás megindítását követően tárgyalásos rendezési beadványt kívánnak benyújtani.

(13)  E célból a felek rendelkezésére bocsátják az ügy aktájában az adott pillanatban hozzáférhető valamennyi dokumentum listáját.

(14)  Ez a 16. és 17. pontban ismertetett megbeszélések eredményeként fog létrejönni.

(15)  A 773/2004/EK rendelet 10. cikkének (1) bekezdése szerint: „A Bizottság tájékoztatja az érdekelt feleket a velük szemben emelt kifogásokról. A kifogásközlést írásban megküldik mindegyik félnek, akivel szemben kifogásokat emeltek”. A 773/2004/EK rendelet 11. cikkének (2) bekezdése és az 1/2003/EK rendelet 27. cikkének (1) bekezdése értelmében a Bizottság csak azokra a kifogásokra alapozhatja határozatát, amelyekkel kapcsolatban a kifogásközlés érintett címzettjei megtehették észrevételeiket.

(16)  Amint azt az Elsőfokú Bíróság a T-15/02. sz., BASF AG kontra Bizottság ügyben 2006. március 15-én hozott ítéletének 58. pontjában kifejti: „bármilyen mértékben is együttműködik egy vállalkozás, a kifogásközlés feladata továbbra is az, hogy a végleges bizottsági határozat meghozatala előtt a vállalkozásoknak és vállalkozások társulásainak biztosítsa mindazokat az információkat, amelyek ahhoz szükségesek, hogy megfelelően tudjanak védekezni (a fenti 46. pontban említett Ahlström Osakeyhtiö és társai kontra Bizottság ügyben hozott ítélet 42. pontja és a fenti 46. pontban említett C-283/98 P. sz., Mo och Domsjö kontra Bizottság ügyben hozott ítélet 63. pontja). Ebből a szempontból az, hogy a felperes együttműködött a Bizottsággal, azaz elismerte, hogy jogellenes cselekedeteket követett el és ezeket leírta, még nem jelenti azt, hogy ezentúl ne lenne joga vagy ne állna érdekében olyan dokumentumot kapni a Bizottságtól, amely pontosan ismerteti a Bizottság által vele szemben emelt valamennyi kifogást – ideértve azokat is, amelyek a többi érintett vállalkozás által szolgáltatott nyilatkozatokon vagy bizonyítékokon alapulnak (…)”. A közvetlen tárgyalásos rendezéssel összefüggésben a kifogásközlésnek tartalmaznia kell azokat az információkat, amelyek segítségével a felek ellenőrizni tudják, hogy a kifogásközlés megfelel-e tárgyalásos rendezési beadványuknak.

(17)  Az ítélkezési gyakorlattal összhangban a Bizottság határozatait csak olyan kifogásokra alapozza, amelyekkel kapcsolatban a feleknek módjuk volt álláspontjuk ismertetésére. A feleknek ezért joguk van betekinteni a Bizottság aktájába azzal a feltétellel, hogy tiszteletben tartják a vállalkozások üzleti titkaik védelméhez fűződő jogos érdekeit (vö.: T-39/92. és T-40/92. sz., CB és Europay kontra Bizottság egyesített ügyek (EBHT 1994., II-49. o.), 47. pont; T-191/98., T-212/98–T-214/98. sz., Atlantic Container Line és társai kontra Bizottság egyesített ügyek (EBHT 2003., II-3275. o.), 138. pont).

(18)  Lásd a Bíróságnak a 41/69. sz., ACF Chemiefarma kontra Bizottság ügyben hozott ítéletének (EBHT 1970., 661. o.) 47., 91. és 92. pontját; a 40/73–48/73., 50/73., 54/73–56/73., 111/73., 113/73. és 114/73. sz., Suiker Unie és társai kontra Bizottság egyesített ügyekben hozott ítéletének 80., 437. és 438. pontját; valamint a 209/78–215/78. és 218/78. sz., Van Landewyck és társai kontra Bizottság egyesített ügyekben hozott ítéletének (EBHT 1980., 3125. o.) 68. pontját; továbbá az Elsőfokú Bíróság T-44/00. sz., Mannesmannröhren-Werke kontra Bizottság ügyben hozott ítéletének (EBHT 2004., II-0000. o.) 98–100. pontját; valamint a T-15/02. sz., BASF AG kontra Bizottság ügyben 2006. március 15-én hozott ítéletének 93. és 95. pontját).

(19)  E tekintetben a(z) XXX/2008/EK bizottsági rendelet (2) preambulumbekezdésének szövege a következő: „(…) Az információk korai közlése lehetővé tenné az érintett feleknek, hogy a velük szemben felhozni kívánt kifogásokkal, valamint esetleges felelősségükkel kapcsolatosan kifejtsék álláspontjukat”.

(20)  A 773/2004/EK rendelet 11. cikke (1) bekezdésének, illetve az 1/2003/EK rendelet 27. cikke (1) bekezdésének rendelkezései értelmében:

Az 1/2003/EK rendelet 14. cikkének (1) bekezdésében említett tanácsadó bizottsággal folytatandó konzultációt megelőzően a Bizottság lehetőséget ad a meghallgatásra azoknak a feleknek, akikhez kifogásközlést intézett.” (a 773/2004/EK rendelet 11. cikkének (1) bekezdése).

A 7., 8., 23. cikkben és a 24. cikk (2) bekezdésében meghatározott határozatok meghozatala előtt a Bizottság az általa lefolytatott eljárás alá vont vállalkozásoknak vagy vállalkozások társulásainak lehetőséget nyújt arra, hogy meghallgassák őket a Bizottság által kifogásolt kérdésekkel kapcsolatban. A Bizottság csak olyan kifogásokra alapozhatja határozatát, amelyekre az érintett felek megtehették észrevételeiket. A panaszosok szorosan kapcsolódnak az eljáráshoz.” (az 1/2003/EK rendelet 27. cikkének (1) bekezdése).

(21)  Lásd e tekintetben a Bíróságnak a fenti Musique diffusion française és társai kontra Bizottság ügyben hozott ítéletének 21. pontját; a 322/81. sz., Michelin kontra Bizottság ügyben hozott ítéletének (EBHT 1983., 3461. o.) 19. pontját; valamint a fenti Lögstör Rör kontra Bizottság ügyben hozott ítéletének 200. pontját; továbbá az Elsőfokú Bíróság T-15/02. sz., BASF AG kontra Bizottság ügyben 2006. március 15-én hozott ítéletének 62. pontját.

(22)  A 773/2004/EK rendelet 12. cikkének (2) bekezdése szerint: „(2) Az írásos tárgyalásos rendezési beadvány benyújtásakor azonban a felek a Bizottság számára megerősítik, hogy csak abban az esetben kérik, hogy érveiket szóbeli meghallhatás keretében adhassák elő, ha a kifogásközlés nem fogadja el az írásos tárgyalásos rendezési beadványukban foglaltakat”.

(23)  A 773/2004/EK rendelet 15. cikkének (1a) bekezdése szerint: „(1a) Az eljárás az 1/2003/EK rendelet 11. cikkének (6) bekezdése szerinti megindítása után a Bizottság – adott esetben – a tárgyalásos rendezési beadványt benyújtani szándékozó felekkel közli a felhozni kívánt kifogásokat alátámasztó bizonyítékokat annak érdekében, hogy a felek benyújthassák tárgyalásos rendezési beadványukat. Erre tekintettel a felek tárgyalásos rendezési beadványuk benyújtásakor megerősítik a Bizottság számára, hogy a kifogásközlés kézhezvételét követően csak abban az esetben kérnek betekintést az iratokba, ha a kifogásközlés nem fogadja el az írásos tárgyalásos rendezési beadványukban foglaltakat”.

(24)  A szóbeli meghallgatást vagy az iratbetekintést elvben azért biztosítják a felek kérésére, hogy gyakorolhassák a védelemhez való jogukat.

(25)  Lásd e tekintetben a T-129/95., T-2/96. és T-97/96. sz., Neue Maxhütte Stahlwerke and Lech-Stahlwerke kontra Bizottság egyesített ügyek (EBHT 1999., II-17. o.) 231. pontját, valamint a T-16/02. sz., Audi kontra OHIM ügy (EBHT 2003., II-5167. o.) 75. pontját; az Elsőfokú Bíróság T-15/02. sz., BASF AG kontra Bizottság ügyben 2006. március 15-én hozott ítéletének 94. pontját.

(26)  Az ítélkezési gyakorlatnak megfelelően: „Először is meg kell jegyezni, hogy a kifogásközlés és a végleges határozat közötti ellentmondás esetén a védelemhez való jog csak akkor sérül, ha a végleges határozat olyan kifogást tartalmaz, amely a kifogásközlésben nincs leírva olyan módon, hogy az alapján a határozat címzettjei meg tudnák védeni magukat.… Másodszor a tényeknek a kifogásközlésben megállapított jogi minősítése természetszerűleg csak ideiglenes lehet, és a későbbi bizottsági határozat nem semmisíthető meg kizárólag azért, mert e tényekből levont végső következtetések nem egyeznek meg pontosan ezen ideiglenes minősítéssel. A Bizottságnak pontosan a védelemhez való jog tiszteletben tartása érdekében kell meghallgatnia a kifogásközlés címzettjeit, és szükség esetén elemzésének módosítása útján figyelembe kell vennie a kifogásokra válaszul tett észrevételeiket.” (a T-44/00. sz., Mannesmannröhren-Werke kontra Bizottság ügy (EBHT 2004., II-0000. o., 98–100. pont; valamint a T-15/02. sz., BASF AG kontra Bizottság ügy, 95. pont).

(27)  HL C 210., 2006.9.1., 2. o.

(28)  A bírságokról szóló iránymutatás 30. pontja.

(29)  HL L 145., 2001.5.31., 43. o.


EGYÉB JOGI AKTUSOK

Bizottság

27.10.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 255/58


Módosítás iránti kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló 510/2006/EK tanácsi rendelet 6. cikkének (2) bekezdése alapján

(2007/C 255/21)

Ezzel a közzététellel az 510/2006/EK tanácsi rendelet (1) 7. cikke alapján létrejön a módosítás iránti kérelem elleni kifogás joga. A kifogást tartalmazó nyilatkozatnak e közzététel napjától számítva hat hónapon belül kell beérkeznie a Bizottsághoz.

MÓDOSÍTÁS IRÁNTI KÉRELEM

A TANÁCS 510/2006/EK RENDELETE

Módosítás iránti kérelem a 9. cikk és a 17. cikk (2) bekezdése alapján

„CARNALENTEJANA”

EK-szám: PT/PDO/117/0209/08.04.2002

OEM ( X ) OFJ ( )

Kért módosítás(ok)

A termékleírás érintett szakaszcíme(i):

Image

A termék elnevezése

Image

A termék leírása

Image

Földrajzi terület

Image

A származás igazolása

Image

Az előállítás módja

Image

Kapcsolat

Image

Címkézés

Image

Nemzeti előírások

Módosítás(ok):

1.   A termék leírása

Annak érdekében, hogy a termék megfeleljen a hatályos nemzeti jogszabályoknak, különösen a levágott kissúlyú szarvasmarhafélék testeinek osztályozása terén előírt módosításoknak (2001. április 9-i 363/2001 rendelet), a termelői csoport e szakasz módosítását kérte, amelyet kellőképpen megindokolt.

Ezen túlmenően az új piaci tendenciák fényében, illetve azzal a céllal, hogy a termék megjelenése igazodjon a fogyasztók magatartásához és preferenciáihoz, a csoport a termék kereskedelmi kiszerelésének még változatosabbé tétele mellett döntött. Ily módon a CARNALENTEJANA megvásárolható vagdalt formában, formára vágott darabokban, tekercs, kockára, csíkokra stb. vágott formában, ezeket műanyag tálkán vagy más megfelelő módon, ellenőrzött légnyomáson, vákuumos vagy gyorsfagyasztott formában hozzák forgalomba, és ezekben a kiszerelésekben a CARNALENTEJANA rendszerint a végtermék súlyának legalább 95 %-át teszi ki. Mivel a teljes előállítási folyamat a származási területen zajlik, biztosítva van a teljes nyomonkövethetőség, az oltalom alatt álló eredetmegjelölés alkalmazásának szigorú felügyelete és a megszokott minőségű termék hiteles megjelenése anélkül, hogy a fogyasztót félrevezetnék, vagy csalódást okoznának neki. Ebből kifolyólag a csoport a termék kiszerelésére vonatkozóan a portugál államhoz módosítás iránti kérelmet nyújtott be, amelyet kellőképpen megindokolt.

2.   Földrajzi terület

A „Carnalentejana” előállítását lebonyolító földrajzi területtel szomszédos néhány település termelői az eredetmegjelölésért felelős termelői csoporttól e terület kibővítését kérték kérelmüket azzal indokolva, hogy az előállításhoz szükséges minden feltételnek – különösen a takarmányozás, az állatgondozás, az állománysűrűség, a gazdálkodási rendszerek, az állatfajta és a hagyományőrzés szempontjából – eleget tesznek. A kérelmet a termelői csoport kivizsgálta, és egy, a portugál államnak benyújtott és általa jóváhagyott felmérés/tanulmány megvalósításával dokumentálta.

Mivel a dosszié összeállításakor az előállítás földrajzi területének kijelöléséhez kizárólag a közigazgatási kritériumot alkalmazták, ma megállapítást nyer, hogy az ugyanolyan talajviszonyokkal és éghajlati adottságokkal, állatgondozási technikákkal, állománysűrűséggel és uralkodó növényzettel, állatfajtával, mezőgazdasági gyakorlattal és gazdálkodási rendszerekkel rendelkező, ennélfogva a Carnalentejanáéval azonos fizikai, kémiai és organoleptikus tulajdonságokkal bíró terméket előállító, bizonyos szomszédos területeket nem vették tekintetbe. Következésképpen a jelenleg figyelmen kívül hagyott termelők jelentős gazdasági veszteséget halmoznak fel, mivel terméküket nem ugyanazzal a megjelöléssel hozzák forgalomba, mint szomszédaikét.

3.   Az előállítás módja

A kért módosítások a hús ellenőrzött légnyomáson, vákuumos vagy gyorsfagyasztott formában, megfelelően csomagolva történő kiszerelési formáit érintik. A termék hitelességének és minőségének biztosítása, a fogyasztók érdekeinek védelme, a felügyelet megvalósíthatósága, valamint a termék és a folyamat teljes nyomonkövethetősége érdekében az állatok megszületésének, nevelkedésének, hízlalásának és levágásának, a levágott állat szétdarabolásának, valamint a hús mindenféle felvágásának, feldolgozásának és csomagolásának a kijelölt földrajzi területen kell történnie. Néhány feldolgozási/csomagolási művelet ugyanakkor a földrajzi területen kívül is elvégezhető, amennyiben a földrajzi területen nincs olyan feldolgozó létesítmény, amely megfelelne a csoport élelmiszer-higiéniai és –biztonsági, valamint műveletfelügyeleti előírásainak. Ilyen esetben megerősítik a felügyeleti rendszert, biztosítják a nyomonkövethetőséget, és a hús szállítására a maximális távolságot 500 km-ben határozzák meg, hogy ezáltal elkerülhető legyen a minőségcsökkenés, és végrehajtható legyen a felügyelet.

4.   Címkézés

A termelői csoport annak érdekében kérte a szakasz módosítását, hogy megfeleljen az új hatályos nemzeti és közösségi jogszabályok előírásainak. Függetlenül a kereskedelmi kiszerelés formájától, illetve az általános jogszabályokban előírt címkézési követelmények sérelme nélkül, a „CARNALENTEJANA – DOP” kifejezést, a hitelesítő jelzést, a CARNALENTEJANA emblémáját és a közösségi logót kötelezően fel kell tüntetni. Amennyiben a termék feldolgozott termékek alapanyagaként kerül felhasználásra, a címkén csak az „Elaborado a partir de CARNALENTEJANA – DOP” (CARNALENTEJANA – OEM-ből készült termék) kifejezés tüntethető fel, feltéve ha az engedélyezés és felügyelet bizonyos követelményei teljesülnek, és szigorúan tilos a „CARNALENTEJANA – DOP” kifejezés, a közösségi logó vagy bármely más olyan félrevezető szöveg vagy jelzés feltüntetése, amely visszaél az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel.

ÖSSZEFOGLALÓ

A TANÁCS 510/2006/EK RENDELETE

„CARNALENTEJANA”

EK-szám: PT/PDO/117/0209/08.04.2002

OEM ( X ) OFJ ( )

Ez az összefoglaló a termékleírás legfontosabb elemeit tartalmazza tájékoztatás céljából.

1.   A tagállam illetékes szerve:

Név:

Instituto de Desenvolvimento Rural e Hidráulica

Cím:

Av. Afonso Costa, 3

P-1949-002 Lisboa

Tel.:

(351) 21 844 22 00

Fax:

(351) 21 844 22 02

E-mail:

idrha@idrha.min-agricultura.pt

2.   Csoportosulás (termelői csoport):

Név:

CARNALENTEJANA — Agrupamento de Produtores de Bovinos de Raça Alentejana, SA

Cím:

Estrada do Moinho Vento

P-7350-230 Elvas

Tel.:

(351) 268 639480

Fax:

(351) 268 622455

E-mail:

caalentejo@mail.telepac.pt

Összetétel:

Termelők/feldolgozók ( X ) egyéb ( )

3.   A termék típusa:

1.1. osztály: Friss hús (és belsőségek)

4.   Termékleírás:

(az 510/2006/EK rendelet 4. cikkének (2) bekezdésében előírt követelmények összefoglalása)

4.1.   Elnevezés: „Carnalentejana”

4.2.   Leírás: Az Alentejano fajtájú szarvasmarhák születési könyvében jegyzett Alentejano fajtájú állatokból származó hasított féltestek, testnegyedek, vákuumosan vagy ellenőrzött légnyomáson csomagolt darabok, belőlük készült mélyhűtött vagy fagyasztott készítmények a következő tulajdonságokkal:

A hagyományos kiszerelési formákon (hasított test, egész darabok és felvágott darabok) kívül a CARNALENTEJANA megvásárolható vagdalt formában, formára vágott darabokban, tekercs, kockára, csíkokra stb. vágott formában, ezeket műanyag tálkán vagy más megfelelő módon, ellenőrzött légnyomáson, vákuumos vagy gyorsfagyasztott formában hozzák forgalomba, és ezekben a kiszerelésekben a CARNALENTEJANA rendszerint a végtermék tömegének legalább 95 %-át teszi ki. Azok a készítmények, amelyekben a CARNALENTEJANÁ-t alapanyagként használják fel, a végtermék súlyának legalább 60 %-os arányában kizárólag CARNALENTEJANA húsból készülhetnek.

4.3.   Földrajzi terület: Figyelembe véve a tölgyesek és az Alentejano szarvasmarhafajták földrajzi elhelyezkedését, a mezőgazdasági üzemek helyét, amelyek következésképpen alkalmazni tudják az előírt állattenyésztési és –gondozási rendszereket, az állattenyésztési és -gondozási szakértelmet, a testek, hasított féltestek, darabok és általában a szarvasmarhafélékből készült feldolgozott termékek vágására, darabolására és előállítására vonatkozó jogszabályokat, a szarvasmarhafélékből származó hús felügyeletére és nyomonkövethetőségre vonatkozó általános előírásokat, a Carnalentejana termelői által előírt általános felügyeleti és nyomonkövethetőségi követelményeket, annak szükségességét, hogy a CARNALENTEJANA szokásos fogyasztói ne legyenek félrevezetve, hogy minden egyes darabhoz és csomaghoz meg lehessen határozni a hozzájuk tartozó földrajzi származási helyet és állatot, és hogy a fogyasztókhoz hiteles és megbízható minőségű termék jusson, az állatok születése, nevelkedése és hízlalása, levágása, a vágott test, hasított féltest és testnegyed előállítása, a kisebb és nagyobb darabok előállításához szükséges vágás és szeletelés, ideértve a finom darabokra vágást, egyes darabok felvagdalása és formára vágása, a darabok és a vagdalt és megformázott termékek csomagolása természetszerűen a következő földrajzi területeken történik:

Beja, Évora és Portalegre körzetének minden települése,

Setúbal körzet Alcácer do Sal, Alcochete, Grândola Montijo, Moita, Palmela, Setúbal, Santiago do Cacém és Sines települései,

Santarém körzet Abrantes, Almeirim, Alpiarça, Benavente, Chamusca, Constância, Coruche, Golegã, Mação, Salvaterra de Magos, Santarém, Sardoal és Vila Nova da Barquinha települései,

Castelo Branco körzet Castelo Branco, Idanha-a-Nova, Proença-a-Nova és Vila Velha de Ródão települései.

4.4.   A származás igazolása: Az alkalmazás során a térségben a fajta kiválasztásán és fejlesztésén már több mint 40 éve dolgoznak, és már létrejött egy tenyésztési főkönyv, valamint az Alentejano fajta tenyésztőinek társulása.

A hús csak olyan Alentejano fajtájú állatokból származhat, amelyek jegyezve vannak az Alentejano fajtájú szarvasmarhafélék születési könyvében, a kijelölt földrajzi területen található mezőgazdasági üzemekben születtek, nevelkedtek és lettek hízlalva, és rendelkeznek a csoport által nyilvántartott és előírt tulajdonságokkal. A teljes előállítási folyamatban, ideértve a levágást, a darabolást, a feldolgozást és a csomagolást is, kizárólag az erre a célra kijelölt szerv által ellenőrzött szereplők vehetnek részt. A felügyeleti folyamat kiterjed az előállítási folyamat minden egyes szakaszára, kezdve az állat születésétől és a születési könyvbe jegyzésétől, a takarmányozáson, gondozáson, levágáson, feldaraboláson és feldolgozáson át a csomagolásig. Kifejlesztettek egy maximálisan megbízható nyomonkövethetőségi rendszert, amely a számmal ellátott hitelesítő jelzésen keresztül bármelyik pillanatban elő tudja keresni az állatot, amelyből a termék származik.

4.5.   Az előállítás módja: Olyan Alentejano fajtájú állatokból, amelyek a születési könyvben jegyezve vannak, szülei az Alentejano szarvasmarhák tenyésztési főkönyvében jegyezve vannak, extenzív gazdálkodási rendszerben nevelkedtek, ahol az állománysűrűség 1,4 számosállat-egység/hektárnál kisebb, és a térség hagyományos gyakorlatait alkalmazza. A borjak 6–9 hónapos korukig anyatejet kapnak, amelyet később a legeltetés és a csoport által engedélyezett takarmányok fokozatosan kiegészítenek. Típusonként a vágási kor, valamint az állatok gondozásának és takarmányozásának szabályai meg van határozva. A CARNALENTEJANA a termékleírás szerint különböző formában kerülhet forgalomba: vágott testként, egész darabokban és felvágott darabokban, egyszerűen feldolgozott termékként vagy készítményekként, zöldséggel vagy anélkül, ellenőrzött légnyomáson, vákuumosan vagy gyorsfagyasztva, megfelelően becsomagolva. A termék hitelességének és minőségének biztosítása, a fogyasztók érdekeinek védelme, a felügyelet megvalósíthatósága, valamint a termék és a folyamat teljes nyomonkövethetősége érdekében az állatok megszületésének, nevelkedésének, hízlalásának és levágásának, a levágott állat szétdarabolásának, valamint a hús mindenféle felvágásának, feldolgozásának és csomagolásának a kijelölt földrajzi területen kell történnie. Ugyanakkor néhány feldolgozási/csomagolási művelet a földrajzi területen kívül is elvégezhető, amennyiben a földrajzi területen nincs olyan feldolgozási létesítmény, amely megfelelne a csoport élelmiszer-higiéniai és -biztonsági, valamint műveletfelügyeleti előírásainak. Ilyen esetben megerősítik a felügyeleti rendszert, biztosítják a nyomonkövethetőséget, és a hús szállítására 500 km-ben határozzák meg a maximális távolságot, hogy ezáltal elkerülhető legyen a minőségcsökkenés, és végrehajtható legyen a felügyelet.

4.6.   Kapcsolat: Az Alentejano fajta Alentejo régióban és a szomszédos térségekben – jellegzetesen mediterrán mezőgazdasági és éghajlati viszonyok között, ahol a nyár meleg és száraz, jellegezetes mediterrán legelőkkel – található mezőgazdasági üzemekben lelhető fel, ez adja a hús megkülönböztetett organoleptikus tulajdonságait. A termelőegységek általában 10–20 anyatehénből állnak, amelyek extenzív gazdálkodási rendszerben olyan üzemekben nevelkednek, amelyek rendszerint gabonatermesztéssel is foglalkoznak. E két termelési forma kiegészítő jellege idővel állandósult. Bevett gyakorlat, hogy a gabonaszálakat és szalmát az Alentejano szarvasmarhák takarmányozására használják, ami amint a legelők ritkulni kezdenek, azaz a nyár elejétől télig, nélkülözhetetlen. A legelők általában a magyal- és paratölgyesek alsó szintjén találhatók, amelyek makkjai ősztől takarmánytartalékot adnak, és ez a makk a füvet, amelynek ebben az évszakban elég kicsit a tápértéke, remekül kiegészíti.

4.7.   Felügyeleti szerv:

Név:

CERTIALENTEJO — Certificação de Produtos Agrícolas, Lda

Cím:

Rua Diana de Liz — Horta do Bispo

Apartado 320

P-7006-804 Évora

Tel.:

(351) 26 676  95 64/5

Fax:

(351) 26 676  95 66

E-mail:

geral@certialentejo.pt

A CERTIALENTEJO – Certificação de Produtos Agrícolas, Lda olyan elismerést nyert, amely eleget tesz a 45011:2001 szabvány előírásainak.

4.8.   Címkézés: Az általános jogszabályokban kötelezően előírt jelzéseken kívül az alábbiakat kell feltüntetni:

a „CARNALENTEJANA – Denominação de Origem Protegida” kifejezést – (CARNALENTEJANA – oltalom alatt álló eredetmegjelölés),

a hitelesítő jelzést, amely tartalmazza a termék nevét, a felügyeleti és hitelesítő szerv nevét és egy sorozatszámot, amely biztosítja a termék nyomonkövethetőségét,

a CARNALENTEJANA itt közölt emlémáját és az OEM közösségi logóját:

Az előállító vagy az irányító csoport neve, vállalati neve és címe semmilyen esetben sem helyettesíthető más szerv nevével, még akkor sem, ha ez utóbbi felelős a termékért vagy annak forgalomba hozataláért.

A kereskedelmi név – „Carnalentejana DOP” – nem egészíthető ki semmilyen más jelzéssel vagy szöveggel, ideértve forgalmazók védjegyét vagy egyéb jelzést.

A CARNALENTEJANA felhasználásával készült élelmiszeripari termékek forgalmazhatók „Elaborado a partir de CARNALENTEJANA – DOP” (CARNALENTEJANÁ-ból készült termék – OEM) kifejezést feltüntető csomagolásban, amennyiben a hitelesített Carnalentejana:

a végtermékben előforduló egyetlen hústermék,

a végtermék súlyának nagyobb részét képezi, és

az ezzel az oltalom alatt álló megjelöléssel ellátott termék felhasználói rendelkeznek az irányító termelői csoport engedélyével.

Ez a csoport felelős a felhasználók különféle jegyzékekben történő nyilvántartásáért is, akik az engedély odaítélése után a címkén feltüntetett oltalom alatt álló megjelölés helyes használata és az alkalmazott mennyiségek tekintetében az engedélyező és felügyeleti szerv felügyelete alatt állnak. Ilyen esetben tilos a közösségi logó vagy bármely más olyan embléma vagy szöveg használata, amely visszaél az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel.


(1)  HL L 93., 2006.3.31., 12. o.

(2)  Ha a P osztályú üsző-, fiatalbika-, bika- és tehéntesteket darabolásra szánják, engedélyezve vannak.