ISSN 1725-518X

Az Európai Unió

Hivatalos Lapja

C 145
European flag  

Magyar nyelvű kiadás

Tájékoztatások és közlemények

50. évfolyam
2007. június 30.

Közleményszám

Tartalom

Oldal

 

I   Állásfoglalások, ajánlások, iránymutatások és vélemények

 

ÁLLÁSFOGLALÁSOK

 

Tanács

2007/C 145/01

A Tanács állásfoglalása (2007. június 25.) a munkahelyi egészségvédelemmel és biztonsággal kapcsolatos új közösségi stratégiáról (2007–2012)

1

 

II   Közlemények

 

EGYÜTTES NYILATKOZATOK

 

Európai Parlament
Tanács
Bizottság

2007/C 145/02

Az együttdöntési eljárás gyakorlati vonatkozásairól szóló közös nyilatkozat (az EK-Szerződés 251. cikke)

5

 

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK

 

Bizottság

2007/C 145/03

Bejelentett összefonódás engedélyezése (Ügyszám COMP/M.4693 – Veolia/Sulo) ( 1 )

10

2007/C 145/04

Bejelentett összefonódás engedélyezése (Ügyszám COMP/M.4663 – voestalpine/Böhler-Uddeholm) ( 1 )

10

2007/C 145/05

Bejelentett összefonódás engedélyezése (Ügyszám COMP/M.4704 – Bridgepoint/Gambro Healthcare) ( 1 )

11

2007/C 145/06

Az EK-Szerződés 87. és 88. cikkében foglalt rendelkezések keretén belül az állami támogatások engedélyezése – Olyan esetek, amelyekkel kapcsolatban a Bizottság nem emel kifogást ( 1 )

12

 

IV   Tájékoztatások

 

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

 

Bizottság

2007/C 145/07

Euro-átváltási árfolyamok

14

 

TAGÁLLAMOKTÓL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

2007/C 145/08

Kötelező érvényű tarifális felvilágosítás

15

2007/C 145/09

A Bizottság közleménye a gázüzemű berendezésekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 90/396/EGK tanácsi irányelv végrehajtása keretében ( 1 )

20

 

V   Hirdetmények

 

A VERSENYPOLITIKA VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK

 

Bizottság

2007/C 145/10

Összefonódás előzetes bejelentése (Ügyszám COMP/M.4771 – Veritas/Golden Gate/Goldman Sachs/Aeroflex) – Egyszerűsített eljárás alá vont ügy ( 1 )

31

 

 

(1)   EGT-vonatkozású szöveg

HU

 

I Állásfoglalások, ajánlások, iránymutatások és vélemények

ÁLLÁSFOGLALÁSOK

Tanács

30.6.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 145/1

A TANÁCS ÁLLÁSFOGLALÁSA

(2007. június 25.)

a munkahelyi egészségvédelemmel és biztonsággal kapcsolatos új közösségi stratégiáról (2007–2012)

(2007/C 145/01)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel „A munka minőségének és termelékenységének javítása: a munkahelyi egészségvédelemmel és biztonsággal kapcsolatos közösségi stratégia 2007–2012 között” című, 2007. február 21-i bizottsági közleményre, amelynek tárgya az Európai Szociális Menetrendben foglalt pontok egyike,

mivel:

(1)

Az Európai Közösséget létrehozó szerződés 137. cikke alapján elfogadták a munkahelyi egészségvédelemmel és biztonsággal kapcsolatos közösségi jog lényeges részét.

(2)

A munkahelyi minőség emberi, de ugyanakkor gazdasági dimenziója is jelentős, és a tagállamok a lisszaboni stratégia keretében elismerték, hogy az egészségvédelmi és biztonsági politika számottevő mértékben hozzájárul a gazdasági növekedéshez és a foglalkoztatáshoz.

(3)

Az európai szociális modell a zökkenőmentesen működő gazdaságra, a magas szintű szociális védelemre és oktatásra, valamint a szociális párbeszédre épül, és ezzel magában foglalja a foglalkoztatás minősége, és különösen a munkahelyi egészségvédelem és biztonság javítását.

(4)

Az Európai Uniónak a folyamatban lévő demográfiai változásokra figyelemmel erősítenie kell a vállalkozások versenyképességét, figyelembe véve az Európai Tanács 2001. március 23–24-i stockholmi, 2002. március 15–16-i barcelonai és 2007. március 8–9-i brüsszeli ülésén elfogadott következtetéseit.

(5)

A munkahelyi egészségvédelemmel és biztonsággal kapcsolatos új közösségi stratégiának (2007–2012) (a továbbiakban: „a közösségi stratégia”) elő kell segítenie a további fejlődést az által, hogy felhasználja a munkahelyi egészségvédelemmel és biztonsággal kapcsolatos előző közösségi stratégia (2002–2006) által létrehozott helyzetet, amely a jó munkahelyi közérzet átfogó megközelítésén alapult, és a megelőzésre irányuló politikák fellendítéséhez és jelentős javuláshoz vezetett.

(6)

Az egészséges és biztonságos munkakörnyezet megteremtésének elősegítése érdekében a meglévő jogszabályok végrehajtása továbbra is valamennyi tagállam számára az egyik legfontosabb kötelezettség.

(7)

A munkahelyi baleseteknek és a foglalkozási megbetegedések előfordulásának – tagállamonként eltérő – száma bizonyos ágazatokban és bizonyos munkavállalói kategóriákban abszolút értékben továbbra is igen magas, ezért fontos, hogy az új stratégia orvosolja ezt a helyzetet,

ELFOGADJA EZT AZ ÁLLÁSFOGLALÁST:

I.

1.

A Tanács tudomásul veszi a Bizottság azon véleményét, hogy a munkahelyi balesetek és a foglalkozási megbetegedések folyamatos, tartós és következetes csökkentésének megvalósítása érdekében az érintett feleknek számos cél elérésére kell törekedniük, többek között:

a)

nagyobb hangsúlyt kell helyezni a közösségi jogszabályok végrehajtására;

b)

támogatni kell a közösségi jogszabályoknak való megfelelést, különösen a kockázatosnak minősíthető ágazatok és vállalkozások, valamint a munkavállalók legsérülékenyebb csoportjai esetében;

c)

a munkahelyen bekövetkező változásokhoz kell igazítani és egyszerűsíteni kell a jogi keretet;

d)

elő kell mozdítani a nemzeti stratégiák kialakítását és végrehajtását;

e)

a munkavállalók magatartásában bekövetkező változások ösztönzésével, és ezzel egyidejűleg a munkáltatóknak az egészségközpontú megközelítés elfogadására való ösztönzésével olyan általános kultúrát kell kialakítani, amelyben az egészségvédelem és a kockázatok megelőzése érték;

f)

a lehetséges új kockázatok meghatározására és értékelésére szolgáló módszereket véglegesíteni kell;

g)

értékelni kell a közösségi stratégia végrehajtását;

h)

nemzetközi szinten elő kell mozdítani a munkahelyi egészségvédelmet és biztonságot.

2.

A Tanács tudomásul veszi a Bizottság azon véleményét, hogy a fenti célok megvalósítása érdekében a továbbiakban átfogó megközelítést kell kialakítani, figyelembe véve a következő cselekvési területeket:

a)

A nemzeti stratégiáknak olyan eszközök végrehajtására kell elsősorban figyelmet fordítaniuk, amelyek a jogszabályok magas szintű betartását biztosítják, különösen a kis- és középvállalkozások (KKV-k) és a nagy kockázattal járó ágazatok körében:

—

a bevált gyakorlatok terjesztése helyi szinten,

—

képzés és oktatás,

—

egyszerű eszközök és iránymutatások kidolgozása,

—

a magas színvonalú prevenciós szolgáltatások jobb elérhetősége,

—

a munkaügyi felügyelőségek megfelelő pénzügyi és emberi erőforrásainak biztosítása,

—

nemzeti és közösségi szintű gazdasági ösztönzők alkalmazása.

E stratégiáknak – ahol lehet, hogy a nemzeti prioritásoknak és körülményeknek megfelelően – különösen a demográfiai változásokkal, az egészségügyi felügyelet megelőző hatékonyságával, a munkavállalók rehabilitációjával és újbóli beilleszkedésével, a jobb és eredményesebb jogszabály-végrehajtással, valamint a politikák koherenciájának fokozásával kell foglalkozniuk.

b)

A nemzeti stratégiákban törekedni kell mérhető célok kitűzésére a munkahelyi balesetek és a foglalkozási megbetegedések előfordulásának csökkentésére vonatkozóan az érintett munkavállalói kategóriák, vállalkozástípusok és/vagy ágazatok tekintetében.

c)

Az igazgatási és intézményi szabályozási keret fejlesztése nemzeti és közösségi szinten egyaránt továbbra is kiemelt prioritás, és az értékelés fontos szerepet tölt be ebben.

d)

Erősíteni kell a vonatkozó politikáknak – mint például a közegészségügyi és a foglalkoztatási politikának – a munkahelyi egészségvédelemre és biztonságra vonatkozó politikákkal való koherenciáját.

e)

További kutatást igényelnek az új és a hagyományos munkahelyi kockázatok, például a következő területeken:

—

pszichoszociális problémák, valamint izom- és csontrendszeri megbetegedések,

—

veszélyes anyagok, reproduktív kockázatok és az új technológiák, például a nanotechnológiák következtében jelentkező kockázatok,

—

az új munkaszervezési formák következtében jelentkező kockázatok, és

—

a munkahelyi egészségvédelem és biztonság irányítása,

—

a nemek közötti különbség szempontjainak megfelelő figyelembevétele.

f)

A munkahelyeket úgy kell megtervezni, hogy a munkavállalók foglalkoztathatósága az aktív kor folyamán végig biztosított legyen. A munkahelyeket ugyanakkor az idősebb és fogyatékkal élő munkavállalók egyéni szükségleteihez kell igazítani.

g)

Az oktatás minden szintjén és minden területén elő kell mozdítani a viselkedésmintáknak a munkahelyi biztonság és egészségvédelem tekintetében való változását.

h)

Az elért eredmények mérésére szolgáló új eszközöket és az összes szereplő által mind nemzeti, mind európai szinten tett erőfeszítéseket különösen eredményjelző táblák segítségével tovább kell fejleszteni.

i)

Fokozni kell a nemzetközi együttműködést, és folytatni kell a Nemzetközi Munkaügyi Szervezettel, az Egészségügyi Világszervezettel és más nemzetközi szervezetekkel való aktív együttműködést.

II.

A Tanács:

1.

üdvözli a munkahelyi egészségvédelemmel és biztonsággal kapcsolatos új közösségi stratégiáról (2007–2012) szóló bizottsági közleményt;

2.

úgy ítéli meg, hogy az említett közlemény értékes keretet biztosít az EK-Szerződés 137. cikkének további eredményes közösségi szintű végrehajtásához;

3.

osztja a Bizottság azon véleményét, hogy a munkahelyi egészségvédelem és biztonság nemcsak a munkavállalók életét és egészségét óvja, és növeli motiváltságukat, hanem létfontosságú szerepet játszik a vállalkozások versenyképességének és termelékenységének növelésében és a szociális védelmi rendszerek fenntarthatóságához való hozzájárulásban is azzal, hogy csökkenti a munkahelyi balesetek és váratlan események, valamint a foglalkozási megbetegedések társadalmi és gazdasági költségeit;

4.

hangsúlyozza, hogy a kollektív védő intézkedések és a kockázatoknak a kockázati forrásoknál való kezelése a megelőzés alapvető elveit alkotják;

5.

úgy ítéli meg, hogy a jó munkahelyi közérzettel kapcsolatos átfogó megközelítésre alapozott, a munkahelyi egészségvédelemre és biztonságra irányuló közösségi politika céljának a munkahelyi balesetek és a foglalkozási megbetegedések folyamatos, tartós és következetes csökkentésének kell lennie;

6.

támogatja a Bizottságot abban, hogy – a tagállamok tapasztalatainak, körülményeinek és lehetőségeinek figyelembevételével a munkahelyi balesetek előfordulási arányának 25 %-os közösségi szintű csökkentésére törekszik;

7.

hangsúlyozza az alábbiak szükségességét:

a)

el kell ismerni a „jó munkahely” jelentőségét és az azt megalapozó elveket, vagyis az alkalmazotti jogokat és az alkalmazottak aktív részvételét, az esélyegyenlőséget, a munkahelyi biztonság és az egészség védelmét, valamint a családbarát munkaszervezést;

b)

figyelembe kell venni az új kihívásokat, mint például a demográfiai változásokat és a munkaerő elöregedését, az új foglalkoztatási trendeket, valamint az Európán belüli és az Európába irányuló, új és egyre nagyobb tömegeket érintő migrációs hullámokat;

c)

—

biztosítani kell a munkahelyi egészségvédelem és biztonság korszerű és hatékony jogi keretét,

—

szavatolni kell a közösségi jogszabályok pontos végrehajtását,

—

a közösségi jogszabályokat a már meglévő védelmi szint csökkentése nélkül egyszerűsíteni kell, és

—

a közösségi jogszabályokat a munka világában végbemenő változásokhoz kell igazítani;

d)

az érintettek körében fokozottan tudatosítani kell a munkaerőpiacról munkahelyi baleset, foglalkoztatási megbetegedés vagy rokkantság következtében hosszú időre kiszorult munkavállalók rehabilitációjának és újbóli beilleszkedésének szükségességét;

e)

többek között gazdasági ösztönzők felhasználásával további erőfeszítéseket kell tenni annak érdekében, hogy a vállalkozások hozzáállása az egészségvédelem és a biztonság aktívabb részvételt biztosító, integrált kezelése irányában változáson menjen keresztül;

f)

fel kell kérni az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökséget, hogy segítse elő az információk és a bevált gyakorlatok cseréjét, valamint hogy – kockázatfigyelő intézetén keresztül – magas színvonalon gyűjtse össze az információkat a konkrét kockázatokról. Nagyobb figyelmet kell fordítani a szélesebb társadalmi-gazdasági folyamatokra és hatásokra;

8.

felhívja a tagállamokat, hogy:

a)

a szociális partnerekkel együttműködésben dolgozzanak ki és alkalmazzanak a nemzeti feltételekhez igazított, koherens nemzeti egészségvédelmi és biztonsági stratégiákat, amelyek – amennyiben lehetséges – mérhető célokat tartalmaznak a munkahelyi balesetek és a foglalkozási megbetegedések előfordulási számának további csökkentése tekintetében, különösen azokban az ágazatokban, amelyekben ezek előfordulási aránya az átlagosnál magasabb;

b)

a nemzeti szociális védelmi és egészségügyi rendszereknek biztosítsanak aktívabb szerepet a megelőzés javításában, valamint a munkavállalók rehabilitációjában és újbóli beilleszkedésének segítésében;

c)

vizsgálják meg a Közösség foglalkoztatási és szociális szolidaritási programja (Progress), az Európai Szociális Alap és az egyéb közösségi alapok nyújtotta lehetőségeket a közösségi stratégia előmozdítása érdekében;

d)

a problémamegoldásra és az eredményeknek a vállalkozások – különösen a KKV-k – számára történő azonnali átadására összpontosítva nemzeti és európai szintű információcserére és programjaikkal kapcsolatos együttműködésre ösztönözzék a nemzeti kutatóközpontokat;

e)

a munkavállalók tájékoztatásának, képzésének és részvételének javítása, egyszerű útmutatás – különösen a KKV-k számára –, valamint a bevált gyakorlatok példáinak elemzése és terjesztése, és különösen az érintett felek helyi szintű hálózatépítése révén fokozzák a tudatosságot;

f)

ösztönözzék a jó munkahelyi közérzet szisztematikus megközelítését olyan kezdeményezések segítségével, amelyek különösen az egészségvédelem és a biztonság, az egész életen át tartó tanulás és a nemek kérdésének az üzleti irányításba és az oktatás valamennyi szintjébe való integrálása révén kívánják javítani a munka minőségét;

g)

gondoskodjanak a jobb, eredményesebb és valamennyi tagállamban egységes végrehajtásról, és tegyenek megfelelő lépéseket a munkaügyi felügyelőségek megfelelő forrásokkal történő ellátására;

h)

minden megfelelő eszközzel folytassák a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet 2003-ban elfogadott globális munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi stratégiájának végrehajtását;

i)

fordítsanak különös figyelmet az új foglalkoztatási trendekre, például az önfoglalkoztatás, a kiszervezés, az alvállalkozásba adás, a migráns munkavállalók és a kiküldött munkavállalók alkalmazásának terjedésére;

9.

felhívja a Bizottságot, hogy:

a)

a munka világában bekövetkező változásokat érintő megfelelő intézkedések meghozatala révén mozdítsa elő a munkahelyi egészségvédelmet és biztonságot;

b)

biztosítsa a különböző szervezetek és bizottságokkal – például a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi tanácsadó bizottság (ACSH), a vezető munkaügyi felügyelők bizottsága, az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség és az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért – való és azok közötti jobb együttműködést, valamint az e területre vonatkozó új politikák és jogszabályok kidolgozása során vegye figyelembe az e szervezetek által adott információkat és a bizottságok véleményét;

c)

továbbra is kísérje figyelemmel és támogassa a jogszabályok végrehajtását valamennyi tagállamban;

d)

az ACSH-val és a szociális partnerekkel együttműködve készítsen az irányelvek alkalmazására vonatkozó iránymutatásokat, különösen a KKV-k részére;

e)

javítsa az egyéb közösségi politikákkal – különösen a munkaeszközök és a vegyi anyagok gyártásával és forgalmazásával kapcsolatos politikával, valamint a közegészségügyi, az oktatási és a hátrányos megkülönböztetés elleni politikával – való koordinációt;

f)

ösztönözze az ACSH-n belüli, a nemzeti stratégiákkal kapcsolatos vélemény- és tapasztalatcserét;

g)

az ACSH támogatásával javítsa a munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedések bevezetéséről szóló, 1989. június 12-i 89/391/EGK tanácsi irányelv (1) 7. cikkének végrehajtását a megelőző szolgáltatások minősége, alkalmazási köre és hozzáférhetősége tekintetében;

h)

az ACSH-val szorosan együttműködve hozza létre a munkahelyi egészségvédelemmel és biztonsággal kapcsolatos irányelvek értékelésének közös módszertanát, fokozza az igazgatási és szabályozási keret további javítását és egyszerűsítését célzó erőfeszítéseket, figyelembe véve a 2007. március 8–9-i brüsszeli Európai Tanács által kitűzött célértéket, valamint a Bizottságnak a védelem már elért színvonalának egyidejű fenntartásával a szükségtelen adminisztratív terhek mérséklésére irányuló tevékenységét, és megfelelően tekintetbe véve a mikrovállalkozásoknak az e jogszabályok végrehajtásával kapcsolatos szükségleteit;

i)

biztosítsa, hogy a közösségi stratégia keretében előterjesztett új jogszabályok tiszteletben tartják a jobb szabályozásnak a 2007. március 8–9-i brüsszeli Európai Tanács által megerősített elveit, és ezért szükség esetén hatékony hatásvizsgálat kíséri azokat;

j)

az ACSH-val együttműködve vizsgálja meg a munkaadók közötti lehetséges együttműködési formákat azokban az esetekben, amikor egyazon munkahelyen több szinten vannak jelen alvállalkozások;

k)

működjön együtt a jogalkotó hatóságokkal a munkahelyi biztonság és egészségvédelem olyan megfelelő európai statisztikai rendszerének létrehozásában, amely figyelembe veszi a különböző nemzeti rendszereket és nem eredményez újabb adminisztratív terheket;

10.

felhívja a szociális partnereket, hogy:

a)

az ágazati szociális párbeszéd keretében dolgozzanak ki kezdeményezéseket, és biztosítsák, hogy a munkavállalók képviselői több lehetőséget kapjanak a foglalkozási kockázatok szisztematikus kezelésében való részvételre;

b)

vállaljanak aktív szerepet a közösségi stratégia alapelveinek európai, nemzeti és regionális szintű, valamint az egyes vállalkozások szintjén történő terjesztésében;

c)

tevékenyen működjenek együtt országaik hatóságaival a nemzeti munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági stratégiák kidolgozásában és végrehajtásában;

d)

mozdítsák elő és népszerűsítsék a munkahelyeken a foglalkozási kockázatok megelőzésével kapcsolatos elvek megfelelő alkalmazását;

e)

folytassanak tárgyalásokat a munkahelyi erőszak és zaklatás megelőzéséről, és vegyék figyelembe a munkahelyi stresszel kapcsolatos európai keretmegállapodás végrehajtásának értékelését;

f)

nemzeti és közösségi szinten egyaránt növeljék az egészségvédelmi és biztonsági feladatokkal megbízott munkavállalói képviselőknek, valamint a munkáltatóknak, különösen a KKV-knak nyújtott technikai támogatást és képzést.

(1)  HL L 183., 1989.6.29., A legutóbb az 1882/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 284., 2003.10.31., 1. o.) módosított irányelv.

II Közlemények

EGYÜTTES NYILATKOZATOK

Európai Parlament Tanács Bizottság

30.6.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 145/5

AZ EGYÜTTDÖNTÉSI ELJÁRÁS GYAKORLATI VONATKOZÁSAIRÓL SZÓLÓ KÖZÖS NYILATKOZAT (AZ EK-SZERZŐDÉS 251. CIKKE)

(2007/C 145/02)

ÁLTALÁNOS ELVEK

1.

Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság (a továbbiakban: az „intézmények”) megállapítják, hogy a Tanács elnöksége, a Bizottság, az Európai Parlament érintett bizottságainak elnökei és/vagy előadói, valamint az egyeztetőbizottság társelnökei közötti megbeszélések jelenlegi gyakorlata megfelelőnek bizonyult.

2.

Az intézmények megerősítik, hogy ezt az együttdöntési eljárás különböző szintjein kialakult gyakorlatot továbbra is bátorítani kell. Az intézmények vállalják, hogy megvizsgálják munkamódszereiket az EK-Szerződésben megállapított együttdöntési eljárás egészének eredményesebb alkalmazása érdekében.

3.

Ez a közös nyilatkozat tisztázza ezeket a munkamódszereket és a hozzájuk kapcsolódó gyakorlati intézkedéseket, valamint kiegészíti a jogalkotás minőségének javításáról szóló intézményközi megállapodást (1), különösen annak az együttdöntési eljárásra vonatkozó rendelkezéseit. Az intézmények vállalják, hogy az átláthatóság, az elszámoltathatóság és az eredményesség elveivel összhangban teljes mértékben betartják az ilyen kötelezettségvállalásokat. E vonatkozásban az intézményeknek különös figyelmet kell fordítaniuk arra, hogy a közösségi vívmányok tiszteletben tartása mellett előrehaladást érjenek el az egyszerűsítést célzó javaslatok terén.

4.

Az intézményeknek álláspontjaik lehető legnagyobb mértékű összehangolása érdekében az eljárás során jóhiszeműen együtt kell működniük, ezáltal adott esetben lehetőséget biztosítva a jogi aktus elfogadására az eljárás korai szakaszában.

5.

E célt szem előtt tartva az intézményeknek megfelelő intézményközi kapcsolatokon keresztül az együttdöntési eljárás összes szakaszában együtt kell működniük a munkafolyamat ellenőrzésében és a konvergencia mértékének elemzésében.

6.

Belső eljárási szabályzataikkal összhangban az intézmények vállalják a rendszeres információcserét az együttdöntési ügyek előrehaladásáról. Biztosítaniuk kell, hogy munkaterveik megfelelő részeit az eljárások koherenciája érdekében a lehető legnagyobb mértékben összehangolják. Az intézmények ezért a különböző jogalkotási javaslatok végső elfogadásához vezető munkaszakaszok tájékoztató jellegű ütemtervének elkészítésére törekednek, a döntéshozatali folyamat politikai természetének teljes tiszteletben tartásával.

7.

Az intézmények közötti együttműködés az együttdöntési eljárás során gyakran háromoldalú egyeztetések formájában valósul meg. Ez a háromoldalú egyeztetési rendszer már bebizonyította életképességét és rugalmasságát a megállapodás lehetőségeinek növelésében az első vagy második olvasat során, valamint hozzájárult az egyeztetőbizottság munkájának előkészítéséhez is.

8.

Ezek a háromoldalú egyeztetések általában informális keretek között zajlanak. Ezekre az eljárás során bármikor, a képviselet minden szintjén sor kerülhet, a várható megbeszélés természetétől függően. Az egyes ülések résztvevőit mindegyik intézmény saját eljárási szabályzata alapján jelöli ki, határozza meg a tárgyalási megbízást, és időben értesíti a többi intézményt az ülésekkel kapcsolatos intézkedésekről.

9.

A lehetőségekhez mérten a következő ülésen benyújtandó kompromisszumos szöveg-tervezeteket előzetesen minden résztvevőhöz el kell juttatni. Az átláthatóság fokozása érdekében az Európai Parlamentben vagy a Tanácsnál sorra kerülő háromoldalú egyeztetéseket lehetőség szerint be kell jelenteni.

10.

A Tanács Elnöksége törekszik arra, hogy részt vegyen a parlamenti bizottságok ülésein. Az Elnökség gondosan mérlegeli a Tanács álláspontjával kapcsolatos információk kiadására vonatkozó kéréseket.

ELSŐ OLVASAT

11.

Az intézmények jóhiszeműen, a lehető legnagyobb mértékben együttműködnek álláspontjaik összeegyeztetésében annak érdekében, hogy a jogi aktust lehetőleg az első olvasat során el lehessen fogadni.

Megállapodás az Európai Parlament első olvasata során

12.

Megfelelő kapcsolatokat kell kialakítani a jogalkotási eljárás első olvasat során történő lezárása érdekében.

13.

A Bizottság elősegíti az ilyen kapcsolatok kialakítását, kezdeményezési jogával pedig konstruktív módon él az Európai Parlament és a Tanács álláspontjainak összeegyeztetése érdekében, az intézmények közötti egyensúly és a Szerződés által a Bizottságra ruházott feladatok megfelelő figyelembe vételével.

14.

Ha a háromoldalú egyeztetéssel zajló informális tárgyalásokon megállapodást érnek el, a Coreper elnöke az illetékes parlamenti bizottság elnökének címzett levélben, a Bizottság javaslatához fűzött módosítások formájában továbbítja a megállapodás lényegi részleteit. A levél tartalmazza, hogy a Tanács kész az említett eredmény elfogadására – amely jogász-nyelvészi ellenőrzés tárgyát képezi – ha azt a plenáris ülésen szavazással megerősítik. A levél másolatát elküldik a Bizottságnak.

15.

Ebben az összefüggésben – ha az eljárás lezárása első olvasatban várható – a lezárásra vonatkozó szándékot a lehető legkorábban közölni kell.

Megállapodás a tanácsi közös álláspont szakaszában

16.

Ha az Európai Parlament első olvasata során nem születik megállapodás, a kapcsolatokat továbbra is fenn lehet tartani annak érdekében, hogy a közös álláspont szakaszában megállapodás születhessen.

17.

A Bizottság elősegíti az ilyen kapcsolatok kialakítását, kezdeményezési jogával pedig konstruktív módon él az Európai Parlament és a Tanács álláspontjainak összeegyeztetése érdekében, az intézmények közötti egyensúly és a Szerződés által a Bizottságra ruházott feladatok megfelelő figyelembe vételével.

18.

Ha megállapodás születik ebben a szakaszban, az illetékes parlamenti bizottság elnöke levélben tájékoztatja a Coreper elnökét arról, hogy a plenáris ülésen javasolni fogja a tanácsi közös álláspont módosítás nélkül történő elfogadását, amely Tanács általi megerősítés és jogász-nyelvészi ellenőrzés tárgyát képezi. A levél másolatát elküldik a Bizottságnak.

MÁSODIK OLVASAT

19.

Indokolásában a Tanács a lehető legegyértelműbben megmagyarázza az okokat, amelyek a közös álláspont elfogadását indokolták. Az Európai Parlament a második olvasat során a lehető legnagyobb mértékben figyelembe veszi ezeket az okokat és a Bizottság álláspontját.

20.

A közös álláspontok továbbítása előtt a Tanács arra törekszik, hogy az Európai Parlamenttel és a Bizottsággal együtt megvizsgálja a továbbítás időpontját a jogalkotási eljárás maximális hatékonyságának biztosítása érdekében a második olvasat során.

Megállapodás az Európai Parlament második olvasata során

21.

A megfelelő kapcsolatok a tanácsi közös álláspont Európai Parlamentnek való továbbításával tovább működnek. Ennek során a cél az egyes álláspontok jobb megértése, és ezáltal a jogalkotási eljárás minél gyorsabb lezárása.

22.

A Bizottság elősegíti az ilyen kapcsolatok kialakítását és véleményt nyilvánít az Európai Parlament és a Tanács álláspontjainak összeegyeztetése érdekében. Ennek során megfelelően figyelembe veszi az intézmények közötti egyensúlyt és a Szerződésben rá ruházott feladatokat.

23.

Ha a háromoldalú egyeztetéssel zajló informális tárgyalásokon megállapodást érnek el, a Coreper elnöke az illetékes parlamenti bizottság elnökének címzett levélben, a tanácsi közös állásponthoz fűzött módosítások formájában továbbítja a megállapodás lényegi részleteit. A levél tartalmazza, hogy a Tanács kész az említett eredmény elfogadására – amely jogász-nyelvészi ellenőrzés tárgyát képezi – ha azt a plenáris ülésen szavazással megerősítik. A levél másolatát elküldik a Bizottságnak.

EGYEZTETÉS

24.

Az első háromoldalú egyeztetést akkor szervezik meg, ha nyilvánvalóvá válik, hogy a Tanács nem tudja elfogadni az Európai Parlament valamennyi, a második olvasatban tett módosítását, és amikor a Tanács készen áll álláspontja ismertetésére. Az egyes ülések résztvevőit mindegyik intézmény saját eljárási szabályzata alapján jelöli ki, és határozza meg tárgyalási megbízásukat. A Bizottság a lehető legkorábbi szakaszban mindkét küldöttséget tájékoztatja a szándékairól az Európai Parlament második olvasata során elfogadott módosításokról szóló véleményével kapcsolatban.

25.

Az egyeztetési eljárás során mindvégig háromoldalú egyeztetésekre kerül sor a fennmaradó kérdések megoldása és az egyeztetőbizottságban elérendő megállapodás előkészítése érdekében. A háromoldalú egyeztetések eredményeit az érintett intézmények ülésein megvitatják és lehetőség szerint elfogadják.

26.

Az egyeztetőbizottságot a Tanács elnöke hívja össze az Európai Parlament elnökével egyetértésben, a Szerződés rendelkezéseinek figyelembe vételével.

27.

A Bizottság részt vesz az egyeztetési eljárásban, és megtesz minden szükséges kezdeményezést az Európai Parlament és a Tanács álláspontjának közelítése érdekében. Ilyen kezdeményezések lehetnek az Európai Parlament és a Tanács álláspontját figyelembe vevő kompromisszumos szövegtervezetek, a Szerződés által a Bizottságra ruházott szerep figyelembe vételével.

28.

Az egyeztetőbizottság elnöki tisztjét az Európai Parlament elnöke és a Tanács elnöke közösen látják el. Az egyeztetőbizottság ülésein az elnöki tisztséget a társelnökök felváltva látják el.

29.

Az egyeztetőbizottság üléseinek időpontját és napirendjét a társelnökök közösen állapítják meg biztosítva a bizottság hatékony működését az egyeztető eljárás teljes időtartama alatt. Az előre meghatározott időpontokban konzultálnak a Bizottsággal. Az Európai Parlament és a Tanács útmutatási céllal megfelelő időpontokat rögzít az egyeztető eljárások számára és azokról tájékoztatja a Bizottságot.

30.

Az egyeztetőbizottság ülésein a társelnökök több ügyet is napirendre vehetnek. A fő témán (B. pont) kívül – amely esetében még nem született megállapodás –, egyéb témákkal kapcsolatos egyeztető eljárást is meg lehet nyitni és/vagy le lehet zárni, e napirendi pontok (A. pont) megvitatása nélkül.

31.

A Szerződés határidőkkel kapcsolatos rendelkezéseinek tiszteletben tartásával az Európai Parlament és a Tanács a lehető legnagyobb mértékben figyelembe veszi az ütemezési követelményeket, különösen amelyek az intézmények tevékenysége szüneteléséből, illetve az európai parlamenti választásokból erednek. A tevékenységben bekövetkező szünetnek minden esetben a lehető legrövidebbnek kell lennie.

32.

Az egyeztetőbizottság felváltva az Európai Parlament és a Tanács épületeiben ül össze annak érdekében, hogy a két intézmény egyenlő részt vállaljon az infrastruktúra biztosításából, a tolmácsolást is beleértve.

33.

Az egyeztetőbizottság rendelkezésére kell állnia a Bizottság javaslatának, a Tanács közös álláspontjának és a Bizottság azzal kapcsolatos véleményének, az Európai Parlament által javasolt módosításoknak és a Bizottság azokkal kapcsolatos véleményének, valamint az Európai Parlament és a Tanács küldöttségei által készített közös munkadokumentumnak. A munkadokumentumnak lehetővé kell tennie a felhasználói számára, hogy könnyen azonosíthassák a napirenden lévő kérdéseket és eredményesen hivatkozhassanak rájuk. Általános szabályként a Bizottság az Európai Parlament szavazási eredményének hivatalos kézhez vétele után három héten belül, de legkésőbb az egyeztető eljárás megkezdésekor nyújtja be véleményét.

34.

A társelnökök szövegeket terjeszthetnek elő jóváhagyásra az egyeztetőbizottságban.

35.

A közös szöveggel kapcsolatos megállapodást az egyeztetőbizottság ülésén, vagy azt követően a társelnökök közötti levélváltás alkalmával lehet megállapítani. Az ilyen levelek másolatát elküldik a Bizottságnak.

36.

Ha az egyeztetőbizottság megállapodásra jut a közös szöveggel kapcsolatban, a szöveget jogász-nyelvészi véglegesítés után hivatalos elfogadásra kell benyújtani a társelnökökhöz. Kivételes esetben, a határidők betartása érdekében azonban a közös szöveg tervezetét is be lehet nyújtani jóváhagyásra a társelnököknek.

37.

A társelnökök a jóváhagyott közös szöveget közösen aláírt levél formájában továbbítják az Európai Parlament és a Tanács elnökének. Ha az egyeztetőbizottság nem tud megegyezni a közös szöveggel kapcsolatban, a társelnökök közösen aláírt levélben értesítik erről az Európai Parlament és a Tanács elnökét. Ezek a levelek hivatalos okmánynak számítanak. Az ilyen levelek másolatát tájékoztatási célból elküldik a Bizottságnak. Az egyeztető eljárás során használt munkadokumentumok az eljárás lezárása után az egyes intézmények dokumentum-nyilvántartásában tekinthetők meg.

38.

Az egyeztetőbizottság titkárságának szerepét a Tanács Főtitkársága és az Európai Parlament Titkársága közösen látják el, a Bizottság Főtitkárságával együttműködve.

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

39.

Ha az Európai Parlament vagy a Tanács a Szerződés 251. cikkében említett határidők meghosszabbítását látja szükségesnek, erről értesíti a másik intézmény és a Bizottság elnökét.

40.

Ha az első vagy második olvasat, illetve az egyeztetés során megállapodást érnek el, a szöveget az Európai Parlament és a Tanács jogász-nyelvészi szolgálatai véglegesítik szoros együttműködésben és közös megállapodás alapján.

41.

Az elfogadott szövegekben változtatást végezni kizárólag az Európai Parlament és a Tanács megfelelő szintű, kifejezett megállapodása alapján lehet.

42.

A véglegesítést az Európai Parlament és a Tanács különböző eljárásainak figyelembe vételével kell elvégezni, különös tekintettel a belső eljárások lezárására vonatkozó határidők betartására. Az intézmények vállalják, hogy a jogász-nyelvészi véglegesítésre meghatározott időt nem használják a lényegi kérdésekkel kapcsolatos tárgyalások újrakezdésére.

43.

Az Európai Parlament és a Tanács megállapodnak a két intézmény által közösen készített szövegek közös formátumáról.

44.

Az intézmények a lehető legnagyobb mértékben közösen elfogadható szabványos mondatokat használnak az együttdöntési eljárással elfogadott jogi aktusokba beillesztendő szövegekben, különösen a végrehajtási jogkörök gyakorlásával (a komitológiai határozattal (2) összhangban), a hatálybalépéssel, a nemzeti jogrendekbe való átültetéssel, a jogi aktusok végrehajtásával és a Bizottság kezdeményezési jogának tiszteletben tartását érintő rendelkezésekkel kapcsolatban.

45.

Az intézmények lehetőség szerint közös sajtótájékoztatón jelentik be a jogalkotási eljárás sikeres lezárását az első vagy második olvasat, illetve az egyeztetés során. Az intézmények lehetőség szerint közös sajtóközleményeket bocsátanak ki.

46.

A jogalkotási aktusnak az Európai Parlament és a Tanács együttdöntési eljárásával történő elfogadása után a szöveget aláírásra benyújtják az Európai Parlament és a Tanács elnökének, és ezen intézmények főtitkárának.

47.

Az Európai Parlament és a Tanács elnöke az aláírandó szöveget saját anyanyelvén kapja meg, és azt lehetőség szerint havonta megrendezett közös protokolláris rendezvény keretében együtt írja alá. A protokolláris rendezvény célja, hogy ezen fontos jogi aktusok aláírására a sajtó jelenlétében kerüljön sor.

48.

A közösen aláírt szöveget kihirdetés céljából továbbítják az Európai Unió Hivatalos Lapjának. A jogszabályokat általában legkésőbb két hónappal az Európai Parlament és a Tanács általi elfogadásuk után hirdetik ki.

49.

Ha valamelyik intézmény elírást vagy nyilvánvaló hibát fedez fel a szövegben (vagy annak valamelyik nyelvi változatában), erről azonnal értesíti a többi intézményt. Ha a hiba olyan jogi aktussal kapcsolatos, amelyet még sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem fogadott el, az Európai Parlament és a Tanács jogász-nyelvészi szolgálatai szoros együttműködésben készítik el a szükséges helyesbítést. Ha a hiba valamelyik vagy mindkét intézmény által elfogadott, kihirdetett vagy még ki nem hirdetett jogi aktust érinti, az Európai Parlament és a Tanács közös megállapodással saját vonatkozó eljárásaik alapján elkészített helyesbítést fogadnak el.

Kelt Brüsszelben, a kétezer-hetedik év június tizenharmadik napján.

az Európai Parlament részéről

az elnök

Image

az Európai Unió Tanácsa részéről

az elnök

Image

az Európai Közösségek Bizottsága részéről

az elnök

Image

(1)  HL L 321., 2003.12.31., 1. o.

(2)  A Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozat (HL L 184., 1999.7.17., 23. o.). A legutóbb a 2006/512/EK határozattal (HL L 200., 2006.7.27., 11. o.) módosított határozat.

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK

Bizottság

30.6.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 145/10

Bejelentett összefonódás engedélyezése

(Ügyszám COMP/M.4693 – Veolia/Sulo)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2007/C 145/03)

2007. június 19-én a Bizottság határozott, hogy engedélyezi a fentebb említett összefonódást, és a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánítja. Ez a határozat a Tanács 139/2004/EK rendeletének 6(1)(b) paragrafusán nyugszik. A határozat teljes szövege kizárólag angolul érhető el, és azután teszik közzé, miután az üzleti titkokat tartalmazó részeket eltávolították a határozat szövegéből. Elérhető lesz:

—

az Európa versenypolitikai weboldalon (http://ec.europa.eu/comm/competition/mergers/cases/). Ez az oldal lehetőséget kínál arra, hogy az egyedi fúziós döntések társaság, ügyszám, dátum és ágazati tagolás szerint kereshetőek legyenek,

—

elektronikusan az EUR-Lex honlapon az alábbi hivatkozási szám alatt: 32007M4693. Az EUR-Lex on-line hozzáférést biztosít az európai jogi anyagokhoz. (http://eur-lex.europa.eu)

30.6.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 145/10

Bejelentett összefonódás engedélyezése

(Ügyszám COMP/M.4663 – voestalpine/Böhler-Uddeholm)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2007/C 145/04)

2007. június 18-án a Bizottság határozott, hogy engedélyezi a fentebb említett összefonódást, és a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánítja. Ez a határozat a Tanács 139/2004/EK rendeletének 6(1)(b) paragrafusán nyugszik. A határozat teljes szövege kizárólag angolul érhető el, és azután teszik közzé, miután az üzleti titkokat tartalmazó részeket eltávolították a határozat szövegéből. Elérhető lesz:

—

az Európa versenypolitikai weboldalon (http://ec.europa.eu/comm/competition/mergers/cases/). Ez az oldal lehetőséget kínál arra, hogy az egyedi fúziós döntések társaság, ügyszám, dátum és ágazati tagolás szerint kereshetőek legyenek,

—

elektronikusan az EUR-Lex honlapon az alábbi hivatkozási szám alatt: 32007M4663. Az EUR-Lex on-line hozzáférést biztosít az európai jogi anyagokhoz. (http://eur-lex.europa.eu)

30.6.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 145/11

Bejelentett összefonódás engedélyezése

(Ügyszám COMP/M.4704 – Bridgepoint/Gambro Healthcare)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2007/C 145/05)

2007. június 26-án a Bizottság határozott, hogy engedélyezi a fentebb említett összefonódást, és a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánítja. Ez a határozat a Tanács 139/2004/EK rendeletének 6(1)(b) paragrafusán nyugszik. A határozat teljes szövege kizárólag angolul érhető el, és azután teszik közzé, miután az üzleti titkokat tartalmazó részeket eltávolították a határozat szövegéből. Elérhető lesz:

—

az Európa versenypolitikai weboldalon (http://ec.europa.eu/comm/competition/mergers/cases/). Ez az oldal lehetőséget kínál arra, hogy az egyedi fúziós döntések társaság, ügyszám, dátum és ágazati tagolás szerint kereshetőek legyenek,

—

elektronikusan az EUR-Lex honlapon az alábbi hivatkozási szám alatt: 32007M4704. Az EUR-Lex on-line hozzáférést biztosít az európai jogi anyagokhoz. (http://eur-lex.europa.eu)

30.6.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 145/12

Az EK-Szerződés 87. és 88. cikkében foglalt rendelkezések keretén belül az állami támogatások engedélyezése

Olyan esetek, amelyekkel kapcsolatban a Bizottság nem emel kifogást

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2007/C 145/06)

A határozat elfogadásának időpontja

2007.3.21.

A támogatás száma

NN 53/06

Tagállam

Málta

Régió

—

Megnevezés (és/vagy a kedvezményezett neve)

Għajnuna mil-Istat (obbligi ta' servizz pubbliku) għall-operaturi tal-karozzi tal-linja f'Malta

Jogalap

Ftehim bejn il-Gvern ta' Malta u l-ATP ta' l-1995

Az intézkedés típusa

Támogatási rendszer

Célkitűzés

Közszolgáltatás kompenzálása

A támogatás formája

Közszolgáltatás kompenzálása

Költségvetés

1,25 és 2,0 millió MTL

Támogatás intenzitása

100 %

A támogatás időtartama

—

Érintett gazdasági ágazatok

Utasszállítás autóbusszal

A támogatást nyújtó hatóság neve és címe

Il-Gvern Malti

Egyéb információ

—

A határozat bizalmas információt nem tartalmazó, hivatalos szövege megtalálható a következő weboldalon:

http://ec.europa.eu/community_law/state_aids/

A határozat elfogadásának időpontja

2007.2.21.

A támogatás száma

N 738/06

Tagállam

Cseh Köztársaság

Régió

Celé území státu

A támogatás megnevezése (és/vagy a kedvezményezett neve)

Pomoc státu při odstraňovaní škod vzniklých povodní v roce 2006 na majetku subjektů provozujících veřejné přístavy a vnitrozemskou vodní dopravu

Jogalap

Usnesení vlády č. 604 ze dne 24. května 2006 o Strategii obnovy území postiženého mimořádnými záplavami na jaře 2006 a ke zlepšení podpory operativního řízení ochrany před povodněmi

Az intézkedés típusa

Támogatási program

Célkitűzés

A természeti katasztrófák által okozott károk helyreállítására adott támogatás

A támogatás formája

Támogatás

Költségvetés

47 388 000 CZK (1 675 000 EUR)

A támogatás intenzitása

100 %

A támogatás időtartama

2007. év végéig

Érintett gazdasági ágazatok

Szállítás (belvízi közlekedés)

A támogatást nyújtó hatóság neve és címe

Ministerstvo dopravy

Nábřeží Ludvika Svobody 12/222

CZ-110 15 Praha

Egyéb információ

—

A határozat bizalmas információt nem tartalmazó, hivatalos szövege megtalálható a következő weboldalon:

http://ec.europa.eu/community_law/state_aids/

IV Tájékoztatások

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

Bizottság

30.6.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 145/14

Euro-átváltási árfolyamok (1)

2007. június 29.

(2007/C 145/07)

1 euro=

 

Pénznem

Átváltási árfolyam

USD

USA dollár

1,3505

JPY

Japán yen

166,63

DKK

Dán korona

7,4422

GBP

Angol font

0,674

SEK

Svéd korona

9,2525

CHF

Svájci frank

1,6553

ISK

Izlandi korona

84,26

NOK

Norvég korona

7,9725

BGN

Bulgár leva

1,9558

CYP

Ciprusi font

0,5837

CZK

Cseh korona

28,718

EEK

Észt korona

15,6466

HUF

Magyar forint

246,15

LTL

Litván litász/lita

3,4528

LVL

Lett lats

0,6963

MTL

Máltai líra

0,4293

PLN

Lengyel zloty

3,7677

RON

Román lej

3,134

SKK

Szlovák korona

33,635

TRY

Török líra

1,774

AUD

Ausztrál dollár

1,5885

CAD

Kanadai dollár

1,4245

HKD

Hongkongi dollár

10,5569

NZD

Új-zélandi dollár

1,7502

SGD

Szingapúri dollár

2,0664

KRW

Dél-Koreai won

1 247,73

ZAR

Dél-Afrikai rand

9,5531

CNY

Kínai renminbi

10,2816

HRK

Horvát kuna

7,3035

IDR

Indonéz rúpia

12 201,77

MYR

Maláj ringgit

4,6626

PHP

Fülöp-szigeteki peso

62,461

RUB

Orosz rubel

34,807

THB

Thaiföldi baht

42,615

(1)  

Forrás: Az Európai Központi Bank (ECB) átváltási árfolyama.

TAGÁLLAMOKTÓL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

30.6.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 145/15

KÖTELEZŐ ÉRVÉNYŰ TARIFÁLIS FELVILÁGOSÍTÁS

(2007/C 145/08)

A legutóbb a 214/2007/EK (1) rendelettel módosított 2454/93/EGK (2) bizottsági rendelet 6. cikkének (5) bekezdése szerint kiadott, a kötelező érvényű tarifális felvilágosítás iráni kérelmek átvételére vagy az ilyen felvilágosítások kiadására a tagállamok által kijelölt vámhatóságok jegyzéke.

Tagállam

Vámhatóság

AUSZTRIA

Kötelező érvényű tarifális felvilágosításra vonatkozó kérelmek átvételére és a KTF kiadására kijelölt vámhatóság

Zentralstelle für Verbindliche Zolltarifauskünfte

Vordere Zollamtsstraße 5

A-1030 Wien

BELGIUM

Kötelező érvényű tarifális felvilágosításra vonatkozó kérelmek átvételére és a KTF kiadására kijelölt vámhatóság

Centrale administratie der douane en accijnzen

Dienst Nomenclatuur (Tarief), Landbouw en Waarde

Cel BTI

North Galaxy – Gebouw A – 8ste verdieping

Koning Albert II laan 33

B-1030 Brussel

Administration centrale des douanes et accises

Service Nomenclature (Tarif), Agriculture et Valeur

Cellule RTC

North Galaxy Bâtiment A – 8e étage

33, avenue Albert II

B-1030 Bruxelles

BULGÁRIA

Kötelező érvényű tarifális felvilágosításra vonatkozó kérelmek átvételére és a KTF kiadására kijelölt vámhatóság

Агенция „Митници”

Централно Митническо Управление

ул. „Г. С. Раковски” №. 47

BG-1202 София

CIPRUS

Kötelező érvényű tarifális felvilágosításra vonatkozó kérelmek átvételére és a KTF kiadására kijelölt vámhatóság

Τμήμα Τελωνείων

Υπουργείο Οικονομικών

Γωνία Μ. Καραολή και Γρ. Αυξεντίου

1096 Λευκωσία

Ταχ. Διεύθυνση: Αρχιτελωνείο

CY-1440 Λευκωσία

CSEH KÖZTÁRSASÁG

Kötelező érvényű tarifális felvilágosítás kiadására kijelölt vámhatóság

Celní ředitelství Praha

Washingtonova 7

CZ-113 54 Praha 1

Kötelező érvényű tarifális felvilágosításra vonatkozó kérelmek átvételére és a KTF kiadására kijelölt vámhatóság

Celní ředitelství Praha

Oddělení závazných informací

Washingtonova 7

CZ-113 54 Praha 1

DÁNIA

Kötelező érvényű tarifális felvilágosításra vonatkozó kérelmek átvételére és a KTF kiadására kijelölt vámhatóság

Minden területi vám- és adóhatóság

EGYESÜLT KIRÁLYSÁG

Kötelező érvényű tarifális felvilágosításra vonatkozó kérelmek átvételére és a KTF kiadására kijelölt vámhatóság

HM Revenue and Customs

Frontiers, Duty Liability Team

2nd Floor, Alexander House

21 Victoria Avenue

Southend-on-Sea

Essex SS99 1AA

United Kingdom

ÉSZTORSZÁG

Kötelező érvényű tarifális felvilágosításra vonatkozó kérelmek átvételére és a KTF kiadására kijelölt vámhatóság

Maksu-ja Tolliamet

Narva mnt 9j

EE-15176 Tallinn

FINNORSZÁG

Kötelező érvényű tarifális felvilágosítás kiadására kijelölt vámhatóság

Tullihallitus – Tariffiyksikkö

Erottajankatu 2, PL 512

FIN-00101 Helsinki

Tullstyrelsen Tariffenhet

Skillnadsgatan 2, PB 512

FIN-00101 Helsingfors

Kötelező érvényű tarifális felvilágosításra vonatkozó kérelmek átvételére és a KTF kiadására kijelölt vámhatóság

Vámhatóság központi szerve és valamennyi vámhivatal

FRANCIAORSZÁG

Kötelező érvényű tarifális felvilágosításra vonatkozó kérelmek átvételére és a KTF kiadására kijelölt vámhatóság

Direction générale des Douanes et Droits indirects, bureau E4

8, rue de la Tour des Dames

F-75436 Paris CEDEX 09

GÖRÖGORSZÁG

Kötelező érvényű tarifális felvilágosításra vonatkozó kérelmek átvételére és a KTF kiadására kijelölt vámhatóság

ΥΠΟΥΡΓΕΙΟ ΟΙΚΟΝΟΜΙΑΣ & ΟΙΚΟΝΟΜΙΚΩΝ

Γενική Γραμματεία Φορολογικών & Τελωνειακών Θεμάτων

Γενική Διεύθυνση Τελωνείων & Ειδικών Φόρων Κατανάλωσης

Διεύθυνση Δασμολογική (Δ. 17)

Τμήμα Α' (Δασμολογικό)

Ταχ. Δ/νση: Λεωφ. Αμαλίας 40

GR-105 58 Αθήνα

HOLLANDIA

Kötelező érvényű tarifális felvilágosításra vonatkozó kérelmek átvételére és a KTF kiadására kijelölt vámhatóság

Belastingdienst/Douane Rotterdam/kantoor Laan op Zuid

t.a.v. Afdeling bindende tarief inlichtingen

Postbus 50966

3007 BJ Rotterdam

Nederland

ÍRORSZÁG

Kötelező érvényű tarifális felvilágosításra vonatkozó kérelmek átvételére és a KTF kiadására kijelölt vámhatóság

Office of the Revenue Commissioners

Classification Unit

Customs Procedures Branch

Government Offices

Nenagh

Co. Tipperary

Ireland

LENGYELORSZÁG

Kötelező érvényű tarifális felvilágosításra vonatkozó kérelmek átvételére és a KTF kiadására kijelölt vámhatóság

Izba Celna w Warszawie

ul. Erazma Ciołka 14A

PL-01-443 Warszawa

LETTORSZÁG

Kötelező érvényű tarifális felvilágosításra vonatkozó kérelmek átvételére és a KTF kiadására kijelölt vámhatóság

Valsts ieņēmumu dienests

Galvenā muitas pārvalde

11. novembra krastmala 17

LV-1841 Rīga

LITVÁNIA

Kötelező érvényű tarifális felvilágosításra vonatkozó kérelmek átvételére és a KTF kiadására kijelölt vámhatóság

Muitinės departamentas prie Lietuvos Respublikos Finansų ministerijos

A. Jakšto g. 1/25

LT-01105 Vilnius

LUXEMBURG

Kötelező érvényű tarifális felvilágosításra vonatkozó kérelmek átvételére és a KTF kiadására kijelölt vámhatóság

Direction des douanes et accises

B.P. 1605

L-1016 Luxembourg

MAGYARORSZÁG

Kötelező érvényű tarifális felvilágosításra vonatkozó kérelmek átvételére és a KTF kiadására kijelölt vámhatóság

Vám- és Pénzügyőrség

Vegyvizsgáló Intézete

Hősök fasora 20-24

H-1163 Budapest

MÁLTA

Kötelező érvényű tarifális felvilágosításra vonatkozó kérelmek átvételére és a KTF kiadására kijelölt vámhatóság

Binding Tariff Information Unit

Customs House

Valletta CMR 02

Malta

NÉMETORSZÁG

Kötelező érvényű tarifális felvilágosítás kiadására kijelölt vámhatóság

Oberfinanzdirektion Cottbus

Zolltechnische Prüfungs- und Lehranstalt Berlin

Grellstraße 18-24

D-10409 Berlin

a vámnómenklatúra 10., 11., 20., 22. 23. árucsoportja, valamint a 86-92. és 94-97. árucsoportba tartozó termékek

Oberfinanzdirektion Hamburg

Zolltechnische Prüfungs- und Lehranstalt

Baumacker 3

D-22523 Hamburg

a vámnómenklatúra 2., 3., 5., 9. és 12-16., 18., 24. és 27. árucsoportja, a 3505 és 3506 vámtarifaszám, valamint a 38-40., 45. és 46. árucsoportba tartozó termékek

Oberfinanzdirektion Koblenz

Zolltechnische Prüfungs- und Lehranstalt Frankfurt am Main

Gutleutstraße 185

D-60327 Frankfurt am Main

a vámnómenklatúra 25., 32., 34-37. árucsoportja (kivéve 3505 és 3506 vámtarifaszám), a 41-43. és az 50-70. árucsoportba tartozó termékek

Oberfinanzdirektion Köln

Zolltechnische Prüfungs- und Lehranstalt

Merianstraße 110

D-50765 Köln

a vámnómenklatúra 17., 26., 28-31., 33., 47-49., 71-83. és a 93. árucsoportjába tartozó termékek

Oberfinanzdirektion Nürnberg

Zolltechnische Prüfungs-und Lehranstalt München

Lilientraße 3, D-85570 Markt Schwaben

a vámnómenklatúra 1., 4., 7., 8., 19., 21. árucsoportjába tartozó termékek

Sophienstraße 6

D-80333 München

a vámnómenklatúra 6., 44., 84. és 85. árucsoportjába tartozó termékek

Kötelező érvényű tarifális felvilágosításra vonatkozó kérelmek átvételére és a KTF kiadására kijelölt vámhatóság

Valamennyi vámhivatal

OLASZORSZÁG

Kötelező érvényű tarifális felvilágosítás kiadására kijelölt vámhatóság

Agenzia delle Dogane

Ufficio Applicazione Tributi

Via Mario Carucci, 71

I-00143 Roma

Kötelező érvényű tarifális felvilágosításra vonatkozó kérelmek átvételére és a KTF kiadására kijelölt vámhatóság

Valamennyi vámhivatal

PORTUGÁLIA

Kötelező érvényű tarifális felvilágosítás kiadására kijelölt vámhatóság

Direcção-Geral das Alfândegas e dos Impostos Especiais sobre o Consumo

Direcção de Serviços de Tributação Aduaneira

Rua da Alfândega, n.o 5

P-1149-006 Lisboa

Kötelező érvényű tarifális felvilágosításra vonatkozó kérelmek átvételére és a KTF kiadására kijelölt vámhatóság

Valamennyi vámhivatal

ROMÁNIA

Kötelező érvényű tarifális felvilágosításra vonatkozó kérelmek átvételére és a KTF kiadására kijelölt vámhatóság

Autoritatea Naţională a Vămilor

Strada Matei Millo nr. 13, sector 1

Bucureşti

SPANYOLORSZÁG

Kötelező érvényű tarifális felvilágosításra vonatkozó kérelmek átvételére és a KTF kiadására kijelölt vámhatóság

Departamento de Aduanas e Impuestos Especiales

Avda. Llano Castellano 17

E-28071 Madrid

SVÉDORSZÁG

Kötelező érvényű tarifális felvilágosításra vonatkozó kérelmek átvételére és a KTF kiadására kijelölt vámhatóság

Tullverket

Box 12854

S-112 98 Stockholm

SZLOVÁKIA

Kötelező érvényű tarifális felvilágosításra vonatkozó kérelmek átvételére és a KTF kiadására kijelölt vámhatóság

Colny urad Bratislava

Oddelenie colnych tarif

Mileticova 42

SK-824 59 Bratislava

SZLOVÉNIA

Kötelező érvényű tarifális felvilágosításra vonatkozó kérelmek átvételére és a KTF kiadására kijelölt vámhatóság

Republika Slovenija

Ministrstvo za finance

Carinska uprava Republike Slovenije

Generalni carinski urad

Šmartinska 55

SLO-1523 Ljubljana

(1)  HL L 62., 2007.3.1., 6. o.

(2)  HL L 253., 1993.10.11., 1. o.

30.6.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 145/20

A Bizottság közleménye a gázüzemű berendezésekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 90/396/EGK tanácsi irányelv végrehajtása keretében

(EGT-vonatkozású szöveg)

(Az irányelv értelmében összehangolt szabványok címeinek és hivatkozásainak közzététele)

(2007/C 145/09)

EszSz (1)

Az összehangolt szabvány hivatkozása és címe

(és referenciadokumentum)

A helyettesített szabvány hivatkozása

A helyettesített szabvány megfelelőségére vonatkozó vélelem megszűnésének időpontja

1. megjegyzés

CEN

EN 26:1997

Gáztüzelésű, átfolyórendszerű használativíz-melegítők atmoszférikus égőkkel (Az 1998. évi helyesbítéssel együtt)

–

 

EN 26:1997/A1:2000

3. megjegyzés

Az időpont lejárt

(2001.7.18.)

EN 26:1997/A3:2006

3. megjegyzés

Az időpont lejárt

(2007.4.30.)

EN 26:1997/AC:1998

 

 

CEN

EN 30-1-1:1998

Háztartási gáztűzhelyek. 1-1. rész: Biztonság. Általános követelmények

–

 

EN 30-1-1:1998/A1:1999

3. megjegyzés

Az időpont lejárt

(1999.9.30.)

EN 30-1-1:1998/A2:2003

3. megjegyzés

Az időpont lejárt

(2004.2.29.)

EN 30-1-1:1998/A3:2005

3. megjegyzés

Az időpont lejárt

(2005.12.31.)

EN 30-1-1:1998/A2:2003/AC:2004

 

 

CEN

EN 30-1-2:1999

Háztartási gáztűzhelyek. 1-2. rész: Biztonság. Légkeveréses sütőjű és/vagy grillezős készülékek

–

 

CEN

EN 30-1-3:2003+A1:2006

Háztartási gáztűzhelyek. 1-3. rész: Biztonság. Üvegkerámia főzőlapos készülékek

EN 30-1-3:2003

Az időpont lejárt

(2007.4.30.)

CEN

EN 30-1-4:2002

Háztartási gáztűzhelyek. 1-4. rész: Biztonság. Egy- vagy többégős készülékek automatikus égőellenőrző rendszerrel

–

 

EN 30-1-4:2002/A1:2006

3. megjegyzés

Az időpont lejárt

(2007.5.31.)

CEN

EN 30-2-1:1998

Háztartási gáztűzhelyek. 2-1. rész: Hatékony energiafelhasználás. Általános követelmények

–

 

EN 30-2-1:1998/A1:2003

3. megjegyzés

Az időpont lejárt

(2004.12.10.)

EN 30-2-1:1998/A2:2005

3. megjegyzés

Az időpont lejárt

(2005.11.11.)

EN 30-2-1:1998/A1:2003/AC:2004

 

 

CEN

EN 30-2-2:1999

Háztartási gáztűzhelyek. 2-2. rész: Hatékony energiafelhasználás. Légkeveréses sütőjű és/vagy grillezős készülékek

–

 

CEN

EN 88:1991

Nyomásszabályozó gázkészülékekhez 200 mbar bemenőnyomásig

–

 

EN 88:1991/A1:1996

3. megjegyzés

Az időpont lejárt

(1997.7.17.)

CEN

EN 89:1999

Gáztüzelésű, tárolórendszerű használativíz-melegítők

–

 

EN 89:1999/A1:1999

3. megjegyzés

Az időpont lejárt

(2000.10.17.)

EN 89:1999/A2:2000

3. megjegyzés

Az időpont lejárt

(2001.7.18.)

EN 89:1999/A3:2006

3. megjegyzés

Az időpont lejárt

(2007.4.30.)

EN 89:1999/A4:2006

3. megjegyzés

Az időpont lejárt

(2007.5.31.)

CEN

EN 125:1991

Lángellenőrző berendezések gázkészülékekhez. Termoelektromos gyújtásbiztosítók

–

 

EN 125:1991/A1:1996

3. megjegyzés

Az időpont lejárt

(1997.7.17.)

CEN

EN 126:2004

Kombinált gázszelep gáztüzelésű berendezésekhez

EN 126:1995

Az időpont lejárt

(2004.12.10.)

CEN

EN 161:2007

Gázégők és gázkészülékek automatikus zárószelepei

EN 161:2001

2007.7.31.

CEN

EN 203-1:2005

Gáztüzelésű nagykonyhai készülékek. 1. rész: Általános biztonsági szabályok

EN 203-1:1992

2008.12.31.

CEN

EN 203-2-1:2005

Gáztüzelésű nagykonyhai készülékek. 2-1. rész: Egyedi követelmények. Nyitott főzőégők, wokégők

EN 203-2:1995

2008.12.31.

CEN

EN 203-2-2:2006

Gáztüzelésű nagykonyhai készülékek. 2-2. rész: Hatékony energiafelhasználás. Egyedi követelmények. Sütők

EN 203-2:1995

2008.12.31.

CEN

EN 203-2-3:2005

Gáztüzelésű nagykonyhai készülékek. 2-3. rész: Egyedi követelmények. Főzőüstök

EN 203-2:1995

2008.12.31.

CEN

EN 203-2-4:2005

Gáztüzelésű nagykonyhai készülékek. 2-4. rész: Egyedi követelmények. Olajsütők

EN 203-2:1995

2008.12.31.

CEN

EN 203-2-6:2005

Gáztüzelésű nagykonyhai készülékek. 2-6. rész: Egyedi követelmények. Vízmelegítők italkészítéshez

EN 203-2:1995

2008.12.31.

CEN

EN 203-2-8:2005

Gáztüzelésű nagykonyhai készülékek. 2-8. rész: Egyedi követelmények. Serpenyők és paellakészítők

EN 203-2:1995

2008.12.31.

CEN

EN 203-2-9:2005

Gáztüzelésű nagykonyhai készülékek. 2-9. rész: Egyedi követelmények. Nyitott sütőlapok, főzőlapok és grillsütők

EN 203-2:1995

2008.12.31.

CEN

EN 203-2-11:2006

Gáztüzelésű nagykonyhai készülékek. 2-11. rész: Sajátos követelmények. Tésztafőzők

EN 203-2:1995

2008.12.31.

CEN

EN 257:1992

Mechanikus hőmérséklet-szabályozók gázkészülékekhez

–

 

EN 257:1992/A1:1996

3. megjegyzés

Az időpont lejárt

(1997.7.17.)

CEN

EN 297:1994

Gáztüzelésű központi fűtéses kazánok. B11 és B11BS típusú, legfeljebb 70 kW névleges hőteljesítményű, atmoszférikus égőkkel felszerelt kazánok

–

 

EN 297:1994/A3:1996

3. megjegyzés

Az időpont lejárt

(1998.2.24.)

EN 297:1994/A5:1998

3. megjegyzés

Az időpont lejárt

(1998.12.31.)

EN 297:1994/A2:1996

3. megjegyzés

Az időpont lejárt

(2002.10.29.)

EN 297:1994/A6:2003

3. megjegyzés

Az időpont lejárt

(2003.12.23.)

EN 297:1994/A4:2004

3. megjegyzés

Az időpont lejárt

(2005.6.11.)

EN 297:1994/A2:1996/AC:2006

 

 

CEN

EN 298:2003

Ventilátoros vagy ventilátor nélküli gázégők és gáztüzelő berendezések automatikus égőellenőrző rendszerei

EN 298:1993

Az időpont lejárt

(2006.9.30.)

CEN

EN 303-3:1998

Fűtőkazánok. 3. rész: Gáztüzelésű központi fűtési kazánok. Kazántest blokkégővel

–

 

EN 303-3:1998/A2:2004

3. megjegyzés

Az időpont lejárt

(2005.6.11.)

EN 303-3:1998/AC:2006

 

 

CEN

EN 303-7:2006

Fűtőkazánok. 7. rész: Gáztüzelésű központi fűtési kazánok legfeljebb 1 000 kW névleges hőteljesítményű ventilátoros égővel

–

 

CEN

EN 377:1993

Kenőanyagok éghető gázzal működő készülékekhez és azok szabályozóeszközeihez, kivéve az ipari folyamatokban használatos készülékeket

–

 

EN 377:1993/A1:1996

3. megjegyzés

Az időpont lejárt

(2005.6.11.)

CEN

EN 416-1:1999

Gáztüzelésű, egyégős, felülről sugárzó, csöves sötétsugárzók nem háztartási célra. 1. rész: Biztonság

–

 

EN 416-1:1999/A1:2000

3. megjegyzés

Az időpont lejárt

(2001.7.18.)

EN 416-1:1999/A2:2001

3. megjegyzés

Az időpont lejárt

(2002.1.31.)

EN 416-1:1999/A3:2002

3. megjegyzés

Az időpont lejárt

(2002.10.31.)

CEN

EN 416-2:2006

Gáztüzelésű, egyégős, felülről sugárzó, csöves sötétsugárzók nem háztartási célra. 1. rész: Ésszerű energiafelhasználás

–

 

CEN

EN 419-1:1999

Gáztüzelésű, nem háztartási, felülről sugárzó, világító fűtőkészülékek. 1. rész: Biztonság

–

 

EN 419-1:1999/A1:2000

3. megjegyzés

Az időpont lejárt

(2001.7.18.)

EN 419-1:1999/A2:2001

3. megjegyzés

Az időpont lejárt

(2002.1.31.)

EN 419-1:1999/A3:2002

3. megjegyzés

Az időpont lejárt

(2003.9.9.)

CEN

EN 419-2:2006

Gáztüzelésű, nem háztartási, felülről sugárzó, világító fűtőkészülékek. 2. rész: Az energia ésszerű felhasználása

–

 

CEN

EN 437:2003

Vizsgálógázok. Vizsgálónyomások. Készülékkategóriák

EN 437:1993

Az időpont lejárt

(2003.12.23.)

CEN

EN 449:2002

Cseppfolyósított szénhidrogéngázzal üzemelő készülékek előírásai. Égéstermék-elvezetés nélküli háztartási helyiségfűtő készülékek (beleértve a diffúziós katalitikus égésű fűtőkészülékeket)

EN 449:1996

Az időpont lejárt

(2003.7.2.)

CEN

EN 461:1999

Cseppfolyósított szénhidrogéngázzal üzemelő gázkészülékek előírásai. Égéstermék-elvezetés nélküli, legfeljebb 10 kW hőteljesítményű, nem háztartási helyiségfűtő készülékek

–

 

EN 461:1999/A1:2004

3. megjegyzés

Az időpont lejárt

(2004.12.10.)

CEN

EN 483:1999

Gáztüzelésű központi fűtési kazánok. C típusú, legfeljebb 70 kW névleges hőterhelésű fűtőkazánok

–

 

EN 483:1999/A2:2001

3. megjegyzés

Az időpont lejárt

(2002.1.31.)

EN 483:1999/A2:2001/AC:2006

 

 

CEN

EN 484:1997

Cseppfolyósított gázzal üzemelő készülékek előírásai. Önálló tűzhelyek és grillsütők szabadtéri használatra

–

 

CEN

EN 497:1997

Cseppfolyósított szénhidrogéngázzal üzemelő készülékek előírásai. Többcélú főzőégők szabadtéri használatra

–

 

CEN

EN 498:1997

Cseppfolyósított szénhidrogéngázzal üzemelő készülékek előírásai. Grillsütők szabadtéri használatra

–

 

CEN

EN 509:1999

Díszítési célú, kandallóhatású gázkészülékek

–

 

EN 509:1999/A1:2003

3. megjegyzés

Az időpont lejárt

(2003.12.31.)

EN 509:1999/A2:2004

3. megjegyzés

Az időpont lejárt

(2005.6.30.)

CEN

EN 521: 2006

Cseppfolyósított szénhidrogéngázzal üzemelő készülékek előírásai. Hordozható, gőznyomású készülékek

EN 521:1998

Az időpont lejárt

(2006.8.31.)

CEN

EN 525:1997

Legfeljebb 300 kW hőterhelésű, közvetlen gáztüzelésű, kényszerkonvekciós, nem háztartási léghevítő készülékek helyiségek fűtésére

–

 

CEN

EN 549:1994

Gumianyagok gázkészülékek és gázberendezések tömítéseihez és diafragmáihoz

EN 291:1992

EN 279:1991

Az időpont lejárt

(1995.12.31.)

CEN

EN 613:2000

Egyedi, gáztüzelésű, konvekciós fűtőkészülékek

–

 

EN 613:2000/A1:2003

3. megjegyzés

Az időpont lejárt

(2003.12.23.)

CEN

EN 621:1998

Legfeljebb 300 kW hőterhelésű, gáztüzelésű, kényszerkonvekciós, nem háztartási léghevítő készülékek természetes égéslevegő-ellátással és/vagy természetes égéstemék-eltávolítással, helyiségek fűtésére

–

 

EN 621:1998/A1:2001

3. megjegyzés

Az időpont lejárt

(2002.3.31.)

CEN

EN 624:2000

Cseppfolyósított szénhidrogéngázzal üzemelő készülékek előírásai. Járművekbe és hajókba építhető, cseppfolyósított szénhidrogéngázzal üzemelő, zárt égésterű helyiségfűtő berendezések

–

 

CEN

EN 625:1995

Gáztüzelésű központi fűtési kazánok. Különleges követelmények a legfeljebb 70 kW hőterhelésű meleg vizes kombinált kazánok üzemeltetésére

–

 

CEN

EN 656:1999

Gáztüzelésű központi fűtési kazánok. B típusú, 70 kW-nál nagyobb, de legfeljebb 300 kW névleges hőterhelésű fűtőkazánok

–

 

CEN

EN 676:2003

Ventilátoros, automatikus égők gáz-halmazállapotú tüzelőanyagokhoz

EN 676:1996

Az időpont lejárt

(2004.4.8.)

CEN

EN 677:1998

Gáztüzelésű kazánok. A legfeljebb 70 kW névleges hőterhelésű kondenzációs kazánok különleges követelményei

–

 

CEN

EN 732:1998

Cseppfolyósított szénhidrogéngázzal üzemelő gázkészülékek előírásai. Abszorpciós hűtőkészülékek

–

 

CEN

EN 751-1:1996

1., 2. és 3. családba sorolt gázokkal és forró vízzel érintkező menetes fémkötések tömítőanyagai. 1. rész: Anaerob kötési keverékek

–

 

CEN

EN 751-2:1996

1., 2. és 3. családba sorolt gázokkal és forró vízzel érintkező menetes fémkötések tömítőanyagai. 2. rész: Nem keményedő kötési keverékek

–

 

CEN

EN 751-3:1996

Az 1., 2. és 3. gázcsalád gázaival és forró vízzel érintkező fémes menetes kötések tömítőanyagai. 3. rész: Szinterezetlen PTFE-szalagok

–

 

EN 751-3:1996/AC:1997

 

 

CEN

EN 777-1:1999

Gáztüzelésű, többégős, felülről sugárzó, csöves sötétsugárzó rendszerek nem háztartási célra. 1. rész: D-rendszer, biztonság

–

 

EN 777-1:1999/A1:2001

3. megjegyzés

Az időpont lejárt

(2001.8.31.)

EN 777-1:1999/A2:2001

3. megjegyzés

Az időpont lejárt

(2002.1.31.)

EN 777-1:1999/A3:2002

3. megjegyzés

Az időpont lejárt

(2002.10.31.)

CEN

EN 777-2:1999

Gáztüzelésű, többégős, felülről sugárzó, csöves sötétsugárzó rendszerek nem háztartási célra. 2. rész: E-rendszer, biztonság

–

 

EN 777-2:1999/A1:2001

3. megjegyzés

Az időpont lejárt

(2001.8.31.)

EN 777-2:1999/A2:2001

3. megjegyzés

Az időpont lejárt

(2002.1.31.)

EN 777-2:1999/A3:2002

3. megjegyzés

Az időpont lejárt

(2002.10.31.)

CEN

EN 777-3:1999

Gáztüzelésű, többégős, felülről sugárzó, csöves sötétsugárzó rendszerek nem háztartási célra. 3. rész: F-rendszer, biztonság

–

 

EN 777-3:1999/A1:2001

3. megjegyzés

Az időpont lejárt

(2001.8.31.)

EN 777-3:1999/A2:2001

3. megjegyzés

Az időpont lejárt

(2002.1.31.)

EN 777-3:1999/A3:2002

3. megjegyzés

Az időpont lejárt

(2002.10.31.)

CEN

EN 777-4:1999

Gáztüzelésű, többégős, felülről sugárzó, csöves sötétsugárzó rendszerek nem háztartási célra. 4. rész: H-rendszer, biztonság

–

 

EN 777-4:1999/A1:2001

3. megjegyzés

Az időpont lejárt

(2001.8.31.)

EN 777-4:1999/A2:2001

3. megjegyzés

Az időpont lejárt

(2002.1.31.)

EN 777-4:1999/A3:2002

3. megjegyzés

Az időpont lejárt

(2002.10.31.)

CEN

EN 778:1998

Legfeljebb 70 kW hőterhelésű, gáztüzelésű, kényszerkonvekciós, háztartási léghevítő készülékek természetes égéslevegő-ellátással és/vagy égéstermék-eltávolítással, helyiségek fűtésére

–

 

EN 778:1998/A1:2001

3. megjegyzés

Az időpont lejárt

(2002.3.31.)

CEN

EN 1020:1997

Legfeljebb 300 kW hőterhelésű, gáztüzelésű, kényszerkonvekciós, nem háztartási léghevítő készülékek kényszer-égéslevegőellátással és/vagy -égéstermékeltávolítással, helyiségek fűtésére

–

 

EN 1020:1997/A1:2001

3. megjegyzés

Az időpont lejárt

(2002.3.31.)

CEN

EN 1106:2001

Kézi működtetésű csapok gázkészülékekhez

–

 

CEN

EN 1196:1998

Háztartási és nem háztartási, gáztüzelésű léghevítők. A kondenzációs léghevítők kiegészítő követelményei

–

 

CEN

EN 1266:2002

Egyedi, gáztüzelésű, égéslevegő- és/vagy égéstermék-szállító ventilátoros, konvekciós fűtőkészülékek

–

 

EN 1266:2002/A1:2005

3. megjegyzés

Az időpont lejárt

(2006.2.28.)

CEN

EN 1319:1998

Legfeljebb 70 kW névleges hőterhelésű, gáztüzelésű, kényszerkonvekciós, háztartási léghevítő készülékek ventilátoros égőkkel, helyiségek fűtésére

–

 

EN 1319:1998/A2:1999

3. megjegyzés

Az időpont lejárt

(2000.10.17.)

EN 1319:1998/A1:2001

3. megjegyzés

Az időpont lejárt

(2002.3.31.)

CEN

EN 1458-1:1999

Közvetlen gáztüzelésű, B22D és B23D típusú, legfeljebb 6 kW névleges hőterhelésű háztartási szárítógépek. 1. rész: Biztonság

–

 

CEN

EN 1458-2:1999

Közvetlen gáztüzelésű, B22D és B23D típusú, legfeljebb 6 kW névleges hőterhelésű háztartási szárítógépek. 2. rész: Hatékony energiafelhasználás

–

 

CEN

EN 1596:1998

Cseppfolyósított szénhidrogéngázzal üzemelő készülékek előírásai. Nem helyhez kötött és hordozható, nem háztartási célú, kényszerkonvekciós, közvetlen tüzelésű léghevítő készülékek

–

 

EN 1596:1998/A1:2004

3. megjegyzés

Az időpont lejárt

(2004.12.10.)

CEN

EN 1643:2000

Gázégők és gázkészülékek automatikus zárószelepeinek működését ellenőrző rendszerek

–

 

CEN

EN 1854:2006

Gázégők és gázkészülékek nyomásérzékelő eszközei

EN 1854:1997

Az időpont lejárt

(2006.11.4.)

CEN

EN 12067-1:1998

A gáz-levegő arány szabályozói gázégőkhöz és gázkészülékekhez. 1. rész: Pneumatikus típusok

–

 

EN 12067-1:1998/A1:2003

3. megjegyzés

Az időpont lejárt

(2003.12.23.)

CEN

EN 12067-2:2004

A gáz-levegő arány szabályozói gázégőkhöz és gázkészülékekhez. 2. rész: Elektronikus típusok

–

 

CEN

EN 12078:1998

Nullanyomás-szabályozó gázégőkhöz és gázkészülékekhez

–

 

CEN

EN 12244-1:1998

Közvetlen gáztüzelésű, legfeljebb 20 KW névleges hőterhelésű mosógépek. 1. rész: Biztonság

–

 

CEN

EN 12244-2:1998

Közvetlen gáztüzelésű, legfeljebb 20 kW névleges hőterhelésű mosógépek. 2. rész: Hatékony energiafelhasználás

–

 

CEN

EN 12309-1:1999

Gáztüzelésű, legfeljebb 70 kW nettó hőterhelésű abszorpciós és adszorpciós légkondicionáló és/vagy hőszivattyús berendezések. 1. rész: Biztonság

–

 

CEN

EN 12309-2:2000

Gáztüzelésű, legfeljebb 70 kW névleges hőterhelésű, abszorpciós és adszorpciós légkondicionáló és/vagy hőszivattyús berendezések. 2. rész: Hatékony energiafelhasználás

–

 

CEN

EN 12669:2000

Közvetlen gáztüzelésű hőlégfúvók növényházakhoz és nem lakóhelyiségek kiegészítő fűtéséhez

–

 

CEN

EN 12752-1:1999

Gáztüzelésű, B típusú, legfeljebb 20 kW névleges hőterhelésű szárítógépek. 1. rész: Biztonság

–

 

CEN

EN 12752-2:1999

Gáztüzelésű, B típusú, legfeljebb 20 kW névleges hőterhelésű szárítógépek. 2. rész: Hatékony energiafelhasználás

–

 

CEN

EN 12864:2001

Kisnyomású, nem állítható nyomáscsökkentők legfeljebb 200 mbar kilépőnyomáshoz, legfeljebb 4 kg/h tömegárammal, és a hozzá tartozó biztonsági berendezésekkel propán- és butángázhoz és ezek keverékeihez

–

 

EN 12864:2001/A1:2003

3. megjegyzés

Az időpont lejárt

(2004.12.10.)

EN 12864:2001/A2:2005

3. megjegyzés

Az időpont lejárt

(2006.2.28.)

CEN

EN 13278:2003

Nyitott elejű, egyedi helyiségfűtő gázkészülékek

–

 

CEN

EN 13611:2000

Gázégők és gázkészülékek biztonsági, szabályozó- és vezérlőberendezései. Általános követelmények

–

 

EN 13611:2000/A1:2004

3. megjegyzés

Az időpont lejárt

(2005.6.30.)

CEN

EN 13785:2005

Legfeljebb 100 kg/h tömegáramú, legfeljebb 4 bar kimenőnyomású, az EN 12864 szerintitől különböző nyomáscsökkentők és a hozzájuk tartozó biztonsági berendezések butánhoz, propánhoz vagy ezek keverékeihez

–

 

EN 13785:2005/AC:2007

 

 

CEN

EN 13786:2004

Legfeljebb 100 kg/h tömegáramú, legfeljebb 4 bar kimenőnyomású automatikus váltószelepek és a hozzájuk tartozó biztonsági berendezések butángázhoz, propángázhoz vagy ezek keverékeihez

–

 

CEN

EN 13836:2006

Gáztüzelésű, központi fűtésű kazánok. Legalább 300 kW, de legfeljebb 1 000 kW névleges hőterhelésű B típusú kazánok

–

 

CEN

EN 14438:2006

Gáztüzelésű betétek egynél több szoba fűtésére

–

 

CEN

EN 14543:2005

Cseppfolyósított szénhidrogéngázzal üzemelő gázkészülékek előírásai. Teraszfűtők. Kültéri vagy átszellőztetett helyiségek PB-gáz üzemű, égéstermék-elvezetés nélküli teraszfűtői

–

 

CEN

EN 15033:2006

Zárt égésterű, cseppfolyósított szénhidrogéngáz tüzelésű, tároló rendszerű használativíz-melegítők jáművekhez és hajókhoz

–

 

1. megjegyzés

A megfelelőségre vonatkozó vélelem megszűnésének időpontja általában megegyezik az Európai Szabványügyi Szervezet által meghatározott visszavonás időpontjával, azonban felhívjuk e szabványok használóinak a figyelmét arra, hogy bizonyos kivételes esetekben ez másképpen lehet.

3. megjegyzés

Módosítások esetén a hivatkozott szabvány EN CCCCC:YYYY, a korábbi módosításai, amennyiben van olyan, és az újak pedig idézett módosítások. A helyettesített szabvány (3. oszlop) ennek értelmében az EN CCCCC:YYYY-ból valamint annak korábbi módosításaiból áll, de ebbe nem tartoznak az idézett módosítások. A meghatározott időpontban a helyettesített szabvány esetében megszűnik az irányelv lényeges követelményeinek való megfelelőségre vonatkozó vélelem.

Megjegyzés:

—

A szabványok hozzáférhetőségével kapcsolatos bármilyen információ az Európai Szabványügyi Szervezeteknél, vagy a nemzeti szabványügyi testületeknél kérhető, ez utóbbiak listája a 98/48/EK (2) irányelvvel módosított 98/34/EK (3) európai parlamenti és tanácsi irányelv mellékletét képezi.

—

A hivatkozások közzététele az Európai Unió Hivatalos Lapjában nem vonja maga után azt, hogy a szabványok az összes közösségi nyelven elérhetők.

—

Ez a lista az Európai Unió Hivatalos Lapjában korábbiakban közzétett minden listát helyettesít. A Bizottság biztosítja ennek a listának a frissítését.

Az összehangolt szabványokról további információk az interneten:

http://ec.europa.eu/enterprise/newapproach/standardization/harmstds/

(1)  ESzSz: Európai Szabványügyi Szervezetek:

—

CEN: rue de Stassart 36, B-1050 Brüsszel, tel.: (32-2) 550 08 11; fax: (32-2) 550 08 19 (http://www.cenorm.be)

—

CENELEC: rue de Stassart 35, B-1050 Brüsszel, tel.: (32-2) 519 68 71; fax: (32-2) 519 69 19 (http://www.cenelec.org)

—

ETSI: 650, route des Lucioles, F-06921 Sophia Antipolis, tel.: (33) 492 94 42 00; fax: (33) 493 65 47 16 (http://www.etsi.org)

(2)  HL L 217., 1998.8.5., 18. o.

(3)  HL L 204., 1998.7.21., 37. o.

V Hirdetmények

A VERSENYPOLITIKA VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK

Bizottság

30.6.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 145/31

Összefonódás előzetes bejelentése

(Ügyszám COMP/M.4771 – Veritas/Golden Gate/Goldman Sachs/Aeroflex)

Egyszerűsített eljárás alá vont ügy

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2007/C 145/10)

1.

2007. június 22-én a Bizottság a 139/2004/EK tanácsi rendelet (1) 4. cikke szerint bejelentést kapott a Veritas csoporthoz tartozó The Veritas Capital Fund III L.P (a továbbiakban: Veritas, Amerikai Egyesült Államok), a Golden Gate Capital Management LLC (a továbbiakban: GG, Amerikai Egyesült Államok) és a Goldman Sachs Group Inc (a továbbiakban: GS, Amerikai Egyesült Államok) által tervezett összefonódásról, amely szerint az utóbbiak részesedés vásárlása útján közös irányítást szereznek a tanácsi rendelet 3. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerint az Aeroflex Incorporated (a továbbiakban: Aeroflex, Amerikai Egyesült Államok) felett.

2.

Az érintett vállalkozások üzleti tevékenysége a következő:

—

a Veritas esetében: magántőke-befektetések,

—

a GG esetében: magántőke-befektetések,

—

a GS esetében: globális befektetési bankügyletek, értékpapírok és befektetések kezelése,

—

az Aeroflex esetében: a távközlési, az űrrepülési és a védelmi ipar számára készített mikroelektronikai termékek tervezése és gyártása, valamint azok tesztelésére szolgáló berendezések.

3.

A Bizottság előzetes vizsgálatára alapozva megállapítja, hogy a bejelentett ügylet a 139/2004/EK rendelet hatálya alá tartozhat, a végleges döntés jogát azonban fenntartja. A Bizottság a 139/2004/EK tanácsi rendelet szerinti egyes összefonódások kezelésére vonatkozó egyszerűsített eljárásról szóló közleménye (2) szerint az ügyet egyszerűsített eljárásra utalhatja.

4.

A Bizottság felhívja az érdekelt harmadik feleket, hogy az ügylet kapcsán esetlegesen felmerülő észrevételeiket nyújtsák be a Bizottságnak.

Az észrevételeknek a közzétételt követő 10 napon belül kell a Bizottsághoz beérkezniük. Az észrevételeket a COMP/M.4771 – Veritas/Golden Gate/Goldman Sachs/Aeroflex hivatkozási szám feltüntetése mellett lehet eljuttatni a Bizottsághoz faxon (fax: (32-2) 296 43 01 vagy 296 72 44) vagy postai úton a következő címre:

European Commission (Európai Bizottság)

Directorate-General for Competition (Versenypolitikai Főigazgatóság)

Merger Registry (Fúziós Iktatási Osztály)

J-70

B-1049 Brussels (Brüsszel)

(1)  HL L 24., 2004.1.29., 1. o.

(2)  HL C 56., 2005.3.5., 32. o.