ISSN 1725-518X

Az Európai Unió

Hivatalos Lapja

C 227

European flag  

Magyar nyelvű kiadás

Tájékoztatások és közlemények

49. évfolyam
2006. szeptember 21.


Közleményszám

Tartalom

Oldal

 

I   Tájékoztatások

 

Bizottság

2006/C 227/1

Euro-átváltási árfolyamok

1

2006/C 227/2

Az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének foglalkoztatásra nyújtott állami támogatásra történő alkalmazásáról szóló, 2002. december 12-i 2204/2002/EK bizottsági rendelettel összhangban nyújtott állami támogatásról a tagállamok által szolgáltatott információ ( 1 )

2

2006/C 227/3

A Bizottság által a Cseh Köztársaság, Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Lengyelország, Szlovénia és Szlovákia Európai Unióhoz történő csatlakozásának időpontjában a EK-Szerződés 88. cikke (1) bekezdésének értelmében létező támogatásnak tekintett intézkedések listájának közzététele ( 1 )

6

2006/C 227/4

A 2006/4524 – SG(06)A/4107 számú panasz átvételi elismervénye

7

2006/C 227/5

Franciaországban az Aubagne – Marseille, Carcassonne – Párizs, La Rochelle – Párizs, Montbéliard – Párizs, Montpellier – Nantes, Pau – Madrid, Pau – Nantes, Reims – Clermont-Ferrand, Rennes – Lille és Toulon – Lyon útvonalakon közlekedő menetrendszerű légi járatokra vonatkozó közszolgáltatási kötelezettség eltörléséről ( 1 )

8

2006/C 227/6

Bejelentett összefonódás engedélyezése (Ügyszám COMP/M.4333 – NIBC/NPM/DELI UNIVERSAL) ( 1 )

9

 

EURÓPAI GAZDASÁGI TÉRSÉG

 

EFTA Felügyeleti Hatóság

2006/C 227/7

Az EFTA Felügyeleti Hatóság közleménye a versenyhatóságok EFTA-hálózatán belüli együttműködésről

10

 


 

(1)   EGT vonatkozású szöveg

HU

 


I Tájékoztatások

Bizottság

21.9.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 227/1


Euro-átváltási árfolyamok (1)

2006. szeptember 20.

(2006/C 227/01)

1 euro=

 

Pénznem

Átváltási árfolyam

USD

USA dollár

1,2676

JPY

Japán yen

148,70

DKK

Dán korona

7,4605

GBP

Angol font

0,67310

SEK

Svéd korona

9,2168

CHF

Svájci frank

1,5875

ISK

Izlandi korona

89,17

NOK

Norvég korona

8,2790

BGN

Bulgár leva

1,9558

CYP

Ciprusi font

0,5767

CZK

Cseh korona

28,437

EEK

Észt korona

15,6466

HUF

Magyar forint

273,47

LTL

Litván litász/lita

3,4528

LVL

Lett lats

0,6960

MTL

Máltai líra

0,4293

PLN

Lengyel zloty

3,9483

RON

Román lej

3,5317

SIT

Szlovén tolar

239,59

SKK

Szlovák korona

37,465

TRY

Török líra

1,8686

AUD

Ausztrál dollár

1,6844

CAD

Kanadai dollár

1,4299

HKD

Hongkongi dollár

9,8691

NZD

Új-zélandi dollár

1,9273

SGD

Szingapúri dollár

2,0104

KRW

Dél-Koreai won

1 205,30

ZAR

Dél-Afrikai rand

9,3749

CNY

Kínai renminbi

10,0476

HRK

Horvát kuna

7,4350

IDR

Indonéz rúpia

11 620,72

MYR

Maláj ringgit

4,665

PHP

Fülöp-szigeteki peso

63,570

RUB

Orosz rubel

33,9600

THB

Thaiföldi baht

47,824


(1)  

Forrás: Az Európai Központi Bank (ECB) átváltási árfolyama.


21.9.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 227/2


Az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének foglalkoztatásra nyújtott állami támogatásra történő alkalmazásáról szóló, 2002. december 12-i 2204/2002/EK bizottsági rendelettel összhangban nyújtott állami támogatásról a tagállamok által szolgáltatott információ

(2006/C 227/02)

(EGT vonatkozású szöveg)

Támogatás száma

XE 19/05

Tagállam

Belgium

Régió

Flandria – a flamand régió

A támogatási program megnevezése

Beilleszkedést elősegítő vállalkozások elismerése és finanszírozása

Jogalap

Besluit van de Vlaamse regering van 15 juli 2005 betreffende de erkenning en financiering van de invoegbedrijven

A támogatási program keretében tervezett éves kiadás

Teljes éves összeg

4,8 millió EUR

Garantált kölcsönök

 

Maximális támogatási intenzitás

A rendelet 4. cikkének (2)–(5) bekezdésével, valamint 5. és 6. cikkével összhangban

Igen

Kombinálva a 4. cikk – 7,5 % vagy 15 % az 5. cikkel – 50 %

 

A végrehajtás időpontja

2005. július 1-jétől

A támogatási program időtartama

2007. június 30-ig

A támogatás célja

4. cikk: Munkahelyteremtés

Igen

5. cikk: Hátrányos helyzetű vagy fogyatékossággal élő munkavállalók felvétele

Igen

50 év alatti, 12 hónapja inaktív, legfeljebb középfokú végzettségű

2. cikk f) pontjának viii. alpontja

50 év feletti, 6 hónapja inaktív, legfeljebb középfokú végzettségű

2. cikk f) pontjának vii. alpontja

6 hónapig jogosult jövedelemtámogatásra, legfeljebb középfokú végzettségű

2. cikk f) pontjának ii-iii-v-vi-ix-x. alpontja

munkaképtelen, 6 hónapja inaktív

2. cikk g) pontjának i. alpontja

16–18 év közötti, részidőben szakképzésben részvevő fiatal munkakereső

2. cikk f) pontjának i. alpontja

6. cikk: A fogyatékossággal élő munkavállalók foglalkoztatása

Nem

Érintett gazdasági ágazat

Valamennyi, foglalkoztatásra nyújtott támogatásra jogosult ágazat (1)

Igen

A teljes feldolgozóipar (1)

Igen

Valamennyi szolgáltatás (1)

Igen

Egyéb

 

A támogatást nyújtó hatóság neve és címe

Név:

Ministerie van de Vlaamse Gemeenschap

Departement EWBL

Administratie Werkgelegenheid

Afdeling Tewerkstelling

Cím:

Markiesstraat 1

B-1000 Brussel

Egyéb információ

Ha a program közösségi alapokból társfinanszírozott, kérjük, egészítse ki a következő mondattal:

A támogatási program társfinanszírozásának alapja [hivatkozás].

nem alkalmazható

A Bizottsághoz előzetes bejelentést igénylő támogatás

Az intézkedés kizárja a támogatásnyújtást, vagy pedig be kell jelenteni a Bizottságnak a rendelet 9. cikkével összhangban.

 

Nem


Támogatás száma

XE 5/06

Tagállam

Lengyelország

Régió

Miasto Gniezno

A támogatási program megnevezése vagy az egyedi támogatásban részesülő vállalkozás neve

Állami támogatási program a tíznél több alkalmazottat foglalkoztató vállalatok munkahelyteremtésének előmozdítására – Gniezno

Jogalap

Uchwała nr XL/404/2005 Rady Miasta Gniezna z dnia 2 września 2005 r.

A támogatási program keretében tervezett éves kiadás, illetve valamely vállalkozásnak nyújtott egyedi támogatás összege

Teljes éves összeg

0,25 millió EUR

Garantált kölcsönök

 

Maximális támogatási intenzitás

A rendelet 4. cikkének (2)–(5) bekezdésével és 5. és 6. cikkével összhangban

Igen

 

Végrehajtás időpontja

2005. október 18.

A támogatási program vagy egyedi támogatás nyújtásának időtartama

2006. december 31.

A támogatás célja

4. cikk: Munkahelyteremtés

Igen

5. cikk: Hátrányos helyzetű vagy fogyatékos munkavállalók felvétele

 

6. cikk: Fogyatékos munkavállalók foglalkoztatása

 

Érintett gazdasági ágazat

Valamennyi foglalkoztatásra nyújtott támogatásra jogosult ágazat (2)

Nem

A teljes feldolgozóipar (2)

Igen

Valamennyi szolgáltatás (2)

Nem

Egyéb

Igen

A támogatást nyújtó hatóság neve és címe

Név:

A támogatást nyújtó hatóságok a Gniezno Városi Tanács mint döntéshozó hatóság és Gniezno polgármestere mint adóhatóság.

Cím:

Urząd Miejski w Gnieźnie, ul. Lecha 6

PL-62-200 Gniezno

A Bizottsághoz előzetes bejelentést igénylő támogatás

A rendelet 9. cikkével összhangban

Igen

 


Támogatás száma

XE 9/06

Tagállam

Ciprus

Régió

Valamennyi régió

A támogatási program megnevezése

Társadalombiztosítási rendszer munkaadók és fogyatékos munkavállalók javára.

Jogalap

Απόφαση του Υπουργικού Συμβουλίου με αρ 62.534 και ημερομηνία 25.8.2003.

A támogatási program keretében tervezett éves kiadás

Teljes éves összeg

0,55 millió EUR

Garantált kölcsönök

 

Maximális támogatási intenzitás

A rendelet 4. cikkének (2)–(5) bekezdéseivel, valamint 5. és 6. cikkével összhangban

Igen

A munkavállaló éves fizetésének 20 %-a

 

Végrehajtás időpontja

2005. december 16.

A támogatási program időtartama

2006. december 31-ig

A támogatás célja

4. cikk: Munkahelyteremtés

 

5. cikk: Hátrányos helyzetű vagy fogyatékos munkavállalók felvétele

Igen

6. cikk: Fogyatékos munkavállalók foglalkoztatása

Igen

Érintett gazdasági ágazat

Valamennyi foglalkoztatásra nyújtott támogatásra jogosult ágazat (3)

Igen

A támogatást nyújtó hatóság neve és címe

Név:

Τμήμα Εργασίας του Υπουργείου Εργασίας και Κοινωνικών Ασφαλίσεων [A munkaügyi és társadalombiztosítási minisztérium munkaügyi osztálya]

Cím:

CY-Nicosia, 1480

Egyéb információ

Az EU Európai Szociális Alapja a rendszert 50 %-ban társfinanszírozza.

A Bizottsághoz előzetes bejelentést igénylő támogatás

A rendelet 9. cikkével összhangban

 

Nem

(A tervezettek szerint nem lesz olyan eset, amelyet be kellene jelenteni)


Támogatás száma

XE 10/06

Tagállam

Ciprus

Régió

Valamennyi régió

A támogatási program megnevezése

A súlyos fogyatékossággal élő személyek magánszektorban történő alkalmazását ösztönző rendszer.

Jogalap

Απόφαση του Υπουργικού Συμβουλίου με αρ. 62.534 και ημερομηνία 25.8.2005.

A támogatási program keretében tervezett éves kiadás

Teljes éves összeg

0,21 millió EUR

Garantált kölcsönök

 

Maximális támogatási intenzitás

A rendelet 4. cikkének (2)–(5) bekezdéseivel, valamint 5. és 6. cikkével összhangban

Igen:

a munkavállaló éves bérének 50 %-a

 

Végrehajtás időpontja

2005. december 16.

A támogatási program időtartama

2006. december 31-ig

A támogatás célja

4. cikk: Munkahelyteremtés

 

5. cikk: Hátrányos helyzetű vagy fogyatékos munkavállalók felvétele

Igen

6. cikk: Fogyatékos munkavállalók foglalkoztatása

Igen

Érintett gazdasági ágazat

Valamennyi foglalkoztatásra nyújtott támogatásra jogosult ágazat (4)

Igen

A támogatást nyújtó hatóság neve és címe

Név:

Τμήμα Εργασίας του Υπουργείου Εργασίας και Κοινωνικών Ασφαλίσεων [A munkaügyi és társadalombiztosítási minisztérium munkaügyi osztálya]

Cím:

CY-Nicosia, 1480

Egyéb információ

Az EU Európai Szociális Alapja a rendszert 50 %-ban társfinanszírozza.

A Bizottsághoz előzetes bejelentést igénylő támogatás

A rendelet 9. cikkével összhangban

 

Nem

(A tervezettek szerint nem lesz olyan eset, amelyet be kellene jelenteni)


(1)  Kivéve a hajógyártást, illetve minden olyan más ágazatot, amelyre speciális szabályok vonatkoznak az adott ágazatban nyújtott összes állami támogatásra vonatkozó rendeletek és irányelvek értelmében.

(2)  Kivéve a hajógyártást, illetve minden olyan más ágazatot, amelyre speciális szabályok vonatkoznak az adott ágazatban nyújtott összes állami támogatásra vonatkozó rendeletek és irányelvek értelmében.

(3)  Kivéve a hajógyártást, illetve minden olyan más ágazatot, amelyre speciális szabályok vonatkoznak az adott ágazatban nyújtott összes állami támogatásra vonatkozó rendeletek és irányelvek értelmében.

(4)  Kivéve a hajógyártást, illetve minden olyan más ágazatot, amelyre speciális szabályok vonatkoznak az adott ágazatban nyújtott összes állami támogatásra vonatkozó rendeletek és irányelvek értelmében.


21.9.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 227/6


A Bizottság által a Cseh Köztársaság, Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Lengyelország, Szlovénia és Szlovákia Európai Unióhoz történő csatlakozásának időpontjában a EK-Szerződés 88. cikke (1) bekezdésének értelmében létező támogatásnak tekintett intézkedések listájának közzététele

(2006/C 227/03)

(EGT vonatkozású szöveg)

(1)

Az új tagállamok 2003-ban és 2004-ben – a Cseh Köztársaság, Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Lengyelország, Szlovénia és Szlovákia –az Európai Unióhoz történő csatlakozásról szóló szerződés (csatlakozási szerződés) IV. melléklet 3 fejezete (1) bekezdésének c) pontjában (a 22. cikk szerinti jegyzék) rögzített eljárással összhangban – benyújtották a Bizottságnak azon intézkedések jegyzékét, amelyeket az EK-Szerződés 88. cikk 1. pontja értelmében létező támogatásként kívántak elismertetni, ám amelyekről a csatlakozási szerződés nem rendelkezik kifejezetten.

(2)

Az említett eljárás olyan állami támogatásokat foglalt magában, melyek minden gazdasági ágazatra vonatkoztak, a közlekedési ágazat és az EK-Szerződés I. mellékletében felsorolt mezőgazdasági termékek előállításával, feldolgozásával vagy forgalmazásával kapcsolatos tevékenységek kivételével, melyekre külön előírások alkalmazandók.

(3)

A Bizottság az alábbi internetes címen tette közzé azoknak az intézkedések a teljes listáját, melyeket a 88. cikk (1) bekezdése értelmében létező támogatásnak fogadott el a fentebb említett eljárás 1. pontja alapján: http://ec.europa.eu/comm/competition/state_aid/register/.

A halászati ágazatra vonatkozó intézkedéseket a következő internetes címen tették közzé: http://ec.europa.eu/fisheries/legislation/state_aid_en.htm.

(4)

A 3. pont alatt említett közzététel kizárólag azokat az intézkedéseket tartalmazza, melyeket a létező támogatásokra vonatkozó ideiglenes eljárás keretében létező támogatásnak (1) tekintettek Néhány intézkedést a Bizottság már létező támogatásként fogadott el, és azokat az Európai Unió Hivatalos Lapjában  (2) közzétette. E közlemény ezeket az intézkedéseket is tartalmazza.

(5)

Az érintett tagállamokat a megfelelő bizottsági határozatokról az illetékes bizottsági tag értesítette.


(1)  A következő intézkedéseket zárták ki: amelyekre vonatkozóan a Bizottság hivatalos vizsgálati eljárást kezdeményezett; amelyek a csatlakozás után már nem minősülnek alkalmazhatónak, illetve amelyek a csatlakozás előtt nem léptek hatályba; amelyeket nem tekintettek állami támogatásnak; valamint amelyeket a Bizottság csak részben tekintett létező támogatásnak, és a csatlakozás után csak részben alkalmazhatók.

(2)  HL C 88., 2004. április 8., 2. o.; HL C 87., 2006. április 11., 2. o. (CZ45/2004).


21.9.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 227/7


A 2006/4524 – SG(06)A/4107 számú panasz átvételi elismervénye

(2006/C 227/04)

1.

Az Európai Bizottság panaszt vett nyilvántartásba 2006/4524 SG(06)A/4107. szám alatt azon eljárásra vonatkozólag, amely keretében Valencia városában (Spanyolország) az állami és a magánszektor közös tulajdonában álló vállalkozást hoznak létre.

2.

E panasz több száz példányban érkezett be a Bizottsághoz. A Bizottság – az érdekelt felek tájékoztatása és az igazgatási források megtakarítása céljából – közzéteszi ezt az átvételi elismervényt az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában és az EUROPA honlapon (http://ec.europa.eu/community_law/complaints/receipt/index_en.htm).

3.

A Bizottság a panaszt az alkalmazandó közösségi jogszabályok fényében fogja megvizsgálni. A panaszosokat ugyanilyen módon tájékoztatják ezen vizsgálat eredményéről és az esetleges utólagos intézkedésről, amelynek foganatosításáról a Bizottság dönthet.

4.

A Bizottság arra törekszik, hogy a panasz nyilvántartásba vételének időpontjától számított 12 hónapon belül határozatot hozzon az ügyben (jogsértési eljárás megindítása vagy további intézkedés nélküli lezárás).

5.

A Bizottság védeni fogja a panaszosok jogait azáltal, hogy a panaszban szereplő tagállam hatóságaival való esetleges kapcsolatok során nem tárja fel azonosságukat. A panaszosok – amennyiben úgy kívánják – mindemellett kifejezetten engedélyezhetik a Bizottságnak azonosságuk ilyen jellegű kapcsolatok alkalmával történő feltárását.


21.9.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 227/8


Franciaországban az Aubagne – Marseille, Carcassonne – Párizs, La Rochelle – Párizs, Montbéliard – Párizs, Montpellier – Nantes, Pau – Madrid, Pau – Nantes, Reims – Clermont-Ferrand, Rennes – Lille és Toulon – Lyon útvonalakon közlekedő menetrendszerű légi járatokra vonatkozó közszolgáltatási kötelezettség eltörléséről

(2006/C 227/05)

(EGT vonatkozású szöveg)

Franciaország az alábbi településeket összekötő menetrend szerinti légi járatokra rótt közszolgáltatási kötelezettségek feloldása mellett döntött:

1.

Aubagne és Marseille, amelyet az Európai Közösségek Hivatalos Lapja C 350. számában 1995. december 30-án hirdettek ki.

2.

Carcassonne és Párizs, amelyet az Európai Közösségek Hivatalos Lapja C 227. számában 1995. szeptember 1-jén hirdettek ki, majd 1995. december 29-én (Európai Közösségek Hivatalos Lapja C 349.), 1997. június 14-én (Európai Közösségek Hivatalos Lapja C 180.) és 2003. november 20-án (Európai Unió Hivatalos Lapja C 279.) módosítottak.

3.

La Rochelle és Párizs, amelyet az Európai Közösségek Hivatalos Lapja C 18. számában 2002. január 22-én hirdettek ki.

4.

Montbéliard és Párizs, amelyet az Európai Közösségek Hivatalos Lapja C 350. számában 1995. december 30-án hirdettek ki.

5.

Montpellier és Nantes, amelyet az Európai Közösségek Hivatalos Lapja C 123. számában 1996. április 26-án hirdettek ki.

6.

Pau és Madrid, amelyet az Európai Közösségek Hivatalos Lapja C 240. számában 1995. szeptember 15-én hirdettek ki.

7.

Pau és Nantes, amelyet az Európai Közösségek Hivatalos Lapja C 188. számában 1996. június 28-án hirdettek ki.

8.

Reims és Clermont-Ferrand, amelyet az Európai Közösségek Hivatalos Lapja C 72. számában 2001. március 6-án hirdettek ki.

9.

Rennes és Lille, amelyet az Európai Közösségek Hivatalos Lapja C 151. számában 1996. május 25-én hirdettek ki.

10.

Toulon és Lyon, amelyet az Európai Unió Hivatalos Lapja C 22. számában 2004. január 27-én hirdettek ki.


21.9.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 227/9


Bejelentett összefonódás engedélyezése

(Ügyszám COMP/M.4333 – NIBC/NPM/DELI UNIVERSAL)

(2006/C 227/06)

(EGT vonatkozású szöveg)

2006. augusztus 30-án a Bizottság határozott, hogy engedélyezi a fentebb említett összefonódást, és a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánítja. Ez a határozat a Tanács 139/2004/EK rendeletének 6(1)(b) paragrafusán nyugszik. A határozat teljes szövege kizárólag angolul érhető el, és azután teszik közzé, miután az üzleti titkokat tartalmazó részeket eltávolították a határozat szövegéből. Elérhető lesz:

az Európa versenypolitikai weboldalon (http://ec.europa.eu/comm/competition/mergers/cases/). Ez az oldal lehetőséget kínál arra, hogy az egyedi fúziós döntések társaság, ügyszám, dátum és ágazati tagolás szerint kereshetőek legyenek.

elektronikusan az EUR-Lex honlapon az alábbi hivatkozási szám alatt: 32006M4333. Az EUR-Lex on-line hozzáférést biztosít az európai jogi anyagokhoz. (http://ec.europa.eu/eur-lex/lex)


EURÓPAI GAZDASÁGI TÉRSÉG

EFTA Felügyeleti Hatóság

21.9.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 227/10


Az EFTA Felügyeleti Hatóság közleménye a versenyhatóságok EFTA-hálózatán belüli együttműködésről

(2006/C 227/07)

A.

Ezt a közleményt az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás (a továbbiakban: EGT-megállapodás) és az EFTA-államok közötti, a Felügyeleti Hatóság és a Bíróság létrehozásáról szóló megállapodás (a továbbiakban: Felügyeleti és Bírósági Megállapodás) szabályainak értelmében teszik közzé.

B.

Az Európai Bizottság (a továbbiakban: a Bizottság) közleményt adott ki a versenyhatóságok hálózatán belüli együttműködésről (1). Ez a nem kötelező érvényű jogi aktus azokat az elveket és szabályokat tartalmazza, amelyeket a Bizottság a verseny terén alkalmaz. Elmagyarázza továbbá az EU-n belüli versenyhatóságok hálózatában tervezett együttműködés mikéntjét.

C.

Az EFTA Felügyeleti Hatóság megítélése szerint a fent említett jogi aktus EGT vonatkozású. Az egyenlő versenyfeltételek fenntartása és az EGT versenyszabályainak az Európai Gazdasági Térségben történő egységes alkalmazása érdekében az EFTA Felügyeleti Hatóság – a Felügyeleti és Bírósági Megállapodás 5. cikke (2) bekezdésének b) pontjában ráruházott hatáskör értelmében – elfogadja ezt a közleményt. A Hatóság az e közleményben megállapított elveket és szabályokat kívánja követni a vonatkozó EGT-szabályok egyedi esetektre történő alkalmazásakor (2).

D.

E közlemény célja különösen annak ismertetése, hogy az EFTA Felügyeleti Hatóság hogyan kíván együttműködni az EFTA-államok versenyhatóságaival (3) az EGT-megállapodás 53. és 54. cikkének egyedi esetekben történő alkalmazásában, és hogyan tervezik az együttműködést a versenyhatóságok EFTA-hálózatán belül.

E.

Ez a közlemény az EGT-megállapodás 53. és 54. cikkének hatálya alá tartozó ügyek kezelésében a nemzeti versenyhatóságok és az EFTA Felügyeleti Hatóság közötti együttműködésről szóló EFTA felügyeleti hatósági közlemény helyébe lép (4).

F.

Ez a közlemény azokra az ügyekre érvényes, amelyek esetében az EGT-megállapodás 56. cikke szerint a Hatóság az illetékes felügyeleti hatóság.

1.   BEVEZETÉS

1.

A Felügyeleti és Bírósági Megállapodás 4. jgyzőkönyvének II. fejezete (a továbbiakban: II. fejezet) (5) – amely az EGT-megállapodás 53. és 54. cikke végrehajtásának általános eljárási szabályairól szól – olyan rendszert hoz létre, amelyben az EFTA Felügyeleti Hatóság és az EFTA-államok versenyhatóságai (a továbbiakban: NCA-k) (6) alkalmazhatják az EGT-megállapodás 53. és 54. cikkét. Az NCA-k és a Hatóság együtt alkotják a közhatóságok hálózatát: a közérdek értelmében járnak el, és szorosan együttműködnek a verseny védelme érdekében. A hálózat az EGT versenypolitikájának alkalmazásával és végrehajtásával kapcsolatos megbeszélések és együttműködés fóruma. Keretet biztosít az EFTA-versenyhatóságok számára az EGT-megállapodás 53. és 54. cikkének alkalmazása esetén, és az EFTA-államok közös versenykultúrája létrehozásának és fenntartásának alapjául szolgál. A hálózat neve „EFTA Versenyhálózat”.

2.

Az NCA-k struktúrája EFTA-államonként változik. Egyes EFTA-államokban egyetlen testület vizsgálja ki az ügyeket és hozza meg a különféle határozatokat. Más EFTA-államokban két testület között oszlanak meg a funkciók: az egyik az ügy vizsgálatáért, a másik pedig – amely kollegiális testület a határozathozatalért felelős. Ráadásul egyes nemzeti rendszerekben a szankciók bizonyos fajtáit csak bíróság szabhatja ki. A hatékonyság általános elvének betartásával a II. fejezet 40. cikke lehetővé teszi az EFTA-államok számára a nemzeti versenyhatóságnak kijelölendő testület vagy testületek kiválasztását és a funkciók elosztását. Az EGT-jog általános elvei, különösen az EGT-megállapodás 3. cikke alapján az EFTA-államok kötelezettsége a hatékony, arányos és az EGT-jogszabályok megsértésétől visszatartó szankciókat biztosító rendszer létrehozása (7)  (8). Az EFTA-államok végrehajtási rendszere eltérő, de az EFTA NCA-k az együttműködés alapjaként az e közlemény mellékletében szereplő nyilatkozat aláírásával elismerték egymás rendszerének szabványait.

3.

A versenyhatóságok hálózatának biztosítania kell a munka hatékony elosztását, valamint az EGT versenyszabályainak hatékony és következetes alkalmazását. A II. fejezet megállapítja a hálózat legfontosabb működési elveit. Ez a közlemény a rendszer részleteit mutatja be.

4.

A hálózaton belüli konzultációk és eszmecserék az állami végrehajtókra tartoznak, és nem módosítják a vállalatok EGT- vagy nemzeti jogszabályokból következő jogait és kötelezettségeit. A versenyhatóságok teljes körűen felelősek azért, hogy az általuk kezelt ügyekben biztosítsák a megfelelő eljárást.

2.   A MUNKA ELOSZTÁSA AZ EFTA-PILLÉRBEN

2.1.   A kiosztás elvei

5.

A II. fejezet olyan rendszerre épül, amelynek keretében minden versenyhatóságnak joga van az EGT-megállapodás 53. és 54. cikkének alkalmazására, és felelős a munka hatékony elosztásért azokban az esetekben, amikor vizsgálatra van szükség. Ugyanakkor a hálózat minden tagja teljes körű mérlegelési jogkörrel bír annak eldöntésében, hogy egy ügyet kivizsgáljanak-e. Ebben a rendszerben az ügyekkel a következők foglalkoznak:

egyetlen NCA, esetleg egy más EFTA-állam NCA-ja segítségével; vagy

több EFTA-NCA párhuzamosan; vagy

az EFTA Felügyeleti Hatóság.

6.

Az ügyért az esetek többségében a panaszt fogadó vagy az ex officio eljárást kezdeményező (9) hatóság viseli a felelősséget. Egy ügy átadására csak az eljárás végén van lehetőség (lásd a (18) bekezdést), amennyiben a hatóságnak a saját megítélése szerint nem áll módjában eljárni, vagy más hatóság is úgy ítélte meg, hogy módjában van eljárni (lásd a (8)-(14) bekezdést).

7.

Amennyiben a verseny és az EGT-érdek hatékony védelme érdekében szükség van az ügy átadására, a hálózat tagjai amikor csak lehetséges megkísérlik egyetlen olyan hatóságnak átadni az ügyet, amely helyzetéből fakadóan a megfelelő módon foglalkozhat az üggyel (10). Az átadásnak mindenképpen gyors és hatékony folyamatnak kell lennie, és nem hátráltathatja a folyamatban lévő vizsgálatokat.

8.

Egy hatóság akkor alkalmas arra, hogy egy adott ügyben eljárjon, ha a következő három feltétel együttesen teljesül:

(1)

a megállapodás vagy magatartás jelentős közvetlen, tényleges vagy előrelátható hatással jár a hatóság területén folyó versenyre, a területén hajtják végre vagy onnan származik;

(2)

a hatóság hatékonyan véget vethet a teljes jogsértésnek, vagyis jogsértés abbahagyására irányuló felszólítást fogadhat el, amelynek hatása elegendő a jogsértés megszüntetéséhez, és adott esetben megfelelő szankcióval sújthatja a jogsértést;

(3)

össze tudja gyűjteni – esetleg más hatóságok segítségével – a jogsértés bizonyításához szükséges bizonyítékokat.

9.

A fenti kritériumok jelzik, hogy egy EFTA-állam hatósága akkor tekinthető alkalmasnak, ha valós kapcsolat áll fenn a jogsértés és az állam területe között. Az esetek többségében valószínűleg azon EFTA-államok hatóságai alkalmasak eljárni, amelyekben a versenyt jelentősen érinti a jogsértés, amennyiben egyedi vagy párhuzamos intézkedéssel képesek a jogsértés hatékony megszüntetésére, kivéve ha az EFTA Felügyeleti Hatóságnak inkább módjában áll eljárni (lásd a (15) bekezdést).

10.

Ebből az következik, hogy általában egyetlen NCA alkalmas az elsősorban a területén folyó versenyt jelentősen érintő megállapodásokkal vagy magatartásokkal foglalkozni.

1. példa:

Az A EFTA-államban székelő vállalkozások olyan termékek árának rögzítésére irányuló kartellben vesznek részt, amelyeket elsősorban A EFTA-államban árusítanak.

Az A államban lévő NCA alkalmas az üggyel való foglalkozásra.

11.

Egyetlen NCA egyedi intézkedése akkor is megfelelő lehet, ha több mint egy NCA alkalmas eljárni, de egyetlen NCA intézkedése is elegendő a teljes jogsértés megszüntetéséhez.

2. példa:

Két vállalkozás közös vállalatot hozott létre A EFTA-államban. A közös vállalat A és B EFTA-államban nyújt szolgáltatásokat, és versenyproblémát okoz. Az ügy hatékony kezeléséhez elegendőnek ítélik a jogsértés abbahagyására irányuló felszólítást, mert az megszüntetheti a teljes jogsértést. A bizonyítékok elsősorban a közös vállalat A EFTA-államban lévő irodáiban állnak rendelkezésre.

A és B NCA-ja egyaránt alkalmas az üggyel való foglalkozásra, de A NCA-jának egyedi intézkedése elegendő és hatékonyabb, mint B NCA-jának egyedi intézkedése vagy a két NCA párhuzamos intézkedése.

12.

Több NCA párhuzamos intézkedésére akkor van szükség, ha a megállapodás vagy magatartás elsősorban az NCA-k területén folyó versenyt érinti jelentősen, és egyetlen NCA intézkedése nem elegendő a teljes jogsértés megszüntetéséhez és/vagy megfelelő szankciók kiszabásához.

3. példa:

Két vállalkozás megállapodást köt a piac felosztásáról: az A EFTA-államban székelő vállalat csak A EFTA-államban, a B EFTA-államban székelő vállalat csak B EFTA-államban tevékenykedik.

A és B NCA-ja alkalmas az üggyel való párhuzamos foglalkozásra.

13.

A valamely üggyel kapcsolatban párhuzamosan intézkedő hatóságok a lehető legnagyobb mértékben összehangolják tevékenységüket. E célból hasznos lehet az egyik hatóságot vezető hatóságnak kijelölni, és bizonyos feladatokat – például a vizsgálattal kapcsolatos intézkedések összehangolását – e hatóságra ruházni, míg minden hatóság felelős marad saját eljárásainak lefolytatásáért.

14.

Az EFTA Felügyeleti Hatóság akkor alkalmas különösen az üggyel való foglalkozásra, ha egy vagy több megállapodás vagy magatartás – beleértve hasonló megállapodások vagy magatartások hálózatát is – több mint három EFTA-államban érinti a versenyt (több mint három EFTA-államot vagy több nemzeti piacot lefedő, határokon átnyúló piacok).

15.

Az EFTA Felügyeleti Hatóság ezenkívül különösen alkalmas eljárni az ügyben akkor, ha az szorosan kapcsolódik a kizárólag a Hatóság által alkalmazható vagy a nagyobb hatékonyság érdekében általa alkalmazott egyéb EGT-rendelkezéshez, ha az EGT érdeke valamely új versenyügy felmerülése esetén EGT-versenypolitika kidolgozására vagy a hatékony végrehajtás biztosítására irányuló hatósági határozat elfogadását teszi szükségessé.

2.2.   Az együttműködés mechanizmusai az ügy kiosztása és segítségnyújtás céljából

2.2.1.   Tájékoztatás az eljárás kezdetén (a II. fejezet 11. cikke)

16.

A többszörös eljárások észlelése és annak biztosítása érdekében, hogy az üggyel arra alkalmas versenyhatóság foglalkozzon, a hálózat tagjait idejekorán tájékoztatni kell a különböző versenyhatóságok előtt folyamatban lévő ügyekről (11). Amennyiben egy ügyet át kell adni, a hálózat és az érintett vállalkozások érdekében ezt gyorsan kell megtenni.

17.

A II. fejezet az ügyek hatékony és gyors átadása érdekében mechanizmust hoz létre a versenyhatóságok kölcsönös tájékoztatására. A II. fejezet 11. cikkének (3) bekezdése kötelezi az NCA-kat, hogy amennyiben az EGT-megállapodás 53. vagy 54. cikke alapján járnak el, az első hivatalos vizsgálati cselekmény előtt vagy annak megkezdése után késedelem nélkül értesítsék erről az EFTA Felügyeleti Hatóságot (12). Megállapítja továbbá, hogy az információ más NCA-k számára is hozzáférhetővé tehető. Az NCA-k a 11. cikknek megfelelően kicserélt információkat hozzáférhetővé és könnyen elérhetővé kívánják tenni a hálózat minden tagja számára. A II. fejezet 11. cikke (3) bekezdésének értelme az, hogy amint a hatóság belekezd egy ügy vizsgálatába, a hálózat észlelhesse a többszörös eljárásokat és foglalkozhasson az ügyek esetleges átadásával. Az NCA-kat és a Hatóságot tehát még az előtt vagy rögtön az után kell értesíteni, hogy ahhoz hasonló vizsgálati cselekmény történne, amelyet a Hatóság a II. fejezet 18-21. cikke értelmében megtehet. A Hatóság hasonló kötelezettséget vállalt: a hálózat tagjai szabványnyomtatványon értesítik egymást a folyamatban lévő ügyekről, az ügy korlátozott részleteinek megadásával: az üggyel foglalkozó hatóság, a termék, az érintett területek és felek, az állítólagos jogsértés, a jogsértés feltételezett időtartama és az ügy eredete. Fontos változás esetén naprakész tájékoztatást nyújtanak egymásnak.

18.

Amennyiben az ügy átadásával kapcsolatos kérdések merülnek fel, azokat gyorsan meg kell oldani, általában a hálózatnak a II. fejezet 11. cikke értelmében küldött első tájékoztatás dátumától számított két hónapon belül. Ezalatt a versenyhatóságok megpróbálnak megállapodásra jutni az esetleges átadásról, és adott esetben a párhuzamos intézkedés feltételeiről.

19.

Az átadási időszak végén az üggyel foglalkozó versenyhatóság vagy versenyhatóságok általában az eljárás befejezéséig foglalkozik/foglalkoznak az üggyel. A kezdeti két hónapos kiosztási időszakot követően az ügy csak akkor adható át, ha az azzal kapcsolatban ismert tények jelentősen változnak az eljárás során.

2.2.2.   Az eljárás felfüggesztése vagy megszüntetése (a II. fejezet 13. cikke)

20.

Amennyiben egyazon megállapodással vagy magatartással több versenyhatóság is foglalkozik – akár azért, mert panasz érkezett hozzájuk, akár azért, mert saját kezdeményezésre indított eljárásban járnak el –, a II. fejezet 13. cikke jogalapot biztosít arra, hogy az eljárást felfüggesszék, vagy a panaszt elutasítsák, azzal az indokkal, hogy az üggyel valamely más versenyhatóság foglalkozik. A II. fejezet 13. cikkében a „foglalkozik az üggyel” kifejezés nem pusztán azt jelenti, hogy más hatósághoz is nyújtottak be panaszt. A kifejezés arra utal, hogy a másik hatóság a saját nevében vizsgálja vagy vizsgálta az ügyet.

21.

A II. fejezet 13. cikke akkor alkalmazandó, ha a panaszos által felvetett versenyüggyel másik hatóság foglalkozott vagy foglalkozik, még akkor is, ha a szóban forgó hatóság egy másik panaszos által benyújtott panasz alapján vagy ex officio eljárás eredményeként járt vagy jár el. Ez azt jelenti, hogy a II. fejezet 13. cikkéhez akkor lehet folyamodni, ha a megállapodás vagy magatartás ugyanarra a jogsértésre (jogsértésekre) ugyanarra az érintett földrajzi és termékpiacra vonatkozik.

22.

Az NCA felfüggesztheti vagy lezárhatja az eljárást, de nincs erre vonatkozó kötelezettsége. A II. fejezet 13. cikke lehetőséget ad az egyes esetek sajátosságainak figyelembe vételére. Fontos a rugalmasság: amennyiben az ügy lényegi vizsgálatát követően egy hatóság elutasítja a panaszt, egy másik hatóság nem feltétlenül akarja újravizsgálni az ügyet. Ha azonban a panaszt más okból utasították el (pl. a hatóságnak nem sikerült összegyűjtenie a jogsértést bizonyító adatokat), egy másik hatóság lefolytathatja a maga vizsgálatát és foglalkozhat az üggyel. A folyamatban lévő ügyek esetében ezt a rugalmasságot az is tükrözi, hogy minden NCA eldöntheti, hogy lezárja vagy felfüggeszti-e az eljárást. A hatóság nem szívesen zárja le az ügyet, amíg egy másik hatóság eljárásának eredménye világossá nem válik. Az eljárás felfüggesztésének lehetősége megengedi a hatóságnak, hogy később határozzon az eljárás esetleges megszüntetéséről. Ez a rugalmasság a szabályok következetes alkalmazását is megkönnyíti.

23.

Amennyiben egy hatóság azért zárja le vagy függeszti fel az eljárást, mert egy másik hatóság foglalkozik az üggyel, a II. fejezet 12. cikkének megfelelően továbbíthatja a panaszostól kapott információkat az üggyel foglalkozó hatóságnak.

24.

A II. fejezet 13. cikke a panasz egy részére vagy a valamely ügyben folyó eljárás egy részére is alkalmazható. Előfordulhat, hogy csak a panasz vagy az ex officio eljárás egy része van átfedésben egy másik versenyhatóság által tárgyalt üggyel. Ebben az esetben a panaszt fogadó versenyhatóság a II. fejezet 13. cikke alapján elutasíthatja a panasz egy részét, míg a panasz többi részével a megfelelő módon foglalkozhat. Ugyanez az elv alkalmazandó az eljárások megszüntetésére.

25.

A II. fejezet 13. cikke nem az egyetlen jogalap az ex officio eljárások felfüggesztéséhez vagy lezárásához és a panaszok elutasításához. Az NCA-k a nemzeti eljárásjog alapján is megtehetik mindezt. Az EFTA Felügyeleti Hatóság az EGT-megállapodás szerinti megfelelően erős érdek hiányára vagy a panasz jellegéből következő egyéb okra hivatkozva is elutasíthatja a panaszt (13).

2.2.3.   A bizalmas információk cseréje és felhasználása (a II. fejezet 12. cikke)

26.

A hálózat működésének egyik alapeleme, hogy a versenyhatóságok kicserélhetik és felhasználhatják az EGT-megállapodás 53. és 54. cikkének alkalmazása céljából összegyűjtött információkat (dokumentumokat, nyilatkozatokat, digitális információkat). Ez a jogkör az ügyek hatékony kiosztásának és kezelésének előfeltétele.

27.

A II. fejezet 12. cikke megállapítja, hogy az EGT-megállapodás 53. és 54. cikkének alkalmazásában az EFTA Felügyeleti Hatóság és az EFTA-államok versenyhatóságai jogosultak egymásnak bármely tényszerű vagy jogi tájékoztatást megadni, és azokat bizonyítékként felhasználni, ideértve a bizalmas jellegű információt is. Ez azt jelenti, hogy információcsere nemcsak valamely NCA és a Hatóság, hanem az NCA-k között is történhet. A II. fejezet 12. cikke elsőbbséget élvez az EFTA-államok ellentétes értelmű jogszabályaival szemben. Azt a kérdést, hogy az átadó hatóság jogszerűen gyűjtötte-e össze az információkat, az adott hatóságra alkalmazandó jogszabályok alapján vizsgálják. Az információk átadásakor az átadó hatóság tájékoztathatja a fogadó hatóságot, hogy az információk összegyűjtését vitatják-e vagy várható-e vitatásuk.

28.

Az információ cseréje és használata a következő biztosítékokat tartalmazza a vállalkozások és a magánszemélyek számára:

(a)

Először is, a II. fejezet 28. cikke megállapítja, hogy „az EFTA Felügyeleti Hatóság és az EFTA-államok versenyhatóságai, ezek tisztviselői, alkalmazottai és az e hatóságok felügyelete alatt dolgozó egyéb személyek (…) nem tárhatják fel a” Felügyeleti és Bírósági Megállapodás 4. jegyzőkönyve vagy az EGT-megállapodás 58.cikke és 23. jegyzőkönyve alapján „általuk szerzett vagy közöttük kicserélt olyan jellegű információkat, amelyek a szakmai titoktartási kötelezettség alá tartoznak”. A vállalkozások üzleti titkai megőrzéséhez fűződő jogos érdeke azonban nem érinti az EGT-megállapodás 53. és 54. cikke megsértésének bizonyításához szükséges információ feltárását. A II. fejezet 28. cikkében használt „szakmai titoktartás” kifejezés az EGT-jog fogalmai közé tartozik, és különösen idetartoznak az üzleti titkok és egyéb bizalmas információk. Ez az egész EGT területén megteremti a védelem közös minimális szintjét (14).

(b)

A vállalkozásoknak nyújtott második biztosíték a hálózaton belül kicserélt információ felhasználásával függ össze. A II. fejezet 12. cikkének (2) bekezdése értelmében az átadott információ bizonyítékként kizárólag az EGT-megállapodás 53. és 54. cikkének alkalmazása céljából, és csak olyan tárgyban használható fel, amellyel kapcsolatban azt gyűjtötték (15). A II. fejezet 12. cikke (2) bekezdésének megfelelően azonban a kicserélt információ abból a célból is felhasználható, hogy ugyanazon ügyben párhuzamosan a nemzeti versenyjogot is alkalmazzák. Ez azonban csak akkor lehetséges, ha a nemzeti jog alkalmazása nem vezet eredményre az EGT-megállapodás 53. és 54. cikke szerintitől eltérő jogsértés felfedezése tekintetében.

(c)

A II. fejezet harmadik biztosítéka a magánszemélyekre a 12. cikk (1) bekezdése értelmében kicserélt információk alapján kiszabott szankciókkal függ össze. A II. fejezet csak az EGT-megállapodás 53. és 54. cikkének megsértése esetében gondoskodik a vállalkozások szankcionálásáról. Egyes nemzeti jogszabályok a magánszemélyekre is szankciókat szabnak ki az EGT-megállapodás 53. és 54. cikkének megsértéséért. A magánszemélyek védelemhez való joga általában kiterjedtebb (pl. joguk van a hallgatásra, míg a vállalkozások csak azokra a kérdésekre tagadhatják meg a választ, amelyek a jogsértés elkövetésének beismerését eredményeznék) (16). A II. fejezet 12. cikkének (3) bekezdése biztosítja, hogy a vállalkozásoktól gyűjtött információk nem használhatók fel a magánszemélyek magasabb védelmét akadályozó módon. Ez a rendelkezés kizárja a magánszemélyekre a II. fejezet szerint kicserélt információk alapján kiszabandó szankciókat, amennyiben az átadó és a fogadó hatóság joga nem gondoskodik hasonló szankciókról a magánszemélyek tekintetében, kivéve ha az érintett magánszemély bizonyíték gyűjtésével kapcsolatos jogait az átadó hatóság ugyanolyan mértékben tiszteletben tartotta, mint azt a fogadó hatóság biztosítja. A szankciók nemzeti jogban érvényes minősítése („közigazgatási” vagy „büntetőjogi”) nem számít a II. fejezet 12. cikke (3) bekezdésének alkalmazása céljából. A II. fejezet különbséget kíván tenni a szabadságvesztéssel járó szankciók és a szankciók egyéb fajtái pénzbüntetés és egyéb, személyekkel szemben alkalmazható szankciók között. Amennyiben az átadó és a fogadó hatóság jogrendszere hasonló szankciókról gondoskodik (pl. mindkét EFTA-államban pénzbüntetést szabhatnak ki a vállalkozás azon alkalmazottjára, aki részt vett az EGT-megállapodás 53. és 54. cikke megsértésében), a fogadó hatóság felhasználhatja a II. fejezet 12. cikke értelmében kicserélt információt. Ebben az esetben a két rendszer eljárási biztosítékait egyenértékűnek tekintik. Ha azonban a két jogrendszer nem gondoskodik hasonló szankciókról, az információ csak akkor használható fel, ha az ügyben tiszteletben tartották a magánszemély jogainak azonos szintű védelmét (lásd a II. fejezet 12. cikkének (3) bekezdését). Ez utóbbi esetben azonban csak akkor szabható ki szabadságvesztéssel járó szankció, ha ilyen szankció kiszabására mind az átadó, mind a fogadó hatóság jogosult.

2.2.4.   Vizsgálatok (a II. fejezet 22. cikke)

29.

A II. fejezet értelmében egy NCA segítséget kérhet egy másik NCA-tól, hogy a nevében információt gyűjtsön. Egy NCA megkérheti a másik NCA-t, hogy a nevében ténymegállapító intézkedéseket végezzen el. A II. fejezet 12. cikke felhatalmazza a segítséget nyújtó NCA-t, hogy továbbítsa az összegyűjtött információt a kérelmező NCA-nak. Az NCA-k közötti információcsere és az információ bizonyítékként történő felhasználása a kérelmező NCA által a II. fejezet 12. cikkének megfelelően történik. Amennyiben egy NCA egy másik NCA nevében jár el, saját eljárási szabályai alapján és saját vizsgálati jogköre szerint jár el.

30.

A II. fejezet 22. cikkének (2) bekezdése értelmében az EFTA Felügyeleti Hatóság felkérheti az egyik NCA-t arra, hogy nevében vizsgálatot végezzen. A Hatóság a II. fejezet 20. cikkének (4) bekezdése szerinti elfogadhat határozatot, vagy egyszerűen kérelmet nyújthat be az NCA-hoz. Az NCA tisztviselői nemzeti joguknak megfelelően gyakorolják hatáskörüket. A Hatóság alkalmazottai segítséget nyújthatnak az NCA-nak a vizsgálat során.

2.3.   A vállalkozások helyzete

2.3.1.   Általános

31.

A hálózat minden tagja részt vesz abban, hogy az ügyek kiosztása gyors és hatékony folyamat legyen. Mivel a II. fejezet létrehozta a párhuzamos hatáskörök rendszerét – amelyben az EFTA Felügyeleti Hatóság és az EFTA NCA-i egyaránt alkalmazhatják az EGT-megállapodás 53. és 54. cikkét –, az ügyek kiosztása a hálózat tagjai között pusztán a munka elosztását jelenti, mely során egyes hatóságok tartózkodnak az eljárás gyakorlati lépéseitől. Az ügyek kiosztása tehát nem teremt egyéni jogokat a jogsértésben részt vett vagy abban érintett vállalatoknak arra, hogy az üggyel egy adott hatósághoz forduljanak.

32.

Egy ügyet azért adnak át egy adott versenyhatóságnak, mert a fent ismertetett kiosztási kritériumok alkalmazása ahhoz a következtetéshez vezetett, hogy ez a hatóság egyedi vagy párhuzamos intézkedéssel alkalmas az üggyel való foglalkozásra. Annak a versenyhatóságnak, amelynek az ügyet átadták, mindenképpen módjában állt volna ex officio eljárást kezdeményezni a jogsértéssel szemben.

33.

Ezenkívül minden versenyhatóság az EGT-versenyjogot alkalmazza, és a II. fejezet mechanizmusokat állapít meg a szabályok következetes alkalmazásának biztosítása érdekében.

34.

Amennyiben egy ügyet átadnak a hálózaton belül, az érintett versenyhatóságok a lehető leghamarabb értesítik az érintett vállalkozásokat és a panaszos(oka)t.

2.3.2.   A panaszosok helyzete

35.

Amennyiben az EFTA Felügyeleti Hatósághoz a II. fejezet 7. cikke szerinti panaszt nyújtanak be, és amennyiben a Hatóság nem vizsgálja ki a panaszt vagy tiltja be a panasz tárgyát képező megállapodást vagy magatartást, a panaszosnak joga van határozatot kapni a panasz elutasításáról. Ez a Felügyeleti és Bírósági Megállapodás 4. jegyzőkönyve III. fejezete 7.cikke (3) bekezdésének sérelme nélkül érvényes (17). Az NCA-hoz panaszt benyújtó panaszosok jogait az alkalmazandó nemzeti jog szabályozza.

36.

Ezen túlmenően, a II. fejezet 13. cikke minden NCA számára lehetővé teszi, hogy felfüggesszék vagy elutasítsák a panaszt, azzal az indokkal, hogy az üggyel valamely más versenyhatóság foglalkozik vagy foglalkozott. Ez a rendelkezés is lehetővé teszi az EFTA Felügyeleti Hatóság számára a panasz elutasítását azon az alapon, hogy az üggyel valamely EFTA-állam versenyhatósága foglalkozik vagy foglalkozott. A II. fejezet 12. cikke lehetővé teszi az információk átadását a hálózaton belüli versenyhatóságoknak, a cikkben említett biztosítékokkal (lásd a (27) bekezdést).

2.3.3.   Az engedékenységi programhoz folyamodó kérelmezők helyzete

37.

Az EFTA Felügyeleti Hatóság megítélése szerint (18) EGT-érdek kedvező elbánásban részesíteni azokat a vállalkozásokat, amelyek együttműködnek a Hatósággal a kartelljogsértések vizsgálatában. Két EFTA-állam a kartellvizsgálatokkal összefüggő engedékenységi programot fogadott el (19). Az engedékenységi programok célja, hogy a versenyhatóságok könnyebben észlelhessék a kartelltevékenységet, és így visszatartó erőként lépjenek fel a törvénytelen kartellekben való részvétellel szemben.

38.

Az EFTA egészére érvényes, teljes mértékben összehangolt engedékenységi programok hiányában az egyik hatósághoz benyújtott engedékenység iránti kérelem nem tekintendő egy másik hatósághoz benyújtott kérelemnek. Ezért a kérelmező érdeke, hogy minden olyan versenyhatóságnál kérelmezze az engedékenységet, amelynek jogában áll alkalmazni az EGT-megállapodás 53. cikkét a jogsértéssel érintett területen, és amely alkalmasnak minősül a kérdéses jogsértés ügyében eljárni (20). Tekintettel a meglévő engedékenységi programok többsége ütemezésének fontosságára, a kérelmezők megfontolhatják, hogy nem lenne-e érdemes egyszerre benyújtani az engedékenységi kérelmeket az illetékes hatóságoknak. A kérelmezőnek kell megtennie az általa megfelelőnek ítélt lépéseket helyzete megvédésére a hatóságok lehetséges eljárásai tekintetében.

39.

Az engedékenységi program eredményeként szerzett információk használatát és továbbítását a II. fejezet 11. cikkének b) pontja szabályozza. A hálózat tagjai arra biztatják az engedékenységet kérelmezőket, hogy egyezzenek bele az általuk önként átadott információk és a II. fejezet 11. cikke b) pontjának 2. alpontja szerinti információk másik hatóságnak történő továbbításába, különösen az olyan hatóságoknak történő feltárás esetében, amelyektől a kérelmező megkaphatja az engedékeny bánásmódot.

3.   AZ EGT VERSENYSZABÁLYAINAK KÖVETKEZETES ALKALMAZÁSA (21)

3.1.   Az együttműködés mechanizmusa (a II. fejezet 11. cikkének (4) és (5) bekezdése)

40.

A II. fejezet célja az EGT-megállapodás 53. és 54. cikkének következetes alkalmazása az EGT teljes területén. E tekintetben az NCA-k tiszteletben tartják a II. fejezet 3. cikkének (2) bekezdésében megfogalmazott konvergenciaszabályt. A 16. cikk (2) bekezdésével összhangban, amennyiben a versenyhatóságok hoznak határozatot az EGT-megállapodás 53. vagy 54. cikkének hatálya alá tartozó olyan megállapodásokról, döntésekről vagy magatartásokról, amelyek már EFTA felügyeleti hatósági határozat tárgyát képezik, nem hozhatnak a Hatóság által elfogadott határozattal ellentétes határozatot. A Hatóság azzal a végső (22), de nem egyetlen felelősséggel rendelkezik, hogy az EGT versenyjogának alkalmazásakor politikát dolgozzon ki és biztosítsa a következetességet.

41.

A II. fejezet 11. cikke (4) bekezdésének megfelelően az NCA-k legkésőbb 30 nappal az EGT-megállapodás 53. vagy 54. cikkét alkalmazó és a jogsértés befejezésére felszólító határozat elfogadása, kötelezettségvállalások elfogadása vagy a csoportmentességről szóló rendeletből származó előny visszavonása előtt értesítik az EFTA Felügyeleti Hatóságot. Legkésőbb harminc nappal a határozat elfogadása előtt megküldik a Hatóságnak az ügy összefoglalását, a tervezett határozatot vagy ennek hiányában a tervezett eljárás menetéről szóló bármely dokumentumot.

42.

A II. fejezet 11. cikkének (3) bekezdése értelmében a kötelezettség az EFTA Felügyeleti Hatóság tájékoztatására vonatkozik, a Hatóságot tájékoztató NCA azonban megoszthatja az információt a hálózat többi tagjával.

43.

Amennyiben az NCA a II. fejezet 11. cikkének (4) bekezdése szerint tájékoztatta az EFTA Felügyeleti Hatóságot, és a harminc napos határidő lejárt, az NCA elfogadhatja a határozatot, ha a Hatóság nem kezdeményezett eljárást. Mielőtt az NCA elfogadja a határozatot, a Hatóság írásbeli észrevételeket nyújthat be az ügyről. Az NCA és a Hatóság megteszi a megfelelő lépéseket az EGT-jog következetes alkalmazásának biztosítása érdekében (vö. (3) bekezdés).

44.

Amennyiben különleges körülmények indokolják, hogy a II. fejezet 11. cikkének (4) bekezdése értelmében átadott információt követő harminc napnál rövidebb időn belül fogadjanak el határozatot, az érintett NCA gyorsabb válaszra kérheti az EFTA Felügyeleti Hatóságot. A Hatóság igyekszik minél gyorsabban válaszolni.

45.

Másfajta határozatok – pl. a panasz elutasítására vonatkozó határozatok, az ex officio eljárást lezáró határozatok vagy az ideiglenes intézkedést elrendelő határozatok is fontosak lehetnek a versenypolitika szempontjából, ezért a hálózat tagjainak érdeke tájékoztatni egymást ezekről és megvitatni ezeket. Az NCA-k tehát a II.fejezet 11. cikkének (5) bekezdése alapján tájékoztathatják az EFTA Felügyeleti Hatóságot, és ezáltal a hálózatot, bármely más ügyről, amelyben az EGT versenyjogát alkalmazzák.

46.

A hálózat tagjai tájékoztatják egymást az olyan eljárások lezárásáról, amelyekről a II. fejezet 11. cikkének (2) és (3) bekezdése értelmében értesítették a hálózatot.

3.2.   Eljárás kezdeményezése az EFTA Felügyeleti Hatóság részéről a II. fejezet 11. cikkének (6) bekezdése értelmében

47.

Az EFTA Felügyeleti Hatóság – amelynek az EGT-megállapodás 55. cikkének (1) bekezdése alapján feladata az EGT-megállapodás 53. és 54. cikkében megállapított elvek alkalmazásának biztosítása – felel az EGT-versenypolitika irányának meghatározásáért és végrehajtásáért (23)  (24). Az EGT-megállapodás 56. cikkére figyelemmel bármikor elfogadhat az EGT-megállapodás 53. és 54. cikke szerinti egyedi határozatokat.

48.

A II. fejezet 11. cikkének (6) bekezdése megállapítja, hogy ha az EFTA Felügyeleti Hatóság a II. fejezet alapján hozott határozat elfogadására irányuló eljárást kezdeményez, az NCA-knak megszűnik az a jogköre, hogy az EGT-megállapodás 53. és 54. cikkét alkalmazzák. Ez azt jelenti, hogy ha a Hatóság megkezdte az eljárást, az NCA-k nem járhatnak el ugyanazon jogalap szerint, az egyazon vállalkozáshoz kapcsolódó egyazon megállapodás(ok) vagy magatartás(ok) ellen, egyazon érintett földrajzi és termékpiacon.

49.

Az eljárás kezdeményezése az EFTA Felügyeleti Hatóság részéről hivatalos aktus (25), amellyel a Hatóság jelzi azt a szándékát, hogy a II. fejezet III. szakasza szerinti határozatot kíván elfogadni. Ez az EFTA-Hatóság által folytatott vizsgálat bármely szakaszában megtörténhet. A puszta tény, hogy a Hatósághoz panasz érkezett, önmagában nem elegendő az NCA-k jogkörének megszüntetéséhez.

50.

Két helyzet állhat elő. Egyrészt, ha egy ügyben az EFTA Felügyeleti Hatóság az első versenyhatóság, amely eljárást kezdeményez a II. fejezet szerinti határozat meghozatala céljából, a nemzeti versenyhatóságok már nem foglalkozhatnak az üggyel. A II. fejezet 11. cikkének (6) bekezdése úgy rendelkezik, hogy ha a Hatóság kezdeményezte az eljárást, az NCA-k nem kezdeményezhetnek saját eljárást azzal a céllal, hogy az egyazon vállalkozáshoz kapcsolódó egyazon megállapodás(ok) vagy magatartás(ok) esetében, egyazon érintett földrajzi és termékpiacon alkalmazzák az EGT-megállapodás 53. és 54. cikkét.

51.

A másik helyzet az, amikor egy vagy több NCA a II. fejezet 11. cikkének (3) bekezdése szerint tájékoztatta a hálózatot arról, hogy egy bizonyos ügyben eljár. Az eredeti kiosztási időszak során (az irányadó határidő két hónap, lásd a (17) bekezdést), az EFTA Felügyeleti Hatóság eljárást kezdeményezhet a II. fejezet 11. cikkének (6) bekezdése szerint, ha tájékoztatta az érintett hatóságokat. A kiosztási időszakot követően a Hatóság elvileg csak a következő helyzetek valamelyike esetén alkalmazza a II. fejezet 11. cikkének (6) bekezdését:

a)

A hálózat tagjai ellentétes értelmű határozatokat terveznek egyazon ügyben.

b)

A hálózat tagjai olyan határozatot terveznek, amely nyilvánvalóan ellentétes az egységes szerkezetbe foglalt esetjoggal; a közösségi bíróságok és az EFTA-Bíróság ítéleteiben, az EFTA Felügyeleti Hatóság korábbi határozataiban (26), valamint az EGT-megállapodásba beépített bizottsági rendeletekben meghatározott szabványok szolgálnak útmutatásul; a tények értékelése tekintetében (pl. a piac meghatározása) a Hatóság csak jelentős eltérés esetén avatkozik be;

c)

A hálózat tagja(i) indokolatlanul elnyújtja(elnyújtják) az üggyel kapcsolatos eljárást.

d)

Az EGT-versenypolitika kidolgozását célzó EFTA felügyeleti hatósági határozat elfogadására van szükség, különösen, ha több tagállamban is felmerülnek hasonló versenykérdések, vagy ha biztosítani kell a hatékony végrehajtást;

e)

Az érintett NCA(-k) nem tesz(nek) ellenvetést.

52.

Amennyiben egy NCA már eljár egy üggyel kapcsolatban, az EFTA Felügyeleti Hatóság írásban indokolja meg a II. fejezet 11. cikke (6) bekezdése alkalmazásának okait az érintett NCA-nak és a hálózat többi tagjának.

53.

Az EFTA Felügyeleti Hatóság időben bejelenti a hálózatnak a II. fejezet 11. cikke (6) bekezdésének alkalmazására irányuló szándékát azért,, hogy a hálózat tagjai kérhessék a tanácsadó bizottság összehívását az ügyben a hatósági eljárás kezdeményezése előtt.

54.

Az EFTA Felügyeleti Hatóság általában – és amennyiben EGT-érdek nem forog kockán – nem fogad el az NCA határozatával ellentétes határozatot, miután megtörtént az információ megfelelő átadása a II. fejezet 11. cikkének (3) és (4) bekezdése szerint, és a Hatóság nem folyamodott a II. fejezet 11. cikkének (6) bekezdéséhez.

4.   A TANÁCSADÓ BIZOTTSÁG SZEREPE ÉS MŰKÖDÉSE AZ ÚJ RENDSZERBEN

55.

A tanácsadó bizottság az a fórum, ahol a különböző versenyhatóságok szakértői megvitatják az egyes ügyeket és az EGT-versenyjog általános kérdéseit (27).

4.1.   A konzultáció hatálya

4.1.1.   Az EFTA Felügyeleti Hatóság határozatai

56.

A II. fejezet 7., 8., 9., 10., 23. cikke, 24. cikkének (2) bekezdése vagy 29. cikkének (1) bekezdése szerinti EFTA felügyeleti hatósági határozat előtt konzultálni kell a tanácsadó bizottsággal. A Hatóságnak teljes mértékben figyelembe kell vennie a tanácsadó bizottság véleményét, és tájékoztatnia kell a bizottságot arról, milyen módon vette figyelembe a véleményt.

57.

Ideiglenes intézkedéseket elfogadó határozatok esetében a tanácsadó bizottsággal gyorsabb és egyszerűbb eljárást követően konzultálnak, rövid magyarázó megjegyzés és a határozat operatív része alapján.

4.1.2.   Az NCA-k határozatai

58.

A hálózat érdeke, hogy az NCA-k által az EGT-megállapodás 53. és 54. cikke szerint kezelt fontos ügyeket megvitassák a tanácsadó bizottságban. A II. fejezet lehetővé teszi az EFTA Felügyeleti Hatóság számára, hogy az NCA által kezelt ügyet a tanácsadó bizottság napirendjére tűzze. A megvitatást kérheti a Hatóság vagy bármely EFTA-állam. Az ügyet mindkét esetben a Hatóság tűzi napirendre az érintett NCA(-k) tájékoztatását követően. A tanácsadó bizottságban történő megvitatás nem vezet hivatalos véleményhez.

59.

Fontos esetekben a tanácsadó bizottság az ügyek kiosztásának fórumaként is szolgálhat. Amennyiben az EFTA Felügyeleti Hatóság az eredeti kiosztási időszakot követően kívánja alkalmazni a II. fejezet 11. cikkének (6) bekezdését, az ügyet megvitathatják a tanácsadó bizottságban a Hatóság eljárásának kezdeményezése előtt. A tanácsadó bizottság nem hivatalos közleményt adhat ki az ügyről.

4.1.3.   Végrehajtási intézkedések, ajánlások, iránymutatások és egyéb közlemények (a II. fejezet 33. cikke)

60.

Az EGT-megállapodás XIV. mellékletének megfelelően az EGT-megállapodás 53. cikkének (3) bekezdésének alkalmazásáról szóló jogi aktusok alkalmazhatatlanságával kapcsolatos EFTA felügyeleti hatósági ajánlástervezetekről konzultálni kell a tanácsadó bizottsággal (28).

61.

Az ajánlásokon kívül az EFTA Felügyeleti Hatóság közleményeket és iránymutatásokat is elfogadhat. Ezek a rugalmasabb eszközök rendkívül hasznosak a Hatóság politikájára vonatkozó magyarázatokhoz és bejelentésekhez, valamint a versenyszabályok hatósági értelmezésének magyarázatához is. A tanácsadó bizottsággal e közlemények és iránymutatások kapcsán is konzultálnak.

4.2.   Eljárás

4.2.1.   Normál eljárás

62.

Az EFTA Felügyeleti Hatóság határozattervezeteivel kapcsolatos konzultáció céljából a tanácsadó bizottság leghamarabb a Hatóság által küldött meghívás után 14 nappal ülésezik. A Hatóság a meghíváshoz csatolja az ügy összefoglalását, a legfontosabb dokumentumok listáját – vagyis az ügy vizsgálatához szükséges dokumentumokat –, és egy határozattervezetet. A tanácsadó bizottság véleményt készít a Hatóság határozattervezetéről. Egy vagy több tag kérésére a véleményt indokolással látják el.

63.

A II. fejezet lehetővé teszi, hogy az EFTA-államok megállapodása alapján rövidebb legyen a meghívás elküldése és az ülés megtartása között eltelt idő.

4.2.2.   Írásbeli eljárás

64.

A II. fejezet az írásbeli konzultációs eljárásra is lehetőséget ad. Amennyiben egyik EFTA-állam sem tesz ellenvetést, az EFTA Felügyeleti Hatóság úgy is konzultálhat az EFTA-államokkal, hogy elküldi nekik a dokumentumokat, és határidőt szab a tervezettel kapcsolatos megjegyzéseik benyújtására. Ez a határidő általában nem rövidebb, mint 14 nap, kivéve a II. fejezet 8. cikke szerinti ideiglenes intézkedésekkel kapcsolatos határozatok esetét. Ha egy EFTA-állam ülést kér, az EFTA Felügyeleti Hatóság megszervezi.

4.3.   A tanácsadó bizottság véleményének közzététele

65.

A tanácsadó bizottság javasolhatja véleményének közzétételét. Ebben az esetben az EFTA Felügyeleti Hatóság a határozathozatallal egyidejűleg intézkedik a közzétételről, a vállalkozások üzleti titkaik védelméhez fűződő jogos érdekeinek figyelembevételével.

5.   ZÁRÓ MEGJEGYZÉSEK

66.

Ez a közlemény nem érinti az EGT-megállapodás és egyéb rendeletek alkalmazandó rendelkezéseinek a közösségi bíróságok és az EFTA-Bíróság általi értelmezését.

67.

Ezt a közleményt rendszeresen felülvizsgálják az NCA-k és az EFTA Felügyeleti Hatóság. Legkésőbb az elfogadását követő harmadik év végén felülvizsgálják a megszerzett tapasztalatok alapján.

68.

Ez a közlemény az EGT-megállapodás 53. és 54. cikkének hatálya alá tartozó ügyek kezelésében a nemzeti versenyhatóságok és az EFTA Felügyeleti Hatóság közötti együttműködésről szóló, 2000-ben közzétett EFTA felügyeleti hatósági közlemény helyébe lép (29).

6.   A HÁLÓZAT MÁS TAGJAINAK NYILATKOZATA

69.

Az e közleményben megállapított elveket azon EFTA-állami versenyhatóságoknak is tiszteletben kell tartaniuk, amelyek az e közlemény mellékletében található formában nyilatkozatot írtak alá. A nyilatkozatban elismerik e közlemény elveit, és nyilatkoznak azok tiszteletben tartásáról. E hatóságok listáját közzéteszik az EFTA Felügyeleti Hatóság weboldalán. A weboldalt szükség esetén frissítik.


(1)  HL C 101., 2004.4.27., 43. o.

(2)  Az EGT-megállapodás 56. cikkének megfelelően az EGT-megállapodás 53. és 54. cikkének hatálya alá tartozó egyedi esetek kezelésére vonatkozó hatáskör az EFTA Felügyeleti Hatóság és a Bizottság között oszlik meg. Egy esetben csak egy felügyeleti hatóság illetékes eljárni.

(3)  A Felügyeleti és Bírósági Megállapodás 4. jegyzőkönyve II. fejezete 41. cikkének megfelelően Liechtensteinnek nem kell versenyhatóságot kijelölnie. Amíg Liechtenstein nem határoz valamely nemzeti hatóság felhatalmazásáról az EGT-megállapodás 53. és 54. cikkénk alkalmazására, a liechtensteini Nemzeti Gazdasági Hivatal vesz részt az EFTA versenyhálózatában. A hivatal nem alkalmazhatja az EGT-megállapodás 53. és 54. cikkét, nem segítheti a többi EFTA nemzeti versenyhatóságot információk gyűjtésében és nem hozhat ténymegállapító intézkedéseket egy másik nemzeti versenyhatóság nevében.

(4)  HL C 307., 2000.10.26., 6. o. és 61. EGT-kiegészítés, 2000.12.21., 5. o.

(5)  Az EFTA-államok közötti, a Felügyeleti Hatóság és a Bíróság létrehozásáról szóló, 2004. szeptember 24-i megállapodás 4. jegyzőkönyvét módosító megállapodás hatályba lépését követően a Felügyeleti és Bírósági Megállapodás 4. jegyzőkönyvének II. fejezete az EFTA-pillérben nagy mértékben tükrözi az 1/2003/EK tanácsi rendeletet (HL L 1., 2003.1.4., 1. o.).

(6)  Ebben a közleményben az EFTA Felügyeleti Hatóságra és az NCA-kra együttesen versenyhatóságokként utalunk.

(7)  V. ö. EB 68/88 ügy, Bizottság kontra Görögország [1989] EBHT 2965, 23-25. preambulumbekezdés. A közösségi bíróságok esetjoga tekintetében az EGT-megállapodás 6. cikke úgy rendelkezik, hogy – az ítélkezési gyakorlat jövőbeli alakulásának sérelme nélkül – e megállapodás rendlekezéseinek – amennyiben azok lényegileg azonosak az Európai Közösséget létrehozó szerződés és az Európai Szén- és Acélközösséget létrehozó szerződés megfelelő rendelkezéseivel, illetve e két szerződés alkalmazása érdekében elfogadott jogi aktusokkal – végrehajtásakor és alkalmazásakor azokat az Európai Közösségek Bírósága által az EGT-megállapodás aláírását megelőzően hozott ítéleteknek megfelelően kell értelmezni. A Bíróság által az EGT-megállapodás aláírását követően hozott ítéletek tekintetében a Felügyeleti és Bírósági Megállapodás 3. cikkének (2) bekezdéséből az következik, hogy az EFTA Felügyeleti Hatóságnak és az EFTA-Bíróságnak figyelembe kell vennie ezeket.

(8)  Amint a 3. lábjegyzetben említettük, Liechtensteinnek nem kell versenyhatóságot kijelölnie.

(9)  Ebben a közleményben az „eljárás” kifejezést a II. fejezet szerinti határozat elfogadására irányuló, az NCA, illetve az EFTA Felügyeleti Hatóság által folytatott vizsgálatra és/vagy hivatalos eljárásra használjuk.

(10)  Az 1/2003 rendelet (18) preambulumbekezdése szerint „Annak biztosítása érdekében, hogy az ügyekkel a hálózaton belül a legmegfelelőbb hatóság foglalkozzon, olyan általános rendelkezést kell hozni, amely lehetővé teszi a versenyhatóság számára az adott ügynek olyan indokkal történő felfüggesztését vagy lezárását, hogy egy másik hatóság már foglalkozik vagy már foglalkozott azzal, mivel az a cél, hogy minden egyes ügyet egyetlen hatóság kezeljen. Ez a rendelkezés nem gátolhatja meg a Bizottságot abban, hogy egy panaszt a közösségi érdek hiánya miatt elutasítson – amint azt a Bíróság joggyakorlata alapján elismerten megteheti – még akkor sem, ha más versenyhatóság nem jelezte szándékát arra, hogy foglalkozzon az üggyel”. Az 1/2003 rendelethez hasonlóan a II. Fejezet is lehetővé teszi a versenyhatóság számára az adott ügynek olyan indokkal történő felfüggesztését vagy lezárását, hogy egy másik hatóság már foglalkozik vagy már foglalkozott azzal. Az 1/2003 rendelet fent idézett (18) preambulumbekezdésével összhangban az EFTA Felügyeleti Hatóság úgy véli, hogy az EGT-megállapodás szerinti megfelelően erős érdek hiánya esetén elutasíthatja a panaszt, még akkor is, ha más versenyhatóság nem jelezte, hogy foglalkozni kíván az üggyel.

(11)  A kegyelmi kérvényt követően kezdeményezett ügyekről lásd a (37) és a következő bekezdéseket.

(12)  A Hatóság EGT-megállapodás 23. jegyzőkönyve 2. cikkének (2) bekezdése szerinti kötelezettségeinek megfelelően a II. fejezet 11. cikkének (3) bekezdése alapján benyújtott információkat a Bizottságnak is továbbítani kell.

(13)  Lásd az EFTA Felügyeleti Hatóság panaszokról szóló közleményét, még nem tették közzé.

(14)  Az EGT-megállapodás 23. jegyzőkönyve 10. cikkének (2) bekezdése biztosítja, hogy a jegyzőkönyv értelmében kicserélt információkra is vonatkozzon a szakmai titoktartás kötelezettsége.

(15)  Lásd 85/87 ügy – Dow Benelux, [1989] EBHT 3137 ((17)-(20) preambulumbekezdés).

(16)  Lásd 374/87 ügy – Orkem [1989] EBHT 3283, és T-112/98 ügy – Mannesmannröhren-Werke AG, [2001] EBHT II-729.

(17)  Az EFTA-államok közötti, a Felügyeleti Hatóság és a Bíróság létrehozásáról szóló, 2004. december 3-i megállapodás 4. jegyzőkönyvét módosító megállapodás hatályba lépését követően a Felügyeleti és Bírósági Megállapodás 4. jegyzőkönyvének III. fejezete tükrözi a 2004. április 7-i 773/2004/EK tanácsi rendeletet (HL L 123., 2004.4.27., 18–24. o.).

(18)  HL C 10., 2003.1.16., 13. o.és 3. EGT-kiegészítés, 2003.1.16., 1. o. (Közlemény a pénzbüntetés alóli mentességről és a pénzbüntetések csökkentéséről kartellügyekben)

(19)  Ebben a közleményben az „engedékenységi program” kifejezést minden olyan program esetében használjuk (beleértve az EFTA Felügyeleti Hatóság programjait is), amelyek teljes mentességet vagy a kartell résztvevőjére egyébként kiszabandó pénzbüntetések jelentős csökkentését kínálják abban az esetben, ha az ügy vizsgálati szakaszát megelőzően vagy azalatt bizonyos konkrét kritériumoknak megfelelő információkat önként feltárnak. A kifejezés nem vonatkozik a pénzbüntetés más okból történő csökkentésére. Az EFTA Felügyeleti Hatóság weboldalán teszi közzé az engedékenységi programot működtető hatóságok listáját.

(20)  Lásd a (8)–(15) bekezdést.

(21)  A II. fejezet 15. cikke felhatalmazza az NCA-kat és az EFTA Felügyeleti Hatóságot írásbeli és – a Bíróság hozzájárulásával – szóbeli észrevételek benyújtására a bírósági eljárásokban az EGT-megállapodás 53. és 54. cikkének alkalmazása érdekében. Ez rendkívül fontos eszköz az EGT-szabályok következetes alkalmazásának biztosításához. E hatáskör gyakorlásakor az NCA-k és a Hatóság szorosan együttműködnek.

(22)  Az EGT-versenyjog alkalmazására vonatkozó, a politika kidolgozásával és a következetesség biztosításával összefüggő végső felelősség a Bizottsággal közös az EGT-megállapodás 56. cikkének a hatáskörök odaítélésére vonatkozó szabályainak megfelelően.

(23)  A hatáskörökre vonatkozó, az EGT-megállapodás 56. cikkében megállapított szabályok értelmében e feladatok a Bizottsággal közösek.

(24)  Lásd C-344/98 ügy – Masterfoods Ltd, [2000] EBHT I-11369.

(25)  Az EB a 48/72 ügyben (Brasserie de Haecht, [1973] EBHT 77) határozta meg ezt a fogalmat: „A 17. rendelet 9. cikke értelmében vett eljárás kezdeményezése feltételezi a Bizottság irányadó aktusát, amellyel bizonyítja határozathozatali szándékát.”

(26)  A versenyhatóságoknak a Bizottság korábbi határozatait is figyelembe kell venniük.

(27)  A II. fejezet 14. cikke (2) bekezdésének megfelelően, ha horizontális kérdéseket – például iránymutatásokat és ajánlásokat – vitatnak meg, az EFTA-államok egy további, versenyjogi ügyekben jártas képviselőt jelölhetnek ki, aki nem feltétlenül tartozik a versenyhatósághoz.

(28)  Lásd pl. az EGT-megállapodás XIV. mellékletének a 29/2004 EGT vegyesbizottsági határozattal (HL L 127., 2004.4.29., 137. o., 22. EGT-kiegészítés, 2004.4.29., 16. o.) módosított 2. cikkét és 4. cikkének b) pontját. (Az EGT-megállapodás XIV. mellékletének (Verseny) módosítása – Kiegészítés a 2790/1999/EK és az 1400/2002/EK bizottsági rendelet kiigazításához).

(29)  HL C 307., 2000.10.26., 6. o. és 61. EGT-kiegészítés, 2000.12.21., 5. o.


MELLÉKLET

A VERSENYHATÓSÁGOK HÁLÓZATÁN BELÜLI EGYÜTTMŰKÖDÉSRŐL SZÓLÓ EFTA FELÜGYELETI HATÓSÁGI KÖZLEMÉNNYEL KAPCSOLATOS NYILATKOZAT

A verseny EGT-n belüli, a fogyasztók érdekében történő megvédése céljából folytatott szoros együttműködés érdekében az alulírott versenyhatóság:

(1)

Elismeri a versenyhatóságok hálózatán belüli együttműködésről szóló EFTA felügyeleti hatósági közleményben megállapított elveket; és

(2)

Nyilatkozik, hogy minden olyan ügyben, amelyben eljár vagy eljárhat és amelyre e közlemény elvei alkalmazandók, elismeri e közlemény elveit.

 

(hely),

 

(dátum)