22.6.2006

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 146/1

A Tanács következtetései a közös értékekről és elvekről az európai uniós egészségügyi rendszerekben

(2006/C 146/01)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA:

MEGÁLLAPÍTJA, hogy az Európai Bizottság a belső piaci szolgáltatásokról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló módosított javaslatában úgy határozott, hogy az irányelv hatálya alól kivonja az egészségügyi szolgáltatásokat, átvéve ezáltal az Európai Parlament által javasolt módosításokat;

MEGÁLLAPÍTJA, hogy az Európai Bizottság kijelentette, hogy fejleszti a biztonságos, minőségi és hatékony egészségügyi szolgáltatások közösségi keretét azáltal, hogy erősíti a tagállamok közötti együttműködést, valamint hogy világossá és bizonyossá teszi a közösségi jog alkalmazását az egészségügyi szolgáltatások és az egészségügyi ellátás tekintetében;

ELISMERI, hogy az Európai Bíróság közelmúltban hozott határozatai kiemelték az EK-Szerződés – különösen a szolgáltatások szabad mozgására vonatkozó – rendelkezései és a nemzeti egészségügyi rendszerek által biztosított egészségügyi szolgáltatások közötti kölcsönhatás világossá tételének szükségességét;

4.	ÚGY ÍTÉLI MEG, hogy az egészségügyi rendszerek a magas szintű európai szociális védelem központi részét képezik, és nagyban hozzájárulnak a társadalmi kohézióhoz és a társadalmi igazságossághoz;

5.	EMLÉKEZTET az egyetemesség, a jó minőségű ellátáshoz való hozzáférés, az azonos bánásmód és a szolidaritás átfogó értékeire;

6.	JÓVÁHAGYJA az Európai Unió tagállamai egészségügyi rendszerei alapjául szolgáló közös értékekről és elvekről szóló melléket nyilatkozatot (melléklet);

7.	FELKÉRI az Európai Bizottságot, hogy az egészségügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos egyedi javaslatok elkészítése során biztosítsa a nyilatkozatban foglalt közös értékek és elvek tiszteletben tartását;

8.	FELKÉRI az Európai Unió intézményeit, hogy munkájuk során tartsák tiszteletben a nyilatkozatban foglalt közös értékeket és elveket.

MELLÉKLET

Nyilatkozat a közös értékekről és elvekről

Ez az Európai Unió 25 egészségügyi miniszterének nyilatkozata az európai egészségügyi rendszerek alapjául szolgáló közös értékekről és elvekről. Úgy hisszük, hogy egy ilyen nyilatkozat fontos ahhoz, hogy polgáraink számára tisztánlátást biztosítsunk, és időszerű a Parlament közelmúltban tartott szavazása, valamint a Bizottság felülvizsgált javaslata miatt, amely a belső piaci szolgáltatásokról szóló javasolt irányelvből törölte az egészségügyi ellátást. Meggyőződésünk, hogy ezen a területen a fejleményeknek politikai konszenzusból, és nem kizárólag csak az esetjogból kell fakadniuk.

Azt is hisszük, hogy fontos lesz az alábbiakban vázolt közös értékek és elvek megőrzése az azokat végrehajtó rendszerekre vonatkozó versenyszabályok alkalmazása tekintetében.

Ez a nyilatkozat az összehangolás nyílt módszerének részeként, valamint a betegek mobilitásával és az egészségügyi rendszerek fejlődésével foglalkozó magas szintű uniós munkafolyamat során a Tanácson belül és a Bizottsággal folytatott megbeszélésekre épül. Figyelembe veszi továbbá az egészségügy területére hatást gyakorló európai vagy nemzetközi szintű jogi eszközöket is.

Ez a nyilatkozat meghatározza az egész Európai Unióban érvényes közös értékeket és elveket arra vonatkozóan, ahogyan az egészségügyi rendszerek a lakosság, valamint az általuk kiszolgált betegek igényeire reagálnak. Ismerteti továbbá, hogy azok a gyakorlati módok, amelyek révén ezek az értékek és elvek megvalósulnak az EU egészségügyi rendszereiben, jelentős eltéréseket mutatnak az egyes tagállamok között, és ez a jövőben is így lesz. Nemzeti keretek között kell meghozni különösen azokat a határozatokat, amelyek arra vonatkoznak, hogy a polgárok mely egészségügyi ellátási kosarak igénybevételére jogosultak, illetve hogy ezek milyen mechanizmusokon keresztül finanszírozhatók és biztosíthatók, valamint hogy milyen mértékben célszerű a piaci mechanizmusokra és a verseny által gyakorolt nyomásra hagyatkozni az egészségügyi rendszerek működtetése során.

Közös értékek és elvek

Az Európai Unió egészségügyi rendszerei a magas szintű európai szociális védelem központi részét képezik, és nagyban hozzájárulnak a társadalmi kohézióhoz és a társadalmi igazságossághoz, valamint a fenntartható fejlődéshez.

Az egyetemesség, a jó minőségű ellátáshoz való hozzáférés, az azonos bánásmód és a szolidaritás átfogó értékei a különböző uniós intézmények munkájában széles körben elfogadottak. Együttesen olyan értékcsomagot képviselnek, amely egész Európában érvényes. Az egyetemesség azt jelenti, hogy az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés senki elől sincs elzárva; a szolidaritás szorosan kapcsolódik nemzeti egészségügyi rendszereink pénzügyi kialakításához, valamint a hozzáférés mindenki számára történő biztosításának szükségességéhez; az azonos bánásmód a szükség szerinti azonos hozzáféréshez kapcsolódik az etnikai hovatartozástól, nemtől, kortól, társadalmi helyzettől vagy a fizetés képességétől függetlenül. Az uniós egészségügyi rendszerek célja az uniós tagállamokat aggasztó egészségügyi egyenlőtlenségek csökkentése; ehhez szorosan kapcsolódik a tagállamok rendszereiben a betegségmegelőzésre irányuló munka, többek között az egészséges életmód előmozdítása révén.

Az EU-ban valamennyi egészségügyi rendszer célja a betegközpontú és az egyéni szükségletekre reagáló ellátás biztosítása.

Ugyanakkor az egyes tagállamok különböző megközelítéseket alkalmaznak ezen értékek gyakorlati megvalósításához: különböző megközelítésekkel élnek például olyan kérdések tekintetében, mint hogy az egyének fizessenek-e személyes hozzájárulást egészségügyi ellátásuk költségelemeihez, vagy hogy legyen-e általános hozzájárulás, és hogy azt kiegészítő biztosításból fizessék-e. A tagállamok különböző rendelkezéseket dolgoztak ki az azonos bánásmód biztosítására: néhányan ezt mint a beteg jogát határozzák meg, mások az egészségügyi ellátást nyújtók kötelességeként. A végrehajtás is különbözőképpen történik – egyes tagállamokban a bíróságokon, más tagállamokban testületeken, ombudsmanon, stb. keresztül.

Valamennyi rendszerünk alapvető jellemzője, hogy ezeket pénzügyileg fenntarthatóvá kívánjuk tenni, hogy a jövőben is biztosíthassuk ezeket az értékeket.

A tagállamok stratégiájának szerves részét képezi egy olyan megközelítés elfogadása, amely a hangsúlyt a nemzeti egészségügyi rendszerekre nehezedő gazdasági terhek csökkentése érdekében a megelőző intézkedésekre helyezi, mivel a megelőzés az egészségügyben jelentős mértékben hozzájárul a költségcsökkentéshez, és ezáltal a pénzügyi fenntarthatósághoz annak köszönhetően, hogy elkerüli a betegséget és az abból fakadó további költségeket.

Ezen átfogó értékek mögött egy sor működési elv is meghúzódik, amelyek az egész Európai Unióban érvényesek abban az értelemben, hogy valamennyi uniós polgár elvárja, hogy ezeket, valamint az ezeket támogató struktúrákat az Unió bármely egészségügyi rendszerében megtalálja. Ezek többek között a következők:

– Minőség

Valamennyi uniós egészségügyi rendszer jó minőségű ellátás biztosítására törekszik. Ezt különösen azáltal éri el, hogy az egészségügyben dolgozók számára pontosan meghatározott nemzeti szabályokon alapuló folyamatos képzést ír elő, biztosítja a személyzet hozzáférését a minőség területén a legjobb gyakorlatra irányuló tanácsadáshoz, ösztönzi az innovációt és terjeszti a jó gyakorlatot, jó klinikai irányítást biztosító rendszereket fejleszt ki, valamint minőségellenőrzést valósít meg az egészségügyi rendszerben. Ezen program egy fontos része a biztonság elvéhez kapcsolódik.

– Biztonság

A betegek az EU bármelyik egészségügyi rendszerétől elvárhatják, hogy az szisztematikusan törekedjen a betegek biztonságának garantálására, többek között a kockázati tényezők ellenőrzése, az egészségügyi dolgozók megfelelő képzése, és az egészségügyi termékek és kezelések félrevezető reklámjai elleni védelem révén.

– A megalapozott információn alapuló és etikus ellátás

A demográfiai kihívások és az új orvosi technológiák (az etikára és a finanszírozhatóságra vonatkozó) nehéz kérdéseket vethetnek fel, amelyekre valamennyi uniós tagállamnak válaszolnia kell. Mind a kiváló minőségű kezelés, mind a hosszú távú fenntarthatóság biztosítása érdekében létfontosságú annak biztosítása, hogy az ellátás megalapozott információkon alapuljon. Valamennyi rendszernek szembesülnie kell azzal a kihívással, hogy az egészségügyi ellátás prioritásait olyan módon határozza meg, amely egyensúlyt teremt az egyes betegek szükségletei és az egész népesség kezeléséhez rendelkezésre álló pénzügyi források között.

– A beteg részvétele

Valamennyi uniós egészségügyi rendszer beteg-központúságra törekszik. Ez azt jelenti, hogy a rendszerek törekednek arra, hogy a betegek részt vegyenek saját kezelésükben, hogy biztosítsák számukra az átláthatóságot, valamint hogy amennyiben lehetséges, választási lehetőségeket ajánljanak számukra, például hogy választhassanak az egészségügyi ellátás különböző szolgáltatói között. Minden rendszer törekszik arra, hogy az egyén számára egészségi állapotára vonatkozó információt adjon, valamint hogy biztosítsa számára az ajánlott kezeléssel kapcsolatosan a teljes körű tájékoztatáshoz való jogot, és az ilyen kezelés vonatkozásában a beleegyezés jogát. Valamennyi rendszernek nyilvánosan elszámoltathatónak kell lennie, és biztosítania kell a jó irányítást és az átláthatóságot.

– Jogorvoslat

A betegek számára biztosítani kell a jogorvoslathoz való jogot, amennyiben problémák merülnek fel. Ez magában foglalja többek között az átlátható és méltányos panasztételi eljárást, a felelősségre vonatkozó világos információt, valamint a kérdéses egészségügyi rendszer által meghatározott jogorvoslatok egyedi formáit (pl. kártérítés).

– Személyiségi jog és titoktartás

Az uniós és a nemzeti jogszabályok elismerik az uniós polgároknak a személyes adatok titkosságához való jogát.

Egészségügyi miniszterekként felismerjük a fokozott érdeklődést a piaci mechanizmusok (ideértve a verseny által gyakorolt nyomást) szerepe iránt az egészségügyi rendszerek irányításában. Az Európai Unió egészségügyi rendszereiben sok helyütt folyamatban van az e területre irányuló politikák fejlesztése, amelyek célja a pluralitás és a választás, valamint a források leghatékonyabb felhasználásának ösztönzése. Az e területre irányuló politikák fejlesztése tekintetében tanulhatunk egymástól, azonban a tagállamok maguk kell, hogy meghatározzák saját megközelítésüket az adott egészségügyi rendszerre szabott egyedi intézkedésekkel együtt.

Az egészségügyi rendszerek szabványosítására törekedni az Unió szintjén nem helyénvaló, ugyanakkor az egészségügyi ellátással kapcsolatosan végzett európai munka hatalmas értékkel bír. A tagállamok elkötelezettek az együttműködés mellett a megközelítésekkel és a jó gyakorlattal kapcsolatos tapasztalatok és információk megosztása céljából, például a Bizottság egészségügyi szolgáltatásokkal és orvosi ellátással foglalkozó magas szintű csoportja, vagy a folyamatban lévő, az egészségügyi ellátásra és a hosszú távú ellátásra irányuló nyílt koordináció révén, a hatékonyabb és hozzáférhetőbb jó minőségű egészségügyi ellátás közös célja elérésének támogatása érdekében Európában. Úgy hisszük, hogy az egészségügyi szolgáltatás területén különös értékkel bír bármely megfelelő kezdeményezés, amely világossá teszi az európai polgárok számára a jogaikat és jogosultságaikat, amennyiben tartózkodási helyüket az egyik uniós tagállamból a másikba helyezik, valamint amely ezeket az értékeket és elveket jogi keret révén óvja a jogbiztonság biztosítása érdekében.

Összegezve, egészségügyi rendszereink Európa szociális infrastruktúrájának alapvető részét képezik. Nem becsüljük alá azt az előttünk álló kihívást, amelyet az egyéni szükségleteknek a rendelkezésre álló finanszírozással való összehangolása jelent, miközben Európa lakossága öregszik, az elvárások növekednek és az orvostudomány fejlődik. A jövőbeni stratégiák megvitatása során közös aggodalmunk az unió egészségügyi rendszereinek alapját képező értékek és elvek védelme kell, hogy legyen. Az Európai Unió 25 tagállamának egészségügyi minisztereiként felkérjük az európai intézményeket, gondoskodjanak arról, hogy munkájuk védelmezze ezeket az értékeket, miközben a tevékenység előrehalad, amely feltárja az Európai Uniónak az egészségügyi rendszerekre gyakorolt hatását, valamint az egészségügyi szempontok beépülését valamennyi politikába.

22.6.2006

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 146/4

A Tanács következtetései a nők egészségéről

(2006/C 146/02)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA:

1.	MEGÁLLAPÍTJA, hogy az Európai Unió polgárai, akiknek több, mint a fele nő, nagy jelentőséget tulajdonítanak a lehető legmagasabb fokú emberi egészségnek, amely megítélésük szerint a jó életminőség alapvető előfeltétele;

EMLÉKEZTET ARRA, HOGY

—	Az EK-szerződés 3. cikkének (2) bekezdése, valamint az Európai Unió alapjogi chartájának 23. cikke meghatározza, hogy valamennyi szakpolitikai területen biztosítani kell a nők és a férfiak közötti egyenlőséget;

—

Az EK-szerződés 152. cikke szerint valamennyi közösségi politika és tevékenység meghatározása és végrehajtása során biztosítani kell az emberi egészség védelmének magas szintjét, valamint előírja, hogy a közösségi fellépésnek ki kell egészítenie a nemzeti politikákat, és annak a népegészségügyi helyzet javítására, az emberi megbetegedések és betegségek, valamint az emberi egészséget fenyegető veszélyek okainak megelőzésére kell irányulnia;

—	A Tanács 1997. december 4-én állásfoglalást fogadott el a nőknek az Európai Közösségen belül tapasztalt egészségügyi helyzetéről szóló jelentéssel (1) kapcsolatban (2);

—	Az Európai Parlament 1997. március 9-én állásfoglalást fogadott el a nőknek az Európai Közösségen belül tapasztalt egészségügyi helyzetéről szóló bizottsági jelentéssel kapcsolatban (3);

—	2005. április 28-án az Európai Parlament a szociális védelem korszerűsítéséről és a minőségi egészségügyi ellátás fejlesztéséről szóló állásfoglalást fogadott el, amelyben felhívta a Bizottságot, hogy nyújtson be újabb jelentést az Európai Unióban élő nők egészségügyi helyzetéről (4);

EMLÉKEZTET a 2005. januárjában a luxemburgi elnökség alatt létrehozott pekingi cselekvési platform végrehajtásával összefüggésben az Európai Unióban elért eredményekről, amely platform kiemelte, hogy a nők egészsége még mindig aggodalomra okot adó terület, és hangsúlyozta a vonatkozó adatok gyűjtésének fontosságát;

4.	EMLÉKEZTET a WHO 2001. február 5–7-i koppenhágai ülésén jóváhagyott, az európai nők egészségéért indított stratégiai cselekvési tervre;

5.	ELISMERI, hogy a betegségek és egészségi rendellenességek társadalmi és egészségmeghatározó tényezői, klinikai megnyilvánulásai, terápiás megközelítései, kezelésének hatékonysága, valamint ennek mellékhatásai a nemtől függően különbözőek lehetnek;

6.	HANGSÚLYOZZA annak jelentőségét, hogy a közvéleményben, de az egészségügyi ellátásban dolgozó szakemberek körében is erőteljesebben kell tudatosítani azt, hogy a nem, mint olyan, egészségmeghatározó tényező;

7.	ELISMERI a tagállamokon belül és a tagállamok között esetlegesen fennálló egyenlőtlenségeknek a társadalmi és gazdasági egészségmeghatározó tényezők kezelése útján történő megoldásának fontosságát;

ÜDVÖZLI a Bizottságnak a nők és férfiak közötti egyenlőségre vonatkozó ütemtervről (2006–2010) (5) szóló közleményét, amely elismeri a nem-vetületnek többek között az egészség területén való relevanciáját, és az egészségügyi szakpolitikákban a nemek közötti esélyegyenlőség általános érvényesítésének erősítését célozza;

9.	TUDOMÁSUL VESZI, hogy a közegészségügyre vonatkozó közösségi cselekvési program (2003–2008) (6) célja az emberi egészség védelme és a közegészség javítása, ily módon járulva hozzá az egészségi téren meglévő egyenlőtlenségek kezeléséhez;

10.

ÜDVÖZLI, hogy az Európai Közösség kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjának (2007–2013) végrehajtására irányuló „Együttműködés” egyedi programról szóló tanácsi határozati javaslat (7) a nemekkel összefüggő szempontoknak az egészségügyi kutatásokba való beépítését célozza;

11.	ELISMERI a nemekkel összefüggő szempontokat figyelembe vevő orvosbiológiai kutatás, valamint a társadalmi-gazdasági egészségmeghatározó tényezőkre irányuló kutatás szükségességét;

12.

ELISMERI, hogy jóllehet a nők tovább élnek, mint a férfiak, a megromlott egészségben töltött éveik súlya nagyobb terhet ró rájuk. Bizonyos betegségek – mint például a csontritkulás – előfordulása és gyakorisága a nők esetében magasabb. Más betegségek, mint például a szív- és érrendszeri megbetegedések, a rák és a mentális egészségi problémák a nőket és a férfiakat eltérően érintik. Egyes, a szüléssel és a nemi szervekkel kapcsolatos betegségek, mint például az endometriosis és a méhnyakrák kizárólag a nőket érintik;

13.	HANGSÚLYOZZA, hogy a szív- és érrendszeri megbetegedések az Európai Unióban élő nők halálozásának és csökkent életminőségének elsődleges okai között találhatók, annak ellenére, hogy egyes tagállamokban ezeket a betegségeket még mindig túlnyomóan férfibetegségnek tekintik;

14.	AGGODALOMMAL VESZI TUDOMÁSUL, hogy a női dohányzás egyes tagállamokban tapasztalt növekedése a tüdőrák, valamint a szív- és érrendszeri megbetegedések jelentősen megnövekedett kockázatával jár;

15.	AGGODALOMMAL VESZI TUDOMÁSUL, hogy az előrejelzések szerint egyes tagállamokban 2020-ra a nők körében a legfőbb egészségromlást előidéző tényező a depresszió lesz. A mentális egészség megromlása hatással van az életminőségre, ezért a megbetegedési arányra és a halandóságra is kihathat;

16.	ELISMERI az egészségtelen életmódoknak nagyszámú betegségre gyakorolt számottevő hatását, következésképp azt, hogy – többek között – az egészséges táplálkozás és a testmozgás előmozdítása csökkentheti a szív- és érrendszeri megbetegedések, valamint a rák bizonyos formáinak kockázatát;

17.	EGYETÉRT ABBAN, hogy a nemek szerint differenciált megelőző intézkedések, egészség és gyógykezelés előmozdítása hozzájárulnak a főbb betegségek által a nők körében okozott megbetegedési arány és halandóság csökkentéséhez, következésképp életminőségük javításához;

18.

MEGÁLLAPÍTJA, hogy a nők egészségi állapotára vonatkozó megbízható, összeegyeztethető és összehasonlítható adatok alapvető fontosságúak a közvélemény tájékoztatásának javításához és a magas szintű egészségvédelmet szavatoló megfelelő stratégiák, politikák és fellépések kialakításához, valamint megállapítja, hogy a nemekhez között adatok és jelentéstételi rendszer alapvető jelentőséggel bír a politikaalakításban;

19.	ALÁHÚZZA, hogy majdnem egy évtized után szükség van a kibővült Európai Unióban élő nők egészségi állapotáról szóló új jelentésre;

20.

FELKÉRI a tagállamokat a következőkre:

—	gyűjtsenek nemhez kötött egészségi adatokat, a statisztikákat nemek szerint bontsák meg és elemezzék;

—	tegyenek kezdeményezéseket abból a célból, hogy általában és az egészségügyi szakemberek körében is javuljanak a nem és az egészség közötti összefüggésre vonatkozó ismeretek;

—	adott esetben a nemek közötti különbségek figyelembe vételével mozdítsák elő az egészséget és a betegségmegelőzést;

—	mozdítsák elő a gyógyszereknek a nőkre és a férfiakra gyakorolt különféle hatásaira irányuló kutatásokat, valamint a nem szerint differenciált egészségügyi kutatásokat;

—	ösztönözzék a nemek közötti esélyegyenlőség általános érvényesítését az egészségügyi ellátásban;

—	vizsgálják meg és kezeljék az egészségügy terén ennek megfelelően esetlegesen előforduló egyenlőtlenségeket az egészségügyi szakadék csökkentése, a gyógykezelés minőségének szavatolása, valamint az ellátáshoz való hozzáférés biztosítása érdekében;

21.

FELKÉRI az Európai Bizottságot a következőkre:

—	a nemekkel kapcsolatos szempontokat építse be az egészségügyi kutatásba;

—	támogassa az egészség és a megelőzés nemek szerint differenciált előmozdításával összefüggő bevált gyakorlattal kapcsolatos információk és tapasztalat cseréjét;

—	nyújtson támogatást a tagállamoknak az egészségügyi egyenlőtlenségek csökkentését célzó, a nem-vetületet integráló hatékony stratégiák kialakításában;

—	megfelelő adatok kialakítása révén mozdítsa elő és erősítse a tagállam között és közösségi szinten áramló nemekhez kötött egészségügyi információk összehasonlíthatóságát és összeegyeztethetőségét;

—	nyújtson be új jelentést az Európai Unióban élő nők egészségi állapotáról;

22.	FELHÍVJA az Európai Bizottságot, hogy az adatgyűjtés és -elemzés, valamint a legjobb gyakorlat megosztása érdekében támaszkodjon az EUROSTAT és a jövőbeni Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete szakértelmére;

23.	FELKÉRI az Európai Bizottságot, hogy a tevékenységek hatékony koordinálása érdekében folytassa az együttműködést a megfelelő nemzetközi és kormányközi szervezetekkel, különösen a WHO-val és az OECD-vel.

(1) 8537/97; COM(97) 224 végleges

(2) HL C 394., 1997.12.30., 1. o.

(3) HL C 175., 1999.6.21., 68. o.

(4) A6-0085/2005

(5) 7034/06; COM(2006) 92 végleges

(6) HL L 271., 2002.10.9., 1. o.

(7) 12736/05

22.6.2006

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 146/6

Euro-átváltási árfolyamok (1)

2006. június 21.

(2006/C 146/03)

1 euro=

	Pénznem	Átváltási árfolyam
USD	USA dollár	1,2632
JPY	Japán yen	145,22
DKK	Dán korona	7,4534
GBP	Angol font	0,68550
SEK	Svéd korona	9,2023
CHF	Svájci frank	1,5618
ISK	Izlandi korona	94,21
NOK	Norvég korona	7,9140
BGN	Bulgár leva	1,9558
CYP	Ciprusi font	0,5750
CZK	Cseh korona	28,563
EEK	Észt korona	15,6466
HUF	Magyar forint	279,26
LTL	Litván litász/lita	3,4528
LVL	Lett lats	0,6959
MTL	Máltai líra	0,4293
PLN	Lengyel zloty	4,0965
RON	Román lej	3,5855
SIT	Szlovén tolar	239,64
SKK	Szlovák korona	38,530
TRY	Török líra	2,1075
AUD	Ausztrál dollár	1,7181
CAD	Kanadai dollár	1,4051
HKD	Hongkongi dollár	9,8112
NZD	Új-zélandi dollár	2,0474
SGD	Szingapúri dollár	2,0112
KRW	Dél-Koreai won	1 207,37
ZAR	Dél-Afrikai rand	9,1011
CNY	Kínai renminbi	10,1043
HRK	Horvát kuna	7,2550
IDR	Indonéz rúpia	11 826,71
MYR	Maláj ringgit	4,632
PHP	Fülöp-szigeteki peso	67,202
RUB	Orosz rubel	34,1130
THB	Thaiföldi baht	48,488

(1)

Forrás: Az Európai Központi Bank (ECB) átváltási árfolyama.

22.6.2006

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 146/9

MIGRÁNS MUNKAVÁLLALÓK SZOCIÁLIS BIZTONSÁGÁVAL FOGLALKOZÓ IGAZGATÁSI BIZOTTSÁG

(2006/C 146/06)

Az éves átlagköltségek nem veszik számításba az 574/72/EGK rendelet 94. cikkének (2) bekezdésében és 95. cikkének (2) bekezdésében meghatározott 20 %-os csökkentést.

A nettó havi átlagköltségek 20 %-kal csökkentek.

A TERMÉSZETBENI ELLÁTÁS ÁTLAGKÖLTSÉGEI – 1996 (1)

I. Az 574/72/EGK tanácsi rendelet 94. cikkének alkalmazása

Az 1408/71/EGK tanácsi rendelet 19. cikke (2) bekezdésében említett, 1996-ban nyújtott, családtagokra alkalmazandó természetbeni ellátásokra vonatkozó megtérítendő összegeket az alábbi átlagköltségek alapján állapítják meg:

	Éves	Nettó havi
Liechtenstein	nem kérelmezték	nem kérelmezték

II. Az 574/72/EGK tanácsi rendelet 95. cikkének alkalmazása

Az 1408/71/EGK tanácsi rendelet 28. cikke, valamint 28a. cikke alapján 1996-ban nyújtott természetbeni ellátásokra vonatkozó megtérítendő összegeket az alábbi átlagköltségek alapján állapítják meg:

Éves

Nettó havi

Liechtenstein

–	családonként

CHF 5 710,08

CHF 380,67

A TERMÉSZETBENI ELLÁTÁS ÁTLAGKÖLTSÉGEI – 1997 (2)

I. Az 574/72/EGK tanácsi rendelet 94. cikkének alkalmazása

Az 1408/71/EGK tanácsi rendelet 19. cikkének (2) bekezdésében említett, 1997-ben nyújtott, családtagokra alkalmazandó természetbeni ellátásokra vonatkozó megtérítendő összegeket az alábbi átlagköltségek alapján állapítják meg:

	Éves	Nettó havi
Liechtenstein	nem kérelmezték	nem kérelmezték

II. Az 574/72/EGK tanácsi rendelet 95. cikkének alkalmazása

Az 1408/71/EGK tanácsi rendelet 28. cikke, valamint 28a. cikke alapján 1997-ben nyújtott természetbeni ellátásokra vonatkozó megtérítendő összegeket az alábbi átlagköltségek alapján állapítják meg:

Éves

Nettó havi

Liechtenstein

–	családonként

CHF 6 116,94

CHF 407,80

A TERMÉSZETBENI ELLÁTÁS ÁTLAGKÖLTSÉGEI – 1998 (3)

I. Az 574/72/EGK tanácsi rendelet 94. cikkének alkalmazása

Az 1408/71/EGK tanácsi rendelet 19. cikke (2) bekezdésében említett, 1998-ban nyújtott, családtagokra alkalmazandó természetbeni ellátásokra vonatkozó megtérítendő összegeket az alábbi átlagköltségek alapján állapítják meg:

	Éves	Nettó havi
Liechtenstein	nem kérelmezték	nem kérelmezték

II. Az 574/72/EGK tanácsi rendelet 95. cikkének alkalmazása

Az 1408/71/EGK tanácsi rendelet 28. cikke, valamint 28a. cikke alapján 1998-ban nyújtott természetbeni ellátásokra vonatkozó megtérítendő összegeket az alábbi átlagköltségek alapján állapítják meg:

Éves

Nettó havi

Liechtenstein

–	családonként

CHF 6 693,41

CHF 446,23

–	személyenként

CHF 6 255,52

CHF 417,03

A TERMÉSZETBENI ELLÁTÁS ÁTLAGKÖLTSÉGEI – 1999 (4)

I. Az 574/72/EGK tanácsi rendelet 94. cikkének alkalmazása

Az 1408/71/EGK tanácsi rendelet 19. cikke (2) bekezdésében említett, 1999-ben nyújtott, családtagokra alkalmazandó természetbeni ellátásokra vonatkozó megtérítendő összegeket az alábbi átlagköltségek alapján állapítják meg:

	Éves	Nettó havi
Liechtenstein	nem kérelmezték	nem kérelmezték

II. Az 574/72/EGK tanácsi rendelet 95. cikkének alkalmazása

Az 1408/71/EGK tanácsi rendelet 28. cikke, valamint 28a. cikke alapján 1999-ben nyújtott természetbeni ellátásokra vonatkozó megtérítendő összegeket az alábbi átlagköltségek alapján állapítják meg:

Éves

Nettó havi

Liechtenstein

–	családonként

CHF 7 055,38

CHF 470,36

–	személyenként

CHF 6 656,02

CHF 443,73

A TERMÉSZETBENI ELLÁTÁS ÁTLAGKÖLTSÉGEI – 2000 (5)

I. Az 574/72/EGK tanácsi rendelet 94. cikkének alkalmazása

Az 1408/71/EGK tanácsi rendelet 19. cikke (2) bekezdésében említett, 2000-ben nyújtott, családtagokra alkalmazandó természetbeni ellátásokra vonatkozó megtérítendő összegeket az alábbi átlagköltségek alapján állapítják meg:

	Éves	Nettó havi
Liechtenstein	nem kérelmezték	nem kérelmezték

II. Az 574/72/EGK tanácsi rendelet 95. cikkének alkalmazása

Az 1408/71/EGK tanácsi rendelet 28. cikke, valamint 28a. cikke alapján 2000- ben nyújtott, természetbeni ellátásokra vonatkozó megtérítendő összegeket az alábbi átlagköltségek alapján állapítják meg:

Éves

Nettó havi

Liechtenstein

–	családonként

CHF 7 428,71

CHF 495,25

–	személyenként

CHF 6 942,72

CHF 462,85

A TERMÉSZETBENI ELLÁTÁS ÁTLAGKÖLTSÉGEI – 2002 (6)

I. Az 574/72/EGK tanácsi rendelet 94. cikkének alkalmazása

Az 1408/71/EGK tanácsi rendelet 19. cikke (2) bekezdésében említett, 2002-ben nyújtott, családtagokra alkalmazandó természetbeni ellátásokra vonatkozó megtérítendő összegeket az alábbi átlagköltségek alapján állapítják meg:

	Éves	Nettó havi
Görögország	EUR 670,52	EUR 44,70
Norvégia	NOK 26 668	NOK 1 778

II. Az 574/72/EGK tanácsi rendelet 95. cikkének alkalmazása

Az 1408/71/EGK tanácsi rendelet 28. cikke, valamint 28a. cikke alapján a 2002- ben nyújtott, természetbeni ellátásokra vonatkozó megtérítendő összegeket az alábbi átlagköltségek alapján állapítják meg (2002-től kezdődően csak személyenként):

	Éves	Nettó havi
Görögország	EUR 1 276,62	EUR 85,11
Norvégia	NOK 48 745	NOK 3 250

A TERMÉSZETBENI ELLÁTÁS ÁTLAGKÖLTSÉGEI – 2003 (7)

I. Az 574/72/EGK tanácsi rendelet 94. cikkének alkalmazása

Az 1408/71/EGK tanácsi rendelet 19. cikke (2) bekezdésében említett, 2003-ban nyújtott, családtagokra alkalmazandó természetbeni ellátásokra vonatkozó megtérítendő összegeket az alábbi átlagköltségek alapján állapítják meg:

	Éves	Nettó havi
Luxemburg	EUR 2 234,06	EUR 148,94
Görögország	EUR 766,13	EUR 51,08
Egyesült Királyság	GBP 1 724,50	GBP 114,97

II. Az 574/72/EGK tanácsi rendelet 95. cikkének alkalmazása

Az 1408/71/EGK tanácsi rendelet 28. cikke, valamint 28a. cikke alapján a 2003- ban nyújtott, természetbeni ellátásokra vonatkozó megtérítendő összegeket az alábbi átlagköltségek alapján állapítják meg (2002-től kezdődően csak személyenként):

	Éves	Nettó havi
Luxemburg	EUR 6 019,65	EUR 401,31
Görögország	EUR 1 490,78	EUR 99,39
Egyesült Királyság	GBP 2 605,81	GBP 173,72

A TERMÉSZETBENI ELLÁTÁS ÁTLAGKÖLTSÉGEI – 2004 (8)

I. Az 574/72/EGK tanácsi rendelet 94. cikkének alkalmazása

Az 1408/71/EGK tanácsi rendelet 19. cikkének (2) bekezdésében említett, 2004-ben nyújtott, családtagokra alkalmazandó természetbeni ellátásokra vonatkozó megtérítendő összegeket az alábbi átlagköltségek alapján állapítják meg:

Éves

Nettó havi

Cseh Köztársaság

–	biztosítottak és nyugdíjasok, akik 65 évnél fiatalabbak

CZK 11 398,00

CZK 759,85

Luxemburg

EUR 2 362,70

EUR 157,51

Németország

–	személyenként

EUR 1 034,73

EUR 68,98

Liechtenstein

CHF 3 607,62

CHF 240,51

Svédország

SEK 14 557,99

SEK 970,53

Szlovák Köztársaság

–	biztosítottak és nyugdíjasok, akik 65 évnél fiatalabbak

SKK 8 721,33

SKK 581,42

Franciaország

EUR 1 834,34

EUR 122,29

Málta

MTL 230,25

MTL 15,35

II. Az 574/72/EGK tanácsi rendelet 95. cikkének alkalmazása

Az 1408/71/EGK tanácsi rendelet 28. cikke, valamint 28a. cikke alapján a 2004-ben nyújtott, természetbeni ellátásokra vonatkozó megtérítendő összegeket az alábbi átlagköltségek alapján állapítják meg (2002-től kezdődően csak személyenként):

Éves

Nettó havi

Cseh Köztársaság

–	65 éves vagy annál idősebb nyugdíjasok és családtagjaik

36 037,41 CZK

2 402,49 CZK

Luxemburg

7 161,42 EUR

477,43 EUR

Németország

–	személyenként

4 184,79 EUR

278,99 EUR

Liechtenstein

7 812,50CHF

520,83 CHF

Svédország

39 006,75 SEK

2 600,45 SEK

Szlovák Köztársaság

–	65 éves vagy annál idősebb nyugdíjasok és családtagjaik

25 653,29 SKK

1 710,22 SKK

Franciaország

4 621,96 EUR

308,13 EUR

Málta

595,48 MTL

39,70 MTL

(1) Átlagköltségek 1996-ban:

Spanyolország és Luxemburg (HL C 303., 1998.10.2.)

Belgium, Írország, Hollandia és Portugália (HL C 56., 1999.2.26.)

Németország, Ausztria és az Egyesült Királyság (HL C 228., 1999.8.11.)

Görögország, Franciaország és Svédország (HL C 27., 2000.1.29.)

Olaszország (HL C 211., 2001.7.28.)

Norvégia (HL C 182., 2002.7.31.)

(2) Átlagköltségek 1997-ben:

Spanyolország (HL C 228., 1999.8.11.)

Belgium, Görögország, Írország, Luxemburg, Egyesült Királyság, Hollandia, Portugália (HL C 27., 2000.1.29.)

Németország, Franciaország, Ausztria (HL C 207., 2000.7.20.)

Svédország (HL C 76., 2001.3.8.)

Olaszország (HL C 211., 2001.7.28.)

Norvégia (HL C 182., 2002.7.31.)

(3) Átlagköltségek 1998-ban:

Spanyolország és Luxemburg (HL C 27., 2000.1.29.)

Hollandia és Ausztria (HL C 207., 2000.7.20.)

Belgium, Németország és Portugália (HL C 76., 2001.3.8.)

Egyesült Királyság (HL C 211., 2001.7.28.)

Görögország, Franciaország és Svédország (HL C 20., 2002.1.23.), HL C 34., 2002.2.7. (helyesbítés)

Olaszország (HL C 182., 2002.7.31.)

Írország (HL C 3., 2003.1.8.)

Norvégia (HL C 163., 2003.7.12.)

(4) Átlagköltségek 1999-ben:

Spanyolország és Ausztria (HL C 76., 2001.3.8.)

Németország (HL C 211., 2001.7.28.)

Belgium, Görögország, Franciaország, Luxemburg, Hollandia, Portugália, Egyesült Királyság (HL C 20., 2002.1.23.), (HL C 34., 2002.2.7. helyesbítés)

Olaszország és Svédország (HL C 182., 2002.7.31.)

Írország és Norvégia (HL C 163., 2003.7.12.)

(5) Átlagköltségek 2000-ben:

Spanyolország és Luxemburg (HL C 20., 2002.1.23.)

Belgium, Németország, Hollandia és Ausztria (HL C 182., 2002.7.31.)

Olaszország, Portugália és Svédország (HL C 3., 2003.1.8.)

Norvégia és az Egyesült Királyság (HL C 163., 2003.7.12.)

Görögország, Franciaország és Írország (HL C 37., 2004.2.11.)

(6) Átlagköltségek 2002-ben:

Luxemburg és Ausztria (HL C 37., 2004.2.11.)

Belgium, Franciaország, Portugália, Svédország (HL C 27., 2005.2.3., 4. o.)

Németország, Olaszország, Egyesült Királyság (HL C 232., 2005.9.21., 3. o.)

Liechtenstein (HL C 17., 2006.1.24.)

(7) Átlagköltségek 2003-ban:

Ausztria, Spanyolország és Svájc (HL C 27., 2005.2.3., 4. o.)

Németország, Franciaország, Hollandia (HL C 232., 2005.9.21., 3. o.)

Belgium, Portugália, Svédország és Liechtenstein (HL C 17., 2006.1.24.)

(8) Átlagköltségek 2004-ben:

Lettország (HL C 232., 2005.9.21.)

Spanyolország, Ausztria, Svájc és Szlovénia (HL C 17., 2006.1.24.)

22.6.2006

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 146/15

Az EK-Szerződés 87. és 88. cikkében foglalt rendelkezések keretén belül az állami támogatások engedélyezése

Olyan esetek, amelyekkel kapcsolatban a Bizottság nem emel kifogást

(2006/C 146/08)

A határozat elfogadásának időpontja:

Tagállam: Németország (Rajna-vidék-Pfalz)

Támogatás száma: N 470/2005

Megnevezése: Tartományi (Land) garanciaprogram

Célkitűzés: A mezőgazdasági befektetéstámogatási programmal (AFP) összhangban álló befektetési garanciák kiegészítése és kiterjesztése, amely program részét képezi a „mezőgazdasági struktúrák fejlesztése és a tengerpart védelmének javítása” elnevezésű közösségi feladat kerettervének

Jogalap: Verwaltungsvorschrift des rheinland-pfälzischen Ministers der Finanzen „Übernahme von Bürgschaften zur Förderung der Landwirtschaft”

Költségvetés: 20 millió EUR garancia

A támogatás intenzitása vagy összege: a bruttó támogatás 0,225 %-ával egyenértékű összeg

Időtartam:

A határozat bizalmas információt nem tartalmazó, hivatalos szövege megtalálható a következő weboldalon:

http://ec.europa.eu/community_law/state_aids/

A határozat elfogadásának időpontja:

Tagállam: Spanyolország

Támogatás száma: N 476/05

Megnevezése: A minőségi agrár-élelmiszeripari termékek támogatása

Célkitűzés: Az agrár-élelmiszeripari termékek minőségpolitikájának fejlesztése a minőségjelek védelmét biztosító szervek létrehozásával és kialakításával

Jogalap: Orden APA/…/2005, de … de …, por la que se establecen las bases reguladoras para la concesión de subvenciones para potenciar la creación, funcionamiento y desarrollo de las estructuras de los productos agroalimentarios protegidos con signos de calidad diferenciada

Költségvetés: 205 000 EUR

Támogatás intenzitása vagy összege: A támogatás legnagyobb összege nem haladhatja meg minden egyes tervezett intézkedésre vonatkozóan az összköltség 70 %-át

Időtartam: 2005

A határozat bizalmas információt nem tartalmazó, hivatalos szövege megtalálható a következő weboldalon:

http://ec.europa.eu/community_law/state_aids/

A határozat elfogadásának időpontja:

Tagállam: Írország

Támogatás száma: N 486/05

Megnevezése: A mezőgazdasági hulladékkezelésbe való beruházás támogatási rendszere

Célkitűzés: A mezőgazdasági termelőknek a nitrátokról szóló irányelv alapján bevezetendő cselekvési terv intézkedéseinek való megfelelését elősegítő beruházási támogatás

Jogalap: Approved programme under Title II, Chapter I, of Council Regulation (EC) No 1257/1999 on support for rural development from the European Guidance and Guarantee Fund (EAGGF)

Költségvetés: 248 millió EUR

Támogatás intenzitása vagy összege: A leghátrányosabb helyzetű területeken legfeljebb 75 %, máshol 60 %

Időtartam: 2006–2008. A kérelmeket 2006. december 31-ig lehet benyújtani

A határozat bizalmas információt nem tartalmazó, hivatalos szövege megtalálható a következő weboldalon:

http://ec.europa.eu/community_law/state_aids/

A határozat elfogadásának időpontja:

Tagállam: Olaszország (Lombardia)

Támogatás száma: N 514/05

Megnevezése: A madárinfluenza által érintett baromfi- és szárnyasvadtenyésztő gazdaságok támogatását célzó regionális intézkedések – jövedelemkiesés ellentételezése. A 2005. augusztus 4-i 470. regionális rendelet

Célkitűzés: A jövedelemkiesés ellentételezésére szolgáló támogatás nyújtása a madárinfluenza által érintett baromfi- és szárnyasvadtenyésztőknek

Jogalap: Deliberazione della Giunta Regionale della Regione Lombardia n. 470 del 4.8.2005, riguardante: Legge Regionale n. 7/2000 — «Misure regionali di sostegno a favore degli allevatori avicoli e fauna selvatica colpiti dall'influenza aviaria» — Indennizzi per mancato reddito

Költségvetés: Megközelítőleg 1 800 000 EUR/év

A támogatás intenzitása vagy összege: A veszteségek 100 %-áig

Időtartam: 6 év

A határozat bizalmas információt nem tartalmazó, hivatalos szövege megtalálható a következő weboldalon:

http://ec.europa.eu/community_law/state_aids/

A határozat elfogadásának időpontja:

Tagállam: Litván Köztársaság

Támogatás száma: N 571/2005

Megnevezés: A kedvezőtlen időjárási körülmények állami támogatás formájában történő részbeni kompenzálása a mezőgazdasági ágazatban

Célkitűzés: Kártérítés a kedvezőtlen időjárás következményei miatt

Jogalap:

—	2002 m. birželio 25 d. Lietuvos Respublikos žemės ūkio ir kaimo plėtros įstatymas Nr. IX-987 (Valstybės žinios, Nr. 72-3009).

—	Lietuvos Respublikos žemės ūkio ministro 2005 m. spalio 19 d. įsakymas Nr. 3D-491 „Dėl pagalbos žemės ūkio subjektams, patyrusiems nuostolius dėl hidrometeorologinių reiškinių nukentėjusiose teritorijose laikotarpiu nuo 2005 m. liepos 30 d. iki rugpjūčio 15 d., teikimo taisyklių patvirtinimo“

Költségvetés: Összköltségvetés: 11 250 000 LTL (megközelítőleg 3 260 900 EUR)

Támogatás intenzitása vagy összege: Legfeljebb 100 %

Időtartam: 1 év

A határozat bizalmas információt nem tartalmazó, hivatalos szövege megtalálható a következő weboldalon:

http://ec.europa.eu/community_law/state_aids/

A határozat elfogadásának időpontja:

Tagállam: Litván Köztársaság

Támogatás száma: N 586/2005

Megnevezés: Támogatás tenyészállatok beszerzéséhez

Célkitűzés: Beszerzési támogatás magas genetikai értékű tenyészállatok vásárlásához

Jogalap:

—	Žemės ūkio ir kaimo plėtros įstatymas (Valstybės žinios, 2002, Nr. 73–3009)

—	Gyvulių veislininkystės įstatymas (Valstybės žinios, 1994, Nr. 14–226: 1998, Nr. 110–3023)

—	Žemės ūkio ministro įsakymas dėl veislininkystės rėmimo taisyklių ir paramos 2005 m. veisliniams gyvūnams įsigyti teikimo taisyklių patvirtinimo (Valstybės žinios, 2005, Nr. 50–1656)

Költségvetés: Évente: 6 200 000 LTL (hozzávetőleg 1 800 000 EUR)

Támogatás intenzitása vagy összege: 50 %

Időtartam: Korlátlan

A határozat bizalmas információt nem tartalmazó, hivatalos szövege megtalálható a következő weboldalon:

http://ec.europa.eu/community_law/state_aids/

A határozat elfogadásának időpontja:

Tagállam: Ausztria

Támogatás száma: N 600/2005

Megnevezése: A szolgáltatásnyújtásról szóló nemzeti irányelv módosítása (Dienstleistungsrichtlinie)

Célkitűzés: A mezőgazdasági ágazatnak nyújtott szolgáltatások támogatása

Jogalap: Sonderrichtlinie für die Förderung von nicht-investiven Maßnahmen in der Landwirtschaft (Dienstleistungsrichtlinie)

Költségvetés: Az osztrák hatóságok szerint a módosításnak nincs költségvetési vonzata

Támogatás intenzitása vagy összege: Változó

Időtartam: Határozatlan

A határozat bizalmas információt nem tartalmazó, hivatalos szövege megtalálható a következő weboldalon:

http://ec.europa.eu/community_law/state_aids/

A határozat elfogadásának időpontja:

Tagállam: Spanyolország (Castilla León)

Támogatás száma: N 655/2005

Megnevezése: A vidéki munkahelyteremtés fejlesztésére szánt támogatások

Célkitűzés: A mezőgazdaságban dolgozó aktív népesség foglalkoztatásának ösztönzése és jövedelmének növelése a társulás jellegű szervezetek erősítésével egy olyan régió gazdasági tevékenységének fenntartása és fellendítése érdekében, mely régió vidéki térségeiben 50,5 %-nál kisebb a foglalkoztatási ráta, és egyre gyorsul a falvak elnéptelenedése

Jogalap: Orden AYG/…/2005 de … de …, por la que se establece un régimen de ayudas para fomentar la creación de empleo en el medio rural en la Comunidad autónoma de Castilla y León

Költségvetés: 500 000 EUR

Támogatás intenzitása vagy összege: A legnagyobb összeg egy alkalmazott munkavállalóra 12 000 EUR – a maximális intenzitás a támogatható kiadások 50 %-a (illetve 60 %-a a fogyatékos munkavállalók esetében)

Időtartam: Egy év

A határozat bizalmas információt nem tartalmazó, hivatalos szövege megtalálható a következő weboldalon:

http://ec.europa.eu/community_law/state_aids/

A határozat elfogadásának időpontja:

Tagállam: Németország (Hamburg)

Támogatás száma: NN 45/2005 (ex N 109/2005)

Megnevezése: Az elhullott állatállomány eltávolítása és ártalmatlanítása Hamburgban

Célkitűzés: Az elhullott állatok eltávolításához és ártalmatlanításához nyújtott támogatás: 2003-ig a költségek 100 %-a, 2004 után a költségek 75 %-a. 2004-ben a költségek 25 %-a de minimis támogatásként kerül kifizetésre

Jogalap:

—

Gesetz über die Beseitigung von Tierkörpern, Tierkörperteilen und tierischen Erzeugnissen (Tierkörperbeseitigungsgesetz) in der jeweils gültigen Fassung: BGBl. I 1975, S. 2313, BGBl. I 1975, S. 2610 (Änderung), BGBl. I 2001, S. 226 (Änderung), BGBl. I 2001, S. 524 (Neufassung), BGBl. I 2001, S. 1215 (Änderung).

—	Gesetz zur Durchführung gemeinschaftsrechtlicher Vorschriften über die Verarbeitung und Beseitigung von nicht für den menschlichen Verkehr bestimmten tierischen Nebenprodukten (Tierische Nebenprodukte-Beseitigungsgesetz), BGBl. I 2004, S. 82.

—	Gebührengesetz, Gebührenordnung für das öffentliche Gesundheitswesen und Hamburgisches Gesetz zur Ausführung des Viehseuchengesetzes, jeweils in der geltenden Fassung

Költségvetés: 727 985,11 EUR

Támogatás intenzitása vagy összege: 100 %-ig terjedhet

Időtartam: 1994-től 2013-ig

A határozat bizalmas információt nem tartalmazó, hivatalos szövege megtalálható a következő weboldalon:

http://ec.europa.eu/community_law/state_aids/

A határozat elfogadásának időpontja:

Tagállam: Németország (Schleswig-Holstein)

Támogatás száma: NN 46/04

Megnevezése: A TSE elleni küzdelem (juhok és kecskék)

Célkitűzés: Jó állategészség

Jogalap: TSE-Beihilfe Richtlinien

Költségvetés: 40 000 EUR (2002), 12 310 EUR (2003), 12 310 EUR (2004), 5 200 EUR (2005), 2 600 EUR (2006-tól)

Támogatás intenzitása: legfeljebb 100 %

Időtartam: 2003.1.1. – 2013.12.31.

A határozat bizalmas információt nem tartalmazó, hivatalos szövege megtalálható a következő weboldalon:

http://ec.europa.eu/community_law/state_aids/

A határozat elfogadásának időpontja:

Tagállam: Németország (Berlin)

Támogatás száma: NN 74/2004 (ex N 437/2004)

Megnevezése: Az elhullott állatállomány eltávolítása és ártalmatlanítása Berlinben

Célkitűzés: Az elhullott állatok eltávolításához és ártalmatlanításához nyújtott támogatás: 2003-ig a költségek 100 %-a, 2004 után a költségek 50 %-a

Jogalap: Gesetz über die Beseitigung von Tierkörpern, Tierkörperteilen und tierischen Erzeugnissen; Verordnung über Tierkörperbeseitigungsanstalten und Sammelstellen, Gesetz zur Ausführung des Tierkörperbeseitigungsgesetzes (Berlin), Verordnung über die Erhebung von Entgelten für die Inanspruchnahme von Leistungen im Rahmen der Tierkörperbeseitigung

Költségvetés: 414 045,12 EUR

Támogatás intenzitása vagy összege: Változó

Időtartam: 1993-tól 2013-ig

A határozat bizalmas információt nem tartalmazó, hivatalos szövege megtalálható a következő weboldalon:

http://ec.europa.eu/community_law/state_aids/

22.6.2006

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 146/18

ÁLLAMI TÁMOGATÁS – OLASZORSZÁG

C 18/2006 (ex N 524/2005) állami támogatás – Az egyesülések ösztönzése

Felhívás észrevételek benyújtására az EK-Szerződés 88. cikke (2) bekezdése értelmében

(2006/C 146/09)

(EGT vonatkozású szöveg)

A Bizottság 2006. május 16-i levelében, amelynek hiteles nyelvi változata ennek az összefoglalónak a végén található, értesítette Olaszországot az EK-Szerződés 88. cikkének (2) bekezdése szerinti eljárás kezdeményezésével kapcsolatos döntéséről a fent említett intézkedésre vonatkozóan.

Az érdekelt felek észrevételeiket az ezen összefoglaló és az azt követő levél közzétételét követő egy hónapon belül nyújthatják be az alábbi címre:

European Commission (Európai Bizottság)

Directorate-General for Competition (Versenypolitikai Főigazgatóság)

State Aid Greffe (Állami Támogatások Hivatala)

B-1049 Brussels

Fax: (32-2) 296.12.42

Ezeket az észrevételeket elküldik Olaszországnak. Az észrevételeket benyújtó érdekelt felek írásban, kérésüket megindokolva kérhetik adataik bizalmas kezelését.

AZ ÖSSZEFOGLALÁS SZÖVEGE

1. Eljárás

Az intézkedést 2005. október 18-án jelentették be. Olaszország a Bizottság kérésére 2006. március 27-én további naprakész tájékoztatást adott.

2. A Bizottság által kezdeményezett eljárás tárgyát képező intézkedés leírása

Az intézkedés jogalapja a 2005. július 31-i 156. törvénnyé átalakított 2005. június 17-i Decreto Legge n. 106. 2. cikke. A jogalap standstill rendelkezést tartalmaz. Az intézkedés lényege, hogy az egyazon ágazatban működő mikro- és kisvállalkozások fúzió vagy befolyásszerzés útján történő egyesülésük esetén 10 % IRAP-adójóváírásban részesülnek. Ennek feltétele, hogy a fúzió vagy befolyásszerzés legalább három évig fennálljon. A bejelentett intézkedés tervezett költségvetése 2006-ban 120 millió EUR, 2007-ben 242 millió EUR, 2008-ban pedig 122 millió EUR. Az olasz hatóságok közölték, hogy az intézkedés más támogatási intézkedésekkel is összevonható. Mivel a program fiskális jellegű, nincsenek támogatható költségek.

3. Az intézkedés értékelése

A Bizottság szerint – amint azt az olasz hatóságok is jelezték – az intézkedés az EK-Szerződés 87. cikke (1) bekezdése értelmében támogatásnak minősül. Az intézkedés állami források bevonásával valósul meg. Az intézkedés szelektív jellegű, mivel csak azokat a mikro- és kisvállalkozásokat részesíti előnyben, amelyek igénybe tudják venni az adójóváírást. Ezek a cégek olyan ágazatokban működnek, amelyekben a tagállamok (esetleg) kereskedelmet folytatnak egymással. Az intézkedés torzítja a versenyt, vagy azzal fenyeget.

A kis- és középvállalkozások fejlesztésének előmozdítása olyan célkitűzés, amelynek fontosságát az is mutatja, hogy a KKV-knak nyújtott támogatásra különleges szabályok születtek, köztük a 70/2001/EK rendelet. Ez a rendelet elismeri, hogy a tagállamok támogatást nyújthatnak a KKV-k fejlesztésére, ám feltételeket szab annak biztosítására, hogy a támogatás ne torzítsa a közös érdekkel ellentétesen a versenyt. A rendelet abban az esetben engedélyezi a támogatást, ha a KKV-k nem külső befolyásszerzés, hanem beruházás vagy munkahelyteremtés következtében növekednek. A Bizottság tehát kétségbe vonja, hogy a szóban forgó intézkedés összeegyeztethetőnek tekinthető a közös piaccal azért, mert előmozdítja a KKV-k növekedését.

Másrészt Olaszország tájékoztatójában számos olyan tényezőt megnevezett, amely határt szab az olasz cégek méretének. Ezek a tényezők elsősorban a szabályozás hiányosságaiból fakadnak, ezért a Bizottság kétségbe vonja, hogy ideiglenes fiskális intézkedésre lenne szükség, és ez lenne a megfelelő megoldás a szóban forgó strukturális nehézségekre.

Harmadrészt a Bizottság kétségbe vonja az adócsökkentés arányosságát. Az ösztönző nem a működés során felmerült költségekhez kapcsolódik, és rendkívüli nyereséget hozhat a kedvezményezetteknek, különösen amennyiben egy vállalkozás sok különböző vállalkozás összevonásával jön létre.

Negyedrészt a Bizottság kétségbe vonja az intézkedés más támogatással való összevonhatóságát is. Végül a Bizottság jelenleg úgy ítéli meg, hogy amennyiben az egyesüléseket ösztönző program azokra a vállalkozásokra is automatikusan vonatkozik, amelyek korábban – akár valamely támogatási program keretében – jogellenes és a közös piaccal összeegyeztethetetlen támogatásban részesültek, és azt még nem fizették vissza, különösen amennyiben a behajtási eljárás még nem indult meg, és Olaszországot mulasztás miatt a Bíróság elé idézték, nem hagyhatja jóvá programot. Amennyiben az ilyen esetekben automatikusan alkalmaznák a programot, a Bizottság nem tudná figyelembe venni a régi és az új támogatás halmozott torzító hatását.

A LEVÉL SZÖVEGE

„1.	La Commissione desidera informarLa che intende iniziare, riguardo al provvedimento in oggetto, la procedura d'indagine di cui all'articolo 88, paragrafo 2 del trattato CE.

Procedimento

Le autorità italiane hanno notificato il provvedimento in oggetto con lettera del 18 ottobre 2005, alla quale la Commissione ha inviato una prima risposta il 10 novembre. Le autorità italiane hanno fornito altre informazioni, in particolare studi economici di supporto, con lettera del 20 dicembre 2005, protocollata presso la Commissione il 22 dicembre (A/40729). La Commissione ha chiesto ragguagli supplementari con lettera dell'8 febbraio 2006 e le autorità italiane hanno risposto con due lettere, rispettivamente del 13 marzo (A/31911) e del 27 marzo 2006 (A/32302).

Descrizione

3.	Scopo del provvedimento è favorire la crescita di microimprese e di piccole imprese mediante un processo di consolidamento (concentrazione o aggregazione di microimprese e piccole imprese).

4.	La base giuridica del provvedimento è l'articolo 2 del decreto-legge 17 giugno 2005, n. 106, convertito dalla legge 31 luglio 2005, n. 156. Tale base giuridica comprende una clausola di sospensione.

Il provvedimento consiste in un credito d'imposta, da accordare a microimprese e piccole imprese del medesimo settore che si consolidano mediante concentrazione o aggregazione. Il credito d'imposta è pari al 10 % della differenza tra il valore della produzione dell'impresa risultante dal processo di concentrazione e il valore della produzione dell'impresa più grande tra quelle partecipanti a tale processo. Il valore della produzione è la base imponibile ai fini dell'imposta regionale sulle attività produttive (IRAP). Tale credito può essere utilizzato come compensazione dei pagamenti di varie imposte societarie o di contributi sociali. Benché vi sia un nesso con il processo di consolidamento, l'importo del credito d'imposta non viene calcolato sulla base degli investimenti o dei costi.

L'Italia ha già applicato un provvedimento analogo nel 2005 (1), nell'ambito del regolamento che prevede l'esenzione per categoria per gli aiuti alle PMI (2). Tale precedente versione del provvedimento limita il credito d'imposta al massimale del 50 % dei costi di consulenza per il processo di concentrazione o aggregazione. Le autorità italiane hanno informato che, dato il suddetto limite, il provvedimento ha avuto un'applicazione ridotta: sono state ricevute 132 domande, per un importo totale di 3 442 261 EUR di credito d'imposta. Sono state accolte soltanto 46 domande, per l'importo totale di 415 306 EUR.

7.	Per il provvedimento ora notificato è stato previsto un bilancio di 120 milioni di EUR per il 2006, di 242 milioni di EUR per il 2007 e di 122 milioni di EUR per il 2008.

Potranno beneficiare del provvedimento imprese risultanti dalla concentrazione di microimprese e piccole imprese, ai sensi della definizione di PMI (3). Data la sua natura fiscale, il provvedimento si applica solo ad imprese con sede stabile in Italia che possono, tuttavia, concentrarsi con imprese provenienti da tutto il SEE. Il beneficio è limitato al caso delle operazioni alle quali partecipano due o più imprese del medesimo settore. Le imprese in questione potranno ottenere il credito d'imposta soltanto se la loro concentrazione o aggregazione perdurerà per almeno tre anni.

Per beneficiare del credito d'imposta, le imprese devono inoltrarne domanda al Centro operativo di Pescara dell'Agenzia delle entrate. L'esame delle domande viene effettuato secondo l'ordine cronologico di presentazione, fino a esaurimento dei fondi. Le domande vengono accolte o respinte entro il lasso di tempo di 30 giorni.

10.

Inoltre, le autorità italiane hanno informato che potranno beneficiare del provvedimento le imprese che realizzano profitti, dato che le imprese non redditizie non sarebbero in grado di avvalersi del credito d'imposta. Le autorità italiane hanno anche segnalato che tale strumento fiscale presenta il vantaggio di essere concesso a posteriori e che in tal modo si agevolano i controlli a posteriori (il credito d'imposta viene revocato, per esempio, se la concentrazione si scinde prima di tre anni).

11.	Per quanto riguarda il cumulo, le autorità italiane hanno informato che il provvedimento può cumularsi con altre misure di aiuto. Poiché si tratta di un regime fiscale, non vi sono costi ammissibili.

12.

Nella lettera dell'8 febbraio 2006, la Commissione ha chiesto alle autorità italiane di sospendere l'erogazione del nuovo aiuto previsto dal regime di premi di concentrazione alle imprese che non avevano rimborsato aiuti incompatibili, in ottemperanza a precedenti decisioni di recupero, in particolare la decisione 2000/128/CE della Commissione, dell'11 maggio 1999, relativa al regime di aiuti concessi dall'Italia per interventi a favore dell'occupazione (GU L 42 del 15.2.2000, pag. 1) e la decisione 2003/193/CE della Commissione, del 5 giugno 2002, relativa alle esenzioni fiscali e prestiti agevolati concessi dall'Italia in favore di imprese di servizi pubblici (GU L 77 del 24.3.2003, pag. 21). Le autorità italiane hanno rifiutato d'impegnarsi in tal senso e hanno inoltre dichiarato che, a loro parere, non si può applicare ai regimi la giurisprudenza della sentenza Deggendorf, in base alla quale la Commissione deve controllare il cumulo tra vecchi e nuovi aiuti.

Valutazione

13.	Le autorità italiane hanno notificato il provvedimento a norma dell'articolo 88, paragrafo 3 del trattato CE. Tale misura comprende una clausola di sospensione.

14.

Le autorità italiane dichiarano che, a loro parere, il provvedimento in oggetto costituisce un aiuto. Esso comporta l'intervento di risorse statali ed è selettivo, poiché favorisce soltanto le microimprese e piccole imprese che possono avvalersi del credito d'imposta. Queste imprese sono o possono essere operanti in settori nei quali si effettuano scambi tra gli Stati membri. Il provvedimento falsa o minaccia di falsare la concorrenza. Secondo la Commissione, risultano soddisfatte le condizioni enunciate all'articolo 87, paragrafo 1 del trattato CE per riconoscere l'esistenza di un aiuto.

15.	La Commissione ha quindi esaminato se il provvedimento possa esser ritenuto compatibile con il trattato CE.

16.	Tale provvedimento non si configura come un aiuto ai consumatori, né come un aiuto inteso a porre rimedio ai danni provocati da inondazioni o altre calamità naturali. Di conseguenza, ad esso non si applicano le deroghe previste all'articolo 87, paragrafo 2 del trattato CE.

17.

La Commissione ha poi esaminato se il provvedimento possa considerarsi compatibile con le deroghe previste all'articolo 87, paragrafo 3 del trattato CE. La Commissione osserva che lo scopo del provvedimento non consiste nel favorire lo sviluppo economico di determinate regioni, in quanto riguarda le imprese in tutto il territorio italiano.

18.

Inoltre, la Commissione osserva che il provvedimento non è inteso a promuovere la realizzazione di un importante progetto di comune interesse europeo, né a porre rimedio a una perturbazione dell'economia di uno Stato membro. Infine, la Commissione osserva che il provvedimento non si prefigge di promuovere la cultura o la conservazione del patrimonio, né rientra in altre categorie di aiuti.

19.	La Commissione osserva invece che il provvedimento può rientrare nella deroga prevista all'articolo 87, paragrafo 3, lettera c), riguardante gli aiuti intesi ad agevolare lo sviluppo di determinate attività.

20.

In particolare, il provvedimento è destinato alle aggregazioni di microimprese e piccole imprese. La promozione dello sviluppo delle microimprese e piccole imprese è riconosciuto come uno degli obiettivi degli aiuti, quale è sancito dall'adozione di norme specifiche riguardanti gli aiuti a favore delle PMI (4), in special modo nel regolamento n. 70/2001.

21.

Tale regolamento, nel riconoscere che lo sviluppo delle PMI è un obiettivo che gli Stati membri possono favorire mediante aiuti (5), stabilisce le condizioni per assicurare che simili aiuti non falsino la concorrenza in misura contraria all'interesse comune. In particolare, l'articolo 4 del regolamento consente l'erogazione di aiuti per la crescita delle PMI mediante investimenti o creazione di posti di lavoro (6), piuttosto che mediante acquisizioni esterne.

22.	Il provvedimento non rispetta né le condizioni previste dall'articolo 4, né quelle di altri articoli del regolamento. Di conseguenza, la Commissione dubita, in questa fase, che il provvedimento in esame possa essere ritenuto compatibile sulla base del fatto che promuova la crescita delle PMI.

23.	In aggiunta, e ad ogni buon fine, la Commissione ha proceduto a valutare il provvedimento sotto gli aspetti della necessità, della proporzionalità e del numero limitato di effetti negativi.

Necessità dell'aiuto

24.

Le autorità italiane hanno fatto notare che le minori dimensioni delle imprese italiane, rispetto ai partner UE, costituiscono un fallimento del mercato. L'Italia ha presentato alcuni studi volti a dimostrare tale imperfezione. Per esempio, uno studio effettuato di recente da un istituto di ricerca in materia economica (7) mostra che la struttura dimensionale delle imprese italiane esercita un'incidenza negativa sull'incremento della produttività e stima che, se in Italia vi fosse una struttura analoga a quella del resto dell'Europa, il settore manifatturiero avrebbe una produttività superiore del 20 %. Le piccole imprese tendono a investire di meno nella R&S e nell'innovazione e sono meno in grado di trasformare in maggiore produttività gli investimenti nelle tecnologie dell'informazione e delle comunicazioni, il che a sua volta porta a una minore efficienza dell'economia, a tassi inferiori d'impiego delle nuove tecnologie ed a minore produttività, creando così una sorta di circolo vizioso, una trappola dimensionale.

25.

Tuttavia, dai medesimi studi risulta che le cause di tale problema sono dovute soprattutto a questioni regolamentari, in misura tale che può sembrare opportuno parlare piuttosto di un “fallimento regolamentare”. L'Italia non è stata in grado d'indicare in qual modo il provvedimento in esame sia necessario per ovviare a tale imperfezione: ha informato che il provvedimento è stato adottato prescindendo da tali cause.

26.	Di conseguenza, la Commissione dubita una misura fiscale temporanea sia necessaria ed appropriata a risolvere le difficoltà strutturali in questione.

Proporzionalità

27.

Le autorità italiane hanno spiegato di essersi risolte a uno sgravio fiscale del 10 % mediante una semplice soluzione, consistente anzitutto nel decidere che era necessario un incentivo a due cifre per attrarre l'interesse dei potenziali beneficiari, e nel fissarlo poi al livello minimo di tale ordine di grandezza. Inoltre, le autorità italiane hanno indicato che lo sgravio fiscale viene calcolato in base all'IRAP, che è un'imposta pagata da pressoché tutte le imprese ed è più onerosa per le imprese a impiego più intensivo di manodopera.

28.

La Commissione ha dubbi riguardo alla proporzionalità di tale sgravio fiscale. Pur riconoscendo che il sistema adottato dalle autorità italiane per stabilire il tasso dello sgravio fiscale ha il pregio della semplicità, la Commissione desidera altri chiarimenti sulla sua proporzionalità, poiché l'incentivo non è correlato ai costi causati dal processo di concentrazione o aggregazione e potrebbe esser tale da comportare inaspettati guadagni per i beneficiari. In particolare, quando l'impresa risultasse dall'aggregazione di varie imprese, il valore del beneficio, misurato dalla differenza tra il valore della produzione della nuova entità e il valore della produzione della maggiore tra le imprese partecipanti nell'aggregazione, potrebbe essere estremamente elevato.

Cumulo

29.	Le autorità italiane hanno informato che il provvedimento può cumularsi, in quanto si tratta di una misura fiscale non correlata a costi ammissibili. La Commissione osserva anzitutto che ciò appare in contraddizione con l'articolo 8, paragrafo 2 del regolamento (CE) n. 70/2001 (8).

Beneficiari aventi ricevuto aiuti illegali ed incompatibili

30.

Inoltre, la Commissione fa notare il problema del cumulo delle distorsioni risultanti dall'aiuto ricevuto nell'ambito del regime di premi di concentrazione con altre distorsioni derivanti da aiuti illegittimi e incompatibili, in particolare quelli previsti nei regimi menzionati al punto 12, che non sono ancora stati rimborsati. Nella sentenza del 15 maggio 1997, la Corte di giustizia ha statuito che “quando la Commissione esamina la compatibilità di un aiuto con il mercato comune, deve prendere in considerazione tutti gli elementi pertinenti, ivi compreso, eventualmente, il contesto già esaminato in una decisione precedente, nonché gli obblighi che tale decisione precedente abbia potuto imporre ad uno Stato membro”. Secondo la Corte di giustizia, la compatibilità di un nuovo aiuto può dipendere dall'esistenza di un precedente aiuto illegittimo che non sia stato restituito, poiché l'effetto cumulativo degli aiuti potrebbe produrre gravi distorsioni della concorrenza nel mercato comune. Di conseguenza, la Commissione, nell'esaminare la compatibilità di un aiuto di Stato con il mercato comune, ha la facoltà di prendere in considerazione al tempo stesso l'effetto cumulativo di tale aiuto con un aiuto precedente e il fatto che l'aiuto precedente non sia stato rimborsato (9).

31.

In applicazione della giurisprudenza Deggendorf, la Commissione valuta una nuova misura di aiuto tenendo conto dell'eventualità che i beneficiari non abbiano ottemperato a precedenti decisioni con le quali la Commissione stessa abbia ordinato loro di rimborsare precedenti aiuti illegittimi e incompatibili. In simili casi, la Commissione deve accertare gli effetti che esercita sui beneficiari il combinarsi del nuovo aiuto con i precedenti aiuti incompatibili che non sono stati ancora restituiti.

32.

La Commissione nota che, nel caso in esame, le autorità italiane hanno rifiutato d'impegnarsi a non erogare il nuovo aiuto previsto dal regime di premi di concentrazione alle imprese che non hanno ancora rimborsato l'aiuto incompatibile, in ottemperanza alle decisioni di recupero menzionate al punto 12. Le autorità italiane hanno dichiarato che, a loro parere, la giurisprudenza Deggendorf non si applica ai regimi.

33.	La Commissione fa notare anzitutto che la giurisprudenza Deggendorf si applica a tutti i tipi di aiuto, che siano concessi singolarmente o nell'ambito di regimi.

34.	In secondo luogo, la Commissione rammenta alle autorità italiane l'esigenza di eseguire le decisioni in materia di aiuti di Stato, in particolare quando esse impongono il recupero di aiuti illegittimi e incompatibili mediante rimborso da parte dei beneficiari.

35.

In considerazione di quanto detto sinora, e in applicazione della giurisprudenza Deggendorf, a questo stadio la Commissione ritiene di non poter approvare il regime di premi di concentrazione, se questo si applica automaticamente ad imprese che devono ripagare precedenti aiuti illegali ed incompatibili, anche se tali aiuti erano stati erogati in base ad un regime, in particolare nei casi menzionati al punto 12.

36.	Su tale aspetto, la Commissione chiede il parere delle autorità italiane e delle parti interessate.

Conclusioni

37.

In base alle precedenti considerazioni, e agendo secondo la procedura stabilita all'articolo 88, paragrafo 2 del trattato CE, la Commissione chiede all'Italia di presentarle le sue osservazioni e di trasmetterle, entro un mese dalla data alla quale avrà ricevuto la presente lettera, tutte le informazioni che possano essere utili per valutare il provvedimento.

38.	La Commissione rammenta all'Italia che l'articolo 88, paragrafo 3 del trattato CE ha effetto sospensivo e richiama l'attenzione sull'articolo 14 del regolamento (CE) n. 659/1999 del Consiglio, a norma del quale tutti gli aiuti illegittimi possono essere recuperati presso i beneficiari.

39.

La Commissione avverte l'Italia che informerà le parti interessate, pubblicando la presente lettera e una sintesi del caso nella Gazzetta ufficiale dell'Unione europea. Inoltre, la Commissione informerà le parti interessate degli Stati EFTA firmatari dell'Accordo SEE, pubblicando una comunicazione nel Supplemento SEE della Gazzetta ufficiale dell'Unione europea e informerà l'Autorità di vigilanza EFTA inviandole una copia della presente lettera. Tutti gli interessati saranno invitati a presentare osservazioni entro un mese dalla data delle suddette pubblicazioni.”

(1) Basato sull'articolo 9 del decreto-legge n. 35/2005, convertito dalla legge n. 80/2005. Tale provvedimento è stato registrato presso la Commissione il 21.4.2005, con il riferimento XS 89/05.

(2) Regolamento (CE) n. 70/2001 della Commissione, del 12 gennaio 2001, relativo all'applicazione degli articoli 87 e 88 del trattato CE agli aiuti di Stato a favore delle piccole e medie imprese (GU L 10 del 13.1.2001, pag. 33).

(3) Raccomandazione della Commissione, del 6 maggio 2003, relativa alla definizione delle microimprese, piccole e medie imprese (GU L 124 del 20.5.2003, pag. 36).

(4) Regolamento (CE) n. 70/2001 della Commissione, del 12 gennaio 2001, relativo all'applicazione degli articoli 87 e 88 del trattato CE agli aiuti di Stato a favore delle piccole e medie imprese.

(5) Vedere in particolare il considerando 5 e specialmente il considerando 13 del regolamento n. 70/2001.

(6) Vedere in particolare l'articolo 4 — Investimenti — del regolamento (CE) n. 70/2001.

(7) Prometeia/Banca Intesa: Analisi dei settori industriali, ottobre 2005.

(8) Vedere anche il considerando n. 19 del regolamento (CE) n. 70/2001.

(9) Causa C-355/95P, Textilwerke Deggendorf GmbG (TWD) contro Commissione, Racc. 1997, pag. I-2549, punti 25-27.

		ISSN 1725-518X
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		C 146

Magyar nyelvű kiadás	Tájékoztatások és közlemények	49. évfolyam 2006. június 22.

Közleményszám	Tartalom	Oldal
	I Tájékoztatások
	Tanács
2006/C 146/1	A Tanács következtetései a közös értékekről és elvekről az európai uniós egészségügyi rendszerekben	1

2006/C 146/2	A Tanács következtetései a nők egészségéről	4

	Bizottság
2006/C 146/3	Euro-átváltási árfolyamok	6

2006/C 146/4	A tagállamok működési engedélyek megadásáról vagy visszavonásáról szóló határozatainak közzététele a légifuvarozók engedélyezéséről szóló 2407/92/EGK tanácsi rendelet 13. cikkének (4) bekezdése szerint ( 1 )	7

2006/C 146/5	Az EK-Szerződés 87. és 88. cikkében foglalt rendelkezések keretén belül az állami támogatások engedélyezése – Olyan esetek, amelyekkel kapcsolatban a Bizottság nem emel kifogást ( 1 )	8

2006/C 146/6	Migráns munkavállalók szociális biztonságával foglalkozó igazgatási bizottság	9

2006/C 146/7	Összefonódás előzetes bejelentése (Ügyszám COMP/M.4260 – Advent/RWE Solutions) – Egyszerűsített eljárásra kijelölt ügy ( 1 )	14

2006/C 146/8	Az EK-Szerződés 87. és 88. cikkében foglalt rendelkezések keretén belül az állami támogatások engedélyezése – Olyan esetek, amelyekkel kapcsolatban a Bizottság nem emel kifogást	15

2006/C 146/9	Állami támogatás – Olaszország – C 18/2006 (ex N 524/2005) állami támogatás – Az egyesülések ösztönzése – Felhívás észrevételek benyújtására az EK-Szerződés 88. cikke (2) bekezdése értelmében ( 1 )	18

2006/C 146/0	Bejelentett összefonódás engedélyezése (Ügyszám COMP/M.4220 – Food Service Project/Tele Pizza) ( 1 )	22


	(1) EGT vonatkozású szöveg