14.6.2005

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 144/1

---

Euró átváltási árfolyamok (1)

2005. június 13.

(2005/C 144/01)

1 euró=

	Pénznem	Átváltási árfolyam
USD	USA dollár	1,2062
JPY	Japán yen	131,74
DKK	Dán korona	7,4412
GBP	Angol font	0,6683
SEK	Svéd korona	9,2665
CHF	Svájci frank	1,5379
ISK	Izlandi korona	79,14
NOK	Norvég korona	7,8485
BGN	Bulgár leva	1,9558
CYP	Ciprusi font	0,574
CZK	Cseh korona	29,998
EEK	Észt korona	15,6466
HUF	Magyar Forint	249,58
LTL	Litván litász/lita	3,4528
LVL	Lett lats	0,6958
MTL	Máltai líra	0,4293
PLN	Lengyel zloty	4,0372
ROL	Román lej	36 160
SIT	Szlovén tolar	239,43
SKK	Szlovák korona	38,645
TRY	Török líra	1,6631
AUD	Ausztrál dollár	1,586
CAD	Kanadai dollár	1,5165
HKD	Hong Kong-i dollár	9,381
NZD	Új-zélandi dollár	1,7132
SGD	Szingapúri dollár	2,0247
KRW	Dél-Koreai won	1 220,8
ZAR	Dél-Afrikai rand	8,2891
CNY	Kínai renminbi	9,9831
HRK	Horvát kuna	7,315
IDR	Indonéz rúpia	11 615,71
MYR	Maláj ringgit	4,5846
PHP	Fülöp-szigeteki peso	66,552
RUB	Orosz rubel	34,339
THB	Thaiföldi baht	49,345

---

(1)  

Forrás: Az Európai Központi Bank (ECB) átváltási árfolyama.

---

14.6.2005

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 144/2

---

Felhívás észrevételek benyújtására az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a de minimis támogatásokra történő alkalmazására vonatkozó bizottsági rendelettervezetet illetően

(Módosítás a „közlekedés és kőszénipar” vonatkozásában)

(2005/C 144/02)

Az érdekelt felek az észrevételeiket a rendelettervezet kihirdetésének időpontjától számított egy hónapon belül nyújthatják be a következő címre:

Európai Bizottság (Commission européenne)

Energiaügyi és Közlekedési Főigazgatóság (Direction de l'énergie et des transports)

A4 Egység (Unité A4)

Iroda DM 28 06/109

B-1049 Brüsszel

Fax (32-2) 296 41 04

E-mail: TREN STATE-AID@cec.eu.int

Tervezet rendelet a bizottság 2001. január 12-i 69/2001/EK rendeletének módosításáról melynek tárgya az EK Szerződés 87. és 88 cikkeinek alkalmazása a de minimis támogatásokra

(„Kőszénipari és -szállítási” módosítás)

INDOKLÁS

1.   BEVEZETÉS

1.1.   A de minimis támogatás általános jogi keretei

A Tanács 994/98/EK rendelete feljogosítja a Bizottságot arra, hogy rendeleti úton rögzítsen egy maximális értéket, amely fölött a támogatásokat, mint a Szerződés 87. cikke 1. bekezdésének nem mindenben megfelelőt kell minősíteni. E bekezdésben felsorolt 4 kritérium között főként a versenytorzulásra vonatkozó feltételt kell nem betöltöttnek tekinteni. Ezek az állami támogatások nem tartoznak a 88. cikk 3. bekezdésében meghatározott értesítési kötelezettség hatálya alá.

E felhatalmazás alapján a Bizottság 2001. január 12-én elfogadta a 69/2001/EK rendeletet az EK Szerződés 87. és 88. cikkeinek a de minimis támogatásokra történő alkalmazásáról. A rendelet szerint a maximum érték társaságonként és 3 évenként 100 000 euró, amely alatt az 87. cikk 1. bekezdése nem alkalmazható. Itt tesznek említést arról is, hogy a minimum-támogatás nem érinti azokat a Bizottság által engedélyezett állami támogatásokat, amelyeket ugyanarra a projektre igényelhetnek a társaságok, vagy amelyek rendeletben szabályozott, kategóriánkénti kivétel alá tartoznak, s ez esetenként igen nagyvonalú támogatásokat eredményezett.

1.2.   A szállítási szektor helyzete

A rendelet kidolgozásakor úgy állapodtak meg, hogy az EK Szerződés 87. és 88. cikkeinek de minimis támogatásokra történő alkalmazását tárgyaló 2001. január 12.-i 69/2001/EK rendelet alkalmazási területéről továbbra is kizárják a szállítási ágazatot, mint ahogy azt az előzőkben is tették (1), s ugyanígy tesznek a halászati és mezőgazdasági ágazatokkal is. E kivételes helyzet fő indoka az volt, hogy a szektort speciális szabályok rendezik, sajátságos gazdasági vonások jellemzik, s még a kisebb összegű támogatások is megváltoztathatták a versenyhelyzetet a szállító vállalatok között, s ezzel megfelelhettek a szerződés 87. cikke 1. bekezdésében foglalt feltételeknek.

1.3.   A kőszénipar helyzete

A kőszéniparra csak 2002. július 24., az ESZAK Szerződés lejárta óta alkalmazandó az EK Szerződése. E dátum óta a szektort speciális szabályok rendezik (2), amelyek kizárják más kivételes szabályok alkalmazását (3).

2.   INDOKOK

2.1.   A szállítási szektor helyzete

A 2001-ben választott megközelítési mód mára már túlhaladottá vált, a következő okok miatt:

2.1.1.   Gazdasági környezet

Első helyen a szállítási szektor fokozatos liberalizációja említendő, amely késeinek mondható a többi gazdasági szektorral összehasonlítva, illetve a piac egyes szegmenseinek strukturális problémái is csak speciális szabályozást tettek lehetővé. A Bizottság megállapítja azonban, hogy a gazdasági környezet fejlődésen ment keresztül, amelynek eredménye az, hogy az erős versenytorzulásokat esetlegesen előidéző állami támogatások veszélye kevésbé fenyegető. Végeredményben a szállítási piacok megnyitása mára befejeződött, a piacok szerkezete stabilizálódott, aminek eredményeképpen a vállalatok pénzügyi síkon egészségesebbé váltak. Vagyis a hatóságokra ma már nem nehezedik akkora nyomás, hogy kisegítsék a nehéz helyzetben lévő vállalatokat, vagy hogy számukra jogtalan segítséget nyújtsanak.

Viszont a szállítóipari szektor kizárása nem teszi lehetővé az értesítési kötelezettség alóli kivételezettséget, tehát az állami segítségnyújtással kapcsolatos eljárások alkalmazását minden támogatási összegre kötelezővé teszi. Egyébként pedig a tagállamok egyre gyakrabban használják a horizontális állami segítségnyújtást, ideértve a de minimis segítségnyújtást is, ami nyilvánvalóan megfeleltethető az ad hoc vagy szektoriális segítségnyújtásról való lemondás versenypolitikai igényének. Az állami segítségnyújtás alkalmazható horizontális megoldásai, akár a kommunikációról (4), akár a de minimis segítségnyújtásról (5) legyen szó, nem tartalmaznak kivételt a szállítóiparra vonatkozóan. A helyzet javítása, illetve a horizontális segítségnyújtás lehetőségét kereső tagállamok jogi biztonságának erősítése azt kívánja, hogy egyeztessük össze a szállítóipari állami segítségnyújtásról szóló szabályok alkalmazását és a gazdaság többi szektorában meglévő kivételes szabályokat.

Megjegyzendő, hogy az utóbbi években a Bizottság felé értesítésben jelzett kis összegű támogatások – ideértve a horizontális de minimis  (6) támogatások „szállítási” csomagjainak engedélyezését – a Szerződés rendelkezéseivel nagyobb nehézségek nélkül is összeegyeztethetőnek minősültek. Sőt, tárgyuk a közösségi politikai iránynak éppen hogy megfelelt: eszközállomány modernizálása a közösségi normákon felül (7), kombinált szállítási módszerek alkalmazása, környezetvédelmi előírások alkalmazása (8), környezetvédelmi szempontok szerint tisztának minősülő járművek beszerzése (9). Egyéb hasonló esetek vizsgálat alatt vannak (10). Viszont a Bizottság mindig is a Szerződéssel összeegyeztethetetlennek mondta ki azokat a szállítóeszköz-beszerzéseket, amelyeket a közúti szállítmányozó társaságok (11) minden környezetvédelmi, vagy biztonsági célzat nélkül végeztek, amennyiben ezek káros hatást gyakorolhattak a társaságok közötti versenyhelyzetre.

2.1.2   A jelenlegi szabályozás hatásai

A „RENOVE” döntésekig a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a kivétel a szállítási szektor egészére vonatkozott. Valójában a 2002. szept. 26.-i (C-351/98) (12), illetve a közúti szállításokra vonatkozó, 2003. február 13.-i (C-409/00) (13) döntésekben a Bíróság akként rendelkezett, hogy a de minimis szabály alóli kivétel nem alkalmazható a szállítás tevékenységet nem szakmaként gyakorlókra, illetve, hogy álláspontja ellentétes a különböző szállítási tevékenységi formák között különbséget nem tévő, és így a támogatásokat a Szerződéssel összeegyeztethetetlennek minősítő bizottsági megközelítéssel. Vagyis a két vállalkozási kategória más minősítés alá esik. Egyrészről léteznek a szállítást, mint fő tevékenységi körüket gyakorló társaságok, amelyek támogatásból csak akkor részesülhettek, ha az meghatározott céllal (regionális, környezetvédelmi, kis- és középvállalkozások) párosítható, s amelyeknek esetében a támogatást a Bizottsággal engedélyeztetni kell, még akkor is, ha annak összege a fölső határ alá esik. Viszont azok a társaságok, amelyek stricto sensu nem tartoznak a szállítási szektorba, de amelyeknek saját (önmaguk részére végzett) szállítási tevékenységük is van (14), részesülhetnek a de minimis szabályok adta lehetőségekből a Bizottság előzetes engedélye nélkül.

2.1.3.   Eszközök

Ami pedig a szállítási szektorba tartozó társaságok gördülő eszközeit illeti (közúti jármű, hajó- és repülőgép-vásárlás), ésszerű kiértékelni a társaságonkénti és 3 évenkénti 100 000 eurós támogatás esetleges versenyjogi hatásait. A szállító repülőgépek és hajók árait alapul véve a szektor szerkezetére gyakorolt hatás feltételezhetően elhanyagolható. Azonban a közúti szállítási szektorban a 3 évenkénti 100 000 euró jelentősnek tekinthető. A szektor kivételes szerkezeti tulajdonságait alapul véve, illetve a kis szállítók jelentős számát (főként egyes tagállamokban (15)), illetve a gördülő járművek árát (16) is tekintetbe véve meg kell állapítani, hogy ilyen összegek megváltoztathatják a kereskedelmi kapcsolatokat és torzíthatják a versenyt. Amennyiben a támogatott beruházások következményeképpen a járművek lecserélésének költségei jelentősen csökkennének, akkor ezek a támogatások működési támogatásoknak minősülhetnének. E támogatások a közúti járműpark növekedéséhez is vezethetnek, amely egy ilyen éles versenyhelyzetű piacon a profitrést még jobban szűkítheti. Ezért kívánatos dolog fenntartani a gördülő járművek beszerzésére (egy teherautó vásárlása) vonatkozó kivételt a közúti szállítási szektorban.

Mindemellett egy ilyen kivétel fenntartása azzal a kockázattal is járhat, hogy a harmadik személyek részére végzett szállítási tevékenység és a saját tevékenység keretében (17) végzett szállítás különböző minősítése tovább torzítja a versenyt a szállítási tevékenység e két szegmense között. A Bizottság ezért kivizsgálja ennek alakulását és a közúti szállításra gyakorolt hatását.

2.1.4.   A Bizottság forrásainak felhasználása

Végezetül emlékeztetni kell arra, hogy a Bizottság humánerőforrásai állami támogatások ellenőrzésére rendelhető állományának szükségképpen korlátozott volta miatt hasznos lenne a közösségi műveleteket azokra a támogatásokra összpontosítani, amelyeknek összege és felhasználási területe alapján a súlyos versenytorzítás inkább valószínűsíthető. Annál is inkább, mert a Bizottság egyre több értesítést kap állami támogatásokról, illetve az EU 25 tagállamosra bővült, vagyis tevékenységét a versenyhelyzetre legkárosabb befolyást gyakorló esetekre kell koncentrálnia.

2.1.5.   Összegzés

Mindazon tapasztalat alapján, amit a Bizottság a de minimis szabály nem-alkalmazásnak ideje alatt több Tagállam szállítási szektorának állami támogatásaival kapcsolatban felhalmozott, megállapítható, hogy a közúti szállítmányozók gördülő eszközeinek beszerzése kivételével a szállítmányozó társaságoknak biztosított, a 100 000 eurós plafont 3 éven keresztül meg nem haladó támogatások nem érintik a tagállamok közötti kereskedelmi kapcsolatokat, nem torzítják a versenyt, illetve nem fenyegetnek a verseny torzításával. A Bizottság tehát ennek alapján azt ajánlja, hogy a jelenlegi helyzetet igazítsák ki azzal, hogy a szállítmányozási szektort vegyék ki a de minimis szabály alóli kivételek közül, egyes jól meghatározott esetek kivételével (lásd a 2.1.3 pontot.).

2.2.   A kőszénipar helyzete

A kőszénipar csak az ESZAK szerződés lejárta óta, azaz 2002. július 24. óta tartozik az EK Szerződésének hatálya alá. E dátum óta a szektort speciális szabályok (18) rendezik, amelyek nem teszik lehetővé más kivételes szabályok (19) alkalmazását. Ezek szerint a Bizottság az engedélyezési jogkörét a kormányok által tervezett intézkedésekről nyújtott pontos és teljes információk alapján gyakorolja és a tagállamok csoportosított adathalmazt közölnek azokról a beavatkozásokról, amiket közvetlenül vagy közvetett módon a kőszénipar érdekében terveznek. E speciális jellemzőket alapul véve bármilyen összegű támogatás betöltheti a 87. cikk. 1. bekezdésének feltételeit. A de minimis alkalmazása viszont nem tűnik elfogadhatónak.

---

(1)  A de minimis támogatással kapcsolatos közlések (HL C 68/9., 1996.6.3.) és a kis- és közepes vállalkozásoknak nyújtott állami támogatások (HL C 213/4., 1996.7.23.) szintén kizárták a szállítási szektort.

(2)  1407/2002/EK rendelet a kőszéniparral kapcsolatos állami támogatásokról (HL L 205/1., 2002.8.2.).

(3)  1407/2002./EK rendelet 1. cikk 3. bekezdés.

(4)  Regionális célú állami támogatásokról szóló irányvonalak (HL C 74/9., 1998.3.10.) Környezetvédelmi állami támogatások közösségi keretszabályzata (HL C 37/3., 2001.2.3.)

(5)  A Bizottság 2001. január 12-i 68/2001/EK rendelete az EK Szerződés 87. és 88. cikkeinek képzési támogatásokra való alkalmazásáról (HL L 10/20., 2001.1.13.), a Bizottság 2001. január 12-i 70/2001/EK rendelete az EK Szerződés 87. és 88. cikkeinek kis- és közepes vállalatoknak nyújtott támogatásokra való alkalmazásáról (HL L 10/33., 2001.1.13.), a Bizottság 2002. december 12-i 2204/2002/EK rendelete az EK Szerződés 87. és 88. cikkeinek foglalkoztatási támogatásokra való alkalmazásáról (HL L 337/3., 2002.12.13.), a Tanács 1999. március 22-i 659/1999/EK „eljárási” rendelete az EK Szerződés 93. cikke végrehajtási módjáról (HL 83/1., 1999.3.27.)

(6)  2002. október 16-i döntés a 600b/2001-es esetről – Spanyolország „szállítási szektor támogatásai”, stb.

(7)  2001. június 9-i„Lorenz” döntés az N 409/2001-es esetről – Spanyolország „ARTE/PYME program”.

(8)  2003. március 5-i döntés az N 353/2001-es esetről – Franciaország „ADEME támogatási rendszer a szállítási szektorban”.

(9)  2002. május 22-i döntés az N 100/2001-es esetről – Dánia „támogatások közúti szállítóknak”.

(10)  N 202/2003-as eset – Svédország „a kis- és középvállalkozások munkaadói járulékainak csökkentése”.

(11)  A Bizottság „RENOVE” -döntései: állami támogatásról szóló döntések: 1998. július 1-i C 20/1996 98/963/EK (1994 – 1996 időszak), ill. C 65/1998 2001/605/EK (az előző időszak 1997-es meghosszabbítása), a Bizottság „adóhitelről” szóló döntése: 1993.6.9-i C 32/92 93/496/EGK (1992-es időszak), állami támogatásról szóló döntés 1996.10.22-i C 45/95 96/3078 (1993-1994-es időszak)

(12)  C-351/98. ügy, Spanyolország v. Bizottság, 2002. szeptember 26-i döntés, Renove I, I. kötet-8031.

(13)  C-409/00, ügy, Spanyolország v. Bizottság, 2003. február 13-i döntés, Renove II, I. kötet-1487.

(14)  Ezekben az esetekben a Bíróság megerősítette a következőket: jóllehet az önmaga számára végzett szállítási tevékenység a de minimis szabályozásban meghatározott szállítási szektornak nem része, ez a szektor közvetlen versenyhelyzetben marad a professzionális szállítással a de minimis küszöböt meghaladó támogatások tekintetében. Azonban a Bíróság megállapította, hogy „a Bizottság nem utasíthatja vissza a de minimis szabály alkalmazását azokra a támogatásokra, amelyeket a szektorhoz tartozó vállalkozásoknak nyújtották, feltéve, hogy ezeket a vállalkozásokat más szabályok e szabály alkalmazásából nem zárták ki.”

(15)  Valójában a közúti szektor jelentős szegmenseit kis méretű vállalkozások alkotják. E mikro-vállalkozások számára a kijelölt legfölső határ alatti összeg is relatíve jelentős támogatást képviselhet. 2000-ben az árufuvarozó társaságok száma Spanyolországban 130 141 volt, 112 173 Olaszországban, 32 885 Németországban, 36 819 Nagy-Britanniában, 10 290 Hollandiában (forrás: Eurostat). A vállalatok 2000-ben elért árbevétele Spanyolországban és Olaszországban igen kicsi, ami a sok apró vállalkozás létének tanújele: 160 000 euró Spanyolországban, 280 000 euró Olaszországban, míg Hollandiában az átlag 1 350 000 euró, 710 000 Németországban. Megjegyzendő, hogy ez átlagszámítás eredménye (kis-, közepes és nagyvállalatok egy csoportba vételével). A szektor finomabb elemzése minden bizonnyal azt mutatná ki, hogy a (nagy számú) kis családi vállalkozások átlagos árbevétele az országos átlag alatt marad. A vállalatonként foglalkoztatott munkavállalók átlagos száma szintén sokat elárul a vállalkozások méreteiről. Az Európai Unióban a társaságoknál átlag 5-6 fő dolgozik. Ez a szám 3 főre esik Spanyolország és Olaszország esetében. Mivel itt is átlagos értékről van szó, az eredményből arra lehet következtetni, hogy az egyfős vállalkozások száma igen magas.

(16)  90 000 és 120 000 euró 40 tonnás kamionokra.

(17)  Egyébként e szektor vállalkozásai között a kapcsolatok képlékenyek, ezért valószínűsíthető, hogy a piac szerkezete azonnal reagálna az ilyen pénzügyi apportokra, a közösségi érdekekkel ellentétes módon.

(18)  A kőszéniparnak nyújtott állami támogatásokról szóló, 1407/2002/EK rendelet (HL L 205/1., 2002.8.2.)

(19)  1407/2002/EK rendelet 3. cikk 1. bekezdés

---

---

14.6.2005

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 144/8

---

Az emberkereskedelemmel foglalkozó szakértői csoport új összetétele

(2005/C 144/03)

(Az emberkereskedelemmel foglalkozó szakértői csoport a 2003. március 25-i 2003/209/EK bizottsági határozat (1) alapján jött létre)

A Bizottság 2005. június 7-i határozatával 2005. március 1-től számítva, egy éves időszakra megújítja az emberkereskedelemmel foglalkozó szakértői csoport következő tagjainak kinevezését:

Jean-Michel Colombani

Pippo Costella

Mary Cunneen

Brice de Ruyver

José Garcia Magariños

Marco Gramegna

Krzysztof Karsznicki

Plamen Kolarski

Martina Liebsch

Michel Marcus

Isabella Orfano

Nell Rasmussen

Elisabetta Rosi

Rózsa Éva

Henrik Sjölinder

Hana Snajdrova

Gerda Theuermann

Marina Tzvetkova

Bärbel Uhl

Marjan Wijers

---

(1)  HL L 79., 2003.3.26., 25. o.

---

14.6.2005

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 144/9

---

A francia kormány közleménye a szénhidrogének kutatására, feltárására és kitermelésére vonatkozó engedélyek megadásának és felhasználásának feltételeiről szóló, 1994. május 30-i 94/22/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvről (1)

A folyékony vagy gáz halmazállapotú szénhidrogének kutatására vonatkozó kizárólagos engedélyek (ún. „Permis d'Aquila” és „Permis d'Arcachon Maritime”) iránti kérelemről szóló hirdetmény)

(2005/C 144/04)

(EGT vonatkozású szöveg)

2004. december 18-án kelt kérelmével a Route de Pontenx 6., 40161 PARENTIS-EN-BORN (Franciaország) székhelyű Vermilion Rep SAS és Vermilion Exploration SAS vállalatok öt évre szóló folyékony vagy gázhalmazállapotú szénhidrogének kutatására vonatkozó, mintegy 709 négyzetkilométerre érvényes kizárólagos kutatási engedély (ún. „Permis d'Aquila”) kiadását kérelmezték, részben Gironde megye területén, részben tengerfenék alatti területre a megye szélességében.

2005. március 4-i kérelmével a „Curdarragh” 6., Annamult, Bennettsbridge, Coungy Kilkenny (Irország) székhelyű Island Oil- and Gas plc társaság öt évre szóló folyékony vagy gázhalmazállapotú szénhidrogének kutatására vonatkozó, mintegy 683 négyzetkilométerre érvényes kizárólagos kutatási engedély ún. „Permis d'Arcachon Maritime” kiadását kérelmezte, részleges versenyben az „Aquila” engedéllyel, a Gironde megyéhez tartozó nyílt tengerfenék alatti részre vonatkozóan .

Ezen engedély magában foglalja az itt következőkben földrajzi koordinátákkal meghatározott csúcsokat egymást követően összekötő déli körívek alkotta kerület belsejét, a délkör Párizsból ered (koordináták greenwichi fokokban megadva):

CSÚCSOK	HOSSZÚSÁG	SZÉLESSÉG
A	4,30 gr O (1°31'56'' O)	49,90 gr N (44°54'40'' N)
B	3,90 gr O (1°10'20'' O)	49,90 gr N (44°54'40'' N)
C	3,90 gr O (1°10'20'' O)	49,80 gr N (44°49'16'' N)
D	4,00 gr O (1°15'44'' O)	49,80 gr N (44°49'16'' N)
E	4,00 gr O (1°15'44'' O)	49,59 gr N (44°37'55'' N)
F	4,01 gr O (1°16'17'' O)	49,59 gr N (44°37'55'' N)
G	4,01 gr O (1°16'17'' O)	49,56 gr N (44°36'18'' N)
H	4,00 gr O (1°15'44'' O)	49,56 gr N (44°36'18'' N)
I	4,00 gr O (1°15'44'' O)	49,50 gr N (44°33'04'' N)
J	4,10 gr O (1°21'08'' O)	49,50 gr N (44°33'04'' N)
K	4,10 gr O (1°21'08'' O)	49,60 gr N (44°38'28'' N)
L	4,20 gr O (1°26'32'' O)	49,60 gr N (44°38'28'' N)
M	4,20 gr O (1°26'32'' O)	49,70 gr N (44°43'52'' N)
N	4,30 gr O (1°31'56'' O)	49,70 gr N (44°43'52'' N)

Az érdekelt társaságok pályázati kérelmet nyújthatnak be az ezen felhívás közzétételétől számított kilencven napon belül a „Felhívás szénhidrogénekre vonatkozó bányászati engedélyek elnyerésére Franciaországban” közleményben összefoglalt eljárás szerint, amely az Európai Közösségek Hivatalos Lapjának 1994. december 30-i C 374. számának 11. oldalán került közzétételre, és amelyet a bányászati engedélyekre vonatkozó 1995. április 19-i 95-427. sz. határozat (a Francia Köztársaság Hivatalos Közlönye, 1995. április 22.) rögzíti.

Minden további információ a Gazdasági, Pénzügyi és Ipari Minisztériumnál szerezhető be (Energia- és nyersanyag főigazgatóság, energia- és bányászati források igazgatósága, bányajogi hivatal) Télédoc 133, F-75703 Paris Cedex 13 boulevard Vincent-Auriol 61., (Tel.: +33 1 44 97 23 02; fax: +33 1 44 97 05 70).

---

(1)  HL L 164., 1994.06.30., 3. o.

---

14.6.2005

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 144/11

---

Összefonódás előzetes bejelentése

(Ügyszám COMP/M.3832 – MatlinPatterson L.P./Matussière & Forest)

Egyszerűsített eljárás alá vont ügy

(2005/C 144/05)

(EGT vonatkozású szöveg)

1.

2005. június 6-án a Bizottság a Tanács 139/2004/EK (1) rendelete 4. cikke szerint bejelentést kapott a MatlinPatterson L.P. („MatlinPatterson”, Egyesült Államok) irányítása alá tartozó befektetési alapok tervezett összefonódásáról, amely szerint az előbbiek részleges irányítást szereznek a Tanács rendeletének 3. cikke (1) bekezdése b) pontja szerint a Matussière & Forest S.A. (együtt: „Matussière Assests”, Franciaország) vállalatok felett, részesedés vásárlása útján.

2.	Az érintett vállalatok üzleti tevékenysége a következő: — MatlinPatterson esetében: befektetési csoport, amely pénzügyi nehézségekben lévő vállatokba fektet be azzal a céllal, hogy az újraszervezési folyamatot irányítsa; — Matussière Assets esetében: papír gyártása és eladása kiadványokhoz.

3.

A Bizottság, előzetes vizsgálatára alapozva megállapítja, hogy a bejelentett tranzakció a 139/2004/EK rendelet hatálya alá tartozhat. Ettől eltekintve, e kérdésről a Bizottság a végleges döntés jogát fenntartja. A Bizottság, a Tanács 139/2004/EK (2) rendelete alá tartozó, bizonyos összefonódásokra vonatkozó egyszerűsített eljárásról szóló közleménye szerint az ügyet egyszerűsített eljárásra utalhatja.

4.

A Bizottság felkéri az érdekelt harmadik feleket, hogy az ügylet kapcsán esetleges észrevételeiket nyújtsák be a Bizottsághoz. Az észrevételeknek a közzétételt követő 10. napon belül kell a Bizottsághoz beérkezniük. Az észrevételek beküldhetők a Bizottsághoz faxon (fax: (32-2) 296 43 01 vagy 296 72 44) vagy postai úton az alábbi hivatkozási számmal COMP/M.3832 – MatlinPatterson L.P./Matussière & Forest a következő címre: Európai Bizottság Verseny Főigazgatóság, Fúziós Iktatási Osztály J-70 B-1049 Bruxelles/Brussel

---

(1)  HL L 24., 2004.1.29., 1. o.

(2)  HL C 56., 2005.3.05., 32. o.

---

14.6.2005

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 144/12

---

Összefonódás előzetes bejelentése

(Ügyszám COMP/M.3763 – Carlsberg/DLG/Sejet JV)

Egyszerűsített eljárás alá vont ügy

(2005/C 144/06)

(EGT vonatkozású szöveg)

1.

2005. június 6-án a Bizottság a Tanács 139/2004/EK (1) rendelete 4. cikke szerint bejelentést kapott egy tervezett összefonódásról, ami szerint a Carlsberg A/S („Carlsberg”, Dánia) és a Dansk Landbrugs Grovvareselskab a.m.b.a. („DLG”, Dánia) vállalatok közös irányítást szereznek a jelenleg a DLG által irányított dániai Sejet Planteforædling I/S („Sejet”) vállalat felett, eszközvásárlás útján.

2.

Az érintett vállalatok üzleti tevékenysége a következő: — Carlsberg vállalat esetében: sör és üdítőitalok termelése, kereskedelme, marketingje és disztribúciója; — DLG vállalat esetében: takarmányozási vállalat, ami főleg takarmányok, gabonafélék, trágya és növényvédelmi szereknek a dán farmerek részére történő szállításával foglalkozik; — Sejet vállalat esetében: kereskedelmi növénytermesztés, illetve búza, árpa, zab, rozs triticale, törköly és kukorica fajták kutatása és fejlesztése mezőgazdasági felhasználásra.

3.

A Bizottság, előzetes vizsgálatára alapozva megállapítja, hogy a bejelentett tranzakció a 139/2004/EK rendelet hatálya alá tartozhat. Ettől eltekintve, e kérdésről a Bizottság a végleges döntés jogát fenntartja. A Bizottság, a Tanács 139/2004/EK (2) rendelete alá tartozó, bizonyos összefonódásokra vonatkozó egyszerűsített eljárásról szóló közleménye szerint az ügyet egyszerűsített eljárásra utalhatja.

4.

A Bizottság felkéri az érdekelt harmadik feleket, hogy az ügylet kapcsán esetleges észrevételeiket nyújtsák be a Bizottsághoz. Az észrevételeknek a közzétételt követő 10. napon belül kell a Bizottsághoz beérkezniük. Az észrevételek beküldhetők a Bizottsághoz faxon (fax: (32-2) 296 43 01 vagy 296 72 44) vagy postai úton az alábbi hivatkozási számmal COMP/M.3763 - Carlsberg/DLG/Sejet JV a következő címre: Európai Bizottság Verseny Főigazgatóság, Fúziós Iktatási Osztály J-70 B-1049 Bruxelles/Brussel

---

(1)  HL L 24., 2004.1.29., 1. o.

(2)  HL C 56., 2005.3.05., 32. o.

---

14.6.2005

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 144/13

---

A Bizottság vizsgálata a földgáz és a villamos energia ágazatában

(2005/C 144/07)

A Bizottság 2005. június 13-án vizsgálat indításáról hozott határozatot (a COMP/39172 és a COMP/39173 ügyben) az 1/2003/EK rendelet 17. cikke értelmében a következő gazdasági ágazatokban: villamos energia és földgáz. A tanácsadó bizottság kedvező véleményt adott. A határozat szövegét tájékoztatási célból a Versenypolitikai Főigazgatóság hivatalos honlapján tették közzé.

---

14.6.2005

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 144/13

---

A Bizottság vizsgálata a lakossági bankügyletek és a vállalati vagyonbiztosítás ágazatában

(2005/C 144/08)

A Bizottság 2005. június 13-án vizsgálat indításáról hozott határozatot (a COMP/39190 és a COMP/39191 ügyben) az 1/2003/EK rendelet 17. cikke értelmében a következő gazdasági ágazatokban: lakossági bankügyletek és vállalati vagyonbiztosítás. A tanácsadó bizottság kedvező véleményt adott. A határozat szövegét tájékoztatási célból a Versenypolitikai Főigazgatóság hivatalos honlapján tették közzé.

---

14.6.2005

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 144/14

---

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK VÉLEMÉNYE

(2005. május 31.)

az Európai Unió Tanácsának felkérésére a külföldi leányvállalatok felépítésére és tevékenységére vonatkozó közösségi statisztikákról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet iránti javaslatról (COM(2005) 88 végleges)

(CON/2005/16)

(2005/C 144/09)

1.

2005. április 6-án az Európai Unió Tanácsa arra kérte az Európai Központi Bankot (EKB), hogy hozzon véleményt a külföldi leányvállalatok felépítésére és tevékenységére vonatkozó közösségi statisztikákról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet iránti javaslatról (a továbbiakban: rendelettervezet).

2.	Az EKB véleményalkotásra szolgáló hatásköre az Európai Közösséget létrehozó szerződés 105. cikke (4) bekezdésének első francia bekezdésén alapul. Az Európai Központi Bank eljárási szabályzatának 17.5. cikke első mondatával összhangban a Kormányzótanács fogadta el ezt a véleményt.

3.

A rendelettervezet célkitűzése a külföldi leányvállalatok felépítésére és tevékenységére vonatkozó közösségi statisztikák rendszeres elkészítéséről szóló közös keret megteremtése. A tagállamok egyrészről e keret alapján fognak adatot szolgáltatni az összeállítást készítő országban rezidens, de valamely külföldi szervezeti egység által ellenőrzött külföldi leányvállalatokkal kapcsolatban. A rendelettervezet I. melléklete egy közös modult határoz meg a külföldi leányvállalatokra vonatkozó ilyen belső statisztikák számára (a továbbiakban: belső FATS-ok). Másrészről jelenleg önkéntes az adatszolgáltatás a nem az összeállítást készítő országban rezidens olyan külföldi leányvállalatok tekintetében, amelyek felett az ellenőrzést az összeállítást készítő országban rezidens valamely szervezeti egység gyakorolja, és azzal kapcsolatban egyes tagállamok kísérleti tanulmányokat fognak folytatni a rendelettervezet hatálybalépését követő legkésőbb három éven belül. A rendelettervezet II. melléklete egy közös modult határoz meg a külföldi leányvállalatokra vonatkozó ilyen külső statisztikák számára (a továbbiakban: külső FATS-ok).

4.

Az EKB üdvözli a rendelettervezetet. A rendelettervezet a közös keret meghatározásával javíthatja a külföldi leányvállalatokra vonatkozó adatok összehasonlíthatóságát az EU egészében, ezáltal növelve azok alkalmasságát az EU és/vagy az euroövezet szintjén történő összesítésre, valamint megbízhatóbbá téve azokat valamennyi felhasználó számára. A külföldi leányvállalatokra vonatkozó adatokat jelenleg a tagállamok nemzeti statisztikai hivatalai (általában a belső FATS-ok alkalmazásával) és központi bankjai (általában külső FATS-ok alkalmazásával) állítják össze. Az alkalmazott összeállítási módszerek összhangban állnak a rendelettervezettel, és az ilyen adatok az EKB-t is segítik a nagyobb vállalatok, illetve azok euroövezeten belüli és kívüli külföldi leányvállalatainak tevékenységével kapcsolatos gazdasági fejlemények értékelésében. Ezeket az adatokat különösen értékesnek ítélik mind az euroövezeten belüli kereskedelem és az árazási magatartás vizsgálatánál, mind pedig a külföldi közvetlen befektetéseknek például a versenyképességre vagy a foglalkoztatottságra gyakorolt gazdasági hatásai megértésénél.

5.

Ezzel összefüggésben az EKB megjegyzéseket kíván fűzni a rendelettervezet egyes rendelkezéseihez. Az EKB megjegyzi, hogy a rendelettervezet nem haladéktalanul teszi kötelezővé a külső FATS-ok szolgáltatását. Az egyes tagállamokban elvégzendő kísérleti tanulmányok értékelése csak egy három éves időszak után lesz lehetséges. Az EKB megjegyzi azt is, hogy bár a fizetési mérleggel, a szolgáltatások nemzetközi kereskedelmével és a közvetlen külföldi befektetésekkel kapcsolatos közösségi statisztikákról szóló, 2005. január 12-i 184/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) I. mellékletének 2. szakaszában a fizetési mérlegekkel kapcsolatos statisztikák tekintetében előírt adatok (adatáramlás) külön kategóriákat tüntetnek fel az áruk és a szolgáltatások esetében, a rendelettervezet nem kategorizálja külön e módon az árukat és a szolgáltatásokat. Amennyiben ezeket az adatokat nem kategorizálják külön, azok elemzési értéke csökkenni fog, és nehezebb lesz összehasonlítani azokat az azon országokban közzétett adatokkal, amelyek az euroövezet főbb ügyfelei.

6.

Egy másik kérdés a jelenleg a rendelettervezet I. mellékletének 5. szakaszában meghatározott határidő: a tagállamoknak a belső FATS-okat a referenciaév végétől számított 20 hónapon belül kell továbbítaniuk. Úgy tűnik, hogy ez a lehetséges leghosszabb határidő a nagyobb társaságok szerkezetében, illetve azok leányvállalatainak számában, méretében és gazdasági tevékenységében bekövetkező (gyakori) változásokat magába foglaló gazdasági fejlemények rendszeres értékelésének biztosítására. Az EKB ezért ösztönzi a Parlamentet és a Tanácsot a kísérleti tanulmányok kiértékelését követően azon lehetőség megfontolására, hogy legalább az összesített adatok (azaz a rendelettervezetben említett „1. szint”) tekintetében rövidítsék középtávúra a tervezett határidőt. Ez még inkább összhangba hozná a 184/2005/EK rendeletben a közvetlen külföldi befektetésekkel kapcsolatos összesített adatok szolgáltatására előírt határidővel, ami kilenc hónap.

7.

Az I-III. mellékletek behatóbb tanulmányozását követően az EKB megjegyzi, a 184/2005/EK rendelet I. mellékletének 6. szakasza (a földrajzi bontás szintjei) tartalmaz egy további tételt (U4 Euroövezeten kívül) az egyéb, EU-ra vonatkozó tételek mellett. Az EKB véleménye szerint az euroövezeti aggregátum előállítása érdekében hasznos lenne egy hasonló, „euroövezeten kívüli” hivatkozás bevezetése a rendelettervezet III. mellékletébe kiegészítő földrajzi bontási szintként az „1. szint” alá. Végül a magyarázó emlékeztető az EU-15-ökre (illetve az EU15-tagállamokra) hivatkozik; az EKB javasolja ehelyett a jelenlegi „EU-25” vagy „EU25-tagállamok” hivatkozás beépítését.

---

(1)  OJ L 35., 2005.2.8., 23. o.

---

14.6.2005

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 144/16

---

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK VÉLEMÉNYE

(2005. június 3.)

az Európai Unió Tanácsának felkérésére a túlzott hiány esetén követendő eljárás végrehajtásának felgyorsításáról és pontosításáról szóló 1467/97/EK rendelet módosításáról szóló tanácsi rendelet iránti javaslatról (COM(2005) 155 végleges)

(CON/2005/17)

(2005/C 144/10)

1.

2005. május 3-án az Európai Központi Bank (EKB) az Európai Unió Tanácsától azt a felkérést kapta, hogy alkosson véleményt a túlzott hiány esetén követendő eljárás végrehajtásának felgyorsításáról és pontosításáról szóló 1467/97/EK tanácsi rendelet módosításáról szóló tanácsi rendelet iránti javaslatról (a továbbiakban: a rendelettervezet).

2.	Az EKB-nak a vélemény meghozatalára szolgáló hatásköre az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 104. cikke (14) bekezdésének második albekezdésén alapul. Az Európai Központi Bank eljárási szabályzata 17.5. cikkének első mondatával összhangban a Kormányzótanács fogadta el ezt a véleményt.

3.

A rendezett költségvetési politikák léte alapvető a gazdasági és monetáris unió (EMU) sikeréhez. Ez az euroövezeten belül a makrogazdasági stabilitás, a növekedés és kohézió előfeltétele. A Szerződésben és a Stabilitási és Növekedési Paktumban foglalt fiskális keretrendszer az EMU sarokköve, és így kulcsfontosságú a költségvetési fegyelemmel kapcsolatos elvárások biztosításához. Ennek a szabályokon alapuló, biztonságos és fenntartható államháztartást célzó és egyben az önműködő stabilizátorok révén a kiugró ingadozások csillapítását egyidejűleg lehetővé tevő keretrendszernek továbbra is egyértelműnek, egyszerűnek és végrehajthatónak kell maradnia. Az ezen elveknek való megfelelés elő fogja segíteni a keretrendszer végrehajtásában az átláthatóságot és az egyenlő elbánást is.

4.

A rendelettervezet célja a Stabilitási és Növekedési Paktum végrehajtásában a Tanács (ECOFIN) által 2005. március 20-án elhatározott változások tükrözése. A rendelettervezet a túlzott hiány esetén követendő eljárás végrehajtására vonatkozik. A rendelettervezet a rendezett költségvetési politikák biztosítását célozza a költségvetési fegyelem ösztönzőinek megteremtésével. Míg az EKB nem látja szükségesnek a véleménynyilvánítást a rendelettervezet egyes rendelkezései vonatkozásában, megismétli, hogy a túlzott hiány esetén követendő eljárásnak egy szoros időkeret betartása mellett hitelesnek és hatékonynak is kell lennie a nem fenntartható államháztartás elleni védelem céljából. Ezzel kapcsolatban az EKB a túlzott hiány esetén követendő eljárás végrehajtásának felgyorsításáról és pontosításáról szóló, 1997. július 7-i 1467/97/EK rendelet (1) lehető legkisebb mértékű módosítását támogatja. A túlzott hiány esetén követendő eljárás szigorú és egységes végrehajtása hozzájárulna a prudens költségvetési politikához.

---

(1)  HL L 209., 1997.8.2., 6. o.

---

14.6.2005

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 144/17

---

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK VÉLEMÉNYE

(2005. június 3.)

az Európai Unió Tanácsának felkérésére a költségvetési egyenleg felügyeletének megerősítéséről és a gazdaságpolitikák felügyeletéről és összehangolásáról szóló 1466/97/EK rendelet módosításáról szóló tanácsi rendelet iránti javaslatról (COM(2005) 154 végleges)

(CON/2005/18)

(2005/C 144/11)

1.

2005. május 3-án az Európai Központi Bank (EKB) az Európai Unió Tanácsától azt a felkérést kapta, hogy alkosson véleményt a költségvetési egyenleg felügyeletének megerősítéséről és a gazdaságpolitikák felügyeletéről és összehangolásáról szóló 1466/97/EK tanácsi rendelet módosításáról szóló tanácsi rendelet iránti javaslatról (a továbbiakban: a rendelettervezet).

2.

A rendelettervezet az Európai Közösséget létrehozó szerződés 99. cikkének (5) bekezdésén alapul. Bár ez a rendelkezés nem írja elő kifejezetten az EKB-val konzultáció folytatását, a költségvetési egyenleg felügyelete, valamint a gazdaságpolitikák felügyelete és összehangolása fontos az árstabilitás fenntartása mint a Központi Bankok Európai Rendszere elsődleges célja szempontjából. Ezért az EKB vélemény meghozatalára szolgáló hatásköre az Európai Közösséget létrehozó szerződés 105. cikke (4) bekezdésének első francia bekezdésén alapul. Az Európai Központi Bank eljárási szabályzatának 17.5. cikke első mondatával összhangban a Kormányzótanács fogadta el ezt a véleményt.

3.

A rendezett költségvetési politikák léte alapvető a gazdasági és monetáris unió (EMU) sikeréhez. Ez az euroövezeten belül a makrogazdasági stabilitás, a növekedés és kohézió előfeltétele. A Szerződésben és a Stabilitási és Növekedési Paktumban foglalt fiskális keretrendszer az EMU sarokköve, és így kulcsfontosságú a költségvetési fegyelemmel kapcsolatos elvárások biztosításához. Ennek a szabályokon alapuló, biztonságos és fenntartható államháztartást célzó és egyben az önműködő stabilizátorok révén a kiugró ingadozások csillapítását egyidejűleg lehetővé tevő keretrendszernek továbbra is egyértelműnek, egyszerűnek és végrehajthatónak kell maradnia. Az ezen elveknek való megfelelés elő fogja segíteni a keretrendszer végrehajtásában az átláthatóságot és az egyenlő elbánást is.

4.

A rendelettervezet célja a Stabilitási és Növekedési Paktum végrehajtásában a Tanács (ECOFIN) által 2005. március 20-án elhatározott változások tükrözése. A rendelettervezet a felügyeleti folyamatra, valamint a tagállamok költségvetési politikái középtávú céljainak meghatározására vonatkozik. Míg az EKB nem látja szükségesnek a véleménynyilvánítást a rendelettervezet egyes rendelkezései vonatkozásában, helyesli a gazdaságpolitikák felügyelete és koordinálása javításának célját az államháztartások fenntarthatóságát biztosító középtávú célkitűzések elérése és fenntartása érdekében. A felügyeleti eljárások szigorú és egységes végrehajtása hozzájárulna a prudens költségvetési politikákhoz.

---