11.5.2005

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

CE 111/1

14/2005. SZ. KÖZÖS ÁLLÁSPONT

a Tanács által 2004. december 20-án elfogadva

a fürdővizek minőségéről és a 76/160/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, …-i 2005/…/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadása céljából

(2005/C 111 E/01)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 175. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1)

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére (2),

a Szerződés 251. cikkében előírt eljárásnak megfelelően eljárva (3),

mivel:

(1)	A Bizottságnak a fenntartható fejlődésről szóló közleményében foglaltak alapján az Európai Tanács a jövő fejlődésének általános iránymutatásaiként célokat jelölt meg olyan elsőbbséget élvező területeken, mint a természeti erőforrások és a közegészségügy.

(2)

A víz szűkösen rendelkezésre álló természeti erőforrás, melynek minőségét óvni, védeni kell, gazdálkodni kell vele, és ennek megfelelően kell kezelni. A felszíni vizek különösen olyan megújuló erőforrások, melyek csak korlátozottan képesek az emberi tevékenységekkel járó ártalmas hatásokat kiheverni.

(3)	A Közösség környezetvédelmi politikájának céljai között szerepelnie kell a magas szintű védelemnek, és elő kell segítenie a környezet minőségének megőrzését, védelmét és javítását, valamint az emberi egészség védelmét.

(4)

2000 decemberében a Bizottság elfogadta az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak szóló, az új fürdővizekkel kapcsolatos politika fejlesztéséről szóló közleményét, és széles körű konzultációt kezdeményezett az összes érdekelt és bevont féllel. A konzultáció fő eredményeként általános támogatást kapott egy a legfrissebb tudományos eredményeken alapuló, és a nyilvánosság nagyobb részvételére különös figyelmet fordító új irányelv kidolgozása.

(5)

A hatodik közösségi környezetvédelmi cselekvési program megállapításáról szóló, 2002. július 22-i 1600/2002/EK európai parlament és tanácsi határozat (4) kötelezettségvállalást tartalmaz a fürdővizek magas szintű védelmének biztosítására vonatkozóan, ideértve a fürdővizek minőségéről szóló, 1975. december 8-i 76/160/EGK irányelv (5) felülvizsgálatát is.

(6)

A Szerződés alapján környezetpolitikája kidolgozása során a Közösség figyelembe veszi – többek között – a rendelkezésre álló tudományos és mûszaki adatokat. Ezen irányelvnek tudományos bizonyítékokat kell igénybe vennie a mikrobiológiai egészségügyi kockázatok előrejelzésére vonatkozó legmegbízhatóbb jelzőparaméterek megállapítása, valamint a védettség magas szintjének elérése érdekében. Sürgősen további járványügyi vizsgálatokat kell végezni a fürdőzéssel, különösen az édesvízi fürdőzéssel összefüggő egészségügyi kockázatokra vonatkozóan.

(7)

A hatékonyság növelése és az erőforrásokkal való előrelátó gazdálkodás érdekében, ezen irányelvet szorosan össze kell hangolni a Közösség egyéb vízügyi jogszabályaival, így az 1991. május 21-i, a települési szennyvíz kezeléséről szóló 91/271/EGK tanácsi irányelvvel (6), az 1991. december 12-i, a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 91/676/EGK tanácsi irányelvvel (7) és a 2000. október 23-i, a vízvédelmi politika területén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (8).

(8)

A tervezett intézkedésekről és azok végrehajtásának előrehaladásáról az érdekelt feleket megfelelően tájékoztatni kell. A nyilvánosságot megfelelően és időben tájékoztatni kell a fürdővizek minőség-ellenőrzésének eredményeiről és az egészséget veszélyeztető tényezők megelőzése érdekében tett kockázatkezelési intézkedésekről, különösen az előre látható rövid távú szennyezésekkel és a rendkívüli eseményekkel összefüggésben. A Közösségen belül mindenütt alkalmazni kell az új technológiákat, amelyek lehetővé teszik a nyilvánosság hatékony és egységes tájékoztatását a fürdővizekről.

(9)	A minőség-ellenőrzés céljaira összehangolt elemzési módszereket és gyakorlatot kell alkalmazni. Hosszabb időszakon át tartó megfigyelés és minőségértékelés szükséges a fürdővizek valósághű osztályozásához.

(10)

A megfelelést nemcsak a mérések és számítások, hanem a megfelelő vízgazdálkodási intézkedések és a minőségbiztosítás területén is biztosítani kell. Ezért helyénvaló egy fürdővízprofil rendszer kialakítása a vízgazdálkodási intézkedések alapjául szolgáló kockázatok jobb megértése érdekében. Ezzel párhuzamosan, különös figyelmet kell fordítani a minőségi előírások betartására és a 76/160/EGK irányelvről történő következetes átállásra.

(11)

1998. június 25-én a Közösség aláírta a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló ENSZ–EGB-egyezményt (Aarhusi Egyezmény). A közösségi jogot megfelelően hozzá kell igazítani ehhez az egyezményhez annak a Közösség általi megerősítése céljából. Éppen ezért helyénvaló, hogy ezen irányelv tartalmazzon rendelkezéseket a nyilvánosság információhoz való hozzáféréséről és a végrehajtásában történő részvételéről.

(12)

Mivel ezen irányelv célját – nevezetesen a jó fürdővízminőség és a magas szintű védelem tagállamok általi, közös követelményrendszer alapján történő elérését – a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért ez a cél közösségi szinten jobban megvalósítható, a Közösség a Szerződés 5. cikkében meghatározott szubszidiaritás elvével összhangban intézkedéseket fogadhat el. Az ugyanebben a cikkben meghatározott arányosság elvével összhangban ez az irányelv nem haladja meg a fenti cél eléréséhez szükséges mértéket.

(13)	Az ezen irányelv végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozatának megfelelően kell elfogadni (9).

(14)

A közösségi fürdővizekkel kapcsolatos politika állandó fontossága nyilvánvaló minden fürdési idényben, mivel megvédi a lakosságot a közösségi fürdőterületeken vagy azok közelében a vizekbe véletlenszerűen vagy tartósan kibocsátott szennyezésektől. A fürdők vizének átlagos minősége jelentősen javult a 76/160/EGK irányelv hatálybalépése óta. Mindazonáltal, az említett irányelv a hetvenes évek tudását és tapasztalatát tükrözi. A fürdővíz-használati szokások azóta megváltoztak, csakúgy, mint a tudományos és műszaki tudás szintje is. Ezért az említett irányelvet hatályon kívül kell helyezni,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Az irányelv célja és hatálya

(1) Ez az irányelv rendelkezéseket állapít meg:

a)	a fürdővíz-minőség ellenőrzésére és osztályozására;

b)	a fürdővíz-gazdálkodásra; és

c)	a nyilvánosságnak a fürdővizek minőségével kapcsolatos tájékoztatására.

(2) Ezen irányelv célja a környezet minőségének megőrzése, védelme és javítása, az emberi egészség védelme a 2000/60/EK irányelv rendelkezéseinek kiegészítéseként.

(3) Ezen irányelv hatálya kiterjed a felszíni vizek minden olyan elemére, amelyben az illetékes hatóság megítélése szerint nagyszámú ember fürdőzik, és amelyre vonatkozóan nem rendelt el állandó tilalmat vagy nem adott ki a fürdést tartósan ellenjavalló tájékoztatást (a továbbiakban: fürdővíz). Az irányelv hatálya nem terjed ki a(z):

a)	uszodákra és gyógyfürdőkre;

b)	mesterséges vízterekben gyógyászati célra használt vagy vízkezelési módszereknek alávetett vizekre;

c)	mesterségesen létesített zárt vizekre, melyek nincsenek összeköttetésben sem felszíni, sem talajvizekkel.

2. cikk

Fogalommeghatározások

Ezen irányelv alkalmazásában:

1.	A „felszíni vizek”, a „felszín alatti víz”, a „szárazföldi víz”, az „átmeneti vizek”, a „parti tengervíz” és a „vízgyűjtő” kifejezések jelentése azonos a 2000/60/EK irányelvben meghatározott jelentésükkel.

2.	„Illetékes hatóság”: az a hatóság, vagy hatóságok, amelye(ke)t egy tagállam kijelölt az ezen irányelv rendelkezéseinek való megfelelés biztosítására, vagy bármely más olyan szervezet, vagy hatóság, amelyre ezt a feladatot átruházták.

3.	„Állandó”: fürdőzési tilalommal vagy ellenjavallattal kapcsolatosan azt jelenti, hogy legalább egy teljes fürdési idény időtartamára érvényes.

4.	„Nagyszámú”: a fürdőzők vonatkozásában az a létszám, amelyet az illetékes hatóság magasnak tekint, figyelemmel különösen a múltbeli tendenciákra, vagy bármely más, a fürdőzést támogató infrastruktúrára, létesítményre vagy más intézkedésre.

5.	„Szennyezés”: mikrobiológiai szennyező anyag, vagy más olyan szervezet, vagy hulladék jelenléte, amely kihat a fürdővizek minőségére és veszélyezteti a fürdőzők egészségét, a 8. és 9. cikkekben, illetve az I. melléklet „A” oszlopában foglaltak értelmében.

6.	„Fürdési idény”: az az időszak, amely során nagyszámú fürdőzőre lehet számítani.

„Fürdővíz-gazdálkodási intézkedések”: a fürdővizekkel kapcsolatban foganatosított alábbi intézkedések:

a)	a fürdővízprofilok elkészítése és karbantartása;

b)	minőség-ellenőrzési ütemterv készítése;

c)	a fürdővizek minőségének ellenőrzése;

d)	a fürdővizek minőségének értékelése;

e)	a fürdővizek osztályozása;

f)	azon szennyező források meghatározása és értékelése, amelyek hátrányosan befolyásolhatják a fürdővizeket és veszélyeztethetik a fürdőzők egészségét;

g)	a nyilvánosság tájékoztatása;

h)	a fürdőzők szennyezésexpozíciójának megelőzését szolgáló lépések megtétele;

i)	a szennyezés kockázatának csökkentését szolgáló tevékenység.

„Rövid távú szennyezés”: az I. melléklet „A” oszlopa szerint értelmezett mikrobiológiai szennyezés, amelynek egyértelműen azonosítható okai vannak, általában nem befolyásolja 72 óránál tovább a fürdővizek minőségét, és amelynek az előrejelzésére és kezelésére az illetékes hatóság eljárásokat állapított meg a II. mellékletben meghatározottaknak megfelelően.

9.	„Rendkívüli helyzet”: olyan esemény, vagy események kombinációja, amely(ek) az adott helyen károsan hat(nak) ki a fürdővizek minőségére, és amely(ek) előfordulása átlagosan négyévenként egynél többször nem várható.

10.	„Fürdővíz-minőségi adatsor”: a 3. cikknek megfelelően beszerzett adatok.

11.	„A fürdővízminőség értékelése”: a fürdővizek minőségének a II. mellékletben meghatározott értékelési eljárás útján történő kiértékelése.

12.	„Cianobaktérium-burjánzás”: a cianobaktériumok vízvirágzása, massza vagy hab formájában való felszaporodása.

13.	Az „érintett lakosság” kifejezésnek ugyanaz a jelentése, mint az 1985. június 27-i, az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló 85/337/EGK irányelvben (10).

II. FEJEZET

A FÜRDŐVÍZ MINŐSÉGE ÉS MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSA

3. cikk

Minőség-ellenőrzés

(1) A tagállamok évente azonosítják a fürdővizeket és meghatározzák a fürdési idény hosszát. Ezt első ízben a 18. cikk (1) bekezdésében említett dátumot követő első fürdési idény kezdete előtt kell megtenniük.

(2) A tagállamoknak biztosítaniuk kell hogy az I. melléklet „A” oszlopában meghatározott paraméterek ellenőrzése a IV. mellékletben foglaltak szerint megtörténjen.

(3) A minőség-ellenőrzés pontját a fürdővízen ott kell kijelölni, ahol:

a)	a legtöbb fürdőző megjelenése várható; vagy

b)	a fürdővízprofil szerint a szennyezés legnagyobb veszélye várható.

(4) Minden fürdési idény kezdete előtt, de legelőször az ezen irányelv hatálybalépését követő harmadik teljes fürdési idény kezdete előtt minden fürdővízre minőség-ellenőrzési ütemtervet kell készíteni. A minőség ellenőrzésére legkésőbb a minőség-ellenőrzési ütemtervben megjelölt időpontot követő négy napon belül sort kell keríteni.

(5) A tagállamok az I. melléklet „A” oszlopában meghatározott paraméterek ellenőrzését már az ezen irányelv hatálybalépését követő első teljes fürdési idény során is bevezethetik. Ebben az esetben a minőség-ellenőrzésre a IV. mellékletben előírt gyakorisággal kell sort keríteni. Az így végzett minőség-ellenőrzés eredményei felhasználhatók a fürdővizek a 4. cikkben foglaltak szerinti minőségi adatsorok összeállítására. Amint a tagállamok az ezen irányelv előírásai szerinti ellenőrzést bevezetik, a 76/160/EGK irányelv melléklete szerinti paraméterek vizsgálata megszüntethető.

(6) A rövid távú szennyezések fennállása alatt vett minták figyelmen kívül hagyhatók. Ezeket a IV. mellékletben foglaltak szerint vett mintákkal kell pótolni.

(7) Rendkívüli helyzet fennállása alatt a 4. cikkben említett minőség-ellenőrzési ütemterv felfüggeszthető. A minőség-ellenőrzési ütemtervet a rendkívüli helyzet megszűnését követő legrövidebb időn belül folytatni kell. A rendkívüli helyzet miatt hiányzó minták pótlására az annak megszűnését követő legrövidebb időn belül új mintákat kell venni.

(8) A tagállamok a Bizottságnak bejelentik a minőség-ellenőrzési ütemterv minden felfüggesztését, a felfüggesztés indokainak megjelölésével együtt. Az ilyen jelentéseket legkésőbb a 13. cikkben meghatározott soron következő éves jelentéssel együtt kell benyújtani.

(9) A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a fürdővizek minőségének vizsgálata az I. mellékletben meghatározott referenciamódszerekkel összhangban, illetve az V. mellékletben meghatározott szabályok szerint történjen. Mindazonáltal, a tagállamok más módszerek vagy szabályok alkalmazását is megengedhetik, ha be tudják bizonyítani, hogy az így kapott eredmények megegyeznek az I. mellékletben meghatározott referenciamódszerek, illetve az V. mellékletben meghatározott szabályok alkalmazásával kapott eredményekkel. Azok a tagállamok, amelyek engedélyezik ilyen egyenértékű eljárások vagy szabályok alkalmazását, kötelesek a Bizottságnak minden érdemi információt benyújtani ezekről az eljárásokról vagy szabályokról és azok egyenértékűségéről.

4. cikk

A fürdővizek minőségének értékelése

(1) A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a fürdővíz-minőségi adatsorok összeállítására az I. melléklet „A” oszlopában meghatározott paraméterek vizsgálata alapján kerüljön sor.

(2) A fürdővizek minőségének értékelését:

a)	minden fürdővízről;

b)	minden fürdési idényt követően;

c)	az aktuális és a három megelőző fürdési idény alatt összeállított fürdővíz-minőségi adatsor alapján; és

d)	a II. mellékletben meghatározott eljárással összhangban kell elvégezni.

Mindazonáltal, egy tagállam dönthet úgy is, hogy a fürdővizek minőségének értékelését csak az utolsó három fürdési idény adataiból összeállított fürdővíz minőségi adatsor alapján végzi el. Erről a döntésről a Bizottságot előzetesen tájékoztatni kell. A Bizottságot arról is tájékoztatni kell, ha a későbbiekben visszatér a négy fürdési idény alapján végzett értékeléshez. A tagállamok legfeljebb ötévenként egy ízben módosíthatják az alkalmazott értékelési időszakot.

(3) A fürdővizek minőségének értékeléséhez használt adatsoroknak legalább 16 mintára, illetve a IV. melléklet 2. pontjában foglalt sajátos körülmények fennállása esetén 12 mintára kell kiterjedniük.

(4) Mindazonáltal, amennyiben:

—	a (3) bekezdésben foglalt követelmény teljesül, vagy

—	a fürdővizek minőségének értékeléséhez használt adatsorok legalább nyolc mintára kiterjednek olyan fürdővizek esetében, ahol a fürdési idény hossza nem haladta meg a nyolc hetet,

a fürdővizek minőségének értékelése négynél kevesebb fürdési idény vizsgálati adatsora alapján is elvégezhető, ha:

a)	a fürdővizet újonnan azonosították;

b)	olyan változások következtek be, amelyek valószínűsíthetően befolyásolják a fürdővíz 5. cikk szerinti osztályba sorolását, amely utóbbi esetben az értékelést csak a változásokat követően vett mintákra vonatkozó fürdővíz-minőségi adatsorokból kell elvégezni; vagy

a fürdővizek minőségének értékelésére már sor került a 76/160/EGK irányelvben foglaltak szerint, amely esetben az említett irányelv alapján gyűjtött megfelelő adatokat kell használni, és ebből a célból a 76/160/EGK irányelv mellékletének 2. és 3. paraméterét egyenértékűnek kell tekinteni az ezen irányelv I. melléklet „A” oszlopának 1. és 2. paraméterével.

(5) A tagállamok a fürdővizek minőségi értékelése alapján feloszthatják vagy összevonhatják a meglévő fürdővizeket. A meglévő fürdővizek csak akkor vonhatók össze, ha:

a)	összefüggőek;

b)	a (2) és a (3) bekezdés, valamint a (4) bekezdés c) pontja szerinti értékelésük a megelőző négy évben hasonló eredményre vezetett; és

c)	a profiljuk közös kockázati tényezőket vagy ilyenek hiányát tartalmazza.

5. cikk

A fürdővizek osztályozása és minőségi állapota

(1) A 4. cikk rendelkezései szerint elvégzett fürdővízminőség-értékelés eredményeként a fürdővizeket a tagállamoknak a II. mellékletben felsorolt kritériumok alapján az alábbiak szerint kell osztályozniuk:

a)	„kifogásolt”;

b)	„tűrhető”;

c)	„jó”; vagy

„kiváló”.

(2) Az ezen irányelv követelményei szerinti első osztályozást legkésőbb a 2015. évi fürdési idény végéig kell elvégezni.

(3) A tagállamoknak a 2015. évi fürdési idény végéig biztosítaniuk kell valamennyi fürdővíz legalább „tűrhető” minőségét. A tagállamoknak általuk megfelelőnek tartott, realisztikus és arányos intézkedéseket kell hozniuk a „kiváló” vagy „jó” osztályba sorolt fürdővizek számának növelése érdekében.

(4) Mindazonáltal, a (3) bekezdésben foglalt általános követelmény ellenére, az ideiglenesen „kifogásolt minőségűnek” osztályozott fürdővizek is kielégíthetik ezen irányelv előírásait. Azokat az okokat, amelyek miatt a fürdővíz nem érte el a „tűrhető” minőségi állapotot, meg kell határozni. Ilyen esetekben a tagállamoknak biztosítaniuk kell az alábbi feltétel teljesülését:

Minden egyes „kifogásolt” minőségű fürdővíz esetében, az osztályozást követő fürdési idény kezdetét követően az alábbi intézkedéseket kell megtenni:

i.	a fürdőzők szennyezésexpozíciójának megakadályozását célzó megfelelő intézkedéseket, ideértve a fürdés tilalmát, vagy annak ellenjavallatát; és

ii.	a szennyezés okainak megelőzését csökkentését vagy megszüntetését célzó intézkedéseket.

Ha egy fürdővizet öt egymást követő éven át „kifogásolt” minőségi osztályba sorolnak, állandó fürdőzési tilalmat vagy ellenjavallatot kell bevezetni. Mindazonáltal, a tagállam az ötéves időszak vége előtt is bevezetheti az állandó fürdőzési tilalmat vagy ellenjavallatot, ha úgy ítéli meg, hogy a „tűrhető” minőség elérése nem, vagy csak aránytalanul magas költségek árán lenne lehetséges.

(5) Állandó fürdőzési tilalom vagy ellenjavallat elrendelése esetén a nyilvánosságot tájékoztatni kell arról, hogy az érintett terület többé nem fürdővíz, és közölni kell a visszaminősítés indokait.

6. cikk

A fürdővízprofil

(1) A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a fürdővízprofilok elkészítésére a III. melléklet rendelkezéseinek megfelelően sor kerül. Egy fürdővízprofil egy vagy több összefüggő fürdővízre vonatkozhat. A fürdővízprofilokat az első alkalommal legkésőbb …-ig (11) kell elkészíteni.

(2) A fürdővízprofilokat rendszeresen felül kell vizsgálni és frissíteni kell, a III. melléklet rendelkezései szerint.

(3) A fürdővízprofilok elkészítése, felülvizsgálata és frissítése során fel kell használni a 2000/60/EK irányelv rendelkezései szerint elvégzett ellenőrzés és értékelés során kapott, az ezen irányelv szempontjából érdemi adatokat.

7. cikk

Intézkedések kivételes körülmények között

A tagállamoknak biztosítaniuk kell a megfelelő intézkedések időben történő foganatosítását, ha olyan rendkívüli eseményről szereznek tudomást, amely káros kihatással van, vagy vélhetően káros kihatással lehet a fürdővizek minőségére és a fürdőzők egészségére. Az ilyen intézkedéseknek magukban kell foglalniuk a nyilvánosság tájékoztatását és, ha szükséges, a fürdőzés ideiglenes megtiltását is.

8. cikk

Cianobakterium-kockázatok

(1) Amennyiben a fürdővízprofil cianobaktérium-burjánzás lehetőségét jelzi, megfelelő minőség-ellenőrzést kell bevezetni az egészségügyi kockázatok időben való felismerése érdekében.

(2) Amennyiben cianobaktérium-burjánzás fordul elő, és az egészségügyi kockázatot megállapították vagy valószínűsítik, azonnal megfelelő intézkedéseket kell foganatosítani a fürdőzők expozíciójának megakadályozására, beleértve a nyilvánosság tájékoztatását is.

9. cikk

Egyéb paraméterek

(1) Amennyiben a fürdővízprofil a makroalgák és/vagy tengeri fitoplankton elszaporodásának tendenciáját mutatja, vizsgálatokat kell végezni elfogadhatóságuk és egészségügyi kockázatuk megállapítására, valamint megfelelő intézkedéseket kell hozni, ideértve a nyilvánosság tájékoztatását is.

(2) A fürdővizeket helyszíni szemle során kell ellenőrizni az olyan szennyezések előfordulásának megállapítására, mint a kátránymaradék, az üveg, a műanyag, a gumi vagy egyéb hulladék. Ilyen szennyezés előfordulása esetén megfelelő intézkedéseket kell hozni, ideértve – szükség esetén – a nyilvánosság tájékoztatását is.

10. cikk

Együttműködés az országhatárokon átnyúló vizek ügyében

Amennyiben egy folyó vízgyűjtő területéről a határon átnyúló hatás érinti a fürdővíz minőségét, az érintett tagállamoknak megfelelően együtt kell működniük ezen irányelv végrehajtása során, ideértve a megfelelő információcserét és az ilyen hatások ellenőrzésére szolgáló együttes fellépést.

III. FEJEZET

INFORMÁCIÓCSERE

11. cikk

A nyilvánosság részvétele

A tagállamoknak ösztönözniük kell a nyilvánosság ezen irányelv végrehajtásában való részvételét, oly módon, hogy lehetőséget biztosítanak számára javaslatok, észrevételek vagy panaszok kifejezésére. Az illetékes hatóságok kötelesek a megszerzett információt megfelelően figyelembe venni.

12. cikk

A nyilvánosság tájékoztatása

(1) A tagállamoknak biztosítaniuk kell az alábbi információk aktív terjesztését, és a fürdési idény alatt az azokhoz történő azonnali hozzáférést a fürdővizek közeli szomszédságában, egy jól megközelíthető helyen:

a)	a fürdővíz aktuálisan érvényes osztályba sorolása;

b)	a fürdővíz általános, műszaki szakkifejezésektől mentes leírása a III. melléklet rendelkezései szerint elkészített fürdővízprofil alapján;

a rövid távú szennyezésnek kitett fürdővizek esetében:

—	tájékoztatás arról, hogy a fürdővíz rövid távú szennyezésnek van kitéve,

—	azon napok számának megjelölése, amelyeken az előző fürdési idény alatt ilyen szennyezés miatt a fürdőzés meg volt tiltva, vagy ellenjavallt volt, és

—	figyelmeztetés, ha ilyen szennyezés valószínűsíthető vagy ténylegesen bekövetkezett;

d)	tájékoztatás a rendkívüli helyzet jellegéről és várható időtartamáról annak előfordulása esetén;

e)	a fürdőközönség tájékoztatása a fürdőzés megtiltása vagy ellenjavallata esetén, ennek indokolásával; és

f)	a teljesebb körű információk forrásainak megnevezése.

(2) A tagállamoknak a megfelelő média és technológiák – beleértve az internetet is – felhasználásával aktívan és időben terjeszteniük kell az (1) bekezdésben említett, fürdővizekre vonatkozó információkat, beleértve az alábbiakat is:

a)	a fürdővizek listája;

b)	minden egyes fürdővíz elmúlt három évre vonatkozó osztályozása és fürdővízprofilja, ideértve az utolsó osztályozást követően az ezen irányelvnek megfelelően végzett minőség-ellenőrzés eredményeit is;

c)	a „kifogásolt” osztályba sorolt fürdővizek esetén a szennyezés okai és a fürdőzők szennyezés expozíciójának megakadályozására, valamint a szennyezés elhárítására tett, az 5. cikk (4) bekezdésében említett intézkedések; és

rövid távú szennyezésnek kitett fürdővizek esetén általános tájékoztatás:

—	azokról a körülményekről, amelyek valószínűleg rövid távú szennyezéshez vezetnek,

—	az ilyen szennyezés előfordulásának valószínűségéről és valószínű időtartamáról,

—	a szennyezés okairól és a fürdőzők expozíciójának megakadályozására valamint az okok elhárítására tett intézkedésekről.

Az a) pontban említett listát minden évben a fürdési idény kezdete előtt rendelkezésre kell bocsátani. A vízminőség ellenőrzésének eredményeit egy héten belül rendelkezésre kell bocsátani.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben említett információt közzé kell tenni, mihelyt az rendelkezésre áll, és legkésőbb a 18. cikk (1) bekezdésében említett időpontot követő ötödik fürdési idény megkezdésével kezdődő hatállyal.

(4) A tagállamok és a Bizottság – amennyiben erre lehetőség van – georeferencia-technológia felhasználásán alapuló, érthető és következetes módon, különösen jelölések és szimbólumok útján tájékoztatják a nyilvánosságot.

13. cikk

Jelentések

(1) A tagállamoknak tájékoztatniuk kell a Bizottságot a vízminőség-ellenőrzés eredményeiről, a fürdővizek minőségének értékeléséről minden egyes fürdővízre vonatkozóan, valamint a jelentősebb intézkedésekről. A tagállamoknak ezt az információt az elmúlt fürdési idényre vonatkozóan évente legkésőbb december 31-ig kell benyújtaniuk. Az első ilyen jelentést a fürdővizek 4. cikk szerinti első értékelését követően kell benyújtani.

(2) A tagállamok évente, a fürdési idény kezdete előtt tájékoztatják a Bizottságot minden, fürdővízként azonosított felszíni vízről, és az előző évhez képest bekövetkezett változások okairól. Az első ilyen jelentést a 18. cikk (1) bekezdésében említett időpontot követő első fürdési idény kezdete előtt kell megküldeni.

(3) A fürdővizek ezen irányelv szerinti minőség-ellenőrzésének megkezdését követően az (1) bekezdés szerinti jelentéstételi kötelezettség a Bizottság felé továbbra is a 76/160/EGK irányelvnek megfelelően folytatódik, mindaddig, amíg az ezen irányelv hatálya alá tartozó első értékelésre sor nem kerülhet. Ez alatt az idő alatt a 76/160/EGK irányelv mellékletének 1. paraméterét nem kell figyelembe venni az éves jelentésben, és a 76/160/EGK irányelv mellékletének 2. és 3. paramétereit úgy kell tekinteni, hogy azok azonos értékűek az ezen irányelv I. melléklete „A” oszlopának 2. és 1. paramétereivel.

(4) A Bizottság évente összefoglaló jelentést tesz közzé a Közösség fürdővizeinek minőségéről, beleértve a fürdővizek ezen irányelv rendelkezéseivel összhangban elvégzett osztályozását és a jelentősebb intézkedéseket. A Bizottság ezt a jelentését minden évben április 30-ig közzéteszi, többek között az interneten is. A Bizottság a jelentés kidolgozása során, ahol csak lehetséges, a legteljesebb módon használja fel a vonatkozó közösségi szabályozás – különösen a 2000/60/EK irányelv – hatálya alá tartozó adatgyűjtési, kiértékelési és bemutatási rendszereket.

IV. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

14. cikk

Jelentés és felülvizsgálat

(1) A Bizottság legkésőbb 2018-ig jelentést nyújt be az Európai Parlament és a Tanács részére ezen irányelv végrehajtásáról.

(2) A jelentésnek ki kell térnie különösen:

a)	a Bizottságnak a tagállamokkal együttműködve lefolytatott, megfelelő európai epidemiológiai tanulmányának eredményeire;

b)	a fürdővíz-minőségi paramétereket érintő egyéb tudományos, analitikai és epidemiológiai fejleményekre; és

c)	az Egészségügyi Világszervezet ajánlásaira.

(3) Ezen jelentés és egy kibővített hatástanulmány tükrében, a Bizottság szükség esetén kiegészítheti jelentését az ezen irányelv módosítására vonatkozó javaslatokkal.

15. cikk

Technikai kiigazítások és végrehajtási intézkedések

A 16. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban sor kerülhet:

a)	a 3. cikk (9) bekezdésének alkalmazásában a mikrobiológiai módszerek egyenértékűségére vonatkozó EN/ISO szabvány megjelölésére;

b)	a 8. cikk (1) bekezdésének és a 12. cikk (4) bekezdésének végrehajtására vonatkozó részletes szabályok lefektetésére;

c)	az I. mellékletben meghatározott paraméterek elemzési módszereinek kiigazítására a tudományos és műszaki fejlődés tükrében;

d)	az V. melléklet kiigazítására a tudományos és műszaki fejlődés tükrében;

e)	egyedi minták közös értékelési módszerekére vonatkozó iránymutatások meghatározására.

16. cikk

Bizottsági eljárás

(1) A Bizottságot munkájában egy bizottság segíti.

(2) Az erre a bekezdésre való hivatkozások esetén az 1999/468/EK határozat 4. és 7. cikkét kell alkalmazni a határozat 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.

Az 1999/468/EK határozat 5. cikke (6) bekezdésében meghatározott időszak három hónap.

(3) A bizottság elfogadja a saját eljárási szabályzatát.

17. cikk

Hatályon kívül helyezés

(1) A 76/160/EGK irányelv 2014. december 31-ével hatályát veszti. A (2) bekezdés rendelkezései értelmében ez nem sérti a tagállamoknak a hatályon kívül helyezett irányelvben meghatározott, az átültetési és alkalmazási határidővel kapcsolatos kötelezettségeit.

(2) Amint egy tagállam az ezen irányelvnek való megfelelés érdekében meghozott minden szükséges jogi, közigazgatási és gyakorlati intézkedést, úgy a 76/160/EGK irányelv helyett ezt az irányelvet kell alkalmaznia.

(3) A hatályon kívül helyezett 76/160/EGK irányelvre való hivatkozások úgy tekintendők, mint az erre az irányelvre történő hivatkozások.

18. cikk

Végrehajtás

(1) A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek …-ig (12) megfeleljenek. Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket az intézkedéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(2) A tagállamok közlik a Bizottsággal a nemzeti joguknak azokat a főbb rendelkezéseit, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

19. cikk

Hatálybalépés

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

20. cikk

Címzettek

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben,

az Európai Parlament részéről

az elnök

a Tanács részéről

az elnök

(1) HL C 220., 2003.9.16., 39. o.

(2) HL C 244., 2003.10.10., 31. o.

(3) Az Európai Parlament 2003. október 21-i véleménye (HL C 82. E, 2004.4.1., 115. o.), a Tanács 2004. december 20-i közös álláspontja és az Európai Parlament …-i (a Hivatalos Lapban még közzé nem tett) álláspontja.

(4) HL L 242., 2002.9.10., 1. o.

(5) HL L 31., 1976.2.5., 1. o. A legutóbb a 807/2003/EK rendelettel (HL L 122., 2003.5.16., 36. o.) módosított irányelv.

(6) HL L 135., 1991.5.30., 40. o. A legutóbb az 1882/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 284., 2003.10.31., 1. o.) módosított irányelv.

(7) HL L 375., 1991.12.31., 1. o. Az 1882/2003/EK rendelettel módosított irányelv.

(8) HL L 327., 2000.12.22., 1. o. A 2455/2001/EK határozattal (HL L 331., 2001.12.15., 1. o.) módosított irányelv.

(9) HL L 184., 1999.7.17., 23. o.

(10) HL L 175., 1985.7.5., 40. o. A legutóbb a 2003/35/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (HL L 156., 2003.6.25., 17. o.) módosított irányelv.

(11) Az ezen irányelv hatálybalépésének időpontját követő hat év.

(12) Az ezen irányelv hatálybalépésének időpontjától számított három év.

I. MELLÉKLET

A BELFÖLDI VIZEK VONATKOZÁSÁBAN

	A	B	C	D	E
	Paraméter	Kiváló minőség	Jó minőség	Tűrhető minőség	Elemzési referenciamódszerek
1	Fekális Enterococcus (100 ml-ben)	200 (1)	400 (1)	360 (2)	ISO 7899-1 vagy ISO 7899-2
2	Escherichia coli (100 ml-ben)	500 (1)	1 000 (1)	900 (2)	ISO 9308-3 vagy ISO 9308-1

A PART MENTI ÉS ÁTMENETI VIZEK VONATKOZÁSÁBAN

	A	B	C	D	E
	Paraméter	Kiváló minőség	Jó minőség	Tűrhető minőség	Elemzési referenciamódszerek
1	Fekális Enterococcus (100 ml-ben)	100 (3)	200 (3)	200 (4)	ISO 7899-1 vagy ISO 7899-2
2	Escherichia coli (100 ml-ben)	250 (3)	500 (3)	500 (4)	ISO 9308-3 vagy ISO 9308-1

(1) 95-percentilis értékelés alapján. Lásd a II. sz. mellékletet.

(2) 90-percentilis értékelés alapján. Lásd a II. sz. mellékletet.

(3) 95-percentilis értékelés alapján. Lásd a II. sz. mellékletet.

(4) 90-percentilis értékelés alapján. Lásd a II. sz. mellékletet.

II. MELLÉKLET

A FÜRDŐVIZEK ÉRTÉKELÉSE ÉS OSZTÁLYOZÁSA

1. KIFOGÁSOLT MINŐSÉG

A fürdővizeket a „kifogásolt” osztályba kell sorolni, ha a fürdővizek legutolsó értékelési időszakra vonatkozó minőségi adatsorában (1) a mikrobiológiai meghatározások percentilis értékei (2) rosszabbak (3), mint a „tűrhető minőség” értékei az I. melléklet „D” oszlopában.

2. TŰRHETŐ MINŐSÉG

A fürdővizeket a „tűrhető” osztályba kell sorolni, ha:

1.	a fürdővíz legutolsó értékelési időszakra vonatkozó minőségi adatsorában a mikrobiológiai meghatározások percentilis értékei megfelelnek az I. melléklet „D” oszlopában „a tűrhető” minőségre megadott értékeknek vagy jobbak (4) azoknál; és

ha a fürdővíz ki van téve rövid távú szennyezésnek, azzal a feltétellel, hogy:

i.	megfelelő intézkedések történtek, ideértve a felügyeletet, a korai előrejelző rendszert és a minőség-ellenőrzést, annak érdekében, hogy a fürdőzők a figyelmeztetés, illetve szükség esetén a tiltás révén ne legyenek a szennyezésnek kitéve;

ii.	megfelelő intézkedések vannak folyamatban a szennyezés okainak megelőzése, csökkentése vagy megszüntetése érdekében; és

iii.

a legutolsó értékelési időszakban a rövid távú szennyezés miatt a 3. cikk (6) bekezdése szerint figyelmen kívül hagyott minták száma nem haladja meg az erre az időszakra kidolgozott ellenőrzési ütemterv szerinti összes mintaszám 15 %-át vagy a fürdési idényenkénti egy mintaközül a nagyobb számértékét.

3. JÓ MINŐSÉG

A fürdővizeket a „jó” osztályba kell sorolni, ha:

1.	a fürdővizek a legutolsó értékelési időszakra vonatkozó minőségi adatsorában, a mikrobiológiai meghatározások percentilis értékei megfelelnek az I. melléklet „C” oszlopában a „jó minőségre” megadott értékeknek, vagy jobbak (4) azoknál; és

ha a fürdővíz ki van téve rövid távú szennyezésnek, azzal a feltétellel, hogy:

i.	megfelelő intézkedések történtek, ideértve a felügyeletet, a korai előrejelző rendszert és a minőség-ellenőrzést, annak érdekében, hogy a fürdőzők a figyelmeztetés, illetve szükség esetén a tiltás révén ne legyenek a szennyezésnek kitéve;

ii.	megfelelő intézkedések vannak folyamatban a szennyezés okainak megelőzése, csökkentése vagy megszüntetése érdekében; és

iii.

4. KIVÁLÓ MINŐSÉG

A fürdővizeket a „kiváló” osztályba kell sorolni:

1.	ha a legutolsó értékelési időszakra vonatkozó fürdővíz minőségi adatsorban a mikrobiológiai meghatározások percentilis értékei megfelelnek az I. melléklet „B” oszlopában megadott „kiváló minőség” értékeinek vagy jobbak azoknál; és

ha a fürdővíz ki van téve rövid távú szennyezésnek, azzal a feltétellel, hogy:

i.	megfelelő intézkedések történtek, ideértve a felügyeletet, a korai előrejelző rendszert és a minőség-ellenőrzést, annak érdekében, hogy a fürdőzők a figyelmeztetés, illetve szükség esetén a tiltás révén ne legyenek a szennyezésnek kitéve;

ii.	megfelelő intézkedések vannak folyamatban a szennyezés okainak megelőzése, csökkentése vagy megszüntetése érdekében; és

iii.	a legutolsó értékelési időszakban a rövid távú szennyezés miatt a 3. cikk (6) bekezdése szerint figyelmen kívül hagyott minták száma nem haladja meg az erre az időszakra kidolgozott ellenőrzési ütemterv szerinti összes mintaszám 15 %-át vagy a fürdési idényenként egy minta közül a nagyobbat.

(1) „Legutolsó értékelési időszak”: az utolsó négy fürdési idény vagy, ahol ez alkalmazható, a 4. cikk (2) vagy (4) bekezdésében meghatározott időszak.

(2) Az adott fürdővizekből nyert mikrobiológiai adatokból számított log10 normális eloszlás sűrűségfüggvényének percentilis értékelése; a percentilis értéke az alábbi módon nyerhető:

i.	Vegye az értékelendő adatsor összes baktériumszámának log10 értékét. (Nulla helyett használja a módszer kimutatási határának log10 értékét.)

ii.	Számítsa ki a log10 értékek számtani középértékét (μ).

iii.	Számítsa ki a log10 értékek szórását (σ).

Az adatok valószínűségi sűrűségfüggvényének felső 90-percentilis pontja az alábbi egyenlettel kapható meg: felső 90-percentilis = antilog (μ + 1,282 σ ).

Az adatok valószínűségi sűrűségfüggvényének felső 95-percentilis pontja az alábbi egyenlettel nyerhető: felső 95-percentilis = antilog (μ + 1,65 σ ).

(3) „Rosszabb”: nagyobb koncentrációértéket jelent 100 ml-re vonatkoztatva.

(4) „Jobb”: kisebb koncentrációértéket jelent 100 ml-re vonatkoztatva.

III. MELLÉKLET

A FÜRDŐVIZEK PROFILJA

A 6. cikkben említett fürdővízprofil az alábbiakat tartalmazza:

a fürdővíz, továbbá az érintett fürdővíz vízgyűjtő területére eső egyéb felszíni vizek olyan fizikai, földrajzi és hidrológiai jellemzőinek leírása, amelyek esetleges szennyezés forrását képezhetik, és amelyek ezen irányelv célkitűzéseinek szempontjából, valamint a 2000/60/EK irányelvben meghatározottak szerint lényegesnek minősülnek;

b)	azon szennyezési okok meghatározása és értékelése, amelyek a fürdővizekre hatással lehetnek és károsíthatják a fürdőzők egészségét;

c)	a cianobaktériumok elszaporodási potenciáljának értékelése;

d)	a makroalgák és/vagy phytoplankton elszaporodási potenciáljának értékelése;

ha a b) pont szerinti értékelés azt mutatja ki, hogy rövid távú szennyezés veszélye áll fenn, az alábbi információt:

—	a rövid távú szennyezés előre látható természetét, gyakoriságát és lefolyásának időtartamát,

—	a fennmaradó bármely szennyezési ok részletezését, beleértve a foganatosított irányítási intézkedéseket és a felszámolásukra vonatkozó ütemtervet,

—	a rövid távú szennyezési esemény alatt foganatosított irányítási intézkedéseket, és az ilyen tevékenységekért felelős testületeknek az azonosító és részletes kapcsolatfelvételi adatait;

f)	az ellenőrzési pont elhelyezkedését.

Abban az esetben, ha a fürdővíz osztályozása „jó”, „tűrhető” vagy „kifogásolt”, a fürdővíz profilját rendszeresen felül kell vizsgálni, és ki kell értékelni, hogy az (1) bekezdésben felsorolt szempontok közül megváltozott-e valamelyik. Szükség esetén ezt frissíteni kell. A felülvizsgálat tárgyát és gyakoriságát a szennyezés természete és súlyossága alapján kell meghatározni. Mindazonáltal, ezek tartalmának és gyakoriságának legalább az alábbi táblázatban meghatározott adatokat kell lefednie.

A fürdővizek osztályozása

„Jó”

„Tűrhető”

„Kifogásolt”

Felülvizsgálatokat kell tartani legalább

4 évente

3 évente

2 évente

A felülvizsgálandó szempontok

(az (1) bekezdés pontjai)

a)–f)

Abban az esetben, ha a fürdővizet előzetesen a „kiváló” osztályba sorolták, a fürdővíz profilját csak akkor kell felülvizsgálni, és ha szükséges, frissíteni, ha az osztályozás „jó”, „tűrhető” vagy „kifogásolt” minősítésre változik. A felülvizsgáltnak le kell fednie az (1) bekezdésben említett minden szempontot.

3.	Abban az esetben, ha a fürdővíz területén vagy annak közelében jelentős építési munka folyik, vagy az infrastruktúra jelentősen megváltozik, a fürdővíz profilját frissíteni kell a következő fürdési idény kezdete előtt.

4.	Adott esetben az 1. pont a) és b) alpontjában említett információt térképen megjelenítve kell megküldeni.

5.	Egyéb fontos információ is csatolható vagy belefoglalható a jelentésbe, ha az illetékes hatóság ezt szükségesnek ítéli.

IV. MELLÉKLET

A FÜRDŐVIZEK ELLENŐRZÉSE

1.	Röviddel minden egyes fürdési idény kezdete előtt egy mintát kell venni. Figyelembe véve ezt a külön mintát, valamint a (2) bekezdésben foglaltakat, fürdési idényenként legalább négy mintát kell venni és elemezni.

Mindazonáltal, fürdési idényenként elegendő három mintát venni és elemezni olyan fürdővizek esetében:

a)	amelyeknél a fürdési idény nem hosszabb nyolc hétnél; vagy

b)	amelyek különleges földrajzi feszültségeknek/kényszernek kitett területen helyezkednek el.

3.	A mintavételi adatokat úgy kell elosztani a fürdési idényben, hogy az egyes mintavételek között ne teljen el egy hónapnál hosszabb idő.

Rövid távú szennyezés esetén egy további mintát kell venni annak megerősítésére, hogy az esemény lezajlott. Ez a minta nem képezi részét a fürdővíz minőségi adatsorának.

Ha egy figyelmen kívül hagyott minta helyett egy másikra van szükség, egy pótmintát kell venni hét nappal a rövid távú szennyezés befejeződése után.

V. MELLÉKLET

A MIKROBIOLÓGIAI ELEMZÉSRE SZÁNT MINTÁK KEZELÉSI SZABÁLYAI

1. MINTAVÉTELI HELY

Ahol lehetséges, a mintát a víz színe alatt 30 cm mélyről kell venni, olyan vízben, amely legalább 1 méter mély.

2. A MINTAVÉTELI PALACK STERILIZÁLÁSA

A mintavételi palackokat:

—	autoklávban kell sterilizálni legalább 15 percig 121 oC-on, vagy

—	szárazon kell sterilizálni legalább 1 óra hosszat 160 oC és 170 oC között, vagy

—	besugárzott mintavevő tartályokat kell beszerezni közvetlenül a gyártótól.

3. MINTAVÉTEL

A mintavevő palack/tartály űrtartalma függ attól, hogy mennyi vízmintára van szükség az egyes paraméterek vizsgálatához. A minimális űrtartalom általában 250 ml.

A mintavevő tartályoknak színtelen és átlátszó anyagból kell készülniük (üveg, polietilén vagy polipropilén).

A minta véletlen elfertőződésének megelőzése céljából a mintavételhez aszeptikus technikát kell alkalmazni a mintavevő palackok sterilitásának megőrzése érdekében. Ennek megfelelő elvégzése esetén nincs szükség további steril berendezésre (mint például steril sebészeti kesztyűre, mintavevő nyelvekre vagy rúdra).

A mintát kitörölhetetlen tintával, világos azonosító jellel kell ellátni a mintán és a mintakísérő íven egyaránt.

4. A MINTÁK TÁROLÁSA ÉS SZÁLLÍTÁSA ELEMZÉS ELŐTT

A vízmintákat fénytől, különösen a közvetlen napfénytől védeni kell a szállítás minden fázisában.

A mintát a laboratóriumba érkezéséig kb. 4 oC hőmérsékleten kell tárolni, hűtődobozban vagy hűtőszekrényben (az éghajlattól függően). Ha a szállítás a laboratóriumig várhatóan négy óránál tovább tart, a szállítást hűtőszekrényben kell elvégezni.

A mintavétel és az elemzés között eltelt időt a lehető legrövidebbre kell fogni. Ajánlatos a mintákat még ugyanazon a munkanapon elemezni. Ha erre gyakorlati okok miatt nincs lehetőség, a mintákat legfeljebb 24 órán belül kell fel dolgozni. A feldolgozásig a mintákat sötét helyen, 4 oC ± 3 oC-os hőmérsékleten kell tárolni.

A TANÁCS INDOKLÁSA

I. BEVEZETÉS

A Bizottság 2002 októberében a fürdővíz minőségéről szóló új irányelvre vonatkozó javaslatot (1), 2004 áprilisában pedig módosító javaslatot fogadott el.

Az Európai Parlament az első olvasatot követő véleményét (2) 2003 októberében fogadta el.

A Gazdasági és Szociális Bizottság 2003 júniusában fogadta el a véleményét (3).

A Régiók Bizottsága 2003 áprilisában fogadta el a véleményét (4).

A Tanács 2004. december 20-án közös álláspontot fogadott el.

II. CÉLKITŰZÉS

Az új irányelv hatályon kívül helyezné a 76/160/EGK irányelvet, és annak helyébe lépne. Az irányelv célja a közegészségügy védelmének javítása a fürdővíz minőségére vonatkozó követelmények megerősítésén és a kezelésére vonatkozó jogi keretrendszer modernizálásán keresztül. Ezek közé különösen az alábbiak tartozhatnak:

—	a 2000/60/EK irányelv (a vízkeretirányelv) kiegészítése,

—	a fürdővízminőség osztályozása céljából ellenőrzendő paraméterek csökkentése, valamint új osztályozási módszer bevezetése,

—	a statisztikai eredményeken túlmenően a proaktív fürdővíz-gazdálkodási intézkedések figyelembevétele,

—	a nyilvánosság számára elérhető információ bővítése, többek között a fürdővízprofilok útján.

III. A KÖZÖS ÁLLÁSPONT ELEMZÉSE

1. Általános rész

A közös álláspont átveszi az Európai Parlament első olvasatot követő módosításainak nagy részét, vagy szó szerint, vagy részben vagy pedig annak értelmét tekintve. Mindazonáltal a közös álláspont nem tükrözi a módosítások egy részét, mivel:

—	annak szövegezése nem áll összhangban a Szerződés 174. cikke szövegezésével (1. módosítás),

—	a Tanács és a Bizottság álláspontja szerint azok feleslegesen megismételték volna a vízkeretirányelv már létező követelményeit (2. és 58., 4., 16. és 33. módosítás), vagy

—	a Tanács azokat feleslegesnek és esetlegesen félreérthetőnek tartotta (6., 8. és 12. módosítás).

A közös álláspont további módosításokat is tartalmaz. A következő szakaszok a lényegi változásokat írják le. Ezen túlmenően a szöveg pontosítása, illetve az irányelv teljes mértékű koherenciájának biztosítása érdekében a szövegezés terén is sor került változtatásra.

2. Cél, hatály és fogalommeghatározások (1. és 2. cikk)

Az 1. cikk (1) bekezdése részben megfelel az Európai Parlament 65. módosításának. A Tanács azonban nem egyezik bele az irányelv hatályának a fürdőzésen túlmenő, egyéb szabadidős tevékenységekre való kiterjesztésébe. Következésképpen a közös álláspont az ilyen tevékenységekre vonatkozóan nem tartalmaz hivatkozást, és nem veszi át az 5., a 7. illetve a 22. módosítást.

A „fürdővíz” fogalmát jelenleg az 1. cikk (3) bekezdése tartalmazza, mivel ez határozza meg az irányelv hatályát.

A 2. cikk a vízkeretirányelvből további fogalommeghatározásokat vesz át és összhangban áll az Európai Parlament 10. módosításával. A 2. cikk olyan kulcsfogalmakat határoz meg továbbá, mint az „illetékes hatóság”, az „állandó”, a „nagyszámú”, a „szennyezés”, a „rövid távú szennyezés”, a „cianobaktérium-burjánzás” és az „érintett lakosság”.

3. Minőség-ellenőrzés (3. cikk, IV. és V. melléklet)

A 3. cikk nagyjából megfelel az Európai Parlament 11., 52. és 54. módosításának, de nagyobb rugalmasságot biztosít az ellenőrző pont elhelyezkedését illetően. Rendelkezéseket tartalmaz továbbá a rövid távú szennyezésre, és bizonyos feltételek mellett egyenértékű módszerek és szabályok használatáról rendelkezik, amelyeknek egy része a komitológia keretében tisztázható.

A IV. melléklet a Bizottság eredeti javaslatához képest magasabb minimum mintavételi követelményről rendelkezik a statisztikai módszertan megbízhatóságának növelése érdekében. A IV. melléklet mindazonáltal engedményeket tesz az EU északi részén és különleges földrajzi feszültségeknek kitett területeken (pl.: távoli szigeteken) szokásos, különösen rövid fürdési idényt illetően. A továbbiakban nincsen közvetlen kapcsolat a mintavétel gyakorisága és az osztályozás között.

Az V. melléklet összhangban áll az Európai Parlament 35. módosításával, illetve részben a 75. módosítással.

4. Minőségértékelés (4. cikk)

A közös álláspont a rendes értékelési időszakot négy fürdési idényben határozza meg, de a tagállamok számára bizonyos feltételek mellett lehetőséget biztosít a három fürdési idényből álló időszak választására is. Megadja a minták számának szükséges minimumát és azokat a körülményeket, amelyek alapján lehetőség van a fürdővizek felosztására vagy csoportosítására.

5. Osztályozás és minőségi állapot (5. cikk, illetve az I. és II. melléklet)

Az 5. cikk az eredeti bizottsági javaslathoz képest számos kulcsfontosságú újítást épít az irányelvbe. Különösen:

—	az új osztályozási rendszer kötelező alkalmazását 2015-re halasztja (hogy összhangban legyen a vízkeretirányelv ütemezésével),

—	új osztályt vezet be („tűrhető”), amely az egészség védelmének legalább a hatályos irányelv minimumkövetelményeivel egyező szintjét biztosítja, továbbá kiindulópontként szolgál a „jó” és a „kiváló” minőség felé, és

—	pontosítja azokat a feltételeket, amelyek szerint a fürdővizek ideiglenesen „gyenge minőségű”-ként osztályozhatók (többek között az Európai Parlament 17. módosításában foglalt céllal összhangban lévő megfogalmazáson keresztül).

Az I. melléklet az osztályozásról két mikrobiológiai paraméter alapján rendelkezik. Az egyéb típusú szennyezésre vonatkozó követelmények továbbra is fennmaradnak (9. cikk), de ezek nem befolyásolják az osztályozást. Ezért a közös álláspont nem veszi át az Európai Parlament 31. módosítását.

Az I. melléklet rendelkezik mind egy 95, mind pedig egy 90 percentilis alapú értékelésről. A „kiváló” és a „jó” osztályok határértékei a 95 percentilis alapú értékelésre, míg a „tűrhető” osztályé – a kis adatsor használatakor esetlegesen felmerülő statisztikai anomáliák kockázatának csökkentése érdekében – a 90 percentilis alapú értékelésre épülnek.

A határértékek a belvizek és a part menti vizek esetében eltérőek. A jelenleg rendelkezésre álló tudományos bizonyíték arra utal, hogy az azonos szintű mikrobiológiai fertőzés a sós víz esetében magasabb egészségügyi kockázatot jelent, mint az édesvíz esetében.

Az „E” oszlop címe összhangban áll az Európai Parlament 57. módosításával.

A II. melléklet megfelel az Európai Parlament 19. módosításának alapjául szolgáló általános elvnek; e módosítás rendelkezik arról, hogy a rövid távú szennyezés nem érinti az adott fürdővíz osztályozását abban az esetben, ha az illetékes hatóság a fürdőzők egészségének védelme érdekében megfelelő intézkedéseket hoz.

6. Fürdővízprofil (6. cikk, illetve III. melléklet)

A közös álláspont egyértelművé teszi, hogy egyetlen profil létezhet az egymással határos fürdővizekre vonatkozóan. Meghosszabbítja az első profilok létrehozására megszabott határidőt, valamint a felülvizsgálatok közötti intervallumot a munkamennyiség függvényében.

A III. melléklet összhangban áll az Európai Parlament 32. és 34. módosításával.

7. A nyilvánosság részvétele (11. cikk)

A közös álláspont összhangban áll az Európai Parlament 20. módosításának egy részével. Az „érintett lakosság” fogalmának meghatározása a 2. cikkben egyértelműen magában foglalja a helyi szintű érdekelt feleket. A módosítás további része a 2003/4/EK irányelv 18. cikkére tekintettel felesleges.

8. A nyilvánosság tájékoztatása (12. cikk)

A közös álláspont egyetlen cikkben összegzi a nyilvánosság tájékoztatására vonatkozó általános követelményeket. Ezek a követelmények összhangban állnak az Európai Parlament 15. és 18. módosításának céljaival.

A közös álláspont részben megfelel a 21., 23. és 27. módosítás céljainak (illetve, a rendelkezéseket a 7. cikkel együtt olvasva a 24. módosításnak is) azáltal, hogy ösztönzi a jelek és jelzések használatát, valamint rendelkezik az e területre vonatkozó összehangolt szabályok komitológia keretében történő elfogadásáról (12. cikk (4) bekezdése és a 15. cikk (1) bekezdésének b) pontja).

Összhangban áll továbbá a 26. módosítással, illetve a 25. módosítás egy részével, amelyben az információk interneten való azonnali rendelkezésre bocsátását kérik.

9. Jelentéstétel és felülvizsgálat (14. cikk)

A Tanács egyetért az Európai Parlamenttel abban, hogy a Bizottságnak felül kell vizsgálnia az irányelv végrehajtását és működését. A közös álláspont ezért összhangban áll az Európai Parlament 28. módosításának céljával. Ugyanakkor meghatároz néhány olyan kulcsfontosságú kérdést, amelyre a bizottsági jelentésnek ki kell terjednie, különösen:

—	azon epidemiológiai tanulmány eredményeire, amelyet a Bizottságnak soron kívül kell elkészítenie annak érdekében, hogy tudományos szempontból biztosabb eredményekkel rendelkezzen különösen az édes vizekben való fürdőzéssel kapcsolatos egészségügyi kockázatokról,

—	az Egészségügyi Világszervezet ajánlásaira, amelyek inkább a „jó” osztályozással, nem pedig az irányelv minimumkövetelményeivel azonosak.

10. Komitológia (15. és 16. cikk)

A közös álláspont tartalmaz egy olyan rendelkezést, amely a komitológia keretében meghozható technikai döntéseket sorolja fel (15 cikk).

A Tanács ugyanakkor úgy gondolja, hogy e döntéseknek opcionálisnak, nem pedig kötelezőnek kell lenniük. A Tanács továbbá nem ért egyet a víruskimutatással kapcsolatos új paraméterek komitológia keretében való hozzáadásával. Következésképpen a közös álláspont nem veszi át az Európai Parlament 29. és 30. módosítását.

11. Egyéb

A közös álláspont továbbá a következőket tartalmazza:

—	a különleges körülmények között alkalmazandó válaszintézkedésekre vonatkozó egyszerűsített szabályokat, amelyek alkalmazási köre most már megegyezik az irányelv további részével (7. cikk), és

—	a megfelelő ellenőrzésre és a szükséges kezelési intézkedésekre vonatkozó, a tagállamokkal szembeni követelményt a cianobakteriális, egészségügyi kockázatokkal szembeni védelem érdekében (8. cikk).

IV. KÖVETKEZTETÉS

A Tanács úgy véli, hogy a közös álláspont egy olyan, kiegyensúlyozott intézkedéscsomagot tartalmaz, amely lehetővé teszi a fürdővizek minőségével kapcsolatos közösségi szabályok régóta szükségessé vált frissítését, illetve a közegészségügy védelmi szintjének fokozatos és ésszerű növelését anélkül, hogy az érintett hatóságokra túlzott terheket róna. A Tanács szívesen folytat konstruktív tárgyalásokat az Európai Parlamenttel az irányelv mihamarabbi elfogadása érdekében.

(1) HL C 45. E, 2003.2.25., 127. o.

(2) HL C 82. E, 2004.4.1., 115. o.

(3) HL C 220., 2003.9.16., 39. o.

(4) HL C 244., 2003.10.10., 31. o.

11.5.2005

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

CE 111/19

15/2005. SZ. KÖZÖS ÁLLÁSPONT

a Tanács által 2004. december 22-én elfogadva

a közös határokon történő ellenőrzések fokozatos megszüntetéséről szóló, 1985. június 14-i Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezménynek a járművek forgalmi engedélyének kiadására hatáskörrel rendelkező tagállami szolgálatok Schengeni Információs Rendszerhez való hozzáférésével kapcsolatos módosításáról szóló, …-i …/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadása céljából

(EGT vonatkozású szöveg)

(2005/C 111 E/02)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 71. cikke (1) bekezdésének d) pontjára,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően (2),

mivel:

(1)

A járművek nyilvántartásba vételéhez kapcsolódó okmányokról szóló, 1999. április 29-i 1999/37/EK tanácsi irányelv (3) 9. cikke szerint a tagállamok segítik egymást az irányelv végrehajtásában, és két- vagy többoldalú szinten információt cserélhetnek különösen abból a célból, hogy a jármű bármely nyilvántartásba vétele előtt – szükség esetén – tisztázzák annak jogi helyzetét abban a tagállamban, ahol azt előzőleg nyilvántartásba vették. Ez az ellenőrzés egy elektronikus hálózat felhasználásával is elvégezhető.

(2)

A közös határokon történő ellenőrzések fokozatos megszüntetéséről szóló, 1985. június 14-i Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló 1990. évi egyezmény (4) (a továbbiakban: az 1990. évi Schengeni Egyezmény) IV. fejezete alapján létrehozott Schengeni Információs Rendszer (vagy SIS), amely az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Közösséget létrehozó szerződés mellékletét képező jegyzőkönyv alapján az Európai Unió keretébe beillesztésre került, a tagállamok közötti olyan elektronikus hálózat, amely többek között adatokat tartalmaz a lopott, a jogellenesen használt vagy az elveszett, 50 cm3-t meghaladó hengerűrtartalmú gépjárművekre vonatkozóan. Az 1990. évi Schengeni Egyezmény 100. cikke szerint a SIS-be be kell vinni az olyan gépjárművekre vonatkozó adatokat, amelyeket lefoglalás vagy büntetőeljárásban bizonyítékként való felhasználás céljából keresnek.

(3)

A Holland Királyságnak a határokon átnyúló vonatkozású, járművekkel kapcsolatos bűncselekmények leküzdéséről szóló tanácsi határozat elfogadására irányuló kezdeményezése (5) tartalmazza a SIS-nek a járművekkel kapcsolatos bűncselekmények elleni bűnüldözési stratégia szerves részét képező felhasználását.

(4)

Az 1990. évi Schengeni Egyezmény 101. cikkének (1) bekezdése szerint a SIS-be bevitt adatokhoz való hozzáférés joga és az ilyen adatok közvetlen lekérdezésének joga kizárólag a határellenőrzésekért és az országon belül végzett egyéb rendőrségi és vámellenőrzésekért, valamint ezeknek az ellenőrzéseknek a koordinálásáért felelős hatóságoknak van fenntartva.

(5)	Az 1990. évi Schengeni Egyezmény 102. cikkének (4) bekezdése előírja, hogy az adatokat általában nem lehet közigazgatási célokra felhasználni.

(6)

A kifejezetten e célra meghatározott, és a járművek forgalmi engedélyének kiadására hatáskörrel rendelkező tagállami szolgálatoknak hozzáféréssel kell rendelkezniük a SIS-be bevitt, a lopott, a jogellenesen használt, az elveszett vagy az érvénytelenített 50 cm3-t meghaladó hengerűrtartalmú gépjárművekre, 750 kg-ot meghaladó önsúlyú utánfutókra és lakókocsikra, illetve jármű forgalmi engedélyekre és járműrendszámtáblákra vonatkozó adatokhoz annak ellenőrzése céljából, hogy az előttük nyilvántartásba vételre bemutatott jármű nem lopott, jogellenesen használt vagy elveszett. Ennek érdekében olyan szabályokat kell elfogadni, amelyek e szolgálatok számára biztosítják az ezen adatokhoz való hozzáférést, és ezen adatok felhasználását abból a közigazgatási célból, hogy a jármű forgalmi engedélyeket megfelelően adják ki.

(7)	A tagállamok feladata, hogy megtegyék a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy sikeres lekérdezés esetén sor kerüljön az 1990. évi Schengeni Egyezmény 100. cikkének (2) bekezdésében meghatározott intézkedések megtételére.

(8)

Az Európai Parlamentnek a Schengeni Információs Rendszer második generációjáról (SIS II) szóló, 2003. november 20-i Tanácshoz intézett ajánlása számos fontos aggályt és szempontot vázol fel a SIS fejlesztésével kapcsolatosan, különös tekintettel a magánszervezetek, mint például a jármű-nyilvántartási szolgálatok SIS-hez való hozzáférésére.

(9)

Ha a gépjármű forgalmi engedélyek kiadására hatáskörrel rendelkező tagállami szolgálatok nem állami szolgálatok, azok SIS-hez való hozzáférését közvetett módon, vagyis az 1990. évi Schengeni Egyezmény 101. cikkének (1) bekezdésében említett hatóság közvetítésével kell biztosítani, amely hatóság felel ezen Egyezmény 118. cikke rendelkezéseinek megfelelően az ezen tagállamok által meghozott intézkedések betartásának biztosításáért.

(10)

A személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet (6) és az 1990. évi Schengeni Egyezmény rendelkezéseinek adatvédelemre vonatkozó különös szabályait, amelyek kiegészítik vagy pontosítják az irányelvben meghatározott alapelveket, alkalmazni kell a személyes adatoknak a járművek forgalmi engedélyének kiadására hatáskörrel rendelkező tagállami szolgálatok általi feldolgozására.

(11)

Mivel e rendelet célja – nevezetesen a járművek forgalmi engedélyének kiadására hatáskörrel rendelkező tagállami szolgálatok SIS-hez való hozzáférésének biztosítása az 1999/37/EK irányelv szerinti feladataik megkönnyítése érdekében – a SIS alapvetően közös információs rendszer jellegéből adódóan a tagállamok által kielégítő módon nem valósítható meg, ezért ez kizárólag közösségi szinten valósítható meg, a Közösség a Szerződés 5. cikkében meghatározott szubszidiaritás elvével összhangban rendelkezéseket fogadhat el. Az említett cikkben meghatározott arányosság elvével összhangban ez a rendelet nem haladhatja meg az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(12)	A tagállamoknak elegendő idővel kell rendelkezniük az e rendelet végrehajtásához szükséges gyakorlati intézkedések meghozatalára.

(13)

Izlandot és Norvégiát illetően ez a rendelet a schengeni vívmányoknak az Európai Unió Tanácsa, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság között létrejött, e két államnak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról kötött megállapodás alkalmazását szolgáló egyes szabályokról szóló, 1999. május 17-i 1999/437/EK tanácsi határozat (7) 1. cikkének G. pontjában említett terület hatálya alá tartozó rendelkezések továbbfejlesztését képezi.

(14)	Ez a rendelet tiszteletben tartja az alapvető jogokat, és figyelemmel van különösen az Európai Unió alapjogi chartája által elismert elvekre.

(15)	Ez a rendelet a 2003-as csatlakozási okmány 3. cikkének (2) bekezdése értelmében a schengeni vívmányokon alapuló vagy azokkal egyéb módon összefüggő jogi aktus,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1990. évi Schengeni Egyezmény IV. címe a következő cikkel egészül ki:

„102a. cikk

(1) A 92. cikk (1) bekezdésétől, a 100. cikk (1) bekezdésétől, a 101. cikk (1) és (2) bekezdésétől, a 102. cikk (1), (4) és (5) bekezdésétől eltérve a járművek forgalmi engedélyének kiadására hatáskörrel rendelkező tagállami szolgálatok a járművek nyilvántartásba vételéhez kapcsolódó okmányokról szóló, 1999. április 29-i 1999/37/EK tanácsi irányelvben (8) említettek szerint kizárólag a célból jogosultak hozzáférni a Schengeni Információs Rendszerben tárolt következő adatokhoz, hogy ellenőrizhessék, hogy az előttük nyilvántartásba vételre bemutatott jármű nem lopott, jogellenesen használt vagy elveszett-e:

a)	a lopott, a jogellenesen használt vagy az elveszett, 50 cm3-t meghaladó hengerűrtartalmú gépjárművekre vonatkozó adatok;

b)	a lopott, a jogellenesen használt vagy az elveszett, 750 kg-nál nagyobb önsúlyú utánfutókra és lakókocsikra vonatkozó adatok;

c)	a lopott, a jogellenesen használt, az elveszett vagy az érvénytelenített gépjármű forgalmi engedélyekre és jármű rendszámtáblákra vonatkozó adatok.

A (2) bekezdésre is figyelemmel a tagállamok nemzeti jogának kell rendelkeznie ezeknek a szolgálatoknak ezen adatokhoz való hozzáféréséről.

(2) Az (1) bekezdésben említett szolgálatok, amelyek állami szolgálatok, jogosultak közvetlen keresést végezni a Schengeni Információs Rendszerben tárolt, abban a bekezdésben említett adatokra vonatkozóan.

Az (1) bekezdésben említett szolgálatok, amelyek nem állami szolgálatok, a Schengeni Információs Rendszerben tárolt, abban a bekezdésben említett adatokhoz kizárólag a 101. cikk (1) bekezdésében említett valamely hatóság közvetítésével jogosultak hozzáférni. Ez a hatóság jogosult az adatokra vonatkozóan közvetlen keresést végezni és azokat a szóban forgó szolgálatoknak továbbítani. Az érintett tagállam biztosítja, hogy a szóban forgó szolgálatok és alkalmazottai tiszteletben tartják a hatóság által továbbított adat engedélyezett felhasználásának korlátait.

(3) A 100. cikk (2) bekezdését nem kell alkalmazni az e cikkel összhangban végzett keresésre. A Schengeni Információs Rendszerben való kereséssel feltárt, bűncselekmény elkövetésének gyanújára okot adó információnak az (1) bekezdésben említett szolgálatok által a rendőrség vagy az igazságügyi hatóságok számára való átadásáról a nemzeti jog rendelkezik.

2. cikk

(1) Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

(2) Ezt a rendeletet …-től (9) kell alkalmazni.

(3) Azokban a tagállamokban, amelyekben a SIS-hez kapcsolódó schengeni vívmányok rendelkezései még nem alkalmazandók, ezt a rendeletet azt a napot követő hat hónap elteltével kell alkalmazni, amikor az alkalmazandó eljárásokkal összhangban e célból elfogadott, … tanácsi határozatban megállapítottak szerint ezek a rendelkezések e tagállamok vonatkozásában hatályba lépnek.

(4) E rendelet rendelkezései Norvégia vonatkozásában az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő 270 nap elteltével válnak kötelező erejűvé.

(5) A Norvégiával és Izlanddal fennálló schengeni társulási megállapodás (10) 8. cikke (2) bekezdésének c) pontjában megállapított értesítési követelményektől eltérve, Norvégia a (4) bekezdésben említett időpontot megelőzően értesíti a Tanácsot és a Bizottságot az e rendelet tartalmának rá nézve kötelezővé válásához szükséges alkotmányos követelmények teljesüléséről.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben,

az Európai Parlament részéről

az elnök

a Tanács részéről

az elnök

(1) HL C 110., 2004.4.30., 1. o.

(2) Az Európai Parlament 2004. április 1-jei véleménye (HL C 103. E, 2004.4.29., 794. o.) és a Tanács …-i határozata.

(3) HL L 138., 1999.6.1., 57. o. A legutóbb a 2003/127/EK bizottsági irányelvvel (HL L 10., 2004.1.16., 29. o.) módosított irányelv.

(4) HL L 239., 2000.9.22., 19. o. A legutóbb a 871/2004/EK tanácsi rendelettel (HL L 162., 2004.4.30., 29. o.) módosított egyezmény.

(5) HL C 34., 2004.2.7., 18. o.

(6) HL L 281., 1995.11.23., 31. o. Az 1882/2003/EK rendelettel (HL L 284., 2003.10.31., 1. o.) módosított irányelv.

(7) HL L 176., 1999.7.10., 31. o.

(8) HL L 138., 1999.6.1., 57. o. A legutóbb a 2003/127/EK bizottsági irányelvvel (HL L 10., 2004.1.16., 29. o.) módosított irányelv.”

(9) A kihirdetésének napját követő hat hónap elteltével.

(10) HL L 176., 1999.7.10., 36. o.

A TANÁCS INDOKLÁSA

BEVEZETÉS

2003. szeptember 3-án a Bizottság továbbította a Tanácsnak a közös határokon történő ellenőrzések fokozatos megszüntetéséről szóló, 1985. június 14-i Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezménynek a járművek forgalmi engedélyének kiadására jogosult tagállami szolgálatok Schengeni Információs Rendszerhez való hozzáférésével kapcsolatos rendelkezéseinek módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatot.

2.	2004. november 9-én a Coreper megerősítette a rendelettervezetre vonatkozó politikai megállapodást. A Tanács 2004. december 22-én a jogász-nyelvészi ellenőrzést követően fogadja el közös álláspontját.

MÓDOSÍTÁSOK

3.	Az Európai Parlament 2004. április 1-jén nyilvánított véleményt (1), amelyben 10 módosítást (2) javasol.

A Parlament által javasolt és a Bizottság számára elfogadható valamennyi módosítást (1., 2., 3., 5., 6. és 7. módosítás) beillesztették a szövegbe. A 8. módosítás, amely a jelentések szerint a Bizottság számára nem elfogadható (3), de amellyel kapcsolatban a bizottsági szolgálatok azt jelezték, hogy elfogadható, szintén bekerült a közös álláspontba.

5.	A Bizottság számára nem elfogadható további módosításokat (4., 10. és 11. módosítás) nem illesztették be a közös álláspontba, mert a megítélések szerint a jelenlegi rendelettervezet nem nyújt helytálló és kellő jogi alapot ezen rendelkezések számára.

A 4. módosítás tekintetében azonban a Tanács tudomással bír arról, hogy a rendelet jelenlegi megfogalmazása azt feltételezi, hogy a néhány új funkciónak – többek között a terrorizmus elleni küzdelemnek – a Schengeni Információs Rendszerbe történő bevezetéséről szóló tanácsi határozattervezet vonatkozó rendelkezései a rendelet hatálybalépése előtt alkalmazandóvá válnak. Mivel már létezik megállapodás a tanácsi határozattervezetről, és annak elfogadása kizárólag egyetlen még fennálló parlamenti fenntartás megszüntetésének függvénye, a Tanács meg kívánja tartani a jelenlegi szöveget. Ezt a kérdést ismét alaposan megvizsgálják a második olvasat során, tekintettel a fent említett tanácsi határozattervezet akkori módosításaira.

(1) HL C 103. E, 2004.4.29., 794. o.

(2) A Parlament első olvasatának eredménye a 7965/04 CODEC 485 SIRIS 49 COMIX 231 dokumentumban található.

(3) Lásd a 7965/04 CODEC 485 SIRIS 49 COMIX 231 dokumentumot.

11.5.2005

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

CE 111/23

16/2005. SZ. KÖZÖS ÁLLÁSPONT

a Tanács által 2005. január 24-én elfogadva

a gépjárművek biztonsági öveinek rögzítéseire vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 76/115/EGK tanácsi irányelv módosításáról szóló, …-i 2005/…/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadása céljából

(EGT vonatkozású szöveg)

(2005/C 111 E/03)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 95. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően eljárva (2),

mivel:

(1)

Kutatások kimutatták, hogy a biztonsági övek és az utasbiztonsági rendszerek használata hozzájárulhat a halálos kimenetelű balesetek számának, valamint baleset esetén a sérülés súlyosságának jelentős csökkenéséhez, még a jármű felborulása esetén is. Ezek beszerelése valamennyi járműkategóriába minden bizonnyal fontos lépést jelent majd a közúti közlekedésbiztonság javítása, következésképpen emberéletek megmentése terén.

(2)	A társadalomnak jelentős hasznára válik, ha minden járművet biztonsági övvel szerelnek fel.

(3)

A közúti közlekedésbiztonsági közösségi program (3) részeként az Európai Parlament 1986. február 18-i, a közúti balesetek csökkentésére irányuló közös intézkedésekről szóló állásfoglalásában hangsúlyozta annak szükségességét, hogy a tömegközlekedési eszközökön való utazás kivételével a biztonsági öv használata minden utas számára – beleértve a gyerekeket is – legyen kötelező. Ennek megfelelően különbséget kell tenni a tömegközlekedési célú autóbuszok és az egyéb járművek között a biztonsági övek és/vagy az utasbiztonsági rendszerek kötelező beszerelését illetően.

(4)

A gépjárművek és pótkocsijaik típusjóváhagyására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1970. február 6-i 70/156/EGK tanácsi irányelv (4) értelmében a közösségi típus-jóváhagyási rendszert csak 1998. január 1-jétől alkalmazzák minden M1 kategóriájú új járműre. Következésképpen kizárólag az ilyen járműveket kell a 76/115/EGK irányelv (5) rendelkezéseinek megfelelő biztonsági övekhez és/vagy az utasbiztonsági rendszerekhez tartozó rögzítésekkel felszerelni.

(5)

Mindaddig, amíg a közösségi típus-jóváhagyási rendszer nem terjed ki minden járműkategóriára, a közúti közlekedésbiztonság érdekében meg kell követelni az M1 kategóriától eltérő kategóriába tartozó járművekbe a biztonsági övekhez és/vagy az utasbiztonsági rendszerekhez tartozó rögzítések beszerelését.

(6)	A 76/115/EGK irányelv már tartalmaz minden, az M1 kategóriától eltérő kategóriába tartozó járművek típusjóváhagyását lehetővé tévő műszaki és igazgatási rendelkezést. Ezért a tagállamoknak nem szükséges további rendelkezéseket bevezetniük.

(7)

Az 1996. június 17-i, a gépjárművek biztonsági öveinek rögzítéseire vonatkozó 76/115/EGK tanácsi irányelvnek a műszaki fejlődéshez történő hozzáigazításáról szóló 96/38/EK bizottsági irányelv hatálybalépése óta számos tagállam már kötelezővé tette az abban foglalt rendelkezéseket egyes, az M1 kategóriától eltérő kategóriába tartozó járművek vonatkozásában. A gyártók és szállítóik tehát kidolgozták a megfelelő technológiát.

(8)	A 76/115/EGK irányelvet ennek megfelelően módosítani kell.

(9)

Mivel ezen irányelv célját – nevezetesen a közúti közlekedésbiztonságnak a biztonsági övek egyes járműkategóriákba való kötelező beszerelésének bevezetése útján történő javítását – a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért ez a cél a tervezett intézkedés terjedelme miatt közösségi szinten jobban megvalósítható, a Közösség a Szerződés 5. cikkében meghatározott szubszidiaritás elvével összhangban intézkedéseket fogadhat el. Az ugyanebben a cikkben meghatározott arányosság elvével összhangban ez az irányelv nem haladja meg a fenti cél eléréséhez szükséges mértéket.

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

Módosítások a 76/115/EGK irányelvhez

A 76/115/EGK irányelv a következőképpen módosul:

A 2. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„Az M2 és M3 kategóriájú járművek a 2001. november 20-i, a személyszállításra használt, a vezetőülésen kívül több mint nyolc ülőhelyet tartalmazó járművekre vonatkozó különleges rendelkezésekről szóló 2001/85/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (6) I. mellékletének 2. szakaszában meghatározott osztályokba kerülnek besorolásra.

Az I. melléklet a következőképpen módosul:

a)	az 1.9. pontot el kell hagyni;

a 4.3.1. pont helyébe a következő lép:

„4.3.1.

Az M1 kategóriába, az M2 kategória (III. vagy B osztályába), az M3 kategória (III. vagy B osztályába), valamint az N kategóriába tartozó járműveket fel kell szerelni az ezen irányelv követelményeinek megfelelő biztonsági övekhez tartozó rögzítésekkel.”;

a 4.3.8. pont helyébe a következő lép:

„4.3.8

Nem kötelező a biztonságiöv-rögzítések beépítése sem olyan ülőhelyek vonatkozásában, amelyek kizárólag álló járműben való használatra szolgálnak, sem bármely, a 4.3.1–4.3.5. pontban nem meghatározott jármű bármely ülése vonatkozásában. Amennyiben a jármű rendelkezik ezekhez az ülésekhez tartozó rögzítésekkel, azoknak meg kell felelniük ezen irányelv rendelkezéseinek.

Mindazonáltal a kizárólag a fogyatékkal élő személyek biztonsági övével, illetve az 1977. július 28-i, a gépjárművek biztonsági öveire és utasbiztonsági rendszereire vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 77/541/EGK irányelv (7) 2a. cikkében említett utasbiztonsági rendszereivel való együttes használatra szolgáló rögzítéseknek nem kell megfelelniük ezen irányelv követelményeinek, amennyiben e rögzítések megtervezésére és kivitelezésére a gyakorlatilag megvalósítható legmagasabb szintű biztonságot biztosító nemzeti jogi előírások szerint került sor.

2. cikk

A fogyatékkal élő személyekre vonatkozó intézkedések

Legkésőbb …-ig (8) – a már létező nemzetközi szabványok és nemzeti jogi előírások alapján – a Bizottság megvizsgálja a kizárólag a fogyatékkal élő személyek biztonsági övével, illetve a 77/541/EGK irányelv 2a cikkében említett további utasbiztonsági rendszereivel való együttes használatra szolgáló rögzítésekre vonatkozó követelmények harmonizálására szolgáló eljárásokat annak érdekében, hogy ezzel az irányelvvel megegyező szintű biztonságot biztosítson. Adott esetben a Bizottság intézkedéstervezeteket nyújt be. Ezen irányelv módosításait a 70/156/EGK irányelv 13. cikkének megfelelően kell elfogadni.

3. cikk

Végrehajtás

(1) …-től (9) kezdődően az ezen irányelvvel módosított 76/115/EGK irányelvben meghatározott követelményeknek megfelelő biztonságiöv-rögzítések vonatkozásában a tagállamok:

a)	nem tagadhatják meg az EK-típusjóváhagyás vagy nemzeti típusjóváhagyás megadását valamely járműtípus tekintetében;

b)	nem tilthatják meg új járművek nyilvántartásba vételét, értékesítését és forgalomba helyezését.

(2) …-től (10) kezdődően az ezen irányelvvel módosított 76/115/EGK irányelvben meghatározott követelményeknek nem megfelelő biztonságiöv-rögzítések vonatkozásában új járművek esetén a tagállamok:

a)	nem adnak ki EK-típusjóváhagyást;

b)	megtagadják a nemzeti típusjóváhagyás megadását.

(3) …-től (11) kezdődően az ezen irányelvvel módosított 76/115/EGK irányelvben meghatározott követelményeknek nem megfelelő biztonságiöv-rögzítések vonatkozásában a tagállamok:

a)	a 70/156/EGK irányelv 7. cikkének (1) bekezdése alkalmazásában nem tekintik érvényesnek az új járművekhez mellékelt megfelelőségi nyilatkozatokat;

b)	megtagadják az új járművek nyilvántartásba vételét, értékesítését vagy forgalomba helyezését, kivéve a 70/156/EGK irányelv 8. cikk (2) bekezdése rendelkezéseinek alkalmazása esetén.

4. cikk

Átvétel a nemzeti jogba

(1) A tagállamok elfogadják és kihirdetik azokat a törvényeket, rendeleteket és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek … (12)-ig megfeleljenek. A tagállamok erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.

(2) Ezeket a rendelkezéseket … (13)-től kell alkalmazni.

(3) Ezen rendelkezések elfogadásakor a tagállamoknak hivatkozniuk kell erre az irányelvre, illetőleg az ilyen hivatkozást a rendelkezések hivatalos közzétételekor kell megtenni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(4) A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguknak azokat a főbb rendelkezéseit, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

5. cikk

Hatálybalépés

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

6. cikk

Címzettek

Ezen irányelv címzettjei a tagállamok.

Kelt Brüsszelben,

az Európai Parlament részéről

az elnök

a Tanács részéről

az elnök

(1) HL C 80., 2004.3.30., 8. o.

(2) Az Európai Parlament 2003. december 17-i véleménye (HL C 91. E, 2004.4.15., 496. o.), a Tanács 2005. január 24-i közös álláspontja és az Európai Parlament …-i (a Hivatalos Lapban még közzé nem tett) álláspontja.

(3) HL C 68., 1986.3.24., 35. o.

(4) HL L 42., 1970.2.23., 1. o. A legutóbb a 2004/78/EK bizottsági irányelvvel (HL L 153., 2004.4.30., 103. o.) módosított irányelv.

(5) HL L 24., 1976.1.30., 6. o. A legutóbb a 96/38/EK bizottsági irányelvvel (HL L 187., 1996.7.26., 95. o.) módosított irányelv.

(6) HL L 42., 2002.2.13., 1. o.”

(7) HL L 220., 1977.8.29., 95. o. A legutóbb a csatlakozási okmánnyal módosított irányelv.”

(8) 24 hónappal a 4. cikk (2) bekezdésében említett időpontot követően.

(9) A 4. cikk (2) bekezdésében említett időpont.

(10) Hat hónappal az (1) bekezdésben említett időpontot követően.

(11) 18 hónappal az (1) bekezdésben említett időpontot követően.

(12) Az irányelv hatálybalépését követő hat hónapon belül.

(13) Hat hónappal és egy nappal az irányelv hatálybalépését követően.

A TANÁCS INDOKLÁSA

I. BEVEZETÉS

A Bizottság által 2003. június 20-án előterjesztett, javasolt irányelv (1) az EK-Szerződés 95. cikkén alapul.

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2003. december 10-én adott véleményt (2).

Az Európai Parlament 2003. december 17-én fejezte be az első olvasat tárgyalását és adott véleményt (3).

A Tanács 2005. január 24-én elfogadta a 11933/04 dokumentumban meghatározottak szerinti közös álláspontját.

II. CÉL

A javasolt irányelv célja a gépjárművek biztonsági öveinek rögzítéseire vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, legutóbb a 96/38/EK bizottsági irányelvvel módosított 1975. december 18-i 76/115/EGK tanácsi irányelv módosítása a tekintetben, hogy a személygépkocsikon kívül más gépjárművekben is kötelezővé tegye a biztonsági övek felszerelését.

A következő két irányelv szintén a biztonsági övek járművekbe való felszerelésére vonatkozik:

—	a Tanács legutóbb a 96/37/EK §bizottsági irányelvvel módosított, 1974. július 22-i 74/408/EGK irányelve a gépjárművek üléseiről, azok rögzítéseiről és a fejtámlákról,

—	a Tanács legutóbb a 2003/3/EK bizottsági irányelvvel módosított, 1977. június 28-i 77/541/EGK irányelve a gépjárművek biztonsági öveire és utasbiztonsági rendszereire vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről.

A biztonsági övek minden járműbe való kötelező beszerelésének céljából a Bizottság technikai okokból a három irányelv egy időben történő módosítását javasolta.

Figyelembe véve azt, hogy a javasolt intézkedés végső célja a közúti biztonság javítása, ezeket az irányelveket egy időben kell elfogadni, és ugyanazon naptól kezdődően kell végrehajtani.

III. A KÖZÖS ÁLLÁSPONT ELEMZÉSE

1. Általános megjegyzések

A Tanács az egyhangúlag elfogadott közös álláspontban:

—	módosította az 1. cikket, hogy lehetővé tegye a tagállamoknak, hogy mentességet adjanak a fogyatékkal élő személyek számára készült biztonsági övek és utasbiztonsági rendszerek rögzítéseire az irányelvnek való megfelelés alól,

—	az irányelvet új cikkel egészítette ki, amelyben felkérte a Bizottságot, hogy a fogyatékkal élő személyekre vonatkozó követelmények összehangolása céljából külön eljárásokat vizsgáljon meg,

—	a 3. cikkben meghatározott több hatálybalépési időpontot elhalasztott,

—	elutasította az 1. cikkre vonatkozó 4 EP-módosítást, amelyek kétpontos biztonsági övhöz alkalmas rögzítések elhelyezését javasolták a turistabuszok oldalra néző ülésein, mivel a Tanács osztja a Bizottság álláspontját abban a tekintetben, hogy az oldalra néző ülések minden járműfajtában veszélyesek.

2. A közös álláspont új elemei a Bizottság javaslatához képest

1. cikk, 2. pont

A bizottsági javaslat szövege külön rendelkezésekkel egészült ki a fogyatékkal élő személyek számára készült biztonsági övek és utasbiztonsági rendszerek rögzítéseire vonatkozóan, amelyek lehetővé teszik, hogy a rögzítésekre mentességet adjanak ezen irányelv technikai rendelkezései alól.

2. cikk

A javaslat új cikkel egészült ki, amely felkéri a Bizottságot, hogy adott esetben intézkedéstervezeteket nyújtson be a fogyatékkal élő személyek számára készült biztonsági övekre és utasbiztonsági rendszerekre vonatkozó nemzeti jogszabályok összehangolására.

3. cikk (korábbi 2. cikk)

Az irányelv végrehajtására vonatkozó valamennyi dátumot elhalasztották, és helyükbe ezen új irányelv elfogadásának napjától függő, változó dátumok léptek.

IV. KÖVETKEZTETÉSEK

A közös álláspontot, amely általában véve összhangban van a Bizottság javaslatával, a Tanács egyhangúlag elfogadta. A főbb változtatások a Bizottság javaslatához képest a fogyatékkal élő személyek számára készült biztonsági övek és utasbiztonsági rendszerek rögzítéseire engedélyezett mentességekre, illetve ezen irányelv átültetésének és hatálybalépésének időpontjára vonatkoznak, amelyeket módosítottak.

(1) 10887/03 ENT 114 CODEC 908 dok.

(2) HL C 80., 2004.3.30., 8. o.

(3) HL C 91. E, 2004.4.15., 496. o.

11.5.2005

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

CE 111/28

17/2005. SZ. KÖZÖS ÁLLÁSPONT

a Tanács által 2005. január 24-én elfogadva

a gépjárművek biztonsági öveire és utasbiztonsági rendszereire vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 77/541/EGK tanácsi irányelv módosításáról szóló, …-i 2005/…/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadása céljából

(EGT vonatkozású szöveg)

(2005/C 111 E/04)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 95. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

a szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően eljárva (2),

mivel:

(1)

(2)	A társadalomnak jelentősen hasznára válik, ha minden járművet biztonsági övvel szerelnek fel.

(3)

A közúti közlekedésbiztonsági közösségi program részeként az Európai Parlament 1986. február 18-i, a közúti balesetek csökkentésére irányuló közös intézkedésekről szóló állásfoglalásában (3) hangsúlyozta annak szükségességét, hogy a tömegközlekedési eszközökön való utazás kivételével a biztonsági öv használata minden utas számára – beleértve a gyermekeket is – legyen kötelező. Ennek megfelelően különbséget kell tenni a tömegközlekedési célú autóbuszok és az egyéb járművek között a biztonsági övek és/vagy az utasbiztonsági rendszerek kötelező beszerelését illetően.

(4)

A gépjárművek és pótkocsijaik típusjóváhagyására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 1970. február 6-i 70/156/EGK tanácsi irányelv (4) értelmében a közösségi típus-jóváhagyási rendszert csak 1998. január 1-jétől alkalmazzák minden M1 kategóriájú új járműre. Következésképpen kizárólag az ilyen járműveket kell 77/541/EGK tanácsi irányelv (5) rendelkezéseinek megfelelő biztonsági övekkel és/vagy utasbiztonsági rendszerekkel felszerelni.

(5)	Mindaddig, amíg a közösségi típus-jóváhagyási rendszer nem terjed ki minden járműkategóriára, a közúti közlekedésbiztonság érdekében meg kell követelni az M1 kategóriától eltérő kategóriába tartozó járművekbe a biztonsági övek és/vagy utasbiztonsági rendszerek beszerelését.

(6)	A 77/541/EGK irányelv már tartalmaz minden, az M1 kategóriától eltérő kategóriába tartozó jármű típusjóváhagyását lehetővé tévő műszaki és igazgatási rendelkezést. Ezért a tagállamoknak nem szükséges további rendelkezéseket bevezetniük.

(7)

A gépjárművek biztonsági öveiről és utasbiztonsági rendszereiről szóló 77/541/EGK tanácsi irányelv műszaki fejlődéshez történő hozzáigazításáról szóló, 1996. június 17-i 96/38/EK bizottsági irányelv (6) hatálybalépése óta számos tagállam már kötelezővé tette az abban foglalt rendelkezéseket egyes, az M1 kategóriától eltérő kategóriába tartozó járművek vonatkozásában. A gyártók és szállítóik tehát kidolgozták a megfelelő technológiát.

(8)

A személyszállításra használt, a vezetőülésen kívül több mint nyolc ülőhelyet tartalmazó járművekre vonatkozó különleges rendelkezésekről szóló, 2001. november 20-i európai parlamenti és tanácsi irányelv (7) rendelkezik arról, hogy a csökkent mozgásképességű személyek – mint pl. a fogyatékkal élő személyek – számára megkönnyítsék a személyszállításra használt, több mint nyolc ülőhelyet tartalmazó járművek igénybevételét. A tagállamok számára lehetővé kell tenni az olyan biztonsági övek és utasbiztonsági rendszerek beszerelésének engedélyezését, amelyek bár nem felelnek meg a 77/541/EGK irányelv technikai előírásainak, ám amelyeket kifejezetten az ezen járművek utasainak biztonsága érdekében terveztek.

(9)	A 77/541/EK irányelvet ennek megfelelően módosítani kell.

(10)

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

Módosítások a 77/541/EGK irányelvhez

A 77/541/EGK irányelv a következőképpen módosul:

az irányelv a következő cikkel egészül ki:

„2a. cikk

(1) A tagállamok nemzeti joguknak megfelelően engedélyezhetik az olyan biztonsági övek és utasbiztonsági rendszerek beszerelését, amelyekre ez az irányelv nem terjed ki, amennyiben azokat fogyatékkal élő személyeknek szánták.

(2) A tagállamok, a személyszállításra használt, a vezetőülésen kívül több mint nyolc ülőhelyet tartalmazó járművekre vonatkozó különleges rendelkezésekről szóló, 2001. november 20-i 2001/85/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (8) VII. mellékletében foglalt rendelkezéseknek megfelelően tervezett utasbiztonsági rendszereket is kivonhatják ezen irányelv rendelkezései alól.

(3) Ezen irányelv I. mellékletének 3.2.1. pontja az (1) és (2) bekezdésekben szabályozott biztonsági övekre és utasbiztonsági rendszerekre nem alkalmazandó.

2.	A 9. cikk a következő bekezdéssel egészül ki: „Az M2 és M3 kategóriába tartozó járművek a 2001/85/EK irányelv I. mellékletének 2. szakaszában meghatározott osztályokba kerülnek besorolásra.”

Az I. melléklet a következőképpen módosul:

a)	a 3.1. pontra vonatkozó lábjegyzetet törölni kell;

a 3.1.1 pont helyébe a következő szöveg lép:

„3.1.1.

A kizárólag álló járműben való használatra szolgáló ülőhelyek kivételével az M1 kategóriába, az M2 kategória (III. vagy B. osztályába), az M3 kategória (III. vagy B. osztályába) valamint az N kategóriába tartozó járművek ülőhelyeit fel kell szerelni az ezen irányelv követelményeinek megfelelő biztonsági övekkel és/vagy utasbiztonsági rendszerekkel.

Az M2 vagy M3 kategória I., II. vagy A. osztályába tartozó járművekbe felszerelhető az ezen irányelv követelményeinek megfelelő biztonsági öv és/vagy utasbiztonsági rendszer.”

2. cikk

A fogyatékkal élő személyekre vonatkozó intézkedések

Legkésőbb …ig (9) – a már létező nemzetközi szabványok és nemzeti jogi előírások alapján – a Bizottság megvizsgálja a fogyatékkal élő személyek számára készült biztonsági övekre vonatkozó követelmények harmonizálására szolgáló eljárásokat annak érdekében, hogy ezzel az irányelvvel megegyező szintű biztonságot biztosítson. Adott esetben a Bizottság intézkedéstervezeteket nyújt be. Ezen irányelv módosításait a 70/156/EGK irányelv 13. cikkének megfelelően kell elfogadni.

3. cikk

Végrehajtás

(1) …-től (10) kezdődően az ezen irányelvvel módosított 77/541/EGK irányelvben meghatározott követelményeknek megfelelő biztonsági övek és/vagy utasbiztonsági rendszerek beszerelésének vonatkozásában a tagállamok:

a)	nem tagadhatják meg az EK-típusjóváhagyás vagy nemzeti típusjóváhagyás megadását valamely járműtípus tekintetében;

b)	nem tilthatják meg új járművek nyilvántartásba vételét, értékesítését vagy forgalomba helyezését.

(2) …-től (11) kezdődően az ezen irányelvvel módosított 77/541/EGK irányelvben meghatározott követelményeknek nem megfelelő biztonsági övek és/vagy utasbiztonsági rendszerek beszerelésének vonatkozásában új járműtípus esetében a tagállamok:

a)	nem adnak ki EK-típusjóváhagyást;

b)	megtagadják a nemzeti típusjóváhagyás megadását.

(3) …-től (12) kezdődően hatállyal az ezen irányelvvel módosított 77/541/EGK irányelvben meghatározott követelményeknek nem megfelelő biztonsági övek és/vagy utasbiztonsági rendszerek beszerelésének vonatkozásában a tagállamok:

a)	a 70/156/EGK irányelv 7. cikkének (1) bekezdése alkalmazásában nem tekintik érvényesnek az új járművekhez mellékelt megfelelőségi nyilatkozatokat;

b)	megtagadják az új járművek nyilvántartásba vételét, értékesítését vagy forgalomba helyezését, kivéve a 70/156/EGK irányelv 8. cikk (2) bekezdése rendelkezéseinek alkalmazása esetén.

4. cikk

Átvétel a nemzeti jogba

(1) A tagállamok elfogadják és kihirdetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek …-ig (13) megfeleljenek. A tagállamok erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.

(2) Ezeket a rendelkezéseket …-től (14) kell alkalmazni.

(4) A tagállamok megküldik a Bizottságnak nemzeti joguk azon főbb rendelkezéseinek szövegét, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

5. cikk

Hatálybalépés

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

6. cikk

Címzettek

Ezen irányelv címzettjei a tagállamok.

Kelt Brüsszelben,

az Európai Parlament részéről

az elnök

a Tanács részéről

az elnök

(1) HL C 80., 2004.3.30., 10. o.

(2) Az Európai Parlament 2003. december 17-i véleménye (HL C 91. E. 2004.4.15., 491. o.), a Tanács 2005. január 24-i közös álláspontja és az Európai Parlament …-i (a Hivatalos Lapban még közzé nem tett) álláspontja.

(3) HL C 68., 1986.3.24., 35. o.

(4) HL L 42., 1970.2.23., 1. o. A legutóbb a 2004/78/EK bizottsági irányelvvel (HL L 153., 2004.4.30., 103. o.) módosított irányelv.

(5) HL L 220., 1977.8.29., 95. o. A legutóbb a 2003-as csatlakozási okmánnyal módosított irányelv.

(6) HL L 178., 1996.7.17., 15. o.

(7) HL L 42., 2002.2.13., 1. o.

(8) HL L 42., 2002.2.13., 1. o.”

(9) 24 hónappal a 4. cikk (2) bekezdésében említett időpontot követően.

(10) A 4. cikk (2) bekezdésében említett időpont.

(11) Hat hónappal az (1) bekezdésben említett időpontot követően.

(12) 18 hónappal az (1) bekezdésben említett időpontot követően.

(13) Az irányelv hatálybalépését követő hat hónapon belül.

(14) Hat hónappal és egy nappal az irányelv hatálybalépését követően.

A TANÁCS INDOKLÁSA

I. BEVEZETÉS

A Bizottság által 2003. június 20-án előterjesztett, javasolt irányelv (1) az EK-Szerződés 95. cikkén alapul.

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2003. december 10-én adott véleményt (2).

Az Európai Parlament 2003. december 17-én fejezte be az első olvasat tárgyalását és adott véleményt (3).

A Tanács 2005. január 24-én elfogadta a 11934/04 dokumentumban meghatározottak szerinti közös álláspontját.

II. CÉL

A javasolt irányelv célja a legutóbb a 2003/3/EK bizottsági irányelvvel módosított, a gépjárművek biztonsági öveire és utasbiztonsági rendszereire vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1977. június 28-i 77/541/EGK tanácsi irányelv módosítása a tekintetben, hogy a személygépkocsikon kívül más gépjárművekben is kötelezővé tegye a biztonsági övek felszerelését.

A következő két irányelv szintén a biztonsági övek járművekbe való felszerelésére vonatkozik:

—	a legutóbb a 96/37/EK bizottsági irányelvvel módosított, 1974. július 22-i 74/408/EGK tanácsi irányelv a gépjárművek üléseiről, azok rögzítéseiről és a fejtámlákról,

—	a legutóbb a 96/38/EK bizottsági irányelvvel módosított, 1975. december 18-i 76/115/EGK tanácsi irányelv a gépjárművek biztonsági öveinek rögzítéseire vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről.

A biztonsági övek minden járműbe való kötelező beszerelése céljából a Bizottság technikai okokból a három irányelv egy időben történő módosítását javasolta.

III. A KÖZÖS ÁLLÁSPONT ELEMZÉSE

1. Általános megjegyzések

A Tanács az egyhangúlag elfogadott közös álláspontban:

—	módosította az 1. cikket, hogy lehetővé tegye a tagállamoknak, hogy mentességet adjanak a fogyatékkal élő személyek számára készült biztonsági övekre és utasbiztonsági rendszerekre az irányelvnek való megfelelés alól,

—	az irányelvet új cikkel egészítette ki, amelyben felkérte a Bizottságot, hogy a fogyatékkal élő személyekre vonatkozó követelmények összehangolása céljából külön eljárásokat vizsgáljon meg,

—	a 3. cikkben meghatározott több hatálybalépési időpontot elhalasztotta,

—	elutasította az 1. cikkre vonatkozó EP-módosítást, amely kétpontos biztonsági öv elhelyezését javasolta a turistabuszok oldalra néző ülésein, mivel a Tanács osztja a Bizottság álláspontját abban a tekintetben, hogy az oldalra néző ülések minden járműfajtában veszélyesek.

2. A közös álláspont új elemei a Bizottság javaslatához képest

1. cikk, 1. pont

A bizottsági javaslat szövege helyébe új szöveg lépett, amely lehetővé teszi, hogy a fogyatékkal élő személyek számára készült biztonsági övekre mentességet adjanak ezen irányelv technikai rendelkezései alól.

2. cikk

3. cikk (korábbi 2. cikk)

Az irányelv végrehajtására vonatkozó valamennyi időpontot elhalasztották, és helyükbe ezen új irányelv elfogadásának napjától függő, változó dátumok léptek.

IV. KÖVETKEZTETÉSEK

(1) 10886/03 ENT 113 CODEC 907 dok.

(2) HL C 80., 2004.3.30., 10. o.

(3) HL C 91. E, 2004.4.15., 491. o.

11.5.2005

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

CE 111/33

18/2005. SZ. KÖZÖS ÁLLÁSPONT

a Tanács által 2005. január 24-én elfogadva

a gépjárművek üléseiről, azok rögzítéseiről és a fejtámlákról szóló 74/408/EGK tanácsi irányelv módosításáról szóló, …-i 2005/…/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadása céljából

(EGT vonatkozású szöveg)

(2005/C 111 E/05)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 95. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

a szerződés 251. cikkében előírt eljárásnak megfelelően eljárva (2),

mivel:

(1)

Kutatások kimutatták, hogy a biztonsági övek és az utasbiztonsági rendszerek használata hozzájárulhat a halálos kimenetelű balesetek számának, valamint baleset esetén a sérülés súlyosságának jelentős csökkenéséhez, még a jármű felborulása esetén is. Ezek beszerelése valamennyi járműkategóriába minden bizonnyal fontos lépést jelent majd a közúti közlekedésbiztonság javítása, és következésképpen az emberéletek megmentése terén.

(2)	A társadalomnak jelentős hasznára válik, ha minden járművet biztonsági övvel szerelnek fel.

(3)

A közúti közlekedésbiztonsági közösségi program (3) részeként az Európai Parlament 1986. február 18-i, a közúti balesetek csökkentésére irányuló közös intézkedésekről szóló állásfoglalásában hangsúlyozta annak szükségességét, hogy a tömegközlekedési eszközökön való utazás kivételével a biztonsági öv használata minden utas számára – beleértve a gyermekeket is – legyen kötelező. Ennek megfelelően különbséget kell tenni a tömegközlekedési célú autóbuszok és az egyéb járművek között a biztonsági övek és/vagy az utasbiztonsági rendszerek kötelező beszerelését illetően.

(4)

A gépjárművek és pótkocsijaik típusjóváhagyására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 1970. február 6-i 70/156/EGK tanácsi irányelv (4) szerint a közösségi típus-jóváhagyási rendszert csak 1998. január 1-től alkalmazzák minden M1 kategóriába tartozó új járműre. Következésképpen kizárólag az ilyen járműveket kell a 74/408/EGK irányelv (5) rendelkezéseinek megfelelő ülésekkel, ülésrögzítésekkel és fejtámlákkal felszerelni.

(5)

Mindaddig, amíg a közösségi típus-jóváhagyási rendszer nem terjed ki minden járműkategóriára, a közúti közlekedésbiztonság érdekében meg kell követelni az M1 kategóriától eltérő kategóriába tartozó járművekbe a biztonságiöv-rögzítések beszerelésével kompatibilis ülések és ülésrögzítések beszerelését.

(6)	A 74/408/EGK irányelv már tartalmaz minden, az M1 kategóriától eltérő kategóriába tartozó jármű típusjóváhagyását lehetővé tévő műszaki és igazgatási rendelkezést. Ezért a tagállamoknak nem szükséges további rendelkezéseket bevezetniük.

(7)

Az 1996. június 17-i 74/408/EGK tanácsi irányelvnek (6) a műszaki fejlődéshez történő hozzáigazításáról szóló 96/37/EK bizottsági irányelv hatálybalépése óta számos tagállam már kötelezővé tette az abban foglalt rendelkezéseket egyes, az M1 kategóriától eltérő kategóriába tartozó járművek vonatkozásában. A gyártók és szállítóik tehát kidolgozták a megfelelő technológiát.

(8)	Kutatások kimutatták, hogy az oldalra néző üléseket nem lehetséges olyan biztonsági övvel ellátni, amely az előre néző üléseken utazókéval azonos biztonsági szintet biztosít. Biztonsági okokból bizonyos járműkategóriákban ezeknek az üléseknek a használatát meg kell tiltani.

(9)	A 74/408/EGK irányelvet ennek megfelelően módosítani kell.

(10)

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

Módosítások a 74/408/EGK irányelvhez

A 74/408/EGK irányelv a következőképpen módosul:

A 1. cikk a következőképpen módosul:

Az (1) bekezdés a következő albekezdéssel egészül ki:

„Az M2 és M3 kategóriába tartozó járművek a 2001. november 20-i, a személyszállításra használt, a vezetőülésen kívül több mint nyolc ülőhelyet tartalmazó járművekre vonatkozó különleges rendelkezésekről szóló 2001/85/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv I. mellékletének 2. szakaszában meghatározott osztályokba kerülnek besorolásra (7).

b)	A (2) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Ez az irányelv a hátrafelé néző ülésekre nem vonatkozik.”

Az irányelv a következő cikkel egészül ki:

„3a. cikk

(1) Az M1, N1 kategóriába, az M2 kategória III. vagy B. osztályába és az M3 kategória III. vagy B. osztályába tartozó járművekbe tilos oldalra néző üléseket szerelni.

(2) Az (1) bekezdés nem vonatkozik betegszállító járművekre vagy a 70/156/EGK irányelv 8. cikk (1) bekezdésének első francia bekezdésében felsorolt járművekre.”

A II. melléklet a következőképpen módosul:

Az 1.1. pont helyébe a következő rendelkezés lép:

„1.1.

E melléklet követelményei nem vonatkoznak a hátrafelé néző ülésekre vagy az ilyen ülésekre szerelt fejtámlákra.”

A 2.3. pont helyébe a következő rendelkezés lép:

„2.3.

»Ülés« a kárpitozásával együtt olyan szerkezet, amely a jármű szerkezetével vagy egy egységet alkot vagy nem, és egy felnőtt személy ülőhelyéül szolgál. A fogalom mind egyedi ülésekre, mind pedig a sorülések egy személy számára szolgáló részére vonatkozik.

Irányától függően az »ülés«:

2.3.1.

»menetirányba néző ülés«: olyan ülés, amely a mozgó járműben használható, és amely a jármű eleje felé néz oly módon, hogy az ülés függőleges szimmetriasíkja a jármű függőleges szimmetriasíkjával +10 o-nál vagy –10 o-nál kisebb szöget zár be;

2.3.2.

»hátrafelé néző ülés«: olyan ülés, amely a mozgó járműben használható, és amely a jármű hátulja felé néz oly módon, hogy az ülés függőleges szimmetriasíkja a jármű függőleges szimmetriasíkjával +10 o-nál vagy –10 o-nál kisebb szöget zár be;

2.3.3.

»oldalra néző ülés«: olyan ülés, amely a jármű függőleges szimmetriasíkjához való beállítása tekintetében nem felel meg a fenti 2.3.1. vagy 2.3.2. pontokban megadott fogalommeghatározások egyikének sem;”.

c)	A 2.9. pontot el kell hagyni.

A III. melléklet 2.5. bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„2.5.

»Ülés« a kárpitozásával és rögzítőelemeivel együtt olyan szerkezet, amely a jármű szerkezetével vagy egy egységet alkot vagy nem, és egy felnőtt személy ülőhelyéül szolgál. A fogalom mind egyedi ülésekre, mind pedig a sorülések egy személy számára szolgáló részére vonatkozik.

Irányától függően az »ülés«:

2.5.1.

2.5.2.

2.5.3.

»oldalra néző ülés«: olyan ülés, amely a jármű függőleges szimmetriasíkjához való beállítása tekintetében nem felel meg a fenti 2.5.1. vagy 2.5.2. pontokban megadott fogalommeghatározások egyikének sem;”.

A IV. melléklet a következőképpen módosul:

Az 1.1. pont helyébe a következő rendelkezés lép:

„1.1.

E melléklet követelményei az N1, N2 és N3 kategóriába tartozó járművekre vonatkoznak, valamint azokra az M és M3 kategóriába tartozó járművekre, amelyekre a III. melléklet hatálya nem terjed ki. A 2.5. pontban említettek kivételével ezek a követelmények valamennyi járműkategória oldalra néző ülésére is vonatkoznak.”

A 2.4. pont helyébe a következő rendelkezés lép:

„2.4.

Minden előrebillenthető ülésnek vagy előrehajtható háttámlának normális helyzetében automatikusan reteszelődnie kell. Ez a követelmény az M2 vagy M3 kategóriába tartozó, I., II. vagy A. osztályú járművek kerekes székek számára rendelkezésre álló helyeire felszerelt ülésekre nem vonatkozik.”

2. cikk

Végrehajtás

(1) …-től (8) kezdődően az ezen irányelvvel módosított 74/408/EGK irányelvben meghatározott követelményeknek megfelelő ülések, azok rögzítései és fejtámlái vonatkozásában a tagállamok:

a)	nem tagadhatják meg az EK-típusjóváhagyás vagy nemzeti típusjóváhagyás megadását valamely járműtípus tekintetében;

b)	nem tilthatják meg új járművek nyilvántartásba vételét, értékesítését vagy forgalomba helyezését.

(2) …-től (9) kezdődően az ezen irányelvvel módosított 74/408/EGK irányelvben meghatározott követelményeknek nem megfelelő ülések, azok rögzítései és fejtámlái vonatkozásában új járműtípus esetében a tagállamok:

a)	nem adnak ki EK-típusjóváhagyást; és

b)	megtagadják a nemzeti típusjóváhagyás megadását.

(3) …-től (10) kezdődően az ezen irányelvvel módosított 74/408/EGK irányelvben meghatározott követelményeknek nem megfelelő ülések, azok rögzítései és fejtámlái vonatkozásában a tagállamok:

a)	a 70/156/EGK irányelv 7. cikkének (1) bekezdése alkalmazásában nem tekintik érvényesnek az új járművekhez mellékelt megfelelőségi nyilatkozatokat;

b)	megtagadják az új járművek nyilvántartásba vételét, értékesítését vagy forgalomba helyezését, kivéve a 70/156/EGK irányelv 8. cikk (2) bekezdésének rendelkezéseinek alkalmazása esetén.

3. cikk

Átvétel a nemzeti jogba

(1) A tagállamok elfogadják és kihirdetik azokat a törvényeket, rendeleteket és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek …-ig (11) megfeleljenek. A tagállamok erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.

(2) Ezeket a rendelkezéseket …-től (12) kell alkalmazni.

(4) A tagállamok megküldik a Bizottságnak nemzeti joguk azon főbb rendelkezéseinek szövegét, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

4. cikk

Hatálybalépés

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

5. cikk

Címzettek

Ezen irányelv címzettjei a tagállamok.

Kelt Brüsszelben,

az Európai Parlament részéről

az elnök

a Tanács részéről

az elnök

(1) HL C 80., 2004.3.30., 6. o.

(2) Az Európai Parlament 2003. december 17-i véleménye (HL C 91. E, 2004.4.15., 487. o.), a Tanács 2005. január 24-i közös álláspontja és az Európai Parlament …-i (a Hivatalos Lapban még közzé nem tett) álláspontja.

(3) HL C 68., 1986.3.24., 35. o.

(4) HL L 42., 1970.2.23., 1. o. A legutóbb a 2004/78/EK bizottsági irányelvvel (HL L 153., 2004.4.30., 103. o.) módosított irányelv.

(5) HL L 221., 1974.8.12., 1. o. A legutóbb a 2003-as csatlakozási okmánnyal módosított irányelv.

(6) HL L 186., 1996.7.25., 28. o.

(7) HL L 42., 2002.2.13., 1. o.”

(8) A 3. cikk (2) bekezdésében említett időpont.

(9) Hat hónappal az (1) bekezdésben említett időpontot követően.

(10) 18 hónappal az (1) bekezdésben említett időpontot követően.

(11) Az irányelv hatálybalépését követő hat hónapon belül.

(12) Hat hónappal és egy nappal az irányelv hatálybalépését követően.

A TANÁCS INDOKLÁSA

I. BEVEZETÉS

A Bizottság által 2003. június 20-án előterjesztett, javasolt irányelv (1) az EK-Szerződés 95. cikkén alapul.

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2003. december 10-én adott véleményt (2).

Az Európai Parlament 2003. december 17-én fejezte be az első olvasat tárgyalását és adott véleményt (3).

A Tanács 2005. január 24-én elfogadta a 11935/04 dokumentumban meghatározottak szerinti közös álláspontját.

II. CÉL

A javasolt irányelv célja a gépjárművek üléseiről, azok rögzítéseiről és a fejtámlákról szóló, legutóbb a 96/37/EK bizottsági irányelvvel módosított, 1974. július 22-i 74/408/EGK tanácsi irányelv módosítása a tekintetben, hogy a személygépkocsikon kívül más gépjárművekben is kötelezővé tegye a biztonsági övek felszerelését.

A következő két irányelv szintén a biztonsági övek járművekbe való felszerelésére vonatkozik:

—	a Tanács legutóbb a 2003/3/EK bizottsági irányelvvel módosított, 1977. június 28-i 77/541/EGK irányelve a gépjárművek biztonsági öveire és utasbiztonsági rendszereire vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről,

—	a Tanács legutóbb a 96/38/EK bizottsági irányelvvel módosított, 1975. december 18-i 76/115/EGK irányelve a gépjárművek biztonsági öveinek rögzítéseire vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről.

A biztonsági övek minden járműbe való kötelező beszerelése céljából a Bizottság technikai okokból a három irányelv egy időben történő módosítását javasolta.

III. A KÖZÖS ÁLLÁSPONT ELEMZÉSE

1. Általános megjegyzések

A Tanács az egyhangúlag elfogadott közös álláspontban:

—	módosította az 1. cikket, nevezetesen a felhajtható üléseket is az irányelv hatálya alá sorolta, valamint meghatározásokat illesztett be a különböző ülésirányok osztályozására,

—	a 2. cikkben meghatározott több hatálybelépési időpontot elhalasztotta,

—

visszautasította a három EP-módosítást:

—

a 3. EP-módosítást, amely új (8a) preambulumbekezdés beillesztését javasolta arra vonatkozóan, hogy a Bizottság tanulmányozza az oldalra néző ülések vizsgálatait, azért utasította vissza, mert a Tanács véleménye szerint nincs szükség újabb vizsgálatokra annak megállapításához, hogy az oldalra néző ülések a rajtuk utazókra minden járműfajtában veszélyesek,

—

az 1. cikkre vonatkozó 1. és 2. EP-módosítást, amelyek bizonyos gépjármű-kategóriákra korlátozták az oldalra néző ülések beszerelésének tilalmát, azért utasította vissza, mert a Tanács osztja a Bizottság aggodalmait az oldalra néző üléseknek az utasok biztonsága érdekében történő, minden járműtípusban való betiltásával kapcsolatban.

2. A közös álláspont új elemei a Bizottság javaslatához képest

1. cikk, 1. pont

A hivatkozás elhagyása, amely szerint az irányelvet a „felhajtható ülésekre” nem kell alkalmazni.

2. pont

—	A tagállamok oldalra néző ülések beszerelésének betiltására vonatkozó kötelezettsége a végrehajtásra vonatkozó 2. cikkbe került át;

—	az álláspont tisztázza az oldalra néző ülések tilalmának alkalmazási körét.

A javaslat két új ponttal (3. és 4. pont) egészült ki, amelyek meghatározzák a különböző ülésirányokat: előrenéző ülések, hátrafelé néző ülések és oldalra néző ülések.

5. pont (korábbi 3. pont)

Új bekezdés írja elő, hogy a felhajtható üléseknél megkövetelt automatikus reteszelőrendszer nem vonatkozik az M2 vagy M3 kategóriába tartozó, I., II. vagy A. osztályú járművek (városi buszok) kerekes székek számára rendelkezésre álló helyeire felszerelt felhajtható ülésekre.

2. cikk

Az irányelv végrehajtására vonatkozó valamennyi időpontot elhalasztották, és helyükbe ezen új irányelv elfogadásának napjától függő, változó dátumok léptek.

IV. KÖVETKEZTETÉSEK

A közös álláspontot, amely általában véve összhangban van a Bizottság javaslatával, a Tanács egyhangúlag elfogadta. A főbb változtatások a Bizottság javaslatához képest egyrészt a felhajtható ülések ezen irányelv hatálya alá sorolására, másrészt a különböző ülésirányok meghatározásának beillesztésére vonatkoznak. Módosították továbbá az irányelv átültetésének és hatálybalépésének időpontját.

(1) 10888/03 ENT 115 CODEC 909 dok.

(2) HL C 80., 2004.3.30., 6. o.

(3) HL C 91. E, 2004.4.15., 487. o.

		ISSN 1725-518X
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		C 111E

Magyar nyelvű kiadás	Tájékoztatások és közlemények	48. évfolyam 2005. május 11.

Közleményszám	Tartalom	Oldal
	I Információ
	Tanács
2005/C 111E/1	14/2005/EK közös álláspont a Tanács által 2004. december 20-én elfogadva, az Európai Közösséget létrehozó szerződés 251. cikkében említett eljárással összhangban eljárva, a fürdővizek minőségéről és a 76/160/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadása céljából	1

2005/C 111E/2	15/2005/EK közös álláspont a Tanács által 2004. december 22-én elfogadva, az Európai Közösséget létrehozó szerződés 251. cikkében említett eljárással összhangban eljárva, a közös határokon történő ellenőrzések fokozatos megszüntetéséről szóló, 1985. június 14-i Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezménynek a járművek forgalmi engedélyének kiadására hatáskörrel rendelkező tagállami szolgálatok Schengeni Információs Rendszerhez való hozzáférésével kapcsolatos módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadása céljából ( 1 )	19

2005/C 111E/3	16/2005/EK közös álláspont a Tanács által 2005. január 24-én elfogadva, az Európai Közösséget létrehozó szerződés 251. cikkében említett eljárással összhangban eljárva, a gépjárművek biztonsági öveinek rögzítéseire vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 76/115/EGK tanácsi irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadása céljából ( 1 )	23

2005/C 111E/4	17/2005/EK közös álláspont a Tanács által 2005. január 24-én elfogadva, az Európai Közösséget létrehozó szerződés 251. cikkében említett eljárással összhangban eljárva, a gépjárművek biztonsági öveire és utasbiztonsági rendszereire vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 77/541/EGK tanácsi irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadása céljából ( 1 )	28

2005/C 111E/5	18/2005/EK közös álláspont a Tanács által 2005. január 24-én elfogadva, az Európai Közösséget létrehozó szerződés 251. cikkében említett eljárással összhangban eljárva, a gépjárművek üléseiről, azok rögzítéseiről és a fejtámlákról szóló 74/408/EGK tanácsi irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadása céljából ( 1 )	33