(1)   A Tanács a 2026. szeptember 1-jétől2027. augusztus 31-ig tartó időszakra Birgitte MARKUSSEN-t nevezi ki az Európai Unió Száhel-övezetért felelős különleges képviselőjévé (a továbbiakban: EUKK). A Tanács határozhat úgy, hogy az EUKK megbízatását (a továbbiakban: a megbízatás) meghosszabbítja vagy korábban megszünteti a Politikai és Biztonsági Bizottság (a továbbiakban: PBB) értékelése és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének (a továbbiakban: a főképviselő) javaslata alapján.

(2)   A megbízatás alkalmazásában a Száhel-övezet Burkina Fasót, Csádot, Malit, Mauritániát és Nigert jelenti. Az EUKK adott esetben együttműködik a Csád-medence országaival és a Száhel-övezetben található, valamint azon túli más országokkal és regionális, illetve nemzetközi szervezetekkel is – ideértve a Maghreb-térség és a Guineai-öböl országait és szervezeteit is – adott esetben, és különösen a Száhel-övezet dinamikája által érintett szomszédos országokkal.

(1)   A 2021. április 16-i tanácsi következtetésekkel elfogadott, az Európai Unió Száhel-övezetre vonatkozó integrált stratégiájában foglalt politikai célkitűzések, a Száhel-övezetre vonatkozó uniós megközelítésnek a Külügyek Tanácsa 2023. december 11-i és 2024. február 19-i ülésén megvitatott kiigazítása és a Száhel-övezetre vonatkozó, a Külügyek Tanácsa által annak 2025. november 20-i ülésén a tagállamok által kifejtett álláspontok figyelembevétele mellett jóváhagyott megújított uniós megközelítés alapján a megbízatás az, hogy az aktívan hozzájáruljon a térség tartós békéjét, biztonságát, stabilitását és fenntartható fejlődését célzó regionális és nemzetközi erőfeszítésekhez és azoknak prioritást biztosítson. Az EUKK továbbá törekszik arra, hogy javítsa az Unió Száhel-övezeten belüli többrétű szerepvállalásának minőségét, hatását és láthatóságát, és hogy előmozdítsa az egyetemes értékeket és az uniós érdekeket. Az EUKK – a Tanács iránymutatásaival összhangban – segíti a főképviselőt az uniónak a régióban tapasztalható, fokozódó bizonytalanságával és az instabilitás növekvő kockázatával kapcsolatos, a Száhel-övezetre vonatkozó megújított megközelítése végrehajtásában.

(2)   Az EUKK a nemzetközi joggal – beleértve a területi integritás tiszteletben tartását is – összhangban hozzájárul a térséget érintő uniós erőfeszítések integrált módon történő kidolgozásához és végrehajtásához, egyebek mellett a politikai, biztonsági és fejlesztési területeken, továbbá hozzájárul az uniós tevékenységekkel kapcsolatos minden releváns eszközzel és érintett érdekelt féllel való koordinációhoz. Az EUKK elősegíti az Unió nemzeti, regionális és nemzetközi mechanizmusokkal való együttműködése és koordinációs erőfeszítései elmélyítését.

(3)   Az EUKK a Tanáccsal, a Bizottsággal, az Európai Külügyi Szolgálattal (a továbbiakban: EKSZ), az Unió küldöttségeivel, a tagállamokkal és az egyéb érintett érdekelt felekkel, többek között az Egyesült Nemzetek Szervezetével (ENSZ) és afrikai szervezetekkel – nevezetesen az Afrikai Unióval (a továbbiakban: AU) és a Nyugat-afrikai Államok Gazdasági Közösségével (a továbbiakban: ECOWAS) – szoros együttműködésben és koordinációban jár el.

(1)   A 2. cikkben meghatározott politikai célkitűzések megvalósítása érdekében a megbízatás a következő:

a)

tevékenyen hozzájárulni a Száhel-övezetre vonatkozó megújított uniós megközelítés végrehajtásához adott esetben és a tagállamok által kifejtett álláspontokat figyelembe véve, valamint koordinálni és továbbfejleszteni a térségre irányuló integrált uniós megközelítést azzal a céllal, hogy fokozni lehessen az Unió Száhel-övezetben folytatott tevékenységeinek általános összhangját és hatékonyságát, valamint hogy támogassa az eredményes stratégiai kommunikációt;

b)

az Unió célkitűzéseinek és érdekeinek előmozdítása érdekében, és elősegítendő az Unió által a Száhel-övezetben és annak közvetlen szomszédságában betöltött szerep jobb megértését és pozitív megítélését - többek között a kormányokkal és a regionális szervezetekkel folytatott közvetítő diplomácia és magas szintű politikai kapcsolattartás, valamint békemegállapodások, nemzetközi béke-közvetítési és konfliktusrendezési kezdeményezések keretében – párbeszédet folytatni a térség valamennyi érdekelt felével, beleértve a nemzetközi szervezeteket, a nőket, a az ifjúságot, a civil társadalmat és a diaszpórákat, valamint a Maghreb, Nyugat-Afrika és a Csád-medence országait;

c)	képviseli és előmozdítja az Unió érdekeit és láthatóságát az érintett regionális és nemzetközi fórumokon, valamint a térség stabilitása szempontjából releváns egyéb folyamatokban;

d)

elősegíti a teljes mértékben összehangolt és integrált uniós tevékenységeket a térségben, felhasználva minden releváns eszközt, így többek között a fejlesztési együttműködést, az Európai Békekeretet, a tagállami tevékenységeket, valamint az Unió közös biztonság- és védelempolitikai (KBVP) fellépésein keresztül a válságkezeléshez és konfliktusmegelőzéshez nyújtott uniós támogatást, a – többek között a biztonsági rendszer reformjára, valamint a volt harcosok lefegyverzésére, leszerelésére és reintegrációjára irányuló – regionális és nemzeti stabilizációs törekvéseket, továbbá a kulturális örökségnek a konfliktusokban és válságokban alkalmazott megközelítését;

e)

folyamatosan szorosan együttműködik az ENSZ-szel, mindenekelőtt az ENSZ főtitkárának a Nyugat-afrikai térségért és a Száhel-övezetért felelős különleges képviselőjével, az AU-val és annak a Maliért és a Száhel-övezetért felelős különleges képviselőjével, az ECOWAS-szal, a Csád-medence Bizottsággal, valamint más vezető nemzeti, regionális és nemzetközi érdekelt felekkel, többek között a Száhel-övezettel foglalkozó egyéb különmegbízottakkal;

f)

szorosan figyelemmel követi és elemzi az instabilitás kiváltó okainak hatását és a térségen belül megfigyelhető hosszú távú tendenciákat, ideértve az éghajlatváltozást, a biológiai sokféleség csökkenését, a legeltetéses állattenyésztést, az élelmiszer-ellátás bizonytalanságát, a természeti erőforrásokhoz, különösen a földterületekhez és a vízhez való hozzáférést és jelentést tesz azokról, valamint előmozdítja a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodást és az ezen erőforrásokkal kapcsolatos együttműködést, amelyek növelik a stabilitást, továbbá támogatja az instabilitás terjedésének megfékezésére irányuló erőfeszítéseket, kiemelt figyelmet fordítva a leginkább sérülékeny térségekre, valamint e tekintetben a határokon átnyúló együttműködés előmozdítására irányuló regionális kezdeményezésekre, többek között a nyugat-afrikai parti államok és a Száhel-övezet államai között;

g)

szorosan figyelemmel kíséri a térséget érintő kihívások – többek között a terrorizmus, a radikalizálódás, a szervezett bűnözés, a hibrid és kiberfenyegetések, a fegyvercsempészet, az emberkereskedelem és az embercsempészés, a kábítószer-kereskedelem, a tengeri védelem terén fennálló hiányosságok, a menekültek mozgása és a migrációs áramlások, valamint a kapcsolódó illegális pénzügyi mozgások – egyéb regionális és határokon átnyúló dimenzióit;

h)

szorosan figyelemmel követi a menekültek nagymértékű mozgása és a nagymértékű migrációs áramlások, ideértve a belső menekülteket is, humanitárius, politikai, biztonsági és fejlesztéspolitikai következményeit, és adott esetben párbeszédet folytat az érintett hatóságokkal és érdekelt felekkel a migráció témakörében, és – az Unió célkitűzéseivel és érdekeivel összhangban – általánosabban hozzájárul az Uniónak a térségre vonatkozó migrációs és menekültügyi politikájához annak érdekében, hogy átfogó, az útvonal egészére kiterjedő megközelítés révén előmozdítsa a migráció területén folytatott gyümölcsöző együttműködést;

i)

hozzájárul a terrorizmus és az erőszakos szélsőségesség megelőzéséről és az azok elleni küzdelemről szóló releváns tanácsi következtetések végrehajtásához, rendszeres magas szintű politikai kapcsolatot tart fenn a terrorizmus és nemzetközi szervezett bűnözés sújtotta országokkal, továbbá biztosítja az Unió kulcsszerepét a terrorizmus és a nemzetközi szervezett bűnözés elleni küzdelemre irányuló erőfeszítések terén;

j)

szorosan figyelemmel kíséri a térséget sújtó humanitárius válságok politikai, biztonsági és fejlesztéspolitikai következményeit, figyelembe véve a humanitárius segítségnyújtás, a fejlesztés és a béke közötti összefüggésrendszert és előmozdítva a válságok és konfliktusok tartós regionális megoldásait;

k)

hozzájárul – az Unió emberi jogi különleges képviselőjével együttműködve – az Unió emberi jogi politikájának a végrehajtásához a térségben, összhangban az emberi jogokra és a demokráciára vonatkozó uniós cselekvési tervvel, az uniós emberi jogi iránymutatásokkal – különösen a gyermekek és a fegyveres konfliktusok kapcsolatáról, továbbá a nők és lányok elleni erőszakról, valamint a nőkkel és lányokkal szembeni megkülönböztetés valamennyi formája elleni küzdelemről szóló uniós iránymutatásokkal –, hozzájárul továbbá az Unió nőkre, békére és biztonságra vonatkozó politikájának a végrehajtásához, előmozdítja az államépítés folyamatában a társadalmi befogadást és a nemek közötti egyenlőséget, összhangban az 1325 (2000) sz. ENSZ BT-határozattal, és az azt követő, a nőkről, a békéről és a biztonságról szóló határozatokkal, a 2242 (2015) sz. ENSZ BT-határozatot is beleértve, továbbá támogatja az ifjúságról, a békéről és a biztonságról szóló 2250 (2015) sz. ENSZ BT-határozat végrehajtását;

l)

a továbbiakban is megfigyeli az igazságügyi ágazat egészét, valamint azon elszámoltathatósági mechanizmusokat, amelyek lehetővé teszik a büntetlenség elleni küzdelmet, beleértve ajánlások megfogalmazását, a térség érintett hatóságaival, a Nemzetközi Büntetőbíróság főügyészi hivatalával és az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosának Hivatalával való rendszeres kapcsolattartást, és párbeszédet folytatását a térségben tevékeny emberijog-védőkkel és megfigyelőkkel;

m)

a térségben – többek között helyi szereplőkkel – folytatott intenzív kapcsolattartás révén elmélyíti az Unió ismereteit a helyi elvárásokat és a helyi körülményeket illetően, valamint a helyzet alapos és folyamatos elemzése alapján előmozdítja a reflexiós folyamatot, valamint hozzájárul a korai fellépéshez, az uniós megközelítés kiigazításához és az Unió Száhel-övezetre vonatkozó stratégiai és hosszú távú elképzelésének a kialakításához.

(2)   A megbízatás teljesítése érdekében az EUKK többek között:

a)

adott esetben tanácsot ad és jelentést tesz a regionális és nemzetközi fórumokon képviselendő uniós álláspontok kialakításával kapcsolatban annak érdekében, hogy proaktív módon előmozdítsa azon diplomáciai kapcsolatokat és fellépéseket, melyek megerősítik a Száhel-övezettel kapcsolatos integrált uniós megközelítést;

b)	hozzájárul az Unió összes tevékenységének folyamatos figyelemmel kíséréséhez, valamint szorosan együttműködik az Unió érintett küldöttségeivel és tagállamaival.

(1)   Az EUKK felel a megbízatásnak a főképviselő felügyelete mellett történő végrehajtásáért.

(2)   A PBB kiemelt kapcsolatot tart fenn az EUKK-val, és egyben az EUKK elsődleges kapcsolattartója a Tanács felé. A PBB – a megbízatás keretein belül és a főképviselő hatáskörének sérelme nélkül – stratégiai iránymutatást és politikai irányítást nyújt az EUKK számára.

(3)   Az EUKK együttműködik és tevékenységét szorosan összehangolja az EKSZ megfelelő szervezeti egységeivel.

(1)   A megbízatással kapcsolatos kiadások (a továbbiakban: a kiadások) fedezésére szánt pénzügyi referenciaösszeg a 2026. szeptember 1-jétől2027. augusztus 31-ig terjedő időszakra 1 788 249,05 EUR.

(2)   A kiadásokat az Unió általános költségvetésére vonatkozó eljárásokkal és szabályokkal összhangban kell kezelni.

(3)   A kiadások kezelése az EUKK és a Bizottság közötti szerződés tárgyát képezi. Az EUKK a kiadásról köteles elszámolni a Bizottságnak.

(1)   A megbízatás és a rendelkezésre bocsátott megfelelő pénzügyi eszközök keretein belül az EUKK felel csapatának összeállításáért. Az EUKK csapatának rendelkeznie kell a megbízatás által megkövetelt – konkrét szakpolitikai kérdések terén meglévő – szakértelemmel. Az EUKK folyamatosan és haladéktalanul tájékoztatja a Tanácsot és a Bizottságot az EUKK csapatának összetételéről.

(2)   A tagállamok, az Unió intézményei és az EKSZ javaslatot tehetnek személyzet kirendelésére az EUKK csapatában történő munkavégzésre. Az ilyen kirendelt személyzet javadalmazását a kirendelő tagállam, az Unió érintett intézménye vagy adott esetben az EKSZ fedezi. A tagállamok által az uniós intézményekhez vagy az EKSZ-hez kirendelt szakértőket is ki lehet rendelni az EUKK csapata melletti munkavégzés céljára. A szerződéses nemzetközi személyzet tagjainak valamely tagállam állampolgárának kell lenniük.

(3)   A kirendelt személyzet minden tagja a kirendelő tagállam, az érintett uniós intézmény vagy az EKSZ igazgatási felügyelete alatt marad, és a megbízatás érdekében végzi feladatait, illetve jár el.

(4)   Az EUKK személyzetét az EKSZ megfelelő szervezeti egységeivel vagy az érintett uniós küldöttségekkel egy helyen kell elhelyezni tevékenységeik összhangjának és következetességének biztosítása érdekében.

(1)   A tagállamok, a Bizottság, az EKSZ és a Tanács Főtitkársága biztosítják, hogy az EUKK hozzáférjen minden releváns információhoz.

(2)   A térségben működő uniós küldöttségek és adott esetben a tagállamok logisztikai támogatást nyújtanak az EUKK és az EUKK csapatának tagjai számára.

(1)   Az EUKK az 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (3) megállapított szabályokat, valamint az EUKK birtokában lévő dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés iránti kérelmek kezelésére vonatkozó, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének 2025. március 6-i határozatában (4) megállapított végrehajtási szabályokat alkalmazza.

(2)   Az EUKK az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendeletben (5) megállapított szabályokkal, valamint a főképviselő által az EKSZ tekintetében elfogadott végrehajtási szabályokkal összhangban védi az egyéneket személyes adataik kezelése tekintetében.

(1)   Az Unió politikai célkitűzéseinek elérése érdekében az EUKK a Száhel-övezetre vonatkozó megújított uniós megközelítés keretében hozzájárul az Unió fellépésének egységéhez, következetességéhez és hatékonyságához, valamint segít biztosítani, hogy valamennyi uniós eszközt és tagállami intézkedést következetes módon alkalmazzanak vagy hajtsanak végre. Az EUKK törekszik a tagállamokkal való rendszeres kapcsolattartásra. Az EUKK tevékenységét össze kell hangolni az EKSZ, az uniós küldöttségek és a Bizottság, valamint a térségben működő többi EUKK tevékenységével. Az EUKK rendszeresen tájékoztatja az EKSZ-t, az Uniónak a térségben működő küldöttségeit és a tagállamok térségbeli külképviseleteit.

(2)   A helyszínen az EUKK szoros kapcsolatban áll az érintett tagállamok külképviseleti vezetőivel, az uniós küldöttségek vezetőivel, valamint a KBVP-missziók vezetőivel. Az említetteknek minden tőlük telhetőt meg kell tenniük annak érdekében, hogy segítsék az EUKK-t a megbízatásának végrehajtásában. Az EUKK – az érintett uniós küldöttségekkel szorosan koordinálva – iránymutatást ad az EUCAP Száhel Mali misszióvezetője számára a helyi politikai helyzettel kapcsolatban. Az EUKK és a polgári műveleti parancsnok szükség szerint konzultálnak egymással. Az EUKK a helyszínen jelen lévő egyéb nemzetközi és regionális szereplőkkel is kapcsolatot tart fenn.