|
Az Európai Unió |
HU L sorozat |
|
2026/1755 |
2026.7.21. |
A BIZOTTSÁG (EU) 2026/1755 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE
(2026. július 20.)
egyes, az (EU) 2024/1689 európai parlamenti és tanácsi rendeleten alapuló eljárásoknak a Bizottság általi lefolytatására vonatkozó részletes szabályokról
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a mesterséges intelligenciára vonatkozó harmonizált szabályok megállapításáról, valamint a 300/2008/EK, a 167/2013/EU, a 168/2013/EU, az (EU) 2018/858, az (EU) 2018/1139 és az (EU) 2019/2144 rendelet, továbbá a 2014/90/EU, az (EU) 2016/797 és az (EU) 2020/1828 irányelv módosításáról szóló, 2024. június 13-i (EU) 2024/1689 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (a mesterséges intelligenciáról szóló rendelet) (1) és különösen annak 92. cikke (6) bekezdésére és 101. cikke (6) bekezdésére,
mivel:
|
(1) |
Az (EU) 2024/1689 rendelet 92. cikkének (1) bekezdése felhatalmazza a Bizottságot arra, hogy az általános célú mesterségesintelligencia-modellekre (a továbbiakban: MI-modellekre) vonatkozó értékeléseket végezzen. Az (EU) 2024/1689 rendelet 92. cikkének (2) bekezdése felhatalmazza a Bizottságot arra, hogy független szakértőket jelöljön ki az értékeléseknek a Bizottság nevében történő elvégzésére. Az (EU) 2024/1689 rendelet 92. cikkének (3) bekezdése felhatalmazza a Bizottságot arra, hogy alkalmazásprogramozási felületeken (API-kon) vagy további megfelelő műszaki megoldásokon és eszközökön – többek között forráskódon – keresztül hozzáférést kérjen az említett értékelés alá vetett általános célú MI-modellhez. A jogbiztonság növelése és az arányosság biztosítása érdekében helyénvaló előírni a Bizottság számára, hogy határozza meg azokat a műszaki megoldásokat, alkotóelemeket és feltételeket, amelyekkel az ilyen modell szolgáltatója biztosítja az említett hozzáférést. Helyénvaló továbbá meghatározni a független szakértők bevonására vonatkozó részletes szabályokat arra az esetre, ha a Bizottság úgy dönt, hogy ilyen szakértőket jelöl ki arra, hogy a nevében értékelést végezzenek. |
|
(2) |
Az (EU) 2024/1689 rendelet 101. cikkének (1) bekezdése felhatalmazza a Bizottságot arra, hogy pénzbírságot szabjon ki az általános célú MI-modellek szolgáltatóira az említett rendelkezésben felsorolt cselekményekért és mulasztásokért. A jogbiztonság előmozdítása és az említett szolgáltatók számára eljárási biztosítékok nyújtása érdekében helyénvaló rendelkezni az (EU) 2024/1689 rendelet 101. cikkének (1) bekezdése szerinti határozat esetleges elfogadására irányuló eljárások megindításáról és lezárásáról. A szóban forgó eljárások megindítása nem sértheti a Bizottság rendelkezésére álló azon lehetőséget, hogy az eljárás megindítása előtt vizsgálatot végezzen és intézkedéseket kérjen. |
|
(3) |
Az (EU) 2024/1689 rendelet 101. cikkének (2) bekezdése előírja, hogy a Bizottság az említett rendelet 101. cikkének (1) bekezdése szerinti határozat elfogadása előtt biztosítson lehetőséget az általános célú MI-modell azon szolgáltatója számára, amellyel előzetes megállapításait közölte, hogy az kifejtse és bizonyítékkal támassza alá álláspontját. Az említett szolgáltatókat kötelezni kell arra, hogy a Bizottság által meghatározott határidőn belül szabatosan mutassák be írásban az említett megállapításokra vonatkozó észrevételeiket, egyrészt az eljárások hatékonyságának és eredményességének, másrészt a meghallgatáshoz való jog gyakorlásának érdekében. |
|
(4) |
Az Alapjogi Charta 41. cikke (2) bekezdésének b) pontja elismeri mindenkinek a jogát arra, hogy a személyére vonatkozó iratokba a bizalmas adatkezeléshez, illetőleg a szakmai és üzleti titokhoz fűződő jogos érdekek tiszteletben tartása mellett betekintsen. Bár az előzetes megállapítások címzettjének mindig meg kell kapnia a Bizottságtól a szóban forgó megállapításokban említett valamennyi dokumentum nyilvános változatát, a Bizottság eseti alapon dönthet arról, hogy mi a megfelelő eljárás az iratokba való további betekintést illetően. Betekintés engedélyezése esetén a Bizottságnak biztosítania kell az üzleti titkok és más bizalmas információik védelmét. A Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy felkérje az üzleti titok vagy más bizalmas információk megjelölésére azokat a személyeket, akik az eljárás során információkat vagy dokumentumokat nyújtanak vagy nyújtottak be. Mielőtt az előzetes megállapítások címzettje számára a meghallgatáshoz való jog eredményes gyakorlásának lehetővé tétele érdekében hozzáférést biztosít egy információhoz, a Bizottságnak minden egyes dokumentum esetében értékelnie kell, hogy az iratbetekintés szükségessége nagyobb mértékű-e, mint az a kár, amely a kérdéses információ vagy dokumentum benyújtóját az iratbetekintés miatt érheti. |
|
(5) |
A jogbiztonság érdekében helyénvaló elévülési időket bevezetni az (EU) 2024/1689 rendelet 101. cikkének (1) bekezdése szerinti pénzbírságkiszabási lehetőségre, valamint az említett rendelet 101. cikkének (1) bekezdése alapján kiszabott pénzbírságok végrehajtására vonatkozóan. Az említett elévülési időkre az 1182/71/EGK, Euratom tanácsi rendelet (2) alkalmazandó. |
|
(6) |
Az e végrehajtási rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a mesterséges intelligenciával foglalkozó bizottság véleményével, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
I. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. cikk
Tárgy és hatály
Ez a rendelet meghatározza az alábbiakat:
|
a) |
az általános célú MI-modellek értékelésére vonatkozó részletes szabályok és feltételek, beleértve a független szakértők bevonására vonatkozó részletes szabályokat és a kiválasztásukra vonatkozó eljárást, az (EU) 2024/1689 rendelet 92. cikke szerint; |
|
b) |
részletes szabályok és eljárási biztosítékok az (EU) 2024/1689 rendelet 101. cikkének (1) bekezdése szerinti határozatok esetleges elfogadására irányuló eljárásokra vonatkozóan. |
II. FEJEZET
ÉRTÉKELÉSEK VÉGZÉSE ÉS FÜGGETLEN SZAKÉRTŐK
2. cikk
Hozzáférés az általános célú MI-modellekhez
(1) Amennyiben a Bizottság az (EU) 2024/1689 rendelet 92. cikkének (3) bekezdése alapján határozatot fogad el egy általános célú MI-modellhez való hozzáférés kérelmezéséről, az említett határozatban meg kell határozni azokat a műszaki megoldásokat, eszközöket, alkotóelemeket és feltételeket – beleértve a határidőt is –, amelyekkel a szolgáltató biztosítja a hozzáférést. A határozat műszaki minimumkövetelményeket is meghatározhat, többek között az értékelés elvégzéséhez szükséges teljesítmény, késleltetés és átviteli sebesség tekintetében.
(2) A kért hozzáférésnek meg kell felelnie az értékelés célkitűzéseinek. A szóban forgó hozzáférés részét képezheti alkalmazásprogramozási felületeken (API-k) keresztüli hozzáférés, belső hozzáférés, a forráskódhoz való hozzáférés, a modellsúlyokhoz való hozzáférés, az általános célú MI-modell üzemeltetésére használt infrastruktúrához való hozzáférés, a modellel való interakció során a rendszerállapot ellenőrzését és módosítását biztosító hozzáférés. Az említett hozzáférés kiterjedhet a szolgáltató alkalmazottai számára biztosított hozzáférés valamennyi szintjére, de nem korlátozódik azokra. Az általános célú MI-modelljeikhez való hozzáférés biztosítására felkért szolgáltatók gondoskodnak arról, hogy az általuk nyújtott hozzáférésre ne vonatkozzanak olyan műszaki vagy egyéb korlátok, amelyek lényegesen akadályozzák a megfelelő értékelést.
(3) A Bizottság előírhatja, hogy a szolgáltató az értékelési folyamat integritásának és bizalmas jellegének biztosításához szükséges mértékben tiltson le minden olyan naplózási műveletet, amely nyomon követheti a Bizottság általános célú MI-modellhez való hozzáférését, vagy annak során adatokat rögzíthet.
(4) Az (EU) 2024/1689 rendelet 92. cikkének (3) bekezdése alapján általános célú MI-modelljeikhez való hozzáférés biztosítására felkért szolgáltatók indokolatlan késedelem nélkül és az (1) bekezdés alapján hozott határozatban megállapított határidőn belül biztosítják a szóban forgó hozzáférést, lehetővé téve, hogy a Bizottság hozzáférjen az érintett általános célú MI-modell minden olyan eleméhez, amely az (EU) 2024/1689 rendelet 92. cikkének (1) bekezdésében meghatározott célkitűzések eléréséhez szükséges.
3. cikk
Független szakértők
(1) Amennyiben a Bizottság az (EU) 2024/1689 rendelet 92. cikkének (2) bekezdése alapján független szakértőt jelöl ki az értékeléseknek a nevében történő elvégzésére, az említett szakértőnek az említett rendelet 68. cikke (2) bekezdésének b) pontja szerinti, az MI-rendszerek vagy általános célú MI-modellek bármely szolgáltatójától való függetlensége értékeléséhez figyelembe veszi az érintett szakértő esetében fennálló közös tulajdonviszonyt, irányítást, igazgatást, személyzetet vagy erőforrásokat, az értékeléseknek a Bizottság nevében történő elvégzésére vonatkozó bármely korábbi kijelölést, valamint a szakértő és az érintett szolgáltató vagy bármely más szolgáltató között legalább a Bizottság által végzett értékelést megelőző 12 hónapban fennálló szerződéses jogviszonyokat. A kijelölt szakértő a kinevezés teljes időtartama alatt független marad. Minden kijelölt független szakértő az (EU) 2025/454 bizottsági végrehajtási rendelet (3) 10. cikkének (3) bekezdése szerinti érdekeltségi nyilatkozatot tesz.
(2) Az üzleti titkok és más bizalmas információk bizalmas jellegének biztosítása érdekében az (EU) 2024/1689 rendelet 92. cikkének (2) bekezdése alapján kijelölt szakértők kötelezettséget vállalnak arra, hogy az (EU) 2024/1689 rendelet 78. cikkével összhangban megőrzik azon érzékeny információk bizalmas jellegét és sértetlenségét, amelyekhez kijelölésük eredményeként hozzáférnek, továbbá gondoskodnak arról, hogy azok folyamatosan a Bizottság rendelkezésére álljanak. A szakértő kijelölése előtt a Bizottság figyelembe veszi és értékeli, hogy a szakértő rendelkezik-e belső és külső információbiztonsági protokollokkal, vagy hozzáfér-e ezekhez. A szakértők kötelezettséget vállalnak arra, hogy kinevezésük teljes időtartama alatt megfelelő biztonsági protokollokat tartanak fenn.
(3) A szakértőnek meg kell felelnie az Európai Unió működéséről szóló szerződés 339. cikkének.
(4) Az (EU) 2024/1689 rendelet 78. cikkének (2) bekezdése értelemszerűen alkalmazandó az (EU) 2024/1689 rendelet 92. cikkének (2) bekezdése alapján kijelölt független szakértőkre.
(5) A szolgáltatók indokolással ellátott észrevételeket nyújthatnak be a modelljük értékelésének elvégzésére kijelölt független szakértőkkel kapcsolatban, ha aggályokat kívánnak felvetni az (EU) 2024/1689 rendelet 92. cikkének (2) bekezdésében meghatározott kritériumoknak való megfelelés hiányával összefüggésben.
(6) A Bizottság megszüntetheti a független szakértő kijelölését, amennyiben:
|
a) |
az (1) bekezdésben említett körülményekben olyan lényeges változás állt be, amely komoly kétségeket ébreszt a független szakértő függetlenségét illetően; |
|
b) |
a szakértő nem tart fenn kellő intézkedéseket az üzleti titkok és más bizalmas információk bizalmas jellegének (2) bekezdés szerinti biztosítása érdekében; |
|
c) |
a szolgáltató a (4) bekezdés alapján indokolással ellátott észrevételt nyújtott be, amely nyilvánvalóan és kétségtelenül bizonyítja az (EU) 2024/1689 rendelet 92. cikkének (2) bekezdésében meghatározott kritériumoknak való megfelelés hiányát. |
4. cikk
A független szakértők kiválasztása
(1) A Bizottság részvételi szándék kifejezésére való felhívást követően a felhívásban meghatározott kiválasztási szempontok alapján független szakértőket jelöl ki az (EU) 2024/1689 rendelet 92. cikkének (2) bekezdése szerint. A Bizottság részvételi szándék kifejezésére való felhívás alapján létrehozhatja a független szakértők állandó listáját. A Bizottság az említett listáról további kiválasztási eljárás nélkül is kiválaszthat független szakértőket.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérve a Bizottság közvetlenül is kijelölhet független szakértőket, amennyiben az érintett szakértők az (EU) 2024/1689 rendelet 68. cikke alapján létrehozott tudományos testület tagjai.
(3) A Bizottság az (EU, Euratom) 2024/2509 európai parlamenti és tanácsi rendelet (4)167. cikke szerinti eljárást követve is kijelölhet független szakértőket, hogy a nevében értékeléseket végezzenek.
III. FEJEZET
ELJÁRÁSOK
5. cikk
Eljárás megindítása
(1) A Bizottság eljárást indíthat az általános célú MI-modellek szolgáltatóinak az említett cikkben meghatározott releváns magatartása tekintetében az (EU) 2024/1689 rendelet 101. cikkének (1) bekezdése szerinti határozatok esetleges elfogadása céljából.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérve a Bizottság az említett bekezdés szerinti eljárásindítás előtt gyakorolhatja az (EU) 2024/1689 rendelet IX. fejezetének 5. szakasza szerinti hatásköreit.
(3) Az (1) bekezdés szerinti eljárásindítás előtt a Bizottság határozat útján sürgősségi alapon ideiglenes intézkedéseket rendelhet el az általános célú MI-modell szolgáltatójával szemben a súlyos egészségkárosodás kockázata, a biztonsági követelmények vagy az (EU) 2024/1689 rendelet hatálya alá tartozó, közérdekkel kapcsolatos egyéb ok – többek között az általános célú MI-modell forgalmazásának megakadályozása – miatt, az említett rendelet megsértésének prima facie megállapítása alapján.
6. cikk
Eljárás lezárása
(1) Ha az 5. cikk szerinti eljárásindítást követően a Bizottság megállapítja, hogy nincs ok az (EU) 2024/1689 rendelet 101. cikkének (1) bekezdése szerinti határozat elfogadására, határozattal lezárja az eljárást. Ha az eljárást egy downstream szolgáltató által az (EU) 2024/1689 rendelet 89. cikkének (2) bekezdése alapján benyújtott panaszt követően indította meg, a Bizottság lehetőséget biztosít a panaszosnak arra, hogy az eljárást lezáró határozat elfogadása előtt kifejtse álláspontját.
(2) Az eljárás (1) bekezdés szerinti lezárása nem akadályozza meg a Bizottságot abban, hogy határozat útján újraindítsa az eljárást, beleértve azt az esetet is, amikor az (EU) 2024/1689 rendelet 93. cikkének (3) bekezdése alapján kért intézkedések eredménytelenek, vagy az (EU) 2024/1689 rendelet 93. cikkének (3) bekezdése alapján határozat útján kötelező erejűvé nyilvánított kötelezettségvállalásokat nem tartják be, vagy ha az (1) bekezdésben említett határozat hiányos, helytelen vagy megtévesztő információkon alapult, vagy ha az érintett általános célú MI-modell jelentette rendszerszintű kockázatok uniós szinten jelentősen megváltoztak.
IV. FEJEZET
ELJÁRÁSI BIZTOSÍTÉKOK
7. cikk
Az előzetes megállapításokra vonatkozó írásbeli észrevételek
(1) Az a szolgáltató, amelyhez a Bizottság az (EU) 2024/1689 rendelet 101. cikkének (2) bekezdése alapján az előzetes megállapításokat címezte (a továbbiakban: címzett) a mellékletben a dokumentumok formátumára és hosszára vonatkozóan meghatározott követelményeknek megfelelően írásban szabatosan tájékoztathatja a Bizottságot az említett megállapításokra vonatkozó észrevételeiről, és ennek alátámasztására bizonyítékokat nyújthat be.
(2) A címzett a Bizottság által meghatározott, legalább 21 napos határidőn belül elküldi ezeket az észrevételeket. A Bizottság a címzettől a határidő lejárta után kapott információkat nem köteles figyelembe venni.
(3) A Bizottsághoz az (1) bekezdés alapján benyújtott információknak helyeseknek és teljeseknek kell lenniük, és nem lehetnek félrevezetők. Az információkat egyértelmű, jól strukturált és érthető módon kell bemutatni.
(4) Az (1) bekezdésben említett írásbeli észrevételeket az Unió valamelyik hivatalos nyelvén kell megfogalmazni. Az igazoló dokumentumokat eredeti nyelvükön kell benyújtani, illetve ha eredeti nyelvük nem az Unió hivatalos nyelve, az Unió valamely hivatalos nyelvén készített hű fordítást kell hozzájuk csatolni.
(5) A dokumentumokat, műszaki dokumentációt, forráskódot vagy egyéb információkat a 14. cikkel összhangban kell benyújtani a Bizottsághoz.
(6) Az (1) bekezdés szerint a Bizottságnak benyújtott információkhoz írásbeli bizonyítékot kell csatolni arról, hogy az információt benyújtó személyek eljárhatnak az érintett előzetes megállapítások címzettje nevében.
(7) A Bizottság az (1) bekezdés szerint benyújtott információk átvétele után haladéktalanul írásos átvételi elismervényt állít ki az érintett előzetes megállapítások címzettje vagy annak képviselői részére.
8. cikk
Iratbetekintés
(1) A Bizottság kérésre betekintést biztosít a címzettnek az iratokba. Az előzetes megállapításoknak az (EU) 2024/1689 rendelet 101. cikkének (2) bekezdése szerinti közlése előtt az iratbetekintést nem kell lehetővé tenni.
(2) Az iratbetekintés lehetővé tételekor a Bizottság az előzetes megállapításokban említett dokumentumokhoz – azok szerkesztett, a 9. cikk alapján az üzleti titok és más bizalmas információk védelme érdekében az érintett információkat nem tartalmazó változatában – hozzáférést biztosít a címzett számára.
(3) A (4) bekezdés sérelme nélkül a Bizottság – a bizottsági határozatban megállapított közlési feltételeknek megfelelően – hozzáférést biztosít az ügy iratai között lévő valamennyi dokumentum teljes, szerkesztetlen változatához. A közlési feltételeket a következők szerint kell megállapítani:
|
a) |
A dokumentumokhoz csak olyan, a címzett által felkért, korlátozott számú kijelölt külső jogi és gazdasági tanácsadó és külső műszaki szakértő számára biztosítható hozzáférés, akik névsorát a címzett előzetesen átadta a Bizottságnak. |
|
b) |
A kijelölt külső jogi és gazdasági tanácsadók és külső műszaki szakértők kizárólag vállalkozások, vállalkozásoknál foglalkoztatott alkalmazottak, valamint a vállalkozásoknál foglalkoztatott alkalmazottakhoz hasonló jogállású személyek lehetnek. A közlési feltételek mindannyiukra nézve kötelezőek. |
|
c) |
A kijelölt külső jogi és gazdasági tanácsadóként és műszaki szakértőként felsorolt személyek a közlési feltételeket megállapító bizottsági határozat kelte szerinti napon nem állhatnak a címzettel munkaviszonyban, és nem lehetnek a címzettnél foglalkoztatott alkalmazottakéhoz hasonló jogviszonyban. Ha a kijelölt külső jogi vagy gazdasági tanácsadók vagy külső műszaki szakértők ezt követően – a vizsgálat időtartama alatt vagy a Bizottság vizsgálatának lezárását követő három éven belül – ilyen típusú jogviszonyt létesítenek a címzettel vagy más, ugyanazon a piacon aktív vállalkozással, a kijelölt külső jogi vagy gazdasági tanácsadó vagy külső műszaki szakértő és a címzett haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot e jogviszony mibenlétéről. A szóban forgó kijelölt külső jogi vagy gazdasági tanácsadó vagy külső műszaki szakértő emellett biztosítja a Bizottságot arról, hogy már nem rendelkezik hozzáféréssel azokhoz az információkhoz vagy az ügy iratai között lévő azon dokumentumokhoz, amelyekhez az a) ponttal összhangban hozzáférést kapott, és amelyekhez a Bizottság a címzettnek nem biztosított hozzáférést. A szóban forgó kijelölt külső jogi vagy gazdasági tanácsadó vagy külső műszaki szakértő biztosítja a Bizottságot továbbá arról, hogy továbbra is teljesíteni fogja az e bekezdés d) pontjában foglalt követelményeket. |
|
d) |
A kijelölt külső jogi és gazdasági tanácsadók és külső műszaki szakértők a nekik átadott dokumentumokat és azok tartalmát nem adhatják át egyetlen olyan természetes vagy jogi személynek sem, akik vagy amelyek nem írták alá a közzétételi feltételeket, és a nekik átadott dokumentumokat és azok tartalmát kizárólag a 8. cikk (10) bekezdésében meghatározott célokra használhatják fel. |
|
e) |
A Bizottság a közlési feltételekben meghatározza a dokumentumokhoz való hozzáférés technikai módját és időtartamát. A dokumentumokhoz való hozzáférés biztosítható elektronikus úton, vagy pedig (a dokumentumok egy része vagy összessége esetében) a Bizottság helyiségeiben. |
(4) Kivételes esetekben a Bizottság a (3) bekezdés szerinti közlési feltételekben határozhat úgy, hogy bizonyos dokumentumokhoz nem biztosít hozzáférést, vagy csak részlegesen szerkesztett formában biztosít hozzáférést, ha megállapítja, hogy a kérdéses dokumentum benyújtóját a közlési feltételek szerinti hozzáférés miatt valószínűsíthetően érő kár összességében nagyobb mértékű, mint annak fontossága, hogy a meghallgatáshoz való jog gyakorlása céljából biztosított legyen a hozzáférés az adott dokumentum teljes egészéhez.
(5) A bizottsági iratba való betekintési jog nem terjed ki a Bizottság, az MI-testület, a tanácsadó fórum, a tudományos testület, a tagállami illetékes hatóságok és más illetékes hatóságok bizalmas információira, levelezésére és belső dokumentumaira. E bekezdés egyik rendelkezése sem akadályozza a Bizottságot abban, hogy a jogsértés bizonyításához szükséges információt feltárja és felhasználja.
(6) A (3) bekezdésben említett kijelölt külső jogi és gazdasági tanácsadók és külső műszaki szakértők a közlési feltételek alapján számukra biztosított hozzáférés megadását követő egy héten belül indokolással ellátott kérelmet intézhetnek a Bizottsághoz annak érdekében, hogy hozzáférést kapjanak más olyan, az ügy iratai között lévő dokumentum betekinthető változatához, amelyhez a Bizottság a címzett számára a (2) bekezdés alapján nem biztosított hozzáférést, és ezáltal ezt a betekinthető változatot hozzáférhetővé tegyék a címzett számára, vagy annak érdekében, hogy a Bizottság a közlési feltételeket kiterjessze további kijelölt külső jogi és gazdasági tanácsadókra vagy külső műszaki szakértőkre. Ez a további hozzáférés csak kivételesen biztosítható, és csak akkor, ha nélkülözhetetlen a címzett meghallgatáshoz való jogának megfelelő gyakorlásához.
(7) A (4)–(6) bekezdés alkalmazása céljából a Bizottság utasíthatja a kérdéses dokumentumok benyújtóját, hogy a 9. cikknek megfelelően bocsássa rendelkezésre a kérdéses dokumentumok betekinthető változatát.
(8) Ha úgy ítéli meg, hogy annak szükségességére figyelemmel, hogy a címzett ténylegesen gyakorolhassa a meghallgatáshoz való jogát, a (6) bekezdés alapján benyújtott kérelem megalapozott, a Bizottság felkéri a kérdéses dokumentumok benyújtóját arra, hogy járuljon hozzá a betekinthető változatnak a címzett rendelkezésére bocsátásához, vagy pedig arra, hogy járuljon hozzá – kizárólag a kérdéses dokumentumok tekintetében – a közlési feltételek meghatározott magánszemélyekre vagy vállalkozásokra történő kiterjesztéséhez.
(9) Ha a szóban forgó dokumentumok benyújtója ehhez nem járul hozzá, a Bizottság határozatot fogad el, amelyben megállapítja a kérdéses dokumentumokra vonatkozó közlési feltételeket.
(10) Az iratbetekintési jog gyakorlása keretében e cikk alapján megszerzett dokumentumok kizárólag azon eljárás, valamint a vele kapcsolatos, az (EU) 2024/1689 rendelet alkalmazására vonatkozó közigazgatási és bírósági eljárások céljára használhatók fel, amelynek keretében a hozzáférést biztosították.
(11) A Bizottság az eljárás aránytalan elhúzódásának elkerülése vagy a túlzott adminisztratív terhek megelőzése érdekében az eljárás során bármikor dönthet úgy, hogy az iratbetekintési jog gyakorlásának e cikk (3) bekezdése szerinti módszere helyett vagy mellett hozzáférést biztosít egyes dokumentumoknak vagy az összes dokumentumnak a 9. cikk (3) bekezdése szerinti szerkesztett változatához.
9. cikk
A bizalmas információk azonosítása és védelme
(1) Hacsak az (EU) 2024/1689 rendelet vagy e rendelet 8. cikke másként nem rendelkezik, a Bizottság az e rendelet 5. cikkének (1) bekezdése alapján indított eljáráshoz általa megszerzett dokumentumokat vagy egyéb információkat nem közölheti mással, és nem teheti hozzáférhetővé más számára, amennyiben azok üzleti titkot vagy bármely természetes vagy jogi személyre vonatkozó más bizalmas információt tartalmaznak.
(2) A Bizottság tájékoztatja azokat a természetes vagy jogi személyeket, akiktől vagy amelyektől az e rendelet 5. cikkének (1) bekezdése alapján indított eljárások céljából a Bizottság által megszerzett dokumentumok vagy egyéb információk származnak, hogy e rendelet 8. cikke alapján hozzáférés biztosítható az említett dokumentumokhoz vagy információkhoz. Amennyiben a szóban forgó személyek önkéntesen nyújtották be az említett dokumentumokat vagy információkat a Bizottságnak, elfogadják, hogy a 8. cikk alapján hozzáférés biztosítható az említett dokumentumokhoz és információkhoz.
(3) A Bizottság a (2) bekezdés sérelme nélkül előírhatja azon természetes vagy jogi személyek számára, akiktől vagy amelyektől az ügy iratai között lévő dokumentumok származnak, hogy azonosítsák azokat a dokumentumokat, nyilatkozatokat vagy azok részeit, amelyek megítélésük szerint üzleti titkot vagy egyéb bizalmas információt tartalmaznak, és azonosítsák azokat a természetes és jogi személyeket, akikkel vagy amelyekkel kapcsolatban az adott információ bizalmasnak minősül. A Bizottság emellett határidőt tűzhet a természetes vagy jogi személyek számára arra, hogy megjelöljék a Bizottság határozatainak azon részeit, amelyek megítélésük szerint üzleti titkot vagy más bizalmas információt tartalmaznak.
(4) A Bizottság határidőt tűzhet a természetes vagy jogi személyek számára:
|
a) |
az üzleti titokkal vagy más bizalmas információkkal kapcsolatos állításaik alátámasztására minden egyes érintett dokumentum vagy annak része tekintetében; |
|
b) |
arra, hogy megküldjék a Bizottságnak a dokumentumok betekinthető változatát, amelyből egyértelműen és érthető módon törölték az üzleti titkot és más bizalmas információkat; |
|
c) |
arra, hogy minden egyes kitakart információról tömör, nem bizalmas jellegű leírást adjanak. |
(5) Ha a természetes vagy jogi személy nem teljesíti a (3) és a (4) bekezdésben foglaltakat, a Bizottság úgy tekintheti, hogy az érintett információ nem tartalmaz üzleti titkot és más bizalmas információt.
(6) Ha a Bizottság megállapítja, hogy bizonyos információk, amelyek kapcsán egy természetes vagy jogi személy bizalmas kezelést kért, közzétehetők – akár azért, mert a szóban forgó információk nem minősülnek üzleti titoknak vagy más bizalmas információnak, akár pedig arra való tekintettel, hogy a hozzáférés biztosításához nyomós érdek fűződik –, tájékoztatja a természetes vagy jogi személyt arról, hogy a szóban forgó információkhoz hozzáférést kíván biztosítani, amennyiben egy héten belül nem érkezik hozzá kifogás. Ha az érintett természetes vagy jogi személy kifogásolja a hozzáférés biztosítását, a Bizottság indokolással ellátott határozatot fogadhat el, amelyben megállapítja az információkhoz való hozzáférés biztosításának lehetséges legkorábbi időpontját. Ennek az időpontnak legalább egy héttel későbbre kell esnie, mint az értesítés dátuma. A határozatról értesíteni kell az érintett természetes vagy jogi személyt.
10. cikk
A szankciók kiszabására vonatkozó elévülési idők
(1) A Bizottság az (EU) 2024/1689 rendelet 101. cikkének (1) bekezdésében felsorolt magatartások miatt az általános célú MI-modellek adott szolgáltatójával szemben pénzbírságot kiszabó határozatot fogadhat el attól a naptól számított öt éven belül, amikor a szolgáltató az adott magatartást tanúsította.
(2) Folyamatos vagy ismétlődő magatartás esetén az (1) bekezdésben említett ötéves időszak a magatartás megszűnésének napján kezdődik.
(3) A Bizottság minden olyan cselekménye, amelyre az (EU) 2024/1689 rendelet 101. cikkének (1) bekezdésében felsorolt valamely magatartással kapcsolatos vizsgálat vagy eljárás céljából kerül sor, megszakítja a pénzbírságok vagy kényszerítő bírságok kiszabására vonatkozó elévülési időt. Az említett időszakot megszakító intézkedések a következőket foglalják magukban:
|
a) |
dokumentáció vagy más információk bekérése; |
|
b) |
a modellértékelések elvégzéséhez szükséges hozzáférés kérése; |
|
c) |
meghívás strukturált párbeszédre; |
|
d) |
eljárás indítása. |
(4) Az (1) bekezdésben említett időszak minden egyes megszakítás után újrakezdődik. Az elévülési idő azonban legkésőbb azon a napon jár le, amelyen az elévülési idő kétszeresének megfelelő időszak eltelt anélkül, hogy a Bizottság pénzbírságot vagy kényszerítő bírságot szabott volna ki. Ez az időszak meghosszabbodik azzal az időszakkal, amely alatt az elévülés az (5) bekezdés szerint nyugszik.
(5) A pénzbírságok vagy kényszerítő bírságok kiszabására vonatkozó elévülési idő mindaddig nyugszik, amíg a Bizottság határozata az Európai Unió Bírósága előtt folyamatban lévő eljárás tárgyát képezi.
11. cikk
A szankciók végrehajtására vonatkozó elévülési idők
(1) A Bizottságnak az (EU) 2024/1689 rendelet 101. cikke (1) bekezdése alapján hozott határozatok végrehajtására vonatkozó hatásköre öt év alatt évül el.
(2) Az elévülési idő az (EU) 2024/1689 rendelet 101. cikkének (1) bekezdése alapján elfogadott határozat jogerőre emelkedésének napján kezdődik.
(3) Az (1) bekezdésben említett időtartamot megszakítja:
|
a) |
a pénzbírság vagy kényszerítő bírság eredeti összegét megváltoztató vagy a megváltoztatásra irányuló kérelmet elutasító határozatról szóló értesítés; |
|
b) |
a Bizottságnak vagy a Bizottság kérelmére eljáró valamely tagállamnak a pénzbírság vagy kényszerítő bírság megfizetésének kikényszerítésére irányuló intézkedése. |
(4) Az (1) bekezdésben említett időszak minden egyes megszakítás után újrakezdődik.
(5) A szankciók végrehajtása tekintetében alkalmazandó elévülési idő mindaddig nyugszik, amíg:
|
a) |
a kötelezett fizetési haladékban részesül; vagy |
|
b) |
a fizetés kikényszerítését az Európai Unió Bíróságának határozata vagy tagállami bíróság határozata értelmében felfüggesztik. |
V. FEJEZET
ÁLTALÁNOS ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
12. cikk
A határidők kezdete
(1) E cikk (2) bekezdésének sérelme nélkül az (EU) 2024/1689 rendeletben és az e rendeletben előírt határidőket az 1182/71/EGK, Euratom rendelet szerint kell számítani.
(2) E cikk (1) bekezdésétől eltérően a határidők az (EU) 2024/1689 rendelet vagy e rendelet érintett rendelkezésében említett esemény bekövetkezését követő munkanappal kezdődnek.
13. cikk
Határidők megállapítása
(1) Akkor, amikor az (EU) 2024/1689 rendelet vagy e rendelet alapján határidőt állapít meg, a Bizottság kellőképpen figyelembe vesz minden lényeges ténybeli és jogi körülményt és minden érintett érdeket, különös tekintettel annak lehetőségére, hogy a természetes vagy jogi személyek élni kívánnak a meghallgatáshoz való jogukkal, valamint az eljárással vagy a vizsgálattal kapcsolatos célszerűségi megfontolásokra.
(2) Az érintett szolgáltatónak a Bizottság által megállapított határidő lejárta előtt benyújtott, indokolással ellátott kérelemére a határidő megfelelő esetekben meghosszabbítható. A határidő meghosszabbítására irányuló kérelmek elbírálása keretében a Bizottság megvizsgálja, hogy a kérelmező kellően alátámasztotta-e kérelmét, valamint hogy a kért meghosszabbítás nem jár-e negatív hatással a vizsgálatra vagy eljárásra.
14. cikk
Információk megküldése és kézhezvétele
(1) A Bizottsághoz benyújtani kívánt dokumentumokat vagy egyéb információkat digitálisan kell megküldeni a Bizottságnak, és a Bizottság ugyanebben a körben szintén digitálisan küldi meg a dokumentumokat. A Bizottság technikai előírásokat készíthet vagy közölhet a megküldés módjára és az aláírásra vonatkozóan, és ezeket rendszeresen aktualizálhatja.
(2) A digitálisan megküldött dokumentumokat el kell látni legalább egy, a 910/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) követelményeinek megfelelő minősített elektronikus aláírással.
(3) A Bizottságnak digitálisan megküldött dokumentumok az átvételi elismervény Bizottság általi elküldésének napján minősülnek a Bizottsághoz beérkezettnek.
(4) A valós vagy közel valós idejű, API-kon vagy más egyenértékű módon megosztott információk esetében a Bizottság határozza meg a szóban forgó információmegosztás módszereit és időtartamát. A módszerek és az időtartam meghatározása előtt a Bizottság felkérheti a szolgáltatót, hogy tegyen javaslatot a valós idejű információmegosztás egyéb módszereire.
(5) A Bizottságnak digitálisan megküldött dokumentum vagy egyéb információ a következő helyzetekben nem minősül beérkezettnek:
|
a) |
ha a dokumentum vagy annak egyes részei működésképtelenek vagy használhatatlanok; |
|
b) |
ha a dokumentum vírust, kártékony szoftvert vagy más fenyegetést tartalmaz; |
|
c) |
ha a dokumentum olyan elektronikus aláírással van ellátva, amelynek érvényességét a Bizottság nem tudja ellenőrizni. |
(6) Az (5) bekezdésben meghatározott helyzetek valamelyikének fennállása esetén a Bizottság indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatja a feladót, és észszerű határidő kitűzése mellett lehetőséget ad számára álláspontjának kifejtésére és a helyzet rendezésére.
(7) Az (1) bekezdéstől eltérően olyan kivételes helyzetekben, amikor a dokumentumok digitális megküldése lehetetlen vagy túlzottan bonyolult, a dokumentumok könyvelt levélpostai küldeményben küldhetők meg a Bizottságnak. Ezek a dokumentumok a Bizottság felelős szervezeti egységének a Bizottság honlapján közzétett címére történő kézbesítésük napján minősülnek a Bizottsághoz beérkezettnek.
(8) Az (1) és (7) bekezdéstől eltérően olyan kivételes helyzetekben, amikor a dokumentumok digitális megküldése és könyvelt levélpostai küldeményben való megküldése lehetetlen vagy túlzottan bonyolult, a dokumentumok személyes kézbesítés útján küldhetők meg a Bizottságnak. Ezek a dokumentumok a Bizottság felelős szervezeti egységének a Bizottság honlapján közzétett címére történő kézbesítésük napján minősülnek beérkezettnek. A Bizottság a kézbesítésről átvételi elismervényt állít ki.
15. cikk
Hatálybalépés
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2026. július 20-án.
a Bizottság részéről
az elnök
Ursula VON DER LEYEN
(1) HL L, 2024/1689, 2024.7.12., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2024/1689/oj.
(2) A Tanács 1182/71/EGK, Euratom rendelete (1971. június 3.) az időtartamokra, időpontokra és határidőkre vonatkozó szabályok meghatározásáról (HL L 124., 1971.6.8., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/1971/1182/oj).
(3) A Bizottság (EU) 2025/454 végrehajtási rendelete (2025. március 7.) az (EU) 2024/1689 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a mesterséges intelligenciával foglalkozó független szakértőkből álló tudományos testület létrehozása tekintetében történő alkalmazására vonatkozó szabályok meghatározásáról (HL L, 2025/454, 2025.3.10., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_impl/2025/454/oj).
(4) Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2024/2509 rendelete (2024. szeptember 23.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról (HL L, 2024/2509, 2024.9.26., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2024/2509/oj).
(5) Az Európai Parlament és a Tanács 910/2014/EU rendelete (2014. július 23.) a belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról, valamint az 1999/93/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 257., 2014.8.28., 73. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2014/910/oj).
MELLÉKLET
A 7. cikk szerint benyújtott észrevételek formátuma és terjedelme
A 7. cikk alapján a Bizottsághoz benyújtandó írásbeli észrevételeket olyan formátumban kell benyújtani, hogy az lehetővé tegye a Bizottság számára azok elektronikus feldolgozását és különösen digitalizálását és karakterfelismerő szoftverrel való kezelését.
Ennek érdekében a következő előírásokat kell betartani:
|
a) |
a szöveget A4-es formátumban kell elkészíteni, annak könnyen olvashatónak kell lennie, és papíron benyújtott dokumentum esetén kizárólag a lapok egyik oldalán helyezkedhet el; |
|
b) |
a papíron benyújtott dokumentumok egyes lapjait úgy kell egymással összeilleszteni, hogy könnyen szétválaszthatók legyenek (a lapokat nem szabad összefűzni vagy másként állandó jelleggel – például ragasztóval vagy tűzőkapoccsal – összeerősíteni); |
|
c) |
a szöveget széles körben használatos betűtípussal (például Times New Roman, Courier vagy Arial), a fő szövegben legalább 12-es, a lábjegyzetekben legalább 10-es betűmérettel, egyszeres sorközzel és legalább 2,5 cm-es felső, alsó, bal és jobb oldali margóval kell szedni (oldalanként legfeljebb 4 700 karakter); |
|
d) |
minden egyes dokumentumot folyamatos oldal- és bekezdésszámozással kell ellátni. |
A 7. cikk alapján a Bizottsághoz benyújtott írásbeli észrevételek terjedelme nem haladhatja meg az 50 oldalt. Az említett észrevételeket kísérő esetleges mellékletek hosszát nem kell beleszámítani az oldalszámba, ha a szóban forgó mellékletek kizárólag nélkülözhetetlen háttér-információk közlésére szorítkoznak, és számukat és hosszukat tekintve az arányosság elvével összhangban vannak megszerkesztve.
ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_impl/2026/1755/oj
ISSN 1977-0731 (electronic edition)