|
Az Európai Unió |
HU L sorozat |
|
2026/1509 |
2026.7.31. |
Politikai, gazdasági és együttműködési stratégiai partnerségi megállapodás egyrészről az Európai Unió és annak tagállamai, másrészről a Mexikói Egyesült Államok között
A BELGA KIRÁLYSÁG,
A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG,
A CSEH KÖZTÁRSASÁG,
A DÁN KIRÁLYSÁG,
A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG,
AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG,
ÍRORSZÁG,
A GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG,
A SPANYOL KIRÁLYSÁG,
A FRANCIA KÖZTÁRSASÁG,
A HORVÁT KÖZTÁRSASÁG,
AZ OLASZ KÖZTÁRSASÁG,
A CIPRUSI KÖZTÁRSASÁG,
A LETT KÖZTÁRSASÁG,
A LITVÁN KÖZTÁRSASÁG,
A LUXEMBURGI NAGYHERCEGSÉG,
MAGYARORSZÁG,
A MÁLTAI KÖZTÁRSASÁG,
A HOLLAND KIRÁLYSÁG,
AZ OSZTRÁK KÖZTÁRSASÁG,
A LENGYEL KÖZTÁRSASÁG,
A PORTUGÁL KÖZTÁRSASÁG,
ROMÁNIA,
A SZLOVÉN KÖZTÁRSASÁG,
A SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG,
A FINN KÖZTÁRSASÁG,
A SVÉD KIRÁLYSÁG,
az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Unió működéséről szóló szerződés szerződő felei, a továbbiakban: az Európai Unió tagállamai vagy az európai uniós tagállamok,
AZ EURÓPAI UNIÓ, a továbbiakban úgy is mint: az Unió vagy az EU,
egyrészről, valamint
A MEXIKÓI EGYESÜLT ÁLLAMOK, a továbbiakban: Mexikó,
másrészről,
a továbbiakban együttesen: a Felek,
FIGYELEMBE VÉVE azokat az erős kulturális, politikai és gazdasági kötelékeket, amelyek egyesítik őket,
ÚJÓLAG MEGERŐSÍTVE elkötelezettségüket a demokratikus elvek, a jogállamiság, az emberi jogok és az alapvető szabadságok, valamint a tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni küzdelem iránt, amelyek partnerségük és együttműködésük alapját képezik,
SZEM ELŐTT TARTVA, hogy az egyrészről az Európai Közösség és annak tagállamai, másrészről a Mexikói Egyesült Államok között 1997. december 8-án Brüsszelben aláírt gazdasági partnerségi, politikai koordinációs és együttműködési megállapodás jelentős mértékben hozzájárult e kapcsolatok megerősítéséhez,
FIGYELEMBE VÉVE a 2013. január 27-i Santiagói Nyilatkozatban kifejezett közös kötelezettségvállalásukat, miszerint modernizálják és felváltják a meglévő gazdasági partnerségi, politikai koordinációs és együttműködési megállapodást, hogy tükrözzék az új politikai és gazdasági realitásokat, illetve a stratégiai partnerségük terén elért eredményeket,
FIGYELEMBE VÉVE az Európai Unió és a Mexikói Egyesült Államok közötti, kereskedelemről szóló ideiglenes megállapodás (a továbbiakban: az EU–Mexikó ideiglenes kereskedelmi megállapodás) aláírását, amely szabadkereskedelmi térséget hoz létre az EU és Mexikó között,
HANGSÚLYOZVA kapcsolatuk átfogó jellegét és annak fontosságát, hogy biztosítsák a további előmozdításának koherens keretét,
MEGERŐSÍTVE stratégiai partneri státuszukat és eltökéltségüket, hogy tovább erősítsék és elmélyítsék partnerségüket, valamint nemzetközi együttműködésüket és párbeszédüket a közös érdekeik és értékeik előmozdítása érdekében,
MEGERŐSÍTVE elkötelezettségüket a közös érdekű kétoldalú, regionális, biregionális és nemzetközi kérdésekben folytatott együttműködés megerősítése iránt,
ELISMERVE a nemzetközi jogon alapuló, erős és hatékony multilaterális rendszer fontosságát a béke megőrzése, a konfliktusok megelőzése, a nemzetközi biztonság megerősítése és a közös kihívások kezelése szempontjából,
ÚJÓLAG MEGERŐSÍTVE elkötelezettségüket a kereskedelmi kapcsolataik kiterjesztése és diverzifikálása iránt, összhangban a Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó Marrákesi Egyezménnyel (a továbbiakban: WTO-egyezmény), valamint az e megállapodás III. részében meghatározott konkrét célkitűzésekkel és rendelkezésekkel,
MEGGYŐZŐDVE arról, hogy e megállapodás olyan környezetet teremt, amely elősegíti a növekedést a közöttük fennálló fenntartható gazdasági kapcsolatokban, különösen a kereskedelem és a beruházások tekintetében, amelyek elengedhetetlenek a gazdasági és társadalmi fejlődés, valamint a technológiai innováció és modernizáció megvalósításához,
ELISMERVE, hogy e megállapodás rendelkezései védik a beruházásokat és a beruházókat, és céljuk, hogy kölcsönösen előnyös üzleti tevékenységet ösztönözzenek anélkül, hogy csorbítanák a Felek azzal kapcsolatos jogát, hogy közérdekből szabályokat hozzanak saját területükön,
ÜDVÖZÖLVE a következőket: az ENSZ Közgyűlése által 2015. szeptember 25-én elfogadott 70/1. sz. határozat, amely tartalmazza a „Világunk átalakítása: fenntartható fejlődési keretrendszer 2030” című záródokumentumot (a továbbiakban: a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrend), az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye Felei Konferenciájának 21. ülésszakán elfogadott, Párizsban 2015. december 12-én kelt Párizsi Megállapodás (a továbbiakban: a Párizsi Megállapodás), valamint az ENSZ harmadik világkonferenciáján Sendaiban, 2015. március 18-án elfogadott, a 2015–2030-as időszakra szóló sendai katasztrófakockázat-csökkentési keret, az Addisz-Abebában 2015. július 13–16-án elfogadott, a Harmadik Nemzetközi Fejlesztésfinanszírozási Konferencia addisz-abebai cselekvési programja, a 2016. május 23–24-i isztambuli humanitárius csúcstalálkozón elfogadott humanitárius csúcstalálkozói kötelezettségvállalások, valamint a 2016. október 20-án Quitóban megrendezett, a lakhatásról és a fenntartható városfejlesztésről szóló ENSZ konferencián (Habitat III) elfogadott új városfejlesztési menetrend (a továbbiakban: új városfejlesztési menetrend), továbbá felszólítva azok gyors végrehajtására,
ÚJÓLAG MEGERŐSÍTVE elkötelezettségüket a globális kihívások leküzdése iránt a fenntartható fejlődés gazdasági, társadalmi és környezeti dimenzióinak előmozdításával, valamint a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrend fenntartható fejlődési céljainak és célértékeinek eléréséhez való hozzájárulással,
MEGERŐSÍTVE elkötelezettségüket a jogérvényesülés, az emberi jogok, a szabadság és a biztonság terén folytatott együttműködés megerősítése iránt,
FELISMERVE az oktatás, a kultúra, a kutatás és innováció, valamint más közös érdekű területeken folytatott megerősített együttműködés kölcsönös előnyeit,
ÚJÓLAG MEGERŐSÍTVE elkötelezettségüket a nemzetközi kereskedelem oly módon történő előmozdítása iránt, hogy az hozzájáruljon a fenntartható fejlődéshez annak gazdasági, társadalmi és környezeti dimenzióiban – az összes érdekelt felet, köztük a civil társadalmat és a magánszektort bevonó partnerségek révén –, és aziránt, hogy e megállapodást saját jogszabályaikkal, valamint a nemzetközi munkaügyi és környezetvédelmi kötelezettségvállalásokkal összhangban hajtsák végre,
FELISMERVE gazdasági, kereskedelmi és beruházási kapcsolataik megerősítésének, valamint a közöttük folyó kereskedelem és a beruházások liberalizálása előmozdításának fontosságát a gazdasági növekedés megvalósítása, valamint annak érdekében, hogy új lehetőségeket teremtsenek az egyes Felek munkavállalói és üzleti közösségei, különösen a kis- és középvállalkozások számára,
FELISMERVE, hogy e megállapodás hozzájárul a fogyasztói jólét növeléséhez, valamint az életszínvonal és a fogyasztóvédelem magas szintjének biztosításához,
ÖSZTÖNÖZVE a területükön működő vagy a joghatóságuk alá tartozó vállalkozásokat, hogy tartsák tiszteletben a vállalati társadalmi felelősségvállalással kapcsolatos, nemzetközileg elismert iránymutatásokat és elveket, ideértve a felelősségteljes üzleti magatartással kapcsolatos, multinacionális vállalkozásokra vonatkozó OECD-iránymutatásokat, és hogy kövessék a felelős üzleti magatartással kapcsolatos bevált gyakorlatokat,
FELISMERVE, hogy e megállapodás rendelkezései fenntartják a Felek jogát arra, hogy területükön szabályokat alkossanak, összhangban belső jogszabályaikkal, és elismerve a Felek arra vonatkozó mozgásterét, hogy többek között olyan legitim politikai célkitűzéseket kövessenek, mint a népegészségügy, a biztonság, a környezetvédelem, a közerkölcs, valamint a kulturális sokféleség előmozdítása és védelme,
FELISMERVE a nemzetközi kereskedelem és beruházások terén az átláthatóság, a jó irányítás és a jogállamiság fontosságát valamennyi érdekelt fél javát szolgálva,
AZZAL AZ ELHATÁROZÁSSAL, hogy e megállapodás révén a nemzetközi kereskedelem és a beruházás akadályait felszámolva hozzájáruljanak a nemzetközi kereskedelem és beruházás harmonikus fejlődéséhez és bővüléséhez, és hogy elkerüljék a Felek közötti kereskedelmet vagy beruházásokat akadályozó olyan újabb korlátok létrehozását, amelyek csökkenthetnék az ebből a megállapodásból származó előnyöket,
MEGÁLLAPÍTVA, hogy amennyiben a Felek úgy döntenének, hogy e megállapodás keretében a szabadságon, a biztonságon és a jogérvényesülésen alapuló térségben olyan egyedi megállapodásokat kötnek, amelyeket az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) harmadik része V. címének megfelelően köthet meg az Unió, e jövőbeli egyedi megállapodások rendelkezései Írországra nézve nem lesznek kötelezőek, kivéve, ha az Európai Unió – Írországgal egyidejűleg a korábbi kétoldalú kapcsolatai tekintetében – értesíti Mexikót, hogy az ilyen jövőbeli egyedi megállapodások Írországot az Unió részeként kötelezik Írországnak a szabadságon, a biztonságon és a jogérvényesülésen alapuló térség tekintetében fennálló helyzetéről szóló, az Európai Unióról szóló szerződéshez (EUSZ) és az EUMSZ-hoz csatolt 21. jegyzőkönyvnek megfelelően. Hasonlóképpen, az Unió bármely későbbi belső intézkedései, amelyeket e megállapodás végrehajtása érdekében az EUMSZ harmadik részének V. címe alapján fogadnak el, nem kötelezőek Írországra nézve, kivéve, ha Írország bejelentette, hogy a 21. jegyzőkönyvnek megfelelően részt kíván venni ilyen intézkedésekben, vagy azokat elfogadja; megjegyezve továbbá, hogy az ilyen jövőbeni egyedi megállapodások vagy az Unió ilyen későbbi belső intézkedései a Dánia helyzetéről szóló, az EUSZ-hoz és az EUMSZ-hoz csatolt 22. jegyzőkönyv hatálya alá esnek,
A KÖVETKEZŐKÉPPEN ÁLLAPODTAK MEG:
I. RÉSZ (1)
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. cikk
E megállapodás célkitűzései
E megállapodás célkitűzései a következők:
|
(a) |
megerősített stratégiai partnerség kialakítása, a politikai párbeszéd megerősítése, valamint a kölcsönös érdeklődésre számot tartó kérdésekben az együttműködés elmélyítése és fokozása; |
|
(b) |
a Felek közötti fokozott kereskedelem és beruházások előmozdítása a gazdasági és kereskedelmi kapcsolataik kiterjesztésével és diverzifikálásával, ami várhatóan hozzájárul a nagyobb mértékű és fenntarthatóbb gazdasági növekedéshez és az életminőség javításához. |
2. cikk
Általános elvek
1. Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában és más releváns nemzetközi emberi jogi okmányokban – amelyeknek a Felek részes felei – meghatározott demokratikus elvek, emberi jogok és alapvető szabadságok, valamint a jogállamiság elvének tiszteletben tartása alátámasztja mindkét Fél belső és nemzetközi szakpolitikáit, továbbá lényeges elemét képezi e megállapodásnak.
2. A Felek megerősítik, hogy határozottan támogatják az Egyesült Nemzetek (a továbbiakban: ENSZ) Alapokmányában foglalt elveket.
3. A Felek egyetértenek abban, hogy a tömegpusztító fegyverek és hordozóeszközeik állami és nem állami szereplők körében való elterjedése jelentős fenyegetést jelent a nemzetközi stabilitásra és biztonságra.
4. A Felek elismerik, hogy a hagyományos fegyverek ellenőrizetlen mozgása fenyegetést jelent a nemzetközi és regionális békére, biztonságra és stabilitásra, valamint elismerik az együttműködés szükségességét a hagyományos fegyverek felelős átadásának biztosítása érdekében.
5. A Felek újólag megerősítik elkötelezettségüket a fenntartható fejlődés valamennyi dimenziójának előmozdítása iránt, hozzájárulva a nemzetközileg elfogadott fenntartható fejlődési célok eléréséhez, valamint a globális környezeti kihívások kezelése érdekében folytatott együttműködéshez.
6. A Felek megerősítik elkötelezettségüket a nemek közötti egyenlőség, valamint a nők társadalmi szerepének megerősítése iránt.
7. A Felek újólag megerősítik elkötelezettségüket a bármilyen alapon, többek között a nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, életkoron vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetés leküzdése iránt.
8. A Felek megerősítik elkötelezettségüket e megállapodásnak a közös értékek, többek között a párbeszéd, a kölcsönös tisztelet, az egyenlő partnerség, a multilateralizmus, az együttműködés és a nemzetközi jog tiszteletben tartása alapján történő végrehajtása iránt.
II. RÉSZ (2)
POLITIKAI PÁRBESZÉD ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉS
1. FEJEZET
POLITIKAI PÁRBESZÉD, NEMZETKÖZI BÉKE ÉS BIZTONSÁG
1.1. cikk
Politikai párbeszéd
1. A Felek kétoldalú, regionális, biregionális, nemzetközi és többoldalú kérdésekről folytatott eszmecserék és konzultációk révén minden szinten megerősítik politikai párbeszédüket és együttműködésüket.
2. A politikai párbeszéd a következőkre irányul:
|
(a) |
a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésének előmozdítása és a stratégiai partnerség megerősítése; |
|
(b) |
a regionális, biregionális és nemzetközi kihívásokkal és kérdésekkel kapcsolatos együttműködés megerősítése. |
3. A Felek közötti politikai párbeszédre kölcsönös megállapodás alapján a következő formákban kerülhet sor:
|
(a) |
csúcstalálkozói szintű konzultációk, találkozók és látogatások; |
|
(b) |
miniszteri szintű konzultációk, találkozók és látogatások; |
|
(c) |
a vezető tisztviselők rendszeres találkozói, beleértve a magas szintű politikai párbeszédet; |
|
(d) |
ágazati párbeszéd a közös érdekű kérdésekről; |
|
(e) |
delegációcserék és egyéb kapcsolattartás a Mexikói Kongresszus és az Európai Parlament között; |
|
(f) |
a Felek által elfogadott bármely más forma. |
1.2. cikk
Demokratikus elvek, emberi jogok és jogállamiság
1. A Felek együttműködnek az emberi jogok előmozdítása és védelme, többek között a nemzetközi emberi jogi eszközök megerősítése és végrehajtása, valamint a demokratikus elvek és a jogállamiság megerősítése, a nemek közötti egyenlőség előmozdítása és a megkülönböztetés minden formája elleni küzdelem terén.
2. Az ilyen együttműködés a következőkre terjedhet ki:
|
(a) |
az emberi jogokkal kapcsolatos széles körű érdemi párbeszéd előmozdítása; |
|
(b) |
az emberi jogokkal kapcsolatos cselekvési tervek kidolgozásának és végrehajtásának támogatása; |
|
(c) |
az emberi jogok előmozdítása, többek között az oktatás és együttműködés révén; |
|
(d) |
az emberi jogokkal kapcsolatos nemzeti és regionális intézmények megerősítése; |
|
(e) |
az ENSZ emberi jogi egyezményei alapján létrehozott testületekkel és az Emberi Jogi Tanács különleges eljárásaival való együttműködés megerősítése az ajánlásaik végrehajtása érdekében; |
|
(f) |
az ENSZ emberi jogokkal kapcsolatos intézményein, valamint az érintett regionális és multilaterális fórumokon belüli együttműködés megerősítése; |
|
(g) |
a Feleknek a demokratikus elvek és gyakorlatok alkalmazására vonatkozó kapacitásának megerősítése; |
|
(h) |
a jó, független és átlátható kormányzás megerősítése helyi, nemzeti, regionális és globális szinten, az intézmények elszámoltathatóságának és átláthatóságának előmozdítása, valamint a polgárok részvételének és a civil társadalom bevonásának támogatása; |
|
(i) |
adott esetben együttműködés és koordináció – harmadik országokban is – a demokratikus elvek, az emberi jogok és a jogállamiság megerősítése érdekében; |
|
(j) |
a nemzetközi emberi jogi szerződések egyetemességének előmozdítása, valamint a többi állam arra való ösztönzése, hogy teljesítsék kötelezettségeiket ezen a területen; |
|
(k) |
az emberi jogi jogsértések büntetlenségének megelőzésére irányuló munka. |
1.3. cikk
Nemek közötti egyenlőség és a nők társadalmi szerepének megerősítése, béke, biztonság és fenntartható fejlődés
1. A Felek előmozdítják a nemek közötti egyenlőséget és a nők társadalmi szerepének megerősítését. Elismerik, hogy a fenntartható és inkluzív fejlődés, a demokrácia és a biztonság maradéktalan megvalósításának előfeltétele a nemek közötti egyenlőség, valamint a nők társadalmi szerepének megerősítése. A Felek a nemzetközi normákkal és kötelezettségvállalásokkal, így például az ENSZ Közgyűlése által 1979. december 18-án elfogadott, a nőkkel szemben alkalmazott hátrányos megkülönböztetések minden formájának kiküszöböléséről szóló egyezménnyel (CEDAW), a nőkkel szemben alkalmazott hátrányos megkülönböztetés minden formájának kiküszöbölésével foglalkozó ENSZ-bizottság általános ajánlásaival, a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrenddel és az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1325 (2000). sz. határozatával, valamint az ENSZ Biztonsági Tanácsának a nőkről, a békéről és a biztonságról szóló későbbi határozataival összhangban megvizsgálják az együttműködés további lehetőségeit, valamint a vonatkozó szakpolitikák és kezdeményezések közötti lehetséges szinergiákat.
2. Az ilyen együttműködés a következőkre terjedhet ki:
|
(a) |
a nemek közötti egyenlőség hatékony általános érvényesítésének előmozdítása; |
|
(b) |
az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1325 (2000) sz. határozatával kapcsolatos nemzeti cselekvési terv kidolgozásának és végrehajtásának támogatása; |
|
(c) |
a nők politikai részvételének és vezető szerepének, a minőségi oktatáshoz való hozzáférésüknek, gazdasági szerepvállalásuknak és vezető szerepüknek, továbbá fokozott foglalkoztatásuknak az előmozdítása; |
|
(d) |
a nemzeti és regionális intézmények megerősítése egyedi intézkedésekkel a nők és lányok elleni erőszakkal kapcsolatos kérdések kezelése érdekében, ideértve a szexuális és a nemi alapú erőszak megelőzését és az azzal szembeni védelmet, a kivizsgálásra és elszámoltathatóságra szolgáló mechanizmusokat, az áldozatok támogatását, továbbá a nők és lányok biztonsága és védelme feltételeinek előmozdítását; |
|
(e) |
a nők emberi jogai védelmének aktív megerősítése, beleértve a velük szembeni hátrányos megkülönböztetés bármely formájával és az erőszakkal szembeni védelmet, valamint az igazságszolgáltatáshoz való joguk biztosítása; |
|
(f) |
az ENSZ érintett szerveivel és más nemzetközi szervezetekkel való együttműködés megerősítése; |
|
(g) |
a nemi közötti összehasonlító elemzés aktív előmozdítása és a nemek dimenziójának szisztematikus beépítése a békével és a biztonsággal kapcsolatos valamennyi kérdésbe, biztosítva egyúttal a nők vezető szerepét és érdemi részvételét a békefolyamatokban, a közvetítési erőfeszítésekben, a konfliktusmegoldásban és a békeépítésben, valamint a polgári és katonai missziókban és műveletekben. |
1.4. cikk
A tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni küzdelem
1. A Felek úgy vélik, hogy a nemzetközi stabilitásra és biztonságra nézve az egyik legkomolyabb fenyegetést a tömegpusztító fegyverek és hordozóeszközeik állami és nem állami szereplők körében való elterjedése jelenti. Ezért a Felek a leszerelésről és a tömegpusztító fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló nemzetközi szerződések és megállapodások alapján fennálló, valamint egyéb releváns nemzetközi kötelezettségeik maradéktalan teljesítése és nemzeti végrehajtása révén együttműködnek, és hozzájárulnak a tömegpusztító fegyverek és hordozóeszközeik elterjedése elleni küzdelemhez. A Felek megállapodnak abban, hogy e rendelkezés e megállapodás lényeges elemét képezi.
2. A Felek együttműködnek, és hozzájárulnak a tömegpusztító fegyverek és hordozóeszközeik elterjedése elleni küzdelemhez a következők révén:
|
(a) |
lépéseket tesznek a vonatkozó nemzetközi jogi eszközök aláírása, megerősítése vagy adott esetben az azokhoz való csatlakozás, illetve azok teljes körű végrehajtása érdekében; |
|
(b) |
hatékony nemzeti exportellenőrzési rendszert hoznak létre és tartanak fenn, ellenőrzik a tömegpusztító fegyverekkel kapcsolatos áruk exportját és tranzitját, beleértve a kettős felhasználású technológiákra vonatkozóan a tömegpusztító fegyverként való végfelhasználás ellenőrzését és a hatékony szankciókat az exportellenőrzés megsértésének esetére. |
3. A Felek rendszeres politikai párbeszédet hoznak létre, hogy kiegészítsék és megszilárdítsák az e cikkben említett elemeket.
1.5. cikk
Kézi- és könnyűfegyverek és egyéb hagyományos fegyverek
1. A Felek elismerik, hogy a kézi- és könnyűfegyverek (SALW) – és az azokhoz szükséges lőszerek, részek és alkotóelemek – tiltott gyártása, szállítása és forgalmazása, valamint tiltott felhalmozása, helytelen kezelése, nem megfelelően védett készletei és ellenőrizetlen elterjedése továbbra is komoly fenyegetést jelentenek a békére és a nemzetközi biztonságra.
2. A Felek betartják és maradéktalanul végrehajtják a kézi- és könnyűfegyverek, valamint az azokhoz szükséges lőszerek, részek és alkotóelemek tiltott kereskedelmének kezelésével kapcsolatos, a meglévő nemzetközi megállapodások és az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatai alapján rájuk háruló kötelezettségeket, valamint az e területen alkalmazandó más nemzetközi eszközök – így például a kézi- és könnyűfegyverek tiltott kereskedelme minden formájának megelőzéséről, leküzdéséről és megszüntetéséről szóló ENSZ cselekvési program – keretében vállalt kötelezettségeiket.
3. A Felek elismerik azon nemzeti ellenőrzőrendszereknek a jelentőségét, amelyek a hagyományos fegyverek meglévő nemzetközi normákkal összhangban történő átadásának ellenőrzésére irányulnak. A Felek elismerik annak fontosságát, hogy az ilyen ellenőrzéseket felelős módon alkalmazzák, hozzájárulásként a nemzetközi és a regionális békéhez, biztonsághoz és stabilitáshoz, továbbá az emberi szenvedés csökkentéséhez, valamint a hagyományos fegyverek eltérítésének megakadályozásához.
4. A Felek teljes mértékben végrehajtják a 2013. április 2-án New Yorkban elfogadott Fegyverkereskedelmi Szerződést (a továbbiakban: ATT), és az ATT keretében együttműködnek egymással, többek között annak egyetemessé tételének és az említett szerződés valamennyi részes állama általi teljes körű végrehajtásának előmozdítása terén.
5. A Felek együttműködnek, és biztosítják a koordinációt, a kiegészítő jelleget és a szinergiákat a hagyományos fegyverek nemzetközi kereskedelmének szabályozására, illetve e szabályozás javítására, továbbá a hagyományos fegyverek – és az azokhoz szükséges lőszerek, részek és alkotóelemek – tiltott kereskedelmének megelőzésére, leküzdésére és megszüntetésére irányuló erőfeszítéseik terén.
6. A Felek rendszeres politikai párbeszédet folytatnak, amely kiegészíti és megszilárdítja az e cikkben szereplő elemeket.
1.6. cikk
Nemzetközi Büntetőbíróság
1. A Felek elismerik, hogy a nemzetközi közösség egészét érintő legsúlyosabb bűncselekmények nem maradhatnak büntetlenül, továbbá törekednek annak biztosítására, hogy – nemzeti szintű intézkedések meghozatala és a nemzetközi együttműködés fokozása révén, többek között a Nemzetközi Büntetőbírósággal (a továbbiakban: NBB) – az említett bűncselekményeket hatékonyan kivizsgálják és büntetőeljárás alá vonják.
2. A Felek előmozdítják a Nemzetközi Büntetőbíróság Római Statútumának (a továbbiakban: Római Statútum) egyetemessé tételét, és törekednek annak a Római Statútum részes felei általi hatékony nemzeti végrehajtására. A Felek adott esetben megosztják egymással a nemzeti jogszabályok elfogadásával kapcsolatos bevált gyakorlatokat, és intézkedéseket hoznak a Római Statútum integritásának megőrzése érdekében.
1.7. cikk
Terrorizmus elleni küzdelem
A Felek újólag megerősítik a terrorizmus elleni küzdelem kiemelt jelentőségét és a nemzetközi egyezményekkel, a releváns ENSZ-határozatokkal, valamint a saját jogszabályaikkal és egyéb rendelkezéseikkel összhangban – kölcsönös megállapodás alapján – együttműködnek a terrorcselekmények megelőzése és megszüntetése céljából. Különösen a következők révén teszik ezt:
|
(a) |
az 1373 (2001) sz. ENSZ BT-határozat, illetve egyéb vonatkozó ENSZ-határozatok és nemzetközi jogi eszközök teljes körű és hatékony végrehajtásának keretében; |
|
(b) |
az ENSZ terrorizmus elleni, az ENSZ közgyűlése által 2006. szeptember 8-án elfogadott globális stratégiájának hatékony végrehajtása érdekében az ENSZ-tagállamok közötti együttműködés ösztönzésével; |
|
(c) |
a terroristacsoportokról és a támogató hálózataikról folytatott információcserével, a nemzetközi és nemzeti joggal összhangban; és |
|
(d) |
a terrorizmus megelőzésére és a terrorizmus elleni küzdelemre alkalmazott eszközökről és módszerekről folytatott tapasztalatcserével, ideértve a szakmai ismereteket és a képzést, valamint a terrorizmus megelőzésével kapcsolatos bevált gyakorlatok cseréjével. |
1.8. cikk
Békefenntartás és válságkezelés
A Felek együttműködnek a béke és a nemzetközi biztonság előmozdításában. Megvizsgálják a válságkezelési tevékenységek összehangolásának lehetőségeit, beleértve a válságkezelési műveletekben való együttműködést.
1.9. cikk
A polgárok biztonsága
A Felek előmozdítják a polgárok biztonságával kapcsolatos párbeszédet és együttműködést. Elismerik, hogy a polgárok biztonsága nemzeti, transznacionális, regionális és biregionális dimenzióval rendelkező kérdés, ami szélesebb körű párbeszédet és együttműködést tesz szükségessé.
2. FEJEZET
EGYÜTTMŰKÖDÉS A NEMZETKÖZI ÉS REGIONÁLIS SZERVEZETEKBEN
2.1. cikk
Nemzetközi szervezetek
1. A Felek előmozdítják a multilateralizmust és együttműködnek a vélemények cseréje és adott esetben az álláspontok összehangolása révén a nemzetközi szervezetekben és fórumokon, beleértve az ENSZ-t és szakosított intézményeit, a Kereskedelmi Világszervezetet (a továbbiakban: WTO), a G20-csoportot (a továbbiakban: G20-ak), valamint a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetet (a továbbiakban: OECD).
2. A Felek hatékony konzultációs mechanizmust működtetnek a multilaterális fórumok mellett. A Felek nyílt és folyamatos párbeszédet folytatnak az ENSZ Emberi Jogi Tanácsában, az ENSZ Közgyűlésén, valamint – adott esetben és a Felek egyetértésével – az ENSZ más szerveiben és szakosított intézményeiben.
2.2. cikk
Regionális szervezetek
1. A Felek a kölcsönös érdekű kérdésekről folytatott eszmecserével és adott esetben a regionális és szubregionális szervezetekben és fórumokon képviselt álláspontjaik megosztásával együttműködnek egymással.
2. A Felek előmozdítják a biregionális párbeszédet és együttműködést, többek között az Unió és a Latin-amerikai és Karibi Államok Közössége (a továbbiakban: CELAC) közötti együttműködés keretében. Az együttműködés adott esetben kiterjedhet a CELAC-integráció támogatására és a közösségépítésre is.
3. A Felek előmozdítják az együttműködést a Csendes-óceáni Szövetségben annak megfigyelő államokra vonatkozó keretében.
4. A Felek előmozdítják a regionális és háromoldalú együttműködést harmadik országokkal, főként Közép-Amerikában és a Karib-térségben.
3. FEJEZET
SZABADSÁG, BIZTONSÁG ÉS JOGÉRVÉNYESÜLÉS
3.1. cikk
Igazságügyi együttműködés
1. A Felek a releváns nemzetközi megállapodások alapján megerősítik a kölcsönös jogsegély és a kiadatás terén folytatott együttműködést. A Felek megerősítik a meglévő mechanizmusokat, és adott esetben fontolóra veszik új mechanizmusok kidolgozását az e területet érintő nemzetközi együttműködés megkönnyítése érdekében. Az ilyen együttműködés magában foglalja a vonatkozó nemzetközi jogi eszközök aláírására, megerősítésére vagy adott esetben az azokhoz való csatlakozásra, valamint az Eurojusttal való szorosabb együttműködésre irányuló lépéseket.
2. A Felek fejlesztik igazságügyi együttműködésüket polgári és kereskedelmi ügyekben, különösen a polgári igazságügyi együttműködéssel kapcsolatos többoldalú egyezményekre vonatkozó tárgyalásokat, illetve az ilyen egyezmények megerősítését és végrehajtását illetően, ideértve a Hágai Nemzetközi Magánjogi Konferencia egyezményeit a nemzetközi jogi együttműködés és jogviták, valamint a gyermekek védelme terén.
3.2. cikk
Bűnüldözés, a korrupció és a transznacionális bűncselekmények megelőzése és az ellenük való küzdelem
1. A Felek együttműködnek és véleménycserét folytatnak a nemzetközi szervezett bűnözés, az emberkereskedelem, a migránscsempészés, a tűzfegyverek – beleértve az azokhoz tartozó lőszereket, részeket és alkotóelemeket – tiltott kereskedelme, a gazdasági és pénzügyi bűncselekmények, a globális kábítószer-probléma, a korrupció, valamint a fizetőeszközök hamisítása terén, saját jogszabályaikkal és nemzetközi kötelezettségeikkel összhangban, beleértve a kölcsönös jogsegélyt, az információcserét, a bevált gyakorlatokat és a képzést, valamint a bűncselekményekből származó eszközök vagy pénzeszközök visszaszerzését illetően.
2. A Felek folytatják jogérvényesítéssel kapcsolatos párbeszédüket és együttműködésüket, többek között az Europollal folytatott stratégiai együttműködés révén, valamint stratégiai igazságügyi együttműködésüket, többek között az Eurojuston keresztül, illetve adott esetben más nemzeti és nemzetközi intézményekkel.
3. A Felek törekednek a nemzetközi fórumokon való együttműködésre, hogy adott esetben előmozdítsák az 55/25. sz. ENSZ-határozattal 2000. november 15-én elfogadott, a nemzetközi szervezett bűnözés elleni ENSZ-egyezményhez (a továbbiakban: a palermói egyezmény) és annak jegyzőkönyveihez való csatlakozást és azok végrehajtását.
4. A Felek előmozdítják az Egyesült Nemzetek 2003. október 31-én az 58/4. sz. ENSZ-határozattal elfogadott Korrupció elleni Egyezményének végrehajtását, és támogatják – az ENSZ Korrupció elleni Egyezménye részes államainak 2009. november 9–13-i dohai konferenciája által létrehozott – az Egyesült Nemzetek Korrupció elleni Egyezménye végrehajtásának felülvizsgálatára szolgáló mechanizmust (a továbbiakban: végrehajtás-felülvizsgálati mechanizmus), többek között az átláthatóság elvének, valamint a civil társadalom végrehajtás-felülvizsgálati mechanizmusban való részvételének tiszteletben tartásával.
5. A Felek elismerik a korrupció elleni küzdelem fontosságát a nemzetközi kereskedelem és beruházások terén, és e célból elkötelezik magukat e megállapodásnak a korrupció megelőzéséről és az ellene folytatott küzdelemről szóló jegyzőkönyve mellett.
3.3. cikk
Migráció, menekültügy és határigazgatás
1. A Felek saját jogszabályaik, egyéb rendelkezéseik és hatásköreik keretében együttműködnek, valamint tapasztalatokat és információkat cserélnek a migrációs kérdésekkel kapcsolatban, ideértve a jogszerű és irreguláris migrációt, a migránscsempészet és az emberkereskedelem elleni küzdelmet, a migrációt és a fejlesztést, a menekültügyet, a visszafogadást, az integrációt, a vízumokat, a jogszerű migráció elősegítését, a migráció ellenőrzését és a határigazgatást. A Felek megosztják egymással a migráns nők és gyermekek, különösen a kísérő nélküli gyermekek, valamint más veszélyeztetett csoportok védelmével kapcsolatos bevált gyakorlatokat.
2. A Felek együttműködnek az irreguláris migráció megelőzése, a migránscsempészet és az emberkereskedelem elleni küzdelem, valamint a biztonságos, jogszerű és rendezett migráció előmozdítása érdekében. E célból saját jogszabályaik és egyéb rendelkezéseik keretein belül:
|
(a) |
Mexikó visszafogadja azon állampolgárait, akik kötelesek visszatérni valamely európai uniós tagállam területéről, ez utóbbi kérésére és további formalitások nélkül, kivéve, ha erről külön megállapodás másként rendelkezik; |
|
(b) |
mindegyik európai uniós tagállam visszafogadja azon állampolgárait, akik kötelesek visszatérni Mexikó területéről, ez utóbbi kérésére és további formalitások nélkül, kivéve, ha erről külön megállapodás másként rendelkezik; |
|
(c) |
az európai uniós tagállamok és Mexikó megfelelő úti okmányokat bocsátanak állampolgáraik rendelkezésére az a) és b) pontban említett célokból, vagy elfogadják az uniós úti okmányok visszaküldési célokra történő felhasználását; |
|
(d) |
a Felek törekednek arra, hogy tárgyalásokat folytassanak egy olyan egyedi megállapodásról, amely meghatározza az állampolgárok visszafogadására vonatkozó kötelezettségeket, beleértve az állampolgárságra vonatkozó bizonyítási eszközöket. A harmadik országbeli állampolgárok visszafogadásának feltételeit az említett megállapodás határozza meg. |
3.4. cikk
Globális kábítószer-probléma
1. A Felek együttműködnek a kábítószerekkel kapcsolatos kérdések kiegyensúlyozott és integrált megközelítésének biztosítása érdekében, a következő céllal:
|
(a) |
az ENSZ Közgyűlésének a globális kábítószer-problémával foglalkozó 2016. évi rendkívüli ülésszakán (UNGASS 2016) megfogalmazott operatív ajánlások hatékony végrehajtására irányuló erőfeszítések összefogása; |
|
(b) |
a globális kábítószer-probléma egészségügyi és társadalmi következményeinek kezelése a fenntartható fejlődés megvalósítását célzó szakpolitikákkal minden szinten olyan átfogó, tényeken alapuló keresletcsökkentési kezdeményezések révén, amelyek különösen a megelőzésre, a kezelésre, a rehabilitációra és a társadalomba történő visszailleszkedésre irányuló programokra vonatkoznak; |
|
(c) |
beruházás a kezelésbe és a nemzeti egészségügyi rendszerek figyelmének felhívása a kábítószer-használatra adott népegészségügyi válaszokra; |
|
(d) |
az epidemiológiai kutatás megerősítése és a statisztikai információk rendszeres elérhetőségének és minőségének további javítása a kábítószerekkel kapcsolatos valamennyi területen; |
|
(e) |
olyan népegészségügyi megközelítés biztosítása, amely elősegíti a szabályozott anyagokhoz való hozzáférést és azok elérhetőségét orvosi és tudományos célokra, ugyanakkor megakadályozza a tiltott piac felé való eltérítésüket; |
|
(f) |
a tiltott kábítószerek és új pszichoaktív anyagok kínálatának, kereskedelmének és keresletének csökkentése, többek között információcsere és adott esetben egyéb együttműködési tevékenységek révén; |
|
(g) |
a nemi dimenzió és az emberi jogok általános érvényesítése valamennyi kábítószerrel kapcsolatos szakpolitikában és programban; |
|
(h) |
a kényszerítő szankciók alternatíváinak ösztönzése a kábítószertörvényeket megsértő és a kábítószerekkel összefüggő bűncselekményeket elkövető személyek esetében; |
|
(i) |
a kábítószerek, pszichotrop anyagok és új pszichoaktív anyagok tiltott előállítására használt vegyi prekurzorok, alapvető vegyi anyagok és az azokat tartalmazó termékek vagy készítmények eltérítésének kezelése. |
2. A Felek együttműködnek az (1) bekezdésben említett célkitűzések elérése érdekében, többek között – lehetőség szerint – arra ösztönözve azon harmadik országokat, amelyek ezt még nem tették meg, hogy erősítsék meg és hajtsák végre azokat a meglévő nemzetközi kábítószer-ellenőrzési egyezményeket és jegyzőkönyveket, amelyeknek részes felei. A Felek az alkalmazandó törvényeikre és rendeleteikre, az ENSZ vonatkozó kábítószer-ellenőrzési egyezményeivel összhangban közösen elfogadott elvekre, valamint az UNGASS 2016. évi, „Közös kötelezettségvállalásunk a globális kábítószer-probléma hatékony kezelésére és leküzdésére” című záródokumentumában – amely a globális kábítószer-ellenes politikával kapcsolatos legújabb nemzetközi konszenzus – foglalt ajánlásokra alapozzák intézkedéseiket annak érdekében, hogy értékeljék a globális kábítószer-probléma közös kezelésére és leküzdésére tett kötelezettségvállalások végrehajtását.
3.5. cikk
Pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása
A Felek együttműködnek a pénzügyi intézményeik és a kijelölt nem pénzügyi vállalkozások és szakmák bűncselekményekből származó bevételek tisztára mosására és terrorizmusfinanszírozásra való felhasználásának megelőzése és hatékony leküzdése érdekében. E célból saját jogszabályaiknak megfelelően információcserét és együttműködést folytatnak a Pénzügyi Akció Munkacsoport (a továbbiakban: FATF) ajánlásainak és az említett területen aktív, releváns nemzetközi szervek által elfogadott egyéb standardok hatékony és teljes körű végrehajtása érdekében. Az ilyen együttműködés magában foglalhatja többek között a bűncselekményből származó jövedelemmel vagy a terrorizmus finanszírozásával összefüggő vagyoni eszközök vagy pénzeszközök behajtását, lefoglalását, elkobzását, felkutatását, azonosítását és visszaszolgáltatását.
3.6. cikk
Kiberbűnözés
1. A Felek elismerik, hogy a kiberbűnözés globális reagálást igénylő globális probléma. A Felek megerősítik a kiberbűnözés megelőzésére és leküzdésére irányuló együttműködésüket az információk, a bevált gyakorlatok és a tendenciákra vonatkozó információk cseréje révén, összhangban a vonatkozó jogszabályaikkal és a kiberbűnözésről szóló nemzetközi jogi eszközökkel. A Felek adott esetben együttműködnek, hogy segítséget és támogatást nyújtsanak más államoknak a kiberbűnözés megelőzésére és leküzdésére irányuló hatékony jogszabályok, szakpolitikák és gyakorlatok kidolgozása terén.
2. A Felek adott esetben – saját jogszabályaikkal összhangban – információkat, tapasztalatokat és bevált gyakorlatokat cserélnek olyan területeken, mint a kiberbűnözéssel foglalkozó nyomozók oktatása és képzése, a kiberbűnözéssel kapcsolatos nyomozások lefolytatása és a digitális kriminalisztika, különös tekintettel a gyermekek szexuális kizsákmányolása elleni küzdelemre és a kritikus infrastruktúrák, például a pénzügyi, az energia- és a távközlési ágazat védelmére.
3.7. cikk
A személyes adatok védelme
1. A Felek elismerik a magánélethez és a személyes adatok védelméhez való alapvető jogok védelmének fontosságát. A Felek együttműködnek az említett alapvető jogok tiszteletben tartásának biztosítása érdekében, többek között a bűnüldözés területén, valamint a terrorizmus és más súlyos nemzetközi bűncselekmények megelőzése és az ellenük való küzdelem során.
2. A Felek együttműködnek a személyes adatok magas szintű védelmének előmozdítása érdekében. A két- és többoldalú együttműködés magában foglalhatja a kapacitásépítést, a technikai segítségnyújtást, az információk és a szakértelem cseréjét, valamint a nemzetközi testületekben a szabályozási partnereken keresztül történő együttműködést a Felek kölcsönös megállapodása szerint.
3.8. cikk
Fogyasztóvédelmi politika
A Felek elismerik a magas szintű fogyasztóvédelem biztosításának fontosságát, és e célból törekednek a fogyasztóvédelmi politika területén való együttműködésre. Az ilyen együttműködés – a lehetséges mértékben – magában foglalhatja a következőket:
|
(a) |
információcsere a vonatkozó fogyasztóvédelmi keretrendszereikről, többek között a fogyasztóvédelmi jogszabályokról, a fogyasztási cikkek biztonságáról, a fogyasztói jogorvoslatról és a fogyasztóvédelmi jogszabályok érvényesítéséről; |
|
(b) |
a független fogyasztói szövetségek létrehozásának és a fogyasztói képviseletek közötti kapcsolatoknak az ösztönzése. |
3.9. cikk
Konzuli védelem
Mexikó egyetért azzal, hogy bármely, Mexikóban képviselettel rendelkező európai uniós tagállam diplomáciai és konzuli hatóságai – az említett képviselettel rendelkező tagállam állampolgárai esetében alkalmazottakkal azonos feltételek mellett – védelmet nyújtanak azon európai uniós tagállam bármely állampolgárának, amely nem rendelkezik ténylegesen olyan helyzetben lévő állandó képviselettel Mexikóban, amely adott esetben konzuli védelmet tud nyújtani.
3.10. cikk
Katasztrófakockázat-kezelés és polgári védelem
A Felek elismerik annak szükségét, hogy kezelni kell mind a nemzeti, mind a globális természeti és ember okozta katasztrófák kockázatait. A Felek megerősítik közös elkötelezettségüket a megelőzési, mérséklési, felkészültségi, korai előrejelzési, reagálási és helyreállítási intézkedések javítása iránt annak érdekében, hogy növeljék társadalmaik és infrastruktúrájuk rezilienciáját, valamint hogy adott esetben kétoldalú és többoldalú szinten együttműködjenek a 2015–2030-as időszakra szóló sendai katasztrófakockázat-csökkentési kerettel összhangban lévő globális katasztrófakockázat-kezelési eredmények javítása érdekében, összhangban a fenntartható fejlődési célokkal, a Párizsi Megállapodással és az Új városfejlesztési menetrenddel.
4. FEJEZET
FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS
4.1. cikk
Fenntartható fejlődés
1. A Felek újólag megerősítik a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrendben kifejezett, a fenntartható fejlődés megvalósítása iránti elkötelezettségüket. A Felek elismerik, hogy a hosszú távú fenntartható fejlődéshez inkluzív gazdasági növekedésre, társadalmi jólétre és a természeti erőforrások fenntartható használatára van szükség. Elismerik, hogy az említett három dimenzió szorosan kapcsolódik egymáshoz, és kölcsönösen erősíti egymást.
2. A Felek – a prioritásaikkal és körülményeikkel összhangban – kiegyensúlyozott módon előmozdítják a fenntartható fejlődést annak három (gazdasági, társadalmi és környezeti) dimenziójában, beleértve a természeti erőforrások felelősségteljes, hatékony használatát és az azokkal való fenntartható gazdálkodást, valamint felhívják a figyelmet a környezeti károk gazdasági és társadalmi költségeire, a nem fenntartható termelési és fogyasztási mintákra, valamint azok emberi jólétre gyakorolt hatásaira.
3. A Felek párbeszéd, együttes fellépés, a bevált gyakorlatok megosztása, a minden szintre kiterjedő jó kormányzás, valamint a pénzügyi források mozgósítása révén előmozdítják a humán inkluzív fenntartható fejlődést a meglévő pénzügyi eszközök lehető legjobb kihasználásával és az új pénzügyi eszközök megvalósíthatóságának vizsgálatával.
4.2. cikk
Fenntartható fejlesztési együttműködés
1. A fejlesztési együttműködés fő célkitűzése a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrend végrehajtása annak többdimenziós és emberközpontú vonatkozásában, valamint a fenntartható fejlődési célok elérése. A hatékony fejlesztési együttműködésre irányuló globális partnerség által felvázolt hatékony fejlesztési együttműködési elvek, amelyek a segélyhatékonysággal foglalkozó, 2005. március 2-án Párizsban tartott magas szintű fórumon elfogadott, a segélyhatékonyságról szóló párizsi nyilatkozatra épülnek, valamint a 2008. szeptember 4-én Accrában a segélyhatékonysággal foglalkozó magas szintű fórumon jóváhagyott accrai cselekvési program a fejlesztési hatás maximalizálásának fontos eszközei.
2. A Felek oly módon kezelik a fenntartható fejlődési célok eléréséhez kapcsolódó kihívásokat, hogy elsőbbséget biztosítanak az egyes Felek szükségleteinek és nemzeti felelősségvállalásának, figyelembe véve a regionális összefüggéseket, valamint szinergiákat és fejlesztési partnerségeket építenek ki számos releváns érdekelt féllel, többek között a civil társadalommal, a helyi önkormányzatokkal, a magánszektorral vagy a nonprofit szervezetekkel. Annak elismerése mellett, hogy a kormányok központi szerepet játszanak a fejlődés előmozdításában, a Felek együttműködnek annak előmozdítása érdekében is, hogy a magánszektor – különösen a kis- és középvállalkozások (a továbbiakban: kkv-k) – beépítse a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos politikákat a gyakorlataiba.
3. A Felek együttműködnek annak érdekében, hogy az elfogadott nemzetközi keretekkel összhangban fokozatosan javítsák a globális erőforrás-hatékonyságot, valamint a fogyasztási és termelési minták fenntarthatóságát, és törekednek a gazdasági növekedés és a környezetkárosodás szétválasztására irányuló intézkedések meghozatalára.
4. A Felek a közös prioritások alapján rendszeres szakpolitikai párbeszédet folytatnak a fenntartható fejlődésről és a fenntartható fejlődési célok eléréséről, hogy javítsák fejlesztési együttműködésük minőségét és hatékonyságát, összhangban a segély és a fejlesztéshatékonyság nemzetközileg elfogadott elveivel.
5. A Felek elismerik, hogy az érintett ágazatokban a biológiai sokféleség megőrzésének és fenntartható hasznosításának az ágazati és ágazatközi tervekben, programokban és szakpolitikákban való érvényesítése, valamint a nemzeti jogi, intézményi és szabályozási keretek megerősítése hozzájárulhat a biológiai sokféleségre és annak ökoszisztéma-szolgáltatásaira gyakorolt pozitív hatások előidézéséhez, valamint a fenntartható fejlődés megvalósításához. Ily módon a Felek együttműködnek annak érdekében, hogy a biológiai sokféleség általános érvényesítését adott esetben integrálják az érintett ágazatokba, és ezzel fokozzák a biológiai sokféleség csökkenésének megállítására és az emberi jólét javítására irányuló erőfeszítéseket.
6. A Felek együttműködnek, és közös tevékenységeket folytatnak, többek között a releváns többoldalú fórumokon folytatott kétoldalú koordináció, valamint a lehetőleg meglévő mechanizmusokon és kezdeményezéseken alapuló regionális és háromoldalú együttműködés révén, tekintettel a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos párbeszédükre és a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrend iránti elkötelezettségükre. Az együttműködés kiterjedhet a következőkre:
|
(a) |
a fenntartható fejlődési célok céljainak és célértékeinek megvalósítása; |
|
(b) |
környezetvédelem minden szinten, beleértve a természeti erőforrások megőrzését és fenntartható használatát; |
|
(c) |
éghajlatváltozás, reziliencia, katasztrófakockázat-kezelés és fenntartható energia; |
|
(d) |
a biztonság és a fejlesztés közötti kapcsolat, beleértve a stabilitás és a biztonság megteremtését, a jogállamiság támogatását, valamint a globális kábítószer-probléma és a nemzetközi szervezett bűnözés elleni küzdelmet; |
|
(e) |
inkluzív növekedés és munkahelyteremtés; |
|
(f) |
kormányzás, beleértve a költségvetési, gazdasági, környezetvédelmi és szociális kormányzás megerősítését; |
|
(g) |
oktatás, beleértve a felsőoktatást, a műszaki és szakképzést, a kapacitásépítést, az innovációt és a csereprogramokat ezen területeken; és |
|
(h) |
a magánszektor részvételére vonatkozó stratégiák. |
7. A Felek folytatják a háromoldalú együttműködési tevékenységek kidolgozását annak érdekében, hogy támogassák a harmadik országokat a fenntartható fejlődési célok végrehajtásában, beleértve a legkevésbé fejlett országokat és más, kiszolgáltatott helyzetben lévő fejlődő országokat, például a fejlődő kis szigetállamokat. E tekintetben a Felek megvizsgálják az innovatív szerepvállalás módozatait, adott esetben a fejlettebb fejlődő országok esetében is. A háromoldalú együttműködés a harmadik országok szükségletein alapuló, testre szabott stratégiák és közösen elfogadott intézkedések támogatásából áll. E célból a Felek összehangolt együttműködési tevékenységeket dolgoznak ki, így például technikai segítségnyújtást, képzést, kapacitásépítést, tudásmegosztást, valamint a Felek között, illetve a Felek és az érintett harmadik ország között közösen meghatározott, egyéb együttműködési formákat.
8. Az ilyen együttműködés többek között a következők révén valósulhat meg:
|
(a) |
kapacitásépítés és tudáscsere képzési programok, munkaértekezletek és szemináriumok megrendezésével, szakértők cseréjével, tanulmányok készítésével és közös kutatással; |
|
(b) |
a pénzügyi források mozgósítása vegyesfinanszírozási műveletekkel, az Európai Beruházási Bankkal és más támogatható európai fejlesztésfinanszírozási intézményekkel partnerségben; |
|
(c) |
adott esetben a fejlesztésfinanszírozás egyéb formáinak mérlegelése, különös tekintettel az innovatív finanszírozási mechanizmusokra, például a háromoldalú együttműködésre; és |
|
(d) |
a fejlesztéshatékonysággal kapcsolatos bevált gyakorlatokra vonatkozó információk cseréje. |
9. A Felek együttműködnek az elszámoltathatóság és az átláthatóság megerősítése érdekében, a fejlesztési eredmények javítására összpontosítva, valamint együttműködnek a nemzeti rendszerek megerősítése érdekében, hogy fenntartható szolgáltatásokat nyújtsanak, illetve érvényesítsék a nemek közötti egyenlőség szempontjait a programokban és eszközökben.
10. A fejlesztési együttműködést az olyan vonatkozó, nemzetközileg elfogadott elvekkel és szakpolitikákkal összhangban kell megvalósítani, amelyeket mindkét Fél elfogad.
4.3. cikk
Fenntartható városfejlesztési menetrend
A Felek együttműködnek a fenntartható városi településeket előmozdító szakpolitikák végrehajtásában, beleértve az Új városfejlesztési menetrendből származókat is, az olyan városok és emberi települések érdekében, ahol minden ember egyenlő jogokkal és lehetőségekkel, valamint alapvető szabadságokkal rendelkezik, összhangban a fenntartható fejlődési célokkal és célértékekkel, különösen a 11. céllal (A városok és egyéb emberi települések befogadóvá, biztonságossá, ellenállóképessé és fenntarthatóvá tétele).
4.4. cikk
A regionális és várospolitika fejlesztése
1. A Felek elismerik a kiegyensúlyozott és fenntartható terület- és városfejlesztés előmozdítására irányuló szakpolitikák mint a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrend és az Új városfejlesztési menetrend célkitűzéseinek végrehajtásához hatékonyan hozzájáruló eszközök fontosságát.
2. A Felek előmozdítják az együttműködést és a partnerséget, bevonva a regionális és területfejlesztés, valamint a fenntartható városfejlesztés valamennyi kulcsfontosságú szereplőjét, különösen a területi és városi kihívások integrált és átfogó módon történő kezelésének módjait illetően.
3. A Felek lehetőség szerint konkrét lehetőségeket dolgoznak ki a regionális és városi kihívásokra adott fenntartható megoldásokkal kapcsolatos, régiók közötti, illetve városok közötti együttműködés tekintetében, hogy a tapasztalatok és a gyakorlatok cseréjével, valamint az egymástól való tanulással javítsák a kapacitásépítést.
5. FEJEZET
KÖRNYEZETVÉDELEM, ÉGHAJLATVÁLTOZÁS ÉS ENERGIAÜGY
5.1. cikk
Környezetvédelem
1. A Felek elismerik a természeti erőforrások és a biológiai sokféleség – többek között a talaj, a föld, az erdők, a víz, az óceánok, a tengerek és a tengeri erőforrások – védelmének, megőrzésének, helyreállításának és fenntartható kezelésének szükségességét, ami a jelenlegi és jövőbeli generációk szükségleteit támogató fenntartható fejlődés alapja.
2. A Felek elismerik a globális környezetvédelmi irányítás és a nemzetközi szabályok – köztük a multilaterális környezetvédelmi megállapodások – fontosságát a közös érdekű környezetvédelmi kihívások kezelésében. A Felek ismételten megerősítik kötelezettségvállalásukat azon multilaterális környezetvédelmi megállapodások végrehajtása iránt, amelyeknek szerződő felei.
3. A Felek megerősítik együttműködésüket a környezetvédelem, a természeti erőforrások megőrzése, felelős, hatékony használata és fenntartható kezelése, valamint a környezetvédelmi szempontoknak az együttműködés valamennyi területén, többek között nemzetközi és regionális összefüggésben történő érvényesítése tekintetében kölcsönösen elfogadott kiemelt területeken. Az említett kiemelt területek a következőket foglalhatják magukban:
|
(a) |
a jó környezetvédelmi irányítás előmozdítása, beleértve a szakpolitikai párbeszédet és az olyan együttműködési területeket, mint az ENSZ Környezetvédelmi Közgyűlése határozatainak és a multilaterális környezetvédelmi megállapodásoknak a végrehajtása, továbbá a környezetvédelmi jogszabályoknak való megfelelés előmozdítása; |
|
(b) |
a kétoldalú prioritások azonosítása, valamint az információk, a technikai szakértelem és a technológia cseréjének, a tudástranszfernek és a bevált gyakorlatok cseréjének előmozdítása, így például a következő területeken:
|
5.2. cikk
Éghajlatváltozás
1. A Felek elismerik, hogy az éghajlatváltozás sürgető veszélye közös fellépést tesz szükségessé az alacsony kibocsátású és az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens fejlesztés, valamint az alkalmazkodási intézkedések tekintetében.
2. A Felek elismerik az éghajlatváltozással kapcsolatos nemzetközi szabályok és megállapodások, különösen az ENSZ 1992. május 9-én New Yorkban aláírt Éghajlatváltozási Keretegyezménye (a továbbiakban: UNFCCC) és a Párizsi Megállapodás fontosságát, és hangsúlyozzák, hogy végrehajtásuk visszafordíthatatlan, és újólag megerősítik az e megállapodások szerinti kötelezettségvállalásaikat.
3. A Felek együttműködnek annak érdekében, hogy megerősítsék az UNFCCC keretében folytatott együttműködésüket, végrehajtsák a Párizsi Megállapodást és teljesítsék nemzetileg meghatározott hozzájárulásaikat (a továbbiakban: NDC-k), felkérjenek más országokat erre, valamint kidolgozzák az alacsony üvegházhatásúgáz-kibocsátást támogató, hosszú távú fejlesztési stratégiájukat.
4. Az ilyen együttműködés a következőkre terjedhet ki:
|
(a) |
a további intézkedések elősegítése a nemzeti vitákhoz és szakpolitikai munkához való hozzájárulás érdekében; |
|
(b) |
az alacsony szén-dioxid-kibocsátással járó gazdaságfejlesztés támogatása a Párizsi Megállapodással összhangban; |
|
(c) |
az NDC-k kiterjesztése a nemzeti ágazati szakpolitikákra és intézkedésekre, amelyek kiterjednek a közlekedésre, energiaügyre, infrastruktúrára, várostervezésre, földhasználatra és a beruházási ágazatra vonatkozó stratégiákra, beleértve az alkalmazkodási folyamatok ágazati fejlesztési stratégiákba való beillesztését; |
|
(d) |
a támogató párbeszéd támogatása, valamint az éghajlat-politikai fellépések felülvizsgálatát célzó intézkedések korai meghatározásának támogatása valamennyi országban; |
|
(e) |
a Párizsi Megállapodás szerinti átláthatósági menetrend kidolgozása, beleértve a szakpolitikai párbeszédet és együttműködést a kölcsönösen elfogadott kiemelt területeken; |
|
(f) |
más olyan folyamatok megerősítése, mint például a nemzetközi légi közlekedésből származó kibocsátásoknak a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (a továbbiakban: ICAO) általi, 2020-as szinten történő stabilizálása, a hajók üvegházhatásúgáz-kibocsátásának csökkentésére irányuló átfogó stratégiának a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (a továbbiakban: IMO) általi megfogalmazása és elfogadása, és az ózonréteget lebontó anyagokról szóló montreali jegyzőkönyv 2016. október 15-én Kigaliban elfogadott módosítása szerint a hidro-fluor-szénhidrogének (a továbbiakban: HFC-k) ambiciózus, fokozatos csökkentése, beleértve a módosítás megerősítését és gyors végrehajtásának biztosítását a HFC-k felhasználásának és előállításának ambiciózus, globális csökkentése érdekében; |
|
(g) |
a nemzeti éghajlatváltozási politikák és programok előmozdítása a Párizsi Megállapodás keretében, beleértve a következők előmozdítását: a kibocsátások nyomon követése, piaci és nem piaci mechanizmusok, a fenntartható és az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens infrastruktúra fejlesztése, megújuló energia, energiahatékonyság és fenntartható közlekedés, továbbá az olyan politikák és programok, amelyek az erdőirtás, illetve az erdők, a talaj és az ökoszisztémák pusztulásának az éghajlatra gyakorolt káros hatásaival foglalkoznak; |
|
(h) |
a szinergiák megerősítése a vállalkozókkal, a civil társadalmi szervezetekkel és a helyi hatóságokkal, ami kiegészíti az országok erőfeszítéseit; |
|
(i) |
a magánszektor részvétele az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság megteremtésében; |
|
(j) |
piaci alapú eszközök előmozdítása a szén-dioxid-árazás és a „szennyező fizet” elv bevezetése érdekében; |
|
(k) |
a kereskedelmileg életképes, alacsony kibocsátású és egyéb éghajlatbarát technológiák kifejlesztésének és alkalmazásának fokozása; |
|
(l) |
a fosszilis tüzelőanyagok támogatásának fokozatos megszüntetése, valamint a fenntartható és alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság fejlesztésének előmozdítása, például a megújuló energiaforrásokba és az energiahatékony megoldásokba történő beruházások révén; |
|
(m) |
az alkalmazkodásra, az éghajlatváltozás mérséklésére és a végrehajtás eszközeire – többek között a technológiatranszferre, a kapacitásépítésre és a finanszírozásra – vonatkozó kétoldalú párbeszéd és intézkedések megerősítése; |
|
(n) |
a nemekre és az ifjúságra vonatkozó horizontális megközelítések figyelembevételének előmozdítása a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrend és a Párizsi Megállapodás végrehajtása során; |
|
(o) |
az éghajlat vízkészletekre gyakorolt hatásával kapcsolatos szakpolitikák előmozdítása; |
|
(p) |
az ENSZ 2015. december 2-án Párizsban tartott éghajlatváltozási konferenciáján előterjesztett, a vízről és a folyók, tavak és víztartó rétegek medencéiben az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásról szóló Párizsi Paktum, valamint a 2014. szeptember 23-án New Yorkban tartott éghajlatváltozási csúcstalálkozón elindított Lima–Párizs cselekvési program végrehajtása; |
|
(q) |
az együttműködési rendszerek megerősítése a jövőbeli ambiciózusabb NDC-k biztosítása érdekében, figyelembe véve ugyanakkor a globális értékelési folyamatot. |
5.3. cikk
Energiaügy
1. A Felek elismerik az energiaágazat jelentőségét a gazdasági jólét, valamint a nemzetközi béke és stabilitás szempontjából, és hangsúlyozzák, hogy az energiaágazat átalakítása kulcsfontosságú szerepet játszik a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrendben és a Párizsi Megállapodásban meghatározott célok elérése terén. Elismerik, hogy javítani és diverzifikálni kell az energiaellátást (beleértve a megújuló energiák előmozdítását), elő kell mozdítani az innovációt, a kutatást, a fejlesztést és az emberi erőforrások képzését, valamint növelni kell az energiahatékonyságot az energiatermelékenység, az energiabiztonság, valamint a biztonságos, fenntartható és megfizethető energiaellátás megerősítése érdekében. A Felek együttműködnek e célkitűzések elérése terén.
2. A Felek fenntartják az energiaüggyel kapcsolatos információcserét, és kétoldalú, regionális és többoldalú együttműködést folytatnak a nyitott és versenyképes piacok előmozdítása, a bevált gyakorlatok megosztása, a tudományos alapú, átlátható szabályozás előmozdítása, valamint az energiaügyi kérdésekben folytatott együttműködés területeinek megvitatása érdekében, például nemzetközi fórumok, mechanizmusok és kezdeményezések keretében.
6. FEJEZET
MEZŐGAZDASÁG, TENGERÜGY ÉS HALÁSZAT
6.1. cikk
Együttműködés a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés terén
A Felek együttműködnek többek között a következők terén:
|
(a) |
mezőgazdasági és vidékfejlesztési szakpolitika; |
|
(b) |
a mezőgazdasági piac kilátásai; |
|
(c) |
a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás és éghajlat-politikai fellépések; |
|
(d) |
fenntartható és reziliens mezőgazdaság kialakítása a Világélelmezés-biztonsági Bizottság következő dokumentumaival kapcsolatos tudatosság növelésével: „A mezőgazdaságba és az élelmiszerrendszerekbe történő felelős beruházás elvei” és „A termőföld, a halászat és az erdők felelősségteljes irányítására vonatkozó önkéntes irányelvek a nemzeti élelmezésbiztonság összefüggésében”; |
|
(e) |
a vidékfejlesztés előmozdítása a kereskedelemmel kapcsolatos kérdéseket érintő kapacitásépítés révén, beleértve a földrajzi árujelzőket mint szellemitulajdon-jogokat; |
|
(f) |
ökológiai gazdálkodás; |
|
(g) |
kutatás és innováció; |
|
(h) |
fenntartható termelési folyamatok szervezése és kidolgozása az agrár-élelmiszeripari ágazatban (mezőgazdaság és állattenyésztés); |
|
(i) |
a vidéki közösségek szervezése és produktív fejlesztése; |
|
(j) |
élelmezésbiztonság; |
|
(k) |
a betakarítás utáni veszteség és az élelmiszer-pazarlás megelőzése; |
|
(l) |
alkalmazott kutatás a mezőgazdasági és állati termékek előállítása és kezelése területén; és |
|
(m) |
a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek feldolgozása. |
6.2. cikk
Tengerügy és halászat
1. A Felek elismerik a halászat, az akvakultúra és az egyéb tengeri tevékenységek megőrzésének és az azokkal való fenntartható és felelős gazdálkodásnak a jelentőségét, illetve hozzájárulásukat a gazdasági, társadalmi és környezeti lehetőségek jelen és jövő nemzedékek számára történő biztosításához.
2. A Felek megerősítik a párbeszédet és az együttműködést a kölcsönös érdekű kérdések tekintetében a halászat és a tengerügy terén.
3. A Felek a nemzetközi kötelezettségeikkel összhangban:
|
(a) |
hozzájárulnak a globális óceánpolitikai irányítási rendszer javításához, többek között a szabályozási és végrehajtási hiányosságok pótlásával, valamint a tengeri és halászati ágazatban a harmadik országok tekintetében a vonatkozó eszközök megerősítésének és végrehajtásának előmozdításával; |
|
(b) |
a halállományok megóvása és a túlhalászás megelőzése érdekében hatékony nyomonkövetési, ellenőrzési és megfigyelési intézkedéseket fogadnak el, így például megfigyelői rendszereket, hajómegfigyelési rendszereket, az átrakás ellenőrzését, tengeren folytatott vizsgálatokat, a kikötő szerint illetékes állam által végzett ellenőrzést és a kapcsolódó szankciókat; |
|
(c) |
intézkedéseket fogadnak el és tartanak fenn, továbbá együttműködnek a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan (a továbbiakban: IUU) halászat elleni küzdelemben, adott esetben a vizeiken folytatott IUU-tevékenységekre és az IUU-termékek kereskedelmi forgalomból és halgazdálkodásból való kizárása érdekében elfogadott politikák és intézkedések végrehajtására vonatkozó információk cseréjével; |
|
(d) |
együttműködnek az olyan regionális halászati gazdálkodási szervezetekkel és adott esetben azokon belül, amelyeknek a Felek tagjai, megfigyelői vagy együttműködő nem részes felei a felelősségteljes kormányzás céljával, többek között azt támogatva, hogy az említett szervezetek tudományosan megalapozott döntéseket hozzanak, és megfeleljenek az ilyen döntéseknek; |
|
(e) |
előmozdítják a környezetvédelmi szempontból felelős és gazdaságilag versenyképes, fenntartható termelési folyamatok kidolgozását az édesvízi és tengeri akvakultúra-ágazatban; |
|
(f) |
megerősítik az óceánok biztonságát és védelmét; |
|
(g) |
csökkentik az óceánokra nehezedő terhelést, többek között a tengeri hulladék elleni küzdelemmel; |
|
(h) |
előmozdítják a tengeri területrendezést, valamint a tengerparti övezet integrált kezelését; |
|
(i) |
támogatják a tengerkutatást és a biotechnológiát; és |
|
(j) |
olyan közös érdekű tengeri gazdasági tevékenységek fenntartható fejlődésével kapcsolatos bevált gyakorlatokat cserélnek, mint az óceánenergia, illetve a part menti és tengeri turizmus. |
7. FEJEZET
GAZDASÁGPOLITIKA
7.1. cikk
Makrogazdasági politikák
A Felek megerősítik a hatóságaik által a makrogazdasági politikákról és tendenciákról folytatott párbeszédet, és előmozdítják az ezzel kapcsolatos információ- és véleménycserét.
7.2. cikk
Vállalkozás és ipar, ideértve a kis- és középvállalkozásokat is
1. A Felek előmozdítják a kkv-k fejlődéséhez és versenyképességének javításához szükséges kedvező környezetet, és adott esetben előmozdítják a horizontális iparpolitikai együttműködést. Az ilyen együttműködés a következőket foglalja magában:
|
(a) |
a gazdasági szereplők közötti kapcsolatok előmozdítása, közös beruházások támogatása, valamint közös vállalkozások és információs hálózatok létrehozása a meglévő horizontális programok révén; |
|
(b) |
a kkv-k versenyképességének javításához szükséges keretfeltételek megteremtésére, valamint a kkv-k létrehozásához kapcsolódó eljárásokra vonatkozó információk és tapasztalatok cseréje; |
|
(c) |
a mindkét oldal kkv-i által létrehozott tevékenységek megkönnyítése; |
|
(d) |
az Ipar 4.0-val kapcsolatos információk és bevált gyakorlatok cseréje; és |
|
(e) |
a vállalati társadalmi felelősségvállalás és elszámoltathatóság ösztönzése, valamint a felelős üzleti gyakorlatok előmozdítása, a fenntartható fogyasztást és termelést is ideértve. |
2. A Felek elősegítik a magánszektor által létrehozott releváns együttműködési tevékenységeket.
7.3. cikk
Az üzleti vállalkozások emberi jogi felelőssége
A Felek nemzeti szinten előmozdítják a vállalati társadalmi felelősségvállalást, összhangban a releváns nemzetközi standardokkal, így például az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére vonatkozó ENSZ-irányelvekkel, a felelősségteljes üzleti magatartással kapcsolatos, multinacionális vállalkozásokra vonatkozó OECD-iránymutatásokkal és a kellő gondosságról szóló OECD-útmutatással, valamint nemzetközi szinten előmozdítják a kapacitásépítést és a tapasztalatcserét.
7.4. cikk
Nyersanyagok
1. A Felek elismerik, hogy az átlátható, piaci alapú megközelítés a legjobb módja a nyersanyagok termelésébe és kereskedelmébe történő beruházások számára kedvező környezet megteremtésének.
2. A Felek előmozdítják a nyersanyagokkal kapcsolatos kérdésekben folytatott együttműködést a vonatkozó regionális vagy többoldalú keretek között vagy a bármely Fél kérésére a közös érdekek alapján folytatott kétoldalú párbeszédek révén. Ennek az együttműködésnek az a célja, hogy felszámolja a nyersanyagok ilyen keretek között történő közös kereskedelme útjában álló akadályokat, megerősítse a nyersanyagok kereskedelmének szabályokon alapuló globális keretét, előmozdítsa az átláthatóságot a nyersanyagok globális piacain, és hozzájáruljon a fenntartható fejlődéshez.
3. Az ilyen együttműködés magában foglalhatja a következőkkel kapcsolatos információcserét:
|
(a) |
kínálat és kereslet, kétoldalú kereskedelmi és beruházási kérdések, valamint nemzetközi kereskedelmi kérdések; |
|
(b) |
a nyersanyagokra, valamint a kapcsolódó szolgáltatásokra és beruházásokra vonatkozó, vámjellegű és nem vámjellegű akadályok; |
|
(c) |
a Felek szabályozási keretei; |
|
(d) |
a termelési folyamatok és a nyersanyagok felhasználása során alkalmazott technológiák; és |
|
(e) |
a bányászati ágazat fenntartható fejlődésével kapcsolatos bevált gyakorlatok, ideértve az ásványianyag-politikát, a földhasználat tervezését, az engedélyezési eljárásokat, az átláthatóságot és az irányítást. |
7.5. cikk
Statisztika
A Felek együttműködnek a statisztika területén, különösen a bevált gyakorlatok megosztásának aktív előmozdításával. Az ilyen együttműködés a következőkre terjedhet ki:
|
(a) |
fokozott részvétel a közös érdekű témákban tartott magas szintű nemzetközi találkozókon; |
|
(b) |
a statisztikai módszerek harmonizálása az adatok összehasonlíthatóságának javítása érdekében; és |
|
(c) |
hivatalos statisztika előállítása és terjesztése, valamint mutatók kidolgozása. |
7.6. cikk
Közlekedés
1. A Felek együttműködnek, és megerősítik a párbeszédet a közlekedéspolitika valamennyi releváns területén – beleértve az integrált közlekedéspolitikát –, hogy fejlesszék az áruk és a személyek szállítását, előmozdítsák a tengeri hajózás és a légi közlekedés biztonságát és védelmét, valamint a környezet védelmét, továbbá fokozzák közlekedési rendszereik hatékonyságát.
2. Az ilyen együttműködés és párbeszéd a következőket foglalhatja magában:
|
(a) |
a közlekedéspolitikájukkal kapcsolatos információk és bevált gyakorlatok cseréje; |
|
(b) |
a Mexikó és az Unió közötti légi közlekedési kapcsolatok megerősítése, beleértve egy célzott légiközlekedési megállapodás megkötése lehetőségének feltárását is; |
|
(c) |
a nemzetközi tengeri piacokhoz és kereskedelemhez való, a tisztességes versenyen alapuló, kereskedelmi jellegű korlátlan hozzáférés céljainak előmozdítása; |
|
(d) |
a tengeri közlekedés, a logisztikai láncok és a multimodális közlekedés megkönnyítése a versenyképesség fokozása és a gazdasági kapcsolatok megerősítése érdekében; |
|
(e) |
a környezettel kapcsolatos közlekedési kérdések előmozdítása; |
|
(f) |
a szakértői párbeszéd és a nemzetközi közlekedési fórumokon való együttműködés elősegítése; és |
|
(g) |
a határokon átnyúló elektronikus információáramlás támogatása a hatékony és költséghatékony közlekedési szolgáltatások dinamikus környezetének előmozdítása érdekében. |
8. FEJEZET
OKTATÁS, KULTÚRA ÉS SZOCIÁLIS KÉRDÉSEK
8.1. cikk
Oktatás
A Felek előmozdítják az együttműködést és párbeszédet az oktatás releváns területein, beleértve a következőket:
|
(a) |
a felsőoktatás, valamint a műszaki és szakoktatás és -képzés megerősítése; |
|
(b) |
a felsőoktatási intézmények hallgatói, kutatói, tudományos és adminisztratív személyzet esetében a mobilitás növelése; és |
|
(c) |
a kapacitásépítés elősegítése a felsőoktatási intézményekben, beleértve a képesítések és a külföldi tanulmányi időszakok elismerésére szolgáló mechanizmusok javítását. |
8.2. cikk
Kultúra
1. A Felek együttműködnek a megfelelő nemzetközi fórumokon, különösen az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetében (a továbbiakban: UNESCO) a közös célkitűzések megvalósítása és a kulturális sokszínűség előmozdítása érdekében, többek között az UNESCO 2005. október 20-án Párizsban tartott Általános Konferenciáján elfogadott, a kulturális kifejezések sokszínűségének védelméről és előmozdításáról szóló egyezmény végrehajtásával.
2. A Felek előmozdítják a szorosabb együttműködést a kulturális és kreatív ágazatokban és iparágakban, beleértve a kialakulóban lévő és új technológiákat, valamint az audiovizuális médiát, többek között a kultúrájuk jobb kölcsönös megértése és megismerése érdekében.
3. A Felek előmozdítják a kulturális cseréket, és közös kezdeményezéseket hajtanak végre különböző kulturális területeken a rendelkezésre álló együttműködési keretek között.
4. A Felek a kultúrához és annak összetevőihez való egyetemes hozzáférés javítása érdekében előmozdítják a művészetek és a kultúra területén a digitális tartalmak létrehozásával, előmozdításával és terjesztésével kapcsolatos együttműködést és közös kezdeményezéseket egy olyan jogi kereten belül, amely elismeri és értékeli az alkotók munkáját.
5. A Felek ösztönzik a kultúrák közötti párbeszédet a civil társadalmi szervezeteik és az egyének között.
6. A Felek elismerik a kultúra szerepét a konfliktusmegelőzés és a fenntartható fejlődés gazdasági, társadalmi és környezeti dimenzióinak előmozdítójaként és hajtóerejeként, szem előtt tartva, hogy a kulturális és kreatív iparágak a fejlett és fejlődő országok gazdaságának fő mozgatórugói.
8.3. cikk
Foglalkoztatás és szociális kérdések
1. A Felek elismerik, hogy a foglalkoztatás és szociális politikák középpontjában az életszínvonal javításának, a minőségi munkahelyek létrehozásának és a tisztességes munka előmozdításának kell állnia.
2. A Felek tiszteletben tartják és előmozdítják a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetnek (a továbbiakban: ILO) az 1998. június 18-án Genfben tartott Nemzetközi Munkaügyi Konferencián elfogadott, a munka világára vonatkozó alapvető elvekről és jogokról szóló nyilatkozatában, valamint az olyan kapcsolódó ILO-egyezményekben meghatározott alapvető munkahelyi elveket és jogokat, amelyeknek részes felei.
3. A Felek megerősítik az együttműködést a foglalkoztatás, a szociális párbeszéd és a szociális ügyek területén, és előmozdítják a foglalkoztatással, a munkahelyi egészségvédelemmel és biztonsággal, a munkaügyi kérdésekkel és a szociális védelemmel kapcsolatos információcserét.
8.4. cikk
Exponenciális technológiai változás
A Felek megosztják egymással a levont tanulságokat és a bevált gyakorlatokat, hogy hatékony és átfogó módon kezeljék az exponenciális technológiai változás és az automatizálás hatásait, valamint azok következményeit a fenntartható fejlődési célok maradéktalan végrehajtására nézve.
8.5. cikk
Társadalmi kohézió és befogadás
A Felek együttműködnek, hogy a szegénység minden formája, az egyenlőtlenség és a társadalmi kirekesztés csökkentésével megerősítsék a társadalmi kohéziót a fenntartható fejlődési célok globális megvalósítása, valamint a méltányos globalizáció, a teljes foglalkoztatottság és valamennyi férfi és nő számára a tisztességes munka előmozdítása érdekében, többek között a következők révén:
|
(a) |
a szociális védelmi rendszerek megerősítése; |
|
(b) |
az egyenlő hozzáférés és a megkülönböztetésmentesség ösztönzése a szociálpolitikákban; |
|
(c) |
az innováció előmozdítása a társadalmi kihívások kezelése érdekében a bevált gyakorlatokra vonatkozó információk cseréjével, valamint az ágazaton belüli párbeszéd és kutatás előmozdításával; és |
|
(d) |
a szolidaritáson alapuló szociális gazdaság előmozdítása a befogadás és a szegénység elleni küzdelem érdekében. |
8.6. cikk
Egészségügy
1. A Felek együttműködnek a népegészségügy területén – beleértve a megelőzést és az egészségfejlesztést – a népegészség biztonságának növelése és az egyetemes egészségügyi ellátás előmozdítása érdekében.
2. Az ilyen együttműködés a következőkre terjedhet ki:
|
(a) |
információcsere és együttműködés a közös érdekű kérdésekben; |
|
(b) |
a nemzetközi egészségügyi megállapodások végrehajtásának előmozdítása; és |
|
(c) |
csereprogramok, ösztöndíjak és képzési programok lehetővé tétele az (1) bekezdésben említett területeken. |
8.7. cikk
Turizmus
1. A Felek együttműködnek a turizmus területén. Az ilyen együttműködés elsődleges célja az információk és a bevált gyakorlatok cseréjének javítása a turizmus kiegyensúlyozott és fenntartható fejlődésének biztosítása, valamint a munkahelyteremtés és a gazdasági fejlődés támogatása érdekében.
2. Az ilyen együttműködés a következőkre fókuszál:
|
(a) |
a természeti és kulturális örökségben rejlő lehetőségek védelme és maximalizálása; |
|
(b) |
a felelős turizmust és a helyi közösségek tiszteletben tartását ösztönző gyakorlatok; |
|
(c) |
a turisztikai ágazatban a készségek és kompetenciák fejlesztését célzó intézkedésekkel kapcsolatos információk és bevált gyakorlatok cseréje; |
|
(d) |
a kreatív iparágakkal és az innovációval kapcsolatos információcsere és együttműködés előmozdítása a turisztikai ágazatban; és |
|
(e) |
a bevált gyakorlatok cseréje a fenntarthatósági elveknek, különösen a biológiai sokféleségnek a turizmusban való általános érvényesítése érdekében. |
9. FEJEZET
KUTATÁS, INNOVÁCIÓ ÉS DIGITÁLIS GAZDASÁG
9.1. cikk
Kutatás és innováció
1. A Felek a kölcsönös érdekek és előnyök alapján, továbbá saját jogszabályaikkal összhangban együttműködnek a tudományos kutatás, technológiafejlesztés és innováció területén. Az ilyen együttműködés célja a fenntartható fejlődés előmozdítása, a globális társadalmi kihívások kezelése, a tudományos kiválóság elérése, a regionális versenyképesség javítása, valamint a Felek közötti kapcsolatok megerősítése, ami hosszú távú partnerségekhez vezet. A Felek előmozdítják a kétoldalú és regionális szintű szakpolitikai párbeszédet, és egymást kiegészítő módon alkalmazzák különböző eszközeiket, beleértve a tudományos és technológiai együttműködési megállapodásokat.
2. A Felek a következőkre törekednek:
|
(a) |
a kutatók, tudósok, szakértők, diákok és vállalkozók mobilitására, valamint az anyagok és felszerelések határokon átnyúló mozgására vonatkozó feltételek javítása; |
|
(b) |
az egymás tudományos, technológiai és innovációs programjaihoz, kutatási infrastruktúrájához és létesítményeihez, valamint publikációihoz és tudományos adataihoz való kölcsönös hozzáférés elősegítése; |
|
(c) |
a jogalkotást megelőző kutatás és szabványosítás terén folytatott együttműködés fokozása; és |
|
(d) |
a közös elvek előmozdítása annak érdekében, hogy a kutatási és innovációs projektekben megvalósuljon a szellemi tulajdonjogok megfelelő és hatékony szintű védelme és érvényesítése. |
3. A Felek előmozdítják a kormányzati szervezetek, az állami és magán kutatóközpontok, a felsőoktatási intézmények, az innovációs ügynökségek és hálózatok, valamint más érdekelt felek, köztük a kkv-k által végrehajtandó következő tevékenységeket:
|
(a) |
a tudományos, technológiai, innovációs és kapacitásépítési programokkal kapcsolatos tudatosság növelésére irányuló közös kezdeményezések, valamint az egymás programjaiban való részvétel lehetősége; |
|
(b) |
közös találkozók és munkaértekezletek, amelyek célja az információk és a bevált gyakorlatok cseréje, valamint a közös kutatás területeinek meghatározása; |
|
(c) |
együttes kutatási fellépések a kölcsönös érdeket képviselő területeken; |
|
(d) |
a tudományos együttműködés kölcsönösen elismert értékelése, valamint a kapcsolódó eredmények terjesztése. |
9.2. cikk
Digitális gazdaság
1. A Felek elismerik, hogy az információs és kommunikációs technológiák (a továbbiakban: IKT-k) a modern élet kulcsfontosságú elemei, és létfontosságú szerepük van, mert hozzájárulnak az információ és tudás társadalomban való megerősítéséhez a gazdasági, oktatási és társadalmi fejlődés fokozása érdekében. A Felek véleményt cserélnek az említett területre vonatkozó szakpolitikáikról.
2. Az ilyen együttműködés a következőkre terjedhet ki:
|
(a) |
eszmecsere a digitális egységes piaci politika különböző vonatkozásairól, különös tekintettel az elektronikus hírközlési szakpolitikákra és szabályozásra, beleértve a széles sávú szolgáltatásokhoz való hozzáférést, a magánélet és a személyes adatok védelmét, az e-kormányzást, a nyílt kormányzást, a nyílt hozzáférésű adatokat, az internetbiztonságot, az e-egészségügyet és a szabályozó hatóságok függetlenségét; |
|
(b) |
az IKT-k előmozdítása a gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődés, a társadalmi és digitális befogadás, valamint a kulturális sokszínűség előmozdításának eszközeként, hangsúlyozva a vállalkozói készséget és a részvételen alapuló együttműködést, ösztönözve az iskolai összeköttetéseket, illetve fejlesztve a kutatási és tudományos hálózatokat; |
|
(c) |
a kutatási hálózatok, valamint a számítástechnikai és tudományos adatinfrastruktúrák és szolgáltatások összekapcsolásának és interoperabilitásának fejlesztése, többek között regionális szinten; |
|
(d) |
együttműködés az e-kormányzás és a bizalmi szolgáltatások, például az elektronikus aláírás és az elektronikus azonosítás (eID) területén, különös tekintettel az IKT-knak a közigazgatás modernizálása, a magas színvonalú közszolgáltatások előmozdítása, valamint a szervezeti hatékonyságnak és az állami források átlátható kezelésének javítása érdekében történő használatára vonatkozó szakpolitikai elvek, információk és bevált gyakorlatok cseréjére; |
|
(e) |
információcsere a szabványokról, megfelelőségértékelésről és típusjóváhagyásról; és |
|
(f) |
a szakértők cseréjének és képzésének támogatása, különösen a fiatal szakemberek esetében. |
III. RÉSZ (3)
KERESKEDELEM ÉS BERUHÁZÁS
1. FEJEZET
ÁLTALÁNOS ÉS INTÉZMÉNYI RENDELKEZÉSEK
1.1. cikk
Szabadkereskedelmi térség létrehozása
A Felek e megállapodás e részének értelmében az 1994. évi GATT XXIV. cikkének és a GATS V. cikkének megfelelő szabadkereskedelmi térséget hoznak létre.
1.2. cikk
Célkitűzések
E megállapodás e részének célkitűzései a következők:
|
(a) |
a Felek közötti árukereskedelem bővítése és diverzifikálása a vámok és a nem vámjellegű kereskedelmi akadályok csökkentése vagy eltörlése révén, az 1994. évi GATT XXIV. cikkével összhangban; |
|
(b) |
az árukereskedelmi eljárások egyszerűsítése, különösen a vámalakiságokra és a kereskedelmi eljárások egyszerűsítésére, a szabványokra, műszaki előírásokra és megfelelőségértékelési eljárásokra, valamint az egészségügyi és növényegészségügyi intézkedésekre vonatkozó rendelkezések révén, megőrizve ugyanakkor az egyes Felek azon jogát, hogy a saját területükön szabályokat alkossanak közpolitikai célkitűzések elérése érdekében; |
|
(c) |
a szolgáltatások kereskedelmének liberalizációja a GATS V. cikkének megfelelően; |
|
(d) |
a beruházások növekedését elősegítő keret kialakítása, amely átlátható, stabil és kiszámítható szabályokat biztosít a vállalkozások alapítása és a kapcsolódó tőkemozgások feltételeinek szabályozására, és megfelelő egyensúlyt biztosít a kereskedelmi liberalizáció és a beruházások védelme, valamint a Felek azon joga között, hogy jogszerű politikai célkitűzések elérése érdekében szabályokat fogadjanak el; |
|
(e) |
beruházási vitákkal foglalkozó bírósági rendszer létrehozása a beruházó és az állam közötti viták hatékony, pártatlan és kiszámítható módon történő megoldása érdekében; |
|
(f) |
a Felek közbeszerzési piacainak tényleges és kölcsönös megnyitása; |
|
(g) |
az innováció és a kreativitás előmozdítása a szellemi tulajdonjogok megfelelő és hatékony védelmének biztosítása révén, összhangban a Felek között hatályban lévő nemzetközi kötelezettségekkel, valamint az említett védelem és a közérdek közötti egyensúly biztosítása révén; |
|
(h) |
a Felek között a szabad és torzulásoktól mentes verseny elvével összhangban álló kereskedelmi és beruházási kapcsolatok fenntartása; |
|
(i) |
a fenntartható fejlődés és a nemzetközi kereskedelem olyan módon történő fejlesztésének előmozdítása, amely hozzájárul a fenntartható fejlődéshez, beleértve a gazdasági fejlődést, a társadalmi fejlődést és a környezetvédelmet; |
|
(j) |
hatékony, tisztességes és kiszámítható vitarendezési mechanizmus létrehozása a Felek között e megállapodás e részének értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatban felmerülő viták rendezésére. |
1.3. cikk
Általánosan alkalmazandó fogalommeghatározások
Eltérő rendelkezés hiányában e megállapodás e részének alkalmazásában:
|
(a) |
„általános hatályú közigazgatási határozat”: olyan közigazgatási határozat vagy értelmezés, amely minden olyan személyre és tényállásra alkalmazandó, amely általában véve a közigazgatási határozat vagy értelmezés hatálya alá tartozik és amely magatartási normát állapít meg, de nem foglalja magában a következőket:
|
|
(b) |
„mezőgazdasági megállapodás”: a WTO-egyezmény 1A. mellékletében foglalt mezőgazdasági megállapodás; |
|
(c) |
„mezőgazdasági áru”: a mezőgazdasági megállapodás 1. mellékletében felsorolt termék; |
|
(d) |
„repülőgép-javítási és -karbantartási szolgáltatások, amelyek végzése során a repülőgépet kivonják a szolgálatból”: olyan javítási és karbantartási tevékenységek, amelyeket akkor végeznek a repülőgépen vagy annak egy részén, amikor azt kivonják a szolgálatból; nem tartozik ide a forgalmi karbantartási tevékenység; |
|
(e) |
„dömpingellenes megállapodás”: a WTO-egyezmény 1A. mellékletében foglalt, az 1994. évi Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény VI. cikkének végrehajtásáról szóló megállapodás; |
|
(f) |
„számítógépes helyfoglalási rendszerrel összefüggő szolgáltatások”: a légitársaság menetrendjéről, igénybevételi lehetőségeiről, díjszabásáról és díjszabási szabályairól információkat tartalmazó számítógépes rendszeren keresztül nyújtott olyan szolgáltatások, amelyek segítségével a helyfoglalás, illetve a jegyváltás lebonyolítható; |
|
(g) |
„vám”: bármely fajta olyan vám vagy díj, amelyet áruk behozatalára vagy azzal összefüggésben vetnek ki; beletartozik az ilyen behozatallal összefüggésben kivetett bármely pótadó vagy pótdíj is, de nem tartoznak bele a következők:
|
|
(h) |
„vámérték-megállapítási megállapodás”: a WTO-egyezmény 1A. mellékletében foglalt, az 1994. évi Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény VII. cikkének végrehajtásáról szóló megállapodás; |
|
(i) |
„nap”: naptári nap, beleértve a hétvégéket és munkaszüneti napokat is; |
|
(j) |
„DSU”: a WTO-egyezmény 2. mellékletében foglalt, a vitarendezési szabályokról és eljárásokról szóló egyetértés; |
|
(k) |
„vállalkozás”: olyan jogalany, amelyet az alkalmazandó jognak megfelelően hoztak létre vagy más módon szerveződött, függetlenül attól, hogy nyereségorientált-e vagy sem, illetve hogy magán- vagy kormányzati tulajdonban van-e, ideértve bármely társaságot, trösztöt, partnerséget, közös vállalkozást, egyszemélyes társaságot vagy társulást; |
|
(l) |
„meglévő”: e megállapodás hatálybalépésének napján hatályban lévő; |
|
(m) |
„szabadon átváltható valuta”: a nemzetközi devizapiacokon széles körben forgalmazott és a nemzetközi ügyletekben széles körben használt valuta; |
|
(n) |
„GATS”: a WTO-egyezmény 1B. mellékletében foglalt, a szolgáltatások kereskedelméről szóló általános egyezmény; |
|
(o) |
„1994. évi GATT”: a WTO-egyezmény 1A. mellékletében foglalt, az 1994. évi Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény; |
|
(p) |
„áruk”: mind az anyagok, mind a termékek; |
|
(q) |
„valamely Fél áruja”: az 1994. évi GATT értelmében vett belföldi áru, amely magában foglalja az említett Fél származó áruit; |
|
(r) |
„földi kiszolgálási szolgáltatások”: egy repülőtéren egyedi díjfizetés vagy szerződés alapján légitársaságoknak nyújtott képviseleti, igazgatási és felügyeleti szolgáltatások, utaskezelés, poggyászkezelés, forgalmi előtéren előforduló feladatok, étkeztetés (5), a légi áruk és postai küldemények kezelése, a légi járművek üzemanyaggal való feltöltése, a légi járművek szervizelése és takarítása, földi szállítás, valamint járatüzemeltetés, a személyzet igazgatása és a repülés tervezésével kapcsolatos szolgáltatások; azonban nem foglalják magukban a saját kiszolgálást, a biztonsági szolgáltatásokat, a forgalmi karbantartási tevékenységet, a légijármű-javítást és -karbantartást; és az olyan alapvető központosított repülőtéri infrastruktúrák működtetését vagy igazgatását, mint például a jégmentesítő berendezések, az üzemanyag-elosztó rendszerek, a csomagkezelő rendszerek vagy a repülőtéren belüli fix közlekedési rendszerek; |
|
(s) |
„harmonizált rendszer” vagy „HR”: a Harmonizált Áruleíró- és Kódrendszer, ideértve az annak értelmezésére vonatkozó általános szabályokat, az áruosztályokhoz tartozó megjegyzéseket, az árucsoportokhoz tartozó megjegyzéseket és az alszámos megjegyzéseket, valamint azok módosításait; |
|
(t) |
„intézkedés”: minden törvény, rendelet, szabály, eljárás, határozat, közigazgatási intézkedés, előírás vagy gyakorlat (6); |
|
(u) |
„állampolgár”: olyan természetes személy, aki az Európai Unió valamely tagállamának vagy Mexikónak a saját jogszabályai szerinti állampolgárságával rendelkezik, vagy valamelyik Fél állandó lakosa; |
|
(v) |
„természetes személy (7)”:
az olyan természetes személy, aki Mexikónak is állampolgára és az Európai Unió valamely tagállamának állampolgárságával is rendelkezik, kizárólag azon Fél természetes személyének minősül, amely Fél szerinti állampolgársága a domináns és tényleges; |
|
(w) |
„OECD”: Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet; |
|
(x) |
„származó áru”: a 3. fejezetben (Származási szabályok és származási eljárások) meghatározott származási szabályok szerint származónak minősülő áru; |
|
(y) |
„személy”: természetes személy vagy vállalkozás; |
|
(z) |
„valamely Fél személye”: valamely Fél állampolgára vagy vállalkozása; |
|
(aa) |
„preferenciális tarifális elbánás”: a származó árukra a 2.4. cikk (A vámok eltörlése vagy csökkentése) alapján alkalmazandó vámtétel; |
|
(bb) |
„biztosítéki egyezmény”: a WTO-egyezmény 1A. mellékletében foglalt, a védintézkedésekről szóló megállapodás; |
|
(cc) |
„SCM-megállapodás”: a WTO-egyezmény 1A. mellékletében foglalt, a támogatásokról és kiegyenlítő intézkedésekről szóló megállapodás; |
|
(dd) |
„légiközlekedési szolgáltatások értékesítése és forgalmazása”: az érintett légi fuvarozó számára fennálló lehetőségek arra, hogy szabadon értékesítse és forgalomba hozza légiközlekedési szolgáltatásait, ideértve a forgalmazás minden vonatkozását, például a piackutatást, reklámozást és magát a forgalmazást is, de nem terjed ki a légiközlekedési szolgáltatások árazására vagy az alkalmazandó feltételekre; |
|
(ee) |
„szolgáltató”: bármely személy, aki szolgáltatásokat nyújt vagy szolgáltatásokat kíván nyújtani; |
|
(ff) |
„SPS-megállapodás”: a WTO-egyezmény 1A. mellékletében foglalt, az egészségügyi és növényegészségügyi intézkedések alkalmazásáról szóló megállapodás; |
|
(gg) |
„állami vállalat”: valamely Fél tulajdonában lévő vagy irányítása alatt álló vállalkozás; |
|
(hh) |
„TBT-megállapodás”: a WTO-egyezmény 1A. mellékletében foglalt, a kereskedelem technikai akadályairól szóló megállapodás; |
|
(ii) |
„terület”: az a terület, amelyen e megállapodás a IV. rész 2.2. cikke (Területi alkalmazás) értelmében alkalmazandó; |
|
(jj) |
„harmadik ország”: e megállapodás területi hatályán kívül eső ország vagy terület; |
|
(kk) |
„TRIPS-megállapodás”: a WTO-egyezmény 1C. mellékletében foglalt, a szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonatkozásairól szóló megállapodás; |
|
(ll) |
„bécsi egyezmény a szerződések jogáról”: az 1969. május 23-án Bécsben kelt bécsi egyezmény a szerződések jogáról; |
|
(mm) |
„WTO”: Kereskedelmi Világszervezet; és |
|
(nn) |
„WTO-egyezmény”: a Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó, 1994. április 15-én Marrákesben kelt Marrákesi Egyezmény. |
1.4. cikk
Kapcsolat a WTO-egyezménnyel
A Felek megerősítik a WTO-egyezmény alapján egymással szemben fennálló jogaikat és kötelezettségeiket.
1.5. cikk
Hivatkozás jogszabályokra és egyéb megállapodásokra
1. Eltérő rendelkezés hiányában az e megállapodás e részében akár általánosságban, akár egy konkrét törvényre, rendeletre vagy irányelvre történő hivatkozással említett bármely jogszabályi hivatkozást az esetlegesen módosított jogszabályokra való hivatkozásként is kell értelmezni.
2. Eltérő rendelkezés hiányában az e megállapodás e részében foglalt, részben vagy egészben más megállapodásokra vagy jogi eszközökre történő hivatkozást, vagy más megállapodások vagy jogi eszközök hivatkozással történő beépítését úgy kell értelmezni, hogy az magában foglalja a következőket:
|
(a) |
a kapcsolódó mellékletek, jegyzőkönyvek, lábjegyzetek, értelmezések és magyarázó feljegyzések; és |
|
(b) |
azon utódmegállapodások, amelyeknek a Felek részes felei, vagy a Felekre nézve kötelező módosítások, kivéve, ha a hivatkozás meglévő jogokat és kötelezettségeket erősít meg. |
1.6. cikk
A kötelezettségek teljesítése
1. Mindegyik Fél elfogadja az e megállapodás e része szerinti kötelezettségek teljesítéséhez szükséges általános vagy különös intézkedéseket, beleértve azon intézkedéseket is, amelyek az ilyen kötelezettségeknek a központi kormány, regionális vagy helyi önkormányzatok és hatóságok, valamint a rájuk ruházott hatásköröket gyakorló nem kormányzati testületek által való megfelelés biztosításához szükségesek.
2. Az egyértelműség érdekében: valamely Fél az e megállapodás e része szerinti jogokat és kötelezettségeket – e megállapodás IV. része 2.3. cikkének (A kötelezettségek teljesítése) (3) bekezdésében előírtak kivételével – csak e megállapodás e részének a másik Fél általi megsértése esetén és az ott – beleértve a 31. fejezetet (Vitarendezés) is – meghatározott követelményeknek megfelelően függesztheti fel.
1.7. cikk
A vegyes tanács különleges feladatai
1. Az e megállapodás e részében ráruházott feladatok bármelyikének ellátásakor az e megállapodás IV. részének 1.2. cikkével (Vegyes tanács) létrehozott vegyes tanács miniszteri szinten egyrészről az Uniós Fél kereskedelmi és beruházási ügyekért felelős képviselőiből, másrészről Mexikó gazdasági minisztériumának képviselőiből, vagy azok meghatalmazottjaiból áll.
2. A vegyes tanács az e megállapodás e részében foglalt célkitűzések teljesítése során módosíthatja a következőket:
|
(a) |
2-A. melléklet (Vámlebontási menetrend) és 2-E. melléklet (Borászati termékekre és szeszes italokra vonatkozó intézkedések); |
|
(b) |
3. fejezet (Származási szabályok és származási eljárások), beleértve a 3-A., 3-B., 3-C. és 3-D. mellékletet; |
|
(c) |
10-D. melléklet (A Fórum tagjai, a Fellebbviteli Fórum tagjai és a közvetítők magatartási kódexe); |
|
(d) |
Mexikó releváns jegyzékei és menetrendjei a 10.12. cikk (A megállapodásnak nem megfelelő intézkedések és kivételek) (6) bekezdése és a 11.8. cikk (A megállapodásnak nem megfelelő intézkedések és kivételek) (4) bekezdése szerint; |
|
(e) |
21-A. melléklet (Az Európai Unió érintett beszerzései) és 21-B. melléklet (Mexikó érintett közbeszerzései); |
|
(f) |
25-B. melléklet (Földrajzi árujelzők jegyzéke); |
|
(g) |
31-A. melléklet (Eljárási szabályzat) és 31-B. melléklet (A vitarendezési testület tagjaira és a közvetítőkre vonatkozó magatartási kódex); |
3. A vegyes tanács az e megállapodás e részében foglalt célkitűzések teljesítése érdekében továbbá:
|
(a) |
az e megállapodás e részében foglalt rendelkezések tekintetében kötelező erejű értelmezést fogadhat el; |
|
(b) |
az e megállapodás e részében előírt egyéb határozatokat hozhat; és |
|
(c) |
a Felek megállapodása szerint feladatkörének ellátása során egyéb intézkedéseket tehet. |
4. A (2) bekezdés a) pontjában hivatkozott módosításokat mindegyik Fél végrehajtja vonatkozó jogi eljárásai szerint, a Felek megállapodása szerinti határidőben.
1.8. cikk
A vegyes bizottság különleges feladatai
1. Az e megállapodás e részében ráruházott feladatok bármelyikének ellátásakor az e megállapodás IV. részének 1.3. cikkével (Vegyes bizottság) létrehozott vegyes bizottság egyrészről az Uniós Fél kereskedelmi és beruházási ügyekért felelős magas szintű képviselőiből, másrészről Mexikó gazdasági minisztériumának képviselőiből vagy azok meghatalmazottjaiból áll, az egyes Felek követelményeinek megfelelően.
2. A vegyes bizottság:
|
(a) |
támogatja a vegyes tanácsot a kereskedelemmel kapcsolatos ügyekkel összefüggő feladatainak ellátásában; |
|
(b) |
felelős az e megállapodás e részében foglalt rendelkezések megfelelő végrehajtásáért és alkalmazásáért, valamint az annak alkalmazása során elért eredmények értékeléséért; |
|
(c) |
a 31. fejezet (Vitarendezés) sérelme nélkül törekszik az e megállapodás e részének értelmezése vagy alkalmazása tekintetében esetlegesen felmerülő bármely nézeteltérés vagy vita megelőzésére és megoldására; |
|
(d) |
felügyeli az e megállapodás e része alapján létrehozott albizottságok és egyéb szervek munkáját; és |
|
(e) |
megvitatja a Felek közötti kereskedelmi és beruházási kapcsolatok további javításának lehetőségeit. |
3. A vegyes bizottság a (2) bekezdés szerinti feladatainak teljesítése során jogosult a következőkre:
|
(a) |
az e megállapodás e részében létrehozottaktól eltérő, a Felek képviselőiből álló, további albizottságokat és egyéb szerveket létrehozni, és a hatáskörébe tartozó feladatokat rájuk ruházni, továbbá határozni az általa létrehozott albizottságok és egyéb szervek feladatainak módosításáról, valamint azok feloszlatásáról; |
|
(b) |
javasolni a vegyes tanácsnak, hogy az e megállapodás e részében foglalt egyedi célkitűzésekkel összhangban határozatokat fogadjon el, beleértve az 1.7. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett módosításokat is, vagy ilyen határozatokat elfogadni a vegyes tanács ülései közötti időszakban, vagy amikor a vegyes tanács nem tud ülésezni; és |
|
(c) |
feladatainak ellátása során a Felek megállapodása vagy a vegyes tanács utasítása alapján egyéb intézkedéseket hozni. |
1.9. cikk
Az e megállapodás III. részéért felelős koordinátorok
1. Az egyes Felek e megállapodás e részére vonatkozóan koordinátort jelölnek ki, és erről e megállapodás hatálybalépésétől számított 60 napon belül értesítik egymást.
2. A koordinátorok:
|
(a) |
elősegítik a Felek közötti kommunikációt az e megállapodás e részének hatálya alá tartozó kérdésekben, valamint az e rész alapján létrehozott egyéb kapcsolattartó pontok között; |
|
(b) |
ezen cikkel összhangban közösen elkészítik a vegyes tanács és a vegyes bizottság üléseinek napirendjét és megteszik az egyéb szükséges előkészületeket; és |
|
(c) |
adott esetben nyomon követik a vegyes tanács és a vegyes bizottság által elfogadott határozatokat. |
1.10. cikk
E megállapodás III. részével foglalkozó albizottságok és egyéb szervek
1. A Felek a következő albizottságokat és egyéb szerveket hozzák létre, amelyek egyrészről az Uniós Fél, másrészről Mexikó képviselőiből állnak:
|
(a) |
árukereskedelmi bizottság; |
|
(b) |
mezőgazdasági albizottság; |
|
(c) |
borok és szeszes italok kereskedelmével foglalkozó albizottság; |
|
(d) |
a vámüggyel, a kereskedelmi eljárások egyszerűsítésével és a származási szabályokkal foglalkozó albizottság; |
|
(e) |
egészségügyi és növényegészségügyi intézkedésekkel foglalkozó albizottság; |
|
(f) |
állatjóléttel és antimikrobiális rezisztenciával foglalkozó közös munkacsoport; |
|
(g) |
a kereskedelem technikai akadályaival foglalkozó albizottság; |
|
(h) |
szolgáltatásokkal és beruházással foglalkozó albizottság; |
|
(i) |
pénzügyi szolgáltatások albizottsága; |
|
(j) |
közbeszerzési albizottság; |
|
(k) |
szellemi tulajdonnal foglalkozó albizottság; |
|
(l) |
kereskedelemmel és fenntartható fejlődéssel foglalkozó albizottság. |
2. Amennyiben e megállapodás e része másként nem rendelkezik, az e cikk (1) bekezdésében említett albizottságokra és egyéb szervekre e megállapodás IV. részének 1.4. cikke (Albizottságok és egyéb szervek) alkalmazandó.
3. Az (1) bekezdésben említett albizottságok és egyéb szervek megfelelő ajánlásokat tehetnek az e megállapodás e részében meghatározott esetekben.
4. Az ajánlásokat közös megegyezéssel kell elfogadni.
1.11. cikk
Kapcsolat a civil társadalommal
1. Az e megállapodás e részének alkalmazásával kapcsolatos kérdések megvitatása céljából mindegyik Fél évente legalább egyszer ülésezik az e megállapodás IV. részének 1.7. cikkében (Belső tanácsadó csoport) említett belső tanácsadó csoportjával.
2. Amikor a vegyes tanács vagy a vegyes bizottság kereskedelmi formációban ülésezik, összehívja az e megállapodás IV. részének 1.8. cikkében (Civil társadalmi fórum) említett civil társadalmi fórum ülését annak érdekében, hogy párbeszédet folytasson e megállapodás e részének alkalmazásáról.
2. FEJEZET
ÁRUKERESKEDELEM
2.1. cikk
Fogalommeghatározások
E fejezet alkalmazásában:
|
(a) |
„konzuli intézkedés”: az importáló Fél konzuljától az exportáló Fél területén vagy egy harmadik Fél területén az áruimporthoz szükséges vagy azzal összefüggésben felmerülő konzuli számla, a kereskedelmi számlára vonatkozó konzuli engedély, származási bizonyítvány, manifeszt, a fuvarozást végző szolgáltató kiviteli nyilatkozatai, vagy egyéb vámügyi okiratok beszerzésére irányuló eljárás; |
|
(b) |
„exportengedélyezési eljárás”: olyan közigazgatási eljárás, amely az exportáló Fél területéről történő kivitel előzetes feltételeként kérelem vagy egyéb, vámkezeléshez általában szükségestől eltérő, dokumentáció benyújtását írja elő az exportáló Fél megfelelő közigazgatási szervéhez vagy szerveihez; |
|
(c) |
„importengedélyezési megállapodás”: a WTO-egyezmény 1A. mellékletében foglalt, az importengedélyezési eljárásokról szóló megállapodás; |
|
(d) |
„importengedélyezési eljárás”: olyan közigazgatási eljárás, amely az importáló Fél területére történő behozatal előzetes feltételeként kérelem vagy egyéb, vámkezeléshez általában szükségestől eltérő dokumentáció benyújtását írja elő az importáló Fél megfelelő közigazgatási szervéhez vagy szerveihez. |
2.2. cikk
Hatókör
E megállapodás eltérő rendelkezése hiányában e fejezet valamely Fél áruinak kereskedelmére alkalmazandó.
2.3. cikk
Nemzeti elbánás
1. A Felek nemzeti elbánásban részesítik a másik Fél áruit, összhangban az 1994. évi GATT III. cikkével, és a hozzá fűzött megjegyzésekkel és kiegészítő rendelkezésekkel. E célból az 1994. évi GATT III. cikkét, ideértve annak megjegyzéseit és kiegészítő rendelkezéseit is, belefoglalják e megállapodásba, és az értelemszerűen e megállapodás részét képezi.
2. Az egyértelműség érdekében a nemzeti elbánás azt jelenti, hogy Mexikó valamely, a szövetségi szinttől eltérő szintű kormánya, vagy az Európai Unió valamely tagállamának nemzeti vagy más szintű kormánya nem részesíti az említett szintű kormány által a hasonló, közvetlenül versenyző vagy helyettesítő áruk számára biztosítottnál kevésbé előnyös elbánásban Mexikó, illetve a tagállam áruit.
2.4. cikk
A vámok eltörlése vagy csökkentése
1. E megállapodás eltérő rendelkezése hiányában mindegyik Fél a 2-A. mellékletnek megfelelően megszünteti vagy csökkenti a származó árukra kivetett vámjait, és e megállapodás hatálybalépésétől kezdve – a 2-A. melléklet 2-A-1. vagy 2-A-2. függelékében foglaltak kivételével – nem alkalmaz vámot a harmonizált rendszer 1–97. árucsoportjába tartozó származó árukra.
2. E megállapodás eltérő rendelkezése hiányában a Felek nem növelhetik a másik Fél származó árujára vonatkozó meglévő vámokat, és nem fogadhatnak el új vámokat azokra nézve (9).
3. Ha valamelyik Fél csökkenti az általa alkalmazott legnagyobb kedvezményes vámtételt, a másik Fél származó áruira mindaddig az említett vámtételt kell alkalmazni, amíg az alacsonyabb a 2-A. melléklet alapján meghatározott vámtételnél.
4. Valamelyik Fél kérésére a Felek konzultációt folytatnak a származó áruk piacra jutására vonatkozóan a 2-A. mellékletben meghatározott tarifális elbánás javításának lehetőségéről. A vegyes tanács határozhat az említett melléklet módosításáról (10).
5. Az egyértelműség érdekében: valamely Fél fenntarthatja vagy növelheti a származó árura vonatkozó vámot a WTO Vitarendezési Testülete által engedélyezett esetekben.
2.5. cikk
Kiviteli vámok, adók vagy más díjak
1. A Felek nem vezetnek be vagy tartanak fenn a másik Fél területére irányuló áruexportra olyan adót vagy díjat, amely meghaladja az adott árura belföldi fogyasztás esetén kivetett adót vagy díjat.
2. A Felek nem vezetnek be vagy tartanak fenn a másik Fél területére irányuló áruexportra vagy azzal kapcsolatban olyan vámot vagy díjat, amely meghaladja az adott árura belföldi fogyasztás esetén kivetett vámot vagy díjat.
3. E cikk egyetlen rendelkezése sem akadályozza meg a Feleket abban, hogy az áru kivitelére a 2.6. cikk alapján megengedett díjat vagy terhet állapítsanak meg.
2.6. cikk
Díjak és alaki követelmények
1. Az egyik Fél által a másik Fél árujának behozatalára vagy valamely árunak a másik Fél részére történő kivitelére, vagy azzal kapcsolatban kivetett díjak és egyéb terhek összege a nyújtott szolgáltatások hozzávetőleges költségére korlátozódik, és azok nem képezhetik a belföldi áruk közvetett védelmét, sem pedig a kivitel vagy a behozatal adóügyi célból való megadóztatását.
2. Egyik Fél sem alkalmaz vámkezelési díjat a származó árukra (11).
3. A Felek közzéteszik az importtal vagy az exporttal kapcsolatban általuk kivetett díjakat és illetékeket oly módon, hogy a kormányok, kereskedők és más érdekelt felek tájékozódhassanak azokról.
4. Egyik Fél sem ír elő konzuli intézkedéseket – a kapcsolódó díjakat és terheket is beleértve – a másik Fél valamely árujának importjával összefüggésben (12).
2.7. cikk
Az áruk javítást vagy átalakítást követő újbóli belépése
1. „javítás vagy átalakítás”: egy árun végzett minden olyan feldolgozási művelet, amelynek célja működési vagy anyaghibák orvoslása, valamint kiterjed az áru eredeti funkciójának helyreállítására vagy a használatára vonatkozó műszaki előírásoknak való megfelelés biztosítására, amely nélkül az árut nem lehetne a szokásos módon, rendeltetésszerűen használni. Az áru javítása magában foglalja a helyreállítást és a karbantartást, de nem terjed ki olyan műveletre vagy folyamatra, amely:
|
(a) |
megsemmisíti egy áru alapvető jellemzőit vagy új, illetve kereskedelmi szempontból eltérő árut hoz létre; |
|
(b) |
egy félkész árut késztermékké alakít; vagy |
|
(c) |
alapvetően megváltoztatja egy áru működését. |
2. Valamely Fél nem alkalmazhat vámot azon árura – annak származásától függetlenül – amely azt követően lép újra a területére, hogy a területéről ideiglenesen a másik Fél területére exportálták javítás vagy átalakítás céljából, attól függetlenül, hogy az ilyen javítást vagy átalakítást annak a Félnek a területén is elvégezhették volna, amelytől az árut javítás vagy átalakítás céljából exportálták.
3. A (2) bekezdés nem alkalmazandó a vámraktárba, vámszabad területre vagy hasonló státuszban importált olyan árura, amelyet ezt követően exportálnak javítás céljából, és nem importálják újra vámraktárba, vámszabad területre vagy hasonló státuszban.
4. Valamely Fél nem alkalmazhat vámot azon árura – annak származásától függetlenül –, amelyet a másik Fél területéről ideiglenesen, javítás vagy átalakítás céljából importálnak.
2.8. cikk
Átalakított áruk
1. „átalakított áru”: az e megállapodás 2-B. mellékletében foglalt áruk kivételével, minden olyan, a harmonizált rendszer 84–90. árucsoportjába vagy 9402 vámtarifaszáma alá besorolt áru, amely:
|
(a) |
teljes egészében vagy részben használt árukból visszanyert anyagokból készül; |
|
(b) |
egy új állapotú hasonló áruéhoz hasonló teljesítménnyel és működési feltételekkel, valamint várható élettartammal rendelkezik; és |
|
(c) |
egy új állapotú hasonló áruval megegyező garanciával rendelkezik. |
2. E megállapodás eltérő rendelkezése hiányában egyik Fél sem részesítheti a másik Fél átalakított áruit kedvezőtlenebb elbánásban annál, mint amilyenben az új állapotú hasonló árukat részesíti.
3. Valamely Fél az e megállapodás és a WTO-egyezmények szerinti kötelezettségeinek tiszteletben tartása mellett előírhatja a következőket:
|
(a) |
az átalakított árukat a területén történő forgalmazás vagy értékesítés céljából ekként azonosítsák, beleértve a kifejezetten a fogyasztók megtévesztésének megakadályozása érdekében alkalmazott címkézést is; és |
|
(b) |
az átalakított áruk megfeleljenek az új állapotú hasonló árukra vonatkozó valamennyi alkalmazandó műszaki követelménynek és előírásnak. |
4. Az egyértelműség érdekében az újragyártott árukra a 2.9. cikk alkalmazandó. Amennyiben valamely Fél behozatali vagy kiviteli tilalmakat vagy korlátozásokat fogad el vagy tart fenn a használt árukra vonatkozóan, az említett intézkedéseket nem alkalmazza az átalakított árukra.
2.9. cikk
Import- és exportkorlátozások
Az e megállapodás 2-C. mellékletében foglalt eltérő rendelkezés hiányában egyik Fél sem fogad el és tart fenn tilalmat vagy korlátozást a másik Fél bármely árujának behozatala vagy bármely árunak a másik Fél területére irányuló kivitele vagy exportra történő értékesítése esetén, kivéve az 1994. évi GATT XI. cikkével összhangban, beleértve a hozzá fűzött megjegyzéseket és kiegészítő rendelkezéseket. E célból az 1994. évi GATT XI. cikkét, ideértve annak megjegyzéseit és kiegészítő rendelkezéseit is, belefoglalják e megállapodásba, és az értelemszerűen e megállapodás részét képezi.
2.10. cikk
Importengedélyezés
1. A Felek bármely importengedélyezési eljárást az importengedélyezési megállapodás 1–3. cikkével összhangban vezetnek be és működtetnek.
2. Az új importengedélyezési eljárásokról és a meglévő importengedélyezési eljárások bármely módosításáról a Felek az eljárás közzétételét követő 60 napon belül, és lehetőség szerint legkésőbb az új eljárás vagy módosítás hatálybalépése előtt 60 nappal értesítik egymást. Az értesítésnek tartalmaznia kell az importengedélyezési megállapodás 5. cikkének (2) bekezdésében meghatározott információkat, valamint az e cikk (4) bekezdésében említett hivatalos weboldalak elektronikus címét. Akkor tekinthető úgy, hogy a Fél megfelel a rendelkezésnek, ha az importengedélyezési megállapodás 5. cikkének (1)–(3) bekezdésével összhangban értesíti az importengedélyezési megállapodás 4. cikkében meghatározott importengedélyezési bizottságot a vonatkozó új importengedélyezési eljárásról vagy annak bármely módosításáról.
3. Az egyik Fél kérésére a másik Fél haladéktalanul rendelkezésre bocsát minden lényeges információt, beleértve az importengedélyezési megállapodás 5. cikkének (2) bekezdésében meghatározott információkat is, bármely általa elfogadni tervezett, elfogadott vagy fenntartott behozatali engedélyezési eljárással, illetve a meglévő engedélyezési eljárások módosításával kapcsolatban.
4. A Felek közzéteszik a vonatkozó hivatalos weboldalakon azokat az információkat, amelyek közzétételét az importengedélyezési megállapodás 1. cikke (4) bekezdésének a) pontja előírja számukra, és biztosítják, hogy az importengedélyezési megállapodás 5. cikkének (2) bekezdésében meghatározott információk nyilvánosan hozzáférhetők legyenek.
2.11. cikk
Exportengedélyezés
1. A Felek közzéteszik új exportengedélyezési eljárásaikat, illetve meglévő exportengedélyezési eljárásaik módosításait, beleértve adott esetben a megfelelő hivatalos weboldalakon is. Az ilyen közzétételre lehetőség szerint legkésőbb az eljárás vagy a módosítás hatálybalépése előtt 45 nappal, de legkésőbb az eljárás vagy a módosítás hatálybalépésének napján sor kerül.
2. E megállapodás hatálybalépésétől számított 60 napon belül az egyes Felek értesítik egymást meglévő exportengedélyezési eljárásaikról. Az egyes Felek értesítik egymást minden új exportengedélyezési eljárásról és a meglévő exportengedélyezési eljárások bármely módosításáról, azok közzétételétől számított 60 napon belül. Ilyen értesítésekben hivatkozni kell a forrásra, ahol a (3) bekezdésben előírt információkat közzéteszik, és adott esetben a releváns hivatalos weboldal címére is.
3. Az exportengedélyezési eljárások közzététele a következő információkat tartalmazza:
|
(a) |
az exportengedélyezési eljárások szövege és azok bármely módosítása; |
|
(b) |
az egyes exportengedélyezési eljárások hatálya alá tartozó áruk; |
|
(c) |
minden egyes eljárás esetében az exportengedély igénylésére vonatkozó eljárás és minden olyan kritérium leírása, amelyet a kérelmezőnek az exportengedély igényléséhez teljesítenie kell, mint például a tevékenységére vonatkozó engedély birtoklása, beruházás létrehozása vagy fenntartása vagy meghatározott formában való működés valamely Fél területén; |
|
(d) |
azon kapcsolattartási pont(ok), ahol az érdekelt személyek további információkat kaphatnak az exportengedély megszerzéséhez szükséges feltételekről; |
|
(e) |
azon közigazgatási szerv(ek), amely(ek)hez be kell nyújtani a kérelmet vagy más vonatkozó dokumentációt; |
|
(f) |
az exportengedélyezési eljárás keretében végrehajtásra kerülő bármely intézkedés(ek) leírása; |
|
(g) |
az az időszak, amely alatt az adott exportengedélyezési eljárás hatályban marad, kivéve, ha az eljárás egy új közzététel keretében történő visszavonásig vagy felülvizsgálatig hatályban marad; |
|
(h) |
ha a Fél exportengedélyezési eljárást szándékozik alkalmazni egy exportkvóta igazgatására, a kvóta teljes mennyisége, a kvóta nyitó- és zárónapja, valamint adott esetben a kvóta értéke; és |
|
(i) |
az exportengedély megszerzésére vonatkozó kötelesség alóli bármely mentesség vagy kivétel, az ilyen mentességek vagy kivételek igénylésének vagy használatának módja és azok megadásának kritériumai. |
4. Az egyértelműség érdekében: e cikk egyetlen rendelkezése sem kötelez valamely Felet importengedély kiadására, illetve nem akadályoz valamely Felet az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának határozataiból, valamint a multilaterális nonproliferációs rendszerekből és exportellenőrzési megállapodásokból eredő kötelezettségei vagy kötelezettségvállalásai teljesítésében.
2.12. cikk
Vámérték-megállapítás
A Felek megerősítik a vámérték-megállapítási megállapodás szerinti jogaikat és kötelezettségeiket.
2.13. cikk
Áruk ideiglenes behozatala
1. Mindegyik Fél biztosítja az ideiglenes behozatalt a behozatali vámok alóli teljes, feltételes mentesség mellett, a jogszabályaiban és egyéb rendelkezéseiben előírtak szerint, a következő áruk esetében, azok származására való tekintet nélkül:
|
(a) |
kiállításokon, vásárokon, találkozókon, bemutatókon vagy más hasonló rendezvényeken bemutatásra vagy használatra szánt áruk; |
|
(b) |
szakmai berendezések, ideértve a sajtó által, vagy a hang- vagy televíziós műsorszolgáltatáshoz használt berendezéseket, a szoftvereket, a cinematográfiai berendezéseket és az ilyen berendezések segédeszközeit vagy tartozékait, amelyek egy meghatározott feladat elvégzése céljából a Fél területére látogató személy üzleti tevékenységének, szakmájának vagy foglalkozásának gyakorlásához szükségesek; |
|
(c) |
konténerek, kereskedelmi minták, reklámfilmek és felvételek, valamint kereskedelmi tevékenység keretében behozott egyéb áruk; |
|
(d) |
sportcélokra behozott áruk; |
|
(e) |
humanitárius célból behozott áruk; és |
|
(f) |
meghatározott célokra behozott állatok. |
2. A Felek előírhatják, hogy az (1) bekezdéssel összhangban ideiglenes behozatal tárgyát képező árukat:
|
(a) |
újrakivitelre kell szánni anélkül, hogy bármilyen változáson esnének át, kivéve az áruk használata miatti szokásos értékcsökkenést; |
|
(b) |
kizárólag a másik Fél állampolgára által vagy annak személyes felügyelete alatt lehet felhasználni a másik Fél e személyének üzleti tevékenysége, szakmája, foglalkozása vagy sporttevékenysége gyakorlása során; |
|
(c) |
nem lehet eladni vagy bérbe adni, amíg a Fél területén tartózkodik; |
|
(d) |
az importáló Fél kérésére biztosítékkal kell ellátni, amelynek összege nem haladja meg a belépéskor vagy a végleges behozatalkor egyébként fizetendő, az áruk kivitelekor felszabadítható díjakat; |
|
(e) |
behozatalkor és kivitelkor azonosítani kell tudni; |
|
(f) |
újra exportálni kell az ideiglenes behozatal céljához észszerűen kapcsolódó meghatározott időszakon belül; és |
|
(g) |
a tervezett felhasználásukhoz szükséges mértéket meg nem haladó mennyiségben lehet engedélyezni. |
3. Az egyes Felek az e cikk alapján ideiglenesen behozott áruk újrakivitelét bármelyik, az eredeti behozatalra nem használt vámkikötőn vagy vámhivatalon keresztül engedélyezik.
4. Az egyes Felek biztosítják, hogy az importőrt vagy az e cikk alapján behozott árukért felelős bármely más személyt ne vonják felelősségre az ilyen áruk kivitelének elmulasztásáért az ideiglenes behozatalra megállapított határidőn belül, beleértve a jogszerű hosszabbítást is, amennyiben az importáló Fél számára kielégítő bizonyítékot nyújt be a vámjogszabályokkal összhangban arra vonatkozóan, hogy az áruk teljes mértékben megsemmisültek vagy helyrehozhatatlanul károsodtak.
2.14. cikk
Együttműködés
1. A Felek közötti, a preferenciális tarifális elbánással kapcsolatos igazgatási együttműködésre vonatkozó különös rendelkezéseket a 2-D. melléklet tartalmazza.
2. A Felek az e megállapodás hatálybalépését követő egy év elteltével évente megosztják egymással az importstatisztikákat mindaddig, amíg az árukereskedelmi bizottság másként nem határoz. A behozatali statisztikák cseréje arra a legutóbbi évre vonatkozó adatokra terjed ki, amelyre vonatkozóan ilyen adatok rendelkezésre állnak, beleértve az értéket és a mennyiséget is, a tarifasorok szintjén az e megállapodás alapján preferenciális tarifális elbánásban részesülő, valamint a preferenciális elbánásban nem részesülő, a másik Féltől származó áruk behozatala tekintetében.
2.15. cikk
Árukereskedelmi bizottság
Az 1.10. cikk (E megállapodás III. részével foglalkozó albizottságok és egyéb szervek) (1) bekezdésének a) pontjával létrehozott árukereskedelmi bizottság:
|
(a) |
figyelemmel kíséri e fejezet és a 2-A–2-G melléklet végrehajtását és igazgatását; |
|
(b) |
előmozdítja a Felek közötti árukereskedelmet, többek között a származó áruk piacra jutására vonatkozó tarifális elbánásról, illetve szükség esetén egyéb kérdésekről folytatott konzultációk révén; |
|
(c) |
fórumot biztosít az e fejezettel kapcsolatos kérdések megvitatására és megoldására; |
|
(d) |
haladéktalanul kezeli a Felek közötti kereskedelem útjában álló akadályokat, különösen a nem tarifális intézkedések alkalmazásával kapcsolatosan, és az ilyen kérdéseket adott esetben a vegyes bizottság elé utalja megfontolás céljából; |
|
(e) |
javasolja a vegyes bizottságnak e fejezet módosítását vagy kiegészítését; |
|
(f) |
koordinálja a kedvezmények kihasználására vonatkozó adatcserét vagy döntése szerint bármely más, a Felek közötti árukereskedelemre vonatkozó információcserét; |
|
(g) |
felülvizsgálja a harmonizált rendszer jövőbeli módosításait annak biztosítása érdekében, hogy az egyes Felek e megállapodás szerinti kötelezettségei ne változzanak, és konzultál bármely kapcsolódó konfliktus rendezéséről; |
|
(h) |
ellátja a vegyes bizottság által rábízott egyéb feladatokat. |
2.16. cikk
Hatókör
E szakasz a valamely Fél által a mezőgazdasági áruk kereskedelmével kapcsolatban elfogadott vagy fenntartott intézkedésekre alkalmazandó.
2.17. cikk
Együttműködés többoldalú fórumokon
1. A Felek a WTO keretében együttműködnek egy egyetemes, szabályokon alapuló, nyílt, megkülönböztetéstől mentes és méltányos multilaterális kereskedelmi rendszer előmozdítása, a mezőgazdasági tárgyalások továbbvitele, valamint a mezőgazdasági termékek kereskedelmét megkönnyítő új szabályrendszer kialakításának előmozdítása érdekében.
2. A Felek elismerik, hogy egyes exportintézkedések, például az exporttilalmak, az exportkorlátozások vagy a kiviteli vámok káros hatással lehetnek a mezőgazdasági áruk kritikus ellátására. E tekintetben a Felek a vonatkozó nemzetközi fórumokon való aktív részvétel révén támogatják a szabályrendszer kialakítását.
2.18. cikk
Exportverseny
1. E cikk alkalmazásában:
|
(a) |
„exporttámogatások”: a mezőgazdasági megállapodás 1. cikkének e) pontja szerinti támogatások; és |
|
(b) |
„azonos hatású intézkedések”: az exporttámogatással azonos hatású exporthitelek, exporthitel-garanciák vagy biztosítási programok, valamint egyéb intézkedések (13). |
2. A Felek megerősítik a WTO exportversenyről szóló, a Nairobiben tartott miniszteri konferencia által 2015. december 19-én elfogadott határozatban foglalt azon kötelezettségvállalásaikat, hogy a lehető legnagyobb önmérsékletet tanúsítsanak az exporttámogatások valamennyi formája és az azokkal azonos hatású exportintézkedések igénybevételével kapcsolatban, fokozzák az átláthatóságot és javítsák az exporttámogatások valamennyi formája és az azokkal azonos hatású exportintézkedések nyomon követését.
3. A Felek nem fogadnak el vagy nem tartanak fenn exporttámogatást olyan mezőgazdasági áru vonatkozásában, amelyet exportálnak a másik Fél területére vagy oda exportált áruba foglalnak bele.
4. A Felek nem tartanak fenn, nem vezetnek be vagy nem vezetnek be újra más, azonos hatású intézkedést olyan mezőgazdasági áru vonatkozásában, amelyet exportálnak a másik Fél területére vagy oda exportált áruba foglalnak bele, kivéve, ha az azonos hatású intézkedés megfelel a releváns WTO-egyezményben, határozatban vagy kötelezettségvállalásban meghatározott feltételeknek.
5. Az átláthatóság fokozása és az exporttámogatások és az azokkal azonos hatású egyéb intézkedések nyomon követésének javítása érdekében, ha az egyik Félben megalapozott kétség merül fel azzal kapcsolatban, hogy a területére exportálni szánt mezőgazdasági árut a másik Fél exporttámogatásban vagy azzal azonos hatású intézkedésben részesíti, kérheti a másik Felet, hogy az szolgáltasson megfelelő információkat az alkalmazott intézkedésekre vonatkozóan. A kért tájékoztatást haladéktalanul biztosítani kell.
2.19. cikk
Vámkontingensek igazgatása
1. A 2-A. melléklettel összhangban vámkontingenseket alkalmazó Fél:
|
(a) |
ezen vámkontingenseket megfelelő időben, átlátható, objektív és megkülönböztetésmentes módon, saját jogszabályaival összhangban kezeli; és |
|
(b) |
a vámkontingens-kezeléssel kapcsolatos minden releváns információt, beleértve a rendelkezésre álló mennyiséget, a kihasználtsági arányokat és a jogosultsági kritériumokat, megfelelő időben és folyamatosan nyilvánosan hozzáférhetővé teszi. |
2. A Felek a vámkontingensek kezelésével kapcsolatos bármely kérdésben konzultálnak egymással. E célból a Felek közötti kommunikáció megkönnyítése érdekében mindegyik Fél kapcsolattartó pontot jelöl ki, és értesíti a másik Felet a kapcsolattartó elérhetőségeiről. A Felek az adott elérhetőségi adatokkal kapcsolatos bármilyen változásról haladéktalanul értesítik egymást.
2.20. cikk
Mezőgazdasági albizottság
1. Az 1.10. cikk (E megállapodás III. részével foglalkozó albizottságok és egyéb szervek) (1) bekezdésének b) pontjával létrehozott mezőgazdasági albizottság:
|
(a) |
figyelemmel kíséri e szakasz végrehajtását és igazgatását, és előmozdítja az együttműködést a mezőgazdasági termékek Felek közötti kereskedelmének megkönnyítése érdekében; |
|
(b) |
fórumot biztosít a Felek számára a mezőgazdasági programjaikkal és a mezőgazdasági áruk Felek közötti kereskedelmével kapcsolatos fejlemények megvitatására; |
|
(c) |
foglalkozik a mezőgazdasági áruk Felek közötti kereskedelme előtt álló akadályok – beleértve a nem vámjellegű akadályokat – felszámolásával; |
|
(d) |
értékeli az e fejezet által az egyes Felek mezőgazdasági ágazatára gyakorolt hatást, a fejezetben foglalt eszközök működését, és megfelelő intézkedéseket javasol az árukereskedelmi bizottság számára; |
|
(e) |
fórumot biztosít a többi érintett albizottsággal, munkacsoporttal, illetve e megállapodás alapján létrehozott egyéb szaktestülettel folytatott konzultációk számára az ezen szakasszal kapcsolatos kérdésekben; |
|
(f) |
ellátja az árukereskedelmi bizottság által rábízott egyéb feladatokat; és |
|
(g) |
jelentést készít az árukereskedelmi bizottságnak az e bekezdés szerint végzett munkájának eredményeiről. |
2. Eltérő megállapodás hiányában a mezőgazdasági albizottság évente legalább egyszer ülésezik.
3. Különleges körülmények felmerülése esetén valamely Fél kérésére a mezőgazdasági albizottság a Felek megállapodása szerint legkésőbb a kérést követő 30 napon belül összeül.
2.21. cikk
Hatókör
E szakasz a harmonizált rendszer 2204, 2205 és 2208 vámtarifaszáma alá besorolt borászati termékekre (14) és szeszes italokra alkalmazandó.
2.22. cikk
Borászati eljárások
1. Az Európai Unió engedélyezi az emberi fogyasztásra szánt, Mexikóból származó és a következőknek megfelelően készített bortermékeknek a területére történő behozatalát és forgalmazását:
|
(a) |
a Mexikóban a 2-E. melléklet A. részében említett jogszabályok és egyéb rendelkezések által engedélyezett termékmeghatározások; és |
|
(b) |
a Mexikóban a 2-E. melléklet A. részében említett jogszabályok és egyéb rendelkezések által, vagy Mexikó illetékes hatósága által a kivitelre szánt borokban történő felhasználásra más módon engedélyezett borászati eljárások és alkalmazott korlátozások, amennyiben azokat a Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Szervezet (a továbbiakban: OIV) ajánlja és közzéteszi. |
Az e bekezdésben említett engedélyezés feltétele azon követelmény, hogy a borokhoz nem adható alkohol vagy szeszes ital, kivéve a likőrborokat, amelyekhez szőlő eredetű alkoholt vagy szőlőpárlatot lehet hozzáadni. Ezen albekezdés nem érinti a „vino generoso” előállítását, amelyhez hozzáadható nem szőlő eredetű alkohol, feltéve, hogy az ilyen tényt egyértelműen feltüntetik a címkén.
2. Mexikó engedélyezi az Európai Unióból származó és a következőknek megfelelően előállított boroknak a területére emberi fogyasztás céljából történő behozatalát és ottani forgalmazását:
|
(a) |
az Európai Unióban a 2-E. melléklet B. részében említett törvények és rendeletek által engedélyezett termékmeghatározások; |
|
(b) |
az Európai Unióban a 2-E. melléklet B. részében említett törvények és rendeletek alapján engedélyezett borászati eljárások és alkalmazott korlátozások; és |
|
(c) |
az a tény, hogy alkohol vagy szeszes italok hozzáadása kizárt minden bor esetében, kivéve a likőrborokat, amelyekhez csak szőlő eredetű alkoholt vagy szőlőpárlatot lehet hozzáadni. |
3. Az egyik Fél területéről importált és a másik Fél területén forgalmazott borokban használható szőlőfajták a Vitis vinifera növények fajtái és azok hibridjei, azon szigorúbb jogszabályok és rendelkezések sérelme nélkül, amelyekkel a Fél a területén előállított bor tekintetében rendelkezhet.
4. A vegyes tanács módosíthatja a 2-E. melléklet A. és B. részét a termékmeghatározásokra, valamint a borászati eljárásokra és korlátozásokra való hivatkozások hozzáadása, törlése vagy frissítése érdekében.
2.23. cikk
Borászati termékek és szeszes italok címkézése
1. A Felek nem követelik meg, hogy a következő időpontok vagy az azokkal egyenértékű, időpontra utaló jelölések valamelyike szerepeljen a borok tárolóedényén, címkéjén vagy csomagolásán:
|
(a) |
csomagolás dátuma; |
|
(b) |
palackozás dátuma; |
|
(c) |
termelés vagy előállítás dátuma; |
|
(d) |
lejárat napja, fogyaszthatósági idő, felhasználhatósági idő, lejárati idő; |
|
(e) |
minőségmegőrzési idő, „Minőségét megőrzi: …-ig” jelölés; vagy |
|
(f) |
forgalomba hozhatóság határideje. |
A Felek előírhatják a minőségmegőrzési idő feltüntetését romlandó összetevők hozzáadása esetén, vagy ha a gyártó úgy ítéli meg, hogy a tartósság nem haladja meg a 12 hónapot.
2. A Felek nem követelik meg, hogy a borászati termékek vagy szeszes italok tárolóedényein, címkéin vagy csomagolásán a védjegyek, márkanevek vagy földrajzi jelzések fordítása szerepeljen.
3. A Felek engedélyezik kötelező információknak, többek között fordításoknak, a borászati termékek vagy szeszes italok tárolóedényére rögzített kiegészítő címkén való feltüntetését. A kiegészítő címkék a behozatalt követően, de a terméknek az adott Fél területén történő eladásra történő felkínálását megelőzően helyezhetők el az importált bor- vagy szeszesital-tárolókon, feltéve, hogy az eredeti címkén szereplő kötelező információkat hiánytalanul és pontosan tüntetik fel.
4. A Felek engedélyezik a tételazonosító kódok használatát, feltéve, hogy az említett kódok nem törölhetők.
5. Egyik Fél sem alkalmaz címkézési intézkedést azokra a borászati termékekre és szeszes italokra, amelyeket az adott Fél területén az intézkedés hatálybalépése előtt hoztak forgalomba, kivéve rendkívüli körülmények fennállása esetén.
6. A Felek engedélyezik rajzok, ábrák, illusztrációk és állítások vagy jelmagyarázatok használatát a palackokon, feltéve, hogy azok nem helyettesítik a kötelező címkézési információkat, és a fogyasztókat nem tévesztik meg a borászati termékek és szeszes italok tényleges jellemzői és összetétele tekintetében.
7. Egyik Fél sem követeli meg a borászati termékek vagy szeszes italok címkéjén azon allergének feltüntetését, amelyeket a borászati termékek vagy szeszes italok előállítása és készítése során használtak, de a végtermékben nincsenek jelen.
8. A Felek közötti borkereskedelem esetében az Európai Unióból származó bort Mexikóban a 2-E. melléklet C. részében meghatározott terméktípus feltüntetésével lehet címkézni.
9. A Felek az ipari tulajdon oltalmára létesült, 1883. március 20-án Párizsban kelt Párizsi Egyezménnyel (a továbbiakban: Párizsi Egyezmény) összhangban a borászati termékek és szeszes italok tekintetében oltalomban részesítik a következő elnevezéseket:
|
(a) |
egy európai uniós tagállam neve; és |
|
(b) |
a Mexikói Egyesült Államok vagy Mexikó és államainak neve. |
10. A Felek engedélyezik, hogy a borászati termékek vagy szeszes italok címkéin az alkoholtartalmat a következő rövidítésekkel fejezzék ki:
|
(a) |
„% Alc. Vol.”; |
|
(b) |
„% Alc Vol.”; |
|
(c) |
„% alc. vol.”; |
|
(d) |
„% alc vol.”; |
|
(e) |
„% Alc.”; |
|
(f) |
„% Alc./Vol.”; |
|
(g) |
„Alc()%vol.”; |
|
(h) |
„% alc/vol”; |
|
(i) |
„alc()%vol”. |
2.24. cikk
Borászati termékek és szeszes italok tanúsítása
1. A Felek a másik Féltől importált és területükön forgalomba hozott borászati termékek esetében csak a 2-E. melléklet D. részében meghatározott dokumentációt és tanúsítást írhatják elő.
2. A Felek a másik Fél területén előállított borászati termékek behozatalát nem vethetik alá az e megállapodásban meghatározottaknál szigorúbb behozatali tanúsítási követelményeknek.
3. A Felek a hamisított vagy szennyezett termékek végső behozatal utáni azonosítására alkalmazhatják törvényeiket és rendelkezéseiket.
4. Vita esetén a Felek referenciamódszerként ismerik el a nemzetközi szervezetek, például a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO) által ajánlott szabványoknak megfelelő analitikai módszereket, vagy ilyen módszerek hiányában az OIV módszereit.
5. Mindkét Fél engedélyezi a szeszes italok területére történő behozatalát a jogszabályaiban és rendelkezéseiben előírt importdokumentációra vagy tanúsításra és analitikai bizonylatokra vonatkozó szabályokkal összhangban.
6. Az Európai Unió a tequila és a mezcal Európai Unióba történő behozatalához előírja, hogy az uniós vámhatóságoknak be kell mutatni az említett termékeknek a mexikói hatóságok által akkreditált és jóváhagyott megfelelőségértékelő testületek által kiállított kiviteli eredetiségigazolását (15). Mexikó benyújtja a tequila és mezcal kiviteli eredetiségigazolásának mintáit, és az ezen igazolásokkal kapcsolatos minden változásról értesíti a borok és szeszes italok kereskedelmével foglalkozó albizottságot.
7. A Felek az importbizonyítványok tekintetében átmeneti kiegészítő követelményeket vezethetnek be a másik Féltől behozott borászati termékekre és szeszes italokra, olyan jogos közérdek alapján, mint például a közegészségügy vagy a fogyasztóvédelem vagy a csalások megelőzése. Ebben az esetben a Fél megfelelő tájékoztatást és elegendő időt biztosít a másik Fél számára a kiegészítő követelmények teljesítéséhez.
E követelményeket csak azon időtartamon belül lehet alkalmazni, amely ahhoz szükséges, hogy megfeleljenek annak a különleges közérdeknek vagy csalási kockázatnak, amely alapján azok bevezetésre kerültek.
8. A vegyes tanács az (1) bekezdésben említett dokumentáció és igazolás tekintetében módosíthatja a 2-E. melléklet D. részét.
2.25. cikk
Alkalmazandó szabályok
A megállapodás eltérő rendelkezése hiányában az e szakasz hatálya alá tartozó, a Felek közötti kereskedelemben érintett termékek behozatala és a forgalomba hozatala az importáló Fél területén alkalmazandó jogszabályoknak és rendelkezéseknek megfelelően történik.
2.26. cikk
Átmeneti intézkedések
Azon termékek, amelyeket e megállapodás hatálybalépésének időpontjában valamelyik Fél törvényeivel és rendelkezéseivel, valamint a Felek között hatályban lévő megállapodásokkal összhangban állítottak elő és címkéztek fel, de amelyek nem felelnek meg e szakasznak, az importáló Fél területén a következő feltételekkel hozhatók forgalomba:
|
(a) |
nagykereskedők, illetve termelők által két évig; vagy |
|
(b) |
kiskereskedők által a készlet erejéig. |
2.27. cikk
Értesítések
A Felek biztosítják, hogy időben értesítik egymást az e szakasz által felölelt kérdésekkel kapcsolatos jogszabályok és rendelkezések olyan módosításairól, amelyek kihatnak a közöttük folyó kereskedelemben érintett termékekre.
2.28. cikk
Együttműködés a borok és szeszes italok kereskedelme terén
1. A Felek együttműködnek és foglalkoznak a borok és szeszes italok kereskedelmével kapcsolatos kérdésekben, különösen:
|
(a) |
termékmeghatározások, tanúsítás és címkézés; és |
|
(b) |
a szőlőfajták felhasználása a borkészítésben és feltüntetése a címkéken. |
2. A Felek jogérvényesítésért felelős hatóságai közötti kölcsönös segítségnyújtás megkönnyítése érdekében mindegyik Fél kijelöli az e szakasz hatálya alá tartozó kérdések végrehajtásáért és alkalmazásáért felelős illetékes hatóságokat és szerveket. Ha egy Fél egynél több illetékes hatóságot vagy szervet jelöl ki, biztosítja az e hatóságok és szervek közötti koordinációt. Ebben az esetben a Fél kijelöl egy összekötő hatóságot is, hogy egyedüli kapcsolattartó pontként szolgáljon a másik Fél hatósága vagy szerve számára.
3. A Felek legkésőbb e megállapodás hatálybalépésének időpontjától számított hat hónapon belül tájékoztatják egymást a (2) bekezdésben említett illetékes hatóságok és szervek nevéről és címéről, valamint azok bármely változásáról.
4. Az e cikkben említett hatóságok és szervek – különösen a csalárd gyakorlatok elleni küzdelem érdekében – szorosan együttműködnek, és keresik az e szakasz alkalmazásában nyújtott kölcsönös segítség további javításának módjait.
2.29. cikk
Borok és szeszes italok kereskedelmével foglalkozó albizottság
1. Az 1.10. cikk (E megállapodás III. részével foglalkozó albizottságok és egyéb szervek) (1) bekezdésének c) pontjával létrehozott, a borok és szeszes italok kereskedelmével foglalkozó albizottság:
|
(a) |
figyelemmel kíséri e szakasz végrehajtását és igazgatását; |
|
(b) |
fórumként szolgál az e szakasszal kapcsolatos kérdésekben való együttműködés és információcsere számára; és |
|
(c) |
biztosítja ezen szakasz megfelelő működését. |
2. A borok és szeszes italok kereskedelmével foglalkozó albizottság a vegyes tanács számára ajánlásokat tehet és határozatokat készíthet elő, amelyeket az e szakaszban foglaltak szerint lehet elfogadni.
2.30. cikk
Gyógyszerek
Az egyes Felek gyógyszeripari termékekkel és orvostechnikai eszközökkel kapcsolatos konkrét, nem vámjellegű piacra jutási kötelezettségvállalásait a 2-F. melléklet tartalmazza.
2.31. cikk
Gépjárművek
Az egyes Felek gépjárművekkel és berendezésekkel, valamint azok alkatrészeivel kapcsolatos konkrét, nem vámjellegű piacra jutási kötelezettségvállalásait a 2-G. melléklet tartalmazza.
3. FEJEZET
SZÁRMAZÁSI SZABÁLYOK ÉS SZÁRMAZÁSI ELJÁRÁSOK
3.1. cikk
Fogalommeghatározások
1. E fejezet alkalmazásában:
|
(a) |
„árucsoport”, „vámtarifaszám” és „alszám”: a harmonizált rendszer nómenklatúrájában használt árucsoportok (két számjegyű kódok), vámtarifaszámok (négy számjegyű kódok) és alszámok (hat számjegyű kódok); |
|
(b) |
„illetékes kormányhatóság”: Mexikó esetében a Gazdasági Minisztériumon belül kijelölt hatóság (Secretaría de Economía), vagy annak jogutódja; |
|
(c) |
„szállítmány”: olyan áruk, amelyeket vagy egyidejűleg küldenek el egy exportőrtől egy címzettnek, vagy az exportőrtől a címzettig egyetlen fuvarokmány vagy – ilyen okmány hiányában – egyetlen számla fedezete mellett szállítanak; |
|
(d) |
„vámhatóságok”: az egyik Fél joga szerint a vámjogszabályok és -rendeletek igazgatásáért, alkalmazásáért és végrehajtásáért felelős kormányzati hatóság; |
|
(e) |
„exportőr”: az egyik Fél területén letelepedett személy, aki az adott Fél területéről árut exportál és származásmegjelölő nyilatkozatot állít ki; |
|
(f) |
„importőr”: az egyik Fél területén letelepedett személy, aki árut importál és preferenciális tarifális elbánást igényel; |
|
(g) |
„anyag”: a termék előállítása során felhasznált minden összetevő, nyersanyag, alkotórész, rész vagy hasonlók; |
|
(h) |
„nem származó anyagok”: azok az anyagok, amelyek e fejezet értelmében nem minősülnek származónak; |
|
(i) |
„származó anyagok” vagy „származó termékek”: olyan anyagok vagy termékek, amelyek e fejezet értelmében származónak minősülnek; |
|
(j) |
„termék”: az előállított termék, akkor is, ha egy másik termék előállítása során anyagként történő későbbi felhasználásra szánják; és |
|
(k) |
„előállítás”: bármiféle megmunkálás, feldolgozás vagy különleges művelet, beleértve az összeszerelést is. |
3.2. cikk
Általános követelmények
1. Abból a célból, hogy az egyik Fél e megállapodással összhangban preferenciális tarifális elbánást alkalmazzon a másik Fél származó árujára, a következő termékeket kell azon Fél területéről származónak tekinteni, ahol az utolsó előállítás történt:
|
(a) |
a 3.4. cikk értelmében teljes egészében az adott Félnél létrejött vagy előállított termékek; |
|
(b) |
a kizárólag származó anyagokból az adott Fél területén előállított termékek; vagy |
|
(c) |
az említett Fél területén előállított olyan termékek, amelyek nem származó anyagokat tartalmaznak, feltéve, hogy teljesítik a 3-A. mellékletben meghatározott feltételeknek. |
2. Az e cikk (1) bekezdésével összhangban valamely Féltől származónak tekintett terméknek meg kell felelnie az e fejezetben felsorolt valamennyi egyéb, a 3.16. cikk szerinti kérelmen alapuló preferenciális tarifális elbánásra vonatkozó követelménynek.
3. Amennyiben egy termék származó státuszt kapott, az annak előállításához felhasznált nem származó anyagok nem minősülnek nem származónak, amikor ezt a terméket egy másik termék előállításához felhasználják.
4. A származó státus megszerzéséhez a terméket az (1) bekezdés a)–c) pontjaiban említettek szerint megszakítás nélkül az egyik Fél területén kell előállítani.
3.3. cikk
Származási kumuláció
1. Az egyik Fél származó terméke a másik Fél származó termékének minősül, ha az említett terméket a másik Félnél anyagként használják fel egy másik termék előállításához (16).
2. Az (1) bekezdés nem alkalmazandó, amennyiben:
|
(a) |
a termék előállítása a 3.6. cikkben említett műveletekre korlátozódik; és |
|
(b) |
az előállítás célja – amint arra a bizonyítékok túlnyomó része utal – az, hogy megkerüljék a Felek bármelyikének pénzügyi vagy adójogszabályait. |
3.4. cikk
Teljes egészében egyetlen országban vagy területen létrejött vagy előállított áru
1. Teljes egészében valamely Félnél létrejöttnek vagy előállítottnak minősülnek a következő termékek:
|
(a) |
az adott Fél területén a föld mélyéből vagy a tengerfenékről kitermelt ásványi termékek; |
|
(b) |
az adott Fél területén termesztett vagy betakarított növényi termékek; |
|
(c) |
az ott tenyésztett és nevelkedett élő állatok; |
|
(d) |
az ott nevelt élő állatokból nyert termékek; |
|
(e) |
az adott Fél területén tenyésztett és nevelkedett, majd levágott állatokból létrejött termékek; |
|
(f) |
az adott Fél területén folytatott vadászat vagy halászat útján létrejött termékek; |
|
(g) |
az ottani akvakultúrából származó termékek, amennyiben a vízi élőlények – beleértve a halakat, puhatestűeket, rákféléket, más vízi gerincteleneket és vízi növényeket – ott születtek vagy ott nevelték őket valamilyen szaporítóanyagból, tenyésztési vagy növekedési beavatkozások – rendszeres ivadéktelepítés, etetés, ragadozókkal szembeni védelem – útján halak ivartermékéből, zsenge és előnevelt ivadékokból vagy lárvából; |
|
(h) |
valamely Fél hajójával bármely parti tengeren kívüli tengeri területről származó tengeri halászati termékek és a tengerből nyert más termékek; |
|
(i) |
valamely Fél feldolgozóhajójának fedélzetén a kizárólag a h) pontban említett termékekből előállított termékek; |
|
(j) |
valamely Fél területén begyűjtött használt, kizárólag nyersanyagok visszanyerésére alkalmas tárgyak, beleértve magukat a nyersanyagokat is; |
|
(k) |
az adott Fél területén folytatott előállítási műveletből származó hulladék és maradék; |
|
(l) |
valamely Fél parti tengerén kívül a tengerfenékről vagy az altalajból kinyert termékek, feltéve, hogy a kitermelőknek jogában áll az ilyen tengerfenék vagy altalaj hasznosítása; vagy |
|
(m) |
az adott Fél területén kizárólag az a)–l) pontban meghatározott termékekből előállított termékek. |
2. Az (1) bekezdés h) és i) pontjában foglalt „valamely Fél hajója” és „valamely Fél feldolgozóhajója” kifejezés olyan hajót vagy feldolgozóhajót jelent, amely(et):
|
(a) |
valamely európai uniós tagállamban vagy Mexikóban vettek nyilvántartásba; |
|
(b) |
valamely európai uniós tagállam vagy Mexikó lobogója alatt hajózik; és |
|
(c) |
megfelel a következő feltételek egyikének:
|
3.5. cikk
Tűréshatárok
1. Ha egy termék nem felel meg a 3-A. mellékletben meghatározott követelményeknek nem származó anyagnak az előállítása során történő felhasználása miatt, az említett terméket mindazonáltal valamely Fél származó termékének kell tekinteni, feltéve, hogy:
|
(a) |
az összes nem származó anyag értéke nem lépi túl a termék gyártelepi árának 10 %-át; és |
|
(b) |
e bekezdés alkalmazása során a 3-A. mellékletben a nem származó anyagok maximális értékére vagy tömegére meghatározott százalékok egyikét sem lépik túl. |
2. Az (1) bekezdés nem alkalmazandó az 50–63. árucsoportba sorolt termékekre, amelyekre a 3-A. melléklet A. szakaszának 5. és 6. megjegyzésében meghatározott tűréshatárok alkalmazandók.
3. E cikk (1) bekezdése nem alkalmazandó a 3.4. cikk értelmében teljes egészében valamely Félnél létrejött vagy előállított termékekre. Ha a 3-A. melléklet előírja, hogy a termék előállítása során felhasznált anyagok teljes egészében a Fél területén létrejöttek legyenek, az e cikk (1) bekezdésében meghatározott tűréshatárt az említett anyagok összességére kell alkalmazni.
3.6. cikk
Nem kielégítő megmunkálási vagy feldolgozási műveletek
1. A 3.2. cikk (1) bekezdésének c) pontja ellenére egy termék nem tekinthető valamely Fél származó termékének, ha a termék valamely Fél területén való előállítása csak a következő, nem származó anyagokon végzett műveletekből áll:
|
(a) |
fuvarozás és tárolás során az áru jó állapotban való megőrzését biztosító műveletek (szellőztetés, szétterítés, szárítás, hűtés, sóban, kéndioxidban vagy egyéb vizes oldatokban való elhelyezés, a sérült részek eltávolítása és más hasonló műveletek); |
|
(b) |
víz egyszerű hozzáadása vagy vízzel vagy más olyan anyaggal való hígítás, amely nem változtatja meg lényegesen a termék jellemzőit, vagy a termékek dehidratálása vagy denaturálása (17); |
|
(c) |
szitálás, rostálás, válogatás, osztályozás, méret szerinti osztályozás, összepárosítás, ideértve a készlet összeállítását is; |
|
(d) |
élezés, egyszerű köszörülés vagy egyszerű vágás; |
|
(e) |
gyümölcs, dióféle és zöldség hámozása, magozása, feltörése és kifejtése; |
|
(f) |
hántolás; |
|
(g) |
gabonaszemek eltávolítása; |
|
(h) |
gabonák és rizs fényezése vagy glazúrozása, rizs részleges vagy teljes őrlése; |
|
(i) |
cukor színezésére, ízesítésére vagy formázására szolgáló műveletek; kristálycukor részleges vagy teljes őrlése; |
|
(j) |
a csomagolás módosítása, a csomagok megbontása vagy összeállítása; |
|
(k) |
egyszerű csomagolási műveletek; |
|
(l) |
jelzés, címke, logó és egyéb hasonló megkülönböztető jel elhelyezése a terméken vagy csomagolásán, vagy ilyen rányomtatása; |
|
(m) |
mosás, tisztítás, por, oxidáció, olaj, festék vagy más külső réteg eltávolítása; |
|
(n) |
egyszerű festési és fényezési műveletek; |
|
(o) |
termékek egyszerű keverése (18), különböző fajtájúaké is (19); |
|
(p) |
a harmonizált rendszer értelmezésére vonatkozó általános szabályok 2. a) szabálya szerint teljesnek vagy készterméknek minősített alkatrészek összeszerelése vagy az alkatrészek más egyszerű összeszerelése; |
|
(q) |
a termék részekre vagy alkatrészekre történő szétszerelése; |
|
(r) |
textíliák és textiltermékek vasalása vagy simítása; |
|
(s) |
állatok levágása; vagy |
|
(t) |
az a)–s) pontban meghatározott két vagy több művelet kombinációja. |
2. Az (1) bekezdés alkalmazásában a műveletek akkor egyszerűek, ha elvégzésükhöz sem speciális szaktudás, sem olyan speciális gép, felszerelés vagy szerszám nem szükséges, amelyet kifejezetten az adott művelet céljára gyártottak vagy állítottak üzembe, és a termék alapvető jellemzőjét vagy tulajdonságait nem az ilyen szaktudás, gép, felszerelés vagy szerszám adja.
3.7. cikk
Minősítési egység
1. E fejezet alkalmazásában „minősítési egység”: az a termék, amelyet a termék harmonizált rendszer szerinti besorolásának megállapítása során alapegységnek tekintenek.
2. Ha egy áruk csoportjából vagy összeállításából álló terméket a harmonizált rendszer szerint egyetlen vámtarifaszám alá kell besorolni, az egész képezi a minősítési egységet.
3. Ha egy szállítmány ugyanazon vámtarifaszám alá besorolt több azonos termékből áll, e fejezet alkalmazása során minden egyes terméket külön figyelembe kell venni.
3.8. cikk
Könyvelés szerinti elkülönítés
1. Ha egy áru előállítása során származó és nem származó felcserélhető anyagokat használnak fel, az anyagok kezelése történhet könyvelés szerinti elkülönítési módszerrel, anélkül, hogy az anyagokat külön készletben tárolnák.
2. Ha a 10., 15., 27., 28., 29. árucsoportba, a 32.01–32.07 vámtarifaszám alá vagy a 39.01–39.14 vámtarifaszám alá tartozó származó és nem származó felcserélhető termékeket fizikailag kombinálnak vagy összekeverik az egyik Fél készleteiben a másik Félhez történő exportálás előtt, e termékek kezelése történhet könyvelés szerinti elkülönítési módszer alkalmazásával, anélkül, hogy az említett termékeket külön készletben tárolnák.
3. Az (1) és (2) bekezdés alkalmazásában felcserélhető anyagok vagy felcserélhető termékek olyan anyagok vagy termékek, amelyek azonos jellegűek és kereskedelmi minőségűek, azonos műszaki és fizikai jellemzőkkel rendelkeznek, és az anyagok esetében a végtermékbe beépített állapotukban nem különböztethetők meg.
4. A készletek kezelésére alkalmazott könyvelés szerinti elkülönítés módszerét a Fél által általánosan elfogadott számviteli elveknek megfelelő készletgazdálkodási rendszer szerint kell alkalmazni.
5. A készletgazdálkodási rendszernek biztosítania kell, hogy az így nyert, valamely Fél területéről származónak tekinthető termékek száma soha ne haladja meg a készletek fizikai elkülönítésének módszerével elérhető számot.
6. A készletgazdálkodási rendszert használó gyártónak nyilvántartást kell vezetnie a rendszer működéséről, amely az érintett Fél vámhatóságai számára lehetővé teszi az e fejezet rendelkezéseinek való megfelelés ellenőrzését.
7. Valamely Fél előírhatja, hogy a könyvelés szerinti elkülönítés e cikk alapján való alkalmazásához a Fél vámhatóságainak előzetes engedélyére van szükség.
8. A Fél vámhatóságai a (7) bekezdésben foglalt engedélyezést az általuk megfelelőnek ítélt feltételekhez köthetik, és visszavonhatják az engedélyt, ha azt a gyártó nem megfelelően alkalmazza vagy nem teljesít a jelen fejezetben meghatározott bármely más feltételt.
3.9. cikk
Tartozékok, pótalkatrészek és szerszámok
1. Azon berendezéssel, géppel, készülékkel vagy járművel együtt szállított tartozékokat, pótalkatrészeket és szerszámokat, amelyek a normál felszerelés részét képezik, és annak árában benne foglaltatnak, vagy amelyek nem kerülnek külön számlázásra, a szóban forgó berendezéssel, géppel, készülékkel vagy járművel egynek kell tekinteni.
2. Az (1) bekezdésben említett tartozékokat, pótalkatrészeket és szerszámokat figyelmen kívül kell hagyni a termék származásának meghatározásakor, kivéve a nem származó anyagok maximális értékének kiszámítása céljából, ha a termékre a 3-A. mellékletben meghatározott, a nem származó anyagok maximális értéke vonatkozik.
3.10. cikk
Készletek
A harmonizált rendszer értelmezésére vonatkozó 3. általános szabály értelmében vett készletet valamely Fél származó termékének kell tekinteni, ha az azt alkotó valamennyi összetevő származó termék. Ha egy készlet származó és nem származó összetevőkből áll, a készletet teljes egészében valamely Fél származó termékének kell tekinteni, feltéve, hogy a nem származó összetevők értéke nem haladja meg a készlet gyártelepi árának 15 %-át.
3.11. cikk
Semleges elemek
Annak eldöntéséhez, hogy egy termék valamely Fél származó terméke-e, nem szükséges meghatározni a következő elemek származását, amelyeket a szóban forgó termék előállítása során esetlegesen felhasználtak:
|
(a) |
üzemanyag, energia, katalizátor és oldószer; |
|
(b) |
a termék tesztelésére vagy vizsgálatára használt berendezések, készülékek és eszközök; |
|
(c) |
kesztyű, szemüveg, lábbeli, ruházat, biztonsági felszerelések és készletek; |
|
(d) |
gép, szerszám, présminta és öntőforma; |
|
(e) |
berendezések és épületek karbantartásához használt üzem, berendezés, pótalkatrész és anyag; |
|
(f) |
gyártási folyamatban vagy berendezések és épületek üzemeltetéséhez használt kenőanyag, zsír, feldolgozási keverék és egyéb anyag; és |
|
(g) |
egyéb anyagok, amelyeket nem építettek be és nem szándékoznak beépíteni a termék végső összetételébe. |
3.12. cikk
Csomagolóanyagok és konténerek
1. A termék származásának meghatározásakor figyelmen kívül kell hagyni azokat a csomagolóanyagokat és konténereket, amelyekbe a terméket kiskereskedelmi értékesítésre csomagolták, amennyiben azokat a harmonizált rendszer értelmezésére vonatkozó 5. általános szabály alapján a termékkel együtt sorolták be, kivéve a nem származó anyagok maximális értékének kiszámítása céljából, ha a termékre a 3-A. mellékletnek megfelelően a nem származó anyagok maximális értéke vonatkozik.
2. A csomagolóanyagokat és konténereket, amelyekbe a terméket a szállítás céljából csomagolják, a termék származásának megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni.
3.13. cikk
Visszáru
Ha valamely Fél a tőle egy harmadik országba exportált származó áruit visszaszállítják, azokat nem származónak kell tekinteni, kivéve, ha a vámhatóságok előtt kielégítően bizonyítható, hogy a visszaszállított áruk:
|
(a) |
azonosak az exportáltakkal; és |
|
(b) |
a harmadik országbeli tartózkodás vagy az export alatt semmilyen más olyan műveleten nem estek át, mint amely a jó állapotban való megőrzésükhöz szükséges. |
3.14. cikk
A változtatás tilalma
1. A valamely Félhez történő importra bejelentett árunak meg kell egyeznie azzal az áruval, amelyet a másik Féltől exportáltak, ahol az származónak minősül. Az említett áru az import végett történő bejelentést megelőzően – az importáló Fél egyedi belső követelményeinek való megfelelést biztosító márkajelzést, címkét, plombát vagy egyéb megkülönböztető jelet hozzáadó vagy rögzítő műveleteket nem számítva – semminemű módosításon vagy más átalakításon, vagy a jó állapotban való megőrzéséhez szükségesen kívül semmilyen műveleten nem eshetett át.
2. Az áruk vagy szállítmányok raktározására harmadik országban is sor kerülhet, feltéve, hogy azok vámfelügyelet alatt maradnak az adott harmadik országban.
3. A B. szakasz rendelkezéseinek sérelme nélkül a szállítmányok megbontása harmadik országban is történhet, ha a megbontást az exportőr végzi vagy az exportőr felelőssége mellett végzik, és feltéve, hogy az áruk vámfelügyelet alatt maradnak a harmadik országban.
4. Az (1)–(3) bekezdésnek való megfelelés teljesülését mindaddig vélelmezni kell, amíg a vámhatóságoknak nincs okuk ellenkező értelmű feltételezésre. Ilyen esetben az importőr a Felek jogszabályainak rendelkezéseivel összhangban megfelelő módon bizonyítja az említett feltételek teljesülését, többek között szerződéses fuvarokmányok, például hajóraklevelek, a jelölésen, a csomagok számozásán alapuló ténybeli vagy konkrét bizonyítékok, vagy magukhoz az árukhoz kapcsolódó bármely bizonyíték útján.
3.15. cikk
Kiállítások
1. A harmadik országban rendezett kiállításra küldött, majd a kiállítást követően egy Félhez történő bevitel céljára értékesített származó termékek a behozatalkor részesülnek e megállapodás rendelkezéseinek előnyeiből, feltéve, hogy a vámhatóságok számára kielégítően bizonyításra kerül, hogy:
|
(a) |
a termékeket egy exportőr valamely Fél területéről küldte azon harmadik országba, ahol a kiállítást tartották, és ott kiállította azokat; |
|
(b) |
a termékeket az említett exportőr valamely Félhez tartozó személy részére értékesítette vagy más módon adta tovább; |
|
(c) |
a termékeket a kiállítás alatt vagy közvetlenül utána szállították el ugyanolyan állapotban, mint ahogyan azokat a kiállításra elküldték; és |
|
(d) |
a termékeket a kiállításra szállítást követően a kiállításon való bemutatáson kívül semmilyen más célra nem használták. |
2. A B. szakaszban foglalt rendelkezéseknek megfelelően származásmegjelölő nyilatkozatot kell kiadni, és azt a szokásos módon be kell nyújtani az importáló Fél vámhatóságainak. Ezen fel kell tüntetni a kiállítás nevét és címét.
3. Az (1) bekezdést alkalmazni kell minden olyan kereskedelmi, ipari, mezőgazdasági vagy kézműves kiállításra, vásárra vagy hasonló nyilvános rendezvényre vagy bemutatóra, amelyet nem eladóhelyeken vagy üzlethelyiségekben magáncélra, az adott termékek értékesítése céljából szerveznek, és amelynek során a termékek vámfelügyelet alatt maradnak.
4. Az importáló Fél vámhatóságai bizonyítékot kérhetnek arra vonatkozóan, hogy a termékek vámfelügyelet alatt maradtak azon harmadik országban, ahol a kiállítást tartották, valamint további igazoló dokumentumokat kérhetnek a kiállításuk körülményeiről.
3.16. cikk
Preferenciális tarifális elbánás iránti kérelem és származásmegjelölő nyilatkozat
1. Az importáló Fél a behozatalkor preferenciális tarifális elbánást biztosít a másik Fél származó termékének a 3.2. cikk értelmében, az importőr preferenciális tarifális elbánás iránti kérelme alapján, feltéve, hogy az e fejezetben foglalt valamennyi egyéb alkalmazandó követelmény teljesül.
2. A preferenciális tarifális elbánás iránti kérelem alapját az exportőr által számlán vagy bármely más kereskedelmi okmányon a 3.18. cikknek megfelelően kiállított származásmegjelölő nyilatkozat képezi.
3. A preferenciális tarifális elbánás iránti kérelmet és a (2) bekezdésben említett származásmegjelölő nyilatkozatot az importáló Fél jogszabályainak és egyéb rendelkezéseinek megfelelően bele kell foglalni a behozatali vám-árunyilatkozatba.
4. A (2) bekezdésben említett származásmegjelölő nyilatkozat alapján kérelmet benyújtó importőrnek rendelkeznie kell a származásmegjelölő nyilatkozattal, és szükség esetén egy példányát be kell nyújtania az importáló Fél vámhatóságának.
5. E cikk (2), (3) és (4) bekezdése nem alkalmazandó a 3.23. cikkben meghatározott esetekben.
3.17. cikk
Behozatalt követő preferenciális tarifális elbánás iránti kérelem
1. A Felek rendelkeznek arról, hogy az importőr a behozatalt követően preferenciális tarifális elbánást igényelhet, és visszakaphatja az importált áru után kifizetett vámtöbbletet, ha az importőr a behozatal időpontjában nem nyújtott be preferenciális tarifális elbánás iránti kérelmet és az érintett áru a behozatal időpontjában az ilyen kérelem tekintetében a 3.2. cikkel összhangban származónak minősült volna.
2. Az importőr a preferenciális tarifális elbánás iránti kérelmet a behozatalt követő egy éven belül nyújthatja be. Az (1) bekezdés szerinti preferenciális tarifális elbánás biztosításának feltételeként a Fél előírhatja, hogy az importőr köteles:
|
(a) |
benyújtani az érintett áru származásmegjelölő nyilatkozatának egy példányát; |
|
(b) |
benyújtani minden egyéb, az áru behozatalához szükséges dokumentumot; és |
|
(c) |
nyilatkozni, hogy az áru a behozatal időpontjában származó volt. |
3.18. cikk
A származásmegjelölő nyilatkozat kiállításának feltételei
1. A 3.16. cikk (2) bekezdésében említett származásmegjelölő nyilatkozatot olyan exportőr állíthatja ki, aki:
|
(a) |
Mexikóban az illetékes kormányzati hatóság által engedélyezett exportőrként regisztrált, az áruk származó státusának és az e fejezetben foglalt egyéb követelmények teljesítésének igazolására megfelelőnek ítélt feltételek teljesülése mellett; és |
|
(b) |
az Európai Unióban a releváns európai uniós jogszabályokkal (regisztrált exportőrök rendszere) összhangban regisztrált. |
2. A vámhatóság vagy az illetékes kormányzati hatóság a regisztrált exportőr számára azonosító számot bocsát ki, amelyet a származásmegjelölő nyilatkozaton fel kell tüntetni. A nyilvántartásba vételi eljárást a vámhatóság vagy az illetékes kormányzati hatóság irányítja, és helytelen alkalmazás esetén visszavonhatja az exportőr nyilvántartásba vételét.
3. A 3.16. cikk (2) bekezdésében említett származásmegjelölő nyilatkozatot bármely exportőr kiállíthatja egy vagy több, olyan származó termékeket tartalmazó csomagból álló szállítmányra, amelyek összértéke nem haladja meg a 6 000 EUR-t.
4. Az exportőr a 3-B. mellékletben foglalt egyik nyelvi változat felhasználásával származásmegjelölő nyilatkozatot készít egy számlán vagy bármely más kereskedelmi okmányon, amely az azonosítását lehetővé tevő részletességgel ismerteti a származó árut.
5. A származásmegjelölő nyilatkozaton szerepelnie kell az exportőr eredeti, kézzel írt aláírásának. Az (1) bekezdésnek megfelelően regisztrált exportőrnek nem kell aláírnia a nyilatkozatot, feltéve, hogy teljes felelősséget vállal az exportáló Fél vámhatóságai vagy illetékes kormányzati hatósága felé minden olyan származásmegjelölő nyilatkozatért, amely az exportőrt úgy azonosítja, mintha a származásmegjelölő nyilatkozatot az exportőr saját kezűleg írta volna alá.
6. A származásmegjelölő nyilatkozatot kiállító exportőr az exportáló Fél vámhatóságának vagy illetékes kormányhatóságának kérelmére bármikor kész benyújtani minden megfelelő okmányt, amely bizonyítja az érintett termékek származó státusát, valamint e fejezet egyéb követelményeinek teljesítését.
7. Az exportőr származásmegjelölő nyilatkozatot állíthat ki a vonatkozó áruk kivitelekor vagy azt követően.
3.19. cikk
A származásmegjelölő nyilatkozat érvényessége
1. A származásmegjelölő nyilatkozat a kiállításának dátumától kezdődően egy évig érvényes.
2. A származásmegjelölő nyilatkozat vonatkozhat:
|
(a) |
egy termék egyszeri szállítására; vagy |
|
(b) |
azonos termékek több szállítmányára a származásmegjelölő nyilatkozaton feltüntetett, 12 hónapot nem meghaladó időszak alatt. |
3.20. cikk
Részletekben történő behozatal
Ha egy importőr kérésére és az importáló Fél vámhatóságai által meghatározott feltételek mellett a harmonizált rendszer értelmezésére vonatkozó 2. a) általános szabály értelmében a harmonizált rendszer XV. és XXI. áruosztályába tartozó szétszerelt vagy össze nem állított árukat részletekben hoznak be, a vámhatóságok kérésére az említett termékekre egyetlen származásmegjelölő nyilatkozatot kell benyújtani az első részlet behozatalakor.
3.21. cikk
Kisebb eltérések és kisebb hibák
1. A származásmegjelölő nyilatkozat és az áruk behozatalához szükséges vámalakiságok elvégzése céljából a vámhivatalhoz benyújtott okmányok közötti kisebb eltérések önmagában nem teszik semmissé a származásmegjelölő nyilatkozatot, ha hitelt érdemlően megállapítást nyer, hogy ezen okmány az érintett termékekre vonatkozik.
2. Az importáló Fél vámhatósága nem utasítja el a preferenciális tarifális elbánás iránti kérelmet a származásmegjelölő nyilatkozat kisebb hibái, például gépelési hibák miatt.
3.22. cikk
A dokumentumok megőrzésére irányuló követelmények
1. A valamely Fél területére behozott árura preferenciális tarifális elbánást igénylő importőr az exportőr által kiállított származásmegjelölő nyilatkozatot a termék behozatalától számított három évig vagy az importáló Fél által meghatározott hosszabb ideig megőrzi.
2. A származásmegjelölő nyilatkozatot kiállító exportőr a származásmegjelölő nyilatkozat kiállításától számított három évig vagy az exportáló Fél által meghatározott hosszabb ideig megőrzi a származásmegjelölő nyilatkozat egy példányát és minden más olyan dokumentumot, amely igazolja, hogy a termék megfelel a származó státus megszerzéséhez szükséges követelményeknek.
3. Az e cikk szerint megőrizendő dokumentumok elektronikus formában is tárolhatók.
3.23. cikk
A származásmegjelölő nyilatkozat alóli mentességek
1. Magánszemély által magánszemély részére csekély értékű csomagként küldött vagy utasok személyes poggyászának részét képező áruk származásmegjelölő nyilatkozat nélkül is származó árunak tekintendők, feltéve, hogy ezen árukat nem kereskedelmi forgalomban hozzák be, a fejezet követelményeinek megfelelő áruként jelentették be, és hogy a bejelentés valóságtartalmához nem fér kétség.
2. Az alkalmi jellegű és kizárólag a címzettek vagy az utasok vagy családjuk személyes használatára szánt termékekből álló behozatal nem minősül kereskedelmi behozatalnak, amennyiben az áru jellegéből és mennyiségéből nyilvánvaló, hogy nem áll fenn kereskedelmi célzat, feltéve, hogy a behozatal nem képezi részét olyan sorozatos importoknak, amelyekről észszerűen feltételezhető, hogy a származásmegjelölő nyilatkozat követelményének megkerülése céljából végezték azokat külön.
3. Az (1) bekezdésben említett áruk összértéke kis értékű csomagok esetében nem haladhatja meg az 500 EUR-t vagy az azzal egyenértékű, a Fél pénznemében kifejezett összeget, vagy az utasok személyes poggyászának részét képező áruk esetében az 1 200 EUR-t vagy az azzal egyenértékű, a Fél pénznemében kifejezett összeget.
4. E cikk egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, mint amely megakadályoz egy Felet abban, hogy megfelelő vámellenőrzést vezessen be az (1)–(3) bekezdésben foglalt rendelkezéseknek való megfelelés biztosítása érdekében.
3.24. cikk
A származás ellenőrzése és igazgatási együttműködés
1. A Felek tájékoztatják egymást a vámhatóságaik vagy a származásmegjelölő nyilatkozatok ellenőrzéséért felelős illetékes kormányzati hatóságaik címéről és kapcsolattartási adatairól.
2. E fejezet megfelelő alkalmazásának biztosítása érdekében a Felek vámhatóságaikon vagy az illetékes kormányzati hatóságokon keresztül segítik egymást az áruk származó voltának, valamint a származásmegjelölő nyilatkozatok hitelességének és az azokban feltüntetett információk pontosságának ellenőrzésében.
3. A származásmegjelölő nyilatkozatok ellenőrzését szúrópróbaszerűen, vagy akkor kell elvégezni, ha az importáló Fél vámhatóságainak alapos kétségei merülnek fel a nyilatkozat valódiságát, az érintett áruk származó státusát vagy e fejezet egyéb követelményeinek teljesítését illetően.
4. A (3) bekezdés rendelkezéseinek végrehajtása céljából az importáló Fél vámhatóságai írásban kérelmezik a származás ellenőrzését az exportáló Fél vámhatóságánál vagy illetékes kormányzati hatóságánál a következők megadásával:
|
(a) |
a megkereső vámhatóság megnevezése; |
|
(b) |
az ellenőrizendő exportőr neve; |
|
(c) |
az ellenőrzés tárgya és hatóköre; és |
|
(d) |
a származásmegjelölő nyilatkozat egy példánya és, adott esetben, bármely egyéb releváns dokumentáció. |
5. Az ellenőrzést az exportáló Fél vámhatósága vagy illetékes kormányzati hatósága végzi el. E célból jogosultak arra, hogy bármilyen bizonyítékot kérjenek és felülvizsgálják az exportőr elszámolásait, vagy hogy bármilyen, általuk indokoltnak tartott ellenőrzést végezzenek.
6. Az exportáló Fél vámhatósága vagy illetékes kormányzati hatósága a lehető leghamarabb tájékoztatja az ellenőrzést kérő vámhatóságot az említett ellenőrzés eredményéről. Az eredményről írásbeli jelentést kell készíteni, amely egyértelműen jelzi, hogy az érintett áru származónak tekinthető-e, a származásmegjelölő nyilatkozat hiteles-e, és teljesülnek-e a fejezet egyéb követelményei. Az említett írásbeli jelentésnek a következőket kell tartalmaznia:
|
(a) |
az ellenőrzés eredménye; |
|
(b) |
az ellenőrzés tárgyát képező áru meghatározása és a származási szabály alkalmazása szempontjából releváns tarifális besorolás; |
|
(c) |
az áru származó státusára vonatkozó indokolás leírása és magyarázata; és |
|
(d) |
amennyiben rendelkezésre állnak, igazoló dokumentumok. |
7. Ha megalapozott kétség esetén nem érkezik válasz az ellenőrzésre irányuló kérelem keltétől számított 10 hónapon belül, vagy ha a válasz nem tartalmaz elegendő információt a kérdéses dokumentum valódiságának vagy az áru származásának megállapításához, a kérelmező vámhatóságnak – a kivételes körülmények esetétől eltekintve – jogában áll megtagadni a preferenciális tarifális elbánás biztosítását.
8. Az importáló Fél az írásbeli jelentés kézhezvételétől számított 60 napon belül értesíti az exportáló Felet, ha vita áll fenn az e cikk szerinti ellenőrzési eljárásokkal vagy egy áru származókénti minősítésének meghatározására vonatkozó származási szabályok értelmezésével kapcsolatban, és e vita nem oldható meg a megkereső vámhatóság és az ellenőrzés lefolytatására illetékes vámhatóság vagy kormányzati hatóság közötti konzultációk útján.
9. Bármelyik Fél megkeresésére a Felek a viták megoldása érdekében konzultációt folytatnak le a (8) bekezdésben említett értesítés napját követő 90 napon belül. A konzultációk lefolytatásra nyitva álló határidő a Felek kölcsönös írásbeli megegyezésével esetileg meghosszabbítható. A Felek törekednek az említett viták megoldására az 1.10. cikk (E megállapodás III. részével foglalkozó albizottságok és egyéb szervek) (1) bekezdésének d) pontjával létrehozott, a vámüggyel, a kereskedelmi eljárások egyszerűsítésével és a származási szabályokkal foglalkozó albizottság keretében.
10. E fejezet nem akadályozza meg, hogy egy Fél vámhatósága a (8) bekezdésben említett viták e megállapodás szerinti rendezéséig az általa szükségesnek ítélt bármely más intézkedést tegyen.
3.25. cikk
Bizalmas kezelés
1. A Felek saját jogszabályaiknak megfelelően biztosítják a másik Féltől e fejezet alapján kapott információk bizalmas jellegét, és védik az ilyen információkat a nyilvánosságra hozataltól.
2. Az importáló Fél vámhatósága vagy illetékes kormányzati hatósága csak e fejezet céljaira használhatja fel a másik Féltől kapott információkat.
3. E fejezet eltérő rendelkezése hiányában az exportáló Fél vámhatósága vagy illetékes kormányzati hatósága nem hozhatja nyilvánosságra az exportőrtől kapott bizalmas üzleti információkat.
4. Az importáló Fél a vámhatósága által e fejezet alapján megszerzett információkat nem használhatja fel a bíróság vagy bíró által lefolytatott büntetőeljárás során, kivéve, ha az importáló Fél hivatalosan írásban tájékoztatja az exportáló Felet az általa felhasználni kívánt információkról és az említett felhasználás indokairól, és feltéve, hogy az exportáló Fél nem emel kifogást.
5. E megállapodás egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy megakadályozza bármelyik Felet abban, hogy bizalmas információkat használjon fel az e fejezettel kapcsolatos vámjog igazgatása vagy érvényesítése céljából vagy a Fél joga által előírt más módon, többek közt a közigazgatási, kvázi bírósági vagy bírósági eljárások keretében is.
3.26. cikk
Igazgatási intézkedések és szankciók
A Felek egy áru preferenciális tarifális elbánásának elérése céljából valótlan információt tartalmazó dokumentumot kiállító vagy kiállíttató személyekkel szemben igazgatási intézkedéseket és szankciókat szabnak ki.
3.27. cikk
E fejezet alkalmazása Ceutára és Melillára
1. E fejezet alkalmazásában, az Európai Unió esetében a „Fél” kifejezés nem foglalja magában Ceutát és Melillát.
2. Mexikóból származó áruk esetében a Ceutába és Melillába történő behozatalkor e megállapodás értelmében minden tekintetben ugyanazt a vámjogi elbánást kell alkalmazni, amelyet az Európai Unió vámterületéről származó árukra alkalmaznak a Spanyol Királyság és a Portugál Köztársaság Európai Unióhoz való csatlakozási okmánya 2. jegyzőkönyvében foglaltak szerint. Mexikó a Ceutáról és Melilláról származó, e megállapodás hatálya alá tartozó áruk behozatala esetében ugyanazon vámkezelést biztosítja, mint amelyet az Európai Unióból behozott és onnan származó áruknak biztosítanak.
3. Az e fejezetben szereplő származási szabályok és származási eljárások értelemszerűen alkalmazandók a Mexikóból Ceutába és Melillába exportált árukra, valamint a Ceutából és Melillából Mexikóba exportált árukra.
4. Ceutát és Melillát egyetlen területnek kell tekinteni.
5. Az exportőr a származásmegjelölő nyilatkozat szövegének 3. rovatában az áru származásától függően a „Mexikó” vagy „Ceuta és Melilla” szavakat tünteti fel.
6. A spanyol vámhatóságok felelősek e melléklet Ceutára és Melillára történő alkalmazásáért és végrehajtásáért.
3.28. cikk
Andorrai Hercegség és San Marino Köztársaság
Az Andorrából és San Marinóból származó árukra vonatkozó preferenciális tarifális elbánást és az említett áruk származásának meghatározását a 3-C. melléklet tartalmazza.
3.29. cikk
Magyarázó megjegyzések
Az e fejezet értelmezésére, alkalmazására és igazgatására vonatkozó magyarázó megjegyzéseket a 3-D. melléklet tartalmazza.
3.30. cikk
Átmeneti rendelkezések
1. Azon áruk esetében, amelyekre vonatkozóan e megállapodás hatálybalépése előtt preferenciális tarifális elbánás és behozatal iránti kérelmet nyújtottak be, a 2/2000 EK–Mexikó vegyes tanácsi határozat (20) III. mellékletében és I–V. függelékében meghatározott szabályokat és feltételeket e megállapodás hatálybalépésétől számítva legfeljebb három évig lehet alkalmazni.
2. Az a származási igazolás, amelyet a 2/2000 határozat III. mellékletének rendelkezéseivel és annak I–V. függelékeivel összhangban adtak ki olyan árura, amelyre vonatkozóan jelen megállapodás hatálybalépésének napjáig nem nyújtottak be preferenciális tarifális elbánás iránti kérelmet, nem érvényes.
3. Azon áruk esetében, amelyek e megállapodás hatálybalépésekor vagy árutovábbítás alatt állnak az exportáló Féltől az importáló Fél felé, vagy az importáló Félnél vámfelügyelet alatt állnak behozatali vámok és adók megfizetése nélkül, preferenciális tarifális elbánás iránti kérelmet kell benyújtani a 3.16. cikkel összhangban, feltéve, hogy az említett áruk megfelelnek e fejezet követelményeinek.
3.31. cikk
E fejezet módosítása
A vegyes tanács határozattal módosíthatja e fejezet és a 3-A–3-D. melléklet rendelkezéseit.
3.32. cikk
A vámüggyel, a kereskedelmi eljárások egyszerűsítésével és a származási szabályokkal foglalkozó albizottság
E fejezet hatékony végrehajtása és működése céljából a vámüggyel, a kereskedelmi eljárások egyszerűsítésével és a származási szabályokkal foglalkozó albizottság feladatait a 4.17. cikk (A vámüggyel, a kereskedelmi eljárások egyszerűsítésével és a származási szabályokkal foglalkozó albizottság) sorolja fel.
4. FEJEZET
A VÁMALAKISÁGOK ÉS A KERESKEDELMI ELJÁRÁSOK EGYSZERŰSÍTÉSE
4.1. cikk
Általános célkitűzések
1. A Felek elismerik a vámalakiságok és a kereskedelmi eljárások egyszerűsítésének jelentőségét a gyorsan fejlődő globális kereskedelmi környezetben.
2. A Felek elismerik, hogy behozatali, kiviteli és árutovábbítási követelményeik és eljárásaik során figyelembe kell venniük a vámok és a kereskedelem területén alkalmazandó vámügyi és nemzetközi kereskedelmi eszközöket és szabványokat, mint például a vámeljárások egyszerűsítéséről és összehangolásáról szóló, 1973. május 18-án Kiotóban aláírt és a Vámigazgatások Világszervezetének Tanácsa által 1999 júniusában felülvizsgált egyezmény lényegi elemeit, a harmonizált áruleíró és kódrendszerről szóló, 1983. június 14-én Brüsszelben megkötött nemzetközi egyezményt, valamint a Vámigazgatások Világszervezetének 2005 júniusában elfogadott globális kereskedelembiztonsági és -könnyítő szabvány-keretrendszerét (a továbbiakban: SAFE-keretrendszer) és a Vámigazgatások Világszervezetének adatmodelljét.
3. A Felek elismerik, hogy törvényeiknek és rendelkezéseiknek megkülönböztetésmentesnek kell lennie, és a vámeljárásoknak modern módszereken és hatékony ellenőrzéseken kell alapulniuk a jogszerű kereskedelem védelmének és megkönnyítésének elérése érdekében.
4. A Felek elismerik továbbá, hogy vámeljárásaik nem járhatnak adminisztratív szempontból nagyobb teherrel vagy kereskedelmi korlátozással annál, mint ami a jogszerű célok eléréséhez szükséges, és hogy azokat kiszámítható, következetes és átlátható módon kell alkalmazni.
5. A műveletek átláthatóságának, hatékonyságának, feddhetetlenségének és elszámoltathatóságának biztosítása érdekében az egyes Felek:
|
(a) |
lehetőség szerint egyszerűsítik és felülvizsgálják az előírásokat és az alaki követelményeket az áruk gyors átengedése és vámkezelése érdekében; |
|
(b) |
törekednek a vám- és egyéb ügynökségeik által igényelt adatok és dokumentáció további egyszerűsítésére és szabványosítására annak érdekében, hogy csökkentsék azok időtartamát és költségeit a kereskedők vagy a gazdasági szereplők - ideértve a kis- és középvállalkozásokat is – számára; és |
|
(c) |
biztosítják a legmagasabb szintű feddhetetlenség fenntartását a vonatkozó vámalakiságok és a kereskedelmi eljárások egyszerűsítése terén alkalmazandó nemzetközi egyezmények és eszközök alapelveit tükröző intézkedések alkalmazásával. |
6. A Felek megállapodnak abban, hogy megerősítik együttműködésüket annak biztosítása érdekében, hogy a vonatkozó jogszabályok és eljárások, valamint a vonatkozó közigazgatási szervek igazgatási kapacitásai megfeleljenek a kereskedelmi eljárások egyszerűsítésére irányuló célkitűzéseknek, és biztosítsák a hatékony vámellenőrzést.
4.2. cikk
Átláthatóság és közzététel
1. Az egyes Felek rendelkeznek róla, hogy szükség szerint rendszeres konzultációkra kerüljön sor a határellenőrzési hatóságok és a Fél területén letelepedett kereskedők és más érdekelt felek között.
2. A Felek haladéktalanul közzéteszik megkülönböztetésmentes és könnyen hozzáférhető módon – többek között online és lehetőleg angol nyelven – a vámalakiságok és a kereskedelmi eljárások egyszerűsítésével kapcsolatos kérdésekre vonatkozó jogszabályaikat, rendeleteiket, valamint általános közigazgatási eljárásaikat és iránymutatásaikat. E kérdések közé tartoznak a következők:
|
(a) |
behozatali, kiviteli és árutovábbítási eljárások, ideértve a kikötői, repülőtéri, és más belépési pontokon folytatott eljárásokat is, valamint a megkövetelt nyomtatványok és dokumentumok; |
|
(b) |
a behozatallal és kivitellel kapcsolatban kivetett bármely alkalmazott vám- és adótétel; |
|
(c) |
kormányzati szervek által vagy számára a behozatallal, kivitellel vagy továbbítással kapcsolatban kivetett díjak és illetékek; |
|
(d) |
Az áruk vámkezelés céljából történő besorolására vagy értékmegállapítására vonatkozó szabályok; |
|
(e) |
a származási szabályokra vonatkozó általánosan alkalmazandó törvények, rendeletek és közigazgatási határozatok; |
|
(f) |
behozatali, kiviteli vagy továbbítási korlátozások vagy tilalmak; |
|
(g) |
a behozatalra, kivitelre vagy árutovábbításra vonatkozó alaki követelmények megsértése esetén alkalmazandó szankciók; |
|
(h) |
fellebbezési eljárások; |
|
(i) |
bármely országgal vagy országokkal kötött, behozatallal, kivitellel vagy árutovábbítással kapcsolatos megállapodások vagy azok részei; |
|
(j) |
a vámkontingensek kezelésére vonatkozó eljárások; |
|
(k) |
a kikötőkben és határátkelőhelyeken működő vámhivatalok nyitvatartási ideje és működési eljárásai; és |
|
(l) |
tájékoztatási pontok az információkérések tekintetében. |
3. Az egyes Felek jogszabályaikkal és egyéb rendelkezéseikkel összhangban lehetőséget és megfelelő határidőt biztosítanak a kereskedők és más érdekelt felek számára, hogy észrevételeket tegyenek a vámalakiságok és a kereskedelmi eljárások egyszerűsítésével kapcsolatos, általánosan alkalmazandó jogszabályok és egyéb rendelkezések javasolt bevezetésével vagy módosításával kapcsolatban.
4. A Felek jogszabályaikkal és egyéb rendelkezéseikkel összhangban biztosítják, hogy a vámalakiságok és a kereskedelmi eljárások egyszerűsítésével kapcsolatos új vagy módosított, általánosan alkalmazandó törvények és rendeletek, illetve az azokra vonatkozó információk a hatálybalépés előtt a lehető leghamarabb nyilvánosan hozzáférhetők legyenek annak érdekében, hogy a kereskedők és más érdekelt személyek megismerhessék azokat.
5. A Felek rendelkezhetnek úgy, hogy a (3) és (4) bekezdés nem alkalmazandó a vámtételek vagy vámtarifák változásaira, a mentesítő hatású intézkedésekre, olyan intézkedésekre, amelyek hatékonyságát a (3) és (4) bekezdésnek való megfelelés aláásná, a sürgős körülmények esetén alkalmazandó intézkedésekre, valamint a belső jogukban és jogrendszerükben eszközölt kisebb változásokra.
6. A Felek létrehoznak vagy fenntartanak egy vagy több tájékoztatási pontot, hogy foglalkozzanak a kereskedők és más érdekelt személyek vámügyekkel és a kereskedelmi eljárások egyéb egyszerűsítésével kapcsolatos kérdéseivel, és az interneten nyilvánosan hozzáférhetővé teszik az ilyen tájékozódásra vonatkozó eljárásokkal kapcsolatos információkat.
7. Egyik Fél sem követelhet díjat a megkeresések megválaszolásáért vagy a szükséges formanyomtatványok és dokumentumok benyújtásáért.
8. A tájékoztatási pontok az egyes Felek által meghatározott észszerű határidőn belül választ adnak a tájékoztatáskérésekre és rendelkezésre bocsátják a nyomtatványokat és dokumentumokat, amely határidő függ a tájékoztatáskérés jellegétől és összetettségétől.
4.3. cikk
Az adatokkal és a dokumentációval kapcsolatos követelmények
1. A behozatali, kiviteli és árutovábbítási alakiságok, az adatokkal és a dokumentációval kapcsolatos követelmények gyakoriságának és összetettségének egyszerűsítése és minimálisra csökkentése érdekében az egyes Felek szükség szerint biztosítják, hogy az említett alakiságok(at), adatokkal és dokumentációval kapcsolatos követelmények(et):
|
(a) |
az áruk gyors átengedése céljából fogadják el és alkalmazzák, feltéve, hogy az átengedés feltételei teljesülnek; |
|
(b) |
oly módon fogadják el és alkalmazzák, amelynek célja a kereskedők és szereplők számára a megfelelésre fordított idő és költség csökkentése; |
|
(c) |
a kereskedelem szempontjából legkevésbé korlátozó alternatívát jelentsék, ha adott szakpolitikai célkitűzés vagy célkitűzések teljesítésére két vagy több alternatíva is rendelkezésre áll; és |
|
(d) |
ideértve azok részeit is, nem tartsák fenn, ha már nincs azokra szükség. |
2. Az egyes Felek közös vámeljárásokat, valamint egységes vámadat- és dokumentációs követelményeket alkalmaznak az áruk átengedésére a területükön. E bekezdés egyetlen rendelkezése sem zárja ki, hogy egy Fél olyan tényezők alapján differenciálja vámeljárásait, valamint az árukra vonatkozó eljárásait és dokumentációs követelményeit, mint a kockázatkezelés, az áruk jellege és típusa vagy a szállítóeszköz.
4.4. cikk
Automatizálás és információs technológiák alkalmazása
1. Minden Fél:
|
(a) |
az áruk átengedésére vonatkozó eljárások felgyorsítása érdekében él az információs technológiákkal, a Felek közötti kereskedelem egyszerűsítése érdekében; |
|
(b) |
hozzáférhetővé teszi az elektronikus rendszereket a vámügyfelek részére; |
|
(c) |
lehetővé teszi a vám-árunyilatkozat elektronikus formában történő benyújtását; és |
|
(d) |
elektronikus vagy automatizált kockázatkezelési rendszereket használ. |
2. Mindegyik Fél olyan eljárásokat fogad el vagy tart fenn, amelyek lehetővé teszik a vámhatóságok által a behozatal és a kivitel során beszedett vámok, adók, díjak és illetékek elektronikus megfizetését.
4.5. cikk
Az áruk átengedése
1. A Felek olyan eljárásokat fogadnak el vagy tartanak fenn, amelyek:
|
(a) |
olyan határidőn belül biztosítják az áruk gyors átengedését, amely nem hosszabb annál, mint ami annak biztosításához szükséges, hogy megfeleljenek a vámjogszabályaiknak és a kereskedelemmel összefüggő egyéb jogszabályoknak és rendelkezéseknek; |
|
(b) |
előírják a vámadatok és -dokumentáció és bármely más információ előzetes elektronikus benyújtását és feldolgozását az áruk megérkezése előtt annak érdekében, hogy az áruk megérkezésükkor átengedhetők legyenek a vámellenőrzésen; |
|
(c) |
lehetővé teszik az áruk átengedését az érkezési helyen anélkül, hogy azokat ideiglenesen raktárba vagy más létesítményekbe szállítanák; és |
|
(d) |
ha a vámok, adók, díjak és terhek végső megállapítására nem kerül sor az áruk megérkezése előtt vagy az érkezést követően azonnal, lehetővé teszik az áruk átengedését a vámok végső megállapítását megelőzően, feltéve, hogy minden egyéb szabályozási követelmény teljesült; az áruk átengedése előtt a Felek kérhetik, hogy az importőr elégséges garanciát adjon biztosíték, letét vagy más megfelelő eszköz formájában, amelynek összege nem lehet nagyobb annál, mint ami a garanciával fedezett árukra kivetett vámok, adók, díjak és terhek megfizetésének biztosításához szükséges, és amelyet vissza kell fizetni, ha már nincs szükség a garanciára. |
2. A Felek elfogadhatnak vagy fenntarthatnak olyan intézkedéseket, amelyek lehetővé teszik a kereskedők vagy piaci szereplők számára a vámeljárások további egyszerűsítését, a Fél jogszabályaival és egyéb rendelkezéseivel összhangban.
4.6. cikk
Kockázatkezelés
1. A Felek olyan vámellenőrzési kockázatkezelési rendszert fogadnak el vagy tartanak fenn, amely lehetővé teszi vámhatóságaik számára az ellenőrzési tevékenységeiknek a nagy kockázatú szállítmányokra való összpontosítását, valamint a kis kockázatú szállítmányok átengedésének felgyorsítását.
2. A Felek úgy tervezik és alkalmazzák a kockázatkezelést, hogy elkerüljék az önkényes vagy indokolatlan megkülönböztetést és a nemzetközi kereskedelem rejtett korlátozását.
3. A Felek a kockázatkezelést megfelelő kiválasztási kritériumok szerinti kockázatértékelésre alapozzák.
4. A kockázatkezelés részeként a Felek véletlenszerűen is kiválaszthatnak szállítmányokat ilyen típusú vámellenőrzésre.
5. A kereskedelmi eljárások egyszerűsítése érdekében a Felek rendszeresen felülvizsgálják és adott esetben aktualizálják az (1) bekezdésben említett kockázatkezelési rendszert.
4.7. cikk
Előzetes állásfoglalás
1. Az előzetes állásfoglalás az egyik Fél által a kérelmezőnek a kérelemben meghatározott áru behozatalát megelőzően a Fél vámhatósága útján kiadott írásbeli határozat, amely rögzíti a Fél által az áruval kapcsolatban a behozatal idején biztosítandó elbánást, a következők tekintetében:
|
(a) |
az áru tarifális besorolása; |
|
(b) |
az áru származása (21); és |
|
(c) |
bármely egyéb olyan kérdés, amelyben a Felek megállapodhatnak. |
2. A Fél az előzetes állásfoglalást észszerű időn belül adja ki azon kérelmező számára, aki kérelmet nyújtott be, akár elektronikus formátumban is, feltéve, hogy a kérelem az említett Fél jogszabályaival és egyéb rendelkezéseivel összhangban minden szükséges információt tartalmaz. A Fél mintát kérhet abból az áruból, amelyre vonatkozóan a kérelmező előzetes állásfoglalást kér.
3. Az előzetes állásfoglalás kiadása után legalább három évig marad érvényben, kivéve, ha az azt alátámasztó törvény, tények vagy körülmények megváltoznak.
4. Egy Fél megtagadhatja az előzetes állásfoglalás kiadását, ha az előzetes állásfoglalás alapjául szolgáló tények és körülmények igazgatási vagy bírósági felülvizsgálat tárgyát képezik, vagy ha a kérelem nem valós és konkrét tényeken alapul, vagy nem vonatkozik az előzetes állásfoglalás semmilyen szándékolt felhasználására. Az előzetes állásfoglalás kiadását megtagadó Félnek haladéktalanul írásban kell értesítenie a kérelmezőt, részletezve a releváns tényeket és a döntésének alapját.
5. Mindegyik Fél közzéteszi legalább a következőket:
|
(a) |
az előzetes állásfoglalás iránti kérelemre vonatkozó követelmények, ideértve az abban közlendő információk és annak formátuma; |
|
(b) |
az előzetes állásfoglalás kiadásának határideje; és |
|
(c) |
az előzetes állásfoglalás érvényességi ideje. |
6. Ha egy Fél visszavonja, módosítja vagy megsemmisíti az előzetes állásfoglalást, köteles erről írásban értesíteni a kérelmezőt, részletezve a releváns tényeket és döntésének alapját. Amennyiben egy Fél visszamenőleges hatállyal visszavonja, módosítja vagy megsemmisíti az előzetes állásfoglalást, ezt csak abban az esetben teheti meg, ha az állásfoglalás a kérelmező által szolgáltatott hiányos, téves, pontatlan, hamis vagy félrevezető információkon alapult.
7. Egy Fél által kiadott előzetes állásfoglalás kötelező érvényű a kérelmezőre nézve és az említett Félre nézve a kérelmező tekintetében.
8. A kérelmező írásbeli kérelmére a Fél felülvizsgálja az előzetes állásfoglalást vagy az annak visszavonására, módosítására vagy megsemmisítésére vonatkozó határozatot.
9. A Felek a jogszabályaikban és egyéb rendelkezéseikben foglalt titoktartási követelményekre is figyelemmel törekszenek arra, hogy előzetes állásfoglalásaik lényegi elemeit nyilvánosan hozzáférhetővé tegyék, többek között online is.
4.8. cikk
Engedélyezett gazdálkodók
1. Az egyes Felek a meghatározott kritériumoknak megfelelő gazdálkodók (a továbbiakban: engedélyezett gazdálkodók) számára kereskedelemkönnyítő partnerségi programot (a továbbiakban: engedélyezett gazdálkodói program) hoznak létre vagy tartanak fenn a SAFE-keretrendszerrel összhangban.
2. Az engedélyezett gazdálkodóként való elismerés alapját jelentő kritériumokat (22) közzé kell tenni, és azokat az egyes Felek jogszabályaiban, egyéb rendelkezéseiben és eljárásaiban meghatározott követelményeknek való megfelelés, illetve az azoknak való nem megfelelés kockázata szerint határozzák meg.
3. Az engedélyezett gazdálkodóként való elismerés meghatározott kritériumai nem alakíthatók ki és nem alkalmazhatók úgy, hogy azonos feltételek fennállása esetén önkényes vagy indokolatlan megkülönböztetést tegyenek lehetővé vagy idézzenek elő a gazdasági szereplők között, és lehetővé kell tenniük a kis- és középvállalkozások részvételét.
4. Az engedélyezett gazdálkodói programnak konkrét előnyöket kell tartalmaznia az engedélyezett gazdálkodók számára, figyelembe véve a Feleknek a WTO-egyezmény 1A. mellékletében foglalt, a kereskedelmi eljárások egyszerűsítéséről szóló megállapodás 7. cikke 7.3. pontjával összhangban fennálló kötelezettségvállalásait.
5. A Felek együttműködnek – amennyiben releváns és helyénvaló – az engedélyezett gazdálkodói programjaik kölcsönös elismerésének megállapítása terén, feltéve, hogy a programok összeegyeztethetők egymással, és egyenértékű kritériumokon és előnyökön alapulnak.
4.9. cikk
Felülvizsgálat vagy fellebbezés
1. A Felek hatékony, gyors, megkülönböztetésmentes és könnyen hozzáférhető eljárásokat biztosítanak a vámügyekben hozott határozatokkal szembeni jogorvoslat jogának biztosítása érdekében.
2. Az egyes Felek biztosítják, hogy az a személy, aki részére az adott Fél vámügyekben határozatot hoz, a területén hozzáférjen a következőkhöz:
|
(a) |
a határozatot kiadó tisztviselőnél vagy hivatalnál magasabb szintű vagy attól független közigazgatási hatóság által lefolytatott közigazgatási felülvizsgálati vagy fellebbviteli eljárás; vagy |
|
(b) |
a határozattal kapcsolatos bírósági felülvizsgálati vagy fellebbviteli eljárás. |
3. Mindegyik Fél rendelkezik arról, hogy az a személy, aki a vámhatósághoz fordult határozatért, és kérelme alapján a vonatkozó határidőn belül nem született határozat, jogorvoslattal élhet.
4. Mindegyik Fél rendelkezik arról, hogy a (2) bekezdésben említett személy a határozat indokolásával ellátott közigazgatási határozatot kapjon annak érdekében, hogy szükség esetén felülvizsgálati vagy fellebbezési eljáráshoz folyamodhasson.
4.10. cikk
Szankciók
1. Mindegyik Fél szankciókat ír elő arra az esetre, ha a vámügyekhez kapcsolódó jogszabályaikat, egyéb rendelkezéseiket vagy eljárási követelményeiket, vagy az áruk behozatalára, kivitelére és továbbítására vonatkozó egyéb jogszabályaikat nem tartják be.
2. A Felek biztosítják, hogy vámjogszabályaik és egyéb rendelkezéseik előírják a vámügyi jogszabályok, rendeletek vagy eljárási követelmények megszegésért kivetett büntetések arányos és megkülönböztetésmentes alkalmazását.
3. A Felek biztosítják, hogy a vámhatóságaik által a vámügyi jogszabályok, rendeletek vagy eljárási követelmények megszegéséért járó büntetések csak a törvénysértésért felelős személy(ek)et sújtsák.
4. A Felek biztosítják, hogy a kiszabott büntetés az adott eset tényállásától és körülményeitől függ, és arányban áll a törvénysértés mértékével és súlyosságával.
5. A büntetések és illetékek megállapítása és behajtása során a Felek kerülik az ösztönzőket vagy az összeférhetetlenséget.
6. A Felek bátorítják egymást, hogy vegyék figyelembe, ha egy személy önként felfedi egy vámügyi jogszabály, rendelet vagy eljárási követelmény megszegésének körülményeit még mielőtt a vámigazgatási szervek felfedeznék a törvénysértést, és az adott személyre kiszabandó büntetés megállapítása során potenciális enyhítő körülményként mérlegeljék.
7. Minden egyes Fél biztosítja, hogy ha büntetés kiszabására kerül sor a vámügyi jogszabályai, rendeletei vagy eljárási követelményei megszegéséért, írásbeli magyarázatot nyújt azon személynek, akire a büntetés ki lett szabva, amelyben leírják a törvénysértés jellegét és az alkalmazandó jogszabályt, rendeletet vagy eljárást, amely alapján megállapították a törvénysértésért járó büntetés összegét vagy nagyságrendjét.
8. A Felek törvényeikben, rendeleteikben vagy eljárásaikban meghatározott határidőt írnak elő, amelyen belül vámhatóságaik eljárást indíthatnak a vámügyi jogszabályok, rendeletek vagy eljárások megsértésével kapcsolatos szankciók kiszabására.
4.11. cikk
Vámügyi együttműködés és kölcsönös igazgatási segítségnyújtás
1. A Felek biztosítják, hogy megfelelő hatóságaik együttműködnek a vámügyek területén annak biztosítása érdekében, hogy a 4.1. cikkben meghatározott célkitűzések teljesüljenek.
2. A Felek együttműködnek többek között a következők révén:
|
(a) |
a vámügyi jogszabályaikkal és rendeleteikkel, azok végrehajtásával, valamint a vámeljárásokkal kapcsolatos információk cseréje, különösen a következő területeken:
|
|
(b) |
a SAFE-keretrendszerrel összhangban együttműködés a nemzetközi kereskedelmi ellátási lánc biztosításának és megkönnyítésének vámmal kapcsolatos szempontjait illetően, beleértve a 4.8. cikkben említett engedélyezett gazdálkodói programok és azok kölcsönös elismerése tekintetében; |
|
(c) |
az importtal, exporttal, egyéb vámeljárásokkal és a kereskedelmi eljárások egyszerűsítésével – többek között a technikai segítségnyújtással – kapcsolatos közös kezdeményezések kidolgozásának mérlegelése; |
|
(d) |
vámügyi együttműködésük megerősítése az olyan nemzetközi szervezetek keretében, mint például a WTO és a Vámigazgatások Világszervezete (a továbbiakban: WCO); |
|
(e) |
minimumstandardok kialakítása – a megvalósíthatóság korlátain belül – a kockázatkezelési módszerek és a kapcsolódó követelmények és programok tekintetében; adott esetben a Felek mérlegelik a kockázatkezelési technikák, a kockázati standardok és a biztonsági ellenőrzések kölcsönös elismerését is; |
|
(f) |
törekvés a Felek behozatali, kiviteli és egyéb vámeljárásokra vonatkozó adatszolgáltatási követelményeinek összehangolására a WCO vámadatmodelljével összhangban álló közös szabványok és adatelemek végrehajtása révén; és |
|
(g) |
a szakpolitikai szakértőik közötti párbeszéd fenntartása az előzetes állásfoglalások hasznosságának, hatékonyságának és alkalmazhatóságának előmozdítása érdekében. |
3. A Felek kölcsönös igazgatási segítséget nyújtanak egymásnak vámügyekben a 2/2000 EK–Mexikó vegyes tanácsi határozatnak (23) az 5/2004 EU–Mexikó vegyes tanácsi határozattal (24) elfogadott, a vámügyekben nyújtott kölcsönös igazgatási segítségről szóló melléklete – amelyet e megállapodásba belefoglalnak, és az e megállapodás részévé válik – rendelkezéseivel összhangban. A Felek közötti, e fejezet szerinti információcserére értelemszerűen az információk bizalmas kezelése és a személyes adatok védelme tekintetében az említett melléklet 10. cikkében előírt követelmények, valamint a Felek saját jogszabályaiban és egyéb rendelkezéseiben előírt titoktartási és adatvédelmi követelményekre is figyelemmel kerül sor.
4.12. cikk
Egyablakos ügyintézés
1. A Felek törekednek arra, hogy az áruk behozatalára, kivitelére és vámtranzitjára vonatkozó vámügyi és egyéb jogszabályok által előírt információk elektronikus benyújtásának elősegítése érdekében egyablakos ügyintézési rendszert dolgozzanak ki és tartsanak fenn.
2. A Felek törekednek arra, hogy együttműködjenek az egyablakos ügyintézési rendszereik interoperabilitása és észszerűsítse érdekében, többek között az egyablakos ügyintézési rendszereik fejlesztésével és telepítésével kapcsolatos tapasztalataik kölcsönös megosztásával.
4.13. cikk
Árutovábbítás és átrakodás
1. Az egyes Felek biztosítják a területükön keresztül történő árutovábbítás és átrakodási műveletek elősegítését és hatékony ellenőrzését.
2. Az egyes Felek törekednek regionális árutovábbítási megállapodások előmozdítására és végrehajtására a Felek közötti kereskedelem megkönnyítése céljából.
3. Az egyes Felek biztosítják, hogy a területükön működő valamennyi érintett hatóság és ügynökség együttműködjön és összehangolja tevékenységét a tranzitforgalom megkönnyítése érdekében.
4. Az egyes Felek lehetővé teszik, hogy a behozatalra szánt árukat vámellenőrzés alatt átszállítsák a beléptető vámhivataltól a területükön lévő másik vámhivatalhoz, ahonnan az árukat átengedik vagy vámkezelik.
4.14. cikk
Vámkezelés utáni ellenőrzés
1. Az áruk átengedésének felgyorsítása érdekében az egyes Felek vámkezelést követő ellenőrzési rendszert fogadnak el és tartanak fenn, hogy biztosítsák a vámügyi jogszabályaiknak és egyéb rendelkezéseiknek való megfelelést.
2. A Felek a vámkezelés utáni ellenőrzést kockázati alapon végzik el.
3. A Felek a vámkezelés utáni ellenőrzést átlátható módon végzik el. Ha ellenőrzésre kerül sor és ennek keretében egyértelmű eredmények születnek, az adott Fél haladéktalanul értesíti az eredményekről azt a személyt, akinek az adatait ellenőrzik, közölve az eredmények indoklását, valamint a személy jogait és kötelezettségeit.
4. A Felek tudomásul veszik, hogy a vámkezelést követő ellenőrzés során szerzett információkat fel lehet használni további közigazgatási vagy bírósági eljárásokban.
5. A Felek amennyire csak lehetséges, felhasználják a vámkezelés utáni ellenőrzés eredményét a kockázatkezelés során.
4.15. cikk
Vámügynökök
1. A Felek vámügyi jogszabályaikban és egyéb rendelkezéseiken nem írhatják elő vámügynökök kötelező alkalmazását.
2. Az egyes Felek közzéteszik a vámügynökök alkalmazására vonatkozó intézkedéseiket.
3. A Felek átlátható és objektív szabályokat alkalmaznak, amennyiben vámügynökök segítségét veszik igénybe.
4.16. cikk
Előzetes áruvizsgálatok
A Felek a tarifális besorolással és vámérték-megállapítással kapcsolatban nem írják elő a WTO-egyezmény 1A. mellékletében foglalt, az előzetes áruvizsgálatról szóló megállapodásban meghatározott előzetes áruvizsgálatok kötelező alkalmazását (25).
4.17. cikk
A vámüggyel, a kereskedelmi eljárások egyszerűsítésével és a származási szabályokkal foglalkozó albizottság
1. A vámüggyel, a kereskedelmi eljárások egyszerűsítésével és a származási szabályokkal foglalkozó albizottság a vegyes bizottságnak tartozik jelentéstétellel.
2. A vámüggyel, a kereskedelmi eljárások egyszerűsítésével és a származási szabályokkal foglalkozó, az 1.10. cikk (E megállapodás III. részével foglalkozó albizottságok és egyéb szervek) (1) bekezdésének d) pontja alapján létrehozott albizottság biztosítja e fejezet, a 3. fejezet (Származási szabályok és származási eljárások), a 4.11. cikk (3) bekezdésében említett, a vámügyekben történő kölcsönös igazgatási segítségnyújtásról szóló melléklet, valamint a Felek által elfogadott, minden kiegészítő vámügyi rendelkezés megfelelő működését, és megvizsgálja az azok alkalmazásából eredő valamennyi kérdést.
3. Az albizottság:
|
(a) |
szükség esetén megfelelő ajánlásokat készít a vegyes bizottságnak a következőkre vonatkozóan:
|
|
(b) |
magyarázó megjegyzéseket fogad el a 3. fejezet (Származási szabályok és származási eljárások) végrehajtásának megkönnyítése érdekében; |
|
(c) |
figyelemmel kíséri e fejezet végrehajtását és igazgatását; |
|
(d) |
fórumot biztosít a vámokkal kapcsolatos valamennyi kérdéssel kapcsolatos konzultációra és azok megvitatására, beleértve különösen a vámeljárásokat, a vámérték-megállapítást, vámszabályozást, a vámnómenklatúrát, a vámügyi együttműködést, és a kölcsönös igazgatási segítségnyújtást vámügyekben; |
|
(e) |
fórumot biztosít a származási szabályokkal, a származási eljárásokkal és az igazgatási együttműködéssel kapcsolatos kérdésekkel kapcsolatos egyeztetésre és azok megvitatására; |
|
(f) |
fokozza a vámeljárások, a vámügyekben való kölcsönös igazgatási segítségnyújtás, a származási szabályok, a származási eljárások és az igazgatási együttműködés fejlesztésével, alkalmazásával és végrehajtásával kapcsolatos együttműködést; és |
|
(g) |
a Felek megállapodása szerint megvizsgál az e fejezettel vagy a 3. fejezettel (Származási szabályok és származási eljárások) kapcsolatos bármely egyéb kérdést. |
4. A vámüggyel, a kereskedelmi eljárások egyszerűsítésével és a származási szabályokkal foglalkozó albizottság megvizsgálhatja határozatok vagy ajánlások szükségességét a vegyes tanács számára az e fejezet végrehajtásával kapcsolatos valamennyi kérdésben, és előkészítheti azokat. A vegyes tanács hatáskörrel rendelkezik arra, hogy adott esetben határozatokat fogadjon el e fejezet végrehajtásával kapcsolatban, többek között az engedélyezett gazdálkodói programok és azok kölcsönös elismerése, a vámeljárásokkal és a kereskedelmi eljárások egyszerűsítésével kapcsolatos közös kezdeményezések, valamint a technikai segítségnyújtás tekintetében.
5. A Felek megállapodhatnak abban, hogy ad hoc találkozókat tartanak a vámügyi együttműködéssel, a származási szabályokkal vagy a kölcsönös igazgatási segítségnyújtással kapcsolatban.
5. FEJEZET
PIACVÉDELMI ESZKÖZÖK
5.1. cikk
Általános rendelkezések
1. A Felek megerősítik az 1994. évi GATT VI. cikke, a dömpingellenes megállapodás és a támogatásokról és kiegyenlítő intézkedésekről szóló megállapodás szerinti jogaikat és kötelezettségeiket.
2. Az ideiglenes és végleges intézkedések alkalmazásában az érintett áruk származását az egyes Felek nem preferenciális származási szabályaival összhangban állapítják meg.
5.2. cikk
Átláthatóság és jogszerű eljárás
1. A Felek tisztességes és átlátható módon, a dömpingellenes megállapodás és az SCM-megállapodás releváns rendelkezéseivel összhangban folytatják le eljárásaikat, és alkalmazzák a dömpingellenes és kiegyenlítő intézkedéseket.
2. Az egyes Felek az eljárás előzetes szakaszában, de mindenképpen a végső megállapítás meghozatala előtt tájékoztatják valamennyi érdekelt felet a megvizsgált lényeges tényekről, amelyek azon határozat alapját képezik, hogy kell-e végleges intézkedéseket alkalmazni. Ez nem érinti a dömpingellenes megállapodás 6.5. cikkét, sem a támogatásokról és kiegyenlítő intézkedésekről szóló megállapodás 12.4. cikkét.
3. Az egyes Felek teljes körű lehetőséget biztosítanak a dömpingellenes vagy kiegyenlítő vámmal kapcsolatos vizsgálatnak alávetett valamennyi érdekelt fél számára érdekeik védelmére, feltéve, hogy ez nem késlelteti indokolatlanul a vizsgálat lefolytatását.
4. Az érdekelt feleknek a dömpingellenes megállapodás 6.11. cikkében és a támogatásokról és kiegyenlítő intézkedésekről szóló megállapodás 12.9. cikkében szereplő fogalommeghatározása alkalmazandó.
5.3. cikk
Dömpingellenes és kiegyenlítő vámok kivetése
Azon határozatot, hogy a kivetendő dömpingellenes vagy kiegyenlítő vám összege a dömpingkülönbözet vagy támogatás teljes összegének vagy egy annál alacsonyabb összegnek feleljen-e meg, az importáló Fél hatóságainak kell meghozniuk, az említett Fél jogszabályaival összhangban.
5.4. cikk
Végső megállapítás
A végleges megállapítás meghozatalakor a Fél figyelembe veszi a jogszabályaival összhangban érdekeltnek minősülő valamennyi fél által megfelelően szolgáltatott információkat.
5.5. cikk
A vitarendezés alkalmazásának kizárása
Ezen szakasz rendelkezéseinek értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatban a Felek nem vehetik igénybe a 31. fejezet (Vitarendezés) szerinti vitarendezési mechanizmust.
5.6. cikk
Általános rendelkezések
Mindegyik Fél fenntartja az 1994. évi GATT XIX. cikke és a mezőgazdasági megállapodás 5. cikke, valamint a védintézkedésekről szóló megállapodás szerinti jogait és kötelezettségeit.
5.7. cikk
Átláthatóság
1. Az 5.6. cikktől eltérően a globális védintézkedési vizsgálatot kezdeményező vagy globális védintézkedéseket alkalmazni szándékozó Fél köteles – a másik Fél kérésére, és feltéve, hogy az utóbbi lényeges érdekéről van szó – azonnal ad hoc írásbeli értesítést küldeni a globális védintézkedési vizsgálat megindítását eredményező, minden releváns információról vagy a globális védintézkedések alkalmazásáról, ideértve adott esetben az ideiglenes megállapításokat is. Ez nem sérti a védintézkedésekről szóló megállapodás 3.2. cikkét.
2. A globális védintézkedéseket alkalmazó Fél törekszik arra, hogy az ilyen intézkedéseket a kétoldalú kereskedelmet legkevésbé befolyásoló módon szabja ki.
3. A (2) bekezdés alkalmazásában, amennyiben egy Fél úgy véli, hogy teljesülnek a végleges védintézkedések alkalmazására vonatkozó követelmények, az adott intézkedéseket bevezetni kívánó Fél értesíti a másik Felet, és lehetőséget biztosít kétoldalú konzultációk folytatására. Amennyiben az értesítést követő 30 napon belül nem sikerült kielégítő megoldásra jutni, az importáló Fél elfogadhatja a probléma orvoslása céljából megfelelő végleges védintézkedést.
4. E cikk alkalmazásában a Fél akkor rendelkezik jelentős érdekeltséggel, ha a legutóbbi hároméves időszakban az importált áru öt legnagyobb szállítója közé tartozik, akár abszolút mennyiség, akár érték alapján számítva.
5.8. cikk
A vitarendezés alkalmazásának kizárása
E szakasz WTO-egyezmény alapján fennálló jogokra és kötelezettségekre vonatkozó rendelkezéseinek értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatban a Felek nem vehetik igénybe a 31. fejezet (Vitarendezés) szerinti vitarendezési mechanizmust.
5.9. cikk
Fogalommeghatározások
A C. szakasz alkalmazásában:
|
(a) |
„illetékes vizsgáló hatóság”:
|
|
(b) |
„belföldi gazdasági ágazat”: egy importált termék tekintetében a hasonló vagy közvetlenül versenyző termékek valamely Fél területén működő gyártóinak összessége, vagy azok a gyártók, amelyeknek a hasonló vagy közvetlenül versenyző termékekből származó együttes kibocsátása az említett termékek teljes belföldi termelésének jelentős hányadát képezi; |
|
(c) |
„hasonló termék”: az a termék, amely a vizsgált termékkel azonos, vagyis vele minden tekintetben megegyezik, vagy ilyen termék hiányában egy olyan másik termék, amely a vizsgált termékkel ugyan nem egyezik meg minden tekintetben, de azzal szoros hasonlóságot mutató tulajdonságokkal rendelkezik; |
|
(d) |
„közvetlenül versenyző termék”: olyan termék, amely a vizsgált termékkel nem feltétlenül egyezik meg minden tekintetben, de nagy mértékben helyettesíthető azzal, mivel ugyanazon funkciókat tölti be (26); |
|
(e) |
„súlyos kár”: a belföldi gazdasági ágazat helyzetének általános értelemben vett jelentős romlása; |
|
(f) |
„súlyos kár veszélye”: tényeken és nem csupán állításokon, feltételezéseken vagy távoli lehetőségen alapuló, egyértelműen fenyegető súlyos kár; és |
|
(g) |
„átmeneti időszak”:
|
5.10. cikk
Kétoldalú védintézkedés alkalmazása
1. A B. szakasztól eltérve, ha egy vámnak az e megállapodás szerinti csökkentése vagy eltörlése következtében az egyik Fél egy származó áruját a másik Fél területére abszolút értékben vagy a hazai termeléshez képest olyan megnövekedett mennyiségben és olyan feltételek mellett importálják, hogy az a hasonló vagy közvetlenül versenyző termékeket előállító belföldi gazdasági ágazatnak súlyos kárt okoz, vagy ezzel fenyeget, az importáló Fél a (2) bekezdésben meghatározott intézkedéseket vezethet be, az e szakaszban meghatározott feltételek mellett és az e szakaszban előírt eljárásokkal összhangban.
2. Amennyiben az (1) bekezdésben foglalt feltételek teljesülnek, az importáló Fél csak olyan kétoldalú védintézkedéseket vezethet be, amelyek:
|
(a) |
felfüggesztik az érintett termékre vonatkozó vámtételnek az e megállapodás szerinti további csökkentését; vagy |
|
(b) |
az érintett termék vámtételét olyan szintre emelik, amely nem haladja meg a következők közül az alacsonyabbat:
|
3. A Felek osztják azon értelmezést, hogy sem a vámkontingensek, sem a mennyiségi korlátozások nem tekinthetők a kétoldalú védintézkedések megengedhető formájának.
5.11. cikk
Feltételek és korlátozások
1. Egyik Fél sem alkalmazhat kétoldalú védintézkedést:
|
(a) |
kivéve az 5.10. vagy az 5.15. cikkben leírt helyzetek megelőzéséhez vagy orvoslásához szükséges mértékben és ideig; |
|
(b) |
két évnél hosszabb ideig; vagy |
|
(c) |
az átmeneti időszak lejárta után. |
A b) pontban említett időszak további egy évvel meghosszabbítható, ha az importáló Fél illetékes hatóságai a C. szakaszban meghatározott eljárásokkal összhangban úgy határoznak, hogy az intézkedés továbbra is szükséges az 5.10. vagy az 5.15. cikkben leírt helyzetek megelőzése vagy orvoslása, valamint az alkalmazkodás előmozdítása érdekében továbbra is szükséges, feltéve, hogy a védintézkedés alkalmazásának teljes időtartama – beleértve az első alkalmazás időtartamát és annak meghosszabbítását is – nem haladja meg a három évet.
2. A Fél csak a 2-A. mellékletben (Vámlebontási menetrend) meghatározott, e megállapodás alapján preferenciális elbánásban részesülő származó árukra alkalmaz kétoldalú védintézkedést.
3. A kiigazítás megkönnyítése érdekében, amennyiben a kétoldalú védintézkedés várható időtartama meghaladja az egy évet, az említett intézkedést alkalmazó Fél az alkalmazás időszakában rendszeres időközönként fokozatosan liberalizálja a védintézkedést.
4. Ha egy Fél megszünteti egy kétoldalú védintézkedés alkalmazását, a vámtétel az a vámtétel lesz, amely a 2.4 cikkel (A vámok eltörlése vagy csökkentése) összhangban az intézkedés hiányában a termékre érvényes lett volna.
5.12. cikk
Ideiglenes intézkedések
1. Kritikus körülmények esetén, amikor a késedelem nehezen orvosolható kárt okozna, a Fél ideiglenes kétoldalú védintézkedést alkalmazhat az 5.22. cikk (1) bekezdésében előírt követelményeknek való megfelelés nélkül, ha egyértelmű bizonyítékok alapján előzetesen megállapítja, hogy a másik Fél származó áruinak behozatala a vámok e megállapodás szerinti csökkentése vagy eltörlése következtében növekedett meg, és az ilyen behozatal az 5.10 vagy az 5.15. cikkben leírt helyzetet okoz vagy azzal fenyeget.
2. Az ideiglenes intézkedés időtartama nem haladhatja meg a 200 napot, amely idő alatt a Fél köteles megfelelni a C.2 alszakaszban meghatározott vonatkozó eljárási szabályoknak. Az érintett Félnek haladéktalanul meg kell térítenie minden vámtételnövelést, amennyiben a C.2 alszakaszban leírt vizsgálat nem vezet az 5.10. vagy az 5.15. cikk követelményeinek megfelelő végleges intézkedés elrendeléséhez. Az ideiglenes intézkedés időtartama az 5.11. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett időszak részének minősül. Az importáló Fél tájékoztatja a másik Felet az ilyen ideiglenes intézkedések bevezetéséről, és a másik Fél kérésére haladéktalanul a vegyes bizottság elé terjeszti az ügyet vizsgálat céljából.
5.13. cikk
Kompenzáció és az engedmények felfüggesztése
1. A kétoldalú védintézkedést alkalmazó Fél köteles a másik Féllel konzultációt folytatni annak érdekében, hogy kölcsönösen megegyezzenek a megfelelő kereskedelmi liberalizációs kompenzációról olyan engedmények formájában, amelyek lényegileg egyenértékű kereskedelmi hatásokkal járnak. A kétoldalú védintézkedést alkalmazó Fél legkésőbb a kétoldalú védintézkedés alkalmazását követő 30 napon belül lehetőséget biztosít ilyen konzultációkra.
2. Ha az (1) bekezdésben említett konzultációk eredményeként az említett konzultációk megkezdését követő 30 napon belül nem születik a kereskedelmi liberalizációs kompenzációról megállapodás, a kétoldalú védintézkedés által érintett Fél a védintézkedés alkalmazását követő 90 napon belül felfüggesztheti a másik Fél kétoldalú védintézkedésével lényegében egyenértékű kereskedelmi hatással járó engedmények alkalmazását.
3. A kétoldalú védintézkedés által érintett Fél legalább 30 nappal az engedmények alkalmazásának a (2) bekezdés szerinti felfüggesztése előtt írásban értesíti a másik Felet.
4. Az (1) bekezdés szerinti kompenzációs kötelezettség és az engedmények alkalmazásának a (2) bekezdés szerinti felfüggesztéséhez való jog a kétoldalú védintézkedés megszűnésének napján szűnik meg.
5.14. cikk
Védintézkedések alkalmazása és az intézkedések között eltelt idő
1. A Fél nem alkalmaz az e szakaszban említett védintézkedést olyan termék behozatalára, amely korábban ilyen intézkedés hatálya alá esett, kivéve, ha eltelt annyi idő, amely megegyezik azon közvetlenül megelőző időtartam felével, amelynek során a védintézkedést a alkalmazták.
2. A Fél nem alkalmaz ugyanazon termék tekintetében és ugyanazon időszak alatt:
|
(a) |
e megállapodás szerinti kétoldalú védintézkedést vagy ideiglenes védintézkedést; és |
|
(b) |
az 1994. évi GATT XIX. cikke, illetve a védintézkedésekről szóló megállapodás szerinti védintézkedést. |
5.15. cikk
Legkülső régiók
1. Ha egy Mexikóból származó terméket közvetlenül az Európai Unió egy vagy több legkülső régiójának területére olyan megnövekedett mennyiségben és olyan feltételek mellett importálnak, hogy az az érintett legkülső régió gazdasági helyzetének súlyos rosszabbodását okozza, vagy azzal fenyeget, az Európai Unió a megoldási alternatívák vizsgálatát követően kivételesen az érintett legkülső régió területére korlátozódó védintézkedéseket vezethet be.
2. Az (1) bekezdés sérelme nélkül a C. szakasz kétoldalú védintézkedésekre vonatkozó valamennyi rendelkezése az Európai Unió legkülső régióival kapcsolatban elfogadott védintézkedésekre is alkalmazandó.
3. Az Európai Unió legkülső régióira korlátozott kétoldalú védintézkedés csak az e megállapodás alapján preferenciális elbánásban részesített árukra alkalmazandók.
4. Az (1) bekezdés alkalmazásában a „súlyos rosszabbodás” jelentős zavarokat jelent valamely hasonló vagy közvetlenül versenyző termékeket előállító gazdasági ágazatban. A súlyos rosszabbodást objektív tényezők alapján, a következő tényezők figyelembevételével kell meghatározni:
|
(a) |
a behozatal mennyiségének növekedése abszolút értelemben, vagy a belföldi termeléshez vagy más forrásokból származó behozatalhoz viszonyítva; és |
|
(b) |
az ilyen behozatalnak az adott iparra vagy az érintett gazdasági ágazatra, többek között az értékesítési volumenre, a termelésre, a pénzügyi helyzetre és foglalkoztatottságra gyakorolt hatása. |
5.16. cikk
Alkalmazandó jog
A kétoldalú védintézkedések alkalmazásakor az illetékes vizsgáló hatóság ezen alszakasz rendelkezéseinek megfelelően jár el, és az alszakasz hatálya alá nem tartozó esetekben az érintett Fél joga szerint megállapított szabályokat alkalmazza, amennyiben azok összhangban vannak a C. szakasz rendelkezéseivel.
5.17. cikk
A védintézkedési eljárás megindítása
1. Az illetékes vizsgáló hatóság a kétoldalú védintézkedésekre vonatkozó eljárást (a továbbiakban: védintézkedési eljárás) indíthat a belföldi gazdasági ágazat által vagy annak nevében benyújtott írásbeli kérelem alapján, vagy kivételes körülmények esetén saját kezdeményezésére. Az Európai Unió esetében ezt a kérelmet az Európai Unió egy vagy több tagállama is benyújthatja a belföldi gazdasági ágazat nevében. A kérelem akkor tekinthető úgy, hogy a hazai iparág által vagy annak nevében nyújtották be, ha élvezi azon belföldi termelőknek a támogatását, akiknek összkibocsátása meghaladja a termelés 50 %-át a belföldi gazdasági ágazatnak a hasonló vagy közvetlenül versenyző termékeket előállító azon részében, amely nyilatkozott a kérelem támogatásáról vagy ellenzéséről. Azonban nem indítható vizsgálat, ha a kérelmet nyíltan támogató belföldi termelők a belföldi gazdasági ágazat által előállított hasonló vagy közvetlenül versenyző termékek össztermelésének kevesebb mint 25 %-át képviselik.
2. A vizsgálat megindítását követően az (1) bekezdésben említett kérelmet az abban található bizalmas információk kivételével haladéktalanul hozzáférhetővé kell tenni mindenki számára, akit érinthet.
3. Védintézkedési eljárás megindításakor az illetékes vizsgáló hatóság értesítést tesz közzé a Fél hivatalos lapjában az eljárás megindításáról. Az értesítésben meg kell jelölni az írásbeli kérelmet benyújtó szervezetet (ha van ilyen), az érintett importált árut, a harmonizált rendszer szerinti besorolásának megfelelő vámtarifaszámot, alszámot vagy vámtételszámot, a meghozandó döntés jellegét és időzítését, az érdekelt felek írásbeli álláspontjának ismertetésére és információk szolgáltatására rendelkezésre álló időszakot, illetve a helyet, ahol az írásbeli kérelem és az eljárás során benyújtott más, nem bizalmas dokumentumok megtekinthetőek, valamint azon hivatal nevét, címét és telefonszámát, amelyhez további információkért lehet fordulni. Abban az esetben, ha az illetékes vizsgáló hatóság közmeghallgatást kíván tartani, annak időpontját és helyét vagy az eljárás megindításáról szóló értesítésben tünteti fel, vagy közölheti az eljárás bármely későbbi szakaszában, feltéve, hogy az értesítést kellő időben előre közzéteszi. Amennyiben a vizsgálat kezdetén nem terveznek közmeghallgatást, az eljárás megindításáról szóló értesítésnek tartalmaznia kell azt az időszakot, amelyen belül az érdekelt felek szóbeli meghallgatást kérhetnek az illetékes vizsgáló hatóságtól.
4. Amennyiben a védintézkedési eljárás olyan szervezet írásbeli kérelme alapján indul, amely az adott belföldi gazdasági ágazat képviselőjeként lép fel, az illetékes vizsgáló hatóság az eljárás megindításáról szóló, a (3) bekezdés szerinti értesítést csak annak gondos mérlegelését követően teszi közzé, hogy a kérelem megfelel-e a jogszabályaiban és az (1) bekezdésben meghatározott követelményeknek, valamint észszerű bizonyítékkal támasztja-e alá, hogy a másik Fél származó árujának behozatala megnövekedett a vám e megállapodás szerinti csökkentésének vagy eltörlésének eredményeként, és hogy az ilyen behozatal a hivatkozott súlyos kárt vagy a gazdasági helyzet súlyos rosszabbodását okozza vagy azzal fenyeget.
5.18. cikk
Vizsgálat
1. Valamely Fél csak az illetékes vizsgáló hatósága által az ezen alszakaszban megállapított eljárások szerint lefolytatott vizsgálatot követően alkalmazhat védintézkedést. Az említett vizsgálat magában foglalja valamennyi érdekelt fél észszerű nyilvános értesítését, valamint közmeghallgatásokat vagy más olyan megfelelő eszközöket, amelyek révén az importőrök, exportőrök és más érdekelt felek bizonyítékokat terjeszthetnek elő és ismertethetik álláspontjukat, beleértve a más felek által előadottakra való válaszadás lehetőségét is.
2. Az egyes Felek biztosítják, hogy az illetékes vizsgáló hatóságuk az (1) bekezdésben említett vizsgálatot a megindításától számított egy éven belül befejezze.
5.19. cikk
A súlyos kár, illetve a fenyegető súlyos kár meghatározása és az ok-okozati összefüggés
1. Az annak megállapítása iránt folytatott vizsgálat során, hogy a megnövekedett behozatal egy belföldi gazdasági ágazat számára súlyos kárt okoz-e, vagy súlyos kárral fenyeget-e, az illetékes vizsgáló hatóság minden olyan objektív és számszerűsíthető jellegű releváns tényezőt értékel, amely hatással van a belföldi gazdasági ágazat helyzetére, így különösen az érintett termék behozatala növekedésének abszolút értelemben vett és a belföldi termeléshez viszonyított mértékét és mennyiségét, a megnövekedett behozatallal elért belföldi piaci részesedést, valamint az értékesítés, a termelés, a termelékenység, a kapacitáskihasználás, a nyereség és veszteség, illetve a foglalkoztatás szintjének változásait.
2. Csak akkor állapítható meg, hogy a megnövekedett behozatal az 5.10. vagy az 5.15. cikkben leírt körülményeket idéz elő, vagy azzal fenyeget, ha a vizsgálat objektív bizonyítékok alapján bizonyítja, hogy egyértelmű ok-okozati összefüggés áll fenn az érintett termék megnövekedett behozatala és az 5.10. vagy az 5.15. cikkben leírt körülmények között. Ha a megnövekedett behozatalon kívül egyidejűleg más tényezők is előidézik az 5.10. vagy az 5.15. cikkben leírt körülményeket, a kár vagy annak veszélye, vagy a gazdasági helyzet súlyos rosszabbodása vagy ennek veszélye nem tulajdonítható a megnövekedett behozatalnak.
5.20. cikk
Meghallgatások
Minden egyes védintézkedési eljárás során az illetékes vizsgáló hatóság:
|
(a) |
észszerű értesítés megtételét követően közmeghallgatást tart annak érdekében, hogy valamennyi, az érintett Fél joga szerint érdekeltnek minősülő fél személyesen vagy jogi képviselő útján megjelenhessen, bizonyítékot nyújthasson be, és meghallgassák a súlyos kárral vagy annak veszélyével, a gazdasági helyzet súlyos rosszabbodásával vagy annak veszélyével, valamint a megfelelő jogorvoslattal kapcsolatban; vagy |
|
(b) |
alternatív megoldásként az Európai Unió esetében lehetőséget kell biztosítani valamennyi érdekelt fél számára a meghallgatásra, feltéve, hogy az érdekelt fél az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott határidőn belül írásbeli kérelmet nyújtott be, amely igazolja, hogy a vizsgálat eredménye valószínűleg hatással lesz rá, és szóbeli meghallgatását különleges okok indokolják. |
5.21. cikk
Bizalmas információk
Bármely olyan információt, amely természeténél fogva bizalmas vagy amelyet bizalmas alapon nyújtottak ennek nyomós indokát bemutatva, az illetékes vizsgáló hatóságnak így kell kezelnie. Az ilyen információ nem fedhető fel az információt rendelkezésre bocsátó fél engedélye nélkül. A bizalmas információt szolgáltató feleket fel kell kérni nem bizalmas összefoglalók vagy – amennyiben az említett felek jelzik, hogy az ilyen információ nem összefoglalható – azon okok megadására, miért nem adható összefoglaló. Az összefoglalóknak megfelelő részletességűnek kell lenniük ahhoz, hogy lehetővé tegyék a rendelkezésre bocsátott bizalmas információ lényeges tartalmának észszerű megértését. Azonban, ha az illetékes vizsgáló hatóság úgy találja, hogy a bizalmas kezelés iránti kérelem nem indokolt, és ha az érintett fél nem kívánja nyilvánosságra hozni az információt vagy engedélyezni annak általánosított vagy összefoglalt formában való közzétételét, a hatóság figyelmen kívül hagyhatja az ilyen információt, kivéve, ha megfelelő forrásokból kielégítő bizonyságot szerezhet az információ helytállóságáról.
5.22. cikk
Az intézkedés elfogadása, értesítés, konzultáció és közzététel
1. Ha valamelyik Fél úgy ítéli meg, hogy az 5.10. vagy az 5.15. cikkben meghatározott helyzetek valamelyike fennáll, az ügyet vizsgálat céljából haladéktalanul a vegyes bizottság elé utalja. A vegyes bizottság a felmerült helyzet orvoslásához szükséges ajánlásokat tehet. Ha a vegyes bizottság nem tesz a helyzet orvoslására irányuló ajánlást, vagy az ügynek a vegyes bizottsághoz történő utalásától számított 30 napon belül nem születik kielégítő megoldás, az importáló Fél a helyzet orvoslása céljából megfelelő kétoldalú védintézkedéseket fogadhat el a C. szakasszal összhangban.
2. Az illetékes vizsgáló hatóság az exportáló Fél rendelkezésére bocsát minden vonatkozó információt, amely tartalmazza a megnövekedett behozatal által okozott gazdasági helyzetben bekövetkezett súlyos kárra vagy annak veszélyére, vagy a gazdasági helyzet súlyos rosszabbodására vagy ennek veszélyére vonatkozó bizonyítékokat, az érintett termék és a javasolt kétoldalú védintézkedés pontos leírását, a javasolt kétoldalú védintézkedés bevezetésének javasolt időpontját és várható időtartamát.
3. A Fél köteles a másik Felet haladéktalanul értesíteni, amennyiben:
|
(a) |
kétoldalú védintézkedési eljárást indít a C. szakasz szerint; |
|
(b) |
ideiglenes kétoldalú védintézkedés alkalmazásáról határoz; |
|
(c) |
megállapítja a megnövekedett behozatal által okozott súlyos kár fennállását vagy annak veszélyét, vagy a gazdasági helyzet súlyos romlását vagy annak veszélyét az 5.19. cikk alapján; |
|
(d) |
kétoldalú védintézkedés alkalmazásáról vagy meghosszabbításáról határoz; és |
|
(e) |
a korábban elfogadott kétoldalú védintézkedés módosításáról határoz. |
4. Ha valamelyik Fél a (3) bekezdés a) pontja szerinti értesítéssel él, az ilyen értesítésnek tartalmaznia kell a következőket:
|
(a) |
a kérelem és mellékletei nyilvános változatának másolata, vagy az illetékes vizsgáló hatóság kezdeményezésére indított vizsgálatok esetében az 5.17. cikk követelményeinek teljesülését igazoló releváns dokumentumok másolata, valamint egy olyan kérdőív, amely részletezi azokat a pontokat, amelyekről az érdekelt feleknek információt kell szolgáltatniuk; és |
|
(b) |
az érintett importált áru pontos leírása. |
5. Ha valamelyik Fél a (3) bekezdés b) vagy c) pontja szerinti értesítéssel él, annak tartalmaznia kell a határozat és adott esetben a megállapítás alapjául szolgáló technikai indokolást tartalmazó dokumentum nyilvános változatának másolatát.
6. Ha valamely Fél a (3) bekezdés d) pontja szerinti értesítéssel él kétoldalú védintézkedés alkalmazásáról vagy meghosszabbításáról, az értesítésben fel kell tüntetnie a következőket:
|
(a) |
a határozat nyilvános változatának másolata, és adott esetben a meghatározás alapjául szolgáló műszaki indokolást tartalmazó dokumentum másolata; |
|
(b) |
egy vámnak ezen megállapodás szerinti csökkentésének vagy eltörlésének következményeként a másik Fél származó árujának megnövekedett behozatala által okozott súlyos kárra vagy annak veszélyére, illetve a gazdasági helyzet súlyos rosszabbodására vagy annak veszélyére vonatkozó bizonyíték; |
|
(c) |
a kétoldalú védintézkedés hatálya alá tartozó származó áru pontos leírása, beleértve a harmonizált rendszer szerinti besorolásának megfelelő vámtarifaszámot, alszámot vagy tarifacsoportot; |
|
(d) |
az alkalmazott vagy meghosszabbított kétoldalú védintézkedés pontos leírása; |
|
(e) |
a kétoldalú védintézkedés alkalmazásának kezdőnapja, várható időtartama és adott esetben az intézkedés fokozatos liberalizálásának ütemterve; és |
|
(f) |
a kétoldalú védintézkedés meghosszabbítása esetén bizonyíték arra vonatkozóan, hogy az érintett belföldi gazdasági ágazat alkalmazkodik a helyzethez. |
7. A C. szakasz szerinti kétoldalú védintézkedési eljárás által érintett Fél kérésére a másik Fél konzultációt folytat a kérelmező Féllel a (3) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti értesítés felülvizsgálata céljából.
8. A kétoldalú védintézkedést alkalmazni vagy meghosszabbítani szándékozó Fél értesíti a másik Felet, és lehetőséget biztosít előzetes konzultációkra az esetleges alkalmazás vagy meghosszabbítás megvitatása céljából. Ha az értesítés időpontjától számított 30 napon belül nem születik kielégítő megoldás, az előbbi Fél alkalmazhatja vagy meghosszabbíthatja az intézkedést.
9. Az illetékes vizsgáló hatóság közzéteszi az érintett Fél hivatalos lapjában az összes vonatkozó tény- és jogkérdéssel kapcsolatos megállapításait és indokolással ellátott következtetéseit, beleértve az importált áru leírását és az 5.10. vagy az 5.15. cikkel összhangban intézkedések elrendeléséhez vezető helyzetet, az adott helyzet és a megnövekedett behozatal közötti ok-okozati összefüggést, valamint az elrendelt intézkedések formáját, mértékét és időtartamát.
10. Az illetékes nyomozó hatóságok a bizalmas információkat az 5.21. cikkel teljes összhangban kezelik.
6. FEJEZET
EGÉSZSÉGÜGYI ÉS NÖVÉNYEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZKEDÉSEK
6.1. cikk
Fogalommeghatározások
1. E fejezet alkalmazásában:
|
(a) |
„illetékes hatóságok”: az egyes Feleknek a 6-A. mellékletben említett illetékes hatóságai; |
|
(b) |
„biztonsági intézkedés”: olyan egészségügyi vagy növényegészségügyi intézkedés, amelyet az importáló Fél a másik Fél áruira alkalmaz az emberi, állati vagy növényi élet vagy egészség védelmével kapcsolatos olyan sürgető probléma kezelése érdekében, amely az importáló Fél területén merül fel, vagy ennek bekövetkezése fenyeget; és |
|
(c) |
„a WTO SPS-bizottsága”: az SPS-megállapodás 12. cikke alapján létrehozott állat- és növényegészségügyi intézkedésekkel foglalkozó bizottság. |
2. Az SPS-megállapodás A. mellékletében foglalt fogalommeghatározások, valamint a Codex Alimentarius (Élelmezési Kódex; a továbbiakban: a Kódex), az Állategészségügyi Világszervezet (a továbbiakban: WOAH) és az 1951. december 6-án Rómában aláírt Nemzetközi Növényvédelmi Egyezmény (a továbbiakban: IPPC) fogalommeghatározásai alkalmazandók e fejezetre.
6.2. cikk
Célkitűzések
E fejezet célkitűzései a következők:
|
(a) |
az emberi, állati vagy növényi élet vagy egészség védelme a Felek területén, és ezzel egy időben a közöttük folyó kereskedelem megkönnyítése; |
|
(b) |
az SPS-megállapodás végrehajtásának megerősítése és előmozdítása; |
|
(c) |
a Felek, különösen az illetékes hatóságaik közötti kommunikáció, konzultáció és együttműködés megerősítése; |
|
(d) |
annak biztosítása, hogy a Felek által végrehajtott egészségügyi és növényegészségügyi intézkedések ne gördítsenek szükségtelen akadályt a kereskedelem elé; |
|
(e) |
az egyes Felek egészségügyi és növényegészségügyi intézkedései és azok végrehajtása következetességének, kiszámíthatóságának és átláthatóságának javítása; és |
|
(f) |
a nemzetközi szabványok, iránymutatások és ajánlások kidolgozásának és elfogadásának ösztönzése a megfelelő nemzetközi szervezetek keretében, és azok Felek általi végrehajtásának fokozása. |
6.3. cikk
Hatókör
E fejezet a Felek valamennyi olyan egészségügyi és növényegészségügyi intézkedésére alkalmazandó, amely közvetlenül vagy közvetve érintheti a Felek közötti kereskedelmet.
6.4. cikk
Kapcsolat az SPS-megállapodással
A Felek megerősítik az SPS-megállapodás szerint egymással szemben fennálló jogaikat és kötelezettségeiket.
6.5. cikk
A végrehajtáshoz szükséges erőforrások
A Felek az e fejezet hatékony végrehajtásához szükséges erőforrásokat vesznek igénybe.
6.6. cikk
Egyenértékűség
1. A Felek tudomásul veszik, hogy a másik Fél egészségügyi és növényegészségügyi intézkedései egyenértékűségének elismerése a kereskedelem megkönnyítésének fontos eszköze.
2. Az importáló Fél a saját intézkedéseivel egyenértékűnek fogadja el az exportáló Fél egészségügyi és növényegészségügyi intézkedéseit, ha az exportáló Fél objektív módon bizonyítja az importáló Félnek, hogy intézkedései elérik az importáló Fél egészségügyi és növényegészségügyi védelmének megfelelő szintjét.
3. Az importáló Fél jogosult a végső döntést meghozni arra vonatkozóan, hogy az exportáló Fél által alkalmazott egészségügyi vagy növényegészségügyi intézkedés eléri-e az egészségügyi és növényegészségügyi védelem megfelelő szintjét.
4. Az egyik Fél a másik Fél valamely intézkedése egyenértékűségének értékelésekor vagy megállapításakor figyelembe veszi többek között és adott esetben a következőket:
|
(a) |
a WTO SPS-bizottságának határozatai; |
|
(b) |
a releváns nemzetközi szervezetek munkája; |
|
(c) |
a másik Féllel folytatott kereskedelem során szerzett bármely ismeret és múltbeli tapasztalat; és |
|
(d) |
a másik Fél által szolgáltatott információk. |
5. Az egyes Felek az egyenértékűség értékelését, megállapítását és fenntartását az illetékes nemzetközi szabványügyi testületek szabványaira, iránymutatásaira és ajánlásaira, vagy adott esetben kockázatértékelésre alapozzák.
6. Az importáló Fél haladéktalanul elindítja az egyenértékűség megállapítására irányuló értékelést, ha a másik Féltől a szükséges információkkal alátámasztott, egyenértékűségi értékelés iránti kérelmet kap.
7. Amikor az importáló Fél lezárja az egyenértékűségi értékelést, határozatáról haladéktalanul értesíti a másik Felet.
8. Amennyiben az importáló Fél megállapította, hogy az exportáló Fél intézkedését egyenértékűnek ismeri el, az importáló Fél haladéktalanul kezdeményezi az elismerés végrehajtásához szükséges jogalkotási vagy közigazgatási intézkedéseket.
9. A 6.16. cikk sérelme nélkül, ha az egyik Fél olyan intézkedést kíván elfogadni, módosítani vagy hatályon kívül helyezni, amellyel kapcsolatban a Felek közötti kereskedelmet érintő egyenértékűség-megállapítási eljárást kell lefolytatni, az adott Fél:
|
(a) |
kellően korai szakaszban értesíti szándékáról a másik Felet, amennyiben a másik Fél által benyújtott észrevételek figyelembe vehetőek; |
|
(b) |
a másik Fél kérésére tájékoztatást és indoklást nyújt a tervezett változtatásokkal kapcsolatosan. |
10. Az importáló Fél mindaddig fenntartja az egyenértékűség elismerését, amíg a tervezett változtatás tárgyát képező intézkedés hatályban marad.
11. A Felek a (9) bekezdés a) pontja szerint bejelentett tervezett módosításokat bármelyik Fél kérésére megvitatják. Az importáló Fél a (9) bekezdés b) pontja szerint benyújtott információkat indokolatlan késedelem nélkül felülvizsgálja.
12. Ha az egyik Fél olyan egészségügyi vagy növényegészségügyi intézkedést fogad el, módosít vagy helyez hatályon kívül, amellyel kapcsolatban a másik Félnek egyenértékűség-megállapítást kell lefolytatnia, az importáló Fél fenntartja az egyenértékűség elismerését, feltéve, hogy az exportáló Félnek az érintett termékkel kapcsolatos intézkedései továbbra is elérik az importáló Fél megfelelő egészségügyi vagy növényegészségügyi védelmi szintjét. Az importáló Fél megállapítását a Felek haladéktalanul megvitatják bármely Fél kérésére.
6.7. cikk
Kockázatértékelés
1. A Felek elismerik annak fontosságát, hogy egészségügyi és növényegészségügyi intézkedéseik tudományos elveken alapuljanak, és megfeleljenek a vonatkozó nemzetközi szabványoknak, iránymutatásoknak és ajánlásoknak.
2. Amennyiben az egyik Fél úgy ítéli meg, hogy a másik Fél által elfogadott vagy fenntartott konkrét egészségügyi vagy növényegészségügyi intézkedés korlátozza vagy korlátozhatja kivitelét, és az említett intézkedés nem valamely releváns nemzetközi szabványon, iránymutatáson vagy ajánláson alapul, vagy nem létezik releváns szabvány, iránymutatás vagy ajánlás, az adott Fél tájékoztatást kérhet a másik Féltől. A megkeresett Fél magyarázattal szolgál a megkereső Félnek az intézkedés okaira nézve, és releváns információkat nyújt az intézkedéssel kapcsolatban.
3. Ha a releváns tudományos bizonyítékok nem elégségesek, a Fél ideiglenesen elfogadhat egészségügyi vagy növényegészségügyi intézkedéseket a rendelkezésre álló, többek között az érintett nemzetközi szervezetektől származó releváns információk alapján. Ilyen körülmények között az említett Fél igyekszik megszerezni azon kiegészítő információkat, amelyek az objektívebb kockázatértékeléshez szükségesek, és ennek megfelelően az egészségügyi vagy növényegészségügyi intézkedéseket észszerű időn belül felülvizsgálja.
4. Elismerve a Feleknek az SPS-megállapodás releváns rendelkezései szerinti jogait és kötelezettségeit, e fejezet egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy akadályozná valamelyik Felet abban, hogy:
|
(a) |
megállapítsa az egészségügyi vagy növényegészségügyi védelem szintjét, amelyet az SPS-megállapodás 5. cikkével összhangban megfelelőnek ítél; |
|
(b) |
olyan engedélyezési eljárást hozzon létre vagy tartson fenn, amely előírja a kockázatértékelés elvégzését azt megelőzően, hogy a Fél egy termék számára hozzáférést biztosítana saját piacához; vagy |
|
(c) |
egészségügyi vagy növényegészségügyi óvintézkedéseket fogadjon el vagy tartson fenn az SPS-megállapodás 5. cikkének (7) bekezdésével összhangban. |
5. Az egyes Felek biztosítják, hogy egészségügyi és növényegészségügyi intézkedéseik nem tegyenek önkényes vagy indokolatlan megkülönböztetést a Felek között azonos vagy hasonló feltételek fennállása esetén. A Fél nem alkalmazhat olyan egészségügyi és növényegészségügyi intézkedéseket, amelyek a Felek közötti kereskedelem rejtett korlátozását jelentenék.
6. A kockázatértékelést végző Fél:
|
(a) |
figyelembe veszi a WTO SPS-bizottságának vonatkozó iránymutatásait, valamint a nemzetközi szabványokat, iránymutatásokat és ajánlásokat; |
|
(b) |
mérlegel olyan kockázatkezelési lehetőségeket, amelyek az SPS-megállapodás 5. cikkének (3) bekezdésével összhangban megfelelőnek ítélt egészségügyi vagy növényegészségügyi védelmének szintje eléréséhez szükségesnél nem nagyobb mértékben korlátozzák a kereskedelmet, figyelembe véve a műszaki és gazdasági megvalósíthatóságot; és |
|
(c) |
a megfelelő egészségügyi vagy növényegészségügyi védelmi szintnek az SPS-megállapodás 5. cikkének (4) bekezdésével összhangban történő meghatározásakor figyelembe veszi a kereskedelemre gyakorolt negatív hatások minimalizálására irányuló célkitűzést, és olyan kockázatkezelési lehetőséget választ, amely nem korlátozza jobban a kereskedelmet, mint ami az egészségügyi vagy növényegészségügyi célkitűzés eléréséhez szükséges, a műszaki és gazdasági megvalósíthatóságot figyelembe véve. |
7. Az exportáló Fél kérésére az importáló Fél tájékoztatja az exportáló Felet az annak piacra jutási kérelmével kapcsolatos egyedi kockázatértékelés terén elért előrehaladásról, valamint a folyamat során esetlegesen bekövetkező késedelemről.
8. A 6.16. cikk sérelme nélkül egyik Fél sem állíthatja le a másik Fél termékének behozatalát kizárólag azon az alapon, hogy felülvizsgálja egészségügyi vagy növényegészségügyi intézkedéseit, amennyiben a felülvizsgálat megindításának idején az importáló Fél a másik Fél termékének behozatalát engedélyezte.
6.8. cikk
Regionális feltételekhez való alkalmazkodás, beleértve a károsítóktól vagy betegségektől mentes és az alacsony károsító- vagy betegségprevalenciájú területeket
1. A Felek elismerik, hogy az egészségügyi és növényegészségügyi intézkedéseknek a károsítók vagy betegségek regionális körülményeihez való igazítása fontos eszköz az állati és növényi élet vagy egészség védelme, valamint a kereskedelem megkönnyítése szempontjából.
2. A Felek elismerik a károsítóktól vagy betegségtől mentes terület és az alacsony károsító- vagy betegségprevalenciájú területek elvét. Az ilyen területek meghatározása során olyan tényezőket kell figyelembe venni, mint a földrajzi feltételek, ökoszisztémák, járványtani felügyelet és az egészségügyi vagy növényegészségügyi ellenőrzések hatékonysága.
3. Az exportáló Fél, amely azt állítja, hogy területén belül egyes térségek károsítóktól vagy betegségektől mentesek, vagy a károsítók vagy a betegségek prevalenciája alacsony, ezt az ehhez szükséges bizonyítékokkal támasztja alá abból a célból, hogy az importáló Fél számára objektíven kimutatható legyen, hogy az adott térség károsítóktól vagy betegségektől mentes vagy a károsítók vagy betegségek prevalenciája alacsony, és valószínűleg az is marad. Ennek érdekében az exportáló Fél az importáló Fél kérésére észszerű hozzáférést biztosít számára ellenőrzés, tesztelés és egyéb vonatkozó eljárások elvégzése céljából.
4. A (2) bekezdésben említett területek regionalizációs döntések révén történő meghatározásakor a Felek figyelembe veszik a WTO SPS-bizottságának vonatkozó iránymutatásait, és intézkedéseiket nemzetközi szabványokra, iránymutatásokra és ajánlásokra, vagy – amennyiben azokkal nem érhető el a Fél megfelelő egészségügyi vagy növényegészségügyi védelmi szintje – a körülményeknek megfelelő kockázatértékelésre alapozzák.
5. A (2) bekezdésben említett területek meghatározásakor az importáló Fél figyelembe vesz az exportáló Fél hatóságaitól származó minden releváns információt és a velük kapcsolatos korábbi tapasztalatokat.
6. Az importáló Fél dönthet úgy, hogy az exportáló Félnek a károsítóktól vagy betegségektől mentes terület, illetve alacsony károsító- vagy betegségprevalenciájú terület elismerése iránti kérelmét gyorsított eljárásban lehet értékelni.
7. Ha az exportáló Fél nem ért egyet az importáló Fél meghatározásával, az importáló Fél indokolást nyújt az exportáló Félnek.
8. Az importáló Fél kérésére az exportáló Fél rendelkezésére bocsátja az e cikk szerinti megállapításait és döntéseit megalapozó teljes körű magyarázatot és alátámasztó adatokat. Ezen eljárások során a Felek törekednek a kereskedelem szükségtelen megzavarásának elkerülésére.
9. A Felek elismerik a zónák kialakításának elvét, és egyetértenek abban, hogy azt alkalmazzák a kereskedelmükben. A Felek elismerik a WOAH által meghatározott hivatalos állategészségügyi státuszt is.
10. Az importáló Fél az exportáló Fél állategészségügyi státuszának saját maga általi meghatározását elvileg az exportáló Fél által benyújtott bizonyítékokra alapozza, összhangban az SPS-megállapodással, a WOAH Szárazföldi Állatok Egészségügyi Kódexével és a WOAH Víziállat-egészségügyi Kódexével.
11. Az importáló Fél indokolatlan késedelem nélkül és általában a kézhezvételtől számított 90 napon belül értékeli az exportáló Féltől kapott kiegészítő információkat. Az importáló Fél helyszíni ellenőrzést kérhet az exportáló Féltől, és minden ellenőrzést a 6.11. cikkben meghatározott elvekkel összhangban és – amennyiben a Felek másként nem állapodnak meg – az ellenőrzés iránti kérelemnek az exportáló Fél általi kézhezvételétől számított 90 napon belül kell elvégeznie.
12. A Felek elismerik a területi egységekre osztás koncepcióját, és együttműködnek e kérdésben.
13. A Felek a növényi élet vagy egészség védelme, valamint a kereskedelem megkönnyítése érdekében elismerik a károsítóktól mentes területnek, a károsítóktól mentes termőterületnek, a károsítóktól mentes előállítási helyszínnek és a károsítók elterjedésének alacsony szintjét felmutató területnek a fogalmát, az IPPC növényegészségügyi intézkedésekre vonatkozó nemzetközi szabványaiban (a továbbiakban: ISPM) meghatározottak szerint, és a Felek megállapodnak abban, hogy azokat alkalmazzák a közöttük folyó kereskedelem tárgyát képező árukra.
14. Az exportáló Fél kérésére az importáló Fél a növényegészségügyi intézkedések elfogadásakor vagy fenntartásakor figyelembe veszi az exportáló Fél által a vonatkozó nemzetközi szabványokkal, iránymutatásokkal és ajánlásokkal összhangban meghatározott károsítóktól mentes területeket, károsítóktól mentes termőterületeket, károsítóktól mentes előállítási helyszíneket, valamint károsítók elterjedésének alacsony szintjét felmutató területeket.
15. Az exportáló Fél azonosítja a károsítóktól mentes területeket, a károsítóktól mentes termőterületeket, a károsítóktól mentes előállítási helyszíneket vagy a károsítók elterjedésének alacsony szintjét felmutató területeket, és a másik Fél rendelkezésére bocsátja az említett információkat. Kérésre az exportáló Fél teljes körű magyarázatot és alátámasztó adatokat bocsát rendelkezésre a releváns ISPM-nek megfelelően vagy adott esetben egyéb módon.
16. A 6.16. cikk sérelme nélkül az exportáló Fél vagy annak részei növényegészségügyi státuszának meghatározásakor az importáló Fél elvben az exportáló Fél által az SPS-megállapodással és a vonatkozó ISPM-mel összhangban szolgáltatott információkból indul ki.
17. Az importáló Fél indokolatlan késedelem nélkül és általában a kézhezvételtől számított 90 napon belül értékeli az exportáló Féltől kapott kiegészítő információkat. Az importáló Fél helyszíni ellenőrzést kérhet az exportáló Féltől, és minden ellenőrzést a 6.11. cikkben meghatározott elvekkel összhangban és – amennyiben a Felek másként nem állapodnak meg – az ellenőrzés iránti kérelemnek az exportáló Fél általi kézhezvételétől számított 6 hónapon belül kell elvégeznie. Amennyiben más időtartamban állapodnak meg, a Felek figyelembe veszik az érintett károsító és növény biológiai jellemzőit.
6.9. cikk
Átláthatóság
1. A Felek elismerik az egészségügyi és növényegészségügyi intézkedéseikre vonatkozó információk folyamatos megosztásának, valamint a tervezett egészségügyi és növényegészségügyi intézkedéseikkel kapcsolatos kölcsönös állásfoglalás lehetőségének jelentőségét.
2. E cikk végrehajtása során a Felek figyelembe veszik a WTO SPS-bizottságának vonatkozó iránymutatásait, valamint a nemzetközi szabványokat, iránymutatásokat és ajánlásokat.
3. Azon esetek kivételével, amikor az emberi, állati vagy növényi élet vagy egészség védelmével kapcsolatos sürgős probléma merül fel vagy ilyen probléma felmerülésének veszélye áll fenn, vagy kereskedelemösztönző jellegű intézkedésről van szó, a Fél értesíti a másik Felet azon javasolt egészségügyi vagy növényegészségügyi intézkedésekről, amelyek hatással lehetnek a Felek közötti kereskedelemre, és az értesítést követően általában legalább 60 napot biztosít a másik Fél számára, hogy írásbeli észrevételeket tegyen. Amennyiben megvalósítható és helyénvaló, az értesítő Félnek több mint 60 napot kell biztosítania az észrevételekre, és meg kell fontolnia a másik Félnek az észrevételekre szolgáló időtartam meghosszabbítására irányuló bármely észszerű kérését. Kérésre a Fél megfelelő módon válaszol a másik Fél írásbeli észrevételeire.
4. A Felek:
|
(a) |
a kereskedelemre alkalmazandó egészségügyi és növényegészségügyi intézkedések tekintetében átláthatóságra törekednek; |
|
(b) |
fokozzák az egyes Felek egészségügyi vagy növényegészségügyi intézkedéseinek és azok alkalmazásának kölcsönös megértését; és |
|
(c) |
információt cserélnek az egészségügyi vagy növényegészségügyi intézkedések kidolgozásával és alkalmazásával kapcsolatos kérdésekről annak érdekében, hogy minimalizálják azoknak a Felek közötti kereskedelemre gyakorolt negatív hatásait. |
5. A másik Fél kérésére rendes körülmények között a kérelem kézhezvételétől számított 15 napon belül mindkét Fél tájékoztatást nyújt a következőkről:
|
(a) |
az egyes termékek behozatalára alkalmazandó behozatali előírások; és |
|
(b) |
az egyes termékek jóváhagyására irányuló kérelem előrehaladása. |
6. Akkor tekinthető úgy, hogy a (4) bekezdés c) pontjában és az (5) bekezdésben említett információkat rendelkezésre bocsátották, ha azokat a WTO részére a releváns szabályokkal és eljárásokkal összhangban történő bejelentéssel bocsátották rendelkezésre, vagy az információt a Fél nyilvánosan hozzáférhető hivatalos weboldalán díjmentesen tették elérhetővé.
7. Az intézkedést javasoló Fél kérésre átadja a másik Félnek – szükség szerint, valamint az információt szolgáltató Fél titoktartási és adatvédelmi követelményei által megengedett mértékben – azon releváns információkat, amelyeket a javasolt intézkedés kidolgozásakor figyelembe vett.
8. A Fél – adott esetben és amennyiben megvalósítható – a másik Féllel folytatandó megbeszélést kérhet a javasolt egészségügyi vagy növényegészségügyi intézkedéssel kapcsolatos bármely kereskedelmi aggályról és olyan alternatív, lényegesen kevésbé kereskedelemkorlátozó megközelítések rendelkezésre állásáról, amelyekkel elérhető az említett intézkedés célja.
9. Az egyes Felek az egészségügyi vagy növényegészségügyi intézkedésekről szóló értesítéseket közzéteszik – lehetőleg elektronikus úton – valamely hivatalos lapban vagy weboldalon.
10. A Felek biztosítják, hogy az egészségügyi vagy növényegészségügyi intézkedés szövege vagy az arról szóló értesítés meghatározza az intézkedés hatálybalépésének időpontját és az intézkedés jogalapját.
11. Az exportáló Fél időben és megfelelő módon értesíti az importáló Felet:
|
(a) |
a jelenlegi kereskedelemmel kapcsolatosan fennálló jelentős egészségügyi vagy növényegészségügyi kockázatról; |
|
(b) |
olyan sürgős helyzetekről, amikor az állat- vagy növényegészségügyi státusz megváltozása az exportáló Fél területén hatással lehet a jelenlegi kereskedelemre; |
|
(c) |
a károsítókkal vagy betegségekkel kapcsolatos státuszban bekövetkezett jelentős változásokról, például a károsítók vagy betegségek jelenléte és alakulása, beleértve a regionalizációs döntések alkalmazását is; és |
|
(d) |
az élelmiszer-biztonságban, a károsítók vagy betegségek kezelésében, az ellenőrzési vagy felszámolási politikákban vagy gyakorlatokban bekövetkezett olyan jelentős változásokról, amelyek hatással lehetnek a jelenlegi kereskedelemre. |
12. Amennyiben megvalósítható és célszerű, az érintett Félnek hat hónapnál hosszabb időtartamot kell biztosítania a Felek közötti kereskedelmet esetlegesen befolyásoló egészségügyi vagy növényegészségügyi intézkedés közzétételének időpontja és az intézkedés hatálybalépésének időpontja között, kivéve, ha az intézkedés célja az emberi, állati vagy növényi élet vagy egészség védelmével kapcsolatos sürgős probléma kezelése, vagy amennyiben az intézkedés kereskedelemösztönző jellegű.
13. Az egyik Fél kérésére a másik Fél az előbbi rendelkezésére bocsátja a terméknek a területére történő behozatalával kapcsolatos, valamennyi egészségügyi vagy növényegészségügyi intézkedésre vonatkozó információt.
6.10. cikk
A kereskedelmi eljárások egyszerűsítése
1. A Felek elismerik, hogy mindegyik Félnek joga van engedélyezési eljárásokat kidolgozni és alkalmazni az importáló Fél megfelelő szintű egészségügyi és növényegészségügyi védelme elérésének biztosításához, minimalizálva ugyanakkor a kereskedelemre gyakorolt negatív hatásokat.
2. A Felek biztosítják, hogy a közöttük lévő kereskedelmet érintő valamennyi egészségügyi és növényegészségügyi engedélyezési eljárás:
|
(a) |
indokolatlan késedelem nélkül elindul és befejeződik; és |
|
(b) |
nem a másik Fél önkényes vagy indokolatlan megkülönböztetését jelentő módon folytatják le. |
3. Mindkét Fél törekszik annak biztosítására, hogy a másik Fél területére exportált termékei megfeleljenek az importáló Fél megfelelő egészségügyi vagy növényegészségügyi védelmi szintjének. E célból az exportáló Fél megfelelő ellenőrző intézkedéseket fogad el és hajt végre, beleértve adott esetben a kockázatalapú helyszíni vizsgálatokat is. Az importáló Fél előírhatja, hogy az exportáló Fél megfelelő illetékes hatósága objektív módon, az importáló Fél számára meggyőzően igazolja, hogy behozatali követelményei teljesülnek.
4. Ha az importáló Fél előírja, hogy egy terméket a behozatal előtt jóvá kell hagyni, az exportáló Fél kérésére haladéktalanul rendelkezésre bocsátja az egészségügyi és növényegészségügyi behozatali eljárásokra vonatkozó információkat. Az importáló Fél különösen a következőket biztosítja:
|
(a) |
az exportáló Fél kérésére minden eljárás egységes átfutási időtartamát nyilvánosságra hozzák, vagy az átfutás várható időtartamát közlik a kérelmezővel; |
|
(b) |
az importáló Fél illetékes hatósága a kérelem kézhezvételekor haladéktalanul megvizsgálja a dokumentáció teljességét, és pontosan és hiánytalanul tájékoztatja az exportáló Felet az összes hiányzó dokumentumról; |
|
(c) |
az importáló Fél illetékes hatósága a lehető leghamarabb, pontosan és teljeskörűen továbbítja az eljárás eredményeit az exportáló Félnek, hogy szükség esetén korrekciós intézkedéseket lehessen hozni; |
|
(d) |
az importáló Fél illetékes hatósága az exportáló Fél kérésére a lehető legnagyobb mértékben folytatja az eljárást, még abban az esetben is, ha a kérelem nem teljes; és |
|
(e) |
az importáló Fél illetékes hatósága kérésre tájékoztatja az exportáló Felet az eljárás előrehaladásáról, az esetleges késedelem magyarázatával együtt. |
5. Ha valamelyik Fél az engedélyezési folyamat részeként kockázatértékelést ír elő, rendes körülmények között haladéktalanul, általában a termék kiviteléhez szükséges információk kézhezvételétől számított egy éven belül elérhetővé teszi a kockázatértékelést.
6. A Felek törekednek arra, hogy engedélyezési eljárásaik valamennyi lépésére észszerű határidőket alkalmazzanak, és az említett eljárásokat a másik Fél kérelmének kézhezvételét követően haladéktalanul megkezdik.
7. A Felek elkerülik a szükségtelen átfedéseket és adminisztratív terheket a következők tekintetében:
|
(a) |
a Fél által a kérelmezőtől az engedélyezési eljárás részeként kért minden dokumentáció, információ vagy intézkedés; és |
|
(b) |
minden olyan információ, amelyet a Fél az engedélyezési eljárás részeként értékel. |
8. Mindegyik Fél haladéktalanul közzé teszi az előírt engedélyezési eljárásaiban vagy a kapcsolódó követelményekben bekövetkezett változásokat. Az egyes Felek átmeneti időszakot biztosítanak engedélyezési eljárásaik vagy a kapcsolódó követelmények bármely változásának közzététele és azok hatálybalépése között, hogy a másik Fél megismerhesse az ilyen változásokat, és alkalmazkodhasson azokhoz, kivéve a saját védelmi szintjükkel kapcsolatos, megfelelően indokolt körülmények között. Az egyes Felek törekednek arra, hogy a változások közzététele előtt benyújtott kérelmekkel kapcsolatos engedélyezési eljárásokat lefolytassák, és elkerüljék azok meghosszabbítását. Ha az engedélyezési eljárás módosítása csökkenti a terheket, a hatálybalépés nem késleltethető indokolatlanul.
9. Az egyik Fél kérésére a másik Fél kellő időben tájékoztatást nyújt az előbbinek a jóváhagyási eljárás előrehaladásáról.
10. Az IPPC keretében elfogadott alkalmazandó szabványoknak megfelelően, az egyes Felek megfelelő információkat tartanak fenn a területük károsítóval kapcsolatos helyzetéről – ideértve akár a felügyeletet, a felszámolást és visszaszorítást célzó programokat és azok eredményeit is – a károsítók kategorizálásának támogatása és a növényegészségügyi behozatali intézkedések igazolása érdekében.
11. Az egyes Felek törekszenek arra, hogy létrehozzák és aktualizálják a növényegészségügyi aggodalomra okot adó termékek szabályozott károsítóinak jegyzékét. A jegyzék a következőket tartalmazza:
|
(a) |
azon zárlati károsítókat, amelyek a Fél területén sehol nem találhatók; |
|
(b) |
azon zárlati károsítókat, amelyek jelen vannak, de nem terjedtek el széles körben, és hatósági ellenőrzés alatt állnak; és |
|
(c) |
a vizsgálatköteles nemzárlati károsítókat. |
12. Az egyes Felek a növényegészségügyi aggodalomra okot adó növényekre vagy növényi termékekre vonatkozó behozatali követelményeiket a vizsgálatköteles károsítóktól való mentesség biztosítását célzó intézkedésekre korlátozzák. Az ilyen behozatali követelményeket az exportáló Fél teljes területére alkalmazni kell, a regionális feltételek figyelembevételével.
13. A növényegészségügyi intézkedések hatálya alá tartozó termékek szállítmányait az exportáló Fél által nyújtott megfelelő garanciák alapján, előzetes vámkezelési program nélkül kell elfogadni. Az importáló Fél rendszerszemléletű megközelítés alapján átruházhatja a termékek kereskedelmével kapcsolatos tevékenységeket az exportáló Fél illetékes hatóságára.
14. A Felek csak olyan növényegészségügyi intézkedéseket fogadhatnak el, amelyek szakmai szempontból indokoltak, összhangban vannak a károsítók jelentette kockázattal, és a rendelkezésre álló legkevésbé korlátozó intézkedést jelentik.
15. A (10)–(14) bekezdések végrehajtása céljából a Felek figyelembe veszik a vonatkozó ISPM szabványt.
16. Amennyiben az importáló Fél megfelelő védelmi szintjének elérése érdekében több egészségügyi vagy növényegészségügyi intézkedés áll rendelkezésre, a Felek az exportáló Fél kérésére szakmai párbeszédet folytatnak a szükségtelen kereskedelmi zavarok elkerülése és a leginkább megvalósítható megoldás kiválasztása érdekében.
6.11. cikk
Audit
1. Annak megállapítása érdekében, hogy az exportáló Fél képes-e a szükséges biztosítékok nyújtására és az importáló Fél egészségügyi és növényegészségügyi intézkedéseinek betartására, az importáló Fél jogosult – e cikk rendelkezéseire is figyelemmel – az exportáló Fél illetékes hatóságait és kapcsolódó vagy kijelölt ellenőrzési rendszereit auditálni.
2. Az importáló Fél megállapíthatja, hogy az exportáló Fél hatósági ellenőrzési és tanúsítási rendszerei értékelésének egyik eszközeként auditot kell végezni. Az ilyen audit rendszeralapú megközelítést követ, amely a rendszerszintű eljárások, dokumentumok vagy nyilvántartások mintáinak vizsgálatán, valamint szükség esetén az audit hatókörébe tartozó létesítmények helyszíni ellenőrzésén alapul.
3. Az auditoknak elsősorban nem konkrét intézményekre vagy létesítményekre kell összpontosítaniuk, hanem a hatósági vizsgálati és tanúsítási rendszerek hatékonyságának, valamint az exportáló Fél egészségügyi és növényegészségügyi behozatali követelményeknek és a kapcsolódó ellenőrzési intézkedéseknek való megfelelésre vonatkozó képességének értékelésére, annak megállapítása érdekében, hogy az exportáló Fél illetékes hatóságai képesek-e ellenőrzést gyakorolni és fenntartani, valamint a szükséges biztosítékokat nyújtani az importáló Fél számára.
4. Az audit során az importáló Fél figyelembe veszi a WTO SPS-bizottságának vonatkozó iránymutatásait, és a vonatkozó nemzetközi szabványokkal, iránymutatásokkal és ajánlásokkal összhangban jár el.
5. Az importáló Fél az auditok jellegét és gyakoriságát a termékben eredendően rejlő kockázatok, a korábbi importellenőrzések eredményei és más rendelkezésre álló információk, így például az exportáló Fél illetékes hatósága által végzett auditok és helyszíni szemlék figyelembevételével határozza meg.
6. A Felek törekednek az auditok gyakoriságának és számának csökkentésére. Amennyiben az importáló Fél úgy ítéli meg, hogy az exportáló Fél hatósági vizsgálati és tanúsítási rendszereinek, valamint az exportáló Fél egészségügyi és növényegészségügyi behozatali követelményeknek és a kapcsolódó ellenőrzési intézkedéseknek való megfelelésre vonatkozó képességének értékelésére szolgáló egyik eszközként auditot kell végezni, a következőket kell alkalmazni:
|
(a) |
az adott termékre vonatkozó első kiviteli kérelem esetében az importáló Fél ellenőrzést végez az exportáló Fél reprezentatív mintáján; és |
|
(b) |
az ugyanazon termékre vonatkozó, bármely későbbi kiviteli kérelem esetében – az engedélyezési eljárás időtartamának lerövidítése céljából – az importáló Fél csak kellően indokolt körülmények között végez ilyen auditot. Ha az importáló Fél auditot végez, ezt megindokolja az exportáló Fél számára. |
7. Az auditot megelőzően az importáló Fél és az exportáló Fél illetékes hatóságai megvitatják és egy audittervben meghatározzák a következőket:
|
(a) |
az audit oka, célkitűzései és hatóköre; |
|
(b) |
azon kritériumok vagy követelmények, amelyek alapján az exportáló Felet auditálják; és |
|
(c) |
az audit menete és eljárásai. |
A Felek eltérő megállapodásának hiányában az importáló Fél az audit előtt legalább 30 nappal az exportáló Fél rendelkezésére bocsátja az audittervet.
8. Az importáló Fél a megállapításokat, következtetéseket és ajánlásokat tartalmazó ellenőrzési jelentés útján írásban tájékoztatja az exportáló Felet az audit eredményeiről.
9. Az importáló Fél rendes körülmények között az audit befejezését követő 30 napon belül átadja az auditjelentés tervezetét az exportáló Félnek.
10. Az importáló Fél lehetőséget biztosít az exportáló Fél számára, hogy benyújtsa az audit megállapításaira vonatkozó észrevételeit. Az importáló Fél figyelembe veheti az ilyen észrevételeket, mielőtt megfogalmazná következtetéseit, és intézkedéseket hozna. Az importáló Fél rendes körülmények között az említett észrevételek kézhezvételét követő két hónapon belül írásos zárójelentést nyújt be az exportáló Félnek.
11. Az exportáló Fél tájékoztatja az importáló Felet az importáló Fél megállapításai és következtetései alapján hozott korrekciós intézkedésekről.
12. A Felek biztosítják, hogy rendelkezésre álljanak olyan eljárások, amelyek megakadályozzák az exportáló Fél illetékes hatóságainak auditja során szerzett bizalmas információk közzétételét, beleértve a bizalmas információknak a végleges auditjelentésből való eltávolítását a jelentés nyilvánosságra hozatala előtt.
13. Az auditok eredményeként hozott intézkedéseknek arányosnak kell lenniük az azonosított kockázatokkal, és nem korlátozhatják jobban a kereskedelmet annál, mint ami az importáló Fél megfelelő egészségügyi vagy növényegészségügyi védelmi szintjének eléréséhez szükséges. Ha egy Fél kéri, konzultációt kell tartani a helyzetről a 6.19. cikkel összhangban. A Felek az ilyen konzultáció során megadott minden információt figyelembe vesznek.
14. Mindegyik Fél maga viseli az auditálással összefüggő költségeit.
6.12. cikk
Importellenőrzés
1. Mindegyik Fél biztosítja, hogy importellenőrzéseit kockázati alapon valósítsa meg, az ellenőrzésekre indokolatlan késedelem nélkül kerüljön sor, valamint arányos és megkülönböztetésmentes módon végezzék el.
2. Mindegyik Fél biztosítja, hogy a másik Fél területére exportált termékei megfelelnek az importáló Fél egészségügyi és növényegészségügyi előírásainak.
3. Kérésre minden egyes Fél a másik Fél rendelkezésére bocsátja a behozatali eljárásaira vonatkozó információkat, beleértve az egészségügyi és növényegészségügyi intézkedésekkel kapcsolatos importellenőrzések gyakoriságát, valamint azon tényezőket, amelyeket a behozatalhoz kapcsolódó kockázatok szempontjából meghatározónak tekint.
4. Amennyiben az importellenőrzés során kiderül, hogy egy termék nem felel meg a vonatkozó behozatali követelményeknek, az importáló Fél:
|
(a) |
a felmerülő kockázatok értékeléséből kiindulva hoz intézkedést, és biztosítja, hogy az intézkedés ne korlátozza jobban a kereskedelmet annál, mint ami a megfelelő egészségügyi vagy növényegészségügyi védelmi szintjének eléréséhez szükséges; |
|
(b) |
tájékoztatja az importőrt vagy annak képviselőjét a meg nem felelés okairól, az intézkedés jogalapjáról és adott esetben a szállítmány ártalmatlanításának helyéről; és |
|
(c) |
lehetőséget biztosít az importőrnek vagy képviselőjének arra, hogy további információkat nyújtson az érintett Fél döntéshozatalának támogatása érdekében. |
5. Ha az egyik Fél egy importellenőrzés negatív eredménye alapján megtiltja vagy korlátozza a másik Fél valamely árujának behozatalát, az importáló Fél – saját jogával összhangban – a szokásos csatornákon keresztül írásban közli az exportáló Fél illetékes hatóságával vagy a szállítmányért felelős piaci szereplővel a tilalom vagy a korlátozás okát, az intézkedés jogalapját vagy az arra feljogosító engedélyt, és adott esetben tájékoztatást ad a szállítmány ártalmatlanításának helyéről (27).
6. Ha az elutasított szállítmányt egészségügyi vagy növényegészségügyi bizonyítvány kíséri, az importáló Fél tájékoztatja az exportáló Fél illetékes hatóságát, és megad minden megfelelő információt, beleértve az intézkedés jogalapját, a részletes laboratóriumi eredményeket és módszereket. Az importáló Fél megőrzi a vizsgálati minta azonosítására, gyűjtésére, mintavételére, szállítására és tárolására, valamint a vizsgálati mintán alkalmazott analitikai módszerekre vonatkozó fizikai és elektronikus dokumentációt. Az importáló Fél az importőrt vagy annak képviselőjét is tájékoztatja az adott szállítmány ártalmatlanításáról. Károsító észlelése esetén az értesítésben lehetőség szerint fajszinten fel kell tüntetni a károsítót.
7. Ha az importáló Fél azt állapítja meg, hogy az egészségügyi vagy növényegészségügyi intézkedéseknek való meg nem felelés jelentős, tartós vagy visszatérő jelenség, az importáló Fél értesíti az exportáló Felet a meg nem felelésről.
8. A (6) bekezdéstől eltérve az importáló Fél kérésre az exportáló Fél rendelkezésére bocsátja az exportáló Féltől származó olyan árukra vonatkozó, rendelkezésre álló információkat, amelyekről megállapították, hogy nem felelnek meg az importáló Fél valamely egészségügyi vagy növényegészségügyi intézkedésének.
9. Az egészségügyi vagy növényegészségügyi intézkedések teljesítésének ellenőrzésére és biztosítására irányuló eljárásokkal kapcsolatban kiszabott díjak nem haladhatják meg a szolgáltatás tényleges költségét.
6.13. cikk
Tanúsítás
1. Ha valamely Fél egy áru behozatalához egészségügyi vagy növényegészségügyi bizonyítványt ír elő, az ilyen bizonyítványnak a Codex Alimentarius, az IPPC és a WOAH nemzetközi szabványain kell alapulnia.
2. Mindegyik Fél biztosítja, hogy tanúsítványait, beleértve az igazolásokat is, úgy állítsák ki, hogy az ne rójon szükségtelen terhet a Felek közötti kereskedelemre.
3. Az importáló Fél kérésre haladéktalanul tájékoztatja a másik Felet az adott termékhez szükséges tanúsítványokról.
4. A Felek az adminisztratív terhek csökkentése és a piacaikhoz való hozzáférés megkönnyítése érdekében megerősítik együttműködésüket a bizonyítványminták kidolgozása terén.
5. A Felek a kereskedelmi eljárások egyszerűsítése érdekében előmozdítják az elektronikus tanúsítás és egyéb technológiák alkalmazását.
6. Mindegyik Fél elfogadja az eredeti tanúsítványok papíralapú rendszerrel vagy egyenértékű tanúsítási garanciát nyújtó biztonságos elektronikus adatátviteli módszerrel történő cseréjét. Az exportáló Fél elektronikus hatósági bizonyítványt állíthat ki, ha az importáló Fél megállapította, hogy egyenértékű biztonsági garanciák állnak rendelkezésre, beleértve a digitális aláírás használatát és az okmány hitelességének garanciáját.
6.14. cikk
SPS-intézkedések alkalmazása
1. A Felek a 6.8. cikk sérelme nélkül alkalmazzák egészségügyi vagy növényegészségügyi intézkedéseiket a másik Fél területére.
2. Amennyiben azonos vagy hasonló egészségügyi vagy növényegészségügyi feltételek állnak fenn, az önkényes vagy indokolatlan megkülönböztetés elkerülése érdekében azonos behozatali követelményeket kell alkalmazni az exportáló Fél területére.
3. Egy adott termékre vonatkozó első kiviteli kérelem esetében az importáló Fél haladéktalanul megindítja a másik Fél, vagy adott esetben az Európai Unió egy vagy több tagállamának kérelmére vonatkozó engedélyezési eljárást. Az engedélyezési eljárás a 6.10. cikkben meghatározott eljárást követi, és abban az esetben, ha a kérelmet az európai uniós tagállamok olyan csoportja nyújtja be, ahol azonos vagy hasonló egészségügyi vagy növényegészségügyi feltételek állnak fenn, nem vehet igénybe hosszabb időt, mint egy európai uniós tagállam kérelme esetén.
4. Ugyanazon termékre vonatkozó újabb kiviteli kérelem esetén az importáló Fél – a kellően indokolt esetek kivételével – legkésőbb a kérelem kézhezvételétől számított hat hónapon belül jóváhagyja a kérelmet. A kért információk nem haladhatják meg a szükséges mértéket, és figyelembe kell venni az importáló Fél számára már rendelkezésre álló információkat, például a jogszabályi keretre vonatkozóan, valamint a korábbi ellenőrzési jelentéseket.
6.15. cikk
A redundáns ellenőrzési intézkedések megszüntetése
1. A Felek elismerik, hogy az exportáló Fél felelős annak biztosításáért, hogy a kivitelre jogosult intézmények, létesítmények és termékek megfeleljenek az importáló Fél által előírt alkalmazandó egészségügyi követelményeknek.
2. Ha az importáló Fél jegyzéket vezet egy adott áru behozatala tekintetében engedélyezett intézményekről vagy létesítményekről, az exportáló Fél megfelelő garanciákkal kísért kérelmére előzetes vizsgálat nélkül jóváhagyja az exportáló Fél területén található intézményt vagy létesítményt, a következő feltételek és eljárások mellett:
|
(a) |
az importáló Fél az exportáló Fél illetékes hatóságai által alkalmazott állategészségügyi és élelmiszer-biztonsági feltételekre vonatkozó ellenőrzési rendszer értékelése alapján engedélyezte az áru behozatalát; |
|
(b) |
az érintett létesítményt vagy intézményt az exportáló Fél illetékes hatósága engedélyezte; |
|
(c) |
az exportáló Fél illetékes hatóságának rendelkeznie kell az érintett létesítmény vagy intézmény engedélye felfüggesztésére vagy visszavonására vonatkozó hatáskörrel; és |
|
(d) |
az exportáló Fél biztosította az importáló Fél által kért vonatkozó információkat. |
3. Az importáló Fél rendes körülmények között az exportáló Fél kérelmének kézhezvételétől számított 45 napon belül felveszi az intézményeket vagy létesítményeket az engedélyezett intézmények vagy létesítmények jegyzékébe. E jegyzéket nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni.
4. Az exportjóváhagyást követően az importáló Fél jogosult az exportáló Fél ellenőrzési rendszerének ellenőrzésére. Az ellenőrzések kiterjedhetnek az engedélyezett intézmények vagy létesítmények jegyzékében szereplő, reprezentatív számú intézmény vagy létesítmény, illetve az exportáló Fél által engedélyezni kért intézmények vagy létesítmények helyszíni vizsgálatára. Ha az importáló Fél az ellenőrzés eredményeként súlyos, ismétlődő jellegű meg nem felelést állapít meg, az importáló Fél felfüggesztheti az exportáló Fél illetékes hatósága ellenőrzési rendszerének elismerését.
5. Kellően indokolt körülmények között az importáló Fél megtagadhatja azon intézmények vagy létesítmények engedélyezését, amelyek nem felelnek meg az általa előírt követelményeknek. Ilyen esetben az importáló Fél értesíti az exportáló Felet az intézmény vagy létesítmény engedélyezési kérelmének elutasításáról, és megindokolja az elutasítást.
6. Az importáló Fél az engedélyezési eljárás részeként ellenőrzéseket végezhet a 6.11. cikkel összhangban. Az ilyen ellenőrzések az intézmény vagy létesítmény engedélyezéséért felelős illetékes hatóság felépítésére, szervezetére és hatásköreire, valamint az importáló Fél követelményeinek való megfeleléssel kapcsolatos egészségügyi garanciákra korlátozódnak. Az említett ellenőrzések magukban foglalhatnak helyszíni vizsgálatot reprezentatív számú olyan intézményben vagy létesítményben, amelyek az engedélyezett intézmények vagy létesítmények jegyzékében szerepelnek, vagy amelyek engedélyezésére az exportáló Fél kérelmet nyújtott be.
7. Az ilyen ellenőrzések eredményei alapján az importáló Fél módosíthatja az intézmények vagy létesítmények jegyzékét.
8. E cikk nem alkalmazandó a növények és növényi termékek kapcsán hozott intézkedésekre.
6.16. cikk
Biztonsági intézkedések
1. Az importáló Fél jelentős okból az emberi, állati vagy növényi élet vagy egészség védelméhez szükséges biztonsági intézkedéseket fogadhat el ideiglenes jelleggel.
2. A biztonsági intézkedést elfogadó Fél haladéktalanul írásban értesíti erről az intézkedésről a másik Felet. A biztonsági intézkedést elfogadó Fél figyelembe veszi a másik Fél által szolgáltatott információkat.
3. A biztonsági intézkedés elfogadását követően a Fél rendes körülmények között hat hónapon belül felülvizsgálja annak indokolását, amennyiben a vonatkozó információk rendelkezésre állnak, és kérésre tájékoztatja a másik Felet a felülvizsgálat eredményéről. A Felek csak akkor tartanak fenn biztonsági intézkedést, ha a sürgető probléma vagy fenyegetés továbbra is fennáll. Ha a Fél fenntartja a biztonsági intézkedést, az intézkedést rendszeresen felül kell vizsgálni.
4. A szükségtelen kereskedelmi zavarok elkerülése érdekében a biztonsági intézkedést bevezető Fél a Felek között úton lévő szállítmányok esetében a legmegfelelőbb és legarányosabb megoldást alkalmazza, figyelembe véve az azonosított kockázatot.
6.17. cikk
Együttműködés
1. A Felek e fejezettel összhangban megvizsgálják a további együttműködés és információcsere lehetőségeit a kölcsönös érdeklődésre számot tartó egészségügyi és növényegészségügyi kérdésekben. E lehetőségek magukban foglalhatnak a kereskedelmi eljárások egyszerűsítése irányuló kezdeményezéseket is.
2. A Felek együttműködnek e fejezet végrehajtásának megkönnyítése érdekében, és közösen azonosíthatják az egészségügyi és növényegészségügyi kérdésekre vonatkozó kezdeményezéseket a Felek közötti kereskedelem szükségtelen akadályainak felszámolása céljából.
3. A Felek előmozdíthatják az együttműködést valamennyi többoldalú fórum, különösen a vonatkozó nemzetközi szabványügyi testületek keretében.
6.18. cikk
Információcsere
E fejezet egyéb rendelkezéseinek sérelme nélkül a Felek tájékoztatást kérhetnek egymástól a fejezet alapján felmerülő kérdésekben. A megkeresett Fél törekszik arra, hogy saját titoktartási és adatvédelmi követelményeivel összhangban észszerű időn belül és lehetőség szerint elektronikus úton a megkereső Fél rendelkezésére bocsássa a rendelkezésre álló információkat.
6.19. cikk
Konzultációk
1. A Felek konzultációt kérhetnek az egészségügyi és növényegészségügyi intézkedésekkel kapcsolatos konkrét kereskedelmi aggályokkal kapcsolatban.
2. Amennyiben a Felek másként nem állapodnak meg, e konzultációkat a Felek a kérés kézhezvételétől számított 30 napon belül megtartják.
3. A Felek törekedniük kell arra, hogy minden releváns információt rendelkezésre bocsássanak, amely a szükségtelen kereskedelmi zavarokat elkerülő, kölcsönösen elfogadott megoldás eléréséhez szükséges.
6.20. cikk
Kapcsolattartó pontok
1. Mindegyik Fél kapcsolattartó pontot jelöl ki e fejezet végrehajtására, és értesíti a másik Felet az elérhetőségi adatokról, ideértve a felelős tisztviselő nevét is.
2. A Felek az elérhetőségi adatokkal kapcsolatos bármilyen változásról haladéktalanul értesítik egymást.
6.21. cikk
Egészségügyi és növényegészségügyi intézkedésekkel foglalkozó albizottság (SPS-albizottság)
1. Az 1.10. cikk (E megállapodás III. részével foglalkozó albizottságok és egyéb szervek) (1) bekezdésének e) pontja alapján létrehozott egészségügyi és növényegészségügyi intézkedésekkel foglalkozó albizottság:
|
(a) |
fórumként szolgál a Felek számára az e fejezet végrehajtásához kapcsolódó egészségügyi és növényegészségügyi kérdések – beleértve az SPS-intézkedésekkel kapcsolatos szabályozási folyamatokat is – megértésének javítására; |
|
(b) |
nyomon követi e fejezet végrehajtását, mérlegel minden, e fejezethez kapcsolódó kérdést, beleértve minden olyan ügyet, amely a fejezet végrehajtásával összefüggésében felmerülhet; |
|
(c) |
fórumot biztosít bizonyos egészségügyi vagy növényegészségügyi intézkedések alkalmazásából fakadó aggályok megvitatásához azzal a céllal, hogy kölcsönösen elfogadható megoldás szülessen, valamint minden olyan kérdés gyorsan rendeződjön, amely szükségtelen akadályt jelenthet a Felek közötti kereskedelemben; |
|
(d) |
megosztja az egészségügyi és növényegészségügyi kérdésekkel kapcsolatos információkat, szakértelmet és tapasztalatokat. |
2. Az egészségügyi és növényegészségügyi intézkedésekkel foglalkozó albizottság:
|
(a) |
meghatározhatja az egészségügyi és növényegészségügyi intézkedésekkel kapcsolatos együttműködés területeit, amelyek magukban foglalhatják a technikai segítségnyújtást is; |
|
(b) |
előmozdíthatja a többoldalú fórumokon – többek között a WTO SPS-bizottságában és a nemzetközi szabványügyi testületekben – megvitatott egészségügyi és növényegészségügyi kérdésekben folytatott együttműködést; és |
|
(c) |
a Felek szakértői szintű képviselőiből álló, konkrét egészségügyi vagy növényegészségügyi kérdésekkel foglalkozó munkacsoportokat hozhat létre, amelyek – a későbbiekben meghatározandó eljárások szerint – más szakértőket is felkérhetnek a részvételre, beleértve nem kormányzati szervezeteket is. |
7. FEJEZET
EGYÜTTMŰKÖDÉS AZ ÁLLATJÓLÉT ÉS AZ ANTIMIKROBIÁLIS REZISZTENCIA TERÜLETÉN
7.1. cikk
Célkitűzések
E fejezet célja, hogy keretet biztosítson a párbeszédhez és az együttműködéshez az állatok védelmének és jólétének fokozása, az állatjóléti előírásokra vonatkozó közös értelmezés kialakítása, valamint az antimikrobiális rezisztencia kialakulása elleni küzdelem megerősítése érdekében.
7.2. cikk
Állatjólét
1. A Felek elismerik, hogy az állatok érző lények.
2. A Felek elismerik az Állategészségügyi Világszervezet (WOAH) állatjóléti szabványainak értékét, és törekednek azok fokozott végrehajtására, tiszteletben tartva azon jogukat, hogy tudományosan megalapozott intézkedéseik szintjét a WOAH állatjóléti szabványai alapján határozzák meg.
3. A Felek törekednek a nemzetközi fórumokon való együttműködésre a helyes állatjóléti gyakorlatok továbbfejlesztésének és végrehajtásának előmozdítása érdekében. A Felek elismerik az állatjólét területén folytatott fokozott kutatási együttműködés értékét.
7.3. cikk
Antimikrobiális rezisztencia
1. A Felek elismerik, hogy az antimikrobiális rezisztencia komoly fenyegetést jelent az emberi és állati egészségre nézve. Az antimikrobiális szerek helytelen használata az állattenyésztésben – ideértve a nem gyógyászati célú felhasználást is, – hozzájárulhat az antimikrobiális rezisztenciához, amely az emberi és állati egészség szempontjából veszélyt jelenthet. A Felek elismerik, hogy a fenyegetés jellege az „Egy az egészség” (28) koncepción alapuló transznacionális szemléletet tesz szükségessé.
2. A Felek együttműködnek az antimikrobiális szerek állattenyésztésben való használatának csökkentése és növekedésserkentőként való használatuk betiltása érdekében, az antimikrobiális rezisztencia leküzdése érdekében, az „Egy az egészség” megközelítéssel összhangban.
3. A Felek együttműködnek a releváns nemzetközi szervezetek keretében, és követik az azok keretében kidolgozott meglévő és jövőbeli iránymutatásokat, szabványokat, ajánlásokat és intézkedéseket, az antimikrobiális szerek körültekintő és felelősségteljes alkalmazásának előmozdítása érdekében az állattenyésztésben és az állatorvosi gyakorlatban alkalmazott kezdeményezéseket és nemzeti terveket.
4. A Felek előmozdítják az együttműködést valamennyi többoldalú fórum, különösen a nemzetközi szabványalkotó testületek keretében.
7.4. cikk
Az állatjóléttel és az antimikrobiális rezisztenciával foglalkozó munkacsoport
1. A Felek a 7.2. és a 7.3. cikk végrehajtása céljából törekednek az állatjóléttel és az antimikrobiális rezisztencia elleni küzdelemmel kapcsolatos információk, szakértelem és tapasztalatok cseréjére.
2. E célból a Felek létrehoznak egy állatjóléti és antimikrobiális rezisztenciával foglalkozó munkacsoportot, amely szükség esetén megosztja az információkat az egészségügyi és növényegészségügyi intézkedésekkel foglalkozó albizottsággal. A Feleknek az említett munkacsoportbeli képviselői közös döntés alapján konkrét tevékenységek elvégzésére szakértőket kérhetnek fel.
7.5. cikk
A vitarendezés alkalmazásának kizárása
Ezen fejezet rendelkezéseinek értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatban a Felek nem vehetik igénybe a 31. fejezet (Vitarendezés) szerinti vitarendezési mechanizmust.
8. FEJEZET
A FELEKNEK AZ ENERGIAÁGAZAT SZABÁLYOZÁSÁHOZ VALÓ JOGÁNAK ELISMERÉSE
8.1. cikk
A Feleknek az energiaágazat szabályozásához való jogának elismerése
1. A Felek megerősítik, hogy teljes mértékben tiszteletben tartják szuverenitásukat, amely magában foglalja azt, hogy a területükön a talajban található valamennyi szénhidrogén tulajdonlását és az azokkal való gazdálkodást az állam vagy az illetékes hatóságok végzik, valamint teljes mértékben tiszteletben tartják az ahhoz fűződő szuverén jogukat, hogy az e fejezetben szabályozott kérdéseket saját jogszabályaikkal összhangban, demokratikus folyamataik teljes körű gyakorlása mellett szabályozzák.
2. Mexikó esetében az Európai Unió – az e megállapodás alapján rendelkezésre álló jogai és jogorvoslati lehetőségei (29) sérelme nélkül – elismeri, hogy:
|
(a) |
Mexikó fenntartja ahhoz fűződő szuverén jogát, hogy reformokat hajtson végre alkotmánya (Constitución Política de los Estados Unidos Mexicanos), valamint az energiaágazatra – többek között a szénhidrogénekre és a villamos energiára – vonatkozó nemzeti jogszabályai tekintetében; |
|
(b) |
Mexikó alkotmányának értelmében közvetlen, elidegeníthetetlen és meghatározhatatlan tulajdonjoggal rendelkezik az ország területén található altalajban – beleértve a kontinentális talapzatot és a parti tengeren kívül elhelyezkedő és azzal szomszédos kizárólagos gazdasági övezetet is – rétegekben vagy lerakódásokban található szénhidrogének felett függetlenül azok fizikai körülményeitől; és |
|
(c) |
Mexikó fenntartja ahhoz fűződő szuverén jogát, hogy intézkedéseket fogadjon el vagy tartson fenn az energiaágazatra – többek között a szénhidrogénekre és a villamos energiára – vonatkozóan. |
9. FEJEZET
A KERESKEDELEM TECHNIKAI AKADÁLYAI
9.1. cikk
Célkitűzés
E fejezet célkitűzése a Felek közötti árukereskedelem megkönnyítése a kereskedelem szükségtelen technikai akadályainak megelőzése, azonosítása és felszámolása, az átláthatóság fokozása és a nagyobb szabályozási együttműködés előmozdítása révén.
9.2. cikk
Hatókör
1. E fejezet a TBT-megállapodás 1. mellékletében meghatározott olyan szabványok, műszaki előírások és megfelelőségértékelési eljárások előkészítésére, elfogadására és alkalmazására alkalmazandó, amelyek érinthetik a Felek közötti árukereskedelmet.
2. Az (1) bekezdéstől eltérve, e fejezet nem alkalmazandó a következőkre:
|
(a) |
a beszerzést végző szervek által saját termelési és fogyasztási szükségleteik tekintetében készített műszaki leírásokra; vagy |
|
(b) |
a 6. fejezet (Egészségügyi és növényegészségügyi intézkedések) hatálya alá tartozó egészségügyi és növényegészségügyi intézkedések. |
3. Az e fejezetben található, szabványokra, műszaki előírásokra és megfelelőségértékelési eljárásokra történő valamennyi hivatkozás kiterjed azok módosításaira, valamint – a jelentéktelen módosítások és kiegészítések kivételével – a szabályaik vagy a termékkörük kiegészítéseire is.
9.3. cikk
Kapcsolat a TBT-megállapodással
A TBT-megállapodás 2–9. cikkét, valamint 1. és 3. mellékletét belefoglalják e megállapodásba, és azok értelemszerűen e megállapodás részévé válnak.
9.4. cikk
Nemzetközi szabványok
1. A Felek elismerik, hogy a nemzetközi szabványok, iránymutatások és ajánlások fontos szerepet játszhatnak a szabályozás nagyobb fokú összehangolásának és a helyes szabályozási gyakorlatnak az elősegítésében, valaminta kereskedelem szükségtelen technikai akadályainak csökkentésében. E célból a Felek a vonatkozó nemzetközi szabványokat használják műszaki előírásaik alapjaként, kivéve, ha a műszaki előírást kidolgozó Fél bizonyítani tudja, hogy az említett nemzetközi szabványok nem lennének hatékonyak vagy nem lennének megfelelőek a kitűzött jogszerű célkitűzések eléréséhez.
2. A TBT-megállapodás 2. és 5. cikkében, valamint 3. mellékletében meghatározott kötelezettségeken túlmenően, minden egyes Fél figyelembe veszi többek között a kereskedelem technikai akadályaival foglalkozó WTO-bizottság által 1995. január 1. óta elfogadott határozatokat és ajánlásokat (30).
3. A nemzetközi szervezetek által kidolgozott szabványokat, beleértve a 9-A. mellékletben felsoroltakat is, releváns nemzetközi szabványoknak kell tekinteni, feltéve, hogy a kidolgozásuk során a szervezetek megfeleltek a kereskedelem technikai akadályaival foglalkozó WTO-bizottságnak a nemzetközi szabványok, iránymutatások és ajánlások kidolgozására vonatkozó elvekről szóló határozatában meghatározott elveknek és eljárásoknak (31).
4. Bármelyik Fél kérésére a vegyes bizottság – határozat útján – aktualizálhatja a 9-A. mellékletben foglalt jegyzéket.
5. A szabványok lehető legszélesebb körű harmonizációja érdekében mindegyik Fél arra ösztönzi a területén működő szabványügyi testületeket és azon regionális szabványügyi testületeket, amelyeknek saját maga vagy a területén működő szabványügyi testületek tagjai, hogy:
|
(a) |
erőforrásaik határain belül vegyenek részt a nemzetközi szabványok vonatkozó nemzetközi szabványügyi testületek általi kidolgozásában; |
|
(b) |
az általuk kidolgozott szabványok alapjául vegyék figyelembe a vonatkozó nemzetközi szabványokat, kivéve, ha az ilyen nemzetközi szabványok hatástalanok vagy nem megfelelőek lennének, például a magas szintű védelem vagy alapvető időjárási vagy földrajzi tényezők vagy alapvető technológiai problémák miatt; |
|
(c) |
kerüljék el a nemzetközi szabványügyi szervezetek munkájának megkettőzését vagy az azzal való átfedéseket; |
|
(d) |
szabályos időközönként vizsgálják felül azon hazai vagy regionális szabványokat, amelyek nem a vonatkozó nemzetközi szabványokon alapulnak, a vonatkozó nemzetközi szabványokkal való konvergenciájuk fokozása céljából; |
|
(e) |
működjenek együtt a másik Fél megfelelő szabványügyi testületeivel a nemzetközi szabványosítási tevékenységekben annak biztosítása érdekében, hogy a jövőben valószínűleg a műszaki előírások és megfelelőségértékelési eljárások alapjává váló nemzetközi szabványok, iránymutatások és ajánlások ne akadályozzák szükségtelenül a nemzetközi kereskedelmet; az említett együttműködés nemzetközi szabványügyi testületekben vagy regionális szinten is megvalósulhat; |
|
(f) |
mozdítsák elő a kétoldalú együttműködést a másik Fél területén működő szabványügyi testületekkel, valamint azokkal a regionális szabványügyi testületekkel, amelyeknek a másik Fél vagy a területén működő szabványügyi testület a tagja; |
|
(g) |
tegyék nyilvánosan elérhetővé egy weboldalon munkaprogramjaikat, amelyek tartalmazzák a jelenleg kidolgozás alatt álló szabványok és az általuk már elfogadott szabványok listáját. |
6. A valamely szabványt belefoglalás vagy hivatkozás útján kötelezővé tevő műszakielőírás-tervezetre vagy ilyen megfelelőségértékelési eljárás tervezetére e fejezet 9.6. cikke és a TBT-megállapodás 2. vagy 5. cikke alkalmazandó.
9.5. cikk
Megfelelőségértékelési eljárások
1. A Felek tudomásul veszik, hogy a megfelelőségértékelési eljárásokat követő eredmények elfogadásának megkönnyítésére különféle mechanizmusok állnak rendelkezésre, többek között:
|
(a) |
önkéntes megállapodások a Felek területén működő megfelelőségértékelő testületek között; |
|
(b) |
a másik Fél területén található testületek által végzett, egyedi műszaki előírásokra vonatkozó megfelelőségértékelési eljárások eredményeinek kölcsönös elfogadásáról szóló megállapodások; |
|
(c) |
megfelelőségértékelő testületek minősítésére vonatkozó akkreditációs eljárások alkalmazása; |
|
(d) |
megfelelőségértékelő testületek kormányzati kijelölése vagy adott esetben jóváhagyása; |
|
(e) |
valamely Fél által a másik Fél területén működő megfelelőségértékelő testületek eredményeinek elismerése; és |
|
(f) |
a szállító megfelelőségi nyilatkozatának elfogadása az importáló Fél által. |
2. Felismerve a területeiken végzett megfelelőségértékelési eljárások közötti különbségeket:
|
(a) |
az Európai Unió – a jogszabályaiban és egyéb rendelkezéseiben foglaltak szerint – a szállítói megfelelőségi nyilatkozat rendszerét alkalmazza; és |
|
(b) |
arra nézve, hogy egy termék megfelel Mexikó műszaki előírásainak – beleértve az e megállapodás hatálybalépését követően elfogadott műszaki előírásokat is – Mexikó a jogszabályaiban és egyéb rendelkezéseiben foglaltak szerint, további követelmények nélkül, biztosítékként fogadja el azon tanúsítványokat, amelyeket az Európai Unió területén működő, egy mexikói akkreditáló testület által akkreditált és az illetékes hatóság által jóváhagyott megfelelőségértékelő testületek bocsátottak ki; e tekintetben Mexikó az Európai Unió területén működő megfelelőségértékelő testületek számára legalább olyan kedvező elbánást biztosít, mint amilyenben a saját területén működő megfelelőségértékelő testületeket részesíti. |
E bekezdés egyetlen rendelkezése sem akadályozza meg Mexikót abban, hogy egyedi megfelelőségértékelési eljárások eredményeit ellenőrizze, amennyiben nem írja elő, hogy a terméket Mexikó területén olyan megfelelőségértékelési eljárásoknak vessék alá, amelyek megkettőzik az Európai Unió területén már elvégzett megfelelőségértékelési eljárásokat, kivéve, ha erre szúrópróbaszerűen vagy ritkán kerül sor felügyeleti vagy ellenőrzési célból, vagy a meg nem felelésre utaló információkra válaszul.
3. A (2) bekezdés ellenére egy Fél bevezethet a termékek harmadik fél általi kötelező vizsgálatára vagy tanúsítására vonatkozó követelményeket, ha az ilyen követelmények vagy tanúsítás bevezetését az emberi egészség és biztonság védelmével kapcsolatos kényszerítő okok indokolják.
4. E cikk egyetlen rendelkezése sem zárja ki, hogy egy Fél azt kérje, hogy a megfelelőségértékelést egyes termékekkel kapcsolatban a saját meghatározott kormányzati szervei végezzék el. Ilyen esetekben a Fél:
|
(a) |
a megfelelőségértékelésért fizetendő díjakat a nyújtott szolgáltatások hozzávetőleges költségére korlátozza, és a megfelelőségértékelés kérelmezőjének kérésére ismerteti, hogy a felszámított díjak összege miként korlátozódik a nyújtott szolgáltatások hozzávetőleges költségére; |
|
(b) |
a megfelelőségértékelésért fizetendő díjakat nyilvánosan hozzáférhetővé teszi; és |
|
(c) |
a másik fél kérésére és a TBT-megállapodás 5.2.3, 5.2.4. és 5.2.8. pontjában meghatározott kötelezettségeken túlmenően, ismerteti a következőket:
|
5. Minden egyes Fél közzéteszi az interneten, lehetőleg egyetlen weboldalon a következőket:
|
(a) |
minden eljárás, kritérium és egyéb feltétel, amelyet alapul vehet annak megállapításához, hogy a megfelelőségértékelő testületek hatásköre kiterjed-e akkreditáció, jóváhagyás, kijelölés vagy adott esetben egyéb elismerés megszerzésére, beleértve a kölcsönös elismerési megállapodás alapján megadott elismerést is; és |
|
(b) |
a megfelelőségértékelés elvégzésére általa jóváhagyott, kijelölt vagy más módon elismert szervezetek jegyzéke, valamint az egyes szervezetek jóváhagyásának, kijelölésének vagy egyéb elismerésének hatályára vonatkozó információk. |
6. Bármelyik Fél indoklással ellátott kérelmet nyújthat be a másik Félhez tárgyalások megkezdését kérve egy adott ágazatra vonatkozó megfelelőségértékelési eljárások eredményeinek kölcsönös elfogadásáról szóló kölcsönös elismerési megállapodás megkötése érdekében. Ha a másik Fél elutasítja az ilyen tárgyalások megkezdését, döntését meg kell indokolnia.
7. A 9.7. cikk értelemszerűen alkalmazandó a megfelelőségértékelési eljárásokra.
8. Ha egy Fél megfelelőségértékelési eljárást ír elő, ebben az esetben:
|
(a) |
olyan megfelelőségértékelési eljárásokat választ, amelyek a kockázatértékelés alapján megállapított kockázatokkal arányosak; és |
|
(b) |
a másik Fél kérésére tájékoztatja az említett másik Felet az egyes termékekre vonatkozó megfelelőségértékelési eljárások során alkalmazott kritériumokról. |
9. Ha egy Fél harmadik fél általi megfelelőségértékelési eljárást ír elő, és az említett feladatot nem a (4) bekezdésben említett meghatározott kormányzati szerv számára tartja fenn, az említett Fél:
|
(a) |
lehetőleg akkreditációs eljárást alkalmaz a megfelelőségértékelő testületek minősítésére; |
|
(b) |
a lehető legjobban kihasználja az akkreditálásra és a megfelelőségértékelésre vonatkozó nemzetközi szabványokat, valamint a Felek akkreditációs testületeit bevonó nemzetközi megállapodásokat, például a Nemzetközi Laboratóriumakkreditálási Együttműködés (ILAC) és a Nemzetközi Akkreditálási Fórum (IAF) mechanizmusain keresztül; |
|
(c) |
csatlakozik, vagy adott esetben ösztönzi a megfelelőségértékelő testületeinek csatlakozását a megfelelőségértékelési eredmények harmonizálását vagy azok elfogadását megkönnyítő, bármely működő nemzetközi megállapodáshoz vagy rendszerhez; |
|
(d) |
biztosítja, hogy – ha egy adott termék vagy termékcsoport tekintetében több megfelelőségértékelő testületet jelöltek ki – a gazdasági szereplők megválaszthassák, hogy az említett testületek közül melyik fogja elvégezni a megfelelőségértékelési eljárást; |
|
(e) |
biztosítja, hogy ne álljon fenn összeférhetetlenség az akkreditáló testületek és a megfelelőségértékelő testületek között; és |
|
(f) |
lehetővé teszi a saját megfelelőségértékelő testületei számára, hogy a megfelelőségértékeléssel kapcsolatban a másik Fél területén található megfelelőségértékelő testületek által elvégzett vizsgálatra vagy ellenőrzésekre támaszkodjanak; e pont egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy megtiltaná egy Félnek, hogy a másik Fél területén található megfelelőségértékelő testületektől ugyanazon követelményeket várja el, mint amelyeknek a saját megfelelőségértékelő testületeinek meg kell felelniük. |
9.6. cikk
Átláthatóság
1. Az egyes Felek – a saját szabályaikkal és eljárásaikkal összhangban, valamint a 28. fejezet (Helyes szabályozási gyakorlat) sérelme nélkül – a kereskedelemre jelentős hatást gyakorló műszaki előírások és megfelelőségértékelési eljárások kidolgozása során, kivéve, ha sürgős biztonsági, egészségügyi, környezetvédelmi és nemzetbiztonsági problémák merülnek fel, vagy felmerülésük fenyeget:
|
(a) |
lehetővé teszik a másik Fél személyei számára a nyilvános konzultációs eljárásokban való részvételt a saját személyei számára biztosítottnál nem kedvezőtlenebb feltételek mellett; és |
|
(b) |
közzéteszik a konzultációs folyamat eredményeit egy hivatalos weboldalon. |
2. Az egyes Felek törekednek a műszaki előírások és a megfelelőségértékelési eljárások kidolgozása során további átláthatóságot biztosító módszerek mérlegelésére, beleértve az elektronikus eszközök használatát, valamint a nyilvánosság tájékoztatását vagy a nyilvános konzultációkat.
3. Adott esetben az egyes Felek ösztönzik az (1) és (2) bekezdés betartására a területükön működő nem kormányzati testületeket, beleértve a szabványügyi testületeket is.
4. Az egyes Felek biztosítják, hogy a műszaki előírást vagy a megfelelőségértékelési eljárást megállapító dokumentumok kellően részletesek legyenek ahhoz, hogy megfelelő tájékoztatást nyújtsanak az érdekelt személyeknek és a másik Félnek arra vonatkozóan, hogy kereskedelmi érdekeik sérülhetnek-e, és ha igen, milyen módon.
5. Az egyes Felek közzéteszik az interneten – lehetőleg egyetlen weboldalon vagy hivatalos közlönyben – a központi és a központi szint alatti kormányzati szintek új vagy módosított műszaki előírásaira és megfelelőségértékelési eljárásaira vonatkozó valamennyi javaslatot, valamint azok végleges változatát, amelyeket a Feleknek a TBT-megállapodással összhangban be kell jelenteniük vagy közzé kell tenniük (32).
6. Az egyes Felek biztosítják az általuk elfogadott műszaki előírások és megfelelőségértékelési eljárások közzétételét és díjmentes megtekinthetőségét egy weboldalon.
7. Az egyes Felek olyan új műszaki előírásokra és megfelelőségértékelési eljárásokra vonatkozó javaslatokat tesznek közzé, amelyek adott esetben összhangban vannak a vonatkozó nemzetközi szabványok, útmutatók vagy ajánlások műszaki tartalmával, és amelyek jelentős hatást gyakorolhatnak a kereskedelemre, kivéve a TBT-megállapodás 2.10. és 5.7. cikkében meghatározott eseteket.
8. Az egyes Felek törekednek arra, hogy a TBT-megállapodás 2.9. vagy 5.6. cikkében meghatározott eljárásokkal összhangban közzétegyék a központi szint alatti kormányzatok vagy adott esetben a helyi önkormányzatok olyan új műszaki előírásaira és megfelelőségértékelési eljárásaira vonatkozó javaslatokat, amelyek összhangban vannak a vonatkozó nemzetközi szabványok, útmutatók és ajánlások műszaki tartalmával, ha vannak ilyenek, és amelyek jelentős hatást gyakorolhatnak a kereskedelemre.
9. Annak meghatározása céljából, hogy egy javasolt műszaki előírás vagy megfelelőségértékelési eljárás jelentős hatást gyakorolhat-e a kereskedelemre, és ezért be kell-e jelenteni – a TBT-megállapodásnak az e megállapodás 9.3. cikke értelmében e megállapodásba belefoglalt releváns rendelkezéseivel összhangban –, a Fél többek között figyelembe veszi az e megállapodás 9.4. cikkének (2) bekezdésében említett, a kereskedelem technikai akadályaival foglalkozó WTO-bizottság által 1995. január 1. óta elfogadott releváns határozatokat és ajánlásokat.
10. A Felek a másik Fél megkeresésére információt szolgáltatnak az általuk elfogadott vagy elfogadni kívánt műszaki előírás vagy megfelelőségértékelési eljárás céljairól, jogalapjáról és indokáról.
11. A javasolt műszaki előírások és megfelelőségértékelési eljárások WTO Notifikációs Központjának történő továbbítását követően mindegyik Fél törekszik arra, hogy legalább 60 napos időszakot biztosítson a másik Fél számára az írásbeli észrevételre, kivéve, ha sürgős biztonsági, egészségügyi, környezetvédelmi és nemzetbiztonsági problémák merülnek, vagy felmerülésük fenyeget. A Félnek meg kell fontolnia a másik Félnek az észrevételezési időszak meghosszabbítására irányuló minden észszerű kérését. Amennyiben a Fél az észrevételezési időszakot 60 napon túl – például 90 napra – meg tudja hosszabbítani, ajánlott, hogy így járjon el.
12. Az egyes Felek törekednek arra, hogy az észrevételezési időszak vége és a bejelentett műszaki előírás vagy megfelelőségértékelési eljárás elfogadása között elegendő időt biztosítsanak a beérkezett észrevételek mérlegelésére és az azokra adott válaszok elkészítésére.
13. Ha az egyik Fél a másik Féltől írásbeli észrevételeket kap a javasolt műszaki előírással vagy megfelelőségértékelési eljárással kapcsolatban, az észrevételeket kapó Fél:
|
(a) |
a másik Fél kérésére illetékes szabályozó hatóságának részvételével megvitatja az írásbeli észrevételeket, és ezt olyan időpontban teszi, amikor az észrevételek figyelembe vehetők; és |
|
(b) |
legkésőbb az elfogadott műszaki előírás vagy a megfelelőségértékelési eljárás közzétételének napján írásban válaszol az észrevételekre. |
14. Az egyes Felek lehetőleg legkésőbb az elfogadott műszaki előírás vagy megfelelőségértékelési eljárás közzétételének napján egy weboldalon közzéteszik a kapott észrevételekre adott válaszaikat.
15. Az egyes Felek a műszaki előírás vagy a megfelelőségértékelési eljárás végleges szövegét a szöveg elfogadásakor vagy közzétételekor bejelentik a TBT-megállapodás 2.9., 3.2., 5.6. vagy 7.2. cikke szerint bejelentett javasolt intézkedésről szóló eredeti bejelentés kiegészítéseként.
16. Legkésőbb a kereskedelemre esetlegesen jelentős hatást gyakorló végleges műszaki előírás vagy megfelelőségértékelési eljárás közzétételének időpontjáig az egyes Felek nyilvánosan hozzáférhetővé teszik az interneten a következőket:
|
(a) |
a végleges műszaki szabályzat vagy a megfelelőségértékelési eljárás célkitűzéseinek és azok megvalósítási módjának ismertetése; és |
|
(b) |
a 9.7. cikkben előírt hatásvizsgálat eredményei, ha elvégezték. |
17. A TBT-megállapodás 2.12. és 5.9. cikkének alkalmazásában az „észszerű időtartam” általában legalább hat hónapot jelent, kivéve, ha ez a kitűzött jogszerű célkitűzések elérése szempontjából nem lenne hatékony.
18. A Felek törekednek arra, hogy a végleges műszaki előírások és megfelelőségértékelési eljárások közzététele és hatálybalépése között több mint hat hónapot biztosítsanak, kivéve, ha ez a kitűzött jogszerű célkitűzések elérése szempontjából nem lenne hatékony.
9.7. cikk
Műszaki előírások
1. Az egyes Felek a tervezett műszaki előírások tekintetében saját szabályaikkal és eljárásaikkal összhangban szabályozási hatásvizsgálatot végeznek.
2. Az egyes Felek értékelik a műszakielőírás-javaslatok azon rendelkezésre álló szabályozási és nem szabályozási alternatíváit, amelyek teljesíthetik a Fél jogszerű célkitűzéseit, a TBT-megállapodás 2.2. cikkének megfelelően.
3. Ha az egyik Fél nem a nemzetközi szabványokat használta műszaki előírásai alapjául, a másik Fél kérésére azonosítania kell a releváns nemzetközi szabványoktól való bármely lényeges eltérést, és ismertetnie kell az okokat, amiért az említett szabványokat az elérni kívánt cél szempontjából nem ítélték meg alkalmasnak vagy hatékonynak, és be kell nyújtania az említett értékelés alapjául szolgáló tudományos vagy technikai bizonyítékokat.
4. A TBT-megállapodás 2.3. cikkében foglaltakon túlmenően, az egyes Felek felülvizsgálják a műszaki előírásaikat a releváns nemzetközi szabványokkal való konvergenciájuk növelése céljából. Az egyes Felek figyelembe veszik többek között a releváns nemzetközi szabványokban bekövetkezett új fejleményeket, valamint azt, hogy továbbra is fennállnak-e a körülmények, amelyek eredményeként eltértek bármely releváns nemzetközi szabványtól.
9.8. cikk
Szabályozási együttműködés
1. A Felek elismerik, hogy a kereskedelmet gátló technikai akadályok felszámolásának vagy elkerülésének elősegítésére számos szabályozási együttműködési mechanizmus létezik.
2. Az e fejezet hatálya alá tartozó területeken bármely Fél javasolhat ágazatspecifikus szabályozási együttműködési tevékenységeket a másik Félnek. A 9.11. cikk szerint kijelölt kapcsolattartó ponthoz továbbítandó javaslatoknak a következőkből kell állnia:
|
(a) |
a szabályozási megközelítésekre és gyakorlatokra vonatkozó információcsere; |
|
(b) |
kezdeményezés a műszaki előírásoknak és a megfelelőségértékelési eljárásoknak a vonatkozó nemzetközi szabványokkal való további összehangolására; vagy |
|
(c) |
technikai tanácsadás és segítségnyújtás a műszaki előírások, szabványok, megfelelőségértékelési eljárások és metrológia kidolgozásával, végrehajtásával és felülvizsgálatával kapcsolatos gyakorlatok javítása érdekében kölcsönösen elfogadott feltételekkel kapcsolatban. |
A másik Fél gondosan mérlegeli a javaslatot, és észszerű időn belül válaszol rá.
3. A Felek ösztönzik a szabványosításért, a megfelelőségértékelésért, az akkreditációért és a metrológiáért felelős szervezeteik közötti együttműködést az e fejezet hatálya alá tartozó kérdésekben, függetlenül attól, hogy állami vagy magánszervezetekről van-e szó.
4. E cikk egyetlen rendelkezése sem értelmezendő úgy, hogy az kötelezné valamely Felet:
|
(a) |
a szabályozási intézkedések előkészítésére és elfogadására vonatkozó belső eljárásaitól való eltérésre; |
|
(b) |
olyan intézkedések meghozatalára, amelyek aláásnák vagy akadályoznák a közpolitikai célkitűzéseinek megvalósítására irányuló szabályozási intézkedések időben történő elfogadását; vagy |
|
(c) |
valamilyen konkrét szabályozási eredmény elérésére. |
9.9. cikk
Jelölés és címkézés
1. E cikk alkalmazásában és a TBT-megállapodás 1. mellékletének (1) bekezdésével összhangban a műszaki előírás tartalmazhat a termékre, eljárásra vagy gyártási módszerre alkalmazott jelölésre és címkézésre vonatkozó követelményeket, vagy foglalkozhat kizárólag azokkal.
2. A Felek megerősítik, hogy a jelölést vagy címkézést tartalmazó vagy kizárólag azokkal foglalkozó műszaki előírásaik megfelelnek a TBT-megállapodás 2. cikkének.
3. Ha valamelyik Fél a termékek kötelező jelölését vagy címkézését írja elő, az adott Fél:
|
(a) |
arra törekszik, hogy kizárólag olyan információk feltüntetését írja elő, amelyek relevánsak a termék fogyasztói vagy használói számára, vagy a termék kötelező műszaki előírásoknak való megfelelésének jelölése szempontjából; |
|
(b) |
nem ír elő semmilyen előzetes jóváhagyást, regisztrációt vagy tanúsítást a termékek jelölésével vagy címkézésével kapcsolatban, vagy díjfizetést olyan termékek forgalmazásának előfeltételeként, amelyek máskülönben megfelelnének a kötelező műszaki előírásoknak, kivéve, ha ez az emberi, állati vagy növényi egészséggel vagy élettel, a környezettel vagy a nemzetbiztonsággal kapcsolatos kockázatok miatt szükséges; |
|
(c) |
ha valamely Fél a gazdasági szereplők számára egyedi azonosítószámot használatát írja elő, köteles az ilyen számot a másik Fél gazdasági szereplői részére indokolatlan késedelem nélkül, megkülönböztetésmentesen kiadni; |
|
(d) |
feltéve, hogy az nem megtévesztő, ellentmondásos vagy zavaró az árukat importáló Fél területén előírt információkkal kapcsolatban engedélyezi a következőket:
|
|
(e) |
a származási helyen történő címkézés alternatívájaként elfogadja, hogy a címkézésre, beleértve a kiegészítő címkézést és a címkézés helyesbítését is, a behozatalt követően, de a termék eladásra való felkínálását megelőzően kerüljön sor, kivéve, ha az ilyen címkézést népegészségügyi vagy biztonsági okokból, vagy az exportáló Fél földrajzi árujelzőjével kapcsolatos követelmény miatt a származási helyen kell elvégezni; és |
|
(f) |
arra törekszik, hogy a termékhez fizikailag rögzített címkék helyett a nem állandó vagy leválasztható címkéket, vagy a jelölésre vagy címkézésre vonatkozó információknak a kísérő dokumentációban való feltüntetését elfogadja, kivéve, ha az ilyen címkézést népegészségügyi vagy biztonsági okokból írják elő. |
9.10. cikk
Információcsere és megbeszélések
1. Mindegyik Fél kérhet a másik Féltől az e fejezet hatálya alá tartozó bármely kérdésben információt. A megkeresett Fél köteles az információt észszerű időn belül megadni.
2. Mindegyik Fél kérheti a másik Féltől az e fejezet alapján felmerülő aggályok megvitatását, beleértve a másik Fél bármely műszaki előírásának vagy megfelelőségértékelési eljárásának tervezetét vagy javaslatát, amennyiben a kérelmező Fél úgy ítéli meg, hogy a műszaki előírás vagy a megfelelőségértékelési eljárás jelentős negatív hatást gyakorolhat a Felek közötti kereskedelemre. A kérelmet írásban kell benyújtani, a következők megjelölésével:
|
(a) |
az aggály; |
|
(b) |
e fejezet azon rendelkezései, amelyekre az aggály vonatkozik; és |
|
(c) |
a kérelem indokai, beleértve a kérelmező Fél aggályának ismertetését. |
3. Az egyértelműség érdekében: a Fél azt is kérheti a másik Féltől, hogy vitassák meg az e fejezet alapján a regionális vagy helyi, adott esetben közvetlenül a központi kormányzati szint alatti kormányzatok műszaki előírásaival vagy megfelelőségértékelési eljárásaival kapcsolatban felmerülő aggályokat, amelyek jelentős hatást gyakorolhatnak a kereskedelemre.
4. A Felek a megkeresés időpontjától számított 60 napon belül személyesen, illetve video- vagy telekonferencia útján megvitatják a felmerült aggályokat, és törekednek a probléma lehető leggyorsabb megoldására. Ha a kérelmező Fél úgy ítéli meg, hogy az ügy sürgős, kérheti, hogy rövidebb időn belül sor kerüljön az egyeztetésre. A megkeresett Fél méltányos mérlegelés tárgyává teszi a kérést. A Felek mindent megtesznek a vita kölcsönösen kielégítő rendezése érdekében.
5. A Felek eltérő megállapodása hiányában a megbeszélések és a megbeszélések során megosztott információk nem sértik a Felek e megállapodás, a WTO-egyezmény vagy bármely más olyan megállapodás szerinti jogait és kötelezettségeit, amelynek mindkét Fél részes fele.
6. A tájékoztatásra vagy megbeszélésekre vonatkozó kérelmeket a 9.11. cikk szerint kijelölt megfelelő kapcsolattartó ponton keresztül kell benyújtani.
9.11. cikk
Kapcsolattartó pontok
1. Az e fejezet szerinti együttműködés és koordináció megkönnyítésére mindegyik Fél kapcsolattartó pontot jelöl ki, és értesíti a másik Felet kapcsolattartó elérhetőségeiről. A Felek az adott elérhetőségi adatokkal kapcsolatos bármilyen változásról haladéktalanul értesítik egymást.
2. A kapcsolattartó pontok együttműködnek annak érdekében, hogy megkönnyítsék e fejezet végrehajtását és a Felek közötti együttműködést a kereskedelem technikai akadályaival kapcsolatos valamennyi kérdésben. A kapcsolattartók felelősek mindenekelőtt a következőkért:
|
(a) |
a 9.10. cikk (6) bekezdésében említett információcsere és megbeszélések megszervezése; |
|
(b) |
a másik Fél által felvetett, a szabványok, műszaki előírások vagy megfelelőségértékelési eljárások kialakításával, elfogadásával, alkalmazásával vagy végrehajtásával kapcsolatos kérdés haladéktalan kezelése; |
|
(c) |
valamely Fél kérésére megbeszélések szervezése az e fejezet alapján felmerülő bármely kérdésről; |
|
(d) |
információcsere a fejlesztésekről a szabványokkal, műszaki előírásokkal és megfelelőségértékelési eljárásokkal kapcsolatos nem kormányzati, regionális és többoldalú fórumokon; és |
|
(e) |
a technikai segítségnyújtás iránti lehetséges igények azonosításának lehetővé tétele. |
9.12. cikk
A kereskedelem technikai akadályaival foglalkozó albizottság
Az 1.10. cikk (E megállapodás III. részével foglalkozó albizottságok és egyéb szervek) (1) bekezdésének g) pontja alapján létrehozott, a kereskedelem technikai akadályaival foglalkozó albizottság:
|
(a) |
figyelemmel kíséri e fejezet végrehajtását és igazgatását; |
|
(b) |
fokozza az együttműködést a szabványok, műszaki előírások és megfelelőségértékelési eljárások fejlesztése és javítása terén; |
|
(c) |
meghatározza az e fejezet szerinti jövőbeli munka szempontjából közös érdekű kiemelt területeket és mérlegeli az új kezdeményezésekre irányuló javaslatokat; |
|
(d) |
figyelemmel kíséri és megvitatja a TBT-megállapodással kapcsolatos fejleményeket; és |
|
(e) |
megtesz bármilyen más lépést, amelyről a Felek úgy vélik, hogy segíteni fogja őket e fejezet és a TBT-megállapodás végrehajtásában. |
10. FEJEZET
BERUHÁZÁS
10.1. cikk
Fogalommeghatározások
1. E fejezet alkalmazásában:
|
(a) |
„érintett beruházás”: olyan beruházás, amely valamely Fél beruházójának közvetlen vagy közvetett tulajdonában vagy ellenőrzése alatt áll a másik Fél területén, az alkalmazandó joggal összhangban, és amely e megállapodás hatálybalépésének időpontjában már létezik, vagy azt követően jön létre; |
|
(b) |
„gazdasági tevékenységek”: ipari, kereskedelmi és szakmai jellegű, valamint kézműipari tevékenységek, többek között a szolgáltatások, kivéve az államhatalom gyakorlása során végzett tevékenységeket; |
|
(c) |
„vállalkozás”: az 1.3. cikk (Általánosan alkalmazandó fogalommeghatározások) meghatározása szerinti vállalkozás, vagy annak fióktelepe vagy képviseleti irodája (33); |
|
(d) |
„az Európai Unió vállalkozása” vagy „Mexikó vállalkozása”: az Európai Unió vagy tagállamai, illetve Mexikó jogszabályaival összhangban létrehozott olyan vállalkozás, amely jelentős üzleti tevékenységet folytat (34) az Európai Unió, illetve Mexikó területén (35); az Európai Unió vagy Mexikó területén kívül telephellyel rendelkező és az Európai Unió valamely tagállamának vagy Mexikónak az állampolgárai által ellenőrzött hajózási társaságok szintén kedvezményezettjei e fejezet rendelkezéseinek – a C. szakasz (Beruházásvédelem) és a D. szakasz (Beruházásokkal kapcsolatos vitarendezés) kivételével –, amennyiben hajóik adott esetben az Európai Unió adott tagállamának vagy Mexikó vonatkozó jogszabályai szerint kerültek bejegyzésre és az Európai Unió adott tagállamának vagy Mexikónak a lobogója alatt hajóznak; |
|
(e) |
„letelepedés”: egy vállalkozás létrehozása az Európai Unióban vagy Mexikóban, beleértve annak felvásárlását (36) is; |
|
(f) |
„az egyik Fél beruházója”: valamely Fél vagy a Fél természetes személye vagy vállalkozása, amely nem fióktelep vagy képviseleti iroda, és aki/amely beruházást kíván eszközölni, eszközöl vagy eszközölt a másik Fél területén; |
|
(g) |
„harmadik ország beruházója”: olyan beruházó, aki/amely valamelyik Fél területén beruházást kíván végrehajtani, hajt végre vagy hajtott végre, és aki/amely nem valamelyik Fél beruházója; |
|
(h) |
„működés”: valamely beruházás működtetése, igazgatása, fenntartása, használata, haszonélvezete, értékesítése vagy az arról való egyéb rendelkezés; |
|
(i) |
„hozamok”: valamennyi, egy beruházás által eredményezett összeg, ideértve különösen – bár nem kizárólagosan – a nyereséget, kamatokat, osztalékokat, tőkenyereséget, jogdíjakat, a szellemitulajdon-jogokból származó kifizetéseket, a természetben történő kifizetéseket, az igazgatási díjakat és az adott befektetésből származó egyéb díjakat (37). |
2. E fejezet alkalmazásában a „beruházás” minden olyan eszköz, amely egy beruházó közvetlen vagy közvetett tulajdonában vagy ellenőrzése alatt áll, amelyet gazdasági haszonra vagy más üzleti célra szereztek meg, vagy e célból használnak fel, és amely rendelkezik egy beruházás jellemzőivel, ideértve bizonyos időtartamot, a tőke vagy egyéb források lekötését, az elvárt nyereséget vagy a kockázatvállalást. Egy beruházás a következő formákat öltheti:
|
(a) |
vállalkozás; |
|
(b) |
üzletrészek, részvények és a jegyzett tőkéből való részesedés egyéb formái; |
|
(c) |
vállalkozás kötvényei, fedezetlen kötvényei, kölcsönei és más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírjai (38); |
|
(d) |
a következőkből származó érdekeltségek:
|
|
(e) |
szellemitulajdon-jogok; |
|
(f) |
egyéb materiális és immateriális, ingó és ingatlan, vagyoni és kapcsolódó vagyoni jogok, például bérlet, jelzálog és zálogkölcsön (39); vagy |
|
(g) |
az a)–f) pontban meghatározott kamattípusú pénzkövetelések, kivéve azokat a pénzköveteléseket, amelyek kizárólag a következőkből erednek:
|
A beruházás fogalmába nem tartozik bele a bírósági vagy közigazgatási eljárás során hozott végzés vagy ítélet.
Az eszközök beruházása vagy újraberuházása formájában bekövetkező bármilyen változás nem befolyásolja a beruházás jellegét, feltéve, hogy a beruházás vagy újraberuházás formája továbbra is megfelel a beruházás fogalommeghatározásának.
10.2. cikk
Hatókör
1. E fejezet a következők által elfogadott vagy fenntartott intézkedésekre alkalmazandó (40):
|
(a) |
egy Fél központi, regionális vagy helyi kormányzata vagy hatósága; és |
|
(b) |
egy Fél bármely személye, beleértve az állami vállalkozást vagy bármely más nem kormányzati szervet is, aki/amely a központi kormány, regionális vagy helyi önkormányzatok vagy hatóságok által átruházott jogosítványokat gyakorolja. |
2. E fejezet nem alkalmazandó valamely Fél intézkedéseire, amennyiben azok a 18. fejezet (Pénzügyi szolgáltatások) hatálya alá tartoznak.
10.3. cikk
Szabályozási jog
A Felek megerősítik azon jogukat, hogy a területükön belül szabályozási intézkedéseket hozzanak olyan legitim szakpolitikai célkitűzések megvalósítása érdekében, mint például a népegészségügy, a szociális szolgáltatások, a közoktatás, a biztonság, a környezet, a közerkölcs védelme, a szociális vagy fogyasztóvédelem, a magánélet védelme és az adatvédelem, a kulturális sokféleség előmozdítása és védelme, vagy a verseny.
10.4. cikk
Kapcsolat más fejezetekkel
1. E fejezet és a 18. fejezet (Pénzügyi szolgáltatások) közötti ellentmondás esetén az összeegyeztethetetlenség erejéig az utóbbi élvez elsőbbséget.
2. Valamely Fél azon előírása, hogy a másik Fél szolgáltatójának óvadékot vagy más pénzügyi biztosítékot kell nyújtania a határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás feltételeként, önmagában nem teszi alkalmazandóvá e fejezetet az előbbi Fél által a szolgáltatás említett nyújtásával kapcsolatban elfogadott vagy fenntartott intézkedésekre. E fejezet az említett előbbi Fél által a kibocsátott óvadék vagy pénzügyi biztosíték vonatkozásában elfogadott vagy fenntartott intézkedésekre alkalmazandó, amennyiben az ilyen óvadék vagy pénzügyi biztosíték érintett beruházásnak minősül.
10.5. cikk
Hatókör
1. E szakasz az egyik Fél által elfogadott vagy fenntartott olyan intézkedésekre alkalmazandó, amelyek érintik a másik Fél vállalkozásának letelepedését vagy a másik Fél beruházója beruházásának működését a saját területén.
2. E szakasz nem alkalmazandó a következőkre:
|
(a) |
az államhatalom gyakorlása során végzett tevékenységek az adott Fél területén; |
|
(b) |
olyan közbeszerzések, melyek során kormányzati célokra vásárolnak árut vagy szolgáltatást, nem pedig kereskedelmi viszontértékesítés, illetve egy kereskedelmi értékesítésre szánt áru előállítása vagy szolgáltatás nyújtása során való felhasználás céljából, függetlenül attól, hogy a beszerzés a 21.1. cikk (Fogalommeghatározások) értelmében érintett beszerzésnek minősül-e; |
|
(c) |
audiovizuális szolgáltatások; |
|
(d) |
belföldi tengeri kabotázs (41); vagy |
|
(e) |
légi szolgáltatások vagy a légi szolgáltatásokat támogató kapcsolódó szolgáltatások (42), a következők kivételével:
|
3. A 10.6–10.8. cikk nem alkalmazandó a Fél által nyújtott támogatásokra (43), ideértve az államilag támogatott hiteleket, garanciákat és biztosítást is.
4. A 10.6–10.10. cikk nem alkalmazandó a VII. mellékletben meghatározott új szolgáltatásokra.
5. A 10.54. cikk sérelme nélkül e fejezet nem köti a Felet olyan cselekmények és olyan tények vagy helyzetek tekintetében, amelyek akkor mentek végbe, illetve akkor szűntek meg, mielőtt a megállapodás hatályba lépett volna.
10.6. cikk
Piacra jutás
Azon ágazatokban vagy alágazatokban, ahol piacra jutási kötelezettségvállalásokat tesznek, egyik Fél sem fogad el vagy tart fenn a másik Fél beruházója vagy érintett beruházásnak minősülő vállalkozás letelepedése vagy az érintett vállalkozás működése útján megvalósított piacra jutással kapcsolatban, sem a teljes területe, sem valamely területi alegysége vonatkozásában olyan intézkedést (44), amely:
|
(a) |
korlátozza azon vállalkozások számát, amelyek egy konkrét gazdasági tevékenységet végezhetnek, függetlenül attól, hogy a korlátozás számbeli kvóta, monopólium, kizárólagos jogok vagy gazdasági szükségesség vizsgálatára irányuló követelmény formájában valósul meg; |
|
(b) |
korlátozza az ügyletek vagy a tőke összértékét számbeli kvóták vagy a gazdasági szükségesség vizsgálatára irányuló követelmény útján; |
|
(c) |
korlátozza a műveletek teljes számát vagy a teljesítés kijelölt számbeli egységekben kifejezett mennyiségét kvóták vagy a gazdasági szükségesség vizsgálatára irányuló követelmény útján; |
|
(d) |
egy adott gazdasági tevékenységnek a másik Fél beruházója általi végzéséhez meghatározott típusú jogi személy vagy közös vállalkozás létrehozását korlátozza vagy írja elő; vagy |
|
(e) |
számbeli kvóták vagy a gazdasági szükségesség vizsgálatára irányuló követelmény útján korlátozza az adott ágazatban vagy egy vállalkozásban foglalkoztatható olyan természetes személyek összlétszámát, akik egy adott gazdasági tevékenység ellátásához szükségesek, és ahhoz közvetlenül kapcsolódnak. |
10.7. cikk
Nemzeti elbánás
1. A Felek a másik Fél beruházóit és az érintett beruházásnak minősülő vállalkozásaikat a területükön való letelepedés tekintetében olyan elbánásban részesítik, amely nem kevésbé kedvező, mint az az elbánás, amelyet saját beruházóik, illetve azok vállalkozásai számára hasonló helyzetben biztosítanak.
2. A Felek a másik Fél beruházóit és az érintett beruházásaikat a területükön való működés tekintetében olyan elbánásban részesítik, amely nem kevésbé kedvező, mint az az elbánás, amelyet saját beruházóik, illetve azok beruházásai számára hasonló helyzetben biztosítanak.
3. A Felek által az (1) és (2) bekezdés alapján biztosítandó elbánás Mexikó regionális kormányzati szintje tekintetében: nem kevésbé kedvező elbánás, mint az adott regionális kormányzati szint által a Mexikó beruházói és azok beruházásai számára az adott regionális kormányzat területén biztosított legkedvezőbb elbánás.
4. A Felek által az (1) és (2) bekezdés értelmében biztosított elbánás az Európai Unió valamely tagállamának kormányzata vagy az Európai Unió valamely tagállamában működő kormányzat tekintetében: nem kevésbé kedvező elbánás, mint az adott kormányzat által a saját beruházói és azok beruházásai számára hasonló helyzetben a területén biztosított legkedvezőbb elbánás.
10.8. cikk
Legnagyobb kedvezményes elbánás
1. Az egyes Felek a másik Fél beruházóit és az érintett beruházásnak minősülő vállalkozásaikat a területükön való letelepedés tekintetében olyan elbánásban részesítik, amely nem kevésbé kedvező, mint azon elbánás, amelyet harmadik ország beruházói, illetve vállalkozásai számára hasonló helyzetben biztosítanak.
2. Az egyes Felek a másik Fél beruházóit és azok érintett beruházásait a beruházások területükön való működtetése tekintetében olyan elbánásban részesítik, amely nem kevésbé kedvező, mint azon elbánás, amelyet harmadik ország beruházói, illetve beruházásai számára hasonló helyzetben biztosítanak.
3. Az (1) és (2) bekezdés nem értelmezhető úgy, hogy az arra kötelezi a Felet, hogy a másik Fél beruházóira is kiterjessze az olyan elbánást, amely a természetes személy vagy vállalkozás gazdasági tevékenység folytatására való felhatalmazására, engedélyezésére vagy tanúsítására vonatkozó előírások vagy kritériumok, illetve prudenciális intézkedések elismerését előíró intézkedések alkalmazásából ered.
4. Az egyértelműség érdekében az e cikkben említett elbánás nem foglalja magában a valamely harmadik ország beruházóinak és azok beruházásainak a jelen megállapodásban vagy az egyik Fél és egy harmadik ország között létrejött egyéb nemzetközi megállapodásban a beruházással kapcsolatos vitarendezésre vonatkozó rendelkezések révén biztosított elbánást. Az egyéb nemzetközi megállapodásokban foglalt lényegi rendelkezések önmagukban nem minősülnek az (1) és (2) bekezdésben említett bánásmódnak, és így nem vezethetnek e cikk megsértéséhez. Az ilyen rendelkezések alapján alkalmazott intézkedések az e cikk szerinti elbánásnak minősülhetnek.
10.9. cikk
Teljesítménykövetelmények
1. A Fél nem ír elő vagy nem érvényesít semmilyen követelményt, illetve nem érvényesít semmilyen kötelezettségvállalást vagy vállalást az egyik Fél vagy egy harmadik ország beruházója vállalkozásának letelepedésével vagy beruházásának működtetésével összefüggésben az említett Fél területén a következőkre vonatkozóan (45):
|
(a) |
az áruk vagy szolgáltatások bizonyos szintjének vagy százalékos arányának exportálása; |
|
(b) |
belföldi tartalom bizonyos szintjének vagy arányának elérése; |
|
(c) |
a területén előállított áru vagy nyújtott szolgáltatás beszerzése, használata vagy előnyben részesítése, vagy a területén lévő természetes személyektől vagy vállalkozásoktól történő áru- vagy szolgáltatásbeszerzés; |
|
(d) |
az import mennyiségének vagy értékének az export mennyiségéhez vagy értékéhez, illetve az ilyen beruházáshoz kapcsolódó devizabeáramláshoz való kötése; |
|
(e) |
az ilyen beruházás által előállított áruk vagy nyújtott szolgáltatások területén való értékesítésének korlátozása azáltal, hogy az említett értékesítéseket bármely módon az exportja vagy devizanyeresége mennyiségéhez vagy értékéhez kötnék; |
|
(f) |
adott technológiához, termelési folyamathoz vagy más védett ismerethez való hozzáférés biztosítása vagy azok átadása a területén lévő természetes személynek vagy vállalkozásnak; |
|
(g) |
az ilyen beruházás által előállított árunak vagy nyújtott szolgáltatásnak kizárólag az említett Fél területéről való beszállítása egy konkrét regionális piacra vagy a világpiacra; |
|
(h) |
az említett beruházó egy konkrét regionális piacot vagy a világpiacot kiszolgáló székhelyének a Fél területén való elhelyezése; vagy |
|
(i) |
a kivitel vagy a kivitel céljából történő értékesítés korlátozása. |
2. A Felek nem kötik a Felek vállalkozásának létesítésével vagy az egyik Fél vagy egy harmadik ország beruházója beruházásának működtetésével kapcsolatos előny megszerzését vagy megtartását a területükön a következőkre vonatkozó követelményeknek való megfeleléshez:
|
(a) |
belföldi tartalom bizonyos szintjének vagy arányának elérése; |
|
(b) |
a területükön előállított áru vagy nyújtott szolgáltatás beszerzése, használata vagy előnyben részesítése, vagy a területén lévő természetes személyektől vagy vállalkozásoktól történő árubeszerzés; |
|
(c) |
az import mennyiségének vagy értékének az export mennyiségéhez vagy értékéhez, illetve az ilyen beruházáshoz kapcsolódó devizabeáramláshoz való kötése; |
|
(d) |
az ilyen beruházás által előállított áruk vagy nyújtott szolgáltatások területükön való értékesítésének korlátozása oly módon, hogy az említett értékesítéseket az exportjuk vagy devizanyereségük mennyiségéhez vagy értékéhez kötik; vagy |
|
(e) |
a kivitel vagy a kivitel céljából történő értékesítés korlátozása. |
3. A (2) bekezdés egyetlen rendelkezése sem értelmezhető oly módon, hogy megakadályozza a Feleket abban, hogy az egyik Fél vagy egy harmadik ország beruházójának beruházásával kapcsolatos előny megszerzését vagy megtartását a területükön folytatott termelésre, szolgáltatásnyújtásra, munkavállalók képzésére vagy alkalmazására, bizonyos létesítmények építésére vagy bővítésére, vagy kutatás-fejlesztés folytatására vonatkozó előírásoknak való megfeleléshez kössék.
4. Az (1) bekezdés f) pontja nem alkalmazandó, ha:
|
(a) |
a követelményt vagy a kötelezettségvállalást vagy vállalást bíróság, közigazgatási bíróság vagy versenyhatóság írja elő vagy juttatja érvényre annak érdekében, hogy egy olyan gyakorlatot orvosoljon, amelyről bírósági vagy közigazgatási eljárás állapította meg, hogy a Fél versenyjogába ütközik; vagy |
|
(b) |
valamely Fél engedélyezi a TRIPS-megállapodás 31. vagy 31a. cikke szerinti szellemitulajdon-jog használatát, vagy olyan védett információ közzétételét előíró intézkedéseket, amelyek a TRIPS-megállapodás 39. cikkének hatálya alá tartoznak, és azzal összhangban állnak. |
5. Az (1) bekezdés a), b) és c) pontja, valamint a (2) bekezdés a) és b) pontja nem alkalmazandó az áruk és szolgáltatások exportösztönzési és külföldi segélyprogramokban való részvételével kapcsolatos minősítési követelményekre.
6. A (2) bekezdés a) és b) pontja nem alkalmazandó az importáló Fél által az áruk tartalmával kapcsolatban támasztott azon követelményekre, amelyek a kedvezményes vám vagy kedvezményes kvóta alkalmazásához szükségesek.
7. Az egyértelműség érdekében: az (1) és (2) bekezdés csak az említett bekezdésekben meghatározott követelményre, kötelezettségvállalásra vagy vállalásra alkalmazandó.
8. E cikk nem zárja ki bármely követelménynek, kötelezettségvállalásnak vagy vállalásnak a Felektől különböző magánfelek közötti érvényesítését, amennyiben a követelményt, a kötelezettségvállalást vagy a vállalást nem az egyik Fél vezette be vagy írta elő.
9. E cikk nem érinti valamely Félnek a WTO-egyezmény alapján tett kötelezettségvállalásait.
10.10. cikk
Felső vezetés és igazgatótanács
1. Egy Fél nem írhatja elő, hogy a másik Fél érintett beruházásnak minősülő vállalkozása bármely konkrét állampolgársággal rendelkező természetes személyeket nevezzen ki felsővezetői pozíciókba.
2. Egy Fél nem írhatja elő, hogy a másik Fél érintett beruházásnak minősülő vállalkozásának igazgatótanácsa bármely konkrét állampolgársággal rendelkező természetes személyekből vagy a területén tartózkodási hellyel rendelkező személyekből, vagy azok kombinációjából álljon.
10.11. cikk
Alaki követelmények
A 10.7. cikk és a 10.8. cikkben foglaltak ellenére a Fél kérheti a másik Fél beruházójától vagy annak érintett beruházásától, hogy kizárólag információs vagy statisztikai célokra a beruházásról nyújtson rutinszerű tájékoztatást. Ha a Fél ilyen tájékoztatást kér, azon információkat, amelyek bizalmasak, védenie kell minden olyan közzétételtől, amely sértené a beruházó vagy az érintett beruházás versenyhelyzetét. E cikk egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, mint amely megakadályozná a Feleket abban, hogy jogszabályaik méltányos és jóhiszemű alkalmazásával kapcsolatban másképpen információt szerezzenek vagy hozzanak nyilvánosságra.
10.12. cikk
A megállapodásnak nem megfelelő intézkedések és kivételek
1. A 10.7–10.10. cikk nem alkalmazandó:
|
(a) |
egy olyan meglévő, a megállapodásnak nem megfelelő intézkedésre, amelyet valamely Fél a következők szintjén tart fenn:
|
|
(b) |
az a) pontban említett nem megfelelő intézkedés folytatására vagy azonnali megújítására; vagy |
|
(c) |
az a) pontban említett nem megfelelő intézkedés módosítására, amennyiben a módosítás nem csökkenti az intézkedésnek a 10.7–10.10. cikknek való megfelelőségét a közvetlenül a módosítást megelőzően fennállt megfelelőséghez képest. |
2. A 10.7–10.10. cikk nem alkalmazandó olyan intézkedésre, amelyet egy Fél a II. melléklet II-A. vagy II-B. függelékében foglalt jegyzékében meghatározott ágazatok, alágazatok vagy tevékenységek tekintetében fogad el vagy tart fenn.
3. Egy Fél az e megállapodás hatálybalépésének időpontját követően elfogadott és a II. melléklet II-A. vagy II-B. függelékében foglalt jegyzékének hatálya alá tartozó intézkedés alapján nem írhatja elő közvetlenül vagy közvetve a másik Fél beruházója számára, hogy állampolgársága miatt az intézkedés hatálybalépésének időpontjában meglévő beruházását eladja vagy más módon elidegenítse.
4. A 10.6. cikk nem alkalmazandó olyan intézkedésre, amelyet egy Fél a III. melléklet III-A., III-B-1. vagy III-B-2. függelékében foglalt menetrendjében meghatározott, kötelezettségvállalással járó ágazatok vagy alágazatok tekintetében fogad el vagy tart fenn.
5. A 10.7. és 10.8. cikk nem alkalmazandó a TRIPS-megállapodás 3. vagy 4. cikke alóli kivételnek, mentességnek vagy felmentésnek minősülő intézkedésekre, az említett megállapodás 3–5. cikkében előírtak szerint.
6. Az (1)–(5) bekezdés sérelme nélkül Mexikó – e megállapodás hatálybalépésének napjától számított öt éven belül – értesítheti az Európai Uniót az I., a II. és a III. melléklet módosításáról szóló vegyes tanácsi határozat tervezetéről a következők szerint:
|
(a) |
az I-B-2. és a III-B-2. függelékben bármely, szubföderális kormányzati szinten fenntartott, meglévő nem megfelelő intézkedés tekintetében; és |
|
(b) |
az I-B-1. és a II-B. függelékben a teljesítménykövetelményei tekintetében. |
Az Európai Unió három hónapon belül felülvizsgálja az említett tervezetet, és konzultál Mexikóval minden kapcsolódó kérdésről. Az említett konzultációt követően a vegyes tanács elfogadja az e bekezdésben említett mellékletek módosításait. A módosított mellékleteket a módosítások elfogadásának napjától kell alkalmazni.
10.13. cikk
Hatókör
E szakasz a Felek által a következőket érintően elfogadott vagy fenntartott intézkedésekre alkalmazandó:
|
(a) |
érintett beruházások; vagy |
|
(b) |
az egyik Fél beruházói valamely érintett beruházás tekintetében. |
10.14. cikk
Beruházás és szabályozási célkitűzések és intézkedések
1. E szakasz rendelkezései nem értelmezhetők úgy, mint valamely Fél az iránti kötelezettségvállalása, hogy nem változtatja meg a területén alkalmazandó jogi és szabályozási keretet, többek között olyan módon, amely hátrányosan érintheti az érintett beruházások működését vagy a beruházó nyereségre vonatkozó várakozásait.
2. Az egyértelműség érdekében e szakasz egyik rendelkezése sem értelmezhető úgy, mint ami kizárja bármelyik Fél számára, hogy a támogatás (46) nyújtását megszüntesse vagy a támogatást visszafizettesse, ha az ilyen intézkedést az illetékes bíróság, közigazgatási bíróság vagy más illetékes hatóság rendelte el, továbbá nem értelmezhető úgy, hogy az érintett Fél kártalanítani köteles ezért a beruházót.
3. Az egyértelműség érdekében: valamely Fél határozata, miszerint nem nyújt, nem hosszabbít meg vagy tart fenn egy támogatást, nem minősül e szakasz megsértésének, ha az említett határozat meghozatalára a következők szerint kerül sor:
|
(a) |
az említett támogatás nyújtására, meghosszabbítására vagy fenntartására vonatkozó bármely konkrét, jogszabály vagy szerződés szerinti kötelezettségvállalás hiányában; |
|
(b) |
az említett támogatás nyújtásához, meghosszabbításához vagy fenntartásához kapcsolódó feltételekkel összhangban; vagy |
|
(c) |
a (2) bekezdéssel összhangban. |
10.15. cikk
A beruházóknak és az érintett beruházásoknak biztosított elbánás
1. Az egyes Felek saját területükön a másik Fél érintett beruházásai, valamint érintett beruházásaik tekintetében a másik Fél beruházói számára tisztességes és méltányos elbánást, valamint teljes körű védelmet és biztonságot biztosítanak a következő bekezdéseknek megfelelően.
2. A Fél megsérti az (1) bekezdésben említett, a tisztességes és méltányos elbánás kötelezettségét, ha egy intézkedés vagy intézkedéssorozat a következőket valósítja meg (47):
|
(a) |
az igazságszolgáltatás megtagadása büntető-, polgári vagy közigazgatási eljárás során; |
|
(b) |
a jogszerű eljárás súlyos megsértése; |
|
(c) |
nyilvánvaló önkényesség, beleértve a nyilvánvalóan jogellenes alapon történő célzott hátrányos megkülönböztetést, például nemi, faji vagy vallási hovatartozás alapján; |
|
(d) |
zaklatás, kényszerítés vagy hatáskörrel való visszaélés; vagy |
|
(e) |
a tisztességes és méltányos bánásmód kötelezettsége bármely olyan további elemének megsértése, amelyet a Felek a (7) bekezdéssel összhangban fogadtak el. |
3. Akkor tekintendő úgy, hogy a Fél megsérti az (1) bekezdésben említett, teljes körű védelemre és biztonságra vonatkozó kötelezettséget, ha egy intézkedés vagy intézkedéssorozat a beruházók és azok érintett beruházásai számára nem biztosít fizikai biztonságot.
4. Az e cikk szerinti állítólagos jogsértés értékelése során a 10.30. cikkével létrehozott Igazságszolgáltatási Fórum (a továbbiakban: a Fórum) figyelembe veheti, hogy tett-e valamelyik Fél olyan konkrét ajánlatot egy beruházónak egy érintett beruházás beindítása érdekében, amely jogos várakozásokat szült, és amelyekre támaszkodva a beruházó meghozta az érintett beruházás megvalósítására vagy fenntartására vonatkozó döntését, de amelyet az említett Fél ezt követően meghiúsított. Önmagában az a tény, hogy valamely Fél egy intézkedést hoz vagy elmulaszt, ami összeegyeztethetetlen lehet valamely Fél beruházójának jogos várakozásaival, nem jelenti e cikk megsértését, még akkor sem, ha az érintett beruházást ennek következtében veszteség vagy kár éri.
5. Annak megállapítása, hogy e megállapodás valamely más rendelkezését vagy egy ettől különböző nemzetközi megállapodást megsértettek, önmagában nem bizonyítja e cikk megsértését.
6. Az a tény, hogy egy intézkedés sérti valamely Fél jogát, nem jelenti e cikk megsértését. Annak megállapítása érdekében, hogy az intézkedés sérti-e e cikk valamely rendelkezését, a Fórum mérlegeli, hogy valamely Fél az (1)–(4) bekezdéssel összeegyeztethetetlen módon járt-e el.
7. A Felek bármelyik Fél kérésére felülvizsgálják a tisztességes és méltányos elbánás kötelezettségének tartalmát. Az 1.10. cikk (E megállapodás III. részével foglalkozó albizottságok és egyéb szervek) (1) bekezdésének h) pontja alapján létrehozott, szolgáltatásokkal és beruházással foglalkozó albizottság elemzéseket dolgozhat ki e tekintetben, és azokat benyújthatja a vegyes bizottságnak. A vegyes bizottság mérlegeli, hogy javasolja-e, hogy e megállapodást módosítsák e megállapodás IV. része 2.4. cikkének (Módosítások) megfelelően.
10.16. cikk
Átutalások
1. A Felek lehetővé teszik az érintett beruházással kapcsolatos valamennyi átutalást, amelyet korlátozás vagy késedelem nélkül kell végrehajtani a területére, illetve a területéről. Az ilyen átutalások közé tartoznak:
|
(a) |
a tőkehozzájárulások, mint a tőkeösszeg és az érintett beruházás fenntartására, fejlesztésére és bővítésére szolgáló további összegek; |
|
(b) |
nyereség, osztalékok, tőkenyereség, kamatok, jogdíjjal kapcsolatos kifizetések, igazgatási díjak és más hozamok; |
|
(c) |
az érintett beruházás egészének vagy egy részének értékesítéséből, illetve az érintett beruházás részleges vagy teljes felszámolásából származó bevételek; |
|
(d) |
a valamely Fél beruházója vagy érintett beruházás által kötött szerződés, ideértve a hitelmegállapodás szerint eszközölt kifizetéseket; |
|
(e) |
egy érintett beruházással kapcsolatosan külföldről felvett és az ahhoz kapcsolódó feladatokat ellátó személyzet illetménye és egyéb javadalmazása; |
|
(f) |
a 10.17. és a 10.18. cikk alapján eszközölt kifizetések; és |
|
(g) |
a D. szakasz szerint létrehozott Fórum ítélete nyomán fizetett kártérítés. |
2. A Felek lehetővé teszik az érintett beruházással kapcsolatos természetbeni hozamot a valamely Fél és a másik Fél érintett beruházása vagy beruházója közötti írásbeli megállapodásban engedélyezett vagy meghatározott módon.
3. Mindegyik Fél lehetővé teszi, hogy az érintett beruházáshoz kapcsolódó átutalásokat szabadon átváltható pénznemben hajtsák végre, az adott pénznemre az átutalás napján érvényes piaci árfolyamon.
4. A (2) bekezdés ellenére az egyes Felek korlátozhatják az érintett beruházáshoz kapcsolódó természetbeni hozamok átutalását olyan esetben, amikor e megállapodás értelmében az ilyen transzfereket más okból korlátozhatnák.
10.17. cikk
Veszteségek miatti kártalanítás
1. A Felek a másik Fél olyan beruházói számára, akiknek az érintett beruházásai háború vagy más fegyveres konfliktus, forradalom, nemzeti szükségállapot, felkelés, zavargás vagy más hasonló esemény miatt veszteségeket szenvednek el, legalább olyan kedvező elbánást biztosítanak a kárpótlás, kártalanítás, kártérítés vagy az ellentételezés más formái tekintetében, mint amilyen elbánást a Fél saját beruházói vagy bármely harmadik ország beruházói számára biztosít, attól függően, hogy melyik a legkedvezőbb.
2. Az (1) bekezdés sérelme nélkül, egy Fél beruházói számára megfelelő és hatékony kártalanítást vagy kártérítést kell biztosítani, ha az (1) bekezdésben említett valamely helyzetben a másik Fél területén veszteségeket szenvednek el a következőkből eredően:
|
(a) |
az érintett beruházásuk vagy egy részének lefoglalása a másik Fél fegyveres erői vagy hatóságai által; vagy |
|
(b) |
az érintett beruházásuk vagy egy részének elpusztítása a másik Fél fegyveres erői vagy hatóságai által, amit a helyzetből fakadó szükségesség nem követelt meg. |
3. A (2) bekezdés szerinti ellentételezésből eredő kifizetések szabadon átválthatók és átruházhatók.
10.18. cikk
Kisajátítás és kártalanítás
1. Egy Fél nem sajátíthatja ki vagy államosíthatja az érintett beruházásokat sem közvetlenül, sem közvetve olyan intézkedések útján, amelyek a kisajátítással vagy az államosítással (a továbbiakban: kisajátítás) azonos hatással járnak, kivéve ha erre a következők szerint kerül sor:
|
(a) |
közérdekű célból; |
|
(b) |
megkülönböztetésmentes módon; |
|
(c) |
a (2)–(4) bekezdés szerinti azonnali, megfelelő és hatékony kártalanítás fizetése ellenében; és |
|
(d) |
jogszerű eljárással összhangban. |
2. Az (1) bekezdést a 10-A. melléklettel összhangban kell értelmezni.
3. Az (1) bekezdésben említett kártalanítás:
|
(a) |
késedelem nélkül kifizetendő; |
|
(b) |
egyenértékű a kisajátított beruházásnak a kisajátítást közvetlenül megelőző időpontban érvényes valós piaci értékével; |
|
(c) |
nem tükrözhet olyan értékváltozást, amely azért következett be, mert a tervezett kisajátítás korábban ismertté vált; |
|
(d) |
teljes mértékben realizálható és a befektető által kijelölt országba haladéktalanul szabadon átruházható; és |
|
(e) |
a kisajátítás napjától a kifizetés napjáig kereskedelmi szempontból észszerű mértékű kamatot is kell tartalmaz. |
4. Az értékelési kritériumoknak magukban kell foglalniuk a működő vállalkozás értékét, az eszközértéket, beleértve a tárgyi eszközök bejelentett adóértékét, és adott esetben egyéb kritériumokat a tisztességes piaci érték meghatározásához.
5. A kártalanítást a befektető állampolgársága szerinti ország pénznemében vagy szabadon átváltható valutában kell kifizetni.
6. E cikk nem alkalmazandó a szellemi tulajdonjogokkal kapcsolatban a TRIPS-megállapodással összhangban kibocsátott kényszerengedélyek kiadására, sem a szellemitulajdon-jogok megszűnésére, korlátozására vagy létesítésére, amennyiben az ilyen kiadás, visszavonás, korlátozás vagy létesítés összhangban van a 25. fejezettel (Szellemi tulajdon) és a TRIPS-megállapodással (48).
10.19. cikk
Jogok és kötelezettségek átszállása
1. Ha az egyik Fél vagy kijelölt hatósága kifizetést teljesít olyan garancia, biztosítási szerződés vagy más kártérítési forma alapján, amelyet egy érintett beruházás tekintetében kötött, a másik Fél elismeri a beruházó e fejezet szerinti jogainak vagy követeléseinek átszállását vagy átruházását az érintett beruházás tekintetében. A Fél vagy kijelölt hatósága a jogok és kötelezettségek átszállása alapján jogosult az adott beruházó jogainak gyakorlására és követeléseinek érvényesítésére. Az így átszállt vagy átruházott jog vagy követelés nem lehet nagyobb, mint a befektetőt eredetileg megillető jog vagy követelés.
2. Ha az egyik Fél vagy kijelölt hatósága kifizetést teljesített a beruházója részére, és átvette a beruházó jogait és követeléseit, az említett beruházó nem érvényesítheti az említett jogokat és követeléseket a másik Féllel szemben, kivéve, ha felhatalmazást kapott arra, hogy a kifizetést teljesítő Fél vagy a Fél által kijelölt hatóság nevében eljárjon.
10.20. cikk
Fogalommeghatározások
E szakasz alkalmazásában:
|
(a) |
„felperes”: valamelyik Fél természetes személye vagy vállalkozása, amely nem fióktelep vagy képviseleti iroda, aki/amely érintett beruházást hajtott végre, és e szakasz alapján keresetet kíván benyújtani vagy nyújtott be, a következők egyikeként eljárva:
|
|
(b) |
„jogvitát folytató felek”: a felperes és az alperes; |
|
(c) |
„jogvitát folytató fél”: a felperes vagy az alperes; |
|
(d) |
„ICSID”: az ICSID-egyezménnyel létrehozott Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja; |
|
(e) |
„ICSID kiegészítő intézkedésekre vonatkozó szabályok”: az eljárásoknak a Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja Titkársága általi lefolytatásához szükséges kiegészítő intézkedésekre vonatkozó szabályok; |
|
(f) |
„ICSID-egyezmény”: az 1965. március 18-án Washingtonban kelt, az államok és más államok állampolgárai között keletkező beruházási viták rendezéséről szóló egyezmény; |
|
(g) |
„helyben alapított vállalkozás”: egy Fél területén letelepedett, és a másik Fél beruházójának tulajdonában lévő vagy ellenőrzése alatt álló jogi személyiséggel rendelkező szervezet; |
|
(h) |
„New York-i egyezmény”: a külföldi választottbírósági határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 1958. június 10-én New Yorkban kelt ENSZ-egyezmény; |
|
(i) |
„vitát nem folytató Fél”: vagy Mexikó, amennyiben az alperes az Európai Unió vagy az Unió valamely tagállama; vagy az Európai Unió, amennyiben Mexikó az alperes; |
|
(j) |
„alperes”: Mexikó, vagy az Európai Unió esetében vagy az Európai Unió, vagy az Európai Unió érintett tagállama, a 10.24. cikk alapján meghatározottak szerint; |
|
(k) |
„harmadik fél általi finanszírozás”: bármilyen olyan természetes vagy jogi személy által nyújtott finanszírozás, aki vagy amely nem jogvitát folytató fél, de megállapodik valamelyik jogvitát folytató féllel arról, hogy részben vagy teljesen finanszírozza az eljárást a jogvita kimenetelétől függő ellenszolgáltatás ellenében, vagy adomány vagy vissza nem fizetendő támogatás formájában; |
|
(l) |
„az UNCITRAL választottbírósági szabályai”: az Egyesült Nemzetek Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottságának az ENSZ Közgyűlése által 1976. december 15-én jóváhagyott választottbírósági szabályai. |
10.21. cikk
Hatókör
1. E szakasz alkalmazandó az egyik Fél és a másik Fél felperese közötti jogvitára a 10.7. cikk (2) bekezdése vagy a 10.8. cikk (2) bekezdése (50) vagy a C. szakasz állítólagos megsértése esetén, ami a felperes vagy a helyben alapított vállalkozása számára állítólag veszteséget vagy kárt okoz.
2. A 10-B. mellékletet a Felek adósságának átütemezésével kapcsolatos követelésekre kell alkalmazni.
3. Az e szakasz alapján létrehozott Igazságszolgáltatási Fórum és Fellebbviteli Fórum nem dönthet olyan keresetekről, amelyek e szakasz hatályán kívül esnek.
10.22. cikk
Konzultációk
1. Egy vitát lehetőleg békés úton kell rendezni. A békés rendezésről bármikor, így azt követően is meg lehet állapodni, hogy egy keresetet a 10.26. cikk alapján benyújtottak.
2. Amennyiben a jogvitát folytató felek nem állapodnak meg hosszabb időszakban, a konzultációkat az arra irányuló, (5) bekezdés szerinti kérelem benyújtásától számított 60 napon belül meg kell tartani.
3. A jogvitát folytató felek eltérő megállapodása hiányában a konzultációk helyszíne a következő:
|
(a) |
Mexikóváros, ha a kifogásolt intézkedések Mexikó intézkedései; |
|
(b) |
Brüsszel, ha a megtámadott intézkedések között az Európai Unió valamely intézkedése is szerepel; vagy |
|
(c) |
ha a megtámadott intézkedések kivétel nélkül az Európai Unió valamely tagállamának az intézkedései, az említett tagállam fővárosa. |
4. A jogvitát folytató felek egyetértése esetén a konzultációkat videokonferencia útján vagy adott esetben más módon is lehet tartani.
5. A felperes konzultáció iránti kérelmet nyújt be a másik Félhez, amely a következőket tartalmazza:
|
(a) |
a felperes neve és címe, továbbá ha a kérelem benyújtására egy helyben alapított vállalkozás nevében kerül sor, az említett helyben alapított vállalkozás neve, címe és az alapítás vagy adott esetben a cégbejegyzés helye; |
|
(b) |
a 10.21. cikk (1) bekezdésében említett, állítólagosan megsértett rendelkezések; |
|
(c) |
az egyes követelések jogi és ténybeli alapja, beleértve a 10.21. cikk (1) bekezdésében említett rendelkezéseket állítólagosan sértő intézkedést vagy intézkedéseket; |
|
(d) |
a kereset tárgya, valamint az igényelt kártérítés becsült összege; és |
|
(e) |
bizonyíték, amelyből megállapítható, hogy a felperes a másik Fél beruházója, és hogy a beruházó tulajdonában vagy ellenőrzése alatt áll az érintett beruházás, és amennyiben a felperes egy helyben alapított vállalkozás nevében jár el, annak bizonyítéka, hogy a helyben alapított vállalkozás a tulajdonában vagy ellenőrzése alatt áll. |
Ha a konzultációra irányuló kérelmet egynél több felperes nyújtja be, vagy egynél több helyben alapított vállalkozás nevében kerül benyújtásra, az a) és e) pontban szereplő információkat – az esettől függően – mindegyik felperes vagy mindegyik helyben alapított vállalkozás esetében be kell nyújtani.
6. A konzultáció iránti kérelemnek az (5) bekezdésben meghatározott követelményeit kellő pontossággal kell megadni ahhoz, hogy lehetővé tegye az alperes számára, hogy hatékonyan vegyen részt a konzultációban és előkészítse védekezését.
7. A konzultáció iránti kérelmet attól a naptól számított három éven belül kell benyújtani, amelyen a felperes, vagy adott esetben a helyben alapított vállalkozás először szerzett tudomást vagy először kellett volna tudomást szereznie az állítólagos kötelezettségszegésről, illetve tudomást szerzett arról, hogy a felperest vagy adott esetben a helyben alapított vállalkozást ezáltal veszteség vagy kár érte.
8. A (7) bekezdéstől eltérve, amennyiben a konzultáció iránti kérelem az Európai Unió vagy az Európai Unió valamely tagállamának intézkedésére vagy intézkedéseire vonatkozik, és a (7) bekezdésben említett időszak letelt, miközben a felperes vagy adott esetben a helyben alapított vállalkozás valamely Fél joga szerint igazságszolgáltatási fórum vagy bíróság előtt eljárást folytat ugyanazon intézkedéssel vagy intézkedésekkel kapcsolatban, a konzultáció iránti kérelmet a következők szerint kell benyújtani:
|
(a) |
legkésőbb két évvel azt követően, hogy a felperes vagy adott esetben a helyben alapított vállalkozás az egyik Fél joga szerinti igazságszolgáltatási fórum vagy bíróság előtti ügyét vagy eljárását befejezte; és |
|
(b) |
minden esetben legkésőbb 10 évvel azt követően, hogy a felperes vagy adott esetben a helyben alapított vállalkozása először szerzett tudomást vagy először kellett volna tudomást szereznie a 10.21. cikk (1) bekezdésében említett rendelkezéseket állítólagosan sértő intézkedésről vagy intézkedésekről, valamint az ezáltal állítólagosan elszenvedett veszteségről vagy kárról. |
9. Az Európai Unió vagy az Európai Unió valamely tagállama általi állítólagos kötelezettségszegéssel kapcsolatos konzultáció iránti kérelmet az Európai Uniónak kell megküldeni. Ha a felperes konzultáció iránti kérelmében az Európai Unió valamely tagállamának intézkedését vagy intézkedéseit jelöli meg, azt az érintett tagállamnak is meg kell küldeni.
10. Ha a beruházó nem nyújt be a 10.26. cikk szerinti keresetet a konzultáció iránti kérelem benyújtását követő 18 hónapon belül, úgy kell tekinteni, hogy a beruházó visszavonta a konzultáció iránti kérelmét, és adott esetben az alperesnek a 10.24. cikk szerinti megállapítására vonatkozó kérelmét, és nem nyújthat be keresetet e szakasz értelmében ugyanezen intézkedés vagy intézkedések vonatkozásában. A konzultációkban részt vevő felek megállapodhatnak az említett időszak meghosszabbításáról.
10.23. cikk
Közvetítés
1. A jogvitát folytató felek bármikor megállapodhatnak arról, hogy közvetítést vesznek igénybe.
2. A közvetítés igénybevétele nem sérti a jogvitát folytató felek e fejezet szerinti jogi álláspontját, és a közvetítői eljárás a jogvitát folytató felek megállapodása szerinti szabályok szerint zajlik, ideértve adott esetben a vegyes tanács által a közvetítésre vonatkozóan esetlegesen elfogadott szabályokat is.
3. A közvetítőt a jogvitát folytató felek megállapodásával nevezik ki. A jogvitát folytató felek együttesen kérhetik azt is, hogy a Fórum elnöke nevezze ki a közvetítőt.
4. A jogvitát folytató felek törekednek arra, hogy a közvetítő kinevezését követő 60 napon belül megoldást találjanak a vitára.
5. Amennyiben a jogvitát folytató felek közvetítői eljárás igénybevételéről állapodnak meg, a 10.22. cikk (7) és (8) bekezdésében, a 10.48. cikk (7) bekezdésében és a 10.49. cikk (3) bekezdésében meghatározott határidőket felfüggesztik a közvetítői eljárás igénybevételéről való megállapodás napja, valamint azon nap között, amelyen a vitát folytató felek valamelyike a közvetítői eljárás megszüntetése mellett dönt. Valamely jogvitát folytató fél a közvetítői eljárás megszüntetése melletti döntését levélben közli a közvetítővel és a jogvitát folytató másik féllel.
10.24. cikk
Az Európai Unió vagy az Európai Unió tagállamának részvételével folyó vita alperesének meghatározása
1. Ha a vitát nem sikerül rendezni a 10.22. cikk szerinti konzultáció iránti kérelem benyújtásától számított 90 napon belül, a kérelem a 10.21. cikk (1) bekezdésében említett rendelkezések bármelyikének az Európai Unió vagy az Európai Unió valamely tagállama általi állítólagos megsértésére vonatkozik, és a felperes a 10.26. cikk alapján keresetet kíván benyújtani, a felperesnek értesítést kell küldenie az Európai Unió számára, amelyben az alperes meghatározását kéri.
2. Az (1) bekezdésben említett értesítésben meg kell jelölni azon intézkedést vagy intézkedéseket, amellyel vagy amelyekkel kapcsolatban a felperes keresetet kíván benyújtani. Ha az Európai Unió valamely tagállamának intézkedését jelölik meg, az értesítést az érintett tagállamnak is meg kell küldeni.
3. A meghatározást követően az Európai Unió az (1) bekezdésben említett értesítés kézhezvételétől számított 60 napon belül tájékoztatja a felperest arról, hogy az Európai Unió vagy annak egy tagállama az alperes.
4. Ha a felperes az (1) bekezdésben említett értesítés kézbesítését követő 60 napon belül nem kap tájékoztatást az alperes meghatározásáról, az alperes a következő:
|
(a) |
ha az értesítésben megjelölt intézkedés vagy intézkedések kizárólag az Európai Unió valamely tagállamának intézkedései, az említett tagállam; vagy |
|
(b) |
az Európai Unió, ha az értesítésben megjelölt intézkedés vagy intézkedések között az Európai Unió intézkedései is szerepelnek. |
5. A felperes keresetet nyújthat be a 10.26. cikk szerint a (3) bekezdés szerinti meghatározás alapján, és ha 60 napon belül nem tájékoztatták a felperest ilyen meghatározásról, a (4) bekezdés alapján.
6. Ha a (3) vagy a (4) bekezdés értelmében az Európai Unió vagy az Európai Unió valamelyik tagállama az alperes, sem az Európai Unió, sem az Európai Unió érintett tagállama nem minősítheti a keresetet elfogadhatatlannak, vagy nem állapíthatja meg a Fórum joghatóságának hiányát, vagy egyéb módon nem utasíthatja el a keresetet vagy az ítéletet azon az alapon, hogy az alperest nem határozták meg megfelelően a (3) bekezdés alapján vagy nem azonosították a (4) bekezdéssel összhangban.
7. A Fórumot és a Fellebbviteli Fórumot köti a (3) bekezdés szerinti meghatározás, vagy – ha 60 napon belül nem közlik a felperessel az ilyen meghatározást – adott esetben a (4) bekezdéssel összhangban történő megjelölés.
8. E megállapodás vagy a 10.26. cikk (2) bekezdésében említett alkalmazandó vitarendezési szabályok egyetlen rendelkezése sem akadályozza az Európai Unió és az érintett tagállam közötti jogvitával kapcsolatos valamennyi információ cseréjét.
10.25. cikk
A Fórumhoz történő kereset benyújtásának eljárási és egyéb követelményei
1. A felperes csak akkor nyújthat be keresetet a 10.26. cikk alapján, ha a felperes:
|
(a) |
a kereset benyújtásával együtt az alperesnek írásbeli beleegyezését adja ahhoz, hogy a vitát a Fórum rendezze az e szakaszban szereplő eljárásoknak megfelelően; |
|
(b) |
legalább 180 napot várt a konzultáció iránti kérelem benyújtása után, és adott esetben legalább 90 napot várt az alperes meghatározását kérő értesítés benyújtása után; |
|
(c) |
adott esetben értesítést küldött, amelyben kérte az alperes meghatározását a 10.24. cikkel összhangban; |
|
(d) |
teljesítette a konzultáció iránti kérelemmel kapcsolatos követelményeket; |
|
(e) |
kérelmében azon intézkedést vagy intézkedéseket jelöli meg, amelyek állítólag megsértették a 10.21. cikk (1) bekezdésében említett rendelkezéseket, és amelyeket a konzultáció iránti kérelmében megjelölt; |
|
(f) |
visszavon minden olyan belső vagy nemzetközi jog szerinti igazságszolgáltatási fórum vagy bíróság előtt folyamatban lévő eljárást, illetve annak szünetelését kéri, amelynek tárgya a keresetében említettek szerint kötelezettségszegésnek minősülő intézkedés vagy intézkedések; |
|
(g) |
írásban lemond arról a jogáról, hogy belső vagy nemzetközi jog szerinti igazságszolgáltatási fórum vagy bíróság előtt olyan eljárást indítson, amelynek tárgya a keresetében említettek szerint kötelezettségszegésnek minősülő intézkedés vagy intézkedések; és |
|
(h) |
nyilatkozatot tesz, miszerint az e szakasz szerint hozott ítéletet nem hajtja végre annak jogerőre emelkedését megelőzően a 10.48. cikk (8), a 10.48. cikk (9) vagy a 10.49. cikk (2) bekezdése értelmében, és nem kéri az e szakasz alapján hozott ítélet elleni fellebbezést, annak felülvizsgálatát, felmentését, hatályon kívül helyezését, megsemmisítését, módosítását vagy nem kezdeményezi bármely hasonló eljárás megindítását nemzetközi vagy hazai bíróság vagy igazságszolgáltatási fórum előtt. |
2. Ha a 10.26. cikk szerint benyújtott kereset egy helyben alapított olyan vállalkozást vagy helyben alapított olyan vállalkozásban való érdekeltséget ért veszteségre vagy kárra vonatkozik, amely a felperes közvetlen vagy közvetett tulajdonában vagy ellenőrzése alatt áll, e cikk (1) bekezdése f) és g) pontjának előírásai a felperesre és a helyben alapított vállalkozásra egyaránt alkalmazandók. Az e cikk (1) bekezdésének f) pontja szerinti, a folyamatban lévő eljárás visszavonására vagy szüneteltetésére vonatkozó követelményt szintén alkalmazni kell a következők szerint:
|
(a) |
ha a követelést a saját nevében eljáró felperes nyújtja be, minden olyan személyre, amely közvetlen vagy közvetett tulajdonosi érdekeltséggel rendelkezik a felperesben vagy a felperes ellenőrzése alatt áll, és azt állítja, hogy ugyanazt a veszteséget vagy kárt (51) szenvedte el, mint a felperes; vagy |
|
(b) |
ha a követelést egy helyben alapított vállalkozás nevében eljáró felperes nyújtja be, minden olyan személyre, aki közvetlen vagy közvetett tulajdonosi érdekeltséggel rendelkezik a helyben alapított vállalkozásban vagy annak ellenőrzése alatt áll, és állítása szerint ugyanazon veszteséget vagy kárt szenvedte el, mint a helyben alapított vállalkozás. |
3. Az (1) bekezdés f) és g) pontjában, valamint a (2) bekezdésben foglalt követelmények nem alkalmazandók a helyben alapított vállalkozások tekintetében, ha az alperes vagy a felperest fogadó ország megvonta a felperestől a helyben alapított vállalkozás ellenőrzésének jogát, vagy más módon gátolta, hogy a helyben alapított vállalkozás teljesítse az említett követelményeket.
4. Az alperes kérésére a Fórum megállapítja saját joghatóságának hiányát, amennyiben a felperes, vagy adott esetben a helyben alapított vállalkozás az (1) és (2) bekezdésben foglalt követelmények bármelyikét nem teljesíti.
5. Az (1) bekezdés g) pontja szerinti mentesség alkalmazása megszűnik, amennyiben a kérelmet az e szakasz szerinti kereset benyújtására vonatkozó állampolgársági követelményeknek való meg nem felelés miatt elutasítják.
6. Ha az alperes az Európai Unió vagy az Európai Unió valamely tagállama, az (1) bekezdés f) és g) pontja nem gátolja a felperest abban, hogy ideiglenes biztosítási intézkedésekért folyamodjon az alperes bíróságai előtt. Ha az alperes Mexikó, az (1) bekezdés f) és g) pontja nem gátolja a felperest abban, hogy az alperes joga szerinti közigazgatási bíróság vagy bíróság előtt ideiglenes biztosítási intézkedésekért folyamodjon, vagy hogy jogsértés megszüntetésére, megállapításra vagy egyéb rendkívüli jogorvoslatra irányuló eljárást indítson vagy folytasson, amely nem jár kártérítés fizetésével.
7. Az egyértelműség érdekében a beruházó nem nyújt be keresetet e szakasz alapján, ha a beruházást csalárd megtévesztés, elhallgatás, korrupció vagy az eljárással való visszaélésnek minősülő magatartás útján eszközölték.
8. A Felek nem nyújtanak be keresetet e szakasz alapján.
10.26. cikk
Kereset benyújtása a Fórumhoz
1. Amennyiben egy vitát nem sikerül konzultáció útján megoldani, keresetet nyújthat be:
|
(a) |
a saját nevében eljáró felperes; vagy |
|
(b) |
egy olyan helyben alapított vállalkozás nevében eljáró felperes, amely közvetlenül vagy közvetetten a felperes tulajdonában vagy ellenőrzése alatt áll. |
Az egyértelműség érdekében a helyben alapított vállalkozás nem nyújthat be keresetet a székhelye szerinti Féllel szemben.
2. A felperes a keresetet a következő vitarendezési szabályok valamelyike alapján nyújtja be:
|
(a) |
az ICSID-egyezmény és az ICSID választottbírósági eljárásokra vonatkozó eljárási szabályzata; |
|
(b) |
az ICSID kiegészítő intézkedésekre vonatkozó szabályai, ha a kereset benyújtásának a) pont szerinti feltételei nem teljesülnek; |
|
(c) |
az UNCITRAL választottbírósági szabályai; vagy |
|
(d) |
a jogvitát folytató felek megállapodásával elfogadott egyéb szabályok. |
3. Ha a felperes a (2) bekezdés d) pontja alapján szabályokat javasol, arra az alperesnek a felperes javaslatának kézhezvételétől számított 20 napon belül válaszolnia kell. Ha a jogvitát folytató felek nem egyeznek meg ilyen szabályokról a javaslat kézhezvételét követő 30 napon belül, a felperes a (2) bekezdés a), b) vagy c) pontjában előírt szabályok szerint nyújthat be keresetet.
4. Ha a (2) bekezdés b), c) vagy d) pontja alapján keresetet nyújtanak be, a jogvitát folytató felek megállapodhatnak az eljárás helyéről. Ha a jogvitát folytató felek nem jutnak megállapodásra, az eljárás helyét a Fórumnak a kereset tárgyában eljáró tanácsa határozza meg az alkalmazandó vitarendezési szabályokkal összhangban, feltéve, hogy a hely a New York-i Egyezmény valamely szerződő államának területén található.
5. A (2) bekezdéssel összhangban alkalmazandó vitarendezési szabályok a kereset e szakasz értelmében a Fórumhoz való benyújtásának napján hatályban lévő szabályok, figyelemmel az e szakaszban foglalt különös szabályokra. A vegyes tanács az alkalmazandó vitarendezési szabályokat kiegészítő szabályokat fogadhat el, és minden ilyen szabály kötelező erejű a Fórumra és a Fellebbviteli Fórumra nézve.
6. A kereset akkor tekintendő vitarendezésre benyújtottnak e szakasz értelmében, ha az eljárás kezdeményezésére irányuló kérelmet vagy az arról szóló értesítést a másik Fél az alkalmazandó vitarendezési szabályoknak megfelelően megkapta.
7. Az egyes Felek értesítik a másik Felet arról, hogy a felperesnek hol kell benyújtania az e szakasz szerinti értesítéseket és más dokumentumokat. Az egyes Felek biztosítják, hogy ilyen információ nyilvánosan hozzáférhető legyen.
10.27. cikk
Egymást kizáró eljárások
Ha a keresetet e szakasz alapján és a 31. fejezet (Vitarendezés) vagy egy másik nemzetközi megállapodás alapján nyújtják be, és amennyiben fennáll a kártérítés halmozódásának lehetősége, vagy amennyiben a másik nemzetközi megállapodás szerinti kereset jelentős hatással lehet az e szakasz alapján benyújtott kereset kimenetelére, a Fórum a jogvitát folytató felek meghallgatását követően a lehető leghamarabb felfüggeszti az eljárást, vagy más módon biztosítja, hogy a 31. fejezet (Vitarendezés) vagy egy másik nemzetközi megállapodás alapján folytatott eljárást figyelembe vegye határozatában, végzésében vagy ítéletében.
10.28. cikk
Hozzájárulás a Fórum általi vitarendezéshez
1. Az alperes hozzájárul ahhoz, hogy a Fórum rendezze a vitát az e szakaszban szereplő eljárásoknak megfelelően.
2. Az (1) bekezdésben említett hozzájárulást és a keresetnek e szakasz alapján a Fórumhoz történő benyújtását úgy kell tekinteni, hogy az megfelel:
|
(a) |
a jogvitát folytató felek írásbeli hozzájárulása tekintetében az ICSID-egyezmény 25. cikkében és az ICSID kiegészítő intézkedésekre vonatkozó szabályai C. jegyzékének II. fejezetében foglalt követelményeknek; és |
|
(b) |
a New York-i egyezmény II. cikkében rögzített, az írásbeli megállapodásra vonatkozó követelményeknek. |
10.29. cikk
Harmadik fél általi finanszírozás
1. A harmadik fél általi finanszírozásból részesülő jogvitát folytató fél értesíti a jogvitát folytató másik felet és a Fórumnak a kereset tárgyában eljáró tanácsát, vagy – ha az említett tanácsot nem állították össze, a Fórum elnökét, a harmadik fél finanszírozó nevéről és címéről.
2. Az (1) bekezdésben említett értesítést a kereset benyújtásakor kell megtenni, vagy – ha a finanszírozási megállapodás megkötésére vagy az adomány vagy támogatás nyújtására a kereset benyújtását követően kerül sor – késedelem nélkül, amint a finanszírozási megállapodást megkötik, vagy az adományt vagy támogatást nyújtják.
10.30. cikk
Igazságszolgáltatási Fórum (a továbbiakban: Fórum)
1. A Felek a 10.26. cikk alapján benyújtott keresetek elbírálására Igazságszolgáltatási Fórumot (a továbbiakban: Fórum) hoznak létre.
2. A vegyes tanács e megállapodás hatálybalépésekor kinevezi a Fórum kilenc tagját. A tagok közül három az Európai Unió valamely tagállamának állampolgára, három tag Mexikó állampolgára, három tag pedig harmadik ország állampolgára (52).
3. A vegyes tanács dönthet a tagok számának a három többszörösével történő növeléséről vagy csökkentéséről. A további tagokat a (2) bekezdésben foglaltak szerint nevezik ki.
4. A tagoknak a Nemzetközi Bíróság bírájává történő kinevezéshez szükséges képesítéssel kell rendelkezniük, vagy elismert szakértelemmel rendelkező jogásznak kell lenniük. Bizonyított tapasztalattal kell rendelkezniük a nemzetközi közjog területén. Kívánatos, hogy szakértelemmel rendelkezzenek különösen a nemzetközi beruházási jog, a nemzetközi kereskedelmi jog és a nemzetközi beruházásokkal vagy nemzetközi kereskedelmi megállapodásokkal vagy kereskedelmi tárgyalásokkal kapcsolatban felmerült viták rendezése területén.
5. A Fórum tagjait ötéves időtartamra nevezik ki. Ugyanakkor közvetlenül az e megállapodás hatálybalépését követően kinevezett kilenc személy közül négy, sorsolás útján megállapított személyt hétéves időtartamra kell kinevezni. A megüresedő helyeket az üresedések sorrendjében töltik be. Ha valakit olyan személy helyére jelölnek, aki nem töltötte ki hivatali idejét, elődje idejének végéig marad hivatalban. A Fórum valamely tanácsában eljáró személy hivatali ideje lejártakor – a Fórum elnökének engedélyével, a tanács többi tagjával folytatott konzultációt követően – továbbra is részt vehet a tanács munkájában az adott tanács eljárásainak lezártáig, és kizárólag e célból továbbra is a Fórum tagjának tekintendő.
6. A Fórum három tagból álló tanácsban tárgyalja az ügyeket: egyikük az Európai Unió tagállamának állampolgára, egyikük Mexikó állampolgára és egyikük harmadik ország állampolgára. A tanács elnöke a Fórum azon tagja, aki harmadik ország állampolgára.
7. A (6) bekezdéstől eltérve a jogvitát folytató felek megállapodása esetén az ügyet tárgyalhatja egyetlen, harmadik ország állampolgárságával rendelkező tagból álló tanács is, akit a Fórum elnöke választ ki.
8. A 10.26. cikk szerinti kereset benyújtásától számított 90 napon belül a Fórum elnöke – a (10) bekezdés alapján elfogadott munkarendnek megfelelően – rotációs alapon kinevezi a Fórumnak az ügyet tárgyaló tanácsát alkotó tagjait vagy tagját, biztosítva, hogy a tanács összetétele véletlenszerű legyen és ne legyen kiszámítható, ugyanakkor egyenlő esélyt biztosítva valamennyi tag kiválasztására.
9. A Fórum elnöke felelős a szervezési kérdésekért; kétéves mandátumra nevezik ki a harmadik országbeli állampolgárok tagjai közül, sorshúzással. Az elnökök isztségüket rotációs alapon töltik be, amelynek sorrendjét a vegyes tanács elnöke által elvégzett sorshúzással határozzák meg. A (10) bekezdés szerint elfogadott munkarendnek ki kell térnie azon helyzet kezeléséhez szükséges szabályokra is, amikor az elnök ideiglenesen nem áll rendelkezésre.
10. A Fórum a Felekkel folytatott konzultációt követően elfogadja saját munkarendjét.
11. A tagoknak mindenkor és rövid határidővel rendelkezésre kell állniuk, és figyelemmel kell kísérniük az e megállapodás szerinti vitarendezési tevékenységeket.
12. Rendelkezésre állásuk biztosítása érdekében a Fórum tagjai havi rendelkezésreállási díjban részesülnek, melynek mértékét a vegyes tanács határozza meg. A Fórum elnöke az elnöki funkciók betöltését szolgáló munkavégzés minden egyes napjáért a 10.31. cikk (11) bekezdése szerint a Fellebbviteli Fórum elnöke részére meghatározott díjjal egyenértékű díjazásban részesül.
13. A (12) bekezdésben említett rendelkezésreállási díjat és napidíjat mindkét Félnek be kell fizetnie – figyelembe véve a fejlettségi szintjüket – az ICSID titkársága által kezelt számlára. Abban az esetben, ha az egyik Fél elmulasztja a díj megfizetését, a másik Fél dönthet úgy, hogy saját maga fizeti be az említett díjakat. Minden ilyen hátralékot a megfelelő mértékű kamattal együtt ki kell fizetni. A szolgáltatásokkal és beruházással foglalkozó albizottság rendszeresen felülvizsgálja a fent említett díjak összegét és felosztását, és a vegyes tanács határozathozatala céljából megfelelő kiigazításokat javasolhat.
14. Kivéve, ha a vegyes tanács az e cikk (15) bekezdése szerinti határozatot fogad el, a Fórum valamely tanácsa tagjainak járó egyéb díjak és kiadások összegét az ICSID-egyezménynek a kereset benyújtása napján hatályos adminisztratív és pénzügyi szabályzata 14. cikkének (1) bekezdése szerint kell meghatározni, és azok viselésére a jogvitát folytató feleket a Fórumnak a 10.48. cikk (5) bekezdése szerint kell köteleznie.
15. A vegyes tanács határozhat úgy, hogy a rendelkezésreállási díjat és a többi díjat és kiadást rendszeres fizetéssé alakítja. Ebben az esetben a tagok teljes munkaidőben dolgoznak, és a vegyes tanács határozza meg fizetésüket és a kapcsolódó szervezeti kérdéseket. Ilyen esetben a tagok akár kereső, akár egyéb tevékenységet nem folytathatnak, kivéve, ha a Fórum elnöke kivételesen mentességeket biztosít.
16. A Fórum titkárságának szerepét az ICSID titkársága tölti be, amely a Fórum munkáját megfelelően segíti. E támogatás költségeit a Fórum a jogvitát folytató felek között osztja el a 10.48. cikk (5) bekezdésének megfelelően.
10.31. cikk
Fellebbviteli Fórum
1. A Felek a Fórum által hozott ítéletek elleni fellebbezések elbírálására egy állandó Fellebbviteli Fórumot hoznak létre.
2. A vegyes tanács e megállapodás hatálybalépésekor kinevezi a Fellebbviteli Fórum hat tagját. A tagok közül kettő az Unió valamely tagállamának állampolgára, két tag Mexikó állampolgára, két tag pedig harmadik ország állampolgára. E célból mindegyik Fél három jelöltet javasol, akik közül kettő az említett Fél állampolgára, egy pedig egy harmadik ország állampolgára.
3. A vegyes tanács dönthet úgy, hogy a tagok számát a három többszörösével növeli. A további tagokat a (2) bekezdésben foglaltak szerint nevezik ki.
4. A tagoknak a Nemzetközi Bíróság bírájává történő kinevezéshez szükséges képesítéssel kell rendelkezniük, vagy elismert szakértelemmel rendelkező jogásznak kell lenniük. Bizonyított szakértelemmel kell rendelkezniük a nemzetközi közjog terén és az e fejezet hatálya alá tartozó kérdésben. Kívánatos, hogy szakértelemmel rendelkezzenek a nemzetközi kereskedelmi jog és a nemzetközi beruházásokkal vagy nemzetközi kereskedelmi megállapodásokkal kapcsolatban felmerült viták rendezése területén.
5. A tagokat ötéves időtartamra nevezik ki. Ugyanakkor a közvetlenül az e megállapodás hatálybalépését követően kinevezett hat személy közül három, sorsolás útján megállapított személyt hétéves időtartamra kell kinevezni. A megüresedő helyeket az üresedések sorrendjében töltik be. Ha valakit olyan személy helyére jelölnek, aki nem töltötte ki hivatali idejét, elődje idejének végéig marad hivatalban. A Fellebbviteli Fórum valamely tanácsában eljáró személy hivatali ideje lejártakor – a Fellebbviteli Fórum elnökének engedélyével, a tanács többi tagjával folytatott konzultációt követően – továbbra is részt vehet a tanács munkájában az adott tanács eljárásainak lezártáig, és kizárólag e célból továbbra is a Fellebbviteli Fórum tagjának tekintendő.
6. A Fellebbviteli Fórum három tagból álló tanácsban tárgyalja a fellebbviteli ügyeket: egyikük az Európai Unió egy tagállamának állampolgára, egyikük Mexikó állampolgára és egyikük pedig valamely harmadik ország állampolgára. A tanács elnöke a Fórum azon tagja, aki harmadik ország állampolgára.
7. A Fellebbviteli Fórum elnöke – a (9) bekezdés alapján elfogadott munkarendnek megfelelően – rotációs alapon kinevezi a Fellebbviteli Fórumnak az egyes ügyeket tárgyaló tanácsát alkotó tagjait, biztosítva, hogy minden tanács összetétele véletlenszerű legyen és ne legyen kiszámítható, ugyanakkor egyenlő esélyt biztosítva valamennyi tag kiválasztására.
8. A Fellebbviteli Fórum elnöke felelős a szervezési kérdésekért; kétéves időtartamra nevezik ki, a harmadik országbeli állampolgárságú tagok közül, sorshúzással. Az elnökök rotációs alapon töltik be tisztségüket, melynek sorrendjét a vegyes tanács elnöke által elvégzett sorshúzással határozzák meg. A (9) bekezdés alapján elfogadott munkarendnek ki kell térnie azon helyzet kezeléséhez szükséges szabályokra is, amikor az elnök ideiglenesen nem áll rendelkezésre.
9. A Fellebbviteli Fórum – a Felekkel folytatott konzultációt követően – fogadja el saját munkarendjét.
10. A tagoknak mindenkor és rövid határidővel rendelkezésre kell állniuk, és figyelemmel kell kísérniük az e megállapodás szerinti egyéb vitarendezési tevékenységeket.
11. A Fellebbviteli Fórum tagjai számára havi rendelkezésreállási díjat kell fizetni rendelkezésre állásuk biztosítása érdekében, és minden egyes tagként végzett munkanap után a vegyes tanács által meghatározott napidíjat kell fizetni számukra. A Fellebbviteli Fórum elnöke a Fellebbviteli Fórum elnöki funkcióinak betöltését szolgáló munkavégzés minden egyes napjáért díjazásban részesül.
12. A (11) bekezdésben említett rendelkezésreállási díjat és napidíjakat mindkét Félnek be kell fizetnie – fejlettségi szintjüket figyelembe véve – az ICSID titkársága által kezelt számlára. Abban az esetben, ha az egyik Fél elmulasztja a díj megfizetését, a másik Fél dönthet úgy, hogy saját maga fizeti be az említett díjakat. Minden ilyen hátralékot a megfelelő mértékű kamattal együtt ki kell fizetni. A szolgáltatásokkal és beruházással foglalkozó albizottság rendszeresen felülvizsgálja a fent említett díjak összegét és felosztását, és a vegyes tanács határozathozatala céljából megfelelő kiigazításokat javasolhat.
13. A vegyes tanács határozhat úgy, hogy a rendelkezésreállási díjat és a napidíjakat rendszeres fizetéssé alakítja. Ebben az esetben a Fellebbviteli Fórum tagjai teljes munkaidőben dolgoznak, és a vegyes tanács határozza meg fizetésüket és a kapcsolódó szervezeti kérdéseket. Ilyen esetben a Fellebbviteli Fórum tagjai akár kereső, akár egyéb tevékenységet nem folytathatnak, kivéve, ha a Fellebbviteli Fórum elnöke kivételesen mentességet biztosít.
14. A Fellebbviteli Fórum titkárságának szerepét az ICSID titkársága tölti be, amely a Fellebbviteli Fórum munkáját megfelelően segíti. E támogató munka költségeit a Fellebbviteli Fórum a jogvitát folytató felek között osztja el a 10.48. cikk (5) bekezdésének megfelelően.
10.32. cikk
Etikai rendelkezések
1. A Fórum, illetve a Fellebbviteli Fórum tagjait olyan személyek közül választják, akik függetlenségéhez nem fér kétség. A tagok nem állhatnak kapcsolatban egyetlen kormánnyal sem (53). Nem fogadhatnak el utasítást egyetlen kormánytól vagy szervezettől sem az e szakasz szerinti vitával kapcsolatos ügyekben. Nem vehetnek részt olyan vita elbírálásában, amely közvetlen vagy közvetett összeférhetetlenséget eredményezne. Ennek során megfelelnek a 10-D. mellékletben foglalt magatartási kódexnek. Ezenkívül, kinevezésüktől kezdve nem járhatnak el jogi képviselőként vagy valamely Fél által kinevezett szakértőként vagy tanúként semmilyen folyamatban lévő vagy új, ezen megállapodás vagy bármely más megállapodás, illetőleg belső jogszabályok hatálya alá tartozó, beruházásvédelemmel kapcsolatos vitában.
2. Ha a jogvitát folytató fél úgy ítéli meg, hogy egy tanácsba kinevezett tag nem felel meg az (1) bekezdés követelményeinek, az adott tag kinevezését kifogásoló értesítést küld a Fórum elnökének vagy adott esetben a Fellebbviteli Fórum elnökének. A kifogásolásról szóló értesítést a jogvitát folytató félnek a Fórum vagy a Fellebbviteli Fórum tanácsának összetételéről való értesítésétől számított 15 napon belül, vagy attól a naptól számított 15 napon belül kell megküldenie, amelyen tudomást szerzett a releváns tényekről, ha nem volt elvárható, hogy e tényekről tudomása legyen a tanács összeállításakor. A kifogásolásnak tartalmaznia kell az annak alapjául szolgáló indokokat.
3. Ha a kifogásolt tag a kifogásról szóló értesítés napjától számított 15 napon belül úgy dönt, hogy nem mond le, a Fórum elnöke vagy adott esetben a Fellebbviteli Fórum elnöke a jogvitát folytató felek meghallgatását és azt követően, hogy a tagnak lehetőséget biztosít észrevételei közlésére, a kifogásról szóló értesítés napjától számított 45 napon belül határozatot hoz, és haladéktalanul értesíti a jogvitát folytató feleket és a tanács többi tagját.
4. A Fórum elnökének valamely tanácshoz történő kinevezése elleni kifogásolásról a Fellebbviteli Fórum elnöke hoz döntést, és fordítva.
5. A Fellebbviteli Fórum elnökének indokolással ellátott ajánlását követően vagy közös kezdeményezésre a Felek a vegyes tanács határozata útján dönthetnek úgy, hogy leváltják a Fórum vagy a Fellebbviteli Fórum tagját, ha annak magatartása nem felel meg az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségeknek, és összeegyeztethetetlen azzal, hogy az érintett személy továbbra is a Fórum vagy a Fellebbviteli Fórum tagja legyen. Ha a szóban forgó magatartás állítólag a Fellebbviteli Fórum elnökének tulajdonítható, a Fórum elnöke indokolással ellátott ajánlást nyújt be. A 10.30. cikk (2) bekezdése és a 10.31. cikk (2) bekezdése értelemszerűen alkalmazandó az e bekezdés alapján esetlegesen felmerülő üres álláshelyek betöltésére.
10.33. cikk
Többoldalú vitarendezési mechanizmus
1. A Feleknek együtt kell működniük a beruházással kapcsolatos vitarendezésre szolgáló többoldalú mechanizmus létrehozásában.
2. Az e megállapodás szerinti vitákra alkalmazandó többoldalú mechanizmust előíró nemzetközi megállapodás Felek közötti hatálybalépésével e szakasz vonatkozó részeinek alkalmazását fel kell függeszteni, és a vegyes tanács határozatot fogadhat el, amelyben meghatározza az esetleges átmeneti rendelkezéseket.
10.34. cikk
Alkalmazandó jog
1. A Fórum megállapítja, hogy a kereset tárgyát képező intézkedés vagy intézkedések megsértették-e a 10.21. cikk (1) bekezdésében említett rendelkezéseket, ahogy azt a felperes állítja.
2. Megállapításának megtételekor a Fórum e megállapodás rendelkezéseit, valamint adott esetben a Felekre alkalmazandó egyéb nemzetközi jogi szabályokat és elveket alkalmazza. A Fórum a nemzetközi közjog szokásos értelmezési szabályaival összhangban, a szerződések jogáról szóló bécsi egyezményben foglaltaknak megfelelően értelmezi a megállapodást.
3. Az egyértelműség érdekében, annak eldöntése céljából, hogy valamely intézkedés összhangban áll-e a 10.21. cikk (1) bekezdésében említett rendelkezésekkel, a Fórum adott esetben tényként veszi figyelembe a Fél belső jogát. Ennek során a Fórum követi a belső jognak az adott Fél bíróságai vagy hatóságai általi értelmezését, és a Fórum által a belső jognak tulajdonított jelentés nem kötelező az érintett Fél bíróságaira vagy hatóságaira nézve.
4. Az egyértelműség érdekében, a Fórum nem rendelkezik hatáskörrel a 10.21. cikk (1) bekezdésében említett rendelkezéseket állítólagosan sértő intézkedés jogszerűségének a jogvitát folytató Fél belső joga szerinti megállapítására.
5. Ha valamelyik Félnek aggályai merülnek fel az e fejezettel kapcsolatos értelmezési kérdésekben, kérheti, hogy a vegyes tanács vizsgálja meg a kérdést. A vegyes tanács bármely érintett rendelkezés értelmezéséről határozatot fogadhat el. Az ilyen értelmezés kötelező erejű a Fórumra és a Fellebbviteli Fórumra nézve. A vegyes tanács dönthet úgy, hogy valamely értelmezés egy meghatározott időponttól kezdve kötelező.
6. Ha az alperes védekezésként azt állítja, hogy a 10.21. cikk (1) bekezdésében említett valamely rendelkezés állítólagos megsértésének minősülő intézkedés az I. vagy a II. mellékletben meghatározott nem megfelelő intézkedés hatálya alá tartozik, a Fórum – az alperes kérelmére – a vegyes tanács értelmezését kéri a kérdésben. A vegyes tanács a kérelem kézhezvételétől számított 90 napon belül a Fórum elé terjeszti az 1.7. cikk (A vegyes tanács különleges feladatai) szerinti értelmezésére vonatkozó határozatát.
7. A vegyes tanács által a (6) bekezdés szerint benyújtott határozat kötelező a Fórumra nézve, és a Fórum által hozott határozatoknak vagy ítéleteknek összhangban kell lennie vele. Ha a vegyes tanács 90 napon belül nem hoz határozatot, a Fórum határoz a kérdésről.
10.35. cikk
Kijátszásellenes mechanizmus
Az egyértelműség érdekében a Fórumnak meg kell állapítania saját joghatóságának hiányát, amennyiben a jogvita ténylegesen vagy a valószínűség nagy foka miatt előre látható volt már abban az időszakban, amikor a felperes tulajdonjogot szerzett vagy megszerezte az irányítást a jogvita tárgyát képező beruházás fölött, és a Fórum a tényállás alapján úgy dönt, hogy a beruházás tulajdonjogának, illetve az a feletti irányításnak a megszerzése a felperes részéről azzal a céllal történt, hogy e szakasz alapján keresetet nyújtson be. A joghatóság hiányának ilyen körülmények közötti megállapításának lehetősége nem érinti azokat a joghatósággal kapcsolatos egyéb kifogásokat, amelyeket a Fórum vizsgálhat.
10.36. cikk
Nyilvánvalóan jogalap nélküli keresetek
1. Az alperes legkésőbb 30 nappal a Fórumnak a kereset tárgyában eljáró tanácsának összeállítását követően, és minden esetben annak első ülése előtt, vagy legkésőbb 30 nappal azt követően, hogy az alperes tudomást szerzett a kifogás alapjául szolgáló tényekről, kifogást nyújthat be, arra hivatkozva, hogy a kereset nyilvánvalóan nélkülöz minden jogalapot.
2. Nem nyújtható be kifogás az (1) bekezdés alapján, ha az alperes a 10.37. cikk alapján kifogást nyújtott be.
3. Az alperes a lehető legpontosabban megindokolja a kifogást.
4. Amennyiben e cikk alapján kifogás érkezik a Fórumhoz, az felfüggeszti az ügy érdemi vizsgálatát, és ütemtervet határoz meg a kifogás megvizsgálására, az esetleges más előzetes kérdések megvizsgálására vonatkozó ütemtervével összhangban.
5. A Fórum lehetőséget biztosít a vitában részt vevő felek számára az állásfoglalásra, majd az első ülésen – vagy ezt követően a lehető leghamarabb – indoklással ellátott határozatot vagy ítéletet hoz. Ennek során a Fórumnak az előadott tényállás valódiságát vélelmeznie kell.
6. E cikk nem érinti a Fórum arra vonatkozó hatáskörét, hogy más kifogásokat előzetes kérdésként kezeljen, vagy az alperes jogát arra, hogy az eljárás során a kereset megalapozatlanságára hivatkozzon.
10.37. cikk
Jogilag megalapozatlan keresetek
1. Nem érintve a Fórum arra vonatkozó hatáskörét, hogy más kifogásokat előzetes kérdésként kezeljen, illetőleg az alperes jogát arra, hogy az arra előírt időpontban erre vonatkozóan kifogásokat terjesszen elő, a Fórum előzetes kérdésként elbírálja és határozatot hoz az alperes bármely arra irányuló kifogását illetően, miszerint valamely, a 10.26. cikk alapján előterjesztett kereset vagy annak bármely része jogi okokból nem eredményezhet az e szakasz alapján a felperes javára hozott ítéletet, még abban az esetben sem, ha az állított tények valódiságát vélelmezik.
2. Az (1) bekezdés szerinti kifogást legkésőbb addig a napig kell benyújtani a Fórumnak, amelyet a Fórum az alperes számára a válaszirat vagy ellenkérelem előterjesztésére meghatározott.
3. Ha a 10.36. cikk alapján kifogást nyújtottak be, a Fórum – a kifogás körülményeit figyelembe véve, az e cikkben ismertetett eljárásnak megfelelően – határozatot bocsáthat ki arról, hogy megtagadja-e az (1) bekezdés alapján benyújtott kifogás vizsgálatát.
4. Az (1) bekezdés szerinti kifogás kézhezvételét követően, és adott esetben azt követően, hogy határozatot hoz, melynek értelmében nem tagadja meg a (3) bekezdés szerinti kifogást, a Fórum – amennyiben nem tekinti a kifogást nyilvánvalóan megalapozatlannak – felfüggeszti az ügy érdemi vizsgálatát, ütemtervet állít fel a kifogás vizsgálatára, összhangban az egyéb előzetes kérdések vizsgálatára vonatkozó, általa már meghatározott esetleges ütemtervvel, és indoklással ellátott határozatot vagy ítéletet hoz a kifogás tárgyában.
10.38. cikk
Az eljárások átláthatósága
1. A Fórum haladéktalanul hozzáférhetővé teszi a nyilvánosság számára a jogvitát folytató felek által a Fórumhoz benyújtott valamennyi beadványt, valamint a Fórum vagy adott esetben a Fórum elnöke által hozott valamennyi végzést, határozatot és ítéletet, kivéve a következőkből álló védett információkat:
|
(a) |
bizalmas üzleti információk (54); |
|
(b) |
privilegizált, a törvény által a nyilvánosságra hozataltól védett információk; és |
|
(c) |
olyan információk, amelyek közzététele akadályozná a bűnüldözést. |
2. A Fórum nyilvános meghallgatásokat tart, és a jogvitát folytató felekkel folytatott konzultáció alapján meghatározza az ezzel kapcsolatos logisztikai intézkedéseket. Ha a jogvitát folytató fél védett információnak minősülő információt kíván felhasználni a meghallgatáson, erről tájékoztatja a Fórumot. A Fórum megfelelően intézkedik az ilyen információk közzétételtől való védelméről, többek között a nyilvánosság kizárásával a meghallgatások azon részéről, amikor védett információk megvitatására kerül sor.
3. Az (1) bekezdésben említett írásbeli beadványok közé tartozik a keresetlevél, az ellenkérelem, a válasz és a viszonválasz, valamint a jogvitát folytató felek által az eljárás során benyújtott bármely más beadvány, mint például a 10.32. cikk (2) bekezdése szerinti kifogásról szóló értesítés vagy a 10.47. cikk szerinti egyesítés iránti kérelem.
4. A meghallgatások jegyzőkönyveit vagy átiratait – amennyiben rendelkezésre állnak – hozzáférhetővé kell tenni a nyilvánosság számára az (1) bekezdésben említett védett információk titkosítását követően.
5. Mindegyik Fél megfelelő időben és a Fórum valamely tanácsának felállítását megelőzően nyilvánosan hozzáférhetővé teszi a 10.22. cikkben említett konzultáció iránti kérelmet, az alperes meghatározását kérő értesítést és az alperes meghatározásáról szóló, a 10.24. cikkben említett értesítést a védett információk kitakarását követően. E célból a felperes benyújtja a konzultáció iránti kérelmének és az alperes meghatározását kérő értesítésének nyilvános, védett információkat nem tartalmazó változatát, lehetőleg a nem nyilvános változat benyújtásával egyidejűleg, de legkésőbb azt követően 15 napon belül. Ha a felperes nem nyújt be nyilvános változatot, úgy kell tekinteni, hogy hozzájárult a benyújtott dokumentumok nyilvánosságra hozatalához.
6. Kérésre a Fórum nyilvánosságra hozhatja valamennyi tárgyi bizonyítékot, miután konzultált a jogvitát folytató érintett féllel annak érdekében, hogy védett információ ne kerüljön nyilvánosságra, és miután észszerű időt biztosított a Fél számára ahhoz, hogy szükség esetén kitakarja a dokumentumok vonatkozó részeit.
7. Az (1) bekezdés alkalmazásában mindegyik jogvitát folytató fél köteles írásbeli beadványainak kitakart változatát a Fórum rendelkezésére bocsátani azok benyújtásától számított 30 napon vagy a Fórum által meghatározott más határidőn belül. A Fórum áttekintheti a jogvitát folytató felek dokumentumainak kitakart változatát, és felmérheti, hogy a kitakart információk valóban védelemre szorulnak-e. A Fórum – a jogvitát folytató felekkel folytatott egyeztetést követően – határoz az állítólagosan védett információk ilyen minősítésére vagy kitakarására vonatkozó bármely kifogásról. Ha a Fórum úgy dönt, hogy a beadványból nem szabad kitakarni az információt, vagy hogy a beadvány nyilvánosságra hozatalát nem lehet megakadályozni, azon jogvitát folytató fél számára, amely a beadványt önszántából benyújtotta, lehetővé kell tenni, hogy a beadványt részben vagy egészben visszavonja az eljárás jegyzőkönyvéből.
8. A Fórum a közzétételt megelőzően konzultál a jogvitát folytató felekkel arról, hogy a Fórum által elfogadott végzés, határozat vagy ítélet tartalmaz-e az (1) bekezdés a), b) vagy c) pontja szerinti védett információkat.
9. Ha a jogvitát folytató fél – a (6) és (8) bekezdés szerinti benyújtástól vagy a jogvitát folytató féllel való konzultációtól számított 30 napon belül, vagy a Fórum által megállapított bármely más határidőn belül – nem kéri, hogy a Fórum őrizze meg a védett információk bizalmas jellegét egy konkrét beadványban, végzésben, határozatban vagy ítéletben, úgy kell tekinteni, hogy az említett fél hozzájárult a beadvány, végzés, határozat vagy ítélet nyilvánosságra hozatalához.
10. A Fórum az e cikkben említett beadványokat az UNCITRAL-nak a beruházó és állam közötti, szerződésen alapuló választottbírósági eljárás átláthatóságáról szóló szabályaiban említett adattárhoz intézett közlemény útján nyilvánosan hozzáférhetővé teheti.
11. E szakasz egyetlen rendelkezése sem írja elő az alperes számára olyan nyilvános információ visszatartását, amelyet saját joga szerint közzé kell tennie.
10.39. cikk
Ideiglenes intézkedések
1. A Fórum ideiglenes intézkedéseket rendelhet el a jogvitát folytató fél jogainak megőrzése vagy annak biztosítása érdekében, hogy a Fórum joghatósága teljes mértékben érvényesüljön, ideértve a jogvitát folytató fél birtokában vagy ellenőrzése alatt álló bizonyíték megőrzésére is.
2. A Fórum nem rendelheti el vagyontárgyak lefoglalását, és nem akadályozhatja meg a 10.21. cikkben említett, állítólagosan jogsértő intézkedés alkalmazását. E cikk alkalmazásában a végzés magában foglalja az ajánlást is.
10.40. cikk
Elállás
Ha az e szakasz szerinti kereset benyújtását követően a felperes nem tesz semmilyen lépést az eljárás során 180 egymást követő napon vagy a jogvitát folytató felek által megállapított más időszakon keresztül, úgy kell tekinteni, hogy a felperes visszavonta keresetét, és eláll az eljárástól. A Fórum az alperes kérelmére és a jogvitát folytató felek értesítését követően végzés formájában tudomásul veszi az eljárás megszűnését, és rendelkezik a költségek felszámításáról. Ilyen végzés kibocsátását követően a Fórum nem jogosult eljárni. A felperes ezt követően nem nyújthat be keresetet ugyanazon ügyben, amely ugyanazon intézkedésből vagy intézkedésekből ered.
10.41. cikk
A költségek fedezete
1. Az egyértelműség érdekében a Fórum kérelemre elrendelheti, hogy a felperes a költségek egésze vagy egy része tekintetében nyújtson biztosítékot, ha megalapozottan feltételezhető, hogy a felperes esetleg nem tudja teljesíteni a vele szemben hozott ítéletben a költségekre vonatkozóan foglaltakat.
2. Ha a költségek fedezetét az (1) bekezdés szerinti végzés kibocsátását követő 30 napon belül vagy a Fórum által meghatározott bármely más határidőn belül nem helyezik letétbe, a Fórum erről tájékoztatja a jogvitát folytató feleket. A Fórum elrendelheti az eljárás felfüggesztését vagy megszüntetését.
10.42. cikk
A jogvitát nem folytató Fél
1. Az alperes a kézhezvételt követő 30 napon belül vagy a védett információkkal kapcsolatos vita rendezését követően haladéktalanul (55) átadja a következőket a jogvitát nem folytató Félnek:
|
(a) |
a 10.22. cikkben említett konzultáció iránti kérelem, a 10.24. cikkben említett, az alperes meghatározására irányuló értesítés és a 10.26. cikkben említett kereset; |
|
(b) |
a jogvitát nem folytató Fél kérésére:
|
|
(c) |
a jogvitát nem folytató Fél kérésére és költségére a Fórumhoz benyújtott bizonyítékok összessége vagy egy része, beleértve az a) és b) pontban említett iratokhoz csatolt tárgyi bizonyítékokat is. |
2. A jogvitát nem folytató Fél részt vehet az e szakasz alapján tartott meghallgatáson, és e megállapodás értelmezésével kapcsolatban szóbeli és írásbeli beadványt nyújthat be a Fórumhoz. A Fórum biztosítja, hogy a jogvitát folytató felek megfelelő lehetőséget kapnak arra, hogy állást foglaljanak a jogvitát nem folytató Fél által benyújtott beadvánnyal kapcsolatosan.
10.43. cikk
Harmadik személyek közreműködése
1. A jogvitát folytató felekkel tartott konzultációt követően a Fórum elfogadhat és megvizsgálhat amicus curiae előterjesztéseket egy, a jogvita körébe tartozó ténybeli vagy jogi kérdéssel kapcsolatban.
2. A jogvitát folytató felek eltérő megállapodásának hiányában az egyes amicus curiae előterjesztéseket írásban és az eljárás nyelvén kell benyújtani. Mindegyik előterjesztésen fel kell tüntetni annak szerzőjét, a jogvitát folytató felekkel esetlegesen fennálló közvetlen vagy közvetett kapcsolatát, és meg kell jelölni minden olyan személyt, kormányt vagy egyéb szervezetet, amely pénzügyi vagy egyéb segítséget nyújtott, vagy fog nyújtani az előterjesztés elkészítéséhez. Ezen túlmenően az előterjesztés szerzőjének bizonyítékot kell szolgáltatnia a jogvitát folytató felekhez fűződő közvetlen vagy közvetett kapcsolatáról, és meg kell határoznia a vitában való érintettségének jellegét.
3. Amennyiben a Fórum elfogadja az (1) és (2) bekezdés szerinti előterjesztéseket, lehetőséget biztosít a jogvitát folytató felek számára, hogy azokra válaszoljanak.
10.44. cikk
Szakértői jelentések
A 10.26. cikk (2) bekezdésében említett vonatkozó szabályok által engedélyezett egyéb típusú szakértők kijelölésének sérelme nélkül a Fórum a jogvitát folytató fél kérelmére vagy a jogvitát folytató felekkel tartott konzultációt követően saját kezdeményezésére kijelölhet egy vagy több szakértőt, hogy az írásban tegyen jelentést számára bármely tényszerű tudományos kérdésről, például környezetvédelmi, egészségügyi vagy biztonsági témában, vagy a jogvitát folytató egyik fél által az eljárás során felvetett egyéb kérdésekről, a jogvitát folytató felek megállapodása szerint.
10.45. cikk
Kártalanítás vagy egyéb kártérítés
Az alperes nem állíthatja, és a Fórum nem fogadhatja el védekezésként, viszontkeresetként, beszámítási jogként vagy bármely más okból azt, hogy a felperes vagy a helyben alapított vállalkozás, amelynek nevében a keresetet benyújtották, biztosítási vagy garanciaszerződés alapján az állítólagos kár egésze vagy egy része tekintetében kártalanítást vagy egyéb kártérítést kapott vagy fog kapni.
10.46. cikk
A Felek szerepe
1. Egyik Fél sem érvényesít nemzetközi jogi keresetet a 10.26. cikk alapján benyújtott kereset vonatkozásában, kivéve, ha a másik Fél nem tartotta be vagy nem teljesítette a vitában hozott ítéletben foglaltakat.
2. Az (1) bekezdés nem zárja ki annak lehetőségét, hogy valamely vitában részt vevő fél egy általánosan alkalmazandó intézkedés vonatkozásában igénybe vegye a 31. fejezet (Vitarendezés) szerinti vitarendezést, még akkor is, ha az említett intézkedés egy adott beruházás tekintetében, amelyre vonatkozóan a 10.26. cikk alapján keresetet nyújtottak be, állítólagosan megsértette e megállapodást. E cikk nem érinti a 10.42. cikket.
3. Az (1) bekezdés nem zárja ki az olyan informális egyeztetéseket, amelyek egyedüli célja a vita rendezésének előmozdítása.
10.47. cikk
Egyesítés
1. Ha két vagy több, a 10.26. cikk alapján külön benyújtott kereset azonos jogi vagy ténybeli kérdést vet fel, valamint ugyanazon eseményekből vagy körülményekből adódik, bármelyik jogvitát folytató fél vagy a jogvitát folytató felek együttesen kérhetik a Fórum külön tanácsának összeállítását e cikk alapján, továbbá kérhetik, hogy az ilyen tanács hozzon határozatot az ilyen keresetek egyesítéséről (a továbbiakban: egyesítés iránti kérelem).
2. Az (1) bekezdésben említett keresetek egyesítéséről szóló határozatot (a továbbiakban: egyesítésről szóló határozat) kérelmező jogvitát folytató fél először értesítést küld a jogvitát folytató fekeknek azon keresetekről, amelyeket az említett határozat hatálya alá kíván vonni.
3. Ha a (2) bekezdésben említett jogvitát folytató felek megállapodnak az egyesítés iránti kérelemről, együttes egyesítés iránti kérelmet nyújthatnak be. Ha az említett jogvitát folytató felek a (2) bekezdésben említett értesítéstől számított 30 napon belül nem jutnak megállapodásra az egyesítés iránti kérelemről, bármely jogvitát folytató fél benyújthatja a saját egyesítés iránti kérelmét.
4. Az egyesítés iránti kérelmet írásban kell benyújtani a Fórum elnökének és az egyesítésről szóló határozat hatálya alá vonni kívánt keresetek által érintett, valamennyi jogvitát folytató félnek, és abban a következőket kell megjelölni:
|
(a) |
az egyesítésről szóló határozat hatálya alá vonni kívánt keresetek által érintett, valamennyi vitában részt vevő fél neve és címe; |
|
(b) |
a kérelem tárgyát képező egyesítés hatálya; és |
|
(c) |
a kérelmezett egyesítésről szóló határozat indoklása. |
5. Az egynél több alperest érintő egyesítés iránti kérelemhez minden ilyen alperes egyetértése szükséges.
6. Az e cikk alapján folytatott eljárásokra a következő szabályok alkalmazandók:
|
(a) |
ha valamennyi olyan keresetet, amelyek egyesítésének elrendelését kérelmezik, a 10.26. cikk (2) bekezdésében említett, ugyanazon szabályok alapján nyújtották be vitarendezésre, az említett szabályok alkalmazandók; |
|
(b) |
ha azon kereseteket, amelyek egyesítésének elrendelését kérelmezik, nem a 10.26. cikk (2) bekezdésében említett, ugyanazon szabályok alapján nyújtották be vitarendezésre:
|
7. A Fórum elnöke az egyesítés iránti kérelem kézhezvételét követően és a 10.30. cikk (8) bekezdésével összhangban új tanácsot hoz létre (a továbbiakban: egyesítési tanács) a Fórumon belül, amelynek joghatósága az egyesítési kérelem tárgyát képező keresetek közül néhányra vagy valamennyire, részben vagy egészben kiterjed.
8. Ha a jogvitát folytató felek meghallgatását követően az egyesítési tanács meggyőződött arról, hogy a 10.26. cikk szerint benyújtott keresetek azonos jogi vagy ténybeli kérdéseket vetnek fel, valamint ugyanazon eseményekből vagy körülményekből adódnak, és hogy a keresetek egyesítése szolgálná leginkább a viták méltányos és hatékony megoldásának érdekét, ideértve az ítéletek következetességét is, az egyesítési tanács végzés elfogadása útján megállapíthatja joghatóságát a keresetek közül néhány vagy valamennyi esetében, azok egy részét vagy egészét illetően.
9. Ha az egyesítési tanács a (8) bekezdés alapján megállapította joghatóságát, a 10.26. cikk alapján keresetet benyújtó olyan felperes, akinek a keresete nem került egyesítésre, írásbeli kérelmet nyújthat be a Fórumhoz, hogy az érintett keresetet foglalják bele az egyesítés iránti kérelembe, feltéve, hogy a kérelem megfelel a (4) bekezdésben meghatározott követelményeknek. Az egyesítési tanács kiadja az ilyen határozatot, ha meggyőződik a (8) bekezdésben foglalt feltételek teljesüléséről, és arról, hogy az említett határozat kiadása nem okozna indokolatlan terheket vagy tisztességtelen hátrányt a jogvitát folytató feleknek, és nem zavarná indokolatlanul az eljárást.
10. Valamely jogvitát folytató fél kérelmére az egyesítési tanács a (8) bekezdés szerinti határozata meghozataláig elrendelheti a Fórumnak a 10.30. cikke szerint kinevezett tanácsa előtt folyamatban lévő eljárások felfüggesztését, kivéve, ha ez utóbbi tanács már felfüggesztette eljárásait.
11. A Fórumnak a 10.30. cikk alapján kinevezett tanácsa elveszíti hatáskörét az olyan keresetek vagy egy részük vonatkozásában, amelyekkel kapcsolatban valamely egyesítési tanács megállapította joghatóságát.
12. Az egyesítési tanács ítélete kötelező erejű a Fórumnak a 10.30. cikk szerint kinevezett tanácsára nézve azon keresetekkel vagy azok egy részével kapcsolatban, amelyek tekintetében az egyesítési tanács joghatóságot állapított meg.
13. A felperes visszavonhatja a 10.26. cikk alapján benyújtott, egyesítésben érintett keresetét. Ilyen kereset nem nyújtható be újra az említett cikk alapján.
14. A felperes kérésére az egyesítési tanács intézkedéseket hozhat annak érdekében, hogy megőrizze a 10.38. cikk (1) bekezdésében említett védett információk bizalmas jellegét a többi felperessel szemben. Az említett intézkedések közé tartozhat, hogy a többi felperes számára a védett információkat tartalmazó dokumentumok esetében csak a szerkesztett változat álljon rendelkezésre, valamint hogy a tárgyalás egyes részeit a nyilvánosság kizárásával folytassák.
10.48. cikk
Ítélet
1. Ha a Fórum arra a következtetésre jut, hogy az alperes a felperes állításának megfelelően megsértette a 10.21. cikk (1) bekezdésében hivatkozott rendelkezések valamelyikét, a Fórum a felperes kérelmére és a jogvitát folytató felek meghallgatását követően ítéletében – külön vagy együttesen – kizárólag a következőket ítélheti meg:
|
(a) |
pénzbeli kártérítés, az adott esetben alkalmazandó kamatokkal; vagy |
|
(b) |
vagyon visszaszolgáltatása, amely esetben az ítéletnek rendelkeznie kell arról, hogy az alperes a visszaszolgáltatás helyett pénzbeli kártérítést és az adott esetben alkalmazandó, a 10.18. cikkel összhangban meghatározott kamatot fizethet. |
2. Az (1) bekezdésre is figyelemmel, ha a keresetet egy helyben alapított vállalkozás nevében nyújtják be, és a Fórum a helyben alapított vállalkozás javára ítél, az ítéletnek rendelkeznie kell arról, hogy:
|
(a) |
a visszaszolgáltatandó vagyont a helyben alapított vállalkozás számára kell visszaszolgáltatni; |
|
(b) |
a pénzbeli kártérítést és az alkalmazandó kamatokat a helyben alapított vállalkozás számára kell megfizetni; és |
|
(c) |
az ítélet nem érinti azokat a jogokat, amelyek az egyik Fél joga szerint bármely személyt megilletnek az ítéletben biztosított mentesség tekintetében. |
3. Az egyértelműség érdekében a Fórum kizárólag az (1) bekezdésben említett jogorvoslatot ítélhet meg, és nem rendelheti el az érintett intézkedés vagy intézkedések hatályon kívül helyezését, megszüntetését vagy módosítását.
4. A pénzbeli kártérítés összege nem lehet magasabb, mint a felperes vagy adott esetben a helyben alapított vállalkozás által a 10.21. cikk (1) bekezdésében említett rendelkezések megsértése következtében elszenvedett veszteség mértéke, csökkentve az érintett Fél által már teljesített előzetes kártérítés vagy kártalanítás összegével. A Fórum nem ítél meg büntető jellegű kártérítést. Az egyértelműség érdekében: ha egy beruházó a 10.26. cikk (1) bekezdésének a) pontja szerint keresetet nyújt be, csak olyan veszteség vagy kár téríthető meg, amelyet az egyik Fél beruházójának minőségében szenvedett el.
5. A Fórum elrendeli, hogy az eljárás költségeit a jogvita pervesztes fele viseli. Kivételes körülmények esetén – és amennyiben az ügy körülményei alapján indokoltnak ítéli – a Fórum feloszthatja e költségeket a jogvitát folytató felek között. Az egyéb indokolt költségeket, ideértve a jogi képviselet és tanácsadás észszerű költségeit, a jogvitát folytató vesztes fél viseli, kivéve, ha a Fórum úgy ítéli meg, hogy a költségek ilyen megosztása nem észszerű az ügy körülményeire tekintettel. A költségek észszerűségének vagy megosztásának mérlegelésekor a Fórum azt is figyelembe veheti, hogy a jogvitát folytató nyertes félnek megtérítendő költségek túlzott mértékben meghaladnák-e a jogvitát folytató vesztes fél költségeit. Amennyiben a keresetnek csak részben adtak helyt, az eljárás költségeit és egyéb észszerű költségeket arányosan ki kell igazítani az egyes megítélt kereseti kérelmek számának és terjedelmének megfelelően. A Fellebbviteli Fórum e cikkel összhangban kezeli a költségeket.
6. Legkésőbb e megállapodás hatálybalépését követően egy évvel a vegyes tanács kiegészítő szabályokat fogad el a díjakra vonatkozóan annak érdekében, hogy meghatározza a jogi képviselet és tanácsadás maximális költségeit, amelyet a jogvitát folytató vesztes fél bizonyos kategóriáinak kell viselnie, figyelembe véve pénzügyi forrásaikat.
7. A Fórum és a jogvitát folytató felek minden erőfeszítést megtesznek annak biztosítására, hogy a vitarendezési folyamatot megfelelő időben lefolytassák. A Fórumnak a 10.26. cikk szerinti kereset benyújtásától számított 30 hónapon belül kell meghoznia ítéletét. Ha a Fórumnak további időre van szüksége az ítéletének meghozatalához, megadja a jogvitát folytató feleknek a határidő-hosszabbítás okait.
8. Az ítélet akkor emelkedik jogerőre, amennyiben eltelt a kihirdetését követő 90 nap, és egyik jogvitát folytató fél sem nyújtott be fellebbezést az ítélet ellen a Fellebbviteli Fórumhoz.
9. Bármelyik jogvitát folytató fél fellebbezhet az ítélet ellen a 10.49. cikknek megfelelően. Ebben az esetben, amennyiben a Fellebbviteli Fórum módosítja vagy hatályon kívül helyezi a Fórum ítéletét és az ügyet visszautalja a Fórum elé, a Fórumot kötik a Fellebbviteli Fórum megállapításai; adott esetben a Fórum a jogvitát folytató felek meghallgatását követően felülvizsgálja ítéletét, hogy az tükrözze a Fellebbviteli Fórum megállapításait és következtetéseit. A Fórumnak törekednie kell arra, hogy a Fellebbviteli Fórum visszautaló határozatának kézhezvételétől számított 90 napon belül meghozza felülvizsgált ítéletét. A felülvizsgált ítélet 90 nappal a kibocsátását követően emelkedik jogerőre.
10.49. cikk
Fellebbviteli eljárás
1. A jogvitát folytató felek az ítélet meghozatalát követő 90 napon belül fellebbezést nyújthatnak be a Fellebbviteli Fórumhoz. A fellebbezés indokai a következők:
|
(a) |
a Fórum tévedett az alkalmazandó jogszabályok értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatban; |
|
(b) |
a Fórum nyilvánvalóan tévedett a tények mérlegelésében, ideértve a vonatkozó belső jogszabályok mérlegelését is; vagy |
|
(c) |
az ICSID-egyezmény 52. cikkében meghatározott indokok alapján, amennyiben azok nem tartoznak e bekezdés a) vagy b) pontjának hatálya alá. |
2. Ha a Fellebbviteli Fórum nem ad helyt a fellebbezésnek, az ítélet jogerőre emelkedik. A Fellebbviteli Fórum is visszautasíthatja a fellebbezést gyorsított eljárásban, amennyiben egyértelmű, hogy a fellebbezés nyilvánvalóan megalapozatlan, amely esetben az ítélet jogerőre emelkedik. Ha a fellebbezés kellően megalapozott, a Fellebbviteli Fórum teljes mértékben vagy részben módosítja vagy visszavonja az ítéletben foglalt jogi ténymegállapításokat és következtetéseket. Határozatának pontosan részleteznie kell, hogy hogyan módosította vagy vonta vissza a Fórum vonatkozó ténymegállapításait és következtetéseit.
3. Általános szabályként a fellebbezési eljárás nem haladhatja meg a 180 napot a jogvitát folytató fél fellebbezésének benyújtása és a Fellebbviteli Fórum határozatának meghozatala között. Ha a Fellebbviteli Fórum úgy ítéli meg, hogy határozatát nem tudja 180 napon belül meghozni, írásban tájékoztatja a jogvitát folytató feleket a késedelem okairól, valamint arról a becsült időtartamról, amely alatt határozatát módjában áll kibocsátani. Az eljárás semmiképp sem haladhatja meg a 270 napot.
4. A Fellebbviteli Fórum elrendelheti a fellebbezést benyújtó jogvitát folytató fél számára, hogy a fellebbezési eljárás költségeinek egésze vagy egy része tekintetében nyújtson biztosítékot.
5. A 10.23., 10.27., 10.29., 10.34., 10.38., 10.39., 10.40., 10.42. és 10.43. cikk rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók a fellebbezési eljárásra.
6. A vegyes tanács elfogadhat olyan szabályokat, amelyek iránymutatást nyújtanak a Fellebbviteli Fórumnak arra vonatkozóan, hogy a Fórum előtti eljárás szétválasztása esetén hogyan kell lefolytatni a fellebbezési eljárást.
10.50. cikk
Ítéletek érvényesítése
1. Az e szakasz alapján hozott ítélet mindaddig nem hajtható végre, amíg a 10.48. cikk (8) bekezdése, a 10.48. cikk (9) bekezdése vagy a 10.49. cikk alapján jogerőre nem emelkedik. A Fórum vagy a Fellebbviteli Fórum által az e szakasz szerint meghozott jogerős ítélet a jogvitát folytató felekre nézve kötelező erejű, és nem nyújtható be ellene fellebbezési, felülvizsgálati, felmentési, hatályon kívül helyezési vagy egyéb jogorvoslati kérelem (56).
2. A Felek kötelező erejű ítéletként elismerik az e szakasz szerint hozott ítéletet, és területükön valamely bíróságuk által hozott jogerős ítélet végrehajtásával azonos módon biztosítják a pénzbírsággal járó kötelezettség teljesítését.
3. Az ítélet végrehajtását az ítéletek végrehajtására vonatkozó, hatályos jogszabályok és nemzetközi kötelezettségek szabályozzák, amennyiben az ilyen végrehajtást kérik.
4. Az egyértelműség érdekében: e megállapodás IV. részének 2.11. cikke (Magánjogi jogok) nem akadályozza meg az e szakasz alapján hozott ítéletek elismerését, végrehajtását és érvényesítését.
5. Az e szakasz szerint hozott jogerős ítélet a New York-i egyezmény I. cikkének értelmében vett, kereskedelmi jogviszonyból vagy ügyletből eredő jogvitával kapcsolatos választottbírósági ítéletnek minősül.
6. Az egyértelműség érdekében és az (1) bekezdés alapján: ha egy keresetet a 10.26. cikk (2) bekezdésének a) pontja alapján nyújtottak be vitarendezés céljából, az e szakasz szerint meghozott jogerős ítélet az ICSID-egyezmény IV. fejezetének 6. szakasza szerint meghozott ítéletnek minősül.
10.51. cikk
Iratkézbesítés
Az egyik Félhez intézett konzultációs kérelmeket, értesítéseket és egyéb dokumentumokat a 10-E. mellékletben az említett Fél tekintetében megadott helyre vagy a jogutódjaihoz kell eljuttatni. Az egyik Fél haladéktalanul nyilvánosan hozzáférhetővé teszi és értesíti a másik Felet az említett mellékletben megadott helyet érintő bármely változásról.
10.52. cikk
Előnyök megtagadása
Az egyik Fél megtagadhatja e fejezet előnyeit a másik Fél olyan beruházójától, amely az említett Fél vállalkozása, és az említett beruházó beruházásaitól, ha:
|
(a) |
a vállalkozás egy harmadik ország beruházójának tulajdonában vagy ellenőrzése alatt áll; és |
|
(b) |
az előnyt megtagadó Fél olyan intézkedést fogad el vagy tart fenn az adott harmadik ország, vagy a harmadik ország természetes személyei vagy vállalkozásai vonatkozásában, amely megtiltja a vállalkozással kapcsolatos tranzakciót, vagy amelyet megsértenének vagy megkerülnének, ha e fejezet előnyeit biztosítanák a beruházó vagy annak beruházásai számára. |
10.53. cikk
Megszűnés
1. E megállapodásnak a IV. rész 2.13. cikke (Időbeli hatály és megszűnés) szerinti megszüntetése esetén a 10.7. cikk (2) bekezdése, a 10.8. cikk (2) bekezdése és a 10.12. cikk, valamint e fejezet C., D. és E. szakasza, továbbá e megállapodás bármely egyéb releváns rendelkezése a megszűnés időpontjától számított további öt évig továbbra is alkalmazandók az e megállapodás megszűnésének időpontját megelőzően létesített érintett beruházások tekintetében.
2. Az (1) bekezdésben említett időszakot egy alkalommal további öt évvel meg kell hosszabbítani, feltéve, hogy a Felek között nincs hatályban más beruházásvédelmi megállapodás.
3. E cikk nem alkalmazandó, ha e megállapodás ideiglenes alkalmazása megszűnik, és e megállapodás nem lép hatályba.
10.54. cikk
Kapcsolat más megállapodásokkal
1. E megállapodás hatálybalépésének napján az Európai Unió tagállamai és Mexikó közötti, a 10-C. mellékletben felsorolt megállapodások, ideértve az azokból eredő jogokat és kötelezettségeket (57), hatályukat vesztik, és helyükbe e megállapodás lép.
2. Abban az esetben, ha e megállapodásnak a IV. rész 2.5. cikkének (Hatálybalépés és ideiglenes alkalmazás) (4) bekezdése szerinti ideiglenes alkalmazása kiterjed e szakaszra, valamint e fejezet C. és D. szakaszára, a 10–C. mellékletben felsorolt megállapodások, valamint az azokból eredő jogok és kötelezettségek alkalmazását az ideiglenes alkalmazás kezdetének időpontjától kezdődően fel kell függeszteni. Ha e megállapodás ideiglenes alkalmazása megszűnik, és e megállapodás nem lép hatályba, a felfüggesztés megszűnik, és a 10-C. mellékletben felsorolt megállapodások az ideiglenes alkalmazás megszűnésének napjától hatályosak.
3. Az (1) és (2) bekezdéstől eltérve kereset nyújtható be a 10-C. melléklet jegyzékében szereplő valamely megállapodás alapján az abban meghatározott szabályoknak és eljárásoknak megfelelően, feltéve, hogy:
|
(a) |
az említett megállapodásnak a kereset alapját képező állítólagos megsértése a megállapodás (2) bekezdés szerinti felfüggesztésének időpontját megelőzően történt, vagy ha a megállapodás az (1) bekezdés értelmében hatályát veszti, ezen megállapodás hatálybalépésének időpontja előtt; és |
|
(b) |
legfeljebb három év telt el az említett megállapodás (2) bekezdés szerinti felfüggesztésének időpontjától, vagy – amennyiben a megállapodás az (1) bekezdés értelmében hatályát veszti – e megállapodás hatálybalépésének napjától a kereset benyújtásának időpontjáig. |
4. A (2) bekezdéstől eltérve, amennyiben e megállapodás – ideértve e fejezet (2) bekezdésben meghatározott rendelkezéseit is – ideiglenes alkalmazása megszűnik és e megállapodás nem lép hatályba, ezen fejezet alapján kereset nyújtható be az e fejezetben szereplő szabályoknak és eljárásoknak megfelelően, feltéve, hogy:
|
(a) |
a kereset e fejezet olyan állítólagos megsértéséből ered, amely e megállapodás ideiglenes alkalmazásának időszaka alatt következett be; és |
|
(b) |
a megállapodás ideiglenes alkalmazása megszűnésének időpontjától legfeljebb három év telt el a kereset benyújtásának időpontjáig. |
5. E cikk alkalmazásában az „e megállapodás hatálybalépésének időpontja” fogalomnak a IV. rész 2.5. cikkének (Hatálybalépés és ideiglenes alkalmazás) (7) bekezdésében foglalt meghatározása nem alkalmazandó.
10.55. cikk
A szolgáltatásokkal és beruházással foglalkozó albizottság
Az 1.10. cikk (E megállapodás III. részével foglalkozó albizottságok és egyéb szervek) (1) bekezdésének h) pontja alapján létrehozott, szolgáltatásokkal és beruházással foglalkozó albizottság:
|
(a) |
fórumként szolgál a Felek számára a jelen fejezettel kapcsolatos ügyek megvitatásához, ideértve például a következőket:
|
|
(b) |
előkészíti a vegyes tanács által e fejezet alapján elfogadandó határozatokat vagy meghozandó intézkedéseket. |
11. FEJEZET
HATÁROKON ÁTNYÚLÓ SZOLGÁLTATÁSKERESKEDELEM
11.1. cikk
Fogalommeghatározások
1. E fejezet alkalmazásában:
|
(a) |
„határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem” vagy „szolgáltatások határokon átnyúló kereskedelme” vagy „határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás” olyan szolgáltatásnyújtás, amely:
|
|
(b) |
„vállalkozás”: az 1.3. cikk (Általánosan alkalmazandó fogalommeghatározások) meghatározása szerinti vállalkozás, vagy annak fióktelepe vagy képviseleti irodája; |
|
(c) |
„az Európai Unió vállalkozása” vagy „Mexikó vállalkozása”: az Európai Unió vagy tagállamai, illetve Mexikó jogszabályaival összhangban létrehozott olyan vállalkozás, amely jelentős üzleti tevékenységet folytat (58) az Európai Unió, illetve Mexikó területén (59); az Európai Unió vagy Mexikó területén kívül telephellyel rendelkező és az Európai Unió valamely tagállamának vagy Mexikónak az állampolgárai által ellenőrzött hajózási társaságok szintén kedvezményezettjei e fejezet rendelkezéseinek, amennyiben hajóik adott esetben az Európai Unió adott tagállamának vagy Mexikó vonatkozó jogszabályai szerint kerültek bejegyzésre és az Európai Unió adott tagállamának vagy Mexikónak a lobogója alatt hajóznak; |
|
(d) |
„az államhatalom gyakorlása során nyújtott szolgáltatás”: az a szolgáltatás, amelyet az egyes Felek nem üzleti alapon vagy nem egy vagy több szolgáltatóval versenyezve nyújtanak; és |
|
(e) |
„valamely Fél szolgáltatója”: valamely Fél olyan természetes személye vagy vállalkozása, amely nem fióktelep vagy képviseleti iroda, és amely szolgáltatást kíván nyújtani vagy nyújt. |
11.2. cikk
Hatókör
1. E fejezet valamely Fél olyan intézkedéseire alkalmazandó, amelyek érintik a másik Fél szolgáltatói által nyújtott szolgáltatások határon átnyúló kereskedelmét. Az említett intézkedések a következőket érintő intézkedéseket foglalják magukban:
|
(a) |
valamely szolgáltatás előállítása, terjesztése, marketingje, értékesítése vagy kiszállítása; |
|
(b) |
szolgáltatás vásárlása, használata vagy kifizetése; |
|
(c) |
hozzáférési és felhasználási lehetőség a szolgáltatásnyújtással összefüggő azon szolgáltatásokhoz, amelyeket a Felek előírásai szerint általánosságban a közösség számára kell nyújtani, beleértve a terjesztési, szállítási és távközlési hálózatokat; és |
|
(d) |
a szolgáltatásnyújtás feltételeként bármilyen formájú pénzügyi biztosíték nyújtása, beleértve a kötvényt is. |
2. E fejezet nem alkalmazandó a következőkre:
|
(a) |
audiovizuális szolgáltatások; |
|
(b) |
belföldi tengeri kabotázs (60); |
|
(c) |
valamely Fél intézkedései, amennyiben azok a 18. fejezet hatálya alá tartoznak; |
|
(d) |
az államhatalom gyakorlása során nyújtott szolgáltatások; |
|
(e) |
olyan közbeszerzések, melyek során kormányzati célokra vásárolnak árut vagy szolgáltatást, nem pedig kereskedelmi viszontértékesítés, illetve egy kereskedelmi értékesítésre szánt áru előállítása vagy szolgáltatás nyújtása során való felhasználás céljából, függetlenül attól, hogy a beszerzés a 21.1. cikk (Fogalommeghatározások) értelmében vett érintett beszerzésnek minősül-e; |
|
(f) |
valamely Fél által nyújtott támogatások (61), beleértve az államilag támogatott hiteleket, garanciákat és biztosításokat; és |
|
(g) |
légi szolgáltatások vagy a légi szolgáltatásokat támogató kapcsolódó szolgáltatások (62), a következők kivételével:
|
3. A 11.4–11.7. cikk nem alkalmazandó a VII. mellékletben meghatározott új szolgáltatásokra.
11.3. cikk
Szabályozási jog
A Felek megerősítik azon jogukat, hogy a területükön belül szabályozási intézkedéseket hozzanak olyan legitim szakpolitikai célkitűzések megvalósítása érdekében, mint például a népegészségügy, a szociális szolgáltatások, a közoktatás, a biztonság, a környezet, a közerkölcs védelme, a szociális vagy fogyasztóvédelem, a magánélet védelme és az adatvédelem, a kulturális sokféleség előmozdítása és védelme, vagy a verseny.
11.4. cikk
Piacra jutás
Azon ágazatokban vagy alágazatokban, amelyekben piacra jutási kötelezettségvállalásokat tesznek, a Felek nem fogadnak el vagy tartanak fenn sem a teljes területük, sem területi felosztás alapján olyan intézkedéseket, amelyek korlátozásokat írnak elő a következőkre vonatkozóan:
|
(a) |
a szolgáltatók száma számbeli kvóták, monopóliumok, kizárólagos szolgáltatók vagy a gazdasági szükségesség vizsgálatára irányuló követelmény útján; |
|
(b) |
a szolgáltatási ügyletek vagy a tőke összértékét számbeli kvóták vagy a gazdasági szükségesség vizsgálatára irányuló követelmény útján; vagy |
|
(c) |
a valamilyen meghatározott számszerű egységben kifejezett szolgáltatási műveletek száma vagy a szolgáltatási kibocsátás teljes mennyisége kvóták formájában vagy a gazdasági szükségesség vizsgálatára irányuló követelmény formájában. |
11.5. cikk
Helyi jelenlét
Egyik Fél sem szabhatja a határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás feltételéül, hogy a másik Fél szolgáltatója képviseleti irodát vagy bármilyen vállalkozási formát létesítsen vagy tartson fenn, vagy honos legyen a területén.
11.6. cikk
Nemzeti elbánás
1. A Felek egymás szolgáltatásait és szolgáltatóit olyan elbánásban részesítik, amely nem kevésbé kedvező, mint az az elbánás, amelyet hasonló helyzetben saját szolgáltatásaik és szolgáltatóik számára biztosítanak.
2. Az (1) bekezdés értelmében Mexikó által biztosított elbánás: a mexikói regionális kormányzati szint tekintetében az adott regionális kormányzati szint által hasonló helyzetben a saját szolgáltatásai és szolgáltatói számára biztosított előnyösebb elbánásnál nem kevésbé előnyös elbánás.
3. Az Európai Unió által az (1) bekezdés értelmében biztosított elbánás: az Európai Unió valamely tagállamának országos vagy más szintű kormánya által a területén belül, hasonló helyzetben a saját szolgáltatásai és szolgáltatói számára biztosított legelőnyösebb elbánásnál nem kevésbé előnyös elbánás.
11.7. cikk
Legnagyobb kedvezményes elbánás
1. A Felek egymás szolgáltatásait és szolgáltatóit olyan elbánásban részesítik, amely nem kevésbé kedvező, mint az az elbánás, amelyet hasonló helyzetben saját szolgáltatásaik és szolgáltatóik számára biztosítanak.
2. Az (1) bekezdés nem értelmezhető úgy, hogy az arra kötelezi a Felet, hogy a másik Fél szolgáltatásaira és szolgáltatóira is kiterjessze az olyan elbánást, amely a természetes személy vagy vállalkozás gazdasági tevékenység folytatására való felhatalmazására, engedélyezésére vagy tanúsítására vonatkozó előírások vagy kritériumok, illetve prudenciális intézkedések elismerését előíró intézkedések alkalmazásából ered.
11.8. cikk
A megállapodásnak nem megfelelő intézkedések és kivételek
1. A 11.5–11.7. cikk nem alkalmazandó:
|
(a) |
valamely Fél olyan meglévő, a megállapodásnak nem megfelelő intézkedésére, amelyet a következők tartanak fenn:
|
|
(b) |
az a) pontban említett nem megfelelő intézkedés folytatására vagy azonnali megújítására; vagy |
|
(c) |
az a) pontban említett nem megfelelő intézkedés módosítására, amennyiben a módosítás nem csökkenti az intézkedésnek a 11.5–11.7. cikknek való megfelelőségét a közvetlenül a módosítást megelőzően fennállt megfelelőséghez képest. |
2. A 11.5–11.7. cikk nem alkalmazandó olyan intézkedésre, amelyet egy Fél a II. melléklet II-A. vagy II-B. függelékében foglalt jegyzékében meghatározott ágazatok, alágazatok vagy tevékenységek tekintetében fogad el vagy tart fenn.
3. A 11.4. cikk nem alkalmazandó egy Fél egyetlen intézkedésére sem a III. melléklet III-A., III-B-1. vagy III-B-2. függelékében foglalt menetrendjében meghatározott, kötelezettségvállalással járó ágazatok vagy alágazatok tekintetében.
4. E megállapodás hatálybalépésétől számított öt éven belül Mexikó értesítheti az Európai Uniót az I. melléklet I-B-2. függelékének és a III. melléklet III-B-2. függelékének módosításáról szóló vegyes tanácsi határozat tervezetéről, azon szubföderális kormányzati szint alatt meglévő, nem megfelelő intézkedések megjelölésével, amelyeket Mexikó fenntart.
Az Európai Unió három hónapon belül felülvizsgálja a tervezetet, és konzultál Mexikóval minden kapcsolódó kérdésről. Konzultációt követően a vegyes tanács elfogadja az e bekezdésben említett mellékletek módosításait. A módosított mellékleteket a módosítások elfogadásának napjától kell alkalmazni.
11.9. cikk
Előnyök megtagadása
Az egyik Fél megtagadhatja e fejezet előnyeit a másik Fél olyan szolgáltatójától, amely az említett Fél vállalkozása, és az említett szolgáltató szolgáltatásaitól, ha:
|
(a) |
a vállalkozás egy harmadik ország személyének tulajdonában vagy irányítása alatt áll; és |
|
(b) |
az előnyt megtagadó Fél olyan intézkedést fogad el vagy tart fenn az említett harmadik ország tekintetében, vagy az említett harmadik ország természetes személyei vagy vállalkozásai tekintetében, amely megtiltja a vállalkozással való tranzakciókat, vagy amelyet megsértenének vagy megkerülnének, ha e fejezet előnyeit biztosítanák az említett vállalkozás számára. |
12. FEJEZET
TERMÉSZETES SZEMÉLYEK ÜZLETI CÉLÚ IDEIGLENES TARTÓZKODÁSA
12.1. cikk
Fogalommeghatározások
E fejezet alkalmazásában:
|
(a) |
„vállalkozó”: Mexikó esetében az Európai Unió valamely tagállamának olyan állampolgára, aki Mexikó területére ideiglenes vagy állandó lakóhely létesítésének szándéka nélkül lép be a következő céllal:
|
|
(b) |
„beruházási céllal érkező üzleti látogatók”: vezető beosztásban dolgozó természetes személyek, akik a másik Fél területén egy vállalkozás megalapításáért felelősek, akik a beruházás céljához szükséges szolgáltatásokon kívül nem nyújtanak más szolgáltatásokat, vagy a beruházás céljához szükséges gazdasági tevékenységeken kívül nem folytatnak más gazdasági tevékenységet, és nem kapnak javadalmazást az említett másik Fél területén található forrásból; |
|
(c) |
„szerződéses szolgáltatók”: olyan természetes személyek, akiket az egyik Fél olyan vállalkozása alkalmaz, amely maga nem munkaerő-közvetítéssel és -kölcsönzéssel foglalkozó ügynökség, nem fejt ki tevékenységet ilyen ügynökségen keresztül, nem letelepedett a másik Fél területén, és jóhiszeműen szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződést kötött a másik Fél területén található végső felhasználóval, ami megkívánja, hogy alkalmazottai ideiglenesen az érintett Fél területén tartózkodjanak a szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződés teljesítése céljából (63); |
|
(d) |
„független szakemberek” az Európai Unió esetében: olyan természetes személyek, akik szolgáltatásnyújtással foglalkoznak, és önálló vállalkozóként telepedtek le a Fél területén, nem telepedtek le a másik Fél területén, és jóhiszeműen szolgáltatásnyújtásra vonatkozó szerződést kötöttek – nem munkaerő-közvetítéssel és -kölcsönzéssel foglalkozó ügynökségen keresztül – a másik Fél területén található végső fogyasztóval, ami megkívánja, hogy ideiglenesen az érintett Fél területén tartózkodjanak a szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződés teljesítése céljából (64); |
|
(e) |
„vállalaton belül áthelyezett személyek”: olyan természetes személyek, akik valamely Fél vállalkozásának alkalmazásában álltak vagy valamely Fél vállalkozásában partnerek voltak, és akiket ideiglenesen az egyik Fél vállalkozásához helyeznek át, beleértve e vállalkozásnak a másik Fél területén található leányvállalatát, fióktelepét vagy anyavállalatát, (65) és akik:
|
|
(f) |
„beruházók”: Mexikó esetében az Európai Unió azon természetes személyei, akik Mexikóba ideiglenes tartózkodás céljából kívánnak belépni, vagy akik már Mexikóban tartózkodnak, a következő szándékkal:
|
|
(g) |
„rövid időszakra érkező üzleti látogatók”: olyan természetes személyek, akik a másik Fél területére kívánnak belépni és ott ideiglenesen tartózkodni, akik nem végeznek közvetlen értékesítést a nagyközönség számára, akik nem részesülnek díjazásban az említett másik Fél területén található forrásból, és akik:
|
12.2. cikk
Célkitűzések, hatókör és általános rendelkezések
1. E fejezet tükrözi a Felek azon szándékát, hogy megkönnyítsék egy Fél természetes személyeinek a másik Fél területére üzleti célból történő belépését és ideiglenes tartózkodását, valamint e célból átlátható kritériumok megállapításának szükségességét.
2. E fejezet azon intézkedésekre alkalmazandó, amelyek közvetlenül kapcsolódnak az egyik Fél azon természetes személyeinek a másik Fél területére üzleti célból történő belépéséhez és ideiglenes tartózkodásához, akik befektetési céllal érkező üzleti látogatók, vállalaton belül áthelyezett személyek, befektetők, üzleti értékesítők, szerződéses szolgáltatók és független szakemberek.
3. E fejezet nem alkalmazandó a Fél munkaerőpiacára történő belépést kereső természetes személyeket érintő intézkedésekre, sem az állampolgárságot, a tartózkodást vagy az állandó munkavállalást érintő intézkedésekre.
4. E megállapodás egyetlen rendelkezése sem akadályozza meg valamely Felet abban, hogy intézkedéseket alkalmazzon természetes személyeknek a területére való belépésének vagy ideiglenes ott tartózkodásának szabályozására, ideértve azokat az intézkedéseket, amelyek a természetes személyek testi épségének védelme és szabályos határátlépése biztosítása érdekében szükségesek, feltéve, hogy az ilyen intézkedések alkalmazására nem olyan módon kerül sor, hogy az érvényteleníti vagy csorbítja a másik Felet e fejezet rendelkezései szerint megillető előnyöket. Önmagában az, hogy bizonyos országok természetes személyei vízumkötelesek, míg mások nem, nem tekinthető úgy, hogy érvénytelenítené vagy csorbítaná az e fejezet szerinti előnyöket.
5. A Felek haladéktalanul alkalmazzák az e fejezet hatálya alá tartozó intézkedéseket az áruk vagy szolgáltatások kereskedelmében vagy az e megállapodás hatálya alá tartozó beruházási tevékenységekben bekövetkező késedelmek vagy indokolatlan károk elkerülése érdekében.
6. A Felek törekednek arra, hogy e fejezet végrehajtására közös kritériumokat és közös értelmezéseket dolgozzanak ki és fogadjanak el.
7. E fejezettel összhangban – beleértve az I–VI. melléklet rendelkezéseit – az egyes Felek engedélyezik a másik Fél olyan természetes személyeinek belépését és üzleti célú ideiglenes tartózkodását, akik megfelelnek az előbbi Fél belépést és ideiglenes tartózkodást szabályozó bevándorlási jogszabályainak és rendelkezéseinek.
8. A Fél saját jogszabályaival és egyéb rendelkezéseivel összhangban, megkülönböztetésmentes módon eltérhet a IV. melléklet IV-A. vagy IV-B. függelékében és az V. melléklet V-A. vagy V-B. függelékében foglalt jegyzékében meghatározott, belépésre és ideiglenes tartózkodásra vonatkozó kötelezettségvállalásaitól, amennyiben egy másik Fél valamely természetes személyének belépése és ideiglenes tartózkodása hátrányosan érintheti:
|
(a) |
a munkavégzés helyén vagy tervezett helyén folyamatban lévő kollektív munkaügyi vita rendezését; vagy |
|
(b) |
az adott munkaügyi vitában érintett bármely személy foglalkoztatását. |
12.3. cikk
Más fejezetekben szereplő kötelezettségek
1. E fejezet nem ró kötelezettségeket a Felekre azok bevándorlási intézkedései tekintetében a fejezetben konkrétan meghatározott kötelezettségeken felül.
2. A másik Fél természetes személyének beutazását és ideiglenes tartózkodását e fejezettel összhangban engedélyező bármely határozat sérelme nélkül, beleértve az ilyen határozat alapján megengedett tartózkodás időtartamát is:
|
(a) |
amennyiben az intézkedés érinti a másik Fél területén üzleti céllal tartózkodó természetes személyekkel történő bánásmódot, a 10.6. cikkben (Piacra jutás), a 10.7. cikkben (Nemzeti elbánás), a 10.9. cikkben (Teljesítménykövetelmények) és a 10.10. cikkben (Felső vezetés és igazgatótanács) foglalt kötelezettségeket – figyelemmel a 10.5.cikkre (Hatókör), a 10.12. cikkre (A megállapodásnak nem megfelelő intézkedések és kivételek), a 18.2. cikkre (Hatókör) és a 18.12. cikkre (Fenntartások és nem megfelelő intézkedések) – belefoglalják e fejezetbe, és azok e fejezet részévé válnak, és a másik Fél területén üzleti céllal tartózkodó – a 12.1. cikk meghatározása szerinti – befektetési céllal érkező üzleti látogatók, vállalaton belül áthelyezett személyek, és Mexikó esetében befektetők kategóriájába tartozó természetes személyekkel szembeni bánásmódot érintő intézkedésekre is alkalmazandók; és |
|
(b) |
amennyiben az intézkedés érinti a másik Fél területén üzleti céllal tartózkodó természetes személyekkel való bánásmódot, a 11.4. cikkben (Piacra jutás), a 11.5. cikkben (Helyi jelenlét) és a 11.6. cikkben (Nemzeti elbánás) foglalt kötelezettségeket – figyelemmel a 11.2.cikk (Hatókör) (2) bekezdésére, a 11.8. cikkre (A megállapodásnak nem megfelelő intézkedések és kivételek), a 18.2. cikkre (Hatókör) és a 18.12. cikkre (Fenntartások és nem megfelelő intézkedések) – belefoglalják e fejezetbe, és azok e fejezet részévé válnak, és a másik Fél területén üzleti céllal, szerződéses szolgáltatóként tartózkodó természetes személyekkel, valamint – az Európai Unió esetében – a független szakemberek kategóriájába tartozó természetes személyekkel való bánásmódot érintő intézkedésekre is alkalmazandók az V. mellékletben felsorolt valamennyi ágazatban, továbbá a IV. melléklettel összhangban alkalmazandók azon intézkedésekre is, amelyek a rövid időre érkező üzleti látogatókkal való bánásmódot érintik. |
3. Az egyértelműség érdekében: a (2) bekezdést azon intézkedésekre kell alkalmazni, amelyek érintik a másik Fél területén üzleti célból tartózkodó, a vonatkozó kategóriákba tartozó és a 18.1. cikkben (Fogalommeghatározások) meghatározott pénzügyi szolgáltatásokat nyújtó természetes személyekkel szembeni bánásmódot. A (2) bekezdés nem alkalmazandó a valamely Fél vagy egy harmadik ország természetes személyei számára beutazás és ideiglenes tartózkodás megadásával kapcsolatos intézkedésekre.
12.4. cikk
Beruházási céllal érkező üzleti látogatók, vállalaton belül áthelyezett személyek és beruházók
1. A 10.5. cikkre (Hatókör) is figyelemmel, a Felek engedélyezik a területükre való belépést és ideiglenes tartózkodást a másik Fél beruházási célú üzleti látogatóinak és vállalaton belül áthelyezett személyeinek, a IV. melléklettel összhangban.
2. A 10.5. cikkre (Hatókör) is figyelemmel, Mexikó a IV. melléklettel összhangban engedélyezi a befektetők számára a területére való belépést és a területén való ideiglenes tartózkodást.
3. A Felek nem fogadnak el vagy tartanak fenn korlátozásokat azon természetes személyek teljes létszámára vonatkozóan, akik az (1) és (2) bekezdéssel összhangban, egy adott ágazatban vagy alágazatban számszerűsített kvóták formájában vagy a gazdasági szükségesség vizsgálatának követelménye formájában vagy regionális felosztás alapján, vagy teljes területük alapján szereznek jogot a belépésre és az ideiglenes tartózkodásra.
4. Az engedélyezhető tartózkodás hossza (68):
|
(a) |
az Európai Unió esetében a menedzserek vagy vállalatvezetők és a szakértők esetében legfeljebb három év, a gyakornok-munkavállalók esetében legfeljebb egy év, a beruházási célú üzleti látogatók esetében pedig bármely hat hónapos időszakon belül legfeljebb 90 nap; és |
|
(b) |
Mexikó esetében a vállalaton belül áthelyezett személyek és beruházók esetében egy év, amely háromszor egy évre meghosszabbítható, a beruházási célú üzleti látogatók esetében pedig legfeljebb 180 nap. |
5. A Felek a vállalaton belül áthelyezett személyek családtagjait a 12-A. melléklettel összhangban kezelik.
12.5. cikk
Rövid időszakra érkező üzleti látogatók
A 11.2. cikkre (Hatókör) és a IV. mellékletre is figyelemmel, a Felek:
|
(a) |
engedélyezik a rövid időszakra érkező üzleti látogatók belépését és ideiglenes tartózkodását; |
|
(b) |
nem fogadnak el vagy tartanak fenn korlátozásokat a rövid időszakra érkező üzleti látogatók teljes létszámára vonatkozóan egy adott ágazatban számszerűsített kvóták formájában vagy regionális felosztás alapján, vagy teljes területük alapján; és |
|
(c) |
nem fogadnak el vagy tartanak fenn gazdasági szükségesség vizsgálatot a rövid időszakra érkező üzleti látogatók számára. |
12.6. cikk
Szerződéses szolgáltatók
1. A Felek engedélyezik a másik Fél szerződéses szolgáltatóinak a területükre való belépését és ideiglenes tartózkodását az V. melléklettel összhangban.
2. Az V. melléklet eltérő rendelkezése hiányában a Felek nem fogadnak el vagy tartanak fenn számbeli korlátozás vagy a gazdasági szükségesség vizsgálatára vonatkozó követelmény formáját öltő korlátozást a másik Fél azon szerződéses szolgáltatóinak teljes létszáma vonatkozásában, akik számára belépést és ideiglenes tartózkodást engedélyeznek.
12.7. cikk
Független szakemberek
1. Az Európai Unió engedélyezi Mexikó független szakembereinek belépését és ideiglenes tartózkodását a területére az V. melléklettel összhangban.
2. Az V. melléklet eltérő rendelkezése hiányában az Európai Unió nem fogad el és nem tart fenn számbeli korlátozás vagy a gazdasági szükségesség vizsgálatára vonatkozó követelmény formáját öltő korlátozásokat Mexikó azon független szakembereinek teljes létszáma vonatkozásában, akik számára belépést és ideiglenes tartózkodást engedélyez.
12.8. cikk
Átláthatóság
1. Mindkét Fél a nyilvánosság rendelkezésére bocsátja a beutazási és ideiglenes tartózkodási követelményekre és eljárásokra vonatkozó tájékoztatást, beleértve a vonatkozó formanyomtatványokat és dokumentumokat, valamint a másik Fél érdekelt személyei számára az alkalmazandó követelmények és eljárások megismerését lehetővé tevő magyarázó anyagokat.
2. Az (1) bekezdésben említett tájékoztatás adott esetben tartalmazza a következőkre vonatkozó információkat:
|
(a) |
a vízumok, az engedélyek, illetve a belépésre és az ideiglenes tartózkodásra vonatkozó bármilyen hasonló típusú engedélyek kategóriái; |
|
(b) |
az előírt dokumentáció és a teljesítendő feltételek; |
|
(c) |
a kérelem benyújtásának módja és választási lehetőségek a benyújtás helyét illetően (például konzuli hivatalok vagy online); |
|
(d) |
a kérelem elbírálásának díja és feldolgozásának indikatív időtartama; |
|
(e) |
az a) pontban említett valamennyi engedélyezési típus esetében a tartózkodás maximális időtartama; |
|
(f) |
az esetleges hosszabbítások vagy megújítás feltételei; |
|
(g) |
a kísérő eltartottakra vonatkozó szabályok; |
|
(h) |
a rendelkezésre álló felülvizsgálati vagy fellebbezési eljárások; és |
|
(i) |
a természetes személyek belépésére és ideiglenes tartózkodására vonatkozó általános hatályú jogszabályok. |
12.9. cikk
Vitarendezés
A Felek a beutazás és az ideiglenes tartózkodás e fejezet szerinti megtagadásával kapcsolatban nem vehetik igénybe a 31. fejezet szerinti vitarendezést, kivéve, ha ismétlődő gyakorlatról van szó.
13. FEJEZET
BELSŐ SZABÁLYOZÁS
13.1. cikk
Hatókör
1. E fejezet a valamely Fél által az engedélyezési és képesítési követelményekkel és eljárásokkal, valamint a műszaki szabványokkal (69) kapcsolatban elfogadott vagy fenntartott olyan intézkedésekre alkalmazandó, amelyek érintik a szolgáltatások kereskedelmét vagy bármely más olyan gazdasági tevékenység folytatását, amellyel kapcsolatban valamely Fél kötelezettséget vállalt a 10.6. cikk (Piacra jutás), a 10.7. cikk (Nemzeti elbánás), a 11.4. cikk (Piacra jutás) vagy a 11.6. cikk (Nemzeti elbánás) alapján, figyelemmel a 10.12. cikk (A megállapodásnak nem megfelelő intézkedések és kivételek) és a 11.8. cikk (A megállapodásnak nem megfelelő intézkedések és kivételek) szerinti jegyzékében meghatározott feltételekre, korlátozásokra vagy képesítésekre is.
2. E cikk (1) bekezdésétől eltérve, a 13.6. cikk a Felek engedélyezési és képzettségi előírásokkal és eljárásokkal, valamint műszaki szabványokkal kapcsolatban elfogadott vagy fenntartott azon intézkedéseire alkalmazandó, amelyek érintik a szolgáltatások kereskedelmét vagy bármely más gazdasági tevékenység végzését.
3. E fejezet nem alkalmazandó a valamelyik Fél által a 18. fejezet hatálya alá tartozó kérdésben elfogadott vagy fenntartott intézkedésekre.
13.2. cikk
Az intézkedések kidolgozása
Az a Fél, amely engedélyezési követelményekkel és eljárásokkal, képesítési követelményekkel és eljárásokkal kapcsolatosan intézkedéseket fogad el vagy tart fenn:
|
(a) |
biztosítja, hogy az intézkedések objektív és átlátható kritériumokon alapuljanak (70); |
|
(b) |
biztosítja, hogy az illetékes hatóság függetlenül hozza meg és hajtsa végre határozatait; |
|
(c) |
biztosítja, hogy az eljárások önmagukban ne akadályozzák indokolatlanul a követelmények teljesítését; |
|
(d) |
biztosítja, hogy az eljárások pártatlanok legyenek, és megfelelőek legyenek ahhoz, hogy a kérelmező bizonyítani tudja, hogy megfelel az esetleges követelményeknek; és |
|
(e) |
nem követeli meg a kérelmezőtől – amennyire lehetséges –, hogy minden egyes engedély iránti kérelem esetében egynél több illetékes hatósághoz kelljen fordulnia (71). |
13.3. cikk
Az intézkedések igazgatása
Ha egy szolgáltatás nyújtása vagy bármely más gazdasági tevékenység folytatása engedélyhez kötött, a Fél illetékes hatóságai:
|
(a) |
lehetővé teszik a kérelmező számára, hogy – amennyire lehetséges – bármikor benyújthassa engedélyezési kérelmét; |
|
(b) |
észszerű határidőt állapítanak meg a kérelem benyújtására, ha a kérelmekre vonatkozóan konkrét határidők léteznek; |
|
(c) |
ha vizsgák vannak előírva, észszerű időközönként megszervezik a vizsgákat, és észszerű időt biztosítanak a kérelmező számára a vizsgatételre való jelentkezéshez; |
|
(d) |
törekednek az elektronikus formátumú kérelmek elfogadására, figyelembe véve versengő prioritásaikat és az erőforrások szűkösségét; |
|
(e) |
az eredeti dokumentumok helyett elfogadják a Fél jogával összhangban hitelesített dokumentumok másolatait, kivéve, ha az engedélyezési eljárás integritásának védelme érdekében az eredeti dokumentumok bemutatása szükséges; |
|
(f) |
biztosítják, hogy az illetékes hatóságaik által felszámított engedélyezési díjak (72) észszerűek és átláthatóak legyenek, és önmagukban ne korlátozzák az érintett szolgáltatás nyújtását vagy bármely más gazdasági tevékenység folytatását; |
|
(g) |
a lehetőségekhez mérten indikatív időkeretet biztosítanak a kérelem feldolgozására; |
|
(h) |
a lehetőségekhez mérten indokolatlan késedelem nélkül megbizonyosodnak a kérelemnek a Fél joga szerinti feldolgozását lehetővé tevő hiánytalanságáról; |
|
(i) |
ha úgy ítélik meg, hogy a kérelem a Fél joga szerinti feldolgozás céljából hiánytalan, biztosítják, hogy a kérelem benyújtásától számított észszerű időn belül befejeződjön a kérelem feldolgozása és a kérelmezőt – lehetőség szerint írásban – tájékoztassák a határozatról (73); |
|
(j) |
a kérelmező kérésére és indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatást adnak a kérelem állásáról; |
|
(k) |
ha úgy ítélik meg, hogy a kérelem a Fél joga szerinti feldolgozás céljából hiányos, észszerű időn belül és a lehetőségekhez mérten:
|
|
(l) |
ha egy kérelem elutasítkásra kerül, a lehetőségekhez mérten saját kezdeményezésből vagy a kérelmező kérésére tájékoztatják a kérelmezőt az elutasítás okairól és adott esetben a kérelem újbóli benyújtására vonatkozó eljárásokról; és |
|
(m) |
biztosítják, hogy az engedély – megadása után – indokolatlan késedelem nélkül hatályba lépjen, az alkalmazandó feltételekre is figyelemmel. |
13.4. cikk
A kiadható engedélyek korlátozott száma
1. Ha a kiadható engedélyek száma valamely tevékenység esetében a rendelkezésre álló természeti erőforrások vagy a technikai lehetőségek szűkössége miatt korlátozott, a Felek a lehetséges kérelmezőkre olyan kiválasztási eljárást alkalmaznak, amely teljes mértékben biztosítja a pártatlanságot és az átláthatóságot, ideértve különösen az eljárás megindításával, lefolytatásával és befejezésével kapcsolatos megfelelő nyilvánosságot is.
2. A kiválasztási eljárás szabályainak meghatározásakor a Felek figyelembe vehetik a jogszerű szakpolitikai célkitűzéseket, beleértve az egészséggel, a biztonsággal, a fogyasztóvédelemmel, a versennyel, a környezetvédelemmel és a kulturális örökség megőrzésével kapcsolatos megfontolásokat.
13.5. cikk
Technikai standardok
A Felek arra ösztönzik illetékes hatóságaikat, hogy a technikai standardok elfogadása során nyílt és átlátható eljárások révén kidolgozott technikai standardokat fogadjanak el, és arra ösztönzik a technikai standardok kidolgozására kijelölt szerveket, hogy ezt nyílt és átlátható eljárások révén tegyék.
13.6. cikk
Átláthatóság
Az a Fél, amelyik egy szolgáltatás nyújtását vagy bármely más gazdasági tevékenység folytatását engedélyhez köti, biztosítja a szolgáltatók vagy a szolgáltatást nyújtani kívánó személyek, illetve a más gazdasági tevékenységet folytató vagy folytatni kívánó személyek számára az engedély megszerzésére, fenntartására, módosítására és megújítására vonatkozó követelményeknek és eljárásoknak való megfeleléshez szükséges információkat. E tájékoztatásnak tartalmaznia kell – ha van ilyen – a következőket:
|
(a) |
engedélyezési díjak; |
|
(b) |
az érintett illetékes hatóságok kapcsolattartási adatai; |
|
(c) |
a kérelmekkel kapcsolatos határozatokra vonatkozó fellebbezési vagy felülvizsgálati eljárások; |
|
(d) |
az engedélyekre vonatkozó feltételeknek való megfelelés ellenőrzésére vagy érvényesítésére szolgáló eljárások; |
|
(e) |
a nyilvánosság bevonásának lehetőségei, így például meghallgatások vagy észrevételek révén; |
|
(f) |
a kérelmek feldolgozására vonatkozó indikatív időkeretek; |
|
(g) |
követelmények és eljárások; és |
|
(h) |
alkalmazandó technikai standardok. |
13.7. cikk
Felülvizsgálat
A GATS VI. cikkének (4) bekezdésével összhangban kidolgozott további szabályozások hatálybalépését követően a Felek felülvizsgálják azokat. Amennyiben a felülvizsgálat arra a következtetésre jut, hogy az említett szabályozások javítanák e megállapodást, a Felek eldöntik, hogy azokat indokolt-e belefoglalni ebbe a megállapodásba.
14. FEJEZET
SZAKMAI KÉPESÍTÉSEK KÖLCSÖNÖS ELISMERÉSE
14.1. cikk
Általános rendelkezések
1. E fejezet alkalmazásában semmi sem akadályozza meg a Feleket abban, hogy a természetes személyektől megköveteljék a szolgáltatásnyújtás területén előírt szükséges képesítéseket vagy szakmai tapasztalatot, az érintett tevékenységi ágazat tekintetében.
2. Az egyes Felek arra ösztönzik a saját területükön működő releváns szakmai szervezeteket vagy adott esetben hatóságokat, hogy dolgozzanak ki és készítsenek a szakmai képesítések kölcsönös elismerésére vonatkozó közös ajánlásokat az 1.10. cikk (E megállapodás III. részével foglalkozó albizottságok és egyéb szervek) (1) bekezdésének h) pontja alapján létrehozott, szolgáltatásokkal és beruházással foglalkozó albizottság számára.
3. A (2) bekezdésben említett közös ajánlásokat a következőkre vonatkozó bizonyítékokkal kell alátámasztani:
|
(a) |
a szakmai képesítések kölcsönös elismerésére vonatkozó tervezett megállapodás gazdasági értéke (a továbbiakban: kölcsönös elismerési megállapodás); és |
|
(b) |
az érintett rendszerek kompatibilitása, azaz az egyes Felek által alkalmazott jóváhagyási és engedélyezési kritériumok egymással való összeegyeztethetőségének mértéke. |
4. Az albizottság a közös ajánlásokat a kézhezvételtől számított észszerű időn belül áttekinti.
5. Amennyiben a közös ajánlás összhangban van e megállapodással, a Felek megteszik a szükséges lépéseket a kölcsönös elismerésről szóló megállapodás tárgyalására, adott esetben illetékes hatóságaikon vagy a Felek által felhatalmazott személyeken keresztül. Adott esetben a vegyes tanács határozat formájában is elfogadhatja a szakmai képesítések kölcsönös elismerésére vonatkozó rendelkezéseket.
6. A kölcsönös elismerési megállapodásokról folytatott tárgyalások, illetve a közös ajánlások kidolgozása során a Feleket, illetve az érintett szakmai testületeket vagy hatóságokat arra ösztönzik, hogy kövessék a kölcsönös elismerési megállapodással kapcsolatos tárgyalásokra vonatkozó, a 14-A. mellékletben meghatározott iránymutatásokat.
15. FEJEZET
KÉZBESÍTÉSI SZOLGÁLTATÁSOK
15.1. cikk
Fogalommeghatározások
E fejezet alkalmazásában:
|
(a) |
„kézbesítési szolgáltatások”: postai és futárpostai vagy expressz kézbesítési szolgáltatások, amelyek magukban foglalják a postai küldemények gyűjtését, feldolgozását, szállítását és kézbesítését; |
|
(b) |
„expressz kézbesítési szolgáltatások”: postai küldemények gyorsított és fokozottan megbízható gyűjtése, feldolgozása, szállítása és kézbesítése, amely tartalmazhat hozzáadott értéket képviselő elemeket, például származási helyről történő gyűjtést, címzettnek történő személyes kézbesítést, nyomon követést, a rendeltetési hely és a címzett megváltoztatásának lehetőségét a küldeménytovábbítás során vagy az átvétel visszaigazolását; |
|
(c) |
„expressz postai szolgáltatások”: az Egyetemes Postaegyesület (UPU) keretében kijelölt postai szolgáltatók önkéntes szövetségén, például az Express Mail Service Cooperative-en (EMS) keresztül nyújtott nemzetközi expressz kézbesítési szolgáltatások; |
|
(d) |
„engedély”: az egyedi szolgáltatónak egy szabályozó hatóság által adott engedély, amely meghatározza a kézbesítési szolgáltatási ágazatra vonatkozó eljárásokat, kötelezettségeket és követelményeket; |
|
(e) |
„postai küldemény”: legfeljebb 31,5 kg súlyú megcímzett küldemény abban a végleges formában, amelyben azt bármely típusú – akár állami, akár magán – kézbesítési szolgáltató szállítja, beleértve az olyan küldeményeket is, mint a levél, a csomag, az újság vagy a katalógus; |
|
(f) |
„postai monopólium”: meghatározott kézbesítési szolgáltatások nyújtására vonatkozó kizárólagos jog valamely Fél területén belül, az adott Fél jogának megfelelően; és |
|
(g) |
„egyetemes szolgáltatás”: meghatározott minőségű kézbesítési szolgáltatások folyamatos nyújtása a Fél jogának megfelelően a területének valamennyi pontján, valamennyi felhasználó számára megfizethető áron. |
15.2. cikk
Célkitűzés
E fejezet a valamennyi kézbesítési szolgáltatásra vonatkozó szabályozási keret elveit határozza meg.
15.3. cikk
Egyetemes szolgáltatás
1. Az egyes Feleknek jogukban áll meghatározni, hogy milyen egyetemes szolgáltatási kötelezettségeket kívánnak elfogadni vagy fenntartani, és az adott kötelezettséget átlátható, megkülönböztetésmentes és semleges módon teljesítik a kötelezettség hatálya alá tartozó valamennyi szolgáltató tekintetében.
2. Ha valamely Fél előírja, hogy a bejövő expressz postai szolgáltatásokat egyetemes szolgáltatásként kell nyújtani, nem részesítheti kedvezményes elbánásban az említett szolgáltatást más nemzetközi expressz kézbesítési szolgáltatásokkal szemben.
15.4. cikk
Egyetemes szolgáltatás finanszírozása
1. A Felek az egyetemes szolgáltatás nyújtásának finanszírozása céljából nem vethetnek ki díjakat vagy egyéb terheket a nem egyetemes kézbesítési szolgáltatásokra.
2. Az (1) bekezdés nem alkalmazandó az általánosan alkalmazandó adóintézkedésekre vagy adminisztratív díjakra.
15.5. cikk
A piactorzító gyakorlatok megelőzése
A Felek biztosítják, hogy az egyetemes szolgáltatási kötelezettség vagy postai monopólium hatálya alá tartozó kézbesítési szolgáltató nem alkalmaz a piacot torzító gyakorlatokat, ideértve a következőket:
|
(a) |
az ilyen szolgáltatás nyújtásából származó bevételek felhasználása expressz kézbesítési szolgáltatás vagy egyéb, nem egyetemes szolgáltatások nyújtásának kereszttámogatásához; és |
|
(b) |
indokolatlan különbségtétel a fogyasztók – például a vállalkozások, tömeges küldeményeket feladók vagy konszolidátorok – között a díjszabás vagy az egyetemes szolgáltatási kötelezettség vagy postai monopólium hatálya alá tartozó kézbesítési szolgáltatás nyújtására vonatkozó egyéb feltételek tekintetében. |
15.6. cikk
Engedélyek
1. Amennyiben valamely Fél a kézbesítési szolgáltatások nyújtásához engedélyt ír elő, nyilvánosan hozzáférhetővé teszi a következőket:
|
(a) |
valamennyi engedélyezési követelmény és az az elfogadható időtartam, amely szükséges az engedély iránti kérelmekre vonatkozó határozatok meghozatalához; és |
|
(b) |
az engedélyezés feltételei. |
2. Az engedélyezési eljárásoknak, kötelezettségeknek és követelményeknek átláthatónak és megkülönböztetésmentesnek kell lenniük, és objektív kritériumokon kell alapulniuk.
3. A Felek gondoskodnak róla, hogy a kérelmezőt írásban tájékoztassák az engedély megtagadásának okairól.
15.7. cikk
A szabályozó szerv függetlensége
1. A Felek létrehoznak vagy fenntartanak olyan szabályozó szerveket, amelyek jogilag elkülönülnek és funkcionálisan függetlenek minden kézbesítési szolgáltatótól. Amennyiben valamely Fél kézbesítési szolgáltatásokat nyújtó vállalkozásokat állami tulajdonban tart vagy azok fölött ellenőrzést gyakorol, biztosítja, hogy a szabályozó funkció a tulajdonlással, illetve ellenőrzéssel összefüggő tevékenységektől szerkezetileg ténylegesen elkülönüljön.
2. A Felek gondoskodnak róla, hogy az (1) bekezdésben említett szabályozó szervek átlátható módon és időben lássák el feladataikat, és megfelelő pénzügyi és emberi erőforrásokkal rendelkezzenek a rájuk bízott feladatok végrehajtásához.
3. A szabályozó szerv határozatai és az általa alkalmazott eljárások pártatlanok minden piaci szereplő tekintetében.
16. FEJEZET
TÁVKÖZLÉSI SZOLGÁLTATÁSOK
16.1. cikk
Fogalommeghatározások
E fejezet alkalmazásában:
|
(a) |
„kapcsolódó létesítmények”: távközlési hálózathoz vagy szolgáltatáshoz kapcsolódó szolgáltatások, fizikai infrastruktúra és egyéb létesítmények vagy elemek, amelyek lehetővé teszik vagy támogatják az adott hálózaton vagy szolgáltatáson keresztül történő szolgáltatásnyújtást, vagy erre alkalmasak; |
|
(b) |
„végfelhasználó”: nyilvános távközlési szolgáltatás végső fogyasztója vagy előfizetője, ideértve az olyan szolgáltatót is, aki vagy amely nem nyilvános távközlési szolgáltatás szolgáltatója; |
|
(c) |
„alapvető létesítmények”: nyilvános távközlési hálózatok és szolgáltatások létesítményei:
|
|
(d) |
„összekapcsolás”: nyilvános távközlési szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók nyilvános távközlési hálózatainak összekapcsolása annak érdekében, hogy lehetővé váljon az egyik szolgáltató felhasználói számára egy másik szolgáltató felhasználóival való kommunikáció, és a hálózatban résztvevő vagy ahhoz hozzáféréssel rendelkező bármely szolgáltató által nyújtott szolgáltatásokhoz való hozzáférés; |
|
(e) |
„vállalaton belüli kommunikáció”: olyan telekommunikáció, amelynek segítségével egy vállalkozás kommunikál a vállalkozáson belül vagy leányvállalatai, fióktelepei és – az érintett Fél jogszabályainak függvényében – kapcsolt vállalkozásai között, de nem tartoznak ide azok a vállalkozásoknak nyújtott kereskedelmi vagy nem kereskedelmi szolgáltatások, amelyek nem kapcsolatosak a leányvállalatokkal, fióktelepekkel vagy kapcsolt vállalkozásokkal, vagy amelyeket ügyfelek vagy potenciális ügyfelek számára kínálnak (75); |
|
(f) |
„bérelt vonali szolgáltatás”: olyan távközlési szolgáltatás vagy létesítmény, beleértve a virtuális vagy nem fizikai jellegűeket is, amelyeket két vagy több kijelölt pont között elkülönítenek a felhasználó célzott használatára vagy számára való rendelkezésre állásra; |
|
(g) |
„engedély”: olyan engedély, amelyet valamely Fél saját jogszabályaival összhangban előírhat egy természetes személy vagy vállalkozás számára távközlési szolgáltatás nyújtása céljából, ideértve többek között a koncessziókat, engedélyeket, a nyilvántartásba vételi vagy bejelentési kötelezettséget; |
|
(h) |
„vezető szolgáltató”: távközlési hálózatok vagy szolgáltatások olyan szolgáltatója, amely képes lényegesen befolyásolni a részvételi feltételeket (tekintettel az árra és a szolgáltatásnyújtásra) a nyilvános távközlési hálózatok vagy szolgáltatások releváns piacán az alapvető létesítmények feletti ellenőrzés vagy az adott piacon elfoglalt pozíciója miatt; |
|
(i) |
„hálózati elem”: távközlési szolgáltatás nyújtásához használt létesítmény vagy berendezés, beleértve az adott létesítmény vagy berendezés által biztosított jellemzőket, funkciókat és képességeket; |
|
(j) |
„megkülönböztetésmentes”: a 10.8. cikkben (Legnagyobb kedvezményes elbánás) és a 11.7. cikkben (Legnagyobb kedvezményes elbánás) meghatározott legnagyobb kedvezményes elbánásnak és a 10.7. cikkben (Nemzeti elbánás) és a 11.6. cikkben (Nemzeti elbánás) meghatározott nemzeti elbánásnak való megfelelés, valamint a hasonló helyzetben lévő nyilvános távközlési szolgáltatások bármely más felhasználója részére hasonló helyzetekben biztosított elbánásnál nem kedvezőtlenebb elbánás, ideértve az időszerűséget is; |
|
(k) |
„számhordozhatóság”: a nyilvános távközlési szolgáltatások végfelhasználóinak azon képessége, hogy – amennyiben úgy kívánják – vezetékes telefonvonal esetében ugyanazon a helyen változatlanul megtarthassák telefonszámukat, amikor az ugyanazon kategóriába tartozó nyilvános távközlési szolgáltatók között váltanak; |
|
(l) |
„nyilvános távközlési hálózat”: hálózati végpontok közötti nyilvános távközlési szolgáltatások biztosítására használt távközlési hálózat; |
|
(m) |
„nyilvános távközlési szolgáltatás”: olyan távközlési szolgáltatás, amelyet általában a nyilvánosság számára kínálnak; |
|
(n) |
„összekapcsolási referenciaajánlat”: egy vezető szolgáltató olyan összekapcsolási ajánlata, amelyet nyilvánosan hozzáférhetővé tesznek annak érdekében, hogy az ajánlatot elfogadni kívánó bármely nyilvános távközlési szolgáltató ezen az alapon összekapcsolhassa hálózatát a vezető szolgáltatóval; |
|
(o) |
„távközlés”: a vezetéken, rádióhullámon, optikai vagy egyéb elektromágneses úton történő jelátvitel és -vétel; |
|
(p) |
„távközlési hálózat”: olyan átviteli rendszer, adott esetben kapcsoló vagy útválasztó eszköz, illetve egyéb erőforrás – ideértve a nem aktív hálózati elemeket is –, amely lehetővé teszi a távközlést; |
|
(q) |
„távközlési szabályozó hatóság”: az e fejezet hatálya alá tartozó távközlési hálózatok és szolgáltatások szabályozásáért felelős szerv vagy szervek; |
|
(r) |
„távközlési szolgáltatás”: olyan szolgáltatás, amely teljes egészében vagy nagyrészt jelek távközlési hálózatokon – beleértve a műsorterjesztésre használt hálózatokat is – keresztül történő továbbításából és vételéből áll, de nem tartoznak bele olyan szolgáltatások, amelyek távközlési hálózatokon és szolgáltatásokon keresztül továbbított tartalmakat nyújtanak, vagy azok felett szerkesztői ellenőrzést gyakorolnak; |
|
(s) |
„egyetemes szolgáltatás”: azon szolgáltatások minimális halmaza, amelyeket a Fél területén valamennyi felhasználó számára elérhetővé kell tenni, és amelyek alkalmazási körét az adott Fél határozza meg; és |
|
(t) |
„felhasználó”: nyilvános távközlési hálózatot vagy szolgáltatást igénybe vevő fogyasztó vagy szolgáltató. |
16.2. cikk
A szabályozási keret alkalmazási köre és alapelvei
1. E fejezet meghatározza a 10. fejezet (Beruházás) és a 11. fejezet (Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem) szerint liberalizált távközlési hálózatok és szolgáltatások biztosítására vonatkozó szabályozási keret alapelveit, és a valamely Fél által elfogadott vagy fenntartott, a nyilvános távközlési szolgáltatások kereskedelmét érintő intézkedésekre alkalmazandó.
2. Az egyértelműség érdekében: e fejezet nem alkalmazandó valamely Fél által elfogadott vagy fenntartott olyan intézkedésekre, amelyek a távközlési hálózatokon vagy szolgáltatásokon keresztül továbbított tartalmakat nyújtó vagy az azok feletti szerkesztői ellenőrzést gyakorló szolgáltatásokat érintik.
16.3. cikk
Távközlési szabályozó hatóság
1. A Felek biztosítják, hogy távközlési szabályozó hatóságuk jogilag elkülönül és funkcionálisan független valamennyi nyilvános távközlési hálózat vagy szolgáltatás szolgáltatóitól vagy hálózati berendezések üzemeltetőitől. A távközlési szabályozó hatóságok függetlenségének és pártatlanságának biztosítása érdekében a Felek biztosítják, hogy távközlési szabályozó hatóságuk ne tartson fenn pénzügyi érdekeltséget és ne töltsön be működési vagy irányítási szerepet nyilvános távközlési hálózatok vagy szolgáltatások szolgáltatóiban, illetve távközlési berendezések üzemeltetőiben. Amennyiben valamely Fél távközlési hálózatokat üzemeltető vagy szolgáltatásokat nyújtó vállalkozásokat állami tulajdonban tart vagy azok fölött ellenőrzést gyakorol, biztosítja, hogy a szabályozó funkció a tulajdonlással, illetve ellenőrzéssel összefüggő tevékenységektől szerkezetileg ténylegesen elkülönüljön.
2. A Felek biztosítják, hogy távközlési szabályozó hatóságaik e fejezettel kapcsolatos szabályozási határozatai és eljárásai pártatlanok legyenek minden piaci szereplő tekintetében.
3. A Felek biztosítják, hogy távközlési szabályozó hatóságuk a 16.5., 16.6., 16.7., 16.9. és 16.10. cikkben meghatározott kötelezettségek érvényesítésére irányuló, valamely Fél jogszabályai szerint előírt feladatainak teljesítése során független módon jár el, és nem kér és nem fogad el utasítást más szervtől.
4. Mindegyik Fél biztosítja, hogy távközlési szabályozó hatósága rendelkezzen az e fejezetben meghatározott kötelezettségek érvényesítése érdekében rábízott feladatok ellátásához szükséges szabályozói hatáskörrel, valamint megfelelő pénzügyi és emberi erőforrásokkal. Ezt a hatáskört átlátható módon és kellő időben kell gyakorolni. A távközlési szabályozó hatóság feladatait könnyen hozzáférhető és világosan érthető formában teszik közzé, különösen, ha az említett feladatokat egynél több szervre ruházzák rá.
5. Mindegyik Fél hatáskörrel ruházza fel a távközlési szabályozó hatóságát annak biztosítására, hogy a távközlési hálózatok üzemeltetői vagy távközlési szolgáltatók minden olyan információt – beleértve a pénzügyi információt is – kérésre haladéktalanul a rendelkezésére bocsássanak, amelyre a távközlési szabályozó hatóságnak szüksége van ahhoz, hogy feladatait e fejezettel összhangban elláthassa. A kapott információkat a Felek alkalmazandó titoktartási követelményeinek megfelelően kell kezelni.
6. Mindegyik Fél biztosítja, hogy a távközlési szabályozó hatóság határozata által érintett távközlési hálózatok vagy szolgáltatások felhasználója vagy szolgáltatója jogorvoslattal élhessen a távközlési szabályozó hatóságtól és a határozat által érintett felektől független szervnél (76). Az említett eljárás befejezéséig a távközlési szabályozó hatóság határozata hatályban marad, kivéve, ha az érintett Fél jogszabályaival összhangban ideiglenes intézkedéseket hoznak.
16.4. cikk
Engedélyezési eljárás
1. Ha egy Fél előírja a nyilvános távközlési hálózatok vagy szolgáltatások szolgáltatói számára, hogy engedéllyel rendelkezzenek, a Fél biztosítja, hogy a következő információk nyilvánosan hozzáférhetők legyenek:
|
(a) |
az engedélyköteles távközlési szolgáltatások típusai; |
|
(b) |
a Felek által alkalmazott összes engedélyezési kritérium és eljárás; |
|
(c) |
az engedély iránti kérelemre vonatkozó határozat meghozatalához általában szükséges időtartam, amennyiben határozat meghozatalára van szükség; és |
|
(d) |
az engedélyre általánosan alkalmazandó feltételek. |
2. Amennyiben egy Fél a nyilvános távközlési hálózatok vagy szolgáltatások szolgáltatója számára engedélyt ír elő, az engedély megadásáról észszerű időn belül határozatot hoz annak érdekében, hogy a szolgáltató indokolatlan késedelem nélkül megkezdhesse távközlési hálózatainak vagy szolgáltatásainak biztosítását.
3. Az engedélyezési kritériumoknak, az alkalmazandó eljárásoknak és adott esetben a kötelezettségeknek vagy feltételeknek a nyújtott távközlési szolgáltatásokhoz kell kapcsolódniuk, valamint objektívnek, arányosnak, átláthatónak és megkülönböztetésmentesnek kell lenniük.
4. A Felek biztosítják, hogy a kérelmező vagy a hasznosításba vevő – eljárási követelményként vagy kérésre – megkapja a következők írásbeli indokolását:
|
(a) |
az engedély megtagadása; |
|
(b) |
szállítóspecifikus feltételek vagy kötelezettségek előírása az engedélyre; |
|
(c) |
az engedély visszavonása; vagy |
|
(d) |
az engedély megújításának megtagadása. |
5. A szolgáltatókra kivetett adminisztratív díjaknak mind objektívnek, átláthatónak, megkülönböztetésmentesnek és az e fejezetben meghatározott kötelezettségek kezelése, ellenőrzése és végrehajtása során észszerűen felmerülő igazgatási költségekkel arányosnak kell lenniük (77).
16.5. cikk
Összekapcsolás
A Felek biztosítják, hogy a nyilvános távközlési hálózatokat üzemeltető vagy szolgáltatásokat nyújtó szolgáltató jogosult és – amennyiben nyilvános távközlési hálózatokat üzemeltető vagy szolgáltatásokat nyújtó másik szolgáltató kéri – köteles legyen nyilvános távközlési hálózatok üzemeltetése vagy szolgáltatások nyújtása céljából tárgyalásokat folytatni az összekapcsolásról.
16.6. cikk
A nyilvános távközlési hálózatokhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés, valamint azok használata
1. A Felek biztosítják, hogy a másik Fél bármely szolgáltatója észszerű és megkülönböztetésmentes feltételek mellett hozzáférjen a területén vagy a határain túl kínált nyilvános távközlési hálózatokhoz és szolgáltatásokhoz, beleértve a bérelt vonalakat is, és azokat használja, a 10. fejezet (Beruházás) és a 11. fejezet (Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem) alapján liberalizált szolgáltatás nyújtása érdekében. E kötelezettség végrehajtását többek között a (2)–(6) bekezdésnek történő megfeleléssel kell biztosítani.
2. Mindegyik Fél biztosítja, hogy a másik Fél szolgáltatója jogosult legyen:
|
(a) |
olyan felhasználói állomás vagy más berendezés vásárlására vagy bérlésére, amely csatlakozik a nyilvános távközlési hálózathoz; |
|
(b) |
bérelt vagy saját tulajdonú áramkörökön keresztül szolgáltatások nyújtására egyéni vagy több végfelhasználó számára; |
|
(c) |
a bérelt vagy saját tulajdonú magánhálózatok összekötésére nyilvános távközlési hálózatokkal és szolgáltatásokkal vagy olyan hálózatokkal, amelyek más szolgáltatók tulajdonában vagy bérletében vannak; és |
|
(d) |
a szolgáltatások során a távközlési szolgáltatásoknak a nyilvánosság számára történő rendelkezésére bocsátásának biztosításához szükségestől eltérő, a szolgáltató által választott működési protokoll használatára. |
3. Az egyes Feleknek biztosítják, hogy a másik Fél szolgáltatói használhassák a nyilvános távközlési hálózatokat és szolgáltatásokat a határokon belüli, illetve azokon keresztülmenő információ továbbítására, ideértve az ilyen szolgáltatók vállalaton belüli kommunikációját, valamint a Fél területén adatbázisokban vagy más, gépileg olvasható formában tárolt információhoz való hozzáférésre.
4. A (3) bekezdéstől eltérve valamely Fél megfelelő intézkedéseket fogadhat el vagy tarthat fenn a kommunikáció biztonságának és bizalmasságának szavatolására, azon követelménynek eleget téve, hogy az ilyen intézkedéseket nem alkalmazzák oly módon, hogy azok önkényes vagy megalapozatlan megkülönböztetést vagy a szolgáltatáskereskedelem álcázott korlátozását jelentsék.
5. Az egyes Felek biztosítják, hogy a nyilvános távközlési hálózatokhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférést és azok használatát illetően ne szabjanak feltételeket a következőkhöz szükséges feltételeken kívül:
|
(a) |
a nyilvános távközlési hálózatok vagy szolgáltatások szolgáltatói közfeladatai ellátásának védelme, különös tekintettel azon képességükre, hogy nyilvános távközlési szolgáltatásaikat általában hozzáférhetővé tegyék a nyilvánosság számára; vagy |
|
(b) |
a nyilvános távközlési hálózatok vagy szolgáltatások műszaki integritásának védelme. |
6. Feltéve, hogy teljesülnek az (5) bekezdésben meghatározott feltételek, a nyilvános távközlési hálózatokhoz vagy szolgáltatásokhoz való hozzáférésnek és azok használatának feltételei a következőkre is kiterjedhetnek:
|
(a) |
e szolgáltatások viszonteladásának vagy megosztott használatának korlátozása; |
|
(b) |
meghatározott műszaki összeköttetés alkalmazásának előírása – ideértve az összeköttetési protokollokat – az említett hálózatokkal és szolgáltatásokkal való összekapcsolásuk céljából; |
|
(c) |
szükség esetén az említett szolgáltatások interoperabilitására, valamint a 16.18. cikkben meghatározott célok elérésének ösztönzésére vonatkozó követelmények; |
|
(d) |
a hálózattal összeköttetést biztosító felhasználói állomás, illetve más berendezés típusának jóváhagyása, és az ilyen berendezéseknek az adott hálózatokhoz csatlakozásával kapcsolatos műszaki követelmények meghatározása; |
|
(e) |
a bérelt vagy saját tulajdonú magánhálózatoknak az említett hálózatokkal vagy szolgáltatásokkal, illetve egy másik szolgáltató tulajdonában vagy bérletében lévő hálózattal való összekapcsolásának korlátozására; vagy |
|
(f) |
bejelentési, nyilvántartási és engedélyezési követelmények. |
16.7. cikk
Távközléssel kapcsolatos vitarendezés
1. Az egyes Felek biztosítják, hogy a távközlési hálózatok vagy szolgáltatások szolgáltatói között az e fejezetben meghatározott jogokkal és kötelezettségekkel kapcsolatban felmerülő vita esetén a távközlési szabályozó hatóságuk a vitában érintett felek bármelyikének kérésére kötelező erejű határozatot bocsásson ki a vitának az említett Fél jogában meghatározott határidőn belüli rendezése érdekében.
2. Az egyes Felek biztosítják, hogy a távközlési szabályozó hatóság által hozott határozatot nyilvánosságra hozzák, tekintetbe véve az üzleti titokra vonatkozó előírásokat. Az egyes Felek biztosítják, hogy a vitában érintett felek teljes körű indokolást kapjanak a határozat alapjául szolgáló indokokról, és a 16.3. cikk (6) bekezdésével összhangban jogosultak legyenek a határozatot megtámadni.
3. Az (1) és (2) bekezdés nem zárja ki, hogy a vitában érintett fél az igazságügyi hatóságok előtt keresetet indítson (78).
16.8. cikk
A vezető szolgáltatókra vonatkozó, versennyel kapcsolatos védintézkedések
1. A Felek megfelelő intézkedéseket fogadnak el vagy tartanak fenn annak megakadályozása érdekében, hogy a nyilvános távközlési hálózatok vagy szolgáltatások azon szolgáltatói, akik vagy amelyek– önmagukban vagy másokkal együtt – vezető szolgáltatónak minősülnek, ne vehessenek részt versenyellenes gyakorlatokban, illetve ne folytathassák azokat.
2. Az (1) bekezdésben említett versenyellenes gyakorlatok különösen a következőket foglalják magukban:
|
(a) |
versenyellenes kereszttámogatásban való részvétel; |
|
(b) |
a versenytársaktól szerzett információknak a versennyel ellentétes érdekekre való felhasználása; és |
|
(c) |
más szolgáltatók számára az alapvető létesítményekre vonatkozó műszaki információ és a szolgáltatásnyújtáshoz szükséges kereskedelmi információ időben történő átadásának elmulasztása. |
16.9. cikk
A vezető szolgáltatókkal való összekapcsolás
1. A Felek biztosítják, hogy a nyilvános távközlési hálózatok és szolgáltatások egy vezető szolgáltatója a területükön összekapcsolást biztosítson a másik Fél nyilvános távközlési szolgáltatóival:
|
(a) |
az adott vezető szolgáltató hálózatának minden műszakilag megvalósítható pontjánál; |
|
(b) |
megkülönböztetésmentes feltételek mellett, ideértve a díjak, a műszaki szabványok, az előírások, a minőség és a karbantartás tekintetében; |
|
(c) |
legalább olyan kedvező minőségben, mint amit a saját hasonló szolgáltatásaik vagy a leányvállalataik vagy más kapcsolt vállalkozásaik hasonló szolgáltatásai számára biztosítanak; |
|
(d) |
megfelelő időben és olyan feltételek mellett, beleértve a díjakat (79), a műszaki szabványokat és előírásokat, amelyek átláthatóak, észszerűek, figyelembe veszik a gazdasági megvalósíthatóságot, és kellőképpen szétválasztottak ahhoz, hogy a nyilvános távközlési szolgáltatóknak ne kelljen fizetniük a hálózat azon összetevőiért vagy létesítményeiért, amelyekre nincs szükségük a szolgáltatás nyújtásához; és |
|
(e) |
kérésre, a felhasználók többsége számára kínált hálózati végpontokon túl egyéb pontoknál, olyan díjak ellenében, amelyek tükrözik a szükséges kiegészítő szolgáltatások kiépítésének költségeit. |
2. Az egyes Felek biztosítják, hogy a területükön működő vezető szolgáltatók adott esetben nyilvánosan hozzáférhetővé tegyék a következőket:
|
(a) |
összekapcsolási referenciaajánlat vagy egy másik standard összekapcsolási ajánlat, amely tartalmazza azon feltételeket és díjakat, amelyeket a vezető szolgáltató általában a nyilvános távközlési szolgáltatóinak kínál; vagy |
|
(b) |
a hatályos rendszerösszekötési megállapodás feltételei. |
3. Az egyes Felek nyilvánosan hozzáférhetővé teszik a területükön működő vezető szolgáltatóval folytatandó összekapcsolási tárgyalásokra alkalmazandó eljárásokat.
16.10. cikk
Hozzáférés az alapvető létesítményekhez
1. Mindegyik Fél biztosítja, hogy a területén működő valamely vezető szolgáltató hozzáférést biztosítson alapvető létesítményeihez a nyilvános távközlési szolgáltatások szolgáltatói számára a nyilvános távközlési szolgáltatások nyújtása céljából általánosan elérhető ajánlat alapján észszerű, átlátható és megkülönböztetésmentes feltételek mellett, kivéve, ha az ilyen hozzáférés – az összegyűjtött tények és a piaci feltételek távközlési szabályozó hatóság által elvégzett értékelése alapján – nem szükséges a tényleges verseny eléréséhez. A vezető szolgáltató alapvető létesítményei magukban foglalhatnak hálózati elemeket, bérelt vonali szolgáltatásokat és kapcsolódó létesítményeket.
2. Mindegyik Fél feljogosítja távközlési szabályozó hatóságát arra, hogy meghatározza a területén a vezető szolgáltató által rendelkezésre bocsátandó alapvető létesítményeket és az említett alapvető létesítmények szétválasztásának szükséges mértékét. Az ilyen meghatározás során többek között a tényleges verseny megvalósítására irányuló célkitűzést és a végfelhasználók hosszú távú érdekeinek védelmét kell figyelembe venni.
3. Ha az egyik Fél előírja, hogy a vezető szolgáltatója nyilvános távközlési szolgáltatásait viszonteladás céljából kínálja, biztosítania kell, hogy a vezető szolgáltató ne vezessen be indokolatlan vagy hátrányosan megkülönböztető feltételeket a nyilvános távközlési szolgáltatásainak viszonteladására vonatkozóan.
16.11. cikk
Szűkös erőforrások
1. A Felek biztosítják, hogy a távközléssel kapcsolatos szűkös erőforrások – ideértve a rádióspektrumot, a számokat és a hozzáférési utakat is – elosztására és az azokkal kapcsolatos használati jogok odaítélésére vonatkozó eljárásaikat nyílt, objektív, átlátható, megkülönböztetésmentes és arányos módon, kellő időben, az általános érdekű célkitűzések – ideértve a verseny előmozdítását is – érdekében folytatják le. A használati jogokhoz kapcsolódó eljárásoknak, feltételeknek és kötelezettségeknek objektív, átlátható, megkülönböztetésmentes és arányos kritériumokon kell alapulniuk.
2. A Felek biztosítják, hogy a kiosztott frekvenciasávok mindenkori használatát nyilvánosan, de a különleges kormányzati célokra kiosztott frekvenciák részletes megjelölése nélkül hozzáférhetővé teszik.
3. Az egyes Felek a rádióspektrum kereskedelmi célú felosztása során támaszkodhatnak piaci alapú megközelítésekre, például ajánlattételi eljárásokra.
4. Az olyan intézkedések, amelyeket valamely Fél a rádióspektrum kiosztása és kijelölése, illetve a frekvenciagazdálkodás kapcsán tesz, önmagukban nem tekinthetők összeegyeztethetetlennek a 10.6. (Piacra jutás) és 11.4. (Piacra jutás) cikkel. Mindegyik Fél fenntartja a jogot arra, hogy olyan spektrum- és frekvenciagazdálkodási intézkedéseket fogadjon el és tartson fenn, amelyek a távközlési szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók számának korlátozását eredményezhetik, feltéve, hogy az említett intézkedések összeegyeztethetőek e megállapodás más rendelkezéseivel. Az említett jogosultság magában foglalja a frekvenciasávok kiosztásának lehetőségét is, a rádióspektrum hozzáférhetőségével kapcsolatos jelenlegi és jövőbeni igények figyelembevételével.
16.12. cikk
Számhordozhatóság
Mindegyik Fél biztosítja, hogy a saját területén működő nyilvános távközlési szolgáltatók kellő időben, a minőség, a megbízhatóság vagy a kényelem sérelme nélkül, valamint észszerű és megkülönböztetésmentes feltételek mellett biztosítsák a számhordozhatóságot.
16.13. cikk
Egyetemes szolgáltatás
1. Az egyes Felek jogosultak meghatározni az általuk fenntartani kívánt egyetemes szolgáltatási kötelezettség fajtáját.
2. Az egyes Felek átlátható, megkülönböztetésmentes és a verseny szempontjából semleges módon kezelik az egyetemes szolgáltatási kötelezettségeket. Az egyes Felek biztosítják, hogy az általuk meghatározott egyetemes szolgáltatási kötelezettség nem jelent nagyobb terhet annál, mint ami az általuk meghatározott típusú egyetemes szolgáltatás tekintetében szükséges. Az ezen alapelvek szerint meghatározott egyetemes szolgáltatási kötelezettségek önmagukban nem tekinthetők versenyellenesnek.
3. Az egys Felek biztosítják, hogy az egyetemes szolgáltatók kijelölésére vonatkozó eljárások a nyilvános távközlési hálózatok vagy szolgáltatások valamennyi szolgáltatója előtt nyitva álljanak. A szolgáltatást nyújtó szervezet kijelölését egy hatékony, átlátható és megkülönböztetésmentes mechanizmus segítségével kell megtenni.
4. Ha valamelyik Fél úgy dönt, hogy ellentételezést nyújt az egyetemes szolgáltatások szolgáltatóinak, biztosítja, hogy az ilyen ellentételezés ne haladja meg az egyetemes szolgáltatási kötelezettséghez közvetlenül hozzárendelhető, versenyeljárásban vagy a nettó költségek meghatározásával meghatározott szükségleteket.
16.14. cikk
Az információk bizalmas kezelése
1. Az egyes Felek biztosítják, hogy a nyilvános távközlési hálózatok vagy szolgáltatások azon szolgáltatói, amelyek a 16.5., 16.9. vagy 16.10. cikk szerinti rendelkezések tárgyalása során információt szereznek egy másik nyilvános távközlési hálózat vagy szolgáltatás szolgáltatójától, az említett információkat kizárólag arra a célra használják fel, amelyre azokat rendelkezésre bocsátották, és mindenkor tiszteletben tartsák az információk bizalmas jellegét.
2. Az egyes Felek biztosítják a nyilvános távközlési hálózatok vagy szolgáltatások által továbbított telekommunikáció és kapcsolódó forgalmi adatok bizalmas kezelését, azzal a feltétellel, hogy az e célból alkalmazott intézkedések nem jelentenek önkényes vagy indokolatlan megkülönböztetést vagy a szolgáltatások kereskedelmének rejtett korlátozását.
16.15. cikk
Technológiasemlegesség
A Felek elismerik a technológiasemlegesség előnyeit, különösen a tekintetben, hogy lehetővé teszik a nyilvános távközlési szolgáltatások szolgáltatói számára, hogy megválasszák a szolgáltatásaik nyújtásához használni kívánt technológiákat. Az egyes Felek ezt a választást korlátozhatják jogszerű közpolitikai célok eléréséhez szükséges követelmények elfogadásával vagy fenntartásával, feltéve, hogy az említett követelmények nem akadályozzák szükségtelenül a kereskedelmet.
16.16. cikk
A vezető szolgáltatók által tanúsított bánásmód
A Felek hatáskört ruháznak távközlési szabályozó hatóságaikra, hogy adott esetben előírhassák, hogy a területükön lévő valamely vezető szolgáltató a másik Fél nyilvános távközlési hálózatainak vagy szolgáltatásainak szolgáltatóit nem részesíthetik kedvezőtlenebb elbánásban, mint amelyben a vezető szolgáltató hasonló helyzetekben leányvállalatait vagy kapcsolt vállalkozásait részesíti, a következők tekintetében:
|
(a) |
a hasonló távközlési szolgáltatások elérhetősége, tartalékfeltöltése, díjszabása vagy minősége; és |
|
(b) |
az összekapcsoláshoz szükséges technikai interfészek rendelkezésre állása. |
16.17. cikk
Nemzetközi mobiltelefonos barangolás
1. A Felek törekednek arra, hogy a Felek közötti kereskedelmi növekedés előmozdítása és a fogyasztói jólét fokozása céljából együttműködjenek a nemzetközi mobiltelefonos barangolási szolgáltatások átlátható és észszerű díjainak előmozdítása érdekében.
2. Az egyes Felek fokozhatják a nemzetközi mobiltelefonos barangolási díjak és a barangolási szolgáltatások technológiai alternatívái átláthatóságát és versenyét, különösen a következők révén:
|
(a) |
annak biztosítása, hogy a fogyasztók könnyen hozzáférjenek a lakossági díjakra vonatkozó információkhoz; és |
|
(b) |
a barangolás technológiai alternatíváinak használatát gátló akadályokat minimálisra csökkentve, amelynek során a területére beutazó fogyasztók a választásuk szerinti eszköz igénybevétele mellett hozzáférhetnek a távközlési szolgáltatásokhoz. |
16.18. cikk
Nemzetközi szabványok és szervezetek
A Felek elismerik a távközlési hálózatok és szolgáltatások globális kompatibilitására és interoperabilitására vonatkozó nemzetközi szabványok jelentőségét, és előmozdítják az ilyen szabványok kidolgozását a megfelelő nemzetközi szervezetek tevékenysége révén, beleértve a Nemzetközi Távközlési Egyesületet és a Nemzetközi Szabványügyi Szervezetet.
17. FEJEZET
NEMZETKÖZI TENGERI SZÁLLÍTÁSI SZOLGÁLTATÁSOK
17.1. cikk
Fogalommeghatározások
1. E fejezet, a 10. fejezet (Beruházások) B. szakasza (A beruházások liberalizálása), valamint a 11. fejezet (Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem), a 12. fejezet (Természetes személyek üzleti célú ideiglenes tartózkodása) és a 18. fejezet (Pénzügyi szolgáltatások) alkalmazásában:
|
(a) |
„konténerállomás- és lerakatszolgáltatások”: olyan tevékenységek, amelyek a konténerek tárolásából állnak, akár a kikötő területén, akár a szárazföldön, megrakás vagy kirakás, javítás és szállításhoz történő előkészítés céljából; |
|
(b) |
„vámkezelési szolgáltatások”: olyan tevékenységek, amelyek az importtal, exporttal és a tranzitáruval kapcsolatos vámalakiságok másik fél nevében történő lefolytatásából állnak, függetlenül attól, hogy az említett szolgáltatások a szolgáltató fő tevékenységét, vagy a fő tevékenység szokásos kiegészítését jelentik-e; |
|
(c) |
„»háztól házig« típusú vagy multimodális szállítási művelet”: egyetlen fuvarokmány szerinti teherszállítás, amely egynél több szállítási módot vesz igénybe, és amely nemzetközi tengeri szállítást is magában foglal; |
|
(d) |
„szállítmányozási szolgáltatások”: olyan tevékenységek, amelyek során a szolgáltató a megbízó nevében megszervezi és felügyeli a szállítmánnyal kapcsolatos műveleteket, beszerzi a fuvarozóeszközt és a kapcsolódó szolgáltatásokat, elkészíti az okmányokat és megadja a szükséges üzleti információkat; |
|
(e) |
„nemzetközi teheráru”: az egyik Fél kikötője és a másik Fél vagy egy harmadik ország kikötője között, vagy az Európai Unió egy tagállamának kikötője és egy másik tagállamának kikötője között szállított teheráru; |
|
(f) |
„nemzetközi tengeri szállítási szolgáltatások”: utasok vagy teheráruk tengerjáró hajókon történő szállítása az egyik Fél kikötője és a másik Fél vagy egy harmadik ország kikötője között, vagy az Európai Unió különböző tagállamainak kikötői között, ideértve az egyéb szállítási szolgáltatások nyújtóival való közvetlen szerződéskötést is, azzal a céllal, hogy a háztól házig történő vagy multimodális szállítási műveletekre egyetlen fuvarokmány alapján kerüljön sor, de nem ideértve az ilyen egyéb szállítási szolgáltatások nyújtásának jogát; |
|
(g) |
„kiegészítő tengerészeti szolgáltatás”: tengeri rakománykezelési szolgáltatások, vámkezelési szolgáltatások, konténerállomás és -lerakatszolgáltatás, kereskedelmi hajózási képviselet és tengeri szállítmányozási szolgáltatások; |
|
(h) |
„kereskedelmi hajózási képviselet”: olyan tevékenység, amelynek során az ügynök az adott földrajzi területen egy vagy több hajójárat vagy hajózási társaság érdekeit képviseli a következő célból:
|
|
(i) |
„tengeri rakománykezelési szolgáltatások”: a rakodási vállalkozók által végzett tevékenységek, ideértve a terminálok üzemeltetését, de nem ideértve a dokkmunkások közvetlen tevékenységeit, amennyiben a dokkmunkások szervezésére a rakodási vállalkozótól vagy a terminált üzemeltető vállalattól függetlenül kerül sor; beleértve a következők szervezését és felügyeletét:
|
17.2. cikk
Célkitűzés
E fejezet meghatározza a 10. fejezet (Beruházások) B. szakasza (A beruházások liberalizálása), valamint a 11. fejezet (Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem), a 12. fejezet (Természetes személyek üzleti célú ideiglenes tartózkodása) és a 18. fejezet (Pénzügyi szolgáltatások) szerinti nemzetközi tengeri szállítási szolgáltatások liberalizációjára vonatkozó alapelveket.
17.3. cikk
Alapelvek
1. A valamely Fél által ágazatok, alágazatok vagy tevékenységek tekintetében elfogadott vagy fenntartott bármely intézkedésre is figyelemmel, az egyes Felek az I., a II., a III. és a VI. melléklettel összhangban:
|
(a) |
üzleti és megkülönböztetésmentes alapon ténylegesen alkalmazzák a nemzetközi tengeri piacokhoz és kereskedelmi útvonalakhoz való korlátlan hozzáférés elvét; és |
|
(b) |
a másik Fél lobogója alatt hajózó vagy a másik Fél szolgáltatója által üzemeltetett hajókat a saját hajóikhoz képest nem kevésbé előnyös elbánásban részesítik, többek között a kikötők elérése, a kikötők infrastruktúrája, szolgáltatásai és kiegészítő tengerészeti szolgáltatásai tekintetében, valamint az azokkal kapcsolatos illetékek és díjak, a vámügyi létesítmények és a be- és kirakodásra szolgáló horgonyzóhelyek tekintetében. |
2. Az (1) bekezdés a) és b) pontjában említett elvek alkalmazása során a Felek:
|
(a) |
nem foglalnak a harmadik országokkal jövőben kötendő, tengeri szállítási szolgáltatásokról – köztük a száraz és a folyékony ömlesztett rakomány szállításáról és a menetrend szerinti kereskedelemről – szóló kétoldalú megállapodásokba rakománymegosztási záradékot, és elfogadható időn belül megszüntetik az ilyen tárgyú rakománymegosztási rendelkezéseket, amennyiben azok korábbi megállapodásokból kifolyólag még fennállnak; és |
|
(b) |
e megállapodás hatálybalépésekor eltörölnek minden olyan egyoldalú intézkedést, igazgatási, technikai vagy egyéb akadályt, illetve tartózkodnak minden ilyentől, amely rejtett korlátozó vagy megkülönböztető hatást gyakorolhat a nemzetközi tengeri szállítási szolgáltatások szabad nyújtására. |
3. Mindegyik Fél lehetővé teszi a másik Fél nemzetközi tengeri szolgáltatói számára, hogy a területén vállalkozást hozzanak létre és működtessenek az I., a II., a III. és a VI. melléklettel összhangban.
4. A Felek elfogadható és megkülönböztetésmentes feltételek mellett a másik Fél nemzetközi tengeri szállítási szolgáltatói számára elérhetővé teszik a következő szolgáltatásokat a kikötőnél: révkalauzolás, vontatás és vontató biztosítása, élelmiszer-, üzemanyag- és vízellátás, hulladékgyűjtés és ballaszt hulladékeltávolítás, révkapitányi szolgáltatások, navigációs segítség és a hajó üzemeltetéséhez szükséges parti üzemeltetési szolgáltatások – beleértve a hírközlés, víz és elektromos energia biztosítását –, vészhelyzeti javító berendezések, horgonyzási, parthoz állási és kikötői szolgáltatások.
18. FEJEZET
PÉNZÜGYI SZOLGÁLTATÁSOK
18.1. cikk
Fogalommeghatározások
E fejezet alkalmazásában:
|
(a) |
„valamely Fél határon átnyúló pénzügyi szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatója”: valamely Fél olyan személye, aki az említett Fél területén pénzügyi szolgáltatásokat nyújt, és aki az említett szolgáltatások határon átnyúló nyújtása útján nyújt vagy kíván nyújtani pénzügyi szolgáltatásokat; |
|
(b) |
„határon átnyúló pénzügyi szolgáltatáskereskedelem” vagy „pénzügyi szolgáltatások határon átnyúló kereskedelme” vagy „határon átnyúló pénzügyi szolgáltatásnyújtás”: olyan pénzügyi szolgáltatásnyújtás, amely:
|
|
(c) |
„pénzügyi intézmény”: minden pénzügyi szolgáltató, amely pénzügyi szolgáltatást nyújt, ha a letelepedése szerinti Fél joga szerint engedéllyel rendelkezik ahhoz, hogy pénzügyi intézményként üzleti tevékenységet végezzen és mint ilyen szabályozás vagy felügyelet alá esik, ideértve egy olyan pénzügyi szolgáltatónak a Fél területén lévő fióktelepét is, amelynek központi irodája a másik Fél területén található; |
|
(d) |
„a másik Fél pénzügyi intézménye”: olyan pénzügyi intézmény, amely a másik Fél területén található és a másik Fél illetőségével rendelkező személy irányítása alatt áll; |
|
(e) |
„pénzügyi szolgáltatás”: bármilyen pénzügyi jellegű szolgáltatás, ideértve minden biztosítási és biztosítással összefüggő szolgáltatást, valamint minden banki és egyéb pénzügyi szolgáltatást (a biztosítás kivételével); a következő tevékenységekre terjed ki:
|
|
(f) |
„pénzügyi szolgáltató”: valamely Fél olyan személye, aki a Fél területén pénzügyi szolgáltatásnyújtási tevékenységet kíván folytatni vagy folytat, de nem tartoznak ide a nyilvánosan működő gazdálkodó egységek; |
|
(g) |
„beruházás”: a 10.1. cikk (Fogalommeghatározások) (2) bekezdése szerinti beruházás, kivéve, hogy a fenti fogalommeghatározásban hivatkozott hitelek és egyéb hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok tekintetében:
|
|
(h) |
„valamely Fél beruházója”: az egyik Fél beruházója a 10.1. cikk (Fogalommeghatározások) meghatározása szerint; |
|
(i) |
„új pénzügyi szolgáltatás”: olyan pénzügyi jellegű szolgáltatás, ideértve a meglévő és új termékekkel kapcsolatos szolgáltatásokat vagy a termék forgalmazásának módját, amelyet a Fél területén egyik pénzügyi szolgáltató sem nyújt, de a másik Fél területén igénybe vehető; |
|
(j) |
„közigazgatási intézmény”:
|
|
(k) |
„önszabályozó szervezet”: bármilyen nem kormányzati szervezet, beleértve az összes értékpapír- vagy határidős tőzsdét vagy piacot, elszámoló ügynökséget vagy más szervezetet, illetve egyesületet, amely saját jogú, vagy valamely Fél által átruházott szabályozó vagy felügyeleti jogkört gyakorol a pénzügyi szolgáltatók vagy pénzügyi intézmények felett. |
18.2. cikk
Hatály
1. E fejezet a valamelyik Fél által a következőkkel kapcsolatban elfogadott vagy fenntartott intézkedésekre alkalmazandó:
|
(a) |
a másik Fél pénzügyi intézményei; |
|
(b) |
a másik Fél beruházói és azok beruházásai a Fél területén lévő pénzügyi intézményben; és |
|
(c) |
pénzügyi szolgáltatások határon átnyúló kereskedelme. |
2. Az egyértelműség érdekében: a 10. fejezet (Beruházás) a Felek által elfogadott vagy fenntartott olyan intézkedésekre alkalmazandó, amelyek:
|
(a) |
egy Fél beruházóihoz és az említett beruházók olyan pénzügyi szolgáltatókba történő beruházásaihoz kapcsolódnak, amelyek nem pénzügyi intézmények; és |
|
(b) |
a pénzügyi szolgáltatások nyújtásához kapcsolódó, vagy egy Fél beruházóihoz vagy az említett beruházók pénzügyi intézményekbe történő beruházásaihoz kapcsolódó intézkedésektől eltérő intézkedések. |
3. E fejezet nem alkalmazandó a valamely Fél által a következő tevékenységekkel vagy szolgáltatásokkal kapcsolatban elfogadott vagy fenntartott intézkedésekre, kivéve, amennyiben az említett Fél engedélyezi, hogy az említett tevékenységek vagy szolgáltatások bármelyikét a pénzügyi intézményei egy közigazgatási intézménnyel vagy pénzügyi intézménnyel versenyezve nyújtsák:
|
(a) |
állami nyugdíjrendszer vagy kötelező társadalombiztosítási rendszer részét képező tevékenységek vagy szolgáltatások; vagy |
|
(b) |
a Fél – ideértve annak közigazgatási intézményeit – megrendelésére vagy garanciája mellett vagy forrásaiból végzett tevékenységek vagy szolgáltatások. |
4. E fejezet nem alkalmazandó a pénzügyi szolgáltatások kormányzati beszerzésére.
5. E megállapodás egyetlen rendelkezése sem alkalmazandó egy központi bank vagy monetáris hatóság által vagy bármely más közigazgatási intézmény által a monetáris és árfolyam-politika végrehajtása során végzett tevékenységekre.
6. A 10. fejezet (Beruházás) és a 11. fejezet (Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem) rendelkezései az e fejezet hatálya alá tartozó intézkedésekre csak annyiban alkalmazandók, amennyiben az említett rendelkezéseket belefoglalják e fejezetbe, és azokat e fejezet részéve teszik.
7. A következő rendelkezéseket belefoglalják e fejezetbe, és azok e fejezet részévé válnak, és értelemszerűen alkalmazandók az egyik Fél által a másik Fél pénzügyi intézményeivel, a másik Fél beruházóival és az említett beruházóknak a Fél területén található pénzügyi intézményekbe történő beruiházásaival kapcsolatban elfogadott vagy fenntartott intézkedésekre:
|
(a) |
a 10.11. cikk (Alaki követelmények), a 10.14. cikk (Beruházás és szabályozási célkitűzések és intézkedések), a 10.15. cikk (A beruházóknak és az érintett beruházásoknak biztosított elbánás), a 10.16. cikk (Átutalások), a 10.17. cikk (Veszteségek miatti kártalanítás), a 10.18. cikk (Kisajátítás és kártalanítás), a 10.19. cikk (Jogok és kötelezettségek átszállása), a 10.52. cikk (Előnyök megtagadása) és a 11.9. cikk (Előnyök megtagadása); és |
|
(b) |
a 10. fejezet (Beruházás) D. szakasza (Beruházással kapcsolatos vitarendezés) kizárólag azon keresetek vonatkozásában, amelyek szerint valamely Fél egy pénzügyi intézmény működése vagy egy pénzügyi intézményben lévő beruházás tekintetében megsértette a 18.3. vagy a 18.4. cikket, vagy megsértette a 10.11. (Alaki követelmények), a 10.15. (A beruházóknak és az érintett beruházásoknak biztosított elbánás), a 10.16. (Átutalások), a 10.17. (Veszteségek miatti kártalanítás), a 10.18. (Kisajátítás és kártalanítás), a 10.52. (Előnyök megtagadása) vagy a 11.9. (Előnyök megtagadása) cikket. |
8. E fejezet és e megállapodás bármely más rendelkezése közötti ellentmondás esetén az összeegyeztethetetlenség erejéig e fejezet élvez elsőbbséget.
18.3. cikk
Nemzeti elbánás
1. A 10.7. cikket (Nemzeti elbánás) belefoglalják e fejezetbe, és az e fejezet részévé válik, és alkalmazandó a másik Fél pénzügyi intézményeivel és beruházóival, valamint azok pénzügyi intézményekbe eszközölt beruházásaival szembeni elbánással kapcsolatos, valamely Fél által elfogadott vagy fenntartott intézkedésekre.
2. A valamely Fél által a saját beruházói és azok beruházásai tekintetében a 10.7. cikk (Nemzeti elbánás) értelmében biztosított elbánás a saját pénzügyi intézményei tekintetében és a saját beruházói pénzügyi intézményekbe eszközölt beruházásai tekintetében biztosított elbánást jelent.
18.4. cikk
Legnagyobb kedvezményes elbánás
1. A 10.8. cikket (Legnagyobb kedvezményes elbánás) belefoglalják e fejezetbe, és az e fejezet részévé válik, és alkalmazandó a másik Fél pénzügyi intézményeivel és beruházóival, valamint azok pénzügyi intézményekbe eszközölt beruházásaival szembeni elbánással kapcsolatos, valamely Fél által elfogadott vagy fenntartott intézkedésekre.
2. A valamely Fél által egy harmadik ország beruházói és azok beruházásai tekintetében a 10.8. cikk (Legnagyobb kedvezményes elbánás) értelmében biztosított elbánás a harmadik ország pénzügyi intézményei tekintetében és a harmadik ország pénzügyi intézményekbe eszközölt beruházásai tekintetében biztosított elbánást jelent.
18.5. cikk
Piacra jutás
1. Egyik Fél sem fogad el vagy tart fenn a másik Fél pénzügyi intézményével kapcsolatban vagy a másik Fél beruházója által létesített pénzügyi intézmény útján megvalósított piacra jutással kapcsolatban – sem teljes területe, sem területi felosztás vonatkozásában – olyan intézkedést, amely:
|
(a) |
a következőket korlátozza:
|
|
(b) |
bizonyos típusú jogi személyeket vagy közös vállalkozásokat korlátoz vagy követel meg ahhoz, hogy egy pénzügyi intézmény rajtuk keresztül hajtson végre egy gazdasági tevékenységet. |
2. Az egyértelműség érdekében: e cikk nem értelmezhető úgy, mint amely megakadályozza a Feleket abban, hogy a pénzügyi intézményeknek előírják bizonyos pénzügyi szolgáltatások külön jogi személyeken keresztül történő nyújtását, ha az adott Fél joga szerint a pénzügyi intézmény által nyújtott pénzügyi szolgáltatások mindegyike nem nyújtható egyetlen jogi személy által.
18.6. cikk
Felső vezetés és igazgatótanács
A 10.10. cikket (Felső vezetés és igazgatótanács) belefoglalják e fejezetbe, és az e fejezet részévé válik, és alkalmazandó valamely Fél által a másik Fél pénzügyi intézményeivel kapcsolatban elfogadott vagy fenntartott intézkedésekre.
18.7. cikk
Pénzügyi szolgáltatások határokon átnyúló kereskedelme
1. A 11.4. cikket (Piacra jutás) és a 11.6. cikket (Nemzeti elbánás) belefoglalják e fejezetbe, és azok e fejezet részévé válnak, és alkalmazandók a valamely Fél által a másik Félnek a 18-A. mellékletben meghatározott pénzügyi szolgáltatásokat nyújtó, határokon átnyúló pénzügyi szolgáltatóival kapcsolatban elfogadott vagy fenntartott intézkedésekre.
2. A valamely Fél által a saját szolgáltatásai és szolgáltatói tekintetében a 11.6. cikk (Nemzeti elbánás) értelmében biztosított elbánás e fejezet alkalmazásában a saját pénzügyi szolgáltatásai és pénzügyi szolgáltatói tekintetében biztosított elbánást jelent.
3. A valamely Fél által a másik Fél szolgáltatási és szolgáltatói tekintetében a 11.4. cikk (Piacra jutás) értelmében nem elfogadható vagy nem fenntartható intézkedések e fejezet alkalmazásában a másik Fél pénzügyi szolgáltatást nyújtó határokon átnyúló pénzügyi szolgáltatóival kapcsolatos intézkedéseknek.
4. A 11.7. cikket (Legnagyobb kedvezményes elbánás) belefoglalják e fejezetbe, és az e fejezet részévé válik, és alkalmazandó a másik Fél határokon átnyúló pénzügyi szolgáltatói tekintetében biztosított elbánásra.
5. A valamely Fél által a harmadik országok szolgáltatásai és szolgáltatói tekintetében a 11.7. cikk (Legnagyobb kedvezményes elbánás) értelmében biztosított elbánás e fejezet alkalmazásában a harmadik országok pénzügyi szolgáltatásai és a harmadik országok pénzügyi szolgáltatói tekintetében biztosított elbánást jelent.
6. A 11.5. cikket (Helyi jelenlét) belefoglalják e fejezetbe, és az e fejezet részévé válik, és alkalmazandó a másik Félnek a 18-A. mellékletben meghatározott pénzügyi szolgáltatásokat nyújtó, határokon átnyúló pénzügyi szolgáltatóira.
7. Az egyes Felek engedélyezik a területükön tartózkodó személyeknek, valamint tartózkodási helyüktől függetlenül állampolgáraiknak, hogy a másik Félnek a területén található határokon átnyúló pénzügyi szolgáltatóitól pénzügyi szolgáltatásokat vásároljanak. Az említett kötelezettség nem kötelez egy Felet arra, hogy engedélyezze ilyen szolgáltatók számára üzleti tevékenység folytatását vagy annak kezdeményezését a területén. Az említett kötelezettség alkalmazásában valamely Fél meghatározhatja az „üzleti tevékenység folytatása” és a „kezdeményezés” fogalmát, feltéve, hogy az említett fogalommeghatározások nem összeegyeztethetetlenek az (1) bekezdéssel.
8. E cikk nem értelmezhető úgy, mint amely akadályoz egy Feleket abban, hogy olyan intézkedést fogadjon el vagy tartson fenn, amely alaki követelményeket ír elő a határokon átnyúló pénzügyi szolgáltatások nyújtásával összefüggésben, mint például a határokon átnyúló pénzügyi szolgáltatók és pénzügyi eszközök nyilvántartásba vétele vagy engedélyezése, feltéve, hogy az említett követelményeket megkülönböztetésmentes módon alkalmazzák.
18.8. cikk
Teljesítménykövetelmények
1. A Felek közösen határoznak meg teljesítménykövetelményekre vonatkozó, olyan elveket – mint amilyenek például a 10.9. cikkben (Teljesítménykövetelmények) foglaltak –, amelyek a pénzügyi intézményekbe eszközölt beruházásokra alkalmazandók.
2. A teljesítménykövetelményekre vonatkozó elveknek az (1) bekezdés alapján történő közös meghatározását követő 180 napon belül a vegyes tanács határozattal módosítja az (1) bekezdést annak érdekében, hogy az elveket beépítse e cikkbe, és adott esetben módosíthatja az egyes Feleknek a VI. mellékletben foglalt fenntartásait és nem megfelelő intézkedéseit.
3. A 18.12. cikk az (1) bekezdésben említett, a teljesítménykövetelményekre vonatkozó elvek tekintetében felsorolt intézkedésekre alkalmazandó.
18.9. cikk
Valamely Fél területén megjelenő új pénzügyi szolgáltatások
1. A Fél lehetővé teszi a másik Fél pénzügyi intézménye számára, hogy olyan új pénzügyi szolgáltatást nyújtson, amelynek nyújtását az előbbi Fél a belső jogával összhangban hasonló helyzetekben a saját pénzügyi intézményei számára lehetővé tenne anélkül, hogy egy meglévő jogszabályt módosító jogszabályokat vagy egyéb rendelkezéseket fogadna el.
2. A 11.4. cikkel (Piacra jutás) összefüggésben értelmezett 18.8. cikk (1) bekezdésétől eltérve, a Felek meghatározhatják azon intézményi és jogi formát, amelyben az új pénzügyi szolgáltatás nyújtható, valamint a szolgáltatás nyújtását engedélyhez köthetik. Ha előírnak ilyen engedélyt, az ilyen engedély alkalmazásáról szóló határozatot elfogadható időn belül meg kell hozni, és az engedély csak prudenciális okokból utasítható el.
18.10. cikk
Felülvizsgálati záradék az adatáramlásról
A Felek e megállapodás hatálybalépését követő három éven belül felülvizsgálják a szabad adatáramlásra vonatkozó rendelkezések beillesztésének szükségességét az e fejezet hatálya alá tartozó tevékenységek végzése érdekében.
18.11. cikk
Információk kezelése
E megállapodásban semmi nem értelmezendő úgy, hogy valamely Fél számára előírná az egyéni ügyfelek ügyeivel és számláival kapcsolatos információk, illetve a közigazgatási intézmények birtokában lévő más bizalmas vagy tulajdonosi információk közzétételét.
18.12. cikk
Fenntartások és nem megfelelő intézkedések
1. A 18.3–18.7. cikk nem alkalmazandó a következőkre:
|
(a) |
olyan meglévő, nem megfelelő intézkedések, amelyeket valamely Fél a következők szintjén tart fenn:
|
|
(b) |
az a) pontban említett nem megfelelő intézkedés folytatása vagy azonnali megújítása; vagy |
|
(c) |
az a) pontban említett, bármely nem megfelelő intézkedések módosítása, amennyiben a módosítás nem csökkenti az intézkedés megfelelőségét ahhoz képest, ahogyan az fennállt:
|
2. A 18.3–18.7. cikk nem alkalmazandó olyan intézkedésre, amelyet egy Fél a VI. melléklet VI-A. vagy VI-B. függelékében foglalt jegyzékének B. szakaszában az említett Fél által meghatározott ágazatok, alágazatok vagy tevékenységek tekintetében fogad el vagy tart fenn.
3. Valamely Félnek az I. melléklet I-A., I-B-1. vagy I-B-2. függelékében vagy a II. melléklet II-A. vagy II-B. függelékében foglalt jegyzékében meghatározott 10.6. cikk (Piacra jutás), 10.7. cikk (Nemzeti elbánás), 10.8. cikk (Legnagyobb kedvezményes elbánás), 10.10. cikk (Felső vezetés és igazgatótanács), 11.4. cikk (Piacra jutás), 11.5. cikk (Helyi jelenlét), 11.6. cikk (Nemzeti elbánás) vagy 11.7. cikk (Legnagyobb kedvezményes elbánás) tekintetében tett fenntartása adott esetben fenntartást jelent a 18.3., 18.4., 18.5., 18.6. vagy 18.7. cikk tekintetében is, amennyiben a fenntartásban megnevezett intézkedés, ágazat, alágazat vagy tevékenység e fejezet hatálya alá tartozik.
4. Egyik Fél sem fogad el a II. melléklet II-A. vagy II-B. függelékében foglalt jegyzékében meghatározott fenntartás hatálya alá tartozó, olyan intézkedést, amely a másik Fél beruházója számára közvetlenül vagy közvetve előírja, hogy állampolgársága miatt a fejezet hatálya alá tartozó, az intézkedés hatálybalépésének időpontjában meglévő beruházását adja el, vagy más módon idegenítse el.
18.13. cikk
Prudenciális kivételek
1. E megállapodás egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy az akadályozza bármelyik Felet abban, hogy prudenciális okokból intézkedéseket fogadjon el vagy tartson fenn (80), többek közt a következők érdekében:
|
(a) |
a beruházók, betétesek, kötvénytulajdonosok vagy olyan személyek védelme, akiknek valamely pénzügyi szolgáltató vagyonkezelői kötelezettséggel tartozik; vagy |
|
(b) |
a Fél pénzügyi rendszere integritásának és stabilitásának biztosítása. |
2. Amennyiben az (1) bekezdésben említett intézkedések nem egyeztethetők össze e megállapodás más rendelkezéseivel, nem használhatók fel a Fél e megállapodás szerinti kötelezettségvállalásai vagy kötelezettségei elkerülésének eszközeként.
18.14. cikk
Elismerés
1. A Fél elismerheti a másik Fél vagy egy harmadik ország prudenciális intézkedéseit annak megállapítása során, hogy miként kell alkalmazni az említett másik Félnek vagy az emlíett harmadik országnak a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó intézkedéseit. Az ilyen elismerés történhet önállóan, harmonizáció útján, vagy valamely egyezmény vagy egyéb megállapodás alapján.
2. Ha valamelyik Fél az (1) bekezdéssel összhangban elismeri egy harmadik ország prudenciális intézkedését, a Fél megfelelő lehetőséget biztosít a másik Fél számára annak bizonyítására, hogy azon körülmények, amelyek mellett a Fél elismerte a harmadik ország prudenciális intézkedését, a másik Félnél is fennállnak, és hogy ilyen körülmények között a másik Fél egyenértékű szabályozást, felügyeletet és végrehajtást, valamint adott esetben a Felek közötti információcserét biztosító eljárásokat alkalmaz vagy alkalmazna.
3. E megállapodás egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy a Felek kötelesek elismerni a másik fél valamely prudenciális intézkedését.
18.15. cikk
Nemzetközi szabványok
Az egyes Felek törekednek annak biztosítására, hogy területükön végrehajtsák és alkalmazzák a pénzügyi szolgáltatási ágazat szabályozására és felügyeletére, valamint az adók kijátszása és kikerülése elleni küzdelemre vonatkozó, nemzetközileg elfogadott standardokat. Az említett nemzetközileg elfogadott standardok közé tartoznak többek között a G20-ak, a Pénzügyi Stabilitási Tanács (FSB), a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság (BCBS), a Biztosításfelügyelők Nemzetközi Szövetsége (IAIS), az Értékpapír-felügyeletek Nemzetközi Szervezete (IOSCO), a Pénzügyi Akció Munkacsoport (FATF) és az OECD adóügyi átláthatósággal és információcserével foglalkozó globális fóruma által elfogadott standardok.
18.16. cikk
Önszabályozó szervezetek
Ha egy Fél előírja a másik Fél pénzügyi intézményének vagy határokon átnyúló pénzügyi szolgáltatójának a Fél területén vagy területére történő pénzügyi szolgáltatásnyújtáshoz, hogy legyen tagja egy önszabályozó szervezetnek, vegyen részt abban vagy férjen hozzá ahhoz, az előbbi Fél biztosítja, hogy az önszabályozó szervezet megfeleljen a 18.3., 18.4. és 18.7. cikkben meghatározott kötelezettségeknek.
18.17. cikk
Fizetési és elszámolási rendszerek
A Felek a másik Fél területükön letelepedett pénzügyi intézményei számára kötelesek hozzáférést biztosítani a közigazgatási intézmények által működtetett fizetési és elszámolási rendszerekhez, valamint a szokásos üzleti életben rendesen elérhető hivatalos finanszírozási és refinanszírozási lehetőségekhez, a nemzeti elbánást biztosító feltételekkel azonos feltételek mellett. E cikk nem biztosít hozzáférést a Fél végső hitelezői forrásaihoz.
18.18. cikk
Belföldi szabályozás és átláthatóság
1. A 13. fejezet (Belső szabályozás) és a 28. fejezet (Helyes szabályozási gyakorlatok) nem alkalmazandó a Felek által e fejezet hatályával kapcsolatban elfogadott vagy fenntartott intézkedésekre.
2. Az egyes Felek biztosítják, hogy a jelen fejezet alkalmazása alá tartozó általánosan alkalmazandó intézkedéseket méltányos, objektív és pártatlan módon kezelik.
3. A (2) bekezdés alkalmazásában az egyes Felek a lehetséges mértékben és a jogukkal összeegyeztethető módon:
|
(a) |
előzetesen közzéteszik az e fejezet hatálya alá tartozó ügyekkel kapcsolatos jogszabályokra és egyéb rendelkezésekre vonatkozó javaslataikat, vagy előzetesen közzéteszik azokat a dokumentumokat, amelyek kellő részletességgel szolgálnak a lehetséges új jogszabályokról és egyéb rendelkezésekről, hogy lehetővé tegyék az érdekelt személyek és a másik Fél számára annak értékelését, hogy érdekeik sérülhetnek-e jelentős mértékben, és ha igen, milyen módon; |
|
(b) |
az érdekeltek és a másik Fél számára észszerű lehetőséget biztosítanak ahhoz, hogy az a) pontban említett javasolt intézkedésekkel vagy dokumentumokkal kapcsolatban észrevételt tegyenek; és |
|
(c) |
figyelembe veszik a b) ponttal összhangban beérkezett észrevételeket. |
4. Ha egy Fél valamely pénzügyi szolgáltatás nyújtását engedélyhez köti, az említett Fél illetékes hatóságai:
|
(a) |
lehetővé teszik a kérelmező számára, hogy – a lehetőségekhez mérten – bármikor benyújthassa engedélyezési kérelmét; |
|
(b) |
észszerű határidőt állapítanak meg a kérelem benyújtására, ha a kérelmekre vonatkozóan konkrét határidők léteznek; |
|
(c) |
a szolgáltatók és a szolgáltatást nyújtani kívánó személyek rendelkezésére bocsátják az engedély megszerzésére, fenntartására, módosítására és megújítására vonatkozó követelményeknek és eljárásoknak való megfeleléshez szükséges információkat; |
|
(d) |
a lehetőségekhez mérten indikatív időkeretet biztosítanak egy kérelem feldolgozására; |
|
(e) |
törekednek a kérelmek elektronikus formátumban való befogadására; |
|
(f) |
az eredeti dokumentumok helyett elfogadják a Fél jogával összhangban hitelesített dokumentumok másolatait, kivéve, ha az engedélyezési eljárás integritásának védelme érdekében az eredeti dokumentumok bemutatása szükséges; |
|
(g) |
a kérelmező kérésére és indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatást adnak a kérelem állásáról; |
|
(h) |
ha egy kérelem a Fél joga szerinti feldolgozás céljából hiánytalannak tekinthető, biztosítják, hogy egy kérelem benyújtásától számított észszerű időn belül lezáruljon a kérelem feldolgozása, és hogy a kérelmezőt – lehetőség szerint írásban – tájékoztassák a határozatról (81); |
|
(i) |
ha egy kérelem a Fél joga szerinti feldolgozás céljából hiányosnak tekinthető, észszerű időn belül és a lehetőségekhez mérten:
|
|
(j) |
ha egy kérelem elutasításra kerül, saját kezdeményezésből vagy a kérelmező kérésére a lehetőségekhez mérten tájékoztatják a kérelmezőt az elutasítás okairól és adott esetben a kérelem újbóli benyújtására vonatkozó eljárásokról; |
|
(k) |
biztosítják, hogy az illetékes hatóság által felszámított engedélyezési díjak (83) észszerűek és átláthatóak legyenek, és önmagukban ne korlátozzák az érintett szolgáltatás nyújtását vagy bármely más gazdasági tevékenység folytatását; és |
|
(l) |
biztosítják, hogy az engedély – megadása után – indokolatlan késedelem nélkül hatályba lépjen, az alkalmazandó feltételekre is figyelemmel. |
18.19. cikk
Pénzügyi szolgáltatások albizottsága
1. Az 1.10. cikk (E megállapodás III. részével foglalkozó albizottságok és egyéb szervek) (1) bekezdésének i) pontjával létrehozott, pénzügyi szolgáltatások albizottsága – eltérő megállapodás hiányában – évente ülésezik, hogy:
|
(a) |
nyomon kövesse e fejezet végrehajtását és működését; |
|
(b) |
mérlegelje a pénzügyi szolgáltatásokkal összefüggő, valamely Fél által az albizottság elé utalt kérdéseket; |
|
(c) |
fórumot biztosítson a Felek által a pénzügyi szolgáltatási ágazat szabályozásáról folytatott párbeszédhez azzal a céllal, hogy javítsa szabályozási rendszereik kölcsönös ismeretét, és együttműködést biztosítson a nemzetközi szabványok kidolgozása terén; |
|
(d) |
részt vegyen vitarendezési eljárásokban a 18.22. cikkel (Beruházási viták a pénzügyi szolgáltatások terén) összhangban; és |
|
(e) |
értékelje e megállapodás pénzügyi szolgáltatásokra alkalmazandó működését. |
2. A pénzügyi szolgáltatások albizottsága magában foglal pénzügyi szolgáltatásokkal foglalkozó szakértőket és a pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos politikáért felelős hatóságok képviselőit. Mexikó esetében a pénzügyi szolgáltatásokért felelős hatóság a Pénzügyi és Közhitelügyi Minisztérium (Secretaría de Hacienda y Crédito Público) vagy annak jogutódja.
3. Bármelyik Fél kérésére a pénzügyi szolgáltatások albizottsága megvitatja az e fejezet értelmezésére vonatkozó megfelelő iránymutatások kidolgozását. Az iránymutatásokat a vegyes tanács ajánlás útján fogadhatja el.
18.20. cikk
Konzultációk
1. Bármely Fél írásban konzultációt kérhet a másik Féltől bármely, e megállapodás alapján felmerülő, a pénzügyi szolgáltatásokat érintő témában. A másik Félnek jóhiszeműen fontolóra kell vennie a kérés teljesítését. A konzultációt folytató Felek egyeztetéseik eredményeiről beszámolnak a pénzügyi szolgáltatások albizottságának.
2. Az egyes Felek biztosítják, hogy a konzultáción résztvevő küldöttségében olyan tisztviselők is részt vegyenek, akik megfelelő szakértelemmel rendelkeznek az e fejezet hatálya alá tartozó pénzügyi szolgáltatások vagy pénzügyi intézmények terén. Mexikó esetében a Pénzügyi és Közhitelügyi Minisztérium (Secretaría de Hacienda y Crédito Público) vagy annak jogutódjának tisztviselői teljesítik ezt a követelményt.
3. E cikk egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy kötelezne valamely Felet arra, hogy eltérjen a pénzügyi hatóságok közötti információmegosztásra vonatkozó jogszabályaitól, vagy a Felek pénzügyi hatóságai közötti egyezményekben vagy megállapodásokban foglalt követelményektől, vagy hogy megkövetelje a pénzügyi hatóságoktól, hogy olyan intézkedést hozzanak, amely beavatkozást jelentene konkrét szabályozási, felügyeleti, igazgatási vagy végrehajtási kérdésekbe.
4. E cikk egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy akadályozna valamely Felet abban, hogy felügyeleti célból információt kérjen a másik Fél területén található pénzügyi intézményről vagy határon átnyúló pénzügyi szolgáltatóról. A Fél ilyen információ beszerzése érdekében a másik Fél pénzügyi hatóságához fordulhat.
18.21. cikk
Vitarendezés
1. Az e fejezet rendelkezéseinek alkalmazásával és értelmezésével kapcsolatos viták rendezésére a 31. fejezet (Vitarendezés) – beleértve a 31-A. mellékletet (Eljárási szabályzat) és a 31-B. mellékletet (A vitarendezési testület tagjaira és a közvetítőkre vonatkozó magatartási kódex) is – értelemszerűen alkalmazandó, e cikk rendelkezéseire is figyelemmel.
2. A Felek eltérő megállapodása hiányában a 31.9. cikkben (A vitarendezési testület tagjaival szembeni követelmények) meghatározott követelményeken túlmenően a testületi tagoknak szakértelemmel vagy tapasztalattal kell rendelkezniük a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó jog vagy gyakorlat terén, amely magában foglalhatja a pénzügyi intézmények szabályozását is.
3. A vegyes bizottság legkésőbb az e megállapodás hatálybalépésének időpontját követően hat hónappal elfogadhatja annak a (2) bekezdésben meghatározott követelményeket teljesítő legalább 15 személynek a jegyzékét, akik hajlandók és képesek a vitarendezési testület tagjaként szolgálni. E jegyzék három aljegyzékből áll:
|
(a) |
az Európai Unió személyeinek aljegyzéke; |
|
(b) |
Mexikó személyeinek aljegyzéke; és |
|
(c) |
a testület elnöki tisztségét betöltő személyek aljegyzéke. |
4. E fejezet alkalmazásában az e cikk (3) bekezdésében említett aljegyzékek elfogadásukat követően a 31.8. cikk (A vitarendezési testület tagjainak jegyzéke) (1) bekezdésében meghatározott aljegyzékek helyébe lépnek.
5. Azon jogvitákban, amelyekben a testület úgy ítéli meg, hogy az intézkedés összeegyeztethetetlen az e megállapodásban foglalt kötelezettségekkel, és az említett intézkedés:
|
(a) |
érinti a pénzügyi szolgáltatási ágazatot és bármely más ágazatot, a panaszos Fél a pénzügyi szolgáltatások ágazatában felfüggesztheti azokat az előnyöket, amelyeknek hatása egyenértékű a másik Fél pénzügyi szolgáltatási ágazatában tett intézkedés hatásával; vagy |
|
(b) |
csak a pénzügyi szolgáltatások ágazatától eltérő ágazatot érint, a panaszos Fél a pénzügyi szolgáltatási ágazatban nem függesztheti fel az előnyöket. |
18.22. cikk
Beruházási viták a pénzügyi szolgáltatások terén
1. A 10. fejezet (Beruházás) D. szakasza (Beruházással kapcsolatos vitarendezés) – a 18.2. cikk (7) bekezdésével e fejezetbe foglalt és e fejezet részévé tett formában – értelemszerűen alkalmazandó a következőkre, figyelemmel e cikk rendelkezéseire is:
|
(a) |
e fejezet hatálya alá tartozó intézkedésekkel kapcsolatos beruházási viták, amelyekben a beruházó azt állítja, hogy egy Fél megsértette a 10.7. cikk (Nemzeti elbánás) (2) bekezdését, a 10.8. cikk (Legnagyobb kedvezményes elbánás) (2) bekezdését, a 10.15. cikket (A beruházóknak és az érintett beruházásoknak biztosított elbánás), a 10.16. cikket (Átutalások), a 10.17. cikket (Veszteségek miatti kártalanítás), a 10.18. cikket (Kisajátítás és kártalanítás) vagy a 10.52. cikket (Előnyök megtagadása); vagy |
|
(b) |
a 10. fejezet (Beruházás) D. szakasza (Beruházással kapcsolatos vitarendezés) alapján indított beruházási viták, amelyekben felhasználják a 18.13. cikket (Prudenciális kivételek). |
2. Az (1) bekezdés a) pontja szerinti beruházási viták esetében, vagy ha az alperes az (1) bekezdés b) pontja szerint a 18.13. cikkre (Prudenciális kivételek) hivatkozik a keresetnek a Fórumhoz a 10.26. cikkel (Kereset benyújtása a Fórumhoz) összhangban történő benyújtásától számított 60 napon belül, a Fórum jogvitát tárgyaló tanácsa a jogvitát folytató felekkel folytatott konzultációt követően a 10.44. cikk (Szakértői jelentések) alapján kijelöl egy vagy több szakértőt a vitarendezési testület tagjainak a 18.21. cikk (3) bekezdésében említett jegyzékéből, hogy készítsen(ek) számára jelentést az eljárásban érintett jogvitát folytató fél által felvetett, pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos bármely ténybeli kérdésről. A szakértők jegyzéke, amelyet a vegyes tanács legkésőbb hat hónappal e megállapodás hatálybalépését követően elfogad, hat olyan szakértőből áll, akik igazoltan szakértelemmel vagy tapasztalattal rendelkeznek a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó jog vagy gyakorlat terén, ami a pénzügyi intézmények szabályozását is magában foglalhatja. Ha a vitarendezési testület tagjainak a 18.21. cikk (3) bekezdésében említett jegyzékét a keresetnek a 10.26. cikk (Kereset benyújtása a Fórumhoz) szerinti benyújtásának napjáig nem fogadták el, a szakértőket azon személyek közül kell kinevezni, akiket az egyik Fél vagy mindkét Fél kijelölt és közölt a másik Féllel a jegyzék elfogadása céljából.
3. Az alperes írásban a pénzügyi szolgáltatások albizottságához utalhatja az ügyet arról való határozás céljából, hogy a 18.13. cikk (Prudenciális kivételek) szerinti kivétel megalapozott védekezés-e a keresettel szemben, és ha igen, milyen mértékben. E továbbutalást legkésőbb azon napig kell megtenni, amelyet a Fórum az alperes részére beadványának benyújtása céljára meghatároz. Ha az alperes az ügyet a pénzügyi szolgáltatások albizottságához utalja e bekezdés értelmében, a 10. fejezet (Beruházás) D. szakaszában (Beruházással kapcsolatos vitarendezés) szereplő időtartamok vagy eljárások felfüggesztésre kerülnek.
4. Az e cikk (3) bekezdése szerinti továbbutalás során a pénzügyi szolgáltatások albizottsága együttes megállapítást tehet arra nézve, hogy a 18.13. cikk szerinti prudenciális kivétel érvényes védekezés-e a keresettel szemben, és ha igen, milyen mértékben, valamint az együttes megállapítás másolatát továbbíthatja a befektetőnek és a Fórumnak. Ha az együttes megállapítás arra a következtetésre jut, hogy a 18.13. cikk megalapozott védekezés a kereset valamennyi részével szemben, a kereset teljességében, úgy tekintik, hogy a beruházó visszavonta keresetét és az eljárástól a 10.40. cikknek (Elállás) megfelelően elállnak. Ha az együttes megállapítás arra a következtetésre jut, hogy a 18.13. cikk a keresetnek csupán egyes részével szemben megalapozott védekezés, az együttes megállapítás kötelező erejű a Fórum számára a kereset érintett részei vonatkozásában. Ebben az esetben nem alkalmazandó tovább az időtartamok vagy eljárások (3) bekezdés szerinti felfüggesztése, és a beruházó folytathatja a kereset fennmaradó részeivel kapcsolatos eljárásokat.
5. Ha a pénzügyi szolgáltatások albizottsága nem tett együttes megállapítást három hónapon belül azt követően, hogy az alperes az ügyet hozzá utalta, az időtartamok vagy eljárások (3) bekezdésben említett felfüggesztése a továbbiakban nem alkalmazható, és a beruházó folytathatja a keresete érvényesítését.
6. Az alperes kérésére abban az esetben, ha a pénzügyi szolgáltatások albizottsága az (5) bekezdésben említett három hónapos határidőn belül nem tesz együttes megállapítást, a Fórum előzetes kérdésként határoz arról, hogy a 18.13. cikk érvényes védekezésnek minősül-e, és ha igen, milyen mértékben. Amennyiben az alperes nem nyújt be ilyen kérést, az nem sérti az alperes azon jogát, hogy az eljárás későbbi szakaszában védekezésként felhasználja a 18.13. cikket. A Fórum nem von le kedvezőtlen következtetést abból a tényből, hogy a pénzügyi szolgáltatások albizottsága nem egyezett meg együttes megállapításról.
7. A (6) bekezdés szerinti eljárást a Fórumnak a kereset tárgyában eljáró tanácsa folytatja le, és különösen biztosítania kell, hogy a jogvitát folytató feleknek lehetőségük legyen legalább egy írásbeli beadvány benyújtására. A Fórum az utolsó beadvány kézhezvételétől számított 120 napon belül előzetes határozatot hoz. Ha a Fórumnak további időre van szüksége az előzetes határozat meghozatalához, indokolást nyújt a határidő-hosszabbítás okairól. Ha a Fórum megállapítja, hogy a 18.13. cikk érvényes védekezésként alkalmazható a teljes kereset valamennyi részére, úgy tekintik, hogy a beruházó visszavonta keresetét, és az eljárástól a 10.40. cikknek (Elállás) megfelelően elálltak. Ha a Fórum azt állapítja meg, hogy a 18.13. cikk a keresetnek csak egyes részeire alkalmazható érvényes védekezésként, az eljárást folytatni kell a kereset fennmaradó részére nézve.
19. FEJEZET
DIGITÁLIS KERESKEDELEM
19.1. cikk
Fogalommeghatározások
E fejezet alkalmazásában:
|
(a) |
„fogyasztó”: bármely természetes személy vagy – amennyiben az érintett Fél joga úgy rendelkezik – vállalkozás, aki vagy amely kereskedelmi, üzleti, kézműipari vagy szakmai tevékenységi körén kívül eső célokra nyilvánosan elérhető távközlési szolgáltatást használ vagy igényel; |
|
(b) |
„adatüzenet”: elektronikus, optikai vagy hasonló eszközzel létrehozott, továbbított, fogadott vagy tárolt információ; |
|
(c) |
„elektronikus azonosítási szolgáltatás”: olyan szolgáltatás, amely lehetővé teszi a következők megerősítését:
|
|
(d) |
„elektronikus aláírás”: az adatüzenethez csatolt vagy ahhoz logikailag hozzárendelt elektronikus adat, amely felhasználható az adott adatüzenet aláírójának azonosítására és az abban foglalt információ jóváhagyásának jelzésére annak érdekében, hogy biztosítsa eredetét és sértetlenségét oly módon, hogy az adatok bármely későbbi módosítása észlelhető legyen; |
|
(e) |
„bizalmi szolgáltatás”: olyan elektronikus szolgáltatás, mely magában foglalja elektronikus aláírások, elektronikus időbélyegzők, ajánlott elektronikus kézbesítés, hitelesített digitalizálási szolgáltatások, weboldal-hitelesítés és az e szolgáltatásokhoz kapcsolódó tanúsítványok létrehozásából, ellenőrzéséből és érvényesítéséből áll; |
|
(f) |
„végfelhasználó”: az a természetes személy vagy – amennyiben az érintett Fél joga úgy rendelkezik – vállalkozás, aki vagy amely akár fogyasztóként, akár kereskedelmi, üzleti, kézműipari vagy szakmai célból nyilvánosan elérhető távközlési szolgáltatást használ vagy igényel; |
|
(g) |
„bizalmi szolgáltató”: olyan természetes személy vagy vállalkozás, aki vagy amely bizalmi szolgáltatásokat nyújt; és |
|
(h) |
„kéretlen kereskedelmi elektronikus üzenet”: olyan elektronikus üzenet, ideértve legalább az e-mailt, a szöveges (SMS) és a multimédiás üzenetrendszert (MMS), amelyet kereskedelmi célból, a címzett beleegyezése nélkül vagy a címzett kifejezett elutasítása ellenére közvetlenül a végfelhasználónak küldenek egy távközlési hálózaton, illetve a Fél jogszabályai által előírt mértékben egyéb távközlési szolgáltatásokon keresztül. |
19.2. cikk
Hatály
1. E fejezet a Feleknek az elektronikus úton folytatott kereskedelmét érintő intézkedéseire alkalmazandó.
2. E fejezet nem alkalmazandó a következőkre:
|
(a) |
szerencsejáték-szolgáltatások; |
|
(b) |
műsorszóró szolgáltatások; |
|
(c) |
audiovizuális szolgáltatások; |
|
(d) |
közjegyzői vagy azzal egyenértékű foglalkozások szolgáltatásai; |
|
(e) |
jogi képviseleti szolgáltatások; és |
|
(f) |
közbeszerzés, kivéve a 19.7., a 19.8. és a 19.11. cikket. |
19.3. cikk
Általános elvek
A Felek elismerik a digitális kereskedelem által nyújtott gazdasági növekedést és lehetőségeket, valamint annak fontosságát, hogy olyan kereteket fogadjanak el, amelyek előmozdítják a fogyasztók digitális kereskedelembe vetett bizalmát, és elkerüljék a digitális kereskedelem használatát és fejlesztését gátló szükségtelen akadályokat.
19.4. cikk
Szabályozási jog
A Felek megerősítik azon jogukat, hogy a területükön belül szabályozási intézkedéseket hozzanak olyan legitim szakpolitikai célkitűzések megvalósítása érdekében, mint például a népegészségügy, a szociális szolgáltatások, a közoktatás, a biztonság, a környezet, a közerkölcs védelme, a szociális vagy fogyasztóvédelem, a magánélet védelme és az adatvédelem, a kulturális sokféleség előmozdítása és védelme, vagy a verseny kapcsán megfogalmazott célok.
19.5. cikk
Az elektronikus továbbításra kivetett vámok
1. Egyik Fél sem vethet ki vámot a Fél személye és a másik Fél személye közötti elektronikus továbbításokra.
2. Az egyértelműség érdekében: az (1) bekezdés nem akadályozza a Felet abban, hogy belső adót, illetéket vagy más terhet állapítson meg az elektronikus továbbításra, feltéve, hogy az említett adót, illetéket vagy terhet e megállapodással összeegyeztethetően vetik ki.
19.6. cikk
Az előzetes engedélyezés mellőzése
1. Az egyes Felek biztosítják, hogy a szolgáltatások elektronikus úton történő nyújtása ne legyen előzetes engedélyhez kötve.
2. Az (1) bekezdés nem érinti a nem kifejezetten és kizárólag elektronikus úton nyújtott szolgáltatásokra vonatkozó engedélyezési követelményeket, vagy amelyek a távközlés területére alkalmazandók.
19.7. cikk
Elektronikus szerződések
1. Az egyes Felek biztosítják, hogy jogrendszerük lehetővé tegye a szerződések elektronikus úton történő megkötését, és hogy e szerződések joghatását, érvényességét vagy végrehajthatóságát ne lehessen megtagadni kizárólag azon az alapon, hogy a szerződést elektronikus úton kötötték meg.
2. E cikk nem alkalmazandó azon szerződésekre, amelyek:
|
(a) |
ingatlanra vonatkozó jogokat keletkeztetnek vagy ruháznak át; |
|
(b) |
jogszabály alapján bíróságok, hatóságok vagy közhatalmat gyakorló szakmák közreműködését igénylik; |
|
(c) |
kezességi és ügyleti biztosítékról szóló szerződések, amelyeket nem kereskedelmi, üzleti, kézműves és szakmai célból eljáró természetes személyek kötöttek a törvényben előírtak szerint; és |
|
(d) |
családjog vagy öröklési jog által szabályozott szerződések. |
19.8. cikk
Elektronikus megbízhatósági és hitelesítési szolgáltatások
1. A Felek nem tagadják meg az elektronikus bizalmi vagyonkezelési konstrukció vagy az elektronikus hitelesítési szolgáltatás jogi érvényességét kizárólag azon az alapon, hogy a szolgáltatást elektronikus formában nyújtják.
2. A Felek nem fogadnak el vagy tartanak fenn elektronikus bizalmi és elektronikus hitelesítési szolgáltatásokat szabályozó olyan intézkedéseket, amelyek:
|
(a) |
megtiltják az elektronikus tranzakcióban részt vevő felek számára, hogy kölcsönösen meghatározzák a tranzakciójukhoz szükséges megfelelő elektronikus módszereket; vagy |
|
(b) |
megakadályozzák, hogy az elektronikus tranzakcióban részt vevő felek az igazságügyi vagy közigazgatási hatóságok előtt meg tudják állapítani, hogy elektronikus tranzakciójuk megfelel-e az elektronikus bizalmi és elektronikus hitelesítési szolgáltatásokra vonatkozó jogi követelményeknek. |
3. A (2) bekezdéstől eltérve, a Felek előírhatják, hogy az elektronikus tranzakciók egy bizonyos kategóriája esetében az elektronikus hitelesítési módszer megfeleljen bizonyos teljesítési standardoknak, vagy azt egy, a jogával összhangban akkreditált hatóság igazolja. Az ilyen követelményeknek objektívnek, átláthatónak és megkülönböztetéstől mentesnek kell lenniük, és azok kizárólag az érintett elektronikus tranzakciók kategóriájának egyedi jellemzőire vonatkozhatnak.
4. A Felek ösztönzik az interoperábilis elektronikus bizalmi és elektronikus hitelesítési szolgáltatások használatát, valamint az elismert bizalmi szolgáltatók által nyújtott elektronikus bizalmi és elektronikus hitelesítési szolgáltatások kölcsönös elismerését.
19.9. cikk
Az online fogyasztók védelme
1. A Felek elismerik annak fontosságát, hogy olyan átlátható és hatékony intézkedéseket tartsanak fenn és fogadjanak el, amelyek hozzájárulnak a fogyasztói bizalomhoz, beleértve többek között azokat az intézkedéseket, amelyek a csalárd és megtévesztő kereskedelmi gyakorlatokkal szemben védik a fogyasztókat, amikor elektronikus kereskedelmi ügyletekben vesznek részt.
2. Mindegyik Fél intézkedéseket fogad el vagy tart fenn, amelyek hozzájárulnak a fogyasztói bizalomhoz, beleértve azon intézkedéseket is, amelyek tiltják a félrevezető és csalárd, a fogyasztókat károsító vagy potenciálisan károsító kereskedelmi gyakorlatokat.
3. A Felek elismerik a fogyasztóvédelmi hatóságaik vagy más érintett szerveik közötti együttműködés fontosságát a Felek közötti elektronikus kereskedelemmel kapcsolatos tevékenységek terén, a fogyasztói bizalom növelése és ezáltal a fogyasztói jólét növelése érdekében.
19.10. cikk
Kéretlen kereskedelmi célú elektronikus üzenetek
1. Az egyes Felek olyan intézkedéseket fogadnak el vagy tartanak fenn, amelyek:
|
(a) |
megkövetelik, hogy a kéretlen kereskedelmi elektronikus üzeneteket küldők megkönnyítsék a végfelhasználók számára, hogy megakadályozzák a szóban forgó üzenetek fogadását; vagy |
|
(b) |
megkövetelik az egyes Felek jogszabályaiban és egyéb rendelkezéseiben meghatározottak szerint a címzettek hozzájárulását kereskedelmi célú elektronikus üzenetek fogadásához. |
2. Az egyes Felek biztosítják, hogy a kéretlen kereskedelmi célú elektronikus üzenetek egyértelműen azonosíthatók legyenek, feltüntetve, hogy kinek a nevében küldték azokat, és tartalmazzák a szükséges információkat annak érdekében, hogy a végfelhasználók díjmentesen és bármikor kérhessék az üzenetküldés megszüntetését.
3. Az egyes Felek jogorvoslatot biztosítanak az (1) és (2) bekezdés alapján elfogadott vagy fenntartott intézkedéseknek nem megfelelő, kéretlen kereskedelmi célú elektronikus üzenetek küldőivel szemben.
4. A Felek törekednek arra, hogy – adott esetben – a kölcsönös érdeklődésre számot tartó esetekben együttműködjenek a kéretlen kereskedelmi célú elektronikus üzenetek szabályozása tekintetében.
19.11. cikk
Forráskód
1. Az egyik Fél nem követelheti meg a másik Fél valamely természetes személye vagy vállalkozása tulajdonában lévő szoftver forráskódjának átadását vagy az ahhoz való hozzáférést.
2. Az egyértelműség érdekében: az (1) bekezdés:
|
(a) |
nem akadályoz egy Felet abban, hogy intézkedéseket fogadjon el vagy tartson fenn valamely jogszerű közpolitikai célkitűzés elérése érdekében, ideértve a biztonságot és a védelmet biztosító intézkedéseket, például a tanúsítási eljárás keretében, összhangban e megállapodás IV. részének 18.13. cikkével (Prudenciális kivételek), 32.1. cikkével (Általános kivételek) és 2.8. cikkével (Biztonsággal kapcsolatos kivételek); vagy |
|
(b) |
nem alkalmazandó azon esetekre, amikor a másik Fél személye üzleti alapon, önkéntesen adja át a forráskódot vagy biztosít ahhoz hozzáférést, például egy közbeszerzési ügylet vagy egy szabadon letárgyalt szerződés esetében. |
3. E cikk egyetlen rendelkezése sem érinti:
|
(a) |
a bíróság, közigazgatási bíróság vagy versenyhatóság által a versenyszabályok megsértésének orvoslására vonatkozó követelményeket; |
|
(b) |
a szellemi tulajdonhoz fűződő jogokat és azok érvényesítését; vagy |
|
(c) |
valamely Fél azon jogát, hogy olyan intézkedéseket tegyen, vagy ne hozzon nyilvánosságra olyan információkat, amelyeket szükségesnek tart a fegyver, lőszer vagy hadianyag beszerzésével, vagy a nemzetbiztonság vagy a honvédelem szempontjából nélkülözhetetlen beszerzéssel kapcsolatos alapvető biztonsági érdekei védelmében. |
19.12. cikk
Nyílt internet-hozzáférés
A Felek törekednek annak biztosítására, hogy – a vonatkozó szakpolitikákra, jogszabályokra és egyéb rendelkezésekre is figyelemmel – a területükön lévő végfelhasználók:
|
(a) |
észszerű és megkülönböztetésmentes hálózatirányítás mellett az általuk választott, interneten elérhető szolgáltatásokhoz és alkalmazásokhoz hozzáférhessenek, azokat terjeszthessék és használhassák; |
|
(b) |
a választásuk szerinti eszközöket csatlakoztathassák az internetre, feltéve, hogy az adott eszközök nem károsítják a hálózatot; és |
|
(c) |
hozzáférhessenek az internet-hozzáférési szolgáltatójuk hálózatkezelési gyakorlatára vonatkozó információkhoz. |
19.13. cikk
Együttműködés
1. Felismerve a digitális kereskedelem globális jellegét, a Felek együttműködnek szabályozási kérdésekben és a bevált gyakorlatok terén a meglévő ágazati párbeszédek keretében, amelyek többek között a következőkkel foglalkoznak:
|
(a) |
a határokon átnyúló, műszakilag átjárható bizalmi és hitelesítési szolgáltatások elismerése és elősegítése; |
|
(b) |
a direktmarketing-célú kommunikáció kezelése; |
|
(c) |
a kis- és középvállalkozások előtt álló kihívások a digitális kereskedelem terén; |
|
(d) |
a fogyasztók védelme és a fogyasztói bizalom kiépítése az elektronikus kereskedelem terén; |
|
(e) |
közös kiberbiztonsági kérdések; és |
|
(f) |
a digitális kereskedelem fejlesztése szempontjából fontos bármely egyéb kérdés. |
2. Az (1) bekezdésben említett, a szabályozási kérdések és bevált gyakorlatok terén folytatott együttműködés a Felek vonatkozó jogszabályaival és az ilyen jogszabályok végrehajtásával kapcsolatos információk és vélemények cseréjére összpontosít.
3. A Felek megerősítik a többoldalú fórumokon való aktív részvétel jelentőségét a digitális kereskedelem fejlődésének előmozdítása terén.
19.14. cikk
Felülvizsgálati záradék az adatáramlásról
A Felek e megállapodás hatálybalépését követő három éven belül felülvizsgálják a szabad adatáramlásra vonatkozó rendelkezések e megállapodásba történő beillesztésének szükségességét.
20. FEJEZET
TŐKEMOZGÁSOK, FIZETÉSI MŰVELETEK ÉS ÁTUTALÁSOK, VALAMINT IDEIGLENES VÉDINTÉZKEDÉSEK
20.1. cikk
Folyó fizetési mérleg
E megállapodás egyéb rendelkezéseinek sérelme nélkül, az egyes Felek szabadon átváltható valutában és adott esetben a Nemzetközi Valutaalap 1944. július 22-én Bretton Woods-ban (New Hampshire) elfogadott alapokmányával összhangban engedélyeznek minden átutalási vagy fizetési műveletet a Felek közötti folyó fizetési mérlegben megjelenő ügyletek tekintetében, amelyek ezen megállapodás hatálya alá tartoznak.
20.2. cikk
Tőkemozgások
E megállapodás egyéb rendelkezéseinek sérelme nélkül a Felek kötelesek lehetővé tenni a folyó fizetési mérleg tőkemérlegén és pénzügyi mérlegén zajló tranzakciók tekintetében a tőke szabad mozgását a beruházásoknak és más tranzakcióknak a 10. fejezet B. szakaszában (A beruházások liberalizálása), a 11. fejezetben (Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem), a 12. fejezetben (Természetes személyek üzleti célú ideiglenes tartózkodása) és a 18. fejezetben (Pénzügyi szolgáltatások) előírtak szerinti liberalizációja céljából.
20.3. cikk
A tőkemozgásra, fizetési műveletekre és átutalásokra vonatkozó jogszabályok és egyéb rendelkezések alkalmazása
1. A 10.16. cikk (Átutalások) és a 18.2. cikk (Hatókör) (6) bekezdésének a) pontja, valamint a 20.1. és a 20.2. cikk nem zárja ki, hogy a Felek alkalmazzák a következőkkel kapcsolatos jogszabályaikat és egyéb rendelkezéseiket:
|
(a) |
csőd, fizetésképtelenség és a hitelezők jogainak védelme; |
|
(b) |
pénzügyi eszközök kibocsátása, az azokkal való kereskedelem és ügyletek; |
|
(c) |
pénzügyi jelentés készítése vagy nyilvántartások vezetése a tőkemozgásokról, kifizetésekről vagy átutalásokról, amennyiben ez a bűnüldöző vagy pénzügyi szabályozó hatóságok részére történő segítségnyújtás érdekében szükséges; |
|
(d) |
bűncselekmények vagy vétségek, illetve megtévesztő vagy csalárd gyakorlatok; |
|
(e) |
a bírósági jellegű eljárásokban hozott végzéseknek vagy ítéleteknek való megfelelés biztosítása; vagy |
|
(f) |
szociális biztonság, állami nyugdíjbiztosítás vagy kötelező megtakarítási rendszerek. |
2. Az (1) bekezdésben említett jogszabályok és egyéb rendelkezések nem alkalmazhatók önkényes vagy megkülönböztető módon, vagy olyan módon, amely egyébként a tőkemozgások, kifizetések vagy átutalások rejtett korlátozását képezi.
20.4. cikk
Ideiglenes védintézkedések
1. Az Európai Unió gazdasági és monetáris uniójának működésében tapasztalt súlyos nehézségek, vagy azok veszélye okozta kivételes körülmények esetén az Európai Unió a tőkemozgások, kifizetések vagy átutalások tekintetében védintézkedéseket fogadhat el vagy tarthat fenn. Az említett intézkedéseket az ilyen nehézségek kezeléséhez szigorúan szükséges mértékre kell korlátozni, és hat hónapot meg nem haladó időtartamig lehetnek érvényben.
2. Az (1) bekezdés értelmében az Európai Unió által alkalmazott intézkedések nem jelenthetnek önkényes vagy indokolatlan megkülönböztetést Mexikó és valamely harmadik ország között. Az Európai Unió haladéktalanul tájékoztatja Mexikót, és a lehető leghamarabb benyújtja az ilyen intézkedések megszüntetésének ütemtervét.
20.5. cikk
Korlátozások a fizetési mérleggel vagy a külső finanszírozással kapcsolatos, illetve makrogazdasági nehézségek esetén
1. Az egyik Fél a tőkemozgásokat, kifizetéseket vagy átutalásokat érintő korlátozó intézkedéseket fogadhat el vagy tarthat fenn (84):
|
(a) |
a fizetési mérleggel vagy a külső finanszírozással kapcsolatos súlyos nehézségek, vagy azok veszélye esetén (85); vagy |
|
(b) |
olyan kivételes körülmények esetén, amikor a tőkemozgásokkal kapcsolatos kifizetések vagy átutalások Mexikóban vagy az Európai Unió valamely tagállamában súlyos makrogazdasági nehézségeket okoznak a monetáris és az árfolyam-politikával kapcsolatban, vagy ilyen nehézségek bekövetkezésével fenyegetnek. |
2. Az (1) bekezdésben említett intézkedések:
|
(a) |
adott esetben összhangban állnak a Nemzetközi Valutaalap alapokmányának cikkeivel; |
|
(b) |
nem haladják meg az (1) bekezdésben leírt helyzet kezeléséhez szükséges mértéket; |
|
(c) |
átmenetiek, és azokat az (1) bekezdésben leírt helyzet javulásával fokozatosan felszámolják; |
|
(d) |
kerülik a másik Fél kereskedelmi, gazdasági és pénzügyi érdekeit érintő szükségtelen károkozást; |
|
(e) |
nem részesítik kedvezőtlenebb elbánásban valamelyik Felet, mint hasonló helyzetekben valamely harmadik felet; és |
|
(f) |
nem használhatók fel az indokolt külső kiigazításhoz szükséges makrogazdasági politikák helyettesítésére. |
3. Árukereskedelem esetén a Fél korlátozó intézkedéseket fogadhat el vagy tarthat fenn külső pénzügyi helyzetének vagy fizetési mérlegének megóvása érdekében. Az említett intézkedéseknek összhangban kell lenniük az 1994. évi GATT XII. cikkével és az 1994. évi Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény fizetési mérlegre vonatkozó rendelkezéseiről szóló egyetértéssel.
4. A szolgáltatáskereskedelem esetében a Fél elfogadhat vagy fenntarthat korlátozó intézkedéseket a külső pénzügyi helyzetének vagy a fizetési mérlegének megóvása céljából. Az említett intézkedéseknek összhangban kell lenniük a GATS XII. cikkével.
5. A Fél törekszik arra, hogy ne fogadjan el vagy tartson fenn vámfelárak, kontingensek, engedélyek vagy hasonló intézkedések formáját öltő korlátozó intézkedéseket. A Fél megindokolja az említett korlátozó intézkedések alkalmazását, amikor a (2) bekezdés alapján értesíti a másik Felet az intézkedésekről.
6. A korlátozó intézkedéseket elfogadó vagy fenntartó Fél haladéktalanul értesíti azokról a másik Felet.
7. Ha a 20.4. cikk vagy e cikk alapján ideiglenes védintézkedéseket vagy korlátozó intézkedéseket fogadnak el vagy tartanak fenn, a Felek haladéktalanul konzultációt folytatnak a szolgáltatásokkal és beruházásokkal foglalkozó albizottság keretében, kivéve, ha a konzultációkra más nemzetközi fórumokon kerül sor, amelyeknek mindkét Fél tagja. A konzultációk során megvizsgálják a fizetési mérleggel és a külső finanszírozással kapcsolatos, az adott intézkedéseket eredményező nehézségeket, így például a következő tényezők figyelembevételével:
|
(a) |
a nehézségek természete és mértéke; |
|
(b) |
a külső gazdasági és kereskedelmi környezet; és |
|
(c) |
a rendelkezésre álló alternatív korrekciós intézkedések. |
8. A (7) bekezdésben említett konzultáció során foglalkoznak azzal, hogy bármely ideiglenes védintézkedés vagy korlátozó intézkedés megfelel-e a 20.4. cikknek vagy e cikk (1) és (2) bekezdésének. A Felek elfogadják a Nemzetközi Valutaalap (IMF) által bemutatott valamennyi statisztikai vagy tényszerű jellegű megállapítást – amennyiben ilyenek rendelkezésre állnak –, és a következtetéseiknek figyelembe kell venniük a Valutaalapnak az érintett Fél fizetésimérleg- és külső pénzügyi helyzetéről szóló értékelését.
21. FEJEZET
KÖZBESZERZÉS
21.1. cikk
Fogalommeghatározások
E fejezet alkalmazásában:
|
(a) |
„kereskedelmi áruk vagy szolgáltatások”: olyan áru vagy szolgáltatás, amelyet általában kereskedelmi piactereken értékesítenek vagy kínálnak eladásra nem állami beszerzőknek, és amelyeket nem állami célokra szoktak beszerezni; |
|
(b) |
„építőipari szolgáltatások”: olyan szolgáltatás, amelynek célja magas- vagy mélyépítési munkálatok bármely eszközzel történő megvalósítása, az Egyesült Nemzetek Szervezete ideiglenes központi termékosztályozásának (a továbbiakban: CPC) 51. ágazata alapján; |
|
(c) |
„érintett közbeszerzés”: kormányzati célú beszerzés:
|
|
(d) |
„elektronikus árverés”: olyan iteratív folyamat, amelyben a beszállítók az új árakra, illetőleg az ajánlatnak a bírálati részszempontokhoz kapcsolódó egyes számszerűsíthető, az ártól különböző elemeire, vagy mindkettőre vonatkozóan kedvezőbb ajánlatot tesznek elektronikus úton, ami az ajánlatok rangsorolását vagy újbóli rangsorolását eredményezi; |
|
(e) |
„írásbeli” vagy „írásban”: szavakból vagy számjegyekből álló kifejezési forma, amely olvasható, reprodukálható és később közölhető, és tartalmazhat elektronikus úton továbbított és tárolt adatokat is; |
|
(f) |
„korlátozott körű tendereljárás”: olyan közbeszerzési módszer, amelynek keretében a beszerzést végző szerv kapcsolatba lép a választása szerinti beszállítóval vagy beszállítókkal; |
|
(g) |
„többszöri felhasználásra szánt jegyzék”: azon beszállítókat tartalmazó jegyzék, amelyekről a beszerzést végző szerv megállapította, hogy megfelelnek a jegyzékbe való felvétel feltételeinek, és amely jegyzéket a beszerzést végző szerv többször kíván felhasználni; |
|
(h) |
„szándékolt beszerzésről szóló értesítés”: a beszerzést végző szerv által közzétett értesítés, amelyben felhívják az érdekelt beszállítókat részvételi jelentkezés, ajánlat vagy mindkettő benyújtására; |
|
(i) |
„ellentételezés”: azok a feltételek vagy kötelezettségvállalások, amelyek ösztönzik a helyi fejlesztéseket vagy javítják valamelyik Fél fizetésimérleg-elszámolásait, mint például a belföldi tartalom alkalmazása, a technológia engedélyezése, beruházások, csereüzletek vagy hasonló intézkedések vagy követelmények; |
|
(j) |
„nyílt eljárás”: olyan beszerzési módszer, amelynek keretében valamennyi érdekelt beszállító benyújthatja az ajánlatát; |
|
(k) |
„beszerzést végző szerv”: a 21-A. és a 21-B. melléklet A., B. és C. szakaszának alkalmazási körébe tartozó szerv; |
|
(l) |
„minősített beszállító”: olyan beszállító, amelyet a beszerzést végző szerv a részvétel feltételeit teljesítő beszállítóként ismer el; |
|
(m) |
„meghívásos pályázati eljárás”: olyan közbeszerzési módszer, amelynek keretében a beszerzést végző szerv csak minősített beszállítókat kér fel ajánlat benyújtására; |
|
(n) |
„szolgáltatások”: eltérő rendelkezés hiányában a szolgáltatások magukban foglalják az építőipari szolgáltatásokat is; |
|
(o) |
„szabvány”: egy elismert testület által általános és ismételt használatra elfogadott okmány, amely árukra, szolgáltatásokra vagy kapcsolódó folyamatokra és gyártási módszerekre vonatkozó olyan szabályokat, iránymutatásokat vagy jellemző ismertetőjegyeket határoz meg, amelyek teljesítése nem kötelező, továbbá az okmány tartalmazhat valamely árura, szolgáltatásra, folyamatra vagy gyártási módszerre alkalmazandó terminológiát, jeleket, csomagolási, jelölési vagy címkézési követelményeket, vagy foglalkozhat kizárólag azokkal; |
|
(p) |
„beszállító”: árukat vagy szolgáltatásokat nyújtó vagy nyújtani képes személy vagy személyek csoportja; és |
|
(q) |
„műszaki leírás”: olyan ajánlattételi követelmény, amely:
|
21.2. cikk
Hatály és alkalmazási kör
1. E fejezet az érintett közbeszerzésekre vonatkozó bármely intézkedésre alkalmazandó, amelynek lefolytatása kizárólag vagy részben elektronikus úton történik.
2. A 21-A. és a 21-B. mellékletben foglalt eltérő rendelkezés hiányában e fejezet nem alkalmazandó a következőkre:
|
(a) |
földterület, meglévő épületek vagy egyéb ingatlanok, illetve az azokhoz fűződő jogok megszerzése vagy bérlete; |
|
(b) |
nem szerződéses megállapodások vagy bármilyen formájú támogatás, amelyet valamelyik Fél nyújt, az együttműködési megállapodásokat, támogatásokat, hiteleket, tőkeinjekciókat, garanciákat és pénzügyi ösztönzőket is beleértve; |
|
(c) |
pénzintézeti vagy letéti szolgáltatások, szabályozott pénzügyi intézményekre irányuló felszámolási vagy vállalatvezetői szolgáltatások, illetve államadósság értékesítéséhez, visszaváltásához és elosztásához kapcsolódó szolgáltatások beszerzése vagy megszerzése, a hiteleket és államkötvényeket, kincstárjegyeket és más értékpapírokat is beleértve; |
|
(d) |
állami hatóságokkal kötött munkaszerződések; |
|
(e) |
a következő beszerzések:
|
3. Az egyes Feleknek az érintett közbeszerzésekkel kapcsolatos kötelezettségvállalásait a 21-A. és a 21-B. melléklet tartalmazza, a következő struktúrában:
|
(a) |
az A. szakaszban: azon központi kormányzati szervek megnevezése, amelyek közbeszerzései e fejezet hatálya alá esnek; |
|
(b) |
a B. szakaszban: azon központi szint alatti kormányzati szervek megnevezése, amelyek beszerzései e fejezet hatálya alá tartoznak, ideértve Mexikó tekintetében a központi szint alatti egyéb szerveket is; |
|
(c) |
a C. szakaszban: az összes egyéb szerv megnevezése, amelyek közbeszerzései e fejezet hatálya alá esnek; |
|
(d) |
a D. szakaszban: azon áruk megnevezése, amelyek e fejezet hatálya alá esnek; |
|
(e) |
az E. szakaszban: az építőipari szolgáltatások kivételével, azon szolgáltatások, amelyek e fejezet hatálya alá esnek; |
|
(f) |
az F. szakaszban: az e fejezet hatálya alá eső építőipari szolgáltatások; |
|
(g) |
a G. szakaszban: az e fejezet hatálya alá tartozó köz-magán társulások vagy építési koncessziók; |
|
(h) |
a H. szakaszban: az általános megjegyzések és az eltérések; és |
|
(i) |
az I. szakaszban: azon média, amelyben a Fél közzéteszi a közbeszerzési hirdetményeit, az odaítélésről szóló tájékoztatóit, valamint a kormányzati beszerzési rendszerével kapcsolatos egyéb információkat. |
4. Ha egy Fél joga lehetővé teszi, hogy az érintett közbeszerzést a beszerzést végző szerv nevében egy olyan másik jogalany vagy személy folytassa le, amelyre a megállapodás nem vonatkozik az érintett áruk és szolgáltatások beszerzése tekintetében, e fejezetet is alkalmazni kell.
5. A beszerzés becsült értékének annak megállapítása céljából történő meghatározása során, hogy a beszerzés érintett közbeszerzésnek minősül-e, a beszerzést végző szerv:
|
(a) |
a beszerzést nem oszthatja fel részbeszerzésekre, és nem választhat ki vagy használhat a beszerzés becsült értékének meghatározására egy adott értékelési módszert avégett, hogy a beszerzést teljes mértékben vagy részlegesen kivonja e fejezet alkalmazása alól; és |
|
(b) |
a beszerzés becsült maximális összesített értékét veszi figyelembe annak teljes tartama alatt, függetlenül attól, hogy egy vagy több beszállítónak ítélték oda, figyelemmel a díjazás minden formájára, így például:
|
6. Ha egy beszerzésre vonatkozó egyedi követelmény egynél több szerződés odaítélését, vagy a szerződések több részben történő odaítélését eredményezi (a továbbiakban: megújítható szerződések), a becsült maximális összesített érték számításának a következőkön kell alapulnia:
|
(a) |
az előző 12 hónap vagy a beszerzést végző szerv előző költségvetési éve során odaítélt, azonos típusú árura vagy szolgáltatásra vonatkozó megújítható szerződések értéke, lehetőség szerint az áru vagy szolgáltatás ezt követő 12 hónap folyamán várhatóan bekövetkező mennyiségi vagy értékbeli változásainak figyelembevételével kiigazítva; vagy |
|
(b) |
az azonos típusú árura vagy szolgáltatásra vonatkozó, az első szerződés odaítélését követő 12 hónap, vagy a beszerzést végző szerv költségvetési éve folyamán odaítélendő megújítható szerződések becsült értéke. |
7. Olyan, áruk vagy szolgáltatások bérletére, haszonbérletére, lízingjére vagy részletvételére irányuló beszerzés esetén, amelynél összértéket nem jelölnek meg, az értékelés alapja a következő:
|
(a) |
határozott időre szóló szerződés esetén:
|
|
(b) |
határozatlan időre kötött szerződés esetén a becsült havi részlet 48-szorosa; |
|
(c) |
ha nem biztos, hogy a szerződés határozott tartamú-e, a b) pont alkalmazandó. |
21.3. cikk
Biztonsággal kapcsolatos és általános kivételek
1. E fejezet egyetlen rendelkezése sem értelmezendő úgy, hogy az akadályozná a Feleket abban, hogy olyan intézkedéseket hozzanak, vagy olyan információkat hozzanak nyilvánosságra, amelyeket szükségesnek tartanak a fegyver, lőszer vagy hadianyag beszerzésével vagy a nemzetbiztonság, illetve a honvédelem szempontjából nélkülözhetetlen beszerzésekkel kapcsolatos alapvető biztonsági érdekeik védelmében.
2. Figyelemmel azon követelményre, hogy ilyen intézkedést nem szabad olyan módon alkalmazni, amely azonos körülmények fennállása esetén a Felek közötti önkényes vagy indokolatlan megkülönböztetést vagy a nemzetközi kereskedelem rejtett korlátozását jelenti, e fejezet egyetlen rendelkezése sem értelmezendő úgy, hogy akadályozná valamely Felet olyan intézkedések meghozatalában vagy érvényesítésében, amelyek:
|
(a) |
a közerkölcs, közrend vagy közbiztonság védelméhez szükségesek; |
|
(b) |
az emberi, állati vagy növényi élet vagy egészség védelméhez szükségesek; |
|
(c) |
a szellemi tulajdon oltalmához szükségesek; vagy |
|
(d) |
fogyatékossággal élők, jótékonysági intézmények vagy börtönmunka termékeire vagy szolgáltatásaira vonatkoznak. |
21.4. cikk
Általános elvek
1. A 21.2. cikkben meghatározott alkalmazási körtől függetlenül, az egyik Fél olyan vállalkozása, amely a másik Fél területén kereskedelmi jelenlét létrehozása, megszerzése vagy fenntartása révén jogszerűen letelepedett, ugyanolyan feltételekkel vehet részt a másik Fél közbeszerzéseiben, mint a másik Fél vállalkozásai, a másik Fél jogszabályaiban előírtaknak megfelelően.
2. Az érintett közbeszerzéssel kapcsolatos intézkedések tekintetében az egyik Fél – a beszerzést végző szerveit is ideértve – a másik Fél áruit és szolgáltatásait, valamint a másik Fél árukat és szolgáltatásokat kínáló beszállítóit haladéktalanul és feltétel nélkül legalább olyan kedvezményes elbánásban részesíti, mint azon elbánás, amelyben a Fél – a beszerzést végző szerveit is ideértve – a saját áruit, szolgáltatásait és beszállítóit részesíti.
3. Az érintett közbeszerzéssel kapcsolatos valamennyi intézkedés tekintetében valamely Fél, beleértve annak beszerzést végző szerveit:
|
(a) |
külföldi érdekeltség vagy tulajdonjog mértéke alapján nem részesíthet kedvezőtlenebb elbánásban egy helyben letelepedett beszállítót egy másik, helyben letelepedett beszállítónál; vagy |
|
(b) |
nem alkalmazhat hátrányos megkülönböztetést helyben letelepedett beszállítóval szemben azon az alapon, hogy egy bizonyos beszerzésben az általa ajánlott termékek vagy szolgáltatások a másik Fél termékei vagy szolgáltatásai. |
4. Ha az érintett közbeszerzést elektronikus úton folytatják le, a beszerzést végző szerv:
|
(a) |
biztosítja, hogy a beszerzést olyan információtechnológiai rendszerekkel és szoftverekkel bonyolítsák le, beleértve az információk hitelesítésével és titkosításával kapcsolatosakat is, amelyek általánosan elérhetők és interoperábilisak más általánosan elérhető információtechnológiai rendszerekkel és szoftverekkel; |
|
(b) |
fenntartja azokat a rendszereket, amelyek biztosítják a részvételi jelentkezések és az ajánlatok sértetlenségét, a beérkezés idejének meghatározását és a jogosulatlan hozzáférés megakadályozását is ideértve; és |
|
(c) |
elektronikus információs és kommunikációs eszközöket használ a beszerzési eljárásokban a hirdetmények és az ajánlattételi dokumentáció közzétételéhez, valamint – a lehető legnagyobb mértékben – az ajánlatok benyújtásához. |
5. A beszerzést végző szervnek az érintett közbeszerzést átlátható módon és pártatlanul kell lefolytatnia:
|
(a) |
összhangban e fejezettel, a következő módszerek egyikét alkalmazva: nyílt, meghívásos vagy korlátozott körű tendereljárás; |
|
(b) |
megelőzve az összeférhetetlenséget és a korrupt gyakorlatokat, az érintett Fél jogával összhangban. |
6. Az egyes Felek biztosítják, hogy megfelelő intézkedésekkel rendelkeznek a közbeszerzéseik során előforduló korrupció megelőzésére. Az említett intézkedések magukban foglalnak olyan eljárásokat, amelyek határozatlan időre vagy meghatározott időtartamra kizárják a Fél beszerzéseiben való részvételre való jogosultságból azon beszállítókat, amelyekről az adott Fél igazságügyi hatóságai jogerős határozatban megállapították, hogy az adott Fél területén a közbeszerzésekkel kapcsolatban csalárd vagy egyéb jogellenes cselekményeket követtek el. Az egyes Felek biztosítják továbbá, hogy olyan politikákkal és eljárásokkal rendelkezzenek, amelyek a lehető legnagyobb mértékben kiküszöbölik vagy kezelik egy adott közbeszerzésben részt vevő vagy arra befolyást gyakorló személyek részéről esetleg felmerülő összeférhetetlenséget.
7. A Felek nem alkalmaznak az e fejezet hatálya alá tartozó közbeszerzés céljából a másik Féltől importált árukra vagy nyújtott szolgáltatásokra olyan származási szabályokat, amelyek eltérnek azoktól a származási szabályoktól, amelyeket az adott Fél a rendes kereskedelmi forgalom során alkalmaz ugyanazon áruk vagy szolgáltatások behozatalára vagy nyújtására.
8. Az egyik Fél – előzetes értesítés és konzultáció mellett – megtagadhatja e fejezet előnyeit a másik Fél szolgáltatójától, amennyiben megállapítja, hogy a szolgáltatást olyan vállalkozás nyújtja, amely egyik Fél területén sem folytat jelentős üzleti tevékenységet.
9. Az érintett közbeszerzéssel kapcsolatban a Felek, a beszerzést végző szerveiket is beleértve, nem kérhetnek, vehetnek figyelembe, alkalmazhatnak vagy kényszeríthetnek ki ellentételezést.
10. A (2) és a (3) bekezdés nem alkalmazandó:
|
(a) |
a behozatalra vagy azzal összefüggésben kivetett vámra vagy bármilyen egyéb díjra; |
|
(b) |
az ilyen vámok és díjak kivetésének módozataira; és |
|
(c) |
egyéb behozatali szabályokra, formai előírásokra vagy intézkedésekre, amelyek érintik a szolgáltatások kereskedelmét, az érintett közbeszerzéseket szabályozó intézkedések kivételével. |
21.5. cikk
A közbeszerzési rendszerre vonatkozó információk
1. Mindegyik Fél:
|
(a) |
haladéktalanul közzéteszi az érintett közbeszerzésekre vonatkozó jogszabályban vagy egyéb rendelkezésben előírt, és az értesítésekbe vagy az ajánlattételi dokumentációba hivatkozással belefoglalt minden jogszabályt, egyéb rendelkezést, bírósági határozatot, általánosan alkalmazandó igazgatási döntést, szokásos szerződéses záradékot, valamint az e megállapodás hatálya alá tartozó beszerzésekre vonatkozó eljárásokat, és azok bármilyen módosítását egy hivatalosan kijelölt, széles körben terjesztett és a nyilvánosság számára könnyen hozzáférhető, elektronikus vagy nyomtatott médiumban; és |
|
(b) |
megkeresésre azokról felvilágosítást nyújt a másik Félnek. |
2. Mindegyik Fél a 21-A., illetve a 21-B. melléklet I. szakaszában felsorolja a következőket:
|
(a) |
azon elektronikus vagy nyomtatott médiumok, amelyek útján a Fél közzéteszi az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott információt; |
|
(b) |
azon elektronikus vagy nyomtatott médiumok, amelyek útján a Fél közzéteszi a 21.6. cikkben, a 21.8. cikk (7) bekezdésében és a 21.15. cikk (2) bekezdésében előírt hirdetményeket; és |
|
(c) |
azon weboldal(ak) címe, amelye(ke)n a Fél közzéteszi a következőket:
|
3. Mindegyik Fél haladéktalanul értesíti a közbeszerzési albizottságot a 21-A. vagy a 21-B. melléklet I. szakaszában felsorolt információi bármely módosításáról.
21.6. cikk
Hirdetmények
1. A beszerzést végző szerv a megállapodás hatálya alatt álló minden egyes beszerzés tekintetében hirdetményt tesz közzé a szándékolt beszerzésre vonatkozóan, kivéve, ha a 21.12. cikkben említett körülmények állnak fenn.
2. E fejezet eltérő rendelkezése hiányában a szándékolt közbeszerzésekről szóló minden egyes hirdetménynek a következőket kell tartalmaznia:
|
(a) |
a beszerzést végző szerv neve és címe, valamint minden más információ, amely szükséges az intézménnyel való kapcsolatfelvételhez a beszerzéshez kapcsolódó összes lényeges dokumentum megszerzéséhez, valamint a dokumentáció ára és a fizetés módjai, amennyiben a dokumentáció nem térítésmentes; |
|
(b) |
a beszerzés leírása, beleértve a beszerzés tárgyát képező áruk vagy szolgáltatások jellegét és mennyiségét, illetve ha az a mennyiség nem ismert, a becsült mennyiséget; |
|
(c) |
a megújítható szerződések esetében, amennyiben lehetséges, a tervezett beszerzésről szóló következő hirdetmények közzétételének várható ütemezése; |
|
(d) |
valamennyi opció leírása; |
|
(e) |
az áruk szállítására vagy a szolgáltatások nyújtására meghatározott határidő vagy a szerződés időtartama; |
|
(f) |
az alkalmazandó beszerzési eljárás, és annak meghatározása, hogy tartalmaz-e tárgyalást vagy elektronikus árverést; |
|
(g) |
adott esetben a beszerzésben való részvételi jelentkezés benyújtására vonatkozó cím és határidő; |
|
(h) |
az ajánlatok benyújtására vonatkozó cím és határidő; |
|
(i) |
azon nyelv vagy nyelvek meghatározása, amelyen vagy amelyeken az ajánlatok vagy részvételi jelentkezések benyújthatók, amennyiben azok benyújthatók olyan nyelven, amely nem a hivatalos nyelve annak a Félnek, amelyikhez a beszerzést végző szerv tartozik; |
|
(j) |
a beszállítók részvételi feltételeinek felsorolása és rövid leírása, ideértve a beszállítók által ezzel kapcsolatban benyújtandó meghatározott dokumentumokra és igazolásokra vonatkozó követelményeket, hacsak az ilyen követelményeket nem tartalmazza az ajánlattételi dokumentáció, amelyet a szándékolt beszerzésről szóló hirdetménnyel egy időben bocsátanak az összes érdekelt beszállító rendelkezésére; |
|
(k) |
ha a beszerzést végző szerv a 21.8. cikk szerint korlátozott számú minősített beszállítót szándékozik kiválasztani, és felhívni ajánlat benyújtására, azon kritériumok meghatározása, amelyek alapján a beszállítók kiválasztása történik, és adott esetben azon beszállítók számának bármilyen korlátozása, akik ajánlatot nyújthatnak be; és |
|
(l) |
annak feltüntetése, hogy a beszerzés e fejezet hatálya alá tartozik. |
3. A beszerzést végző szerv a szándékolt beszerzés minden egyes esetére vonatkozóan a WTO egyik hivatalos nyelvén – könnyen hozzáférhető – összefoglaló hirdetményt tesz közzé a szándékolt beszerzésről szóló hirdetmény közzétételével egy időben.
Az összefoglaló hirdetménynek legalább a következő információkat kell tartalmaznia:
|
(a) |
a beszerzés tárgya; |
|
(b) |
az ajánlatok benyújtására rendelkezésre álló határidő, vagy adott esetben a beszerzésben való részvételi jelentkezés, vagy a többszöri felhasználásra szánt jegyzékbe való felvétel iránti kérelem benyújtásának határideje; és |
|
(c) |
az a cím, ahonnan beszerezhető a beszerzéshez kapcsolódó dokumentáció. |
4. Az ajánlatkérőket arra ösztönzik, hogy minden pénzügyi évben a lehető legkorábban tegyék közzé a jövőbeli beszerzési tervekről szóló hirdetményt (a továbbiakban: tervezett beszerzésről szóló hirdetmény). A tervezett beszerzésről szóló hirdetmény tartalmazza a beszerzés tárgyát és a tervezett beszerzésről szóló hirdetmény közzétételének hozzávetőleges időpontját vagy azon hozzávetőleges időtartamot, amelyen belül a beszerzés lefolytatható.
5. A 21-A. vagy a 21-B. melléklet B. vagy C. szakaszának hatálya alá tartozó, beszerzést végző szerv a tervezett közbeszerzésről szóló hirdetményt felhasználhatja szándékolt közbeszerzésről szóló hirdetményként, feltéve, hogy a tervezett közbeszerzésről szóló hirdetmény tartalmaz a (2) bekezdésben említett információk közül annyit, amennyi a beszerzést végző szerv rendelkezésére áll, és egy nyilatkozatot, hogy az érdekelt beszállítóknak jelezniük kell a beszerző szerv felé ajánlattételi szándékukat.
6. Valamennyi szándékolt beszerzésről szóló hirdetménynek, összefoglaló hirdetménynek és tervezett beszerzésről szóló hirdetménynek elektronikus úton, díjmentesen, online egyablakos hozzáférési ponton keresztül közvetlenül hozzáférhetőnek kell lennie. Emellett a hirdetmények olyan megfelelő papír médiumban is közzétehetők, amelyet széles körben terjesztenek, és amely a nyilvánosság számára könnyen hozzáférhető marad legalább a hirdetményben feltüntetett időtartam lejártáig.
21.7. cikk
A részvétel feltételei
1. A beszerzést végző szerv arra a szükséges mértékre korlátozza a beszerzésben való részvétel feltételeit, amellyel biztosítható, hogy a beszállító rendelkezik olyan jogi, pénzügyi, üzleti és műszaki alkalmassággal, amellyel az adott beszerzés megvalósítható.
2. A részvétel feltételeinek meghatározása során a beszerzést végző szerv:
|
(a) |
a beszerzésben való részvételt nem köti ahhoz a feltételhez, amely szerint az ajánlattevőnek olyan beszállítónak kell lennie, akinek valamely Fél beszerzést végző szerve korábban már odaítélt egy vagy több szerződést; |
|
(b) |
követelhet megfelelő előzetes szakmai tapasztalatot, ha szükséges a beszerzés követelményeinek teljesítéséhez; és |
|
(c) |
a beszerzés feltételeként nem ír elő az adott Fél területén szerzett korábbi tapasztalatot. |
3. Annak értékelése során, hogy a beszállító megfelel-e a részvételi feltételeknek, a beszerzést végző szerv:
|
(a) |
értékeli a beszállító pénzügyi kapacitását, valamint üzleti és műszaki alkalmasságát a beszállító által végzett üzleti tevékenységek alapján a beszerzést végző szerv szerinti Fél területén és azon kívül; és |
|
(b) |
az értékelését azon feltételek alapján végzi, amelyeket előzetesen meghatároztak az értesítésekben vagy az ajánlattételi dokumentációban. |
4. Amennyiben alátámasztható, a Fél, a beszerzést végző szerveit is beleértve, a következő indokok alapján zárhat ki egy beszállítót:
|
(a) |
csőd; |
|
(b) |
hamis adatok szolgáltatása; |
|
(c) |
jelentős vagy ismétlődő hiányosságok korábbi szerződés szerinti lényeges követelmény vagy kötelezettség teljesítésében; |
|
(d) |
az adott Fél joga szerinti súlyos bűncselekményt vagy súlyos szabálysértést megállapító jogerős ítéletek; |
|
(e) |
szakmai kötelezettségszegés vagy mulasztás, amely hátrányosan érinti a beszállító kereskedelmi feddhetetlenségét; vagy |
|
(f) |
adófizetési kötelezettség mulasztása. |
21.8. cikk
A beszállítók minősítése
1. A Felek, a beszerzést végző szerveiket is beleértve, beszállítói nyilvántartási rendszert tarthatnak fenn, amelyben az érdekelt beszállítóknak regisztrálniuk kell magukat, és rendelkezésre kell bocsátaniuk bizonyos információkat. Ebben az esetben a Fél biztosítja, hogy az érdekelt beszállítók elektronikus úton teljes mértékben hozzáférjenek a nyilvántartási rendszerre vonatkozó információkhoz, és annak érvényességi ideje alatt bármikor kérelmezhessék a nyilvántartásba vételt. Az illetékes hatóság észszerű határidőn belül tájékoztatja őket a kérelemnek helyt adó vagy elutasító határozatáról. A kérelem elutasítása esetén a határozatot megfelelően indokolni kell.
2. Az egyes Felek biztosítják, hogy:
|
(a) |
beszerzést végző szervei törekedjenek a minősítési eljárásaik közötti különbségek minimalizálására; és |
|
(b) |
amennyiben beszerzést végző szerveik nyilvántartási rendszereket tartanak fenn, a beszerzést végző szervek törekedjenek a nyilvántartási rendszereik közötti különbségek minimalizálására. |
3. A Felek, a beszerzést végző szerveiket is beleértve, nem fogadhatnak el vagy alkalmazhatnak olyan nyilvántartási rendszert vagy minősítési eljárást, amelynek célja vagy hatása az, hogy szükségtelenül akadályozza a másik Fél beszállítóinak a Fél beszerzésében való részvételét.
4. Ha a beszerzést végző szerv meghívásos eljárást kíván lefolytatni, a szerv:
|
(a) |
a tervezett beszerzésről szóló hirdetménybe belefoglalja legalább a 21.6. cikk (2) bekezdésének a), b), f), g), j), k) és l) pontjában meghatározott információkat, és felhívja a beszállítókat részvételi jelentkezés benyújtására; és |
|
(b) |
az ajánlattételi időtartam kezdetéig biztosítja legalább a 21.6. cikk (2) bekezdésének c), d), e), h) és i) pontjában meghatározott információkat a minősített beszállítók számára, akiket a 21.10. cikk (3) bekezdésének b) pontja szerint értesít. |
5. A beszerzést végző szerv lehetővé teszi minden minősített beszállító számára, hogy részt vegyen egy adott beszerzésben, hacsak a beszerzést végző szerv a szándékolt beszerzésről szóló hirdetményben nem korlátozza azon beszállítóknak a számát, akiknek engedélyezi ajánlat benyújtását, és nem állapítja meg a korlátozott számú beszállítók kiválasztásának szempontjait. Az ajánlattételi felhívást a hatékony verseny biztosításához szükséges számú beszállítónak kell címezni.
6. Ha az ajánlattételi dokumentáció nyilvánosan nem hozzáférhető a szándékolt beszerzésről szóló hirdetmény közzétételének időpontjától, a beszerzést végző szerv biztosítja, hogy az említett dokumentációt egyszerre bocsássák valamennyi, az (5) bekezdéssel összhangban kiválasztott minősített beszállító rendelkezésére.
7. Egy beszerzést végző szerv többszöri felhasználásra szánt jegyzéket tarthat fenn, feltéve, hogy a hirdetményt – amelyben felhívják az érdekelt beszállítókat, hogy kérelmezzék a jegyzékbe való felvételüket – évente közzéteszik a 21-A. és a 21-B. melléklet I. szakaszában felsorolt megfelelő médiumban, és ha elektronikus úton teszik közzé, folyamatosan elérhetővé teszik.
8. A (7) bekezdésben szereplő hirdetmény tartalmazza a következőket:
|
(a) |
azon áruk vagy szolgáltatások, illetve azok kategóriáinak felsorolása, amelyre vonatkozóan a jegyzéket felhasználhatják; |
|
(b) |
a beszállítók által a jegyzékbe való felvétel érdekében teljesítendő részvételi feltételek és azok a módszerek, amelyeket a beszerzést végző szerv annak ellenőrzésére használ fel, hogy a beszállító megfelel-e a feltételeknek; |
|
(c) |
a beszerzést végző szerv neve és címe, valamint az intézménnyel való kapcsolatfelvételhez és a jegyzékkel kapcsolatos valamennyi lényeges dokumentum megszerzéséhez szükséges más információk; |
|
(d) |
a jegyzék érvényességi időszaka és megújításának vagy megszüntetésének módjai, illetve ha az érvényességi időszakot nem írják elő, annak a módszernek a megadása, amellyel értesítést küldenek a jegyzék használatának megszüntetéséről; és |
|
(e) |
annak feltüntetése, hogy a jegyzék felhasználható az e fejezet hatálya alá tartozó beszerzések esetében. |
9. A (7) bekezdéstől eltérve, ha egy többszöri felhasználásra szánt jegyzék legfeljebb három évig érvényes, a beszerzést végző szervnek elegendő a (7) bekezdésben említett hirdetményt csak egy alkalommal, a jegyzék érvényességi időtartamának kezdetén közzétennie, feltéve, hogy a hirdetmény:
|
(a) |
tartalmazza az érvényesség időtartamát, valamint azt, hogy további hirdetményeket nem tesznek közzé; és |
|
(b) |
közzététele elektronikus úton történik, és folyamatosan elérhető érvényessége időtartama alatt. |
10. A beszerzést végző szerv lehetővé teszi a beszállítóknak a többszöri felhasználásra szánt jegyzékbe való felvételük bármikori kérelmezését, és észszerűen rövid időn belül feltünteti a jegyzékben az összes minősített beszállítót.
11. Ha a többszöri felhasználásra szánt jegyzékben nem szereplő beszállító a 21.10. cikk (2) bekezdésében meghatározott határidőn belül részvételi jelentkezést ad be a többszöri felhasználásra szánt jegyzéken alapuló beszerzésben, és benyújt minden előírt dokumentumot, a beszerzést végző szerv megvizsgálja a jelentkezést. A beszerzést végző szerv nem zárhatja ki a beszállítót a mérlegelésből azon az alapon, hogy nem rendelkezett elegendő idővel arra, hogy megvizsgálja a jelentkezést, kivéve, ha kivételes esetekben, a beszerzés bonyolultsága miatt a beszerzést végző szerv nem képes elvégezni a jelentkezés vizsgálatát az ajánlatok benyújtására rendelkezésre bocsátott határidőn belül.
12. Az egyik Félnek a 21-A. vagy a 21-B. melléklet B. vagy C. szakaszának hatálya alá tartozó, beszerzést végző szerve felhasználhatja szándékolt beszerzésről szóló hirdetményként azt a hirdetményt, amely alapján az érdekelt beszállítók kérelmezhetik a többszöri felhasználásra szánt jegyzékbe való felvételüket, feltéve, hogy:
|
(a) |
a hirdetményt az e cikk (7) bekezdésével összhangban teszik közzé, és az tartalmazza az e cikk (8) bekezdésében előírt információkat, a 21.6. cikk (2) bekezdésében előírt információk közül annyit, amennyi rendelkezésre áll, és egy nyilatkozatot arról, hogy a hirdetmény szándékolt beszerzésről szóló hirdetménynek minősül, vagy, hogy csak a többszöri felhasználásra szánt jegyzéken szereplő beszállítók kapnak további értesítést a többszöri felhasználásra szánt jegyzék hatálya alá tartozó beszerzésekről; és |
|
(b) |
a beszerzést végző szerv haladéktalanul biztosít az adott beszerzésben való részvételi szándékukat kifejező beszállítók számára elegendő információ ahhoz, hogy felmérhessék az ajánlattételi szándékukat, ideértve a 21.6. cikk (2) bekezdésében előírt valamennyi fennmaradó információt, amennyiben ilyen információ rendelkezésre áll. |
13. A 21-A. vagy a 21-B. melléklet B. vagy C. szakaszának hatálya alá tartozó, beszerzést végző szerv lehetővé teheti egy beszállítónak, aki a (10) bekezdéssel összhangban kérte a többszöri felhasználásra szánt jegyzékbe való felvételét, hogy egy adott közbeszerzés keretében ajánlatot nyújtson be, amennyiben a beszerzést végző szerv számára elegendő idő áll rendelkezésére annak megvizsgálására, hogy a beszállító teljesíti-e a részvétel feltételeit.
14. A beszerzést végző szerv haladéktalanul tájékoztatja a beszerzésben való részvételi jelentkezést vagy a többszöri felhasználásra szánt jegyzékbe való felvétel iránti kérelmet benyújtó beszállítót a beszerzést végző szerv által a jelentkezéssel vagy a kérelemmel kapcsolatban meghozott döntésről.
15. Ha a beszerzést végző szerv elutasítja a közbeszerzésben való részvételre való jelentkezést vagy a többszöri felhasználásra szánt jegyzékbe való felvétel iránti kérelmét, visszavonja a beszállító minősítését, vagy eltávolítja a beszállítót a többszöri felhasználásra szánt jegyzékből, a beszerzést végző szervnek erről haladéktalanul értesítenie kell a beszállítót, és a beszállító kérésére haladéktalanul írásban meg kell indokolnia a döntést.
21.9. cikk
Műszaki leírások és ajánlattételi dokumentáció
1. A beszerző szerv nem készíthet, nem fogadhat el vagy nem alkalmazhat műszaki leírásokat, vagy nem írhat elő megfelelőségértékelési eljárásokat azzal a szándékkal vagy eredménnyel, hogy szükségtelen akadályokat állítson a Felek közötti kereskedelem útjába.
2. A beszerzendő árukra és szolgáltatásokra vonatkozó műszaki leírások rögzítésekor a beszerzést végző szerv adott esetben:
|
(a) |
a tervezési és leíró jellemzők helyett a teljesítmény- és funkcionális követelmények tekintetében határozza meg a műszaki leírást; és |
|
(b) |
a műszaki leírásokat nemzetközi szabványokra alapozza, ha ilyen szabványok léteznek, vagy egyébként nemzeti műszaki szabályokra, elismert nemzeti szabványokra vagy építési kódexekre. |
3. Amennyiben a műszaki leírások tervezési vagy leíró jellemzőket tartalmaznak, a beszerzést végző szerv adott esetben a „vagy ezzel egyenértékű” szavaknak az ajánlattételi dokumentációban való szerepeltetésével köteles jelezni, hogy figyelembe veszi azokat az egyenértékű árukra vagy szolgáltatásokra irányuló ajánlatokat, amelyek igazolhatóan teljesítik a beszerzés követelményeit.
4. A beszerzést végző szerv nem írhat elő olyan műszaki leírásokat, amelyek bizonyos védjegyet vagy kereskedelmi nevet, szabadalmat, szerzői jogot, formatervet, típust, konkrét származást, gyártót vagy beszállítót követelnek meg, vagy azokra hivatkoznak, kivéve, ha a beszerzési követelményeknek nincs más kellően pontos és érthető leírási módja, és feltéve, hogy a beszerzést végző szerv az ajánlattételi dokumentációban a „vagy ezzel egyenértékű” szavakat szerepelteti.
5. A beszerzést végző szerv nem kér vagy fogad el beszerzésre vonatkozó műszaki leírások előkészítése vagy elfogadása során felhasználható tanácsot olyan személytől, aki üzletileg érdekelt lehet a beszerzésben olyan módon, amely a versenyt akadályozhatja.
6. A Fél lehetővé teheti a beszerzést végző szervei számára, hogy környezetvédelmi és társadalmi megfontolásokat vegyenek figyelembe, feltéve, hogy azok megkülönböztetéstől mentesek, és hogy kapcsolódnak a szerződés tárgyához.
7. Az egyértelműség érdekében: a Fél, ideértve annak beszerző szerveit is, e cikkel összhangban elkészíthet, elfogadhat vagy alkalmazhat olyan műszaki leírásokat, amelyek a természeti erőforrások megőrzésére vagy a környezetvédelem előmozdítására irányulnak.
8. A beszerzést végző szervnek a beszállítók rendelkezésére kell bocsátania az ajánlattételi dokumentációt, amely a beszállítók számára az ajánlatok elkészítéséhez és benyújtásához szükséges összes információt tartalmazza. Hacsak a szándékolt beszerzésről szóló hirdetmény már nem tartalmazza, az ilyen dokumentációnak a következők teljes körű leírását kell tartalmaznia:
|
(a) |
a beszerzés leírását, a beszerzés tárgyát képező áruk vagy szolgáltatások jellegét és mennyiségét is ideértve, illetve ha a mennyiség nem ismert, a becsült mennyiséget és minden más teljesítendő követelményt, a műszaki leírást, a megfelelőség igazolását, a terveket, a rajzokat és útmutatókat is ideértve; |
|
(b) |
a beszállítókra vonatkozó részvételi feltételeket, a beszállítók által a részvételi feltételekkel kapcsolatban megküldendő információk és dokumentumok listáját is ideértve; |
|
(c) |
a szerződés odaítélésekor a beszerzést végző szerv által alkalmazandó valamennyi bírálati szempontot, és az ilyen szempontok relatív jelentőségét, kivéve azokat az eseteket, ahol az ár az egyetlen szempont; |
|
(d) |
ha a beszerzést végző szerv elektronikus eszközökkel fogja lefolytatni a beszerzést, a hitelesítéssel és titkosítással kapcsolatos valamennyi követelményt vagy az információ elektronikus úton történő benyújtásához kapcsolódó más követelményeket; |
|
(e) |
ha a beszerzést végző szerv elektronikus árverést fog alkalmazni, az árverés alapjául szolgáló szabályok ismertetését, ideértve az ajánlatnak a bírálati szempontokkal kapcsolatos elemeinek meghatározását is; |
|
(f) |
ha az ajánlatokat nyilvánosan fogják felbontani, az ajánlatok felbontásának dátumát, időpontját és helyét, valamint adott esetben az ajánlatok felbontásánál jelenlétre jogosultakat; |
|
(g) |
minden más feltétel, ideértve a fizetési feltételeket és az ajánlatok benyújtási módjainak bármilyen meghatározását, így a nyomtatott formában vagy elektronikus úton történő benyújtást; és |
|
(h) |
az áruk szállítására vagy a szolgáltatások nyújtására meghatározott határidőket. |
9. A beszerzés tárgyát képező áruk szállítására vagy a szolgáltatások nyújtására meghatározott határidők meghatározása során a beszerzést végző szerv olyan tényezőket vesz figyelembe, mint a beszerzés bonyolultsága, az alvállalkozók bevonásának várható mértéke és az áruk előállításához, kiraktározásához és az eladás helyéről való elszállításához, illetve a szolgáltatás nyújtásához szükséges valós időtartam.
10. A tervezett beszerzésről szóló hirdetményben vagy az ajánlattételi dokumentációban megadott bírálati szempontok – többek között – ár- és egyéb költségtényezőket, valamint minőségi, műszaki értékkel, környezeti jellemzőkkel és teljesítési feltételekkel kapcsolatos szempontokat is tartalmazhatnak.
11. A beszerzést végző szerv haladéktalanul:
|
(a) |
rendelkezésre bocsátja az ajánlattételi dokumentációt, annak biztosítása érdekében, hogy az érdekelt beszállítók számára elegendő idő álljon rendelkezésre arra, hogy benyújthassák ajánlataikat; |
|
(b) |
kérelemre átadja az ajánlattételi dokumentációt bármely érdekelt beszállító részére; és |
|
(c) |
válaszol minden lényeges információra irányuló, érdekelt vagy részt vevő beszállító által benyújtott észszerű információkérésre, feltéve, hogy az ilyen információ nem jelent az érintett beszállító számára előnyt más beszállítókhoz képest. |
12. Ha a beszerzést végző szerv a szerződés odaítélését megelőzően megváltoztatja a tervezett beszerzésről szóló hirdetményben vagy a részt vevő beszállítók rendelkezésére bocsátott ajánlattételi dokumentációban meghatározott szempontokat vagy követelményeket, vagy módosítja, vagy újra kiadja a hirdetményt vagy a pályázati dokumentációt, írásban megküld minden ilyen módosítást vagy a módosított vagy újból közzétett hirdetményt vagy a pályázati dokumentációt:
|
(a) |
az információ módosításának, megváltozásának vagy újbóli kiadásának időpontjában a beszerzésben részt vevő valamennyi beszállítónak, ha az említett beszállítók ismertek a beszerzést végző szerv számára, és minden más esetben az eredeti információ rendelkezésre bocsátásával megegyező módon; és |
|
(b) |
megfelelő időben, lehetővé téve az említett beszállítók számára, hogy adott esetben módosíthassák és ismét benyújthassák a módosított ajánlataikat. |
21.10. cikk
Időtartamok
1. A beszerzést végző szervnek saját indokolt igényeivel összhangban elegendő időt kell biztosítania a beszállítók számára ahhoz, hogy előkészítsék és benyújtsák részvételi jelentkezéseiket és ajánlataikat, figyelemmel olyan tényezőkre, mint:
|
(a) |
a beszerzés természete és összetettsége; |
|
(b) |
alvállalkozók bevonásának várható mértéke; és |
|
(c) |
az ajánlatoknak a másik Fél területén vagy a beszerző szerv területén található pontokról történő, nem elektronikus úton történő továbbításához szükséges idő, amennyiben nem kerül sor elektronikus eszközök használatára. |
A határidők, beleértve azok meghosszabbítását is, valamennyi érdekelt vagy résztvevő beszállító esetében azonosak.
2. A meghívásos eljárást alkalmazó beszerzést végző szerv megállapítja, hogy a részvételi jelentkezések benyújtásának határideje elvileg nem lehet a tervezett beszerzésről szóló hirdetmény közzétételének napjától számított 25 napnál rövidebb. Ha a beszerzést végző szerv által megfelelően indokolt sürgősség miatt e határidő nem betartható, a határidő 10 napnál nem rövidebb időtartamra rövidíthető.
3. A (4), (5), (7) és (8) bekezdésben foglaltak kivételével a beszerzést végző szerv az ajánlattételi határidőt 40 napnál nem rövidebb időtartamban határozza meg:
|
(a) |
nyílt eljárás esetében a szándékolt beszerzésről szóló hirdetmény közzétételének napjától számítva; vagy |
|
(b) |
meghívásos pályázati eljárás esetében attól a naptól számítva, hogy a beszerzést végző szerv megküldte a beszállítónak az ajánlattételi felhívást, attól függetlenül, hogy alkalmaz-e többszöri felhasználásra szánt jegyzéket vagy sem. |
4. A beszerzést végző szerv lerövidítheti a (3) bekezdéssel összhangban meghatározott ajánlattételi határidőt 10 napnál nem rövidebb időtartamra, ha:
|
(a) |
a beszerzést végző szerv a 21.6. cikk (4) bekezdése szerint tervezett beszerzésről szóló hirdetményt tett közzé a szándékolt beszerzésről szóló hirdetmény közzétételét legalább 40 nappal, de legfeljebb 12 hónappal megelőzően, és a tervezett beszerzésről szóló hirdetmény tartalmazza a következőket:
|
|
(b) |
a beszerzést végző szerv a megújítható szerződések esetében a szándékolt beszerzésről szóló hirdetményben jelzi, hogy a későbbi hirdetményekben szereplő ajánlattételi határidőket e bekezdés alapján határozza meg; vagy |
|
(c) |
a beszerzést végző szerv által megfelelően indokolt sürgősség miatt a (3) bekezdéssel összhangban megállapított ajánlattételi határidő nem tartható be. |
5. A beszerző szerv a következő feltételek fennállása esetén feltételenként öt nappal lerövidítheti a (3) bekezdéssel összhangban meghatározott ajánlattételi határidőt:
|
(a) |
a szándékolt beszerzésről szóló hirdetmény közzététele elektronikus úton történik; |
|
(b) |
a teljes ajánlattételi dokumentációt elektronikus úton bocsátják rendelkezésre a szándékolt beszerzésről szóló hirdetmény közzétételének napjától; és |
|
(c) |
a beszerzést végző szerv elektronikus úton fogadja az ajánlatokat. |
6. Az (5) bekezdésnek a (4) bekezdéssel összefüggésben történő alkalmazása semmiképpen sem eredményezheti a (3) bekezdéssel összhangban meghatározott ajánlattételi határidőnek a szándékolt beszerzésről szóló hirdetmény közzétételének napjától számított 10 napnál rövidebb időtartamra történő lerövidítését.
7. E cikk bármely egyéb rendelkezésétől eltérően abban az esetben, ha a beszerzést végző szerv kereskedelmi árukat vagy szolgáltatásokat, illetve azok bármilyen kombinációját szerzi be, a (3) bekezdéssel összhangban az ajánlattételi határidőt lerövidítheti 13 napnál nem rövidebb időtartamra, feltéve, hogy a beszerzést végző szerv elektronikus úton egy időben teszi közzé a szándékolt beszerzésről szóló hirdetményt és a teljes ajánlattételi dokumentációt. Ha ezenkívül a beszerzést végző szerv a kereskedelmi árukra vagy szolgáltatásokra benyújtott ajánlatokat elektronikus úton fogadja, a (3) bekezdéssel összhangban meghatározott határidőt lerövidítheti 10 napnál nem rövidebb időtartamra.
8. Ha a 21-A. vagy a 21-B. melléklet B. vagy C. szakaszának hatálya alá tartozó beszerzést végző szerv kiválasztotta valamennyi vagy egy korlátozott számú minősített beszállítót, az ajánlattétel időtartamát a beszerzést végző szerv és a kiválasztott beszállítók közös megegyezésével állapíthatják meg. Megegyezés hiányában az időtartam nem lehet 10 napnál rövidebb.
21.11. cikk
Tárgyalás
1. A Fél előírhatja a beszerzést végző szervei számára, hogy tárgyalásokat folytassanak a beszállítókkal, ha:
|
(a) |
a beszerzést végző szerv kifejezte a tárgyalások folytatására irányuló szándékát a 21.6. cikk (1) bekezdésében előírt, a szándékolt beszerzésről szóló hirdetményben; vagy |
|
(b) |
ha az értékelésből az állapítható meg, hogy egyetlen ajánlatot sem lehet nyilvánvalóan legkedvezőbbnek minősíteni a szándékolt beszerzésről szóló hirdetményben vagy az ajánlattételi dokumentációban meghatározott egyedi bírálati szempontok alapján. |
2. A beszerzést végző szerv:
|
(a) |
biztosítja, hogy a tárgyalásban részt vevő beszállítók elutasítására a szándékolt beszerzésről szóló hirdetményben vagy az ajánlattételi dokumentációban megadott bírálati szempontoknak megfelelően kerüljön sor; és |
|
(b) |
a tárgyalások lezárásakor minden versenyben maradó, részt vevő beszállítónak biztosítania kell egy közös határidőt bármilyen új vagy módosított ajánlat benyújtására. |
21.12. cikk
Korlátozott körű tendereljárás
1. Feltéve, hogy nem a beszállítók közötti verseny elkerülésére, belföldi beszállítóinak védelmére vagy oly módon alkalmazzák, amely hátrányos megkülönböztetést jelent a másik Fél beszállítóival szemben, a beszerzést végző szerv korlátozott körű tendereljárást alkalmazhat, és dönthet úgy, hogy nem alkalmazza a 21.6–21.8. cikket, a 21.9. cikk (8)–(12) bekezdését, valamint a 21.10., a 21.11., a 21.13. és a 21.14. cikket a következő körülmények bármelyikének fennállta esetén:
|
(a) |
feltéve, hogy az ajánlattételi dokumentáció előírásait nem módosítják lényegesen, ha:
|
|
(b) |
ha az árukat vagy szolgáltatásokat csak egy bizonyos beszállító szállíthatja vagy nyújthatja, és nem létezik észszerű alternatíva vagy nem léteznek helyettesítő áruk vagy szolgáltatások, a következő okok miatt:
|
|
(c) |
az árut szállító vagy a szolgáltatást nyújtó eredeti nyertes beszállító általi olyan kiegészítő teljesítések esetén, amelyek nem képezték az eredeti beszerzés részét, ha az ilyen pótlólagos áruk vagy szolgáltatások szállítójának megváltoztatása:
|
|
(d) |
amennyiben feltétlenül szükséges, ha a beszerzést végző szerv által előre nem látható események által előidézett rendkívüli sürgősségi okokból az árukat vagy szolgáltatásokat nyílt vagy meghívásos eljárással nem lehet időben beszerezni; |
|
(e) |
árupiacon vásárolt áruk esetében; |
|
(f) |
ha egy beszerzést végző szerv olyan prototípusokat vagy első árut, illetve szolgáltatást vásárol, amelyet egyedi kutatási, kísérleti, tanulmányi vagy eredeti fejlesztési szerződés keretében vagy céljából a beszerzést végző szerv kérésére fejlesztettek ki; az első termék vagy szolgáltatás eredeti kifejlesztése magában foglalhat korlátozott mértékű gyártást vagy szolgáltatásnyújtást annak érdekében, hogy felölelje a helyszínen végzett vizsgálat eredményeit, és kimutatható legyen, hogy a termék vagy szolgáltatás alkalmas a minőségi szabványok szempontjából elfogadható mennyiségben történő gyártásra vagy szolgáltatás nyújtására, de nem tartalmaz mennyiségi előállítást vagy szolgáltatásnyújtást a piacképesség megalapozására, illetve a kutatási és fejlesztési költségek fedezésére; |
|
(g) |
rendkívül előnyös feltételekkel lebonyolított vásárlások esetében, amely feltételek csak nagyon rövid ideig állnak fenn szokatlan értékesítések esetén, mint például a felszámolás, csődgondokság általi vagy csőd miatti értékesítések, tehát nem a rendszeres beszállítóktól történő szokásos vásárlások esetében; vagy |
|
(h) |
ha a szerződést a tervpályázat nyertesének ítélik oda, feltéve, hogy:
|
2. A beszerzést végző szerv írásbeli jelentést készít minden, az (1) bekezdés alapján odaítélt szerződésről. A jelentés tartalmazza a beszerzést végző szerv nevét, a beszerzett áruk vagy szolgáltatások értékét és fajtáját, valamint egy, az (1) bekezdésben szereplő, a korlátozott körű tendereljárás alkalmazását indokoló körülményeket és feltételeket bemutató nyilatkozatot.
21.13. cikk
Elektronikus árverések
Ha a beszerzést végző szerv elektronikus árverés útján szándékozik az érintett közbeszerzést lefolytatni, az elektronikus árverés megkezdése előtt mindegyik résztvevő rendelkezésére kell bocsátania a következőket:
|
(a) |
az automatikus értékelési módszert, az ajánlattételi dokumentációban meghatározott bírálati szempontokon alapuló matematikai képletet is ideértve, amelyet az árverés során az ajánlatok automatikus rangsorolására vagy újbóli rangsorolására használnak fel; |
|
(b) |
az ajánlat elemeire vonatkozó bármilyen első értékelés eredményeit, amennyiben a szerződést a legelőnyösebb ajánlat alapján ítélik oda; és |
|
(c) |
az árverés lefolytatásához kapcsolódó bármilyen más vonatkozó információt. |
21.14. cikk
Az ajánlatok kezelése és a szerződések odaítélése
1. A beszerzést végző szerv az összes ajánlatot olyan eljárások részeként fogadja, bontja fel és kezeli, amelyek biztosítják a beszerzési eljárás tisztességességét és pártatlanságát, valamint az ajánlatok bizalmasan történő kezelését.
2. Ha a beszerzést végző szerv bármelyik beszállítónak lehetőséget ad nem szándékolt formai hibák javítására az ajánlatok felbontása és a szerződés odaítélése között, ugyanezt a lehetőséget kell biztosítania az összes beszállítónak.
3. Ahhoz, hogy az odaítélésről dönthessenek, az ajánlatot írásban kell benyújtani, és a felbontás időpontjában meg kell felelnie a hirdetményekben és az ajánlattételi dokumentációban meghatározott alapvető követelményeknek, és a részvételi feltételeknek eleget tevő beszállítótól kell származnia.
4. Hacsak a beszerzést végző szerv meg nem állapítja, hogy a szerződés odaítélése nem szolgálja a közérdeket, a beszerzést végző szervnek a szerződést annak a beszállítónak kell odaítélnie, amelyről megállapította, hogy alkalmas a szerződés feltételeinek teljesítésére, és annak a beszállítónak, amely kizárólag a hirdetményekben és a pályázati dokumentációban meghatározott bírálati szempontok alapján a következőt nyújtotta be:
|
(a) |
a legelőnyösebb ajánlatot; vagy |
|
(b) |
ahol az ár volt az egyetlen szempont, a legalacsonyabb árat tartalmazó ajánlatot. |
5. Ha a beszerzést végző szervhez a többi benyújtott ajánlathoz képest kirívóan alacsony árat tartalmazó ajánlat érkezik, kérheti annak bizonyítását, hogy a beszállító megfelel a részvétel feltételeinek, és képes a szerződés feltételeinek teljesítésére.
6. A beszerzést végző szerv nem élhet opciókkal, nem állhat el a beszerzéstől, vagy nem módosíthat odaítélt szerződéseket olyan módon, amely az e fejezet szerinti kötelezettségek megkerülését szolgálja.
7. A Felek általános szabályként az odaítélés és a szerződés megkötése között várakozási időt biztosíthatnak annak érdekében, hogy a sikertelen ajánlattevők számára elegendő idő álljon rendelkezésre az odaítélésről szóló határozat felülvizsgálatára és megtámadására.
21.15. cikk
A beszerzési információk átláthatósága
1. A beszerzést végző szerv haladéktalanul tájékoztatja a beszerzésben részt vevő beszállítókat a szerződés odaítéléséről szóló döntéséről, és a tájékoztatást a beszállító kérésére írásban is megteszi. A 21.16. cikk (2) és (3) bekezdésére figyelemmel a beszerzést végző szerv kérésre indokolást küld az elutasított beszállítónak, amelyben ismerteti az ajánlat elutasításának okait és a nyertes beszállító ajánlatának relatív előnyeit.
2. A beszerzést végző szerv legkésőbb az e fejezet hatálya alá tartozó egyes szerződések odaítélésétől számított 72 napon belül hirdetményt tesz közzé a 21-A. vagy a 21-B. melléklet I. szakaszában felsorolt, megfelelő nyomtatott vagy elektronikus médiumban. Ha a beszerzést végző szerv csak elektronikus médiumban teszi közzé a hirdetményt, az információknak észszerű ideig könnyen hozzáférhetőnek kell maradniuk. A hirdetménynek legalább a következő információkat kell tartalmaznia:
|
(a) |
a beszerzett áruk vagy szolgáltatások leírása; |
|
(b) |
a beszerzést végző szerv neve és címe; |
|
(c) |
a nyertes beszállító neve és címe; |
|
(d) |
a nyertes ajánlat értéke, illetve a szerződés odaítélésénél figyelembe vett legmagasabb és legalacsonyabb értékű ajánlat; |
|
(e) |
az odaítélés dátuma; és |
|
(f) |
az alkalmazott beszerzési módszer típusa, valamint amennyiben a 21.12. cikkel összhangban korlátozott körű tendereljárást alkalmaztak, az ilyen eljárás alkalmazását indokoló körülmények leírása. |
3. A beszerzést végző szerv a szerződés odaítélését követően legalább három évig megőrzi a következőket:
|
(a) |
az érintett közbeszerzésekkel kapcsolatos beszerzési eljárásokra és szerződések odaítélésére vonatkozó dokumentáció és jelentések, beleértve a 21.12. cikk (2) bekezdésében előírt jelentéseket; és |
|
(b) |
azon adatok, amelyek biztosítják az érintett közbeszerzések lefolytatásának elektronikus és megfelelő módon történő nyomonkövethetőségét. |
4. A Felek az e fejezet hatálya alá tartozó beszerzéseikkel kapcsolatban statisztikai adatokat gyűjtenek és cserélnek éves szinten (86). Az említett statisztikai jelentéseknek az érintett Fél e fejezet hatálya alá tartozó, valamennyi beszerző szerve által odaítélt szerződések tekintetében tartalmaznia kell az érintett közbeszerzések keretében odaítélt szerződések becsült értékére vonatkozó globális szintű statisztikákat, a beszerzést végző szervek kategóriái szerinti bontásban.
5. Ha ilyen információk rendelkezésre állnak, a felek statisztikai adatokat szolgáltatnak a beszerző szervek által beszerzett termékek és szolgáltatások származási országáról. Az ilyen statisztikák összehasonlíthatóságának biztosítása érdekében a 21.19. cikk alapján létrehozott közbeszerzési albizottság iránymutatást nyújt az alkalmazandó módszerekről. Az e fejezet hatálya alá tartozó beszerzések hatékony nyomon követésének biztosítása érdekében a vegyes tanács határozhat a (4) bekezdésben meghatározott követelmények módosításáról.
6. Amennyiben valamelyik Fél az odaítélt szerződésekről szóló hirdetmények elektronikus formában történő közzétételét írja elő a (2) bekezdés alapján, és a hirdetmények a nyilvánosság számára egységes adatbázison keresztül olyan formában érhetők el, amely lehetővé teszi az odaítélt szerződések elemzését, a Fél a közbeszerzéssel foglalkozó albizottságnak történő jelentéstétel helyett megadhatja a weboldalra mutató hivatkozást, valamint felvilágosítást nyújthat az ilyen adatok eléréséhez és felhasználásához.
21.16. cikk
Az információk közzététele
1. A másik Fél kérésére a Fél haladéktalanul rendelkezésre bocsátja az annak megállapításához szükséges összes információt, hogy az érintett beszerzést tisztességesen, pártatlanul és e fejezettel összhangban folytatták-e le, a nyertes ajánlat jellemzőiről és relatív előnyeiről szóló információt is ideértve. Az a Fél, amelyhez az információ beérkezik, nem adhatja tovább az említett információt egyik beszállítónak sem, ha ez a jövőbeli ajánlatok közötti versenyt veszélyeztetné, kivéve, ha megszerezte az információt nyújtó Fél hozzájárulását.
2. E fejezet bármely más rendelkezése ellenére a Felek, ideértve a beszerzést végző szerveiket, nem bocsátanak a beszállítók rendelkezésére olyan információkat, amelyek sérthetik a beszállítók közötti tisztességes versenyt.
3. E fejezet egyetlen rendelkezése sem értelmezendő úgy, hogy az kötelezné a Feleket, ideértve azok beszerzést végző szerveit, hatóságait és felülvizsgálati testületeit bizalmas információk közzétételére, amennyiben a közzététel:
|
(a) |
akadályozná a bűnüldözést; |
|
(b) |
sértheti a beszállítók közötti tisztességes versenyt; |
|
(c) |
sértené egyes személyek jogos üzleti érdekeit, ideértve a szellemi tulajdon védelmét; vagy |
|
(d) |
más módon ellentétes lenne a közérdekkel. |
21.17. cikk
Hazai jogorvoslati eljárások
1. Mindegyik Félnek gyors, hatékony, átlátható és megkülönböztetéstől mentes igazgatási vagy bírósági felülvizsgálati eljárásokat kell biztosítania, amelyeken keresztül az olyan érintett beszerzésekkel összefüggésben, amelyekben a beszállító érdekelt vagy érdekelt volt, a beszállító kifogást emelhet:
|
(a) |
az e fejezetben foglaltak megsértésével kapcsolatban; vagy |
|
(b) |
ha a beszállítónak nem áll jogában a Fél törvényei alapján, hogy közvetlenül kifogást emeljen az e fejezetben foglaltak megsértésével kapcsolatban, az egyik Fél által az e fejezet végrehajtására hozott intézkedéseknek való megfelelés elmulasztásával kapcsolatban. |
Az eljárási szabályokat valamennyi kifogásra vonatkozóan írásba kell foglalni, és általánosan hozzáférhetővé kell tenni.
2. Abban az esetben, amikor egy beszállító olyan érintett közbeszerzéssel összefüggésben, amelyben érdekelt, vagy érdekelt volt, panaszt tesz az (1) bekezdésben meghatározott jogsértéssel vagy mulasztással kapcsolatban, az érintett közbeszerzést végző szerv szerinti Félnek ösztönöznie kell a beszerzést végző szervet és a beszállítót arra, hogy konzultáció keretében keressenek megoldást a panaszra. A beszerzést végző szervnek az ilyen panaszokat pártatlanul és időben kell megvizsgálnia olyan módon, hogy az ne érintse a beszállító részvételét a jelenleg zajló vagy a jövőbeli beszerzésekben, vagy az ahhoz való jogát, hogy igazgatási vagy bírósági felülvizsgálati eljárás részeként jogorvoslattal éljen.
3. Minden beszállítónak elegendő időt kell biztosítani a kifogás elkészítésére és benyújtására, amely semmiképp sem lehet 10 napnál rövidebb attól a naptól számítva, amelyen a beszállító számára a kifogás alapja ismertté vált, vagy észszerűen ismertté kellett válnia.
4. Mindegyik Fél létrehoz vagy kijelöl legalább egy pártatlan közigazgatási vagy bírói hatóságot, amely független a beszerzést végző szerveitől, hogy átvegye és megvizsgálja a beszállítónak az érintett közbeszerzéssel összefüggően felmerült kifogásait.
5. Ha először a (4) bekezdésben említett hatóságtól különböző testület vizsgálja felül a kifogást, a Félnek biztosítania kell, hogy a beszállító fellebbezéssel fordulhasson az eredeti határozat ellen egy pártatlan igazgatási vagy bírói hatósághoz, mely független attól a beszerzést végző szervtől, amelynek beszerzése a kifogás tárgyát képezi.
6. Mindegyik Fél biztosítja, hogy a nem bírósági felülvizsgálati testület határozata vagy bírósági felülvizsgálat alá tartozik, vagy a testület olyan eljárásokkal rendelkezik, amelyek biztosítják a következőket:
|
(a) |
a beszerzést végző szerv írásban válaszol a kifogásra, és a felülvizsgálati testület rendelkezésére bocsátja az összes vonatkozó dokumentumot; |
|
(b) |
az eljárás résztvevőit (a továbbiakban: a résztvevők) megilleti az a jog, hogy a felülvizsgálati testület kifogással kapcsolatos határozathozatala előtt meghallgassák őket; |
|
(c) |
a résztvevőket megilleti a jog, hogy képviseltethessék magukat, és segítséget vehessenek igénybe; |
|
(d) |
a résztvevők számára biztosítani kell, hogy a teljes eljárásban részt vehessenek; |
|
(e) |
a résztvevőknek jogukban áll kérni, hogy az eljárások nyilvánosak legyenek és tanúkat idézhessenek be; és |
|
(f) |
a felülvizsgálati testület a beszállítók kifogásaival kapcsolatos határozatait vagy ajánlásait időben, írásban hozza meg, és minden egyes határozatot vagy ajánlást indokolással lát el. |
7. Mindegyik Fél olyan azonnali átmeneti eljárásokat előíró intézkedéseket fogad el vagy tart fenn, amelyek biztosítják a beszállító számára a beszerzésben való részvétel lehetőségét. Az említett ideiglenes intézkedések a beszerzési eljárás felfüggesztését eredményezhetik. Az ilyen eljárások lehetővé tehetik az érintett érdekek – többek között a közérdek – szempontjából túlnyomóan hátrányos következmények figyelembevételét annak eldöntésekor, hogy kell-e ilyen ideiglenes intézkedéseket alkalmazni. Az intézkedés mellőzésének bármely indokát írásban kell ismertetni.
8. Mindegyik Fél olyan eljárásokat fogad el vagy tart fenn, amelyek korrekciós intézkedéseket vagy az elszenvedett veszteség vagy kár megtérítését írják elő, ha egy felülvizsgálati szerv megállapítja, hogy az (1) bekezdésben említett jogsértés vagy mulasztás történt. Az elszenvedett veszteségért vagy kárért járó kártérítés korlátozható vagy az ajánlat elkészítésének költségeire, vagy a kifogással kapcsolatos költségekre, vagy mindkettőre.
21.18. cikk
Az alkalmazási kör módosítása és helyesbítése
1. Az Európai Unió módosíthatja vagy helyesbítheti a 21-A. mellékletet, és Mexikó módosíthatja vagy helyesbítheti a 21-B. mellékletet.
2. Ha valamelyik Fél módosítani kívánja a 21-A., ileltve a 21-B. mellékletet, az említett Fél:
|
(a) |
írásban értesíti a másik Felet; és |
|
(b) |
az értesítésben ismerteti a másik Fél számára ajánlott megfelelő kompenzációs kiigazításokra irányuló javaslatot, annak érdekében, hogy a módosítást megelőzővel összehasonlítható szintű alkalmazási kört lehessen fenntartani. |
3. A (2) bekezdés b) pontja ellenére, egy adott Félnek nem kell kompenzációs kiigazításokról rendelkeznie, ha a módosítás olyan beszerzést végző szervre vonatkozik, amely felett a Fél ténylegesen megszüntette ellenőrzését vagy befolyását. A 21-A. melléklet C. szakasza, vagy a 21-B. melléklet B. vagy C. szakaszának az egyes államokra vonatkozó 2. aljegyzéke alá tartozó beszerzést végző szervek érintett közbeszerzései feletti kormányzati ellenőrzés vagy befolyás akkor tekinthető ténylegesen megszűntnek, ha a beszerzést végző szerv olyan piacokon van versenynek kitéve, amelyekre a bejutás nem korlátozott.
4. A másik Fél kifogást emelhet a (2) bekezdés a) pontja alapján bejelentett javasolt módosítással szemben, ha vitatja, hogy:
|
(a) |
a (2) bekezdés b) pontja szerint javasolt kiigazítás megfelelő a meglévő, ezen fejezetben előírottal összehasonlítható szintű hatály fenntartásához; |
|
(b) |
a javasolt módosítás olyan beszerzést végző szervre vonatkozik, amely felett a Fél a (3) bekezdésnek megfelelően ténylegesen megszüntette ellenőrzését vagy befolyását. |
A kifogást írásban, a (2) bekezdés a) pontja szerinti értesítés kézhezvételétől számított 45 napon belül kell benyújtani, ellenkező esetben úgy tekintendő, hogy az érintett Fél elfogadta a kiigazítást vagy a módosítást, beleértve a 31. fejezet (Vitarendezés) alkalmazásában is.
5. A 21-A. vagy a 21-B. melléklet következő módosításait tisztán formai jellegű helyesbítésnek kell tekinteni, feltéve, hogy nem érintik az e fejezetben meghatározott meglévő hatályt:
|
(a) |
a beszerzést végző szerv nevében történt változás; |
|
(b) |
a 21-A. vagy a 21-B. melléklet A., B. vagy C. szakaszának hatálya alá tartozó két vagy több szerv egyesülése; és |
|
(c) |
a 21-A. vagy a 21-B. melléklet A., B. vagy C. szakaszának hatálya alá tartozó szerv két vagy több olyan szervre történő szétválása, amelyek mindegyikét hozzáadják a 21-A. vagy a 21-B. melléklet ugyanazon szakasza alá tartozó beszerzést végző szervekhez. |
6. Mindegyik Fél e megállapodás hatálybalépését követően háromévente értesíti a másik Felet a 21-A. vagy a 21-B. melléklet javasolt helyesbítéseiről.
7. Az értesítés kézhezvételétől számított 45 napon belül bármelyik Fél értesítheti a másik Felet a javasolt helyesbítéssel szembeni kifogásáról. Ha egy Fél kifogást nyújt be, magyarázatot kell adnia arra, miért véli úgy, hogy a javasolt helyesbítés nem az (5) bekezdés hatálya alá tartozó változás, és ismertetnie kell a javasolt helyesbítés hatását az e fejezetben előírt alkalmazási körre. Ha az értesítés kézhezvételétől számított 45 napon belül nem terjesztenek elő írásban kifogást, úgy tekintendő, hogy a másik Fél elfogadta a javasolt helyesbítést.
8. Ha a másik Fél kifogást emel a javasolt módosítással vagy helyesbítéssel szemben, a Felek arra törekednek, hogy a kérdést konzultációk útján rendezzék. Ha a kifogás kézhezvételétől számított 60 napon belül nem születik megállapodás, azon Fél, amelyik módosítani vagy helyesbíteni kívánja a 21-A. vagy a 21-B. mellékletet, a 31. fejezet (Vitarendezés) szerinti vitarendezési eljárás elé utalhatja az ügyet. A javasolt módosítás vagy helyesbítés csak akkor lép hatályba, ha ahhoz mindkét Fél hozzájárult, vagy ha a 31.14. cikkel (Zárójelentés) összhangban a vitarendezési testület döntése zárójelentésben így rendelkezik.
21.19. cikk
Közbeszerzési albizottság
Az 1.10. cikk (E megállapodás III. részével foglalkozó albizottságok és egyéb szervek) (1) bekezdésének j) pontja alapján létrehozott, közbeszerzéssel foglalkozó albizottság foglalkozik az e fejezet végrehajtásával és működésével kapcsolatos kérdésekkel, mint például:
|
(a) |
a 21-A. melléklet és a 21-B. melléklet módosítása; |
|
(b) |
a 21-A. mellékletet és a 21-B. mellékletet módosító határozatok előkészítése a vegyes tanács részére; |
|
(c) |
az e fejezettel kapcsolatos közbeszerzésekkel kapcsolatos kérdések, amelyeket valamely Fél az albizottság elé utal; és |
|
(d) |
az e fejezet alkalmazásával kapcsolatos bármely ügy. |
22. FEJEZET
ÁLLAMI TULAJDONBAN LÉVŐ VÁLLALATOK, KÜLÖNLEGES JOGOKKAL VAGY KIVÁLTSÁGOKKAL FELRUHÁZOTT VÁLLALKOZÁSOK ÉS KIJELÖLT MONOPÓLIUMOK
22.1. cikk
Fogalommeghatározások
E fejezet alkalmazásában:
|
(a) |
az OECD keretében kidolgozott államilag támogatott exporthitelről szóló megállapodás, vagy az OECD keretén belül vagy azon kívül kidolgozott valamely jogfolytonos kötelezettségvállalás, amelyet legalább 12 olyan eredeti WTO-tag elfogadott, amely az 1979. január 1-jei megállapodás szerződő fele volt; |
|
(b) |
„kereskedelmi tevékenység”: olyan tevékenységek, amelyek végeredménye a releváns piacon, a vállalkozás által a kínálati és a keresleti feltételek függvényében meghatározott mennyiségben és áron értékesítendő áruk előállítása vagy szolgáltatások nyújtása, és amelyeket haszonszerzési célzattal végeznek (87); |
|
(c) |
„kereskedelmi megfontolások”: az árat, a minőséget, az elérhetőséget, az értékesíthetőséget, a szállítást, valamint a beszerzés vagy értékesítés egyéb feltételeit érintő megfontolások; vagy más olyan tényezők, amelyeket rendes körülmények között figyelembe vesznek egy olyan magánvállalkozás kereskedelmi döntéseinek meghozatalakor, amely piacgazdasági elvek szerint működik a vonatkozó üzletágban vagy iparágban; |
|
(d) |
„kijelölni”: monopóliumot létesíteni vagy engedélyezni, illetve egy monopólium alkalmazási körét kiterjeszteni további árura vagy szolgáltatásra; |
|
(e) |
„kijelölt monopólium”: olyan közjogi vagy magánjogi jogalany – ideértve bármely konzorciumot vagy kormányhivatalt is –, amelyet valamely Fél területén bármely releváns piacon egy adott áru vagy szolgáltatás kizárólagos szolgáltatójának vagy beszerzőjének jelölnek ki, de nem foglalja magában a kizárólagos szellemitulajdon-jogban részesített jogalanyokat csupán az ilyen jogban részesítés okán (88); |
|
(f) |
„különleges jogokkal vagy kiváltságokkal felruházott vállalkozás”: olyan magán- vagy állami vállalkozás, ideértve leányvállalat, amelyet az egyik Fél jogilag vagy ténylegesen különleges jogokkal vagy kiváltságokkal ruházott fel; különleges jogokat és kiváltságokat biztosít egy Fél, ha kijelöli azon vállalkozásokat, vagy korlátozza azok számát, amelyek számára engedélyezett egy áru vagy szolgáltatás nyújtása, és ezt nem objektív, arányos és megkülönböztetésmentes feltételek alapján teszi, ezáltal lényegesen befolyásolva bármely más vállalkozás azon képességét, hogy ugyanazon árut vagy szolgáltatást ugyanazon földrajzi területen lényegében azonos feltételek mellett nyújthassa; |
|
(g) |
„pénzügyi intézmény” és „pénzügyi szolgáltatás”: e fogalmak megegyeznek a 18.1. cikkben (Fogalommeghatározások) foglaltakkal; |
|
(h) |
„államhatalom gyakorlása során nyújtott szolgáltatások”: a GATS-ban, illetve adott esetben a GATS pénzügyi szolgáltatásokról szóló mellékletében meghatározott államhatalom gyakorlása során nyújtott szolgáltatás (89); |
|
(i) |
„állami tulajdonban lévő vállalat”: valamely Fél tulajdonában lévő vagy ellenőrzése alatt álló vállalkozás (90). |
22.2. cikk
Átruházott hatáskör
E megállapodás eltérő rendelkezésének hiányában mindegyik Fél biztosítja, hogy a valamely Fél által szabályozási, igazgatási vagy más kormányzati hatáskörrel felruházott bármely személy, állami tulajdonban lévő vállalat, különleges jogokkal és kiváltságokkal felruházott vállalkozás vagy kijelölt monopólium az említett hatáskör gyakorlása során a szóban forgó Fél e megállapodás szerinti kötelezettségeivel összhangban járjon el.
22.3. cikk
Hatály
1. E fejezet a kereskedelmi tevékenységeket folytató állami tulajdonban lévő vállalatokra, különleges jogokkal vagy kiváltságokkal felruházott vállalkozásokra, valamint kijelölt monopóliumokra alkalmazandó. Amennyiben egy állami tulajdonban lévő vállalat, különleges jogokkal vagy kiváltságokkal felruházott vállalkozás vagy kijelölt monopólium kereskedelmi és nem kereskedelmi (91) tevékenységeket egyaránt folytat, e fejezet hatálya alá csak a kereskedelmi tevékenységek tartoznak.
2. E fejezet nem alkalmazandó a következőkre:
|
(a) |
állami tulajdonban lévő vállalatok, különleges jogokkal vagy kiváltságokkal felruházott vállalkozások és kijelölt monopóliumok, amennyiben a 21.1. cikk (Fogalommeghatározások) c) pontjában meghatározott, e megállapodás hatálya alá tartozó beszerzést végző szervként járnak el; |
|
(b) |
az államhatalom gyakorlása során nyújtott bármely szolgáltatás; |
|
(c) |
a következők által végzett tevékenységek:
|
|
(d) |
állami tulajdonban lévő vállalatok, különleges jogokkal vagy kiváltságokkal felruházott vállalkozások és kijelölt monopóliumok, amennyiben a küszöbérték meghatározásának időpontjában a kereskedelmi tevékenységéből származó éves bevétel kevesebb mint 200 millió különleges lehívási jog volt az előző három egymást követő pénzügyi év bármelyikében. |
3. A 22.6. cikk nem alkalmazandó az állami tulajdonban lévő vállalat, a különleges jogokkal vagy kiváltságokkal felruházott vállalkozás vagy a kijelölt monopólium által – kormányzati megbízás alapján – nyújtott pénzügyi szolgáltatásokra, ha az említett pénzügyi szolgáltatások nyújtása:
|
(a) |
támogatja az exportot vagy az importot, feltéve, hogy e szolgáltatások nyújtása:
|
|
(b) |
támogatja a Fél területén kívüli magánberuházásokat, feltéve, hogy e szolgáltatások nyújtása:
|
|
(c) |
e megállapodással összhangban álló feltételek mellett történik, feltéve, hogy a pénzügyi szolgáltatások e megállapodás hatálya alá tartoznak. |
4. A 22.6. cikk nem alkalmazandó a 10.5. cikk (Hatály) (2) bekezdésének c)–e) pontjában meghatározott ágazatokra.
5. A 22.6. cikk annyiban nem alkalmazandó valamely Fél állami tulajdonban lévő vállalataira, különleges jogokkal vagy kiváltságokkal felruházott vállalkozásaira és kijelölt monopóliumaira, amennyiben azok a következők szerint hajtanak végre beszerzéseket, illetve értékesítenek árukat vagy szolgáltatásokat:
|
(a) |
bármely meglévő nem megfelelő intézkedés, amelyet a Fél a 10.12. (A megállapodásnak nem megfelelő intézkedések és kivételek), a 11.8. (A megállapodásnak nem megfelelő intézkedések és kivételek) vagy a 18.12. (Fenntartások és nem megfelelő intézkedések) cikkel összhangban fenntart, folytat, megújít vagy módosít az I. mellékletben (Meglévő intézkedések) és a VI. melléklet (Pénzügyi szolgáltatások) VI-A. vagy VI-B. függelékének B. szakaszában meghatározottak szerint; vagy |
|
(b) |
bármely nem megfelelő intézkedés, amelyet a Fél a 10.12. (A megállapodásnak nem megfelelő intézkedések és kivételek), a 11.8. (A megállapodásnak nem megfelelő intézkedések és kivételek) vagy a 18.12. (Fenntartások és nem megfelelő intézkedések) cikkel összhangban ágazatok, alágazatok vagy tevékenységek tekintetében elfogad vagy fenntart a II. mellékletben (Jövőbeli intézkedések) és a VI. melléklet (Pénzügyi szolgáltatások) VI-A. vagy VI-B. függelékének B. szakaszában meghatározottak szerint. |
6. A Felek osztják azon értelmezést, hogy a 22-A. melléklet alapján elfogadott vagy fenntartott, vagy az e fejezet hatálya alól kizárt intézkedés fenntartható, feltéve, hogy az ilyen intézkedést – amennyiben a WTO-egyezmény hatálya alá tartozik – az ilyen intézkedést hozó Félnek a WTO-egyezmény szerinti jogaival és kötelezettségeivel összhangban alkalmazzák (94).
22.4. cikk
Nem megfelelő tevékenységek
A 22.6. cikk nem alkalmazandó a 22-A. mellékletben felsorolt állami tulajdonban lévő vállalatok vagy kijelölt monopóliumok nem megfelelő tevékenységeire, az említett mellékletben foglaltakkal összhangban.
22.5. cikk
Általános rendelkezések
1. A Felek e fejezetből fakadó jogainak és kötelezettségeinek sérelme nélkül, e fejezet egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, mint ami megakadályozza, hogy a Felek állami tulajdonban lévő vállalatokat létesítsenek vagy tartsanak fenn, vállalkozásokat különleges jogokban és kiváltságokban részesítsenek, illetve monopóliumokat jelöljenek ki vagy tartsanak fenn.
2. A Fél nem kérhet vagy bátoríthat egy állami tulajdonban lévő vállalatot, különleges jogokkal vagy kiváltságokkal felruházott vállalkozást, illetve kijelölt monopóliumot arra, hogy e fejezettel ellentétesen járjon el.
22.6. cikk
Megkülönböztetéstől mentes bánásmód és kereskedelmi megfontolások
1. Mindegyik Fél biztosítja, hogy az egyes állami tulajdonban lévő vállalataik, különleges jogokkal és kiváltságokkal felruházott vállalkozásaik, illetve kijelölt monopóliumaik a kereskedelmi tevékenységek gyakorlása során:
|
(a) |
kereskedelmi megfontolások szerint járjanak el az áruk vagy szolgáltatások beszerzése vagy értékesítése során, kivéve a közszolgáltatási feladataik bármely feltételének teljesítése céljából, amely nem ellentétes a b) vagy c) ponttal; |
|
(b) |
egy áru vagy szolgáltatás beszerzése során:
|
|
(c) |
egy áru vagy szolgáltatás értékesítése során:
|
2. Feltéve, hogy ilyen eltérő feltételeket vagy elutasításokat kereskedelmi megfontolásoknak megfelelően alkalmazzák, az (1) bekezdés nem zárja ki, hogy az állami tulajdonban lévő vállalatok, a különleges jogokkal vagy kiváltságokkal felruházott vállalkozások vagy a kijelölt monopóliumok:
|
(a) |
az (1) bekezdésben meghatározottaktól eltérő feltételek mellett szerezzenek be vagy szállítsanak árukat vagy szolgáltatásokat, ideértve az árral kapcsolatos feltételeket is; vagy |
|
(b) |
elutasítsák áruk vagy szolgáltatások beszerzését vagy szállítását. |
22.7. cikk
Szabályozási keret
1. A Felek törekednek arra, hogy tiszteletben tartják és a lehető legjobban használják fel a vonatkozó nemzetközi standardokat, többek között az állami tulajdonban lévő vállalatok irányítására vonatkozó OECD-iránymutatásokat.
2. Mindegyik Fél biztosítja, hogy az általa létrehozott vagy fenntartott bármely szabályozó szerv és szabályozói tevékenységet végző illetékes hatóság:
|
(a) |
a szabályozói tevékenység hatékonysága érdekében független minden vállalkozástól, amelyet a szabályozó szerv vagy illetékes hatóság szabályoz, és azoknak nem tartozik számot adni; és |
|
(b) |
hasonló körülmények között pártatlanul (96) jár el minden olyan vállalkozással szemben, amelyet az említett szabályozó szerv vagy illetékes hatóság szabályoz, beleértve az állami tulajdonban lévő vállalatokat, a különleges jogokkal vagy kiváltságokkal felruházott vállalkozásokat és a kijelölt monopóliumokat (97). |
3. Az egyes Feleknek biztosítaniuk kell, hogy a jogszabályok és egyéb rendelkezések érvényesítésére következetesen és megkülönböztetésmentes módon kerüljön sor, ideértve az állami tulajdonú vállalkozások, a különleges jogkörökkel és kiváltságokkal felruházott vállalkozások és a kijelölt monopóliumok tekintetében is.
22.8. cikk
Átláthatóság
1. Az egyes Felek a másik Fél írásbeli kérésére haladéktalanul rendelkezésre bocsátják a következő információkat valamely állami tulajdonban lévő vállalatra, különleges jogokkal vagy kiváltságokkal felruházott vállalkozásra vagy kijelölt monopóliumra vonatkozóan, feltéve, hogy a kérelem tartalmazza annak magyarázatát, hogy az adott állami tulajdonban lévő vállalat, különleges jogokkal vagy kiváltságokkal felruházott vállalkozás vagy kijelölt monopólium tevékenységei miként befolyásolhatják a kérelmező Fél e fejezet szerinti érdekeit:
|
(a) |
a megkeresett Fél és annak állami tulajdonban lévő vállalatai, különleges jogokkal vagy kiváltságokkal felruházott vállalkozásai, vagy kijelölt monopóliumai által halmozottan birtokolt részesedések százalékos aránya, valamint az említettek által halmozottan birtokolt szavazati jogok százalékos aránya az állami tulajdonban lévő vállalatban, különleges jogokkal vagy kiváltságokkal felruházott vállalkozásban vagy kijelölt monopóliumban; |
|
(b) |
a megkeresett Fél és annak állami tulajdonban lévő vállalatai, különleges szavazati jogokkal vagy kiváltságokkal felruházott vállalkozásai, vagy kijelölt monopóliumai által halmozottan birtokolt különleges részvények vagy különleges szavazati jogok vagy egyéb különleges jogok leírása abban a mértékben, amennyiben az említett jogok különböznek azon jogoktól, amelyek az állami tulajdonban lévő vállalat, különleges jogokkal vagy kiváltságokkal felruházott vállalkozás vagy a kijelölt monopólium általános törzsrészvényeihez kapcsolódnak; |
|
(c) |
az állami tulajdonban lévő vállalat, a különleges jogokkal vagy kiváltságokkal felruházott vállalkozás vagy a kijelölt monopólium szervezeti felépítése, igazgatótanácsának vagy azzal egyenértékű testületének összetétele, a tisztségviselőként vagy az igazgatótanács vagy azzal egyenértékű testület tagjaként szolgáló tisztviselő hivatalos beosztása; |
|
(d) |
az állami tulajdonban lévő vállalatokat, a különleges jogokkal vagy kiváltságokkal felruházott vállalkozásokat vagy a kijelölt monopóliumokat szabályozó vagy ellenőrző kormányzati hivatalok vagy közjogi szervek leírása, az említett hivatalok vagy közjogi szervek által rájuk rótt jelentési kötelezettségek leírása, amennyiben megvalósítható, valamint az említett kormányzati hivataloknak vagy bármely közjogi szervnek a vezető tisztségviselők, valamint az igazgatótanács vagy más egyenértékű testület tagjainak a kinevezésével, elbocsátásával vagy díjazásával kapcsolatos jogai és gyakorlata (98); |
|
(e) |
az állami tulajdonban lévő vállalat, a különleges jogokkal, kiváltságokkal felruházott vállalkozás vagy a kijelölt monopólium éves bevétele és összes eszköze a legutóbbi olyan hároméves időszak alatt, amelyről rendelkezésre áll információ; |
|
(f) |
bármely olyan mentesség, amely az állami tulajdonban lévő vállalatot, különleges jogokkal vagy kiváltságokkal felruházott vállalkozást vagy kijelölt monopóliumot megilleti a megkeresett Fél joga szerint; és |
|
(g) |
bármely további információ, amely az állami tulajdonban lévő vállalatra, a különleges jogokkal vagy kiváltságokkal felruházott vállalkozásra vagy a kijelölt monopóliumra vonatkozik és nyilvánosan hozzáférhető, beleértve az éves pénzügyi jelentéseket és a harmadik fél által végzett ellenőrzéseket. |
2. Ha a kért információ nem áll rendelkezésre, a megkeresett Fél írásban értesíti a kérelmező Felet ennek indokairól.
3. Ha egy Fél az e cikkel összhangban benyújtott kérelem alapján írásbeli információt nyújt, és a megkereső Felet tájékoztatja arról, hogy az említett információt bizalmasnak tekinti, a megkereső Fél nem hozhatja nyilvánosságra az információt az információt szolgáltató Fél előzetes hozzájárulása nélkül.
23. FEJEZET
VERSENYPOLITIKA
23.1. cikk
Általános elvek
A Felek elismerik a szabad és torzulásoktól mentes verseny fontosságát kereskedelmi és beruházási kapcsolataikban. A Felek tudomásul veszik, hogy a versenyellenes üzleti gyakorlatok és az állami beavatkozások torzíthatják a piacok megfelelő működését, és gyengíthetik a kereskedelem és a beruházások liberalizációjából származó előnyöket. A Felek egyetértenek abban, hogy az ilyen magatartás megtiltása, a versenypolitika végrehajtása, az érdekképviseleti tevékenységek előmozdítása és az e fejezet hatálya alá tartozó ügyekben folytatott együttműködés hozzájárul e megállapodás előnyeinek biztosításához.
23.2. cikk
Versenyjog és versenyellenes üzleti gyakorlatok
1. Az egyes Felek a saját területükön átfogó versenyjogot fogadnak el vagy tartanak fenn, amely a gazdaság valamennyi ágazatára alkalmazandó (99), és hatékonyan kezeli a következő üzleti gyakorlatokat:
|
(a) |
a vállalkozások közötti megállapodások, vállalkozások társulásainak határozatai és összehangolt magatartás, amelyek célja vagy hatása a verseny megakadályozása, korlátozása vagy torzítása; |
|
(b) |
a releváns piacon önállóan vagy közösen jelentős piaci erővel rendelkező vállalkozás vagy vállalkozások által elkövetett olyan visszaélések, amelyek célja vagy hatása, illetve amelyek célja vagy hatása lehet a verseny megakadályozása, korlátozása vagy torzítása az említett releváns piacon vagy bármely kapcsolódó piacon; és |
|
(c) |
vállalkozások közötti olyan összefonódások, amelyek a verseny jelentős csökkenését eredményezik vagy eredményezhetik, vagy amelyek – különösen erőfölény létrehozása vagy megerősítése révén – jelentősen akadályozzák vagy jelentősen akadályozhatják a hatékony versenyt. |
2. Az e cikkben említett versenyjog valamennyi – magán vagy állami – vállalkozásra vonatkozik.
3. Az egyes Felek a versenypolitika előmozdítása céljából megfelelő intézkedéseket tesznek a versenyellenes üzleti gyakorlatok tekintetében.
4. Az egyes Felek jogában előírt mértékben a versenyjog alkalmazása sem jogilag, sem ténylegesen nem akadályozhatja a szóban forgó vállalkozásokra esetlegesen átruházott konkrét közérdekű feladatok végrehajtását. Valamelyik Fél versenyjoga alóli kivételeknek a közérdekkel kapcsolatos, a kívánt szakpolitikai célkitűzésekkel arányos és átlátható feladatokra kell korlátozódniuk.
23.3. cikk
Végrehajtás
1. Mindegyik Fél megőrzi önállóságát versenyjogának módosítása és végrehajtása terén.
2. Az egyes Felek olyan funkcionálisan független hatóságot vagy hatóságokat hoznak létre és működtetnek, amelyek felelősek az adott Fél versenyjogának hatékony érvényesítéséért, és rendelkeznek az ezen versenyjogi jogszabályok teljes mértékű alkalmazásához és hatékony végrehajtásához szükséges hatáskörökkel és erőforrásokkal.
3. Az egyes Felek a saját versenyjogi jogszabályaikat átláthatóan és megkülönböztetésmentes módon alkalmazzák, figyelemmel a tisztességes eljárás elveire és az érintett vállalkozások védekezéshez való jogára, beleértve a meghallgatáshoz való jogot a jogerős határozat vagy állásfoglalás elfogadását megelőzően.
4. A Fél versenyhatósága vagy versenyhatóságai jogérvényesítési politikájuk keretében nem alkalmaznak megkülönböztetést a jogérvényesítési eljárás (100) alperesének állampolgársága vagy a jogérvényesítési eljárásban való részvételre jogosult harmadik személyek állampolgársága alapján.
5. Az egyes Felek biztosítják, hogy a jogérvényesítési eljárásban, amelynek célja annak megállapítása, hogy az alperes magatartása sérti-e az adott Fél versenyjogát, vagy hogy a versenyjog megsértése miatt milyen közigazgatási szankciókat vagy jogorvoslatokat kell elrendelni, az alperes számára lehetőséget biztosítsanak a meghallgatásra és védekezéséhez bizonyítékok beterjesztésére. Így különösen, az egyes Felek biztosítják, hogy az alperesnek észszerű lehetősége legyen a megállapítás alapjául szolgáló bizonyítékok felülvizsgálatára és vitatására.
6. Az egyes Felek biztosítják, hogy a versenyjogi jogszabályaik megsértése miatt közigazgatási szankciót vagy jogorvoslatot előíró határozat vagy állásfoglalás címzettje lehetőséget kapjon az adott határozat vagy állásfoglalás bírósági felülvizsgálatára.
23.4. cikk
Átláthatóság
1. A Felek elismerik az átláthatóság jelentőségét versenyjogi politikájuk érvényesítésében.
2. Az egyes Felek közzéteszik az azon jogi aktusokban foglalt közigazgatási vagy eljárási szabályaikat, amelyek alapján versenyjogi vizsgálataikat és jogérvényesítési eljárásaikat lefolytatják. Az említett közigazgatási vagy eljárási szabályok magukban foglalhatnak – az egyes Felek versenyjogában előírt mértékben – ésszerű határidőkre vonatkozó szabályokat is a bizonyítékok bemutatására vonatkozóan az ilyen eljárások során.
3. Az egyes Felek biztosítják, hogy közzé legyen téve a versenyjoguk megsértését megállapító végleges határozat vagy megállapítás nyilvános változata, valamint adott esetben az ilyen megállapítást végrehajtó bármely végzés annak lehetővé tétele érdekében, hogy az érdekelt személyek megismerjék azokat.
4. Az egyes Felek biztosítják, hogy a versenyjoguk megsértését megállapító valamennyi jogerős határozat vagy megállapítás írásban készüljön, és tartalmazza a határozat vagy megállapítás alapjául szolgáló ténybeli megállapításokat és indokolást, beleértve a jogi és adott esetben gazdasági elemzést is.
23.5. cikk
Együttműködés és koordináció
1. A Felek elismerik a versenyhatóságaik közötti együttműködés és koordináció fontosságát a szabadkereskedelmi térségben alkalmazott versenyjoguk és politikáik kapcsán felmerülő kérdésekben. Ennek megfelelően a felek versenyhatóságai együttműködésre törekednek a versenyjogukkal kapcsolatos kérdésekben, többek között segítségnyújtás, értesítés, konzultáció és információcsere révén.
2. A Felek a saját jogszabályaikkal és fontos érdekeikkel összeegyeztethető mértékben megerősítik az együttműködést versenyjoguk érvényesítése terén, az észszerűen rendelkezésre álló erőforrásaik keretein belül. E célból a Felek versenyhatóságai törekednek a nem bizalmas információk, tapasztalatok és vélemények cseréjére a következők tekintetében:
|
(a) |
az egyes Felek versenyjoga, politikái és gyakorlatai, beleértve a versenyjog alapján biztosított mentességekre vonatkozó információkat is; |
|
(b) |
az egyes Felek versenyjogának érvényesítése; és |
|
(c) |
az egyes Felek érdekérvényesítési tevékenységei. |
3. A Felek törekednek a versenyhatóságaik közötti koordináció megerősítésére a kölcsönös érdeklődésre számot tartó területeken, a saját jogszabályaikkal és fontos érdekeikkel összeegyeztethető mértékben, az észszerűen rendelkezésre álló erőforrásaik keretein belül. E célból a Felek törekednek arra, hogy a lehető legnagyobb mértékben összehangolják az azonos vagy kapcsolódó ügyekkel kapcsolatos jogérvényesítési tevékenységeiket.
4. A Felek megerősítik, hogy versenyhatóságaik elismerik a titoktartás alóli felmentések alkalmazását jogérvényesítési területükön, és elismerik, hogy egy vállalkozás azon döntése, hogy lemond a bizalmas információk védelméhez való jogáról, önkéntes.
5. E cikk egyetlen rendelkezése sem korlátozza a Felek versenyhatóságainak mérlegelési jogkörét annak eldöntésében, hogy a másik Fél versenyhatóságai konkrét megkereséseinek eleget tegyen-e.
6. E cikk egyetlen rendelkezése sem akadályozza a Felek versenyhatóságait abban, hogy meghatározott esetekben intézkedjenek.
7. A Felek versenyhatóságai fontolóra vehetik egy külön együttműködési megállapodás megkötését, amely meghatározza az együttműködés végrehajtásának kölcsönösen elfogadott feltételeit.
23.6. cikk
Technikai együttműködés
A Felek közös érdeküknek tartják, hogy technikai együttműködéssel támogassák e megállapodás célkitűzéseit a versenypolitika kidolgozása és végrehajtása, valamint versenyjoguk érvényesítése terén szerzett tapasztalatok megosztása céljából, az egyes Felek számára észszerűen rendelkezésre álló erőforrásokra is figyelemmel.
23.7. cikk
Konzultációk
1. A Felek közötti kölcsönös megértés előmozdítása és az e fejezet értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatos konkrét kérdések kezelése érdekében a Fél a másik Fél kérésére konzultációt folytat a másik Fél által felvetett kérdésekről. A konzultációt kérő Fél adott esetben jelzi, hogy az ügy hogyan érinti a Felek közötti kereskedelmet vagy beruházásokat.
2. A Felek haladéktalanul megvitatják az e fejezet értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatban felmerülő kérdéseket.
3. A konzultáció tárgyát képező kérdés megvitatásának megkönnyítése érdekében mindegyik Fél arra törekszik, hogy a vonatkozó nem bizalmas információkat átadja a másik Fél részére.
23.8. cikk
Az információk bizalmas kezelése
1. E fejezet bármely más rendelkezése ellenére egyik Fél sem köteles információt szolgáltatni, ha az említett információ közlése az információt birtokló Fél jogszabályai értelmében tilos.
2. Ha az egyik Fél e fejezet alapján információt szolgáltat, a másik Fél megőrzi az információ bizalmas jellegét.
3. Ha valamelyik Fél versenyhatóságai bizalmas információkat kapnak a másik Fél versenyhatóságaitól a titoktartási kötelezettség alóli felmentés mellett, a Fél versenyhatóságai a kapott információkat a felmentés feltételeinek megfelelően használják fel.
23.9. cikk
Versenyhatóságok
E fejezet alkalmazásában a versenyhatóságok a következő szervek vagy azok jogutódai:
|
(a) |
az Európai Unió esetében: az Európai Bizottság; és |
|
(b) |
Mexikó esetében:
|
23.10. cikk
A vitarendezés alkalmazásának kizárása
Ezen fejezet rendelkezéseinek értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatban a Felek nem vehetik igénybe a 31. fejezet (Vitarendezés) szerinti vitarendezési mechanizmust.
24. FEJEZET
TÁMOGATÁSOK
24.1. cikk
Fogalommeghatározások
E fejezet alkalmazásában:
|
(a) |
„árukhoz nyújtott támogatás”: olyan intézkedés, amely megfelel az SCM-megállapodás 1.1. cikkében meghatározott feltételeknek, és amely az SCM-megállapodás 2. cikkével összhangban és annak értelmében egyedinek minősül; |
|
(b) |
„szolgáltatásokhoz nyújtott támogatás”: olyan intézkedés, amely valamely kormány vagy közjogi szerv pénzügyi hozzájárulását foglalja magában, és az SCM-megállapodás 2. cikkével összhangban és annak értelmében gazdasági előnyt biztosít, és kifejezetten egy vállalkozásra vagy iparágra, illetve vállalkozások vagy iparágak egy csoportjára vonatkozik (101). |
24.2. cikk
Általános elvek
A Felek elismerik, hogy támogatás nyújtható, ha az egy közpolitikai célkitűzés eléréséhez szükséges. A Felek ugyanakkor tudomásul veszik, hogy bizonyos támogatások torzíthatják a piacok megfelelő működését, és gyengíthetik a kereskedelem és a beruházások liberalizációjából származó előnyöket. Elvben a Felek nem nyújtanak támogatást árukat és szolgáltatásokat kínáló vállalkozásoknak, ha a támogatás kedvezőtlen hatást gyakorol, vagy valószínűleg kedvezőtlen hatást gyakorolhat a kereskedelemre vagy a versenyre.
24.3. cikk
Hatály
1. E fejezet gazdasági tevékenységet folytató bármely vállalkozásnak nyújtott támogatásokra alkalmazandó. Ha egy vállalkozás gazdasági és nem gazdasági tevékenységeket egyaránt végez, e fejezet csak az említett vállalkozás gazdasági tevékenységeire alkalmazandó.
2. E fejezet nem alkalmazandó a meghatározott közérdekű szolgáltatások nyújtásával megbízott vállalkozásoknak nyújtott támogatásokra, beleértve azokat is, amelyeket különleges jogok vagy kiváltságok révén bíztak meg, amennyiben az ilyen támogatások a szóban forgó szolgáltatás költségeinek fedezéséhez szükséges összegre korlátozódnak.
3. E fejezet nem alkalmazandó a mezőgazdasági termékekhez nyújtott támogatásokra, vagy a halakhoz és halászati termékekhez nyújtott támogatásokra.
4. A 24.5. cikk kivételével, e fejezet nem alkalmazandó az audiovizuális ágazatban nyújtott támogatásokra.
5. A 24.7. cikk nem alkalmazandó a szolgáltatásokhoz nyújtott támogatásokra.
24.4. cikk
Kapcsolat a WTO-val
A Felek megerősítik a GATS XV. cikke, az 1994. évi GATT XVI. cikke és az SCM-megállapodás szerinti jogaikat és kötelezettségeiket.
24.5. cikk
Átláthatóság
1. A Felek a területükön nyújtott vagy fenntartott támogatásokkal kapcsolatban a következő információkat elérhetővé teszik a nyilvánosság számára:
|
(a) |
a támogatás jogalapja; |
|
(b) |
a támogatás formája; |
|
(c) |
a támogatás összege vagy a támogatáshoz rendelt költségvetés összege; és |
|
(d) |
lehetőség szerint a kedvezményezett neve (102). |
2. Akkor tekinthető úgy, hogy valamely Fél megfelel az (1) bekezdésben foglaltaknak, ha:
|
(a) |
az SCM-megállapodás 25.1. cikkének megfelelően értesítést küldenek a WTO-nak, és amennyiben lehetséges, a címzett nevét nyilvánosságra hozták; vagy |
|
(b) |
az (1) bekezdésben előírt információkat az adott Fél saját maga hozzáférhetővé teszi vagy a nevében hozzáférhetővé teszik egy nyilvánosan hozzáférhető weboldalon a támogatás fenntartásának vagy nyújtásának évét követő naptári év december 31-ig (103). |
3. A szolgáltatásokhoz nyújtott támogatások tekintetében e cikk csak akkor alkalmazandó, ha:
|
(a) |
a támogatás összege kedvezményezettenként három egymást követő évben kumulatívan meghaladja a 400 000 különleges lehívási jogot; és |
|
(b) |
a támogatást a következő ágazatokban nyújtott szolgáltatásokhoz nyújtják: audiovizuális, távközlési, pénzügyi szolgáltatások, közlekedés (beleértve a tengeri szállítást is), energia (beleértve a villamosenergia-elosztást), környezetvédelem, számítógépes, építészeti és mérnöki szolgáltatások, építőipar, vagy postai és futárszolgáltatások. |
24.6. cikk
Konzultációk
1. Ha az egyik Fél úgy ítéli meg, hogy a másik Fél által nyújtott támogatás hátrányosan érinti vagy valószínűleg negatívan befolyásolja saját kereskedelmét vagy beruházásait, az előbbi Fél aggodalmát fejezheti ki a másik Fél felé, és konzultációt kérhet az ügyben. A megkeresett Fél teljeskörűen és jóhiszeműen vizsgálja meg az ilyen megkeresést.
2. A konzultációk során a kérelmező Fél felkérheti a másik Felet, hogy szolgáltasson további információkat a támogatásról, így például a következőkről:
|
(a) |
a támogatás jogalapja és szakpolitikai célja; |
|
(b) |
a támogatás formája; |
|
(c) |
a támogatás időpontjai és időtartama, és bármilyen egyéb ahhoz kapcsolódó határidő; |
|
(d) |
a támogatás jogosultsági követelményei; |
|
(e) |
a támogatáshoz rendelt költségvetés teljes vagy éves összege; |
|
(f) |
lehetőség szerint a támogatás kedvezményezettjének neve; és |
|
(g) |
bármely más információ, amely lehetővé teszi a támogatás kereskedelemre vagy beruházásokra gyakorolt negatív hatásainak értékelését. |
3. A megkeresett Fél – legkésőbb a (2) bekezdésben említett kérelem kézhezvételének időpontjától számított 60 napon belül – a kérdéses támogatásról szóló releváns információt tartalmazó írásbeli választ ad. Ha a (2) bekezdés alapján kért bármely releváns információ nem szerepel az írásbeli válaszban, a megkeresett Fél írásbeli válaszában magyarázatot ad az ilyen információk hiányára.
4. Ha a megkereső Fél a (2) és (3) bekezdés szerinti információk kézhezvételét követően arról tájékoztatja a megkeresett Felet, hogy megítélése szerint az érintett támogatás jelentős negatív hatást gyakorol vagy gyakorolhat kereskedelmi vagy beruházási tevékenységére, a megkeresett Fél minden tőle telhetőt megtesz e jelentős negatív hatások megszüntetésére vagy minimalizálására az ezt követő egy éven belül.
24.7. cikk
Feltételekhez kötött támogatások
1. Mindegyik Fél feltételeket alkalmaz a következő támogatásokra, amennyiben azok hátrányosan érintik, vagy valószínűleg hátrányosan érintik a másik Fél kereskedelmét vagy beruházásait, a következők szerint:
|
(a) |
engedélyezettek az olyan támogatások vagy jogi megállapodások, amelyek alapján egy kormány felelősséget vállal bizonyos vállalkozások adósságaiért vagy kötelezettségeiért, azzal a feltétellel, hogy az adósságok vagy kötelezettségek fedezete az összegét, vagy a felelősségvállalás az időtartamát tekintve korlátozott; |
|
(b) |
a nehéz helyzetben lévő vagy fizetésképtelen vállalkozásoknak, illetve a fizetésképtelenség küszöbén lévő vállalkozásoknak nyújtott támogatások a következő feltételek mellett engedélyezhetők:
|
2. Az (1) bekezdés b) pontja nem értelmezhető úgy, hogy megakadályozza a Feleket abban, hogy a szerkezetátalakítási terv elkészítéséhez észszerűen szükséges időre ideiglenes likviditási támogatást nyújtsanak hitelgarancia vagy hitel formájában. Az ilyen ideiglenes likviditási támogatásnak arra az összegre kell korlátozódnia, amely a vállalkozás működésének fenntartásához szükséges.
24.8. cikk
A támogatások felhasználása
Az egyes Felek biztosítják, hogy a vállalkozások az általuk nyújtott támogatásokat csak arra a szakpolitikai célkitűzésre vagy célra használják fel, amelyre azokat nyújtották (104).
24.9. cikk
A vitarendezés alkalmazásának kizárása
A Felek a 31. fejezet (Vitarendezés) szerinti vitarendezést nem vehetik igénybe a 24.5. cikk értelmezésére vagy alkalmazására vonatkozóan, amennyiben az a szolgáltatásokra nyújtott támogatásokra vonatkozik, vagy a 24.6. cikk (4) bekezdésének értelmezésére vagy alkalmazására vonatkozóan.
25. FEJEZET
SZELLEMI TULAJDON
25.1. cikk
Célkitűzések és alapelvek
1. E fejezet célja a szellemitulajdon-jogok megfelelő szintű és hatékony védelmének és érvényesítésének megvalósítása a következők érdekében:
|
(a) |
hozzájárulás a technológiai innováció előmozdításához, valamint a technológiatranszferhez és a technológia terjesztéséhez a technológiai ismeretek előállítóinak és felhasználóinak kölcsönös előnyére a társadalmi és gazdasági jólétet elősegítő módon, valamint a jogok és kötelezettségek egyensúlyához; és |
|
(b) |
a Felek közötti kereskedelem előmozdítása és szabályozása, valamint a kereskedelem torzulásainak és akadályainak csökkentése. |
2. A Felek nemzeti jogszabályaik és egyéb rendelkezéseik megalkotásakor és módosításakor a közegészség és a közélelmezés védelméhez szükséges és olyan intézkedéseket alkalmazhatnak, amelyek a társadalmi-gazdasági és műszaki fejlődéshez létfontosságú ágazatokban a közérdeket előmozdítják, feltéve, hogy az ilyen intézkedések összhangban vannak az e fejezetben foglaltakkal.
3. A Felek megfelelő intézkedéseket fogadhatnak el – feltéve, hogy azok összhangban vannak e fejezet rendelkezéseivel – a szellemi tulajdonjogokkal a jogosultak részéről való visszaélés, illetve a kereskedelmet észszerűtlenül korlátozó vagy a nemzetközi technológiaátadást hátrányosan érintő gyakorlatok megakadályozásához.
4. Figyelembe véve a belföldi rendszerek mögöttes közpolitikai célkitűzéseit, a Felek elismerik annak szükségességét, hogy – a saját szellemi tulajdonra vonatkozó rendszereik révén, többek között az átláthatóság elvének tiszteletben tartása mellett, valamint figyelembe véve valamennyi érintett érdekelt fél érdekeit, ideértve a jogosultakat, a felhasználókat és a nyilvánosságot is – megtegyék a következőket:
|
(a) |
előmozdítani az innovációt és a kreativitást; |
|
(b) |
megkönnyíteni az információ, a tudás, a technológia, a kultúra és a művészetek elterjedését; és |
|
(c) |
ösztönözni a versenyt, valamint a nyitott és hatékony piacokat. |
25.2. cikk
A kötelezettségek jellege és hatálya
1. A Felek vállalják, hogy biztosítják azon szellemi tulajdonra vonatkozó nemzetközi megállapodások megfelelő és hatékony végrehajtását, amelyeknek a részesei, beleértve a TRIPS-megállapodást. E fejezet kiegészíti és pontosítja a Feleknek a TRIPS-megállapodásból, illetve egyéb, a szellemi tulajdon területén megkötött azon nemzetközi egyezményekből eredő jogait és kötelezettségeit, amelyeknek részes felei.
2. E fejezet alkalmazásában „szellemitulajdon-jogok” a szellemi tulajdonnak a TRIPS-megállapodás II. része 1–7. szakasza hatálya alá tartozó valamennyi kategóriája, valamint a növényfajta-oltalmi jogok. A szellemi tulajdon védelme magában foglalja az ipari tulajdon oltalmáról szóló, 1883. március 20-án Párizsban kelt, legutóbb az 1967. július 14-én Stockholmban felülvizsgált Párizsi Egyezmény (a továbbiakban: Párizsi Egyezmény) 10a. cikkében említett tisztességtelen verseny elleni védelmet.
3. A Felek kötelesek a jelen fejezet rendelkezéseinek érvényt szerezni. Feltéve, hogy az így biztosított oltalom vagy jogérvényesítés nem ellentétes e fejezettel, a Felek a nemzeti jogukban a szellemitulajdon-jogoknak az e fejezet szerintinél szélesebb körű oltalmát vagy érvényesítését is bevezethetik, de erre nem kötelesek/kötelezhetők. A Felek szabadon állapíthatják meg a megfelelő módszert a fejezetben foglaltak saját jogrendszerükbe és joggyakorlatukba történő átültetésére.
25.3. cikk
Jogkimerülés
E fejezet nem érinti a Felek annak meghatározására vonatkozó szabadságát, hogy alkalmazandó-e és milyen feltételek mellett a szellemitulajdon-jogok kimerülése.
25.4. cikk
Nemzeti elbánás
1. Mindegyik Fél köteles a másik Fél állampolgárait (105) legalább olyan kedvezményes elbánásban részesíteni, mint amilyenben a Fél a saját állampolgárait részesíti a szellemitulajdon-jogok oltalma (106) tekintetében, figyelemmel adott esetben a Párizsi Egyezményben, az irodalmi és művészeti művek védelméről szóló, 1886. szeptember 9-én kelt, 1971. július 24-én Párizsban felülvizsgált Berni Egyezményben (a továbbiakban: Berni Egyezmény), az előadóművészek, a hangfelvételek előállítói és a műsorszolgáltató szervezetek védelméről szóló, 1961. október 26-án Rómában kelt nemzetközi egyezményben (a továbbiakban: Római Egyezmény) vagy az integrált áramkörökhöz kapcsolódó szellemi tulajdonról szóló, 1989. május 26-án Washingtonban kelt szerződésben megállapított kivételekre. Az előadóművészek, a hangfelvétel-előállítók és a műsorsugárzó szervezetek tekintetében az említett kötelezettség csak az e megállapodásban biztosított jogokra alkalmazandó.
2. A Felek az e cikk szerinti nemzeti elbánás feltételeként nem követelhetik meg a jogosultaktól, hogy a szerzői és szomszédos jogokkal kapcsolatos jogok megszerzése érdekében bármilyen alaki követelménynek vagy feltételnek eleget tegyenek (107).
3. A Felek a bírósági és közigazgatási eljárások tekintetében élhetnek az (1) bekezdésben említett kivételekkel, ideértve a joghatóságuk alá tartozó kézbesítési cím megjelölését vagy képviselő kijelölését, amennyiben az ilyen kivételek:
|
(a) |
az e fejezettel nem összeegyeztethetetlen jogszabályoknak vagy egyéb rendelkezéseknek való megfelelés biztosításához szükségesek; és |
|
(b) |
alkalmazásának módja nem valósítja meg a kereskedelem rejtett korlátozását. |
4. A Szellemi Tulajdon Világszervezete (a továbbiakban: WIPO) égisze alatt megkötött többoldalú megállapodásokban előírt, a szellemitulajdon-jogok megszerzésére vagy fenntartására vonatkozó eljárások tekintetében a Felek nem kötelesek e cikk alapján eljárni.
25.5. cikk
Nemzetközi szerződések
1. A Felek megerősítik elkötelezettségüket a következő nemzetközi megállapodások végrehajtása mellett:
|
(a) |
a Berni Egyezmény; |
|
(b) |
a Római Egyezmény; |
|
(c) |
a WIPO 1996. december 20-án Genfben elfogadott Szerzői Jogi Szerződése; és |
|
(d) |
a WIPO 1996. december 20-án Genfben elfogadott Előadásokról és Hangfelvételekről szóló Szerződése. |
2. A Felek minden észszerű erőfeszítést megtesznek annak érdekében, hogy megfeleljenek az audiovizuális előadások védelméről szóló, 2012. június 24-én Pekingben elfogadott Pekingi Szerződés, valamint a vakok, látássérültek és nyomtatott szöveget egyéb okból használni képtelen személyek megjelent művekhez való hozzáférésének megkönnyítéséről szóló, 2013. június 27-én Marrákesben elfogadott Marrákesi Szerződés rendelkezéseinek.
25.6. cikk
Szerzők
Mindegyik Fél kizárólagos jogot biztosít a szerzők részére a következők engedélyezésére vagy megtiltására:
|
(a) |
műveik egy részének vagy egészének közvetlen vagy közvetett, időleges vagy végleges reprodukálása bármilyen eszközzel és bármilyen formában; |
|
(b) |
műveik eredeti vagy másolt példányainak bármilyen formában történő nyilvános terjesztése értékesítés útján vagy másként; |
|
(c) |
műveik vezetékes vagy vezeték nélküli eszközökkel történő közvetítése nyilvánosság számára, beleértve az oly módon történő hozzáférhetővé tételt is, hogy azokhoz az általuk megválasztott helyen és időben hozzáférhessenek; és |
|
(d) |
a szerzői alkotásaik eredeti vagy másolati példányainak a nyilvánosság részére való kereskedelmi bérbeadása. |
25.7. cikk
Előadóművészek
Mindegyik Fél kizárólagos jogot biztosít az előadóművészek részére a következők engedélyezésére vagy megtiltására:
|
(a) |
előadásaik rögzítése (108); |
|
(b) |
rögzített előadásaik közvetlen vagy közvetett, ideiglenes vagy tartós, bármely eszközzel és formában, egészben vagy részben történő többszörözése; |
|
(c) |
rögzített előadásaik adásvétellel vagy más módon megvalósuló nyilvános terjesztése; |
|
(d) |
rögzített előadásaik vezetékes vagy vezeték nélküli hozzáférhetővé tétele oly módon, hogy a nyilvánosság tagjai a hozzáférés helyét és idejét egyénileg választhatják meg; |
|
(e) |
előadásaik vezeték nélküli sugárzása és a nyilvánossághoz közvetítése, kivéve, ha az előadás már maga is sugárzott előadás vagy rögzítés eredménye; és |
|
(f) |
rögzített előadásaik nyilvánosság számára való kereskedelmi bérbeadása. |
25.8. cikk
A hangfelvételek előállítói
Mindegyik Fél kizárólagos jogot biztosít a hangfelvételek előállítói részére a következők engedélyezésére vagy megtiltására:
|
(a) |
hangfelvételeik egy részének vagy egészének közvetlen vagy közvetett, időleges vagy végleges reprodukálása bármilyen eszközzel és bármilyen formában; |
|
(b) |
hangfelvételeik eredeti és azok többszörözött példányai adásvétellel vagy más módon megvalósuló nyilvános terjesztése; |
|
(c) |
hangfelvételeik vezetékes vagy vezeték nélküli eszközökkel történő nyilvánossághoz közvetítése oly módon, hogy a nyilvánosság tagjai a hozzáférés helyét és idejét egyénileg választhatják meg; és |
|
(d) |
hangfelvételeik nyilvánosság számára való kereskedelmi bérbeadása. |
25.9. cikk
Műsorszolgáltató szervezetek
Mindegyik Fél kizárólagos jogot biztosít a műsorszolgáltató szervezetek részére a következők engedélyezésére vagy megtiltására (109):
|
(a) |
sugárzott műsoraik rögzítése, vezetékes vagy vezeték nélküli közvetítés esetén egyaránt, ideértve a kábelen keresztül vagy műhold útján történő közvetítést is; |
|
(b) |
rögzített sugárzott műsoraik közvetlen vagy közvetett, ideiglenes vagy tartós, bármely eszközzel és formában, egészben vagy részben történő többszörözése, vezetékes vagy vezeték nélküli közvetítés esetén egyaránt, ideértve a kábelen keresztül vagy műhold útján történő közvetítést is; |
|
(c) |
rögzített sugárzott műsoraik vezetékes vagy vezeték nélküli hozzáférhetővé tétele, vezetékes vagy vezeték nélküli közvetítés esetén egyaránt, ideértve a kábelen keresztül vagy műhold útján történő közvetítést is, oly módon, hogy a nyilvánosság tagjai a hozzáférés helyét és idejét egyénileg választhatják meg; |
|
(d) |
sugárzott műsoraik rögzített formájának – azok másolatait is ideértve – terjesztése a nyilvánosság számára, értékesítés útján vagy más módon, vezetékes vagy vezeték nélküli közvetítés esetén egyaránt, ideértve a kábelen keresztül vagy műhold útján történő közvetítést is; és |
|
(e) |
sugárzott műsoraik vezeték nélküli újrasugárzása, valamint a nyilvánossághoz közvetítése, ha ilyen közvetítésre a nyilvánosság számára belépődíj megfizetése ellenében hozzáférhető helyeken kerül sor. |
25.10. cikk
Kereskedelmi célból kiadott hangfelvételek sugárzása és nagyközönség felé történő közvetítése (110)
1. Mindegyik Fél biztosítja a hangfelvételek előadói és előállítói számára a felhasználó által fizetett, egyszeri méltányos díjazás jogát, ha a hangfelvételt kereskedelmi célból teszik közzé, vagy az ilyen hangfelvétel megjelenítését vezeték nélküli sugárzás céljára vagy a nagyközönség felé történő bármely közvetítésre használják (111).
2. A Felek elismerik, hogy az egyszeri méltányos díjazást meg kell osztani az előadóművészek és a megfelelő hangfelvételek előállítói között. Mindegyik Fél elfogadhat olyan jogszabályt, amely az előadóművészek és hangfelvételek előállítói közötti megegyezés hiányában meghatározza azokat a feltételeket, amelyek szerint az előadóművészeknek és hangfelvétel-előállítóknak osztoznia kell az egyszeri méltányos díjazáson.
25.11. cikk
Az oltalom időtartama
1. A mű szerzőjének jogai a szerző életében és a halálától számított legkevesebb 70 évig állnak fenn, függetlenül azon időponttól, amikor a művet jogszerűen nyilvánosságra hozzák.
2. A szöveggel rendelkező zeneművek oltalmának időtartama a következő személyek közül utoljára elhunyt személy halálától számított legalább 70 év elteltével szűnik meg, függetlenül attól, hogy az említett személyek szerzőtársként vannak-e feltüntetve: a szöveg szerzője és a zenei kompozíció szerzője (112).
3. A név nélkül vagy felvett néven szerzett művek esetében az oltalom időtartama a mű jogszerű nyilvánosságra hozatalát követő legalább 70 év után ér véget. Azonban, ha a szerző által felvett név semmi kétséget nem hagy a szerző személyazonossága felől, vagy ha a szerző az első mondatban meghatározott idő alatt felfedi személyazonosságát, a védelmi időt az (1) bekezdés szerint kell számítani.
4. A filmalkotások és audiovizuális művek védelmi ideje legalább a következő személyek közül utoljára elhunyt személy halálától számított legkevesebb 70 év, függetlenül attól, hogy az említett személyek szerzőtársként vannak-e feltüntetve a következők: a főrendező, a forgatókönyvíró, a dialógus szerzője és a zeneszerző (113).
5. A műsorsugárzó szervezetek jogai nem korábban, mint a műsor első sugárzását követő 50 év elteltével járnak le, függetlenül attól, hogy az adást vezetéken vagy vezeték nélküli sugárzás útján közvetítették, ideértve a kábelen és a műholdon keresztül történő műsorszórást is.
6. Az egyes Felek biztosítják (114) a következőket:
|
(a) |
az előadóművészek jogainak oltalmi ideje 75 évvel az előadás hangfelvételen történő első rögzítését, vagy a hangfelvételen nem rögzített művek első előadását, vagy az első alkalommal bármely módon történő közvetítést követően jár le; és |
|
(b) |
a hangfelvétel-előállítók jogainak oltalmi ideje 75 évvel a hangoknak a hangfelvételen történő első rögzítését követően jár le. |
Alternatív megoldásként a Felek előírják a következőket:
|
(c) |
az előadóművészek hangfelvételtől eltérő módon rögzített előadásaihoz fűződő jogai az előadás rögzítésétől számított legalább 50 év elteltével, vagy ha ezen időszakon belül nyilvánosságra hozzák őket, az első jogszerű közzétételtől számított legalább 50 év elteltével járnak le; és |
|
(d) |
az előadóművészek hangfelvételen rögzített előadásaihoz fűződő jogai és a hangfelvétel-előállítók jogai az előadás hangfelvételen történő rögzítésétől számított legalább 50 év elteltével, és ha ezen időszakon belül nyilvánosságra hozzák őket, az első jogszerű közzétételtől számított legalább 70 év elteltével járnak le; a Fél hatékony intézkedéseket fogad el annak biztosítása érdekében, hogy az első jogszerű közzététel utáni 50 év oltalmat követő 20 évben keletkezett hasznot méltányosan osszák el az előadóművészek és a hangfelvétel-előállítók között. |
7. Az e cikkben meghatározott oltalmi időt az eseményt követő év január 1. napjától kell számítani.
25.12. cikk
Követő jog
1. Az egyes Felek a képzőművészeti műalkotás – kivéve az alkalmazott műalkotás – szerzőjének javára elidegeníthetetlen jogként definiált követő jogot biztosítanak, amelyről előzetesen sem lehet lemondani, annak érdekében, hogy az alkotásnak a szerző általi első eladását követő minden viszonteladásáért (115) kapott eladási árból részesedés (116) illesse meg.
2. Az (1) bekezdésben említett jog valamennyi olyan viszonteladási cselekményre alkalmazandó, amelyben a művészeti piac képviselői – így például aukciós házak, művészeti galériák és általában bármely műalkotás-kereskedő – eladóként, vevőként vagy közvetítőként vesznek részt.
25.13. cikk
Együttműködés a közös jogkezelés terén
1. A Felek ösztönzik a megfelelő közös jogkezelő szervezeteik közötti párbeszédet, a műveknek és más védett anyagoknak a Felek területén való hozzáférhetőségének, valamint az ilyen művek és más védett anyagok használatáért fizetendő jogdíjakból származó bevételek átutalásának előmozdítása érdekében.
2. A Felek megállapodnak abban, hogy előmozdítják az átláthatóságot és a megkülönböztetésmentességet a közös jogkezelő szervezetek jogosult tagjai között, különös tekintettel az általuk beszedett jogdíjakra, az ilyen bevételekre alkalmazott levonásokra, a beszedett jogdíjak felhasználására, a felosztási szabályzataikra és az általuk kezelt repertoárra.
25.14. cikk
Kivételek és korlátozások
A Felek az ezen alszakaszban foglalt jogok tekintetében kivételeket vagy korlátozásokat csak egyes különös esetekben állapíthatnak meg, amelyek nem ellentétesek a mű, előadás, hangfelvétel vagy sugárzás rendes felhasználásával vagy más, védelem alatt álló teljesítmény rendes felhasználásával, és indokolatlanul nem károsítják a jogosult jogos érdekeit.
25.15. cikk
A technológiai intézkedések védelme
1. Mindegyik Fél megfelelő jogi védelmet biztosít a hatásos műszaki intézkedések olyan megkerülése ellen, amelyet olyan személy hajt végre, aki tudja, vagy kellő gondosság mellett tudnia kellene, hogy cselekményének célja a műszaki intézkedés megkerülése.
2. Mindegyik Fél megfelelő jogi védelmet biztosít az olyan eszközök, termékek vagy alkatrészek előállítása, importja, forgalmazása, értékesítése, bérbeadása, értékesítést vagy bérbeadást ösztönző reklámozása vagy kereskedelmi célú birtoklása, vagy olyan szolgáltatások nyújtása ellen:
|
(a) |
amelyek népszerűsítésének, reklámozásának vagy forgalmazásának célja minden hatékony technológiai intézkedés megkerülése; |
|
(b) |
amelyeknek a hatékony technológiai intézkedések megkerülésén kívül, csak korlátozott kereskedelmileg jelentős célja vagy felhasználása van; vagy |
|
(c) |
amelyeket elsősorban minden hatékony technológiai intézkedés megkerülésének lehetővé tétele vagy megkönnyítése céljából terveznek, gyártanak, alakítanak át vagy teljesítenek. |
3. E cikk alkalmazásában „technológiai intézkedés” bármely olyan technológia, eszköz vagy alkatrész, amely rendeltetésszerű működése esetén azt a célt szolgálja, hogy a művek vagy egyéb tárgy tekintetében megakadályozzon vagy korlátozzon olyan cselekményeket, amelyeket bármely szerzői jog vagy szomszédos jog jogosultja nem engedélyezett, az érintett Fél belső jogának megfelelően. A technológiai intézkedések akkor minősülnek „hatékonynak”, ha a védett mű vagy más tárgy használatát a jogosult olyan hozzáférés-ellenőrzés vagy védelmi eljárás alkalmazásával ellenőrzi – így például kódolással, zavarással, vagy a mű vagy az egyéb tárgy más átalakítása útján –, vagy olyan másolásellenőrző mechanizmussal, amely eléri a védelem célját.
4. Az (1) bekezdésben foglalt jogi védelemre tekintet nélkül, a jogosultak önkéntes intézkedésének hiányában a Felek szükség szerint megfelelő intézkedéseket hozhatnak annak biztosítása érdekében, hogy a hatékony technológiai intézkedések megkerülése ellen e cikkel összhangban nyújtott megfelelő jogi védelem ne akadályozza meg a kedvezményezetteket abban, hogy a 25.14. cikkel összhangban előírt kivételekkel vagy korlátozásokkal éljenek.
25.16. cikk
Jogkezelési adatokkal kapcsolatos kötelezettségek
1. A Felek megfelelő védelmet biztosítanak minden olyan személy ellen, aki illetéktelenül a következő tudatos cselekmények valamelyikét végzi, ha a fenti személy tudja, vagy észszerűen tudnia kellene, hogy ezzel a cselekedetével szerzői jog vagy szomszédos jog megsértését idézi elő, teszi lehetővé, könnyíti meg vagy fedi el:
|
(a) |
bármely elektronikus jogkezelési adat eltávolítása vagy megváltoztatása; vagy |
|
(b) |
az ezen alszakasz alapján védett olyan művek vagy más tárgyak forgalmazása, forgalmazási célú behozatala, sugárzása vagy a nyilvánosság részére történő közvetítése, amelyekből az elektronikus jogkezelő információt engedély nélkül eltávolították vagy megváltoztatták. |
2. Ezen alszakasz alkalmazásában „jogkezelési információ” minden olyan, a jogkezelők által szolgáltatott információ, amely az ezen alszakaszban említett művet vagy más tárgyat, a szerzőt vagy más jogtulajdonost, vagy a mű, illetve a más anyag használatának feltételeivel kapcsolatos információkat azonosítja, vagy az ilyen információt leképező bármely szám vagy kód.
3. A (2) bekezdés alkalmazandó, amikor a szóban forgó bekezdésben említett tételek bármelyike egy mű vagy a szóban forgó alszakaszban említett más anyag másolatához társul, illetve a mű vagy más anyag közönséghez történő közvetítésével kapcsolatban megjelenik.
25.17. cikk
Nemzetközi megállapodások
Az egyes Felek:
|
(a) |
minden tőlük telhetőt megtesznek az 1994. október 27-én Genfben létrejött Védjegyjogi Szerződés és a 2006. március 27-én Szingapúrban létrejött Szingapúri Védjegyjogi Szerződés betartása érdekében; |
|
(b) |
betartják a védjegyek nemzetközi lajstromozásáról szóló Madridi Megállapodáshoz kapcsolódó, 1989. június 27-én Madridban elfogadott, legutóbb 2007. november 12-én módosított jegyzőkönyvet, valamint a védjegyekkel ellátható termékek és szolgáltatások nemzetközi osztályozásáról szóló, 1957. június 15-én Nizzában létrejött és 1979. szeptember 28-án módosított Nizzai Megállapodást (a továbbiakban: Nizzai Osztályozás). |
25.18. cikk
Lajstromozási eljárás
1. Az egyes Felek létrehoznak a védjegyek lajstromozására egy olyan rendszert, amelyben az illetékes védjegyhatóság által kiadott valamennyi végleges elutasító határozatot – beleértve a lajstromozás részleges elutasítását is – írásban kell közölni, azt megfelelően indokolni kell, és az fellebbezéssel megtámadható.
2. Az egyes Felek lehetőséget biztosítanak a védjegybejelentések vagy adott esetben a védjegyek lajstromozása elleni felszólalásra, valamint biztosítják az ilyen felszólalásra való válaszadás lehetőségét a védjegy bejelentője számára (117).
3. Az egyes Felek létrehozzák a védjegybejelentések és a lajstromozott védjegyek nyilvánosan hozzáférhető elektronikus adatbázisát.
25.19. cikk
A védjegyek által biztosított jogok
1. A bejegyzett védjegy a jogosult számára kizárólagos jogokat biztosít. A kizárólagos jogok alapján a jogosult bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül gazdasági tevékenység körében használ:
|
(a) |
a védjeggyel azonos megjelölést olyan árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, amelyek azonosak a védjegy árujegyzékében szereplő árukkal, illetve szolgáltatásokkal; és |
|
(b) |
olyan megjelölést, amelyet a fogyasztók a védjeggyel összetéveszthetnek a megjelölés és a védjegy azonossága vagy hasonlósága, valamint az érintett áruk, illetve szolgáltatások azonossága vagy hasonlósága miatt; az összetéveszthetőség magában foglalja azt az esetet is, ha a fogyasztók a megjelölést gondolati képzettársítás (asszociáció) útján kapcsolhatják a korábbi védjegyhez. |
2. A bejegyzett védjegy jogosultja megakadályozhatja, hogy harmadik felek kereskedelmi tevékenység során harmadik országokból – szabad forgalomba bocsátás nélkül – olyan árukat hozzanak be a védjegy lajstromozásának helye szerinti Fél területére, amelyeken – ideértve csomagolásukat is – engedély nélkül szerepel az adott áru vonatkozásában a bejegyzett védjeggyel megegyező védjegy, vagy amelyet lényegében nem lehet megkülönböztetni az említett védjegytől (118).
25.20. cikk
Közismert védjegyek
A Párizsi Egyezmény 6a. cikkében és a TRIPS-megállapodás 16. cikkének (2) és (3) bekezdésében említett közismert védjegyek oltalmának érvényesítése céljából az egyes Felek az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Unió közgyűlése és a Szellemi Tulajdon Világszervezetének (WIPO) közgyűlése által a WIPO-tagállamok közgyűléseinek harmincnegyedik üléssorozata (1999. szeptember 20–29.) keretében elfogadott, a közismert védjegyek védelmére vonatkozó rendelkezésekre vonatkozó közös ajánlást alkalmazzák.
25.21. cikk
Rosszhiszeműen benyújtott kérelmek
A Felek rendelkezhetnek úgy, hogy a védjegy nem részesülhet védjegyoltalomban, ha a védjegy lajstromozása iránti kérelmet a bejelentő rosszhiszeműen nyújtotta be. Az egyes Felek gondoskodnak róla, hogy amennyiben ilyen védjegy lajstromozásra került, azt érvénytelenné nyilvánítsák.
25.22. cikk
Törlés
1. Az egyes Felek gondoskodnak a védjegy törléséről (119), ha az árujegyzékben szereplő árukkal vagy szolgáltatásokkal kapcsolatban a védjegy használatát a Fél jogszabályai által meghatározott időtartamon belül elmulasztották (120) az adott területen, és a használat elmulasztását nem indokolják megfelelően.
2. A védjegy akkor is törölhető, ha a lajstromozás napját követően a védjegyjogosult cselekménye vagy mulasztása következtében a megjelölés a forgalomban azon árunak vagy szolgáltatásnak a szokásos nevévé vált, amely tekintetében a védjegyet lajstromozták.
3. A védjegy akkor is törölhető, ha annak ellenére lajstromozták, hogy alkalmas lehetett a közönség megtévesztésére azon áruk vagy szolgáltatások jellegét, minőségét vagy földrajzi származását illetően, amelyek tekintetében a védjegyet lajstromozták (121).
25.23. cikk
Kivételek a védjegyoltalomból eredő jogok alól
Feltéve, hogy a védjegyek tulajdonosainak és a harmadik feleknek a jogos érdekeit figyelembe veszik, az egyes Felek:
|
(a) |
a jogok alóli korlátozott kivételként rendelkeznek a leíró jellegű kifejezések (122) méltányos használatáról; és |
|
(b) |
rendelkezhetnek egyéb korlátozott kivételekről. |
25.24. cikk
Nemzetközi megállapodások
Az egyes Felek minden észszerű erőfeszítést megtesznek annak érdekében, hogy csatlakozzanak az 1999. július 2-án Genfben elfogadott, a Hágai Megállapodásnak az ipari minták nemzetközi lajstromozásáról szóló genfi szövegéhez.
25.25. cikk
Lajstromozott formatervezési minták oltalma
1. Az egyes Feleknek biztosítaniuk kell az önállóan alkotott, új vagy eredeti formatervezési minták oltalmát (123). Az említett oltalmat a lajstromozás keletkezteti, és az a jogtulajdonosra ezzel az alszakasszal összhangban kizárólagos jogokat ró.
2. A lajstromozott formatervezésiminta-oltalom jogosultjának jogában áll harmadik feleket megakadályozni legalább abban, hogy a jogosult engedélye nélkül előállítsanak, értékesítésre felajánljanak, értékesítsenek, forgalomba hozzanak vagy importáljanak az oltalomban részesülő formatervezési mintát hordozó vagy azt megtestesítő terméket, vagy ilyen cikket használjanak, ha az ilyen cselekményeket kereskedelmi célból végzik, azok jogellenesen akadályozzák a formatervezési minta rendeltetésszerű felhasználását, vagy nem egyeztethetők össze a tisztességes kereskedelmi gyakorlattal.
3. Az összetett termék alkotóelemét képező termékre alkalmazott vagy ilyen termékbe beépített formatervezési minta kizárólag akkor tekinthető újnak vagy eredetinek:
|
(a) |
ha az alkotóelem az összetett termékbe való beépítését követően is látható marad az összetett termék rendeltetésszerű használata során; és |
|
(b) |
az alkotóelem látható külső jellegzetességei önmagukban is megfelelnek az újdonság vagy az eredetiség követelményeinek. |
4. A (3) bekezdés a) pontjában említett „rendeltetésszerű használat” kifejezés a végső felhasználó részéről történő használat, amely a karbantartást, a szervizelést, illetve a javítást nem foglalja magában.
25.26. cikk
Az oltalom időtartama
Az oltalom időtartamát az egyes Felek határozzák meg, és az egy vagy több ötéves időszakra meghosszabbítható, a bejelentés benyújtásának napjától számított legfeljebb 25 év teljes oltalmi időre.
25.27. cikk
Kivételek és kizárások
1. A Felek rendelkezhetnek meghatározott kivételekről a formatervezésiminta-oltalom hatálya alól, feltéve, hogy az ilyen kivételek nem észszerűtlenül ellentétesek az oltalmazott formatervezési minta rendes felhasználásával, és nem sértik aránytalanul a lajstromozott formatervezésiminta-oltalom jogosultjának jogos érdekeit, figyelembe véve harmadik személyek jogos érdekeit is.
2. A formatervezési minta oltalma nem terjed ki az alapvetően műszaki vagy funkcionális meggondolások által indokolt mintákra. Így különösen, nem részesülhet oltalomban azon formatervezési minta, amely egy termék olyan külső jellegzetességéből áll, amelyet szükségképpen pontosan ugyanabban a formában és méretben kell megvalósítani ahhoz, hogy a termék, amelyben a formatervezési minta megtestesül, illetve amelyre a mintát alkalmazzák, szerkezetileg összekapcsolható legyen egy másik termékkel, vagy elhelyezhető legyen benne, körülötte vagy ahhoz érintkezve oly módon, hogy mindegyik termék betölthesse a rendeltetését.
3. A (2) bekezdésétől eltérve, formatervezésiminta-oltalomban részesülhet azon formatervezési minta, amelynek célja, hogy egy moduláris rendszerben lehetővé tegye a többféle összeállítást vagy a kölcsönösen kicserélhető termékek kapcsolódását.
25.28. cikk
Kapcsolat a szerzői joggal
A formatervezési mintát – bármely formában történő megalkotásától vagy rögzítésétől kezdve – az adott Fél szerzői jogi jogszabályai szerinti védelem is megilleti. E szerzői jogi védelem terjedelmét és feltételeit – ideértve az előírt egyéni, eredeti jelleg mértékét – az egyes Felek határozzák meg.
25.29. cikk
Fogalommeghatározások
Ennek az alszakasznak az alkalmazásában:
|
(a) |
„földrajzi árujelző”: valamely Fél területének, egy régiójának vagy helységének a neve, amelyet az e helyről származó olyan termék megjelölésére használnak, amelynek különleges minősége, hírneve vagy egyéb jellemzője lényegileg ennek a földrajzi származásnak tulajdonítható; és |
|
(b) |
„termékosztály”: valamely termék osztálya, figyelembe véve a Nizzai Osztályozást. |
25.30. cikk
Nemzetközi megállapodások
1. A Felek megerősítik azon kötelezettségvállalásukat, hogy a TRIPS-megállapodás 22., 23. és 24. cikkével összhangban területükön oltalomban részesítik a földrajzi árujelzőket.
2. Az egyes Felek minden észszerű erőfeszítést megtesznek annak érdekében, hogy csatlakozzanak a Lisszaboni Megállapodás eredetmegjelölésekről és földrajzi jelzésekről szóló, 2015. május 20-án Genfben elfogadott genfi szövegéhez.
25.31. cikk
Hatály
1. Ezen alszakasz a releváns termékcsoportba tartozó, a 25-B. mellékletben felsorolt árukat azonosító földrajzi árujelzők elismerésére vagy oltalmára alkalmazandó.
2. A Felek mérlegelik az ezen alszakasz hatálya alá tartozó földrajzi árujelzők hatályának kiterjesztését az élelmiszerektől és mezőgazdasági áruktól eltérő termékosztályokban szereplő földrajzi árujelzőkre is. Ezért a Felek felvették a 25-C. mellékletbe a területükről származó és ott oltalom alatt álló árukat azonosító neveket, amelyek – feltéve, hogy e megállapodás oltalmát kiterjesztik – az ezen alszakaszban meghatározott eljárások lezárásától függően e megállapodás oltalma alá tartozónak minősülnek (124).
25.32. cikk
A jegyzékben szereplő földrajzi árujelzők
Ezen alszakasz alkalmazásában a következőkben felsorolt földrajzi árujelzők:
|
(a) |
a 25-B. melléklet A. része: olyan földrajzi árujelzők, amelyek valamely terméket az Európai Unió területéről, vagy a területén található régióból vagy helységéből származó termékként azonosítanak; és |
|
(b) |
a 25-B. melléklet B. része: olyan földrajzi árujelzők, amelyek valamely terméket Mexikó területéről, vagy a területén található régióból vagy helységéből származó termékként azonosítanak. |
25.33. cikk
Bevett földrajzi árujelzők
Figyelembe véve a 25-B. mellékletben felsorolt elnevezések figyelembevételét, és a 25-A. mellékletnek megfelelő felszólalási eljárás lefolytatását követően mindegyik Fél oltalomban részesíti az említett földrajzi árujelzőket az ezen alszakaszban meghatározott oltalmi szintnek megfelelően.
25.34. cikk
A 25-B. mellékletben felsorolt földrajzi árujelzők oltalma
1. Az egyes Felek jogi eszközöket biztosítanak az érintett felek számára a következők elleni fellépés érdekében:
|
(a) |
a másik Félnek a 25-B. mellékletben (125) felsorolt valamely földrajzi árujelzőjének használata olyan áru esetében, amely az adott földrajzi árujelző termékcsoportjába tartozik, és amely:
|
|
(b) |
a termék olyan megjelölése vagy külső kialakítása, amely az áru földrajzi eredetével kapcsolatban a fogyasztók megtévesztésére alkalmas módon arra utal vagy olyan benyomást kelt, hogy a kérdéses termék olyan földrajzi területről származik, amely eltér annak tényleges származási helyétől; és |
|
(c) |
a Párizsi Egyezmény 10a. cikke értelmében tisztességtelen versenycselekményt képező bármely egyéb használat. |
2. Az egyes Felek az (1) bekezdés a) pontja szerinti védelmet még abban az esetben is biztosítják, ha az áru valóságos származását is feltüntetik, vagy ha a földrajzi árujelzőt fordításban használják vagy „fajta”, „típusú”, „-féle”, „utánzat”, vagy más hasonló kifejezéssel együtt tüntetik fel.
3. A Felek gondoskodnak arról, hogy az oltalom közigazgatási intézkedés útján és a jogszabályaikban meghatározott formában érvényesítésre kerüljön a következők ellen:
|
(a) |
az oltalom alatt álló elnevezés bármely közvetlen vagy közvetett kereskedelmi célú használata; |
|
(b) |
az oltalom alatt álló elnevezés bármely utánzása, módosítása vagy megtévesztő használata; |
|
(c) |
az oltalom alatt álló elnevezés hamis vagy félrevezető megjelölése; vagy |
|
(d) |
minden olyan gyakorlat, amely a termék tényleges eredete, származása vagy jellege tekintetében a fogyasztó megtévesztéséhez vezethet. |
4. Az ezen alszakasz alapján oltalom alatt álló földrajzi árujelzők nem köznevesülhetnek a Felek területén.
5. Ezen alszakasz egyetlen rendelkezése sem kötelezi egyik Felet sem arra, hogy oltalomban részesítse a másik Fél olyan földrajzi árujelzőjét, amely a származási Fél területén nem áll oltalom alatt, illetve amelynek oltalma megszűnt az említett területen. A Felek értesítik egymást, ha egy földrajzi árujelző oltalma az adott Fél területén megszűnik. Az értesítést három hónapon belül kell megtenni azt követően, hogy az illetékes hatóság véglegesen megállapította a földrajzi árujelző oltalmának megszűnését.
6. E cikk rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell az Európai Közösség és a Mexikói Egyesült Államok között 1997. május 27-én Brüsszelben létrejött, a szeszes italok megjelölésének kölcsönös elismeréséről és oltalmáról szóló megállapodás (a továbbiakban: a szeszesital-megállapodás) I. és II. mellékletében foglalt elnevezések jegyzékére.
25.35. cikk
A földrajzi árujelzők jegyzékének módosítása
1. A vegyes tanács a 25.42. cikknek megfelelően határozhat úgy, hogy a 25-B. mellékletet módosítja földrajzi árujelzők hozzáadásával vagy helyesbítésével, illetve olyan földrajzi árujelzők elhagyásával, amelyek a származási helyükön már nem állnak oltalom alatt vagy amelyeket használaton kívül helyeztek. Az ilyen határozatokat az 1.10. cikk (E megállapodás III. részével foglalkozó albizottságok és egyéb szervek) (1) bekezdésének k) pontjával létrehozott, szellemi tulajdonnal foglalkozó albizottság készíti elő.
2. Új földrajzi árujelzők hozzáadására a vegyes tanács határozatával kerül sor, a benyújtott elnevezések megvizsgálása és a 25.33. cikkben említett felszólalási eljárás lezárulását követően.
3. A vegyes tanács határozattal módosíthatja a szeszesital-megállapodás I. és II. mellékletét, új földrajzi árujelzők esetében a 25.33 cikkben említett eljárást követően.
25.36. cikk
A földrajzi árujelzők használatának joga
1. Az ezen alszakasz alapján oltalom alatt álló földrajzi jelzést bármely olyan gazdasági szereplő használhatja, aki a kapcsolódó műszaki leírásnak megfelelő árut forgalmaz.
2. Amennyiben egy földrajzi árujelző ezen alszakasz alapján oltalom alatt áll, az oltalom alatt álló adott földrajzi árujelző használatát sem felhasználói regisztrációhoz, sem egyéb követelményekhez nem lehet kötni.
3. A földrajzi árujelzőre utaló megjelölések, rövidítések és szimbólumok csak az adott területen oltalom alatt álló vagy lajstromozott, valamint a megfelelő műszaki leírásnak megfelelően előállított áruval kapcsolatban használhatók.
25.37. cikk
A védjegyek és a földrajzi árujelzők közötti kapcsolat
1. Ezen alszakasz nem érinti a valamely Fél területén jóhiszeműen bejelentett vagy lajstromozott, illetve jóhiszemű használat révén megszerzett korábbi védjegy által biztosított jogokat. A védjegyoltalom által biztosított jogok alóli korlátozott kivételként a korábbi védjegy bizonyos körülmények között nem jogosíthatja fel tulajdonosát arra, hogy megakadályozza a lajstromozott földrajzi árujelző oltalomban részesítését vagy használatát annak a Félnek a területén, ahol a védjegyet kérelmezték, lajstromozták vagy használják. A lajstromba vett földrajzi megjelölés semmilyen más módon nem korlátozhatja a szóban forgó védjegy által biztosított jogokat, beleértve a megkülönböztető jelzés megújításának vagy módosításának kérelmezési lehetőségét, feltéve, hogy a módosítás nem minősül tisztességtelen versenycselekménynek.
2. A 25.34. cikk alapján egyik Fél sem köteles egy elnevezést földrajzi árujelzőként oltalmazni, ha az alkalmas a fogyasztók félrevezetésére az áru valódi mibenlétének vonatkozásában, figyelemmel valamely védjegy hírnevére, elismertségére és használatának időtartamára.
3. A 25.39. cikkre figyelemmel, és a TRIPS-megállapodás 22. cikkének (3) bekezdéséből kiindulva, az e megállapodás 25-B. mellékletében felsorolt és a származási Fél által földrajzi árujelzőként továbbra is oltalmazott földrajzi árujelzők tekintetében a Fél hivatalból elutasítja vagy érvényteleníti a védjegy lajstromozását, ha azt jogszabályai megengedik, vagy egy érdekelt fél kéri, feltéve, hogy:
|
(a) |
az árura vonatkozó védjegy lajstromozása összeegyeztethetetlen lenne a 25.34. cikkel; |
|
(b) |
a védjegy ugyanarra vagy hasonló árura vonatkozik; |
|
(c) |
a védjegy olyan árukra vonatkozik, amelyek nem az érintett földrajzi árujelző származásával rendelkeznek; és |
|
(d) |
a védjegy bejegyzése iránti kérelmet azt követően nyújtják be, hogy a földrajzi árujelzőnek az érintett Fél területén történő oltalma iránti kérelmet benyújtották. |
4. A 25.32. cikkben említett földrajzi árujelzők esetében az e cikk (3) bekezdésének d) pontjában említett oltalomra irányuló kérelem benyújtásának időpontja e megállapodás aláírásának napja.
5. A 25.35. cikk (2) bekezdésében említett új földrajzi árujelzők esetében az e cikk (3) bekezdésének d) pontjában említett oltalom iránti kérelem benyújtásának időpontja a földrajzi árujelző felszólalási eljárásban történő közzétételének napja.
6. A 25-B. mellékletben felsorolt földrajzi árujelzőknek biztosított oltalom legkorábban e megállapodás hatálybalépésének napján kezdődik meg.
25.38. cikk
A védelem érvényesítése
Az egyes Felek megfelelő közigazgatási vagy bírósági eljárások útján érvényesítik a 25.34–25.37. cikkben előírt oltalmat, jogszabályaikkal és gyakorlatukkal összhangban. Az illetékes hatóságok az említett oltalmat a következő módok egyikének vagy mindkettőnek megfelelően érvényesítik:
|
(a) |
saját kezdeményezés alapján; vagy |
|
(b) |
valamely érdekelt fél kérésére. |
25.39. cikk
Általános szabályok
1. Ezen alszakasz alapján egyik Fél sem köteles egy elnevezést földrajzi árujelzőként oltalmazni, ha az említett elnevezés valamely növény- vagy állatfajta nevével ütközik, és ezáltal alkalmas arra, hogy az áru tényleges származása tekintetében megtévessze a fogyasztókat.
2. Az olyan azonos alakú elnevezés, amely a fogyasztókat megtévesztve azt a benyomást keltheti, hogy a termék egy másik területről származnak, még akkor sem jegyezhető be, ha az elnevezés az adott termék származása szerinti terület, régió vagy helység vonatkozásában pontos. A TRIPS-megállapodás 23. cikkének sérelme nélkül a Felek közösen meghatározzák a használat gyakorlati feltételeit, amelyek segítségével a részben vagy teljes egészében azonos alakú földrajzi árujelzőket megkülönböztetik egymástól, szem előtt tartva annak szükségességét, hogy az érintett termelőket méltányosan kezeljék, valamint a fogyasztókat ne vezessék félre.
3. Ha az egyik Fél egy harmadik országgal való kétoldalú tárgyalásaival összefüggésben az említett harmadik ország valamely földrajzi árujelzőjének oltalom alá helyezését javasolja, amely részben vagy egészben azonos alakú a másik Fél valamely földrajzi árujelzőjével, tájékoztatja a másik Felet, amelynek számára lehetőséget kell biztosítani, hogy észrevételt tegyen, mielőtt a harmadik ország földrajzi árujelzője oltalom alá kerül.
4. Az ezen alszakaszban említett műszaki leírást, beleértve annak módosításait is, azon Fél hatóságai hagyják jóvá, ahonnan az áru származik.
25.40. cikk
Kivételek
1. Ezen alszakasz egyetlen rendelkezése sem követeli meg, hogy valamely Félnek alkalmaznia kelljen ezen alszakasz rendelkezéseit a másik Fél földrajzi árujelzőjével vagy egy több alkotóelemből álló földrajzi árujelzőjében foglalt egyedi kifejezéssel kapcsolatban olyan árukra vagy szolgáltatásokra, amelyek esetében a releváns árujelző megegyezik az említett Fél területén a köznyelvben az áruk vagy szolgáltatások neveként szokásosan használt kifejezéssel.
2. Ha egy földrajzi árujelző fordítása azonos alakú egy olyan kifejezéssel, vagy olyan kifejezést foglal magában, amely valamely Fél területén a köznyelvben egy áru szokásos neve, vagy ha egy földrajzi árujelző nem azonos alakú az ilyen kifejezéssel, de magában foglalja a kifejezést, a jelen alszakasz nem érinti valamely személy azon jogát, hogy az említett Fél területén a kérdéses kifejezést használja a kérdéses áru vonatkozásában.
3. Annak meghatározásakor, hogy egy kifejezés valamely Fél területén a köznyelvben egy áru szokásos nevének minősül-e, az említett Fél hatóságai jogosultak figyelembe venni azt, hogy a fogyasztók hogyan értelmezik az említett kifejezést a területén. Az említett fogyasztói értelmezés szempontjából releváns tényezők közé tartozhatnak a következők:
|
(a) |
megbízható források, így például szótárak, újságok és releváns weboldalak tanúsága szerint használják-e a kifejezést a szóban forgó árutípusra; és |
|
(b) |
miként forgalmazzák és használják a kifejezéssel jelölt árut az adott Fél területén folytatott kereskedelemben (126). |
4. Ezen alszakasz egyetlen rendelkezése sem gátolja az egyes Feleket abban, hogy a területükön jelen levő növény- vagy állatfajták szokásos megnevezését használják bármely áru vonatkozásában a jelen megállapodás hatálybalépésének napjától.
5. E megállapodásban semmi sem sértheti valamely személy azon jogát, hogy a kereskedelmi tevékenység során saját nevét vagy üzleti jogelődje nevét használja, kivéve, ha a nevet a nyilvánosság megtévesztésére alkalmas módon használják.
25.41. cikk
A meglévő megállapodás beépítése
1. A szeszesital-megállapodást belefoglalják ebbe a megállapodásba, az e megállapodás részét képezi, és értelemszerűen alkalmazandó (127).
2. A szellemi tulajdonnal foglalkozó albizottság a szeszesital-megállapodás 17. cikkével létrehozott vegyes bizottság helyébe lép, és ellátja az említett cikkben meghatározott feladatokat.
25.42. cikk
Együttműködés
1. A szellemi tulajdonnal foglalkozó albizottság a megfelelő fóruma ezen alszakasz végrehajtása és igazgatása figyelemmel kísérésének.
2. A Felek értesítik egymást, ha a 25-B. mellékletben foglalt valamely földrajzi árujelző oltalma megszűnik az érintett Fél területén. Az értesítést követően a szellemi tulajdonnal foglalkozó albizottság előkészíti a vegyes tanács számára a 25-B. mellékletnek az e megállapodásban meghatározott eljárásokkal összhangban történő módosításáról szóló határozatot.
3. A Felek közvetlenül vagy a szellemi tulajdonnal foglalkozó albizottságon keresztül tájékoztatást kérhetnek egymástól a műszaki leírásokkal és azok módosításaival kapcsolatban.
4. Az egyes Felek nyilvánosan hozzáférhetővé tehetik a másik Fél ezen alszakasz alapján oltalom alatt álló földrajzi árujelzőinek megfelelő műszaki leírásokat spanyol vagy angol nyelven (128).
5. Az oltalom alatt álló földrajzi árujelzők műszaki leírásaiból eredő kérdésekkel a szellemi tulajdonnal foglalkozó albizottság foglalkozik.
25.43. cikk
Az egyik Fél joga szerinti védelem
Ezen alszakasz nem érinti egy Fél valamely földrajzi árujelző jogosultjának azon jogát, hogy az adott Fél joga alapján a földrajzi árujelző elismerését és oltalmát kérje a másik Fél területén.
25.44. cikk
Nemzetközi megállapodások
A Felek betartják az 1970. június 19-én Washingtonban kelt, 1979. szeptember 28-án és legutóbb 2001. október 3-án módosított Szabadalmi Együttműködési Szerződést, és elismerik a 2000. június 1-jén Genfben elfogadott Szabadalmi Jogi Szerződéssel összhangban lévő eljárási normák elfogadásának vagy fenntartásának fontosságát.
25.45. cikk
Szabadalmak és a közegészség
1. Az ezen alszakaszban megállapított jogok és kötelezettségek nem akadályozhatják meg a Feleket abban, hogy a közegészség védelme érdekében intézkedéseket hozzanak. A Felek elismerik a TRIPS-megállapodásról és a népegészségügyről 2001. november 14-én Dohában elfogadott nyilatkozat (a továbbiakban: a Dohai Nyilatkozat) jelentőségét, és megerősítik elkötelezettségüket a nyilatkozat iránt. Az ezen alszakasz hatálya alá tartozó jogok és kötelezettségek értelmezése és végrehajtása során a Felek biztosítják a Dohai Nyilatkozatnak való megfelelést.
2. A Felek hozzájárulnak a WTO Általános Tanácsa 2003. augusztus 30-i, a Dohai Nyilatkozat 6. bekezdésének végrehajtásáról szóló határozatának, valamint a TRIPS-megállapodás módosításáról 2005. december 6-án Genfben kelt jegyzőkönyv végrehajtásához, és tiszteletben tartják azokat.
25.46. cikk
A gyógyszeripari termékek, köztük biológiai gyógyszerek forgalombahozatali engedélyének késedelme esetén alkalmazandó kiegészítő oltalom (129)
1. A Felek elismerik, hogy a területükön szabadalmi oltalom alatt álló gyógyszeripari termékek, köztük biológiai gyógyszerek (130) közigazgatási jóváhagyási (131) eljárás tárgyát képezhetik a forgalomba hozatalukat megelőzően. A Felek tudomásul veszik, hogy a szabadalom iránti kérelem benyújtása és a terméknek a piacukon való forgalomba hozatalára kiadott jóváhagyása közötti időszak átfedései következtében – a Fél vonatkozó jogszabályaiban e célból meghatározott előírások szerint – a szabadalom alapján járó tényleges oltalom időszaka az említett időszakkal rövidülhet.
2. Mindegyik Félnek megfelelő és hatékony mechanizmust kell biztosítania a szabadalom jogosultjának kompenzálására a tényleges szabadalmi oltalom időtartamának a területén való első forgalombahozatali jóváhagyás észszerűtlen késedelméből (132) eredő csökkenéséért. Az ilyen kompenzáció kiegészítő sui generis oltalom formájában valósul meg, amelynek időtartama megegyezik az észszerűtlen késedelmet képező időtartammal. E kiegészítő oltalom maximális időtartama nem haladhatja meg az öt évet (133).
3. A (2) bekezdésben említett kompenzációs mechanizmus alternatívájaként a Fél biztosíthatja a szabadalmi oltalom által nyújtott jogok időtartamának öt évet (134) meg nem haladó meghosszabbítását, hogy kompenzálja a szabadalom jogosultját a tényleges szabadalmi oltalom időtartamának a forgalmazási jóváhagyási eljárásból eredő csökkenéséért. Az ilyen időtartammeghosszabbítás a szabadalom jogszabályban meghatározott oltalmi idejének lejártakor lép hatályba, és a szabadalom iránti bejelentés benyújtásának napja és a terméknek az adott Fél területén belüli forgalomba hozatalára vonatkozó első jóváhagyás keltezésének napja között eltelt időszak öt évvel csökkentett időtartamával megegyező ideig tart.
4. Az e cikkben foglalt kötelezettségek végrehajtása során az egyes Felek feltételeket és korlátozásokat határozhatnak meg, feltéve, hogy a Fél továbbra is teljesíti az e cikkben foglaltakat.
5. Az egyes Felek minden tőlük telhetőt megtesznek annak érdekében, hogy a gyógyszeripari termékek forgalomba hozatalának jóváhagyása iránti kérelmeket hatékonyan és kellő időben feldolgozzák az észszerűtlen vagy szükségtelen késedelmek elkerülése érdekében. Az észszerűtlen késedelmek elkerülése érdekében a Felek elfogadhatnak vagy fenntarthatnak olyan eljárásokat, amelyek felgyorsítják a forgalombahozatali jóváhagyás iránti kérelem feldolgozását.
25.47. cikk
Nemzetközi megállapodások
Az egyes Felek biztosítják a növényfajta-oltalmi jogok védelmét az 1961. december 2-án Párizsban elfogadott és legutóbb 1991. március 19-én Genfben módosított, az új növényfajták oltalmáról szóló nemzetközi egyezménynek megfelelően, ideértve az egyezmény 15. cikkében meghatározott, nemesítői jog alóli kivételt is, és együttműködnek e jogok előmozdítása és érvényesítése érdekében (135).
25.48. cikk
Az üzleti titkok oltalmának hatálya
1. A tisztességtelen versennyel szembeni hatékony védelemnek a Párizsi Egyezmény 10a. cikkében előírt módon történő biztosítása során a Felek biztosítják a jogi eszközöket – ideértve a közigazgatási vagy polgári bírósági eljárásokat (136) is – ahhoz, hogy bármely személy képes legyen megakadályozni üzleti titkok felfedését, megszerzését, vagy mások általi felhasználását az információ felett jogszerűen ellenőrzést gyakorló személy beleegyezése nélkül, a tisztességes kereskedelmi gyakorlattal ellentétes módon (137). Ezen alszakasz alkalmazásában az üzleti titok fogalma magában foglalja a TRIPS-megállapodás 39. cikkének (2) bekezdésében foglaltak szerinti nyilvánosságra nem hozott információt.
2. Ezen alszakasz alkalmazásában a Fél legalább a következő magatartásokat ellentétesnek tekinti a tisztességes kereskedelmi gyakorlattal:
|
(a) |
az üzleti titoknak az üzleti titok jogosultja beleegyezése nélküli megszerzése, amennyiben azt a következők révén hajtották végre: az üzleti titok jogosultjának jogszerű ellenőrzése alatt álló olyan dokumentumokhoz, tárgyakhoz, anyagokhoz vagy elektronikus állományokhoz való engedély nélküli hozzáférés, azok eltulajdonítása vagy azokról másolat készítése, amelyek az üzleti titkot tartalmazzák, vagy amelyekből az üzleti titok kinyerhető; vagy |
|
(b) |
az üzleti titoknak az üzleti titok jogosultja beleegyezése nélküli felhasználása vagy közzététele, amennyiben azt olyan személy hajtja végre, aki az üzleti titkot jogosulatlanul, vagy titoktartási megállapodás vagy az üzleti titok felfedésének tilalmára vagy felhasználásának korlátozására vonatkozó bármely más kötelezettség megsértésével szerezte meg (138), (139). |
25.49. cikk
Üzleti titkokkal kapcsolatos közigazgatási vagy polgári bírósági eljárások
1. Mindegyik Fél biztosítja, hogy a 25.48. cikk (1) bekezdésében említett eljárásban részt vevő bármely személy, vagy bármely olyan személy, aki az említett eljárások részét képező dokumentumokhoz hozzáfér, nem hasznosíthat vagy nem fedhet fel olyan üzleti titkot vagy állítólagos üzleti titkot, amelyet az illetékes hatóságok valamely érintett fél megfelelően indokolt kérelmére bizalmasnak minősítettek, és amelyről e részvétel vagy hozzáférés eredményeképp szerzett tudomást.
2. A 25.48. cikk (1) bekezdésében említett eljárásokban mindegyik Fél gondoskodik arról, hogy illetékes hatóságai rendelkezzenek legalább azzal a hatáskörrel, hogy az eljárás során keletkezett bármely üzleti titok vagy állítólagos üzleti titok bizalmas jellegének megőrzése érdekében konkrét intézkedéseket hozzanak. Az ilyen konkrét intézkedések – az egyes Felek jogszabályaival összhangban – magukban foglalhatják a bizonyos dokumentumokhoz való hozzáférés teljes vagy részleges korlátozásának, a meghallgatásokhoz és azok megfelelő feljegyzéseihez vagy átirataihoz való hozzáférés korlátozásának, valamint a bírósági határozatok olyan betekinthető változatának rendelkezésre bocsátásának lehetőségét, amelyben az üzleti titkot tartalmazó szövegrészeket törölték vagy kitakarták.
25.50. cikk
A gyógyszeripari termékekkel, köztük biológiai gyógyszerekkel kapcsolatos, nyilvánosságra nem hozott adatok védelme (140)
1. Amennyiben valamely Fél az új (141) gyógyszeripari termékek, köztük biológiai gyógyszerek (142) forgalomba hozatalának jóváhagyása feltételeként előírja nyilvánosságra nem hozott tesztek vagy az annak megállapításához szükséges más preklinikai vagy klinikai vizsgálatok egyéb adatainak benyújtását, hogy az adott termék használata biztonságos és hatékony-e, a Fél biztosítja ezen adatok harmadik féllel történő közlés elleni védelmét, ha ezen adatok keletkeztetése jelentős erőfeszítést igényel, kivéve, ha a közzétételt kiemelkedően fontos közérdek indokolja, vagy ha lépéseket tesznek az adatok tisztességtelen kereskedelmi felhasználás elleni védelme érdekében.
2. Gyógyszeripari termékek, köztük biológiai gyógyszerek esetében a Fél nem adhat harmadik személyeknek olyan forgalombahozatali hozzájárulást, amely az (1) bekezdésben említett adatokat korábban benyújtó személy beleegyezése nélkül lehetővé teszi számukra, hogy forgalomba hozzák a terméket (143) az említett adatok alapján, vagy az említett adatokat (144) benyújtó személynek megadott forgalombahozatali engedély alapján, az új terméknek az adott Fél területén történő forgalomba hozatala jóváhagyásának (145) időpontjától (146) számított legalább hat évig.
3. Egyik Félre sem vonatkozik korlátozás azt illetően, hogy rövidített engedélyezési eljárást alkalmazzanak az ilyen termékek tekintetében bio-egyenértékűségi vagy biológiai hozzáférhetőségi tanulmányok alapján.
25.51. cikk
A növényvédő szerekkel kapcsolatos, nyilvánosságra nem hozott adatok védelme (147)
1. Ha valamely Fél az új (148) növényvédő szerek forgalomba hozatalának jóváhagyása (149) feltételeként nyilvánosságra nem hozott tesztek vagy a termék (150) biztonságosságára vagy hatékonyságára vonatkozó egyéb adatok benyújtását írja elő, a Fél biztosítja az említett adatok harmadik féllel történő közlés elleni védelmét, kivéve, ha a közzétételt kiemelkedően fontos közérdek indokolja, vagy ha lépéseket tesznek az adatok tisztességtelen kereskedelmi felhasználás elleni védelme érdekében.
2. Növényvédő szerek esetében a Fél nem adhat harmadik személyeknek olyan forgalombahozatali hozzájárulást, amely az (1) bekezdésben említett adatokat korábban benyújtó személy beleegyezése nélkül lehetővé tenné számukra, hogy forgalomba hozzák a terméket az említett adatok alapján vagy az említett adatokat benyújtó személynek megadott forgalombahozatali engedély alapján, az új terméknek az adott Fél területén történő forgalomba hozatala jóváhagyásának időpontjától számított legalább 10 évig (151).
3. Az egyes Felek szabályokat állapítanak meg a gerinces állatokon végzett kísérletek megismétlésének elkerülése céljából.
4. Egyik Fél sem korlátozható abban, hogy – egyenértékűségi tanulmányok alapján – rövidített engedélyezési eljárásokat alkalmazzon az ilyen termékekre.
25.52. cikk
Általános kötelezettségek
1. A Felek megerősítik a TRIPS-megállapodás és különösen annak III. része szerinti kötelezettségvállalásaikat. Az egyes Felek biztosítják az e szakaszban foglalt kiegészítő intézkedéseket, eljárásokat és jogorvoslatokat, amelyek a szellemitulajdon-jogok érvényesítésének biztosításához szükségesek. Az említett intézkedéseknek, eljárásoknak és jogorvoslatoknak méltányosnak és igazságosnak kell lenniük, és nem lehetnek indokolatlanul bonyolultak és költségesek és nem eredményezhetnek észszerűtlen határidőket és indokolatlan késedelmeket.
2. Az (1) bekezdésben említett intézkedéseknek, eljárásoknak és jogorvoslatoknak ezen túlmenően hatásosnak, arányosnak és elrettentőnek is kell lenniük, és úgy kell azokat alkalmazni, hogy a jogszerű kereskedelemnek ne állítsanak korlátokat, és hogy biztosítékok álljanak rendelkezésre az azokkal való visszaélés esetére.
3. E szakasz nem jelent kötelezettséget az egyes Felek számára egy olyan, különálló jogrendszer létrehozására a szellemi tulajdonjogok érvényesítése tekintetében, amely az általános jogérvényesítési rendszer mellett működne, valamint úgyszintén nem érinti a Félnek a jogérvényesítéssel kapcsolatos általános jogait. Ezen alszakasz nem jelent semmilyen kötelezettséget a tekintetben, hogy a Felek miként osztják meg erőforrásaikat a szellemitulajdon-jogok érvényesítése és általában a jogérvényesítés között.
25.53. cikk
Az intézkedések, eljárások és jogorvoslati eszközök alkalmazásának kérelmezésére jogosult személyek
A Felek az alább felsorolt személyeket elismerik olyanként, mint akik jogosultak arra, hogy az e szakaszban és a TRIPS-megállapodás III. részében említett intézkedések, eljárások és jogorvoslatok alkalmazása iránti kérelmet nyújtsanak be:
|
(a) |
a szellemitulajdon-jogok jogosultjai, a Fél jogával összhangban; |
|
(b) |
az ezen szellemitulajdon-jogok használatára jogosult minden más személy, így különösen a hasznosítók, feltéve, hogy azt a Fél joga lehetővé teszi, és összhangban annak rendelkezéseivel; |
|
(c) |
szellemitulajdon-jogok közös kezelését végző szervezetek, amelyek szabályszerűen elismert jogosultsággal rendelkeznek arra, hogy szellemi tulajdonjogok jogosultjait képviseljék, feltéve, hogy azt a Fél joga lehetővé teszi, és összhangban annak rendelkezéseivel; és |
|
(d) |
hivatásos jogvédő szervezetek, amelyeknek általában véve elismerik azon jogát, hogy szellemi tulajdonjogok jogosultjait képviseljék, feltéve, hogy azt a Fél joga lehetővé teszi, és összhangban annak rendelkezéseivel. |
25.54. cikk
Bizonyítékok
1. Az egyes Felek biztosítják, hogy az ügy érdemében lefolytatandó eljárás megindítása előtt valamely fél kérelmére, aki észszerűen rendelkezésre álló bizonyítékokat mutatott be azon igényének alátámasztására, hogy a szellemi tulajdonjogát megsértették, vagy ilyen jogsértés veszélye fennáll, az illetékes bíróságok jogosultak azonnali és hatékony ideiglenes intézkedéseket elrendelni a feltételezett jogsértésre vonatkozó releváns bizonyítékok biztosítása érdekében, feltéve hogy az a bizalmas információk védelmét nem sérti.
2. Az (1) bekezdésben említett ideiglenes intézkedések közé tartozhat az állítólagosan jogsértő áruk részletes leírása, mintavétellel vagy anélkül, vagy az említett áruk és – indokolt esetben – az előállításukhoz vagy forgalmazásukhoz felhasznált anyagok és felszerelések, valamint az azokhoz kapcsolódó dokumentumok fizikai lefoglalása.
3. Mindegyik Fél megteszi az ahhoz szükséges intézkedéseket, hogy az illetékes igazságügyi hatóságaikat hatáskörrel ruházzák fel arra, hogy a szellemitulajdon-jogok üzletszerűen elkövetett megsértése esetén adott esetben, az eljárásban részes valamely fél kérésére, elrendelhessék az ellenérdekű fél ellenőrzése alatt álló banki, pénzügyi vagy kereskedelmi dokumentumok közlését, a bizalmas információk védelmének sérelme nélkül (152).
25.55. cikk
Tájékoztatáshoz való jog
1. Mindegyik Fél biztosítja, hogy – a szellemitulajdon-jog megsértése miatt indított eljárással összefüggésben, és a felperes indokolt és arányos kérelmére – az illetékes igazságszolgáltatási hatóságok hatáskörrel rendelkezzenek annak elrendelésére, hogy a jogsértő vagy az eljárásban részes, bármely más személy szolgáltasson információkat a szellemitulajdon-jogot sértő áruk vagy szolgáltatások eredetéről és terjesztési hálózatairól (153).
2. E cikk az egyes Felek joga azon egyéb rendelkezéseinek sérelme nélkül alkalmazandó, amelyek:
|
(a) |
a jogosult számára további tájékoztatáshoz való jogot biztosítanak; |
|
(b) |
az e cikk értelmében közölt információk polgári vagy büntetőjogi eljárásokban való felhasználása tekintetében irányadók; |
|
(c) |
a tájékoztatáshoz való joggal történő visszaéléssel kapcsolatos felelősséget szabályozzák; |
|
(d) |
lehetőséget nyújtanak az olyan információ nyújtásának megtagadására, amely arra kényszerítené az (1) bekezdésben említett személyt, hogy beismerje saját vagy közeli rokonainak a részvételét valamely szellemi tulajdonjog megsértésében; vagy |
|
(e) |
az információforrások bizalmasságának védelmét vagy a személyes adatok kezelését szabályozzák. |
25.56. cikk
Ideiglenes és megelőző intézkedések
1. Az egyes Felek biztosítják, hogy bíróságaik a felperes kérelmére hatáskörrel rendelkezzenek ideiglenes intézkedést elrendelni a feltételezett jogsértő ellen a szellemitulajdon-jogot fenyegető sérelem megakadályozására, vagy ideiglenes jelleggel és szükség esetén – feltéve, hogy arról a Fél jogszabályai rendelkeznek – ismételt pénzbírság kiszabása mellett a feltételezett jogsértés folytatásának megtiltására, vagy a jogsértés folytatásának olyan biztosíték nyújtásától való függővé tételére, amely a jogosult kártérítését szolgálja. Ugyanezen feltételek mellett ideiglenes intézkedés olyan közvetítővel szemben is elrendelhető, akinek szolgáltatásait harmadik személy valamely szellemitulajdon-jog megsértése céljából veszi igénybe. E cikk alkalmazásában a „közvetítők” magukban foglalják az internetszolgáltatókat is.
2. Az egyes Felek biztosítják, hogy ideiglenes intézkedést lehessen elrendelni a szellemitulajdon-jogot feltehetően sértő áruk lefoglalása vagy átadása érdekében is, hogy ezáltal megakadályozzák azok kereskedelmi forgalomba kerülését vagy forgalmazását.
3. Az egyes Felek biztosítják, hogy állítólagos jogsértés esetén igazságügyi hatóságaik saját jogukkal összhangban biztosítási intézkedésként hatáskörrel rendelkezzenek az állítólagos jogsértő ingó és ingatlan vagyonának lefoglalását elrendelni, ideértve bankszámláinak és egyéb eszközeinek zárolását. E célból az említett hatóságok elrendelhetik a banki, pénzügyi vagy kereskedelmi iratok átadását, vagy a szóban forgó információkhoz való megfelelő hozzáférés biztosítását (154).
25.57. cikk
Jogorvoslat
1. A Felek biztosítják, hogy az illetékes igazságügyi hatóságok – a kérelmező kérésére és a jogosult számára a jogsértés okán járó kártérítés sérelme nélkül, valamint mindenféle ellentételezés nélkül – hatáskörrel rendelkezzenek elrendelni azon áruk megsemmisítését vagy legalább a kereskedelmi láncból való végleges kivonását, amelyekről bebizonyosodott, hogy szellemitulajdon-jogot sértenek. A Felek biztosítják, hogy adott esetben az illetékes igazságügyi hatóságok elrendelhetik az elsősorban ilyen áruk előállítása vagy gyártása során használt anyagok és eszközök megsemmisítését is.
2. Az (1) bekezdésben említett, jogorvoslatokra vonatkozó kérelem elbírálása során figyelembe kell venni az arányosság szükségességét a jogsértés súlyossága és az elrendelt intézkedések között, valamint a harmadik személyek érdekeit.
25.58. cikk
A jogsértés megszüntetésére irányuló eljárások
Az egyes Felek biztosítják, hogy ha a bírósági határozat kimondja a szellemitulajdon-jog megsértését, az illetékes igazságügyi hatóságok hatáskörrel rendelkezzenek tiltó határozat kiadására a jogsértővel szemben, valamint bármely olyan közvetítővel szemben, akinek a szolgáltatásait harmadik fél szellemitulajdon-jogok megsértésére használja fel, mely határozatban megtiltják a jogsértés további folytatását.
25.59. cikk
Kár
1. Az egyes Felek gondoskodnak arról, hogy igazságügyi hatóságaik hatáskörrel rendelkezzenek legalább arra kötelezni a jogsértőt, aki tudatosan vagy az elvárható gondosság mellőzésével folytatott a szellemitulajdon-jogokat sértő tevékenységeket, hogy a jogtulajdonosnak olyan mértékű kártérítést fizessen, amely fedezetet nyújt a jogtulajdonosnak a szellemitulajdon-jog megsértése következtében elszenvedett kárára (155).
2. A kártérítés összegének az (1) bekezdés szerinti meghatározásakor az egyes Felek igazságügyi hatóságai figyelembe vesznek minden fontos szempontot, és hatáskörrel rendelkeznek többek között arra, hogy figyelembe vegyék a jogosult által benyújtott bármely jogos értéket, beleértve az elmaradt hasznot, a jogsértés tárgyát képező áruk vagy szolgáltatások piaci árral mért értékét vagy a javasolt kiskereskedelmi árat.
3. Az egyes Felek gondoskodnak arról, hogy legalább a szerzői és szomszédos jogok megsértése és a védjegyhamisítás esetén az igazságügyi hatóságaik – legalább az (1) bekezdésben említett esetekben – kötelezhessék a jogsértőt arra, hogy a jogosultnak fizesse meg a jogsértésből származó nyereségét. A Fél eleget tehet e bekezdésnek annak vélelmezésével, hogy az említett nyereség megfelel az (1) bekezdésben említett kárnak.
4. Az egyes Felek rendelkezhetnek úgy, hogy az igazságügyi hatóságok elrendelhetik a kárt szenvedett fél számára a haszon vagy a kártérítés fizetésének behajtását, amelyet előzetesen is megállapíthatnak, amennyiben a jogsértő nem tudta – vagy észszerűen nem kellett tudnia –, hogy jogsértő tevékenységet végez.
25.60. cikk
Jogi költségek
Mindegyik Fél biztosítja, hogy a nyertes fél részéről felmerült indokolt és arányos jogi költségeket és egyéb kiadásokat főszabályként a vesztes fél viseli, kivéve, ha ezt a méltányosság nem engedi.
25.61. cikk
Bírósági határozatok közzététele
A Felek – az információs források bizalmasságának védelmét vagy a személyes adatok védelmét szabályozó jogszabályaik sérelme nélkül – biztosítják, hogy a szellemitulajdon-jogok megsértése miatt indított bírósági eljárásokban az igazságügyi hatóságok megfelelő intézkedéseket rendelhessenek el a felperes kérelmére a határozattal kapcsolatos információ terjesztése érdekében, ideértve a határozat megjelenítését és teljes vagy részleges közzétételét.
25.62. cikk
A szerzői vagy tulajdonosi minőség vélelmezése
1. Az egyes Felek elismerik, hogy az ezen alszakaszban szereplő intézkedések, eljárások és jogorvoslatok alkalmazása céljából – ellenkező bizonyíték hiányában – elegendő, ha egy irodalmi vagy művészeti alkotáson a szokásos formában megjelenik a szerző neve, ahhoz, hogy a szerzőt annak tekintsék, és következésképpen jogosult legyen jogsértési eljárást indítani.
2. az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés értelemszerűen alkalmazandó a szerzői és szomszédos jogok jogosultjaira a védelem alatt álló teljesítményük tekintetében.
25.63. cikk
Közigazgatási eljárások
Amennyiben bármelyik polgári jogi jogorvoslat az ügy érdemében folytatott közigazgatási eljárás eredményeként is elrendelhető, az ilyen eljárásnak lényegileg azonos elveknek kell megfelelnie, mint az ezen alszakaszban megállapítottak.
25.64. cikk
Az érdekelt felek önkéntes kezdeményezései
Mindegyik Fél törekszik arra, hogy elősegítse az érdekelt felek önkéntes kezdeményezéseit a szellemitulajdon-jogok megsértésének visszaszorítása érdekében, az online és más piactereken is, amelyek konkrét problémákra összpontosítanak és realisztikus, kiegyensúlyozott, arányos és minden érdekelt fél számára méltányos gyakorlati megoldásokat keresnek.
25.65. cikk
Az 1994. évi GATT-tal és a TRIPS-megállapodással való összhang
A szellemitulajdon-jogoknak a vámhatóságok általi érvényesítése céljából a határon alkalmazott intézkedések végrehajtása során – függetlenül attól, hogy azok e megállapodás hatálya alá tartoznak-e –, az egyes Feleknek biztosítaniuk kell a GATT- és a TRIPS-megállapodás – és különösen a TRIPS-megállapodás 41. cikke, valamint III. részének 4. szakasza – szerinti kötelezettségeikkel való összhangot.
25.66. cikk
A szellemitulajdon-jogokkal kapcsolatos, határokon alkalmazott jogérvényesítési intézkedések
1. A TRIPS-megállapodás 46. és 59. cikkével összhangban mindegyik Fél rendelkezik olyan eljárásokkal, amelyek lehetővé teszik a szellemitulajdon-jogokat sértő áruk megsemmisítését.
2. A vámellenőrzésnek alávetett áruk tekintetében mindegyik Fél biztosítja, hogy vámhatóságai – jogszabályaival és egyéb rendelkezéseivel összhangban, valamint más érintett hatóságokkal koordinálva – aktívan megcélozzák és azonosítsák azokat a szállítmányokat, amelyek vélhetően védjegyet, szerzői jogot vagy egyéb szellemitulajdon-jogot sértő árukat tartalmaznak. E tevékenységeket legalább az importáruk tekintetében kockázatelemzés alapján kell végezni.
3. Az egyes Felek központilag kezelt elektronikus adatbázist vezetnek be és tartanak fenn, amely legalább a védjegyekre és az ipari formatervezési mintákra vonatkozik, és amely az illetékes hatóságok és a jogosultak közötti ingyenes együttműködés, valamint a kockázatelemzéshez szükséges információszolgáltatás megfelelő eszköze. Az egyes Felek törekednek arra, hogy a kockázatelemzésre szolgáló elektronikus adatbázist más szellemi tulajdonjogokra is kiterjesszék.
4. Az egyes Felek biztosítják, hogy a jogosult által szolgáltatott információk automatikusan bekerüljenek az elektronikus adatbázisba, feltéve, hogy azok megfelelnek a vonatkozó követelményeknek, összhangban az adott Fél jogszabályaival és egyéb rendelkezéseivel. A jogosult által szolgáltatott információk hitelesítése automatikusan, vagy az egyes Felek illetékes hatóságai által észszerű időn belül történik.
5. A Felek elismerik az elektronikus adatbázis fenntartásának és fejlesztésének előnyeit abból a célból, hogy hozzájáruljanak a szellemitulajdon-jogok megsértésének felderítéséhez és a vámellenőrzés alá vont áruknak a (6) bekezdésben említett kiadásának felfüggesztésére vagy lefoglalására irányuló eljárás megindításához szükséges elemek rendelkezésre bocsátásához.
6. A Felek gondoskodnak arról, hogy vámhatóságaik saját kezdeményezésükre a feltehetően szellemitulajdon-jogot sértő áruk kiadását felfüggeszthessék, vagy azokat lefoglalhassák, vagy tájékoztathassák a jogosultat vagy az érintett hatóságokat annak felmérése érdekében, hogy szükség van-e olyan eljárás megindítására, amely az említett áruk kiadásának felfüggesztéséhez vagy lefoglalásához vezethet.
7. E megállapodás arra ösztönzi a Felet, hogy rendelkezz olyan eljárásokkal, amelyek lehetővé teszik a postai küldemények vagy futárszolgálat útján küldött hamis védjeggyel ellátott és kalózáruk gyors megsemmisítését.
8. Az egyes Felek vámhatóságai rendszeres párbeszédet folytatnak és előmozdítják az együttműködést az érdekelt felekkel és az e cikkben említett szellemitulajdon-jogok érvényesítésében részt vevő egyéb hatóságokkal.
9. A Felek együttműködnek a szellemitulajdon-jogokat feltehetően sértő áruk nemzetközi kereskedelme tekintetében, különösen azzal a céllal, hogy az ilyen kereskedelemre vonatkozó információkat megosszák egymással jogszabályaikkal és egyéb rendelkezéseikkel összhangban.
10. A Felek rendszeres eszmecserét folytatnak e cikk megfelelő végrehajtásáról és igazgatásáról.
25.67. cikk
Együttműködés és átláthatóság
1. A Felek együttműködnek e fejezet végrehajtásának támogatása céljából.
2. Az együttműködés területei többek között a következőkre terjednek ki:
|
(a) |
információcsere a szellemi tulajdonjogokkal kapcsolatos nemzetközi és belföldi szakpolitikai fejleményekről; |
|
(b) |
információcsere a Felek szellemi tulajdonra vonatkozó jogszabályairól és egyéb rendelkezéseiről, beleértve a kezdeményezéseket és a módosításokat is; |
|
(c) |
tapasztalat- és információcsere a Felek között a szellemitulajdon-jogok érvényesítésére vonatkozóan; |
|
(d) |
együttműködés – harmadik országokkal is – a hamisított áruk kereskedelmének megakadályozása érdekében; |
|
(e) |
technikai segítségnyújtás, kapacitásépítés, valamint a személyzet cseréje és képzése; |
|
(f) |
a szellemitulajdon-jogok oltalma és védelme, valamint az ezzel kapcsolatos információk terjesztése többek között az üzleti körök és a civil társadalom körében; |
|
(g) |
a szellemitulajdon-jogokkal kapcsolatos oktatás és tudatosságnövelés, beleértve a szellemitulajdon-jogok megsértésének a gazdaságra és a fogyasztók biztonságára gyakorolt hatásáról; |
|
(h) |
az intézményi együttműködés fokozása, különösen a szellemitulajdon-jogokért felelős hatóságok között; |
|
(i) |
együttműködés a kis- és középvállalkozásokkal – többek között az ilyen vállakozásokra összpontosító rendezvényeken vagy összejöveteleken – a szellemitulajdon-jogok védelme és érvényesítése, valamint a jogsértések csökkentése tekintetében; és |
|
(j) |
információcsere a Felek között a területükön az érdekelt felek önkéntes kezdeményezéseinek megkönnyítésére irányuló erőfeszítésekről. |
3. A szellemi tulajdonnal foglalkozó albizottság figyelemmel kíséri e fejezet végrehajtását és igazgatását, valamint minden egyéb releváns kérdést.
A Felek eltérő megállapodása hiányában a szellemi tulajdonnal foglalkozó albizottság évente legalább egyszer ülésezik.
4. Az e fejezet szerinti együttműködés és koordináció megkönnyítésére mindegyik Fél kapcsolattartó pontot jelöl ki, és értesíti a másik Felet kapcsolattartó elérhetőségeiről. A Felek az adott elérhetőségi adatokkal kapcsolatos bármilyen változásról haladéktalanul értesítik egymást.
26. FEJEZET
KERESKEDELEM ÉS FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS
26.1. cikk
Célkitűzés és hatály
1. E fejezet célja, hogy fokozza a fenntartható fejlődés integrálását a Felek közötti kereskedelembe és beruházásokba, különösen a fenntartható fejlődés munkaügyi (156) és környezetvédelmi szempontjaira vonatkozó, a kereskedelem és a beruházások összefüggésében különös jelentőséggel bíró elvek és intézkedések meghatározása révén.
2. A Felek emlékeztetnek az Agenda 21-re és a környezetről és fejlődésről szóló, 1992. évi Riói Nyilatkozatra, amelyet az ENSZ 1992-ben tartott környezetvédelmi és fejlesztési konferenciája fogadott el; a fenntartható fejlődésről szóló 2002. évi johannesburgi csúcstalálkozó végrehajtási tervére; a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetnek a tisztességes globalizációhoz szükséges társadalmi igazságosságról szóló 2008. évi nyilatkozatára, amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia 2008. június 10-én Genfben tartott 97. ülésszakán fogadott el; a fenntartható fejlődéssel foglalkozó 2012. évi ENSZ-konferencia „A jövő, amelyet mi akarunk” című, az ENSZ Közgyűlés 2012. július 27-i 66/288. számú határozatába foglalt záróokmányára; és a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrend dokument – „Világunk átalakítása: a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrend” – fenntartható fejlődési céljaira.
3. A (2) bekezdésben említett eszközökkel összhangban a Felek előmozdítják:
|
(a) |
a fenntartható fejlődést, amely magában foglalja mind a gazdasági fejlődést, a társadalmi fejlődést és a környezetvédelmet, mely három összetevő egymással kölcsönösen összefügg és egymást erősíti; |
|
(b) |
a nemzetközi kereskedelem és beruházások oly módon történő fejlesztését, amely hozzájárul a fenntartható fejlesztési célok eléréséhez; és |
|
(c) |
az inkluzív zöld növekedést és a körforgásos gazdaságot, a gazdasági növekedésnek a környezetvédelem biztosításával és a társadalmi fejlődés előmozdításával egyidejű előmozdítása érdekében. |
26.2. cikk
A szabályozási jog és a védelem szintje
1. A Felek elismerik az egyes Felek jogát saját fenntartható fejlődéssel kapcsolatos politikáik és prioritásaik meghatározására, a környezet és a munkavállalók belföldi védelmi szintjének meghatározására, valamint arra, hogy ennek megfelelően elfogadják vagy módosítsák saját jogszabályaikat és egyéb rendelkezéseiket az általuk megfelelőnek ítélt módon. E védelmi szinteknek, jogszabályoknak és egyéb rendelkezéseknek összhangban kell lenniük az egyes Feleknek a 26.3. és 26.4. cikkben említett nemzetközileg elismert normákra és megállapodásokra vonatkozó kötelezettségvállalásaival.
2. Az egyes Felek törekednek annak biztosítására, hogy a releváns jogszabályaik, egyéb rendelkezéseik és szakpolitikáik rendelkezzenek a környezet és a munkavállalók védelmének magas szintjéről, és ösztönözzék azt; továbbá törekednek arra, hogy folyamatosan javítsák az ilyen jogszabályokat és egyéb rendelkezéseket és szakpolitikákat, valamint az azok alapját képező védelmi szinteket.
3. A Felek nem gyengítik a környezetvédelmi vagy munkaügyi jogszabályaikban biztosított védelmi szintet a kereskedelem vagy a beruházások ösztönzése érdekében.
4. A Felek nem mellőzik a környezetvédelmi vagy munkaügyi jogszabályaikat és nem térnek el tőlük, továbbá nem ajánlják fel az azok mellőzését vagy az azoktól való eltérést a kereskedelem vagy a beruházások ösztönzése érdekében.
5. A kereskedelem vagy a beruházások ösztönzése érdekében a Felek folyamatos vagy ismétlődő fellépés vagy a fellépés hiánya útján nem mulasztják el hatékonyan érvényesíteni környezetvédelmi vagy munkaügyi jogszabályaikat.
26.3. cikk
Multilaterális munkaügyi előírások és megállapodások
1. A Felek megerősítik elkötelezettségüket a nemzetközi kereskedelem oly módon történő fejlesztése iránt, amely elősegíti a teljes és produktív foglalkoztatást, valamint a mindenki, különösen a nők, fiatalok és fogyatékossággal élő személyek számára hozzáférhető tisztességes munkát.
2. Összhangban a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (a továbbiakban: ILO) alapokmányával és a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia 86. ülésszakán, 1998. június 18-án Genfben elfogadott, a munka világára vonatkozó alapvető elvekről és jogokról szóló ILO-nyilatkozattal és annak nyomon követésével, a Felek tiszteletben tartják, előmozdítják és hatékonyan végrehajtják az alapvető ILO-egyezményekben meghatározott, az alapvető munkahelyi jogokra vonatkozó elveket, amelyek a következők:
|
(a) |
az egyesülés szabadsága és a kollektív szerződéshez való jog tényleges elismerése; |
|
(b) |
a kényszermunka minden formájának felszámolása; |
|
(c) |
a gyermekmunka tényleges megszüntetése; és |
|
(d) |
a foglalkoztatással és a munkával kapcsolatos megkülönböztetések felszámolása. |
3. Az (1) és (2) bekezdés alapján, és hangsúlyozva a Felek elkötelezettségét a többoldalú kormányzás támogatása iránt, az egyes Felek ténylegesen végrehajtják az általuk ratifikált ILO-egyezményeket és jegyzőkönyveket.
4. A Felek folyamatos és kitartó erőfeszítéseket tesznek az alapvető ILO-egyezmények ratifikálása érdekében.
5. A Felek rendszeresen információt cserélnek az alapvető ILO-egyezmények és kapcsolódó jegyzőkönyvek, valamint más olyan ILO-egyezmények vagy -jegyzőkönyvek ratifikálása terén elért előrehaladásukról, amelyeknek még nem részes felei, és amelyeket az ILO naprakésznek minősít.
6. A Felek szükség szerint konzultálnak egymással, és együttműködnek a kereskedelemmel kapcsolatos, kölcsönös érdeklődésre számot tartó munkaügyi kérdésekben, többek között az ILO keretében.
7. Emlékeztetve az ILO tisztességes globalizációhoz szükséges társadalmi igazságosságról szóló 2008. évi nyilatkozatára, a Felek tudomásul veszik, hogy a munka világára vonatkozó alapvető elvek és jogok megsértése nem szolgálhat hivatkozásul és nem használható fel jogos komparatív előnyként, valamint hogy a munkaügyi normákat nem szabad protekcionista kereskedelmi célokra felhasználni.
8. A Felek előmozdítják a tisztességes munkát, a tisztességes globalizációhoz szükséges társadalmi igazságosságról szóló 2008. évi ILO-nyilatkozatban meghatározottak szerint. A Felek – feltételeikkel és prioritásaikkal összhangban – különös figyelmet fordítanak a következőkre:
|
(a) |
a vonatkozó ILO-egyezményekben és egyéb nemzetközi kötelezettségvállalásokban meghatározott munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi intézkedések kidolgozása és erősítése, beleértve a munkahelyi sérülés vagy foglalkozási megbetegedés esetén fizetendő kártérítést; |
|
(b) |
tisztességes munkakörülmények mindenki számára a munkabér és a díjazás, a munkaidő és egyéb munkafeltételek tekintetében; és |
|
(c) |
hatékony munkaügyi felügyeleti rendszer fenntartása a nemzetközi kötelezettségvállalásokkal és a vonatkozó ILO-normákkal összhangban. |
9. Az egyes Felek biztosítják, hogy munkajoguk érvényesítésére irányuló közigazgatási, rendes és munkaügyi bírósági eljárásaik tisztességesek, hozzáférhetők és átláthatóak legyenek, és lehetővé teszik az e fejezetben említett munkavállalói jogok megsértése elleni hatékony fellépést.
26.4. cikk
Multilaterális környezetvédelmi irányítás és megállapodások
1. A Felek elismerik az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) Környezetvédelmi Közgyűlésének (UNEA), valamint a többoldalú környezetvédelmi irányítás és megállapodások jelentőségét mint a nemzetközi közösségnek a globális vagy regionális környezeti kihívásokra adott válaszát, és törekednek a kereskedelem és a környezetvédelem közötti kölcsönös támogatás megerősítésére.
2. Az (1) bekezdés alapján és a többoldalú környezetvédelmi irányítás támogatása érdekében az egyes Felek hatékonyan végrehajtják azokat a többoldalú környezetvédelmi megállapodásokat, jegyzőkönyveket és azok módosításait, amelyeknek részes felei.
3. A Felek rendszeresen információt cserélnek a többoldalú környezetvédelmi megállapodások – beleértve azok jegyzőkönyveit és módosításait is – ratifikációjával kapcsolatos kezdeményezéseikről.
4. A Felek szükség szerint konzultálnak egymással, és együttműködnek a kölcsönös érdeklődésre számot tartó kereskedelmi vonatkozású környezetvédelmi kérdésekben, többek között a többoldalú környezetvédelmi megállapodások összefüggésében is.
5. A Felek elismerik a 32.1. cikkre (Általános kivételek) való hivatkozás jogát az olyan többoldalú környezetvédelmi megállapodások alapján hozott intézkedésekkel kapcsolatban, amelyeknek részes felei.
26.5. cikk
Kereskedelem és éghajlatváltozás
1. A Felek elismerik az Egyesült Nemzetek Szervezete 1992. május 9-én New Yorkban elfogadott Éghajlatváltozási Keretegyezménye (a továbbiakban: UNFCCC) végső célkitűzései elérésének fontosságát az éghajlatváltozás sürgető fenyegetésének kezelése érdekében, valamint elismerik a kereskedelem ebben játszott szerepét.
2. Az (1) bekezdésnek megfelelően az egyes Felek:
|
(a) |
hatékonyan végrehajtják az UNFCCC-t és a Párizsi Megállapodást, többek között olyan intézkedések révén, amelyek a Párizsi Megállapodással összhangban hozzájárulnak a nemzetileg meghatározott hozzájárulások végrehajtásához; |
|
(b) |
előmozdítják a kereskedelem pozitív hozzájárulását a fenntartható, alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való átálláshoz és az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens fejlődéshez; és |
|
(c) |
előmozdítják az éghajlatváltozás mérséklésére és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra, többek között az ökoszisztéma-alapú alkalmazkodásra, a megújuló energiaforrásokra és az energiahatékony megoldásokra irányuló intézkedéseken alapuló zöld gazdasági növekedést. |
3. A Felek együttműködnek az éghajlatváltozással kapcsolatos kereskedelmi vonatkozású kérdésekben kétoldalúan, regionálisan és adott esetben nemzetközi fórumokon, többek között az UNFCCC, a WTO és az ózonréteget lebontó anyagokról szóló, 1987. szeptember 16-án Montrealban létrejött montreali jegyzőkönyv keretében.
26.6. cikk
Kereskedelem és biológiai sokféleség
1. A Felek elismerik a biológiai sokféleség megőrzésének és fenntartható felhasználásának fontosságát, valamint a kereskedelem szerepét e célok elérésében, összhangban az 1992. június 5-én Rio de Janeiróban létrejött Biológiai Sokféleség Egyezménnyel és annak jegyzőkönyveivel, a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló, 1973. március 3-án Washingtonban aláírt egyezménnyel (CITES), valamint más releváns nemzetközi jogi eszközökkel, amelyeknek részes felei, beleértve az azok alapján elfogadott határozatokat is.
2. A részes felek elismerik, hogy a biológiai sokféleség megőrzésének és fenntartható hasznosításának általános érvényesítése a gazdaság érintett ágazataiban, valamint a vonatkozó belső jogi, intézményi és szabályozási keretek megerősítése hozzájárulhat a biológiai sokféleségre és annak ökoszisztéma-szolgáltatásaira gyakorolt pozitív hatások előidézéséhez, valamint a fenntartható fejlődés megvalósításához.
3. Az (1) bekezdésnek megfelelően az egyes Felek:
|
(a) |
a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelme elleni küzdelem keretében hatásos intézkedéseket hajtanak végre, többek között adott esetben harmadik országokkal folytatott együttműködési tevékenységek révén; |
|
(b) |
előmozdítják az állat- és növényfajok felvételét a CITES függelékeibe, amennyiben az adott faj védettségi helyzete a nemzetközi kereskedelem miatt veszélyeztetettnek minősül, és időszakos felülvizsgálatokat végeznek, amely a CITES függelékeinek módosítására vonatkozó ajánlást eredményezhet annak biztosítása érdekében, hogy azok megfelelően tükrözzék a nemzetközi kereskedelem tárgyát képező fajok megőrzéséhez kapcsolódó szükségleteket; |
|
(c) |
előmozdítják a CITES-listán szereplő fajok hosszú távú megőrzését és fenntartható hasznosítását, beleértve jogszerű és nyomon követhető kereskedelmüket is, miközben előnyöket biztosítanak az értéklánc érdekelt felei, különösen azon helyi közösségek számára, amelyek a CITES-listán szereplő fajok eredetéül szolgálnak; |
|
(d) |
intézkedéseket hoznak a biológiai sokféleség megőrzése érdekében, amennyiben az a kereskedelemhez és a beruházásokhoz kapcsolódó nyomásnak van kitéve, különösen az idegenhonos inváziós fajok terjedésének megelőzését célzó intézkedések révén; és |
|
(e) |
információt cserélnek a másik Féllel a természeti erőforrásokon alapuló termékek kereskedelmére vonatkozó kezdeményezésekről azzal a céllal, hogy előmozdítsák a biológiai sokféleség megőrzését és fenntartható hasznosítását, valamint előmozdítják az ilyen kereskedelmet. |
4. A Felek együttműködnek egymással kétoldalúan, regionálisan és nemzetközi fórumokon – többek között az érintett érdekelt felekkel – a kereskedelemmel és a biológiai sokféleség megőrzésével és fenntartható hasznosításával kapcsolatos kérdésekben, valamint a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelme elleni küzdelemben, többek között a vadon élő állatokból és növényekből készült illegális termékek és példányok iránti kereslet csökkentésére, valamint a bűnüldözéssel és az információmegosztással kapcsolatos együttműködés fokozására irányuló kezdeményezések révén.
26.7. cikk
Kereskedelem és fenntartható erdőgazdálkodás
1. A Felek elismerik a fenntartható erdőgazdálkodás jelentőségét, valamint a kereskedelem szerepét e cél elérésében.
2. Az (1) bekezdésnek megfelelően az egyes Felek:
|
(a) |
ösztönzik az erdők megőrzését és a fenntartható erdőgazdálkodást, valamint a fenntartható erdőgazdálkodásból származó fa és fatermékek kereskedelmét és fogyasztását; |
|
(b) |
előmozdítják az erdészeti termékek olyan kereskedelmét, amely nem vezet erdőirtáshoz vagy erdőpusztuláshoz; |
|
(c) |
intézkedéseket hoznak az illegális fakitermelés és az ahhoz kapcsolódó kereskedelem elleni küzdelem érdekében, többek között adott esetben harmadik országokkal folytatott együttműködések révén; és |
|
(d) |
információkat cserélnek egymással az erdészeti irányításra és az erdőtakaró megőrzésére irányuló kereskedelmi vonatkozású kezdeményezésekről, és együttműködnek egymással a pozitív hatások maximalizálása, valamint a kölcsönös érdekű szakpolitikáik hatásainak és egymást kölcsönösen erősítő jellegének biztosítása érdekében. |
3. A Felek együttműködnek egymással kétoldalúan, regionálisan és nemzetközi fórumokon – többek között az érintett érdekelt felekkel – a kereskedelemmel és az erdők megőrzésével, valamint a fenntartható erdőgazdálkodással kapcsolatos kérdésekben.
26.8. cikk
Kereskedelem és az élő tengeri biológiai erőforrásokkal és akvakultúra-erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás
1. A Felek elismerik a tengeri biológiai erőforrások és tengeri ökoszisztémák megőrzésének és fenntartható kezelésének, valamint a felelősségteljes és fenntartható akvakultúra előmozdításának jelentőségét a fenntartható gazdasági, környezeti és társadalmi feltételek biztosítása céljából; és az említett célok elérése érdekében a kereskedelem által betöltött szerep jelentőségét.
2. A Felek elismerik, hogy a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan (a továbbiakban: IUU) halászat negatív hatást gyakorol a kereskedelemre és a környezetre, és megerősítik, hogy a túlhalászással és a halászati erőforrások nem fenntartható felhasználásával kapcsolatos problémák kezelése érdekében cselekvésre van szükség az IUU-halászat felszámolása érdekében.
3. Az (1) és (2) bekezdésnek megfelelően az egyes Felek:
|
(a) |
a következőkben foglalt elvekkel összhangban járnak el: az Egyesült Nemzetek 1982. december 10-én Montego Bayben kelt tengerjogi egyezménye; az Egyesült Nemzetek Szervezetének 1982. december 10-i tengerjogi egyezményében foglalt, a kizárólagos gazdasági övezeteken túlnyúló halállományok és a hosszú távon vándorló halállományok védelméről és kezeléséről szóló rendelkezések végrehajtásáról szóló, New Yorkban 1995. december 4-én aláírásra megnyitott ENSZ-megállapodás; az Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetnek (a továbbiakban: FAO) a nemzetközi védelmi és gazdálkodási intézkedések nyílt tengeri halászhajók általi betartásának előmozdításáról szóló, a FAO-konferencia 27. ülésszakának 15/93. sz. határozatával 1993. november 24-én jóváhagyott megállapodása; a FAO felelősségteljes halászatra vonatkozó, a FAO-konferencia által 1995. október 31-án elfogadott magatartási kódexe; és a FAO-nak a kikötő szerinti államoknak a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászat megelőzésére, megakadályozására és felszámolására irányuló intézkedéseiről szóló, a FAO-konferencia 36. ülésszakán 2009. november 22-én elfogadott megállapodása; |
|
(b) |
a tengerek biológiai erőforrásainak hosszú távú állománymegőrzésére, az ilyenekkel való gazdálkodásra és fenntartható hasznosításukra irányuló intézkedéseket hajtanak végre az említett kérdésekkel kapcsolatos főbb ENSZ- és FAO-eszközökben meghatározottak szerint (157); |
|
(c) |
aktívan részt vesznek azon regionális halászati gazdálkodási szervezetek munkájában, amelyeknek mindkét Fél tagja, megfigyelője vagy együttműködő nem szerződő fele, a tengeri biológiai erőforrások és a tengeri környezet fenntartható kiaknázásának, védelmének és a velük folytatott fenntartható gazdálkodásnak a biztosítása érdekében, többek között adott esetben aktívan részt véve az említett regionális halászati gazdálkodási szervezetek által hozott állománygazdálkodási, -védelmi és ellenőrzési intézkedések – beleértve adott esetben a fogási dokumentációs vagy tanúsítási rendszereket is – elfogadásában, valamint azok hatékony végrehajtásában és érvényesítésében; |
|
(d) |
hatékony intézkedéseket hajtanak végre az IUU-halászat elleni küzdelem érdekében, beleértve az IUU-halászatitermékek kizárását a kereskedelmi forgalomból, továbbá e célból együttműködést és információcserét folytatnak; és |
|
(e) |
ösztönzik a fenntartható és felelős akvakultúra kialakítását, egyebek mellett a FAO felelősségteljes halászatra vonatkozó magatartási kódexében foglalt célkitűzések és elvek végrehajtása tekintetében is. |
4. A Felek a fenntartható halászati gazdálkodás megvalósítása érdekében együttműködnek egymással, valamint a regionális halászati gazdálkodási szervezetek és más nemzetközi fórumok keretében.
26.9. cikk
Kereskedelem és az ellátási láncokkal való fenntartható gazdálkodás
1. A Felek elismerik az ellátási láncoknak a felelős üzleti magatartás és vállalati társadalmi felelősségvállalási gyakorlatok révén megvalósuló felelősségteljes irányításának jelentőségét, amely hozzájárul a támogató környezethez, valamint a kereskedelem szerepét az ellátási láncok felelősségteljes irányítására irányuló célkitűzés megvalósításában.
2. Az (1) bekezdésnek megfelelően az egyes Felek:
|
(a) |
előmozdítják a vállalati társadalmi felelősségvállalás vagy a felelős üzleti magatartást, többek között a vonatkozó gyakorlatok vállalkozások általi alkalmazásának ösztönzése révén; és |
|
(b) |
támogatják a releváns nemzetközi eszközök – így például a felelősségteljes üzleti magatartással kapcsolatos, multinacionális vállalkozásokra vonatkozó OECD-iránymutatások, az ILO multinacionális vállalatokra és a szociálpolitikára vonatkozó elvekről szóló, 1977 novemberében Genfben elfogadott háromoldalú nyilatkozata, az ENSZ Globális Megállapodás, valamint az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére vonatkozó, az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa által a 2011. június 16-i 17/4. sz. határozatával jóváhagyott ENSZ-irányelvek – terjesztését és alkalmazását. |
3. A Felek elismerik a nemzetközi ágazatspecifikus iránymutatások hasznosságát a vállalati társadalmi felelősségvállalás és a felelős üzleti magatartás területén, mint például a kellő gondosságra vonatkozó OECD-útmutatások a felelősségteljes ellátási láncok tekintetében, és előmozdítják a közös munkát e tekintetben, többek között a harmadik országok tekintetében is. A Felek előmozdítják az adott Fél által támogatott iránymutatások alkalmazását.
4. Az egyes Felek az e cikk hatálya alá tartozó kérdésekben információt és bevált gyakorlatokat cserélnek egymással, valamint együttműködnek a másik Féllel adott esetben kétoldalúan, regionálisan és nemzetközi fórumok keretében.
26.10. cikk
A fenntartható fejlődést elősegítő egyéb, kereskedelemmel és beruházásokkal kapcsolatos kezdeményezések
1. A Felek megerősítik az iránti elkötelezettségüket, hogy növeljék a kereskedelem és a beruházások hozzájárulását a fenntartható fejlődés célkitűzésének eléréséhez annak gazdasági, társadalmi és környezeti dimenzióiban.
2. Az (1) bekezdésnek megfelelően a Felek előmozdítják a következőket:
|
(a) |
az ILO tisztes munkára vonatkozó programjának célkitűzéseit támogató és a tisztességes globalizációhoz szükséges társadalmi igazságosságról szóló 2008. évi ILO-nyilatkozattal összhangban álló kereskedelmi és beruházási politikák, beleértve a munkabérekre, a keresetekre és a munkaidőre, az inkluzív szociális védelemre, a munkahelyi egészségvédelemre és biztonságra, valamint a munkakörülményekkel kapcsolatos egyéb vonatkozásokra vonatkozó szakpolitikákat; |
|
(b) |
a környezetvédelmi áruk és szolgáltatások kereskedelmének és az azokkal kapcsolatos beruházások megkönnyítése, beleértve az éghajlatváltozás mérséklése szempontjából különös jelentőséggel bíró termékeket és szolgáltatásokat, például a fenntartható és megújuló energiaforrásokat, valamint az energiahatékony termékeket és szolgáltatásokat, többek között a kapcsolódó nem vámjellegű akadályok kezelése, a rendelkezésre álló legjobb technológiák alkalmazását eredményező szakpolitikai keretek elfogadása, valamint az e területre vonatkozó kezdeményezésekkel kapcsolatos együttműködés révén; és |
|
(c) |
az olyan áruk kereskedelmének előmozdítása, amelyek hozzájárulnak a szociális körülmények és a környezetvédelmi szempontból megfelelő gyakorlatok javításához, ideértve az önkéntes alapon működő, fenntarthatóságot garantáló rendszerek – például tisztességes és etikus kereskedelmi rendszerek és ökocímkék – alá tartozó termékeket. |
3. A Felek az e cikk hatálya alá tartozó kérdésekben kétoldalúan, regionálisan és nemzetközi fórumokon együttműködnek a másik Féllel.
26.11. cikk
Tudományos adatok és műszaki információk
1. A kereskedelmet vagy a beruházásokat esetlegesen érintő, a környezetet vagy a munkahelyi egészségvédelmet és biztonságot célzó intézkedések létrehozása vagy végrehajtása során a Felek figyelembe veszik a rendelkezésre álló tudományos adatokat és technikai információkat, valamint a vonatkozó nemzetközi normákat, iránymutatásokat vagy ajánlásokat.
2. Amennyiben nem áll fenn teljes tudományos bizonyosság, és fennáll a környezet vagy a munkahelyi egészségvédelem vagy biztonság súlyos vagy visszafordíthatatlan károsodásának veszélye, az egyes Felek az elővigyázatosság elve alapján költséghatékony intézkedéseket fogadhatnak el. Ezen intézkedéseknek összhangban kell lenniük e megállapodással, vagy annak alapján indokoltnak kell lenniük. Az intézkedéseknek a rendelkezésre álló releváns információkon kell alapulniuk, és azokat az új tudományos információk fényében rendszeresen felül kell vizsgálni.
26.12. cikk
Átláthatóság
Amennyiben valamely Fél a környezet és a munkafeltételek védelme érdekében olyan általánosan alkalmazandó intézkedéseket fogad el és hajt végre, amelyek hatással lehetnek a Felek közötti kereskedelemre vagy beruházásokra, vagy olyan kereskedelmi vagy beruházási intézkedéseket fogad el és hajt végre, amelyek befolyásolhatják a környezet védelmét vagy a munkakörülményeket, a Fél ezt a 27. fejezetnek (Átláthatóság) megfelelően teszi meg, és észszerű lehetőségeket biztosít az érdekelt személyek számára, hogy a Fél saját jogszabályaival és egyéb rendelkezéseivel összhangban véleményt nyilvánítsanak a javasolt intézkedésekről.
26.13. cikk
Együttműködés a kereskedelem és a fenntartható fejlődés terén
1. A Felek elismerik az együttműködésük jelentőségét e fejezet célkitűzéseinek elérése érdekében.
2. Az (1) bekezdésben említett együttműködés többek között kiterjedhet a következő területekre:
|
(a) |
a kereskedelem és a fenntartható fejlődés munkaügyi és környezetvédelmi szempontjai a nemzetközi fórumokon, ideértve különösen a WTO-t, az ILO-t, az Egyesült Nemzetek környezetvédelmi közgyűlését és az ENSZ Környezetvédelmi Programját, valamint a többoldalú környezetvédelmi megállapodásokat; |
|
(b) |
a munkaügyi és környezetvédelmi jog és normák hatása a kereskedelemre és a beruházásra; és |
|
(c) |
a kereskedelmi és beruházási jog hatása a munkafeltételekre és a környezetre. |
3. Az (1) bekezdésben említett együttműködés kiterjedhet a következők kereskedelmi vonatkozásaira is:
|
(a) |
a kereskedelmi vonatkozású alapvető, kormányzási és egyéb naprakész ILO-egyezmények; |
|
(b) |
az ILO tisztes munkára vonatkozó programja, ideértve a következőkkel kapcsolatos együttműködést: a kereskedelem és a teljes és produktív foglalkoztatás közötti összefüggések, munkaerőpiaci kiigazítások, alapvető munkaügyi normák, a globális ellátási láncokon belüli tisztes munka, szociális védelem és társadalmi befogadás, szociális párbeszéd, készségfejlesztés és a nemek közötti egyenlőség; |
|
(c) |
többoldalú környezetvédelmi megállapodások, beleértve a vámügyi együttműködést és egymás ilyen megállapodásokban való részvételének támogatását; |
|
(d) |
a jelenlegi és jövőbeli éghajlatváltozással kapcsolatos nemzetközi rendszer, beleértve a karbonszegény technológiák és az energiahatékonyság előmozdításának eszközeit, a szén-dioxid-árazási intézkedések – többek között a kibocsátáskereskedelmi rendszerek – előkészítését és elfogadását, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás ökoszisztéma-alapú és vízgazdálkodási alkalmazkodást célzó megközelítéseit; |
|
(e) |
az ózonréteget lebontó anyagokról szóló montreali jegyzőkönyv és annak kigali módosítása, különösen:
|
|
(f) |
az inkluzív zöld növekedés és a körforgásos gazdaság előmozdítása; |
|
(g) |
átlátható magán- és állami fenntarthatóságbiztosítási rendszerek, beleértve az ökocímkézést is; |
|
(h) |
az ökoszisztémák védelme és helyreállítása, a genetikai erőforrásokhoz való hozzáférés és a hasznosításukból származó előnyök igazságos és méltányos megosztása a 2010. október 29-én Nagojában kelt, a Biológiai Sokféleség Egyezményhez kapcsolódó, a genetikai erőforrásokhoz való hozzáférésről, valamint a hasznosításukból származó hasznok igazságos és méltányos megosztásáról szóló Nagojai Jegyzőkönyvvel összhangban, továbbá az ökoszisztémák és szolgáltatásaik, valamint a kapcsolódó gazdasági eszközök értékelése; |
|
(i) |
vállalati társadalmi felelősségvállalás, felelős üzleti magatartás és a globális ellátási láncok felelős irányítása, többek között a nemzetközileg elfogadott eszközök betartása, végrehajtása és terjesztése tekintetében; |
|
(j) |
a vegyi anyagok és a hulladékok megfelelő kezelése; |
|
(k) |
a biológiai sokféleség megőrzésének és fenntartható hasznosításának előmozdítása, többek között a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelme elleni küzdelem révén, a 26.6. cikkben említettek szerint; |
|
(l) |
az erdők megőrzése és a fenntartható erdőgazdálkodás előmozdítása az erdőirtás és az illegális fakitermelés megállítása céljából, beleértve az olyan erdészeti termékek kereskedelmének előmozdítását, amelyek nem vezetnek erdőirtáshoz vagy erdőpusztuláshoz, a 26.7. cikkben említettek szerint; és |
|
(m) |
a fenntartható halászati gyakorlatok és a fenntartható gazdálkodásból származó halászati termékek kereskedelmének előmozdítása, valamint a tengeri környezet védelme és helyreállítása, a 26.8. cikkben említettek szerint. |
26.14. cikk
Kereskedelemmel és fenntartható fejlődéssel foglalkozó albizottság
1. Az e megállapodás 1.10. cikke (E megállapodás III. részével foglalkozó albizottságok és egyéb szervek) (1) bekezdésének l) pontjával létrehozott, kereskedelemmel és fenntartható fejlődéssel foglalkozó albizottság a Felek eltérő megállapodása hiányában a megállapodás hatálybalépésétől számított egy éven belül, majd azt követően szükség szerint ülésezik e megállapodás IV. része 1.4. cikkének (Albizottságok és egyéb szervek) (3) bekezdésével összhangban.
2. A kereskedelemmel és fenntartható fejlődéssel foglalkozó albizottság:
|
(a) |
elősegíti és nyomon követi e fejezet hatékony végrehajtását és igazgatását, beleértve az e fejezet alapján végzett együttműködési tevékenységeket is; |
|
(b) |
elvégzi a 26.17–26.19. cikkben említett feladatokat; |
|
(c) |
ajánlásokat tesz a vegyes bizottságnak, többek között a megállapodás IV. részének 1.7. cikkében (Belső tanácsadó csoportok), illetve 1.8. cikkében (Civil társadalmi fórum) említett belső tanácsadó csoporttal, illetve civil társadalmi fórummal megvitatandó témák tekintetében; és |
|
(d) |
a Felek megállapodása szerinti bármely más, e fejezethez kapcsolódó kérdést mérlegel. |
3. A kereskedelemmel és fenntartható fejlődéssel foglalkozó albizottság minden ülése után nyilvános jelentést tesz közzé.
4. Mindegyik Fél kellőképpen figyelembe veszi az e fejezethez kapcsolódó kérdésekben a nyilvánosságtól érkező közléseket és véleményeket, és az ilyen közlésekről és véleményekről tájékoztatják a kereskedelemmel és fenntartható fejlődéssel foglalkozó albizottságot és annak a megállapodás IV. részének 1.6. cikkében (Kapcsolat a civil társadalommal) említett civil társadalmi mechanizmusokat.
26.15. cikk
Kapcsolattartó pontok a kereskedelem és a fenntartható fejlődés terén
Mindegyik Fél kijelöl egy kapcsolattartó pontot az e fejezet végrehajtására vonatkozó kérdésekkel kapcsolatos kommunikáció és koordináció elősegítése érdekében, és értesíti a másik Felet a kapcsolattartó pont elérhetőségi adatairól. A Felek az adott elérhetőségi adatokkal kapcsolatos bármilyen változásról haladéktalanul értesítik egymást.
26.16. cikk
Vitarendezés
Abban az esetben, ha a Felek között e fejezet értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatosan nézeteltérés merülne fel, a Felek csak a 26.17. és 26.18. cikkben meghatározott vitarendezési eljárásokat alkalmazhatják.
26.17. cikk
Konzultációk
1. A Fél a másik Félnek a 26.15. cikkel összhangban létrehozott kapcsolattartó pontjához intézett írásbeli megkeresés útján konzultációt kérhet a másik Féltől e fejezet értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatban. A kérelemnek tartalmaznia kell a konzultáció kérésének indokait, beleértve a szóban forgó ügy leírását is. Azt követően, hogy valamelyik Fél konzultáció iránti kérelmet küld, haladéktalanul, de legkésőbb a kérelem kézhezvételének időpontjától számított 30 napon belül meg kell kezdeni konzultációkat, kivéve, ha a Felek másként állapodnak meg. A konzultációkra személyesen, vagy a Felek egyetértése esetén elektronikus úton kerül sor.
2. A Felek az ügy kölcsönösen kielégítő rendezése érdekében konzultációkat kezdenek. Az e fejezetben említett többoldalú megállapodásokkal kapcsolatos kérdések tekintetében a Felek a Felek munkája és e szervezetek vagy testületek munkája közötti koherencia biztosítása érdekében figyelembe veszik az ILO-tól vagy az érintett többoldalú környezetvédelmi szervezetektől vagy testületektől származó információkat. Kölcsönös megállapodás esetén adott esetben a Felek tanácsot kérnek az ilyen szervezetektől vagy testületektől, illetve bármilyen más, általuk megfelelőnek ítélt szakértőtől vagy testülettől.
3. Ha az (1) bekezdésben említett kérelem kézhezvételétől számított 30 napon belül valamelyik Fél úgy ítéli meg, hogy az ügy további megvitatást igényel, írásban kérheti a kereskedelemmel és fenntartható fejlődéssel foglalkozó albizottság összehívását, és az említett kérésről értesíti az (1) bekezdésben említett kapcsolattartó pontot. A kereskedelemmel és fenntartható fejlődéssel foglalkozó albizottság haladéktalanul összeül, és törekedik az ügy kölcsönösen kielégítő rendezésére.
4. A kereskedelemmel és fenntartható fejlődéssel foglalkozó albizottság adott esetben kikéri az e megállapodás IV. részének 1.7. cikkében (Belső tanácsadó csoport) említett belső tanácsadó csoportok vagy más szakértők tanácsát.
5. A Felek által elért bármely rendezést nyilvánosságra kell hozni.
26.18. cikk
Szakértői testület
1. Ha a 26.17. cikk szerinti konzultáció iránti kérelmet követő 90 napon belül a Felek nem jutnak kölcsönösen elfogadott megoldásra, bármelyik Fél kérheti egy szakértői testület létrehozását az ügy kivizsgálására. Az említett kérelmet a másik Félnek a 26.15. cikk értelmében kijelölt kapcsolattartó pontjához kell írásban benyújtani. A kérelemben meg kell jelölni a szakértői testület létrehozására irányuló kérés indokait, beleértve a panasz jogalapjának megjelölését is.
2. Amennyiben ezen cikk másként nem rendelkezik, a 31.6. cikk (A vitarendezési testület létrehozása), a 31.10. cikk (A vitarendezési testület feladatai), a 31.20. cikk (A vitarendezési testület tagjainak leváltása), a 31.21. cikk (Eljárási szabályzat), a 31.22. cikk (Felfüggesztés és megszüntetés), a 31.23. cikk (Információszolgáltatás) és a 31.24. cikk (Értelmezési szabályok); a 31. fejezet (Vitarendezés) E. szakasza (Közös rendelkezések); és a 31-A. melléklet (Eljárási szabályzat) és a 31-B. melléklet (A vitarendezési testület tagjaira és a közvetítőkre vonatkozó magatartási kódex) alkalmazandók.
3. A kereskedelemmel és fenntartható fejlődéssel foglalkozó albizottság az e megállapodás hatálybalépését követő első ülésén létrehozza annak a legalább 15 személynek a jegyzékét, akik hajlandók és képesek a szakértői testület tagjaként szolgálni. E jegyzék három aljegyzékből áll: egy-egy aljegyzék a két Fél számára és egy aljegyzék azon személyek számára, akik egyik Félnek sem állampolgárai, és akik betölthetik a szakértői testület elnöki tisztségét. A Felek a saját aljegyzékük tekintetében legalább öt személyre tesznek javaslatot. Az egyes Feleknek legalább öt olyan személyt is ki kell választaniuk, akik felkerülnek az elnöki jegyzékre. A kereskedelemmel és fenntartható fejlődéssel foglalkozó albizottság gondoskodik arról, hogy a jegyzék naprakész legyen, és a szakértők száma legalább 15 személy legyen.
4. A (3) bekezdésben említett személyeknek a munkaügyi vagy környezetvédelmi jogszabályokban, az e fejezetben tárgyalt kérdésekben, illetve a nemzetközi megállapodások keretében felmerülő vitás kérdések rendezése terén szaktudással vagy szakértelemmel kell rendelkeznie. A szakértők függetlenek, egyéni minőségükben járnak el, és nem fogadhatnak el utasításokat semmilyen szervezettől vagy kormánytól a nézeteltéréssel kapcsolatos kérdésekben, nem állnak kapcsolatban egyik Fél kormányával sem, továbbá teljesítik a 31-B. mellékletben (A vitarendezési testület tagjaira és a közvetítőkre vonatkozó magatartási kódex) meghatározott rendelkezéseket.
5. A szakértői testületet a 31.6. cikk (A vitarendezési testület létrehozása) (2) és (3) bekezdésében meghatározott eljárásoknak megfelelően kell létrehozni. A szakértőket a 31.7. cikkel (A vitarendezési testület összetétele) összhangban az e cikk (3) bekezdésében említett aljegyzékekben szereplő személyek közül kell kiválasztani.
6. Hacsak a Felek a 31.6. cikk (A vitarendezési testület létrehozása) (3) bekezdésében meghatározott testület létrehozásától számított öt napon belül másként nem állapodnak meg, a testület feladatmeghatározása a következő:
„az e megállapodás III. részének (Kereskedelem és beruházás) 26. fejezete (Kereskedelem és fenntartható fejlődés) vonatkozó rendelkezései fényében a szakértői testület létrehozása iránti kérelemben említett ügy megvizsgálása, megállapítások és ajánlások tétele az ügy megoldására, és jelentés készítése a 26.18. cikk (Szakértői testület) (8) bekezdésével összhangban”.
7. Az e fejezetben említett többoldalú megállapodások tiszteletben tartásával kapcsolatos ügyekben a szakértői testület törekszik arra, hogy információt és tanácsot kérjen az ILO releváns szerveitől vagy az említett megállapodások alapján létrehozott más szervektől.
8. A szakértői testület a létrehozását követő 90 napon belül időközi jelentést ad ki a Feleknek, az időközi jelentés kibocsátását követő 30 napon belül pedig zárójelentést készít. E jelentések rögzítik a ténymegállapításokat, a vonatkozó rendelkezések alkalmazhatóságát, valamint a testület megállapításait és ajánlásait alátámasztó alapvető indokokat. Az egyes Felek a szakértői testület zárójelentését a szakértői testület általi átadástól számított 15 napon belül nyilvánosságra hozzák.
9. A Felek megvitatják a végrehajtandó megfelelő intézkedéseket a szakértői testület jelentésének és ajánlásainak figyelembevételével. A megfelelő intézkedéseket végrehajtó Fél legkésőbb a jelentés nyilvánosságra hozatalát követő három hónapon belül tájékoztatja az e megállapodás IV. részének 1.7. cikkében (Belső tanácsadó csoport) említett belső tanácsadó csoportját és a másik Felet a végrehajtandó fellépésekről vagy intézkedésekről. A kereskedelemmel és fenntartható fejlődéssel foglalkozó albizottság nyomon követi a végső jelentés és a szakértői testület ajánlásai nyomán tett lépéseket. A megállapodás IV. részének 1.7. cikkében (Belső tanácsadó csoport) említett belső tanácsadó csoportok e tekintetben észrevételeket nyújthatnak be a kereskedelemmel és fenntartható fejlődéssel foglalkozó albizottságnak.
26.19. cikk
Felülvizsgálat
1. E fejezet hatékony végrehajtásának elősegítése érdekében a Felek e megállapodás hatálybalépésekor hivatalos felülvizsgálati folyamatot kezdeményeznek, amely folyamat figyelembe veszi többek között az e fejezet végrehajtása során szerzett tapasztalatokat, az egyes Felek szakpolitikai fejleményeit, a nemzetközi megállapodások fejleményeit és az érdekelt felek által ismertetett véleményeket. A Felek törekedni fognak arra, hogy a felülvizsgálati folyamatot 12 hónapon belül lezárják.
2. Az (1) bekezdés alkalmazásában a Felek a kereskedelemmel és a fenntartható fejlődéssel foglalkozó albizottság ülésein megvitatják különösen a 26.14–26.18. cikkben meghatározott intézményi és vitarendezési rendelkezések működését – ideértve adott esetben e rendelkezések hatékonyságának felülvizsgálatát és a végrehajtási mechanizmus esetleges javítását –, valamint annak lehetőségét, hogy végső megoldásként megfelelési szakasz és vonatkozó ellenintézkedések legyenek alkalmazhatók.
3. A kereskedelemmel és fenntartható fejlődéssel foglalkozó albizottság az e cikk (1) és a (2) bekezdésében említett megbeszélések eredményét tükröző módosításokat készíthet e fejezet vonatkozó rendelkezéseihez az e megállapodás IV. részének 2.4. cikkében (Módosítások) megállapított módosítási eljárásnak megfelelően.
4. A felülvizsgálat eredményének sérelme nélkül a Felek megfontolják annak lehetőségét és módját is, hogy belefoglalják a Párizsi Megállapodást e megállapodásba mint annak lényeges elemét.
27. FEJEZET
ÁTLÁTHATÓSÁG
27.1. cikk
Fogalommeghatározások
E fejezet alkalmazásában:
|
(a) |
„általánosan alkalmazandó intézkedések”: törvények, rendelkezések, eljárások és általánosan alkalmazandó közigazgatási határozatok; |
|
(b) |
„érintett személy”: egy általánosan alkalmazandó intézkedés által érintett bármely természetes vagy jogi személy; és |
|
(c) |
„közigazgatási intézkedés”: olyan joghatással bíró intézkedés vagy határozat, amely egy egyedi esetben érinti egy konkrét személy jogait és kötelezettségeit, és kiterjed egy közigazgatási intézkedésre, vagy a Fél jogában előírtak szerinti közigazgatási intézkedés vagy határozathozatal elmaradására is. |
27.2. cikk
Célkitűzés
A Felek törekednek az átlátható szabályozási környezet előmozdítására.
27.3. cikk
Közzététel
1. Az egyes Felek biztosítják, hogy az e megállapodás e részének hatálya alá tartozó kérdésekben bármely általánosan alkalmazandó intézkedés:
|
(a) |
haladéktalanul közzétételre kerül egy hivatalosan kijelölt médiumon keresztül, és – amennyiben megvalósítható – elektronikus úton vagy más módon úgy teszik elérhetővé azt, hogy a kereskedők és más érdekelt felek megismerhessék; és |
|
(b) |
ha azt központi kormányzati szinten fogadják el, magyarázatot nyújtanak annak céljára és indokaira. |
2. Az (1) bekezdésben említett intézkedés bevezetése vagy módosítása esetén az egyes Felek amennyire lehetséges, kellő időt biztosítanak az intézkedés kihirdetése és hatálybalépése között, hogy az érdekeltek megismerhessék azt.
27.4. cikk
Információszolgáltatás
1. A Fél a másik Fél megkeresésére haladéktalanul tájékoztatást ad és megválaszolja az e megállapodás működését lényegesen érintő meglévő vagy javasolt általánosan alkalmazandó intézkedéssel kapcsolatos kérdéseket.
2. Az e cikk alapján átadott információ nem befolyásolja azt a kérdést, hogy az adott intézkedés összhangban van-e ezzel a megállapodással.
27.5. cikk
Az általánosan alkalmazandó intézkedések igazgatása
1. Az egyes Felek biztosítják, hogy az e megállapodás e részének hatálya alá tartozó kérdésekkel kapcsolatos, bármely általánosan alkalmazandó intézkedést tárgyilagosan, pártatlanul, következetesen és észszerűen alkalmazzák.
2. Amikor konkrét esetekben a másik Fél meghatározott személyeire, áruira vagy szolgáltatásaira általánosan alkalmazandó intézkedéseket alkalmaznak, az egyes Felek:
|
(a) |
arra törekednek, hogy a közigazgatási eljárás által közvetlenül érintett személy számára a jogszabályokkal és egyéb rendelkezésekkel összhangban észszerű tájékoztatást adjanak az említett eljárás megindításakor, ideértve az eljárás jellegének meghatározását, azon joghatóság megnevezését, amelyben az eljárást kezdeményezték, és bármely vita tárgyát képező kérdés általános leírását is; |
|
(b) |
észszerű lehetőséget biztosítanak a közigazgatási eljárás által közvetlenül érintett személynek arra, hogy bármely végleges közigazgatási cselekményt megelőzően előadhassa az említett személy álláspontját alátámasztó tényeket és érveket, ha ezt a rendelkezésre álló idő, az eljárás jellege és a közérdek megengedi; és |
|
(c) |
biztosítják, hogy az (a) és (b) pontban említett eljárás összhangban legyen a saját jogukkal. |
27.6. cikk
Felülvizsgálat és fellebbezés
1. Mindegyik Fél bírói, választottbírósági vagy közigazgatási törvényszékeket vagy eljárásokat hoz létre vagy tart fenn az e megállapodás e részének hatálya alá tartozó bármilyen üggyel kapcsolatos közigazgatási intézkedés haladéktalan felülvizsgálata és ha indokolt, kiigazítása érdekében (158). Mindegyik Fél biztosítja, hogy fellebbezési vagy felülvizsgálati eljárásait megkülönböztetésmentes és pártatlan módon olyan bíróságok folytassák le, amelyek függetlenek a közigazgatási végrehajtással megbízott hatóságtól, és nem fűződik lényeges érdekeltségük az ügy kimeneteléhez.
2. Mindegyik Fél biztosítja, hogy az (1) bekezdésben említett eljárásokban részt vevő felek jogosultak legyenek a következőkre:
|
(a) |
észszerű lehetőség saját álláspontjuk alátámasztása, illetve megvédése érdekében; és |
|
(b) |
olyan döntéshozatal, amely a bizonyítékokon és a feljegyzések benyújtásán, vagy ha a jogrendszere előírja, az illetékes közigazgatási hatóság által összeállított feljegyzéseken alapul. |
3. A (2) bekezdés b) pontjában említett határozatot, figyelemmel az említett Fél jogszabályaiban biztosított fellebbezésre vagy további felülvizsgálatra, a közigazgatási végrehajtási jogkörrel felruházott hivatal vagy hatóság hajtja végre, és a határozat irányadó a gyakorlatára.
28. FEJEZET
HELYES SZABÁLYOZÁSI GYAKORLATOK
28.1. cikk
Fogalommeghatározások
E fejezet alkalmazásában:
|
(a) |
„szabályozó hatóság”:
|
|
(b) |
„szabályozási intézkedések”: a szabályozó hatóság által kidolgozott és valamely Fél által elfogadott olyan általánosan alkalmazandó intézkedések, amelyeknek való megfelelés kötelező, és amelyek:
|
28.2. cikk
Általános elvek
1. A Felek elismerik a következők jelentőségét:
|
(a) |
a helyes szabályozási gyakorlatok alkalmazása a szabályozási intézkedések tervezésének, kialakításának, kibocsátásának, végrehajtásának, értékelésének és felülvizsgálatának folyamatában, a belföldi szakpolitikai célkitűzések elérése érdekében; és |
|
(b) |
az e megállapodásból származó előnyök fenntartása és fokozása a helyes szabályozási gyakorlatok alkalmazása révén, az áruk és szolgáltatások kereskedelmének megkönnyítése és a Felek közötti beruházások növelése érdekében. |
2. Mindegyik Fél jogosult saját jogi keretével, gyakorlatával és a szabályozási keretét meghatározó alapelveivel (159) összhangban meghatározni az e megállapodás szerinti helyes szabályozási gyakorlatokra vonatkozó megközelítését.
3. E fejezet egyetlen rendelkezése sem értelmezendő úgy, hogy az kötelezné valamely Felet:
|
(a) |
a szabályozási prioritásainak meghatározására, valamint az általa megfelelőnek ítélt védelmi szinteket biztosító szabályozási intézkedések előkészítésére és elfogadására vonatkozó belső eljárásoktól való eltérésre; |
|
(b) |
olyan intézkedések meghozatalára, amelyek aláásnák vagy akadályoznák a közpolitikai célkitűzéseinek megvalósítására irányuló szabályozási intézkedések időben történő elfogadását; vagy |
|
(c) |
valamilyen konkrét szabályozási eredmény elérésére. |
28.3. cikk
Hatály
1. E fejezet az e megállapodás e részének hatálya alá tartozó bármely kérdéssel kapcsolatos szabályozási intézkedésekre alkalmazandó.
2. E fejezet nem alkalmazandó az európai uniós tagállamok szabályozó hatóságaira és szabályozási intézkedéseire, gyakorlataira vagy megközelítéseire.
28.4. cikk
Belső konzultáció és a szabályozásfejlesztés koordinációja
1. A Felek elismerik, hogy a helyes szabályozási gyakorlatok végrehajtását megkönnyíthetik a szabályozási intézkedések kidolgozásához szükséges folyamatokhoz vagy mechanizmusokhoz szükséges belső konzultációt és koordinációt javító belföldi mechanizmusok.
2. Mindegyik Fél elfogad vagy fenntart belső koordinációs vagy felülvizsgálati eljárásokat vagy mechanizmusokat a szabályozó hatóságuk által kidolgozott szabályozási intézkedések tekintetében.
3. Az ilyen eljárásoknak vagy mechanizmusoknak többek között a következőkre kell irányulniuk:
|
(a) |
a helyes szabályozási gyakorlatok ösztönzése, beleértve az e fejezetben foglaltakat is; |
|
(b) |
a belső konzultációk és koordináció megerősítése az adott Fél szabályozási intézkedéseiben foglalt követelmények között fennálló szükségtelen átfedések és következetlenségek azonosítása és kiküszöbölése érdekében; |
|
(c) |
az előkészítés alatt álló szabályozási intézkedések által – többek között a kis- és középvállalkozásokra – gyakorolt lehetséges hatások mérlegelésének előmozdítása a későbbi döntéshozatali folyamat során; |
|
(d) |
a nemzetközi kereskedelemmel és beruházásokkal kapcsolatos kötelezettségeknek való megfelelés biztosítása; és |
|
(e) |
a nemzetközi és egyéb fórumok releváns fejleményei figyelembevételének előmozdítása. |
4. A Felek elismerik, hogy a (2) bekezdésben említett folyamatok vagy mechanizmusok a körülményeiktől függően eltérőek lehetnek. E tekintetben az egyes Felek további belső konzultációs és koordinációs mechanizmusok révén javíthatják szabályozási rendszerüket, saját belső szabályaikkal és eljárásaikkal összhangban.
5. Az egyes Felek létrehozhatnak vagy fenntarthatnak egy központi koordináló szervet.
28.5. cikk
A szabályozási eljárások és mechanizmusok átláthatósága
Az egyes Felek nyilvánosan hozzáférhetővé teszik a szabályozó hatóságaik által a szabályozási intézkedések előkészítéséhez, értékeléséhez vagy felülvizsgálatához alkalmazott eljárások és mechanizmusok leírását. Az említett leírásokban feltüntetik a vonatkozó iránymutatásokat, szabályokat vagy eljárásokat, beleértve azokat is, amelyek a nyilvánosság véleménynyilvánításra vonatkozó lehetőségeit tartalmazzák.
28.6. cikk
Korai tájékoztatásnyújtás a tervezett szabályozási intézkedésekről
1. A Felek legalább évente nyilvánosságra hozzák azon tervezett jelentős (160) szabályozási intézkedések listáját, amelyek elfogadására szabályozó hatóságuk észszerűen számít az év során.
2. A Felek az (1) bekezdésben említett listán szereplő egyes szabályozási intézkedések tekintetében nyilvánosan hozzáférhetővé teszik a következőket is:
|
(a) |
az intézkedés hatályának és célkitűzésének rövid leírása; és |
|
(b) |
az elfogadás várható időpontja, lehetőség szerint beleértve a nyilvános konzultációra rendelkezésre álló időszakot is. |
28.7. cikk
Nyilvános konzultációk
1. Jelentős szabályozási intézkedés kidolgozása során mindegyik Fél saját szabályaival és eljárásaival összhangban:
|
(a) |
közzéteszi a szabályozási intézkedés tervezetét vagy olyan konzultációs dokumentumokat, amelyek kellő részletességgel ismertetik a kidolgozás alatt álló új szabályozási intézkedést, bármely személynek lehetővé téve annak felmérését, hogy az érdekeire az jelentős hatást gyakorol-e, és hogyan; |
|
(b) |
észszerű lehetőséget biztosít megkülönböztetésmentes módon minden személynek arra, hogy észrevételeket tegyen; és |
|
(c) |
megvizsgálja a kapott észrevételeket. |
2. A Feleknek igénybe kell venniük az elektronikus kommunikációs eszközöket, és törekedniük kell egységes hozzáférési pont használatára a nyilvános konzultációkkal kapcsolatos tájékoztatásnyújtás céljából, többek között az észrevételek benyújtásának módjára vonatkozóan is.
3. Az egyes Felek nyilvánosan hozzáférhetővé teszik a hozzájuk beérkezett észrevételeket, valamint a konzultációk eredményeinek összefoglalását. Az említett kötelezettség a bizalmas információk vagy személyes adatok védelméhez, illetve a nem megfelelő tartalmak visszatartásához szükséges mértékben nem alkalmazandó.
28.8. cikk
A szabályozás hatásvizsgálata
1. Mindegyik Fél elősegíti, hogy szabályozó hatósága az alkalmazandó szabályokkal és eljárásokkal összhangban a jelentősebb szabályozási intézkedések kidolgozása során elvégezze a szabályozás hatásvizsgálatát.
2. Az (1) bekezdés szerinti szabályozási hatásvizsgálat elvégzése során az egyes Felek szabályozó hatósága olyan folyamatokat és mechanizmusokat hoz létre és tart fenn, amelyek előmozdítják a következő tényezők figyelembevételét:
|
(a) |
a szabályozási intézkedés szükségessége, beleértve annak a problémának a jellegét és jelentőségét, amelyet a szabályozási intézkedés kezelni kíván; |
|
(b) |
bármely megvalósítható és megfelelő szabályozási vagy nem szabályozási alternatíva, amely megvalósítaná az említett Fél közpolitikai célkitűzését, beleértve a szabályozás mellőzésének lehetőségét is; |
|
(c) |
a lehetséges és releváns mértékig az alternatívák potenciális költségei és előnyei, társadalmi, gazdasági és környezeti hatásai, ideértve a nemzetközi kereskedelemre és beruházásra, valamint a kis- és középvállalkozásokra gyakorolt hatásokat is; elismerve, hogy egyes költségeket és előnyöket nehéz számszerűsíteni és pénzben kifejezni; |
|
(d) |
az, hogy a mérlegelt lehetőségek hogyan kapcsolódnak a vonatkozó nemzetközi előírásokhoz, ideértve az esetleges eltérések okait is; és |
|
(e) |
hogyan érhetők el legjobban a közpolitikai célkitűzések az eredményesség és a hatékonyság szempontjából. |
3. Az (1) bekezdés szerinti szabályozási hatásvizsgálat elvégzése során a szabályozó hatóságnak az észszerűen beszerezhető legmegbízhatóbb bizonyítékokra kell támaszkodnia, beleértve a tudományos, műszaki, gazdasági vagy egyéb információkat is.
4. Egy szabályozó hatóság által valamely szabályozási intézkedésre vonatkozóan végzett hatásvizsgálat tekintetében az érintett Fél zárójelentést készít, amely részletesen ismerteti a szabályozó hatóság által az értékelés során figyelembe vett tényezőket és a releváns megállapításokat. Az ilyen jelentést legkésőbb az érintett szabályozási intézkedés nyilvánosságra hozatalának napján nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni.
28.9. cikk
Visszamenőleges értékelés
1. Az egyes Felek szabályozó hatóságai olyan eljárásokat vagy mechanizmusokat tartanak fenn, amelyek előmozdítják a hatályos szabályozási intézkedéseik időszakos, visszamenőleges értékelését vagy felülvizsgálatát, az általuk megfelelőnek tartott időközönként.
2. Az időszakos visszamenőleges értékelés során a Fél szabályozó hatóságai törekednek annak mérlegelésére, hogy vannak-e lehetőségek a közpolitikai célkitűzések hatékonyabb megvalósítására és a felesleges szabályozási terhek csökkentésére, beleértve a kis- és középvállalkozásokat érintő terheket is. Az egyes Felek az említett időszakos visszamenőleges értékelések alapján meghatározzák, hogy szabályozási intézkedéseiket szükséges-e módosítani, észszerűsíteni, kiterjeszteni vagy hatályon kívül helyezni.
3. Az egyes Felek nyilvánosan elérhetővé teszik az időszakos visszamenőleges értékeléseikre vonatkozó terveiket és az értékeléseik eredményeit.
28.10. cikk
Szabályozási nyilvántartás
Az egyes Felek saját szabályaikkal és eljárásaikkal összhangban biztosítják, hogy a hatályban lévő szabályozási intézkedések egy egységes, szabadon hozzáférhető weboldalon elérhetők legyenek. Az említett weboldalon lehetővé kell tenni a szabályozási intézkedésekre vonatkozóan hivatkozás vagy szó megadásával történő keresést, és az oldalt rendszeresen frissíteni kell.
28.11. cikk
Kapcsolattartó pontok
1. Az e fejezet kapcsán felmerülő kérdésekben folytatandó, a Felek közötti kommunikációra szolgáló kapcsolattartó pontok a következők:
|
(a) |
Mexikó részéről a Gazdasági Minisztérium külkereskedelmi helyettes államtitkárságának Nemzetközi Kereskedelmi Szabályok Főigazgatósága (Dirección General de Disciplinas de Comercio Internacional de la Subsecretaría de Comercio Exterior de la Secretaría de Economía) vagy annak jogutódja; és |
|
(b) |
az Európai Unió részéről a Kereskedelmi Főigazgatóság vagy annak jogutódja. |
2. Az egyes kapcsolattartó pontok felelősek az adott Fél szabályozási hatóságán belül folytatott konzultációért és együttműködésért az e fejezet alapján adott esetben felmerülő kérdésekben.
3. Az egyes Felek értesítik a másik Felet a kapcsolattartó pontjuk elérhetőségéről, és a megadott adatok esetleges változása esetén haladéktalanul értesítik a másik Felet.
28.12. cikk
Együttműködés és információcsere
1. A Felek együttműködnek e fejezet végrehajtásának támogatása céljából. Az említett együttműködés magában foglalhatja a szabályozó hatóságaik közötti együttműködés megerősítését célzó releváns tevékenységek megszervezését, beleértve a kölcsönös segítségnyújtást is.
2. Legkésőbb e megállapodás hatálybalépésétől számított egy éven belül a Felek információt cserélnek a helyes szabályozási gyakorlatokkal kapcsolatos meglévő szabályaikról és eljárásaikról, valamint adott esetben az e fejezet végrehajtása érdekében tett lépésekről.
28.13. cikk
Vitarendezés
Ezen fejezet rendelkezéseinek alkalmazásával vagy értelmezésével kapcsolatban a Felek nem vehetik igénybe a 31. fejezet (Vitarendezés) szerinti vitarendezési mechanizmust.
29. FEJEZET
KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK
29.1. cikk
Célkitűzés
A Felek elismerik annak fontosságát, hogy fokozzák az együttműködést a kis- és középvállalkozások (a továbbiakban: kkv-k) számára fontos kérdésekben az e fejezetben foglalt eszközök, valamint e megállapodás egyéb rendelkezései révén, amelyek a kkv-k számára más tekintetben különösen előnyösek lehetnek.
29.2. cikk
Információmegosztás
1. Mindegyik Fél létrehoz vagy fenntart egy nyilvánosan elérhető weboldalt, amelyen az e megállapodással kapcsolatos információk szerepelnek, többek között:
|
(a) |
e megállapodás szövege, beleértve annak minden mellékletét; |
|
(b) |
e megállapodás összefoglalása; és |
|
(c) |
a kkv-k általi felhasználásra szóló tájékoztatás, amely magában foglalja:
|
2. Az (1) bekezdésben említett weboldalon mindegyik Fél feltüntet a következőkre mutató hivatkozást:
|
(a) |
a másik Fél egyenértékű weboldala; és |
|
(b) |
azon kormányzati hatóságainak és más megfelelő szerveinek weboldalai, amelyek a Fél megítélése szerint hasznos információkkal szolgálnának az említett Fél területén kereskedelem vagy üzleti tevékenység folytatásában érdekelt kkv-k számára. |
3. A (2) bekezdés b) pontjában említett weboldalaknak a következőkkel kapcsolatos információkat kell tartalmazniuk:
|
(a) |
vámügyi jogszabályok és egyéb rendelkezések, behozatali, kiviteli és árutovábbítási eljárások, valamint az azokhoz szükséges nyomtatványok és okmányok; |
|
(b) |
a szellemitulajdon-jogokkal kapcsolatos jogszabályok és egyéb rendelkezések, valamint eljárások; |
|
(c) |
műszaki előírások, és azokban az esetekben, amikor a 9. fejezetben (A kereskedelem technikai akadályai) előírtak szerint kötelező a harmadik fél által végzendő megfelelőségértékelés, a kötelező megfelelőségértékelési eljárások és a megfelelőségértékelő testületek jegyzékeire mutató hivatkozások; |
|
(d) |
a behozatalhoz és a kivitelhez kapcsolódó egészségügyi és növényegészségügyi intézkedések; |
|
(e) |
a közbeszerzésre vonatkozó szabályok, a közbeszerzési hirdetményeket tartalmazó adatbázis és a 21. fejezet (Közbeszerzés) vonatkozó rendelkezései; |
|
(f) |
a cégbejegyzési eljárások; és |
|
(g) |
egyéb információk, amelyeket a Fél a kkv-k számára hasznosnak tart. |
4. Mindegyik Fél feltüntet az (1) bekezdésben említett weboldalon egy olyan adatbázisra mutató linket, amely a vámnómenklatúra-kódok szerint elektronikusan kereshető. Az említett adatbázis:
|
(a) |
az áruk piacra jutásával kapcsolatban a következő információkat tartalmazza:
|
|
(b) |
az áruknak a Fél piacára való bejutásával kapcsolatban a következő információk feltüntetésére törekszik:
|
5. Az (1)–(4) bekezdés alapján szolgáltatott információk és linkek pontosságának biztosítása érdekében az egyes Felek rendszeresen frissítik azokat.
6. A Felek biztosítják, hogy az e cikkel összhangban nyújtott információkat a kkv-k számára megfelelő módon mutassák be. Mindegyik Fél törekszik arra, hogy az információkat angol nyelven hozzáférhetővé tegye.
7. Egyik Fél sem teszi díjkötelessé az (1)–(4) bekezdés alapján nyújtott információkhoz való hozzáférést bármelyik Fél személyei részére.
29.3. cikk
Kkv-k kapcsolattartó pontjai
1. Az egyes Felek kijelölnek egy-egy kapcsolattartó pontot (a továbbiakban: kkv-k kapcsolattartó pontja), amely az e cikkben meghatározott feladatok ellátásáért felel, és értesítik a másik Felet a kapcsolattartó elérhetőségi adatairól. A Felek az adott elérhetőségi adatokkal kapcsolatos bármilyen változásról haladéktalanul értesítik egymást.
2. A kkv-k kapcsolattartó pontjai:
|
(a) |
biztosítják, hogy a kkv-k igényeit figyelembe vegyék e megállapodás végrehajtása során, és mérlegelik a kkv-k számára elérhető kereskedelmi és beruházási lehetőségek növelését a Felek között a kkv-kérdésekben folytatott együttműködés megerősítése révén; |
|
(b) |
meghatározzák, hogy milyen módon tudják a Felek kkv-i kihasználni az e megállapodás által teremtett új lehetőségeket, és ezzel kapcsolatban információcserét folytatnak; |
|
(c) |
biztosítják, hogy a 29.2. cikkben említett weboldalakon szereplő információk naprakészek és a kkv-k számára relevánsak legyenek, és mérlegelik, hogy e honlapokon minden olyan további információt feltüntessenek, amelyet a kkv-k kapcsolattartó pontja javasolhat; |
|
(d) |
foglalkoznak a kkv-k részéről érdeklődésre számot tartó egyéb kérdésekkel e megállapodásnak a kkv-k tekintetében történő végrehajtásával összefüggésben, többek között a következők útján:
|
|
(e) |
rendszeres időközönként jelentést tesznek tevékenységükről a vegyes bizottság számára megfontolásra; és |
|
(f) |
a Felek megállapodása szerint mérlegelik az e megállapodás alapján felmerülő, a kkv-kat érintő további kérdéseket. |
3. A kkv-k kapcsolattartó pontjai szükség szerint üléseznek, és a kkv-k kapcsolattartó pontjai által elfogadott megfelelő kommunikációs csatornákon keresztül végzik munkájukat, amelyek magukban foglalhatják az elektronikus levelezést, a videokonferenciákat vagy más elektronikus kommunikációs eszközöket.
4. A kkv-k kapcsolattartó pontjai adott esetben a tevékenységeik végzése során törekedhetnek a szakértőkkel és külső szervezetekkel való együttműködésre.
29.4. cikk
A vitarendezés alkalmazásának kizárása
Ezen fejezet rendelkezéseinek értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatban a Felek nem vehetik igénybe a 31. fejezet (Vitarendezés) szerinti vitarendezési mechanizmust.
30. FEJEZET
NYERSANYAGOK
30.1. cikk
Fogalommeghatározások
E fejezet alkalmazásában:
|
(a) |
„engedély”: olyan hozzájárulás, licenc, koncesszió vagy hasonló közigazgatási vagy szerződéses okmány, amelynek révén az egyik Fél illetékes hatósága feljogosít egy jogalanyt arra, hogy a területén egy bizonyos gazdasági tevékenységet folytasson; |
|
(b) |
„jogalany”: bármely természetes személy vagy vállalkozás vagy azok csoportja; és |
|
(c) |
„nyersanyagok”: ipari termékek gyártása során használt anyagok, a feldolgozott halászati termékek és a mezőgazdasági termékek kivételével, amelyek a következőkből állnak: só, kén, földek és kövek, gipsz, mész és cement (HR 25); ércek, salakok és hamu (HR 26); a 27. HR-kód alá tartozó áruk; szervetlen vegyi anyagok (HR 28); szerves vegyi anyagok (HR 29); műtrágyák (HR 31); természetes gumi (HR 40); nyersbőr és kikészített bőr (HR 41); és fém- és nemesfém alapanyagok és feldolgozott ásványok (ex HR 71, 72; 74–76; 78–81), az urán és a tórium (HR 26.12), valamint a radioaktív elemek és izotópok (HR 28.44, 28.45) kivételével; |
30.2. cikk
Alapelvek
1. Mindegyik fél fenntartja szuverén jogát, hogy saját jogával és az Egyesült Nemzetek tengerjogi egyezményével összhangban meghatározza, hogy a területén rendelkezésre állnak-e nyersanyagok feltárására és kitermelésére szolgáló területek.
2. E fejezet rendelkezéseivel összhangban a Felek fenntartják a jogukat, hogy elfogadjanak, fenntartsanak és végrehajtsanak olyan jogszerű közpolitikai célok eléréséhez szükséges intézkedéseket, mint például a nyersanyagokkal való ellátás biztosítása, a társadalom, a környezet, a népegészségügy és a fogyasztók védelme, valamint a közbiztonság előmozdítása.
30.3. cikk
A kivitel és a behozatal monopolizálása
Egyik Fél sem jelölhet ki vagy tarthat fenn behozatali vagy kiviteli monopóliumot a nyersanyagok vonatkozásában. E cikk alkalmazásában a behozatali vagy kiviteli monopólium azt jelenti, hogy az egyik Fél kizárólagos jogot vagy felhatalmazást ad egy jogalanynak arra, hogy nyersanyagokat importáljon a másik Fél területéről vagy azokat oda exportálja (161).
30.4. cikk
Exportárak
A nyersanyagok exportjára vonatkozóan a Felek semmiféle intézkedés útján nem fogadnak el vagy tartanak fenn a másik Fél számára magasabb árat, mint a belföldi piacra szánt áruk esetében.
30.5. cikk
Belföldi árak
1. A Felek a nyersanyagok belföldi ellátási árát csak úgy szabályozhatják (a továbbiakban: szabályozott ár), hogy közszolgáltatási kötelezettséget írnak elő.
2. Ha valamelyik Fél közszolgáltatási kötelezettséget ír elő, biztosítja, hogy a kötelezettség:
|
(a) |
egyértelműen meghatározott, átlátható és arányos legyen; és |
|
(b) |
ne maradjon fenn, ha az elrendelésére okot adó körülmények vagy célkitűzések már nem állnak fenn. |
3. Az árszabályozással élő Fél biztosítja, hogy a (2) bekezdésben említett szabályozott ár hatálybalépése előtt közzéteszi a kiszámításának alapjául szolgáló módszertant.
30.6. cikk
Együttműködés a nyersanyagok terén
A Felek együttműködnek a nyersanyagok területén, többek között a következők céljából:
|
(a) |
a nyersanyagokat érintő, harmadik országokban folytatott kereskedelmet és beruházásokat torzító intézkedések csökkentése vagy megszüntetése; |
|
(b) |
álláspontjaik összehangolása a nyersanyagokkal kapcsolatos kereskedelmi és beruházási kérdéseket megvitató nemzetközi fórumokon, valamint nemzetközi programok előmozdítása a nyersanyagok területén; |
|
(c) |
piaci adatok megosztásának előmozdítása a nyersanyagok területén; |
|
(d) |
a vállalati társadalmi felelősségvállalás előmozdítása a nemzetközi standardokkal, így például a felelősségteljes üzleti magatartással kapcsolatos, multinacionális vállalkozásokra vonatkozó OECD-iránymutatásokkal, valamint a felelősségteljes üzleti magatartással kapcsolatos, kellő gondosságról szóló OECD-útmutatással összhangban; |
|
(e) |
a kutatás, fejlesztés, innováció és képzés előmozdítása a nyersanyagok tekintetében közös érdeklődésre számot tartó releváns területeken; |
|
(f) |
a belföldi szakpolitikai fejleményekkel kapcsolatos információk és bevált gyakorlatok cseréjének előmozdítása; és |
|
(g) |
az erőforrások hatékony felhasználásának előmozdítása, beleértve a termelési folyamatok javítását, valamint az áruk tartósságának, javíthatóságának, szétszerelést figyelembe vevő tervezésének fokozását, újrafelhasználásuk és újrafeldolgozásuk megkönnyebbítését. |
31. FEJEZET
VITARENDEZÉS
31.1. cikk
Célkitűzés
E fejezet célja, hogy hatékony és eredményes mechanizmust hozzon létre a Felek között az e megállapodás e részének értelmezésével és alkalmazásával kapcsolatban felmerülő viták elkerülésére és rendezésére abból a célból, hogy lehetőség szerint kölcsönösen elfogadott megoldást érjenek el.
31.2. cikk
Hatály
Eltérő rendelkezés hiányában e fejezetet kell alkalmazni az e megállapodás e része rendelkezéseinek (a továbbiakban: érintett rendelkezések) értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatban a Felek között felmerülő viták esetén, ha az egyik Fél úgy ítéli meg, hogy a másik Fél valamely intézkedése (162) összeegyeztethetetlen valamely érintett rendelkezéssel.
31.3. cikk
Fogalommeghatározások
E fejezet alkalmazásában a 31-A. mellékletben és a 31-B. mellékletben foglalt fogalommeghatározásokat kell alkalmazni.
31.4. cikk
A vitarendezési fórum megválasztása
1. Ha vita merül fel egy olyan intézkedéssel kapcsolatban, amely állítólag nem egyeztethető össze az e megállapodás e része szerinti valamely kötelezettséggel, valamint egy másik olyan nemzetközi megállapodás – beleértve a WTO-egyezményt is – szerinti lényegében egyenértékű kötelezettséggel, amelynek mindkét Fél részes fele, a jogorvoslatot kérő Fél választja meg, hogy melyik fórum előtt kívánja rendezni a vitát.
2. Amint valamelyik Fél kezdeményezte a vitarendezési eljárást e fejezettel vagy egy másik nemzetközi megállapodással összhangban, az említett Fél nem kezdeményez vitarendezési eljárást másik fórum előtt az (1) bekezdésben szereplő intézkedés tekintetében, kivéve, ha az elsőként választott fórum eljárási vagy joghatósági problémák miatt nem tud határozni a kérdésben.
3. E cikk alkalmazásában:
|
(a) |
az e fejezet szerinti vitarendezési eljárást akkor kell kezdeményezettnek tekinteni, amikor az egyik Fél a 31.6. cikk alapján vitarendezési testület létrehozását kéri; |
|
(b) |
a WTO-egyezmény szerinti vitarendezési eljárást akkor kell kezdeményezettnek tekinteni, amikor az egyik Fél a vitarendezési egyetértés 6. cikke alapján vitarendezési testület létrehozását kéri; és |
|
(c) |
a bármely más megállapodás szerinti vitarendezési eljárások az érintett megállapodás vonatkozó rendelkezései szerint tekintendők kezdeményezettnek. |
4. A (2) bekezdés sérelme nélkül, e megállapodás egyetlen rendelkezése sem zárja ki, hogy a Felek felfüggesszék a WTO Vitarendezési Testülete által vagy egy másik olyan nemzetközi megállapodás vitarendezési eljárásai alapján engedélyezett kötelezettségeket, amelynek a Felek részes felei. A WTO-egyezményre vagy a Felek közötti bármely más nemzetközi megállapodásra nem lehet hivatkozni annak megakadályozása érdekében, hogy az adott Fél felfüggessze az e megállapodás e része szerinti kötelezettségeit.
31.5. cikk
Konzultációk
1. A Felek törekednek arra, hogy a 31.2. cikkben említett jogvitákat úgy rendezzék, hogy jóhiszeműen konzultációt kezdeményeznek egy kölcsönösen elfogadott megoldás elérése céljából.
2. Az egyik Fél a másik Félhez intézett írásos kérelem formájában kezdeményez konzultációt, megjelölve a szóban forgó intézkedést és az érintett rendelkezéseket, amelyeknek alkalmazását indokoltnak tartja.
3. Azon Fél, amelyhez a konzultáció iránti kérelmet intézték, haladéktalanul, de legkésőbb a kérelem kézhezvételétől számított 10 napon belül válaszol a kérelemre. A konzultációkat a kérelem kézhezvételének időpontjától számított legkésőbb 30 napon belül megtartják, és azok helyszíne – ha a Felek másként nem állapodnak meg – azon Fél területe, amelyhez a kérelmet intézték. A konzultációk a kérelem kézhezvételének napjától számított 30 nap elteltével lezártnak tekintendők, kivéve, ha a Felek megállapodnak a konzultációk folytatásáról.
4. Sürgősségi – többek között romlandó árukkal kapcsolatos – konzultációkra a konzultáció iránti kérelem kézhezvételétől számított 15 napon belül kerül sor. A konzultációk az említett 15 napon belül lezártnak tekintendők, kivéve, ha a Felek megállapodnak a konzultációk folytatásáról.
5. A konzultációk során mindegyik Fél elegendő ténybeli információt biztosít a másik Fél számára ahhoz, hogy lehetővé tegye a kérdéses intézkedés által az e rész működésére és alkalmazására gyakorolt hatás teljes körű vizsgálatát. Az egyes Felek törekednek arra, hogy illetékes kormányzati hatóságaik azon munkatársainak részvételét biztosítsák, akik szakértelemmel rendelkeznek a konzultáció tárgyát illetően.
6. A konzultációk és különösen a Felek által a konzultációk során képviselt álláspontok bizalmasak, és nem sértik a Felek jogait a további eljárásokban. Az egyes Felek az információt szolgáltató Fél kérelmére védelemben részesítik a konzultáció során szerzett bizalmas információkat.
7. Ha azon Fél, amelyhez a kérelmet intézték, a kézhezvételt követő 10 napon belül nem válaszol a konzultáció iránti kérelemre, ha a (3) vagy (4) bekezdésben meghatározott időkereteken belül nem tartanak konzultációkat, ha a Felek megállapodnak abban, hogy nem tartanak konzultációkat, vagy ha a konzultációkat kölcsönösen elfogadott megoldás elérése nélkül zárták le, a konzultációt kérelmező Fél a 31.6. cikkhez folyamodhat.
31.6. cikk
A vitarendezési testület létrehozása
1. Ha a Feleknek a 31.5. cikkben (Konzultációk) előírt egyeztetés révén nem sikerül rendezniük a jogvitát, a konzultációt kérelmező Fél kérheti egy vitarendezési testület felállítását.
2. A vitarendezési testület létrehozására irányuló kérelmet a másik Félhez intézett írásbeli kérelem útján kell benyújtani. A panaszos Fél kérelmében meghatározza a panasz tárgyát képező intézkedést, és – a panasz jogalapjának egyértelmű bemutatásához elegendő módon – kifejti, hogy az említett intézkedés miért összeegyeztethetetlen az érintett rendelkezésekkel.
3. A kérelem nyomán testületet kell létrehozni.
31.7. cikk
A vitarendezési testület összetétele
1. A vitarendezési testület három tagból áll.
2. A Felek – a 31.6. cikk (2) bekezdésében említett írásbeli kérelem kézhezvételétől számított 15 munkanapon belül – konzultálnak a célból, hogy megállapodjanak a testület összetételében. E célból az ilyen írásbeli kérelem kézhezvételétől számított 10 napon belül mindegyik Fél kijelöl egy-egy személyt a vitarendezési testület tagjaként, aki lehet az adott Fél állampolgára is, és a másik Félnek legfeljebb három jelöltet javasol a vitarendezési testület elnöki tisztségének betöltésére. A Felek törekednek arra, hogy a 31.6. cikk (2) bekezdésében említett írásbeli kérelem kézhezvételétől számított 15 napon belül megállapodjanak a testület elnökének személyében az elnöki tisztségre jelölt személyek közül. Valamely Fél kifogást emelhet a másik Fél által kijelölt testületi tag ellen, ha úgy ítéli meg, hogy az ilyen személy nem felel meg a 31.9. cikkben meghatározott követelményeknek.
3. Ha a Felek a (2) bekezdésben meghatározott 15 napos időtartamon belül nem jutnak megállapodásra a vitarendezési testület összetételéről, a (4)-(9) bekezdésben meghatározott eljárásokat alkalmazzák a testület összeállítására.
4. A (2) bekezdésben meghatározott 15 napos időtartam lejártát követő hét napon belül mindegyik Fél kinevez egy testületi tagot a 31.8. cikkben említett aljegyzékéből.
5. Ha a panaszos Fél a (4) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem jelöl ki testületi tagot, a vitarendezési eljárás ezen időszak végén megszűnik.
6. Ha a bepanaszolt Fél a (4) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem nevezi ki a vitarendezési testület tagját, a panaszos Fél felkérheti a 31-A. mellékletben szereplő eljárási szabályzatban felsorolt kinevezésre jogosult hatóságot, hogy sorshúzással válasszon testületi tagot. A kinevezésre jogosult hatóság a panaszos Fél kérelmének kézhezvételétől számított 15 napon belül sorsolás útján kiválasztja a testületi tagot a bepanaszolt Félnek a 31.8. cikkben említett aljegyzékéből.
7. Ha a Felek a (2) bekezdésben meghatározott 15 napos időtartamon belül nem tudnak megállapodni a testület elnökéről, a panaszos Fél – illetve a 31.18. cikk szerinti eljárások esetében bármelyik Fél – felkérheti a 31-A. mellékletben foglalt eljárási szabályzat 6. szabályában felsorolt kinevezésre jogosult hatóságot, hogy az említett időtartam lejártát követő hét napon belül sorshúzással válassza ki az elnököt az elnöki tisztséget betöltő személyek 31.8. cikkben említett aljegyzékéből. A kinevezésre jogosult hatóság az e bekezdésben említett kérelem kézhezvételétől számított 15 napon belül kiválasztja az elnököt.
8. A (6) és (7) bekezdés alkalmazásában a 31-A. mellékletben foglalt eljárási szabályzat 6. szabályában felsorolt kinevezésre jogosult hatóságok e fejezet rendelkezéseivel és az említett eljárási szabályzattal összhangban választják ki a vitarendezési testület tagjait.
9. Ha a vegyes bizottság nem fogadja el a 31.8. cikkben említett listák valamelyikét, a vitarendezési testület tagjait vagy elnökét az egyik vagy mindkét Fél által kijelölt személyek közül kell kinevezni, és erről a másik felet írásban értesíteni kell az említett lista elfogadása céljából.
31.8. cikk
A vitarendezési testület tagjainak jegyzéke
1. A vegyes bizottság legkésőbb az e megállapodás hatálybalépésének időpontját követően hat hónappal elfogadja annak a legalább 15 személynek a jegyzékét, akik hajlandók és képesek a vitarendezési testület tagjaként szolgálni. E jegyzék a következő három aljegyzékből áll:
|
(a) |
az Európai Unió személyeinek aljegyzéke; |
|
(b) |
Mexikó személyeinek aljegyzéke; és |
|
(c) |
a testület elnöki tisztségét betöltő személyek aljegyzéke. |
2. Minden egyes aljegyzékben legalább öt személy szerepel. Az (1) bekezdés c) pontjában említett aljegyzék nem tartalmazhat olyan személyeket, akik valamelyik Fél állampolgárai.
3. A vegyes bizottság további jegyzékeket fogadhat el az e megállapodás hatálya alá tartozó egyes ágazatokban szakértelemmel rendelkező személyekről. A Felek megegyezése esetén e további jegyzékek használhatók a testületnek a 31.7. cikkben szereplő eljárás szerinti összeállításához.
31.9. cikk
A vitarendezési testület tagjaival szembeni követelmények
1. A vitarendezési testület minden tagja:
|
(a) |
bizonyított szakértelemmel rendelkezik a jog, a nemzetközi kereskedelem és az e megállapodás hatálya alá tartozó egyéb kérdések, például az egyéb nemzetközi kereskedelmi megállapodások alapján felmerülő viták rendezése terén; |
|
(b) |
független a Felektől, és nem kötődhet egyik Félhez sem, illetve nem fogadhat el azoktól utasítást; |
|
(c) |
egyéni minőségében jár el, és nem fogad el utasítást semmilyen szervezettől vagy kormánytól a vitarendezéshez kapcsolódó ügyeket illetően; és |
|
(d) |
betartja a 31-B. mellékletben foglalt, a vitarendezési testület tagjaira és a közvetítőkre vonatkozó magatartási kódexet. |
2. Az elnök vitarendezési eljárások terén szerzett tapasztalattal is rendelkezik.
3. Tekintettel egy adott jogvita tárgyára, a Felek megállapodhatnak abban, hogy eltérnek az (1) bekezdés a) pontjában felsorolt követelményektől.
31.10. cikk
A vitarendezési testület feladatai
A vitarendezési testület:
|
(a) |
objektíven értékeli az előtte lévő ügyet, beleértve az ügy tényállásának tárgyilagos értékelését, valamint az érintett rendelkezések alkalmazhatóságát és a szóban forgó intézkedések összeegyeztethetőségét az érintett rendelkezésekkel; |
|
(b) |
határozataiban és jelentéseiben ismerteti a ténymegállapításokat, az érintett rendelkezések alkalmazhatóságát, a testület megállapításait és következtetéseit alátámasztó alapvető indokokat, valamint az esetleges ajánlásokat, amennyiben a felek közösen kérték azokat; és |
|
(c) |
rendszeresen konzultál a Felekkel, és megfelelő lehetőségeket biztosít egy kölcsönösen elfogadott megoldás kidolgozásához. |
31.11. cikk
Feladatmeghatározás
1. A Feleknek a vitarendezési testület utolsó tagjának kinevezésétől számított öt napon belüli eltérő megállapodása hiányában a testület feladatmeghatározása a következő:
„a vitarendezési testület létrehozására irányuló kérelemben említett kérdés kivizsgálása e megállapodás III. részének (Kereskedelem és beruházás) a Felek által hivatkozott érintett rendelkezései fényében; megállapítások megfogalmazása arra vonatkozóan, hogy a szóban forgó intézkedés összeegyeztethető-e e megállapodás III. részének (Kereskedelem és beruházás) a 31.2. cikkben (Hatókör) említett rendelkezéseivel; ajánlások megfogalmazása a felek közös kérése esetén; és jelentés készítése a 31.13. cikknek (Időközi jelentés) és a 31.14. cikknek (Zárójelentés) megfelelően.”
2. Amennyiben a Felek más feladatokról állapodnak meg, az (1) bekezdésben meghatározott határidőn belül értesítik a testületet a megállapított feladatokról.
31.12. cikk
Döntéshozatal a sürgősségről
1. Ha valamely Fél a testület létrehozására irányuló kérelem kézbesítésétől számított legfeljebb öt napon belül azt kéri, a testület az utolsó testületi tag kinevezését követő 10 napon belül határoz az ügy sürgősségéről. A másik Félnek lehetőséget kell biztosítani arra, hogy az ilyen kérelem kézbesítésének napjától számított öt napon belül észrevételeket tehessen az ilyen kérelemmel kapcsolatban.
2. Sürgős esetekben a C. szakaszban előírt alkalmazandó határidők az abban előírt határidők fele, kivéve a 31.6. és 31.11. cikkben említett időszakok kivételével.
31.13. cikk
Időközi jelentés
1. A testület az utolsó tagjának kinevezését követő 90 napon belül időközi jelentést bocsát ki a Felek részére. Amennyiben a testület úgy ítéli meg, hogy e határidő nem teljesíthető, a testület elnöke írásban értesíti a Feleket, megjelölve a késedelem okait és azt a napot, amikor a testület az időközi jelentését kibocsátani tervezi. A testület az időközi jelentést legkésőbb az utolsó testületi tag kinevezésétől számított 120 napon belül kibocsátja.
2. Az időközi jelentés kézhezvételétől számított 10 napon belül a Felek bármelyike írásban kérheti a testületet, hogy vizsgálja felül az időközi jelentés konkrétan meghatározott szempontjait. Bármelyik Fél észrevételeket tehet a másik Fél kérelmével kapcsolatban az annak kézbesítésétől számított hat napon belül.
31.14. cikk
Zárójelentés
1. A testület a zárójelentését a létrehozásától számított 120 napon belül tárja a Felek elé. Amennyiben a testület úgy ítéli meg, hogy e határidő nem teljesíthető, a testület elnöke írásban értesíti a Feleket, megjelölve a késedelem okait és azt a napot, amikor a testület a zárójelentését kibocsátani tervezi. A testület a zárójelentést legkésőbb a létrehozása után 150 nappal kibocsátja.
2. A zárójelentésnek tartalmaznia kell a Felek által az időközi jelentéssel kapcsolatban benyújtott írásbeli kérelmek megvitatását, és egyértelműen foglalkoznia kell minden észrevétellel. A Felek által az időközi jelentéssel kapcsolatban tett valamennyi írásbeli kérelem és megjegyzés vizsgálatát követően a testület módosíthatja a jelentését és további, általa megfelelőnek ítélt vizsgálatot folytathat le.
3. A vitarendezési testület zárójelentésben foglalt határozata jogerős és kötelező a Felekre nézve.
31.15. cikk
Intézkedések a megfelelés érdekében
1. A Felek elismerik annak fontosságát, hogy a vita hatékony rendezésének biztosítása érdekében haladéktalanul megfeleljenek a testület által a zárójelentésben tett megállapításoknak és következtetéseknek. A bepanaszolt Fél minden szükséges intézkedést megtesz annak érdekében, hogy haladéktalanul eleget tegyen a zárójelentés megállapításainak és következtetéseinek annak érdekében, hogy megfeleljen az érintett rendelkezéseknek.
2. A bepanaszolt Fél legkésőbb a zárójelentés kézhezvételétől számított 30 napon belül értesíti a panaszos Felet azokról az intézkedésekről, amelyeket a megfelelés érdekében hozott vagy meghozni szándékozik.
3. Amennyiben a Felek a 31.33. cikk értelmében nem jutnak kölcsönösen elfogadott megoldásra, a jogvita rendezése szükségessé teszi az e megállapodással összeegyeztethetetlen intézkedések visszavonását.
31.16. cikk
Észszerű határidő
1. Ha az azonnali megfelelés nem lehetséges, a bepanaszolt Fél legkésőbb a zárójelentés kézhezvételétől számított 30 napon belül értesíti a panaszos Felet a megfeleléshez szükséges észszerű határidőről. A Felek törekednek a megállapodásra a zárójelentésnek történő megfeleléshez szükséges észszerű határidőről. Az észszerű határidő nem haladhatja meg a 31.14. cikk szerinti zárójelentés átadásától számított 15 hónapot.
2. Amennyiben a Felek nem állapodnak meg az észszerű határidőről, a panaszos Fél legkorábban 20 nappal az (1) bekezdésben említett értesítés kézhezvételét követően írásban kérheti, hogy az eredeti vitarendezési testülettől, hogy az állapítson meg észszerű határidőt. A testület a kérelem kézhezvételétől számított 20 napon belül meghozza határozatát a Felek részére.
3. A bepanaszolt Fél az észszerű határidő lejárta előtt legalább egy hónappal írásbeli értesítést küld a panaszos Félnek a zárójelentésnek való megfelelés terén elért előrehaladásáról.
4. A Felek megállapodhatnak az észszerű határidő meghosszabbításáról.
31.17. cikk
A megfelelés felülvizsgálata
1. A bepanaszolt Fél legkésőbb a zárójelentés teljesítésére rendelkezésre álló észszerű határidő lejártáig értesíti a panaszos Felet a zárójelentésben foglaltaknak való megfelelés érdekében hozott bármely intézkedéséről.
2. Amennyiben a megfelelés érdekében hozott intézkedések megléte, vagy azoknak az érintett rendelkezésekkel való összhangja tekintetében a Felek nem értenek egyet, a panaszos Fél írásban kérheti az eredeti vitarendezési testületet, hogy hozzon határozatot a kérdésben. A kérelemben a panaszos Fél megjelöli a szóban forgó intézkedéseket, és – a panasz jogalapjának egyértelmű bemutatásához elegendő módon – kifejti, hogy az intézkedések miért nem egyeztethetők össze az érintett rendelkezésekkel. A testület a kérelem kézhezvételétől számított 60 napon belül meghozza határozatát a Felek részére.
31.18. cikk
Ideiglenes korrekciós intézkedések
1. A bepanaszolt Fél a panaszos Fél kérésére és a vele folytatott konzultációt követően ideiglenes ellentételezésre vonatkozó ajánlatot nyújt be, amennyiben:
|
(a) |
a bepanaszolt Fél értesíti a panaszos Felet arról, hogy a zárójelentésnek nem lehet eleget tenni; vagy |
|
(b) |
a bepanaszolt Fél a 31.15. cikk (2) bekezdésében említett határidőn belül vagy az észszerű határidő vége előtt nem küld értesítést a megfelelés érdekében hozott intézkedésekről; vagy |
|
(c) |
a vitarendezési testület megállapítja, hogy a megfelelés érdekében nem hoztak intézkedést, vagy a megfelelés érdekében hozott intézkedés nem egyeztethető össze az érintett rendelkezésekkel. |
2. Az (1) bekezdés a)–c) pontjában említett feltételek bármelyikének fennállása esetén a panaszos Fél írásban értesítheti a bepanaszolt Felet arról, hogy fel kívánja függeszteni az érintett rendelkezések szerinti kötelezettségek alkalmazását, ha:
|
(a) |
a panaszos Fél úgy határoz, hogy nem nyújt be az (1) bekezdés alapján kérelmet; vagy |
|
(b) |
az (1) bekezdés szerinti kérelem benyújtása esetén a Felek nem állapodnak meg az ideiglenes ellentételezésről a következőktől számított 20 napon belül:
|
3. A (2) bekezdésben említett értesítésben meg kell határozni a kötelezettségek tervezett felfüggesztésének mértékét. A felfüggesztendő előnyök mérlegelése során a panaszos Félnek elsőként arra kell törekednie, hogy ugyanazon ágazat(ok)ban függesszen fel előnyöket, mint amely(ek)et a vitarendezési testület által e megállapodás e részével összeegyeztethetetlennek, vagy hatálytalanítást vagy gyengítést okozónak talált intézkedés érint. Az engedmények vagy egyéb kötelezettségek felfüggesztése alkalmazható az e fejezet hatálya alá tartozó olyan ágazatokra is, amelyekben a testület nem állapított meg hatálytalanítást vagy gyengítést, különösen, ha a panaszos Fél úgy ítéli meg, hogy az ilyen felfüggesztés az egyéb ágazatban alkalmazható, vagy hatékonyan ösztönöz a megfelelésre. Az engedmények vagy egyéb kötelezettségek felfüggesztésének szintje nem haladhatja meg a rendelkezések megsértése által okozott hatálytalanítással vagy gyengítéssel egyenértékű szintet.
4. A panaszos Fél a (2) bekezdésben említett értesítés kézbesítésétől számított 15 nap elteltével felfüggesztheti a kötelezettségeket, kivéve, ha a bepanaszolt Fél az (5) bekezdés szerinti kérelmet nyújtott be.
5. Ha a bepanaszolt Fél úgy véli, hogy az engedmények vagy egyéb kötelezettségek felfüggesztésének bejelentett szintje meghaladja a rendelkezések megsértése által okozott hatálytalanítással vagy gyengítéssel egyenértékű szintet, a (4) bekezdésben meghatározott 15 napos határidő lejárta előtt írásban kérelmezheti az eredeti vitarendezési testülettől, hogy hozzon döntést. A testület a kérelem kézbesítésétől számított 30 napon belül megállapítja az általa egyenértékűnek tekintett előnyök szintjét, és meghozza határozatát a Felek részére. A panaszos Fél nem függesztheti fel semmilyen kötelezettségét mindaddig, amíg a vitarendezési testület meg nem hozza határozatát. A kötelezettségek felfüggesztésének összhangban kell lennie az említett határozattal.
6. A kötelezettségek felfüggesztése vagy az e cikkben említett ellentételezés ideiglenes és nem alkalmazható a következőket követően:
|
(a) |
a Felek a 31.33. cikk értelmében kölcsönösen elfogadtak egy megoldást; |
|
(b) |
a Felek megállapodtak abban, hogy a megfelelés érdekében hozott intézkedésnek köszönhetően a bepanaszolt Fél megfelel az érintett rendelkezéseknek; vagy |
|
(c) |
a vitarendezési testület által az érintett rendelkezésekkel összeegyeztethetetlennek ítélt, a megfelelés érdekében hozott intézkedéseket visszavonták vagy módosították annak érdekében, hogy a bepanaszolt Fél megfeleljen az említett rendelkezéseknek. |
31.19. cikk
Az ideiglenes korrekciós intézkedések elfogadását követően a megfelelés céljából hozott intézkedések felülvizsgálata
1. A bepanaszolt Fél értesíti a panaszos Felet minden olyan intézkedésről, amelyet a megfelelés érdekében a kötelezettségek felfüggesztését vagy az ideiglenes ellentételezés alkalmazását követően hozott. A (2) bekezdésben szereplő esetek kivételével a felperes az említett értesítés kézhezvételét követő 30 napon belül véget vet a kötelezettségek felfüggesztésének. Azokban az esetekben, amikor ellentételezés alkalmazására került sor, és a (2) bekezdésben szereplő esetek kivételével, a bepanaszolt Fél a megfelelésről szóló értesítésnek a panaszos Fél általi kézhezvételétől számított 30 napon belül megszüntetheti az ilyen ellentételezés alkalmazását.
2. Ha a Felek az (1) bekezdésben említett értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül nem állapodnak meg arról, hogy a bejelentett intézkedés szerint a bepanaszolt Fél megfelel-e az érintett rendelkezéseknek, a panaszos Fél írásban felkéri az eredeti vitarendezési testületet, hogy hozzon döntést a kérdésben. A testület a kérelem kézbesítésétől számított 60 napon belül meghozza határozatát a Felek részére. Amennyiben a vitarendezési testület úgy határoz, hogy a megfelelés érdekében tett intézkedés megfelel az érintett rendelkezéseknek, a kötelezettségek felfüggesztése vagy – adott esetben – az ellentételezés megszűnik. Adott esetben a kötelezettségek felfüggesztésének vagy az ellentételezésnek a mértékét a vitarendezési testület határozatának fényében ki kell igazítani.
31.20. cikk
A vitarendezési testület tagjainak leváltása
Ha a vitarendezési eljárás során a testületi tag nem tud részt venni, visszalép vagy le kell váltani, mert nem felel meg a 31-B. mellékletben szereplő, a vitarendezési testület tagjaira és a közvetítőkre vonatkozó magatartási kódex követelményeinek, a 31.7. cikknek és a 31-A. mellékletben foglalt eljárási szabályzatnak megfelelően új testületi tagot kell kinevezni. A jelentés vagy határozat benyújtására rendelkezésre álló időtartamot szükség szerint meg kell hosszabbítani az új testületi tag kinevezéséig.
31.21. cikk
Eljárási szabályzat
1. A vitarendezési testület e szakasz szerinti eljárásait e fejezet és a 31-A. mellékletben foglalt eljárási szabályzat szabályozza.
2. Az eljárási szabályzat különösen a következőket biztosítja:
|
(a) |
a Feleknek joguk van arra, hogy a testület előtt legalább egy meghallgatást kérjenek, amelyen az egyes Felek szóban ismertethetik álláspontjukat; |
|
(b) |
mindegyik Félnek lehetősége van arra, hogy az eljárást megindító írásbeli beadványt és írásbeli ellenérveket nyújtson be; |
|
(c) |
a bizalmas információk védelmére is figyelemmel, az egyes Felek a dokumentumok benyújtását követően a lehető leghamarabb, de legkésőbb a zárójelentés benyújtásának időpontjáig nyilvánosságra hozzák írásbeli beadványaikat, a szóbeli nyilatkozatuk írásbeli verzióját és a vitarendezési testület esetleges kérésére vagy kérdésére adott írásbeli válaszaikat; és |
|
(d) |
a vitarendezési testület és a Felek bizalmasan kezelik az egyes Felek által a testület elé terjesztett információkat. |
3. Amennyiben a Felek másként nem állapodnak meg, a testület bármely meghallgatása nyilvános.
31.22. cikk
Felfüggesztés és megszüntetés
1. A Felek együttes kérelmére a testület bármikor felfüggeszti a munkáját a Felek által megállapított, tizenkét egymást követő hónapot meg nem haladó időtartamra. A Felek együttes írásbeli kérelmére a testület a felfüggesztési időszak vége előtt, illetve az egyik Fél írásbeli kérelmére a felfüggesztési időszak utolsó napján folytatja a munkáját. A kérelmező Fél ennek megfelelően értesíti a másik Felet.
2. Ha a felfüggesztési időtartam lejártát megelőzően egyik Fél sem kérelmezi a testület munkájának folytatását, a testület felhatalmazása hatályát veszti, és a vitarendezési eljárás lezárul. Ez nem érinti a Felek azon jogát, hogy ugyanazon ügyben új eljárást kezdeményezzenek.
3. A testület munkájának felfüggesztése esetén e szakasz vonatkozó időtartamait ugyanannyi idővel meghosszabbítják, mint amennyi ideig a testület munkája szünetelt.
31.23. cikk
Információszolgáltatás
1. Valamelyik Fél kérésére vagy saját kezdeményezésére a vitarendezési testület a Felektől szükségesnek és megfelelőnek ítélt információkat kérhet. A Felek haladéktalanul és teljeskörűen válaszolnak a testület minden információszolgáltatási kérésére.
2. A vitarendezési testület valamely Fél kérésére vagy saját kezdeményezésére bármilyen forrásból bekérhet bármilyen megfelelőnek ítélt információt. A testületnek joga van ahhoz is, hogy az általa megfelelőnek ítélt módon és adott esetben a Felek által megállapított feltételek mellett szakértők véleményét vagy technikai tanácsát kérje.
3. A vitarendezési testület a 31-A. mellékletben foglalt eljárási szabályzatnak megfelelően megvizsgálja az egyik Fél természetes személyei vagy az egyik Fél területén letelepedett jogi személyek amicus curiae beadványait.
4. A vitarendezési testület által az e cikk alapján megszerzett bármely információt a Felek tudomására kell hozni, és a Felek észrevételeket tehetnek az említett információkkal kapcsolatban.
31.24. cikk
Értelmezési szabályok
1. A vitarendezési testület a nemzetközi közjog szokásos értelmezési szabályaival összhangban értelmezi az érintett rendelkezéseket, ideértve a szerződések jogáról szóló bécsi egyezményben kodifikált szabályokat is. A testület figyelembe veszi továbbá a WTO-testületek jelentéseiben és a Fellebbezési Testületnek a WTO Vitarendezési Testülete által elfogadott jelentéseiben szereplő releváns értelmezéseket.
2. A testület jelentései és határozatai nem egészíthetik ki, illetve nem korlátozhatják a Felek e megállapodásból fakadó jogait és kötelezettségeit.
31.25. cikk
A vitarendezési testület jelentései és határozatai
1. A vitarendezési testület tanácskozásait bizalmasan kell kezelni. A testület minden erőfeszítést megtesz annak érdekében, hogy konszenzussal fogalmazza meg a jelentéseit és hozza meg határozatait. Ha ez nem lehetséges, a testület többségi szavazással határoz. A testületi tagok eltérő véleményeit semmiképpen sem fedik fel.
2. A testület határozatait és jelentéseit a Felek feltétel nélkül elfogadják. A határozatok és jelentések nem keletkeztetnek jogokat vagy kötelezettségeket természetes vagy jogi személyek tekintetében.
3. A testület jelentéseit és határozatait mindegyik Fél a lehető leghamarabb a Felek részére történő átadásuk időpontját követően nyilvánosan hozzáférhetővé teszi, a bizalmas információk védelme mellett.
31.26. cikk
Célkitűzés
A közvetítő mechanizmus célja annak elősegítése, hogy egy közvetítő segítségével zajló átfogó és gyors eljárás révén kölcsönösen elfogadott megoldást sikerüljön találni a felek között.
31.27. cikk
A közvetítői eljárás kezdeményezése
1. Valamely Fél bármikor kérheti a másik Felet írásban, hogy kezdjenek közvetítői eljárást bármely az adott Fél intézkedésével kapcsolatban, amely hátrányosan érinti a Felek közötti kereskedelmet vagy beruházásokat. A közvetítői eljárás kezdeményezése előtt a konzultáció nem kötelező.
2. A kérelemnek kellően részletesnek kell lennie ahhoz, hogy világosan bemutassa a kérelmező Fél számára problémát okozó pontokat, és:
|
(a) |
meg kell határoznia a szóban forgó intézkedést; |
|
(b) |
meg kell neveznie azon hátrányos hatásokat, amelyeket az intézkedés a kérelmező Fél szerint a Felek közötti kereskedelemre vagy beruházásokra gyakorol vagy gyakorolni fog; és |
|
(c) |
ki kell fejtenie, hogy a megkereső Fél szerint az említett hatások hogyan állnak összefüggésben az intézkedéssel. |
3. A Felek csak kölcsönös megállapodással indíthatják meg a közvetítői eljárást. Az a Fél, amelyhez a kérelmet benyújtották, jóhiszeműen mérlegeli a kérelmet, és a kézhezvételétől számított tíz napon belül írásban megküldi a kérelmező Félnek a kérés elfogadását vagy elutasítását. Ellenkező esetben a kérelmet elutasítottnak kell tekinteni.
31.28. cikk
A közvetítő kiválasztása
1. A Felek törekednek arra, hogy lehetőség szerint legkésőbb a kérelem elfogadásának kézhezvételétől számított 15 napon belül megállapodjanak a közvetítő személyében.
2. Abban az esetben, ha a Felek az (1) bekezdésben meghatározott időtartamon belül nem tudnak megállapodni a közvetítő személyében, bármelyik Fél kérheti a 31-A. mellékletben szereplő eljárási szabályzatban felsorolt kinevezésre jogosult hatóságot, hogy a kérelmet követő öt napon belül sorshúzással válassza ki a közvetítőt azon az elnöki tisztséget betöltő személyek 31.8. cikkben említett aljegyzékéből.
3. Ha a 31.27. cikk szerinti kérelem benyújtásakor a vegyes bizottság még nem fogadta el az elnöki tisztséget betöltő személyek 31.8. cikkben említett aljegyzékét, a közvetítőt sorshúzással választják ki az egyik vagy mindkét Fél által az elnöki tisztséget betöltő személyek aljegyzékére kijelölt személyek közül.
4. A közvetítő nem lehet egyik Fél állampolgára sem, és egyik Fél alkalmazásában sem állhat, kivéve, ha a Felek másként állapodnak meg.
5. A közvetítő betartja a 31-B. mellékletben említett testületi tagokra és közvetítőkre vonatkozó magatartási kódexet.
31.29. cikk
A közvetítői eljárás szabályai
1. A közvetítő kinevezését követő 10 napon belül a közvetítői eljárást kérelmező Fél írásban átadja a közvetítőnek és a másik Félnek aggodalmainak részletes írásbeli ismertetését, különösen a szóban forgó intézkedés működésével és annak a Felek közötti kereskedelemre vagy beruházásokra gyakorolt lehetséges kedvezőtlen hatásaival kapcsolatban. Az ilyen ismertetés kézhezvételétől számított 20 napon belül a másik Fél írásbeli észrevételeket tehet az említett ismertetésre vonatkozóan.
2. A közvetítő átlátható módon segíti a Feleket abban, hogy egyértelművé váljon a szóban forgó intézkedés és annak a Felek közötti kereskedelemre vagy beruházásokra gyakorolt lehetséges kedvezőtlen hatásai. Így különösen, a közvetítő megbeszéléseket szervezhet a Felek között, közösen vagy külön-külön konzultálhat a Felekkel, megfelelő szakértőktől és az egyéb érdekelt felektől segítséget kérhet, illetve konzultálhat velük, valamint a Felek kérésére bármely más további segítséget nyújthat. A közvetítő konzultál a Felekkel azelőtt, hogy segítséget kérne vagy konzultálna a vonatkozó szakértőkkel és érdekelt felekkel.
3. A közvetítő tanácsot nyújthat és megoldást javasolhat a Felek számára mérlegelésre. A Felek elfogadhatják vagy elutasíthatják a javasolt megoldást, illetve eltérő megoldásról állapodhatnak meg. A közvetítő nem ad tanácsot vagy nem tesz észrevételt a szóban forgó intézkedés e megállapodással való összeegyeztethetőségét illetően.
4. A közvetítői eljárásra annak a Félnek a területén kerül sor, amelyhez a közvetítési eljárás megindítása iránti kérelmet intézték, vagy – a Felek kölcsönös megegyezése alapján – bármilyen más helyen vagy más kommunikációs eszköz útján.
5. A Feleknek törekedniük kell arra, hogy a közvetítő kinevezését követő 60 napon belül kölcsönösen elfogadott megoldást találjanak. Ilyen megoldás érdekében a Felek mérlegelhetik bármely szükséges belső eljárás befejezését. Végleges megoldás elfogadásáig a Felek fontolóra vehetnek lehetséges ideiglenes megoldásokat, különösen akkor, ha az intézkedés romlandó árukra vonatkozik.
6. Bármely Fél kérésére a közvetítő tényeken alapuló jelentéstervezetet nyújt be a Feleknek, amely tartalmazza a következőket:
|
(a) |
a szóban forgó intézkedés rövid összefoglalása; |
|
(b) |
a követett eljárások; és |
|
(c) |
bármilyen kölcsönösen elfogadott megoldás, ideértve az esetleges ideiglenes megoldásokat is. |
7. A közvetítő köteles a Feleknek 15 napot biztosítani arra, hogy a tényeken alapuló jelentés tervezetével kapcsolatos észrevételeiket megtegyék. A Felek észrevételeinek mérlegelését követően a közvetítő 15 napon belül végleges tényeken alapuló jelentést nyújt be a Feleknek. A tényeken alapuló jelentés nem tartalmazhat az e megállapodás értelmezésére vonatkozó megállapításokat.
8. Az eljárás a következő esetekben fejeződik be:
|
(a) |
a kölcsönösen elfogadott megoldásnak a Felek által történő elfogadásával, az elfogadás időpontjában; |
|
(b) |
a Felek kölcsönös megállapodásával az eljárás bármelyik szakaszában, e megállapodás időpontjában; |
|
(c) |
a közvetítő által a felekkel való konzultációt követően tett, arra vonatkozó írásbeli nyilatkozat időpontjában, hogy a közvetítés folytatása nem járna eredménnyel; vagy |
|
(d) |
valamely Fél írásbeli nyilatkozatával, miután a közvetítői eljárás keretében megismerte a kölcsönösen elfogadott megoldásokat, és megfontolta a közvetítő valamennyi tanácsát és az általa javasolt megoldásokat, ezen nyilatkozat időpontjában. |
31.30. cikk
Bizalmas kezelés
1. A Felek eltérő megállapodásának hiányában a közvetítői eljárás valamennyi lépését bizalmasan kell kezelni, ideértve a tanácsokat, illetve a javasolt megoldásokat is. Azonban bármely Fél nyilvánosságra hozhatja azt a tényt, hogy közvetítésre kerül sor.
2. A kölcsönösen elfogadott megoldásokat a Felek beleegyezése esetén nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni. A nyilvánosságra hozott változat nem tartalmazhat olyan információt, amelyet valamely Fél bizalmasként jelölt meg.
31.31. cikk
Kapcsolat a vitarendezési eljárásokkal
1. A közvetítői eljárás nem érinti a Feleknek a B. és C. szakasz vagy bármely más megállapodásban szereplő vitarendezési eljárások szerinti jogait és kötelezettségeit. Az egyértelműség érdekében: közvetítési eljárás indítható vagy folytatható a vitarendezési testület folyamatban lévő eljárásaival egyidejűleg.
2. Az e megállapodás vagy bármely más megállapodás szerinti egyéb vitarendezési eljárásban egyik Fél sem támaszkodhat a következőkre vagy nem hozhatja fel bizonyítékként, és a testület sem veheti figyelembe a következőket:
|
(a) |
a másik Fél által a közvetítői eljárás során képviselt álláspontokat vagy a kizárólag a 31.29. cikk (2) bekezdésével összhangban gyűjtött információkat; |
|
(b) |
azt a tényt, hogy a másik Fél jelezte hajlandóságát arra, hogy elfogadjon egy megoldást a közvetítés tárgyát képező intézkedésre; vagy |
|
(c) |
a közvetítő által adott tanácsokat vagy tett javaslatokat. |
3. A Felek eltérő megállapodása hiányában a közvetítő nem lehet a vitarendezési testület tagja az e megállapodás szerinti vitarendezési eljárásokban, vagy a közvetítői részvételének tárgyát képezővel megegyező ügyet érintő, egyéb megállapodás szerinti vitarendezési eljárásban.
31.32. cikk
Információkérés
1. Mielőtt a 31.5. cikk vagy a 31.27. cikk alapján konzultációra vagy közvetítésre irányuló kérelmet nyújtanak be, valamelyik Fél tájékoztatást kérhet a Felek közötti kereskedelmet vagy beruházásokat hátrányosan érintő intézkedésről. Azon Fél, amelyhez a kérelmet intézték, a kérelem kézhezvételétől számított 20 napon belül írásbeli választ ad, a kért tájékoztatással kapcsolatos észrevételeivel együtt.
2. A Féltől általában elvárható, hogy az (1) bekezdés szerinti tájékoztatást azelőtt kérje, mielőtt konzultációt kérne vagy közvetítői eljárást kezdeményezne, vagy az e megállapodás szerinti bármely egyéb releváns együttműködési vagy konzultációs eljárást kezdeményezne.
31.33. cikk
Kölcsönösen elfogadott megoldás
1. A 31.2. cikk hatálya alá tartozó viták tekintetében a Felek bármikor megállapodhatnak egy kölcsönösen elfogadható megoldásban.
2. Ha a vitarendezési testület eljárása vagy a közvetítői eljárás, vagy a Felek által elfogadott bármely más alternatív vitarendezési mód – beleértve a jószolgálatot vagy az egyeztetést is – során kölcsönösen elfogadott megoldás születik, a Felek az elért megoldásról – az esettől függően – közösen értesítik a vitarendezési testület elnökét vagy a közvetítőt. Ilyen értesítés esetén lezárul a vitarendezési testület eljárása vagy a közvetítői eljárás.
3. Az egyes Felek a megállapított határidőn belül megteszik a kölcsönösen elfogadható megoldás végrehajtásához szükséges intézkedéseket.
4. A végrehajtó Fél legkésőbb a megállapított határidő lejártának időpontjáig írásban tájékoztatja a másik Felet minden olyan intézkedésről, amelyet a kölcsönösen elfogadható megoldás végrehajtása érdekében hozott.
31.34. cikk
Időtartamok
1. Az e fejezetben meghatározott valamennyi időtartamot naptári napokban kell számítani, annak a cselekménynek a bekövetkezését követő naptól kezdődően, amellyel kapcsolatosan az időtartamot alkalmazzák.
2. Az e fejezetben foglalt valamennyi időtartam a Felek kölcsönös megegyezésével módosítható.
3. A C. szakasz értelmében a testület bármikor javasolhatja a Feleknek az e fejezetben hivatkozott időtartamok módosítását, javaslata indokainak feltüntetésével.
31.35. cikk
Költségek
1. A panelben vagy közvetítői eljárásban való részvételből eredő kiadások esetében mindegyik Fél a saját kiadásait viseli.
2. A Feleket közösen terhelik a szervezési ügyekből eredő költségek, ideértve a vitarendezési testület tagjainak és a közvetítőnek fizetendő díjazást és kiadásokat, és azokat egyenlő arányban viselik. A vitarendezési testület tagjainak javadalmazását a 31-A. mellékletben foglalt eljárási szabályzattal összhangban kell meghatározni. A közvetítő javadalmazását a 31-A. mellékletben foglalt eljárási szabályzatnak megfelelően a vitarendezési testület elnöki tisztségét betöltő személy javadalmazásával összhangban kell meghatározni.
31.36. cikk
A vitarendezési eljárás igazgatása
1. Mindegyik Fél:
|
(a) |
kijelöl egy hivatalt, amely felelős az e fejezet szerinti vitarendezési eljárás igazgatásáért; és |
|
(b) |
legkésőbb e megállapodás hatálybalépésétől számított három hónapon belül írásban értesíti a másik Felet a hivatal székhelyéről és elérhetőségeiről. |
2. Az egyes Felek felelősek az általuk kijelölt hivatal működéséért és költségeiért.
3. Az (1) bekezdés ellenére a Felek megállapodhatnak abban, hogy közösen megbíznak egy külső testületet azzal, hogy nyújtson támogatást az e fejezet szerinti vitarendezési eljárás egyes igazgatási feladatai terén.
31.37. cikk
Majánjogi jogok
A Fél saját belső jogában nem biztosíthat a másik Fél elleni keresetindítási jogot azon az alapon, hogy a másik Fél valamely intézkedése nem összeegyeztethető e megállapodással.
31.38. cikk
A mellékletek módosítása
A vegyes tanács módosíthatja a 31-A. és a 31-B. mellékletet.
32. FEJEZET
KIVÉTELEK
32.1. cikk
Általános kivételek
1. Az 1994. évi GATT XX. cikkét, ideértve annak megjegyzéseit és kiegészítő rendelkezéseit is, belefoglalják e megállapodásba, az e megállapodás részét képezi, és értelemszerűen alkalmazandó a 2. fejezetre (Árukereskedelem), a 3. fejezetre (Származási szabályok és származási eljárások), a 4. fejezetre (A vámalakiságok és a kereskedelmi eljárások egyszerűsítése), a 6. fejezetre (Egészségügyi és növényegészségügyi intézkedések), a 8. fejezetre (A Feleknek az energiaágazat szabályozásához való jogának elismerése), a 9. fejezetre (A kereskedelem technikai akadályai), a 22. fejezetre (Állami tulajdonban lévő vállalatok, különleges jogokkal vagy kiváltságokkal felruházott vállalkozások és kijelölt monopóliumok), a 10. fejezet (Beruházás) B. szakaszára (A beruházások liberalizálása) és a 30. fejezetre (Nyersanyagok).
2. A Felek osztják azon értelmezést, hogy:
|
(a) |
az 1994. évi GATT XX. cikkének b) albekezdésében említett intézkedések kiterjednek az emberek, állatok és növények életének és egészségének védelméhez szükséges környezetvédelmi intézkedésekre (163); és |
|
(b) |
az 1994. évi GATT XX. cikkének g) albekezdése az élő és nem élő kimerülő természeti erőforrások megőrzésével kapcsolatos intézkedésekre alkalmazandó. |
3. Ha valamelyik Fél bármilyen intézkedést szándékozik tenni az 1994. évi GATT XX. cikke i) vagy j) albekezdésében összhangban, az említett Fél a másik Fél rendelkezésére bocsátja a következőket:
|
(a) |
minden releváns információ; és |
|
(b) |
kérésre észszerű lehetőség az ilyen intézkedéssel kapcsolatos bármely kérdésről szóló konzultációra, kölcsönösen elfogadható megoldás elérése céljából. |
A Felek az e bekezdés b) pontja szerinti konzultáció tárgyát képező kérdések megoldása érdekében szükséges bármely eszközben megállapodhatnak.
Ha az azonnali cselekvést követelő kivételes és kritikus körülmények az előzetes tájékoztatást vagy konzultációt lehetetlenné teszik, az intézkedést tenni kívánó Fél haladéktalanul megteheti az adott körülmények kezeléséhez szükséges intézkedéseket, és azokról köteles azonnal tájékoztatni a másik Felet.
4. A GATS XIV. cikkének a), b) és c) albekezdését belefoglalják e megállapodásba, és azokat e megállapodás részévé teszik, és azok értelemszerűen alkalmazandók a 11. fejezetre (Határon átnyúló szolgáltatáskereskedelem), a 12. fejezetre (Természetes személyek üzleti célú ideiglenes tartózkodása), a 13. fejezetre (Belső szabályozás), a 14. fejezetre (Szakmai képesítések kölcsönös elismerése), a 16. fejezetre (Távközlési szolgáltatások), a 17. fejezetre (Nemzetközi tengeri szállítási szolgáltatások), a 18. fejezetre (Pénzügyi szolgáltatások), a 19. fejezetre (Digitális kereskedelem), a 22. fejezetre (Állami tulajdonban lévő vállalatok, különleges jogokkal vagy kiváltságokkal felruházott vállalkozások és kijelölt monopóliumok), valamint a 10. fejezet (Beruházás) B. szakaszára (A beruházások liberalizálása).
5. A Felek osztják azon értelmezést, hogy a GATS XIV. cikkének b) albekezdésében említett intézkedések kiterjednek az emberek, állatok és növények életének és egészségének védelméhez szükséges környezetvédelmi intézkedésekre (164).
6. Az egyértelműség érdekében: e megállapodás IV. részének 2.8. cikkét (Biztonsággal kapcsolatos kivételek) e rész rendelkezésének kell tekinteni.
32.2. cikk
Adózás
1. E cikk alkalmazásában:
|
(a) |
„lakóhely”: az adóügyi illetőség szerinti ország; és |
|
(b) |
„adóegyezmény”: a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény vagy más, teljes egészében vagy főként adózással kapcsolatos nemzetközi megállapodás, amelynek valamelyik Fél részes fele. |
2. E megállapodás e részének egyetlen rendelkezése sem érinti egy Félnek valamely adóegyezmény alapján fennálló jogait vagy kötelezettségeit. E megállapodás és bármely adóegyezmény összeegyeztethetetlensége esetén az összeegyeztethetetlenség erejéig az adóegyezmény élvez elsőbbséget.
3. A 10.8. cikk (Legnagyobb kedvezményes elbánás), a 11.7. cikk (Legnagyobb kedvezményes elbánás), a 18.4. cikk (Legnagyobb kedvezményes elbánás) és a 18.7. cikk (A pénzügyi szolgáltatások határokon átnyúló kereskedelme) (4) bekezdése nem alkalmazandó a Felek által valamely adóegyezmény alapján nyújtott előnyre.
4. Amennyiben az ilyen jellegű intézkedések megfelelnek azon követelménynek, hogy alkalmazásuk nem jelenti a kereskedelem és beruházások burkolt korlátozását, vagy önkényes és megalapozatlan diszkrimináció eszközét a Felek között, ha hasonló feltételek állnak fenn, e megállapodás egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy az megakadályozza valamelyik Felet a közvetlen adók méltányos vagy hatékony kivetésének vagy beszedésének biztosítására irányuló olyan intézkedések elfogadásában, fenntartásában vagy végrehajtásában, amelyek:
|
(a) |
különbséget tesznek olyan adófizetők között, akik különböző helyzetben vannak, különös tekintettel lakóhelyükre vagy a tőkebefektetésük helyére; vagy |
|
(b) |
bármely adóegyezmény vagy belső adóügyi jogszabályok rendelkezései alapján adók elkerülésének vagy kijátszásának megakadályozását célozza. |
5. Az egyértelműség érdekében: az a tény, hogy egy adóintézkedés jelentősen módosít egy meglévő intézkedést, az a kihirdetését követően haladéktalanul hatályba lép, pontosítja egy meglévő adóintézkedés szándékolt alkalmazását, vagy váratlan hatást gyakorol valamely beruházóra vagy érintett beruházásra, önmagában nem minősül a 10.15. cikk (Beruházókkal és érintett beruházásokkal kapcsolatos elbánás) megsértésének.
6. Ha egy beruházó a 10.22. cikk (Konzultációk) szerinti konzultáció iránti kérelmet nyújt be, és azt állítja, hogy egy adóintézkedés sérti a 10.7. cikk (Nemzeti elbánás) (2) bekezdése vagy a 10.8. cikk (Legnagyobb kedvezményes elbánás) (2) bekezdése vagy a 10. fejezet (Beruházás) C. szakasza (Beruházásvédelem) szerinti valamely kötelezettséget, az alperes az ügyet konzultáció és közös döntés céljából a Felek elé terjesztheti arra vonatkozóan, hogy:
|
(a) |
az intézkedés adóintézkedés-e; |
|
(b) |
az intézkedés, ha megállapítást nyer, hogy adóintézkedésnek minősül, sérti-e a 10.7. cikk (Nemzeti elbánás) (2) bekezdésében, a 10.8. cikk (Legnagyobb kedvezményes elbánás) (2) bekezdésében vagy a 10. fejezet (Beruházás) C. szakaszában (Beruházásvédelem) szerinti valamely kötelezettséget; vagy |
|
(c) |
az e megállapodás szerinti, állítólagosan megsértett kötelezettségek és valamely adózási egyezmény szerinti kötelezettségek összeegyeztethetetlenek-e. |
7. A (6) bekezdés szerinti konzultációra bocsátásra nem kerülhet sor azt a napot követően, amelyet a Fórum az alperes számára a válaszirat vagy az ellenkérelem előterjesztése céljából meghatároz. Ha az alperes ilyen kérelmet nyújt be, a 10. fejezet (Beruházás) D. szakaszában (Beruházással kapcsolatos vitarendezés) meghatározott határidőket vagy eljárásokat fel kell függeszteni. Amennyiben a konzultációra bocsátástól számított 180 napon belül a Felek nem állapodnak meg az ügy megvizsgálásában, vagy nem hoznak közös határozatot, a határidők vagy eljárások felfüggesztését a továbbiakban nem lehet alkalmazni, és a beruházó előállhat követelésével.
8. A Felek által a (6) bekezdés értelmében hozott közös határozat köti a Fórumot.
9. Az egyes Felek biztosítják, hogy a (6) bekezdés értelmében lefolytatandó konzultációkhoz kirendelt küldöttségük magában foglaljon olyan személyeket is, akik az e cikk hatálya alá tartozó kérdésekben szakértelemmel rendelkeznek, az egyes Felek releváns adóhatóságainak (165) képviselőit is ideértve.
32.3. cikk
Információk közzététele
1. E megállapodás egyik rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy az egyes Felek számára előírja olyan bizalmas információk rendelkezésre bocsátását, amelyek közlése gátolná a jogszabályok végrehajtását, vagy más módon ellentétben állna a közérdekkel, vagy amely egyes állami vállalatok vagy magánvállalkozások jogszerű kereskedelmi érdekeit sértené.
2. Az információk közzétételére – az e megállapodás e része szerinti vitarendezési eljárás során – az alkalmazandó fejezetek rendelkezései irányadók.
3. Ha egy Fél a jogszabályai vagy egyéb rendelkezései szerint bizalmasnak minősülő információt nyújt be a másik Félnek, ideértve az e megállapodás alapján létrehozott testületeken keresztül, a másik Fél köteles az említett információt bizalmasan kezelni, kivéve, ha az információt benyújtó Fél másként rendelkezik.
32.4. cikk
WTO-mentességek
Ha a megállapodás e részének valamely rendelkezésével létrehozott jog vagy kötelezettség megegyezik a WTO-egyezményben foglaltakkal, a WTO-egyezmény IX. cikkének (3) és (4) bekezdése alapján elfogadott mentességi határozattal összhangban hozott bármely intézkedést úgy kell tekinteni, hogy az összhangban van e megállapodás rendelkezéseivel.
IV. RÉSZ (166)
INTÉZMÉNYI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
1. FEJEZET
INTÉZMÉNYI KERET
1.1. cikk
Csúcstalálkozó
1. A Felek közötti legmagasabb szintű politikai és szakpolitikai párbeszédre csúcstalálkozói szinten kerül sor. A csúcstalálkozókat kétévente vagy kölcsönös megállapodás alapján kell megtartani.
2. A csúcstalálkozók általános iránymutatást nyújtanak a Felek közötti stratégiai partnerséghez és e megállapodás végrehajtásához, és fórumot biztosítanak a kölcsönös érdekű kétoldalú, regionális, biregionális vagy nemzetközi kérdések megvitatására.
1.2. cikk
Vegyes tanács
1. A Felek vegyes tanácsot hoznak létre. A vegyes tanács
|
(a) |
felügyeli e megállapodás célkitűzéseinek elérését; |
|
(b) |
felügyeli e megállapodás működését és végrehajtását; |
|
(c) |
megvizsgálja az e megállapodás keretében felmerülő kérdéseket; és |
|
(d) |
foglalkozik minden egyéb, kölcsönös érdekű kétoldalú vagy nemzetközi kérdéssel. |
2. A vegyes tanács rendszeres időközönként, kétévente vagy kölcsönös megállapodás alapján ülésezik.
3. A vegyes tanács a Felek miniszteri szintű képviselőiből áll, összhangban a Felek vonatkozó belső megállapodásaival, figyelembe véve az adott ülésen tárgyalandó konkrét kérdéseket. A vegyes tanács kölcsönös megállapodás révén valamennyi szükséges formációban ülésezik.
4. A vegyes tanács kidolgozza saját eljárási szabályzatát és a vegyes bizottság eljárási szabályzatát.
5. A vegyes tanács társelnöki tisztét az Európai Unió és Mexikó egy-egy képviselője látja el az eljárási szabályzatában megállapított rendelkezésekkel összhangban.
6. A vegyes tanács hatáskörrel rendelkezik arra, hogy adott esetben határozatokat és ajánlásokat fogadjon el az e megállapodásban foglaltak szerint. E megállapodás I., II. és IV. részének hatályán belül a vegyes tanács továbbá hatáskörrel rendelkezik arra, hogy határozatokat és ajánlásokat fogadjon el a Felek egyéb kölcsönös megállapodásának megfelelően. A határozatok kötelező erővel bírnak a Felekre nézve, akik minden szükséges intézkedést meghoznak az említett határozatok végrehajtása érdekében.
7. A vegyes tanács hatáskörrel rendelkezik e megállapodás módosítására a 2.4. cikk (Módosítások) (2) bekezdésével összhangban.
8. A vegyes tanács az eljárási szabályzatával összhangban, az elfogadáshoz szükséges belső eljárásai befejezését követően a Felek egyetértésével határozatokat és ajánlásokat fogad el. A határozatok kötelező erővel bírnak a Felekre nézve, akik minden szükséges intézkedést meghoznak az említett határozatok végrehajtása érdekében.
9. A vegyes tanács bármely feladatát átruházhatja a vegyes bizottságra, beleértve a kötelező erejű határozatok meghozatalára vonatkozó hatáskört.
1.3. cikk
Vegyes bizottság
1. A Felek vegyes bizottságot hoznak létre. A vegyes bizottság segíti a vegyes tanácsot feladatai ellátásában.
2. A vegyes bizottság feladata e megállapodás általános végrehajtása, beleértve az ágazati párbeszédek meghatározását és felügyeletét.
3. A vegyes bizottság előkészíti a vegyes tanács üléseit.
4. A vegyes bizottság a Felek vezető tisztviselői szintű képviselőiből vagy a Felek által kijelölt képviselőkből áll, figyelembe véve az adott ülésen tárgyalandó konkrét kérdéseket.
5. A vegyes bizottság külön formációban ülésezik az e megállapodás III. részével kapcsolatos valamennyi kérdés megvitatása céljából. Amikor a vegyes bizottság e kérdések bármelyikével foglalkozik, a Felek kereskedelmi és beruházási ügyekért felelős képviselőiből áll az e megállapodás III. részének 1.8. cikkében (A vegyes bizottság különleges feladatai) előírtak szerint.
6. A vegyes bizottság társelnöki tisztét az Európai Unió és Mexikó egy-egy képviselője tölti be.
7. A vegyes bizottság kölcsönös megállapodás alapján – a Felek által előzetesen egyeztetett időpontban és napirenddel –, felváltva Brüsszelben és Mexikóvárosban ülésezik. A Felek bármelyikének kérésére, kölcsönös megállapodással, rendkívüli ülések hívhatók össze. Az ülések a Felek rendelkezésére álló bármely technológia segítségével is megtarthatók.
8. A vegyes bizottság hatáskörrel rendelkezik arra, hogy határozatokat és ajánlásokat fogadjon el az e megállapodásban előírt esetekben vagy azokon a területeken, amelyeken a vegyes tanács hatáskört ruházott rá. A határozatok és ajánlások elfogadására a Felek eljárási szabályzatával összhangban, az elfogadáshoz szükséges belső eljárásaik befejezését követően a Felek egyetértésével kerül sor. A határozatok kötelező erővel bírnak a Felekre nézve, akik minden szükséges intézkedést meghoznak az említett határozatok végrehajtása érdekében.
1.4. cikk
Albizottságok és egyéb szervek
1. A vegyes bizottság – szükség esetén és eseti alapon – albizottságokat vagy egyéb szerveket hozhat létre, amelyek segítik feladatai ellátásában, valamint meghatározott feladatokkal vagy témákkal foglalkoznak. Megváltoztathatja az albizottságokra vagy az említett célokra létrehozott bármely egyéb szervre ruházott feladatokat, vagy feloszlathat bármely albizottságot vagy egyéb szervet.
2. A vegyes bizottság eljárási szabályzatot fogad el, amely meghatározza az albizottságok és egyéb szervek összetételét, feladatait és működését.
3. Amennyiben e megállapodás másként nem rendelkezik, vagy a Felek másként nem állapodnak meg, az albizottságok és egyéb szervek szükség szerint, illetve bármelyik Fél vagy a vegyes bizottság kérésére üléseznek. Az ülések személyes részvétellel vagy a Felek rendelkezésére álló bármely technológia segítségével tarthatók meg. Személyes jelenlét esetén az ülésekre felváltva Brüsszelben és Mexikóvárosban kerül sor.
4. Az albizottságok és egyéb szervek társelnöki tisztét az Európai Unió és Mexikó egy-egy képviselője tölti be.
5. Az albizottságok és egyéb szervek jelentést tesznek tevékenységükről a vegyes bizottságnak.
6. Valamely albizottság vagy egyéb szerv létrehozása egyik Felet sem akadályozza meg abban, hogy valamely kérdéssel közvetlenül a vegyes bizottsághoz forduljon.
7. Az e megállapodás II. részében említett területeken folytatott együttműködési tevékenységek végrehajtásának koordinálása és felügyelete céljából létrejön a fejlesztési és nemzetközi együttműködési albizottság. Az albizottság segíti a vegyes bizottságot az e kérdésekkel kapcsolatos feladatai ellátásában.
8. A korrupció megelőzéséről és a korrupció elleni küzdelemről szóló jegyzőkönyv 23. cikke alkalmazásában létrejön a kereskedelem és beruházás területével foglalkozó korrupcióellenes albizottság.
9. E cikk rendelkezésein túlmenően az e megállapodás III. részének 1.10. cikkével (E megállapodás III. részével foglalkozó albizottságok és egyéb szervek) létrehozott albizottságok és egyéb szervek működését e megállapodás III. része szabályozza, és az említett albizottságok a kereskedelmi formációban ülésező vegyes bizottságnak tesznek jelentést.
1.5. cikk
Parlamenti vegyes bizottság
1. A Felek parlamenti vegyes bizottságot hoznak létre. A parlamenti vegyes bizottság a találkozás és az eszmecsere, valamint a kapcsolatok szorosabbra fűzésének fóruma.
2. A parlamenti vegyes bizottság az Európai Parlament és a Mexikói Kongresszus tagjaiból áll.
3. A parlamenti vegyes bizottság társelnöki tisztét az Európai Parlament és a Mexikói Kongresszus egy-egy képviselője tölti be.
4. A parlamenti vegyes bizottság az általa meghatározott időközönként, felváltva Brüsszelben és Mexikóban ülésezik.
5. A parlamenti vegyes bizottság kidolgozhatja saját eljárási szabályzatát.
6. A parlamenti vegyes bizottság tájékoztatást kap a vegyes tanács, illetve felhatalmazás esetén a vegyes bizottság határozatairól és ajánlásairól. A parlamenti vegyes bizottság releváns információkat kérhet az e megállapodást érintő kérdésekben.
7. A parlamenti vegyes bizottság ajánlásokat tehet a vegyes tanácsnak.
1.6. cikk
Kapcsolat a civil társadalommal
A Felek konzultálnak a civil társadalommal az e megállapodás szempontjából releváns kérdésekben, különösen az 1.7. , illetve az 1.8. cikkben említett belső tanácsadó csoportokkal, illetve a civil társadalmi fórummal való interakció révén.
1.7. cikk
Belső tanácsadó csoport
1. Mindegyik Fél kijelöl egy vagy több belső tanácsadó csoportot e megállapodás hatálybalépésétől számított egy éven belül.
2. A belső tanácsadó csoport tanácsot ad az érintett Félnek az e megállapodás hatálya alá tartozó kérdésekben. Ha egynél több belső tanácsadó csoport kerül kijelölésre, e megállapodás egyes részeivel legfeljebb egy belső tanácsadó csoport foglalkozik.
3. Ha egynél több belső tanácsadó csoport kerül kijelölésre, az egyes belső tanácsadó csoportok különböző tagokból állhatnak, de kiegyensúlyozottan képviselik a független civil társadalmi szervezeteket, köztük a gazdasággal, fenntartható fejlődéssel, szociális kérdésekkel, emberi jogokkal, környezetvédelemmel és egyéb kérdésekkel kapcsolatban aktív nem kormányzati szervezeteket, üzleti szervezeteket és szakszervezeteket.
4. A belső tanácsadó csoport különböző formációkban ülésezhet az e megállapodás különböző részei szempontjából releváns kérdések megvitatása céljából.
5. Mindegyik Fél évente legalább egyszer ülésezik a belső tanácsadó csoportjával vagy csoportjaival. Mindegyik Fél figyelembe veszi a bármely belső tanácsadó csoportja által az e megállapodás szempontjából releváns kérdésekről benyújtott véleményeket vagy ajánlásokat.
6. Annak érdekében, hogy a nyilvánosság jobban megismerje a belső tanácsadó csoportokat, a Felek közzéteszik az azokban részt vevő szervezetek listáját, valamint az egyes belső tanácsadó csoportok kapcsolattartóját.
7. A Felek egymás közötti együttműködésre ösztönzik a belső tanácsadó csoportjaikat.
1.8. cikk
Civil társadalmi fórum
1. A Felek elősegítik egy civil társadalmi fórum megszervezését a Felek résztvevőivel annak érdekében, hogy nyilvános párbeszédet folytassanak az e megállapodás szempontjából releváns kérdésekben.
2. A civil társadalmi fórum a vegyes bizottság ülésével párhuzamosan ülésezik, beleértve azt az esetet is, amikor a vegyes bizottság kereskedelmi formációban ülésezik. A Felek technológiai eszközökkel is elősegíthetik a civil társadalmi fórumon való részvételt.
3. A civil társadalmi fórum nyitva áll a Felek területén bejegyzett független civil társadalmi szervezetek részvétele előtt, beleértve az 1.7. cikkben említett egyes belső tanácsadó csoportok tagjait is. A Felek előmozdítják a független civil társadalmi szervezetek – beleértve a gazdasággal, fenntartható fejlődéssel, szociális kérdésekkel, emberi jogokkal, környezetvédelemmel és egyéb kérdésekkel foglalkozó nem kormányzati szervezeteket, üzleti szervezeteket és szakszervezeteket – kiegyensúlyozott képviseletét.
4. A Feleknek a vegyes bizottságban részt vevő képviselői adott esetben részt vehetnek a civil társadalmi fórum ülésén, hogy tájékoztatást nyújtsanak az e megállapodás működésével kapcsolatos kérdésekben, illetve párbeszédet folytassanak a civil társadalmi fórummal.
Ezen az ülésen a vegyes bizottság társelnökei vagy adott esetben azok képviselői elnökölnek. A Felek közzéteszik a civil társadalmi fórumon tett hivatalos nyilatkozatukat.
2. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
2.1. cikk
A Felek meghatározása
E megállapodás alkalmazásában:
|
a) |
„Fél”: az Európai Unió vagy annak tagállamai, vagy az Európai Unió és annak tagállamai saját hatásköreiknek megfelelően (a továbbiakban: az Uniós Fél), vagy Mexikó; |
|
b) |
„Felek”: egyrészről az Uniós Fél, és másrészről Mexikó. |
2.2. cikk
Területi alkalmazás
1. Eltérő rendelkezés hiányában e megállapodást az Európai Unió tekintetében azon területeken kell alkalmazni, amelyeken az EUSZ és az EUMSZ alkalmazandó az említett szerződésekben megállapított feltételekkel. Az áruk tarifális elbánására, a származási szabályokra és a származási eljárásokra vonatkozó rendelkezések az Európai Unió vámterületének azon részeire is alkalmazandók, amelyek nem tartoznak az e bekezdés első mondatának hatálya alá. A III. rész 4. fejezetében (A vámalakiságok és a kereskedelmi eljárások egyszerűsítése), valamint 2.7. cikkében (Az áruk javítást vagy átalakítást követő újbóli belépése), 2.13. cikkében (Áruk ideiglenes behozatala) és 25.66. cikkében (A szellemitulajdon-jogokkal kapcsolatos, határokon alkalmazott jogérvényesítési intézkedések) szereplő „terület” kifejezést az Uniós Fél vonatkozásában az Európai Unió vámterületére való hivatkozásként kell értelmezni. Az Európai Unió vámterülete a 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (167) 4. cikkében említett terület.
2. Eltérő rendelkezés hiányában e megállapodás Mexikó tekintetében a szárazföldi területre, a légtérre, a beltengerre, a felségvizekre, valamint Mexikó felségvizein túl bármely olyan területre alkalmazandó, amelyen belül Mexikó szuverén jogokat és joghatóságot gyakorolhat, a nemzeti jogában meghatározottak szerint, összhangban az ENSZ Tengerjogi Egyezményével.
2.3. cikk
A kötelezettségek teljesítése
1. Mindegyik Fél felelős az e megállapodás rendelkezéseinek való megfelelésért. E célból mindegyik Fél minden olyan általános vagy konkrét intézkedést meghoz, amely az e megállapodás szerinti kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges.
2. Ha valamelyik Fél úgy ítéli meg, hogy a másik Fél nem teljesítette az e megállapodás III. része szerinti kötelezettségeit, az e megállapodás említett részében előírt egyedi mechanizmusok alkalmazandók.
3. Ha bármelyik Fél úgy ítéli meg, hogy a másik Fél nem teljesítette az I. rész 2. cikkében és a II. rész 1.4. cikkében lényeges elemnek minősített bármely kötelezettségét, megfelelő intézkedéseket tehet. E bekezdés alkalmazásában a „megfelelő intézkedések” magukban foglalhatják e megállapodás részleges vagy teljes felfüggesztését.
4. Ha bármelyik Fél úgy ítéli meg, hogy a másik Fél nem teljesítette az e megállapodásban foglalt bármely kötelezettségét, kivéve az e cikk (2) és (3) bekezdésének hatálya alá tartozókat, értesíti a másik Felet, és megad minden releváns információt. A Felek a vegyes tanács égisze alatt konzultációt folytatnak, hogy kölcsönösen elfogadható megoldást találjanak. Amennyiben a vegyes tanácsnak nem sikerül kölcsönösen elfogadható megoldást találnia, az értesítést küldő Fél megfelelő intézkedéseket tehet. E bekezdés alkalmazásában a „megfelelő intézkedések” csak e megállapodás I., II. és IV. részének felfüggesztését foglalhatják magukban.
5. Az e cikk (3) és (4) bekezdésében említett „megfelelő intézkedéseket” a nemzetközi jog teljes körű tiszteletben tartásával kell meghozni, és arányosnak kell lenniük az e megállapodás szerinti kötelezettségek végrehajtásának elmulasztásával. Az intézkedések közül azokat kell előnyben részesíteni, amelyek kevésbé zavarják meg e megállapodás működését. A Felek egyetértenek abban, hogy e megállapodás részleges vagy teljes felfüggesztése csak végső eszköz lehet.
2.4. cikk
Módosítások
1. E megállapodás a Felek közötti írásbeli megállapodással módosítható. Minden módosítás a Felek által megállapított napon, a vonatkozó jogi követelményeik teljesítését és eljárásaik befejezését követően lép hatályba.
2. Az (1) bekezdés ellenére e megállapodás az e megállapodásban meghatározott esetekben a vegyes tanács vagy a vegyes bizottság határozatával módosítható e megállapodás rendelkezéseinek vagy mellékleteinek módosítása céljából.
2.5. cikk
Hatálybalépés és ideiglenes alkalmazás
1. A Felek e megállapodást a Felek belső eljárásainak megfelelően hagyják jóvá.
2. E megállapodás az azon napot követő második hónap első napján lép hatályba, amelyen mindkét Fél értesítette egymást az (1) bekezdésben említett belső eljárásainak befejeződéséről.
3. A (2) bekezdés ellenére, illetve annak hatálybalépéséig az Európai Unió és Mexikó ideiglenesen alkalmazhatja e megállapodást részben vagy teljes egészében, a saját vonatkozó belső eljárásaival összhangban.
4. Az ideiglenes alkalmazás a következő értesítések közül az utolsó időpontját követő második hónap első napján kezdődik:
|
(a) |
azon értesítés, amelynek révén az Európai Unió tájékoztatja Mexikót a szükséges belső eljárásainak befejeződéséről, jelezve, hogy a megállapodás mely részeit kell ideiglenesen alkalmazni; és |
|
(b) |
azon értesítés, amelynek révén Mexikó tájékoztatja az Európai Uniót a szükséges belső eljárásainak befejeződéséről. |
5. Az ideiglenes alkalmazás időtartama alatt az egyrészről az Európai Közösség és annak tagállamai, másrészről a Mexikói Egyesült Államok között 1997. december 8-án Brüsszelben aláírt gazdasági partnerségi, politikai koordinációs és együttműködési megállapodás rendelkezései továbbra is alkalmazandók, amennyiben nem tartoznak e megállapodás ideiglenes alkalmazásának hatálya alá.
6. Az Európai Unió vagy Mexikó írásban értesítheti a másik Felet e megállapodás ideiglenes alkalmazásának felmondására irányuló szándékáról. A felmondás az értesítést követő második hónap első napján lép hatályba.
7. Ha e megállapodás vagy e megállapodás bizonyos rendelkezései ideiglenesen alkalmazandók a (4) bekezdésnek megfelelően, a Felek az „e megállapodás hatálybalépése” kifejezést az ideiglenes alkalmazás kezdetének napjára értik. Az e megállapodás értelmében létrehozott vegyes tanács és egyéb szervek elláthatják feladataikat e megállapodás ideiglenes alkalmazása során. A feladataik ellátása során elfogadott határozatok vagy ajánlások hatályukat veszítik, ha e megállapodás ideiglenes alkalmazása a (6) bekezdés szerint megszűnik.
8. Az e cikk szerinti értesítéseket az Uniós Fél esetében az Európai Unió Tanácsa Főtitkárságának, és Mexikó esetében a mexikói külügyminisztériumnak kell megküldeni.
2.6. cikk
Kapcsolat más megállapodásokkal
1. Az egyrészről az Európai Közösség és annak tagállamai, másrészről a Mexikói Egyesült Államok között 1997. december 8-án Brüsszelben aláírt gazdasági partnerségi, politikai koordinációs és együttműködési megállapodás, beleértve az annak intézményi szervei által hozott későbbi határozatokat is – az 5/2004 EU–Mexikó vegyes tanácsi határozat (168) kivételével – hatályát veszti, és helyébe e megállapodás lép.
2. E megállapodás hatálybalépésekor az EU–Mexikó ideiglenes kereskedelmi megállapodás hatályát veszti, és helyébe e megállapodás lép.
3. A Felek közötti egyéb megállapodásban található, az (1) és a (2) bekezdésben említett megállapodásokra vonatkozó hivatkozásokat úgy kell értelmezni, hogy azok e megállapodásra hivatkoznak.
4. A Felek e megállapodást kiegészíthetik a megállapodás hatálya alá tartozó bármely együttműködési területre vonatkozó egyedi megállapodás megkötésével. Az ilyen egyedi megállapodások az e megállapodás által szabályozott átfogó kétoldalú kapcsolatok szerves részét képezik, és az e megállapodás alapján létrehozott közös intézményi keret hatálya alá tartoznak.
5. Az e megállapodás hatálya alá tartozó konkrét együttműködési területekkel kapcsolatos meglévő megállapodásokat úgy kell tekinteni, mint amelyek az e megállapodás által szabályozott átfogó kétoldalú kapcsolatok szerves részét képezik, és az e megállapodás alapján létrehozott közös intézményi keret hatálya alá tartoznak.
6. E megállapodás hatálybalépésekor az EU–Mexikó ideiglenes kereskedelmi megállapodással létrehozott kereskedelmi tanács által elfogadott határozatokat úgy kell tekinteni, mint amelyeket az 1.2. cikkel létrehozott vegyes tanács fogadott el. Az EU–Mexikó ideiglenes kereskedelmi megállapodással létrehozott kereskedelmi bizottság által elfogadott határozatokat úgy kell tekinteni, mint amelyeket az 1.3. cikk szerint létrehozott vegyes bizottság fogadott el.
7. E cikk (2) bekezdésétől eltérően:
|
(a) |
az EU–Mexikó ideiglenes kereskedelmi megállapodás 2.24. cikkének (Borászati termékek és szeszes italok tanúsítása) (7) bekezdése és 20.4. cikke (Ideiglenes védintézkedések) alapján elfogadott, e megállapodás hatálybalépésének napján hatályban lévő ideiglenes intézkedések a természetes lejáratukig továbbra is alkalmazandók; |
|
(b) |
az EU–Mexikó ideiglenes kereskedelmi megállapodás 5. fejezetének (Piacvédelmi eszközök) C. szakasza (Kétoldalú védintézkedések) alapján elfogadott, e megállapodás hatálybalépésének napján hatályban lévő kétoldalú védintézkedések természetes lejáratukig továbbra is alkalmazandók; |
|
(c) |
valamely, az EU–Mexikó ideiglenes kereskedelmi megállapodás 31.6. cikke (A vitarendezési testület létrehozása) alapján már megindított vitarendezési eljárást e megállapodás hatálybalépésének napjától e megállapodás szerinti vitarendezési eljárásnak kell tekinteni, és a befejezéséig folytatódik; és |
|
(d) |
az EU–Mexikó ideiglenes kereskedelmi megállapodás 31.6. cikke (A vitarendezési testület létrehozása) alapján indított vitarendezési eljárás kötelező jellegű eredménye e megállapodás hatálybalépésének időpontját követően is kötelező marad a Felekre nézve. |
8. A Felek nem indíthatnak vitarendezési eljárást e megállapodás alapján olyan ügyekben, amelyek a vitarendezési testület EU–Mexikó ideiglenes kereskedelmi megállapodás 31. fejezete (Vitarendezés) szerinti zárójelentésének tárgyát képezték.
9. Az EU–Mexikó ideiglenes kereskedelmi megállapodás értelmében már teljesen vagy részben eltelt átmeneti időszakokat figyelembe kell venni az e megállapodás szerinti egyenértékű rendelkezésekben előírt átmeneti időszakok kiszámításakor. Az e megállapodás szerinti ilyen átmeneti időszakokat úgy kell kiszámítani, mint amelyek e megállapodás hatálybalépésének napjával kezdődnek.
2.7. cikk
Mellékletek, jegyzőkönyvek és együttes nyilatkozatok
1. Az e megállapodáshoz csatolt mellékletek – beleértve azok függelékeit is –, jegyzőkönyvek, megjegyzések és együttes nyilatkozatok e megállapodás szerves részét képezik.
2. E megállapodás minden, arab számmal kezdődő kóddal azonosított melléklete – beleértve azok függelékeit is – szerves részét képezi e megállapodás III. része ugyanazon arab számmal azonosított fejezetének, amelyben hivatkozás történik az adott mellékletre.
3. E megállapodás római számmal azonosított I–VII. melléklete – beleértve azok függelékeit is – e megállapodás III. része 10–19. fejezetének szerves részét képezi. Eltérő rendelkezés hiányában a 10–19. fejezetben foglalt fogalommeghatározások alkalmazandók az említett mellékletekre is.
2.8. cikk
Biztonsággal kapcsolatos kivételek
E megállapodás egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy:
|
(a) |
megköveteli valamely Féltől olyan információk szolgáltatását vagy hozzáférhetővé tételét, amelyek átadását a Fél az alapvető biztonsági érdekeivel ellentétesnek ítéli; |
|
(b) |
megakadályoz valamely Felet abban, hogy olyan, az alapvető biztonsági érdekei védelméhez szükségesnek ítélt intézkedéseket hozzon, amely(et):
|
|
(c) |
megakadályoz valamely Felet abban, hogy intézkedést hozzon az ENSZ Alapokmánya szerinti nemzetközi kötelezettségeinek teljesítése céljából, a nemzetközi béke és a biztonság fenntartása érdekében. |
2.9. cikk
Új tagállamok csatlakozása az Európai Unióhoz
1. Az Európai Unió haladéktalanul tájékoztatja Mexikót valamely harmadik országnak az Európai Unióhoz benyújtott csatlakozási kérelméről.
2. Az Európai Unió tájékoztatja Mexikót a harmadik országoknak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló bármely szerződés (a továbbiakban: a csatlakozási szerződés) hatálybalépéséről.
3. Az Európai Unió és az Európai Unióhoz csatlakozni kívánó harmadik ország között folyó tárgyalások során az Európai Unió:
|
(a) |
Mexikó kérésére és a lehető legnagyobb mértékben információkkal szolgál az e megállapodás hatálya alá tartozó bármely kérdést illetően; és |
|
(b) |
figyelembe veszi a Mexikó által az e megállapodás hatálya alá tartozó kérdésekkel kapcsolatban kifejezett aggályokat. |
4. Az Európai Unió új tagállamai a vegyes tanács által meghatározott feltételekkel összhangban csatlakoznak ehhez a megállapodáshoz. Az említett csatlakozás az új tagállam Európai Unióhoz való csatlakozásának napján lép hatályba. A vegyes tanács határozattal módosítja e megállapodást, és ezáltal megállapítja a csatlakozás feltételeit.
5. A (4) bekezdéstől eltérően e megállapodás III. része tekintetében a kereskedelmi formációban ülésező vegyes bizottság:
|
(a) |
a harmadik országnak az Európai Unióhoz való csatlakozásának időpontja előtt kellő időben megvizsgálja az ilyen csatlakozás e megállapodásra gyakorolt hatásait; és |
|
(b) |
a harmadik országnak az Európai Unióhoz való csatlakozásának hatálybalépése előtt foglalkozik a csatlakozás e megállapodásra gyakorolt hatásaival, és megállapodik az e megállapodás III. részével kapcsolatos szükséges módosításokról, kiigazításokról vagy átmeneti intézkedésekről annak érdekében, hogy az új tagállamnak az Európai Unióhoz való csatlakozásának időpontjától a Felek a lehető legnagyobb mértékben alkalmazhassák az említett részt. |
6. A vegyes tanács és a vegyes bizottság e cikk szerinti határozatainak elfogadására az 1.2. cikkel (Vegyes tanács) összhangban kerül sor.
2.10. cikk
Későbbi csatlakozás e megállapodáshoz
E megállapodáshoz bármely olyan ország csatlakozhat, amely kész teljesíteni az e megállapodásban meghatározott kötelezettségeket, az adott ország és a Felek közötti megállapodás szerinti feltételek mellett, valamint az egyes Felek és a csatlakozó ország alkalmazandó jogi eljárásainak megfelelő jóváhagyást követően.
2.11. cikk
Magánjogi jogok
E megállapodás egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy az jogokat vagy kötelezettségeket keletkeztetne a Felek között a nemzetközi közjog alapján létrehozott személyektől eltérő személyekre nézve, vagy – Mexikó nemzeti jogszabályainak sérelme nélkül – úgy, hogy erre a megállapodásra közvetlenül hivatkozni lehet a Felek belső jogrendszerében.
2.12. cikk
Hiteles szövegek
E megállapodás két-két eredeti példányban készült angol, bolgár, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, horvát, ír, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, német, olasz, portugál, román, spanyol, svéd, szlovák és szlovén nyelven; a szövegek mindegyike egyaránt hiteles.
2.13. cikk
Időbeli hatály és megszűnés
1. E megállapodás határozatlan időre marad hatályban.
2. Az Uniós Fél vagy Mexikó írásban értesítheti a másik Felet a megállapodás felmondására irányuló szándékáról. A felmondás az említett értesítés kézhezvételének napjától számított hat hónap elteltével válik hatályossá.
FENTIEK HITELÉÜL az alulírott, erre kellően felhatalmazott megbízottak aláírták ezt a megállapodást.
(1) Amennyiben e rész valamely rendelkezése e megállapodás egy másik rendelkezésére való hivatkozást tartalmaz, kifejezett eltérő jelzés hiányában úgy tekintendő, hogy az említett hivatkozás e rész egy másik rendelkezésére vonatkozik.
(2) Amennyiben e rész valamely rendelkezése e megállapodás egy másik rendelkezésére való hivatkozást tartalmaz, kifejezett eltérő jelzés hiányában úgy tekintendő, hogy az említett hivatkozás e rész egy másik rendelkezésére vonatkozik.
(3) Amennyiben e rész valamely rendelkezése e megállapodás egy másik rendelkezésére való hivatkozást tartalmaz, kifejezett eltérő jelzés hiányában úgy tekintendő, hogy az említett hivatkozás e rész egy másik rendelkezésére vonatkozik.
(4) Az egyértelműség érdekében a „vám” meghatározása nem érinti a Feleknek az 5. fejezet (Piacvédelmi eszközök) szerinti jogait és kötelezettségeit.
(5) Kivéve az élelmiszer elkészítését.
(6) Az egyértelműség érdekében: az „intézkedés” magában foglalja a mulasztásokat is.
(7) Ezt a fogalommeghatározást a 10–19. fejezetek alkalmazásában kell alkalmazni.
(8) Az „Európai Unió természetes személyének” fogalmába beletartoznak azok a természetes személyek is, akik a Lett Köztársaság területén állandó lakóhellyel rendelkeznek és nem állampolgárai a Lett Köztársaságnak vagy bármely más államnak, de a Lett Köztársaság jogszabályai és egyéb rendelkezései szerint jogosultak nem állampolgárok számára kiállított útlevelet kapni.
(9) Az egyértelműség érdekében: valamely vám egyoldalú csökkentését követően valamely Fél emelheti a kérdéses vámot a vámlebontási menetrend adott évére a 2-A. melléklettel összhangban meghatározott szintig.
(10) Az egyértelműség érdekében: az említett módosítás a 2-A. mellékletben meghatározott vámtételek vagy szakaszolási kategóriák helyébe lép.
(11) Mexikó esetében a vámkezelési díj a „Derecho de Trámite Aduanero”-ra vonatkozik.
(12) Az egyértelműség érdekében: az importáló Fél előírhatja az okmányoknak az exportáló Fél területén joghatósággal rendelkező konzulja általi hitelesítését:
|
(a) |
vizsgálati vagy ellenőrzési célból; vagy |
|
(b) |
háztartási ingóságok behozatala esetén. |
(13) Az „azonos hatású intézkedések” fogalmának értelmezéséhez a Felek konkrét ügyben útmutatást találhatnak a vonatkozó WTO-szabályokban és a WTO-tagság gyakorlatában.
(14) Az egyértelműség érdekében a „bortermékek” a harmonizált rendszer 2204 és 2205 vámtarifaszáma alá besorolt borokat és egyéb borászati termékeket jelentik.
(15) Az egyértelműség érdekében ez nem érinti az egyes Feleknek az említett termékek forgalmazására és piaci értékesítésére vonatkozó törvényeit és rendeleteit.
(16) Amennyiben egy anyag esetében a Felek származási szabályai eltérnek, az adott anyag származását az exportáló Félre alkalmazandó származási szabályokkal összhangban kell meghatározni.
(17) A denaturálás olyan eljárásokat foglal magában, amelyek mérgező vagy rossz ízű anyagok hozzáadásával emberi fogyasztásra alkalmatlanná teszik az alkoholt.
(18) A termékek egyszerű keverése magában foglalja a cukor keverését.
(19) E műveletek nem alkalmazandók a 27–30., 32–35. és 38. árucsoportban említett keverésre és ötvözésre.
(20) Az EK–Mexikó Vegyes Tanács 2/2000 határozata (2000. március 23.) (EU HL L 157., 2000.6.30., 10. o.).
(21) A WTO-egyezmény 1A mellékletében foglalt, a származási szabályokról szóló megállapodás vagy e megállapodás 3. fejezete (Származási szabályok és származási eljárások) szerint.
(22) A Fél alkalmazhatja a WTO-egyezmény 1A. mellékletében foglalt, a kereskedelmi eljárások egyszerűsítéséről szóló megállapodás 7. cikkének 7.2. pontjában előírt kritériumokat.
(23) Az EK–Mexikó Vegyes Tanács 2/2000 határozata (2000. március 23.) (EU HL L 157., 2000.6.30., 10. o.).
(24) Az EU–Mexikó Vegyes Tanács 5/2004 határozata (2004. december 15.) a 2/2000 határozat 17. cikkének (3) bekezdése értelmében az említett határozat vámügyekben nyújtandó kölcsönös igazgatási segítségnyújtásról szóló mellékletének elfogadásáról (EU HL L 66., 2005.3.12., 15. o.).
(25) Az egyértelműség érdekében e cikk nem zárja ki az egészségügyi és növényegészségügyi célú előzetes áruvizsgálatokat.
(26) E tekintetben a hatóságok olyan szempontokat vizsgálhatnak, mint a termékek fizikai tulajdonságai, műszaki jellemzői, végső felhasználása és forgalmazási csatornái. A szempontok említett felsorolása nem kimerítő jellegű, és az említett tényezők közül sem egy, sem több nem adhat szükségszerűen döntő iránymutatást.
(27) Az egyértelműség érdekében e cikk egyetlen rendelkezése sem akadályozza meg az importáló Felet abban, hogy olyan szállítmányt ártalmatlanítson, amelyről bebizonyosodik, hogy olyan fertőző kórokozó vagy károsító található benne, amely sürgős intézkedés hiányában terjeszkedhet és az adott Fél területén az emberi, állati vagy növényi életet vagy egészséget károsíthatja.
(28) Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) meghatározásában az „Egy az egészség” megközelítés több ágazat szakpolitikáit ötvözi jobb népegészségügyi eredmények elérése érdekében.
(29) Az egyértelműség érdekében: az említett jogok és jogorvoslati lehetőségek magukban foglalják azon jogokat és jogorvoslati lehetőségeket, amelyek Mexikónak a 10. fejezetben (Beruházások) és a 10-A.–10-E. mellékletben foglalt rendelkezések szerinti kötelezettségeiből erednek.
(30) 2017. március 8-i TBT/1/Rev. 13. WTO-dokumentum, minden későbbi módosításával együtt.
(31) Tartalmazza: 2017. március 8-i TBT/1/Rev. 13. WTO-dokumentum, minden későbbi módosításával együtt.
(32) Az egyértelműség érdekében: a Fél e kötelezettségnek eleget tehet annak biztosításával, hogy az ilyen előírásokra és eljárásokra vonatkozó javaslatokat, valamint azok végleges változatát közzé tegyék a WTO hivatalos honlapján, vagy azon keresztül más módon hozzáférhetővé tegyék.
(33) Mexikó esetében a képviseleti iroda nem tekinthető vállalkozásnak, kivéve, ha fióktelepként hozták létre.
(34) Összhangban az Európai Közösséget létrehozó szerződésről a WTO részére küldött értesítésével (WT/REG39/1), az Európai Unió az EUMSZ 54. cikkében szabályozott, az Európai Unió egy tagállama gazdaságával fenntartott „tényleges és folyamatos kapcsolat” fogalmát egyenértékűnek tartja a „jelentős üzleti tevékenység” fogalmával.
(35) Az egyértelműség érdekében egy harmadik országbeli vállalkozás fióktelepe vagy képviseleti irodája nem tekinthető az Európai Unió vállalkozásának vagy Mexikó vállalkozásának.
(36) A „felvásárlás” kifejezés magában foglalja a vállalkozásban való tőkerészesedést is, tartós gazdasági kapcsolatok létrehozása vagy fenntartása céljából.
(37) Az egyértelműség érdekében az újrabefektetett hozamokat befektetésként kell kezelni, amennyiben megfelelnek a befektetés e cikk szerinti meghatározásának.
(38) Az adósság bizonyos formái – így például a kötvények, kölcsönök, fedezetlen kötvények és hosszú lejáratú kötvények – nagyobb valószínűséggel rendelkeznek a beruházás jellemzőivel, míg más adósságformák kevésbé rendelkeznek ilyen jellemzőkkel.
(39) Az egyértelműség érdekében: a piaci részesedés, a piacra jutás, az elvárt nyereség és a nyereségszerzési lehetőségek önmagukban nem beruházások.
(40) Az egyértelműség érdekében: e fejezet az a) és b) pontban felsorolt szervezetek azon intézkedéseire vonatkozik, amelyeket közvetlenül vagy közvetve más szervezetek ezen intézkedésekkel kapcsolatos magatartásának utasítására, irányítására vagy ellenőrzésére fogadnak el vagy tartanak fenn.
(41) Az Európai Unió esetében a vonatkozó nemzeti jogszabály alapján kabotázsnak tekintendő tevékenységek sérelme nélkül, a jelen fejezet alkalmazásában a belföldi tengeri kabotázs az utasok vagy áruk szállítása az Európai Unió valamely tagállama területén található kikötő vagy pont és az Európai Unió ugyanezen tagállama területén található kikötő vagy pont között, beleértve a kontinentális talapzatot is az ENSZ tengerjogi egyezményében meghatározottak szerint, továbbá az Európai Unió valamely tagállama területén található azonos kikötőből vagy pontból induló és oda visszatérő forgalom.
Mexikó esetében a jelen fejezet alkalmazásában belföldi tengeri kabotázs a Mexikó tengeri övezetében található kikötők vagy helyek és a mexikói partok között bármely hajó által tengeri úton végzett hajózás.
(42) Az egyértelműség érdekében: a „légi szolgáltatások vagy a légi szolgáltatásokat támogató kapcsolódó szolgáltatások” a következő szolgáltatásokat is magukban foglalják: légi járművek kölcsönzése személyzettel, repülőtér-üzemeltetési szolgáltatások és az olyan légi járműveket használó szolgáltatások, amelyek elsődleges célja nem áruk vagy utasok szállítása, például a légi tűzoltás, a repülésoktatás, a városnéző repülés, a légi permetezés, a légi felmérés, a légi térképkészítés, a fényképezés, az ejtőernyős ugrás, a vontató vitorlázó repülés, a helikopteres függőteher-emelés fakitermeléshez és építkezéshez, valamint egyéb, levegőben végzett mezőgazdasági, ipari és felügyeleti szolgáltatások.
(43) Az egyértelműség érdekében a támogatások a 24. fejezet (Támogatások) hatálya alá tartoznak.
(44) Az a), b) és c) pont nem terjed ki valamely mezőgazdasági vagy halászati termék termelésének korlátozása érdekében elfogadott vagy fenntartott intézkedésekre.
(45) Az egyértelműség érdekében: a (2) bekezdésben említett kedvezményre való jogosultság vagy folytatódó jogosultság feltétele nem jelent kötelezettségvállalást vagy vállalást az (1) bekezdés alkalmazásában.
(46) Az Európai Unió esetében a „támogatás” magában foglal minden olyan, az Európai Unió valamely tagállama által vagy állami forrásból nyújtott támogatást, amely bizonyos vállalkozásoknak vagy bizonyos áruk termelésének előnyben részesítése által torzítja a versenyt, vagy azzal fenyeget, és érinti az Európai Unió tagállamai közötti kereskedelmet.
(47) Az egyértelműség érdekében: annak meghatározásakor, hogy egy intézkedés vagy intézkedések sorozata sérti-e a tisztességes és méltányos bánásmód kötelezettségét, a 10.30. cikkel létrehozott Fórum többek között a következőket veszi figyelembe:
|
(a) |
a (2) bekezdés a) és b) pontja tekintetében, hogy az intézkedés vagy intézkedéssorozat magában foglal-e olyan súlyos kötelességszegést, amely sérti a bíróságok feddhetetlenséget; önmagában az a tény, hogy a beruházó által a vitatott intézkedés ellen belföldi eljárásban indított fellebbezést a bíróság elutasítja, megalapozatlannak találja vagy a fellebbezés más okból nem jár eredménnyel, nem minősül az igazságszolgáltatás megtagadásának a (2) bekezdés a) pontja szerint; |
|
(b) |
a (2) bekezdés c) pontja tekintetében, hogy az intézkedésre vagy intézkedéssorozatra nyilvánvalóan nem ok vagy tény alapján, vagy nyilvánvalóan jogellenes indokkal, például előítélet vagy elfogultság alapján került-e sor; önmagában valamely szakpolitika vagy eljárás jogellenessége, vagy pusztán következetlen vagy megkérdőjelezhető alkalmazása nem minősül a (2) bekezdés (c) pontja szerinti nyilvánvaló önkényességnek, azonban egy törvény vagy rendelet teljes és indokolatlan megtagadása, egy indok nélküli intézkedés, vagy az olyan magatartás, amely kifejezetten a beruházóra vagy annak érintett beruházására irányul károkozási céllal, a (2) bekezdés c) pontja értelmében vett nyilvánvaló önkényességnek minősülhet; és |
|
(c) |
a (2) bekezdés d) pontja tekintetében, hogy valamelyik fél a hatásköreit túllépve járt-e el, valamint az állítólagos zaklatás vagy kényszerítés esetei ismétlődtek-e és hosszabb ideig fennálltak-e. |
(48) Az egyértelműség kedvéért a szellemitulajdon-jogok tekintetében a „megszűnés” kifejezés magában foglalja e jogok megszüntetését vagy érvénytelenítését, a szellemitulajdon-jogokkal kapcsolatos „korlátozás” kifejezés pedig a jogok alóli kivételeket tartalmaz.
(49) Az egyértelműség kedvéért a ii) alpont alapján benyújtott keresetet úgy kell tekinteni, hogy az az ICSID-egyezmény 25. cikke (1) bekezdésének alkalmazásában egy szerződő állam és egy másik szerződő állam állampolgára közötti jogvitához kapcsolódik.
(50) Az egyértelműség érdekében: e szakasz alkalmazásában a Felek egyetértenek abban, hogy a 10.7. cikk (2) bekezdése és a 10.8. cikk (2) bekezdése nem terjed ki egy vállalkozásnak az Európai Unióban vagy Mexikóban tartós gazdasági kapcsolatok létrehozása vagy fenntartása céljából végrehajtott megszerzésére, beleértve azt is, amikor az ilyen akvizíciót egy vállalkozásban való tőkerészesedés vagy tőkerészesedés-növelés útján hajtják végre.
(51) Az egyértelműség kedvéért: az e pontban és a b) pontban említett „ugyanazon veszteség vagy kár” olyan veszteséget vagy kárt jelent, amely ugyanazon intézkedésből vagy intézkedésekből ered, amely(ek)nek megtérítését az érintett személy a felperessel azonos minőségében kívánja elérni. Például, ha a felperes részvényesként indít keresetet, e rendelkezés olyan személyre vonatkozna, aki közvetlenül vagy közvetve tulajdonosi érdekeltséggel rendelkezik a felperesben, vagy a felperes ellenőrzése alatt áll, és aki részvényesként szintén megtérítést követel.
(52) A Felek törekednek arra, hogy olyan tagokat nevezzenek ki, akik különböző társadalmi-gazdasági körülményeket és jogi hagyományokat képviselnek.
(53) Az egyértelműség kedvéért önmagában az a tény, hogy egy személy állami egyetem alkalmazásában áll, egy korábbi kormányzati alkalmazott állami nyugdíjat kap, vagy hogy egy személy családi kapcsolatban áll egy kormányzati tisztviselővel, önmagában nem jelenti azt, hogy a személyt egy kormányhoz kapcsolódó személynek kell tekinteni.
(54) Az egyértelműség érdekében a bizalmas üzleti információk közé tartoznak azok a nyilvánosan hozzá nem férhető információk, amelyek üzleti titkot vagy olyan pénzügyi, kereskedelmi, tudományos vagy technikai információkat írnak le, tartalmaznak vagy más módon fednek fel, amelyeket a jogvitát folytató fél, amelyre az információk vonatkoznak, következetesen bizalmas információként kezelt, ideértve többek között az árakra, a költségekre, a stratégiai és marketingtervekre, a piaci részesedési adatokra, valamint a számviteli vagy pénzügyi nyilvántartásokra vonatkozó információkat.
(55) Az egyértelműség érdekében: a védett információ fogalmát a 10.38. cikk fogalommeghatározása szerint kell értelmezni.
(56) Az egyértelműség érdekében ez nem akadályozza meg a jogvitát folytató felet abban, hogy az ítéletnek az alkalmazandó vitarendezési szabályokkal összhangban történő felülvizsgálatát vagy értelmezését kérje a Fórumtól, amennyiben az említett lehetőség az említett szabályok alapján rendelkezésre áll.
(57) Az egyértelműség érdekében: e megállapodás hatálybalépésének napján a 10-C. mellékletben felsorolt megállapodások megszüntetésére vonatkozó megfelelő rendelkezések helyébe a 10.53. cikk szerinti megszüntetésre vonatkozó rendelkezések lépnek.
(58) Összhangban az Európai Közösséget létrehozó szerződésről a WTO részére küldött értesítésével (WT/REG39/1), az Európai Unió az EUMSZ 54. cikkében szabályozott, az Európai Unió egy tagállama gazdaságával fenntartott „tényleges és folyamatos kapcsolat” fogalmát egyenértékűnek tartja a „jelentős üzleti tevékenység” fogalmával.
(59) Az egyértelműség érdekében egy harmadik országbeli vállalkozás fióktelepe vagy képviseleti irodája nem tekinthető az Európai Unió vállalkozásának vagy Mexikó vállalkozásának.
(60) Az Európai Unió esetében a vonatkozó nemzeti jogszabály alapján kabotázsnak tekintendő tevékenységek sérelme nélkül, a jelen fejezet alkalmazásában a belföldi tengeri kabotázs az utasok vagy áruk szállítása az Európai Unió valamely tagállama területén található kikötő vagy pont és az Európai Unió ugyanezen tagállama területén található kikötő vagy pont között, beleértve a kontinentális talapzatot is az ENSZ tengerjogi egyezményében meghatározottak szerint; továbbá az Európai Unió valamely tagállama területén található azonos kikötőből vagy pontból induló és oda visszatérő forgalom.
Mexikó esetében a jelen fejezet alkalmazásában belföldi tengeri kabotázs a Mexikó tengeri övezetében található kikötők vagy helyek és a mexikói partok között bármely hajó által tengeri úton végzett hajózás.
(61) Az egyértelműség érdekében a támogatások a 24. fejezet (Támogatások) hatálya alá tartoznak.
(62) Az egyértelműség érdekében a légi szolgáltatások vagy a légi szolgáltatásokat támogató kapcsolódó szolgáltatások a következőket is magukban foglalják: légi járművek kölcsönzése személyzettel, repülőtér-üzemeltetési szolgáltatások és az olyan légi járműveket használó szolgáltatások, amelyek elsődleges célja nem áruk vagy utasok szállítása, így például a légi tűzoltás, a repülésoktatás, a városnéző repülés, a légi permetezés, a légi felmérés, a légi térképkészítés, a fényképezés, az ejtőernyős ugrás, a vontató vitorlázó repülés, a helikopteres függőteher-emelés fakitermeléshez és építkezéshez, valamint egyéb, levegőben végzett mezőgazdasági, ipari és felügyeleti szolgáltatások.
(63) A bekezdés c) pontjában említett, szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződésnek meg kell felelnie azon Fél jogszabályi követelményeinek és egyéb rendelkezéseinek, ahol a szerződést végrehajtják.
(64) A bekezdés d) pontjában említett, szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződésnek meg kell felelnie azon Fél jogszabályi követelményeinek és egyéb rendelkezéseinek, ahol a szerződést végrehajtják.
(65) Az egyértelműség érdekében a menedzserektől, vállalatvezetőktől és a szakemberektől megkövetelhető annak bizonyítása, hogy rendelkeznek az áthelyezésük szerinti vállalkozásnál szükséges szakmai képesítéssel és tapasztalattal.
(66) Az egyértelműség érdekében bár a menedzserek vagy vállalatvezetők nem látnak el közvetlenül a tényleges szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódó feladatokat, elsődlegesen a vállalkozás irányítására vonatkozó kötelezettségeik ellátása során olyan feladatokat is elláthatnak, amelyek a szolgáltatás nyújtásához szükségesek lehetnek.
(67) A fogadó vállalkozástól megkövetelhetik, hogy előzetes jóváhagyás céljából nyújtson be a tartózkodás időtartamára kiterjedő képzési programot, amely bizonyítja, hogy a tartózkodás képzés céljából történik. Csehország, Németország, Spanyolország, Franciaország, Magyarország, Litvánia és Ausztria esetében a képzésnek a megszerzett egyetemi képesítéshez kell kapcsolódnia.
(68) A beruházási célú üzleti látogatók tartózkodásának időtartama nincs hatással azokra a jogokra, amelyeket az egyik Fél a másik Fél állampolgárainak biztosít kétoldalú vízummentesség alapján.
(69) Az egyértelműség érdekében: a műszaki szabványokkal kapcsolatos intézkedések tekintetében e fejezet csak a szolgáltatáskereskedelmet érintő ilyen intézkedésekre alkalmazandó.
(70) Az egyértelműség érdekében az illetékes hatóságok értékelhetik, hogy milyen súlyt kell tulajdonítani a kritériumoknak, amelyek magukban foglalhatják a szakértelmet, a szolgáltatás vagy bármely más gazdasági tevékenység nyújtására való képességet, valamint az engedélyező határozat lehetséges egészségügyi vagy környezeti hatásait.
(71) Az egyértelműség érdekében, ha az adott szolgáltatás vagy más gazdasági tevékenység több illetékes hatóság joghatósága alá tartozik, a Felek több engedély iránti kérelmet is előírhatnak.
(72) Az engedélyezési díjak közé tartoznak az engedélyeztetéshez kapcsolódó illetékek és a minősítési eljárásokkal kapcsolatos díjak; nem foglalják magukban a természetes erőforrások használatáért, az árverésért, pályáztatásért és a koncessziók vagy az egyetemes szolgáltatásnyújtáshoz való kötelező hozzájárulások egyéb megkülönböztetésmentes odaítélésért fizetendő összegeket.
(73) Az illetékes hatóságok a szóban forgó követelményt azáltal is teljesíthetik, hogy a kérelmezőt előzetesen írásban – többek között közzétett intézkedés révén – tájékoztatják arról, hogy a kérelem benyújtásának időpontjától számított meghatározott idő elteltével a válaszadás elmulasztása vagy a kérelem elfogadását vagy elutasítását jelenti. Az egyértelműség érdekében az írásbeli tájékoztatás magában foglalhatja az elektronikus formában nyújtott információkat is.
(74) Az egyértelműség érdekében: az ilyen lehetőség nem követeli meg az illetékes hatóságtól a határidők meghosszabbítását.
(75) E fogalommeghatározás alkalmazásában a „leányvállalatok”, „fióktelepek” és adott esetben a „kapcsolt vállalkozások” kifejezések jelentése megegyezik az adott Fél jogszabályaiban meghatározott jelentéssel.
(76) Mexikó esetében a Távközlési Szabályozó Bizottság (Comisión Reguladora de Telecomunicaciones [CRT]) általános szabályai, intézkedései vagy mulasztásai csak a versenyjogi, műsorszolgáltatási és távközlési ügyekre szakosodott szövetségi bíróságok előtt indított közvetett amparo-eljárás keretében támadhatók meg, és nem függeszthetők fel.
(77) Az adminisztratív díjak nem foglalják magukban a szűkös források használatára vonatkozó jogokért járó kifizetéseket és az egyetemes szolgáltatásnyújtáshoz való kötelező hozzájárulásokat.
(78) Mexikó esetében a Távközlési Szabályozó Bizottság (Comisión Reguladora de Telecomunicaciones [CRT]) általános szabályai, intézkedései vagy mulasztásai csak a versenyjogi, műsorszolgáltatási és távközlési ügyekre szakosodott szövetségi bíróságok előtt indított közvetett amparo-eljárás keretében támadhatók meg, és nem függeszthetők fel.
(79) E bekezdés egyetlen rendelkezése sem akadályozza meg a Feleket abban, hogy a vezető szolgáltatótól megköveteljék, hogy az összekapcsolást költségorientált díjak mellett biztosítsa. „Költségorientált díjak” alatt a költségen alapuló, és adott esetben észszerű nyereséget tartalmazó díjak értendőek, ami különböző létesítmények vagy szolgáltatások esetében különböző költségmetódusokat jelenthet.
(80) A Felek elismerik, hogy a „prudenciális okok” közé tartozik az egyedi pénzügyi szolgáltatók biztonságának, megbízhatóságának, integritásának vagy pénzügyi felelősségének fenntartása.
(81) Az illetékes hatóságok a szóban forgó követelményt azáltal is teljesíthetik, hogy a kérelmezőt előzetesen írásban – többek között közzétett intézkedés révén – tájékoztatják arról, hogy a kérelem benyújtásának időpontjától számított meghatározott idő elteltével a válaszadás elmulasztása vagy a kérelem elfogadását vagy elutasítását jelenti. Az egyértelműség érdekében: az írásbeli tájékoztatás magában foglalhatja az elektronikus formátumot is.
(82) Az egyértelműség érdekében: az említett lehetőség nem kötelezi az illetékes hatóságot a határidők meghosszabbítására.
(83) Az engedélyezési díjak közé tartoznak az engedélyeztetéshez kapcsolódó illetékek és a minősítési eljárásokkal kapcsolatos díjak. Nem foglalják magukban a természetes erőforrások használatáért, az árverésért, pályáztatásért és a koncessziók vagy az egyetemes szolgáltatásnyújtáshoz való kötelező hozzájárulások egyéb megkülönböztetésmentes odaítélésért fizetendő összegeket.
(84) Az Európai Unió részéről ilyen intézkedéseket az Európai Unió valamely tagállama hozhat a 20.4 cikkben említettektől eltérő olyan helyzetekben, amelyek befolyásolják az adott tagállam gazdaságát.
(85) Az egyértelműség érdekében: az (1) bekezdés a) pontjában említett, a fizetési mérleggel vagy a külső finanszírozással kapcsolatos súlyos nehézségeket vagy azok veszélyét – több tényező között – a monetáris és árfolyam-politikához kapcsolódó súlyos makrogazdasági nehézségek vagy azok veszélye idézhet elő, az (1) bekezdés b) pontjában említettek szerint.
(86) Az első adatcserére e megállapodás hatálybalépése után egy évvel kerül sor.
(87) Az egyértelműség érdekében: ez kizárja az olyan vállalkozás által végzett tevékenységeket: a) amely nonprofit alapon működik; vagy b) amely költségtérítéses alapon működik.
(88) Az egyértelműség érdekében: e fejezet nem alkalmazandó a természetes monopóliumokra, kivéve, ha azokat az (1) bekezdés d) pontja értelmében jelölték ki.
(89) Az egyértelműség érdekében: az államhatalom gyakorlása során nyújtott szolgáltatások magukban foglalják a valamely Fél központi bankja, monetáris hatósága, pénzügyi szabályozó szerve vagy szanálási hatósága által nyújtott szolgáltatásokat.
(90) A tulajdon vagy az irányítás megállapításához eseti alapon minden vonatkozó jogi és ténybeli elemet meg kell vizsgálni.
(91) A nem kereskedelmi jellegű tevékenységek közé tartozik a jogszerű közszolgáltatási feladat ellátása.
(92) Az egyértelműség érdekében: a) a „szanálás” fogalmát azon Fél jogával összhangban kell értelmezni, amelyben a pénzügyi intézmény vagy más jogalany letelepedett, b) a „kizárólag szanálási célból” azt jelenti, hogy a pénzügyi intézmény vagy más jogalany nem folytat olyan kereskedelmi tevékenységet, amely nem kapcsolódik közvetlenül szanálási céljaihoz.
(93) Ha a kereskedelmi piacon nem kínálnak összehasonlítható pénzügyi szolgáltatásokat: a) az a) pont ii. alpontja és a b) pont ii. alpontja alkalmazásában az állami tulajdonban lévő vállalat szükség szerint támaszkodhat a rendelkezésre álló bizonyítékokra annak érdekében, hogy meghatározza azokat a referencia-feltételeket, amelyek mellett az ilyen szolgáltatásokat a kereskedelmi piacon kínálnák; és b) az a) pont i. alpontja és a b) pont i. alpontja alkalmazásában úgy kell tekinteni, hogy a pénzügyi szolgáltatások nyújtása nem a kereskedelmi finanszírozás leváltása céljából történik.
(94) Az egyértelműség érdekében: az egyetlen fórum, amely megállapíthatja, hogy valamely Fél intézkedését az említett Félnek a WTO-egyezmény szerinti jogaival és kötelezettségeivel összhangban alkalmazzák-e, a vitarendezési egyetértés szerinti vitarendezési mechanizmus.
(95) Az egyértelműség érdekében: e cikk nem alkalmazandó a részvényeknek, részesedéseknek vagy a saját tőke egyéb formáinak állami tulajdonú vállalkozások, különleges jogokkal és kiváltságokkal felruházott vállalkozások, illetve kijelölt monopóliumok általi, egy másik vállalkozásban való tőkerészesedés eszközeként történő megvásárlására vagy értékesítésére.
(96) Az egyértelműség érdekében: a szabályozó szervnek vagy az illetékes hatóságnak a szabályozási feladatai gyakorlása során tanúsított pártatlanságát a szabályozó szerv vagy illetékes hatóság általános gyakorlatához viszonyítva értékelik.
(97) Az egyértelműség érdekében: azon ágazatok esetében, amelyek tekintetében a Felek a más fejezetekben szereplő szabályozó szervekkel vagy illetékes hatóságokkal kapcsolatos konkrét kötelezettségekben állapodtak meg, az említett egyéb fejezetek releváns rendelkezése az irányadó.
(98) Az egyértelműség érdekében: a „gyakorlat” kifejezés nem foglalja magában a vezető tisztségviselők és az igazgatótanács vagy más egyenértékű testület tagjainak kinevezésének, felmentésének vagy javadalmazásának indokolását.
(99) Az egyértelműség érdekében: az Európai Unió versenyjoga a mezőgazdasági ágazatra a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról és a 922/72/EGK, a 234/79/EGK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban alkalmazandó (EU HL L 347., 2013.12.20., 671. o.). Az egyértelműség érdekében: a Diario Oficial de la Federación (Szövetségi Hivatalos Lap) 2014. május 23-i számában közzétett Ley Federal de Competencia Económica (szövetségi gazdasági versenytörvény) minden olyan ágazatra alkalmazandó Mexikóban, amelyre vonatkozóan a versenyhatóságok a Diario Oficial de la Federaciónban 2024. december 20-án közzétett 2024. évi alkotmánymódosításokkal összhangban saját szabályozást, kritériumokat vagy iránymutatásokat dolgoznak ki.
(100) E cikk alkalmazásában a jogérvényesítési eljárás a versenyjog állítólagos megsértésének kivizsgálását követő bírósági vagy közigazgatási eljárás.
(101) E fogalommeghatározás független a WTO-ban a szolgáltatásokra vonatkozó támogatások meghatározására vonatkozó jövőbeli tárgyalások kimenetelétől. E megbeszélések előrehaladásától függően a vegyes tanács határozatot fogadhat el a megállapodás e tekintetben történő kiigazításáról.
(102) Az (1) bekezdés d) pontja a legalább 500 000 különleges lehívási jogot elérő támogatásokra alkalmazandó.
(103) Az egyértelműség érdekében: a támogatásnak vagy a támogatási programnak a weboldalon való közzététele nem befolyásolja annak jogi státuszát vagy magát a programot.
(104) Az egyértelműség érdekében: úgy kell tekinteni, hogy a Fél teljesíti e kötelezettséget, ha e célból megfelelő jogszabályi keretet és közigazgatási eljárásokat hozott létre.
(105) E fejezet alkalmazásában az állampolgárokra a TRIPS-megállapodásban található fogalommeghatározást kell alkalmazni.
(106) E rendelkezés alkalmazásában az „oltalom” magában foglalja a szellemitulajdon-jogok hozzáférhetőségét, megszerzését, alkalmazási körét, fenntartását és kikényszeríthetőségét érintő ügyeket, valamint a szellemitulajdon-jogoknak e fejezetben különösen tárgyalt használatát érintő ügyeket.
(107) E bekezdés a Római Egyezmény 11. cikkének sérelme nélkül alkalmazandó.
(108) „Rögzítés”: az előadás hangjának vagy mozgóképeinek, vagy azok leképezéseinek felvétele, amely valamely eszköz révén érzékelhető, reprodukálható vagy közölhető.
(109) Mexikó esetében e rendelkezés nem érinti a Hivatalos Lapban 2025. július 16-án közzétett, a távközlésről és a műsorszolgáltatásról szóló törvény (Ley en Materia de Telecomunicaciones y Radiodifusión) szerinti kötelezettségeinek teljesítésére vonatkozó követelményt.
(110) Mindegyik Fél biztosíthat szélesebb körű jogokat az előadóművészek és a hangfelvétel-előállítók számára a kereskedelmi célból kiadott hangfelvételek sugárzása és nagyközönség felé történő közvetítése tekintetében.
(111) E cikk alkalmazásában a „nagyközönség felé történő közvetítés” nem foglalja magában a hangfelvétel vezetékes vagy vezeték nélküli eszközökkel történő nyilvánosságra hozatalát oly módon, hogy a nagyközönség tagjai a hozzáférés helyét és idejét egyénileg választhatják meg.
(112) A Felek dönthetnek úgy, hogy e bekezdés alkalmazása megkívánja, hogy mindkét hozzájárulást kifejezetten az érintett, szöveggel rendelkező zenei kompozícióra hozták létre.
(113) A Felek előírhatják, hogy a zenét kifejezetten az érintett filmalkotásban vagy audiovizuális műben való felhasználás céljából kell létrehozni.
(114) Az egyértelműség érdekében: az egyes Felek belső jogszabályaik alapján választhatnak az a) és b) pontban említett választási lehetőség vagy a c) és d) pontban említett alternatíva között.
(115) A Felek minimumfeltételeket állapíthatnak meg a követő jog alkalmazására vonatkozóan.
(116) A Felek ezt a részesedést a viszonteladási ár százalékában fejezhetik ki.
(117) Az egyes Felek minden észszerű erőfeszítést megtesznek annak érdekében, hogy a felszólalásra vonatkozóan kontradiktórius eljárást fogadjanak el.
(118) A Fél rendelkezhet úgy, hogy a védjegy jogosultjának joga megszűnik, ha a lajstromozott védjegy bitorlása tárgyában indított eljárás során a nyilatkozattevő, illetve az áru birtokosa bizonyítékot szolgáltat arra, hogy a bejegyzett védjegy jogosultjának az áru rendeltetési helye szerinti országban nincs joga megtiltani az adott áru forgalomba hozatalát.
(119) Az egyértelműség érdekében: a Felek a törlést megszűnésként, lejáratként vagy érvénytelenségként határozhatják meg.
(120) A Fél megkövetelheti, hogy a használatnak valódinak kell lennie, vagy a kereskedelmi felhasználásnak megfelelő mennyiségben vagy módon kell történnie. A Fél dönthet továbbá úgy, hogy nem veszi figyelembe a közvetlenül a törlés iránti kérelem benyújtását megelőzően megkezdett vagy folytatott használatot.
(121) Az egyértelműség érdekében: a Fél akkor is törölheti a védjegyet, ha a védjegy jogosultja által vagy az ő hozzájárulásával az árujegyzékben szereplő árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban történő használat következtében a védjegy alkalmas a fogyasztók megtévesztésére.
(122) A leíró jellegű kifejezések méltányos használata magában foglalja olyan jel használatát, amely az áruk és szolgáltatások földrajzi eredetét tünteti fel, amennyiben e használat összhangban van az ipari és üzleti tisztesség követelményeivel.
(123) Ha valamelyik Fél joga így rendelkezik, a formatervezési minta eredeti jellege is megkövetelhető.
(124) A Felek elismerik, hogy a védjegybejelentések elbírálása céljából – amennyiben ez valamely Fél joga szerint releváns – az említett elnevezések a származási országban oltalom alatt állnak.
(125) A 25-B. mellékletben meghatározott földrajzi árujelzők jegyzéke tekintetében az e cikkel összhangban biztosított oltalom nem terjed ki az olyan egyedi kifejezésekre, amelyek egy, a 25-B-1. függelékben meghatározottak szerinti összetett földrajzi árujelző részét képezik.
(126) E pont alkalmazásában a Fél hatóságai adott esetben figyelembe vehetik, hogy az említett Fél által elismert releváns nemzetközi szabványokban használják-e a kifejezést a területén található árutípusra vagy áruosztályra való hivatkozásként.
(127) Az egyértelműség érdekében: ez magában foglalja a szeszesital-megállapodás valamennyi korábbi és jövőbeli módosítását.
(128) Mexikó az említett műszaki leírásokat spanyol vagy angol nyelven teheti nyilvánosan hozzáférhetővé.
(129) Mexikó legkésőbb a megállapodás hatálybalépésétől számított két éven belül végrehajtja az e cikkben előírt kötelezettségeket.
(130) Az egyes Felek a 2018. április 21-én hatályban lévő jogszabályaikkal összhangban meghatározzák, hogy mely termékek tartoznak a „gyógyszeripari termékek” és a „biológiai gyógyszerek” kategóriába.
(131) Az egyértelműség érdekében: a „forgalombahozatali jóváhagyás” kifejezés egyenértékű a „forgalombahozatali engedély” kifejezéssel.
(132) E cikk alkalmazásában az „indokolatlan késedelem” magában foglalja a forgalombahozatali jóváhagyás iránti kérelem benyújtásának időpontját követően a kérelmezőnek adott első válasz legalább két évet meghaladó késedelmét. Az ilyen késedelem meghatározásába nem szükséges belefoglalni a forgalombahozatali jóváhagyás megadása tekintetében történt bármely olyan késedelmet, amely a kérelmezőnek tulajdonítható, vagy amely időszak kívül esik a forgalombahozatali jóváhagyást kibocsátó hatóság ellenőrzésén.
(133) Ha egy Fél megfelel e bekezdésnek, az említett Fél nem köteles megfelelni a (3) bekezdésben előírt alternatív bekezdésnek.
(134) Ezen időszak hat hónappal bővülhet gyógyszeripari termékek tekintetében, amennyiben gyermekgyógyászati vizsgálatokat végeztek, és e vizsgálatok eredményeit feltüntették a terméktájékoztatóban.
(135) Mexikó legkésőbb e megállapodás hatálybalépésétől számított négy éven belül végrehajtja e rendelkezést.
(136) Az egyértelműség érdekében: a Felek a jogszabályaikkal összhangban büntetőeljárás útján is biztosíthatják az említett jogi eszközöket.
(137) Az egyes Felek dönthetnek úgy, hogy nem alkalmazzák ezen eljárásokat, ha a tisztességes kereskedelmi gyakorlattal ellentétes magatartást – az érintett Fél jogszabályaival összhangban – mulasztás, kifogásolható cselekmény vagy jogellenes tevékenység felfedése, illetve a jogszabályai által elismert jogos érdek védelme céljából hajtották végre.
(138) Az egyértelműség érdekében: az egyes Felek jogszabályaiban és egyéb rendelkezéseiben előírt kritériumok magukban foglalják az üzleti titok felhasználásának korlátozására irányuló kötelezettség megszegését.
(139) Az egyértelműség érdekében: az Európai Unió úgy tekinti, hogy a következő helyzetek nem tartoznak e bekezdés hatálya alá:
|
(a) |
a vonatkozó információnak egy adott személy általi önálló felfedése vagy összegyűjtése; |
|
(b) |
egy termék mérnöki visszafejtése egy olyan személy által, akinek jogszerűen került a birtokába a termék, és akinek nincsen semmilyen jogilag érvényes kötelezettsége a vonatkozó információ megszerzésének korlátozására; |
|
(c) |
az információnak a Fél joga által előírt vagy engedélyezett megszerzése, felhasználása vagy közzététele; |
|
(d) |
a munkavégzés során tisztességes módon megszerzett tapasztalatok és készségek munkavállalók általi felhasználása; vagy |
|
(e) |
információknak a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságához fűződő jog gyakorlása során történő közzététele. |
(140) Mexikó legkésőbb e megállapodás hatálybalépésétől számított két éven belül végrehajtja ezt a kötelezettséget.
(141) E cikk alkalmazásában az „új” kifejezés azt jelenti, hogy a termékek olyan új vegyi anyagot tartalmaznak, amelyet korábban nem hagytak jóvá a Fél területén, vagy olyan új biológiai vagy biotechnológiai termékre utal, amelyet korábban nem hagytak jóvá a Fél területén.
(142) Az egyes Felek a 2018. április 21-én hatályban lévő jogszabályaikkal összhangban meghatározzák, hogy mely termékek tartoznak a „gyógyszeripari termékek” és a „biológiai gyógyszerek” kategóriába.
(143) E bekezdés alkalmazásában a Fél rendelkezhet úgy, hogy a „termék” kifejezés azonos vagy hasonló termékre utal.
(144) Az egyértelműség érdekében: ez magában foglalja azon adatokat is, amelyeket az ilyen adatokat a Felek és harmadik országok területén benyújtó személynek megadott engedélyekhez nyújtottak be.
(145) A Fél rendelkezhet úgy, hogy a biológiai gyógyszerek esetében a nyilvánosságra nem hozott adatok e cikkben említett védelme csak az új biológiai gyógyszer első forgalomba hozatalának jóváhagyására alkalmazandó.
(146) Az egyértelműség érdekében: a Fél az e bekezdés szerinti oltalmi időt hat évre korlátozhatja.
(147) Mexikó legkésőbb e megállapodás hatálybalépésétől számított két éven belül végrehajtja ezt a kötelezettséget.
(148) E cikk alkalmazásában az „új” kifejezés azt jelenti, hogy a termék olyan újszerű vegyi anyagot tartalmaz, amelyet a Fél területén még nem hagytak jóvá.
(149) E cikk alkalmazásában a „forgalomba hozatal jóváhagyása” kifejezés az egyik Fél jogszabályai szerinti „egészségügyi jóváhagyás” szinonimája.
(150) Az egyértelműség érdekében: e cikk azon esetekre alkalmazandó, amelyekben a Fél csak a termék biztonságosságára, a termék hatékonyságára vagy mindkettőre vonatkozó, nyilvánosságra nem hozott vizsgálati vagy egyéb adatok benyújtását írja elő.
(151) Az egyértelműség érdekében: a Felek az e bekezdés szerinti oltalmi időt 10 évre korlátozhatják.
(152) Mexikó jogszabályaival összhangban ezt a hatáskört büntetőeljárásokra korlátozhatja.
(153) Az Európai Unió határozhat úgy, hogy:
|
(a) |
a „bármely más személy” olyan személyt jelent, aki:
|
|
(b) |
az „információk” – adott esetben – a következőket foglalják magukban:
|
(154) Mexikó jogszabályaival összhangban a banki, pénzügyi vagy kereskedelmi dokumentumok közlésének elrendelésére vonatkozó hatáskört a büntetőeljárásokra korlátozhatja. Az egyes Felek az említett hatáskört korlátozhatják a kereskedelmi nagyságrendben elkövetett jogsértésekre és azokra a helyzetekre, amelyekben a felperes bizonyítja olyan körülmények fennállását, amelyek veszélyeztethetik a kártérítés behajtását.
(155) A Felek rendelkezhetnek úgy, hogy a kártérítési eljárás megindítása nem függ a szellemitulajdon-jogok megsértésének végleges megállapításától.
(156) E fejezet alkalmazásában a „munka” az ILO tisztességes munkára vonatkozó menetrendje szerinti stratégiai célkitűzéseket jelenti, amelyeket a tisztességes globalizációhoz szükséges társadalmi igazságosságról szóló 2008. évi ILO-nyilatkozat fogalmaz meg.
(157) Az említett eszközök adott esetben magukban foglalják a következőket: az ENSZ tengerjogi egyezménye, a nemzetközi védelmi és gazdálkodási intézkedések nyílt tengeri halászhajók általi betartásának előmozdításáról szóló FAO-megállapodás, az ENSZ 1982. december 10-i tengerjogi egyezményében foglalt, a kizárólagos gazdasági övezeteken túlnyúló halállományok és a hosszú távon vándorló halállományok védelmére és kezelésére vonatkozó rendelkezések végrehajtásáról szóló ENSZ-megállapodás, valamint a kikötő szerinti államoknak a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat megelőzésére, megakadályozására és felszámolására irányuló intézkedéseiről szóló FAO-megállapodás.
(158) Az egyértelműség érdekében: a közigazgatási intézkedés felülvizsgálata és korrekciója érdekében a Felek előírhatják a rendelkezésre álló közigazgatási jogorvoslatok kimerítését.
(159) Az Európai Unió esetében az ilyen elvek magukban foglalják az EUMSZ-ben szereplő és abból származó elveket.
(160) Az egyértelműség érdekében: „jelentős szabályozási intézkedés” alatt olyan intézkedés értendő, amely az egyes Felek által – saját szabályaikkal és eljárásaikkal összhangban – meghatározott jelentős szabályozási hatással jár.
(161) Az egyértelműség érdekében: e rendelkezés nem érinti a 10. fejezetben (Beruházások) és a 11. fejezetben (Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem), valamint azok mellékleteiben foglalt rendelkezéseket, és nem tartalmaz olyan jogot, amely kizárólagos szellemi tulajdonjog átengedéséből származik.
(162) Az egyértelműség érdekében: e fejezet alkalmazásában a Félnek felróható bármely cselekmény vagy mulasztás az adott Fél intézkedésének minősülhet. A Felek által javasolt intézkedések a 31.5. cikk szerinti konzultációk tárgyát képezhetik. Javasolt intézkedés felülvizsgálatára nem hozható létre vitarendezési testület.
(163) A Felek elismerik az 1994. évi GATT XX. cikkének b) pontjára való hivatkozás jogát az olyan többoldalú környezetvédelmi megállapodások alapján hozott intézkedésekkel kapcsolatban, amelyeknek részes felei.
(164) A Felek elismerik a GATS XIV. cikkének b) albekezdésére való hivatkozás jogát az olyan többoldalú környezetvédelmi megállapodások alapján hozott intézkedésekkel kapcsolatban, amelyeknek részes felei.
(165) Mexikó esetében az „illetékes adóhatóságok képviselői” a Pénzügyi és Közhitelügyi Minisztérium tisztviselői.
(166) Amennyiben e rész valamely rendelkezése e megállapodás egy másik rendelkezésére való hivatkozást tartalmaz, kifejezett eltérő jelzés hiányában úgy tekintendő, hogy az említett hivatkozás e rész egy másik rendelkezésére vonatkozik.
(167) Az Európai Parlament és a Tanács 952/2013/EU rendelete (2013. október 9.) az Uniós Vámkódex létrehozásáról (EU HL L 269., 2013.10.10., 1. o.).
(168) Az EU–Mexikó Vegyes Tanács 5/2004 határozata (2004. december 15.) a 2/2000 határozat 17. cikkének (3) bekezdése értelmében az említett határozat vámügyekben nyújtandó kölcsönös igazgatási segítségnyújtásról szóló mellékletének elfogadásáról (EU HL L 66., 2005.3.12., 15. o.).
2-A. MELLÉKLET
VÁMLEBONTÁSI MENETREND
|
1. |
E melléklet meghatározza az egyes Felek kötelezettségeit a vámok 2.4. cikk (A vámok eltörlése vagy csökkentése) szerinti eltörlése vagy csökkentése tekintetében. |
|
2. |
A Felek eltörlik vagy csökkentik vámjaikat, összhangban e melléklet A. és C. szakaszával, valamint a következőkkel:
|
|
3. |
A (2) bekezdés a) és b) pontjában említett függelékek e melléklet elválaszthatatlan részét képezik. |
|
4. |
E melléklet a 2012. január 1-jén módosított harmonizált rendszeren alapul. |
|
5. |
E melléklet alkalmazásában, az „első év” az e megállapodás hatálybalépésének időpontjától az ugyanazon naptári év december 31-éig tartó időszakot jelenti. A második év az e megállapodás hatálybalépésének naptári évét követő év január 1-jén kezdődik, és minden további csökkentés minden azt követő év január 1-jén lép hatályba. |
|
1. |
Az egyes tarifacsoportokra vonatkozó csökkentés egyes szakaszaiban alkalmazandó közbenső vámtételt meghatározó alapértéket és szakaszolási kategóriát az egyes Feleknek az A. szakasz (2) bekezdésében említett vámlebontási menetrendje adja meg az adott tarifacsoport vonatkozásában. |
|
2. |
A közbenső szakaszokban egy tarifacsoportra alkalmazott vámtételek meghatározásához használt alapvám a 2016. január 1-jén alkalmazott legnagyobb kedvezményes vám. A 2-A-2. függelékben (Mexikó vámlebontási menetrendje) csillaggal (*) megjelölt tarifacsoportok esetében az alkalmazandó alapvámtétel az ugyanazon menetrendben meghatározott vámtétel. |
|
3. |
A másik Fél azon származó árui tekintetében, amelyek szerepelnek az egyes Felek vámlebontási menetrendjében, a következő szakaszolási kategóriák alkalmazandók a vámok eltörlésére vagy csökkentésére:
|
|
4. |
Ha egy származó áru vonatkozásában a (3) bekezdésben szereplő bármely szakaszolási kategóriában vám alkalmazandó, akkor a szóban forgó árura értékvámként, specifikus vámként vagy ezek bármilyen kombinációjaként kivetett vám csökkentésre vagy eltörlésre kerül az adott szakaszolási kategóriának megfelelő szakaszokban. |
|
5. |
Az Európai Unió vámlebontási menetrendjének „0-EP” jelzésű szakaszolási kategóriájában szereplő tarifacsoportok alá tartozó származó árukra kivetett vám értékvám komponense e megállapodás hatálybalépésének napján eltörlésre kerül. A vám eltörlése kizárólag az értékvámra alkalmazandó. Továbbra is érvényben marad a származó árukra abban az esetben kivetendő specifikus vám, amikor a behozatali ár a belépési ár alá esik. |
|
6. |
A 2.4. cikk (A vámok eltörlése vagy csökkentése) szerinti vámlebontás céljából a közbenső szakaszokban alkalmazott vámtételeket lefelé, legalább a százalékpont legközelebbi tizedére kell kerekíteni, a fizetőeszközben megadott vámtételeket pedig a Fél hivatalos pénzegységének legalább a legközelebbi ezredéig (0,01) kell lefelé kerekíteni. |
|
1. |
A valamely Fél vámlebontási menetrendjének „Szakaszolási kategória” oszlopában a „TRQ-XY” jelzéssel jelölt tarifacsoportok alá besorolt származó árukra kivetett vámokra e megállapodás hatálybalépésének napjával kezdődően a 2-A-3. (Az Európai Unió vámkontingensei) és a 2-A-4. (Mexikó vámkontingensei) függelékben meghatározott, a konkrét tarifacsoportra vonatkozó vámkontingens (TRQ) feltételei irányadók. |
|
2. |
Az e mellékletben meghatározott vámkontingensek kezelésének első évében, amennyiben e megállapodás hatálybalépésének napján kevesebb mint 12 hónap van hátra a vámkontingensévből, az egyes Felek az e melléklettel összhangban meghatározott éves vámkontingens-mennyiség arányos részét bocsátják a vámkontingenst kérelmezők rendelkezésére, amelynek kiszámításához az éves vámkontingens-mennyiséget megszorozzák a vámkontingensévből a megállapodás hatálybalépésének napján még hátralévő napok egész számával, majd elosztják 365-tel. Ezt követően a Felek az egyes vámkontingensévek első napján a vámkontingenst kérelmezők rendelkezésére bocsátják az e mellékletnek megfelelően meghatározott teljes éves vámkontingens-mennyiséget. |
2-A-1. függelék
AZ EURÓPAI UNIÓ VÁMLEBONTÁSI MENETRENDJE
|
Vámtarifaszám (2016. évi KN) |
Árumegnevezés (2016. évi KN) |
Alapvámtétel (1) |
Szakaszolási kategória |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0102 29 10 |
|
10,2 % + 93,1 EUR/100 kg |
7 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0102 29 21 |
|
10,2 %+ 93,1 EUR/100 kg |
7 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0102 29 29 |
|
10,2 % + 93,1 EUR/100 kg |
7 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0102 29 41 |
|
10,2 % + 93,1 EUR/100 kg |
7 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0102 29 49 |
|
10,2 % + 93,1 EUR/100 kg |
7 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0102 29 51 |
|
10,2 % + 93,1 EUR/100 kg |
7 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0102 29 59 |
|
10,2 % + 93,1 EUR/100 kg |
7 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0102 29 61 |
|
10,2 % + 93,1 EUR/100 kg |
7 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0102 29 69 |
|
10,2 % + 93,1 EUR/100 kg |
7 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0102 29 91 |
|
10,2 % + 93,1 EUR/100 kg |
7 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0102 29 99 |
|
10,2 % + 93,1 EUR/100 kg |
7 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0102 39 10 |
|
10,2 % + 93,1 EUR/100 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0102 90 91 |
|
10,2 % + 93,1 EUR/100 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0201 10 00 |
|
12,8 % + 176,8 EUR/100 kg |
E |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0201 20 20 |
|
12,8 % + 176,8 EUR/100 kg |
TRQ-BF1 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0201 20 30 |
|
12,8 % + 141,4 EUR/100 kg |
TRQ-BF1 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0201 20 50 |
|
12,8 % + 212,2 EUR/100 kg |
TRQ-BF1 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0201 20 90 |
|
12,8 % + 265,2 EUR/100 kg |
TRQ-BF1 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0201 30 00 |
|
12,8 % + 303,4 EUR/100 kg |
TRQ-BF1 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0202 10 00 |
|
12,8 % + 176,8 EUR/100 kg |
E |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0202 20 10 |
|
12,8 % + 176,8 EUR/100 kg |
TRQ-BF1 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0202 20 30 |
|
12,8 % + 141,4 EUR/100 kg |
TRQ-BF1 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0202 20 50 |
|
12,8 % + 221,1 EUR/100 kg |
TRQ-BF1 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0202 20 90 |
|
12,8 % + 265,3 EUR/100 kg |
TRQ-BF1 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0202 30 10 |
|
12,8 % + 221,1 EUR/100 kg |
TRQ-BF1 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0202 30 50 |
|
12,8 % + 221,1 EUR/100 kg |
TRQ-BF1 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0202 30 90 |
|
12,8 % + 304,1 EUR/100 kg |
TRQ-BF1 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0203 11 10 |
|
53,6 EUR/100 kg |
7 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0203 12 11 |
|
77,8 EUR/100 kg |
TRQ-PK |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0203 12 19 |
|
60,1 EUR/100 kg |
7 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0203 19 11 |
|
60,1 EUR/100 kg |
7 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0203 19 13 |
|
86,9 EUR/100 kg |
7 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0203 19 15 |
|
46,7 EUR/100 kg |
7 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0203 19 55 |
|
|
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
ex 0203 19 55 |
|
86,9 EUR/100 kg |
TRQ-PK |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
ex 0203 19 55 |
|
86,9 EUR/100 kg |
7 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0203 19 59 |
|
86,9 EUR/100 kg |
7 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0203 21 10 |
|
53,6 EUR/100 kg |
7 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0203 22 11 |
|
77,8 EUR/100 kg |
TRQ-PK |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0203 22 19 |
|
60,1 EUR/100 kg |
7 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0203 29 11 |
|
60,1 EUR/100 kg |
7 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0203 29 13 |
|
86,9 EUR/100 kg |
7 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0203 29 15 |
|
46,7 EUR/100 kg |
7 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0203 29 55 |
|
|
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
ex 0203 29 55 |
|
86,9 EUR/100 kg |
TRQ-PK |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
ex 0203 29 55 |
|
86,9 EUR/100 kg |
7 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0203 29 59 |
|
86,9 EUR/100 kg |
7 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0206 10 95 |
|
12,8 % + 303,4 EUR/100 kg |
TRQ-BF2 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0206 29 91 |
|
12,8 % + 304,1 EUR/100 kg |
TRQ-BF2 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0207 11 10 |
|
26,2 EUR/100 kg |
7 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0207 11 30 |
|
29,9 EUR/100 kg |
7 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0207 11 90 |
|
32,5 EUR/100 kg |
7 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0207 12 10 |
|
29,9 EUR/100 kg |
7 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0207 12 90 |
|
32,5 EUR/100 kg |
7 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0207 13 10 |
|
|
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
ex 0207 13 10 |
|
102,4 EUR/100 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
ex 0207 13 10 |
|
102,4 EUR/100 kg |
TRQ-PY |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0207 13 20 |
|
35,8 EUR/100 kg |
TRQ-PY |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0207 13 30 |
|
26,9 EUR/100 kg |
7 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0207 13 40 |
|
18,7 EUR/100 kg |
7 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0207 13 50 |
|
60,2 EUR/100 kg |
TRQ-PY |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0207 13 60 |
|
46,3 EUR/100 kg |
TRQ-PY |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0207 13 70 |
|
100,8 EUR/100 kg |
TRQ-PY |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0207 13 99 |
|
18,7 EUR/100 kg |
5 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0207 14 10 |
|
|
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
ex 0207 14 10 |
|
102,4 EUR/100 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
ex 0207 14 10 |
|
102,4 EUR/100 kg |
TRQ-PY |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0207 14 20 |
|
35,8 EUR/100 kg |
TRQ-PY |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0207 14 30 |
|
26,9 EUR/100 kg |
7 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0207 14 40 |
|
18,7 EUR/100 kg |
7 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0207 14 50 |
|
60,2 EUR/100 kg |
TRQ-PY |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0207 14 60 |
|
46,3 EUR/100 kg |
TRQ-PY |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0207 14 70 |
|
100,8 EUR/100 kg |
TRQ-PY |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0207 24 10 |
|
34 EUR/100 kg |
7 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0207 24 90 |
|
37,3 EUR/100 kg |
7 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0207 25 10 |
|
34 EUR/100 kg |
7 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0207 25 90 |
|
37,3 EUR/100 kg |
7 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0207 26 10 |
|
85,1 EUR/100 kg |
7 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0207 26 20 |
|
41 EUR/100 kg |
7 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0207 26 30 |
|
26,9 EUR/100 kg |
7 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0207 26 40 |
|
18,7 EUR/100 kg |
7 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0207 26 50 |
|
67,9 EUR/100 kg |
7 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0207 26 60 |
|
25,5 EUR/100 kg |
7 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0207 26 70 |
|
46 EUR/100 kg |
7 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0207 26 80 |
|
83 EUR/100 kg |
7 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0207 27 10 |
|
85,1 EUR/100 kg |
TRQ-PY |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0207 27 20 |
|
41 EUR/100 kg |
7 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0207 27 30 |
|
26,9 EUR/100 kg |
7 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0207 27 40 |
|
18,7 EUR/100 kg |
7 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0207 27 50 |
|
67,9 EUR/100 kg |
7 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0207 27 60 |
|
25,5 EUR/100 kg |
7 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0207 27 70 |
|
46 EUR/100 kg |
7 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0207 27 80 |
|
83 EUR/100 kg |
7 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0207 41 20 |
|
38 EUR/100 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0207 41 30 |
|
46,2 EUR/100 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0207 41 80 |
|
51,3 EUR/100 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0207 42 30 |
|
46,2 EUR/100 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0207 42 80 |
|
51,3 EUR/100 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0207 44 10 |
|
128,3 EUR/100 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0207 44 21 |
|
56,4 EUR/100 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0207 44 31 |
|
26,9 EUR/100 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0207 44 41 |
|
18,7 EUR/100 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0207 44 51 |
|
115,5 EUR/100 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0207 44 61 |
|
46,3 EUR/100 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0207 44 81 |
|
123,2 EUR/100 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0207 45 10 |
|
128,3 EUR/100 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0207 45 21 |
|
56,4 EUR/100 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0207 45 31 |
|
26,9 EUR/100 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0207 45 41 |
|
18,7 EUR/100 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0207 45 51 |
|
115,5 EUR/100 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0207 45 61 |
|
46,3 EUR/100 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0207 45 81 |
|
123,2 EUR/100 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0207 54 21 |
|
52,9 EUR/100 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0207 54 31 |
|
26,9 EUR/100 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0207 54 41 |
|
18,7 EUR/100 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0207 54 81 |
|
123,2 EUR/100 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0207 55 31 |
|
26,9 EUR/100 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0207 55 41 |
|
18,7 EUR/100 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0207 55 81 |
|
123,2 EUR/100 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0207 60 10 |
|
128,3 EUR/100 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0207 60 21 |
|
54,2 EUR/100 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0207 60 31 |
|
26,9 EUR/100 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0207 60 41 |
|
18,7 EUR/100 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0207 60 51 |
|
115,5 EUR/100 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0207 60 61 |
|
46,3 EUR/100 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0207 60 81 |
|
123,2 EUR/100 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0210 11 11 |
|
77,8 EUR/100 kg |
5 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0210 11 19 |
|
60,1 EUR/100 kg |
5 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0210 11 31 |
|
151,2 EUR/100 kg |
5 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0210 11 39 |
|
119 EUR/100 kg |
5 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0210 11 90 |
|
15,4 % |
5 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0210 12 11 |
|
46,7 EUR/100 kg |
5 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0210 12 19 |
|
77,8 EUR/100 kg |
5 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0210 12 90 |
|
15,4 % |
5 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0210 19 10 |
|
68,7 EUR/100 kg |
5 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0210 19 20 |
|
75,1 EUR/100 kg |
5 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0210 19 30 |
|
60,1 EUR/100 kg |
5 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0210 19 40 |
|
86,9 EUR/100 kg |
5 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0210 19 50 |
|
86,9 EUR/100 kg |
5 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0210 19 60 |
|
119 EUR/100 kg |
5 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0210 19 70 |
|
149,6 EUR/100 kg |
5 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0210 19 81 |
|
151,2 EUR/100 kg |
5 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0210 19 89 |
|
151,2 EUR/100 kg |
5 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0210 20 10 |
|
15,4 % + 265,2 EUR/100 kg |
TRQ-BF1 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0210 20 90 |
|
15,4 % + 303,4 EUR/100 kg |
TRQ-BF1 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0210 92 99 |
|
15,4 % + 303,4 EUR/100 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0210 99 51 |
|
15,4 % + 303,4 EUR/100 kg |
TRQ-BF2 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0210 99 59 |
|
12,8 % |
5 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0210 99 90 |
|
15,4 % + 303,4 EUR/100 kg |
7 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0401 10 10 |
|
13,8 EUR/100 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0401 10 90 |
|
12,9 EUR/100 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0401 20 11 |
|
18,8 EUR/100 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0401 20 19 |
|
17,9 EUR/100 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0401 20 91 |
|
22,7 EUR/100 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0401 20 99 |
|
21,8 EUR/100 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0401 40 10 |
|
57,5 EUR/100 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0401 40 90 |
|
56,6 EUR/100 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0401 50 11 |
|
57,5 EUR/100 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0401 50 19 |
|
56,6 EUR/100 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0401 50 31 |
|
110 EUR/100 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0401 50 39 |
|
109,1 EUR/100 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0401 50 91 |
|
183,7 EUR/100 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0401 50 99 |
|
182,8 EUR/100 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0402 10 11 |
|
125,4 EUR/100 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0402 10 19 |
|
118,8 EUR/100 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0402 10 91 |
|
1,19 EUR/kg/tejalkotórész + 27,5 EUR/100 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0402 10 99 |
|
1,19 EUR/kg/tejalkotórész + 21 EUR/100 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0402 21 11 |
|
135,7 EUR/100 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0402 21 18 |
|
130,4 EUR/100 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0402 21 91 |
|
167,2 EUR/100 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0402 21 99 |
|
161,9 EUR/100 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0402 29 11 |
|
1,31 EUR/kg + 22 EUR/100 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0402 29 15 |
|
1,31 EUR/kg + 22 EUR/100 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0402 29 19 |
|
1,31 EUR/kg + 16,8 EUR/100 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0402 29 91 |
|
1,62 EUR/kg + 22 EUR/100 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0402 29 99 |
|
1,62 EUR/kg + 16,8 EUR/100 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0402 91 10 |
|
34,7 EUR/100 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0402 91 30 |
|
43,4 EUR/100 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0402 91 51 |
|
110 EUR/100 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0402 91 59 |
|
109,1 EUR/100 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0402 91 91 |
|
183,7 EUR/100 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0402 91 99 |
|
182,8 EUR/100 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0402 99 10 |
|
57,2 EUR/100 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0402 99 31 |
|
1,08 EUR/kg + 19,4 EUR/100 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0402 99 39 |
|
1,08 EUR/kg + 18,5 EUR/100 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0402 99 91 |
|
1,81 EUR/kg + 19,4 EUR/100 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0402 99 99 |
|
1,81 EUR/kg + 18,5 EUR/100 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0403 10 11 |
|
20,5 EUR/100 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0403 10 13 |
|
24,4 EUR/100 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0403 10 19 |
|
59,2 EUR/100 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0403 10 31 |
|
0,17 EUR/kg + 21,1 EUR/100 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0403 10 33 |
|
0,20 EUR/kg + 21,1 EUR/100 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0403 10 39 |
|
0,54 EUR/kg + 21,1 EUR/100 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0403 10 51 |
|
95 EUR/100 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0403 10 53 |
|
130,4 EUR/100 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0403 10 59 |
|
168,8 EUR/100 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0403 10 91 |
|
12,4 EUR/100 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0403 10 93 |
|
17,1 EUR/100 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0403 10 99 |
|
26,6 EUR/100 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0403 90 11 |
|
100,4 EUR/100 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0403 90 13 |
|
135,7 EUR/100 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0403 90 19 |
|
167,2 EUR/100 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0403 90 31 |
|
0,95 EUR/kg + 22 EUR/100 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0403 90 33 |
|
1,31 EUR/kg + 22 EUR/100 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0403 90 39 |
|
1,62 EUR/kg + 22 EUR/100 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0403 90 51 |
|
20,5 EUR/100 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0403 90 53 |
|
24,4 EUR/100 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0403 90 59 |
|
59,2 EUR/100 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0403 90 61 |
|
0,17 EUR/kg + 21,1 EUR/100 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0403 90 63 |
|
0,20 EUR/kg + 21,1 EUR/100 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0403 90 69 |
|
0,54 EUR/kg + 21,1 EUR/100 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0403 90 71 |
|
95 EUR/100 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0403 90 73 |
|
130,4 EUR/100 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0403 90 79 |
|
168,8 EUR/100 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0403 90 91 |
|
12,4 EUR/100 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0403 90 93 |
|
17,1 EUR/100 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0403 90 99 |
|
26,6 EUR/100 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0404 10 02 |
|
7 EUR/100 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0404 10 04 |
|
135,7 EUR/100 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0404 10 06 |
|
167,2 EUR/100 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0404 10 12 |
|
100,4 EUR/100 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0404 10 14 |
|
135,7 EUR/100 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0404 10 16 |
|
167,2 EUR/100 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0404 10 26 |
|
0,07 EUR/kg + 16,8 EUR/100 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0404 10 28 |
|
1,31 EUR/kg + 22 EUR/100 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0404 10 32 |
|
1,62 EUR/kg + 22 EUR/100 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0404 10 34 |
|
0,95 EUR/kg + 22 EUR/100 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0404 10 36 |
|
1,31 EUR/kg + 22 EUR/100 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0404 10 38 |
|
1,62 EUR/kg + 22 EUR/100 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0404 10 48 |
|
0,07 EUR/kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0404 10 52 |
|
135,7 EUR/100 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0404 10 54 |
|
167,2 EUR/100 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0404 10 56 |
|
100,4 EUR/100 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0404 10 58 |
|
135,7 EUR/100 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0404 10 62 |
|
167,2 EUR/100 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0404 10 72 |
|
0,07 EUR/kg + 16,8 EUR/100 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0404 10 74 |
|
1,31 EUR/kg + 22 EUR/100 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0404 10 76 |
|
1,62 EUR/kg + 22 EUR/100 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0404 10 78 |
|
0,95 EUR/kg + 22 EUR/100 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0404 10 82 |
|
1,31 EUR/kg + 22 EUR/100 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0404 10 84 |
|
1,62 EUR/kg + 22 EUR/100 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0404 90 21 |
|
100,4 EUR/100 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0404 90 23 |
|
135,7 EUR/100 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0404 90 29 |
|
167,2 EUR/100 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0404 90 81 |
|
0,95 EUR/kg + 22 EUR/100 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0404 90 83 |
|
1,31 EUR/kg + 22 EUR/100 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0404 90 89 |
|
1,62 EUR/kg + 22 EUR/100 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0405 10 11 |
|
189,6 EUR/100 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0405 10 19 |
|
189,6 EUR/100 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0405 10 30 |
|
189,6 EUR/100 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0405 10 50 |
|
189,6 EUR/100 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0405 10 90 |
|
231,3 EUR/100 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0405 20 10 |
|
9 % + EA (1. Megjegyzés) |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0405 20 30 |
|
9 % + EA (1. Megjegyzés) |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0405 20 90 |
|
189,6 EUR/100 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0405 90 10 |
|
231,3 EUR/100 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0405 90 90 |
|
231,3 EUR/100 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0406 10 30 |
|
185,2 EUR/100 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0406 10 50 |
|
185,2 EUR/100 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0406 10 80 |
|
221,2 EUR/100 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0406 20 00 |
|
188,2 EUR/100 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0406 30 10 |
|
144,9 EUR/100 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0406 30 31 |
|
139,1 EUR/100 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0406 30 39 |
|
144,9 EUR/100 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0406 30 90 |
|
215 EUR/100 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0406 40 10 |
|
140,9 EUR/100 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0406 40 50 |
|
140,9 EUR/100 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0406 40 90 |
|
140,9 EUR/100 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0406 90 01 |
|
167,1 EUR/100 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0406 90 13 |
|
171,7 EUR/100 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0406 90 15 |
|
171,7 EUR/100 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0406 90 17 |
|
171,7 EUR/100 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0406 90 18 |
|
171,7 EUR/100 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0406 90 21 |
|
167,1 EUR/100 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0406 90 23 |
|
151 EUR/100 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0406 90 25 |
|
151 EUR/100 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0406 90 29 |
|
151 EUR/100 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0406 90 32 |
|
151 EUR/100 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0406 90 35 |
|
151 EUR/100 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0406 90 37 |
|
151 EUR/100 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0406 90 39 |
|
151 EUR/100 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0406 90 50 |
|
151 EUR/100 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0406 90 61 |
|
188,2 EUR/100 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0406 90 63 |
|
188,2 EUR/100 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0406 90 69 |
|
188,2 EUR/100 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0406 90 73 |
|
151 EUR/100 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0406 90 74 |
|
151 EUR/100 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0406 90 75 |
|
151 EUR/100 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0406 90 76 |
|
151 EUR/100 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0406 90 78 |
|
151 EUR/100 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0406 90 79 |
|
151 EUR/100 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0406 90 81 |
|
151 EUR/100 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0406 90 82 |
|
151 EUR/100 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0406 90 84 |
|
151 EUR/100 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0406 90 85 |
|
151 EUR/100 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0406 90 86 |
|
151 EUR/100 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0406 90 89 |
|
151 EUR/100 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0406 90 92 |
|
151 EUR/100 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0406 90 93 |
|
185,2 EUR/100 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0406 90 99 |
|
221,2 EUR/100 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0407 11 00 |
|
35 EUR/1 000 p/st |
TRQ-EG1/3 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0407 19 11 |
|
105 EUR/1 000 p/st |
3 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0407 19 19 |
|
35 EUR/1 000 p/st |
TRQ-EG1/3 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0407 19 90 |
|
7,7 % |
3 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0407 21 00 |
|
30,4 EUR/100 kg |
5 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0407 29 10 |
|
30,4 EUR/100 kg |
3 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0407 29 90 |
|
7,7 % |
3 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0407 90 10 |
|
30,4 EUR/100 kg |
5 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0407 90 90 |
|
7,7 % |
3 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0408 11 80 |
|
142,3 EUR/100 kg |
TRQ-EG2 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0408 19 81 |
|
62 EUR/100 kg |
TRQ-EG2 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0408 19 89 |
|
66,3 EUR/100 kg |
TRQ-EG2 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0408 91 80 |
|
137,4 EUR/100 kg |
TRQ-EG2 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0408 99 80 |
|
35,3 EUR/100 kg |
TRQ-EG2 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0409 00 00 |
Természetes méz |
17,3 % |
TRQ-HY/7 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0603 11 00 |
|
12 % (9. Megjegyzés) |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0603 12 00 |
|
12 % (9. Megjegyzés) |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0603 13 00 |
|
12 % (9. Megjegyzés) |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0603 14 00 |
|
12 % (9. Megjegyzés) |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0603 15 00 |
|
12 % (9. Megjegyzés) |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0603 19 10 |
|
12 % (9. Megjegyzés) |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0603 19 20 |
|
12 % (9. Megjegyzés) |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0603 19 70 |
|
12 % (9. Megjegyzés) |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0702 00 00 |
Paradicsom frissen vagy hűtve |
0 % + a belépésiár-rendszer specifikus vámkomponense (2. Megjegyzés) |
0/EP |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0707 00 05 |
|
0 % + a belépésiár-rendszer specifikus vámkomponense (2. Megjegyzés) |
0/EP |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0709 20 00 |
|
10,2 % a márciustól novemberig behozott termékekre; 0 % a bármely év januárjában, februárjában vagy decemberében behozott termékekre |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0709 91 00 |
|
0 % + a belépésiár-rendszer specifikus vámkomponense (2. Megjegyzés) |
0/EP |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0709 93 10 |
|
0 % + a belépésiár-rendszer specifikus vámkomponense (2. Megjegyzés) |
0/EP |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0709 99 60 |
|
9,4 EUR/100 kg |
3 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0710 10 00 |
|
14,4 % |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0710 21 00 |
|
14,4 % |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0710 22 00 |
|
14,4 % |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0710 29 00 |
|
14,4 % |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0710 40 00 |
|
5,1 % + 9,4 EUR/100 kg (3. Megjegyzés) |
7 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0710 80 10 |
|
15,2 % |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0710 80 61 |
|
14,4 % |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0710 80 69 |
|
14,4 % |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0710 80 70 |
|
14,4 % |
3 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0710 80 80 |
|
14,4 % |
3 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0710 80 85 |
|
14,4 % |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0711 90 30 |
|
5,1 % + 9,4 EUR/100 kg (3. Megjegyzés) |
7 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0803 90 10 |
|
127 EUR/1 000 kg |
R-BS |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0805 10 20 |
|
0 % + a belépésiár-rendszer specifikus vámkomponense (2. Megjegyzés) |
0/EP |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0805 20 10 |
|
0 % + a belépésiár-rendszer specifikus vámkomponense (2. Megjegyzés) |
0/EP |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0805 20 30 |
|
0 % + a belépésiár-rendszer specifikus vámkomponense (2. Megjegyzés) |
0/EP |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0805 20 50 |
|
0 % + a belépésiár-rendszer specifikus vámkomponense (2. Megjegyzés) |
0/EP |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0805 20 70 |
|
0 % + a belépésiár-rendszer specifikus vámkomponense (2. Megjegyzés) |
0/EP |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0805 20 90 |
|
0 % + a belépésiár-rendszer specifikus vámkomponense (2. Megjegyzés) |
0/EP |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0805 50 10 |
|
0 % + a belépésiár-rendszer specifikus vámkomponense (2. Megjegyzés) |
0/EP |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0806 10 10 |
|
belépésiár-rendszer (2. Megjegyzés) |
0/EP |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0807 19 00 |
|
8,8 |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0808 10 80 |
|
belépésiár-rendszer (2. Megjegyzés) |
0/EP |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0808 30 90 |
|
belépésiár-rendszer (2. Megjegyzés) |
0/EP |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0809 10 00 |
|
0 % + a belépésiár-rendszer specifikus vámkomponense (2. Megjegyzés) |
0/EP |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0809 21 00 |
|
0 % + a belépésiár-rendszer specifikus vámkomponense (2. Megjegyzés) |
0/EP |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0809 29 00 |
|
0 % + a belépésiár-rendszer specifikus vámkomponense (2. Megjegyzés) |
0/EP |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0809 30 10 |
|
0 % + a belépésiár-rendszer specifikus vámkomponense (2. Megjegyzés) |
0/EP |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0809 30 90 |
|
0 % + a belépésiár-rendszer specifikus vámkomponense (2. Megjegyzés) |
0/EP |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0809 40 05 |
|
0 % + a belépésiár-rendszer specifikus vámkomponense (2. Megjegyzés) |
0/EP |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0811 10 11 |
|
20,8 % + 8,4 EUR/100 kg |
7 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0811 10 19 |
|
20,8 % |
5 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
0811 10 90 |
|
14,4 % |
TRQ-SY/5 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1001 11 00 |
|
148 EUR/1 000 kg (4. Megjegyzés) |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1001 19 00 |
|
148 EUR/1 000 kg (4. Megjegyzés) |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1001 91 10 |
|
12,8 % |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1001 91 20 |
|
95 EUR/1 000 kg (4. Megjegyzés) |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1001 91 90 |
|
95 EUR/1 000 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1001 99 00 |
|
95 EUR/1 000 kg (4. Megjegyzés) |
5 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1002 10 00 |
|
93 EUR/1 000 kg (4. Megjegyzés) |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1002 90 00 |
|
93 EUR/1 000 kg (4. Megjegyzés) |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1003 10 00 |
|
93 EUR/1 000 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1003 90 00 |
|
93 EUR/1 000 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1004 10 00 |
|
89 EUR/1 000 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1004 90 00 |
|
89 EUR/1 000 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1005 10 90 |
|
94 EUR/1 000 kg (4. Megjegyzés) |
3 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1005 90 00 |
|
|
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
ex 1005 90 00 |
|
94 EUR/1 000 kg (4. Megjegyzés) |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
ex 1005 90 00 |
|
94 EUR/1 000 kg (4. Megjegyzés) |
7 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1006 10 10 |
|
7,7 % |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1006 10 21 |
|
211 EUR/1 000 kg |
7 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1006 10 23 |
|
211 EUR/1 000 kg |
7 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1006 10 25 |
|
211 EUR/1 000 kg |
7 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1006 10 27 |
|
211 EUR/1 000 kg |
7 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1006 10 92 |
|
211 EUR/1 000 kg |
7 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1006 10 94 |
|
211 EUR/1 000 kg |
7 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1006 10 96 |
|
211 EUR/1 000 kg |
7 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1006 10 98 |
|
211 EUR/1 000 kg |
7 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1006 20 11 |
|
65 EUR/1 000 kg (5. Megjegyzés) |
7 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1006 20 13 |
|
65 EUR/1 000 kg (5. Megjegyzés) |
7 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1006 20 15 |
|
65 EUR/1 000 kg (5. Megjegyzés) |
7 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1006 20 17 |
|
65 EUR/1 000 kg (5. Megjegyzés) |
7 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1006 20 92 |
|
65 EUR/1 000 kg (5. Megjegyzés) |
7 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1006 20 94 |
|
65 EUR/1 000 kg (5. Megjegyzés) |
7 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1006 20 96 |
|
65 EUR/1 000 kg (5. Megjegyzés) |
7 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1006 20 98 |
|
65 EUR/1 000 kg (5. Megjegyzés) |
7 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1006 30 21 |
|
175 EUR/1 000 kg (5. Megjegyzés) |
7 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1006 30 23 |
|
175 EUR/1 000 kg (5. Megjegyzés) |
7 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1006 30 25 |
|
175 EUR/1 000 kg (5. Megjegyzés) |
7 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1006 30 27 |
|
175 EUR/1 000 kg (5. Megjegyzés) |
7 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1006 30 42 |
|
175 EUR/1 000 kg (5. Megjegyzés) |
7 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1006 30 44 |
|
175 EUR/1 000 kg (5. Megjegyzés) |
7 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1006 30 46 |
|
175 EUR/1 000 kg (5. Megjegyzés) |
7 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1006 30 48 |
|
175 EUR/1 000 kg (5. Megjegyzés) |
7 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1006 30 61 |
|
175 EUR/1 000 kg (5. Megjegyzés) |
7 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1006 30 63 |
|
175 EUR/1 000 kg (5. Megjegyzés) |
7 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1006 30 65 |
|
175 EUR/1 000 kg (5. Megjegyzés) |
7 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1006 30 67 |
|
175 EUR/1 000 kg (5. Megjegyzés) |
7 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1006 30 92 |
|
175 EUR/1 000 kg (5. Megjegyzés) |
7 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1006 30 94 |
|
175 EUR/1 000 kg (5. Megjegyzés) |
7 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1006 30 96 |
|
175 EUR/1 000 kg (5. Megjegyzés) |
7 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1006 30 98 |
|
175 EUR/1 000 kg (5. Megjegyzés) |
7 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1006 40 00 |
|
65 EUR/1 000 kg |
3 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1007 10 10 |
|
6,4 % |
3 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1007 10 90 |
|
94 EUR/1 000 kg (4. Megjegyzés) |
3 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1007 90 00 |
|
94 EUR/1 000 kg (4. Megjegyzés) |
3 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1008 40 00 |
|
37 EUR/1 000 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1008 50 00 |
|
37 EUR/1 000 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1008 60 00 |
|
93 EUR/1 000 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1008 90 00 |
|
37 EUR/1 000 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1101 00 11 |
|
172 EUR/1 000 kg |
7 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1101 00 15 |
|
172 EUR/1 000 kg |
7 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1101 00 90 |
|
172 EUR/1 000 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1102 20 10 |
|
173 EUR/1 000 kg |
7 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1102 20 90 |
|
98 EUR/1 000 kg |
7 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1102 90 10 |
|
171 EUR/1 000 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1102 90 30 |
|
164 EUR/1 000 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1102 90 50 |
|
138 EUR/1 000 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1102 90 70 |
|
168 EUR/1 000 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1102 90 90 |
|
98 EUR/1 000 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1103 11 10 |
|
267 EUR/1 000 kg |
7 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1103 11 90 |
|
186 EUR/1 000 kg |
5 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1103 13 10 |
|
173 EUR/1 000 kg |
7 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1103 13 90 |
|
98 EUR/1 000 kg |
7 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1103 19 20 |
|
171 EUR/1 000 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1103 19 40 |
|
164 EUR/1 000 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1103 19 50 |
|
138 EUR/1 000 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1103 19 90 |
|
98 EUR/1 000 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1103 20 25 |
|
171 EUR/1 000 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1103 20 30 |
|
164 EUR/1 000 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1103 20 40 |
|
173 EUR/1 000 kg |
3 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1103 20 50 |
|
138 EUR/1 000 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1103 20 60 |
|
175 EUR/1 000 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1103 20 90 |
|
98 EUR/1 000 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1104 12 10 |
|
93 EUR/1 000 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1104 12 90 |
|
182 EUR/1 000 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1104 19 10 |
|
175 EUR/1 000 kg |
5 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1104 19 30 |
|
171 EUR/1 000 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1104 19 50 |
|
173 EUR/1 000 kg |
7 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1104 19 61 |
|
97 EUR/1 000 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1104 19 69 |
|
189 EUR/1 000 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1104 19 91 |
|
234 EUR/1 000 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1104 19 99 |
|
173 EUR/1 000 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1104 22 40 |
|
162 EUR/1 000 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1104 22 50 |
|
145 EUR/1 000 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1104 22 95 |
|
93 EUR/1 000 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1104 23 40 |
|
152 EUR/1 000 kg |
7 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1104 23 98 |
|
98 EUR/1 000 kg |
3 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1104 29 04 |
|
150 EUR/1 000 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1104 29 05 |
|
236 EUR/1 000 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1104 29 08 |
|
97 EUR/1 000 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1104 29 17 |
|
129 EUR/1 000 kg |
5 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1104 29 30 |
|
154 EUR/1 000 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1104 29 51 |
|
99 EUR/1 000 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1104 29 55 |
|
97 EUR/1 000 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1104 29 59 |
|
98 EUR/1 000 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1104 29 81 |
|
99 EUR/1 000 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1104 29 85 |
|
97 EUR/1 000 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1104 29 89 |
|
98 EUR/1 000 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1104 30 10 |
|
76 EUR/1 000 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1104 30 90 |
|
75 EUR/1 000 kg |
3 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1108 11 00 |
|
224 EUR/1 000 kg |
7 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1108 12 00 |
|
166 EUR/1 000 kg |
TRQ-SH1 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1108 13 00 |
|
166 EUR/1 000 kg |
3 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1108 14 00 |
|
166 EUR/1 000 kg |
7 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1108 19 10 |
|
216 EUR/1 000 kg |
3 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1108 19 90 |
|
166 EUR/1 000 kg |
3 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1108 20 00 |
|
19,2 % |
3 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1109 00 00 |
Búzasikér, szárítva is |
512 EUR/1 000 kg |
3 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1509 10 10 |
|
122,6 EUR/100 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1509 10 90 |
|
124,5 EUR/100 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1509 90 00 |
|
134,6 EUR/100 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1517 10 10 |
|
0 % + 28,4 EUR/100 Kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1517 90 10 |
|
0 % + 28,4 EUR/100 Kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1601 00 91 |
|
149,4 EUR/100 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1601 00 99 |
|
100,5 EUR/100 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1602 31 11 |
|
102,4 EUR/100 kg |
3 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1602 31 19 |
|
102,4 EUR/100 kg |
3 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1602 31 80 |
|
102,4 EUR/100 kg |
3 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1602 32 11 |
|
276,5 EUR/100 kg |
TRQ-PY |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1602 32 19 |
|
102,4 EUR/100 kg |
TRQ-PY |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1602 32 30 |
|
276,5 EUR/100 kg |
TRQ-PY |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1602 32 90 |
|
276,5 EUR/100 kg |
TRQ-PY |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1602 39 21 |
|
276,5 EUR/100 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1602 39 29 |
|
276,5 EUR/100 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1602 39 85 |
|
276,5 EUR/100 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1602 41 10 |
|
156,8 EUR/100 kg |
7 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1602 42 10 |
|
129,3 EUR/100 kg |
3 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1602 49 11 |
|
156,8 EUR/100 kg |
7 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1602 49 13 |
|
129,3 EUR/100 kg |
3 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1602 49 15 |
|
129,3 EUR/100 kg |
3 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1602 49 19 |
|
85,7 EUR/100 kg |
3 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1602 49 30 |
|
75 EUR/100 kg |
3 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1602 49 50 |
|
54,3 EUR/100 kg |
3 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1602 50 10 |
|
303,4 EUR/100 kg |
E |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1602 50 31 |
|
16,6 % |
7 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1602 50 95 |
|
16,6 % |
7 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1602 90 61 |
|
303,4 EUR/100 kg |
E |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1604 14 21 |
|
24 % |
TRQ-TN1/7 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1604 14 26 |
|
24 % |
TRQ-TN2/5 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1604 14 28 |
|
24 % |
TRQ-TN1/7 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1604 14 31 |
|
24 % |
TRQ-TN1/7 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1604 14 36 |
|
24 % |
TRQ-TN2/5 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1604 14 38 |
|
24 % |
TRQ-TN1/7 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1604 14 41 |
|
24 % |
TRQ-TN1/7 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1604 14 46 |
|
24 % |
TRQ-TN2/5 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1604 14 48 |
|
24 % |
TRQ-TN1/7 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1604 14 90 |
|
25 % |
TRQ-TN1/7 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1604 19 31 |
|
24 % |
5 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1604 19 39 |
|
24 % |
TRQ-TN1/7 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1604 20 70 |
|
24 % |
TRQ-TN1/7 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1701 12 10 |
|
33,9 EUR/100 kg (6. Megjegyzés) |
E |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1701 12 90 |
|
41,9 EUR/100 kg |
E |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1701 13 10 |
|
33,9 EUR/100 kg (6. Megjegyzés) |
TRQ-SR1 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1701 13 90 |
|
41,9 EUR/100 kg |
TRQ-SR2 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1701 14 10 |
|
33,9 EUR/100 kg (6. Megjegyzés) |
TRQ-SR1 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1701 14 90 |
|
41,9 EUR/100 kg |
E |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1701 91 00 |
|
41,9 EUR/100 kg |
E |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1701 99 10 |
|
41,9 EUR/100 kg |
E |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1701 99 90 |
|
41,9 EUR/100 kg |
E |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1702 11 00 |
|
14 EUR/100 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1702 19 00 |
|
14 EUR/100 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1702 20 10 |
|
0,4 EUR/100 kg (7. Megjegyzés) |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1702 20 90 |
|
8 % |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1702 30 10 |
|
50,7 EUR/100 kg/net mas |
TRQ-SR3 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1702 30 50 |
|
26,8 EUR/100 kg |
TRQ-SR3 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1702 30 90 |
|
20 EUR/100 kg |
TRQ-SR3 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1702 40 10 |
|
50,7 EUR/100 kg/net mas |
TRQ-SR3 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1702 40 90 |
|
20 EUR/100 kg |
TRQ-SR3 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1702 50 00 |
|
16 % + 50,7 EUR/100 kg/net mas |
TRQ-SR3 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1702 60 10 |
|
50,7 EUR/100 kg/net mas |
TRQ-SR3 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1702 60 80 |
|
0,4 EUR/100 kg (7. Megjegyzés) |
7 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1702 60 95 |
|
|
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
ex 1702 60 95 |
|
0,4 EUR/100 kg (7. Megjegyzés) |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
ex 1702 60 95 |
|
0,4 EUR/100 kg (7. Megjegyzés) |
TRQ-SR3 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1702 90 10 |
|
12,8 % |
3 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1702 90 30 |
|
50,7 EUR/100 kg/net mas |
TRQ-SR3 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1702 90 50 |
|
20 EUR/100 kg |
7 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1702 90 71 |
|
0,4 EUR/100 kg (7. Megjegyzés) |
7 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1702 90 75 |
|
27,7 EUR/100 kg |
7 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1702 90 79 |
|
19,2 EUR/100 kg |
7 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1702 90 80 |
|
0,4 EUR/100 kg (7. Megjegyzés) |
7 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1702 90 95 |
|
0,4 EUR/100 kg (7. Megjegyzés) |
7 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1703 10 00 |
|
0 EUR/kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1703 90 00 |
|
0 EUR/kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1704 10 10 |
|
27,1 EUR/100 kg MAX 17,9 % |
TRQ-CW/7 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1704 10 90 |
|
30,9 EUR/100 kg MAX 18,2 % |
TRQ-CW/7 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1704 90 30 |
|
16,5 EUR/100 kg |
5 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1704 90 51 |
|
0 % + EA MAX 0 + AD S/Z (1. Megjegyzés) |
5 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1704 90 55 |
|
0 % + EA MAX 0 + AD S/Z (1. Megjegyzés) |
5 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1704 90 61 |
|
0 % + EA MAX 0 + AD S/Z (1. Megjegyzés) |
5 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1704 90 65 |
|
0 % + EA MAX 0 + AD S/Z (1. Megjegyzés) |
5 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1704 90 71 |
|
0 % + EA MAX 0 + AD S/Z (1. Megjegyzés) |
5 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1704 90 75 |
|
0 % + EA MAX 0 + AD S/Z (1. Megjegyzés) |
5 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1704 90 81 |
|
0 % + EA MAX 0 + AD S/Z (1. Megjegyzés) |
5 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1704 90 99 |
|
|
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
ex 1704 90 99 |
|
0 % + EA MAX 0 + AD S/Z (1. Megjegyzés) |
TRQ-SR3 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
ex 1704 90 99 |
|
0 % + EA MAX 0 + AD S/Z (1. Megjegyzés) |
7 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1806 10 15 |
|
8 % |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1806 10 20 |
|
8 % + 25,2 EUR/100 kg |
3 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1806 10 30 |
|
8 % + 31,4 EUR/100 kg |
TRQ-SR3 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1806 10 90 |
|
8 % + 41,9 EUR/100 kg |
TRQ-SR3 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1806 20 10 |
|
8,3 % + EA MAX 18,7 + AD S/Z (1. Megjegyzés) |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1806 20 30 |
|
8,3 % + EA MAX 18,7 + AD S/Z (1. Megjegyzés) |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1806 20 50 |
|
8,3 % + EA MAX 18,7 + AD S/Z (1. Megjegyzés) |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1806 20 70 |
|
15,4 % + EA (1. Megjegyzés) |
3 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1806 20 80 |
|
8,3 % + EA MAX 18,7 + AD S/Z (1. Megjegyzés) |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1806 20 95 |
|
8,3 % + EA MAX 18,7 + AD S/Z (1. Megjegyzés) |
7 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1806 31 00 |
|
8,3 % + EA MAX 18,7 + AD S/Z (1. Megjegyzés) |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1806 32 10 |
|
8,3 % + EA MAX 18,7 + AD S/Z (1. Megjegyzés) |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1806 32 90 |
|
8,3 % + EA MAX 18,7 + AD S/Z (1. Megjegyzés) |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1806 90 11 |
|
8,3 % + EA MAX 18,7 + AD S/Z (1. Megjegyzés) |
5 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1806 90 19 |
|
8,3 % + EA MAX 18,7 + AD S/Z (1. Megjegyzés) |
5 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1806 90 31 |
|
8,3 % + EA MAX 18,7 + AD S/Z (1. Megjegyzés) |
5 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1806 90 39 |
|
8,3 % + EA MAX 18,7 + AD S/Z (1. Megjegyzés) |
5 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1806 90 50 |
|
8,3 % + EA MAX 18,7 + AD S/Z (1. Megjegyzés) |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1806 90 60 |
|
8,3 % + EA MAX 18,7 + AD S/Z (1. Megjegyzés) |
5 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1806 90 70 |
|
8,3 % + EA MAX 18,7 + AD S/Z (1. Megjegyzés) |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1806 90 90 |
|
8,3 % + EA MAX 18,7 + AD S/Z (1. Megjegyzés) |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1901 10 00 |
|
7,6 % + EA (1. Megjegyzés) |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1901 20 00 |
|
0 % + EA (1. Megjegyzés) |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1901 90 11 |
|
0 %+ 18 EUR/100 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1901 90 19 |
|
0 % + 14,7 EUR/100 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1901 90 99 |
|
7,6 % + EA (1. Megjegyzés) |
7 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1902 11 00 |
|
7,7 % + 24,6 EUR/100 kg |
3 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1902 19 10 |
|
7,7 % + 24,6 EUR/100 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1902 19 90 |
|
7,7 % + 21,1 EUR/100 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1902 20 91 |
|
8,3 % + 6,1 EUR/100 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1902 20 99 |
|
8,3 % + 17,1 EUR/100 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1902 30 10 |
|
6,4 % + 24,6 EUR/100 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1902 30 90 |
|
6,4 % + 9,7 EUR/100 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1902 40 10 |
|
7,7 % + 24,6 EUR/100 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1902 40 90 |
|
6,4 % + 9,7 EUR/100 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1903 00 00 |
Tápióka és keményítőből készült tápiókapótló, mindezek pehely, szem, gyöngy, átszitált vagy hasonló formában |
6,4 % + 15,1 EUR/100 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1904 10 10 |
|
0 % + 20 EUR/100 kg |
3 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1904 10 30 |
|
0 % + 46 EUR/100 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1904 10 90 |
|
0 % + 33,6 EUR/100 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1904 20 10 |
|
9 % + EA (1. Megjegyzés) |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1904 20 91 |
|
0 % + 20 EUR/100 kg |
3 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1904 20 95 |
|
5,1 % + 46 EUR/100 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1904 20 99 |
|
5,1 % + 33,6 EUR/100 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1904 30 00 |
|
8,3 % + 25,7 EUR/100 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1904 90 10 |
|
8,3 % + 46 EUR/100 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1904 90 80 |
|
8,3 % + 25,7 EUR/100 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1905 10 00 |
|
5,8 % + 13 EUR/100 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1905 20 10 |
|
9,4 % + 18,3 EUR/100 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1905 20 30 |
|
9,8 % + 24,6 EUR/100 kg |
3 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1905 20 90 |
|
10,1 % + 31,4 EUR/100 kg |
7 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1905 31 11 |
|
9 % + EA MAX 24,2 + AD S/Z (1. Megjegyzés) |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1905 31 19 |
|
9 % + EA MAX 24,2 + AD S/Z (1. Megjegyzés) |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1905 31 30 |
|
9 % + EA MAX 24,2 + AD S/Z (1. Megjegyzés) |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1905 31 91 |
|
9 % + EA MAX 24,2 + AD S/Z (1. Megjegyzés) |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1905 31 99 |
|
9 % + EA MAX 24,2 + AD S/Z (1. Megjegyzés) |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1905 32 05 |
|
9 % + EA MAX 20,7 + AD F/M (1. Megjegyzés) |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1905 32 11 |
|
9 % + EA MAX 24,2 + AD S/Z (1. Megjegyzés) |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1905 32 19 |
|
9 % + EA MAX 24,2 + AD S/Z (1. Megjegyzés) |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1905 32 91 |
|
9 % + EA MAX 20,7 + AD F/M (1. Megjegyzés) |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1905 32 99 |
|
9 % + EA MAX 24,2 + AD S/Z (1. Megjegyzés) |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1905 40 10 |
|
9,7 % + EA (1. Megjegyzés) |
5 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1905 40 90 |
|
9,7 % + EA (1. Megjegyzés) |
5 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1905 90 10 |
|
0 % + 15,9 EUR/100 kg |
3 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1905 90 20 |
|
0 % + 60,5 EUR/100 kg |
3 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1905 90 30 |
|
9,7 % + EA (1. Megjegyzés) |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1905 90 45 |
|
9 % + EA MAX 20,7 + AD F/M (1. Megjegyzés) |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1905 90 55 |
|
9 % + EA MAX 20,7 + AD F/M (1. Megjegyzés) |
3 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1905 90 60 |
|
9 % + EA MAX 24,2 + AD S/Z (1. Megjegyzés) |
5 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1905 90 90 |
|
9 % + EA MAX 20,7 + AD F/M (1. Megjegyzés) |
3 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2001 90 30 |
|
5,1 % + 9,4 EUR/100 kg (3. Megjegyzés) |
7 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2001 90 40 |
|
8,3 % + 3,8 EUR/100 kg (3. Megjegyzés) |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2002 10 10 |
|
14,4 % |
5 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2002 10 90 |
|
14,4 % |
5 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2002 90 11 |
|
14,4 % |
7 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2002 90 19 |
|
14,4 % |
7 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2002 90 31 |
|
14,4 % |
7 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2002 90 39 |
|
14,4 % |
7 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2002 90 91 |
|
14,4 % |
7 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2002 90 99 |
|
14,4 % |
7 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2004 10 91 |
|
7,6 % + EA (1. Megjegyzés) |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2004 90 10 |
|
5,1 % + 9,4 EUR/100 kg (3. Megjegyzés) |
7 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2005 20 10 |
|
8,8 % + EA (1. Megjegyzés) |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2005 60 00 |
|
17,6 % |
TRQ-ASP/7 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2005 80 00 |
|
5,1 % + 9,4 EUR/100 kg (3. Megjegyzés) |
7 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2006 00 31 |
|
20 % + 23,9 EUR/100 kg |
7 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2007 10 10 |
|
24 % + 4,2 EUR/100 kg |
3 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2007 91 10 |
|
20 % + 23 EUR/100 kg |
3 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2007 91 30 |
|
20 % + 4,2 EUR/100 kg |
3 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2007 99 10 |
|
22,4 % |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2007 99 20 |
|
24 % + 19,7 EUR/100 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2008 30 55 |
|
18,4 % |
3 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2008 30 75 |
|
17,6 % |
3 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2008 40 51 |
|
17,6 % |
3 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2008 40 59 |
|
16 % |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2008 40 71 |
|
19,2 % |
3 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2008 40 79 |
|
17,6 % |
3 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2008 40 90 |
|
16,8 % |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2008 50 61 |
|
19,2 % |
3 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2008 50 69 |
|
17,6 % |
3 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2008 50 71 |
|
20,8 % |
3 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2008 50 79 |
|
19,2 % |
3 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2008 50 92 |
|
13,6 % |
3 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2008 50 98 |
|
18,4 % (8. Megjegyzés) |
3 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2008 70 61 |
|
19,2 % |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2008 70 69 |
|
17,6 % |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2008 70 71 |
|
19,2 % |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2008 70 79 |
|
17,6 % |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2008 70 92 |
|
15,2 % |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2008 70 98 |
|
18,4 % |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2008 97 51 |
|
11 % |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2008 97 59 |
|
17,6 % |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2008 97 74 |
|
13,6 % |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2008 97 92 |
|
11,5 % |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2008 97 93 |
|
18,4 % |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2008 97 94 |
|
11,5 % |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2008 97 96 |
|
18,4 % |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2008 97 97 |
|
11,5 % |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2008 97 98 |
|
18,4 % |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2008 99 85 |
|
5,1 % + 9,4 EUR/100 kg (3. Megjegyzés) |
5 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2008 99 91 |
|
8,3 % + 3,8 EUR/100 kg (3. Megjegyzés) |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2009 11 11 |
|
33,6 % + 20,6 EUR/100 kg |
TRQ-OJ/3 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2009 11 19 |
|
33,6 % |
TRQ-OJ/3 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2009 11 91 |
|
15,2 % + 20,6 EUR/100 kg |
TRQ-OJ/3 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2009 11 99 |
|
15,2 % |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2009 12 00 |
|
12,2 % |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2009 19 11 |
|
33,6 % + 20,6 EUR/100 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2009 19 19 |
|
33,6 % |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2009 19 91 |
|
15,2 % + 20,6 EUR/100 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2009 19 98 |
|
12,2 % |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2009 31 11 |
|
14,4 % |
7 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2009 31 19 |
|
15,2 % |
7 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2009 31 51 |
|
14,4 % |
7 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2009 31 59 |
|
15,2 % |
7 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2009 31 91 |
|
14,4 % |
7 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2009 31 99 |
|
15,2 % |
7 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2009 39 11 |
|
33,6 % + 20,6 EUR/100 kg |
7 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2009 39 19 |
|
33,6 % |
7 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2009 39 31 |
|
14,4 % |
7 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2009 39 39 |
|
15,2 % |
7 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2009 39 51 |
|
14,4 % + 20,6 EUR/100 kg |
7 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2009 39 55 |
|
14,4 % |
7 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2009 39 59 |
|
15,2 % |
7 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2009 39 91 |
|
14,4 % + 20,6 EUR/100 kg |
7 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2009 39 95 |
|
14,4 % |
7 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2009 39 99 |
|
15,2 % |
7 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2009 41 92 |
|
15,2 % |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2009 41 99 |
|
16 % |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2009 49 11 |
|
33,6 % + 20,6 EUR/100 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2009 49 19 |
|
33,6 % |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2009 49 30 |
|
15,2 % |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2009 49 91 |
|
15,2 % + 20,6 EUR/100 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2009 49 93 |
|
15,2 % |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2009 49 99 |
|
16 % |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2009 50 10 |
|
16 % |
3 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2009 50 90 |
|
16,8 % |
3 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2009 61 10 |
|
belépésiár-rendszer (2. Megjegyzés) |
5 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2009 61 90 |
|
22,4 % + 27 EUR/hl |
5 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2009 69 11 |
|
40 % + 121 EUR/hl + 20,6 EUR/100 kg |
5 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2009 69 19 |
|
belépésiár-rendszer (2. Megjegyzés) |
5 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2009 69 51 |
|
belépésiár-rendszer (2. Megjegyzés) |
5 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2009 69 59 |
|
belépésiár-rendszer (2. Megjegyzés) |
5 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2009 69 71 |
|
22,4 % + 131 EUR/hl + 20,6 EUR/100 kg |
5 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2009 69 79 |
|
22,4 % + 27 EUR/hl + 20,6 EUR/100 kg |
5 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2009 69 90 |
|
22,4 % + 27 EUR/hl |
5 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2009 71 20 |
|
18 % |
3 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2009 71 99 |
|
18 % |
3 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2009 79 11 |
|
30 % + 18,4 EUR/100 kg |
7 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2009 79 19 |
|
30 % |
5 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2009 79 30 |
|
18 % |
3 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2009 79 91 |
|
18 % + 19,3 EUR/100 kg |
7 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2009 79 98 |
|
18 % |
5 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2009 81 59 |
|
16,8 % |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2009 81 95 |
|
14 % |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2009 89 11 |
|
33,6 % + 20,6 EUR/100 kg |
7 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2009 89 19 |
|
33,6 % |
5 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2009 89 50 |
|
19,2 % |
3 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2009 89 61 |
|
19,2 % + 20,6 EUR/100 kg |
5 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2009 89 63 |
|
19,2 % |
3 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2009 89 69 |
|
20 % |
3 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2009 89 71 |
|
16,8 % |
3 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2009 89 89 |
|
16,8 % |
3 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2009 89 96 |
|
17,6 % |
3 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2009 90 11 |
|
33,6 % + 20,6 EUR/100 kg |
7 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2009 90 19 |
|
33,6 % |
5 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2009 90 21 |
|
33,6 % + 20,6 EUR/100 kg |
7 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2009 90 29 |
|
33,6 % |
5 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2009 90 31 |
|
20 % + 20,6 EUR/100 kg |
7 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2009 90 39 |
|
20 % |
3 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2009 90 41 |
|
15,2 % |
3 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2009 90 49 |
|
16 % |
3 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2009 90 51 |
|
16,8 % |
3 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2009 90 59 |
|
17,6 % |
3 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2009 90 71 |
|
15,2 % + 20,6 EUR/100 kg |
5 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2009 90 73 |
|
15,2 % |
3 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2009 90 79 |
|
16 % |
3 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2009 90 92 |
|
10,5 % + 12,9 EUR/100 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2009 90 94 |
|
16,8 % + 20,6 EUR/100 kg |
3 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2009 90 95 |
|
10,5 % |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2009 90 96 |
|
16,8 % |
3 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2009 90 97 |
|
11 % |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2009 90 98 |
|
17,6 % |
3 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2101 12 92 |
|
4 % |
3 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2101 12 98 |
|
|
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
ex 2101 12 98 |
|
0 % + EA (1. Megjegyzés) |
TRQ-SR3 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
ex 2101 12 98 |
|
0 % + EA (1. Megjegyzés) |
7 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2101 20 98 |
|
|
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
ex 2101 20 98 |
|
0 % + EA (1. Megjegyzés) |
TRQ-SR3 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
ex 2101 20 98 |
|
0 % + EA (1. Megjegyzés) |
7 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2101 30 11 |
|
11,5 % |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2101 30 19 |
|
5,1 % + 12,7 EUR/100 kg |
3 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2101 30 91 |
|
14,1 % |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2101 30 99 |
|
10,8 % + 22,7 EUR/100 kg |
3 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2102 10 10 |
|
3,7 % |
3 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2102 10 31 |
|
4,2 % |
7 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2102 10 39 |
|
4,2 % |
3 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2102 10 90 |
|
5,1 % |
7 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2102 20 11 |
|
2,4 % |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2103 20 00 |
|
10,2 % |
7 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2105 00 10 |
|
8,6 % + 20,2 EUR/100 kg MAX 19,4 % + 9,4 EUR/100 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2105 00 91 |
|
8 % + 38,5 EUR/100 kg MAX 18,1 % + 7 EUR/100 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2105 00 99 |
|
7,9 % + 54 EUR/100 kg MAX 17,8 % + 6,9 EUR/100 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2106 10 20 |
|
12,8 % |
3 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2106 10 80 |
|
EA (1. Megjegyzés) |
7 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2106 90 20 |
|
17,3 % MIN 1 EUR/% vol/hl |
7 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2106 90 30 |
|
42,7 EUR/100 kg/net mas |
7 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2106 90 55 |
|
20 EUR/100 kg |
7 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2106 90 59 |
|
0,4 EUR/100 kg (7. Megjegyzés) |
7 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2106 90 98 |
|
|
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
ex 2106 90 98 |
|
9 % + EA (1. Megjegyzés) |
7 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
ex 2106 90 98 |
|
9 % + EA (1. Megjegyzés) |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2202 90 91 |
|
6,4 % + 13,7 EUR/100 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2202 90 95 |
|
5,5 % + 12,1 EUR/100 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2202 90 99 |
|
5,4 % + 21,2 EUR/100 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2204 10 11 |
|
32 EUR/hl |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2204 10 91 |
|
32 EUR/hl |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2204 21 11 |
|
15,4 EUR/hl (15. Megjegyzés) |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2204 21 12 |
|
15,4 EUR/hl (15. Megjegyzés) |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2204 21 13 |
|
15,4 EUR/hl (15. Megjegyzés) |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2204 21 17 |
|
15,4 EUR/hl (15. Megjegyzés) |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2204 21 18 |
|
15,4 EUR/hl (15. Megjegyzés) |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2204 21 19 |
|
15,4 EUR/hl (15. Megjegyzés) |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2204 21 22 |
|
15,4 EUR/hl (15. Megjegyzés) |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2204 21 23 |
|
15,8 EUR/hl (16. Megjegyzés) |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2204 21 24 |
|
15,4 EUR/hl (15. Megjegyzés) |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2204 21 26 |
|
15,4 EUR/hl (15. Megjegyzés) |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2204 21 27 |
|
15,4 EUR/hl (15. Megjegyzés) |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2204 21 28 |
|
15,4 EUR/hl (15. Megjegyzés) |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2204 21 32 |
|
15,4 EUR/hl (15. Megjegyzés) |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2204 21 34 |
|
15,4 EUR/hl (15. Megjegyzés) |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2204 21 36 |
|
15,4 EUR/hl (15. Megjegyzés) |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2204 21 37 |
|
15,4 EUR/hl (15. Megjegyzés) |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2204 21 38 |
|
15,4 EUR/hl (15. Megjegyzés) |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2204 21 42 |
|
15,4 EUR/hl (15. Megjegyzés) |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2204 21 43 |
|
15,4 EUR/hl (15. Megjegyzés) |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2204 21 44 |
|
15,4 EUR/hl (15. Megjegyzés) |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2204 21 46 |
|
15,4 EUR/hl (15. Megjegyzés) |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2204 21 47 |
|
15,4 EUR/hl (15. Megjegyzés) |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2204 21 48 |
|
15,4 EUR/hl (15. Megjegyzés) |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2204 21 62 |
|
15,4 EUR/hl (15. Megjegyzés) |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2204 21 66 |
|
15,4 EUR/hl (15. Megjegyzés) |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2204 21 67 |
|
15,4 EUR/hl (15. Megjegyzés) |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2204 21 68 |
|
15,4 EUR/hl (15. Megjegyzés) |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2204 21 69 |
|
15,4 EUR/hl (15. Megjegyzés) |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2204 21 71 |
|
15,4 EUR/hl (15. Megjegyzés) |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2204 21 74 |
|
15,4 EUR/hl (15. Megjegyzés) |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2204 21 76 |
|
15,4 EUR/hl (15. Megjegyzés) |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2204 21 77 |
|
15,4 EUR/hl (15. Megjegyzés) |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2204 21 78 |
|
15,4 EUR/hl (15. Megjegyzés) |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2204 21 79 |
|
15,4 EUR/hl (15. Megjegyzés) |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2204 21 80 |
|
15,4 EUR/hl (15. Megjegyzés) |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2204 21 81 |
|
15,4 EUR/hl (15. Megjegyzés) |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2204 21 82 |
|
15,4 EUR/hl (15. Megjegyzés) |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2204 21 83 |
|
15,4 EUR/hl (15. Megjegyzés) |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2204 21 84 |
|
15,4 EUR/hl (15. Megjegyzés) |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2204 21 85 |
|
15,8 EUR/hl (11. Megjegyzés) |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2204 21 86 |
|
15,8 EUR/hl (11. Megjegyzés) |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2204 21 87 |
|
20,9 EUR/hl (13. Megjegyzés) |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2204 21 88 |
|
20,9 EUR/hl (13. Megjegyzés) |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2204 21 89 |
|
15,8 EUR/hl (11. Megjegyzés) |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2204 21 90 |
|
20,9 EUR/hl (13. Megjegyzés) |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2204 21 91 |
|
20,9 EUR/hl (13. Megjegyzés) |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2204 21 92 |
|
1,75 EUR/% vol/hl |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2204 29 11 |
|
14,2 EUR/hl (14. Megjegyzés) |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2204 29 12 |
|
12,1 EUR/hl (17. Megjegyzés) |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2204 29 13 |
|
12,1 EUR/hl (17. Megjegyzés) |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2204 29 17 |
|
12,1 EUR/hl (17. Megjegyzés) |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2204 29 18 |
|
12,1 EUR/hl (17. Megjegyzés) |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2204 29 42 |
|
12,1 EUR/hl (17. Megjegyzés) |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2204 29 43 |
|
12,1 EUR/hl (17. Megjegyzés) |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2204 29 44 |
|
12,1 EUR/hl (17. Megjegyzés) |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2204 29 46 |
|
12,1 EUR/hl (17. Megjegyzés) |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2204 29 47 |
|
12,1 EUR/hl (17. Megjegyzés) |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2204 29 48 |
|
12,1 EUR/hl (17. Megjegyzés) |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2204 29 58 |
|
12,1 EUR/hl (17. Megjegyzés) |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2204 29 79 |
|
12,1 EUR/hl (17. Megjegyzés) |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2204 29 80 |
|
12,1 EUR/hl (17. Megjegyzés) |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2204 29 81 |
|
12,1 EUR/hl (17. Megjegyzés) |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2204 29 82 |
|
12,1 EUR/hl (17. Megjegyzés) |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2204 29 83 |
|
12,1 EUR/hl (17. Megjegyzés) |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2204 29 84 |
|
12,1 EUR/hl (17. Megjegyzés) |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2204 29 85 |
|
13,1 EUR/hl (10. Megjegyzés) |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2204 29 86 |
|
13,1 EUR/hl (10. Megjegyzés) |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2204 29 87 |
|
20,9 EUR/hl (12. Megjegyzés) |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2204 29 88 |
|
20,9 EUR/hl (12. Megjegyzés) |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2204 29 89 |
|
13,1 EUR/hl (10. Megjegyzés) |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2204 29 90 |
|
20,9 EUR/hl (12. Megjegyzés) |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2204 29 91 |
|
20,9 EUR/hl (12. Megjegyzés) |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2204 29 92 |
|
1,75 EUR/% vol/hl |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2204 30 10 |
|
32 % |
3 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2204 30 92 |
|
belépésiár-rendszer (2. Megjegyzés) |
7 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2204 30 94 |
|
belépésiár-rendszer (2. Megjegyzés) |
7 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2204 30 96 |
|
belépésiár-rendszer (2. Megjegyzés) |
7 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2204 30 98 |
|
belépésiár-rendszer (2. Megjegyzés) |
7 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2205 10 10 |
|
10,9 EUR/hl |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2205 10 90 |
|
0,9 EUR/% vol/hl + 6,4 EUR/hl |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2205 90 10 |
|
9 EUR/hl |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2205 90 90 |
|
0,9 EUR/% vol/hl |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2207 10 00 |
|
19,2 EUR/hl |
TRQ-EL |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2207 20 00 |
|
10,2 EUR/hl |
TRQ-EL |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2208 40 11 |
|
0,6 EUR/% vol/hl + 3,2 EUR/hl |
TRQ-RM |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2208 40 39 |
|
0,6 EUR/% vol/hl + 3,2 EUR/hl |
TRQ-RM |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2208 40 51 |
|
0,6 EUR/% vol/hl |
TRQ-RM |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2208 40 99 |
|
0,6 EUR/% vol/hl |
TRQ-RM |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2208 90 91 |
|
1 EUR/% vol/hl + 6,4 EUR/hl |
7 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2208 90 99 |
|
1 EUR/% vol/hl |
TRQ-EL |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2209 00 11 |
|
6,4 EUR/hl |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2209 00 19 |
|
4,8 EUR/hl |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2209 00 91 |
|
5,12 EUR/hl |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2209 00 99 |
|
3,84 EUR/hl |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2302 10 10 |
|
44 EUR/1 000 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2302 10 90 |
|
89 EUR/1 000 kg |
3 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2302 40 02 |
|
44 EUR/1 000 kg |
0 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2302 40 08 |
|
89 EUR/1 000 kg |
3 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2303 10 11 |
|
320 EUR/1 000 kg |
7 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2905 43 00 |
|
9,6 % + 125,8 EUR/100 kg |
TRQ-SH2 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2905 44 11 |
|
7,7 % + 16,1 EUR/100 kg |
TRQ-SH2 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2905 44 19 |
|
9 % + 37,8 EUR/100 kg |
TRQ-SH2 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2905 44 91 |
|
7,7 % + 23 EUR/100 kg |
TRQ-SH2 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2905 44 99 |
|
9 % + 53,7 EUR/100 kg |
7 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
3302 10 29 |
|
0 % + EA (1. Megjegyzés) |
7 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
3502 11 90 |
|
123,5 EUR/100 kg |
TRQ-EG3/10 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
3502 19 90 |
|
16,7 EUR/100 kg |
TRQ-EG3/10 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
3505 10 10 |
|
9 % + 17,7 EUR/100 kg |
7 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
3505 10 90 |
|
9 % + 17,7 EUR/100 kg |
7 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
3505 20 10 |
|
8,3 % + 4,5 EUR/100 kg MAX 11,5 |
3 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
3505 20 30 |
|
8,3 % + 8,9 EUR/100 kg MAX 11,5 |
3 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
3505 20 50 |
|
8,3 % + 14,2 EUR/100 kg MAX 11,5 |
3 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
3505 20 90 |
|
8,3 % + 17,7 EUR/100 kg MAX 11,5 |
3 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
3809 10 10 |
|
8,3 % + 8,9 EUR/100 kg MAX 12,8 |
3 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
3809 10 30 |
|
8,3 % + 12,4 EUR/100 kg MAX 12,8 |
3 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
3809 10 50 |
|
8,3 % + 15,1 EUR/100 kg MAX 12,8 |
3 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
3809 10 90 |
|
8,3 % + 17,7 EUR/100 kg MAX 12,8 |
3 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
3824 60 11 |
|
7,7 % + 16,1 EUR/100 kg |
TRQ-SH2 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
3824 60 19 |
|
9 % + 37,8 EUR/100 kg |
TRQ-SH2 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
3824 60 91 |
|
7,7 % + 23 EUR/100 kg |
7 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
3824 60 99 |
|
9 % + 53,7 EUR/100 kg |
7 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
(1) Az egyértelműség érdekében: az AD S/Z, AD F/M, EA, EUR/hl, EUR/kg, EUR/100 kg, EUR/1 000 kg, EUR/100 kg/net mas, EUR/1 000 p/st, EUR/kg/lactic matter, EUR/% vol/hl és MAX rövidítések jelentése megegyezik a 2014. október 16-i 1101/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelettel módosított, a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló 2658/87/EGK tanácsi rendelet I. mellékletében használt hasonló rövidítések jelentésével.
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||
2-A-2. függelék
MEXIKÓ VÁMLEBONTÁSI MENETRENDJE (i)
|
HR-kód 2012 (1) (8 számjegy) |
Árumegnevezés |
Alapvámtétel |
Szakaszolási kategória |
(*) |
||
|
0102.29.99 |
Más. |
15 % |
0 |
|
||
|
0102.39.99 |
Más. |
15 % |
0 |
|
||
|
0102.90.99 |
Más. |
15 % |
0 |
|
||
|
0103.91.02 |
Pekarifélék. |
20 % |
0 |
|
||
|
0103.91.99 |
Más. |
20 % |
0 |
|
||
|
0103.92.03 |
Pekarifélék. |
20 % |
0 |
|
||
|
0103.92.99 |
Más. |
20 % |
0 |
|
||
|
0104.10.02 |
Vágásra. |
10 % |
7 |
|
||
|
0104.10.99 |
Más. |
10 % |
7 |
|
||
|
0104.20.99 |
Más. |
10 % |
7 |
|
||
|
0105.12.01 |
Pulyka. |
10 % |
0 |
|
||
|
0105.94.01 |
Harci kakas. |
20 % |
0 |
|
||
|
0105.94.99 |
Más. |
10 % |
0 |
|
||
|
0105.99.99 |
Más. |
10 % |
0 |
|
||
|
0201.10.01 |
Egész és fél |
20 % |
E |
|
||
|
0201.20.99 |
Másképpen darabolt, csonttal. |
20 % |
TRQ-BF1 |
|
||
|
0201.30.01 |
Csont nélkül. |
20 % |
TRQ-BF1 |
|
||
|
0202.10.01 |
Egész és fél |
25 % |
E |
|
||
|
0202.20.99 |
Másképpen darabolt, csonttal. |
25 % |
TRQ-BF1 |
|
||
|
0202.30.01 |
Csont nélkül. |
25 % |
TRQ-BF1 |
|
||
|
0203.11.01 |
Egész és fél |
20 % |
7 |
|
||
|
0203.12.01 |
Comb, lapocka és részei csonttal. |
20 % |
7 |
|
||
|
0203.19.99 |
Más. |
20 % |
7 |
|
||
|
0203.21.01 |
Egész és fél. |
20 % |
7 |
|
||
|
0203.22.01 |
Comb, lapocka és részei csonttal. |
20 % |
7 |
|
||
|
0203.29.99 |
Más. |
|
|
|
||
|
ex 0203.29.99 |
Tarja, karaj és részei, csonttal vagy anélkül. |
20 % |
TRQ-PK |
|
||
|
ex 0203.29.99 |
|
20 % |
7 |
|
||
|
0204.10.01 |
Egész és félbárány frissen vagy hűtve. |
10 % |
7 |
|
||
|
0204.21.01 |
Egész és fél. |
10 % |
7 |
|
||
|
0204.22.99 |
Másképpen darabolt, csonttal. |
10 % |
7 |
|
||
|
0204.23.01 |
Csont nélkül. |
10 % |
7 |
|
||
|
0204.30.01 |
Egész és félbárány, fagyasztva. |
10 % |
7 |
|
||
|
0204.41.01 |
Egész és fél. |
10 % |
7 |
|
||
|
0204.42.99 |
Másképpen darabolt, csonttal. |
10 % |
7 |
|
||
|
0204.43.01 |
Csont nélkül. |
10 % |
7 |
|
||
|
0204.50.01 |
Kecskehús. |
10 % |
7 |
|
||
|
0206.10.01 |
Szarvasmarhafélékből frissen vagy hűtve. |
20 % |
TRQ-BF2 |
|
||
|
0206.21.01 |
Nyelv. |
20 % |
0 |
|
||
|
0206.22.01 |
Máj. |
20 % |
0 |
|
||
|
0206.29.99 |
Más. |
20 % |
TRQ-BF2 |
|
||
|
0206.30.99 |
Más. |
20 % |
7 |
|
||
|
0206.41.01 |
Máj. |
10 % |
7 |
|
||
|
0206.49.99 |
Más. |
10 % |
7 |
|
||
|
0206.80.99 |
Más, frissen vagy hűtve. |
10 % |
0 |
|
||
|
0206.90.99 |
Más, fagyasztva. |
10 % |
0 |
|
||
|
0207.11.01 |
Nem darabolt, frissen vagy hűtve. |
100 % |
7 |
|
||
|
0207.12.01 |
Nem darabolt, fagyasztva. |
100 % |
7 |
|
||
|
0207.13.01 |
Csontokról mechanikusan lefejtve. |
100 % |
0 |
|
||
|
0207.13.02 |
Hasított test. |
100 % |
7 |
|
||
|
0207.13.03 |
Lábszár, comb vagy lábszár és comb egy darabban. |
100 % |
TRQ-PY |
|
||
|
0207.13.99 |
Más. |
100 % |
7 |
|
||
|
0207.14.01 |
Csontokról mechanikusan lefejtve. |
100 % |
0 |
|
||
|
0207.14.02 |
Máj. |
10 % |
7 |
|
||
|
0207.14.03 |
Hasított test. |
100 % |
7 |
|
||
|
0207.14.04 |
Lábszár, comb vagy lábszár és comb egy darabban. |
100 % |
TRQ-PY |
|
||
|
0207.14.99 |
Más. |
100 % |
7 |
|
||
|
0207.24.01 |
Nem darabolt, frissen vagy hűtve. |
45 % |
7 |
|
||
|
0207.25.01 |
Nem darabolt, fagyasztva. |
45 % |
7 |
|
||
|
0207.26.01 |
Csontokról mechanikusan lefejtve. |
100 % |
7 |
|
||
|
0207.26.02 |
Hasított test. |
100 % |
7 |
|
||
|
0207.26.99 |
Más. |
100 % |
7 |
|
||
|
0207.27.01 |
Csontokról mechanikusan lefejtve. |
100 % |
7 |
|
||
|
0207.27.02 |
Máj. |
10 % |
7 |
|
||
|
0207.27.03 |
Hasított test. |
100 % |
7 |
|
||
|
0207.27.99 |
Más. |
100 % |
7 |
|
||
|
0207.41.01 |
Nem darabolt, frissen vagy hűtve. |
45 % |
0 |
|
||
|
0207.42.01 |
Nem darabolt, fagyasztva. |
45 % |
0 |
|
||
|
0207.44.01 |
Más, frissen vagy hűtve. |
45 % |
0 |
|
||
|
0207.45.01 |
Máj. |
10 % |
0 |
|
||
|
0207.45.99 |
Más. |
45 % |
0 |
|
||
|
0207.51.01 |
Nem darabolt, frissen vagy hűtve. |
45 % |
0 |
|
||
|
0207.52.01 |
Nem darabolt, fagyasztva. |
45 % |
0 |
|
||
|
0207.54.01 |
Más, frissen vagy hűtve. |
45 % |
0 |
|
||
|
0207.55.01 |
Máj. |
10 % |
0 |
|
||
|
0207.55.99 |
Más. |
45 % |
0 |
|
||
|
0207.60.01 |
Nem darabolt, frissen vagy hűtve. |
45 % |
0 |
|
||
|
0207.60.02 |
Nem darabolt, fagyasztva. |
45 % |
0 |
|
||
|
0207.60.99 |
Más. |
45 % |
0 |
|
||
|
0209.10.01 |
Sertésből. |
45 % |
5 |
|
||
|
0209.90.01 |
Kakasból, tyúkból vagy pulykából. |
20 % |
0 |
|
||
|
0209.90.99 |
Más. |
45 % |
0 |
|
||
|
0210.11.01 |
Comb, lapocka és részei csonttal. |
10 % |
5 |
|
||
|
0210.12.01 |
Oldalas és dagadó és részei. |
10 % |
5 |
|
||
|
0210.19.99 |
Más. |
10 % |
5 |
|
||
|
0210.20.01 |
Szarvasmarhafélék húsa. |
10 % |
TRQ-BF1 |
|
||
|
0210.91.01 |
Főemlősökből. |
10 % |
0 |
|
||
|
0210.92.01 |
Bálnából, delfinből és barnadelfinből (a cetfélék [Cetacea] rendjébe tartozó emlősből); lamantinból és dugongból (a szirének [Sirenia] rendjébe tartozó emlősből); fókából, oroszlánfókából és rozmárból (az úszólábúak [Pinnipedia] alrendjébe tartozó emlősből). |
10 % |
0 |
|
||
|
0210.93.01 |
Hüllőből (kígyóból és tengeri teknősbékából is). |
10 % |
0 |
|
||
|
0210.99.01 |
Bél vagy marhaajak, sós vagy sózott. |
10 % |
TRQ-BF2 |
|
||
|
0210.99.02 |
Füstölt sertésbőr, egészben vagy vágva. |
15 % |
7 |
|
||
|
0210.99.03 |
Madarak, sózva vagy sós lében. |
10 % |
7 |
|
||
|
0210.99.99 |
Más. |
10 % |
7 |
|
||
|
0401.10.01 |
Légmentes csomagolásban. |
10 % |
TRQ-FM |
|
||
|
0401.10.99 |
Más. |
10 % |
7 |
|
||
|
0401.20.01 |
Légmentes csomagolásban. |
10 % |
TRQ-FM |
|
||
|
0401.20.99 |
Más. |
10 % |
7 |
|
||
|
0401.40.01 |
Légmentes csomagolásban. |
10 % |
TRQ-FM |
|
||
|
0401.40.99 |
Más. |
10 % |
7 |
|
||
|
0401.50.01 |
Légmentes csomagolásban. |
10 % |
TRQ-FM |
|
||
|
0401.50.99 |
Más. |
10 % |
7 |
|
||
|
0402.10.01 |
Tejpor vagy -tabletta. |
50 % |
TRQ-MP |
|
||
|
0402.10.99 |
Más. |
10 % + 0,36 USD/kg a cukortartalomra |
TRQ-MP |
|
||
|
0402.21.01 |
Tejpor vagy -tabletta. |
50 % |
TRQ-MP |
|
||
|
0402.21.99 |
Más. |
10 % |
TRQ-MP |
|
||
|
0402.29.99 |
Más. |
20 % + 0,36 USD/kg a cukortartalomra |
TRQ-MP |
|
||
|
0402.91.01 |
Bepárolt tej. |
45 % |
TRQ-ECM |
|
||
|
0402.91.99 |
Más. |
20 % |
TRQ-ECM |
|
||
|
0402.99.01 |
Sűrített tej. |
15 % + 0,36 USD/kg a cukortartalomra |
TRQ-ECM |
|
||
|
0402.99.99 |
Más. |
20 % + 0,36 USD/kg a cukortartalomra |
TRQ-ECM |
|
||
|
0403.10.01 |
Joghurt. |
20 % |
7 |
|
||
|
0403.90.99 |
Más. |
20 % |
7 |
|
||
|
0404.10.01 |
Savópor, legfeljebb 12,5 %-os fehérjetartalommal. |
10 % |
TRQ-WY |
|
||
|
0404.10.99 |
Más. |
10 % + 0,36 USD/kg a cukortartalomra |
TRQ-WY |
|
||
|
0404.90.99 |
Más. |
20 % |
TRQ-WY |
|
||
|
0405.10.01 |
Vaj, legfeljebb 1 kg tömegű, közvetlen csomagolásban is |
20 % |
TRQ-BT |
|
||
|
0405.10.99 |
Más. |
20 % |
TRQ-BT |
|
||
|
0405.20.01 |
Kenhető tejkészítmények (vajkrém). |
20 % + 0,36 USD/kg a cukortartalomra |
TRQ-BT |
|
||
|
0405.90.99 |
Más. |
20 % |
TRQ-BT |
|
||
|
0406.10.01 |
Friss (érleletlen vagy különlegesen nem kezelt) sajt, beleértve a savósajtot is és túró. |
45 % |
TRQ-FC |
|
||
|
0406.20.01 |
Reszelt vagy őrölt sajt. |
20 % |
TRQ-FC |
|
||
|
0406.30.01 |
Legfeljebb 36 tömegszázalék zsírtartalommal és legalább 48 tömegszázalék szárazanyag-tartalomra számított zsírtartalommal, 1 kg-ot meghaladó nettő tömegű tartályban. |
45 % |
TRQ-FC |
|
||
|
0406.30.99 |
Más. |
45 % |
TRQ-FC |
|
||
|
0406.40.01 |
Kék erezetű sajt és más sajtok, amelyek erezetét a Penicillium roqueforti hozta létre. |
20 % |
7 |
|
||
|
0406.90.01 |
Kermény, „Sardo” néven ismert, ha a csomagoláson fel van tüntetve. |
20 % |
7 |
|
||
|
0406.90.02 |
Kermény, „Reggiano” vagy „Reggianito” néven ismert, ha a csomagoláson fel van tüntetve. |
0 % |
0 |
|
||
|
0406.90.03 |
Lágy, „Colonia” típusú, ha összetétele a következő: nedvesség: 35,5 –37,7 %, hamu: 3,2 –3,3 %, zsír: 29,0 –30,8 %, fehérje: 25,0 –27,5 %, kloridok: 1,3 –2,7 %, valamint savasság: 0,8 –0,9 % tejsavban. |
45 % |
7 |
|
||
|
0406.90.04 |
Grana vagy Parmigiano reggiano, legfeljebb 40 tömegszázalék zsírtartalommal és a zsírmentes anyagra számítva legfeljebb 47 tömegszázalék víztartalommal; Danbo, Edam, Fontal, Fontina, Fynbo, Gouda, Havarti, Maribo, Samsoe, Esrom, Itálico, Kernhem, SaintNectaire, SaintPaulin vagy Taleggio, legfeljebb 40 tömegszázalék zsírtartalommal és a zsírmentes anyagra számítva több mint 47 tömegszázalék, de legfeljebb 72 tömegszázalék víztartalommal. |
20 % |
TRQ-OC |
|
||
|
0406.90.05 |
Petit Suisse típusú, a következő összetétellel: nedvesség: 68–70 %, zsír: 6–8 % (a nedvesített alapra számítva), szárazanyag:30–32 %, minimális fehérjetartalom: 6 %, valamint erjesztőanyagok, gyümölcsök, cukrok, zöldségek, csokoládé vagy méz hozzáadásával is. |
45 % |
TRQ-OC |
|
||
|
0406.90.06 |
Egmont típusú, a következő jellemzőkkel: minimális zsírtartalom (a szárazanyagban): 45 %, maximális nedvesség: 40 %, minimális szárazanyag-tartalom:60 %, minimális sótartalom a nedvesanyagban: 3,9 % |
45 % |
TRQ-OC |
|
||
|
0406.90.99 |
Más. |
45 % |
TRQ-OC |
|
||
|
0407.11.01 |
Gallus domesticus fajhoz tartozó szárnyasokból |
0 % |
0 |
|
||
|
0407.19.99 |
Más. |
0 % |
0 |
|
||
|
0407.21.01 |
Emberi fogyasztásra. |
0 % |
0 |
|
||
|
0407.21.99 |
Más. |
0 % |
0 |
|
||
|
0407.29.01 |
Emberi fogyasztásra. |
45 % |
0 |
|
||
|
0407.29.99 |
Más. |
20 % |
0 |
|
||
|
0407.90.01 |
Fagyasztva. |
20 % |
0 |
|
||
|
0407.90.99 |
Más. |
20 % |
0 |
|
||
|
0408.11.01 |
Szárított |
0 % |
0 |
|
||
|
0408.19.99 |
Más. |
0 % |
0 |
|
||
|
0408.91.01 |
Szárított vagy porított. |
0 % |
0 |
|
||
|
0408.91.99 |
Más. |
0 % |
0 |
|
||
|
0408.99.01 |
Fagyasztott, a 0408.99.02 alszám alá tartozók kivételével. |
0 % |
0 |
|
||
|
0408.99.02 |
Trágyatermelő tengeri madár tojása. |
20 % |
0 |
|
||
|
0408.99.99 |
Más. |
0 % |
0 |
|
||
|
0410.00.01 |
Bármilyen típusú teknősbékatojás. |
20 % |
0 |
|
||
|
0410.00.99 |
Más. |
20 % |
0 |
|
||
|
0504.00.01 |
Állati bél, hólyag és gyomor (a halból származó kivételével), egészben vagy darabban, frissen, hűtve, fagyasztva, sózva vagy sós lében tartósítva, szárítva vagy füstölve. |
10 % |
7 |
|
||
|
0701.90.99 |
Más. |
175 % |
MX-R1 |
* |
||
|
0710.10.01 |
Burgonya. |
15 % |
7 |
|
||
|
0712.90.03 |
Burgonya vágva, vagy szeletelve is, de tovább nem elkészítve. |
20 % |
7 |
|
||
|
0713.33.02 |
Fehér bab, a 0713.33 01 alszám alá tartozók kivételével. |
100 % |
7 |
* |
||
|
0713.33.03 |
Fekete bab, a 0713.33 01 alszám alá tartozók kivételével. |
100 % |
7 |
* |
||
|
0713.33.99 |
Más. |
100 % |
7 |
* |
||
|
0803.10.01 |
Plantain. |
20 % |
0 |
|
||
|
0803.90.99 |
Más. |
20 % |
0 |
|
||
|
0808.10.01 |
Alma. |
20 % |
MX10 |
|
||
|
0809.30.01 |
Nektarin. |
20 % |
7 |
|
||
|
0809.30.02 |
Őszibarack. |
20 % |
MX-R2/TRQ-FP |
|
||
|
0901.12.01 |
Koffeinmentes. |
20 % |
7/TRQ-CFB |
|
||
|
0901.21.01 |
Koffeintartalmú. |
72 % |
MX-R3/TRQ-CFB |
* |
||
|
0901.22.01 |
Koffeinmentes. |
72 % |
MX-R3/TRQ-CFB |
* |
||
|
0901.90.01 |
Kávéburok és -héj. |
72 % |
7/TRQ-CFB |
* |
||
|
0901.90.99 |
Más. |
72 % |
7/TRQ-CFB |
* |
||
|
1001.11.01 |
Vetőmag. |
60 % |
7 |
* |
||
|
1001.19.99 |
Más. |
60 % |
7 |
* |
||
|
1001.91.01 |
Közönséges búza (Triticum aestivum) vagy „durumbúza”. |
0 % |
0 |
|
||
|
1001.91.99 |
Más. |
60 % |
7 |
* |
||
|
1001.99.01 |
Közönséges búza (Triticum aestivum) vagy „durumbúza”. |
0 % |
0 |
|
||
|
1001.99.99 |
Más. |
60 % |
7 |
* |
||
|
1002.10.01 |
Vetőmag. |
0 % |
0 |
|
||
|
1002.90.99 |
Más. |
0 % |
0 |
|
||
|
1003.10.01 |
Vetőmag. |
0 % |
0 |
|
||
|
1003.90.01 |
Szemes terményként, héjjal. |
15 % |
0 |
|
||
|
1003.90.99 |
Más. |
15 % |
0 |
|
||
|
1004.10.01 |
Vetőmag. |
0 % |
0 |
|
||
|
1004.90.99 |
Más. |
0 % |
0 |
|
||
|
1005.90.01 |
Pattogatni való kukorica. |
0 % |
0 |
|
||
|
1005.90.02 |
Csöves kukorica. |
0 % |
0 |
|
||
|
1005.90.03 |
Sárga szemű kukorica. |
0 % |
0 |
|
||
|
1005.90.04 |
Fehér szemű (lisztes) kukorica. |
20 % |
0 |
|
||
|
1005.90.99 |
Más. |
0 % |
0 |
|
||
|
1006.10.01 |
Hántolatlan nyers rizs. |
9 % |
7 |
|
||
|
1006.20.01 |
Előmunkált (barna) rizs. |
20 % |
7 |
|
||
|
1006.30.01 |
Hosszúszemű (a szem hosszának és szélességének aránya legalább 3:1). |
20 % |
7 |
|
||
|
1006.30.99 |
Más. |
20 % |
7 |
|
||
|
1006.40.01 |
Törmelék rizs. |
20 % |
7 |
|
||
|
1007.10.01 |
Vetőmag. |
0 % |
0 |
|
||
|
1007.90.02 |
Ha a műveletre a május 16-án kezdődő és december 15-én végződő időszakban kerül sor. |
15 % |
0 |
|
||
|
1008.40.01 |
Ujjasmuhar (Digitaria spp.). |
0 % |
0 |
|
||
|
1008.50.01 |
Quinoa (Chenopodium quinoa). |
0 % |
0 |
|
||
|
1008.60.01 |
Triticale. |
0 % |
0 |
|
||
|
1008.90.99 |
Más gabonaféle. |
0 % |
0 |
|
||
|
1101.00.01 |
Búzaliszt vagy kétszeres liszt. |
10 % |
7 |
|
||
|
1102.20.01 |
Kukoricaliszt. |
10 % |
0 |
|
||
|
1102.90.01 |
Rizsliszt. |
10 % |
0 |
|
||
|
1102.90.02 |
Rozsliszt. |
10 % |
0 |
|
||
|
1102.90.99 |
Más. |
10 % |
0 |
|
||
|
1103.11.01 |
Búzából. |
6 % |
7 |
|
||
|
1103.13.01 |
Kukoricából. |
6 % |
0 |
|
||
|
1103.19.01 |
Zabból. |
6 % |
0 |
|
||
|
1103.19.02 |
Rizsből. |
6 % |
0 |
|
||
|
1103.19.99 |
Más. |
6 % |
3 |
|
||
|
1103.20.01 |
Búzából. |
6 % |
7 |
|
||
|
1103.20.99 |
Más. |
|
|
|
||
|
ex 1103.20.99 |
|
6 % |
7 |
|
||
|
ex 1103.20.99 |
|
6 % |
0 |
|
||
|
1104.12.01 |
Zabból. |
6 % |
0 |
|
||
|
1104.19.01 |
Árpából. |
6 % |
5 |
|
||
|
1104.19.99 |
Más. |
|
|
|
||
|
ex 1104.19.99 |
|
6 % |
7 |
|
||
|
ex 1104.19.99 |
|
6 % |
7 |
|
||
|
ex 1104.19.99 |
|
6 % |
0 |
|
||
|
1104.22.01 |
Zabból. |
6 % |
0 |
|
||
|
1104.23.01 |
Kukoricából. |
0 % |
0 |
|
||
|
1104.29.01 |
Árpából. |
6 % |
7 |
|
||
|
1104.29.99 |
Más. |
6 % |
7 |
|
||
|
1104.30.01 |
Gabonacsíra egészben, lapítva, pelyhesítve vagy őrölve. |
|
|
|
||
|
ex 1104.30.01 |
|
6 % |
7 |
|
||
|
ex 1104.30.01 |
|
6 % |
5 |
|
||
|
1107.10.01 |
Nem pörkölt. |
15 % |
0 |
|
||
|
1107.20.01 |
Pörkölt. |
15 % |
0 |
|
||
|
1108.11.01 |
Búzakeményítő. |
10 % |
7 |
|
||
|
1108.12.01 |
Kukoricakeményítő. |
10 % |
0 |
|
||
|
1108.13.01 |
Burgonyakeményítő. |
10 % |
7 |
|
||
|
1108.14.01 |
Yuccakeményítő (manióka). |
10 % |
0 |
|
||
|
1108.19.01 |
Sagukeményítő. |
10 % |
0 |
|
||
|
1108.19.99 |
Más. |
10 % |
5 |
|
||
|
1108.20.01 |
Inulin. |
10 % |
0 |
|
||
|
1109.00.01 |
Búzasikér, szárítva is. |
10 % |
7 |
|
||
|
1501.10.01 |
Sertészsír. |
45 % |
0 |
|
||
|
1501.20.01 |
Más sertészsiradék. |
45 % |
0 |
|
||
|
1501.90.99 |
Más. |
45 % |
0 |
|
||
|
1502.10.01 |
Faggyú. |
10 % |
0 |
|
||
|
1502.90.99 |
Más. |
10 % |
0 |
|
||
|
1503.00.01 |
Oleosztearin. |
10 % |
0 |
|
||
|
1503.00.99 |
Más. |
10 % |
0 |
|
||
|
1504.30.01 |
Tengeri emlősökből nyert zsír és olaj és ezek frakciói. |
10 % |
0 |
|
||
|
1508.10.01 |
Nyersolaj. |
10 % |
0 |
|
||
|
1508.90.99 |
Más. |
20 % |
0 |
|
||
|
1511.10.01 |
Nyersolaj. |
3 % |
0 |
|
||
|
1511.90.99 |
Más. |
5 % |
0 |
|
||
|
1513.11.01 |
Nyersolaj. |
0 % |
0 |
|
||
|
1513.19.99 |
Más. |
3 % |
0 |
|
||
|
1513.21.01 |
Nyersolaj. |
0 % |
0 |
|
||
|
1513.29.99 |
Más. |
3 % |
0 |
|
||
|
1515.90.04 |
Jojobaolaj és frakciói. |
10 % |
0 |
|
||
|
1516.10.01 |
Állati zsír és olaj és ezek frakciói. |
45 % |
0 |
|
||
|
1516.20.01 |
Növényi zsír és olaj és ezek frakciói. |
5 % |
0 |
|
||
|
1517.90.01 |
Sertészsíron vagy sertészsír-helyettesítőn alapuló étkezési zsírkészítmény |
20 % |
0 |
|
||
|
1518.00.02 |
Epoxiált állati vagy növényi olaj. |
15 % |
0 |
|
||
|
1518.00.99 |
Más. |
10 % |
0 |
|
||
|
1601.00.01 |
Kakasból, tyúkból vagy pulykából. |
15 % |
5 |
|
||
|
1601.00.99 |
Más. |
15 % |
5 |
|
||
|
1602.10.01 |
Kakasból, tyúkból vagy pulykából. |
20 % |
5 |
|
||
|
1602.10.99 |
Más. |
20 % |
5 |
|
||
|
1602.20.01 |
Kakasból, tyúkból vagy pulykából. |
20 % |
5 |
|
||
|
1602.20.99 |
Más. |
20 % |
5 |
|
||
|
1602.31.01 |
Pulykából. |
20 % |
3 |
|
||
|
1602.32.01 |
Kakasból vagy tyúkból. |
20 % |
5 |
|
||
|
1602.39.99 |
Más. |
20 % |
0 |
|
||
|
1602.41.01 |
Sonka és részei. |
20 % |
5 |
|
||
|
1602.42.01 |
Lapocka és részei. |
20 % |
5 |
|
||
|
1602.49.01 |
Sertésbőr, darabokban főzve („pellet”) |
20 % |
5 |
|
||
|
1602.49.99 |
Más. |
20 % |
5 |
|
||
|
1602.50.01 |
Bél vagy ajak, forralva, hermetikusan zárt csomagolásban. |
20 % |
7 |
|
||
|
1602.50.99 |
Más. |
20 % |
E |
|
||
|
1602.90.99 |
Más, beleértve az állati vérből készült termékeket is |
20 % |
E |
|
||
|
1604.14.01 |
Tonhal (a Thunnus nemből), a 1604.14 02 és a 1604.14 04 alszám alá tartozók kivételével. |
20 % |
0 |
|
||
|
1604.14.02 |
Filé (loin) a Thunnus nemhez tartozó tonhalból, a 1604.14.04. alszám alá tartozók kivételével. |
20 % |
0 |
|
||
|
1604.14.03 |
Filé (loin) az Euthynnus nemen belül a Katsuwonus pelamis fajhoz tartozó tonhalból, a 1604.14.04. alszám alá tartozók kivételével. |
20 % |
0 |
|
||
|
1604.14.04 |
Filé (loin) sárgaúszójú tonhalból vagy kisebb testű tonhalból (bonitó vagy nagyszemű tonhal), melynek tömege legalább 0,5 kg és legfeljebb 7,5 kg, előfőzve, fagyasztva és műanyag zacskóba vákuumcsomagolva, pikkelyek, csontok, bőr és a fekete húsrészek nélkül. |
0 % |
0 |
|
||
|
1604.14.99 |
Más. |
20 % |
0 |
|
||
|
1604.19.01 |
Az Euthynnus nemen belül a Katsuwonus pelamis fajtól eltérő fajhoz tartozó tonhalból, a 1604.19.02 alszám alá tartozók kivételével. |
20 % |
0 |
|
||
|
1604.19.02 |
Filé (loin) az Euthynnus nemen belül a Katsuwonus pelamis fajtól eltérő fajhoz tartozó tonhalból. |
20 % |
0 |
|
||
|
1604.20.02 |
Tonhalból, csíkoshasú tonhalból (skipjack) vagy más, az Euthynnus nemhez tartozó halból. |
20 % |
0 |
|
||
|
1701.12.01 |
Cukor, amelynek a tömeg alapján számított szacharóztartalma száraz állapotban a polariméter szerint legalább 99,4 o, de 99,5 o-nál kisebb. |
0,36 USD/kg |
E |
|
||
|
1701.12.02 |
Cukor, amelynek a tömeg alapján számított szacharóztartalma száraz állapotban a polariméter szerint legalább 96o, de 99,4 o-nál kisebb. |
0,36 USD/kg |
E |
|
||
|
1701.12.03 |
Cukor, amelynek a tömeg alapján számított szacharóztartalma száraz állapotban a polariméter szerint 96o-nál kisebb. |
0,36 USD/kg |
E |
|
||
|
1701.13.01 |
Az árucsoporthoz tartozó alszámos megjegyzések 2. pontjában meghatározott nádcukor. |
0,338 USD/kg |
E |
|
||
|
1701.14.01 |
Cukor, amelynek a tömeg alapján számított szacharóztartalma száraz állapotban a polariméter szerint legalább 99,4 o, de 99,5 o-nál kisebb. |
0,338 USD/kg |
E |
|
||
|
1701.14.02 |
Cukor, amelynek a tömeg alapján számított szacharóztartalma száraz állapotban a polariméter szerint legalább 96o, de 99,4 o-nál kisebb. |
0,338 USD/kg |
E |
|
||
|
1701.14.03 |
Cukor, amelynek a tömeg alapján számított szacharóztartalma száraz állapotban a polariméter szerint 96o-nál kisebb. |
0,338 USD/kg |
E |
|
||
|
1701.91.01 |
Ízesítő- vagy színezőanyagok hozzáadásával. |
0,36 USD/kg |
E |
|
||
|
1701.99.01 |
Cukor, amelynek a tömeg alapján számított szacharóztartalma száraz állapotban a polariméter szerint legalább 99,5 o, de 99,7 o-nál kisebb. |
0,36 USD/kg |
E |
|
||
|
1701.99.02 |
Cukor, amelynek a tömeg alapján számított szacharóztartalma száraz állapotban a polariméter szerint legalább 99,7 o, de 99,9 o-nál kisebb. |
0,36 USD/kg |
E |
|
||
|
1701.99.99 |
Más. |
0,36 USD/kg |
E |
|
||
|
1702.11.01 |
Legalább 99 tömegszázalék tejcukortartalommal, vízmentes laktózra vonatkoztatva, szárazanyagra számítva. |
10 % |
5 |
|
||
|
1702.19.01 |
Tejcukor. |
10 % |
7 |
|
||
|
1702.19.99 |
Más. |
15 % |
7 |
|
||
|
1702.20.01 |
Juharcukor és juharcukorszirup. |
15 % |
7 |
|
||
|
1702.30.01 |
Szőlőcukor és szőlőcukorszirup, gyümölcscukor-tartalom nélkül vagy a szárazanyagra számítva legfeljebb 20 tömegszázalék gyümölcscukor-tartalommal. |
15 % |
7 |
|
||
|
1702.40.01 |
Szőlőcukor. |
15 % |
7 |
|
||
|
1702.40.99 |
Más. |
75 % |
E |
|
||
|
1702.50.01 |
Vegytiszta gyümölcscukor. |
100 % |
7 |
|
||
|
1702.60.01 |
A száraz termékre számítva 50 tömegszázalékot meghaladó, de legfeljebb 60 tömegszázalék gyümölcscukor-tartalommal. |
100 % |
E |
|
||
|
1702.60.02 |
A száraz termékre számítva 60 tömegszázalékot meghaladó, de legfeljebb 80 tömegszázalék gyümölcscukor-tartalommal. |
100 % |
7 |
|
||
|
1702.60.99 |
Más. |
100 % |
7 |
|
||
|
1702.90.01 |
Finomított folyékony cukor és invertcukor. |
0,39586 USD/kg |
E |
|
||
|
1702.90.99 |
Más. |
15 % |
7 |
|
||
|
1704.10.01 |
Rágógumi, cukorbevonattal is. |
20 % + 0,36 USD/kg a cukortartalomra |
7 |
|
||
|
1704.90.99 |
Más. |
20 % + 0,36 USD/kg a cukortartalomra |
5 |
|
||
|
1802.00.01 |
Kakaóhéj, kakaóhártya, -bőr és más kakaóhulladék. |
0 % |
0 |
|
||
|
1803.10.01 |
Nem zsírtalanítva. |
0 % |
0 |
|
||
|
1803.20.01 |
Teljesen vagy részben zsírtalanítva. |
0 % |
0 |
|
||
|
1804.00.01 |
Kakaóvaj, -zsír és -olaj. |
0 % |
0 |
|
||
|
1805.00.01 |
Kakaópor, cukor vagy más édesítőanyag hozzáadása nélkül. |
5 % |
0 |
|
||
|
1806.10.01 |
90 tömegszázalékot meghaladó cukortartalommal. |
0,36 USD/kg |
E |
|
||
|
1806.10.99 |
Más. |
20 % + 0,36 USD/kg a cukortartalomra |
7 |
|
||
|
1806.20.01 |
Más készítmény tömb, tábla vagy rúd formában, vagy folyadék, massza, por, szemcse vagy más ömlesztett alakban, tartályban vagy más közvetlen csomagolásban, 2 kg-nál nagyobb tömegben. |
20 % + 0,36 USD/kg a cukortartalomra |
MX7 |
|
||
|
1806.31.01 |
Töltött. |
20 % + 0,36 USD/kg a cukortartalomra |
MX7 |
|
||
|
1806.32.01 |
Töltetlen. |
20 % + 0,36 USD/kg a cukortartalomra |
MX7 |
|
||
|
1806.90.01 |
Lisztből, darából, keményítőből vagy malátakivonatból előállított élelmiszer-készítmény, amely a teljesen zsírtalanított anyagra számítva 40 tömegszázalékot meghaladó mennyiségben tartalmaz porított kakaót. |
20 % + 0,36 USD/kg a cukortartalomra |
0 |
|
||
|
1806.90.02 |
A 04.01–04.04. vámtarifaszámok alá tartozó termékből előállított élelmiszer-készítmény, amely a teljesen zsírtalanított anyagra számítva 5 tömegszázalékot meghaladó mennyiségben tartalmaz porított kakaót. |
20 % + 0,36 USD/kg a cukortartalomra |
0 |
|
||
|
1806.90.99 |
Más. |
20 % + 0,36 USD/kg a cukortartalomra |
MX7 |
|
||
|
1901.10.01 |
10 tömegszázalékot meghaladó tejszilárdanyag-tartalommal. |
10 % |
MX-R4 |
|
||
|
1901.10.99 |
Más. |
10 % |
7 |
|
||
|
1901.20.01 |
Zab-, kukorica- vagy búzaliszten vagy -keményítőn alapuló. |
10 % + 0,36 USD/kg a cukortartalomra |
7 |
|
||
|
1901.20.02 |
25 tömegszázalékot meghaladó tejzsírtartalommal, nem a kiskereskedelem számára szokásos kiszerelésben, a 1901.20.01 alszám alá tartozók kivételével |
10 % |
7 |
|
||
|
1901.20.99 |
Más. |
10 % + 0,36 USD/kg a cukortartalomra |
7 |
|
||
|
1901.90.01 |
Malátakivonat. |
10 % + 0,36 USD/kg a cukortartalomra |
7 |
|
||
|
1901.90.03 |
Tejtermékeken alapuló készítmény, amelynek tejszilárdanyag-tartalma 10 tömegszázaléknál magasabb, de legfeljebb 50 tömegszázalék, a 1901.90.04 alszám alá tartozók kivételével. |
10 % |
TRQ-DP1 |
|
||
|
1901.90.04 |
Tejtermékeken alapuló készítmény 10 tömegszázaléknál magasabb tejszilárdanyag-tartalommal, a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésben, amelynek címkéjén szerepelnek például a termék ételek vagy desszertek elkészítéséhez való közvetlen felhasználására vonatkozó információk. |
10 % |
7 |
|
||
|
1901.90.05 |
Tejtermékeken alapuló készítmény, amelynek tejszilárdanyag-tartalma 50 tömegszázaléknál magasabb, a 1901.90.04 alszám alá tartozók kivételével. |
45 % |
TRQ-DP2 |
|
||
|
1901.90.99 |
Más. |
10 % + 0,36 USD/kg a cukortartalomra |
7 |
|
||
|
1902.11.01 |
Tojástartalommal. |
20 % |
7 |
|
||
|
1902.19.99 |
Más. |
10 % |
5 |
|
||
|
1902.20.01 |
Töltött tészta főzve vagy másképp elkészítve is. |
10 % |
0 |
|
||
|
1902.30.99 |
Más tészta. |
10 % |
0 |
|
||
|
1904.10.01 |
Gabonából vagy gabonatermékekből puffasztással vagy pirítással előállított, elkészített élelmiszer. |
10 % + 0,36 USD/kg a cukortartalomra |
5 |
|
||
|
1904.20.01 |
Pirítatlan gabonapehelyből vagy pirítatlan és pirított gabonapehely vagy puffasztott gabona keverékéből előállított élelmiszer. |
10 % + 0,36 USD/kg a cukortartalomra |
5 |
|
||
|
1904.30.01 |
Bulgur búza. |
10 % |
3 |
|
||
|
1904.90.99 |
Más. |
10 % |
3 |
|
||
|
1905.31.01 |
Édes keksz (biscuit, hozzáadott édesítőszerrel) |
10 % + 0,36 USD/kg a cukortartalomra |
0 |
|
||
|
1905.32.01 |
Gofri és ostya, töltelékkel is („gaufrette”, „wafer”, „waffle”, „gaufre”). |
10 % + 0,36 USD/kg a cukortartalomra |
0 |
|
||
|
1905.90.99 |
Más. |
10 % |
5 |
|
||
|
2002.10.01 |
Paradicsom egészben vagy darabolva. |
20 % |
5 |
|
||
|
2002.90.99 |
Más. |
20 % |
7 |
|
||
|
2004.10.01 |
Burgonya. |
20 % |
7 |
|
||
|
2005.20.01 |
Burgonya. |
20 % |
7 |
|
||
|
2007.10.01 |
Homogenizált készítmények. |
20 % + 0,36 USD/kg a cukortartalomra |
0 |
|
||
|
2007.91.01 |
Citrusfélékből. |
20 % + 0,36 USD/kg a cukortartalomra |
0 |
|
||
|
2007.99.01 |
Cukorbetegek számára készült kompót és gyümölcsíz |
20 % |
0 |
|
||
|
2007.99.02 |
Cukorbetegek számára készült gyümölcskocsonya (zselé). |
20 % |
0 |
|
||
|
2007.99.03 |
Cukorbetegek számára készült krém vagy püré. |
20 % |
3 |
|
||
|
2007.99.04 |
Gyümölcsíz, a 2007.99.01 alszám alá tartozók kivételével. |
20 % + 0,36 USD/kg a cukortartalomra |
3 |
|
||
|
2007.99.99 |
Más. |
20 % + 0,36 USD/kg a cukortartalomra |
3 |
|
||
|
2008.70.01 |
Őszibarack (beleértve a nektarint is). |
20 % |
7 |
|
||
|
2009.61.01 |
Legfeljebb 30 Brix-értékkel. |
20 % |
5 |
|
||
|
2009.69.99 |
Más. |
20 % |
5 |
|
||
|
2101.11.01 |
Instant kávé, ízesítés nélkül |
100 % |
7/TRQ-CFS |
* |
||
|
2101.11.02 |
Kocentrált folyékony kávé kivonata, fagyasztva is |
100 % |
7/TRQ-CFS |
* |
||
|
2101.11.99 |
Más. |
100 % |
7/TRQ-CFS |
* |
||
|
2101.12.01 |
Ezen kivonatokon, esszenciákon vagy koncentrátumokon vagy kávén alapuló készítmények. |
100 % |
7/TRQ-CFS |
* |
||
|
2101.30.01 |
Pörkölt cikória és más pörkölt pótkávé, és ezek kivonata, esszenciája és koncentrátuma. |
20 % |
7/TRQ-CFS |
|
||
|
2105.00.01 |
Fagylalt, kakaótartalommal is. |
20 % + 0,36 USD/kg a cukortartalomra |
TRQ-IC |
|
||
|
2106.10.99 |
Más. |
15 % |
7 |
|
||
|
2106.90.05 |
Ízesített vagy színezőanyag hozzáadásával készült szirup |
0,36 USD/kg |
E |
|
||
|
2106.90.08 |
10 tömegszázalékot meghaladó tejszilárdanyag-tartalommal. |
15 % |
7 |
|
||
|
2106.90.09 |
Tojásalapú készítmény. |
15 % |
5 |
|
||
|
2106.90.12 |
Tejfehérje-származék a következő összetétellel: Hidrogénezett kókuszsír 44 %, vízmentes glükóz 38 %, nátrium-kazeinát 10 %, emulgeálószerek 6 %, stabilizátorok 2 %. |
15 % |
7 |
|
||
|
2106.90.99 |
Más. |
15 % + 0,36 USD/kg a cukortartalomra |
0 |
|
||
|
2202.90.04 |
Tejet tartalmazó. |
20 % |
7 |
|
||
|
2202.90.05 |
Alkoholmentes sörital. |
20 % |
0 |
|
||
|
2202.90.99 |
Más. |
20 % + 0,36 USD/kg a cukortartalomra |
0 |
|
||
|
2204.30.99 |
Más szőlőmust. |
20 % |
7 |
|
||
|
2208.40.01 |
Rum. |
20 % |
7 |
|
||
|
2208.40.99 |
Más. |
20 % |
7 |
|
||
|
2302.10.01 |
Kukoricából. |
10 % |
0 |
|
||
|
2302.30.01 |
Búzából. |
10 % |
7 |
|
||
|
2302.40.01 |
Rizsből. |
10 % |
0 |
|
||
|
2302.40.99 |
Más. |
10 % |
0 |
|
||
|
2303.10.01 |
Keményítő gyártásánál keletkező maradék és hasonló hulladék. |
15 % |
7 |
|
||
|
2309.90.01 |
Különböző zúzott zöldségmagok keverékén alapuló takarmánykészítmény baromfiféléknek. |
0 % |
0 |
|
||
|
2309.90.02 |
Legelőkről származó táplálék, ásványi anyagokkal kezelve is. |
0 % |
0 |
|
||
|
2309.90.04 |
Díszhalak takarmányozására szolgáló, szerves eredetű keverék, készítmény vagy termék. |
20 % |
7 |
|
||
|
2309.90.07 |
Sűrített készítmények kiegyensúlyozott tápanyagtartalmú élelmiszerek készítéséhez, a 2309.90.09, a 2309.90.10 és a 2309.90.11 alszám alá tartozók kivételével |
0 % |
0 |
|
||
|
2309.90.08 |
Kazeinen, tejporon, állati zsíron, szójalecitinen, vitaminokon, ásványi anyagokon és antibiotikumokon alapuló tejpótló borjak számára, a 2309.90.10 és a 2309.90.11 alszám alá tartozók kivételével |
0 % |
0 |
|
||
|
2309.90.09 |
B12-vitaminon alapuló koncentrált vagy stimuláló készítmény. |
0 % |
0 |
|
||
|
2309.90.10 |
10 tömegszázalékot meghaladó, de legfeljebb 50 tömegszázalék tejszilárdanyag-tartalommal. |
0 % |
0 |
|
||
|
2309.90.11 |
Elkészített élelmiszer 50 tömegszázaléknál magasabb tejszilárdanyag-tartalommal. |
0 % |
0 |
|
||
|
2309.90.99 |
Más. |
0 % |
0 |
|
||
|
2402.20.01 |
Cigaretta dohánytöltettel. |
67 % |
5 |
|
||
|
2905.44.01 |
Szorbit (D-glucit). |
5 % |
0 |
|
||
|
3501.10.01 |
Kazein. |
0 % |
0 |
|
||
|
3501.90.01 |
Kazeinenyvek. |
10 % |
5 |
|
||
|
3501.90.02 |
Kazeinátok. |
0 % |
0 |
|
||
|
3501.90.03 |
Kazein-karboximetil, fényképészeti felhasználásra alkalmas, oldatban. |
5 % |
5 |
|
||
|
3501.90.99 |
Más. |
0 % |
0 |
|
||
|
3502.11.01 |
Szárítva. |
0 % |
0 |
|
||
|
3502.19.99 |
Más. |
0 % |
0 |
|
||
|
3505.10.01 |
Dextrinek és más átalakított keményítők. |
5 % |
7 |
|
||
|
3824.60.01 |
Szorbit, a 2905.44 alszám alá tartozók kivételével. |
5 % |
0 |
|
||
|
(1) E menetrend meghatározásához általánosságban Mexikónak az általános behozatali és kiviteli vámokról szóló törvény szerinti vámtarifajegyzéke (Tarifa de la Ley de los Impuestos Generales de Importación y de Exportación (LIGIE) szolgált alapul, és az értelmezése tekintetében, ideértve az e menetrend alszámai alá történő termékbesorolást is, a LIGIE általános, áruosztályokhoz tartozó és árucsoportokhoz tartozó megjegyzései az irányadók. (i) Amennyiben e függelék értelmezése e megállapodás különböző nyelvi változataiban eltér, a spanyol nyelvi változat az irányadó. |
||||||
2-A-3. függelék
AZ EURÓPAI UNIÓ VÁMKONTINGENSEI
|
1. |
E függelék meghatározza azon vámkontingenseket (TRQ), amelyeket az Európai Unió alkalmaz Mexikó egyes származó áruira e megállapodás hatálybalépésnek napjától kezdődően. |
|
2. |
Az e szakaszban szereplő egyes vámkontingensek alá tartozó áruk informális megnevezését a vámkontingenst meghatározó bekezdés címe is megjelöli. Az említett címek kizárólag azért kerültek feltüntetésre, hogy segítséget nyújtsanak az olvasónak e szakasz megértéséhez, és nem változtatják meg vagy váltják fel a vámkontingenseknek az Európai Unió vám- és statisztikai nómenklatúrájában és a Közös Vámtarifában szereplő tarifacsoportokra való utalással megállapított alkalmazási körét. |
|
3. |
E függelék alkalmazásában a „metrikus tonna” kifejezés rövidítése „MT”. |
1. Marhahúsra vonatkozó vámkontingens
|
(a) |
Az Európai Uniónak a 2-A-1. függelékben (Az Európai Unió vámlebontási menetrendje) foglalt vámlebontási menetrendjében a „TRQ-BF1” jelzéssel jelölt és az e) pontban felsorolt tarifacsoportok alá besorolt származó áruknak a következő összesített mennyiséget nem meghaladó behozatalára 7,5 %-os vámkontingensen belüli vámtétel alkalmazandó:
|
|
(b) |
Az a) pontban meghatározott összesített mennyiségeken felül belépő származó árukra a 2-A-1. függelékben (Az Európai Unió vámlebontási menetrendje) meghatározott alapvámtétel vonatkozik. |
|
(c) |
Az e vámkontingens keretében behozott mennyiségek kiszámításakor a C. szakasz (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott átváltási együtthatókat kell alkalmazni a termék súlyának hasított súlyba történő átváltásához. |
|
(d) |
Az Európai Unió jogszabályaival összhangban kezeli ezt a vámkontingenst. |
|
(e) |
E vámkontingens a következő vámtarifaszámok alá besorolt származó árukra alkalmazandó: 0201 20 20, 0201 20 30, 0201 20 50, 0201 20 90, 0201 30 00, 0202 20 10, 0202 20 30, 0202 20 50, 0202 20 90, 0202 30 10, 0202 30 50, 0202 30 90, 0210 20 10 és 0210 20 90. |
2. Szarvasmarhafélék vágási melléktermékére vonatkozó vámkontingens
|
(a) |
Az Európai Uniónak a 2-A-1. függelékben (Az Európai Unió vámlebontási menetrendje) foglalt vámlebontási menetrendjében a „TRQ-BF2” jelzéssel jelölt és az e) pontban felsorolt tarifacsoportok alá besorolt származó áruknak a következő összesített éves mennyiséget nem meghaladó behozatalára 7,5 %-os vámkontingensen belüli vámtétel vonatkozik:
|
|
(b) |
Az a) pontban meghatározott összesített mennyiségeken felül belépő származó árukra a 2-A-1. függelékben (Az Európai Unió vámlebontási menetrendje) meghatározott alapvámtétel vonatkozik. |
|
(c) |
Az e vámkontingens keretében behozott mennyiségek kiszámításakor a C. szakasz (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott átváltási együtthatókat kell alkalmazni a termék súlyának hasított súlyba történő átváltásához. |
|
(d) |
Az Európai Unió jogszabályaival összhangban kezeli e vámkontingenst. |
|
(e) |
E vámkontingens a következő vámtarifaszámok alá besorolt származó árukra alkalmazandó: 0206 10 95, 0206 29 91 és 0210 99 51. |
3. Sertéssonkára vonatkozó vámkontingens
|
(a) |
Az Európai Uniónak a 2-A-1. függelékben (Az Európai Unió vámlebontási menetrendje) foglalt vámlebontási menetrendjében a „TRQ-PK” jelzéssel jelölt és az e) pontban szereplő tarifacsoportok alá besorolt származó áruknak a 10 000 metrikus tonnában (hasított súlyra átváltva) meghatározott összesített éves mennyiséget nem meghaladó behozatala e megállapodás hatálybalépésétől kezdve vámmentes. |
|
(b) |
Az a) pontban meghatározott összesített mennyiségeken felül belépő származó árukra a 2-A-1. függelékben (Az Európai Unió vámlebontási menetrendje) meghatározott alapvámtétel vonatkozik. |
|
(c) |
Az e vámkontingens keretében behozott mennyiségek kiszámításakor a C. szakasz (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott átváltási együtthatókat kell alkalmazni a termék súlyának hasított súlyba történő átváltásához. |
|
(d) |
Az Európai Unió jogszabályaival összhangban kezeli ezt a vámkontingenst. |
|
(e) |
E vámkontingens a következő vámtarifaszámok alá besorolt származó árukra alkalmazandó: 0203 12 11, ex 0203 19 55, 0203 22 11 és ex 0203 29 55. |
4. Baromfifélékre vonatkozó vámkontingens
|
(a) |
Az Európai Uniónak a 2-A-1. függelékben (Az Európai Unió vámlebontási menetrendje) foglalt vámlebontási menetrendjében a „TRQ-PY” jelzéssel jelölt és az e) pontban szereplő tarifacsoportok alá besorolt származó áruknak a következő összesített éves mennyiséget nem meghaladó behozatala vámmentes:
|
|
(b) |
Az a) pontban meghatározott összesített mennyiségeken felül belépő származó árukra a 2-A-1. függelékben (Az Európai Unió vámlebontási menetrendje) meghatározott alapvámtétel vonatkozik. |
|
(c) |
Az e vámkontingens keretében behozott mennyiségek kiszámításakor a C. szakasz (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott átváltási együtthatókat kell alkalmazni a termék súlyának hasított súlyba történő átváltásához. |
|
(d) |
Az Európai Unió jogszabályaival összhangban kezeli ezt a vámkontingenst. |
|
(e) |
E vámkontingens a következő vámtarifaszámok alá besorolt származó árukra alkalmazandó: ex 0207 13 10, 0207 13 20, 0207 13 50, 0207 13 60, 0207 13 70, ex 0207 14 10, 0207 14 20, 0207 14 50, 0207 14 60, 0207 14 70, 0207 27 10, 1602 32 11, 1602 32 19, 1602 32 30 és 1602 32 90. |
5. Tojásra vonatkozó átmeneti vámkontingens
|
(a) |
Az Európai Uniónak a 2-A-1. függelékben (Az Európai Unió vámlebontási menetrendje) foglalt vámlebontási menetrendjében a „TRQ-EG1/3” jelzéssel jelölt és a g) pontban szereplő tarifacsoportok alá besorolt származó áruknak a 300 metrikus tonnában (héjastojás-egyenérték) meghatározott összesített éves mennyiséget nem meghaladó behozatalára az e megállapodás hatálybalépését követő első évben a legnagyobb kedvezményes vám 50 %-ának megfelelő preferenciális vám vonatkozik. |
|
(b) |
Az a) pontban meghatározott összesített mennyiségeken felül belépő származó árukra a 2-A-1. függelékben (Az Európai Unió vámlebontási menetrendje) meghatározott preferenciális vámtétel alkalmazandó. |
|
(c) |
A második év kezdetétől az a) és a g) pontban említett származó áruk a 2-A-1. függelékben (Az Európai Unió vámlebontási menetrendje) meghatározott preferenciális tarifális elbánásban részesülnek, és az a) pontban említett vámkontingens érvényét veszti. |
|
(d) |
A harmadik év kezdetétől az a) és a g) pontban említett származó áruk vámmentesek. |
|
(e) |
Az e vámkontingens keretében behozott mennyiségek kiszámításakor a C. szakasz (2) bekezdésében meghatározott átváltási együtthatókat kell alkalmazni a termék súlyának héjastojás-egyenértékre történő átváltásához. |
|
(f) |
Az Európai Unió az érkezési sorrend elve alapján kezeli e vámkontingenst. |
|
(g) |
E vámkontingens a következő vámtarifaszámok alá besorolt származó árukra alkalmazandó: 0407 11 00 és 0407 19 19. |
6. Tojásra vonatkozó vámkontingens
|
(a) |
Az Európai Uniónak a 2-A-1. függelékben (Az Európai Unió vámlebontási menetrendje) foglalt vámlebontási menetrendjében a „TRQ-EG2” jelzéssel jelölt és az e) pontban szereplő tarifacsoportok alá besorolt származó áruknak a következő összesített éves mennyiséget nem meghaladó behozatala vámmentes:
|
|
(b) |
Az a) pontban meghatározott összesített mennyiségeken felül belépő származó árukra a 2-A-1. függelékben (Az Európai Unió vámlebontási menetrendje) meghatározott alapvámtétel vonatkozik. |
|
(c) |
Az e vámkontingens keretében behozott mennyiségek kiszámításakor a C. szakasz (2) bekezdésében meghatározott átváltási együtthatókat kell alkalmazni a termék súlyának héjastojás-egyenértékre történő átváltásához. |
|
(d) |
Az Európai Unió az érkezési sorrend elve alapján kezeli e vámkontingenst. |
|
(e) |
E vámkontingens a következő vámtarifaszámok alá besorolt származó árukra alkalmazandó: 0408 11 80, 0408 19 81, 0408 19 89, 0408 91 80 és 0408 99 80. |
7. Mézre vonatkozó átmeneti vámkontingens
|
(a) |
Az Európai Uniónak a 2-A-1. függelékben (Az Európai Unió vámlebontási menetrendje) foglalt vámlebontási menetrendjében a „TRQ-HY/7” jelzéssel jelölt és az e) pontban szereplő tarifacsoportok alá besorolt származó áruknak a következő összesített éves mennyiséget nem meghaladó behozatala vámmentes:
|
|
(b) |
A harmadik év kezdetétől az a) és az e) pontban említett származó áruk vámmentesek. |
|
(c) |
Az a) pontban meghatározott összesített mennyiségeken felül belépő származó árukra a 2-A-1. függelékben (Az Európai Unió vámlebontási menetrendje) meghatározott preferenciális vámtétel alkalmazandó. |
|
(d) |
Az Európai Unió az érkezési sorrend elve alapján kezeli e vámkontingenst. |
|
(e) |
E vámkontingens a 0409 00 00 vámtarifaszám alá besorolt származó árukra alkalmazandó. |
8. Fagyasztott eperre vonatkozó átmeneti vámkontingens
|
(a) |
Az Európai Uniónak a 2-A-1. függelékben (Az Európai Unió vámlebontási menetrendje) foglalt vámlebontási menetrendjében a „TRQ-SY/5” jelzéssel jelölt és az e) pontban szereplő tarifacsoportok alá besorolt származó áruknak a következő összesített éves mennyiséget nem meghaladó behozatala vámmentes:
|
|
(b) |
Az ötödik év kezdetétől az a) és az e) pontban említett származó áruk vámmentesek. |
|
(c) |
Az a) pontban meghatározott összesített mennyiségeken felül belépő származó árukra a 2-A-1. függelékben (Az Európai Unió vámlebontási menetrendje) meghatározott preferenciális vámtétel alkalmazandó. |
|
(d) |
Az Európai Unió az érkezési sorrend elve alapján kezeli e vámkontingenst. |
|
(e) |
E vámkontingens a 0811 10 90 vámtarifaszám alá besorolt származó árukra alkalmazandó. |
9. Kukoricakeményítőre vonatkozó átmeneti vámkontingens
|
(a) |
Az Európai Uniónak a 2-A-1. függelékben (Az Európai Unió vámlebontási menetrendje) foglalt vámlebontási menetrendjében a „TRQ-SH1” jelzéssel jelölt és a d) pontban szereplő tarifacsoportok alá besorolt származó áruknak a 1 800 metrikus tonnában meghatározott összesített éves mennyiséget nem meghaladó behozatala e megállapodás hatálybalépésétől kezdve vámmentes. |
|
(b) |
Az a) pontban meghatározott összesített mennyiségeken felül belépő származó árukra a 2-A-1. függelékben (Az Európai Unió vámlebontási menetrendje) meghatározott alapvámtétel vonatkozik. |
|
(c) |
Az Európai Unió az érkezési sorrend elve alapján kezeli e vámkontingenst. |
|
(d) |
E vámkontingens a 1108 12 00 vámtarifaszám alá besorolt származó árukra alkalmazandó. |
10. Tonhalkészítményekre vonatkozó átmeneti vámkontingens
|
(a) |
Az Európai Uniónak a 2-A-1. függelékben (Az Európai Unió vámlebontási menetrendje) foglalt vámlebontási menetrendjében a „TRQ-TN1/7” jelzéssel jelölt és a h) pontban szereplő tarifacsoportok alá besorolt származó áruknak a következő összesített mennyiséget nem meghaladó behozatalára a b) és a c) bekezdésben meghatározott vámkontingensen belüli vámtételek alkalmazandók:
|
|
(b) |
A 1604 14 21, a 1604 14 28, a 1604 14 31, a 1604 14 38, a 1604 14 41, a 1604 14 48, a 1604 19 39 és a 1604 20 70 tarifacsoportba besorolt származó árukra 6,8 %-os vámkontingensen belüli vámtétel alkalmazandó. |
|
(c) |
A 1604 14 90 tarifacsoportba besorolt származó árukra 7,1 %-os vámkontingensen belüli vámtétel alkalmazandó. |
|
(d) |
Az a) pontban meghatározott összesített mennyiségeken felül belépő származó árukra a 2-A-1. függelékben (Az Európai Unió vámlebontási menetrendje) meghatározott preferenciális vámtétel alkalmazandó. |
|
(e) |
A hatodik év kezdetétől az a) és a h) pontban említett származó áruk a 2-A-1. függelékben (Az Európai Unió vámlebontási menetrendje) meghatározott preferenciális tarifális elbánásban részesülnek, és az a) pontban említett vámkontingens érvényét veszti. |
|
(f) |
A hetedik év kezdetétől az a) és a h) pontban említett származó áruk vámmentesek. |
|
(g) |
Az Európai Unió az érkezési sorrend elve alapján kezeli e vámkontingenst. |
|
(h) |
E vámkontingens a következő vámtarifaszámok alá besorolt származó árukra alkalmazandó: 1604 14 21, 1604 14 28, 1604 14 31, 1604 14 38, 1604 14 41, 1604 14 48, 1604 14 90, 1604 19 39 és 1604 20 70. |
11. Tonhalfiléből készült termékekre vonatkozó átmeneti vámkontingens
|
(a) |
Az Európai Uniónak a 2-A-1. függelékben (Az Európai Unió vámlebontási menetrendje) foglalt vámlebontási menetrendjében a „TRQ-TN2/5” jelzéssel jelölt és az f) pontban szereplő tarifacsoportok alá besorolt származó áruknak a következő összesített éves mennyiséget nem meghaladó behozatalára 6 %-os vámkontingensen belüli vámtétel alkalmazandó:
|
|
(b) |
Az a) pontban meghatározott összesített mennyiségeken felül belépő származó árukra a 2-A-1. függelékben (Az Európai Unió vámlebontási menetrendje) meghatározott preferenciális vámtétel alkalmazandó. |
|
(c) |
A negyedik év kezdetétől az a) és az f) pontban említett származó áruk a 2-A-1. függelékben (Az Európai Unió vámlebontási menetrendje) meghatározott preferenciális tarifális elbánásban részesülnek, és az a) pontban említett vámkontingens érvényét veszti. |
|
(d) |
Az ötödik év kezdetétől az a) és az f) pontban említett származó áruk vámmentesek. |
|
(e) |
Az Európai Unió az érkezési sorrend elvét követve kezeli e vámkontingenst. |
|
(f) |
E vámkontingens a következő vámtarifaszámok alá besorolt származó árukra alkalmazandó: 1604 14 26, 1604 14 36 és 1604 14 46. |
12. Finomítandó cukorra vonatkozó vámkontingens
|
(a) |
Az Európai Uniónak a 2-A-1. függelékben (Az Európai Unió vámlebontási menetrendje) foglalt vámlebontási menetrendjében a „TRQ-SR1” jelzéssel jelölt és a d) pontban szereplő tarifacsoportok alá besorolt származó áruknak a következő összesített éves mennyiséget nem meghaladó behozatalára metrikus tonnánként 49 EUR vámkontingensen belüli vámtétel alkalmazandó:
|
|
(b) |
Az a) pontban meghatározott összesített mennyiségeken felül belépő származó árukra a 2-A-1. függelékben (Az Európai Unió vámlebontási menetrendje) meghatározott alapvámtétel vonatkozik. |
|
(c) |
Az Európai Unió a jogszabályaival összhangban kezeli e vámkontingenst. |
|
(d) |
E vámkontingens a következő vámtarifaszámok alá besorolt származó árukra alkalmazandó: 1701 13 10 és 1701 14 10. |
13. Speciális cukrokra vonatkozó vámkontingens
|
(a) |
Az Európai Uniónak a 2-A-1. függelékben (Az Európai Unió vámlebontási menetrendje) foglalt vámlebontási menetrendjében a „TRQ-SR2” jelzéssel jelölt és a d) pontban szereplő tarifacsoportok alá besorolt származó áruknak az 500 metrikus tonnát nem meghaladó behozatala vámmentes. |
|
(b) |
Az a) pontban meghatározott összesített mennyiségeken felül belépő származó árukra a 2-A-1. függelékben (Az Európai Unió vámlebontási menetrendje) meghatározott alapvámtétel vonatkozik. |
|
(c) |
Az Európai Unió az érkezési sorrend elve alapján kezeli e vámkontingenst. |
|
(d) |
E vámkontingens a 1701 13 90 vámtarifaszám alá besorolt származó árukra alkalmazandó. |
14. Más cukrokra vonatkozó vámkontingens
|
(a) |
Az Európai Uniónak a 2-A-1. függelékben (Az Európai Unió vámlebontási menetrendje) foglalt vámlebontási menetrendjében a „TRQ-SR3” jelzéssel jelölt és a d) pontban szereplő tarifacsoportok alá besorolt származó áruknak az 1 000 metrikus tonnát nem meghaladó behozatala vámmentes. |
|
(b) |
Az a) pontban meghatározott összesített mennyiségeken felül belépő származó árukra a 2-A-1. függelékben (Az Európai Unió vámlebontási menetrendje) meghatározott alapvámtétel vonatkozik. |
|
(c) |
Az Európai Unió az érkezési sorrend elve alapján kezeli e vámkontingenst. |
|
(d) |
E vámkontingens a következő vámtarifaszámok alá besorolt származó árukra alkalmazandó: 1702 30 10, 1702 30 50, 1702 30 90, 1702 40 10, 1702 40 90, 1702 50 00, 1702 60 10, ex 1702 60 95, 1702 90 30, ex 1704 90 99, 1806 10 30, 1806 10 90, ex 2101 12 98 és ex 2101 20 98. |
15. Rágógumira vonatkozó átmeneti vámkontingens
|
(a) |
Az Európai Uniónak a 2-A-1. függelékben (Az Európai Unió vámlebontási menetrendje) foglalt vámlebontási menetrendjében a „TRQ-CW/7” jelzéssel jelölt és az f) pontban szereplő tarifacsoportok alá besorolt származó áruknak a következő összesített éves mennyiséget nem meghaladó behozatalára 6 %-os vámkontingensen belüli vámtétel alkalmazandó:
|
|
(b) |
Az a) pontban meghatározott összesített mennyiségeken felül belépő származó árukra a 2-A-1. függelékben (Az Európai Unió vámlebontási menetrendje) meghatározott preferenciális vámtétel alkalmazandó. |
|
(c) |
Az ötödik év kezdetétől az a) és az f) pontban említett származó áruk a 2-A-1. függelékben (Az Európai Unió vámlebontási menetrendje) meghatározott preferenciális tarifális elbánásban részesülnek, és az a) pontban említett vámkontingens érvényét veszti. |
|
(d) |
A hetedik év kezdetétől az a) és az f) pontban említett származó áruk vámmentesek. |
|
(e) |
Az Európai Unió az érkezési sorrend elvét követve kezeli e vámkontingenst. |
|
(f) |
E vámkontingens a következő vámtarifaszámok alá besorolt származó árukra alkalmazandó: 1704 10 10 és 1704 10 90. |
16. Spárgára vonatkozó átmeneti vámkontingens
|
(a) |
Az Európai Uniónak a 2-A-1. függelékben (Az Európai Unió vámlebontási menetrendje) foglalt vámlebontási menetrendjében a „TRQ-ASP/7” jelzéssel jelölt és az f) pontban szereplő tarifacsoportok alá besorolt származó áruknak a következő összesített éves mennyiséget nem meghaladó behozatalára 7 %-os vámkontingensen belüli vámtétel alkalmazandó:
|
|
(b) |
Az a) pontban meghatározott összesített mennyiségeken felül belépő származó árukra a 2-A-1. függelékben (Az Európai Unió vámlebontási menetrendje) meghatározott preferenciális vámtétel alkalmazandó. |
|
(c) |
Az ötödik év kezdetétől az a) és az f) pontban említett származó áruk a 2-A-1. függelékben (Az Európai Unió vámlebontási menetrendje) meghatározott preferenciális tarifális elbánásban részesülnek, és az a) pontban említett vámkontingens érvényét veszti. |
|
(d) |
A hetedik év kezdetétől az a) és az f) pontban említett származó áruk vámmentesek. |
|
(e) |
Az Európai Unió az érkezési sorrend elve alapján kezeli e vámkontingenst. |
|
(f) |
E vámkontingens a 2005 60 00 vámtarifaszám alá besorolt származó árukra alkalmazandó. |
17. Narancslére vonatkozó átmeneti vámkontingens
|
(a) |
Az Európai Uniónak a 2-A-1. függelékben (Az Európai Unió vámlebontási menetrendje) foglalt vámlebontási menetrendjében a „TRQ-OJ/3” jelzéssel jelölt és az e) pontban szereplő tarifacsoportok alá besorolt származó árukra a következő vámkontingensen belüli vámtételek alkalmazandók a következő összesített mennyiségekben:
|
|
(b) |
A harmadik év kezdetétől az a) és az e) pontban említett származó áruk vámmentesek. |
|
(c) |
Az a) pontban meghatározott összesített mennyiségeken felül belépő származó árukra a 2-A-1. függelékben (Az Európai Unió vámlebontási menetrendje) meghatározott preferenciális vámtétel alkalmazandó. |
|
(d) |
Az Európai Unió az érkezési sorrend elve alapján kezeli e vámkontingenst. |
|
(e) |
E vámkontingens a következő vámtarifaszámok alá besorolt származó árukra alkalmazandó: 2009 11 11, 2009 11 19 és 2009 11 91. |
18. Etanolra vonatkozó vámkontingens
|
(a) |
Az Európai Uniónak a 2-A-1. függelékben (Az Európai Unió vámlebontási menetrendje) foglalt vámlebontási menetrendjében a „TRQ-EL” jelzéssel jelölt és a d) pontban szereplő tarifacsoport alá besorolt származó áruk vámmentesek a következőkben meghatározott években és a vonatkozó összesített mennyiségek erejéig. A teljes éves összesített mennyiség egy részét minden évben az ex 2208 vámtarifaszám alá besorolt (1) és a 110/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) 2. cikkében és annak I. mellékletében meghatározott szeszes italok előállításához való célzott felhasználásra kell fenntartani. A teljes éves összesített mennyiség fennmaradó részét bármely más felhasználásra (3) kell fenntartani.
|
|
(b) |
Az a) pontban meghatározott összesített mennyiségeken felül belépő származó árukra a 2-A-1. függelékben (Az Európai Unió vámlebontási menetrendje) meghatározott alapvámtétel vonatkozik. |
|
(c) |
Az Európai Unió az érkezési sorrend elve alapján kezeli e vámkontingenst. |
|
(d) |
E vámkontingens a következő vámtarifaszámok alá besorolt származó árukra alkalmazandó: 2207 10 00, 2207 20 00 és 2208 90 99. |
19. Rumra vonatkozó vámkontingens
|
(a) |
Az Európai Uniónak a 2-A-1. függelékben (Az Európai Unió vámlebontási menetrendje) foglalt vámlebontási menetrendjében a „TRQ-RM” jelzéssel jelölt és a d) pontban szereplő tarifacsoportok alá besorolt származó áruknak a 3 000 hektolitert nem meghaladó behozatala vámmentes. |
|
(b) |
Az a) pontban meghatározott összesített mennyiségeken felül belépő származó árukra a 2-A-1. függelékben (Az Európai Unió vámlebontási menetrendje) meghatározott alapvámtétel vonatkozik. |
|
(c) |
Az Európai Unió az érkezési sorrend elve alapján kezeli e vámkontingenst. |
|
(d) |
E vámkontingens a következő vámtarifaszámok alá besorolt származó árukra alkalmazandó: 2208 40 11, 2208 40 39, 2208 40 51 és 2208 40 99. |
20. Tojásfehérjére vonatkozó átmeneti vámkontingens
|
(a) |
Az Európai Uniónak a 2-A-1. függelékben (Az Európai Unió vámlebontási menetrendje) foglalt vámlebontási menetrendjében a „TRQ-EG3/10”-zel jelölt és az f) pontban szereplő tarifacsoportok alá besorolt származó áruknak a következő összesített mennyiséget nem meghaladó behozatala vámmentes:
|
|
(b) |
A tizedik év kezdetétől az a) és az f) pontban említett származó áruk vámmentesek. |
|
(c) |
Az e vámkontingens keretében behozott mennyiségek kiszámításakor a C. szakasz (2) bekezdésében meghatározott átváltási együtthatókat kell alkalmazni a termék súlyának héjastojás-egyenértékre történő átváltásához. |
|
(d) |
Az a) pontban meghatározott összesített mennyiségeken felül belépő származó árukra a 2-A-1. függelékben (Az Európai Unió vámlebontási menetrendje) meghatározott preferenciális vámtétel alkalmazandó. |
|
(e) |
Az Európai Unió az érkezési sorrend elve alapján kezeli e vámkontingenst. |
|
(f) |
E vámkontingens a következő vámtarifaszámok alá besorolt származó árukra alkalmazandó: 3502 11 90 és 3502 19 90. |
21. Keményítőszármazékokra vonatkozó vámkontingens
|
(a) |
Az Európai Uniónak a 2-A-1. függelékben (Az Európai Unió vámlebontási menetrendje) foglalt vámlebontási menetrendjében a „TRQ-SH2”-vel jelölt és a d) pontban szereplő tarifacsoportok alá besorolt származó áruknak a 300 metrikus tonnát nem meghaladó behozatala vámmentes. |
|
(b) |
Az a) pontban meghatározott összesített mennyiségeken felül belépő származó árukra a 2-A-1. függelékben (Az Európai Unió vámlebontási menetrendje) meghatározott alapvámtétel vonatkozik. |
|
(c) |
Az Európai Unió az érkezési sorrend elve alapján kezeli e vámkontingenst. |
|
(d) |
E vámkontingens a következő vámtarifaszámok alá besorolt származó árukra alkalmazandó: 2905 43 00, 2905 44 11, 2905 44 19, 2905 44 91, 3824 60 11 és 3824 60 19. |
|
1. |
A B. szakasz (Vámkontingensek) (1)–(4) bekezdésében meghatározott vámkontingensek tekintetében a következő átváltási együtthatókat kell alkalmazni a termék súlyának hasítottsúly-egyenértékre történő átváltásakor:
|
|
2. |
Az (5), (6) és (20) bekezdésben meghatározott vámkontingensek tekintetében a következő átváltási együtthatókat kell alkalmazni a termék súlyának héjastojás-egyenértékre történő átváltásakor:
|
(1) A 2208 90 91 és a 2208 90 99 vámtarifacsoport kivételével.
(2) Az Európai Parlament és a Tanács 110/2008/EK rendelete (2008. január 15.) a szeszes italok meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, címkézéséről és földrajzi árujelzőinek oltalmáról, valamint az 1576/89/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (EU HL L 39., 2008.2.13., 16. o.).
(3) A 2208 vtsz. alá besorolt termékek előállításától eltérő cél.
2-A-4. függelék
MEXIKÓ VÁMKONTINGENSEI
|
1. |
E függelék meghatározza azon vámkontingenseket (TRQ), amelyeket Mexikó alkalmaz az Európai Unió egyes származó áruira e megállapodás hatálybalépésnek napjától kezdődően. |
|
2. |
Mexikó jogszabályaival összhangban kezeli a B. szakaszban (Vámkontingensek) meghatározott következő vámkontingenseket: TRQ-BF1, TRQ-PK, TRQ-BF2, TRQ-PY, TRQ-FP, TRQ-CFB és TRQ-CFS. |
|
3. |
Mexikó az e függelékben meghatározott feltételekkel és a jogszabályaival összhangban kezeli a B. szakaszban (Vámkontingensek) meghatározott következő vámkontingenseket: TRQ-FM, TRQ-MP, TRQ-ECM, TRQ-WY, TRQ-BT, TRQ-FC, TRQ-OC, TRQ-DP1, TRQ-DP2 és TRQ-IC. |
|
4. |
A B. szakaszban (Vámkontingensek) foglalt egyes vámkontingensek alá tartozó árukat nem hivatalosan a vámkontingenst meghatározó rendelkezés címe is megjelöli. Az említett címek kizárólag azért kerültek feltüntetésre, hogy segítséget nyújtsanak az olvasónak e függelék megértéséhez, és nem változtatják meg vagy váltják fel a vámkontingenseknek a Mexikó általános behozatali és kiviteli vámokról szóló törvénye szerinti vámtarifajegyzékben (Tarifa de la Ley de los Impuestos Generales de Importación y de Exportación – LIGIE) szereplő tarifacsoportokra való utalással megállapított alkalmazási körét. |
|
5. |
E függelék alkalmazásában a „metrikus tonna” kifejezés rövidítése „MT”. |
1. Marhahús
|
(a) |
Mexikó engedélyezi az e) pontban szereplő tarifacsoportok alá besorolt származó áruknak az összesített mennyiséget nem meghaladó mennyiségű behozatalát a b) pontban megállapított preferenciális vám mellett. Az e bekezdésben meghatározott vámkontingens Mexikónak a 2-A-2. függelékben (Mexikó vámlebontási menetrendje) foglalt vámlebontási menetrendjében a „TRQ-BF1” jelzéssel szerepel. |
|
(b) |
E vámkontingens keretében az egyes években a következőkben megadott vámkontingensen belüli vámok és összesített mennyiségek alkalmazandók az e) pontban felsorolt származó áruk preferenciális vámok kivetésével megvalósuló, Mexikóba való belépése tekintetében:
|
|
(c) |
A b) pontban meghatározott összesített mennyiségeken felül belépő származó árukra a 2-A-2. függelékben (Mexikó vámlebontási menetrendje) meghatározott alapvámtétel vonatkozik. |
|
(d) |
Az e vámkontingens keretében behozott mennyiségek kiszámításakor a C. szakasz (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott átváltási együtthatókat kell alkalmazni a termék súlyának hasított súlyba történő átváltásához. |
|
(e) |
E vámkontingens a következő vámtarifaszámok alá besorolt származó árukra alkalmazandó: 0201.20.99, 0201.30.01, 0202.20.99, 0202.30.01 és 0210.20.01. |
2. Sertéstarja, sertéskaraj és részei, csonttal vagy anélkül
|
(a) |
Mexikó engedélyezi az e) pontban szereplő tarifacsoport alá besorolt származó áruknak az összesített mennyiséget nem meghaladó mennyiségű behozatalát a b) pontban megállapított preferenciális vám mellett. Az e bekezdésben meghatározott vámkontingens Mexikónak a 2-A-2. függelékben (Mexikó vámlebontási menetrendje) foglalt vámlebontási menetrendjében a „TRQ-PK” jelzéssel szerepel. |
|
(b) |
E vámkontingens keretében az egyes években a következőkben megadott összesített mennyiségek alkalmazandók az e) pontban felsorolt származó áruk Mexikóba való vámmentes belépése tekintetében:
|
|
(c) |
A b) pontban meghatározott összesített mennyiségeken felül belépő származó árukra a 2-A-2. függelékben (Mexikó vámlebontási menetrendje) meghatározott alapvámtétel vonatkozik. |
|
(d) |
Az e vámkontingens keretében behozott mennyiségek kiszámításakor a C. szakasz (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott átváltási együtthatókat kell alkalmazni a termék súlyának hasított súlyra történő átváltásához. |
|
(e) |
E vámkontingens a következő ex 0203.29.99 vámtarifaszám alá besorolt származó árukra alkalmazandó. |
3. Szarvasmarhafélék vágási melléktermékei és belsőségei
|
(a) |
Mexikó engedélyezi az e) pontban szereplő tarifacsoportok alá besorolt származó áruknak az összesített mennyiséget nem meghaladó mennyiségű behozatalát a b) pontban megállapított preferenciális vám mellett. Az e bekezdésben meghatározott vámkontingens Mexikónak a 2-A-2. függelékben (Mexikó vámlebontási menetrendje) foglalt vámlebontási menetrendjében a „TRQ-BF2” jelzéssel szerepel. |
|
(b) |
E vámkontingens keretében az egyes években a következőkben megadott vámkontingensen belüli vám és összesített mennyiségek alkalmazandók az e) pontban felsorolt származó áruk preferenciális vámok kivetésével megvalósuló, Mexikóba való belépése tekintetében:
|
|
(c) |
A b) pontban meghatározott összesített mennyiségeken felül belépő származó árukra a 2-A-2. függelékben (Mexikó vámlebontási menetrendje) meghatározott alapvámtétel vonatkozik. |
|
(d) |
Az e vámkontingens keretében behozott mennyiségek kiszámításakor a C. szakasz (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott átváltási együtthatókat kell alkalmazni a termék súlyának hasított súlyba történő átváltásához. |
|
(e) |
E vámkontingens a következő vámtarifaszámok alá besorolt származó árukra alkalmazandó: 0206.10.01, 0206.29.99 és 0210.99.01. |
4. Csirke lábszára, combja vagy lábszára és combja egy darabban
|
(a) |
Mexikó engedélyezi az e) pontban szereplő tarifacsoportok alá besorolt származó áruknak az összesített mennyiséget nem meghaladó mennyiségű behozatalát a b) pontban megállapított preferenciális vám mellett. Az e bekezdésben meghatározott vámkontingens Mexikó vámlebontási menetrendjében a „TRQ-PY” jelzéssel szerepel. |
|
(b) |
E vámkontingens keretében az egyes években a következőkben megadott összesített mennyiségek alkalmazandók az e) pontban felsorolt származó áruk Mexikóba való vámmentes belépése tekintetében:
|
|
(c) |
A b) pontban meghatározott összesített mennyiségeken felül belépő származó árukra a 2-A-2. függelékben (Mexikó vámlebontási menetrendje) meghatározott alapvámtétel vonatkozik. |
|
(d) |
Az e vámkontingens keretében behozott mennyiségek kiszámításakor a C. szakasz (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott átváltási együtthatókat kell alkalmazni a termék súlyának hasított súlyra történő átváltásához. |
|
(e) |
E vámkontingens a következő vámtarifaszámok alá besorolt származó árukra alkalmazandó: 0207.13.03 és 0207.14.04. |
5. Tej és tejszín nem sűrítve, cukor vagy más édesítőanyag hozzáadása nélkül
|
(a) |
Mexikó engedélyezi az e) pontban szereplő tarifacsoportok alá besorolt származó áruknak az összesített mennyiséget nem meghaladó mennyiségű behozatalát a b) pontban megállapított preferenciális vám mellett. Az e bekezdésben meghatározott vámkontingens Mexikó vámlebontási menetrendjében a „TRQ-FM” jelzéssel szerepel. |
|
(b) |
E vámkontingens keretében az egyes években a következőkben megadott összesített mennyiségek alkalmazandók az e) pontban felsorolt származó áruk Mexikóba való vámmentes belépése tekintetében:
|
|
(c) |
A b) pontban meghatározott összesített mennyiségeken felül belépő származó árukra a 2-A-2. függelékben (Mexikó vámlebontási menetrendje) meghatározott alapvámtétel vonatkozik. |
|
(d) |
Mexikó az e megállapodás hatálybalépését követő legfeljebb öt évig e vámkontingenst árverés útján is eloszthatja. A hatodik évtől kezdődően e vámkontingenst az érkezési sorrend elve alapján kell kezelni. |
|
(e) |
E vámkontingens a következő vámtarifaszámok alá besorolt származó árukra alkalmazandó: 0401.10.01, 0401.20.01, 0401.40.01 és 0401.50.01. |
6. Tejpor
|
(a) |
Mexikó engedélyezi az e) pontban szereplő tarifacsoportok alá besorolt származó áruknak az összesített mennyiséget nem meghaladó mennyiségű behozatalát a b) pontban megállapított preferenciális vám mellett. Az e bekezdésben meghatározott vámkontingens Mexikónak a 2-A-2. függelékben (Mexikó vámlebontási menetrendje) foglalt vámlebontási menetrendjében a „TRQ-MP” jelzéssel szerepel. |
|
(b) |
E vámkontingens keretében az egyes években a következőkben megadott összesített mennyiségek alkalmazandók az e) pontban felsorolt származó áruk Mexikóba való vámmentes belépése tekintetében:
|
|
(c) |
A b) pontban meghatározott összesített mennyiségeken felül belépő származó árukra a 2-A-2. függelékben (Mexikó vámlebontási menetrendje) meghatározott alapvámtétel vonatkozik. |
|
(d) |
E megállapodás hatálybalépését követően legfeljebb három évig Mexikó e vámkontingenst árverés útján is eloszthatja. A negyedik évtől kezdődően e vámkontingenst az érkezési sorrend elve alapján kell kezelni. |
|
(e) |
E vámkontingens a következő vámtarifaszámok alá besorolt származó árukra alkalmazandó: 0402.10.01, 0402.10.99, 0402.21.01, 0402.21.99 és 0402.29.99. |
7. Cukor hozzáadásával vagy anélkül előállított sűrített tej
|
(a) |
Mexikó engedélyezi az e) pontban szereplő tarifacsoportok alá besorolt származó áruknak az összesített mennyiséget nem meghaladó mennyiségű behozatalát a b) pontban megállapított preferenciális vám mellett. Az e bekezdésben meghatározott vámkontingens Mexikónak a 2-A-2. függelékben (Mexikó vámlebontási menetrendje) foglalt vámlebontási menetrendjében a „TRQ-ECM” jelzéssel szerepel. |
|
(b) |
E vámkontingens keretében az egyes években a következőkben megadott összesített mennyiségek alkalmazandók az e) pontban felsorolt származó áruk Mexikóba való vámmentes belépése tekintetében:
|
|
(c) |
A b) pontban meghatározott összesített mennyiségeken felül belépő származó árukra a 2-A-2. függelékben (Mexikó vámlebontási menetrendje) meghatározott alapvámtétel vonatkozik. |
|
(d) |
Mexikó e vámkontingenst árverés útján is eloszthatja. |
|
(e) |
E vámkontingens a következő vámtarifaszámok alá besorolt származó árukra alkalmazandó: 0402.91.01, 0402.91.99, 0402.99.01 és 0402.99.99. |
8. Tejsavó sűrítve vagy cukrozva vagy más édesítőanyag hozzáadásával is; máshol nem említett, természetes tejalkotórészeket tartalmazó termék cukor vagy más édesítőanyag hozzáadásával is.
|
(a) |
Mexikó engedélyezi az e) pontban szereplő vámtarifaszám alá besorolt származó áruknak az összesített mennyiséget nem meghaladó mennyiségű behozatalát a b) pontban megállapított preferenciális vám mellett. Az e bekezdésben meghatározott vámkontingens Mexikónak a 2-A-2. függelékben (Mexikó vámlebontási menetrendje) foglalt vámlebontási menetrendjében a „TRQ-WY” jelzéssel szerepel. |
|
(b) |
E vámkontingens keretében az egyes években a következőkben megadott összesített mennyiségek alkalmazandók az e) pontban felsorolt származó áruk Mexikóba való vámmentes belépése tekintetében:
|
|
(c) |
A b) pontban meghatározott összesített mennyiségeken felül belépő származó árukra a 2-A-2. függelékben (Mexikó vámlebontási menetrendje) meghatározott alapvámtétel vonatkozik. |
|
(d) |
E megállapodás hatálybalépését követően legfeljebb öt évig Mexikó e vámkontingenst árverés útján is eloszthatja. A hatodik évtől kezdődően e vámkontingenst az érkezési sorrend elve alapján kell kezelni. |
|
(e) |
E vámkontingens a 04.04 vámtarifaszám alá besorolt származó árukra alkalmazandó. |
9. Vaj és tejből nyert más zsír és olaj; kenhető tejkészítmények (vajkrém)
|
(a) |
Mexikó engedélyezi az e) pontban szereplő tarifacsoportok alá besorolt származó áruknak az összesített mennyiséget nem meghaladó mennyiségű behozatalát a b) pontban megállapított preferenciális vám mellett. Az e bekezdésben meghatározott vámkontingens Mexikónak a 2-A-2. függelékben (Mexikó vámlebontási menetrendje) foglalt vámlebontási menetrendjében a „TRQ-BT” jelzéssel szerepel. |
|
(b) |
E vámkontingens keretében az egyes években a következőkben megadott összesített mennyiségek alkalmazandók az e) pontban felsorolt származó áruk Mexikóba való vámmentes belépése tekintetében:
|
|
(c) |
A b) pontban meghatározott összesített mennyiségeken felül belépő származó árukra a 2-A-2. függelékben (Mexikó vámlebontási menetrendje) meghatározott alapvámtétel vonatkozik. |
|
(d) |
E megállapodás hatálybalépését követően legfeljebb három évig Mexikó e vámkontingenst árverés útján is eloszthatja. A negyedik évtől kezdődően e vámkontingenst az érkezési sorrend elve alapján kell kezelni. |
|
(e) |
E vámkontingens a következő vámtarifaszámok alá besorolt származó árukra alkalmazandó: 0405.10.01, 0405.10.99, 0405.20.01 és 0405.90.99. |
10. Sajt, frissen, reszelve vagy őrölve és ömlesztve
|
(a) |
Mexikó engedélyezi az e) pontban szereplő tarifacsoportok alá besorolt származó áruknak az összesített mennyiséget nem meghaladó mennyiségű behozatalát a b) pontban megállapított preferenciális vám mellett. Az e bekezdésben meghatározott vámkontingens Mexikónak a 2-A-2. függelékben (Mexikó vámlebontási menetrendje) foglalt vámlebontási menetrendjében a „TRQ-FC” jelzéssel szerepel. |
|
(b) |
E vámkontingens keretében az egyes években a következőkben megadott összesített mennyiségek alkalmazandók az e) pontban felsorolt származó áruk Mexikóba való vámmentes belépése tekintetében:
|
|
(c) |
A b) pontban meghatározott összesített mennyiségeken felül belépő származó árukra a 2-A-2. függelékben (Mexikó vámlebontási menetrendje) meghatározott alapvámtétel vonatkozik. |
|
(d) |
E megállapodás hatálybalépését követően legfeljebb három évig Mexikó e vámkontingenst árverés útján is eloszthatja. A negyedik évtől kezdődően e vámkontingenst kezelése az érkezési sorrend elve alapján kell kezelni. |
|
(e) |
E vámkontingens a következő vámtarifaszámok alá besorolt származó árukra alkalmazandó: 0406.10.01, 0406.20.01, 0406.30.01 és 0406.30.99. |
11. Más sajt
|
(a) |
Mexikó engedélyezi az e) pontban szereplő tarifacsoportok alá besorolt származó áruknak az összesített mennyiséget nem meghaladó mennyiségű behozatalát a b) pontban megállapított preferenciális vám mellett. Az e bekezdésben meghatározott vámkontingens Mexikónak a 2-A-2. függelékben (Mexikó vámlebontási menetrendje) foglalt vámlebontási menetrendjében a „TRQ-OC” jelzéssel szerepel. |
|
(b) |
E vámkontingens keretében az egyes években a következőkben megadott összesített mennyiségek alkalmazandók az e) pontban felsorolt származó áruk Mexikóba való vámmentes belépése tekintetében:
|
|
(c) |
A b) pontban meghatározott összesített mennyiségeken felül belépő származó árukra a 2-A-2. függelékben (Mexikó vámlebontási menetrendje) meghatározott alapvámtétel vonatkozik. |
|
(d) |
E megállapodás hatálybalépését követően legfeljebb három évig Mexikó ezt a vámkontingenst árverés útján is eloszthatja. A negyedik évtől kezdődően e vámkontingenst az érkezési sorrend elve alapján kell kezelni. |
|
(e) |
E vámkontingens a következő vámtarifaszámok alá besorolt származó árukra alkalmazandó: 0406.90.04, 0406.90.05, 0406.90.06 és 0406.90.99. |
12. Friss őszibarack
|
(a) |
Mexikó engedélyezi a d) pontban szereplő tarifacsoportok alá besorolt származó áruknak az összesített mennyiséget nem meghaladó mennyiségű behozatalát a b) pontban megállapított preferenciális vám mellett. Az e bekezdésben meghatározott vámkontingens Mexikónak a 2-A-2. függelékben (Mexikó vámlebontási menetrendje) foglalt vámlebontási menetrendjében a „TRQ-FP” jelzéssel szerepel. |
|
(b) |
E vámkontingens keretében az egyes években a következőkben megadott összesített mennyiségek alkalmazandók a d) pontban felsorolt származó áruk Mexikóba való vámmentes belépése tekintetében:
|
|
(c) |
A b) pontban meghatározott összesített mennyiségeken felül belépő származó árukra a 2-A. melléklet B. szakasza (Alapvámtétel és szakaszolási kategóriák) (3) bekezdésének j) pontjával összhangban meghatározott preferenciális vámtétel alkalmazandó az „MX-R2” jelzéssel jelölt tarifacsoportok tekintetében. |
|
(d) |
E vámkontingens a 0809.30.02 vámtarifaszám alá besorolt származó árukra alkalmazandó. |
13. Kávé
|
(a) |
Mexikó engedélyezi a d) pontban szereplő tarifacsoportok alá besorolt származó áruknak az összesített mennyiséget nem meghaladó mennyiségű behozatalát a b) pontban megállapított preferenciális vám mellett, feltéve, hogy a szóban forgó áruk megfelelnek a 3-A. melléklet (Termékspecifikus származási szabályok) C. szakaszában (Különös rendelkezések a termékspecifikus származási szabályokról) meghatározott termékspecifikus származási szabályoknak. Az e bekezdésben meghatározott vámkontingens Mexikónak a 2-A-2. függelékben (Mexikó vámlebontási menetrendje) foglalt vámlebontási menetrendjében a „TRQ-CFB” jelzéssel szerepel. |
|
(b) |
E vámkontingens keretében az egyes években a következőkben megadott összesített mennyiségek alkalmazandók a d) pontban felsorolt származó áruk Mexikóba való vámmentes belépése tekintetében:
|
|
(c) |
Ahhoz, hogy a b) pontban meghatározott mennyiségeken felül belépő származó árukra a 2-A. melléklet B. szakasza (Alapvámtétel és szakaszolási kategóriák) (3) bekezdésének k) pontjával összhangban meghatározott preferenciális vámtétel vonatkozzon az „MX-R3” jelzéssel jelölt 0901.21.01 és 0901.22.01 tarifacsoport, valamint a 2-A. melléklet B. szakasza (Alapvámtétel és szakaszolási kategóriák) (3) bekezdésének d) pontjával összhangban meghatározott preferenciális vámtétel a „7” jelzéssel jelölt 0901.12.01, 0901.90.01 és 0901.90.99 tarifacsoport tekintetében, az említett származó áruknak meg kell felelniük a 3-A. mellékletben (Termékspecifikus származási szabályok) meghatározott specifikus származási szabályoknak. |
|
(d) |
E vámkontingens a következő vámtarifaszámok alá besorolt származó árukra alkalmazandó: 0901.12.01, 0901.21.01, 0901.22.01, 0901.90.01 és 0901.90.99. |
14. Tejtermékeken alapuló készítmény, amelynek tejszilárdanyag-tartalma 10 tömegszázaléknál magasabb, de legfeljebb 50 tömegszázalék
|
(a) |
Mexikó engedélyezi az e) pontban szereplő tarifacsoportok alá besorolt származó áruknak az összesített mennyiséget nem meghaladó mennyiségű behozatalát a b) pontban megállapított preferenciális vám mellett. Az e bekezdésben meghatározott vámkontingens Mexikónak a 2-A-2. függelékben (Mexikó vámlebontási menetrendje) foglalt vámlebontási menetrendjében a „TRQ-DP1” jelzéssel szerepel. |
|
(b) |
E vámkontingens keretében az egyes években a következőkben megadott összesített mennyiségek alkalmazandók az e) pontban felsorolt származó áruk Mexikóba való vámmentes belépése tekintetében:
|
|
(c) |
A b) pontban meghatározott összesített mennyiségeken felül belépő származó árukra a 2-A-2. függelékben (Mexikó vámlebontási menetrendje) meghatározott alapvámtétel vonatkozik. |
|
(d) |
Mexikó az e megállapodás hatálybalépését követő legfeljebb öt évig e vámkontingenst árverés útján is eloszthatja. A hatodik évtől kezdődően e vámkontingenst az érkezési sorrend elve alapján kell kezelni. |
|
(e) |
E vámkontingens a 1901.90.03 vámtarifaszám alá besorolt származó árukra alkalmazandó. |
15. Tejtermékeken alapuló készítmény, amelynek tejszilárdanyag-tartalma 50 tömegszázaléknál magasabb
|
(a) |
Mexikó engedélyezi az e) pontban szereplő tarifacsoport alá besorolt származó áruknak az összesített mennyiséget nem meghaladó mennyiségű behozatalát a b) pontban megállapított preferenciális vám mellett. Az e bekezdésben meghatározott vámkontingens Mexikónak a 2-A-2. függelékben (Mexikó vámlebontási menetrendje) foglalt vámlebontási menetrendjében a „TRQ-DP2” jelzéssel szerepel. |
|
(b) |
E vámkontingens keretében az egyes években a következőkben megadott összesített mennyiségek alkalmazandók az e) pontban felsorolt származó áruk Mexikóba való vámmentes belépése tekintetében:
|
|
(c) |
A b) pontban meghatározott összesített mennyiségeken felül belépő származó árukra a 2-A-2. függelékben (Mexikó vámlebontási menetrendje) meghatározott alapvámtétel vonatkozik. |
|
(d) |
Mexikó az e megállapodás hatálybalépését követő legfeljebb öt évig ezt a vámkontingenst árverés útján is eloszthatja. A hatodik évtől kezdődően e vámkontingenst az érkezési sorrend elve alapján kell kezelni. |
|
(e) |
E vámkontingens a 1901.90.05 vámtarifaszám alá besorolt származó árukra alkalmazandó. |
16. Kávékivonat, -esszencia és -koncentrátum és ezeken alapuló készítmények
|
(a) |
Mexikó engedélyezi a d) pontban szereplő tarifacsoportok alá besorolt származó áruknak az összesített mennyiséget nem meghaladó mennyiségű behozatalát a b) pontban megállapított preferenciális vám mellett, feltéve, hogy a szóban forgó áruk megfelelnek a 3-A. melléklet (Termékspecifikus származási szabályok) C. szakaszában (Különös rendelkezések a termékspecifikus származási szabályokról) meghatározott termékspecifikus származási szabályoknak. Az e bekezdésben meghatározott vámkontingens Mexikónak a 2-A-2. függelékben (Mexikó vámlebontási menetrendje) foglalt vámlebontási menetrendjében a „TRQ-CFS” jelzéssel szerepel. |
|
(b) |
E vámkontingens keretében az egyes években a d) pontban felsorolt származó áruknak a következőkben megadott összesített mennyiségeket nem meghaladó mennyiségű behozatalára alkalmazható a 2-A. melléklet B. szakasza (Alapvámtétel és szakaszolási kategóriák) (3) bekezdésének d) pontjával összhangban meghatározott preferenciális vámtétel:
|
|
(c) |
Ahhoz, hogy a b) pontban meghatározott mennyiségeken felül belépő származó árukra továbbra is a 2-A. melléklet B. szakasza (Alapvámtétel és szakaszolási kategóriák) (3) bekezdésének d) pontjával összhangban meghatározott preferenciális vámtétel vonatkozzon, az említett származó áruknak meg kell felelniük a 3-A. mellékletben (Termékspecifikus származási szabályok) meghatározott specifikus származási szabályoknak. |
|
(d) |
E vámkontingens a következő vámtarifaszámok alá besorolt származó árukra alkalmazandó: 2101.11.01, 2101.11.02, 2101.11.99, 2101.12.01 és 2101.30.01. |
17. Fagylalt
|
(a) |
Mexikó engedélyezi az e) pontban szereplő tarifacsoport alá besorolt származó áruknak az összesített mennyiséget nem meghaladó mennyiségű behozatalát a b) pontban megállapított preferenciális vám mellett. Az e bekezdésben meghatározott vámkontingens Mexikónak a 2-A-2. függelékben (Mexikó vámlebontási menetrendje) foglalt vámlebontási menetrendjében a „TRQ-IC” jelzéssel szerepel. |
|
(b) |
Az e) pontban felsorolt származó áruk összesített mennyisége, amely e vámkontingens keretében évente vámmentesen beléptethető Mexikóba, a következő:
|
|
(c) |
A b) pontban meghatározott összesített mennyiségeken felül belépő származó árukra a 2-A-2. függelékben (Mexikó vámlebontási menetrendje) meghatározott alapvámtétel vonatkozik. |
|
(d) |
Mexikó e vámkontingenst árverés útján is eloszthatja. |
|
(e) |
E vámkontingens a 2105.00.01. vámtarifaszám alá besorolt származó árukra alkalmazandó. |
|
1. |
A B. szakasz (Vámkontingensek) (1), (2), (3) és (4) bekezdésében meghatározott vámkontingensek tekintetében a következő átváltási együtthatókat kell alkalmazni a termék súlyának hasítottsúly-egyenértékre történő átváltásakor:
|
2-B. MELLÉKLET
AZ ÁTALAKÍTOTT ÁRUK FOGALOMMEGHATÁROZÁSÁBÓL KIZÁRT ÁRUK JEGYZÉKE
Az átalakított áruk fogalommeghatározásából ki vannak zárva a harmonizált rendszer alábbi vámtarifaszámai vagy alszámai alá besorolt áruk: 8413 60 , 8413 70 , 8414 30 –8414 60 , 8415, 8418, 8419 11 , 8419 19 , 8421, 8422, 8443, 8450, 8451, 8452 10 , 8471, 8481 80 , 8481 90 , 8483, 8501, 8502, 8504, 8508–8510, 8515–8519, 8521 10 , 8521 90 , 8522 10 , 8522 90 , 8525 60 –8525 80 , 8527, 8528, 8535, 8536 10 , 8536 20 , 8539, 8544, 8701–8706, 8708, 9018 19 , 9019 20 , és 9028 30 .
2-C. MELLÉKLET
MEXIKÓRA VONATKOZÓ IMPORT- ÉS EXPORTKORLÁTOZÁSOK ALÓLI KIVÉTELEK
1.
Mexikó fenntarthatja az alábbiakban részletezett intézkedéseket, feltéve, hogy az említett intézkedések nem nyújtanak kedvezőbb elbánást egy harmadik országnak sem, még olyan harmadik országnak sem, amellyel Mexikó megállapodást kötött a 1994. évi Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) XXIV. cikkével és az 1994. évi GATT XXIV. cikkének értelmezéséről szóló egyetértési megállapodással összhangban.
2.
Az egyértelműség érdekében: e melléklet egyetlen rendelkezése sem érinti a Felek WTO-megállapodásból eredő jogait és kötelezettségeit az e mellékletben felsorolt bármely intézkedés tekintetében (1).
3.
Az adott HR-kód mellett szereplő megnevezések csak hivatkozásként vannak megadva.
4.
A 2.9. cikk (Import- és exportkorlátozások) nem alkalmazandó a következőkre:|
(a) |
a Mexikó Hivatalos Lapjában (Diario Oficial de la Federación) 2025. március 18-án közzétett, a szénhidrogén-ágazatról szóló törvény (Ley del Sector de Hidrocarburos) 76. cikke szerinti korlátozások, a Mexikó Hivatalos Lapjában (Diario Oficial de la Federación) 2014. október 31-én közzétett, a szénhidrogénekre vonatkozó törvény harmadik címében említett tevékenységekről szóló rendelet (Reglamento de las actividades a que se refiere el Título Tercero de la Ley de Hidrocarburos) 51. cikke szerinti korlátozások, és a Mexikó Hivatalos Lapjában (Diario Oficial de la Federación) 2014. december 29-én közzétett, az Energiaügyi Minisztérium behozatali és kiviteli engedélyéhez kötött szénhidrogén- és kőolajtermékek osztályozását és kodifikációját létrehozó megállapodás (Acuerdo por el que se establece la clasificación y codificación de Hidrocarburos y Petrolíferos cuya importación y exportación está sujeta a Permiso Previo por parte de la Secretaría de Energía), valamint az említett megállapodásnak a Mexikó Hivatalos Lapjában (Diario Oficial de la Federación) 2007. június 18-án és 2012. június 29-én közzétett, a behozatali és kiviteli vámokról szóló általános törvény (Tarifa de la Ley de los Impuestos Generales de Importación y de Exportación) szerinti mexikói vámtarifajegyzékben foglalt, a következő vámtarifa-számokkal ellátott árucikkek Mexikóból történő kiviteléről szóló, bármely későbbi módosítása:
|
|
(b) |
a használt gumi légabroncsok, használt ruházat, használt járművek és használt, gépjárműmotorral felszerelt alvázak Mexikóba történő behozatalára vonatkozó tilalmak vagy korlátozások, amelyeket azon megállapodás 2.2.1. mellékletének 1.(I) és 5. bekezdése határoz meg, amelynek révén a Gazdasági Minisztérium megállapítja a nemzetközi kereskedelemre vonatkozó szabályokat és általános kritériumokat (Acuerdo por el que la Secretaría de Economía emite reglas y criterios de carácter general en materia de Comercio Exterior), közzétéve 2012. december 31-én Mexikó Hivatalos Lapjában (Diario Oficial de la Federación); és |
|
(c) |
a nyers gyémántok (HR-kód: 7102.10, 7102.21 és 7102.31) behozatalára és kivitelére vonatkozó korlátozások a kimberley-i folyamat tanúsítási rendszere értelmében; a tanúsítási rendszert az Interlakeni nyilatkozattal hozták létre, amelynek elfogadására 2002. november 5-én került sor a nyers gyémántokra vonatkozó kimberley-i folyamat tanúsítási rendszerének miniszteri találkozóján. |
(1) A Felek elismerik, hogy e mellékletnek tükröznie kell a WTO-vizsgálóbizottságok vagy a WTO Fellebbezési Testülete e mellékletben szereplő intézkedésre vonatkozó megállapításait.
2-D. MELLÉKLET
AZ IGAZGATÁSI EGYÜTTMŰKÖDÉSRE VONATKOZÓ EGYEDI RENDELKEZÉSEK
1.
A Felek együttműködnek az árukereskedelemről szóló 2. fejezet (Árukereskedelem) alapján biztosított preferenciális tarifális elbánáshoz kapcsolódó vámjogszabályok megsértése elleni küzdelemben, a származási szabályok és származási eljárásokról szóló 3. fejezettel, valamint a 4.11. cikk (Vámügyi együttműködés és kölcsönös igazgatási segítségnyújtás) (3) bekezdésében említett, vámügyekben történő kölcsönös igazgatási segítségnyújtásról szóló melléklettel összhangban.
2.
A vámügyekben történő kölcsönös igazgatási segítségnyújtásról szóló mellékletben foglalt fogalommeghatározások alkalmazandók e mellékletre.
3.
A (4)–(8) bekezdésben meghatározott eljárás akkor alkalmazandó, ha valamelyik Fél objektív és ellenőrizhető információk alapján – beleértve a származás ellenőrzésének vagy a segítségnyújtás iránti megkereséseknek, valamint szükség esetén a vizsgálati látogatásoknak az eredményeit is – megállapította, hogy:|
(a) |
a 2. fejezet (Árukereskedelem) alapján biztosított preferenciális tarifális elbánással kapcsolatos vámjogszabályok többszöri megsértésére került sor; vagy |
|
(b) |
a vámjogszabályokat sértő műveletek esetében a másik Fél ismételten megtagadja vagy más módon nem teljesíti az (1) bekezdésben említett kötelezettségek bármelyikét. |
4.
Az a Fél, amely a (3) bekezdésben említett megállapítást tett, a kérdést a vámüggyel, a kereskedelmi eljárások egyszerűsítésével és a származási szabályokkal foglalkozó albizottság elé terjeszti azzal a céllal, hogy mindkét Fél számára elfogadható megoldást találjanak.
5.
Amennyiben a Felek a kérdés (4) bekezdéssel összhangban történő felvetését követő három hónapon belül nem jutnak elfogadható megoldásra, a megállapítást tevő Fél értesítheti a vegyes bizottságot, és az összes vonatkozó információ alapján konzultációt kezdeményezhet annak érdekében, hogy mindkét Fél számára elfogadható megoldást találjanak.
6.
Ha a Felek az (5) bekezdésben említett értesítést követő három hónapon belül nem találnak elfogadható megoldást, a vegyes bizottság határozatot hozhat az érintett árukra vonatkozó preferenciális tarifális elbánás ideiglenes visszavonásáról.
7.
Amennyiben a preferenciális tarifális elbánásnak a vegyes bizottság által eldöntött ideiglenes visszavonása hatékonyan megelőzi az (1) bekezdésben említett vámjogszabályokat sértő műveleteket, a megállapítást tevő Fél visszavonja a vámjogszabályok betartásának biztosítása érdekében elfogadott intézkedéseket.
8.
Az ideiglenes visszavonás a vámjogszabályokat sértő műveletek megakadályozásához szükséges időtartamra, de legfeljebb hat hónapra alkalmazandó. Amennyiben az eredeti felfüggesztés alapjául szolgáló körülmények a hat hónapos időszak lejártakor is fennállnak, a vegyes bizottság határozhat a visszavonás meghosszabbításáról. Minden ideiglenes felfüggesztés megszűnik legkésőbb az eredeti felfüggesztéstől számított két év elteltével, kivéve, ha a vegyes bizottság úgy határoz, hogy az eredeti felfüggesztést indokoló feltételektovábbra is fennállnak.
9.
Az egyes Felek belső eljárásaikkal összhangban közzéteszik a vegyes bizottságnak az e melléklet szerinti ideiglenes visszavonásra vonatkozó határozatát, valamint a kereskedőknek szóló egyéb hirdetményeket vagy értesítéseket.
2-E. MELLÉKLET
BORÁSZATI TERMÉKEKRE ÉS SZESZES ITALOKRA VONATKOZÓ RELEVÁNS INTÉZKEDÉSEK
A. RÉSZ
MEXIKÓ BORÁSZATI ELJÁRÁSAI ÉS KORLÁTOZÁSAI, VALAMINT TERMÉKMEGHATÁROZÁSOK
A 2.22. cikk (Borászati eljárások) (1) bekezdésének a) és b) pontjában említett termékmeghatározásokra, valamint borászati eljárásokra és korlátozásokra vonatkozó jogszabályok és rendeletek a következők:
|
(a) |
törvények és rendeletek:
|
|
(b) |
Normas Oficiales Mexicanas (hivatalos mexikói szabványok, a továbbiakban: NOM):
|
|
(c) |
Normas Mexicanas (mexikói szabványok):
|
B. RÉSZ
AZ EURÓPAI UNIÓ BORÁSZATI ELJÁRÁSAI ÉS KORLÁTOZÁSAI, CÍMKÉZÉS ÉS TERMÉKMEGHATÁROZÁSOK
|
1. |
A 2.22. cikk (Borászati eljárások) (2) bekezdésének a) pontjában és (2) bekezdésének b) pontjában említett európai uniós jogszabályok és rendeletek:
|
|
2. |
Jogszabályok és rendeletek a borászati módszerekkel és korlátozásokkal kapcsolatban:
|
C. RÉSZ
A BOROK CÍMKÉZÉSE
|
1. |
Az e rész (2) és (3) bekezdésében szereplő jegyzékek meghatározzák a 2.23. cikk (Borászati termékek és szeszes italok címkézése) (8) bekezdésével összhangban a maradékcukor határértékei tekintetében a csendes borok és pezsgők esetében használandó feliratokat. |
|
2. |
A csendes borokra vonatkozó feliratok:
|
|
3. |
Pezsgőkre vonatkozó feliratok:
|
D. RÉSZ
DOKUMENTÁCIÓ ÉS TANÚSÍTÁS
|
1. |
A 2.24. cikk (Borászati termékek és szeszes italok tanúsítása) (1) bekezdése értelmében a Felek engedélyezik a borászati termékek területükre történő behozatalát az e részben szereplő, az importtanúsítási dokumentumokra és az analitikai bizonylatra vonatkozó szabályokkal összhangban. |
|
2. |
A bornak az egyik Fél területére történő behozatalára vonatkozó követelmények teljesítését az importáló Fél illetékes hatóságai számára a következő dokumentumok bemutatásával kell igazolni:
|
(1) EU HL L 347., 2013.12.20., 671. o.
(2) EU HL L 193., 2009.7.24., 1. o.
(3) EU HL L 9., 2019.1.11., 2. o.
2-F. MELLÉKLET
GYÓGYSZEREK
1.
Az egyes Felek eleget tesznek a kereskedelem technikai akadályairól szóló megállapodásban meghatározott kötelezettségeknek azon forgalombahozatali engedély, értesítési eljárás vagy egyéb szabályozási követelmények tekintetében, amelyeket valamelyik Fél készít elő, fogad el vagy alkalmaz a gyógyszeripari termékekre, és amelyek nem tartoznak a műszaki előírás vagy a megfelelőségértékelési eljárás meghatározásának hatálya alá.
2.
Az egyes Felek a gyógyszeripari termékekre és orvostechnikai eszközökre vonatkozó nemzetközi szabványokat, gyakorlatokat és iránymutatásokat – beleértve az Egészségügyi Világszervezet (WHO), a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD), az emberi felhasználásra szánt gyógyszerekre vonatkozó technikai követelmények harmonizációjával foglalkozó nemzetközi tanács (ICH) és a Gyógyszerfelügyeleti Egyezmény és a Gyógyszerfelügyeleti Együttműködési Rendszer (PIC/S) által kidolgozottakat is – műszaki előírásaik alapjaként használják, kivéve azokban a tudományos és műszaki információkkal kellően alátámasztott esetekben, amelyekben az ilyen nemzetközi szabványok, gyakorlatok vagy iránymutatások nem volnának hatékonyak, vagy alkalmatlanok volnának a kitűzött jogszerű célok elérésére.
3.
A Felek elismerik, hogy a (2) bekezdésben említett illetékes testületekben való teljes körű részvételük megkönnyíti az egymás közötti szabályozási együttműködést. A Felek törekednek arra, hogy a jövőben határozatot hozzanak a helyes gyártási gyakorlatokról szóló kölcsönös elismerési megállapodás megkötéséről. Ebben az összefüggésben a Felek elismerik annak fontosságát, hogy a nemzetközi szabványok végrehajtása terén jó eredményeket mutassanak fel, és kölcsönös bizalmat építsenek. Az Árukereskedelmi Bizottság kétévente összeül, hogy nyomon kövesse az elért eredményeket. Az említett üléseken a Felek megvitatják saját szabályozási keretük fejlesztését és az információcsere védelmének módját. A Felek párbeszédet kezdeményeznek az ellenőrzési eljárások megvitatása és a kölcsönös elismerésről szóló megállapodás által elérhető megtakarítások értékelése céljából.
2-G. MELLÉKLET
GÉPJÁRMŰVEK ÉS BERENDEZÉSEK, VALAMINT EZEK ALKATRÉSZEI
1.
E melléklet azon szabványokra, műszaki előírásokra és megfelelőségértékelési eljárásokra alkalmazandó, amelyeket valamely Fél a központi kormányzat szintjén fogadott el vagy tart fenn az új gépjárművek vagy az új gépjárművekberendezéseinek biztonságával és kibocsátásával kapcsolatban, saját törvényeinek és rendeleteinek meghatározása szerint.
2.
A Felek törekednek a kereskedelem szükségtelen akadályainak felszámolására és a szabályozási együttműködés fokozására a 9. fejezettel (A kereskedelem technikai akadályai) összhangban, elismerve ugyanakkor az egyes Felek jogát arra, hogy meghatározzák az egészség, a biztonság, a környezetvédelem és a fogyasztóvédelem kívánt szintjét.
Piacra jutás
|
3. |
Mindegyik Fél elfogadja a piacán a jogszabályaiban és egyéb rendelkezéseiben meghatározott új gépjárműveket vagy új gépjármű-berendezéseket, feltéve, hogy a gyártó az importáló Fél alkalmazandó eljárásainak megfelelően tanúsította, hogy a jármű vagy a berendezés megfelel az importáló Fél területén alkalmazandó biztonsági szabványoknak és műszaki előírásoknak (1). |
|
4. |
A Felek elismerik, hogy Mexikó a NOM-194-SCFI és NOM-042-SEMARNAT műszaki előírásába beépítette az Európai Unió és az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottságának (ENSZ EGB) műszaki előírásait, beleértve a 2-G-1. függelékben (A Mexikó által elfogadott tanúsítványok és vizsgálati jelentések) felsorolt, vonatkozó vizsgálati jelentéseiket és típusbizonyítványaikat is. |
|
5. |
Mexikó fenntartja a jogot arra, hogy módosítsa NOM-194-SCFI és NOM- 042- SEMARNAT műszaki előírásait, beleértve az Európai Unió vagy az ENSZ EGB műszaki előírásainak beépítését is Az ilyen módosítások bevezetése során Mexikó tájékoztatja az Európai Uniót, és kérésre tájékoztatást ad az említett módosítások indokáról. Mexikó továbbra is elismeri a 2-G-1. függelékben (A Mexikó által elfogadott tanúsítványok és vizsgálati jelentések jegyzéke) felsorolt műszaki előírásokat, valamint azok aktualizálásait, kivéve, ha az ilyen elismerés a bevezetett módosításoknál alacsonyabb szintű biztonságot vagy környezetvédelmet biztosítana, vagy veszélyeztetné az USMCA szerinti kötelezettségvállalások bármelyikét vagy sértené Mexikó jogos politikai célkitűzéseit. |
|
6. |
Minden olyan alkalommal, amikor Mexikó felülvizsgálja a gépjárművek és berendezéseik jóváhagyására vonatkozó műszaki előírásait, a Felek törekednek arra, hogy a 9. fejezet (A kereskedelem technikai akadályai) vonatkozó rendelkezéseivel összhangban konzultáljanak egymással annak megállapítása érdekében, hogy a 2-G-2. függelékben (A kiegészítő tanúsítványok vagy vizsgálati jelentések jegyzéke) felsorolt műszaki előírások felvehetők-e a 2-G-1. függelékbe (A Mexikó által elfogadott tanúsítványok és vizsgálati jelentések jegyzéke). |
|
7. |
Mindegyik Fél törekszik arra, hogy engedélyezze az importáló Fél által még nem szabályozott új technológiát vagy új funkciót tartalmazó termékek behozatalát és forgalomba hozatalát, kivéve, ha tudományos vagy műszaki információk alapján megalapozott kétségei vannak a termék biztonságosságával kapcsolatban, mely kétségek alapját olyan tudományos vagy műszaki információk képezik, melyek szerint ez az új technológia vagy új funkció kockázatot jelent az emberi egészségre, a biztonságra vagy a környezetre. A behozatalt és a forgalombahozatalt elutasító Fél a másik Felet a lehető legrövidebb időn belül tájékoztatja döntéséről. |
|
8. |
Egyik Fél sem semmisítheti meg vagy nem csökkentheti az érintett termékekre vonatkozó szabályozási intézkedések révén az e melléklet alapján a másik Fél számára biztosított előnyöket. Ez a kötelezettség nem érinti a Felek azon jogát, hogy a biztonság, a környezet vagy a közegészség védelme érdekében szükséges intézkedéseket fogadjanak el. |
Közös együttműködés
|
9. |
A Felek az Árukereskedelmi Bizottság keretében együttműködnek és információt cserélnek az e melléklet végrehajtása szempontjából lényeges kérdésekről. |
|
10. |
A szabályozási konvergencia előmozdítása céljából a Felek a lehetséges mértékben információt cserélnek a gépjárművek biztonságával és a környezetvédelemmel kapcsolatos műszaki előírásaikról. |
|
11. |
A 2-G-1. (A Mexikó által elfogadott tanúsítványok és vizsgálati jelentések jegyzéke) és a 2-G-2. (A kiegészítő bizonyítványok vagy vizsgálati jelentések jegyzéke) függelék e melléklet szerves részét képezi. |
(1) Az egyértelműség érdekében: e bekezdés egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, mint amely megakadályozná a Feleket abban, hogy saját piacukon egy harmadik ország biztonsági és kibocsátási előírásaival összhangban tanúsított új gépjárműveket vagy új gépjármű-berendezéseket is elfogadjanak, vagy hogy megköveteljék az egyik Fél által e megállapodás hatálybalépésének napján érvényben tartott bármely meglévő gépjármű-biztonsági és kibocsátási előírásnak való megfelelés igazolását.
2-G-1. függelék
A MEXIKÓ ÁLTAL ELFOGADOTT TANÚSÍTVÁNYOK ÉS VIZSGÁLATI JELENTÉSEK JEGYZÉKE
A mexikói NOM-194-SCFI és NOM-042- SEMARNAT műszaki előírásába foglalt, a 2-G. melléklet (3) bekezdésében említett európai uniós és ENSZ-EGB műszaki előírások jegyzéke:
|
Követelmény |
Uniós irányelvek vagy rendeletek (1) |
ENSZ EGB-előírások |
|
Fejtámla (fejtámasz) |
78/932/EGK vagy 74/408/EGK irányelv |
25. vagy 17. számú ENSZ EGB-előírás |
|
Biztonsági övek és utasbiztonsági rendszerek |
76/115/EGK vagy 77/541/EGK irányelv |
14. vagy 16. számú ENSZ EGB-előírás 10. számú kiegészítés |
|
Kezelőszervek, visszajelző lámpák és kijelzők |
78/316/EGK irányelv |
121. számú ENSZ EGB-előírás |
|
Visszapillantó tükrök |
71/127/EGK |
46. számú ENSZ EGB-előírás |
|
Ülésszilárdság |
78/932/EGK vagy 74/408/EGK irányelv |
17. számú ENSZ EGB-előírás (25. számú csak a fejtámlára, 17. számú a teljes ülésekre) |
|
Gumiabroncsok |
458/2011/EU rendelet |
30. számú ENSZ EGB-előírás – (gépjárművek és pótkocsijuk gumiabroncsairól) vagy az 54. számú ENSZ EGB-előírás (a haszonjárművek és pótkocsijaik gumiabroncsairól) |
|
Fényszórók |
76/761/EGK, 76/756/EGK vagy 76/758/EGK irányelv |
48. számú ENSZ EGB-előírás: világító- és fényjelző berendezések (M, N és O) vagy 112. számú ENSZ EGB-előírás: aszimmetrikus fényszórók (izzólámpák) beépítése |
|
Figyelmeztető lámpák, várakozást jelző lámpák |
76/756/EGK vagy 77/540/EGK irányelv |
48. vagy 06. vagy 77. számú ENSZ EGB-előírás |
|
Féklámpák |
76/758/EGK vagy 76/756/EGK irányelv |
48. vagy 07. számú ENSZ EGB-előírás |
|
Hátsó rendszámtáblát megvilágító lámpa |
76/756/EGK vagy 76/760/EGK irányelv |
04. vagy 48. számú ENSZ EGB-előírás |
|
Méretjelző-, elülső/hátsó-, oldalsó helyzetjelző lámpák és féklámpák (M, N és O) |
76/756/EGK vagy 76/758/EGK irányelv |
48. vagy 07. számú ENSZ EGB-előírás |
|
Tolatólámpa |
77/539/EGK vagy 76/756/EGK irányelv |
48. vagy 23. számú ENSZ EGB-előírás |
|
Irányjelző lámpák |
76/758/EGK, 76/759/EGK vagy 76/756/EGK irányelv |
48. vagy 06. számú ENSZ EGB-előírás |
|
Fényvisszaverő eszközök |
76/756/EGK vagy 76/757/EGK irányelv |
48. vagy 03. számú ENSZ EGB-előírás |
|
Szélvédő-jégmentesítő és -párátlanító Fűtésrendszerek |
78/317/EGK vagy 672/2010/EGK irányelv |
122. számú ENSZ EGB-előírás |
|
Szélvédőtörlő és szélvédőmosó rendszerek |
78/318/EGK vagy 94/68/EGK irányelv vagy 1008/2010/EU rendelet |
|
|
Fék (üzemi és kézifék) |
71/320/EGK irányelv |
13. számú ENSZ EGB-előírás (M, N és O fékkategóriák) vagy 13H. számú ENSZ EGB-előírás (fékezés (személygépkocsik)) |
|
Biztonsági üveg |
92/22/EGK irányelv |
43. számú ENSZ EGB-előírás |
|
Sebességmérő |
75/443/EGK irányelv |
39. számú ENSZ EGB-előírás |
|
Utasok védelme frontális ütközés esetén |
96/79/EGK irányelv |
94. számú ENSZ EGB-előírás |
|
Utasok védelme oldalirányú ütközés esetén |
96/27/EGK irányelv |
95. számú ENSZ EGB-előírás |
|
Blokkolásgátló rendszer (ABS) és fejlett vészfékező rendszer (AEBS) |
347/2012/EU vagy (EU) 2015/562 rendelet |
13. vagy 13H. vagy 131. számú ENSZ EGB-előírás |
|
Biztonsági öv bekapcsolására figyelmeztető jelzés |
76/115/EGK vagy 77/541/EGK irányelv |
16. számú ENSZ EGB-előírás |
|
Szikragyújtású, kompressziós gyújtású, LPG, CNG-üzemű jármű kibocsátása |
2002/80/EK irányelv (Euro IV, könnyűgépjármű) |
49. számú ENSZ EGB-előírás |
|
(1) A hatályon kívül helyezett irányelvekre vagy rendeletekre való hivatkozást – amennyiben az ilyen rendeletek vagy irányelvek hatóköre és lényege megegyezik az azokat követő jogszabályokéval – az azokat követő irányelvekre vagy rendeletekre való hivatkozásként kell érteni, kivéve a kibocsátásra vonatkozó rendeletek esetében, amelyek közül Mexikó csak az e jegyzékben említetteket fogadja el. |
||
(1) A hatályon kívül helyezett irányelvekre vagy rendeletekre való hivatkozást – amennyiben az ilyen rendeletek vagy irányelvek hatóköre és lényege megegyezik az azokat követő jogszabályokéval – az azokat követő irányelvekre vagy rendeletekre való hivatkozásként kell érteni, kivéve a kibocsátásra vonatkozó rendeletek esetében, amelyek közül Mexikó csak az e jegyzékben említetteket fogadja el.
2-G-2. függelék
A KIEGÉSZÍTŐ BIZONYÍTVÁNYOK VAGY VIZSGÁLATI JELENTÉSEK JEGYZÉKE
A Felek e melléklet 6. pontjával összhangban mérlegelik, hogy a 2-G-1. függeléket (A Mexikó által elfogadott tanúsítványok és vizsgálati jelentések jegyzéke) kibővítik az Európai Unió irányelveiben vagy rendeleteiben, illetve az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának előírásaiban előírt tanúsítványokkal és vizsgálati jelentésekkel az alábbi különböző gépjármű-kategóriákra vonatkozó jegyzékekben részletezett műszaki előírásokkal kapcsolatban:
|
(a) |
M és N kategóriájú járművek: személygépkocsi, kisteherautó, buszok, tehergépjárművek és felszerelései
|
|
(b) |
L jármű-kategória: motorkerékpárok, robogók, kvadok és felszerelései
|
|
(c) |
T és C kategóriájú járművek: mezőgazdasági traktorok és felszereléseik
|
3-A. MELLÉKLET
TERMÉKSPECIFIKUS SZÁRMAZÁSI SZABÁLYOK
A. SZAKASZ
BEVEZETŐ MEGJEGYZÉSEK
1. megjegyzés
Általános elvek
|
1.1 |
E szakasz fekteti le az e melléklet B. és C. szakaszában szereplő feltételek alkalmazásának szabályait, a 3.2. cikk (Általános követelmények) (1) bekezdése c) pontjának rendelkezései szerint. |
|
1.2 |
E melléklet alkalmazásában azon követelmények, amelyek alapján a 3.2. cikk (Általános követelmények) (1) bekezdésének c) pontjával összhangban egy termék származónak tekinthető, a következők: a tarifális besorolás változása, a termelési folyamat, a nem származó anyagok maximális értéke vagy tömege, vagy az e mellékletben meghatározott bármely egyéb követelmény. |
|
1.3 |
Egy termékspecifikus származási szabályban a tömegre történő hivatkozás az anyag vagy a termék nettó tömegét jelenti, a csomagolás tömege nélkül. |
2. megjegyzés:
A termékspecifikus származási szabályok jegyzékének felépítése
|
2.1 |
Az áruosztályokra, árucsoportokra, vámtarifaszámokra vagy alszámokra vonatkozó megjegyzések adott esetben a releváns áruosztályra, árucsoportra, vámtarifaszámra vagy alszámra vonatkozó termékspecifikus származási szabályokkal összefüggésben értelmezendők. |
|
2.2 |
A B. szakasz jegyzékének második oszlopában meghatározott minden egyes termékspecifikus származási szabály az említett jegyzék első oszlopában megjelölt, megfelelő termékre alkalmazandó. |
|
2.3 |
Ha egy termékre alternatív termékspecifikus származási szabályok vonatkoznak, a terméket csak akkor lehet valamely Fél származó termékének tekinteni, ha az eleget tesz az alternatív szabályok egyikének. |
|
2.4 |
Ha egy termékre olyan termékspecifikus származási szabály vonatkozik, amely többféle követelményt is magában foglal, a terméket csak akkor lehet valamely Fél származó termékének tekinteni, ha az valamennyi követelménynek eleget tesz. |
|
2.5 |
Ha egy termékspecifikus származási szabály kimondottan kizárja a harmonizált rendszer bizonyos anyagait, ezeknek a kizárt anyagoknak a Fél származó anyagának kell lenniük.
Például: Ha a 3505 vámtarifaszámra vonatkozó származási szabály azt írja elő, hogy „Vtsz. v., kivéve a 1108 vámtarifaszám alól”, a 1108 vámtarifaszám (keményítő, inulin) alá besorolt anyagoknak számazónak kell lenniük. |
3. megjegyzés
A termékspecifikus származási szabályok alkalmazása
|
3.1 |
A 3.2. cikk (Általános követelmények) (3) bekezdésének a más termékek előállításához felhasznált, származó státuszt szerzett termékekre vonatkozó rendelkezéseit attól függetlenül kell alkalmazni, hogy e státuszt az egyik Fél területén található ugyanazon gyárban szerezték-e meg, mint ahol e termékeket felhasználják. |
|
3.2 |
Ha egy termékspecifikus származási szabály azt írja elő, hogy egy meghatározott nem származó anyag nem használható fel, vagy hogy egy meghatározott nem származó anyag értéke vagy tömege nem haladhat meg egy bizonyos határértéket, e feltételeket nem kell alkalmazni a harmonizált rendszerben másutt besorolt nem származó anyagokra.
Például: Ha a 19. árucsoportra vonatkozó szabály előírja, hogy „a felhasznált, a 1006, 1101, 1102 vagy 1104–1108 vámtarifaszám alá tartozó nem származó anyagok teljes tömege nem haladja meg a végtermék tömegének 20 %-át”, a 10. árucsoportba tartozó nem származó gabonafélék – a 1006 vámtarifaszám alá tartozó rizs kivételével – felhasználása nem korlátozott. |
|
3.3 |
Ha egy termékspecifikus származási szabály azt írja elő, hogy egy terméket egy bizonyos anyagból kell előállítani, ez nem zárja ki más olyan anyagok felhasználását, amelyek természetüknél fogva nem felelhetnek meg az említett szabálynak. |
4. megjegyzés
Fogalommeghatározások
|
4.1 |
E melléklet alkalmazásában:
|
5. megjegyzés
Szálak, nyomás, textilalapanyagok és tűréshatárok
|
5.1 |
A „természetes szálak” kifejezés e mellékletben a mesterséges és szintetikus szálakon kívüli egyéb szálakra utal, és a fonást megelőző fázisokra korlátozódik, beleértve a hulladékot is, továbbá eltérő rendelkezés hiányában magában foglalja a kártolt, fésült vagy másként megmunkált, de nem fonott szálakat is. |
|
5.2 |
A természetes szálak fogalma a 0511 vámtarifaszám alá tartozó lószőrt, az 5002 és 5003 vámtarifaszám alá tartozó selymet, továbbá az 5101–5105 vámtarifaszám alá tartozó gyapjúszálat, a finom és durva állati szőrt, az 5201–5203 vámtarifaszám alá tartozó pamutszálat, valamint az 5301–5305 vámtarifaszám alá tartozó egyéb növényi szálakat foglalja magában. |
|
5.3 |
A termékspecifikus származási szabályok jegyzékében használt „textilpép”, „vegyi anyagok” és „papír előállítására szolgáló anyagok” kifejezések a mesterséges, szintetikus vagy papírszálak vagy -fonalak előállítására felhasználható, az 50–63. árucsoportba nem sorolt anyagok megnevezésére szolgálnak. |
|
5.4 |
A „vágott műszálak” kifejezés a termékspecifikus származási szabályok jegyzékében az 5501–5507 vámtarifaszám alá tartozó szintetikus vagy mesterséges végtelen szálból készült fonókábel, vágott szál vagy hulladék megnevezésére szolgál. |
|
5.5 |
A „nyomás” kifejezés olyan eljárást jelöl, amely során a textil alapanyag objektív módon értékelt, állandó jellegű funkciót – így például szín, minta vagy technikai teljesítmény – kap film, henger, digitális vagy transzfertechnika alkalmazásával. |
|
5.6 |
A „nyomás (önálló műveletként)” kifejezés olyan nyomást jelöl, amelyhez legalább két előkészítő vagy kikészítő művelet társul (így például szennyeződés eltávolítása, fehérítés, mercerezés, hőrögzítés, bolyhozás, mángorlás, zsugorodásmentesítés, tartós kikészítés, avatás, impregnálás, javítás és csomóeltávolítás, perzselés, szárítógépes eljárás, kifeszítési eljárás, őrlés, gőzölés és zsugorítás vagy nedvesen történő avatás), amennyiben az összes nem származó anyag értéke nem haladja meg az áru gyártelepi árának 50 %-át. |
|
5.7 |
Ha a termékspecifikus származási szabályok jegyzékében szereplő adott termék esetében az 5. megjegyzésre történik hivatkozás, az említett jegyzék második oszlopában szereplő feltételek nem alkalmazandók az e termék előállításához felhasznált, nem származó textilalapanyagokra, amennyiben azok együttesen számítva nem haladják meg az összes felhasznált textilalapanyag össztömegének 8 %-át. Adott esetben az 5.9. és 5.10. megjegyzés is alkalmazandó. |
|
5.8 |
Az 5.7. megjegyzés szerinti tűréshatár csak olyan vegyes termékek esetében alkalmazható, amelyekhez a következő textilalapanyagok közül legalább kettőt felhasználtak:
Például: Az 5205 vámtarifaszám alá besorolt, az 5203 vámtarifaszám alá besorolt pamutszálból és az 5506 vámtarifaszám alá besorolt szintetikus vágott szálból készült fonal kevert fonalnak minősül. Ezért azok a nem származó szintetikus vágott szálak, amelyek nem felelnek meg a származási szabálynak (amelyek vegyi anyagból vagy textilpépből történő előállítást írnak elő), a fonal tömegének 8 %-áig használhatók fel. Például: Az 5112 vámtarifaszám alá besorolt, az 5107 vámtarifaszám alá besorolt fésült gyapjú fonalból és az 5509 vámtarifaszám alá besorolt szintetikus vágott szálból készült gyapjúszövet kevert szövetnek minősül. Ezért az olyan szintetikus fonal, amely nem felel meg a (vegyi anyagokból vagy textilipari pépből történő gyártásról rendelkező) származási szabálynak, vagy az olyan gyapjúszövet, amely nem felel meg a (nem kártolt vagy fésült vagy fonásra másként elő nem készített természetes szálakból történő gyártásról rendelkező) származási szabálynak, vagy e két anyag kombinációja felhasználható, feltéve, hogy összsúlyuk nem haladja meg a szövet súlyának 8 %-át. Például: Az 5802 vámtarifaszám alá tartozó frottírszövet, amelyet az 5205 vámtarifaszám alá tartozó pamutfonalból és az 5210 vámtarifaszám alá tartozó pamutszövetből készítenek, csak akkor kevert termék, ha maga a pamutszövet olyan, amelyet két különböző vámtarifaszám alá tartozó fonalból készítenek, vagy ha a felhasznált pamutfonalak önmagukban keverékek. Például: Ha a szóban forgó frottírszövetet az 5205 vámtarifaszám alá tartozó pamutfonalból és az 5407 vámtarifaszám alá tartozó, szintetikus végtelen szálú fonalból készített szövetből készítik, a frottírszövet nyilvánvalóan kevert termék, mivel a felhasznált két fonal két különböző textilalapanyag. |
|
5.9 |
Amennyiben egy adott termék esetében az 5. megjegyzésre történik hivatkozás, a B. szakaszban szereplő jegyzék második oszlopában említett feltételek nem alkalmazandók a következő termékre: rugalmas poliéter szegmensekkel szegmentált poliuretán fonal, paszományozott is – amennyiben a nem származó szál tömege nem haladja meg az összes felhasznált textilalapanyag össztömegének 8 %-át. |
|
5.10 |
Amennyiben egy adott termék esetében az 5. megjegyzésre történik hivatkozás, a B. szakaszban szereplő jegyzék második oszlopában említett feltételek nem alkalmazandók a következő termékre: egy legfeljebb öt mm széles, alumíniumfólia-magból vagy műanyagfilm-magból – alumíniumporral bevonva is – álló, két műanyagfilm-réteg között ragasztóval összeillesztett szalag – amennyiben a nem származó szalag tömege nem haladja meg az összes felhasznált textilalapanyag össztömegének 30 %-át. |
6. megjegyzés
Egyes textiltermékekre alkalmazandó egyéb tűréshatárok
|
6.1 |
Ha a B. szakaszban szereplő termékspecifikus származási szabályok jegyzéke a 6. megjegyzésre hivatkozik, a konfekcionált textiltermék tekintetében a második oszlopban meghatározott követelményeknek meg nem felelő nem származó textilanyagok – a bélések és közbélések kivételével – felhasználhatók, feltéve, hogy az említett anyagok a termékétől eltérő vámtarifaszám alá vannak besorolva, és az értékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 8 %-át. |
|
6.2 |
A 6.3. megjegyzés sérelme nélkül a nem az 50–63. árucsoportba besorolt anyagok textiltartalmuktól függetlenül korlátlanul felhasználhatók a textiltermékek gyártása során.
Például: Ha a jegyzékben egy szabály azt írja elő, hogy egy bizonyos textiltermékhez, mint például egy hosszúnadrághoz, fonalat kell használni, ez nem zárja ki fémcikkek, mint például gombok használatát, mert a gombok nem az 50–63. árucsoportba vannak besorolva. Ugyanilyen oknál fogva ez nem zárja ki a húzózár használatát, jóllehet a zipzárak általában tartalmaznak textilanyagot. |
|
6.3 |
Amennyiben százalékos szabály alkalmazandó, a nem az 50–63. árucsoportba besorolt anyagok értékét figyelembe kell venni a felhasznált nem származó anyagok értékének kiszámításakor. |
7. megjegyzés
Mezőgazdasági áruk
|
7.1 |
A harmonizált rendszer II. áruosztálya és a 2401 vámtarifaszám alá besorolt, valamely Fél területén termesztett vagy betakarított mezőgazdasági árukat az adott Fél területéről származónak kell tekinteni még akkor is, ha egy harmadik országból behozott vetőmagokból, hagymákból, gyökértörzsből, dugványokból, oltványokból, hajtásokból, rügyekből vagy egyéb élő növényrészekből termesztik azokat. |
8. megjegyzés
Az eljárások fogalommeghatározása
|
8.1 |
„Kémiai reakció”: olyan folyamat – többek között biokémiai folyamat –, amely új szerkezetű molekulát eredményez a molekulákon belüli kötések megszakadása és újak kialakulása révén, illetve azáltal, hogy megváltozik a molekula atomjainak térbeli elrendeződése.
E fogalommeghatározás alkalmazásában a következők nem minősülnek kémiai reakciónak:
|
|
8.2 |
„Keverés és elegyítés”: az anyagok szándékos, az arányosság ellenőrzése mellett történő keverése vagy elegyítése, a szórást is ideértve, kivéve a hígítók hozzáadását, az előre meghatározott előírásoknak való megfelelés érdekében, aminek eredményeként az áru céljai vagy felhasználása szempontjából releváns olyan fizikai vagy kémiai tulajdonságokkal rendelkező áru jön létre, amely különbözik az alapanyagok jellemzőitől. |
|
8.3 |
„Purifikáció”: olyan eljárás, amelynek eredményeként a meglévő szennyeződések legalább 80 %-át eltávolítják, vagy a szennyező anyagok mennyiségének csökkentése vagy kivonása az árut a következő felhasználások közül egyre vagy többre alkalmassá teszi:
|
|
8.4. |
„A részecskék méretének megváltozása”: egy termék részecskéi méretének – nem csupán zúzással vagy préseléssel történő – szándékos és ellenőrzött módosítása, aminek következtében az eredményként előálló áru szempontjából releváns, meghatározott méretű részecskékkel, a részecskék méretének meghatározott elosztásával vagy meghatározott felülettel rendelkező termék jön létre, amelynek fizikai és kémiai jellemzői különböznek a felhasznált anyagok jellemzőitől. |
|
8.5. |
„Standard anyagok előállítása”: (ideértve a standard oldatokat) analitikai, kalibrációs vagy referenciacélra alkalmas olyan készítmények előállítása, amelyek a gyártó által tanúsított pontos tisztasági fokkal vagy arányokkal rendelkeznek. |
|
8.6. |
„Izomerek elkülönítése”: az izomerek elkülönítése vagy különválasztása az izomerek keverékéből. |
|
8.7. |
„Biotechnológiai eljárások”:
|
B. SZAKASZ
A TERMÉKSPECIFIKUS SZÁRMAZÁSI SZABÁLYOK JEGYZÉKE
|
Harmonizált rendszer szerinti osztályozás (2012) |
Termékspecifikus származási szabály |
||||||||||||||||||
|
I. ÁRUOSZTÁLY |
ÉLŐ ÁLLATOK; ÁLLATI TERMÉKEK |
||||||||||||||||||
|
1. árucsoport |
Élő állatok |
||||||||||||||||||
|
0101 – 0106 |
Az 1. árucsoportba tartozó valamennyi állat teljes egészében egyetlen országban vagy területen jött létre. |
||||||||||||||||||
|
2. árucsoport |
Hús és élelmezési célra alkalmas vágási melléktermékek és belsőségek |
||||||||||||||||||
|
0201 – 0210 |
Előállítás, amelynek során az 1. és a 2. árucsoportba tartozó összes felhasznált anyag teljes egészében egyetlen országban vagy területen jött létre vagy került előállításra. |
||||||||||||||||||
|
3. árucsoport |
Halak és rákfélék, puhatestűek és más gerinctelen víziállatok |
||||||||||||||||||
|
0301 – 0308 |
Előállítás, amelynek során a 3. árucsoportba tartozó összes felhasznált anyag teljes egészében egyetlen országban vagy területen jött létre vagy került előállításra. |
||||||||||||||||||
|
4. árucsoport |
Tejtermékek; madártojás; természetes méz; máshol nem említett, élelmezési célra alkalmas állati eredetű élelmiszer |
||||||||||||||||||
|
0401 – 0410 |
Előállítás, amelynek során a 4. árucsoportba tartozó összes felhasznált anyag teljes egészében egyetlen országban vagy területen jött létre vagy került előállításra. |
||||||||||||||||||
|
5. árucsoport |
Másutt nem említett állati eredetű termék |
||||||||||||||||||
|
0501 – 0511 |
Ács. v. |
||||||||||||||||||
|
II. ÁRUOSZTÁLY |
NÖVÉNYI TERMÉKEK |
||||||||||||||||||
|
6. árucsoport |
Élő fák és más növények; hagymák, gumók, gyökerek és hasonlók; vágott virágok és díszítőlombozat |
||||||||||||||||||
|
0601 – 0604 |
Előállítás, amelynek során a 6. árucsoportba tartozó összes felhasznált anyag teljes egészében egyetlen országban vagy területen jött létre vagy került előállításra. |
||||||||||||||||||
|
7. árucsoport |
Élelmezési célra alkalmas zöldségfélék, és egyes gyökerek és gumók |
||||||||||||||||||
|
0701 – 0714 |
Előállítás, amelynek során a 7. árucsoportba tartozó összes felhasznált anyag teljes egészében egyetlen országban vagy területen jött létre vagy került előállításra. |
||||||||||||||||||
|
8. árucsoport |
Élelmezési célra alkalmas gyümölcs és diófélék; citrusfélék vagy a dinnyefélék héja |
||||||||||||||||||
|
0801 – 0814 |
Előállítás, amelynek során a 8. árucsoportba tartozó összes felhasznált anyag teljes egészében egyetlen országban vagy területen jött létre vagy került előállításra. |
||||||||||||||||||
|
9. árucsoport |
Kávé, tea, matétea és fűszerek |
||||||||||||||||||
|
0901 |
Vtsz. v. (1) |
||||||||||||||||||
|
0902 – 0903 |
NOM. |
||||||||||||||||||
|
0904 11 – 0904 12 |
NOM. |
||||||||||||||||||
|
0904 21 – 0904 22 |
Vtsz. v., kivéve a 0709 60 vámtarifaalszám alól |
||||||||||||||||||
|
0905 |
Vtsz. v. |
||||||||||||||||||
|
0906 – 0909 |
NOM. |
||||||||||||||||||
|
0910 11 – 0910 30 |
NOM. |
||||||||||||||||||
|
0910 91 |
Előállítás, amelynek során a 0709 60, 0904 21 vagy 0904 22 vámtarifaalszám alá tartozó összes felhasznált anyag teljes egészében egyetlen országban vagy területen jött létre vagy került előállításra. |
||||||||||||||||||
|
0910 99 |
NOM. |
||||||||||||||||||
|
10. árucsoport |
Gabonapelyhek |
||||||||||||||||||
|
1001 – 1008 |
Előállítás, amelynek során a 10. árucsoportba tartozó összes felhasznált anyag teljes egészében egyetlen országban vagy területen jött létre vagy került előállításra. |
||||||||||||||||||
|
11. árucsoport |
Malomipari termékek; maláta; keményítők; inulin; búzasikér |
||||||||||||||||||
|
1101 – 1109 |
Előállítás, amelynek során a 0701, 0713, 0714 vámtarifaszám, a 0710 10 alszám, a 10–11. árucsoport vagy a 2302–2303 vámtarifaszám alá tartozó összes felhasznált anyag, illetve a 0711 90 vagy 0712 90 alszám alá tartozó összes burgonya teljes egészében egyetlen országban vagy területen jött létre vagy került előállításra. |
||||||||||||||||||
|
12. árucsoport |
Olajos magvak és olajtartalmú gyümölcsök; különféle magvak és gyümölcsök; ipari vagy gyógynövények; szalma és takarmány |
||||||||||||||||||
|
1201 – 1214 |
Előállítás, amelynek során a 12. árucsoportba tartozó összes felhasznált anyag teljes egészében egyetlen országban vagy területen jött létre vagy került előállításra. |
||||||||||||||||||
|
13. árucsoport |
Sellak; mézga, gyanta és más növényi nedv és kivonat |
||||||||||||||||||
|
1301 |
Vtsz. v. |
||||||||||||||||||
|
1302 11 – 1302 19 |
Vtsz. v. |
||||||||||||||||||
|
1302 20 |
Asz. v.; azonban nem származó pektintartalmú anyag felhasználható. |
||||||||||||||||||
|
1302 31 |
Vtsz. v. |
||||||||||||||||||
|
1302 32 |
Asz. v.; azonban nem származó nyálka és dúsító felhasználható. |
||||||||||||||||||
|
1302 39 |
Vtsz. v. |
||||||||||||||||||
|
14. árucsoport |
Növényi eredetű nyersanyag fonásra; máshol nem említett növényi termékek |
||||||||||||||||||
|
1401 – 1404 |
Asz. v. |
||||||||||||||||||
|
III. ÁRUOSZTÁLY |
ÁLLATI VAGY NÖVÉNYI ZSÍR ÉS OLAJ ÉS EZEK BONTÁSI TERMÉKEI; ELKÉSZÍTETT ÉTELZSÍR; ÁLLATI VAGY NÖVÉNYI EREDETŰ VIASZ |
||||||||||||||||||
|
15. árucsoport |
Állati vagy növényi zsír és olaj és ezek bontási termékei; elkészített ételzsír; állati vagy növényi eredetű viasz |
||||||||||||||||||
|
1501 – 1504 |
Vtsz. v. |
||||||||||||||||||
|
1505 |
Asz. v. |
||||||||||||||||||
|
1506 – 1507 |
Vtsz. v. |
||||||||||||||||||
|
1508 |
Asz. v. |
||||||||||||||||||
|
1509 – 1510 |
Előállítás, amelynek során valamennyi felhasznált növényi anyag teljes egészében az adott helyen jött létre vagy került előállításra. |
||||||||||||||||||
|
1511 |
Vtsz. v. |
||||||||||||||||||
|
1512 11 – 1512 19 |
Vtsz. v. |
||||||||||||||||||
|
1512 21 – 1512 29 |
Asz. v. |
||||||||||||||||||
|
1513 – 1520 |
Vtsz. v. |
||||||||||||||||||
|
1521 – 1522 |
Asz. v. |
||||||||||||||||||
|
IV. ÁRUOSZTÁLY |
ÉLELMISZER-KÉSZÍTMÉNYEK; ITALOK, ALKOHOLTARTALMÚ FOLYADÉKOK ÉS ECET; DOHÁNY ÉS ELKÉSZÍTETT DOHÁNYPÓTLÓK |
||||||||||||||||||
|
16. árucsoport |
Húsból, halból vagy rákféléből, puhatestűből, vagy más gerinctelen víziállatból készült termékek |
||||||||||||||||||
|
1601 – 1605 |
Előállítás, amelynek során a 2., 3. és 16. árucsoportba tartozó összes felhasznált anyag teljes egészében egyetlen országban vagy területen jött létre vagy került előállításra. |
||||||||||||||||||
|
17. árucsoport |
Cukor és cukoráruk |
||||||||||||||||||
|
1701 |
Vtsz. v. |
||||||||||||||||||
|
1702 |
Vtsz. v., feltéve, hogy:
|
||||||||||||||||||
|
1703 |
Vtsz. v., feltéve, hogy az előállítás során felhasznált, a 1701 vagy 1702 vámtarifaszám alá tartozó nem származó anyagok teljes tömege nem haladja meg a termék tömegének 10 %-át. |
||||||||||||||||||
|
1704 |
Vtsz. v., feltéve, hogy az előállítás során felhasznált, a 1701 vagy 1702 vámtarifaszám alá tartozó nem származó anyagok teljes tömege nem haladja meg a termék tömegének 40 %-át. |
||||||||||||||||||
|
18. árucsoport |
Kakaó és kakaókészítmények |
||||||||||||||||||
|
1801 – 1805 |
Vtsz. v. |
||||||||||||||||||
|
1806 10 |
|
||||||||||||||||||
|
Vtsz. v., feltéve, hogy az előállítás során felhasznált, a 1701 vagy 1702 vámtarifaszám alá tartozó nem származó anyagok teljes tömege nem haladja meg a termék tömegének 10 %-át. |
||||||||||||||||||
|
Vtsz. v., feltéve, hogy az előállítás során felhasznált, a 1701 vagy 1702 vámtarifaszám alá tartozó nem származó anyagok teljes tömege nem haladja meg a termék tömegének 40 %-át. |
||||||||||||||||||
|
1806 20 – 1806 90 |
Vtsz. v., feltéve, hogy az előállítás során felhasznált, a 1701 vagy 1702 vámtarifaszám alá tartozó nem származó anyagok teljes tömege nem haladja meg a termék tömegének 40 %-át. |
||||||||||||||||||
|
19. árucsoport |
Gabona, liszt, keményítő vagy tej felhasználásával készült termékek; cukrászati termékek |
||||||||||||||||||
|
1901 – 1905 |
Vtsz. v., feltéve, hogy:
|
||||||||||||||||||
|
20. árucsoport |
Zöldségfélékből, gyümölcsből, diófélékből vagy más növényrészekből előállított készítmények |
||||||||||||||||||
|
2001 – 2005 |
Előállítás, amelynek során valamennyi felhasznált zöldség teljes egészében egyetlen országban vagy területen jött létre vagy került előállításra. |
||||||||||||||||||
|
2006 – 2007 |
Vtsz. v., feltéve, hogy az előállítás során felhasznált, a 1701 vagy 1702 vámtarifaszám alá tartozó nem származó anyagok teljes tömege nem haladja meg a termék tömegének 40 %-át. |
||||||||||||||||||
|
2008 |
|
||||||||||||||||||
|
Előállítás, amelynek során a 0801, a 0802 vagy 1202–1207 vámtarifaszámok alá tartozó, felhasznált származó diófélék és olajos magvak értéke meghaladja a termék gyártelepi árának 60 %-át. |
||||||||||||||||||
|
Vtsz. v. |
||||||||||||||||||
|
Vtsz. v., feltéve, hogy az előállítás során felhasznált, a 1701 vagy 1702 vámtarifaszám alá tartozó nem származó anyagok teljes tömege nem haladja meg a termék tömegének 40 %-át. |
||||||||||||||||||
|
Előállítás, amelynek során valamennyi felhasznált gyümölcs, dióféle vagy zöldség teljes egészében egyetlen országban vagy területen jött létre vagy került előállításra. |
||||||||||||||||||
|
2009 11 – 2009 39 |
Előállítás, amelynek során valamennyi felhasznált citrusféle teljes egészében egyetlen országban vagy területen jött létre vagy került előállításra, feltéve, hogy az előállítás során felhasznált, a 1701 vagy 1702 vámtarifaszám alá tartozó nem származó anyagok teljes tömege nem haladja meg a termék tömegének 40 %-át. |
||||||||||||||||||
|
2009 41 – 2009 90 |
Vtsz. v., feltéve, hogy az előállítás során felhasznált, a 1701 vagy 1702 vámtarifaszám alá tartozó nem származó anyagok teljes tömege nem haladja meg a termék tömegének 40 %-át. |
||||||||||||||||||
|
21. árucsoport |
Különféle ehető készítmények |
||||||||||||||||||
|
2101 (1) |
Vtsz. v., feltéve, hogy a felhasznált kávé tömege legalább 50 %-ának már származónak kell lennie. |
||||||||||||||||||
|
2102 |
Vtsz. v. |
||||||||||||||||||
|
2103 10 – 2103 20 |
Vtsz. v. |
||||||||||||||||||
|
2103 30 |
NOM. |
||||||||||||||||||
|
2103 90 |
Asz. v. |
||||||||||||||||||
|
2104 |
Vtsz. v. |
||||||||||||||||||
|
2105 |
Vtsz. v., feltéve, hogy:
|
||||||||||||||||||
|
2106 10 |
Vtsz. v., feltéve, hogy:
|
||||||||||||||||||
|
2106 90 |
Vtsz. v., feltéve, hogy az előállítás során felhasznált, a 1701 vagy 1702 vámtarifaszám alá tartozó nem származó anyagok teljes tömege nem haladja meg a termék tömegének 40 %-át. |
||||||||||||||||||
|
22. árucsoport |
Italok, alkoholtartalmú folyadékok és ecet |
||||||||||||||||||
|
2201 |
Vtsz. v. |
||||||||||||||||||
|
2202 |
Vtsz. v., feltéve, hogy:
|
||||||||||||||||||
|
2203 |
Vtsz. v. |
||||||||||||||||||
|
2204 – 2206 |
Vtsz. v., kivéve a 2207 vagy 2208 vámtarifaszám alól, feltéve, hogy az előállítás során felhasznált, 0806 10, 2009 61 vagy 2009 69 alszám alá tartózó valamennyi anyag teljes egészében egyetlen országban vagy területen jött létre vagy került előállításra. |
||||||||||||||||||
|
2207 |
Vtsz. v., kivéve a 2207 vagy 2208 vámtarifaszám alól, feltéve, hogy az előállítás során felhasznált, 0806 10 alszám, 1005 vámtarifaszám, 2009 61 vagy 2009 69 alszám alá tartózó valamennyi anyag teljes egészében egyetlen országban vagy területen jött létre vagy került előállításra. |
||||||||||||||||||
|
2208 – 2209 |
Vtsz. v., kivéve a 2207 vagy 2208 vámtarifaszám alól, feltéve, hogy az előállítás során felhasznált, 0806 10, 2009 61 vagy 2009 69 alszám alá tartózó valamennyi anyag teljes egészében egyetlen országban vagy területen jött létre vagy került előállításra. |
||||||||||||||||||
|
23. árucsoport |
Az élelmiszeripar melléktermékei és hulladékai; elkészített állati takarmány |
||||||||||||||||||
|
2301 |
Vtsz. v. |
||||||||||||||||||
|
2302 |
Vtsz. v., feltéve, hogy az előállítás során felhasznált, a 10. árucsoportba tartozó nem származó anyagok tömege nem haladja meg a termék tömegének 20 %-át. |
||||||||||||||||||
|
2303 10 |
Vtsz. v., feltéve, hogy az előállítás során felhasznált, a 10. árucsoportba tartozó nem származó anyagok tömege nem haladja meg a termék tömegének 20 %-át. |
||||||||||||||||||
|
2303 20 – 2303 30 |
Vtsz. v. |
||||||||||||||||||
|
2304 – 2308 |
Vtsz. v. |
||||||||||||||||||
|
2309 |
Vtsz. v., feltéve, hogy:
|
||||||||||||||||||
|
24. árucsoport |
Dohány és feldolgozott dohánypótló |
||||||||||||||||||
|
2401 |
Előállítás, amelynek során a 24. árucsoportba tartozó összes felhasznált anyag teljes egészében egyetlen országban vagy területen jött létre vagy került előállításra. |
||||||||||||||||||
|
2402 10 |
Vtsz. v., feltéve, hogy az előállítás során felhasznált, a 2401 vámtarifaszám alá tartozó nem származó anyagok tömege nem haladja meg a termék tömegének 30 %-át. |
||||||||||||||||||
|
2402 20 – 2402 90 |
Vtsz. v., feltéve, hogy a 2401. vámtarifaszám alá tartozó felhasznált feldolgozatlan dohány vagy dohány tömegének legalább 65 %-a teljes egészében egyetlen országban vagy területen jött létre vagy került előállításra. |
||||||||||||||||||
|
2403 11 – 2403 91 |
Vtsz. v., feltéve, hogy a 2401. vámtarifaszám alá tartozó felhasznált feldolgozatlan dohány vagy dohány tömegének legalább 55 %-a teljes egészében egyetlen országban vagy területen jött létre vagy került előállításra; vagy MaxNOM 30 % (EXW). |
||||||||||||||||||
|
2403 99 |
|
||||||||||||||||||
|
Vtsz. v., feltéve, hogy a 24. árucsoportba tartozó felhasznált dohány tömegének legalább 10 %-a teljes egészében egyetlen országban vagy területen jött létre vagy került előállításra; vagy MaxNOM 60 % (EXW). |
||||||||||||||||||
|
Vtsz. v., feltéve, hogy a 24. árucsoportba tartozó felhasznált dohány tömege legalább 55 %-ának már származónak kell lennie; vagy MaxNOM 30 % (EXW). |
||||||||||||||||||
|
V. ÁRUOSZTÁLY |
ÁSVÁNYI TERMÉKEK (2) |
||||||||||||||||||
|
25. árucsoport |
Sók; kén; földek és kövek; gipsz, mész és cement |
||||||||||||||||||
|
2501 – 2530 |
Vtsz. v.; vagy MaxNOM 70 % (EXW). |
||||||||||||||||||
|
26. árucsoport |
Ércek, salakok és hamu |
||||||||||||||||||
|
2601 – 2621 |
Vtsz. v. |
||||||||||||||||||
|
27. árucsoport |
Ásványi tüzelőanyagok, ásványi olajok és ezek desztillációs termékei; bitumenes anyagok; ásványi viaszok |
||||||||||||||||||
|
2701 – 2709 |
Vtsz. v.; Kémiai reakció vagy keverés és elegyítés megy végbe; vagy MaxNOM 50 % (EXW). |
||||||||||||||||||
|
2710 |
NOM, feltéve, hogy az előállításhoz felhasznált, a 2710 vámtarifaszám, valamint a 3824 90 vagy 3826 00 alszám alá tartozó biodízel (ideértve a hidrogénezett növényi olajat) előállítására észterezés, átészterezés vagy hidrogénezés útján kerül sor. |
||||||||||||||||||
|
2711 – 2716 |
Vtsz. v.; Kémiai reakció vagy keverés és elegyítés megy végbe; vagy MaxNOM 50 % (EXW). |
||||||||||||||||||
|
VI. ÁRUOSZTÁLY |
A VEGYIPAR VAGY VELE ROKON IPAROK TERMÉKEI (2) |
||||||||||||||||||
|
28. árucsoport |
Szervetlen vegyi anyagok; szervetlen vagy szerves vegyületek nemesfémből, ritkaföldfémből, radioaktív elemekből vagy izotópokból |
||||||||||||||||||
|
2801 – 2853
|
A Mexikóból az EU-ba irányuló exportot illetően: Vtsz. v., a termékével azonos vámtarifaszám alá tartozó nem származó anyagok azonban felhasználhatók, ha összértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 20 %-át; vagy MaxNOM 40 % (EXW). Az EU-ból Mexikóba irányuló exportot illetően: Asz. v.; Kémiai reakció, keverés és elegyítés, purifikáció, a részecskék méretének megváltozása, standard anyagok előállítása, izomerek elkülönítése vagy biotechnológiai eljárás megy végbe; vagy a MaxNOM 50 % (EXW). |
||||||||||||||||||
|
Asz. v.; Kémiai reakció, keverés és elegyítés, purifikáció, a részecskék méretének megváltozása, standard anyagok előállítása, izomerek elkülönítése vagy biotechnológiai eljárás megy végbe; vagy MaxNOM 50 % (EXW). |
||||||||||||||||||
|
29. árucsoport |
Szerves vegyi anyagok |
||||||||||||||||||
|
2901 – 2904 |
Asz. v.; Kémiai reakció, keverés és elegyítés, purifikáció, a részecskék méretének megváltozása, standard anyagok előállítása, izomerek elkülönítése vagy biotechnológiai eljárás megy végbe; vagy MaxNOM 50 % (EXW). |
||||||||||||||||||
|
2905 11 – 2905 42 |
Asz. v.; Kémiai reakció, keverés és elegyítés, purifikáció, a részecskék méretének megváltozása, standard anyagok előállítása, izomerek elkülönítése vagy biotechnológiai eljárás megy végbe; vagy MaxNOM 50 % (EXW). |
||||||||||||||||||
|
2905 43 – 2905 44 |
Vtsz. v., kivéve a 3824 vtsz. alól; vagy MaxNOM 40 % (EXW). |
||||||||||||||||||
|
2905 45 |
a 2905 45 alszám alá tartozó nem származó anyagok azonban felhasználhatók, ha összértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 20 %-át; vagy MaxNOM 50 % (EXW). |
||||||||||||||||||
|
2905 49 – 2905 59 |
Asz. v.; Kémiai reakció, keverés és elegyítés, purifikáció, a részecskék méretének megváltozása, standard anyagok előállítása, izomerek elkülönítése vagy biotechnológiai eljárás megy végbe; vagy MaxNOM 50 % (EXW). |
||||||||||||||||||
|
2906 – 2942 |
Asz. v.; Kémiai reakció, keverés és elegyítés, purifikáció, a részecskék méretének megváltozása, standard anyagok előállítása, izomerek elkülönítése vagy biotechnológiai eljárás megy végbe; vagy MaxNOM 50 % (EXW). |
||||||||||||||||||
|
30. árucsoport |
Gyógyszeripari termékek |
||||||||||||||||||
|
3001 – 3003 |
Asz. v.; vagy Kémiai reakció, keverés és elegyítés, purifikáció, a részecskék méretének megváltozása, standard anyagok előállítása, izomerek elkülönítése vagy biotechnológiai eljárás megy végbe. |
||||||||||||||||||
|
3004 |
Vtsz. v., kivéve a 3003 vtsz. alól; Kémiai reakció, keverés és elegyítés, purifikáció, a részecskék méretének megváltozása, standard anyagok előállítása, izomerek elkülönítése vagy biotechnológiai eljárás megy végbe; vagy MaxNOM 50 % (EXW). |
||||||||||||||||||
|
3005 |
Vtsz. v.; vagy Kémiai reakció, keverés és elegyítés, purifikáció, a részecskék méretének megváltozása, standard anyagok előállítása, izomerek elkülönítése vagy biotechnológiai eljárás megy végbe. |
||||||||||||||||||
|
3006 10 – 3006 50 |
Asz. v.; vagy Kémiai reakció, keverés és elegyítés, purifikáció, a részecskék méretének megváltozása, standard anyagok előállítása, izomerek elkülönítése vagy biotechnológiai eljárás megy végbe. |
||||||||||||||||||
|
3006 60 – 3006 91 |
Vtsz. v.; Kémiai reakció, keverés és elegyítés, purifikáció, a részecskék méretének megváltozása, standard anyagok előállítása, izomerek elkülönítése vagy biotechnológiai eljárás megy végbe; vagy MaxNOM 50 % (EXW). |
||||||||||||||||||
|
3006 92 |
Asz. v.; vagy Kémiai reakció, keverés és elegyítés, purifikáció, a részecskék méretének megváltozása, standard anyagok előállítása, izomerek elkülönítése vagy biotechnológiai eljárás megy végbe. |
||||||||||||||||||
|
31. árucsoport |
Trágyázószerek |
||||||||||||||||||
|
3101 – 3104 |
Vtsz. v., a termékével azonos vámtarifaszám alá tartozó nem származó anyagok azonban felhasználhatók, ha összértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 20 %-át; vagy MaxNOM 40 % (EXW). |
||||||||||||||||||
|
3105 |
|
||||||||||||||||||
|
Vtsz. v., a termékével azonos vámtarifaszám alá tartozó nem származó anyagok azonban felhasználhatók, ha összértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 20 %-át; vagy MaxNOM 40 % (EXW). |
||||||||||||||||||
|
Vtsz. v., a termékével azonos vámtarifaszám alá tartozó nem származó anyagok azonban felhasználhatók, ha összértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 20 %-át, és amely során a felhasznált nem származó anyag összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át; vagy MaxNOM 40 % (EXW). |
||||||||||||||||||
|
32. árucsoport |
Cserző- vagy színezőkivonatok; tanninok és származékaik; színezékek, pigmentek és más színező anyagok; festékek és lakkok; gitt és más masztix (simító- és tömítőanyagok); tinták |
||||||||||||||||||
|
3201 – 3215 |
Asz. v.; Kémiai reakció, keverés és elegyítés, purifikáció, a részecskék méretének megváltozása, standard anyagok előállítása, izomerek elkülönítése vagy biotechnológiai eljárás megy végbe; vagy MaxNOM 50 % (EXW). |
||||||||||||||||||
|
33. árucsoport |
Illóolajok és rezinoidok; illatszerek, szépség- vagy testápoló készítmények |
||||||||||||||||||
|
3301 |
Asz. v.; vagy MaxNOM 50 % (EXW). |
||||||||||||||||||
|
3302 10 |
Vtsz. v., a termékével azonos vámtarifaszám alá tartozó nem származó anyagok azonban felhasználhatók, ha összértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 20 %-át; vagy MaxNOM 50 % (EXW). |
||||||||||||||||||
|
3302 90 |
Asz. v.; Kémiai reakció, keverés és elegyítés, purifikáció, a részecskék méretének megváltozása, standard anyagok előállítása, izomerek elkülönítése vagy biotechnológiai eljárás megy végbe; vagy MaxNOM 50 % (EXW). |
||||||||||||||||||
|
3303 – 3307 |
Asz. v.; Kémiai reakció, keverés és elegyítés, purifikáció, a részecskék méretének megváltozása, standard anyagok előállítása, izomerek elkülönítése vagy biotechnológiai eljárás megy végbe; vagy MaxNOM 50 % (EXW). |
||||||||||||||||||
|
34. árucsoport |
Szappan, szerves felületaktív anyagok, mosószerek, kenőanyagok, műviaszok, elkészített viaszok, fényesítő- és polírozóanyagok, gyertya és hasonló cikkek, mintázópaszták, „fogászati viasz” és gipsz alapú fogászati készítmények |
||||||||||||||||||
|
3401 – 3407 |
Asz. v.; Kémiai reakció, keverés és elegyítés, purifikáció, a részecskék méretének megváltozása, standard anyagok előállítása, izomerek elkülönítése vagy biotechnológiai eljárás megy végbe; vagy MaxNOM 50 % (EXW). |
||||||||||||||||||
|
35. árucsoport |
Fehérjeanyagok; átalakított keményítők; enyvek; enzimek |
||||||||||||||||||
|
3501 |
Vtsz. v. és MaxNOM 50 % (EXW). |
||||||||||||||||||
|
3502 11 – 3502 19 |
Vtsz. v., feltéve, hogy a 4. árucsoportba tartozó összes felhasznált anyag teljes egészében egyetlen országban vagy területen jött létre vagy került előállításra. |
||||||||||||||||||
|
3502 20 |
Vtsz. v. és MaxNOM 50 % (EXW). |
||||||||||||||||||
|
3502.90 |
Vtsz. v. |
||||||||||||||||||
|
3503 – 3504 |
Asz. v.; Kémiai reakció, keverés és elegyítés, purifikáció, a részecskék méretének megváltozása, standard anyagok előállítása, izomerek elkülönítése vagy biotechnológiai eljárás megy végbe; vagy MaxNOM 50 % (EXW). |
||||||||||||||||||
|
3505 |
Vtsz. v., kivéve a 1108 vtsz. alól. |
||||||||||||||||||
|
3506 – 3507 |
Asz. v.; Kémiai reakció, keverés és elegyítés, purifikáció, a részecskék méretének megváltozása, standard anyagok előállítása, izomerek elkülönítése vagy biotechnológiai eljárás megy végbe; vagy MaxNOM 50 % (EXW). |
||||||||||||||||||
|
36. árucsoport |
Robbanóanyagok; pirotechnikai készítmények; gyufák; piroforos ötvözetek; egyes gyúlékony anyagok |
||||||||||||||||||
|
3601 – 3606 |
Asz. v.; Kémiai reakció, keverés és elegyítés, purifikáció, a részecskék méretének megváltozása, standard anyagok előállítása, izomerek elkülönítése vagy biotechnológiai eljárás megy végbe; vagy MaxNOM 50 % (EXW). |
||||||||||||||||||
|
37. árucsoport |
Fényképészeti vagy mozgófényképészeti termékek |
||||||||||||||||||
|
3701 – 3707 |
Asz. v.; Kémiai reakció, keverés és elegyítés, purifikáció, a részecskék méretének megváltozása, standard anyagok előállítása, izomerek elkülönítése vagy biotechnológiai eljárás megy végbe; vagy MaxNOM 50 % (EXW). |
||||||||||||||||||
|
38. árucsoport |
A vegyipar különféle termékei |
||||||||||||||||||
|
3801 – 3808 |
Asz. v.; Kémiai reakció, keverés és elegyítés, purifikáció, a részecskék méretének megváltozása, standard anyagok előállítása, izomerek elkülönítése vagy biotechnológiai eljárás megy végbe; vagy MaxNOM 50 % (EXW). |
||||||||||||||||||
|
3809 10 |
Vtsz. v., kivéve a 1108 vtsz. alól. |
||||||||||||||||||
|
3809 91 – 3809 93 |
Asz. v.; Kémiai reakció, keverés és elegyítés, purifikáció, a részecskék méretének megváltozása, standard anyagok előállítása, izomerek elkülönítése vagy biotechnológiai eljárás megy végbe; vagy MaxNOM 50 % (EXW). |
||||||||||||||||||
|
3810 – 3822 |
Asz. v.; Kémiai reakció, keverés és elegyítés, purifikáció, a részecskék méretének megváltozása, standard anyagok előállítása, izomerek elkülönítése vagy biotechnológiai eljárás megy végbe; vagy MaxNOM 50 % (EXW). |
||||||||||||||||||
|
3823 |
Asz. v.; vagy MaxNOM 50 % (EXW). |
||||||||||||||||||
|
3824 10 – 3824 50 |
Asz. v.; Kémiai reakció, keverés és elegyítés, purifikáció, a részecskék méretének megváltozása, standard anyagok előállítása, izomerek elkülönítése vagy biotechnológiai eljárás megy végbe; vagy MaxNOM 50 % (EXW). |
||||||||||||||||||
|
3824 60 |
Vtsz. v., kivéve a 2905 44 vámtarifaalszám alól. |
||||||||||||||||||
|
3824 71 – 3824 83 |
Asz. v.; Kémiai reakció, keverés és elegyítés, purifikáció, a részecskék méretének megváltozása, standard anyagok előállítása, izomerek elkülönítése vagy biotechnológiai eljárás megy végbe; vagy MaxNOM 50 % (EXW). |
||||||||||||||||||
|
3824 90 |
|
||||||||||||||||||
|
Előállítás, amelynek során a biodízel előállítására transz-észterezés, észterezés vagy hidrogénezés útján kerül sor. |
||||||||||||||||||
|
A Mexikóból az EU-ba irányuló exportot illetően: MaxNOM 50 % (EXW). Az EU-ból Mexikóba irányuló exportot illetően: Asz. v.; Kémiai reakció, keverés és elegyítés, purifikáció, a részecskék méretének megváltozása, standard anyagok előállítása, izomerek elkülönítése vagy biotechnológiai eljárás megy végbe; vagy MaxNOM 50 % (EXW). |
||||||||||||||||||
|
Asz. v.; Kémiai reakció, keverés és elegyítés, purifikáció, a részecskék méretének megváltozása, standard anyagok előállítása, izomerek elkülönítése vagy biotechnológiai eljárás megy végbe; vagy MaxNOM 50 % (EXW). |
||||||||||||||||||
|
3825 |
Asz. v.; Kémiai reakció, keverés és elegyítés, purifikáció, a részecskék méretének megváltozása, standard anyagok előállítása, izomerek elkülönítése vagy biotechnológiai eljárás megy végbe; vagy MaxNOM 50 % (EXW). |
||||||||||||||||||
|
3826 |
Előállítás, amelynek során a biodízel előállítására transz-észterezés, észterezés vagy hidrogénezés útján kerül sor. |
||||||||||||||||||
|
VII. ÁRUOSZTÁLY |
MŰANYAGOK ÉS EZEKBŐL KÉSZÜLT ÁRUK; GUMI ÉS EBBŐL KÉSZÜLT ÁRUK (2) |
||||||||||||||||||
|
39. árucsoport |
Műanyagok és ezekből készült áruk |
||||||||||||||||||
|
3901 – 3915 |
Asz. v.; Kémiai reakció, keverés és elegyítés, purifikáció, a részecskék méretének megváltozása, standard anyagok előállítása, izomerek elkülönítése vagy biotechnológiai eljárás megy végbe; vagy MaxNOM 50 % (EXW). |
||||||||||||||||||
|
3916 – 3926 |
Vtsz. v.; vagy MaxNOM 50 % (EXW). |
||||||||||||||||||
|
40. árucsoport |
Gumi és ebből készült áruk |
||||||||||||||||||
|
4001 – 4002 |
Asz. v.; vagy MaxNOM 50 % (EXW). |
||||||||||||||||||
|
4003 – 4011 |
Vtsz. v. |
||||||||||||||||||
|
4012 11 – 4012 19 |
A használt gumiabroncsok újrafutózása. |
||||||||||||||||||
|
4012 20 |
Vtsz. v., kivéve a 4011 vtsz. alól. |
||||||||||||||||||
|
4012 90 |
Vtsz. v. |
||||||||||||||||||
|
4013 – 4017 |
Vtsz. v. |
||||||||||||||||||
|
VIII. ÁRUOSZTÁLY |
NYERSBŐR, KIKÉSZÍTETT BŐR, SZŐRME ÉS EZEKBŐL KÉSZÜLT ÁRUK; NYERGES- ÉS SZÍJGYÁRTÓÁRUK; UTAZÁSI CIKKEK, KÉZITÁSKÁK ÉS HASONLÓ TARTÓK; ÁLLATI BÉLBŐL KÉSZÜLT ÁRUK (A SELYEMHERNYÓBÉLBŐL KÉSZÜLT ÁRUK KIVÉTELÉVEL) |
||||||||||||||||||
|
41. árucsoport |
Nyersbőr (a szőrme kivételével) és kikészített bőr |
||||||||||||||||||
|
4101 – 4103 |
Vtsz. v. |
||||||||||||||||||
|
4104 11 – 4104 19 |
Vtsz. v. |
||||||||||||||||||
|
4104 41 – 4104 49 |
Asz.v., kivéve a 4104 41–4104 49 alszám alól. |
||||||||||||||||||
|
4105 10 |
Vtsz. v. |
||||||||||||||||||
|
4105 30 |
Asz. v. |
||||||||||||||||||
|
4106 21 |
Vtsz. v. |
||||||||||||||||||
|
4106 22 |
Asz. v. |
||||||||||||||||||
|
4106 31 |
Vtsz. v. |
||||||||||||||||||
|
4106 32 – 4106 40 |
Asz. v. |
||||||||||||||||||
|
4106 91 |
Vtsz. v. |
||||||||||||||||||
|
4106 92 |
Asz. v. |
||||||||||||||||||
|
4107 – 4113 |
Vtsz. v.; a 4104 41, a 4104 49, a 4105 30, a 4106 22, a 4106 32 vagy a 4106 92 alszám alá tartozó nem származó anyagok azonban csak akkor használhatók fel, ha a cserzett vagy kérgesített, száraz állapotban lévő bőröket újracserzik. |
||||||||||||||||||
|
4114 10 |
Vtsz. v. |
||||||||||||||||||
|
4114 20 |
Vtsz. v.; a 4104 41, a 4104 49, a 4105 30, a 4106 22, a 4106 32 vagy a 4106 92 alszám alá tartozó nem származó anyagok azonban csak akkor használhatók fel, ha a cserzett vagy kérgesített, száraz állapotban lévő bőröket újracserzik. |
||||||||||||||||||
|
4115 |
Vtsz. v. |
||||||||||||||||||
|
42. árucsoport |
Bőráruk; nyerges- és szíjgyártóáruk; utazási cikkek, kézitáskák és hasonló tartók; állati bélből készült áruk (a selyemhernyóbélből készült áruk kivételével) |
||||||||||||||||||
|
4201 – 4206 |
Vtsz. v. |
||||||||||||||||||
|
43. árucsoport |
Szőrme és műszőrme; ezekből készült áruk |
||||||||||||||||||
|
4301 |
Ács. v. |
||||||||||||||||||
|
4302 11 – 4302 20 |
Vtsz. v. |
||||||||||||||||||
|
4302 30 |
Asz. v. |
||||||||||||||||||
|
4303 – 4304 |
Vtsz. v. |
||||||||||||||||||
|
IX. ÁRUOSZTÁLY |
FA ÉS FAIPARI TERMÉKEK; FASZÉN; PARAFA ÉS PARAFA ÁRUK; SZALMÁBÓL, ESZPARTÓFŰBŐL VAGY MÁS FONÁSANYAGOKBÓL KÉSZÜLT ÁRUK; KOSÁRKÖTŐ- ÉS FONÁSÁRUK |
||||||||||||||||||
|
44. árucsoport |
Fa és faipari termékek; faszén |
||||||||||||||||||
|
4401 – 4421 |
Vtsz. v. |
||||||||||||||||||
|
45. árucsoport |
Parafa és parafa áruk |
||||||||||||||||||
|
4501 – 4504 |
Vtsz. v. |
||||||||||||||||||
|
46. árucsoport |
Szalmából, eszpartófűből és más fonásanyagból készült áruk; kosárkötő- és fonásáruk |
||||||||||||||||||
|
4601 – 4602 |
Vtsz. v.; vagy MaxNOM 50 % (EXW). |
||||||||||||||||||
|
X. ÁRUOSZTÁLY |
PAPÍRIPARI ROSTANYAG FÁBÓL VAGY MÁS CELLULÓZTARTALMÚ ANYAGBÓL; VISSZANYERT (HULLADÉK ÉS HASZNÁLT) PAPÍR VAGY KARTON; PAPÍR ÉS KARTON ÉS EZEKBŐL KÉSZÜLT ÁRUK |
||||||||||||||||||
|
47. árucsoport |
Papíripari rostanyag fából vagy más cellulóztartalmú anyagból; visszanyert (hulladék és használt) papír vagy karton |
||||||||||||||||||
|
4701 – 4707 |
Vtsz. v.; vagy MaxNOM 50 % (EXW). |
||||||||||||||||||
|
48. árucsoport |
Papír és karton; papíripari rostanyagból, papírból vagy kartonból készült áruk |
||||||||||||||||||
|
4801 – 4809 |
Vtsz. v. |
||||||||||||||||||
|
4810 13 – 4810 31 |
Vtsz. v.; vagy MaxNOM 50 % (EXW). |
||||||||||||||||||
|
4810 32 |
Ács. v. |
||||||||||||||||||
|
4810 39 |
Vtsz. v.; vagy MaxNOM 50 % (EXW). |
||||||||||||||||||
|
4810 92 |
Ács. v. |
||||||||||||||||||
|
4810 99 |
Vtsz. v.; vagy MaxNOM 50 % (EXW). |
||||||||||||||||||
|
4811 |
Vtsz. v.; vagy MaxNOM 50 % (EXW). |
||||||||||||||||||
|
4812 – 4814 |
Vtsz. v. |
||||||||||||||||||
|
4816 – 4817 |
Vtsz. v.; vagy MaxNOM 50 % (EXW). |
||||||||||||||||||
|
4818 10 |
Ács. v. |
||||||||||||||||||
|
4818 20 – 4818 90 |
Vtsz. v. |
||||||||||||||||||
|
4819 10 – 4819 50 |
Vtsz. v. és MaxNOM 50 % (EXW). |
||||||||||||||||||
|
4819 60 |
Vtsz. v. |
||||||||||||||||||
|
4820 10 |
Vtsz. v.; vagy MaxNOM 50 % (EXW). |
||||||||||||||||||
|
4820 20 – 4820 90 |
Vtsz. v. |
||||||||||||||||||
|
4821 – 4822 |
Vtsz. v. |
||||||||||||||||||
|
4823 |
Vtsz. v.; vagy MaxNOM 50 % (EXW). |
||||||||||||||||||
|
49. árucsoport |
Könyvek, újságok, képek és más nyomdaipari termékek; kéziratok, gépírásos szövegek és tervrajzok |
||||||||||||||||||
|
4901 – 4911 |
Vtsz. v.; vagy MaxNOM 50 % (EXW). |
||||||||||||||||||
|
XI. ÁRUOSZTÁLY |
TEXTILIPARI ALAPANYAGOK ÉS TEXTILÁRUK |
||||||||||||||||||
|
50. árucsoport |
Selyem |
||||||||||||||||||
|
5001 – 5002 |
Vtsz. v. |
||||||||||||||||||
|
5003 |
|
||||||||||||||||||
|
A selyemhulladék kártolása vagy fésülése. |
||||||||||||||||||
|
Vtsz. v. |
||||||||||||||||||
|
5004 – 5005 |
Előállítás a következőkből (7):
|
||||||||||||||||||
|
5006 |
|
||||||||||||||||||
|
Előállítás a következőkből (7):
|
||||||||||||||||||
|
Vtsz. v. |
||||||||||||||||||
|
5007 |
|
||||||||||||||||||
|
Előállítás egyágú fonalból (7). |
||||||||||||||||||
|
Előállítás a következőkből (7):
Nyomás, amihez legalább két előkészítő vagy kikészítő művelet társul (így például szennyeződés eltávolítása, fehérítés, mercerezés, hőrögzítés, bolyhozás, mángorlás, zsugorodásmentesítés, tartós kikészítés, avatás, impregnálás, javítás és a csomók eltávolítása), amennyiben a felhasznált nem nyomott kelme értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 47,5 %-át. |
||||||||||||||||||
|
51. árucsoport |
Gyapjú, finom vagy durva állati szőr; lószőr fonal és szövet |
||||||||||||||||||
|
5101 – 5105 |
Vtsz. v. |
||||||||||||||||||
|
5106 – 5110 |
Előállítás a következőkből (7):
|
||||||||||||||||||
|
5111 – 5113 |
|
||||||||||||||||||
|
Előállítás egyágú fonalból (7). |
||||||||||||||||||
|
Előállítás a következőkből (7):
Nyomás, amihez legalább két előkészítő vagy kikészítő művelet társul (így például szennyeződés eltávolítása, fehérítés, mercerezés, hőrögzítés, bolyhozás, mángorlás, zsugorodásmentesítés, tartós kikészítés, avatás, impregnálás, javítás és a csomók eltávolítása), amennyiben a felhasznált nem nyomott kelme értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 47,5 %-át. |
||||||||||||||||||
|
52. árucsoport |
Pamut |
||||||||||||||||||
|
5201 – 5203 |
Vtsz. v. |
||||||||||||||||||
|
5204 – 5207 |
Előállítás a következőkből (7):
|
||||||||||||||||||
|
5208 – 5212 |
|
||||||||||||||||||
|
Előállítás egyágú fonalból (7). |
||||||||||||||||||
|
Előállítás a következőkből (7):
Nyomás (8), amihez legalább két előkészítő vagy kikészítő művelet társul (így például szennyeződés eltávolítása, fehérítés, mercerezés, hőrögzítés, bolyhozás, mángorlás, zsugorodásmentesítés, tartós kikészítés, avatás, impregnálás, javítás és a csomók eltávolítása), amennyiben a felhasznált nem nyomott kelme értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 47,5 %-át. |
||||||||||||||||||
|
53. árucsoport |
Más növényi textilszálak; papírfonal és papírfonalból szőtt szövet |
||||||||||||||||||
|
5301 – 5305 |
Vtsz. v. |
||||||||||||||||||
|
5306 – 5308 |
Előállítás a következőkből (7):
|
||||||||||||||||||
|
5309 – 5311 |
|
||||||||||||||||||
|
Előállítás egyágú fonalból (7). |
||||||||||||||||||
|
Előállítás a következőkből (7):
Nyomás, amihez legalább két előkészítő vagy kikészítő művelet társul (így például szennyeződés eltávolítása, fehérítés, mercerezés, hőrögzítés, bolyhozás, mángorlás, zsugorodásmentesítés, tartós kikészítés, avatás, impregnálás, javítás és a csomók eltávolítása), amennyiben a felhasznált nem nyomott kelme értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 47,5 %-át. |
||||||||||||||||||
|
54. árucsoport |
Szintetikus vagy mesterséges végtelen szálak (végtelen műszálak); szintetikus vagy mesterséges textilanyagból készült szalag és hasonlók |
||||||||||||||||||
|
5401 – 5406 |
Előállítás a következőkből (7):
|
||||||||||||||||||
|
5407 |
|
||||||||||||||||||
|
Előállítás egyágú fonalból (7). |
||||||||||||||||||
|
Előállítás a következőkből (7):
Nyomás (9), amihez legalább két előkészítő vagy kikészítő művelet társul (így például szennyeződés eltávolítása, fehérítés, mercerezés, hőrögzítés, bolyhozás, mángorlás, zsugorodásmentesítés, tartós kikészítés, avatás, impregnálás, javítás és a csomók eltávolítása), amennyiben a felhasznált nem nyomott kelme értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 47,5 %-át. |
||||||||||||||||||
|
5408 |
Természetes szálak vagy vágott műszálak fonása, amihez szövés társul; Műszálak préselése és szövés; Fonalfestés, amihez szövés társul; Szövés, amihez festés, bevonás vagy rétegelés társul; Sodrás vagy egyéb mechanikai műveletek, amihez szövés társul; Szövés, amihez nyomás társul; vagy Nyomás (önálló műveletként). |
||||||||||||||||||
|
55. árucsoport |
Vágott műszálak |
||||||||||||||||||
|
5501 – 5507 |
Előállítás vegyi anyagból vagy textilpépből. |
||||||||||||||||||
|
5508 – 5511 |
Előállítás a következőkből (7):
|
||||||||||||||||||
|
5512 – 5516 |
|
||||||||||||||||||
|
Előállítás egyágú fonalból (7). |
||||||||||||||||||
|
Előállítás a következőkből (7):
Nyomás (8), amihez legalább két előkészítő vagy kikészítő művelet társul (így például szennyeződés eltávolítása, fehérítés, mercerezés, hőrögzítés, bolyhozás, mángorlás, zsugorodásmentesítés, tartós kikészítés, avatás, impregnálás, javítás és a csomók eltávolítása), amennyiben a felhasznált nem nyomott kelme értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 47,5 %-át. |
||||||||||||||||||
|
56. árucsoport |
Vatta, nemez és nem szőtt textília; különleges fonalak; zsineg, kötél, hajókötél és kábel, valamint ezekből készült áruk |
||||||||||||||||||
|
5601 |
Előállítás a következőkből (7):
|
||||||||||||||||||
|
5602 |
|
||||||||||||||||||
|
Előállítás a következőkből (7):
Mindazonáltal:
|
||||||||||||||||||
|
Előállítás a következőkből (7):
|
||||||||||||||||||
|
5603 11 – 5603 14 |
Előállítás a következőkből:
|
||||||||||||||||||
|
5603 91 – 5603 94 |
Előállítás a következőkből:
|
||||||||||||||||||
|
5604 |
|
||||||||||||||||||
|
Előállítás textilanyaggal be nem vont gumifonalból és zsinegből. |
||||||||||||||||||
|
Előállítás a következőkből (7):
|
||||||||||||||||||
|
5605 – 5606 |
Előállítás a következőkből (7):
|
||||||||||||||||||
|
5607 – 5609 |
Előállítás a következőkből (7):
|
||||||||||||||||||
|
57. árucsoport |
Szőnyegek és más textil padlóborítók |
||||||||||||||||||
|
5701 – 5705 |
|
||||||||||||||||||
|
Előállítás a következőkből (7):
Mindazonáltal:
Jutaszövet hátoldalként felhasználható tűnemezből készült szőnyegekhez. |
||||||||||||||||||
|
Előállítás a következőkből (7):
Mindazonáltal:
|
||||||||||||||||||
|
|
||||||||||||||||||
|
Előállítás a következőkből (7):
Mindazonáltal:
Jutaszövet hátoldalként felhasználható poliészter- vagy akrilszálból készült szőnyegekhez. |
||||||||||||||||||
|
Előállítás a következőkből (7):
Jutaszövet hátoldalként felhasználható más szőnyegekhez. |
||||||||||||||||||
|
58. árucsoport |
Különleges szövetek; bolyhos szövetek; csipke; kárpit; paszomány; hímzés |
||||||||||||||||||
|
5801 |
|
||||||||||||||||||
|
Előállítás egyágú fonalból (7). |
||||||||||||||||||
|
Előállítás a következőkből (7):
Nyomás (10), amihez legalább két előkészítő vagy kikészítő művelet társul (így például szennyeződés eltávolítása, fehérítés, mercerezés, hőrögzítés, bolyhozás, mángorlás, zsugorodásmentesítés, tartós kikészítés, avatás, impregnálás, javítás és a csomók eltávolítása), amennyiben a felhasznált nem nyomott kelme értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 47,5 %-át; vagy E vámtartifaszám alá tartozó pamutfonal esetében: előállítás pamutfonalból és nyomás, amihez legalább két előkészítő vagy kikészítő művelet társul (így például szennyeződés eltávolítása, fehérítés, mercerezés, hőrögzítés, bolyhozás, mángorlás, zsugorodásmentesítés, tartós kikészítés, avatás, impregnálás, javítás és a csomók eltávolítása). |
||||||||||||||||||
|
5802 – 5804 |
|
||||||||||||||||||
|
Előállítás egyágú fonalból (7). |
||||||||||||||||||
|
Előállítás a következőkből (7):
Nyomás, amihez legalább két előkészítő vagy kikészítő művelet társul (így például szennyeződés eltávolítása, fehérítés, mercerezés, hőrögzítés, bolyhozás, mángorlás, zsugorodásmentesítés, tartós kikészítés, avatás, impregnálás, javítás és a csomók eltávolítása), amennyiben a felhasznált nem nyomott kelme értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 47,5 %-át. |
||||||||||||||||||
|
5805 |
Vtsz. v. |
||||||||||||||||||
|
5806 |
|
||||||||||||||||||
|
Előállítás egyágú fonalból (7). |
||||||||||||||||||
|
Előállítás a következőkből (7):
Nyomás (11), amihez legalább két előkészítő vagy kikészítő művelet társul (így például szennyeződés eltávolítása, fehérítés, mercerezés, hőrögzítés, bolyhozás, mángorlás, zsugorodásmentesítés, tartós kikészítés, avatás, impregnálás, javítás és a csomók eltávolítása), amennyiben a felhasznált nem nyomott kelme értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 47,5 %-át; vagy E vámtartifaszám alá tartozó pamutfonalak esetében: előállítás pamutfonalból és nyomás, amihez legalább két előkészítő vagy kikészítő művelet társul (így például szennyeződés eltávolítása, fehérítés, mercerezés, hőrögzítés, bolyhozás, mángorlás, zsugorodásmentesítés, tartós kikészítés, avatás, impregnálás, javítás és a csomók eltávolítása). |
||||||||||||||||||
|
5807 – 5809 |
|
||||||||||||||||||
|
Előállítás egyágú fonalból (7). |
||||||||||||||||||
|
Előállítás a következőkből (7):
Nyomás, amihez legalább két előkészítő vagy kikészítő művelet társul (így például szennyeződés eltávolítása, fehérítés, mercerezés, hőrögzítés, bolyhozás, mángorlás, zsugorodásmentesítés, tartós kikészítés, avatás, impregnálás, javítás és a csomók eltávolítása), amennyiben a felhasznált nem nyomott kelme értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 47,5 %-át. |
||||||||||||||||||
|
5810 |
Vtsz. v. és MaxNOM 50 % (EXW). |
||||||||||||||||||
|
5811 |
|
||||||||||||||||||
|
Előállítás egyágú fonalból (7). |
||||||||||||||||||
|
Előállítás a következőkből (7):
Nyomás (10), amihez legalább két előkészítő vagy kikészítő művelet társul (így például szennyeződés eltávolítása, fehérítés, mercerezés, hőrögzítés, bolyhozás, mángorlás, zsugorodásmentesítés, tartós kikészítés, avatás, impregnálás, javítás és a csomók eltávolítása), amennyiben a felhasznált nem nyomott kelme értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 47,5 %-át; vagy E vámtartifaszám alá tartozó pamutfonal esetében: előállítás pamutfonalból és nyomás, amihez legalább két előkészítő vagy kikészítő művelet társul (így például szennyeződés eltávolítása, fehérítés, mercerezés, hőrögzítés, bolyhozás, mángorlás, zsugorodásmentesítés, tartós kikészítés, avatás, impregnálás, javítás és a csomók eltávolítása). |
||||||||||||||||||
|
59. árucsoport |
Impregnált, bevont, beborított vagy réteges szövetek; műszaki textiláru |
||||||||||||||||||
|
5901 |
Előállítás fonalból. |
||||||||||||||||||
|
5902 |
Előállítás vegyi anyagból vagy textilpépből. |
||||||||||||||||||
|
5903 |
Szövés, amihez impregnálás vagy bevonás vagy borítás vagy rétegelés vagy fémesítés társul; Szövés, amihez nyomás társul; vagy Nyomás (önálló műveletként). |
||||||||||||||||||
|
5904 |
Előállítás fonalból (7). |
||||||||||||||||||
|
5905 |
|
||||||||||||||||||
|
Előállítás fonalból. |
||||||||||||||||||
|
Előállítás a következőkből (7):
Nyomás, amihez legalább két előkészítő vagy kikészítő művelet társul (így például szennyeződés eltávolítása, fehérítés, mercerezés, hőrögzítés, bolyhozás, mángorlás, zsugorodásmentesítés, tartós kikészítés, avatás, impregnálás, javítás és a csomók eltávolítása), amennyiben a felhasznált nem nyomott kelme értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 47,5 %-át. |
||||||||||||||||||
|
5906 |
Műszálak préselése és szövés; Szövés, kötés vagy nem szőtt textíliák készítése, amihez festés, bevonás vagy gumizás társul; Fonalfestés, amihez szövés vagy nem szőtt textíliák készítésére irányuló eljárás társul; vagy Gumírozás legalább két másik fő előkészítő vagy kikészítő művelettel (így például mángorlás, zsugorodásmentesítés, hőrögzítés, tartós kikészítés) párosulva, feltéve, hogy az összes felhasznált anyag összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át. |
||||||||||||||||||
|
5907 |
Előállítás fonalból; vagy Nyomás, amihez legalább két előkészítő vagy kikészítő művelet társul (így például szennyeződés eltávolítása, fehérítés, mercerezés, hőrögzítés, bolyhozás, mángorlás, zsugorodásmentesítés, tartós kikészítés, avatás, impregnálás, javítás és a csomók eltávolítása), amennyiben a felhasznált nem nyomott kelme értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 47,5 %-át. |
||||||||||||||||||
|
5908 |
|
||||||||||||||||||
|
Előállítás csőszerűen kötött gázharisnyaszövetből. |
||||||||||||||||||
|
Vtsz. v. |
||||||||||||||||||
|
5909 |
Természetes szálak vagy vágott műszálak fonása, amihez szövés társul; (7) Műszálak préselése és szövés; Szövés, amihez festés, bevonás vagy rétegelés társul; vagy A bevonás, pelyhesítés, rétegelés vagy fémesítés legalább két másik fő előkészítő vagy kikészítő művelettel (így például mángorlás, zsugorodásmentesítés, hőrögzítés, tartós kikészítés) párosulva, feltéve, hogy az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át. |
||||||||||||||||||
|
5910 |
Előállítás a következőkből (7):
|
||||||||||||||||||
|
5911 |
Természetes szálak vagy vágott műszálak fonása, amihez szövés társul; (7) Műszálak préselése és szövés; Szövés, amihez festés, bevonás vagy rétegelés társul; vagy A bevonás, pelyhesítés, rétegelés vagy fémesítés legalább két másik fő előkészítő vagy kikészítő művelettel (így például mángorlás, zsugorodásmentesítés, hőrögzítés, tartós kikészítés) párosulva, feltéve, hogy az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át. |
||||||||||||||||||
|
60. árucsoport |
Kötött vagy hurkolt kelmék |
||||||||||||||||||
|
6001 – 6006 |
Előállítás a következőkből (7):
|
||||||||||||||||||
|
61. árucsoport |
Kötött vagy horgolt ruházati cikkek, kellékek és tartozékok |
||||||||||||||||||
|
6101– 6117 |
|
||||||||||||||||||
|
Előállítás a következőkből (7):
|
||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||
|
Előállítás a következőkből (7):
|
||||||||||||||||||
|
62. árucsoport |
Ruházati cikkek, kellékek és tartozékok, a kötött és hurkolt áruk kivételével |
||||||||||||||||||
|
6201 |
Előállítás fonalból (12); vagy Nyomás, amihez legalább két előkészítő vagy kikészítő művelet társul (így például szennyeződés eltávolítása, fehérítés, mercerezés, hőrögzítés, bolyhozás, mángorlás, zsugorodásmentesítés, tartós kikészítés, avatás, impregnálás, javítás és a csomók eltávolítása), amennyiben a felhasznált nem nyomott kelme értéke nem haladja meg a nyomott szövet gyártelepi árának 47,5 %-át. |
||||||||||||||||||
|
6202 |
|
||||||||||||||||||
|
Előállítás fonalból (12); Előállítás hímzés nélküli szövetből, ha a felhasznált hímzés nélküli szövet értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át (12); vagy Nyomás, amihez legalább két előkészítő vagy kikészítő művelet társul (így például szennyeződés eltávolítása, fehérítés, mercerezés, hőrögzítés, bolyhozás, mángorlás, zsugorodásmentesítés, tartós kikészítés, avatás, impregnálás, javítás és a csomók eltávolítása), amennyiben a felhasznált nem nyomott kelme értéke nem haladja meg a nyomott szövet gyártelepi árának 47,5 %-át. |
||||||||||||||||||
|
Előállítás fonalból (12); vagy Nyomás, amihez legalább két előkészítő vagy kikészítő művelet társul (így például szennyeződés eltávolítása, fehérítés, mercerezés, hőrögzítés, bolyhozás, mángorlás, zsugorodásmentesítés, tartós kikészítés, avatás, impregnálás, javítás és a csomók eltávolítása), amennyiben a felhasznált nem nyomott kelme értéke nem haladja meg a nyomott szövet gyártelepi árának 47,5 %-át. |
||||||||||||||||||
|
6203 |
Előállítás fonalból (12); vagy Nyomás, amihez legalább két előkészítő vagy kikészítő művelet társul (így például szennyeződés eltávolítása, fehérítés, mercerezés, hőrögzítés, bolyhozás, mángorlás, zsugorodásmentesítés, tartós kikészítés, avatás, impregnálás, javítás és a csomók eltávolítása), amennyiben a felhasznált nem nyomott kelme értéke nem haladja meg a nyomott szövet gyártelepi árának 47,5 %-át. |
||||||||||||||||||
|
6204 |
|
||||||||||||||||||
|
Előállítás fonalból (12); Előállítás hímzés nélküli szövetből, ha a felhasznált hímzés nélküli szövet értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át (12); vagy Nyomás, amihez legalább két előkészítő vagy kikészítő művelet társul (így például szennyeződés eltávolítása, fehérítés, mercerezés, hőrögzítés, bolyhozás, mángorlás, zsugorodásmentesítés, tartós kikészítés, avatás, impregnálás, javítás és a csomók eltávolítása), amennyiben a felhasznált nem nyomott kelme értéke nem haladja meg a nyomott szövet gyártelepi árának 47,5 %-át. |
||||||||||||||||||
|
Előállítás fonalból (12); vagy Nyomás, amihez legalább két előkészítő vagy kikészítő művelet társul (így például szennyeződés eltávolítása, fehérítés, mercerezés, hőrögzítés, bolyhozás, mángorlás, zsugorodásmentesítés, tartós kikészítés, avatás, impregnálás, javítás és a csomók eltávolítása), amennyiben a felhasznált nem nyomott kelme értéke nem haladja meg a nyomott szövet gyártelepi árának 47,5 %-át. |
||||||||||||||||||
|
6205 |
Előállítás fonalból (12); vagy Nyomás, amihez legalább két előkészítő vagy kikészítő művelet társul (így például szennyeződés eltávolítása, fehérítés, mercerezés, hőrögzítés, bolyhozás, mángorlás, zsugorodásmentesítés, tartós kikészítés, avatás, impregnálás, javítás és a csomók eltávolítása), amennyiben a felhasznált nem nyomott kelme értéke nem haladja meg a nyomott szövet gyártelepi árának 47,5 %-át. |
||||||||||||||||||
|
6206 |
|
||||||||||||||||||
|
Előállítás fonalból (12); Előállítás hímzés nélküli szövetből, ha a felhasznált hímzés nélküli szövet értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át (12); vagy Nyomás, amihez legalább két előkészítő vagy kikészítő művelet társul (így például szennyeződés eltávolítása, fehérítés, mercerezés, hőrögzítés, bolyhozás, mángorlás, zsugorodásmentesítés, tartós kikészítés, avatás, impregnálás, javítás és a csomók eltávolítása), amennyiben a felhasznált nem nyomott kelme értéke nem haladja meg a nyomott szövet gyártelepi árának 47,5 %-át. |
||||||||||||||||||
|
Előállítás fonalból (12); vagy Nyomás, amihez legalább két előkészítő vagy kikészítő művelet társul (így például szennyeződés eltávolítása, fehérítés, mercerezés, hőrögzítés, bolyhozás, mángorlás, zsugorodásmentesítés, tartós kikészítés, avatás, impregnálás, javítás és a csomók eltávolítása), amennyiben a felhasznált nem nyomott kelme értéke nem haladja meg a nyomott szövet gyártelepi árának 47,5 %-át. |
||||||||||||||||||
|
6207 – 6208 |
Előállítás fonalból (12); vagy Nyomás, amihez legalább két előkészítő vagy kikészítő művelet társul (így például szennyeződés eltávolítása, fehérítés, mercerezés, hőrögzítés, bolyhozás, mángorlás, zsugorodásmentesítés, tartós kikészítés, avatás, impregnálás, javítás és a csomók eltávolítása), amennyiben a felhasznált nem nyomott kelme értéke nem haladja meg a nyomott szövet gyártelepi árának 47,5 %-át. |
||||||||||||||||||
|
6209 |
|
||||||||||||||||||
|
Előállítás fonalból (12); Előállítás hímzés nélküli szövetből, ha a felhasznált hímzés nélküli szövet értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át (12); vagy Nyomás, amihez legalább két előkészítő vagy kikészítő művelet társul (így például szennyeződés eltávolítása, fehérítés, mercerezés, hőrögzítés, bolyhozás, mángorlás, zsugorodásmentesítés, tartós kikészítés, avatás, impregnálás, javítás és a csomók eltávolítása), amennyiben a felhasznált nem nyomott kelme értéke nem haladja meg a nyomott szövet gyártelepi árának 47,5 %-át. |
||||||||||||||||||
|
Előállítás fonalból (12); vagy Nyomás, amihez legalább két előkészítő vagy kikészítő művelet társul (így például szennyeződés eltávolítása, fehérítés, mercerezés, hőrögzítés, bolyhozás, mángorlás, zsugorodásmentesítés, tartós kikészítés, avatás, impregnálás, javítás és a csomók eltávolítása), amennyiben a felhasznált nem nyomott kelme értéke nem haladja meg a nyomott szövet gyártelepi árának 47,5 %-át. |
||||||||||||||||||
|
6210 |
|
||||||||||||||||||
|
Előállítás fonalból (12); vagy Előállítás nem bevont szövetből, ha a felhasznált nem bevont szövet értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át (12). |
||||||||||||||||||
|
Előállítás fonalból (12); vagy Nyomás, amihez legalább két előkészítő vagy kikészítő művelet társul (így például szennyeződés eltávolítása, fehérítés, mercerezés, hőrögzítés, bolyhozás, mángorlás, zsugorodásmentesítés, tartós kikészítés, avatás, impregnálás, javítás és a csomók eltávolítása), amennyiben a felhasznált nem nyomott kelme értéke nem haladja meg a nyomott szövet gyártelepi árának 47,5 %-át. |
||||||||||||||||||
|
6211 |
|
||||||||||||||||||
|
Előállítás fonalból (12); Előállítás hímzés nélküli szövetből, ha a felhasznált hímzés nélküli szövet értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át (12); vagy Nyomás, amihez legalább két előkészítő vagy kikészítő művelet társul (így például szennyeződés eltávolítása, fehérítés, mercerezés, hőrögzítés, bolyhozás, mángorlás, zsugorodásmentesítés, tartós kikészítés, avatás, impregnálás, javítás és a csomók eltávolítása), amennyiben a felhasznált nem nyomott kelme értéke nem haladja meg a nyomott szövet gyártelepi árának 47,5 %-át. |
||||||||||||||||||
|
Előállítás fonalból (12); vagy Nyomás, amihez legalább két előkészítő vagy kikészítő művelet társul (így például szennyeződés eltávolítása, fehérítés, mercerezés, hőrögzítés, bolyhozás, mángorlás, zsugorodásmentesítés, tartós kikészítés, avatás, impregnálás, javítás és a csomók eltávolítása), amennyiben a felhasznált nem nyomott kelme értéke nem haladja meg a nyomott szövet gyártelepi árának 47,5 %-át. |
||||||||||||||||||
|
6212 |
Előállítás fonalból (12); vagy Nyomás, amihez legalább két előkészítő vagy kikészítő művelet társul (így például szennyeződés eltávolítása, fehérítés, mercerezés, hőrögzítés, bolyhozás, mángorlás, zsugorodásmentesítés, tartós kikészítés, avatás, impregnálás, javítás és a csomók eltávolítása), amennyiben a felhasznált nem nyomott kelme értéke nem haladja meg a nyomott szövet gyártelepi árának 47,5 %-át. |
||||||||||||||||||
|
6213 – 6214 |
|
||||||||||||||||||
|
Előállítás fehérítetlen egyágú fonalból (12) (7); Előállítás hímzés nélküli szövetből, ha a felhasznált hímzés nélküli szövet értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át (12); vagy Nyomás (7), amihez legalább két előkészítő vagy kikészítő művelet társul (így például szennyeződés eltávolítása, fehérítés, mercerezés, hőrögzítés, bolyhozás, mángorlás, zsugorodásmentesítés, tartós kikészítés, avatás, impregnálás, javítás és a csomók eltávolítása), amennyiben a felhasznált nem nyomott kelme értéke nem haladja meg a nyomott szövet gyártelepi árának 47,5 %-át. |
||||||||||||||||||
|
Előállítás fehérítetlen egyágú fonalból (12) (7); vagy A kikészítést nyomás követi, amelyhez legalább két előkészítő vagy két befejező művelet társul (így például mosás, fehérítés, mercerizálás, hőrögzítés, bolyhozás, mángorlás, zsugorodásmentesítés, kikészítés, avatás, impregnálás, kivarrás és a csomók eltávolítása), amennyiben a 6213 és a 6214 vám-tarifaszám alá tartozó felhasznált nem nyomott áruk értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 47,5 %-át. |
||||||||||||||||||
|
6215 |
Előállítás fonalból (12); vagy Nyomás, amihez legalább két előkészítő vagy kikészítő művelet társul (így például szennyeződés eltávolítása, fehérítés, mercerezés, hőrögzítés, bolyhozás, mángorlás, zsugorodásmentesítés, tartós kikészítés, avatás, impregnálás, javítás és a csomók eltávolítása), amennyiben a felhasznált nem nyomott kelme értéke nem haladja meg a nyomott szövet gyártelepi árának 47,5 %-át. |
||||||||||||||||||
|
6216 |
|
||||||||||||||||||
|
Előállítás fonalból (12); vagy Előállítás nem bevont szövetből, ha a felhasznált nem bevont szövet értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át (12). |
||||||||||||||||||
|
Előállítás fonalból (12); vagy Nyomás, amihez legalább két előkészítő vagy kikészítő művelet társul (így például szennyeződés eltávolítása, fehérítés, mercerezés, hőrögzítés, bolyhozás, mángorlás, zsugorodásmentesítés, tartós kikészítés, avatás, impregnálás, javítás és a csomók eltávolítása), amennyiben a felhasznált nem nyomott kelme értéke nem haladja meg a nyomott szövet gyártelepi árának 47,5 %-át. |
||||||||||||||||||
|
6217 |
|
||||||||||||||||||
|
Előállítás fonalból (12); Előállítás hímzés nélküli szövetből, ha a felhasznált hímzés nélküli szövet értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át (12); vagy Nyomás (7), amihez legalább két előkészítő vagy kikészítő művelet társul (így például szennyeződés eltávolítása, fehérítés, mercerezés, hőrögzítés, bolyhozás, mángorlás, zsugorodásmentesítés, tartós kikészítés, avatás, impregnálás, javítás és a csomók eltávolítása), amennyiben a felhasznált nem nyomott kelme értéke nem haladja meg a nyomott szövet gyártelepi árának 47,5 %-át. |
||||||||||||||||||
|
Előállítás fonalból (12); vagy Előállítás nem bevont szövetből, ha a felhasznált nem bevont szövet értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át (12). |
||||||||||||||||||
|
Vtsz. v. és MaxNOM 40 % (EXW). |
||||||||||||||||||
|
Előállítás fonalból (12); vagy Nyomás, amihez legalább két előkészítő vagy kikészítő művelet társul (így például szennyeződés eltávolítása, fehérítés, mercerezés, hőrögzítés, bolyhozás, mángorlás, zsugorodásmentesítés, tartós kikészítés, avatás, impregnálás, javítás és a csomók eltávolítása), amennyiben a felhasznált nem nyomott kelme értéke nem haladja meg a nyomott szövet gyártelepi árának 47,5 %-át. |
||||||||||||||||||
|
63. árucsoport |
Más készáru textilanyagból; készletek; használt ruha és használt textiláru; rongy |
||||||||||||||||||
|
6301 – 6304 |
|
||||||||||||||||||
|
Előállítás a következőkből (7):
|
||||||||||||||||||
|
|
||||||||||||||||||
|
Előállítás fehérítetlen egyágú fonalból (12) (13); Előállítás hímzés nélküli szövetből (amely nem kötött vagy hurkolt), ha a felhasznált hímzés nélküli szövet értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át; vagy Nyomás, amihez legalább két előkészítő vagy kikészítő művelet társul (így például szennyeződés eltávolítása, fehérítés, mercerezés, hőrögzítés, bolyhozás, mángorlás, zsugorodásmentesítés, tartós kikészítés, avatás, impregnálás, javítás és a csomók eltávolítása), amennyiben a felhasznált nem nyomott kelme értéke nem haladja meg a nyomott szövet gyártelepi árának 47,5 %-át. |
||||||||||||||||||
|
Előállítás fehérítetlen egyágú fonalból (12) (13); vagy Nyomás (13), amihez legalább két előkészítő vagy kikészítő művelet társul (így például szennyeződés eltávolítása, fehérítés, mercerezés, hőrögzítés, bolyhozás, mángorlás, zsugorodásmentesítés, tartós kikészítés, avatás, impregnálás, javítás és a csomók eltávolítása), amennyiben a felhasznált nem nyomott kelme értéke nem haladja meg a nyomott szövet gyártelepi árának 47,5 %-át. |
||||||||||||||||||
|
6305 |
Előállítás a következőkből (7):
|
||||||||||||||||||
|
6306 |
|
||||||||||||||||||
|
Előállítás a következőkből (12) (7).
|
||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||
|
6307 |
|||||||||||||||||||
|
6308 |
A készletben lévő minden egyes terméknek meg kell felelnie azon szabálynak, amely akkor volna rá alkalmazandó, ha nem volna készletbe foglalva. Azonban felhasználhatók nem származó anyagok, feltéve, hogy összértékük nem haladja meg a készlet gyártelepi árának 15 %-át. |
||||||||||||||||||
|
6309 |
Vtsz. v. |
||||||||||||||||||
|
6310 |
Előállítás, amelynek során valamennyi felhasznált anyag teljes egészében egyetlen országban vagy területen jött létre vagy került előállításra. |
||||||||||||||||||
|
XII. ÁRUOSZTÁLY |
LÁBBELI, FEJFEDŐ, ESERNYŐK, NAPERNYŐK, SÉTABOTOK, BOTSZÉKEK, OSTOROK, LOVAGLÓKORBÁCSOK ÉS EZEK ALKATRÉSZEI; KIKÉSZÍTETT TOLLAK ÉS EBBŐL KÉSZÜLT ÁRUK; MŰVIRÁGOK; EMBERHAJBÓL KÉSZÜLT ÁRUK |
||||||||||||||||||
|
64. árucsoport |
Lábbeli, lábszárvédő és hasonló áruk; ezek alkatrészei |
||||||||||||||||||
|
6401 |
NOM, a 6406 vámtarifaszám alá tartozó, a talpbéléshez vagy más talprészhez erősített nem származó felsőrész-összeállítások kivételével. |
||||||||||||||||||
|
6402 – 6404 |
|
||||||||||||||||||
|
NOM, a 6406 vámtarifaszám alá tartozó, a talpbéléshez vagy más talprészhez erősített nem származó felsőrész-összeállítások kivételével. |
||||||||||||||||||
|
Vtsz. v., a nem származó felsőrészek és ezek részei kivételével, amely nem a 6406 vámtarifaszám alá tartozó kéreg, és MaxNOM 60 % (EXW). |
||||||||||||||||||
|
6405 |
NOM, a 6406 vámtarifaszám alá tartozó, a talpbéléshez vagy más talprészhez erősített nem származó felsőrész-összeállítások kivételével. |
||||||||||||||||||
|
6406 |
Vtsz. v. |
||||||||||||||||||
|
65. árucsoport |
Kalap és más fejfedők, valamint ezek részei |
||||||||||||||||||
|
6501 – 6507 |
Vtsz. v. |
||||||||||||||||||
|
66. árucsoport |
Esernyők, napernyők, sétabotok, botszékek, ostorok, lovaglókorbácsok és ezek alkatrészei |
||||||||||||||||||
|
6601 – 6603 |
Vtsz. v. |
||||||||||||||||||
|
67. árucsoport |
Kikészített toll és pehely, valamint ezekből készült áruk; művirágok; emberhajból készült áruk |
||||||||||||||||||
|
6701 – 6704 |
Vtsz. v. |
||||||||||||||||||
|
XIII. ÁRUOSZTÁLY |
KŐBŐL, GIPSZBŐL, CEMENTBŐL, AZBESZTBŐL, CSILLÁMBÓL VAGY HASONLÓ ANYAGOKBÓL KÉSZÜLT ÁRUK; KERÁMIATERMÉKEK; ÜVEGEK ÉS ÜVEGÁRUK |
||||||||||||||||||
|
68. árucsoport |
Kőből, gipszből, cementből, azbesztből, csillámból vagy hasonló anyagokból készült áruk |
||||||||||||||||||
|
6801 – 6802 |
Vtsz. v.; vagy MaxNOM 50 % (EXW). |
||||||||||||||||||
|
6803 |
NOM. |
||||||||||||||||||
|
6804 – 6811 |
Vtsz. v.; vagy MaxNOM 50 % (EXW). |
||||||||||||||||||
|
6812 80 |
NOM. |
||||||||||||||||||
|
6812 91 – 6812 99 |
Vtsz. v.; vagy MaxNOM 50 % (EXW). |
||||||||||||||||||
|
6813 |
Vtsz. v.; vagy MaxNOM 50 % (EXW). |
||||||||||||||||||
|
6814 10 |
NOM. |
||||||||||||||||||
|
6814 90 |
Vtsz. v.; vagy MaxNOM 50 % (EXW). |
||||||||||||||||||
|
6815 |
Vtsz. v.; vagy MaxNOM 50 % (EXW). |
||||||||||||||||||
|
69. árucsoport |
Kerámiatermékek |
||||||||||||||||||
|
6901 – 6914 |
Vtsz. v. |
||||||||||||||||||
|
70. árucsoport |
Üveg és üvegáruk |
||||||||||||||||||
|
7001 – 7002 |
Vtsz. v. |
||||||||||||||||||
|
7003 – 7005 |
|
||||||||||||||||||
|
Vtsz. v., kivéve a 7002–7005 vtsz. alól. |
||||||||||||||||||
|
Vtsz. v. |
||||||||||||||||||
|
7006 – 7009 |
Vtsz. v., kivéve a 7002–7009 vtsz. alól. |
||||||||||||||||||
|
7010 – 7011 |
Vtsz. v. |
||||||||||||||||||
|
7013 |
Vtsz. v., kivéve a 7010 vtsz. alól. |
||||||||||||||||||
|
7014 – 7018 |
Vtsz. v. |
||||||||||||||||||
|
7019 |
|
||||||||||||||||||
|
Előállítás színezetlen pászmából, előfonatból, fonalból vagy vágott üveggyapotszálból. |
||||||||||||||||||
|
Vtsz. v. |
||||||||||||||||||
|
7020 |
Vtsz. v. |
||||||||||||||||||
|
XIV. ÁRUOSZTÁLY |
TERMÉSZETES VAGY TENYÉSZTETT GYÖNGYÖK, DRÁGAKÖVEK VAGY FÉLDRÁGAKÖVEK, NEMESFÉMEK, NEMESFÉMMEL PLATTÍROZOTT FÉMEK ÉS EZEKBŐL KÉSZÜLT ÁRUK; ÉKSZERUTÁNZATOK; ÉRMÉK |
||||||||||||||||||
|
71. árucsoport |
Természetes vagy tenyésztett gyöngyök, drágakövek vagy féldrágakövek, nemesfémek, nemesfémmel plattírozott fémek és ezekből készült áruk; ékszerutánzatok; érmék |
||||||||||||||||||
|
7101 |
Ács. v. |
||||||||||||||||||
|
7102 – 7104 |
Asz. v. |
||||||||||||||||||
|
7105 |
Vtsz. v. |
||||||||||||||||||
|
7106 10 |
Asz. v. |
||||||||||||||||||
|
7106 91 |
Vtsz. v., kivéve a 7108 vagy 7110 vtsz. alól; A 7106, a 7108 vagy a 7110 vámtarifaszám alá tartozó nemesfémek elektrolitos, hőkezeléses vagy vegyi szétválasztása; vagy A 7106, a 7108 vagy a 7110 vámtarifaszám alá tartozó nemesfémek összeolvasztása és/vagy ötvözése egymással vagy nem nemesfémmel. |
||||||||||||||||||
|
7106 92 |
Asz. v. |
||||||||||||||||||
|
7107 |
NOM. |
||||||||||||||||||
|
7108 11 |
Asz. v. |
||||||||||||||||||
|
7108 12 |
Vtsz. v., kivéve a 7106 vagy 7110 vtsz. alól; A 7106, a 7108 vagy a 7110 vámtarifaszám alá tartozó nemesfémek elektrolitos, hőkezeléses vagy vegyi szétválasztása; vagy A 7106, a 7108 vagy a 7110 vámtarifaszám alá tartozó nemesfémek összeolvasztása és/vagy ötvözése egymással vagy nem nemesfémmel. |
||||||||||||||||||
|
7108 13 – 7108 20 |
Asz. v. |
||||||||||||||||||
|
7109 |
NOM. |
||||||||||||||||||
|
7110 |
Asz. v.; A 7106, a 7108 vagy a 7110 vámtarifaszám alá tartozó nemesfémek elektrolitos, hőkezeléses vagy vegyi szétválasztása; vagy A 7106, a 7108 vagy a 7110 vámtarifaszám alá tartozó nemesfémek összeolvasztása és/vagy ötvözése egymással vagy nem nemesfémmel. |
||||||||||||||||||
|
7111 |
NOM. |
||||||||||||||||||
|
7112 – 7115 |
Vtsz. v. |
||||||||||||||||||
|
7116 – 7117 |
Vtsz. v.; vagy MaxNOM 50 % (EXW). |
||||||||||||||||||
|
7118 |
Vtsz. v. |
||||||||||||||||||
|
XV. ÁRUOSZTÁLY |
NEM NEMESFÉMEK ÉS EZEKBŐL KÉSZÜLT ÁRUK |
||||||||||||||||||
|
72. árucsoport |
Vas és acél |
||||||||||||||||||
|
7201 – 7206 |
Vtsz. v. |
||||||||||||||||||
|
7207 |
Vtsz. v., kivéve a 7206 vtsz. alól. |
||||||||||||||||||
|
7208 – 7217 |
Vtsz. v., kivéve a 7207–7217 vtsz. alól. |
||||||||||||||||||
|
7218 |
Vtsz. v. |
||||||||||||||||||
|
7219 – 7223 |
Vtsz. v., kivéve a 7219–7223 vtsz. alól. |
||||||||||||||||||
|
7224 10 |
Vtsz. v. |
||||||||||||||||||
|
7224 90 |
Asz. v. |
||||||||||||||||||
|
7225 – 7229 |
Vtsz. v., kivéve a 7225–7229 vtsz. alól. |
||||||||||||||||||
|
73. árucsoport |
Vas- vagy acéláruk |
||||||||||||||||||
|
7301 10 |
Ács. v., kivéve a 7207–7217 vtsz. alól. |
||||||||||||||||||
|
7301 20 |
Ács. v. |
||||||||||||||||||
|
7302 |
Ács. v., kivéve a 7207–7217 vtsz. alól. |
||||||||||||||||||
|
7303 – 7306 |
Ács. v. |
||||||||||||||||||
|
7307 11 – 7307 19 |
Ács. v. |
||||||||||||||||||
|
7307 21 – 7307 29 |
Előállítás a kovácsdarabok esztergálása, fúrása, dörzsárazása, menetvágása, lesorjázása és homokfúvása útján, azzal a feltétellel, hogy a felhasznált nem származó kovácsdarabok összértéke nem haladhatja meg a termék gyártelepi árának 35 %-át |
||||||||||||||||||
|
7307 91 – 7307 99 |
Ács. v. |
||||||||||||||||||
|
7308 |
Vtsz. v., kivéve a 7301 20 vámtarifaalszám alól. |
||||||||||||||||||
|
7309 – 7314 |
Vtsz. v. |
||||||||||||||||||
|
7315 11 – 7315 19 |
Vtsz. v. |
||||||||||||||||||
|
7315 20 |
Vtsz. v.; vagy MaxNOM 50 % (EXW). |
||||||||||||||||||
|
7315 81 – 7315 90 |
Vtsz. v. |
||||||||||||||||||
|
7316 – 7320 |
Vtsz. v. |
||||||||||||||||||
|
7321 |
Vtsz. v.; vagy MaxNOM 50 % (EXW). |
||||||||||||||||||
|
7322 – 7326 |
Vtsz. v. |
||||||||||||||||||
|
74. árucsoport |
Réz és ebből készült áruk |
||||||||||||||||||
|
7401 – 7402 |
Vtsz. v. |
||||||||||||||||||
|
7403 |
Asz. v. |
||||||||||||||||||
|
7404 – 7407 |
Vtsz. v. |
||||||||||||||||||
|
7408 |
Vtsz. v. és MaxNOM 50 % (EXW). |
||||||||||||||||||
|
7409 – 7412 |
Vtsz. v. |
||||||||||||||||||
|
7413 |
Vtsz. v. és MaxNOM 50 % (EXW). |
||||||||||||||||||
|
7415 – 7419 |
Vtsz. v. |
||||||||||||||||||
|
75. árucsoport |
Nikkel és ebből készült áruk |
||||||||||||||||||
|
7501 – 7508 |
Vtsz. v. |
||||||||||||||||||
|
76. árucsoport |
Alumínium és ebből készült áruk |
||||||||||||||||||
|
7601 |
NOM. |
||||||||||||||||||
|
7602 |
Vtsz. v. |
||||||||||||||||||
|
7603 – 7606 |
Vtsz. v. és MaxNOM 50 % (EXW). |
||||||||||||||||||
|
7607 |
Vtsz. v., kivéve a 7606 vtsz. alól. |
||||||||||||||||||
|
7608 – 7615 |
Vtsz. v. és MaxNOM 50 % (EXW). |
||||||||||||||||||
|
7616 |
Vtsz. v. |
||||||||||||||||||
|
78. árucsoport |
Ólom és ebből készült áruk |
||||||||||||||||||
|
7801 10 |
Asz. v. |
||||||||||||||||||
|
7801 91 – 7801 99 |
Vtsz. v. |
||||||||||||||||||
|
7802 – 7806 |
Vtsz. v. |
||||||||||||||||||
|
79. árucsoport |
Cink és ebből készült áruk |
||||||||||||||||||
|
7901 – 7907 |
Vtsz. v. |
||||||||||||||||||
|
80. árucsoport |
Ón és ebből készült áruk |
||||||||||||||||||
|
8001 – 8007 |
Vtsz. v. |
||||||||||||||||||
|
81. árucsoport |
Más nem nemesfém; cermet; ezekből készült áruk |
||||||||||||||||||
|
8101 – 8113 |
Asz. v.; vagy Előállítás finomítás, olvasztás vagy fémek hőkezelést alkalmazó alakítási eljárása útján. |
||||||||||||||||||
|
82. árucsoport |
Szerszámok, késművesáruk, evőeszközök, kanál és villa nem nemesfémből; mindezek részei nem nemesfémből |
||||||||||||||||||
|
8201 – 8204 |
Vtsz. v.; vagy MaxNOM 50 % (EXW). |
||||||||||||||||||
|
8205 10 – 8205 70 |
Vtsz. v.; vagy MaxNOM 50 % (EXW). |
||||||||||||||||||
|
8205 90 |
Vtsz. v.; azonban a 3.10. cikk (Készletek) szerint a 8205 vámtarifaszám alá tartozó nem származó szerszámokat is be lehet foglalni a készletbe, feltéve, hogy összértékük nem haladja meg a készlet gyártelepi árának 15 %-át. |
||||||||||||||||||
|
8206 |
Vtsz. v., kivéve a 8202–8205 vtsz. alól; azonban a 3.10. cikk (Készletek) szerint a 8202–8205 vámtarifaszám alá tartozó nem származó szerszámokat is be lehet foglalni a készletbe, feltéve, hogy összértékük nem haladja meg a készlet gyártelepi árának 15 %-át. |
||||||||||||||||||
|
8207 – 8215 |
Vtsz. v.; vagy MaxNOM 50 % (EXW). |
||||||||||||||||||
|
83. árucsoport |
Máshol nem említett különféle áruk nem nemesfémből |
||||||||||||||||||
|
8301 – 8311 |
Vtsz. v.; vagy MaxNOM 50 % (EXW). |
||||||||||||||||||
|
XVI. ÁRUOSZTÁLY |
GÉPEK ÉS MECHANIKUS BERENDEZÉSEK; VILLAMOSSÁGI CIKKEK; EZEK ALKATRÉSZEI; HANGFELVEVŐ ÉS -LEJÁTSZÓ KÉSZÜLÉKEK, KÉP- ÉS HANGFELVEVŐ ÉS -LEJÁTSZÓ KÉSZÜLÉKEK TELEVÍZIÓHOZ; EZEK ALKATRÉSZEI ÉS TARTOZÉKAI |
||||||||||||||||||
|
84. árucsoport |
Atomreaktorok, kazánok, gépek és mechanikus berendezések; ezek alkatrészei |
||||||||||||||||||
|
8401 – 8406 |
Vtsz. v.; vagy MaxNOM 50 % (EXW). |
||||||||||||||||||
|
8407 (1) – 8408 |
MaxNOM 50 % (EXW). |
||||||||||||||||||
|
8409 – 8417 |
Vtsz. v.; vagy MaxNOM 50 % (EXW). |
||||||||||||||||||
|
8418 10 – 8418 29 |
Vtsz. v.; vagy MaxNOM 50 % (EXW). |
||||||||||||||||||
|
8418 30 – 8418 50 |
Vtsz. v.; vagy MaxNOM 45 % (EXW). |
||||||||||||||||||
|
8418 61 – 8418 91 |
Vtsz. v.; vagy MaxNOM 50 % (EXW). |
||||||||||||||||||
|
8418 99 |
Vtsz. v.; vagy MaxNOM 45 % (EXW). |
||||||||||||||||||
|
8419 – 8421 |
Vtsz. v.; vagy MaxNOM 50 % (EXW). |
||||||||||||||||||
|
8422 11 |
Vtsz. v.; vagy MaxNOM 45 % (EXW). |
||||||||||||||||||
|
8422 19 – 8422 90 |
Vtsz. v.; vagy MaxNOM 50 % (EXW). |
||||||||||||||||||
|
8423 – 8424 |
Vtsz. v.; vagy MaxNOM 50 % (EXW). |
||||||||||||||||||
|
8425 – 8430 |
Vtsz. v., kivéve a 8431 vtsz. alól; vagy MaxNOM 50 % (EXW). |
||||||||||||||||||
|
8431 – 8442 |
Vtsz. v.; vagy MaxNOM 50 % (EXW). |
||||||||||||||||||
|
8443 11 – 8443 19 |
Vtsz. v.; vagy MaxNOM 50 % (EXW). |
||||||||||||||||||
|
8443 31 – 8443 39 |
Asz. v.; vagy MaxNOM 50 % (EXW). |
||||||||||||||||||
|
8443 91 – 8443 99 |
Vtsz. v.; vagy MaxNOM 50 % (EXW). |
||||||||||||||||||
|
8444 – 8447 |
Vtsz. v., kivéve a 8448 vtsz. alól; vagy MaxNOM 50 % (EXW). |
||||||||||||||||||
|
8448 – 8449 |
Vtsz. v.; vagy MaxNOM 50 % (EXW). |
||||||||||||||||||
|
8450 – 8451 |
Vtsz. v.; vagy MaxNOM 45 % (EXW). |
||||||||||||||||||
|
8452 – 8455 |
Vtsz. v.; vagy MaxNOM 50 % (EXW). |
||||||||||||||||||
|
8456 – 8465 |
Vtsz. v., kivéve a 8466 vtsz. alól; vagy MaxNOM 50 % (EXW). |
||||||||||||||||||
|
8466 – 8468 |
Vtsz. v.; vagy MaxNOM 50 % (EXW). |
||||||||||||||||||
|
8469 – 8472 |
Vtsz. v., kivéve a 8473 vtsz. alól; vagy MaxNOM 50 % (EXW). |
||||||||||||||||||
|
8473 – 8480 |
Vtsz. v.; vagy MaxNOM 50 % (EXW). |
||||||||||||||||||
|
8481 10 – 8481 40 |
Vtsz. v.; vagy MaxNOM 50 % (EXW). |
||||||||||||||||||
|
8481 80 – 8481 90 |
Vtsz. v.; vagy MaxNOM 45 % (EXW). |
||||||||||||||||||
|
8482 – 8487 |
Vtsz. v.; vagy MaxNOM 50 % (EXW). |
||||||||||||||||||
|
85. árucsoport |
Elektromos gépek és elektromos felszerelések és ezek alkatrészei; hangfelvevő és -lejátszó, televíziós kép- és hangfelvevő és -lejátszó készülékek és ezek alkatrészei és tartozékai |
||||||||||||||||||
|
8501 – 8502 |
Vtsz. v., kivéve a 8503 vtsz. alól; vagy MaxNOM 50 % (EXW). |
||||||||||||||||||
|
8503 – 8506 |
Vtsz. v.; vagy MaxNOM 50 % (EXW). |
||||||||||||||||||
|
8507 (1) |
|
||||||||||||||||||
|
A Mexikóból az EU-ba irányuló exportot illetően: Vtsz. v., feltéve, hogy a nem származó anyagok összértéke nem haladja meg a gyártepeli ár (EXW) 40 %-át; vagy MaxNOM 30 % (EXW). Az EU-ból Mexikóba irányuló exportot illetően: Vtsz. v.; vagy MaxNOM 50 % (EXW). |
||||||||||||||||||
|
Vtsz. v.; vagy MaxNOM 50 % (EXW). |
||||||||||||||||||
|
8508 |
Vtsz. v.; vagy MaxNOM 45 % (EXW). |
||||||||||||||||||
|
8509 – 8515 |
Vtsz. v.; vagy MaxNOM 50 % (EXW). |
||||||||||||||||||
|
8516 10 – 8516 80 |
Vtsz. v.; vagy MaxNOM 45 % (EXW). |
||||||||||||||||||
|
8516 90 |
Vtsz. v.; vagy MaxNOM 50 % (EXW). |
||||||||||||||||||
|
8517 11 – 8517 69 |
Asz. v.; vagy MaxNOM 50 % (EXW). |
||||||||||||||||||
|
8517 70 |
Vtsz. v.; vagy MaxNOM 50 % (EXW). |
||||||||||||||||||
|
8518 10 – 8518 50 |
Asz. v.; vagy MaxNOM 50 % (EXW). |
||||||||||||||||||
|
8518 90 |
Vtsz. v.; vagy MaxNOM 50 % (EXW). |
||||||||||||||||||
|
8519 – 8521 |
Vtsz. v., kivéve a 8522 vtsz. alól; vagy MaxNOM 50 % (EXW). |
||||||||||||||||||
|
8522 – 8523 |
Vtsz. v.; vagy MaxNOM 50 % (EXW). |
||||||||||||||||||
|
8525 – 8528 |
Vtsz. v., kivéve a 8529 vtsz. alól; vagy MaxNOM 50 % (EXW). |
||||||||||||||||||
|
8529 – 8530 |
Vtsz. v.; vagy MaxNOM 50 % (EXW). |
||||||||||||||||||
|
8531 10 |
Vtsz. v.; vagy MaxNOM 50 % (EXW). |
||||||||||||||||||
|
8531 20 |
Asz. v.; vagy MaxNOM 50 % (EXW). |
||||||||||||||||||
|
8531 80 – 8531 90 |
Vtsz. v.; vagy MaxNOM 50 % (EXW). |
||||||||||||||||||
|
8532 10 – 8532 21 |
Vtsz. v.; vagy MaxNOM 50 % (EXW). |
||||||||||||||||||
|
8532 22 – 8532 24 |
Asz. v.; vagy MaxNOM 50 % (EXW). |
||||||||||||||||||
|
8532 25 |
Vtsz. v.; vagy MaxNOM 50 % (EXW). |
||||||||||||||||||
|
8532 29 – 8532 30 |
Asz. v.; vagy MaxNOM 50 % (EXW). |
||||||||||||||||||
|
8532 90 |
Vtsz. v.; vagy MaxNOM 50 % (EXW). |
||||||||||||||||||
|
8533 – 8534 |
Vtsz. v.; vagy MaxNOM 50 % (EXW). |
||||||||||||||||||
|
8535 – 8537 |
Vtsz. v., kivéve a 8538 vtsz. alól; vagy MaxNOM 50 % (EXW). |
||||||||||||||||||
|
8538 – 8539 |
Vtsz. v.; vagy MaxNOM 50 % (EXW). |
||||||||||||||||||
|
8540 11 – 8540 89 |
Asz. v.; vagy MaxNOM 50 % (EXW). |
||||||||||||||||||
|
8540 91 – 8540 99 |
Vtsz. v.; vagy MaxNOM 50 % (EXW). |
||||||||||||||||||
|
8541 10 |
Vtsz. v.; vagy MaxNOM 50 % (EXW). |
||||||||||||||||||
|
8541 21 – 8541 30 |
Asz. v.; vagy MaxNOM 50 % (EXW). |
||||||||||||||||||
|
8541 40 |
Vtsz. v.; vagy MaxNOM 50 % (EXW). |
||||||||||||||||||
|
8541 50 – 8541 60 |
Asz. v.; vagy MaxNOM 50 % (EXW). |
||||||||||||||||||
|
8541 90 |
Vtsz. v.; vagy MaxNOM 50 % (EXW). |
||||||||||||||||||
|
8542 31 – 8542 39 |
Asz. v.; vagy MaxNOM 50 % (EXW). |
||||||||||||||||||
|
8542 90 |
Vtsz. v.; vagy MaxNOM 50 % (EXW). |
||||||||||||||||||
|
8543 10 – 8543 30 |
Asz. v.; vagy MaxNOM 50 % (EXW). |
||||||||||||||||||
|
8543 70 – 8543 90 |
Vtsz. v.; vagy MaxNOM 50 % (EXW). |
||||||||||||||||||
|
8544 – 8548 |
MaxNOM 50 % (EXW). |
||||||||||||||||||
|
XVII. ÁRUOSZTÁLY |
JÁRMŰVEK, LÉGI JÁRMŰVEK, VÍZI JÁRMŰVEK ÉS SZÁLLÍTÁS CÉLJÁRA SZOLGÁLÓ FELSZERELÉSEK |
||||||||||||||||||
|
86. árucsoport |
Vasúti mozdonyok vagy villamos-motorkocsik, sínhez kötött járművek és alkatrészeik; vasúti vagy villamosvágány-tartozékok, és -felszerelések és alkatrészeik; mindenféle mechanikus (beleértve az elektromechanikusat is) közlekedési jelzőberendezés |
||||||||||||||||||
|
8601 – 8609 |
Vtsz. v., kivéve a 8607 vtsz. alól; vagy MaxNOM 50 % (EXW). |
||||||||||||||||||
|
87. árucsoport |
Járművek és ezek alkatrészei és tartozékai, a vasúti vagy villamosvasúti sínhez kötött járművek kivételével |
||||||||||||||||||
|
8701 – 8707 (1) |
|
||||||||||||||||||
|
A Mexikóból az EU-ba irányuló exportot illetően: MaxNOM 40 % (EXW). Az EU-ból Mexikóba irányuló exportot illetően: MaxNOM 45 % (EXW). |
||||||||||||||||||
|
MaxNOM 45 % (EXW). |
||||||||||||||||||
|
8708 – 8711 |
Vtsz. v.; vagy MaxNOM 50 % (EXW). |
||||||||||||||||||
|
8712 |
MaxNOM 45 % (EXW). |
||||||||||||||||||
|
8713 – 8716 |
Vtsz. v.; vagy MaxNOM 50 % (EXW). |
||||||||||||||||||
|
88. árucsoport |
Légi járművek, űrhajók, és ezek alkatrészei |
||||||||||||||||||
|
8801 – 8805 |
Vtsz. v.; vagy MaxNOM 50 % (EXW). |
||||||||||||||||||
|
89. árucsoport |
Hajók, csónakok és más úszószerkezetek |
||||||||||||||||||
|
8901 – 8908 |
Ács. v.; vagy MaxNOM 40 % (EXW). |
||||||||||||||||||
|
XVIII. ÁRUOSZTÁLY |
OPTIKAI-, FÉNYKÉPÉSZETI-, MOZGÓFÉNYKÉPÉSZETI-, MÉRŐ-, ELLENŐRZŐ-, PRECÍZIÓS-, ORVOSI- VAGY SEBÉSZETI MŰSZEREK ÉS KÉSZÜLÉKEK; ÓRÁK ÉS KISÓRÁK; HANGSZEREK; MINDEZEK ALKATRÉSZEI ÉS TARTOZÉKAI |
||||||||||||||||||
|
90. árucsoport |
Optikai, fényképészeti, mozgófényképészeti, mérő-, ellenőrző-, precíziós, orvosi vagy sebészeti műszerek és készülékek; mindezek alkatrészei és tartozékai |
||||||||||||||||||
|
9001 – 9018 |
Vtsz. v.; vagy MaxNOM 50 % (EXW). |
||||||||||||||||||
|
9019 10 |
Vtsz. v., kivéve a 9033 vtsz. alól; vagy MaxNOM 45 % (EXW). |
||||||||||||||||||
|
9019 20 |
Vtsz. v.; vagy MaxNOM 50 % (EXW). |
||||||||||||||||||
|
9020 – 9033 |
Vtsz. v.; vagy MaxNOM 50 % (EXW). |
||||||||||||||||||
|
91. árucsoport |
Órák és kisórák és ezek alkatrészei |
||||||||||||||||||
|
9101 – 9114 |
MaxNOM 50 % (EXW). |
||||||||||||||||||
|
92. árucsoport |
Hangszerek; mindezek alkatrészei és tartozékai |
||||||||||||||||||
|
9201 – 9209 |
MaxNOM 50 % (EXW). |
||||||||||||||||||
|
XIX. ÁRUOSZTÁLY |
FEGYVEREK ÉS LŐSZEREK; EZEK ALKATRÉSZEI ÉS TARTOZÉKAI |
||||||||||||||||||
|
93. árucsoport |
Fegyverek és lőszerek; ezek alkatrészei és tartozékai |
||||||||||||||||||
|
9301 – 9307 |
MaxNOM 50 % (EXW). |
||||||||||||||||||
|
XX. ÁRUOSZTÁLY |
KÜLÖNFÉLE ÁRUK |
||||||||||||||||||
|
94. árucsoport |
Bútor; ágyfelszerelés, matracok, ágybetétek, párnák és hasonló párnázott lakberendezési cikkek; máshol nem említett lámpák és világítófelszerelések; megvilágított jelzések, reklámfeliratok, névtáblák és hasonlók; előre gyártott épületek |
||||||||||||||||||
|
9401 – 9406 |
Vtsz. v.; vagy MaxNOM 50 % (EXW). |
||||||||||||||||||
|
95. árucsoport |
Játékok, játékszerek és sporteszközök; mindezek alkatrészei és tartozékai |
||||||||||||||||||
|
9503 – 9508 |
Vtsz. v.; vagy MaxNOM 50 % (EXW). |
||||||||||||||||||
|
96. árucsoport |
Különféle áruk |
||||||||||||||||||
|
9601 – 9604 |
Vtsz. v.; vagy MaxNOM 50 % (EXW). |
||||||||||||||||||
|
9605 |
A készletben levő minden egyes terméknek meg kell felelnie azon szabálynak, amely akkor volna rá alkalmazandó, ha nem volna a 3.10. cikk (Készletek) szerint készletbe foglalva, feltéve, hogy a nem származó árukat is be lehet foglalni a készletbe, és összértékük nem haladja meg a készlet gyártelepi árának 15 %-át. |
||||||||||||||||||
|
9606 – 9607 |
Vtsz. v.; vagy MaxNOM 50 % (EXW). |
||||||||||||||||||
|
9608 10 – 9608 40 |
Vtsz. v.; vagy MaxNOM 50 % (EXW). |
||||||||||||||||||
|
9608 50 |
A készletben levő minden egyes terméknek meg kell felelnie azon szabálynak, amely akkor volna rá alkalmazandó, ha nem volna a 3.10. cikk (Készletek) szerint készletbe foglalva, feltéve, hogy a nem származó árukat is be lehet foglalni a készletbe, és összértékük nem haladja meg a készlet gyártelepi árának 15 %-át. |
||||||||||||||||||
|
9608 60 – 9608 99 |
Vtsz. v.; vagy MaxNOM 50 % (EXW). |
||||||||||||||||||
|
9609 – 9618 |
Vtsz. v.; vagy MaxNOM 50 % (EXW). |
||||||||||||||||||
|
9619 |
MaxNOM 50 % (EXW). |
||||||||||||||||||
|
XXI. ÁRUOSZTÁLY |
MŰVÉSZETI TÁRGYAK, GYŰJTEMÉNYDARABOK ÉS RÉGISÉGEK |
||||||||||||||||||
|
97. árucsoport |
Művészeti tárgyak, gyűjteménydarabok és régiségek |
||||||||||||||||||
|
9701 – 9716 |
Ács. v. |
||||||||||||||||||
|
(1) Lásd a C. szakaszt. (2) Az ezen áruosztályt érintő feldolgozási szabályokat lásd az A. szakasz 8. megjegyzésében. (3) Az aktívkatódanyag-prekurzor (PCAM) egy olyan kémiai elem, amely az aktív katódanyag prekurzor anyaga. (4) Az újratölthető akkumulátorok aktív katódanyagai (CAM) azok a vegyi anyagok és további termékek, amelyek elérték azt az állapotot, amelyben az elem-, illetve akkumulátorcella kisütésekor elektromos energia előállítása céljából kémiai reakcióba tudnak lépni; ezek alkotják az elemcella pozitív elektródáját. Az aktív katódanyagot az elem-, illetve akkumulátorcella-gyártásban használják katód előállításához. (5) Az újratölthető akkumulátorok aktív katódanyagai (CAM) azok a vegyi anyagok és további termékek, amelyek egy elem-, illetve akkumulátorcella kisütésekor elektromos energia előállítása céljából kémiai reakcióba léphetnek; ezek alkotják az elemcella pozitív elektródáját. Az aktív katódanyagot az elem-, illetve akkumulátorcella-gyártásban használják katód előállításához. (6) A katódiszap aktív katódanyagok, a vezetőképességet javító adalékanyagok, kötőanyagok és oldószerek olyan keveréke, amelyet rendeltetése szerint áramszedők bevonataként használnak azzal a céllal, hogy a katód felvegye végső formáját, és ezáltal betöltse a funkcionális elektróda szerepét az elem-, illetve akkumulátorcellában. (7) A kevert textil alapanyagokból előállított termékekkel kapcsolatos különleges feltételek az A. szakasz 5. megjegyzésében találhatók. (8) A nyomási szabályt csak az Európai Unióból Mexikóba irányuló exportra kell alkalmazni, 2 000 000 m2 éves összkontingens erejéig. E kontingenst Mexikó az érkezési sorrend elve szerint osztja ki. (9) A nyomási szabályt csak az Európai Unióból Mexikóba irányuló exportra kell alkalmazni, 3 500 000 m2 éves összkontingens erejéig. E kontingenst Mexikó az érkezési sorrend elve szerint osztja ki. (10) A nyomási szabályt csak az Európai Unióból Mexikóba irányuló exportra kell alkalmazni, 500 000 m2 éves összkontingens erejéig. E kontingenst Mexikó az érkezési sorrend elve szerint osztja ki. (11) A nyomási szabály csak az Európai Unióból Mexikóba irányuló exportra alkalmazandó, 500 000 m2 éves összkontingens erejéig. E kontingenst Mexikó az érkezési sorrend elve szerint osztja ki. (12) Lásd az A. szakasz 6. megjegyzését. (13) A kötött vagy hurkolt kelméből (formára kiszabott vagy közvetlenül alakra kötött kelméből) a darabok összevarrásával vagy összeállításával készített nem rugalmas vagy nem gumizott kötött vagy hurkolt árucikkek esetében lásd az A. szakasz 6. megjegyzését. |
|||||||||||||||||||
C. SZAKASZ
KÜLÖNLEGES ELŐÍRÁSOK A TERMÉKSPECIFIKUS SZÁRMAZÁSI SZABÁLYOKAT ILLETŐEN
Fogalommeghatározás
|
1. |
E szakasz alkalmazásában „év”: az első év tekintetében az e megállapodás hatálybalépésétől számított tizenkét hónapos időszak, és minden azt követő év tekintetében a megelőző év végétől számított tizenkét hónapos időszak. |
Ideiglenes előírások a Mexikóból az Európai Unióba irányuló exportot illetően
|
2. |
A következő termékspecifikus származási szabályok alkalmazandók a 8407 vámtarifaszám alá besorolt, legalább 1,8 l lökettérfogatú benzinmotorokra:
Az e bekezdésben foglalt ideiglenes szabály a Mexikóból az Európai Unióba irányuló közvetlen exportra azokban az esetekben is alkalmazandó, amikor az áruk anyagként a 8703 23 és 8703 24 alszám alá besorolt, legalább 1,8 l lökettérfogatú benzinüzemű járművekbe vannak beépítve. |
|
3. |
A következő termékspecifikus származási szabályok alkalmazandók a 8703 23 és 8703 24 vámtarifaalszám alá besorolt, legalább 1,8 l lökettérfogatú benzinüzemű járművekre:
|
|
4. |
A 8701, 8702, 8704 és 8705 vámtarifaszám alá besorolt egyéb járművek tekintetében a következő termékspecifikus származási szabályok alkalmazandók 10 000 egységnyi összesített éves kontingens erejéig, a következő megosztásban: a 8701 vámtarifaszám szerinti vontatók (2 500 egység) és a 8702, 8704 vagy 8705 vámtarifaszám szerinti más járművek (7 500 egység):
E kontingenst az Európai Unió az érkezési sorrend elve szerint osztja ki. |
|
5. |
A következő termékspecifikus származási szabályok alkalmazandók a 8706 vámtarifaszám alá besorolt, a 8703 vámtarifaszám szerinti gépjárművek motorjával felszerelt alvázakra:
Az e bekezdésben foglalt ideiglenes szabály a Mexikóból az Európai Unióba irányuló közvetlen exportra alkalmazandó, és nem alkalmazandó a 8706 vámtarifaszám szerinti termékekre és azok anyagaira, amikor azok a 8703 23 és 8703 24 alszám alá besorolt, legalább 1,8 l lökettérfogatú benzinüzemű járművekbe vannak beépítve. |
Származási kvóták és ideiglenes előírások az Európai Unióból Mexikóba irányuló exportot illetően
|
6. |
A következő termékspecifikus származási szabályok alkalmazandók 1 600 tonna összesített éves kontingens erejéig a 0901 vámtarifaszám szerinti pörkölt kávéra: előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból.
Ezt a kontingenst Mexikó osztja ki. E szakasz (1) bekezdésétől eltérve a 0901 vámtarifaszám szerinti pörkölt kávé esetében az éveket a 2-A. melléklet (Vámlebontási menetrend) A. szakaszának (Általános rendelkezések) (5) bekezdésében foglalt rendelkezéseknek megfelelően kell meghatározni. |
|
7. |
A következő termékspecifikus származási szabályok alkalmazandók 1 400 tonna összesített éves kontingens erejéig a 2101 vámtarifaszám szerinti kávékivonatokra és kávé alapú készítményekre: Vtsz. v.
E kontingenst Mexikó osztja ki. E szakasz (1) bekezdésétől eltérve a 2101 vámtarifaszám szerinti kávékivonatok és kávé alapú készítmények esetében az éveket a 2-A. melléklet (Vámlebontási menetrend) A. szakaszának (Általános rendelkezések) (5) bekezdésében foglalt rendelkezéseknek megfelelően kell meghatározni. |
Ideiglenes előírások az EU-ból Mexikóba irányuló exportot illetően
|
8. |
A következő termékspecifikus származási szabályok alkalmazandók a 8507 vámtarifaszám szerinti akkumulátorokra az 1. évtől a 3. év végéig: előállítás bármely vámtarifaszám szerinti anyagokból, feltéve, hogy a termék vámtarifaszámával megegyező vámtarifaszám alá tartozó, nem származó anyagok értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át.
Az e bekezdésben meghatározott ideiglenes szabály az EU-ból Mexikóba irányuló közvetlen exportra alkalmazandó, továbbá akkor is, amikor azokat anyagként beépítik a 8701, a 8702, a 8703 és a 8704 vtsz. alá tartozó, belső égésű dugattyús hajtómotorral és külső elektromos áramforráshoz csatlakoztatva tölthető („hálózatról tölthető hibrid”) elektromos hajtómotorral is meghajtásra alkalmas járművekbe, valamint a kizárólag elektromos hajtómotorral meghajtásra használt járművekbe. |
Felhatalmazó záradék az Európai Unió és Mexikó részére
|
9. |
A Felek megállapodhatnak abban, hogy a harmonizált rendszerben a 8703 vámtarifaszám alá besorolt valamely terméknek az egyik Fél területén történő előállítása során felhasznált, egy harmadik országból származó bizonyos anyagokat e megállapodás szerint származónak tekintenek, amennyiben:
|
3-B. MELLÉKLET
A SZÁRMAZÁSMEGJELÖLŐ NYILATKOZAT SZÖVEGE
A származásmegjelölő nyilatkozatot, amelynek szövege az alábbiakban található, a következő nyelvi változatok egyikének felhasználásával és az exportáló Fél jogának megfelelően kell kiállítani. A származásmegjelölő nyilatkozatot a vonatkozó lábjegyzeteknek megfelelően kell kitölteni. A lábjegyzeteket nem szükséges feltüntetni.
1. Bolgár változat
(Срок: от …………… до ……………)(1)
Износителят на продуктите, попадащи в обхвата на настоящия документ (митническо разрешение № ……………(2)), декларира, че, освен когато не е ясно отбелязано друго, тези продукти са с …………… преференциален произход(3).
(Място и дата)(4)
…
(Име на износителя и подпис)(5)
…
2. Spanyol változat
(Período: del …………… al ……………)(1)
El exportador de los productos incluidos en el presente documento (n.o de referencia del exportador:……………(2)) declara que, salvo indicación en sentido contrario, estos productos tienen el origen preferencial de ……………(3).
(Lugar y fecha)(4)
…
(Nombre del exportador y firma)(5)
…
3. Cseh változat
(Období: od …………… do ……………)(1)
Vývozce produktů, na které se vztahuje tento doklad (referenční č. vývozce ……………(2)), prohlašuje, že pokud není zřetelně uvedeno jinak, jsou tyto produkty preferenčního původu z/ze ……………(3).
(Místo a datum)(4)
…
(Jméno vývozce a podpis)(5)
…
4. Dán változat
(Periode: fra …………… til ……………)(1)
Eksportøren af de produkter, der er omfattet af nærværende dokument (eksportørreferencenr…………… (2)), erklærer, at produkterne, medmindre andet tydeligt er angivet, har præferenceoprindelse i …………… (3).
(Sted og dato)(4)
…
(Eksportørens navn og underskrift)(5)
…
5. Német változat
(Zeitraum: von …………… bis ……………)(1)
Der Ausführer (Referenznummer des Ausführers ……………(2)) der Waren, auf die sich dieses Handelspapier bezieht, erklärt, dass diese Waren, soweit nicht anders angegeben, präferenzbegünstigte Ursprungswaren ……………(3) sind.
(Ort und Datum)(4)
…
(Name des Ausführers und Unterschrift)(5)
…
6. Észt változat
(Ajavahemik: …………… kuni ……………)(1)
Käesoleva dokumendiga hõlmatud toodete eksportija (eksportija viitenumber ……………(2)) deklareerib, et need tooted on …………… (3) sooduspäritoluga, kui ei ole selgelt näidatud teisiti.
(Koht ja kuupäev)(4)
…
(Eksportija nimi ja allkiri)(5)
…
7. Görög változat
(Περίοδος: από …………… έως ……………)(1)
Ο εξαγωγέας των προϊόντων που καλύπτονται από το παρόν έγγραφο (αριθμός αναφοράς εξαγωγέα……………(2)) δηλώνει ότι, εκτός εάν άλλως υποδεικνύεται σαφώς, τα εν λόγω προϊόντα είναι …………… προτιμησιακής καταγωγής(3).
(Τόπος και ημερομηνία)(4)
…
(Όνομα του εξαγωγέα και υπογραφή)(5)
…
8. Angol változat
(Period: from …………… to ……………)(1)
The exporter of the products covered by this document (exporter reference No ……………(2)) declares that, except otherwise clearly indicated, these products are of …………… preferential origin(3).
(Place and date)(4)
…
(Name of the exporter and signature)(5)
…
9. Francia változat
(Période: du …………… au ……………)(1)
L’exportateur des produits couverts par le présent document (numéro de référence de l’exportateur: ……………(2)) déclare que, sauf indication claire du contraire, ces produits ont l’origine préférentielle ……………(3).
(Lieu et date)(4)
…
(Nom de l’exportateur et signature)(5)
…
10. Ír változat
(Tréimhse: ón …………… go dtí an ……………)(1)
Onnmhaireoir na dtáirgí a chumhdaítear sa doiciméad seo (uimhir thagartha an onnmhaireora ……………(2)) dearbhaítear leis seo, mura sonraítear a mhalairt go soiléir, gur táirgí de thionscnamh fabhrach …………… iad na táirgí seo(3).
(Áit agus dáta)(4)
…
(Ainm an onnmhaireora agus síniú)(5)
…
11. Horvát változat
(Razdoblje: od …………… do ……………)(1)
Izvoznik proizvoda obuhvaćenih ovom ispravom (referentni broj izvoznika: …………… (2)) izjavljuje da su, osim ako je drukčije izričito navedeno, ovi proizvodi ……………(3) preferencijalnog podrijetla.
(Mjesto i datum)(4)
…
(Ime izvoznika i potpis)(5)
…
12. Olasz változat
(Periodo: dal …………… al ……………)(1)
L'esportatore dei prodotti contemplati nel presente documento (n. di riferimento dell'esportatore …………… (2)) dichiara che, eccetto nei casi chiaramente indicati, tali prodotti sono di origine preferenziale ……………(3).
(Luogo e data)(4)
…
(Nome dell'esportatore e firma)(5)
…
13. Lett változat
(Laikposms: no…………… līdz …………… (1))
Eksportētājs produktiem, kuri ietverti šajā dokumentā (eksportētāja atsauces numurs …………… (2)), deklarē, ka, iznemot tur, kur ir citādi skaidri noteikts, šiem produktiem ir priekšrocību izcelsme no …………… (3).
(Vieta un datums (4))
…
(Eksportētāja vārds, uzvārds / nosaukums un paraksts (5))
…
14. Litván változat
(Laikotarpis: nuo …………… iki ……………)(1)
Produktų, kuriems taikomas šis dokumentas, eksportuotojas (eksportuotojo registracijos Nr……………(2)) pareiškia, kad šie produktai turi …………… (3) lengvatinės kilmės statusą, išskyrus atvejus, kai aiškiai nurodyta kitaip.
(Vieta ir data)(4)
…
(Eksportuotojo vardas, pavardė (pavadinimas)) ir parašas)(5)
…
15. Magyar változat
(Időszak: ……………-tól/-től ……………-ig)(1)
Az ezen okmány hatálya alá tartozó termékek exportőre (az exportőr hivatkozási száma ……………(2)) kijelenti, hogy eltérő egyértelmű jelzés hiányában ezek a termékek …………… preferenciális származásúak(3).
(Hely és dátum)(4)
…
(Az exportőr neve és aláírása)(5)
…
16. Máltai változat
(Perjodu: minn …………… sa ……………)(1)
L-esportatur tal-prodotti koperti minn dan id-dokument (Nru ta’ referenza tal-esportatur ……………(2)) jiddikjara li, ħlief jekk indikat ċar mod ieħor, dawn il-prodotti huma ta’ oriġini preferenzjali ……………(3).
(Post u data)(4)
…
(Isem l-esportatur u l-firma)(5)
…
17. Holland változat
(Periode: van …………… tot en met ……………)(1)
De exporteur van de producten waarop dit document van toepassing is (referentienr. exporteur …………… (2)), verklaart dat, tenzij indien uitdrukkelijk anders is vermeld, deze producten uit ……………(3) van preferentiële oorsprong zijn.
(Plaats en datum)(4)
…
(Naam en handtekening van de exporteur)(5)
…
18. Lengyel változat
(Okres: od …………… do ……………)(1)
Eksporter produktów objętych tym dokumentem (eksporter nr …………… (2)) deklaruje, że z wyjątkiem gdzie jest to wyraźnie określone, produkty te mają ……………(3) preferencyjne pochodzenie.
(Miejsce i data)(4)
…
(Nazwa eksportera i podpis)(5)
…
19. Portugál változat
(Período: de …………… a ……………)(1)
O abaixo assinado, exportador dos produtos cobertos pelo presente documento [referência do exportador n.o …………… (2)], declara que, salvo expressamente indicado em contrário, estes produtos são de origem preferencial(3) ……………
(Local e data)(4)
…
(Nome do exportador e assinatura)(5)
…
20. Román változat
(Perioada: de la …………… la ……………)(1)
Exportatorul produselor care fac obiectul prezentului document [nr. de referință al exportatorului ……………(2)] declară că, exceptând cazul în care se indică altfel în mod clar, aceste produse sunt de origine preferențială din ……………(3).
(Locul și data)(4)
…
(Denumirea exportatorului și semnătura)(5)
…
21. Szlovák változat
(Obdobie: od …………… do ……………)(1)
Vývozca výrobkov, na ktoré sa vzťahuje tento doklad (referenčné číslo vývozcu …………… (2)), vyhlasuje, že pokiaľ nie je zreteľne uvedené inak, tieto výrobky majú preferenčný pôvod v ……………(3).
(Miesto a dátum)(4)
…
(Názov/meno vývozcu a podpis)(5)
…
22. Szlovén változat
(Obdobje: od…………… do …………… (1))
Izvoznik blaga, zajetega s tem dokumentom, (referenčna št. izvoznika …………… (2)) izjavlja, da, razen če ni drugače jasno navedeno, ima to blago preferencialno …………… (3) poreklo.
(Kraj in datum(4))
…
(Ime in podpis izvoznika(5))
…
23. Finn változat
(…………… ja ……………) välinen aika(1)
Tässä asiakirjassa mainittujen tuotteiden viejä (viejän viitenumero ……………(2)) ilmoittaa, että nämä tuotteet ovat, ellei toisin ole selvästi merkitty, etuuskohteluun oikeutettuja ……………(3) alkuperätuotteita.
(Paikka ja päiväys)(4)
…
(Viejän nimi ja allekirjoitus)(5)
…
24. Svéd változat
(Period: från …………… till ……………(1))
Exportören av de varor som omfattas av detta dokument (exportörens referensnummer ……………(2)) försäkrar att dessa varor, om inte annat tydligt markerats, har förmånsberättigande ursprung i ……………(3).
(Ort och datum(4))
…
(Exportörens namn och underskrift(5))
…
|
(1) |
Ha a származásmegjelölő nyilatkozatot a 3.19. cikk (2) bekezdésének b) pontja értelmében azonos származó termékeket tartalmazó több szállítmányra vonatkozóan tölti ki, tüntesse fel azt az időszakot, amelyre a származásmegjelölő nyilatkozat alkalmazandó. Az időszak nem lehet hosszabb 12 hónapnál. A termék valamennyi importjának a jelzett időtartamon belül kell megtörténnie. Ha időszak nem alkalmazható, a rovatot üresen kell hagyni. |
|
(2) |
Ha egy exportőr a 3.18. cikk (3) bekezdése szerint nem kapott számot egy 6 000 EUR összértéket meg nem haladó szállítmány esetén, e mezőt üresen lehet hagyni. Amikor a származásmegjelölő nyilatkozatot a 3.18. cikk (2) bekezdése értelmében nyilvántartásba vett exportőr állította ki, az exportőr számát kell e mezőben megadni. |
|
(3) |
A termék származási helyeként az Európai Uniót vagy Mexikót tüntesse fel. |
|
(4) |
A hely és dátum feltüntetése elmaradhat, ha az információ már szerepel magán az okmányon. |
|
(5) |
Nincs szükség aláírásra, ha teljesülnek a 3.18. cikk (5) bekezdésében szereplő feltételek. |
3-C. MELLÉKLET
ANDORRAI HERCEGSÉG ÉS SAN MARINO KÖZTÁRSASÁG
1.
A harmonizált rendszer 25–97. árucsoportjába tartozó, az Andorrai Hercegségből származó árukat Mexikó ugyanolyan preferenciális tarifális elbánásban részesíti, mint amelyet az Európai Unióból importált és onnan származó termékekre alkalmaz, mindaddig, amíg az Európai Gazdasági Közösség és az Andorrai Hercegség között levélváltás formájában létrejött, vámuniót létrehozó, 1990. június 28-án Luxembourgban kelt megállapodás (1) hatályban marad.
2.
A harmonizált rendszer 25–97. árucsoportjába tartozó, Mexikóból származó áruk Andorrába történő importjuk során ugyanolyan preferenciális tarifális elbánásban részesülnek, mint az Európai Unióba történő importjuk során, mindaddig, amíg az (1) bekezdésben említett megállapodás hatályban marad.
3.
A harmonizált rendszer 1–97. árucsoportjába tartozó, San Marino Köztársaságból származó árukat Mexikó ugyanolyan preferenciális tarifális elbánásban részesíti, mint amelyet az Európai Unióból importált és onnan származó termékekre alkalmaz, mindaddig, amíg az Európai Gazdasági Közösség és San Marino Köztársaság közötti, együttműködésről és vámunióról szóló, 1991. december 16-án Brüsszelben kelt megállapodás (2) érvényben marad.
4.
A Mexikóból származó, a harmonizált rendszer 1–97. árucsoportjába tartozó áruk a San Marinóba történő importjuk során ugyanolyan preferenciális tarifális elbánásban részesülnek, mint az Európai Unióba történő importjuk során, mindaddig, amíg a (3) bekezdésben említett megállapodás érvényben marad.
5.
A 3. fejezet értelemszerűen alkalmazandó az (1)–(4) bekezdésben említett áruk kereskedelmére.
6.
Az exportőrök a 3-B. mellékletben meghatározott származásmegjelölő nyilatkozat szövegének 3. rovatában az áruk származásától függően a „Mexikó”, az „Andorra” vagy a „San Marino” szavakat tüntetik fel.
7.
Az Európai Unió értesíti Mexikót az Andorrai Hercegségre és San Marino Köztársaságra vonatkozó származásmegjelölő nyilatkozatok ellenőrzéséért felelős vámhatóságok címéről és elérhetőségéről.
8.
Ha az Andorrai Hercegség vagy San Marino Köztársaság illetékes kormányzati hatóságai nem felelnek meg a 3. fejezet rendelkezéseinek, Mexikó a kérdést az 1.10. cikk (E megállapodás III. részével foglalkozó albizottságok és egyéb testületek) (1) bekezdésének d) pontja által létrehozott, vámügyekkel, a kereskedelmi eljárások egyszerűsítésével és származási szabályokkal foglalkozó albizottság elé viheti a kérdés megoldására irányuló, megfelelő intézkedések meghatározása érdekében.
3-D. MELLÉKLET
MAGYARÁZÓ MEGJEGYZÉSEK
3.14. cikk (A változtatás tilalma)
|
1. |
Ha az exportőr nem ismeri a szállítmány részét képező egyes áruk végső rendeltetési helyét az exportáláskor, az importőrnek kell az exportálást követően kiállított származásmegjelölő nyilatkozatot bemutatnia. |
|
2. |
Az importőr bizonyíthatja, hogy a harmadik ország területén árutovábbítási eljáráson (átrakodással vagy átmeneti megőrzéssel is) átesett áruk az említett területek vámhatóságainak felügyelete alatt álltak. Az importáló Fél vámhatóságainak kérésére az importőrnek a következő dokumentumokat kell bemutatnia:
|
|
3. |
Amennyiben a (2) bekezdésben hivatkozott dokumentumok egyike sem áll rendelkezésre, az importőr bármely más alátámasztó okmányt is benyújthat. |
3.18. cikk (A származásmegjelölő nyilatkozat kiállításának feltételei)
|
4. |
A származásmegjelölő nyilatkozatot a Felek egyikének területén letelepedett exportőrnek kell kiállítania. Ha a számlát egy harmadik országban állították ki, a származásmegjelölő nyilatkozatot az exportáló fél területén kiállított bármely olyan más kereskedelmi dokumentumon (1) kell kiállítani, amely kellő részletességgel leírja az érintett árut ahhoz, hogy azt a 3. fejezetnek (Származási szabályok és származási eljárások) megfelelően származóként lehessen azonosítani. Ilyen esetekben azonosítani kell az áruk exportőrét azon a dokumentumon, amelyen a származásmegjelölő nyilatkozatot kiállítják. |
|
5. |
A származásmegjelölő nyilatkozat szövegezésének összhangban kell állnia a 3-B. melléklet (A származásmegjelölő nyilatkozat szövege) szövegével. |
|
6. |
A származásmegjelölő nyilatkozaton nem szabad olyan nem származó árukat feltüntetni, amelyekre nem terjed ki a származásmegjelölő nyilatkozat. Az ilyen árukat a számlán kell a félreértések elkerüléséhez szükséges pontossággal feltüntetni. |
|
7. |
A fénymásolt számlákon vagy kereskedelmi dokumentumokon kiállított származásmegjelölő nyilatkozatok az eredetivel azonos feltételek mellett elfogadhatók, feltéve, hogy az ilyen nyilatkozatokon szerepel az exportőr aláírása. |
|
8. |
A számla vagy a kereskedelmi dokumentum hátoldalán tett származásmegjelölő nyilatkozat elfogadható. |
|
9. |
A számla külön lapján tett származásmegjelölő nyilatkozat elfogadható, amennyiben a lap nyilvánvalóan a számla részét képezi. Kiegészítő űrlap használata nem megengedett. |
|
10. |
A számlához később csatolt címkén tett származásmegjelölő nyilatkozat elfogadható, amennyiben nem fér ahhoz kétség, hogy a címkét az exportőr rögzítette a számlához. Például az exportőr aláírása a címkén és a számlán egyaránt szerepel. |
(1) Ilyen kereskedelmi dokumentum lehet például a szállítólevél vagy az árukat kísérő csomagjegyzék.
6-A. MELLÉKLET
ILLETÉKES HATÓSÁGOK
1.
A 6. fejezet (Egészségügyi és növényegészségügyi intézkedések) alkalmazásában a 6.1. cikk (Fogalommeghatározások) (1) bekezdésének a) pontjában említett illetékes hatóságok a következő hatóságok, illetve azok jogutódai:|
(a) |
az Európai Unió tekintetében az ellenőrzés megoszlik a tagállamainak illetékes hatóságai és az Európai Bizottság között a következők szerint:
|
|
(b) |
Mexikó tekintetében:
|
2.
A Felek értesítik egymást az illetékes hatóságokkal kapcsolatos bármely változásról. A vegyes tanács határozat útján rendszeresen naprakésszé teszi e mellékletet.
9-A. MELLÉKLET
NEMZETKÖZI SZERVEZETEK ÁLTAL KIDOLOGOZOTT SZABVÁNYOK
|
1. |
Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO) |
|
2. |
Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság (IEC) |
|
3. |
Nemzetközi Távközlési Egyesület (ITU) |
|
4. |
Codex Alimentarius Főbizottság |
|
5. |
Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) |
|
6. |
A vegyi anyagok osztályozásának és címkézésének globálisan harmonizált rendszerével foglalkozó ENSZ-szakértői albizottság (ENSZ/SCEGHS) |
|
7. |
Az emberi felhasználásra szánt gyógyszerekre vonatkozó technikai követelményeinek harmonizációjával foglalkozó nemzetközi tanács (ICH) |
|
8. |
Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO) |
|
9. |
Nemzetközi Mérésügyi Szervezet (OIML) |
|
10. |
Egyetemes Postaegyesület (UPU) |
|
11. |
Állategészségügyi Világszervezet (WOAH) |
|
12. |
Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) |
|
13. |
Nemzetközi Mérésügyi Iroda (BIPM) |
10-A. MELLÉKLET
KISAJÁTÍTÁS
A Felek megerősítik, hogy egyetértenek az alábbiakban:
1.
Valamelyik Fél intézkedése vagy intézkedéseinek sorozata nem minősülhet kisajátításnak, kivéve ha zavarja a materiális vagy immaterális tulajdonjogot vagy egy beruházásban az ingatlanérdekeltséget.
2.
A 10.18. cikk a következőkkel foglalkozik:|
(a) |
közvetlen kisajátítás, amelyre akkor kerül sor, ha egy érintett beruházást államosítanak vagy más módon közvetlenül kisajátítják a tulajdonjog elvonásával vagy nyílt lefoglalással; és |
|
(b) |
közvetett kisajátítás, amelyre akkor kerül sor, ha valamelyik Fél intézkedésének vagy intézkedései sorozatának a közvetlen kisajátítással egyenértékű hatása van abban a tekintetben, hogy a beruházót a tulajdonjog elvonása vagy nyílt lefoglalás nélkül is megfosztja a beruházására vonatkozó alapvető tulajdonosi jogosítványoktól, beleértve a beruházása használatának és hasznai szedésének jogát, valamint az azzal való rendelkezés jogát. |
3.
Azt, hogy valamelyik Fél intézkedése vagy intézkedéseinek sorozata egy adott helyzetben közvetett kisajátításnak minősül-e, eseti alapon történő, tényeken alapuló vizsgálatot tesz szükségessé, amely figyelembe veszi többek között a következőket:|
(a) |
az intézkedés vagy az intézkedések sorozatának gazdasági hatása, noha az a tény, hogy valamelyik Fél intézkedései vagy intézkedéssorozata kedvezőtlen hatással van egy beruházás gazdasági értékére, önmagában véve nem bizonyítja, hogy közvetett kisajátításra került sor; |
|
(b) |
az intézkedések vagy intézkedéssorozatok időtartama; |
|
(c) |
az intézkedés vagy intézkedések sorozata milyen mértékben zavarja a beruházó határozott és észszerű, beruházásból fakadó elvárásait; és |
|
(d) |
az intézkedés vagy intézkedéssorozat jellege, különösen annak tárgya, kontextusa és célja. |
4.
Az egyértelműség érdekében: a jogszerű közjóléti célok – így például a népegészségügy, a szociális szolgáltatások, a közoktatás, a biztonság, a környezet, a közerkölcs, a szociális vagy fogyasztóvédelem, a magánélet védelme és az adatvédelem, a kulturális sokféleség előmozdítása és védelme vagy a verseny – érdekében valamely Fél által kidolgozott és alkalmazott megkülönböztetésmentes intézkedések nem minősülnek közvetett kisajátításnak, azon ritka eset kivételével, amikor az intézkedés vagy az intézkedéssorozat hatása annak célja tükrében nyilvánvalóan túlzott.
10-B. MELLÉKLET
ÁLLAMADÓSSÁG
1.
A Felek elismerik, hogy valamely Fél adósságának felvásárlása kerskedelmi kockázattal jár. Az egyértelműség érdekében: a kérelmező javára nem hozható ítélet valamely fél nem teljesítése vagy tartozásának meg nem fizetése tekintetében a 10. fejezet D. szakasza szerinti igény esetében, kivéve, ha a kérelmező bizonyítja, hogy az adott nem teljesítés vagy meg nem fizetés a 10. fejezet C. szakasza szerinti kötelezettség megszegésének minősül.
2.
Nem terjeszthető elő arra vonatkozó igény, hogy valamelyik Fél adósságának átalakítása az e fejezet szerinti valamely kötelezettség megszegésének minősül, vagy, ha ilyen igényt már előterjesztettek, az nem folytatható a 10. fejezet D. szakasza szerint, ha az adósságátalakítás az előterjesztés időpontjában megegyezéses adósságátalakítás, vagy az ilyen igény előterjesztését követően megegyezéses adósságátalakítássá alakul; e rendelkezés alól kivételt képeznek azonban az arra vonatkozó igények, amelyek szerint az e melléklet 4a)ii. pontja szerinti megegyezéses adósságátalakítás sérti a 10.7. (Nemzeti elbánás) vagy a 10.8. (Legnagyobb kedvezményes elbánás) cikket (1).
3.
A 10.26. cikktől (Kereset benyújtása a Fórumhoz) eltérően és e melléklet (2) bekezdésére figyelemmel, valamelyik beruházó csak akkor terjeszthet elő igényt a 10. fejezet D. szakasza alapján arra hivatkozva, hogy valamelyik Fél adósságának átalakítása sérti a 10.7. (Nemzeti elbánás) vagy a 10.8. (Legnagyobb kedvezményes elbánás) cikket vagy a 10. fejezet C. szakasza alapján fennálló valamely kötelezettséget, ha 270 nap eltelt a 10.22. cikk (Konzultációk) szerinti egyeztetésre vonatkozó írásbeli kérelemnek a kérelmező általi benyújtásának időpontja óta.
4.
E melléklet alkalmazásában:|
(a) |
„megegyezéses adósságátalakítás”: valamelyik Fél adósságának átalakítása vagy átütemezése a következők révén:
|
|
(b) |
hitelviszonyt megtestesítő instrumentumra „irányadó jog”: egy joghatóságnak az adott hitelviszonyt megtestesítő instrumentumra alkalmazandó jogi vagy szabályozási kerete; |
|
(c) |
az egyértelműség érdekében: „valamely fél adóssága” magában foglalja Mexikó esetében a nemzeti joga által meghatározott „Mexikó államadósságát”, és az Európai Unió esetében az Európai Unió vagy az Európai Unió valamely tagállama kormányának bármely formájú adóssága központi, regionális vagy helyi szinten. |
(1) Az egyértelműség érdekében: a 10.7. (Nemzeti elbánás) vagy 10.8. cikk (Legnagyobb kedvezményes elbánás)megszegése nem következik be pusztán azáltal, hogy valamely fél eltérő elbánást alkalmaz a beruházók vagy beruházások egyes kategóriái esetében, beleértve a beruházók helyzete és beruházásaik tekintetében megnyilvánuló, egy adott adósságinstrumentum eltérő jellemzői miatti különbségekből fakadó, különböző makrogazdasági hatás miatti elbánást is többek között a rendszerszintű kockázatok vagy a továbbgyűrűző hatások elkerülése érdekében.
(2) Az egyértelműség érdekében ide tartozhat az adósságinstrumentumok cseréje.
10-C. MELLÉKLET
AZ EURÓPAI UNIÓ TAGÁLLAMAI ÉS MEXIKÓ KÖZÖTTI MEGÁLLAPODÁSOK
Az Európai Unió tagállamai és Mexikó közötti, a 10.54. (Kapcsolat más megállapodásokkal) cikkben említett megállapodások a következők (1):
1.
A Belga-Luxemburgi Gazdasági Unió és a Mexikói Egyesült Államok között a beruházások kölcsönös ösztönzéséről és védelméről Mexikóvárosban, 1998. augusztus 27-én kötött megállapodás;
2.
A Cseh Köztársaság és a Mexikói Egyesült Államok között a beruházások ösztönzéséről és kölcsönös védelméről Mexikóvárosban, 2002. április 4-én kötött megállapodás;
3.
A Mexikói Egyesült Államok és a Németországi Szövetségi Köztársaság között a beruházások ösztönzéséről és kölcsönös védelméről Mexikóvárosban, 1998. augusztus 25-én kötött megállapodás;
4.
A Mexikói Egyesült Államok és a Spanyol Királyság között a beruházások ösztönzéséről és kölcsönös védelméről Mexikóvárosban, 2006. október 10-én kötött megállapodás;
5.
A Mexikói Egyesült Államok kormánya és a Dán Királyság kormánya között a beruházások ösztönzéséről és kölcsönös védelméről Mexikóvárosban, 2000. április 13-án kötött megállapodás;
6.
A Finn Köztársaság kormánya és a Mexikói Egyesült Államok kormánya között a beruházások ösztönzéséről és kölcsömös védelméről Mexikóvárosban, 1999. február 22-én kötött megállapodás;
7.
A Francia Köztársaság kormánya és a Mexikói Egyesült Államok kormánya között a beruházások kölcsönös ösztönzéséről és védelméről Mexikóvárosban, 1998. november 12-én kötött megállapodás;
8.
A Mexikói Egyesült Államok kormánya és a Görög Köztársaság kormánya között a beruházások ösztönzéséről és kölcsönös védelméről Mexikóvárosban, 2000. November 30-án kötött megállapodás;
9.
Az Olasz Köztársaság kormánya és a Mexikói Egyesült Államok kormánya között a beruházások ösztönzéséről és kölcsönös védelméről Rómában, 1999. november 24-én kötött megállapodás;
10.
A Holland Királyság és a Mexikói Egyesült Államok között a beruházások ösztönzéséről, előmozdításáról és kölcsönös védelméről Mexikóvárosban, 1998. május 13-án kötött megállapodás;
11.
Az Osztrák Köztársaság és a Mexikói Egyesült Államok között a beruházások ösztönzéséről és védelméről Bécsben, 1998. június 29-én aláírt megállapodás;
12.
A Portugál Köztársaság és a Mexikói Egyesült Államok között a beruházások kölcsönös ösztönzéséről és védelméről Mexikóvárosban, 1999. november 11-én kötött megállapodás;
13.
A Svéd Királyság kormánya és a Mexikói Egyesült Államok kormánya között a beruházások ösztönzéséről és kölcsönös védelméről Stockholmban, 2000. október 3-án kötött megállapodás;
14.
A Mexikói Egyesült Államok és a Szlovák Köztársaság között a beruházások ösztönzéséről és kölcsönös védelméről Mexikóvárosban, 2007. október 26-án kötött megállapodás.
(1) A mellékletben felsorolt megállapodások címe csak az érintett megállapodás hiteles nyelvén hiteles. Minden más esetben a fordítás csak hivatkozási célokat szolgál.
10-D. MELLÉKLET
A BÍRÓSÁG TAGJAI, A FELLEBBVITELI BÍRÓSÁG TAGJAI ÉS A KÖZVETÍTŐK MAGATARTÁSI KÓDEXE
1. Fogalommeghatározások
E magatartási kódex alkalmazásában:
|
(a) |
„asszisztens”: olyan személy, aki – valamely tag megbízatásának keretében – segíti a tagot kutatásában vagy támogatja a tagot feladatai ellátásában; |
|
(b) |
„jelölt”: olyan természetes személy, akinek a Bíróság vagy a Fellebbviteli Bíróság tagjává történő kinevezését megfontolás tárgyává teszik; |
|
(c) |
„közvetítő”: a 10.23 cikk (Közvetítés) szerint közvetítést folytató természetes személy; |
|
(d) |
„tag”: a 10. fejezet D. szakasza alapján létrehozott Bíróság vagy Fellebbviteli Bíróság tagja. |
2. A tagok függetlensége és pártatlansága
|
(a) |
A tagok függetlenek és pártatlanok, valamint elkerülik az etikátlan viselkedést, valamint az etikátlan viselkedés és az elfogultság látszatát. A tagok elkerülik a közvetlen és közvetett összeférhetetlenséget, és példamutató magatartást tanúsítanak annak érdekében, hogy a vitarendezési mechanizmus integritása és pártatlansága ne sérüljön. A tagokat nem befolyásolja önérdekük, külső nyomás, politikai megfontolás, társadalmi nyomás, egy Féllel vagy egy jogvitát folytató féllel szembeni lojalitás vagy a kritikától való félelem. |
|
(b) |
A tagok közvetlenül vagy közvetve sem vállalhatnak olyan kötelezettséget vagy fogadnak el olyan előnyt, amely hatással lehet kötelezettségeik megfelelő ellátására, vagy ilyen hatás látszatát keltheti. |
|
(c) |
A tagok nem használhatják fel pozíciójukat semmilyen személyes vagy önérdek előmozdítására, és elkerülik mindazokat a tevékenységeket, amelyek olyan látszatot kelthetnek, miszerint mások olyan helyzetben vannak, hogy befolyásolhatják őket. |
|
(d) |
A tagok nem engedhetik, hogy pénzügyi, üzleti, hivatásbeli, családi vagy társadalmi kapcsolatok vagy kötelezettségek befolyásolják magatartásukat vagy ítéletüket. |
|
(e) |
A tagoknak tartózkodniuk kell attól, hogy olyan kapcsolatot létesítsenek vagy pénzügyi érdekeltséget szerezzenek, amely hatással lehet pártatlanságukra, vagy amely észszerű megfontolások alapján szabálytalanság vagy elfogultság látszatát keltheti. |
3. Tájékoztatási kötelezettségek
|
(a) |
A bírósági vagy fellebbviteli bírósági tagként való kinevezésének elfogadása előtt a jelölt megkapja a magatartási kódex egy példányát és nyilvánosságra kell hoznia minden olyan érdekeltséget, kapcsolatot vagy ügyet, amely valószínűleg hatással lehet függetlenségére vagy pártatlanságára, vagy amely észszerű megfontolások alapján a szabálytalanság vagy elfogultság látszatát keltheti. E célból a jelöltek megtesznek minden észszerűen elvárható erőfeszítést azért, hogy tudomást szerezzenek az ilyen érdekeltségekről, kapcsolatokról vagy ügyekről. |
|
(b) |
A Bíróság vagy a Fellebbviteli Bíróság valamely testületének tagjává való kinevezésekor a Bíróság, illetve a Fellebbviteli Bíróság titkársága megküldi a tagoknak a 10-D-1. függelékben (Közzétételi nyilatkozat) foglalt közzétételi nyilatkozatot. A tagok mindent megtesznek annak érdekében, hogy a közzétételi nyilatkozatot annak kézhezvételét követő 15 napon belül benyújtsák a titkárságnak, hogy az továbbítsa azt a Feleknek, a jogvitát folytató feleknek és – esettől függően – a Bíróság vagy a Fellebbviteli Bíróság elnökének. |
|
(c) |
A b) albekezdéssel összhangban a valamely testületbe kinevezett tagok nyilvánosságra hozzák minden olyan érdekeltséget, kapcsolatot vagy ügyet, amely valószínűleg hatással lehet függetlenségükre vagy pártatlanságukra, vagy amely észszerű megfontolások alapján a szabálytalanság vagy elfogultság látszatát keltheti. E célból a tagok megtesznek minden észszerűen elvárható erőfeszítést azért, hogy tudomást szerezzenek az ilyen érdekeltségekről, kapcsolatokról vagy ügyekről. A tagok legjobb tudásuk szerint felfedik legalább a következő érdekeket, kapcsolatokat és ügyeket:
|
|
(d) |
Hivatali idejük alatt a tagok folyamatosan megtesznek minden elvárható erőfeszítést azért, hogy tudomást szerezzenek a (3) bekezdés a) pontjában említett érdekeltségekről, kapcsolatokról vagy ügyekről, és az ilyen érdekeket, kapcsolatokat vagy kérdéseket felfedjék, tájékoztatva azokról a Feleket. |
|
(e) |
A valamely testületbe kinevezett tagok az eljárás egésze alatt folyamatosan kötelesek nyilvánosságra hozni minden olyan érdekeltséget, kapcsolatot vagy ügyet, amely kihathat a vitarendezési eljárás integritására és pártatlanságára, valamint írásban tájékoztatják a Feleket és a jogvitát folytató feleket a magatartási kódex tényleges vagy potenciális megsértésével kapcsolatos kérdésekről. |
|
(f) |
Azzal kapcsolatos kétség esetén, hogy egy tagnak nyilvánosságra kell-e hoznia egy adott érdekeltséget, kapcsolatot vagy ügyet, a nyilvánosságra hozatal mellett kell dönteni. A közzététel melletti döntés független attól, hogy az érdekeltség, kapcsolat vagy ügy a magatartási kódex hatálya alá tartozik-e vagy nem egyeztethető össze a 10.32. cikk (Etikai rendelkezések) (1) bekezdésével. |
4. A tagok kötelezettségei
|
(a) |
A tagok feladataikat az eljárások egésze folyamán alaposan és gyorsan, valamint a jogvitát folytató felek és más tagok viszonylatában tisztességgel és gondossággal látja el. |
|
(b) |
A tagok csak az eljárások folyamán felmerült, a határozathoz vagy ítélethez szükséges kérdéseket vizsgálják, és e feladatot bármely más személyre nem ruházhatják át. |
|
(c) |
A szakértők és az asszisztensek értelmeszerűen betartják a (2), (3) és (6) bekezdésben foglalt, a tagokra vonatkozó kötelezettségeket. E tekintetben a tagok megteszik az észszerű intézkedéseket és a szükséges lépéseket annak biztosítása érdekében, hogy asszisztenseik ismerjék és betartsák az említett kötelezettségeket. |
|
(d) |
A tagok az eljárásokat illetően nem léphetnek ex parte kapcsolatba. |
5. A korábbi tagok kötelezettségei
|
(a) |
A korábbi tagoknak el kell kerülniük minden olyan cselekményt, amely azt a látszatot keltheti, hogy kötelezettségeik ellátása során elfogultak voltak, vagy a Bíróság vagy a Fellebbviteli Bíróság határozatából vagy ítéletéből előnyük származott. |
|
(b) |
A 10.30. cikk (Fórum) (5) bekezdésének és a 10.31. cikk (Fellebbviteli Fórum) (5) bekezdésének sérelme nélkül a tagok vállaják, hogy megbízatásuk lejártát követően semmilyen módon nem vesznek részt olyan beruházási vitákban, amelyek:
|
|
(c) |
A tagok vállalják, hogy megbízatásuk lejártát követően három évig nem járnak el a Bíróság vagy a Fellebbviteli Bíróság által tárgyalt beruházási jogvitákban részes jogvitát folytató felek bármelyikének képviselőjeként. |
|
(d) |
Amennyiben a Bíróság vagy a Fellebbviteli Bíróság elnökét arról tájékoztatják, vagy másképpen a tudomására jut, hogy a Bíróság vagy a Fellebbviteli Bíróság egy korábbi tagja állítólag az a)–c) albekezdésben meghatározott kötelezettségeivel össze nem egyeztethető módon járt el, megvizsgálja a kérdést, és biztosítja a meghallgatás lehetőségét a korábbi tag számára. Ha a Bíróság vagy a Fellebbviteli Bíróság elnöke az ellenőrzést követően megerősíti az állítólagos összeegyzetethetetlenséget, arról tájékoztatja:
A Bíróság vagy a Fellebbviteli Bíróság elnöke köteles nyilvánosságra hozni az arra vonatkozó határozatát, hogy az i., ii. és iii. albekezdésben említett intézkedést tesz, valamint határozatának indokait is. |
6. Bizalmas kezelés
|
(a) |
A tagok vagy korábbi tagok semmikor sem fedhetnek fel vagy használhatnak fel semmilyen, az eljárással kapcsolatos, vagy az eljárás során szerzett nem nyilvános információt, kivéve, ha az az érintett eljárás céljaiból történik, és nem fedhetnek fel vagy használhatnak fel ilyen információt arra, hogy saját maguk vagy mások számára előnyre tegyenek szert, vagy mások érdekeit hátrányosan befolyásolják. |
|
(b) |
A tagok a 10.38. cikk (Az eljárások átláthatósága) átláthatósági rendelkezéseinek megfelelő közzétételt megelőzően nem hozhatnak nyilvánosságra határozatot vagy ítéletet, vagy ezek részeit. |
|
(c) |
A tagok vagy korábbi tagok semmikor sem hozhatják nyilvánosságra a Bíróság vagy a Fellebbviteli Bíróság tanácskozásain elhangzott információkat vagy bármely tag bármilyen véleményét. A tagok nem tehetnek nyilatkozatot a folyamatban lévő eljárásokról. |
7. Költségek
A tagok nyilvántartást vezetnek és kimutatást készítenek az eljárásra fordított időről és felmerült költségekről, valamint az asszisztensük által ráfordított időről és költségekről.
8. Közvetítők
Az e magatartási kódexben a tagok és a korábbi tagok részére előírt szabályokat értelemszerűen alkalmazni kell a közvetítőkre is.
9. Tanácsadó Bizottság
|
(a) |
A Bíróság elnökét és a Fellebbviteli Bíróság elnökét egy-egy tanácsadó bizottság segíti, amely biztosíja e magatartási kódex és a 10.32. cikk (Etikai rendelkezések) megfelelő alkalmazását, valamint ilyen rendelkezés esetén bármely más feladat elvégzését. |
|
(b) |
A tanácsadó bizottság a Bíróság, illetve a Fellebbviteli Bíróság két legrangidősebb tagjából áll. |
(1) E magatartási kódex alkalmazásában „közeli családtag” alatt a házastárs, a testvér, a szülő vagy az élettárs, valamint olyan más családtag értendő, akivel szoros kapcsolat áll fenn.
10-D-1. függelék
KÖZZÉTÉTELI NYILATKOZAT
1.
Kijelentem, hogy megkaptam az egyrészről az Európai Unió és annak tagállamai, másrészről a Mexikói Egyesült Államok közötti politikai, gazdasági és együttműködési stratégiai partnerségi megállapodás 10-D. mellékletében meghatározott, a Bíróság tagjaira, a Fellebbviteli Bíróság tagjaira és a közvetítőkre alkalmazandó magatartási kódexet (a továbbiakban: magatartási kódex).
2.
Kijelentem, hogy a magatartási kódexet elolvastam és megértettem.
3.
Tudomásul veszem, hogy a magatartási kódex (3) bekezdése értelmében mindenkori kötelességem most és a jövőben nyilvánosságra hozni minden olyan múltbeli vagy jelenlegi érdekeltséget, kapcsolatot vagy ügyet, amely hatással lehet függetlenségemre vagy pártatlanságomra, vagy amely észszerű megfontolások alapján a szabálytalanság vagy elfogultság látszatát keltheti.
Aláírva 20__. _____________ ____________-án/-én.
Aláíró személy:
Aláírás _________________________________________
Név ____________________________________________
10-E. MELLÉKLET
D. SZAKASZ SZERINTI IRATKÉZBESÍTÉS EGY FÉL RÉSZÉRE
A 10. fejezet D. szakasza szerinti vitákban érintett egyeztetésekre, értesítésekre és más dokumentumokra vonatkozó kérelmeket a következő címre kell eljuttatni:
|
(a) |
az Európai Unió részére a következő címre:
vagy más olyan címre vagy e-mail-címre, amelyet az Európai Bizottság a 10.22. cikkben (Konzultációk) említett egyeztetésre vonatkozó kérelem kézhezvételét követően a kérelmező számára megadott; |
|
(b) |
az Európai Unió tagállamai részére a következő címre: az Európai Bizottság Kereskedelmi Főigazgatósága honlapján közzétett cím, illetve olyan cím vagy e-mail-cím, amelyet az éreintett tagállam a 10.22. cikkben (Konzultációk) említett egyeztetésre vonatkozó kérelem kézhezvételét követően a kérelmező számára megadott; és |
|
(c) |
Mexikó részére a követekző címre:
|
12-A. MELLÉKLET
A VÁLLALATON BELÜL ÁTHELYEZETTEK CSALÁDTAGJAI
1.
Az Európai Unió kiterjeszti a harmadik országbeli állampolgárok vállalaton belüli áthelyezés keretében történő belépésének és tartózkodásának feltételeiről szóló, 2014. május 15-i 2014/66/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 19. cikke alapján a vállalaton belül áthelyezett személyek családtagjainak biztosított belépési és ideiglenes tartózkodási jogot a vállalaton belül az Európai Unióba áthelyezett mexikói állampolgárok családtagjaira (1), (2).
2.
Mexikó a Ley de Migración (migrációs törvény) 52. cikke alapján kiterjeszti a vállalaton belül áthelyezett személyek családtagjainak biztosított belépési és ideiglenes tartózkodási jogot az Európai Unió azon polgárának családtagjaira, akit a vállalaton belül Mexikóba helyeztek át (3).
(1) EU HL L 157., 2014.5.27., 1. o.
(2) Az egyértelműség érdekében: e bekezdés nem alkalmazandó az Európai Unió azon tagállamaira, amelyekre a 2014/66/EU irányelv alkalmazása nem vonatkozik.
(3) Közzétéve Mexikó Hivatalos Lapjában (Diario Oficial de la Federación) 2011. május 25-én.
14-A. MELLÉKLET
IRÁNYMUTATÁS A KÖLCSÖNÖS ELISMERÉSI MEGÁLLAPODÁSOKHOZ
A. SZAKASZ
Általános rendelkezések
Bevezetés
|
1. |
E melléklet iránymutatásokat tartalmaz, hogy a szabályozott szakmák tekintetében megkönnyítse a szakmai képesítések kölcsönös elismeréséről szóló megállapodásoknak (kölcsönös elismerési megállapodások, a továbbiakban: MRA-k) a Felek általi tárgyalását, valamint a közös ajánlásoknak az illetékes szakmai testületek és hatóságok átlali kidolgozását. Ezen iránymutatások nem kötelezők, és nem módosítják, illetve nem érintik a Felek e megállapodás szerinti jogait és kötelezettségeit. |
Fogalommeghatározások
|
2. |
E melléklet alkalmazásában:
|
B. SZAKASZ
Az MRA formája és tartalma
|
1. |
E szakasz olyan különféle kérdésekkel foglalkozik, amelyekre a tárgyalások során ki lehet térni, és megegyezés esetén az MRA-ba foglalhatók. Olyan elemeket tartalmaz, amelyek egy MRA-t kötni kívánó másik Fél szakemberétől elvárhatók lehetnek. |
Résztvevők
|
2. |
Az MRA részes feleit világosan meg kell jelölni. |
Az MRA célja
|
3. |
Az MRA célját világosan meg kell jelölni. |
Az MRA hatálya
|
4. |
Az MRA egyértelműen meghatározza:
|
Kölcsönös elismerési rendelkezések
|
5. |
Az MRA-nak világosan meg kell határoznia, hogy a képesítések elismeréséhez milyen követelményeknek kell megfelelni az egyes joghatósági területeken, és milyen szintű egyenértékűségben egyeztek meg a Felek. |
|
6. |
Különböző követelményrendszereket lehet tekintetbe venni az adott szakmához való hozzáférés tekintetetében az ideiglenes és tartós projektek esetében. |
Végrehajtási mechanizmusok
|
7. |
Az MRA-nak tartalmaznia kell:
|
|
8. |
Az egyéni kérelmezőkkel való elbánás útmutatójaként az MRA-nak a következőkre kell kiterjednie:
|
|
9. |
Az MRA-nak tartalmaznia kell az illetékes hatóságok arra irányuló kötelezettségvállalásait, hogy:
|
Engedélyezés és más rendelkezések a fogadó Fél joghatóságán belül
|
10. |
Adott esetben az MRA-nak meg kell határoznia, melyek azok az eszközök amelyekkel, és azok a feltételek, amelyek mellett engedély szerezhető a jogosultság meghatározását követően, és az engedély mire vonatkozik, például az engedély és annak tartalma, szakmai testületben való tagság vagy szakmai vagy tudományos címek használata. A képesítéstől eltérő minden egyéb engedélyezési követelményt meg kell magyarázni, beleértve a következőkre vonatkozó követelményeket is:
|
|
11. |
Az átláthatóság biztosítása érdekében az MRA-nak minden egyes fogadó Fél joghatósága tekintetében tartalmaznia kell a következőket:
|
Az MRA felülvizsgálata
|
12. |
Ha az MRA tartalmaz olyan feltételeket, amelyek alapján az MRA-t felül lehet vizsgálni vagy vissza lehet vonni, ennek részletes szabályait egyértelműen meg kell határozni. |
Átláthatóság
|
13. |
A Felek kötelesek:
|
C. SZAKASZ
A képesítések elismerésének négylépéses folyamata
|
14. |
A következő négylépéses folyamatot kell figyelembe venni a képesítések elismerésének egyszerűsítése és elősegítése érdekében. |
Első lépés: az egyenértékűség vizsgálata
|
15. |
A tárgyaló feleknek ellenőrizniük kell a joghatósági területükön a szabályozott szakma tevékenységi köre vagy az ahhoz szükséges képesítések átfogó egyenértékűségét. |
|
16. |
A képesítések vizsgálatának magában kell foglalnia a tevékenységi körökre vonatkozó minden releváns információ összegyűjtését, az adott joghatósági területen egy konkrét szabályozott szakma gyakorlásához szükséges jogi kompetenciával vagy képesítésekkel összefüggésben. |
|
17. |
A tárgyaló feleknek:
|
|
18. |
A szabályozott szakmával kapcsolatos tevékenységi körök vagy az annak gyakorlásához szükséges képesítések tekintetében átfogó egyenértékűség áll fenn, ha e tekintetben az országok között nincsenek lényeges különbségek. |
Második lépés: a lényeges különbségek értékelése
|
19. |
Egy szabályozott szakma gyakorlásához szükséges képesítések tekintetében lényeges különbségek állnak fenn a következő esetekben:
|
|
20. |
Lényeges különbségek állnak fenn a tevékenységi kör tekintetében, ha:
|
Harmadik lépés: Egyenértékűségi intézkedések
|
21. |
Ha a tárgyaló felek azt állapítják meg, hogy a joghatóságok között lényeges különbségek állnak fenn a tevékenységi körök vagy a szabályozott szakma gyakorlásához szükséges képesítések tekintetében, az említett különbségek csökkentése érdekében egyenértékűségi intézkedéseket állapíthatnak meg. |
|
22. |
Az egyenértékűségi intézkedések ölthetik többek között alkalmazkodási időszak vagy, ha szükséges, alkalmassági vizsga formáját. |
|
23. |
Az egyenértékűségi intézkedéseknek arányosnak kell lenniük azzal a lényeges eltéréssel, amelyet kezelnek. Valamely egyenértékűségi intézkedés megállapítását megelőzően a tárgyaló feleknek értékelniük kell a származási országban megszerzett minden gyakorlati szakmai tapasztalatot abból a szempontból is, hogy az említett tapasztalat elegendő-e arra, hogy – részben vagy teljes mértékben – orvosolja a tevékenységi körök vagy a szükséges képesítések terén a joghatóságok közötti lényeges különbségeket. |
Negyedik lépés: az elismerési követelmények azonosítása
|
24. |
Miután elvégezték a szabályozott szakmával kapcsolatos tevékenységi körök vagy a gyakorlásához szükséges képesítések átfogó egyenértékűségének értékelését, a tárgyaló feleknek az MRA-ban meg kell határozniuk:
|
(1) Az alkalmazkodási időszakra, annak értékelésére és a felügyelet alatt álló személy szakmai jogállására vonatkozó részletes szabályokat az esetnek megfelelően a fogadó Fél joghatóságának joga határozza meg.
18-A. MELLÉKLET
PÉNZÜGYI SZOLGÁLTATÁSOK HATÁRON ÁTNYÚLÓ KERESKEDELME
A. SZAKASZ
AZ EURÓPAI UNIÓ KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSAI
|
1. |
A biztosítási és biztosítással összefüggő szolgáltatások tekintetében az Európai Unió a 18.7. cikk (Pénzügyi szolgáltatások határokon átnyúló kereskedelme) (1) és (6) bekezdését alkalmazza a 18.1. cikk (Fogalommeghatározások) b) pontjának i. alpontjában meghatározott, határokon átnyúló pénzügyi szolgáltatások nyújtására:
|
|
2. |
Az (1) bekezdésre a következő korlátozások vonatkoznak:
|
|
3. |
A banki és egyéb pénzügyi szolgáltatások tekintetében (a biztosítás kivételével) az Európai Unió a 18.7. cikk (Pénzügyi szolgáltatások határokon átnyúló kereskedelme) (1) és (6) bekezdését alkalmazza a 18.1. cikk (Fogalommeghatározások) b) pontjának i. alpontjában meghatározott, határokon átnyúló pénzügyi szolgáltatások nyújtására:
|
B. SZAKASZ
MEXIKÓ KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSAI
|
1. |
A biztosítási és biztosítással összefüggő szolgáltatások tekintetében Mexikó a 18.7. cikk (Pénzügyi szolgáltatások határokon átnyúló kereskedelme) (1) és (6) bekezdését alkalmazza a 18.1. cikk (Fogalommeghatározások) b) pontjának i. alpontjában meghatározott, határokon átnyúló pénzügyi szolgáltatások nyújtására a következők tekintetében:
|
|
2. |
A banki és egyéb pénzügyi szolgáltatások tekintetében (a biztosítás kivételével) tekintetében Mexikó a 18.7. cikk (Pénzügyi szolgáltatások határokon átnyúló kereskedelme) (1) és (6) bekezdését alkalmazza a 18.1. cikk (Fogalommeghatározások) b) pontjának i. alpontjában meghatározott, határokon átnyúló pénzügyi szolgáltatások nyújtására:
|
(1) A Felek osztják azt az értelmezést, hogy amennyiben az a) pont szerinti pénzügyi információ vagy adatfeldolgozás személyes adatokra is kiterjed, az ilyen személyes adatok kezelését Mexikó adatkezelési törvényével összhangban kell végezni.
(2) A Felek osztják azon értelmezést, hogy a banki és egyéb pénzügyi szolgáltatások nem foglalják magukban a 18.1. cikk (Fogalommeghatározások) e) pontjának ii.A)–ii.K) alpontjában említett szolgáltatásokat.
21-A. MELLÉKLET
AZ EURÓPAI UNIÓ ÉRINTETT KÖZBESZERZÉSE
A. SZAKASZ
KÖZPONTI KORMÁNYZATI SZERVEK
Amennyiben e melléklet másként nem rendelkezik, valamint az e szakaszhoz fűzött megjegyzésekre és a H. szakaszban foglalt általános megjegyzésekre is figyelemmel, a 21. fejezet (Közbeszerzés) alkalmazandó az Európai Unió beszerzést végző szerveire és az uniós tagállamok e szakaszban felsorolt ajánlatkérő szerveire, ha a beszerzés értéke eléri vagy meghaladja a következő küszöbértékeket:
|
(a) |
130 000 különleges lehívási jog (SDR) a D. szakaszban meghatározott árukra és az E. szakaszban meghatározott szolgáltatásokra; és |
|
(b) |
5 000 000 SDR az F. szakaszban meghatározott építési szolgáltatások és a G. szakaszban meghatározott építési koncessziók esetében. |
1. AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEI:
|
(a) |
Az Európai Unió Tanácsa |
|
(b) |
Az Európai Bizottság |
|
(c) |
az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) |
2. A TAGÁLLAMOK AJÁNLATKÉRŐ SZERVEI
BELGIUM
A Services publics fédéraux – Federale Overheidsdiensten:
|
1. |
SPF Chancellerie du Premier Ministre – FOD Kanselarij van de Eerste Minister |
|
2. |
SPF Personnel et Organisation – FOD Kanselarij Personeel en Organisatie |
|
3. |
SPF Budget et Contrôle de la Gestion – FOD Budget en Beheerscontrole |
|
4. |
SPF Technologie de l'Information et de la Communication (Fedict) – FOD Informatie- en Communicatietechnologie (Fedict) |
|
5. |
SPF Affaires étrangères, Commerce extérieur et Coopération au Développement – FOD Buitenlandse Zaken, Buitenlandse Handel en Ontwikkelingssamenwerking |
|
6. |
SPF Intérieur – FOD Binnenlandse Zaken |
|
7. |
SPF Finances – FOD Financiën |
|
8. |
SPF Mobilité et Transports – FOD Mobiliteit en Vervoer |
|
9. |
SPF Emploi, Travail et Concertation sociale – FOD Werkgelegenheid, Arbeid en sociaal overleg |
|
10. |
SPF Sécurité Sociale et Institutions publiques de Sécurité Sociale – FOD Sociale Zekerheid en Openbare Instellingen van sociale Zekerheid |
|
11. |
SPF Santé publique, Sécurité de la Chaîne alimentaire et Environnement – FOD Volksgezondheid, Veiligheid van de Voedselketen en Leefmilieu |
|
12. |
SPF Justice – FOD Justitie |
|
13. |
SPF Economie, PME, Classes moyennes et Energie – FOD Economie, KMO, Middenstand en Energie |
|
14. |
Ministère de la Défense – Ministerie van Landsverdediging |
|
15. |
Service public de programmation Intégration sociale, Lutte contre la pauvreté et Economie sociale – Programmatorische Overheidsdienst Maatschappelijke Integratie, armoedsbestrijding en sociale Economie |
|
16. |
Service public fédéral de Programmation Développement durable – Programmatorische federale Overheidsdienst Duurzame Ontwikkeling |
|
17. |
Service public fédéral de Programmation Politique scientifique – Programmatorische federale Overheidsdienst Wetenschapsbeleid |
B Régie des Bâtiments – Regie der Gebouwen:
|
1. |
Office national de Sécurité sociale – Rijksdienst voor sociale Zekerheid |
|
2. |
Institut national d'Assurance sociales pour travailleurs indépendants – Rijksinstituut voor de sociale Verzekeringen der Zelfstandigen |
|
3. |
Institut national d'Assurance Maladie-Invalidité – Rijksinstituut voor Ziekte – en Invaliditeitsverzekering |
|
4. |
Office national des Pensions – Rijksdienst voor Pensioenen |
|
5. |
Caisse auxiliaire d'Assurance Maladie-Invalidité – Hulpkas voor Ziekte-en Invaliditeitsverzekering |
|
6. |
Fond des Maladies professionnelles – Fonds voor Beroepsziekten |
|
7. |
Office national de l'Emploi – Rijksdienst voor Arbeidsvoorziening |
|
8. |
La Poste (1) – De Post |
BULGÁRIA
|
1. |
Администрация на Народното събрание (Nemzetgyűlési Hivatal) |
|
2. |
Администрация на Президента (Elnöki Hivatal) |
|
3. |
Администрация на Министерския съвет (A Minisztertanács Hivatala) |
|
4. |
Конституционен съд (Alkotmánybíróság) |
|
5. |
Българска народна банка (Bolgár Nemzeti Bank) |
|
6. |
Министерство на външните работи (Külügyminisztérium) |
|
7. |
Министерство на вътрешните работи (Belügyminisztérium) |
|
8. |
Министерство на извънредните ситуации (Vészhelyzetekért felelős Minisztérium) |
|
9. |
Министерство на държавната администрация и административната реформа (Az Államigazgatásért és a Közigazgatási Reformért felelős Minisztérium) |
|
10. |
Министерство на земеделието и храните (Földművelésügyi és Élelmezésügyi Minisztérium) |
|
11. |
Министърът на здравеопазването (Egészségügyi Minisztérium) |
|
12. |
Министерство на икономиката и енергетиката (Gazdasági és Energiaügyi Minisztérium) |
|
13. |
Министерство на културата (Kulturális Minisztérium) |
|
14. |
Министерство на образованието и науката (Oktatási és Tudományügyi Minisztérium) |
|
15. |
Министерство на околната среда и водите (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium) |
|
16. |
Министерство на отбраната (Védelmi Minisztérium) |
|
17. |
Министерство на правосъдието (Igazságügyi Minisztérium) |
|
18. |
Министерство на регионалното развитие и благоустройството (Regionális Fejlesztési és Közbeszerzési Minisztérium) |
|
19. |
Министерство на транспорта (Közlekedési Minisztérium) |
|
20. |
Министерство на труда и социалната политика (Munkaügyi és Szociálpolitikai Minisztérium) |
|
21. |
Министерство на финансите (Pénzügyminisztérium) |
|
22. |
държавни агенции, държавни комисии, изпълнителни агенции и други държавни институции, създадени със закон или с постановление на Министерския съвет, които имат функции във връзка с осъществяването на изпълнителната власт (állami szervek, állami bizottságok, végrehajtó szervek és egyéb állami hatóságok, amelyeket törvény vagy a végrehajtó hatalom gyakorlására irányuló minisztertanácsi rendelet hozott létre) |
|
23. |
Агенция за ядрено регулиране (Nukleáris Szabályozó Hivatal) |
|
24. |
Държавна комисия за енергийно и водно регулиране (Állami Energia- és Vízügyi Szabályozó Bizottság) |
|
25. |
Държавна комисия по сигурността на информацията (Állami Információbiztonsági Bizottság) |
|
26. |
Комисията за защита на конкуренцията (Versenyvédelmi Bizottság) |
|
27. |
Комисия за защита на личните данни (A személyes adatok védelmével foglalkozó bizottság) |
|
28. |
Комисия за защита от дискриминация (A megkülönböztetéssel szembeni védelemmel foglalkozó bizottság) |
|
29. |
Комисия за регулиране на съобщенията (Kommunikációs Szabályozó Bizottság) |
|
30. |
Комисия за финансов надзор (Pénzügyi Felügyeleti Bizottság) |
|
31. |
Патентно ведомство на Република България (A Bolgár Köztársaság Szabadalmi Hivatala) |
|
32. |
Сметна палата на Република България (A Bolgár Köztársaság Számvevőszéke) |
|
33. |
Агенция за приватизация (Privatizációs Ügynökség) |
|
34. |
Агенция за следприватизационен контрол (A privatizáció nyomon követésével foglalkozó ellenőrző hatóság) |
|
35. |
Български институт по метрология (Bolgár Metrológiai Intézet) |
|
36. |
Държавна агенция „Архиви” („Levéltári” Állami Ügynökség) |
|
37. |
Държавна агенция „Държавен резерв и военновременни запаси” („Állami tartalék-állomány és háborús tartalék” Állami Ügynökség) |
|
38. |
Държавна агенция за бежанците (Menekültügyi Állami Ügynökség) |
|
39. |
Държавна агенция за българите в чужбина (A külföldön élő bolgár állampolgárokért felelős állami ügynökség) |
|
40. |
Държавна агенция за закрила на детето (Gyermekvédelmi Állami Hivatal) |
|
41. |
Държавна агенция за информационни технологии и съобщения (Állami Információtechnológiai és Kommunikációs Ügynökség) |
|
42. |
Държавна агенция за метрологичен и технически надзор (Állami Mérésügyi és Műszaki Felügyeleti Ügynökség) |
|
43. |
Държавна агенция за младежта и спорта (Állami Ifjúsági és Sportügynökség) |
|
44. |
Държавна агенция по туризма (Állami Turisztikai Hivatal) |
|
45. |
Държавна комисия по стоковите борси и тържища (Állami Árutőzsde- és Piacfelügyeleti Bizottság) |
|
46. |
Институт по публична администрация и европейска интеграция (Közigazgatási és Európai Integrációs Intézet) |
|
47. |
Национален статистически институт (Nemzeti Statisztikai Hivatal) |
|
48. |
Агенция „Митници” (Vámhivatal) |
|
49. |
Агенция за държавна и финансова инспекция (Állami Pénzügyi Felügyeleti Hivatal) |
|
50. |
Агенция за държавни вземания (Állami követelések behajtásáért felelős hivatal) |
|
51. |
Агенция за социално подпомагане (Szociális Segélyek Hivatala) |
|
52. |
Държавна агенция „Национална сигурност” (Állami „Nemzetbiztonsági” Hivatal) |
|
53. |
Агенция за хората с увреждания (Fogyatékkal Élő Személyek Hivatala) |
|
54. |
Агенция по вписванията (Nyilvántartási Hivatal) |
|
55. |
Агенция по енергийна ефективност (Energiahatékonysági Hivatal) |
|
56. |
Агенция по заетостта (Foglalkoztatási Hivatal) |
|
57. |
Агенция по геодезия, картография и кадастър (Geodéziai, Térképészeti és Földhivatal) |
|
58. |
Агенция по обществени поръчки (Közbeszerzési Hivatal) |
|
59. |
Българска агенция за инвестиции (Bolgár Beruházási Hivatal) |
|
60. |
Главна дирекция „Гражданска въздухоплавателна администрация” („Polgári Repülési Igazgatás” Főigazgatóság) |
|
61. |
Дирекция за национален строителен контрол (Nemzeti Építőipari Felügyelet Főigazgatósága) |
|
62. |
Държавна комисия по хазарта (Állami Szerencsejáték-bizottság) |
|
63. |
Изпълнителна агенция „Автомобилна администрация” („Járműigazgatás” Végrehajtó Ügynökség) |
|
64. |
Изпълнителна агенция „Борба с градушките” („Jégeső-elhárítás” Végrehajtó Ügynökség) |
|
65. |
Изпълнителна агенция „Българска служба за акредитация” („Bolgár Akkreditációs Szolgálat”) |
|
66. |
Изпълнителна агенция „Главна инспекция по труда” („Általános Munkaügyi Felügyelőség” Végrehajtó Ügynökség) |
|
67. |
Изпълнителна агенция „Железопътна администрация” („Vasúti Igazgatás” Végrehajtó Ügynökség) |
|
68. |
Изпълнителна агенция „Морска администрация” („Tengerészeti Hatóságok” Végrehajtó Ügynökség) |
|
69. |
Изпълнителна агенция „Национален филмов център” („Nemzeti Filmközpont” Végrehajtó Ügynökség) |
|
70. |
Изпълнителна агенция „Пристанищна администрация” („Kikötői Igazgatás” Végrehajtó Ügynökség) |
|
71. |
Изпълнителна агенция „Проучване и поддържане на река Дунав” („A Duna folyó feltárása és karbantartása” Végrehajtó Ügynökség) |
|
72. |
Фонд „Републиканска пътна инфраструктура” (Nemzeti Infrastruktúra-alap) |
|
73. |
Изпълнителна агенция за икономически анализи и прогнози (Gazdasági elemzéssel és előrejelzéssel foglalkozó végrehajtó ügynökség) |
|
74. |
Изпълнителна агенция за насърчаване на малките и средни предприятия (Kis- és középvállalkozásokat ösztönző végrehajtó ügynökség) |
|
75. |
Изпълнителна агенция по лекарствата (Végrehajtó Gyógyszerügynökség) |
|
76. |
Изпълнителна агенция по лозата и виното (Szőlészeti és Borászati Végrehajtó Ügynökség) |
|
77. |
Изпълнителна агенция по околна среда (Környezetvédelmi Végrehajtó Ügynökség) |
|
78. |
Изпълнителна агенция по почвените ресурси (A termőföld erőforrásaival foglalkozó végrehajtó ügynökség) |
|
79. |
Изпълнителна агенция по рибарство и аквакултури (Halászati és Akvakultúra Végrehajtó Ügynökség) |
|
80. |
Изпълнителна агенция по селекция и репродукция в животновъдството (Az állattenyésztésben alkalmazott kiválasztással és szaporítással foglalkozó végrehajtó ügynökség) |
|
81. |
Изпълнителна агенция по сортоизпитване, апробация и семеконтрол (Növényfajta-kísérletekkel, szántóföldi ellenőrzéssel és vetőmag-ellenőrzéssel foglalkozó végrehajtó ügynökség) |
|
82. |
Изпълнителна агенция по трансплантация (Transzplantációs Végrehajtó Ügynökség) |
|
83. |
Изпълнителна агенция по хидромелиорации (Hidromeliorációs Végrehajtó Ügynökség) |
|
84. |
Комисията за защита на потребителите (Fogyasztóvédelmi Bizottság) |
|
85. |
Контролно-техническата инспекция (Ellenőrzéstechnikai Felügyelőség) |
|
86. |
Национална агенция за приходите (Nemzeti Bevételek Hivatala) |
|
87. |
Национална ветеринарномедицинска служба (Nemzeti Állategészségügyi Szolgálat) |
|
88. |
Национална служба за растителна защита (Nemzeti Növényvédelmi Szolgálat) |
|
89. |
Национална служба по зърното и фуражите (Nemzeti Gabona- és Takarmányszolgálat) |
|
90. |
Държавна агенция по горите (Állami Erdészeti Hivatal) |
|
91. |
Висшата атестационна комисия (Magasszintű Tanúsítási Bizottság) |
|
92. |
Национална агенция за оценяване и акредитация (Nemzeti Értékelési és Akkreditációs Ügynökség) |
|
93 |
Националната агенция за професионално образование и обучение (Nemzeti Szakoktatási és Szakképzési Ügynökség) |
|
94. |
Национална комисия за борба с трафика на хора (Az emberkereskedelem elleni küzdelem bolgár nemzeti bizottsága) |
|
95. |
Дирекция „Материално-техническо осигуряване и социално обслужване” на Министерство на вътрешните работи (a Belügyminisztérium „Anyagi-technikai támogatás és szociális szolgáltatások” Igazgatósága) |
|
96. |
Дирекция „Оперативно издирване” на Министерство на вътрешните работи („Operatív nyomozás” Igazgatóság a Belügyminisztériumban) |
|
97. |
Дирекция „Финансово-ресурсно осигуряване” на Министерство на вътрешните работи (a Belügyminisztérium „Finanszírozás és Erőforrások” Igazgatósága) |
|
98. |
Изпълнителна агенция „Военни клубове и информация” („Katonai klubok és információk” végrehajtó ügynökség) |
|
99. |
Изпълнителна агенция „Държавна собственост на Министерството на отбраната” („Állami tulajdon a Honvédelmi Minisztériumban” végrehajtó ügynökség) |
|
100. |
Изпълнителна агенция „Изпитвания и контролни измервания на въоръжение, техника и имущества”(„Fegyverek, berendezések és vagyontárgyak tesztelési és ellenőrzési mérései” végrehajtó ügynökség) |
|
101. |
Изпълнителна агенция „Социални дейности на Министерството на отбраната” („Szociális tevékenységek a Honvédelmi Minisztériumban” végrehajtó ügynökség) |
|
102. |
Национален център за информация и документация (Nemzeti információs és dokumentációs központ) |
|
103. |
Национален център по радиобиология и радиационна защита (Nemzeti Radiobiológiai és Sugárvédelmi Központ) |
|
104. |
Национална служба „Полиция” (Nemzeti „Rendőrségi” Hivatal) |
|
105. |
Национална служба „Пожарна безопасност и защита на населението” (Nemzeti Népességi Tűzbiztonsági és -védelmi Hivatal) |
|
106. |
Национална служба за съвети в земеделието (Nemzeti Mezőgazdasági Tanácsadó Szolgálat) |
|
107 |
Служба „Военна информация” (Katonai információs szolgálat) |
|
108. |
Служба „Военна полиция” (Katonai Rendőrség) |
|
109. |
Авиоотряд 28 (28-as légi egység) |
CSEHORSZÁG
|
1. |
Ministerstvo dopravy (Közlekedési Minisztérium) |
|
2. |
Ministerstvo financí (Pénzügyminisztérium) |
|
3. |
Ministerstvo kultury (Kulturális Minisztérium) |
|
4. |
Ministerstvo obrany (Honvédelmi Minisztérium) |
|
5. |
Ministerstvo pro místní rozvoj (Regionális Fejlesztési Minisztérium) |
|
6. |
Ministerstvo práce a sociálních věcí (Munkaügyi és Szociális Minisztérium) |
|
7. |
Ministerstvo průmyslu a obchodu (Ipari és Kereskedelmi Minisztérium) |
|
8. |
Ministerstvo spravedlnosti (Igazságügyi Minisztérium) |
|
9. |
Ministerstvo školství, mládeže a tělovýchovy (Oktatás-, Ifjúság- és Sportügyi Minisztérium) |
|
10. |
Ministerstvo vnitra (Belügyminisztérium) |
|
11. |
Ministerstvo zahraničních věcí (Külügyminisztérium) |
|
12. |
Ministerstvo zdravotnictví (Egészségügyi Minisztérium) |
|
13. |
Ministerstvo zemědělství (Mezőgazdasági Minisztérium) |
|
14. |
Ministerstvo životního prostředí (Környezetvédelmi Minisztérium) |
|
15. |
Poslanecká sněmovna PČR (A Cseh Köztársaság Parlamentjének Képviselőháza) |
|
16. |
Senát PČR (A Cseh Köztársaság Parlamentjének Szenátusa) |
|
17. |
Kancelář prezidenta (Elnöki Hivatal) |
|
18. |
Český statistický úřad (Cseh Statisztikai Hivatal) |
|
19. |
Český úřad zeměměřičský a katastrální (Cseh Földmérési, Térképészeti és Földnyilvántartási Hivatal) |
|
20. |
Úřad průmyslového vlastnictví (Iparjogvédelmi Hivatal) |
|
21. |
Úřad pro ochranu osobních údajů (Személyesadat-védelmi Hivatal) |
|
22. |
Bezpečnostní informační služba (Biztonsági Információs Szolgálat) |
|
23. |
Národní bezpečnostní úřad (Nemzetbiztonsági Hatóság) |
|
24. |
Česká akademie věd (A Cseh Köztársaság Tudományos Akadémiája) |
|
25. |
Vězeňská služba (Börtönszolgálat) |
|
26. |
Český báňský úřad (Cseh Bányászati Hatóság) |
|
27. |
Úřad pro ochranu hospodářské soutěže (Versenyvédelmi Hivatal) |
|
28. |
Správa státních hmotných rezerv (Állami Anyagi Tartalékok Adminisztrációja) |
|
29. |
Státní úřad pro jadernou bezpečnost (Állami Nukleáris Biztonsági Hivatal) |
|
30. |
Energetický regulační úřad (Energiaszabályozó Hivatal) |
|
31. |
Úřad vlády České republiky (A Cseh Köztársaság Kormányhivatala) |
|
32. |
Ústavní soud (Alkotmánybíróság) |
|
33. |
Nejvyšší soud (Legfelsőbb Bíróság) |
|
34. |
Nejvyšší správní soud (Közigazgatási Bíróság Legfelsőbb Bírósága) |
|
35. |
Nejvyšší státní zastupitelství (Legfőbb Ügyészi Hivatal) |
|
36. |
Nejvyšší kontrolní úřad (Legfőbb Ellenőrző Hivatal) |
|
37. |
Kancelář Veřejného ochránce práv (Az állampolgári jogok biztosának hivatala) |
|
38. |
Grantová agentura České republiky (A Cseh Köztársaság Támogatási Ügynöksége) |
|
39. |
Státní úřad inspekce práce (Állami Munkafelügyeleti Hivatal) |
|
40. |
Český telekomunikační úřad (Cseh Távközlési Hivatal) |
|
41. |
Ředitelství silnic a dálnic ČR (ŘSD) (A Cseh Köztársaság Közúti és Autópálya Igazgatósága) |
DÁNIA
|
1. |
Folketinget (Dán Parlament) |
|
2. |
Rigsrevisionen (Állami Számvevőszék) |
|
3. |
Statsministeriet (Miniszterelnöki Hivatal) |
|
4. |
Udenrigsministeriet (Külügyminisztérium) |
|
5. |
Beskæftigelsesministeriet – 5 styrelser og institutioner (Foglalkoztatási Minisztérium – 5 hivatal és intézmény) |
|
6. |
Domstolsstyrelsen (Bírósági igazgatás) |
|
7. |
Finansministeriet – 5 styrelser og institutioner (Pénzügyminisztérium – 5 hivatal és intézmény) |
|
8. |
Beskæftigelsesministeriet – 5 styrelser og institutioner (Honvédelmi Minisztérium – 5 hivatal és intézmény) |
|
9. |
Ministeriet for Sundhed og Forebyggelse – Adskillige styrelser og institutioner, herunder Statens Serum Institut (Belügy- és Egészségügyi Minisztérium – különböző ügynökségek és intézmények, beleértve az Állami Oltóanyag Intézetet) |
|
10. |
Justitsministeriet – Rigspolitichefen, anklagemyndigheden samt 1 direktorat og et antal styrelser (Igazságügyi Minisztérium – Rendőrparancsnok, 1 igazgatóság és számos hivatal) |
|
11. |
Kirkeministeriet – 10 stiftsøvrigheder (Egyházi Ügyek Minisztériuma – 10 egyházmegyei szerv) |
|
12. |
Kulturministeriet – 4 styrelser samt et antal statsinstitutioner (Kulturális Minisztérium – 4 osztály és számos intézmény) |
|
13. |
Miljøministeriet – 5 styrelser (Környezetvédelmi Minisztérium – 5 ügynökség) |
|
14. |
Ministeriet for Flygtninge, Invandrere og Integration – 1 styrelse (Menekültügyi, Bevándorlási és Integrációs Minisztérium – 1 ügynökség) |
|
15. |
Ministeriet for Fødevarer, Landbrug og Fiskeri – 4 direktorater og institutioner (Élelmezésügyi, Mezőgazdasági és Halászati Minisztérium – 4 igazgatóság és intézmények) |
|
16. |
Ministeriet for Videnskab, Teknologi og Udvikling – Adskillige styrelser og institutioner, Forskningscenter Risø og Statens uddannelsesbygninger (Tudományos, Technológiai és Innovációs Minisztérium – több hivatal és intézmény, köztük a Risoe Országos Laboratórium és a dán országos kutatási és oktatási intézmények) |
|
17. |
Skatteministeriet – 1 styrelse og institutioner (Adóügyi Minisztérium – 1 ügynökség és számos intézmény) |
|
18. |
Velfærdsministeriet – 3 styrelser og institutioner (Népjóléti Minsiztérium – 3 ügynökség és számos intézmény) |
|
19. |
Transportministeriet – 7 styrelser og institutioner, herunder Øresundsbrokonsortiet (Közlekedési Minisztérium – 7 ügynökség és intézmények, köztük az Øresundsbrokonsortiet) |
|
20. |
Undervisningsministeriet – 3 styrelser, 4 undervisningsinstitutioner og 5 andre institutioner (Oktatási Minisztérium – három ügynökség, 4 oktatási intézmény, 5 egyéb intézmény) |
|
21. |
Økonomi- og Erhvervsministeriet – Adskillige styrelser og institutioner (Gazdasági és Vállalkozásügyi Minisztérium – több ügynökség és intézmény) |
|
22. |
Klima- og Energiministeriet – 3 styrelser og institutioner (Klímaügyi és Energetikai Minisztérium – 3 ügynökség és intézmények) |
NÉMETORSZÁG
|
1. |
Auswärtiges Amt (Szövetségi Külügyminisztérium) |
|
2. |
Bundeskanzleramt (Szövetségi kancellária) |
|
3. |
Bundesministerium für Arbeit und Soziales (Szövetségi Munka- és Szociális Ügyi Minisztérium) |
|
4. |
Bundesministerium für Bildung und Forschung (Szövetségi Oktatási és Kutatási Minisztérium) |
|
5. |
Bundesministerium für Ernährung, Landwirtschaft und Verbraucherschutz (Szövetségi Élelmezésügyi, Mezőgazdasági és Fogyasztóvédelmi Minisztérium) |
|
6. |
Bundesministerium der Finanzen (Szövetségi Pénzügyminisztérium) |
|
7. |
Bundesministerium des Innern (Szövetségi Belügyminisztérium –csak a polgári célú áruk tekintetében) |
|
8. |
Bundesministerium für Gesundheit (Szövetségi Egészségügyi Minisztérium) |
|
9. |
Bundesministerium für Familie, Senioren, Frauen und Jugend (Szövetségi Családügyi, Idősügyi, Nőügyi és Ifjúsági Minisztérium) |
|
10. |
Bundesministerium der Justiz (Szövetségi Igazságügyi Minisztérium) |
|
11. |
Bundesministerium für Verkehr, Bau und Stadtentwicklung (Szövetségi Közlekedési, Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium) |
|
12. |
Bundesministerium für Wirtschaft und Technologie (Szövetségi Gazdasági és Technológiai Minisztérium) |
|
13. |
Bundesministerium für wirtschaftliche Zusammenarbeit und Entwicklung (Szövetségi Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Minisztérium) |
|
14. |
Bundesministerium der Verteidigung (Szövetségi Védelmi Minisztérium) |
|
15. |
Bundesministerium für Umwelt, Naturschutz und Reaktorsicherheit (Szövetségi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Nukleáris Biztonsági Minisztérium) |
ÉSZTORSZÁG
|
1. |
Vabariigi Presidendi Kantselei (Az Észt Köztársaság Elnöki Hivatala) |
|
2. |
Eesti Vabariigi Riigikogu (Az Észt Köztársaság Parlamentje) |
|
3. |
Eesti Vabariigi Riigikohus (Az Észt Köztársaság Legfelsőbb Bírósága) |
|
4. |
Riigikontroll (Az Észt Köztársaság Állami Számvevőszéke) |
|
5. |
Õiguskantsler (Jogi Kancellár) |
|
6. |
Riigikantselei (Állami Kancellári Hivatal) |
|
7. |
Rahvusarhiiv (Észtország Nemzeti Levéltára) |
|
8. |
Haridus- ja Teadusministeerium (Oktatási és Kutatási Minisztérium) |
|
9. |
Justiitsministeerium (Igazságügyi Minisztérium) |
|
10. |
Kaitseministeerium (Védelmi Minisztérium) |
|
11. |
Keskkonnaministeerium (Környezetvédelmi Minisztérium) |
|
12. |
Kultuuriministeerium (Kulturális Minisztérium) |
|
13. |
Majandus- ja Kommunikatsiooniministeerium (Gazdasági és Hírközlési Minisztérium) |
|
14. |
Põllumajandusministeerium (Mezőgazdasági Minisztérium) |
|
15. |
Rahandusministeerium (Pénzügyminisztérium) |
|
16. |
Siseministeerium (Belügyminisztérium) |
|
17. |
Sotsiaalministeerium (Szociálpolitikai Minisztérium) |
|
18. |
Välisministeerium (Külügyminisztérium) |
|
19. |
Keeleinspektsioon (Nyelvi Felügyelőség) |
|
20. |
Riigiprokuratuur (Ügyészség) |
|
21. |
Teabeamet (Információs Testület) |
|
22. |
Maa-amet (Észt Földművesügyi Hivatal) |
|
23. |
Keskkonnainspektsioon (Környezetvédelmi Felügyelőség) |
|
24. |
Metsakaitse- ja Metsauuenduskeskus (Erdővédelmi és -művelési Központ) |
|
25. |
Muinsuskaitseamet (Nemzeti Örökségi Hivatal) |
|
26. |
Patendiamet (Szabadalmi Hivatal) |
|
27. |
Tehnilise Järelevalve Amet (Észt Műszaki Felügyeleti Hatóság) |
|
28. |
Tarbijakaitseamet (Fogyasztóvédelmi Hivatal) |
|
29. |
Riigihangete Amet (Közbeszerzési Hivatal) |
|
30. |
Taimetoodangu Inspektsioon (Növénytermesztési Felügyelőség) |
|
31. |
Põllumajanduse Registrite ja Informatsiooni Amet (Mezőgazdasági Regiszterek és Adatok Hivatala) |
|
32. |
Veterinaar- ja Toiduamet (Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrzési Hivatal) |
|
33. |
Konkurentsiamet (Észt Versenyhivatal) |
|
34. |
Maksu- ja Tolliamet (Adó- és Vámhivatal) |
|
35. |
Statistikaamet (Észt Statisztikai Hivatal) |
|
36. |
Kaitsepolitseiamet (Rendészeti Biztonsági Szolgálat) |
|
37. |
Kodakondsus- ja Migratsiooniamet (Állampolgársági és Migrációs Hivatal) |
|
38. |
Piirivalveamet (Nemzeti Határőrizeti Hatóság) |
|
39. |
Politseiamet (Nemzeti Rendőri Bizottság) |
|
40. |
Eesti Kohtuekspertiisi ja Instituut (Igazságügyi Szakértői Központ) |
|
41. |
Keskkriminaalpolitsei (Központi Bűnügyi Rendőrség) |
|
42. |
Päästeamet (Mentési Bizottság) |
|
43. |
Andmekaitse Inspektsioon (Észt Adatvédelmi Felügyelet) |
|
44. |
Ravimiamet (Állami Gyógyszerészeti Hivatal) |
|
45. |
Sotsiaalkindlustusamet (Társadalombiztosítási Testület) |
|
46. |
Tööturuamet (Munkaerőpiaci Testület) |
|
47. |
Tervishoiuamet (Egészségügyi ellátásért felelős bizottság) |
|
48. |
Tervisekaitseinspektsioon (Egészségvédelmi Felügyelőség) |
|
49. |
Tööinspektsioon (Munkaügyi Felügyelőség) |
|
50. |
Lennuamet (Észt Polgári Repülési Igazgatás) |
|
51. |
Maanteeamet (Észt Közúti Igazgatás) |
|
52. |
Veeteede Amet (Tengerészeti Hatóság) |
|
53. |
Julgestuspolitsei (Központi Bűnüldözési Rendőrség) |
|
54. |
Kaitseressursside Amet (Védelmi Erőforrások Ügynöksége) |
|
55. |
Kaitseväe Logistikakeskus (Védelmi Erők Logisztikai Központja) |
ÍRORSZÁG
|
1. |
President's Establishment (Elnöki Hivatal) |
|
2. |
Houses of the Oireachtas (Parlament) |
|
3. |
Department of the Taoiseach (Miniszterelnök) |
|
4. |
Central Statistics Office (Központi Statisztikai Hivatal) |
|
5. |
Department of Finance (Pénzügyminisztérium) |
|
6. |
Office of the Comptroller and Auditor General (A Számvevőszék Elnökének Hivatala) |
|
7. |
Office of the Revenue Commissioners (A Bevételi Biztosok Hivatala, pénzügyi igazgatás) |
|
8. |
Office of Public Works (Közmunkaügyi Hivatal) |
|
9. |
State Laboratory (Állami Laboratórium) |
|
10. |
Office of the Attorney General (A Legfőbb Ügyész Hivatala) |
|
11. |
Office of the Director of Public Prosecutions (Az Ügyészség Igazgatói Hivatala) |
|
12. |
Valuation Office (Értékbecslő Hivatal) |
|
13. |
Közszolgáltatásokért felelős tisztviselők kinevezésével foglalkozó bizottság |
|
14. |
Office of the Ombudsman (Az Ombudsman Hivatala) |
|
15. |
Államügyészi Hivatal |
|
16. |
Department of Justice, Equality and Law Reform (Igazságügyi, Egyenlőségi és Jogi Reformügyi Minisztérium) |
|
17. |
Courts Service (Bírósági Szolgálat) |
|
18. |
Prisons Service – Büntetésvégrehajtási Szolgálat |
|
19. |
Office of the Commissioners of Charitable Donations and Bequests – Jótékony Felajánlások és Adományok Biztosainak Hivatala |
|
20. |
Department of the Environment, Heritage and Local Government – Környezetvédelmi, Örökségvédelmi és Önkormányzatügyi Minisztérium |
|
21. |
Department of Education and Science – Oktatás- és Tudományügyi Minisztérium |
|
22. |
Department of Communications, Energy and Natural Resources – Kommunikációs, Energiaügyi és Természeti Erőforrások Minisztériuma |
|
23. |
Department of Agriculture, Fisheries and Food – Mezőgazdasági, Halászati és Élelmezésügyi Minisztérium |
|
24. |
Department of Transport – Közlekedési Minisztérium |
|
25. |
Department of Health and Children – Egészség- és Gyermekügyi Minisztérium |
|
26. |
Department of Enterprise, Trade and Employment – Vállalkozási, Kereskedelmi és Munkaügyi Minisztérium |
|
27. |
Department of Arts, Sports and Tourism – Művészeti, Sport- és Idegenforgalmi Minisztérium |
|
28. |
Department of Defence – Honvédelmi Minisztérium |
|
29. |
Department of Foreign Affairs – Külügyminisztérium |
|
30. |
Department of Social and Family Affairs – Szociális és Családügyi Minisztérium |
|
31. |
Department of Community, Rural and Gaeltacht Affairs – (ír nyelvű régiók) (Közösségi, Vidékfejlesztési Ügyek és Gael Nyelvű Régiók Minisztériuma) |
|
32. |
Arts Council – Művészeti Tanács |
|
33. |
National Gallery – Nemzeti Galéria |
GÖRÖGORSZÁG
|
1. |
Υπουργείο Εσωτερικών (Belügyminisztérium) |
|
2. |
Υπουργείο Εξωτερικών (Külügyminisztérium) |
|
3. |
Υπουργείο Οικονομίας και Οικονομικών (Gazdasági és Pénzügyminisztérium) |
|
4. |
Υπουργείο Ανάπτυξης (Fejlesztési Minisztérium) |
|
5. |
Υπουργείο Δικαιοσύνης (Igazságügyi Minisztérium) |
|
6. |
Υπουργείο Εθνικής Παιδείας και Θρησκευμάτων (Oktatási és Egyházügyi Minisztérium) |
|
7. |
Υπουργείο Πολιτισμού (Kulturális Minisztérium) |
|
8. |
Υπουργείο Υγείας και Κοινωνικής Αλληλεγγύης (Egészségügyi és Társadalmi Szolidaritási Minisztérium) |
|
9. |
Υπουργείο Περιβάλλοντος, Χωροταξίας και Δημοσίων Έργων (Környezetvédelmi, Területrendezési és a Közmunkáért felelős Minisztérium) |
|
10. |
Υπουργείο Απασχόλησης και Κοινωνικής Προστασίας (Foglalkoztatási és Szociális Védelmi Minisztérium) |
|
11. |
Υπουργείο Μεταφορών και Επικοινωνιών (Közlekedési és Hírközlési Minisztérium) |
|
12. |
Υπουργείο Αγροτικής Ανάπτυξης και Τροφίμων (Vidékfejlesztési és Élelmezésügyi Minisztérium) |
|
13. |
Υπουργείο Εμπορικής Ναυτιλίας, Αιγαίου και Νησιωτικής Πολιτικής (Kereskedelmi tengerhajózással, az Égei-tengerrel és a szigetekkel kapcsolatos politikával foglalkozó minisztérium) |
|
14. |
Υπουργείο Μακεδονίας- Θράκης (Macedónia és Thrákia Minisztériuma) |
|
15. |
Γενική Γραμματεία Επικοινωνίας (Kommunikációs Főtitkárság) |
|
16. |
Γενική Γραμματεία Ενημέρωσης (Információs Főtitkárság) |
|
17. |
Γενική Γραμματεία Νέας Γενιάς (Ifjúsági Főtitkárság) |
|
18. |
Γενική Γραμματεία Ισότητας (Esélyegyenlőségi Főtitkárság) |
|
19. |
Γενική Γραμματεία Κοινωνικών Ασφαλίσεων (Társadalombiztosítási Főtitkárság) |
|
20. |
Γενική Γραμματεία Απόδημου Ελληνισμού (Külföldön Élő Görögökkel Foglalkozó Főtitikárság) |
|
21. |
Γενική Γραμματεία Βιομηχανίας (Ipari Főtitkárság) |
|
22. |
Γενική Γραμματεία Έρευνας και Τεχνολογίας (Kutatási és Technológiai Főtitkárság) |
|
23. |
Γενική Γραμματεία Αθλητισμού (Sportügyi Főtitikárság) |
|
24. |
Γενική Γραμματεία Δημοσίων Έργων (Közmunkáért felelős Főtitkárság) |
|
25. |
Γενική Γραμματεία Εθνικής Στατιστικής Υπηρεσίας Ελλάδος (Nemzeti Statisztikai Hivatal) |
|
26. |
Εθνικό Συμβούλιο Κοινωνικής Φροντίδας (Nemzeti Népjóléti Tanács) |
|
27. |
Οργανισμός Εργατικής Κατοικίας (Munkavállalók Lakásügyi Szervezete) |
|
28. |
Εθνικό Τυπογραφείο (Nemzeti Nyomda) |
|
29. |
Γενικό Χημείο του Κράτους (Állami Főlaboratórium) |
|
30. |
Ταμείο Εθνικής Οδοποιίας (Görög Autópályaalap) |
|
31. |
Εθνικό Καποδιστριακό Πανεπιστήμιο Αθηνών (Athéni Egyetem) |
|
32. |
Αριστοτέλειο Πανεπιστήμιο Θεσσαλονίκης (Thessaloniki Egyetem) |
|
33. |
Δημοκρίτειο Πανεπιστήμιο Θράκης (Thrákiai Egyetem) |
|
34. |
Πανεπιστήμιο Αιγαίου (Égei-tengeri Egyetem) |
|
35. |
Πανεπιστήμιο Ιωαννίνων (Ioanninai Egyetem) |
|
36. |
Πανεπιστήμιο Πατρών (Patrasi Egyetem) |
|
37. |
ανεπιστήμιο Μακεδονίας (Macedóniai Egyetem) |
|
38. |
Πολυτεχνείο Κρήτης (Krétai Műszaki Főiskola) |
|
39. |
Σιβιτανίδειος Δημόσια Σχολή Τεχνών και Επαγγελμάτων (Sivitanidios Műszaki Iskola) |
|
40. |
Αιγινήτειο Νοσοκομείο (Eginitio Kórház) |
|
41. |
Αρεταίειο Νοσοκομείο (Areteio Kórház) |
|
42. |
Εθνικό Κέντρο Δημόσιας Διοίκησης (Országos Közigazgatási Központ) |
|
43. |
Οργανισμός Διαχείρισης Δημοσίου Υλικού (Α.Ε. Állami Anyaggazdálkodási Szervezet) |
|
44. |
Οργανισμός Γεωργικών Ασφαλίσεων (Mezőgazdasági Termelők Biztosítási Szervezete) |
|
45. |
Οργανισμός Σχολικών Κτιρίων (Iskolaépítő Szervezet) |
|
46. |
Γενικό Επιτελείο Στρατού (Szárazföldi Erők Vezérkara) |
|
47. |
Γενικό Επιτελείο Ναυτικού (Tengerészeti Vezérkar) |
|
48. |
Γενικό Επιτελείο Αεροπορίας (Légierő Vezérkara) |
|
49. |
Ελληνική Επιτροπή Ατομικής Ενέργειας (Görög Atomenergia-bizottság) |
|
50. |
Γενική Γραμματεία Εκπαίδευσης Ενηλίκων (Továbbképzési Főtitkárság) |
|
51. |
Γενική Γραμματεία Εμπορίου (Kereskedelmi Főtitkárság) |
|
52. |
Ελληνικά Ταχυδρομεία (Görög Posta (EL.TA)) |
|
53. |
Υπουργείο Εθνικής Άμυνας (Honvédelmi Minisztérium) |
SPANYOLORSZÁG
|
1. |
Presidencia de Gobierno |
|
2. |
Ministerio de Asuntos Exteriores y de Cooperación |
|
3. |
Ministerio de Justicia |
|
4. |
Ministerio de Defensa |
|
5. |
Ministerio de Economía y Hacienda |
|
6. |
Ministerio del Interior |
|
7. |
Ministerio de Fomento |
|
8. |
Ministerio de Educación y Ciencia |
|
9. |
Ministerio de Industria, Turismo y Comercio |
|
10. |
Ministerio de Trabajo y Asuntos Sociales |
|
11. |
Ministerio de Agricultura, Pesca y Alimentación |
|
12. |
Ministerio de la Presidencia |
|
13. |
Ministerio de Administraciones Públicas |
|
14. |
Ministerio de Cultura |
|
15. |
Ministerio de Sanidad y Consumo |
|
16. |
Ministerio de Medio Ambiente |
|
17. |
Ministerio de Vivienda |
FRANCIAORSZÁG
A Ministères
|
1. |
Services du Premier ministre |
|
2. |
Ministère chargé de la santé, de la jeunesse et des sports |
|
3. |
Ministère chargé de l'intérieur, de l'outre-mer et des collectivités territoriales |
|
4. |
Ministère chargé de la justice |
|
5. |
Ministère chargé de la défense |
|
6. |
Ministère chargé des affaires étrangères et européennes |
|
7. |
Ministère chargé de l'éducation nationale |
|
8. |
Ministère chargé de l'économie, des finances et de l'emploi |
|
9. |
Secrétariat d'Etat aux transports |
|
10. |
Secrétariat d'Etat aux entreprises et au commerce extérieur |
|
11. |
Ministère chargé du travail, des relations sociales et de la solidarité |
|
12. |
Ministère chargé de la culture et de la communication |
|
13. |
Ministère chargé du budget, des comptes publics et de la fonction publique |
|
14. |
Ministère chargé de l'agriculture et de la pêche |
|
15. |
Ministère chargé de l'enseignement supérieur et de la recherche |
|
16. |
Ministère chargé de l'écologie, du développement et de l'aménagement durables |
|
17. |
Secrétariat d'Etat à la fonction publique |
|
18. |
Ministère chargé du logement et de la ville |
|
19. |
Secrétariat d'Etat à la coopération et à la francophonie |
|
20. |
Secrétariat d'Etat à l'outre-mer |
|
21. |
Secrétariat d'Etat à la jeunesse, des sports et de la vie associative |
|
22. |
Secrétariat d'Etat aux anciens combattants |
|
23. |
Ministère chargé de l'immigration, de l'intégration, de l'identité nationale et du co-développement |
|
24. |
Secrétariat d'Etat en charge de la prospective et de l'évaluation des politiques publiques |
|
25. |
Secrétariat d'Etat aux affaires européennes |
|
26. |
Secrétariat d'Etat aux affaires étrangères et aux droits de l'homme |
|
27. |
Secrétariat d'Etat à la consommation et au tourisme |
|
28. |
Secrétariat d'Etat à la politique de la ville |
|
29. |
Secrétariat d'Etat à la solidarité |
|
30. |
Secrétariat d'Etat en charge de l'emploi |
|
31. |
Secrétariat d'Etat en charge du commerce, de l'artisanat, des PME, du tourisme et des services |
|
32. |
Secrétariat d'Etat en charge du développement de la région-capitale |
|
33. |
Secrétariat d'Etat en charge de l'aménagement du territoire |
B Etablissements publics nationaux
|
1. |
Académie de France à Rome |
|
2. |
Académie de marine |
|
3. |
Académie des sciences d'outre-mer |
|
4. |
Académie des technologies |
|
5. |
Agence Centrale des Organismes de Sécurité Sociale (A.C.O.S.S.) |
|
6. |
Agences de l'eau |
|
7. |
Agence de biomédicine |
|
8. |
Agence pour l'enseignement du français à l'étranger |
|
9. |
Agence française de sécurité sanitaire des aliments |
|
10. |
Agence française de sécurité sanitaire de l'environnement et du travail |
|
11. |
Agence Nationale de l'Accueil des Etrangers et des migrations |
|
12. |
Agence nationale pour l'amélioration des conditions de travail (ANACT) |
|
13. |
Agence nationale pour l'amélioration de l'habitat (ANAH) |
|
14. |
Agence Nationale pour la Cohésion Sociale et l'Egalité des Chances |
|
15. |
Agence pour la garantie des droits des mineurs |
|
16. |
Agence nationale pour l'indemnisation des Français d'outre-mer (ANIFOM) |
|
17. |
Assemblée permanente des chambres d'agriculture (APCA) |
|
18. |
Bibliothèque nationale de France |
|
19. |
Bibliothèque nationale et universitaire de Strasbourg |
|
20. |
Caisse des Dépôts et Consignations |
|
21. |
Caisse nationale des autoroutes (CNA) |
|
22. |
Caisse nationale militaire de sécurité sociale (CNMSS) |
|
23. |
Caisse de garantie du logement locatif social |
|
24. |
Casa de Velasquez |
|
25. |
Centre d'enseignement zootechnique |
|
26. |
Centre d'études de l'emploi |
|
27. |
Centre hospitalier national des Quinze-Vingts |
|
28. |
Centre international d'études supérieures en sciences agronomiques (Montpellier Sup Agro) |
|
29. |
Centre des liaisons européennes et internationales de sécurité sociale |
|
30. |
Centre des Monuments Nationaux |
|
31. |
Centre national d'art et de culture Georges Pompidou |
|
32. |
Centre national des arts plastiques |
|
33. |
Centre national de la cinématographie |
|
34. |
Institut national supérieur de formation et de recherche pour l'éducation des jeunes handicapés et les enseignements adaptés |
|
35. |
Centre National d'Etudes et d'expérimentation du machinisme agricole, du génie rural, des eaux et des forêts (CEMAGREF) |
|
36. |
Ecole nationale supérieure de Sécurité Sociale |
|
37. |
Centre national du livre |
|
38. |
Centre national de documentation pédagogique |
|
39. |
Centre national des œuvres universitaires et scolaires (CNOUS) |
|
40. |
Centre national professionnel de la propriété forestière |
|
41. |
Centre National de la Recherche Scientifique (C.N.R.S) |
|
42. |
Centres d'éducation populaire et de sport (CREPS) |
|
43. |
Centres régionaux des œuvres universitaires (CROUS) |
|
44. |
Collège de France |
|
45. |
Conservatoire de l'espace littoral et des rivages lacustres |
|
46. |
Conservatoire National des Arts et Métiers |
|
47. |
Conservatoire national supérieur de musique et de danse de Paris |
|
48. |
Conservatoire national supérieur de musique et de danse de Lyon |
|
49. |
Conservatoire national supérieur d'art dramatique |
|
50. |
Ecole centrale de Lille |
|
51. |
Ecole centrale de Lyon |
|
52. |
École centrale des arts et manufactures |
|
53. |
École française d'archéologie d'Athènes |
|
54. |
École française d'Extrême-Orient |
|
55. |
École française de Rome |
|
56. |
École des hautes études en sciences sociales |
|
57. |
Ecole du Louvre |
|
58. |
École nationale d'administration |
|
59. |
École nationale de l'aviation civile (ENAC) |
|
60. |
École nationale des Chartes |
|
61. |
École nationale d'équitation |
|
62. |
Ecole Nationale du Génie de l'Eau et de l'environnement de Strasbourg |
|
63. |
Écoles nationales d'ingénieurs |
|
64. |
Ecole nationale d'ingénieurs des industries des techniques agricoles et alimentaires de Nantes |
|
65. |
Écoles nationales d'ingénieurs des travaux agricoles |
|
66. |
École nationale de la magistrature |
|
67. |
Écoles nationales de la marine marchande |
|
68. |
École nationale de la santé publique (ENSP) |
|
69. |
École nationale de ski et d'alpinisme |
|
70. |
École nationale supérieure des arts décoratifs |
|
71. |
École nationale supérieure des arts et industries textiles Roubaix |
|
72. |
Ecole nationale supérieure des arts et techniques du théâtre |
|
73. |
Écoles nationales supérieures d'arts et métiers |
|
74. |
École nationale supérieure des beaux-arts |
|
75. |
École nationale supérieure de céramique industrielle |
|
76. |
École nationale supérieure de l'électronique et de ses applications (ENSEA) |
|
77. |
Ecole Nationale Supérieure des Sciences de l'information et des bibliothécaires |
|
78. |
Écoles nationales vétérinaires |
|
79. |
École nationale de voile |
|
80. |
Écoles normales supérieures |
|
81. |
École polytechnique |
|
82. |
École de viticulture – Avize (Marne) |
|
83. |
Etablissement national d'enseignement agronomique de Dijon |
|
84. |
Établissement national des invalides de la marine (ENIM) |
|
85. |
Établissement national de bienfaisance Koenigswarter |
|
86. |
Fondation Carnegie |
|
87. |
Fondation Singer-Polignac |
|
88. |
Haras nationaux |
|
89. |
Hôpital national de Saint-Maurice |
|
90. |
Institut français d'archéologie orientale du Caire |
|
91. |
Institut géographique national |
|
92. |
Institut National des Appellations d'origine |
|
93. |
Institut national des hautes études de sécurité |
|
94. |
Institut de veille sanitaire |
|
95. |
Institut National d'enseignement supérieur et de recherche agronomique et agroalimentaire de Rennes |
|
96. |
Institut National d'Etudes Démographiques (I.N.E.D) |
|
97. |
Institut National d'Horticulture |
|
98. |
Institut National de la jeunesse et de l'éducation populaire |
|
99. |
Institut national des jeunes aveugles – Paris |
|
100. |
Institut national des jeunes sourds – Bordeaux |
|
101. |
Institut national des jeunes sourds – Chambéry |
|
102. |
Institut national des jeunes sourds – Metz |
|
103. |
Institut national des jeunes sourds – Paris |
|
104. |
Institut national de physique nucléaire et de physique des particules (I.N.P.N.P.P) |
|
105. |
Institut national de la propriété industrielle |
|
106. |
Institut National de la Recherche Agronomique (I.N.R.A) |
|
107. |
Institut National de la Recherche Pédagogique (I.N.R.P) |
|
108. |
Institut National de la Santé et de la Recherche Médicale (I.N.S.E.R.M) |
|
109. |
Institut national d'histoire de l'art (I.N.H.A.) |
|
110. |
Institut National des Sciences de l'Univers |
|
111. |
Institut National des Sports et de l'Education Physique |
|
112. |
Instituts nationaux polytechniques |
|
113. |
Instituts nationaux des sciences appliquées |
|
114. |
Institut national de recherche en informatique et en automatique (INRIA) |
|
115. |
Institut national de recherche sur les transports et leur sécurité (INRETS) |
|
116. |
Institut de Recherche pour le Développement |
|
117. |
Instituts régionaux d'administration |
|
118. |
Institut des Sciences et des Industries du vivant et de l'environnement (Agro Paris Tech) |
|
119. |
Institut supérieur de mécanique de Paris |
|
120. |
Institut Universitaires de Formation des Maîtres |
|
121. |
Musée de l'armée |
|
122. |
Musée Gustave-Moreau |
|
123. |
Musée du Louvre |
|
124. |
Musée du Quai Branly |
|
125. |
Musée national de la marine |
|
126. |
Musée national J.-J.-Henner |
|
127. |
Musée national de la Légion d'honneur |
|
128. |
Musée de la Poste |
|
129. |
Muséum National d'Histoire Naturelle |
|
130. |
Musée Auguste-Rodin |
|
131. |
Observatoire de Paris |
|
132. |
Office français de protection des réfugiés et apatrides |
|
133. |
Office National des Anciens Combattants et des Victimes de Guerre (ONAC) |
|
134. |
Office national de la chasse et de la faune sauvage |
|
135. |
Office National de l'eau et des milieux aquatiques |
|
136. |
Office national d'information sur les enseignements et les professions (ONISEP) |
|
137. |
Office universitaire et culturel français pour l'Algérie |
|
138. |
Palais de la découverte |
|
139. |
Parcs nationaux |
|
140. |
Universités |
C Institutions, autorités et juridictions indépendantes
|
1. |
Présidence de la République |
|
2. |
Assemblée Nationale |
|
3. |
Sénat |
|
4. |
Conseil constitutionnel |
|
5. |
Conseil économique et social |
|
6. |
Conseil supérieur de la magistrature |
|
7. |
Agence française contre le dopage |
|
8. |
Autorité de contrôle des assurances et des mutuelles |
|
9. |
Autorité de contrôle des nuisances sonores aéroportuaires |
|
10. |
Autorité de régulation des communications électroniques et des postes |
|
11. |
Autorité de sûreté nucléaire |
|
12. |
Comité national d'évaluation des établissements publics à caractère scientifique, culturel et professionnel |
|
13. |
Commission d'accès aux documents administratifs |
|
14. |
Commission consultative du secret de la défense nationale |
|
15. |
Commission nationale des comptes de campagne et des financements politiques |
|
16. |
Commission nationale de contrôle des interceptions de sécurité |
|
17. |
Commission nationale de déontologie de la sécurité |
|
18. |
Commission nationale du débat public |
|
19. |
Commission nationale de l'informatique et des libertés |
|
20. |
Commission des participations et des transferts |
|
21. |
Commission de régulation de l'énergie |
|
22. |
Commission de la sécurité des consommateurs |
|
23. |
Commission des sondages |
|
24. |
Commission de la transparence financière de la vie politique |
|
25. |
Conseil de la concurrence |
|
26. |
Conseil supérieur de l'audiovisuel |
|
27. |
Défenseur des enfants |
|
28. |
Haute autorité de lutte contre les discriminations et pour l'égalité |
|
29. |
Haute autorité de santé |
D Autres organismes publics nationaux
|
1. |
Union des groupements d'achats publics (UGAP) |
|
2. |
Agence Nationale pour l'emploi (A.N.P.E) |
|
3. |
Autorité indépendante des marchés financiers |
|
4. |
Caisse Nationale des Allocations Familiales (CNAF) |
|
5. |
Caisse Nationale d'Assurance Maladie des Travailleurs Salariés (CNAMS) |
|
6. |
Caisse Nationale d'Assurance-Vieillesse des Travailleurs Salariés (CNAVTS) |
HORVÁTORSZÁG
|
1. |
Hrvatski sabor (Horvátország Parlamentje) |
|
2. |
Predsjednik Republike Hrvatske (A Horvát Köztársaság elnöke) |
|
3. |
Ured predsjednika Republike Hrvatske (a horvát köztársasági elnök hivatala) |
|
4. |
Ured predsjednika Republike Hrvatske po prestanku obnašanja dužnosti (a horvát köztársasági elnök hivatala a hivatali idő lejárta után) |
|
5. |
Vlada Republike Hrvatske (a Horvát Köztársaság kormánya) |
|
6. |
Uredi Vlade Republike Hrvatske (a Horvát Köztársaság kormányának hivatalai) |
|
7. |
Ministarstvo gospodarstva (Gazdasági Minisztérium) |
|
8. |
Ministarstvo regionalnoga razvoja i fondova Europske unije (Regionális Fejlesztések és Uniós Támogatások Minisztériuma) |
|
9. |
Ministarstvo financija (Pénzügyminisztérium) |
|
10. |
Ministarstvo obrane (Honvédelmi Minisztérium) |
|
11. |
Ministarstvo vanjskih i europskih poslova (Külügy- és Európaügyi Minisztérium) |
|
12. |
Ministarstvo unutarnjih poslova (Belügyminisztérium) |
|
13. |
Ministarstvo pravosuđa (Igazságügyi Minisztérium) |
|
14. |
Ministarstvo uprave (Közigazgatási Minisztérium) |
|
15. |
Ministarstvo poduzetništva i obrta (Vállalkozásügyi és Kézműipari Minisztérium) |
|
16. |
Ministarstvo rada i mirovinskog sustava (Munkaügyi és a nyugdíjrendszerért felelős Minisztérium) |
|
17. |
Ministarstvo pomorstva, prometa i infrastrukture (Tengerügyi, Közlekedési és Infrastrukturális Minisztérium) |
|
18. |
Ministarstvo poljoprivrede (Mezőgazdasági Minisztérium) |
|
19. |
Ministarstvo turizma (Idegenforgalmi Minisztérium) |
|
20. |
Ministarstvo zaštite okoliša i prirode (Környezet- és Természetvédelmi Minisztérium) |
|
21. |
Ministarstvo graditeljstva i prostornoga uređenja (Építésügyi és Területtervezési Minisztérium) |
|
22. |
Ministarstvo branitelja (Veteránügyi Minisztérium) |
|
23. |
Ministarstvo socijalne politike i mladih (Szociálpolitikai és Ifjúsági Minisztérium) |
|
24. |
Ministarstvo zdravlja (Egészségügyi Minisztérium) |
|
25. |
Ministarstvo znanosti, obrazovanja i sporta (Tudományos, Oktatási és Sportminisztérium) |
|
26. |
Ministarstvo kulture (Kulturális Minisztérium) |
|
27. |
Državne upravne organizacije (Államigazgatási szervezetek) |
|
28. |
Uredi državne uprave u županijama (Megyei államigazgatási szervezetek) |
|
29. |
Ustavni sud Republike Hrvatske (a Horvát Köztársaság Alkotmánybírósága) |
|
30. |
Vrhovni sud Republike Hrvatske (a Horvát Köztársaság Legfelsőbb Bírósága) |
|
31. |
Sudovi (bíróságok) |
|
32. |
Državno sudbeno vijeće (Állami Igazságügyi Tanács) |
|
33. |
Državna odvjetništva (Államügyészi hivatalok) |
|
34. |
Državnoodvjetničko vijeće (Államügyészi Tanács) |
|
35. |
Pravobraniteljstva (Ombudsmani Hivatal) |
|
36. |
Državna komisija za kontrolu postupaka javne nabave (A közbeszerzési eljárások felügyeletével megbízott állami bizottság) |
|
37. |
Hrvatska narodna banka (Horvát Nemzeti Bank) |
|
38. |
Državne agencije i uredi (Állami ügynökségek és hivatalok) |
|
39. |
Državni ured za reviziju (Állami Számvevőszék) |
OLASZORSZÁG
|
1. |
Presidenza del Consiglio dei Ministri (Minisztertanács Elnöksége) |
|
2. |
Ministero degli Affari Esteri (Külügyminisztérium) |
|
3. |
Ministero dell'Interno (Belügyminisztérium) |
|
4. |
Ministero della Giustizia e Uffici giudiziari – esclusi i giudici di pace (Igazságügyi Minisztérium és Bírósági Hivatalok – a giudici di pace kivételével) |
|
5. |
Ministero della Difesa (Honvédelmi Minisztérium) |
|
6. |
Ministero dell'Economia e delle Finanze (Gazdasági és Pénzügyminisztérium) |
|
7. |
Ministero dello Sviluppo Economico (Gazdasági Fejlesztési Minisztérium) |
|
8. |
Ministero del Commercio internazionale (Nemzetközi Kereskedelmi Minisztérium) |
|
9. |
Ministero delle Comunicazioni (Hírközlési Minisztérium) |
|
10. |
Ministero delle Politiche Agricole e Forestali (Mezőgazdasági és Erdészeti Szakpolitikai Minisztérium) |
|
11. |
Ministero dell'Ambiente e Tutela del Territorio e del Mare (Környezetvédelmi, Föld- és Tengerügyi Minisztérium) |
|
12. |
Ministero delle Infrastrutture (Infrastrukturális Minisztérium) |
|
13. |
Ministero dei Trasporti (Közlekedési Minisztérium) |
|
14. |
Ministero del Lavoro e delle politiche sociali e della Previdenza sociale (Munkaügyi, Szociálpolitikai és Társadalombiztosítási Minisztérium) |
|
15. |
Ministero della Solidarietà sociale (Szociális Szolidaritási Minisztérium) |
|
16. |
Ministero della Salute (Egészségügyi Minisztérium) |
|
17. |
Ministero dell' Istruzione dell' università e della ricerca (Felsőoktatási és Tudományos Kutatási Minisztérium) |
|
18. |
Ministero per i Beni e le Attività culturali comprensivo delle sue articolazioni periferiche |
|
19. |
CONSIP (Concessionaria Servizi Informatici Pubblici) (2) |
CIPRUS
|
1. |
Προεδρία και Προεδρικό Μέγαρο (Elnökség és Elnökségi Palota) |
|
2. |
Γραφείο Συντονιστή Εναρμόνισης (Jogharmonizációs Koordinációs Hivatal) |
|
3. |
Υπουργικό Συμβούλιο (Miniszterek Tanácsa) |
|
4. |
Βουλή των Αντιπροσώπων (Képviselőház) |
|
5. |
Δικαστική Υπηρεσία (Igazságügyi Szolgálat) |
|
6. |
Νομική Υπηρεσία της Δημοκρατίας (Köztársaság Jogi Hivatala) |
|
7. |
Ελεγκτική Υπηρεσία της Δημοκρατίας (A Köztársaság Számvevőszéke) |
|
8. |
Επιτροπή Δημόσιας Υπηρεσίας (Közszolgálati Bizottság) |
|
9. |
Επιτροπή Εκπαιδευτικής Υπηρεσίας (Oktatási Szolgálat Bizottsága) |
|
10. |
Γραφείο Επιτρόπου Διοικήσεως (A Közigazgatási Biztos Hivatala (Ombudsman)) |
|
11. |
Επιτροπή Προστασίας Ανταγωνισμού (Versenyvédelmi Bizottság) |
|
12. |
Υπηρεσία Εσωτερικού Ελέγχου (Belső Ellenőrzési Szolgálat) |
|
13. |
Γραφείο Προγραμματισμού (Tervezési Iroda) |
|
14. |
Γενικό Λογιστήριο της Δημοκρατίας (Köztársasági Kincstár) |
|
15. |
Γραφείο Επιτρόπου Προστασίας Δεδομένων Προσωπικού Χαρακτήρα (A Személyes Adatok Védelmével Foglalkozó Biztos Hivatala) |
|
16. |
Γραφείο Εφόρου Δημοσίων Ενισχύσεων (Az Állami Támogatásokat Ellenőrző Biztos Hivatala) |
|
17. |
Αναθεωρητική Αρχή Προσφορών (Ajánlat-felülvizsgálati Testület) |
|
18. |
Υπηρεσία Εποπτείας και Ανάπτυξης Συνεργατικών Εταιρειών (Szövetkezeti Felügyeleti és Fejlesztési Hatóság) |
|
19. |
Αναθεωρητική Αρχή Προσφύγων (Menekültügyi Felülvizsgálati Testület) |
|
20. |
Υπουργείο Άμυνας (Honvédelmi Minisztérium) |
|
21. |
Υπουργείο Γεωργίας, Φυσικών Πόρων και Περιβάλλοντος (Mezőgazdasági, Természeti Erőforrások és Környezetvédelmi Minisztérium):
|
|
22. |
Υπουργείο Δικαιοσύνης και Δημοσίας Τάξεως (Igazságügyi és Közrendészeti Minisztérium):
|
|
23. |
Υπουργείο Εμπορίου, Βιομηχανίας και Τουρισμού (Kereskedelmi, Ipari és Idegenforgalmi Minisztérium):
|
|
24. |
Υπουργείο Εργασίας και Κοινωνικών Ασφαλίσεων (Munkaügyi és Társadalombiztosítási Minisztérium):
|
|
25. |
Υπουργείο Εσωτερικών (Belügyminisztérium):
|
|
26. |
Υπουργείο Εξωτερικών (Külügyminisztérium) |
|
27. |
Υπουργείο Οικονομικών (Pénzügyminisztérium):
|
|
28. |
Υπουργείο Παιδείας και Πολιτισμού (Oktatási és Kulturális Minisztérium) |
|
29. |
Υπουργείο Συγκοινωνιών και Έργων (Hírközlési és Közlétesítményekért Felelős Minisztérium)
|
|
30. |
Υπουργείο Υγείας (Egészségügyi Minisztérium):
|
LETTORSZÁG
A Minisztériumok, tárca nélküli miniszterek titkárságai és alárendelt szerveik
|
1. |
Aizsardzības ministrija un tās padotībā esošās iestādes (Honvédelmi Minisztérium és alárendelt szervei) |
|
2. |
Ārlietu ministrija un tas padotībā esošās iestādes (Külügyminisztérium és alárendelt szervei) |
|
3. |
Aizsardzības ministrija un tās padotībā esošās iestādes (Gazdasági Minisztérium és alárendelt szervei) |
|
4. |
Finanšu ministrija un tās padotībā esošās iestādes (Pénzügyminisztérium és alárendelt szervei) |
|
5. |
Iekšlietu ministrija un tās padotībā esošās iestādes (Belügyminisztérium és alárendelt szervei) |
|
6. |
Izglītības un zinātnes ministrija un tās padotībā esošās iestādes (Oktatási és Tudományügyi Minisztérium és alárendelt szervei) |
|
7. |
Kultūras ministrija un tas padotībā esošās iestādes (Kulturális Minisztérium és alárendelt szervei) |
|
8. |
Labklājības ministrija un tās padotībā esošās iestādes (Népjóléti Minisztérium és alárendelt szervei) |
|
9. |
Satiksmes ministrija un tās padotībā esošās iestādes (Közlekedési Minisztérium és alárendelt szervei) |
|
10. |
Tieslietu ministrija un tās padotībā esošās iestādes (Igazságügyi Minisztérium és alárendelt szervei) |
|
11. |
Veselības ministrija un tās padotībā esošās iestādes (Egészségügyi Minisztérium és alárendelt szervei) |
|
12. |
Vides aizsardzības un reģionālās attīstības ministrija un tās padotībā esošās iestādes (Környezetvédelmi és Regionális Fejlesztési Minisztérium és alárendelt szervei) |
|
13. |
Zemkopības ministrija un tās padotībā esošās iestādes (Mezőgazdasági Minisztérium és alárendelt szervei) |
|
14. |
Īpašu uzdevumu ministra sekretariāti un to padotībā esošās iestādes (Tárca nélküli minisztériumok és alárendelt szerveik) |
B Más állami intézmények
|
1. |
Augstākā tiesa (Legfelsőbb Bíróság) |
|
2. |
Centrālā vēlēšanu komisija (Központi Választási Bizottság) |
|
3. |
Finanšu un kapitāla tirgus komisija (Pénzügyi és Tőkepiaci Bizottság) |
|
4. |
Latvijas Banka (Lett Nemzeti Bank) |
|
5. |
Prokuratūra un tās pārraudzībā esošās iestādes (Ügyészség és a felügyelete alá tartozó intézmények) |
|
6. |
Saeimas un tās padotībā esošās iestādes (Parlament és alárendelt intézményei) |
|
7. |
Satversmes tiesa (Alkotmánybíróság) |
|
8. |
Valsts kanceleja un tās pārraudzībā esošās iestādes (Állami Kancellária és a felügyelete alá tartozó intézmények) |
|
9. |
Valsts kontrole (Állami Számvevőszék) |
|
10. |
Valsts prezidenta kanceleja (Miniszterelnöki Hivatal) |
|
11. |
Citas valsts iestādes, kuras nav ministriju padotībā (Minisztériumnak nem alárendelt egyéb állami intézmények):
|
LITVÁNIA
|
1. |
Prezidentūros kanceliarija (Elnöki Hivatal) |
|
2. |
Seimo kanceliarija (A Seimas Hivatala) és Seimui atskaitingos institucijos: (A Seimasnak [Parlament] felelős intézmények)
|
|
3. |
Vyriausybės kanceliarija (Kormányhivatal) és Vyriausybei atskaitingos institucijos (a kormánynak felelős intézmények):
|
|
4. |
Aplinkos ministerija (Környezetvédelmi Minisztérium) és Įstaigos prie Aplinkos ministerijos (a Környezetvédelmi Minisztérium alá tartozó intézmények):
|
|
5. |
Finansų ministerija (Pénzügyminisztérium) és Įstaigos prie Finansų ministerijos (a Pénzügyminisztérium alá tartozó intézmények):
|
|
6. |
Krašto apsaugos ministerija (Honvédelmi Minisztérium) és Įstaigos prie Krašto apsaugos ministerijos (a Honvédelmi Minisztérium alá tartozó intézmények):
|
|
7. |
Kultūros ministerija (Kulturális Minisztérium) és Įstaigos prie Kultūros ministerijos (a Kulturális Minisztérium alá tartozó intézmények):
|
|
8. |
Socialinės apsaugos ir darbo ministerija (Szociális Biztonsági és Munkaügyi Minisztérium) és Įstaigos prie Socialinės apsaugos ir darbo ministerijos (a Szociális Biztonsági és Munkaügyi Minisztérium alá tartozó intézmények):
|
|
9. |
Susisiekimo ministerija (Közlekedési és Távközlési Minisztérium) és Įstaigos prie Susisiekimo ministerijos (a Közlekedési és Távközlési Minisztérium alá tartozó intézmények):
|
|
10. |
Sveikatos apsaugos ministerija (Egészségügyi Minisztérium) és Įstaigos prie Sveikatos apsaugos ministerijos (az Egészségügyi Minisztérium alá tartozó intézmények):
|
|
11. |
Švietimo ir mokslo ministerija (Oktatási és Tudományügyi Minisztérium) és Įstaigos prie Švietimo ir mokslo ministerijos (az Oktatási és Tudományügyi Minisztérium alá tartozó intézmények):
|
|
12. |
Teisingumo ministerija (Igazságügyi Minisztérium) és Įstaigos prie Teisingumo ministerijos (az Igazságügyi Minisztérium alá tartozó intézmények):
|
|
13. |
Ūkio ministerija (Gazdasági Minisztérium) és Įstaigos prie Ūkio ministerijos (a Gazdasági Minisztérium alá tartozó intézmények):
|
|
14. |
Užsienio reikalų ministerija (Külügyminisztérium) és Diplomatinės atstovybės ir konsulinės įstaigos užsienyje bei atstovybės prie tarptautinių organizacijų (Diplomáciai képviseletek és konzuli hivatalok külföldön, valamint nemzetközi szervezetek melletti képviseletek) |
|
15. |
Vidaus reikalų ministerija (Belügyminisztérium) és Įstaigos prie Vidaus reikalų ministerijos (a Belügyminisztérium alá tartozó intézmények):
|
|
16. |
Žemės ūkio ministerija (Mezőgazdasági Minisztérium) és Įstaigos prie Žemės ūkio ministerijos (a Mezőgazdasági Minisztérium alá tartozó intézmények):
|
|
17. |
Teismai (Bíróságok):
|
|
18. |
Kiti centriniai valstybinio administravimo subjektai - institucijos, įstaigos, tarnybos (Egyéb központi közigazgatási szervek – intézmények, létesítmények, ügynökségek):
|
LUXEMBURG
|
1. |
Ministère d'État |
|
2. |
Ministère des Affaires Étrangères et de l'Immigration |
|
3. |
Ministère des Affaires Étrangères et de l'Immigration: Direction de la Défense (Armée) |
|
4. |
Ministère de l'Agriculture, de la Viticulture et du Développement Rural |
|
5. |
Ministère de l'Agriculture, de la Viticulture et du Développement Rural: Administration des Services Techniques de l'Agriculture |
|
6. |
Ministère des Classes moyennes, du Tourisme et du Logement |
|
7. |
Ministère de la Culture, de l'Enseignement Supérieur et de la Recherche |
|
8. |
Ministère de l'Économie et du Commerce extérieur |
|
9. |
Ministère de l'Éducation nationale et de la Formation professionnelle |
|
10. |
Ministère de l'Éducation nationale et de la Formation professionnelle: Lycée d'Enseignement Secondaire et d'Enseignement Secondaire Technique |
|
11. |
Ministère de l'Égalité des chances |
|
12. |
Ministère de l'Environnement |
|
13. |
Ministère de l'Environnement: Administration de l'Environnement |
|
14. |
Ministère de la Famille et de l'Intégration |
|
15. |
Ministère de la Famille et de l'Intégration: Maisons de retraite |
|
16. |
Ministère des Finances |
|
17. |
Ministère de la Fonction publique et de la Réforme administrative |
|
18. |
Ministère de la Fonction publique et de la Réforme administrative: Service Central des Imprimés et des Fournitures de l'État – Centre des Technologies de l'informatique de l'État |
|
19. |
Ministère de l'Intérieur et de l'Aménagement du territoire |
|
20. |
Ministère de l'Intérieur et de l'Aménagement du territoire: Police Grand-Ducale Luxembourg – Inspection générale de Police |
|
21. |
Ministère de la Justice |
|
22. |
Ministère de la Justice: Établissements Pénitentiaires |
|
23. |
Ministère de la Santé |
|
24. |
Ministère de la Santé: Centre hospitalier neuropsychiatrique |
|
25. |
Ministère de la Sécurité sociale |
|
26. |
Ministère des Transports |
|
27. |
Ministère du Travail et de l'Emploi |
|
28. |
Ministère des Travaux publics |
|
29. |
Ministère des Travaux publics: Bâtiments Publics – Ponts et Chaussées |
MAGYARORSZÁG
|
1. |
Nemzeti Erőforrás Minisztérium |
|
2. |
Vidékfejlesztési Minisztérium |
|
3. |
Nemzeti Fejlesztési Minisztérium |
|
4. |
Honvédelmi Minisztérium |
|
5. |
Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium |
|
6. |
Nemzetgazdasági Minisztérium |
|
7. |
Külügyminisztérium |
|
8. |
Miniszterelnöki Hivatal |
|
9. |
Belügyminisztérium |
|
10. |
Központi Szolgáltatási Főigazgatóság |
MÁLTA
|
1. |
Uffiċċju tal-Prim Ministru (Miniszterelnöki Hivatal) |
|
2. |
Ministeru għall-Familja u Solidarjetà Soċjali (Családügyi és Szociális Szolidaritási Minisztérium) |
|
3. |
Ministeru għall-Edukazzjoni, iż-Żgħażagħ u l-Impjiegi (Oktatás-, Ifjúság- és Foglalkoztatásügyi Minisztérium) |
|
4. |
Ministeru tal-Finanzi (Pénzügyminisztérium) |
|
5. |
Ministeru għar-Riżorsi u l-Infrastruttura (Erőforrásokért és Infrastruktúráért felelős Minisztérium) |
|
6. |
Ministeru għat-Turiżmu u l-Kultura (Idegenforgalmi és Kulturális Minisztérium) |
|
7. |
Ministeru għall-Ġustizzja u l-Intern (Bel- és Igazságügyi Minisztérium) |
|
8. |
Ministeru għall-Affarijiet Rurali u l-Ambjent (Vidékfejlesztési és Környezetvédelmi Minisztérium) |
|
9. |
Ministeru għal Għawdex (Gozoért felelős Minisztérium) |
|
10. |
Ministeru tas-Saħħa, l-Anzjani u l-Kura fil-Kommunità (Egészségügyért, idősek ellátásáért és közösségi ellátásért felelős Minisztérium) |
|
11. |
Ministeru tal-Affarijiet Barranin (Külügyminisztérium) |
|
12. |
Ministeru għall-Investimenti, l-Industrija u t-Teknoloġija tal-Informazzjoni (Beruházási, Iparügyi és Információtechnológiai Minisztérium) |
|
13. |
Ministeru għall-Kompetittività u l-Komunikazzjoni (Versenyképességi és Hírközlési Minisztérium) |
|
14. |
Ministeru għall-Iżvilupp Urban u t-Toroq (Városfejlesztésért és Közutakért Felelős Minisztérium) |
|
15. |
Uffiċċju tal-President (Elnöki Hivatal) |
|
16. |
Uffiċċju tal-Iskrivan tal-Kamra tad-Deputati (A Képviselőház Tisztviselőjének Hivatala) |
HOLLANDIA
|
1. |
Ministerie van Algemene Zaken (Általános Ügyek Minisztériuma):
|
|
2. |
Ministerie van Binnenlandse Zaken en Koninkrijksrelaties (Belügyekért és Királysági Kapcsolatokért Felelős Minisztérium):
|
|
3. |
Ministerie van Buitenlandse Zaken (Külügyminisztérium):
|
|
4. |
Ministerie van Defensie (Védelmi Minisztérium):
|
|
5. |
Ministerie van Economische Zaken (Gazdasági Minisztérium):
|
|
6. |
Ministerie van Financiën (Pénzügyminisztérium):
|
|
7. |
Ministerie van Justitie (Igazságügyi Minisztérium):
|
|
8. |
Ministerie van Landbouw, Natuur en Voedselkwaliteit (Mezőgazdasági, Tájvédelmi és Élelmezésügyi Minisztérium):
|
|
9. |
Ministerie van Onderwijs, Cultuur en Wetenschappen (Oktatási, Kulturális és Tudományügyi Minisztérium):
|
|
10. |
Ministerie van Sociale Zaken en Werkgelegenheid (Szociális és Munkaügyi Minisztérium):
|
|
11. |
Ministerie van Verkeer en Waterstaat (Közlekedési és Vízügyi Minisztérium):
|
|
12. |
Ministerie van Volkshuisvesting, Ruimtelijke Ordening en Milieubeheer (Lakásügyi, Területrendezési és Környezetvédelmi Minisztérium):
|
|
13. |
Ministerie van Volksgezondheid, Welzijn en Sport (Egészségügyi, Jóléti és Sportminisztérium):
|
|
14. |
Tweede Kamer der Staten-Generaal (a Parlament második kamarája) |
|
15. |
Eerste Kamer der Staten-Generaal (a Parlament első kamarája) |
|
16. |
Raad van State (Államtanács) |
|
17. |
Algemene Rekenkamer (Holland Számvevőszék) |
|
18. |
Nationale Ombudsman (Nemzeti Ombudsman) |
|
19. |
Kanselarij der Nederlandse Orden (a Holland Rend Kancelláriája) |
|
20. |
Kabinet der Koningin (a Királynő Kabinetje) |
|
21. |
Raad voor de Rechtspraak en de Rechtbanken (Igazságügyi Igazgatási és Tanácsadó Testület és Bíróságok) |
AUSZTRIA
|
1. |
Bundeskanzleramt (Szövetségi kancellária) |
|
2. |
Bundesministerium für europäische und internationale Angelegenheiten (Európai és Nemzetközi Ügyek Szövetségi Minisztériuma) |
|
3. |
Bundesministerium für Finanzen (Szövetségi Pénzügyminisztérium) |
|
4. |
Bundesministerium für Gesundheit (Szövetségi Egészségügyi Minisztérium) |
|
5. |
Bundesministerium für Inneres (Szövetségi Belügyminisztérium) |
|
6. |
Bundesministerium für Justiz (Szövetségi Igazságügyi Minisztérium) |
|
7. |
Bundesministerium für Landesverteidigung und Sport (Szövetségi Honvédelmi és Sportügyi Minisztérium) |
|
8. |
Bundesministerium für Land- und Forstwirtschaft, Umwelt und Wasserwirtschaft (Szövetségi Mezőgazdasági és Erdészeti, Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium) |
|
9. |
Bundesministerium für Arbeit, Soziales und Konsumentenschutz (Szövetségi Foglalkoztatási, Szociális és Fogyasztóvédelmi Minisztérium) |
|
10. |
Bundesministerium für Unterricht, Kunst und Kultur (Szövetségi Oktatási, Művészeti és Kulturális Minisztérium) |
|
11. |
Bundesministerium für Verkehr, Innovation und Technologie (Szövetségi Közlekedési, Innovációs és Technológiai Minisztérium) |
|
12. |
Bundesministerium für Wirtschaft, Familie und Jugend (Szövetségi Gazdasági, Családügyi és Ifjúsági Minisztérium) |
|
13. |
Bundesministerium für Wissenschaft und Forschung (Szövetségi Tudományügyi és Kutatási Minisztérium) |
|
14. |
Bundesamt für Eich- und Vermessungswesen (Szövetségi Mérésügyi Hivatal) |
|
15. |
Österreichische Forschungs- und Prüfzentrum Arsenal Gesellschaft m.b.H (Osztrák Kutatási és Vizsgálati Központ, Arsenal Kft.) |
|
16. |
Bundesanstalt für Verkehr (Szövetségi Forgalomszabályozási Intézet) |
|
17. |
Bundesbeschaffung G.m.b.H (Szövetségi Közbeszerzési Kft.) |
|
18. |
Bundesrechenzentrum G.m.b.H (Szövetségi Adatfeldolgozó Központ Kft.) |
|
19. |
Minden más központi hatóság, beleértve az alárendelt regionális és helyi szerveiket is, feltéve, hogy nem ipari vagy kereskedelmi jellegűek. |
LENGYELORSZÁG
|
1. |
Kancelaria Prezydenta RP (Köztársasági Elnöki Kancellária) |
|
2. |
Kancelaria Sejmu RP (Szejm Kancellária) |
|
3. |
Kancelaria Senatu RP (Szenátusi Kancellária) |
|
4. |
Kancelaria Prezesa Rady Ministrów (Miniszterelnöki Kancellária) |
|
5. |
Sąd Najwyższy (Legfelsőbb Bíróság) |
|
6. |
Naczelny Sąd Administracyjny (Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság) |
|
7. |
Trybunat Konstytucyjny (Alkotmánybíróság) |
|
8. |
Najwyższa Izba Kontroli (Legfelsőbb Ellenőrző Kamara) |
|
9. |
Biuro Rzecznika Praw Obywatelskich (Emberijog-védelmi Hivatal) |
|
10. |
Biuro Rzecznika Praw Dziecka (Gyermekjogi Ombudsman Hivatala) |
|
11. |
Biuro Ochrony Rządu (Kormányzati Védelmi Hivatal) |
|
12. |
Biuro Bezpieczeństwa Narodowego (Nemzetbiztonsági Hivatal) |
|
13. |
Centralne Biuro Antykorupcyjne (Központi Korrupcióellenes Hivatal) |
|
14. |
Ministerstwo Pracy i Polityki Społecznej (Munkaügyi és Szociálpolitikai Minisztérium) |
|
15. |
Ministerstwo Finansów (Pénzügyminisztérium) |
|
16. |
Ministerstwo Gospodarki (Gazdasági Minisztérium) |
|
17. |
Ministerstwo Rozwoju Regionalnego (Regionális Fejlesztési Minisztérium) |
|
18 |
Ministerstwo Kultury i Dziedzictwa Narodowego (Kulturális és Nemzeti Örökség Minisztériuma) |
|
19. |
Ministerstwo Edukacji Narodowej (Nemzeti Oktatási Minisztérium) |
|
20. |
Ministerstwo Obrony Narodowej (Nemzeti Honvédelmi Minisztérium) |
|
21. |
Ministerstwo Rolnictwa i Rozwoju Wsi (Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium) |
|
22. |
Ministerstwo Skarbu Państwa (Államkincstári Minisztérium) |
|
23. |
Ministerstwo Sprawiedliwości (Igazságügyi Minisztérium) |
|
24. |
Ministerstwo Transportu, Budownictwa i Gospodarki Morskiej (Közlekedési, Építésügyi és Tengergazdasági Minisztérium) |
|
25. |
Ministerstwo Nauki i Szkolnictwa Wyższego (Tudományügyi és Felsőoktatási Minisztérium) |
|
26. |
Ministerstwo Środowiska (Környezetvédelmi Minisztérium) |
|
27. |
Ministerstwo Spraw Wewnętrznych (Belügyminisztérium) |
|
28. |
Ministerstwo Administracji i Cyfryzacji (Közigazgatási és Digitalizálási Minisztérium) |
|
29. |
Ministerstwo Spraw Zagranicznych (Külügyminisztérium) |
|
30. |
Ministerstwo Zdrowia (Egészségügyi Minisztérium) |
|
31. |
Ministerstwo Sportu i Turystyki (Sportügyi és Idegenforgalmi Minisztérium) |
|
32. |
Urząd Patentowy Rzeczypospolitej Polskiej (A Lengyel Köztársaság Szabadalmi Hivatala) |
|
33. |
Urząd Regulacji Energetyki (Lengyelország Energetikai Szabályozási Hatósága) |
|
34. |
Urząd do Spraw Kombatantów i Osób Represjonowanych (Katonai veteránokat és az erőszak áldozatait képviselő hivatal) |
|
35. |
Urząd Transportu Kolejowego (Vasútközlekedési Hivatal) |
|
36. |
Urząd Dozoru Technicznego (Műszaki Ellenőrző Hivatal) |
|
37. |
Urząd Rejestracji Produktów Leczniczych, Wyrobów Medycznych i Produktów Biobójczych (Gyógyászati termékek, orvosi eszközök és biocid termékek nyilvántartási hivatala) |
|
38. |
Urząd do Spraw Cudzoziemców (Külföldi állampolgárokkal foglalkozó hivatal) |
|
39. |
Urząd Zamówień Publicznych (Közbeszerzési Hivatal) |
|
40 |
Urząd Ochrony Konkurencji i Konsumentów (Verseny- és Fogyasztóvédelmi Hivatal) |
|
41. |
Urząd Lotnictwa Cywilnego (Polgári Repülési Hivatal) |
|
42. |
Urząd Komunikacji Elektronicznej (Elektronikus Kommunikációs Hivatal) |
|
43. |
Wyższy Urząd Górniczy (Állami Bányászati Hatóság) |
|
44. |
Główny Urząd Miar (Mérésügyi Főhivatal) |
|
45. |
Główny Urząd Geodezji i Kartografii (Geodéziai és Térképészeti Főhivatal) |
|
46. |
Główny Urząd Nadzoru Budowlanego (Általános Építésügyi Ellenőrző Hivatal) |
|
47. |
Główny Urząd Statystyczny (Statisztikai Főhivatal) |
|
48. |
Krajowa Rada Radiofonii i Telewizji (Nemzeti Műsorsugárzó Tanács) |
|
49. |
Generalny Inspektor Ochrony Danych Osobowych (Személyes adatok védelméért felelős tisztviselő) |
|
50. |
Państwowa Komisja Wyborcza (Állami Választási Bizottság) |
|
51. |
Państwowa Inspekcja Pracy (Nemzeti Munkaügyi Felügyelőség) |
|
52. |
Rządowe Centrum Legislacji (Kormányzati Szabályozási Központ) |
|
53. |
Narodowy Fundusz Zdrowia (Nemzeti Egészségügyi Alap) |
|
54. |
Polska Akademia Nauk (Lengyel Tudományos Akadémia) |
|
55. |
Polskie Centrum Akredytacji (Lengyel Akkreditációs Központ) |
|
56. |
Polskie Centrum Badań i Certyfikacji (Lengyel Kísérleti és Minősítési Központ) |
|
57. |
Polska Organizacja Turystyczna (Lengyel Nemzeti Idegenforgalmi Hivatal) |
|
58. |
Polski Komitet Normalizacyjny (Lengyel Szabványosítási Bizottság) |
|
59. |
Zakład Ubezpieczeń Społecznych (Társadalombiztosítási Intézet) |
|
60. |
Komisja Nadzoru Finansowego (Lengyel Pénzügyi Felügyeleti Hatóság) |
|
61. |
Naczelna Dyrekcja Archiwów Państwowych (Állami Levéltári Központi Iroda) |
|
62. |
Kasa Rolniczego Ubezpieczenia Społecznego (Mezőgazdasági Társadalombiztosítási Alap) |
|
63. |
Generalna Dyrekcja Dróg Krajowych i Autostrad (Nemzeti Közút- és Autópályakezelő Főigazgatóság) |
|
64. |
Główny Inspektorat Ochrony Roślin i Nasiennictwa (Növény- és Vetőmagvédelmi Felügyelet Főfelügyelősége) |
|
65. |
Komenda Główna Państwowej Straży Pożarnej (Állami Tűzoltóság Nemzeti Székhelye) |
|
66. |
Komenda Główna Policji (Lengyel Nemzeti Rendőrség) |
|
67. |
Komenda Główna Straży Granicznej (Határvédelmi Parancsnokság) |
|
68. |
Główny Inspektorat Jakości Handlowej Artykułów Rolno-Spożywczych (Az agrár-élelmiszeripari termékek kereskedelmi minőségével foglalkozó főfelügyelőség) |
|
69. |
Główny Inspektorat Ochrony Środowiska (Környezetvédelmi Főfelügyelőség) |
|
70 |
Główny Inspektorat Transportu Drogowego (Közúti Szállítási Főfelügyelet) |
|
71. |
Główny Inspektorat Farmaceutyczny (Gyógyszerészeti Főfelügyelet) |
|
72. |
Główny Inspektorat Sanitarny (Higiéniai Főfelügyelet) |
|
73. |
Główny Inspektorat Weterynarii (Állategészségügyi Főfelügyelet) |
|
74. |
Agencja Bezpieczeństwa Wewnętrznego (Belbiztonsági Ügynökség) |
|
75. |
Agencja Wywiadu (Külföldi Hírszerző Ügynökség) |
|
76. |
Agencja Mienia Wojskowego (Katonai tulajdonért felelős Ügynökség) |
|
77. |
Wojskowa Agencja Mieszkaniowa (Katonai Ingatlanügynökség) |
|
78. |
Agencja Restrukturyzacji i Modernizacji Rolnictwa (A mezőgazdaság átszervezésével és modernizálásával foglalkozó ügynökség) |
|
79. |
Agencja Rynku Rolnego (Mezőgazdasági Piaci Ügynökség) |
|
80. |
Agencja Nieruchomości Rolnych (Mezőgazdasági tulajdonnal foglalkozó ügynökség) |
|
81. |
Państwowa Agencja Atomistyki (Nemzeti Atomenergiai Ügynökség) |
|
82. |
Polska Agencja Żeglugi Powietrznej (Lengyel Léginavigációs Szolgálatok Ügynöksége) |
|
83. |
Państwowa Agencja Rozwiązywania Problemów Alkoholowych (Alkohollal összefüggő problémák megelőzéséért felelős állami ügynökség) |
|
84. |
Agencja Rezerw Materiałowych (Az anyagi tartalékok kezeléséért felelős ügynökség) |
|
85. |
Narodowy Bank Polski (Lengyel Nemzeti Bank) |
|
86. |
Narodowy Fundusz Ochrony Środowiska i Gospodarki Wodnej (Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Nemzeti Alap) |
|
87. |
Państwowy Fundusz Rehabilitacji Osób Niepełnosprawnych (Nemzeti rehabilitációs alap a fogyatékossággal élő személyek számára) |
|
88. |
Instytut Pamięci Narodowej - Komisja Ścigania Zbrodni Przeciwko Narodowi Polskiemu (A Nemzeti Emlékezés Lengyel Intézete – A lengyel nemzet ellen elkövetett bűncselekmények ügyében indított eljárások lefolytatásáért felelős bizottság) |
|
89. |
Rada Ochrony Pamięci Walk i Męczeństwa (A Harc és Mártírság Emlékét Őrző Bizottság) |
|
90. |
Służba Celna Rzeczypospolitej Polskiej (A Lengyel Köztársaság Vámigazgatási Szerve) |
|
91. |
Państwowe Gospodarstwo Leśne „Lasy Państwowe” („Lasy Państwowe” Állami Erdészeti Vállalkozás) |
|
92. |
Polska Agencja Rozwoju Przedsiębiorczości (Lengyel Vállalkozásfejlesztési Ügynökség) |
|
93. |
Samodzielne Publiczne Zakłady Opieki Zdrowotnej, jeśli ich organem założycielskim jest minister, centralny organ administracji rządowej lub wojewoda (A miniszter, központi kormányzati egység vagy voivoda által létrehozott nyilvános, autonóm egészségügyi ellátás kezelési egységei) |
PORTUGÁLIA
|
1. |
Presidência do Conselho de Ministros (A Miniszteri Tanács Elnöksége) |
|
2. |
Ministério das Finanças (Pénzügyminisztérium) |
|
3. |
Ministério da Defesa Nacional (Honvédelmi Minisztérium) |
|
4. |
Ministério dos Negócios Estrangeiros e das Comunidades Portuguesas (Külügyek és a Portugál Közösségek Minisztériuma) |
|
5. |
Ministério da Administração Interna (Belügyminisztérium) |
|
6. |
Ministério da Justiça (Igazságügyi Minisztérium) |
|
7. |
Ministério da Economia (Gazdasági Minisztérium) |
|
8. |
Ministério da Agricultura, Desenvolvimento Rural e Pescas (Mezőgazdasági, Vidékfejlesztési és Halászati Minisztérium) |
|
9. |
Ministério da Educação (Oktatási Minisztérium) |
|
10. |
Ministério da Ciência e do Ensino Superior (Tudományos és Egyetemi Oktatási Minisztérium) |
|
11. |
Ministério da Cultura (Kulturális Minisztérium) |
|
12. |
Ministério da Saúde (Egészségügyi Minisztérium) |
|
13. |
Ministério do Trabalho e da Solidariedade Social (Munkaügyi és Társadalmi Szolidaritási Minisztérium) |
|
14. |
Ministério das Obras Públicas, Transportes e Habitação (Építésiberuházás-ügyi, Közlekedési és Lakásügyi Minisztérium) |
|
15. |
Ministério das Cidades, Ordenamento do Território e Ambiente (Városfejlesztési, Területrendezési és Környezetvédelmi Minisztérium) |
|
16. |
Ministério para a Qualificação e o Emprego (Képzési és Foglalkoztatásügyi Minisztérium) |
|
17. |
Presidência da República (Köztársasági Elnökség) |
|
18. |
Tribunal Constitucional (Alkotmánybíróság) |
|
19. |
Tribunal de Contas (Számvevőszék) |
|
20. |
Provedoria de Justiça (Ombudsman) |
ROMÁNIA
|
1. |
Administrația Prezidențială (Elnöki Adminisztráció) |
|
2. |
Senatul României (Románia Szenátusa) |
|
3. |
Camera Deputaților (Képviselőház) |
|
4. |
Înalta Curte de Casație și Justiție (Legfelsőbb Bíróság) |
|
5. |
Curtea Constituțională (Alkotmánybíróság) |
|
6. |
Consiliul Legislativ (Jogi Tanács) |
|
7. |
Curtea de Conturi (Számvevőszék) |
|
8. |
Consiliul Superior al Magistraturii (Magisztratúra Legfelsőbb Tanácsa) |
|
9. |
Parchetul de pe lângă Înalta Curte de Casație și Justiție (A Legfelsőbb Bíróság Ügyészi Hivatala) |
|
10. |
Secretariatul General al Guvernului (Kormányzati Főtitkárság) |
|
11. |
Cancelaria primului ministru (A Miniszterelnök Kancelláriája) |
|
12. |
Ministerul Afacerilor Externe (Külügyminisztérium) |
|
13. |
Ministerul Economiei și Finanțelor (Gazdasági- és Pénzügyminisztérium) |
|
14. |
Ministerul Justiției (Igazságügyi Minisztérium) |
|
15. |
Ministerul Apărării (Honvédelmi Minisztérium) |
|
16. |
Ministerul Internelor și Reformei Administrative (Belügy- és Közigazgatásireform-minisztérium) |
|
17. |
Ministerul Muncii, Familiei și Egalității de Șanse (Munkaügyi és Esélyegyenlőségi Minisztérium) |
|
18. |
Ministerul pentru Întreprinderi Mici și Mijlocii, Comerț, Turism și Profesii Liberale (Kis- és középvállalkozásokkal, kereskedelemmel, idegenforgalommal és a szabad foglalkozásúakkal foglalkozó minisztérium) |
|
19. |
Ministerul Agriculturii și Dezvoltării Rurale (Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium) |
|
20. |
Ministerul Transporturilor (Közlekedési Minisztérium) |
|
21. |
Ministerul Dezvoltării, Lucrărilor Publice și Locuinței (Fejlesztési, Közbeszerzési és Lakásügyi Minisztérium) |
|
22. |
Ministerul Educației Cercetării și Tineretului (Oktatási, Kutatási és Ifjúsági Minisztérium) |
|
23. |
Ministerul Sănătății Publice (Népegészségügyi Minisztérium) |
|
24. |
Ministerul Culturii și Cultelor (Kulturális és Vallásügyi Minisztérium) |
|
25. |
Ministerul Comunicațiilor și Tehnologiei Informaţiei (Informatikai és Hírközlési Minisztérium) |
|
26. |
Ministerul Mediului și Dezvoltării Durabile (Környezetvédelmi és Fenntartható Fejlődési Minisztérium) |
|
27. |
Serviciul Român de Informații (Román Nemzetbiztonsági Szolgálat) |
|
28. |
Serviciul Român de Informați Externe (Román Hírszerző Szolgálat) |
|
29. |
Serviciul de Protecție și Pază (Védelmi és Őrszolgálat) |
|
30. |
Serviciul de Telecomunicații Speciale (Különleges Hírszerző Szolgálat) |
|
31. |
Consiliul Național al Audiovizualului (Nemzeti Audiovizuális Tanács) |
|
32. |
Consiliul Concurenței (CC) (Versenytanács) |
|
33. |
Direcția Națională Anticorupție (Nemzeti Korrupcióellenes Osztály) |
|
34. |
Inspectoratul General de Poliție (Rendőrségi Főfelügyelőség) |
|
35. |
Autoritatea Națională pentru Reglementarea și Monitorizarea Achizițiilor Publice (Nemzeti Közbeszerzési Szabályozási és Ellenőrzési Hatóság) |
|
36. |
Consiliul Național de Soluționare a Contestațiilor (Versenypályázatok megoldásával foglalkozó nemzeti tanács) |
|
37. |
Autoritatea Națională de Reglementare pentru Serviciile Comunitare de Utilități Publice (ANRSC) (Közüzemi Közösségi Szolgáltatásokat Szabályozó Nemzeti Hatóság) |
|
38. |
Autoritatea Națională Sanitară Veterinară și pentru Siguranța Alimentelor (Nemzeti Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Hatóság) |
|
39. |
Autoritatea Națională pentru Protecția Consumatorilor (Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság) |
|
40. |
Autoritatea Navală Română (Román Tengerészeti Hatóság) |
|
41. |
Autoritatea Feroviară Română (Román Vasúti Hatóság) |
|
42. |
Autoritatea Rutieră Română (Román Közúti Hatóság) |
|
43. |
Autoritatea Națională pentru Protecția Drepturilor Copilului și Adopție (A gyermekjogokért és az örökbefogadásért felelős nemzeti hatóság) |
|
44. |
Autoritatea Națională pentru Persoanele cu Handicap (A fogyatékossággal élő személyekkel foglalkozó nemzeti hatóság) |
|
45. |
Autoritatea Națională pentru Tineret (Nemzeti Ifjúságvédelmi Hatóság) |
|
46. |
Autoritatea Națională pentru Cercetare Stiințifică (Nemzeti Tudományos Kutatási Hatóság) |
|
47. |
Autoritatea Națională pentru Comunicații (Nemzeti Kommunikációs Hatóság) |
|
48. |
Autoritatea Națională pentru Serviciile Societății Informaționale (Az információs társadalomhoz kapcsolódó szolgáltatásokkal foglalkozó nemzeti hatóság) |
|
49. |
Autoritatea Electorală Permanentă (Állandó Választási Hatóság) |
|
50. |
Agenția pentru Strategii Guvernamentale (Kormányzati Stratégiák Ügynöksége) |
|
51. |
Agenția Națională a Medicamentului (Nemzeti Gyógyszerészeti Hatóság) |
|
52. |
Agenția Națională pentru Sport (Nemzeti Sporthatóság) |
|
53. |
Agenția Națională pentru Ocuparea Forței de Muncă (Nemzeti Foglalkoztatási Hivatal) |
|
54. |
Agenția Națională de Reglementare în Domeniul Energiei (Nemzeti Villamosenergia-szabályozási Hatóság) |
|
55. |
Agenția Română pentru Conservarea Energiei (Román Energiatakarékossági Ügynökség) |
|
56. |
Agenția Națională pentru Resurse Minerale (Nemzeti Ásványkincs-hatóság) |
|
57. |
Agenția Română pentru Investiții Străine (Külföldi Beruházások Nemzeti Hivatala) |
|
58. |
Agenția Națională a Funcționarilor Publici (Nemzeti Köztisztviselői Ügynökség) |
|
59. |
Agenția Națională de Administrare Fiscală (Nemzeti Adóigazgatási Hivatal) |
|
60. |
Agenția de Compensare pentru Achiziții de Tehnică Specială (Speciális technikák beszerzésének kiegyenlítésével foglalkozó ügynökség) |
|
61. |
Agenția Națională Anti-doping (Nemzeti Doppingellenes Ügynökség) |
|
62. |
Agenția Nucleară (Nukleáris Ügynökség) |
|
63. |
Agenția Națională pentru Protecția Familiei (Nemzeti Családvédelmi Ügynökség) |
|
64. |
Agenția Națională pentru Egalitatea de Șanse între Bărbați și Femei (A férfiak és nők közötti esélyegyenlőséggel foglalkozó nemzeti hatóság) |
|
65. |
Agenția Națională pentru Protecția Mediului (Nemzeti Környezetvédelmi Ügynökség) |
|
66. |
Agenția Națională Antidrog (Nemzeti Kábítószer-ellenes Ügynökség) |
SZLOVÉNIA
|
1. |
Predsednik Republike Slovenije (a Szlovén Köztársaság elnöke) |
|
2. |
Državni zbor (A Nemzetgyűlés) |
|
3. |
Državni svet (Nemzeti Tanács) |
|
4. |
Varuh človekovih pravic (az Ombudsman) |
|
5. |
Ustavno sodišče (Alkotmánybíróság) |
|
6. |
Računsko sodišče (Számvevőszék) |
|
7. |
Državna revizijska komisja (Nemzeti Felülvizsgálati Bizottság) |
|
8. |
Slovenska akademija znanosti in umetnosti (Szlovén Tudományos és Művészeti Akadémia) |
|
9. |
Vladne službe (Kormányzati Szolgálat) |
|
10. |
Ministrstvo za finance (Pénzügyminisztérium) |
|
11. |
Ministrstvo za notranje zadeve (Belügyminisztérium) |
|
12. |
Ministrstvo za zunanje zadeve (Külügyminisztérium) |
|
13. |
Ministrstvo za obrambo (Honvédelmi Minisztérium) |
|
14. |
Ministrstvo za pravosodje (Igazságügyi Minisztérium) |
|
15. |
Ministrstvo za gospodarstvo (Gazdasági Minisztérium) |
|
16. |
Ministrstvo za kmetijstvo, gozdarstvo in prehrano (Mezőgazdasági, Erdészeti és Élelmiszerügyi Minisztérium) |
|
17. |
Ministrstvo za promet (Közlekedési Minisztérium) |
|
18. |
Ministrstvo za okolje, prostor in energijo (Környezetvédelmi, Területrendezési és Energiaügyi Minisztérium) |
|
19. |
Ministrstvo za delo, družino in socialne zadeve (Munkaügyi, Családügyi és Szociális Minisztérium) |
|
20. |
Ministrstvo za zdravje (Egészségügyi Minisztérium) |
|
21. |
Ministrstvo za visoko šolstvo, znanost in tehnogijo (Felsőoktatási, Tudományügyi és Technológiai Minisztérium) |
|
22. |
Ministrstvo za kulturo (Kulturális Minisztérium) |
|
23. |
Ministerstvo za javno upravo (Közigazgatási Minisztérium) |
|
24. |
Vrhovno sodišče Republike Slovenije (A Szlovén Köztársaság Legfelsőbb Bírósága) |
|
25. |
Višja sodišča (legfelsőbb bíróságok) |
|
26. |
Okrožna sodišča (kerületi bíróságok) |
|
27. |
Okrajna sodišča (megyei bíróságok) |
|
28. |
Vrhovno tožilstvo Republike Slovenije (A Szlovén Köztársaság Főügyésze) |
|
29. |
Okrožna državna tožilstva (Kerületi államügyészek) |
|
30. |
Družbeni pravobranilec Republike Slovenije (A Szlovén Köztársaság szociális főügyésze) |
|
31. |
Državno pravobranilstvo Republike Slovenije (A Szlovén Köztársaság nemzeti főügyésze) |
|
32. |
Upravno sodišče Republike Slovenije (A Szlovén Köztársaság Közigazgatási Bírósága) |
|
33. |
Senat za prekrške Republike Slovenije (A Szlovén Köztársaság kisebb súlyú bűncselekményekkel foglalkozó szenátusa) |
|
34. |
Višje delovno in socialno sodišče v Ljubljani (Legfelsőbb Munkaügyi és Szociális Bíróság) |
|
35. |
Delovna in sodišča (munkaügyi bíróságok) |
|
36. |
Upravne note (helyi közigazgatás egységek) |
SZLOVÁKIA
A kormányzati és központi államigazgatási hatóságok tevékenységeinek rendszeréről szóló 575/2001 Gyűjt. törvényben említett minisztériumok és más központi kormányzati szervek:
|
1. |
Ministerstvo hospodárstva Slovenskej republiky (A Szlovák Köztársaság Gazdasági Minisztériuma) |
|
2. |
Ministerstvo financií Slovenskej republiky (A Szlovák Köztársaság Pénzügyminisztériuma) |
|
3. |
Ministerstvo dopravy, výstavby a regionálneho rozvoja Slovenskej republiky (A Szlovák Köztársaság Közlekedési, Építésügyi és Regionális Fejlesztési Minisztériuma) |
|
4. |
Ministerstvo pôdohospodárstva a rozvoja vidieka Slovenskej republiky (A Szlovák Köztársaság Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztériuma) |
|
5. |
Ministerstvo vnútra Slovenskej republiky (A Szlovák Köztársaság Belügyminisztériuma) |
|
6. |
Ministerstvo obrany Slovenskej republiky (A Szlovák Köztársaság Honvédelmi Minisztériuma) |
|
7. |
Ministerstvo spravodlivosti Slovenskej republiky (A Szlovák Köztársaság Igazságügyi Minisztériuma) |
|
8. |
Ministerstvo zahraničných vecí Slovenskej republiky (A Szlovák Köztársaság Külügyminisztériuma) |
|
9. |
Ministerstvo práce, sociálnych vecí a rodiny Slovenskej republiky (A Szlovák Köztársaság Munkaügyi, Szociális és Családügyi Minisztériuma) |
|
10. |
Ministerstvo životného prostredia Slovenskej republiky (A Szlovák Köztársaság Környezetvédelmi Minisztériuma) |
|
11. |
Ministerstvo školstva, vedy, výskumu a športu Slovenskej republiky (A Szlovák Köztársaság Oktatási, Tudományügyi, Kutatási és Sportügyi Minisztériuma) |
|
12. |
Ministerstvo kultúry Slovenskej republiky (A Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériuma) |
|
13. |
Ministerstvo zdravotníctva Slovenskej republiky (A Szlovák Köztársaság Egészségügyi Minisztériuma) |
|
14. |
Úrad vlády Slovenskej republiky (A Szlovák Köztársaság Kormányhivatala) |
|
15. |
Protimonopolný úrad Slovenskej republiky (A Szlovák Köztársaság Monopóliumellenes Hivatala) |
|
16. |
Štatistický úrad Slovenskej republiky (A Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala) |
|
17. |
Úrad geodézie, kartografie a katastra Slovenskej republiky (A Szlovák Köztársaság Föld-, Térképészeti és Mérésügyi Hivatala) |
|
18. |
Úrad jadrového dozoru Slovenskej republiky (A Szlovák Köztársaság Nukleáris Szabályozó Hatósága) |
|
19. |
Úrad pre normalizáciu, metrológiu a skúšobníctvo Slovenskej republiky (Szlovák Szabványügyi, Mérésügyi és Tesztelési Hivatal) |
|
20. |
Úrad pre verejné obstarávanie (Közbeszerzési Hivatal) |
|
21. |
Úrad priemyselného vlastníctva Slovenskej republiky (A Szlovák Köztársaság Iparjogvédelmi Hivatal) |
|
22. |
Správa štátnych hmotných rezerv Slovenskej republiky (A Szlovák Köztársaság Állami Anyagi Tartalékok Adminisztrációja) |
|
23. |
Národní bezpečnostní úřad (Nemzeti Biztonsági Hatóság) |
|
24. |
Kancelária Prezidenta Slovenskej republiky (A Szlovák Köztársaság Elnöki Hivatala) |
|
25. |
Národná rada Slovenskej republiky (A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa) |
|
26. |
Ústavný súd Slovenskej republiky (A Szlovák Köztársaság Alkotmánybírósága) |
|
27. |
Najvyšší súd Slovenskej republiky (A Szlovák Köztársaság Legfelsőbb Bírósága) |
|
28. |
Generálna prokuratúra Slovenskej republiky (A Szlovák Köztársaság Ügyészsége) |
|
29. |
Najvyšší kontrolný úrad Slovenskej republiky (A Szlovák Köztársaság Legfőbb Ellenőrző Hivatala) |
|
30. |
Telekomunikačný úrad Slovenskej republiky (A Szlovák Köztársaság Telekommunikációs Hivatala) |
|
31. |
Poštový úrad (Postai Szabályozási Hivatal) |
|
32. |
Úrad na ochranu osobných údajov (Személyes adatok védelmi Hivatala) |
|
33. |
Kancelária verejného ochrancu práv (Ombudsmani Hivatal) |
|
34. |
Úrad pre finančný trh (Pénzügyi Piaci Hivatal) |
FINNORSZÁG
|
1. |
Oikeuskanslerinvirasto – Justitiekanslersämbetet (Igazságügyi Kancellár Hivatala) |
|
2. |
Liikenne- ja Viestintäministeriö – Kommunikationsministeriet (A Közlekedési és Távközlési Minisztérium alá tartozó intézmények):
|
|
3. |
Maa- ja Metsätalousministeriö – Jord- Och Skogsbruksministeriet (Mezőgazdasági és Erdészeti Minisztérium):
|
|
4. |
Oikeusministeriö – Justitieministeriet (Igazságügyi Minisztérium):
|
|
5. |
Opetusministeriö – Undervisningsministeriet (Oktatási Minisztérium):
|
|
6. |
Puolustusministeriö – Försvarsministeriet (Honvédelmi Minisztérium):
|
|
7. |
Sisäasiainministeriö – Inrikesministeriet (Belügyminisztérium):
|
|
8. |
Sosiaali- Ja Terveysministeriö – Social- Och Hälsovårdsministeriet (Szociális és Egészségügyi Minisztrérium):
|
|
9. |
Työ- Ja Elinkeinoministeriö – Arbets- Och Näringsministeriet (Munkaügyi és Gazdasági Minisztérium):
|
|
10. |
Ulkoasiainministeriö – utrikesministeriet (Külügyminisztérium) |
|
11. |
Valtioneuvoston kanslia – statsrådets kansli (Miniszterelnöki Hivatal) |
|
12. |
Valtiovarainministeriö – finansministeriet (Pénzügyminisztérium):
|
|
13. |
Ympäristöministeriö – Miljöministeriet (Környezetvédelmi Minisztérium):
|
|
14. |
Valtiontalouden Tarkastusvirasto – Statens Revisionsverk (Állami Számvevőszék) |
SVÉDORSZÁG
|
1. |
Akademien för de fria konsterna (Királyi Szépművészeti Akadémia) |
|
2. |
Allmänna reklamationsnämnden (Fogyasztóvédelmi Panaszbizottság) |
|
3. |
Arbetsdomstolen (Munkaügyi Bíróság) |
|
4. |
Arbetsförmedlingen (Svéd Munkaügyi Hivatal) |
|
5. |
Arbetsgivarverk, statens (Kormányzati Munkaadók Hivatala) |
|
6. |
Arbetslivsinstitutet (Nemzeti Munkaügyi Intézet) |
|
7. |
Arbetsmiljöverket (Svéd Munkakörnyezet-felügyelet) |
|
8. |
Arvsfondsdelegationen (Svéd Öröklési Alap Bizottság) |
|
9. |
Arkitekturmuseet (Építészeti Múzeum) |
|
10. |
Ljud och bildarkiv, statens (Nemzeti Hang- és Képarchívum) |
|
11. |
Barnombudsmannen (Gyermekügyi Ombudsman Hivatala) |
|
12. |
Beredning för utvärdering av medicinsk metodik, statens (Svéd Egészségügyi Technológiaértékelő Tanács) |
|
13. |
Kungliga Biblioteket (Királyi Könyvtár) |
|
14. |
Biografbyrå, statens (Nemzeti Filmvizsgáló Tanács) |
|
15. |
Biografiskt lexikon, svenskt (Svéd Életrajzi Lexikon) |
|
16. |
Bokföringsnämnden (Svéd Könyvelési Szabályozó Tanács) |
|
17. |
Bolagsverket (Svéd Vállalati Nyilvántartási Hivatal) |
|
18. |
Bostadskreditnämnd, statens (BKN) (Nemzeti Lakáshitel-garancia Tanács) |
|
19. |
Boverket (Nemzeti Lakásügyi Tanács) |
|
20. |
Brottsförebyggande rådet (Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács) |
|
21. |
Brottsoffermyndigheten (Bűncselekmények áldozataival foglalkozó hivatal) |
|
22. |
Centrala studiestödsnämnden (Nemzeti Diáksegélyező Tanács) |
|
23. |
Datainspektionen (Adatvédelmi Hivatal) |
|
24. |
Departementen (Minisztériumok – kormányhivatalok) |
|
25. |
Domstolsverket (Bíróságok igazgatásáért felelős szerv) |
|
26. |
Elsäkerhetsverket (Nemzeti Villamosbiztonsági Tanács) |
|
27. |
Energimarknadsinspektionen (Svéd Energiapiaci Felügyelet) |
|
28. |
Exportkreditnämnden (Exporthitel-garancia Tanács) |
|
29. |
Finanspolitiska rådet (Svéd Költségvetési Politikai Tanács) |
|
30. |
Finansinspektionen (Pénzügyi felügyeleti hatóság) |
|
31. |
Fiskeriverket (Nemzeti Halászati Tanács) |
|
32. |
Folkhälsoinstitut, statens (Nemzeti Népegészségügyi Intézet) |
|
33. |
Forskningsrådet för miljö, areella näringar och samhällsbyggande, Formas (Svéd Környezetvédelmi Kutatótanács) |
|
34. |
Fortifikationsverket (Katonai Ingatlanok Központi Hivatala) |
|
35. |
Medlingsinstitutet (Nemzeti Mediációs Hivatal) |
|
36. |
Försvarets materielverk (Védelmianyag-hivatal) |
|
37. |
Försvarets radioanstalt (Honvédelmi Rádióintézet) |
|
38. |
Försvarshistoriska museer, statens (Svéd Hadtörténeti Múzeumok) |
|
39. |
Försvarshögskolan (Nemzetvédelmi Főiskola) |
|
40. |
Försvarsmakten (Svéd fegyveres erők) |
|
41. |
Försäkringskassan (Társadalombiztosítási pénztárak) |
|
42. |
Geologiska undersökning, Sveriges (Svéd Geológiai Kutatóintézet) |
|
43. |
Geotekniska institut, statens (Geotechnikai Intézet) |
|
44. |
Glesbygdsverket (Nemzeti Vidékfejlesztési Ügynökség) |
|
45. |
Grafiska institutet och institutet för högre kommunikations- och reklamutbildning (Grafikai Intézet és Kommunikációs Főiskola) |
|
46. |
Granskningsnämnden för Radio och TV (Svéd Műsorszolgáltó Bizottság) |
|
47. |
Handelsflottans kultur- och fritidsråd (Kereskedelmi flotta kulturális és szabadidős tanácsa) |
|
48. |
Handikappombudsmannen (Ombudsman a Fogyatékkal Élő Személyekért) |
|
49. |
Haverikommission, statens (Állami Balesetvizsgáló Tanács) |
|
50. |
Hovrätterna (6) (Fellebbviteli bíróságok (6)) |
|
51. |
Hyres- och arendenämnder (12) (Regionális bérleti és haszonbérleti törvényszékek (12)) |
|
52. |
Hälso- och sjukvårdens ansvarsnämnd (Orvosi felelősség kérdésével foglalkozó bizottság) |
|
53. |
Högskoleverket (Nemzeti Felsőoktatási Ügynökség) |
|
54. |
Högsta domstolen (Legfelsőbb Bíróság) |
|
55. |
Institut för psykosocial miljömedicin, statens (Országos Pszichoszociális és Egészségügyi Intézet) |
|
56. |
Institut för tillväxtpolitiska studier (Regionális Tanulmányok Nemzeti Intézete) |
|
57. |
Institutet för rymdfysik (Svéd Űrfizikai Intézet) |
|
58. |
Internationella programkontoret för utbildningsområdet (Nemzetközi Oktatási és Képzési Programiroda) |
|
59. |
Migrationsverket (Svéd Migrációs Hivatal) |
|
60. |
Jordbruksverk, statens (Svéd Mezőgazdasági Hivatal) |
|
61. |
Justitiekanslern (Igazságügyi Kancellár Hivatala) |
|
62. |
Jämställdhetsombudsmannen (Esélyegyenlőségi Ombudsman Hivatala) |
|
63. |
Kammarkollegiet (Közterület- és Pénzeszközkezelő Nemzeti Igazságügyi Tanács) |
|
64. |
Kammarrätterna (4) (Közigazgatási fellebbviteli bíróságok (4)) |
|
65. |
Kemikalieinspektionen (Országos Vegyianyag-felügyelet) |
|
66. |
Kommerskollegium (Nemzeti Kereskedelmi Tanács) |
|
67. |
Verket för innovationssystem (VINNOVA) (Innovációs Rendszerek Ügynöksége) |
|
68. |
Konjunkturinstitutet (Nemzeti Gazdaságkutató Intézet) |
|
69. |
Konkurrensverket (Versenyhivatal) |
|
70. |
Konstfack (Képzőművészeti és Iparművészeti Egyetem) |
|
71. |
Konsthögskolan (Képzőművészeti Főiskola) |
|
72. |
Nationalmuseum (Nemzeti Képzőművészeti Múzeum) |
|
73. |
Konstnärsnämnden (Művészek támogatásáért felelős bizottság) |
|
74. |
Konstråd, Statens (Nemzeti Művészeti Tanács) |
|
75. |
Konsumentverket (Nemzeti Fogyasztóvédelem-politikai Tanács) |
|
76. |
Kriminaltekniska laboratorium, statens (Országos Törvényszéki Tudományos Laboratórium) |
|
77. |
Kriminalvården (Büntetés-végrehajtási és Pártfogó Felügyelet) |
|
78. |
Kriminalvårdsnämnden (Nemzeti Feltételes Szabadon Bocsátási Tanács) |
|
79. |
Kronofogdemyndigheten (Svéd Bűnüldöző Hatóság) |
|
80. |
Kulturråd, statens (Kulturális Ügyek Nemzeti Tanácsa) |
|
81. |
Kustbevakningen (Svéd Parti Őrség) |
|
82. |
Lantmäteriverket (Földmérési Hivatal) |
|
83. |
Livrustkammaren/Skoklosters slott/ Hallwylska museet (Királyi Fegyvertár) |
|
84. |
Livsmedelsverk, statens (Országos Élelmiszerügyi Hivatal) |
|
85. |
Lotteriinspektionen (Nemzeti Szerencsejáték-felügyelet) |
|
86. |
Läkemedelsverket (Gyógyászatitermék-ügynökség) |
|
87. |
Länsrätterna (24) (Megyei közigazgatási bíróságok (24)) |
|
88. |
Länsstyrelserna (24) (Megyei közigazgatási hivatalok (24)) |
|
89. |
Pensionsverk, statens (Állami Nyugdíjhivatal) |
|
90. |
Marknadsdomstolen (Piaci ügyekkel foglalkozó bíróság) |
|
91. |
Meteorologiska och hydrologiska institut, Sveriges (Svéd Meteorológiai és Hidrológiai Intézet) |
|
92. |
Moderna museet (Modern Múzeum) |
|
93. |
Musiksamlingar, statens (Svéd Nemzeti Zenegyűjtemény) |
|
94. |
Myndigheten för handikappolitisk samordning (Fogyatékossággal foglalkozó svéd szakpolitikai koordinációs ügynökség) |
|
95. |
Myndigheten för nätverk och samarbete inom högre utbildning (Svéd Hálózati és Felsőoktatási Együttműködési Ügynökség) |
|
96. |
Nämnden för statligt stöd till trossamfun (Vallásos közösségeknek biztosított állami támogatásokat kezelő bizottság) |
|
97. |
Naturhistoriska riksmuseet (Természettörténeti múzeum) |
|
98. |
Naturvårdsverket (Nemzeti Környezetvédelmi Ügynökség) |
|
99. |
Nordiska Afrikainstitutet (Afrikai Tanulmányok Skandináv Intézete) |
|
100. |
Nordiska högskolan för folkhälsovetenskap (Észak-Európai Népegészségügyi Iskola) |
|
101. |
Notarienämnden (Közjegyzői hivatalok) |
|
102. |
Myndigheten för internationella adoptionsfrågor (Belföldi örökbefogadási ügyekkel foglalkozó svéd nemzeti bizottság) |
|
103. |
Verket för näringslivsutveckling (NUTEK) (Svéd Gazdasági és Regionális Növekedés Ügynöksége) |
|
104. |
Ombudsmannen mot etnisk diskriminering (Etnikai megkülönböztetés elleni ombudsman hivatala) |
|
105. |
Patentbesvärsrätten (Szabadalmi Ügyek Fellebbviteli Bírósága) |
|
106. |
Patent- och registreringsverket (Szabadalmi Hivatal) |
|
107. |
Personadressregisternämnd statens, SPAR-nämnden (Svéd Lakossági Lakcímnyilvántartó Hivatal) |
|
108. |
Polarforskningssekretariatet (Sarkkutatási Titkárság) |
|
109. |
Presstödsnämnden (Sajtótámogatási Tanács) |
|
110. |
Rådet för Europeiska socialfonden i Sverige (Az Európai Szociális Alap Svédországi Tanácsa) |
|
111. |
Radio- och TV-verket (Svéd Rádió- és Televíziós Hatóság) |
|
112. |
Regeringskansliet (Kormányhivatalok) |
|
113. |
Regeringsrätten (Közigazgatási legfelsőbb bíróság) |
|
114. |
Riksantikvarieämbetet (Nemzeti Kulturális Örökség Hivatala) |
|
115. |
Riksarkivet (Nemzeti Levéltár) |
|
116. |
Riksbanken (Svéd Nemzeti Bank) |
|
117. |
Riksdagsförvaltningen (Parlamenti Igazgatási Hivatal) |
|
118. |
Riksdagens ombudsmän, JO (Parlamenti ombudsman) |
|
119. |
Riksdagens revisorer (Parlamenti pénzügyi ellenőrök) |
|
120. |
Riksgäldskontoret (Nemzeti Adósságkezelő Hivatal) |
|
121. |
Rikspolisstyrelsen (Nemzeti Rendőri Bizottság) |
|
122. |
Riksrevisionen (Állami Számvevőszék) |
|
123. |
Riksutställningar, Stiftelsen (Vándorkiállítások Szolgálata) |
|
124. |
Rymdstyrelsen (Nemzeti űrtanács) |
|
125. |
Forskningsrådet för arbetsliv och socialvetenskap (Svéd Munkaügyi és Társadalomkutatási Tanács) |
|
126. |
Räddningsverk, statens (Nemzeti Mentőszolgálati Testület) |
|
127. |
Rättshjälpsmyndigheten (Regionális Jogsegély-hatóság) |
|
128. |
Rättsmedicinalverket (Törvényszéki Orvostani Hivatal) |
|
129. |
Sameskolstyrelsen och sameskolor (Számi (Lapp) Bentlakásos Iskola és Számi (Lapp) Iskolák) |
|
130. |
Sjöfartsverket (Nemzeti Tengerészeti Hatóság) |
|
131. |
Maritima museer, statens (Nemzeti tengerészeti múzeumok) |
|
132. |
Säkerhets- och intregritetsskyddsnämnden (Svéd Biztonsági és Integritás-védelmi Bizottság) |
|
133. |
Skatteverket (Svéd Adóhivatal) |
|
134. |
Skogsstyrelsen (Erdészeti Hivatal) |
|
135. |
Skolverk, statens (Nemzeti Oktatási Ügynökség) |
|
136. |
Smittskyddsinstitutet (Fertőző Betegségek Országos Intézete) |
|
137. |
Socialstyrelsen (Nemzeti Egészségügyi és Jóléti Hivatal) |
|
138. |
Sprängämnesinspektionen (Robbanó- és Gyúlékony Anyagok Felügyelete) |
|
139. |
Statistiska centralbyrån (Központi Statisztikai Hivatal) |
|
140. |
Statskontoret (Igazgatási Fejlesztési Ügynökség) |
|
141. |
Strålsäkerhetsmyndigheten (Svéd Sugárzásbiztonsági Hivatal) |
|
142. |
Styrelsen för internationellt utvecklingssamarbete, SIDA (Svéd Nemzetközi Fejlesztési Együttműködési Hivatal) |
|
143. |
Styrelsen för psykologiskt försvar (Nemzeti Pszichológiai Védelmi és Megfelelőség-értékelési Tanács) |
|
144. |
Styrelsen för ackreditering och teknisk kontroll (Svéd Akkreditációs Tanács) |
|
145. |
Svenska Institutet, stiftelsen (Svéd Intézet) |
|
146. |
Talboks- och punktskriftsbiblioteket (Beszélő Könyvek és Braille Kiadványok Könyvtára) |
|
147. |
Tingsrätterna (97) (Kerületi és városi bíróságok (97)) |
|
148. |
Tjänsteförslagsnämnden för domstolsväsendet (Bírák jelölőbizottsága) |
|
149. |
Totalförsvarets pliktverk (Fegyveres Erők Nyilvántartási Tanácsa) |
|
150. |
Totalförsvarets forskningsinstitut (Svéd Nemzetvédelmi Kutatóintézet) |
|
151. |
Tullverket (Svéd Vámhivatal) |
|
152. |
Turistdelegationen (Svéd Idegenforgalmi Hivatal) |
|
153. |
Ungdomsstyrelsen (Ifjúsági Ügyek Nemzeti Hivatala) |
|
154. |
Universitet och högskolor (Egyetemek és főiskolák) |
|
155. |
Utlänningsnämnden (Külföldiek Jogorvoslati Hivatala) |
|
156. |
Utsädeskontroll, statens (Nemzeti Vetőmagvizsgáló és -minősítő Intézet) |
|
157. |
Vägverket (Svéd Nemzeti Közúti Igazgatóság) |
|
158. |
Vatten- och avloppsnämnd, statens (Állami Vízellátási és Szennyvízgazdálkodási Igazgatóság) |
|
159. |
Verket för högskoleservice (VHS) (Nemzeti Felsőoktatási Ügynökség) |
|
160. |
Verket för näringslivsutveckling (NUTEK) (Svéd Gazdasági és Regionális Fejlesztési Ügynökség) |
|
161. |
Vetenskapsrådet (Svéd Kutatási Tanács) |
|
162. |
Veterinärmedicinska anstalt, statens (Nemzeti Állatorvos-tudományi Intézet) |
|
163. |
Väg- och transportforskningsinstitut, statens (Svéd Nemzeti Közút- és Közlekedéskutatási Intézet) |
|
164. |
Växtsortnämnd, statens (Növényfajtákkal foglalkozó nemzeti testület) |
|
165. |
Åklagarmyndigheten (Svéd Ügyészség) |
|
166. |
Krisberedskapsmyndigheten (Svéd Veszélyhelyzet-kezelési Ügynökség) |
|
167. |
Överklagandenämnden för nämndemannauppdrag (A Manna Misszió Fellebbezési Tanácsa) |
MEGJEGYZÉSEK AZ A. SZAKASZHOZ
|
1. |
Az Európai Unió tagállamainak felsorolt ajánlatkérő szervei közé értendők ezen ajánlatkérő szervek alárendelt szervei is, feltéve, hogy azok nem rendelkeznek önálló jogi személyiséggel. |
|
2. |
A megállapodás az ajánlatkérő szervek védelmi és biztonsági célú beszerzéseire csak a D. szakaszban felsorolt nem érzékeny és nem hadászati anyagok tekintetében terjed ki. |
B. SZAKASZ
A KÖZPONTI SZINT ALATTI KORMÁNYZATI SZERVEK
|
1. |
Amennyiben e melléklet másként nem rendelkezik, valamint a H. szakaszban foglalt általános megjegyzésekre is figyelemmel, a 21. fejezet (Közbeszerzés) alkalmazandó az e szakasz (2) bekezdésének hatálya alá tartozó beszerzést végző szervekre, ha a beszerzés értéke eléri vagy meghaladja a következő küszöbértékeket:
|
|
2. |
E szakasz hatálya alá tartozó beszerzést végző szervnek minősül az 1059/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (3) létrehozott statisztikai célú területi egységek nómenklatúrája (NUTS) NUTS 1 és NUTS 2 kategóriáiban felsorolt közigazgatási egységek valamennyi regionális ajánlatkérő szerve. |
MEGJEGYZÉSEK A B. SZAKASZHOZ
|
1. |
Az Európai Unió közvetlenül a Mexikó által a 21-B. melléklet B. szakaszához (Mexikó érintett közbeszerzése) fűzött megjegyzések 12. pontjával összhangban benyújtott ajánlat kézhezvételét követően haladéktalanul ajánlatot nyújt be Mexikónak az e szakasz alá tartozó beszerzést végző szervek körének kiterjesztésére. |
|
2. |
Az e megjegyzések (1) bekezdésében említett ajánlatcserét követően az 1.10. cikk (E megállapodás III. részével foglalkozó albizottságok és egyéb testületek) (1) bekezdésének j) pontjával létrehozott, közbeszerzéssel foglalkozó albizottság értékeli a kölcsönösen biztosított piacra jutás egyenértékűségét, és ha az albizottságban részt vevő Felek képviselői egyenértékűnek tekintik a felajánlott piacra jutást, a 21.19. cikk (Közbeszerzéssel foglalkozó albizottság) b) pontjával összhangban előkészíti a vegyes tanács ülésére az e szakasz szükséges módosításairól rendelkező határozatot. |
|
3. |
A vegyes tanács hat hónapon belül elfogadja az e szakasz módosításáról szóló határozatot, az egyes Felek belső eljárásainak befejezésétől függően. |
C. SZAKASZ
EGYÉB SZERVEK
|
1. |
Amennyiben e melléklet másként nem rendelkezik, valamint az e szakaszhoz fűzött megjegyzésekre és a H. szakaszban foglalt általános megjegyzésekre is figyelemmel, a 21. fejezet (Közbeszerzés) alkalmazandó az e szakasz (2) bekezdésének hatálya alá tartozó beszerzést végző szervekre, ha a beszerzés értéke eléri vagy meghaladja a következő küszöbértékeket:
|
|
2. |
E szakasz a 2014/25/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (4) hatálya alá tartozó valamennyi olyan beszerzést végző szervre vonatkozik, amelyek az említett irányelv értelmében ajánlatkérő szervnek tekintendők, beleértve az A. és B. szakaszában említetteket is, vagy olyan közvállalkozásoknak (5) minősülnek, amelyek tevékenységeinek egyike a következők valamelyike vagy azok bármely kombinációja:
|
MEGJEGYZÉSEK A C. SZAKASZHOZ
|
1. |
Az e szakasz (2) bekezdésének a)–e) pontjában felsorolt tevékenységek végzésére odaítélt szerződések nem tartoznak a 21. fejezet (Közbeszerzés) hatálya alá, ha a tevékenység versenynek van kitéve az érintett piacon. |
|
2. |
A 21. fejezet (Közbeszerzés) nem alkalmazandó az e szakaszban foglalt beszerzést végző szervek által odaítélt szerződésekre:
|
|
3. |
Az olyan hálózatok részére történő ivóvíz- vagy villamosenergia-ellátás, amelyek a fogyasztók számára valamely, nem ajánlatkérő szervként működő, ajánlatkérő szerv révén teljesítenek szolgáltatást, nem tekinthető tevékenységnek a 2.a) vagy 2.b) megjegyzés értelmében akkor, ha:
|
|
4. |
Feltéve, hogy a szolgáltatások vagy beszerzések tekintetében a kapcsolt vállalkozás előző három évi átlagos forgalmának legalább 80 %-a ilyen szolgáltatások vagy áruk olyan vállalkozások részére történő nyújtásából származik, amelyekhez a vállalkozás kapcsolódik (7), a 21. fejezet (Közbeszerzés) nem alkalmazandó az olyan, szolgáltatásnyújtásra vagy árubeszerzésre irányuló szerződésekre, amelyeket:
|
|
5. |
Feltéve, hogy a közös vállalkozást azért hozták létre, hogy az érintett tevékenységet legalább három éven keresztül végezze, és a közös vállalkozást létrehozó alapító okirat kiköti, hogy a vállalkozást alkotó, beszerzést végző szervek legalább ugyanennyi időn keresztül a vállalkozás tagjai maradnak, a 21. fejezet (Közbeszerzés) nem alkalmazandó azon szerződésekre, amelyeket:
|
D. SZAKASZ
ÁRUK
|
1. |
Amennyiben e melléklet másként nem rendelkezik és a H. szakasz általános megjegyzéseire is figyelemmel, a 21. fejezet (Közbeszerzés) az A–C. szakaszban meghatározott beszerzést végző szervek által beszerzett valamennyi áru beszerzésére vonatkozik. |
|
2. |
Az (1) bekezdéstől eltérően a Belgium, Bulgária, Csehország, Dánia, Németország, Észtország, Írország, Görögország, Spanyolország, Franciaország, Horvátország, Olaszország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Málta, Hollandia, Ausztria, Lengyelország, Portugália, Románia, Szlovénia, Szlovákia, Finnország és Svédország Honvédelmi Minisztériumai által védelmi és biztonsági tevékenységek céljára beszerzett áruk esetében a 21. fejezet (Közbeszerzés) csak a Kombinált Nómenklatúra alább meghatározott árucsoportjaiban leírt árukra terjed ki:
|
E. SZAKASZ
SZOLGÁLTATÁSOK
Amennyiben e melléklet másként nem rendelkezik, valamint az e szakaszhoz fűzött megjegyzésekre és a H. szakaszban foglalt általános megjegyzésekre is figyelemmel, a 21. fejezet (Közbeszerzés) alkalmazandó az A–C. szakaszban meghatározott beszerzést végző szervek által végzett beszerzések tekintetében a következő, az Egyesült Nemzetek ideiglenes központi termékosztályozásával (a továbbiakban: CPC) összhangban azonosított, az MTN.GNS/W/120 dokumentumban foglalt szolgáltatásokra:
|
Szolgáltatások |
CPC-hivatkozási szám |
||
|
Karbantartási és javítási szolgáltatások |
6112, 6122, 633, 886 |
||
|
Szárazföldi szállítási szolgáltatások, beleértve a páncélozott járművel végzett szolgáltatásokat és futárszolgálatokat, kivéve a postai küldemények szállítását |
712 (kivéve 71235), 7512, 87304 |
||
|
Légi személyszállítási és teherfuvarozási szolgáltatások, kivéve a postai küldemények szállítását |
73 (kivéve 7321) |
||
|
Postai küldemények szárazföldi és légi szállítása, a vasúti szállítás kivételével |
71235, 7321 |
||
|
Távközlési szolgáltatások |
752 |
||
|
Pénzügyi szolgáltatások |
ex 81 |
||
|
812, 814 |
||
|
|
||
|
Számítógépes és ahhoz kapcsolódó szolgáltatások; |
84 |
||
|
Számviteli, könyvvizsgálói és könyvelési szolgáltatások |
862 |
||
|
Piac- és közvélemény-kutatási szolgáltatások |
864 |
||
|
Vezetési tanácsadási szolgáltatások és ezzel összefüggő szolgáltatások |
865, 866 |
||
|
Építészeti szolgáltatások; mérnöki szolgáltatások és integrált mérnöki szolgáltatások, településtervezési és tájépítészeti szolgáltatások; kapcsolódó tudományos és műszaki szaktanácsadás; műszaki vizsgálat, elemzés |
867 |
||
|
Hirdetési szolgáltatások |
871 |
||
|
Épülettakarítási és ingatlankezelési szolgáltatások |
874, 82201–82206 |
||
|
Kiadói és nyomdai szolgáltatások eseti vagy szerződéses alapon |
88442 |
||
|
Szennyvíz- és hulladékkezelés, köztisztasági és hasonló szolgáltatások |
94 |
MEGJEGYZÉSEK AZ E. SZAKASZHOZ
|
1. |
Az e szakasz hatálya alá tartozó bármely szolgáltatásnak az A–C. szakaszban meghatározott, beszerzést végző szervek általi beszerzése csak annyiban minősül e megállapodás hatálya alá tartozó beszerzésnek Mexikó szolgáltatója tekintetében, amennyiben Mexikó az adott szolgáltatást a 21-B. melléklet (Mexikó érintett közbeszerzése) E. szakaszának (Szolgáltatások) hatálya alá vonta. |
|
2. |
A 21. fejezet (Közbeszerzés) nem alkalmazandó azon szolgáltatásokra, amelyeket a szerveknek – egy kihirdetett törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezés alapján – valamely más szervtől kell beszerezniük. |
|
3. |
A banki és befektetési szolgáltatások tekintetében a 21. fejezet (Közbeszerzés) nem alkalmazandó a pénzintézeti vagy letéti szolgáltatások, szabályozott pénzügyi intézményekre irányuló felszámolási vagy vállalatvezetői szolgáltatások, illetve államadósság értékesítéséhez, visszaváltásához és elosztásához kapcsolódó szolgáltatások beszerzésére vagy megszerzésére, a hiteleket és államkötvényeket, kincstárjegyeket és más értékpapírokat is beleértve. Svédországban a fizetések teljesítése állami intézmények számára és által a svéd posta által üzemeltetett Giro rendszerben (Postgiro) történik. |
|
4. |
A 866 CPC-hivatkozási szám hatálya alá tartozó szolgáltatások tekintetében a 21. fejezet (Közbeszerzés) nem alkalmazandó a választottbírósági és békéltetési szolgáltatásokra. |
F. SZAKASZ
ÉPÍTÉSI SZOLGÁLTATÁSOK
|
1. |
E melléklet alkalmazásában „építési szolgáltatásra irányuló szerződés”: olyan szerződés, amelynek célja bármilyen magas- vagy mélyépítési munkák megvalósítása, az ideiglenes központi termékosztályozás (a továbbiakban: CPC) 51. főcsoportja értelmében. |
|
2. |
Amennyiben e melléklet másként nem rendelkezik, és a H. szakasz általános megjegyzéseire is figyelemmel, a 21. fejezet (Közbeszerzés) kiterjed az A–C. szakaszban meghatározott beszerzést végző szervek által beszerzett, a CPC 51. főcsoportjában felsorolt valamennyi építési szolgáltatásra. |
G. SZAKASZ
ÉPÍTÉSI KONCESSZIÓK
|
1. |
E melléklet alkalmazásában „építési koncesszió”: írásbeli visszterhes szerződés, amelynek keretében egy vagy több beszerzést végző szerv egy vagy több gazdasági szereplőt megbíz valamely építési beruházás kivitelezésével, amelynek esetében a megbízásért járó ellenszolgáltatás vagy kizárólag a szerződés tárgyát képező építmény hasznosítási joga, vagy az említett jog pénzbeli ellenszolgáltatással kiegészülve. Az építési koncesszió odaítélésével a gazdasági szereplőre hárul a szóban forgó építmények hasznosításával járó működési kockázat, beleértve a keresleti vagy kínálati kockázatot, vagy mindkettőt. Az eszközölt beruházások vagy az építmények hasznosítása során felmerült költségek megtérülése nem garantálható. |
|
2. |
Amennyiben e melléklet másként nem rendelkezik, valamint az e szakaszhoz fűzött megjegyzésekre és a H. szakaszban foglalt általános megjegyzésekre is figyelemmel, a 21. fejezet (Közbeszerzés) következő rendelkezései alkalmazandók az A. szakaszban felsorolt, beszerzést végző szervek által odaítélt építési koncessziókra:
|
MEGJEGYZÉSEK A G. SZAKASZHOZ
Az e szakasz alá tartozó építési koncessziók tekintetében a 2014/23/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (9) 11. és 12. cikke szerinti kizárások alkalmazandók.
H. SZAKASZ
ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK ÉS ELTÉRÉSEK
|
1. |
A 21. fejezet (Közbeszerzés) nem terjed ki a következőkre:
|
|
2. |
Az Åland-szigetek tekintetében a Finnország Európai Unióhoz való csatlakozásáról szóló szerződés Åland-szigetekről szóló 2. jegyzőkönyvében foglalt különös feltételeket kell alkalmazni. |
I. SZAKASZ
KÖZBESZERZÉSI INFORMÁCIÓK
A. AZ ÁLTALÁNOS KÖZBESZERZÉSI INTÉZKEDÉSEK KÖZZÉTÉTELE
A következő jegyzék meghatározza a 21. fejezet (Közbeszerzés) hatálya alá tartozó közbeszerzések tekintetében a 21.5. cikkben (A közbeszerzési rendszerre vonatkozó információk) említett, az Európai Unió és tagállamai által jogszabályok, egyéb rendelkezések, bírósági határozatok, általánosan alkalmazandó igazgatási döntések, szokásos szerződéses záradékok, valamint az e megállapodás hatálya alá tartozó beszerzésekre vonatkozó eljárások közzététele céljából használt elektronikus vagy nyomtatott médiumokat.
1. AZ EURÓPAI UNIÓ SZINTJÉN
Az Európai Unió közbeszerzési rendszerére vonatkozó információk:
|
(a) |
|
(b) |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
2. TAGÁLLAMOK
BELGIUM
|
(a) |
Törvények, királyi rendeletek, miniszteri rendeletek, miniszteri körlevelek: le Moniteur Belge |
|
(b) |
Joggyakorlat: Pasicrisie |
BULGÁRIA
|
(a) |
Törvények és rendeletek: Държавен вестник (Hivatalos Közlöny) |
|
(b) |
Bírósági határozatok: |
|
(c) |
Általánosan alkalmazandó közigazgatási határozatok és eljárási szabályok: |
CSEHORSZÁG
|
(a) |
Törvények és rendeletek: A Cseh Köztársaság jogszabályainak gyűjteménye |
|
(b) |
A Versenyvédelmi Hivatal döntései: A Versenyvédelmi Hivatal döntéseinek gyűjteménye: |
DÁNIA
|
(a) |
Törvények és rendeletek: Lovtidende |
|
(b) |
Bírósági határozatok: Ugeskrift for Retsvaesen |
|
(c) |
Közigazgatási határozatok és eljárások: Ministerialtidende |
|
(d) |
A Dán Közbeszerzési Panaszbizottság döntései: Kendelser fra Klagenævnet for Udbud |
NÉMETORSZÁG
|
(a) |
Törvények és rendeletek: Bundesgesetzblatt Bundesanzeiger |
|
(b) |
Bírósági határozatok: Entscheidungssammlungen des: Bundesverfassungsgerichts; Bundesgerichtshofs; Bundesverwaltungsgerichts; Bundesfinanzhofs; sowie der Oberlandesgerichte |
ÉSZTORSZÁG
|
(a) |
Törvények, rendeletek és általánosan alkalmazandó közigazgatási határozatok: Riigi Teataja - http://www.riigiteataja.ee |
|
(b) |
Kormányzati beszerzésekre vonatkozó eljárások: |
ÍRORSZÁG
|
(a) |
Törvények és rendeletek: Iris Oifigiuil (Írország Kormányának Hivatalos Közlönye) |
GÖRÖGORSZÁG
Εφημερίδα της Κυβερνήσεως της Ελληνικής Δημοκρατίας (Görögország Kormányának Hivatalos Közlönye)
SPANYOLORSZÁG
|
(a) |
Törvények és rendeletek: Boletín Oficial del Estado |
|
(b) |
Bírósági határozatok: Nincs hivatalos kiadvány |
FRANCIAORSZÁG
|
(a) |
Törvények és rendeletek: Journal Officiel de la République française |
|
(b) |
Joggyakorlat: Recueil des arrêts du Conseil d'Etat Revue des marchés publics |
HORVÁTORSZÁG
Narodne novine – http://www.nn.hr
OLASZORSZÁG
|
(a) |
Törvények és rendeletek: Gazzetta Ufficiale |
|
(b) |
Joggyakorlat: Nincs hivatalos kiadvány |
CIPRUS
|
(a) |
Törvények és rendeletek: Επίσημη Εφημερίδα της Δημοκρατίας (A Köztársaság Hivatalos Közlönye) |
|
(b) |
Bírósági határozatok: Αποφάσεις Ανωτάτου Δικαστηρίου 1999 – Τυπογραφείο της Δημοκρατίας (A Legfelsőbb Bíróság határozata – Nyomda) |
LETTORSZÁG
|
(a) |
Törvények és rendeletek: Latvijas vēstnesis (Hivatalos Lap) |
LITVÁNIA
|
(a) |
Törvények, rendeletek és közigazgatási rendelkezések: Teisės aktų registras (Jogi aktusok nyilvántartása) |
|
(b) |
„Zamówienia publiczne w orzecznictwie. A Litván Legfelsőbb Bíróság Értesítője „Teismų praktika” A Litván Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság Értesítője „Administracinių teismų praktika” |
LUXEMBURG
|
(a) |
Törvények és rendeletek: Memorial |
|
(b) |
Joggyakorlat: Pasicrisie |
MAGYARORSZÁG
|
(a) |
Törvények és rendeletek: Magyar Közlöny (Magyarország Hivatalos Közlönye) |
|
(b) |
Joggyakorlat: Közbeszerzési Értesítő – a Közbeszerzések Tanácsának Hivatalos Lapja |
MÁLTA
|
(a) |
Törvények és rendeletek: Government Gazette |
HOLLANDIA
|
(a) |
Törvények és rendeletek: Nederlandse Staatscourant or Staatsblad |
|
(b) |
Joggyakorlat: Nincs hivatalos kiadvány |
AUSZTRIA
|
(a) |
Törvények és rendeletek: Österreichisches Bundesgesetzblatt Amtsblatt zur Wiener Zeitung |
|
(b) |
Bírósági határozatok: Entscheidungen des Verfassungsgerichtshofes, Verwaltungsgerichtshofes, Obersten Gerichtshofes, der Oberlandesgerichte, des Bundesverwaltungsgerichtes und der Landesverwaltungsgerichte – http://ris.bka.gv.at/Judikatur/ |
LENGYELORSZÁG
|
(a) |
Törvények és rendeletek: Dziennik Ustaw Rzeczypospolitej Polskiej (Jogi Közlöny – Lengyel Köztársaság) |
|
(b) |
Bírósági határozatok, joggyakorlat: „Zamówienia publiczne w orzecznictwie. Wybrane orzeczenia zespołu arbitrów i Sądu Okręgowego w Warszawie” (Válogatás választottbírósági ítéletekből és a Varsói Regionális Bíróság ítéleteiből) |
PORTUGÁLIA
|
(a) |
Törvények és rendeletek: Diário da República Portuguesa 1a Série A e 2a série |
|
(b) |
Bírósági kiadványok: Boletim do Ministério da Justiça Colectânea de Acordos do Supremo Tribunal Administrativo Colectânea de Jurisprudencia Das Relações |
ROMÁNIA
|
(a) |
Törvények és rendeletek: Monitorul Oficial al României (Románia Hivatalos Közlönye) |
|
(b) |
Bírósági határozatok, általánosan alkalmazandó közigazgatási határozatok és más eljárások: |
SZLOVÉNIA
|
(a) |
Törvények és rendeletek: A Szlovén Köztársaság Hivatalos Lapja |
|
(b) |
Bírósági határozatok: Nincs hivatalos kiadvány |
SZLOVÁKIA
|
(a) |
Törvények és rendeletek: Zbierka zakonov (Jogszabálygyűjtemény) |
|
(b) |
Bírósági határozatok: Nincs hivatalos kiadvány |
FINNORSZÁG
Suomen Säädöskokoelma – Finlands Författningssamling (Finnország törvénytára)
SVÉDORSZÁG
Svensk Författningssamling (Svédország törvénytára)
B. A KÖZBESZERZÉSI HIRDETMÉNYEK KÖZZÉTÉTELE
Az I. szakasz e része felsorolja az Európai Unió és tagállamai által a 21.5. cikk (A közbeszerzési rendszerre vonatkozó információk) szerinti hirdetmények közzétételére használt, a 21.6. cikk (Hirdetmények), a 21.8. cikk (A beszállítók minősítése) (7) bekezdése és a 21.15. cikk (A közbeszerzési információk átláthatósága) (2) bekezdése által előírt elektronikus vagy nyomtatott médiumokat.
1. AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS TAGÁLLAMAI
Az Európai Unió és tagállamai beszerzést végző szerveinek valamennyi, az A., B. és C. szakasz hatálya alá tartozó közbeszerzési hirdetményét közzéteszik az Európai Unió Hivatalos Lapjának Kiegészítésében és annak TED (az uniós közbeszerzések hirdetményeinek adatbázisa) elektronikus verziójában, a https://ted.europa.eu internetes oldalon.
2. TOVÁBBI KIADVÁNYOK AZ EGYES TAGÁLLAMOKBAN
Az (1) bekezdésben említett elektronikus vagy nyomtatott médiumok útján történő közzététel mellett a tagállamok gondoskodnak a közbeszerzési hirdetményeknek a felsorolt médiumokban való közzétételéről is.
BELGIUM
|
(a) |
Le Bulletin des Adjudications |
|
(b) |
Egyéb kiadványok a szaksajtóban |
BULGÁRIA
|
(a) |
Държавен вестник (Hivatalos Közlöny) – http://dv.parliament.bg |
|
(b) |
Közbeszerzési Jegyzék – http://www.aop.bg |
ÍRORSZÁG
Napilapok: „Irish Independent”, „Irish Times”, „Irish Press”, „Cork Examiner”
GÖRÖGORSZÁG
Közzététel a napilapokban, valamint a pénzügyi, a regionális és a szaksajtóban
FRANCIAORSZÁG
Bulletin officiel des annonces des marchés publics
HORVÁTORSZÁG
Elektronički oglasnik javne nabave Republike Hrvatske (A Horvát Köztársaság Elektronikus Közbeszerzési Hirdetményei)
CIPRUS
|
(a) |
A Köztársaság Hivatalos Lapja |
|
(b) |
Helyi napi sajtó |
LETTORSZÁG
Latvijas vēstnesis (Hivatalos Lap)
LITVÁNIA
|
(a) |
Centrinė viešųjų pirkimų informacinė sistema (Központi Közbeszerzési Portál) |
|
(b) |
Információs kiegészítés „Informaciniai pranešimai” a Litván Köztársaság Hivatalos Lapjához („Valstybės žinios”) |
LUXEMBURG
Napilapok
MAGYARORSZÁG
Közbeszerzési Értesítő – a Közbeszerzések Tanácsa Hivatalos Lapja
MÁLTA
Government Gazette
AUSZTRIA
Amtsblatt zur Wiener Zeitung
LENGYELORSZÁG
Biuletyn Zamówień Publicznych (Közbeszerzési Értesítő)
ROMÁNIA
|
(a) |
Monitorul Oficial al României (Románia Hivatalos Közlönye) |
|
(b) |
Elektronikus Közbeszerzési Rendszer – http://www.e-licitatie.ro |
SZLOVÉNIA
Portal javnih naročil - http://www.enarocanje.si/?podrocje=portal
SZLOVÁKIA
Vestnik verejneho obstaravania (Közbeszerzések Lapja)
FINNORSZÁG
Julkiset hankinnat Suomessa ja ETA-alueella, Virallisen lehden liite (Közbeszerzések Finnországban és az EGT-ben, Finnország Hivatalos Lapjának kiegészítője)
(1) A postai tevékenységek az 1993. december 24-i törvény szerint.
(2) Az egész olasz közigazgatás központi beszerzőjeként jár el.
(3) Az Európai Parlament és a Tanács 1059/2003/EK rendelete (2003. május 26.) a statisztikai célú területi egységek nómenklatúrájának (NUTS) létrehozásáról (EU HL L 154., 2003.6.21., 1. o.).
(4) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/25/EU irányelve (2014. február 26.) a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai szolgáltatási ágazatban működő ajánlatkérők beszerzéseiről és a 2004/17/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (EU HL L 94, 2014.3.28., 243. o).
(5) A 2014/25/EU irányelv értelmében „közvállalkozás” minden olyan vállalkozás, amelyre a hatóságok közvetlen vagy közvetett módon meghatározó befolyást gyakorolhatnak annak tulajdonosaként, a vállalkozásban fennálló pénzügyi részesedésükön keresztül vagy a vállalkozásra vonatkozó szabályok által. Az ajánlatkérő szerv meghatározó befolyását kell vélelmezni akkor, ha a szerv valamely vállalkozás vonatkozásában közvetlenül vagy közvetve:
|
(a) |
a vállalkozás jegyzett tőkéjének többségével rendelkezik, vagy |
|
(b) |
a vállalkozás által kibocsátott részvények által megtestesített szavazatok többségével rendelkezik, vagy |
|
(c) |
a vállalkozás ügyvezető, döntéshozó vagy felügyelő testülete tagjainak többségét kijelölheti. |
(6) A közlekedési szolgáltatások esetében akkor lehet hálózat létezéséről beszélni, ha a szolgáltatást az Európai Unió valamely tagállamának illetékes hatósága által meghatározott üzemeltetési feltételek, például az útvonalakra, a rendelkezésre bocsátandó közlekedési kapacitásra vagy a szolgáltatás gyakoriságára vonatkozó feltételek alapján végzik.
(7) Amennyiben a kapcsolt vállalkozás létrehozásának vagy tevékenysége megkezdésének időpontja miatt nem áll rendelkezésre az előző három évre vonatkozó forgalmi adat, elegendő, ha a vállalkozás – főként üzleti előrejelzések segítségével – bizonyítja, hogy az e megjegyzésben említett forgalmi adatok valószínűsíthetőek.
(8) „Kapcsolt vállalkozás”: olyan vállalkozás, amelynek éves beszámolóját a meghatározott típusú vállalkozások éves pénzügyi kimutatásairól, összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásairól és a kapcsolódó beszámolókról, a 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. június 26-i 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (EU HL L 182., 2013.6.29., 19. o.) követelményeivel összhangban összevonják a beszerzést végző szerv beszámolóival, vagy az említett irányelv hatálya alá nem tartozó jogalanyok esetében, bármely olyan vállalkozás, amely felett a beszerzést végző szerv közvetlenül vagy közvetve meghatározó befolyást gyakorolhat, vagy amely meghatározó befolyást gyakorolhat az ajánlatkérő felett, vagy amely az ajánlatkérővel közösen egy másik vállalkozás meghatározó befolyása alatt áll tulajdonjog, pénzügyi részvétel vagy az arra irányadó szabályok alapján.
(9) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/23/EU irányelve (2014. február 26.) a koncessziós szerződésekről (HL EU L 94., 2014.3.28., 1. o.).
21-B. MELLÉKLET
MEXIKÓ ÉRINTETT KÖZBESZERZÉSE
A. SZAKASZ
KÖZPONTI KORMÁNYZATI SZERVEK
|
1. |
Amennyiben e melléklet másként nem rendelkezik, valamint az e szakaszhoz fűzött megjegyzésekre és a H. szakaszban foglalt általános megjegyzésekre is figyelemmel, a 21. fejezet (Közbeszerzés) alkalmazandó Mexikó e szakaszban felsorolt beszerzést végző szerveire, ha a beszerzés értéke eléri vagy meghaladja a következő küszöbértékeket:
|
|
2. |
Az (1) bekezdésben meghatározott küszöbértékek 2018-ra vonatkoznak, és azokat az inflációnak megfelelően kiigazítják a H. szakasz (Általános megjegyzések) (16) bekezdésével összhangban. |
A SZERVEK JEGYZÉKE
|
1. |
Secretaría de Agricultura, Ganadería, Desarrollo Rural, Pesca y Alimentación (Mezőgazdasági, Állattenyésztési, Vidékfejlesztési, Halászati és Takarmányügyi Minisztérium), beleértve:
|
|
2. |
Secretaría de Comunicaciones y Transportes (Kommunikációs és Közlekedési Minisztérium), beleértve a következőket:
|
|
3. |
Secretaría de Cultura (Kulturális Minisztérium), beleértve a következőket:
|
|
4. |
Secretaría de la Defensa Nacional (Nemzetvédelmi Minisztérium). |
|
5. |
Secretaría de Desarrollo Agrario, Territorial y Urbano (Mezőgazdasági, Területi és Városfejlesztési Minisztérium), beleértve a következőket:
|
|
6. |
Secretaría de Desarrollo Social (Szociális Fejlesztési Minisztérium), beleértve a következőket:
|
|
7. |
Secretaría de Economía (Gazdasági Minisztérium), beleértve a következőket:
|
|
8. |
Secretaría de Educación Pública (Közoktatási Minisztérium), beleértve a következőket:
|
|
9. |
Secretaría de Energía (Energiaügyi Minisztérium), beleértve a következőket:
|
|
10. |
Secretaría de la Función Pública (Közigazgatási Minisztérium). |
|
11. |
Secretaría de Gobernación (Kormányzati Minisztérium), beleértve a következőket:
|
|
12. |
Secretaría de Hacienda y Crédito Público (Pénzügyi és Közhitelügyi Minisztérium), beleértve a következőket:
|
|
13. |
Secretaría de Marina (Haditengerészeti Minisztérium). |
|
14. |
Secretaría de Medio Ambiente y Recursos Naturales (Környezetvédelmi és Természeti Erőforrásokért Felelős Minisztérium), beleértve a következőket:
|
|
15. |
Secretaría de Relaciones Exteriores (Külkapcsolati Minisztérium), beleértve a következőket:
|
|
16. |
Secretaría de Salud (Egészségügyi Minisztérium), beleértve a következőket:
|
|
17. |
Secretaría del Trabajo y Previsión Social (Munkaügyi és Szociális Jóléti Minisztérium), beleértve a következőket:
|
|
18. |
Secretaría de Turismo (Turisztikai Minisztérium), beleértve a következőket:
|
|
19. |
Procuraduría General de la República (Köztársasági Főügyészi Hivatal). |
|
20. |
Centro de Ingeniería y Desarrollo Industrial (Mérnöki és Ipari Fejlesztési Központ). |
|
21. |
Comisión Nacional de Libros de Texto Gratuitos (Ingyenes Tankönyvek Országos Bizottsága). |
|
22. |
Comisión Nacional de las Zonas Áridas (A Száraz Területekkel Foglalkozó Nemzeti Bizottság). |
|
23. |
Consejo Nacional de Fomento Educativo (Nemzeti Nevelési és Fejlesztési Tanács). |
|
24. |
Comisión Reguladora de Energía (Energiaügyi Szabályozó Bizottság). |
MEGJEGYZÉSEK AZ A. SZAKASZHOZ
Az e szakaszban felsorolt szervezetek fordítása csak referenciaként szolgál, és nem minősül hivatalos fordításnak.
B. SZAKASZ
A KÖZPONTI SZINT ALATTI KORMÁNYZATI SZERVEK
|
1. |
Amennyiben az e szakaszhoz és a H. szakaszhoz (Általános megjegyzések) fűzött megjegyzések másként nem rendelkeznek, a 21. fejezet (Közbeszerzés) alkalmazandó Chihuahua, Ciudad de México, Colima, Durango, Estado de México, Guanajuato, Jalisco, Morelos, Nuevo León, Puebla, Querétaro, San Luis Potosí, Veracruz és Zacatecas államok beszerzést végző szerveire:
|
|
2. |
Az (1) bekezdésben meghatározott küszöbértékeket e megállapodás hatálybalépésének évében kell alkalmazni, és azokat az inflációnak megfelelően kiigazítják az e szakaszhoz fűzött megjegyzések 14. pontjával összhangban. |
A központi szint alatti beszerzést végző szervek jegyzéke
I. CHIHUAHUA
1. aljegyzék: Kormányzati szervek
|
1. |
Comisión Estatal para los Pueblos Indígenas; |
|
2. |
Coordinación Ejecutiva de Gabinete; |
|
3. |
Fiscalía General del Estado; |
|
4. |
Secretaría de Comunicaciones y Obras Públicas; |
|
5. |
Secretaría de Cultura; |
|
6. |
Secretaría de Desarrollo Municipal; |
|
7. |
Secretaría de Desarrollo Rural; |
|
8. |
Secretaría de Desarrollo Social; |
|
9. |
Secretaría de Desarrollo Urbano y Ecología; |
|
10. |
Secretaría de Educación y Deporte; |
|
11. |
Secretaría de Hacienda; |
|
12. |
Secretaría de Innovación y Desarrollo Económico; |
|
13. |
Secretaría de la Función Pública; |
|
14. |
Secretaría de Salud; |
|
15. |
Secretaría del Trabajo y Previsión Social; és |
|
16. |
Secretaría General de Gobierno. |
2. aljegyzék: Egyéb szervek
|
1. |
Administradora de Servicios Aeroportuarios de Chihuahua, S.A. de C.V.; |
|
2. |
Colegio de Bachilleres del Estado de Chihuahua (COBACH); |
|
3. |
Colegio de Educación Profesional Técnica del Estado de Chihuahua; |
|
4. |
Colegio de Estudios Científicos y Tecnológicos del Estado de Chihuahua; |
|
5. |
Comisión Estatal de Vivienda, Suelo e Infraestructura de Chihuahua (COESVI); |
|
6. |
Comisión Estatal para la Protección contra Riesgos Sanitarios; |
|
7. |
Consejo Estatal de Población; |
|
8. |
Desarrollo Integral de la Familia del Estado de Chihuahua; |
|
9. |
El Colegio de Chihuahua; |
|
10. |
Escuela Normal Superior del Estado Profesor J. E. Medrano; |
|
11. |
Fomento y Desarrollo Artesanal del Estado de Chihuahua; |
|
12. |
Instituto Chihuahuense de Educación para los Adultos (ICHEA); |
|
13. |
Instituto Chihuahuense de Infraestructura Física y Educativa; |
|
14. |
Instituto Chihuahuense de la Juventud; |
|
15. |
Instituto Chihuahuense de la Mujer; |
|
16. |
Instituto Chihuahuense de Salud; |
|
17. |
Instituto Chihuahuense del Deporte y Cultura Física; |
|
18. |
Instituto de Apoyo al Desarrollo Tecnológico; |
|
19. |
Instituto de Capacitación para el Trabajo del Estado de Chihuahua; |
|
20. |
Instituto de Innovación y Competitividad; |
|
21. |
Instituto Tecnológico Superior de Nuevo Casas Grandes (ITSNCG); |
|
22. |
Junta Central de Agua y Saneamiento; |
|
23. |
Junta de Asistencia Social; |
|
24. |
Pensiones Civiles del Estado de Chihuahua; |
|
25. |
Promotora para el Desarrollo Económico de Chihuahua; |
|
26. |
Régimen Estatal de Protección Social en Salud (Seguro Popular); |
|
27. |
Servicios de Salud de Chihuahua; |
|
28. |
Servicios Educativos del Estado de Chihuahua; |
|
29. |
Subsistema de Preparatoria Abierta del Estado de Chihuahua; |
|
30. |
Universidad Pedagógica Nacional; |
|
31. |
Universidad Politécnica de Chihuahua (UPCH); |
|
32. |
Universidad Tecnológica de Camargo; |
|
33. |
Universidad Tecnológica de Chihuahua (UTCH); |
|
34. |
Universidad Tecnológica de Chihuahua Sur; |
|
35. |
Universidad Tecnológica de Ciudad Juárez; |
|
36. |
Universidad Tecnológica de la Babícora; |
|
37. |
Universidad Tecnológica de la Tarahumara; |
|
38. |
Universidad Tecnológica de Paquimé; |
|
39. |
Universidad Tecnológica de Parral; és |
|
40. |
Universidad Tecnológica Paso del Norte. |
II. CIUDAD DE MÉXICO
1. aljegyzék: Kormányzati szervek
|
1. |
Consejería Jurídica y de Servicios Legales; |
|
2. |
Secretaría de Administración y Finanzas; |
|
3. |
Secretaría de Cultura; |
|
4. |
Secretaría de Desarrollo Económico; |
|
5. |
Secretaría de Desarrollo Urbano y Vivienda; |
|
6. |
Secretaría de Educación, Ciencia, Tecnología e Innovación; |
|
7. |
Secretaría de Gestión Integral de Riesgos y Protección Civil; |
|
8. |
Secretaría de Gobierno; |
|
9. |
Secretaría de Inclusión y Bienestar Social; |
|
10. |
Secretaría de la Contraloría General; |
|
11. |
Secretaría de las Mujeres; |
|
12. |
Secretaría de Movilidad; |
|
13. |
Secretaría de Obras y Servicios; |
|
14. |
Secretaría de Pueblos y Barrios Originarios y Comunidades Indígenas Residentes; |
|
15. |
Secretaría de Salud; |
|
16. |
Secretaría de Trabajo y Fomento al Empleo; |
|
17. |
Secretaría de Turismo; és |
|
18. |
Secretaría del Medio Ambiente. |
2. aljegyzék: Egyéb szervek
|
1. |
Agencia de Atención Animal; |
|
2. |
Atención de Protección Sanitaria; |
|
3. |
Agencia Digital de Innovación Pública; |
|
4. |
Autoridad del Centro Histórico; |
|
5. |
Caja de Previsión de la Policía Auxiliar de la Ciudad de México; |
|
6. |
Caja de Previsión de la Policía Preventiva; |
|
7. |
Caja de Previsión para Trabajadores a Lista de Raya de la Ciudad de México; |
|
8. |
Consejo de Evaluación de Desarrollo Social de la Ciudad de México; |
|
9. |
Consejo para Prevenir y Eliminar la Discriminación de la Ciudad de México; |
|
10. |
Corporación Mexicana de Impresión, S.A. de C.V.; |
|
11. |
Escuela de Administración Pública de la Ciudad de México; |
|
12. |
Heroico Cuerpo de Bomberos de la Ciudad de México; |
|
13. |
Instituto de Educación Media Superior; |
|
14. |
Instituto de la Juventud de la Ciudad de México; |
|
15. |
Instituto de Verificación Administrativa; |
|
16. |
Instituto de Vivienda; |
|
17. |
Instituto del Deporte de la Ciudad de México; |
|
18. |
Instituto Local de la Infraestructura Física Educativa de la Ciudad de México; |
|
19. |
Instituto para la Integración al Desarrollo de las Personas con Discapacidad de la Ciudad de México; |
|
20. |
Instituto para la Prevención de las Adicciones de la Ciudad de México; |
|
21. |
Instituto para la Seguridad de las Construcciones de la Ciudad de México; |
|
22. |
Metrobús; |
|
23. |
Órgano Regulador del Transporte; |
|
24. |
Planta Productora de Mezclas Asfálticas de la Ciudad de México; |
|
25. |
Procuraduría Ambiental y del Ordenamiento Territorial de la Ciudad de México; |
|
26. |
Procuraduría Social de la Ciudad de México; |
|
27. |
Red de Transporte de Pasajeros de la Ciudad de México; |
|
28. |
Servicios de Salud Pública de la Ciudad de México; |
|
29. |
Sistema de Transporte Colectivo; |
|
30. |
Servicios de Transportes Eléctricos; |
|
31. |
Servicios Metropolitanos, S.A. de C.V.; |
|
32. |
Sistema de Aguas de la Ciudad de México; és |
|
33. |
Sistema para el Desarrollo Integral de la Familia de la Ciudad de México. |
III. COLIMA
1. aljegyzék: Kormányzati szervek
|
1. |
Procuraduría General de Justicia; |
|
2. |
Secretaría de Administración y Gestión Pública; |
|
3. |
Secretaría de Cultura; |
|
4. |
Secretaría de Desarrollo Rural; |
|
5. |
Secretaría de Desarrollo Social; |
|
6. |
Secretaría de Educación; |
|
7. |
Secretaría de Fomento Económico; |
|
8. |
Secretaría de Infraestructura y Desarrollo Urbano; |
|
9. |
Secretaría de la Juventud; |
|
10. |
Secretaría de Movilidad; |
|
11. |
Secretaría de Planeación y Finanzas; |
|
12. |
Secretaría de Salud y Bienestar Social; |
|
13. |
Secretaría de Seguridad Pública; |
|
14. |
Secretaría de Turismo; |
|
15. |
Secretaría del Trabajo y Previsión Social; és |
|
16. |
Secretaría General de Gobierno. |
2. aljegyzék: Egyéb szervek
|
1. |
Colegio de Educación Profesional Técnica del Estado de Colima; |
|
2. |
Comisión Estatal del Agua de Colima; |
|
3. |
Comisión Estatal para la Protección contra Riesgos Sanitarios; |
|
4. |
Consejo de Participación Social del Estado de Colima; |
|
5. |
Consejo Estatal contra las Adicciones (CECA); |
|
6. |
Consejo Estatal de Ciencia y Tecnología de Colima; |
|
7. |
Consejo Estatal para la Prevención y Atención a la Violencia Familiar; |
|
8. |
Escuela de Talentos; |
|
9. |
Instituto Colimense de la Charrería; |
|
10. |
Instituto Colimense de la Infraestructura Física Educativa; |
|
11. |
Instituto Colimense de las Mujeres; |
|
12. |
Instituto Colimense de Radio y Televisión; |
|
13. |
Instituto Colimense del Deporte; |
|
14. |
Instituto Colimense para la Discapacidad; |
|
15. |
Instituto Colimense para la Sociedad de la Información y el Conocimiento; |
|
16. |
Instituto de Suelo Urbanización y Vivienda; |
|
17. |
Instituto Estatal de Becas; |
|
18. |
Instituto Estatal de Educación para Adultos; |
|
19. |
Instituto para el Medio Ambiente y Desarrollo Sustentable del Estado de Colima; |
|
20. |
Instituto para el Registro del Territorio del Estado de Colima; |
|
21. |
Instituto para la Atención de los Adultos en Plenitud; |
|
22. |
Instituto para la Competitividad del Estado de Colima; |
|
23. |
Instituto Superior de Educación Normal del Estado de Colima; |
|
24. |
Junta de Asistencia Privada del Estado de Colima; |
|
25. |
Órgano de Gestión y Control del Patrimonio Inmobiliario del Estado de Colima; |
|
26. |
Sistema para el Desarrollo Integral de la Familia del Estado de Colima; |
|
27. |
Unidad Estatal de Protección Civil; és |
|
28. |
Universidad Tecnológica de Manzanillo. |
IV. DURANGO
1. aljegyzék: Kormányzati szervek
|
1. |
Secretaría de Agricultura, Ganadería y Desarrollo Rural; |
|
2. |
Secretaría de Bienestar Social; |
|
3. |
Secretaría de Comunicaciones y Obras Públicas; |
|
4. |
Secretaría de Contraloría; |
|
5. |
Secretaría de Desarrollo Económico; |
|
6. |
Secretaría de Educación; |
|
7. |
Secretaría de Finanzas y de Administración; |
|
8. |
Secretaría de Recursos Naturales y Medio Ambiente; |
|
9. |
Secretaría de Salud; |
|
10. |
Secretaría de Seguridad Pública; |
|
11. |
Secretaría de Turismo; |
|
12. |
Secretaría del Trabajo y Previsión Social; |
|
13. |
Secretaría General de Gobierno; és |
|
14. |
Fiscalía General del Estado. |
2. aljegyzék: Egyéb szervek
|
1. |
Bebeleche, Museo Interactivo de Durango; |
|
2. |
Benemérita y Centenaria Escuela Normal del Estado de Durango; |
|
3. |
Colegio de Bachilleres del Estado de Durango; |
|
4. |
Colegio de Educación Profesional Técnica del Estado; |
|
5. |
Colegio Tecnológico de Estudios Científicos y Tecnológicos del Estado de Durango; |
|
6. |
Consejo de Ciencia y Tecnología del Estado de Durango; |
|
7. |
Centro Cultural y de Convenciones del Estado de Durango; |
|
8. |
Comisión del Agua del Estado de Durango; |
|
9. |
Comisión Ejecutiva Estatal de Atención a Víctimas; |
|
10. |
Comisión Estatal de Suelo y Vivienda; |
|
11. |
Ferias, Espectáculos y Paseos Turísticos de Durango; |
|
12. |
Dirección de Pensiones del Estado de Durango; |
|
13. |
Instituto Duranguense de Educación para Adultos; |
|
14. |
Instituto Tecnológico Superior de la Región de los Llanos; |
|
15. |
Instituto Tecnológico Superior de Lerdo; |
|
16. |
Instituto Tecnológico Superior de Santa María del Oro; |
|
17. |
Instituto Tecnológico Superior de Santiago Papasquiaro; |
|
18. |
Instituto Estatal de Atención a Migrantes y su Familia; |
|
19. |
Instituto Duranguense de la Juventud; |
|
20. |
Instituto Estatal de las Mujeres; |
|
21. |
Instituto para la Infraestructura Física Educativa del Estado de Durango; |
|
22. |
Secretariado Ejecutivo del Consejo Estatal de Seguridad Pública; |
|
23. |
Sistema para el Desarrollo Integral de la Familia; |
|
24. |
Sistema Estatal de Telesecundaria; |
|
25. |
Servicios de Salud de Durango; |
|
26. |
Secretaría Ejecutiva del Sistema Local Anticorrupción; |
|
27. |
Universidad Pedagógica de Durango; |
|
28. |
Universidad Politécnica de Durango; |
|
29. |
Universidad Politécnica de Gómez Palacio; |
|
30. |
Universidad Politécnica de Cuencamé; |
|
31. |
Universidad Tecnológica de Durango; |
|
32. |
Universidad Tecnológica de la Laguna; |
|
33. |
Universidad Tecnológica del Mezquital; |
|
34. |
Universidad Tecnológica de Poanas; |
|
35. |
Universidad Tecnológica de Rodeo; és |
|
36. |
Universidad Tecnológica de Manzanillo. |
V. ESTADO DE MÉXICO
1. aljegyzék: Kormányzati szervek
|
1. |
Secretaría de Comunicaciones; |
|
2. |
Secretaría de Cultura; |
|
3. |
Secretaría de Desarrollo Agropecuario; |
|
4. |
Secretaría de Desarrollo Económico; |
|
5. |
Secretaría de Desarrollo Urbano y Metropolitano; |
|
6. |
Secretaría de Educación; |
|
7. |
Secretaría de Finanzas; |
|
8. |
Secretaría de Justicia y de Derechos Humanos del Estado de México; |
|
9. |
Secretaría de la Contraloría; |
|
10. |
Secretaría de Movilidad; |
|
11. |
Secretaría de Obra Pública; |
|
12. |
Secretaría de Salud; |
|
13. |
Secretaría de Turismo; |
|
14. |
Secretaría del Medio Ambiente; |
|
15. |
Secretaría del Trabajo; és |
|
16. |
Secretaría General de Gobierno. |
2. aljegyzék: Egyéb szervek
|
1. |
Administradora Mexiquense del Aeropuerto Internacional de Toluca, S.A. de C.V.; |
|
2. |
Colegio de Bachilleres del Estado de México; |
|
3. |
Colegio de Estudios Científicos y Tecnológicos del Estado de México; |
|
4. |
Comisión del Agua del Estado de México; |
|
5. |
Centro de Control de Confianza del Estado de México; |
|
6. |
Comisión Estatal de Parques Naturales y de la Fauna; |
|
7. |
Comisión para la Protección contra Riesgos Sanitarios del Estado de México; |
|
8. |
Comisión para el Desarrollo Turístico del Valle de Teotihuacán; |
|
9. |
Hospital Regional de Alta Especialidad de Zumpango; |
|
10. |
Comité de la Planeación para el Desarrollo del Estado de México; |
|
11. |
Consejo Mexiquense de Ciencia y Tecnología; |
|
12. |
Instituto de Formación Continua, Profesionalización e Investigación del Magisterio del Estado; |
|
13. |
Instituto de Capacitación y Adiestramiento para el Trabajo Industrial; |
|
14. |
Instituto de Fomento Minero y Estudios Geológicos del Estado de México; |
|
15. |
Instituto de Información e Investigación Geográfica, Estadística y Catastral del Estado de México; |
|
16. |
Instituto de Investigación y Capacitación Agropecuaria, Acuícola y Forestal del Estado de México; |
|
17. |
Instituto de Investigación y Fomento de las Artesanías del Estado de México; |
|
18. |
Instituto de la Función Registral del Estado de México; |
|
19. |
Instituto Hacendario del Estado de México; |
|
20. |
Instituto Mexiquense del Emprendedor; |
|
21. |
Junta de Caminos del Estado de México; |
|
22. |
Procuraduría de Protección al Ambiente del Estado de México; |
|
23. |
Procuraduría del Colono del Estado de México; |
|
24. |
Protectora de Bosques del Estado de México; |
|
25. |
Régimen Estatal de Protección Social en Salud; |
|
26. |
Sistema de Autopistas, Aeropuertos, Servicios Conexos y Auxiliares del Estado de México; |
|
27. |
Sistema de Radio y Televisión Mexiquense; |
|
28. |
Sistema de Transporte Masivo y Teleférico del Estado de México; |
|
29. |
Servicios Educativos Integrados al Estado de México; |
|
30. |
Tecnológico de Estudios Superiores de Coacalco; |
|
31. |
Tecnológico de Estudios Superiores de Ecatepec; |
|
32. |
Universidad Tecnológica „Fidel Velázquez”; |
|
33. |
Universidad Tecnológica de Nezahualcóyotl; és |
|
34. |
Universidad Tecnológica de Tecámac. |
VI. GUANAJUATO
1. aljegyzék: Kormányzati szervek
|
1. |
Secretaría de Desarrollo Agroalimentario y Rural; |
|
2. |
Secretaría de Desarrollo Económico Sustentable; |
|
3. |
Secretaría de Desarrollo Social y Humano; |
|
4. |
Secretaría de Finanzas, Inversión y Administración; |
|
5. |
Secretaría de Infraestructura, Conectividad y Movilidad; |
|
6. |
Secretaría de Medio Ambiente y Ordenamiento Territorial; |
|
7. |
Secretaría de Educación de Guanajuato; |
|
8. |
Secretaría de Innovación, Ciencia y Educación Superior; és |
|
9. |
Secretaría de la Trasparencia y Rendición de Cuentas. |
2. aljegyzék: Egyéb szervek
|
1. |
Instituto de Alfabetización y Educación Básica para Adultos; |
|
2. |
Instituto de Financiamiento e Información para la Educación (EDUCAFIN); |
|
3. |
Instituto Tecnológico Superior de Irapuato; |
|
4. |
Museo Iconográfico del Quijote; |
|
5. |
Universidad Politécnica Bicentenario; |
|
6. |
Universidad Politécnica de Guanajuato; |
|
7. |
Universidad Politécnica de Pénjamo; |
|
8. |
Universidad Politécnica Juventino Rosas; |
|
9. |
Colegio Nacional de Educación Profesional Técnica de Guanajuato (CONALEP); |
|
10. |
Instituto de Infraestructura Física Educativa de Guanajuato; |
|
11. |
Instituto Estatal de Capacitación; |
|
12. |
Preparatoria Regional del Rincón; |
|
13. |
Sistema Avanzado de Bachillerato y Educación Superior; |
|
14. |
Universidad Tecnológica de León; |
|
15. |
Universidad Tecnológica de Salamanca; |
|
16. |
Universidad Tecnología de San Miguel de Allende; |
|
17. |
Universidad Tecnológica del Norte de Guanajuato; és |
|
18. |
Universidad Tecnológica del Suroeste de Guanajuato. |
VII. JALISCO
1. aljegyzék: Kormányzati szervek
|
1. |
Jefatura de Gabinete; |
|
2. |
Coordinaciones Generales Estratégicas; |
|
3. |
Unidad de Enlace Federal y Asuntos Internacionales; |
|
4. |
Contraloría del Estado; |
|
5. |
Consejería Jurídica del Poder Ejecutivo del Estado; |
|
6. |
Fiscalía Estatal; |
|
7. |
Procuraduría Social del Estado; |
|
8. |
Secretaría de Administración; |
|
9. |
Secretaría de Cultura; |
|
10. |
Secretaría de Igualdad Sustantiva; |
|
11. |
Secretaría de Desarrollo Económico; |
|
12. |
Secretaría de Agricultura y Desarrollo Rural; |
|
13. |
Secretaría de Educación; |
|
14. |
Secretaría General de Gobierno; |
|
15. |
Secretaria de Gestión Integral del Agua; |
|
16. |
Secretaría de Infraestructura y Obra Pública; |
|
17. |
Secretaría de Innovación, Ciencia y Tecnología; |
|
18. |
Secretaría de Medio Ambiente y Desarrollo Territorial; |
|
19. |
Secretaría de Transporte; |
|
20. |
Secretaría de la Hacienda Pública; |
|
21. |
Secretaría de Planeación y Participación Ciudadana; |
|
22. |
Secretaría de Salud; |
|
23. |
Secretaria de Seguridad; |
|
24. |
Secretaria del Sistema de Asistencia Social; |
|
25. |
Secretaría de Trabajo y Previsión Social; és |
|
26. |
Secretaría de Turismo. |
2. aljegyzék: Egyéb szervek
|
1. |
Agencia de Energía del Estado de Jalisco – AEEJ; |
|
2. |
Agencia Estatal de Entretenimiento de Jalisco; |
|
3. |
Agencia Integral de Regulación de Emisiones (AIRE); |
|
4. |
Agencia para el Desarrollo de Industrias Creativas y Digitales del Estado de Jalisco; |
|
5. |
Bosque La Primavera; |
|
6. |
Centro de Coordinación, Comando, Control, Comunicaciones y Computo de Estado de Jalisco – Escudo Urbano C5; |
|
7. |
Centro de Justicia para las Mujeres del Estado de Jalisco; |
|
8. |
Colegio de Bachilleres del Estado de Jalisco – COBAEJ; |
|
9. |
Colegio de Educación Profesional Técnica del Estado de Jalisco – CONALEP; |
|
10. |
Colegio de Estudios Científicos y Tecnológicos del Estado de Jalisco – CECYTEJ; |
|
11. |
Comisión de Arbitraje Médico del Estado de Jalisco – CAMEJAL; |
|
12. |
Comisión Estatal del Agua de Jalisco – CEA; |
|
13. |
Comisión Estatal Indígena – CEI; |
|
14. |
Consejo Estatal de Ciencia y Tecnología – COECYTJAL; |
|
15. |
Consejo Estatal de Promoción Económica – CEPE; |
|
16. |
Consejo Estatal de Trasplantes de Órganos y Tejidos CETOT; |
|
17. |
Consejo Estatal para el Fomento Deportivo – CODE; |
|
18. |
Escuela de conservación y Restauración de Occidente – ECRO; |
|
19. |
Fiscalía Especializada en el Combate a la Corrupción; |
|
20. |
Hogar Cabañas; |
|
21. |
Hospital Civil de Guadalajara (HCG); |
|
22. |
Industria Jalisciense de Rehabilitación Social (INJALRESO); |
|
23. |
Instituto Cultural Cabañas – ICC; |
|
24. |
Instituto de Formación para el Trabajo del Estado de Jalisco – IDEFT; |
|
25. |
Instituto de Información Estadística y Geográfica del Estado de Jalisco – IIEG; |
|
26. |
Instituto de la Infraestructura Física Educativa del Estado de Jalisco (INFEJAL); |
|
27. |
Instituto de Pensiones del Estado; |
|
28. |
Instituto Estatal para la Educación de Jóvenes y Adultos – INEEJAD; |
|
29. |
Instituto Jalisciense de Cancerología – IJC; |
|
30. |
Instituto Jalisciense de Ciencias Forenses IJCF; |
|
31. |
Instituto Jalisciense de la Vivienda – IJALVI; |
|
32. |
Museos Exposiciones y Galerías de Jalisco; |
|
33. |
Organismo Operador del Parque de la Solidaridad; |
|
34. |
Parque Metropolitano de Guadalajara; |
|
35. |
Procuraduría de Desarrollo Urbano; |
|
36. |
Régimen Estatal de Protección Social en Salud de Jalisco – REPSS; |
|
37. |
Secretaría Ejecutiva del Sistema Estatal Anticorrupción; |
|
38. |
Secretaría Ejecutiva del Sistema Estatal Anticorrupción; |
|
39. |
Servicios de Salud Jalisco – SSJ; |
|
40. |
Servicios y Transportes – SyT; |
|
41. |
Sistema de Servicios de Agua Potable, Drenaje y Alcantarillado de Puerto Vallarta, Jalisco – SEAPAL; |
|
42. |
Sistema de Tren Eléctrico Urbano – SITEUR; |
|
43. |
Sistema Intermunicipal de los Servicios de Agua Potable y Alcantarillado – SIAPA; |
|
44. |
Sistema Jalisciense de Radio y Televisión – SJRTV; |
|
45. |
Sistema para el Desarrollo Integral de la Familia – DIF; |
|
46. |
Unidad Estatal de Protección Civil y Bomberos Jalisco; |
|
47. |
Comisión Estatal de Bioética e Investigación de Jalisco; |
|
48. |
Comisión Estatal de Seguridad para el Manejo y uso de Plaguicidas, Fertilizantes y Sustancias Tóxicas; |
|
49. |
Comisión Interinstitucional de Enfermeras del Estado de Jalisco – CIEEJ; |
|
50. |
Comisión Interinstitucional de Profesionalización del Sistema de Seguridad Pública; |
|
51. |
Comisión Interinstitucional de Salud Bucodental; |
|
52. |
Comisión Interinstitucional para la Formación de Recursos Humanos para la Salud; |
|
53. |
Comité de Mejora Regulatoria del Estado de Jalisco (COMERJAL); |
|
54. |
Comité Estatal de Prevención de Seguridad Civil; |
|
55. |
Comité Estatal de Reservas Territoriales para el Desarrollo Urbano Industrial y Regularización de la Tenencia de la Tierra; |
|
56. |
Comité Estatal para la Desregulación y Promoción Económica – CEDESPE; |
|
57. |
Comité Interinstitucional del Servicio Civil de Carrera del Sistema de Seguridad Pública – CISCCSSP; |
|
58. |
Consejo Agrario Estatal – CAE; |
|
59. |
Consejo Consultivo Estatal de Vialidad Tránsito y Transporte; |
|
60. |
Consejo Consultivo Turístico del Estado de Jalisco; |
|
61. |
Consejo de la Zona Metropolitana de Guadalajara; és |
|
62. |
Consejo Estatal para la Prevención y Atención a la Violencia Intrafamiliar – CEPAVI. |
VIII. MORELOS
1. aljegyzék: Kormányzati szervek
|
1. |
Comisión Estatal de Seguridad Pública; |
|
2. |
Consejería Jurídica; |
|
3. |
Fiscalía General del Estado de Morelos; |
|
4. |
Secretaría de Administración; |
|
5. |
Secretaría de Desarrollo Agropecuario; |
|
6. |
Secretaría de Desarrollo Económico y del Trabajo; |
|
7. |
Secretaría de Desarrollo Social; |
|
8. |
Secretaría de Desarrollo Sustentable; |
|
9. |
Secretaría de Educación; |
|
10. |
Secretaría de Gobierno; |
|
11. |
Secretaría de Hacienda; |
|
12. |
Secretaría de la Contraloría; |
|
13. |
Secretaría de Movilidad y Transporte; |
|
14. |
Secretaría de Obras Públicas; |
|
15. |
Secretaría de Salud; és |
|
16. |
Secretaría de Turismo y Cultura. |
2. aljegyzék: Egyéb szervek
|
1. |
Aeropuerto de Cuernavaca S.A. de C.V.; |
|
2. |
Centro de Rehabilitación Integral „Xoxotla”; |
|
3. |
Centro Morelense de las Artes del Estado de Morelos (CMA); |
|
4. |
Colegio de Bachilleres del Estado de Morelos (COBAEM); |
|
5. |
Colegio de Educación Profesional Técnica del Estado de Morelos (CONALEP-MORELOS); |
|
6. |
Colegio de Estudios Científicos y Tecnológicos del Estado de Morelos (CECYTE); |
|
7. |
Comisión Ejecutiva de Atención y Reparación a Víctimas del Estado de Morelos; |
|
8. |
Comisión Estatal de Arbitraje Médico del Estado de Morelos (COESAMOR); |
|
9. |
Comisión Estatal de Mejora Regulatoria (CEMER); |
|
10. |
Comisión Estatal de Reservas Territoriales (CERT); |
|
11. |
Comisión Estatal del Agua (CEAGUA); |
|
12. |
Consejo de Ciencia y Tecnología del Estado de Morelos (CCYTEM); |
|
13. |
Coordinación Estatal de Protección Civil Morelos; |
|
14. |
Hospital del Niño Morelense; |
|
15. |
Instituto de Capacitación para el Trabajo del Estado de Morelos (ICATMOR); |
|
16. |
Instituto de Crédito para los Trabajadores al Servicio del Gobierno del Estado de Morelos (ICTSGEM); |
|
17. |
Instituto de la Defensoría Pública del Estado de Morelos; |
|
18. |
Instituto de la Educación Básica del Estado de Morelos (IEBEM); |
|
19. |
Instituto de la Mujer para el Estado de Morelos (IMM); |
|
20. |
Instituto de Servicios Registrales y Catastrales del Estado de Morelos (ISRyC); |
|
21. |
Instituto del Deporte y Cultura Física del Estado de Morelos (INDEM); |
|
22. |
Instituto Estatal de Educación para Adultos (INEEA); |
|
23. |
Instituto Estatal de Infraestructura Educativa (INEIEM); |
|
24. |
Instituto Morelense de Radio y Televisión (IMRyT); |
|
25. |
Instituto Morelense para el Financiamiento del Sector Productivo (IMOFI); |
|
26. |
Instituto Proveteranos de la Revolución del Sur; |
|
27. |
Operador de Carreteras de Cuota; |
|
28. |
Servicios de Salud de Morelos; |
|
29. |
Sistema para el Desarrollo Integral de la Familia del Estado de Morelos (DIF MORELOS); |
|
30. |
Universidad Politécnica del Estado de Morelos (UPEMOR); |
|
31. |
Universidad Tecnológica del Sur del Estado de Morelos (UTSEM); és |
|
32. |
Universidad Tecnológica Emiliano Zapata (UTEZ). |
IX. NUEVO LEÓN
1. aljegyzék: Kormányzati szervek
|
1. |
Contraloría y Transparencia Gubernamental; |
|
2. |
Coordinación Ejecutiva de la Administración Pública del Estado; |
|
3. |
Representación del Gobierno del Estado en la Ciudad de México; |
|
4. |
Secretaría de Administración; |
|
5. |
Secretaría de Desarrollo Agropecuario; |
|
6. |
Secretaría de Desarrollo Social; |
|
7. |
Secretaría de Desarrollo Sustentable; |
|
8. |
Secretaría de Economía y Trabajo; |
|
9. |
Secretaría de Educación; |
|
10. |
Secretaría de Finanzas y Tesorería General del Estado; |
|
11. |
Secretaría de Infraestructura; |
|
12. |
Secretaría de Salud; |
|
13. |
Secretaría de Seguridad Pública; és |
|
14. |
Secretaría General de Gobierno. |
2. aljegyzék: Egyéb szervek
|
1. |
Agencia para la Racionalización y Modernización del Sistema de Transporte Público de Nuevo León; |
|
2. |
Colegio de Educación Profesional Técnica de Nuevo León (CONALEP); |
|
3. |
Colegio de Estudios Científicos y Tecnológicos del Estado de Nuevo León; |
|
4. |
Consejo Estatal de Rehabilitación Urbana, A.C. (CERU); |
|
5. |
Consejo Estatal de Transporte y Vialidad; |
|
6. |
Consejo Estatal para la Promoción de Valores y Cultura de la Legalidad; |
|
7. |
Consejo para la Cultura y las Artes de Nuevo León; |
|
8. |
Corporación de Desarrollo Turístico de Nuevo León; |
|
9. |
Corporación para el Desarrollo Agropecuario de Nuevo León (CODEAGRO); |
|
10. |
Corporación para el Desarrollo de la Zona Fronteriza de Nuevo León; |
|
11. |
Fiscalía General de Justicia; |
|
12. |
Instituto Constructor de Infraestructura Física Educativa y Deportiva de Nuevo León; |
|
13. |
Instituto de Capacitación y Educación para el Trabajo del Estado de Nuevo León; |
|
14. |
Instituto de Control Vehicular; |
|
15. |
Instituto de Innovación y Transferencia de Tecnología de Nuevo León; |
|
16. |
Instituto de Investigación, Innovación y Estudios de Posgrado para la Educación en el Estado de Nuevo León; |
|
17. |
Instituto de la Vivienda de Nuevo León; |
|
18. |
Instituto de Seguridad y Servicios Sociales de los Trabajadores del Estado de Nuevo León; |
|
19. |
Instituto Estatal de Cultura Física y Deporte; |
|
20. |
Instituto Estatal de la Juventud; |
|
21. |
Instituto Estatal de las Mujeres; |
|
22. |
Instituto Estatal de Seguridad Pública; |
|
23. |
Instituto Registral y Catastral del Estado de Nuevo León; |
|
24. |
Operadora de Servicios Turísticos de Nuevo León; |
|
25. |
Parque Fundidora; |
|
26. |
Parques y Vida Silvestre de Nuevo León; |
|
27. |
Promotora de Desarrollo Rural de Nuevo León; |
|
28. |
Red Estatal de Autopistas de Nuevo León; |
|
29. |
Régimen de Protección Social en Salud; |
|
30. |
Servicios de Agua y Drenaje de Monterrey; |
|
31. |
Servicios de Salud de Nuevo León; |
|
32. |
Sistema de Caminos de Nuevo León; |
|
33. |
Sistema de Transporte Colectivo; |
|
34. |
Sistema Integral para el Manejo Ecológico y Procesamiento de Desechos; |
|
35. |
Sistema para el Desarrollo Integral de la Familia del Estado de Nuevo León; |
|
36. |
Unidad de Integración Educativa; |
|
37. |
Universidad de Ciencias de la Seguridad; |
|
38. |
Universidad Politécnica de Apodaca; |
|
39. |
Universidad Politécnica de García; |
|
40. |
Universidad Tecnológica de Cadereyta; |
|
41. |
Universidad Tecnológica General Mariano Escobedo; |
|
42. |
Universidad Tecnológica Linares; és |
|
43. |
Universidad Tecnológica Santa Catarina. |
X. PUEBLA
1. aljegyzék: Kormányzati szervek
|
1. |
Secretaría de Desarrollo Social; |
|
2. |
Procuraduría General de Justicia; |
|
3. |
Secretaría de Bienestar; |
|
4. |
Secretaría de Competitividad, Trabajo y Desarrollo Económico; |
|
5. |
Secretaría de Cultura y Turismo; |
|
6. |
Secretaría de Desarrollo Rural y Competitividad Agrícola; |
|
7. |
Secretaría de Desarrollo Rural, Sustentabilidad y Ordenamiento Territorial; |
|
8. |
Secretaría de Educación Pública; |
|
9. |
Secretaría de Finanzas y Administración; |
|
10. |
Secretaría de Infraestructura, Movilidad y Transportes; |
|
11. |
Secretaría de la Contraloría; |
|
12. |
Secretaría de Medio Ambiente y Ordenamiento Territorial; |
|
13. |
Secretaría de Salud; |
|
14. |
Secretaría de Seguridad Pública; |
|
15. |
Secretaría de Servicios Legales y Defensoría Pública; |
|
16. |
Secretaría del Trabajo y Competitividad; és |
|
17. |
Secretaría General de Gobierno. |
2. aljegyzék: Egyéb szervek
|
1. |
Banco Estatal de Tierra; |
|
2. |
Carreteras de Cuota – Puebla; |
|
3. |
Casa del Artesano del Estado de Puebla; |
|
4. |
Centro de Conciliación Laboral del Estado de Puebla Comisión de Vivienda del Estado De Puebla; |
|
5. |
Ciudad Modelo; |
|
6. |
Colegio de Bachilleres del Estado de Puebla; |
|
7. |
Colegio de Educación Profesional Técnica del Estado de Puebla; |
|
8. |
Colegio de Estudios Científicos y Tecnológicos del Estado de Puebla; |
|
9. |
Comisión Estatal de Agua y Saneamiento del Estado de Puebla; |
|
10. |
Comisión Estatal de Mejora Regulatoria; |
|
11. |
Comité Administrador Poblano para la Construcción de Espacios Educativos; |
|
12. |
Comité de Planeación para El Desarrollo del Estado de Puebla; |
|
13. |
Consejo de Ciencia y Tecnología del Estado de Puebla; |
|
14. |
Consejo Estatal de Coordinación del Sistema Nacional de Seguridad Pública; |
|
15. |
Convenciones y Parques; |
|
16. |
Coordinación Estatal de Asuntos Internacionales y de Apoyo a Migrantes Poblanos; |
|
17. |
Coordinación Estatal de Transparencia y Gobierno Abierto; |
|
18. |
Coordinación General de Comunicación y Agenda Digital; |
|
19. |
Corporación Auxiliar de Policía de Protección Ciudadana; |
|
20. |
Ejecutivo del Estado; |
|
21. |
Hospital para El Niño Poblano; |
|
22. |
Instituto de Capacitación para el Trabajo del Estado de Puebla; |
|
23. |
Instituto de Capacitación para el Trabajo del Estado de Puebla; |
|
24. |
Instituto de Educación Digital del Estado de Puebla; |
|
25. |
Instituto de Profesionalización del Magisterio Poblano; |
|
26. |
Instituto de Seguridad y Servicios Sociales de Los Trabajadores al Servicio de los Poderes del Estado de Puebla I.S.S.S.T.E.P.; |
|
27. |
Instituto Estatal de Educación para Adultos; |
|
28. |
Instituto Metropolitano de Planeación del Estado de Puebla; |
|
29. |
Instituto Poblano de las Mujeres; |
|
30. |
Instituto Registral y Catastral del Estado de Puebla; |
|
31. |
Instituto Tecnológico Superior de Acatlán de Osorio; |
|
32. |
Instituto Tecnológico Superior de Atlixco; |
|
33. |
Instituto Tecnológico Superior de Ciudad Serdán; |
|
34. |
Instituto Tecnológico Superior de Huauchinango; |
|
35. |
Instituto Tecnológico Superior de la Sierra Negra de Ajalpan; |
|
36. |
Instituto Tecnológico Superior de la Sierra Norte de Puebla; |
|
37. |
Instituto Tecnológico Superior de Libres; |
|
38. |
Instituto Tecnológico Superior de San Martín Texmelucan; |
|
39. |
Instituto Tecnológico Superior de Tepeaca; |
|
40. |
Instituto Tecnológico Superior de Tepexi de Rodríguez; |
|
41. |
Instituto Tecnológico Superior de Teziutlán; |
|
42. |
nstituto Tecnológico Superior de Tlatlauquitepec; |
|
43. |
Instituto Tecnológico Superior de Venustiano Carranza; |
|
44. |
Instituto Tecnológico Superior de Zacapoaxtla; |
|
45. |
Museos Puebla; |
|
46. |
Operadora Estatal de Aeropuertos Internacional de Puebla S.A. de C.V.; |
|
47. |
Puebla Comunicaciones; |
|
48. |
Red Urbana de Transporte Articulado; |
|
49. |
Régimen Estatal de Protección Social en Salud; |
|
50. |
Secretaría Ejecutiva del Sistema Estatal Anticorrupción; |
|
51. |
Servicios de Salud del Estado de Puebla; |
|
52. |
Sistema para el Desarrollo Integral de la Familia del Estado de Puebla; |
|
53. |
Universidad Intercultural del Estado de Puebla; |
|
54. |
Universidad Interserrana del Estado de Puebla-Ahuacatlán; |
|
55. |
Universidad Interserrana del Estado de Puebla-Chilchotla; |
|
56. |
Universidad Politécnica de Amozoc; |
|
57. |
Universidad Politécnica de Puebla; |
|
58. |
Universidad Politécnica Metropolitana de Puebla; |
|
59. |
Universidad Tecnológica Bilingüe Internacional y Sustentable de Puebla; |
|
60. |
Universidad Tecnológica de Huejotzingo; |
|
61. |
Universidad Tecnológica de Izúcar de Matamoros; |
|
62. |
Universidad Tecnológica de Oriental; |
|
63. |
Universidad Tecnológica de Puebla; |
|
64. |
Universidad Tecnológica de Tecamachalco; |
|
65. |
Universidad Tecnológica de Tehuacán; és |
|
66. |
Universidad Tecnológica de Xicotepec de Juárez. |
XI. QUERÉTARO
1. aljegyzék: Kormányzati szervek
|
1. |
Oficialía Mayor; |
|
2. |
Procuraduría General de Justicia; |
|
3. |
Secretaría de Desarrollo Agropecuario; |
|
4. |
Secretaría de Desarrollo Social; |
|
5. |
Secretaría de Desarrollo Sustentable; |
|
6. |
Secretaría de Desarrollo Urbano y Obras Públicas; |
|
7. |
Secretaría de Educación; |
|
8. |
Secretaría de Gobierno; |
|
9. |
Secretaría de Juventud; |
|
10. |
Secretaría de la Contraloría; |
|
11. |
Secretaría de Planeación y Finanzas; |
|
12. |
Secretaría de Salud; |
|
13. |
Secretaría de Seguridad Ciudadana; |
|
14. |
Secretaría de Trabajo; és |
|
15. |
Secretaría de Turismo. |
2. aljegyzék: Egyéb szervek
|
1. |
Aeropuerto Intercontinental de Querétaro; |
|
2. |
Casa Queretana de las Artesanías; |
|
3. |
Centro de Evaluación y Control de Confianza del Estado de Querétaro; |
|
4. |
Centro Estatal de Trasplantes de Querétaro; |
|
5. |
Colegio de Bachilleres del Estado de Querétaro; |
|
6. |
Colegio de Educación Profesional Técnica del Estado de Querétaro; |
|
7. |
Colegio de Estudios Científicos y Tecnológicos del Estado de Querétaro; |
|
8. |
Comisión Estatal de Aguas; |
|
9. |
Comisión Estatal de Infraestructura de Querétaro; |
|
10. |
Comisión Estatal del Sistema Penitenciario de Querétaro; |
|
11. |
Comisión para el Fomento Económico de las Empresas del Sector Industrial Aeroespacial, Comercial y de Servicios del Estado de Querétaro; |
|
12. |
Consejo de Ciencia y Tecnología del Estado de Querétaro; |
|
13. |
Instituto de Artes y Oficios de Querétaro; |
|
14. |
Instituto de Capacitación para el Trabajo del Estado de Querétaro; |
|
15. |
Instituto de Formación Policial del Estado de Querétaro; |
|
16. |
Instituto de Infraestructura Física Educativa del Estado de Querétaro; |
|
17. |
Instituto de la Vivienda del Estado de Querétaro; |
|
18. |
Instituto del Deporte y la Recreación del Estado de Querétaro; |
|
19. |
Instituto Queretano de las Mujeres; |
|
20. |
Instituto Queretano del Transporte; |
|
21. |
Patronato de las Fiestas de Querétaro; |
|
22. |
Procuraduría Estatal de Protección al Medio Ambiente y Desarrollo Urbano; |
|
23. |
Régimen Estatal de Protección Social en Salud en el Estado de Querétaro; |
|
24. |
Secretaría Ejecutiva del Sistema Estatal Anticorrupción; |
|
25. |
Servicios de Salud del Estado de Querétaro; |
|
26. |
Sistema Estatal de Comunicación Cultural y Educativa; |
|
27. |
Sistema para el Desarrollo Integral de la Familia del Estado de Querétaro; |
|
28. |
Unidad de Servicios para la Educación Básica en el Estado de Querétaro; |
|
29. |
Universidad Aeronáutica en Querétaro; |
|
30. |
Universidad Politécnica de Querétaro; |
|
31. |
Universidad Politécnica de Santa Rosa Jáuregui; |
|
32. |
Universidad Tecnológica de Corregidora; |
|
33. |
Universidad Tecnológica de Querétaro; és |
|
34. |
Universidad Tecnológica de San Juan del Río. |
XII. SAN LUIS POTOSÍ
1. aljegyzék: Kormányzati szervek
|
1. |
Contraloría General del Estado; |
|
2. |
Oficialía Mayor; |
|
3. |
Procuraduría General de Justicia; |
|
4. |
Secretaría de Comunicaciones y Transportes; |
|
5. |
Secretaría de Cultura; |
|
6. |
Secretaría de Desarrollo Agropecuario y Recursos Hidráulicos; |
|
7. |
Secretaría de Desarrollo Económico; |
|
8. |
Secretaría de Desarrollo Social y Regional; |
|
9. |
Secretaría de Desarrollo Urbano, Vivienda y Obras Públicas; |
|
10. |
Secretaría de Ecología y Gestión Ambiental; |
|
11. |
Secretaría de Educación; |
|
12. |
Secretaría de Finanzas; |
|
13. |
Secretaría de Turismo; |
|
14. |
Secretaría del Trabajo y Previsión Social; és |
|
15. |
Secretaría General de Gobierno. |
2. aljegyzék: Egyéb szervek
|
1. |
Agencia Pro San Luis; |
|
2. |
Archivo Histórico del Estado; |
|
3. |
Casa Cuna Margarita Maza de Juárez; |
|
4. |
Centro Cultural Real de Catorce; |
|
5. |
Centro de Asistencia Social Rafael Nieto; |
|
6. |
Centro de Asistencia Social Rosario Castellanos; |
|
7. |
Centro de Convenciones de San Luis Potosí; |
|
8. |
Centro de las Artes San Luis Potosí Centenario; |
|
9. |
Centro de Producción Santa Rita S.A. de C.V.; |
|
10. |
Centro Estatal de Cultura y Recreación Tangamanga „Profesor Carlos Jonguitud Barrios”; |
|
11. |
Centro Estatal de Cultura y Recreación Tangamanga Ii; |
|
12. |
Cineteca Alameda del Estado de San Luis Potosí; |
|
13. |
Colegio de Bachilleres del Estado de San Luis Potosí; |
|
14. |
Colegio de Educación Profesional Técnica del Estado de San Luis Potosí; |
|
15. |
Colegio de Estudios Científicos y Tecnológicos del Estado de San Luis Potosí; |
|
16. |
Comisión Ejecutiva Estatal de Atención a Víctimas del Estado de San Luis Potosí; |
|
17. |
Comisión Estatal del Agua del Estado de San Luis Potosí; |
|
18. |
Consejo Consultivo del Centro Histórico; |
|
19. |
Consejo Estatal de Población; |
|
20. |
Consejo Potosino de Ciencia y Tecnología; |
|
21. |
Coordinación Estatal para el Fortalecimiento Institucional de los Municipios; |
|
22. |
El Colegio de San Luis Potosí, A.C; |
|
23. |
Hospital Central Dr. Ignacio Morones Prieto; |
|
24. |
Instituto de Capacitación para el Trabajo del Estado de San Luis Potosí; |
|
25. |
Instituto de Desarrollo Humano y Social de los Pueblos y Comunidades Indígenas del Estado; |
|
26. |
Instituto de las Mujeres del Estado de San Luis Potosí; |
|
27. |
Instituto de Televisión Pública de San Luis Potosí Xhsls Canal 9; |
|
28. |
Instituto de Vivienda del Estado de San Luis Potosí; |
|
29. |
Instituto Estatal de Ciegos; |
|
30. |
Instituto Estatal de Educación para Adultos; |
|
31. |
Instituto Estatal de Infraestructura Física Educativa; |
|
32. |
Instituto Geriátrico Dr. Nicolás Aguilar; |
|
33. |
Instituto Potosino de Bellas Artes; |
|
34. |
Instituto Potosino de Cultura Física y Deporte; |
|
35. |
Instituto Potosino de Investigación Científica y Tecnológica, A.C.; |
|
36. |
Instituto Potosino de la Juventud; |
|
37. |
Instituto Registral y Catastral del Estado de San Luis Potosí; |
|
38. |
Instituto Tecnológico Superior de Ébano; |
|
39. |
Instituto Tecnológico Superior de Rio Verde San Luis Potosí; |
|
40. |
Instituto Tecnológico Superior de San Luis Potosí; |
|
41. |
Instituto Tecnológico Superior de Tamazunchale; |
|
42. |
Instituto Temazcalli Prevención y Rehabilitación; |
|
43. |
Junta Estatal de Caminos; |
|
44. |
Museo de Arte Contemporáneo de San Luis Potosí; |
|
45. |
Museo del Ferrocarril; |
|
46. |
Museo del Virreinato; |
|
47. |
Museo Federico Silva „Escultura Contemporánea”; |
|
48. |
Museo Francisco Cossío del Estado de San Luis Potosí; |
|
49. |
Museo Laberinto de las Ciencias y las Artes; |
|
50. |
Museo Nacional de la Máscara; |
|
51. |
Patronato para la Organización, Difusión y Administración de la Feria Nacional Potosina; |
|
52. |
Promotora del Estado de San Luis Potosí; |
|
53. |
Régimen Estatal de Protección Social en Salud; |
|
54. |
Servicios de Salud de San Luis Potosí; |
|
55. |
Sistema Estatal para el Desarrollo Integral de la Familia; |
|
56. |
Universidad Intercultural de San Luis Potosí; |
|
57. |
Universidad Politécnica de San Luis Potosí; |
|
58. |
Universidad Tecnológica de San Luis Potosí; és |
|
59. |
Universidad Tecnológica Metropolitana de San Luis Potosí. |
XIII. VERACRUZ
1. aljegyzék: Kormányzati szervek
|
1. |
Contraloría General; |
|
2. |
Coordinación General de Comunicación Social; |
|
3. |
Procuraduría General de Justicia; |
|
4. |
Secretaría de Desarrollo Agropecuario, Rural y Pesca; |
|
5. |
Secretaría de Desarrollo Económico y Portuario; |
|
6. |
Secretaría de Desarrollo Social; |
|
7. |
Secretaría de Educación; |
|
8. |
Secretaría de Finanzas y Planeación; |
|
9. |
Secretaría de Gobierno; |
|
10. |
Secretaría de Infraestructura y Obras Públicas; |
|
11. |
Secretaría de Medio Ambiente; |
|
12. |
Secretaría de Protección Civil; |
|
13. |
Secretaría de Salud; |
|
14. |
Secretaría de Seguridad Pública; |
|
15. |
Secretaría de Trabajo, Previsión Social y Productividad; és |
|
16. |
Secretaría de Turismo y Cultura. |
2. aljegyzék: Egyéb szervek
|
1. |
Academia Veracruzana de las Lenguas Indígenas; |
|
2. |
Colegio de Bachilleres del Estado de Veracruz; |
|
3. |
Colegio de Estudios Científicos y Tecnológicos del Estado de Veracruz; |
|
4. |
Colegio de Veracruz; |
|
5. |
Colegio Nacional de Educación Profesional Técnica del Estado de Veracruz; |
|
6. |
Comisión de Arbitraje Médico del Estado de Veracruz; |
|
7. |
Comisión del Agua del Estado de Veracruz; |
|
8. |
Comisión Ejecutiva de Atención Integral a Víctimas del Delito; |
|
9. |
Consejo Veracruzano de Investigación Científica y Desarrollo Tecnológico; |
|
10. |
Instituto de Capacitación para el Trabajo del Estado de Veracruz; |
|
11. |
Instituto de Espacios Educativos del Estado de Veracruz; |
|
12. |
Instituto de Pensiones del Estado de Veracruz; |
|
13. |
Instituto de Policía Auxiliar y Protección Patrimonial; |
|
14. |
Instituto Tecnológico de Superior Acayucan; |
|
15. |
Instituto Tecnológico Superior de Álamo Temapache; |
|
16. |
Instituto Tecnológico Superior de Alvarado; |
|
17. |
Instituto Tecnológico Superior de Chicontepec; |
|
18. |
Instituto Tecnológico Superior de Coatzacoalcos; |
|
19. |
Instituto Tecnológico Superior de Cosamaloapan; |
|
20. |
Instituto Tecnológico Superior de Huatusco; |
|
21. |
Instituto Tecnológico Superior de Jesús Carranza; |
|
22. |
Instituto Tecnológico Superior de Juan Rodríguez Clara; |
|
23. |
Instituto Tecnológico Superior de las Choapas; |
|
24. |
Instituto Tecnológico Superior de Martínez de la Torre; |
|
25. |
Instituto Tecnológico Superior de Misantla; |
|
26. |
Instituto Tecnológico Superior de Naranjos; |
|
27. |
Instituto Tecnológico Superior de Pánuco; |
|
28. |
Instituto Tecnológico Superior de Perote; |
|
29. |
Instituto Tecnológico Superior de Poza Rica; |
|
30. |
Instituto Tecnológico Superior de San Andrés Tuxtla; |
|
31. |
Instituto Tecnológico Superior de Tantoyuca; |
|
32. |
Instituto Tecnológico Superior de Tierra Blanca; |
|
33. |
Instituto Tecnológico Superior de Xalapa; |
|
34. |
Instituto Tecnológico Superior de Zongolica; |
|
35. |
Instituto Veracruzano de Desarrollo Municipal; |
|
36. |
Instituto Veracruzano de Educación para los Adultos; |
|
37. |
Instituto Veracruzano de la Cultura |
|
38. |
Instituto Veracruzano de la Vivienda; |
|
39. |
Instituto Veracruzano de las Mujeres; |
|
40. |
Instituto Veracruzano del Deporte; |
|
41. |
Procuraduría Estatal de Protección al Medio Ambiente; |
|
42. |
Radiotelevisión de Veracruz; |
|
43. |
Régimen Veracruzano de Protección Social en Salud; |
|
44. |
Servicios de Salud de Veracruz; |
|
45. |
Sistema para el Desarrollo Integral de la Familia del Estado de Veracruz; |
|
46. |
Universidad Politécnica de Huatusco; |
|
47. |
Universidad Tecnológica de Gutiérrez Zamora; |
|
48. |
Universidad Tecnológica del Centro de Veracruz; és |
|
49. |
Universidad Tecnológica del Sureste de Veracruz. |
XIV. ZACATECAS
1. aljegyzék: Kormányzati szervek
|
1. |
Coordinación Estatal de Planeación; |
|
2. |
Coordinación General Jurídica; |
|
3. |
Secretaría de Administración; |
|
4. |
Secretaría de Desarrollo Social; |
|
5. |
Secretaría de Desarrollo Urbano, Vivienda y Ordenamiento Territorial; |
|
6. |
Secretaría de Economía; |
|
7. |
Secretaría de Educación; |
|
8. |
Secretaría de Finanzas; |
|
9. |
Secretaría de la Función Pública; |
|
10. |
Secretaría de las Mujeres; |
|
11. |
Secretaría de Obras Públicas; |
|
12. |
Secretaría de Salud; |
|
13. |
Secretaría de Seguridad Pública; |
|
14. |
Secretaría de Turismo; |
|
15. |
Secretaría del Agua y Medio Ambiente; |
|
16. |
Secretaría del Campo; |
|
17. |
Secretaría del Zacatecano Migrante; és |
|
18. |
Secretaría General de Gobierno. |
2. aljegyzék: Egyéb szervek
|
1. |
Centro Estatal de Trasplantes de Órganos y Tejidos; |
|
2. |
Colegio de Bachilleres del Estado de Zacatecas; |
|
3. |
Colegio de Educación Profesional y Técnica de Zacatecas; |
|
4. |
Colegio de Estudios Científicos y Tecnológicos del Estado de Zacatecas; |
|
5. |
Consejo Estatal de Desarrollo Económico; |
|
6. |
Consejo Zacatecano de Ciencia, Tecnología e Innovación; |
|
7. |
Escuela de Conservación y Restauración de Zacatecas „Refugio Reyes”; |
|
8. |
Instituto de Capacitación para el Trabajo; |
|
9. |
Instituto de Cultura Física y el Deporte del Estado de Zacatecas; |
|
10. |
Instituto de la Juventud del Estado de Zacatecas; |
|
11. |
Instituto de Seguridad y Servicios Sociales para el Estado de Zacatecas; |
|
12. |
Instituto de Selección y Capacitación del Estado; |
|
13. |
Instituto para la Atención e Inclusión de las Personas con Discapacidad en el Estado de Zacatecas; |
|
14. |
Instituto Tecnológico Superior de Fresnillo; |
|
15. |
Instituto Tecnológico Superior de Jerez; |
|
16. |
Instituto Tecnológico Superior de Loreto; |
|
17. |
Instituto Tecnológico Superior de Nochistlán; |
|
18. |
Instituto Tecnológico Superior de Río Grande; |
|
19. |
Instituto Tecnológico Superior de Sombrerete; |
|
20. |
Instituto Tecnológico Superior de Tlaltenango; |
|
21. |
Instituto Zacatecano de Construcción de Escuelas; |
|
22. |
Instituto Zacatecano de Cultura „Ramón López Velarde”; |
|
23. |
Instituto Zacatecano de Educación para Adultos; |
|
24. |
Junta de Protección y Conservación de Monumentos y Zonas Típicas del Estado de Zacatecas; |
|
25. |
Patronato Estatal de Promotores Voluntarios; |
|
26. |
Régimen Estatal de Protección Social en Salud; |
|
27. |
Servicios de Salud de Zacatecas; |
|
28. |
Sistema Estatal para el Desarrollo Integral de la Familia; |
|
29. |
Sistema Zacatecano de Radio y Televisión; |
|
30. |
Universidad Politécnica de Zacatecas; |
|
31. |
Universidad Politécnica del Sur de Zacatecas; és |
|
32. |
Universidad Tecnológica de Zacatecas. |
MEGJEGYZÉSEK A B. SZAKASZHOZ
Általános szabályok
|
1. |
E megállapodás az egyes államok 1. aljegyzékében (Kormányzati szervek) felsorolt központi szint alatti kormányzati szerveknek alárendelt valamennyi szervre kiterjed, feltéve, hogy a szerv nem rendelkezik külön jogi személyiséggel. |
|
2. |
Az e szakaszban felsorolt szervezetek nevének fordítása csak referenciaként szolgál, és nem minősül hivatalos fordításnak. |
Kizárás a megállapodás hatálya alól
|
3. |
A G. szakasz (Köz-magán partnerségi (PPP) projektek) nem alkalmazandó e szakaszra. |
|
4. |
A 21. fejezet (Közbeszerzés) nem alkalmazandó az e szakasz szerinti büntetés-végrehajtási rendszerekkel kapcsolatos áruk, szolgáltatások és építési szolgáltatások közbeszerzésére. |
|
5. |
A 21. fejezet (Közbeszerzés) alkalmazandó az áruk, szolgáltatások és építési szolgáltatások beszerzésére, függetlenül a közfinanszírozás eredetétől, a következő kivételekkel:
|
|
6. |
Durango szövetségi állam esetében a 21. fejezet (Közbeszerzés) nem alkalmazandó a következő beszerzésekre:
|
|
7. |
Az Estado de México 1. aljegyzékében (Kormányzati szervek) felsorolt szervek esetében az F. szakasz szerinti építési szolgáltatások közbeszerzésére alkalmazandó küszöbérték 12 721 740 USD. |
|
8. |
A 21. fejezet (Közbeszerzés) Jalisco állam közbeszerzéseire e megállapodás aláírásának időpontjától számított három évig nem alkalmazandó. |
|
9. |
A 21. fejezet (Közbeszerzés) elektronikus eszközök használatával kapcsolatos rendelkezései Veracruz szövetségi állam közbeszerzéseire e megállapodás aláírásának időpontjától számított négy évig nem alkalmazandók. |
|
10. |
Zacatecas szövetségi állam esetében:
|
A piacokhoz való kölcsönös hozzáférés javítása
|
11. |
Legkésőbb e megállapodás aláírásának időpontjától számított két éven belül Mexikó ajánlatot nyújt be az Európai Uniónak e szakasz hatályának az Aguascalientes és Coahuila szövetségi államok beszerzést végző szerveire történő kiterjesztésére. |
|
12. |
Legkésőbb e megállapodás aláírásának időpontjától számított öt éven belül Mexikó ajánlatot nyújt be az Európai Uniónak e szakasz hatályának kiterjesztésére.
Az e bekezdésben és a 21-A. melléklet (Európai Unió érintett közbeszerzése) B. szakaszához (A központi szint alatti kormányzati szervek) fűzött megjegyzések 1. pontjában említett, a piacokhoz való kölcsönös hozzáférés javítását célzó ajánlatok Felek közötti cseréjét követően az 1.10. cikk (E megállapodás III. részével foglalkozó albizottságok és egyéb testületek) (1) bekezdésének j) pontjával létrehozott közbeszerzési albizottság – ha az említett albizottságban részt vevő felek képviselői egyenértékűnek tekintik a felajánlott piacra jutást – a 21.19. cikk (Közbeszerzéssel foglalkozó albizottság) b) pontjával összhangban előkészíti a vegyes tanács számára az e szakasz módosítására vonatkozó határozatot. |
|
13. |
A vegyes tanács az érintett ajánlattól számított hat hónapon belül elfogadja az e szakasz módosításáról szóló határozatot a (11) és (12) bekezdésben említett ajánlatokkal összhangban, az egyes Felek belső eljárásainak befejezésére is figyelemmel. |
|
14. |
Az e szakasz USD-ben kifejezett küszöbértékeinek összegeit évente ki kell igazítani az Amerikai Egyesült Államok inflációs rátájának figyelembevétele érdekében, az USMCA tekintetében tett kiigazításokkal párhuzamosan, a következő képlet alkalmazásával:
A küszöbértékek kiigazítását a következőknek megfelelően kell kiszámítani:
Mexikó legkésőbb a kiigazítás hatálybalépését megelőző év november 16-ig értesíti az Európai Uniót a kiigazított küszöbértékekről. |
|
15. |
Mexikó a küszöbértékeket a Banco de México (Mexikói Nemzeti Bank) átváltási árfolyamának alkalmazásával számítja ki és váltja át mexikói pesóra. Az említett átváltási árfolyam a mexikói peso USA-dollárban kifejezett értéke minden év december 1-jén és június 1-jén, vagy az azt követő első munkanapon. A december 1-jei átváltási árfolyam a következő év január 1-jétől június 30-ig, és a június 1-jei átváltási árfolyam az adott év július 1-jétől december 31-ig alkalmazandó.
Mexikó – az alkalmazásukat megelőzően – értesíti az Európai Uniót a mexikói pesóra vonatkozó átváltási árfolyamról és a meghatározott küszöbértékekről. |
|
16. |
A küszöbértékekre vonatkozó információkat a következő weboldalon kell közzé tenni: www.compranet.gob.mx. |
C. SZAKASZ
EGYÉB SZERVEK
|
1. |
Amennyiben e melléklet másként nem rendelkezik, valamint a H. szakaszban foglalt általános megjegyzésekre is figyelemmel, a 21. fejezet (Közbeszerzés) alkalmazandó Mexikó e szakaszban felsorolt beszerzést végző szerveire, ha a beszerzés értéke eléri vagy meghaladja a következő küszöbértékeket:
|
|
2. |
Az (1) bekezdésben meghatározott küszöbértékek 2018-ra vonatkoznak, és azokat az inflációnak megfelelően kiigazítják a H. szakasz (Általános megjegyzések) 16. pontjával összhangban. |
AZ EGYÉB SZERVEK JEGYZÉKE
|
1. |
Aeropuerto Internacional de la Ciudad de México, S.A. de C.V. (Mexikóváros nemzetközi repülőtere) |
|
2. |
Aeropuertos y Servicios Auxiliares (ASA) (Repülőterek és kiegészítő szolgáltatások). |
|
3. |
Caminos y Puentes Federales de Ingresos y Servicios Conexos (CAPUFE) (Szövetségi útdíjak, hidak és kapcsolódó szolgáltatások). |
|
4. |
Centro de Integración Juvenil, A.C. (Ifjúsági Integrációs Központok). |
|
5. |
Comisión Federal de Electricidad (CFE) (Szövetségi Villamosenergia-bizottság), beleértve a következőket:
|
|
6. |
Comisión Nacional del Agua (Nemzeti Vízügyi Bizottság). |
|
7. |
Comisión Nacional Forestal (Nemzeti Erdészeti Bizottság). |
|
8. |
Comisión Nacional para el Desarrollo de los Pueblos Indigenas (Az Őslakos Népek Fejlődésével Foglalkozó Nemzeti Bizottság). |
|
9. |
Comisión para la Regularización de la Tenencia de la Tierra (A Földtulajdon Szabályozásával Foglalkozó Bizottság). |
|
10. |
Consejo Nacional de Ciencia y Tecnología (CONACYT) (Nemzeti Tudományos és Technológiai Tanács). |
|
11. |
Consejo de Promoción Turística de México, S.A. de C.V. (Mexikói Turisztikai Tanács). |
|
12. |
Distribuidora Impulsora Comercial de Conasupo S.A. de C.V. (Diconsa) (Kereskedelmi Forgalmazás és Kereskedelemösztönzés). |
|
13. |
Ferrocarril del Istmo de Tehuantepec, S.A. de C.V. (Itsmo de Tehuantepec régió vasútja). |
|
14. |
Grupo Aeroportuario de la Ciudad de México S.A. de C.V. (Mexikóváros repülőtér-csoportja). |
|
15. |
Instituto Mexicano de Cinematografía (Mexikói Filmművészeti Intézet). |
|
16. |
Instituto Mexicano de la Juventud (Mexikói Ifjúsági Intézet). |
|
17. |
Instituto Mexicano del Seguro Social (IMSS) (Mexikói Társadalombiztosítási Intézet). |
|
18. |
Instituto Nacional de la Infraestructura Física Educativa (Országos Testnevelési Infrastruktúra Intézet). |
|
19. |
Instituto Nacional de las Mujeres (Nemzeti Nőügyi Intézet). |
|
20. |
Instituto Mexicano de la Propiedad Industrial (Mexikói Iparjogvédelmi Intézet). |
|
21. |
Instituto Nacional de las Personas Adultas Mayores (Nemzeti Idősügyi Intézet). |
|
22. |
Instituto de Seguridad y Servicios Sociales de los Trabajadores del Estado (ISSSTE) (A Közalkalmazottak Szociális Biztonsági és Szolgáltatási Intézete). |
|
23. |
Instituto de Seguridad Social para las Fuerzas Armadas Mexicanas (A Mexikói Fegyveres Erők Szociális Biztonsági Intézete). |
|
24. |
Instituto Nacional para la Educación de los Adultos (Nemzeti Felnőttoktatási Intézet). |
|
25. |
Leche Industrializada Conasupo S.A. de C.V. (Liconsa) – no incluye la compra de bienes agrícolas adquiridos para programas de apoyo a la agricultura o bienes para la alimentación humana (Conasupo ipari tej – nem foglalja magában a mezőgazdasági támogatási programok vagy a humán élelmezési programok vagy termékek támogatására szolgáló mezőgazdasági termékek beszerzését) |
|
26. |
Lotería Nacional para la Asistencia Pública (Nemzeti Közszolgálati Lottójáték). |
|
27. |
Notimex S.A. de C.V. |
|
28. |
Petróleos Mexicanos (PEMEX) – no incluye las compras de combustibles y gas (Mexikói Kőolajipari Vállalat (PEMEX) – kivéve a tüzelőanyagok és gáz beszerzését): |
|
(a) |
PEMEX Corporativo (PEMEX – közjogi szervezet); |
|
(b) |
PEMEX Exploración y Producción (PEMEX – feltárás és termelés); |
|
(c) |
PEMEX Perforación y Servicios (PEMEX – fúrás és szolgáltatások); |
|
(d) |
PEMEX Transformación Industrial (PEMEX – ipari átalakítás); |
|
(e) |
PEMEX Logística (PEMEX – logisztika); |
|
(f) |
PEMEX Cogeneración y Servicios (PEMEX – kapcsolt energiatermelés és szolgáltatások); |
|
(g) |
Pemex Etileno (PEMEX – etilén); és |
|
(h) |
PEMEX Fertilizantes (PEMEX – műtrágya). |
|
29. |
Instituto Mexicano del Petróleo (Mexikói Kőolajipari Intézet). |
|
30. |
Procuraduría Federal del Consumidor (Szövetségi Fogyasztóvédelmi Hivatal). |
|
31. |
Pronósticos para la Asistencia Pública (Közszolgálati Előrejelzések). |
|
32. |
Servicio Aeroportuario de la Ciudad de México, S.A. de C.V. (Mexikóváros repülőtéri szolgáltatásai). |
|
33. |
Servicio Geológico Mexicano (Mexikói Geológiai Szolgálat). |
|
34. |
Servicio Postal Mexicano (Mexikói Postaszolgálat). |
|
35. |
Sistema Nacional para el Desarrollo Integral de la Familia (DIF) – no incluye las compras de bienes agrícolas adquiridos para programas de apoyo a la agricultura o bienes para la alimentación humana (Integrált Családfejlesztési Nemzeti Rendszer – nem foglalja magában a mezőgazdasági támogatási programok vagy a humán élelmezési programok támogatására szolgáló mezőgazdasági termékek beszerzését). |
|
36. |
Talleres Gráficos de México (Mexikói Nemzeti Nyomdák). |
|
37. |
Financiera para el Bienestar (Pénzügyi Intézmény a Jóllétért). |
|
38. |
Consejo Nacional para Prevenir la Discriminación (A Hátrányos Megkülönböztetés Megelőzésével Foglalkozó Nemzeti Tanács). |
|
39. |
Autoridad Federal para el Desarrollo de las Zonas Económicas Especiales (A Különleges Gazdasági Övezetek Fejlesztésével Foglalkozó Szövetségi Hatóság). |
|
40. |
Comisión Nacional para la Protección y Defensa de los Usuarios de Servicios Financieros (A Pénzügyi Szolgáltatások Felhasználóinak Védelmével Foglalkozó Nemzeti Bizottság). |
|
41. |
Instituto para el Desarrollo Técnico de las Haciendas Públicas (Az Államkincstárak Technikai Fejlesztésével Foglalkozó Intézet). |
|
42. |
Centro Nacional para el Desarrollo y la Inclusión de las Personas con Discapacidad (A Fogyatékossággal Élő Személyek Fejlődéséért és Befogadásáért Felelős Nemzeti Központ). |
|
43. |
Centro Nacional de Metrología (Nemzeti Metrológiai Központ). |
|
44. |
Hospital Juárez de México (Mexikói Juárez Kórház). |
|
45. |
Hospital General Dr. Manuel Gea González (Dr. Manuel Gea González Közkórház). |
|
46. |
Hospital General de México Dr. Eduardo Liceaga (Dr. Eduardo Liceaga Mexikói Közkórház). |
|
47. |
Hospital Infantil de México Federico Gómez (Federico Gómez Mexikói Gyermekkórház). |
|
48. |
Comité Nacional para el Desarrollo Sustentable de la Caña de Azúcar (A Cukornád Fenntartható Fejlődésével Foglalkozó Nemzeti Bizottság). |
|
49. |
Productora Nacional de Biológicos Veterinarios (Az Állati Biológiai Termékek Nemzeti Gyártója). |
|
50. |
Organismo Promotor de Inversiones en Telecomunicaciones (Távközlési Beruházásösztönző Szervezet). |
|
51. |
Comisión Nacional de los Salarios Mínimos (A Minimálbérekkel Foglalkozó Nemzeti Bizottság). |
|
52. |
Comisión Nacional del Vivienda (Nemzeti Lakásügyi Bizottság). |
|
53. |
Centro Nacional del Control del Gas Natural (Nemzeti Földgáz-felügyeleti Központ). |
|
54. |
Centro Nacional de Control de Energía (Nemzeti Energia-felügyeleti Központ). |
|
55. |
Administración Portuaria Integral de Altamira, S.A de C.V. (Altamirai Integrált Kikötőigazgatás). |
|
56. |
Administración Portuaria Integral de Lázaro Cárdenas, S.A de C.V. (Lázaro Cárdenas-i Integrált Kikötőigazgatás). |
|
57. |
Administración Portuaria Integral de Manzanillo, S.A de C.V. (Manzanillói Integrált Kikötőigazgatás). |
|
58. |
Administración Portuaria Integral de Veracruz, S.A de C.V. (Veracruzi Integrált Kikötőigazgatás). |
|
59. |
Instituto Nacional de Lenguas Indígenas (Az Őslakos Nyelvek Nemzeti Intézete). |
|
60. |
Instituto Nacional de Ciencias Penales (Nemzeti Büntetőtudományi Intézet). |
|
61. |
Comisión Nacional de los Derechos Humanos (Nemzeti Emberi Jogi Bizottság). |
|
62. |
Instituto Nacional de Estadística y Geografía (Nemzeti Statisztikai és Földrajzi Intézet). |
|
63. |
Comisión Nacional Antimonopolio (National Antitrust Commission) (A Gazdasági Versennyel Foglalkozó Szövetségi Bizottság). |
|
64. |
Comisión Reguladora de Telecomunicaciones (CRT) (Telecommunication Regulatory Commission) (Szövetségi Távközlési Intézet). |
MEGJEGYZÉSEK A C. SZAKASZHOZ
Az e szakaszban felsorolt szervezetek fordítása csak referenciaként szolgál, és nem minősül hivatalos fordításnak.
D. SZAKASZ
ÁRUK
|
1. |
Amennyiben e melléklet másként nem rendelkezik és a H. szakasz általános megjegyzéseire is figyelemmel, a 21. fejezet (Közbeszerzés) az A–C. szakaszban meghatározott szervek által beszerzett valamennyi áru beszerzésére vonatkozik. |
|
2. |
Az (1) bekezdéstől eltérően a Secretaría de la Defensa Nacional (Nemzetvédelmi Minisztérium) és a Secretaría de Marina (Haditengerészeti Minisztérium) esetében a 21. fejezet (Közbeszerzés) csak a Szövetségi Beszerzések Osztályozásának (FSC) alább meghatározott kódjaival jelzett árukra vonatkozik:
|
E. SZAKASZ
SZOLGÁLTATÁSOK
A 21. fejezet (Közbeszerzés) az építési szolgáltatásoktól eltérő, valamennyi olyan szolgáltatás beszerzésére vonatkozik, amelyet az A–C. szakaszban felsorolt szervek szereztek be, kivéve a következő, az USMCA 13-D-1. függelékében (A Közös Osztályozási Rendszerbe tartozó szolgáltatások) foglalt Közös Osztályozási Rendszerrel összhangban azonosított szolgáltatásokat:
|
A |
|
Kutatás-fejlesztés |
|
|
|
Valamennyi osztály |
|
C |
|
Építészeti és mérnöki szolgáltatások |
|
|
C130 |
Helyreállítás (csak történelmi helyszínek és épületek megőrzése céljából) |
|
D |
|
Információfeldolgozás és kapcsolódó távközlési szolgáltatások |
|
|
D304 |
ADP távközlési és átviteli szolgáltatások, kivéve a bővítettnek vagy hozzáadott értéknek minősített szolgáltatásokat, amelyek a fogalommeghatározás szerint olyan, számítógépes adatfeldolgozó rendszereket használó távközlési szolgáltatások, amelyek: a) a felhasználó által továbbított információ formátumát, tartalmát, kódját, protokollját vagy hasonló vonatkozásait érintik, b) további, eltérő vagy átalakított információt nyújtanak az ügyfél számára, vagy c) a tárolt információkkal való felhasználói interakciót foglalnak megukban. E fogalommeghatározás alkalmazásában az ADP távközlési és átviteli szolgáltatások beszerzése nem foglalja magában a hang- vagy adatátviteli szolgáltatásokhoz szükséges berendezések tulajdonjogát vagy az ilyenekkel való felszerelést. |
|
|
D305 |
ADP távolról végzett számítógépes műveletekkel és időben megosztott használati joggal kapcsolatos szolgáltatások. |
|
|
D309 |
Információs és adatprogram-sugárzási szolgáltatások vagy adatterjesztési szolgáltatások |
|
|
D316 |
Távközlési hálózatok kezelésével kapcsolatos szolgáltatások |
|
|
D317 |
Automatizált hírszolgáltatások, adatszolgáltatások és egyéb információs szolgáltatások |
|
|
|
Adatvásárlás (könyvek, folyóiratok, újságok stb. elektronikus megfelelője) |
|
|
D399 |
Egyéb ADP távközlési szolgáltatások (beleértve a szalagon, CD-n stb. történő adattárolást) |
|
F |
|
Természeti erőforrásokkal kapcsolatos szolgáltatások. |
|
|
F011 |
Növényvédő szereket/rovarölő szereket támogató szolgáltatások |
|
G |
|
Egészségügyi és szociális szolgáltatások. |
|
|
|
Valamennyi osztály |
|
J |
|
Áruk karbantartása, javítása, módosítása, felújítása és telepítése |
|
|
|
Berendezések |
|
|
J010 |
Fegyverzet |
|
|
J011 |
Hadászati nukleáris anyagok |
|
|
J012 |
Tűzoltó berendezések és tűzvezető eszközök |
|
|
J013 |
Lőszerek és robbanóanyagok |
|
|
J014 |
Irányított rakéták |
|
|
J015 |
Légi járművek és légijármű-szerkezetek alkatrészei |
|
|
J016 |
Légi járművek alkatrészei és tartozékai |
|
|
J017 |
A légi járművek fel- és leszállását és földi kiszolgálását segítő felszerelések |
|
|
J018 |
Űrjárművek |
|
J019 |
Szállítmányok, kis struktúrák, bárkák és úszódokkok |
|
|
J020 |
Csónakok és tengerészeti felszerelések |
|
|
J022 |
Vasúti berendezések |
|
|
J023 |
Szárazföldi járművek, motoros járművek, vontatók és motorkerékpárok |
|
|
J024 |
Traktorok |
|
|
J025 |
Gépjármű-alkatrészek |
|
|
J998 |
Nem nukleáris hajók javítása |
|
|
K |
|
Őrzési műveletek és kapcsolódó szolgáltatások (kizárólag védelmi jellegű szakmai szolgáltatások, fegyveres őrök által végzett személyi biztonsági berendezések) |
|
|
K103 |
Üzemanyag-töltési és a kőolajjal kapcsolatos egyéb szolgáltatások – a tárolás kivételével |
|
|
K105 |
Őrzési műveletek (kizárólag védelmi jellegű szakmai szolgáltatások, fegyveres őrök által végzett személyi biztonsági és felügyeleti berendezések) |
|
|
K109 |
Felügyeleti szolgáltatások (kizárólag védelmi jellegű szakmai szolgáltatások, fegyveres őrök által végzett személyi biztonsági és felügyeleti berendezések) |
|
|
K110 |
Szilárd tüzelőanyagok kezelésével kapcsolatos szolgáltatások |
|
L |
|
Pénzügyi és kapcsolódó szolgáltatások |
|
|
|
Valamennyi osztály |
|
R |
|
Szakmai, adminisztratív és irányítási támogató szolgáltatások |
|
|
R003 |
Jogi szolgáltatások |
|
|
R004 |
Termékekre és az oktatási intézményektől eltérő intézményekre vonatkozó tanúsítványok és akkreditációk |
|
|
R012 |
Szabadalmi és védjegyszolgáltatások |
|
|
R016 |
Személyi szolgáltatásokra vonatkozó szerződések |
|
|
R101 |
Szakértő tanú (csak jogi szolgáltatások esetében) |
|
|
R103 |
Futár- és üzenetküldő szolgáltatások |
|
|
R105 |
Levelezési és terjesztési szolgáltatások (a postai szolgáltatások kivételével) |
|
|
R106 |
Postahivatali szolgáltatások |
|
|
R116 |
Bírósági jelentésekkel kapcsolatos szolgáltatások |
|
|
R200 |
Katonai toborzás |
|
S |
|
Közművek |
|
|
|
Valamennyi osztály |
|
T |
|
Kommunikációs, fényképészeti, térképezési, nyomtatási és közzétételi szolgáltatások |
|
|
T000 |
Kommunikációs tanulmányok |
|
|
T001 |
Piackutatási és közvélemény-kutatási szolgáltatások (korábban telefonos és személyes lekérdezéses szolgáltatások, beleértve a fókuszcsoportos interjút, a csoportos felmérést és az attitűdkutatást), kivéve a 86503 CPC-hivatkozási szám alá tartozó Igazgatási, tanácsadói és marketingszolgáltatásokat. |
|
|
T002 |
Kommunikációs szolgáltatások (beleértve a kiállítási szolgáltatásokat is) |
|
|
T004 |
PR-szolgáltatások (ideértve az írási szolgáltatásokat, a rendezvénytervezést és -szervezést, a médiakapcsolatokat, a rádió- és televízióelemzést, a sajtószolgáltatásokat) |
|
|
T005 |
Művészeti/grafikai szolgáltatások |
|
|
T008 |
Filmfeldolgozási szolgáltatások |
|
|
T009 |
Film-/videogyártási szolgáltatások |
|
|
T010 |
Mikrofiche-szolgáltatások |
|
|
T013 |
Általános fényképészeti szolgáltatások – állókép |
|
|
T014 |
Nyomtatási/könyvkötési szolgáltatások |
|
T015 |
Sokszorosítási szolgáltatások |
|
|
T017 |
Általános fényképészeti szolgáltatások – mozgókép |
|
|
T018 |
Audiovizuális szolgáltatások |
|
|
T099 |
Egyéb kommunikációs, fényképészeti, térképezési, nyomtatási és közzétételi szolgáltatások szolgáltatások |
|
|
U |
|
Oktatási és képzési szolgáltatások |
|
|
U003 |
Tartalékosok kiképzése (katonai) |
|
|
U010 |
Minősítések és akkreditációk oktatási intézmények számára |
|
V |
|
Közlekedési, utazási és áthelyezési szolgáltatások |
|
|
|
Minden osztály (kivéve V503 Utazásközvetítői szolgáltatások) |
|
W |
|
Szabadalmi oltalom, szerzői jog vagy más tulajdonjog hatálya alá tartozó berendezések lízingje és bérlete. |
|
|
W058 |
Kommunikációs, felderítési és koherens sugárzást biztosító eszközök |
MEGJEGYZÉSEK AZ E. SZAKASZHOZ
|
1. |
Mexikó javaslatot tesz a vegyes tanácsnak az e szakasz ahhoz szükséges módosításaira, hogy az e megállapodás hatálybalépésétől számított legfeljebb 5 éven belül harmonizálja a NAFTA közös osztályozási rendszerén alapuló osztályozását az Egyesült Nemzetek ideiglenes központi termékosztályozásán alapuló CPC-kódexszel. A vegyes tanács a javasolt módosításokat határozat útján fogadja el. |
|
2. |
A 21. fejezet (Közbeszerzés) nem alkalmazandó a kormányzati létesítmények koncesszió keretében történő üzemeltetésére. |
|
3. |
A 21. fejezet (Közbeszerzés) nem alkalmazandó a Secretaría de la Defensa Nacional (Nemzetvédelmi Minisztérium) és a Secretaría de Marina (Haditengerészeti Minisztérium) által beszerzett olyan árukkal kapcsolatos szolgáltatásokra, amelyek nem tartoznak a 21. fejezet (Közbeszerzés) hatálya alá. |
|
4. |
Az egyértelműség érdekében: a 21. fejezetben szereplő szolgáltatásnyújtás a határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás tekintetében a 11. fejezet (Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem), a 12. fejezet (Természetes személyek üzleti célú ideiglenes tartózkodása) és a 18. fejezet (Pénzügyi szolgáltatások) hatálya alá tartozik. |
F. SZAKASZ
ÉPÍTÉSI SZOLGÁLTATÁSOK
Amennyiben e melléklet másként nem rendelkezik, és a H. szakasz általános megjegyzéseire is figyelemmel, a 21. fejezet (Közbeszerzés) alkalmazandó az A–C. szakaszban meghatározott szervek által beszerzett, a CPC 51. főcsoportjában felsorolt valamennyi építési szolgáltatásra.
G. SZAKASZ
KÖZ-MAGÁN PARTNERSÉGI (PPP) PROJEKTEK
|
1. |
E melléklet alkalmazásában:
„Köz-magán partnerségi (PPP) projektek” (a továbbiakban: PPP-projektek): az állami szektor, a nagykereskedők, a közvetítők vagy a végső felhasználók számára történő szolgáltatásnyújtás céljából kidolgozott olyan projektek, amelyeket egy hatóság és egy magán gazdasági szereplő közötti hosszú távú szerződéses kapcsolat keretében hajtanak végre (1), és amelyekben az infrastruktúrát részben vagy egészben a magán gazdasági szereplő biztosítja. |
|
2. |
Az A. és C. szakaszban felsorolt beszerzést végző szervek által odaítélt PPP-projektek a 21. fejezet (Közbeszerzés) hatálya alá tartoznak. |
|
3. |
A 21.6. cikk (Hirdetmények) (4) bekezdése és a 21.17. cikk (Felülvizsgálati eljárások) nem alkalmazandó a (2) bekezdésnek megfelelően e megállapodás hatálya alá tartozó PPP-projektekre. |
|
4. |
A PPP-projektekre vonatkozó kéretlen javaslatok értékelése céljából Mexikó saját jogszabályait alkalmazza, és az Európai Unió vállalkozásait ugyanúgy kezeli, mint a mexikói vállalkozásokat. |
MEGJEGYZÉSEK A G. SZAKASZHOZ
|
1. |
A PPP-projektek felhasználhatók olyan tevékenységekre, amelyek esetében a mexikói jog lehetővé teszi a magánszektor részvételét, és amelyek esetében a kapcsolódó szolgáltatások nyújtásához szükséges engedélyeket vagy koncessziókat megadják. |
|
2. |
A 21. fejezet (Közbeszerzés) rendelkezéseitől eltérően az A. szakaszban felsorolt szervek – a mexikói joggal összhangban – előírhatják a nyertes ajánlattevő helyi letelepedését a PPP-projektek kidolgozása és irányítása céljából. |
|
3. |
A PPP-projektekkel összefüggésben a beszerzést végző szervek az e megállapodás 21.12. cikkében (Korlátozott körű tendereljárás) és a 2016. április 21-én a Decreto por el que se reforman y derogan diversan diversas disposiciones de la Ley de Asociaciones Público Privadas (a köz-magán társulásokról szóló törvény különböző rendelkezéseinek reformjáról és hatályon kívül helyezéséről szóló rendelet) által módosított Ley de Asociaciones Público Privadas (a köz-magán társulásokról szóló törvény) 64. cikkében meghatározott feltételekkel összhangban korlátozott pályázati eljárást alkalmazhatnak. |
|
4. |
Az Európai Unió vállalkozásai számára ugyanolyan hozzáférést kell biztosítani a felülvizsgálati eljárásokhoz Mexikóban, mint a mexikói vállalkozások számára. |
H. SZAKASZ
ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK
Általános kivételek
|
1. |
A 21. fejezet (Közbeszerzés) nem alkalmazandó a következő beszerzésekre:
|
|
2. |
A 21. fejezet (Közbeszerzés) nem alkalmazandó a közüzemi szolgáltatásokra, beleértve a távközlési, átviteli, vízügyi és energetikai szolgáltatásokat. |
|
3. |
A 21. fejezet (Közbeszerzés) nem alkalmazandó a közlekedési szolgáltatásokra, ideértve a szárazföldi közlekedést (CPC 71); a vízi közlekedést (CPC 72); a légi közlekedést (CPC 73); a támogató és kiegészítő fuvarozási tevékenységeket (CPC 74); a postai és távközlési szolgáltatásokat (CPC 75); és az egyéb közlekedési berendezések javítási szolgáltatásait, díjazásos vagy szerződéses alapon (CPC 8868). |
|
4. |
A 21. fejezet (Közbeszerzés) csak annyiban alkalmazandó az építési-üzemeltetési-átadási szerződésekre és az építési beruházásra irányuló koncessziós szerződésekre, amennyiben az említett szerződések a G. szakasz (Köz-magán partnerségi (PPP) projektek) hatálya alá tartoznak. |
A közbeszerzési szerződések kivonása a megállapodás hatálya alól
|
5. |
A 21. fejezettől (Közbeszerzések) eltérően Mexikó kivonhatja a közbeszerzési szerződéseket az említett fejezetben foglalt kötelezettségek alól a következő feltételek mellett:
|
|
6. |
Az e megállapodás hatálybalépésének évét követő naptári év januárjától kezdődően az (5) bekezdésben említett USA-dollárértékeket évente ki kell igazítani a kumulatív inflációs rátának megfelelően, az Egyesült Államok bruttó hazai termékére (USGDP) vonatkozó implicit árdeflátor vagy a gazdasági mutatókkal foglalkozó gazdasági elemzők tanácsa által ezt követően közzétett bármely index alapján.
A kumulált inflációval a 2018-at követő minden naptári év januárjáig kiigazított USA-dollárértékek egyenlők az eredeti USA-dollárértékek és a következők arányának szorzatával: az implicit USGDP-árdeflátor vagy a gazdasági mutatókkal foglalkozó gazdasági elemzők tanácsa által közzétett bármely utódindex az adott év januárjában, és az implicit USGDP-árdeflátor vagy a gazdasági mutatókkal foglalkozó gazdasági elemzők tanácsa által közzétett bármely utódindex 2018 januárjában feltéve, hogy az említett árdeflátorok ugyanazon bázisévre vonatkoznak. Az így kapott kiigazított USA-dollárértékeket a legközelebbi millió USA-dollárra kell kerekíteni. Mexikó legkésőbb a kiigazított USA-dollárértékek hatálybalépésének évét követő január hónapban értesíti az Európai Uniót a kiigazított USA-dollárértékekről. |
|
7. |
Amennyiben Mexikó egy adott évben túllépi az (5) bekezdéssel összhangban a megállapodás hatálya alól kivonható szerződések összértékét, Mexikó konzultál az Európai Unióval annak érdekében, hogy a következő évben további beszerzési lehetőségek formájában történő ellentételezésben állapodjanak meg. A konzultációk nem érintik a másik Fél 31. fejezet (Vitarendezés) szerinti jogait. |
A PEMEX és a CFE helyi tartalmi követelményei
|
8. |
A 21. fejezettől (Közbeszerzés) eltérően a PEMEX és a CFE helyi tartalmi követelményt írhat elő legfeljebb:
|
|
9. |
E bekezdés alkalmazásában „kulcsrakész vagy nagyobb integrált projekt”: a fővállalkozó által egy szerv által megadott jog alapján végrehajtott építési, beszállítási vagy telepítési projekt, amely tekintetében:
|
|
10. |
Amennyiben a PEMEX vagy a CFE egy nemzetközi megállapodás vagy egy mexikói jogszabály, egyéb rendelkezés vagy szakpolitika alapján a szerződéses érték említett százalékának csökkentéséről határoz, a csökkentett százalékos érték állandó jelleggel a fent említett százalékok helyébe lép. E megjegyzés alkalmazása során Mexikó beszerzést végző szervei nem kezelhetik az Európai Unió ajánlattevőit hátrányosabb módon a mexikói vagy más harmadik országbeli ajánlattevőknél. |
|
11. |
A „helyi tartalom” fogalom a Mexikóban gyártott alkatrészekre, részegységekre és nyersanyagokra vonatkozó költségekre utal, beleértve a munkát vagy egyéb kapcsolódó szolgáltatásokat, mint az értékesítést követő és karbantartási szolgáltatásokat, az ajánlatban meghatározottak szerint. A fogalom továbbá magában foglalja a Mexikóban történő végső összeszereléssel kapcsolatos valamennyi költséget. Az ajánlattevőnek jogában áll annak eldöntése, hogy a szerződéses érték mely részét teljesíti a mexikói felvásárolt érték felhasználása révén, az ajánlati felhívásban meghatározott lehetőségek alapján. |
|
12. |
Az elszámolható költségek kialakítása során viszonylagos rugalmasságot kell megőrizni, hogy a sikeres ajánlattevő a szerződés értékét a versenypiaci feltételek mellett – ideértve az árat és a minőséget is – mexikói szállítóktól szerezhesse be. A PEMEX és a CFE nem oszthatja részekre a szerződéseket abból a célból, hogy korlátozza az ajánlattevőnek az elszámolható költségekre vonatkozó választását. |
|
13. |
A beszerzést végző szervek mind az ajánlati felhívásokban, mind a szerződésben egyértelműen és objektíven feltüntetik a helyi tartalmi követelmények és a kapcsolódó feltételek meglétét. |
|
14. |
Az e megállapodás hatálybalépésétől számított tíz évvel Mexikó jelentést nyújt be e bekezdés alkalmazásáról az 1.10. cikk (E megállapodás III. részével foglalkozó albizottságok és egyéb testületek) (1) bekezdésének g) pontjával létrehozott közbeszerzéssel foglalkozó albizottságnak. |
|
15. |
A 21. fejezet (Közbeszerzés) egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy a PEMEX-et kockázatmegosztási szerződések megkötésére kötelezi. |
Küszöbérték-kiigazítási képlet
|
16. |
Az e melléklet A. és C. szakaszában USD-ben kifejezett küszöbértékeket minden naptári évre ki kell igazítani az Amerikai Egyesült Államokra vonatkozóan az USMCA 13. fejezetének (Közbeszerzések) 13-A. melléklete (Mexikóra vonatkozó menetrend) G. szakaszának (1) bekezdésében foglalt küszöbérték-kiigazítási képlettel összhangban meghatározott mértékű inflációnak megfelelően.
Mexikó legkésőbb a kiigazítás hatálybalépésének évét megelőző év november 18-ig értesíti az Európai Uniót az Amerikai Egyesült Államok által meghatározott inflációs rátáról. |
|
17. |
Mexikó a küszöbértékeket a Banco de México (Mexikói Nemzeti Bank) átváltási árfolyamának alkalmazásával számítja ki és váltja át mexikói pesóra. Az említett átváltási árfolyam a mexikói peso USA-dollárban kifejezett értéke minden év december 1-jén és június 1-jén, vagy az azt követő első munkanapon. A december 1-jei átváltási árfolyam a következő év január 1-jétől június 30-ig, és a június 1-jei átváltási árfolyam az említett év július 1-jétől december 31-ig alkalmazandó. Mexikó – az alkalmazásukat megelőzően – értesíti az Európai Uniót a mexikói pesóra vonatkozó átváltási árfolyamokról és a meghatározott küszöbértékekről. |
|
18. |
A küszöbértékekkel kapcsolatos információkat a következő weboldalon kell közzé tenni: www.compranet.gob.mx. |
I. SZAKASZ
KÖZBESZERZÉSI INFORMÁCIÓK
Mexikó a közbeszerzési információkat a következő weboldalakon teszi közzé:
A Az általános közbeszerzési intézkedések közzététele
I. A központi kormányzati szervek és egyéb szervek tekintetében:
www.dof.gob.mx
II. A központi szint alatti kormányzati szervek és egyéb szervek tekintetében:
Chihuahua
http://www.chihuahua.gob.mx/periodicooficial
Ciudad de México
https://www.consejeria.cdmx.gob.mx/gaceta-oficial
Colima
http://www.periodicooficial.col.gob.mx/p/indexperi.php
Durango
http://secretariageneral.durango.gob.mx/periodico-oficial/
Estado de México
https://legislacion.edomex.gob.mx/ve_periodico_oficial
Guanajuato
http://periodico.guanajuato.gob.mx/faces/publico/InicioPub.jsf?_adf.ctrl-state=10xvevwyq7_3
Jalisco
https://periodicooficial.jalisco.gob.mx/periodicos/periodico-oficial
Morelos
http://periodico.morelos.gob.mx/
Nuevo León
http://www.nl.gob.mx/aplicaciones/periodicooficialdelestado
Puebla
http://periodicooficial.puebla.gob.mx/
Querétaro
http://lasombradearteaga.segobqueretaro.gob.mx/
San Luis Potosí
http://apps.slp.gob.mx/po/ConsultaDocumentos.aspx
Veracruz
http://www.veracruz.gob.mx/gaceta-oficial/
Zacatecas
http://periodico.zacatecas.gob.mx/
B A közbeszerzési hirdetmények közzététele
I. A központi kormányzati szervek és egyéb szervek tekintetében:
|
(a) |
www.compranet.gob.mx |
|
(b) |
www.pemex.com |
|
(c) |
www.cfe.gob.mx |
II. A központi szint alatti kormányzati szervek és egyéb szervek tekintetében:
Chihuahua
https://contrataciones.chihuahua.gob.mx/
Ciudad de México
https://www.tianguisdigital.cdmx.gob.mx/
Colima
https://proveedores.col.gob.mx/
Durango
https://comprasestatal.durango.gob.mx/
Estado de México
https://compramex.edomex.gob.mx/compramex/public/home.xhtml
Guanajuato
https://transparencia.guanajuato.gob.mx/transparencia/informacion_publica_licitaciones.php
Jalisco
https://encompras.jalisco.gob.mx/compras/encompras
Morelos
https://compras.morelos.gob.mx/
Nuevo León
Puebla
http://licitaciones.puebla.gob.mx/
Querétaro
https://www.queretaro.gob.mx/OM/Adquisiciones/
San Luis Potosí
http://apps.slp.gob.mx/po/ConsultaDocumentos.aspx
Veracruz
http://www.veracruz.gob.mx/finanzas/transparencia-abrogada/transparencia-fiscal/licitaciones/
Zacatecas
http://funcionpublica.zacatecas.gob.mx/licitaciones.php
(1) Az egyértelműség érdekében: valamennyi PPP-projekt magában foglalja a köz- és a magánszektor közötti kockázatmegosztást a projektek különböző szakaszaiban.
22-A. MELLÉKLET
MEXIKÓ NEM MEGFELELŐ TEVÉKENYSÉGEI
MAGYARÁZÓ MEGJEGYZÉSEK
1.
Az e mellékletben foglalt mexikói jegyzék a 22.4. cikk (Nem megfelelő tevékenységek) értelmében meghatározza az állami tulajdonú vállalatok vagy kijelölt monopóliumok azon nem megfelelő tevékenységeit, amelyek tekintetében nem alkalmazandók a 22.6. cikkben (Megkülönböztetéstől mentes bánásmód és kereskedelmi megfontolások) foglalt kötelezettségek.
2.
A jegyzékben szereplő egyes bejegyzések a következő elemeket tartalmazzák:|
(a) |
az „érintett kötelezettség” a 22.6. cikkben (Megkülönböztetéstől mentes bánásmód és kereskedelmi megfontolások) meghatározott kötelezettségeket határozza meg, amelyek a 22.4. cikk (Nem megfelelő tevékenységek) értelmében nem alkalmazandók az állami tulajdonú vállalat vagy a kijelölt monopólium nem megfelelő tevékenységeire, a c) pontban meghatározottak szerint; |
|
(b) |
„jogalany”: azon állami tulajdonú vállalatot vagy kijelölt monopóliumot jelöli, amelyre a bejegyzés vonatkozik; |
|
(c) |
„a nem megfelelő tevékenységek köre”: azon állami tulajdonú vállalat vagy kijelölt monopólium nem megfelelő tevékenységeinek körét adja meg, amelyre a bejegyzés vonatkozik; és |
|
(d) |
„intézkedések”: az átláthatóság érdekében azon jogszabályok, rendelkezések vagy egyéb intézkedések nem kimerítő jegyzéke, amelyek értelmében az állami tulajdonú vállalat vagy a kijelölt monopólium azon nem megfelelő tevékenységeket végzi, amelyekre a bejegyzés vonatkozik. |
MEXIKÓ JEGYZÉKE
|
Érintett kötelezettségek: |
A 22.6. cikk (1) bekezdésének a) pontja (Megkülönböztetéstől mentes bánásmód és kereskedelmi megfontolások) |
||||||||||||||||||
|
Jogalany: |
Szövetségi Villamosenergia-bizottság (Comisión Federal de Electricidad), annak leányvállalatai és kapcsolt vállalkozásai, valamint bármely új, átszervezett vagy jogutód vállalkozás vagy jogalany |
||||||||||||||||||
|
A nem megfelelő tevékenységek köre: |
A jogalany az alább felsorolt intézkedések alapján preferenciális elbánásban részesítheti a mexikói vállalkozások áruit és szolgáltatásait az áruk és szolgáltatások beszerzése során, amikor jogi felhatalmazásának megfelelően tevékenységeket végez Mexikó területén. Mexikó előírhatja a jogalanynak, hogy a neki megítélt vagy odaítélt szerződésekben és engedélyekben részesítse előnyben a mexikói vállalkozások áruinak és szolgáltatásainak megvásárlását, amikor a „Ley del Sector Eléctrico” értelmében többek között a villamosenergia-ágazat tevékenységeihez kapcsolódó közszolgáltatás nyújtásához szükséges infrastruktúra finanszírozását, telepítését, karbantartását és bővítését végzi. A fent leírt árukra és szolgáltatásokra vonatkozó kedvezmények biztosítására az I-B-1., I-MX-14. függelékben (Villamos energia) foglalt bejegyzés alapján kerül sor. Az egyértelműség érdekében: e bejegyzés nem érinti a 22.6. cikk (1) bekezdésének b) pontjában (Megkülönböztetéstől mentes elbánás és kereskedelmi megfontolások) meghatározott kötelezettségeket. |
||||||||||||||||||
|
Intézkedések: |
|
||||||||||||||||||
|
Érintett kötelezettségek: |
A 22.6. cikk (1) bekezdésének a) pontja (Megkülönböztetéstől mentes bánásmód és kereskedelmi megfontolások) |
||||||||||||||||||
|
Jogalany: |
A Petróleos Mexicanos, leányvállalatai és kapcsolt vállalkozásai, valamint bármely új, átszervezett vagy jogutód vállalkozás vagy jogalany |
||||||||||||||||||
|
A nem megfelelő tevékenységek köre: |
A jogalany, amikor Mexikó területén kőolaj és egyéb szénhidrogének feltárásával és kitermelésével foglalkozik az alább felsorolt intézkedések alapján előnyben részesítheti a mexikói vállalkozások áruit és szolgáltatásait az áruk és szolgáltatások beszerzése során. Mexikó megkövetelheti a jogalanytól, hogy a jogosultsági, feltárási és kitermelési szerződésekben, valamint a neki odaítélt vagy megadott engedélyekben részesítsék előnyben a belföldi áruk vagy belföldi szolgáltatások vásárlását. A feltárási és kitermelési tevékenységek esetében az átlagos nemzeti tartalom arányának legalább 35 %-nak kell lennie. Mélyvízi és ultramélyvízi projektek esetében a Gazdasági Minisztérium meghatározza, hogy milyen módszertan alkalmazásával kell mérni a nemzeti tartalom arányát a feltárási és kitermelési megbízásokban és szerződésekben, valamint milyen módszertan használatával kell ellenőrizni a megállapított megfelelési programmal összhangban a nemzeti tartalom százalékos arányának való megfelelést. A fent leírt árukra és szolgáltatásokra vonatkozó kedvezmények biztosítására az I-B-1., I-MX-12. függelékben (Energia) foglalt bejegyzés alapján kerül sor. Az egyértelműség érdekében: e bejegyzés nem érinti a 22.6. cikk (1) bekezdésének b) pontjában (Megkülönböztetéstől mentes elbánás és kereskedelmi megfontolások) meghatározott kötelezettségeket. Az olyan állami tulajdonú vállalkozás, amelynek kizárólagos célja a szénhidrogének feltárása és kitermelése, az említett tevékenységek folytatásának jogát közvetlenül az Energiaügyi Minisztériumtól kaphatja meg, amely bizonyítja, hogy az állam érdekeinek szempontjából ez a legmegfelelőbb mechanizmus a szénhidrogén-kitermelés és -ellátás garantálása tekintetében. |
||||||||||||||||||
|
Intézkedések: |
|
25-A. MELLÉKLET
A KIFOGÁSOLÁSI ELJÁRÁS FŐ ELEMEI
A. SZAKASZ
A KIFOGÁSOLÁSI ELJÁRÁS FŐBB ELEMEI AZ EURÓPAI UNIÓBAN
A 25.33. cikkben (Bevett földrajzi árujelzők) említett kifogásolási eljárás lefolytatása során az Európai Unió biztosítja a következőket.
|
1. |
Értesítés közzététele útján – a Mexikóban letelepedett vagy ott lakóhellyel rendelkező, jogos érdekkel rendelkező természetes vagy jogi személyek kivételével – bárkinek lehetőséget kell biztosítani arra, hogy megfelelően indokolt nyilatkozat benyújtásával kifogásolja az érintett földrajzi árujelző tervezett oltalmát. Az értesítésnek tartalmaznia kell az oltalom alá helyezni tervezett földrajzi árjelző megnevezését vagy megnevezéseit annak megfelelő latin betűs átírásával együtt, valamint az oltalom alá helyezendő földrajzi árujelző terméktípusát. |
|
2. |
Az indokolással ellátott kifogásolási nyilatkozatoknak az (1) bekezdésben említett értesítés közzétételétől számított két hónapon belül kell beérkezniük az Európai Bizottsághoz. |
|
3. |
Az indokolással ellátott kifogásolási nyilatkozatok csak akkor fogadhatók el, ha a fent megállapított határidőn belül érkeznek be, és ha bizonyítják a következőket:
|
|
4. |
Az (1), (2) és (3) bekezdésben említett kifogásolási eljárás elemeit az Európai Unió területének vonatkozásában kell értékelni; az Európai Unió területe a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok esetében csak azon területet vagy területeket jelenti(k), ahol az említett jogok oltalom alatt állnak. |
B. SZAKASZ
A KIFOGÁSOLÁSI ELJÁRÁS FŐ ELEMEI MEXIKÓBAN
A 25.33. cikkben (Bevett földrajzi árujelzők) említett kifogásolási eljárás lefolytatása során Mexikó biztosítja a következőket.
A jogos érdekkel rendelkező személyeknek jogukban áll a mexikói joggal összhangban kifogást emelni a földrajzi árujelző tervezett oltalmával szemben. A kifogásolás kritériumait nyilvános hirdetményben kell közzétenni, és azok a következők:
|
(a) |
az elnevezés azonos, vagy a megtévesztéshez elegendő fokú hasonlóságot mutat (semejante en grado de confusion) egy azonos vagy hasonló árura vonatkozó, oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy földrajzi árujelzővel; |
|
(b) |
az elnevezés azonos, vagy a megtévesztéshez elegendő fokú hasonlóságot mutat (semejante en grado de confusion) egy olyan elnevezéssel, amely egy azonos vagy hasonló árura vonatkozóan korábban benyújtott, elbírálás alatt álló, jóhiszemű, eredetmegjelölésként vagy földrajzi árujelzőként való elismerés iránti kérelem tárgyát képezi; |
|
(c) |
az elnevezés köznevesült, vagy Mexikó területén általánosan használják az oltalmazni kívánt árura, vagy az áru megnevezésének köznyelven vagy kereskedelmi nyelven általános vagy köznévi elemévé vált; |
|
(d) |
az elnevezés, figyelembe véve valamennyi jellemzőjét, az általa oltalmazni kívánt árut leírásának minősül; az említett jellemzők közé tartozhatnak a leíró vagy jelölő szavak, amelyek általában a kereskedelmi forgalomban lévő áru faját, minőségét, mennyiségét, összetételét, rendeltetési helyét vagy értékét jelölik; |
|
(e) |
az elnevezés azonos, vagy a megtévesztéshez elegendő fokú hasonlóságot mutat (semejante en grado de confusion) egy Mexikóban bejegyzett védjeggyel vagy kereskedelmi névvel, amely ugyanazon vagy hasonló árukra vonatkozik; |
|
(f) |
az elnevezés azonos, vagy a megtévesztéshez elegendő fokú hasonlóságot mutat (semejante en grado de confusion) egy olyan elnevezéssel, amely egy azonos vagy hasonló árura vonatkozóan korábban benyújtott, elbírálás alatt álló, jóhiszemű, védjegyekre vagy kereskedelmi nevekre irányuló kérelem tárgyát képezi; |
|
(g) |
az elnevezés oltalomban nem részesíthető eredetmegjelölés vagy földrajzi árujelző fordítása vagy átírása; és |
|
(h) |
az elnevezés ütközik egy növényfajta – ideértve a borszőlőfajtákat is – vagy egy állatfajta elnevezésével. |
25-B. MELLÉKLET
A FÖLDRAJZI ÁRUJELZŐK JEGYZÉKE
A. SZAKASZ
AZ EURÓPAI UNIÓ FÖLDRAJZI ÁRUJELZŐI A 25.32. CIKK a) PONTJÁBAN EMLÍTETTEK SZERINT
|
Megnevezés |
Átírás |
Terméktípus |
Származási hely |
|
Steirischer Kren |
|
Torma |
Ausztria |
|
Steirisches Kürbiskernöl |
|
Más étolaj |
Ausztria |
|
Tiroler Almkäse / Tiroler Alpkäse |
|
Kemény sajt tehéntejből |
Ausztria |
|
Tiroler Bergkäse |
|
Kemény sajt tehéntejből |
Ausztria |
|
Tiroler Graukäse |
|
Kemény sajt tehéntejből |
Ausztria |
|
Tiroler Speck |
|
Sertéssonka |
Ausztria |
|
Vorarlberger Alpkäse |
|
Sajt |
Ausztria |
|
Vorarlberger Bergkäse |
|
Kemény sajt tehéntejből |
Ausztria |
|
Beurre d'Ardenne |
|
Vaj |
Belgium |
|
Fromage de Herve |
|
Lágysajt tehéntejből |
Belgium |
|
Jambon d'Ardenne |
|
Sertéssonka |
Belgium |
|
Pâté Gaumais |
|
Más főtt hús |
Belgium |
|
Plate de Florenville |
|
Burgonya |
Belgium |
|
Vin mousseux de qualité de Wallonie |
|
Bor |
Belgium |
|
Vin de pays des jardins de Wallonie |
|
Bor |
Belgium |
|
Crémant de Wallonie |
|
Bor |
Belgium |
|
Côtes de Sambre et Meuse |
|
Bor |
Belgium |
|
Българско розово масло |
Bulgarsko rozovo maslo |
Illóolaj |
Bulgária |
|
Дунавска равнина |
Dunavska ravnina |
Bor |
Bulgária |
|
Тракийска низина |
Trakiĭska nizina |
Bor |
Bulgária |
|
Γλυκό Τριαντάφυλλο Αγρού |
Glyko Triantafyllo Agrou |
Édesség |
Ciprus |
|
Λουκούμι Γεροσκήπου |
Loukoumi Geroskipou |
Édesség |
Ciprus |
|
Κουμανδαρία |
Coumandaria |
Bor |
Ciprus |
|
Λεμεσός |
Lemesos |
Bor |
Ciprus |
|
Πάφος |
Pafos |
Bor |
Ciprus |
|
České pivo |
|
Sörök |
Csehország |
|
Českobudějovické pivo (1) |
|
Sörök |
Csehország |
|
Žatecký chmel |
|
Komló |
Csehország |
|
Bayerisches Bier |
|
Sörök |
Németország |
|
Bremer Bier |
|
Sörök |
Németország |
|
Dortmunder Bier |
|
Sörök |
Németország |
|
Hopfen aus der Hallertau |
|
Komló |
Németország |
|
Kölsch (2) |
|
Sörök |
Németország |
|
Kulmbacher Bier |
|
Sörök |
Németország |
|
Lübecker Marzipan |
|
Édesség |
Németország |
|
Münchener Bier (3) |
|
Sörök |
Németország |
|
Nürnberger Bratwürste / Nürnberger Rostbratwürste |
|
Sertéskészítmény (100 %) |
Németország |
|
Nürnberger Lebkuchen |
|
Keksz (biscuits) |
Németország |
|
Schwarzwälder Schinken (4) |
|
Sertéssonka |
Németország |
|
Tettnanger Hopfen |
|
Komló |
Németország |
|
Baden |
|
Bor |
Németország |
|
Franken |
|
Bor |
Németország |
|
Mosel |
|
Bor |
Németország |
|
Pfalz |
|
Bor |
Németország |
|
Rheingau |
|
Bor |
Németország |
|
Rheinhessen |
|
Bor |
Németország |
|
Württemberg |
|
Bor |
Németország |
|
Danablu |
|
Kéksajt tehéntejből |
Dánia |
|
Esrom |
|
Kemény sajt tehéntejből |
Dánia |
|
Γραβιέρα Κρήτης |
Graviera Kritis |
Olívaolaj |
Görögország |
|
Ελιά Καλαμάτας |
Elia Kalamatas |
Étkezési olajbogyó |
Görögország |
|
Καλαμάτα |
Kalamata |
Olívaolaj |
Görögország |
|
Κασέρι |
Kasseri |
Félkemény sajt juhtejből vagy juh- és kecsketejből |
Görögország |
|
Κεφαλογραβιέρα |
Kefalograviera |
Kemény sajt juhtejből vagy juh- és kecsketejből |
Görögország |
|
Κολυμβάρι Χανίων Κρήτης |
Kolymvari Chanion Kritis |
Olívaolaj |
Görögország |
|
Κορινθιακή Σταφίδα Βοστίτσα |
Korinthiaki Stafida Vostitsa |
Mazsola |
Görögország |
|
Κρόκος Κοζάνης |
Krokos Kozanis |
Sáfrány |
Görögország |
|
Λακωνία |
Lakonia |
Olívaolaj |
Görögország |
|
Λέσβος / Μυτιλήνη |
Lesvos / Mytilini |
Olívaolaj |
Görögország |
|
Λυγουριό Ασκληπιείου |
Lygourio Asklipiiou |
Olívaolaj |
Görögország |
|
Μανούρι |
Manouri |
Lágy tejsavó |
Görögország |
|
Μαστίχα Χίου |
Masticha Chiou |
Természetes mézgák és gyanták |
Görögország |
|
Πεζά Ηρακλείου Κρήτης |
Peza Irakliou Kritis |
Olívaolaj |
Görögország |
|
Πράσινες Ελιές Χαλκιδικής |
Prasines Elies Chalkidikis |
Étkezési olajbogyó |
Görögország |
|
Σητεία Λασιθίου Κρήτης |
Sitia Lasithiou Kritis |
Olívaolaj |
Görögország |
|
Φέτα (5) |
Feta |
Fehér sajt juhtejből vagy juh- és kecsketejből |
Görögország |
|
Χανιά Κρήτης |
Chania Kritis |
Olívaolaj |
Görögország |
|
Μαντινεία |
Mantineia |
Bor |
Görögország |
|
Νεμέα |
Nemea |
Bor |
Görögország |
|
Ρετσίνα Αττικής |
Retsina Attikis |
Bor |
Görögország |
|
Σάμος |
Samos |
Bor |
Görögország |
|
Σαντορίνη |
Santorini |
Bor |
Görögország |
|
Aceite del Baix Ebre-Montsià / Oli del Baix Ebre-Montsià |
|
Olívaolaj |
Spanyolország |
|
Aceite del Bajo Aragón |
|
Olívaolaj |
Spanyolország |
|
Antequera |
|
Olívaolaj |
Spanyolország |
|
Azafrán de la Mancha |
|
Sáfrány |
Spanyolország |
|
Baena |
|
Olívaolaj |
Spanyolország |
|
Cabrales |
|
Sajt |
Spanyolország |
|
Cecina de León |
|
Más pácolt hús |
Spanyolország |
|
Cítricos Valencianos / Cítrics Valencians (6) |
|
Narancs, clementine, citrom |
Spanyolország |
|
Dehesa de Extremadura |
|
Sertéssonka |
Spanyolország |
|
Estepa |
|
Olívaolaj |
Spanyolország |
|
Guijuelo |
|
Sertéssonka |
Spanyolország |
|
Idiazabal |
|
Kemény sajt kecsketejből |
Spanyolország |
|
Jabugo |
|
Sertéssonka |
Spanyolország |
|
Jamón de Teruel / Paleta de Teruel |
|
Sertéssonka |
Spanyolország |
|
Jijona |
|
Édesség |
Spanyolország |
|
Les Garrigues |
|
Olívaolaj |
Spanyolország |
|
Los Pedroches |
|
Sertéssonka |
Spanyolország |
|
Mahón-Menorca |
|
Kemény sajt vegyes tejből |
Spanyolország |
|
Pimentón de la Vera |
|
Paprika |
Spanyolország |
|
Pimentón de Murcia |
|
Paprika |
Spanyolország |
|
Polvorones de Estepa |
|
Keksz (biscuit) |
Spanyolország |
|
Priego de Córdoba |
|
Olívaolaj |
Spanyolország |
|
Queso Manchego (7) |
|
Kemény sajt kecsketejből |
Spanyolország |
|
Queso Tetilla / Queixo Tetilla |
|
Sajt |
Spanyolország |
|
Salchichón de Vic / Llonganissa de Vic |
|
Más pácolt hús |
Spanyolország |
|
Sierra de Cádiz |
|
Olívaolaj |
Spanyolország |
|
Sierra de Cazorla |
|
Olívaolaj |
Spanyolország |
|
Sierra de Segura |
|
Olívaolaj |
Spanyolország |
|
Sierra Mágina |
|
Olívaolaj |
Spanyolország |
|
Siurana |
|
Olívaolaj |
Spanyolország |
|
Sobrasada de Mallorca |
|
Más pácolt hús |
Spanyolország |
|
Ternera Gallega |
|
Szarvasmarhafélék |
Spanyolország |
|
Turrón de Alicante |
|
Édesség |
Spanyolország |
|
Alicante (8) |
|
Bor |
Spanyolország |
|
Bierzo |
|
Bor |
Spanyolország |
|
Calatayud |
|
Bor |
Spanyolország |
|
Campo de Borja |
|
Bor |
Spanyolország |
|
Cariñena |
|
Bor |
Spanyolország |
|
Castilla (9) |
|
Bor |
Spanyolország |
|
Castilla y León |
|
Bor |
Spanyolország |
|
Cataluña |
|
Bor |
Spanyolország |
|
Cava (10) |
|
Bor |
Spanyolország |
|
Cigales |
|
Bor |
Spanyolország |
|
Empordà |
|
Bor |
Spanyolország |
|
Jerez-Xérès-Sherry |
|
Bor |
Spanyolország |
|
Jumilla |
|
Bor |
Spanyolország |
|
La Mancha |
|
Bor |
Spanyolország |
|
Málaga |
|
Bor |
Spanyolország |
|
Manzanilla-Sanlúcar de Barrameda |
|
Bor |
Spanyolország |
|
Navarra |
|
Bor |
Spanyolország |
|
Penedès |
|
Bor |
Spanyolország |
|
Priorat |
|
Bor |
Spanyolország |
|
Rías Baixas |
|
Bor |
Spanyolország |
|
Ribeiro |
|
Bor |
Spanyolország |
|
Ribera del Duero |
|
Bor |
Spanyolország |
|
Rioja |
|
Bor |
Spanyolország |
|
Rueda (11) |
|
Bor |
Spanyolország |
|
Somontano |
|
Bor |
Spanyolország |
|
Toro (12) |
|
Bor |
Spanyolország |
|
Utiel-Requena |
|
Bor |
Spanyolország |
|
Valdepeñas |
|
Bor |
Spanyolország |
|
Valencia |
|
Bor |
Spanyolország |
|
Yecla |
|
Bor |
Spanyolország |
|
Abondance |
|
Sajt |
Franciaország |
|
Ail blanc de Lomagne |
|
Fokhagyma |
Franciaország |
|
Ail de la Drôme |
|
Fokhagyma |
Franciaország |
|
Ail rose de Lautrec |
|
Fokhagyma |
Franciaország |
|
Beaufort |
|
Sajt |
Franciaország |
|
Bleu d'Auvergne |
|
Kéksajt tehéntejből |
Franciaország |
|
Brie de Meaux |
|
Lágysajt tehéntejből |
Franciaország |
|
Camembert de Normandie |
|
Lágysajt tehéntejből |
Franciaország |
|
Canard à foie gras du Sud-Ouest (Chalosse, Gascogne, Gers, Landes, Périgord, Quercy) |
|
Más főtt hús és friss máj |
Franciaország |
|
Cantal / fourme de Cantal / cantalet |
|
Kemény sajt tehéntejből |
Franciaország |
|
Chabichou du Poitou |
|
Sajt |
Franciaország |
|
Comté |
|
Kemény sajt tehéntejből |
Franciaország |
|
Crottin de Chavignol / Chavignol |
|
Sajt |
Franciaország |
|
Emmental de Savoie |
|
Kemény sajt tehéntejből |
Franciaország |
|
Époisses |
|
Sajt |
Franciaország |
|
Fourme d'Ambert |
|
Sajt |
Franciaország |
|
Gruyère (13) |
|
Kemény sajt tehéntejből |
Franciaország |
|
Huile d'olive de Haute-Provence |
|
Olívaolaj |
Franciaország |
|
Huile essentielle de lavande de Haute-Provence / Essence de lavande de Haute-Provence |
|
Illóolaj |
Franciaország |
|
Huîtres Marennes Oléron |
|
Nem feldolgozott puhatestűek |
Franciaország |
|
Jambon de Bayonne |
|
Sertéssonka |
Franciaország |
|
Lentille verte du Puy |
|
Lencse |
Franciaország |
|
Maroilles / Marolles |
|
Sajt |
Franciaország |
|
Morbier (14) |
|
Sajt |
Franciaország |
|
Munster; Munster-Géromé |
|
Lágysajt tehéntejből |
Franciaország |
|
Neufchâtel |
|
Sajt |
Franciaország |
|
Noix de Grenoble |
|
Dió |
Franciaország |
|
Piment d'Espelette / Piment d'Espelette – Ezpeletako Biperra |
|
Bors |
Franciaország |
|
Pomme du Limousin |
|
Alma |
Franciaország |
|
Pont-l'Évêque |
|
Sajt |
Franciaország |
|
Pruneaux d'Agen / Pruneaux d'Agen mi-cuits |
|
Szilva (szárítva vagy kandírozva) |
Franciaország |
|
Reblochon / Reblochon de Savoie |
|
Kemény sajt tehéntejből |
Franciaország |
|
Roquefort |
|
Blue sheep cheese |
Franciaország |
|
Saint-Nectaire |
|
Sajt |
Franciaország |
|
Tomme de Savoie |
|
Sajt |
Franciaország |
|
Volailles de Loué |
|
Baromfi |
Franciaország |
|
Alsace |
|
Bor |
Franciaország |
|
Anjou |
|
Bor |
Franciaország |
|
Beaujolais |
|
Bor |
Franciaország |
|
Bergerac |
|
Bor |
Franciaország |
|
Bordeaux |
|
Bor |
Franciaország |
|
Bourgogne |
|
Bor |
Franciaország |
|
Cahors |
|
Bor |
Franciaország |
|
Chablis |
|
Bor |
Franciaország |
|
Champagne |
|
Bor |
Franciaország |
|
Châteauneuf-du-Pape |
|
Bor |
Franciaország |
|
Cheverny |
|
Bor |
Franciaország |
|
Côtes de Blaye |
|
Bor |
Franciaország |
|
Côtes de Gascogne |
|
Bor |
Franciaország |
|
Côtes de Provence |
|
Bor |
Franciaország |
|
Côtes du Rhône |
|
Bor |
Franciaország |
|
Côtes du Roussillon |
|
Bor |
Franciaország |
|
Floc de Gascogne |
|
Bor |
Franciaország |
|
Graves |
|
Bor |
Franciaország |
|
Haut-Médoc |
|
Bor |
Franciaország |
|
Languedoc |
|
Bor |
Franciaország |
|
Mâcon |
|
Bor |
Franciaország |
|
Margaux |
|
Bor |
Franciaország |
|
Médoc |
|
Bor |
Franciaország |
|
Moulis / Moulis-en-Médoc |
|
Bor |
Franciaország |
|
Pauillac |
|
Bor |
Franciaország |
|
Pays d'Hérault |
|
Bor |
Franciaország |
|
Pays d'Oc |
|
Bor |
Franciaország |
|
Pessac-Léognan |
|
Bor |
Franciaország |
|
Pomerol |
|
Bor |
Franciaország |
|
Pommard |
|
Bor |
Franciaország |
|
Premières Côtes de Bordeaux |
|
Bor |
Franciaország |
|
Romanée-Conti |
|
Bor |
Franciaország |
|
Saint-Emilion |
|
Bor |
Franciaország |
|
Saint-Estèphe |
|
Bor |
Franciaország |
|
Saint-Julien |
|
Bor |
Franciaország |
|
Sancerre |
|
Bor |
Franciaország |
|
Sauternes |
|
Bor |
Franciaország |
|
Touraine |
|
Bor |
Franciaország |
|
Val de Loire |
|
Bor |
Franciaország |
|
Ventoux |
|
Bor |
Franciaország |
|
Istarski pršut / Istrski pršut |
|
Sertéssonka |
Horvátország Szlovénia |
|
Baranjski kulen |
|
Sertéssonka |
Horvátország |
|
Dalmatinski pršut |
|
Sertéssonka |
Horvátország |
|
Drniški pršut |
|
Sertéssonka |
Horvátország |
|
Krčki pršut |
|
Sertéssonka |
Horvátország |
|
Dingač |
|
Bor |
Horvátország |
|
Szegedi szalámi / Szegedi téliszalámi |
|
Más pácolt hús |
Magyarország |
|
Tokaj / Tokaji |
|
Bor |
Magyarország |
|
Aceto Balsamico di Modena |
|
Ecet |
Olaszország |
|
Aceto balsamico tradizionale di Modena |
|
Ecet |
Olaszország |
|
Aprutino Pescarese |
|
Olívaolaj |
Olaszország |
|
Asiago |
|
Kemény sajt tehéntejből |
Olaszország |
|
Bresaola della Valtellina |
|
Más pácolt hús |
Olaszország |
|
Capocollo di Calabria |
|
Pácolt hús |
Olaszország |
|
Coppa di Parma |
|
Pácolt hús |
Olaszország |
|
Cotechino Modena |
|
Sertéskészítmény (100 %) |
Olaszország |
|
Culatello di Zibello |
|
Más pácolt hús |
Olaszország |
|
Fontina |
|
Kemény sajt tehéntejből |
Olaszország |
|
Gorgonzola |
|
Kéksajt tehéntejből |
Olaszország |
|
Grana Padano (15) |
|
Kemény sajt tehéntejből |
Olaszország |
|
Mela Alto Adige / Südtiroler Apfel |
|
Alma |
Olaszország |
|
Mortadella Bologna (16) |
|
Sertéskészítmény (100 %) |
Olaszország |
|
Mozzarella di Bufala Campana |
|
Soft bufflone cheese |
Olaszország |
|
Pancetta di Calabria |
|
Pácolt hús |
Olaszország |
|
Parmigiano Reggiano (17) |
|
Kemény sajt tehéntejből |
Olaszország |
|
Pecorino Romano (18) |
|
Kemény sajt kecsketejből |
Olaszország |
|
Piadina Romagnola / Piada Romagnola |
|
Más kenyér |
Olaszország |
|
Pomodoro S. Marzano dell'Agro Sarnese-Nocerino |
|
Paradicsom |
Olaszország |
|
Prosciutto di Parma |
|
Sertéssonka |
Olaszország |
|
Prosciutto di San Daniele |
|
Sertéssonka |
Olaszország |
|
Prosciutto Toscano |
|
Sertéssonka |
Olaszország |
|
Provolone Valpadana |
|
Lágysajt tehéntejből |
Olaszország |
|
Riso del Delta del Po |
|
Rizs |
Olaszország |
|
Salamini italiani alla cacciatora |
|
Más pácolt hús |
Olaszország |
|
Salsiccia di Calabria |
|
Pácolt hús |
Olaszország |
|
Soppressata di Calabria |
|
Más pácolt hús |
Olaszország |
|
Speck Alto Adige / Südtiroler Markenspeck / Südtiroler Speck |
|
Sertéssonka |
Olaszország |
|
Taleggio |
|
Lágysajt tehéntejből |
Olaszország |
|
Toscano |
|
Olívaolaj |
Olaszország |
|
Zampone Modena |
|
Sertéskészítmény (100 %) |
Olaszország |
|
Alto Adige / Südtirol / Südtiroler / dell'Alto Adige |
|
Bor |
Olaszország |
|
Asti |
|
Bor |
Olaszország |
|
Barbaresco |
|
Bor |
Olaszország |
|
Barbera d'Alba (19) |
|
Bor |
Olaszország |
|
Barbera d'Asti (20) |
|
Bor |
Olaszország |
|
Bardolino |
|
Bor |
Olaszország |
|
Barolo |
|
Bor |
Olaszország |
|
Brachetto d'Acqui / Acqui |
|
Bor |
Olaszország |
|
Brunello di Montalcino |
|
Bor |
Olaszország |
|
Chianti |
|
Bor |
Olaszország |
|
Chianti Classico |
|
Bor |
Olaszország |
|
Conegliano – Prosecco / Conegliano Valdobbiadene – Prosecco / Valdobbiadene – Prosecco |
|
Bor |
Olaszország |
|
Dolcetto d'Alba (21) |
|
Bor |
Olaszország |
|
Emilia / dell'Emilia (22) |
|
Bor |
Olaszország |
|
Franciacorta |
|
Bor |
Olaszország |
|
Lambrusco di Sorbara |
|
Bor |
Olaszország |
|
Lambrusco Grasparossa di Castelvetro |
|
Bor |
Olaszország |
|
Marca Trevigiana |
|
Bor |
Olaszország |
|
Marsala |
|
Bor |
Olaszország |
|
Montepulciano d'Abruzzo (23) |
|
Bor |
Olaszország |
|
Oltrepò Pavese |
|
Bor |
Olaszország |
|
Prosecco |
|
Bor |
Olaszország |
|
Rubicone |
|
Bor |
Olaszország |
|
Salento |
|
Bor |
Olaszország |
|
Sicilia |
|
Bor |
Olaszország |
|
Soave |
|
Bor |
Olaszország |
|
Toscana / Toscano (24) |
|
Bor |
Olaszország |
|
Trento |
|
Bor |
Olaszország |
|
Valpolicella |
|
Bor |
Olaszország |
|
Veneto |
|
Bor |
Olaszország |
|
Vernaccia di San Gimignano |
|
Bor |
Olaszország |
|
Vino Nobile di Montepulciano |
|
Bor |
Olaszország |
|
Edam Holland |
|
Kemény sajt tehéntejből |
Hollandia |
|
Gouda Holland |
|
Kemény sajt tehéntejből |
Hollandia |
|
Hollandse Geitenkaas |
|
Lágysajt kecsketejből |
Hollandia |
|
Azeite de Moura |
|
Olívaolaj |
Portugália |
|
Azeite do Alentejo Interior |
|
Olívaolaj |
Portugália |
|
Azeites da Beira Interior (Azeite da Beira Alta, Azeite da Beira Baixa) |
|
Olívaolaj |
Portugália |
|
Azeite de Tras-os-Montes |
|
Olívaolaj |
Portugália |
|
Azeites do Norte Alentejano |
|
Olívaolaj |
Portugália |
|
Azeites do Ribatejo |
|
Olívaolaj |
Portugália |
|
Chouriça de Carne de Vinhais / Linguiça de Vinhais |
|
Más pácolt hús |
Portugália |
|
Chouriço de Portalegre |
|
Más pácolt hús |
Portugália |
|
Maçã de Alcobaça |
|
Alma |
Portugália |
|
Mel dos Açores |
|
Méz |
Portugália |
|
Ovos Moles de Aveiro |
|
Cukrászsütemény |
Portugália |
|
Pêra Rocha do Oeste |
|
Körte |
Portugália |
|
Presunto de Barrancos / Paleta de Barrancos |
|
Sertéssonka |
Portugália |
|
Queijo S. Jorge |
|
Kemény sajt tehéntejből |
Portugália |
|
Queijo Serra da Estrela |
|
Kemény sajt kecsketejből |
Portugália |
|
Queijos da Beira Baixa (Queijo de Castelo Branco, Queijo Amarelo da Beira Baixa, Queijo Picante da Beira Baixa) |
|
Kemény sajt tehéntejből |
Portugália |
|
Alentejano |
|
Bor |
Portugália |
|
Alentejo |
|
Bor |
Portugália |
|
Algarve |
|
Bor |
Portugália |
|
Bairrada |
|
Bor |
Portugália |
|
Dão |
|
Bor |
Portugália |
|
Douro |
|
Bor |
Portugália |
|
Duriense |
|
Bor |
Portugália |
|
Lisboa |
|
Bor |
Portugália |
|
Oporto / Port / Port Wine / Porto / Portvin / Portwein / Portwijn / vin du Porto / vinho do Porto |
|
Bor |
Portugália |
|
Palmela |
|
Bor |
Portugália |
|
Península de Setúbal |
|
Bor |
Portugália |
|
Pico |
|
Bor |
Portugália |
|
Tejo |
|
Bor |
Portugália |
|
Trás-os-montes |
|
Bor |
Portugália |
|
Vinho da Madeira / Madère / Vin de Madère / Madera / Madeira Wein / Madeira Wine / Vino di Madera / Madeira Wijn / Madeira |
|
Bor |
Portugália |
|
Vinho Verde |
|
Bor |
Portugália |
|
Magiun de prune Topoloveni |
|
Szilva (szárítva vagy kandírozva) |
Románia |
|
Salam de Sibiu |
|
Más pácolt hús |
Románia |
|
Telemea de Ibănești |
|
Kemény sajt tehéntejből |
Románia |
|
Cotești |
|
Bor |
Románia |
|
Cotnari |
|
Bor |
Románia |
|
Dealu Mare |
|
Bor |
Románia |
|
Murfatlar |
|
Bor |
Románia |
|
Odobești |
|
Bor |
Románia |
|
Panciu |
|
Bor |
Románia |
|
Recaș |
|
Bor |
Románia |
|
Târnave |
|
Bor |
Románia |
|
Kranjska klobasa |
|
Húskészítmény |
Szlovénia |
|
Kraška panceta |
|
Húskészítmény |
Szlovénia |
|
Kraški pršut |
|
Sertéssonka |
Szlovénia |
|
Kraški zašink |
|
Húskészítmény |
Szlovénia |
|
Slovenski med |
|
Méz |
Szlovénia |
|
Štajersko prekmursko bučno olje |
|
Tökmagolaj |
Szlovénia |
|
Vinohradnícka oblasť Tokaj |
|
Bor |
Szlovákia |
|
(1) A megnevezés csak az eredeti nyelven áll oltalom alatt. A megnevezés mexikói használatáról a földrajzi árujelző használóinak és a védjegy jogosultjának kell megállapodniuk. (2) A „Kölsch” földrajzi árujelző oltalma nem akadályozza meg a „tipo Kölsch” vagy az „estilo Kölsch” kifejezést korábban jóhiszeműen és 2018. április 21-e előtt folyamatos jelleggel használókat abban, hogy továbbra is használják az említett kifejezést, feltéve, hogy azt lényegesen kisebb – de még olvasható – betűmérettel tüntetik fel, mint a márkanevet, és az áruk származásának tekintetében egyértelmű módon. A 25. fejezet B.4. alszakaszában foglalt érvényesítési eljárás esetén a kifejezés korábbi használóira hárul a bizonyítás terhe azt illetően, hogy e lábjegyzet értelmében ők már használták a kifejezést Mexikó területén. (3) A „Münchener Bier” földrajzi árujelző oltalma nem akadályozza meg a „tipo Munich” vagy az „estilo Munich” kifejezést korábban jóhiszeműen és 2018. április 21-e előtt folyamatos jelleggel használókat abban, hogy továbbra is használják az említett kifejezést, feltéve, hogy azt lényegesen kisebb – de még olvasható – betűmérettel tüntetik fel, mint a márkanevet, és az áruk származásának tekintetében egyértelmű módon. A 25. fejezet B.4. alszakaszában foglalt érvényesítési eljárás esetén a kifejezés korábbi használóira hárul a bizonyítás terhe azt illetően, hogy e lábjegyzet értelmében ők már használták a kifejezést Mexikó területén. (4) A „Schwarzwälder Schinken” földrajzi árujelző oltalma nem akadályozza meg a „selva negra” kifejezés jóhiszemű használatát, feltéve, hogy a kifejezést csak főtt sonkára használják, és feltéve, hogy az említett árukat nem a „Schwarzwälder Schinken” földrajzi árujelző valódi eredetére utaló referenciák (grafika, nevek, képek, zászlók) feltüntetésével forgalmazzák, továbbá feltéve, hogy az említett kifejezést lényegesen kisebb – de még olvasható – betűmérettel tüntetik fel, mint a márkanevet, és az áruk származásának tekintetében egyértelmű módon. (5) A „Φέτα (Feta)” földrajzi árujelző oltalma nem akadályozza meg a „feta” kifejezés folyamatos és hasonló használatát bámely személy számára, ideértve e személyek jogutódjait és kedvezményezettjeit, e megállapodás hatálybalépésétől számított legfeljebb nyolcéves időszak során, feltéve, hogy e személyek a megállapodás hatálybalépése előtt már folyamatos jelleggel használták az említett földrajzi árujelzőt az azonos vagy hasonló áruk tekintetében Mexikó területén. Az említett időszakban a „feta” kifejezés használata esetén olvashatóan és jól láthatóan fel kell tüntetni az érintett áru földrajzi eredetét. (6) A „Valencia” elnevezést tartalmazó vagy abból álló névvariációk továbbra is használhatók a hasonló áruk esetében, feltéve, hogy nem vezetik félre a fogyasztót az ilyen kifejezés jellegével vagy az áru pontos származásával kapcsolatban. (7) Az Európai Unió műszaki leírásai szerint juhtej felhasználásával Spanyolországban előállított sajtokra vonatkozó „Queso Manchego” földrajzi árujelző oltalma nem akadályozza meg a „manchego” és „queso manchego” kifejezések használatát, mely kifejezések hagyományos megnevezésnek számítanak Mexikóban a tehéntej felhasználásával előállított sajtokkal kapcsolatban, feltéve, hogy az említett árukat nem az Európai Unióban oltalom alatt álló földrajzi árujelzőjére utaló referenciák (grafika, nevek, képek, zászlók) feltüntetésével forgalmazzák, és az áru földrajzi eredete és összetétele tekintetében egyértelműen megkülönböztetik azokat az utóbbiaktól. (8) A 25.40. cikk (Kivételek) (4) bekezdésében foglalt kivétel alkalmazandó az Alicante Bouschet kifejezés használatára. (9) A „Castilla” földrajzi árujelző oltalma nem sérti bármely személy arra vonatkozó jogát, hogy a kifejezést, annak fordítását vagy átírását tartalmazó védjegyet használjon vagy jegyeztessen be Mexikóban, feltéve, hogy az nem félrevezető a nyilvánosság számára az áru földrajzi eredetét illetően vagy más módon nem sérti az oltalom alatt álló földrajzi árujelzőt. (10) A „Cava” földrajzi árujelző oltalma nem sérti bármely személy arra vonatkozó jogát, hogy a kifejezést, annak fordítását vagy átírását tartalmazó védjegyet használjon vagy jegyeztessen be Mexikóban, feltéve, hogy az nem félrevezető a nyilvánosság számára az áru földrajzi eredetét illetően vagy más módon nem sérti az oltalom alatt álló földrajzi árujelzőt. (11) A „Rueda” földrajzi árujelző oltalma nem sérti bármely személy arra vonatkozó jogát, hogy a kifejezést, annak fordítását vagy átírását tartalmazó védjegyet használjon vagy jegyeztessen be Mexikóban, feltéve, hogy az nem félrevezető a nyilvánosság számára az áru földrajzi eredetét illetően vagy más módon nem sérti az oltalom alatt álló földrajzi árujelzőt. (12) A „Toro” földrajzi árujelző oltalma nem sérti bármely személy arra vonatkozó jogát, hogy a kifejezést, annak fordítását vagy átírását tartalmazó védjegyet használjon vagy jegyeztessen be Mexikóban, feltéve, hogy az nem félrevezető a nyilvánosság számára az áru földrajzi eredetét illetően vagy más módon nem sérti az oltalom alatt álló földrajzi árujelzőt. (13) A „Gruyère” földrajzi árujelző oltalma nem akadályozza meg a kifejezés folytatólagos használatát azok számára, akik 2018. április 21-ét megelőzően jóhiszeműen és legalább öt éven át folyamatosan használták a kifejezést, feltéve, hogy az említett árukat nem a „Gruyère” földrajzi árujelző valódi eredetére utaló referenciák (grafika, nevek, képek, zászlók) feltüntetésével forgalmazzák, valamint a kifejezést lényegesen kisebb – de még olvasható – betűmérettel tüntetik fel, mint a márkanevet, és az áruk származásának tekintetében egyértelmű módon. A 25. fejezet B.4. alszakaszában szereplő érvényesítési eljárás esetén a kifejezés korábbi használóira hárul a bizonyítás terhe azt illetően, hogy e lábjegyzet értelmében ők már használták a kifejezést Mexikó területén. A „Gruyère” megnevezés az Európai Unió területén belül két azonos alakú földrajzi árujelzőre vonatkozik: egy svájci és egy francia sajtra. Az Európai Unió nem fog kifogást emelni egy esetleges olyan kérelemmel szemben, amely az említett azonos alakú svájci földrajzi árujelző Mexikón belüli oltalmára irányulna. (14) A „Morbier” földrajzi árujelző oltalma nem akadályozza meg a kifejezés folytatólagos használatát azok számára, akik 2018. április 21-ét megelőzően jóhiszeműen és legalább öt éven át folyamatosan használták a kifejezést, feltéve, hogy az említett árukat nem a „Morbier” földrajzi árujelző valódi eredetére utaló referenciák (grafika, nevek, képek vagy zászlók) feltüntetésével forgalmazzák, valamint a kifejezést lényegesen kisebb – de még olvasható – betűmérettel tüntetik fel, mint a márkanevet, és az áruk származásának tekintetében egyértelmű módon. A 25. fejezet B.4. alszakaszában foglalt érvényesítési eljárás esetén a kifejezés korábbi használóira hárul a bizonyítás terhe azt illetően, hogy e lábjegyzet értelmében ők már használták a kifejezést Mexikó területén. (15) A „Grana Padano” több szóból álló földrajzi árujelzőben a „Grana” kifejezés oltalmát nem kérik. (16) A „Mortadella Bologna” földrajzi árujelző oltalmát csak az összetett földrajzi árujelzőre kérik, külön az egyes kifejezésekre nem. (17) A „Parmigiano Reggiano” földrajzi árujelző oltalma nem akadályozza meg, hogy a 2018. április 21-ét megelőzően jóhiszeműen a „parmesano” kifejezést használók továbbra is ezt a kifejezést használják, feltéve, hogy az említett árukat nem a „Parmigiano Reggiano” földrajzi árujelző valódi eredetére utaló referenciák (grafika, nevek, képek vagy zászlók) feltüntetésével forgalmazzák, és az áru földrajzi eredete tekintetében egyértelműen megkülönböztetik azokat a „Parmigiano Reggiano”-tól. (18) A „Pecorino Romano” több szóból álló földrajzi árujelzőben a „Pecorino” kifejezés oltalmát nem kérik. (19) A 25.40. cikk (Kivételek) (4) bekezdésében foglalt kivétel alkalmazandó a „Barbera” kifejezés használatára. (20) A 25.40. cikk (Kivételek) (4) bekezdésében foglalt kivétel alkalmazandó a „Barbera” kifejezés használatára. (21) A 25.40. cikk (Kivételek) (4) bekezdésében foglalt kivétel alkalmazandó a „Dolcetto” kifejezés használatára. (22) Az „Emilia” földrajzi árujelző oltalma nem sérti bármely személy arra vonatkozó jogát, hogy a kifejezést, annak fordítását vagy átírását tartalmazó védjegyet használjon vagy jegyeztessen be Mexikóban, feltéve, hogy az nem félrevezető a nyilvánosság számára az áru földrajzi eredetét illetően vagy más módon nem sérti az oltalom alatt álló földrajzi árujelzőt. (23) A 25.40. cikk (Kivételek) (4) bekezdésében foglalt kivétel alkalmazandó a „Montepulciano” kifejezés használatára. (24) A „Toscana/Toscano” földrajzi árujelző oltalma nem sérti bármely személy arra vonatkozó jogát, hogy a kifejezést, annak fordítását vagy átírását tartalmazó védjegyet használjon vagy jegyeztessen be Mexikóban, feltéve, hogy az nem félrevezető a nyilvánosság számára az áru földrajzi eredetét illetően vagy más módon nem sérti az oltalom alatt álló földrajzi árujelzőt. |
|||
B. SZAKASZ
MEXIKÓ FÖLDRAJZI ÁRUJELZŐI A 25.32. CIKK b) PONTJÁBAN EMLÍTETTEK SZERINT
|
Megnevezés |
Terméktípus |
Származási hely |
|
Arroz del Estado de Morelos |
Rizs |
Morelos, Mexico |
|
Ate de Morelia, Región de Origen |
Friss főzött és zselésített gyümölcs |
Michoacán de Ocampo, Mexikó |
|
Banamich |
Banán |
Michoacán de Ocampo, Mexikó |
|
Berries de México |
Fürtös áfonya, szamóca, málna és feketeszeder |
Mexikó |
|
Cacao Grijalva |
Kakaó |
Tabasco, Mexikó |
|
Café Chiapas |
Kávé |
Chiapas, Mexikó |
|
Café Veracruz |
Kávé |
Veracruz, Mexikó |
|
Cajeta de Celaya, Región de Origen |
Kecsketejből készült karamell szirup |
Guanajuato, Mexikó |
|
Chile Habanero de la Península de Yucatán |
Csili |
Campeche, Yucatán y Quintana Roo, Mexikó |
|
Chipotle Mexicano (25) |
Csili |
Mexikó |
|
Fresana, Fresa Michoacán, Región de Origen |
Szamóca |
Michoacán de Ocampo, Mexikó |
|
Jalapeño Mexicano (26) |
Csili |
Mexikó |
|
Limón Michoacano, Región de Origen |
Lime |
Michoacán de Ocampo, Mexikó |
|
Mango Ataúlfo del Soconusco Chiapas |
Mangó |
Chiapas, Mexikó |
|
Michin |
Pisztráng |
Estado de Mexico; Mexikó Michoacán, Mexikó |
|
Nopal Villa Valtierrilla, Región de Origen |
Kaktusz |
Guanajuato, Mexikó |
|
Pan de Tingüindín, Región de Origen |
Kenyér |
Michoacán de Ocampo, Mexikó |
|
Pan Grande de Acámbaro, Región de Origen |
Kenyér |
Guanajuato, Mexikó |
|
Queso Cotija, Región de Origen |
Sajt |
Jalisco, Mexikó Michoacán de Ocampo, Mexikó |
|
Vainilla de Papantla |
Vanília |
Veracruz de la Llave, Mexikó Puebla de Zaragoza, Mexikó |
|
(25) A „Chipotle Mexicano” több szóból álló földrajzi árujelzőben a „Chipotle” kifejezés oltalmát nem kérik. (26) A „Jalapeño Mexicano” több szóból álló földrajzi árujelzőben a „Jalapeño” kifejezés oltalmát nem kérik. |
||
25-B-1. függelék
EGYEDI KIFEJEZÉSEK EGY ÖSSZETETT FÖLDRAJZI ÁRUJELZŐ RÉSZEKÉNT
1.
Az Európai Unió földrajzi árujelzőinek a 25-B. melléklet (A földrajzi árujelzők jegyzéke) A. szakaszában szereplő jegyzéke tekintetében a 25.34. cikk (A 25-B. mellékletben felsorolt földrajzi árujelzők oltalma) szerint biztosított oltalmat nem kérik valamely összetett földrajzi árujelző részét képező, következő egyedi kifejezések tekintetében:„aceite”, „ail”, „ail blanc”, „ail rose”, „Almkäse”, „Alpkäse”, „Apfel”, „azafrán”, „azeite”, „azeites”, „Bergkäse”, „beurre”, „Bier”, „biperra”, „bleu”, „Bratwürste”, „bresaola”, „brie”, „bučno olje”, „camembert”, „canard à foie gras”, „capocollo”, „cecina”, „chmel”, „chouriça”, „chouriço”, „cítricos”, „cítrics”, „coppa”, „cotechino”, „culatello”, „dehesa”, „edam”, „emmental”, „essence de lavande”, „fromage”, „geitenkaas”, „gouda”, „Graukäse”, „Hopfen”, „huile d'olive”, „huile essentielle de lavande”, „huîtres”, „jambon”, „jamón”, „klobasa”, „kren”, „kulen”, „Kürbiskernöl”, „Lebkuchen”, „lentille verte”, „linguiça”, „llonganissa”, „maçã”, „magiun de prune”, „Markenspeck”, „Marzipan”, „med”, „mel”, „mela”, „mozzarella”, „noix”, „oli”, „ovos moles”, „paleta”, „pancetta”, „pâté”, „pêra”, „piada”, „piadina”, „piment”, „pimentón”, „pivo”, „plate”, „polvorones”, „pomme”, „pomodoro”, „presunto”, „prosciutto”, „provolone”, „pršut”, „pruneaux”, „queijo”, „queijo amarelo”, „queijo picante”, „queijos”, „queixo”, „queso”, „riso”, „Rostbratwürste”, „salam”, „salamini”, „salchichón”, „salsiccia”, „Schinken”, „sierra”, „sobrasada”, „soppressata”, „Speck”, „szalámi”, „telemea”, „téliszalámi”, „ternera”, „tomme”, „turrón”, „volailles”, „zampone”, „zašink”, „γλυκό τριαντάφυλλο (glyko triantafyllo)”, „γραβιέρα (graviera)”, „ελιά (elia)”, „κορινθιακή σταφίδα (korinthiaki stafida)”, „κρόκος (krokos)”, „λουκούμι (loukoumi)”, „πράσινες ελιές (prasines elies)” és „розово масло (rozovo maslo)”.
2.
Mexikó földrajzi árujelzőinek a 25-B. melléklet (A földrajzi árujelzők jegyzéke) B. szakaszában szereplő jegyzéke tekintetében a 25.34. cikk (A 25-B. mellékletben felsorolt földrajzi árujelzők oltalma) szerint biztosított oltalmat nem kérik valamely összetett földrajzi árujelző részét képező, következő egyedi kifejezések tekintetében:„café”, „mango”, „vainilla”, „chile”, „habanero”, „arroz”, „cacao”, „fresa”, „limón”, „queso”, „pan”, „grande”, „ate”, „cajeta”, „nopal” és „berries”.
3.
Mexikó földrajzi árujelzőinek a 25-B. melléklet (A földrajzi árujelzők jegyzéke) B. szakaszában szereplő jegyzéke tekintetében a 25.34. cikk (A 25-B. mellékletben felsorolt földrajzi árujelzők oltalma) szerint biztosított oltalmat nem kérik a következő kifejezések tekintetében, amelyeket egyes földrajzi árujelzőkhöz adnak hozzá:„Región de Origen”.
25-C. MELLÉKLET
MEXIKÓ FÖLDRAJZI ÁRUJELZŐI A 25.31. CIKK 2) BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETTEK SZERINT
|
Név |
Terméktípus |
Származási hely |
|
Alfareria de Tzintzuntzan Uricha Región De Origen |
Kerámia (kézműipari árucikk) |
Michoacán de Ocampo, Mexikó |
|
Alfarería Dolorense |
Fazekastermék |
Guanajuato, Mexikó |
|
Alfarería Punteada de Capula Región De Origen |
Kerámia (kézműipari árucikk) |
Michoacán de Ocampo, Mexikó |
|
Alfarería Tradicional de Capula Región De Origen |
Kerámia (kézműipari árucikk) |
Michoacán de Ocampo, Mexikó |
|
Ámbar de Chiapas |
Kézműipari árucikk Természetes gyanta |
Chiapas, Mexikó |
|
Bordados de Santa Cruz Tzintzuntzan Región de Origen |
Embroidery |
Michoacán de Ocampo, Mexikó |
|
Cantera de Morelia Región De Origen |
Kőáru |
Michoacán de Ocampo, Mexikó |
|
Catrinas de Barro De Capula Región de Origen |
Agyagedény (kézműipari árucikk) |
Michoacán de Ocampo, Mexikó |
|
Cobre Martillado De Santa Clara Del Cobre Región De Origen |
Kádáripari termék |
Michoacán de Ocampo, Mexikó |
|
Esfera de Tlalpujahua Otjo Región De Origen |
Díszgömb (kézműipari árucikk) |
Michoacán de Ocampo, Mexikó |
|
Guitarras de Paracho Región de Origen |
Kézműipari árucikk (gitár) |
Michoacán de Ocampo, Mexikó |
|
Juguete Artesanal de Michoacan Sapichu Región de Origen |
Kézműipari árucikk (játék) |
Michoacán de Ocampo, Mexikó |
|
Laca Perfilada de Patzcuaro En Oro 23 Qts. Región De Origen |
Kézműipari árucikk |
Michoacán de Ocampo, Mexikó |
|
Mayolica de Dolores Hidalgo y Guanajuato |
Mázas kerámia |
Guanajuato, Mexikó |
|
Olinalá |
Kézműipari árucikk |
Guerrero, Mexikó |
|
Pasta de Caña de Maíz J'Atzingueni |
Kézműipari árucikk |
Michoacán de Ocampo, Mexikó |
|
Piñas De Barro de San Jose De Gracia Región de Origen |
Kézműipari árucikk (anyag) |
Michoacán de Ocampo, Mexikó |
|
Sombreros San Pancho, pueblos del Rincón |
Kalap |
Guanajuato, Mexikó |
|
Talavera |
Kézműipari árucikk |
Puebla de Zaragoza, Mexikó Tlaxcala, Mexikó |
31-A. MELLÉKLET
ELJÁRÁSI SZABÁLYZAT
Fogalommeghatározások
|
1. |
A 31. fejezet (Vitarendezés) és ezen eljárási szabályzat alkalmazásában:
|
Értesítések
|
2. |
Minden olyan kérelmet, értesítést, írásbeli beadványt vagy egyéb dokumentumot, amelyet:
Az e szabályban említett bármely értesítést elektronikusan vagy adott esetben bármely egyéb olyan távközlési eszköz útján kell megtenni, amely rögzíti az elküldés tényét. Az említett értesítés az elküldésének napján tekintendő kézbesítettnek, amennyiben ennek ellenkezője nem bizonyított. |
|
3. |
Valamennyi értesítést a Felek által a 31.36. cikk (A vitarendezési eljárás igazgatása) alapján kijelölt hivataloknak (a továbbiakban: kijelölt hivatalok) kell címezni. |
|
4. |
A testület eljárásához kapcsolódó kérelemben, értesítésben, írásbeli beadványban vagy egyéb dokumentumban előforduló kisebb adminisztratív hibák a módosításokat egyértelműen feltüntető újabb dokumentum kézbesítésével kijavíthatók. Az elírásból származó kisebb hibák javítása nem érinti az eljárás ütemezését. |
|
5. |
Ha az irat kézbesítésének napja munkaszüneti napra esik vagy bármely más olyan napra, amelyen a kijelölt hivatalok hivatalosan zárva vannak, az irat a következő munkanapon tekintendő kézbesítettnek. A 16. és 17. cikkben említett szervezeti célú ülésen mindegyik Fél benyújt egy listát, amely tartalmazza a munkaszüneti napjait és bármely más olyan napot, amelyen a kijelölt hivatala hivatalosan zárva van, az említett hivatal rendes nyitvatartási idejével együtt. Mindegyik Fél a vizsgálóbizottsági eljárás során naprakészen tartja a jegyzékét. |
A testületi tagok kinevezése
|
6. |
A 31.7. cikk (A vitarendezési testület összetétele) (6) és (7) bekezdésének alkalmazásában a következő személyek járhatnak el kinevezésre jogosult hatóságként a testület összetételére vonatkozóan:
|
|
7. |
A 31.7. cikk (A vitarendezési testület összetétele) (6) és (7) bekezdése szerinti sorsolás útján történő kiválasztás során a kinevezésre jogosult hatóság sorsolással választja ki a testületi tagot a bepanaszolt Félnek a 31.8. cikk (A vitarendezési testület tagjainak jegyzéke) (1) bekezdésének a) vagy b) pontja alapján elfogadott aljegyzékéből, vagy a testület elnökét az elnöki tisztséget betöltő személyeknek a 31.8.cikk (A vitarendezési testület tagjainak jegyzéke) (1) bekezdésének c) pontja alapján elfogadott aljegyzékéből. A kinevezésre jogosult hatóság tiszteletben tartja a Felek által esetlegesen elfogadott feltételeket.
|
|
8. |
A 31.7.cikk (A vitarendezési testület összetétele) (4), (6) és(7) bekezdésének alkalmazásában, ha a 31.8.cikk (A vitarendezési testület tagjainak jegyzéke) (1) bekezdésében említett aljegyzékek:
|
|
9. |
A kiválasztást követően a panaszos Fél kijelölt hivatala vagy a Felek által közösen kijelölt hivatal írásban értesíti a testületi tagként vagy elnöki tisztségre kiválasztott személyeket a kiválasztásukról, és átadja részükre a 31-B. mellékletben (Magatartási kódex a testületi tagok és a közvetítők számára) meghatározott, a testületi tagokra és közvetítőkre vonatkozó magatartási kódex egy példányát. Mindegyik személy a kijelöléséről való értesítését követő öt napon belül megerősíti, hogy készen áll testületi tagként vagy elnökként részt venni bármely kijelölt hivatalban, és a 31-B. melléklet (Magatartási kódex a testületi tagok és a közvetítők számára) (5)–(9) bekezdésének (Közzétételi kötelezettségek) megfelelően közzétételi nyilatkozatot nyújt be. |
|
10. |
Ha a három kiválasztott testületi tag megerősítette, hogy készen áll a testületben való részvételre, az illetékes kijelölt hivatal haladéktalanul értesíti a Feleket a testület összetételéről. |
A testületek tagjainak jegyzéke
|
11. |
A Felek legkésőbb e megállapodás hatálybalépésétől számított két hónapon belül írásban értesítik a másik Felet azokról a személyekről, akiket a 31.8. cikk (A vitarendezési testület tagjainak jegyzéke) (1) bekezdésében említett aljegyzékekhez kijelöltek. |
|
12. |
A 11. szabály szerinti értesítést követő 30 napon belül a Felek kifogást emelhetnek a másik Fél által a 31.8. cikk (A vitarendezési testület tagjainak jegyzéke) (1) bekezdésének a) és b) pontjában említett aljegyzékre kijelölt személlyel szemben, ha úgy ítéli meg, hogy az adott személy nem felel meg a 31.9. cikk (A vitarendezési testület tagjaival szembeni követelmények) szerinti követelményeknek. A Felek a kifogásról szóló értesítés kézhezvételétől számított 15 napon belül konzultálnak egymással arról, hogy a személy megfelel-e az említett követelményeknek. Egyet nem értés esetén az a Fél, amely kijelölte az érintett személyt, törli az említett személyt az aljegyzékből, és új személyt jelöl ki. |
|
13. |
A 11. szabály alapján küldött értesítést követő 30 napon belül a Felek – az egyes Felek által kijelölt személyek alapján – megállapodnak a 31.8. cikk (A vitarendezési testület tagjainak jegyzéke) (1) bekezdésének c) pontjában említett testület elnöki tisztségét betöltő személyek aljegyzékéről. |
|
14. |
Valamely Fél bármikor dönthet úgy, hogy módosítja az aljegyzékét, és írásban értesíti a másik Felet az általa kijelölt személyekről. Ilyen esetben a 12. cikkben meghatározott eljárás értelemszerűen alkalmazandó. A Felek közös megegyezéssel módosíthatják az elnöki tisztséget betöltő személyek aljegyzékét is. |
|
15. |
A vegyes bizottság legkésőbb a 14. cikkben említett értesítés kézhezvételétől számított hat hónapon belül elfogadja a Felek aljegyzékeinek módosításait. |
Szervezési célú ülés
|
16. |
Amennyiben a Felek másként nem állapodnak meg, a Felek a testület létrehozását követő hét napon belül ülést tartanak a testülettel, hogy döntsenek az általuk vagy a testület által szükségesnek ítélt kérdésekben, ideértve a következőket:
|
|
17. |
A testületi tagok és a Felek képviselői a 16. szabályban említett ülésen bármilyen telekommunikációs eszköz útján részt vehetnek. |
Írásbeli beadványok
|
18. |
A panaszos Fél legkésőbb a testület létrehozását követő 20. napon benyújtja a kezdeti írásbeli beadványát. A bepanaszolt Fél legkésőbb a panaszos Fél írásbeli beadványának kézhezvételétől számított 20 napon belül benyújtja kezdeti írásbeli beadványát. A panaszos Fél legkésőbb a bepanaszolt Fél írásos kezdeti írásbeli beadványának kézhezvételétől számított 20 napon belül benyújtja írásbeli viszontválaszát. A bepanaszolt Fél legkésőbb a panaszos Fél írásbeli viszontválaszának kézhezvételétől számított 20 napon belül benyújtja írásbeli viszontválaszát. |
A testület működése
|
19. |
Valamennyi ülést a testület elnöke vezeti. A testület felhatalmazhatja az elnököt arra, hogy igazgatási és eljárási határozatokat hozzon. |
|
20. |
Amennyiben a 31. fejezet (Vitarendezés) vagy ezen eljárási szabályzat másként nem rendelkezik, a testület bármilyen kommunikációs eszköz útján folytathatja tevékenységét. |
|
21. |
A testület tanácskozásán kizárólag a testületi tagok vehetnek részt, a testület azonban engedélyezheti a testületi tagok asszisztenseinek a tanácskozásokon való jelenlétét. |
|
22. |
Minden határozat vagy jelentés elkészítése a testület kizárólagos hatáskörébe tartozik, és nem ruházható át. |
|
23. |
A 31. fejezet (Vitarendezés) vagy e melléklet által nem szabályozott eljárási kérdés felmerülése esetén a testület – a Felekkel folytatott konzultációt követően – megfelelő, az említett fejezettel és e melléklettel összeegyeztethető eljárást fogadhat el. |
|
24. |
Ha a testület megítélése szerint a 31. fejezetben (Vitarendezés) meghatározottaktól eltérő, az eljárásokra alkalmazandó bármely határidő módosítására, vagy bármely egyéb eljárási vagy adminisztratív kiigazításra van szükség, a testület – a Felekkel folytatott konzultációt követően – írásban tájékoztatja a Feleket a szükséges módosításról vagy kiigazításról, valamint azok okairól. |
Testületi tag leváltása
|
25. |
Amennyiben valamelyik Fél úgy ítéli meg, hogy egy testületi tag nem felel meg a 31-B. mellékletnek (Magatartási kódex a testületi tagok és a közvetítők számára), és ezért le kell váltani, az említett Fél azon időponttól számított 15 napon belül értesíti a másik Felet, amikor elegendő bizonyítékot szerzett arra vonatkozóan, hogy a testületi tag állítólag nem felel meg a 31-B. mellékletnek (Magatartási kódex a testületi tagok és a közvetítők számára). |
|
26. |
A Felek a 25. szabályban említett értesítést követő 15 napon belül konzultálnak egymással. A Felek tájékoztatják a testületi tagot az állítólagos mulasztásáról, és kérhetik, hogy a testületi tag tegyen lépéseket a mulasztás orvoslására. Egyetértésük esetén a testületi tagot el is távolíthatják, és e megállapodás 31.7. cikkével (A vitarendezési testület összetétele) összhangban új testületi tagot választhatnak ki. |
|
27. |
Ha a Felek nem tudnak megállapodni egy testületi tag – aki nem a testület elnöke – leváltásának szükségességéről, bármelyik Fél kérheti az ügynek a testület elnöke elé való terjesztését, akinek a döntése végleges. |
|
28. |
Ha a testület elnöke megállapítja, hogy a 27. szabályban említett testületi tag nem felel meg a 31-B. mellékletnek (Magatartási kódex a testületi tagok és a közvetítők számára), az említett testületi tagot le kell váltani, és új testületi tagot kell kiválasztani a 31.7. cikkel (A vitarendezési testület összetétele) összhangban. |
|
29. |
Ha a Felek nem tudnak megállapodni az elnök leváltásának szükségességéről, bármelyik Fél kérheti, hogy az ügyet terjesszék a 31.8. cikk (A vitarendezési testület tagjainak jegyzéke) (1) bekezdésének c) pontjában említett aljegyzékben még szereplő személyek egyike elé. A személy nevét sorsolással választják ki. A kiválasztott személy által az elnök leváltásának szükségességéről hozott döntés végleges. |
|
30. |
Ha a 29. szabály alapján sorsolás útján kiválasztott személy megállapítja, hogy az elnök nem felel meg a 31-B. mellékletnek (Magatartási kódex a testületi tagok és a közvetítők számára), a 31.7. cikkel (A vitarendezési testület összetétele) összhangban új elnököt kell kiválasztani. |
Meghallgatás
|
31. |
A Felekkel és a testület többi tagjával folytatott konzultációt követően a testület elnöke értesíti a Feleket a meghallgatás napjáról, időpontjáról és helyszínéről. A meghallgatás napja rendes körülmények között megfelel a 16. szabály (a) pontja alapján meghatározott ütemezésben meghatározott dátumnak. A meghallgatás napját, időpontját és helyszínét a meghallgatás helyszíne szerinti Fél nyilvánosan közzéteszi, kivéve, ha a meghallgatás nem nyilvános. |
|
32. |
A Felek eltérő megállapodása hiányában a meghallgatást Brüsszelben tartják, ha Mexikó a panaszos fél, és Mexikóban, ha az Európai Unió a panaszos fél. A meghallgatás logisztikai lebonyolításából eredő költségeket a bepanaszolt Fél viseli. |
|
33. |
A testület pótlólagos meghallgatásokat is kitűzhet, ha a Felek ebben megállapodnak. |
|
34. |
A meghallgatás teljes időtartama alatt valamennyi testületi tag jelen van. |
|
35. |
Amennyiben a Felek másként nem állapodnak meg, a következő személyek vehetnek részt a meghallgatáson, függetlenül attól, hogy a meghallgatás nyilvános vagy sem:
|
|
36. |
Az illetékes kijelölt hivatal a testülettel és a Felekkel konzultálva megteszi a megfelelő logisztikai intézkedéseket, és megfelelő eljárásokat alakít ki annak biztosítására, hogy a meghallgatásokat ne zavarja meg a nyilvánosság részvétele. A nyilvánosság tagjait – beleértve az akkreditált újságírókat és a nem kormányzati szervezeteket is – felkérhetik, hogy a meghallgatás előtt regisztrálják magukat, amennyiben részt kívánnak venni. Ha a helyek korlátozottak, azokat a kitöltött regisztrációs lap kézhezvételét követően – a jelentkezési sorrend alapján – kell elosztani. A meghallgatásról a nyilvánosság tagjai nem készíthetnek hang- vagy képfelvételt. |
|
37. |
Az a Fél, amely a meghallgatás során bizalmas információkat kíván benyújtani vagy megvitatni, erről előzetesen értesíti a testületet és az illetékes kijelölt hivatalt. A Félnek lehetőség szerint legalább 10 nappal a meghallgatás első napja előtt meg kell küldenie az értesítést. |
|
38. |
A meghallgatás zárt részében csak a 35. szabályban említett személyek lehetnek jelen. Azok a személyek, akik bizalmas információkat tekintenek meg vagy hallgatnak meg, nem hozhatják nyilvánosságra azokat, vagy nem tehetik lehetővé azok nyilvánosságra hozatalát, és az említett információkat kizárólag a testületi eljárások céljaira használhatják fel. |
|
39. |
A meghallgatás napja előtt legkésőbb öt nappal mindkét Fél benyújtja a testülethez és a másik Félhez azon személyek névsorát, akik a meghallgatáson az adott Fél nevében szóban kifejtik annak érveit, illetve álláspontját, valamint azon egyéb képviselők és tanácsadók névsorát, akik jelen lesznek a meghallgatáson. |
|
40. |
A testület a következő sorrendben folytatja le a meghallgatást, biztosítva, hogy a panaszos Fél és a bepanaszolt Fél egyenlő időt kapjon érvei és cáfolata kifejtésére:
|
|
41. |
A testület a meghallgatás során bármikor közvetlenül kérdéseket intézhet bármelyik Félhez. A testület lehetővé teszi a Felek számára, hogy záró nyilatkozatokat tegyenek. |
|
42. |
A testület gondoskodik arról, hogy a meghallgatás jegyzőkönyvét a meghallgatást követően a lehető leghamarabb elkészítsék és kézbesítsék a Feleknek. A Felek a jegyzőkönyvhöz észrevételeket fűzhetnek, és a testület figyelembe veheti az említett észrevételeket. |
|
43. |
A meghallgatás időpontját követő 10 napon belül minkét Fél kiegészítő írásbeli beadványt nyújthat be a meghallgatás során felmerült bármely kérdéssel kapcsolatban. A másik Fél a beadvány benyújtását követő öt napon belül írásbeli észrevételeket tehet az egyik Fél által benyújtott kiegészítő írásbeli beadványokkal kapcsolatban. |
Írásban feltett kérdések
|
44. |
A testület az eljárás során írásban bármikor kérdést intézhet a Felek egyikéhez vagy mindkettőjükhöz. A Felek egyikéhez intézett kérdést a másik Félnek másolatban meg kell küldeni. |
|
45. |
Mindegyik Félnek másolatban meg kell küldenie a másik Fél számára a testület által feltett kérdésekre adott írásbeli válaszait. A másik Félnek lehetőséget kell biztosítani arra, hogy e másolat kézbesítésétől számított öt napon belül írásban észrevételeket tegyen a Fél válaszaira. |
A dokumentumok nyilvánosságra hozatala
|
46. |
A bizalmas információk védelmére is figyelemmel, a 48. és 49. szabály alapján:
|
|
47. |
Egyik Fél sem hozhatja nyilvánosságra a 31.13. cikk (Időközi jelentés) szerint a Feleknek átadott időközi jelentés tartalmát vagy az időközi jelentéssel kapcsolatban tett észrevételek tartalmát. |
Bizalmas kezelés
|
48. |
Mindegyik Fél és a testület bizalmasan kezeli azon információkat, amelyeket a másik Fél a testület elé terjesztett és bizalmas információként jelölt meg. Amennyiben valamelyik Fél a testülethez olyan írásbeli beadványt, szóbeli nyilatkozat írásbeli változatát vagy a testület kérésére vagy kérdésére adott írásbeli választ nyújt be, amely bizalmas információkat tartalmaz, a benyújtás időpontjától számított 15 napon belül rendelkezésre kell bocsátania egy nyilvánosságra hozható nem bizalmas változatot is. |
|
49. |
Ezen eljárási szabályzat egyetlen rendelkezése sem akadályoz meg egy Felet abban, hogy a saját álláspontját nyilvánosságra hozza, amennyiben ezt oly módon teszi, hogy a másik Fél által benyújtott információkra való hivatkozáskor nem fed fel olyan részletet, amelyet a másik Fél bizalmasként jelölt meg. |
|
50. |
A Felekkel folytatott konzultációt követően a testület további ad hoc eljárásokat alakíthat ki, amelyeket szükségesnek ítél a bizalmas információk védelme érdekében. |
Ex parte kapcsolatfelvétel
|
51. |
A testület nem ülésezhet, illetve nem kommunikálhat egyik Féllel sem a másik Fél távollétében. |
|
52. |
Egy testületi tag nem vitathatja meg az eljárás tárgyát képező ügy szempontjait az egyik Féllel vagy mindkét Féllel a többi testületi tag távollétében. |
Amicus curiae beadványok
|
53. |
Amennyiben a Felek a testület létrehozásának napjától számított öt napon belül másként nem állapodnak meg, a testület valamely Fél természetes személyétől vagy valamely Fél területén letelepedett jogi személytől – akik a Felek kormányától függetlenek – kérés nélküli írásbeli beadványokat fogadhat, feltéve, hogy:
|
|
54. |
A beadványokat észrevételezésre meg kell küldeni a Feleknek. A Felek a kézbesítést követő 10 napon belül nyújthatják be észrevételeiket a testületnek. |
|
55. |
A testület jelentésében felsorolja az 53. szabály szerint hozzá beérkezett összes beadványt. A testület jelentésében nem köteles kitérni az ilyen beadványokban kifejtett érvekre. Ha a testület a jelentésében kitér az ilyen beadványokban kifejtett érvekre, figyelembe veszi a Felek által az 54. szabály alapján tett észrevételeket is. |
Szakértői vélemény vagy technikai tanácsadás átvétele
|
56. |
Ha valamelyik Fél felkéri a testületet, hogy a 31.23. cikk (Információszolgáltatás) szerint kérjen szakvéleményt vagy technikai tanácsot szakértőktől, a Fél értesíti a másik Felet a kérésről. Ha a testület szakértők véleményét vagy technikai tanácsát kéri, erről a Feleket is értesíti. Legkésőbb az ilyen értesítés kézbesítésétől számított 15 napon belül a testület konzultál a Felekkel annak megállapítása érdekében, hogy indokolt-e szakvéleményt vagy technikai tanácsot kérni szakértőktől, és megállapodjon a vélemény vagy technikai tanácsadás iránti kérelem feltételeiről, beleértve adott esetben azon szakértőt is, akitől szakvéleményt vagy technikai tanácsadást kell kérni. |
Sürgős esetek
|
57. |
Az e megállapodás 31.12. cikkében (Döntéshozatal a sürgősségről) említett sürgős ügyekben a testület a Felekkel folytatott konzultációt követően adott esetben kiigazítja az ezen eljárási szabályzatban említett határidőket. Az említett kiigazításokról a testület értesíti a Feleket. |
Fordítás és tolmácsolás
|
58. |
A 31.5. cikkben (Konzultációk) említett konzultációk folyamán és legkésőbb a 16. szabályban említett ülés napján a Felek törekednek megegyezni a testület előtti eljárás közös munkanyelvében. |
|
59. |
Ha a Felek nem tudnak megállapodni egy közös munkanyelvben, mindegyik Fél az általa választott nyelven benyújtja írásbeli beadványait, szóbeli nyilatkozatának írásbeli változatát, a testület kérésére vagy kérdésére adott írásbeli válaszát, valamint a testület eljárásával kapcsolatos bármely egyéb dokumentumot. Mindegyik Fél – ezzel egyidejűleg – a másik Fél által választott nyelvre történő fordítást biztosít, kivéve, ha a beadványait a WTO valamelyik munkanyelvén írták meg. A bepanaszolt Fél gondoskodik a szóbeli előterjesztéseknek a Felek által választott nyelvekre történő tolmácsolásáról. |
|
60. |
A testület a Felek által választott nyelven vagy nyelveken bocsátja ki határozatait és jelentéseit. Amennyiben a Felek nem állapodnak meg közös munkanyelvről, a testület időközi jelentését és zárójelentését a WTO egyik munkanyelvén kell elkészíteni. |
|
61. |
Bármelyik Fél tehet észrevételeket az ezen eljárási szabályzattal összhangban készült dokumentumok fordításának pontosságával kapcsolatban. |
|
62. |
Mindegyik Fél viseli az írásbeli beadványai, a szóbeli nyilatkozatának írásbeli változata, a testület kérésére vagy kérdésére adott írásbeli válasza, vagy a testület eljárásával kapcsolatos bármely más dokumentum fordításának költségeit. A testület határozatainak vagy jelentéseinek fordítási költségeit a Feleknek egyenlő arányban kell viselniük. |
Határidők
|
63. |
Amennyiben a 31. fejezet (Vitarendezés), ezen eljárási szabályzat vagy a testület előírja, hogy egy időpontot vagy eseményt megelőzően vagy azt követően értesítést kell küldeni vagy intézkedést kell tenni, az ilyen határidők kiszámítása nem foglalhatja magában az említett időpont vagy esemény napját. |
|
64. |
Ha egy határidőt meghosszabbítanak, beleértve az egyik Felet érintő vis maior miatt szükséges meghosszabbítást is, a releváns határidőket ennek megfelelően ki kell igazítani. |
Egyéb eljárások
|
65. |
Az ezen eljárási szabályzatban meghatározott határidőket ki kell igazítani a 31.16. cikk (Észszerű határidő), a 31.17. cikk (A megfelelés felülvizsgálata), a 31.18. cikk (Ideiglenes korrekciós intézkedések) és a 31.19. cikk (Az ideiglenes korrekciós intézkedések elfogadását követően a megfelelés céljából hozott intézkedések felülvizsgálata) szerinti eljárásokban a testület által hozott határozatok vagy jelentések elfogadására előírt különleges határidőkkel összhangban. |
(1) A Felek nem jelölhetnek ki képviselőnek olyan személyt, akiről észszerűen feltételezhető, hogy a 31. fejezet (Vitarendezés) szerinti eljárásokon kívül előnyökhöz jutna a bizalmas információk átvételéből.
31-B. MELLÉKLET
MAGATARTÁSI KÓDEX A TESTÜLETI TAGOK ÉS A KÖZVETÍTŐK SZÁMÁRA
Fogalommeghatározások
|
1. |
A 31. fejezet (Vitarendezés) és e magatartási kódex alkalmazásában:
|
Irányadó elvek
|
2. |
A vitarendezési mechanizmus integritásának és pártatlanságának megőrzése érdekében minden jelölt és testületi tag:
|
|
3. |
A vitarendezési mechanizmus integritásának és pártatlanságának megőrzése érdekében a testületi tag:
|
|
4. |
A testületi tag kerüli olyan kapcsolat vagy pénzügyi érdekeltség létesítését, amely hatással lehet függetlenségére vagy pártatlanságára, vagy észszerű megfontolások alapján szabálytalanság vagy elfogultság látszatát keltheti. |
Tájékoztatási kötelezettségek
|
5. |
A testületi tagságra felkért jelölt a 31.7. cikk (A vitarendezési testület összetétele) szerinti kinevezésének elfogadása előtt nyilvánosságra hoz minden olyan érdekeltséget, kapcsolatot vagy ügyet, amely valószínűleg hatással lehet függetlenségére vagy pártatlanságára, vagy amely észszerű megfontolások alapján a szabálytalanság vagy elfogultság látszatát keltheti a testület eljárásai során. E célból a jelölt minden észszerű erőfeszítést megtesz ahhoz, hogy tudomást szerezzen minden ilyen érdekeltségről, kapcsolatról és ügyről, beleértve minden pénzügyi, üzleti, szakmai, családi, személyes vagy társadalmi érdekeltséget. |
|
6. |
A pályázónak legalább a következő érdekeltségeket, kapcsolatokat és ügyeket kell nyilvánosságra hoznia:
|
|
7. |
A testületi tag kinevezését követően is megtesz minden észszerűen elvárható erőfeszítést azért, hogy tudatában legyen az (5) bekezdésben szereplő érdekeknek, kapcsolatoknak vagy ügyeknek, és azokat felfedje. Az (5) bekezdés szerinti nyilvánosságrahozatali kötelezettség folyamatosan fennáll, és arra kötelezi a testületi tagot, hogy nyilvánosságra hozzon a testületi eljárások bármelyik szakaszában felmerülő minden ilyen érdekeltséget, kapcsolatot vagy ügyet. |
|
8. |
Amint ilyenek a tudomására jutnak, a jelölt vagy a testületi tag a magatartási kódex tényleges vagy potenciális megsértésével kapcsolatos minden kérdésről tájékoztatja a Feleket megfontolás céljából. |
|
9. |
Minden tájékoztatást a Felek által a 31.36. cikk (A vitarendezési eljárás igazgatása) szerint kijelölt hivataloknak kell címezni. |
A testületi tagok kötelezettségei
|
10. |
Kinevezésének elfogadását követően a testületi tag rendelkezésre áll feladatainak elvégzése céljából, és feladatait az eljárás egésze folyamán alaposan és gyorsan, tisztességgel és gondossággal látja el. |
|
11. |
A testületi tag csak a testület eljárása folyamán felmerült, a döntéshozatalhoz szükséges kérdéseket vizsgálja, és az említett feladatot harmadik személyre nem ruházhatja át. |
|
12. |
A szakértőknek, asszisztenseknek és adminisztratív személyzetnek meg kell felelniük a testületi tagokra vonatkozó, a (2)–(13) és (16)–(18) bekezdés szerinti kötelezettségeknek. E tekintetben a testületi tag minden észszerű intézkedést és szükséges lépést megtesz annak biztosítása érdekében, hogy e kötelezettségekről tudomást szerezzen, és azoknak eleget tegyen. |
|
13. |
A testületi tag nem folytathat a testületi eljárásokat érintő, a 31-A. mellékletben foglalt eljárási szabályzat 51. és 52. szabályában említett ex parte kapcsolatfelvételt. |
A korábbi testületi tagok kötelezettségei
|
14. |
A korábbi testületi tag minden olyan cselekményt kerül, amely azt a látszatot keltheti, hogy feladatainak ellátása során elfogult volt vagy előnye származott a testület határozatából. |
|
15. |
A korábbi testületi tagnak eleget kell tennie a (16)–(18) bekezdésben meghatározott kötelezettségeknek. |
Bizalmas kezelés
|
16. |
A testületi tag semmilyen időpontban nem hoz nyilvánosságra semmilyen, az azon eljárásra vonatkozó vagy azon eljárás során szerzett nem nyilvános információt, amelyre vonatkozóan kinevezték. A testületi tag semmilyen esetben nem hoz nyilvánosságra vagy használ fel ilyen információt annak érdekében, hogy személyes előnyt szerezzen vagy előnyt biztosítson mások számára, vagy mások érdekeit hátrányosan befolyásolja. |
|
17. |
A testületi tag a 31. fejezettel (Vitarendezés) összhangban történő közzétételt megelőzően nem hozhatja nyilvánosságra a testület jelentését vagy határozatát vagy azok részeit. |
|
18. |
A testületi tag semmilyen időpontban nem hozza nyilvánosságra a testület tanácskozásain elhangzott információkat vagy bármely testületi tag véleményét, és nem tesz semmilyen nyilatkozatot azon eljárásról, amelyre kinevezték, illetve az eljárásban felmerülő vitás kérdésekről. Ha a testület többségi szavazással határoz, a testületi tag nem fedheti fel, hogy a testületi eljárásban mely tag vagy tagok kapcsolódnak a többségi vagy a kisebbségi véleményhez. |
Kiadások
|
19. |
Minden testületi tag nyilvántartást vezet és záróelszámolást készít az eljárásra fordított időről és a felmerült kiadásairól, valamint az asszisztensei és igazgatási személyzete ráfordított idejéről és kiadásairól. |
Közvetítők
|
20. |
E magatartási kódex értelemszerűen alkalmazandó a közvetítőkre is. |
I. MELLÉKLET
MEGLÉVŐ INTÉZKEDÉSEK
MAGYARÁZÓ MEGJEGYZÉSEK
|
1. |
Valamely Félnek az e melléklet függelékeiben foglalt jegyzéke – a 10.12. cikk (A megállapodásnak nem megfelelő intézkedések és kivételek) és a 11.8. cikk (A megállapodásnak nem megfelelő intézkedések és kivételek) értelmében – meghatározza az említett Fél azon meglévő intézkedéseit, amelyek nem felelnek meg a következő rendelkezésekben megállapított kötelezettségeknek:
|
|
2. |
E melléklet alkalmazásában:
|
|
3. |
Valamely Fél jegyzéke nem sérti a Felek GATS szerinti jogait és kötelezettségeit. |
|
4. |
A jegyzékben foglalt egyes bejegyzések a következő elemeket tartalmazzák:
|
|
5. |
Egy bejegyzés értelmezése során a bejegyzés valamennyi elemét mérlegelni kell. A bejegyzést azon cikkek fényében kell értelmezni, amelyekre az „Érintett kötelezettségek” az említett bejegyzésben hivatkoznak. |
|
6. |
Az „intézkedés” elem elsőbbséget élvez minden egyéb elem felett, kivéve, ha az „intézkedés” elem és a többi elem közötti ellentmondás olyan jelentős és lényeges, hogy nem észszerű azt a következtetést levonni, hogy az „intézkedés” elem élvez elsőbbséget, amely esetben a többi elem az említett ellentmondás mértékében elsőbbséget élvez. |
|
7. |
Az Európai Unió szintjén fenntartott fenntartás az Európai Unió valamely intézkedésére és valamely tagállam nemzeti szintű intézkedésére, valamint valamely tagállamon belüli kormányzati intézkedésre alkalmazandó, kivéve, ha a fenntartás kizárja valamely tagállamot. |
|
8. |
A Mexikó vagy valamely európai uniós tagállam által nemzeti szinten fenntartott fenntartás az említett ország központi, regionális vagy helyi szintű kormányzati intézkedésére alkalmazandó. |
|
9. |
A 11.5. cikk (Helyi jelenlét) és a 11.6. cikk (Nemzeti elbánás) különböző rendszerek, és egy olyan intézkedésre vonatkozóan, amely kizárólag a 11.5. cikknek (Helyi jelenlét) nem felel meg, nem kell fenntartást megfogalmazni a 11.6. (Nemzeti elbánás) cikk alapján. |
|
10. |
Ha az egyik Fél fenntart egy olyan intézkedést, amely megkívánja, hogy a területén történő szolgáltatásnyújtáshoz a szolgáltató természetes személy legyen, saját állampolgára legyen, állandó lakóhellyel, vagy tartózkodási hellyel vagy lakcímmel rendelkezzen a területén, az (1) bekezdésben említett kötelezettség tekintetében a 11. fejezettel (Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem) kapcsolatban hozott, említett intézkedésre vonatkozó fenntartás az (1) bekezdésben említett kötelezettség tekintetében a 10. fejezettel (Beruházás) kapcsolatban hozott fenntartásként működik, az említett intézkedés mértékében. |
|
11. |
Valamely Fél jegyzéke nem tartalmaz olyan képesítési követelményekkel és eljárásokkal, műszaki szabványokkal, valamint engedélyezési követelményekkel és eljárásokkal kapcsolatos intézkedéseket, amelyek a 10.7. (Nemzeti elbánás), 11.6. (Nemzeti elbánás) értelmében nem jelentik a nemzeti elbánás korlátozását, vagy a 10.6. cikk (Nemzeti elbánás), vagy a 11.4. cikk (Piacra jutás) értelmében nem jelentenek piacra jutásra vonatkozó korlátozást. Az említett intézkedések, így például engedélyszerzési követelmény, egyetemes szolgáltatási kötelezettségek, a képesítések elismerésének követelménye a szabályozott ágazatokban, meghatározott vizsgák kötelező letétele, ami kiterjedhet a nyelvvizsgákra is, valamint olyan megkülönböztetésmentes követelmények, amelyek szerint bizonyos tevékenységek nem végezhetők védett övezetekben vagy területeken még akkor is minden esetben alkalmazandók, ha nem szerepelnek a jegyzékben. |
|
12. |
Az Európai Unió jegyzékében a következő rövidítéseket használják:
|
|
13. |
Az egyértelműség érdekében: az Európai Unió esetében a nemzeti elbánás nyújtására irányuló kötelezettség nem foglalja magában a valamely tagállamban egy másik tagállam természetes személyei vagy vállalkozásai számára az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSZ) értelmében nyújtott elbánás Mexikó természetes személyeire vagy vállalkozásaira történő kiterjesztésére, vagy az EUMSZ értelmében elfogadott intézkedésekre történő kiterjesztésére irányuló követelményt, beleértve ezen intézkedéseknek a tagállamokban történő végrehajtását is. Az EUMSZ értelmében az említett elbánásban csak a valamely tagállam jogszabályai szerint létrehozott vagy megszervezett, és az Európai Unióban bejegyzett székhellyel, központi ügyintézési hellyel vagy üzleti tevékenységük fő helyével rendelkező vállalkozások részesülnek, beleértve azon vállalkozásokat is, amelyek mexikói természetes személyek vagy vállalkozások tulajdonában vagy irányítása alatt állnak. |
|
14. |
Mexikó jegyzékének alkalmazásában:
|
|
15. |
Az egyértelműség érdekében: Mexikó jegyzékének alkalmazásában a „nemzet” és az „állam” kifejezés Mexikót jelenti. |
(1) Belgium fenntartásainak alkalmazásában a központi kormányzati szint magában foglalja a szövetségi kormányt, valamint a régiók és a közösségek kormányait, mivel mindegyik egyenértékű jogalkotási hatáskörökkel rendelkezik.
(2) Finnország fenntartásainak alkalmazásában a regionális kormányzati szint az Åland-szigeteket jelenti.
I-A. függelék
MEGLÉVŐ INTÉZKEDÉSEKRE VONATKOZÓ FENNTARTÁSOK
AZ EU JEGYZÉKE
A fenntartások jegyzéke:
|
|
I-EU-1 – Minden ágazat |
|
|
I-EU-2 – Szakmai szolgáltatások (valamennyi szakma az egészségüggyel kapcsolatosak kivételével) |
|
|
I-EU-3 – Szakmai szolgáltatások (egészségüggyel kapcsolatos szakmák és a gyógyszerek kiskereskedelme) |
|
|
I-EU-4 – Kutatási és fejlesztési szolgáltatások |
|
|
I-EU-5 – Ingatlannal kapcsolatos szolgáltatások |
|
|
I-EU-6 – Üzleti szolgáltatások |
|
|
I-EU-7 – Építőipari szolgáltatások |
|
|
I-EU-8 – Forgalmazási szolgáltatások |
|
|
I-EU-9 – Oktatási szolgáltatások |
|
|
I-EU-10 – Környezetvédelmi szolgáltatások |
|
|
I-EU-11 – Egészségügyi és szociális szolgáltatások |
|
|
I-EU-12 – Idegenforgalom és utazással kapcsolatos szolgáltatások |
|
|
I-EU-13 – Kikapcsolódással kapcsolatos, kulturális és sportszolgáltatások |
|
|
I-EU-14 – Szállítási szolgáltatások és kiegészítő szállítási szolgáltatások |
|
|
I-EU-15 – Mezőgazdaság, halászat és vízügy |
|
|
I-EU-16 – Energiával kapcsolatos tevékenységek |
I-EU-1 – Minden ágazat
|
Ágazat –Alágazat |
Valamennyi ágazat |
|
Érintett kötelezettségek: |
Nemzeti elbánás |
|
|
Legnagyobb kedvezményes elbánás |
|
|
Helyi jelenlét |
|
|
Teljesítménykövetelmények |
|
|
Felső vezetés és igazgatótanács |
|
Fejezet: |
Beruházás és Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem |
|
Kormányzati szint: |
EU / tagállam (eltérő rendelkezés hiányában) |
Leírás:
|
(a) |
A létesítmény típusa A Beruházás – Nemzeti elbánás vonatkozásában: Az EU: Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSZ) alapján nyújtott elbánás azon vállalkozásoknak, melyeket az Európai Unió egy másik tagállamának joga szerint létesítettek és melyeknek létesítő okirat szerinti székhelye, központi ügyvezetése vagy üzleti tevékenységének fő helye az Európai Unión belül található. Ebbe beleértendők azon vállalkozások is, amelyeket mexikói befektetők hoztak létre a tagállamokban. Ilyen elbánás nem jár az EU-n kívül létrehozott vállalkozások fióktelepei vagy ügynökségei számára. A mexikói beruházók által az EU vagy valamely tagállam jogának megfelelően alapított olyan vállalatoknak vagy cégeknek nyújtott elbánás, amelyek létesítő okirat szerinti székhelye, központi ügyintézési helye vagy üzleti tevékenységének fő helye az Európai Unió területén van, nem érinti az ilyen vállalatokra vagy cégekre az Unióban való megalapításkor esetlegesen vonatkozó és továbbra is alkalmazandó, a 10. fejezettel (Beruházás) összhangban álló feltételeket és kötelezettségeket. Intézkedések: Az EU: EUMSZ A Beruházás – Nemzeti elbánás; és a Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Nemzeti elbánás vonatkozásában: EU (a kormányzat regionális szintjére is vonatkozik): Bármely tagállam, amikor valamely, az egészségügyi, szociális vagy oktatási szolgáltatásokat (CPC 93, 92) nyújtó, meglévő állami vállalatban, illetve már meglévő kormányzati szervezetben fennálló tőkerészesedéseinek, illetve előbbiek eszközeinek értékesítésekor vagy elidegenítésekor, a mexikói beruházók vagy beruházásaik számára megtilthatja vagy korlátozhatja az ilyen részesedések vagy eszközök tulajdonlását, illetve az ilyen részesedések és eszközök tulajdonosai által a részesedések és eszközök eredményeként létrejött vállalkozások felett gyakorolt ellenőrzést. Az eszközök ilyen értékesítése vagy az azoktól való megválás tekintetében bármely tagállam elfogadhat vagy fenntarthat a felső vezetés vagy az igazgatótanács tagjainak állampolgárságára vonatkozó intézkedést. E fenntartás alkalmazásában:
Intézkedések: A fenti leírás részben foglaltak szerint. A Beruházás – Nemzeti elbánás, Felső vezetés és igazgatótanács vonatkozásában: AT: A fióktelep működtetéséhez a nem EGT-beli vállalatoknak ki kell jelölniük legalább egy, Ausztriában állandó lakóhellyel rendelkező, a képviseletért felelős személyt. Az osztrák kereskedelmi törvény betartásáért felelős vezetők (ügyvezető igazgatók) állandó lakóhelyének Ausztriában kell lennie. Intézkedések: AT: Aktiengesetz, BGBL. Nr. 98/1965, § 254 (2); GmbH-Gesetz, RGBL. Nr. 58/1906, § 107 (2); és Gewerbeordnung, BGBL. Nr. 194/1994, § 39 (2a). EE: Valamely külföldi cég igazgatót vagy igazgatókat nevez ki a fióktelep vezetésére. A fióktelep igazgatójának aktív cselekvőképességgel rendelkező természetes személynek kell lennie. A fióktelep legalább egy igazgatójának valamely EGT-tagállamban vagy a Svájci Államszövetségben kell lakóhellyel rendelkeznie. Intézkedések: EE: Äriseadustik (kereskedelmi törvénykönyv), 385. § . FI: A közkereseti társaságok legalább egyik tagjának vagy a betéti társaságok legalább egyik beltagjának állandó lakóhellyel kell rendelkeznie az Európai Gazdasági Térségben (EGT), vagy amennyiben valamely partner jogi személy, székhellyel kell rendelkeznie az EGT-ben (a fióktelep nem megengedett). A nyilvántartásba vételt végző hatóság mentességeket ítélhet oda. Magánvállalkozóként kereskedelmi tevékenység folytatásához EGT-n belüli lakóhelyre van szükség. Amennyiben egy EGT-n kívüli országból származó külföldi szervezet egy fióktelep finnországi alapításán keresztül akar kereskedelmi vagy üzleti tevékenységet folytatni, kereskedelmi engedélyre van szükség. Az igazgatótanács legalább egy rendes és póttagjának, valamint az ügyvezető igazgatónak EGT-beli lakóhellyel kell rendelkeznie. A nyilvántartásba vételt végző hatóság vállalati mentességeket ítélhet oda. Intézkedések: FI: Laki elinkeinon harjoittamisen oikeudesta (a kereskedelmi tevékenység folytatásához való jogról szóló törvény) (122/1919), 1. o. Osuuskuntalaki (a szövetkezetekről szóló törvény) 1488/2001; Osakeyhtiölaki (a korlátolt felelősségű társaságokról szóló törvény) (624/2006); és Laki luottolaitostoiminnasta (A hitelintézetekről szóló törvény) (121/2007) SE: Az a külföldi vállalat, amely nem létesített jogi személyt Svédországban vagy üzleti tevékenységét ügynökön keresztül végzi, kereskedelmi műveleteit egy Svédországban bejegyzett fióktelepen keresztül gyakorolja, amelynek független vezetősége és külön számlája van. A fióktelep igazgatójának és adott esetben helyettes igazgatójának az EGT területén kell lakóhellyel rendelkeznie. A Svédországban kereskedelmi tevékenységet végző, az EGT-ben állandó lakóhellyel nem rendelkező természetes személynek kell kijelölnie és bejegyeztetnie egy állandó lakóhellyel rendelkező képviselőt, aki a svédországi tevékenységéért felel. A svédországi tevékenységhez külön számviteli nyilvántartást kell fenntartani. Az illetékes hatóság egyedi esetekben felmentést adhat a fióktelepre és a lakóhelyre vonatkozó előírás alól. Az egy évnél rövidebb időtartamú építési projektek – amelyeket az EGT-n kívül működő vállalkozás vagy az EGT-n kívüli állandó lakóhellyel rendelkező természetes személy bonyolít le –, mentesülnek a fióktelep-alapításra vagy állandó lakóhellyel rendelkező képviselő kinevezésére vonatkozó fenntartás alól. Svéd korlátolt felelősségű társaságot alapíthat olyan természetes személy, aki állandó lakóhellyel rendelkezik az EGT-n belül, svéd jogi személy vagy olyan jogi személy, amelyet egy EGT-tagállam jogszabályai szerint hoztak létre, és amelynek székhelye, központja vagy gazdasági tevékenysége székhelye az EGT-n belül található. Társaság csak akkor lehet alapító, ha minden korlátlan személyes felelősséggel rendelkező tulajdonos rendelkezik állandó lakóhellyel az EGT-n belül. Az EGT-n kívüli alapítók az illetékes hatósághoz fordulhatnak engedélyért. Korlátolt felelősségű társaságok és szövetkezeti gazdasági társaságok esetén az igazgatótanács tagjainak legalább 50 %-a, az igazgatótanácsi póttagok legalább 50 %-a, az ügyvezető igazgató, az ügyvezető igazgató helyettese és legalább egy aláírási joggal rendelkező személy, ha van ilyen, tartózkodási hellyel kell rendelkezzen az EGT-n belül. Az illetékes hatóság mentességet adhat e követelmény alól. Amennyiben a vállalkozás/társaság egyik képviselője sem rendelkezik állandó lakóhellyel Svédországban, az igazgatótanácsnak ki kell jelölnie és be kell jegyeztetnie egy olyan, Svédországban állandó lakóhellyel rendelkező személyt, aki felhatalmazással rendelkezik arra, hogy a vállalkozás/társaság nevében küldeményeket vegyen át. Ennek megfelelő feltételek alkalmazandók a szervezetek minden egyéb formájának létrehozására. Intézkedések: SE: Lag om utländska filialer m.m (a külföldi fióktelepekről szóló törvény) (1992:160); Aktiebolagslagen (társasági törvény) (2005:551); a szövetkezeti gazdasági társaságokról szóló törvény (1987:667); és az európai gazdasági egyesülésről szóló törvény (1994:1927). SK: Annak a külföldi magánszemélynek, akinek a vállalkozó nevében eljáró felhatalmazott személyként be kell jegyeztetni a nevét a cégjegyzékbe, a Szlovák Köztársaságban érvényes tartózkodási engedélyt kell benyújtania. Intézkedések: SK: 513/1991 sz. kereskedelmi törvénykönyv (21. §); és a külföldi állampolgárok letelepedéséről szóló, 404/2011 törvény (22. és 32. § §). A Beruházás – Nemzeti elbánás vonatkozásában; BG: Külföldi jogi személyek – feltéve, hogy azokat nem valamely uniós vagy EGT-tagállam alapján hozták létre – akkor folytathatnak üzleti vagy egyéb tevékenységet, ha Bulgáriában a cégjegyzékben bejegyzett vállalatként hozták létre azokat. A fióktelepek létrehozása engedélyhez kötött. A külföldi vállalatok képviseleti irodáit be kell jegyeztetni a Bolgár Kereskedelmi és Ipari Kamaránál; gazdasági tevékenységet nem folytathatnak, csupán arra jogosultak, hogy reklámozzák tulajdonosukat, valamint képviselőként vagy ügynökként járjanak el. Intézkedések: BG: Kereskedelmi törvény, 17a. cikk; és A befektetésösztönzésről szóló törvény, 24. cikk. PL: A képviseleti iroda működési köre csak az iroda által képviselt külföldi anyavállalat reklámozására és promóciójára terjedhet ki. Nem uniós beruházók a jogi szolgáltatások kivételével valamennyi ágazatban csak korlátozott partnerség, zártkörűen működő részvénytársaság, korlátolt felelősségű társaság és részvénytársaság formájában végezhetnek gazdasági tevékenységet, míg a belföldi vállalkozásoknak erre nem kereskedelmi jellegű személyegyesítő társaságok (közkereseti társaságok és korlátlan felelősségű gazdasági társulások) formájában is lehetőségük van. Intézkedések: PL: A 2018. március 6-i törvény a külföldi vállalkozóknak és más külföldi személyeknek a Lengyel Köztársaság területén végzett gazdasági tevékenységeire vonatkozó szabályokról. A Beruházás – Nemzeti elbánás, Teljesítőképességi követelmény vonatkozásában: BG: A letelepedett vállalkozások olyan pozíciók betöltésére alkalmazhatnak harmadik országbeli állampolgárokat, amelyek nem bolgár állampolgársághoz kötöttek. Egy letelepedett vállalkozás által a megelőző tizenkét hónapos időtartam alatt foglalkoztatott harmadik országbeli állampolgárok összlétszáma nem haladhatja meg a munkaszerződéssel felvett bolgár állampolgárságú, más uniós tagállambeli polgárok és az EGT-ről szóló megállapodás vagy az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről a Svájci Államszövetség közötti megállapodás részes államainak polgárai átlagos számának 20 százalékát (a kis- és középvállalkozások esetében 35 százalékot). A harmadik országbeli állampolgár felvételét megelőzően a munkáltatónak egy munkaerőpiaci vizsgálat elvégzésével azt is kell igazolnia, hogy nem talált megfelelő bolgár, uniós állampolgárságú, EGT-beli vagy svájci munkavállalót, aki betöltené a szóban forgó pozíciót. Harmadik országbeli állampolgárok nem foglalkoztathatók bolgár állampolgársághoz kötött pozíciókban. A magas szintű képzettséggel rendelkező munkavállalók és kiküldött idénymunkások, valamint a vállalaton belül áthelyezett személyek, kutatók és hallgatók esetében nincs korlátozás az egyetlen vállalkozásnak dolgozó harmadik országbeli állampolgárok számára vonatkozóan. Ezekben az esetekben nincs szükség munkaerőpiaci vizsgálatra. Intézkedések: BG: Munkaerő-migráció és munkavállalói mobilitási törvény |
|
(b) |
Ingatlantulajdon-szerzés A Beruházás – Nemzeti elbánás vonatkozásában: AT (a kormányzat regionális szintjére vonatkozik): Egy nem uniós természetes személy vagy vállalatok általi ingatlanszerzéshez, -vásárláshoz vagy -bérléshez az illetékes regionális hatóságok (Länder) engedélyére van szükség. Az engedély csak akkor adható meg, ha az ingatlanszerzés közérdekűnek (különösen gazdasági, társadalmi és kulturális érdekűnek) minősül. Intézkedések: AT: Burgenländisches Grundverkehrsgesetz, LGBL. No. 25/2007; Kärntner Grundverkehrsgesetz, LGBL. No. 9/2004; NÖ Grundverkehrsgesetz, LGBL. 6800; OÖ Grundverkehrsgesetz, LGBL. No. 88/1994; Salzburger Grundverkehrsgesetz, LGBL. No. 9/2002; Steiermärkisches Grundverkehrsgesetz, LGBL. No. 134/1993; Tiroler Grundverkehrsgesetz, LGBL. No. 61/1996; Voralberger Grundverkehrsgesetz, LGBL. No. 42/2004; és Wiener Ausländergrundverkehrsgesetz, LGBL. 11/1998. sz. CY: A ciprusiak vagy ciprusi származású személyek, valamint valamely tagállam állampolgárai korlátozás nélkül szerezhetnek tulajdont Cipruson. Haláleset kivételével külföldiek semmilyen ingatlantulajdont nem szerezhetnek a Miniszterek Tanácsának engedélye nélkül. Külföldiek esetében, ha az ingatlantulajdon-szerzés meghaladja a ház vagy szakmai tevékenységvégzés helyszíneként szolgáló épület felépítési helyéhez szükséges mértéket, vagy egyébként meghaladja a két donumot (2 676 négyzetméter), a Miniszterek Tanácsa által kiadott engedélyeknek meg kell felelniük a Miniszterek Tanácsa által elfogadott, és a képviselők háza által jóváhagyott rendeletekben foglalt kikötésekhez, korlátozásokhoz, feltételekhez és kritériumokhoz. Külföldinek számít minden olyan személy, aki nem Ciprus állampolgára, ideértve a külföldi irányítású vállalatokat is. A kifejezés nem foglalja magában a ciprusi származású külföldieket vagy Ciprus állampolgárainak nem ciprusi házastársait. Intézkedések: CY: A(z) (külföldiek általi) ingatlanszerzésről szóló törvény (109. fejezet), amelyet az 52/1969., 55/1972., 50/1990., 54(I)/2003. és 161(I)/2011 törvény módosított. CZ: Mezőgazdasági földterületet és erdőt csak a Cseh Köztársaságban állandó tartózkodási hellyel rendelkező külföldi természetes személyek és a Cseh Köztársaságban letelepedett vállalkozások szerezhetnek. Különleges szabályok alkalmazandók az állami tulajdonban lévő mezőgazdasági földterületre és erdőre. Állami mezőgazdasági földtulajdont csak cseh állampolgárok, önkormányzatok és állami egyetemek (képzési és kutatási célokra) vásárolhatnak. Jogi személyek (formától és székhelytől függetlenül) csak akkor vásárolhatnak állami mezőgazdasági földtulajdont az államtól, ha egy már tulajdonukban lévő épület ilyen területre épült, vagy ha a földterület nélkülözhetetlen az épület használatához. Csak önkormányzatok és állami egyetemek vásárolhatnak erdőket. Intézkedések: CZ: 95/1999. sz. Coll. törvény (a mezőgazdasági földterület és erdők állami tulajdonból más jogalanyok tulajdonába történő átruházásának feltételeiről); és 503/2012. sz. Coll. törvény az állami földhivatalról. DK: A dán ingatlantulajdon-szerzésről szóló törvénnyel összhangban annak a természetes személynek, aki nem rendelkezik lakóhellyel Dániában, vagy aki a múltban nem rendelkezett összesen öt éven át lakóhellyel Dániában, ingatlanszerzés céljából engedélyt kell kérnie az Igazságügyi Minisztériumtól. Azoknak az uniós és EGT-állampolgároknak, akik azért kívánnak lakóhelyet létesíteni, hogy munkát vállaljanak, vállalkozást alapítsanak vagy szolgáltatást nyújtsanak Dániában, nem kell engedélyt szerezniük ahhoz, hogy ilyen célokból ingatlant vásároljanak. A szabadidős célú ingatlanszerzés (második lakás) engedélyhez kötött, kivéve, ha az egyéni vevő teljesíti az ingatlantulajdon-szerzésről szóló törvényben meghatározott, lakóhelyre vonatkozó követelményt. A Háromoldalú Zöld Megállapodásért Felelős Minisztérium engedélye szükséges ahhoz, hogy az EU-n (és az EGT-n) kívül letelepedett természetes vagy jogi személyek mezőgazdasági ingatlant vásárolhassanak. Intézkedések: DK: Dán törvény az ingatlantulajdon-szerzésről (egységes szerkezetbe foglalt, az ingatlantulajdon-szerzésről szóló, 2014. március 21-i 265. sz. törvény); az ingatlantulajdon-szerzésről szóló végrehajtási rendelet (1995. szeptember 18-i 764. sz. végrehajtási rendelet); és a mezőgazdasági tulajdonról szóló törvény (a 2020. február 6-i 116. sz. egységes szerkezetbe foglalt törvény). EL: Külföldi természetes és jogi személyek esetében a Védelmi Minisztérium mérlegelésen alapuló engedélye szükséges a határrégiókban található ingatlan megvásárlásához, amelyre akár közvetlenül, akár egy, a görög értéktőzsdén nem jegyzett, és az említett régiókban ingatlantulajdonnal rendelkező vállalkozásban való törzsrészesedésen keresztül vagy az ilyen társaság részvényesi körében bekövetkező bárminemű változás útján kerül sor. Intézkedések: EL: A 3978/2011 törvény 114. cikke által módosított 1892/1990 törvény, az alkalmazás tekintetében a 110/3/330340/Σ.120/7-4-14 védelmi miniszteri határozattal együtt. HR: A szolgáltatásnyújtás céljából történő ingatlanszerzés csak a Horvátországban jogi személyként letelepedett és bejegyzett külföldi vállalatok számára engedélyezett. Leányvállalatok számára a szolgáltatásnyújtás céljából történő ingatlanszerzéshez az igazságügyi minisztérium jóváhagyása szükséges. A külföldiek nem szerezhetnek mezőgazdasági földtulajdont. Intézkedések: HR: A tulajdonról és egyéb anyagi jogokról szóló törvény (HL 91/96, 68/98, 137/99, 22/00, 73/00, 114/01, 79/06, 141/06, 146/08, 38/09 i 153/09, 143/12, 152/14); a mezőgazdasági földterületről szóló törvény (HL 152/08, 25/09, 153/09, 21/10, 31/11 és 63/11), (HL 39/13, 48/15), 2. cikk; a tulajdonlásról és egyéb tulajdoni jogokról szóló törvény, 354–358b. cikk; és A mezőgazdasági földterületről szóló törvény; és az általános közigazgatási eljárásokról szóló törvény. (HL 47/09). HU: A lakóhellyel nem rendelkező személyek általi ingatlanvásárláshoz az ingatlan földrajzi elhelyezkedése szerint illetékes közigazgatási hatóság által kibocsátott engedély szükséges. Intézkedések: HU: 251/2014. (X.2.) Korm. rendelet a külföldiek mező- és erdőgazdasági hasznosítású földnek nem minősülő ingatlanokat érintő tulajdonszerzéséről; 1993. évi LXXVIII. törvény (1/A. §). MT: Az uniós tagállami állampolgársággal nem rendelkező személyek kereskedelmi célból nem szerezhetnek ingatlantulajdont. A 25 % (vagy annál több) nem uniós részesedéssel rendelkező társaságok csak a felelős hatóság (a pénzügyminiszter) által kibocsátott engedély birtokában vásárolhatnak kereskedelmi vagy üzleti célú ingatlant. Az illetékes hatóság állapítja meg, hogy a javasolt ingatlanszerzés nettó hasznot jelent-e a máltai gazdaság számára. Intézkedések: MT: Az ingatlantulajdonról szóló törvény (külföldi illetőségű személyek általi ingatlanszerzés) 246. fejezete; és az uniós csatlakozási szerződés 6. jegyzőkönyve a Máltán másodlagos lakóhelyül szolgáló ingatlanok szerzéséről. PL: A külföldiek általi közvetlen és közvetett ingatlanszerzés engedélyköteles. Az engedély kiadása a belügyekért felelős miniszter által hozott közigazgatási határozat alapján történik a honvédelmi miniszter, illetve a mezőgazdasági ingatlanok esetében ezenkívül a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter jóváhagyásával. Intézkedések: PL: A külföldiek ingatlanszerzéséről szóló 1920. március 24-i módosított törvény (2016. évi Jogi Közlöny, módosított 1061. tétel). A Beruházás – Nemzeti elbánás, Legnagyobb kedvezményes elbánás vonatkozásában: LV: Mexikó állampolgárai általi földvásárlás a Lettországban vagy valamely más uniós tagállamban bejegyzett jogi személyeken keresztül megengedett:
Amennyiben Mexikó lehetővé teszi, hogy lett állampolgárok és vállalkozások belterületi ingatlant vásároljanak a területén, Lettország engedélyezi, hogy a mexikói állampolgárok és vállalkozások belterületi ingatlant vásároljanak Lettországban a lett állampolgárokra vonatkozó feltételekkel azonos feltételek mellett. Intézkedések: LV: A Lett Köztársaság városaiban végrehajtott földreformról szóló törvény, 20. és 21. cikk. RO: A külföldi állampolgárok, hontalan személyek és jogi személyek (a valamely európai uniós tagállam vagy EGT-tagállam állampolgárainak kivételével) a nemzetközi szerződések által szabályozott feltételek szerint, viszonossági alapon szerezhetnek tulajdonjogot földterületek felett. A külföldi állampolgárok, hontalan személyek és jogi személyek nem szerezhetnek tulajdonjogot termőföld felett annál kedvezőbb feltételek mellett, mint amelyek valamely tagállam állampolgárai/állandó lakosai és a valamely tagállam joga szerint létrehozott jogi személyek esetében alkalmazandók. Intézkedések: RO: az állami tulajdonban lévő földterületeket birtokló vállalatok privatizációjáról és az állami tulajdonban lévő mezőgazdasági területek magánkézben történő kezeléséről és az állami tulajdonnal foglalkozó ügynökség létrehozásáról és annak későbbi módosításairól szóló 268/2001. sz. törvényt módosító, a városon kívül található mezőgazdasági földterületek értékesítésének és vásárlásának szabályozására és módosítására irányuló intézkedésekről szóló 17/2014. sz. törvény. DE: A viszonosság bizonyos feltételei alkalmazandók az ingatlantulajdon-szerzésre. Intézkedések: DE: A polgári törvénykönyv bevezetéséről szóló törvény (Einführungsgesetz zum Bürgerlichen Gesetzbuche, EGBGB). ES: A nem uniós tagállamok által diplomáciai képviselet céljára eszközölt ingatlanberuházásokhoz közvetlenül kapcsolódó tevékenységekbe való külföldi beruházásokhoz a spanyol Minisztertanács közigazgatási engedélye szükséges, kivéve, ha kölcsönös liberalizációs megállapodás van érvényben. Intézkedések: ES: A külföldi beruházásokról szóló, 1999. április 23-i 664/1999 királyi törvényerejű rendelet. |
I-EU-2 – Szakmai szolgáltatások (valamennyi szakma az egészségügy kivételével)
|
Ágazat –Alágazat |
Szakmai szolgáltatások – jogi szolgáltatások; szabadalmi ügyvivő, iparjogvédelmi ügyvivő, szellemi tulajdonjogokkal foglalkozó ügyvéd; számviteli és könyvelési szolgáltatások; könyvvizsgálói szolgáltatások, adótanácsadási szolgáltatások, építészeti és településtervezési szolgáltatások, mérnöki szolgáltatások és integrált mérnöki szolgáltatások |
|
Iparági besorolás: |
CPC 861, 862, 863, 8671, 8672, 8673, 8674, 879 része |
|
Érintett kötelezettségek: |
Nemzeti elbánás |
|
|
Legnagyobb kedvezményes elbánás |
|
|
Felső vezetés és igazgatótanács |
|
|
Helyi jelenlét |
|
Fejezet: |
Beruházás és Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem |
|
Kormányzati szint: |
EU/ tagállam (eltérő rendelkezés hiányában) |
Leírás:
|
(a) |
Jogi szolgáltatások (CPC 861 része) A nagyobb egyértelműség kedvéért a magyarázó feljegyzésekkel, különösen a (10) bekezdéssel összhangban az ügyvédi kamarában való nyilvántartásba vételre vonatkozó követelmény magában foglalhatja a befogadó országban szerzett jogi diplomára vagy azzal egyenértékű diplomára vonatkozó kötelezettséget vagy valamely engedéllyel rendelkező ügyvéd felügyelete alatti képzést vagy az ügyvédi kamara hatáskörébe eső ügyvédi irodában való tagságra vagy postacímre vonatkozó kötelezettséget. Amennyiben ezek a követelmények megkülönböztetésmentesen alkalmazandók, azok nem kerülnek felsorolásra. A Beruházás – Nemzeti elbánás; és a Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Nemzeti elbánás, Helyi jelenlét vonatkozásában: AT: EGT-állampolgárság vagy svájci állampolgárság, valamint tartózkodási hely (kereskedelmi jelenlét) szükséges a belföldi joghatóságon belül (uniós és tagállami) nyújtott jogi szolgáltatások tekintetében, beleértve a bíróságok előtti képviseletet. Csak EGT-beli vagy svájci állampolgársággal rendelkező ügyvédek nyújthatnak jogi szolgáltatásokat kereskedelmi jelenléten keresztül. A külföldi ügyvédek (akiknek a székhely szerinti országban teljes körű képesítéssel kell rendelkezniük) bármely létrejövő ügyvédi irodában legfeljebb 25 % részesedéssel rendelkezhetnek; a részesedés többi részével teljes körűen képesített, EGT-beli vagy svájci ügyvédek rendelkeznek, és csak az utóbbiak bírhatnak döntő befolyással az ügyvédi iroda döntéshozatalát illetően. Intézkedések: AT: Rechtsanwaltsordnung (ügyvédi törvény) – RAO, RGBl. 96/1868. sz. trv., 1. és 21c. cikk. BE: (a Legnagyobb kedvezményes elbánás tekintetében is): A belga jogot érintő jogi szolgáltatások nyújtásához – ideértve a bíróság előtti képviseletet is – teljes körű ügyvédi kamarai tagság szükséges, amely lakóhely létesítéséhez kötött. Ahhoz, hogy a külföldi ügyvédek teljes körű kamarai taggá válhassanak, a tartózkodási helyre vonatkozó követelmény legalább hat év a tagsági kérelem benyújtásától számítva. A belga külügyminisztérium által kiadott tanúsítványhoz kötött, amely alapján a nemzeti jog vagy nemzetközi egyezmény viszonosságot tesz lehetővé (viszonossági feltétel). Intézkedések: BE: Belga igazságügyi törvénykönyv (428–508. cikk); 1970. augusztus 24-i királyi rendelet. Bulgáriában (BG) (a Legnagyobb kedvezményes elbánás tekintetében is): Az európai uniós és tagállami jog vonatkozásában a jogi szolgáltatások nyújtása, beleértve a bíróság előtti képviseletet, a tagállamok állampolgárai vagy olyan külföldi állampolgárok számára van fenntartva, akik képzett ügyvédek és a tagállamokban való joggyakorlásra feljogosító diplomával rendelkeznek. A külföldi ügyvédek ügyvédi tevékenységet a Legfelső Kamarai Tanács határozatával folytathatnak, és a külföldi ügyvédeket fel kell venni a külföldi ügyvédek egyesített nyilvántartásába. A bíróság előtti képviselet vonatkozásában a külföldi ügyvédeket bolgár ügyvédnek kell kísérnie. Jogi közvetítő szolgáltatások nyújtásához állandó tartózkodási hely szükséges. Bulgáriában a vállalatok letelepedésére és működésére, valamint a szolgáltatások nyújtására vonatkozó teljes körű nemzeti elbánás csak az olyan országokban alapított vállalatokra terjeszthető ki, amelyekkel kétoldalú, kölcsönös jogsegélyre vonatkozó megállapodás van vagy lesz érvényben, illetve az ilyen országok állampolgáraira terjeszthető ki. Intézkedések: BG: Az ügyvédekről szóló törvény; a közvetítésről szóló törvény; és a közjegyzőkről és a közjegyzői tevékenységről szóló törvény. CY: EGT-beli vagy svájci állampolgárság, valamint lakóhely (kereskedelmi jelenlét) szükséges a jogi szolgáltatások gyakorlásához, a bíróság előtti képviseletet is beleértve. Cipruson csak kamarai tagsággal rendelkező ügyvédek lehetnek valamely ügyvédi iroda partnerei, részvényesei vagy igazgatósági tagjai. Intézkedések: CY: Ügyvédi törvény (2. fejezet), amelyet a következő törvények módosítottak: 42/1961, 20/1963, 46/1970, 40/1975, 55/1978, 71/1981, 92/1983, 98/1984, 17/1985, 52/1985, 9/1989, 175/1991, 212/1991, 9(I)/1993, 56(I)/1993, 83(I)/1994, 76(I)/ 1995, 103(I)/1996, 79(I)/2000, 31(I)/2001, 41(I)/2002, 180(I)/2002, 117(I)/2003, 130(I)/2003, 199(I)/2004, 264(I)/2004, 21(I)/2005, 65(I)/2005, 124(I)/2005, 158(I)/2005, 175(I)/2006, 117(I)/2007, 103(I)/2008, 109(I)/2008, 11(I)/2009, 130(I)/2009, 4(I)/2010, 65(I)/2010, 14(I)/2011, 144(I)/2011, 116(I)/2012 és 18(Ι)/2013 CZ: A jogi szolgáltatások nyújtásához – ideértve a bíróságok előtti képviseletet – teljes körű ügyvédi kamarai tagság szükséges. A belföldi (európai uniós és tagállami) jog vonatkozásában a jogi szolgáltatások nyújtása, beleértve a bírósági előtti képviseletet, EGT-beli vagy svájci állampolgársághoz és a Cseh Köztársaságban való lakóhelyhez kötött. Intézkedések: CZ: 85/1996. sz. Coll. törvény, a jogi szakmáról szóló törvény. DE: Csak EGT-beli vagy svájci végzettséggel rendelkező ügyvédek lehetnek az ügyvédi kamara tagjai és nyújthatnak jogi szolgáltatást a belföldi jog tekintetében. A kereskedelmi jelenlét szükséges ahhoz, hogy az ügyvédek teljes körű kamarai taggá válhassanak. Az illetékes ügyvédi kamara mentességeket ítélhet oda. A külföldi (kivéve az EGT-beli és svájci képesítést) korlátozások lehetnek érvényben arra vonatkozóan, hogy mekkora részesedéssel rendelkezhetnek a belső joggal kapcsolatos jogi szolgáltatásokat nyújtó ügyvédi irodákban. Külföldi ügyvédek idegen országok jogát illető jogi szolgáltatásokat csak akkor nyújthatnak, ha bizonyítják szaktudásukat; Németországban nyilvántartásba vétel szükséges a jogi szolgáltatások nyújtásához. Intézkedések: DE: § 59e, § 59f, § 206 Bundesrechtsanwaltsordnung (BRAO; A szövetségi ügyvédekről szóló törvény), Gesetz über die Tätigkeit europäischer Rechtsanwälte in Deutschland (EuRAG); § 10 Rechtsdienstleistungsgesetz (RDG). DK: Az „advokat” (ügyvéd) cím használatával nyújtott jogi szolgáltatásokra követelmények alkalmazandók. A bíróságok előtti képviselet főleg a dán engedéllyel rendelkező ügyvédeknek vannak fenntartva. Ügyvédi irodában csak olyan jogászok rendelkezhetnek részesedéssel, akik az irodán, az anyavállalatán vagy leányvállalatán belül aktívan gyakorolják a jogászi szakmát, valamint az iroda egyéb alkalmazottai vagy Dániában bejegyzett másik ügyvédi iroda rendelkezhet részesedéssel. Ezenkívül a dán ügyvédi irodák részvényei 90 %-ának dán engedéllyel rendelkező jogászok, valamely európai uniós tagállamban végzettséget szerzett, Dániában bejegyzett jogászok vagy Dániában bejegyzett ügyvédi irodák tulajdonában kell lennie. Intézkedések: DK: 2017. szeptember 22-i Lovbekendtgørelse No. 1101 (az igazságszolgáltatás működéséről szóló, 2017. szeptember 22-i 1101. sz., egységes szerkezetbe foglalt törvény). EE: Lakóhely (kereskedelmi jelenlét) szükséges a belföldi (európai uniós és tagállami) jogi szolgáltatások nyújtásához, beleértve a Legfelsőbb Bíróság előtti képviseletet a büntetőjogi eljárásokban. A jogi formával kapcsolatban megkülönböztetésmentes követelmények alkalmazandók. Intézkedések: EE: Advokatuuriseadus (az ügyvédi kamarai egyesületről szóló törvény); Notariaadiseadus (a közjegyzőkről szóló törvény); Kohtutäituri seadus (a végrehajtókról szóló törvény), tsiviilkohtumenetluse seadustik (Polgári eljárásjogi törvénykönyv); halduskohtumenetluse seadus (a közigazgatási bírósági eljárásról szóló törvénykönyv); kriminaalmenetluse seadustik (Büntetőeljárási törvénykönyv); és väiäirteomenetluse seadustik (a fegyelmi eljárásról szóló törvénykönyv). EL: EGT-beli vagy svájci állampolgárság, valamint lakóhely (kereskedelmi jelenlét) szükséges a belföldi (európai uniós és tagállami) jogi szolgáltatások nyújtásához, beleértve a bíróság előtti képviseletet. Intézkedések: EL: 4194/2013. sz. új ügyvédi kódex. ES: EGT-beli vagy svájci állampolgárság szükséges az európai uniós és tagállami jogi szolgáltatások nyújtásához, beleértve a bíróság előtti képviseletet. Az illetékes hatóságok felmentést adhatnak az állampolgárság tekintetében. Intézkedések: ES: Estatuto General de la Abogacía Española, aprobado por Real Decreto 658/2001, 13.1a. cikk. FR: A francia jogot érintő jogi szolgáltatások nyújtásához – ideértve a bíróság előtti képviseletet is – teljes körű ügyvédi kamarai tagság szükséges, amely lakóhelyhez vagy letelepedéshez kötött. Intézkedések: FR: Loi du 31 décembre 1971, article 56; Loi 90-1258 relative à l'exercice sous forme de société des professions libérales; és Loi 90-1259 du 31 décembre 1990, Article 7. FI: Az „advocate” (ügyvéd, finnül „asianajaja”) szakmai cím használatához EGT-állampolgárság vagy svájci állampolgárság és kamarai tagság szükséges. Jogi szolgáltatásokat, ideértve a finn jogot érintő szolgáltatásokat is, kamarai tagsággal nem rendelkezők is nyújthatnak. Intézkedések: FI: Laki asianajajista (ügyvédi törvény)(496/1958), 1. és 3. o.; és Oikeudenkäymiskaari (a bírósági eljárásról szóló törvénykönyv) (4/1734). HR Európai uniós állampolgárság szükséges a belföldi (európai uniós és tagállami) jogi szolgáltatások nyújtásához, beleértve a bíróság előtti képviseletet. A nemzetközi jogot érintő eljárásokban döntőbíróságok és ad hoc bíróságok előtt a székhely szerinti országuk kamarájához tartozó külföldi ügyvédek is elláthatják a felek képviseletét. Intézkedések: HR: A jogi szakmáról szóló törvény, (HL 9/94, 51/01, 117/08, 75/09, 18/11). HU: EGT-beli vagy svájci állampolgárság, valamint lakóhely (kereskedelmi jelenlét) szükséges a belföldi (európai uniós és tagállami) jogi szolgáltatások nyújtásához, beleértve a bíróság előtti képviseletet. Külföldi ügyvédek egy magyar ügyvéddel vagy ügyvédi irodával kialakított partnerkapcsolatban jogi tanácsadást nyújthatnak a székhely szerinti ország jogával és a nemzetközi joggal kapcsolatban. Intézkedések: HU: 1998. évi XI. törvény az ügyvédekről. LT: (a Legnagyobb kedvezményes elbánás tekintetében is): EGT-beli vagy svájci állampolgárság, valamint lakóhely (kereskedelmi jelenlét) és teljes körű ügyvédi kamarai tagság szükséges a belföldi (európai uniós és tagállami) jogi szolgáltatások nyújtásához, beleértve a bíróság előtti képviseletet. Külföldi országok ügyvédei csak kétoldalú jogsegélyegyezmények alapján járhatnak el a bíróságon ügyvédként. Intézkedések: LT: A Litván Köztársaság ügyvédi kamaráról szóló, (legutóbb a 2017. december 12-i XIII-571. sz. törvénnyel módosított) 2004. március 18-i IX-2066. sz. törvénye. LU: EGT-beli vagy svájci állampolgárság, valamint lakóhely (kereskedelmi jelenlét) szükséges a luxemburgi belföldi jogi szolgáltatások nyújtásához, beleértve a bíróság előtti képviseletet. Külföldi állampolgárok esetében az ügyvédi kamara tanácsa a viszonosság elve alapján eltekinthet az állampolgárságra vonatkozó követelménytől. Intézkedések: LU: Az ügyvédi szakmáról szóló 1991. augusztus 10-i törvényt módosító, 2011. december 16-i törvény. LV: (a Legnagyobb kedvezményes elbánás tekintetében is): EGT-beli vagy svájci állampolgárság szükséges a lett belföldi jogi szolgáltatások nyújtásához, beleértve a bíróság előtti képviseletet. Külföldi országok ügyvédei csak kétoldalú kölcsönös jogsegélyegyezmények alapján járhatnak el a bíróságon ügyvédként. Az európai uniós vagy külföldi ügyvédek esetében a tevékenység különleges követelményekhez kötött. Például a büntetőügyekre vonatkozó bírósági eljárásokban való részvétel kizárólag az esküt tett ügyvédek lettországi kollégiumának valamely ügyvédjével társulva lehetséges. Intézkedések: LV: A büntető eljárásjogról szóló törvény, 79. szakasz; a Lett Köztársaság érdekképviseletről szóló törvénye, 4. szakasz. MT: EGT-beli vagy svájci állampolgárság, valamint lakóhely (kereskedelmi jelenlét) szükséges a máltai belföldi jogi szolgáltatások nyújtásához, beleértve a bíróság előtti képviseletet. Intézkedések: MT: Polgári eljárásjogi és szervezeti törvénykönyv (12. fejezet). NL: Kizárólag a holland nyilvántartásba helyi engedéllyel rendelkező, bejegyzett jogászok használhatják az „advocate” titulust. A (nyilvántartásban nem szereplő) külföldi jogászoknak az „advocate” teljes kifejezés helyett a származási országuk szakmai szervezetét kell megemlíteniük a hollandiai szakmai tevékenységük összefüggésében. Intézkedések: NL: Advocatenwet (az ügyvédekről szóló törvény). PT: (a Legnagyobb kedvezményes elbánás tekintetében is): A portugál belföldi jog szerinti jogi szolgáltatások nyújtása tartózkodáshoz (kereskedelmi jelenléthez) kötött. A bíróság előtti képviselet teljes körű kamarai tagsághoz kötött. A bármely portugál jogi kar által kibocsátott diplomával rendelkező külföldi állampolgárok a portugál állampolgárokhoz hasonló feltételek mellett nyilvántartásba vetethetik magukat a portugál ügyvédi kamaránál (Ordem dos Advogados), amennyiben az országuk viszonossági alapon ugyanilyen elbánást biztosít a portugál állampolgárok részére. A valamely portugál jogi kar által elismert jogi diplomával rendelkező egyéb külföldi állampolgárok nyilvántartásba vetethetik magukat az ügyvédi kamaránál, amennyiben részt vesznek az előírt ügyvédi gyakorlaton, és sikeresen leteszik a záróvizsgát és a felvételi vizsgát. Csak olyan ügyvédi irodák működhetnek Portugáliában, amelyek részesedése kizárólag a portugál ügyvédi kamarához tartozó ügyvédek tulajdonában van. Intézkedések: PT: A 15/2005 törvény, 203. és 194. cikk; Portugál kamarai alapszabály (Estatuto da Ordem dos Advogados) és 229/2004 törvényerejű rendelet, 5., 7–9. cikk; 88/2003. törvényerejű rendelet, 77. és 102. cikk; Kamarai alapszabály (Estatuto da Câmara dos Solicitadores), módosította a 49/2004 törvény, a 14/2006 törvény és a 226/2008 sz. törvényerejű rendelet; 78/2001 törvény, 31. és 4. cikk; a családi és munkaügyi közvetítésről szóló rendelet (282/2010 rendelet); a büntetőügyekben folytatott közvetítésről szóló 21/2007. törvény, 12. cikk; A felszámolóbiztosról szóló 32/2004 törvény (módosította a 282/2007 törvényerejű rendelet és a 34/2009 törvény), 3. és 5. cikk, többek között; és 54/2004 törvényerejű rendelet, 1. cikk (Regime jurídico das sociedades de administradores de insolvência). RO: Külföldi ügyvéd nem terjeszthet elő szóbeli vagy írásbeli következtetéseket bíróság vagy más igazságügyi testület előtt, kivéve a nemzetközi választottbírósági eljárásokat. Intézkedések: RO: Az ügyvédekről szóló törvény; a közvetítésről szóló törvény; és a közjegyzőkről és a közjegyzői tevékenységről szóló törvény. SI: (a Legnagyobb kedvezményes elbánás tekintetében is): Ügyfelek bíróság előtti, díjazás ellenében történő képviselete Szlovéniában való kereskedelmi jelenléthez kötött. Az a külföldi ügyvéd, aki jogosult valamely külföldi országban ügyvédi tevékenységet folytatni, az ügyvédekről szóló törvény 34a. cikkében foglalt feltételek alapján jogi szolgáltatásokat nyújthat, illetve ügyvédi tevékenységet folytathat, amennyiben a tényleges viszonosság elve teljesül. A viszonossági feltétel teljesülését az Igazságügyi Minisztérium ellenőrzi. Intézkedések: SI: Zakon o odvetništvu (Neuradno prečiščeno besedilo-ZOdv-NPB2 Državnega Zbora RS z dne 21.5.2009 (az ügyvédekről szóló törvény) (a szlovén parlament által 2009. május 21-én készített nem hivatalos egységes szerkezetbe foglalt szöveg) SE: A Svéd Ügyvédi Kamara tagjait senki más nem alkalmazhatja a kamarai tagokon, illetve a valamely tag ügyében eljáró vállalkozásokon kívül. Mindazonáltal kamarai tagot alkalmazhat olyan külföldi vállalkozás, amely ügyvédi tevékenységet folytat, feltéve, hogy az adott vállalkozás székhelye az Európai Unió, az EGT vagy a Svájc területén található. A Svéd Ügyvédi Kamara igazgatótanácsa által odaítélt mentesség értelmében a Svéd Ügyvédi Kamara valamely tagját nem európai uniós ügyvédi iroda is foglalkoztathatja. A vállalkozás vagy személyegyesítő társaság formájában dolgozó kamarai tagok célja kizárólag ügyvédi tevékenység folytatása lehet, üzleti tevékenységük semmi másra nem terjedhet ki. A más ügyvédi vállalkozásokkal való együttműködés megengedett, de a külföldi vállalkozásokkal való együttműködéshez az ügyvédi kamara igazgatótanácsának engedélye szükséges. Az ügyvédi kamarai tagság és az „advokat” cím használata EGT-beli vagy svájci állampolgársághoz kötött. A Svéd Ügyvédi Kamara igazgatótanácsa mentességeket ítélhet oda. A svéd belföldi jog gyakorlásához kamarai tagság nem szükséges. Intézkedések: SE: Rättegångsbalken (a svéd bírósági eljárási törvénykönyv) (1942:740), a svéd ügyvédi kamara 2008. augusztus 29-én elfogadott magatartási kódexe. SK: EGT-beli állampolgárság, valamint szlovákiai lakóhely (kereskedelmi jelenlét) szükséges a szlovák jogi szolgáltatások nyújtásához, beleértve a bíróság előtti képviseletet. A nem uniós ügyvédek esetében tényleges viszonosságra van szükség. Intézkedések: SK: Az érdekképviseletről szóló 586/2003 törvény, 5. és 12. § § . A Beruházás – Nemzeti elbánás; és a Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Nemzeti elbánás, Helyi jelenlét vonatkozásában: A Beruházás – Nemzeti elbánás vonatkozásában: PL: A külföldi jogászok kizárólag bejegyzett partnerség, korlátozott partnerség vagy zártkörűen működő részvénytársaság formájában telepedhetnek le. Intézkedések: PL: A külföldi jogászok által a Lengyel Köztársaságban nyújtott jogi segítségről szóló 2002. július 5-i törvény, 19. cikk. A Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Helyi jelenlét vonatkozásában: IE: Lakóhely (kereskedelmi jelenlét) szükséges az ír belföldi jogi szolgáltatások nyújtásához, beleértve a bíróság előtti képviseletet. Intézkedések: IE: Solicitors Acts 1954–2011 (az ügyvédekről szóló törvények, 1954–2011) IT: Lakóhely (kereskedelmi jelenlét) szükséges a belföldi (európai uniós és tagállami) jogi szolgáltatások nyújtásához, beleértve a bíróság előtti képviseletet. Intézkedések: IT: A jogi szakmáról szóló 1578/1933 királyi törvényerejű rendelet, 17. cikk. |
|
(b) |
Szabadalmi ügyvivők, iparjogvédelmi ügyvivők, szellemi tulajdonjogokkal foglalkozó ügyvédek (CPC 879 része, 861, 8613) A Beruházás – Nemzeti elbánás; és a Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Nemzeti elbánás vonatkozásában: BG, CY, EE és LT: EGT-állampolgárság vagy svájci állampolgárság szükséges a szabadalmi ügyvivői szolgáltatások nyújtásához. DE: Kizárólag németországi képzettséggel rendelkező szabadalmi ügyvivők vehetők fel az ügyvédi kamarába és nyújthatnak a németországi belföldi jogra vonatkozó szabadalmi ügyvivői szolgáltatásokat. A külföldi szabadalmi ügyvivők nyújthatnak külföldi jogot érintő jogi szolgáltatásokat, ha igazolják szaktudásukat; a jogi szolgáltatások nyújtása Németországban bejegyzéshez kötött. Külföldi szabadalmi ügyvivők (kivéve az EGT-beli vagy svájci végzettséggel rendelkező szabadalmi ügyvivőket) nem alapíthatnak közösen céget német szabadalmi ügyvivőkkel. A külföldi (kivéve az EGT-beli és svájci) szabadalmi ügyvivők kereskedelmi jelenléte kizárólag Patentanwalts-GmbH vagy Patentanwalt-AG formát ölthet, és csak kisebbségi részesedésre tehetnek szert. ES és PT: EGT-állampolgárság szükséges az ipari tulajdonjogokért felelős ügynöki szolgáltatások nyújtásához. IE: A letelepedéskor a jogi forma előírja, hogy a cég igazgatói, partnerei, menedzserei vagy alkalmazottai közül legalább egy Írországban bejegyzett szabadalmi ügyvivő vagy szellemi tulajdonjogokkal foglalkozó ügyvéd legyen. Határon átnyúló szolgáltatásnyújtás esetében EGT-beli állampolgárság és kereskedelmi jelenlét, EGT-beli központi ügyintézési hely és valamely EGT-tagállam jogának megfelelő végzettség szükséges. A Beruházás – Nemzeti elbánás; és a Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Nemzeti elbánás, Helyi jelenlét vonatkozásában: IE: A letelepedéshez legalább a vállalat igazgatóinak, partnereinek, vezetőinek vagy alkalmazottainak egyikét ügyvivőként vagy szellemitulajdon-jogokért felelős ügyvédként kell bejegyezni Írországban. Határon átnyúló szolgáltatásnyújtás esetében EGT-beli állampolgárság és kereskedelmi jelenlét, EGT-beli központi ügyintézési hely és valamely EGT-tagállam jogának megfelelő végzettség szükséges. A Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Helyi jelenlét vonatkozásában: EE: Állandó lakóhely szükséges a szabadalmi ügyvivői szolgáltatások nyújtásához. CY, FI és HU: EGT-állampolgárság szükséges a szabadalmi ügyvivői szolgáltatások nyújtásához. SI: A lajstromozott jogok (szabadalmak, védjegyek, formatervezésiminta-oltalom) jogosultjának/kérelmezőjének Szlovéniában kell tartózkodási joggal rendelkeznie. Az eljárás, értesítés stb. szolgáltatások nyújtását Szlovéniában bejegyzett szabadalmi ügyvivő vagy a védjegy és formatervezésiminta-ügynök végezheti el. Intézkedések: BG: A szellemi tulajdonról szóló, a képviselőkre vonatkozó rendelet 4. cikke. CY: Ügyvédi törvény (2. fejezet), amelyet a következő törvények módosítottak: 42/1961, 20/1963, 46/1970, 40/1975, 55/1978, 71/1981, 92/1983, 98/1984, 17/1985, 52/1985, 9/1989, 175/1991, 212/1991, 9(I)/1993, 56(I)/1993, 83(I)/1994, 76(I)/ 1995, 103(I)/1996, 79(I)/2000, 31(I)/2001, 41(I)/2002, 180(I)/2002, 117(I)/2003, 130(I)/2003, 199(I)/2004, 264(I)/2004, 21(I)/2005, 65(I)/2005, 124(I)/2005, 158(I)/2005, 175(I)/2006, 117(I)/2007, 103(I)/2008, 109(I)/2008, 11(I)/2009, 130(I)/2009, 4(I)/2010, 65(I)/2010, 14(I)/2011, 144(I)/2011, 116(I)/2012 és 18(Ι)/2013 DE: § 52e, § 52 f, § 154a und § 154 b Patentanwaltsordnung (PAO). EE: Patendivoliniku seadus (a szabadalmi ügyvivőkről szóló törvény) § 2, § 14. ES: Ley 11/1986, de 20 de marzo, de Patentes de Invención y Modelos de utilidad, 155–157. cikk. FI: Tavaramerkkilaki (védjegyekről szóló törvény) (7/1964); Laki auktorisoiduista teollisoikeusasiamiehistä (Az ipari tulajdonjogokért felelős engedélyezett ügyvédekről szóló törvény) (22/2014); és Laki kasvinjalostajanoikeudesta (a növénynemesítői jogról szóló törvény) 1279/2009; és Mallioikeuslaki (a lajstromozott formatervezési mintákról szóló törvény) 221/1971. HU: 1995. évi XXXII. törvény a szabadalmi ügyvivőkről. IE: A védjegyekről szóló 1996. évi módosított törvény 85. és 86. szakasza; a védjegyekről szóló, 1996. évi módosított szabályok 51. szabálya; a szabadalomról szóló 1992. évi módosított törvény 106. és 107. szakasza; és a szabadalmi ügyvivők nyilvántartásba vételéről szóló szabályzat, S.I. 580/2015. LT: A védjegyekről szóló, 2000. október 10-i VIII-1981. sz. törvény; a formatervezési mintákról szóló, 2002. november 7-i IX-1181 törvény; az 1994. január 18-i I-372. sz. szabadalmi törvény, a félvezető termékek topográfiájának oltalmáról szóló, 1998. június 16-i törvény; és a Litván Köztársaság kormányának (a legutóbb 2004. november 8-án az 1410. sz. határozattal módosított) 1992. május 20-i 362. sz. határozata által jóváhagyott, a szabadalmi ügyvivőkről szóló rendelet. PT: 15/95 törvényerejű rendelet, amelyet a 17/2010 törvény, az 1200/2010 rendelet 5. cikke és a 239/2013 rendelet módosított; és 9/2009 törvény. SI: Zakon o industrijski lastnini (az ipari tulajdonról szóló törvény), Uradni list RS, št. 51/06 – uradno prečiščeno besedilo in 100/13 (A Szlovén Köztársaság Hivatalos Lapja, 51/06. sz. – egységes szerkezetbe foglalt szöveg és 100/13. sz.). |
|
(c) |
Számviteli és könyvelési szolgáltatások (CPC 8621, a könyvvizsgálói szolgáltatások kivételével, 86213, 86219 és 86220) A Beruházás – Nemzeti elbánás; és a Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Nemzeti elbánás vonatkozásában: FR: Külföldi szolgáltató általi számviteli és könyvviteli szolgáltatásnyújtás a gazdasági, pénzügyi és ipari miniszternek a – külügyminiszterrel egyetértésben hozott – határozatától függ. (CPC 86213, 86219, 86220). Intézkedések: FR: Ordonnance 45-2138 du 19 septembre 1945, 3., 7., 7b., 7d., 27 és 42a. cikk. A Beruházás – Nemzeti elbánás; és a Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Nemzeti elbánás, Helyi jelenlét vonatkozásában: AT: Az országuk joga szerint képesített külföldi számviteli szakemberek, könyvelők osztrák vállalatban szerezhető tőkerészesedése és szavazati joga nem haladhatja meg a 25 %-ot. Előírás, hogy a szolgáltató irodája vagy székhelye az EGT területén legyen (CPC 862). Intézkedések: AT: Wirtschaftstreuhandberufsgesetz (a könyvelői és könyvvizsgálói szakmáról szóló törvény, BGBl. I Nr. 58/1999), § 12, § 65, § 67, § 68 (1) 4 és Bilanzbuchhaltungsgesetz (BibuG), BGBL. I. 191/2013, § § 7, 11, 28. A Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Helyi jelenlét vonatkozásában: IT: Állandó lakóhely vagy üzleti székhely szükséges a szakmai nyilvántartásba való felvételhez, ami a könyvvizsgálati vagy adótanácsadási szolgáltatások nyújtásának feltétele (CPC 86213, 86219, 86220). Intézkedések: IT: 139/2005 törvényerejű rendelet; és 248/2006 törvény. SI: A számviteli és könyvelési szolgáltatások nyújtásához az Európai Unió területén belüli letelepedésre van szükség (CPC 86213, 86219, 86220). Intézkedések: SI: A könyvvizsgálatról szóló (legutóbb a 63/13. sz. törvénnyel módosított) törvény (ZRev-2), a Szlovén Köztársaság Hivatalos Lapja 65/2008.; a vállalatokról szóló (legutóbb a 15/17. sz. törvénnyel módosított) törvény (ZGD-1), a Szlovén Köztársaság Hivatalos Lapja 42/2006; és a belső piaci szolgáltatásokról szóló törvény, Hivatalos Lap RS 21/10. sz. |
|
(d) |
Könyvvizsgálói (audit) szolgáltatások (CPC 86211, 86212, amelyek nem számviteli és könyvviteli szolgáltatások) A Beruházás – Nemzeti elbánás, Legnagyobb kedvezményes elbánás; és a Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Nemzeti elbánás, Legnagyobb kedvezményes elbánás vonatkozásában: Az EU: Valamely európai uniós tagállam illetékes hatóságai elismerhetik egy mexikói vagy más harmadik országbeli állampolgár könyvvizsgáló képesítésének egyenértékűségét, hogy az ilyen állampolgárokat az Európai Unióban viszonosság alapján jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálónak ismerjék el (CPC 8621). A Beruházás – Nemzeti elbánás; és a Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Nemzeti elbánás vonatkozásában: ES: jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló csak valamely tagállam állampolgára lehet. E fenntartás nem alkalmazandó a spanyol szabályozott piacon jegyzett nem uniós társaságok ellenőrzésére. A Beruházás – Nemzeti elbánás; és a Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Nemzeti elbánás, Helyi jelenlét vonatkozásában: AT: Az országuk joga szerint képesített külföldi könyvvizsgálók osztrák vállalatban szerezhető tőkerészesedése és szavazati joga nem haladhatja meg a 25 %-ot. Előírás, hogy a szolgáltató irodája vagy székhelye az EGT területén legyen. SI: Harmadik országbeli könyvvizsgáló szervezet részesedéssel rendelkezhet, vagy személyegyesítő társaságot hozhat létre szlovén könyvvizsgáló társaságokban, feltéve, hogy a harmadik országbeli könyvvizsgáló szervezet létrehozása szerinti ország joga szerint a szlovén könyvvizsgáló társaságok is rendelkezhetnek részesedéssel, vagy hozhatnak létre személyegyesítő társaságot valamely könyvvizsgáló szervezetben az említett országban (viszonossági követelmény). A könyvvizsgáló társaságok szlovéniai telephelye esetében az igazgatótanács legalább egy tagjának állandó szlovéniai tartózkodási hellyel kell rendelkeznie. SK: A Szlovák Köztársaságban kizárólag olyan vállalkozás végezhet könyvvizsgálói tevékenységet, amely tőkerészesedésének vagy szavazati jogának legalább 60 százaléka szlovák állampolgárok vagy valamely tagállam állampolgárai számára van fenntartva. Kizárólag a Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Felső vezetés és igazgatótanács vonatkozásában: BE: Belgiumban a könyvvizsgáló cégnek olyan bejegyzett székhellyel kell rendelkeznie, ahol szakmai tevékenységét folytatja és ahol az okmányait, dokumentumait és levelezését tárolják, és a létesítmény legalább egy tisztségviselőjének vagy igazgatójának könyvvizsgálónak kell lennie. A Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Helyi jelenlét vonatkozásában: DK: Jog szerinti könyvvizsgálati szolgáltatások nyújtásához Dánia által kiadott könyvvizsgálói jóváhagyás szükséges. A jóváhagyáshoz az Európai Unió vagy az Európai Gazdasági Térség valamely tagállamában való letelepedés szükséges. FI: Egy finn korlátolt felelősségű társaság vagy a könyvvizsgálat elvégzésére kötelezett társaságok legalább egy könyvvizsgálójának EGT-lakóhellyel kell rendelkeznie. A könyvvizsgálónak helyben kibocsátott engedéllyel rendelkező könyvvizsgálónak vagy helyben kibocsátott engedéllyel rendelkező könyvvizsgáló társaságnak kell lennie. HR Könyvvizsgálati szolgáltatást csak a Horvátországban letelepedett jogi személyek vagy Horvátországban állandó lakóhellyel rendelkező természetes személyek nyújthatnak. IT: A természetes személyek általi könyvvizsgálati szolgáltatásnyújtás tartózkodási helyhez kötött. LT: A könyvvizsgálati szolgáltatások nyújtásának feltétele az EGT-ben való letelepedés. PL: Könyvvizsgálati szolgáltatások nyújtásához Unión belüli letelepedésre van szükség. SE: A szövetkezeti gazdasági társaságok és bizonyos, egyéb vállalkozások könyvvizsgálói, akik nem engedéllyel rendelkező vagy felhatalmazott könyvvizsgálók, állandó lakóhellyel kell, hogy rendelkezzenek az EGT-n belül, kivéve, ha a kormány vagy a kormány által kijelölt kormányzati hatóság az adott esetben másként nem dönt. Kizárólag a Svédországban engedéllyel rendelkező könyvvizsgálók és bejegyzett könyvvizsgáló vállalkozások végezhetnek törvényes könyvvizsgálói szolgáltatást. A tevékenység EGT-beli tartózkodási helyhez kötött. Az „engedéllyel rendelkező könyvvizsgáló” és a „felhatalmazott könyvvizsgáló” címeket csak a Svédországban engedéllyel rendelkező és felhatalmazott könyvvizsgálók használhatják. SI: Előírás a kereskedelmi jelenlét. Intézkedések: Az EU: Az Európai Parlament és a Tanács 2013/34/EU irányelve (2013. június 26.) a meghatározott típusú vállalkozások éves pénzügyi kimutatásairól, összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásairól és a kapcsolódó beszámolókról, a 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről; és az Európai Parlament és a Tanács 2006/43/EK irányelve (2006. május 17.) az éves és összevont (konszolidált) éves beszámolók jog szerinti könyvvizsgálatáról, a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 84/253/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről. AT: Wirtschaftstreuhandberufsgesetz (a könyvelői és könyvvizsgálói szakmáról szóló törvény, BGBl. I Nr. 58/1999), § 12, § 65, § 67, § 68 (1) 4. BE: 1953. július 22-i törvény könyvvizsgálók intézményének létrehozásáról és a könyvvizsgálói szakmai állami felügyeletének megszervezéséről, konszolidáció 2007. április 30-án. DK: Revisorloven (az engedéllyel rendelkező könyvvizsgálókról és könyvvizsgáló társaságokról szóló, 2016. szeptember 9-i 1167. dán törvény). ES: Ley 22/2015, de 20 de julio, de Auditoría de Cuentas (a könyvvizsgálatról szóló új törvény: 22/2015 törvény a könyvvizsgálói szolgáltatásokról). FI: Tavaramerkkilaki (a könyvvizsgálatról szóló törvény) (459/2007); és Helyben kibocsátott engedéllyel rendelkező könyvvizsgálók alkalmazását előíró ágazati jogszabályok. HR: A könyvvizsgálatról szóló törvény (OG 146/05, 139/08, 144/12), 3. cikk. IT: 58/1998 törvényerejű rendelet, 155., 158. és 161. cikk; 99/1998 köztársasági elnöki rendelet; és 39/2010 törvényerejű rendelet, 2. cikk. LT: A könyvvizsgálatról szóló, 1999. június 15-i VIII -1227. sz. törvény (2008. július 3-i X-1676. sz. új változat). PL: A jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálókról, a könyvvizsgáló vállalkozásokról és az állami felügyeletről szóló 2017. május 11-i törvény – 2017. évi Jogi Közlöny, 1089. tétel. SE: Revisorslagen (a könyvvizsgálókról szóló törvény) (2001:883); Revisionslag (a könyvvizsgálatról szóló törvény) (1999:1079); Aktiebolagslagen (társasági törvény) (2005:551); Lag om ekonomiska föreningar (a szövetkezeti gazdasági társaságokról szóló törvény) (1987:667); és az engedéllyel rendelkező könyvvizsgálók alkalmazási követelményeit megállapító egyéb rendelkezések. SI: A könyvvizsgálatról szóló (legutóbb a 63/13. sz. törvénnyel módosított) 65/2008. sz. törvény, a Szlovén Köztársaság Hivatalos Lapja; és és a vállalatokról szóló (legutóbb a 15/17. sz. „ZPosS” törvénnyel módosított) 42/2006. sz. törvény (ZGD-1), a Szlovén Köztársaság Hivatalos Lapja. SK: 423/2015 törvény a kötelező könyvvizsgálatról. |
|
(e) |
Adótanácsadói szolgáltatások (CPC 863, kivéve az adóügyekkel kapcsolatos jogi tanácsadási és jogi képviseleti szolgáltatásokat, amelyek jogi szolgáltatások) A Beruházás – Nemzeti elbánás; és a Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Nemzeti elbánás, Helyi jelenlét vonatkozásában: AT: Az országuk joga szerint képesített külföldi adótanácsadók osztrák vállalatban szerezhető tőkerészesedése és szavazati joga nem haladhatja meg a 25 %-ot. Előírás, hogy a szolgáltató irodája vagy székhelye az EGT területén legyen. A Beruházás – Nemzeti elbánás; és a Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Nemzeti elbánás vonatkozásában: BG: Adótanácsadók esetében feltétel valamely tagállam állampolgársága. A Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Helyi jelenlét vonatkozásában: HU: Az adótanácsadási szolgáltatások nyújtása – amennyiben azokat Magyarország területén jelen lévő természetes személy végzi – EGT-beli tartózkodási helyhez kötött. IT: Tartózkodási helyhez kötött. Intézkedések: AT: Wirtschaftstreuhandberufsgesetz (a könyvelői és könyvvizsgálói szakmáról szóló törvény, BGBl. I Nr. 58/1999), § 12, § 65, § 67, § 68 (1) 4 BG: Számviteli törvény, A független pénzügyi ellenőrzésről szóló törvény, A természetes személyek jövedelemadójáról szóló törvény, A társasági adóról szóló törvény. HU: 2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről; és 26/2008. PM rendelet az adótanácsadói tevékenység végzésére jogosító engedélyek kiadásáról és nyilvántartásba vételéről. IT: 139/2005 törvényerejű rendelet; és 248/2006 törvény. |
|
(f) |
Építészeti és településtervezési szolgáltatások, mérnöki és integrált mérnöki szolgáltatások (CPC 8671, 8672, 8673, 8674) Kizárólag a Beruházás – Nemzeti elbánás; és a Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Nemzeti elbánás vonatkozásában: BG: A külföldi szakértőknek legalább kétéves gyakorlattal kell rendelkezniük az építőipar területén. A településtervezési és tájépítészeti szolgáltatások EGT-beli állampolgársághoz kötöttek (CPC 8674). HR A külföldi építész, mérnök vagy településtervező által készített tervet vagy projektet a horvát jognak való megfelelés tekintetében el kell ismertetni egy Horvátországban erre engedéllyel rendelkező természetes vagy jogi személy által (CPC 8671, 8672, 8673, 8674). A Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Nemzeti elbánás vonatkozásában: BE: Az építészmérnöki szolgáltatásnyújtás a munkák végrehajtása feletti ellenőrzést is magában foglalja (CPC 8671, 8674). A fogadó országokban és Belgiumban alkalmi jelleggel hivatásukat gyakorolni kívánó engedélyezett külföldi építészeknek azon földrajzi térség rendi tanácsának előzetes engedélyét kell megszerezniük, ahol tevékenységüket végezni kívánják. A Beruházás – Nemzeti elbánás; és a Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Nemzeti elbánás, Helyi jelenlét vonatkozásában: CY: Állampolgárságra és tartózkodási helyre vonatkozó feltétel alkalmazandó az építészeti és településtervezési szolgáltatások, mérnöki szolgáltatások és integrált mérnöki szolgáltatások nyújtására (CPC 8671, 8672, 8673, 8674). A Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Helyi jelenlét vonatkozásában: CZ: EGT-n belüli tartózkodási helyre van szükség (CPC 8671, 8672, 8673, 8674). IT: Olaszországi állandó lakóhely vagy üzleti székhely vagy üzleti cím szükséges a szakmai nyilvántartásba való felvételhez, ami az építészeti és mérnöki szolgáltatások nyújtásának feltétele (CPC 8671, 8672, 8673, 8674). HU: A következő szolgáltatások nyújtása – amennyiben azokat Magyarország területén jelen lévő természetes személy végzi – EGT-beli tartózkodási helyhez kötött: építészeti szolgáltatások, mérnöki szolgáltatások (kizárólag egyetemi oklevéllel rendelkező gyakornokok esetében alkalmazandó), integrált mérnöki szolgáltatások és tájrendezési szolgáltatások (CPC 8671, 8672, 8673, 8674). SK: EGT-beli állandó lakóhely szükséges a szakmai kamarai nyilvántartásba való felvételhez, ami az építészeti és mérnöki szolgáltatások nyújtásának feltétele (CPC 8671, 8672, 8673, 8674). Intézkedések: BE: 1939. február 20-i törvény az építész szakma címének védelméről, és 1963. június 26-i törvény az építészek rendjének létrehozásáról; 1983. december 16-i rendeletek nemzeti tanács által az építészek rendjén belüli megállapított etikáról (jóváhagyás: az 1985. április 18-i A.R. 1. cikke, 1985. május 8-i Moniteur Belge). BG: Területfejlesztési törvény; Az építőipari kamaráról szóló törvény; és A fejlesztési projektek kidolgozásában szerepet játszó építész- és mérnöki kamaráról szóló törvény. CY: a 41/1962 törvény; 224/1990 törvény; és 29(i)/2001 törvény. CZ: 360/1992. sz. Coll. törvény az építőiparban dolgozó engedélyezett építészek, engedélyezett tervező- és szakértő mérnökök és technikusok szakmájának gyakorlásáról. HR: A területrendezés és építés területén végzett építészeti és mérnöki tevékenységekről szóló törvény (OG 152/08, 49/11, 25/13); és a 2013. december 12-i területi tervezési törvény (011-01/13-01/291). HU: 1996. évi LVIII. törvény a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról. IT: Az építészi és mérnöki szakmáról szóló 2537/1925. sz. királyi törvényerejű rendelet; 1395/1923 törvény; és a (D.P.R) 328/2001 köztársasági elnöki rendelet. SK: Az építészekről és mérnökökről szóló 138/1992 törvény, 3., 15., 15a., 17a. és 18a. § § . |
I-EU-3 – Szakmai szolgáltatások (egészségüggyel kapcsolatos szakmák és a gyógyszerek kiskereskedelme)
|
Ágazat –Alágazat |
Szakmai szolgáltatások – orvosi (beleértve pszichológiai) és fogorvosi szolgáltatások; szülésznők, ápolók, fizikoterapeuták és paramedikusok által nyújtott szolgáltatások; állatorvosi szolgáltatások; gyógyszertermékek, orvosi és ortopédiai áruk kiskereskedelme, valamint gyógyszerészek által nyújtott egyéb szolgáltatások |
|
Iparági besorolás: |
CPC 9312, 93191, 932, 63211 |
|
Érintett kötelezettségek: |
Nemzeti elbánás |
|
|
Legnagyobb kedvezményes elbánás |
|
|
Felső vezetés és igazgatótanács |
|
|
Helyi jelenlét |
|
Fejezet: |
Beruházás és Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem |
|
Kormányzati szint: |
EU / tagállam (eltérő rendelkezés hiányában) |
Leírás:
|
(a) |
Orvosi, fogorvosi, szülésznői, ápolói, gyógytornászi és paramedikus szolgáltatások (CPC 852, 9312, 93191) A Beruházás – Nemzeti elbánás; és a Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Nemzeti elbánás, Helyi jelenlét vonatkozásában: CY: Az orvosi, fogászati és szülészi ellátás, valamint ápolók, fizikoterapeuták és paramedikusok által nyújtott szolgáltatások nyújtására ciprusi állampolgárságra és tartózkodási helyre vonatkozó feltétel alkalmazandó. Intézkedések: CY: Az orvosok nyilvántartásba vételéről szóló törvény (250. fejezet); a fogorvosok nyilvántartásba vételéről szóló törvény (249. fejezet); a 75(I)/2013 törvény – podológusok; a 33(I)/2008 törvény – orvosfizika; a 34(I)/2006 törvény – foglalkozás-egészségügyi terapeuták; a 9(I)/1996 törvény – fogtechnikusok; a 68(I)/1995 törvény – pszichológusok; a 16(I)/1992 törvény; A 23(I)/2011 törvény – Radiológusok/Röntgen-szakorvosok; a 31(I)/1996 törvény – dietetikusok/táplálkozási szakértők; a 140/1989 törvény – gyógytornászok; és a 214/1988 törvény – ápolók. DE (a kormányzat regionális szintjére is vonatkozik): A szakmai nyilvántartásba vételre földrajzi korlátozásokat vethetnek ki, amelyek állampolgárokra és nem állampolgárokra egyaránt alkalmazandók. Lehetséges, hogy az orvosi, fogorvosi és szülésznői szolgáltatásokra létesítésre vonatkozó követelmények alkalmazandók. Az orvosoknak (ideértve a pszichológusokat, pszichoterapeutákat és fogorvosokat is) nyilvántartásba kell vetetniük magukat a kötelező betegbiztosítókkal szerződött orvosok vagy fogorvosok regionális egyesületeinél (kassenärztliche vagy kassenzahnärztliche Vereinigungen), amennyiben a kötelező betegségbiztosítási alapok által biztosított betegeket kívánnak kezelni. E nyilvántartásba vétel mennyiségi korlátozásoktól függhet az orvosok regionális eloszlása alapján. A fogorvosokra nem alkalmazandó e korlátozás. A nyilvántartásba vétel csak a népegészségügyi rendszerben részt vevő orvosok esetében szükséges. E szolgáltatások nyújtása tekintetében a létesítés jogi formáját illetően létezhetnek nem megkülönböztető jellegű korlátozások. Lehetséges, hogy létesítésre vonatkozó követelmények alkalmazandók. A telemedicina csak olyan elsődleges ellátás összefüggésében nyújtható, amikor a korábbi ellátás során egy orvos is ténylegesen jelen volt. Az IKT- (információs és kommunikációs technológiák) szolgáltatók száma az interoperabilitás, kompatibilitás és a szükséges biztonsági standardok garantálására korlátozódhat. Ennek alkalmazására megkülönböztetésmentesen kerül sor (CPC 9312, 93191). Intézkedések: DE: Bundesärzteordnung (szövetségi orvosi rendelet); Gesetz über die Ausübung der Zahnheilkunde; Gesetz über die Berufe des Psychologischen Psychotherapeuten und des Kinder- und Jugendlichenpsychotherapeuten (a pszichoterápiás szolgáltatások nyújtásáról szóló, 1998. július 16-i törvény); Gesetz über die berufsmäßige Ausübung der Heilkunde ohne Bestallung; Gesetz über den Beruf der Hebamme und des Entbindungspflegers; Gesetz über die Berufe in der Krankenpflege; § 7 Absatz 3 Musterberufordnung fuer Aerzte (az orvosokra vonatkozó szakmai kódex német mintája); SGB V (a szociális törvénykönyv V. könyve), 95. § , 99. § és a további szakaszok, kötelező egészségbiztosítás; § 1 Absatz 2 és Absatz 5 Hebammengesetz (a szülésznőkre vonatkozó kódex), (a szociális törvénykönyv V. könyve), 291b. § az e-egészségügyi szolgáltatókról; Heilberufekammergesetz des Landes Baden-Württemberg in der Fassung of 16.03.1995 (GBl. BW, 1995. május 17., 314.o.); Gesetz über die Berufsausübung, die Berufsvertretungen und die Berufsgerichtsbarkeit der Ärzte, Zahnärzte, Tierärzte, Apotheker sowie der Psychologischen Psychotherapeuten und der Kinder- und Jugendlichenpsychotherapeuten (Heilberufe-Kammergesetz - HKaG) in Bayern – 06.02.2002 (BAY GVBl 2002, 42. o.); Gesetz über die Kammern und die Berufsgerichtsbarkeit der Ärzte, Zahnärzte, Apotheker, Psychologischen Psychotherapeuten und Kinder- und Jugendpsychotherapeuten (Berliner Kammergesetz) – 04.09.1978 (Berliner GVBl. 1937.o., rev., 1980.o.); § 31 Heilberufsgesetz Brandenburg (HeilBerG), 2003.4.28.; Bremisches Gesetz über die Berufsvertretung, die Berufsausübung, die Weiterbildung und die Berufsgerichtsbarkeit der Ärzte, Zahnärzte, Psychotherapeuten, Tierärzte und Apotheker (Heilberufsgesetz - HeilBerG), 2005.5.12.; § 29 Heilberufsgesetz (HeilBG NRW), 2000.5.9.; § 20 Heilberufsgesetz (HeilBG Rheinland-Pfalz), 2003.2.7.; Gesetz über Berufsausübung, Berufsvertretungen und Berufsgerichtsbarkeit der Ärzte, Zahnärzte, Tierärzte, Apotheker sowie der Psychologischen Psychotherapeuten und der Kinder und Jugendlichenpsychotherapeuten im Freistaat (Sächsisches Heilberufekammergesetz – SächsHKaG), 1994.5.24. (SächsGVBl. 935. o.); Gesetz über die öffentliche Berufsvertretung, die Berufspflichten, die Weiterbildung und die Berufsgerichtsbarkeit der Ärzte/ Ärztinnen, Zahnärzte/ Zahnärztinnen, psychologischen Psychotherapeuten/ Psychotherapeutinnen und Kinder- und Jugendlichenpsychotherapeuten/-psychotherapeutinnen, Tierärzte/Tierärztinnen und Apotheker/Apothekerinnen im Saarland (Saarländisches Heilberufekammergesetz – SHKG), 2007.11.19.; és Thüringer Heilberufegesetz, 2002. január 29. (GVBl 2002, 125). A Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Nemzeti elbánás, Legnagyobb kedvezményes elbánás vonatkozásában: IT: A pszichológusok által nyújtott szolgáltatások európai uniós állampolgársághoz kötöttek, a külföldi szakemberek kölcsönösségi alapon végezhetik tevékenységüket (CPC 9312 része). Intézkedések: IT: A pszichológusi szakmáról szóló 56/1989 törvény. |
|
(b) |
Állategészségügyi ellátás (CPC 932) A Beruházás – Nemzeti elbánás, Legnagyobb kedvezményes elbánás; és a Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Nemzeti elbánás, Legnagyobb kedvezményes elbánás vonatkozásában: AT: Állategészségügyi szolgáltatásokat kizárólag az EGT valamely tagállamának állampolgárai nyújthatnak. Mentesülnek az állampolgárságra vonatkozó követelmény alól azon nem EGT-tagállam állampolgárai, amelyekkel a beruházás és az állatgyógyászati szolgáltatások határon átnyúló kereskedelme tekintetében nemzeti elbánást biztosító uniós megállapodás van érvényben. ES: A szakmai szervezetben való tagság szükséges a szakma gyakorlásához, amelynek feltétele az európai uniós állampolgárság, de ettől kétoldalú szakmai megállapodás alapján eltekinthetnek. FR: EGT-állampolgárság szükséges az állategészségügyi szolgáltatások nyújtásához, de az állampolgársági feltételtől viszonossági alapon eltekinthetnek. A Beruházás – Nemzeti elbánás; és a Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Nemzeti elbánás, Helyi jelenlét vonatkozásában: CY: Állampolgárságra és tartózkodási helyre vonatkozó feltétel alkalmazandó az állategészségügyi szolgáltatások nyújtására. A Beruházás – Nemzeti elbánás; és a Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Nemzeti elbánás vonatkozásában: EL: EGT-állampolgárság vagy svájci állampolgárság szükséges az állategészségügyi szolgáltatások nyújtásához. HU: Állatorvosi szolgáltatói tevékenységet kizárólag a Magyar Állatorvosi Kamara tagjai végezhetnek, akik esetében a tagság feltétele az EGT-állampolgárság. A Beruházás – Nemzeti elbánás vonatkozásában: HR: Állatorvosi praxist csak valamely EU-tagállam állampolgárai hozhatnak létre a Horvát Köztársaságban. PL: Ami a Lengyelország területén jelen lévő természetes személyek által végzett állatorvosi szolgáltatásokat illeti, kizárólag uniós tagállam állampolgárai nyújthatnak állatorvosi szolgáltatásokat. Külföldi személyek kérhetnek a tevékenység folytatására vonatkozó engedélyt. A Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Helyi jelenlét vonatkozásában: CZ: Az állategészségügyi szolgáltatások nyújtása Csehország területén való fizikai jelenléthez kötött. HR A Horvát Köztársaságban csak a valamely tagállamban állategészségügyi ellátás nyújtása céljából letelepedett jogi vagy természetes személyek nyújthatnak határokon átnyúló állategészségügyi szolgáltatásokat. IT és PT: Állatorvosi szolgáltatások nyújtásához tartózkodási helyre van szükség. SI: Szlovéniában csak a valamely tagállamban állategészségügyi ellátás nyújtása céljából letelepedett jogi vagy természetes személyek nyújthatnak határokon átnyúló állategészségügyi szolgáltatásokat. SK: EGT-beli állandó lakóhely szükséges a szakmai kamarába való felvételhez, ami a szakma gyakorlásának feltétele. Intézkedések: AT: Tierärztegesetz (Állategészségügyi törvény), BGBl. Nr. 16/1975, § 3 (2) (3). CY: 169/1990 törvény. CZ: 166/1999 Coll. törvény (állategészségügyi törvény), § 58–63, 39.; és 381/1991. sz. Coll. törvény (a Cseh Köztársaság Állatorvosi Kamarájáról), 4. bekezdés. EL: 38/2010. sz. elnöki rendelet; és 165261/IA/2010. sz. miniszteri határozat (Korm. Közlöny 2157/B). ES: Real Decreto 126/2013, de 22 de febrero, por el que se aprueban los Estatutos Generales de la Organización Colegial Veterinaria Española. 62. cikk, 64. cikk. FR: Code rural et de la pêche maritime, L241-1; L241-2; L241-2-1. cikk. HR: Állategészségügyi törvény (HL 41/07. és 55/11. szám), 89. és 106. cikk. HU: 2012. évi CXXVII. törvény a Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint az állatorvosi szolgáltatói tevékenység végzéséről. IT: Intézkedések: 233/1946, 7–9. cikk; és a 221/1950 köztársasági elnöki rendelet, (7) bekezdés. PL: A sebész-állatorvosi szakmáról és a sebész-állatorvosok kamaráiról szóló 1990. december 21-i törvény. PT: 368/91 törvényerejű rendelet (az állatorvosi szakmai szövetség alapszabálya). SI: Pravilnik o priznavanju poklicnih kvalifikacij veterinarjev (Az állatorvosok szakmai képesítésének elismeréséről szóló szabályok), Uradni list RS, št. (Hivatalos Közlöny) 71/2008, 7/2011, 59/2014 a 21/2016-ban, A belső piaci szolgáltatásokról szóló törvény, Hivatalos Közlöny RS, 21/2010. SK: A magán állatorvosokról szóló 442/2004 törvény, 2. § . |
|
(c) |
Gyógyszertermékek, orvosi és ortopédiai áruk kiskereskedelme, valamint gyógyszerészek által nyújtott egyéb szolgáltatások (CPC 63211) A Beruházás – Nemzeti elbánás, Felső vezetés és igazgatótanács vonatkozásában: AT: Gyógyszertár üzemeltetéséhez az EGT valamely tagállamának vagy a Svájci Államszövetségnek az állampolgárságára van szükség. A gyógyszertár bérlőinek vagy a gyógyszertár vezetéséért felelős személyeknek valamely EGT- tagállam vagy a Svájci Államszövetség állampolgárságával kell rendelkezniük. A Beruházás – Nemzeti elbánás vonatkozásában: CY: Állampolgársági feltétel alkalmazandó a gyógyszertermékek, orvosi és ortopédiai áruk kiskereskedelmére, valamint a gyógyszerészek által nyújtott egyéb szolgáltatásokra (CPC 63211). DE: Más országok állampolgárai, vagy azok a személyek, akik nem feleltek meg a német gyógyszerészvizsgán, csak arra kaphatnak engedélyt, hogy egy, az elmúlt három évben már meglévő patikát átvegyenek. FR: Gyógyszertár üzemeltetéséhez EGT- vagy a Svájci Államszövetség állampolgárságára van szükség. A külföldi gyógyszerészek letelepedése az éves szinten meghatározott kvóták keretében megengedett. EL: Gyógyszertár üzemeltetéséhez uniós állampolgárság szükséges. HU: Gyógyszertár üzemeltetéséhez EGT-állampolgárság szükséges. LV: Egy olyan külföldi gyógyszerész vagy gyógyszerész-asszisztens, aki nem az EU vagy az EGT valamely tagállamában szerezte képesítését, abban az esetben nyithat önálló gyógyszertárat, ha legalább egy évig gyógyszertári munkát végzett egy gyógyszerész felügyelete mellett. A Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Helyi jelenlét vonatkozásában: BG: Külföldi állampolgárok esetében előírás a letelepedési engedély (fizikai jelenlét szükséges). DE: Tartózkodási helyre van szükség a gyógyszerészi engedély beszerzéséhez vagy gyógyszerek és speciális orvosi termékek lakosság számára történő kiskereskedelmi értékesítésére szolgáló gyógyszertár nyitásához. Intézkedések: AT: Apothekengesetz (a gyógyszertárakról szóló törvény), RGBl. 5/1907. sz. módosított törvény, § § 3., 4., 12.; Arzneimittelgesetz (Medication Act), BGBl. 185/1983. sz. módosított törvény, § § 57, 59, 59a; Medizinproduktegesetz (Medical Products Law), BGBl. 657/1996. sz. módosított törvény, § 99. BG: Az embergyógyászatban alkalmazott gyógyszerekről szóló törvény, 146., 161., 195., 222. és 228. cikk. CY: A gyógyszerekről és mérgekről szóló törvény (254. fejezet). DE: Apothekengesetz (a gyógyszertárakról szóló német törvény), 2. § (2) bekezdés, 11a. §; Arzneimittelgesetz (a gyógyszerekről szóló német törvény), 43. § (1) bekezdés és 73. § (1) bekezdés 1a. pont; és § 11 Abs. 2 és 3 Medizinproduktegesetz, Verordnung zur Regelung der Abgabe von Medizinprodukten. EE: Ravimiseadus (a gyógyszerekről szóló törvény), RT I 2005, 2, 4; § 29 (2); és Tervishoiuteenuse korraldamise seadus (Health Services Organisation Act, RT I 2001, 50, 284). EL: Az 1963/1991. és a 3918/2011 törvénnyel módosított 5607/1932 törvény. ES: Ley 16/1997, de 25 de abril, de regulación de servicios de las oficinas de farmacia (a gyógyszertári szolgáltatások szabályozásáról szóló, 1997. április 25-i 16/1997 törvény), 2. és 3.1. cikk; és Real Decreto Legislativo 1/2015, de 24 de julio por el que se aprueba el Texto refundido de la Ley de garantías y uso racional de los medicamentos y productos sanitarios (Ley 29/2006). FR: Code de la santé publique, L4221-1., L4221-13., L5125-10. cikk; Loi 90-1258 relative à l'exercice sous forme de société des professions libérales, modifiée par les lois 2001-1168 du 12 décembre 2001 et 2008-776 du 4 août 2008 (90-1258 törvény a szabad foglalkozások vállalat formájában történő gyakorlásáról); lois 2011-331 du 28 mars 2011 et 2015-990 du 6 août 2015. HR: Az egészségügyi ellátásról szóló törvény (HL 150/08, 71/10, 139/10, 22/11, 84/11, 12/12, 70/12, 144/12). HU: 2006. évi XCVIII. törvény a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól. IT: 362/1991 törvény, 1., 4., 7. és 9. cikk; 233/1946 CPS törvényerejű rendelet, 7–9. cikk; és Köztársasági elnöki rendelet (221/1950 D.P.R. , 3. és 7. bekezdés). LU: Loi du 4 juillet 1973 concernant le régime de la pharmacie (annex a043), Règlement grand-ducal du 27 mai 1997 relatif à l’octroi des concessions de pharmacie (annex a041); és Règlement grand-ducal du 11 février 2002 modifiant le règlement grand-ducal du 27 mai 1997 relatif à l’octroi des concessions de pharmacie (annex a017). LV: A gyógyszerkészítményekről szóló törvény 38. szakasza. MT: A gyógyszertár-üzemeltetési engedélyekről szóló, a gyógyszerekről szóló törvénnyel (458. fejezet) összhangban kibocsátott rendelet (LN279/07). PT: 307/2007 törvényerejű rendelet, 9., 14. és 15. cikk; és 1430/2007 rendelet. SK: A gyógyszerekről és orvostechnikai eszközökről szóló 362/2011 törvény, 6. §; és Az egészségügyi szolgáltatókról, orvosi alkalmazottakról, szakmai szervezetekről szóló 578/2004 törvény. |
I-EU-4 – Kutatási és fejlesztési szolgáltatások
|
Ágazat –Alágazat |
Kutatás-fejlesztési szolgáltatások |
|
Iparági besorolás: |
CPC 851, 853 |
|
Érintett kötelezettségek: |
Nemzeti elbánás |
|
Fejezet: |
Beruházás és Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem |
|
Kormányzati szint: |
EU / tagállam (eltérő rendelkezés hiányában) |
Leírás:
Az EU: Az EU által uniós szinten nyújtott finanszírozásban részesülő, állami forrásból finanszírozott kutatási és fejlesztési (a továbbiakban: K+F) szolgáltatások esetében kizárólagos jogok vagy engedélyek csak a tagállamok állampolgárainak és az EU olyan vállalkozásainak adhatók, amelyek létesítő okirat szerinti székhelye, központi ügyvezetése vagy üzleti tevékenységének fő helye az Unió területén van (CPC 851, 853).
A valamely tagállam által nyújtott finanszírozásban részesülő, állami forrásból finanszírozott K+F szolgáltatások tekintetében kizárólagos jogok vagy engedélyek csak az érintett tagállamok állampolgárainak és a tagállam olyan érintett vállalkozásainak adhatók, amelyek székhelye az adott tagállamban van (CPC 851, 853).
E fenntartás nem érinti a valamely Fél általi közbeszerzés alóli kizárást vagy szolgáltatáskereskedelemhez nyújtott támogatásokat a 11.2. cikk (2) bekezdésében (Hatókör), illetve a 10.5. cikk (2) bekezdésében (Hatókör) foglaltak szerint.
Intézkedések:
Az EU: Az összes jelenlegi és az összes jövőbeli uniós kutatási vagy innovációs keretprogram, ideértve a Horizont 2020 részvételi szabályzatát és a közös technológiai kezdeményezéssel kapcsolatos rendeleteket, a 185. cikk szerinti határozatokat, az Európai Innovációs és Technológiai Intézetet (EIT), valamint a már meglévő és jövőbeli nemzeti, regionális vagy helyi kutatási programokat.
I-EU-5 – Ingatlannal kapcsolatos szolgáltatások
|
Ágazat –Alágazat |
Ingatlanszolgáltatások |
|
Iparági besorolás: |
CPC 821, 822 |
|
Érintett kötelezettségek: |
Nemzeti elbánás |
|
|
Helyi jelenlét |
|
Fejezet: |
Beruházás és Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem |
|
Kormányzati szint: |
EU / tagállam (eltérő rendelkezés hiányában) |
Leírás:
A Beruházás – Nemzeti elbánás; és a Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Nemzeti elbánás, Helyi jelenlét vonatkozásában:
CY: Az ingatlanszolgáltatások nyújtására állampolgárságra és tartózkodási helyre vonatkozó feltétel alkalmazandó.
A Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Helyi jelenlét vonatkozásában:
CZ: Az ingatlanszolgáltatások nyújtásához szükséges engedély megszerzéséhez a természetes személyek esetében tartózkodási helyre és a jogi személyek esetében letelepedésre van szükség.
DK: Ahhoz, hogy egy természetes személy ingatlanszolgáltatásokat nyújthasson Dánia területén, az „ingatlanügynök” címet csak azon engedéllyel rendelkező, természetes személy ingatlanügynökök viselhetik, akiket felvettek a dán vállalkozói hatóság ingatlanügynöki nyilvántartásába. A törvény előírja, hogy a kérelmezőnek Dániában, vagy az EU-ban, az EGT-ben vagy Svájcban kell lakóhellyel rendelkeznie.
Az ingatlanértékesítésről szóló törvény csak az ügyfeleknek nyújtott ingatlanszolgáltatások esetében alkalmazandó. Továbbá, az ingatlanértékesítésről szóló törvény nem alkalmazandó az ingatlanok lízingjére (CPC 822).
HR Ingatlanszolgáltatások nyújtásához EGT-beli kereskedelmi jelenlétre van szükség.
PT: A természetes személyek esetében EGT-beli tartózkodási helyre van szükség. A jogi személyek esetében EGT-beli cégbejegyzés szükséges.
A Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Nemzeti elbánás, Legnagyobb kedvezményes elbánás vonatkozásában:
SI: A következő követelmények teljesítésén felül Szlovénia ugyanazon feltételek mellett teszi lehetővé a mexikói állampolgárok és vállalkozások számára az ingatlanügynöki szolgáltatások nyújtását, mint Mexikó Szlovénia állampolgárai és vállalkozásai számára: a származási országban ingatlanügynöki tevékenység folytatására való jogosultság, büntetlen előélet, valamint felvétel az illetékes (szlovén) minisztérium által vezetett ingatlanügynök-nyilvántartásba.
Intézkedések:
CY: Az ingatlanügynökökről szóló, 71(1)/2010 törvény.
CZ: A kereskedelmi engedélyezésről szóló törvény.
DK: Lov om formidling af fast ejendom m.v. lov. nr. 526 af 28.05.2014.
HR: Az ingatlanügynökségekről szóló törvény (OG 107/07 és 144/12), 2. cikk.
PT: A 69/2011 törvényerejű rendelettel módosított és újra kihirdetett 211/2004 törvényerejű rendelet (3. és 25. cikk).
SI: Az ingatlanügynökségekről szóló törvény.
I-EU-6 – Üzleti szolgáltatások
|
Ágazat –Alágazat |
Üzleti szolgáltatások – üzemeltető nélküli bérbeadási vagy lízingszolgáltatások; üzleti tanácsadással kapcsolatos szolgáltatások; műszaki vizsgálat, elemzés; kapcsolódó tudományos és műszaki szaktanácsadás; mezőgazdasággal kapcsolatos szolgáltatások; biztonsági szolgáltatások; munkaerő-közvetítés; fordítási és tolmácsolási szolgáltatások; egyéb üzleti szolgáltatások |
|
Iparági besorolás: |
CPC 612 része, 621 része, 625 része, 831, 85990 része, 86602, 8675, 8676, 87201, 87202, 87203, 87204, 87205, 87206, 87209, 87901, 87902, 87909, 88, 893 része |
|
Érintett kötelezettségek: |
Nemzeti elbánás |
|
|
Legnagyobb kedvezményes elbánás |
|
|
Felső vezetés és igazgatótanács |
|
|
Helyi jelenlét |
|
Fejezet: |
Beruházás és Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem |
|
Kormányzati szint: |
EU / tagállam (eltérő rendelkezés hiányában) |
Leírás:
|
(a) |
Bérbeadási vagy lízingszolgáltatások üzemeltetők nélkül (CPC 83103, 831) A Beruházás – Nemzeti elbánás vonatkozásában: SE: Amennyiben külföldi tulajdonosi érdekeltség van a hajókban, ahhoz, hogy a hajó svéd lobogó alatt közlekedhessen, bizonyítani kell a meghatározó svéd befolyást a működésben. A meghatározó svéd befolyás azt jelenti, hogy a hajó üzemeltetésére Svédországban kerül sor. Külföldi hajó abban az esetben kaphat mentességet e követelmény alól, ha azt svéd jogi személy veszi bérbe vagy lízingeli személyzet nélküli hajóbérlési szerződés útján. Mentesség igényléséhez be kell nyújtani a személyzet nélküli hajóbérlési szerződést a svéd tengerészeti hatóság felé, valamint bizonyítani kell, hogy a bérbevevő teljes körű felelősséget vállal a lízingelt vagy bérelt hajó üzemeltetéséért és személyzetéért. A szerződésnek legalább egy vagy két évre kell szólnia (CPC 83103). Intézkedések: SE: Sjölagen (tengerészeti törvény) (1994:1009), 1. fejezet, (1) bekezdés. A Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Helyi jelenlét vonatkozásában: SE: A kevesebb mint egyéves időszakra bérelt vagy lízingelt autók és egyes terepjárók (terrängmotorfordon) sofőr nélküli bérlési vagy lízingszolgáltatói kötelesek kinevezni egy, többek között az üzleti tevékenység során alkalmazandó szabályok és rendeletek, valamint a közúti közlekedés biztonsági szabályainak betartásáért felelős személyt. E személynek svédországbeli lakóhellyel kell rendelkeznie (CPC 831). Intézkedések: SE: Lag (1998: 424) om biluthyrning (a személygépkocsik bérbeadásáról és lízingjéről szóló törvény). |
|
(b) |
Bérlés vagy lízingszolgáltatások és a légi közlekedéssel kapcsolatos egyéb üzleti szolgáltatások A Beruházás – Nemzeti elbánás, Legnagyobb kedvezményes elbánás; és Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Nemzeti elbánás, Legnagyobb kedvezményes elbánás vonatkozásában: Az EU: A személyzet nélküli légi járművek bérlése/lízingje (sima bérlet) esetében az uniós légitársaság által használt légi járművekre a légi járművek nyilvántartásba vételére vonatkozó követelmények alkalmazandók. A sima bérleti megállapodásra, amelynek egy uniós légitársaság részes fele, a repülésbiztonságra vonatkozó uniós vagy nemzeti jogszabályokban foglalt követelmények alkalmazandók, például az előzetes jóváhagyás és egyéb, a harmadik országbeli, nyilvántartásba vett légi járművek használatára alkalmazandó feltételek. A nyilvántartásba vétel feltétele lehet, hogy a légi jármű tulajdonosai csak egyedi állampolgársági követelménynek megfelelő természetes személyek, illetve olyan vállalkozások lehetnek, amelyek teljesítik a tőketulajdonra és az ellenőrzésre vonatkozó egyedi kritériumokat (CPC 83104). A számítógépes helyfoglalási (a továbbiakban: CRS) szolgáltatások esetében, amennyiben az EU légi fuvarozói az EU-n kívül nem részesülnek az EU által a CRS-szolgáltatóknak biztosított elbánással egyenértékű (megkülönböztetésmentes) elbánásban, vagy amennyiben az uniós CRS-szolgáltatók nem részesülnek az EU-ban a nem uniós légi fuvarozóknak biztosított elbánással egyenértékű elbánásban, intézkedések hozhatók az egyenértékű elbánás biztosítása érdekében, adott esetben a nem uniós légi fuvarozókkal szemben az uniós CRS-szolgáltatók által, vagy a nem uniós CRS-szolgáltatókkal szemben az uniós légi fuvarozók által. Intézkedések: Az EU: Az Európai Parlament és a Tanács 1008/2008/EK rendelete (2008. szeptember 24.) a Közösségben a légi járatok működtetésére vonatkozó közös szabályokról; az Európai Parlament és a Tanács 80/2009/EK rendelete (2009. január 14.) a számítógépes helyfoglalási rendszerek ügyviteli szabályzatáról és a 2299/89/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről. |
|
(c) |
Műszaki vizsgálat, elemzés (CPC 8676) A Beruházás – Piacra jutás, Nemzeti elbánás; és a Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Legnagyobb kedvezményes elbánás vonatkozásában: FR: A biológusi szakma gyakorlása EGT-állampolgársághoz kötött. CY: A vegyészek és biológusok általi szolgáltatásnyújtáshoz valamely tagállam állampolgárságára van szükség. A Beruházás – Legnagyobb kedvezményes elbánás; és a Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Nemzeti elbánás, Legnagyobb kedvezményes elbánás, Helyi jelenlét vonatkozásában: IT: A biológusok, a vegyészek, az agronómusok és a „periti agriti” szakmák esetében az állandó lakóhely és a szakmai nyilvántartásba való felvétel követelmény. Harmadik országbeli állampolgárok a viszonosság elve alapján nyerhetnek felvételt a nyilvántartásba. A Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Helyi jelenlét vonatkozásában: BG: A műszaki vizsgálati és elemzési szolgáltatások határon át történő nyújtásához a bolgár kereskedelmi törvénnyel összhangban Bulgáriában való letelepedés és a cégnyilvántartásba való bejegyzés szükséges. A közúti járművek műszaki állapotát igazoló időszaki vizsgálathoz a vizsgálatot végző személyeknek a bolgár kereskedelmi törvény vagy a nonprofit jogi személyekről szóló törvény alapján be kell jegyeztetniük magukat a cégjegyzékbe, vagy szerepelniük kell egy másik EU-tagállam vagy EGT-állam cégjegyzékében. Intézkedések: BG: A termékekre vonatkozó technikai követelményekről szóló törvény; a mérésügyről szóló törvény; a megfelelésértékelő hatóságok nemzeti akkreditációjáról szóló törvény; A tiszta környezeti levegőről szóló törvény; és Vízügyi törvény, a közúti járművek műszaki állapotának időszakos vizsgálatáról szóló N–32. rendelet. CY: Az 1992. évi 24(I) és a 2004. évi 20(I) törvénnyel módosított, a vegyészek nyilvántartásba vételéről szóló 1988. évi törvény (157/1988 törvény). FR: A Code de la Santé Publique L 6213-1.– 6213-6. cikke. IT: Biológusok, vegyelemzők: a biológus szakmáról szóló, 396/1967 törvény; és a vegyelemzői szakmáról szóló, 842/1928 királyi rendelet. |
|
(d) |
Üzleti tanácsadással kapcsolatos szolgáltatások – választottbírósági és békéltetési szolgáltatások (CPC 86602) A Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Helyi jelenlét vonatkozásában: HU: Közvetítői tevékenység (például választottbíráskodás és békéltetés) folytatásához az igazságügyért felelős miniszter engedélye szükséges – a nyilvántartásba való felvétel útján –, amely kizárólag Magyarországon letelepedett, illetve lakóhellyel rendelkező jogi vagy természetes személyek számára adható. Intézkedések: HU: 2002. évi LV. törvény a közvetítői tevékenységről. |
|
(e) |
Kapcsolódó tudományos és műszaki szaktanácsadás (CPC 8675) A Beruházás – Nemzeti elbánás; és a Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Nemzeti elbánás, Legnagyobb kedvezményes elbánás, Helyi jelenlét vonatkozásában: IT: Olaszországi állandó lakóhely vagy üzleti székhely szükséges a geológusi nyilvántartásba való felvételhez; a nyilvántartásba vétel az ellenőri vagy geológusi szakma gyakorlásának feltétele, anélkül feltárással, bányaüzemeltetéssel stb. kapcsolatos szolgáltatások nem végezhetők. A tagállami állampolgárság követelmény, de a viszonosság elve alapján adott esetben külföldiek is felvehetők a nyilvántartásba. A Beruházás – Nemzeti elbánás; és a Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Nemzeti elbánás, Helyi jelenlét vonatkozásában: BG: A geodéziával, kataszteri felméréssel és a kartográfián belül a földkéreg mozgásának tanulmányozásával kapcsolatos tevékenységeket végző természetes személyek esetében előírás a letelepedés és az EGT-beli vagy svájci állampolgárság. A Beruházás – Nemzeti elbánás; és a Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Nemzeti elbánás vonatkozásában: CY: Állampolgársági feltétel alkalmazandó a releváns szolgáltatások nyújtására. FR: Külföldi beruházóknak külön engedéllyel kell rendelkezniük feltárási és kutatási szolgáltatásokra vonatkozóan. A Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Helyi jelenlét vonatkozásában: HR A Horvátország területén nyújtott geológiai, geodéziai és bányászati tanácsadási alapszolgáltatások, valamint a kapcsolódó környezetvédelmi tanácsadási szolgáltatások kizárólag hazai jogi személlyel együtt vagy azon keresztül végezhetőek. Intézkedések: BG: Az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény, a geodéziai és kartográfiai törvény. CY: a 224/1990 számú törvény. FR: Loi 90-1258 relative à l'exercice sous forme de société des professions libérales, modifiée par les lois 2001-1168 du 12 décembre 2001 et 2008-776 du 4 août 2008. HR: 57/10. sz. rendelet a jogi személyek szakszerű környezetvédelmi tevékenységek végzésére való jóváhagyására vonatkozó követelményekről, 32–35. cikk. IT: Geológusok: 112/1963 törvény, 2. és 5. cikk; 1403/1965 köztársasági elnöki rendelet (D.P.R.), 1. cikk. |
|
(f) |
Műszaki vizsgálat, elemzés (CPC 8676) A Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Helyi jelenlét vonatkozásában: IT: A biológusi és a vegyelemzői szakmák esetében a tartózkodási hely és a szakmai nyilvántartásba való felvétel követelmény. BG: A műszaki vizsgálati és elemzési szolgáltatások határon át történő nyújtásához a bolgár kereskedelmi törvénnyel összhangban Bulgáriában való letelepedés és a cégnyilvántartásba való bejegyzés szükséges. A közúti járművek műszaki állapotát igazoló időszaki vizsgálathoz a vizsgálatot végző személyeknek a bolgár kereskedelmi törvény vagy a nonprofit jogi személyekről szóló törvény alapján be kell jegyeztetniük magukat a cégjegyzékbe, vagy szerepelniük kell egy másik EU-tagállam vagy EGT-állam cégjegyzékében. PT: Vegyelemző szakmát kizárólag természetes személyek folytathatnak. Intézkedések: BG: A termékekre vonatkozó technikai követelményekről szóló törvény; a mérésügyről szóló törvény; a megfelelésértékelő hatóságok nemzeti akkreditációjáról szóló törvény; A tiszta környezeti levegőről szóló törvény; és Vízügyi törvény, a közúti járművek műszaki állapotának időszakos vizsgálatáról szóló N–32. rendelet. IT: Az agronómus („Periti agrari”) szakmáról szóló, 3/1976 törvény; az 54/1991 törvénnyel módosított 434/1968 törvény. PT: 119/92 törvényerejű rendelet; 47/2011 törvény; és 183/98 törvényerejű rendelet. |
|
(g) |
Munkaerő-közvetítési szolgáltatások (CPC 87201, 87202, 87203, 87204, 87205, 87206, 87209) A Beruházás – Nemzeti elbánás; és a Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Nemzeti elbánás vonatkozásában: BE (a kormányzat regionális szintjére is vonatkozik): Flamand régió, Vallon Régió, német ajkú közösség: az EGT-n kívül központi irodával rendelkező vállalatnak igazolnia kell, hogy munkaerő-közvetítő szolgáltatásait származási országában nyújtja (CPC 87202). A Beruházás – Nemzeti elbánás; és a Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Nemzeti elbánás vonatkozásában: DE: A munkaerő-kölcsönző ügynökség működtetéséhez valamely uniós tagállam állampolgársága vagy az Európai Unió területén való kereskedelmi jelenlét szükséges (a vonatkozó, a munkaerő-kölcsönzés keretében végzett munkavégzésről szóló törvény (Arbeitnehmerüberlassungsgesetz) 3. bekezdésének 3–5. pontja szerint). Egyes meghatározott, pl. az egészségügyi és az ellátást érintő szakmák tekintetében a Munkaügyi és Szociális Minisztérium rendeletet bocsáthat ki az EU-n és az EGT-n kívüli személyzet elhelyezésére és felvételére vonatkozóan (CPC 87201, 87202, 87203, 87204, 87205, 87206, 87209). Intézkedések: BE: Flamand régió: Besluit van de Vlaamse Regering van 10 december 2010 tot uitvoering van het decreet betreffende de private arbeidsbemiddeling. Vallon régió: Décret du 3 avril 2009 relatif à l'enregistrement ou à l'agrément des agences de placement (a munkaerő-közvetítő ügynökségek bejegyzéséről szóló 2009. április 3-i rendelet), 7. cikk; arrêté du Gouvernement wallon du 10 décembre 2009 portant exécution du décret du 3 avril 2009 relatif à l'enregistrement ou à l'agrément des agences de placement (a vallon kormánynak a munkaerő-közvetítő ügynökségek nyilvántartásba vételéről szóló, 2009. április 3-i rendelet végrehajtásáról szóló, 2009. december 10-i határozata), 4. cikk. Német ajkú közösség: Dekret über die Zulassung der Leiharbeitsvermittler und die Überwachung der privaten Arbeitsvermittler / Décret du 11 mai 2009 relatif à l'agrément des agences de travail intérimaire et à la surveillance des agences de placement privées, art. 6. DE: § 1 és 3 Abs 5 Arbeitnehmerüberlassungsgesetz –AÜG. § 292 SGB III.§ 38. cikk Beschäftigungsverordnung. |
|
(h) |
Biztonsági szolgáltatások (CPC 87302, 87303, 87304, 87305, 87309) A Beruházás – Nemzeti elbánás; és a Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Nemzeti elbánás vonatkozásában: PT: A szakképzett személyzet esetében állampolgársági követelmény van érvényben. A Beruházás – Nemzeti elbánás; és a Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Nemzeti elbánás vonatkozásában: IT: A biztonsági őrző-védő szolgálathoz és az értékrakomány szállításához szükséges engedély megszerzése tagállami állampolgársághoz és állandó lakóhelyhez kötött. A Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Helyi jelenlét és Legnagyobb kedvezményes elbánás vonatkozásában: DK: Biztonsági szolgáltatások nyújtásához szükséges engedélyt kérvényező magánszemély, valamint a biztonsági szolgáltatások nyújtásához szükséges engedélyt kérvényező jogi személy vezetői és az igazgatóság többsége esetében lakóhelyre vonatkozó követelmény van érvényben. Azonban nem szükséges lakóhely, amennyiben az nemzetközi megállapodásokból vagy az igazságügyi miniszter által kiadott rendeletekből következik. A Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Helyi jelenlét vonatkozásában: EE: A biztonsági szolgáltatások nyújtása és a biztonsági őrök tevékenysége tartózkodási helyhez kötött. Intézkedések: DK: Lovbekendtgørelse 2016-01-11 No. 112 om vagtvirksomhed. EE: Turvaseadus (a biztonságról szóló törvény) § 21, § 43. IT: A közbiztonságról szóló 773/1931 törvény (TULPS), 133–141. cikk; és 635/1940 királyi törvényerejű rendelet, 257. cikk. PT: 34/2013 törvény; és 273/2013 rendelet. |
|
(i) |
Követelésbehajtási szolgáltatások, hitelminősítéssel kapcsolatos szolgáltatások (CPC 87901, 87902) A Beruházás – Nemzeti elbánás vonatkozásában: PT: Követelésbehajtási és hitelminősítési szolgáltatások nyújtásához uniós tagállami állampolgárság szükséges (CPC 87901, 87902). Intézkedések: PT: a 49/2004 számú törvény. |
|
(j) |
Fordítási és tolmácsolási szolgáltatások (CPC 87905) A Beruházás – Nemzeti elbánás; és a Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Nemzeti elbánás vonatkozásában: CY: Állampolgársági követelmény alkalmazandó. EE: Hiteles fordító csak a tagállam állampolgára lehet. HR A hiteles fordítás EGT-állampolgársághoz kötött. A „Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Helyi jelenlét vonatkozásában: BG: A hivatalos fordítási és tolmácsolási szolgáltatások nyújtása állandó lakóhelyhez kötött. FI: A hiteles fordítók számára kötelező az EGT-beli tartózkodási hely. Intézkedések: BG: Rendelet a dokumentumok törvényesítéséről, hitelesítéséről és fordításáról, 18. cikk. CY: A hiteles fordítói szolgáltatások létrehozása, nyilvántartásba vétele és szabályozása a Ciprusi Köztársaság jogában. EE: Vandetõlgi seadus (a hiteles fordítókról szóló törvény), 2. § (3) bekezdés, 16. § . FI: Laki auktorisoiduista kääntäjistä (az engedélyezett fordítókról szóló törvény) (1231/2007), s. 2(1)). HR: Az állandó bírósági tolmácsokról szóló rendelet (OG 88/2008), 2. cikk. |
|
(k) |
Egyéb üzleti szolgáltatások (CPC 612 része, 621 része, 625 része, 893 része, 85990 része) A Beruházás – Nemzeti elbánás vonatkozásában: CY: Fodrászati szolgáltatások, kozmetikai kezelések, kéz- és lábápolási szolgáltatások, valamint egyéb szépségápolási szolgáltatások nyújtása állampolgársági feltételhez kötött. Intézkedések: CY: a 28(i)/2003 törvény; a 40(i)/1993 törvény; a 40(i)/1993 törvény; és a 182(i)/2013 törvény. A Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Helyi jelenlét vonatkozásában: CZ: Az (önkéntes nyilvános árverések megtartására vonatkozó) engedély megszerzéséhez a vállalatnak a Cseh Köztársaságban kell bejegyzettnek lennie, valamint egy természetes személynek szükséges megszereznie a tartózkodási engedélyt (CPC 612 része, 621 része, 625 része, 85990 része). NL: Fémjelzéssel kapcsolatos szolgáltatások nyújtásához hollandiai kereskedelmi jelenlét szükséges (CPC 893 része). Intézkedések: CZ: 455/1991. sz. Coll. törvény; Kereskedelmi engedélyekről szóló törvény; és 26/2000. sz. Coll. törvény a nyilvános árverésekről. NL: Waarborgwet 1986. |
I-EU-7 – Építőipari szolgáltatások
|
Ágazat –Alágazat |
Építőipari szolgáltatások – építési és kapcsolódó mérnöki szolgáltatások |
|
Iparági besorolás: |
CPC 51 |
|
Érintett kötelezettségek: |
Nemzeti elbánás |
|
Fejezet: |
Beruházás és Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem |
|
Kormányzati szint: |
EU / tagállam (eltérő rendelkezés hiányában) |
Leírás:
A Beruházás – Nemzeti elbánás; és a Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Nemzeti elbánás vonatkozásában:
CY: Az állampolgárság követelmény.
Intézkedés:
Építési és műszaki munkálatokat végrehajtó vállalkozók nyilvántartásba vételéről és ellenőrzéséről szóló 2001. évi törvény (29 (I)/2001), 15. és 52. cikk.
I-EU-8 – Forgalmazási szolgáltatások
|
Ágazat –Alágazat |
Forgalmazási szolgáltatások – általános, dohány és alkoholtartalmú italok |
|
Iparági besorolás: |
CPC 3546, 621 része, 6222, 631, 632 része |
|
Érintett kötelezettségek: |
Nemzeti elbánás |
|
Fejezet: |
Beruházás és Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem |
|
Kormányzati szint: |
EU/ tagállam (eltérő rendelkezés hiányában) |
Leírás:
|
(a) |
Gyógyszerkészítmények forgalmazása (CPC 62117, 62251, 8929). A Beruházás – Nemzeti elbánás; és a Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Nemzeti elbánás vonatkozásában: CY: A gyógyszeripari cégek képviselői által nyújtott forgalmazási szolgáltatások esetében állampolgársági követelmény áll fenn (CPC 62117). Intézkedések: CY: a 74(i)/202 törvény. |
|
(b) |
Dohány forgalmazása (CPC 6222 része, 62228, 6310 része, 63108) A Beruházás – Nemzeti elbánás; és a Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Nemzeti elbánás vonatkozásában: AT: Valamely EGT-tagállam állampolgárai elsőbbséget élveznek (CPC 63108). FR: A dohányértékesítők („buraliste”) vonatkozásában állampolgársághoz kötött (CPC 6222 része, 6310 része). A Beruházás – Nemzeti elbánás vonatkozásában: ES: A letelepedéshez valamely tagállam állampolgársága szükséges (CPC 63108). Intézkedések: AT: Az 1996. évi dohánymonopólium-törvény, 5. és 27. § . ES: 2014. szeptember 27-i 14/2013 törvény. FR: Code général des impôts, 568. cikke és a 2. melléklet 276-279. cikke. |
|
(c) |
Egyéb forgalmazási szolgáltatások (CPC 3546) A Határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás – Nemzeti elbánás, Helyi jelenlét vonatkozásában: LT: A pirotechnikai termékek forgalmazása engedélyhez kötött. Engedélyt kizárólag az Európai Unióban letelepedett jogi személyek kaphatnak (CPC 3546). Intézkedések: LT: A pirotechnikai termékek lakossági forgalmazásának felügyeletéről szóló törvény (2004. március 23-i IX-2074. sz.). |
I-EU-9 – Oktatási szolgáltatások
|
Ágazat –Alágazat |
Oktatási szolgáltatások (magánfinanszírozású) |
|
Iparági besorolás: |
CPC 921, 922, 923, 924 |
|
Érintett kötelezettségek: |
Nemzeti elbánás |
|
|
Legnagyobb kedvezményes elbánás |
|
|
Felső vezetés és igazgatótanács |
|
|
Helyi jelenlét |
|
Fejezet: |
Beruházás és Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem |
|
Kormányzati szint: |
EU / tagállam (eltérő rendelkezés hiányában) |
Leírás:
A Beruházás – Nemzeti elbánás; és a Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Nemzeti elbánás vonatkozásában:
FR: Magánfinanszírozású oktatási intézményben csak valamely tagállam állampolgárai taníthatnak (CPC 921, 922, 923). Azonban a mexikói állampolgárok engedélyt kaphatnak a releváns illetékes hatóságoktól arra, hogy alap-, közép- és felsőfokú oktatási intézményekben taníthassanak. A mexikói állampolgárok arra is engedélyt kaphatnak a releváns illetékes hatóságoktól, hogy alap-, közép- vagy felsőfokú oktatási intézményeket létesítsenek, működtessenek vagy irányítsanak. Az erre vonatkozó engedélyt egyedi elbírálás alapján ítélik oda.
MT: A magánfinaszírozásból történő felső- vagy felnőttoktatási szolgáltatásokat nyújtani kívánó szolgáltatóknak be kell szerezniük az oktatási és munkaügyi minisztérium engedélyét. Az engedély kibocsátására vonatkozó határozat egyedi elbírálás útján hozható meg (CPC 923, 924).
A Beruházás – Nemzeti elbánás, Legnagyobb kedvezményes elbánás vonatkozásában:
BG: Külföldi részvételű bolgár óvodákat és iskolákat olyan nemzetközi megállapodások alapján lehet létrehozni, amelyeknek Bulgária részes fele. Külföldi középiskolák nem létesíthetnek részlegeket Bulgária területén. Külföldi középiskolák karokat, szervezeti egységeket, intézeteket és kollégiumokat Bulgáriában csak a bolgár középiskolák keretein belül és azokkal együttműködésben nyithatnak (CPC 921, 922).
A Beruházás – Nemzeti elbánás, Felső vezetés és igazgatótanács vonatkozásában:
EL: A magánforrásokból finanszírozott általános és középiskolák tulajdonosainak és igazgatótanácsi tagjai többségének, valamint a magánforrásokból finanszírozott általános és középiskolákban dolgozó tanároknak uniós tagállami állampolgársággal kell rendelkezniük (CPC 921, 922). Egyetemi szintű oktatást kizárólag teljes autonómiával rendelkező közjogi jogi személynek minősülő intézmények nyújthatnak. Azonban a 3696/2008 törvény lehetővé teszi az EU-ban lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező (természetes vagy jogi) személyek számára olyan magán felsőoktatási intézmények alapítását, amelyek az egyetemi oklevéllel egyenértékűnek el nem ismert bizonyítványt állítanak ki (CPC 923).
A Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Helyi jelenlét vonatkozásában:
CZ és SK: A magánfinanszírozású felsőoktatási intézményként történő működés állami jóváhagyásának kérelmezéséhez valamely tagállamban való letelepedésre van szükség. E fenntartás nem alkalmazandó a szakközépiskolai és szakiskolai oktatásra (CPC 92310).
Intézkedések:
BG: Az iskola előtti és iskolai nevelésről szóló törvény (kiegészítő rendelkezések, (4) bekezdés); és
Felsőoktatási törvény (kiegészítő rendelkezések (4) bekezdés).
CZ: 111/1998. sz. Coll. törvény, (felsőoktatási törvény), 39. §; és
Az iskola előtti, általános, középfokú, szakmai felsőfokú és egyéb oktatásról szóló 561/2004. sz. Coll. törvény (az oktatási törvény).
EL: A 682/1977., 284/1968. és 2545/1940 törvény, valamint a 394/1997 elnöki rendelettel módosított 211/1994 elnöki rendelet; Görögország alkotmánya, 16. cikk (5) bekezdés; és a 3549/2007 törvény.
FR: Code de l'éducation, L 444-5., L 914-4., L 441-8., L 731-8. és L 731-1–8. cikk.
MT: A 2012. évi 296. sz. jogi nyilatkozat.
SK: Az egyetemekről szóló, 2002. február 21-i 131. sz. törvény.
I-EU-10 – Környezetvédelmi szolgáltatások
|
Ágazat –Alágazat |
Környezetvédelemmel kapcsolatos szolgáltatások |
|
Iparági besorolás: |
CPC 940 |
|
Érintett kötelezettségek: |
Helyi jelenlét |
|
Fejezet: |
Határon átnyúló szolgáltatáskereskedelem |
|
Kormányzati szint: |
EU / tagállam (eltérő rendelkezés hiányában) |
Leírás:
A Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Helyi jelenlét vonatkozásában:
SE: A gázkibocsátás ellenőrzésével kapcsolatos szolgáltatások végzésére kizárólag Svédországban letelepedett vagy svéd fő székhellyel rendelkező gazdálkodó egységek szerezhetnek akkreditációt (CPC 9404).
SK: a használt elemek és akkumulátorok, a hulladékolajok, a régi autók, valamint az elektromos és elektronikai berendezésekből származó hulladék feldolgozásával és újrahasznosításával kapcsolatos tevékenység végzéséhez valamely uniós tagállamban vagy az Európai Gazdasági Térség (EGT) tagállamában való cégbejegyzés szükséges (a tartózkodási hely követelmény) (CPC 9402 része).
Intézkedések:
SE: A járművekről szóló (2002:574. sz.) törvény.
SK: A hulladékról szóló 79/2015. sz. törvény.
I-EU-11 – Egészségügyi és szociális szolgáltatások
|
Ágazat –Alágazat |
Egészségügyi és szociális szolgáltatások |
|
Iparági besorolás: |
CPC 931, 933 |
|
Érintett kötelezettségek: |
Nemzeti elbánás |
|
Fejezet: |
Beruházás |
|
Kormányzati szint: |
EU / tagállam (eltérő rendelkezés hiányában) |
Leírás:
A Beruházás – Nemzeti elbánás vonatkozásában:
FR: Míg az EU-beli beruházók számára egyéb jogi formák is rendelkezésre állnak, harmadik országbeli beruházók csak „société d'exercice liberal” (SEL) és „société civile professionnelle” (SCP) jogi formában működhetnek. Az orvosi, fogorvosi és szülésznői szolgáltatások nyújtása francia állampolgársághoz kötött. Éves szinten meghatározott kvóták keretében azonban lehetőség van a tevékenység külföldiek általi folytatására. Az orvosi, fogorvosi és szülészi szolgáltatások, valamint az ápolók által nyújtott szolgáltatások kizárólag a SARL (anonyme, à responsabilité limitée) vagy SCP (en commandite par actions) keretében nyújthatók. A kórházi és mentőszolgáltatások, kórházon kívüli fekvőbeteg-ellátás és szociális szolgáltatások esetében a vezetői tisztek betöltéséhez engedélyre van szükség. Az engedélyezési eljárás figyelembe veszi a helyi vezetők rendelkezésre állását.
Intézkedések:
FR: Loi 90-1258 relative à l’exercice sous forme de société des professions libérales, modifiée par les lois 2001-1168 du 12 décembre 2001 et 2008-776 du 4 août 2008 et la loi 66-879 du 29 novembre 1966 (SCP); Code de la santé publique, Articles L6122-1 és L6122-2 (Ordonnance 2010-177 du 23 février 2010).
I-EU-12 – Idegenforgalom és utazással kapcsolatos szolgáltatások
|
Ágazat – Alágazat |
Idegenforgalommal és utazással kapcsolatos szolgáltatások – szállodák, éttermek és vendéglátás; utazásközvetítés, utazásszervezés (beleértve a csoportvezetést is); idegenvezetés |
|
Iparági besorolás: |
CPC 641, 642, 643, 7471, 7472 |
|
Érintett kötelezettségek: |
Nemzeti elbánás |
|
|
Felső vezetés és igazgatótanács |
|
|
Helyi jelenlét |
|
Fejezet: |
Beruházás és Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem |
|
Kormányzati szint: |
EU / tagállam (eltérő rendelkezés hiányában) |
Leírás:
A Beruházás – Nemzeti elbánás; és a Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Nemzeti elbánás vonatkozásában:
BG: A külföldi vezetők száma nem haladhatja meg azoknak a vezetőknek a számát, akik bolgár állampolgárok, azokban az esetekben, amikor az állami (központi állami vagy önkormányzati) részesedés a bolgár vállalat részvénytőkéjében meghaladja az 50 %-ot. Az idegenvezetők számára előírás az EGT-beli állampolgárság (CPC 641, 642, 643, 7471, 7472).
CY: Idegenvezetői, illetve utazási irodai és utazásszervezői szolgáltatások nyújtásához valamely tagállam állampolgársága szükséges (CPC 7471, 7472).
EL: Harmadik országbeli állampolgároknak a szakma gyakorlásának jogához oklevelet kell szerezniük a Görög Idegenforgalmi Minisztérium idegenvezetői iskoláiban. A szakma gyakorlásának joga kivételes esetben ideiglenesen megadható harmadik országbeli állampolgároknak a fent említett rendelkezésektől való eltéréssel, amennyiben egy adott nyelv vonatkozásában bizonyítottan nincsen idegenvezető.
ES (a kormányzat regionális szintjére is vonatkozik): Idegenvezetői szolgáltatások nyújtásához uniós tagállami állampolgárság szükséges (CPC 7472).
HR A vendéglátási és étkeztetési szolgáltatások nyújtása a háztartásokban és vidéki otthonokban EGT-beli állampolgársághoz kötött (CPC 641, 642, 643, 7471, 7472).
HU: Utazásközvetítői és utazásszervezői, valamint idegenvezetői tevékenység határokon átnyúló alapon kizárólag engedély birtokában végezhető. Az engedélyek EGT-állampolgároknak és az EGT területén székhellyel rendelkező jogi személyeknek vannak fenntartva (CPC 7471, 7472).
IT (a kormányzat regionális szintjére is vonatkozik): Nem uniós országból származó idegenvezetők számára a régió által kibocsátott külön engedély szükséges ahhoz, hogy hivatásos idegenvezetőként dolgozhassanak. Az uniós tagállamokból származó idegenvezetők ilyen engedély nélkül, szabadon gyakorolhatják szakmájukat. Az engedélyt a megfelelő szakmai készségeket és ismereteket bizonyító idegenvezetők kaphatják meg (CPC 7472).
A Beruházás – Nemzeti elbánás; és a Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Helyi jelenlét vonatkozásában:
BG: Utazásszervező vagy utazásközvetítői szolgáltatásokat a valamely EU-tagállamban vagy EGT-tagállamban letelepedett személy nyújthat. Idegenvezetői – ezen belül hegyi túravezetői és síoktatói – szolgáltatások nyújtása EGT-tagállambeli vagy svájci államszövetségbeli állampolgársághoz és tartózkodási helyhez kötött (CPC 7471, 7472).
Intézkedések:
BG: Idegenforgalmi törvény, 61., 113. és 146. cikk.
CY: Az idegenforgalomról, utazási irodákról és idegenvezetőkről szóló 1995–2004. törvény (N.41(I)/1995–2004).
EL: 38/2010 elnöki rendelet, 165261/IA/2010 miniszteri határozat (Korm. Közlöny 2157/B), a 4403/2016 törvény 50. cikke.
ES: Andalúzia: Decreto 8/2015, de 20 de enero, Regulador de guías de turismo de Andalucía;
Aragónia: Decreto 21/2015, de 24 de febrero, Reglamento de Guías de turismo de Aragón;
Kantábria: Decreto 51/2001, de 24 de julio, Article 4, por el que se modifica el Decreto 32/1997, de 25 de abril, por el que se aprueba el reglamento para el ejercicio de actividades turístico-informativas privadas;
Kasztília és León: Decreto 25/2000, de 10 de febrero, por el que se modifica el Decreto 101/1995, de 25 de mayo, por el que se regula la profesión de guía de turismo de la Comunidad Autónoma de Castilla y León;
Kasztília–La Mancha: Decreto 86/2006, de 17 de julio, de Ordenación de las Profesiones Turísticas;
Katalónia: Decreto Legislativo 3/2010, de 5 de octubre, para la adecuación de normas con rango de ley a la Directiva 2006/123/CE, del Parlamento y del Consejo, de 12 de diciembre de 2006, relativa a los servicios en el mercado interior, 88. cikk;
Comunidad de Madrid régió: Decreto 84/2006, de 26 de octubre del Consejo de Gobierno, por el que se modifica el Decreto 47/1996, de 28 de marzo;
Comunidad Valenciana régió: Decreto 90/2010, de 21 de mayo, del Consell, por el que se modifica el reglamento regulador de la profesión de guía de turismo en el ámbito territorial de la Comunitat Valenciana, aprobado por el Decreto 62/1996, de 25 de marzo, del Consell;
Extremadura: Decreto 37/2015, de 17 de marzo;
Galícia: Decreto 42/2001, de 1 de febrero, de Refundición en materia de agencias de viajes, guías de turismo y turismo activo;
Baleár-szigetek: Decreto 136/2000, de 22 de septiembre, por el cual se modifica el Decreto 112/1996, de 21 de junio, por el que se regula la habilitación de guía turístico en las Islas Baleares;
Kanári-szigetek: Decreto 13/2010, de 11 de febrero, por el que se regula el acceso y ejercicio de la profesión de guía de turismo en la Comunidad Autónoma de Canarias, 5. cikk;
La Rioja: Decreto 14/2001, de 4 de marzo, Reglamento de desarrollo de la Ley de Turismo de La Rioja; Navarra: Decreto Foral 288/2004, de 23 de agosto, Reglamento para actividad de empresas de turismo activo y cultural de Navarra;
Asztúriai Hercegség: Decreto 59/2007, de 24 de mayo, por el que se aprueba el Reglamento regulador de la profesión de Guía de Turismo en el Principado de Asturias; és
Murcia régió: Decreto No. 37/2011, de 8 de abril, por el que se modifican diversos decretos en materia de turismo para su adaptación a la ley 11/1997, de 12 de diciembre, de turismo de la Región de Murcia tras su modificación por la ley 12/2009, de 11 de diciembre, por la que se modifican diversas leyes para su adaptación a la directiva 2006/123/CE, del Parlamento Europeo y del Consejo de 12 de diciembre de 2006, relativa a los servicios en el mercado interior (los guías podrían ser extranjeros si tienen homologación de las titulaciones requeridas).
HR: A vendéglátóiparról szóló törvény (HL 138/06, 152/08, 43/09, 88/10 i 50/12); és
Az idegenforgalmi szolgáltatások nyújtásáról szóló törvény (OG No. 68/07 és 88/10).
HU: A kereskedelemről szóló, 2005. évi CLXIV. sz. törvény; és
az utazásszervező és -közvetítő tevékenységről szóló, 1996. december 23-i 213/1996. sz. kormányrendelet.
IT: a 135/2001 törvény, 6. és 7.5. cikk; a 40/2007 törvény, (DL 7/2007).
I-EU-13 – Kikapcsolódással kapcsolatos, kulturális és sportszolgáltatások
|
Ágazat –Alágazat |
Szabadidős szolgáltatások – egyéb sportszolgáltatások |
|
Iparági besorolás: |
CPC 96419 része |
|
Érintett kötelezettségek: |
Nemzeti elbánás |
|
|
Felső vezetés és igazgatótanács |
|
Fejezet: |
Beruházás és Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem |
|
Kormányzati szint: |
EU / tagállam (eltérő rendelkezés hiányában) |
Leírás:
Egyéb sportszolgáltatások (CPC 96419)
A Beruházás – Nemzeti elbánás, Felső vezetés és igazgatótanács; és a Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Nemzeti elbánás vonatkozásában:
AT (a kormányzat regionális szintjére vonatkozik): A síiskolák működtetésére és a hegyi túravezetői szolgáltatásokra a szövetségi tartományok („Bundesländer”) jogszabályai irányadók. E szolgáltatások nyújtása EGT-tagállam állampolgárságához lehet kötve. Előfordulhat, hogy a vállalatoknak olyan igazgatót kell kinevezniük, aki az EGT valamely tagállamának állampolgára.
CY: A tánciskolák alapítása állampolgársági követelményhez kötött, a sportoktatókra állampolgársági követelmények vonatkoznak.
Intézkedések:
AT: Kärntner Schischulgesetz, LGBL. No. 53/97;
Kärntner Berg- und Schiführergesetz, LGBL. No. 25/98;
NÖ- Sportgesetz, LGBL. No. 5710; OÖ- Sportgesetz, LGBl. No. 93/1997;
Salzburger Schischul- und Snowboardschulgesetz, LGBL. No. 83/89;
Salzburger Bergführergesetz, LGBL. No. 76/81;
Steiermärkisches Schischulgesetz, LGBL. No. 58/97;
Steiermärkisches Berg- und Schiführergesetz, LGBL. No. 53/76;
Tiroler Schischulgesetz. LGBL. No. 15/95;
Tiroler Bergsportführergesetz, LGBL. No. 7/98;
Vorarlberger Schischulgesetz, LGBL. No. 55/02 § 4 (2)a;
Vorarlberger Bergführergesetz, LGBL. No. 54/02; és
Bécs: Gesetz über die Unterweisung in Wintersportarten, LGBL. 37/02. sz.
CY: a 65(i)/1997 törvény; a 17(i)/1995 törvény.
I-EU-14 – Szállítási szolgáltatások és kiegészítő szállítási szolgáltatások
|
Ágazat –Alágazat |
Szállítási szolgáltatások – halászat és vízi szállítási szolgáltatások – hajóról folytatott bármely egyéb kereskedelmi tevékenység; vízi szállítási és vízi szállításhoz kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások; vasúti szállítási és vasúti szállításhoz kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások; közúti szállítási és közúti szállításhoz kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások; légi közlekedési szolgáltatásokhoz kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások; Kombinált szállítási szolgáltatások nyújtása |
|
Iparági besorolás: |
ISIC 0501, 0502; CPC 5122, 5133, 5223, 711, 712, 72, 741, 742, 743, 744, 745, 748, 749, 7461, 7469, 83103, 83104, 86751, 86754, 8730, 882 |
|
Érintett kötelezettségek: |
Nemzeti elbánás |
|
|
Legnagyobb kedvezményes elbánás |
|
|
Felső vezetés és igazgatótanács |
|
|
Helyi jelenlét |
|
Fejezet: |
Beruházás és Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem |
|
Kormányzati szint: |
EU / tagállam (eltérő rendelkezés hiányában) |
Leírás:
Tengeri szállítási és tengeri szállításhoz kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások. Hajóról folytatott bármely kereskedelmi tevékenység (ISIC 0501, 0502; CPC 5133, 5223, 721, 742 része, 745, 74540, 74520, 74590, 882)
A Beruházás – Nemzeti elbánás, Felső vezetés és igazgatótanács; a Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Nemzeti elbánás vonatkozásában:
BG: Ami a Bulgária belvizein, parti tengerén hajók által végzett fuvarozást, valamint a vízépítéshez és víz alatti technikai munkálatokhoz kapcsolódó tevékenységeket, az ásványi és más szerves erőforrások feltárását és kitermelését, a révkalauzolást, az üzemanyaggal való ellátást, a hulladékok, víz- és olajkeverékek és más hasonlók átvételét illeti, ilyen tevékenységeket csak a bolgár lobogó vagy valamely másik tagállam lobogója alatt hajózó hajók végezhetnek.
A támogató szolgáltatások nyújtása állampolgársághoz kötött. A hajó parancsnokának és főmérnökének kötelezően valamely EU- vagy EGT-tagállam, illetve a Svájci Államszövetség állampolgárának kell lennie. A vezetői és operatív szintű álláshelyek legalább 25 %-át és az alkalmazotti álláshelyek legalább 25 %-át bolgár állampolgároknak kell betölteniük. A bolgár kikötőkben és a regionális jelentőségű kikötőkben végzett közforgalmú személyszállítással kapcsolatos támogató szolgáltatások végzésének jogát a kikötő tulajdonosával kötött szerződésben ítélik oda (ISIC 0501, 0502; CPC 5133, 5223, 721, 74520, 74540, 74590, 882).
Intézkedések:
BG: A kereskedelmi hajózásról szóló törvénykönyv;
a Bolgár Köztársaság tengervízéről, belvízi útjairól és kikötőiről szóló törvény;
a nemzetközi szerződések alapján személy- vagy teherfuvarozást végző bolgár fuvarozókra vonatkozó feltételekről szóló rendelet és az azok kiválasztásáról szóló rendelet; és, a személyzet nélküli hajók üzemeltetéséről szóló 3. sz. rendelet.
A Beruházás – Nemzeti elbánás; a Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Nemzeti elbánás vonatkozásában:
DK: A révkalauzolás-szolgáltatók csak akkor nyújthatnak révkalauzi szolgáltatást Dániában, ha egy EU- vagy EGT-országban rendelkeznek lakóhellyel, továbbá a révkalauzi szolgáltatásról szóló dán törvény (74520) értelmében a dán hatóságoknál regisztráltak, és azoktól engedélyt szereztek.
Intézkedések:
DK: A révkalauzolásról szóló dán törvény, 18. § .
A Beruházás – Nemzeti elbánás, Legnagyobb kedvezményes elbánás; és a Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Nemzeti elbánás, Legnagyobb kedvezményes elbánás vonatkozásában:
DE (a kormányzat regionális szintjére is vonatkozik): A nem valamely tagállam állampolgárának tulajdonát képező hajó kizárólag akkor használható német szövetségi vízi utakon a szállítási és az ahhoz kapcsolódó kiegészítő szolgáltatásoktól eltérő tevékenységek céljára, ha ehhez külön engedélyt bocsátottak ki számára. Nem uniós hajók számára csak abban az esetben adható mentesség, ha uniós hajó nem áll rendelkezésre vagy rendkívül előnytelen feltételekkel áll rendelkezésre, valamint a viszonosság elve alapján. A mexikói lobogó alatt közlekedő hajók számára a viszonosság alapján mentesség adható (Verordnung über die Küstenschifffahrt, 2. § (3) bekezdés). A kísérleti jogszabály hatálya alá tartozó valamennyi tevékenység szabályozott, és azok akkreditációja az EGT, illetve a Svájci Államszövetség állampolgáraira korlátozódik.
Ami a tengerjáró hajók üzemeltetővel vagy anélkül történő bérlését vagy lízingelését, illetve a nem tengerjáró hajók üzemeltető nélkül történő bérlését vagy kölcsönzését illeti, a külföldi lobogó alatt közlekedő hajók által végzett árufuvarozásra irányuló szerződéskötés vagy az ilyen hajók chartertevékenysége korlátozható, a Németország vagy egy másik tagállam lobogója alatt közlekedő hajók rendelkezésre állásától függően.
A rezidensek és a nem rezidensek közötti ügyletek a gazdasági térségen belül korlátozhatók (Vízi szállítás, Vízi szállítást támogató szolgáltatások, A hajók bérbeadása, A hajók üzemeltető nélkül történő kölcsönzése [CPC 721, 745, 83103, 86751, 86754, 8730]), ha a következőket érintik:
|
(i) |
belvízi szállítást végző, a gazdasági térségben nem lajstromozott hajók bérlése; |
|
(ii) |
ilyen belvízi szállítást végző hajókkal történő árufuvarozás; vagy |
|
(iii) |
ilyen belvízi szállítást végző hajókkal végzett tolatási szolgáltatások. |
Intézkedések:
DE: Flaggenrechtsgesetz (a lobogó védelméről szóló törvény), 1. és 2. §;
§ 2 Verordnung über die Küstenschifffahrt vom 05.07.2002;
§ § 1, 2 Binnenschifffahrtsaufgabengesetz (BinSchAufgG);
Verordnung über Befähigungszeugnisse in der Binnenschifffahrt (Binnenschifferpatentverordnung - BinSchPatentV);
2010.12.8-i § 9 Abs.2 No. 1 Seelotsgesetz (BGBl. I S. 1864);
§ 1 No. 9, 10, 11 és 13 Seeaufgabengesetz (SeeAufgG); és
See-Eigensicherungsverordnung from 19.09.2005 (BGBl. I S. 2787), geändert durch Artikel 516 Verordnung vom 31.10.2006 (BGBl. I S. 2407).
FI: A finn tengervizeken történő tengeri szállítással kapcsolatos támogató szolgáltatások a nemzeti, uniós vagy norvég lobogó alatt közlekedő flották számára vannak fenntartva (CPC 745).
Intézkedések:
FI: Merilaki (tengerészeti törvény) (674/1994); és
Laki elinkeinon harjoittamisen oikeudesta (a kereskedelmi tevékenység folytatásához való jogról szóló törvény) (122/1919), 4. sz.
Vasúti szállítási és vasúti szállításhoz kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások (CPC 711, 743)
A Beruházás – Nemzeti elbánás; és a Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Nemzeti elbánás vonatkozásában:
BG: Bulgáriában vasúti szállítást vagy vasúti szállítást támogató szolgáltatásokat csak uniós tagállam állampolgárai nyújthatnak. A vasúti személy- vagy teherszállításra vonatkozó működési engedélyt a közlekedésügyi miniszter állítja ki a kereskedőként bejegyzett vasúti üzemeltetők részére (CPC 711, 743).
Intézkedések:
BG: A vasúti szállításról szóló törvény, 37. és 48. cikk.
Közúti szállítási és közúti szállításhoz kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások (CPC 712, 7121, 7122, 71222, 7123)
A Beruházás – Nemzeti elbánás; és a Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Nemzeti elbánás vonatkozásában:
AT: A személy- és teherszállítás tekintetében kizárólagos jogok vagy engedélyek csak a tagállamok állampolgárainak és olyan EU-beli jogi személyeknek adhatók, amelyek központi ügyintézési helye az EU-ban van (CPC 712).
Intézkedések:
AT: Güterbeförderungsgesetz (Goods Transportation Act), BGBl. Nr. 593/1995; § 5;
Gelegenheitsverkehrsgesetz (Occasional Traffic Act), BGBl. Nr. 112/1996; § 6; és
módosított Kraftfahrliniengesetz (a menetrendszerű közlekedésről szóló törvény), BGBl. I, 203/1999. sz., 7. és 8. § .
CZ: A közúti szállítási szolgáltatások nyújtásához a Cseh Köztársaságban való cégbejegyzés szükséges (fióktelepek nem engedélyezettek).
Intézkedések:
CZ: A közúti szállításról szóló 111/1994. sz. Coll. törvény.
A Beruházás – Nemzeti elbánás, Legnagyobb kedvezményes elbánás; és a Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Nemzeti elbánás, Legnagyobb kedvezményes elbánás vonatkozásában:
EL: Közúti árufuvarozási szolgáltatók esetében közúti árufuvarozás végzéséhez görög engedélyre van szükség. Az engedélyek megadására megkülönböztetésmentes feltételek mellett, viszonossági alapon kerül sor.
Intézkedések:
EL: Közúti árufuvarozási szolgáltatók számára kibocsátott engedély: a 4038/2012 törvény (Kormányzati Közlöny A' 14) 5.cikkével módosított, 3887/2010 görög törvény (Kormányzati Közlöny A' 174) – az 1071/2009/EK és 1072/2009/EK rendelet.
A Beruházás – Nemzeti elbánás, Legnagyobb kedvezményes elbánás; és a Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Nemzeti elbánás, Legnagyobb kedvezményes elbánás, Helyi jelenlét vonatkozásában:
SE: Közúti szállítás végzéséhez svéd engedélyre van szükség. A taxiengedély megszerzésének feltétele, hogy a vállalkozás kijelöljön egy természetes személyt szállítási igazgatónak (tényleges tartózkodási helyhez kötött – lásd a letelepedéssel kapcsolatos svéd fenntartást).
Egyéb közúti szállítók abban az esetben szerezhetnek engedélyt, ha a vállalkozást az EU-ban alapították, Svédországban telephellyel rendelkezik, és amely egy egy olyan természetes személyt jelölt ki szállítási igazgatónak, akinek állandó lakóhelye az EU területén található.
A határon átnyúló közúti árufuvarozással foglalkozó szolgáltatóknak és a külföldön történő közúti személyszállítási szolgáltatások nyújtóinak a letelepedési helyük szerinti ország illetékes hatósága által kibocsátott engedéllyel kell rendelkezniük az ilyen tevékenységek vonatkozásában. A kétoldalú közúti szállítási megállapodásokban további követelményeket határozhatnak meg a határon átnyúló kereskedelemre vonatkozóan. Az olyan járművek esetében, amelyekre vonatkozóan nem alkalmazandó ilyen kétoldalú megállapodás, a Svéd Közlekedési Hatóság által kibocsátott engedély is szükséges (CPC 712).
Intézkedések:
SE: Yrkestrafiklag (2012:210) (a hivatásos szállítmányozásról szóló törvény);
lag om vägtrafikregister (2001:558) (a közúti nyilvántartásról szóló törvény);
Yrkestrafikförordning (2012:237) (a hivatásos szállítmányozásról szóló kormányrendelet);
Taxitrafiklag (2012:211) (a taxiszolgáltatásról szóló törvény); és
Taxitrafikförordning (2012:238) (a taxiszolgáltatásról szóló kormányrendelet).
Légi közlekedési szolgáltatásokhoz kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások (CPC 7461, 7469, 83104)
A Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Nemzeti elbánás, Legnagyobb kedvezményes elbánás, Helyi jelenlét vonatkozásában:
Az EU: A földi kiszolgáláshoz az EU területén belüli letelepedésre lehet szükség. A földi kiszolgálás nyitottságának szintje a repülőtér méretétől függ. Az egyes repülőtereken korlátozódhat a szolgáltatók száma. A „nagy repülőtereken” e korlát nem lehet két szolgáltatónál kevesebb.
Intézkedések:
Az EU: Az Európai Parlament és a Tanács 1008/2008/EK rendelete (2008. szeptember 24.) a Közösségben a légi járatok működtetésére vonatkozó közös szabályokról; az Európai Parlament és a Tanács 80/2009/EK rendelete (2009. január 14.) a számítógépes helyfoglalási rendszerek ügyviteli szabályzatáról és a 2299/89/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről; a Tanács 96/67/EK irányelve (1996. október 15.) a közösségi repülőterek földi kiszolgálási piacára való bejutásról.
BE (a kormányzat regionális szintjére is vonatkozik): A földi kiszolgálásnak viszonossági alapon kell működnie.
Intézkedések:
BE: Arrêté Royal du 6 novembre 2010 réglementant l'accès au marché de l'assistance en escale à l'aéroport de Bruxelles-National (18. cikk);
Besluit van de Vlaamse Regering betreffende de toegang tot de grondafhandelingsmarkt op de Vlaamse regionale luchthavens (14. cikk);
Arrêté du Gouvernement wallon réglementant l'accès au marché de l'assistance en escale aux aéroports relevant de la Région wallonne (14. cikk).
A Beruházás – Nemzeti elbánás vonatkozásában:
BE: Nem valamely uniós vagy EGT-tagállam állampolgárainak minősülő természetes személyek tulajdonában álló magán (civil) légi járművek csak akkor vehetők nyilvántartásba, ha tulajdonosuk megszakítás nélkül legalább egy éve állandó lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkezik Belgiumban. Nem valamely uniós vagy EGT-tagállam joga szerint alapított, külföldi jogalanyok tulajdonában álló magán (civil) légi járművek csak akkor vehetők nyilvántartásba, ha tulajdonosuk megszakítás nélkül legalább egy éve működési székhellyel, ügynökséggel vagy irodával rendelkezik Belgiumban. (légi járművek kölcsönzése CPC 83104).
Intézkedések:
BE: Arrêté Royal du 15 mars 1954 réglementant la navigation aérienne.
PL: A repülőtér-üzemeltetési szolgáltatások tekintetében a külföldi részvétel legfeljebb 49 százalék lehet (CPC 742 része).
Intézkedések:
PL: 2002. július 3-i lengyel légi közlekedési törvény, 174.2. és 174.3. cikk.
Valamennyi szállítási módhoz kapcsolódó támogató szolgáltatások (CPC 748 része)
A Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Helyi jelenlét vonatkozásában:
EU (a kormányzat regionális szintjére is vonatkozik): Vámkezelési szolgáltatásokat csak uniós tagállam állandó lakóhellyel rendelkező polgárai nyújthatnak.
Intézkedések:
Az EU: Az Európai Parlamenti és a Tanács 952/2013/EU rendelete (2013. október 9.) az Uniós Vámkódex létrehozásáról.
Kombinált szállítási szolgáltatások nyújtása (CPC 711, 712, 7212, 7222, 741, 742, 743, 744, 745, 748, 749)
A Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Helyi jelenlét vonatkozásában:
Az EU: Kivéve FI: Csak a valamely tagállamban letelepedett, a tagállamok közötti árukereskedelem gyakorlására és a piacra jutásra vonatkozó feltételeket teljesítő fuvarozók végezhetik – a tagállamok közötti kombinált szállítási műveletek összefüggésében – a kombinált szállítási művelet szerves részét képező, közúti áruszállítási kezdeti és/vagy befejező szakaszok mentesítését, ami magában foglalhatja a határátkelést is. Bármely adott szállítási módot érintő korlátozás alkalmazandó.
Meg lehet hozni a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a kombinált fuvarozásban használt közúti járművekre kivetett gépjárműadókat csökkentsék vagy visszatérítsék.
Intézkedések:
Az EU: 92/106/EGK tanácsi irányelv (1992. december 7.) a tagállamok közötti kombinált árufuvarozás egyes típusaira vonatkozó általános szabályok megállapításáról.
I-EU-15 – Mezőgazdaság, halászat és vízügy
|
Ágazat – Alágazat |
Mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás; állat- és rénszarvastenyésztés, halászat és akvakultúra; kiadói, nyomdai és egyéb sokszorosítási tevékenység |
|
Iparági besorolás: |
ISIC 011, 012, 013, 014, 015, 1531, 050, 0501, 0502, 221, 222, 323, 324; CPC 882, 88442 |
|
Érintett kötelezettségek: |
Nemzeti elbánás |
|
|
Legnagyobb kedvezményes elbánás |
|
|
Teljesítménykövetelmények |
|
|
Felső vezetés és igazgatótanács |
|
|
Helyi jelenlét |
|
Fejezet: |
Beruházás és Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem |
|
Kormányzati szint: |
EU / tagállam (eltérő rendelkezés hiányában) |
Leírás:
|
(a) |
Mezőgazdaság, vadászat és erdészet (ISIC 011, 012, 013, 014, 015, 1531; CPC 881) A Beruházás – Nemzeti elbánás, Legnagyobb kedvezményes elbánás; Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Nemzeti elbánás, Legnagyobb kedvezményes elbánás, Helyi jelenlét vonatkozásában: IT: Az agronómusok és a „periti agrari” szakmák esetében a tartózkodási hely és a szakmai nyilvántartásba való felvétel követelmény. Harmadik országbeli állampolgárok a viszonosság elve alapján nyerhetnek felvételt a nyilvántartásba. Intézkedések: IT: Az agronómus („Periti agrari”) szakmáról szóló, 3/1976 törvény; az 54/1991. sz. törvénnyel módosított 434/1968. sz. törvény. A Beruházás – Teljesítőképességi követelmények vonatkozásában: Az EU: A tagállamok által kijelölt intervenciós hivatalok az EU-ban betakarított gabonát vásárolnak. Nem kerül sor export-visszatérítés odaítélésére a harmadik országokból importált és harmadik országokba újra exportált rizs esetében. Csak az uniós rizstermelők igényelhetnek kompenzációs kifizetéseket. A Beruházás – Nemzeti elbánás vonatkozásában: FI: A rénszarvastartás vagy rénszarvastenyésztés csak valamely EGT-tagállam azon állampolgárai számára engedélyezett, akik a rénszarvas-tenyésztési területen rendelkeznek állandó lakóhellyel. Kizárólagos jogok adhatók. FR: A mezőgazdasági szövetkezetek tagságához vagy igazgatói tisztségének ellátásához előzetes engedélyre van szükség (ISIC 11, 12, 13, 14, 15). SE: Csak lappok birtokolhatnak rénszarvasokat és foglalkozhatnak rénszarvastenyésztéssel. Intézkedések: Az EU: Az Európai Parlament és a Tanács 1308/2013/EU rendelete (2013. december 17.) a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról és a 922/72/EGK, a 234/79/EGK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről. FI: Poronhoitolaki (a rénszarvastenyésztésről szóló törvény) (848/1990), 1. fejezet, 4. szakasz, a Finnország csatlakozásáról szóló szerződés 3. jegyzőkönyve. FR: Code rural et de la pêche maritime: a tevékenység megkezdéséről szóló R331-1. cikk és a mezőgazdasági szövetkezetekről szóló L. 529-2. cikk. SE: A rénszarvastenyésztésről szóló törvény (1971:437), (1) bekezdés. |
|
(b) |
Előállítás- kiadói, nyomdai és egyéb sokszorosítási tevékenység (ISIC 221, 222, 323, 324; CPC 88442) A Beruházás – Nemzeti elbánás; és Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Helyi jelenlét vonatkozásában: DE (a kormányzat regionális szintjére is vonatkozik): Minden nyilvánosan terjesztett vagy nyomtatott újságon, folyóiraton vagy időszaki kiadványon egyértelműen fel kell tüntetni a „felelős szerkesztőt” (a természetes személy teljes nevét és címét). Előírható, hogy a felelős szerkesztő Németországban, az EU-ban vagy valamely EGT-országban állandó lakóhellyel rendelkezzen. A szövetségi belügyminiszter kivételeket engedélyezhet (ISIC 223, 224). SE: Az olyan természetes személyeknek, akik Svédországban nyomtatott és terjesztett folyóiratok tulajdonosai, svédországi lakóhellyel vagy EGT-tagállami állampolgársággal kell rendelkezniük. E folyóiratok tulajdonosainak, amennyiben jogi személyek, az EGT-ben kell illetőséggel rendelkezniük. A Svédországban nyomtatott és kiadott folyóiratok és a technikai feljegyzések felelős szerkesztőjének svédországi lakóhellyel kell rendelkeznie. A Beruházás – Nemzeti elbánás, Legnagyobb kedvezményes elbánás vonatkozásában: IT: Amennyiben Mexikó lehetővé teszi, hogy olasz állampolgárok és vállalkozások ilyen tevékenységeket folytassanak, Olaszország engedélyezi, hogy a mexikói állampolgárok és vállalkozások azonos feltételek mellett folytassák e tevékenységeket. Amennyiben Mexikó lehetővé teszi, hogy olasz beruházók mexikói kiadóvállalatok tőkerészesedésének és szavazati jogának több mint 49 %-át birtokolják, Olaszország engedélyezi, hogy a mexikói beruházók olaszországi kiadóvállalatok tőkerészesedésének és szavazati jogának több mint 49 %-át birtokolják ugyanazon feltételek mellett (ISIC 221, 222; CPC 88442). A Beruházás – Felső vezetés és igazgatótanács vonatkozásában: PL: Állampolgársági követelmény vonatkozik az újságok és lapok főszerkesztőire (ISIC 221, 222). A Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Helyi jelenlét vonatkozásában: LV: Kizárólag a Lettországban bejegyzett jogi személyek vagy a lettországi természetes személyek jogosultak tömegtájékoztatási eszközök alapítására és ezekben való közzétételre. Fióktelepek létesítése nem megengedett. Intézkedések: DE: § 10 Abs. 1 Nr. 4 Landesmediengesetz (LMG) Rheinland-Pfalz v. 4. Februar 2005, GVBl. S. 23; § 9 Abs. 1 Nr. 1 Gesetz über die Presse Baden-Württemberg (LPG BW) v. 14 Jan. 1964, GBl. S.11; § 9 Abs. 1 Nr. 1 Pressegesetz für das Land Nordrhein-Westfalen (Landespressegesetz NRW) v. 24. Mai 1966 (GV. NRW. S. 340); § 8 Abs. 1 Gesetz über die Presse Schleswig-Holstein (PressG SH) vom 25.1.2012, GVOBL. SH S. 266; § 7 Abs. 2 Landespressegesetz für das Land Mecklenburg-Vorpommern (LPrG M-V) v. 6 Juni 1993, GVOBl. M-V 1993, S. 541; § 8 Abs. 1 Nr. 1 Pressegesetz für das Land Sachsen-Anhalt in der Neufassung vom 2.5.2013 (GVBl. LSA S. 198); § 7 Abs. 2 Berliner Pressegesetz (BlnPrG) v. 15 Juni 1965, GVBl. S. 744; § 10 Abs. 1 Nr. 1 Brandenburgisches Landspressegesetz (BbgPG) v. 13. Mai 1993, GVBl. I/93, S. 162; § 9 Abs. 1 Nr.1 Gesetz über die Presse Bremen (BrPrG), Brem. GBl. 1965, S. 63; § 7 Abs. 3 Nr. 1 Hessisches Pressegesetz (HPresseG) v. 12. Dezember 2004, GVBl. 2004 I S. 2; § 7 Abs. 2 i.V.m § 9 Abs.1 Ziffer 1 Thüringer Pressegesetz (TPG) v. 31. Juli 1991, GVBl. 1991 S. 271; § 9 Abs. 1 Nr. 1 Hamburgisches Pressegesetz v. 29. Januar 1965, HmbGVBl., S. 15; § 6 Abs. 2 Sächsisches Gesetz über die Presse (SächsPresseG) v. 3. April 1992, SächsGVBl. S. 125; § 8 Abs. 2 Niedersächsisches Pressegesetz v. 22. März 1965, GVbl. S.9; § 9 Abs. 1 Nr. 1 Saarländisches Mediengesetz (SMG) vom 27. Februar 2002 (Amtsbl. S. 498); és Art. 5 Abs. 2 Bayerisches Pressegesetz in der Fassung der Bekanntmachung v. 19. April 2000 (GVBl, S. 340). IT: A 416/1981. sz. törvény, 1. cikk (és a későbbi módosítások). LV: A sajtóról és egyéb tömegtájékoztatási eszközökről szóló törvény, 8. szakasz. PL: Az 1984. január 26-i sajtótörvény, Jogi Közlöny, 5. sz., 24. tétel, későbbi módosításokkal. SE: A sajtószabadságról szóló törvény (1949:105); a szólásszabadságról szóló alaptörvény (1991:1469); és a sajtószabadságról szóló törvényre és a szólásszabadságról szóló alaptörvényre vonatkozó rendeletekről szóló törvény (1991:1559). |
I-EU-16 – Energiával kapcsolatos tevékenységek
|
Ágazat –Alágazat |
Energiával kapcsolatos tevékenységek – bányászat és kőfejtés; saját villamosenergia-, gáz-, gőz- és melegvíz-előállítás, -szállítás és -elosztás; tüzelőanyagok csővezetékes szállítása; csővezetéken szállított tüzelőanyagok tárolása és raktározása; Energiaelosztással kapcsolatos szolgáltatások |
|
Iparági besorolás: |
ISIC 10, 11, 12, 13, 14, 40; CPC 5115, 63297, 713, 742 része, 8675, 883, 887 |
|
Érintett kötelezettségek: |
Nemzeti elbánás |
|
|
Felső vezetés és igazgatótanács |
|
|
Helyi jelenlét |
|
Fejezet: |
Beruházás és Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem |
|
Kormányzati szint: |
EU / tagállam (eltérő rendelkezés hiányában) |
Leírás:
|
(a) |
Bányászat és kőfejtés (ISIC 10, 11, 12, 13, 14; CPC 5115, 7131, 8675, 883) A Beruházás – Nemzeti elbánás, Legnagyobb kedvezményes elbánás vonatkozásában: CY: A Miniszterek Tanácsa elutasíthatja a szénhidrogének kutatásához, feltárásához és kiaknázásához való hozzáférést és az említett tevékenységek olyan jogalanyok általi gyakorlását, akik ténylegesen Mexikó vagy mexikói vagy harmadik országbeli állampolgárok irányítása alatt állnak. A szénhidrogének kutatására, feltárására és kiaknázására vonatkozó engedély megadása után semmilyen jogalany nem kerülhet Mexikó vagy valamely mexikói állampolgár közvetlen vagy közvetett irányítása alá a Miniszterek Tanácsának előzetes jóváhagyása nélkül. A Miniszterek Tanácsa megtagadhatja a szénhidrogének kutatására, feltárására és kiaknázására vonatkozó engedély megadását olyan jogalany számára, amely ténylegesen Mexikó vagy egy harmadik ország vagy egy mexikói vagy harmadik országbeli állampolgár irányítása alatt áll, ha Mexikó vagy a harmadik ország – a szénhidrogének kutatási, feltárási és kiaknázási tevékenységeihez való hozzáférés és e tevékenységek folytatása tekintetében – nem részesíti Ciprus vagy az uniós tagállam által Mexikó vagy az említett harmadik ország jogalanyai számára biztosított elbánáshoz hasonló elbánásban Ciprus vagy az uniós tagállamok jogalanyait (ISIC 1110). A Beruházás – Nemzeti elbánás, Legnagyobb kedvezményes elbánás; és a Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Helyi jelenlét vonatkozásában: SI: Az ásványkincsek feltárása és hasznosítása, beleértve a szabályozott bányászati szolgáltatásokat, az EGT, a Svájci Államszövetség vagy a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagállamának területén történő letelepedéshez vagy EGT-beli, svájci vagy OECD-tagállambeli állampolgársághoz vagy viszonossági alapon harmadik országbeli állampolgársághoz kötött. A viszonossági feltétel teljesülését az Igazságügyi Minisztérium ellenőrzi (ISIC 10, 11, 12, 13, 14; CPC 883, 8675). A Beruházás – Nemzeti elbánás vonatkozásában: NL: Hollandiában a szénhidrogének feltárását és kitermelését mindig közösen végzi egy magánvállalkozás és egy, a Gazdasági Minisztérium által kijelölt (részvény)társaság. A bányászati törvény 81. és 82. cikke értelmében a kijelölt vállalkozásnak közvetve vagy közvetlenül a holland állam tulajdonában kell lennie (ISIC 10, 11, 12, 13, 14). A Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Helyi jelenlét vonatkozásában: FI: Az ásványi erőforrások feltárására és kiaknázására vonatkozó engedélyt az EGT-ben állandó lakóhellyel rendelkező természetes személy vagy az EGT-ben letelepedett jogi személy kaphat. (ISIC 120; CPC 5115, 883, 8675). SK: A bányászathoz, a bányászattal kapcsolatos tevékenységek és a geológiai tevékenységek nyújtásához uniós tagállami bejegyzés vagy EGT-tagállami bejegyzés szükséges (fióktelepek létesítése nem megengedett). A Szlovák Köztársaság természeti erőforrások védelméről és hasznosításáról szóló 44/1988. sz. törvényének hatálya alá tartozó bányászati és kutatási tevékenységek szabályozása megkülönböztetésmentes alapon történik, többek között olyan, a természeti erőforrások és a környezet megőrzésére és védelmére irányuló közrendi intézkedések révén, mint bizonyos bányászati technológiák engedélyezése vagy tilalma. Az egyértelműség érdekében: az ilyen intézkedések közé tartozik például a cianidos kioldás tilalma az ásványi anyagok kezelése vagy finomítása során, az olaj és a földgáz kutatásával, feltárásával vagy kitermelésével kapcsolatos tevékenységek esetében végzett frakkolás külön engedélyhez való kötése, valamint a nukleáris/radioaktív ásványi anyagok esetében helyi népszavazás révén történő előzetes jóváhagyás. Ez nem növeli azon meglévő intézkedés nem megfelelő szempontjainak számát, amelynek vonatkozásában a fenntartás megfogalmazásra került. (ISIC 10, 11, 12, 13, 14; CPC 5115, 7131, 883 és 8675). Intézkedések: CY: A 2013. évi 126(I) és a 2014. évi 29(I) törvénnyel módosított, a szénhidrogének kutatásáról, feltárásáról és kiaknázásáról szóló 2007. évi törvény (4(I)/2007). FI: Kaivoslaki (bányászati törvény) (621/2011); és Ydinenergialaki (Nukleáris energiáról szóló törvény) (990/1987). NL: Mijnbouwwet (a bányászatról szóló törvény). SI: a 2014. évi bányászati törvény. SK: A bányászatról, robbanóanyagokról és állami bányaigazgatásról szóló 51/1988. sz. törvény; 44/1988. sz. törvény a természeti erőforrások védelméről és kiaknázásáról; és a geológiai tevékenységről szóló 569/2007. sz. törvény. Villamos energia (ISIC 40, 4010; CPC 62271, 887 (kivéve a tanácsadási és konzultációs szolgáltatásokat)) A Beruházás – Nemzeti elbánás, Felső vezetés és igazgatótanács; és a Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Nemzeti elbánás, Helyi jelenlét vonatkozásában: AT (csak a kormányzat regionális szintjére vonatkozik): A villamos energia átvitelére és elosztására vonatkozó engedélyt csak az EGT-tagállamok EGT-ben állandó lakóhellyel rendelkező állampolgárai kaphatnak. Ha az üzemeltető ügyvezető igazgatót vagy haszonbérlőt nevez ki, az állandó lakóhelyre vonatkozó követelménytől eltekintenek. A jogi személyeknek (vállalkozásoknak) vagy partnerségeknek az EGT területén kell székhellyel rendelkezniük. Olyan ügyvezető igazgatót vagy haszonbérlőt kell kinevezniük, akik valamely EGT-tagállamnak az EGT-n belül állandó lakóhellyel rendelkező állampolgárai. Az illetékes hatóság eltekinthet az állandó lakóhelyre és az állampolgárságra vonatkozó követelménytől, amennyiben a hálózat üzemeltetése közérdeknek minősül (ISIC 40; CPC 887). Intézkedések: AT: Burgenländisches Elektrizitätswesengesetz 2006, LGBl. 59/2006. sz., a módosítások szerint; Niederösterreichisches Elektrizitätswesengesetz, LGBl. 7800/2005. sz., a módosítások szerint; Landesgesetz, mit dem das Oberösterreichische Elektrizitätswirtschafts- und -organisationsgesetz 2006 erlassen wird (Oö. ElWOG 2006), LGBl. 1/2006. sz., a módosítások szerint; Salzburger Landeselektrizitätsgesetz 1999 (LEG), LGBl. 75/1999. sz., a módosítások szerint; Gesetz vom 16. November 2011 über die Regelung des Elektrizitätswesens in Tirol (Tiroler Elektrizitätsgesetz 2012 – TEG 2012), LGBl. Nr. 134/2011; Gesetz über die Erzeugung, Übertragung und Verteilung von elektrischer Energie (Vorarlberger Elektrizitätswirtschaftsgesetz), LGBl. 59/2003. sz., a módosítások szerint; Gesetz über die Neuregelung der Elektrizitätswirtschaft (Wiener Elektrizitätswirtschaftsgesetz 2005 – WElWG 2005), LGBl. Nr. 46/2005; Steiermärkisches Elektrizitätswirtschafts- und -organisationsgesetz (ELWOG), LGBl. Nr. 70/2005; Kärntner Elektrizitätswirtschafts- und -organisationsgesetz(ELWOG), LGBl. Nr. 24/2006; Rohrleitungsgesetz (A csővezetéken történő szállításról szóló törvény), BGBl, 411/1975. sz., 5. § (1) és (2) bekezdés, 5. § (1) és (3) bekezdés, 15. § , 16. §; és A 2011-ben módosított Gaswirtschaftsgesetz (a gázról szóló törvény), BGBl. I 121/2000. sz., 43. és 44. cikk, 90. és 93. cikk. A Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Helyi jelenlét vonatkozásában: BE: Az EU-n belüli letelepedésre van szükség (ISIC 4010; CPC 887). CZ: A villamos energia termelése, átvitele, elosztása, kereskedelme és a villamosenergia-piac szereplőinek egyéb tevékenységei, valamint a hőtermelés és a hőelosztás engedélyhez kötött. Ilyen engedély csak az Európai Unióban tartózkodási engedéllyel rendelkező természetes vagy az Európai Unióban székhellyel rendelkező jogi személynek adható. Kizárólagos jogok állnak fenn a villamos energia átvitelére, a gázszállításra és a piaci részvételre vonatkozó engedélyeket illetően (ISIC 40; CPC 7131, 62279, 742, 887). LT: Villamos energia szállítására, forgalmazására, lakossági ellátására és kereskedelmének megszervezésére vonatkozó engedély kizárólag litvániai illetőségű jogi személyek vagy külföldi jogi személyek fióktelepei vagy litvániai telephellyel rendelkező egyéb szervezetek számára bocsátható ki (ISIC 4010; CPC 62279, 887). E fenntartás nem alkalmazandó a villamos energia díjazás ellenében vagy szerződés alapján történő szállításával és forgalmazásával kapcsolatos tanácsadási szolgáltatásokra. PL: Az energiaügyi törvény értelmében a következő tevékenységek engedélykötelesek:
Az illetékes hatóság kizárólag olyan kérelmező számára bocsáthat ki engedélyt, amelynek vagy akinek bejegyzett székhelye vagy lakóhelye valamely európai uniós tagállam, EGT-tagállam vagy a Svájci Államszövetség területén található (ISIC 4010; CPC 62279, 63297, 887). PT: A villamos energia szállítási és elosztási tevékenységeket a közszolgáltatások kizárólagos koncessziói révén végzik. A villamosenergia-ágazatot érintő koncessziókat csak korlátozott számú vállalatnak ítélik oda, amelyek székhelye és tényleges vezetése Portugáliában található (ISIC 4010; CPC 887). SI: A villamos energia és a földgáz előállítása, kereskedelme, a végfogyasztók számára történő eljuttatása, átvitele/szállítása és elosztása az Unióban való letelepedéshez kötött (ISIC 4010, 4020; CPC 7131, 887). SK: Engedélyhez kötött a villamos energia előállítása, szállítása és elosztása, a villamos energia nagy- és kiskereskedelme, valamint az energiaelosztással kapcsolatos szolgáltatások. Mindezen tevékenységekre vonatkozóan, engedély csak egy uniós tagállamban vagy EGT-államban tartózkodási engedéllyel rendelkező természetes személynek vagy egy uniós tagállamban vagy EGT-államban letelepedett jogi személynek adható (ISIC 4010; CPC 62279, 887). SI: A villamos energia és a földgáz előállítása, kereskedelme, a végfogyasztók számára történő eljuttatása, átvitele/szállítása és elosztása az Unióban való letelepedéshez kötött (ISIC 4020; CPC 7131, 887). Tüzelőanyagok, földgáz, kőolaj vagy kőolajipari termékek (ISIC 232, 4020; CPC 62271, 63297, 7131, 742, 887 (kivéve a tanácsadási és konzultációs szolgáltatásokat)) A Beruházás – Nemzeti elbánás, valamint Felső vezetés és igazgatótanács; és a Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Nemzeti elbánás és Helyi jelenlét vonatkozásában: AT: Gázszállításra vonatkozó engedélyt csak az EGT-tagállamok EGT-ben állandó lakóhellyel rendelkező állampolgárai kaphatnak. A vállalkozások vagy partnerségek székhelyének az EGT területén kell lennie. A hálózat üzemeltetőjének ügyvezető igazgatót és a hálózat üzemeltetésének műszaki ellenőrzéséért felelős műszaki igazgatót kell kineveznie, és mindkettőnek valamely EU- vagy EGT-tagállam állampolgárának kell lennie. Az illetékes hatóság eltekinthet az állampolgárságra és az állandó lakóhelyre vonatkozó követelménytől, amennyiben a hálózat működtetése nemzetgazdasági érdeknek minősül. A gáztól és víztől eltérő áruk szállítására a következők alkalmazandók: Természetes személyek esetében az engedélyt csak az EGT-tagállamok Ausztriában székhellyel rendelkező állampolgárai számára adják meg; és A vállalkozások vagy partnerségek székhelyének Ausztriában kell lennie. Alkalmazzák a gazdasági szükségesség vizsgálatát. A határon átnyúló csővezetékek nem veszélyeztethetik Ausztria biztonság érdekeit és semleges jogállását. A vállalatoknak és partnerségeknek olyan igazgatót kell kinevezniük, aki valamely EGT-tagállam állampolgára. Az illetékes hatóság eltekinthet az állampolgárságra és székhelyre vonatkozó követelménytől, amennyiben a csővezeték működtetése nemzetgazdasági érdeknek minősül (CPC 713). A Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Helyi jelenlét vonatkozásában: BE: A gázok ömlesztett tárolására vonatkozó szolgáltatások esetében előírások vannak a jogi személyek típusaival, valamint a Belgium által kizárólagos jogokkal felruházott állami vagy magánszolgáltatókkal való bánásmóddal kapcsolatosan. Az Európai Unión belüli letelepedés szükséges a gázok ömlesztett tárolására vonatkozó szolgáltatások tekintetében (CPC 742 része). Általában véve, a BE-ban letelepedett fogyasztók földgázzal való ellátása (a fogyasztók alatt mind elosztóvállalatok, valamint olyan fogyasztók értendők, amelyek valamennyi ellátási pontból származó teljes együttes gázfogyasztása eléri az évi egymillió köbméter minimális szintet) a miniszter által kiadott egyedi engedélyezéstől függ, kivéve amennyiben a gázbeszállító egy olyan elosztó vállalat, amely saját elosztóhálózatát használja. Az említett engedély csak valamely tagállamban lakóhellyel rendelkező, illetve letelepedett természetes, illetve jogi személynek adható (ISIC 4020; CPC 7131). A földgáz és más tüzelőanyagok csővezetékes szállítására engedélyezési követelmény vonatkozik. Engedély csak valamely tagállamban lakóhellyel rendelkező, illetve letelepedett természetes, illetve jogi személynek adható (a 2002. május 14-i engedélyezési kötelezettség 3. cikkével összhangban). A harmadik országbeli természetes személyek vagy vállalatok által irányított külföldi vállalatoknak, amelyek az EU kőolaj- vagy földgáz- vagy villamosenergia-importjának több mint 5 %-át teszik ki, megtilthatják, hogy ellenőrzést szerezzenek a tevékenység felett. Ha az engedélyt fiókteleptől vagy képviseleti irodától eltérő vállalat kéri, az említett vállalattal szembeni követelmények:
CZ: A gáz termelése, szállítása, elosztása, tárolása és kereskedelme engedélyhez kötött. Ilyen engedély csak az Európai Unióban tartózkodási engedéllyel rendelkező természetes vagy az Európai Unióban székhellyel rendelkező jogi személynek adható. Kizárólagos jogok állnak fenn a gázszállításra és a piaci részvételre vonatkozó engedélyeket illetően (ISIC 2320, 4020; CPC 7131, 63297, 742, 887). Gőz- és melegvíz-ellátás (ISIC 4030; CPC 887). A Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Helyi jelenlét vonatkozásában: PL: Az energiaügyi törvény értelmében a következő tevékenységek engedélykötelesek:
Az illetékes hatóság kizárólag olyan kérelmező számára bocsáthat ki engedélyt, akinek vagy amelynek bejegyzett székhelye vagy tartózkodási helye valamely uniós tagállam, EGT-tagállam vagy a Svájci Államszövetség területén található (ISIC 4030; CPC 887). SK: Engedély szükséges a gőz- és melegvíz-előállítás és -elosztás esetében, a gőz és meleg víz kis- és nagykereskedelme, valamint az energiaelosztással kapcsolatos szolgáltatások esetében. Mindezen tevékenységekre vonatkozóan, engedély csak egy uniós tagállamban vagy EGT-államban tartózkodási engedéllyel rendelkező természetes személynek vagy egy uniós tagállamban vagy EGT-államban letelepedett jogi személynek adható (ISIC 4030; CPC 887). Intézkedések: AT: Burgenländisches Elektrizitätswesengesetz 2006, LGBl. 59/2006. sz., a módosítások szerint; Niederösterreichisches Elektrizitätswesengesetz, LGBl. 7800/2005. sz., a módosítások szerint; Landesgesetz, mit dem das Oberösterreichische Elektrizitätswirtschafts- und -organisationsgesetz 2006 erlassen wird (Oö. ElWOG 2006), LGBl. 1/2006. sz., a módosítások szerint; Salzburger Landeselektrizitätsgesetz 1999 (LEG), LGBl. 75/1999. sz., a módosítások szerint; Gesetz vom 16. November 2011 über die Regelung des Elektrizitätswesens in Tirol (Tiroler Elektrizitätsgesetz 2012 – TEG 2012), LGBl. Nr. 134/2011; Gesetz über die Erzeugung, Übertragung und Verteilung von elektrischer Energie (Vorarlberger Elektrizitätswirtschaftsgesetz), LGBl. 59/2003. sz., a módosítások szerint; Gesetz über die Neuregelung der Elektrizitätswirtschaft (Wiener Elektrizitätswirtschaftsgesetz 2005 – WElWG 2005), LGBl. Nr. 46/2005; Steiermärkisches Elektrizitätswirtschafts- und Organisationsgesetz (ELWOG), LGBl. Nr. 70/2005; Kärntner Elektrizitätswirtschafts-und Organisationsgesetz(ELWOG), LGBl. Nr. 24/2006; Rohrleitungsgesetz (A csővezetéken történő szállításról szóló törvény), BGBl, 411/1975. sz., 5. § (1) és (2) bekezdés, 5. § (1) és (3) bekezdés, 15. § , 16. §; és Gaswirtschaftsgesetz 2011 (a gázról szóló törvény), BGBl. I 107/2011. sz., 43. és 44. cikk, 90. és 93. cikk. BE: Arrêté royal du 2 avril 2003 relatif aux autorisations de fourniture d'électricité par des intermédiaires et aux règles de conduite applicables à ceux-ci; és Arrêté royal du 12 juin 2001 relatif aux conditions générales de fourniture de gaz naturel et aux conditions d'octroi des autorisations de fourniture de gaz naturel. CZ: Az energiaszektorban fennálló üzleti feltételekről és az államigazgatás tevékenységéről szóló, 458/2000 Coll. sz. törvény (energiatörvény). DK: Bekendtgørelse nr. 724 af 1. juli 2008 om indretning, etablering og drift af olietanke, rørsysrtemer og pipelines (az olajszállító tartályhajók, csőrendszerek és csővezetékek kialakításáról, létrehozásáról és működtetéséről szóló 724. sz. rendelet, 2008. július 1.). LT: A Litván Köztársaság a földgázról szóló, 2000. október 10-i VIII-1973. sz. törvénye; és a Litván Köztársaság villamos energiáról szóló, 2000. július 20-i VIII-1881 törvénye. MT: EneMalta törvény, 272. fejezet, és EneMalta törvény (Eszközök, jogok, felelősségek és kötelezettségek átruházása), 536. fejezet. NL: Elektriciteitswet 1998; Gaswet. PL: Az 1997. április 10-i energetikai törvény, 32. és 33. cikk. SI: Energetski zakon (energetikai törvény) 2014, a Szlovén Köztársaság Hivatalos Lapja, 17/2014. sz.; a 2014. évi bányászati törvény. |
I-B-1. függelék
MEGLÉVŐ INTÉZKEDÉSEKRE VONATKOZÓ FENNTARTÁSOK
MEXIKÓ JEGYZÉKE
Központi szinten alkalmazandó fenntartások
I-MX-1
|
Ágazat: |
Valamennyi |
|
Alszektor: |
|
|
Iparági besorolás: |
|
|
Érintett kötelezettségek: |
Nemzeti elbánás (10.7. cikk) |
|
Kormányzati szint: |
Központi |
|
Intézkedések: |
A Mexikói Egyesült Államok Politikai Alkotmánya (Constitución Política de los Estados Unidos Mexicanos), 27. cikk. |
|
|
Külföldi befektetésről szóló törvény (Ley de Inversión Extranjera), II. cím, I. és II. fejezet. |
|
|
A külföldi befektetésről szóló törvényhez és a külföldi befektetések nemzeti nyilvántartásához kapcsolódó rendelet (Reglamento de la Ley de Inversión Extranjera y del Registro Nacional de Inversiones Extranjeras), II. cím, I. és II. fejezet. |
|
Leírás: |
Beruházás |
|
|
Külföldi állampolgárok vagy külföldi vállalkozások nem szerezhetnek tulajdonjogot (dominio directo) az ország határaitól számított 100 kilométeres sávban található föld- és vízterület felett, vagy a partoktól számított 50 kilométeres sávban található szárazföldi terület felett (korlátozás alatt álló körzet). |
|
|
A külföldieket kizáró klauzulával nem rendelkező mexikói vállalkozások tulajdonjogot (dominio directo) szerezhetnek a korlátozás alatt álló körzetben található, nem lakáscélú célokra használt ingatlanok felett. A külügyminisztériumot (Secretaría de Relaciones Exteriores, a továbbiakban: SRE) a részesedésszerzés időpontját követő 60 munkanapon belül értesíteni kell a részesedésszerzésről. |
|
|
A külföldieket kizáró klauzulával nem rendelkező mexikói vállalkozások nem szerezhetnek tulajdonjogot (dominio directo) a korlátozás alatt álló körzetben található lakáscélú célokra használt ingatlanok felett. |
|
|
Az alábbiakban ismertetett eljárás szerint a külföldieket kizáró klauzulával nem rendelkező mexikói vállalkozások jogot szerezhetnek a korlátozás alatt álló körzetben találhat, lakáscélú ingatlan használatára és élvezetére. Az említett eljárás akkor is alkalmazandó, ha külföldi állampolgárok vagy külföldi vállalkozások ingatlanhasználati és -használati jogokat kívánnak szerezni a korlátozás alatt álló körzetben, függetlenül attól, hogy az ingatlant milyen célra használják. |
|
|
Az SRE engedélye szükséges ahhoz, hogy a hitelintézetek vagyonkezelőként megszerezzék a korlátozás alatt álló körzetben található ingatlanra vonatkozó jogokat, amennyiben a bizalmi vagyonkezelés célja ezen ingatlan használatának és élvezetének lehetővé tétele anélkül, hogy ingatlanjogot biztosítana felette, és a bizalmi vagyonkezelési konstrukció kedvezményezettjei a külföldieket kizáró klauzulával nem rendelkező mexikói vállalkozások, vagy a fent említett külföldi állampolgárok vagy külföldi vállalkozások. |
|
|
A korlátozás alatt álló körzetben található ingatlan „használata” és „élvezete” kifejezés az adott ingatlan használatára és élvezetére vonatkozó jogot jelenti, beleértve adott esetben az előnyöket, a termékeket és általában a harmadik felek vagy a vagyonkezelőként eljáró hitelintézetek általi nyereséges működtetésből és hasznosításból származó hozamokat is. |
|
|
Az e szakaszban említett bizalmi vagyonkezelési konstrukció időtartama legfeljebb 50 év lehet, amely az érdekelt fél kérésére megújítható. |
|
|
Az SRE bármikor ellenőrizheti, hogy teljesülnek-e azok a feltételek, amelyek mellett az e szakaszban említett engedélyeket kiadják, valamint a fent említett értesítések benyújtását és valódiságát. |
|
|
Az SRE dönt az engedélyekről, figyelembe véve azokat a gazdasági és társadalmi előnyöket, amelyeket ezek a műveletek jelenthetnek a Nemzetre. |
|
|
A korlátozás alatt álló körzeten kívül ingatlant szerezni kívánó külföldi állampolgároknak vagy külföldi vállalkozásoknak előzetesen nyilatkozatot kell benyújtaniuk a SRE-hez, amelyben vállalják, hogy a fent említett célokból mexikói állampolgárnak tekintik magukat, és lemondanak arról a jogukról, hogy az adott ingatlan tekintetében kormányuk védelmére hivatkozzanak. |
I-MX-2
|
Ágazat: |
Valamennyi |
||||||||
|
Alágazat: |
|
||||||||
|
Iparági besorolás: |
|
||||||||
|
Érintett kötelezettségek: |
Nemzeti elbánás (10.7. cikk) |
||||||||
|
Kormányzati szint: |
Központi |
||||||||
|
Intézkedések: |
A külföldi tőkebefektetésekről szóló törvény (Ley de Inversión Extranjera) VI. cím, III. fejezet. |
||||||||
|
Leírás: |
Beruházás |
||||||||
|
|
A CNIE a következő kritériumokat veszi figyelembe, amikor értékeli az elbírálásra hozzá benyújtott kérelmeket (1):
A kérelem elbírálásakor a CNIE csak olyan követelményeket írhat elő, amelyek nem torzítják a nemzetközi kereskedelmet és amelyeket nem tiltja a 10.9. cikk (Teljesítménykövetelmények). |
||||||||
|
(1) Felvásárlásokra vagy az e jegyzékben meghatározott, korlátozott tevékenységekbe történő beruházások létesítésére vonatkozó kérelmek. |
|||||||||
I-MX-3
|
Ágazat: |
Valamennyi |
|
Alágazat: |
|
|
Iparági besorolás: |
|
|
Érintett kötelezettségek: |
Nemzeti elbánás (10.7. cikk) |
|
Kormányzati szint: |
Központi |
|
Intézkedések: |
A külföldi tőkebefektetésekről szóló törvény (Ley de Inversión Extranjera) I. cím, III. fejezet. |
|
|
A leírás elem minősítése szerint. |
|
Leírás: |
Beruházás |
|
|
A CNIE kedvező határozata szükséges ahhoz, hogy az európai uniós beruházók vagy beruházóik közvetlenül vagy közvetve megszerezzék egy mexikói vállalkozás tulajdonosi érdekeltségének több mint 49 %-át, erre csak akkor kerül sor, ha a mexikói vállalkozás eszközeinek összértéke meghaladja a felvásárlás iránti kérelem benyújtásának időpontjában alkalmazandó küszöbértéket. |
|
|
A mexikói vállalkozás felvásárlásának felülvizsgálata során alkalmazandó küszöbérték összegét a CNIE határozza meg. E megállapodás Mexikó tekintetében történő hatálybalépésekor a küszöbérték egymilliárd amerikai dollár mexikói pesóban – a 2015. október 5-i hivatalos árfolyamon – számított egyenértékének felel meg. |
|
|
A küszöbértéket a Nemzeti Statisztikai és Földrajzi Intézet (Instituto Nacional de Estadística y Geografía) által közzétett mexikói bruttó hazai termék nominális növekedési rátájának megfelelően kell minden évben kiigazítani. |
I-MX-4
|
Ágazat: |
Valamennyi |
|
Alágazat: |
|
|
Iparági besorolás: |
|
|
Érintett kötelezettségek: |
Nemzeti elbánás (10.7. cikk) |
|
|
Felső vezetés és igazgatótanács (10.10. cikk) |
|
Kormányzati szint: |
Központi |
|
Intézkedések: |
A Mexikói Egyesült Államok Politikai Alkotmánya (Constitución Política de los Estados Unidos Mexicanos), 25. cikk. |
|
|
A szövetkezetekről szóló általános törvény (Ley General de Sociedades Cooperativas), I. cím és II. cím, II. fejezet. |
|
|
Szövetségi munkajog (Ley Federal del Trabajo), I. cím. |
|
|
A külföldi tőkebefektetésekről szóló törvény (Ley de Inversión Extranjera) I. cím, III. fejezet. |
|
Leírás: |
Beruházás |
|
|
A mexikói termelőszövetkezetben részt vevő természetes személyek legfeljebb 10 %-a lehet külföldi. |
|
|
Az európai uniós beruházók vagy beruházóik csak legfeljebb 10 %-os tulajdoni részesedéssel rendelkezhetnek egy mexikói szövetkezeti termelővállalkozásban. |
|
|
Külföldi állampolgár nem tölthet be általános igazgatási feladatokat és nem végezhet vezetői tevékenységeket egy ilyen vállalatnál. |
|
|
A termelőszövetkezet olyan vállalkozás, amelynek tagjai áruk vagy szolgáltatások előállítása céljából egyesítik személyes – fizikai vagy szellemi – munkaerejüket. |
I-MX-5
|
Ágazat: |
Valamennyi |
|
Alágazat: |
|
|
Iparági besorolás: |
|
|
Érintett kötelezettségek: |
Nemzeti elbánás (10.7. cikk) |
|
Kormányzati szint: |
Központi |
|
Intézkedések: |
Szövetségi törvény a mikrovállalkozási és kézműipari tevékenység ösztönzéséről (Ley Federal para el Fomento de la Microindustria y la Actividad Artesanal), I-IV. fejezet. |
|
Leírás: |
Beruházás |
|
|
Kizárólag mexikói állampolgárok kérhetnek engedélyt („cédula”) mikrovállalkozási minősítés beszerzésére. |
|
|
A mexikói mikro méretű vállalkozások partnerei nem lehetnek külföldi személyek. |
|
|
A mikrovállalkozási és kézműipari tevékenység ösztönzéséről szóló szövetségi törvény „mikrovállalkozásként” definiálja azt a legfeljebb 15 munkavállalót foglalkoztató vállalkozást, amely áruk átalakításában vesz részt és éves árbevétele nem haladja meg az SE által rendszeres időközönként meghatározott összeget. |
I-MX-6
|
Ágazat: |
Mezőgazdaság, állatállomány, erdészet és fakitermelés |
|
Alágazat: |
Mezőgazdaság, állattenyésztés vagy erdészet |
|
Iparági besorolás: |
CMAP 1111 Mezőgazdaság |
|
|
CMAP 1112 Állatállomány és vadászat (az állatállományra korlátozva) |
|
|
CMAP 1200 Erdészet és fakitermelés |
|
Érintett kötelezettségek: |
Nemzeti elbánás (10.7. cikk) |
|
Kormányzati szint: |
Központi |
|
Intézkedések: |
A Mexikói Egyesült Államok Politikai Alkotmánya (Constitución Política de los Estados Unidos Mexicanos), 27. cikk. |
|
|
Mezőgazdasági törvény (Ley Agraria), VI. cím. |
|
|
A külföldi tőkebefektetésekről szóló törvény (Ley de Inversión Extranjera) I. cím, III. fejezet. |
|
Leírás: |
Beruházás |
|
|
Kizárólag mexikói állampolgárok vagy mexikói vállalkozások tulajdonolhatnak földterületet mezőgazdasági, állattenyésztési vagy erdészeti célokra. Ezek a vállalkozások egy speciális típusú részvényt (T típusú részvényt) bocsátanak ki, amely a szóban forgó földterület értékét képviseli annak beszerzése idején. |
|
|
Az európai uniós beruházók vagy beruházóik a T típusú részvények legfeljebb csak 49 %-ának lehetnek tulajdonosai. |
I-MX-7
|
Ágazat: |
Kiskereskedelem |
|
Alágazat: |
Nem élelmiszer jellegű termékek értékesítése szakosodott létesítményekben |
|
Iparági besorolás: |
CMAP 623087 Tűzfegyverek, töltények és hadifelszerelések kiskereskedelme |
|
|
CMAP 612024 Máshova nem besorolt (tűzfegyverekre, töltényekre és hadifelszerelésekre korlátozott) nagykereskedelem |
|
Érintett kötelezettségek: |
Nemzeti elbánás (10.7. cikk) |
|
Kormányzati szint: |
Központi |
|
Intézkedések: |
A külföldi tőkebefektetésekről szóló törvény (Ley de Inversión Extranjera) I. cím, III. fejezet. |
|
Leírás: |
Beruházás |
|
|
Az európai uniós beruházók vagy beruházásaik a tulajdonosi érdekeltség csak legfeljebb 49 %-ával rendelkezhetnek egy Mexikó területén letelepedett vagy ott létrehozandó olyan vállalkozásban, amely – az ipari és nyersanyag-kitermelő tevékenységekhez szükséges robbanóanyagok beszerzésén és felhasználásán, valamint a robbanóanyag-keverékek e tevékenységekhez való előkészítésén kívül – robbanóanyagok, lőfegyverek, patronok, lőszerek és tűzijátékok értékesítésével foglalkozik. |
I-MX-8
|
Ágazat: |
Kommunikáció |
|
Alágazat: |
Műsorszórás (rádió és ingyenes televízió) (2) |
|
Iparági besorolás: |
CMAP 720006 Egyéb távközlési szolgáltatások (a műholdas kommunikációra korlátozva) |
|
|
CMAP 720006 Egyéb távközlési szolgáltatások (nem beleértve a bővített vagy hozzáadott értéket képviselő szolgáltatásokat) |
|
|
CMAP 502003 Távközlési létesítmények |
|
|
CMAP 720006 Egyéb távközlési szolgáltatások (a viszonteladókra korlátozva) |
|
|
CMAP 941104 Rádióprogramok magángyártása és sugárzása (a hangműsor-szórásra, (rádió) programok gyártására és közvetítésére korlátozva) |
|
|
CMAP 941105 Televíziós programok gyártásának, továbbításának és továbbközvetítésének magánszolgáltatása (a szabadon fogható televíziós műsorok közvetítésére és továbbközvetítésére korlátozva) |
|
Érintett kötelezettségek: |
Nemzeti elbánás (10.7. és 11.6. cikk) |
|
|
Legnagyobb kedvezményes elbánás (10.8. cikk) |
|
|
Helyi jelenlét (11.5. cikk) |
|
Kormányzati szint: |
Központi |
|
Intézkedések: |
A Mexikói Egyesült Államok Politikai Alkotmánya (Constitución Política de los Estados Unidos Mexicanos), 28. és 32 cikk, és az ötödik átmeneti rendelkezés. |
|
|
Telekommunikációs és műsorszolgáltatási törvény (Ley en Materia de Telecomunicaciones y Radiodifusión), III. cím, I., III. és VII. fejezet; és X. cím, II. fejezet. |
|
|
Az általános kommunikációs eszközökről szóló törvény (Ley de Vías Generales de Comunicación), I. könyv, III. fejezet. |
|
|
Külföldi befektetésről szóló törvény (Ley de Inversión Extranjera), I. cím, II. és III. fejezet. |
|
|
A külföldi befektetésről szóló törvényhez és a külföldi befektetések nemzeti nyilvántartásához kapcsolódó rendelet (Reglamento de la Ley de Inversión Extranjera y del Registro Nacional de Inversiones Extranjeras), VI. cím. |
|
|
A távközlésről és a műsorszolgáltatásról szóló szövetségi törvény negyedik címében említett koncessziók odaítélésére vonatkozó általános iránymutatások (Lineamientos Generales para el otorgamiento de las concesiones a que se refiere el Título Cuarto de la Ley Federal de Telecomunicaciones y Radiodifusión). |
|
Leírás: |
Beruházás és Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem |
|
|
Céljuknak megfelelően kizárólag mexikói állampolgárok vagy mexikói jog szerint alapított mexikói vállalkozások kaphatnak kizárólagos koncessziót és frekvenciasáv-koncessziót. |
|
|
Az európai uniós beruházók vagy beruházásaik részesedése legfeljebb 49 %-os lehet a műsorszóró szolgáltatásokat nyújtó koncessziós vállalkozásokban. Az említett maximális külföldi befektetési küszöbértéket kölcsönös alapon kell alkalmazni azzal az országgal, amelyben a végső ellenőrzést gyakorló befektető vagy kereskedő működik. |
|
|
A fenti bekezdés alkalmazásában a CNIE kedvező véleményére van szükség, a kizárólagos koncesszió olyan műsorszolgáltatási szolgáltatások részére történő nyújtására, amelyekben külföldi befektetések is részt vesznek. |
|
|
A koncesszió, az abban biztosított jogok, a létesítmények, kiegészítő szolgáltatások, irodák vagy tartozékok, valamint az ezekhez kapcsolódó ingatlanok semmilyen körülmények között nem ruházhatók át, nem terhelhetők meg zálogjoggal, illetve nem ruházhatók át részben vagy teljesen külföldi kormányra vagy államra. |
|
|
Társadalmi célú koncessziókat kell adni az indiánok és a mexikói őslakos közösségek számára azzal a céllal, hogy előmozdítsák, fejlesszék és megőrizzék nyelveiket, kultúrájukat, tudásukat, hagyományaikat, identitásukat, valamint belső szabályaikat, amelyek a nemek közötti egyenlőség elvével összhangban lehetővé teszik az őslakos nők részvételét azon célok megvalósításában, amelyekre a koncessziót adják. |
|
|
Mexikó garantálja, hogy a műsorszolgáltatás előmozdítja a nemzeti identitás értékeit. A műsorszolgáltatás koncessziós jogosultjainak a programjaik jellemzőinek segítségével kifejezésre kell juttatniuk és ösztönözniük kell a mexikói kultúra helyi és nemzeti művészeti értékeit. Az egyéni előadásokat tartalmazó napi programoknak több műsoridőt kell szentelniük a mexikói állampolgároknak. |
|
(2) Az egyértelműség érdekében: a 10.5. cikk (Hatály) (2) bekezdésének c) pontja és a 11.2. cikk (Hatály) (2) bekezdésének a) pontja kizárja az audiovizuális szolgáltatásokat a 10. fejezet (Beruházás) és a 11. fejezet (Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem) hatálya alól. Mexikó e tevékenységgel kapcsolatban számos intézkedést vezet be, kizárólag az átláthatóság érdekében. |
|
I-MX-9
|
Ágazat: |
Kommunikáció |
|
Alágazat: |
Távközlés (beleértve a viszonteladókat és a korlátozott televíziós és hangszolgáltatást) |
|
Iparági besorolás: |
CMAP 720006 Egyéb távközlési szolgáltatások |
|
|
CMAP 720006 Egyéb távközlési szolgáltatások (nem beleértve a bővített vagy hozzáadott értéket képviselő szolgáltatásokat) |
|
|
CMAP 502003 Távközlési létesítmények |
|
|
CMAP 720006 Egyéb távközlési szolgáltatások (a viszonteladókra korlátozva) |
|
|
CMAP 502004 Egyéb különleges létesítmények |
|
Érintett kötelezettségek: |
Nemzeti elbánás (10.7. és 11.6. cikk) |
|
|
Helyi jelenlét (11.5. cikk) |
|
Kormányzati szint: |
Központi |
|
Intézkedések: |
A Mexikói Egyesült Államok Politikai Alkotmánya (Constitución Política de los Estados Unidos Mexicanos), 28. és 32 cikk. |
|
|
Telekommunikációs és műsorszolgáltatási törvény (Ley en Materia de Telecomunicaciones y Radiodifusión), III. cím, I., III. és VII. fejezet; IV. cím, X. fejezet; és V. cím, I. fejezet. |
|
|
Az általános kommunikációs eszközökről szóló törvény (Ley de Vías Generales de Comunicación). |
|
|
A külföldi tőkebefektetésekről szóló törvény (Ley de Inversión Extranjera) I. cím, II. fejezet. |
|
|
A külföldi befektetésről szóló törvényhez és a külföldi befektetések nemzeti nyilvántartásához kapcsolódó rendelet (Reglamento de la Ley de Inversión Extranjera y del Registro Nacional de Inversiones Extranjeras), VI. cím. |
|
|
A távközlésről és a műsorszolgáltatásról szóló szövetségi törvény negyedik címében említett koncessziók odaítélésére vonatkozó általános iránymutatások (Lineamientos Generales para el otorgamiento de las concesiones a que se refiere el Título Cuarto de la Ley Federal de Telecomunicaciones y Radiodifusión). |
|
|
A távközlésről és a műsorszolgáltatásról szóló szövetségi törvényben (Reglas de carácter general que establecen los plazos y requisitos para el otorgamiento de autorizaciones en materia de telecomunicaciones establecidas en la Ley Federal de Telecomunicaciones y Radiodifusión) megállapított távközlési engedélyek megadásának feltételeit és követelményeit meghatározó általános jellegű szabályok. |
|
|
Általános iránymutatás a rádióspektrum bérbeadásának engedélyezéséről (Lineamientos Generales sobre la Autorización de Arrendamiento del Espectro Radioeléctrico). |
|
|
Iránymutatások a másodlagos használatra szánt rádióspektrum frekvencia-sávok használatára és fejlesztésére vonatkozó engedélyek bejegyzéséhez (Lineamientos para el otorgamiento de la Constancia de Authorización, para el uso y aprovechamiento de bandas de frecuencias del espectro radioeléctrico para uso Secundario). |
|
Leírás: |
Beruházás és Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem |
|
|
Céljuknak megfelelően kizárólag mexikói állampolgárok vagy mexikói jog szerint alapított mexikói vállalkozások kaphatnak kizárólagos koncessziót és frekvenciasáv-koncessziót. |
|
|
Társadalmi célú koncessziókat kell adni az indiánok és a mexikói őslakos közösségek számára azzal a céllal, hogy előmozdítsák, fejlesszék és megőrizzék nyelveiket, kultúrájukat, tudásukat, hagyományaikat, identitásukat, valamint belső szabályaikat, amelyek a nemek közötti egyenlőség elvével összhangban lehetővé teszik az őslakos nők részvételét azon célok megvalósításában, amelyekre a koncessziót adják. |
|
|
Az őslakosok társadalmi használatára vonatkozó koncessziók csak a mexikói őslakos népeknek és őslakos közösségeknek adhatók, bármiféle külföldi beruházás nélkül. |
|
|
A koncesszió, az abban biztosított jogok, a létesítmények, kiegészítő szolgáltatások, irodák vagy tartozékok, valamint az ezekhez kapcsolódó ingatlanok semmilyen körülmények között nem adhatók át megterhelve, elzálogosítva, vagyonkezelői alapba téve, jelzáloggal megterhelve, illetve nem ruházhatók át részben vagy teljesen külföldi kormányra vagy államra. |
|
|
Csak mexikói állampolgárok és a mexikói jog szerint létrehozott mexikói vállalkozások kaphatnak engedélyt arra, hogy viszonteladóként távközlési szolgáltatásokat nyújtsanak anélkül, hogy koncessziós jogosultnak minősülnének. |
|
|
A rádióspektrum lízingbe adásának engedélyezéséről szóló általános iránymutatás értelmében annak a vállalatnak, amely a frekvenciasávok lízingbe vevője kíván lenni, kizárólagos kereskedelmi vagy magánhasználati koncessziót kell szereznie. |
|
|
A rádióspektrum frekvencia-sávok másodlagos használatára vonatkozó engedély kérelmezőjének hivatalos címet kell kijelölnie Mexikóvárosban. |
I-MX-10
|
Ágazat: |
Kommunikáció |
|
Alágazat: |
Szállítás |
|
Iparági besorolás: |
CMAP 7100 Közlekedés |
|
Érintett kötelezettségek: |
Nemzeti elbánás (10.7. cikk) |
|
Kormányzati szint: |
Központi |
|
Intézkedések: |
A kikötőkről szóló törvény (Ley de Puertos), IV. fejezet |
|
|
A vasúti szolgáltatást szabályozó törvény (Ley Reglamentaria del Servicio Ferroviario), II. fejezet, III. szakasz. |
|
|
A polgári légi közlekedésről szóló törvény (Ley de Aviación Civil), III. fejezet, III. szakasz. |
|
|
A repülőterekről szóló törvény (Ley de Aeropuertos), IV. fejezet |
|
|
Az utakról, hidakról és a szövetségi közúti közlekedésről szóló törvény (Ley de Caminos, Puentes y Autotransporte Federal), I. cím, III. fejezet. |
|
|
Az általános kommunikációs eszközökről szóló törvény (Ley de Vías Generales de Comunicación), I. könyv, III. és V. fejezet. |
|
Leírás: |
Beruházás |
|
|
A külföldi kormányok vagy államok nem fektethetnek be sem közvetlenül, sem közvetve a szállítással és egyéb általános kommunikációs eszközökkel foglalkozó mexikói vállalkozásokba. |
I-MX-11
|
Ágazat: |
Szállítás |
|
Alágazat: |
Szárazföldi szállítás és vízi szállítás |
|
Iparági besorolás: |
CMAP 501421 Tengeri és folyami építési munkák |
|
|
CMAP 501422 Közútépítés és szárazföldi közlekedési munkák |
|
Érintett kötelezettségek: |
Helyi jelenlét (11.5. cikk) |
|
|
Nemzeti elbánás (11.6. cikk) |
|
Kormányzati szint: |
Központi |
|
Intézkedések: |
A Mexikói Egyesült Államok Politikai Alkotmánya (Constitución Política de los Estados Unidos Mexicanos), 32. cikk. |
|
|
Az utakról, hidakról és a szövetségi közúti közlekedésről szóló törvény (Ley de Caminos, Puentes y Autotransporte Federal), I. cím, III. fejezet. |
|
|
A kikötőkről szóló törvény (Ley de Puertos), IV. fejezet |
|
|
A hajózásról és a tengeri kereskedelemről szóló törvény (Ley de Navegación y Comercio Marítimos). I. cím, II. fejezet. |
|
Leírás: |
Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem |
|
|
Az SCT által kiadott koncesszió szükséges tengeri vagy folyami építmények építéséhez és működtetéséhez, vagy csak azok üzemeltetéséhez. |
|
|
Az SCT által kiadott koncesszió szükséges a szövetségi utak és hidak építéséhez, üzemeltetéséhez, hasznosításához, állagmegóvásához vagy karbantartásához. |
|
|
Kizárólag mexikói állampolgárok és mexikói vállalkozások kaphatnak ilyen koncessziókat. |
I-MX-12
|
Ágazat: |
Energia |
|
Alágazat: |
Olaj és egyéb szénhidrogének feltárása és kitermelése. |
|
|
Szénhidrogének, kőolajtermékek és petrolkémiai termékek szállítása, kezelése, finomítása, feldolgozása, tárolása, elosztása, sűrítése, cseppfolyósítása, nyomáscsökkentése, visszagázosítása, lakossági értékesítése és kereskedelmi forgalomba hozatala, valamint e termékek és szolgáltatások felhasználói. |
|
|
Szénhidrogének és kőolajtermékek kivitele és behozatala. |
|
Iparági besorolás: |
|
|
Érintett kötelezettségek: |
Nemzeti elbánás (10.7. és 11.6. cikk) |
|
|
Teljesítménykövetelmények (10.9. cikk) |
|
|
Helyi jelenlét (11.5. cikk) |
|
Kormányzati szint: |
Központi |
|
Intézkedések: |
A Mexikói Egyesült Államok Politikai Alkotmánya (Constitución Política de los Estados Unidos Mexicanos), 25., 27. és 28 cikk. |
|
|
Rendelet a Mexikói Egyesült Államok politikai alkotmánya energiáról szóló különböző rendelkezéseinek módosításáról és kiegészítéséről (Decreto por el que se reforman y adicionan diversas disposiciones de la Constitución Política de los Estados Unidos Mexicanos, en materia de energía), közzétéve a Hivatalos Lapban 2024. október 31-én. |
|
|
A szénhidrogén-ágazatról szóló törvény (Ley del Sector de Hidrocarburos), 1., 4., 6., 10–14., 17., 22., 24., 25., 26., 27., 31., 37–44., 54., 55., 56., 58., 65., 69., 74., 76., 82., 95., 96., 110., 118., 151., 153., 158., 162. és 163. cikk. |
|
|
A külkereskedelemről szóló törvény (Ley de Inversión Extranjera). |
|
|
A Petróleos Mexicanos állami közvállalatról szóló törvény (Ley de la Empresa Pública del Estado, Petróleos Mexicanos), 2., 8., 10., 11., 62., 65. és 79. cikk. |
|
|
A szénhidrogénekről szóló törvényhez kapcsolódó rendelet (Reglamento de la Ley de Hidrocarburos), 8., 9., 14., 16., 36., 37., 61., 92., 95. és 96. cikk. |
|
|
A szénhidrogénekről szóló törvény (Reglamento de las actividades a que se refiere el Título Tercero de la Ley de Hidrocarburos) harmadik címében említett tevékenységek szabályozása, 51. cikk. |
|
|
Módszertan a szénhidrogénekre vonatkozó jogosultságokban, valamint feltárási és kitermelési szerződésekben szereplő nemzeti tartalom mérésére, valamint szénhidrogénipari engedélyek Gazdasági Minisztérium általi kiadására (Metodología para la Medición del Contenido Nacional en Asignaciones y Contratos para la Exploración y extracción de Hidrocarburos, así como para los permisos en la Industria de Hidrocarburos, emitida por la Secretaría de Economía). |
|
|
Megállapodás a Hivatalos Lapban 2016. március 29-én a Gazdasági Minisztérium által közzétett, a szénhidrogének mélyvízi és ultramélyvízi feltárásának és kitermelésének tevékenységére vonatkozó, a nemzeti tartalom 2015. és 2025. évi értékének megállapításáról (Acuerdo por el que se establecen los valores para 2015 y 2025 de contenido nacional en las actividades de Exploración y extracción de Hidrocarburos en aguas profundas y ultra profundas, emitidos por la Secretaría de Economía). |
|
Leírás: |
Beruházás és Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem |
|
|
A nemzet közvetlen, elidegeníthetetlen és meghatározhatatlan tulajdonjoggal rendelkezik a területén található altalajban – beleértve a kontinentális talapzatot és a parti tengeren kívül elhelyezkedő és azzal szomszédos kizárólagos gazdasági övezetet is – rétegekben vagy lerakódásokban található szénhidrogének felett függetlenül azok fizikai körülményeitől. A szénhidrogének feltárását és kitermelését jogosultságok vagy szerződések útján kizárólag a nemzet végezheti. A feltárási és kitermelési szerződéseknek mindig ki kell kötniük, hogy az altalajban található szénhidrogének a nemzet tulajdonát képezik. |
|
|
A SENER a PEMEX-nek szénhidrogének feltárására és kitermelésére vonatkozó jogosultságokat ítélhet oda. |
|
|
Az önálló fejlesztési jogosultságokhoz kapcsolódó tevékenységek ellátása érdekében a PEMEX csak magánfelekkel hajthat végre szolgáltatási szerződéseket. A vegyes fejlesztési jogosultságokhoz kapcsolódó tevékenységek esetében a PEMEX olyan, magánfelekkel kötött vegyes szerződéseket hajthat végre, amelyekben a PEMEX részesedése legalább negyven százalék. |
|
|
A SENER megfelelő szerződési modellt dolgoz ki minden olyan szerződéses területre vonatkozóan, amely ajánlattételi eljáráson esik át, és amelyet a jogszabályokkal összhangban ítélnek oda. A SENER ezzel kapcsolatban olyan egyéb szerződéses modellek közül választhat amelyek tárgya például szolgáltatások, nyereségrészesedés, termelésmegosztás vagy licencek lehet. A feltárási és kitermelési szerződések esetében a PEMEX részt vehet szövetségekben vagy társulásokban az ajánlattételi eljárásokban való részvétel céljából, de magánfelekkel nem köthet köz- és magánszféra közötti partnerségi szerződést. |
|
|
A SENER a PEMEX közvetlen részvételét írhatja elő a szénhidrogének feltárására és kitermelésére vonatkozó szerződésekben. Ha fennáll a lehetőség határokon átnyúló tárolókőzet feltárására, a SENER a PEMEX kötelező részvételét írja elő a szénhidrogének feltárására és kitermelésére vonatkozó szerződésekben. |
|
|
Nem kell ajánlattételi eljárást lefolytatni a szénrétegekben található és ott termelődött, önellátásra szánt földgáz feltárására és kitermelésére vonatkozó szerződésekért, hanem azokat közvetlenül oda lehet ítélni a bányakoncessziók jogosultjainak. |
|
|
Az ország területén jogosultságok, feltárási és kitermelési szerződések alapján végzett szénhidrogén-feltárási és -kitermelési tevékenységeknek meg kell felelniük az átlagos nemzeti tartalomra vonatkozó minimális célnak. Ezen átlagos nemzeti tartalomra vonatkozó cél esetében figyelmen kívül hagyják a szénhidrogének mélyvízi és ultramélyvízi projektek keretében történő feltárását és kitermelését, ezek esetében az SE – a SENER véleménye alapján – eltérő nemzeti tartalmi követelményeket állapított meg, a tevékenységek jellemzőinek figyelembevételével. |
|
|
A fent említett megbízás teljesítése során a Gazdasági Minisztérium által megállapított módszertant kell követni, és gondoskodni kell arról, hogy az ne befolyásolja a PEMEX vagy a szénhidrogének feltárását és kitermelését fejlesztő egyéb állami termelő vállalkozások és más gazdasági szereplők versenyhelyzetét. |
|
|
A szövetségi kormány védőövezeteket hoz létre azokon a területeken, ahol az állam úgy dönt, hogy megtiltja a feltárási és kitermelési tevékenységeket, e védőövezetek eltérnek azoktól a védett természeti területektől, amelyekre vonatkozóan nem lehet jogosultságokat és szerződéseket odaítélni. |
|
|
A mexikói kormánynak fel kell tüntetnie a jogosultságok, valamint a feltárási és kitermelési szerződések, továbbá az engedélyek feltételei között, hogy azonos árak, minőség és határidőre történő szállítás esetén előnyben kell részesíteni a hazai áruk beszerzését és a hazai szolgáltatásokra vonatkozó szerződéseket, ideértve a mexikói állampolgárok képzését és felvételét a technikai és irányítási szintű posztokon/posztokra. |
|
|
A felületi feltárási és kutatási tevékenységekhez a SENER engedélye szükséges, amely nem biztosít jogokat a szénhidrogének feltárására és kitermelésére. A jogosultsággal vagy feltárási és kitermelési szerződéssel rendelkező személyeknek nincs szükségük felületi feltárási és kutatási engedélyre a jogosultság vagy a feltárási és kitermelési szerződés hatálya alá tartozó területeken. |
|
|
A SENER vagy a CNE meghatározza adott esetben a szénhidrogének (ideértve a földgázt), kőolajtermékek és petrolkémiai termékek (ideértve a benzint és a dízelt) szállítására, kezelésére, finomítására, feldolgozására, tárolására, elosztására, sűrítésére, cseppfolyósítására, nyomáscsökkentésére, visszagázosítására, lakossági értékesítésére, kereskedelmi hasznosítására, készítménnyé alakítására és önellátásra való átadására vonatkozó engedélymintákat, valamint az integrált rendszerek kezelését, figyelembe véve, hogy az engedélyeseknek a mexikói jog szerint bejegyzett és Mexikóban székhellyel rendelkező vállalkozással kell rendelkezniük. A szénhidrogének, valamint a kőolaj- vagy földgáztermékek kivitelére és behozatalára vonatkozó engedélyeket a külkereskedelmi törvénnyel (Ley de Comercio Exterior) összhangban kell kiadni, amely előírja, hogy az engedély jogosultjainak a mexikói jog szerint bejegyzett és Mexikóban székhellyel rendelkező vállalkozással kell rendelkezniük. |
I-MX-13
|
Ágazat: |
Energia |
|
Alágazat: |
|
|
Iparági besorolás: |
CMAP 623090 Máshová nem sorolt egyéb árucikkek és áruk kiskereskedelme (bioüzemanyag) |
|
Érintett kötelezettségek: |
Teljesítménykövetelmények (10.9. cikk) |
|
Kormányzati szint: |
Központi |
|
Intézkedések: |
A bioüzemanyagokról szóló törvény (Ley de Biocombustibles), 19. cikk. |
|
Leírás: |
Beruházás Az SE meghatározza az akár közvetlenül bioüzemanyagként, akár bioüzemanyagok előállítására való felhasználásra szánt biomasszában a nemzeti tartalom mérésére szolgáló módszertant, valamint annak ellenőrzését. |
I-MX-14
|
Ágazat: |
Energia |
|
Alágazat: |
Villamos energia |
|
Iparági besorolás: |
|
|
Érintett kötelezettségek: |
Nemzeti elbánás (10.7. és 11.6. cikk) |
|
|
Teljesítménykövetelmények (10.9. cikk) |
|
|
Helyi jelenlét (11.5. cikk) |
|
Kormányzati szint: |
Központi |
|
Intézkedések: |
A Mexikói Egyesült Államok Politikai Alkotmánya (Constitución Política de los Estados Unidos Mexicanos), 25., 27. és 28 cikk. |
|
|
Rendelet a Mexikói Egyesült Államok politikai alkotmánya energiáról szóló különböző rendelkezéseinek módosításáról és kiegészítéséről (Decreto por el que se reforman y adicionan diversas disposiciones de la Constitución Política de los Estados Unidos Mexicanos, en materia de energía), közzétéve a Hivatalos Lapban 2024. október 31-én. |
|
|
A villamosenergia-ágazatról szóló törvény (Ley del Sector Eléctrico), 1., 2., 4., 10., 12., 13., 39., 40., 44., 61., 108., 109., 132. és 151. cikk. |
|
|
A Szövetségi Villamosenergia-bizottság állami közvállalatról szóló törvény (Ley de la Comisión Federal de Electricidad), 8., 65. és 81. cikk. |
|
Leírás: |
Beruházás és Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem |
|
|
A nemzeti villamosenergia-rendszernek az Alkotmány 25., 27. és 28. cikkével összhangban történő tervezése és ellenőrzése, valamint a villamosenergia-átviteli és -elosztási közszolgáltatás nyújtása kizárólag az állam számára van fenntartva; ezekre a tevékenységekre nem ítélnek oda koncessziót. |
|
|
Az állami közvállalat szerződést köthet magánvállalkozásokkal többek között a villamosenergia-átviteli és -elosztási közszolgáltatás nyújtásához szükséges infrastruktúra telepítésére, karbantartására és bővítésére. |
|
|
Az SE-nek meg kell határoznia, hogy milyen módszertan szerint történjen a nemzeti tartalom mértékének mérése a villamosenergia-ágazatban. |
|
|
A SENER az SE véleményét figyelembe véve megállapíthatja, hogy azonos körülmények esetén – ideértve az árak egyenlőségét, a minőséget és a megfelelő határidőn belüli szállítást – az állami közvállalat által infrastrukturális projektek fejlesztéséhez és vegyes beruházásokhoz kapcsolódóan kötött szerződésekben, valamint a villamosenergia-ágazat résztvevői által kötött, az energia és a kapcsolódó termékek elosztási mechanizmusaiból eredő szerződésekben előnyben kell részesíteni a nemzeti áruk beszerzését és a nemzeti eredetű szolgáltatások igénybevételét, ideértve a mexikói állampolgárságú személyek képzését és műszaki és vezetői szintű feladatokra való felvételét. |
|
|
Amennyiben a villamosenergia-ipar egyéb tevékenységeiben engedélyezett a magánszektorbeli szereplők részvétele, azok semmilyen körülmények között nem élvezhetnek elsőbbséget azon állami közvállalattal szemben, amelynek alapvető feladata megfelelni a rá rótt társadalmi felelősségnek, valamint biztosítani a villamosenergia-közszolgáltatás folyamatosságát és hozzáférhetőségét. |
|
|
Egy adott naptári évben a hálózatba betáplált átlagos energia legalább ötvennégy százalékát az állami közvállalatnak kell biztosítania. |
|
|
A magánszektorbeli szereplők vegyes beruházási programokon keresztül vehetnek részt a villamosenergia-termelési folyamatban, és ilyen esetben az állami közvállalkozásnak legalább ötvennégy százalékos közvetlen vagy közvetett részesedéssel kell rendelkeznie a projektben. |
|
|
Az alapvető villamosenergia-ellátást csak az állami közvállalat tudja a lehető legalacsonyabb áron biztosítani. |
|
|
A CFE és a felügyelete alá tartozó vállalkozások minden egyéb vállalati tevékenysége tekintetében az igazgatótanács a CFE törvényével összhangban szabályzatot ad ki a beszerzésre, a lízingre, a szolgáltatásokra vonatkozó szerződéskötésre és az építési beruházások kivitelezésére vonatkozóan. Az igazgatóság minimális nemzeti tartalomarányokat írhat elő többek között a szerződés jellegével, a vámtarifa-szabályozással és azon nemzetközi szerződésekkel összhangban, amelyeknek Mexikó aláíró fele. |
|
|
A villamosenergia-ágazatról szóló törvény alapján kiadott valamennyi engedélyt a CNE adja ki. Az engedély jogosultja a mexikói jog szerint bejegyzett természetes személy vagy vállalkozás lehet. |
I-MX-15
|
Ágazat: |
Energia |
|
Alágazat: |
Szénhidrogének és kőolajtermékek (légi járművek, hajók és vasúti berendezések üzemanyag- és kenőanyag-ellátása) |
|
Iparági besorolás: |
|
|
Érintett kötelezettségek: |
Nemzeti elbánás (10.7. cikk) |
|
Kormányzati szint: |
Központi |
|
Intézkedések: |
A külföldi tőkebefektetésekről szóló törvény (Ley de Inversión Extranjera) I. cím, III. fejezet. |
|
Leírás: |
Beruházás |
|
|
Az európai uniós beruházók vagy beruházóik legfeljebb 49 %-os tulajdoni részesedéssel rendelkezhetnek egy olyan mexikói vállalkozásban, amely hajókhoz, vasúti berendezésekhez szállít üzemanyagot és kenőanyagokat, valamint légijármű-üzemanyagot tölt repülőgépbe. |
I-MX-16
|
Ágazat: |
Nyomdai, szerkesztési és kapcsolódó iparágak |
|
Alágazat: |
Újságkiadás |
|
Iparági besorolás: |
CMAP 342001 Újságok, Magazinok és időszakos kiadványok kiadása (újságokra korlátozva) |
|
Érintett kötelezettségek: |
Nemzeti elbánás (10.7. cikk) |
|
Kormányzati szint: |
Központi |
|
Intézkedések: |
A külföldi tőkebefektetésekről szóló törvény (Ley de Inversión Extranjera) I. cím, III. fejezet. |
|
|
A leírás elem minősítése szerint. |
|
Leírás: |
Beruházás |
|
|
Az európai uniós beruházók vagy beruházásaik csak legfeljebb 49 %-os tulajdoni részesedéssel rendelkezhetnek egy Mexikó területén alapított vagy ott létrehozandó vállalkozásban, amely elsősorban a mexikói olvasóközönség számára készített és Mexikó területén forgalmazott napilapok nyomtatásával vagy közzétételével foglalkozik. |
|
|
E bejegyzés alkalmazásában napilapoknak számítanak azok az újságok, amelyek terjesztése nem ingyenes, és amelyeket hetente hét napon adnak ki. |
I-MX-17
|
Ágazat: |
Áruk gyártása |
|
Alágazat: |
Robbanóanyagok, tűzijátékok, lőfegyverek és patronok |
|
Iparági besorolás: |
CMAP 352236 – Robbanóanyagok, tűzijátékok gyártása |
|
|
CMAP 382208 – Lőfegyverek és patronok gyártása |
|
Érintett kötelezettségek: |
Nemzeti elbánás (10.7. cikk) |
|
Kormányzati szint: |
Központi |
|
Intézkedések: |
A külföldi tőkebefektetésekről szóló törvény (Ley de Inversión Extranjera) I. cím, III. fejezet. |
|
Leírás: |
Beruházás |
|
|
Az európai uniós beruházók vagy beruházásaik a tulajdonosi érdekeltség csak legfeljebb 49 %-ával rendelkezhetnek egy Mexikó területén letelepedett vagy ott létrehozandó olyan vállalkozásban, amely – az ipari és nyersanyag-kitermelő tevékenységekhez szükséges robbanóanyag-keverékek elkészítésén kívül – robbanóanyagok, lőfegyverek, patronok, lőszerek és tűzijátékok gyártásával foglalkozik. |
I-MX-18
|
Ágazat: |
Halászat |
|
Alágazat: |
Halászattal kapcsolatos szolgáltatások |
|
Iparági besorolás: |
CMAP 1300 Halászat |
|
Érintett kötelezettségek: |
Nemzeti elbánás (11.6. cikk) |
|
|
Legnagyobb kedvezményes elbánás (11.7. cikk) |
|
Kormányzati szint: |
Központi |
|
Intézkedések: |
A Mexikói Egyesült Államok Politikai Alkotmánya (Constitución Política de los Estados Unidos Mexicanos), 32. cikk. |
|
|
A fenntartható halászatról és akvakultúráról szóló általános törvény (Ley General de Pesca y Acuacultura Sustentables), hatodik cím, IV. fejezet; és a hetedik cím, II. fejezet. |
|
|
A hajózásról és a tengeri kereskedelemről szóló törvény (Ley de Navegación y Comercio Marítimos). I. cím, I. fejezet; II. cím, IV. fejezet; és a harmadik cím, II. fejezet. |
|
|
A kikötőkről szóló törvény (Ley de Puertos), I., IV. és VI. fejezet. |
|
|
A halászati törvényhez kapcsolódó rendelet (Reglamento de la Ley de Pesca), II. cím, I. fejezet; és II. fejezet, hatodik szakasz. |
|
Leírás: |
Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem |
|
|
A Nemzeti Akvakultúra- és Halászati Bizottságon (Comisión Nacional de Acuacultura y Pesca) keresztül a SAGARPA által vagy a hatáskörén belül halászati tevékenységekben részt venni köteles SCT által kiadott engedély. |
|
|
A SAGARPA által kiadott engedély szükséges bizonyos tevékenységek végzéséhez, így például a koncesszió iránti kérelmek indokolásához szükséges halászati munkahelyekhez, valamint a rögzített halászeszközök szövetségi vizeken történő telepítéséhez. Az említett engedélyt elsősorban a helyi közösségek lakosainak kell megadni. Egyforma körülmények között előnyben kell részesíteni az őslakos népesség kérelmeit. |
|
|
Az SCT által kiadott engedély szükséges ahhoz, hogy a külföldi lobogó alatt közlekedő hajók kotrási szolgáltatásokat nyújtsanak. |
|
|
Az SCT által kiadott engedély szükséges az olyan halászattal kapcsolatos kikötői szolgáltatások nyújtásához, mint például a rakodási műveletek és a hajók ellátása, a kommunikációs berendezések karbantartásához, a villamosenergia-ipari munkákhoz, a szemét- vagy hulladékgyűjtéshez és a szennyvízkezeléshez. Kizárólag mexikói állampolgárok és mexikói vállalkozások kaphatnak ilyen engedélyt. |
I-MX-19
|
Ágazat: |
Halászat |
|
Alágazat: |
Halászat |
|
Iparági besorolás: |
CMAP 130011 Nyílt tengeri halászat |
|
|
CMAP 130012 Partmenti halászat |
|
|
CMAP 130013 Édesvízi halászat |
|
Érintett kötelezettségek: |
Nemzeti elbánás (10.7. cikk) |
|
Kormányzati szint: |
Központi |
|
Intézkedések: |
A fenntartható halászatról és akvakultúráról szóló általános törvény (Ley General de Pesca y Acuacultura Sustentables), VI. cím, IV. fejezet; VII. cím, I. fejezet; XIII. cím, egyedi fejezet; és XIV. cím, I, II. és III. fejezet. |
|
|
A hajózásról és a tengeri kereskedelemről szóló törvény (Ley de Navegación y Comercio Marítimos), II. cím, I. fejezet. |
|
|
Szövetségi tengerjog (Ley Federal del Mar), I. cím, I. és III. fejezet. |
|
|
A vizekről szóló nemzeti törvény (Ley de Aguas Nacionales), I. cím és IV. cím, I. fejezet. |
|
|
A külföldi tőkebefektetésekről szóló törvény (Ley de Inversión Extranjera) I. cím, III. fejezet. |
|
|
A halászati törvényhez kapcsolódó rendelet (Reglamento de la Ley de Pesca), I. cím, I. fejezet; II. cím, I., III–VI. fejezet; és a III. cím, III. és IV. fejezet. |
|
Leírás: |
Beruházás |
|
|
Az európai uniós beruházók vagy beruházásaik a tulajdonosi érdekeltség csak legfeljebb 49 %-ával rendelkezhetnek egy Mexikó területén alapított vagy ott létrehozandó olyan vállalkozásban, amely part menti halászatot, édesvízi halászatot és halászatot folytat – az akvakultúra kivételével – a kizárólagos gazdasági övezetben. |
|
|
A CNIE-nek kedvező határozatot kell hoznia ahhoz, hogy az európai uniós beruházók vagy beruházásaik több mint 49 %-os tulajdoni részesedéssel rendelkezhessenek egy Mexikó területén nyílt tengeri halászatot folytató, Mexikó területén alapított vagy létrehozandó vállalkozásban. |
I-MX-20
|
Ágazat: |
Oktatási szolgáltatások |
|
Alágazat: |
Magániskolák |
|
Iparági besorolás: |
CMAP 921101 Magán iskola előtti nevelési szolgáltatások |
|
|
CMAP 921102 Magán alapfokú oktatási szolgáltatások |
|
|
CMAP 921103 Magán középfokú oktatási szolgáltatások |
|
|
CMAP 921104 Magán középiskolai oktatási szolgáltatások |
|
|
CMAP 921105 Magán felsőoktatási szolgáltatások |
|
|
CMAP 921106 Az iskola előtti, az általános, a középfokú és a középiskolai, valamint a felsőoktatási szintet ötvöző magánoktatási szolgáltatások |
|
Érintett kötelezettségek: |
Nemzeti elbánás (10.7. cikk) |
|
Kormányzati szint: |
Központi |
|
Intézkedések: |
A külföldi tőkebefektetésekről szóló törvény (Ley de Inversión Extranjera) I. cím, III. fejezet. |
|
|
A felsőoktatás összehangolásáról szóló törvény (Ley para la Coordinación de la Educación Superior), II. fejezet. |
|
|
Általános oktatási törvény (Ley General de Educación), III. fejezet. |
|
Leírás: |
Beruházás |
|
|
A CNIE kedvező határozatára van szükség ahhoz, hogy az európai uniós beruházók vagy beruházásaik több mint 49 %-os tulajdoni részesedéssel rendelkezhessenek iskola előtti, általános, középfokú és középiskolai, valamint felsőoktatási szintet ötvöző magánoktatási szolgáltatásokat nyújtó, Mexikó területén alapított vagy létrehozandó vállalkozásban. |
I-MX-21
|
Ágazat: |
Szakmai, technikai és szakirányú szolgáltatások |
|
Alágazat: |
Orvosi ellátás |
|
Iparági besorolás: |
CMAP 9231 Magánszektor által nyújtott orvosi, fogorvosi és állatorvosi ellátás (orvosi ellátásra korlátozva) |
|
Érintett kötelezettségek: |
Nemzeti elbánás (11.6. cikk) |
|
Kormányzati szint: |
Központi |
|
Intézkedések: |
Szövetségi munkaügyi jog (Ley Federal del Trabajo), I. fejezet. |
|
Leírás: |
Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem |
|
|
Csak mexikói állampolgárságú, Mexikó területén végzett orvosok nyújthatnak házon belüli orvosi ellátást mexikói vállalatoknál. |
I-MX-22
|
Ágazat: |
Szakmai, technikai és szakirányú szolgáltatások |
|
Alágazat: |
Szakképzett személyzet |
|
Iparági besorolás: |
CMAP 951012 Vámügyi és vámjogi képviselői szolgáltatások |
|
Érintett kötelezettségek: |
Nemzeti elbánás (10.7. és 11.6. cikk) |
|
Kormányzati szint: |
Központi |
|
Intézkedések: |
Vámjog (Ley Aduanera), II. cím, I. és III. fejezet és VII. cím, I. fejezet. |
|
|
A külföldi tőkebefektetésekről szóló törvény (Ley de Inversión Extranjera) I. cím, II. fejezet. |
|
Leírás: |
Beruházás és Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem |
|
|
Csak született mexikói állampolgár lehet vámügynök. |
|
|
Kizárólag az importőr vagy exportőr címzettjeként vagy jogi képviselőjeként (mandatarios), valamint vámügynöki megbízottjaként eljáró vámügynökök végezhetik el az adott importőr vagy exportőr áruinak vámkezelésével kapcsolatos alakiságokat. |
|
|
Az európai uniós beruházók vagy beruházóik sem közvetlenül, sem közvetve nem vehetnek részt vámügynöki ügynökségben. |
I-MX-23
|
Ágazat: |
Szakmai, technikai és szakirányú szolgáltatások |
|
Alágazat: |
Szakosodott szolgáltatások (kereskedelmi közjegyző) |
|
Iparági besorolás: |
|
|
Érintett kötelezettségek: |
Nemzeti elbánás (10.7. és 11.6. cikk) |
|
|
Helyi jelenlét (11.5. cikk) |
|
Kormányzati szint: |
Központi |
|
Intézkedések: |
Kereskedelmi közjegyzői szövetségi törvény (Ley Federal de Correduría Pública), 7., 8., 12. és 15. cikk. |
|
|
A kereskedelmi közjegyzői szövetségi törvényhez kapcsolódó rendelet (Reglamento de la Ley Federal de Correduría Pública) I. fejezetének és II. fejezetének I. és II. szakasza szerinti rendelet. |
|
|
A külföldi tőkebefektetésekről szóló törvény (Ley de Inversión Extranjera) I. cím, II. fejezet. |
|
Leírás: |
Beruházás és Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem |
|
|
Kereskedelmi közjegyzői tevékenység végzésére (corredor público) kizárólag mexikói állampolgár kaphat engedélyt. |
|
|
A kereskedelmi közjegyzők senkivel nem állhatnak kapcsolt vállalkozási viszonyban a hivatalos közjegyzői szolgáltatások nyújtása céljából. |
|
|
A kereskedelmi közjegyzőknek irodát kell létrehozniuk azon a helyen, ahol működési engedélyt kaptak. |
|
|
Kizárólag mexikói állampolgárok és külföldiek kizárására vonatkozó záradékkal rendelkező mexikói vállalkozások kaphatják meg az említett engedélyt. |
I-MX-24
|
Ágazat: |
Szakmai, technikai és szakirányú szolgáltatások |
|
Alágazat: |
Szakmai szolgáltatások |
|
Iparági besorolás: |
CMAP 951002 Jogi szolgáltatások (ideértve a külföldi jogi konzultációt is) |
|
Érintett kötelezettségek: |
Nemzeti elbánás (10.7. és 11.6. cikk) |
|
|
Legnagyobb kedvezményes elbánás (10.8. és 11.7. cikk) |
|
Kormányzati szint: |
Központi |
|
Intézkedések: |
A szakmák Mexikóvárosban történő gyakorlását az alkotmány 5. cikke alapján szabályozó törvény (Ley Reglamentaria del Artículo 5o Constitucional, relativo al Ejercicio de las Profesiones en la Ciudad de México), III. fejezet, III. szakasz; és V. fejezet. |
|
|
A külföldi tőkebefektetésekről szóló törvény (Ley de Inversión Extranjera), I. cím, III. fejezet. |
|
Leírás: |
Beruházás és Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem |
|
|
A CNIE kedvező határozata szükséges ahhoz, hogy az európai uniós beruházók vagy beruházásaik több mint 49 %-os tulajdoni részesedéssel rendelkezzenek egy Mexikó területén alapított vagy létrehozandó, jogi szolgáltatásokat nyújtó vállalkozásban. |
|
|
Ilyen tárgyú nemzetközi szerződés hiányában a külföldiek szakmai gyakorlata a kérelmező lakóhelye szerinti országgal fennálló viszonosság tárgyát képezi, valamint a mexikói jogban megállapított többi követelménynek való megfeleléshez kötött. |
|
|
Az e bejegyzésben foglaltak kivételével csak a Mexikóban engedéllyel rendelkező ügyvédek rendelkezhetnek tulajdonosi érdekeltséggel Mexikó területén létesített ügyvédi irodában. |
|
|
Az Európai Unióban működési engedéllyel rendelkező ügyvédek számára lehetővé kell tenni, hogy partnerséget létesítsenek Mexikóban engedéllyel rendelkező ügyvédekkel. |
|
|
Egy mexikói ügyvédi iroda tagjaként az Európai Unióban működési engedéllyel rendelkező ügyvédek száma nem haladhatja meg az adott ügyvédi iroda partnereként tevékenykedő, Mexikóban engedéllyel rendelkező ügyvédek számát. Az Európai Unióban működési engedéllyel rendelkező ügyvédek gyakorolhatják az ügyvédi hivatást és jogi tanácsadást folytathatnak a mexikói joggal kapcsolatban, amennyiben eleget tesznek az ügyvédi hivatás Mexikóban való gyakorlására vonatkozó követelményeknek. |
|
|
Az Európai Unióban működési engedéllyel rendelkező ügyvédek és Mexikóban tevékenységi engedéllyel rendelkező ügyvédek társulása által létrehozott ügyvédi iroda munkavállalóként alkalmazhat Mexikóban engedéllyel rendelkező ügyvédeket. |
|
|
Az egyértelműség érdekében: e bejegyzés nem alkalmazandó a külföldi ügyvédek által ideiglenesen a helyszínre repüléssel vagy online vagy távközlési technológia használatával megszervezett, a külföldi jog és a nemzetközi jog területén nyújtott jogi tanácsadási szolgáltatásokra, valamint kizárólag a külföldi és a nemzetközi joggal összefüggő döntőbírósági eljárással és békéltetési vagy közvetítési szolgáltatásokkal kapcsolatban nyújtott jogi tanácsadási szolgáltatásokra. |
I-MX-25
|
Ágazat: |
Szakmai, technikai és szakirányú szolgáltatások |
|
Alágazat: |
Szakmai szolgáltatások |
|
Iparági besorolás: |
CMAP 9510 Szakmai, technikai és szakirányú szolgáltatások nyújtása (a szakmai szolgáltatásokra korlátozva) |
|
Érintett kötelezettségek: |
Nemzeti elbánás (11.6. cikk) |
|
|
Legnagyobb kedvezményes elbánás (11.7. cikk) |
|
Kormányzati szint: |
Központi |
|
Intézkedések: |
A szakmák Mexikóvárosban történő gyakorlását az alkotmány 5. cikke alapján szabályozó törvény (Ley Reglamentaria del Artículo 5 Constitucional, relativo al Ejercicio de las Profesiones en la Ciudad de México), III. fejezet, III. szakasz és V. fejezet. |
|
|
A szakmák Mexikóvárosban történő gyakorlását az alkotmány 5. cikke alapján szabályozó törvényhez kapcsolódó rendelet (Reglamento de la Ley Reglamentaria del Artículo 5o Constitucional, relativo al Ejercicio de las Profesiones en la Ciudad de México), III. fejezet. |
|
|
A népességről szóló általános törvény (Ley General de Población), III. fejezet. |
|
Leírás: |
Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem |
|
|
A vonatkozó nemzetközi szerződések értelmében – amelyeknek Mexikó részes fele – a külföldi állampolgárok Mexikóvárosban a szakmák Mexikóvárosban történő gyakorlását az alkotmány 5. cikke alapján szabályozó törvényben meghatározott szakmákat gyakorolhatják. |
|
|
Ilyen tárgyú nemzetközi szerződés hiányában a külföldiek szakmai gyakorlata a kérelmező lakóhelye szerinti országgal fennálló viszonosság tárgyát képezi, valamint a mexikói jogban megállapított többi követelménynek való megfeleléshez kötött. |
I-MX-26
|
Ágazat: |
Vallási szolgáltatások |
|
Alágazat: |
|
|
Iparági besorolás: |
CMAP 929001 Vallási szervezetek szolgáltatásai |
|
Érintett kötelezettségek: |
Felső vezetés és igazgatótanács (10.10. cikk) |
|
|
Helyi jelenlét (11.5. cikk) |
|
Kormányzati szint: |
Központi |
|
Intézkedések: |
A vallási egyesületekről és a vallásgyakorlásról szóló törvény (Ley de Asociaciones Religiosas y Culto Público), II. cím, I. és II. fejezet. |
|
Leírás: |
Beruházás és Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem |
|
|
A mexikói vallási szervezetek képviselői mexikói állampolgárok lehetnek. |
|
|
A vallási egyesületekről és a vallásgyakorlásról szóló törvény alapján létrehozott egyesületek. |
|
|
A vallási egyesületeknek a Belügyminisztériumnál (Secretaría de Gobernación, SEGOB) kell nyilvántartásba vetetniük magukat. A nyilvántartásba vételhez a vallási egyesületeknek Mexikóban kell székhellyel rendelkezniük. |
I-MX-27
|
Ágazat: |
Mezőgazdasági szolgáltatások |
|
Alágazat: |
|
|
Iparági besorolás: |
CMAP 971010 Mezőgazdasági szolgáltatások nyújtása |
|
Érintett kötelezettségek: |
Helyi jelenlét (11.5. cikk) |
|
|
Nemzeti elbánás (11.6. cikk) |
|
Kormányzati szint: |
Központi |
|
Intézkedések: |
A Mexikói Egyesült Államok Politikai Alkotmánya (Constitución Política de los Estados Unidos Mexicanos), 32. cikk. |
|
|
Növényegészségügyi szövetségi törvény (Ley Federal de Sanidad Vegetal), II. cím, IV. fejezet. |
|
|
A Mexikói Egyesült Államok növényegészségügyi törvényéhez kapcsolódó rendelet (Reglamento de la Ley de Sanidad Fitopecuaria de los Estados Unidos Mexicanos), VII. fejezet. |
|
Leírás: |
Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem |
|
|
A növényvédő szerek permetezésére a SAGARPA által adott koncesszió szükséges. |
|
|
Kizárólag mexikói állampolgárok és mexikói vállalkozások kaphatnak ilyen koncessziót. |
I-MX-28
|
Ágazat: |
Szállítás |
|
Alágazat: |
Légi közlekedés |
|
Iparági besorolás: |
CMAP 384205 Repülőgépek gyártása, összeszerelése és javítása (repülőgépek javítására korlátozva) |
|
Érintett kötelezettségek: |
Helyi jelenlét (11.5. cikk) |
|
Kormányzati szint: |
Központi |
|
Intézkedések: |
A polgári légi közlekedésről szóló törvény (Ley de Aviación Civil), III. fejezet, II. szakasz. |
|
|
A polgári légi közlekedésről szóló törvényhez kapcsolódó rendelet (Reglamento de la Ley de Aviación Civil), VII. fejezet. |
|
Leírás: |
Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem |
|
|
Az SCT által kiadott engedély szükséges egy repülőgép-javító létesítmény, valamint a személyzet oktatására és képzésére szolgáló központok létrehozásához és működtetéséhez vagy működtetéséhez és üzemeltetéséhez. |
|
|
Az engedély megszerzéséhez az érdekelt félnek bizonyítania kell, hogy a repülőgép-javító létesítmények, valamint a személyzet oktatására és képzésére szolgáló központok székhelye Mexikóban van. |
I-MX-29
|
Ágazat: |
Szállítás |
|
Alágazat: |
Légi közlekedés (3) |
|
Iparági besorolás: |
CMAP 973302 Repülőtér- és és helikopterleszállóhely-irányítási szolgáltatások |
|
Érintett kötelezettségek: |
Nemzeti elbánás (10.7. cikk) |
|
|
Helyi jelenlét (11.5. cikk) |
|
Kormányzati szint: |
Központi |
|
Intézkedések: |
A Mexikói Egyesült Államok Politikai Alkotmánya (Constitución Política de los Estados Unidos Mexicanos), 32. cikk. |
|
|
Az általános kommunikációs eszközökről szóló törvény (Ley de Vías Generales de Comunicación), I. könyv, I., II. és III. fejezet. |
|
|
A külföldi tőkebefektetésekről szóló törvény (Ley de Inversión Extranjera) I. cím, III. fejezet. |
|
|
A polgári légi közlekedésről szóló törvény (Ley de Aviación Civil), I. és IV. fejezet. |
|
|
A repülőterekről szóló törvény (Ley de Aeropuertos), III. fejezet. |
|
|
A repülőterekről szóló törvényhez kapcsolódó rendelet (Reglamento de la Ley de Aeropuertos), II. cím, I., II. és III. fejezet. |
|
Leírás: |
Beruházás és Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem |
|
|
Az SCT által kiadott koncesszió szükséges repülőterek és helikopter-leszállóhelyek építéséhez és üzemeltetéséhez vagy csak azok üzemeltetéséhez. Kizárólag mexikói vállalkozások kaphatnak ilyen koncessziót. |
|
|
A CNIE kedvező határozata szükséges ahhoz, hogy az európai uniós beruházók vagy beruházásaik több mint 49 %-os tulajdoni részesedéssel rendelkezzenek egy Mexikó területén alapított vagy létrehozandó vállalkozásban, amely közszolgálati feladatot ellátó repülőtér koncessziós jogosultja vagy engedélyese. |
|
|
A határozathozatal során a CNIE előnyben részesíti a nemzeti és technológiai fejlődést, és védi a nemzet szuverén integritását. |
|
(3) Az egyértelműség érdekében: a 10.5. cikk (Hatókör) (2) bekezdésének e) pontja és a 11.2. cikk (Hatókör) (2) bekezdésének g) pontja kizárja a légi szolgáltatásokat vagy a légi szolgáltatások támogatásával kapcsolatos szolgáltatásokat a 10. fejezet (Beruházás) és a 11. fejezet (Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem) hatóköre alól. Mexikó e tevékenységgel kapcsolatban számos intézkedést vezet be, kizárólag az átláthatóság érdekében. |
|
I-MX-30
|
Ágazat: |
Szállítás |
|
Alágazat: |
Légi közlekedés (4) |
|
Iparági besorolás: |
CMAP 713001 Belföldön nyilvántartásba vett repülőgépek menetrend szerinti légi szolgáltatásai |
|
|
CMAP 713002 Nem menetrend szerinti légi közlekedés (Légitaxik) |
|
|
Különleges légi szolgáltatások |
|
Érintett kötelezettségek: |
Nemzeti elbánás (10.7. cikk) |
|
|
Felső vezetés és igazgatótanács (10.10. cikk) |
|
Kormányzati szint: |
Központi |
|
Intézkedések: |
A polgári légi közlekedésről szóló törvény (Ley de Aviación Civil), IX. és X. fejezet. |
|
|
A polgári légi közlekedésről szóló törvényhez kapcsolódó rendelet (Reglamento de la Ley de Aviación Civil), II. cím, I. fejezet. |
|
|
A külföldi tőkebefektetésekről szóló törvény (Ley de Inversión Extranjera) I. cím, III. fejezet. |
|
|
A leírás elem minősítése szerint. |
|
Leírás: |
Beruházás és Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem |
|
|
Az európai uniós beruházók vagy beruházásaik a szavazati jogok legfeljebb 49 %-ával rendelkezhetnek egy Mexikó területén alapított vagy létrehozandó olyan vállalkozásban, amely menetrend szerinti és nem menetrend szerinti belföldi légiközlekedési szolgáltatást, légi taxi formájában nem menetrend szerinti nemzetközi légi közlekedési szolgáltatást vagy különleges légi járatot nyújt. E vállalkozás igazgatótanácsa elnökének és az igazgatótanács legalább kétharmadának, valamint ügyvezető tisztviselőinek kétharmadának mexikói állampolgárnak kell lennie. |
|
|
Repülőgépet Mexikóban csak mexikói állampolgárok és olyan mexikói vállalkozások vehetnek nyilvántartásba, amelyekben a szavazati részesedés 51 %-a mexikói állampolgárok tulajdonában vagy ellenőrzése alatt áll, és amelyeknek elnöke és az ügyvezető tisztviselők legalább kétharmada mexikói állampolgár. |
|
(4) Az egyértelműség érdekében: a 10.5. cikk (Hatókör) (2) bekezdésének e) pontja és a 11.2. cikk (Hatókör) (2) bekezdésének g) pontja kizárja a légi szolgáltatásokat vagy a légi szolgáltatások támogatásával kapcsolatos szolgáltatásokat a 10. fejezet (Beruházás) és a 11. fejezet (Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem) hatóköre alól. Mexikó e tevékenységgel kapcsolatban számos intézkedést vezet be, kizárólag az átláthatóság érdekében. |
|
I-MX-31
|
Ágazat: |
Szállítás |
|
Alágazat: |
Különleges légi szolgáltatások (5) |
|
Iparági besorolás: |
|
|
Érintett kötelezettségek: |
Helyi jelenlét (11.5. cikk) |
|
Kormányzati szint: |
Központi |
|
Intézkedések: |
Az általános kommunikációs eszközökről szóló törvény (Ley de Vías Generales de Comunicación), I. könyv, III. fejezet. |
|
|
A polgári légi közlekedésről szóló törvény (Ley de Aviación Civil), I., II., IV. és IX. fejezet. |
|
|
A leírás elem minősítése szerint. |
|
Leírás: |
Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem |
|
|
Az SCT által kiadott engedély szükséges valamennyi speciális légijárat szolgáltatás nyújtásához Mexikó területén. Ilyen engedély csak akkor adható, ha az e szolgáltatások nyújtásában érdekelt személy lakóhelye Mexikó területén található. |
|
(5) Az egyértelműség érdekében: a 10.5. cikk (Hatókör) (2) bekezdésének e) pontja és a 11.2. cikk (Hatókör) (2) bekezdésének g) pontja kizárja a légi szolgáltatásokat vagy a légi szolgáltatások támogatásával kapcsolatos szolgáltatásokat a 10. fejezet (Beruházás) és a 11. fejezet (Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem) hatóköre alól. Mexikó e tevékenységgel kapcsolatban számos intézkedést vezet be, kizárólag az átláthatóság érdekében. |
|
I-MX-32
|
Ágazat: |
Szállítás |
|
Alágazat: |
Vízi szállítás |
|
Iparági besorolás: |
CMAP 973203 Tengeri kikötői igazgatás, Tavak és folyók |
|
Érintett kötelezettségek: |
Nemzeti elbánás (10.7. cikk) |
|
Kormányzati szint: |
Központi |
|
Intézkedések: |
A kikötőkről szóló törvény (Ley de Puertos), IV. és V. fejezet |
|
|
A kikötőkről szóló törvényhez kapcsolódó rendelet (Reglamento de la Ley de Puertos) I. cím, I. és VI. fejezet. |
|
|
A külföldi tőkebefektetésekről szóló törvény (Ley de Inversión Extranjera) I. cím, III. fejezet. |
|
Leírás: |
Beruházás |
|
|
Az európai uniós beruházók vagy beruházásaik legfeljebb csak 49 %-os tulajdoni részesedéssel rendelkezhetnek egy olyan mexikói vállalkozásban, amely engedéllyel rendelkezik integrált kikötői igazgatás végzésére. |
I-MX-33
|
Ágazat: |
Szállítás |
|
Alágazat: |
Vízi szállítás |
|
Iparági besorolás: |
CMAP 384201 Hajógyártás és -javítás |
|
Érintett kötelezettségek: |
Helyi jelenlét (11.5. cikk) |
|
|
Nemzeti elbánás (11.6. cikk) |
|
Kormányzati szint: |
Központi |
|
Intézkedések: |
A Mexikói Egyesült Államok Politikai Alkotmánya (Constitución Política de los Estados Unidos Mexicanos), 32. cikk. |
|
|
Az általános kommunikációs eszközökről szóló törvény (Ley de Vías Generales de Comunicación), I. könyv, I., II. és III. fejezet. |
|
|
A hajózásról és a tengeri kereskedelemről szóló törvény (Ley de Navegación y Comercio Marítimos). I. cím, II. fejezet. |
|
|
A kikötőkről szóló törvény (Ley de Puertos), IV. fejezet |
|
Leírás: |
Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem |
|
|
Az SCT által kiadott koncesszió szükséges hajógyártók építéséhez és üzemeltetéséhez vagy csak azok üzemeltetéséhez. Kizárólag mexikói állampolgárok és mexikói vállalkozások kaphatnak ilyen koncessziót. |
I-MX-34
|
Ágazat: |
Szállítás |
|
Alágazat: |
Vízi szállítás |
|
Iparági besorolás: |
CMAP 973201 Vízi szállítási be- és kirakodási szolgáltatások (beleértve a kikötők üzemeltetését és karbantartását; a hajók part menti be- és kirakodása; a tengeri rakomány kezelése; az utashídak üzemeltetése és karbantartása; hajók és csónakok tisztítása; rakodás; a rakomány hajók és tehergépkocsik, vonatok, csővezetékek és rakodópartok közötti szállítása; és a vízparti terminálok üzemeltetése) |
|
Érintett kötelezettségek: |
Nemzeti elbánás (10.7. és 11.6. cikk) |
|
|
Helyi jelenlét (11.5. cikk) |
|
Kormányzati szint: |
Központi |
|
Intézkedések: |
A Mexikói Egyesült Államok Politikai Alkotmánya (Constitución Política de los Estados Unidos Mexicanos), 32. cikk. |
|
|
A hajózásról és a tengeri kereskedelemről szóló törvény (Ley de Navegación y Comercio Marítimos), I. cím, II. fejezet; és II. cím, IV. és V. fejezet. |
|
|
A kikötőkről szóló törvény (Ley de Puertos), II., IV. és VI. fejezet. |
|
|
Az általános kommunikációs eszközökről szóló törvény (Ley de Vías Generales de Comunicación), I. könyv, I., II. és III. fejezet. |
|
|
A parti tenger, a vízfolyások, a tengerparti strandok, az érintett szövetségi tengerparti övezet és a tengertől elnyert földterületek használatáról és hasznosításáról szóló rendelet (Reglamento para el Uso y Aprovechamiento del Mar territorial, Vías navegables, Playas, Zona Federal Marítimo Terrestre y terrenos Ganados al Mar), II. fejezet, II. szakasz. |
|
|
A leírás elem minősítése szerint. |
|
Leírás: |
Beruházás és Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem |
|
|
A CNIE kedvező határozata szükséges ahhoz, hogy az európai uniós beruházók vagy beruházásaik több mint 49 %-os tulajdoni részesedéssel rendelkezzenek egy Mexikó területén alapított vagy létrehozandó vállalkozásban, amely belvízi hajózásban részt vevő hajóknak nyújt olyan kikötői szolgáltatásokat mint például a vontatás, a segédhajóval történő utasszállítás. |
|
|
Az SCT által adott koncesszió szükséges tengeri és belvízi kikötői terminálok, többek között dokkok, daruk és kapcsolódó létesítmények építéséhez és üzemeltetéséhez vagy csak üzemeltetéséhez. Kizárólag mexikói állampolgárok és mexikói vállalkozások kaphatnak ilyen koncessziót. |
|
|
Az SCT által kiadott engedély szükséges rakodási és raktározási szolgáltatások nyújtásához. Kizárólag mexikói állampolgárok és mexikói vállalkozások kaphatnak ilyen engedélyt. |
I-MX-35
|
Ágazat: |
Szállítás |
|
Alágazat: |
Vízi szállítás |
|
Iparági besorolás: |
CMAP 973203 Tengeri és Belvízi Igazgatóság (Tavi és folyami kikötői igazgatóság) |
|
Érintett kötelezettségek: |
Nemzeti elbánás (10.7. cikk) |
|
Kormányzati szint: |
Központi |
|
Intézkedések: |
A hajózásról és a tengeri kereskedelemről szóló törvény (Ley de Navegación y Comercio Marítimos), III: cím, III. fejezet. |
|
|
A külföldi tőkebefektetésekről szóló törvény (Ley de Inversión Extranjera) I. cím, III. fejezet. |
|
|
A kikötőkről szóló törvény (Ley de Puertos), IV. és VI. fejezet. |
|
Leírás: |
Beruházás |
|
|
Az Európai Unió beruházói vagy beruházásaik legfeljebb csak 49 %-os részesedést szerezhetnek a belvízi hajózásban résztvevő, hajók révkalauzi kikötői szolgáltatásokat nyújtó mexikói vállalkozásokban. |
I-MX-36
|
Ágazat: |
Szállítás |
||||
|
Alágazat: |
Vízi szállítás (6) |
||||
|
Iparági besorolás: |
CMAP 712011 Nemzetközi tengeri szállítási szolgáltatások |
||||
|
|
CMAP 712012 Tengeri kabotázsszolgáltatások |
||||
|
|
CMAP 712013 Nemzetközi és Kabotázs vontatási szolgáltatások |
||||
|
|
CMAP 712021 Folyami és tavi szállítási szolgáltatások |
||||
|
|
CMAP 712022 Nemzetközi kikötőhöz tartozó vízterületeken nyújtott szállítási szolgáltatások |
||||
|
Érintett kötelezettségek: |
Nemzeti elbánás (10.7. és 11.6. cikk) |
||||
|
|
Legnagyobb kedvezményes elbánás (10.8. és 11.7. cikk) |
||||
|
Kormányzati szint: |
Központi |
||||
|
Intézkedések: |
A hajózásról és a tengeri kereskedelemről szóló törvény (Ley de Navegación y Comercio Marítimos). III. cím, I. fejezet. |
||||
|
|
A külföldi tőkebefektetésekről szóló törvény (Ley de Inversión Extranjera) I. cím, III. fejezet. |
||||
|
|
A gazdasági versenyről szóló szövetségi törvény (Ley Federal de Competencia Económica), IV. fejezet. |
||||
|
Leírás: |
Beruházás és Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem |
||||
|
|
A nyílt tengeri hajók üzemeltetése vagy kiaknázása, beleértve a szállítást és a nemzetközi vontatási szolgáltatásokat is, viszonossági alapon, a nemzetközi szerződésekkel összhangban nyitva áll minden ország hajótulajdonosai és hajói előtt. |
||||
|
|
A kabotázs és a belvízi hajózás üzemeltetése és kiaknázása a mexikói hajókkal rendelkező mexikói hajótulajdonosok számára van fenntartva. Ha a mexikói hajók nem megfelelőek és nem állnak rendelkezésre ugyanolyan műszaki feltételek mellett, vagy ha arra közérdekből szükség van, az SCT ideiglenes hajózási engedélyeket adhat ki a mexikói hajótulajdonosok számára külföldi hajóval történő üzemeltetéshez és hasznosításhoz, a következő prioritásoknak megfelelően:
A turisztikai célú üdülési célú hajóutak, valamint a kikötők építésére, megőrzésére és üzemeltetésére szolgáló kotróhajók és tengeri eszközök belvízi hajózásban és kabotázsban történő üzemeltetését és kiaknázását mexikói vagy külföldi hajózási vállalkozások végezhetik mexikói vagy külföldi hajók vagy tengeri eszközök használatával, az Európai Unióval vagy annak tagállamaival való viszonosság alapján, törekedve arra, hogy a mexikói vállalkozások elsőbbséget élvezzenek, és tiszteletben tartva az alkalmazandó jogszabályokat. A Nemzeti Antitröszt Bizottság (Comisión Nacional Antimonopolio) előzetes véleménye alapján az SCT dönthet úgy, hogy bizonyos kabotázshajózást csak teljes egészében vagy részben csak mexikói hajózási vállalkozások végezhetnek mexikói hajókkal, vagy mexikóinak tartott hajókkal, amennyiben a gazdasági versenyről szóló szövetségi törvény (Ley Federal de Competencia Económica) feltételei szerinti nem állnak fenn a tényleges verseny feltételei az érintett piacon. Az Európai Unió beruházói vagy beruházásaik csak 49 %-os tulajdoni részesedéssel rendelkezhetnek olyan mexikói hajózási vállalkozásban vagy mexikói hajókban, amelyeket Mexikó területén alapítottak vagy ott fognak létrehozni, és amelyek belvízi és kabotázshajózási célú hajók kereskedelmi hasznosításával foglalkoznak, de tevékenységi területükön kívül esnek az üdülési célú hajóutak, valamint a kikötők építésére, megőrzésére és üzemeltetésére szolgáló kotróhajók és tengeri eszközök kiaknázása. A CNIE kedvező határozata szükséges ahhoz, hogy az európai uniós beruházók vagy beruházásaik több mint 49 %-os tulajdoni részesedéssel rendelkezzenek egy Mexikó területén alapított vagy létrehozandó, nyílt tengeri navigációs szolgálatokat és kikötői vontatási szolgáltatásokat nyújtó vállalkozásban. |
||||
|
(6) Az egyértelműség érdekében: a 10.5. cikk (Hatókör) (2) bekezdésének d) pontja és a 11.2. cikk (Hatókör) (2) bekezdésének b) pontja kizárja a nemzeti tengeri kabotázs szolgáltatásokat a 10. fejezet (Beruházás) és a 11. fejezet (Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem) hatóköre alól. Mexikó e tevékenységgel kapcsolatban számos intézkedést vezet be, kizárólag az átláthatóság érdekében. |
|||||
I-MX-37
|
Ágazat: |
Szállítás |
|
Alágazat: |
Nem energiavezetékek |
|
Iparági besorolás: |
|
|
Érintett kötelezettségek: |
Helyi jelenlét (11.5. cikk) |
|
|
Nemzeti elbánás (11.6. cikk) |
|
Kormányzati szint: |
Központi |
|
Intézkedések: |
A Mexikói Egyesült Államok Politikai Alkotmánya (Constitución Política de los Estados Unidos Mexicanos), 32. cikk. |
|
|
Az általános kommunikációs eszközökről szóló törvény (Ley de Vías Generales de Comunicación), I. könyv, I., II. és III. fejezet. |
|
|
A vizekről szóló nemzeti törvény (Ley de Aguas Nacionales), I. cím, II. fejezet, valamint IV. cím, II. fejezet. |
|
Leírás: |
Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem |
|
|
Az SCT által adott koncesszió szükséges az energiától vagy alapvető petrolkémiai termékektől eltérő árukat szállító csővezetékek építéséhez és üzemeltetéséhez vagy üzemeltetéséhez. |
|
|
Kizárólag mexikói állampolgárok és mexikói vállalkozások kaphatnak ilyen koncessziót. |
I-MX-38
|
Ágazat: |
Szállítás |
|
Alágazat: |
Vasúti szállítási szolgáltatások |
|
Iparági besorolás: |
CMAP 711101 Vasúti szállítási szolgáltatások |
|
Érintett kötelezettségek: |
Nemzeti elbánás (10.7. és 11.6. cikk) |
|
|
Helyi jelenlét (11.5. cikk) |
|
Kormányzati szint: |
Központi |
|
Intézkedések: |
A külföldi tőkebefektetésekről szóló törvény (Ley de Inversión Extranjera) I. cím, III. fejezet. |
|
|
A vasúti szolgáltatást szabályozó törvény (Ley Reglamentaria del Servicio Ferroviario), I. és II. fejezet, III. szakasz. |
|
|
A vasúti szolgáltatást szabályozó törvény rendelete (Reglamento del Servicio Ferroviario) I. cím, I., II. és III. fejezet; II. cím, I. és IV. fejezet; és III. cím, I. fejezet, I. és II. szakasz. |
|
Leírás: |
Beruházás és Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem |
|
|
A CNIE kedvező határozata szükséges ahhoz, hogy az európai uniós beruházók vagy beruházásaik több mint 49 %-os tulajdoni részesedéssel rendelkezzenek egy Mexikó területén alapított vagy létrehozandó vállalkozásban, amely a fő közlekedési eszköznek számító vasútvonalak építésében, üzemeltetésében és működtetésében vagy a vasúti szállítás közszolgálati feladatának ellátásában vesz részt. |
|
|
A határozathozatal során a CNIE-nek szem előtt kell tartania, hogy előnybe részesítse a nemzeti és technológiai fejlődés előnybe részesítését, és a nemzet szuverén integritásának védelmét. |
|
|
Az SCT által adott koncesszió szükséges a vasúti szállítási szolgáltatások létesítéséhez, működtetéséhez és hasznosításához, valamint a vasúti közlekedés közszolgáltatásként történő nyújtásához. Kizárólag mexikói vállalkozások kaphatnak ilyen koncessziót. |
|
|
Az SCT által kiadott engedély szükséges kiegészítő szolgáltatások nyújtásához; a be- és kijárati létesítmények, átkelőhelyek és peremlétesítmények megépítéséhez a vezetékfolyosón, a hirdetések és reklámok elhelyezéséhez a vezetékfolyosón, valamint a vasútvonalak feletti hidak építéséhez és üzemeltetéséhez. Kizárólag mexikói állampolgárok és mexikói vállalkozások kaphatnak ilyen engedélyt. |
I-MX-39
|
Ágazat: |
Szállítás |
|
Alágazat: |
Szárazföldi szállítás |
|
Iparági besorolás: |
CMAP 973101 Utasforgalmi buszterminálok és kiegészítő szolgáltatások kezelése (a fő autóbusz- és teherautó-terminálokra, valamint az autóbusz- és tehergépjármű-állomásokra korlátozva) |
|
Érintett kötelezettségek: |
Helyi jelenlét (11.5. cikk) |
|
|
Nemzeti elbánás (11.6. cikk) |
|
|
Legnagyobb kedvezményes elbánás (11.7. cikk) |
|
Kormányzati szint: |
Központi |
|
Intézkedések: |
Az utakról, hidakról és a szövetségi közúti közlekedésről szóló törvény (Ley de Caminos, Puentes y Autotransporte Federal), I. cím, III. fejezet. |
|
|
Rendelet a szövetségi utak és az azt övező területek hasznosításának jogáról (Reglamento para el Aprovechamiento del Derecho de Vía de las Carreteras Federales y Zonas Aledañas), II. és IV. fejezet. |
|
|
Rendelet a szövetségi közúti szállítási és kiegészítő szolgáltatásokról (Reglamento de Autotransporte Federal y Servicios Auxiliares), I. fejezet. |
|
Leírás: |
Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem |
|
|
Az SCT által kiadott engedélyre van szükség autóbusz- vagy tehergépjármű-állomás vagy terminál létesítéséhez vagy üzemeltetéséhez. Kizárólag mexikói állampolgárok és mexikói vállalkozások kaphatnak ilyen engedélyt. |
|
|
Az engedély megszerzéséhez az érdekelt félnek bizonyítania kell, hogy székhelye Mexikóban van. |
I-MX-40
|
Ágazat: |
Szállítás |
|
Alágazat: |
Szárazföldi szállítás |
|
Iparági besorolás: |
CMAP 973102 Közutak, hidak és kiegészítő szolgáltatások irányítása |
|
Érintett kötelezettségek: |
Helyi jelenlét (11.5. cikk) |
|
|
Nemzeti elbánás (11.6. cikk) |
|
Kormányzati szint: |
Központi |
|
Intézkedések: |
A Mexikói Egyesült Államok Politikai Alkotmánya (Constitución Política de los Estados Unidos Mexicanos), 32. cikk. |
|
|
Az utakról, hidakról és a szövetségi közúti közlekedésről szóló törvény (Ley de Caminos, Puentes y Autotransporte Federal), I. cím, III. fejezet. |
|
|
A szövetségi közúti szállítási és kiegészítő szolgáltatásokról szóló rendeletek (Reglamento de Autotransporte Federal y Servicios Auxiliares), I. és V. fejezet. |
|
Leírás: |
Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem |
|
|
Az SCT által kiadott engedély szükséges a szövetségi közúti szállítás kiegészítő szolgáltatásainak nyújtásához. Kizárólag mexikói állampolgárok és mexikói vállalkozások kaphatnak ilyen engedélyt. |
|
|
Az egyértelműség érdekében: a kiegészítő szolgáltatások nem képezik a szövetségi közúti személy-, idegenforgalmi szállítás vagy teherfuvarozás részét, hanem kiegészítik azok működését és hasznosítását. |
I-MX-41
|
Ágazat: |
Szállítás |
|
Alágazat: |
Szárazföldi szállítás |
|
Iparági besorolás: |
CMAP 711201 Építőanyag-szállítási szolgáltatások |
|
|
CMAP 711202 Költöztetési szolgáltatások |
|
|
CMAP 711203 Egyéb szakosodott áruszállítási szolgáltatások |
|
|
CMAP 711204 Általános áruszállítási szolgáltatások |
|
|
CMAP 711311 Távolsági autóbuszos közúti személyszállítási szolgáltatások |
|
|
CMAP 711318 Iskolai és turisztikai szállítási szolgáltatások (az idegenforgalmi szállítási szolgáltatásokra korlátozva) |
|
|
CMAP 720002 Futárpostai szolgáltatások |
|
Érintett kötelezettségek: |
Nemzeti elbánás (10.7. és 11.6. cikk) |
|
|
Helyi jelenlét (11.5. cikk) |
|
Kormányzati szint: |
Központi |
|
Intézkedések: |
A külföldi tőkebefektetésekről szóló törvény (Ley de Inversión Extranjera) I. cím, II. fejezet. |
|
|
Az utakról, hidakról és a szövetségi közúti közlekedésről szóló törvény (Ley de Caminos, Puentes y Autotransporte Federal), I. cím, I. és III. fejezet. |
|
|
A szövetségi közúti szállítási és kiegészítő szolgáltatásokról szóló rendelet (Reglamento de Autotransporte Federal y Servicios Auxiliares), I. fejezet. |
|
|
A leírás elem minősítése szerint. |
|
Leírás: |
Beruházás és Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem |
|
|
Az Európai Unió beruházói vagy beruházásaik nem szerezhetnek tulajdonosi érdekeltséget olyan, Mexikó területén alapított vagy ott létrehozandó, külföldiek kizárására vonatkozó záradékkal rendelkező vállalkozásban, amely Mexikó területén található pontok között belföldi áru közúti szállításával foglalkozik, kivéve a csomagkézbesítési és futárszolgálatokat. |
|
|
Az SCT által kiadott engedély szükséges a közúti árufuvarozási, személyszállítási vagy idegenforgalmi szolgáltatások nyújtásához. |
|
|
Az európai uniós beruházók vagy beruházásaik 100 %-os tulajdoni részesedéssel rendelkezhetnek egy Mexikó területén alapított vagy ott létrehozandó vállalkozásban, amely városközi autóbusz-szolgáltatással, idegenforgalmi szállítási szolgáltatással vagy nemzetközi rakományok Mexikói különböző pontjai közötti szállításával foglalkozik. |
|
|
Kizárólag mexikói állampolgárok és külföldiek kizárására vonatkozó záradékkal rendelkező mexikói vállalkozások végezhetik belföldi rakományok közúti áruszállítását Mexikó területén található pontok között Mexikóban bejegyzett, Mexikóban összeszerelt vagy Mexikóba jogszerűen behozott berendezés használatával, valamint mexikói állampolgárságú járművezetők alkalmazásával. |
|
|
Az SCT által kiadott engedély szükséges csomagszállítási és futárpostai szolgáltatások nyújtásához. Kizárólag mexikói állampolgárok és mexikói vállalkozások nyújthatnak ilyen szolgáltatásokat. |
I-MX-42
|
Ágazat: |
Szállítás |
|
Alágazat: |
Vasúti szállítási szolgáltatások |
|
Iparági besorolás: |
CMAP 711101 Vasúton történő szállítási szolgáltatások (a vasúti személyzetre korlátozva) |
|
Érintett kötelezettségek: |
Nemzeti elbánás (11.6. cikk) |
|
Kormányzati szint: |
Központi |
|
Intézkedések: |
Szövetségi munkajog (Ley Federal del Trabajo), VI. cím, V. fejezet |
|
Leírás: |
Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem |
|
|
A vasúti személyzet tagjainak mexikói állampolgároknak kell lenniük. |
I-MX-43
|
Ágazat: |
Szállítás |
|
Alágazat: |
Szárazföldi szállítás |
|
Iparági besorolás: |
CMAP 711312 Városi és külvárosi autóbuszos közúti személyszállítási szolgáltatások nyújtása |
|
|
CMAP 711315 Taxi gépjárművel végzett szállítási szolgáltatások |
|
|
CMAP 711316 Gépjárművel, rögzített útvonalon végzett szállítási szolgáltatások |
|
|
CMAP 711317 Gépjárművel, taxiállomásról végzett szállítási szolgáltatások |
|
|
CMAP 711318 Iskolai és turisztikai szállítási szolgáltatások (az iskolai szállítási szolgáltatásokra korlátozva) |
|
Érintett kötelezettségek: |
Nemzeti elbánás (10.7. és 11.6. cikk) |
|
Kormányzati szint: |
Központi |
|
Intézkedések: |
A külföldi tőkebefektetésekről szóló törvény (Ley de Inversión Extranjera) I. cím, II. fejezet. |
|
|
Az általános kommunikációs eszközökről szóló törvény (Ley de Vías Generales de Comunicación), I. könyv, I. és II. fejezet. |
|
|
Az utakról, hidakról és a szövetségi közúti közlekedésről szóló törvény (Ley de Caminos, Puentes y Autotransporte Federal), I. cím, III. fejezet. |
|
|
A szövetségi közúti szállítási és kiegészítő szolgáltatásokról szóló rendelet (Reglamento de Autotransporte Federal y Servicios Auxiliares), I. fejezet. |
|
Leírás: |
Beruházás és Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem |
|
|
Csak mexikói állampolgárok és külföldiekre vonatkozó kizárási záradékkal rendelkező mexikói vállalkozások nyújthatnak helyi városi és elővárosi autóbusz-, iskolabusz-, taxi- és egyéb közforgalmú közlekedési szolgáltatásokat. |
I-MX-44
|
Ágazat: |
Kommunikáció |
|
Alágazat: |
Szórakoztatással kapcsolatos szolgáltatás (filmipar) (7) |
|
Iparági besorolás: |
CMAP 941103 Filmek zárt körű vetítése |
|
Érintett kötelezettségek: |
Legnagyobb kedvezményes elbánás (10.8. és 11.7. cikk) |
|
|
Nemzeti elbánás (11.6. cikk) |
|
Kormányzati szint: |
Központi |
|
Intézkedések: |
A mozgóképről szóló szövetségi törvény (Ley Federal de Cinematografía), III. fejezet. |
|
|
A mozgóképről szóló szövetségi törvényhez kapcsolódó rendelet (Reglamento de la Ley Federal de Cinematografía), V. fejezet. |
|
Leírás: |
Beruházás és Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem |
|
|
A filmvetítők a teljes vetítési idő 10 %-át a nemzeti filmek vetítésére tartják fenn. |
|
(7) Az egyértelműség érdekében: a 10.5. cikk (Hatály) (2) bekezdésének c) pontja és a 11.2. cikk (Hatály) (2) bekezdésének a) pontja kizárja az audiovizuális szolgáltatásokat a 10. fejezet (Beruházás) és a 11. fejezet (Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem) hatálya alól. Mexikó e tevékenységgel kapcsolatban számos intézkedést vezet be, kizárólag az átláthatóság érdekében. |
|
(1) Felvásárlásokra vagy az e jegyzékben meghatározott, korlátozott tevékenységekbe történő beruházások létesítésére vonatkozó kérelmek.
(2) Az egyértelműség érdekében: a 10.5. cikk (Hatály) (2) bekezdésének c) pontja és a 11.2. cikk (Hatály) (2) bekezdésének a) pontja kizárja az audiovizuális szolgáltatásokat a 10. fejezet (Beruházás) és a 11. fejezet (Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem) hatálya alól. Mexikó e tevékenységgel kapcsolatban számos intézkedést vezet be, kizárólag az átláthatóság érdekében.
(3) Az egyértelműség érdekében: a 10.5. cikk (Hatókör) (2) bekezdésének e) pontja és a 11.2. cikk (Hatókör) (2) bekezdésének g) pontja kizárja a légi szolgáltatásokat vagy a légi szolgáltatások támogatásával kapcsolatos szolgáltatásokat a 10. fejezet (Beruházás) és a 11. fejezet (Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem) hatóköre alól. Mexikó e tevékenységgel kapcsolatban számos intézkedést vezet be, kizárólag az átláthatóság érdekében.
(4) Az egyértelműség érdekében: a 10.5. cikk (Hatókör) (2) bekezdésének e) pontja és a 11.2. cikk (Hatókör) (2) bekezdésének g) pontja kizárja a légi szolgáltatásokat vagy a légi szolgáltatások támogatásával kapcsolatos szolgáltatásokat a 10. fejezet (Beruházás) és a 11. fejezet (Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem) hatóköre alól. Mexikó e tevékenységgel kapcsolatban számos intézkedést vezet be, kizárólag az átláthatóság érdekében.
(5) Az egyértelműség érdekében: a 10.5. cikk (Hatókör) (2) bekezdésének e) pontja és a 11.2. cikk (Hatókör) (2) bekezdésének g) pontja kizárja a légi szolgáltatásokat vagy a légi szolgáltatások támogatásával kapcsolatos szolgáltatásokat a 10. fejezet (Beruházás) és a 11. fejezet (Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem) hatóköre alól. Mexikó e tevékenységgel kapcsolatban számos intézkedést vezet be, kizárólag az átláthatóság érdekében.
(6) Az egyértelműség érdekében: a 10.5. cikk (Hatókör) (2) bekezdésének d) pontja és a 11.2. cikk (Hatókör) (2) bekezdésének b) pontja kizárja a nemzeti tengeri kabotázs szolgáltatásokat a 10. fejezet (Beruházás) és a 11. fejezet (Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem) hatóköre alól. Mexikó e tevékenységgel kapcsolatban számos intézkedést vezet be, kizárólag az átláthatóság érdekében.
(7) Az egyértelműség érdekében: a 10.5. cikk (Hatály) (2) bekezdésének c) pontja és a 11.2. cikk (Hatály) (2) bekezdésének a) pontja kizárja az audiovizuális szolgáltatásokat a 10. fejezet (Beruházás) és a 11. fejezet (Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem) hatálya alól. Mexikó e tevékenységgel kapcsolatban számos intézkedést vezet be, kizárólag az átláthatóság érdekében.
I-B-2. függelék
MEGLÉVŐ INTÉZKEDÉSEKRE VONATKOZÓ FENNTARTÁSOK
MEXIKÓ JEGYZÉKE
Központi szint alatt alkalmazandó fenntartások
Szándékosan üresen hagyva
II. MELLÉKLET
JÖVŐBELI INTÉZKEDÉSEK
MAGYARÁZÓ MEGJEGYZÉSEK
|
1. |
Valamely Félnek az e melléklet függelékeiben foglalt jegyzéke – a 10.12. cikk (A megállapodásnak nem megfelelő intézkedések és kivételek) és a 11.8. cikk (A megállapodásnak nem megfelelő intézkedések és kivételek) értelmében – meghatározza azon konkrét ágazatokat, alágazatokat vagy tevékenységeket, amelyek tekintetében az említett Fél meglévő intézkedéseket tarthat fenn, vagy új vagy korlátozóbb intézkedéseket hozhat, amelyek nem felelnek meg a következő rendelkezésekben megállapított kötelezettségeknek:
|
|
2. |
E melléklet alkalmazásában:
|
|
3. |
Valamely Fél jegyzéke nem sérti a Felek GATS szerinti jogait és kötelezettségeit. |
|
4. |
A jegyzékben foglalt egyes bejegyzések a következő elemeket tartalmazzák:
|
|
5. |
„kormányzati szint”: Mexikó jegyzékében a megjelölt intézkedéseket fenntartó kormányzati szintet jelöli. |
|
6. |
Egy bejegyzés értelmezése során az említett bejegyzés valamennyi elemét mérlegelni kell. A „leírás” elem valamennyi más elemmel szemben irányadó. |
|
7. |
Az Európai Unió szintjén fenntartott fenntartás az Európai Unió valamely intézkedésére és valamely tagállam nemzeti szintű intézkedésére, valamint valamely tagállamon belüli kormányzati intézkedésre alkalmazandó, kivéve, ha a fenntartás kizárja valamely tagállamot. |
|
8. |
A Mexikó vagy valamely európai uniós tagállam által nemzeti szinten fenntartott fenntartás az említett ország központi, regionális vagy helyi szintű kormányzati intézkedésére alkalmazandó. |
|
9. |
Ha az egyik Fél fenntart egy olyan intézkedést, amely megkívánja, hogy a területén történő szolgáltatásnyújtáshoz a szolgáltató természetes személy legyen, saját állampolgára legyen, állandó lakóhellyel, vagy tartózkodási hellyel vagy lakcímmel rendelkezzen a területén, az (1) bekezdésben említett kötelezettség tekintetében a 11. fejezettel (Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem) kapcsolatban hozott, említett intézkedésre vonatkozó fenntartás az (1) bekezdésben említett kötelezettség tekintetében a 10. fejezettel (Beruházás) kapcsolatban hozott fenntartásként működik, az említett intézkedés mértékében. |
|
10. |
Valamely Fél jegyzéke nem tartalmaz olyan képesítési követelményekkel és eljárásokkal, műszaki szabványokkal, valamint engedélyezési követelményekkel és eljárásokkal kapcsolatos intézkedéseket, amelyek a 10.7. (Nemzeti elbánás) vagy 11.6. (Nemzeti elbánás) cikk értelmében nem jelentik a nemzeti elbánás korlátozását, vagy a 10.6. cikk (Nemzeti elbánás), vagy a 11.4. cikk (Piacra jutás) értelmében nem jelentenek piacra jutásra vonatkozó korlátozást. Az említett intézkedések, így például engedélyszerzési követelmény, egyetemes szolgáltatási kötelezettségek, a képesítések elismerésének követelménye a szabályozott ágazatokban, meghatározott vizsgák kötelező letétele, ami kiterjedhet a nyelvvizsgákra is, valamint olyan megkülönböztetésmentes követelmények, amelyek szerint bizonyos tevékenységek nem végezhetők védett övezetekben vagy területeken, még akkor is minden esetben alkalmazandók, ha nem szerepelnek a jegyzékben. |
|
11. |
Az Európai Unió jegyzékében a következő rövidítéseket használják:
|
|
12. |
Az egyértelműség érdekében: az Európai Unió esetében a nemzeti elbánás nyújtására irányuló kötelezettség nem foglalja magában a valamely tagállamban egy másik tagállam természetes személyei vagy vállalkozásai számára az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSZ) értelmében nyújtott elbánás Mexikó természetes személyeire vagy vállalkozásaira történő kiterjesztésére, vagy az EUMSZ értelmében elfogadott intézkedésekre történő kiterjesztésére irányuló követelményt, beleértve ezen intézkedéseknek a tagállamokban történő végrehajtását is. Az EUMSZ értelmében az említett elbánásban csak a valamely tagállam jogszabályai szerint létrehozott vagy megszervezett, és az Európai Unióban bejegyzett székhellyel, központi ügyintézési hellyel vagy üzleti tevékenységük fő helyével rendelkező vállalkozások részesülnek, beleértve azon vállalkozásokat is, amelyek mexikói természetes személyek vagy vállalkozások tulajdonában vagy irányítása alatt állnak. |
|
13. |
Az egyértelműség érdekében: Mexikó jegyzékének alkalmazásában a „nemzet” és az „állam” kifejezés Mexikót jelenti. |
(1) Belgium fenntartásainak alkalmazásában a központi kormányzati szint magában foglalja a szövetségi kormányt, valamint a régiók és a közösségek kormányait, mivel mindegyik egyenértékű jogalkotási hatáskörökkel rendelkezik.
(2) Finnország fenntartásainak alkalmazásában a regionális kormányzati szint az Åland-szigeteket jelenti.
II-A. függelék
JÖVŐBELI INTÉZKEDÉSEKRE VONATKOZÓ FENNTARTÁSOK
AZ EU JEGYZÉKE
A fenntartások jegyzéke:
|
|
II-EU-1 – Minden ágazat |
|
|
II-EU-2 – Szakmai szolgáltatások (valamennyi szakma az egészségügy kivételével) |
|
|
II-EU-3 – Szakmai szolgáltatások (egészségüggyel kapcsolatos szakmák és a gyógyszerek kiskereskedelme) |
|
|
II-EU-4 – Üzleti szolgáltatások – Kutatási-fejlesztési szolgáltatások |
|
|
II-EU-5 – Üzleti szolgáltatások – Ingatlanügyletekkel kapcsolatos szolgáltatások |
|
|
II-EU-6 – Üzleti szolgáltatások – Kölcsönzési vagy lízing szolgáltatások |
|
|
II-EU-7 – Egyéb üzleti szolgáltatások – Díjbeszedés, pénzbehajtás, hitelminősítés |
|
|
II-EU-8 – Üzleti szolgáltatások – Munkaerő-közvetítő szolgáltatások |
|
|
II-EU-9 – Üzleti szolgáltatások – Biztonsági és nyomozási szolgáltatások |
|
|
II-EU-10 – Üzleti szolgáltatások – Egyéb üzleti szolgáltatások |
|
|
II-EU-11 Telekommunikációs szolgáltatások |
|
|
II-EU-12 – Építőipar |
|
|
II-EU-13 – Forgalmazási szolgáltatások |
|
|
II-EU-14 – Oktatási szolgáltatások |
|
|
II-EU-15 – Egészségügyi és szociális szolgáltatások |
|
|
II-EU-16 – Idegenforgalom és utazással kapcsolatos szolgáltatások |
|
|
II-EU-17 – Kikapcsolódással kapcsolatos, kulturális és sportszolgáltatások |
|
|
II-EU-18 – Szállítási szolgáltatások és kiegészítő szállítási szolgáltatások |
|
|
II-EU-19 – Mezőgazdaság, halászat és vízügy |
|
|
II-EU-20 – Energiával kapcsolatos tevékenységek |
|
|
II-EU-21 – Egyéb, máshová nem sorolt szolgáltatások |
II-EU-1 – Minden ágazat
|
Ágazat – Alágazat: |
Valamennyi ágazat |
|
Érintett kötelezettségek: |
Nemzeti elbánás |
|
|
Legnagyobb kedvezményes elbánás |
|
|
Teljesítménykövetelmények |
|
|
Felső vezetés és igazgatótanács |
|
|
Helyi jelenlét |
|
Fejezet: |
Beruházás és Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem |
Leírás:
Az EU fenntartja azt a jogot, hogy elfogadjon vagy fenntartson bármely intézkedést a következők tekintetében:
|
(a) |
Kereskedelmi jelenlét A Beruházás – Nemzeti elbánás; és a Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Nemzeti elbánás vonatkozásában: FI: Az ålandi regionális állampolgársággal nem rendelkező természetes személyek és a jogi személyek esetében az Åland-szigeteken korlátozzák az ingatlantulajdon ålandi illetékes hatóságok engedélye nélküli megszerzésének és fenntartásának jogát. Az ålandi regionális állampolgársággal nem rendelkező természetes személyek vagy bármely vállalkozás esetében az Åland-szigeteken korlátozzák a letelepedésre vagy gazdasági tevékenység folytatására vonatkozó jogot az ålandi illetékes hatóságok engedélye nélkül. Meglévő intézkedések: FI: Ahvenanmaan maanhankintalaki (Az Åland-on történő földvásárlásról szóló törvény) (3/1975), 2. szakasz; Ahvenanmaan itsehallintolaki (Åland autonómiájáról szóló törvény) (1144/1991), 11. szakasz. A Beruházás – Nemzeti elbánás, Teljesítménykövetelmények, Felső vezetés és igazgatótanács vonatkozásában: FR: A letelepedés típusai – a pénzügyi és monetáris törvény L151-1. és R153-1. cikke értelmében FR-ban a külföldi beruházások a pénzügyi és monetáris törvény R153-2. cikkében felsorolt ágazatokban a gazdasági miniszter előzetes engedélyéhez kötöttek. Meglévő intézkedések: FR: Pénzügyi és monetáris törvény, L151-1. és R153-1. cikk. A Beruházás – Nemzeti elbánás, Felső vezetés és igazgatótanács vonatkozásában: FR: A letelepedés típusai – az újonnan privatizált vállalkozásokban való külföldi részesedésszerzés a nyilvánosság számára felkínált részvénytőke változó összegére korlátozódik, amelyet FR kormánya határoz meg eseti alapon. Bizonyos kereskedelmi, ipari és kisüzemi tevékenységek terén a letelepedéshez külön engedély szükséges, ha az ügyvezető igazgató nem rendelkezik állandó tartózkodási engedéllyel. Kizárólag a Beruházás – Nemzeti elbánás vonatkozásában: BG: Az állami vagy köztulajdon hasznosításához vagy használatához kapcsolódó bizonyos gazdasági tevékenységekre a koncessziókról szóló törvény rendelkezései szerint nyújtott koncessziók vonatkoznak. Azoknál a kereskedelmi társaságoknál, amelyekben az állam vagy a települési önkormányzat a tőketulajdon 50 %-át meghaladó részesedéssel rendelkezik, a privatizációs ügynökség vagy más állami, illetve regionális hatóság – attól függően, hogy melyik az illetékes hatóság – által kiadott engedély szükséges ahhoz, hogy a társaság befektetett eszközére vonatkozó ügyletet, a részesedési érdekeltség megszerzésére, lízingre, közös tevékenységre, hitelezésre, követelést biztosító zálogjogra vonatkozó bármely szerződést köthessenek, valamint hogy váltókból eredő kötelezettségeket vállalhassanak. E fenntartás nem alkalmazandó a bányászatra és az ásványianyag-kitermelésre, amelyekre az I-EU-16 (Energiával kapcsolatos tevékenységek) fenntartás vonatkozik az I-A. függelékben. IT: A kormány gyakorolhat bizonyos különleges hatásköröket a nemzetvédelem és nemzetbiztonság területén működő vállalatokban és bizonyos stratégiai fontosságú tevékenységekben az energia, a szállítás és a kommunikáció területén. Ez a nemzetvédelem és nemzetbiztonság területén stratégiai fontosságú tevékenységet végző minden jogi személyre vonatkozik, nem csak a privatizált vállalatokra. Ha a védelmi vagy nemzetbiztonsági alapvető érdekeket érintő súlyos kár fenyeget, a kormányt a következő különleges hatáskörökkel ruházzák fel:
Az energiaügy, szállítás és kommunikáció terén a stratégiai eszközökkel kapcsolatos bármely határozatot, jogi aktust és ügyletet (például székhelyáthelyezések, egyesülések, szétválások, tevékenységváltások, megszűnések) az érintett vállalat köteles bejelenteni a miniszterelnöki hivatalnak. Különösen, az EU-n kívüli természetes vagy jogi személyek vásárlásait kell bejelenteni, amelyek e személyek számára ellenőrzést biztosítanak a vállalat felett. A miniszterelnök a következő különleges hatásköröket gyakorolhatja:
A kritériumokat, amelyek alapján a valós vagy kivételes fenyegetést értékelik, valamint a különleges hatáskörökre vonatkozó feltételeket és eljárásokat a törvény határozza meg. Meglévő intézkedések: IT: A védelem és nemzetbiztonság, energia, közlekedés és kommunikáció területén működő vállalatokban a különleges hatáskörökről szóló 56/2012. sz. törvény; A nemzetvédelem és nemzetbiztonság területén a stratégiai fontosságú tevékenységeket meghatározó 2012. november 30-i DPCM 253. sz. miniszterelnöki rendelet. A Beruházás – Nemzeti elbánás, Legnagyobb kedvezményes elbánás, Teljesítménykövetelmények, Felső vezetés és igazgatótanács vonatkozásában: LT: A nemzetbiztonsági szempontból stratégiai jelentőségű vállalatok, a tulajdonjog tekintetében (a tőketulajdon aránya, amellyel belföldi magánszemélyek vagy külföldi személyek rendelkezhetnek a nemzetbiztonsági érdekeknek megfelelően a nemzetbiztonsági szempontból stratégiai jelentőségű vállalatokba, ágazatokba és létesítményekbe történő beruházások vonatkozásában, valamint eljárás és kritériumok a potenciális belföldi beruházók és a potenciális résztvevő vállalatok megfelelőségének meghatározására stb.). Meglévő intézkedések: LT: A nemzetbiztonsági szempontból stratégiai jelentőségű vállalatokról és létesítményekről, valamint a Litván Köztársaság nemzetbiztonsága szempontjából fontos egyéb vállalatokról szóló, 2002. október 10-i (a 2018. január 12-én a XIII-992. törvénnyel módosított) IX-1132 törvény. A Beruházás – Nemzeti elbánás, Felső vezetés és igazgatótanács vonatkozásában: SE: Diszkriminatív előírások az alapítókra, a felső vezetésre és az igazgatótanácsra vonatkozóan, amennyiben a jogi személy új formáit belefoglalják a svéd jogba. |
|
(b) |
Ingatlantulajdon-szerzés A Beruházás – Nemzeti elbánás, Felső vezetés és igazgatótanács vonatkozásában: HU: Állami tulajdon szerzése. A Beruházás – Nemzeti elbánás vonatkozásában: HU: A külföldi jogi személyek és a nem helybeli illetőségű természetes személyek általi termőföldvásárlás, beleértve a termőföld vásárlására vonatkozó engedélyezési eljárást is. Meglévő intézkedések: HU: A 2013. évi CXXII. törvény a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról (II. fejezet (6–36. bekezdés) és IV. fejezet (38–59. bekezdés)); A 2013. évi CCXII. törvény a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról (IV. fejezet 8–20. bekezdés)). LV: A mexikói vagy harmadik országbeli állampolgárok általi földvásárlás, beleértve a földvásárlásra vonatkozó engedélyezési eljárást. Meglévő intézkedések: LV: A vidéki területekre vonatkozó földprivatizációról szóló törvény 28., 29., 30. szakasza. SK: Külföldi vállalatok vagy természetes személyek nem szerezhetnek mezőgazdasági termőföldet vagy erdőterületeket egy település beépített területének határán kívül, valamint néhány egyéb típusú földterületet, például természeti erőforrásokat, tavakat, folyókat és közutakat. Meglévő intézkedések: SK: 44/1988. sz. törvény a természeti erőforrások védelméről és kiaknázásáról; 229/1991. sz. törvény a földterületek és más mezőgazdasági javak tulajdonlásának szabályozásáról; 460/1992. sz. törvény a Szlovák Köztársaság alkotmányáról; 180/1995. sz. törvény a földtulajdonjoggal kapcsolatos intézkedésekről; 202/1995. sz. devizatörvény; 503/2003. sz. törvény a termőföld tulajdonjogának visszaszolgáltatásáról; 326/2005. sz. törvény az erdőterületekről; és 140/2014. sz. törvény a mezőgazdasági földek tulajdonjogának megszerzéséről. A Beruházás – Nemzeti elbánás vonatkozásában: BG: Külföldi természetes és jogi személyek nem szerezhetnek (fióktelepen keresztül sem) földtulajdont BG-ban. Külföldi részvétellel működő BG jogi személyek nem szerezhetnek mezőgazdasági földtulajdont. Külföldi jogi személyek és állandó külföldi lakóhellyel rendelkező külföldi állampolgárok vásárolhatnak épületeket és korlátozott ingatlan-tulajdonjogokat (használati jog, építési jog, ráépítési jog és szolgalmak). Az állandó külföldi lakóhellyel rendelkező külföldi állampolgárok, külföldi jogi személyek és azok a vállalatok, amelyekben a külföldi részvétel többségi szavazati jogot biztosít, vagy megakadályozhatja határozatok elfogadását, csak engedéllyel szerezhetnek ingatlanra vonatkozó tulajdonjogot, a Minisztertanács által kijelölt bizonyos földrajzi régiókban. Meglévő intézkedések: BG: A Bolgár Köztársaság alkotmánya, 22. cikk; A mezőgazdasági földterületek tulajdonáról és hasznosításáról szóló törvény, 3. cikk; és Erdészeti törvény, 10. cikk. EE: Az Európai Gazdasági Térségen (a továbbiakban: EGT) vagy az OECD-n kívüli országokból származó természetes vagy jogi személyek csak a megyei kormányzó és 2018. január 1-jétől a települési tanács engedélyével vásárolhatnak mezőgazdasági vagy erdészeti területeket tartalmazó ingatlant, és a törvény által előírt módon képesnek kell lenniük bizonyítani, hogy a megszerzendő ingatlant rendeltetésszerűen, hatékonyan, fenntartható módon és célirányosan fogják használni. Meglévő intézkedések: EE: Kinnisasja omandamise kitsendamise seadus (Ingatlanvásárlás korlátozásáról szóló törvény) 2. és 3. fejezet A Beruházás – Nemzeti elbánás; és a Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Nemzeti elbánás vonatkozásában: LT: Bármely intézkedés, amely konzisztens az EU által a szolgáltatások kereskedelméről szóló általános egyezmény (GATS) útján vállalt kötelezettségekkel és amelyek LT-ban a földvásárlás tekintetében alkalmazandóak. A földvásárlási eljárást, annak feltételeit és korlátait az alkotmányjog, a földről szóló törvény és a termőföldtulajdon-szerzésről szóló törvény határozza meg. Azonban a helyi önkormányzatok (helyhatóságok), az OECD és a NATO tagjainak más olyan állami entitásai, amelyek LT-ban gazdasági tevékenységet folytatnak, és amelyek az alkotmányjog alapján az uniós integráció és a LT részvételével működő más integráció kritériumaival összhangban állnak, jogosultak a közvetlen tevékenységük végzéséhez szükséges épületek és létesítmények építéséhez és működtetéséhez szükséges nem mezőgazdasági földterületek tulajdonjogát megszerezni. Meglévő intézkedések: LT: A Litván Köztársaság alkotmánya; A Litván Köztársaság legutóbb a 2003. március 20-i IX-1381. sz. törvénnyel módosított 1996. június 20-i I-1392. sz. alkotmányos törvénye a Litván Köztársaság alkotmánya 47. cikke (3) bekezdésének végrehajtásáról; Földről szóló, 2004. január 27-i IX-1983. sz.törvény; és A mezőgazdasági földtulajdonszerzésről szóló, 2014. április 24-i XII-854. sz. törvény. |
|
(c) |
Elismerés A Beruházás – Nemzeti elbánás; és a Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Nemzeti elbánás vonatkozásában: Az EU: Az oklevelek és más szakmai képesítések kölcsönös elismeréséről szóló EU irányelvek csak az EU polgáraira alkalmazandók. A szabályozott szakmai szolgáltatásnyújtás joga az egyik tagállamban nem biztosít ugyanilyen jogot egy másik tagállamban. |
|
(d) |
Legnagyobb kedvezményes elbánás A Beruházás – Legnagyobb kedvezményes elbánás; és a Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Legnagyobb kedvezményes elbánás vonatkozásában: Az EU: Megkülönböztetett elbánás a valamilyen hatályos vagy az e megállapodás hatálybalépése előtt aláírt nemzetközi beruházási szerződés vagy egyéb kereskedelmi megállapodás értelmében. Az EU: Valamely országgal szembeni megkülönböztetett elbánás az olyan meglévő vagy jövőbeli két- vagy többoldalú megállapodás értelmében, amely:
A szolgáltatások és letelepedés belső piaca olyan belső határok nélküli terület, amely biztosítja a szolgáltatások, a tőke és a személyek szabad mozgását. A letelepedés joga szerint lényegében minden korlátozást el kell törölni, amely a regionális gazdasági integrációs megállapodás részes felei között a letelepedést gátolja, az adott megállapodás hatálybalépésétől kezdve. A letelepedés joga alapján a regionális gazdasági integrációs megállapodás részes feleinek állampolgárai ugyanazon feltételek alapján hozhatnak létre és működtethetnek vállalkozásokat, mint amelyeket a letelepedés országának joga szerinti állampolgárok számára írnak elő. A jogszabályok közelítése a következőket jelenti:
A jogszabályok közelítésére csak abban az esetben kerül sor és csak akkortól kell megtörténtnek tekinteni, amikor azt a regionális gazdasági integrációs megállapodásban részes fél vagy felek belső jogában törvénybe iktatják. Meglévő intézkedések: Az EU: az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás (EGT-megállapodás); Stabilizációs megállapodások; Az EU és a Svájci Államszövetség közötti kétoldalú megállapodások; és Mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodások. Az EU: Megkülönböztetett elbánásban részesít a letelepedési joggal kapcsolatban állampolgárokat vagy vállalkozásokat a következő tagállamok között meglévő vagy jövőbeli kétoldalú megállapodások alapján: BE, DE, DK, EL, ES, FR, IE, IT, LU, NL és PT, valamint a következő országok vagy hercegségek bármelyike: Andorra, Monaco, San Marino és a Vatikánvárosi Állam. DK, FI és SE: DK, FI által az északi együttműködés előmozdítása céljából hozott intézkedések, mint például:
E fenntartás nem érinti a valamely Fél általi közbeszerzés alóli kizárást vagy támogatásokat a 11.2. cikk (2) bekezdésében (Hatókör), illetve a 10.5. cikk (2) bekezdésében (Hatókör) foglaltak szerint. PL: A letelepedésre vagy a határokon átnyúló szolgáltatásnyújtásra vonatkozó preferenciális feltételek, amelyek magukban foglalhatják a PL-ban alkalmazandó fenntartások jegyzékében meghatározott egyes korlátozások megszüntetését vagy módosítását, meghosszabbíthatók kereskedelmi és navigációs szerződések révén. PT: Eltekint az állampolgársági követelményektől azon országok szolgáltatásnyújtó természetes személyei által gyakorolt egyes tevékenységek és szakmák gyakorlása esetében, ahol a portugál a hivatalos nyelv (Angola, Brazília, Zöld-foki-szigetek, Bissau-Guinea, Mozambik és São Tomé és Príncipe). |
|
(e) |
Fegyverek, lőszerek és hadianyagok A Beruházás – Nemzeti elbánás, Legnagyobb kedvezményes elbánás, Teljesítőképességi követelmények, Felső vezetés és igazgatótanács, továbbá Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Nemzeti elbánás, Legnagyobb kedvezményes elbánás, Helyi jelenlét vonatkozásában: Az EU: Fegyverek, lőszerek és hadianyagok gyártása vagy forgalmazása vagy kereskedelme. Hadianyagnak csak olyan termék minősül, amelynek kizárólagos rendeltetése és készítésének célja a katonai felhasználás a háborús vagy honvédelmi tevékenységek kifejtésével összefüggésben. |
II-EU-2 – Szakmai szolgáltatások (valamennyi szakma az egészségügy kivételével)
|
Ágazat – Alágazat: |
Szakmai szolgáltatások – jogi szolgáltatások: közjegyzők és bírósági végrehajtók által nyújtott szolgáltatások; könyvelési és számviteli szolgáltatások; könyvvizsgálói szolgáltatások, adótanácsadási szolgáltatások, építészeti és településtervezési szolgáltatások, mérnöki szolgáltatások és integrált mérnöki szolgáltatások |
|
Iparági besorolás: |
CPC 861 része, 87902 része, 862, 863, 8671, 8672, 8673, 8674, 879 része |
|
Érintett kötelezettségek: |
Nemzeti elbánás |
|
|
Felső vezetés és igazgatótanács |
|
Fejezet: |
Beruházás és Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem |
Leírás:
Az EU fenntartja azt a jogot, hogy elfogadjon vagy fenntartson bármely intézkedést a következők tekintetében:
|
(a) |
Jogi szolgáltatások Az EU, kivéve SE, fenntartja azt a jogot, hogy elfogadjon vagy fenntartson intézkedéseket a közfeladatokkal megbízott jogi szakértő, például közjegyző, „huissiers de justice” vagy más „officiers publics et ministériels” által nyújtott jogi tanácsadási és jogi engedélyezési, dokumentációs és hitelesítési szolgáltatások, illetve a hivatalos kormányaktus útján kinevezett bírósági végrehajtók által nyújtott szolgáltatások esetében (CPC 861 része, 87902 része). A Beruházás – Legnagyobb kedvezményes elbánás; és a Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Legnagyobb kedvezményes elbánás vonatkozásában: BG: A vállalkozások alapítására és működésére, valamint a szolgáltatások nyújtására vonatkozó teljes nemzeti elbánás csak olyan cégekre terjeszthető ki, amelyeket azokban az országokban alapítottak vagy azon országok állampolgárai alapítottak, amelyekkel preferenciális megállapodást kötöttek vagy fognak kötni (CPC 861 része). LT: Külföldi országok ügyvédei csak kétoldalú megállapodások alapján járhatnak el a bíróságon ügyvédként (CPC 861 része). |
|
(b) |
Könyvvizsgálói (audit) szolgáltatások (CPC 86211, 86212, amelyek nem számviteli és könyvviteli szolgáltatások) A Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Nemzeti elbánás vonatkozásában: BG: A Mérlegképes Könyvvizsgálók Intézetének tagjai közé tartozó bejegyzett könyvvizsgálók által független pénzügyi ellenőrzést kell elvégezni. Viszonossági alapon a Mérlegképes Könyvvizsgálók Intézetének be kell jegyeznie egy mexikói vagy egy harmadik országbeli könyvvizsgáló szervezetet, amennyiben az utóbbi igazolja a következőket:
Meglévő intézkedések: BG: A független pénzügyi ellenőrzésről szóló törvény. A Beruházás – Nemzeti elbánás, Felső vezetés és igazgatótanács vonatkozásában: CZ: Csak az olyan vállalkozás, amelyben a tőkerészesedés vagy a szavazati jog legalább 60 %-a CZ vagy a tagállamok állampolgárainak van fenntartva, kaphat engedélyt könyvvizsgálói szolgáltatások nyújtására CZ-ban. Meglévő intézkedések: CZ: A könyvvizsgálókról szóló, 2009. április 14-i 93/2009. sz. Coll. törvény. |
|
(c) |
Építészeti és településtervezési szolgáltatások (CPC 8674) A Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Nemzeti elbánás vonatkozásában: HR: Határokon átnyúló várostervezési szolgáltatásnyújtás. |
II-EU-3 – Szakmai szolgáltatások (egészségüggyel kapcsolatos szakmák és a gyógyszerek kiskereskedelme)
|
Ágazat – Alágazat: |
Szakmai szolgáltatások – egészségüggyel kapcsolatos szakmai szolgáltatások, gyógyszertermékek, orvosi és ortopédiai áruk kiskereskedelme, valamint gyógyszerészek által nyújtott egyéb szolgáltatások |
|
Iparági besorolás: |
CPC 63211, 85201, 9312, 9319, 93121 |
|
Érintett kötelezettségek: |
Nemzeti elbánás |
|
|
Teljesítménykövetelmények |
|
|
Felső vezetés és igazgatótanács |
|
|
Helyi jelenlét |
|
Fejezet: |
Beruházás és Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem |
Leírás:
Az EU fenntartja azt a jogot, hogy elfogadjon vagy fenntartson bármely intézkedést a következők tekintetében:
|
(a) |
Orvosi és fogorvosi szolgáltatások; szülésznők, ápolók, gyógytornászok, pszichológusok és a paramedikális személyzet által nyújtott szolgáltatások (CPC 63211, 85201, 9312, 9319, 932) FI: Valamennyi egészségüggyel kapcsolódó szolgáltatás, akár államilag, akár magánfinanszírozott, beleértve az orvosi és fogorvosi szolgáltatásokat, a szülészek, fizikoterapeuták, paramedikusok és pszichológusok által nyújtott szolgáltatásokat, kivéve az ápolók által nyújtott szolgáltatásokat (CPC 9312, 93191). BG: Az egészségüggyel kapcsolatos valamennyi szakmai szolgáltatás nyújtása, beleértve az orvosi és fogorvosi szolgáltatásokat, az ápolók, szülésznők, gyógytornászok és a paramedikális személyzet által nyújtott szolgáltatásokat, valamint a pszichológusok által nyújtott szolgáltatásokat (CPC 9312, 9319 része). Meglévő intézkedések: FI: Laki yksityisestä terveydenhuollosta (A magánegészségügyi ellátásról szóló törvény) (152/1990). BG: Az egészségügyi létesítményekről, az ápolók, szülészek szakmai szervezetéről és a kapcsolódó szakorvosi testületről szóló törvény. A Beruházás – Nemzeti elbánás; és a Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Nemzeti elbánás vonatkozásában: CZ és MT: Az egészségüggyel kapcsolatos valamennyi szakmai szolgáltatás nyújtása, beleértve az olyan szakemberek, mint például az orvosok, fogorvosok, szülésznők, ápolók, gyógytornászok, a paramedikális személyzet és pszichológusok által nyújtott szolgáltatásokat és az egyéb kapcsolódó szolgáltatásokat (CPC 9312, 9319 része). Meglévő intézkedések: CZ: Az emberi felhasználásra szánt emberi szövetek és sejtek minőségének és biztonságának megőrzéséről szóló 296/2008. sz. Coll. törvény; A gyógyszerekről és egyes kapcsolódó jogszabályok módosításáról szóló 378/2007. sz. Coll. törvény; Az orvostechnikai eszközökről szóló 123/2000. sz. Coll. törvény; és A szervek és szövetek adományozásáról, kivételéről és átültetéséről és egyes törvények módosításáról szóló 285/2002. sz. Coll. törvény (Az átültetésről szóló törvény). A Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Nemzeti elbánás vonatkozásában: Az EU, kivéve NL és SE: Az egészségüggyel kapcsolatos valamennyi szakmai szolgáltatás nyújtása esetében, beleértve az olyan szakemberek által nyújtott szolgáltatásokat, mint például az orvosok, fogorvosok, szülésznők, ápolók, gyógytornászok, a paramedikális személyzet és pszichológusok, tartózkodási hely szükséges. Ezeket a szolgáltatásokat csak az EU területén fizikailag jelen lévő természetes személyek nyújthatják (CPC 9312, 93191 része). BE: Orvosi, fogorvosi és szülésznői szolgáltatások, valamint az ápolók, gyógytornászok, pszichológusok és a paramedikális személyzet által nyújtott szolgáltatások határon átnyúló nyújtása. |
|
(b) |
Állategészségügyi ellátás (CPC 932) A Beruházás – Nemzeti elbánás; és a Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Nemzeti elbánás vonatkozásában: BG: Állategészségügyi létesítményt természetes és jogi személy is létrehozhat. Az állatgyógyászat gyakorlása egy az EU vagy az Európai Gazdasági Térség (a továbbiakban: EGT) valamely tagállamának állampolgárságához kötött, egyébként állandó tartózkodási engedélyre van szükség a külföldi állampolgárok esetében (fizikai jelenlét szükséges). A Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Nemzeti elbánás vonatkozásában: BE és LV: Határokon átnyúló állategészségügyi szolgáltatások. |
|
(c) |
Gyógyszertermékek, orvosi és ortopédiai áruk kiskereskedelme, valamint a gyógyszerészek által nyújtott egyéb szolgáltatások (CPC 63211) A Beruházás – Nemzeti elbánás, Teljesítménykövetelmények, Felső vezetés és igazgatótanács; és a Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Nemzeti elbánás vonatkozásában: FI: Gyógyszerek kiskereskedelmi értékesítése és gyógyászati és ortopédiai termékek kiskereskedelme. A Beruházás – Nemzeti elbánás, Felső vezetés és igazgatótanács; és a Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Nemzeti elbánás vonatkozásában: SE: A gyógyszerek kiskereskedelmi értékesítése, valamint a lakosság gyógyszerrel való ellátása. A Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Helyi jelenlét vonatkozásában: Az EU, kivéve BE, BG, EE, ES, IE és LT: A csomagküldő kereskedelem csak az EGT-tagállamokból lehetséges, ezért letelepedés szükséges ezen országok bármelyikében a gyógyszerek és speciális orvosi termékek EU-n belüli vásárlók számára történő kiskereskedelméhez. BE: Csomagküldő kereskedelem csak a közforgalmú gyógyszertárak számára engedélyezett, így BE-ban a gyógyszerek és speciális termékek uniós vásárlók számára történő kiskereskedelméhez letelepedés szükséges. BG és EE: Gyógyszerek postai úton történő rendelése tilos. IE, LT és ES: Tilos a vényköteles gyógyszerek postai rendelés útján történő kereskedelme. Meglévő intézkedések: AT: Arzneimittelgesetz (a gyógyszerekről szóló törvény)), BGBl. 185/1983. sz. módosított törvény, § § 57, 59, 59a; és Medizinproduktegesetz (a gyógyászati termékekről szóló törvény)), BGBl. 657/1996. sz. módosított törvény, § 99. BE: Arrêté royal du 21 janvier 2009 portant instructions pour les pharmaciens; és Arrêté royal du 10 novembre 1967 relatif à l'exercice des professions des soins de santé. FI: Lääkelaki (Gyógyszerekről szóló törvény) (395/1987). SE: A gyógyszerek kereskedelméről szóló törvény (2009:336); A gyógyszerek kereskedelméről szóló rendelet (2009:659); és A svédországi gyógyászatitermék-ügynökség elfogadott egyéb szabályok (amelyek részletei a következő helyen találhatók: LVFS 2009:9). |
II-EU-4 – Üzleti szolgáltatások – Kutatási-fejlesztési szolgáltatások
|
Ágazat – Alágazat: |
Üzleti szolgáltatások – kutatási-fejlesztési szolgáltatások |
|
Iparági besorolás: |
CPC 851, 852, 853 |
|
Érintett kötelezettségek: |
Nemzeti elbánás |
|
Fejezet: |
Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem |
Leírás:
Az EU fenntartja azt a jogot, hogy elfogadjon vagy fenntartson bármely intézkedést a következők tekintetében:
RO: A kutatási és fejlesztési szolgáltatások határokon át történő nyújtása.
Meglévő intézkedések:
RO: 6/2011. sz. kormányhatározat;
Az oktatási és kutatási miniszter 3548 / 2006. sz. rendelete; és
134/2011. sz. kormányhatározat.
II-EU-5 – Üzleti szolgáltatások – Ingatlanügyletekkel kapcsolatos szolgáltatások
|
Ágazat – Alágazat: |
Üzleti szolgáltatások – ingatlanügyletekkel kapcsolatos szolgáltatások |
|
Iparági besorolás: |
CPC 821, 822 |
|
Érintett kötelezettségek: |
Nemzeti elbánás |
|
Fejezet: |
Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem |
Leírás:
Az EU fenntartja azt a jogot, hogy elfogadjon vagy fenntartson bármely intézkedést a következők tekintetében:
CZ és HU: Határokon átnyúló ingatlanszolgáltatások.
II-EU-6 – Üzleti szolgáltatások – Kölcsönzési vagy lízing szolgáltatások
|
Ágazat – Alágazat: |
Üzleti szolgáltatások – üzemeltető nélküli bérbeadási vagy lízingszolgáltatások |
|
Iparági besorolás: |
CPC 832 |
|
Érintett kötelezettségek: |
Nemzeti elbánás |
|
Fejezet: |
Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem |
Leírás:
Az EU fenntartja azt a jogot, hogy elfogadjon vagy fenntartson bármely intézkedést a következők tekintetében:
BE és FR: Személyi és háztartási cikkekre vonatkozó lízing- vagy bérbeadási szolgáltatások határokon átnyúló nyújtása üzemeltető nélkül.
II-EU-7 – Egyéb üzleti szolgáltatások – Díjbeszedés, pénzbehajtás, hitelminősítés
|
Ágazat – Alágazat: |
Üzleti szolgáltatások – követelésbehajtási szolgáltatások, hitelminősítési szolgáltatások |
|
Iparági besorolás: |
CPC 87901, 87902 |
|
Érintett kötelezettségek: |
Nemzeti elbánás |
|
Fejezet: |
Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem |
Leírás:
Az EU fenntartja azt a jogot, hogy elfogadjon vagy fenntartson bármely intézkedést a következők tekintetében:
Az EU, kivéve ES, LV és SE: Követelésbehajtási szolgáltatások és hitelminősítéssel kapcsolatos szolgáltatások nyújtása.
II-EU-8 – Üzleti szolgáltatások – Munkaerő-közvetítő szolgáltatások
|
Ágazat – Alágazat: |
Üzleti szolgáltatások – munkaerő-közvetítő Szolgáltatások |
|
Iparági besorolás: |
CPC 87201, 87202, 87203, 87204, 87205, 87206, 87209 |
|
Érintett kötelezettségek: |
Nemzeti elbánás |
|
|
Felső vezetés és igazgatótanács |
|
|
Helyi jelenlét |
|
Fejezet: |
Beruházás és Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem |
Leírás:
Az EU fenntartja azt a jogot, hogy elfogadjon vagy fenntartson bármely intézkedést a következők tekintetében:
Kivéve HU és SE: Háztartási kisegítő személyzet, egyéb kereskedelmi vagy ipari dolgozók, ápoló- és egyéb személyzet közvetítése (CPC 87204, 87205, 87206, 87209).
Kivéve BE, HU és SE: A letelepedés előírása és az irodai munkaerő és egyéb munkaerő közvetítésével kapcsolatos szolgáltatások határon át történő nyújtásának tilalma.
AT, BG, CY, CZ, EE, FI, MT, PL, PT, RO, SK és SI: Irodai munkaerő- és egyéb munkaerő-közvetítési szolgáltatások létrehozása.
LV és LT: Irodai munkaerő közvetítésével foglalkozó szolgáltatások.
DE és IT: A munkaerő-közvetítő szolgáltatók számának korlátozása.
FR: E szolgáltatások állami monopólium alá tartozhatnak.
DE: Egyes meghatározott szakmák tekintetében a Szövetségi Munkaügyi és Szociális Minisztérium rendeletet bocsáthat ki az EU-n és az EGT-n kívüli személyzet elhelyezésére és felvételére vonatkozóan (CPC 87202).
AT, BG, CY, CZ, DE, EE, FI, LT, LV MT, PL, PT, RO, SI és SK: Irodai munkaerő biztosításával foglalkozó szolgáltatások.
FR, IE, IT és NL: A letelepedés előírása és az irodai munkaerő közvetítésével kapcsolatos szolgáltatások határon át történő nyújtásának tilalma.
IT: Az irodai személyzet felvételével foglalkozó szolgáltatók számának korlátozása (87203).
BG, CY, CZ, DE, EE, FI, MT, LV, LT, PL, PT, RO, SK, SI: Vezetőközvetítési szolgáltatások nyújtása.
IE: A letelepedés előírása és a vezetőközvetítési szolgáltatások határon át történő nyújtásának tilalma (87201).
Meglévő intézkedések:
AT: Az osztrák kereskedelmi törvény (Gewerbeordnung) § § 97 és 135.;
Szövetségi Jogi Közlöny 194/1994, módosított változat;
az ideiglenes foglalkoztatásról szóló, módosított törvény (Arbeitskräfteüberlassungsgesetz/AÜG); és
Szövetségi Jogi Közlöny 196/1988, módosított változat.
BG: A foglalkoztathatóság előmozdításáról szóló törvény, 26., 27., 27a. és 28. cikk.
CY: A magán-munkaközvetítő ügynökségekről szóló 2013. december 6-i 150(I)/2013 törvény; és
a magán-munkaközvetítő ügynökségekről szóló 126(I)/2012 törvény.
CZ: A foglalkoztatásról szóló törvény (435/2004).
DE: A munkaügyi rendelet (Beschäftigungsverordnung), 38. szakasz; és
a szociális törvénykönyv III. könyve, A foglalkoztatás előmozdítása, 292. szakasz (Drittes Buch Sozialgesetzbuch, SGB III).
DK: 2014. január 17-i 73. sz. törvényerejű rendelet § § 8a – 8f. és a 2013. március 7-i 228. sz. rendeletben foglaltak (a tengerészek foglalkoztatása); és
A munkavállalói engedélyekről szóló 2006. évi törvény 1. szakaszának (2) és (3) bekezdése.
EL: A 4093/2012. sz. törvénnyel (Hivatalos Kormányzati Közlöny 222A) módosított 4052/2012. sz. törvény (Hivatalos Kormányzati Közlöny 41A).
FI: Lakijulkisesta työvoima- ja yrityspalvelusta (Az állami foglalkoztatási szolgálatokról és állami vállalatokról szóló törvény) (916/2012).
HR: A munkaügyi közvetítésről és a munkanélküliek jogairól szóló törvény (HL 80/08., 121/10., 118/12. és 153/13. szám);
a foglalkoztatáshoz kapcsolódó tevékenységek végzéséről szóló rendelet (HL 8/14. szám);
a munkaügyi törvény (HL 93/14. szám), 44–47. cikk; és
a harmadik országbeli állampolgárokról szóló törvény (HL 130/11. és 74/12. szám) a harmadik országbeli állampolgárok Horvátországban történő foglalkoztatásáról.
IE: A munkavállalói engedélyekről szóló 2006. évi törvény, 1. szakasz (2) és (3) bekezdése.
IT: 276/2003 törvényerejű rendelet, 4. és 5. cikk.
LT: A litván Munka Törvénykönyve, és
a Litván Köztársaság munkaerő-kölcsönzőkről szóló, 2011. május 19-i XI-1379 törvénye. Utolsó módosítás: 2013. április 11., XII-230.
LU: Loi du 18 janvier 2012 portant création de l'Agence pour le développement de l'emploi (a foglalkoztatásfejlesztést szolgáló ügynökség (ADEM) létrehozásáról szóló, 2012. január 18-i törvény).
MT: A foglalkoztatási és képzési szolgáltatásokról szóló törvény, (343. fejezet) (23–25. cikk);
A munkaerő-közvetítő ügynökségekről szóló rendeletek (S.L. 343.24).
PL: A foglalkoztatásról és a munkaerőpiaci intézmények ösztönzéséről szóló, 2004. április 20-i törvény 18. cikke (2015. évi Dz. U., 149. pont, módosítva).
PT: A február 12-i 5/2014. sz. törvénnyel módosított szeptember 25-i 260/2009. sz. törvényerejű rendelet (a munkaerő-közvetítő ügynökségek szolgáltatásaihoz való hozzáférés és szolgáltatásnyújtás).
RO: A külföldön dolgozó román állampolgárok védelméről szóló 156/2000. sz. törvény, újra kihirdetve;
a Kormány 384/2001. sz. határozata a 156/2000. sz. törvény alkalmazására vonatkozó módszertani normák jóváhagyásáról, későbbi módosításokkal;
A 277/2002. sz. kormányrendelet, amelyet a 790/2004. sz. és az 1122/2010. sz. kormányrendelet módosított;
53/2003. sz. törvény – A Munka Törvénykönyve, újra kihirdetve, későbbi módosításokkal és kiegészítésekkel; és
a munkaerő-kölcsönző cég működési feltételeiről és az engedélyezési eljárásról szóló 1256/2011. sz. kormányhatározat.
SI: A munkaerőpiac szabályozásáról szóló törvény (a Szlovén Köztársaság Hivatalos Közlönye, 80/2010., 21/2013., 63/2013., 55/2017. sz.);
A foglalkoztatásról, az önfoglalkoztatásról és a külföldiek munkavállalásáról szóló 47/2015. sz. törvény, ZZSDT-UPB2 (a Szlovén Köztársaság Hivatalos Közlönye, RS, 1/2018).
SK: 5/2004. sz. törvény a foglalkoztatási szolgáltatásokról és 455/1991. sz. törvény a kereskedelmi engedélyezésről.
II-EU-9 – Üzleti szolgáltatások – Biztonsági és nyomozási szolgáltatások
|
Ágazat – Alágazat: |
Üzleti szolgáltatások – biztonsági és nyomozási szolgáltatások |
|
Iparági besorolás: |
CPC 87301, 87302, 87303, 87304, 87305, 87309 |
|
Érintett kötelezettségek: |
Nemzeti elbánás |
|
|
Teljesítménykövetelmények |
|
|
Felső vezetés és igazgatótanács |
|
|
Helyi jelenlét |
|
Fejezet: |
Beruházás és Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem |
Leírás:
Az EU fenntartja azt a jogot, hogy elfogadjon vagy fenntartson bármely intézkedést a következők tekintetében:
|
(a) |
Biztonsági szolgáltatások (CPC 87302, 87303, 87304, 87305, 87309) A Beruházás – Nemzeti elbánás, Teljesítménykövetelmények, Felső vezetés és igazgatótanács; és a Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Nemzeti elbánás vonatkozásában: BG, CY, CZ, EE, LT, LV, MT, PL, RO, SI és SK: Biztonsági szolgáltatások nyújtása. DK, HR és HU: A következő alágazatok: HR és HU: őrző-védő szolgáltatások (CPC 87305); HR: biztonságtechnikai tanácsadó szolgáltatások (CPC 87302); DK: repülőtéri őrző-védő szolgáltatások (CPC 87305 része); HU: páncélozott járművel végzett szolgáltatások (CPC 87304). BE, ES, FI, FR és PT: Külföldi szolgáltató határon átnyúló alapon biztonsági szolgáltatásokat nem szolgálathat. Állampolgársági kötelezettség áll fenn: PT – a biztonsági szolgáltatásokat nyújtó szakképzett személyzet esetében; ES – a magáncélú biztonsági személyzet esetében; FR – az ügyvezető igazgatók és az igazgatók esetében. A Beruházás – Nemzeti elbánás, Felső vezetés és igazgatótanács; és a Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Nemzeti elbánás, Helyi jelenlét vonatkozásában: FI: A biztonsági szolgáltatások szolgáltatására engedélyek csak az Európai Gazdasági Térségben (a továbbiakban: EGT) rezidens természetes személyeknek vagy az EGT-ben letelepedett jogi személyeknek adhatók meg. BE: Az őrző-védő és biztonságtechnikai szolgáltatások szolgáltatásával (87305), valamint a biztonsági szolgáltatásokkal kapcsolatos tanácsadással és képzéssel (87302) foglalkozó vállalkozások igazgatótanácsi tagjai esetében uniós tagállam állampolgársága szükséges. BE: Az őrző-védő és biztonságtechnikai tanácsadó szolgáltatásokkal foglalkozó vállalkozások felső vezetésének és valamennyi munkatársának valamely tagállam rezidens állampolgárának kell lennie. Meglévő intézkedések: BE: Loi réglementant la sécurité privée et particulière, 2 Octobre 2017. BG: A magánbiztonsági szolgáltatásokról szóló törvény. CZ: A kereskedelmi engedélyezésről szóló törvény. DK: A légi közlekedésről szóló rendelet. FI: Laki yksityisistä turvallisuuspalveluista 282/2002 (A biztonsági magánszolgáltatásokról szóló törvény). LT: A személyek és javak védelméről szóló, 2004. július 8-i IX-2327. sz. törvény (módosítandó). LV: A biztonsági őrök tevékenységeiről szóló törvény (6., 7., 14. szakasz). PL: A személyek és vagyontárgyak védelméről szóló, 1997. augusztus 22-i törvény (Hivatalos Lap, 2016, 1432. tétel, a módosítások szerint). PT: a 34/2013. sz. törvény és a 273/2013 rendelet. SI: Zakon o zasebnem varovanju (a magánbiztonságról szóló törvény). |
|
(b) |
Nyomozási szolgáltatások (CPC 87301) Az EU, kivéve AT és SE: Nyomozási szolgáltatások nyújtása. |
II-EU-10 – Üzleti szolgáltatások – Egyéb üzleti szolgáltatások
|
Ágazat – Alágazat: |
Üzleti szolgáltatások – egyéb üzleti szolgáltatások (fordítás, tolmácsolás, sokszorosítási szolgáltatások, energiaelosztással kapcsolatos szolgáltatások, feldolgozóiparral kapcsolatos szolgáltatások) |
|
Iparági besorolás: |
CPC 87905, 87904, 884, 887 |
|
Érintett kötelezettségek: |
Nemzeti elbánás |
|
|
Felső vezetés és igazgatótanács |
|
|
Legnagyobb kedvezményes elbánás |
|
Fejezet: |
Beruházás és Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem |
Leírás:
Az EU fenntartja azt a jogot, hogy elfogadjon vagy fenntartson bármely intézkedést a következők tekintetében:
|
(a) |
Fordítási és tolmácsolási szolgáltatások (CPC 87905) Kizárólag a Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Nemzeti elbánás vonatkozásában: HR: Hivatalos dokumentumok határokon át nyújtott fordítása és tolmácsolása. |
|
(b) |
Az energiaelosztással kapcsolatos szolgáltatások és a feldolgozóiparral kapcsolatos szolgáltatások (CPC 884 része, 887 a tanácsadási és konzultációs szolgáltatások kivételével) A Beruházás – Nemzeti elbánás, Felső vezetés és igazgatótanács; és a Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Nemzeti elbánás vonatkozásában: HU: Az energiaelosztással kapcsolatos szolgáltatások, valamint a feldolgozóiparral kapcsolatos szolgáltatások határon át történő nyújtása, az említett ágazatokhoz kapcsolódó tanácsadási és konzultációs szolgáltatások kivételével. |
|
(c) |
Hajók, vasúti járművek, valamint légi járművek és alkatrészeik karbantartása és javítása (CPC 86764 része, 86769, 8868) A Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Nemzeti elbánás vonatkozásában: EU, kivéve DE, EE és HU: A letelepedés vagy a területén való fizikai jelenlét előírása, illetve a vasúti járművek karbantartásával és javításával kapcsolatos szolgáltatásoknak a területén kívülről, határon át történő nyújtásának tilalma. EU, kivéve CZ, EE, HU, LU és SK: A letelepedés vagy a területén való fizikai jelenlét előírása, illetve a belvízi szállítást végző hajók karbantartásával és javításával kapcsolatos szolgáltatásoknak a területén kívülről, határon át történő nyújtásának tilalma. Az EU, kivéve EE, HU és LV: A letelepedés vagy a területén való fizikai jelenlét előírása, illetve a tengeri járművek karbantartásával és javításával kapcsolatos szolgáltatásoknak a területén kívülről, határon át történő nyújtásának tilalma. Az EU, kivéve AT, EE, HU, LV és PL: A letelepedés vagy a területén való fizikai jelenlét előírása, illetve a légi járművek és alkatrészeik karbantartásával és javításával kapcsolatos szolgáltatásoknak a területén kívülről, határon át történő nyújtásának tilalma (CPC 86764 része, 86769, 8868). Az EU: Csak az EU-ban elismert és engedélyezett szervezetek végezhetik a tagállamok nevében a hajók kötelező felügyeletét és tanúsítását. Letelepedést írhatnak elő. Meglévő intézkedések: Az EU: Az Európai Parlament és a Tanács 391/2009/EK rendelete (2009. április 23.) a hajófelügyeleti és hajóvizsgáló szervezetek közös szabályairól és szabványairól. |
|
(d) |
Légi közlekedéssel kapcsolatos egyéb üzleti szolgáltatások A Beruházás – Legnagyobb kedvezményes elbánás; és a Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Legnagyobb kedvezményes elbánás vonatkozásában: Az EU: Megkülönböztetett elbánás valamely harmadik országgal szemben a következő szolgáltatásokkal kapcsolatos meglévő vagy jövőbeli kétoldalú megállapodások alapján:
|
II-EU-11 Telekommunikációs szolgáltatások
|
Ágazat – Alágazat: |
Telekommunikációs szolgáltatások – műholdas műsorszóró szolgáltatások |
|
Iparági besorolás: |
|
|
Érintett kötelezettségek: |
Nemzeti elbánás |
|
Fejezet: |
Beruházás és Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem |
Leírás:
Az EU fenntartja azt a jogot, hogy elfogadjon vagy fenntartson bármely intézkedést a következők tekintetében:
BE: Műholdas közvetítési szolgáltatások.
II-EU-12 – Építőipar
|
Ágazat – Alágazat: |
Építőipar – építőipari szolgáltatások |
|
Iparági besorolás: |
CPC 51 |
|
Érintett kötelezettségek: |
Nemzeti elbánás |
|
Fejezet: |
Beruházás és Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem |
Leírás:
Az EU fenntartja azt a jogot, hogy elfogadjon vagy fenntartson bármely intézkedést a következők tekintetében:
LT: A kivételes jelentőségű építési tervdokumentációk elkészítésére vonatkozó jogot csak LT-ban bejegyzett tervezővállalat vagy olyan külföldi tervezővállalat kaphat, amelyet a LT kormány által az említett tevékenységek tekintetében felhatalmazott intézmény jóváhagyott. Az építőipar fő területein műszaki tevékenységek folytatására vonatkozó jogot meg lehet adni nem litván személynek, aki megkapta a LT kormány által felhatalmazott intézmény jóváhagyását.
II-EU-13 – Forgalmazási szolgáltatások
|
Ágazat – Alágazat: |
Forgalmazási szolgáltatások |
|
Iparági besorolás: |
CPC 62117, 62251, 8929, 62112 része, 62226, 63107 |
|
Érintett kötelezettségek: |
Nemzeti elbánás |
|
|
Teljesítménykövetelmények |
|
|
Felső vezetés és igazgatótanács |
|
Fejezet: |
Beruházás és Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem |
Leírás:
Az EU fenntartja azt a jogot, hogy elfogadjon vagy fenntartson bármely intézkedést a következők tekintetében:
|
(a) |
Gyógyszerek forgalmazása BG: Gyógyszerek határokon átnyúló nagykereskedelme (CPC 62251). FI: Gyógyszerkészítmények forgalmazása (CPC 62117, 62251). Meglévő intézkedések: BG: A humán gyógyászatban alkalmazott gyógyszerekről szóló törvény FI: Lääkelaki (Gyógyszerekről szóló törvény) (395/1987). |
|
(b) |
Alkoholtartalmú italok forgalmazása FI: Alkoholtartalmú italok forgalmazása (CPC 62112 része, 62226, 63107, 8929). Meglévő intézkedések: FI: Alkoholilaki (Alkoholról szóló törvény) (1102/2017). |
|
(c) |
Egyéb forgalmazás (CPC 621 része, 62228, 62251, 62271, 62272 része, 62276, 63108, 6329 része) Kizárólag a Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Nemzeti elbánás vonatkozásában: BG: Vegyipari termékek, nemesfémek és drágakövek, orvosi anyagok, orvosi felhasználású termékek és tárgyak, dohány és dohánytermékek, valamint alkoholtartalmú italok nagykereskedelmi forgalmazása. Bulgária fenntartja azt a jogot, hogy elfogadjon vagy fenntartson bármely intézkedést az árutőzsdei ügynökök által nyújtott szolgáltatások tekintetében. Meglévő intézkedések: BG: A humán gyógyászatban alkalmazott gyógyszerekről szóló törvény; az állategészségügyi tevékenységekről szóló törvény; A vegyi fegyverek tilalmáról és a mérgező vegyi anyagok és prekurzoraik ellenőrzéséről szóló törvény; a dohányról és dohánytermékekről szóló törvény; és a jövedéki adókról és az adóraktárakról szóló törvény; és a borról és szeszes italokról szóló törvény. |
II-EU-14 – Oktatási szolgáltatások
|
Ágazat – Alágazat: |
Oktatási szolgáltatások |
|
Iparági besorolás: |
CPC 92 |
|
Érintett kötelezettségek: |
Nemzeti elbánás |
|
|
Teljesítménykövetelmények |
|
|
Felső vezetés és igazgatótanács |
|
|
Helyi jelenlét |
|
Fejezet: |
Beruházás és Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem |
Leírás:
Az EU fenntartja azt a jogot, hogy elfogadjon vagy fenntartson bármely intézkedést a következők tekintetében:
Az EU: A közforrásokból vagy bármilyen állami támogatásból finanszírozott oktatási szolgáltatások esetében, amelyek így nem tekinthetők magánfinanszírozásúnak. Amennyiben a magánfinanszírozású oktatási szolgáltatások külföldi szolgáltató általi nyújtása megengedett, a magánszolgáltatók részvétele az oktatási rendszerben megkülönböztetésmentesen odaítélt koncesszió tárgyát képezheti.
Az EU, kivéve CZ, NL, SE és SK: Magánfinanszírozású egyéb oktatási szolgáltatások nyújtása, amelyek az alapfokú, középfokú, felsőfokú vagy felnőttoktatástól különböző szolgáltatásokat jelentenek (CPC 929).
SE: A közigazgatási szervek által oktatási tevékenység nyújtása céljából jóváhagyott oktatási szolgáltatók. E fenntartás alkalmazandó a bizonyos állami támogatásban részesülő magánfinanszírozású oktatási szolgáltatókra, így az állam által elismert oktatási szolgáltatókra, az állami felügyelet alatt működő oktatási szolgáltatókra vagy a tanulmányi támogatásra jogosító oktatásra (CPC 92).
CY, FI, MT és RO: magánfinanszírozású alapfokú, középfokú és felnőttoktatás (CPC 921, 922, 924).
AT, BG, CY, FI, MT és RO: Magánfinanszírozású felsőoktatási szolgáltatások nyújtása (CPC 923).
SK: Valamennyi magánfinanszírozású oktatási szolgáltatás nyújtója esetében Európai Gazdasági Térségbeli („EGT”) tartózkodási helyre van szükség, kivéve a felsőfokú műszaki és szakképzési szolgáltatásokat. Lehetséges, hogy gazdasági szükségesség vizsgálata alkalmazandó, és a helyi hatóságok korlátozhatják a létesítendő iskolák számát (CPC 921, 922, 923 kivéve 92310, 924).
CZ és SK: A magánfinanszírozású oktatási szolgáltatást nyújtó intézmény igazgatótanácsi tagjai többségének az említett ország állampolgárának kell lennie (CPC 921, 922, 923 – SK esetében a 92310 kivételével –, 924).
SI: Magánfinanszírozású általános iskolát kizárólag szlovén természetes vagy jogi személyek alapíthatnak. A szolgáltatónak bejegyzett irodát vagy fióktelepet kell létesítenie. A magánfinanszírozású közép- vagy felsőfokú oktatási szolgáltatást nyújtó intézmény igazgatótanácsi tagjai többségének szlovén állampolgárnak kell lenniük (CPC 922, 923).
BG, IT és SI: A magánfinanszírozású alapfokú oktatási szolgáltatások határon át történő nyújtásának korlátozása (CPC 921).
BG és IT: A magánfinanszírozású középfokú oktatási szolgáltatások határon át történő nyújtásának korlátozása (CPC 922).
AT: A rádiós vagy televíziós műsorszolgáltatás keretében megvalósuló magánfinanszírozású felnőttoktatási szolgáltatások határon át történő nyújtásának korlátozása (CPC 924).
Meglévő intézkedések:
BG: A felsőoktatásról szóló törvény (Kiegészítő rendelkezések, 4. bekezdés) és a szakképzésről szóló törvény (22. cikk).
FI: Perusopetuslaki (az alapfokú oktatásról szóló törvény) (628/1998);
lukiolaki (az általános emelt szintű középfokú oktatásról szóló törvény) (629/1998);
Laki ammatillisesta koulutuksesta (A szakképzésről szóló törvény) (630/1998);
laki ammatillisesta aikuiskoulutuksesta (a felnőtt szakképzésről szóló törvény) (631/1998); és
Ammattikorkeakoululaki (A politechnikumokról szóló törvény) (351/2003), Yliopistolaki (az egyetemekről szóló törvény) (558/2009).
IT: Az 1592/1933. sz. királyi rendelet (a középfokú oktatásról szóló törvény);
243/1991 törvény (A magánegyetemek számára nyújtott alkalmi állami hozzájárulás);
a CNVSU (Comitato nazionale per la valutazione del sistema universitario) 20/2003. sz. határozata;
és a (DPR) 25/1998 köztársasági elnöki rendelet.
SK: Az oktatásról szóló 245/2008. sz. törvény;
az egyetemekről szóló 131/2002. sz. törvény; és
az oktatásban és az iskola önkormányzatokban az állami igazgatásról szóló 596/2003. sz. törvény.
II-EU-15 – Egészségügyi és szociális szolgáltatások
|
Ágazat – Alágazat: |
Egészségügyi és szociális szolgáltatások |
|
Iparági besorolás: |
CPC 93, 931, kivéve 9312, 93191 része, 9311, 93192, 93193, 93199 |
|
Érintett kötelezettségek: |
Nemzeti elbánás |
|
|
Legnagyobb kedvezményes elbánás |
|
|
Teljesítménykövetelmények |
|
|
Felső vezetés és igazgatótanács |
|
|
Helyi jelenlét |
|
Fejezet: |
Beruházás és Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem |
Leírás:
Az EU fenntartja azt a jogot, hogy elfogadjon vagy fenntartson bármely intézkedést a következők tekintetében:
|
(a) |
Egészségügyi szolgáltatások (CPC 93, 931, kivéve 9312, 93191 része, 9311, 93192, 93193, 93199) A Beruházás – Nemzeti elbánás, Teljesítménykövetelmények, Felső vezetés és igazgatótanács vonatkozásában: Az EU: A közforrásokból vagy bármilyen állami támogatásból finanszírozott egészségügyi szolgáltatások nyújtása, amelyek így nem tekinthetők magánfinanszírozásúnak. Az EU: Valamennyi magánfinanszírozású egészségügyi szolgáltatás, kivéve a magánfinanszírozású kórházakat, a magánfinanszírozású mentőszolgálatot, valamint a magánfinanszírozású bentlakásos, nem kórházi ápolással kapcsolatos szolgáltatásokat. A magánszolgáltatóknak a magánfinanszírozású egészségügyi hálózatban való részvétele megkülönböztetésmentesen odaítélt koncesszió tárgyát képezheti. Lehetséges, hogy gazdasági szükségesség vizsgálata alkalmazandó. Fő kritériumok: a meglévő létesítmények száma és az azokra gyakorolt hatás, közlekedési infrastruktúra, népsűrűség, földrajzi kiterjedés és új munkahelyek létrehozása. E fenntartás nem vonatkozik valamennyi, egészségüggyel kapcsolatos szakmai szolgáltatás nyújtására, beleértve az olyan szakemberek által nyújtott szolgáltatásokat, mint például az orvosok, fogorvosok, szülésznők, ápolók, gyógytornászok, a paramedikális személyzet és pszichológusok, amelyekre egyéb fenntartások vonatkoznak (CPC 931, kivéve 9312, 93191 része). AT, PL és SI: Magánfinanszírozású mentőszolgálat (CPC 93192). BG, CY, CZ, FI, MT és SK: Magánfinanszírozású kórházi, mentőszolgálattal és bentlakásos, nem kórházi ápolással kapcsolatos szolgáltatásokat (CPC 9311, 93192, 93193). BE: Magánfinanszírozású mentőszolgálati és bentlakásos, nem kórházi ápolással kapcsolatos szolgáltatások nyújtása (CPC 93192, 93193). FI: Egyéb humán-egészségügyi szolgáltatások nyújtása (CPC 93199). Meglévő intézkedések: CZ: Az egészségügyi szolgáltatásokról és azok nyújtásának feltételeiről szóló 372/2011 Sb. sz. törvény. FI: Laki yksityisestä terveydenhuollosta (A magánegészségügyi ellátásról szóló törvény) (152/1990). A Beruházás – Nemzeti elbánás, Legnagyobb kedvezményes elbánás, Teljesítménykövetelmények, Felső vezetés és igazgatótanács vonatkozásában: DE: DE társadalombiztosítási rendszere, ha a szolgáltatásokat különböző vállalatok vagy jogi személyek nyújthatják, amelyek versenyképességi elemeket foglalnak magukban, és ezért nem tartoznak a „kizárólag az államhatalom gyakorlása során nyújtott szolgáltatások” közé. Jobb elbánás biztosítása az egészségügyi és szociális szolgáltatásokra vonatkozó kétoldalú kereskedelmi megállapodás keretében (CPC 93). A Beruházás – Nemzeti elbánás vonatkozásában, FR: A magánfinanszírozású laboratóriumi elemzési és vizsgálati szolgáltatások. A Beruházás – Nemzeti elbánás vonatkozásában: DE: A német hadsereg által működtetett magánfinanszírozású kórházakra vonatkozó tulajdonjog. Más kulcsfontosságú magánfinanszírozású kórházak államosítása (CPC 93110). A Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Nemzeti elbánás vonatkozásában: FR: Magánfinanszírozású laboratóriumi vizsgálatokkal és teszteléssel kapcsolatos szolgáltatások nyújtása (CPC 9311 része). Meglévő intézkedések: FR: a Code de la Santé Publique L 6213-1. – 6213-6. cikke. |
|
(b) |
Egészségügyi és szociális szolgáltatások, beleértve a nyugdíjbiztosítást A Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Nemzeti elbánás vonatkozásában: Az EU, kivéve HU: A szolgáltatók letelepedésének vagy a területén való fizikai jelenlétének előírása és az egészségügyi és szociális szolgáltatásoknak, valamint az állami nyugdíjrendszer vagy a kötelező társadalombiztosítási rendszer részét képező tevékenységeknek vagy szolgáltatásoknak a területén kívülről, határon át történő nyújtásának korlátozása. E fenntartás nem vonatkozik valamennyi, egészségüggyel kapcsolatos szakmai szolgáltatás nyújtására, beleértve az olyan szakemberek által nyújtott szolgáltatásokat, mint például az orvosok, fogorvosok, szülésznők, ápolók, gyógytornászok, a paramedikális személyzet és pszichológusok, amelyekre egyéb fenntartások vonatkoznak (CPC 931, kivéve 9312, 93191 része). HU: Valamennyi, közforrásból finanszírozott, kórházi, mentőszolgálattal, valamint bentlakásos, nem kórházi ápolással kapcsolatos szolgáltatásnak a területén kívülről, határon át történő nyújtása (CPC 9311, 93192, 93193). |
|
(c) |
Szociális szolgáltatások, beleértve a nyugdíjbiztosítást A Beruházás – Nemzeti elbánás, Felső vezetés és igazgatótanács, Teljesítménykövetelmények vonatkozásában: Az EU: Valamennyi olyan szociális szolgáltatás, amelyet közforrásból vagy bármilyen állami támogatásból finanszíroznak és ezért nem tekinthető magánforrásból finanszírozottnak, továbbá az állami nyugdíjrendszer vagy a kötelező társadalombiztosítási rendszer részét képező tevékenységek vagy szolgáltatások. A magánszolgáltatóknak a magánfinanszírozású szociális hálózatban való részvétele megkülönböztetésmentesen odaítélt koncesszió tárgyát képezheti. Lehetséges, hogy gazdasági szükségesség vizsgálata alkalmazandó. Fő kritériumok: a meglévő létesítmények száma és az azokra gyakorolt hatás, közlekedési infrastruktúra, népsűrűség, földrajzi kiterjedés és új munkahelyek létrehozása. CZ, FI, HU, MT, PL, RO, SK, és SI: Magánfinanszírozású szociális szolgáltatások nyújtása. BE, CY, DE, DK, EL, ES, FR, IE, IT és PT: A magánfinanszírozású szociális szolgáltatások, kivéve a szanatóriumokkal, üdülőkkel és idősotthonokkal kapcsolatos szolgáltatásokat. DE: DE társadalombiztosítási rendszere, amelynek értelmében a szolgáltatásokat különböző vállalatok vagy jogi személyek nyújthatják és versenyképességi elemeket foglalnak magukban, és ezért nem tartozhatnak a „kizárólag az államhatalom gyakorlása során nyújtott szolgáltatások” közé. Meglévő intézkedések: FI: Laki yksityisistä sosiaalipalveluista (A privát szociális szolgálatokról szóló törvény) (922/2011). IE: Health Act 2004 (39. szakasz) és Health Act 1970 (módosítva – 61A. szakasz). IT: A népegészségügyi rendszer intézményéről szóló 833/1978 törvény; Az egészségügy területén a szervezésről és fegyelemről szóló 502/1992 törvényerejű rendelet; és a szociális szolgáltatások reformjáról szóló 328/2000 törvény. |
II-EU-16 – Idegenforgalom és utazással kapcsolatos szolgáltatások
|
Ágazat – Alágazat: |
Idegenvezetői szolgáltatások |
|
Iparági besorolás: |
CPC 7472 |
|
Érintett kötelezettségek: |
Nemzeti elbánás |
|
|
Legnagyobb kedvezményes elbánás |
|
Fejezet: |
Beruházás és Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem |
Leírás:
Az EU fenntartja azt a jogot, hogy elfogadjon vagy fenntartson bármely intézkedést a következők tekintetében:
A Beruházás – Nemzeti elbánás; és a Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Nemzeti elbánás vonatkozásában:
FR: Idegenvezetői szolgáltatásoknak a területén való nyújtásához tagállami állampolgárság szükséges.
A Beruházás – Legnagyobb kedvezményes elbánás; és a Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Legnagyobb kedvezményes elbánás vonatkozásában:
LT: Amennyiben Mexikó lehetővé teszi a LT állampolgárok számára az idegenvezetői szolgáltatások nyújtását, LT azonos feltételekkel lehetővé teszi a mexikói állampolgárok számára az idegenvezetői szolgáltatások nyújtását.
II-EU-17 – Kikapcsolódással kapcsolatos, kulturális és sportszolgáltatások
|
Ágazat – Alágazat: |
Szabadidő, kultúra és sport |
|
Iparági besorolás: |
CPC 962, 963, 9619, 964 |
|
Érintett kötelezettségek: |
Nemzeti elbánás |
|
|
Teljesítménykövetelmények |
|
|
Felső vezetés és igazgatótanács |
|
|
Helyi jelenlét |
|
Fejezet: |
Beruházás és Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem |
Leírás:
Az EU fenntartja azt a jogot, hogy elfogadjon vagy fenntartson bármely intézkedést a következők tekintetében:
|
(a) |
Könyvtári, levéltári, múzeumi, egyéb kulturális tevékenység (CPC 963) Az EU, kivéve AT, és a beruházások vonatkozásában LT: Könyvtári, levéltári, múzeumi és egyéb kulturális szolgáltatások nyújtása. AT és LT: A letelepedéshez engedélyre vagy koncesszióra lehet szükség. |
|
(b) |
Szórakoztatással kapcsolatos szolgáltatások, színház, élő koncert és cirkusz (CPC 9619, 964 kivéve 96492) Az EU, kivéve AT és SE: A szórakoztatással kapcsolatos szolgáltatások – többek között színház, élő koncert, cirkusz, valamint diszkó – határokon átnyúló nyújtása. CY, CZ, FI, MT, PL, RO, SI és SK: A szórakoztatással kapcsolatos szolgáltatások – többek között színház, élő koncert, cirkusz, valamint diszkó – nyújtásának tekintetében. BG: A szórakoztatással kapcsolatos, következő szolgáltatások nyújtása: cirkusz, vidámpark és hasonló jellegű szolgáltatások, báltermi-, diszkó- és táncoktatói szolgáltatások, valamint egyéb szórakoztatással kapcsolatos szolgáltatások. EE: Szórakoztatással kapcsolatos szolgáltatások nyújtása, kivéve a filmszínházat. LT és LV: Valamennyi szórakoztatással kapcsolatos szolgáltatás nyújtása, kivéve a filmszínház üzemeltetését. CY, CZ, LV, PL, RO és SK: Sport- és egyéb szabadidős szolgáltatások határokon átnyúló nyújtása. |
|
(c) |
Hírügynökségi szolgáltatások (CPC 962) A Beruházás – Nemzeti elbánás vonatkozásában: FR: A francia nyelvű kiadványokat megjelentető meglévő kiadókban a külföldi részvétel nem haladhatja meg a vállalat tőkéjének vagy szavazati jogainak 20 %-át. A mexikói sajtóügynökségek letelepedésére a nemzeti szabályozásban előírt feltételek vonatkoznak. Sajtóügynökségek külföldi beruházók általi letelepedése viszonossághoz kötött. Intézkedések: FR: Loi no 86-897 du 1 août 1986 portant réforme du régime juridique de la presse. |
|
(d) |
Szerencsejáték- és fogadási szolgáltatások (CPC 96492) Az EU, kivéve MT: Szerencsejátékokkal kapcsolatos szolgáltatások, amelyekbe beletartoznak a pénzbeli fogadással járó tevékenységek, beleértve különösen a sorsolásos játékokat, a kaparós sorsjegyeket, a játékkaszinók, játéktermek vagy engedélyezett helyiségek által kínált szerencsejátékot, fogadási ügyleteket, bingójátékot, valamint jótékonysági vagy nonprofit szervezetek által és javára működtetett szerencsejáték-szolgáltatásokat. E fenntartás nem alkalmazandó olyan ügyességi játékokra, pénznyerő automatákra, amelyek nem adnak, vagy csak ingyenes játékok formájában adnak nyereményeket, valamint promóciós játékokra, amelyek kizárólagos célja az olyan áruk vagy szolgáltatások ösztönzése. |
II-EU-18 – Szállítási szolgáltatások és kiegészítő szállítási szolgáltatások
|
Ágazat – Alágazat: |
Szállítási szolgáltatások |
|
Érintett kötelezettségek: |
Nemzeti elbánás |
|
|
Legnagyobb kedvezményes elbánás |
|
|
Teljesítménykövetelmények |
|
|
Felső vezetés és igazgatótanács |
|
|
Helyi jelenlét |
|
Fejezet: |
Beruházás, Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem |
Leírás:
Az EU fenntartja azt a jogot, hogy elfogadjon vagy fenntartson bármely intézkedést a következők tekintetében:
|
(a) |
Tengeri szállítás – Hajóról folytatott bármely egyéb kereskedelmi tevékenység A Beruházás – Nemzeti elbánás, Felső vezetés és igazgatótanács, Teljesítménykövetelmények; és a Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Nemzeti elbánás vonatkozásában: Az EU: Valamely hajó legénységének állampolgársága. Kizárólag a Beruházás – Nemzeti elbánás, Legnagyobb kedvezményes elbánás), Felső vezetés és igazgatótanács vonatkozásában: Az EU, kivéve LV és MT: A letelepedés helye szerinti állam nemzeti lobogója alatt közlekedő jármű lajstromozása és flotta üzemeltetése céljából (a tengerjáró hajóról végzett összes kereskedelmi tengeri tevékenység – ideértve a halászatot, akvakultúrát és a halászattal kapcsolatos szolgáltatásokat; a nemzetközi személy- és áruszállítást (CPC 721); belvízi személy- és áruszállítás (CPC 7221 és 7222); a tengeri szállítás kiegészítő szolgáltatásait is – alkalmazandó). A Beruházás – Nemzeti elbánás, Legnagyobb kedvezményes elbánás; és a Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Nemzeti elbánás, Legnagyobb kedvezményes elbánás vonatkozásában: Az EU: Átrakodási szolgáltatások és az uniós hajózási vállalkozások tulajdonban lévő vagy bérelt üres konténerek nem bevételi alapon történő áthelyezése, ezen szolgáltatások azon része, amely nem tartozik a belföldi tengeri kabotázs kizárásának hatály alá. SK: A külföldi befektetőknek székhellyel kell rendelkezniük a SK-ban a szolgáltatás nyújtására jogosító engedélyre irányuló kérelem benyújtásához (CPC 722). |
|
(b) |
A tengeri szállítást kiegészítő szolgáltatások A Beruházás – Nemzeti elbánás, Felső vezetés és igazgatótanács; és a Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Nemzeti elbánás vonatkozásában: Az EU: Révkalauzi és hajókikötési szolgáltatások. Az egyértelműség érdekében: tekintet nélkül azon kritériumokra, amelyek esetleg a hajóknak a tagállamok területén való lajstromba vételére alkalmazandók, az EU fenntartja a jogot, hogy előírja, hogy csak a tagállamokban lajstromozott hajók nyújthassanak révkalauzi és hajókikötési szolgáltatásokat (CPC 7214, 7224). Az EU, kivéve LT és LV: Csak a tagállam lobogója alatt közlekedő hajók nyújthatnak vontatási és tolatási szolgáltatásokat (CPC 7452). LT: Csak LT jogi személyek vagy valamely tagállam olyan, LT-ban fiókteleppel rendelkező jogi személyei, amelyek Litvánia Tengerbiztonsági Hivatala által kibocsátott tanúsítvánnyal rendelkeznek, nyújthatnak révkalauzi és hajókikötési, illetve vontatási és tolatási szolgáltatásokat (CPC 7452). A Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Helyi jelenlét vonatkozásában: LT: Csak LT jogi személyek vagy valamely tagállam olyan, LT-ban fiókteleppel rendelkező jogi személyei, amelyek Litvánia Tengerbiztonsági Hivatala által kibocsátott tanúsítvánnyal rendelkeznek, nyújthatnak révkalauzi és hajókikötési, illetve vontatási és tolatási szolgáltatásokat (CPC 7214). |
|
(c) |
Belvízi szállítási és belvízi szállításhoz kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások A Beruházás – Nemzeti elbánás, Legnagyobb kedvezményes elbánás, Felső vezetés és igazgatótanács, Teljesítménykövetelmények; és a Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Nemzeti elbánás, Legnagyobb kedvezményes elbánás vonatkozásában: Az EU: Belvízi személy- és áruszállítás (CPC 722) és belvízi szállításhoz kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások. Az egyértelműség érdekében: e fenntartás a belvízi kabotázsra is vonatkozik (CPC 722). |
|
(d) |
Vasúti szállítási és vasúti szállításhoz kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások A Beruházás – Nemzeti elbánás; és a Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Nemzeti elbánás vonatkozásában: Az EU: Vasúti személy- és teherszállítás (CPC 711). LT: A vasúti szállítóeszközök karbantartásával és javításával kapcsolatos szolgáltatások állami monopólium tárgyát képzik (CPC 86764, 86769, 8868 része). FI: Határokon átnyúló vasúti szállítás. A vasúti személyszállítási szolgáltatók letelepedésére vonatkozóan kizárólagos jogok vannak érvényben (ezekkel a VR-Group Ltd rendelkezik, amely 100 %-os állami tulajdonban volt) 2017-ig a helsinki nagyvárosi régióban, valamint ezzel a területtel kapcsolatosan máshol 2019-ig, és ezek a jogok meghosszabbíthatók (CPC 7111, 7112). Meglévő intézkedések: FI: Rautatielaki (A vasútról szóló törvény) (304/2011). |
|
(e) |
Közúti szállítási (személyszállítási, áruszállítási, nemzetközi közúti áruszállítási) és közúti szállításhoz kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások. A Beruházás – Nemzeti elbánás, Felső vezetés és igazgatótanács; és a Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Nemzeti elbánás, Helyi jelenlét vonatkozásában: Az EU:
Meglévő intézkedések: Az EU: Az Európai Parlament és a Tanács 1071/2009/EK rendelete (2009. október 21.) a közúti fuvarozói szakma gyakorlására vonatkozó feltételek közös szabályainak megállapításáról és a 96/26/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről; az Európai Parlament és a Tanács 1072/2009/EK rendelete (2009. október 21.) a nemzetközi közúti árufuvarozási piachoz való hozzáférés közös szabályairól; és az Európai Parlament és a Tanács 1073/2009/EK rendelete (2009. október 21.) az autóbusszal végzett személyszállítás nemzetközi piacához való hozzáférés közös szabályairól és az 561/2006/EK rendelet módosításáról. A Beruházás – Nemzeti elbánás vonatkozásában: LV: Személy- és teherszállítási szolgáltatások esetében engedélyre van szükség, amely nem terjed ki a külföldön nyilvántartott járművekre. A letelepedett vállalkozásoknak az országban nyilvántartott járműveket kell használniuk (CPC 712). A Beruházás – Nemzeti elbánás; és a Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Nemzeti elbánás vonatkozásában: BG: A személy- és teherszállítás tekintetében kizárólagos jogok vagy engedélyek csak a tagállamok állampolgárainak és olyan EU-beli jogi személyeknek adhatók, amelyek központi ügyintézési helye az EU-ban van. Cégbejegyzés szükséges. Természetes személyek esetében tagállam állampolgárságához kötött (CPC 712). MT: Autóbuszos tömegközlekedés: Az egész hálózat koncesszióhoz kötött, amely magában foglalja a közszolgáltatási kötelezettségről szóló megállapodást bizonyos szociális ágazatok (mint a diákok és az idősek) ellátására (CPC 712). A Beruházás – Nemzeti elbánás; és a Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Nemzeti elbánás vonatkozásában: FI: A közúti szállítási szolgáltatásokhoz engedély szükséges, amely nem terjed ki a külföldön nyilvántartott járművekre (CPC 712). Meglévő intézkedések: FI: Laki liikenteen palveluista (a személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvény) 320/2017; és Ajoneuvolaki (A járművekről szóló törvény) 1090/2002. A Beruházás – Nemzeti elbánás vonatkozásában: FR: Nem EU-s befektetők nem nyújthatnak városok közötti autóbusz-szolgáltatást (CPC 712). |
|
(f) |
Űrszállítás és űrjármű kölcsönzése A Beruházás – Nemzeti elbánás, Teljesítménykövetelmények, Felső vezetés és igazgatótanács; és a Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Nemzeti elbánás vonatkozásában: Az EU: A világűrön keresztüli szállítással és az űrjárművek kölcsönzésével kapcsolatos szolgáltatások (CPC 733, 734 része). |
|
(g) |
A kapcsolódó MFN mentességek A Beruházás – Legnagyobb kedvezményes elbánás; és a Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Legnagyobb kedvezményes elbánás vonatkozásában: A tengeri szállításon kívüli szállítás (kabotázs) FI: Megkülönböztetett elbánásban részesít valamely országot olyan meglévő vagy jövőbeli kétoldalú megállapodás értelmében, amelyek a kölcsönösség elve alapján egy meghatározott másik ország lobogója alatt lajstromozott hajókat vagy külföldön nyilvántartásba vett járműveket mentesítenek a FI-ban érvényes általános kabotázs (ideértve a kombinált, vasúti/közúti szállítást is) tilalma alól (CPC 711 része, 712 része, 722 része). Vízi szállítást támogató szolgáltatások BG: Amennyiben Mexikó lehetővé teszi a BG-ból származó szolgáltatók részére a rakománykezelést, tengeri és folyami kikötői tárolást és raktározást, ideértve a konténerekkel és konténeres árukkal kapcsolatos szolgáltatások nyújtását, BG azonos feltételekkel lehetővé teszi a mexikói szolgáltatók számára a rakománykezelést, tengeri és folyami kikötői tárolást és raktározást, ideértve a konténerekkel és konténeres árukkal kapcsolatos szolgáltatások nyújtását (CPC 741 része, 742 része). Hajók kölcsönzése és lízingje DE: Külföldi hajók chartertevékenysége DE-ban tartózkodási hellyel rendelkező fogyasztók számára a viszonosság feltételéhez köthető (CPC 7213, 7223, 83103). Közúti és vasúti szállítás Az EU: Megkülönböztetett elbánásban részesít valamely országot a nemzetközi közúti árufuvarozással (beleértve a kombinált szállítást – közúti vagy vasúti) és személyszállítással kapcsolatos, az EU vagy a tagállamok és egy harmadik ország közötti meglévő vagy jövőbeli bilaterális megállapodások értelmében (CPC 7111, 7112, 7121, 7122, 7123). Az említett elbánás:
Közúti szállítás BG: A fennálló vagy jövőbeli megállapodások alapján hozott olyan intézkedések, amelyek az ilyenfajta szállítási szolgáltatások nyújtását fenntartják vagy korlátozzák és meghatározzák ezek nyújtásának feltételeit, ideértve a tranzitengedélyeket vagy kedvezményes útadókat, BG területén vagy BG határain keresztül (CPC 7121, 7122, 7123). HR: A nemzetközi közúti szállításról szóló fennálló vagy jövőbeli megállapodások alapján alkalmazott, és a szállítási szolgáltatások nyújtását fenntartó vagy korlátozó, valamint a működési feltételeket meghatározó intézkedések, ideértve a HR-ba irányuló vagy az ott, illetve azon keresztül történő vagy onnan kiinduló szállítási szolgáltatásokra vonatkozó tranzitengedélyeket vagy kedvezményes útadókat az érintett felek vonatkozásában (CPC 7121, 7122, 7123). CZ: A fennálló vagy jövőbeli megállapodások alapján tett olyan intézkedések, amelyek az érintett szerződő felekre nézve tartják fenn vagy korlátozzák a szállítási szolgáltatások nyújtását és meghatározzák a működési feltételeket, ideértve a CZ-ba irányuló vagy az ott, illetve azon keresztül történő vagy onnan kiinduló szállítási szolgáltatásokra vonatkozó tranzitengedélyeket és/vagy kedvezményes útadókat (CPC 7121, 7122, 7123). LT: A kétoldalú megállapodások alapján hozott olyan intézkedések, amelyek a szállítási szolgáltatásokra vonatkozó rendelkezéseket határoznak meg és meghatározzák a működési feltételeket, ideértve a LT-ba irányuló vagy az azon keresztül történő vagy onnan kiinduló szállítási szolgáltatásokra vonatkozó kétoldalú tranzit- és egyéb szállítási engedélyeket az érintett szerződő felek vonatkozásában, továbbá útadókat és díjakat (CPC 7121, 7122, 7123). SK: A fennálló vagy jövőbeli megállapodások alapján tett, és az érintett szerződő felekre nézve a szállítási szolgáltatások nyújtását fenntartó vagy korlátozó intézkedések, meghatározzák a működési feltételeket, ideértve a SK-ba irányuló vagy az ott, illetve azon keresztül történő vagy onnan kiinduló szállítási szolgáltatásokra vonatkozó tranzitengedélyeket és/vagy kedvezményes útadókat (CPC 7121, 7122, 7123). ES: ES-ban elutasítható az olyan szolgáltatók kereskedelmi jelenlét létesítésére vonatkozó engedélykérelme, amelyek származási országa nem biztosít hatékony piacra jutást az ES szolgáltatók számára (CPC 7123). Meglévő intézkedések: ES: Ley 16/1987, de 30 de julio, de Ordenación de los Transportes Terrestres Vasúti szállítás BG, CZ és SK: Az olyan fennálló és a jövőbeli megállapodások esetében, amelyek szabályozzák a közlekedési jogokat és a működési feltételeket, valamint a szállítási szolgáltatások nyújtását BG, CZ és SK területén, továbbá az érintett országok között (CPC 7111, 7112). Légi szállítás – a légi szállítást kiegészítő szolgáltatások Az EU: Megkülönböztetett elbánásban részesít egy harmadik országot a földi kiszolgálással kapcsolatos meglévő vagy jövőbeli kétoldalú megállapodások alapján. Közúti és vasúti szállítás EE: Amikor megkülönböztetett elbánásban részesít egy országot a nemzetközi közúti szállításról (beleértve a kombinált, közúti vagy vasúti szállítást) szóló hatályos vagy jövőbeli kétoldalú megállapodások értelmében, fenntartja vagy korlátozza a szállítási szolgáltatások nyújtását az EE-ba irányuló vagy az ott, illetve azon keresztül történő vagy az onnan kiinduló szállítási szolgáltatások tekintetében a szerződő felek vonatkozásában az egyes szerződő feleknél bejegyzett járművekre nézve, valamint e járművek vonatkozásában adómentességet állapít meg (CPC 711 része, 712 része, 721 része). Valamennyi személy- és teherszállítási szolgáltatás, kivéve a tengeri és légi szállítást PL: Amennyiben Mexikó lehetővé teszi a szállítási szolgáltatások nyújtását a PL-ból származó személy- és teherszállítási szolgáltatók számára Mexikó területére és azon keresztül, PL azonos feltételekkel lehetővé teszi a szállítási szolgáltatások nyújtását a mexikói személy- és teherszállítási szolgáltatók számára PL területére és azon keresztül. |
II-EU-19 – Mezőgazdaság, halászat és vízügy
|
Ágazat – Alágazat: |
Mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás; halászat, akvakultúra és halászattal kapcsolatos szolgáltatások; víz összegyűjtése, tisztítása és elosztása |
|
Iparági besorolás: |
ISIC 011, 012, 013, 014, 015; CPC 8811, 8812, 8813 kivéve a tanácsadási és konzultációs szolgáltatásokat; ISIC 0501, 0502; CPC 882 |
|
Érintett kötelezettségek: |
Nemzeti elbánás |
|
|
Legnagyobb kedvezményes elbánás |
|
|
Teljesítménykövetelmények |
|
|
Felső vezetés és igazgatótanács |
|
Fejezet: |
Beruházás és Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem |
Leírás:
Az EU fenntartja azt a jogot, hogy elfogadjon vagy fenntartson bármely intézkedést a következők tekintetében:
|
(a) |
Mezőgazdaság, vadgazdálkodás és erdőgazdálkodás A Beruházás – Nemzeti elbánás vonatkozásában: HR: Mezőgazdasági és vadászati tevékenységek. HU: Mezőgazdasági tevékenységek (ISIC 011, 012, 013, 014, 015; CPC 8811, 8812, 8813, kivéve a tanácsadási és konzultációs szolgáltatásokat). Meglévő intézkedések: HR: A mezőgazdasági földterületekről szóló törvény (Hivatalos Közlöny, 152/08., 25/09., 153/09., 21/10., 39/11. és 63/11. szám), 2. cikk. |
|
(b) |
Halászat, akvakultúra, halászattal kapcsolatos szolgáltatások (ISIC 0501, 0502; CPC 882) A Beruházás – Nemzeti elbánás, Felső vezetés és igazgatótanács, Teljesítménykövetelmények, Legnagyobb kedvezményes elbánás; és a Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Nemzeti elbánás, Legnagyobb kedvezményes elbánás vonatkozásában: Az EU: Különösen a közös halászati politika, valamint harmadik országgal kötött halászati megállapodások keretein belül, a tagállamok szuverenitásán vagy joghatóságán belüli tengeri vizekben található biológiai erőforrásokhoz és halászterületekhez való hozzáférés és azok felhasználása, beleértve a következőket:
Olyan kereskedelmi halászati engedély, amely egy tagállam parti tengerén biztosít halászati jogot, csak valamely tagállam lobogója alatt közlekedő halászhajó részére bocsátható ki. Valamely tagállam lobogója alatt közlekedő halászhajó legénységének állampolgársága. Tengeri vagy belvízi akvakultúrás létesítmények létrehozása. FR: Nem uniós országok állampolgárai nem vehetnek részt a francia állami tulajdonú tengereken hal/kagyló/alga tenyésztésében. A Beruházás – Nemzeti elbánás, Legnagyobb kedvezményes elbánás; és a Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Nemzeti elbánás vonatkozásában: BG: A tengeri és folyami élő erőforrásoknak BG beltengeri és parti tengerin közlekedő hajók általi fogását BG lobogója alatt közlekedő hajóknak kell végezniük. Külföldi hajó nem folytathat kereskedelmi halászati tevékenységet kizárólagos gazdasági övezetben, csak BG és a lobogó szerinti állam közötti megállapodás alapján. A kizárólagos gazdasági övezeten keresztül történő áthaladás közben a külföldi halászhajók nem tarthatják halászeszközeiket működési üzemmódban. |
|
(c) |
Víz összegyűjtése, tisztítása és elosztása A Beruházás – Nemzeti elbánás; és a Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Nemzeti elbánás vonatkozásában: Az EU: Egyes olyan tevékenységek tekintetében, beleértve a víz összegyűjtésével, tisztításával, valamint a háztartások, az ipari, kereskedelmi és egyéb felhasználók vonatkozásában való elosztásával kapcsolatos szolgáltatásokat, beleértve az ivóvíz-szolgáltatást és a vízgazdálkodást. |
II-EU-20 – Energiával kapcsolatos tevékenységek
|
Ágazat – Alágazat: |
Energiatermelés és kapcsolódó szolgáltatások |
|
Iparági besorolás: |
ISIC 10, 1110, 12, 120, 1200, 13, 14, 232, 233, 2330, 40, 401, 4010, 402, 4020, 4030 része; CPC 613, 62271, 63297, 7131, 71310, 742, 7422, 88 része, 887. |
|
Érintett kötelezettségek: |
Nemzeti elbánás |
|
|
Teljesítménykövetelmények |
|
|
Felső vezetés és igazgatótanács |
|
|
Helyi jelenlét |
|
Fejezet: |
Beruházás és Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem |
Leírás:
Az EU fenntartja azt a jogot, hogy elfogadjon vagy fenntartson bármely intézkedést a következők tekintetében:
|
(a) |
Energiaszolgáltatások – általános (ISIC 10, 1110, 13, 14, 232, 40, 401, 402, 403 része, 41; CPC 613, 62271, 63297, 7131, 742, 7422, 887 (kivéve a tanácsadási és konzultációs szolgáltatásokat)) A Beruházás – Nemzeti elbánás, Felső vezetés és igazgatótanács, Teljesítménykövetelmények; és a Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Nemzeti elbánás vonatkozásában: Az EU: Ha valamely tagállam megengedi a gáz- vagy villamosenergia-átvitelirendszer vagy a csővezetékes kőolaj- és földgázszállító-rendszer külföldi tulajdonlását, az olyan harmadik országbeli természetes személyek vagy vállalkozások által irányított mexikói vállalatok tekintetében, amelyek az EU kőolaj- vagy földgáz- vagy villamosenergia-importjának több mint 5 %-át teszik ki, az egész EU vagy az egyes tagállamok energiaellátásának biztonságának garantálása érdekében. E fenntartás nem alkalmazandó az energiaelosztással kapcsolatos tanácsadási és konzultációs szolgáltatások esetében. E fenntartás nem alkalmazandó HR, HU és LT esetében (LT esetében csak CPC 7131) a tüzelőanyagok csővezetékes szállítása tekintetében, sem LV esetében az energiaelosztással kapcsolatos szolgáltatások tekintetében, sem SI esetében a gázelosztással kapcsolatos szolgáltatások tekintetében (ISIC 401, 402; CPC 7131, 887, kivéve a tanácsadási és konzultációs szolgáltatásokat). CY: A kőolaj-feldolgozás tekintetében, amennyiben a beruházó egy olyan harmadik ország természetes vagy jogi személyének az ellenőrzése alatt áll, amely az EU kőolaj- vagy földgázimportjának több mint 5 %-át teszi ki, továbbá a következők tekintetében: gázgyártás, a saját gáztartalmú üzemanyag fővezetéken történő elosztása és kereskedelme, a villamos energia előállítása, szállítása vagy elosztása, a tüzelőanyagok csővezetékes szállítása, a villamos energia és gáz elosztásával kapcsolatos szolgáltatások, kivéve a tanácsadási és konzultációs szolgáltatásokat, a villamos energia nagykereskedelme, az üzemanyag, a villamos energia és a nem palackozott gáz kiskereskedelme. A villamos energiához kapcsolódó szolgáltatásokra állampolgárságra és tartózkodási helyre vonatkozó feltételek alkalmazandók (ISIC 232, 4010, 4020; CPC 613, 62271, 63297, 7131, és 887, kivéve a tanácsadási és konzultációs szolgáltatásokat). FI: Az energia-, illetve gőz- és melegvíz-szállítási és elosztó hálózatok és rendszerek. Mennyiségi korlátozások monopóliumok vagy kizárólagos jogok formájában a földgáz importja, valamint a gőz- és melegvíz előállítása és elosztása tekintetében. Jelenleg természetes monopóliumok és kizárólagos jogok vannak érvényben (ISIC 40; CPC 7131, 887 kivéve a tanácsadási és konzultációs szolgáltatásokat). FR: Villamosenergia-átviteli és földgázszállítási rendszerek, valamint csővezetékes kőolaj- és földgázszállítás (CPC 7131). A Beruházás – Nemzeti elbánás, Felső vezetés és igazgatótanács; és a Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Nemzeti elbánás vonatkozásában: BE: Energiaelosztási és energiaelosztással kapcsolatos szolgáltatások (CPC 887 a tanácsadási szolgáltatások kivételével). A Beruházás – Nemzeti elbánás; és a Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Nemzeti elbánás vonatkozásában: BE: Energiaátviteli szolgáltatások tekintetében a jogi személyek típusai és a BE által kizárólagos jogokkal felruházott állami vagy magánszolgáltatókkal való bánásmód. Az EU-ban való letelepedés szükséges (ISIC 4010; CPC 71310). BG: Energiaelosztással kapcsolatos szolgáltatások (CPC 88 része). PT: A villamos energia előállítása, szállítása vagy elosztása, a gázgyártás, a tüzelőanyagok csővezetékes szállítása, a villamos energia nagykereskedelme, a villamos energia és a nem palackozott gáz kiskereskedelme valamint a villamos energia és földgázelosztással kapcsolatos szolgáltatások. A villamosenergia- és gázágazatot érintő koncessziók csak korlátozott sz. vállalatnak ítélhetők oda, amelyek székhelye és tényleges vezetése PT-ban található (ISIC 232, 4010, 4020; CPC 7131, 7422, 887, kivéve a tanácsadási és konzultációs szolgáltatásokat). SK: Engedélyhez kötött a villamos energia előállítása, átvitele és elosztása esetében, a gázgyártás, a gázhalmazállapotú tüzelőanyagok elosztása, a gőz és melegvíz előállítása és elosztása, a tüzelőanyagok csővezetékes szállítása, a villamos energia, gőz és meleg víz kis- és nagykereskedelme, valamint az energiaelosztással kapcsolatos szolgáltatások, beleértve az energiahatékonysággal, az energiamegtakarítással és az energetikai audittal kapcsolatos szolgáltatásokat. Gazdasági szükségesség vizsgálata alkalmazandó és az alkalmazása csak piaci telítettség esetén tagadható meg. Mindezen tevékenységekre vonatkozóan, engedély csak egy EU tagállamban vagy az Európai Gazdasági Térség (a továbbiakban: EGT) egy államában tartózkodási engedéllyel rendelkező természetes személynek vagy egy EU tagállamban vagy EGT-államban letelepedett jogi személynek adható. A Beruházás – Nemzeti elbánás vonatkozásában: BE: A fémtartalmú érc bányászata, valamint az egyéb bányászat és ásványianyag-kitermelés kivételével, a harmadik országbeli természetes személyek vagy vállalatok által irányított külföldi vállalatoknak, amelyek az EU kőolaj- vagy földgáz- vagy villamosenergia-importjának több mint 5 %-át teszik ki, megtilthatják, hogy ellenőrzést szerezzenek a tevékenység felett. Cégbejegyzés szükséges (fióktelep nem megengedett) (ISIC 10, 1110, 13, 14, 232, 4010 része, 4020 része, 4030 része). Meglévő intézkedések: Az EU: Az Európai Parlament és a Tanács 2009/72/EK irányelve (2009. július 13.) a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2003/54/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről; és az Európai Parlament és a Tanács 2009/73/EK irányelve (2009. július 13.) a földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2003/55/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről. BG: Energiatörvény. CY: A villamosenergia-piac szabályozásáról szóló, 2003. évi törvény; A villamosenergia-piac szabályozásáról szóló, 2003. évi törvény – a 239(I)/2004., 143(I)/2005., 173(I)/2006., 92(I)/2008., 211(I)/2012., 206(I)/2015. és 18(I)/2017 törvény által módosított, 122(I)/2003 törvény; a gázpiac szabályozásáról szóló törvények (2004–2007); a kőolajról (csővezetékekről) szóló törvény, a Ciprusi Köztársaság Alkotmányának 273. fejezete; A kőolajról szóló L.64(I)/1975 törvény; és a kőolajtermékekre és tüzelőanyagokra vonatkozó előírásokról szóló törvények (2003–2009). FI: Maakaasumarkkinalaki (a földgázpiacról szóló törvény) (508/2000); Maakaasumarkkinalaki (a földgázpiacról szóló törvény) (587/2017); és sähkömarkkinalaki (a villamosenergia-piacról szóló törvény) (386/1995). FR: Energetikai törvény (L111-5, L111-53,). PT: Földgáz: A 230/2012 törvényerejű rendelet és az október 26-i 231/2012 törvényerejű rendelet; Villamos energia: 215-A/2012 törvényerejű rendelet, és október 8-i 215-B/2012 törvényerejű rendelet; és Nyersolaj-/kőolajtermékek: Február 15-i 31/2006 törvényerejű rendelet. SK: A bányászatról, robbanóanyagokról és állami bányaigazgatásról szóló 51/1988 törvény; A geológiai tevékenységről szóló 569/2007 törvény; Az energiáról szóló 251/2012 törvény; és A hőenergiáról szóló 657/2004 törvény. |
|
(b) |
Villamos energia (ISIC 40, 401; CPC 62271, 887 (kivéve a tanácsadási és konzultációs szolgáltatásokat)) A Beruházás – Nemzeti elbánás, Felső vezetés és igazgatótanács, Teljesítménykövetelmények; és a Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Nemzeti elbánás vonatkozásában: FI: Villamos energia importja. A határon átnyúló kereskedelem vonatkozásában a villamos energia kis- és nagykereskedelme. FR: Csak olyan vállalkozás tulajdonolhat vagy működtethet villamosenergia-átviteli vagy elosztó rendszereket, amely alaptőkéjének 100 %-át a francia állam, egy másik közszektorbeli szervezet vagy az Électricité de France (EDF) jegyzi. A Beruházás – Nemzeti elbánás; és a Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Nemzeti elbánás vonatkozásában: BG: A villamos energia előállítása és a hőtermelés tekintetében. PT: A villamos energia szállítási és elosztási tevékenységeket a közszolgáltatások kizárólagos koncessziói révén végzik. A Beruházás – Nemzeti elbánás vonatkozásában: BE: A 25 MW kapacitású villamos energia termelésére vonatkozó egyedi engedélyhez az EU-ban vagy egy olyan másik államban történő letelepedésre van szükség, amelyre a jelenleg is hatályos, a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról szóló, 1996. december 19-i 96/92/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben előírtakkal hasonló szabályok vonatkoznak, és ahol a vállalat tényleges és folyamatos üzleti kapcsolatban van a gazdasággal. A villamos energia offshore termelése BE offshore területén koncesszióköteles vagy közös vállalkozási kötelezettség vonatkozik rá egy tagállambeli vállalattal vagy egy olyan országbeli külföldi vállalattal, amelyre a 2003/54/EK irányelvvel hasonló szabályok vonatkoznak, különös tekintettel az engedélyezési és kiválasztási eljárásokra vonatkozó feltételek tekintetében. Ezenfelül, a vállalat központi ügyvezetésének vagy központi irodájának egy olyan tagállamban vagy egy olyan, a fenti kritériumokat teljesítő országban kell lennie, ahol tényleges és folyamatos kapcsolatban van a gazdasággal. Az elektromos vezetékek építéséhez, amely összekapcsolja az offshore termelést az Elia átviteli hálózattal, engedélyezés szükséges, valamint a vállalatnak meg kell felelnie az előzetesen megállapított feltételeknek, kivéve a közös vállalkozásokra vonatkozó követelményeket. A Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Nemzeti elbánás vonatkozásában: BE: Engedélyhez kötött a villamosenergia-ellátás olyan közvetítő általi biztosítása, amely BE-ban letelepedett, az országos hálózati rendszerhez vagy a 70 000 V-nál magasabb névleges feszültségű közvetlen hálózathoz csatlakozó fogyasztókkal rendelkezik. Az említett engedély csak az EGT-ben lakóhellyel rendelkező, illetve letelepedett természetes, illetve jogi személynek adható. Meglévő intézkedések: BE: Arrêté Royal du 11 octobre 2000 fixant les critères et la procédure d'octroi des autorisations individuelles préalables à la construction de lignes directes; Arrêté Royal du 20 décembre 2000 relatif aux conditions et à la procédure d'octroi des concessions domaniales pour la construction et l'exploitation d'installations de production d'électricité à partir de l'eau, des courants ou des vents, dans les espaces marins sur lesquels la Belgique peut exercer sa juridiction conformément au droit international de la mer; Arrêté Royal du 12 mars 2002 relatif aux modalités de pose de câbles d'énergie électrique qui pénètrent dans la mer territoriale ou dans le territoire national ou qui sont installés ou utilisés dans le cadre de l'exploration du plateau continental, de l'exploitation des ressources minérales et autres ressources non vivantes ou de l'exploitation d'îles artificielles, d'installations ou d'ouvrages relevant de la juridiction belge; Arrêté royal du 2 avril 2003 relatif aux autorisations de fourniture d'électricité par des intermédiaires et aux règles de conduite applicables à ceux-ci; és Arrêté royal du 12 juin 2001 relatif aux conditions générales de fourniture de gaz naturel et aux conditions d'octroi des autorisations de fourniture de gaz naturel. FI: Maakaasumarkkinalaki (a földgázpiacról szóló törvény) (508/2000); Maakaasumarkkinalaki (a földgázpiacról szóló törvény) (587/2017); és Sähkömarkkinalaki (a villamosenergia-piacról szóló törvény) (588/2013). FR: Energetikai törvény (L111-5, L111-53). PT: Villamos energia: A 215-A/2012 törvényerejű rendelet és a villamos energiáról szóló október 8-i 215-B/2012 törvényerejű rendelet. |
|
(c) |
Tüzelőanyagok, földgáz, kőolaj vagy kőolajipari termékek (ISIC 232, 40, 402; CPC 613, 62271, 63297, 7131, 71310, 742, 7422, 88 része, 887 (kivéve a tanácsadási és konzultációs szolgáltatásokat)) A Beruházás – Nemzeti elbánás, Felső vezetés és igazgatótanács, Teljesítménykövetelmények; és a Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Nemzeti elbánás vonatkozásában: FI: Energiabiztonsági okokból a cseppfolyósítottföldgáz-terminál (a továbbiakban: LNG) – beleértve az LNG-terminálnak az LNG tárolására vagy visszaalakítására használt részeit – külföldi személyek vagy vállalkozások általi ellenőrzésének vagy tulajdonlásának megakadályozása. FR: Nemzeti energiabiztonsági okokból csak olyan vállalkozás tulajdonolhat vagy működtethet gázszállítási vagy elosztó rendszereket, amely alaptőkéjének 100 %-át a francia állam, egy másik közszférabeli szervezet vagy az ENGIE jegyzi. A Beruházás – Nemzeti elbánás; és a Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Nemzeti elbánás vonatkozásában: BE: A gázok ömlesztett tárolására vonatkozó szolgáltatások esetében a jogi személyek típusaival és a BE által kizárólagos jogokkal felruházott állami vagy magánszolgáltatókkal való bánásmóddal kapcsolatosan. EU-n belüli letelepedés szükséges a gázok ömlesztett tárolására vonatkozó szolgáltatások tekintetében (CPC 742 része). BG: A kőolaj és földgáz csővezetékes szállítása, tárolása és raktározása tekintetében, beleértve a tranzitszállítást (CPC 71310, 742 része). PT: A csővezetéken keresztül szállított tüzelőanyagok (földgáz) tárolásával és raktározásával kapcsolatos szolgáltatások határon át történő nyújtása esetében. Továbbá a földgáz szállításával, elosztásával és föld alatti tárolásával, valamint a cseppfolyósított földgázhoz (LNG) használt átvételi, tároló- és újragázosító terminálokkal kapcsolatos koncessziók odaítélésére koncessziós szerződések révén kerül sor nyilvános pályázati felhívást követően (CPC 7131, 7422). A Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Nemzeti elbánás vonatkozásában: BE: A földgáz és más tüzelőanyagok csővezetékes szállítására engedélyezési követelmény vonatkozik. Engedély csak valamely tagállamban lakóhellyel rendelkező, illetve letelepedett természetes, illetve jogi személynek adható (a 2002. május 14-i engedélyezési kötelezettség 3. cikkével összhangban). Ha az engedélyt egy vállalat kérvényezi:
Általában véve, a BE-ban letelepedett fogyasztók földgázzal való ellátása (a fogyasztók alatt mind elosztóvállalatok, valamint olyan fogyasztók értendők, amelyek valamennyi ellátási pontból származó teljes együttes gázfogyasztása eléri az évi egymillió köbméter minimális szintet) a miniszter által kiadott egyedi engedélyezéstől függ, kivéve amennyiben a gázbeszállító egy olyan elosztó vállalat, amely saját elosztóhálózatát használja. Az említett engedély csak valamely tagállamban lakóhellyel rendelkező, illetve letelepedett természetes, illetve jogi személynek adható. CY: A csővezetéken szállított tüzelőanyagok tárolásával és raktározásával kapcsolatos szolgáltatások határon át történő nyújtása, valamint a háztartási tüzelőolaj és a palackos gáz (nem csomagküldő kereskedelem útján történő) kiskereskedelmi értékesítése esetében (CPC 613, 62271, 63297, 7131, 742). Meglévő intézkedések: BE: Arrêté Royal du 14 mai 2002 relatif à l'autorisation de transport de produits gazeux et autres par canalisations; és Loi du 12 avril 1965 relative au transport de produits gazeux et autres par canalisations (8.2. cikk). BG: Energiatörvény. CY: A villamosenergia-piac szabályozásáról szóló, 2003. évi törvény; a 239(I)/2004., 143(I)/2005., 173(I)/2006., 92(I)/2008., 211(I)/2012., 206(I)/2015. és 18(I)/2017 törvény által módosított, 122(I)/2003 törvény; a gázpiac szabályozásáról szóló törvények (2004–2007); a kőolajról (csővezetékekről) szóló törvény, a Ciprusi Köztársaság Alkotmányának 273. fejezete; A kőolajról szóló L.64(I)/1975 törvény; és A kőolajtermékekre és tüzelőanyagokra vonatkozó előírásokról szóló törvények (2003–2009). FI: Maakaasumarkkinalaki (a földgázpiacról szóló törvény) (508/2000); és Maakaasumarkkinalaki (a földgázpiacról szóló törvény) (587/2017). FR: Energetikai törvény (L111-5, L111-53). PT: Földgáz: A 230/2012 törvényerejű rendelet és az október 26-i 231/2012 törvényerejű rendelet; Villamos energia: A 215-A/2012 törvényerejű rendelet és a villamos energiáról szóló október 8-i 215-B/2012 törvényerejű rendelet; és Nyersolaj-/kőolajtermékek: Február 15-i 31/2006 törvényerejű rendelet. |
|
(d) |
Nukleáris energia (ISIC 12, 23, 120, 1200, 233, 2330, 40, 4010 része; CPC 887) A Beruházás – Nemzeti elbánás, Felső vezetés és igazgatótanács; és a Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Nemzeti elbánás vonatkozásában: DE: A nukleáris fűtőanyag gyártása, feldolgozása vagy szállítása, valamint a nukleáris alapú villamosenergia-termelés vagy -elosztás tekintetében. A Beruházás – Nemzeti elbánás; és a Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Nemzeti elbánás vonatkozásában: AT és FI: A nukleáris fűtőanyag gyártása, feldolgozása, elosztása vagy szállítása, valamint a nukleáris alapú villamosenergia-termelés vagy -elosztás tekintetében. A Beruházás – Nemzeti elbánás, Felső vezetés és igazgatótanács, Teljesítménykövetelmények vonatkozásában: HU és SE: A nukleáris fűtőanyag feldolgozása és a nukleáris alapú villamosenergia-termelés tekintetében. A Beruházás – Nemzeti elbánás; és a Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Nemzeti elbánás vonatkozásában: BE: A nukleáris fűtőanyag gyártása, feldolgozása vagy szállítása, valamint a nukleáris alapú villamosenergia-termelés vagy -elosztás tekintetében. A Beruházás – Nemzeti elbánás, Felső vezetés és igazgatótanács vonatkozásában: BG: A hasadó és fuzionáló anyagok, illetve ezek alapanyagai feldolgozásához, valamint az ezekkel való kereskedelemhez kapcsolódó, a nukleárisenergia-termelő létesítmények berendezéseinek és rendszereinek karbantartásához és javításához kapcsolódó, ilyen anyagok, valamint a feldolgozásukból eredő hulladék szállításához kapcsolódó szolgáltatások, az ionizálós sugárzáshoz kapcsolódó szolgáltatások, valamint az atomenergia békés célú felhasználásához kapcsolódó valamennyi szolgáltatás (így többek között a tervezői és konzultációs szolgáltatások és a szoftverekkel kapcsolatos szolgáltatások stb.) tekintetében. A Beruházás – Nemzeti elbánás vonatkozásában: FR: E tevékenységek során be kell tartani az Euratom-megállapodásban foglalt kötelezettségeket. Meglévő intézkedések: AT: Bundesverfassungsgesetz für ein atomfreies Österreich (az atomenergia-mentes Ausztriáról szóló alkotmányos jogszabály) BGBl. I 149/1999. sz. BG: Az atomenergia biztonságos felhasználásáról szóló törvény. FI: Ydinenergialaki (Nukleáris energiáról szóló törvény) (990/1987). HU: A nukleáris energiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény; és A nukleáris energiáról szóló 72/2000. kormányrendelet. SE: A svéd környezetvédelmi törvénykönyv (1998:808); és A nukleáris technológiával kapcsolatos tevékenységekről szóló törvény (1984:3). |
II-EU-21 – Egyéb, máshová nem sorolt szolgáltatások
|
Ágazat – Alágazat: |
Máshová nem sorolt egyéb szolgáltatások |
|
Iparági besorolás: |
CPC 9703, 612 része, 621 része, 625 része, 85990 része |
|
Érintett kötelezettségek: |
Nemzeti elbánás |
|
|
Legnagyobb kedvezményes elbánás |
|
|
Teljesítménykövetelmények |
|
|
Felső vezetés és igazgatótanács |
|
Fejezet: |
Beruházás és Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem |
Leírás:
Az EU fenntartja azt a jogot, hogy elfogadjon vagy fenntartson bármely intézkedést a következők tekintetében:
|
(a) |
Temetési, hamvasztási és temetést kiegészítő szolgáltatások CPC 9703 A Beruházás – Nemzeti elbánás, Felső vezetés és igazgatótanács; és a Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Nemzeti elbánás vonatkozásában: DE: Csak közjogi jellegű letelepedett jogi személyek üzemeltethetnek temetőt. A temetők létesítését és üzemeltetését, valamint a temetésekhez kapcsolódó szolgáltatásokat közszolgáltatásokként végzik. CY és SI: Temetkezés, hamvasztás, temetést kiegészítő szolgáltatások. SE: A hamvasztási és temetési szolgálatok a svéd egyház vagy a helyi hatóság monopóliumának tárgyát képzik. |
|
(b) |
Egyéb üzleti szolgáltatások A Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem – Nemzeti elbánás vonatkozásában: LT: Az „Infostruktura” állami vállalat kizárólagos jogokkal rendelkezik a következő szolgáltatások nyújtása terén: adatátvitel biztonságos állami adatátviteli hálózatokon keresztül, „gov.lt” végződésű internetes címek kiosztása, elektronikus pénztárgépek hitelesítése. Meglévő intézkedések: LT: A minisztériumok, kormányzati intézmények és megyei kormányzók által létrehozott és a felelősségi körükbe tartozó állami tulajdonú vállalatok és közintézmények által a termékek és szolgáltatások árának és díjainak monopolisztikus jelleggel történő megállapítására vonatkozó rendes eljárás jóváhagyásáról szóló, 2002. május 28-i 756 kormányhatározat. |
(1) Olyan kelet-európai vállalatokra alkalmazandó, amelyek együttműködnek egy vagy több északi vállalattal.
(2) AT tekintetében a legnagyobb kedvezményes elbánás alóli kivételnek a forgalmi jogokra vonatkozó része minden olyan országra vonatkozik, amelyekkel a közúti szállításra vonatkozó kétoldalú megállapodások vagy a közúti szállításra vonatkozó más megállapodások léteznek vagy a jövőben számolni lehet velük.
II-B. függelék
JÖVŐBELI INTÉZKEDÉSEKRE VONATKOZÓ FENNTARTÁSOK
MEXIKÓ JEGYZÉKE
Központi szinten alkalmazandó fenntartások
II-MX-1
|
Ágazat: |
Valamennyi |
|
Alszektor: |
|
|
Iparági besorolás: |
|
|
Érintett kötelezettségek: |
Nemzeti elbánás (11.6. cikk) |
|
Kormányzati szint: |
Központi |
|
Leírás: |
Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem |
Mexikó fenntartja a jogot arra, hogy a központi kormány, a regionális vagy a helyi önkormányzatok által kiállított kötvények, kincstárjegyek vagy más típusú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok megszerzését, értékesítését vagy más módon való elidegenítését korlátozó bármely intézkedést hozzon vagy tartson fenn
Meglévő intézkedések:
II-MX-2
|
Ágazat: |
Valamennyi |
|
Alszektor: |
|
|
Iparági besorolás: |
|
|
Érintett kötelezettségek: |
Felső vezetés és igazgatótanács (10.10. cikk) |
|
Kormányzati szint: |
Központi |
|
Leírás: |
Beruházás |
Mexikó fenntartja a jogot arra, hogy a beruházásban érintett európai uniós vállalkozás igazgatótanácsának vagy igazgatótanácsa bármely bizottságának többsége esetében konkrét állampolgárságot vagy Mexikó területén való honosságot írjon elő, feltéve, hogy a követelmény nem rontja lényegesen a befektető képességét arra, hogy irányítást gyakoroljon a befektetése felett.
Meglévő intézkedések:
II-MX-3
|
Ágazat: |
Energia |
|
Alszektor: |
Kőolaj és más szénhidrogén |
|
|
Villamos energia |
|
Iparági besorolás: |
|
|
Érintett kötelezettségek: |
Nemzeti elbánás (10.7. és 11.6. cikk) |
|
|
Teljesítménykövetelmények (10.9. cikk) |
|
|
Helyi jelenlét (11.5. cikk) |
|
|
Felső vezetés és igazgatótanács (10.10. cikk) |
|
Kormányzati szint: |
Központi |
|
Leírás: |
Beruházás és Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem |
Mexikó fenntartja azt a jogot, hogy intézkedéseket fogadjon el az I-B-1. függelék I-MX-14. és I-MX-15. fenntartásaiban említett tevékenységek tekintetében a következőkről szóló rendelet végrehajtása érdekében: a Szövetségi Villamosenergia-bizottság állami közvállalatról szóló törvény; a Petróleos Mexicanos állami közvállalatról szóló törvény; a villamosenergia-ágazatról szóló törvény; a szénhidrogén-ágazatról szóló törvény; az energetikai tervezésről és átállásról szóló törvény; a bioüzemanyagokról szóló törvény; a geotermikus energiáról szóló törvény és a Nemzeti Energiabizottságról szóló törvény hatályba helyezése; a stabilizációt és a fejlesztést szolgáló mexikói kőolajalapról szóló törvény több rendelkezésének módosítása; valamint a szövetségi közigazgatás sarkalatos törvénye több rendelkezésének módosítása, kiegészítése és hatályon kívül helyezése; kihirdetve a Hivatalos Lapban 2025. március 18-án. Elfogadásuk esetén az ilyen intézkedéseket az I-B-1. függelékben felsorolt és a 10.12. cikk (A megállapodásnak nem megfelelő intézkedések és kivételek) (1) és (3) bekezdésének hatálya alá tartozó, meglévő, nem megfelelő intézkedéseknek kell tekinteni. Az egyértelműség érdekében: az ilyen végrehajtási intézkedések azon aspektusait, amelyek nem felelnek meg a megállapodásnak, az említett rendelet, valamint az e fenntartás alapján elfogadott végrehajtási intézkedések által megengedett mértékre kell korlátozni.
Mexikó kizárólag a kőolaj és más szénhidrogének feltárására és kitermelésére, valamint a villamosenergia-átvitelével és -elosztásával kapcsolatos közszolgáltatásra vonatkozó szerződéses megállapodás útján tesz lehetővé magánberuházásokat.
Ha a mexikói jogot úgy módosítják, hogy lehetővé tegye a magánberuházásoknak a második bekezdésben ismertetettől eltérő módját, vagy a második bekezdésben foglalt tevékenységet folytató vállalkozás eszközeinek vagy tulajdonosi érdekeltségének értékesítését, Mexikó fenntartja a jogot arra, hogy e befektetésekre vonatkozó korlátozásokat vezessen be.
A harmadik bekezdésnek megfelelően bevezetett korlátozásokat az I-B-1. függelékben felsorolt és a 10.12. cikk (A megállapodásnak nem megfelelő intézkedések és kivételek) (1) és (3) bekezdésének hatálya alá tartozó, meglévő, nem megfelelő intézkedéseknek kell tekinteni.
Az egyértelműség érdekében: Mexikó megerősíti a Mexikói Egyesült Államok Politikai Alkotmánya (Constitución Política de los Estados Unidos Mexicanos) 25., 27. és 28 cikkében tükröződő azon elvet, hogy a kőolaj és más szénhidrogének feltárása és kitermelése, valamint a nemzeti villamosenergia-rendszer megtervezése és irányítása, továbbá a villamosenergia-átvitelével és -elosztásával kapcsolatos közszolgáltatás állami monopólium számára vannak fenntartva.
Meglévő intézkedések:
A Mexikói Egyesült Államok Politikai Alkotmánya (Constitución Política de los Estados Unidos Mexicanos), 25., 27. és 28 cikk.
A Szövetségi Villamosenergia-bizottság állami közvállalatról szóló törvény (Ley de la Empresa Pública del Estado, Comisión Federal de Electricidad).
A külföldi tőkebefektetésekről szóló törvény (Ley de Inversión Extranjera).
A szénhidrogén-ágazatról szóló törvény (Ley del Sector Hidrocarburos).
A Petróleos Mexicanos állami közvállalatról szóló törvény (Ley de la Empresa Pública del Estado, Petróleos Mexicanos).
A villamosenergia-ágazatról szóló törvény (Ley del Sector Eléctrico).
Az energetikai tervezésről és átállásról szóló törvény (Ley de Planeación y Transición Energética).
II-MX-4
|
Ágazat: |
Szórakoztatás |
|
Alszektor: |
A kikapcsolódást elősegítő és szabadidős szolgáltatások |
|
Iparági besorolás: |
CMAP 949104 Egyéb kikapcsolódást elősegítő és szabadidős szolgáltatások (a szerencsejáték- és fogadási szolgáltatásokra korlátozva) |
|
Érintett kötelezettségek: |
Nemzeti elbánás (10.7. és 11.6. cikk) |
|
|
Legnagyobb kedvezményes elbánás (10.8. és 11.7. cikk) |
|
|
Felső vezetés és igazgatótanács (10.10. cikk) |
|
|
Helyi jelenlét (11.5. cikk) |
|
Kormányzati szint: |
Központi |
|
Leírás: |
Beruházás és Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem |
Mexikó fenntartja azt a jogot, hogy elfogadjon vagy fenntartson bármely intézkedést a szerencsejáték és fogadási szolgáltatásokba történő beruházások és az ilyen szolgáltatások nyújtása tekintetében.
Meglévő intézkedések:
II-MX-5
|
Ágazat: |
Kisebbségi ügyek |
|
Alszektor: |
|
|
Iparági besorolás: |
|
|
Érintett kötelezettségek: |
Helyi jelenlét (11.5. cikk) |
|
|
Nemzeti elbánás (11.6. cikk) |
|
Kormányzati szint: |
Központi |
|
Leírás: |
Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem |
Mexikó fenntartja a jogot arra, hogy bármely intézkedést hozzon vagy tartson fenn egy társadalmilag vagy gazdaságilag hátrányos helyzetben lévő csoportok jogokkal vagy preferenciákkal történő felruházása vonatkozásában.
Meglévő intézkedések:
A Mexikói Egyesült Államok Politikai Alkotmánya (Constitución Política de los Estados Unidos Mexicanos), 4. cikk.
II-MX-6
|
Ágazat: |
Szociális ellátások |
|
Alszektor: |
|
|
Iparági besorolás: |
|
|
Érintett kötelezettségek: |
Nemzeti elbánás (10.7. és 11.6. cikk) |
|
|
Legnagyobb kedvezményes elbánás (10.8. és 11.7. cikk) |
|
|
Teljesítménykövetelmények (10.9. cikk) |
|
|
Felső vezetés és igazgatótanács (10.10. cikk) |
|
|
Helyi jelenlét (11.5. cikk) |
|
Kormányzati szint: |
Központi |
|
Leírás: |
Beruházás és Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem |
Mexikó fenntartja a jogot arra, hogy intézkedéseket fogadjon el vagy tartson fenn bűnüldözési és büntetés-végrehajtási szolgáltatásokkal, és a következő szolgáltatásokkal kapcsolatban, amennyiben az utóbbiak közcélok szolgálatára bevezetett vagy fenntartott szociális szolgáltatások: jövedelembiztonság vagy -biztosítás, szociális biztonság vagy biztosítás, szociális jólét, közoktatás, egészségügy és gyermekgondozás.
Meglévő intézkedések:
A Mexikói Egyesült Államok Politikai Alkotmánya (Constitución Política de los Estados Unidos Mexicanos), 4., 17., 18., 25., 26., 28. és 123. cikk.
II-MX-7
|
Ágazat: |
Szállítás |
|
Alszektor: |
Szakképzett személyzet |
|
Iparági besorolás: |
CMAP 951023 Egyéb szakmai, technikai vagy szakosodott szolgáltatások (hajókapitányokra, légijármű-vezetőkre, hajóparancsnokokra, hajógépészekre, repülőtér-üzemeltetőkre (comandantes de aeródromos), kikötőmesterekre, kikötői révkalauzokra, és a mexikói lobogó alatt közlekedő hajókon vagy légi járműveken szolgáló személyzetre korlátozva) |
|
Érintett kötelezettségek: |
Helyi jelenlét (11.5. cikk) |
|
|
Nemzeti elbánás (11.6. cikk) |
|
|
Legnagyobb kedvezményes elbánás (11.7. cikk) |
|
Kormányzati szint: |
Központi |
|
Leírás: |
Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem |
Mexikó fenntartja azt a jogot, hogy elfogadjon vagy fenntartson bármely intézkedést a szakképzett személyzet tekintetében. Csak született mexikói állampolgárok szolgálhatnak a következő beosztásokban:
kapitányokra, pilóták, hajóparancsnokok, gépészek, és a mexikói lobogó alatt közlekedő hajókon vagy légi járműveken szolgáló személyzet; és
kikötői révkalauzok, kikötőmesterek és repülőtér-üzemeltetők.
Meglévő intézkedések:
A Mexikói Egyesült Államok Politikai Alkotmánya (Constitución Política de los Estados Unidos Mexicanos), 32. cikk.
II-MX-8
|
Ágazat: |
Valamennyi |
|
Alszektor: |
Telegráfia, rádiótávírás és postai szolgáltatások |
|
|
Bankjegynyomtatás (valuta) nyomtatása és pénzverés |
|
|
Tengeri és belvízi kikötők ellenőrzése, vizsgálata és felügyelete |
|
|
Repülőterek és helikopter-leszállóhelyek ellenőrzése, vizsgálata és felügyelete |
|
|
Atomenergia, ideértve a radioaktív anyagok kiaknázását, kezelését és hasznosítását. |
|
Iparági besorolás: |
|
|
Érintett kötelezettségek: |
Nemzeti elbánás (10.7. cikk) |
|
|
Legnagyobb kedvezményes elbánás (10.8. cikk) |
|
|
Teljesítménykövetelmények (10.9. cikk) |
|
|
Felső vezetés és igazgatótanács (10.10. cikk) |
|
Kormányzati szint: |
Központi |
|
Leírás: |
Beruházás |
Az alábbi listában meghatározott tevékenységek az állam számára vannak fenntartva, és a mexikói jog szerint tilos a magánberuházás. Ha Mexikó lehetővé teszi a magánberuházásokat szolgáltatási szerződések, koncessziók, hitelezési megállapodások vagy bármely más típusú szerződéses megállapodás útján történő részvétel céljából, az említett részvétel nem tekinthető úgy, mint amely érinti az említett tevékenységekre vonatkozó fenntartást.
Ha a mexikói jogot úgy módosítják, hogy lehetővé tegye az alábbi listában meghatározott tevékenységekbe irányuló magánberuházásokat, Mexikó a külföldi beruházási részvételre vonatkozó korlátozásokat vezethet be, és az említett korlátozásokat az I-B-1. függelékben felsorolt és a 10.12. cikk (A megállapodásnak nem megfelelő intézkedések és kivételek) (1) és (3) bekezdésének hatálya alá tartozó, meglévő, nem megfelelő intézkedéseknek kell tekinteni. Mexikó az alábbi listában meghatározott tevékenységeket folytató vállalkozás eszközének vagy tulajdonosi érdekeltségének értékesítése esetén is bevezethet a külföldi beruházási részvételre vonatkozó korlátozásokat, és az említett korlátozásokat az I. mellékletben meghatározott és a 10.12. cikk (A megállapodásnak nem megfelelő intézkedések és kivételek) (1) és (3) bekezdésének hatálya alá tartozó, meglévő, nem megfelelő intézkedéseknek kell tekinteni.
|
(a) |
Telegráfia, rádiótávírás és postai szolgáltatások; |
|
(b) |
Bankjegynyomtatás (valuta) nyomtatása és pénzverés; |
|
(c) |
Tengeri és belvízi kikötők ellenőrzése, vizsgálata és felügyelete; |
|
(d) |
Repülőterek és helikopter-leszállóhelyek ellenőrzése, vizsgálata és felügyelete; és |
|
(e) |
Atomenergia (1). |
Meglévő intézkedések:
A Mexikói Egyesült Államok Politikai Alkotmánya (Constitución Política de los Estados Unidos Mexicanos), 25. és 28 cikk.
A Mexikói Központi Bankról szóló törvény (Ley del Banco de México).
A mexikói pénzverdéről szóló törvény (Ley de la Casa de Moneda de México).
A Mexikói Egyesült Államok monetáris törvénye (Ley Monetaria de los Estados Unidos Mexicanos).
A hajózásról és a tengeri kereskedelemről szóló törvény (Ley de Navegación y Comercio Marítimos).
A kikötőkről szóló törvény (Ley de Puertos).
A repülőterekről szóló törvény (Ley de Aeropuertos).
Telekommunikációs és műsorszolgáltatási törvény (Ley en Materia de Telecomunicaciones y Radiodifusión).
A mexikói légtérben történő navigációs szolgálatokat biztosító decentralizált ügynökség (spanyol betűszóval SENEAM) létrehozásáról szóló rendelet (Decreto que crea el Organismo Desconcentrado de Servicios a la Navegación en el Espacio Aéreo Mexicano, SENEAM).
Az általános kommunikációs eszközökről szóló törvény (Ley de Vías Generales de Comunicación).
A mexikói postai szolgáltatásokról szóló törvény (Ley del Servicio Postal Mexicano), I. cím, III. fejezet.
A külföldi tőkebefektetésekről szóló törvény (Ley de Inversión Extranjera).
II-MX-9
|
Ágazat: |
Bányászat |
|
Alszektor: |
Lítiummal kapcsolatos tevékenységek |
|
Iparági besorolás: |
|
|
Érintett kötelezettségek: |
Nemzeti elbánás (10.7. cikk) |
|
|
Teljesítménykövetelmények (10.9. cikk) |
|
|
Felső vezetés és igazgatótanács (10.10. cikk) |
|
Kormányzati szint: |
Központi |
|
Leírás: |
Beruházás |
A lítiummal kapcsolatos tevékenységek – ideértve a lítium kutatását és feltárását – az állam számára vannak fenntartva, és a mexikói jog szerint tilos a magánberuházás. Ha Mexikó lehetővé teszi a magánberuházásokat szolgáltatási szerződések, koncessziók, hitelezési megállapodások vagy bármely más típusú szerződéses megállapodás útján történő részvétel céljából, az említett részvétel nem tekinthető úgy, mint amely érinti az említett tevékenységeknek az állam számára történő fenntartását.
Ha a mexikói jogot úgy módosítják, hogy lehetővé tegye a lítiummal kapcsolatos tevékenységekbe irányuló magánberuházásokat, Mexikó a külföldi beruházási részvételre vonatkozó korlátozásokat vezethet be, és az említett korlátozásokat az I-B-1. függelékben felsorolt és a 10.12. cikk (A megállapodásnak nem megfelelő intézkedések és kivételek) (1) és (3) bekezdésének hatálya alá tartozó, meglévő, nem megfelelő intézkedéseknek kell tekinteni. Mexikó a lítiummal kapcsolatos tevékenységeket folytató vállalkozás eszközének vagy tulajdonosi érdekeltségének értékesítése esetén is bevezethet a külföldi beruházási részvételre vonatkozó korlátozásokat, és az említett korlátozásokat az I. mellékletben meghatározott és a 10.12. cikk (A megállapodásnak nem megfelelő intézkedések és kivételek) (1) és (3) bekezdésének hatálya alá tartozó, meglévő, nem megfelelő intézkedéseknek kell tekinteni.
Meglévő intézkedések:
A Mexikói Egyesült Államok Politikai Alkotmánya (Constitución Política de los Estados Unidos Mexicanos), 27. és 28 cikk.
Bányászati törvény (Ley de Minería).
II-MX-10
|
Ágazat: |
Valamennyi |
|
Alszektor: |
|
|
Iparági besorolás: |
|
|
Érintett kötelezettségek: |
Legnagyobb kedvezményes elbánás (10.8. cikk) |
|
Kormányzati szint: |
Központi |
|
Leírás: |
Beruházás |
Mexikó fenntartja a jogot arra, hogy bármely olyan intézkedést hozzon vagy tartson fenn, amely az e megállapodás hatálybalépésének időpontját megelőzően hatályban lévő valamennyi két- vagy többoldalú nemzetközi megállapodás alapján eltérő bánásmódot biztosítanak egyes országoknak. E fenntartás nem alkalmazandó azon intézkedésekre, amelyek eltérő bánásmódot biztosítanak a következők tekintetében:
|
(a) |
energiahordozók feltárása, kitermelése és előállítása; gáz- és villamosenergia-elosztás és -szállítás; energiahordozók nagy- és kiskereskedelmi forgalmazása; és |
|
(b) |
lítiummal kapcsolatos tevékenységek, ideértve a lítium kutatását és feltárását. |
Mexikó fenntartja a jogot arra, hogy elfogadjon vagy fenntartson bármely olyan intézkedést, amely eltérő bánásmódot biztosít az országoknak, mint amelyet valamennyi, az e megállapodás hatálybalépésének időpontját követően hatályban lévő vagy aláírt, a következő területeket érintő nemzetközi megállapodás biztosít:
|
(a) |
a légi közlekedés, |
|
(b) |
halászat; vagy |
|
(c) |
tengerészeti ügyek, ideértve az újrahasznosítható tengeri hulladékot is. |
(1) E bejegyzés alkalmazásában az atomenergia kiterjed a radioaktív anyagok kiaknázására, kezelésére és hasznosítására.
III. MELLÉKLET
PIACRA JUTÁSI KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK
MAGYARÁZÓ FELJEGYZÉSEK
|
1. |
Valamely Félnek az e melléklet függelékeiben foglalt jegyzéke meghatározza azon piacra jutási kötelezettségvállalásokat, amelyeket az említett Fél a 10.6. cikk (Piacra jutás) vagy a 11.4. cikk (Piacra jutás) alapján tesz. |
|
2. |
E melléklet alkalmazásában:
|
|
3. |
Az e megállapodás hatálya alá tartozó és a jegyzékben nem szereplő ágazatokban vagy alágazatokban folytatott gazdasági tevékenységekre nem vonatkoznak az (1) bekezdésben említett piacra jutási kötelezettségvállalások. |
|
4. |
Valamely Fél jegyzéke nem sérti a Felek GATS szerinti jogait és kötelezettségeit. |
|
5. |
A jegyzékben foglalt egyes bejegyzések a következő elemeket tartalmazzák:
|
|
6. |
Egy bejegyzés értelmezése során a bejegyzés valamennyi elemét mérlegelni kell. |
|
7. |
Az Európai Unió szintjén tett kötelezettségvállalás az Európai Unió valamely intézkedésére, valamely tagállam nemzeti szintű intézkedésére vagy valamely tagállamon belüli kormányzati intézkedésre alkalmazandó, kivéve, ha a kötelezettségvállalás kizár valamely tagállamot. |
|
8. |
A Mexikó vagy valamely európai uniós tagállam nemzeti szintjén tett kötelezettségvállalás az említett országon belül a központi, regionális vagy helyi szintű kormányzat intézkedésére alkalmazandó. |
|
9. |
E melléklet csak piacra jutásra vonatkozó, megkülönböztetéstől mentes korlátozásokat tartalmaz. |
|
10. |
Az egyértelműség érdekében: a következő intézkedések nem minősülnek a piacra jutás korlátozásának a 10.6. cikk (Piacra jutás) és a 11.4. cikk (Piacra jutás) értelmében, feltéve, hogy megkülönböztetésmentesek:
|
|
11. |
Az Európai Unió jegyzékében a következő rövidítéseket használják:
|
|
12. |
Mexikó jegyzékének alkalmazásában a „piacra jutási korlátozások” oszlopban:
|
(1) Belgium fenntartásainak alkalmazásában a központi kormányzati szint magában foglalja a szövetségi kormányt, valamint a régiók és a közösségek kormányát, amelyek mindegyike egyenértékű jogalkotási hatáskörökkel bír.
(2) Finnország fenntartásainak alkalmazásában a regionális kormányzati szint az Åland-szigeteket jelenti.
III-A. függelék
PIACRA JUTÁSI KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK
AZ EU JEGYZÉKE
|
Ágazat vagy alágazat |
Piacra jutási korlátozások |
||||||||||||||
|
III-EU-1 – Minden ágazat |
|
||||||||||||||
|
Kereskedelmi jelenlét |
A Beruházás tekintetében: EU: Bármely tagállam valamely meglévő állami vállalatban, illetve valamely, egészségügyi, szociális vagy oktatási szolgáltatásokat (CPC 93, 92) nyújtó, már meglévő kormányzati szervezetben fennálló tőkerészesedéseinek, illetve előbbiek eszközeinek értékesítésekor vagy elidegenítésekor a mexikói beruházók vagy beruházásaik számára megtilthatja vagy korlátozhatja az ilyen részesedések vagy eszközök tulajdonlását, illetve az ilyen részesedések és eszközök tulajdonosai által a részesedések és eszközök eredményeként létrejött vállalkozások felett gyakorolt ellenőrzést. Az ilyen értékesítés vagy elidegenítés tekintetében a tagállamok bármilyen intézkedést elfogadhatnak vagy fenntarthatnak a szolgáltatók számának korlátozásáról. |
||||||||||||||
|
|
A Beruházás tekintetében: EU: Az országos vagy helyi szinten közszolgáltatásnak tekintett szolgáltatások állami monopóliumot képezhetnek, illetve kizárólagos jogai magán gazdasági szereplőnek is megadhatók. Közüzemi szolgáltatások léteznek olyan ágazatokban, mint a kapcsolódó tudományos és műszaki tanácsadó szolgáltatások, a társadalomtudományok és a bölcsészettudományok területére vonatkozó kutatási-fejlesztési (K+F) szolgáltatások, a műszaki vizsgálati és elemzési szolgáltatások, a környezetvédelemmel kapcsolatos szolgáltatások, az egészségügyi szolgáltatások, a szállítási szolgáltatások és a szállítás valamennyi módozatát kiegészítő szolgáltatások. Gyakran kapnak kizárólagos jogokat ilyen szolgáltatásokra a magánszektor gazdasági szereplői, amire példa a közigazgatási szervek által a gazdasági szereplőknek bizonyos szolgáltatási kötelezettségek mellett adott koncesszió. Mivel a közüzemi szolgáltatások gyakran a központi kormányzati szint alatt is megtalálhatók, gyakorlati szempontból nem észszerű részletes és kimerítő ágazatspecifikus jegyzéket adni. E fenntartás nem alkalmazandó a telekommunikációs és számítógépes, valamint a kapcsolódó szolgáltatásokra. BG: Az állami vagy köztulajdon hasznosításához vagy használatához kapcsolódó bizonyos gazdasági tevékenységekre a koncessziókról szóló törvény rendelkezései szerint nyújtott koncessziók vonatkoznak. Azoknál a kereskedelmi társaságoknál, amelyekben az állam vagy a települési önkormányzat a tőketulajdon 50 %-át meghaladó részesedéssel rendelkezik, a privatizációs ügynökség vagy más állami, illetve regionális hatóság – attól függően, hogy melyik az illetékes hatóság – által kiadott engedély szükséges ahhoz, hogy a társaság befektetett eszközére vonatkozó ügyletet, a részesedési érdekeltség megszerzésére, lízingre, közös tevékenységre, hitelezésre, követelést biztosító zálogjogra vonatkozó szerződést köthessenek, valamint váltókból eredő kötelezettségeket vállalhassanak. E fenntartás nem alkalmazandó a bányászatra és az ásványianyag-kitermelésre, amelyekre külön fenntartás vonatkozik. HU: A kereskedelmi jelenlétnek korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság vagy képviseleti iroda formájában kell megvalósulnia. A fióktelepként történő első piacra lépés nem engedélyezett, kivéve a pénzügyi szolgáltatásokat. IT: Előfordulhat, hogy a védelem és nemzetbiztonság területén működő vállalatokban való részesedésszerzéshez, valamint a közlekedési szolgáltatások, távközlés és energia területén a stratégiai eszközök megszerzéséhez a miniszterek tanácsa hivatalának elnökségi jóváhagyása szükséges. IT: Az állam gyakorolhat bizonyos különleges hatásköröket a védelem és nemzetbiztonság területén működő vállalatokban és bizonyos stratégiai fontosságú tevékenységekben az energia, a szállítás és a kommunikáció területén. Ez a védelem és nemzetbiztonság terén stratégiai fontosságú tevékenységet végző minden jogi személyre vonatkozik, nem csak a privatizált vállalatokra. Amennyiben alapvető védelmi vagy nemzetbiztonsági érdekeket érintő súlyos kár fenyeget, a kormány a következő különleges hatáskörökkel rendelkezik:
Az energia, közlekedés és kommunikáció területén a stratégiai eszközökkel kapcsolatos bármely határozatot, jogi aktust és ügyletet (székhelyáthelyezések, egyesülések, szétválások, tevékenységváltások, megszűnések) az érintett vállalat bejelenti a miniszterelnöki hivatalnak. Különösen az EU-n kívüli természetes vagy jogi személyek olyan vásárlásait kell bejelenteni, amelyek e személyek számára ellenőrzést biztosítanak a vállalat felett. A miniszterelnök a következő különleges hatásköröket gyakorolhatja:
A súlyos kár által jelentett valós vagy kivételes fenyegetés értékelésére vonatkozó kritériumokat, valamint a különleges hatáskörökre vonatkozó feltételeket és eljárásokat jogszabályok határozzák meg. LT: A kormány felülvizsgálhatja és korlátozhatja a nemzetbiztonság szempontjából stratégiai jelentőségű vállalkozásokba történő beruházást a tulajdonjog tekintetében (a belföldi vagy külföldi magánszemélyek tulajdonában álló tőke aránya a nemzetbiztonsági érdekeknek megfelelően); a nemzetbiztonság szempontjából stratégiai jelentőségű vállalkozásokba, ágazatokba és létesítményekbe történő beruházásokat; és a potenciális belföldi beruházók és potenciális vállalati résztvevők megfelelőségének megállapítására szolgáló eljárások és kritériumok tekintetében. |
||||||||||||||
|
Ingatlantulajdon-szerzés |
A Beruházás tekintetében: HU: Kötelezettség nélkül az állami tulajdonban lévő ingatlanok felvásárlása tekintetében. DK: A mezőgazdasági terület természetes vagy jogi személyek által történő vásárlását a mezőgazdasági tulajdonról szóló dán törvény szabályozza, amely minden személyre nézve, legyen szó dán állampolgárokról vagy külföldiekről, korlátozásokat szab mezőgazdasági tulajdon vásárlásakor. Ennek megfelelően minden olyan természetes vagy jogi személynek, aki mezőgazdasági ingatlant kíván vásárolni, eleget kell tennie az említett törvény követelményeinek. |
||||||||||||||
|
Fegyverek, lőszerek és hadianyagok |
A Beruházás és a Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem tekintetében: EU: Kötelezettség nélkül a fegyverek, lőszerek és hadianyagok gyártása vagy forgalmazása, illetve kereskedelme tekintetében. Hadianyagnak csak olyan termék minősül, amelynek kizárólagos rendeltetése és készítésének célja a katonai felhasználás a háborús vagy honvédelmi tevékenységek kifejtésével összefüggésben. |
||||||||||||||
|
III-EU-2 – Szakmai szolgáltatások (valamennyi szakma az egészségügy kivételével) |
|
||||||||||||||
|
Jogi szolgáltatások (CPC 861 része), beleértve a szabadalmi ügyvivői szolgáltatásokat (1) |
A Beruházás és a Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem tekintetében: EU: kivéve SE: Kötelezettség nélkül a közfeladatokkal megbízott jogi szakértő, például közjegyző, huissiers de justice vagy más officiers publics et ministériels által nyújtott jogi tanácsadási és jogi engedélyezési, dokumentációs és hitelesítési szolgáltatások, illetve a hivatalos kormányaktus útján kinevezett bírósági végrehajtók által nyújtott szolgáltatások tekintetében (CPC 861 része, 87902 része). CZ: A jogi szolgáltatások nyújtásához – ideértve a bíróságok előtti képviseletet – teljes körű ügyvédi kamarai tagság szükséges. A Cseh Ügyvédi Kamarába felvett külföldi ügyvédek jogi szolgáltatásokat nyújthatnak azon ország joga területén, ahol jogi szolgáltatásnyújtásra vonatkozó jogosultságukat szerezték, valamint a nemzetközi jog területén. DK: Követelmények alkalmazandók az „advokat” (ügyvéd) cím használatával nyújtott jogi szolgáltatásokra. (2) FR: A „Cour de Cassation” és a „Conseil d’Etat” előtti képviselet kvótához kötött. HU: Külföldi ügyvédek egy magyar ügyvéddel vagy ügyvédi irodával kialakított partnerkapcsolatban jogi tanácsadást nyújthatnak a székhely szerinti ország jogával és a nemzetközi joggal kapcsolatban. A kereskedelmi jelenlét megvalósulhat egy magyar ügyvéddel vagy ügyvédi irodával létrehozott társulás formájában. |
||||||||||||||
|
|
A Beruházás tekintetében: AT: Kötelezettség nélkül a letelepedés tekintetében a nemzetközi közjog és a székhely szerinti ország joga gyakorlása érdekében; a nemzetközi közjog és a székhely szerinti ország jogának vonatkozásában a jogi szolgáltatások nyújtása csak határokon átnyúló alapon engedélyezett. BG, CY, CZ, DE, DK, EL, EE, ES, FR, IE, IT, LV, LT, LU, MT, NL, PT, RO és SK: A jogi formával kapcsolatban megkülönböztetésmentes követelmények alkalmazandók. BG: Az ügyvédi iroda neve csak a bejegyzett partnerek nevét tartalmazhatja. FR: A francia vagy európai uniós jogi szolgáltatásokat nyújtó ügyvédi irodákban a részesedés és a szavazati jogok a partnerek szakmai tevékenységéhez kapcsolódó mennyiségi korlátozások hatálya alá tartozhatnak. LT: A jogi formák bizonyos típusai kizárólag az ügyvédi kamarai tagsággal rendelkező ügyvédek számára tarthatók fenn, megkülönböztetésmentes módon. SI: A Szlovén Ügyvédi Kamara által kinevezett ügyvédek kereskedelmi jelenléte az egyéni vállalkozásra, a korlátolt felelősségű ügyvédi irodára (munkaközösségre) vagy a korlátlan felelősségű ügyvédi irodára (munkaközösségre) korlátozódik. Az ügyvédi iroda tevékenysége a joggyakorlat folytatására korlátozódik. Ügyvédi munkaközösségekbe kizárólag ügyvédek tartozhatnak. SE: Kizárólag kamarai tag folytathat közvetve vagy közvetlenül vagy vállalkozáson keresztül ügyvédi tevékenységet, rendelkezhet részesedéssel valamely vállalkozásban, illetve tartozhat személyegyesítő társasághoz. Kizárólag kamarai tag lehet igazgatótanácsi tag, helyettes tag, helyettes ügyvezető igazgató, illetve a vállalkozás vagy személyegyesítő társaság aláírásra jogosult személye vagy titkára. |
||||||||||||||
|
Számviteli és könyvelési szolgáltatások (CPC 8621, a könyvvizsgálói szolgáltatások kivételével, 86213, 86219 és 86220) |
A Beruházás és a Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem tekintetében: CY: A tevékenységet csak természetes személy végezheti. Engedélyre van szükség, amely a gazdasági szükségesség vizsgálata alapján adható meg. Fő kritériumok: a foglalkoztatás helyzete az alágazatban. A természetes személyek szakmai társulása (személyegyesítő társaság) megengedett. |
||||||||||||||
|
|
A Beruházás tekintetében: FR: Szolgáltatásnyújtás kizárólag a következőkön keresztül: SEL (société d’exercice liberal) (anonyme, à responsabilité limitée or en commandite par actions), AGC (association de gestion et comptabilité) vagy SCP (société civile professionnelle) (CPC 86213, 86219, 86220). |
||||||||||||||
|
|
A határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem tekintetében: HU: Kötelezettség nélkül a határokon átnyúló számviteli és könyvelési tevékenységek tekintetében. IT: Kötelezettség nélkül a határokon átnyúló számviteli és könyvelési tevékenységek tekintetében (CPC 86213, 86219, 86220). SI: Kötelezettség nélkül a határokon átnyúló számviteli és könyvelési tevékenységek tekintetében (CPC 86213, 86219, 86220). |
||||||||||||||
|
Könyvvizsgálói tevékenység (CPC 86211, 86212, a számviteli szolgáltatások kivételével) |
A Beruházás és a Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem tekintetében: CY: A tevékenységet csak természetes személy végezheti. Engedélyre van szükség, amely a gazdasági szükségesség vizsgálata alapján adható meg. Fő kritériumok: a foglalkoztatás helyzete az alágazatban. A természetes személyek szakmai társulása (személyegyesítő társaság) megengedett. |
||||||||||||||
|
|
A Beruházás tekintetében: BE: A könyvvizsgáló vállalkozásnak rendelkeznie kell egy Belgiumban lévő telephellyel, ahol szakmai tevékenységét folytatja, és ahol az ahhoz kapcsolódó okmányokat, dokumentumokat és levelezést tárolja. Legalább egy tisztségviselőjének vagy igazgatójának könyvvizsgálónak kell lennie. BG: A jogi formával kapcsolatban megkülönböztetésmentes követelmények alkalmazandók. CZ: A Cseh Köztársaságban kizárólag olyan vállalkozás végezhet könyvvizsgálói tevékenységet, amely tőkerészesedésének vagy szavazati jogának legalább 60 %-a cseh állampolgárok vagy valamely tagállam állampolgárai számára van fenntartva. DE: A könyvvizsgáló társaságok (Wirtschaftsprüfungsgesellschaften) csak az Európai Unión vagy az EGT-n belül elfogadható jogi formákat ölthetnek. A közkereseti társaságok és korlátozott kereskedelmi partnerségek „Wirtschaftsprüfungsgesellschaften”-ként ismerhetők el, ha vagyonkezelői tevékenységeik alapján kereskedő partnerségként szerepelnek a cégnyilvántartásban (a Wirtshaftsprüferordnung [WPO] 27. cikke). Ugyanakkor a Wirtshaftsprüferordnung (WPO) 134. cikkével összhangban bejegyzett, harmadik országbeli könyvvizsgálók elvégezhetik az éves pénzügyi kimutatások jogszabályban előírt könyvvizsgálatát vagy elkészíthetik egy olyan, az Európai Unión kívüli székhellyel rendelkező vállalat összevont pénzügyi beszámolóját, amelyek átruházható értékpapírjaival szabályozott piacon kereskednek. DK: Az engedéllyel rendelkező könyvvizsgáló társaságokban, valamint az éves és összevont (konszolidált) éves beszámolók jog szerinti könyvvizsgálatáról szóló, 2006. május 17-i 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján az 1984. április 10-i 84/253/EGK nyolcadik tanácsi irányelvet végrehajtó rendelet értelmében nem engedélyezett könyvvizsgáló társaságokban a szavazati jogok nem haladhatják meg a szavazati jogok 10 %-át. FI: A finn korlátolt felelősségű társaságok vagy a könyvvizsgálat elvégzésére kötelezett társaságok legalább egy könyvvizsgálójának EGT-lakóhellyel kell rendelkeznie. A könyvvizsgálónak helyi engedéllyel rendelkező könyvvizsgálónak vagy helyi engedéllyel rendelkező könyvvizsgáló társaságnak kell lennie. FR: Jogszabályban előírt könyvvizsgálat esetében: szolgáltatásnyújtás az SNC (société en nom collectif) és SCS (société en commandite simple) kivételével bármilyen társasági forma révén. PL: A jogi formával kapcsolatban követelmények alkalmazandók. SK: Szlovákiában kizárólag olyan vállalkozás végezhet könyvvizsgálói tevékenységet, amely tőkerészesedésének vagy szavazati jogának legalább 60 százaléka szlovák állampolgárok vagy valamely tagállam állampolgárai számára van fenntartva. |
||||||||||||||
|
|
A határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem tekintetében: DE: A Wirtshaftsprüferordnung (WPO) 134. cikkével összhangban bejegyzett harmadik országbeli könyvvizsgálók elvégezhetik az éves pénzügyi kimutatások jogszabályban előírt könyvvizsgálatát vagy elkészíthetik egy olyan, az Európai Unión kívüli székhellyel rendelkező vállalat összevont pénzügyi beszámolóját, amelyek átruházható értékpapírjaival szabályozott piacon kereskednek. HU és PT: Kötelezettség nélkül a határokon átnyúló könyvvizsgálói szolgáltatások tekintetében. |
||||||||||||||
|
Adózási szolgáltatások (CPC 863, kivéve az adóügyekkel kapcsolatos jogi tanácsadási és jogi képviseleti szolgáltatásokat, amelyek a Jogi szolgáltatások közé tartoznak) |
A Beruházások és a Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem tekintetében: CY: A tevékenységet csak természetes személy végezheti. Engedélyre van szükség, amely a gazdasági szükségesség vizsgálata alapján adható meg. Fő kritériumok: a foglalkoztatás helyzete az alágazatban. A természetes személyek szakmai társulása (személyegyesítő társaság) megengedett. PL: A jogi formával kapcsolatos követelmények alkalmazandók. |
||||||||||||||
|
|
A Beruházás tekintetében: FR: Szolgáltatásnyújtás kizárólag SEL (société d’exercice liberal) (anonyme, à responsabilité limitée or en commandite par actions) vagy SCP (société civile professionnelle) formában. |
||||||||||||||
|
Építészeti és településtervezési szolgáltatások, mérnöki és integrált mérnöki szolgáltatások (CPC 8671, 8672, 8673, 8674) |
A Beruházás és a Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem tekintetében: BG: A nemzeti vagy regionális jelentőségű építészeti és mérnöki projektek esetében a külföldi beruházóknak helyi beruházókkal partnerségben vagy azok alvállalkozóiként kell tevékenykedniük (CPC 8671, 8672, 8673). |
||||||||||||||
|
|
A Beruházás tekintetében: FR: Franciaországban az építészek csak a következő jogi formák valamelyikében nyújthatnak építészeti szolgáltatásokat (megkülönböztetésmentes módon): SA (société anonyme) és SARL (société à responsabilité limitée), EURL (entreprise unipersonnelle à responsabilité limitée), SCP (société en commandite par actions), SCOP (société coopérative et participative), SELARL (société d’exercice libéral à responsabilité limitée), SELAFA (société d’exercice libéral à forme anonyme), SELAS (société d’exercice libéral) vagy SAS (société par actions simplifiée), illetve egyéni vállalkozóként vagy építészeti vállalatban partnerként (CPC 8671). |
||||||||||||||
|
|
Csak a határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem tekintetében: HR: Kötelezettség nélkül a határokon átnyúló településtervezési szolgáltatások tekintetében. A külföldi építész, mérnök vagy településtervező által készített tervet vagy projektet a horvát jognak való megfelelés tekintetében el kell ismertetni egy Horvátországban erre engedéllyel rendelkező természetes vagy jogi személlyel (CPC 8671, CPC 8672, 8673, 8674). |
||||||||||||||
|
III-EU-3 – Szakmai szolgáltatások – Egészségüggyel kapcsolatos szolgáltatások és gyógyszerek kiskereskedelme |
|
||||||||||||||
|
Orvosi és fogorvosi szolgáltatások; szülésznők, ápolók, gyógytornászok, pszichológusok és a paramedikális személyzet által nyújtott szolgáltatások (CPC 85201, 9312, 9319) |
A Beruházás és a Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem tekintetében: CZ és MT: Kötelezettség nélkül az egészségüggyel kapcsolatos szakmai szolgáltatások nyújtása tekintetében, beleértve az olyan szakemberek által nyújtott szolgáltatásokat és az egyéb kapcsolódó szolgáltatásokat, mint például az orvosok, fogorvosok, szülésznők, ápolók, gyógytornászok, a paramedikális személyzet és pszichológusok (CPC 9312, 9319 része). FI: Kötelezettség nélkül az egészségüggyel kapcsolatos valamennyi, állami vagy magánfinanszírozású szakmai szolgáltatás nyújtása tekintetében, beleértve az orvosi és fogorvosi szolgáltatásokat, a szülésznők, gyógytornászok és a paramedikális személyzet által nyújtott szolgáltatásokat, valamint a pszichológusok által nyújtott szolgáltatásokat, de nem beleértve az ápolók által nyújtott szolgáltatásokat (CPC 9312, 93191). BG: Kötelezettség nélkül az egészségüggyel kapcsolatos állami vagy magánfinanszírozású szakmai szolgáltatások nyújtása tekintetében, beleértve az orvosi és fogorvosi szolgáltatásokat, az ápolók, a szülésznők, gyógytornászok és a paramedikális személyzet által nyújtott szolgáltatásokat, valamint a pszichológusok által nyújtott szolgáltatásokat (CPC 9312, 9319 része). DE: A szakmai nyilvántartásba vételre földrajzi korlátozásokat vethetnek ki, amelyek állampolgárokra és nem állampolgárokra egyaránt alkalmazandók. Az orvosoknak (ideértve a pszichológusokat, pszichoterapeutákat és fogorvosokat is) nyilvántartásba kell vetetniük magukat a kötelező betegbiztosítókkal szerződött orvosok vagy fogorvosok regionális egyesületeinél (kassenärztliche vagy kassenzahnärztliche Vereinigungen), amennyiben a kötelező betegségbiztosítási alapok által biztosított betegeket kívánnak kezelni. Erre a nyilvántartásba vételre az orvosok regionális eloszlása alapján mennyiségi korlátozások vonatkozhatnak. E korlátozás nem alkalmazandó a fogorvosokra. A nyilvántartásba vétel csak a népegészségügyi rendszerben részt vevő orvosok esetében szükséges. Orvosi, fogorvosi és szülésznői szolgáltatásokat csak természetes személyek nyújthatnak. Telemedicina csak olyan elsődleges ellátás összefüggésében nyújtható, amelynek keretében korábban egy orvos is ténylegesen jelen volt. Az információs és kommunikációs technológiákkal foglalkozó szolgáltatók száma az interoperabilitás, kompatibilitás és a szükséges biztonsági standardok garantálására korlátozódhat (CPC 9312, 93191). |
||||||||||||||
|
|
A Beruházás tekintetében: AT: Az orvosoknak a járóbeteg-ellátás érdekében létrehozott szövetkezetei, az úgynevezett csoportos praxisok csak az Offene Gesellschaft (OG) vagy a Gesellschaft mit beschränkter Haftung (GmbH) jogi formában jöhetnek létre. Csak orvosok lehetnek ilyen csoportos praxis tagjai. Jogosultnak kell lenniük független orvosi tevékenységre, osztrák orvosi kamarai tagsággal kell rendelkezniük, és aktívan gyakorolniuk kell az orvosi hivatást. Egyéb természetes vagy jogi személyek nem lehetnek csoportos praxis tagjai, és nem részesülhetnek annak bevételéből vagy nyereségéből (CPC 9312 része). DE: E szolgáltatások nyújtása tekintetében a létesítés jogi formáját illetően korlátozások állhatnak fenn (SGB V, 95. §). |
||||||||||||||
|
Állategészségügyi szolgáltatások (CPC 932) |
A Beruházás és a Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem tekintetében: DE: Telemedicina csak olyan elsődleges ellátás összefüggésében nyújtható, amikor a korábbi ellátás során egy állatorvos is ténylegesen jelen volt. DE, DK, ES, LV, NL és SK: Állategészségügyi szolgáltatásokat csak természetes személyek nyújthatnak. IE: Állategészségügyi szolgáltatásokat csak természetes személyek vagy partnerségek nyújthatnak. HU: Az engedélyezés a gazdasági szükségesség vizsgálatától függ. Fő kritériumok: munkaerőpiaci helyzet az ágazatban. |
||||||||||||||
|
|
A Beruházás tekintetében: BG: Állategészségügyi létesítményt természetes és jogi személy is létrehozhat. FR: Az állategészségügyi szolgáltatásokat nyújtó vállalat jogi formája a SEP (société en participation), a SCP (société civile professionnelle) és a SEL (société d’exercice liberal) vállalattípusra korlátozódik. |
||||||||||||||
|
|
A határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem tekintetében: BE és LV: Kötelezettség nélkül a határokon átnyúló állatorvosi szolgáltatások tekintetében. |
||||||||||||||
|
Gyógyszertermékek, orvosi és ortopédiai áruk kiskereskedelme, valamint a gyógyszerészek által nyújtott egyéb szolgáltatások (CPC 63211) |
A Beruházás és a Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem tekintetében: BG, EE és ES: Gyógyszerek postai úton történő rendelése tilos. EE: Az interneten rendelt gyógyszerek postai vagy expressz kézbesítése tilos. DE, DK, EL, ES és LU: Csak természetes személyek nyújthatnak lakossági kiskereskedelmi szolgáltatásokat a gyógyszerek és speciális orvosi termékek területén. EL: Csak gyógyszerész engedéllyel rendelkező személyek és gyógyszerész engedéllyel rendelkező személyek által alapított vállalkozások nyújthatnak lakossági kiskereskedelmi szolgáltatásokat a gyógyszerek és speciális orvosi termékek területén. FI: Kötelezettség nélkül a gyógyszeripari termékek kiskereskedelme tekintetében. IT: A szakmát kizárólag a nyilvántartásban szereplő természetes személyek, valamint – olyan partnerség formájában, amelyen belül valamennyi partner bejegyzett gyógyszerész – jogi személyek gyakorolhatják. SE: Kötelezettség nélkül a gyógyszeripari termékek kiskereskedelme és a lakossági gyógyszerellátás tekintetében. |
||||||||||||||
|
|
A Beruházás tekintetében: EU, kivéve EL, IE, LT, LU és NL: Az egy adott szolgáltatás nyújtására egy meghatározott helyi zónában vagy területen jogosult szolgáltatók számának megkülönböztetésmentes módon történő korlátozása a túlkínálat megelőzésére azokon a területeken, ahol korlátozott a kereslet. Ezért gazdasági szükségesség vizsgálata alkalmazható, figyelembe véve olyan tényezőket, mint a meglévő létesítmények száma és az azokra gyakorolt hatás, a közlekedési infrastruktúra, a népsűrűség vagy a földrajzi kiterjedés. AT: A gyógyszerek és speciális orvosi termékek lakossági kiskereskedelme csak gyógyszertáron keresztül bonyolítható. BG: A gyógyszertárakat szakképzett gyógyszerészeknek kell vezetniük, akik csak azt az egy gyógyszertárat vezethetik, amelyben ők maguk dolgoznak. Kvóta van érvényben arról, hogy egy személy tulajdonában hány gyógyszertár lehet. BG és EE: A gyógyszerek és speciális orvosi termékek lakossági kiskereskedelme csak gyógyszertáron keresztül bonyolítható. DE: A gyógyszertárak száma személyenként összesen egy gyógyszertárra és három fiókgyógyszertárra korlátozódik. ES: Egy gyógyszerész legfeljebb egy engedélyt szerezhet. FR: A gyógyszertárnyitást engedélyeztetni kell, és a kereskedelmi jelenlétnek, ideértve a gyógyszerek információs társadalommal összefüggő szolgáltatásokon keresztüli lakossági távértékesítését is, a nemzeti jog által lehetővé tett jogi formák egyikében, megkülönböztetésmentes módon kell megvalósulnia: kizárólag SEL (société d’exercice liberal) (anonyme, à responsabilité limitée or en commandite par actions), SNC (société en noms collectifs), vagy SARL (société à responsabilité limitée). MT: Ugyanazon személy nevére nem bocsátható ki egynél több engedély egy adott városban vagy faluban (a gyógyszertár-üzemeltetési engedélyekről szóló rendelet [LN279/07] 5. cikkének (1) bekezdése), kivéve, ha az adott városban vagy faluban nem kerül sor további pályázatok benyújtására (a gyógyszertár-üzemeltetési engedélyekről szóló rendelet [LN279/07] 5. cikkének (2) bekezdése). PT: Az olyan kereskedelmi vállalkozások esetében, ahol a tőkét részvények képviselik, ezeknek névre szólónak kell lenniük. Ugyanazon személy egyidejűleg sem közvetlenül, sem közvetve nem tulajdonolhat, üzemeltethet vagy igazgathat négynél több gyógyszertárt. SI: A szlovén gyógyszertári hálózat áll egyrészt a közgyógyszertárakból, amelyek a települési önkormányzatok tulajdonában vannak, valamint a koncesszióval rendelkező magángyógyszertárakból, ahol a többségi tulajdonosnak szakképzett gyógyszerésznek kell lennie. |
||||||||||||||
|
|
A határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem tekintetében: BG és ES: A gyógyszerek csomagküldő kereskedelme tilos. CZ: Csomagküldő kereskedelem csak tagállamokból lehetséges. IE, LT és SI: Tilos a vényköteles gyógyszerek csomagküldő kereskedelme. |
||||||||||||||
|
III-EU-4 – Üzleti szolgáltatások – Kutatási-fejlesztési szolgáltatások (CPC 851, 852, 853) |
A Beruházás és a Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem tekintetében: EU: Az Unió által uniós szinten nyújtott finanszírozásban részesülő, állami forrásból finanszírozott kutatási-fejlesztési (K+F) szolgáltatások esetében kizárólagos jogok vagy engedélyek csak a tagállamok állampolgárainak és olyan EU-beli vállalkozásoknak adhatók, amelyek bejegyzett székhelye, központi ügyvezetésének helye vagy elsődleges üzleti tevékenységének helye az Unió területén van (CPC 851, 853). A valamely tagállam által nyújtott finanszírozásban részesülő, állami forrásból finanszírozott K+F szolgáltatások tekintetében kizárólagos jogok vagy engedélyek csak az érintett tagállamok állampolgárainak és a tagállam olyan érintett vállalkozásainak adhatók, amelyek székhelye az adott tagállamban van (CPC 851, 853). E fenntartás nem sérti a Felek beszerzéseinek, illetve a 10.5. cikkben (Hatókör) és a 11.2. cikkben (Hatókör) említett, a szolgáltatások kereskedelmére vonatkozó támogatásoknak a kizárását (3). |
||||||||||||||
|
|
A határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem tekintetében: RO: Kötelezettség nélkül a határokon átnyúló kutatási-fejlesztési szolgáltatások tekintetében. |
||||||||||||||
|
III-EU-5 – Üzleti szolgáltatások – Ingatlanügyletekkel kapcsolatos szolgáltatások (CPC 821, 822) |
|
||||||||||||||
|
|
A határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem tekintetében: CZ és HU: Kötelezettség nélkül a határokon átnyúló, ingatlanügyletekkel kapcsolatos szolgáltatások tekintetében. |
||||||||||||||
|
III-EU-6 – Üzleti szolgáltatások – Bérbeadási vagy lízingszolgáltatások |
|
||||||||||||||
|
A határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem tekintetében: SE: A kevesebb mint egyéves időszakra bérelt vagy lízingelt autók és egyes terepjárók (terrängmotorfordon) sofőr nélküli bérbeadási vagy lízingszolgáltatói kötelesek kinevezni egy, többek között az üzleti tevékenység során alkalmazandó szabályok és rendeletek, valamint a közúti közlekedés biztonsági szabályainak betartásáért felelős személyt. Ennek a személynek svédországi lakóhellyel kell rendelkeznie. |
||||||||||||||
|
A határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem tekintetében: BE és FR: Kötelezettség nélkül a személyi és háztartási cikkekre vonatkozó lízing- vagy bérbeadási szolgáltatások határokon átnyúló, üzemeltető személyzet nélküli nyújtása tekintetében. |
||||||||||||||
|
III-EU-7 – Üzleti szolgáltatások |
|
||||||||||||||
|
Korlátozás nélkül |
||||||||||||||
|
Korlátozás nélkül |
||||||||||||||
|
Korlátozás nélkül |
||||||||||||||
|
A Beruházás tekintetében FR: A felmérés esetében a hozzáférés csak SEL (société d’exercice liberal) (anonyme, à responsabilité limitée or en commandite par actions), SCP (société civile professionnelle), SA (société anonyme) és SARL (société à responsabilité limitée) formájában lehetséges. A külföldi beruházóknak külön engedélyt kell szerezniük a feltárási és kutatási szolgáltatások vonatkozásában. |
||||||||||||||
|
A Beruházás és a Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem tekintetében: BG: A levegő és víz összetételének és tisztaságának vizsgálatát és elemzését csak a bolgár Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium vagy a Bolgár Tudományos Akadémiával együttműködésben a minisztérium ügynökségei végezhetik. FR és PT: A biológus szakmát csak természetes személyek gyakorolhatják. |
||||||||||||||
|
Korlátozás nélkül |
||||||||||||||
|
A Beruházás és a Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem tekintetében: EU, kivéve HU és SE: Kötelezettség nélkül a háztartási kisegítő személyzet, az egyéb kereskedelmi vagy ipari dolgozók, valamint az ápoló- és egyéb személyzet közvetítése (CPC 87204, 87205, 87206, 87209) tekintetében. AT, BG, CY, CZ, EE, FI, MT, PL, PT, RO, SK és SI: Kötelezettség nélkül az irodai munkaerő- és egyéb munkaerő-közvetítési szolgáltatások (CPC 87202) tekintetében. LV és LT: Kötelezettség nélkül az irodai munkaerővel kapcsolatos munkaerő-közvetítési szolgáltatások (CPC 87202) tekintetében. DE és IT: A munkaerő-közvetítő szolgáltatók számának korlátozása. FR: A munkaerő-közvetítési szolgáltatások állami monopólium tárgyát képezhetik. DE: Egyes meghatározott szakmák tekintetében a Szövetségi Munkaügyi és Szociális Minisztérium az EU-n és az EGT-n kívüli személyzet közvetítésére és felvételére vonatkozó korlátozásokat tartalmazó rendeletet bocsáthat ki (CPC 87202). AT, BG, CY, CZ, DE, FI, EE, MT, LV, LT, PL, PT, RO, SK és SI: Kötelezettség nélkül az irodai munkaerővel kapcsolatos munkaerő-közvetítési szolgáltatások (CPC 87203) tekintetében. IT: Az irodai munkaerő közvetítésével foglalkozó szolgáltatók számának korlátozása (CPC 87203). BG, CY, CZ, DE, EE, FI, MT, LV, LT, PL, PT, RO, SK és SI: Kötelezettség nélkül a vezetőtoborzással kapcsolatos szolgáltatásnyújtás (CPC 87201) tekintetében. |
||||||||||||||
|
|
A Beruházás tekintetében: BE: A vallon régióban a munkaerő-közvetítési szolgáltatások nyújtásához adott jogalanytípus – a belga jog vagy valamely tagállam joga szerint, illetve az általa szabályozott, kereskedelmi formát öltő jogi személy, jogi formájától függetlenül (régulièrement constituée sous la forme d’une personne morale ayant une forme commerciale, soit au sens du droit belge, soit en vertu du droit d’un Etat membre ou régie par celui-ci, quelle que soit sa forme juridique) – szükséges (CPC 87202). ES: A vezetőtoborzással kapcsolatos és munkaerő-közvetítési szolgáltatást nyújtók számának korlátozása (CPC 87201, 87202). |
||||||||||||||
|
|
A határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem tekintetében: EU, kivéve BE, HU és SE: Kötelezettség nélkül az irodai munkaerő és egyéb munkaerő határokon átnyúló közvetítésével kapcsolatos szolgáltatások (CPC 87202) tekintetében. FR, IE, IT és NL: Kötelezettség nélkül az irodai munkaerő határokon átnyúló közvetítésével kapcsolatos szolgáltatások (CPC 87203) tekintetében. IE: Kötelezettség nélkül a határokon átnyúló vezetőtoborzási szolgáltatások (CPC 87201) tekintetében. |
||||||||||||||
|
A Beruházás és a Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem tekintetében: BG, CY, CZ, EE, LT, LV, MT, PL, RO, SI és SK: Kötelezettség nélkül a biztonsági szolgáltatások nyújtása tekintetében. DK, HR és HU: Kötelezettség nélkül a következő alágazatok esetében: HR és HU: őrző-védő szolgáltatások (CPC 87305); HR: biztonságtechnikai tanácsadó szolgáltatások (CPC 87302); DK: repülőtéri őrző-védő szolgáltatások (CPC 87305 része); HU: páncélozott járművel végzett szolgáltatások (CPC 87304). |
||||||||||||||
|
|
A Beruházás tekintetében: DK: Biztonsági szolgáltatások nyújtásához szükséges engedélyt kérvényező természetes személy, valamint a biztonsági szolgáltatások nyújtásához szükséges engedélyt kérvényező jogi személy vezetői és az igazgatóság többsége esetében érvényes a tartózkodási helyre irányuló követelmény. Viszont nem szükséges lakóhely, amennyiben az nemzetközi megállapodásokból vagy az igazságügyi miniszter által kiadott rendeletekből következik. |
||||||||||||||
|
|
A határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem tekintetében: BE, ES, FI, FR és PT: Kötelezettség nélkül a határokon átnyúló biztonsági szolgáltatások tekintetében. |
||||||||||||||
|
A Beruházás és a Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem tekintetében: EU, kivéve AT és SE: Kötelezettség nélkül LT és PT: A nyomozási szolgáltatások állami monopólium tárgyát képzik. |
||||||||||||||
|
Korlátozás nélkül |
||||||||||||||
|
Korlátozás nélkül |
||||||||||||||
|
Korlátozás nélkül |
||||||||||||||
|
A határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem tekintetében: EU, kivéve ES, LV és SE: Kötelezettség nélkül a követelésbehajtási szolgáltatások és hitelminősítési szolgáltatások tekintetében. |
||||||||||||||
|
Korlátozás nélkül |
||||||||||||||
|
A határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem tekintetében: HU: Kötelezettség nélkül a határokon átnyúló sokszorosítási szolgáltatások tekintetében. |
||||||||||||||
|
A Beruházás és a Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem tekintetében: BG: A fordítóirodák által készített hiteles fordításokhoz a Külügyminisztériummal kötött szerződésre van szükség. CY: Hivatalos fordítási és fordításhitelesítési szolgáltatások nyújtásához a fordítók nyilvántartásba vétele szükséges. HU: Hivatalos fordítást, fordításhitelesítést és idegennyelvű hivatalos okmányokról hitelesmásolat-készítést kizárólag az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda (OFFI) végezhet. PL: Hiteles fordítók kizárólag természetes személyek lehetnek. |
||||||||||||||
|
|
A határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem tekintetében: HR: Kötelezettség nélkül a hivatalos dokumentumok fordításával és tolmácsolásával kapcsolatos, határokon átnyúló szolgáltatások tekintetében. |
||||||||||||||
|
Korlátozás nélkül |
||||||||||||||
|
Korlátozás nélkül |
||||||||||||||
|
A Beruházás és a Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem tekintetében: SE: Az építési szövetkezet gazdasági tervét két személynek kell hitelesítenie. A hitelesítést csak az EGT-n belüli hatóságok által elismert személyek végezhetik. |
||||||||||||||
|
|
A határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem tekintetében: SE: Zálogházak korlátolt felelősségű társaság vagy fióktelep formájában működhetnek. |
||||||||||||||
|
Korlátozás nélkül |
||||||||||||||
|
A határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem tekintetében: EU, kivéve DE, EE és HU: Kötelezettség nélkül a területén kívülről származó szállítóeszközöket érintő, határokon átnyúló karbantartási és javítási szolgáltatások tekintetében. EU, kivéve CZ, EE, HU, LU és SK: Kötelezettség nélkül a területén kívülről származó, belvízi szállítást végző hajókat érintő, határokon átnyúló karbantartási és javítási szolgáltatások tekintetében. EU, kivéve EE, HU és LV: Kötelezettség nélkül a területén kívülről származó, tengeri szállítást végző hajókat érintő, határokon átnyúló karbantartási és javítási szolgáltatások tekintetében. EU, kivéve AT, EE, HU, LV és PL: Kötelezettség nélkül a területén kívülről származó légi járműveket és alkatrészeiket érintő, határokon átnyúló karbantartási és javítási szolgáltatások tekintetében (CPC 86764 része, 86769, 8868). EU: Csak az EU-ban elismert és engedélyezett szervezetek biztosíthatják az uniós tagállamok nevében a hajók kötelező felügyeletét és tanúsítását. Letelepedés írható elő. |
||||||||||||||
|
A Beruházás és a Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem tekintetében: NL: A nemesfémtárgyak fémjelzését jelenleg kizárólag két, holland állami monopóliummal rendelkező vállalkozás végezheti (CPC 893 része). CZ: Az engedélyezett csomagoló vállalatok csak csomagolóanyag-visszaváltással és -hasznosítással kapcsolatos szolgáltatásokat nyújthatnak, és részvénytársaságként létrehozott jogi személynek kell lenniük (CPC 88493, ISIC 37). |
||||||||||||||
|
III-EU-8 – Kommunikációs szolgáltatások |
|
||||||||||||||
|
A Beruházás és a Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem tekintetében: EU: A levélgyűjtő szekrények közforgalmi útvonalak mentén történő elhelyezésének, a postai bélyegek kibocsátásának, illetve a bírósági vagy közigazgatási eljárások során igénybe vett ajánlott postai szolgáltatásoknak a megszervezése a nemzeti joggal összhangban korlátozható. Engedélyezési rendszerek létesíthetők az olyan szolgáltatásokat illetően, amelyekre általános egyetemes szolgáltatási kötelezettség vonatkozik. Az ilyen engedélyek kiadása meghatározott egyetemes szolgáltatási kötelezettségekhez vagy valamely kárpótlási alaphoz történő pénzügyi hozzájáruláshoz köthető. |
||||||||||||||
|
A Beruházás és a Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem tekintetében: BE: Kötelezettség nélkül a műholdas műsorszóró szolgáltatások tekintetében. |
||||||||||||||
|
III-EU-9 – Építés (CPC 511, 512, 513, 514, 515, 516, 517 és 518) |
Korlátozás nélkül |
||||||||||||||
|
III-EU-10 – Forgalmazási szolgáltatások |
|
||||||||||||||
|
A Beruházás tekintetében: PT: Bizonyos kiskereskedelmi létesítmények és bevásárlóközpontok létesítésére vonatkozóan külön engedélyezési rendszer van érvényben. Ez olyan bevásárlóközpontokra vonatkozik, amelyek bruttó bérbe adható területe legalább 8 000 m2, a kiskereskedelmi létesítmények értékesítési területe pedig legalább 2 000 m2, amennyiben a bevásárlóközpontokon kívül helyezkednek el. Fő kritériumok: hozzájárulás a kereskedelmi kínálat sokféleségéhez, a fogyasztóknak nyújtott szolgáltatások értékelése, a foglalkoztatás minősége és a vállalati társadalmi felelősségvállalás, a városi környezetbe való integráció és hozzájárulás az öko-hatékonysághoz (CPC 631, 632, a 63211 kivételével, 63297). |
||||||||||||||
|
A Beruházás és a Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem tekintetében: FI: Kötelezettség nélkül a gyógyszerkészítmények forgalmazása (CPC 62117, 62251, 8929) tekintetében. |
||||||||||||||
|
|
A határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem tekintetében: BG: Kötelezettség nélkül a gyógyszerek határokon átnyúló nagykereskedelme (CPC 62251) tekintetében. |
||||||||||||||
|
A Beruházás és a Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem tekintetében: FI: Kötelezettség nélkül az alkoholtartalmú italok forgalmazása (CPC 62112 része, 62226, 63107, 8929) tekintetében. SE: A Systembolaget AB állami monopóliummal rendelkezik a likőrök, a bor és a sör kiskereskedelmi értékesítése felett (az alkoholmentes sör kivételével). Az alkoholtartalmú italok olyan italok, amelyek alkoholtartalma meghaladja a 2,25 térfogatszázalékot. A sör esetében az alkoholtartalom legalább 3,5 térfogatszázalék (CPC 631 része). |
||||||||||||||
|
A Beruházás és a Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem tekintetében: AT: Dohánybolt-üzemeltetési engedélyt csak természetes személyek kérelmezhetnek (CPC 63108). ES: Dohányboltot csak természetes személyek üzemeltethetnek. Egy dohánybolt-üzemeltető legfeljebb egy engedéllyel rendelkezhet (CPC 63108). A dohány kiskereskedelmi értékesítése állami monopólium tárgyát képezi. FR: A dohány nagy- és kiskereskedelmi értékesítése (CPC 6222 része, 6310 része) állami monopólium tárgyát képezi. IT: A dohány forgalmazásához és értékesítéséhez engedély szükséges. Az engedély odaítélésére közbeszerzési eljárás keretében kerül sor. Az engedélyek odaítélése a gazdasági szükségesség vizsgálatától függ. Fő kritériumok: népesség és a meglévő értékesítőhelyek földrajzi lefedettsége (CPC 6222 része, 6310 része). |
||||||||||||||
|
A Beruházás tekintetében: CY: Kötelezettség nélkül az üzemanyag, a villamos energia és a nem palackozott gáz kiskereskedelme tekintetében, amennyiben a beruházó olyan nem uniós országbeli természetes vagy jogi személy irányítása alatt áll, amely az EU kőolaj- vagy földgázimportjának több mint 5 %-át adja. |
||||||||||||||
|
|
A határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem tekintetében: CY: Kötelezettség nélkül a tüzelőolaj és a palackozott gáz határokon átnyúló kiskereskedelme tekintetében, kivéve a csomagküldő kereskedelmet. |
||||||||||||||
|
A határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem tekintetében: BG: Kötelezettség nélkül az árutőzsdei ügynökök által nyújtott, határokon átnyúló szolgáltatások, valamint a vegyipari termékek, nemesfémek és drágakövek, gyógyászati anyagok, valamint orvosi felhasználásra szánt termékek és tárgyak, a dohány, a dohánytermékek, valamint az alkoholtartalmú italok nagykereskedelmi forgalmazása tekintetében. |
||||||||||||||
|
III-EU-11 – Oktatási szolgáltatások (CPC 92) (Csak magánfinanszírozású szolgáltatások) |
|
||||||||||||||
|
|
A Beruházás és a Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem tekintetében: EU: Amennyiben a magánfinanszírozású oktatási szolgáltatások külföldi szolgáltató általi nyújtása megengedett, a magánszolgáltatók részvétele az oktatási rendszerben megkülönböztetésmentesen odaítélt koncesszió tárgyát képezheti. EU: Kötelezettség nélkül az egyéb oktatási szolgáltatások (CPC 929) tekintetében. SE: Kötelezettség nélkül a közigazgatási szervek által oktatási tevékenység nyújtása céljából jóváhagyott oktatási szolgáltatók tekintetében. E fenntartás alkalmazandó a bizonyos állami támogatásban részesülő magánfinanszírozású oktatási szolgáltatókra, többek között az állam által elismert oktatási szolgáltatókra, az állami felügyelet alatt működő oktatási szolgáltatókra vagy a tanulmányi támogatásra jogosító oktatásra (CPC 92). CY, FI, MT és RO: Kötelezettség nélkül a magánfinanszírozású alapfokú, középfokú és felnőttoktatás (CPC 921, 922, 924) tekintetében. AT, BG, CY, FI, MT és RO: Kötelezettség nélkül a magánfinanszírozású felsőoktatási szolgáltatások nyújtása (CPC 923) tekintetében. AT: Az alkalmazott tudományok területén magánfinanszírozású egyetemi szintű oktatás nyújtásához az illetékes hatóság, azaz a felsőoktatási tanács (Fachhochschulrat) engedélyére van szükség. Az alkalmazott tudományok terén képzési programot kínálni szándékozó beruházó elsődleges üzleti tevékenységét ilyen programok nyújtásának kell képeznie, valamint igényfelmérést és piacfelmérést kell benyújtania a javasolt képzési program elfogadtatásához. Az illetékes minisztérium megtagadhatja az engedélyt, amennyiben a programot a nemzeti oktatási érdekekkel összeférhetetlennek minősíti. A magánegyetem kérelmezéséhez az illetékes hatóság (az Osztrák Akkreditációs Tanács) engedélyére van szüksége. Az illetékes minisztérium megtagadhatja a jóváhagyást, ha az akkreditációs hatóság határozata nem felel meg a nemzeti oktatási érdekeknek (CPC 923). MT: A magánfinaszírozásból történő felső- vagy felnőttoktatási szolgáltatásokat nyújtani kívánó szolgáltatóknak be kell szerezniük az oktatási és munkaügyi minisztérium engedélyét. Az engedély kibocsátására vonatkozó határozat egyedi elbírálás útján hozható meg (CPC 923, 924). |
||||||||||||||
|
|
A határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem tekintetében: BG: Magánfinanszírozású általános és középfokú oktatást csak engedélyezett bolgár vállalkozások kínálhatnak (kereskedelmi jelenlétre van szükség). BG, IT és SI: Kötelezettség nélkül a magánfinanszírozású alapfokú oktatási szolgáltatások határokon át történő nyújtása (CPC 921) tekintetében. BG és IT: Kötelezettség nélkül a magánfinanszírozású középfokú oktatási szolgáltatások határokon át történő nyújtása (CPC 922) tekintetében. AT: Kötelezettség nélkül a rádiós vagy televíziós műsorszolgáltatás keretében megvalósuló, magánfinanszírozású felnőttoktatási szolgáltatások határokon át történő nyújtása (CPC 924) tekintetében. |
||||||||||||||
|
|
A Beruházás tekintetében: ES és IT: Elismert diplomát és oklevelet kibocsátó magánfinanszírozású egyetem alapításához engedély szükséges. Gazdasági szükségesség vizsgálata alkalmazandó. Fő kritériumok: népesség és a meglévő létesítmények földrajzi sűrűsége. ES: Az eljárás során konzultációra kerül sor a parlamenttel. SK: Gazdasági szükségesség vizsgálata alkalmazható, és a helyi hatóságok korlátozhatják a létesítendő iskolák számát a középfokúnál magasabb szintű műszaki és szakképzési szolgáltatásoktól eltérő, magánfinanszírozású oktatási szolgáltatások nyújtói esetében (CPC 921, 922, 923, kivéve 92310, 924). EL: Egyetemi szintű oktatást kizárólag teljes autonómiával rendelkező közjogi jogi személynek minősülő intézmények nyújthatnak. |
||||||||||||||
|
III-EU-12 – Környezetvédelmi szolgáltatások (CPC 9401, 9402, 9403, 9406) |
A határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem tekintetében: DE: Kötelezettség nélkül a hulladékgazdálkodási szolgáltatások határokon átnyúló nyújtása tekintetében a tanácsadási szolgáltatások kivételével, valamint a talajvédelemmel és a fertőzött talaj kezelésével kapcsolatos szolgáltatások tekintetében a tanácsadási szolgáltatások kivételével. |
||||||||||||||
|
III-EU-13 – Egészségügyi és szociális szolgáltatások (Csak magánfinanszírozású szolgáltatások) |
|
||||||||||||||
|
Egészségügyi szolgáltatások – kórházi, mentőszolgálattal, valamint bentlakásos ápolással kapcsolatos szolgáltatások (CPC 93, 931, kivéve 9312, 93191 része, 9311, 93192, 93193, 93199) |
A Beruházások és a Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem tekintetében: EU: A magánszolgáltatóknak a magánfinanszírozású egészségügyi hálózatban való részvétele megkülönböztetésmentesen odaítélt koncesszió tárgyát képezheti. Gazdasági szükségesség vizsgálata előírható. Fő kritériumok: a meglévő létesítmények száma és az azokra gyakorolt hatás, közlekedési infrastruktúra, népsűrűség, földrajzi kiterjedés és új munkahelyek létrehozása. AT, SI és PL: Kötelezettség nélkül a magánfinanszírozású mentőszolgálati szolgáltatások nyújtása (CPC 93192) tekintetében. BG, CY, CZ, FI, MT és SK: Kötelezettség nélkül a magánfinanszírozású kórházi, mentőszolgálati és bentlakásos, nem kórházi ápolással kapcsolatos szolgáltatások (CPC 9311, 93192, 93193) tekintetében. BE: Kötelezettség nélkül a magánfinanszírozású mentőszolgálati és bentlakásos, nem kórházi ápolással kapcsolatos szolgáltatások (CPC 93192, 93193) tekintetében. FI: Kötelezettség nélkül az egyéb humán-egészségügyi szolgáltatások nyújtása (CPC 93199) tekintetében. DE: Kötelezettség nélkül a német társadalombiztosítási rendszer tekintetében, ha a szolgáltatásokat különböző vállalatok vagy jogi személyek nyújtják, és versenyképességi elemeket foglalnak magukban, és ezért nem tartoznak a kizárólag az államhatalom gyakorlása során nyújtott szolgáltatások közé. DE: A mentési szolgáltatásokat és a minősített mentőszolgáltatásokat a szövetségi tartományok (Länder) szervezik és szabályozzák. A szövetségi tartományok többsége az önkormányzatokra ruházza a mentési szolgáltatási hatásköröket. Az önkormányzatok elsőbbséget adhatnak a nonprofit üzemeltetőknek. A mentőszolgáltatások tervezéshez, engedélyezéshez és akkreditációhoz kötöttek. Telemedicina csak olyan elsődleges ellátás összefüggésében nyújtható, amelynek keretében korábban egy orvos is ténylegesen jelen volt. Az információs és kommunikációs technológiákkal (IKT) foglalkozó szolgáltatók száma az interoperabilitás, a kompatibilitás és a szükséges biztonsági normák garantálására korlátozódhat. SI: A következő szolgáltatások állami monopólium tárgyát képezik: vérellátás, vérkészítmények, emberi szervek átültetés céljából történő eltávolítása és tartósítása, szociális és orvosi, higiéniai, járványügyi és egészségökológiai szolgáltatások, patoanatómiai szolgáltatások és orvosi segítséggel történő megtermékenyítés (CPC 931). |
||||||||||||||
|
|
A Beruházás tekintetében: DE: Kötelezettség nélkül a német hadsereg által működtetett, magánfinanszírozású kórházakra vonatkozó tulajdonjog tekintetében. DE: Kötelezettség nélkül az egyéb kulcsfontosságú, magánfinanszírozású kórházak államosítása tekintetében (CPC 93110). FR: Míg az EU-beli beruházók számára egyéb jogi formák is rendelkezésre állnak, harmadik országbeli beruházók csak SELAS (société d’exercice liberal) és SCP (société civile professionnelle) jogi formában működhetnek. Az orvosi, fogorvosi és szülésznői szolgáltatások, valamint az ápolók által nyújtott szolgáltatások kizárólag SEL (société d’exercice liberal) (anonyme, à responsabilité limitée or en commandite par actions) vagy SCP keretében nyújthatók. A kórházi és mentőszolgáltatások, kórházon kívüli fekvőbeteg-ellátás és szociális szolgáltatások esetében a vezetői munkakörök betöltése engedélyhez kötött. Az engedélyezési eljárás figyelembe veszi a helyi vezetők rendelkezésre állását. |
||||||||||||||
|
|
A határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem tekintetében: FR: Kötelezettség nélkül a határokon átnyúló, magánfinanszírozású laboratóriumi elemzési és vizsgálati szolgáltatások (CPC 9311 része) tekintetében. |
||||||||||||||
|
Egészségügyi és szociális szolgáltatások, beleértve a nyugdíjbiztosítást |
A határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem tekintetében: EU, kivéve HU: Kötelezettség nélkül az egészségügyi és szociális szolgáltatásoknak, valamint az állami nyugdíjrendszer vagy a kötelező társadalombiztosítási rendszer részét képező tevékenységeknek vagy szolgáltatásoknak a területén kívülről, határokon át történő nyújtása tekintetében. E fenntartás nem vonatkozik az egészségüggyel kapcsolatos szakmai szolgáltatások nyújtására, beleértve az olyan szakemberek által nyújtott szolgáltatásokat, mint például az orvosok, fogorvosok, szülésznők, ápolók, gyógytornászok, a paramedikális személyzet és pszichológusok, amelyekre egyéb fenntartások vonatkoznak (CPC 931, kivéve CPC 9312, CPC 93191 része). HU: Kötelezettség nélkül a közforrásból finanszírozott kórházi szolgáltatásoknak, mentőszolgáltatásoknak, valamint bentlakásos, nem kórházi ápolással kapcsolatos szolgáltatásoknak a területén kívülről, határokon át történő nyújtása (CPC 9311, 93192, 93193) tekintetében. |
||||||||||||||
|
Szociális szolgáltatások, beleértve a nyugdíjbiztosítást |
A Beruházás és a Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem tekintetében: EU: Kötelezettség nélkül az állami nyugdíjrendszer vagy a kötelező társadalombiztosítási rendszer részét képező tevékenységek vagy szolgáltatások tekintetében. A magánszolgáltatóknak a magánfinanszírozású szociális hálózatban való részvétele megkülönböztetésmentesen odaítélt koncesszió tárgyát képezheti. Gazdasági szükségesség vizsgálata előírható. Fő kritériumok: a meglévő létesítmények száma és az azokra gyakorolt hatás, közlekedési infrastruktúra, népsűrűség, földrajzi lefedettség és új munkahelyek létrehozása. CZ, FI, HU, MT, PL, RO, SK és SI: Kötelezettség nélkül a magánfinanszírozású szociális szolgáltatások nyújtása tekintetében. BE, CY, DE, DK, EL, ES, FR, IE, IT és PT: Kötelezettség nélkül a magánfinanszírozású szociális szolgáltatások tekintetében, kivéve a szanatóriumokkal, üdülőkkel és idősotthonokkal kapcsolatos szolgáltatásokat. DE: Kötelezettség nélkül a német társadalombiztosítási rendszer tekintetében, ha a szolgáltatásokat különböző vállalatok vagy jogi személyek nyújtják, és versenyképességi elemeket foglalnak magukban, és ezért nem feltétlenül tartoznak a kizárólag az államhatalom gyakorlása során nyújtott szolgáltatások közé. |
||||||||||||||
|
|
Kizárólah a Beruházás tekintetében: HR: Bizonyos földrajzi területeken egyes magánfinanszírozású szociális intézmények létesítésére igényalapú korlátozások vonatkozhatnak (CPC 9311, 93192, 93193, 933). |
||||||||||||||
|
III-EU-14 – Idegenforgalom és utazással kapcsolatos szolgáltatások |
|
||||||||||||||
|
|
A Beruházás tekintetében: BG: Cégbejegyzés szükséges (fióktelep nem megengedett) (CPC 7471, 7472). |
||||||||||||||
|
III-EU-15 – Szabadidős, kulturális és sportszolgáltatások |
|
||||||||||||||
|
A Beruházás és a Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem tekintetében: EU, kivéve AT és a beruházások vonatkozásában LT: Kötelezettség nélkül a könyvtári, levéltári, múzeumi és egyéb kulturális szolgáltatásnyújtás tekintetében. AT és LT: a letelepedéshez engedélyre vagy koncesszióra lehet szükség. |
||||||||||||||
|
A Beruházás és a Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem tekintetében: CY, CZ, FI, MT, PL, RO, SI és SK: Kötelezettség nélkül a szórakoztatással kapcsolatos szolgáltatások (többek között színház, élő koncert, cirkusz, valamint diszkó) nyújtása tekintetében. BG: Kötelezettség nélkül a szórakoztatással kapcsolatos következő szolgáltatások esetében: cirkusz, vidámpark és hasonló jellegű szolgáltatások, báltermi, diszkó- és táncoktatói szolgáltatások, valamint egyéb szórakoztatással kapcsolatos szolgáltatások. EE: Kötelezettség nélkül az egyéb szórakoztatással kapcsolatos szolgáltatások nyújtása tekintetében, kivéve a filmszínházat. LT és LV: Kötelezettség nélkül a szórakoztatással kapcsolatos szolgáltatások nyújtása tekintetében, kivéve a filmszínházak üzemeltetését. |
||||||||||||||
|
|
A határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem tekintetében: EU, kivéve AT és SE: Kötelezettség nélkül a szórakoztatással kapcsolatos szolgáltatások (többek között színház, élő koncert, cirkusz, valamint diszkó) határokon átnyúló nyújtása tekintetében. |
||||||||||||||
|
Korlátozás nélkül |
||||||||||||||
|
A Beruházás és a Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem tekintetében: EU, kivéve MT: Kötelezettség nélkül a szerencsejátékokkal kapcsolatos tevékenységek tekintetében, amelyekbe beletartoznak a pénzbeli fogadással járó tevékenységek, beleértve különösen a sorsolásos játékokat, a kaparós sorsjegyeket, a játékkaszinók, játéktermek vagy engedélyezett helyiségek által kínált szerencsejátékot, fogadási ügyleteket, bingójátékot, valamint jótékonysági vagy nonprofit szervezetek által és javára működtetett szerencsejáték-szolgáltatásokat. E fenntartás nem alkalmazandó az ügyességi játékokra, az olyan pénznyerő automatákra, amelyek nem vagy csak ingyenes játékok formájában adnak nyereményeket, valamint a promóciós játékokra, amelyek kizárólagos célja az olyan áruk vagy szolgáltatások értékesítésének ösztönzése, amelyekre e kizárás nem vonatkozik. |
||||||||||||||
|
III-EU-16 – Szállítási szolgáltatások és kiegészítő szállítási szolgáltatások |
|
||||||||||||||
|
A Beruházás és a Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem tekintetében: EU, kivéve LV és MT: Kötelezettség nélkül a letelepedés helye szerinti állam nemzeti lobogója alatt közlekedő jármű lajstromozása és flotta üzemeltetése tekintetében (a tengerjáró hajókról végzett összes kereskedelmi tengeri tevékenység, ideértve a halászatot, akvakultúrát és a halászattal kapcsolatos szolgáltatásokat; nemzetközi személy- és áruszállítás [CPC 721]; és a tengeri szállítás kiegészítő szolgáltatásai). MT: Kizárólagos jogok állnak fenn a kontinentális Európa és Málta közötti, Olaszországon keresztül történő tengeri összeköttetés vonatkozásában (CPC 7213, 7214, 742 része, 745, 749 része). BG: A bulgáriai kikötőkben és Duna-menti raktárakban személyzettel nem rendelkező hajóknak nyújtott szolgáltatások csak bolgár vállalkozásokon keresztül nyújthatók (cégbejegyzés szükséges). A kikötőkben működő szolgáltatók száma korlátozható a kikötő tényleges kapacitásától függően, amiről a közlekedési, információtechnológiai és kommunikációs miniszter által létrehozott szakértői bizottság dönt (ISIC 0501, 0502; CPC 5133, 5223, 721, 722, 74520, 74540, 74590, 882). A bolgár kikötőkben, nemzeti jelentőségű kikötőkben nyújtott, közforgalmú személyszállítással kapcsolatos támogató szolgáltatások tekintetében az ilyen támogató tevékenységek végzésének jogát koncessziós szerződésben ítélik oda. A regionális jelentőségű kikötőkben ezt a jogot a kikötő tulajdonosával kötött szerződés biztosítja (CPC 74520, 74540 és 74590). |
||||||||||||||
|
A Beruházás és a Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem tekintetében: EU: Kötelezettség nélkül a révkalauzi és hajókikötési szolgáltatások tekintetében. EU, kivéve LT és LV: Kötelezettség nélkül a vontatási és tolatási szolgáltatások (CPC 7452) tekintetében. BE: A rakománykezelési szolgáltatásokat csak akkreditált munkavállalók végezhetik, akik jogosultak a királyi rendelet által kijelölt kikötők területén való munkavégzésre (CPC 741). |
||||||||||||||
|
|
A Beruházás tekintetében: EL: A kikötői területeken végzett rakománykezelési szolgáltatások állami monopólium alá tartoznak (CPC 745). LT: Csak litván jogi személyek vagy valamely uniós tagállam olyan, Litvániában fiókteleppel rendelkező jogi személyei nyújthatnak révkalauzi és hajókikötési, illetve vontatási és tolatási szolgáltatásokat, amelyek a Litván Tengerbiztonsági Hivatal által kibocsátott tanúsítvánnyal rendelkeznek (CPC 7452). |
||||||||||||||
|
A Beruházás és a Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem tekintetében: EU: Kötelezettség nélkül a vasúti személy- és teherszállítás (CPC 711) tekintetében. LT: A vasúti szállítóeszközök karbantartásával és javításával kapcsolatos szolgáltatások állami monopólium tárgyát képzik (CPC 86764, 86769, 8868 része). SE: A vasúti szállítóeszközök karbantartásával és javításával kapcsolatos szolgáltatások esetében el kell végezni a gazdasági szükségesség vizsgálatát, amennyiben a beruházó saját terminálinfrastruktúrát tervez kialakítani. Fő kritériumok: hely- és kapacitásbeli korlátok (CPC 86764, 86769, 8868 része). |
||||||||||||||
|
A határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem tekintetében: EU: Kötelezettség nélkül a közúti szállítás (személyszállítás, áruszállítás, nemzetközi közúti áruszállítás) tekintetében. A Beruházás tekintetében: EU: Kötelezettség nélkül egy tagállamon belül a kabotázzsal kapcsolatos szolgáltatásoknak egy másik tagállamban letelepedett külföldi beruházó általi nyújtása (CPC 712) tekintetében. EU: az Európai Unión belüli taxiszolgáltatásokra vonatkozóan előírhatják a gazdasági szükségesség vizsgálatát, és ezáltal korlátozhatják a szolgáltatók számát. Fő kritériumok: helyi kereslet az alkalmazandó jogszabályokban előírtak szerint (CPC 71221). AT: A személy- és áruszállítás tekintetében kizárólagos jogok vagy engedélyek csak az uniós tagállamok állampolgárainak és olyan uniós jogi személyeknek adhatók, amelyek központi ügyintézési helye az EU-ban található (CPC 712). BE: Az engedélyek maximális számát törvény írhatja elő (CPC 71221). BG: A személy- és teherszállítás tekintetében kizárólagos jogok vagy engedélyek csak az uniós tagállamok állampolgárainak és olyan uniós jogi személyeknek adhatók, amelyek központi ügyintézési helye az EU-ban található. Cégbejegyzés szükséges (CPC 712). ES: A személyszállítás tekintetében a CPC 7122 alá tartozó szolgáltatásokra gazdasági szükségességi vizsgálat alkalmazandó. Fő kritériumok: helyi kereslet. A városok közötti autóbusz-szolgáltatások tekintetében gazdasági szükségességi vizsgálat alkalmazandó. Fő kritériumok: a meglévő cégek száma és az azokra gyakorolt hatás, népsűrűség, földrajzi lefedettség, a közlekedési feltételekre gyakorolt hatás és új munkahelyek létesítése. FR: Nem uniós beruházók nem nyújthatnak városok közötti autóbusz-szolgáltatást (CPC 712). IE: A városok közötti autóbusz-szolgáltatások tekintetében el kell végezni a gazdasági szükségesség vizsgálatát. Fő kritériumok: a meglévő cégek száma és az azokra gyakorolt hatás, népsűrűség, földrajzi lefedettség, a közlekedési feltételekre gyakorolt hatás és új munkahelyek létesítése (CPC 7121, 7122). IT: A limuzinszolgáltatások tekintetében el kell végezni a gazdasági szükségesség vizsgálatát. Fő kritériumok: a meglévő cégek száma és az azokra gyakorolt hatás, népsűrűség, földrajzi lefedettség, a közlekedési feltételekre gyakorolt hatás és új munkahelyek létesítése. A városok közötti autóbusz-szolgáltatások tekintetében el kell végezni a gazdasági szükségesség vizsgálatát. Fő kritériumok: a meglévő cégek száma és az azokra gyakorolt hatás, népsűrűség, földrajzi lefedettség, a közlekedési feltételekre gyakorolt hatás és új munkahelyek létesítése. Az áruszállítási szolgáltatások tekintetében el kell végezni a gazdasági szükségesség vizsgálatát. Fő kritériumok: helyi kereslet (CPC 712). LV: Személy- és áruszállítási szolgáltatások esetében engedélyre van szükség, amely nem terjed ki a külföldön nyilvántartott járművekre. A letelepedett vállalkozásoknak az országban nyilvántartott járműveket kell használniuk (CPC 712). MT: Autóbuszos tömegközlekedés: Az egész hálózat koncesszióhoz kötött, amely magában foglalja a közszolgáltatási kötelezettségről szóló megállapodást bizonyos szociális ágazatok (például diákok és idősek) ellátására (CPC 712). MT: Taxik esetében az engedélyek száma korlátozott. Karozzini (lovas kocsik) esetében az engedélyek száma korlátozott (CPC 712). PT: A személyszállítás vonatkozásában a limuzinszolgáltatásokat illetően el kell végezni a gazdasági szükségesség vizsgálatát. Fő kritériumok: a meglévő cégek száma és az azokra gyakorolt hatás, népsűrűség, földrajzi lefedettség, a közlekedési feltételekre gyakorolt hatás és új munkahelyek létesítése (CPC 712). SK: Az áruszállítás vonatkozásában el kell végezni a gazdasági szükségesség vizsgálatát. Fő kritériumok: helyi kereslet (CPC 712). SE: A közúti járművek karbantartásával és javításával kapcsolatos szolgáltatások esetében el kell végezni a gazdasági szükségesség vizsgálatát, amennyiben a beruházó saját terminálinfrastruktúrát tervez kialakítani. Fő kritériumok: hely- és kapacitásbeli korlátok (CPC 86764, 86769, 8867 része). SE: Közúti szállítás végzéséhez svéd engedélyre van szükség. Az engedélyek odaítélésére megkülönböztetésmentes feltételek szerint kerül sor, kivéve, hogy a közúti árufuvarozási és a közúti személyszállítási szolgáltatók főszabály szerint csak a nemzeti közúti nyilvántartásban szereplő járműveket használhatják. Amennyiben a jármű külföldi nyilvántartásban szerepel, a tulajdonosa olyan természetes vagy jogi személy, akinek/amelynek lakóhelye vagy székhelye külföldön van, a jármű pedig ideiglenes használatra került Svédországba, az ideiglenesen használható az országban. A határokon átnyúló közúti árufuvarozással foglalkozó szolgáltatóknak és a külföldön történő közúti személyszállítási szolgáltatások nyújtóinak a letelepedési helyük szerinti ország illetékes hatósága által kibocsátott engedéllyel kell rendelkezniük az ilyen tevékenységek vonatkozásában. A kétoldalú közúti szállítási megállapodások további követelményeket határozhatnak meg a határokon átnyúló kereskedelemre vonatkozóan. Az olyan járművek esetében, amelyekre vonatkozóan nem alkalmazandó ilyen kétoldalú megállapodás, a Svéd Közlekedési Hatóság által kibocsátott engedély is szükséges (CPC 712). |
||||||||||||||
|
|
A határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem tekintetében: BG: Kötelezettség nélkül a közúti szállítást támogató szolgáltatások határokon átnyúló nyújtása (CPC 744) tekintetében. |
||||||||||||||
|
A Beruházás és a Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem tekintetében: EU: A földi kiszolgáláshoz az EU területén belüli letelepedésre lehet szükség. A földi kiszolgálás nyitottságának szintje a repülőtér méretétől függ. Az egyes repülőtereken korlátozható a szolgáltatók száma. A nagy repülőtereken e szolgáltatók száma nem lehet kettőnél kevesebb. A Beruházás tekintetében: PL: A fagyasztott vagy hűtött áruk repülőtéren való tárolása, valamint a folyadékok vagy gázok repülőtéren való ömlesztett tárolása tekintetében a biztosítható szolgáltatáskategóriák a repülőtér méretétől függenek. Az egyes repülőtereken a szolgáltatók száma a rendelkezésre álló tér kötöttségeitől függően korlátozható, más okokból pedig legkevesebb két szolgáltatóra korlátozható (CPC 742 része). |
||||||||||||||
|
A Beruházás és a Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem tekintetében: EU: Kötelezettség nélkül a világűrön keresztüli szállítással és az űrjárművek kölcsönzésével kapcsolatos szolgáltatások (CPC 733, 734 része) tekintetében. |
||||||||||||||
|
A Beruházás és a Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem tekintetében: EU, kivéve FI: csak az EU valamely tagállamában letelepedett, az uniós tagállamok közötti árukereskedelem gyakorlására és a piacra jutásra vonatkozó feltételeket teljesítő fuvarozók tehetik meg – az uniós tagállamok közötti kombinált szállítási műveletek összefüggésében – a kombinált szállítási művelet szerves részét képező kezdeti vagy befejező közúti áruszállítási fuvarszakaszokat, ami magában foglalhatja a határátkelést is. Minden adott szállítási módot érintően korlátozások vannak érvényben. Lehetőség van a szükséges intézkedések meghozatalára annak biztosítása érdekében, hogy a kombinált szállításban használt közúti járművekre kivetett gépjárműadókat csökkentsék vagy visszatérítsék (CPC 711, 712, 7212, 7222, 741, 742, 743, 744, 745, 748, 749). |
||||||||||||||
|
III-EU-17 – Mezőgazdaság, halászat, víz, feldolgozóipar |
|
||||||||||||||
|
A Beruházás és a Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem tekintetében: HR: Kötelezettség nélkül a mezőgazdasági és vadgazdálkodási tevékenységek tekintetében. HU: Kötelezettség nélkül a mezőgazdasági tevékenységek (ISIC 011, 012, 013, 014, 015; CPC 8811, 8812, 8813 a tanácsadási és konzultációs szolgáltatások kivételével) tekintetében. PT: Az agronómus szakmát csak természetes személyek gyakorolhatják (CPC 881). |
||||||||||||||
|
|
A Beruházás tekintetében: FI: Kizárólagos jogok adhatók a saját rénszarvastartás és a rénszarvastenyésztés (ISIC 014) tekintetében. FR: A gazdaságok és mezőgazdasági szövetkezetek nem uniós beruházók általi létesítése engedélyhez kötött. A mezőgazdasági szövetkezetek tagságához vagy igazgatói tisztségének ellátásához előzetes engedélyre van szükség (ISIC 011, 012, 013, 014, 015). SE: Csak lappok birtokolhatnak rénszarvasokat és foglalkozhatnak rénszarvastenyésztéssel (ISIC 014). |
||||||||||||||
|
A Beruházás és a Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem tekintetében: EU: Különösen a közös halászati politika, valamint a harmadik országgal kötött halászati megállapodások keretein belül az Európai Unió tagállamai szuverenitásán vagy joghatóságán belüli tengeri vizekben található biológiai erőforrásokhoz és halászterületekhez való hozzáférés és azok használata, beleértve a következőket:
|
||||||||||||||
|
A Beruházás és a Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem tekintetében: EU: Kötelezettség nélkül egyes olyan tevékenységek tekintetében, amelyek a víz összegyűjtésével, tisztításával, valamint a háztartások, illetve az ipari, kereskedelmi és egyéb felhasználók vonatkozásában való elosztásával kapcsolatosak, beleértve az ivóvíz-szolgáltatást és a vízgazdálkodást. |
||||||||||||||
|
A Beruházás tekintetében: IE: Külföldi lakóhellyel rendelkező személyek lisztőrlési tevékenységének megkezdése engedélyhez kötött (ISIC 1531). |
||||||||||||||
|
Korlátozás nélkül |
||||||||||||||
|
A Beruházás tekintetében: LV: Kizárólag Lettországban bejegyzett jogi személyek vagy lettországi természetes személyek jogosultak tömegtájékoztatási eszközök alapítására és ezekben való közzétételre. Fióktelepek létesítése nem megengedett. |
||||||||||||||
|
|
A határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem tekintetében: DE: Minden nyilvánosan terjesztett vagy nyomtatott újságon, folyóiraton vagy időszaki kiadványon egyértelműen fel kell tüntetni a felelős szerkesztőt (a természetes személy teljes nevét és címét). Előírható, hogy a felelős szerkesztő Németországban, az EU-ban vagy valamely EGT-országban állandó lakóhellyel rendelkezzen. A szövetségi belügyminiszter kivételeket engedélyezhet (ISIC 22). SE: Az olyan természetes személyeknek, akik Svédországban nyomtatott és terjesztett időszaki kiadványok tulajdonosai, svédországi lakóhellyel vagy EGT-tagállami állampolgársággal kell rendelkezniük. Az ilyen időszaki kiadványok tulajdonosainak, amennyiben jogi személyek, az EGT-ben kell letelepedniük. A Svédországban nyomtatott és kiadott időszaki kiadványok és a technikai feljegyzések felelős szerkesztőjének svédországi lakóhellyel kell rendelkeznie. |
||||||||||||||
|
Korlátozás nélkül |
||||||||||||||
|
III-EU-18 – Energetikai vonatkozású tevékenységek |
|
||||||||||||||
|
A Beruházás és a Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem tekintetében: IT: Az állami tulajdonban lévő bányákra különös feltárási és bányászati szabályok vonatkoznak. Bármely kitermelési tevékenység megkezdése előtt feltárási engedélyre van szükség (permesso di ricerca, Regio Decreto 29 luglio 1927, n. 1443/1927, „Norme di carattere legislativo per disciplinare la ricerca e la coltivazione delle miniere nel Regno”, 4. cikk) (1443/1927. sz. királyi rendelet). Ezen engedély egy adott időszakra szól, pontosan meghatározza a feltárási terület határait, és ugyanarra a területre több feltárási engedély is kibocsátható különböző személyek vagy vállalkozások számára (ez a típusú engedély nem szükségszerűen kizárólagos). Az ásványok kinyeréséhez a regionális hatóság által kibocsátott engedély (concessione, az 1443/1927. sz. királyi rendelet 14. cikke és a 112/1998. sz. törvényerejű rendelet 34. cikke) szükséges (ISIC 10, 11, 12, 13, 14; CPC 8675, 883). FI: Az ásványi erőforrások feltárása és kiaknázása engedélyhez kötött, amelyet a nukleáris anyagok tekintetében a kormány ad meg. A bányászati területhez a kormány bányatelek megállapításáról szóló engedélyére van szükség. Engedélyt az EGT-ben lakóhellyel rendelkező természetes személy vagy az EGT-ben letelepedett jogi személy kaphat. Gazdasági szükségesség vizsgálata előírható (ISIC 12, CPC 5115, 883, 8675). IE: Az Írországban tevékenykedő, feltárást vagy bányászatot végző vállalkozásoknak az adott helyszínen jelen kell lenniük. Ásványfeltárás esetében a(z) (ír vagy külföldi) vállalkozásoknak kötelezően ügynököt vagy belföldi illetőségű feltárásvezetőt kell alkalmazniuk Írországban a munkavégzés során. Bányászat esetében előírás, hogy az Írországban bejegyzett vállalkozás állami bányászati bérlettel vagy engedéllyel rendelkezzen. Az ilyen vállalkozás tulajdonjogára nézve nincsenek korlátozások (ISIC 10, 13, 14, CPC 883). |
||||||||||||||
|
|
A Beruházás tekintetében: BE: Az ásványi erőforrások és a már nem élő erőforrások parti tengerben és a kontinentális talapzat területén való feltárása és kitermelése koncesszióhoz kötött. A koncessziós jogosultnak értesítési címmel kell rendelkeznie Belgiumban (ISIC 14). Az olyan harmadik országokból származó természetes személyek vagy vállalatok által irányított külföldi vállalatoknak, amelyek az Európai Unió kőolaj-, földgáz- vagy villamosenergia-importjának több mint 5 %-át bonyolítják le, megtilthatják, hogy ellenőrzést szerezzenek a tevékenység felett. Cégbejegyzés szükséges (fióktelep nem engedélyezett) (ISIC 10, 1110, 13, 14). BG: Az állami vagy köztulajdon hasznosításához vagy használatához kapcsolódó bizonyos gazdasági tevékenységekre a koncessziókról szóló törvény vagy más külön koncessziós jogszabályok rendelkezései szerint nyújtott koncessziók vonatkoznak. Bulgáriában engedélyhez kötött a földfelszín alatti természeti erőforrások kutatása vagy feltárása a kontinentális talapzaton és a Fekete-tenger kizárólagos gazdasági övezetében, a kinyerés és hasznosítás pedig a felszín alatti természeti erőforrásokról szóló törvény alapján nyújtott koncesszióhoz kötött. A preferenciális adóügyi megítélést alkalmazó joghatóságokon (azaz offshore övezeteken) belül bejegyzett vállalatok vagy az ilyen vállalatokhoz kapcsolódó vállalatok nem vehetnek részt sem közvetve, sem közvetlenül a természeti erőforrások, ideértve az urán- és tóriumércet, kutatására, feltárására és kitermelésére vonatkozó engedélyek vagy koncessziók megadására vonatkozó nyílt eljárásokban, valamint nem alkalmazhatnak már megadott engedélyt vagy koncessziót, mivel az ilyen műveletek tilosak, ideértve a feltárt lelőhely geológiai vagy kereskedelmi feltárása bejegyeztetésének lehetőségét. Az olyan kereskedelmi vállalatok, amelyekben a tagállam vagy valamely település 50 %-ot meghaladó tőkerészesedéssel rendelkezik, nem végezhetnek a vállalat befektetett eszközeinek elidegenítésével kapcsolatos ügyleteket, nem köthetnek szerződést részesedésszerzésre, lízingre, közös tevékenységre, hitelre, követelés biztosítására, valamint olyan szerződést, amely váltókból fakadó kötelezettségeket eredményez, kivéve, ha azt a privatizációs ügynökség vagy az önkormányzat – attól függően, hogy melyik illetékes – engedélyezte. A Bolgár Köztársaság nemzetgyűlése által hozott 2012. január 18-i határozat 8.4. cikke (1) és (2) bekezdésének sérelme nélkül, az országgyűlés határozata értelmében tilos hidraulikus rétegrepesztéses technológiát, vagyis frakkolást alkalmazni az olaj és gáz kutatására, feltárására vagy kitermelésére. A palagáz feltárása és kitermelése tilos (ISIC 10, 11, 12, 13, 14). A Miniszterek Tanácsának 1992. augusztus 20-i 163. sz. rendelete tiltja az uránérc bányászatát. A tóriumérc bányászata tekintetében a bányászatra vonatkozó koncessziók általános rendszere alkalmazandó. A tóriumérc bányászatára vonatkozó koncesszióban való részvételhez a mexikói vállalatot a kereskedelmi törvény szerint kell létrehozni, és be kell jegyeztetni a bolgár cégnyilvántartásba. A tóriumérc bányászatának engedélyezéséről szóló határozatok meghozatalára megkülönböztetésmentesen, egyenként és eseti alapon kerül sor. A preferenciális adóügyi megítélést alkalmazó joghatóságokon (azaz offshore övezeteken) belül bejegyzett vállalatoknak vagy az ilyen vállalatokhoz kapcsolódó vállalatoknak a természeti erőforrások bányászatát érintő koncessziók megadására vonatkozó nyílt eljárásokban való közvetett vagy közvetlen részvételére vonatkozó tilalom az urán- és tóriumércre is vonatkozik (ISIC 12). CY: Energiabiztonsági okokból a Miniszterek Tanácsa elutasíthatja a szénhidrogének kutatásához, feltárásához és kiaknázásához való hozzáférést és az említett tevékenységek olyan jogalanyok általi gyakorlását, akik ténylegesen Mexikó vagy mexikói állampolgárok irányítása alatt állnak. A szénhidrogének kutatására, feltárására és kitermelésére vonatkozó engedély megadását követően a jogalanyok nem kerülhetnek Mexikó vagy valamely mexikói állampolgár közvetett vagy közvetlen irányítása alá a Miniszterek Tanácsának előzetes jóváhagyása nélkül. A Miniszterek Tanácsa megtagadhatja a szénhidrogének kutatására, feltárására és kitermelésére vonatkozó engedély megadását olyan jogalany számára, amely ténylegesen Mexikó vagy egy harmadik ország, illetve mexikói vagy harmadik országbeli állampolgár irányítása alatt áll, ha Mexikó vagy a harmadik ország – a szénhidrogének kutatási, feltárási és hasznosítási tevékenységeihez való hozzáférés és azok gyakorlása tekintetében – nem részesíti a Ciprus vagy az európai uniós tagállamok által Mexikó vagy az említett harmadik ország jogalanyai számára biztosított elbánáshoz hasonló elbánásban Ciprus vagy az európai uniós tagállamok jogalanyait (ISIC 1110). SK: A bányászathoz, valamint a bányászati és geológiai tevékenységhez kapcsolódó tevékenységekhez az EU vagy az EGT valamely tagállamában való bejegyzés szükséges (fióktelep nem engedélyezett) (ISIC 10, 11, 12, 13, 14; CPC 5115, 7131, 883 és 8675). |
||||||||||||||
|
A Beruházás és a Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem tekintetében: AT és BG: Kötelezettség nélkül az energiatermelés, az energiaelosztási szolgáltatások és az energiaelosztással kapcsolatos szolgáltatások (ISIC 4010, CPC 887 a tanácsadási és konzultációs szolgáltatások kivételével) tekintetében. BE: Kötelezettség nélkül az energiaelosztási szolgáltatások és az energiaelosztással kapcsolatos szolgáltatások (CPC 887) tekintetében. CY: Kötelezettség nélkül a villamosenergia-termelésre, -szállításra és -elosztásra, a villamosenergia-elosztással kapcsolatos szolgáltatásokra a tanácsadási és konzultációs szolgáltatások kivételével, a villamos energia nagykereskedelmi szolgáltatására és a villamos energia kiskereskedelmére, amennyiben a beruházó olyan nem uniós ország természetes vagy jogi személyének irányítása alatt áll, amely az EU kőolaj- vagy földgázimportjának több mint 5 %-át adja (ISIC 4010, CPC 62279 és 887). CZ: A villamos energia termelése, átvitele, elosztása, kereskedelme és a villamosenergia-piac szereplőinek egyéb tevékenységei, valamint a hőtermelés és a hőelosztás engedélyhez kötöttek. Kizárólagos jogok állnak fenn a villamos energia átvitele, a gázszállítás és a piaci részvételre vonatkozó engedélyek tekintetében (ISIC 40, CPC 7131, 62279, 742, 887). FI: Kötelezettség nélkül a villamos energia importja tekintetében. Kötelezettség nélkül a villamos energia határokon átnyúló kis- és nagykereskedelme tekintetében. Kötelezettség nélkül a villamosenergia-átviteli és -elosztó hálózatok és rendszerek (ISIC 4010, CPC 62279, 887 a tanácsadási és konzultációs szolgáltatások kivételével) tekintetében. FR: Kötelezettség nélkül a villamosenergia-átvitel és -elosztás (ISIC 4010, CPC 887) tekintetében. PL: Az energiaügyi törvény értelmében a következő tevékenységek engedélykötelesek:
Az illetékes hatóság kizárólag olyan kérelmező számára bocsáthat ki engedélyt, amelynek vagy akinek bejegyzett székhelye vagy lakóhelye valamely európai uniós tagállam, EGT-tagállam vagy a Svájci Államszövetség területén található (ISIC 4010, CPC 62279, 63297, 887). PT: A villamosenergia-átviteli és elosztási tevékenységekre a közszolgáltatások kizárólagos koncessziói révén kerül sor. A villamosenergia-ágazatot érintő koncessziókat csak korlátozott számú olyan vállalatnak ítélik oda, amelyek székhelye és tényleges vezetése Portugáliában található (ISIC 4010, CPC 887). SK: Engedély szükséges a villamos energia termeléséhez, átviteléhez és elosztásához, nagy- és kiskereskedelméhez, valamint az energiaelosztással kapcsolatos szolgáltatásokhoz. El kell végezni a gazdasági szükségesség vizsgálatát, és a kérelem csak akkor tagadható meg, ha a piac telített (ISIC 4010, CPC 62279, 887). |
||||||||||||||
|
|
A Beruházás tekintetében: BE: Korlátozások vannak érvényben a jogi személyek típusaival és a Belgium által kizárólagos jogokkal felruházott állami vagy magánszolgáltatókkal való bánásmóddal kapcsolatosan. Az olyan harmadik országokból származó természetes személyek vagy vállalatok által irányított külföldi vállalatoknak, amelyek az Európai Unió kőolaj-, földgáz- vagy villamosenergia-importjának több mint 5 %-át bonyolítják le, megtilthatják, hogy ellenőrzést szerezzenek a tevékenység felett. A 25 MW kapacitású villamos energia termelésére vonatkozó egyedi engedélyhez az Unióban vagy egy másik olyan államban történő letelepedésre van szükség, amely a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról szóló, 2009. július 13-i 2009/72/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv által érvényesítetthez hasonló rezsimmel rendelkezik, és amennyiben a vállalat tényleges és folyamatos üzleti kapcsolatban van a gazdasággal. A villamos energia offshore termelése Belgium offshore területén koncesszióköteles, és közös vállalkozási kötelezettség vonatkozik rá egy uniós tagállambeli vállalattal vagy olyan országbeli külföldi vállalattal, amelyre a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2003/54/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. július 13-i 2009/72/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben előírtakhoz hasonló szabályok vonatkoznak, különös tekintettel az engedélyezési és kiválasztási eljárásokra vonatkozó feltételekre. Ezenfelül, a vállalat központi ügyvezetésének vagy központi irodájának egy uniós tagállamban vagy egy, a fenti kritériumokat teljesítő országban kell lennie, ha tényleges és folyamatos üzleti kapcsolatban van a gazdasággal. Az offshore termelést az Elia átviteli hálózattal összekapcsoló villamos vezetékek kiépítése engedélyhez kötött, és a vállalatnak meg kell felelnie az előzetesen megállapított feltételeknek, kivéve a közös vállalkozásokra vonatkozó követelményeket (ISIC 4010). FR: Kötelezettség nélkül a villamosenergia-termelés (ISIC 4010) tekintetében. MT: Az EneMalta plc monopóliummal rendelkezik a villamos energia szolgáltatása (ISIC 4010, CPC 887) tekintetében. NL: A villamosenergia-hálózat tulajdonjoga kizárólag a holland kormánynak (átviteli rendszerek) és más közigazgatási szerveknek (elosztóhálózatok) ítélhető oda (ISIC 4010, CPC 887). |
||||||||||||||
|
|
A határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem tekintetében: PT: Kötelezettség nélkül a villamos energia nagykereskedelmével, a villamos energia kiskereskedelmével és a villamosenergia-átvitellel kapcsolatos szolgáltatásokkal kapcsolatos, határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás tekintetében (CPC 62279, 887, kivéve a tanácsadási és konzultációs szolgáltatásokat). |
||||||||||||||
|
A Beruházás és a Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem tekintetében: AT: Kötelezettség nélkül a gáz, valamint a gáztól és víztől eltérő áruk szállítása (CPC 713) tekintetében. BE: A gázok ömlesztett tárolására vonatkozó szolgáltatások esetében a jogi személyek típusaival és a Belgium által kizárólagos jogokkal felruházott állami vagy magánszolgáltatókkal való bánásmóddal kapcsolatos követelmények vannak érvényben. Unión belüli letelepedés szükséges a gázok ömlesztett tárolására vonatkozó szolgáltatások tekintetében (CPC 742 része). Általában véve, a Belgiumban letelepedett fogyasztók földgázzal való ellátása (a fogyasztók alatt elosztóvállalatok, valamint olyan fogyasztók értendők, amelyek valamennyi ellátási pontból származó teljes együttes gázfogyasztása eléri az évi egymillió köbméter minimális szintet) a miniszter által kiadott egyedi engedélytől függ, kivéve, ha a gázbeszállító olyan elosztó vállalat, amely saját elosztóhálózatát használja. Ilyen engedély csak valamely uniós tagállamban lakóhellyel/székhellyel rendelkező természetes vagy jogi személynek adható (ISIC 4020, CPC 7131). A földgáz és más tüzelőanyagok csővezetékes szállítása engedélyezési kötelezettség hatálya alá tartozik. Engedély csak valamely tagállamban letelepedett/székhellyel rendelkező természetes vagy jogi személynek adható (a 2002. május 14-i engedélyezési kötelezettség 3. cikkével összhangban). Az olyan harmadik országokból származó természetes személyek vagy vállalatok által irányított külföldi vállalatoknak, amelyek az Európai Unió kőolaj-, földgáz- vagy villamosenergia-importjának több mint 5 %-át bonyolítják le, megtilthatják, hogy ellenőrzést szerezzenek a tevékenység felett. Amennyiben az engedélyt egy vállalat kérvényezi, akkor:
BG: Kötelezettség nélkül a kőolaj és földgáz csővezetékes szállítása, tárolása és raktározása tekintetében, beleértve a tranzitszállítást (ISIC 4020, CPC 7131, 742 része). CY: Kötelezettség nélkül a gáztermelés, a gáz-halmazállapotú tüzelőanyagok fővezetéken történő saját elosztása, a tüzelőanyagok csővezetékes szállítása, a tanácsadási és konzultációs szolgáltatások kivételével a gázelosztással kapcsolatos szolgáltatások, valamint a nem palackozott gáz kiskereskedelme tekintetében, amennyiben a beruházó olyan nem uniós ország természetes vagy jogi személyének irányítása alatt áll, amely az EU kőolaj- vagy földgázimportjának több mint 5 %-át bonyolítja le (ISIC 4020, CPC 62271, 63297, 7131 és 887). CZ: Kötelezettség nélkül a gáztermelés, -szállítás -elosztás, -tárolás és -kereskedelem (ISIC 2320, 4020, CPC 7131, 63297, 742, 887) tekintetében. DK: A nyers kőolaj, finomított kőolaj, kőolajtermékek és földgáz szállításához vezetéket létrehozni kívánó tulajdonosnak vagy felhasználónak a munka megkezdése előtt engedélyt kell szereznie a helyi önkormányzattól. A kiadható engedélyek száma korlátozott lehet (CPC 7131). FI: Kötelezettség nélkül energiabiztonsági okokból az LNG-terminál – beleértve az LNG-terminálnak az LNG (cseppfolyósított földgáz) tárolására vagy visszaalakítására használt részeit – külföldi személyek vagy vállalkozások általi ellenőrzése vagy tulajdonlása tekintetében (ISIC 4020, CPC 742). FI: Kötelezettség nélkül a gázszállító és -elosztó hálózatok és rendszerek tekintetében. Mennyiségi korlátozások állnak fenn monopóliumok vagy kizárólagos jogok formájában a földgáz importja tekintetében (ISIC 4020, CPC 887 a tanácsadási és konzultációs szolgáltatások kivételével). FR: Nemzeti energiabiztonsági okokból csak olyan vállalkozás tulajdonolhat vagy működtethet gázszállítási vagy elosztó rendszereket, amely alaptőkéje 100 százalékát a francia állam, más közszférabeli szervezet vagy az ENGIE jegyzi (ISIC 4020, CPC 887). HU: Csővezetékes szállítási szolgáltatások nyújtásához letelepedés szükséges. Szolgáltatás az állammal vagy a helyi önkormányzatokkal kötött koncessziós szerződés révén nyújtható. E szolgáltatás nyújtását a koncesszióról szóló törvény szabályozza (CPC 7131). NL: A gázhálózat tulajdonjoga kizárólag a kormánynak (szállítási rendszerek) és más közhatóságoknak (elosztási rendszerek) ítélhető oda (ISIC 4020, CPC 7131). PL: Az energiaügyi törvény értelmében a következő tevékenységek engedélykötelesek:
Az illetékes hatóság kizárólag olyan kérelmező számára bocsáthat ki engedélyt, amelynek vagy akinek bejegyzett székhelye vagy lakóhelye valamely európai uniós tagállam, EGT-tagállam vagy a Svájci Államszövetség területén található (ISIC 4020, CPC 63297, 74220, 887). PT: A földgáz szállításával, elosztásával és föld alatti tárolásával kapcsolatos, valamint a cseppfolyósított földgázhoz (LNG) használt átvételi, tároló- és újragázosító létesítményekkel kapcsolatos koncessziókat nyilvános pályázati felhívást követően koncessziós szerződéseken keresztül ítélik oda. Ezek a koncessziók csak korlátozott számú olyan vállalatnak ítélhetők oda, amelyek székhelye és tényleges vezetése Portugáliában található (ISIC 4020, CPC 7131, 7422, 887, a tanácsadási és konzultációs szolgáltatások kivételével). SK: A gáztermelés, a gáz-halmazállapotú tüzelőanyagok elosztása, valamint a tüzelőanyagok csővezetékes szállítása engedélyhez kötött. El kell végezni a gazdasági szükségesség vizsgálatát, és az engedély csak piaci telítettség esetén tagadható meg. Mindezen tevékenységekre vonatkozóan engedély csak valamely uniós tagállamban vagy EGT-államban tartózkodási hellyel rendelkező természetes személynek vagy valamely uniós tagállamban vagy EGT-államban letelepedett jogi személynek adható (ISIC 4020, CPC 62271, 63297, 7131, 742 és 887). |
||||||||||||||
|
|
A határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem tekintetében: CY: Kötelezettség nélkül a csővezetéken keresztül szállított tüzelőanyagok tárolásával és raktározásával kapcsolatos szolgáltatások határokon át történő nyújtása tekintetében (CPC 7131, 742). LT: A tüzelőanyagok szállításához és elosztásához letelepedés szükséges. Engedély csak litván jogi személyek, külföldi jogi személyek fióktelepei vagy Litvániában letelepedett egyéb szervezetek (leányvállalatok) számára adható (ISIC 4020, CPC 7131). E fenntartás nem alkalmazandó a tüzelőanyagok díjazás ellenében vagy szerződés alapján történő szállításával és elosztásával kapcsolatos tanácsadási szolgáltatásokra. PT: Kötelezettség nélkül a gáztermeléssel, a tüzelőanyagok csővezetékes szállításával, a tüzelőanyagok tárolásával és raktározásával, a nem palackozott gáz kiskereskedelmével, valamint a földgázelosztással kapcsolatos szolgáltatások határokon át történő nyújtása tekintetében. |
||||||||||||||
|
A Beruházás és a Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem tekintetében: AT, BE és DE: Kötelezettség nélkül a nukleáris anyagok gyártása, feldolgozása vagy szállítása, valamint a nukleáris alapú villamosenergia-termelés vagy -elosztás tekintetében. FI: Kötelezettség nélkül a nukleáris anyagok feldolgozása, elosztása vagy szállítása, valamint a nukleáris alapú villamosenergia-termelés vagy -elosztás tekintetében. |
||||||||||||||
|
|
A Beruházás tekintetében: BG: Kötelezettség nélkül a hasadó és fuzionáló anyagok, illetve ezek alapanyagai feldolgozásához, valamint az ezekkel való kereskedelemhez kapcsolódó, a nukleárisenergia-termelő létesítmények berendezéseinek és rendszereinek karbantartásához és javításához kapcsolódó, ezen anyagok, valamint a feldolgozásukból eredő hulladék szállításához kapcsolódó szolgáltatások, az ionizálós sugárzáshoz kapcsolódó szolgáltatások, valamint az atomenergia békés célú felhasználásához kapcsolódó valamennyi szolgáltatás (köztük a tervezői és konzultációs szolgáltatások és a szoftverekkel kapcsolatos szolgáltatások stb.) tekintetében. FR: E tevékenységek során be kell tartani az Euratom és Mexikó közötti megállapodásokban foglalt kötelezettségeket. HU és SE: Kötelezettség nélkül a nukleáris fűtőanyag feldolgozása és a nukleáris alapú villamosenergia-termelés (ISIC 2330, 4010 egy része) tekintetében. |
||||||||||||||
|
A Beruházás és a Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem tekintetében: BG: Kötelezettség nélkül a hőtermelés és -elosztás (ISIC 4030, CPC 887) tekintetében. Az illetékes hatóság kizárólag olyan kérelmező számára bocsáthat ki engedélyt, amelynek vagy akinek az üzleti tevékenységének fő helye vagy lakóhelye valamely európai uniós tagállam, EGT-tagállam vagy a Svájci Államszövetség területén található (ISIC 4030, CPC 887). SK: A gőz- és melegvíz-előállítás és -elosztás, a gőz és meleg víz kis- és nagykereskedelme, valamint az energiaelosztással kapcsolatos szolgáltatások engedélyhez kötöttek. Gazdasági szükségesség vizsgálatára kerül sor, és a kérelem csak akkor tagadható meg, ha a piac telített (ISIC 4030, CPC 887). |
||||||||||||||
|
|
A Beruházás tekintetében: FI: A gőz és meleg víz előállítására és elosztására monopóliumok vagy kizárólagos jogok formájában mennyiségi korlátozások vonatkoznak (ISIC 40, CPC 7131). |
||||||||||||||
|
|
A határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem tekintetében: FI: Kötelezettség nélkül a hő- és melegvíz-átviteli és -elosztó hálózatok és rendszerek (ISIC 4030, CPC 7131, a tanácsadási és konzultációs szolgáltatások kivételével) tekintetében. |
||||||||||||||
|
III-EU-19 – Máshová nem sorolt egyéb szolgáltatások |
|
||||||||||||||
|
A Beruházás és a Határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem tekintetében: DE, FI, PT, SE és SI: Kötelezettség nélkül a temetési, hamvasztási és temetést kiegészítő szolgáltatások tekintetében. |
||||||||||||||
|
A határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem tekintetében: CZ: Kötelezettség nélkül az aukciós szolgáltatások (CPC 612 része, 621 része, 625 része, 85990 része) tekintetében. |
||||||||||||||
|
|
LT: Kötelezettség nélkül a biztonságos állami adatátviteli hálózatokon keresztül történő adatátvitel, a „gov.lt” végződésű internetes címek kiosztása és az elektronikus pénztárgépek hitelesítése tekintetében. |
||||||||||||||
|
|
FI: Kötelezettség nélkül a határokon átnyúló elektronikus azonosítási szolgáltatások tekintetében. |
||||||||||||||
|
(1) Az egyértelműség érdekében: a magyarázó feljegyzésekkel összhangban az ügyvédi kamarában való nyilvántartásba vételre vonatkozó követelmény magában foglalhatja a befogadó országban szerzett jogi diplomára vagy azzal egyenértékű diplomára vonatkozó kötelezettséget vagy valamely engedéllyel rendelkező ügyvéd felügyelete alatti képzést vagy az ügyvédi kamara illetékességi területén található ügyvédi irodában való tagságra vagy postacímre vonatkozó kötelezettséget. Annyiban, amennyiben e követelmények megkülönböztetésmentesek, nem kerülnek felsorolásra. (2) Lásd az I-A. függeléket. (3) A releváns intézkedések közé tartoznak a következők: valamennyi meglévő és jövőbeli uniós kutatási és innovációs keretprogram, beleértve a „Horizont 2020” keretprogram részvételi szabályait (amelyeket a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram [2014–2020] részvételi és terjesztési szabályainak megállapításáról, valamint az 1906/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 11-i 1290/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet határoz meg), a közös technológiai kezdeményezésekre vonatkozó rendeleteket, az EUMSZ 185. cikke szerinti határozatokat, az Európai Innovációs és Technológiai Intézetet (EIT), valamint a meglévő és jövőbeli nemzeti, regionális vagy helyi kutatási programokat. (4) Az EU elfogadja a „Számítógépes szolgáltatások alkalmazási körével kapcsolatos közös álláspont – CPC 84” című dokumentumot. |
|||||||||||||||
III-B-1. függelék
PIACRA JUTÁSI KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK
MEXIKÓ JEGYZÉKE
Központi szinten alkalmazandó fenntartások
|
Ágazat vagy alágazat |
Piacra jutási korlátozások |
||||
|
|
||||
|
|
||||
|
1), 2) és 3) Korlátozás nélkül 4) Kötelezettség nélkül, kivéve a 12. fejezetben (Természetes személyek üzleti célú ideiglenes tartózkodása) megjelölteket |
||||
|
1), 2) és 3) Korlátozás nélkül 4) Kötelezettség nélkül, kivéve a 12. fejezetben (Természetes személyek üzleti célú ideiglenes tartózkodása) megjelölteket |
||||
|
1), 2) és 3) Korlátozás nélkül 4) Kötelezettség nélkül, kivéve a 12. fejezetben (Természetes személyek üzleti célú ideiglenes tartózkodása) megjelölteket |
||||
|
1), 2) és 3) Korlátozás nélkül 4) Kötelezettség nélkül, kivéve a 12. fejezetben (Természetes személyek üzleti célú ideiglenes tartózkodása) megjelölteket |
||||
|
1), 2) és 3) Korlátozás nélkül 4) Kötelezettség nélkül, kivéve a 12. fejezetben (Természetes személyek üzleti célú ideiglenes tartózkodása) megjelölteket |
||||
|
1), 2) és 3) Korlátozás nélkül 4) Kötelezettség nélkül, kivéve a 12. fejezetben (Természetes személyek üzleti célú ideiglenes tartózkodása) megjelölteket |
||||
|
1), 2) és 3) Korlátozás nélkül 4) Kötelezettség nélkül, kivéve a 12. fejezetben (Természetes személyek üzleti célú ideiglenes tartózkodása) megjelölteket |
||||
|
1), 2) és 3) Korlátozás nélkül 4) Kötelezettség nélkül, kivéve a 12. fejezetben (Természetes személyek üzleti célú ideiglenes tartózkodása) megjelölteket |
||||
|
1), 2) és 3) Korlátozás nélkül 4) Kötelezettség nélkül, kivéve a 12. fejezetben (Természetes személyek üzleti célú ideiglenes tartózkodása) megjelölteket |
||||
|
|
||||
|
1), 2) és 3) Korlátozás nélkül 4) Kötelezettség nélkül, kivéve a 12. fejezetben (Természetes személyek üzleti célú ideiglenes tartózkodása) megjelölteket |
||||
|
1), 2) és 3) Korlátozás nélkül 4) Kötelezettség nélkül, kivéve a 12. fejezetben (Természetes személyek üzleti célú ideiglenes tartózkodása) megjelölteket |
||||
|
1), 2) és 3) Korlátozás nélkül 4) Kötelezettség nélkül, kivéve a 12. fejezetben (Természetes személyek üzleti célú ideiglenes tartózkodása) megjelölteket |
||||
|
1), 2) és 3) Korlátozás nélkül 4) Kötelezettség nélkül, kivéve a 12. fejezetben (Természetes személyek üzleti célú ideiglenes tartózkodása) megjelölteket |
||||
|
1), 2) és 3) Korlátozás nélkül 4) Kötelezettség nélkül, kivéve a 12. fejezetben (Természetes személyek üzleti célú ideiglenes tartózkodása) megjelölteket |
||||
|
|
||||
|
1), 2) és 3) Korlátozás nélkül 4) Kötelezettség nélkül, kivéve a 12. fejezetben (Természetes személyek üzleti célú ideiglenes tartózkodása) megjelölteket |
||||
|
1), 2) és 3) Korlátozás nélkül 4) Kötelezettség nélkül, kivéve a 12. fejezetben (Természetes személyek üzleti célú ideiglenes tartózkodása) megjelölteket |
||||
|
|
||||
|
1) Kötelezettség nélkül 2) és 3) Korlátozás nélkül 4) Kötelezettség nélkül, kivéve a 12. fejezetben (Természetes személyek üzleti célú ideiglenes tartózkodása) megjelölteket |
||||
|
1) Kötelezettség nélkül 2) és 3) Korlátozás nélkül 4) Kötelezettség nélkül, kivéve a 12. fejezetben (Természetes személyek üzleti célú ideiglenes tartózkodása) megjelölteket |
||||
|
|
||||
|
1), 2) és 3) Korlátozás nélkül 4) Kötelezettség nélkül, kivéve a 12. fejezetben (Természetes személyek üzleti célú ideiglenes tartózkodása) megjelölteket |
||||
|
1), 2) és 3) Korlátozás nélkül 4) Kötelezettség nélkül, kivéve a 12. fejezetben (Természetes személyek üzleti célú ideiglenes tartózkodása) megjelölteket |
||||
|
1) Kötelezettség nélkül 2) és 3) Korlátozás nélkül 4) Kötelezettség nélkül, kivéve a 12. fejezetben (Természetes személyek üzleti célú ideiglenes tartózkodása) megjelölteket |
||||
|
1) Kötelezettség nélkül 2) és 3) Korlátozás nélkül 4) Kötelezettség nélkül, kivéve a 12. fejezetben (Természetes személyek üzleti célú ideiglenes tartózkodása) megjelölteket |
||||
|
|
||||
|
1), 2) és 3) Korlátozás nélkül 4) Kötelezettség nélkül, kivéve a 12. fejezetben (Természetes személyek üzleti célú ideiglenes tartózkodása) megjelölteket |
||||
|
1), 2) és 3) Korlátozás nélkül 4) Kötelezettség nélkül, kivéve a 12. fejezetben (Természetes személyek üzleti célú ideiglenes tartózkodása) megjelölteket |
||||
|
1), 2) és 3) Korlátozás nélkül 4) Kötelezettség nélkül, kivéve a 12. fejezetben (Természetes személyek üzleti célú ideiglenes tartózkodása) megjelölteket |
||||
|
1), 2) és 3) Korlátozás nélkül 4) Kötelezettség nélkül, kivéve a 12. fejezetben (Természetes személyek üzleti célú ideiglenes tartózkodása) megjelölteket |
||||
|
1), 2) és 3) Korlátozás nélkül 4) Kötelezettség nélkül, kivéve a 12. fejezetben (Természetes személyek üzleti célú ideiglenes tartózkodása) megjelölteket |
||||
|
|
||||
|
1), 2) és 3) Korlátozás nélkül 4) Kötelezettség nélkül, kivéve a 12. fejezetben (Természetes személyek üzleti célú ideiglenes tartózkodása) megjelölteket |
||||
|
1), 2) és 3) Korlátozás nélkül 4) Kötelezettség nélkül, kivéve a 12. fejezetben (Természetes személyek üzleti célú ideiglenes tartózkodása) megjelölteket |
||||
|
1), 2) és 3) Korlátozás nélkül 4) Kötelezettség nélkül, kivéve a 12. fejezetben (Természetes személyek üzleti célú ideiglenes tartózkodása) megjelölteket |
||||
|
|
||||
|
1), 2) és 3) Korlátozás nélkül 4) Kötelezettség nélkül, kivéve a 12. fejezetben (Természetes személyek üzleti célú ideiglenes tartózkodása) megjelölteket |
||||
|
1), 2) és 3) Korlátozás nélkül 4) Kötelezettség nélkül, kivéve a 12. fejezetben (Természetes személyek üzleti célú ideiglenes tartózkodása) megjelölteket |
||||
|
1), 2) és 3) Korlátozás nélkül 4) Kötelezettség nélkül, kivéve a 12. fejezetben (Természetes személyek üzleti célú ideiglenes tartózkodása) megjelölteket |
||||
|
1), 2) és 3) Korlátozás nélkül 4) Kötelezettség nélkül, kivéve a 12. fejezetben (Természetes személyek üzleti célú ideiglenes tartózkodása) megjelölteket |
||||
|
1), 2) és 3) Korlátozás nélkül 4) Kötelezettség nélkül, kivéve a 12. fejezetben (Természetes személyek üzleti célú ideiglenes tartózkodása) megjelölteket |
||||
|
|
||||
|
1) és 2) Korlátozás nélkül 3) Korlátozás nélkül, kivéve az 1.A. pontban megjelölteket 4) Kötelezettség nélkül, kivéve a 12. fejezetben (Természetes személyek üzleti célú ideiglenes tartózkodása) megjelölteket |
||||
|
1) és 2) Korlátozás nélkül 3) Korlátozás nélkül, kivéve az 1.A. pontban megjelölteket 4) Kötelezettség nélkül, kivéve a 12. fejezetben (Természetes személyek üzleti célú ideiglenes tartózkodása) megjelölteket |
||||
|
1) és 2) Korlátozás nélkül 3) Korlátozás nélkül, kivéve az 1.A. pontban megjelölteket 4) Kötelezettség nélkül, kivéve a 12. fejezetben (Természetes személyek üzleti célú ideiglenes tartózkodása) megjelölteket |
||||
|
1), 2) és 3) Korlátozás nélkül 4) Kötelezettség nélkül, kivéve a 12. fejezetben (Természetes személyek üzleti célú ideiglenes tartózkodása) megjelölteket |
||||
|
1), 2) és 3) Korlátozás nélkül 4) Kötelezettség nélkül, kivéve a 12. fejezetben (Természetes személyek üzleti célú ideiglenes tartózkodása) megjelölteket |
||||
|
1) Kötelezettség nélkül 2) Korlátozás nélkül 3) Korlátozás nélkül, kivéve az egyes szállítóeszközök esetében megállapított követelményeket. 4) Kötelezettség nélkül, kivéve a 12. fejezetben (Természetes személyek üzleti célú ideiglenes tartózkodása) megjelölteket |
||||
|
|
||||
|
1), 2) és 3) Korlátozás nélkül 4) Kötelezettség nélkül, kivéve a 12. fejezetben (Természetes személyek üzleti célú ideiglenes tartózkodása) megjelölteket |
||||
|
1), 2) és 3) Korlátozás nélkül 4) Kötelezettség nélkül, kivéve a 12. fejezetben (Természetes személyek üzleti célú ideiglenes tartózkodása) megjelölteket |
||||
|
1), 2) és 3) Korlátozás nélkül 4) Kötelezettség nélkül, kivéve a 12. fejezetben (Természetes személyek üzleti célú ideiglenes tartózkodása) megjelölteket |
||||
|
1), 2) és 3) Korlátozás nélkül 4) Kötelezettség nélkül, kivéve a 12. fejezetben (Természetes személyek üzleti célú ideiglenes tartózkodása) megjelölteket |
||||
|
1) és 3) Korlátozás nélkül 2) Kötelezettség nélkül (*1) 4) Kötelezettség nélkül, kivéve a 12. fejezetben (Természetes személyek üzleti célú ideiglenes tartózkodása) megjelölteket |
||||
|
|
||||
|
1) és 3) Korlátozás nélkül 2) Kötelezettség nélkül (*1) 4) Kötelezettség nélkül, kivéve a 12. fejezetben (Természetes személyek üzleti célú ideiglenes tartózkodása) megjelölteket |
||||
|
1), 2) és 3) Korlátozás nélkül 4) Kötelezettség nélkül, kivéve a 12. fejezetben (Természetes személyek üzleti célú ideiglenes tartózkodása) megjelölteket |
||||
|
1) Kötelezettség nélkül (*1) 2) és 3) Korlátozás nélkül 4) Kötelezettség nélkül, kivéve a 12. fejezetben (Természetes személyek üzleti célú ideiglenes tartózkodása) megjelölteket |
||||
|
|
||||
|
1) Kötelezettség nélkül 2) és 3) Korlátozás nélkül 4) Kötelezettség nélkül, kivéve a 12. fejezetben (Természetes személyek üzleti célú ideiglenes tartózkodása) megjelölteket |
||||
|
1), 2) és 3) Korlátozás nélkül 4) Kötelezettség nélkül, kivéve a 12. fejezetben (Természetes személyek üzleti célú ideiglenes tartózkodása) megjelölteket |
||||
|
1), 2) és 3) Korlátozás nélkül 4) Kötelezettség nélkül, kivéve a 12. fejezetben (Természetes személyek üzleti célú ideiglenes tartózkodása) megjelölteket |
||||
|
1), 2) és 3) Korlátozás nélkül 4) Kötelezettség nélkül, kivéve a 12. fejezetben (Természetes személyek üzleti célú ideiglenes tartózkodása) megjelölteket |
||||
|
1), 2) és 3) Korlátozás nélkül 4) Kötelezettség nélkül, kivéve a 12. fejezetben (Természetes személyek üzleti célú ideiglenes tartózkodása) megjelölteket |
||||
|
1) Kötelezettség nélkül (*1) 2) és 3) Korlátozás nélkül 4) Kötelezettség nélkül, kivéve a 12. fejezetben (Természetes személyek üzleti célú ideiglenes tartózkodása) megjelölteket |
||||
|
|
||||
|
1) Kötelezettség nélkül 2) Korlátozás nélkül 3) Korlátozás nélkül, kivéve az egyes szállítóeszközök esetében megállapított követelményeket. 4) Kötelezettség nélkül, kivéve a 12. fejezetben (Természetes személyek üzleti célú ideiglenes tartózkodása) megjelölteket |
||||
|
1) A nemzetközi forgalom csak olyan természetes vagy jogi személy nemzetközi portjain haladhat keresztül, aki vagy amely Mexikó területén nemzetközi távolsági szolgáltatások nyújtására engedéllyel rendelkező nyilvános hírközlési hálózat telepítésére, üzemeltetésére vagy használatára vonatkozó, a szabályozó ügynökség által odaítélt koncesszióval rendelkezik. 2) Korlátozás nélkül 3) A Távközlési Szabályozó Bizottság (Comisión Reguladora de Telecomunicaciones, a továbbiakban: CRT) a 88 MHz-től 108 MHz-ig terjedő FM rádiósáv 10 %-át a helyi FM rádióállomások számára tartja fenn. Ezt a százalékos arányt koncesszióként kell megadni az említett sáv felső része vonatkozásában. Az CRT kereskedelmi használatra vonatkozó koncesszió révén a 700 MHz-es sávból közvetlenül kijelöl 90 MHz-et a nagykereskedelmi megosztott hálózat üzemeltetésére. A nemzetközi távolsági telekommunikációs viszonteladók kizárólag engedéllyel rendelkező koncessziós jogosultakkal köthetnek telekommunikációs szolgáltatási szerződéseket. A telekommunikációs ágazatban meghatározónak nyilvánított gazdasági szereplő vagy azon gazdasági csoporthoz tartozó koncessziós jogosultak, amelyhez a meghatározónak nyilvánított gazdasági szereplő tartozik, sem közvetlenül, sem közvetve nem tartozhatnak egyetlen viszonteladóhoz sem. 4) Kötelezettség nélkül, kivéve a 12. fejezetben (Természetes személyek üzleti célú ideiglenes tartózkodása) megjelölteket |
||||
|
1) A 2.C.1. pontban leírtak szerint. 2) és 3) Korlátozás nélkül 4) Kötelezettség nélkül, kivéve a 12. fejezetben (Természetes személyek üzleti célú ideiglenes tartózkodása) megjelölteket |
||||
|
1) A 2.C.1. pontban leírtak szerint. 2) és 3) Korlátozás nélkül 4) Kötelezettség nélkül, kivéve a 12. fejezetben (Természetes személyek üzleti célú ideiglenes tartózkodása) megjelölteket |
||||
|
1) A 2.C.1. pontban leírtak szerint. 2) és 3) Korlátozás nélkül 4) Kötelezettség nélkül, kivéve a 12. fejezetben (Természetes személyek üzleti célú ideiglenes tartózkodása) megjelölteket |
||||
|
1), 2) és 3) Korlátozás nélkül 4) Kötelezettség nélkül, kivéve a 12. fejezetben (Természetes személyek üzleti célú ideiglenes tartózkodása) megjelölteket |
||||
|
1) A 2.C.1. pontban leírtak szerint. Mexikóban nem engedélyezett a bérelt vonali szolgáltatások magánhálózatoknak történő viszonteladása. 2) és 3) Korlátozás nélkül 4) Kötelezettség nélkül, kivéve a 12. fejezetben (Természetes személyek üzleti célú ideiglenes tartózkodása) megjelölteket |
||||
|
|
||||
|
1) A 2.C.1. pontban leírtak szerint. 2) Korlátozás nélkül 3) A 2.C.3. pontban leírtak szerint. 4) Kötelezettség nélkül, kivéve a 12. fejezetben (Természetes személyek üzleti célú ideiglenes tartózkodása) megjelölteket |
||||
|
1) A 2.C.1. pontban leírtak szerint. 2) és 3) Korlátozás nélkül 4) Kötelezettség nélkül, kivéve a 12. fejezetben (Természetes személyek üzleti célú ideiglenes tartózkodása) megjelölteket |
||||
|
1) A 2.C.1. pontban leírtak szerint. 2) Korlátozás nélkül 3) Korlátozás nélkül, kivéve a viszonteladók alapítására és működésére vonatkozó szabályokat. Az CRT nem ad ki viszonteladók alapítására vonatkozó engedélyt, amíg a vonatkozó rendeletek nem kerülnek kiadásra. 4) Kötelezettség nélkül, kivéve a 12. fejezetben (Természetes személyek üzleti célú ideiglenes tartózkodása) megjelölteket |
||||
|
1) A hozzáadott értéket képviselő szolgáltatások nyújtásához az CRT általi nyilvántartásba vétel szükséges. A Mexikó területére irányuló, tengeren túlról származó, hozzáadott értéket képviselő szolgáltatások Mexikóban csak valamely nyilvános hírközlési hálózati koncessziós szolgáltató infrastruktúráján vagy létesítményein keresztül vehetők igénybe és nyújthatók. 2) és 3) Korlátozás nélkül 4) Kötelezettség nélkül, kivéve a 12. fejezetben (Természetes személyek üzleti célú ideiglenes tartózkodása) megjelölteket |
||||
|
1) és 2) Korlátozás nélkül 3) Korlátozás nélkül, kivéve a 2.C.3. pontban leírtak szerint. 4) Kötelezettség nélkül, kivéve a 12. fejezetben (Természetes személyek üzleti célú ideiglenes tartózkodása) megjelölteket |
||||
|
|
||||
|
|
||||
(CPC 5121 és 5122) |
1) és 4) Kötelezettség nélkül 2) Kötelezettség nélkül (*1) 3) Korlátozás nélkül |
||||
(CPC 5124, 5127 és 5128) |
1) és 4) Kötelezettség nélkül 2) Kötelezettség nélkül (*1) 3) Korlátozás nélkül |
||||
|
|
||||
|
1) Kötelezettség nélkül 2) Kötelezettség nélkül (*1) 3) Korlátozás nélkül 4) Kötelezettség nélkül, kivéve a 12. fejezetben (Természetes személyek üzleti célú ideiglenes tartózkodása) megjelölteket |
||||
|
1) Kötelezettség nélkül 2) Kötelezettség nélkül (*1) 3) Korlátozás nélkül 4) Kötelezettség nélkül, kivéve a 12. fejezetben (Természetes személyek üzleti célú ideiglenes tartózkodása) megjelölteket |
||||
|
1) Kötelezettség nélkül 2) Kötelezettség nélkül (*1) 3) Korlátozás nélkül 4) Kötelezettség nélkül, kivéve a 12. fejezetben (Természetes személyek üzleti célú ideiglenes tartózkodása) megjelölteket |
||||
|
|
||||
|
1) Kötelezettség nélkül 2) Kötelezettség nélkül (*1) 3) Korlátozás nélkül 4) Kötelezettség nélkül, kivéve a 12. fejezetben (Természetes személyek üzleti célú ideiglenes tartózkodása) megjelölteket |
||||
|
|
||||
|
1) Kötelezettség nélkül 2) Kötelezettség nélkül (*1) 3) Korlátozás nélkül, azzal a kivétellel, hogy a kifutópályák vizuális és elektronikus segédeszközeivel kapcsolatos szolgáltatások a Kommunikációs és Közlekedési Minisztérium (Secretaría de Comunicaciones y Transportes) engedélyéhez kötöttek 4) Kötelezettség nélkül, kivéve a 12. fejezetben (Természetes személyek üzleti célú ideiglenes tartózkodása) megjelölteket |
||||
|
|
||||
|
1), 2) és 3) Korlátozás nélkül 4) Kötelezettség nélkül, kivéve a 12. fejezetben (Természetes személyek üzleti célú ideiglenes tartózkodása) megjelölteket |
||||
|
|
||||
|
1), 2) és 3) Korlátozás nélkül 4) Kötelezettség nélkül, kivéve a 12. fejezetben (Természetes személyek üzleti célú ideiglenes tartózkodása) megjelölteket |
||||
|
1), 2) és 3) Korlátozás nélkül 4) Kötelezettség nélkül, kivéve a 12. fejezetben (Természetes személyek üzleti célú ideiglenes tartózkodása) megjelölteket |
||||
|
1), 2) és 3) Korlátozás nélkül 4) Kötelezettség nélkül, kivéve a 12. fejezetben (Természetes személyek üzleti célú ideiglenes tartózkodása) megjelölteket |
||||
|
1), 2) és 3) Korlátozás nélkül 4) Kötelezettség nélkül, kivéve a 12. fejezetben (Természetes személyek üzleti célú ideiglenes tartózkodása) megjelölteket |
||||
|
|
||||
|
1), 2) és 3) Korlátozás nélkül 4) Kötelezettség nélkül, kivéve a 12. fejezetben (Természetes személyek üzleti célú ideiglenes tartózkodása) megjelölteket |
||||
|
1), 2) és 3) Korlátozás nélkül 4) Kötelezettség nélkül, kivéve a 12. fejezetben (Természetes személyek üzleti célú ideiglenes tartózkodása) megjelölteket |
||||
|
1), 2) és 3) Korlátozás nélkül 4) Kötelezettség nélkül, kivéve a 12. fejezetben (Természetes személyek üzleti célú ideiglenes tartózkodása) megjelölteket |
||||
|
1), 2) és 3) Korlátozás nélkül 4) Kötelezettség nélkül, kivéve a 12. fejezetben (Természetes személyek üzleti célú ideiglenes tartózkodása) megjelölteket |
||||
|
1), 2) és 3) Korlátozás nélkül 4) Kötelezettség nélkül, kivéve a 12. fejezetben (Természetes személyek üzleti célú ideiglenes tartózkodása) megjelölteket |
||||
|
1, 2) és 3) Korlátozás nélkül, kivéve az I. és II. mellékletben megjelölteket 4) Kötelezettség nélkül, kivéve a 12. fejezetben (Természetes személyek üzleti célú ideiglenes tartózkodása) megjelölteket |
||||
|
1), 2) és 3) Korlátozás nélkül 4) Kötelezettség nélkül, kivéve a 12. fejezetben (Természetes személyek üzleti célú ideiglenes tartózkodása) megjelölteket |
||||
|
|
||||
|
1) és 2) Korlátozás nélkül 3) Korlátozás nélkül, azzal a kivétellel, hogy a közoktatási minisztérium (Secretaría de Educación Pública, a továbbiakban: SEP) vagy az illetékes regionális hatóság előzetes engedélyére van szükség 4) Kötelezettség nélkül, kivéve a 12. fejezetben (Természetes személyek üzleti célú ideiglenes tartózkodása) megjelölteket |
||||
|
1) és 2) Korlátozás nélkül 3) Korlátozás nélkül, azzal a kivétellel, hogy a SEP vagy az illetékes regionális hatóság előzetes engedélyére van szükség 4) Kötelezettség nélkül, kivéve a 12. fejezetben (Természetes személyek üzleti célú ideiglenes tartózkodása) megjelölteket |
||||
|
1) és 2) Korlátozás nélkül 3) Korlátozás nélkül, azzal a kivétellel, hogy a SEP vagy az illetékes regionális hatóság előzetes engedélyére van szükség 4) Kötelezettség nélkül, kivéve a 12. fejezetben (Természetes személyek üzleti célú ideiglenes tartózkodása) megjelölteket |
||||
|
|
||||
|
1) és 2) Korlátozás nélkül 3) Korlátozás nélkül, azzal a kivétellel, hogy a SEP vagy az illetékes regionális hatóság előzetes engedélyére van szükség 4) Kötelezettség nélkül, kivéve a 12. fejezetben (Természetes személyek üzleti célú ideiglenes tartózkodása) megjelölteket |
||||
|
|
||||
|
1) Kötelezettség nélkül 2) és 3) Korlátozás nélkül 4) Kötelezettség nélkül, kivéve a 12. fejezetben (Természetes személyek üzleti célú ideiglenes tartózkodása) megjelölteket |
||||
|
|
||||
|
1) Kötelezettség nélkül 2) és 3) Korlátozás nélkül 4) Kötelezettség nélkül, kivéve a 12. fejezetben (Természetes személyek üzleti célú ideiglenes tartózkodása) megjelölteket |
||||
|
1) Kötelezettség nélkül 2) és 3) Korlátozás nélkül 4) Kötelezettség nélkül, kivéve a 12. fejezetben (Természetes személyek üzleti célú ideiglenes tartózkodása) megjelölteket |
||||
|
1) Kötelezettség nélkül 2) és 3) Korlátozás nélkül 4) Kötelezettség nélkül, kivéve a 12. fejezetben (Természetes személyek üzleti célú ideiglenes tartózkodása) megjelölteket |
||||
|
1) Kötelezettség nélkül 2) és 3) Korlátozás nélkül 4) Kötelezettség nélkül, kivéve a 12. fejezetben (Természetes személyek üzleti célú ideiglenes tartózkodása) megjelölteket |
||||
|
1) Kötelezettség nélkül 2) és 3) Korlátozás nélkül 4) Kötelezettség nélkül, kivéve a 12. fejezetben (Természetes személyek üzleti célú ideiglenes tartózkodása) megjelölteket |
||||
|
1) Kötelezettség nélkül 2) és 3) Korlátozás nélkül 4) Kötelezettség nélkül, kivéve a 12. fejezetben (Természetes személyek üzleti célú ideiglenes tartózkodása) megjelölteket |
||||
|
|
||||
|
1) Kötelezettség nélkül (*1) 2) és 3) Korlátozás nélkül 4) Kötelezettség nélkül, kivéve a 12. fejezetben (Természetes személyek üzleti célú ideiglenes tartózkodása) megjelölteket |
||||
|
|
||||
|
1) Kötelezettség nélkül 2) és 3) Korlátozás nélkül 4) Kötelezettség nélkül, kivéve a 12. fejezetben (Természetes személyek üzleti célú ideiglenes tartózkodása) megjelölteket |
||||
|
1) Kötelezettség nélkül 2) és 3) Korlátozás nélkül 4) Kötelezettség nélkül, kivéve a 12. fejezetben (Természetes személyek üzleti célú ideiglenes tartózkodása) megjelölteket |
||||
(CPC 93123) |
1) Kötelezettség nélkül 2) és 3) Korlátozás nélkül 4) Kötelezettség nélkül, kivéve a 12. fejezetben (Természetes személyek üzleti célú ideiglenes tartózkodása) megjelölteket |
||||
|
|
||||
|
|
||||
|
1), 2) és 3) Korlátozás nélkül, kivéve, hogy a tevékenység végzéséhez az illetékes központi, regionális vagy helyi hatóság engedélyére van szükség 4) Kötelezettség nélkül, kivéve a 12. fejezetben (Természetes személyek üzleti célú ideiglenes tartózkodása) megjelölteket |
||||
|
1) Kötelezettség nélkül (*1) 2) Korlátozás nélkül 3) Korlátozás nélkül, kivéve, hogy a tevékenység végzéséhez az illetékes központi, regionális vagy helyi hatóság engedélyére van szükség 4) Kötelezettség nélkül, kivéve a 12. fejezetben (Természetes személyek üzleti célú ideiglenes tartózkodása) megjelölteket |
||||
|
1) Kötelezettség nélkül (*1) 2) Korlátozás nélkül 3) Korlátozás nélkül, kivéve, hogy a tevékenység végzéséhez az illetékes központi, regionális vagy helyi hatóság engedélyére van szükség 4) Kötelezettség nélkül, kivéve a 12. fejezetben (Természetes személyek üzleti célú ideiglenes tartózkodása) megjelölteket |
||||
|
1) Kötelezettség nélkül (*1) 2) Korlátozás nélkül 3) Korlátozás nélkül, kivéve, hogy a tevékenység végzéséhez az illetékes központi, regionális vagy helyi hatóság engedélyére van szükség 4) Kötelezettség nélkül, kivéve a 12. fejezetben (Természetes személyek üzleti célú ideiglenes tartózkodása) megjelölteket |
||||
|
1) Kötelezettség nélkül (*1) 2) Korlátozás nélkül 3) Korlátozás nélkül, kivéve, hogy a tevékenység végzéséhez az illetékes központi, regionális vagy helyi hatóság engedélyére van szükség 4) Kötelezettség nélkül, kivéve a 12. fejezetben (Természetes személyek üzleti célú ideiglenes tartózkodása) megjelölteket |
||||
|
1), 2) és 3) Korlátozás nélkül, kivéve, hogy a tevékenység végzéséhez az illetékes központi, regionális vagy helyi hatóság engedélyére van szükség 4) Kötelezettség nélkül, kivéve a 12. fejezetben (Természetes személyek üzleti célú ideiglenes tartózkodása) megjelölteket |
||||
|
1) Kötelezettség nélkül (*1) 2) Korlátozás nélkül 3) Korlátozás nélkül, kivéve, hogy a tevékenység végzéséhez az illetékes központi, regionális vagy helyi hatóság engedélyére van szükség 4) Kötelezettség nélkül, kivéve a 12. fejezetben (Természetes személyek üzleti célú ideiglenes tartózkodása) megjelölteket |
||||
|
1) Kötelezettség nélkül (*1) 2) Korlátozás nélkül 3) Korlátozás nélkül, kivéve, hogy a tevékenység végzéséhez az illetékes központi, regionális vagy helyi hatóság engedélyére van szükség 4) Kötelezettség nélkül, kivéve a 12. fejezetben (Természetes személyek üzleti célú ideiglenes tartózkodása) megjelölteket |
||||
|
1) és 2) Korlátozás nélkül 3) Korlátozás nélkül, kivéve, hogy a tevékenység végzéséhez az illetékes központi, regionális vagy helyi hatóság engedélyére van szükség 4) Kötelezettség nélkül, kivéve a 12. fejezetben (Természetes személyek üzleti célú ideiglenes tartózkodása) megjelölteket |
||||
|
1) Kötelezettség nélkül (*1) 2) Korlátozás nélkül 3) Korlátozás nélkül, kivéve, hogy a tevékenység végzéséhez az illetékes központi, regionális vagy helyi hatóság engedélyére van szükség 4) Kötelezettség nélkül, kivéve a 12. fejezetben (Természetes személyek üzleti célú ideiglenes tartózkodása) megjelölteket |
||||
|
|
||||
|
1), 2) és 3) Korlátozás nélkül 4) Kötelezettség nélkül, kivéve a 12. fejezetben (Természetes személyek üzleti célú ideiglenes tartózkodása) megjelölteket |
||||
|
1) Kötelezettség nélkül (*1) 2) Korlátozás nélkül 3) Korlátozás nélkül, kivéve, hogy a tevékenység végzéséhez az illetékes központi, regionális vagy helyi hatóság engedélyére van szükség 4) Kötelezettség nélkül, kivéve a 12. fejezetben (Természetes személyek üzleti célú ideiglenes tartózkodása) megjelölteket |
||||
|
1) Kötelezettség nélkül (*1) 2) Korlátozás nélkül 3) Korlátozás nélkül, kivéve, hogy a tevékenység végzéséhez az illetékes központi, regionális vagy helyi hatóság engedélyére van szükség 4) Kötelezettség nélkül, kivéve a 12. fejezetben (Természetes személyek üzleti célú ideiglenes tartózkodása) megjelölteket |
||||
|
1) Kötelezettség nélkül (*1) 2) Korlátozás nélkül 3) Korlátozás nélkül, kivéve, hogy a tevékenység végzéséhez az illetékes központi, regionális vagy helyi hatóság engedélyére van szükség 4) Kötelezettség nélkül, kivéve a 12. fejezetben (Természetes személyek üzleti célú ideiglenes tartózkodása) megjelölteket |
||||
|
|
||||
|
1), 2) és 3) Korlátozás nélkül 4) Kötelezettség nélkül, kivéve a 12. fejezetben (Természetes személyek üzleti célú ideiglenes tartózkodása) megjelölteket |
||||
|
1), 2) és 3) Korlátozás nélkül 4) Kötelezettség nélkül, kivéve a 12. fejezetben (Természetes személyek üzleti célú ideiglenes tartózkodása) megjelölteket |
||||
|
1), 2) és 3) Korlátozás nélkül 4) Kötelezettség nélkül, kivéve a 12. fejezetben (Természetes személyek üzleti célú ideiglenes tartózkodása) megjelölteket |
||||
|
|
||||
(CPC 96412) |
1) Kötelezettség nélkül (*1) 2) és 3) Korlátozás nélkül 4) Kötelezettség nélkül, kivéve a 12. fejezetben (Természetes személyek üzleti célú ideiglenes tartózkodása) megjelölteket |
||||
(CPC 96413) |
1) Kötelezettség nélkül (*1) 2) és 3) Korlátozás nélkül 4) Kötelezettség nélkül, kivéve a 12. fejezetben (Természetes személyek üzleti célú ideiglenes tartózkodása) megjelölteket |
||||
(CPC 96419) (a sport- és játékiskolák által nyújtott szolgáltatásokra korlátozva) |
1) Kötelezettség nélkül (*1) 2) és 3) Korlátozás nélkül 4) Kötelezettség nélkül, kivéve a 12. fejezetben (Természetes személyek üzleti célú ideiglenes tartózkodása) megjelölteket |
||||
|
1), 2) és 3) Korlátozás nélkül 4) Kötelezettség nélkül, kivéve a 12. fejezetben (Természetes személyek üzleti célú ideiglenes tartózkodása) megjelölteket |
||||
|
|
||||
|
|
||||
|
1), 2) és 3) Korlátozás nélkül 4) Kötelezettség nélkül, kivéve a 12. fejezetben (Természetes személyek üzleti célú ideiglenes tartózkodása) megjelölteket |
||||
|
1), 2) és 3) Korlátozás nélkül 4) Kötelezettség nélkül, kivéve a 12. fejezetben (Természetes személyek üzleti célú ideiglenes tartózkodása) megjelölteket |
||||
|
1), 2) és 3) Korlátozás nélkül 4) Kötelezettség nélkül, kivéve a 12. fejezetben (Természetes személyek üzleti célú ideiglenes tartózkodása) megjelölteket |
||||
|
1) Kötelezettség nélkül (*1) 2) és 3) Korlátozás nélkül 4) Kötelezettség nélkül, kivéve a 12. fejezetben (Természetes személyek üzleti célú ideiglenes tartózkodása) megjelölteket |
||||
|
1) Kötelezettség nélkül (*1) 2) és 3) Korlátozás nélkül 4) Kötelezettség nélkül, kivéve a 12. fejezetben (Természetes személyek üzleti célú ideiglenes tartózkodása) megjelölteket |
||||
|
1) Kötelezettség nélkül (*1) 2) és 3) Korlátozás nélkül 4) Kötelezettség nélkül, kivéve a 12. fejezetben (Természetes személyek üzleti célú ideiglenes tartózkodása) megjelölteket |
||||
|
1) Kötelezettség nélkül (*1) 2) és 3) Korlátozás nélkül 4) Kötelezettség nélkül, kivéve a 12. fejezetben (Természetes személyek üzleti célú ideiglenes tartózkodása) megjelölteket |
||||
|
1) Kötelezettség nélkül (*1) 2) és 3) Korlátozás nélkül 4) Kötelezettség nélkül, kivéve a 12. fejezetben (Természetes személyek üzleti célú ideiglenes tartózkodása) megjelölteket |
||||
|
1) Kötelezettség nélkül (*1) 2) és 3) Korlátozás nélkül 4) Kötelezettség nélkül, kivéve a 12. fejezetben (Természetes személyek üzleti célú ideiglenes tartózkodása) megjelölteket |
||||
|
|
||||
|
|
||||
|
1) Kötelezettség nélkül 2) Korlátozás nélkül 3) Korlátozás nélkül, azzal a kivétellel, hogy repülőtér üzemeltetéséhez a Kommunikációs és Közlekedési Minisztérium (Secretaría de Comunicaciones y Transportes) koncessziója szükséges 4) Kötelezettség nélkül, kivéve a 12. fejezetben (Természetes személyek üzleti célú ideiglenes tartózkodása) megjelölteket |
||||
|
|
||||
|
1) Kötelezettség nélkül (*1) 2) és 3) Korlátozás nélkül 4) Kötelezettség nélkül, kivéve a 12. fejezetben (Természetes személyek üzleti célú ideiglenes tartózkodása) megjelölteket |
||||
|
1) Kötelezettség nélkül (*1) 2) és 3) Korlátozás nélkül 4) Kötelezettség nélkül, kivéve a 12. fejezetben (Természetes személyek üzleti célú ideiglenes tartózkodása) megjelölteket |
||||
|
|
||||
|
|
||||
|
1), 2) és 3) Korlátozás nélkül 4) Kötelezettség nélkül, kivéve a 12. fejezetben (Természetes személyek üzleti célú ideiglenes tartózkodása) megjelölteket |
||||
|
1), 2) és 3) Korlátozás nélkül 4) Kötelezettség nélkül, kivéve a 12. fejezetben (Természetes személyek üzleti célú ideiglenes tartózkodása) megjelölteket |
||||
|
1), 2) és 3) Korlátozás nélkül 4) Kötelezettség nélkül, kivéve a 12. fejezetben (Természetes személyek üzleti célú ideiglenes tartózkodása) megjelölteket |
||||
|
1), 2) és 3) Korlátozás nélkül 4) Kötelezettség nélkül, kivéve a 12. fejezetben (Természetes személyek üzleti célú ideiglenes tartózkodása) megjelölteket |
||||
|
|
||||
|
1), 2) és 3) Korlátozás nélkül 4) Kötelezettség nélkül, kivéve a 12. fejezetben (Természetes személyek üzleti célú ideiglenes tartózkodása) megjelölteket |
||||
|
1), 2) és 3) Korlátozás nélkül 4) Kötelezettség nélkül, kivéve a 12. fejezetben (Természetes személyek üzleti célú ideiglenes tartózkodása) megjelölteket |
||||
|
|
||||
|
1) Kötelezettség nélkül 2) és 3) Korlátozás nélkül 4) Kötelezettség nélkül, kivéve a 12. fejezetben (Természetes személyek üzleti célú ideiglenes tartózkodása) megjelölteket |
||||
|
1) Kötelezettség nélkül, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket 2) és 3) Korlátozás nélkül 4) Kötelezettség nélkül, kivéve a 12. fejezetben (Természetes személyek üzleti célú ideiglenes tartózkodása) megjelölteket |
||||
|
1) Kötelezettség nélkül, kivéve a horizontális kötelezettségek között jelzetteket 2) és 3) Korlátozás nélkül 4) Kötelezettség nélkül, kivéve a 12. fejezetben (Természetes személyek üzleti célú ideiglenes tartózkodása) megjelölteket |
||||
|
|
||||
|
1), 2) és 3) Korlátozás nélkül 4) Kötelezettség nélkül, kivéve a 12. fejezetben (Természetes személyek üzleti célú ideiglenes tartózkodása) megjelölteket |
||||
|
1), 2) és 3) Korlátozás nélkül 4) Kötelezettség nélkül, kivéve a 12. fejezetben (Természetes személyek üzleti célú ideiglenes tartózkodása) megjelölteket |
||||
|
1), 2) és 3) Korlátozás nélkül 4) Kötelezettség nélkül, kivéve a 12. fejezetben (Természetes személyek üzleti célú ideiglenes tartózkodása) megjelölteket |
||||
|
1), 2) és 3) Korlátozás nélkül 4) Kötelezettség nélkül, kivéve a 12. fejezetben (Természetes személyek üzleti célú ideiglenes tartózkodása) megjelölteket |
||||
|
1), 2) és 3) Korlátozás nélkül 4) Kötelezettség nélkül, kivéve a 12. fejezetben (Természetes személyek üzleti célú ideiglenes tartózkodása) megjelölteket |
||||
|
1) és 2) Korlátozás nélkül 3) Korlátozás nélkül, azzal a kivétellel, hogy a regionális és helyi illetékes hatóságok felelősek e szolgáltatások engedélyezéséért 4) Kötelezettség nélkül, kivéve a 12. fejezetben (Természetes személyek üzleti célú ideiglenes tartózkodása) megjelölteket |
||||
|
|
||||
|
1) Kötelezettség nélkül (*1) 2) és 3) Korlátozás nélkül 4) Kötelezettség nélkül, kivéve a 12. fejezetben (Természetes személyek üzleti célú ideiglenes tartózkodása) megjelölteket |
||||
|
1), 2) és 3) Korlátozás nélkül 4) Kötelezettség nélkül, kivéve a 12. fejezetben (Természetes személyek üzleti célú ideiglenes tartózkodása) megjelölteket |
||||
|
1) Kötelezettség nélkül 2) Kötelezettség nélkül (*1) 3) Korlátozás nélkül 4) Kötelezettség nélkül, kivéve a 12. fejezetben (Természetes személyek üzleti célú ideiglenes tartózkodása) megjelölteket |
||||
|
1), 2) és 3) Korlátozás nélkül 4) Kötelezettség nélkül, kivéve a 12. fejezetben (Természetes személyek üzleti célú ideiglenes tartózkodása) megjelölteket |
||||
|
1), 2) és 3) Korlátozás nélkül 4) Kötelezettség nélkül, kivéve a 12. fejezetben (Természetes személyek üzleti célú ideiglenes tartózkodása) megjelölteket |
||||
|
1), 2) és 3) Korlátozás nélkül 4) Kötelezettség nélkül, kivéve a 12. fejezetben (Természetes személyek üzleti célú ideiglenes tartózkodása) megjelölteket |
||||
|
1), 2) és 3) Korlátozás nélkül 4) Kötelezettség nélkül, kivéve a 12. fejezetben (Természetes személyek üzleti célú ideiglenes tartózkodása) megjelölteket |
||||
|
1), 2) és 3) Korlátozás nélkül 4) Kötelezettség nélkül, kivéve a 12. fejezetben (Természetes személyek üzleti célú ideiglenes tartózkodása) megjelölteket |
||||
|
|
||||
|
1, 2) és 3) Korlátozás nélkül, kivéve az I. és II. mellékletben megjelölteket 4) Kötelezettség nélkül, kivéve a 12. fejezetben (Természetes személyek üzleti célú ideiglenes tartózkodása) megjelölteket |
||||
|
1, 2) és 3) Korlátozás nélkül, kivéve az I. és II. mellékletben megjelölteket 4) Kötelezettség nélkül, kivéve a 12. fejezetben (Természetes személyek üzleti célú ideiglenes tartózkodása) megjelölteket |
||||
|
(*1) Kötelezettség nélkül a technikai megvalósíthatatlanság miatt. (*2) Az adott szolgáltatás a kapcsolódó CPC-kód alá tartozó tevékenységek csak egy részét teszi ki. (*3) Az adott szolgáltatás egy magasabb szintű CPC-kód alá tartozik, amely a jegyzék egy másik pontján szerepel. (1) Egy szakma Mexikóban történő gyakorlásához a közoktatási minisztérium (Secretaría de Educación Pública) által elismert vagy megerősített diploma és szakmai engedély szükséges. A mérnökökre, építészekre és orvosokra különleges követelmények vonatkoznak. (2) Olyan, átviteli eszközökkel nem rendelkező vállalkozások, amelyek harmadik feleknek telekommunikációs szolgáltatásokat nyújtanak közcélú hálózati koncessziós jogosulttól bérelt kapacitás felhasználásával. (3) A hozzáadott értéket képviselő szolgáltatások nem foglalják magukban azokat a szolgáltatásokat, amelyek létrehozására, üzemeltetésére vagy hasznosítására a szolgáltató tulajdonában lévő átviteli infrastruktúrát használják, kivéve, ha a szolgáltató megfelelő engedéllyel rendelkezik nyilvános hírközlő hálózat létrehozására, üzemeltetésére vagy hasznosítására. Nem tartoznak ide azon hozzáadott értéket képviselő szolgáltatások, amelyek nyújtásához engedélyre van szükség, korlátozás nélkül ideértve a következő szolgáltatásokat: hangátvitel, függetlenül a helyi szolgáltatás során alkalmazott technológiától (VoIP); távolsági hangátvitel; a bérelt vonali szolgáltatások, a mobiltelefonos hangátvitel, a mobil vagy vezetékes rádiótelefonos hangátvitel, a kábeltelevíziós szolgáltatások, valamint a mikrohullámokat és műholdat használó fizetős televíziós szolgáltatások egyszerű viszonteladása; személyhívó szolgáltatások; nyomonkövetési szolgáltatások; magán- vagy tengeri rádiókommunikáció, például korlátozott rádió; adatátvitel; videokonferencia és járművek rádiólokációja. (4) Az ezen ágazat egyes alágazatai szerinti bontás szintje a mexikói jogszabályi keretnek megfelelően értelmezendő, és nem feltétlenül felel meg pontosan a CPC-osztályozásnak. |
|||||
III-B-2. függelék
PIACRA JUTÁSI KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK
MEXIKÓ JEGYZÉKE
A központi szint alatti szinten alkalmazandó korlátozások
IV. MELLÉKLET
BERUHÁZÁSI CÉLLAL ÉRKEZŐ ÜZLETI LÁTOGATÓK, VÁLLALATON BELÜL ÁTHELYEZETT SZEMÉLYEK, BERUHÁZÓK ÉS RÖVID IDŐSZAKRA ÉRKEZŐ ÜZLETI LÁTOGATÓK
MAGYARÁZÓ FELJEGYZÉSEK
|
1. |
Valamely Félnek az e melléklet függelékeiben foglalt jegyzéke meghatározza azon kötelezettségvállalásokat, amelyeket az említett Fél a 12.4. cikk (Beruházási céllal érkező üzleti látogatók, vállalaton belül áthelyezett személyek és beruházók) és a 12.5. cikk (Rövid időszakra érkező üzleti látogatók) alapján tesz. |
|
2. |
A 12.4. cikk (Beruházási céllal érkező üzleti látogatók, vállalaton belül áthelyezett személyek és beruházók) (3) és (4) bekezdésében, valamint a 12.5. cikkben (Rövid időszakra érkező üzleti látogatók) foglalt kötelezettségek nem alkalmazandók valamely Félnek az e melléklet függelékeiben foglalt jegyzékében felsorolt meglévő meg nem felelő intézkedésekre a meg nem felelés mértékében. |
|
3. |
Valamely Félnek az e melléklet függelékeiben foglalt jegyzékében felsorolt intézkedés fenntartható, azonnal meghosszabbítható vagy módosítható, feltéve, hogy a módosítás nem csökkenti az intézkedés megfelelését a 12.4. cikk (Beruházási céllal érkező üzleti látogatók, vállalaton belül áthelyezett személyek és beruházók) (3) és (4) bekezdésében, valamint a 12.5. cikkben (Rövid időszakra érkező üzleti látogatók) foglalt, közvetlenül a módosítás előtt fennálló kötelezettségeknek. |
|
4. |
A beruházási céllal érkező üzleti látogatókkal, a vállalaton belül áthelyezett személyekkel, a beruházókkal és a rövid távú üzleti látogatásra érkezőkkel kapcsolatos kötelezettségvállalások nem alkalmazandók azokban az esetekben, amikor ideiglenes jelenlétük szándéka vagy hatása befolyásolja – vagy más módon érinti – a munkavállalók és a vezetőség közötti bármilyen viták vagy tárgyalások kimenetelét. |
|
5. |
Azon kérdések vonatkozásában, amelyekkel kapcsolatban nem tettek kötelezettségvállalást a 12. fejezet (Természetes személyek üzleti célú ideiglenes tartózkodása) értelmében, a Felek belépésre és ideiglenes tartózkodásra vonatkozó jogszabályai továbbra is alkalmazandók, ideértve a tartózkodás időtartamára vonatkozókat is. |
|
6. |
A 12. fejezet (Természetes személyek üzleti célú ideiglenes tartózkodása) ellenére a Felek foglalkoztatási és társadalombiztosítási intézkedésekről szóló jogszabályai továbbra is alkalmazandók, beleértve a minimálbérekre és a kollektív bérmegállapodásokra vonatkozókat. |
|
7. |
Valamely Fél jegyzéke nem tartalmaz olyan, képesítési követelményekkel és eljárásokkal, műszaki szabványokkal, illetve engedélyezési követelményekkel és eljárásokkal kapcsolatos intézkedéseket, amelyek nem minősülnek a 10.7. cikk (Nemzeti elbánás) vagy a 11.6. cikk (Nemzeti elbánás) értelmében a nemzeti elbánás korlátozásának, illetve a 10.6. cikk (Piacra jutás) vagy a 11.4. cikk (Piacra jutás) értelmében a piacra jutás korlátozásának. Az említett intézkedések – így például engedélyszerzési követelmény, egyetemes szolgáltatási kötelezettségek, a képesítések elismerésének követelménye szabályozott ágazatokban, meghatározott vizsgák kötelező letétele, amelyek nyelvvizsgákat is magukban foglalhatnak, valamint olyan megkülönböztetésmentes követelmények, amelyek szerint bizonyos tevékenységek nem végezhetők védett övezetekben vagy területeken – még akkor is minden esetben alkalmazandók, ha nem szerepelnek a jegyzékben. |
|
8. |
Az Európai Unió jegyzékében a következő rövidítéseket használják:
|
|
9. |
Az egyértelműség érdekében: az Európai Unió esetében a nemzeti elbánás nyújtására irányuló kötelezettség nem foglalja magában a valamely tagállamban egy másik tagállam természetes személyei vagy vállalkozásai számára az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSZ) értelmében nyújtott elbánás Mexikó természetes személyeire vagy vállalkozásaira történő kiterjesztésére, vagy az említett szerződés értelmében elfogadott intézkedésekre történő kiterjesztésére irányuló követelményt, beleértve ezen intézkedéseknek a tagállamokban történő végrehajtását. Az EUMSZ értelmében az említett elbánás csak a valamely tagállam jogának megfelelően alapított vagy szervezett olyan vállalkozásoknak nyújtható, amelyek bejegyzett székhelye, központi ügyvezetési helye vagy elsődleges üzleti tevékenységének helye az Európai Unióban van, beleértve a Mexikó természetes személyeinek vagy vállalkozásainak tulajdonában vagy ellenőrzése alatt álló, az Európai Unióban letelepedett vállalkozásokat. |
(1) Belgium fenntartásainak alkalmazásában a központi kormányzati szint magában foglalja a szövetségi kormányt, valamint a régiók és a közösségek kormányát, amelyek mindegyike egyenértékű jogalkotási hatáskörökkel bír.
(2) Finnország fenntartásainak alkalmazásában a regionális kormányzati szint az Åland-szigeteket jelenti.
IV-A. függelék
BERUHÁZÁSI CÉLLAL ÉRKEZŐ ÜZLETI LÁTOGATÓK, VÁLLALATON BELÜL ÁTHELYEZETT SZEMÉLYEK ÉS RÖVID IDŐSZAKRA ÉRKEZŐ ÜZLETI LÁTOGATÓK
AZ EU JEGYZÉKE
1. Beruházási céllal érkező üzleti látogatók
|
IV-EU-1 Valamennyi ágazat |
AT és CZ: A beruházási céllal érkező üzleti látogatókat nem nonprofit szervezetnek minősülő vállalkozásnak kell alkalmaznia. SK: A beruházási céllal érkező üzleti látogatókat nem nonprofit szervezetnek minősülő vállalkozásnak kell alkalmaznia. Munkavállalási engedély szükséges, beleértve a gazdasági szükségesség vizsgálatát. CY: A tartózkodás megengedhető időtartama: legfeljebb 90 nap bármely 12 hónapos időszakban. Az üzleti látogatókat nem nonprofit szervezetnek minősülő vállalkozásnak kell alkalmaznia. |
2. Vállalaton belül áthelyezett személyek
|
IV-EU-2 Valamennyi ágazat |
EU: A vállalaton belül áthelyezett személyeknek az egyik Fél vállalkozásának alkalmazásában kell állniuk vagy legalább egy éve partnernek kell lenniük az egyik Fél vállalkozásában. A vállalaton belül áthelyezett személy számára szóló engedély iránti kérelem benyújtásakor az EU területén kívül kell lakóhellyel rendelkezniük. EU: A specialisták specializált ismereteinek felmérése során figyelembe kell venni a vállalkozás szempontjából lényeges ismereteket, azt, hogy az adott személy rendelkezik-e a különleges szakismereteket igénylő munka vagy tevékenység típusának megfelelő magas szintű képesítéssel, beleértve a megfelelő szakmai tapasztalatot, és adott esetben az elismert szakmai szervezetben való tagságot. EU: A gyakornok alkalmazottaknak az áthelyezés időtartama alatt fizetni kell. AT, CZ és SK: A vállalaton belül áthelyezett személyeket nem nonprofit szervezetnek minősülő vállalkozásnak kell alkalmaznia. CY: Egy ciprusi vállalkozásban foglalkoztatott külföldi természetes személyek száma nem haladhatja meg az adott ciprusi vállalkozás által alkalmazott európai uniós állampolgárok éves átlagos számának 10 %-át. A kis- és középvállalkozások esetében az ebbe a kategóriába tartozó külföldi alkalmazottak száma engedélyköteles lehet. FI: A vezetőket nem nonprofit szervezetnek minősülő vállalkozásnak kell alkalmaznia. HU: Nem minősülnek vállalaton belül áthelyezett személynek azon természetes személyek, akik az adott vállalkozásban partnerek voltak. LT: A tartózkodás megengedhető időtartama: 3 év. |
3. Rövid időszakra érkező üzleti látogatók
|
IV-EU-3 Valamennyi alábbi tevékenység |
EU: A tartózkodás megengedhető időtartama: legfeljebb 90 nap bármely 6 hónapos időszakban. CY, DK és HR: Munkavállalási engedély szükséges – beleértve a gazdasági szükségesség vizsgálatát –, ha a rövid időszakra érkező üzleti látogatók szolgáltatást nyújtanak Ciprus, Dánia vagy Horvátország területén. LV: Munkavállalási engedély szükséges a szerződés alapján teljesítendő műveletek vagy tevékenységek esetében. MT: Munkavállalási engedély szükséges. Nincs szükség a gazdasági szükségesség vizsgálatára. SK: Szlovákia területén történő szolgáltatásnyújtás esetében munkavállalási engedély szükséges – beleértve a gazdasági szükségesség vizsgálatát –, amennyiben a tartózkodás időtartama bármely adott hónapon belül meghaladja a hét napot vagy egy adott naptári éven belül meghaladja a 30 napot. |
|
IV-EU-4 Üzleti értékesítők |
AT és CY: Munkavállalási engedély szükséges, beleértve a gazdasági szükségesség vizsgálatát, a bármely adott hónapon belül hét napot vagy egy adott naptári éven belül 30 napot meghaladó időtartamú tevékenységek esetén. FI: Természetes személyeknek a másik Fél területén található vállalkozás alkalmazottjaként kell szolgáltatásokat nyújtania. |
|
IV-EU-5 Üzembe helyezők és karbantartók |
AT: Munkavállalási engedély szükséges, beleértve a gazdasági szükségesség vizsgálatát. A gazdasági szükségesség vizsgálatától eltekintenek az olyan, különleges ismeretekkel rendelkező természetes személyek esetében, akik szolgáltatások nyújtására képeznek ki munkavállalókat. BE: 8 napon túl munkavállalási engedélyre van szükség. Az építőiparban mindig szükség van munkavállalási engedélyre. CZ: Munkavállalási engedélyre van szükség a bármely adott hónapon belül hét napot vagy egy adott naptári éven belül 30 napot meghaladó időtartamú tevékenységek esetén. DE: Az üzembe helyezést és karbantartást végző személyek a szállító fél jogi személyének alkalmazottai. DK: Az üzembe helyezést és karbantartást végző személyeket az importált terméket szállító vállalatnak kell foglalkoztatnia, és ennek a vállalatnak kell fizetnie őket. Ha egy másik vállalat foglalkoztatja őket, a terméket szállító vállalatnak szerződést kell kötnie az adott vállalattal a termék üzembe helyezéséről. Az üzembe helyezést és karbantartást végző személyek kategóriája nem terjed ki az általános építési, építőipari és építőiparral kapcsolatos munkákra. EE: Az üzembe helyezést és karbantartást végző személyeket annak a jogi személynek kell alkalmaznia az említett feladatok elvégzésére, amely a beutazási kérelem benyújtásának időpontját közvetlenül megelőzően legalább egy évig az árut vagy szolgáltatást nyújtotta, és az ilyen feladatokat elvégző személyeknek legalább 3 év, nagykorúként szerzett releváns szakmai tapasztalattal kell rendelkezniük. ES: Az üzembe helyezést és karbantartást végző személyeket az árut vagy szolgáltatást nyújtó jogi személynek vagy olyan vállalkozásnak kell alkalmazni az említett feladatok elvégzésére, amely a beutazási kérelem benyújtásának időpontját közvetlenül megelőzően legalább 3 hónapig leányvállalata volt ugyanannak a csoportnak, és az ilyen feladatokat elvégző személyeknek adott esetben legalább 3 év, nagykorúként szerzett releváns szakmai tapasztalattal kell rendelkezniük. Az üzembe helyezést és karbantartást végző személyeknek az e megállapodás értelmében biztosított piacra jutás csak a szerződés tárgyát képező szolgáltatási tevékenységhez kapcsolódik, és nem jogosít fel a szakmai cím gyakorlására. A szolgáltatási szerződés hatálya alá tartozó személyek száma nem haladhatja meg a szerződés teljesítéséhez szükséges létszámot, amelyet a nemzeti jogszabályok, rendelkezések vagy egyéb jogi követelmények előírhatnak. FI: A tevékenységtől függően tartózkodási engedélyre lehet szükség. NL: Munkavállalási engedély szükséges, beleértve a gazdasági szükségesség vizsgálatát. SE: Munkavállalási engedély szükséges, kivéve azon személyek esetén, akik i. üzleti tevékenység keretében képzésben, tesztelésben, szállítmányok előkészítésében vagy teljesítésében vagy hasonló tevékenységekben vesznek részt, vagy ii. sürgős gépészeti beüzemeléssel vagy javítással összefüggésben eljáró szerelők vagy műszaki szakemberek, legfeljebb két hónap időtartamban, sürgősségi helyzettel összefüggésben. A gazdasági szükségesség vizsgálata nem szükséges. SI: Egységes tartózkodási és munkavállalási engedély szükséges az alkalmanként 14 napot meghaladó szolgáltatásnyújtás esetében. |
IV-B. függelék
BERUHÁZÁSI CÉLLAL ÉRKEZŐ ÜZLETI LÁTOGATÓK, VÁLLALATON BELÜL ÁTHELYEZETT SZEMÉLYEK, BERUHÁZÓK ÉS RÖVID IDŐSZAKRA ÉRKEZŐ ÜZLETI LÁTOGATÓK
MEXIKÓ JEGYZÉKE
Beruházási céllal érkező üzleti látogatók és rövid időszakra érkező üzleti látogatók
|
1. |
E kategória alkalmazásában:
|
|
2. |
Önmagában az a tény, hogy Mexikó a 12. fejezet (Természetes személyek üzleti célú ideiglenes tartózkodása) alapján ideiglenes belépést biztosít egy vállalkozónak, nem értelmezhető úgy, hogy mentesíti az említett vállalkozót bármely alkalmazandó engedélyezési vagy egyéb olyan követelmények – beleértve a kötelező magatartási kódexeket – teljesítése alól, amelyek egy szakma gyakorolásához vagy egyébként üzleti tevékenységek folytatásához szükségesek. |
3. Fenntartások jegyzéke
|
Ágazat vagy alágazat |
Feltételek és korlátozások (beleértve a tartózkodás időtartamát) |
|
Valamennyi ágazat |
Az ideiglenes beutazás céljából Mexikó 180 napot meg nem haladó tartózkodást engedélyez. |
Vállalaton belül áthelyezett személyek
1. E kategória alkalmazásában:
|
(a) |
„végrehajtó tevékenységek”: olyan szervezési tevékenységek, amelyek keretében egy személy a következő feladatokat látja el:
|
|
(b) |
„igazgatási tevékenységek”: olyan szervezési tevékenységek, amelyek keretében egy személy a következő feladatokat látja el:
|
|
(c) |
„szakértői tevékenység”: olyan tevékenység, amely magában foglalja a vállalkozás termékeinek vagy szolgáltatásainak és azok nemzetközi piacokon való alkalmazásának speciális ismeretét, vagy a vállalkozás folyamataival és eljárásaival kapcsolatos magas szintű szakértelmet vagy ismereteket. |
2. Fenntartások jegyzéke
|
Ágazat vagy alágazat |
Feltételek és korlátozások (beleértve a tartózkodás időtartamát) |
|
Valamennyi ágazat |
Az ideiglenes beutazás céljából Mexikó egyéves tartózkodást engedélyez, amely három alkalommal egy-egy évvel meghosszabbítható. Mexikó ideiglenes belépést és tartózkodást biztosít a vállalaton belül áthelyezett európai uniós személyek házastársai számára. Mexikó munkavállalási engedélyt ad a vállalaton belül áthelyezett európai uniós személyek házastársainak a mexikói joggal összhangban tett előzetes állásajánlat alapján. |
Beruházók
Fenntartások jegyzéke
|
Ágazat vagy alágazat |
Feltételek és korlátozások (beleértve a tartózkodás időtartamát) |
|
Valamennyi ágazat |
Az ideiglenes beutazás céljából Mexikó egyéves tartózkodást engedélyez, amely három alkalommal egy-egy évvel meghosszabbítható. Mexikó ideiglenes belépést és tartózkodást biztosít az európai uniós beruházók házastársai számára. Mexikó munkavállalási engedélyt ad az európai uniós beruházók házastársainak a mexikói joggal összhangban tett előzetes állásajánlat alapján. |
V. MELLÉKLET
SZERZŐDÉSES SZOLGÁLTATÓK ÉS FÜGGETLEN SZAKEMBEREK
MAGYARÁZÓ FELJEGYZÉSEK
|
1. |
Valamely Félnek az e melléklet függelékeiben foglalt jegyzéke meghatározza azon kötelezettségvállalásokat, amelyeket a Fél a 12.6. cikk (Szerződéses szolgáltatók) és a 12.7. cikk (Független szakemberek) alapján tesz. |
|
2. |
E melléklet alkalmazásában a CPC a központi termékosztályozás szerinti számot jelöli az ENSZ Statisztikai Hivatala által meghatározottak szerint (Statistical Papers, M sorozat, 77. sz., Ideiglenes Központi Termékosztályozás, 1991). |
|
3. |
Valamely Fél jegyzéke a következő elemekből áll:
|
|
4. |
A Felek nem vállalnak semmilyen kötelezettséget az ebben a mellékletben nem felsorolt gazdasági tevékenységet végző szerződéses szolgáltatók és független szakemberek tekintetében. |
|
5. |
A szerződéses szolgáltatókkal és független szakemberekkel kapcsolatos kötelezettségvállalások nem alkalmazandók azokban az esetekben, amikor ideiglenes jelenlétük szándéka vagy hatása az, hogy befolyásolja a munkavállalók és a vezetőség közötti bármilyen vita vagy tárgyalás kimenetelét vagy egyéb módon hatással legyen arra. |
|
6. |
Azon kérdések vonatkozásában, amelyekkel kapcsolatban nem tettek kötelezettségvállalást a 12. fejezet (Természetes személyek üzleti célú ideiglenes tartózkodása) értelmében, a Felek belépésre és ideiglenes tartózkodásra vonatkozó jogszabályai továbbra is alkalmazandók, ideértve a tartózkodás időtartamára vonatkozókat is. |
|
7. |
A 12. fejezet (Természetes személyek üzleti célú ideiglenes tartózkodása) ellenére a Felek foglalkoztatási és társadalombiztosítási intézkedésekről szóló jogszabályai továbbra is alkalmazandók, beleértve a minimálbérekre és a kollektív bérmegállapodásokra vonatkozókat. |
|
8. |
Valamely Fél jegyzéke nem tartalmaz olyan, képesítési követelményekkel és eljárásokkal, műszaki szabványokkal, illetve engedélyezési követelményekkel és eljárásokkal kapcsolatos intézkedéseket, amelyek nem minősülnek a 10.7. cikk (Nemzeti elbánás) vagy a 11.6. cikk (Nemzeti elbánás) értelmében a nemzeti elbánás korlátozásának, vagy a 10.6. cikk (Piacra jutás) vagy a 11.4. cikk (Piacra jutás) értelmében a piacra jutás korlátozásának. Az ilyen intézkedések (például engedélyszerzési kötelezettség, egyetemes szolgáltatási kötelezettségek, a képesítések elismerésének szükségessége a szabályozott ágazatokban, meghatározott vizsgák kötelező letétele, esetlegesen ideértve a nyelvvizsgákat is, valamint olyan megkülönböztetésmentes követelmények, amelyek szerint bizonyos tevékenységek nem végezhetők védett övezetekben vagy területeken) még akkor is minden esetben alkalmazandók, ha nem szerepelnek a jegyzékben. |
|
9. |
Azon ágazatokban, ahol az EU gazdasági szükségességi vizsgálatot alkalmaz, a fő kritériumok közé a megfelelő piac helyzetének értékelése tartozik azon tagállamban vagy régióban, ahol a szolgáltatást nyújtani kívánják, ideértve a meglévő szolgáltatók számát és az azokra gyakorolt hatás értékelését. |
|
10. |
Az Európai Unió jegyzékében a következő rövidítések szerepelnek:
|
|
11. |
Az egyértelműség érdekében: az Európai Unió esetében a nemzeti elbánás nyújtására irányuló kötelezettség nem foglalja magában a valamely tagállamban egy másik tagállam természetes személyei vagy vállalkozásai számára az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSZ) értelmében nyújtott elbánás Mexikó természetes személyeire vagy vállalkozásaira történő kiterjesztésére, vagy az említett szerződés értelmében elfogadott intézkedésekre történő kiterjesztésére irányuló követelményt, beleértve ezen intézkedéseknek a tagállamokban történő végrehajtását. Az EUMSZ értelmében az említett elbánás csak a valamely tagállam jogának megfelelően alapított vagy szervezett olyan vállalkozásoknak nyújtható, amelyek bejegyzett székhelye, központi ügyvezetési helye vagy elsődleges üzleti tevékenységének helye az Európai Unióban van, beleértve a Mexikó természetes személyeinek vagy vállalkozásainak tulajdonában vagy ellenőrzése alatt álló, az Európai Unióban letelepedett vállalkozásokat. |
(1) Belgium fenntartásainak alkalmazásában a központi kormányzati szint magában foglalja a szövetségi kormányt, valamint a régiók és a közösségek kormányát, amelyek mindegyike azonos jogalkotási hatáskörökkel bír.
(2) Finnország fenntartásainak alkalmazásában a regionális kormányzati szint az Åland-szigeteket jelenti.
V-A. függelék
SZERZŐDÉSES SZOLGÁLTATÓK ÉS FÜGGETLEN SZAKEMBEREK
AZ EU JEGYZÉKE
Szerződéses szolgáltatók (SZSZ)
|
1. |
A (2) bekezdésben foglalt feltételek és a (9) bekezdésben felsorolt fenntartások függvényében az EU a 12.6. cikkel (Szerződéses szolgáltatók) összhangban kötelezettségvállalásokat tesz e kategória tekintetében a következő ágazatokban vagy alágazatokban:
|
|
2. |
A szerződéses szolgáltató teljesíti a következő feltételeket:
|
|
3. |
A 12.6. cikk (Szerződéses szolgáltatók) értelmében biztosított piacra jutás csak a szerződés tárgyát képező szolgáltatási tevékenységhez kapcsolódik, és nem jogosít fel a szolgáltatásnyújtás helye szerinti tagállam szakmai címének használatára. |
|
4. |
A szerződéses szolgáltatók engedélyezhető tartózkodásának hossza bármely 24 hónapos időszak tekintetében legfeljebb 12 hónapos kumulált időtartam, amely az Európai Unió és tagállamainak mérlegelési jogköre szerint meghosszabbítható, vagy a szerződés időtartama – amelyik a kettő közül a rövidebb. |
Független szakemberek (FSZ)
|
5. |
Az (6) bekezdésben foglalt feltételek és a (9) bekezdésben felsorolt fenntartások függvényében az EU a 12.7. cikkel (Független szakemberek) összhangban kötelezettségvállalásokat tesz e kategória tekintetében a következő ágazatokban vagy alágazatokban:
|
|
6. |
A független szakember teljesíti a következő feltételeket:
|
|
7. |
A 12.7. cikk (Független szakemberek) értelmében biztosított piacra jutás csak a szerződés tárgyát képező szolgáltatási tevékenységre vonatkozik, és nem jogosít fel a szolgáltatásnyújtás helye szerinti tagállam szakmai címének használatára. |
|
8. |
A független szakemberek engedélyezhető tartózkodásának hossza bármely 24 hónapos időszak tekintetében legfeljebb 12 hónapos kumulált időtartam, amely az Európai Unió és tagállamainak mérlegelési jogköre szerint meghosszabbítható, vagy a szerződés időtartama – amelyik a kettő közül a rövidebb. |
9. Fenntartások jegyzéke
|
Ágazat vagy alágazat |
A fenntartások leírása |
|
V-EU-1 EU – Minden ágazat |
A tartózkodás hossza AT: A maximális tartózkodási idő a szerződéses szolgáltatók és független szakemberek esetében hat hónapnál nem hosszabb kumulatív időtartam bármely 12 hónapos időszakban, vagy a szerződés időtartama, amelyik a rövidebb. CY: A maximális tartózkodási idő a szerződéses szolgáltatók és független szakemberek esetében hat hónapos időszak, amely egy alkalommal újabb hat hónappal meghosszabbítható, vagy a szerződés időtartama, amelyik a rövidebb. BE, CZ, LT, MT és PT: A maximális tartózkodási idő a szerződéses szolgáltatók és független szakemberek esetében legfeljebb 12 egymást követő hónap, vagy a szerződés időtartama, amelyik a rövidebb. |
|
V-EU-2 Nemzetközi közjoggal és külföldi joggal kapcsolatos jogi tanácsadás (CPC 861 része) |
SZSZ: BG, CZ, DK, FI, HU, LT, LV, MT, RO, SI és SK: Gazdasági szükségesség vizsgálata. FSZ: BE, BG, CZ, DK, EL, ES, FI, HU, IT, LT, MT, RO, SI és SK: Gazdasági szükségesség vizsgálata. |
|
V-EU-3 Számviteli és könyvviteli szolgáltatások (CPC 86212, a könyvvizsgálat kivételével, 86213, 86219 és 86220) |
SZSZ: BG, CZ, CY, DK, EL, FI, FR, HU, LT, LV, MT, RO és SK: Gazdasági szükségesség vizsgálata. |
|
V-EU-4 Adótanácsadási szolgáltatások (CPC 863) (1) |
SZSZ: BG, CY, CZ, DK, EL, FI, HU, LT, LV, MT, RO és SK: Gazdasági szükségesség vizsgálata. PT: Kötelezettség nélkül. |
|
V-EU-5 Építészeti, valamint településtervezési és tájépítészeti szolgáltatások (CPC 8671 és 8674) |
SZSZ: AT (csak tervezési szolgáltatások): Gazdasági szükségesség vizsgálata. BG, CZ, DE, HU, LT, LV, RO és SK: Gazdasági szükségesség vizsgálata. DK: Gazdasági szükségesség vizsgálata a szerződéses szolgáltatók legfeljebb három hónapos tartózkodása kivételével. FI: A természetes személynek igazolnia kell, hogy megfelelő szaktudással rendelkezik az adott szolgáltatás nyújtásához. FSZ: AT (csak tervezési szolgáltatások): Gazdasági szükségesség vizsgálata. BE, BG, CZ, DK, ES, HU, IT, LT, RO és SK: Gazdasági szükségesség vizsgálata. FI: A természetes személynek igazolnia kell, hogy megfelelő szaktudással rendelkezik az adott szolgáltatás nyújtásához. |
|
V-EU-6 Mérnöki szolgáltatások és integrált mérnöki szolgáltatások (CPC 8672 és 8673) |
SZSZ: AT (csak tervezési szolgáltatások): Gazdasági szükségesség vizsgálata. BG, CZ, DE, LT, LV, RO és SK: Gazdasági szükségesség vizsgálata. DK: Gazdasági szükségesség vizsgálata a szerződéses szolgáltatók legfeljebb három hónapos tartózkodása kivételével. FI: A természetes személynek igazolnia kell, hogy megfelelő szaktudással rendelkezik az adott szolgáltatás nyújtásához. HU: Gazdasági szükségesség vizsgálata. FSZ: AT (csak tervezési szolgáltatások): Gazdasági szükségesség vizsgálata. BE, BG, CZ, DK, ES, IT, LT, RO és SK: Gazdasági szükségesség vizsgálata. FI: A természetes személynek igazolnia kell, hogy megfelelő szaktudással rendelkezik az adott szolgáltatás nyújtásához. HU: Gazdasági szükségesség vizsgálata. |
|
V-EU-7 Számítógépes és ahhoz kapcsolódó szolgáltatások (CPC 84) |
SZSZ: AT, BG, CZ, CY, HU, LT, RO és SK: Gazdasági szükségesség vizsgálata. DK: Gazdasági szükségesség vizsgálata a szerződéses szolgáltatók legfeljebb három hónapos tartózkodása kivételével. FI: A természetes személynek igazolnia kell, hogy megfelelő szaktudással rendelkezik az adott szolgáltatás nyújtásához. FSZ: AT, BE, BG, CZ, CY, DK, ES, HU, IT, LT, RO és SK: Gazdasági szükségesség vizsgálata. FI: A természetes személynek igazolnia kell, hogy megfelelő szaktudással rendelkezik az adott szolgáltatás nyújtásához. HR: Kötelezettség nélkül. |
|
V-EU-8 Kutatási-fejlesztési szolgáltatások (CPC 851, 852, kivéve a pszichológiai szolgáltatásokat (2), és 853) |
SZSZ: EU: Jóváhagyott kutatószervezettel kötött fogadási megállapodásra van szükség (3). CZ, DK, SK: Gazdasági szükségesség vizsgálata. |
|
V-EU-9 Hirdetési szolgáltatások (CPC 871) |
SZSZ: AT, BG, CY, CZ, DK, EL, FI, HU, LT, LV, MT, RO és SK: Gazdasági szükségesség vizsgálata. |
|
V-EU-10 Üzletviteli tanácsadási szolgáltatások (CPC 865) |
SZSZ: AT, BG, CZ, CY, HU, LT, RO és SK: Gazdasági szükségesség vizsgálata. DK: Gazdasági szükségesség vizsgálata a szerződéses szolgáltatók legfeljebb három hónapos tartózkodása kivételével. FSZ: AT, BE, BG, CZ, DK, ES, HR, HU, IT, LT, RO és SK: Gazdasági szükségesség vizsgálata. |
|
V-EU-11 Üzletviteli tanácsadáshoz kapcsolódó szolgáltatások (CPC 866) |
SZSZ: AT, BG, CY, CZ, LT, RO és SK: Gazdasági szükségesség vizsgálata. DK: Gazdasági szükségesség vizsgálata a szerződéses szolgáltatók legfeljebb három hónapos tartózkodása kivételével. HU: Gazdasági szükségesség vizsgálata, kivéve a választottbírósági és békéltető szolgáltatásokat (CPC 86602), amelyek esetében: kötelezettség nélkül. |
|
V-EU-12 Műszaki vizsgálati és elemzési szolgáltatások (CPC 8676) |
SZSZ: AT, BG, CZ, CY, FI, HU, LT, LV, MT, PT, RO és SK: Gazdasági szükségesség vizsgálata. DK: Gazdasági szükségesség vizsgálata a szerződéses szolgáltatók legfeljebb három hónapos tartózkodása kivételével. |
|
V-EU-13 Kapcsolódó tudományos és műszaki szaktanácsadási szolgáltatások (CPC 8675) |
SZSZ: AT, CZ, CY, DE, DK, FI, HU, LT, LV, MT, PT, RO és SK: Gazdasági szükségesség vizsgálata. BG: Kötelezettség nélkül. DE (nyilvánosan kinevezett felügyelők): Kötelezettség nélkül. FR: (A tulajdonjog megállapításával és a földtörvénnyel kapcsolatos felmérő tevékenységek): Kötelezettség nélkül. |
|
V-EU-14 Fémtermékek, (nem irodai) gépek, (nem közlekedési és nem irodai) berendezések, valamint fogyasztási és háztartási cikkek karbantartása és javítása (4) az értékesítést vagy lízinget követő szolgáltatásokra vonatkozó szerződéssel összefüggésben (CPC 633, 7545, 8861, 8862, 8864, 8865 és 8866). |
SZSZ: AT, BG, CZ, CY, DE, DK, HU, IE, LT, RO és SK: Gazdasági szükségesség vizsgálata. FI: Kötelezettség nélkül, kivéve az értékesítést vagy lízinget követő szolgáltatásokra vonatkozó szerződéssel összefüggésben, amely esetben a tartózkodás időtartama hat hónapra korlátozódik. A fogyasztási és háztartási cikkek karbantartása és javítása (CPC 633): Gazdasági szükségesség vizsgálata. |
|
V-EU-15 Fordítási szolgáltatások (CPC 87905, kivéve a hivatalos vagy tanúsított tevékenységet) |
SZSZ: AT, BG, CZ, DK, FI, HU, IE, LT, LV, RO és SK: Gazdasági szükségesség vizsgálata. FSZ: AT, BE, BG, CZ, DK, EL, ES, FI, HU, IE, IT, LT, RO és SK: Gazdasági szükségesség vizsgálata. HR: Kötelezettség nélkül. |
|
V-EU-16 Építési és kapcsolódó mérnöki szolgáltatások (CPC 511, 512, 513, 514, 515, 516, 517 és 518. BG: CPC 512, 5131, 5132, 5135, 514, 5161, 5162, 51641, 51643, 51644, 5165 és 517) |
SZSZ: EU: Kötelezettség nélkül, kivéve BE, CZ, DK, ES, FR, NL és SE. CZ: Gazdasági szükségesség vizsgálata. FR: Kötelezettség nélkül, a technikusok kivételével, amennyiben: A munkavállalási engedély legfeljebb hat hónapra szól. Eleget kell tenni a gazdasági szükségesség vizsgálatának. |
|
V-EU-17 Építési terület felmérése (CPC 5111) |
SZSZ: AT, BG, CZ, CY, FI, HU, LT, LV, RO és SK: Gazdasági szükségesség vizsgálata. DK: Gazdasági szükségesség vizsgálata a legfeljebb három hónapos tartózkodás kivételével. |
|
V-EU-18 Felsőfokú oktatási szolgáltatások (CPC 923) |
SZSZ: EU, kivéve LU és SE: Kötelezettség nélkül. LU: Kötelezettség nélkül, kivéve az egyetemi tanárokat, amely esetben korlátozás nélkül. SE: (a valamilyen formában állami támogatásban részesülő, állami finanszírozással és magánfinanszírozással működő oktatási szolgáltatók): Kötelezettség nélkül. |
|
V-EU-19 Környezetvédelemmel kapcsolatos szolgáltatások (CPC 9401, 9402, 9403, 9404, 94060 egy része, 9405, 9406 egy része és 9409) |
SZSZ: AT, BG, CZ, CY, DE, DK, EL, HU, LT, LV, RO és SK: Gazdasági szükségesség vizsgálata. |
|
V-EU-20 Utazásközvetítés, utazásszervezés (CPC 7471, beleértve az utazásvezetést (5)) |
SZSZ: BE és IE: Kötelezettség nélkül, kivéve az utazásszervezőket, amely esetben korlátozás nélkül. BG, EL, FI, HU, LT, LV, MT, PT, RO és SK: Gazdasági szükségesség vizsgálata. DK: Gazdasági szükségesség vizsgálata a legfeljebb három hónapos tartózkodás kivételével. |
|
(1) Nem terjed ki az adóügyekkel kapcsolatos jogi tanácsadási és jogi képviseleti szolgáltatásokra, amelyek a nemzetközi közjogra és hazai jogra vonatkozó jogi tanácsadás alatt találhatók. (2) A CPC 85201 része, amely az orvosi és fogorvosi ellátás alatt található. (3) Dánia kivételével valamennyi európai uniós tagállam tekintetében a kutatószervezet jóváhagyásának és a fogadási megállapodásnak meg kell felelnie a harmadik országbeli állampolgárok kutatás, tanulmányok folytatása, gyakorlat, önkéntes szolgálat, diákcsereprogramok vagy oktatási projektek, és au pair tevékenység céljából történő beutazásának és tartózkodásának feltételeiről szóló, 2016. május 11-i (EU) 2016/801 európai parlamenti és tanácsi irányelvben (EUHL L 132., 2016.5.21., 21. o.) rögzített feltételeknek. (4) Az irodai gépek és berendezések, a számítógépeket is beleértve, karbantartása és javítása (CPC 845) a számítástechnikai szolgáltatások alatt került besorolásra. (5) Olyan szolgáltatók, akiknek feladatkörébe tartozik a legalább 10 természetes személyből álló turistacsoport kísérése, de akik nem idegenvezetőként járnak el adott helyeken. |
|
(1) Az I. vagy a II. mellékletben felsorolt jogi szolgáltatások tekintetében valamely tagállam által a belföldi jog mint az uniós és tagállami jog vonatkozásában tett fenntartást e mellékletre is alkalmazni kell.
(2) A szakmai tapasztalatot a nagykorúvá válás után kell megszerezni.
(3) Ha a diplomát vagy képesítést nem azon tagállamban szerezték meg, ahol a szolgáltatást nyújtják, a szolgáltatásnyújtás helye szerinti tagállam értékelheti, hogy az említett diploma vagy képesítés egyenértékű-e a területén előírt egyetemi diplomával.
(4) Az I. vagy a II. mellékletben meghatározott jogi szolgáltatások tekintetében valamely tagállam által a belföldi jog mint az uniós és tagállami jog vonatkozásában tett fenntartást e mellékletre is alkalmazni kell.
(5) Ha a diplomát vagy képesítést nem azon tagállamban szerezték meg, ahol a szolgáltatást nyújtják, az említett tagállam értékelheti, hogy az említett diploma vagy képesítés egyenértékű-e a területén előírt egyetemi diplomával.
V-B. függelék
SZERZŐDÉSES SZOLGÁLTATÓK ÉS FÜGGETLEN SZAKEMBEREK
MEXIKÓ JEGYZÉKE
Szerződéses szolgáltatók
|
1. |
Ebbe a kategóriába tartoznak a szakemberek és a technikusok is. |
|
2. |
E kategória alkalmazásában:
|
|
3. |
Fenntartások jegyzéke
|
VI. MELLÉKLET
PÉNZÜGYI SZOLGÁLTATÁSOK
MAGYARÁZÓ FELJEGYZÉSEK
|
1. |
Valamely Félnek az e melléklet függelékeiben foglalt jegyzéke a következőket tartalmazza:
|
|
2. |
Valamely Fél jegyzéke nem sérti a Felek GATS szerinti jogait és kötelezettségeit. |
|
3. |
A valamely Fél jegyzékének A. szakaszában foglalt egyes bejegyzések a következő elemeket tartalmazzák:
|
|
4. |
Az A. szakaszban foglalt bármely bejegyzés értelmezése során az említett bejegyzés valamennyi elemét mérlegelni kell. Az „intézkedés” elem valamennyi más elemmel szemben irányadó. |
|
5. |
A jegyzék B. szakaszában foglalt egyes bejegyzések a következő elemeket tartalmazzák:
|
|
6. |
A B. szakaszban foglalt valamely bejegyzés értelmezése során az említett bejegyzés valamennyi elemét mérlegelni kell. A „leírás” elem valamennyi más elemmel szemben irányadó. |
|
7. |
Egy fenntartásnak az A. vagy B. szakaszban való felsorolása nem jelenti azt, hogy az máskülönben nem minősülhetne a 18.13. cikk (Prudenciális kivételek) alapján prudenciális okokból elfogadott vagy fenntartott intézkedésnek. |
|
8. |
Az Európai Unió szintjén való fenntartás az Európai Unió valamely intézkedésére, valamely tagállam nemzeti szintű intézkedésére vagy valamely tagállamon belüli kormányzati intézkedésre alkalmazandó, kivéve, ha a fenntartás kizár valamely tagállamot. |
|
9. |
A Mexikó vagy valamely európai uniós tagállam nemzeti szintjén tett fenntartás az említett országon belül a központi, regionális vagy helyi szintű kormányzat intézkedésére alkalmazandó. |
|
10. |
Az egyértelműség érdekében: a 18.18. cikkel (Belföldi szabályozás és átláthatóság) összhangban elfogadott vagy fenntartott olyan intézkedést, amely megfelel a 18.3. cikkben (Nemzeti elbánás), a 18.4. cikkben (Legnagyobb kedvezményes elbánás), a 18.5. cikkben (Piacra jutás), a 18.6. cikkben (Felső vezetés és igazgatótanács) vagy a 18.7. cikkben (Pénzügyi szolgáltatások határokon átnyúló kereskedelme) meghatározott kötelezettségeknek, nem szükséges felsorolni valamely Fél jegyzékében. |
|
11. |
Az egyértelműség érdekében: a külföldi tőke részvételének a külföldi tőkerészesedés legmagasabb százalékos arányának, vagy az egyéni vagy összesített külföldi beruházások összértékének megadásával való korlátozása nem minősül a 18.5. cikk (Piacra jutás) korlátozásának. |
|
12. |
Az Európai Unió jegyzékében a következő rövidítéseket használják:
|
|
13. |
Az egyértelműség érdekében: az Európai Unió esetében a nemzeti elbánás nyújtására irányuló kötelezettség nem foglalja magában a valamely tagállamban egy másik tagállam természetes személyei vagy vállalkozásai számára az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSZ) értelmében nyújtott elbánás Mexikó természetes személyeire vagy vállalkozásaira történő kiterjesztésére, vagy az említett szerződés értelmében elfogadott intézkedésekre történő kiterjesztésére irányuló követelményt, beleértve ezen intézkedéseknek a tagállamokban történő végrehajtását. Az EUMSZ értelmében az említett elbánás csak a valamely tagállam jogának megfelelően alapított vagy szervezett olyan vállalkozásoknak nyújtható, amelyek bejegyzett székhelye, központi ügyvezetési helye vagy elsődleges üzleti tevékenységének helye az Európai Unióban van, beleértve a Mexikó természetes személyeinek vagy vállalkozásainak tulajdonában vagy ellenőrzése alatt álló, az Európai Unióban letelepedett vállalkozásokat. |
|
14. |
Az egyértelműség érdekében: Mexikó jegyzékének alkalmazásában a „nemzet” és az „állam” kifejezés Mexikót jelenti. |
(1) A belga fenntartások alkalmazásában a központi kormányzati szint magában foglalja a szövetségi kormányt, valamint a régiók és a közösségek kormányát, amelyek mindegyike azonos jogalkotási hatáskörökkel bír.
(2) Finnország fenntartásainak alkalmazásában a regionális kormányzati szint az Åland-szigeteket jelenti.
VI-A. függelék
PÉNZÜGYI SZOLGÁLTATÁSOKKAL KAPCSOLATOS FENNTARTÁSOK
AZ EU JEGYZÉKE
(eltérő rendelkezés hiányában valamennyi uniós tagállamban alkalmazandó)
A. SZAKASZ
VI-EU-A-1
|
Ágazat: |
Pénzügyi szolgáltatások |
|
Alágazat: |
Biztosítás |
|
Érintett kötelezettségek: |
Nemzeti elbánás (18.3. cikk) |
|
|
Felső vezetés és igazgatótanács (18.6. cikk) |
|
|
Pénzügyi szolgáltatások határokon átnyúló kereskedelme (18.7. cikk) |
|
Kormányzati szint: |
EU vagy tagállam (eltérő rendelkezés hiányában) |
Leírás:
BG: Nyugdíjbiztosítást a társadalombiztosítási törvénykönyv szerint engedélyezett és a kereskedelmi törvény vagy egy másik uniós tagállam joga szerint bejegyzett részvénytársaság nyújthat (fióktelep létrehozása nem megengedett).
Nyugdíjbiztosítók ügynökei és részvényesei lehetnek olyan nem rezidens jogi személyek, amelyek a saját nemzeti joguk alapján társadalombiztosítóként, kereskedelmi biztosítóként vagy más pénzügyi intézményként vannak bejegyezve, amennyiben első osztályú külföldi banktól származó, a Bolgár Nemzeti Bank által megerősített banki referenciákat tudnak felmutatni. Lakóhellyel nem rendelkező természetes személyek nem lehetnek nyugdíjbiztosítók ügynökei vagy részvényesei.
A kiegészítő önkéntes nyugdíjalapból származó bevétel, valamint valamely másik tagállam joga szerint bejegyzett és az érintett jogszabályoknak megfelelően önkéntes nyugdíjbiztosítási műveletek elvégzésére felhatalmazott személyek által kötött önkéntes nyugdíjbiztosításhoz közvetlenül kapcsolódó hasonló bevétel nem adóköteles a társasági adóról szóló törvényben meghatározott eljárás szerint.
Az igazgatóság elnökének, az igazgatótanács elnökének, az ügyvezető igazgatónak és a vezető tisztviselőnek állandó bulgáriai lakcímmel vagy huzamos tartózkodási engedéllyel kell rendelkeznie.
Intézkedések:
BG: Társadalombiztosítási törvénykönyv, 120a–162., 209–253. és 260–310. cikk.
VI-EU-A-2
|
Ágazat: |
Pénzügyi szolgáltatások |
|
Alágazat: |
Biztosítás |
|
Érintett kötelezettségek: |
Nemzeti elbánás (18.3. cikk) |
|
|
Felső vezetés és igazgatótanács (18.6. cikk) |
|
Kormányzati szint: |
EU vagy tagállam (eltérő rendelkezés hiányában) |
Leírás:
AT: Ahhoz, hogy a külföldi biztosítók engedélyt kapjanak fióktelep nyitására, részvénytársaságnak vagy kölcsönös biztosító társaságnak megfelelő vagy ahhoz hasonló jogi formával kell rendelkezniük a székhely szerinti országban.
A fióktelep ügyvezetésében legalább két olyan természetes személynek kell részt vennie, aki lakóhellyel rendelkezik Ausztriában.
BG: Mielőtt egy külföldi biztosító vagy viszontbiztosító biztosítási szolgáltatások nyújtása céljából fióktelepet vagy ügynökséget hozna létre, származási országában engedéllyel kell rendelkeznie azon biztosítási osztályokra vonatkozóan, amelyeket Bulgáriában kíván nyújtani.
A (viszont)biztosítók irányító testülete vagy felügyeleti szerve valamennyi tagjának, valamint a (viszont)biztosító irányítására vagy képviseletére felhatalmazott minden személynek lakóhellyel kell rendelkeznie.
Intézkedések:
AT: Biztosításfelügyeleti törvény (Versicherungsaufsichtsgesetz, VAG), 5. § (1) bekezdés 3. pont.
BG: Biztosítási törvénykönyv, 12., 56–63., 65., 66. cikk, valamint a 80. cikk 4. bekezdése.
VI-EU-A-3
|
Ágazat: |
Pénzügyi szolgáltatások |
|
Alágazat: |
Biztosítás |
|
Érintett kötelezettségek: |
Nemzeti elbánás (18.3. cikk) |
|
Kormányzati szint: |
EU vagy tagállam (eltérő rendelkezés hiányában) |
Leírás:
ES: Mielőtt fióktelepet vagy ügynökséget létesítene Spanyolországban a biztosítás egyes fajtáinak nyújtása céljából, a külföldi biztosítónak legalább öt éve engedéllyel kell rendelkeznie arra, hogy a származási országában ugyanazon biztosítási ágakban működjön.
PT: Fióktelep vagy ügynökség létrehozásához a külföldi biztosítótársaságoknak bizonyítaniuk kell, hogy legalább ötéves működési tapasztalattal rendelkeznek.
PT, ES és BG: Fióktelep közvetlen létrehozása nem megengedett olyan biztosításközvetítésnél, amely az Európai Unió valamely tagállamának jogával összhangban létrehozott társaságok számára van fenntartva.
SE: Az EU-ban nem bejegyzett biztosításközvetítő vállalkozások csak fióktelepen keresztül telepedhetnek le.
Intézkedések:
BG: Biztosítási törvénykönyv, 12., 56–63., 65., 66. cikk, valamint a 80. cikk 4. bekezdése.
ES: Reglamento de Ordenación, Supervisión y Solvencia de Entidades Aseguradoras y Reaseguradoras (RD 1060/2015), 36. cikk.
PT: A 94-B/98. sz. törvényerejű rendelet 7. cikke és I. fejezetének VI. szakasza, valamint a 144/2006. sz. törvényerejű rendelet 34. cikkének (6) és (7) bekezdése, valamint 7. cikke.
VI-EU-A-4
|
Ágazat: |
Pénzügyi szolgáltatások |
|
Alágazat: |
Biztosítás |
|
Érintett kötelezettségek: |
Pénzügyi szolgáltatások határokon átnyúló kereskedelme (18.7. cikk) |
|
Kormányzati szint: |
EU vagy tagállam (eltérő rendelkezés hiányában) |
Leírás:
DE és LT: A közvetlen biztosítási szolgáltatások nyújtásához az Európai Unión kívül bejegyzett biztosítóknak fióktelepet kell létrehozniuk és engedélyeztetniük.
Intézkedések
DE: Biztosításfelügyeleti törvény (Versicherungsaufsichtsgesetz, VAG), 67–69. § , a Szolvencia II-t végrehajtó valamennyi biztosítási szolgáltatás vonatkozásában; a Luftverkehrs-Zulassungs-Ordnung (LuftVZO) 105. § -ával összefüggésben csak a kötelező légi felelősségbiztosítás tekintetében.
LT: A 2003. szeptember 18-i IX-1737. sz. biztosítási törvény (utoljára módosítva 2016. december 15-én); és a XIII-98. számú törvény.
VI-EU-A-5
|
Ágazat: |
Pénzügyi szolgáltatások |
|
Alágazat: |
Biztosítás |
|
Érintett kötelezettségek: |
Piacra jutás (18.5. cikk) |
|
Kormányzati szint: |
EU vagy tagállam (eltérő rendelkezés hiányában) |
Leírás:
EL: A letelepedési jog nem vonatkozik biztosítótársaságok képviseleti irodáinak vagy egyéb állandó képviseletének létrehozására, kivéve, ha ezeket az irodákat ügynökségként, fióktelepként vagy központi irodaként alapítják.
PL: Biztosításközvetítéshez helyi cégbejegyzés szükséges (fióktelep nem megengedett).
Intézkedések:
EL: 400/1970. számú törvényerejű rendelet.
PL: A biztosítási tevékenységről szóló 2003. május 22-i törvény; és
a biztosításközvetítésről szóló 2003. május 22-i törvény (Jogi Közlöny, 2003., 124. szám, 1154. tétel), 16. és 31. cikk.
VI-EU-A-6
|
Ágazat: |
Pénzügyi szolgáltatások |
|
Alágazat: |
Banki és egyéb pénzügyi szolgáltatások |
|
Érintett kötelezettségek: |
Piacra jutás (18.5. cikk) |
|
|
Pénzügyi szolgáltatások határokon átnyúló kereskedelme (18.7. cikk) |
|
Kormányzati szint: |
EU vagy tagállam (eltérő rendelkezés hiányában) |
Leírás:
IT: Az értékpapír-kiegyenlítési rendszer működtetésének vagy központi értéktári szolgáltatások olaszországi szervezeten keresztüli nyújtásának engedélyezéséhez a társaságot Olaszországban be kell jegyezni (fióktelep nem megengedett).
Az uniós jogszabályok alapján harmonizált átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásoktól (a továbbiakban: ÁÉKBV-k) eltérő kollektív befektetési rendszerek esetében a vagyonkezelőnek vagy letéteményesnek Olaszországban vagy egy másik tagállamban letelepedett cégnek kell lennie, és olaszországi fiókteleppel kell rendelkeznie.
Az uniós jogszabályok alapján nem harmonizált beruházási alapok alapkezelő társaságait szintén be kell jegyezni Olaszországban (fióktelep nem megengedett).
Csak olyan bankok, biztosítótársaságok, uniós jogszabály alapján harmonizált ÁÉKBV-ket kezelő befektetési cégek és vállalkozások, amelyek esetében a tevékenység végzésének központja az EU-ban van, valamint az Olaszországban bejegyzett ÁÉKBV-k végezhetik a nyugdíjalapok forráskezelését.
A házaló kereskedés során a közvetítőknek valamely tagállamban állandó lakóhellyel rendelkező, meghatalmazott pénzügyi ügynököket kell alkalmazniuk.
Nem európai uniós közvetítők képviseleti irodái nem végezhetnek befektetési szolgáltatásra irányuló tevékenységet, ideértve a saját számlára és ügyfélszámlára folytatott kereskedést, a pénzügyi eszközök kihelyezését és jegyzési garanciavállalását (fióktelep szükséges).
Intézkedések:
IT: Az 58/1998. sz. törvényerejű rendelet, 1., 19., 28., 30–33., 38., 69. és 80. cikk;
az Olasz Nemzeti Bank és a Consob 1998. február 22-i közös rendelete, 3. és 41. cikk;
az Olasz Nemzeti Bank 2005. január 25-i rendelete, V. cím, VII. fejezet, II. szakasz;
a közvetítőkről szóló, 2007. október 29-i 16190. sz. Consob-rendelet, 17–21., 78–81. és 91–111. cikk; és a következőkre figyelemmel:
az Európai Unión belüli értékpapír-kiegyenlítés javításáról és a központi értéktárakról, valamint a 98/26/EK és a 2014/65/EU irányelv, valamint a 236/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2014. július 23-i 909/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (CDSR), 69. cikk (4) bekezdés.
VI-EU-A-7
|
Ágazat: |
Pénzügyi szolgáltatások |
|
Alágazat: |
Banki és egyéb pénzügyi szolgáltatások |
|
Érintett kötelezettségek: |
Nemzeti elbánás (18.3. cikk) |
|
Kormányzati szint: |
EU vagy tagállam (eltérő rendelkezés hiányában) |
Leírás:
BG: A pénzügyi intézmény fő üzletviteli helyének Bulgária területén kell lennie.
HU: Az EGT-n kívüli befektetési alapkezelő társaságok fióktelepei nem folytathatnak európai uniós befektetési alapok kezelésével kapcsolatos tevékenységet, és nem nyújthatnak eszközkezelő szolgáltatásokat magán nyugdíjalapok számára.
Intézkedések:
BG: A hitelintézetekről szóló törvény, 3a. cikk;
a társadalombiztosítási törvénykönyv, 121e. cikk; és
az árfolyamról szóló törvény, 3. cikk.
HU: A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény; és
a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény.
VI-EU-A-8
|
Ágazat: |
Pénzügyi szolgáltatások |
|
Alágazat: |
Banki és egyéb pénzügyi szolgáltatások |
|
Érintett kötelezettségek: |
Felső vezetés és igazgatótanács (18.6. cikk) |
|
Kormányzati szint: |
EU vagy tagállam (eltérő rendelkezés hiányában) |
Leírás:
BG: A bankot legalább két természetes személynek – akik közül legalább az egyiknek mesterfokú bolgár nyelvismerettel kell rendelkeznie – közösen kell irányítania és képviselnie. A bankot vezető és képviselő természetes személyeknek személyesen jelen kell lenniük az igazgatási címen.
HU: A hitelintézetek igazgatótanácsa legalább két tagjának a devizarendeletek értelmében devizabelföldinek kell minősülnie, és legalább egy éve állandó tartózkodási hellyel kell rendelkeznie Magyarországon.
SE: Takarékpénztárt az EGT-ben tartózkodási hellyel rendelkező természetes személy alapíthat.
Intézkedések:
BG: A hitelintézetekről szóló törvény, 10. cikk;
a társadalombiztosítási törvénykönyv, 121e. cikk; és
az árfolyamról szóló törvény, 3. cikk.
HU: a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény; és
a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény.
SE: A takarékpénztárakról szóló törvény (Sparbankslagen) (1987:619), 2. fejezet, 1. § , második bekezdés.
VI-EU-A-9
|
Ágazat: |
Pénzügyi szolgáltatások |
|
Alágazat: |
Banki és egyéb pénzügyi szolgáltatások |
|
Érintett kötelezettségek: |
Nemzeti elbánás (18.3. cikk) |
|
Kormányzati szint: |
EU vagy tagállam (eltérő rendelkezés hiányában) |
Leírás:
PT: Nyugdíjalap-kezelést csak a Portugáliában e célból bejegyezett, erre szakosodott vállalatok, a Portugáliában alapított és az életbiztosítási üzletág felvételére felhatalmazással rendelkező biztosítótársaságok, illetve egy másik uniós tagállamban nyugdíjalap-kezelésre engedéllyel rendelkező szervezetek végezhetnek. Nem uniós ország közvetlen fióktelepet nem hozhat létre.
RO: A piaci szereplők a társasági jog rendelkezéseinek értelmében részvénytársaságként létrehozott jogi személyek. Az alternatív kereskedelmi rendszereket vagy a fent leírt feltételeknek megfelelően létrehozott rendszerirányító, vagy a Nemzeti Értékpapír-bizottság (Comisia Naționala a Valorilor Mobiliare, CNVM) által engedélyezett befektetési vállalkozás irányíthatja.
SI: A nyugdíjrendszert biztosíthatja olyan közös nyugdíjalap, amely nem minősül jogi személynek, és így valamely biztosítótársaság, bank vagy nyugdíjtársaság kezeli azt. Továbbá nyugdíjrendszer a valamely tagállamban alkalmazandó joggal összhangban létrehozott nyugdíjszolgáltatók által is biztosítható.
Intézkedések:
PT: A 180/2007. sz. törvényerejű rendelettel módosított 12/2006. sz. törvényerejű rendelet;
a 357-A/2007. sz. törvényerejű rendelet; és
a 2/2008-R. sz. rendelettel, a 19/2008-R. sz. rendelettel és a 8/2009. sz. rendelettel módosított 7/2007-R. sz. rendelet.
RO: A tőkepiacokról szóló 297/2004. sz. törvény; és a CNVM (Comisia Naționala a Valorilor Mobiliare) szabályozott piacokról és alternatív kereskedési rendszerekről szóló 2/2006. sz. rendelete.
SI: A nyugdíj- és rokkantsági biztosításról szóló törvény (Hivatalos Közlöny, 102/15. szám).
VI-EU-A-10
|
Ágazat: |
Pénzügyi szolgáltatások |
|
Alágazat: |
Banki és egyéb pénzügyi szolgáltatások |
|
Érintett kötelezettségek: |
Pénzügyi szolgáltatások határokon átnyúló kereskedelme (18.7. cikk) |
|
Kormányzati szint: |
EU vagy tagállam (eltérő rendelkezés hiányában) |
Leírás:
HU: Nem EGT-beli vállalkozások kizárólag magyarországi fióktelepen keresztül nyújthatnak pénzügyi szolgáltatásokat vagy folytathatnak a pénzügyi szolgáltatásokhoz kapcsolódó kiegészítő tevékenységet.
Intézkedések:
HU: A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény; és
a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény.
B. SZAKASZ
VI-EU-B-1
|
Ágazat: |
Pénzügyi szolgáltatások |
|
Alágazat: |
Valamennyi |
|
Érintett kötelezettségek: |
Piacra jutás (18.6. cikk) |
Leírás:
Az EU fenntartja magának a jogot, hogy a fiókteleptől eltérő pénzügyi intézménynek valamely tagállam területén történő letelepedése esetén megkülönböztetésmentes módon adott jogi forma felvételét írja elő.
VI-EU-B-2
|
Ágazat: |
Pénzügyi szolgáltatások |
|
Alágazat: |
Biztosítási és biztosítással összefüggő szolgáltatások |
|
Érintett kötelezettségek: |
Nemzeti elbánás (18.3. cikk) |
|
|
Piacra jutás (18.5. cikk) |
|
|
Felső vezetés és igazgatótanács (18.6. cikk) |
|
|
Pénzügyi szolgáltatások határokon átnyúló kereskedelme (18.7. cikk) |
Leírás:
FI: A biztosításalkuszi szolgáltatás feltétele, hogy a szolgáltató állandó telephelye az Európai Unióban legyen.
Csak olyan biztosító nyújthat közvetlen biztosítási szolgáltatást (együttbiztosítást is beleértve), amelynek központi irodája az Európai Unióban van, illetve amely fiókteleppel rendelkezik Finnországban.
A kötelező nyugdíjbiztosítást nyújtó biztosítótársaságok esetében az igazgatótanácsi és felügyelőbizottsági tagok legalább felének és az ügyvezető igazgatónak EGT-n belüli tartózkodási hellyel kell rendelkeznie, kivéve, ha az illetékes hatóságok mentességet adtak. Finnországban külföldi biztosítók fióktelepként nem kaphatnak engedélyt kötelező nyugdíjbiztosítási tevékenység folytatására. Legalább egy könyvvizsgálónak állandó tartózkodási hellyel kell rendelkeznie az EGT-ben.
Más biztosítótársaságok esetében az igazgatótanácsi és felügyelőbizottsági tagok legalább egyikének és az ügyvezető igazgatónak az EGT-n belüli tartózkodási hellyel kell rendelkeznie. Legalább egy könyvvizsgálónak állandó tartózkodási hellyel kell rendelkeznie az EGT-ben. Egy mexikói biztosítótársaság vezérképviselőjének tartózkodási hellyel kell rendelkeznie Finnországban, kivéve, ha a társaság központi irodája az Európai Unióban van.
Intézkedések:
A külföldi biztosítótársaságokról szóló törvény (Laki ulkomaisista vakuutusyhtiöistä) (398/1995); a biztosítótársaságokról szóló törvény (Vakuutusyhtiölaki) (521/2008);
a biztosításközvetítésről szóló törvény (Laki vakuutusedustuksesta) (570/2005);
a biztosítási értékesítésről szóló törvény (Laki vakuutusten tarjoamisesta) (234/2018); és
a kötelező nyugdíjbiztosítást nyújtó biztosítótársaságokról szóló törvény (Laki työeläkevakuutusyhtiöistä) (354/1997).
VI-EU-B-3
|
Ágazat: |
Pénzügyi szolgáltatások |
|
Alágazat: |
Biztosítási és biztosítással összefüggő szolgáltatások |
|
Érintett kötelezettségek: |
Nemzeti elbánás (18.3. cikk) |
|
|
Piacra jutás (18.5. cikk) |
|
|
Pénzügyi szolgáltatások határokon átnyúló kereskedelme (18.7. cikk) |
Leírás:
DE: Amennyiben egy külföldi biztosítótársaság fióktelepet hozott létre Németországban, akkor nemzetközi szállítással kapcsolatban biztosítási szerződést Németországban csak a Németországban létrehozott fióktelepen keresztül köthet.
ES: A biztosításmatematikusi szakma esetében tartózkodási hely vagy kétéves tapasztalat szükséges.
HU: Magyarország területén közvetlen biztosítási szolgáltatást az Európai Unióban nem letelepedett biztosítótársaságok csak Magyarországon bejegyzett fióktelepen keresztül nyújthatnak.
SK: Külföldi állampolgárok részvénytársaság formájában alapíthatnak biztosítótársaságot, vagy a Szlovákiában bejegyzett székhellyel rendelkező fióktelepeiken keresztül végezhetnek biztosítási tevékenységet. Az engedélyezés mindkét esetben a felügyeleti hatóság értékelésének tárgyát képezi.
Légi és tengeri szállítási biztosítást – amely fedezi a légi járművet/vízi járművet, illetve a felelősségbiztosítást – kizárólag az EU-ban letelepedett biztosítók vagy a Szlovák Köztársaság által felhatalmazott, az EU-n kívül letelepedett fióktelepek köthetnek.
Intézkedések:
DE: A Luftverkehrsgesetz (LuftVG) 43. § -ának 2. bekezdése; és
a Luftverkehrszulassungsordnung (LuftVZO) 105. § -ának 1. bekezdése.
HU: A 2003. évi LX. törvény.
SK: A biztosításról szóló 39/2015. sz. törvény.
VI-EU-B-4
|
Ágazat: |
Pénzügyi szolgáltatások |
|
Alágazat: |
Biztosítási és biztosítással összefüggő szolgáltatások |
|
Érintett kötelezettségek: |
Pénzügyi szolgáltatások határokon átnyúló kereskedelme (18.7. cikk) |
Leírás:
HU: Magyarország területén közvetlen biztosítási szolgáltatást az Európai Unióban nem letelepedett biztosítótársaságok csak Magyarországon bejegyzett fióktelepen keresztül nyújthatnak.
Intézkedések:
HU: A 2003. évi LX. törvény.
VI-EU-B-5
|
Ágazat: |
Pénzügyi szolgáltatások |
|
Alágazat: |
Banki és egyéb pénzügyi szolgáltatások |
|
Érintett kötelezettségek: |
Nemzeti elbánás (18.3. cikk) |
|
|
Piacra jutás (18.5. cikk) |
|
|
Pénzügyi szolgáltatások határokon átnyúló kereskedelme (18.7. cikk) |
Leírás:
Az EU fenntartja a jogot arra, hogy elfogadjon vagy fenntartson bármely olyan intézkedést, amely előírja, hogy csak az EU-ban létesítő okirat szerinti székhellyel rendelkező vállalkozások járhatnak el befektetési alapok eszközeinek letétkezelőjeként.
Olyan szakosodott alapkezelő társaság létrehozása szükséges a közös alapok, beleértve a befektetési alapok kezeléséhez kapcsolódó tevékenységek ellátásához, valamint – amennyiben a nemzeti jog megengedi – a befektetési társaságok tevékenységéhez, amelynek létesítő okirat szerinti székhelye és tevékenységének központi helye ugyanazon tagállamban van.
Intézkedések:
EU: Az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló, 2009. július 13-i 2009/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, a következők általi módosításokkal: 2010/78/EU, 2011/61/EU, 2013/14/EU és 2014/91/EU irányelv; és
a 2013/14/EU irányelvvel módosított, az alternatívbefektetésialap-kezelőkről, valamint a 2003/41/EK és a 2009/65/EK irányelv, továbbá az 1060/2009/EK és az 1095/2010/EU rendelet módosításáról szóló, 2011. június 8-i 2011/61/EU európai parlamenti és a tanácsi irányelv.
VI-EU-B-6
|
Ágazat: |
Pénzügyi szolgáltatások |
|
Alágazat: |
Banki és egyéb pénzügyi szolgáltatások |
|
Érintett kötelezettségek: |
Piacra jutás (18.5. cikk) |
|
|
Pénzügyi szolgáltatások határokon átnyúló kereskedelme (18.7. cikk) |
Leírás:
EE: Letétek átvételéhez az észt Pénzügyi Felügyeleti Hatóság engedélye és az észt jog értelmében részvénytársaságként, leányvállalatként vagy fióktelepként való bejegyzés szükséges.
SK: Csak alapkezelő társaságok nyújthatnak befektetési szolgáltatásokat Szlovákiában, ha jogi formájuk a törvény által előírt törzstőkével rendelkező részvénytársaság (fióktelep nem megengedett).
Intézkedések:
EE: A hitelintézetekről szóló törvény (Krediidiasutuste seadus) 21. és 206. § .
SK: Az értékpapírokról és befektetési szolgáltatásokról szóló 566/2001. sz. törvény; és a bankokról szóló 483/2001. sz. törvény.
VI-EU-B-7
|
Ágazat: |
Pénzügyi szolgáltatások |
|
Alágazat: |
Banki és egyéb pénzügyi szolgáltatások |
|
Érintett kötelezettségek: |
Nemzeti elbánás (18.3. cikk) |
|
|
Piacra jutás (18.5. cikk) |
Leírás:
IT: A pénzügyi tanácsadók (consulenti finanziari) szolgáltatásai tekintetében bármely intézkedés elfogadható.
Intézkedések:
IT: A közvetítőkről szóló, 2007. októberi 29-i 16190. sz. Consob-rendelet, 91–111. cikk.
VI-EU-B-8
|
Ágazat: |
Pénzügyi szolgáltatások |
|
Alágazat: |
Banki és egyéb pénzügyi szolgáltatások |
|
Érintett kötelezettségek: |
Nemzeti elbánás (18.3. cikk) |
|
|
Felső vezetés és igazgatótanács (18.6. cikk) |
|
|
Pénzügyi szolgáltatások határokon átnyúló kereskedelme (18.7. cikk) |
Leírás:
FI: Legalább egy alapítónak, az igazgatótanács és a felügyelőbizottság legalább egy tagjának, a banki szolgáltatók ügyvezető igazgatójának és a hitelintézet nevében aláírásra jogosult természetes személynek EGT-n belüli állandó tartózkodási hellyel kell rendelkeznie. Legalább egy könyvvizsgálónak állandó tartózkodási hellyel kell rendelkeznie az EGT-ben. Pénzforgalmi szolgáltatások esetében finnországi tartózkodási hely vagy székhely írható elő.
Intézkedések:
FI: A kereskedelmi bankokról és a zártkörűen működő részvénytársaság formájában működő egyéb hitelintézetekről szóló törvény (Laki liikepankeista ja muista osakeyhtiömuotoisista luottolaitoksista) (1501/2001);
a takarékpénztárakról szóló törvény (Säästöpankkilaki) (1502/2001);
a szövetkezeti hitelintézetekről és a szövetkezeti hitelintézetek formájában működő más hitelintézetekről szóló törvény (Laki osuuspankeista ja muista osuu skuntamuotoisista luottolaitoksista) (1504/2001);
a jelzálogtársaságokról szóló törvény (Laki hypoteekkiyhdistyksistä) (936/1978);
a pénzforgalmi intézményekről szóló törvény (Maksulaitoslaki) (297/2010);
a külföldi pénzforgalmi intézmények finnországi működéséről szóló törvény (Laki ulkomaisen maksulaitoksen toiminnasta Suomessa) (298/2010); és
a hitelintézetekről szóló törvény (Laki luottolaitostoiminnasta) (121/2007).
VI-B. függelék
PÉNZÜGYI SZOLGÁLTATÁSOKKAL KAPCSOLATOS FENNTARTÁSOK
MEXIKÓ JEGYZÉKE
A. SZAKASZ
VI-MX-A-1
|
Ágazat: |
Pénzügyi szolgáltatások |
|
Alágazat: |
Banki és egyéb pénzügyi szolgáltatások (a biztosítást kivéve) |
|
Érintett kötelezettségek: |
Nemzeti elbánás (18.3. cikk) |
|
Kormányzati szint: |
Központi |
|
Intézkedések: |
A hitelszövetkezetekről szóló törvény (Ley de Uniones de Crédito), 21. cikk. |
|
|
A hitelszervezetekről és a kiegészítő tevékenységekről szóló általános törvény (Ley General de Organizaciones y Actividades Auxiliares del Crédito), 87-D. cikk. |
Leírás:
Egy hitelszövetkezet vagy hitelszövetkezethez kapcsolódó, szabályozott, többcélú pénzügyi szervezet jegyzett tőkéjében egyetlen személy közvetlen vagy közvetett részesedése sem haladhatja meg a 15 %-ot, kivéve, ha azt a Nemzeti Bank- és Értékpapír-bizottság (Comisión Nacional Bancaria y de Valores, a továbbiakban: CNBV) engedélyezi.
Az előző bekezdés sérelme nélkül egy külföldi személy – beleértve a jogi személyiséggel nem rendelkező külföldi vállalkozásokat – legfeljebb 15 %-ban közvetett részesedést szerezhet egy hitelszövetkezet vagy hitelszövetkezethez kapcsolódó, szabályozott, többcélú pénzügyi szervezet jegyzett tőkéjében, feltéve, hogy a hitelszövetkezet adott részvényeit olyan mexikói vállalkozás vásárolja meg, amelyben az adott külföldi személy részesedéssel rendelkezik.
VI-MX-A-2
|
Ágazat: |
Pénzügyi szolgáltatások |
|
Alágazat: |
Valamennyi szolgáltatás |
|
Érintett kötelezettségek: |
Nemzeti elbánás (18.3. cikk) |
|
|
Piacra jutás (18.5. cikk) |
|
Kormányzati szint: |
Központi |
|
Intézkedések: |
A pénzügyi csoportok szabályozásáról szóló törvény (Ley para Regular las Agrupaciones Financieras), 67., 68., 70., 72., 74. és 76. cikk. |
|
|
A hitelintézetekről szóló törvény (Ley de Instituciones de Crédito), 45-A., 45-B., 45-C., 45-E., 45-G. és 45-I. cikk. |
|
|
Az értékpapírpiacról szóló törvény (Ley del Mercado de Valores), 2., 160., 161., 163., 165. és 167. cikk. |
|
|
A biztosítási és kezességvállalási intézményekről szóló törvény (Ley de Instituciones de Seguros y de Fianzas), 2., 74., 75., 77., 78., 79. és 81. cikk. |
|
|
A hitelszervezetekről és a kiegészítő tevékenységekről szóló általános törvény (Ley General de Organizaciones y Actividades Auxiliares del Crédito), 45 Bis 1., 45 Bis 2., 45 Bis 3., 45 Bis 5., 45 Bis 7. és 45 Bis 9. cikk. |
|
|
Az értékpapírpiacról szóló törvény (Ley del Mercado de Valores), 62., 63., 64., 66., 68. és 70. cikk. |
|
|
A nyugdíj-megtakarítási rendszerekről szóló törvény (Ley de los Sistemas de Ahorro para el Retiro), 21. cikk. |
|
|
A külföldi pénzügyi intézmények leányvállalatainak létrehozására vonatkozó szabályok (Reglas para el establecimiento de Filiales de Instituciones Financieras del Exterior), első, nyolcadik és kilencedik szabály. |
Leírás:
Valamely tagállam pénzügyi intézménye befektethet egy pénzügyi csoport holdingtársaságának, kereskedelmi banknak, értékpapírcégnek, kezességvállalási intézetnek, biztosító intézménynek, devizavállalkozásnak, általános letéti raktárnak, befektetési alapok kezelő társaságának, befektetési alapok osztalékfizető társaságának és külföldi pénzügyi intézmény mexikói leányvállalataként (filial) működő nyugdíjalap-kezelő társaságnak a jegyzett tőkéjébe, feltéve, hogy az adott tagállam ilyen pénzügyi intézménye megfelel a következő feltételeknek:
|
(a) |
az adott tagállam területén az alkalmazandó joggal összhangban közvetve vagy közvetlenül ugyanolyan típusú pénzügyi szolgáltatást nyújt, mint amelyet az adott leányvállalat Mexikóban végezhet; |
|
(b) |
az említett tagállam jogszabályai szerint jegyezték be, feltéve, hogy az ilyen tagállam továbbra is e megállapodás részes fele; és |
|
(c) |
beszerzi az illetékes mexikói pénzügyi hatóságok előzetes engedélyét, és megfelel a vonatkozó jogszabályokban meghatározott követelményeknek. |
Egy tagállam pénzintézetének a leányvállalat jegyzett tőkéjének legalább 51 %-ával kell rendelkeznie.
VI-MX-A-3
|
Ágazat: |
Pénzügyi szolgáltatások |
|
Alágazat: |
Valamennyi szolgáltatás |
|
Érintett kötelezettségek: |
Piacra jutás (18.5. cikk) |
|
Kormányzati szint: |
Központi |
|
Intézkedések: |
A pénzügyi csoportok szabályozásáról szóló törvény (Ley para Regular las Agrupaciones Financieras), 67. cikk. |
|
|
A hitelintézetekről szóló törvény (Ley de Instituciones de Crédito), 45-A. cikk. |
|
|
Az értékpapírpiacról szóló törvény (Ley del Mercado de Valores), 2. cikk. |
|
|
A biztosítási és kezességvállalási intézményekről szóló törvény (Ley de Instituciones de Seguros y de Fianzas), 2. cikk. |
|
|
A hitelszervezetekről és a kiegészítő tevékenységekről szóló általános törvény (Ley General de Organizaciones y Actividades Auxiliares del Crédito), 45 Bis 1. cikk. |
|
|
A befektetési alapokról szóló törvény (Ley de Fondos de Inversión), 62. cikk. |
|
|
A nyugdíj-megtakarítási rendszerekről szóló törvény (Ley de los Sistemas de Ahorro para el Retiro), 21. cikk. |
|
|
A külföldi pénzügyi intézmények leányvállalatainak létrehozására vonatkozó szabályok (Reglas para el establecimiento de Filiales de Instituciones Financieras del Exterior), első szabály. |
Leírás:
Valamely tagállam pénzügyi intézményei, bármely más külföldi pénzügyi intézményhez hasonlóan, nem létesíthetnek fióktelepet Mexikó területén (1).
VI-MX-A-4
|
Ágazat: |
Pénzügyi szolgáltatások |
|
Alágazat: |
Valamennyi szolgáltatás |
|
Érintett kötelezettségek: |
Nemzeti elbánás (18.3. cikk) |
|
|
Piacra jutás (18.5. cikk) |
|
Kormányzati szint: |
Központi |
|
Intézkedések: |
A pénzügyi csoportok szabályozásáról szóló törvény (Ley para Regular las Agrupaciones Financieras), 24. cikk. |
|
|
A hitelintézetekről szóló törvény (Ley de Instituciones de Crédito), 13. cikk. |
|
|
Az értékpapírpiacról szóló törvény (Ley del Mercado de Valores), 117. és 237. cikk. |
|
|
A hitelinformációs társaságok szabályozásáról szóló törvény (Ley para Regular las Sociedades de Información Crediticia), 8. cikk. |
|
|
A biztosítási és kezességvállalási intézményekről szóló törvény (Ley de Instituciones de Seguros y de Fianzas), 50. cikk. |
|
|
A nyugdíj-megtakarítási rendszerekről szóló törvény (Ley de los Sistemas de Ahorro para el Retiro), 21. cikk. |
|
|
A hitelszervezetekről és a kiegészítő tevékenységekről szóló általános törvény (Ley General de Organizaciones y Actividades Auxiliares del Crédito), 8. és 87-D. cikk. |
|
|
A befektetési alapokról szóló törvény (Ley de Fondos de Inversión), 37. cikk. |
|
|
A hitelszövetkezetekről szóló törvény (Ley de Uniones de Crédito), 21. cikk. |
Leírás:
Külföldi kormányok sem közvetve, sem közvetlenül nem szerezhetnek részesedést pénzügyi csoportok holdingtársaságainak, kereskedelmi bankoknak, értékpapírcégeknek, tőzsdéknek, hitelinformációs vállalatoknak, kezességvállalási intézeteknek, biztosítótársaságoknak, nyugdíjalap-kezelő társaságoknak, devizavállalatoknak, kiegészítő hitelintézeti szervezeteknek, általános letéti raktáraknak, befektetési alapok kezelő társaságainak, befektetési jegyek forgalmazó társaságainak, befektetési jegyek értékbecslő társaságainak, hitelszövetkezeteknek és hitelintézethez kapcsolódó, szabályozott, többcélú pénzügyi szervezeteknek a jegyzett tőkéjében, kivéve:
|
(a) |
azokban az esetekben, ahol az említett részesedésre ideiglenes prudenciális intézkedésként kerül sor, így például pénzügyi támogatás vagy támogatás formájában; ilyen esetben az érintett pénzügyi intézménynek be kell nyújtania az illetékes pénzügyi hatósághoz az említett helyzet bizonyításához szükséges releváns információkat és dokumentumokat; |
|
(b) |
azokban az esetekben, ahol az említett részesedés azt jelenti, hogy a külföldi kormány átveszi az ellenőrzést (2) az említett pénzügyi intézmények felett, és azt hivatalos vállalkozásokon, így például állami alapokon és állami fejlesztési szervezeteken keresztül gyakorolja, feltéve, hogy az illetékes pénzügyi hatóság korábban egyedi elbírálás alapján engedélyt adott, azzal a feltétellel, hogy a hatóság meggyőződött arról, hogy az említett vállalkozások bizonyították a következőket:
|
|
(c) |
azokban az esetekben, ahol az említett részesedés közvetett, és nem vonja maga után a pénzügyi intézmények ellenőrzését. |
VI-MX-A-5
|
Ágazat: |
|
|
Alágazat: |
Pénzügyi szolgáltatások |
|
|
Valamennyi szolgáltatás |
|
Érintett kötelezettségek: |
Felső vezetés és igazgatótanács (18.6. cikk) |
|
Kormányzati szint: |
Központi |
|
Intézkedések: |
A hitelintézetekről szóló törvény (Ley de Instituciones de Crédito), 23., 24., 45-K. és 45-L. cikk. |
|
|
Az értékpapírpiacról szóló törvény (Ley del Mercado de Valores), 124., 128., 131. és 168. cikk. |
|
|
A pénzügyi csoportok szabályozásáról szóló törvény (Ley para Regular las Agrupaciones Financieras), 35., 60. és 77. cikk. |
|
|
A lakossági megtakarításokról és hitelekről szóló törvény (Ley de Ahorro y Crédito Popular), 21., 23. és 46. Bis. cikk. |
|
|
A hitelszövetkezetekről szóló törvény (Ley de Uniones de Crédito), 26. cikk. |
|
|
A hitelszervezetekről és a kiegészítő tevékenységekről szóló általános törvény (Ley General de Organizaciones y Actividades Auxiliares del Crédito), 8., 8 Bis 1., 8 Bis 3., 45 Bis 11., 45 Bis 12., 45 Bis 13. és 87-D. cikk. |
|
|
A takarék- és hitelszövetkezetek tevékenységének szabályozásáról szóló törvény (Ley para Regular las Actividades de las Sociedades Cooperativas de Ahorro y Préstamo), 5. cikk. |
|
|
A szövetkezetekről szóló általános törvény (Ley General de Sociedades Cooperativas), 7. cikk. |
|
|
A biztosítási és kezességvállalási intézményekről szóló törvény (Ley de Instituciones de Seguros y de Fianzas), 56., 58., 60. és 82. cikk. |
|
|
A befektetési alapokról szóló törvény (Ley de Fondos de Inversión), 73. cikk. |
|
|
A nyugdíj-megtakarítási rendszerekről szóló törvény (Ley de los Sistemas de Ahorro para el Retiro), 50. és 66 Bis. cikk. |
|
|
A külföldi pénzügyi intézmények leányvállalatainak létrehozására vonatkozó szabályok (Reglas para el Establecimiento de Filiales de Instituciones Financieras del Exterior), tizedik szabály. |
|
|
A kártyás fizetések elszámolóházaira alkalmazandó szabályok (Reglas Aplicables a las Cámaras de Compensación para Pagos con Tarjetas), második szabály. |
|
|
A lakossági megtakarításokról és hitelekről szóló törvényben említett, lakossági megtakarításokkal és hitelekkel foglalkozó szervezetekre, integrációs szervezetekre, közösségi pénzügyi társaságokra és vidéki pénzügyi integrációs szervezetekre alkalmazandó általános szabályok (Disposiciones de carácter general aplicables a las entidades de ahorro y crédito popular, organismos de integración, sociedades financieras comunitarias y organismos de integración financiera rural, a que se refiere la Ley de Ahorro y Crédito Popular), 335. és 336. cikk. |
Leírás:
A kereskedelmi bankok, értékpapírcégek, pénzügyi csoportok holdingtársaságai, lakossági pénzügyi társaságok, közösségi pénzügyi társaságok és vidéki pénzügyi integrációs szervezetek, hitelszövetkezetek, általános betéti raktárak, hitelintézethez kapcsolódó szabályozott többcélú pénzügyi szervezetek, devizatársaságok, kezességvállalási intézetek, biztosítótársaságok, nyugdíjalap-kezelő társaságok, befektetési alapokat kezelő leányvállalatok, befektetési alapok befektetési jegyeit forgalmazó leányvállalatok és a kártyás fizetések elszámolóházainak igazgatótanácsa esetében a tagok többsége mexikói állampolgár vagy mexikói területen rendelkezik lakóhellyel.
A takarék- és hitelszövetkezetek igazgatói és vezetői mexikói állampolgárok.
VI-MX-A-6
|
Ágazat: |
Pénzügyi szolgáltatások |
|
Alágazat: |
Banki és egyéb pénzügyi szolgáltatások (a biztosítást kivéve) |
|
Érintett kötelezettségek: |
Nemzeti elbánás (18.3. cikk) |
|
|
Piacra jutás (18.5. cikk) |
|
Kormányzati szint: |
Központi |
|
Intézkedések: |
Az értékpapírpiacról szóló törvény (Ley del Mercado de Valores), 167. cikk. |
Leírás:
Ha egy tagállam pénzügyi intézményének leányvállalataként létrehozott értékpapír-vállalat egy mexikói értékpapír-vállalatban részesedést szerez, amely nem lehet kisebb a jegyzett tőke 51 %-ánál, a leányvállalatnak össze kell olvadnia az értékpapír-vállalattal.
VI-MX-A-7
|
Ágazat: |
Pénzügyi szolgáltatások |
|
Alágazat: |
Banki és egyéb pénzügyi szolgáltatások (a biztosítást kivéve) |
|
Érintett kötelezettségek: |
Piacra jutás (18.5. cikk) |
|
Kormányzati szint: |
Központi |
|
Intézkedések: |
A nyugdíj-megtakarítási rendszerekről szóló törvény (Ley de los Sistemas de Ahorro para el Retiro), 26. cikk. |
Leírás:
A nyugdíjalap-kezelő társaságok legfeljebb 20 %-os részesedéssel rendelkezhetnek a nyugdíj-megtakarítási rendszerek piacán. (3)
A Nemzeti Nyugdíj-megtakarítási Rendszer Bizottsága (Comisión Nacional del Sistema de Ahorro para el Retiro) engedélyezheti a 20 %-ot meghaladó részesedést, feltéve, hogy ez nem jelenti a munkavállalók érdekeinek sérelmét.
VI-MX-A-8
|
Ágazat: |
Pénzügyi szolgáltatások |
|
Alágazat: |
Banki és egyéb pénzügyi szolgáltatások (a biztosítást kivéve) |
|
Érintett kötelezettségek: |
Piacra jutás (18.5. cikk) |
|
Kormányzati szint: |
Központi |
|
Intézkedések: |
Az értékpapírpiacról szóló törvény (Ley del Mercado de Valores), 234. cikk. |
Leírás:
Az értéktőzsde szervezése a szövetségi kormány által egyéni elbírálás alapján korábban megadott koncesszió függvénye. A koncesszió odaítélésére vonatkozó döntést a piac fejlődésével kapcsolatos megfontolásoktól kell függővé tenni.
VI-MX-A-9
|
Ágazat: |
Pénzügyi szolgáltatások |
|
Alágazat: |
Biztosítási és biztosítással összefüggő szolgáltatások |
|
Érintett kötelezettségek: |
Pénzügyi szolgáltatások határokon átnyúló kereskedelme (18.7. cikk) |
|
Kormányzati szint: |
Központi |
|
Intézkedések: |
A biztosítási és kezességvállalási intézményekről szóló törvény (Ley de Instituciones de Seguros y de Fianzas), 20–24. cikk. |
Leírás:
Egyetlen személy sem köthet szerződést külföldi gazdálkodó egységekkel a következők biztosítására vonatkozóan:
|
(a) |
tengeri vagy légi járművek törzse és bármilyen típusú jármű, tekintettel a tengeri és szállítási ágazat eredendő kockázataira, feltéve, hogy ezek a törzsek és járművek mexikói lajstromba vannak véve, vagy Mexikóban lakóhellyel rendelkező személyek tulajdonában vannak; |
|
(b) |
hitel, lakáshitel, kezességvállalás és pénzügyi garancia (4), ha a biztosított a mexikói jog hatálya alá tartozik; |
|
(c) |
a Mexikó területén esetlegesen bekövetkező eseményekből eredő polgári jogi felelősség; vagy |
|
(d) |
egyéb kockázatok, amelyek Mexikó területén jelentkezhetnek, kivéve a Mexikó területéről külföldi területre vagy fordítva szállított áruk tekintetében az említett területen kívül kötött biztosításokat, valamint a Mexikóban lakóhellyel nem rendelkező személyek által a személyek vagy járművek vonatkozásában a Mexikó területére való ideiglenes beutazásuk során felmerülő kockázatok fedezésére kötött biztosítást. |
Az egyértelműség érdekében: egyetlen személy sem köthet valamely tagállam jogalanyaival biztosítási szerződést olyan személyek vonatkozásában, akik a biztosítási megállapodás végrehajtásának időpontjában Mexikó területén tartózkodnak, ha az adott személy természetes személy, vagy ha a biztosított lakóhellyel rendelkezik Mexikóban, amennyiben a biztosítást vállalkozás köti meg (5).
A fent említett tilalmak alóli kivételként a Nemzeti Biztosítási és Kezességvállalási Bizottság (Comisión Nacional de Seguros y Fianzas) engedélyezheti valamely személy számára, hogy a fent említett jellegű biztosítást kössön, feltéve, hogy az bizonyítja, hogy a Mexikóban működési engedéllyel rendelkező pénzügyi intézmények egyike sem képes a számára javasolt biztosítási művelet végrehajtására, illetve nem tartja célszerűnek azt.
VI-MX-A-10
|
Ágazat: |
Pénzügyi szolgáltatások |
|
Alágazat: |
Banki és egyéb pénzügyi szolgáltatások (a biztosítást kivéve) |
|
Érintett kötelezettségek: |
Pénzügyi szolgáltatások határokon átnyúló kereskedelme (18.7. cikk) |
|
Kormányzati szint: |
Központi |
|
Intézkedések: |
A biztosítási és kezességvállalási intézményekről szóló törvény (Ley de Instituciones de Seguros y de Fianzas), 34. és 35. cikk. |
Leírás:
Egyetlen személy sem vállalhat kezességet külföldi gazdálkodó egységek tekintetében a Mexikó területén kötelezettségek teljesítésére kötelezett természetes személyek és vállalkozások cselekményeinek garantálására, kivéve a visszavételt vagy azt az esetet, ha a mexikói kezességvállalási intézetek ezeket a kezességvállalásokat viszontgaranciaként kapják (6).
A fent említett tilalmak alóli kivételként a Nemzeti Biztosítási és Kezességvállalási Bizottság (Comisión Nacional de Seguros y Fianzas) engedélyezheti valamely személy számára, hogy a fent említett kezességek bármelyikét vállalja, feltéve, hogy a Mexikóban működési engedéllyel rendelkező pénzügyi intézmények egyike sem képes a számára javasolt kezességi művelet végrehajtására, illetve nem tartja célszerűnek azt, miután előzetesen meggyőződött arról, hogy e körülményeket bizonyították számára.
VI-MX-A-11
|
Ágazat: |
Pénzügyi szolgáltatások |
|
Alágazat: |
Valamennyi |
|
Érintett kötelezettségek: |
Nemzeti elbánás (18.3. cikk) |
|
|
Piacra jutás (18.5. cikk) |
|
Kormányzati szint: |
Központi |
|
Intézkedések: |
A biztosítási és kezességvállalási intézményekről szóló törvény (Ley de Instituciones de Seguros y de Fianzas), 337. cikk. |
|
|
A biztosítási és kezességvállalási ügynökökre vonatkozó szabályzat (Reglamento de Agentes de Seguros y de Fianzas), 12. cikk. |
|
|
A viszontbiztosítási alkuszok engedélyezésére és működésére vonatkozó szabályok (Reglas para la autorización y operación de intermediarios de reaseguros), negyedik szabály. |
Leírás:
Külföldi kormányok vagy külföldi hivatalos szervezetek sem közvetve, sem közvetlenül nem szerezhetnek részesedést önsegélyező biztosítótársaságokban, biztosítási és kezességvállalási ügynökségek jegyzett tőkéjében vagy viszontbiztosítási ügynökök jegyzett tőkéjében.
Külföldi pénzügyi szervezetek nem szerezhetnek részesedést a biztosítási vagy kezességvállalási ügynökségek, illetve az önsegélyező biztosítótársaságok jegyzett tőkéjében.
Külföldi természetes személyek vagy vállalkozások csoportjai – tekintet nélkül a formájukra – sem közvetve, sem közvetlenül nem szerezhetnek részesedést önsegélyező biztosítótársaságokban. Az egyértelműség érdekében: az önsegélyező biztosítótársaságokban külföldi természetes személyek is részesedést szerezhetnek, amennyiben ezt egyénileg, nem pedig valamely csoport vagy szervezet részeként teszik.
VI-MX-A-12
|
Ágazat: |
Pénzügyi szolgáltatások |
|
Alágazat: |
Biztosítás |
|
Érintett kötelezettségek: |
Nemzeti elbánás (18.3. cikk) |
|
|
Piacra jutás (18.5. cikk) |
|
Kormányzati szint: |
Központi |
|
Intézkedések: |
A mezőgazdasági és vidékfejlesztési biztosítási alapokról szóló törvény (Ley de Fondos de Aseguramiento Agropecuario y Rural), 26. cikk. |
Leírás:
A mezőgazdasági és vidékfejlesztési biztosítási alapokban (Fondos de Aseguramiento Agropecuario y Rural) kizárólag mexikói állampolgárok vagy külföldiekre vonatkozó kizáró klauzulával rendelkező mexikói vállalkozások szerezhetnek részesedést.
B. SZAKASZ
VI-MX-B-1
|
Ágazat: |
Pénzügyi szolgáltatások |
|
Alágazat: |
Valamennyi szolgáltatás |
|
Érintett kötelezettségek: |
Piacra jutás (18.5. cikk) |
|
|
Felső vezetés és igazgatótanács (18.6. cikk) |
|
|
Pénzügyi szolgáltatások határokon átnyúló kereskedelme (18.7. cikk) |
|
Kormányzati szint: |
Központi |
Leírás:
Egy meglévő állami vállalkozásban vagy meglévő államigazgatási szervben lévő tőkerészesedések vagy eszközök értékesítése vagy elidegenítése során Mexikó megtilthatja vagy korlátozhatja e részesedések vagy eszközök tulajdonlását, illetve azt, hogy e részesedések vagy eszközök tulajdonosai a mexikói, uniós vagy harmadik országbeli beruházók által létrehozott vállalkozás vagy beruházásaik felett ellenőrzést gyakorolhassanak.
Ezen túlmenően Mexikó korlátozásokat vezethet be az említett beruházásokhoz kapcsolódó szolgáltatások nyújtására vonatkozóan. Az említett értékesítés vagy egyéb elidegenítés tekintetében Mexikó bármely intézkedést elfogadhat vagy fenntarthat az igazgatótanács tagjainak felső vezetői pozícióiba kinevezett természetes személyek állampolgárságával kapcsolatban.
E fenntartás alkalmazásában:
|
(a) |
az e megállapodás hatálybalépését követően fenntartott vagy elfogadott bármely olyan intézkedés, amely az értékesítés vagy elidegenítés időpontjában tiltotta vagy korlátozta a tőkerészesedések vagy eszközök tulajdonjogát vagy az ebben a fenntartásban szereplő állampolgársági követelményeket írt elő, meglévő intézkedésnek tekintendő; és |
|
(b) |
„állami vállalkozás”: olyan vállalkozás, amely Mexikó tulajdonában van vagy tulajdonosi érdekeltségen keresztül az irányítása alatt áll, és az e megállapodás hatálybalépése után létrehozott vállalkozásokat csupán a meglévő állami vállalkozásban vagy államigazgatási szervben meglévő tőkerészesedés, illetve ezek eszközeinek eladása vagy elidegenítése céljából foglalja magában. |
VI-MX-B-2
|
Ágazat: |
Pénzügyi szolgáltatások |
|
Alágazat: |
Banki és egyéb pénzügyi szolgáltatások (a biztosítást kivéve) |
|
Érintett kötelezettségek: |
Nemzeti elbánás (18.3. cikk) |
|
Kormányzati szint: |
Központi |
Leírás:
Mexikó fenntartja a jogot arra, hogy olyan intézkedéseket fogadjon el vagy tartson fenn, amelyek előnyöket – beleértve kizárólagos jogokat – biztosítanak az e megállapodás hatálybalépésének időontjában már létrehozott fejlesztési bankoknak, decentralizált szervezeteknek vagy gazdasági fejlesztési állami alapoknak, valamint bármely olyan új, átszervezett vagy átvevő fejlesztési banknak, decentralizált szervezetnek vagy gazdasági fejlesztési állami alapnak, amely a fejlesztési banki tevékenység tekintetében hasonló feladatokkal és célkitűzésekkel rendelkezik.
A fejlesztési banki intézmények közé tartoznak a következők:
|
(a) |
Nemzeti Pénzügyi Intézmény, S.N.C. (Nacional Financiera, S.N.C.); |
|
(b) |
Közberuházási és Közszolgálati Nemzeti Bank, S.N.C. (Banco Nacional de Obras y Servicios Públicos, S.N.C.); |
|
(c) |
Nemzeti Külkereskedelmi Bank, S.N.C. (Banco Nacional del Comercio Exterior, S.N.C.); |
|
(d) |
Szövetségi Jelzáloghitel-intézet, S.N.C. (Sociedad Hipotecaria Federal, S.N.C.); |
|
(e) |
Jóléti Bank, S.N.C (Banco del Bienestar, S.N.C.); |
|
(f) |
A Hadsereg, a Légierő és a Haditengerészet Nemzeti Bankja, S.N.C. (Banco Nacional del Ejército, Fuerza Aérea y Armada, S.N.C.); vagy |
|
(g) |
ezek jogutódjai. |
VI-MX-B-3
|
Ágazat: |
Pénzügyi szolgáltatások |
|
Alágazat: |
Valamennyi szolgáltatás |
|
Érintett kötelezettségek: |
Nemzeti elbánás (18.3. cikk) |
|
Kormányzati szint: |
Központi |
Leírás:
Mexikó fenntartja a jogot arra, hogy olyan intézkedéseket fogadjon el vagy tartson fenn, amelyek előnyöket – beleértve kizárólagos jogokat – biztosítanak az e megállapodás hatálybalépésének időpontjában meglévő nemzeti biztosítási intézményeknek, nemzeti kezességvállalási intézeteknek, nemzeti nyugdíjalapoknak vagy nemzeti kiegészítő hitelszervezeteknek, valamint bármely olyan új, átszervezett vagy átvevő nemzeti biztosítási intézménynek, nemzeti kezességvállalási intézetnek, nemzeti nyugdíjalapnak vagy nemzeti kiegészítő hitelszervezetnek, amely a közpolitikai célok tekintetében hasonló feladatokkal és célkitűzésekkel rendelkezik.
VI-MX-B-4
|
Ágazat: |
Pénzügyi szolgáltatások |
|
Alágazat: |
Valamennyi szolgáltatás |
|
Érintett kötelezettségek: |
Piacra jutás (18.5. cikk) |
|
|
Felső vezetés és igazgatótanács (18.6. cikk) |
|
Kormányzati szint: |
Központi |
Leírás:
Mexikó fenntartja magának a jogot, hogy elfogadjon vagy fenntartson bármely intézkedést a 10.1. cikkben (Fogalommeghatározások) meghatározott érintett beruházás – amely nem a 18.1. cikk (Fogalommeghatározások) értelmében vett, pénzügyi intézménybe történő érintett beruházás – által nyújtott pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatban annak érdekében, hogy e jogalanyt pénzügyi intézményként szabályozza.
VI-MX-B-5
|
Ágazat: |
Pénzügyi szolgáltatások |
|
Alágazat: |
Valamennyi szolgáltatás |
|
Érintett kötelezettségek: |
Piacra jutás (18.5. cikk) |
|
Kormányzati szint: |
Központi |
Leírás:
Mexikó fenntartja magának a jogot, hogy megkülönböztetésmentes módon korlátozza vagy megkövetelje valamely tagállam pénzügyi intézményétől, hogy meghatározott jogi formát fogadjon el a pénzügyi szolgáltatásnyújtás érdekében.
(1) Az egyértelműség érdekében: e megfogalmazás nem tekinthető úgy, hogy eltér Mexikó olyan más nemzetközi megállapodásokban képviselt álláspontjától, amelyeknek részes fele.
(2) Az „ellenőrzés” kifejezés az ebben az intézkedésben megjelölt valamennyi jogszabályban meghatározottak szerint értelmezendő.
(3) A „piac” kifejezés az egyéni nyugdíjszámlák teljes összegére utal.
(4) A pénzügyi garancia biztosításának tilalma nem alkalmazandó, ha a biztosítás tárgyát képező értékpapírok vagy dokumentumok kizárólag külföldi piacokon vannak jelen.
(5) Az egyértelműség érdekében: e megfogalmazás nem tekinthető úgy, hogy eltér Mexikó olyan más nemzetközi megállapodásokban képviselt álláspontjától, amelyeknek részes fele.
(6) Az egyértelműség érdekében: e megfogalmazás nem tekinthető úgy, hogy eltér Mexikó olyan más nemzetközi megállapodásokban képviselt álláspontjától, amelyeknek részes fele.
VII. MELLÉKLET
EGYETÉRTÉS AZ EGYESÜLT NEMZETEK SZERVEZETE IDEIGLENES KÖZPONTI TERMÉKOSZTÁLYOZÁSÁBA (1991) BE NEM SOROLT ÚJ SZOLGÁLTATÁSOKRÓL
1.
A 10.6. cikk (Piacra jutás), a 10.7. cikk (Nemzeti elbánás), a 10.8. cikk (Legnagyobb kedvezményes elbánás), a 10.9. cikk (Teljesítménykövetelmények), a 10.10. cikk (Felső vezetés és igazgatótanács), a 11.4. cikk (Piacra jutás), a 11.5. cikk (Helyi jelenlét), a 11.6. cikk (Nemzeti elbánás) és a 11.7. cikk (Legnagyobb kedvezményes elbánás), valamint a 13. fejezet (Belföldi szabályozás) nem alkalmazandó az ENSZ ideiglenes központi termékosztályozásába (Statistical Papers, M sorozat, 77. sz., Ideiglenes Központi Termékosztályozás, 1991., a továbbiakban: CPC) nem sorolható új szolgáltatásokkal kapcsolatos intézkedésekre.
2.
A lehetőségekhez mérten az egyik Fél értesíti a másik Felet az (1) bekezdésben említett, új szolgáltatásra vonatkozó olyan intézkedés elfogadása előtt, amely nem egyeztethető össze a 10.6. cikkel (Piacra jutás), a 10.7. cikkel (Nemzeti elbánás), a 10.8. cikkel (Legnagyobb kedvezményes elbánás), a 10.9. cikkel (Teljesítménykövetelmények), a 10.10. cikkel (Felső vezetés és igazgatótanács), a 11.4. cikkel (Piacra jutás), a 11.5. cikkel (Helyi jelenlét), a 11.6. cikkel (Nemzeti elbánás) vagy a 11.7. cikkel (Legnagyobb kedvezményes elbánás) vagy a 13. fejezettel (Belső szabályozás).
3.
Valamely Fél kérésére a Felek tárgyalást kezdenek e megállapodás hatályának az új szolgáltatásra való kiterjesztéséről.
4.
Az egyértelműség érdekében: az (1) bekezdés nem alkalmazandó olyan meglévő szolgáltatásra, amely besorolható a CPC-be, de amelyet a technikai megvalósíthatóság hiánya miatt korábban nem tudtak biztosítani.
JEGYZŐKÖNYV A KORRUPCIÓ MEGELŐZÉSÉRŐL ÉS A KORRUPCIÓ ELLENI KÜZDELEMRŐL
A. SZAKASZ
Általános rendelkezések
1. cikk
Célkitűzések
1. A Felek megerősítik elkötelezettségüket a korrupció megelőzése és a korrupció elleni küzdelem iránt a nemzetközi kereskedelemben és beruházásokban, és emlékeztetnek arra, hogy a kereskedelem és a beruházások terén tapasztalható korrupció aláássa a jó kormányzást és a gazdasági fejlődést, valamint torzítja a nemzetközi versenyfeltételeket.
2. A Felek elismerik, hogy a korrupció hatással lehet a nemzetközi kereskedelemre és beruházásokra, mivel veszélyeztetheti a piacra jutási lehetőségeket, és gyengítheti az egyenlő versenyfeltételek megteremtésére irányuló kötelezettségvállalásokat. A kereskedelmet és a beruházásokat érintő korrupció nem vámjellegű akadályt jelenthet a nemzetközi kereskedelemben és beruházásokban részt venni kívánó befektetők és vállalkozások számára.
3. A Felek elismerik a köztisztviselők és a magánszektor nemzetközi kereskedelmet és beruházásokat érintő korrupciója elleni küzdelem fontosságát.
4. A Felek elismerik, hogy a korrupció a nemzetközi és gazdasági bűnözés más formáihoz – többek között a pénzmosáshoz – kapcsolódó nemzetközi probléma, amelyet multidiszciplináris megközelítéssel és szoros, nemzetközi szintű együttműködéssel kell kezelni.
5. A Felek elismerik, hogy mind a köz-, mind a magánszektorban meg kell teremteni az integritást és fokozni kell az átláthatóságot, és ebben a tekintetben minden ágazat kiegészítő felelősséggel rendelkezik.
6. A Felek elismerik a regionális és többoldalú kezdeményezések fontosságát – többek között az Egyesült Nemzetek Szervezetének, a WTO-nak, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetnek (a továbbiakban: OECD), a Pénzügyi Akció Munkacsoportnak (a továbbiakban: FATF), az Európa Tanácsnak és az Amerikai Államok Szervezetének a szintjén – a korrupció megelőzése és a korrupció elleni küzdelem érdekében a nemzetközi kereskedelmet és beruházásokat érintő ügyekben, és elkötelezik magukat amellett, hogy közösen dolgoznak a megfelelő kezdeményezések ösztönzése és támogatása érdekében.
7. A Felek megismétlik a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrend 16. célja szerinti közös kötelezettségvállalásukat a korrupció és a vesztegetés valamennyi formájának jelentős csökkentése iránt.
8. A Felek elismerik a G20-ak korrupció elleni küzdelemmel foglalkozó munkacsoportja által végzett fontos munkát, és újólag megerősítik, hogy támogatják a G20-csoportban elfogadott releváns magas szintű elveket.
9. E jegyzőkönyv célkitűzése kétoldalú kötelezettségvállalási keret létrehozása a nemzetközi kereskedelmet és beruházásokat érintő korrupció megelőzése és a korrupció elleni küzdelem érdekében a Felek közötti viszonylatban.
2. cikk
Hatókör
E jegyzőkönyv alkalmazandó az e megállapodás III. részének hatálya alá tartozó bármely kérdésben a korrupció megelőzésére és a korrupció elleni küzdelemre.
3. cikk
Kapcsolat más megállapodásokkal
E jegyzőkönyv egyetlen rendelkezése sem érinti a Feleknek a következők alapján fennálló jogait és kötelezettségeit: az ENSZ korrupció elleni, az ENSZ Közgyűlése által 2003. október 31-én az Egyesült Nemzetek New York-i székhelyén elfogadott egyezménye (a továbbiakban: UNCAC) , a nemzetközi kereskedelmi ügyletekben külföldi hivatalos személyek megvesztegetése elleni küzdelemről szóló, 1997. november 21-én Párizsban kelt egyezmény, az 1996. március 29-én Caracasban kelt Amerika-közi Korrupcióellenes Egyezmény, az Európa Tanács által elfogadott releváns jogi eszközök, vagy az egyes Felek által elfogadott bármely egyéb releváns nemzetközi jogi eszköz.
B. SZAKASZ
A korrupció elleni küzdelmet szolgáló intézkedések
4. cikk
Tisztviselők aktív és passzív hivatali vesztegetése
A Felek elismerik a köztisztviselők esetében a nemzetközi kereskedelmet és beruházásokat érintő aktív és passzív hivatali vesztegetés elleni küzdelem fontosságát. E célból újólag megerősítik különösen az UNCAC 15. és 16. cikke szerinti kötelezettségvállalásaikat arra vonatkozóan, hogy elfogadják vagy fenntartják azokat a jogalkotási és egyéb intézkedéseket, amelyek szükségesek lehetnek annak megállapításához, hogy szándékos elkövetés esetén a köztisztviselők aktív és passzív hivatali vesztegetése, valamint a külföldi köztisztviselők és a nemzetközi közjogi szervezetek tisztviselői esetében az aktív hivatali vesztegetés bűncselekménynek minősüljön, valamint hogy mérlegeljék az ahhoz szükséges jogalkotási és egyéb intézkedések elfogadását, hogy szándékos elkövetés esetén bűncselekménynek minősüljön a külföldi köztisztviselők és a nemzetközi közjogi szervezetek tisztviselőinek passzív hivatali vesztegetése.
5. cikk
Aktív és passzív vesztegetés a magánszektorban
1. A Felek elismerik a magánszektor esetében a nemzetközi kereskedelmet és beruházásokat érintő aktív és passzív vesztegetés elleni küzdelem fontosságát. E célból emlékeztetnek arra, hogy eleget kell tenniük az UNCAC keretében vállalt kötelezettségeiknek, és újólag megerősítik különösen az UNCAC 21. cikke szerinti azon kötelezettségvállalásaikat, hogy mérlegelik az ahhoz szükséges jogalkotási és egyéb intézkedések elfogadását, hogy a magánszektorban elkövetett aktív és passzív hivatali vesztegetés bűncselekménynek minősüljön, amennyiben arra szándékosan, gazdasági, pénzügyi vagy kereskedelmi tevékenységek keretében kerül sor.
2. A Felek elismerik, hogy a köztisztviselőknek nyújtott kenőpénz a megvesztegetés egyik formáját jelenti, amely akadályozza a korrupció elleni küzdelemre irányuló erőfeszítéseket, és megvesztegetésre ösztönöz a külföldi országokban. E célból a Felek újólag megerősítik az UNCAC 12. cikkének (4) bekezdése szerinti kötelezettségvállalásukat, miszerint nem engedélyezik a csúszópénznek minősülő költségek és adott esetben a korrupt magatartás előmozdítása érdekében felmerült egyéb kiadások adóból való levonhatóságát.
6. cikk
Korrupció és pénzmosás
A Felek – elismerve a korrupció és a pénzmosás közötti összefüggést – újólag megerősítik az UNCAC 23. cikke szerinti kötelezettségvállalásaikat.
7. cikk
Jogi személyek felelőssége
A Felek elismerik, hogy a nemzetközi kereskedelemben és beruházásokban a korrupció elleni globális küzdelem előmozdítása érdekében szükség van a jogi személyek felelősségének megállapítására, valamint hatékony, arányos és visszatartó erejű büntetőjogi vagy nem büntetőjogi szankciókra. E célból a Felek újólag megerősítik az UNCAC 26. cikke szerinti kötelezettségvállalásaikat, és emlékeztetnek arra, hogy támogatják a G20-csoport magas szintű elveit a jogi személyek korrupcióért való felelősségére vonatkozóan.
C. SZAKASZ
A magánszektorbeli korrupció megelőzését szolgáló intézkedések
8. cikk
Felelős üzleti magatartás
1. A Felek elismerik a megelőző intézkedések és a felelős üzleti magatartás fontosságát, beleértve a pénzügyi és nem pénzügyi beszámolási kötelezettségeket és a vállalati társadalmi felelősségvállalási gyakorlatokat a korrupció megelőzése terén, valamint a kereskedelemnek az említett célkitűzés elérésében játszott szerepét.
2. A Felek elismerik, hogy a jelentéstételi kötelezettségek tekintetében figyelembe kell venni a kis- és középvállalkozások (a továbbiakban: a kkv-k) igényeit és korlátait.
3. A Felek emlékeztetnek arra, hogy támogatják az OECD multinacionális vállalkozásokra vonatkozó felelős üzleti magatartás irányelveit a korrupció elleni küzdelemmel kapcsolatban.
9. cikk
Pénzügyi és nem pénzügyi beszámolás
1. Az UNCAC keretében tett kötelezettségvállalásaikkal és jogszabályaik alapelveivel összhangban a Felek elismerik a magánszektorbeli számviteli és könyvvizsgálati standardok javításának mint a korrupció megelőzési módjának fontosságát, és különösen elismerik, hogy többek között a következő intézkedések révén érhető el az említett célkitűzés:
|
(a) |
annak biztosítása, hogy a magánvállalkozások – figyelembe véve szerkezetüket és méretüket, illetve különösen a kkv-k sajátos igényeit – olyan, a korrupciós cselekmények megelőzését és felderítését segítő intézkedéseket hajtsanak végre, amelyek magukban foglalhatják a vállalatirányítási kódexnek, a belső ellenőri feladatkörnek vagy a kellő belső kontrollnak való megfelelést; és |
|
(b) |
annak biztosítása, hogy e magánvállalkozások számláira és előírt pénzügyi kimutatásaira megfelelő könyvvizsgálati és tanúsítási eljárások vonatkozzanak. |
2. A Felek ösztönzik a tőzsdén jegyzett vállalkozásokat, bankokat és biztosítókat, hogy számoljanak be a korrupció megelőzése és a korrupció elleni küzdelem érdekében hozott intézkedéseikről. A Felek megteszik az ilyen jelentések közzétételéhez szükséges intézkedéseket.
3. A Felek a saját törvényeikkel és rendeleteikkel összhangban minden szükséges intézkedést megtesznek a pénzügyi kimutatások közzététele, valamint a számviteli és könyvvizsgálati standardok fenntartása érdekében.
4. Az egyes Felek törekednek az olyan intézkedések elfogadásának vagy fenntartásának mérlegelésére, amelyek előírják a külső könyvvizsgálók számára, hogy jelentsék az illetékes hatóságoknak a 4., 5. és 6. cikkben meghatározott bűncselekmények vonatkozásában a feltételezett cselekményeket. Ha az említett jelentéstételre van szükség, a Felek biztosítják, hogy az említett jelentéseket észszerű indokok alapján és jóhiszeműen készítő külső könyvvizsgálók védelmet élvezzenek az információk közzétételére vonatkozó szerződéses vagy jogszabályi korlátozások megsértésére vonatkozó jogi fellépéssel szemben.
10. cikk
Átláthatóság a magánszektorban
1. A Felek elismerik, hogy az átláthatóság hozzájárulhat a korrupció megelőzéséhez a nemzetközi kereskedelem és beruházások területén, és e célból emlékeztetnek az UNCAC 12. cikkének (2) bekezdése szerinti kötelezettségvállalásaikra. Különösen a következő intézkedésekkel érhető el az e megállapodás III. része szerinti kereskedelemmel és beruházásokkal kapcsolatos kereskedelmi tevékenységekben részt vevő magánszektor nagyobb átláthatóságának biztosítására irányuló célkitűzés:
|
(a) |
az érintett magánszervezetek integritásának megőrzését szolgáló szabványok és eljárások kidolgozásának előmozdítása, beleértve egyrészt az üzleti tevékenységek és valamennyi érintett szakma helyes, becsületes és megfelelő elvégzését és az összeférhetetlenség megelőzését, másrészt a vállalkozások körében, illetve a vállalkozások és az állam közötti szerződéses kapcsolatokban a helyes kereskedelmi gyakorlatok alkalmazásának előmozdítását szolgáló magatartási kódexeket; |
|
(b) |
a magánszervezeteket szabályozó eljárásokkal való visszaélés megelőzése, beleértve a hatóságok által a kereskedelmi tevékenységekhez nyújtott támogatásokkal és engedélyekkel kapcsolatos eljárásokat; és |
|
(c) |
az összeférhetetlenség megelőzésére irányuló intézkedések előmozdítása adott esetben és észszerű ideig a volt köztisztviselők szakmai tevékenységeinek vagy a köztisztviselők lemondásukat vagy nyugdíjazásukat követő magánszektorbeli foglalkoztatásának korlátozásával, ha az ilyen tevékenységek vagy foglalkoztatás közvetlenül kapcsolódnak az említett köztisztviselők által a hivatali idejük alatt betöltött vagy felügyelt pozíciókhoz. |
11. cikk
A pénzmosás megelőzését szolgáló intézkedések
1. Felismerve a pénzmosás megelőzésének fontosságát, valamint annak a nemzetközi kereskedelemre és beruházásokra gyakorolt lehetséges hatását, a Felek megerősítik elkötelezettségüket a pénzügyi intézményekre és a kijelölt nem pénzügyi vállalkozásokra és szakmákra vonatkozó átfogó nemzeti szabályozási és felügyeleti rendszer elfogadása vagy fenntartása mellett, az UNCAC és a FATF ajánlásai alapján fennálló kötelezettségvállalásokkal összhangban. A Felek előmozdítják a jogi személyek átláthatóságáról és tényleges tulajdonlásáról, illetve a társulás jellegű jogi megállapodások átláthatóságáról és tényleges tulajdonlásáról szóló 24., illetve 25. FATF-ajánlás, valamint a G20-akhoz köthető, a tényleges tulajdonlás átláthatóságára vonatkozó magas szintű elvek végrehajtását.
2. Az UNCAC kötelezettségvállalásaival, a FATF ajánlásaival és a G20-ak (1) bekezdésben említett magas szintű elveivel összhangban a Felek olyan intézkedéseket fogadnak el vagy tartanak fenn, amelyek:
|
(a) |
biztosítják, hogy nemzeti jogszabályaik tartalmazzák a „tényleges tulajdonos” fogalommeghatározását, amely magában foglalja azt a természetes személyt, aki az ügyfél végső tulajdonosa, vagy végső irányítást gyakorol fölötte, vagy azt a természetes személyt, akinek a nevében valamely ügyletet lebonyolítanak, beleértve azokat a természetes személyeket is, akik végső tényleges irányítást gyakorolnak egy jogi személy vagy társulás jellegű jogi megállapodás felett; |
|
(b) |
biztosítják, hogy a területükön bejegyzett jogi személyek kötelesek legyenek megfelelő, pontos és naprakész információkat szerezni és őrizni tényleges tulajdonosaikról; |
|
(c) |
biztosítják, hogy a kifejezett bizalmi vagyonkezelési konstrukciók vagy a kifejezett bizalmi vagyonkezelési konstrukciókhoz hasonló struktúrával vagy funkcióval rendelkező egyéb társulás jellegű jogi megállapodások vagyonkezelői megfelelő, pontos és naprakész információkkal rendelkezzenek tényleges tulajdonosaikról, beleértve a vagyonrendelőket, a vagyonkezelést ellenőrző személyeket, a vagyonkezelőket és kedvezményezetteket vagy a kedvezményezettek csoportját, valamint a bizalmi vagyonkezelés felett a végső tényleges irányítást gyakorló bármely más természetes személyt; |
|
(d) |
előírják a – FATF-ajánlásokban meghatározott – pénzügyi intézmények, valamint a kijelölt nem pénzügyi vállalkozások és szakmák számára, hogy azonosítsák az ügyfelet és ellenőrizzék az ügyfél kilétét, továbbá azonosítsák a tényleges tulajdonost, és tegyenek észszerű intézkedéseket a tényleges tulajdonos személyazonosságának ellenőrzésére annak érdekében, hogy a pénzügyi intézmények vagy a kijelölt nem pénzügyi vállalkozások és szakmák meggyőződjenek arról, hogy ki a tényleges tulajdonos; |
|
(e) |
mechanizmusokat vezetnek be annak biztosítására, hogy a Felek jogszabályai által meghatározott érintett illetékes hatóságok időben hozzáférjenek a tényleges tulajdonosra vonatkozó információkhoz; |
|
(f) |
biztosítják, hogy az illetékes hatóságaik időben és hatékonyan részt vegyenek a tényleges tulajdonosokra vonatkozóan a nemzetközi partnerekkel folytatott információcserében; |
|
(g) |
előírják a pénzügyi intézmények és a kijelölt nem pénzügyi vállalkozások és szakmák számára, hogy végezzenek fokozott átvilágítást, különösen a kiemelt közszereplők tekintetében, akik alatt olyan személyek értendők, akik valamely Fél területén vagy nemzetközi szinten fontos közhivatalt töltenek be, valamint családtagjaik és közeli partnereik tekintetében; és |
|
(h) |
biztosítsák a fent említett kötelezettségek hatékony felügyeletét, többek között a meg nem felelés esetén alkalmazandó hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciók megállapításával és végrehajtásával. |
3. A Felek elismerik a nyilvántartások létrehozásának hasznosságát a jogi személyek és társulás jellegű jogi megállapodások tényleges tulajdonosaira vonatkozó pontos és naprakész információk időben történő biztosítása, valamint a korrupció és a pénzmosás megelőzésének és az azok elleni küzdelemnek a megkönnyítése érdekében.
D. SZAKASZ
A közszektorbeli korrupció megelőzését szolgáló intézkedések
12. cikk
A tisztviselők magatartása
1. A Felek újólag megerősítik, hogy támogatják a G20-ak vezetőinek 2012. június 18–19-én Los Cabosban tartott csúcstalálkozóján elfogadott, a közhivatalnokok vagyonnyilatkozatára vonatkozó magas szintű G20-elveket, az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés mexikói köztisztviselőkre vonatkozó magatartási elveit, amelyek a 2006-ban Hanoiban megrendezett 14. gazdasági vezetői találkozón kerültek elfogadásra, valamint az Európai Unió esetében az Európa Tanács által 2000. május 11-én elfogadott, a köztisztviselők magatartási kódexéről szóló ajánlást.
2. A Felek újólag megerősítik az UNCAC 8. cikkében foglalt kötelezettségvállalásaikat, beleértve a köztisztviselőkre vonatkozó magatartási kódexek vagy magatartási normák alkalmazását, a korrupciós cselekményeknek a köztisztviselők által a megfelelő hatóságok felé történő bejelentésének megkönnyítését, a köztisztviselők arra való kötelezését, hogy tegyenek nyilatkozatot a megfelelő hatóságoknak az esetleges összeférhetetlenségről, valamint a fegyelmi vagy egyéb intézkedések meghozatalára irányuló intézkedéseket az ilyen kódexeket vagy normákat megsértő köztisztviselőkkel esetében.
13. cikk
Átláthatóság a közigazgatásban
1. A Felek hangsúlyozzák a közigazgatás átláthatóságának fontosságát a nemzetközi kereskedelemmel és beruházással kapcsolatos korrupció megelőzése szempontjából, és előmozdítják az átláthatóságot az e megállapodás III. részének egyedi és horizontális rendelkezéseivel összhangban, beleértve különösen a kereskedelem megkönnyítésére, a közbeszerzésre, a belföldi szabályozásra és az átláthatóságra vonatkozó rendelkezéseket.
2. A Felek újólag megerősítik az UNCAC 13. cikkének (2) bekezdése szerinti kötelezettségvállalásaikat arra vonatkozóan, hogy megteszik a megfelelő intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy korrupcióellenes szerveik ismertek legyenek a nyilvánosság előtt, és adott esetben lehetővé tegyék e szervek elérését a releváns események bejelentése céljából.
14. cikk
A civil társadalom részvétele
A Felek elismerik annak fontosságát, hogy a civil társadalom részt vegyen a nemzetközi kereskedelemmel és beruházással kapcsolatos korrupció megelőzésében és az ilyen korrupció elleni küzdelemben, valamint hogy fel kell hívni a közvélemény figyelmét a korrupció létezésére, okaira és súlyosságára, valamint az általa jelentett fenyegetésre. E célból a Felek újólag megerősítik az UNCAC 13. cikkének (1) bekezdése szerinti kötelezettségvállalásaikat, különösen a közszektoron kívüli egyének és csoportok – például a civil társadalom, a nem kormányzati szervezetek és a közösségi alapú szervezetek – aktív részvételének előmozdítására irányuló megfelelő intézkedések meghozatala tekintetében.
15. cikk
A visszaélést bejelentő személyek védelme
A Felek újólag megerősítik az UNCAC 8. cikkének (4) bekezdése szerinti kötelezettségvállalásukat arra vonatkozóan, hogy mérlegelik olyan intézkedések és rendszerek létrehozását, amelyek megkönnyítik a köztisztviselők számára a korrupciós cselekmények megfelelő hatóságoknak való bejelentését, amennyiben a feladataik ellátása során ilyen cselekményekről szereznek tudomást. A Felek újólag megerősítik az UNCAC 33. cikke szerinti azon kötelezettségvállalásukat is, hogy mérlegelik a bejelentő személyekkel szembeni indokolatlan elbánással szembeni védelmet biztosító megfelelő intézkedések bevezetését.
E. SZAKASZ
Vitarendezés
16. cikk
Hatókör
1. Amennyiben a Felek nem értenek egyet e jegyzőkönyv bármely rendelkezésével kapcsolatban, kizárólag a 17–21. cikkben említett eljárásokat vehetik igénybe.
2. Az (1) bekezdés nem érinti a Feleknek az e jegyzőkönyvben említett nemzetközi okmányok vonatkozó vitarendezési eljárásai alapján fennálló jogait és kötelezettségeit.
3. Mindegyik Fél fenntartja magának a jogot arra, hogy érvényesítse saját korrupcióellenes jogszabályait a bűnüldöző, ügyészi és igazságügyi hatóságain keresztül, saját jogának alapelveivel összhangban.
17. cikk
Konzultációk
1. Az egyik Fél konzultációt kérhet a másik Féltől azzal a céllal, hogy kölcsönösen elfogadott megoldást találjanak. A konzultációkat az e megállapodás IV. részének 1.4. cikke (Albizottságok és egyéb szervek) (8) bekezdésével létrehozott, a kereskedelem és beruházás területével foglalkozó korrupcióellenes albizottságban kell megtartani.
2. A konzultációt kérő Fél írásbeli kérelmet nyújt be a másik Félhez, amelyben ismerteti kérelmének indokait, beleértve a szóban forgó ügy leírását és azt, hogy a másik Fél intézkedése milyen módon érinti hátrányosan a Felek közötti kereskedelmet vagy beruházásokat. A Felek a konzultáció iránti kérelem kézhezvételét követően haladéktalanul, de legkésőbb a kérelem kézhezvételétől számított 30 napon belül megkezdik a konzultációt. A Felek minden tőlük telhetőt megtesznek, hogy az említett konzultációk révén kölcsönösen elfogadott megoldást találjanak az ügyben.
3. Az egyes Felek adott esetben kikérhetik az e megállapodás IV. részének 1.7. cikkében (Belső tanácsadó csoport) említett belső tanácsadó csoportok tanácsát.
4. Az egyes Felek törekednek arra, hogy biztosítsák illetékes kormányzati hatóságaik azon munkatársainak részvételét, akik felelősséggel rendelkeznek a konzultáció tárgyát illetően.
5. Minden kölcsönösen elfogadott megoldást nyilvánosan elérhetővé kell tenni a bizalmas információk védelme mellett.
18. cikk
Szakértők közreműködése
1. Az egyik Fél írásban kérheti a másik Féltől egy szakértői csoport segítségét, ha a 17. cikkben említett konzultációk lezárultak, és a konzultációkérést követő 90 napon belül nem született kölcsönösen elfogadott megoldás. A szakértői csoport segítségére irányuló kérelmében a Fél ismerteti a szóban forgó ügyet és azt, hogy a másik Fél intézkedése milyen módon érinti hátrányosan a Felek közötti kereskedelmet vagy beruházásokat.
2. Amennyiben a Felek másként nem állapodnak meg, a szakértői csoport három szakértőből áll. A Felek az (1) bekezdésben említett írásbeli kérelem kézhezvételétől számított 10 napon belül konzultálnak annak érdekében, hogy megállapodjanak a szakértői csoportban részt vevő szakértőkről. Ebből a célból mindegyik Fél kijelöl egy szakértőt, aki az adott Fél állampolgára lehet, és legfeljebb három jelöltet javasol a másik Félnek az elnöki tisztség betöltésére. A Felek törekednek arra, hogy az elnökjelöltek közül választva megállapodjanak az elnök személyéről. Az egyik Fél kifogást emelhet a másik Fél által kijelölt szakértővel szemben, ha úgy ítéli meg, hogy e személy nem felel meg a 20. cikkben meghatározott követelményeknek. E bekezdés alkalmazásában a Felek arra vannak ösztönözve, hogy a 19. cikkben említett jegyzékből válasszák ki a szakértőket.
3. Ha a Felek a (2) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem jutnak megállapodásra a szakértői csoportról, a 19. cikkben megállapított eljárás alkalmazandó.
4. A szakértői csoport a Felek által megállapított feltételekkel összhangban folytatja le az eljárásokat. A vegyes bizottság határozhat az e szakasz szerinti eljárásokra alkalmazandó eljárási szabályzatról.
19. cikk
Szakértők jegyzéke
A kereskedelem és beruházás területével foglalkozó korrupcióellenes albizottság az e megállapodás hatálybalépését követő első ülésén összeállítja azon legalább kilenc személy jegyzékét, akik hajlandók és képesek szakértőként eljárni. A jegyzék három aljegyzékből áll: egy aljegyzék mindegyik Fél számára és egy aljegyzék azon személyekről, akik egyik Félnek sem állampolgárai, hogy elnökként járjanak el. Az egyes Felek a saját aljegyzékük tekintetében legalább három személyre tesznek javaslatot. A Feleknek legalább három olyan személyt is ki kell választaniuk, aki bekerül az elnöki jegyzékbe. A kereskedelem és beruházás területével foglalkozó korrupcióellenes albizottság biztosítja, hogy azon személyek jegyzéke, akik hajlandók és képesek szakértőként eljárni naprakész legyen, és hogy a szakértők száma folyamatosan legalább kilenc személy legyen.
20. cikk
A szakértők képesítése
A szakértők szakértelemmel rendelkeznek az e jegyzőkönyv hatálya alá tartozó ügyekkel kapcsolatos jogban vagy gyakorlatban, illetve a nemzetközi megállapodásokból eredő viták rendezése terén. A szakértők függetlenek, egyéni minőségükben járnak el, és semmilyen szervezettől vagy kormánytól nem fogadnak el utasításokat a vitatott üggyel kapcsolatos kérdésekben, nem állnak kapcsolatban egyik fél kormányával sem, és teljesítik a 31-B. mellékletben (Magatartási kódex a testületi tagok és a közvetítők számára) foglaltakat.
21. cikk
Szakértői vélemények
1. A szakértői csoport adott esetben közösen vagy egyénileg konzultál a Felekkel annak érdekében, hogy segítséget nyújtson a kölcsönösen elfogadott megoldás megtalálásában.
2. Az e jegyzőkönyvben említett nemzetközi megállapodásokkal, FATF-ajánlásokkal vagy G20-ak által megfogalmazott magas szintű elvekkel kapcsolatos kérdésekben a szakértők – adott esetben és a Felek értesítését követően – tájékoztatást vagy tanácsot kérhetnek az érintett szervezetektől vagy szervektől.
3. Ha a szakértői csoporttal folytatott konzultáció során a szakértői csoport felállását követő 90 napon belül nem születik kölcsönösen elfogadott megoldás, bármelyik Fél felkérheti a szakértői csoportot, hogy adjon ki véleményt, amely tartalmazza a javasolt megoldást.
4. A szakértői csoport a (3) bekezdésben említett kérelmet követő 90 napon belül véleményt ad ki, amelyben ismerteti a ténymegállapításokat, a vonatkozó rendelkezések alkalmazhatóságát és a javasolt megoldás alapvető indokait. (1) A vélemény szakértői csoport általi benyújtását követően az egyes Felek haladéktalanul nyilvánosan hozzáférhetővé teszik a véleményt a bizalmas információk védelme mellett.
5. A Felek a szakértői csoport véleményének figyelembevételével megvitatják a szóban forgó kérdések megoldása érdekében végrehajtandó megfelelő intézkedéseket, hogy kölcsönösen elfogadott megoldást találjanak. Az intézkedéseket végrehajtó Fél legkésőbb a vélemény kibocsátását követő három hónapon belül tájékoztatja a másik Felet az általa végrehajtott vagy végrehajtani tervezett intézkedésekről, vagy az általa megtett vagy megtenni tervezett, a szóban forgó kérdések megoldására irányuló intézkedésekről. A Felek adott esetben tanácsot kérnek a belső tanácsadó csoportoktól az ilyen intézkedések végrehajtásával kapcsolatban.
6. A kereskedelem és beruházás területével foglalkozó korrupcióellenes albizottság nyomon követi a szakértői csoport véleményét és az abban foglalt javasolt megoldást követő intézkedéseket. A belső tanácsadó csoportok e tekintetben észrevételeket nyújthatnak be a kereskedelem és beruházás területével foglalkozó korrupcióellenes albizottságnak.
22. cikk
Felülvizsgálat
1. E jegyzőkönyv hatékony végrehajtásának fokozása céljából a Felek a kereskedelem és beruházás területével foglalkozó korrupcióellenes albizottság ülésein megvitatják az E. és F. szakaszban meghatározott vitarendezési és intézményi rendelkezések működését, beleértve a hatékonyságuk esetleges felülvizsgálatát is, figyelembe véve többek között az e jegyzőkönyv végrehajtása során szerzett tapasztalatokat, a szakpolitikai fejleményeket az egyes Felek esetében, a nemzetközi megállapodások fejleményeit és az érdekelt felek által ismertetett véleményeket.
2. A kereskedelem és beruházás területével foglalkozó korrupcióellenes albizottság javasolhatja a vegyes bizottságnak e jegyzőkönyv vonatkozó rendelkezéseinek az (1) bekezdésben említett megbeszélések eredményét tükröző módosításait, amelyeket az e megállapodás IV. részének 2.4. cikkében (Módosítások) meghatározott módosítási eljárásnak megfelelően kell elfogadni.
F. SZAKASZ
Intézményi rendelkezések
23. cikk
A kereskedelem és beruházás területével foglalkozó korrupcióellenes albizottság
1. Az e megállapodás IV. részének 1.4. cikkével (Albizottságok és egyéb szervek) létrehozott, a kereskedelem és beruházás területével foglalkozó korrupcióellenes albizottság a Feleknek a korrupció megelőzésével és a korrupció elleni küzdelemmel kapcsolatos ügyekért felelős képviselőiből áll, figyelembe véve az adott ülésen tárgyalandó konkrét kérdéseket.
2. A kereskedelem és beruházás területével foglalkozó korrupcióellenes albizottság az e megállapodás hatálybalépésétől számított egy éven belül – amennyiben a Felek másként nem állapodnak meg –, majd ezt követően a Felek kölcsönös megállapodása alapján ülésezik.
3. A kereskedelem és beruházás területével foglalkozó korrupcióellenes albizottság feladatai a következők:
|
(a) |
e jegyzőkönyv hatékony végrehajtásának elősegítése és nyomon követése, és a végrehajtása során esetlegesen felmerülő nehézségek megvitatása; |
|
(b) |
a Felek közötti együttműködés előmozdítása az e jegyzőkönyv hatálya alá tartozó kérdésekben, valamint a nem kormányzati, regionális és többoldalú fórumokon az e jegyzőkönyv hatálya alá tartozó ügyekkel kapcsolatos fejleményekre vonatkozó információcsere előmozdítása; |
|
(c) |
az e jegyzőkönyv hatálya alá tartozó ügyekkel kapcsolatos olyan kezdeményezések azonosítása vagy megvitatása, amelyek esetében előnyös lenne a fokozott kétoldalú együttműködés; és |
|
(d) |
e jegyzőkönyv lehetséges javításainak azonosítása vagy megvitatása. |
4. Mindkét Fél kapcsolattartó pontot jelöl ki, hogy megkönnyítse a Felek közötti kommunikációt és koordinációt az e jegyzőkönyv végrehajtásával kapcsolatos kérdésekben, és értesíti a másik felet a kapcsolattartási adatokról. A Felek az adott kapcsolattartási adatokkal kapcsolatos bármilyen változásról haladéktalanul értesítik egymást.
(1) A szakértői csoport véleményei és megoldásai nem keletkeztethetnek jogokat vagy kötelezettségeket a természetes vagy jogi személyek számára.
AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS MEXIKÓ EGYÜTTES NYILATKOZATA AZ EGYRÉSZRŐL AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS TAGÁLLAMAI, ÉS MÁSRÉSZRŐL A MEXIKÓI EGYESÜLT ÁLLAMOK KÖZÖTTI POLITIKAI, GAZDASÁGI ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉSI STRATÉGIAI PARTNERSÉGI MEGÁLLAPODÁS KERETÉBEN A KERESKEDELEMRŐL ÉS A NEMEK KÖZÖTTI EGYENLŐSÉGRŐL
A Felek,
EMLÉKEZTETVE azokra az erős kulturális, politikai, gazdasági és együttműködési kötelékekre, amelyek összekötik őket;
EMLÉKEZTETVE elkötelezettségükre a 2000-ben megkötött, az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, és másrészről a Mexikói Egyesült Államok közötti gazdasági partnerségi, politikai koordinációs és együttműködési megállapodás (a továbbiakban: a globális megállapodás) modernizálása és felváltása iránt, hogy az tükrözze az új politikai és gazdasági realitásokat;
ÚJÓLAG MEGERŐSÍTVE elkötelezettségüket a közös érdekű kétoldalú, regionális és globális kérdésekben folytatott együttműködés megerősítése iránt;
MEGGYŐZŐDVE arról, hogy az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről a Mexikói Egyesült Államok közötti politikai, gazdasági és együttműködési stratégiai partnerségi megállapodás (a továbbiakban: a korszerűsített globális megállapodás), valamint az Európai Unió és a Mexikói Egyesült Államok közötti kereskedelemről szóló ideiglenes megállapodás mindkét Fél számára előnyös lesz és tovább erősíti az közöttük meglévő kötelékeket;
KIFEJEZIK arra irányuló közös szándékukat, hogy együttműködnek a korszerűsített globális megállapodás III. része fenntarthatósági vetületeinek végrehajtásán a kereskedelem és a nemek közötti egyenlőség tekintetében, a következőkben kifejtett megfontolások által vezérelve.
|
1. |
A Felek elismerik, hogy az inkluzív kereskedelempolitikák hozzájárulnak a nők gazdasági szerepvállalásának és a nemek közötti egyenlőségnek az előmozdításához, összhangban az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrendjében szereplő 5. fenntartható fejlődési céllal, valamint a WTO 2017 decemberében Buenos Airesben tartott miniszteri konferenciájának alkalmából kiadott, a kereskedelemről és a nők gazdasági szerepvállalásának növeléséről szóló együttes nyilatkozat célkitűzéseivel. A Felek elismerik, hogy a nők jelentősen hozzájárulnak a gazdasági növekedéshez a gazdasági tevékenységekben – a nemzetközi kereskedelmet is beleértve – való részvételük révén. A Felek vállalják, hogy a korszerűsített globális megállapodás III. részének rendelkezéseit a nemek közötti egyenlőséget előmozdító és fokozó módon hajtják végre. |
|
2. |
A Felek törekednek arra, hogy – összhangban nemzetközi kötelezettségvállalásaikkal – megerősítsék kereskedelmi kapcsolataikat és együttműködésüket oly módon, hogy ténylegesen egyenlő esélyeket és bánásmódot biztosítsanak a nők és férfiak számára, hogy élvezhessék a korszerűsített globális megállapodás III. részének rendelkezéseiből adódó előnyöket, többek között a foglalkoztatás és a munkavégzés területén. |
|
3. |
Az egyes Felek ténylegesen végrehajtják a nemek közötti egyenlőséggel és a nők jogaival foglalkozó nemzetközi megállapodások – köztük az ENSZ Közgyűlése által 1979. december 18-án elfogadott, a nőkkel szemben alkalmazott hátrányos megkülönböztetés minden formájának kiküszöböléséről szóló egyezmény – szerinti kötelezettségeiket, különös tekintettel a nőkkel szemben a gazdasági életben és a foglalkoztatás terén alkalmazott hátrányos megkülönböztetés felszámolására vonatkozó rendelkezésekre. E tekintetben a Felek újólag megerősítik a korszerűsített globális megállapodás III. részének 26.3. cikke (Multilaterális munkaügyi előírások és megállapodások) szerinti kötelezettségvállalásaikat, többek között a foglalkoztatás és a munkavégzés tekintetében a nemek közötti egyenlőséggel és a megkülönböztetés felszámolásával kapcsolatos ILO-egyezmények hatékony végrehajtása tekintetében. |
|
4. |
Az egyes Felek törekednek annak biztosítására, hogy vonatkozó jogszabályaik és szakpolitikáik előmozdítsák a nők és férfiak közötti egyenlő jogokat, bánásmódot és lehetőségeket. Mindegyik Fél törekszik az ilyen jogszabályok és szakpolitikák javítására, az egyes Felek azon jogának sérelme nélkül, hogy maguk határozzák meg a nők és férfiak közötti esélyegyenlőség szabályozásának hatályát és védelmi szintjét. Az ilyen jogszabályoknak és politikáknak összhangban kell lenniük az egyes Feleknek az ezen együttes nyilatkozatban említett, nemzetközileg elismert standarodok és megállapodások iránti kötelezettségvállalásaival. |
|
5. |
A Felek közösen azon munkálkodnak, hogy megerősítsék – adott esetben kétoldalúan, regionálisan és nemzetközi fórumokon folytatott – együttműködésüket a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos szakpolitikák és intézkedések kereskedelmi vonatkozásai terén, így például olyan tevékenységek révén, amelyek jobb lehetőségeket és feltételeket biztosítanak a nők – köztük a munkavállalók, az üzletasszonyok és a vállalkozók – számára a korszerűsített globális megállapodás III. része teremtette lehetőségek eléréséhez és kiaknázásához. Az ilyen együttműködés kiterjedhet többek között a nemek szerint lebontott adatok gyűjtésével és a kereskedelempolitikák nemi alapú elemzésével kapcsolatos információk és bevált gyakorlatok cseréjére. |
|
6. |
A Felek megállapodnak abban, hogy fontos nemzeti eljárásaikkal összhangban nyomon követik és értékelik a korszerűsített globális megállapodás III. része végrehajtásának a nemek közötti egyenlőségre és a nőknek a kereskedelemmel kapcsolatos esélyegyenlőségére gyakorolt hatását. |
|
7. |
A Felek közötti, ezen együttes nyilatkozat értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatos nézeteltérés esetén a Felek kizárólag és értelemszerűen a korszerűsített globális megállapodás III. részének 26.17. (Konzultációk) és 26.18. (Szakértői testület) cikkében meghatározott vitarendezési eljárásokat vehetik igénybe. |
ELI: http://data.europa.eu/eli/agree_internation/2026/1509/oj
ISSN 1977-0731 (electronic edition)