(1)

Az (EU) 2019/904 irányelv célértékeket határoz meg az említett irányelv mellékletének F. részében felsorolt egyszer használatos műanyag italpalackokban – köztük a PET-palackokban – az újrafeldolgozott műanyag minimális tartalmára vonatkozóan. A tagállamoknak minden naptári évre vonatkozóan adatokat kell szolgáltatniuk a PET-palackokban található újrafeldolgozott műanyagról.

(2)

Az (EU) 2023/2683 bizottsági végrehajtási határozat (2) megállapította az újrafeldolgozottműanyag-tartalomra vonatkozó célértékek kiszámításának és ellenőrzésének módszertanát, valamint az italpalackokban található újrafeldolgozott műanyagra vonatkozó adatszolgáltatás formátumát. Ez a módszertan az (EU) 2022/1616 bizottsági rendeletnek (3) megfelelően előállított adatokon alapul.

(3)

Az (EU) 2022/1616 rendeletben említett megfelelő újrafeldolgozási technológiák közé csak a PET fogyasztói felhasználás utáni mechanikai újrafeldolgozása és a zárt és ellenőrzött láncot alkotó termékkörökből történő újrafeldolgozás tartozik. Annak érdekében, hogy az említett rendelet hatálya alá nem tartozó egyéb újrafeldolgozási módszerek hozzájárulhassanak az (EU) 2019/904 irányelvben meghatározott, az újrafeldolgozott tartalomra vonatkozó célértékek eléréséhez, további szabályokat kell megállapítani a szóban forgó egyéb újrafeldolgozási módszerekből származó újrafeldolgozottműanyag-tartalom kiszámítására, ellenőrzésére és jelentésére vonatkozóan. Különösen fontos bevezetni az úgynevezett anyagmérleg-számítást, amely a meglévő módszertan jelentős mértékű kiegészítését teszi szükségessé. Az egyértelműség és a jogbiztonság érdekében, valamint figyelembe véve, hogy több új szabályra, illetve a meglévő szabályok több módosítására is szükség van, az (EU) 2023/2683 végrehajtási határozatot hatályon kívül kell helyezni.

(4)

Ahogyan a műanyagszennyezés fokozódásának megfékezésére irányuló globális erőfeszítések fokozódnak, várhatóan világszerte kialakul az újrafeldolgozott műanyagok egy piaca – legyen szó akár mechanikai, akár kémiai újrafeldolgozásról – és a kapcsolódó ellátási láncok. Egyértelmű szabályokra van szükség annak biztosítása érdekében, hogy az újrafeldolgozott tartalommal kapcsolatos adatszolgáltatás valamennyi meglévő újrafeldolgozási módszer és folyamat tekintetében átlátható, ellenőrizhető és összehasonlítható legyen. A globális szintű egyenlő versenyfeltételek biztosítása érdekében az uniós szabályoknak keretet kell biztosítaniuk a jövőbeli nemzetközi megközelítéshez.

(5)

Kémiai újrafeldolgozással az olyan műanyaghulladék is kezelhető, amelyet nehéz vagy lehetetlen mechanikailag újrafeldolgozni, és az eljárás jobb minőségű és műszaki teljesítményű újrafeldolgozott kimeneteket eredményezhet. A körforgásos gazdaságban rejlő lehetőségek teljes körű kiaknázása érdekében a kémiai újrafeldolgozásnak ki kell egészítenie a mechanikai újrafeldolgozást, amely – amennyiben megfelelő minőségű és műszaki teljesítményű újrafeldolgozott kimeneteket biztosít – általánosságban véve környezetvédelmi szempontból előnyösebb.

(6)

Azért, hogy egy egyszerű és kiszámítható keret jöjjön létre, amely lehetővé teszi, hogy minden olyan újrafeldolgozási módszer és eljárás, amely a körforgásos műanyaggazdaság számára képes környezeti előnyöket teremteni, gazdaságilag is életképes legyen, az újrafeldolgozott tartalomra vonatkozó uniós adatszolgáltatási szabályoknak minden újrafeldolgozási módszerre és folyamatra ki kell terjedniük. E szabályoknak egyúttal elő kell segíteniük az uniós vegyipar körforgásos jellegre való átállását, ehhez ösztönözniük kell az alternatív alapanyagok használatát és mérsékelniük kell a primer fosszilis erőforrásoktól való függőséget.

(7)

Az olyan italpalackokban található újrafeldolgozott műanyagot, amelyet az (EU) 2022/1616 rendelet értelmében megfelelő újrafeldolgozási technológiának minősülő mechanikai újrafeldolgozás révén, vagy az említett rendelet értelmében megfelelő újrafeldolgozási technológiáknak vagy új technológiáknak minősülő egyéb újrafeldolgozási módszerek révén nyertek, és amely esetében a kimenetben ismert a fogyasztói felhasználás utáni műanyaghulladékból származó anyag aránya, és amelyhez fogyasztói felhasználás utáni műanyaghulladékon kívül más műanyaghulladékot nem használnak fel bemenetként, az (EU) 2022/1616 bizottsági rendeletnek megfelelően figyelembe kell venni az italpalackokban található újrafeldolgozott műanyagra vonatkozó adatok kiszámítása, ellenőrzése és jelentése céljából.

(8)

Az italpalackokban található, a fogyasztói felhasználás utáni műanyaghulladékból származó újrafeldolgozott műanyagra vonatkozó adatoknak az (EU) 2019/904 irányelv céljaira történő kiszámítása, ellenőrzése és jelentése céljából figyelembe kell venni az olyan újrafeldolgozott műanyagot is, amelyet bármely más újrafeldolgozási módszerrel nyernek, beleértve a kémiai újrafeldolgozást, amelynek során megváltozik az anyag kémiai szerkezete, illetve az olyan újrafeldolgozott műanyagot, amelyet fogyasztói felhasználás előtti és utáni műanyaghulladék keverékéből nyernek. Ha a műanyaghulladékot olyan újrafeldolgozási folyamat alá vonják, amely során a polimereket szerkezetileg lebontják, és a keletkező anyagokat – gyakran elsődleges nyersanyagokkal kombinálva – új polimerek és esetleg más termékek előállítására használják fel, akkor anyagmérleg-számítást kell alkalmazni, mivel a kimenetekben az elszámolható anyagok aránya általában nem ismert. Az anyagmérleg-számítás biztosítja, hogy a bemenetnél a fogyasztói felhasználás utáni műanyaghulladékból származó anyag tömege megegyezzen az összes kimenethez és veszteséghez rendelt, fogyasztói felhasználás utáni műanyaghulladékból származó anyag tömegével.

(9)

Kémiai újrafeldolgozás során a bemeneti fogyasztói felhasználás utáni műanyaghulladék kémiai szerkezete felbomlik, és a keletkező anyag általában még nem polimer, amíg nem polimerizálják újra. A fogyasztói felhasználás utáni műanyaghulladékból származó anyagokat ezért „elszámolható anyagoknak” kell tekinteni. Az újrafeldolgozási folyamat szakaszától függően az „elszámolható anyag” minősülhet hulladéknak vagy nem hulladéknak.

(10)

Ha az ellátási lánc egy adott lépésében anyagmérleg-számítást alkalmaznak, azt minden további lépésben is alkalmazni kell, mivel az anyagmérleg-számítás valamely korábbi szakaszban való használata azt jelenti, hogy az elszámolható anyag aránya nem ismert minden egyes bemenetben, és ezért a kimenetben sem lehet ismert.

(11)

Az ellátási lánc azon szakaszaiban, amelyekben mind a bemeneti anyagok, mind a kimeneti anyagok polimerekből állnak – például kémiai újrafeldolgozás esetén az újrapolimerizációt követően – az ismert arányokkal rendelkező anyagok keverése ismert arányokkal rendelkező kimeneteket eredményez. Ezekben a szakaszokban ezért nincs szükség az elszámolható anyagok hozzárendelt mennyiségének további újraelosztására, és azt nem is szabad megengedni.

(12)

Az (EU) 2019/904 irányelv értelmében a tagállamoknak az újrafeldolgozottműanyag-tartalomra vonatkozó célérték (a továbbiakban: célérték) elérésének igazolása céljából adatokat kell szolgáltatniuk a Bizottságnak a PET-palackokban található újrafeldolgozott műanyagra vonatkozóan. Jóllehet az újrafeldolgozott tartalom az újrafeldolgozott anyag mennyiségére utal, a célértéket százalékban, azaz a PET-palackokban található újrafeldolgozott műanyag arányában fejezik ki. A célérték elérésének igazolása céljából a tagállamoknak ezért nemcsak a PET-palackokban található újrafeldolgozott műanyag össztömegét kell jelenteniük, hanem a palackok összes műanyag alkotórészének össztömegét is, hogy így kiszámítható legyen az újrafeldolgozott műanyag aránya.

(13)

Mivel a célértékek az újrafeldolgozott műanyag piaci elterjedését hivatottak előmozdítani, és a műanyagok körforgásos használatának biztosítását célozzák, az italpalackok tömegének kiszámítására helyénvaló kizárólag a műanyag alkotórészeket figyelembe venni. Mivel egy hagyományos italpalack műanyagtól eltérő anyagból készült alkotórészeinek – például a papírcímkének – a tömege a becslések szerint a palack tömegének legfeljebb 5 %-át teszi ki, a PET-palackok műanyagtól eltérő anyagból készült alkotórészeinek a számításból való kizárása nem tekinthető jelentős hatásúnak a célérték teljesülésének értékelése szempontjából.

(14)

Az (EU) 2019/904 irányelv értelmében a kupakok és a fedelek a PET-palackok részét képezik. Az újrafeldolgozottműanyag-tartalomra vonatkozó célérték kiszámítása és ellenőrzése céljából azonban a címkéket és a zsugorcímkéket is a PET-palackok alkotórészének kell tekinteni. Először is, a PET-palackoknak a fogyasztóknak általában értékesített formáját a palacktest, a kupak vagy a fedél, valamint a címke vagy a zsugorcímke alkotja. A címkéket és a zsugorcímkéket a fogyasztók tájékoztatására használják, és többek között márkaépítési és reklámcélokat szolgálnak. A zsugorcímke általában 360 fokban rásimul a palackra, ezzel szemben más címkék rendszerint a palacknak csak egy kisebb részét fedik le. Másodszor, a címkéket és a zsugorcímkéket gyakran ugyanabban a gyártási szakaszban rögzítik a palackhoz, mint a kupakokat és fedeleket. Ezért a PET-palackok tömegébe bele kell számítani a címkék és a zsugorcímkék tömegét, a PET-palackokban található újrafeldolgozott műanyag tömegébe pedig bele kell számítani a címkék és a zsugorcímkék újrafeldolgozottműanyag-tartalmát.

(15)

A PET-palackokban található újrafeldolgozott műanyag kiszámítása és ellenőrzése céljából az „újrafeldolgozott műanyag” fogalmát úgy kell meghatározni, hogy az csak fogyasztói felhasználás utáni műanyaghulladékból származó anyagokat foglaljon magában. Ez a különbségtétel azért fontos, mert a fogyasztás előtti műanyaghulladék újrafeldolgozására már elegendő piaci ösztönző létezik. A forgalomba hozott, de a fogyasztóknak történő értékesítés előtt lejárt termékek műanyag csomagolásából származó műanyaghulladékot is fogyasztói felhasználás utáni műanyaghulladéknak kell tekinteni. Ezzel ellentétben nem tekintendők fogyasztói felhasználás utáni hulladéknak a gyártás vagy a gyártási folyamatok során, így a termék forgalomba hozatalát megelőző összes másodlagos feldolgozás, vizsgálat, tárolás és szállítás során keletkező műanyagok és műanyaghulladékok.

(16)

A célérték elérésének kiszámítása és ellenőrzése céljából felhasznált újrafeldolgozott műanyagnak környezetvédelmi szempontból megfelelő módon újrafeldolgozott (a válogatást is beleértve), fogyasztói felhasználás utáni műanyaghulladékból kell állnia. Az újrafeldolgozásra vonatkozó magas szintű környezetvédelmi normák fenntartása elengedhetetlen az újrafeldolgozott tartalom felhasználásából származó környezeti hozzáadott érték megőrzéséhez, valamint az olyan helyzetek elkerüléséhez, amikor a nem megfelelő hulladékgyűjtési és -gazdálkodási gyakorlatok, valamint a szennyezőanyag-kibocsátások aláássák a primer anyagok újrafeldolgozott anyagokkal történő kiváltásából eredő fenntarthatósági előnyöket.

(17)

Az (EU) 2024/1157 európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) különbséget tesz azon országok között, amelyekre a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) Tanácsának a hasznosításra szánt hulladékok országhatárokat átlépő szállításának felügyeletéről szóló határozata (a továbbiakban: OECD-határozat) (5) alkalmazandó, és azon országok között, amelyekre nem. 2026. november 21-től az említett rendelet értelmében 2029. május 21-ig tilos lesz a műanyaghulladék nem OECD-országokba irányuló exportja, lehetővé téve ugyanakkor a nem OECD-országok számára, hogy ezen időpontot követően eltéréseket kérelmezzenek.

(18)

Tekintettel arra, hogy az OECD-határozat hatálya alá tartozó országokban a műanyaghulladék-gazdálkodással kapcsolatos infrastruktúra szabványai és kapacitásai eltérő szintűek, valamint figyelembe véve a műanyaghulladék-kereskedelemre vonatkozó tilalom hatásának bizonytalanságát, az OECD-határozat hatálya alá tartozó országokból származó újrafeldolgozott műanyagot csak 2027. november 21-től lehet beszámítani a PET-palackok újrafeldolgozott tartalmára vonatkozó kötelező célértékbe. Az említett időpontig a Bizottságnak az érintett harmadik országok érveinek figyelembevételével el kell készítenie értékelését, és el kell fogadnia az (EU) 2024/1157 rendelet 45. cikkének (5) és (6) bekezdése szerinti határozatát. Ez az időkeret azt is lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy kiigazítsák adatgyűjtésüket és adatszolgáltatásukat.

(19)

Az OECD-határozat hatálya alá nem tartozó országokban újrafeldolgozott (a válogatást is beleértve), fogyasztói felhasználás utáni műanyaghulladék csak akkor számítható be a célértékbe, ha az EU-val olyan megállapodásokat vagy egyezményeket kötöttek, amelyek biztosítják a környezetvédelmi szempontból megfelelő műanyaghulladék-gazdálkodást. Ez a követelmény az egyéb alkalmazandó uniós jogszabályi előírásokat, például az (EU) 2022/1616 rendeletben meghatározottakat kiegészíti, azok sérelme nélkül.

(20)

Az újrafeldolgozott tartalomra vonatkozó célértékek kiszámításához meghatározott szabályok ellenére az újrafeldolgozott műanyagnak a műanyag italpalackok gyártásához történő importja az alkalmazandó uniós szabályokkal összhangban megengedett.

(21)

Az (EU) 2022/1616 rendelet jelentéstételi láncot hoz létre az egymást követő gyártási lépések tekintetében, amely az újrafeldolgozott műanyagot tartalmazó és élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyagok minden egyes tétele kapcsán magában foglalja az újrafeldolgozott műanyag százalékos arányával kapcsolatos adatszolgáltatást. A gazdasági szereplők adminisztratív terheinek minimalizálása érdekében ezeket az információkat a PET-palackok újrafeldolgozott tartalmának kiszámításához is fel kell használni, még akkor is, ha a „műanyag” és az „újrafeldolgozott műanyag” (EU) 2022/1616 rendelet tekintetében alkalmazandó fogalommeghatározásai némileg eltérnek az e határozat vonatkozásában alkalmazandó fogalommeghatározásaitól. E határozat földrajzi hatályának tükrözése érdekében az (EU) 2022/1616 rendelet alapján szolgáltatott információkat ki kell egészíteni az anyag származására vonatkozó információkkal. Ezért a PET-palackokat forgalomba hozó gazdasági szereplőknek az ilyen palackokban található újrafeldolgozott műanyag tömegét az újrafeldolgozottműanyag-tartalomnak az (EU) 2022/1616 rendelet szerinti megfelelőségi nyilatkozatok kiegészítésében feltüntetett százalékos aránya alapján kell kiszámítaniuk.

(22)

Az (EU) 2019/904 irányelv 13. cikke (1) bekezdése e) pontjának alkalmazásában a PET-palackban lévő újrafeldolgozott műanyag részarányát akkor kell kiszámítani, amikor a palackot valamely tagállamban forgalomba hozzák (a továbbiakban: végső számítási pont). Az újrafeldolgozott műanyag végső számítási ponton történő analitikai mérésére jelenleg nincs megbízható módszer. Ezért az újrafeldolgozott műanyagot az ellátási lánc korábbi szakaszaiban, más számítási pontokon kell meghatározni ahhoz, hogy a végső számítási ponton a számítást pontosan el lehessen végezni. Számítási pontra van szükség minden olyan esetben, amikor egy legalább részben elszámolható anyagból nyert anyag megváltoztatja kémiai vagy fizikai összetételét, különösen ha az anyagot más anyagokkal, például primer polimerekkel, primer adalékanyagokkal vagy nem fogyasztói felhasználás utáni műanyaghulladékból származó anyagokkal keverik. Az újrafeldolgozási pálya különböző számítási pontjain a technológiai szakasztól és az alkalmazott újrafeldolgozási módszertől függően különböző módszerek alkalmazhatók a kimenetekben az elszámolható anyagok tömegének vagy a hozzárendelt mennyiségeknek a kiszámítására.

(23)

Soha nem engedhető meg, hogy az újrafeldolgozott műanyag ellátási láncában anyagmérleg-számítást alkalmazó gazdasági szereplők egyenlege túllépje az elszámolható anyagok hozzárendelt mennyiségét, ami azt jelenti, hogy az egyenleg nem lehet negatív. A hozzárendelt mennyiségek negatív egyenlege azt jelentené, hogy a gazdasági szereplők több elszámolható anyagot értékesítettek, mint amennyit ténylegesen előállítottak vagy vásároltak.

(24)

Az anyagmérleg-számítás alkalmazása érdekében szabályokat kell megállapítani arra vonatkozóan, hogy a többkimenetű folyamatok esetében az elszámolható bemeneti anyag hogyan osztható el a kimenetek között. Az e határozatban megállapított szabályok az úgynevezett „tüzelőanyagként történő felhasználás kizárásán alapuló” megközelítést tükrözik, ami azt jelenti, hogy a 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (6) 3. cikke 17. pontjának való megfelelés érdekében a gazdasági szereplőknek az újrafeldolgozott tartalom kiszámításakor minden számítási ponton le kell vonniuk a tüzelőanyaggá alakított vagy veszteségként jelentkező elszámolható anyagokat. Ez vonatkozik a kettős felhasználású kimeneti anyagokra is, azaz azokra a köztes kimeneti anyagokra, amelyek átalakíthatók folyékony vagy gáz-halmazállapotú tüzelőanyagokká és nem tüzelőanyag-célú termékekké is. A tüzelőanyaggá alakítandó kettős felhasználású kimeneti anyagokban az elszámolható anyagok relatív aránya nem számíthat újrafeldolgozott tartalomnak. A szilárd halmazállapotú kettős felhasználású kimeneti anyagokat – például a szenet – teljes mértékben figyelmen kívül kell hagyni az újrafeldolgozott tartalom kiszámításakor, mivel valószínűtlen, hogy a gyakorlatban ezeket a belátható jövőben megfelelő mértékben tudnák nagy értékű, nem tüzelőanyag-célú termékké alakítani.

(25)

A folyamat átláthatóságának növelése érdekében kémiai nyomonkövethetőség kerül alkalmazásra, ami azt jelenti, hogy a „tüzelőanyagként történő felhasználás kizárásán alapuló” kiosztási szabályt további rendelkezésekkel kell kiegészíteni annak biztosítása érdekében, hogy az elszámolható anyag hozzárendelt mennyisége ne haladja meg a termékben elméletileg jelen lévő elszámolható anyag mennyiségét.

(26)

Az elszámolható anyagok hozzárendelt mennyiségét nem szabad átcsoportosítani egy vállalat különböző létesítményei között vagy különböző vállalatok között, mivel ez megbonyolítaná a hozzárendelt mennyiségek kiszámítását és ellenőrzését. Ez azonban nem lehet akadálya annak, hogy a hozzárendelt mennyiségek körébe tartozó anyagokat egy vállalat különböző létesítményei között vagy különböző vállalatok között a hozzárendelt mennyiségek újraelosztása nélkül fizikailag mozgassák, feltéve, hogy az anyagot az e határozatnak való megfelelést biztosító dokumentáció kíséri, különösen a nyomonkövethetőség biztosítása és a más anyagokkal való későbbi keveredés esetén a számítások megalapozása érdekében.

(27)

Az újrafeldolgozott műanyag minimális tartalmára vonatkozó célértékek teljesítéséből származó környezeti előnyök biztosítása érdekében és a szabályok olyan jellegű kijátszását megelőzendő, amely ezeket az előnyöket esetlegesen alááshatná, a tagállamoknak rendelkezéseket kell bevezetniük a PET-palackokat forgalomba hozó gazdasági szereplőktől gyűjtött adatok és információk ellenőrzésére. A gazdasági szereplőknek az elszámolható anyagok hozzárendelt mennyiségét tartalmazó minden egyes anyagtételre vonatkozóan olyan nyilatkozatot kell készíteniük és ügyfeleik rendelkezésére bocsátaniuk, amely tartalmazza a hozzárendelt mennyiségekkel kapcsolatos releváns információkat. Azoknak a gazdasági szereplőknek, amelyek nem hajtanak végre változtatást az anyagon, mindössze továbbítaniuk kell a beszállítóiktól kapott nyilatkozatot. Emellett az olyan anyagokat feldolgozó gazdasági szereplőket, amelyek sem a bemeneti, sem a kimeneti szakaszban nem polimerekből állnak, harmadik fél általi ellenőrzésnek kell alávetni. Ennek az ellenőrzésnek ki kell terjednie az anyagmérleg-számítás során az elszámolható anyagok elosztása szempontjából releváns valamennyi információra, például a bemenetek és a kimenetek folyamatspecifikus mennyiségeire és kategorizálására, a forráspontgörbékre, valamint annak bizonyítékára, hogy az elszámolható anyag az újrafeldolgozási pályán marad. A kémiai újrafeldolgozási folyamatok utolsó lépéseként az ellenőrök által kiállított tanúsítványokat az ellátási láncban tovább kell adni, általában egészen a töltőkig, hogy a tagállamok be tudják gyűjteni azokat az italpalackokat forgalomba hozó gazdasági szereplőktől.

(28)

Amennyiben a hozzárendelt mennyiségekkel rendelkező tartozó anyagok feldolgozására harmadik országban kerül sor, és az így kapott anyagot importálják, a tagállamoknak ellenőrizniük kell az e határozatban foglalt szabályoknak való megfelelés biztosítása érdekében az anyagot kísérő információk pontosságát.

(29)

A célérték kiszámításának és ellenőrzésének szabályai szorosan kapcsolódnak az újrafeldolgozottműanyag-tartalomra vonatkozó adatok és információk jelentésének formátumához, mivel ugyanazon palackokban található ugyanazon újrafeldolgozott műanyagra vonatkoznak. A koherencia biztosítása érdekében a célérték kiszámításának és ellenőrzésének szabályait, valamint az adatok és információk jelentésének formátumát egyetlen jogi aktusban kell meghatározni.

(30)

Az adatok és információk jelentésének formátuma figyelembe veszi a 2005/270/EK bizottsági határozatban (7) a csomagolásra és a csomagolási hulladékra vonatkozóan meghatározott mérési módszereket és jelentéstételi formátumokat, amelyek alapját szintén a tömeg és az anyagfajta képezi.

(31)

A PET-palackokban található újrafeldolgozott műanyag nyomon követése az (EU) 2024/903 európai parlamenti és tanácsi rendelet (8) értelmében határokon átnyúló digitális közszolgáltatásnak minősül. Ez a határozat a fent említett digitális közszolgáltatást érintő új, kötelező érvényű követelményeket vezet be, ezért mint ilyen, az (EU) 2024/903 rendelet 3. cikkében foglalt interoperabilitási értékelési kötelezettség hatálya alá tartozik. Ennek megfelelően interoperabilitási értékelésre került sor, és az erről szóló jelentést közzé kell tenni az Interoperábilis Európa portálon.

(32)

A műanyaghulladékot olyan újrafeldolgozási módszerrel kell feldolgozni, amely – az újrafeldolgozott anyag elvárt minőségét és a különféle technológiák gazdasági életképességét figyelembe véve – a lehető legnagyobb mértékben csökkenti a környezetre gyakorolt negatív hatást. Ezt figyelembe véve környezeti szempontból a mechanikai újrafeldolgozási módszerek általában előnyben részesítendők a kémiai újrafeldolgozási módszerekkel szemben, és a mechanikailag újrafeldolgozható hulladékot elvileg nem szabad kémiai újrafeldolgozás alá vonni, ha a mechanikai újrafeldolgozás hasonló minőségi vagy teljesítménybeli jellemzőkkel rendelkező újrafeldolgozott anyagokat eredményezhet. A Bizottság nyomon követi a rendelkezésre álló újrafeldolgozási technológiák fejlődését, figyelembe véve azok gazdasági és környezeti teljesítményét. Az újrafeldolgozási ágazat releváns technológiai fejlődésének – többek között a kémiai újrafeldolgozási módszerek széles körű kereskedelmi léptékű bevezetésének – a figyelembevétele, valamint adott esetben az (EU) 2025/40 európai parlamenti és tanácsi rendelet (9) 7. cikkének (8) bekezdésében foglalt rendelkezésekhez való igazodás megfontolása érdekében a Bizottságnak megfelelően felül kell vizsgálnia az e határozatban meghatározott módszertant, beleértve a hozzárendelt mennyiségek elosztására vonatkozó szabályokat is.

(33)

A versenyképes körforgásos gazdaságra vonatkozó uniós célkitűzések és az uniós hulladékgazdálkodási politikák hatékony megvalósításának biztosítása, valamint a vegyipar fosszilis anyagoktól való mentesítésére irányuló beruházások előmozdítása érdekében – amint azt az európai vegyipari cselekvési terv is tükrözi – az uniós jogszabályok, például az (EU) 2025/40 rendelet 7. cikkének (8) bekezdése alapján kidolgozott, az újrafeldolgozott műanyag kiszámítására, ellenőrzésére és jelentésére szolgáló módszertannak figyelembe kell vennie a konkrét jogalapot és célkitűzéseket, és tükröznie kell a releváns anyagok és újrafeldolgozási technológiák jellemzőit. Ezért az e határozatban a PET-palackok újrafeldolgozott tartalmának meghatározására megállapított módszertant csak erre a termékkategóriára kell alkalmazni. Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a 2008/98/EK irányelv 39. cikke alapján létrehozott bizottság véleményével,

1.

„újrafeldolgozott műanyag”: olyan műanyag, amely az újrafeldolgozás előtt fogyasztói felhasználás utáni műanyaghulladék volt, és amelyet a 2008/98/EK irányelv 3. cikkének 17. pontjában meghatározott újrafeldolgozással (a válogatást is beleértve) állítottak elő az Unióban. 2027. november 21-től az olyan, fogyasztói felhasználás utáni műanyaghulladékot is magában foglalja, amelyet a következő helyeken dolgoztak fel újra (a válogatást is beleértve):

2.

„fogyasztói felhasználás utáni műanyaghulladék”: olyan műanyagtermékekből származó hulladék, amelyeket:

3.

„italpalack”: legfeljebb három liter űrtartalmú, egyszer használatos műanyag italpalack, beleértve, amennyiben van, a kupakját, fedelét, címkéjét és zsugorcímkéjét, ám nem tartoznak ide a következő palackok:

4.

„PET-palack”: olyan italpalack, amelyet fő összetevőként polietilén-tereftalátból állítanak elő;

5.

„gazdasági szereplő”: az alábbi gazdasági szereplők bármelyike, amelyek az italpalackok forgalomba hozatalát eredményező ellátási lánc részét képezik, vagy amelyek italpalackokat hoznak forgalomba:

6.

„újrafeldolgozási technológia”: az (EU) 2022/1616 rendelet 2. cikke (3) bekezdésének 1. pontjában meghatározott újrafeldolgozási technológia;

7.

„elszámolható anyag”: fogyasztói felhasználás utáni műanyaghulladék és fogyasztói felhasználás utáni műanyaghulladékból származó anyag;

8.

„ellátási lánc”: italpalackok gyártásával és forgalmazásával kapcsolatos folyamatok vagy tevékenységek sorozata;

9.

„számítási pont”: az ellátási lánc azon pontja, ahol egy adott anyag tekintetében meghatározzák az elszámolhatóanyag-tartalmat;

10.

„tétel”: az (EU) 2022/1616 rendelet 2. cikke (3) bekezdésének 20. pontjában meghatározott tétel;

11.

„anyagmérleg-számítás”: az ellátási lánc egészében és a kimenetekben a hozzárendelt mennyiség meghatározására használt számítási szabályok összessége, ha a folyamat során az elszámolható anyagot más anyagokkal együtt használják bemenetként;

12.

„hozzárendelt mennyiség”: a folyamatba belépő elszámolható anyag tömege, amelyet egy adott időszak tekintetében a folyamat kimenetei között osztanak el;

13.

„kimenetkategória”: a kimenetek bármely alábbi kategóriába való csoportosítása:

14.

„létesítmény”: egy gazdasági szereplő irányítása alatt álló gyártóüzem, ahol tevékenységeket, termékeket és szolgáltatásokat irányítanak, beleértve az összes kapcsolódó infrastruktúrát, berendezést és anyagot;

15.

„ellenőrzés”: az a folyamat, amelynek keretében az ellenőr tanúsítja, hogy egy adott gazdasági szereplő kielégíti az italpalackok újrafeldolgozott tartalmával kapcsolatos adatok kiszámítására vonatkozó követelményeket;

16.

„ellenőr”: a 765/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (12) 2. cikkének 13. pontjában meghatározott megfelelőségértékelő szervezet, amelyet az említett rendelet szerint akkreditáltak;

17.

„újrafeldolgozási pálya”: olyan folyamat – annak különböző lépéseit is beleértve –, amely során megmarad az elszámolható anyag nem tüzelőanyag-célú anyaggá való feldolgozásának lehetősége;

18.

„mechanikai újrafeldolgozás”: olyan újrafeldolgozási technológia, amely mechanikai és fizikai eljárások – többek között az anyagok válogatása, darálása, mosása, szétválasztása, illetve szárítás, extrudálás és újrakristályosítás – révén hasznosítja az összegyűjtött műanyaghulladékot annak érdekében, hogy a műanyag előállítása során ne változtasson a bemeneti műanyaghulladék kémiai szerkezetén;

19.

„legmagasabb elfogadható forráspont”: a gőzkrakkoló legmagasabb elfogadható forráspontja abban az esetben, ha az elszámolható anyagot vagy annak alkotórészeit egyetlen gőzkrakkolóba táplálják, vagy az egyes gőzkrakkolók legmagasabb elfogadható forráspontjainak súlyozott átlaga abban az esetben, ha az elszámolható anyagot vagy annak alkotórészeit különböző gőzkrakkolókban dolgozzák fel.