(1)

A 2011/278/EU bizottsági határozat (2) a 2013 és 2020 közötti időszakra 54 referenciaértéket (a továbbiakban: referenciaértékek) határozott meg, amelyek az ingyenes kiosztás alapját képezik. Az (EU) 2019/331 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (3) felváltotta a 2011/278/EU határozatot, és azonos kiindulási pontokat állapított meg az egyes referenciaértékek aktualizálásához alkalmazott éves csökkentési ráta 2021 és 2030 közötti időszakra történő meghatározásához.

(2)

Az (EU) 2021/447 bizottsági végrehajtási rendelet (4) meghatározta a 2003/87/EK irányelv 10a. cikkének (2) bekezdése szerinti, a 2021 és 2025 közötti időszakra vonatkozó felülvizsgált referenciaértékeket. A 2026 és 2030 közötti időszakra vonatkozó felülvizsgált referenciaértékeknek az adatszolgáltatás és az éves csökkentési ráta alkalmazása tekintetében új referencia-időszakon kell alapulniuk. Ezért e rendeletben meg kell állapítani a szóban forgó felülvizsgált értékeket.

(3)

Az (EU) 2023/959 európai parlamenti és tanácsi irányelv (5) módosította a 2003/87/EK irányelvet abból a célból, hogy összhangba hozza az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszert (EU ETS) az (EU) 2021/1119 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (6), amely 2030-ra az 1990-es szinthez képest legalább 55 %-os nettó kibocsátáscsökkentési célt határoz meg. Ennek eredményeképpen az üvegházhatású gázok kibocsátásának nyomon követéséről és jelentéséről szóló (EU) 2018/2066 bizottsági végrehajtási rendeletet (7) az (EU) 2023/2122 bizottsági végrehajtási rendelet (8), a kibocsátási egységek harmonizált ingyenes kiosztására vonatkozó uniós szintű átmeneti szabályok meghatározásáról szóló (EU) 2019/331 felhatalmazáson alapuló rendeletet pedig az (EU) 2024/873 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (9) módosította. A 2003/87/EK irányelv, az (EU) 2018/2066 végrehajtási rendelet és az (EU) 2019/331 felhatalmazáson alapuló rendelet említett módosításai ezért relevánsak a 2026 és 2030 közötti időszakra vonatkozó felülvizsgált referenciaértékek meghatározása szempontjából.

(4)

A 2003/87/EK irányelv 10a. cikke (2) bekezdése harmadik albekezdésének c) pontjával összhangban a 2026 és 2030 közötti időszakra a felülvizsgált referenciaértékeket az említett irányelv 11. cikke szerint a 2021. és a 2022. év tekintetében a létesítmények üvegházhatásúgáz-hatékonyságára vonatkozóan bejelentett információk alapján kell meghatározni. Minden egyes referenciaérték esetében ki kell számítani az adott referenciaérték alkalmazási körébe tartozó létesítmények 2021. és 2022. évi átlagos üvegházhatásúgáz-hatékonyságát. Az egyes referenciaértékek alkalmazási körébe tartozó létesítmények leghatékonyabb 10 %-ára vetített átlagértéknek az (EU) 2019/331 felhatalmazáson alapuló rendelet I. mellékletében meghatározott referenciaértékekkel való összehasonlítása alapján éves csökkentési rátákat kell meghatározni a 2007/2008 és 2021/2022 közötti 14 éves időszak minden egyes referenciaértéke tekintetében. Ezt követően a referenciaértékeknek a 2007/2008 és 2027/2028 közötti 20 éves időszakra vonatkozó megfelelő csökkentését a szóban forgó éves csökkentési ráták alapján, extrapoláció útján kell kiszámítani. A 2003/87/EK irányelv 10a. cikke (2) bekezdése harmadik albekezdésének d) pontjával összhangban a 20 éves időszak tekintetében alkalmazott csökkentés nem lehet 6 %-nál alacsonyabb és 50 %-nál magasabb. Különös rendelkezések alkalmazandók az aromás vegyületekre és a szintézisgázra vonatkozó referenciaértékek aktualizálására a 10a. cikk (2) bekezdésének negyedik albekezdésével összhangban, amely összehangolja a módosítás arányát a finomítókra vonatkozó referenciaértékekre alkalmazandó aránnyal. Mivel az (EU) 2023/959 irányelv függetlenítette egymástól a finomítókra és a hidrogénre vonatkozó referenciaértékek aktualizálását, az aromás vegyületek és a szintézisgáz tekintetében megállapított referenciaértékek aktualizálását a finomítók referenciaértékeivel összehangoló különös rendelkezések nem alkalmazandók a hidrogénre vonatkozó referenciaértékek aktualizálására.

(5)

A „kibocsátások” (EU) 2023/959 irányelv által bevezetett felülvizsgált fogalommeghatározása és az (EU) 2026/389 bizottsági végrehajtási rendelet (10) alapján a nátrium-karbonátra vonatkozó referenciaérték aktualizálására szolgáló módszertannak figyelembe kell vennie az (EU) 2018/2066 végrehajtási rendelettel összhangban nyomon követett és jelentett megfelelő köztes kibocsátásokat. E célból a 2026 és 2030 közötti időszakban a szóban forgó kibocsátásokat a 20 éves extrapolációs időszakra vetített éves csökkentési ráta alkalmazását követően végzett számítás utolsó lépéseként hozzá kell adni a nátrium-karbonátra vonatkozó referenciaértékhez.

(6)

A korábbi referenciaérték-aktualizálási eljárásokkal való összehasonlíthatóság biztosítása érdekében az (EU) 2019/331 felhatalmazáson alapuló rendelet I. mellékletének 2. szakaszában felsorolt, a tüzelőanyag és a villamos energia felcserélhetőségére vonatkozó szabályok által korábban érintett referenciaértékek esetében az egyes szóban forgó referenciaértékek alkalmazási körébe tartozó létesítmények leghatékonyabb 10 %-ának átlagos üvegházhatásúgáz-hatékonysága tekintetében figyelembe kell venni a villamosenergia-fogyasztásnak tulajdonítható közvetett kibocsátásaikat, amikor az említett üvegházhatásúgáz-hatékonyság értékét felhasználják a kibocsátási egységek 2026 és 2030 közötti időszakot érintő ingyenes kiosztásának alapjául szolgáló felülvizsgált referenciaértékek meghatározásához.

(7)

Az (EU) 2024/873 felhatalmazáson alapuló rendelet arról is rendelkezett, hogy a hő- és a tüzelőanyag-referenciaértékek hatályát ki kell terjeszteni a villamos energiából előállított mérhető és nem mérhető hőre, és ezt figyelembe kell venni a 2026 és 2030 közötti időszakra alkalmazandó felülvizsgált referenciaértékek meghatározásakor.

(8)

Emellett az (EU) 2024/873 felhatalmazáson alapuló rendelet számos referenciaérték esetében módosította a meghatározásokat és a rendszerhatárokat. Ennek nyomán az említett rendelet megnyitotta a szinterezett ércre vonatkozó referenciaértéket, valamint a fehér és a szürke cementklinkerre vonatkozó referenciaértéket az agglomerált vasércből készült alternatív termékek, illetve az alternatív hidraulikus kötőanyagok előtt. Ezenkívül a vízelektrolízissel előállított hidrogént is belefoglalta a hidrogén-referenciaértékbe, illetve az ammónia-referenciaértékbe. Ezeket a módosításokat figyelembe kell venni a 2026 és 2030 közötti időszakra vonatkozó felülvizsgált referenciaértékek meghatározásakor.

(9)

Az (EU) 2024/873 felhatalmazáson alapuló rendelet a forró fémre vonatkozó referenciaértéket is módosította azáltal, hogy az említett referenciaérték esetében az érintett termékek és a rendszerhatárok meghatározását kiegészítette a közvetlen redukciós technológiával történő acélgyártással. A 2003/87/EK irányelv 10a. cikke (2) bekezdése harmadik albekezdésének e) pontjával összhangban a 2026 és 2030 közötti időszakra vonatkozó felülvizsgált referenciaértékek tekintetében a létesítmények átlagos üvegházhatásúgáz-hatékonyságának kiszámításakor figyelmen kívül kell hagyni a forró fémre vonatkozó referenciaérték alkalmazási körébe tartozó, közvetlen redukciós technológiával történő acélgyártást.

(10)

A 2003/87/EK irányelv 11. cikke (1) bekezdésének megfelelően a tagállamok 2024. szeptember 30-ig benyújtották a Bizottságnak a létesítményeknek a kibocsátási egységek ingyenes kiosztása szempontjából releváns információkat tartalmazó listáját. Annak biztosítása érdekében, hogy a referenciaértékek helyes adatokon alapuljanak, a Bizottság mélyrehatóan ellenőrizte a kibocsátási egységek ingyenes kiosztása szempontjából releváns adatok hiánytalanságát és következetességét. Adott esetben a Bizottság pontosításokat és helyesbítéseket kért az érintett illetékes hatóságoktól. A Bizottság technikai eszmecseréket is folytatott az érdekelt felekkel annak érdekében, hogy biztosítsa a konkrét álláspontjukkal kapcsolatos mélyreható konzultációt. Ezen eljárás eredményeként pontos, következetes és összehasonlítható adatkészlet jött létre a 2003/87/EK irányelv hatálya alá tartozó valamennyi olyan helyhez kötött létesítmény üvegházhatásúgáz-hatékonyságára vonatkozóan, amely az (EU) 2019/331 felhatalmazáson alapuló rendelet 4. cikkével összhangban ingyenes kiosztás iránti kérelmet nyújtott be. Ezt a jó minőségű adatkészletet használták fel a 2026 és 2030 közötti időszakra vonatkozó felülvizsgált referenciaértékek meghatározásához mind az 54 referenciaérték tekintetében.

(11)

A 2003/87/EK irányelv 27. és 27a. cikkének rendelkezései alapján több tagállam is úgy döntött, hogy a 2026 és 2030 közötti időszakra nézve kizár bizonyos létesítményeket az EU ETS-ből. Ezeket a létesítményeket ezért figyelmen kívül kell hagyni a felülvizsgált referenciaértékek meghatározásakor.

(12)

Az (EU) 2023/959 irányelv módosította a 2003/87/EK irányelv I. mellékletében felsorolt egyes tevékenységi kategóriák leírását, és ezzel összefüggésben 2024. január 1-jétől további létesítményeket vont az EU ETS, valamint annak nyomonkövetési és jelentéstételi kötelezettségei hatálya alá. Ennek nyomán 2024. január 1-jétől számos további létesítmény tartozik az EU ETS hatálya alá, köztük olyan létesítmények is, amelyek az említett időpont előtt már működtek. Mivel ezek a létesítmények a 2003/87/EK irányelv 11. cikke szerinti adatszolgáltatás szempontjából releváns 2021. és 2022. év után léptek be az EU ETS-be, a 2026 és 2030 közötti időszakra vonatkozó felülvizsgált referenciaértékek meghatározásakor figyelmen kívül kell hagyni azokat az adatokat, amelyeket a nyomonkövetési és jelentéstételi kötelezettségek hatálya alá vonásukat megelőző időszakra vonatkozóan jelentettek be.

(13)

Az (EU) 2019/331 felhatalmazáson alapuló rendelet – a mérhető hő, a szén-dioxid-tartalmú hulladékgázok és az átadott CO2 behozatalához, kiviteléhez és házon belüli előállításához kapcsolódó kibocsátások következetes kezelésének biztosítása érdekében – szabályokat tartalmaz a kibocsátások létesítményrészek szintjén történő meghatározására vonatkozóan. E célból a releváns kibocsátási tényezőket a hőre és a tüzelőanyagra vonatkozó referenciaértékek felhasználásával határozták meg, amelyeket pedig a meghatározott éves csökkentési ráták alkalmazásával aktualizáltak. Az ismeretlen vagy nem egyértelműen meghatározott kibocsátási tényezőkkel rendelkező hőimportálás és a hőexportálás esetében 40,5 t CO2-egyenérték/TJ értéket alkalmaztak. Ezt az értéket úgy számolták ki, hogy 2,5 %-os éves csökkentési rátát alkalmaztak a hőre vonatkozó referenciaértékre a 2007/2008 és 2021/2022 közötti 14 éves időszakra. A hulladékgáz exportja esetében 37,4 t CO2-egyenérték/TJ értéket vontak le a hulladékgáz tényleges kibocsátási tényezőjéből. Ez az érték a földgáz (56,1 t CO2-egyenérték/TJ) kibocsátási tényezőjének és egy 0,667-es tényezőnek a szorzata, mely a hulladékgáz használata és a földgáz referencia-tüzelőanyag használata közötti hatásfok-különbségeket számszerűsítő tényező. A hulladékgáz-behozatal esetében 36,5 t CO2-egyenérték/TJ értéket alkalmaztak. Ezt az értéket úgy számolták ki, hogy 2,5 %-os éves csökkentési rátát alkalmaztak a tüzelőanyagra vonatkozó referenciaértékre a 2007/2008 és 2021/2022 közötti 14 éves időszakra. Ezenkívül, ha a villamos energiát egy létesítményrészben, a mérhető hő közbenső termelésétől eltérően állítják elő, 0,300 t CO2-egyenérték/MWh értéket alkalmaztak. Ez az érték megfelel a villamosenergia-termelésre vonatkozó átlagos uniós kibocsátási tényezőnek.

(14)

Ha a létesítmények által jelentett adatok alapján nem lehetett pontosan és következetesen meghatározni a termék-referenciaérték szerinti létesítményrészek kibocsátásait – különösen az olyan köztes termékeket importáló vagy exportáló létesítményrészek esetében, amelyek termelése egy másik termék-referenciaérték rendszerhatárai alá tartozik –, az érintett létesítményrészek üvegházhatásúgáz-hatékonyságát figyelmen kívül kell hagyni a felülvizsgált referenciaértékek meghatározásakor. Ez a finomítói termékekkel, a forró fémmel, a szinterezett dolomitmésszel, az ammóniával, a gőzzel végzett krakkolással, a fenollal/acetonnal és a hidrogénnel kapcsolatos referenciaértékek aktualizálását érinti.

(15)

A kibocsátások különböző létesítményrészekhez való hozzárendelésének az (EU) 2019/331 felhatalmazáson alapuló rendeletben meghatározott módszere negatív üvegházhatásúgáz-hatékonyságot eredményezhet azokban az esetekben, amikor az alacsony kibocsátási tényezővel rendelkező tüzelőanyaggal előállított hőt más létesítményrészekbe vagy létesítményekbe exportálják. Ilyen esetekben helyénvaló a felülvizsgált referenciaértékek meghatározása céljából az érintett létesítményrész üvegházhatásúgáz-hatékonyságát nullában megállapítani.

(16)

Az egyes ipari ágazatok által kifejezett aggályok eloszlatása érdekében a Bizottság az ETS közelgő felülvizsgálatával egyidejűleg külön javaslatot fog előterjeszteni, amelynek célja, hogy a kibocsátáscsökkentési potenciál jobb figyelembevétele érdekében növelje a tartalék-referenciaértékek alapján meghatározott ingyenes kiosztást, és ezzel párhuzamosan elkerülje az ágazatközi korrekciós tényező alkalmazását. A felülvizsgált referenciaértékeket a 2026. január 1. és 2030. december 31. közötti időszakra vonatkozó kiosztásokra kell alkalmazni. Az érintett ágazatok időben történő és hatékony támogatásának biztosítása érdekében a felülvizsgált tartalék-referenciaértékeket a lehető leghamarabb alkalmazni kell. E célból a Bizottság arra törekszik, hogy e javaslat összefüggésében elősegítse a társjogalkotók közötti mielőbbi megállapodást.

(17)

Tekintettel arra, hogy a kibocsátási egységek 2026 és 2030 közötti időszakra vonatkozó harmonizált ingyenes kiosztása – és különösen a 2026. évi ingyenes kiosztás – tekintetében biztosítani kell a jogbiztonságot, e rendeletnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon hatályba kell lépnie.

(18)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Éghajlatváltozási Bizottság véleményével,