(1)

A 94/80/EK tanácsi irányelv (2) számos tekintetben módosításra szorul. Az említett irányelvet az áttekinthetőség érdekében célszerű átdolgozni.

(2)

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 20. cikke (2) bekezdése első albekezdésének b) pontja és 22. cikkének (1) bekezdése az állampolgárságuktól eltérő tagállamban lakóhellyel rendelkező uniós polgárok számára ugyanolyan feltételekkel biztosítja az aktív és passzív választójogot a lakóhelyük szerinti tagállam helyhatósági választásain, mint az említett tagállam állampolgárainak. Az Európai Unió Alapjogi Chartájának (a továbbiakban: a Charta) 40. cikke is megerősíti ezt a jogot, amely konkrétan érvényre juttatja az egyenlőség elvét és a Charta 21. cikkében foglalt, állampolgárság alapján történő hátrányos megkülönböztetés tilalmát. E jog egyben az EUMSZ 20. cikke (2) bekezdése első albekezdésének a) pontjában és 21. cikkében, valamint a Charta 45. cikkében rögzített szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogból is következik.

(3)

Az aktív és passzív választójog helyhatósági választásokon történő gyakorlására vonatkozó részletes szabályokat a 94/80/EK irányelv határozza meg.

(4)

Az uniós polgárságról szóló 2020. évi jelentésben a Bizottság hangsúlyozta, hogy frissíteni, pontosítani és erősíteni kell a helyhatósági választásokon való aktív és passzív választójog gyakorlására vonatkozó szabályokat annak biztosítása érdekében, hogy a szabályok a mobilis uniós polgárok széles körű és inkluzív részvételét szolgálják. Erre való tekintettel, figyelembe véve a 94/80/EK irányelv egymást követő választásokon történő alkalmazása során szerzett tapasztalatokat, valamint szem előtt tartva a Szerződések módosításaival bevezetett változtatásokat, az említett irányelv több rendelkezését naprakésszé kell tenni.

(5)

A helyhatósági választásokhoz kapcsolódó választási eljárás az említett választásokat a saját hagyományaiknak, valamint a nemzetközi és európai normáknak megfelelően megszervező tagállamok hatáskörébe tartozik. A Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányával és az Emberi Jogok Európai Egyezményének rendelkezéseivel összhangban a tagállamoknak nem csupán el kell ismerniük és tiszteletben kell tartaniuk az uniós polgárok aktív és passzív választójogát, hanem meg is kell könnyíteniük választójoguk gyakorlását a választási részvételük útjában álló lehető legtöbb akadály megszüntetésével.

(6)

Annak érdekében, hogy azok az uniós polgárok, akik olyan tagállamban rendelkeznek lakóhellyel, amelynek nem állampolgárai (a továbbiakban: a nem állampolgár uniós polgárok), a helyhatósági választásokon ugyanolyan feltételek mellett gyakorolhassák aktív és passzív választójogukat, mint a lakóhelyük szerinti tagállam állampolgárai, tisztázni kell az e választásokon való nyilvántartásba vételre és az azokon való részvételre irányadó feltételeket az állampolgárok és a nem állampolgár uniós polgárok közötti egyenlő bánásmód biztosítása érdekében. Így különösen a lakóhelyük szerinti tagállam helyhatósági választásain aktív és passzív választójogukkal élni kívánó uniós polgárokat egyenlő bánásmódban kell részesíteni a választójog gyakorlásának feltételeként teljesítendő tartózkodási időtartamok és az e feltétel teljesítésének igazolásához szükséges bizonyítékok tekintetében.

(7)

Ezenfelül a nem állampolgár uniós polgároktól nem lehet megkívánni, hogy aktív vagy passzív választójoguknak a helyhatósági választásokon való gyakorlása érdekében bármely különleges feltételnek megfeleljenek, kivéve ha kivételes esetben az állampolgárokra és a nem állampolgárokra vonatkozó különböző elbánás igazolható az utóbbiak sajátos, az előzőektől őket megkülönböztető körülményeivel.

(8)

Annak megkönnyítése érdekében, hogy az uniós polgárok a lakóhelyük szerinti országban gyakorolhassák aktív és passzív választójogukat, e polgárokat a szavazás napja előtt kellő időben fel kell venni a választói névjegyzékbe. A névjegyzékbe való felvételre vonatkozó alaki követelményeknek a lehető legegyszerűbbeknek kell lenniük. A névjegyzékbe való felvételhez elegendőnek kell lennie, ha az érintett uniós polgárok ugyanazokat az okiratokat nyújtják be, mint az adott tagállam állampolgárságával rendelkező választópolgárok. Lehetővé kell tenni a tagállamok számára, hogy azon választópolgárok számára, akik nem állampolgár uniós polgárok, érvényes személyazonosító okmány és egy olyan hivatalos nyilatkozat benyújtását írják elő, amely tartalmazza a választásokon való részvételi jogosultságukat igazoló elemeket. A névjegyzékbe vételt követően a nem állampolgár uniós polgároknak ugyanolyan feltételek mellett kell a választói névjegyzékben maradniuk, mint az érintett tagállam állampolgárságával rendelkező uniós polgároknak, mindaddig, amíg megfelelnek a választójog gyakorlásához szükséges feltételeknek. Adott esetben lehetővé kell tenni az uniós polgárok számára, hogy megadják az illetékes hatóságoknak a kapcsolattartási adataikat, hogy e hatóságok rendszeresen tájékoztathassák őket.

(9)

Bár a tagállamok hatáskörébe tartozik annak eldöntése, hogy a területükön kívül lakóhellyel rendelkező állampolgárok rendelkeznek-e aktív vagy passzív választójoggal a helyhatósági választásokon, az a körülmény, hogy a nem állampolgár uniós polgárokat felvették a lakóhelyük szerinti tagállam választói névjegyzékébe, önmagában véve nem indokolhatja a honosság szerinti tagállam választói névjegyzékéből való törlésüket.

(10)

A passzív választójogtól való megfosztást akár a lakóhely szerinti tagállam, akár a honosság szerinti tagállam hatóságainak egyedi határozata elrendelheti. Tekintettel a választott helyhatósági tisztség viselésének politikai jelentőségére, a tagállamoknak jogosultaknak kell lenniük arra, hogy tájékoztatást kapjanak a honosság szerinti tagállamtól a honosság szerinti tagállambeli passzív választójogtól való megfosztással kapcsolatban.

(11)

Mivel az alapszintű helyhatósági egységek végrehajtó szerveinek feladatai magukban foglalhatják a közhatalom gyakorlásában való részvételt és a közérdekek védelmét, a tagállamoknak képeseknek kell lenniük arra, hogy ezeket a tisztségeket az arányosság elvének maradéktalan tiszteletben tartása mellett a saját állampolgáraik számára tartsák fenn.

(12)

Ugyanígy lehetséges, hogy a megválasztott helyhatósági tisztségviselők részvételét az országgyűlési választásokon szintén a tagállam saját állampolgárai részére tartsák fenn.

(13)

Ott, ahol a tagállam jogszabályai úgy rendelkeznek, hogy a választott helyhatósági tisztség viselése összeférhetetlen más tisztségek viselésével, a tagállamoknak képeseknek kell lenniük arra, hogy az ilyen jogszabályok hatályát a más tagállamokban viselt hasonló tisztségekre is kiterjesszék.

(14)

Biztosítani kell, hogy tiszteletben tartsák az uniós polgároknak azt a szabadságát, hogy maguk dönthessenek, részt vesznek-e a lakóhely szerinti tagállam helyhatósági választásain, valamint, hogy ebben az esetben az említett polgárok kifejezhessék azon kívánságukat, hogy a lakóhelyük szerinti tagállamban éljenek választójogukkal. Ezért helyénvaló olyan rendelkezéseket hozni, hogy azok a tagállamok, ahol a szavazás nem kötelező, hivatalból felvegyék ezeket a polgárokat a választói névjegyzékbe.

(15)

A választójoggal és a választási eljárásokkal kapcsolatos információk hozzáférhetősége az EUMSZ 20. cikke (2) bekezdése első albekezdésének b) pontjában és 22. cikke (1) bekezdésében foglalt jog hatékony gyakorlásának alapvető eleme.

(16)

A választási eljárások összefüggésében a megfelelő tájékoztatás hiánya hatással van a polgárokra az őket uniós polgárként megillető jogok részét képező választójoguk gyakorlása során. Hatással van továbbá arra is, hogy az illetékes hatóságok milyen mértékben képesek jogaik gyakorlására és kötelezettségeik teljesítésére. A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az illetékes hatóságok megfelelő tájékoztatást nyújtsanak az uniós polgároknak az őket az EUMSZ 20. cikke (2) bekezdése első albekezdésének b) pontja és 22. cikkének (1) bekezdése alapján megillető jogokról, valamint a helyhatósági választásokon való részvételre és azok megszervezésére vonatkozó releváns szabályokról és eljárásokról. Az illetékes hatóságok közé értendők a szubnacionális szinten kijelölt hatóságok is, amennyiben a helyhatósági választások megszervezésének felelősségét a nemzeti alkotmányos renddel összhangban általában ezen a szinten gyakorolják. A kommunikáció hatékonysága érdekében a tájékoztatást világos és érthető módon kell nyújtani. Ez azt jelenti, hogy a tájékoztatást úgy kell nyújtani, hogy észszerűen elvárható legyen, hogy az érintett személy azt megértse. A világos és közérthető nyelvezet követelményét a tagállam közigazgatási eljárásaiban alkalmazandó alaki követelmények összefüggésében kell értelmezni. Lehetővé kell tenni a tagállamok számára, hogy a jelöltek névjegyzékébe vagy a választói névjegyzékbe való felvétel iránti kérelemre vonatkozó, az ezen irányelv szerinti határozatról való, az érintett személynek szóló tájékoztatás során a nemzeti jog rendelkezéseire hivatkozzanak. Az illetékes hatóságok számára lehetővé kell tenni, hogy egy meghatalmazott képviselőt értesítsenek az ilyen határozatról.

(17)

A választásra vonatkozó információk hozzáférhetőségének javítása érdekében a választások megszervezésére, a választói névjegyzékbe és a jelöltek névjegyzékébe való felvételre vonatkozó feltételekre, a választások időpontjára, valamint a szavazás módjaira és helyszíneire vonatkozó általános információkat például egy általánosan elérhető, az Unió legalább egy másik hivatalos nyelvére való automatizált fordítást lehetővé tevő weboldalon kell rendelkezésre bocsátani. Az ilyen más nyelvekre lefordított információk kizárólag tájékoztatási célt szolgálhatnak és joghatással nem bírhatnak. Amennyiben kérdés merül fel az e fordításokban szereplő információk pontosságával kapcsolatban, kizárólag az érintett tagállam hivatalos nyelvén vagy nyelvein kiadott változatok minősülhetnek jogilag kötelezőnek.

(18)

Az EUMSZ 22.cikke (1) bekezdésének megfelelően az ezen irányelv általános szabályaitól való bármely eltérést csak valamely tagállam sajátos problémái indokolhatják, és annak meg kell felelnie a Charta 52. cikkében foglalt követelményeknek, azt a követelményt is beleértve, hogy az aktív és passzív választójog helyhatósági választásokon való gyakorlása csak törvény által, valamint az arányosság és a szükségesség elveinek tiszteletben tartásával korlátozható. Ezenfelül bármely eltérésnek összhangban kell lennie a Charta 47. cikkével.

(19)

Sajátos problémák különösen olyan tagállamokban merülhetnek fel, ahol a választójogi korhatárt elért, ott lakóhellyel rendelkező, de nem saját állampolgár uniós polgárok aránya nagyon jelentősen meghaladja az átlagot. Az ilyen polgároknak a választójoggal rendelkező személyek teljes számához viszonyított több mint 20 %-át kitevő számaránya indokolja a választójoggal kapcsolatos eltéréseket. Az ilyen eltéréseknek az ottlakás időtartamának kritériumán kell alapulniuk.

(20)

Azon tagállamok számára, amelyekben a választójogi korhatárt elért nem saját állampolgárságú uniós polgárok számaránya meghaladja az ott lakóhellyel rendelkező, választójogi korhatárt elért uniós polgárok 20 %-át, lehetővé kell tenni, hogy az EUMSZ 22. cikke (1) bekezdésének megfelelően különleges rendelkezéseket állapítsanak meg a jelöltlisták összetétele tekintetében.

(21)

Figyelembe kell venni azt a tényt, hogy egyes tagállamokban az ott lakóhellyel rendelkező, más tagállam állampolgárságával rendelkező személyek választójoggal rendelkeznek a tagállam nemzeti parlamentjének megválasztása során. Következtetésképp ezen irányelv egyes rendelkezéseinek alkalmazásától azokban a tagállamokban el lehet tekinteni.

(22)

A Belga Királyságot különleges sajátosságok és egyensúlyi viszonyok jellemzik abból a tényből adódóan, hogy alkotmánya (1–4. cikk) három hivatalos nyelvről és területileg régiókra és közösségekre történő tagozódásról rendelkezik. Ennek eredményeként ezen irányelv maradéktalan alkalmazása egyes közigazgatási területeken olyan hatásokat válthat ki, amelyek szükségessé teszik annak lehetőségét, hogy e sajátosságok és egyensúlyi viszonyok figyelembevétele érdekében eltérjenek ezen irányelv rendelkezéseitől.

(23)

A Bizottságnak rendszeresen értékelnie kell ezen irányelv alkalmazását, és ezzel kapcsolatban jelentést kell benyújtania az Európai Parlament és a Tanács részére. A jelentésnek információkat kell tartalmaznia a tagállamok által annak érdekében hozott intézkedésekről, hogy támogassák a nem állampolgár uniós polgárok választásokon való részvételét, valamint a jelentésben szerepeltetni kell az említett személyek választójogának gyakorlására vonatkozó statisztikai adatokat, amennyiben ilyenek rendelkezésre állnak. Az ilyen statisztikai adatok tartalmazhatnak a választói névjegyzékbe vagy a jelöltek névjegyzékébe való felvételre és a választási részvételi arányra vonatkozó adatokat, továbbá az állampolgárságra, az életkorra, a nyelvre és a helyszínre vonatkozó aggregált, anonimizált adatokat. Figyelembe véve a tagállamok adminisztratív kapacitásait, valamint azt a tényt, hogy nem kötelező adatokat gyűjteni vagy új adatokat létrehozni, a tagállamoknak minden tőlük telhetőt meg kell tenniük annak érdekében, hogy támogassák az említett tevékenységet azáltal, hogy a rendelkezésükre álló információkat időben megküldik a Bizottság által körbeküldött kérdőív alapján.

(24)

Adott esetben a személyes adatok abból a célból történő kezelését, hogy a Bizottságnak statisztikai adatokat szolgáltassanak a nem állampolgár uniós polgárok választásokon való részvételére vonatkozóan, az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (3) és az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (4) összhangban kell végezni, beleértve a célhoz kötöttség, az adattakarékosság, a korlátozott tárolhatóság, az integritás és a titoktartás elvét is. Így különösen a személyes adatok statisztikai célból folytatott kezelését – az (EU) 2016/679 rendelet 89. cikkének (1) bekezdésével, valamint az (EU) 2018/1725 rendelet 13. cikkével összhangban – megfelelő garanciák mellett kell végezni. E tekintetben az adatokat a magánélet védelmét erősítő olyan technológiák használatával kell megosztani, amelyeket kimondottan az említett elvek végrehajtására dolgoztak ki. Az ezen irányelv alkalmazásában kezelt statisztikai adatokat olyan mértékben kell aggregálni, hogy az egyéneket ne lehessen azonosítani.

(25)

A Bizottságnak ezen irányelv hatálybalépésétől számított észszerű határidőn belül saját értékelést kell végeznie ezen irányelv alkalmazásáról, összefüggésben az (EU) 2025/1788 tanácsi irányelv (5) alkalmazásának értékelésével.

(26)

Az alapszintű tagállami kormányzati egységek jegyzékének naprakészen tartása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el az alapszintű kormányzati egységek jegyzékének módosítása céljából. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (6) megállapított elvekkel összhangban kerüljön sor. Így különösen annak biztosítása érdekében, hogy a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésére vonatkozóan minden információ időben rendelkezésre álljon, a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértői rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(27)

A tagállamok a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény megerősítésével, az Unió pedig az említett egyezmény 2010/48/EK tanácsi határozat (7) révén történő megkötésével kötelezettséget vállaltak arra, hogy gondoskodnak az említett egyezmény betartásáról, beleértve annak a politikai és közéletben való részvételről szóló 29. cikkét is. A fogyatékossággal élő személyek inkluzív és egyenlő választási részvételének támogatása érdekében, a nem állampolgár uniós polgárok aktív és passzív választójogának a helyhatósági választásokon történő gyakorlására vonatkozó részletes szabályoknak megfelelően figyelembe kell venniük a fogyatékossággal élő polgárok és az idősebb polgárok szükségleteit.

(28)

Az ezen irányelv végrehajtása során kezelt személyes adatokra az (EU) 2016/679 és az (EU) 2018/1725 rendelet alkalmazandó.

(29)

Az európai adatvédelmi biztossal az (EU) 2018/1725 rendelet 42. cikkének (1) bekezdésével összhangban konzultációra került sor, és a biztos 2022. január 17-én hivatalos észrevételeket tett.

(30)

Ez az irányelv tiszteletben tartja a különösen a Chartában – különösen annak 21. és 40. cikkében – elismert alapvető jogokat és alapelveket. Ennek megfelelően ezen irányelvet az említett jogokkal és alapelvekkel összhangban kell végrehajtani, biztosítva többek között a személyes adatok védelméhez való jogot, a megkülönböztetésmentességhez való jogot, az aktív és passzív választójogot a helyhatósági választásokon, a mozgás és a tartózkodás szabadságát, valamint a hatékony jogorvoslathoz való jogot.

(31)

Az ezen irányelv nemzeti jogba történő átültetésére vonatkozó kötelezettség csak azokat a rendelkezéseket érinti, amelyek a korábbi irányelvekhez képest jelentős mértékben módosultak. A változatlan rendelkezések átültetésére vonatkozó kötelezettség a korábbi irányelvekből ered.

(32)

Ez az irányelv nem érinti a II. melléklet B. részében meghatározott irányelveknek a nemzeti jogba történő átültetésére vonatkozó határidőkkel kapcsolatos tagállami kötelezettségeket,