European flag

Az Európai Unió
Hivatalos Lapja

HU

L sorozat


2026/1115

2026.5.27.

A BIZOTTSÁG (EU) 2026/1115 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2026. május 26.)

a 429/2008/EK rendeletnek a takarmányadalékanyag-engedélyezési formanyomtatvány és a célállatfajok és -kategóriák megnevezése tekintetében történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a takarmányozási célra felhasznált adalékanyagokról szóló, 2003. szeptember 22-i 1831/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 7. cikke (4) bekezdésének első albekezdésére és 7. cikke (5) bekezdésének első albekezdésére,

az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatósággal folytatott konzultációt követően,

mivel:

(1)

Az 1831/2003/EK rendelet meghatározza a takarmány-adalékanyagok forgalomba hozatalának és használatának engedélyezésére vonatkozó eljárást. Előírja, hogy egy új takarmány-adalékanyagot vagy egy takarmány-adalékanyag új alkalmazását engedélyeztetni kívánó bármely személynek engedélyezési kérelmet kell benyújtania a Bizottsághoz az említett rendeletnek megfelelően.

(2)

A 429/2008/EK bizottsági rendelet (2) részletes szabályokat állapít meg az 1831/2003/EK rendeletnek a takarmány-adalékanyagok engedélyezése iránti kérelmek elkészítése és megjelenési formája, valamint az ilyen kérelmek értékelése tekintetében történő végrehajtására vonatkozóan. A 429/2008/EK rendelet I. melléklete meghatározza azt a formanyomtatványt, amelyet egy takarmány-adalékanyag engedélyezése iránti kérelem benyújtásához használni kell, IV. melléklete pedig megállapítja a célállatok kategóriáit és fogalommeghatározásait, valamint feltünteti a kapcsolódó hatékonysági vizsgálatok minimális időtartamát.

(3)

A 429/2008/EK rendelet I. mellékletében szereplő formanyomtatványt még akkor állapították meg, amikor a takarmány-adalékanyagok engedélyezése iránti kérelmeket még fizikai vagy szkennelt dokumentum formájában nyújtották be. 2021 óta a takarmány-adalékanyagokra vonatkozó valamennyi kérelmet a Bizottság elektronikus benyújtási rendszerén keresztül kell benyújtani. E változás révén a rendszer immár egy automatikusan generált formanyomtatvánnyal tudna dolgozni, melyhez az elektronikusan benyújtott adatokból nyerné ki a szükséges információkat. Emellett a kérelmek kezelésének optimalizálása érdekében egyszerűsíteni kell a formanyomtatvány tartalmát.

(4)

A Bizottság, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (a továbbiakban: Hatóság), valamint a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottsága által a takarmány-adalékanyagok engedélyezési kérelmeinek feldolgozása során szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy aktualizálni kell a 429/2008/EK rendelet IV. mellékletében az adott kérelem tárgyát képező állatfajok és -kategóriák megnevezésére használt terminológiát, egyben biztosítani kell, hogy a IV. melléklet ne csak a fő élelmiszer-termelő állatfajokra és -kategóriákra, hanem az Unióban tenyésztett vagy tartott valamennyi lehetséges állatfajra és -kategóriára is kiterjedjen. Ez a megközelítés egyértelművé tenné a kérelmek konkrét hatályát, és megkönnyítené az engedélyezési eljárást. A 429/2008/EK rendelet 1. cikkének (2) bekezdését, 3. cikke (2) bekezdésének utolsó albekezdését, valamint II., III. és IV. mellékletét ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(5)

A hosszú távú hatékonysági vizsgálatoknak a 429/2008/EK rendelet II. melléklete 4.4. pontjának negyedik albekezdésében és IV. mellékletének utolsó oszlopában meghatározott minimális időtartamát 2008-ban állapították meg. Ezt a minimális időtartamot ki kell igazítani a Hatóság legutóbbi ajánlásai (3) mentén, amelyek tükrözik a legújabb technológiai és tudományos fejlődést, és rövidebb minimális időtartamot javasolnak a hosszú távú hatékonysági vizsgálatokra egyes állatfajok és -kategóriák, például a tojótyúkok, a lazac vagy a pisztráng esetében.

(6)

A „kevésbé jelentős fajok” 429/2008/EK rendelet 1. cikkének 2. pontjában szereplő fogalommeghatározásának egyértelműsítése érdekében be kell vezetni a „főbb fajok” fogalommeghatározását.

(7)

Az említett rendeletet ki kell egészíteni egy új, V. melléklettel, amely meghatározza az adott állatfajok fogalmát, valamint a főbb és a kevésbé jelentős fajok közötti különbséget. Ezenkívül az említett rendelet új, V. mellékletében egyértelművé kell tenni, hogy a nem emberi fogyasztásra szánt nyulak és lovak nem a kedvtelésből tartott állatok, illetve nem a nem élelmiszer-termelő állatok csoportjába tartoznak, hanem a nyúlfélék (Leporidae), illetve a lófélék (Equidae) csoportjába.

(8)

E végrehajtási rendelet III. mellékletében szerepelnie kell egy megfelelési táblázatnak, amely hozzárendeli a takarmány-adalékanyagokra e végrehajtási rendelet alkalmazásának kezdőnapja előtt megadott engedélyekben szereplő, általánosan használt állatfaj- és -kategóriamegnevezéseket az adott állatfajokra és -kategóriákra e végrehajtási rendelet alkalmazásának kezdőnapjától használandó megnevezésekhez. Az említett megfelelési táblázat célja, hogy segítséget nyújtson a kérelmezőknek a célállatfajok releváns körének megnevezésében akkor, amikor az 1831/2003/EK rendelet 13. és 14. cikkével összhangban előkészítik a meglévő engedélyek módosítására vagy megújítására irányuló, e végrehajtási rendelet alkalmazásának kezdőnapjától fogva benyújtandó kérelmeket.

(9)

A 429/2008/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(10)

Annak érdekében, hogy a vállalkozók alkalmazkodni tudjanak az e végrehajtási rendeletben meghatározott új követelményekhez, e rendeletet a hatálybalépésétől számított 6 hónap elteltével kell alkalmazni.

(11)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 429/2008/EK rendelet módosításai

A 429/2008/EK rendelet a következőképpen módosul:

1.

Az 1. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„1. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:

(1)

»kedvtelésből tartott és egyéb, nem élelmiszer-termelő állatok«: rendszerint ember által táplált, tenyésztett, illetve tartott, de emberek által nem fogyasztott fajokhoz tartozó állatok, az V. melléklet 8. pontjában részletesen meghatározottak szerint;

(2)

»főbb fajok«: az V. melléklet 1–4. pontjában részletesen meghatározott, az Unióban rendszerint emberi fogyasztásra használt állatfajok;

(3)

»kevésbé jelentős fajok«: az V. melléklet 1–7. pontjában részletesen meghatározott, az Unióban rendszerint emberi fogyasztásra használt állatfajok.”

2.

A 2. cikk (1) bekezdésének első albekezdése helyébe a következő lép:

„(1)   Az 1831/2003/EK rendelet 7. cikkében előírt, takarmány-adalékanyag engedélyezése iránti kérelmet a Bizottság elektronikus benyújtási rendszerén keresztül kell benyújtani a Bizottságnak. A kérelem elektronikus rendszerben történő benyújtását követően a kérelmező, a Bizottság, a Hatóság és a tagállamok hozzáférhetnek az I. mellékletben meghatározott formanyomtatványhoz.”

3.

A 3. cikk (2) bekezdésének harmadik albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„A célállatfajok és -kategóriák megnevezéséhez használandó terminológiát, valamint a hosszú távú hatékonysági vizsgálatok minimális időtartamát a IV. melléklet határozza meg.

Az egyes állatfajok meghatározását az V. melléklet tartalmazza.”

4.

A 429/2008/EK rendelet I., II., III. és IV. melléklete e végrehajtási rendelet I. mellékletének megfelelően módosul.

5.

A 429/2008/EK rendelet egy új, V. melléklettel egészül ki e végrehajtási rendelet II. mellékletének megfelelően.

2. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2026. december 16-tól kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2026. május 26-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN


(1)   HL L 268., 2003.10.18., 29. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2003/1831/oj.

(2)  A Bizottság 429/2008/EK rendelete (2008. április 25.) az 1831/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a kérelmek elkészítése és megjelenési formája, valamint a takarmány-adalékanyagok értékelése és engedélyezése tekintetében történő végrehajtására vonatkozó részletes szabályokról (HL L 133., 2008.5.22., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2008/429/oj).

(3)  Guidance on the assessment of the efficacy of feed additives (Iránymutatás a takarmány-adalékanyagok hatékonyságának értékeléséhez), EFSA Journal. 2024;22:e8856. https://doi.org/10.2903/j.efsa.2024.8856.


I. MELLÉKLET

A 429/2008/EK rendelet I., II., III. és IV. melléklete a következőképpen módosul:

1.

Az I. melléklet helyébe a következő szöveg lép:

„I. MELLÉKLET

A 2. CIKK (1) BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETT FORMANYOMTATVÁNY

FORMANYOMTATVÁNY

EURÓPAI BIZOTTSÁG

EGÉSZSÉGÜGYI ÉS ÉLELMISZERBIZTONSÁGI FŐIGAZGATÓSÁG

Tárgy: Takarmány-adalékanyag 1831/2003/EK rendelet szerinti engedélyezése iránti kérelem.

Benyújtás időpontja:

I.   A BENYÚJTÁS TÍPUSA

Új takarmány-adalékanyag engedélyezése iránti kérelem (1831/2003/EK rendelet 4. cikkének (1) bekezdése)

Takarmány-adalékanyag új felhasználásának engedélyezése és/vagy engedélyének módosítása és/vagy megújítása iránti kérelem (az 1831/2003/EK rendelet 4. cikkének (1) bekezdése, 13. cikkének (3) bekezdése és 14. cikke):

Új felhasználás (1831/2003/EK rendelet 4. cikke)

Meglévő engedély módosítása (1831/2003/EK rendelet 13. cikkének (3) bekezdése)

Takarmány-adalékanyag engedélyének megújítása (1831/2003/EK rendelet 14. cikke)

Kiegészítő információ benyújtása a Hatóság döntés elfogadása nélküli véleményét követően

II.   A KÉRELEM TÁRGYA

1.   A kérelem tárgya: adja meg az anyag, a készítmény, illetve a mikroorganizmus nevét;

ha a kérelmet a 13. cikk (3) bekezdése alapján, egy meglévő engedély módosítása céljából nyújtja be, ismertesse a kért módosítást,

ha a kérelmet a 14. cikk alapján, egy meglévő engedély megújítása céljából nyújtja be, adott esetben ismertesse az eredeti engedély feltételeinek módosítására vagy kiegészítésére irányuló valamennyi javaslatot a 14. cikk (2) bekezdése d) pontjának megfelelően.

2.   Az adalékanyag azonosítása és jellemzése a 429/2008/EK rendelet II. mellékletének 2.2.1.1. és 2.2.1.2. alszakaszában meghatározottak szerint

Forgalomba hozandó adalékanyag-típus(ok):

Anyag

Mikroorganizmus

Készítmény

Az adalékanyag neve: …

Az adalékanyag kereskedelmi neve (csak kokcidiosztatikumok és hisztomonosztatikumok esetében szükséges): …

Az anyag azonosítói: …

3.   Az adalékanyag-kategória/kategóriák és az adalékanyagok funkcionális csoportja(i) (1)

Kategória: …

Funkcionális csoport: …

4.   Célállatfajok és -kategóriák a 429/2008/EK rendelet IV. mellékletében meghatározottak szerint

Fajok: …

Kategória: …

További pontosítás vagy megjegyzés a fajra/kategóriára vonatkozóan: …

5.   Az állatok takarmányozása során történő alkalmazás javasolt módja

Takarmányban történő felhasználás

Ivóvízben történő felhasználás

Különleges felhasználási feltételek

6.   Meglévő engedélyek (adott esetben)

Meglévő engedély a takarmányokra vonatkozó uniós jogszabályokban:

EUR-Lex-link: …

Az a funkcionális csoport, amelyben a takarmány-adalékanyag jelenleg engedélyezett: …

A jelenleg engedélyezett takarmány-adalékanyag azonosító száma: …

Meglévő engedély a GMO-kra vonatkozó jogszabályok alapján:

Egyedi azonosító (65/2004/EK bizottsági rendelet (2) (adott esetben): …

Engedélyezték az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint?

Igen

Nem

Van függőben lévő engedélyezés az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint?

Igen

Nem

III.   REFERENCIAMINTÁK

Közösségi referencialaboratóriumi (a továbbiakban: KRL) minta száma (ha alkalmazható): …

IV.   ADMINISZTRATÍV ADATOK

1.   A kérelmező adminisztratív adatai

A kérelmező neve (amely – adott esetben – az engedély jogosultjának neveként kerül feltüntetésre): …

E-mail: …

Telefonszám: …

Honlap: …

Cím: …

Irányítószám: …

Ország: …

2.   A kérelmező uniós képviselőjének elérhetőségi adatai (szükség szerint)

Az uniós képviselő neve: …

E-mail: …

Telefonszám: …

Honlap: …

Cím: …

Irányítószám: …

Ország: …

3.   A kapcsolattartó személy /a dokumentációért felelős személy elérhetőségi adatai

A kapcsolattartó személy / felelős személy neve: …

A jogalany / szervezet neve: …

E-mail: …

Telefonszám: …

Honlap: …

Cím: …

Irányítószám: …

Ország:” …

2.

A II. melléklet a következőképpen módosul:

1.

a 3.1.1.2. pontban a 2., 5. és 7. táblázat helyébe a következő táblázatok lépnek:

2. táblázat

A toleranciavizsgálatok időtartama: Baromfi

Célállatok

A vizsgálatok időtartama

A célállatok jellemzője

Brojlercsirkék és tojástermelés vagy tenyésztés céljából nevelt csirkék

35 nap

A keléstől

Tojótyúkok

56 nap

Lehetőleg a tojásrakási időszak első harmadában

Hízópulykák

42 nap

A keléstől

A brojlercsirkére, illetve a hízópulykára vonatkozó toleranciaadatok felhasználhatók a tojástermelés / tenyésztés céljából nevelt csirkékre, illetve pulykákra vonatkozó tolerancia bizonyítására.”

5. táblázat

A toleranciavizsgálatok időtartama: Lazacalakúak

Célállatok

A vizsgálatok időtartama

A célállatok jellemzője

Lazac és pisztráng

90 nap

 

A 90 napos időtartam alternatívájaként olyan vizsgálat is végezhető, amelyben az uszonyos halak a vizsgálat kezdetén mért kezdeti testtömegüket legalább kétszeresére növelik.

Ha az adalékanyagot kizárólag tenyészállománynál történő felhasználásra szánják, a toleranciavizsgálatokat az ívási időszakhoz lehető legközelebb eső időszakban kell végezni. A toleranciavizsgálatoknak 90 napig kell tartaniuk, és figyelni kell az ikrák minőségére és életben maradására.”

7. táblázat

A toleranciavizsgálatok időtartama: Nyulak

Célállatok

A vizsgálatok időtartama

A célállatok jellemzője

Hízónyulak

28 nap

 

Anyanyulak

1 ciklus

A termékenyítéstől az elválasztási időszak végéig

Szopós és elválasztott nyulak esetében egy (a születés után egy héttel kezdődő) 49 napos időszak elegendőnek tekintendő, és a vizsgálatot az anyanyulakon az elválasztásig kell elvégezni.”

2.

a 3.2.1.2. pontban az ötödik albekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„A maradékanyagszintnek az MRL-ek alá csökkenéséhez szükséges idő megállapítása érdekében a mintavételi állatok és/vagy termékek javasolt legkisebb száma minden időpontban a következő:

élelmezési célra alkalmas szövetek:

szarvasmarhafélék, juhok, sertések és kevésbé jelentős fajok: 4,

baromfi: 6,

lazacalakúak és egyéb élelmiszer-termelő uszonyos halak: 10,

termékek:

tej: időpontonként 8 minta,

tojás: időpontonként tojás 10 tojás,

méz: időpontonként 8 minta.”

3.

a 3.2.3.3. pontban a harmadik albekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„A több fajnál történő alkalmazásra szánt adalékanyagok esetén a szövetek terhelését külön kell meghatározni az emlősök, a baromfik és az élelmiszer-termelő uszonyos halak vonatkozásában, és célcsoportonként a legmagasabb értékeket kell figyelembe venni. Ehhez az értékhez adott esetben hozzá kell adni a tejre és a tojásra vonatkozó expozíciót. Például, ha az adalékanyagot tejelő emlősöknél és tojószárnyasoknál alkalmazzák, az egyes, élelmezési célra alkalmas szövetekben mért legmagasabb értékeket a tej- és a tojásfogyasztásra vonatkozó értékekhez kell hozzáadni. Ha az adalékanyagot élelmiszer-termelő uszonyos halaknál, tojószárnyasoknál és tejelő emlősöknél alkalmazzák, az egyes, élelmezési célra alkalmas szövetekben mért legmagasabb értékeket a tojás- és a tejfogyasztásra vonatkozó értékekhez kell hozzáadni. Egyéb kombinációkat ugyanilyen módon kell előirányozni.”

4.

a 3.2.3.3. pontban az 1. táblázat harmadik oszlopának címe helyébe a „Baromfi” szöveg lép, az 1. táblázat negyedik oszlopának címe helyébe pedig az „Élelmiszer-termelő uszonyos halak” szöveg lép;

5.

a 3.4.1.2. pontban az első albekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„A takarmány-adalékanyagok használata az akvakultúrákban az üledék és a víz szennyeződéséhez vezethet. A ketrecekben tenyésztett élelmiszer-termelő uszonyos halak esetében a környezeti kockázatbecslésnél az érintett környezeti elem az üledék. A szárazföldi rendszerekben tenyésztett élelmiszer-termelő uszonyos halak esetében a felszíni vizekbe jutó szennyvíz minősül a legfőbb környezeti kockázatnak.”

6.

a 3.4.2.1. pont helyébe a következő szöveg lép:

„II.A. szakasz

Az I. szakaszban figyelembe vett környezeti elemeken kívül a felszíni vizekre vonatkozó PEC kiszámításakor figyelembe kell venni a lefolyást és a vízelvezetést.

Az I. szakaszban figyelembe nem vett adatok alapján az egyes érintett környezeti elemekre egy ennél pontosabb PEC is kiszámítható. A pontosított PEC ellenőrzésekor a következőkre kell figyelmet fordítani:

a)

az aggodalomra okot adó hatóanyag(ok) / metabolitok koncentrációja a trágyában/az uszonyoshal-ürülékben azt követően, hogy az állatoknál alkalmazták az adalékanyagot a javasolt adagolási szinten. A számításnál figyelembe kell venni az adagolási rátát és a kiválasztott anyagok mennyiségét;

b)

az aggodalomra okot adó kiválasztott hatóanyag(ok) / metabolitok a trágya szokásos trágyakezelési és tárolási gyakorlat során végbemenő potenciális degradációja a trágya termőföldekre történő kijuttatása előtt;

c)

az aggodalomra okot adó hatóanyag(ok)nak / metabolitoknak a talajban történő adszorpciója/deszorpciója, akvakultúra esetében az üledékképződés, lehetőleg talaj-/üledékvizsgálattal meghatározva (OECD 106);

d)

a talaj- vagy vízi üledékrendszerekben történő degradáció (OECD 307, illetve 308); valamint

e)

egyéb olyan tényezők, mint például a hidrolízis, a fotolízis, a párolgás, vagy a hígulás a szántás során.

Az ilyen, összes érintett környezeti elemre elvégzett számítások során kapott legmagasabb PEC-értéket kell elfogadni és figyelembe venni a kockázatbecslés II. szakaszának céljaira.

Ha a talajban nagy fokú perzisztenciára lehet számítani (az összetevő eredeti koncentrációjának 90 %-os lebomlása: DT90 > 1 év), akkor figyelembe kell venni a felhalmozódás lehetőségét.

Meg kell határozni az érintett környezeti elemek különböző táplálkozási szintjeit érintő, súlyos káros hatásokat okozó adalékanyag- (vagy metabolit-)koncentrációkat. Ezek többnyire akut vizsgálatok, amelyek során az OECD irányelveit vagy más, azokkal egyenértékűnek elismert irányelveket kell követni. A szárazföldi környezet esetében előírt vizsgálatok a következők: a földigilisztára, háromféle szárazföldi növényre, valamint a talajban élő mikroorganizmusokra gyakorolt toxicitás (pl. nitrogénmegkötésre gyakorolt hatások). A vízi környezet esetében előírt vizsgálatok a következők: az uszonyos halakra, a nagy vízibolhára (Daphnia magna), az algákra és egy üledéklakó szervezetre gyakorolt toxicitás. Tengeri ketrecek esetében három különböző taxonú üledéklakó fajt kell megvizsgálni.

A PNEC-értéket minden érintett környezeti elemre meg kell határozni. A PNEC rendszerint úgy számítható ki, hogy a fent említett vizsgálatok során megállapított legalacsonyabb toxicitási értéket el kell osztani egy legalább 100-as biztonsági tényezővel, melynek értéke az alkalmazott végponttól és a vizsgálati fajok számától függ.

A bioakkumulációs potenciál az n-oktanol/víz megoszlási együtthatója, a Log Kow alapján határozható meg. Ha az érték ≥ 3, ez arra utal, hogy az anyag felhalmozódhat a környezetben. A másodlagos mérgezés kockázatának értékelésére a II.B. szakaszban meg kell fontolni egy esetleges biokoncentrációsfaktor-vizsgálat (BKF-vizsgálat) elvégzését.”

7.

a 4.4. pont helyébe a következő szöveg lép:

„4.4.   Célállatokon végzett hosszú távú hatékonysági vizsgálatok időtartama

Általában a hatékonysági vizsgálatoknak igazodniuk kell a kérelmezett alkalmazási időszakhoz.

A hatékonysági vizsgálatot az uniós gazdálkodási gyakorlatoknak megfelelően kell elvégezni és minimális időtartamának meg kell felelnie a IV. mellékletben meghatározottal.

Azon kevésbé jelentős fajok esetében, amelyekre vonatkozóan a IV. melléklet nem határoz meg minimális időtartamot a vizsgálatokra, a minimális időtartamot az élettanilag rokon főbb fajokra megállapított időtartamhoz kell igazítani, amennyiben ilyen meghatározásra került. Azon egyéb állatfajok és -kategóriák esetében, amelyekre vonatkozóan a IV. melléklet nem határoz meg minimális vizsgálati időtartamot, a minimális időtartam a növekedésben lévő állatok esetében (a születéstől a vágásig vagy a szaporodási időszakba való belépésig) 42 nap, a felnőtt állatok esetében pedig 56 nap (a szaporodási időszakba való belépéstől).

Ha az adalékanyagot egy egyedi, az adott állatfajra vagy -kategóriára meghatározottnál rövidebb időszakra alkalmazzák, ennek a javasolt felhasználási feltételek szerint kell történnie. A megfigyelési időszak ennek ellenére nem lehet 28 napnál rövidebb és tartalmaznia kell a megfelelő végpontokat (pl. a kocák esetében az élve született malacok száma a vemhességi időszakban, vagy az elválasztott malacok száma és tömege a szoptatási időszakban)”.

3.

A III. melléklet a következőképpen módosul.

1.

a 2.1.3. pontban a 3) albekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„3.

A vízi díszállatfajok és a díszmadarak színét kedvezően befolyásoló anyagok esetében, a II. melléklet III. szakaszának 3.1. alpontjában leírt vizsgálatokat kell elvégezni, mégpedig olyan állatokon, amelyeknél alkalmazták az adalékanyagot az ajánlott dózisban. A bizonyítás a meglévő tudományos irodalomra való hivatkozás révén is elvégezhető. A 3.2. és a 3.4. alpontot azonban nem kell alkalmazni.”;

2.

a 2.1.4. pont c) albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„c)

A vízi díszállatfajok és a díszmadarak színét kedvezően befolyásoló anyagok esetében:

a hatás(okat) bizonyító vizsgálatokat olyan állatokon kell végezni, amelyeknek ajánlott dózisú adalékanyagot adtak. A színváltozást a megfelelő módszertani eljárással kell mérni. A hatásosság egyéb kísérleti vizsgálattal (pl. biohasznosulási vizsgálat), vagy a tudományos irodalomra való hivatkozás révén is bizonyítható.”;

3.

az 5.4. pontban az első albekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„Ezen adalékanyagok megvédik az állatot az Eimeria spp., illetve a Histomonas meleagridis okozta fertőzés következményétől. Különös figyelmet kell fordítani az adalékanyag egyedi hatásának (pl. kontrollált fajok), valamint profilaktikus tulajdonságainak (pl. a morbiditási és a mortalitási aránynak, az oocisztaszámnak és a lézió mértékének csökkentése) bizonyítása. Adott esetben a növekedéssel és takarmányhasznosulással (hízómadarak, tojóbaromfik, valamint nyulak) kapcsolatos hatásokra, valamint a keltethetőségre (tenyészmadarak) gyakorolt hatásokra vonatkozó adatokat is meg kell adni.”;

4.

a 6. pontban az első albekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„A főbb fajokat és a kevésbé jelentős fajokat e rendelet 1. cikkének 2. és 3. pontja határozza meg.”;

5.

a 6.3.1.1. pontban a harmadik albekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„Amennyiben három főbb célfaj (beleértve a monogasztrikus és kérődző emlősöket, valamint a baromfit) esetében hasonló és széles biztonsági tartományt állapítottak meg, nem szükséges további toleranciavizsgálatokat végezni a fiziológiailag nem hasonló, kevésbé jelentős fajok (pl. lovak vagy nyulak) esetében. Amennyiben szükség van toleranciavizsgálatra, a kevésbé jelentős fajok (kivéve a nyulak) tekintetében a vizsgálat időtartamának a növekedésben levő állatok esetében legalább 28, felnőtt állatok esetében pedig legalább 42 naposnak kell lennie. Nyulak esetében a következő vizsgálati időtartamokat kell alkalmazni: hízónyúl: 28 nap; anyanyúl: egy ciklus (a termékenyítéstől az elválasztási időszak végéig). Szopós és elválasztott nyúl esetében egy (születés után egy héttel kezdődő) 49 napos időszak elegendőnek tekintendő, és a vizsgálatot az anyanyulakon az elválasztásig kell elvégezni. A (lazacalakúaktól eltérő) élelmiszer-termelő uszonyos halak esetében 90 napos vizsgálati időszak szükséges.”;

6.

a 6.3.2.3. pont helyébe a következő szöveg lép:

„6.3.2.3.

A fogyasztói biztonság felmérése

Javaslat a maximális maradékanyag-határértékekre (MRL-ek)

Az MRL-ek megállapításánál abból a feltételezésből lehet kiindulni, hogy nincs szignifikáns különbség a kevésbé jelentős fajok és a hasonló, főbb fajok élelmezési célra alkalmas szöveteiben előforduló maradékanyag-tartalom között.

Az MRL-ek a következőképpen extrapolálhatók az állatcsoportokon belül:

a növekedésben levő főbb kérődzőkről valamennyi növekedésben levő kérődzőre,

a tejelő tehenek tejéről az egyéb tejelő kérődzők tejére,

a sertésekről valamennyi együregű gyomrú emlősre, kivéve a lovakat,

a csirkékről vagy pulykákról egyéb baromfira,

a tojótyúkokról egyéb tojószárnyasokra, valamint

a lazacalakúakról valamennyi élelmiszer-termelő uszonyos halra.

A lovakra vonatkozóan az MRL-ek akkor extrapolálhatók, ha egy főbb kérődzőre és egy monogasztrikus főbb emlősre vonatkozóan rendelkezésre állnak MRL-ek.

Ha különböző anyagcsere-kapacitású és szöveti összetételű főbb fajok, mint például a szarvasmarhák (vagy a juhok), a sertések és a csirkék (vagy a baromfik) esetében számolt MRL-ek azonos értéket mutatnak, ugyanezen MRL-ek alkalmazhatók a juhfélékre, a lófélékre és a nyulakra is, azaz extrapolálhatók minden élelmiszer-termelő állatra, kivéve az élelmiszer-termelő víziállatokra. Tekintettel az állatgyógyászati készítmények bizottságának (CVMP) a lazacalakúak és egyéb közönséges halfélék MRL-jeinek meghatározásáról szóló iránymutatására (x), amely már lehetővé teszi a főbb fajok izmára vonatkozó MRL-ek extrapolálását a lazacfélékre és az egyéb élelmiszer-termelő uszonyos halakra, ha a kiindulási anyagok jelző maradékanyagként elfogadhatók az izomra és a bőrre vonatkozó MRL-ek vonatkozásában, az MRL-ek valamennyi élelmiszer-termelő állatra extrapolálhatók.

Valamennyi élelmiszer-termelő állat tekintetében rendelkezésre kell állniuk az élelmezési célra alkalmas szövetekben és termékekben található adalékanyagok felügyeletére vonatkozó analitikai módszereknek.

(x)  Útmutató megjegyzés a lazacfélékre (Salmonidae) és az egyéb halakra vonatkozó maximális maradékanyag-határértékek megállapításához. Európai Gyógyszerügynökség, Állatgyógyászati termékek értékelő egysége. EMEA/CVMP/153b/97-FINAL.”"

()  Útmutató megjegyzés a lazacfélékre (Salmonidae) és az egyéb halakra vonatkozó maximális maradékanyag-határértékek megállapításához. Európai Gyógyszerügynökség, Állatgyógyászati termékek értékelő egysége. EMEA/CVMP/153b/97-FINAL.”

4.

A IV. melléklet helyébe a következő szöveg lép:

IV. MELLÉKLET

A CÉLÁLLAT-KATEGÓRIÁK MEGNEVEZÉSE ÉS A HOSSZÚ TÁVÚ HATÉKONYSÁGI VIZSGÁLATOK MINIMÁLIS IDŐTARTAMA

1.   Sertésfélék (Suidae)

Állatfajok

Állatkategória

Az állatkategória fogalommeghatározása

Hozzávetőleges tömeg/életkor a kategóriában

A hosszú távú hatékonysági vizsgálatok minimális időtartama

Időszak/életkor

Életkor

Tömeg

Sertések

Szopós malacok

Kocák tejét fogyasztó, tenyésztés vagy hústermelés céljából nevelt malacok a születéstől az elválasztásig

 

21–42 naposig

6 –11  kg-ig

 

Elválasztott malacok

Tenyésztés vagy hústermelés céljából nevelt malacok a szoptatási időszak leteltétől az elválasztást követő időszak végéig (átmeneti időszak)

21–42 napostól

120 naposig

35  kg-ig

42 nap

35 nap, ha a növekedési ráta ≥ 0,5 kg/nap

Malacok

Tenyésztés vagy hústermelés céljából nevelt malacok a születéstől az elválasztást követő időszak végéig (átmeneti időszak)

 

120 naposig

35  kg-ig

 

Hízósertések

Hústermelésre szánt sertések az elválasztást követő időszak végétől (átmeneti időszak) a vágás napjáig

60–120 napostól

120–250 naposig (vagy a helyi szokásnak megfelelően)

80 –150  kg (vagy a helyi szokásnak megfelelően)

A vágásig, de legalább 70 nap

Tenyésztés céljából nevelt sertések

Tenyésztés céljából nevelt nőstény (kocasüldők) és hím egyedek az elválasztást követő időszak végétől (átmeneti időszak) a szaporodási időszakba lépésig

 

 

 

 

Kocák

Tenyésztésre szánt nőstény egyedek, amelyeket legalább egyszer pároztattak vagy termékenyítettek

 

 

 

Két teljes szaporodási ciklus

Kocák, a malacokban megjelenő előny céljából

Tenyésztésre szánt nőstény egyedek, amelyeket legalább egyszer pároztattak vagy termékenyítettek. Azokban az esetekben, amikor a hivatkozás szerint az adalékanyag kocákkal való etetésének előnye a malacoknál jelentkezik.

 

 

 

Legkésőbb az elléstől az elválasztási időszak végéig (de legalább 28 nap)

Kanok

Tenyésztésre szánt hím egyedek a szaporodási időszakba való belépéstől

 

 

 

 

Sertések

A sertések valamennyi kategóriája

 

 

 

 

Kevésbé jelentős sertésfélék

Kevésbé jelentős sertésfélékhez tartozó szopós malacok

Bármely kevésbé jelentős sertésféléhez tartozó, kocák tejét fogyasztó, tenyésztés vagy hústermelés céljából nevelt malacok a születéstől az elválasztásig

 

 

 

 

Kevésbé jelentős sertésfélékhez tartozó elválasztott malacok

Bármely kevésbé jelentős sertésféléhez tartozó, tenyésztés vagy hústermelés céljából nevelt malacok a szoptatási időszak leteltétől az elválasztást követő időszak végéig (átmeneti időszak)

 

 

 

 

Kevésbé jelentős sertésfélékhez tartozó malacok

Bármely kevésbé jelentős sertésféléhez tartozó, tenyésztés vagy hústermelés céljából nevelt malacok a születéstől az elválasztást követő időszak végéig (átmeneti időszak)

 

 

 

 

Hizlalásra szánt kevésbé jelentős sertésfélék

Valamennyi kevésbé jelentős sertésféle hústermelésre szánt egyedei az elválasztást követő időszak végétől (átmeneti időszak) a vágás napjáig

 

 

 

 

Tenyésztés céljából nevelt kevésbé jelentős sertésfélék

Valamennyi kevésbé jelentős sertésféle tenyésztés céljából nevelt egyedei az elválasztást követő időszak végétől (átmeneti időszak) a szaporodási időszakba lépésig

 

 

 

 

Kevésbé jelentős sertésfélékhez tartozó kocák

Valamennyi kevésbé jelentős sertésféle tenyésztésre szánt nőstény egyedei, amelyeket legalább egyszer pároztattak vagy termékenyítettek

 

 

 

 

Kevésbé jelentős sertésfélékhez tartozó kanok

Valamennyi kevésbé jelentős sertésféle tenyésztésre szánt hím egyedei a szaporodási időszakba való belépéstől

 

 

 

 

Kevésbé jelentős sertésfélék

A kevésbé jelentős sertésfélék valamennyi faja és kategóriája

 

 

 

 

Sertésfélék

Sertésfélékhez tartozó szopós malacok

Bármely sertésféléhez tartozó, kocák tejét fogyasztó, tenyésztés vagy hústermelés céljából nevelt malacok a születéstől az elválasztásig

 

 

 

 

Sertésfélékhez tartozó elválasztott malacok

Bármely sertésféléhez tartozó, tenyésztés vagy hústermelés céljából nevelt malacok a szoptatási időszak leteltétől az elválasztást követő időszak végéig (átmeneti időszak)

 

 

 

 

Sertésfélékhez tartozó malacok

Bármely sertésféléhez tartozó, tenyésztés vagy hústermelés céljából nevelt malacok a születéstől az elválasztást követő időszak végéig (átmeneti időszak)

 

 

 

 

Hizlalásra szánt sertésfélék

Valamennyi sertésféle hústermelésre szánt egyedei az elválasztást követő időszak végétől (átmeneti időszak) a vágás napjáig

 

 

 

 

Tenyésztés céljából nevelt sertésfélék

Valamennyi sertésféle tenyésztés céljából nevelt egyedei az elválasztást követő időszak végétől (átmeneti időszak) a szaporodási időszakba lépésig

 

 

 

 

Sertésfélékhez tartozó kocák

Valamennyi sertésféle tenyésztésre szánt nőstény egyedei, amelyeket legalább egyszer pároztattak vagy termékenyítettek

 

 

 

 

Sertésfélékhez tartozó kanok

Valamennyi sertésféle tenyésztésre szánt hím egyedei a szaporodási időszakba való belépéstől

 

 

 

 

Sertésfélék

A sertésfélék valamennyi faja és kategóriája

 

 

 

 

2.   Baromfi

Faj

Állatkategória

Az állatkategória fogalommeghatározása

Hozzávetőleges tömeg/életkor a kategóriában

Hosszú távú hatékonysági vizsgálatok minimális időtartama

Időszak

Életkor

Tömeg

Csirkék

Brojlercsirkék

Hústermelésre szánt brojlercsirkék a keléstől a vágásig

 

35 naposig

~1 600  g-ig (2  kg-ig)

35 nap

Tojástermelés vagy tenyésztés céljából nevelt csirkék

Tojástermelés (étkezésitojás-termelés), illetve tenyésztés céljából nevelt nőstény és hím egyedek a keléstől a tojó- vagy szaporítási időszakba való belépésig

 

~16 hetesig (20 hetesig)

 

 

Tyúkok

Tyúkok a tojó- (étkezésitojás-termelési) vagy szaporítási időszakba való belépéstől

16–21 héttől

~ 13 hónapig (18 hónapig)

1 200  g-tól (fehér)

1 400  g-tól (barna)

84 nap

Kakasok

Kakasok a szaporodási időszakba való belépéstől

 

 

 

 

Csirkék

A csirkék valamennyi kategóriája

 

 

 

 

Pulykák

Hízópulykák

Hústermelésre szánt pulykák a keléstől a vágásig

 

~14 hetesig (20 hetesig) ~16 hetesig (24 hetesig)

Tyúkok: ~7 000  g-ig (10 000  g-ig) Kakasok: ~

12 000  g-ig

(20 000  g-ig)

84 nap

Tenyésztés céljából nevelt pulykák

Tenyésztés céljából nevelt nőstény és hím egyedek a keléstől a szaporodási időszakba lépésig

 

30 hetesig

Tyúkok: ~

15 000  g-ig

Kakasok: ~

30 000  g-ig

 

Tenyészpulykák

Tenyésztés céljából tartott nőstény és hím madarak

 

30 hetestől

~ 60 hetesig

Tyúkok: ~

15 000  g-tól

Kakasok: ~

30 000  g-tól

 

Pulykák

A pulykák valamennyi kategóriája

 

 

 

 

Kevésbé jelentős baromfi

Kevésbé jelentős hízóbaromfi

Valamennyi hústermelésre szánt kevésbé jelentős baromfifaj nőstény és hím egyedei a keléstől a vágásig

 

 

 

 

Tojástermelés vagy tenyésztés céljából nevelt kevésbé jelentős baromfi

Valamennyi tojástermelés (étkezésitojás-termelés), illetve tenyésztés céljából nevelt kevésbé jelentős baromfifaj nőstény és hím egyedei a keléstől a tojó- vagy szaporítási időszakba való belépésig

 

 

 

 

Kevésbé jelentős tojó- vagy tenyészbaromfi

Valamennyi kevésbé jelentős baromfifaj nőstény és hím egyedei a tojó- (étkezésitojás-termelési) vagy szaporítási időszakba való belépéstől

 

 

 

 

Kevésbé jelentős baromfi

A kevésbé jelentős baromfik valamennyi faja és kategóriája

 

 

 

 

Baromfi

Hízóbaromfi

Valamennyi hústermelésre szánt baromfifaj nőstény és hím egyedei a keléstől a vágásig

 

 

 

 

Tojástermelés vagy tenyésztés céljából nevelt baromfi

Valamennyi tojástermelés (étkezésitojás-termelés), illetve tenyésztés céljából nevelt baromfifaj nőstény és hím egyedei a keléstől a tojó- vagy szaporítási időszakba való belépésig

 

 

 

 

Tojó- vagy tenyészbaromfi

Valamennyi baromfifaj nőstény és hím egyedei a tojó- (étkezésitojás-termelési) vagy szaporítási időszakba való belépéstől

 

 

 

 

Baromfi

A baromfik valamennyi faja és kategóriája

 

 

 

 

3.   Kérődzők

Faj

Állatkategória

Az állatkategória fogalommeghatározása

Hozzávetőleges tömeg/életkor a kategóriában

Hosszú távú hatékonysági vizsgálatok minimális időtartama

Időszak

Életkor

Tömeg

Szarvasmarha

Hízóborjak

Borjúhústermelésre szánt borjak a születéstől a vágás napjáig

 

6 hónaposig

180  kg-ig (250  kg-ig)

84 nap

Növendék borjak

Tejtermelés/tenyésztés vagy hústermelés céljából nevelt borjak a születéstől legfeljebb 4 hónapos korig

 

 

60 –80  kg-ig (145  kg-ig)

56 nap

Hízómarha

Hústermelésre szánt szarvasmarha, a hízóborjak és a növendék borjak kivételével, a vágás időpontjáig

A kérődzés teljes kifejlődésétől

10–36 hónaposig

350 –700  kg-ig

84 nap

Tejtermelés/tenyésztés céljából nevelt szarvasmarha

Üszők és fiatal bikák, a növendék borjak kivételével, amelyeket tejtermelés/tenyésztés céljából nevelnek, a szaporítási időszakba való belépésig

 

 

 

 

Tehenek

Tejtermelésre szánt tehenek (tejelő tehenek) / tenyésztésre szánt tehenek, amelyeket legalább egyszer pároztattak vagy termékenyítettek

 

 

 

84 nap

Két ciklus, ha a szaporodási paraméterekre van szükség.

Bikák

Tenyészbikák a szaporodási időszakba való belépéstől

 

 

 

 

Szarvasmarha

A szarvasmarhák valamennyi kategóriája

 

 

 

 

Kevésbé jelentős szarvasmarhafélék

Kevésbé jelentős szarvasmarhafélékhez tartozó hízóborjak

Bármely kevésbé jelentős szarvasmarhaféléhez tartozó, borjúhústermelésre szánt borjak a születéstől a vágás napjáig

 

 

 

 

Kevésbé jelentős szarvasmarhafélékhez tartozó növendék borjak

Bármely kevésbé jelentős szarvasmarhaféléhez tartozó, tejtermelés/tenyésztés vagy hústermelés céljából nevelt borjak a születéstől legfeljebb 4 hónapos korig

 

 

 

 

Hizlalásra szánt kevésbé jelentős szarvasmarhafélék

Valamennyi kevésbé jelentős szarvasmarhaféle hústermelésre szánt egyedei a hízóborjak és a növendék borjak kivételével, a vágás napjáig

 

 

 

 

Tejtermelés/tenyésztés céljából nevelt kevésbé jelentős szarvasmarhafélék

Bármely kevésbé jelentős szarvasmarhaféléhez tartozó, tejtermelés/tenyésztés céljából nevelt üszők és fiatal bikák a növendék borjak kivételével, a szaporítási időszakba való belépésig

 

 

 

 

Kevésbé jelentős szarvasmarhafélékhez tartozó tehenek

Bármely kevésbé jelentős szarvasmarhaféléhez tartozó, tejtermelésre/tenyésztésre szánt tehenek, amelyeket legalább egyszer pároztattak vagy termékenyítettek

 

 

 

 

Kevésbé jelentős szarvasmarhafélékhez tartozó bikák

Bármely kevésbé jelentős szarvasmarhaféléhez tartozó, tenyésztésre szánt bikák, a szaporodási időszakba való belépéstől

 

 

 

 

Kevésbé jelentős szarvasmarhafélék

A kevésbé jelentős szarvasmarhafélék valamennyi faja és kategóriája

 

 

 

 

Szarvasmarhafélék

Szarvasmarhafélékhez tartozó hízóborjak

Bármely szarvasmarhaféléhez tartozó, borjúhústermelésre szánt borjak a születéstől a vágás napjáig

 

 

 

 

Szarvasmarhafélékhez tartozó növendék borjak

Bármely szarvasmarhaféléhez tartozó, tejtermelés/tenyésztés vagy hústermelés céljából nevelt borjak a születéstől legfeljebb 4 hónapos korig

 

 

 

 

Hizlalásra szánt szarvasmarhafélék

Bármely szarvasmarhaféléhez tartozó, hústermelésre szánt egyedek a hízóborjak és a növendék borjak kivételével, a vágás napjáig

 

 

 

 

Tejtermelés/tenyésztés céljából nevelt szarvasmarhafélék

Bármely szarvasmarhaféléhez tartozó, tejtermelés/tenyésztés céljából nevelt üszők és fiatal bikák a növendék borjak kivételével, a szaporítási időszakba való belépésig

 

 

 

 

Szarvasmarhafélékhez tartozó tehenek

Bármely szarvasmarhaféléhez tartozó, tejtermelésre/tenyésztésre szánt tehenek, amelyeket legalább egyszer pároztattak vagy termékenyítettek

 

 

 

 

Szarvasmarhafélékhez tartozó bikák

Bármely szarvasmarhaféléhez tartozó, tenyésztésre szánt bikák a szaporodási időszakba való belépéstől

 

 

 

 

Szarvasmarhafélék

A szarvasmarhafélék valamennyi faja és kategóriája

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Juhok

Hízóbárányok

Bárányhús előállítására szánt bárányok a születéstől a vágás napjáig

 

6 hónaposig (vagy idősebb korig)

55  kg-ig

56 nap

Növendék bárányok

Tejtermelés/tenyésztés céljából nevelt bárányok a születéstől legfeljebb 3 hónapos korig

 

 

15 –20  kg

56 nap

Hízójuhok

Hústermelésre szánt juhok a hízóbárányok kivételével, a vágás napjáig

 

 

 

 

Tejtermelés/tenyésztés céljából nevelt juhok

Tejtermelés/tenyésztés céljából nevelt fiatal nőstény vagy hím juhok a növendék bárányok kivételével, a szaporítási időszakba való belépésig

 

 

 

 

Anyajuhok

Tejtermelésre szánt anyajuhok (tejelő juhok) / tenyésztésre szánt anyajuhok, amelyeket legalább egyszer pároztattak vagy termékenyítettek

 

 

 

84 nap

Két ciklus, ha a szaporodási paraméterekre van szükség.

Kosok

Tenyészkosok, a szaporodási időszakba való belépéstől

 

 

 

 

Juhok

A juhok valamennyi kategóriája

 

 

 

 

Juhfélék

Juhfélékhez tartozó hízóbárányok

Bármely juhféléhez tartozó, hústermelésre szánt bárányok a születéstől a vágás napjáig

 

 

 

 

Juhfélékhez tartozó növendék bárányok

Bármely juhféléhez tartozó, tejtermelés/tenyésztés céljából nevelt bárányok a születéstől legfeljebb 3 hónapos korig

 

 

 

 

Hizlalásra szánt juhfélék

Bármely juhféléhez tartozó, hústermelésre szánt egyedek a hízóbárányok kivételével, a vágás napjáig

 

 

 

 

Tejtermelés/tenyésztés céljából nevelt juhfélék

Bármely juhféléhez tartozó, tejtermelés/tenyésztés céljából nevelt fiatal nőstény vagy hím egyedek a növendék bárányok kivételével, a szaporítási időszakba való belépésig

 

 

 

 

Juhfélékhez tartozó anyajuhok

Bármely juhféléhez tartozó, tejtermelésre/tenyésztésre szánt anyajuhok, amelyeket legalább egyszer pároztattak vagy termékenyítettek

 

 

 

 

Juhfélékhez tartozó kosok

Bármely juhféléhez tartozó tenyészkosok, a szaporodási időszakba való belépéstől

 

 

 

 

Juhfélék

A juhfélék valamennyi faja és kategóriája

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Kecskék

Hízógidák

Hústermelésre szánt gidák a születéstől a vágás napjáig

 

6 hónaposig

 

56 nap

Növendék gidák

Tejtermelés/tenyésztés céljából nevelt gidák a születéstől legfeljebb 3 hónapos korig

 

 

15 –20  kg

56 nap

Hízókecskék

Hústermelésre szánt kecskék a hízógidák kivételével, a vágás napjáig

 

 

 

 

Tejtermelés/tenyésztés céljából nevelt kecskék

Tejtermelés/tenyésztés céljából nevelt fiatal nőstény vagy hím kecskék a növendék gidák kivételével, a szaporodási időszakba lépésig

 

 

 

 

Anyakecskék

Tejtermelésre szánt nőstény kecskék (tejelő kecskék) / tenyésztésre szánt nőstény kecskék, amelyeket legalább egyszer pároztattak vagy termékenyítettek

 

 

 

84 nap

Két ciklus, ha a szaporodási paraméterekre van szükség.

Bakkecskék

Tenyészbakok (bakkecskék) a szaporodási időszakba való belépéstől

 

 

 

 

Kecskék

A kecskék valamennyi kategóriája

 

 

 

 

Kecskefélék

Kecskefélékhez tartozó hízógidák

Bármely kecskeféléhez tartozó, hústermelésre szánt gidák a születéstől a vágás napjáig

 

 

 

 

Kecskefélékhez tartozó növendék gidák

Bármely kecskeféléhez tartozó, tejtermelés/tenyésztés céljából nevelt gidák a születéstől legfeljebb 3 hónapos korig

 

 

 

 

Hizlalásra szánt kecskefélék

Bármely kecskeféléhez tartozó, hústermelésre szánt egyedek a hízógidák kivételével, a vágás napjáig

 

 

 

 

Tejtermelés/tenyésztés céljából nevelt kecskefélék

Bármely kecskeféléhez tartozó, tejtermelés/tenyésztés céljából nevelt fiatal nőstény vagy hím kecskék a növendék gidák kivételével, a szaporodási időszakba lépésig

 

 

 

 

Kecskefélékhez tartozó anyaállatok

Bármely kecskeféléhez tartozó, tejtermelésre/tenyésztésre szánt nőstény kecskék, amelyeket legalább egyszer pároztattak vagy termékenyítettek

 

 

 

 

Kecskefélékhez tartozó bakok

Bármely kecskeféléhez tartozó tenyészbakok a szaporodási időszakba való belépéstől

 

 

 

 

Kecskefélék

A kecskefékék valamennyi faja és kategóriája

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Szarvasfélék

 

A szarvasfélék valamennyi faja

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Kérődzők

Hizlalásra szánt fiatal kérődzők

Valamennyi hústermelésre szánt kérődző faj, borjú, bárány, gida stb. a születéstől a vágás napjáig

 

 

 

 

Nevelésre szánt fiatal kérődzők

Valamennyi tejtermelés/tenyésztés céljából nevelt kérődző faj, borjú, bárány, gida stb. a születéstől legfeljebb 4 hónapos korig (szarvasmarhafélék), illetve legfeljebb 3 hónapos korig (juhfélék, kecskefélék és szarvasfélék)

 

 

 

 

Hizlalásra szánt kérődzők

Bármely kérődző fajhoz tartozó, hústermelésre szánt egyedek a hizlalásra szánt fiatal kérődzők kivételével, a vágás napjáig

 

 

 

 

Tejtermelés/tenyésztés céljából nevelt kérődzők

Bármely kérődző fajhoz tartozó, tejtermelés vagy tenyésztés céljából nevelt nőstény és hím egyedek a nevelésre szánt fiatal kérődzők kivételével, a szaporodási időszakba lépésig

 

 

 

 

Tejtermelésre / tenyésztésre szánt kérődzők

Bármely kérődző fajhoz tartozó nőstény egyedek, amelyeket legalább egyszer pároztattak vagy termékenyítettek, és bármely kérődző fajhoz tartozó felnőtt hím egyedek a szaporodási időszakba való belépéstől

 

 

 

 

Kérődzők

A kérődzők valamennyi faja és kategóriája

 

 

 

 

4.   Élelmiszer-termelő víziállatok

Faj

Állatkategória

Az állatkategória fogalommeghatározása

Hozzávetőleges tömeg/életkor a kategóriában

Hosszú távú hatékonysági vizsgálatok minimális időtartama

Időszak

Életkor

Tömeg

Élelmiszer-termelő uszonyos halak

Lazacalakúak

 

 

 

200 –300  g

84 nap

Élelmiszer-termelő uszonyos halak a lazacalakúak kivételével

Az élelmiszer-termelő uszonyos halak valamennyi faja a lazacalakúak kivételével

 

 

 

 

Élelmiszer-termelő uszonyos halak

Az élelmiszer-termelő uszonyos halak valamennyi faja

 

 

 

 

Élelmiszer-termelő puhatestűek

 

Az élelmiszer-termelő puhatestűek valamennyi faja

 

 

 

 

Élelmiszer-termelő rákfélék

 

Az élelmiszer-termelő rákfélék valamennyi faja

 

 

 

 

Egyéb élelmiszer-termelő vízi gerinctelenek

 

Az egyéb élelmiszer-termelő vízi gerinctelenek valamennyi faja

 

 

 

 

Élelmiszer-termelő víziállatok

 

Az élelmiszer-termelő víziállatok valamennyi faja és kategóriája

 

 

 

 

5.   Nyúlfélék (Leporidae)

Faj

Állatkategória

Az állatkategória fogalommeghatározása

Hozzávetőleges tömeg/életkor a kategóriában

Hosszú távú hatékonysági vizsgálatok minimális időtartama

Időszak

Életkor

Tömeg

Nyulak

Növendék nyulak

A következők nőstény és hím egyedei:

anyanyulak tejét fogyasztó, tenyésztés vagy hústermelés céljából nevelt fiókák a születéstől az elválasztásig (szopós nyulak),

hízónyulak az elválasztási időszak végétől a vágásig,

tenyésztés céljából nevelt fiatal nyulak az elválasztási időszak végétől a szaporodási időszakba lépésig

 

 

 

42 nap

Anyanyulak

Tenyésztésre szánt nőstény egyedek, amelyeket legalább egyszer pároztattak vagy termékenyítettek

 

 

 

Két ciklus, ha a szaporodási paraméterekre van szükség.

Legkésőbb az elléstől az elválasztási időszak végéig, ha az alkalmazás célja a fiókákban megjelenő előny.

Baknyulak

Tenyésztésre szánt hím egyedek a szaporodási időszakba való belépéstől

 

 

 

 

Nyulak

A nyulak valamennyi kategóriája

 

 

 

 

Nyúlfélék

Növendék nyúlfélék

A következők nőstény és hím egyedei:

nyúlfélékhez tartozó anyaállatok tejét fogyasztó, tenyésztés vagy hústermelés céljából nevelt fiókák a születéstől az elválasztásig (szopós nyúlfélék),

hizlalásra szánt nyúlfélék az elválasztási időszak végétől a vágásig,

tenyésztés céljából nevelt fiatal nyúlfélék az elválasztási időszak végétől a szaporodási időszakba lépésig

 

 

 

 

Nyúlfélékhez tartozó anyaállatok

Tenyésztésre szánt nőstény egyedek, amelyeket legalább egyszer pároztattak vagy termékenyítettek

 

 

 

 

Nyúlfélékhez tartozó bakok

Tenyésztésre szánt hím egyedek a szaporodási időszakba való belépéstől

 

 

 

 

Nyúlfélék

A nyúlfélék valamennyi faja és kategóriája

 

 

 

 

6.   Lófélék (Equidae)

Faj

Állatkategória

Az állatkategória fogalommeghatározása

Hozzávetőleges tömeg/életkor a kategóriában

Hosszú távú hatékonysági vizsgálatok minimális időtartama

Időszak

Életkor

Tömeg

Lovak

 

 

 

 

 

 

Lófélék

 

A lófélék valamennyi faja

 

 

 

 

7.   Egyéb élelmiszer-termelő állatok

Faj

Állatkategória

Az állatkategória fogalommeghatározása

Hozzávetőleges időtartam (tömeg/életkor) a kategóriában

Hosszú távú hatékonysági vizsgálatok minimális időtartama

Időszak

Életkor

Tömeg

Tevefélék

Tevefélékhez tartozó hízóborjak

Bármely teveféléhez tartozó, hústermelésre szánt borjak

 

 

 

 

Tevefélékhez tartozó növendék borjak

Bármely teveféléhez tartozó, tejtermelés/tenyésztés céljából nevelt borjak

 

 

 

 

Hizlalásra szánt tevefélék

Bármely teveféléhez tartozó, hústermelésre szánt egyedek a hízóborjak kivételével

 

 

 

 

Tejtermelés vagy tenyésztés céljából nevelt tevefélék

Bármely teveféléhez tartozó, tejtermelés vagy tenyésztés céljából nevelt fiatal nőstény és hím egyedek a növendék borjak kivételével, a szaporodási időszakba lépésig

 

 

 

 

Tejtermelésre vagy tenyésztésre szánt tevefélék

Bármely teveféléhez tartozó nőstény egyedek, amelyeket legalább egyszer pároztattak vagy termékenyítettek, és bármely teveféléhez tartozó felnőtt hím egyedek

 

 

 

 

Tevefélék

A tevefélék valamennyi faja és kategóriája

 

 

 

 

Élelmiszer-termelő rovarok

Mézelő méhek

 

 

 

 

28 nap

Élelmiszer-termelő rovarfajok a mézelő méhek kivételével

Valamennyi élelmiszer-termelő rovarfaj a mézelő méhek kivételével

 

 

 

Teljes termelési ciklus

Élelmiszer-termelő rovarok

Az élelmiszer-termelő rovarok valamennyi faja

 

 

 

Teljes termelési ciklus

Egyéb élelmiszer-termelő állatok

 

Csak az előző bejegyzésekben nem szereplő fajok esetében. Például: csigák, békák, krokodilok...

 

 

 

 

8.   Kedvtelésből tartott állatok és egyéb nem élelmiszer-termelő állatok

Faj

Állatkategória

Az állatkategória fogalommeghatározása

Hozzávetőleges időtartam (tömeg/életkor) a kategóriában

Hosszú távú hatékonysági vizsgálatok minimális időtartama

Időszak

Életkor

Tömeg

Kedvtelésből tartott állatok

Kutyák

 

 

 

 

28 nap

Macskák

 

 

 

 

28 nap

Díszmadarak

 

 

 

 

28 nap

Vízi díszállatfajok

 

 

 

 

28 nap

Egyéb kedvtelésből tartott állatok

Egyéb kedvtelésből tartott állatfajok: vadászgörények, rágcsálók, kétéltű díszállatfajok, díszállat hüllőfajok vagy szárazföldi gerinctelen díszállatfajok

 

 

 

28 nap

Egyéb nem élelmiszer-termelő állatok

 

A nem élelmiszer-termelő állatok valamennyi faja a kedvtelésből tartott állatok kivételével

 

 

 

28 nap

Kedvtelésből tartott állatok és egyéb nem élelmiszer-termelő állatok

 

A nem élelmiszer-termelő állatok valamennyi faja

 

 

 

28 nap

9.   Valamennyi állatfaj

Faj

Állatkategória

Az állatkategória fogalommeghatározása

Hozzávetőleges időtartam (tömeg/életkor) a kategóriában

Hosszú távú hatékonysági vizsgálatok minimális időtartama

Időszak

Életkor

Tömeg

Valamennyi szárazföldi állatfaj

 

 

 

 

 

 

Valamennyi víziállatfaj

 

 

 

 

 

 

Valamennyi állatfaj

 

 

 

 

 

 


(x)  Útmutató megjegyzés a lazacfélékre (Salmonidae) és az egyéb halakra vonatkozó maximális maradékanyag-határértékek megállapításához. Európai Gyógyszerügynökség, Állatgyógyászati termékek értékelő egysége. EMEA/CVMP/153b/97-FINAL.”


(1)  Az 1.m) takarmány mikotoxinok általi fertőzésének csökkentésére szolgáló anyagok, az 1.n) higiéniai állapotjavítók:, az 1. o.) egyéb technológiai adalékanyagok, a 4.c) a környezetre kedvező hatást gyakorló anyagok, a 4.d) egyéb, állattenyésztésben alkalmazott adalékanyagok és a 4.e) fiziológiaiállapot-stabilizálók funkcionális csoportok esetében egyértelműen, a nyilvános összefoglalóban meg kell határozni, hogy az adalékanyagnak milyen funkciót szánnak.

(2)  A Bizottság 65/2004/EK rendelete (2004. január 14.) a géntechnológiával módosított szervezetek egyedi azonosítóinak kialakítására és hozzárendelésére szolgáló rendszer létrehozásáról (HL L 10., 2004.1.16., 5. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2004/65/oj).


II. MELLÉKLET

A 429/2008/EK rendelet a következő V. melléklettel egészül ki:

V. MELLÉKLET

AZ EGYES ÁLLATFAJOK MEGHATÁROZÁSA, VALAMINT A FŐBB ÉS A KEVÉSBÉ JELENTŐS FAJOK KÖZÖTTI KÜLÖNBSÉGTÉTEL AZ ÉLELMISZER-TERMELŐ ÁLLATFAJOK TEKINTETÉBEN

1.   Sertésfélék (Suidae)

A Suidae család Babyrousa ssp., Hylochoerus ssp., Phacochoerus ssp., Porcula ssp., Potamochoerus ssp., illetve Sus ssp. nemzetségén belüli fajokhoz tartozó állatok, valamint az e fajok kereszteződéséből származó utódállatok, amelyeket emberi fogyasztásra szánt élelmiszerek előállítása céljából táplálnak, tenyésztenek, illetve tartanak, ideértve azokat az állatokat is, amelyeket nem emberi fogyasztásra használnak, de amelyek a fajok fent említett csoportján belül olyan fajokhoz tartoznak, amelyeket általában emberi fogyasztásra használnak az Unióban.

Főbb fajok: sertések (Sus scrofa domesticus).

Kevésbé jelentős fajok: sertésfélék a sertések (Sus scrofa domesticus) kivételével.

2.   Baromfi

Emberi fogyasztásra szánt élelmiszerek előállítása céljából táplált, tenyésztett vagy tartott szárnyasok, beleértve a szárnyasvad-állomány úrjatelepítése céljából tenyésztett szárnyasokat, valamint azokat is, amelyeket nem emberi fogyasztásra szánt élelmiszerek előállítására használnak, de olyan fajokhoz tartoznak, amelyeket általában emberi fogyasztásra használnak az Unióban.

Főbb fajok: csirkék (Gallus gallus domesticus), beleértve a tojótyúkokat is, és pulykák (Meleagris gallopavo).

Kevésbé jelentős fajok: a csirkéktől és pulykáktól eltérő baromfik, ideértve a fürjet (pl. Coturnix japonica, Coturnix coturnix), a kacsát (pl. Anas platyrhynchos, Cairina moschata), a libát (pl. Anser anser), a gyöngytyúkot (Numida meleagris), a galambot (pl. Columba livia domestica), a fácánt (pl. Phasianus colchicus), az indiai pávát (Pavo cristatus), a foglyot (pl. Perdix perdix, Alectoris rufa), a laposmellű futómadarakat, többek között a struccot (Struthio sp.), az emut (Dromaius novaehollandiae) és a nandut (Rhea sp.).

3.   Kérődzők

A következőkben meghatározott szarvasmarha-, juh-, kecske- és szarvasfélék.

a)

Szarvasmarhafélék: a patások Bison és Bos nemzetségén (többek között a Bos, Bibos, Novibos, és Poephagus alnemzetségén) és Bubalus nemzetségén (többek között az Anoa alnemzetségén) belüli fajokhoz tartozó állatok, valamint az e fajok kereszteződéséből származó utódállatok, amelyeket emberi fogyasztásra szánt élelmiszerek előállítása céljából táplálnak, tenyésztenek, illetve tartanak, ideértve azokat az állatokat is, amelyeket nem emberi fogyasztásra használnak, de a fajok fent említett csoportján belül olyan fajokhoz tartoznak, amelyeket általában emberi fogyasztásra használnak az Unióban.

Főbb fajok: szarvasmarha (Bos taurus).

Kevésbé jelentős fajok: a szarvasmarha (Bos taurus) kivételével minden szarvasmarhaféle, beleértve a bivalyt (Bubalus bubalis) és a bölényt (Bison bison).

b)

Juhfélék: a patások Ovis nemzetségén belüli fajokhoz tartozó állatok, valamint az e fajok kereszteződéséből származó utódállatok, amelyeket emberi fogyasztásra szánt élelmiszerek előállítása céljából táplálnak, tenyésztenek, illetve tartanak, ideértve azokat az állatokat is, amelyeket nem emberi fogyasztásra használnak, de a fajok fent említett csoportján belül olyan fajokhoz tartoznak, amelyeket általában emberi fogyasztásra használnak az Unióban.

Főbb fajok: hústermelésre szánt juhok (Ovis aries) (húshasznú állatok).

Kevésbé jelentős fajok: hústermelésre szánt juhfélék a juhok (Ovis aries) kivételével.

c)

Kecskefélék: a patások Capra nemzetségén belüli fajokhoz tartozó állatok, valamint az e fajok kereszteződéséből származó utódállatok, amelyeket emberi fogyasztásra szánt élelmiszerek előállítása céljából táplálnak, tenyésztenek, illetve tartanak, ideértve azokat az állatokat is, amelyeket nem emberi fogyasztásra használnak, de a fajok fent említett csoportján belül olyan fajokhoz tartoznak, amelyeket általában emberi fogyasztásra használnak az Unióban.

Kevésbé jelentős fajok: valamennyi kecskeféle.

d)

Szarvasfélék (Cervidae): a patások Cervidae családján belüli fajokhoz tartozó állatok, valamint az e fajok kereszteződéséből származó utódállatok, amelyeket emberi fogyasztásra szánt élelmiszerek előállítása céljából táplálnak, tenyésztenek, illetve tartanak, ideértve azokat az állatokat is, amelyeket nememberi fogyasztásra használnak, de a fajok fent említett csoportján belül olyan fajokhoz tartoznak, amelyeket általában emberi fogyasztásra használnak az Unióban.

Kevésbé jelentős fajok: valamennyi szarvasféle.

4.   Élelmiszer-termelő víziállatok

A következő fajokhoz tartozó állatok:

a)

a Chondrichthyes, a Sarcopterygii, az Actinopterygii, és a Hyperoartia osztályba tartozó uszonyos halak,

b)

a Mollusca törzsbe tartozó vízi puhatestűek,

c)

a Crustacea altörzsbe tartozó vízi rákfélék,

d)

egyéb vízi gerinctelenek,

amelyeket emberi fogyasztásra szánt élelmiszerek előállítása céljából táplálnak, tenyésztenek, illetve tartanak, ideértve azokat az állatokat is, amelyeket nem emberi fogyasztásra használnak, de a fajok fent említett csoportján belül olyan fajokhoz tartoznak, amelyeket általában emberi fogyasztásra használnak az Unióban.

Főbb fajok: lazacalakúak (Salmonidae), beleértve a lazacot (Salmo) és a pisztrángot (Oncorhynchus).

Kevésbé jelentős fajok: Valamennyi élelmiszer-termelő víziállat a lazacalakúak kivételével.

5.   Nyúlfélék (Leporidae)

A Leporidae családon belüli fajokhoz tartozó állatok, amelyeket emberi fogyasztásra szánt élelmiszerek előállítása céljából táplálnak, tenyésztenek, illetve tartanak, ideértve azokat az állatokat is, amelyeket nem emberi fogyasztásra használnak, de a fajok fent említett csoportján belül olyan fajokhoz tartoznak, amelyeket általában emberi fogyasztásra használnak az Unióban.

Kevésbé jelentős fajok: minden nyúlféle, beleértve a nyulat (Oryctolagus cuniculus) és a mezei nyulat (Lepus europaeus).

6.   Lófélék (Equidae)

Az Equus nemzetségen belüli fajokhoz tartozó állatok, valamint az e fajok kereszteződéséből származó utódállatok, amelyeket emberi fogyasztásra szánt élelmiszerek előállítása céljából táplálnak, tenyésztenek, illetve tartanak, ideértve azokat az állatokat is, amelyeket nem emberi fogyasztásra használnak, de a fajok fent említett csoportján belül olyan fajokhoz tartoznak, amelyeket általában emberi fogyasztásra használnak az Unióban.

Kevésbé jelentős fajok: valamennyi lóféle, beleértve a lovat (Equus caballus) és a szamarat (Equus asinus).

7.   Egyéb élelmiszer-termelő állatok

A fent meghatározott sertésféléktől, baromfiktól, kérődzőktől, élelmiszer-termelő víziállatoktól, nyúlféléktől és lóféléktől eltérő fajokhoz tartozó állatok, valamint az e fajok kereszteződéséből származó utódállatok, amelyek a következőkhöz tartoznak:

a)

Tevefélék (Camelidae): a Camelidae családhoz tartozó állatok, többek között az egypúpú teve (Camelus dromedarius), a kétpúpú teve (Camelus bactrianus), a vad kétpúpú teve (Camelus ferus), a láma (Lama glama), az alpaka (Lama pacos), a vikunya (Lama vicugna) és a guanakó (Lama guanicoe),

b)

Mézelő méhek (Apis mellifera),

c)

Élelmiszer-termelő rovarfajok a mézelő méhek kivételével,

d)

Egyéb élelmiszer-termelő állatok,

amelyeket emberi fogyasztásra szánt élelmiszerek előállítása céljából táplálnak, tenyésztenek, illetve tartanak, ideértve azokat az állatokat is, amelyeket nem emberi fogyasztásra használnak, de a fajok fent említett csoportján belül olyan fajokhoz tartoznak, amelyeket általában emberi fogyasztásra használnak az Unióban.

Kevésbé jelentős fajok: az egyéb élelmiszer-termelő állatok valamennyi faja.

8.   Kedvtelésből tartott állatok és egyéb nem élelmiszer-termelő állatok

Az 1. cikk (1) bekezdésében szereplő fogalommeghatározásnak megfelelően a kedvtelésből tartott állatok és a nem élelmiszer-termelő állatok a következő fajokat foglalják magukban:

a)

Kedvtelésből tartott állatok:

i.

Kutyák (Canis lupus familiaris);

ii.

Macskák (Felis silvestris catus);

iii.

Vadászgörények (Mustela putoris furo);

iv.

Rágcsálók: a Rodentia rendbe tartozó állatok;

v.

Díszmadarak: a baromfitól eltérő madárfajok, beleértve a vadon élő madarakat is;

vi.

Vízi díszállatfajok: az „élelmiszer-termelő víziállatoknál” felsoroltaktól eltérő vízi állatfajok;

vii.

Kétéltű díszállatfajok: az Unióban általában emberi fogyasztásra használt kétéltűektől eltérő kétéltű fajok;

viii.

Díszállatként tartott hüllőfajok: az Unióban általában emberi fogyasztásra használtaktól eltérő hüllőfajok;

ix.

Szárazföldi gerinctelen díszállatfajok: az „egyéb élelmiszer-termelő állatoknál” felsoroltaktól és az Unióban általában emberi fogyasztásra használtaktól eltérő szárazföldi gerinctelen fajok.

b)

Egyéb nem élelmiszer-termelő állatok:

x.

Prémes állatok (nyérc, róka, nyestkutya);

xi.

Az Unióban általában emberi fogyasztásra használt fajokhoz tartozó állatoktól eltérő egyéb állatok, beleértve az állatkerti, cirkuszi és laboratóriumi állatokat is.

A nyulak és a lovak, beleértve azokat az állatokat is, amelyeket nem emberi fogyasztásra használnak, nem a kedvtelésből tartott állatok és nem a nem élelmiszer-termelő állatok csoportjába tartoznak, hanem a nyúlfélék (Leporidae), illetve a lófélék (Equidae) csoportjához.

9.   Valamennyi állatfaj

A következőkhöz tartozó állatok:

a)

valamennyi szárazföldi állatfaj: sertésfélék, baromfik, kérődzők, nyúlfélék, lófélék, egyéb élelmiszer-termelő állatok, kedvtelésből tartott állatok és egyéb nem élelmiszer-termelő állatok a vízi díszállatfajok kivételével.

b)

valamennyi víziállatfaj: élelmiszer-termelő víziállatok és vízi díszállatfajok.


III. MELLÉKLET

AZ ÁLLATFAJOK ÉS -KATEGÓRIÁK MEGFELELÉSI TÁBLÁZATA

Az állatfajok és -kategóriák megjelölésére a 2026. december 16. előtt megadott engedélyekben általánosan használt kifejezések

A megfelelő állatfajok és -kategóriák e végrehajtási rendelet szerinti megnevezései(megfelelő alternatívák eseti alapon tekintetbe vehetők)

[Állatfaj/-kategória (további pontosítás)]

Valamennyi állatfaj

Valamennyi állatfaj

Valamennyi madárfaj

Baromfi + Díszmadarak

Valamennyi hízómadárfaj

Hízóbaromfi

Valamennyi tojómadárfaj

Tojó- vagy tenyészbaromfi

Valamennyi tenyésztés céljára nevelt madárfaj

Tojástermelés vagy tenyésztés céljából nevelt baromfi

Valamennyi tojóbaromfinak nevelt madárfaj

Tojástermelés vagy tenyésztés céljából nevelt baromfi

Valamennyi rákféle

Élelmiszer-termelő rákfélék + Vízi díszállatfajok (rákfélék)

Valamennyi uszonyos hal

Élelmiszer-termelő uszonyos halak + Vízi díszállatfajok (uszonyos halak)

Valamennyi hal

Élelmiszer-termelő uszonyos halak + Vízi díszállatfajok (uszonyos halak)

Valamennyi tojóbaromfi

Tojó- vagy tenyészbaromfi

Valamennyi kevésbé jelentős hízómadárfaj

Kevésbé jelentős hízóbaromfi

Valamennyi kevésbé jelentős tojómadárfaj

Tojástermelés vagy tenyésztés céljából nevelt kevésbé jelentős baromfi

Valamennyi kevésbé jelentős sertésféle

Kevésbé jelentős sertésfélék

Valamennyi kevésbé jelentős tojóbaromfifaj

Kevésbé jelentős tojó- vagy tenyészbaromfi

Valamennyi tenyésztésre szánt, kevésbé jelentős kérődző faj

Kevésbé jelentős szarvasmarhafélékhez tartozó növendék borjak + Tejtermelés/tenyésztés céljából nevelt kevésbé jelentős szarvasmarhafélék + Juhfélékhez tartozó növendék bárányok + Tejtermelés/tenyésztés céljából nevelt juhfélék + Kecskefélékhez tartozó növendék gidák + Tejtermelés/tenyésztés céljából nevelt kecskefélék + Szarvasfélék (növendék állatok)

Valamennyi hizlalásra szánt, kevésbé jelentős kérődző faj

Kevésbé jelentős szarvasmarhafélékhez tartozó hízóborjak + Hizlalásra szánt kevésbé jelentős szarvasmarhafélék + Juhfélékhez tartozó hízóbárányok (a juhok kivételével) + Hizlalásra szánt juhfélék (a juhok kivételével) + Kecskefélékhez tartozó hízógidák + Hizlalásra szánt kecskefélék + Szarvasfélék (hizlalásra szánt állatok)

Valamennyi sertés

Sertések

Valamennyi sertésféle

Sertésfélék

Valamennyi elválasztott sertésféle

Sertésfélékhez tartozó elválasztott malacok

Valamennyi tenyészsertésféle

Sertésfélékhez tartozó kocák + Sertésfélékhez tartozó kanok

Valamennyi baromfi

Baromfi

Valamennyi baromfifaj

Baromfi

Valamennyi hízóbaromfifaj

Hízóbaromfi

Valamennyi tojóbaromfifaj

Tojó- vagy tenyészbaromfi

Valamennyi tenyészbaromfinak nevelt baromfifaj

Tojástermelés vagy tenyésztés céljából nevelt baromfi

Valamennyi tojóbaromfinak nevelt baromfifaj

Tojástermelés vagy tenyésztés céljából nevelt baromfi

Valamennyi faj

Valamennyi állatfaj

Valamennyi állatfaj és kategória

Valamennyi állatfaj

Valamennyi disznóféle

Sertésfélék

A disznófélék valamennyi fajához tartozó hízósertések

Hizlalásra szánt sertésfélék

Valamennyi, szaporítás céljából tartott sertésféle

Sertésfélékhez tartozó kocák + Sertésfélékhez tartozó kanok

Összes pulykafajta

Pulykák

Víziállatok

Valamennyi víziállatfaj

Szarvasmarhafélék

Szarvasmarhafélék

Tenyésztyúkok

Tyúkok

Tenyésztyúkok

Tyúkok

Borjak

Hízóborjak + Növendék borjak

Borjak (tejpótlók)

Hízóborjak + Növendék borjak

Hízóborjak

Hízóborjak

Tenyészborjak

Növendék borjak

Tenyésztésre szánt tevefélék

Tevefélékhez tartozó növendék borjak + Tejtermelés vagy tenyésztés céljából nevelt tevefélék

Hizlalás céljából tartott tevefélék

Hizlalásra szánt tevefélék

Kanárik

Díszmadarak (kanárik)

Kutyafélék

Kutyák + Egyéb nem élelmiszer-termelő állatok (kutyafélék)

Ponty

Élelmiszer-termelő uszonyos halak a lazacalakúak kivételével (ponty)

Macskák

Macskák

Szarvasmarha

Szarvasmarha

Hízómarha

Hízómarha

Csirkék

Csirkék

Brojlercsirkék

Brojlercsirkék

Tenyészbaromfinak nevelt csirkék

Tojástermelés vagy tenyésztés céljából nevelt csirkék

Tojóbaromfinak nevelt csirkék; tojójércék

Tojástermelés vagy tenyésztés céljából nevelt csirkék

Tenyésztehenek; tehenek szaporítás céljára

Tehenek + Tejtermelés/tenyésztés céljából nevelt szarvasmarha

Rákfélék

Élelmiszer-termelő rákfélék + Vízi díszállatfajok (rákfélék)

Tejelő bivalyok

Kevésbé jelentős szarvasmarhafélékhez (bivalyok) tartozó tehenek

Tejelő tehenek

Tehenek

Kevésbé jelentős szarvasmarhafajokhoz tartozó tejelő tehenek

Kevésbé jelentős szarvasmarhafélékhez tartozó tehenek

Tejelő kecskék

Anyakecskék

Tejelő kérődzők

Tejtermelésre / tenyésztésre szánt kérődzők

Tejelő juhok

Anyajuhok

Kutyák

Kutyák

Kacsák

Kevésbé jelentős baromfi (kacsák)

Hízókacsák

Kevésbé jelentős hízóbaromfi (kacsák)

Lófélék (Equidae)

Lófélék

Hizlalt disznófélék

Hizlalásra szánt sertésfélék

Macskafélék

Macskák + Egyéb nem élelmiszer-termelő állatok (macskafélék)

Uszonyos halak

Élelmiszer-termelő uszonyos halak + Vízi díszállatfajok (uszonyos halak)

Halak

Élelmiszer-termelő uszonyos halak + Vízi díszállatfajok (uszonyos halak)

Halfajok

Élelmiszer-termelő uszonyos halak + Vízi díszállatfajok (uszonyos halak)

Élelmiszer-termelő állatok

Sertésfélék + Baromfi + Kérődzők + Élelmiszer-termelő víziállatok + Nyúlfélék + Lófélék + Egyéb élelmiszer-termelő állatok

Szárnyas vadak

Kevésbé jelentős baromfi (a célmadárfajokat részletezni kell)

Kecskék

Kecskék

Hízókecskék

Hízókecskék

Magevő díszmadarak

Díszmadarak (magevő madarak)

Gyöngytyúk

Kevésbé jelentős baromfi (gyöngytyúk [Numida meleagris])

Tenyészgyöngytyúk

Kevésbé jelentős tojó- vagy tenyészbaromfi (gyöngytyúk [Numida meleagris])

Hízógyöngytyúk

Kevésbé jelentős hízóbaromfi (gyöngytyúk [Numida meleagris])

Tengerimalacok

Egyéb kedvtelésből tartott állatok (tengerimalacok)

Lovak

Lovak

Gidák

Hízógidák + Növendék gidák

Hízógidák

Hízógidák

Tenyészgidák

Növendék gidák

Szoptató kocák

Kocák

A disznófélék valamennyi fajához tartozó tejelő kocák

Sertésfélékhez tartozó kocák

Nyúlfélék

Nyúlfélék

Bárányok

Hízóbárányok + Növendék bárányok

Hízóbárányok

Hízóbárányok

Tenyészbárányok

Növendék bárányok

Tojószárnyasok

Tojó- vagy tenyészbaromfi

Tojótyúkok

Tyúkok

Tojóbaromfi

Tojó- vagy tenyészbaromfi

Emlősök

Sertésfélék + Kérődzők + Nyúlfélék+ Lófélék+ Tevefélék + Kutyák + Macskák + Egyéb kedvtelésből tartott állatok (emlősök) + Egyéb nem élelmiszer-termelő állatok (emlősök)

Tengeri állatok

Élelmiszer-termelő víziállatok (tengeri állatok) + Egyéb kedvtelésből tartott állatok (tengeri állatok) + Egyéb nem élelmiszer-termelő állatok (tengeri állatok)

Kevésbé jelentős madárfajok

Kevésbé jelentős baromfi

Kevésbé jelentős hízómadárfajok

Kevésbé jelentős hízóbaromfi

Kevésbé jelentős tojómadárfajok

Kevésbé jelentős tojó- vagy tenyészbaromfi

Kevésbé jelentős, tojástermelés céljából nevelt madárfajok

Tojástermelés vagy tenyésztés céljából nevelt kevésbé jelentős baromfi

Kevésbé jelentős tejelő kérődző fajok

Kevésbé jelentős szarvasmarhafélékhez tartozó tehenek + Tejtermelés/tenyésztés céljából nevelt kevésbé jelentős szarvasmarhafélék + Juhfélékhez tartozó anyajuhok + Tejtermelés/tenyésztés céljából nevelt juhfélék + Kecskefélékhez tartozó anyaállatok + Tejtermelés/tenyésztés céljából nevelt kecskefélék

Kevésbé jelentős uszonyos halak

Élelmiszer-termelő uszonyos halak a lazacalakúak kivételével

Kevésbé jelentős sertésfélék (szopós és elválasztott)

Kevésbé jelentős sertésfélékhez tartozó malacok

Kevésbé jelentős sertésfélék (szopós malacok)

Kevésbé jelentős sertésfélékhez tartozó szopós malacok

Kevésbé jelentős sertésfélék (elválasztott)

Kevésbé jelentős sertésfélékhez tartozó elválasztott malacok

Kevésbé jelentős hízósertésfélék

Hizlalásra szánt kevésbé jelentős sertésfélék

Szaporításra szánt kevésbé jelentős sertésfélék

Kevésbé jelentős sertésfélékhez tartozó kocák + Kevésbé jelentős sertésfélékhez tartozó kanok

Kevésbé jelentős hízóbaromfi

Kevésbé jelentős hízóbaromfi

Kevésbé jelentős tojóbaromfi

Kevésbé jelentős tojó- vagy tenyészbaromfi

Kevésbé jelentős baromfifajok

Kevésbé jelentős baromfi

Kevésbé jelentős tenyészbaromfifajok

Kevésbé jelentős tojó- vagy tenyészbaromfi

Kevésbé jelentős hízóbaromfifajok

Kevésbé jelentős hízóbaromfi

Kevésbé jelentős tojóbaromfifajok

Kevésbé jelentős tojó- vagy tenyészbaromfi

Kevésbé jelentős tenyészbaromfifajok

Tojástermelés vagy tenyésztés céljából nevelt kevésbé jelentős baromfi

Tojóbaromfinak nevelt kevésbé jelentős baromfifajok

Tojástermelés vagy tenyésztés céljából nevelt kevésbé jelentős baromfi

Hizlalásra szánt kevésbé jelentős kérődző fajok

Kevésbé jelentős szarvasmarhafélékhez tartozó hízóborjak + Hizlalásra szánt kevésbé jelentős szarvasmarhafélék + Juhfélékhez tartozó hízóbárányok (a juhok kivételével) + Hizlalásra szánt juhfélék (a juhok kivételével) + Kecskefélékhez tartozó hízógidák + Hizlalásra szánt kecskefélék + Szarvasfélék (hizlalásra szánt állatok)

Tenyésztésre szánt kevésbé jelentős kérődző fajok

Kevésbé jelentős szarvasmarhafélékhez tartozó növendék borjak + Tejtermelés/tenyésztés céljából nevelt kevésbé jelentős szarvasmarhafélék + Juhfélékhez tartozó növendék bárányok + Tejtermelés/tenyésztés céljából nevelt juhfélék + Kecskefélékhez tartozó növendék gidák + Tejtermelés/tenyésztés céljából nevelt kecskefélék + Szarvasfélék (növendék állatok)

Kevésbé jelentős tejelő kérődző fajok

Kevésbé jelentős szarvasmarhafélékhez tartozó tehenek + Tejtermelés/tenyésztés céljából nevelt kevésbé jelentős szarvasmarhafélék + Juhfélékhez tartozó anyajuhok + Tejtermelés/tenyésztés céljából nevelt juhfélék + Kecskefélékhez tartozó anyaállatok + Tejtermelés/tenyésztés céljából nevelt kecskefélék

Hizlalás céljából tartott kevésbé jelentős kérődzők

Kevésbé jelentős szarvasmarhafélékhez tartozó hízóborjak + Hizlalásra szánt kevésbé jelentős szarvasmarhafélék + Juhfélékhez tartozó hízóbárányok (a juhok kivételével) + Hizlalásra szánt juhfélék (a juhok kivételével) + Kecskefélékhez tartozó hízógidák + Hizlalásra szánt kecskefélék + Szarvasfélék (hizlalásra szánt állatok)

Menyétfélék

Egyéb kedvtelésből tartott állatok (vadászgörények) + Egyéb nem élelmiszer-termelő állatok (menyétfélék)

Nem élelmiszer-termelő állatok

Kedvtelésből tartott állatok és egyéb nem élelmiszer-termelő állatok

Díszmadarak

Díszmadarak

Díszhalak

Vízi díszállatfajok

Juhfélék

Juhfélék

Fogolyfélék

Kevésbé jelentős baromfi (fogoly)

Kedvtelésből tartott állatok

Kutyák + Macskák + Díszmadarak + Vízi díszállatfajok + Egyéb kedvtelésből tartott állatok

Fácánfélék

Kevésbé jelentős baromfi (fácán)

Malacok

Malacok

Malacok (szopós és elválasztott)

Malacok

Malacok (elválasztott)

Elválasztott malacok

A disznófélék valamennyi fajához tartozó malacok

Sertésfélékhez tartozó malacok

Kevésbé jelentős sertésfélék malacai

Kevésbé jelentős sertésfélékhez tartozó malacok

Kevésbé jelentős sertésfélék (szopós és elválasztott) malacai

Kevésbé jelentős sertésfélékhez tartozó malacok

A disznófélék kevésbé jelentős fajaihoz tartozó malacok

Kevésbé jelentős sertésfélékhez tartozó malacok

Sertések

Sertések

Hízósertések

Hízósertések

A disznófélék valamennyi fajához tartozó hízósertések

Hizlalásra szánt sertésfélék

Kevésbé jelentős disznófélékhez tartozó hízósertések

Hizlalásra szánt kevésbé jelentős sertésfélék

Sertésfélék (szopós és elválasztott)

Sertésfélékhez tartozó malacok

Baromfi

Baromfi

Tenyészbaromfi

Tojó- vagy tenyészbaromfi

Hízóbaromfi

Hízóbaromfi

Tojóbaromfi

Tojó- vagy tenyészbaromfi

Tenyésztés céljából nevelt baromfi

Tojástermelés vagy tenyésztés céljából nevelt baromfi

Tojóbaromfinak nevelt baromfi

Tojástermelés vagy tenyésztés céljából nevelt baromfi

Hízóbaromfifajok

Hízóbaromfi

Tojóbaromfifajok

Tojástermelés vagy tenyésztés céljából nevelt baromfi

Fürjek

Kevésbé jelentős baromfi (fürj)

Nyulak

Nyulak

Hízónyulak

Növendék nyulak

Hüllők

Egyéb élelmiszer-termelő állatok (hüllők) + Egyéb kedvtelésből tartott állatok (hüllők)

Rágcsálók

Egyéb kedvtelésből tartott állatok (rágcsálók)

Kérődzők

Kérődzők

Hízókérődzők

Hizlalásra szánt fiatal kérődzők + Hizlalásra szánt kérődzők

Kifejlett bendővel rendelkező kérődzők

Kérődzők (kifejlett bendővel)

Nem kifejlett bendővel rendelkező kérődzők

Kérődzők (nem kifejlett bendővel)

Lazac

Lazacalakúak (lazacok)

Lazacalakúak

Lazacalakúak

Juhok

Juhok

Hízójuhok

Hízójuhok

Kocák

Kocák

Tenyészkocák

Kocák

A disznófélék valamennyi fajához tartozó kocák

Sertésfélékhez tartozó kocák

Kocák, a malacokban megjelenő előny céljából

Kocák, a malacokban megjelenő előny céljából

Szopós malacok

Szopós malacok

A disznófélék valamennyi fajához tartozó szopós malacok

Sertésfélékhez tartozó szopós malacok

Szopós nyulak

Növendék nyulak

A disznófélékhez tartozó szopós malacok

Sertésfélékhez tartozó szopós malacok

Pisztráng

Lazacalakúak (pisztráng)

Pulykák

Pulykák

Hízópulykák

Hízópulykák

Tenyésztés céljából nevelt pulykák

Tenyésztés céljából nevelt pulykák

Kevésbé jelentős elválasztott sertésfélék

Kevésbé jelentős sertésfélékhez tartozó elválasztott malacok

Elválasztott malacok

Elválasztott malacok

A disznófélék valamennyi fajához tartozó elválasztott malacok

Sertésfélékhez tartozó elválasztott malacok

Kevésbé jelentős sertésfélékhez tartozó elválasztott malacok

Kevésbé jelentős sertésfélékhez tartozó elválasztott malacok

Elválasztott disznófélék

Sertésfélékhez tartozó elválasztott malacok

Elválasztott malacok

Sertésfélékhez tartozó elválasztott malacok

Állatkerti emlősök

Egyéb nem élelmiszer-termelő állatok (állatkerti emlősök)


ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_impl/2026/1115/oj

ISSN 1977-0731 (electronic edition)