(1)

Az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) 2025. március 14-én az alaprendelet 5. cikke alapján dömpingellenes vizsgálatot indított a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: érintett ország vagy Kína) származó adipinsav behozatalára vonatkozóan. Az eljárás megindításáról a Bizottság értesítést (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló értesítés) tett közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában (2).

(2)

A Bizottság a Lanxess Deutschland GmbH és a Radici Chimica S.p.A (a továbbiakban: panaszosok) által 2025. január 28-án benyújtott panaszt követően indította meg a vizsgálatot. A panaszt az adipinsavval foglalkozó, az alaprendelet 5. cikkének (4) bekezdése értelmében vett uniós gazdasági ágazat nyújtotta be. A panaszban foglalt, a dömpinggel és az abból eredő jelentős kárral kapcsolatos bizonyítékok elegendőek voltak a vizsgálat megindításához.

(3)

A Bizottság (EU) 2025/1041 bizottsági végrehajtási rendelettel (3) (a továbbiakban: a nyilvántartásba vételt elrendelő rendelet) nyilvántartásbavételi kötelezettséget vezetett be az érintett termék behozatalára vonatkozóan.

(4)

A Bizottság az alaprendelet 19a. cikkével összhangban 2025. október 16-án megküldte a feleknek a javasolt vámok összefoglalását, valamint a dömpingkülönbözetek és az uniós gazdasági ágazatot érő kár megszüntetéséhez elegendő mérték részletes számítását. Az érdekelt felek felkérést kaptak arra, hogy három munkanapon belül észrevételeket tegyenek a számítások helytállóságára vonatkozóan.

(5)

Észrevételek érkeztek a mintában szereplő Tangshan Zhonghao Chemical Co., Ltd, Tangshan, Kína (a továbbiakban: Zhonghao) és Chongqing Huafon Chemical Co., Ltd, Chongqing, Kína (a továbbiakban: Huafon) exportáló gyártóktól, amelyek mindketten elírást tapasztaltak a rendes érték kiszámításában. A Bizottság az észrevételek elemzését követően elfogadta azokat. Ezenkívül a Bizottság számítási hibát állapított meg a gőzre vonatkozó referenciaérték kiszámításában. A Bizottság ennek megfelelően újraszámította a dömpingkülönbözeteket.

(6)

A Zhonghao egy másik észrevétele nem a számítások pontosságára, hanem a vízre vonatkozó referenciaérték kiszámításához használt módszertanra vonatkozott. A Bizottság ezért csak azt követően vizsgálta meg az észrevételt, hogy az érdekelt feleket tájékoztatta az ideiglenes intézkedésekről. Az észrevétellel ezen rendelet (55) preambulumbekezdésében foglalkozik.

(7)

A Bizottság 2025. november 13-án az (EU) 2025/2287 bizottsági végrehajtási rendelettel (4) (a továbbiakban: ideiglenes rendelet) ideiglenes dömpingellenes vámokat vetett ki a Kínából származó adipinsav behozatalára.

(8)

Az érdekelt feleknek az ideiglenes dömpingellenes vám bevezetését eredményező lényeges tényekről és szempontokról történő tájékoztatását (a továbbiakban: az érdekelt felek ideiglenes tájékoztatása) követően a panaszosok Allnex Italy s.r.l (a továbbiakban: Allnex) és COIM S.p.A. Chimica Organica (a továbbiakban: COIM), az adipinsav két felhasználója, valamint a mintában szereplő kínai gyártók, a Zhonghao és a Huafon az ideiglenes rendelet 2. cikkének (1) bekezdésében előírt határidőn belül írásbeli beadványt nyújtottak be, amelyben ismertették álláspontjukat az ideiglenes ténymegállapításokkal kapcsolatban.

(9)

Azok a felek, akik ezt kérelmezték, lehetőséget kaptak a szóbeli meghallgatásra. Meghallgatásra az Allnexszel került sor.

(10)

A Bizottság folytatta a végleges ténymegállapításokhoz szükségesnek ítélt valamennyi információ felkutatását és ellenőrzését. A végleges ténymegállapítások megfogalmazásakor a Bizottság megvizsgálta az érdekelt felek észrevételeit, és azok alapján az indokolt esetekben módosította az ideiglenes ténymegállapításokat.

(11)

A Bizottság tájékoztatta az érdekelt feleket azokról a lényeges tényekről és szempontokról, amelyek alapján végleges dömpingellenes vámot kívánt kivetni a Kínából származó adipinsav behozatalára (a továbbiakban: az érdekelt felek végső tájékoztatása). A felek lehetőséget kaptak arra, hogy egy meghatározott határidőn belül észrevételeket tegyenek az érdekelt felek végső tájékoztatásával kapcsolatban.

(12)

Amennyiben a felek kérelmezték, lehetőséget kaptak szóbeli meghallgatásra is. Egyetlen fél sem kért meghallgatást az érdekelt felek végső tájékoztatását követően.

(13)

Észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (7)–(11) preambulumbekezdése megerősítést nyer.

(14)

Az uniós gyártók, a független importőrök és az exportáló gyártók körében végzett mintavétellel kapcsolatos észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (12)–(17) preambulumbekezdése megerősítést nyer.

(15)

A kérdőívre adott válaszokkal és az ellenőrző látogatásokkal kapcsolatos észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (18)–(21) preambulumbekezdése megerősítést nyer.

(16)

Az ideiglenes rendelet 1.7. szakaszában foglaltak szerint a dömping és a kár vizsgálata a 2024. január 1. és 2024. december 31. közötti időszakra terjedt ki (a továbbiakban: vizsgálati időszak). A kárra vonatkozó értékelés szempontjából releváns tendenciák vizsgálata 2021. január 1-jétől a vizsgálati időszak végéig tartó időszakra (a továbbiakban: figyelembe vett időszak) terjedt ki.

(17)

Az ideiglenes rendelet 2. szakaszában foglaltak szerint a vizsgált termék a hexándisavként is ismert, jelenleg a 2917 12 00 KN-kód alá tartozó adipinsav, amely 124-04-9 szám alatt szerepel a Vegyianyag Nyilvántartási Szolgálatban (a továbbiakban: vizsgált termék).

(18)

Az érintett termék a Kínai Népköztársaságból származó, jelenleg a 2917 12 00 KN-kód (TARIC-kód: 2917 12 00 10) alá tartozó adipinsav (a továbbiakban: érintett termék).

(19)

A hasonló termékekre és a termékkörre vonatkozó észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (26)–(28) preambulumbekezdése megerősítést nyer.

(20)

Az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése szerinti rendes érték megállapításával kapcsolatos észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (29)–(36) preambulumbekezdésének ténymegállapításai megerősítést nyernek.

(21)

A jelentős torzulások fennállásával kapcsolatos észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (37)–(81) preambulumbekezdésének ténymegállapításai megerősítést nyernek.

(22)

A reprezentatív ország kiválasztásával kapcsolatos észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (82)–(94) preambulumbekezdésének ténymegállapításai megerősítést nyernek.

(23)

Az ideiglenes intézkedések bevezetését követően az érdekelt felek állításokat fogalmaztak meg a nyers ciklohexán, a gőz, a víz és a munkaerő megfelelő referenciaértékével kapcsolatban. Emellett a Bizottság feltárt és a későbbiekben kijavított egy elírást a gázra vonatkozó referenciaérték kiszámításában.

(24)

A Bizottság az ideiglenes szakaszban megállapította, hogy a melléktermék ciklohexánnak két típusa létezik: tiszta és nyers. A tiszta ciklohexán általában 99 %-os tisztaságú (legfeljebb 99,9 %-os), amely az adipinsav előállításához szükséges minőség. A 99 %-nál kisebb tisztaságú (és az adipinsavgyártásban közvetlen felhasználásra nem alkalmas) ciklohexánt a Bizottság „nyersként” jelölte meg, hogy megkülönböztesse a tiszta, finomított ciklohexántól.

(25)

A panaszosok azt állították, hogy a Bizottság által a nyers ciklohexánra alkalmazott referenciaérték helytelen volt, mivel: 1. a nyers ciklohexánnak nem volt megállapított külső piaci ára, és általában nem áruként kereskedtek vele, valamint 2. a Bizottság által alkalmazott módszertan helytelenül ugyanazokra a kínai árakra/költségekre támaszkodott, amelyeket kezdetben túl torznak ítélt meg ahhoz, hogy a rendes érték rekonstruálásának alapjául szolgáljanak, és amelyek a 2. cikk (6a) bekezdésének e vizsgálatban történő alkalmazásához vezettek.

(26)

A Bizottság nem értett egyet ezekkel a nyilatkozatokkal. A vizsgálat során a Bizottság bizonyítékokat kapott és ellenőrzött a mintában szereplő vállalatoktól arra vonatkozóan, hogy jelentős mennyiségű nyers ciklohexánt értékesítettek független vállalatoknak a vizsgálati időszak alatt. Ezért megerősítést nyert, hogy a 99 %-nál kisebb tisztaságú ciklohexánt nyersként értékesítették a vizsgálati időszak alatt.

(27)

A vizsgálat azt is megerősítette, hogy a 99 %-nál kisebb tisztaságú ciklohexán továbbra is különböző módokon használható. Olyan kémiai folyamatokban használható fel, ahol a legmagasabb tisztasági szint nem elengedhetetlen, pl. oldószerként, festékeltávolítóként, szénhidrogén áramok keverőkomponenseként (ahol az akár 90 %-os tisztaságú ciklohexánt is fel lehet használni) (5), vagy tovább desztillálható a magasabb tisztasági szint elérése érdekében. Az alacsonyabb tisztasági szint és a további desztillálás esetleges szükségessége a nyers ciklohexánnak a tiszta ciklohexánhoz viszonyított alacsonyabb piaci értékében tükröződik.

(28)

A panaszosok állítása szerint a melléktermékre vonatkozóan nincs megállapított (nemzetközi) referenciaérték, különösen mivel az összetétel és a tisztasági szint eltérhet. A Bizottság ezért az ideiglenes szakaszban a vállalatok nyers és tiszta ciklohexánra vonatkozó saját ára közötti arányt használta fel, és azt alkalmazta a tiszta ciklohexán referenciaértékére a nyers ciklohexán referenciaértékének megállapításához (az ideiglenes rendelet (107) preambulumbekezdése).

(29)

Az ideiglenes rendelet szövege alapján a panaszosok megkérdőjelezték, hogy a Bizottság a ciklohexán költségét vagy árát használta fel a referenciaérték megállapításához. A Bizottság ezúton megerősíti, hogy a referenciaérték valóban az árkülönbségen, azaz a mintában szereplő egyes vállalatokra vonatkozóan a tiszta ciklohexán és a nyers ciklohexán értékesítési ára közötti arányon alapult.

(30)

A panaszosok a beadványukban azt állították, hogy a Bizottságnak a referenciaérték megállapításához nem a kínai vállalatok árait kellett volna felhasználni, mivel a vizsgálat az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdésén alapult, mert megállapítást nyert, hogy a kínai belföldi költségek és árak torzultak. Egy kínai adipinsavgyártó vállalat két torzult árának aránya ezért a panaszosok szerint nem tekinthető jogszerű kiigazítási módszertannak.

(31)

A Bizottság azonban úgy ítélte meg, hogy a nyers és a tiszta ciklohexán árának arányát nem befolyásolja a kínai gazdaság általános torzulása. Az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése szerinti vizsgálatok során ugyanezt a módszertant alkalmazza például a fogyóeszközökre és az általános költségekre vonatkozóan, ahol a Bizottság bevett gyakorlata, hogy ezeket a tételeket a kínai vállalatok saját költségein alapuló nyersanyagköltség százalékában fejezi ki, majd ezt alkalmazza a torzulásmentes költségekre.

(32)

A panaszosok azt is állították, hogy mivel véleményük szerint a nyers ciklohexán referenciaértékének megállapítására szolgáló módszertan hibás, a Bizottságnak vagy más módszertant kell találnia a referenciaérték megállapítására, vagy teljes mértékben figyelmen kívül kell hagynia ezt a mellékterméket. A panaszosok azonban nem nyújtottak be alternatívát a referenciaértékre vonatkozóan, mivel véleményük szerint a terméknek nincs külső kereskedelmi értéke. Továbbá, mivel a (26) preambulumbekezdésben foglaltak szerint a vizsgálat megerősítette, hogy a nyers ciklohexán kereskedelmi értékkel bírt, és ténylegesen független feleknek értékesítették, ezt a mellékterméket nem lehet figyelmen kívül hagyni.

(33)

Tekintettel arra, hogy: i. a nyers ciklohexán olyan piacképes termék, amelyet a mintában szereplő mindkét kínai vállalat független vevőknek értékesít, és ezért bizonyított értékkel rendelkezik; ii. sem a panaszosok, sem más fél nem ajánlott alternatív módszertant a nyers ciklohexán referenciaértékének megállapításához, a Bizottság elutasította a panaszosok állításait.

(34)

Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően a panaszosok megismételték a nyers ciklohexán esetében használt állítólagosan helytelen referenciaértékkel kapcsolatos állításaikat. Megismételték különösen, hogy a nyers ciklohexánnak nincs megállapított külső piaci ára, és hogy a Bizottság által alkalmazott módszertan torzult kínai árakra és költségekre támaszkodott.

(35)

A Bizottság megjegyezte, hogy ezek az állítások csupán megismételték az ideiglenes szakaszban már benyújtott és az ideiglenes rendelet (25)–(33) preambulumbekezdésében tárgyalt érveket. A panaszosok nem szolgáltattak új bizonyítékot, nem támasztották alá részletesebben az állításaikat, és nem foglalkoztak a Bizottság által az ideiglenes szakaszban és az érdekelt felek végső tájékoztatása során tett ténymegállapításaival sem.

(36)

A panaszosok különösen nem vitatták a Bizottság azon ténymegállapítását, hogy a mintában szereplő mindkét kínai vállalat jelentős mennyiségben értékesített nyers ciklohexánt független vevőknek a vizsgálati időszak alatt, ami bizonyította, hogy a termék kereskedelmi értékkel rendelkezik. Nem nyújtottak be alternatív módszertant a nyers ciklohexán mint melléktermék referenciaértékének megállapításához sem.

(37)

A panaszosok továbbá nem cáfolták a Bizottság azon magyarázatát, hogy a nyers és a tiszta ciklohexán közötti árarány alkalmazása megfelelő kiigazítási módszertannak minősült. Különösen azt nem bizonyították, hogy ezt az arányt lényegesen befolyásolnák az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdésével összefüggésben azonosított torzulások.

(38)

Új érvek vagy bizonyítékok hiányában, valamint tekintettel arra, hogy a panaszosok nem foglalkoztak a Bizottságnak az ideiglenes rendelet (25)–(33) preambulumbekezdésében foglalt érvelésével, a Bizottság megerősítette a ténymegállapításait.

(39)

A Bizottság ezért elutasította a panaszosok állításait.

(40)

A Zhonghao azzal érvelt, hogy a gőzre vonatkozó referenciaérték helytelen volt a vállalat szempontjából, mivel azt a gőz előállításakor használt földgáz alapján számították ki, miközben a Zhonghao szenet használt. Az érdekelt felek ideiglenes tájékoztatását követően a vállalat ellenőrizhető bizonyítékkal támasztotta alá állítását. A vállalat információkat szolgáltatott különösen a felhasznált szén típusáról, fűtőértékéről, felhasználási arányáról, a gőz előállításához használt termelési folyamat típusáról, valamint bizonyítékot szolgáltatott műszaki előírásairól, többek között a hőmérsékletről és a nyomásról, továbbá számos más ellenőrizhető tényről. A Bizottság elfogadta ezt az állítást, és a szolgáltatott információt felhasználva újraszámította a gőz referenciaértékét. A Zhonghao így kapott referenciaértéke [250–300] jüan/t gőz volt. A Bizottság a dömpingkülönbözeteket ezen új referenciaérték figyelembevételével számította újra.

(41)

Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően a Zhonghao további észrevételeket nyújtott be a gőz költségének kiszámításához használt, szénre vonatkozó referenciaértékkel kapcsolatban. Bár a vállalat üdvözölte, hogy a Bizottság elfogadta a szenet mint megfelelő hőbevitelt, azt állította, hogy az alapul vett referenciaérték továbbra sem megfelelő, mivel állítólag olyan behozatali adatokon alapult, amelyek nem tettek különbséget a szén különböző típusai között.

(42)

A Zhonghao különösen azzal érvelt, hogy a 2701 12 HR-kód alá tartozó importstatisztikákból származó referenciaérték magában foglalja mind a kokszszenet, mind a termikus kőszenet, és ezért túlbecsüli a vállalat által ténylegesen felhasznált szén árát, amely állítása szerint kizárólag termikus kőszén.

(43)

A Bizottság először is megjegyzi, hogy a vállalat által a szénre vonatkozóan használt referenciaérték sajátos jellegére vonatkozó állítást a vizsgálat nagyon késői szakaszában nyújtották be. A vállalat nem vetette fel ezt a kérdést sem a termelési tényezőkre vonatkozó első vagy második feljegyzést követően, sem az érdekelt felek ideiglenes tájékoztatását követően, annak ellenére, hogy a szóban forgó módszertani elemet a vizsgálat e különböző szakaszaiban már közölték a vállalattal. Bár a Bizottság ennek ellenére megvizsgálta az érveket, úgy ítélte meg, hogy azok nem indokolják a módszertan felülvizsgálatát.

(44)

A Bizottság emlékeztetett arra, hogy az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése szerinti jelentős torzulások miatti megbízható belföldi árak hiányában a rendes értéket kizárólag torzulásoktól mentes árakat vagy referenciaértékeket tükröző előállítási és értékesítési költségek alapján kell képezni. E tekintetben a megfelelő reprezentatív országból származó importstatisztikák megfelelő forrást jelentenek, mivel egy megfelelő reprezentatív ország megfelelő előállítási és értékesítési költségeit tükrözik.

(45)

A Bizottság továbbá megjegyezte, hogy a 2701 12 HR-kód alá tartozó adatok felhasználását megfelelőnek ítélte, mivel azt a megbízható adatkészletekben könnyen hozzáférhető legrészletesebb szintként választotta ki. Az a tény, hogy ezek az adatok a termékek különböző alkategóriáit is magukban foglalhatják, önmagában nem teszi alkalmatlanná a referenciaértéket, különösen akkor, ha nem hozzáférhetőek részletesebb és következetesebben rendelkezésre álló adatok.

(46)

Ezenkívül a Zhonghao nem bizonyította, hogy a különböző széntípusoknak a kiválasztott HR-kategóriába való felvétele a referenciaérték jelentős torzulásához vezetne az ügy sajátos körülményei között. A vállalat érvei a kokszszén és a termikus kőszén világpiaci árai közötti általános különbségeken alapulnak, de nem állapítják meg, hogy a Bizottság által használt konkrét behozatali adatok nem reprezentatívak a gőztermelésben használt szén típusára nézve.

(47)

A javasolt alternatívával, azaz a Világbank Pink Sheetjével (6) kapcsolatban a Bizottság úgy ítélte meg, hogy az nem minősül megfelelőbb referenciaértéknek. Bár ezek az adatok indikatív nemzetközi ártendenciákat szolgáltatnak, nem reprezentatív országba irányuló importügyleteken alapulnak, és nem feltétlenül tükrözik a vállalat által felhasznált input szempontjából releváns egyedi termékjellemzőket, fűtőértékeket vagy piaci feltételeket.

(48)

Emellett a kiválasztott nemzetközi áradatsorok átlagának a Zhonghao által javasolt használata további feltételezéseket és kiigazításokat vezetne be, ezáltal csökkentve a referenciaérték megbízhatóságát és átláthatóságát a tényleges importstatisztikák felhasználásához képest.

(49)

A szénbeszerzésekre vonatkozó további információk iránti kérelmet követően a vállalat beadványt nyújtott be, amelyben jelezte, hogy a vizsgálati időszak alatt kilenc különböző típusú szenet vásárolt. Tekintettel azonban a bejelentett széntípusok sokféleségére, valamint a közöttük való különbségtételt lehetővé tevő, kellően részletes és ellenőrizhető információk hiányára, a Bizottság nem tudott típusspecifikus referenciaértékeket megállapítani. Ezen információk hiányában, és mivel nem nyújtottak be bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy az átlagos referenciaérték használata jelentős torzuláshoz vezetne, a Bizottság helyénvalónak ítélte, hogy az eredetileg megállapított referenciaértékre támaszkodjon.

(50)

Kellően megalapozott bizonyítékok hiányában, amelyek igazolnák, hogy a Bizottság által használt referenciaérték nem megfelelő, vagy hogy a javasolt alternatíva megbízhatóbb és reprezentatívabb lenne, a Bizottság elutasította az állítást.

(51)

A Huafon megismételte az ideiglenes rendelet (101) preambulumbekezdésében megfogalmazott állításait, amelyek szerint a vízre vonatkozó referenciaérték indokolatlanul magas volt, mivel hatással voltak rá mind a vizsgálati időszak alatti brazíliai rendkívüli aszályok, mind a Bizottság által használt vízszolgáltató vállalat, a Companhia de Saneamento Básico do Estado de São Paulo (a továbbiakban: SABESP) privatizációja. A Bizottság nem vitatja, hogy Brazília egyes régióit aszályok érték az elmúlt években, és azt sem, hogy a SABESP vállalatot 2024 júliusában privatizálták. A Huafon azonban ismét nem szolgáltatott bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy ezek a tényezők a vízdíjak olyan mértékű emelkedéséhez vezettek volna, hogy az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése szerint ezeket az árakat észszerűtlennek kell tekinteni a referenciaértékként való felhasználás céljából.

(52)

A cikkek, amelyeket a Huafon a beadványában idézett nem bizonyították, hogy az aszály vagy a privatizáció áremelkedéshez vezetett volna. Az aszályok és erdőtüzek megtörténtéről szóló cikk (7) ismertette az Amazonas térségében élő emberekre, különösen a nőkre, valamint a terményeikre és az állatállományukra gyakorolt hatást. Ez a cikk nem tesz említést áremelkedésről, és a Huafon sem nyújtott be más mennyiségi bizonyítékot olyan áremelésekre vonatkozóan, amelyek észszerűtlenné tették volna a referenciaértéket.

(53)

A SABESP privatizációját követő áremelkedéssel kapcsolatban idézett cikket (8) 2023 áprilisában tették közzé, így az megelőzte a privatizációt, és nem kapcsolódott ehhez az eseményhez. Valójában a SABESP általában minden évben növeli a víz árát az „infláció, hatékonysági tényező, minőségi index, díjfelülvizsgálat és kompenzációs kiigazítás” miatt, mint ahogy ezt a cikk ki is mondja. Ami a privatizációnak az árakra gyakorolt hatásait illeti, São Paulo környezetvédelmi, infrastrukturális és logisztikai minisztere kijelentette, hogy a privatizáció nemcsak valószínűleg csökkentené a vízdíjakat, hanem az állami kormány felső határt alkalmazna annak érdekében, hogy a lakosságot terhelő költségek ne emelkedjenek (9). A Huafon által idézett cikk, amely szerint a vízdíjak a jövőben 200 %-kal emelkedhetnek, 2024 decemberéből származik, és nem releváns a referenciaérték alapjául szolgáló vizsgálati időszak szempontjából. Úgy tűnik valójában, hogy a SABESP privatizálása óta az első áremelkedésre (a rendszeres éves inflációalapú áremelkedésre) csak 2026. január 1-jén került sor, amely a vizsgálati időszakon kívülre esik (10).

(54)

A fenti okok miatt a Huafon vízre vonatkozó referenciaértékkel kapcsolatos állításait a Bizottság elutasította.

(55)

A Zhonghao azt állította, hogy a Bizottság által használt víz-referenciaérték 6,9030 %-os adót tartalmazott. A vállalat azt állította, hogy ezt az adót le kell vonni a referenciaértékből, mivel a Zhonghao saját vízköltségét is adó nélkül jelentették be. A Zhonghao által hivatkozott PIS/Cofins-adó azonban a vízszolgáltató társaságok által ténylegesen megfizetett adó volt, amely nem képezte visszatérítés tárgyát. A Brazíliában a vízért fizetendő ár tehát tartalmazta ezt az adót.

(56)

Ennek alapján a Bizottság elutasította a Zhonghao állítását.

(57)

A Huafon megismételte az ideiglenes rendelet (99) preambulumbekezdésében foglalt állítását, amely szerint a Bizottság által a munkaerőre vonatkozóan használt referenciaérték következetlen, észszerűtlen és megbízhatatlan volt, mivel több adatbázison és a 2023. évi nemzeti statisztikai adatokon alapult. A vállalat szerint a Bizottságnak a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) 2024. évi adatbázisát kellett volna használnia ahelyett, hogy az IBGE (Instituto Brasileiro de Geografia a Estatistica) 2023. évi, a termelői árindexszel aktualizált statisztikáit használta volna, miközben az átlagos munkaidőre vonatkozóan az ILO adatait használta. A Huafon azzal érvelt, hogy koherensebb megközelítés lenne, ha csak egy adatbázist használnának a bérek és a ledolgozott órák forrásaként, és e tekintetben a Bizottság egy korábbi vizsgálatára hivatkozott, amelyben ilyen nyilatkozatot tett.

(58)

A Huafon által hivatkozott (egyes alkil-foszfát-észterekre vonatkozó) vizsgálat azonban pontosan ugyanazt a módszertant alkalmazta, mint amelyet a jelenlegi és más vizsgálatok során követnek (11): az IBGE bérekre vonatkozó adatait, az árindexszel aktualizálva és az ILO által megadott munkaidő felhasználásával. Az alkil-foszfát-észterek ügyében kifejtették, hogy az elavult, ezért egy árindexszel aktualizált IBGE-adatok és az ILO-adatok használatát megbízhatóbbnak találták, mint csak az ILO-adatok használatát (12). Az ILO nem szolgáltatott ugyanolyan részletességű adatokat, mint az IBGE, mivel az előbbi a teljes feldolgozóipari ágazatra vonatkozóan összesített adatokat, függetlenül a vállalatok méretétől és tevékenységi alcsoportjától, ezért az IBGE-t megbízhatóbb adatforrásnak ítélte a torzulástól mentes munkaerőköltség megállapításához. A szóban forgó vizsgálat során hasonló logikát alkalmaztak az IBGE-adatok felhasználására: az ILO-adatbázis összesítette a teljes vegyipari ágazatra vonatkozó adatokat, míg az IBGE-adatok kifejezetten a szerves vegyi anyagokra, köztük az adipinsavra vonatkoztak. Az ILO adatkészlete továbbá nem tartalmazott olyan elemeket, mint például az a tény, hogy Brazíliában a dolgozók ledolgozott évenként tizenhárom havi fizetést vagy teljes mértékben kiigazított társadalombiztosítási járulékot kaptak.

(59)

Ennek alapján a Bizottság elutasította az állítást.

(60)

Az érdekelt felek ideiglenes tájékoztatását követően a Bizottság két elírást állapított meg a gázra vonatkozó referenciaérték kiszámításában. Ezen elírások javítását követően az eredményként kapott referenciaérték 4,25 CNY/m3 gáz volt. A Bizottság a dömpingkülönbözeteket ezen új referenciaérték figyelembevételével számította újra.

(61)

Az exportárra vonatkozó észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (130)–(132) preambulumbekezdésének ténymegállapításai megerősítést nyernek.

(62)

A Huafon megismételte az ideiglenes szakaszban megfogalmazott és az ideiglenes rendelet 3.5.1. szakaszában tárgyalt állítását, miszerint a tisztességes összehasonlítás biztosítása érdekében a forgalmazási költségeket le kell vonni a reprezentatív gyártó SGA-költségeiből. A Huafon kijelentette, hogy az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének bevezető fordulata egyértelműen a vizsgálatot végző hatóságra, azaz a Bizottságra hárítja a tisztességes összehasonlítás biztosításának kötelezettségét. A Huafon szerint ezért a Bizottságra hárult a teher, hogy bizonyítsa azt, hogy az SGA-költségek nem foglalták magukban a forgalmazási költségeket.

(63)

A Bizottság megjegyezte, hogy bár az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének bevezető fordulata valóban megköveteli a Bizottságtól, hogy tisztességes összehasonlítást végezzen, az ilyen tisztességes összehasonlítás érdekében elvégzendő kiigazítások bizonyításának terhe az ilyen kiigazításokat igénylő felekre hárul. A Huafon ezt elismerte a beadványában. Ezért logikusan továbbra is a forgalmazási költségekre vonatkozó SGA-költségek kiigazítását kérő fél kötelezettsége annak bizonyítása, hogy a Bizottság ezeket a költségeket belefoglalta a rendes érték kiszámításához használt SGA-költségekbe.

(64)

A Huafon szerint a Rhodia Brasil pénzügyi kimutatásaiban említett „receitas (despesas) operacionais” rész „jellemzően” tartalmazza a forgalmazási költségeket. A Huafon azonban nem szolgált arra vonatkozó bizonyítékkal, hogy a Bizottság által használt SGA-követelmények ténylegesen magukban foglalták a forgalmazási költségeket, és hogy a forgalmazási költségek nem tartoznak a gyártelepi szinthez. A Huafon azt sem bizonyította, hogy a Bizottság által alkalmazott költségek az SGA-költségek olyan összegét eredményeznék, amely az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja értelmében nem lenne „észszerű” a kereskedelem adott szintjén. Következésképpen nem volt szükség kiigazításokra a rendes érték gyártelepi szintre történő nettósítása érdekében. A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást.

(65)

Amint azt a (40) és (60) preambulumbekezdés ismerteti, az érdekelt felek által megfogalmazott állításokat követően a Bizottság felülvizsgálta a dömpingkülönbözeteket.

(66)

A vámfizetés nélkül, uniós határparitáson számított, költséget, biztosítást és fuvardíjat is tartalmazó ár (CIF-ár) százalékában kifejezett végleges dömpingkülönbözetek a következők:

(67)

Az uniós gazdasági ágazattal és az uniós termeléssel, valamint az érintett uniós piac meghatározásával kapcsolatos észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (147)–(154) preambulumbekezdése megerősítést nyer.

(68)

Az uniós felhasználásra vonatkozó észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (155)–(159) preambulumbekezdése megerősítést nyer.

(69)

Az érintett országból érkező behozatalra vonatkozó észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (160)–(162) preambulumbekezdése megerősítést nyer.

(70)

A Kínából érkező behozatal áralákínálására és árlenyomására vonatkozó észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (163)–(169) preambulumbekezdése megerősítést nyer.

(71)

A kárvizsgálattal kapcsolatos általános megjegyzésekre vonatkozó észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (170)–(174) preambulumbekezdése megerősítést nyer.

(72)

A COIM megismételte az eljárás megindításakor benyújtott és az ideiglenes rendelet (177) preambulumbekezdésében már tárgyalt állítását, miszerint az uniós gazdasági ágazat nem rendelkezett elegendő termelési kapacitással ahhoz, hogy kielégítse az adipinsav iránti teljes uniós keresletet. A COIM felvetette, hogy az ideiglenes rendelet (177) preambulumbekezdésében a Bizottság jelezte, hogy a teljes termelési kapacitás 2022-ben mintegy 100 000 tonnával csökkent, anélkül, hogy meghatározta volna, hogy ez a csökkenés melyik uniós gyártónak tulajdonítható. Mivel az egyik uniós gyártó, a BASF 2023 februárjában nyilvánosan bejelentette adipinsav-termelésének ugyanilyen nagyságrendű csökkentését, a COIM kétségeit fejezte ki a kapacitásbecslés helyességével kapcsolatban, amely már 2022-ben csökkenést mutatott. A COIM továbbá azt állította, hogy az ellátási hiány valószínűségének hiányára vonatkozó értékelésében a Bizottság nem vett figyelembe egy kulcsfontosságú fejleményt, nevezetesen a BASF által 2025 végétől bejelentett ludwigshafeni üzembezárást, amely jelentős és tartós veszteséget jelentett az uniós termelési kapacitásban.

(73)

A Bizottság emlékeztetett arra, hogy az uniós gazdasági ágazat kapacitását a mintában szereplő uniós gyártók, valamint más uniós gyártók, köztük a BASF a kérdőívre adott válaszaiból származó összesített adatok alapján állapította meg. A nyilvánosan hozzáférhető információk, amelyekre a COIM hivatkozott, nem mondanak ellent az ideiglenes rendeletben szereplő számadatoknak, különösen a termelési kapacitás csökkenésének általános tendenciájának és nagyságrendjének a figyelembe vett időszak alatt.

(74)

Ami a ludwigshafeni BASF gyártóüzem 2025 végéig történő bejelentett bezárását illeti, meg kell jegyezni, hogy mivel ez az időszak a vizsgálati időszakon kívülre esik, a Bizottság nem rendelkezik ellenőrzött információval a makromutatók alakulására vonatkozóan, beleértve az uniós felhasználást is. Mindazonáltal a rendelkezésre álló nyilvános információk (13) szerint a 2025-ben bejelentett bezárás nemcsak az adipinsav-termelésre, hanem a továbbfeldolgozott termékeinek, nevezetesen a ciklododekanonnak (CDon) és a ciklopentanonnak (CPon) a termelésére is hatással van. Tekintettel arra, hogy a figyelembe vett időszakban a BASF termelésének nagy részét [60–70 %-át] belső felhasználásra/értékesítésre szánták, biztonsággal feltételezhető, hogy az üzem bezárását követően az uniós kereslet hasonló arányban csökkenne. Feltételezve az uniós felhasználás csökkenését, amely megegyezik a BASF által 2024-ben bejelentett belső felhasználással/belső értékesítéssel, a becslések szerint a fennmaradó uniós gyártóknak továbbra is képesnek kell lenniük arra, hogy fedezzék a teljes becsült uniós felhasználást. Még ha feltételezzük is, hogy az uniós felhasználás változatlan marad, a fennmaradó uniós gazdasági ágazat továbbra is képes lenne fedezni a becsült uniós felhasználás nagy többségét. E tekintetben a Bizottság megjegyezte, hogy a COIM nem terjesztett elő bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy a BASF üzem bezárása ellátási hiányhoz vezetne. Továbbá, amint azt az ideiglenes rendelet 5.2.1. szakasza mutatja, más harmadik országokból is rendelkezésre állnak alternatív adipinsavforrások, például Brazíliából, Dél-Koreából és az USA-ból. Végezetül, tekintettel a vámok mérsékelt szintjére és a Kínában rendelkezésre álló szabad kapacitásokra, várhatóan a vámok kivetését követően is folytatódni fog a Kínából az Unió irányába történő behozatal. A fentiek alapján a Bizottság ezért fenntartotta az uniós gazdasági ágazat figyelembe vett időszak alatti termelési kapacitására vonatkozó, az ideiglenes rendelet (175)–(178) preambulumbekezdésében ismertetett ténymegállapításait. A 2025-től kezdődő időszakot illetően a Bizottság úgy ítélte meg, hogy az ügy irataiban rendelkezésre álló bizonyítékok nem támasztják alá az ellátási hiányra vonatkozó állítást, még az uniós felhasználásra vonatkozó legtágabb becslés alapján sem.

(75)

Az értékesítési volumenre és a piaci részesedésre vonatkozó további észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (179)–(183) preambulumbekezdése megerősítést nyer.

(76)

A növekedéssel kapcsolatos észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (184) preambulumbekezdése megerősítést nyer.

(77)

A foglalkoztatásra és termelékenységre vonatkozó észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (185)–(187) preambulumbekezdése megerősítést nyer.

(78)

Észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (188)–(189) preambulumbekezdése megerősítést nyer.

(79)

Az uniós gazdasági ágazat áraira és egységköltségére vonatkozó észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (190)–(193) preambulumbekezdése megerősítést nyer.

(80)

A munkaerőköltségre vonatkozó észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (194)–(195) preambulumbekezdése megerősítést nyer.

(81)

A készletekre vonatkozó észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (196)–(197) preambulumbekezdése megerősítést nyer.

(82)

A pénzügyi mutatókra vonatkozó észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (198)–(203) preambulumbekezdése megerősítést nyer.

(83)

A kárra vonatkozó következtetéssel kapcsolatos további észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (204)–(207) preambulumbekezdése megerősítést nyer.

(84)

A dömpingelt behozatal hatásaira vonatkozó észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (208)–(212) preambulumbekezdése megerősítést nyer.

(85)

A harmadik országból érkező behozatalra vonatkozó észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (213)–(216) preambulumbekezdése megerősítést nyer.

(86)

Az uniós gazdasági ágazat exportteljesítményére vonatkozó észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (217)–(219) preambulumbekezdése megerősítést nyer.

(87)

A költségek növekedésére vonatkozó észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (220)–(222) preambulumbekezdése megerősítést nyer.

(88)

Az ok-okozati összefüggésre vonatkozó észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (223)–(230) preambulumbekezdése megerősítést nyer.

(89)

Észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (231)–(233) preambulumbekezdése megerősítést nyer.

(90)

Észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (234)–(236) preambulumbekezdése megerősítést nyer.

(91)

Az alulértékesítési különbözetre vonatkozó észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (237)–(245) preambulumbekezdése megerősítést nyer.

(92)

A kár megszüntetéséhez elegendő különbözet vizsgálatára vonatkozó észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (246)–(247) preambulumbekezdése megerősítést nyer.

(93)

A fenti értékelés alapján a végleges dömpingellenes vámokat az alaprendelet 7. cikkének (2) bekezdésével összhangban az alábbiak szerint indokolt megállapítani:

(94)

Észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (249) preambulumbekezdése megerősítést nyer.

(95)

Az uniós gazdasági ágazat érdekére vonatkozó észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (250)–(254) preambulumbekezdése megerősítést nyer.

(96)

A független importőrök érdekére vonatkozó észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (255)–(261) preambulumbekezdése megerősítést nyer.

(97)

A COIM az uniós érdekkel kapcsolatos értékelésében azt állította, hogy a Bizottság nem foglalkozott az uniós gazdasági ágazat növekvő koncentrációjával. A COIM előadta, hogy a közelmúltbeli fejlemények csökkentették az uniós gyártók számát és így a beszerzési forrásokat is egy már amúgy is erősen koncentrált piacon. Ezzel összefüggésben a COIM megemlítette a ludwigshafeni BASF gyártóüzem 2025-ös bezárását, a DOMO Chemicals által a közös vállalkozásukban, az Alsachimie JV-ben birtokolt fennmaradó részének BASF általi megszerzésének véglegesítését és a Radici felvásárlását egy magántőke-befektetési vállalkozás, a Lone Star által. Ennek következtében 2025-re a vizsgálati időszak alatti négyről azt követően háromra csökkent az uniós gyártók száma.

(98)

A COIM azt is megállapította, hogy a Bizottságnak az ideiglenes rendelet (267) preambulumbekezdésében foglalt következtetése, azaz, hogy a felhasználók átlagosan nyereségesek, és még a legmagasabb vámszint mellett is azok maradnának, ezért bizonyára képesek lennének az áremelkedés elviselésére, hiányosan indokolt és megalapozatlan volt. A COIM különösen azzal érvelt, hogy a Bizottság nem vette figyelembe az uniós felhasználók versenyhátrányát a harmadik országbeli termelőkkel szemben. Ezzel összefüggésben a COIM megismételte azon állításait, hogy a vámok kedvezőtlenül hatnának a felhasználók versenyképességére a továbbfeldolgozott termékek piacán, amint azt az ideiglenes rendelet (264) preambulumbekezdése ismerteti.

(99)

Az uniós piac koncentrációját illetően a Bizottság úgy ítélte meg, hogy ez az állítás nem volt megalapozott, mivel nem szolgált olyan bizonyítékkal, amely alátámasztotta volna, hogy az uniós gyártók négyről háromra csökkenése kedvezőtlenül hatna a felhasználók érdekeire, leszámítva a rendelkezésre álló kapacitás csökkenését, amelyre a fenti 4.4.2.1. szakasz már kitért. E tekintetben a Bizottság úgy ítélte meg, hogy az uniós gyártók számának négyről háromra csökkenése önmagában nem egy jel, amely alapján meg lehetne állapítani, hogy a vámok kivetése ellentétes az uniós érdekkel.

(100)

Épp ellenkezőleg, a Bizottság úgy ítélte meg, hogy ezek a változások annak a következményei, hogy az uniós gazdasági ágazat gazdasági nehézségeken ment keresztül a Kínából érkező dömpingelt behozatal okozta tisztességtelen verseny miatt. A folyamatban lévő átszervezések és felvásárlások az uniós gazdasági ágazat alkalmazkodásra és versenyképességének megőrzésére irányuló erőfeszítéseit tükrözik, és így az uniós gazdasági ágazat rezilienciáját jelzik.

(101)

Ami a felhasználók és az értékesítési piac helyzetének elemzését illeti, amint azt az ideiglenes rendelet (262) és (263) preambulumbekezdése kifejti, a Bizottság figyelembe vett a felhasználók által benyújtott valamennyi olyan információt, amely lehetővé tette az intézkedések hatásának részletes értékelését. A kérdőívre adott hét válasz elemzése (amelyek az együttműködő felhasználók érintett terméke behozatali volumenének körülbelül 91 %-át teszik ki), beleértve a COIM-é is, azt mutatta, hogy még ha az adipinsav árát átlagosan meg is emelnék a maradványvámokkal (és feltételezve, hogy a felhasználók továbbra is a vizsgálati időszakban bejelentett arányban vásárolnak Kínából), a felhasználók továbbra is nyereségesek maradnak az adipinsavat tartalmazó termékek tekintetében. Az adipinsavat tartalmazó termékek széles választéka létezik, és az intézkedések hatása termékenként eltérő lehet, azonban annak megállapítása, hogy az Unió érdekeinek védelme tesz-e beavatkozást szükségessé, a különböző érdekek összességének, mint az uniós gazdasági ágazat, a felhasználók vagy az importőrök érdekeinek értékelésén alapszik. Amint azt az ideiglenes rendelet (269) preambulumbekezdése kifejti, bár a felhasználók költségei növekedhetnek, különösen akkor, ha továbbra is Kínából szerzik be az adipinsavat, az intézkedések valószínűleg nem tennék őket veszteségessé, ugyanakkor az intézkedések bevezetésének elmaradása minden valószínűség szerint teljesen kiszorítaná az uniós gazdasági ágazatot a piacról, ami a Kínából érkező behozataltól való függőséghez vezetne, jóllehet az egyértelműen ellentétes az uniós érdekkel. A Bizottság ezért elutasította a COIM állításait.

(102)

A fentiek fényében és további állítások hiányában a (262)–(269) preambulumbekezdés megerősítést nyer.

(103)

A fentiek alapján a Bizottság megerősíti az ideiglenes rendelet (270) preambulumbekezdésében foglalt következtetését, amely szerint nem volt alapos ok azt feltételezni, hogy a Kínából származó adipinsav behozatalára vonatkozó intézkedések bevezetése ne szolgálná az Unió érdekét.

(104)

Az Allnex az Uniós Vámkódex (14) 254. cikke szerinti, meghatározott célra történő felhasználás miatti mentességet kért az adipinsav poliészter porbevonó gyanta (a továbbiakban: PPCR) előállításához történő felhasználása érdekében.

(105)

Az Allnex azt állította, hogy a PPCR gyártása során az adipinsavnak nincs életképes helyettesítője, és a vámok aránytalan károkat okoznának a továbbfeldolgozó vállalatoknak, amelyek főként kis- és középvállalkozások. Az Allnex azzal érvelt, hogy a piaci információk alapján számos új dömpingellenes vizsgálatra került sor más, előkészítés alatt álló nyersanyagként használt vegyi anyagokra vonatkozóan, amelyek együttes hatása aláásná az Allnex jövedelmezőségét. Az Allnex azt is kifejtette, hogy a PPCR-gyártók védelme összhangban lenne az uniós fenntarthatósági politikákkal, mert ez a termék a környezetbarát felületkezelés sarokköve, mivel alacsony illékony szerves vegyülettartalmú, energiahatékony és a túlpermetezést újrahasznosító termék. Végezetül az Allnex azt is előadta, hogy a PPCR-re vonatkozó, meghatározott célra történő felhasználás alóli mentesség nem ásná alá a vámok hatékonyságát, mivel a PPCR az adipinsav iránti teljes uniós kereslet nagyon kis részét teszi ki.

(106)

A Bizottság elemezte az Allnex által benyújtott információkat és bizonyítékokat, és megállapította, hogy az Allnexnek nincs szüksége különleges minőségű/típusú adipinsavra a PPCR előállításához, így azt bármely uniós vagy bármely más harmadik országbeli gyártótól beszerezheti. Más szóval nem volt arra utaló bizonyíték, hogy az Allnex csak Kínából vagy egy konkrét beszállítótól szerezhetne be adipinsavat. Ezenkívül a kérdőívre adott válasz és a meghallgatási beadvány elemzése alapján a Bizottság megállapította, hogy az adipinsavra kivetett vámok korlátozott hatást gyakorolnának az Allnex jövedelmezőségére. E tekintetben fontos tisztázni, hogy a jelenlegi (és esetleges) dömpingellenes vizsgálat következtetéseinek az ügy irataiban rendelkezésre álló (és ellenőrizhető) bizonyítékokon kell alapulniuk. A Bizottság ezért úgy ítélte meg, hogy az esetleges jövőbeli vizsgálatok állítólagos hatása, valamint a tágabb uniós szakpolitikai célkitűzések pusztán hipotetikusak, és azokat nem támasztják alá ellenőrizhető bizonyítékok. Ezért ezeket a szempontokat nem lehetett figyelembe venni a vámok hatásának elemzésében. A Bizottság ezért elutasította a meghatározott célra történő felhasználás miatti mentesség iránti kérelmet.

(107)

Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően az Allnex megismételte a meghatározott célra történő felhasználás alóli mentesség iránti kérelmét a korábban bemutatott és a (105) preambulumbekezdésben ismertetett érvek alapján. Ezenkívül az Allnex felvetette, hogy a Bizottság nem foglalkozott a kvótarendszerre vonatkozó alternatív javaslatával.

(108)

Ami a meghatározott célra történő felhasználás alóli mentesség iránti kérelmet illeti, a Bizottság úgy véli, hogy nem terjesztett elő olyan új érveket, amelyek cáfolnák a fenti (106) preambulumbekezdésben kifejtett értékelésének főbb ténymegállapításait, amelyek alapján ezt az állítást elutasította. Következésképpen a Bizottság fenntartotta ezt az álláspontját. Ami a kvótarendszerre irányuló javaslatot illeti, a fenti (103) preambulumbekezdésben foglaltak szerint a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy nem állnak fenn olyan kényszerítő okok, amelyek igazolnák, hogy a Kínából származó adipinsav behozatalára vonatkozó dömpingellenes vámok kivetése ne szolgálná az Unió érdekét. Ezzel összefüggésben a Bizottság megvizsgálta a felhasználók és az importőrök helyzetét is, amint azt az ideiglenes rendelet 7.3. szakasza részletesen kifejti, ami ezért nem indokolja a vámok kontingens formájában történő modulációját. A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást.

(109)

A dömpinggel, a kárral, az ok-okozati összefüggéssel, az intézkedések szintjével és az uniós érdekkel kapcsolatos következtetéseket figyelembe véve az alaprendelet 9. cikkének (4) bekezdésével összhangban végleges dömpingellenes intézkedéseket kell bevezetni annak megakadályozása érdekében, hogy az érintett termék dömpingelt behozatala további kárt okozzon az uniós gazdasági ágazatnak.

(110)

A fentiek alapján a végleges dömpingellenes vám vámtételei a vámfizetés nélküli, uniós határparitáson számított CIF-ár százalékában kifejezve a következők:

(111)

Az e rendeletben egyes meghatározott vállalatok számára megállapított egyedi dömpingellenes vámtételek a vizsgálat ténymegállapításain alapulnak. Ezért a jelen vizsgálat során e vállalatok tekintetében megállapított helyzetet tükrözik. Ezek a vámtételek kizárólag az érintett országból származó és a megnevezett jogalanyok által előállított vizsgált termék behozatalára vonatkoznak. Az e rendelet rendelkező részében kifejezetten meg nem nevezett vállalatok – ideértve a kifejezetten megnevezett vállalatokkal kapcsolatban álló vállalatokat is – által gyártott érintett termék behozatalára „a Kínai Népköztársaságból származó minden más behozatal” esetében alkalmazandó vámtételt kell alkalmazni.

(112)

Ha a későbbiek folyamán egy vállalat módosítja a jogalany nevét, kérelmezheti az egyedi dömpingellenes vámtételek alkalmazását. A kérelmet a Bizottsághoz kell intézni (15). A kérelemnek tartalmaznia kell minden olyan releváns információt, amely alapján bizonyítható, hogy a változás nem érinti a vállalatnak a rá vonatkozó vámtételre való jogosultságát. Ha a vállalat nevének megváltozása nem érinti a vállalatra vonatkozó vámtétel igénybevételére való jogosultságot, a névváltoztatásról a Bizottság rendeletet tesz közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(113)

A vámtételek közötti különbségből adódó, az intézkedések kijátszásával kapcsolatos kockázat lehető legkisebbre csökkentése érdekében különleges intézkedésekkel szükséges biztosítani az egyedi dömpingellenes vámok megfelelő alkalmazását. Egyedi dömpingellenes vámok csak akkor alkalmazhatók, ha érvényes kereskedelmi számlát mutatnak be a tagállamok vámhatóságainak. A számlának meg kell felelnie az e rendelet 1. cikkének (3) bekezdésében meghatározott követelményeknek. Mindaddig, amíg nem kerül sor ilyen számla bemutatására, a behozatalok „a Kínai Népköztársaságból származó minden más behozatal” esetében alkalmazandó dömpingellenes vámmal sújtandók.

(114)

Bár a számla bemutatása szükséges ahhoz, hogy a tagállamok vámhatóságai az egyedi dömpingellenes vámtételeket alkalmazhassák a behozatalra, a vámhatóságoknak nem kizárólag a számlát kell figyelembe venniük. A tagállamok vámhatóságai minden más esethez hasonlóan – az árunyilatkozatban foglalt adatok helytállóságának ellenőrzése céljából, valamint annak biztosítása érdekében, hogy az adott vámtétel alkalmazása vámjogi szempontból indokolt legyen – akkor is kötelesek elvégezni a szokásos ellenőrzéseket és akkor is jogosultak további dokumentumokat (fuvarokmányokat stb.) kérni, ha a bemutatott számla teljesíti az e rendelet 1. cikkének (3) bekezdésében meghatározott összes követelményt.

(115)

Amennyiben különösen a dömpingellenes intézkedések bevezetését követően az alacsonyabb egyedi vámtételű vállalatoktól érkező export volumene jelentősen megnő, ez a volumennövekedés önmagában is tekinthető az alaprendelet 13. cikkének (1) bekezdése szerinti, a kereskedelem szerkezetében az intézkedések bevezetése nyomán bekövetkezett változásnak. Ilyenkor – a feltételek teljesülése esetén – kijátszásellenes vizsgálat indítható. Ez a vizsgálat többek között irányulhat annak megállapítására, hogy szükség van-e az egyedi vámtétel(ek) eltörlésére és ebből következően országos hatályú vám kivetésére.

(116)

A dömpingellenes vámok megfelelő érvényesítése érdekében „a Kínai Népköztársaságból származó minden más behozatal” esetében megállapított dömpingellenes vám nemcsak az e vizsgálatban nem együttműködő exportáló gyártókra alkalmazandó, hanem azokra a gyártókra is, amelyek a vizsgálati időszakban nem exportáltak az Unióba.

(117)

Azok az exportáló gyártók, amelyek a vizsgálati időszakban nem exportálták az érintett terméket az Unióba, kérelmezhetik, hogy a Bizottság a mintában nem szereplő együttműködő vállalatok számára megállapított dömpingellenes vám hatálya alá vonja őket. A Bizottságnak három feltétel teljesülése esetén kell helyt adnia a kérelemnek. Az új exportáló gyártónak a következőket kell igazolnia: i. a vizsgálati időszakban nem exportálta az Unióba az érintett terméket; ii. nem áll kapcsolatban olyan exportáló gyártóval, amely exportálta az Unióba az érintett terméket; és iii. a későbbiekben exportálta az érintett terméket, vagy vállalt visszavonhatatlan szerződéses kötelezettséget arra, hogy az érintett terméket jelentős mennyiségben exportálja.

(118)

Tekintettel a megállapított dömpingkülönbözetekre és figyelembe véve az uniós gazdasági ágazatnak okozott kár mértékét, az ideiglenes rendelettel kivetett ideiglenes dömpingellenes vám formájában biztosított összegeket az e rendeletben megállapított mértékéig véglegesen be kell szedni.

(119)

Az 1.2. szakaszban említett módon a Bizottság nyilvántartásbavételi kötelezettséget vezetett be a vizsgált termék behozatalára.

(120)

A vizsgálat végleges szakaszában a Bizottság értékelte a nyilvántartásba vétellel összefüggésben gyűjtött adatokat. A Bizottság megvizsgálta, hogy a végleges vámok visszaható hatályú beszedéséhez teljesültek-e az alaprendelet 10. cikkének (4) bekezdésében foglalt kritériumok.

(121)

Az alaprendelet 10. cikke (4) bekezdésének d) pontja szerint a vámok visszaható hatályú beszedésének egyik feltétele annak megállapítása, hogy a vizsgálati időszak alatt kárt okozó behozatal szintjén túlmenően a behozatal jelentős mértékű további növekedése tapasztalható. A Bizottság által végzett elemzés azonban nem mutatta ki, hogy a vizsgálati időszakban kárt okozó behozatal szintjén túlmenően a behozatal jelentős mértékű további növekedése lett volna tapasztalható. Ezen elemzés keretében a Bizottság összehasonlította az érintett termék a jelen vizsgálat megindítását követő hónaptól az ideiglenes intézkedések bevezetését megelőző utolsó teljes hónapig (azaz 2025 áprilisától októberig) terjedő időszak alatti átlagos havi behozatali volumeneit az átlagos behozatali volumenekkel a vizsgálati időszak ugyanazon időszakában (azaz 2024 áprilisától októberig). Az összehasonlítás azt mutatta, hogy a behozatal volumene a havi 9 621 tonnás átlagról 7 774 tonnára csökkent. Hasonló tendenciákat állapítottak meg a 2025 áprilisa és októbere közötti időszak havi átlagos behozatali volumenének és a teljes vizsgálati időszak alatti teljes átlagos havi behozatalnak az összehasonlításakor, ahol az átlagos behozatali volumen a vizsgálati időszak alatti havi 8 590 tonnáról havi 7 774 tonnára csökkent.

(122)

A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy a nyilvántartásba vételi időszakra vonatkozó végleges vám visszaható hatályú kivetéséhez szükséges jogi feltételek egyike nem teljesült.

(123)

Figyelembe véve az (EU, Euratom) 2024/2509 európai parlamenti és tanácsi rendelet (16) 109. cikkét, az Európai Unió Bíróságának ítéletében előírt visszatérítés esetén az Európai Központi Bank irányadó refinanszírozási műveleteire alkalmazott, az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában minden egyes hónap első naptári napján közzétett kamatlábbal megegyező mértékű késedelmi kamat fizetendő.

(124)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az (EU) 2016/1036 rendelet 15. cikkének (1) bekezdésével létrehozott bizottság véleményével,