AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2026/706 IRÁNYELVE

(2026. március 11.)

a 2014/32/EU irányelvnek az elektromosjármű-töltőberendezések és a sűrítettgáz-töltők mérőrendszerei, valamint a villamosenergia-, a gázfogyasztás- és a hőenergia-mérők tekintetében történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 114. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

rendes jogalkotási eljárás keretében (2),

mivel:

(1)

A 2014/32/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) egyik célkitűzése, hogy a mérőműszerek vonatkozásában biztosítsa a belső piac működését. Az említett irányelv 6. cikke értelmében az említett irányelv hatálya alá tartozó mérőműszereknek eleget kell tenniük az említett irányelv I. mellékletében és a releváns műszerspecifikus mellékleteiben megállapított alapvető követelményeknek.

(2)

A 2014/32/EU irányelv hatálya és az általa lefedett kapcsolódó alapvető követelmények a 2004/22/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (4) kerültek meghatározásra, amelynek átdolgozása a 2014/32/EU irányelv. A műszaki követelmények több mint 20 éve nem változtak. Időközben olyan új mérőműszerek jelentek meg a piacon, amelyek nem tartoznak a 2014/32/EU irányelv hatálya alá. Ez különösen igaz az elektromosjármű-töltőberendezések (EVSE) mérőrendszereire és a sűrítettgáz-töltők mérőrendszereire, amelyek fontos szerepet játszanak a tiszta mobilitás sikeres kialakítása szempontjából. Ezenkívül, a 2014/32/EU irányelv nem határoz meg követelményeket a hűtőberendezések hőenergia-mérői tekintetében. Emellett a villamosenergia- és gázfogyasztásmérők tekintetében a 2014/32/EU irányelv nem rendelkezik megfelelően a hagyományosabb fűtőgázok alternatívájaként használható egyenáram, hidrogén vagy egyéb fűtőgázok használatáról, és nem teszi lehetővé az intelligens fogyasztásmérés teljeskörű kihasználását, amely fontos szerepet játszik az Unió éghajlat-politikai célkitűzéseinek elérésében. Ezért a technológiai fejlődés figyelembevétele érdekében helyénvaló célzott módon módosítani mind a 2014/32/EU irányelv hatályát, mind az említett irányelv mellékleteiben meghatározott alapvető követelményeket A mérőműszerek forgalomba hozatalát szisztematikus és átfogó módon kell kezelni a 2014/32/EU irányelv általános felülvizsgálata révén, ideértve az I. melléklet és a műszerspecifikus mellékletek – így például a vízmérőkre vonatkozó III. melléklet – felülvizsgálatát is a jelenlegi uniós keretnek a technológiai fejlődéshez való hozzáigazítása érdekében.

(3)	A 2014/32/EU irányelv I., IV., V. és VI. mellékletét módosítani kell, mivel azok már nem technológiasemlegesek, és nem írnak elő az új technológiáknak megfelelő, olyan alapvető követelményeket, amelyek jobb védelmet biztosítanak a fogyasztók számára.

(4)	A 2014/32/EU irányelv I. mellékletét módosítani kell az intelligens gáz- és villamosenergia-fogyasztásmérők bevezetésének, valamint az új műszerspecifikus mellékletekben szereplő új mérőműszereknek a figyelembevétele érdekében.

(5)	A 2014/32/EU irányelv IV. mellékletét módosítani kell a hagyományosabb fűtőgázok alternatívájaként használható hidrogén és egyéb fűtőgázok növekvő használatának, valamint az intelligens gázfogyasztásmérők bevezetésének figyelembevétele érdekében.

(6)	A 2014/32/EU irányelv V. mellékletét módosítani kell az intelligens villamosenergia-fogyasztásmérők bevezetésének figyelembevétele és az említett irányelvnek az egyenáram mérésére szolgáló műszerek tekintetében történő aktualizálása érdekében.

(7)

A 2014/32/EU irányelvet egy új melléklettel kell kiegészíteni az EVSE mérőrendszereire vonatkozó, szükséges harmonizált alapvető követelmények meghatározása céljából, függetlenül a mérőrendszerek tervezett felhasználásától, egyúttal biztosítva, hogy a meglévő töltőállomások tekintetében ne kerüljön sor utólagos átalakítási kötelezettségek előírására.

(8)	A 2014/32/EU irányelv VI. mellékletét módosítani kell a hűtőberendezések hőenergia-mérőinek felvétele érdekében, hogy az ilyen termékek további tanúsítására ne nemzeti szinten kerüljön sor.

(9)

Tekintettel arra, hogy megnövekedett a sűrített gázok – így például a hidrogén és a földgáz – használata, a 2014/32/EU irányelvet egy új, a sűrítettgáz-töltők mérőrendszereire vonatkozó melléklettel kell kiegészíteni, ugyanakkor biztosítani kell, hogy a meglévő sűrítettgáz-töltők tekintetében ne kerüljön sor utólagos átalakítási kötelezettségek előírására.

(10)

mivel ezen irányelv célját, nevezetesen annak biztosítását, hogy a belső piacon a mérőműszerek – a belső piac működésének garantálása mellett – eleget tegyenek a közérdek magas szintű védelmére vonatkozó követelményeknek az ezen irányelvben foglaltak szerint, a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban az intézkedés terjedelme és hatása miatt e cél jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat a szubszidiaritásnak az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt elvével összhangban. Az arányosságnak az említett cikkben foglalt elvével összhangban ez az irányelv nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(11)

Annak érdekében, hogy a gazdasági szereplők a 2014/32/EU irányelvnek megfelelő mérőműszereket bocsáthassanak rendelkezésre, olyan észszerű átmeneti rendelkezéseket kell megállapítani, amelyek lehetővé teszik azon mérőműszerek forgalmazását és üzembe helyezését, amelyeket az ezen irányelvet átültető nemzeti intézkedések alkalmazásának kezdőnapja előtt már forgalomba hoztak az említett irányelvnek megfelelően. Ezenkívül, különös átmeneti rendelkezéseket kell bevezetni annak érdekében, hogy a gazdasági szereplők felkészülhessenek az EVSE mérőrendszereire és a sűrítettgáz-töltők mérőrendszereire vonatkozó harmonizált követelmények alkalmazására.

(12)

Annak érdekében, hogy ezen irányelv alkalmazásának kezdőnapját követően a mérőműszerek bevezetése ne szenvedjen késedelmet, fontos, hogy ezen irányelv alkalmazásának kezdőnapjáig a mérőműszerekre vonatkozó új követelményeket alkalmazó megfelelőségértékelések elvégzésére elegendő számú megfelelőségértékelő szervezet kapjon felhatalmazást, és legyen ennek megfelelően e célból bejelentve a Bizottságnak. Ugyanezen okból az ilyen bejelentett szervezetek számára lehetővé kell tenni, hogy ezen irányelv alkalmazásának kezdőnapja előtt tanúsítványokat állítsanak ki az ezen irányelv műszerspecifikus II., III. és V. mellékletében meghatározott mérőműszerekre vonatkozóan.

(13)

Annak érdekében, hogy elegendő idő álljon a gyártók rendelkezésére termékeiknek az ezen irányelv mellékleteiben meghatározott alapvető követelmények szerinti átalakításához, olyan észszerű átmeneti rendelkezéseket kell megállapítani, amelyek lehetővé teszik azon forgalomba hozott mérőműszerek forgalmazását és üzembe helyezését, amelyekre vonatkozóan nemzeti tanúsítványokat állítottak ki, vagy amelyekre vonatkozóan az ezen irányelvet átültető nemzeti intézkedések alkalmazásának kezdőnapja előtt a 2014/32/EU irányelv alapján tanúsítványt állítottak ki, és amelyek ezen irányelv hatálybalépésének napjától a 2014/32/EU irányelv hatálya alá tartoznak.

(14)	A 2014/32/EU irányelvet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

A 2014/32/EU irányelv a következőképpen módosul:

A 2. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(1) Ezen irányelvet a vízmérőkre (MI-001), a gázmérőkre és számítóegységekre (MI-002), a hatásos villamos energia mérésére szolgáló fogyasztásmérőkre (MI-003), az elektromosjármű-töltőberendezések (EVSE) mérőrendszereire (MI-011), a hőenergia-mérőkre (MI-004), a folyadékok – kivéve a vizet – mennyiségének folyamatos és dinamikus mérésére szolgáló mérőrendszerekre (MI-005), a sűrítettgáz-töltők mérőrendszereire (MI-012), az automatikus mérlegekre (MI-006), a viteldíjjelzőkre (MI-007), az anyagi mértékekre (MI-008), a kiterjedést mérő műszerekre (MI-009) és a kipufogógáz-elemző készülékekre (MI-010) vonatkozó műszerspecifikus III–XII. mellékletben (műszerspecifikus mellékletek) meghatározott mérőműszerekre kell alkalmazni.”

2.	Az I. melléklet ezen irányelv I. mellékletének megfelelően módosul.

3.	A IV. melléklet ezen irányelv II. mellékletének megfelelően módosul.

4.	Az V. melléklet ezen irányelv III. mellékletének megfelelően módosul.

5.	Az ezen irányelv IV. mellékletében foglalt szöveg Va. mellékletként kerül beiktatásra.

6.	A VI. melléklet ezen irányelv V. mellékletének megfelelően módosul.

7.	Az ezen irányelv VI. mellékletében foglalt szöveg VIIa. mellékletként kerül beiktatásra.

2. cikk

(1) A 2014/32/EU irányelv 7. cikkének (2) bekezdésétől eltérve, a tagállamok nem akadályozhatják az említett irányelvnek 2026. április 8-án megfelelő és 2028. október 10. előtt forgalomba hozott mérőműszerek forgalmazását és üzembe helyezését.

(2) A 2014/32/EU irányelv 7. cikkének (2) bekezdésétől eltérve, a tagállamok nem akadályozhatják az említett irányelv 2026. április 9-én módosított Va. és VIIa. mellékletében meghatározott, olyan mérőműszerek forgalmazását és üzembe helyezését, amelyek megfelelnek valamely tagállam nemzeti jogának, és amelyeket 2030. április 10. előtt hoztak forgalomba.

(3) A 2014/32/EU irányelv 7. cikkének (2) bekezdésétől eltérve, a 2028. október 10. előtt a 2026. április 9-én módosított említett irányelv hatálya alá tartozó mérőműszerekre vonatkozó – akár a 2014/32/EU irányelvet átültető nemzeti jog, akár egyéb nemzeti jog alapján kiállított – tanúsítványok érvényességük lejártáig, de legkésőbb 2038. április 10-ig érvényesek maradnak.

3. cikk

(1) A tagállamok 2028. április 10-ig elfogadják és kihirdetik azokat a rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek megfeleljenek. Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.

A tagállamok ezeket a rendelkezéseket 2028. október 10-től kezdődően alkalmazzák.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(2) A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguk azon főbb rendelkezéseinek szövegét, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

4. cikk

A 2014/32/EU irányelvtől eltérve, a 2026. április 9-én módosított, említett irányelvnek megfelelő megfelelőségértékelő szervezetek – a 2026. április 9-én módosított említett irányelvvel összhangban – 2028. október 10. előtt is bejelenthetők. Az ilyen bejelentett szervezetek lefolytathatják a 2026. április 9-én módosított említett irányelvben foglalt megfelelőségértékelési eljárásokat, és – a(z) … 2026. április 9-én módosított említett irányelvvel összhangban – 2028 október 10. előtt az ezen irányelv II., III. és V. mellékletében meghatározott mérőműszerekre vonatkozó tanúsítványokat állíthatnak ki.

5. cikk

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

6. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Strasbourgban, 2026. március 11-én.

az Európai Parlament részéről

az elnök

R. METSOLA

a Tanács részéről

az elnök

M. RAOUNA

(1) HL C, C/2025/1192, 2025.3.21., ELI: http://data.europa.eu/eli/C/2025/1192/oj.

(2) Az Európai Parlament 2026. február 10-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2026. február 26-i határozata.

(3) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/32/EU irányelve (2014. február 26.) a mérőműszerek forgalmazására vonatkozó tagállami jogszabályok harmonizálásáról (HL L 96., 2014.3.29., 149. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2014/32/oj).

(4) Az Európai Parlament és a Tanács 2004/22/EK irányelve (2004. március 31.) a mérőműszerekről (HL L 135., 2004.4.30., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2004/22/oj).

II. MELLÉKLET

A 2014/32/EU irányelv IV. melléklete a következőképpen módosul:

1.	[A magyar változatot nem érinti.]

Az első bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„Az e mellékletben meghatározott lakossági, kereskedelmi és egyszerű ipari felhasználású gázmérőkre és számítóegységekre az I. mellékletben meghatározott releváns követelményeket, az e mellékletben meghatározott különös követelményeket és az e mellékletben felsorolt megfelelőségértékelési eljárásokat kell alkalmazni.”

A „FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK” című részben található táblázat a következőképpen módosul:

a)	az első sor második oszlopának helyébe a következő szöveg lép: „Olyan eszköz, amely az ugyanezen eszközön átáramló fűtőgáz mennyiségének (térfogatának vagy tömegének) és adott esetben energiája mennyiségének mérésére, és a mért érték tárolásának és kijelzésének biztosítására szolgál.”;

b)	a második sor első oszlopának helyébe a következő kifejezés lép: „Térfogatszámító egység”;

a táblázat a következő sorokkal egészül ki:

„A gáz fűtőértékét meghatározó eszköz	Az energiaszámító egységhez csatlakoztatott vagy abba beépített eszköz, amely az ugyanezen eszközön átáramlott gáz fűtőértékének meghatározására szolgál.
Energiaszámító egység	Olyan berendezés, amely átszámítja a mért mennyiséget energiává a tömeg vagy a normálállapotú térfogat és a bruttó fűtőérték felhasználásával.
Bruttó fűtőérték	Az a hőmennyiség, amelyet egy meghatározott mennyiségű gáz oxigénnel történő teljes elégetése során szabadulna fel oly módon, hogy a p1 nyomás, amelyen a reakció történik, állandó marad, és az összes égéstermék visszatér ugyanarra a meghatározott t1 hőmérsékletre, amely megegyezik a reagensek hőmérsékletével, és e termékek mindegyike gáz halmazállapotú, kivéve a vizet, amely t1 hőmérsékleten folyadék állapotúvá kondenzálódik.”

Az I. rész a következőképpen módosul:

az 1.1. pont helyébe a következő szöveg lép:

„1.1.

A gáz áramlástartományának teljesítenie kell legalább a következő feltételeket:

Osztály	Qmax/Qmin	Qmax/Qt	Qr/Qmax
1,5	≥ 150	≥ 10	1,2
1,0	≥ 10	≥ 5	1,2

Ha a gázmérőnek több, a gáz felhasználásától függő áramlási tartománya van, az ilyen áramlási tartományokat fel kell tüntetni a mérőn, és mellékelni kell a gáz felhasználásának egyértelmű leírását.”;

b)	a 3.1.1. pont bevezető mondatának helyébe a következő szöveg lép: „Az elektromágneses zavar csak olyan hatást gyakorolhat a gázmérőre, a számítóegységre vagy a gáz fűtőértékét meghatározó eszközre, hogy:”;

c)	a 6. pont a következő bekezdéssel egészül ki: „Az energiamennyiséget joule-ban vagy wattórában vagy decimális többszöröseiben kell kijelezni.”

A II. rész a következőképpen módosul:

a)	a cím helyébe a következő szöveg lép: „KÜLÖNÖS KÖVETELMÉNYEK SZÁMÍTÓEGYSÉGEK”;

az első és a második bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„A számítóegységek – olyan mérőműszerrel összeszerelve, amellyel kompatibilisek – részegységnek minősülnek.

A számítóegységekre – adott esetben – a gázmérőkre vonatkozó alapvető követelményeket kell alkalmazni. Emellett a 7–9. pontban meghatározott követelményeket is alkalmazni kell.”;

a 8. pont helyébe a következő szöveg lép:

„A térfogatszámító egységek legnagyobb megengedett hibája (MPE)

—	0,5 % 20 oC-os (± 3 oC) környezeti hőmérséklet, 60 %-os (± 15 %) környezeti páratartalom, névleges tápfeszültség mellett.

—	0,7 % hőmérséklet-számítóegységekre, az előírt működési feltételek mellett.

—	1 % egyéb számítóegységekre, az előírt működési feltételek mellett.

Megjegyzés:

A gázmérő és adott esetben a gáz fűtőértékét meghatározó eszköz hibáit nem veszik figyelembe.

A számítóegység nem használhatja ki az MPE-ket, és nem hozhatja rendszeresen kedvezőbb helyzetbe a részt vevő felek egyikét sem.”

d)	a szöveg a következő ponttal egészül ki: „8a. Az energiaszámító egységek legnagyobb megengedett hibája (MPE) Az energiaszámítás legnagyobb megengedett hibája (MPE) 0,05 %.”

A szöveg a következő IIa. résszel egészül ki:

„IIa. RÉSZ

KÜLÖNÖS KÖVETELMÉNYEK

A GÁZ FŰTŐÉRTÉKÉT MEGHATÁROZÓ ESZKÖZÖK

A gáz fűtőértékét meghatározó eszköz helyben vagy a távolból jeleket küld az energiaszámító egységnek.

A gáz fűtőértékét meghatározó eszközre adott esetben a gázmérőre vonatkozó alapvető követelményeket kell alkalmazni. Emellett a 9a–9f. pontban meghatározott követelményeket is alkalmazni kell.

9a. Az átszámított mennyiségekre vonatkozó normálállapotok

A gyártónak meg kell határoznia a következőket:

—	a gáz kémiai összetételének tartományát;

—	a fűtőértékre és az átszámított mennyiségekre vonatkozó normálállapotokat.

9b. MPE

Osztály	0,5	1,0
MPE	0,5 %	1,0 %

A gáz fűtőértékét meghatározó eszköz nem használhatja ki az MPE-ket, és nem hozhatja rendszeresen kedvezőbb helyzetbe a részt vevő felek egyikét sem.

9c. A zavarok megengedett hatása

A kritikus határérték a következő két érték közül a nagyobb:

—	a fűtőértékre vonatkozó MPE egyötöde;

—	a gáz fűtőértékét meghatározó eszköz két osztásértéke.

9d. Tartósság

Miután – a gyártó által becsült időszakot figyelembe véve – elvégezték a megfelelő tartóssági vizsgálatot, a következő kritériumoknak kell teljesülniük:

—	a tartóssági vizsgálat után kapott mérési eredmények eltérése – az eredeti mérési eredménnyel összevetve – nem haladhatja meg az MPE felét; és

—	a kijelzés hibája a tartóssági vizsgálatot követően nem haladhatja meg az MPE-t.

9e. Alkalmasság

A gáz fűtőértékét meghatározó eszköznek érzékelnie kell, ha a gyártó által meghatározott működési tartományon kívül működik, és a mérési pontosság szempontjából rögzítenie kell a következőket:

a)	a gáz fűtőértéke nem releváns; és

b)	a gáz fűtőértékét meghatározó eszköz a működési tartományon kívül működik.

9f. Mértékegységek

A fűtőértéket a normálállapot szerinti tömeg- vagy térfogategységre vonatkozóan, joule-ban és/vagy wattórában vagy decimális többszöröseiben kell megjeleníteni.”.

III. MELLÉKLET

A 2014/32/EU irányelv V. melléklete a következőképpen módosul:

A „FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK” című rész a következőképpen módosul:

a bevezető mondat helyébe a következő szöveg lép:

„A hatásos villamos energia mérésére szolgáló fogyasztásmérő olyan mérőeszköz, amely az egy áramkörben fogyasztott vagy az áramkörök között átadott hatásos villamos energia mennyiségének mérésére, és a mért érték tárolásának és kijelzésének biztosítására szolgál.”;

a táblázat a következőképpen módosul:

a harmadik és a negyedik sor helyébe a következő szöveg lép:

„Ist	=	az I azon legalacsonyabb megadott értéke, amelynél egységnyi teljesítménytényező mellett is – és csak váltóáram esetében – a fogyasztásmérő (többfázisú mérőrendszerek szimmetrikus terheléssel) a hatásos villamos energiát mérni kezdi;
Imin	=	az I azon értéke, amely felett a hiba a legnagyobb megengedett hibákon (MPE) belül van és – csak váltóáram esetében – a szimmetrikus terhelésű többfázisú fogyasztásmérők is;”

ii.

a kilencedik és a tizenegyedik sor helyébe a következő szöveg lép:

„f	=	a fogyasztásmérőre kapcsolt feszültség frekvenciája, csak váltóáramú villamosenergia-fogyasztásmérők esetében;
fn	=	a névleges referenciafrekvencia, csak váltóáramú villamosenergia- fogyasztásmérők esetében;
PF	=	teljesítménytényező = cosφ = az I és U közötti φ fáziskülönbség koszinusza, csak váltóáramú villamosenergia- fogyasztásmérők esetében.”

A „KÜLÖNÖS KÖVETELMÉNYEK” című rész a következőképpen módosul:

a 2. pont utolsó két bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„A 2. táblázatban szerepelnek azok a működési tartományok, amelyeken belül a fogyasztásmérőnek teljesítenie kell a legnagyobb megengedett hibára (MPE) vonatkozó követelményeket.

A váltóáramú villamosenergia-fogyasztásmérők esetében a feszültség-, a frekvencia- és a teljesítménytényező-tartományoknak legalább a következőknek kell lenniük:

—	0,9·Un ≤ U ≤ 1,1·Un;

—	0,98·fn ≤ f ≤ 1,02·fn;

—	0,5 induktív ≤ PF ≤ 1 és 0,8 kapacitív ≤ PF ≤ 1.

Az egyenáramú villamosenergia-fogyasztásmérők esetében a fogyasztásmérő által mérhető feszültségtartománynak a legalacsonyabb és a legmagasabb előírt feszültség között kell lennie.”;

b)	a 3. pont második bekezdésének helyébe a következő szöveg lép: „Amennyiben a fogyasztásmérő az előírt működési feltételek között működik, a százalékos eltérések nem haladhatják meg a 2. táblázatban megadott határértékeket.”;

a 3. pontban foglalt 2. táblázat a következőképpen módosul:

i.	a harmadik sor ötödik oszlopának helyébe a következő szöveg lép: „– 25 oC alatt vagy + 55 oC felett”;

ii.	az ötödik sor helyébe a következő szöveg lép: „Egyfázisú fogyasztásmérő; többfázisú fogyasztásmérő, szimmetrikus terheléssel; egyenáramú villamosenergia-fogyasztásmérő”;

a 4.1. pont első és második bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„Mivel a villamosenergia-fogyasztásmérőket közvetlenül az elektromos hálózathoz csatlakoztatják, és mivel az áram is a mérendő mennyiségek közé tartozik, különleges elektromágneses környezeti feltételek vonatkoznak a villamosenergia-fogyasztásmérőkre.

A fogyasztásmérőnek az E2 elektromágneses környezeti feltételeknek kell megfelelnie a váltóáramú villamosenergia-fogyasztásmérők és az egyenáramú villamosenergia-fogyasztásmérők esetében, valamint teljesítenie kell a 4.2. és 4.3. pontban meghatározott kiegészítő követelményeket.”;

a 4.2. pontban foglalt 3. táblázat a következőképpen módosul:

i.	a harmadik sor első oszlopának helyébe a következő szöveg lép: „Fordított fázissorrend, váltóáramú villamosenergia-fogyasztásmérők esetében”;

ii.	az ötödik sor első oszlopának helyébe a következő szöveg lép: „Áramágban folyó áram felharmonikus tartalma (1) csak váltóáramú villamosenergia-fogyasztásmérők esetében”;

iii.	a hatodik sor első oszlopának helyébe a következő szöveg lép: „Az áramágakban folyó áram egyenáramú és felharmonikus komponensei(1) csak váltóáramú villamosenergia-fogyasztásmérők esetében”;

az 5.4. és az 5.5. pont helyébe a következő szöveg lép:

„5.4. Üresjárás

Amennyiben a fogyasztásmérő feszültség alatt van, de nem folyik benne áram, a fogyasztásmérő nem mérhet energiát.

5.5. A fogyasztásmérő indulása

A fogyasztásmérőnek el kell indulnia, és folyamatosan mérnie kell a felhasznált energia változásának mértékét az előírt működési feltételek közötti legalacsonyabb feszültség és az Ist szorzatából kapott érték esetén.”

IV. MELLÉKLET

„Va. MELLÉKLET

AZ ELEKTROMOSJÁRMŰ-TÖLTŐBERENDEZÉSEK MÉRŐRENDSZEREI (MI-011)

Az EVSE mérőrendszereire az I. melléklet releváns követelményeit, e melléklet különös követelményeit és az e mellékletben felsorolt megfelelőségértékelési eljárásokat kell alkalmazni.

FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

Az EVSE mérőrendszere olyan rendszer, amely magában foglalja a hatásos villamos energiának az EVSE (így például az elektromos járművek elektromos töltőállomásai) és az elektromos járművek (így például gépjárművek, vasúti járművek, csónakok, hajók és légi járművek) közötti, egy meghatározott átadási ponton történő (bármely irányú) konduktív átviteléhez kapcsolódó valamennyi releváns metrológiai funkciót.

Az ilyen mérőrendszerek nem minősülnek az I. mellékletben említett közüzemi mérőműszernek.

Az EVSE mérőrendszerének metrológiai funkcióit egy hatásos villamos energia mérésére szolgáló olyan fogyasztásmérő is biztosíthatja, amelyre vonatkozóan egy megfelelőségértékelési eljárás ezen irányelv V. mellékletével összhangban sikeresen lezárult. Az említett megfelelőségértékelés eredményét figyelembe kell venni az EVSE mérőrendszerére vonatkozó, e mellékletben meghatározott megfelelőségértékelés elvégzésekor.

I	=	az EVSE mérőrendszerén az átadási pontnál átfolyó elektromos áram;
Ist	=	az I azon legalacsonyabb megadott értéke, amelynél egységnyi teljesítménytényező mellett is – és csak váltóáram esetében – az EVSE mérőrendszere a villamos energiát mérni kezdi (többfázisú mérőrendszerek szimmetrikus terheléssel);
Imin	=	az I azon értéke, amely felett a hiba a legnagyobb megengedett hiba alapértékein (BMPE-k) belül van és – csak váltóáram esetében – a szimmetrikus terhelésű többfázisú mérőrendszerek is;
Itr	=	az I azon értéke, amely felett a hiba az EVSE mérőrendszere pontossági osztályának megfelelő, legalacsonyabb BMPE-n belül van;
Imax	=	az I azon legnagyobb értéke, amelynél a hiba a BMPE-ken belül van;
U	=	váltóáram esetében az EVSE mérőrendszerénél alkalmazott bemeneti vagy kimeneti elektromos feszültség négyzetes középértéke (RMS) az átadási pontnál; egyenáram esetében az EVSE mérőrendszerénél alkalmazott bemeneti vagy kimeneti elektromos feszültség értéke az átadási pontnál;
Un	=	a névleges referenciafeszültség(ek);
f	=	az EVSE mérőrendszerénél alkalmazott bemeneti vagy kimeneti feszültség frekvenciája, csak váltóáramú mérőrendszerek esetében;
fn	=	a névleges referenciafrekvencia, csak váltóáramú mérőrendszerek esetében;
PF	=	teljesítménytényező = cosφ = az I és U közötti φ fáziskülönbség koszinusza, csak váltóáramú mérőrendszerek esetében;
felharmonikus	=	csak váltóáramú mérőrendszerek esetében a jel azon része, amelynek frekvenciája az EVSE mérőrendszerébe bevitt teljesítmény alapharmonikus frekvenciájának egész számú többszöröse, ahol az alapharmonikus frekvencia általában az fn névleges frekvencia;
d	=	torzítási tényező, amely a felharmonikus tartalom RMS értékének és az alapfrekvencia-tag RMS-értékének a hányadosa, és amely megegyezik a teljes felhullámtorzítással, az alap felhullámtagot referenciaként használva, csak váltóáramú mérőrendszerek esetében értelmezhető;
MMQ	=	a szállított energia legkisebb mért mennyisége olyan ügylet során, amelyre vonatkozóan a gyártó kijelenti, hogy az EVSE mérőrendszere megfelel az EVSE pontossági osztályához tartozó mérési rendszer legnagyobb megengedett hibájának (MPE);
átadási pont	=	az a pont, ahol egy elektromos jármű csatlakoztatva van az EVSE mérőrendszeréhez;
kritikus hiba	=	az eszköz meghibásodása olyan zavar esetén, amelynek során az eszköz látszólag megfelelően működik, de ahol a jogilag releváns adatok helytelenek, vagy a mérések pontosságának eltolódása meghaladja a vizsgálatokban meghatározott értéket;
Legnagyobb megengedett hiba alapértéke (BMPE)	=	az EVSE mérőrendszere (kijelzési) hibájának szélsőértékei, amikor az áramerősség (AC EVSE és DC EVSE) és a feszültség (DC EVSE) az előírt működési feltételek által meghatározott intervallumokon belül változik, és amikor az említett EVSE-t egyébként a referenciafeltételek mellett működtetik.

KÜLÖNÖS KÖVETELMÉNYEK

1. Pontosság

A gyártónak meg kell határoznia az EVSE mérőrendszerének pontossági osztályát. Az osztályok jelölései: A, B és C osztály.

A pontosságot az átadási pontnál kell meghatározni.

Ha az átviteli ponton az energiacsere egyenáramú formában történik, akkor az egyenáramú energia a mérendő mennyiség; ha az átviteli ponton az energiacsere váltóáramú formában történik, akkor a hatásos váltóáramú energia a mérendő mennyiség.

Az I. melléklet alkalmazásában a teljes MPE-t a BMPE négyzetes összege, valamint a frekvencia, feszültség és hőmérséklet eltérései esetén megengedhető hibaeltolódások négyzetgyökeként kell meghatározni.

2. Előírt működési feltételek

A gyártónak meg kell határoznia az EVSE mérőrendszerének előírt működési feltételeit, különösen az EVSE mérőrendszerére vonatkozó fn, Un, Ist, Imin, Itr és Imax értékeket, a hőmérséklet-tartományt, valamint egyenáramú mérőrendszerek esetében a kimenetifeszültség-tartományt.

Az áramra vonatkozó értékek tekintetében az EVSE mérőrendszerének teljesítenie kell az 1. táblázatban megadott feltételeket.

1. táblázat

	A osztály	B osztály	C osztály
Ist	≤ 0,05 × Itr	≤ 0,04 × Itr	≤ 0,04 × Itr
Imin	≤ 0,5 × Itr	≤ 0,5 × Itr	≤ 0,3 × Itr
Imax	≥ 10 × Itr	≥ 10 × Itr	≥ 10 × Itr

A 2. táblázatban szerepelnek azok a feszültség-, frekvencia- és teljesítménytényező-tartományok, amelyeken belül az EVSE mérőrendszerének teljesítenie kell a BMPE-követelményeket.

A váltóáramú mérőrendszerek esetében:

a feszültségtartomány, a frekvenciatartomány és a teljesítménytényező-tartomány legalább:

i.	0,9·Un ≤ U ≤ 1,1·Un;

ii.	0,98·fn ≤ f ≤ 1,02·fn;

iii.

PF ≥ 0,9;

b)	az EVSE mérőrendszerének megfelelően kell működnie, ha a tápfeszültség-torzulás 10 %-nál kisebb, és a terhelőáram torzulása minden felharmonikus indexnél kisebb, mint 3 %;

c)	az MMQ-tartomány: MMQ ≤ 0,1 kWh.

Az egyenáramú mérőrendszerekre a következők alkalmazandók:

a)	az EVSE mérőrendszerével mérhető kimeneti feszültségtartománynak a legalacsonyabb és a legmagasabb előírt kimeneti feszültség között kell lennie;

b)	MMQ-tartomány: MMQ ≤ 1 kWh.

3. BMPE-k

Ha az áramerősség (váltóáramú és egyenáramú mérőrendszerek) és a feszültség (egyenáramú mérőrendszerek) az előírt működési feltételek által meghatározott intervallumokon belül ingadozik, és amennyiben az EVSE mérőrendszere egyébként a referenciafeltételek között működik, a százalékos eltérések nem haladhatják meg a 2. táblázatban az adott pontossági osztályra megadott határértékeket.

2. táblázat

		BMPE-k százalékos arányban referenciafeltételek és meghatározott terhelőáram mellett
Áramerősség	Teljesítménytényező (csak váltóáram esetében)	A (2 %)	B (1 %)	C (0,5 %)
Ist ≤ I < Imin	> 0,9	± 25	± 15	± 10
Imin ≤ I < Itr	> 0,9	±2,5	±1,5	± 1
Itr ≤ I < Imax	> 0,9	± 2	± 1	±0,5

Az EVSE mérőrendszere nem használhatja ki a BMPE-ket, és nem hozhatja rendszeresen kedvezőbb helyzetbe a részt vevő felek egyikét sem.

4. Működési követelmények

Az EVSE olyan mérőrendszerei esetében, amelyek az energia mérésének helye és az átviteli pont közötti, a csatlakozójával ellátott kábelt (a továbbiakban: csatlakozóval ellátott kábel) tartalmaznak, a következők valamelyike alkalmazandó:

a)	a csatlakozóval ellátott kábel nem lehet cserélhető, és azt megfelelő fizikai lezárással kell ellátni; vagy

ha a csatlakozóval ellátott kábelt cserélhetőnek szánják, miközben az EVSE mérőrendszere lezárt marad, az előbbire a következő követelmények vonatkoznak:

—	az EVSE mérőrendszerének releváns megfelelőségértékelésében cserélhetőként kell azonosítani azt, és az EVSE mérőrendszerén fel kell tüntetni a kompatibilis csatlakozókkal ellátott kábelek jellemzőit;

—	fel kell tüntetni azon a tulajdonságait és az egyedi azonosítóját; és a cserélhető alkatrészein szintén fel kell tüntetni az ilyen jelölést; és

—	külön kell lezárni oly módon, hogy a csere ne tegye szükségessé az EVSE mérőrendszerének metrológiailag lezárt részeihez való hozzáférést vagy a lezárt részek feltörését.

A csatlakozóval ellátott kábel kicserélése nem befolyásolhatja az EVSE mérőrendszerének metrológiai tulajdonságait.

5. Megengedett hatások

5.1. Általános megállapítások

Az EVSE mérőrendszerét úgy kell megtervezni és legyártani, hogy zavarok esetén ne forduljanak elő kritikus hibák, és a mérések pontosságának eltolódásai ne lépjék túl az 5.2. és az 5.3. pontban megadott értékeket.

Amennyiben a villámcsapás komoly veszélye áll fenn, illetve az áramellátás elsősorban légvezetéken keresztül történik, az EVSE mérőrendszerének metrológiai jellemzőit védeni kell.

5.2. A zavarok hatása

Zavar esetén a jogilag releváns adatoknak helyeseknek kell lenniük, vagy a mérések pontosságának eltolódása nem haladhatja meg az 1,0 BMPE-t, még akkor sem, ha úgy tűnik, hogy az EVSE mérőrendszere megfelelően működik. A működés megszűnése nem kritikus hiba. Ha egy zavar megszakít egy ügyletet, a következők valamelyike alkalmazandó:

a)	a zavar bekövezésekor az ügylet befejezésre kerül; vagy

b)	a zavar megszüntetése után az ügylet folytatódik.

5.3. A befolyásoló mennyiségek hatása

Ha a terhelőáram az előírt működési tartomány egy pontján állandó marad, miközben az EVSE mérőrendszere egyébként a referenciafeltételek között működik, és ha bármely befolyásoló mennyiség a referenciafeltételek közötti értékétől a 3. és 4. táblázatban meghatározott szélsőértékig változik, a hibaeltérésnek olyannak kell lennie, hogy a további százalékos hiba ne haladja meg a 3. és 4. táblázatban meghatározott hibaeltolódási értékeket. Az EVSE mérőrendszerének mindegyik említett vizsgálat elvégzése után tovább kell működnie.

3. táblázat

Befolyásoló mennyiség	Áramerősség	Hőmérsékleti együttható határértéke (%/K) a következő osztályú EVSE-mérőrendszer esetében:			Áramtípus
		A (2 %)	B (1 %)	C (0,5 %)
Hőmérsékleti együttható, c, a hőmérséklet-tartomány bármely olyan intervallumában, amely legalább 15 K és legfeljebb 23 K (i)	Itr ≤ I ≤ Imax	±0,1	±0,05	±0,03	váltóáram és egyenáram

4. táblázat

Befolyásoló mennyiség	Érték	Áramerősség	Legnagyobb megengedett hiba-eltolódás (%) a következő osztályú EVSE-mérőrendszer esetében			Áramtípus
			A (2 %)	B (1 %)	C (0,5 %)
Önmelegedés	Folyamatos áram Imax-nál	Imax	± 1	±0,5	±0,25	váltóáram és egyenáram
Vezetéken terjedő zavarok, alacsony frekvencia	2 kHz – 150 kHz	Itr ≤ I ≤ Imax	± 3	± 2	± 2	váltóáram és egyenáram
Külső eredetű, folyamatos (egyenáramú) mágneses indukció	200 mT a mágnesmag felületétől 30 mm-re	Itr ≤ I ≤ Imax	± 3	±1,5	±0,75	váltóáram és egyenáram
Külső eredetű mágneses tér (váltóáram, hálózati frekvencia) (ii)	400 A/m	Itr ≤ I ≤ Imax	±2,5	±1,3	±0,5	váltóáram és egyenáram
Kisugárzott, RF, elektromágneses tér	f = 80 MHz – 6 000 MHz, térerősség ≤ 10 V/m	Itr ≤ I ≤ Imax	± 3	± 2	± 1	váltóáram és egyenáram
Rádiófrekvenciás tér által indukált vezetéken terjedő zavarok (ii)	f = 0,15 MHz – 80 MHz, amplitúdó ≤ 10 V	Itr ≤ I ≤ Imax	± 3	± 2	± 1	váltóáram és egyenáram
Kiegészítő eszközök működése	I = Itr-rel és Imax-szal működő kiegészítő eszközök	Itr ≤ I ≤ Imax	±0,7	±0,3	±0,15	váltóáram és egyenáram
Feszültségingadozás (ii)	0,9 × Un-től az 1,1 × legnagyobb Un-ig	Itr ≤ I ≤ Imax	± 1	±0,7	±0,2	váltóáram
Az elektromos hálózat frekvenciaingadozása (ii)	Minden egyes fn ± 2 %	Itr ≤ I ≤ Imax	±0,8	±0,5	±0,2	váltóáram
Felharmonikusok a feszültség- és áramkörökben (ii)	d < 5 % I d < 10 % U	Itr ≤ I ≤ Imax	± 1	±0,6	±0,3	váltóáram
Fordított fázissorrend (csak váltóáramú három fázis esetén) (ii)	Bármely két fázis felcserélve	Itr ≤ I ≤ Imax	±1,5	±1,5	±0,1	váltóáram

A táblázattal kapcsolatos megjegyzések:

Azon EVSE-mérőrendszer esetében, amely olyan hatásos villamos energia mérésére szolgáló fogyasztásmérővel van felszerelve, amelyre vonatkozóan a megfelelőségértékelési eljárás ezen irányelv V. mellékletével összhangban sikeresen lezárult, a hőmérséklet-vizsgálat az EVSE házában előreláthatóan előforduló szélsőséges hőmérsékleteken való helyes működés ellenőrzésére korlátozódhat.

ii.

Nem szükséges azon EVSE-mérőrendszer esetében, amely olyan hatásos villamos energia mérésére szolgáló fogyasztásmérővel van felszerelve, amelyre vonatkozóan a megfelelőségértékelési eljárás ezen irányelv V. mellékletével összhangban sikeresen lezárult, ha a jellemzők megfelelnek a gyártó által meghatározott pontossági osztály előírásainak, vagy meghaladják azokat.

6. Mértékegységek

A mért villamosenergia-mennyiséget kilowattórában vagy decimális többszöröseiben kell kijelezni.

7. Üzembe helyezés

A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a tervezett felhasználás meghatározza az előirányzott és előre látható gyakorlati munkafeltételeket, nevezetesen az előírt működési feltételeket, annak érdekében, hogy az EVSE mérőrendszere alkalmas legyen a felhasználási céljára.

MEGFELELŐSÉGÉRTÉKELÉS

A gyártó a 17. cikkben említett megfelelőségértékelési eljárások közül a következőket választhatja:

B + F vagy B + D vagy G vagy H1.”

VI. MELLÉKLET

„VIIa. MELLÉKLET

SŰRÍTETTGÁZ-TÖLTŐK MÉRŐRENDSZEREI (MI-012)

A sűrített gázok (tömegben és adott esetben energiában kifejezett) mennyiségeinek folyamatos és dinamikus mérésére szolgáló mérőrendszerekre az I. melléklet releváns követelményeit, e melléklet különös követelményeit és az e mellékletben felsorolt megfelelőségértékelési eljárásokat kell alkalmazni.

Az ilyen mérőrendszerek nem tekintendők az I. mellékletben említett közüzemi mérőműszernek.

FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

Mérőműszer	Üzemi körülmények között zárt, teljesen feltöltött vezetékben a mérőátalakítón átfolyó gáz mennyiségének folyamatos mérésére, valamint a mért érték tárolásának és kijelzésének biztosítására tervezett műszer.
Számítómű	A mérőműszer része, amely a mérőátalakítókból – és az esetleges kapcsolódó mérőműszerekből – érkező kimenő jeleket fogadja, és kijelzi a mérési eredményeket.
Kapcsolódó mérőműszer	A számítóműhöz kapcsolódó műszer, amely korrekció és/vagy átszámítás céljából az adott gázra jellemző bizonyos mennyiségeket méri.
Számítóegység	A számítómű része, amely a gáz jellemzőinek figyelembevételével automatikusan átszámítja a gáz tömegét a szállított vagy átvett energia mennyiségére.
Mérőrendszer	Magán a mérőműszeren kívül, az átadási pontból, a gázvezetékekből, valamint valamennyi, a pontos méréshez szükséges vagy a mérési műveletek megkönnyítésére szolgáló berendezésből álló rendszer.
Sűrítettgáz-töltő	Járművek (így például gépjárművek, vasúti járművek, csónakok, hajók és légi járművek) sűrített gázzal való üzemanyag-feltöltésére szolgáló rendszer.
Átadási pont	Az a fizikai hely, amelyen a gáz leszállítottnak vagy átvettnek minősül.
Önkiszolgáló berendezés	Olyan berendezés, amely lehetővé teszi, hogy a fogyasztók saját szükségleteik céljából gázbeszerzésre használják a mérőrendszert.
Önkiszolgáló egység	Az önkiszolgáló berendezés részét képező különleges eszköz, amely lehetővé teszi egy vagy több mérőrendszer működését az önkiszolgáló berendezésben.
Legkisebb mért mennyiség (MMQ)	A gáz azon legkisebb mennyisége, amelynek mérőrendszerrel való mérése metrológiailag elfogadható.
Közvetlen kijelzés	A tömeg és – adott esetben – az energia azon mértéknek megfelelő kijelzése, amelyet a mérő fizikailag képes mérni. Megjegyzés: A közvetlen kijelzés a számítóegység segítségével átváltható egy másik mennyiségre.
Megszakítható	A mérőrendszer működése akkor tekinthető megszakíthatónak, ha a gáz áramlása egyszerűen és gyorsan megállítható.
Nem megszakítható	A mérőrendszer működése akkor tekinthető nem megszakíthatónak, ha a gáz áramlása egyszerűen és gyorsan nem állítható meg.
Áramlási tartomány	A minimális áramlás (Qmin) és a maximális áramlás (Qmax) közötti tartomány.

KÜLÖNÖS KÖVETELMÉNYEK

1. Előírt működési feltételek

A gyártónak meg kell határoznia a mérőrendszerre vonatkozó előírt működési feltételeket, különösen a következőket:

1.1.

Áramlási tartomány

Az áramlási tartományra a következő követelmények vonatkoznak:

a)	a mérőrendszer áramlási tartományának minden részegység, és elsősorban a mérőműszer áramlási tartományán belül kell lennie; és

b)	a maximális áramlás és a minimális áramlás közötti aránynak legalább 10-nek kell lennie.

1.2.

A műszerrel mérendő gáz jellemzői az említett gáz nevének, típusának vagy a következő releváns jellemzőinek megadásával, így például:

a)	hőmérséklet-tartomány;

b)	nyomástartomány;

c)	a gáz fűtőértéke;

d)	a mérendő gáz jellege és jellemzői.

1.3.	A váltóáramú tápfeszültség névleges értéke és/vagy az egyenáramú tápfeszültség határértékei.

2. Pontossági osztályok és a legnagyobb megengedett hibák (MPE-k)

2.1.

Az átadási ponton átvett mért vagy átszámított összegek kijelzésére vonatkozó legnagyobb megengedett hibát (MPE) az 1. táblázat tartalmazza.

1. táblázat

A sűrítettgáz-mérőrendszerek típusa	Pontossági osztály (MPE [a mért érték %-a])
Sűrítetthidrogén-mérőrendszerek	2,0
Egyéb sűrítettgáz-mérőrendszerek	1,5

Az MMQ-ra vonatkozó MPE az 1. táblázatban megadott érték kétszerese.

2.2.

Egy mérőrendszer MMQ-jának az 1 × 10n, 2 × 10n vagy 5 × 10n engedélyezett tömeg- vagy energiaegység kifejezést kell követnie, ahol n pozitív vagy negatív egész szám, vagy nulla.

Az MMQ-nak meg kell felelnie a mérőrendszer működési feltételeinek; a különleges eseteket leszámítva a mérőrendszer nem használható az MMQ-nál kisebb mennyiségek mérésére.

2.3.

A mérőrendszer nem használhatja ki az MPE-ket, és nem hozhatja rendszeresen kedvezőbb helyzetbe a részt vevő felek egyikét sem.

3. A zavarok legnagyobb megengedett hatása

3.1.

Az elektromágneses zavarok csak a következőkben meghatározott mértékben hathatnak a mérőrendszerre:

a)	a mérési eredmény eltérése nem haladja meg a 3.2. pontban meghatározott kritikus határértéket;

b)	a mérési eredmény kijelzése csak olyan pillanatnyi eltérést mutat, amelyet nem lehet mérési eredményként értelmezni, tárolni és továbbítani; továbbá, a megszakítható működésű rendszer esetében mindez azt is jelentheti, hogy nem lehet mérést végezni; vagy

c)	a mérési eredmények eltérése meghaladja a 3.2. pontban meghatározott kritikus határértéket, amely esetben a mérőrendszernek lehetővé kell tennie a közvetlenül a kritikus határérték bekövetkezése előtti mérési eredmény visszaállítását, és az áramlás megszakítását.

3.2.

A kritikus határérték a következő értékek közül a magasabb:

—	az MPE 10 %-a;

—	az MMQ 3 %-a; a fő áramforrás meghibásodása esetén a kritikus határértéket az MMQ 5 %-ával kell növelni.

4. Tartósság

A mozgó alkatrészekkel felszerelt mérők esetében miután – a gyártó által becsült időszakot figyelembe véve – elvégezték a megfelelő tartóssági vizsgálatot, a következő kritériumoknak kell teljesülniük:

az ilyen tartóssági vizsgálat után kapott mérési eredmény eltérése az eredeti mérési eredménytől nem haladhatja meg az MPE kétötödét.

5. Alkalmasság

5.1.

Az ugyanazon mérésre vonatkozó mért mennyiségek esetében a kijelzéseknek és – amennyiben alkalmazható – a nyomtatásoknak – az önkiszolgáló berendezés részét képező eszközöket is beleértve – azonos osztásközzel kell rendelkezniük, és az eredmények nem térhetnek el egymástól.

Egy sűrítettgáz-mérőrendszer (CG-mérőrendszer) osztásköze nem haladhatja meg az MMQ 1,5 %-át.

5.2.

Nem szabad lehetővé tenni szokásos működési feltételek mellett a mért mennyiség elvezetését, kivéve, ha az nyilvánvalóan látható.

5.3.

A CG-mérőrendszer bemelegedési ideje alatt nem lehet méréseket végezni.

5.4. Közvetlen értékesítésre szolgáló műszerek

5.4.1.

A közvetlen értékesítésre szolgáló mérőrendszert olyan eszközzel kell ellátni, amellyel a kijelzőt le lehet nullázni.

Töltési művelet során nem szabad lehetővé tenni a mért gáz mérő utáni elvezetését.

5.4.2.

Mindaddig maradnia kell az ügylet alapját képező mennyiség kijelzésének, amíg az ügyletben részt vevő valamennyi fél el nem fogadja a mérési eredményt.

5.4.3.

A közvetlen értékesítésre szolgáló mérőrendszerek működésének megszakíthatónak kell lennie.

5.4.4.

A közvetlen értékesítésre szolgáló mérőrendszereknek a mérési eredményeket tömeg- és adott esetben energiaegységekben kell megjeleníteniük.

5.5. A kijelzőre vonatkozó további követelmények

5.5.1.

Nem lehet lehetővé tenni a mérőrendszerek kijelzőjének nullázását mérés közben.

5.5.2.

Az új mérés megkezdése addig legyen letiltva, amíg a kijelző nullázásra nem kerül.

5.5.3.

Az árkijelzővel felszerelt mérőrendszerek esetében a kijelzett ár, valamint az egységárból és a kijelzett mennyiségből kiszámított ár közötti különbség nem haladhatja meg a legkisebb fizetőegységet. E különbségnek azonban nem kell kisebbnek lennie a legkisebb pénzben kifejezett értéknél.

6. A tápellátás kimaradása

A mérőrendszert vagy olyan vészhelyzeti tápegységgel kell felszerelni, amely a fő tápforrás hibája esetén biztosítja az összes mérési funkciót, vagy egy olyan eszközzel, amely a folyamatban lévő ügylet befejezése érdekében elmenti és kijelzi az aktuális adatokat; ezen kívül olyan eszközzel is, amely a fő tápegység hibája esetén megállítja a gázáramlást.

7. Mértékegységek

A mért mennyiséget kilogrammban vagy decimális többszöröseiben vagy osztóiban, valamint adott esetben joule-ban vagy wattórában vagy decimális többszöröseiben kell megjeleníteni.

MEGFELELŐSÉGÉRTÉKELÉS

A gyártó a 17. cikkben említett megfelelőségértékelési eljárások közül a következőket választhatja:

B + F vagy B + D vagy H1 vagy G.”