„I. MELLÉKLET

1.

BEVEZETÉS

8

1.1.

Műszaki hatály

8

1.2.

Földrajzi hatály

8

1.3.

Az ÁME tartalma

8

2.

AZ ALRENDSZER MEGHATÁROZÁSA ÉS HATÁLYA

9

2.1.

Bevezetés

9

2.2.

Hatály

9

2.3.

Pálya menti alkalmazási szintek (ETCS)

10

3.

AZ ELLENŐRZŐ-IRÁNYÍTÓ ÉS JELZŐ ALRENDSZEREKRE VONATKOZÓ ALAPKÖVETELMÉNYEK

10

3.1.

Általános kérdések

10

3.2.

Az ellenőrző-irányító és jelző alrendszerek különleges szempontjai

12

3.2.1.

Biztonság

12

3.2.2.

Megbízhatóság és rendelkezésre állás

12

3.2.3.

Műszaki összeegyeztethetőség

12

3.3.

Az ÁME hatálya alá közvetlenül nem tartozó alapvető követelmények

13

3.3.1.

Biztonság

13

3.3.2.

Egészségvédelem

13

3.3.3.

Környezetvédelem

13

3.3.4.

Műszaki összeegyeztethetőség

14

3.3.5.

Akadálymentesség

14

4.

AZ ALRENDSZEREK JELLEMZÉSE

14

4.1.

Bevezetés

14

4.1.1.

Alapvető paraméterek

14

4.1.2.

A követelmények áttekintése

14

4.1.3.

Az ellenőrző-irányító és jelző alrendszere. részei

15

4.2.

Az alrendszerek működési és műszaki előírásai

16

4.2.1.

Az ellenőrző-irányító és jelző alrendszer átjárhatósággal kapcsolatos megbízhatósági, rendelkezésreállási és biztonsági jellemzői

16

4.2.2.

A fedélzeti ETCS funkciói

18

4.2.3.

A pálya menti ETCS funkciói

19

4.2.4.

Vasúti mobilkommunikációs funkciók – RMR

20

4.2.5.

Az RMR, az ETCS és az ATO légrésinterfészei

21

4.2.6.

Az ellenőrző-irányító és jelző alrendszer belső fedélzeti interfészei

22

4.2.7.

Az ellenőrző-irányító és jelző alrendszer belső pálya menti interfészei

23

4.2.8.

Kulcsmenedzsment

24

4.2.9.

ETCS-ID-menedzsment

24

4.2.10.

Pálya menti vonatérzékelő rendszerek

24

4.2.11.

Elektromágneses összeegyeztethetőség a járművek és a pálya menti ellenőrző-irányító és jelző berendezések között

25

4.2.12.

ETCS DMI (vezető és gép közötti interfész)

25

4.2.13.

RMR DMI (vezető és gép közötti interfész)

25

4.2.14.

Interfész a szabályozási célú adatrögzítéshez

25

4.2.15.

A pálya menti ellenőrző-irányító és jelző tárgyak

25

4.2.16.

Az ellenőrző-irányító és jelző alrendszerekben alkalmazott berendezések kialakítása

26

4.2.17.

Az ETCS-rendszer, illetve a rádiórendszer összeegyeztethetősége

26

4.2.18.

A fedélzeti ATO funkciói

30

4.2.19.

A pálya menti ATO funkciói

30

4.2.20.

A karbantartás műszaki dokumentációja

30

4.3.

A más alrendszerekkel összekötő interfészek működési és műszaki előírásai

32

4.3.1.

Interfészek a forgalmi szolgálat és forgalomirányítás alrendszerhez

32

4.3.2.

Interfész a jármű alrendszerhez 43

33

4.3.3.

Interfész az infrastruktúra alrendszerhez

35

4.3.4.

Interfészek az energia alrendszerhez

35

4.3.5.

Interfészek a vasúti alagutak biztonságához

36

4.4.

Üzemeltetési szabályok

36

4.5.

Karbantartási szabályok

36

4.6.

Szakmai kompetenciák

36

4.7.

Egészségvédelmi és biztonsági feltételek

36

4.8.

Nyilvántartások

37

4.9.

Az útvonallal való összeegyeztethetőség ellenőrzése az engedélyezett járművek használata előtt

37

5.

KÖLCSÖNÖS ÁTJÁRHATÓSÁGOT LEHETŐVÉ TÉVŐ RENDSZERELEMEK

37

5.1.

Meghatározás

37

5.2.

Az átjárhatóságot biztosító rendszerelemek felsorolása

37

5.2.1.

Kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő alapvető rendszerelemek

37

5.2.2.

A kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek csoportosítása

37

5.3.

Az átjárhatósági rendszerelemek teljesítménye és előírásai

38

6.

A RENDSZERELEMEK MEGFELELŐSÉGÉNEK, ILLETVE ALKALMAZHATÓSÁGÁNAK VIZSGÁLATA ÉS AZ ALRENDSZEREK HITELESÍTÉSE

44

6.1.

Bevezetés

44

6.1.1.

Általános elvek

44

6.1.2.

Az ETCS, az ATO és az RMR tesztelésére vonatkozó alapelvek

44

6.2.

A kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek

45

6.2.1.

Az ellenőrző-irányító és jelző alrendszer átjárhatósági rendszerelemeinek értékelési eljárásai

45

6.2.2.

Az ellenőrző-irányító és jelző alrendszer átjárhatósági rendszerelemeinek moduljai

45

6.2.3.

Értékelési követelmények

46

6.2.4.

Különleges kérdések

48

6.3.

Ellenőrző-irányító és jelző alrendszerek

49

6.3.1.

Az ellenőrző-irányító és jelző alrendszerek értékelési eljárásai

49

6.3.2.

Az ellenőrző-irányító és jelző alrendszerek moduljai

50

6.3.3.

A fedélzeti alrendszerre vonatkozó értékelési követelmények

50

6.3.4.

A pálya menti alrendszerre vonatkozó értékelési követelmények

54

6.4.

Az ÁME-követelménye. részleges értékelésére vonatkozó rendelkezések

58

6.4.1.

Az ellenőrző-irányító és jelző alrendszere. részeinek értékelése

58

6.4.2.

Közbenső hitelesítési nyilatkozat

59

6.5.

A hibák kezelése

59

6.5.1.

Az EK-tanúsítványok tartalma

60

6.5.2.

Az EK-nyilatkozatok tartalma

60

7.

AZ ELLENŐRZŐ-IRÁNYÍTÓ ÉS JELZŐ ALRENDSZEREKRE VONATKOZÓ ÁME VÉGREHAJTÁSA

60

7.1.

Bevezetés

60

7.2.

Általánosan alkalmazandó szabályok

60

7.2.1.

Az ellenőrző-irányító és jelző alrendszereknek vagy azo. részeinek korszerűsítése vagy felújítása

60

7.2.2.

A meglévő fedélzeti alrendszer változásai

60

7.2.3.

A meglévő pálya menti alrendszer korszerűsítése vagy felújítása

67

7.2.4.

EK-típusvizsgálati vagy -konstrukcióvizsgálati tanúsítványok

69

7.2.5.

Hagyományos rendszerek

72

7.2.6.

Speciális átviteli modulok és B. osztályú fedélzeti interfészek rendelkezésre állása

72

7.2.7.

További kiegészítő B. osztályú berendezések A. osztályú berendezésekkel felszerelt vonalon

72

7.2.8.

A. és B. osztályú berendezésekkel felszerelt járművek

73

7.2.9.

A kötelező és az opcionális funkciókra vonatkozó feltételek

73

7.2.10.

Előírás-karbantartás (hibák javítása)

74

7.3.

Az RMR telepítésére vonatkozó szabályok

76

7.3.1.

Pálya menti létesítmények

76

7.3.2.

Fedélzeti berendezések

76

7.4.

Az ETCS telepítésére vonatkozó szabályok

77

7.4.1.

Pálya menti létesítmények

77

7.4.2.

Fedélzeti berendezések

79

7.4.3.

Nemzeti követelmények

80

7.4.4.

Nemzeti végrehajtási tervek

81

7.5.

Az ETCS-rendszer, illetve a rádiórendszer összeegyeztethetőségének vizsgálataira vonatkozó végrehajtási szabályok

82

7.6.

Vonatérzékelő rendszerekre vonatkozó telepítési szabályok

83

7.7.

Különleges esetek

83

7.7.1.

Bevezetés

83

7.7.2.

A különleges esetek felsorolása

84

A. függelék

95

A1. táblázat

Az alapvető paraméterek és a kötelező előírások közötti megfelelések

95

A2. táblázat

A kötelező előírások jegyzéke

98

A3. táblázat

A szabványok jegyzéke

103

A4. táblázat

Az akkreditált vizsgálóhelyekre (laboratóriumokra) vonatkozó kötelező szabványok jegyzéke

104

B. függelék

105

B1.

A fedélzeti alrendszerekre vonatkozó követelmények és átmeneti rendszerek változásai

105

B2.

A pálya menti ellenőrző-irányító és jelző alrendszerre vonatkozó követelmények és átmeneti rendszerek változásai

126

B3.

A CCS alrendszer esetében a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemre vonatkozó követelmények és az átmeneti rendszerek változásai

130

C. függelék

134

C1. függelék: Az ESC-nyilatkozat sablonja

134

C2. függelék: A kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemekkel kapcsolatos ESC-nyilatkozat sablonja

135

C3. függelék: Az RSC-nyilatkozat sablonja

136

C4. függelék: A kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemekkel kapcsolatos RSC-nyilatkozat sablonja

137

C5. függelék: A kombinált ESC/RSC-nyilatkozat sablonja

138

C6. függelék: A kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemekkel kapcsolatos, kombinált ESC/RSC-nyilatkozat sablonja

139

D. függelék

140

E. függelék

141

F. függelék

145

G. függelék

146

H. függelék

147

A KIBOCSÁTÁS ÉVE – NEMZETI VÉGREHAJTÁSI TERV

148

1.   BEVEZETÉS

1.1.   Műszaki hatály

Ez az ÁME a fedélzeti és a pálya menti ellenőrző-irányító és jelző alrendszerre vonatkozik.

Ez az ÁME az 1.2. pontban (Földrajzi hatály) meghatározott vasúti hálózat pálya menti ellenőrző-irányító és jelző alrendszerére és a hálózaton közlekedő (vagy azon való közlekedésre szánt) járművek fedélzeti ellenőrző-irányító és jelző alrendszerére vonatkozik. Ezek a járművek az alábbi típusok valamelyikébe tartoznak (az (EU) 2016/797 irányelv I. mellékletének 2. pontjában meghatározottak szerint):

1.	mozdonyok és személyszállító járművek, köztük belsőégésű vagy villamos vontatójárművek, önjáró belsőégésű vagy villamos személyvonatok és vezetőfülkével ellátott személyszállító kocsik;

2.	speciális járművek, például vasúti munkagépek, ha vezetőfülkével vannak ellátva és üzem közben saját kerekeiken közlekednek.

E járművek felsorolásába tartoznak azok a járművek is, amelyeket kifejezetten az 1.2. pontban (Földrajzi hatály) leírt nagysebességű vonalak különböző típusain való üzemeltetésre terveztek.

1.2.   Földrajzi hatály

Ezen ÁME földrajzi hatálya az (EU) 2016/797 irányelv I. mellékletének 1. pontjában leírt teljes vasúti rendszer hálózata, kivételt képeznek az (EU) 2016/797 irányelv 1. cikkének (3) és (4) bekezdésében említett, infrastruktúrát érintő esetek.

Az ÁME az 1 435 mm-es, az 1 520 mm-es, az 1 524 mm-es, az 1 600 mm-es és az 1 668 mm-es nyomtávú hálózatokra alkalmazandó. Ugyanakkor nem alkalmazandó azon 1 520 mm-es nyomtávú, rövid, határon átnyúló szakaszokra, amelyek összeköttetésben vannak harmadik országok hálózataival.

1.3.   Az ÁME tartalma

Az (EU) 2016/797 irányelv 4. cikke (3) bekezdésének megfelelően ez az ÁME:

1.	ismerteti tervezett hatályát – 2. pont (Az alrendszer meghatározása és hatálya);

2.	alapkövetelményeket állapít meg az ellenőrző-irányító és jelző alrendszerekre és azok más alrendszerekhez való interfészeire vonatkozóan – 3. pont (Az ellenőrző-irányító és jelző alrendszerekre vonatkozó alapkövetelmények);

3.	megállapítja az alrendszerek és azok más alrendszerekhez való interfészei esetében teljesítendő működési és műszaki előírásokat – 4. pont (Az alrendszerek jellemzése);

4.

meghatározza az európai előírások, köztük az európai szabványok tárgyát képező, a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő azon rendszerelemeket és interfészeket, amelyek szükségesek az Unió vasúti rendszerén belüli kölcsönös átjárhatóság eléréséhez – 5. pont (Kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tévő rendszerelemek);

5.

megállapítja valamennyi mérlegelt esetben, hogy mely eljárásokat kell használni a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek megfelelőségi vagy alkalmazhatósági értékelésekor és az alrendszerek EK-hitelesítésekor – 6. pont (A rendszerelemek megfelelőségének, illetve alkalmazhatóságának vizsgálata és az alrendszerek hitelesítése);

6.	kijelöli ezen ÁME végrehajtásának stratégiáját – 7. pont (Az ellenőrző-irányító és jelző alrendszerekre vonatkozó ÁME végrehajtása);

7.	ismerteti az ezen alrendszereket működtető és karbantartó, valamint az ÁME-t végrehajtó személyzet szakmai alkalmasságára, valamint munkahelyi egészségügyi és biztonsági körülményeire vonatkozó követelményeket – 4. pont (Az alrendszerek jellemzése);

8.

ismerteti a meglévő alrendszerre alkalmazandó rendelkezéseket, különösen korszerűsítés és felújítás esetén, és ilyen esetekben az olyan módosítási munkálatokat, amelyek új engedély iránti kérelmet tesznek szükségessé a jármű vagy pálya menti alrendszer tekintetében – 7. pont (Az ellenőrző-irányító és jelző alrendszerekre vonatkozó ÁME végrehajtása);

9.

ismerteti az alrendszerek azon paramétereit, amelyeket a vasúti társaságnak a forgalombahozatali járműengedély kézhezvétele után, de a jármű első használata előtt ellenőriznie kell a járművek és az általuk igénybe venni kívánt útvonalak összeegyeztethetőségének biztosítása céljából, valamint az ellenőrzés során alkalmazandó eljárásokat – 4. pont (Az alrendszerek jellemzése).

Az (EU) 2016/797 irányelv 4. cikke (5) bekezdésének megfelelően a különleges esetekre vonatkozó rendelkezéseket a 7. pont (Az ellenőrző-irányító és jelző alrendszerekre vonatkozó ÁME végrehajtása) ismerteti.

Ez az ÁME továbbá a 4. pontban (Az alrendszerek jellemzése) megállapítja a kifejezetten az 1.1. és az 1.2. pont szerinti hatályokra vonatkozó üzemeltetési és karbantartási szabályokat.

2.   AZ ALRENDSZER MEGHATÁROZÁSA ÉS HATÁLYA

2.1.   Bevezetés

Az ellenőrző-irányító és jelző alrendszereket az (EU) 2016/797 irányelv II. melléklete a következőképpen határozza meg:

1.	Pálya menti ellenőrző-irányító és jelző alrendszer: »a biztonság garantálásához és a hálózaton közlekedésre jogosult szerelvények mozgásának ellenőrzéséhez és irányításához szükséges valamennyi pálya menti berendezés«.

2.	Fedélzeti ellenőrző-irányító és jelző alrendszer: »a biztonság garantálásához és a hálózaton közlekedésre jogosult szerelvények mozgásának ellenőrzéséhez és irányításához szükséges valamennyi fedélzeti berendezés«.

Az ellenőrző-irányító és jelző alrendszerek rendelkeznek a következőkkel:

1.	olyan funkciók, amelyek nélkülözhetetlenek a vasúti forgalom biztonságos ellenőrzéséhez, valamint nélkülözhetetlenek az üzemeltetéshez, ideértve a korlátozott üzemmódok (1) szerinti funkciókat is;

2.	interfészek;

3.	az alapkövetelmények teljesítéséhez szükséges teljesítményszint.

2.2.   Hatály

Az ellenőrző-irányító és jelző alrendszerre vonatkozó ÁME csak azokat a követelményeket határozza meg, amelyek szükségesek az uniós vasúti rendszer átjárhatóságának biztosításához és az alapkövetelményeknek való megfeleléshez (2).

Az ellenőrző-irányító és jelző alrendszerek a következ. részekből állnak:

1.	vonatbefolyásolás;

2.	hangalapú rádiókommunikáció;

3.	adatátviteli rádiókommunikáció;

4.	vonatérzékelés;

5.	automatikus vonatüzemeltetés (3).

Az ERTMS (Európai Vasúti Forgalomirányítási Rendszer) a vonatbefolyásolásból (ETCS), a rádiókommunikációból (RMR) és az automatikus vonatüzemeltetésből (ATO) tevődik össze.

Az A. osztályú vonatbefolyásoló rendszer az ETCS (egységes európai vonatbefolyásoló rendszer) (4), az A. osztályú rádiórendszer pedig az RMR (vasúti mobil rádiórendszer). Ebben az ÁME-ban az RMR két A. osztályú rádiórendszerből áll, ezek: GSM-R és FRMCS (jövőbeni vasúti mobilhírközlő rendszer), amelyek egyszerre vagy egymástól függetlenül is működtethetők (5).

Ez az ÁME a vonatérzékelés tekintetében csak az egyéb alrendszerekhez való interfésszel kapcsolatos követelményeket tartalmazza.

A B. osztályú rendszerek felsorolása e rendelet II. mellékletében található.

A fedélzeti ellenőrző-irányító és jelző alrendszerre vonatkozó követelmények az A. osztályú rádiós mobil egységekkel, a vonatbefolyásolással és az automatikus vonatüzemeltetéssel összefüggésben kerültek meghatározásra.

A pálya menti ellenőrző-irányító és jelző alrendszerre vonatkozó követelmények a következőkkel összefüggésben kerültek meghatározásra:

1.	az A. osztályú rádióhálózat;

2.	az A. osztályú vonatbefolyásolás;

3.	az A. osztályú automatikus vonatüzemeltetés;

4.	a vonatérzékelő rendszerek interfészeinek követelményei a járművekkel való összeférhetőség biztosítása érdekében.

Minden ellenőrző-irányító és jelző alrendszert, ideértve az ezen ÁME-ban nem említetteket is, a 402/2013/EU bizottsági végrehajtási rendeletnek (6) megfelelően kell értékelni.

2.3.   Pálya menti alkalmazási szintek (ETCS)

Az ezen ÁME-ban meghatározott interfészek meghatározzák az adatok vonatokra, és adott esetben a vonatokról történő átvitelének eszközeit. Az ezen ÁME-ban hivatkozott ETCS előírások olyan alkalmazási szinteket biztosítanak, amelyek alapján a pálya menti megvalósítás során meg lehet választani a követelményeknek megfelelő adatátviteli eszközöket.

Az ÁME az összes alkalmazási szintre vonatkozóan meghatározza a követelményeket. Az ETCS alkalmazási szintek műszaki meghatározása tekintetében lásd az A. függelék A1. táblázatának 4.1 c. pontját.

3.   AZ ELLENŐRZŐ-IRÁNYÍTÓ ÉS JELZŐ ALRENDSZEREKRE VONATKOZÓ ALAPKÖVETELMÉNYEK

3.1.   Általános kérdések

Az (EU) 2016/797 irányelv szerint az alrendszereknek és a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemeknek – ideértve az interfészeket is – meg kell felelniük az irányelv III. mellékletében megállapított általános feltételeknek.

Az alapkövetelmények a következők:

1.	biztonság;

2.	megbízhatóság és rendelkezésre állás;

3.	egészségvédelem;

4.	környezetvédelem;

5.	műszaki összeegyeztethetőség;

6.	akadálymentesség.

Az A. osztályú rendszerekre vonatkozó alapkövetelményeket a 3.1. táblázat tartalmazza.

A B. osztályú rendszerekre vonatkozó követelmények az érintett tagállam felelősségi körébe tartoznak.

Az alapvető követelményeket az (EU) 2016/797 irányelv III. mellékletének meghatározása és számozása szerint, valamint az ezen ÁME 4. pontjában meghatározott alapvető paraméterek figyelembevételével a következő táblázat tartalmazza.

3.1. táblázat

Az alapvető követelmények és az alapvető paraméterek közötti kapcsolat

Alapvető paraméterre vonatkoz. pont	Alapvető paraméterre vonatkozó cím	Biztonság	Megbízhatóság – rendelkezésre állás	Egészségvédelem	Környezetvédelem	Műszaki összeegyeztethetőség
4.2.1	Az ellenőrző-irányító és jelző alrendszer átjárhatósággal kapcsolatos megbízhatósági, rendelkezésreállási és biztonsági jellemzői	1.1.1. 1.1.3. 2.3.1.	1.2.
4.2.2	A fedélzeti ETCS funkciói	1.1.1.				1.5. 2.3.2.
4.2.3	A pálya menti ETCS funkciói	1.1.1.				1.5. 2.3.2.
4.2.4	Vasúti mobilkommunikációs funkciók – RMR				1.4.3	1.5. 2.3.2.
4.2.5	Az RMR, az ETCS és az ATO légrésinterfészei					1.5. 2.3.2.
4.2.6	Az ellenőrző-irányító és jelző alrendszer belső fedélzeti interfészei					1.5. 2.3.2.
4.2.7	Az ellenőrző-irányító és jelző alrendszer belső pálya menti interfészei					1.5. 2.3.2.
4.2.8	Kulcsmenedzsment					1.5. 2.3.2.
4.2.9	ETCS-ID-menedzsment					1.5. 2.3.2.
4.2.10	Pálya menti vonatérzékelő rendszerek					1.5. 2.3.2.
4.2.11	Elektromágneses összeegyeztethetőség a járművek és a pálya menti ellenőrző-irányító és jelző berendezések között				1.4.3.	1.5. 2.3.2.
4.2.12	ETCS DMI (vezető és gép közötti interfész)					1.5. 2.3.2.
4.2.13	RMR DMI (vezető és gép közötti interfész)					1.5. 2.3.2.
4.2.14	Interfész a szabályozási célú adatrögzítéshez	1.1.1.				1.5. 2.3.2.
4.2.15	A pálya menti ellenőrző-irányító és jelző tárgyak					1.5. 2.3.2.
4.2.16	Az ellenőrző-irányító és jelző alrendszerekben alkalmazott berendezések kialakítása	1.1.3. 1.1.4.		1.3.2.	1.4.2.
4.2.17	Az ETCS-rendszer, illetve a rádiórendszer összeegyeztethetősége					1.5. 2.3.2.
4.2.18	A fedélzeti ATO funkciói					1.5. 2.3.2.
4.2.19	A pálya menti ATO funkciói					1.5. 2.3.2.
4.2.20	A karbantartás műszaki dokumentációja	1.1.5. 1.1.1.

3.2.   Az ellenőrző-irányító és jelző alrendszerek különleges szempontjai

3.2.1.   Biztonság

Az ezen előírás hatálya alá tartozó, az ellenőrző-irányító és jelző alrendszert érintő valamennyi projekt során végre kell hajtani azokat az intézkedéseket, amelyek szükségesek annak biztosításához, hogy az ellenőrző-irányító és jelző alrendszerek hatályán belül a hiba bekövetkezésének kockázati szintje ne legyen magasabb a szolgáltatás célkitűzésénél.

Annak érdekében, hogy a biztonság elérésére irányuló intézkedések ne veszélyeztessék az átjárhatóságot, tiszteletben kell tartani a 4.2.1. pontban (Az ellenőrző-irányító és jelző alrendszer átjárhatósággal kapcsolatos megbízhatósági, rendelkezésreállási és biztonsági jellemzői) meghatározott alapvető paramétereket.

Az A. osztályú ETCS rendszerek esetében a biztonsági célkitűzést arányosan meg kell osztani a fedélzeti és a pálya menti ellenőrző-irányító és jelző alrendszerek között. A részletes követelmények a 4.2.1. pontban (Az ellenőrző-irányító és jelző alrendszer átjárhatósággal kapcsolatos megbízhatósági, rendelkezésreállási és biztonsági jellemzői) meghatározott alapvető paraméterek között vannak meghatározva. Ezek a biztonsági követelmények a 3.2.2. pontban (Megbízhatóság és rendelkezésre állás) meghatározott rendelkezésreállási követelményekkel együtt teljesítendők.

3.2.2.   Megbízhatóság és rendelkezésre állás

Az A. osztályú rendszerek esetében a megbízhatóságra és rendelkezésre állásra vonatkozó célkitűzést arányosan meg kell osztani a fedélzeti és a pálya menti ellenőrző-irányító és jelző alrendszerek között. A részletes követelmények a 4.2.1. pontban (Az ellenőrző-irányító és jelző alrendszer átjárhatósággal kapcsolatos megbízhatósági, rendelkezésreállási és biztonsági jellemzői) meghatározott alapvető paraméterek között vannak meghatározva.

Az alrendszeren belül használt rendszerelemek korából és elhasználódásából fakadó kockázat szintjét figyelemmel kell kísérni. A 4.5. pontban meghatározott, karbantartásra vonatkozó követelményeket teljesíteni kell.

3.2.3.   Műszaki összeegyeztethetőség

A műszaki összeegyeztethetőség az átjárhatóság eléréséhez szükséges funkciókat, interfészeket és teljesítményeket tartalmazza.

A műszaki összeegyeztethetőség követelményei az alábbi három kategóriára oszthatók:

1.	Az első kategória meghatározza az átjárhatóság általános műszaki követelményeit, vagyis a környezeti feltételeket, a belső elektromágneses összeegyeztethetőséget (EMC) a vasút határain belül, valamint a telepítést. A szóban forgó összeegyeztethetőségi követelményeket ez a pont határozza meg.

2.	A második kategória ismerteti, műszaki szempontból hogyan kell alkalmazni az ellenőrző-irányító és jelző alrendszereket, és azoknak milyen funkciókat kell biztosítaniuk az átjárhatóság biztosítása érdekében. Ezt a kategóriát a 4. pont határozza meg.

3.	A harmadik kategória ismerteti, hogy az ellenőrző-irányító és jelző alrendszereket hogyan kell összekapcsolni a forgalmi szolgálat és forgalomirányítás alrendszerrel az operatív átjárhatóság elérése érdekében. Ez a kategória a 4. pontban kerül leírásra.

3.2.3.1.   Műszaki tervezési összeegyeztethetőség

3.2.3.1.1.   A fizikai környezet feltételei

Az ellenőrző-irányító és jelző berendezéseknek képesnek kell lenniük arra, hogy olyan klimatikus és fizikai feltételek között működjenek, amelyek az uniós vasúti rendszer releván. részének helyet adó területet jellemzik.

A 4.2.16. alapvető paraméter (Az ellenőrző-irányító és jelző alrendszerekben alkalmazott berendezések kialakítása) követelményeit teljesíteni kell.

3.2.3.1.2.   A vasutak belső elektromágneses összeegyeztethetősége

A járművek és a pálya menti ellenőrző-irányító és jelző berendezések közötti elektromágneses összeegyeztethetőség alapvető paraméterének leírása a 4.2.11. pontban található (Elektromágneses összeegyeztethetőség a járművek és a pálya menti ellenőrző-irányító és jelző berendezések között).

3.3.   Az ÁME hatálya alá közvetlenül nem tartozó alapvető követelmények

3.3.1.   Biztonság

Az (EU) 2016/797 irányelv III. mellékletének 1.1.2. alapvető követelménye nem tartozik ezen ÁME hatálya alá.

Az (EU) 2016/797 irányelv III. mellékletének a pálya menti ellenőrző-irányító és jelző alrendszerekre vonatkozó 1.1.4. alapvető követelményére a hatályos európai és nemzeti rendelkezések vonatkoznak.

3.3.2.   Egészségvédelem

Az uniós rendeletek, valamint az európai joggal összeegyeztethető nemzeti jogszabályok szerint gondoskodni kell arról, hogy az ellenőrző-irányító és jelző alrendszerekben felhasznált anyagok, valamint ezen alrendszerek megtervezése ne jelentsen egészségügyi kockázatot az alrendszerekhez hozzáférő személyek számára. Ez az (EU) 2016/797 irányelv III. mellékletének 1.3.1. alapvető követelményével áll összefüggésben. Az (EU) 2016/797 irányelv III. mellékletének a pálya menti ellenőrző-irányító és jelző alrendszerekre vonatkozó 1.3.2. alapvető követelményére a hatályos európai és nemzeti rendelkezések vonatkoznak.

3.3.3.   Környezetvédelem

Az uniós rendeletek, valamint az európai joggal összeegyeztethető nemzeti jogszabályok szerint:

1.	az ellenőrző-irányító és jelző berendezés, ha túlzott hőnek vagy tűznek van kitéve, nem lépheti túl a környezetre ártalmas füstök vagy gázok kibocsátásának határértékeit. Ez az (EU) 2016/797 irányelv III. mellékletének 1.4.2. alapvető követelményével áll összefüggésben;

2.	az ellenőrző-irányító és jelző berendezés nem tartalmazhat olyan anyagokat, amelyek a rendes használat során szennyezik a környezetet. Ez az (EU) 2016/797 irányelv III. mellékletének 1.4.1. alapvető követelményével áll összefüggésben;

3.

az ellenőrző-irányító és jelző berendezés azon érvényben lévő uniós szabályozás hatálya alá tartozik, amely meghatározza a károsanyag-kibocsátás és az elektromágneses interferencia iránti érzékenység határértékeit a vasúti tulajdon határainál. Ez az (EU) 2016/797 irányelv III. mellékletének 1.4.3. alapvető követelményével áll összefüggésben;

4.	az ellenőrző-irányító és jelző berendezésnek meg kell felelnie a zajszennyezésre vonatkozó hatályos rendeleteknek. Ez az (EU) 2016/797 irányelv III. mellékletének 1.4.4. alapvető követelményével áll összefüggésben;

5.	az ellenőrző-irányító és jelző berendezés nem bocsáthat ki elfogadhatatlan szintű vibrációt, amely veszélyeztetné az infrastruktúra épségét (az infrastruktúra megfelelően karbantartott állapotában). Ez az (EU) 2016/797 irányelv III. mellékletének 1.4.5. alapvető követelményével áll összefüggésben.

3.3.4.   Műszaki összeegyeztethetőség

3.3.4.1.   A vasutak belső elektromágneses összeegyeztethetősége

Az uniós jogszabályok, valamint az uniós jogszabályokkal összeegyeztethető nemzeti jogszabályok szerint az ellenőrző-irányító és jelző berendezések nem zavarhatnak más ellenőrző-irányító és jelző berendezéseket vagy egyéb alrendszereket, és azok sem zavarhatják az ellenőrző-irányító és jelző berendezéseket.

3.3.5.   Akadálymentesség

Az (EU) 2016/797 irányelv III. mellékletének 1.6. alapvető követelménye nem tartozik ezen ÁME hatálya alá.

4.   AZ ALRENDSZEREK JELLEMZÉSE

4.1.   Bevezetés

4.1.1.   Alapvető paraméterek

Az alkalmazandó alapkövetelményekkel összhangban az ellenőrző-irányító és jelző alrendszereket a következő alapvető paraméterek jellemzik:

1.	Az ellenőrző-irányító és jelző alrendszer átjárhatósággal kapcsolatos megbízhatósági, rendelkezésreállási és biztonsági jellemzői (4.2.1. pont)

2.	A fedélzeti ETCS funkciói (4.2.2. pont)

3.	A pálya menti ETCS funkciói (4.2.3. pont)

4.	Vasúti mobilkommunikációs funkciók – RMR (4.2.4. pont)

5.	Az RMR, az ETCS és az ATO légrésinterfészei (4.2.5. pont)

6.	Az ellenőrző-irányító és jelző alrendszer belső fedélzeti interfészei (4.2.6. pont)

7.	Az ellenőrző-irányító és jelző alrendszer belső pálya menti interfészei (4.2.7. pont)

8.	Kulcsmenedzsment (4.2.8. pont)

9.	ETCS-ID-menedzsment (4.2.9. pont)

10.	Pálya menti vonatérzékelő rendszerek (4.2.10. pont)

11.	Elektromágneses összeegyeztethetőség a járművek és a pálya menti ellenőrző-irányító és jelző berendezések között (4.2.11. pont)

12.	ETCS DMI (vezető és gép közötti interfész) (4.2.12. pont)

13.	RMR DMI (vezető és gép közötti interfész) (4.2.13. pont)

14.	Interfész a szabályozási célú adatrögzítéshez (4.2.14. pont)

15.	A pálya menti ellenőrző-irányító és jelző tárgyak (4.2.15. pont)

16.	Az ellenőrző-irányító és jelző alrendszerekben alkalmazott berendezések kialakítása (4.2.16. pont)

17.	Az ETCS-rendszer, illetve a rádiórendszer összeegyeztethetősége (4.2.17. pont)

18.	A fedélzeti ATO funkciói (4.2.18. pont)

19.	A pálya menti ATO funkciói (4.2.19. pont)

20.	A karbantartás műszaki dokumentációja (4.2.20. pont)

4.1.2.   A követelmények áttekintése

A 4.2. pontban (Az alrendszerek működési és műszaki előírásai) szereplő, az alapvető paraméterek teljesítésére szolgáló összes követelmény az A. osztályú rendszerekre vonatkozik.

A B. osztályú rendszerekre és az A. osztályú fedélzeti rendszer B. osztályú infrastruktúrán való működését lehetővé tevő STM-ekre vonatkozó követelmények az érintett tagállam felelősségi körébe tartoznak.

Ez az ÁME azon az elven alapul, hogy lehetővé kell tenni a pálya menti ellenőrző-irányító és jelző alrendszerek és az ÁME-nak megfelelő fedélzeti ellenőrző-irányító és jelző alrendszerek közötti összeegyeztethetőséget. E cél elérése érdekében:

1.	a fedélzeti ellenőrző-irányító és jelző alrendszer funkciói, interfészei és teljesítménye szabványosítottak, hogy minden vonat kiszámítható módon reagáljon a pálya menti berendezésektől kapott adatokra;

2.

ez az ÁME a pálya menti ellenőrző-irányító és jelző alrendszer esetében teljes mértékben szabványosítja a pálya és a vonat, valamint a vonat és a pálya közötti kommunikációt. Az alább. pontokban említett előírások lehetővé teszik a pálya menti ellenőrző-irányító és jelző funkciók rugalmas alkalmazását annak érdekében, hogy azokat optimális módon lehessen integrálni a vasúti rendszerbe. Ezt a rugalmasságot az ÁME-nak megfelelő fedélzeti alrendszerekkel rendelkező járművek mozgásának korlátozása nélkül kell kiaknázni.

Az ellenőrző-irányító és jelző funkciók kategóriákba vannak sorolva aszerint, hogy választhatók vagy kötelezők. A kategóriákat ezen ÁME 7.2.9. pontja és az A. függelékben említett előírások határozzák meg; ezek a szövegek a funkciók besorolásának módját is megadják.

Az A. függelék A1. táblázatának 4.1 c. pontja az A. függelékben említett előírások által használt, ETCS-sel/ATO-val kapcsolatos kifejezések és fogalmak glosszáriumát tartalmazza.

4.1.3.   Az ellenőrző-irányító és jelző alrendszere. részei

A 2.2. pont (Hatály) szerint az ellenőrző-irányító és jelző alrendszerek háro. részre oszthatók.

A következő táblázat ismerteti, hogy az egyes alrendszerekre és részekre mely alapvető paraméterek vonatkoznak.

4.1. táblázat

Az ellenőrző-irányító és jelző alrendszere. részei

Alrendszer	Rész	Alapvető paraméterek
Fedélzeti ellenőrző-irányító és jelző alrendszer	Vonatbefolyásolás	4.2.1., 4.2.2., 4.2.5., 4.2.6., 4.2.8., 4.2.9., 4.2.12., 4.2.14., 4.2.16., 4.2.17., 4.2.20.
	Hangalapú rádiókommunikáció	4.2.1.2., 4.2.4.1., 4.2.4.2., 4.2.5.1., 4.2.13., 4.2.16., 4.2.17., 4.2.20.
	Adatátviteli rádiókommunikáció	4.2.1.2., 4.2.4.1., 4.2.4.3., 4.2.5.1., 4.2.6.2., 4.2.16., 4.2.17., 4.2.20.
	Automatikus vonatüzemeltetés	4.2.1.2., 4.2.5.1., 4.2.6., 4.2.12., 4.2.16., 4.2.18., 4.2.20.
Pálya menti ellenőrző-irányító és jelző alrendszer	Vonatbefolyásolás	4.2.1., 4.2.3., 4.2.5., 4.2.7., 4.2.8., 4.2.9., 4.2.15., 4.2.16., 4.2.17., 4.2.20.
	Hangalapú rádiókommunikáció	4.2.1.2., 4.2.4., 4.2.5.1.1., 4.2.13., 4.2.16., 4.2.17., 4.2.20.
	Adatátviteli rádiókommunikáció	4.2.1.2., 4.2.4., 4.2.5.1., 4.2.7.3., 4.2.16., 4.2.17., 4.2.20.
	Vonatérzékelés	4.2.10., 4.2.11.
	Automatikus vonatüzemeltetés	4.2.1.2., 4.2.5.1., 4.2.7., 4.2.16., 4.2.19., 4.2.20.

4.2.   Az alrendszerek működési és műszaki előírásai

4.2.1.   Az ellenőrző-irányító és jelző alrendszer átjárhatósággal kapcsolatos megbízhatósági, rendelkezésreállási és biztonsági jellemzői

Ez az alapvető paraméter leírja a fedélzeti és a pálya menti ellenőrző-irányító és jelző alrendszerre vonatkozó követelményeket, figyelembe véve a 3.2.1. pontot (Biztonság) és a 3.2.2. pontot (Megbízhatóság és rendelkezésre állás).

Az átjárhatóság elérése érdekében a fedélzeti és a pálya menti ellenőrző-irányító és jelző alrendszerek telepítésekor a következő rendelkezéseket kell betartani:

1.

A fedélzeti vagy a pálya menti ellenőrző-irányító és jelző alrendszer megtervezése, telepítése és használata nem támaszthat további követelményeket: a) a fedélzeti és a pálya menti ellenőrző-irányító és jelző alrendszerek közötti interfésszel szemben az ezen ÁME-ban megállapított követelményeken túl; b) bármely más alrendszerrel szemben az alkalmazandó ÁME-kban megállapított követelményeken túl.

2.	A 4.2.1.1. és a 4.2.1.2. pontban meghatározott követelményeket teljesíteni kell.

4.2.1.1.   Biztonság

A fedélzeti és a pálya menti ellenőrző-irányító és jelző alrendszereknek meg kell felelniük az ezen ÁME-ban megállapított, ETCS-berendezésekre és -felszerelésekre vonatkozó követelményeknek.

Az ETCS esetében javasolt sebesség-, illetve távolságkorlátok túllépésének veszélye tekintetében az elfogadható kockázati arány (THR) a fedélzeti ETCS véletlenszerű meghibásodásai esetén 10-9 h-1, a pálya menti ETCS véletlenszerű meghibásodásai esetén 10-9 h-1. Lásd az A. függelék A1. táblázatának 4.2.1. a. pontját.

Az átjárhatóság elérése érdekében a fedélzeti ETCS-nek teljes mértékben meg kell felelnie az A. függelék A1. táblázata 4.2.1. pontjában megállapított valamennyi követelménynek. Mindazonáltal a pálya menti ETCS esetében kevésbé szigorú biztonsági követelmények is elfogadhatók, amennyiben az ÁME-nak megfelelő fedélzeti ellenőrző-irányító és jelző alrendszerekkel való együttes alkalmazás során az üzemeltetés biztonsági szintje teljesül.

Az A. osztályú ETCS rendszerek esetében:

1.

a vasúti társaságok és a pályahálózat-működtetők által a megelőző vagy korrekciós karbantartási intézkedések végrehajtása érdekében eszközölt változtatásokat az (EU) 2016/798 európai parlamenti és tanácsi irányelv (vasútbiztonsági irányelv) (7) 9. cikke szerinti biztonságirányítási rendszerük folyamataival és eljárásaival összhangban kell kezelni;

2.

a vasúti társaságok és a pályahálózat-működtetők által eszközölt egyéb típusú változtatásokat (pl. az ETCS tervezésének vagy megvalósításának változtatásai), valamint az egyéb szereplők (pl. gyártók vagy más szállítók) által eszközölt változtatásokat a 402/2013/EU végrehajtási rendelet I. mellékletében meghatározott kockázatkezelési eljárásnak megfelelően kell kezelni, összhangban az (EU) 2016/798 irányelv 6. cikke (1) bekezdésének a. pontjával.

Ezenkívül a 402/2013/EU végrehajtási rendelet I. mellékletében meghatározott kockázatkezelési eljárás helyes alkalmazását, valamint az ezen alkalmazásból fakadó eredmények megfelelőségét egy, a közös biztonsági módszer szerint értékelő szervezet független értékelés alá vonja az említett rendelet 6. cikkének megfelelően. A 402/2013/EU végrehajtási rendelet szerint engedélyezett, a közös biztonsági módszer szerint értékelő szervezet A., B. vagy C. típusú függetlensége nem korlátozható. A közös biztonsági módszer szerint értékelő kijelölt szervezetet a 402/2013/EU végrehajtási rendelet II. melléklete szerinti követelményeknek megfelelően kell akkreditálni vagy elismerni az ellenőrző-irányító és jelző alrendszer területén, amint az az értékelő szervezetre vonatkozó ERADIS adatbázis-bejegyzések 5. pontjában (»Osztályozás«) szerepel.

Az ellenőrző-irányító és jelző alrendszer területét érintő akkreditáció vagy elismerés kiterjed a közös biztonsági módszer szerint értékelő szervezet azon kompetenciájára, hogy az ETCS alrendszer vagy egy ETCS kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem szintjén független értékelést végezzen a »biztonságos integrációra« vonatkozóan. Ez a következőkre vonatkozó kompetenciát jelenti:

1.	az ETCS alrendszer vagy az ETCS kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem felépítését alkotó valamennyi belső összetevő és interfész biztonságos integrációjának értékelése;

2.	az ETCS alrendszer vagy az ETCS kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem valamennyi külső interfésze biztonságos integrációjának értékelése, figyelembe véve a közvetlen fizikai, funkcionális, környezeti, üzemeltetési és karbantartási összefüggéseket.

Az A. függelék A3. táblázatában említett szabványok alkalmazása megfelelő eszköz a 402/2013/EU végrehajtási rendelet I. mellékletében meghatározott kockázatkezelési eljárásnak való teljes körű megfelelés biztosításához a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek és alrendszerek tervezése, kivitelezése, gyártása, beépítése és hitelesítése tekintetében (ideértve »a biztonság elfogadását« is). Amennyiben az A. függelék A3. táblázatában említett szabványoktól eltérő szabványokat alkalmaznak, legalább az egyenértékűséget bizonyítani kell.

Amikor egy ETCS alrendszer vagy egy ETCS kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem esetében a 402/2013/EU végrehajtási rendelet I. mellékletében meghatározott kockázatkezelési eljárásnak való teljes körű megfelelést biztosító eszközként az A. függelék A3. táblázata szerinti előírásokat alkalmazzák, a független értékelő munka szükségtelen megkettőzésének elkerülése érdekében az A. függelék A3. táblázatában említett előírások szerinti független biztonságértékelési tevékenységeket egy, az e pont ötödik és hatodik albekezdése szerint akkreditált vagy elismert, a közös biztonsági módszer szerint értékelő szervezetnek kell végeznie, nem pedig a CENELEC független biztonsági ellenőrének.

4.2.1.2.   Rendelkezésre állás / Megbízhatóság

Ez a pont olyan meghibásodási üzemmódokra vonatkozik, amelyek közvetlenül nem veszélyeztetik a biztonságot, de olyan üzemkorlátozásokat eredményeznek, amelyek kezelése csökkentheti a rendszer általános biztonsági szintjét.

E paraméter összefüggésében a »meghibásodás« azt jelenti, hogy valamely alkotóelem nem képes többé ellátni a funkcióját a kívánt teljesítményszinten, a »meghibásodási üzemmód« pedig azt a jelenséget írja le, amely alapján a meghibásodás észlelhető.

Annak érdekében, hogy az érintett pályahálózat-működtetők és a vasúti társaságok minden olyan adathoz hozzájussanak, amely szükséges az üzemkorlátozások kezelésére szolgáló megfelelő eljárások meghatározásához, a pálya menti és fedélzeti CCS alrendszerre vonatkozó EK-hitelesítési nyilatkozatot kísérő műszaki dokumentációnak a meghibásodási üzemmódok tekintetében tartalmaznia kell azokat a kiszámított rendelkezésreállási/megbízhatósági értékeket, amelyek kihatással vannak a CCS alrendszer azon képességére, hogy felügyelje egy vagy több jármű biztonságos haladását vagy biztosítsa a forgalomirányítás és a mozdonyvezetők közötti hangalapú rádiókommunikációt.

A következő kiszámított értékek betartását kell biztosítani:

1.	A fedélzeti CCS alrendszer azon meghibásodásai között eltelt üzemórák átlagos száma, amelyek a vonatbefolyásoló funkciók elszigetelődését feltételezik: (nyitott kérdés).

2.	A fedélzeti CCS alrendszer azon meghibásodásai között eltelt üzemórák átlagos száma, amelyek megakadályozzák a forgalomirányítás és a mozdonyvezető közötti hangalapú rádiókommunikációt: (nyitott kérdés).

Ahhoz, hogy a pályahálózat-működtetők és a vállalkozó vasúti társaságok az üzemkorlátozások kezelésére szolgáló megfelelő eljárások meghatározása érdekében az alrendszerek élettartama során nyomon követhessék a kockázati szint és a rendelkezésreállási/megbízhatósági értékek tiszteletben tartását, teljesülniük kell a 4.2.20. pontban (A karbantartás műszaki dokumentációja) megállapított karbantartási követelményeknek.

4.2.2.   A fedélzeti ETCS funkciói

4.2.2.1.   Az ETCS fő funkciói

A fedélzeti ETCS funkcióira vonatkozó alapvető paraméter ismerteti a vonat biztonságos haladásához szükséges összes funkciót. Az elsődleges funkció az automatikus vonatbefolyásolás és a vezetőállás-jelzés biztosítása:

1.	a vonatjellemzők (például maximális vonatsebesség, fékezési teljesítmény) meghatározásával;

2.	a felügyeleti üzemmód kiválasztásával a pálya menti berendezésekből érkező adatok alapján;

3.	útmérési feladatok végrehajtásával;

4.	a vonat helyének meghatározásával az Eurobalise-helyeken alapuló koordinációs rendszerben;

5.	a dinamikus sebességprofil kiszámításával a menethez a vonat jellemzői és a pálya menti berendezésekből érkező adatok alapján;

6.	a dinamikus sebességprofil felügyeletével a menet során;

7.	a beavatkozási funkció biztosításával.

Ezeket a funkciókat az A. függelék A1. táblázata 4.2.2. b. pontjának megfelelően kell telepíteni, és teljesítményüknek meg kell felelniük az A. függelék A1. táblázata 4.2.2. a. pontjának.

A vizsgálatokra vonatkozó követelményeket az A. függelék A1. táblázatának 4.2.2. c. pontja tartalmazza.

4.2.2.2.   Az ETCS egyéb funkciói

Az elsődleges funkciókat további funkciók egészítik ki, amelyekre az A. függelék A1. táblázatának 4.2.2. a) és 4.2.2. b. pontja, valamint a következő előírások vonatkoznak:

1.

Kommunikáció a pálya menti ellenőrző-irányító és jelző alrendszerrel. a) Eurobalise-adatátvitel. Lásd a 4.2.5.2. pontot (Eurobalise kommunikáció a vonattal az ERTMS alkalmazásokhoz). b) Euroloop-adatátvitel. Lásd a 4.2.5.3. pontot (Euroloop kommunikáció a vonattal az ERTMS alkalmazásokhoz). Ez a funkció opcionális a fedélzeten, kivéve, ha a 7.7. pont szerinti különleges esetek előírják, melyekben csak az A. függelék előírásaira történik hivatkozás. c) Rádiós adatátvitel rádiós infillhez. Lásd az A. függelék A1. táblázatának 4.2.2. d), 4.2.5.1. (RMR-légrésinterfész), 4.2.6.2. (Az RMR adatkommunikáció és az ETCS/ATO-alkalmazások közötti interfész) és 4.2.8. pontját (Kulcsmenedzsment). Ez a funkció opcionális a fedélzeten, kivéve, ha a 7.7. pont szerinti különleges esetek előírják. E funkció telepítésének meg kell felelnie az A. függelék előírásainak, ideértve a különleges eseteket is. d) Rádiós adatátvitel. Lásd a 4.2.5.1. pontot (RMR-légrésinterfész), a 4.2.6.2. pontot (Az RMR adatkommunikáció és az ETCS/ATO-alkalmazások közötti interfész) és a 4.2.8. pontot (Kulcsmenedzsment). A rádiós adatátvitel opcionális, kivéve, ha 2. szintű (korábban 2. vagy 3. szintű) ETCS rendszerrel felszerelt vonalon üzemeltetik.

2.	Kommunikáció a mozdonyvezetővel. Lásd az A. függelék A1. táblázatának 4.2.2. e) és 4.2.12. pontját (ETCS DMI (vezető és gép közötti interfész)).

3.	Kommunikáció az STM-mel. Lásd a 4.2.6.1. pontot (ETCS és B. osztályú vonatbefolyásolás). A funkció a következőket tartalmazza: a) STM-kimenetek kezelése; b) STM általi felhasználásra szánt adatok biztosítása; c) STM-átmenetek kezelése.

4.

A következőkkel kapcsolatos adatok kezelése: a) a vonat integritása – A vonatintegritásról szóló információk továbbítása a fedélzeti alrendszerhez opcionális, kivéve, ha a pálya menti berendezés ezt igényli; b) hidegen mozgatás érzékelése – A fedélzeti ETCS berendezést hidegenmozgatás-érzékelővel kell felszerelni.

5.	A berendezések állapotfigyelése és a korlátozott üzemmód támogatása. A funkció a következőket tartalmazza: a) a fedélzeti ETCS funkciók inicializálása; b) támogatás biztosítása a korlátozott üzemmódhoz; c) a fedélzeti ETCS funkcióinak elkülönítése.

6.	A szabályozási célú adatrögzítés támogatása. Lásd a 4.2.14. pontot (Interfész a szabályozási célú adatrögzítéshez).

7.

Információk, illetve utasítások továbbítása és a járművektől érkező állapotadatok fogadása: a vonatinterfész-egység részére/részéről. Lásd az A. függelék A1. táblázatának 4.2.2. f. pontját. Megjegyzés: A fedélzeti ETCS csak az (EU) 2018/545 bizottsági végrehajtási rendelet (8) 14. cikke (1) bekezdésének a. pontjában meghatározott első engedélyhez kötött, újonnan kifejlesztett járműtervek esetében felel meg a vonatinterfészre vonatkozó kötelező előírásoknak (FFFIS).

8.	Kommunikáció az ATO-val. Lásd az A. függelék A1. táblázatának 4.2.2. h. pontját.

A funkció a következőket tartalmazza:

a)	ATO-kimenetek kezelése;

b)	az ATO általi felhasználásra szánt adatok biztosítása;

c)	ATO-átmenetek kezelése.

4.2.3.   A pálya menti ETCS funkciói

Ez az alapvető paraméter leírja az ETCS pálya menti funkcióit. Tartalmazza az adott vonat biztonságos útjának biztosításához szükséges összes ETCS funkciót.

Az elsődleges funkciók a következők:

1.	egy adott vonat helyének meghatározása az Eurobalise-helyeken alapuló koordinációs rendszerben (2. szintű ETCS);

2.	a pálya menti jelzőberendezések információinak lefordítása a fedélzeti ellenőrző-irányító és jelző alrendszer szabványos formátumára;

3.	menetengedélyek küldése, ideértve a pálya leírását és az adott vonat számára kiadott parancsokat.

Ezeket a funkciókat az A. függelék A1. táblázata 4.2.3. b. pontjának megfelelően kell telepíteni, és teljesítményüknek meg kell felelnie az A. függelék A1. táblázata 4.2.3. a. pontjának.

Az elsődleges funkciókat további funkciók egészítik ki, amelyekre az A. függelék A1. táblázatának 4.2.3. a) és 4.2.3. b. pontja, valamint a következő előírások vonatkoznak:

1.

kommunikáció a fedélzeti ellenőrző-irányító és jelző alrendszerrel. Ez az alábbiakat foglalja magában: a) Eurobalise-adatátvitel. Lásd a 4.2.5.2. pontot (Eurobalise kommunikáció a vonattal az ERTMS alkalmazásokhoz) és a 4.2.7.4. pontot (Eurobalise/LEU); b) Euroloop-adatátvitel. Lásd a 4.2.5.3. pontot (Euroloop kommunikáció a vonattal az ERTMS alkalmazásokhoz) és a 4.2.7.5. pontot (Euroloop/LEU). Az Euroloop csak az 1. szintre vonatkozik, amelyben választható funkció; c) rádiós adatátvitel rádiós infillhez. Lásd a 4.2.5.1.2.1. pontot (GSM-R-légrésinterfész ETCS alkalmazáshoz), a 4.2.7.3.1.1. pontot (GSM-R/pálya menti ETCS) és a 4.2.8. pontot (Kulcsmenedzsment). A rádiós infill csak az 1. szintre vonatkozik, amelyben választható funkció; d) rádiós adatátvitel. Lásd a 4.2.5.1. pontot (RMR-légrésinterfész), a 4.2.7.3. pontot (RMR/pálya menti ETCS és RMR/pálya menti ATO) és a 4.2.8. pontot (Kulcsmenedzsment). A rádiós adatátvitel csak a 2. szintű ETCS-re vonatkozik;

2.

információk, illetve parancsok generálása a fedélzeti ETCS számára, például a légterelők zárásáról és nyitásáról, az áramszedő leengedéséről és felemeléséről, a fő áramellátó kapcsoló nyitásáról/zárásáról, az A. vontatási rendszerről a B. vontatási rendszerre történő váltásról; előfordulhat azonban, hogy egyes alrendszerek biztonságos integrációja érdekében más ÁME-k, nemzeti szabályok vagy kockázatértékelési folyamatok előírják;

3.	az eltérő rádiós blokk-központok (RBC) által felügyelt területek közötti átmenet kezelése (csak a 2. szintű ETCS-re vonatkozik). Lásd a 4.2.7.1. pontot (Funkcionális interfész az RBC-k között) és a 4.2.7.2. pontot (RBC/RBC).

4.2.4.   Vasúti mobilkommunikációs funkciók – RMR

Ez az alapvető paraméter leírja a rádiókommunikáció funkcióit. Ezeket a funkciókat a fedélzeti és a pálya menti ellenőrző-irányító és jelző alrendszerek esetében az alábbi előírásoknak megfelelően kell telepíteni.

4.2.4.1.   Alapvető kommunikációs funkció

4.2.4.1.1.   GSM-R alapvető kommunikációs funkció

Az általános követelményeket az A. függelék A1. táblázatának 4.2.4. a. pontja tartalmazza.

Ezenkívül a következő előírásokat kell betartani:

1.	ASCI jellemzők; A. függelék A1. táblázat 4.2.4. b. pont;

2.	SIM-kártya; A. függelék A1. táblázat 4.2.4. c. pont;

3.	helyfüggő címzés; A. függelék A1. táblázat 4.2.4. e. pont.

4.2.4.1.2.   FRMCS-R alapvető kommunikációs funkció

Az általános követelményeket az A. függelék A1. táblázatának 4.2.4. l. pontja tartalmazza.

Ezenkívül a következő előírásokat kell betartani:

1.	FRMCS-profil; A. függelék A1. táblázat 4.2.4. n. pont.

4.2.4.2.   Hang- és üzemi kommunikációs alkalmazások

4.2.4.2.1.   GSM-R hang- és üzemi kommunikációs alkalmazások

Az általános követelményeket az A. függelék A1. táblázatának 4.2.4. f. pontja határozza meg.

A vizsgálatokra vonatkozó követelményeket az A. függelék A1. táblázatának 4.2.4. g. pontja tartalmazza.

Ezenkívül a következő előírásokat kell betartani:

1.	a kiemelt hívások megerősítése; A. függelék A1. táblázat 4.2.4. h. pont;

2.	funkcionális címzés; A. függelék A1. táblázat 4.2.4. j. pont;

3.	funkcionális számok ismertetése; A. függelék A1. táblázat 4.2.4. k. pont;

4.	felhasználók közötti jelzés; A. függelék A1. táblázat 4.2.4. d. pont.

4.2.4.2.2.   FRMCS-R hang- és üzemi kommunikációs alkalmazások

Az általános követelményeket az A. függelék A1. táblázatának 4.2.4. m. pontja határozza meg.

A vizsgálatokra vonatkozó követelményeket az A. függelék A1. táblázatának 4.2.4. o. pontja tartalmazza.

4.2.4.3.   Adatkommunikációs alkalmazások az ETCS-hez és az ATO-hoz

4.2.4.3.1.   Adatkommunikáció az ETCS-hez

A fedélzeti ellenőrző-irányító és jelző alrendszer »adatátviteli rádiókommunikáció« részének képesnek kell lennie egyidejűleg legalább két, ETCS-sel való kommunikációs kapcsolat létrehozásának támogatására.

4.2.4.3.1.1.   GSM-R adatkommunikáció az ETCS-hez

Az általános követelményeket az A. függelék A1. táblázatának 4.2.4. f. pontja határozza meg.

A vizsgálatokra vonatkozó követelményeket az A. függelék A1. táblázatának 4.2.4. g. pontja tartalmazza.

Ez a funkció csak a 2. szintű ETCS és a rádiós infill alkalmazások esetében kötelező.

4.2.4.3.1.2.   FRMCS adatkommunikáció az ETCS-hez

Az általános követelményeket az A. függelék A1. táblázatának 4.2.4. m. pontja határozza meg.

A vizsgálatokra vonatkozó követelményeket az A. függelék A1. táblázatának 4.2.4. o. pontja tartalmazza.

Ez a funkció a 2. szintű ETCS alkalmazások esetében kötelező.

4.2.4.3.2.   Adatkommunikáció az ATO-hoz

4.2.4.3.2.1.   GSM-R adatkommunikáció az ATO-hoz

Az általános követelményeket az A. függelék A1. táblázatának 4.2.4. f. pontja határozza meg.

A vizsgálatokra vonatkozó követelményeket az A. függelék A1. táblázatának 4.2.4. g. pontja tartalmazza.

4.2.4.3.2.2.   FRMCS adatkommunikáció az ATO-hoz

Az általános követelményeket az A. függelék A1. táblázatának 4.2.4. m. pontja határozza meg.

A vizsgálatokra vonatkozó követelményeket az A. függelék A1. táblázatának 4.2.4. o. pontja tartalmazza.

4.2.5.   Az RMR, az ETCS és az ATO légrésinterfészei

Ez az alapvető paraméter meghatározza a pálya menti és a fedélzeti ellenőrző-irányító és jelző alrendszerek közötti légrésre vonatkozó követelményeket, amelyeket figyelembe kell venni az ETCS-, az ATO- és az RMR-berendezések közötti interfészekre vonatkozó követelményekkel összefüggésben a 4.2.6. pontban (Az ellenőrző-irányító és jelző alrendszer belső fedélzeti interfészei) és a 4.2.7. pontban (Az ellenőrző-irányító és jelző alrendszer belső pálya menti interfészei) meghatározottak szerint.

Ez az alapvető paraméter tartalmazza:

1.	a biztonságos működés érdekében betartandó fizikai, elektromos és elektromágneses értékeket;

2.	az alkalmazandó kommunikációs protokollt;

3.	a kommunikációs csatorna rendelkezésre állását.

Az alkalmazandó előírások az alábbi felsorolásban szerepelnek.

4.2.5.1.   RMR-légrésinterfész

4.2.5.1.1.   RMR általános légrésinterfész

4.2.5.1.1.1.   GSM-R-légrésinterfész

A légrésinterfésznek meg kell felelnie az A. függelék A1. táblázata 4.2.5. a) és 4.2.4. f. pontjában meghatározott követelményeknek.

1. megjegyzés:

A GSM-R rádiókommunikációs interfészeknek az A. függelék A1. táblázatának 4.2.5. a) és 4.2.4. f. pontjában meghatározott frekvenciasávban kell működniük.

2. megjegyzés:

A fedélzeti ellenőrző-irányító és jelző alrendszereket védeni kell az interferenciától, az A. függelék A1. táblázatának 4.2.4. f. pontjában meghatározott követelmények betartásával.

4.2.5.1.1.2.   FRMCS-légrésinterfész

A légrésinterfésznek meg kell felelnie az A. függelék A1. táblázata 4.2.5. f. pontjában meghatározott követelményeknek.

4.2.5.1.2.   RMR-légrésinterfész ETCS alkalmazáshoz

4.2.5.1.2.1.   GSM-R-légrésinterfész ETCS alkalmazáshoz

Az adatkommunikációs protokolloknak meg kell felelniük az A. függelék A1. táblázata 4.2.5. b. pontjának.

A rádiós infill megvalósításakor ezenkívül be kell tartani az A. függelék A1. táblázatának 4.2.5. c. pontjában megállapított követelményeket is.

4.2.5.1.2.2.   FRMCS-légrésinterfész ETCS alkalmazáshoz

Az adatkommunikációs protokolloknak meg kell felelniük az A. függelék A1. táblázata 4.2.5 j. pontjának.

4.2.5.1.3.   RMR-légrésinterfész ATO alkalmazáshoz

4.2.5.1.3.1.   GSM-R-légrésinterfész ATO alkalmazáshoz

Csomagkapcsolásos kommunikációt kell alkalmazni, és az adatkommunikációs protokolloknak meg kell felelniük az A. függelék A1. táblázata 4.2.5. h. pontja szerinti vonatkozó követelményeknek.

Az ATO-alkalmazásban más, például állami vagy magán mobilhálózat-üzemeltető által üzemeltetett vezeték nélküli hírközlő hálózatok használata is megengedett, az azonban nem tartozik ezen ÁME hatálya alá.

Az említett hálózatok használata nem zavarhatja a GSM-R hangalapú és adatátviteli kommunikációt.

4.2.5.1.3.2.   FRMCS-légrésinterfész ATO alkalmazáshoz

Az adatkommunikációs protokolloknak meg kell felelniük az A. függelék A1. táblázata 4.2.5. i. pontjának.

4.2.5.2.   Eurobalise kommunikáció a vonattal az ERTMS alkalmazásokhoz

Az Eurobalise kommunikációs interfészeknek meg kell felelniük az A. függelék A1. táblázata 4.2.5. d. pontjának.

4.2.5.3.   Euroloop kommunikáció a vonattal az ERTMS alkalmazásokhoz

Az Euroloop kommunikációs interfészeknek meg kell felelniük az A. függelék A1. táblázata 4.2.5. e. pontjának.

4.2.6.   Az ellenőrző-irányító és jelző alrendszer belső fedélzeti interfészei

Ez az alapvető paraméter a következ. részekből áll:

4.2.6.1.   ETCS és B. osztályú vonatbefolyásolás

Amennyiben ETCS és B. osztályú vonatbefolyásoló funkciókat szerelnek fel a fedélzeten, az integrációt és a köztük lévő átmeneteket a következők egyikével kell kezelni:

1.	szabványosított interfész (STM); vagy

2.	nem szabványosított interfész; vagy

3.	ugyanazon berendezésbe integrált B. és A. osztály (pl. »kétszabványú«); vagy

4.	a két berendezés közötti közvetlen interfész nélkül.

Amennyiben az ETCS és a B. osztályú rendszerek integrációját és az azok közötti átmeneteket szabványosított interfésszel (STM) kezelik, annak meg kell felelnie az A. függelék A1. táblázata 4.2.6. a. pontjában meghatározott követelményeknek.

Az A. függelék A1. táblázatának 4.2.6. b. pontja meghatározza a »K« interfészt (annak lehetővé tétele érdekében, hogy bizonyos STM-ek adatokat olvashassanak a B. osztályú balízokból a fedélzeti ETCS antennán keresztül), az A. függelék A1. táblázatának 4.2.6. c. pontja pedig a »G« interfészt (a fedélzeti ETCS antenna és a B. osztályú balízok közötti légrés).

A »K« interfész telepítése választható, és ha sor kerül erre, akkor meg kell felelnie az A. függelék A1. táblázata 4.2.6.b. pontjának.

Ezenkívül a »K« interfész telepítése esetén a fedélzeti adatátviteli csatorna funkciónak képesnek kell lennie az A. függelék A1. táblázata 4.2.6. c. pontjában leírt jellemzők kezelésére.

Amennyiben a fedélzeten az ETCS és a B. osztályú vonatbefolyásolás közötti integrációt és átmenetet nem az A. függelék A1. táblázatának 4.2.6. a. pontjában meghatározott szabványosított interfész használatával kezelik, a módszer nem támaszhat további követelményeket a pálya menti ellenőrző-irányító és jelző alrendszerrel szemben.

4.2.6.2.   Az RMR adatkommunikáció és az ETCS/ATO-alkalmazások közötti interfész

4.2.6.2.1.   Az RMR adatkommunikáció és az ETCS közötti interfész

4.2.6.2.1.1.   A GSM-R adatkommunikáció és az ETCS közötti interfész

A fedélzeti GSM-R és a fedélzeti ETCS-funkció közötti interfészre vonatkozó követelményeket az A. függelék A1. táblázatának 4.2.6. d. pontja tartalmazza.

A rádiós infill megvalósításakor be kell tartani az A. függelék A1. táblázatának 4.2.6. e. pontjában megállapított követelményeket.

4.2.6.2.1.2.   Az FRMCS adatkommunikáció és az ETCS közötti interfész

A fedélzeti FRMCS és a fedélzeti ETCS-funkció közötti interfészre vonatkozó követelményeket az A. függelék A1. táblázatának 4.2.6. g. pontja tartalmazza.

4.2.6.2.2.   Az RMR adatkommunikáció és az ATO közötti interfész

4.2.6.2.2.1.   A GSM-R adatkommunikáció és az ATO közötti interfész

A fedélzeti GSM-R és a fedélzeti ATO-funkció közötti interfészre vonatkozó követelményeket az A. függelék A1. táblázatának 4.2.6. j. pontja tartalmazza.

4.2.6.2.2.2.   Az FRMCS adatkommunikáció és az ATO közötti interfész

A fedélzeti FRMCS és a fedélzeti ATO-funkció közötti interfészre vonatkozó követelményeket az A. függelék A1. táblázatának 4.2.6. k. pontja tartalmazza.

4.2.6.2.3.   A fedélzeti FRMCS hangalapú alkalmazás és a fedélzeti FRMCS közötti interfész

A fedélzeti FRMCS és a fedélzeti FRMCS hangalapú alkalmazás közötti interfészre vonatkozó követelményeket az A. függelék A1. táblázatának 4.2.6. l. pontja tartalmazza.

4.2.6.3.   Útmérés

Az útmérési interfészre vonatkozóan nincsenek meghatározva külön követelmények.

4.2.6.4.   Az ATO és az ETCS közötti interfész

A fedélzeti ATO és a fedélzeti ETCS-funkció közötti interfészre vonatkozó követelményeket az A. függelék A1. táblázatának 4.2.6. h. pontja tartalmazza.

4.2.6.5.   Kiegészítő CCS fedélzeti belső interfészek

4.2.6.5.1.   CCS vonathálózat kommunikációs rétegei

Eltérő rendelkezés hiányában a végberendezések (pl. fedélzeti ETCS, fedélzeti ATO és fedélzeti FRMCS) és az Ethernet vonathálózat közötti interfésznek meg kell felelnie az A. függelék A1. táblázata 4.2.6. i. pontjának. Ez az interfész csak az (EU) 2018/545 végrehajtási rendelet 14. cikke (1) bekezdésének a. pontjában meghatározott első engedélyhez kötött, újonnan kifejlesztett járműterveken alkalmazható.

4.2.7.   Az ellenőrző-irányító és jelző alrendszer belső pálya menti interfészei

Ez az alapvető paraméter öt részből áll.

4.2.7.1.   Funkcionális interfész az RBC-k között

Az interfész meghatározza a szomszédos RBC-k között kicserélendő adatokat, hogy a vonat biztonságosan haladhasson át az egyik RBC-körzetből a másikba:

1.	információk az »átadó« RBC-től a »fogadó« RBC számára;

2.	információk a »fogadó« RBC-től az »átadó« RBC számára;

3.	a követelményeket az A. függelék A1. táblázatának 4.2.7. a. pontja tartalmazza.

4.2.7.2.   RBC/RBC

Ez két RBC közötti műszaki interfész. A követelményeket az A. függelék A1. táblázatának 4.2.7. b. pontja tartalmazza.

4.2.7.3.   RMR/pálya menti ETCS és RMR/pálya menti ATO

4.2.7.3.1.   RMR/pálya menti ETCS

4.2.7.3.1.1.   GSM-R/pálya menti ETCS

A GSM-R és a pálya menti ETCS-funkció közötti interfészre vonatkozó követelményeket az A. függelék A1. táblázatának 4.2.7. c. pontja tartalmazza.

4.2.7.3.1.2.   FRMCS/pálya menti ETCS

Az FRMCS és a pálya menti ETCS-funkció közötti interfészre vonatkozó követelményeket az A. függelék A1. táblázatának 4.2.7. f. pontja tartalmazza.

4.2.7.3.2.   RMR/pálya menti ATO

4.2.7.3.2.1.   GSM-R/pálya menti ATO

A GSM-R és a pálya menti ATO-funkció közötti interfészre vonatkozó követelményeket az A. függelék A1. táblázatának 4.2.7. g. pontja tartalmazza.

4.2.7.3.2.2.   FRMCS/pálya menti ATO

Az FRMCS és a pálya menti ATO-funkció közötti interfészre vonatkozó követelményeket az A. függelék A1. táblázatának 4.2.7. h. pontja tartalmazza.

4.2.7.4.   Eurobalise/LEU

Ez az Eurobalise és a LEU közötti interfész. A követelményeket az A. függelék A1. táblázatának 4.2.7. d. pontja tartalmazza.

Ez az interfész csak akkor tartozik ehhez az alapvető paraméterhez, ha az Eurobalise és a LEU különálló átjárhatósági rendszerelemként van felszerelve (lásd az 5.2.2. pontot, A kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek csoportosítása).

4.2.7.5.   Euroloop/LEU

Ez az Euroloop és a LEU közötti interfész. A követelményeket az A. függelék A1. táblázatának 4.2.7. e. pontja tartalmazza.

Ez az interfész csak akkor tartozik ehhez az alapvető paraméterhez, ha az Euroloop és a LEU különálló átjárhatósági rendszerelemként van felszerelve (lásd az 5.2.2. pontot, A kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek csoportosítása).

4.2.8.   Kulcsmenedzsment

Ez az alapvető paraméter meghatározza a rádión továbbított adatok védelmére szolgáló titkosítási kulcsok menedzsmentjének követelményeit.

A követelményeket az A. függelék A1. táblázatának 4.2.8. a. pontja tartalmazza. Kizárólag az ellenőrző-irányító és jelző berendezések interfészeire vonatkozó követelmények tartoznak az ÁME hatálya alá.

4.2.9.   ETCS-ID-menedzsment

Ez az alapvető paraméter a pálya menti és a fedélzeti ellenőrző-irányító és jelző alrendszerek berendezéseihez szükséges ETCS-azonosítókra (ETCS-ID) vonatkozik.

A követelményeket az A. függelék A1. táblázatának 4.2.9. a. pontja tartalmazza.

4.2.10.   Pálya menti vonatérzékelő rendszerek

Ez az alapvető paraméter meghatározza a pálya menti vonatérzékelő rendszerek és a járművek közötti interfészekre vonatkozó követelményeket a járművek tervezésének és üzemeltetésének vonatkozásában.

A vonatérzékelő rendszerek interfészei esetében betartandó követelményeket az A. függelék A1. táblázatának 4.2.10. a. pontja tartalmazza.

4.2.11.   Elektromágneses összeegyeztethetőség a járművek és a pálya menti ellenőrző-irányító és jelző berendezések között

Ez az alapvető paraméter meghatározza az interfészekre vonatkozó követelményeket a járművek és a pálya menti ellenőrző-irányító és jelző vonatérzékelő berendezés közötti elektromágneses összeegyeztethetőség tekintetében.

A vonatérzékelő rendszer interfészei esetében betartandó követelményeket az A. függelék A1. táblázatának 4.2.11. a. pontja tartalmazza.

4.2.12.   ETCS DMI (vezető és gép közötti interfész)

Ez az alapvető paraméter leírja azokat az információkat, amelyeket az ETCS és az ATO közöl a vezetővel, és amelyeket a vezető betáplál a fedélzeti ETCS-egységbe. Lásd az A. függelék A1. táblázatának 4.2.12. a. pontját.

A következőket foglalja magában:

1.	ergonómia (idetartozik a láthatóság);

2.	megjelenítendő ETCS- és ATO-funkciók;

3.	vezetői inputok által elindított ETCS- és ATO-funkciók.

4.2.13.   RMR DMI (vezető és gép közötti interfész)

Ez az alapvető paraméter leírja azokat az információkat, amelyeket az RMR közöl a vezetővel, és amelyeket a vezető betáplál a fedélzeti RMR egységbe.

A következőket foglalja magában:

1.	ergonómia (idetartozik a láthatóság);

2.	a megjelenítendő RMR-funkciók;

3.	a kimenő hívásokkal kapcsolatos információk;

4.	a beérkező hívásokkal kapcsolatos információk.

4.2.13.1.   GSM-R DMI (vezető és gép közötti interfész)

Lásd az A. függelék A1. táblázatának 4.2.13. a. pontját a GSM-R-hez.

4.2.13.2.   FRMCS DMI (vezető és gép közötti interfész)

Lásd az A. függelék A1. táblázatának 4.2.13. b. pontját az FRMCS-hez.

4.2.14.   Interfész a szabályozási célú adatrögzítéshez

Ez az alapvető paraméter leírja a fedélzeti ETCS és a jármű adatrögzítő berendezése közötti adatcserét.

Lásd az A. függelék A1. táblázatának 4.2.14. a. pontját.

4.2.15.   A pálya menti ellenőrző-irányító és jelző tárgyak

Ez az alapvető paraméter leírja:

1.	a fényvisszaverő jelzések jellemzőit a megfelelő láthatóság biztosítása érdekében;

2.	az interoperábilis jelzőtáblák jellemzőit;

3.	az interoperábilis jelzőtáblák pozíciójának meghatározását tervezett üzemi rendeltetésük betöltése érdekében.

Az 1. és 2. ponthoz lásd az A. függelék A1. táblázatának 4.2.15. a. pontját.

A 3. ponthoz lásd az A. függelék A1. táblázatának 4.2.15. b. pontját.

Továbbá a pálya menti ellenőrző-irányító és jelző tárgyak telepítését a vezető látómezejének figyelembevételével és az infrastruktúrára vonatkozó követelményekkel összhangban kell végrehajtani.

4.2.16.   Az ellenőrző-irányító és jelző alrendszerekben alkalmazott berendezések kialakítása

Az ezen ÁME A. függelékének A2. táblázatában felsorolt környezeti feltételeket be kell tartani.

A fedélzeti ellenőrző-irányító és jelző kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek és alrendszerek esetében az anyagokra vonatkozóan be kell tartani az 1302/2014/EU bizottsági rendeletben (9) (LOC-PAS ÁME) említett követelményeket (pl. a tűz elleni védelemre vonatkozóan).

4.2.17.   Az ETCS-rendszer, illetve a rádiórendszer összeegyeztethetősége

A teljes mértékben megfelelő ellenőrző-irányító és jelző alrendszerekre való átállás egymástól különböző lehetséges végrehajtási módjai és előrehaladottsági fokai miatt ellenőrzéseket kell végezni a fedélzeti és a pálya menti ellenőrző-irányító és jelző alrendszerek közötti műszaki összeegyeztethetőség igazolása érdekében. Amennyiben szükség van ilyen ellenőrzésekre, azt olyan intézkedésnek kell tekinteni, amely növeli az ellenőrző-irányító és jelző alrendszerek közötti műszaki összeegyeztethetőségre vonatkozó bizonyosságot. A 6.1.2.1. pont szerinti alapelv érvényre jutásáig az ellenőrzések intenzitása várhatóan csökken.

4.2.17.1.   Az ETCS rendszer összeegyeztethetősége

Az ETCS rendszer összeegyeztethetősége (ESC) az ellenőrző-irányító alrendszerek fedélzeti és pálya menti ETCS-részei közötti műszaki összeegyeztethetőség nyilvántartását jelenti az adott felhasználási területen belül.

Minden egyes ESC-típus azonosítja az alkalmazási területen belül egy adott szakaszra vagy szakaszcsoportra alkalmazandó ESC-ellenőrzések sorozatát (pl. dokumentumellenőrzés, vizsgálóhelyi vagy pályateszt stb.). A határokon átnyúló infrastruktúra és a különböző nemzeti infrastruktúrák esetében ugyanazt az ESC-típust lehet használni.

A fedélzeti egységre vonatkozóan a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem vagy alrendszer szintjén végzett ESC-ellenőrzések eredményeit, beleértve a felmerült megállapításokat és feltételeket is, az ESC-ellenőrzési jelentésben rögzítik.

A »reprezentatív konfiguráció« olyan konfiguráció, amelynek alapján olyan vizsgálati eredmények érhetők el, amelyek ugyanazon tanúsított fedélzeti ETCS kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem vagy tanúsított fedélzeti alrendszer különböző konfigurációira érvényesek. Ezeknek az eredményeknek egyenértékűeknek kell lenniük a tanúsított pálya menti ETCS alrendszer különböző konfigurációi esetében is.

A fedélzeti ETCS kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem szintjén végzett ESC-ellenőrzésekhez a következőket kell figyelembe venni:

1.

A kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemekkel kapcsolatos ESC-nyilatkozat rögzíti a fedélzeti ETCS kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem ESC-eredményeit az ESC-típus(ok) tekintetében, ami a fedélzeti kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő ETCS rendszerelem konkrét konfigurációjától függetlenül érvényes. Ezt a dokumentumot a fedélzeti egység szállítója készíti el. A C.2. függelékben vagy a C.6. függelékben megadott sablont kell használni.

2.

A kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemekkel kapcsolatos ESC-nyilatkozatnak tartalmaznia kell az (egy vagy több ESC-típus tekintetében meghatározott) elvégzett ESC-ellenőrzések eredményeiről szóló ESC-ellenőrzési jelentés(ek) összefoglaló megállapításait és feltételeit, amelyek a fedélzeti kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem egyedi konfigurációs paramétereitől függetlenül érvényesek, és ezért a fedélzeti ellenőrző-irányító és jelző alrendszer valamennyi adott alkalmazandó szintjén felhasználhatók.

3.	A kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemekkel kapcsolatos ESC-nyilatkozatnak tartalmaznia kell az ESC-típus(ok) tekintetében elvégzett ESC-ellenőrzések jegyzékét.

4.

A kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemekkel kapcsolatos ESC-nyilatkozatnak hivatkozást kell tartalmaznia a bejelentett szervezet értékelési jelentésére, összhangban a 6.2.4.3. ponttal (Az ETCS-rendszer, illetve a rádiórendszer összeegyeztethetőségének vizsgálatai kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem esetében).

A fedélzeti ellenőrző-irányító és jelző alrendszer ESC-jét az ESC-nyilatkozat határozza meg az ESC-típus(ok) tekintetében. A C.1. függelékben vagy a C.5. függelékben megadott sablont kell használni.

Az alrendszer szintjén az ESC-nyilatkozatnak tartalmaznia kell az ESC-ellenőrzési jelentés összefoglalóját is, és igazolnia kell az Ügynökség ESC/RSC műszaki dokumentumában közzétett előírt ESC-ellenőrzések elvégzését (a nyilatkozatban szereplő minden egyes ESC-típus esetében), a már benyújtott ESC kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemekre vonatkozó nyilatkozatok mellett.

Az ESC-nyilatkozatnak tartalmaznia kell az értékelés során figyelembe vett, a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemekkel kapcsolatos nyilatkozatok teljes jegyzékét (ha van), a különböző ESC-típusokra vonatkozó feltételeket (ha vannak) és a bejelentett szervezet értékelő jelentését, összhangban a 6.3.3.1. ponttal (Az ETCS-rendszer, illetve a rádiórendszer összeegyeztethetőségének vizsgálatai).

4.2.17.2.   Az ETCS-rendszer összeegyeztethetőségére vonatkozó követelmények

A pályahálózat-működtető felelős az ESC-típus(ok) meghatározásáért. Az uniós hálózat minden olyan szakaszának, amelyek esetében az ESC igazolásához azonos ellenőrzéseket kell elvégezni, azonos ESC-típusúaknak kell lenniük.

Az ESC-típusok jegyzékét az Európai Unió Vasúti Ügynöksége teszi közzé és tartja karban a TD/011REC1028 jelzésű ESC/RSC műszaki dokumentumban. Lásd az A. függelék A1. táblázatának 4.2.17. a. pontját. Az Ügynökség elemzi a meglévő típusok módosításait, amelyek a típusok és/vagy ellenőrzések teljes vag. részleges megszüntetésére terjednek ki, vagy szerkesztési jellegűek. Az Ügynökség az elemzést a kézhezvételtől számított két hónapon belül végzi el, kivéve, ha az Ügynökség és a pályahálózat-működtető ennél hosszabb, összesen legfeljebb 4 hónapos időtartamban állapodik meg. Pozitív elemzést követően a műszaki dokumentumot 10 munkanapon belül frissíteni kell.

Az ESC-típusokat csak akkor lehet használni, ha azokat »Érvényes« státusszal közzétették az Ügynökség TD/011REC1028 jelzésű ESC/RSC műszaki dokumentumában.

A pályahálózat-működtetők – hálózataik ETCS-szállítóinak támogatásával – benyújtják az Ügynökségnek a hálózatukon végzett szükséges ellenőrzések meghatározását minden egyes ESC-típus tekintetében. Legalább az alábbi információkat meg kell adni:

1.	Az egyes elvégzendő ellenőrzések meghatározása.

2.	Az egyes ellenőrzéseken való megfelelés kritériumai.

3.	Az a körülmény, ha az ellenőrzésre csak azon vonatok esetében van szükség, amelyek egy adott M_VERSION funkcióval és az ÁME valamely adott kiadásával összeegyeztethetők.

4.	Az a körülmény, hogy az ellenőrzések vizsgálóhelyeken (laboratóriumban) vagy a pályán elvégzendők. Amennyiben az ellenőrzések a pályán elvégzendők, jelezni kell, hogy egy meghatározott helyről van-e szó.

5.	Kapcsolattartási adatok az egyes ellenőrzések elvégzésének kérelmezéséhez.

6.	Az ellenőrzés reprezentatív konfigurációjának leírása minden olyan esetben, amikor a vonatkozó pályahálózat-működtető által meghatározott, vizsgálóhelyen (laboratóriumban) elvégzendő ellenőrzésre kerül sor.

7.

Az ESC-típusmeghatározás új változata és az azt megelőző változat közötti átmeneti időszakra vagy a nemzeti eljárásra vonatkozó javaslat. Fel kell tüntetni a korábbi ESC-típusok érvényességét is. A végleges átmeneti időszakról az Ügynökséggel kell megállapodni. Megállapodás hiányában az átmeneti időszak hossza 6 hónap.

A pályahálózat-működtetők az ETCS-vonalakat ESC-típusok szerint osztályozzák, és az ESC-típusokat a RINF-ben nyilvántartásba veszik. Ha az ESC/RSC műszaki dokumentumban nem kerül közzétételre az ESC meghatározása, vagy azt az Ügynökség nem kapja meg az ETCS-sel felszerelt meglévő vonalakra vonatkozóan, akkor úgy kell tekinteni, hogy az érintett vonalak esetében nem kell ESC-ellenőrzést végezni.

A pályahálózat-működtető az (EU) 2018/545 végrehajtási rendelet 6. cikkében előírtak szerint biztosítja az ellenőrzések elvégzéséhez szükséges eszközöket, vizsgálóhelyet (laboratóriumot) vagy az infrastruktúrához való hozzáférést.

Ha hálózatukkal kapcsolatban az említett ellenőrzések tekintetében bármilyen változtatás történik, a pályahálózat-működtetők azt az Ügynökség elé terjesztik.

Az ESC-típusok határozatlan ideig érvényesek, kivéve, ha a pályahálózat-működtető módosítja vagy visszavonja azokat. Változások esetén a 7.2.3.4. pont (Az ellenőrző-irányító és jelző alrendszerek fedélzeti és pálya ment. részei közötti műszaki összeegyeztethetőségre gyakorolt hatás) szerinti rendelkezéseket be kell tartani. Ha a fedélzeti ellenőrzést meg kell ismételni, csak az új/frissített ESC-ellenőrzéseket kell elvégezni azon elv értelmében, hogy a már elvégzett ellenőrzések érvényesek, ha magát a járművet nem módosítják.

Ha az ESC-ellenőrzéseket az Ügynökség a TD/011REC1028 jelzésű ESC/RSC műszaki dokumentumban teszi közzé vagy frissíti, az ETCS összeegyeztethetőségi vizsgálatára vonatkozó megfelelő nemzeti szabályokat vissza kell vonni, és csak ESC-ellenőrzéseket kell végezni az alrendszerek közötti műszaki összeegyeztethetőség igazolására. A pályahálózat-működtetőnek fel kell tüntetnie az ESC egyenértékűségének fokát (nem egyenértékű, részlegesen vagy teljesen egyenértékű) az előző nemzeti eljárás vonatkozásában, ha van ilyen eljárás. Ilyen esetben azok a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek vagy alrendszerek, amelyek tekintetében a korábbi nemzeti eljárással való műszaki összeegyeztethetőség igazolt, újra felhasználhatók az új ESC egyenérték. részének való megfelelés igazolására anélkül, hogy az ellenőrzéseket újból el kellene végezni. Ha az adot. rész nem teljesen egyenértékű, a pályahálózat-működtetőnek meg kell adnia az e pont negyedik albekezdésének 7. pontjában említett átmeneti időszakot.

Az ESC igazolásáért felelős szervezet meghatározza a fedélzeti ETCS alrendszer reprezentatív konfigurációját.

Az ESC-nyilatkozatot az ESC igazolását kérelmező szervezet készíti el.

Az ESC igazolását kérelmező szervezet elvégzi a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemre vagy alrendszerre vonatkozó ESC-ellenőrzési jelentés bejelentett szervezet általi értékelését, összhangban a 6.2.4.3. ponttal (Az ETCS-rendszer, illetve a rádiórendszer összeegyeztethetőségének vizsgálatai kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem esetében) vagy a 6.3.3.1. ponttal (Az ETCS-rendszer, illetve a rádiórendszer összeegyeztethetőségének vizsgálatai).

Ha az ESC-nyilatkozatban említett ellenőrző jelentés vagy a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemekkel kapcsolatos ESC-nyilatkozat feltételeket tartalmaz, minden feltételt rögzíteni kell, tükrözve a státuszt és – amennyiben erről megállapodás született – azt, hogy az érintett fél (pl. az útvonallal való összeegyeztethetőséget bizonyítani kívánó vasúti társaság) hogyan kezeli azokat, majd ezt a feladatot rögzíteni kell az ESC-nyilatkozatban.

4.2.17.3.   A rádiórendszer összeegyeztethetősége

A rádiórendszer összeegyeztethetősége (RSC) az ellenőrző-irányító alrendszerek RMR hangalapú vagy adatátviteli rádiókommunikáció fedélzeti és pálya ment. részei közötti műszaki összeegyeztethetőség nyilvántartását jelenti az adott felhasználási területen belül.

Minden egyes RSC-típus azonosítja az alkalmazási területen belül egy adott szakaszra vagy szakaszcsoportra alkalmazandó RSC-ellenőrzések sorozatát (pl. dokumentumellenőrzés, vizsgálóhelyi vagy pályateszt stb.). A határokon átnyúló infrastruktúra és a különböző nemzeti infrastruktúrák esetében azonos RSC-típust lehet használni.

A hangalapú vagy adatátviteli rádiókommunikáció fedélzet. részére vonatkozóan a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem vagy alrendszer szintjén végzett RSC-ellenőrzések eredményeit, beleértve a felmerült megállapításokat és feltételeket is, az RSC-ellenőrzési jelentésben rögzítik.

A »reprezentatív konfiguráció« olyan konfiguráció, amelynek alapján olyan vizsgálati eredmények érhetők el, amelyek ugyanazon tanúsított kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem vagy tanúsított fedélzeti alrendszer különböző konfigurációira érvényesek. Ezeknek az eredményeknek egyenértékűeknek kell lenniük a tanúsított pálya menti RMR alrendszer különböző konfigurációi esetében is.

A kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem szintjén végzett RSC-ellenőrzésekhez a következőket kell figyelembe venni:

1.

A kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemekkel kapcsolatos RSC-nyilatkozat rögzíti a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem (pl. mozdonyrádió vagy EDOR) RSC-eredményeit az RSC-típus(ok) tekintetében, ami a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek konkrét konfigurációjától függetlenül érvényes. Ezt a dokumentumot az egység szállítója készíti el. A C.4. függelékben vagy a C.6. függelékben megadott sablont kell használni.

2.

A kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemekkel kapcsolatos RSC-nyilatkozatnak tartalmaznia kell az (egy vagy több RSC-típus tekintetében meghatározott) elvégzett RSC-ellenőrzések eredményeiről szóló RSC-ellenőrzési jelentés(ek) összefoglaló megállapításait és feltételeit, amelyek a fedélzeti kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem egyedi konfigurációs paramétereitől függetlenül érvényesek, és ezért a fedélzeti ellenőrző-irányító és jelző alrendszer valamennyi alkalmazandó szintjén felhasználhatók.

3.	A kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemekkel kapcsolatos RSC-nyilatkozatnak tartalmaznia kell az RSC-típus(ok) tekintetében elvégzett RSC-ellenőrzések jegyzékét.

4.

A kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemekkel kapcsolatos RSC-nyilatkozatnak hivatkozást kell tartalmaznia a bejelentett szervezet értékelési jelentésére, összhangban a 6.2.4.3. ponttal (Az ETCS-rendszer, illetve a rádiórendszer összeegyeztethetőségének vizsgálatai kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem esetében).

A fedélzeti ellenőrző-irányító és jelző alrendszer RSC-jét az RSC-nyilatkozat határozza meg az RSC-típus(ok) tekintetében. A C3. függelékben vagy a C.5. függelékben megadott sablont kell használni.

Az alrendszer szintjén az RSC-nyilatkozatnak tartalmaznia kell az RSC-ellenőrzési jelentés összefoglalóját is, és igazolnia kell az Ügynökség ESC/RSC műszaki dokumentumában közzétett előírt RSC-ellenőrzések elvégzését (a nyilatkozatban szereplő minden egyes RSC-típus esetében), a már benyújtott RSC kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemekre vonatkozó nyilatkozatok mellett.

Az RSC-nyilatkozatnak tartalmaznia kell az értékelés során figyelembe vett, a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemekkel kapcsolatos nyilatkozatok teljes jegyzékét (ha van), a különböző RSC-típusokra vonatkozó feltételeket (ha vannak) és a bejelentett szervezet értékelő jelentését, összhangban a 6.3.3.1. ponttal (Az ETCS-rendszer, illetve a rádiórendszer összeegyeztethetőségének vizsgálatai).

4.2.17.4.   A rádiórendszer összeegyeztethetőségére vonatkozó követelmények

A pályahálózat-működtető felelős az RSC-típus(ok) meghatározásáért. Az uniós hálózat minden olyan szakaszának, amelyek esetében az RSC igazolásához azonos ellenőrzéseket kell elvégezni, azonos RSC típusúnak kell lenniük.

Az RSC-típusok jegyzékét az Európai Unió Vasúti Ügynöksége teszi közzé és tartja karban a TD/011REC1028 jelzésű ESC/RSC műszaki dokumentumban. Lásd az A. függelék A1. táblázatának 4.2.17. a. pontját. Az Ügynökség elemzi a meglévő típusok módosításait, amelyek a típusok és/vagy ellenőrzések teljes vag. részleges megszüntetésére terjednek ki, vagy szerkesztési jellegűek. Az Ügynökség az elemzést a kézhezvételtől számított két hónapon belül végzi el, kivéve, ha az Ügynökség és a pályahálózat-működtető ennél hosszabb, összesen legfeljebb 4 hónapos időtartamban állapodik meg. Pozitív elemzést követően a műszaki dokumentumot 10 munkanapon belül frissíteni kell.

Az RSC-típusokat csak akkor lehet használni, ha azokat »Érvényes« státusszal közzétették az Ügynökség TD/011REC1028 jelzésű ESC/RSC műszaki dokumentumában.

A pályahálózat-működtetők – hálózataik RMR-szállítóinak támogatásával – benyújtják az Ügynökségnek a hálózatukon végzett szükséges ellenőrzések meghatározását minden egyes RSC-típus tekintetében. Legalább az alábbi információkat meg kell adni:

1.	Az egyes elvégzendő ellenőrzések meghatározása;

2.	Az egyes ellenőrzéseken való megfelelés kritériumai;

3.	Az a körülmény, ha az ellenőrzésre csak azon vonatok esetében van szükség, amelyek egy adott RMR GSM-R/FRMCS alapkonfigurációval ellátottak és az ÁME valamely adott kiadásával összeegyeztethetők;

4.	Az a körülmény, hogy az ellenőrzések vizsgálóhelyeken (laboratóriumban) vagy a pályán elvégzendők. Amennyiben az ellenőrzések a pályán elvégzendők, jelezni kell, hogy egy meghatározott helyről van-e szó;

5.	Kapcsolattartási adatok az egyes ellenőrzések elvégzésének kérelmezéséhez;

6.	Az ellenőrzés reprezentatív konfigurációjának leírása minden olyan esetben, amikor a vonatkozó pályahálózat-működtető által meghatározott, vizsgálóhelyen (laboratóriumban) elvégzendő ellenőrzésre kerül sor;

7.

Az RSC-típusmeghatározás új változata és az azt megelőző változat közötti átmeneti időszakra vagy a nemzeti eljárásra vonatkozó javaslat. Fel kell tüntetni a korábbi RSC-típusok érvényességét is. A végleges átmeneti időszakról az Ügynökséggel kell megállapodni. Megállapodás hiányában az átmeneti időszak hossza 6 hónap.

A pályahálózat-működtetők a hangalapú RSC-típusoknak és – adott esetben – ETCS-adatoknak megfelelően sorolják be vonalaikat. Ezt az RSC típusbesorolást a RINF-ben nyilvántartásba kell venni. Ha az ESC/RSC műszaki dokumentumban nem kerül közzétételre az RSC meghatározása, vagy azt az Ügynökség nem kapja meg az RMR GSM-R-rel felszerelt meglévő vonalakra vonatkozóan, úgy kell tekinteni, hogy az érintett vonalak esetében nem kell RSC-ellenőrzést végezni.

A pályahálózat-működtető az (EU) 2018/545 végrehajtási rendelet 6. cikkében előírtak szerint biztosítja az ellenőrzések elvégzéséhez szükséges eszközöket, vizsgálóhelyet (laboratóriumot) vagy az infrastruktúrához való hozzáférést.

Ha hálózatukkal kapcsolatban az említett ellenőrzések tekintetében bármilyen változtatás történik, a pályahálózat-működtetők azt az Ügynökség elé terjesztik.

Az RSC-típusok határozatlan ideig érvényesek, kivéve, ha a pályahálózat-működtető módosítja vagy visszavonja azokat. Változások esetén a 7.2.3.4. pont (Az ellenőrző-irányító és jelző alrendszerek fedélzeti és pálya ment. részei közötti műszaki összeegyeztethetőségre gyakorolt hatás) szerinti rendelkezéseket be kell tartani. Ha a fedélzeti ellenőrzést meg kell ismételni, csak az új/frissített RSC-ellenőrzéseket kell elvégezni azon elv értelmében, hogy a már elvégzett ellenőrzések érvényesek, ha magát a járművet nem módosítják.

Ha az RSC-ellenőrzéseket az Ügynökség a TD/011REC1028 jelzésű ESC/RSC műszaki dokumentumban teszi közzé vagy frissíti, a rádió összeegyeztethetőségi vizsgálatára vonatkozó megfelelő nemzeti szabályokat vissza kell vonni, és csak RSC-ellenőrzéseket kell végezni az alrendszerek közötti műszaki összeegyeztethetőség igazolására. A pályahálózat-működtetőnek fel kell tüntetnie az RSC egyenértékűségének fokát (nem egyenértékű, részlegesen vagy teljesen egyenértékű) az előző nemzeti eljárás vonatkozásában, ha van ilyen eljárás. Ilyen esetben azok a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek vagy alrendszerek, amelyek tekintetében a korábbi nemzeti eljárással való műszaki összeegyeztethetőség igazolt, újra felhasználhatók az RSC igazolására anélkül, hogy az ellenőrzéseket újból el kellene végezni.

Az RSC igazolásáért felelős szervezet meghatározza a fedélzeti rádióalrendszer reprezentatív konfigurációját.

Az RSC-nyilatkozatot az RSC igazolását kérelmező szervezet készíti el.

Az RSC igazolását kérelmező szervezet elvégzi a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemre vagy alrendszerre vonatkozó RSC-ellenőrzési jelentés bejelentett szervezet általi értékelését, összhangban a 6.2.4.3. ponttal (Az ETCS-rendszer, illetve a rádiórendszer összeegyeztethetőségének vizsgálatai kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem esetében) vagy a 6.3.3.1. ponttal (Az ETCS-rendszer, illetve a rádiórendszer összeegyeztethetőségének vizsgálatai).

Ha az RSC-nyilatkozatban említett ellenőrző jelentés vagy a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemekkel kapcsolatos RSC-nyilatkozat feltételeket tartalmaz, minden feltételt rögzíteni kell, tükrözve a státuszt és – amennyiben erről megállapodás született – azt, hogy az érintett fél (pl. az útvonallal való összeegyeztethetőséget bizonyítani kívánó vasúti társaság) hogyan kezeli azokat, majd ezt a feladatot rögzíteni kell az RSC-nyilatkozatban.

4.2.18.   A fedélzeti ATO funkciói

Ez az alapvető paraméter leírja a fedélzeti ATO azon funkcióit, amelyek a 2. szintű automatikus vonatüzemeltetéshez szükségesek az ETCS alkalmazásával, amely az automatikus vonatbefolyásoló funkciókat biztosítja e működtetés lehetővé tétele érdekében. A 4.2.2. pontban (A fedélzeti ETCS funkciói) előírtakon kívül az A. függelék A1. táblázatának 4.2.18 a. pontja szerinti funkciókat kell telepíteni.

Az ATO funkcióit az alábbi kiegészítő előírások támogatják:

1.	Kommunikáció a pálya menti ellenőrző-irányító és jelző alrendszerrel a rádiós adatátvitel érdekében. Lásd a 4.2.5.1. pontot (RMR-légrésinterfész) és a 4.2.6.2. pontot (Az RMR adatkommunikáció és az ETCS/ATO-alkalmazások közötti interfész).

2.	Kommunikáció a vezetővel. Lásd az A. függelék A1. táblázatának 4.2.2. e) és 4.2.12. a. pontját (ETCS DMI).

3.	Információk, illetve utasítások továbbítása és a járművektől érkező állapotadatok fogadása. Lásd az A. függelék A1. táblázatának 4.2.18. c. pontját.

4.	Információk, illetve utasítások továbbítása és a fedélzeti ETCS-től érkező állapotadatok fogadása. Lásd az A. függelék A1. táblázatának 4.2.18. d. pontját.

A vizsgálatokra vonatkozó követelményeket az A. függelék A1. táblázatának 4.2.18. b. pontja tartalmazza.

4.2.19.   A pálya menti ATO funkciói

Ez az alapvető paraméter leírja a pálya menti ATO azon funkcióit, amelyek a 2. szintű automatikus vonatüzemeltetéshez szükségesek az ETCS alkalmazásával, amely az automatikus vonatbefolyásoló funkciókat biztosítja e működtetés lehetővé tétele érdekében.

A 4.2.3. pontban (A pálya menti ETCS funkciói) előírtakon kívül az A. függelék A1. táblázatának 4.2.19. a. pontja szerinti funkciókat kell telepíteni.

Az ATO funkcióit a fedélzeti ellenőrző-irányító és jelző alrendszerrel való rádiós adatátvitelre vonatkozó kiegészítő előírások támogatják. Lásd a 4.2.5.1. (RMR-légrésinterfész) és a 4.2.7.3. (RMR/pálya menti ETCS és RMR/pálya menti ATO. pontot.

A vizsgálatokra vonatkozó követelményeket az A. függelék A1. táblázatának 4.2.19. b. pontja tartalmazza.

4.2.20.   A karbantartás műszaki dokumentációja

Ez az alapvető paraméter leírja a karbantartás műszaki dokumentációjával kapcsolatos, a berendezések gyártói és az alrendszer hitelesítését kérelmező által teljesítendő szükséges követelményeket.

4.2.20.1.   A berendezés gyártójának felelőssége

Az alrendszerbe beépített berendezés gyártója köteles meghatározni:

1.

az összes karbantartási követelményt és eljárást (ideértve a berendezések állapotának felügyeletét, az események diagnosztizálását, a tesztelési módszereket és eszközöket, valamint a szükséges szakmai alkalmasságot), amelyek az ezen ÁME alapkövetelményeiben említett elengedhetetlen követelmények és értékek eléréséhez szükségesek a berendezés teljes életciklusa során (szállítás és tárolás a felszerelést megelőzően, rendes üzemeltetés, hibák és a hibák hatásai, javítási munkálatok, ellenőrzés és karbantartás, leszerelés stb.). A hibák javításával kapcsolatos tovább. részletekért lásd a 6.5. pontot (A hibák kezelése) és a 7.2.10. pontot (Előírás-karbantartás (hibák javítása));

2.

minden olyan követelményt és eljárást (vizsgálati módszerek és eszközök, a szükséges szakmai alkalmasság, valamint az alrendszer frissített kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemére gyakorolt hatás értékelése), amely az előírási hibák miatt frissített kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek bevezetéséhez szükséges a berendezés teljes életciklusa során (előírás-karbantartás). Ez magában foglalja a jóváhagyott rendszermodulok és folyamatok frissítéséhez szükséges eljárások meghatározását az életciklus valamennyi szakaszában, amennyiben az e rendelet 9. cikke szerinti hibák javítására került sor az alrendszerekre vonatkozóan;

3.	az egészségügyi és biztonsági kockázatokat, amelyek az utazóközönséget és a karbantartó személyzetet érinthetik;

4.	a helyben történő karbantartások feltételeit, vagyis a gépben cserélhető egységek (LRU-k) meghatározását, a hardver és a szoftver jóváhagyott kompatibilis változatainak meghatározását, a hibás LRU-k pótlására vonatkozó eljárásokat, és az LRU-k tárolási és a hibás LRU-k javítási feltételeit;

5.	azokat az ellenőrzéseket, amelyeket akkor kell elvégezni, ha a berendezés különösen nagy terhelésnek van kitéve (például hátrányos környezeti feltételek vagy rendellenes rázkódások);

6.	azokat az ellenőrzéseket, amelyeket az ellenőrző-irányító és jelző berendezéstől eltérő, de az ellenőrző-irányító és jelző alrendszerekre hatást gyakorló berendezés karbantartásakor (például kerékátmérő módosítása) kell elvégezni.

4.2.20.2.   Az alrendszer hitelesítését kérelmező fél felelőssége

A kérelmező:

1.	gondoskodik a 4.2.20.1. pontban (A berendezés gyártójának felelőssége) leírtak szerinti karbantartási követelmények meghatározásáról az ezen ÁME hatálya alá tartozó valamennyi összetevőre nézve (függetlenül attól, hogy azok kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek-e vagy sem);

2.	az említett, 4.2.20.1. pont szerinti követelményeket az alrendszer különböző összetevői és az egyéb alrendszerekhez kapcsolódó interfészek közötti interakcióból eredő kockázatok figyelembevételével teljesíti;

3.

adott esetben a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem vonatkozó dokumentációjának megfelelően meghatározza az előírási hibák miatt frissített kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek bevezetésére vonatkozó eljárásokat (előírás-karbantartás). A kérelmezőnek konfigurációmenedzsment-rendszert kell biztosítania az alrendszerre gyakorolt hatás azonosítására. Biztosítania kell továbbá az alrendszereihez tartozó kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek verziójára vonatkozó dokumentáció rendelkezésre állását.

4.2.20.3.   Rendszerazonosító

A kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek és az ellenőrző-irányító és jelző alrendszerek ERTMS (ETCS, RMR, ATO) funkcióit »rendszerazonosítóval« kell leírni, amely a rendszerverzió azonosítására, valamint a funkcióazonosító és a végrehajtási azonosító megkülönböztetésére szolgáló számozási rendszer. A »funkcióazonosító« a rendszerazonosít. része, és az egyedi konfigurációmenedzsment által meghatározott azon számot vagy számokat jelenti, amely(ek) egy ellenőrző-irányító és jelző alrendszerben vagy kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemben végrehajtott ellenőrző-irányító és jelző funkcióra utal(nak). A »végrehajtásazonosító« a rendszerazonosít. része, és a szállító egyedi konfigurációmenedzsmentje által meghatározott azon számot vagy számokat jelenti, amely(ek) egy ellenőrző-irányító és jelző alrendszer vagy kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem speciális konfigurációját (pl. HW és SW) képviseli(k). A »rendszerazonosítót«, a »funkcióazonosítót« és a »végrehajtásazonosítót« az egyes szállítók határozzák meg.

4.3.   A más alrendszerekkel összekötő interfészek működési és műszaki előírásai

4.3.1.   Interfészek a forgalmi szolgálat és forgalomirányítás alrendszerhez

Interfészek a forgalmi szolgálat és forgalomirányítás alrendszerhez
Hivatkozás az ellenőrző-irányító és jelző alrendszerre vonatkozó ÁME-ra		Hivatkozás a forgalmi szolgálatra és forgalomirányításra vonatkozó ÁME-ra (10)
Paraméter	Pont	Paraméter	Pont
Üzemeltetési szabályok Az ETCS DMI (járművezető és gép közötti interfész) által megjelenített harmonizált szöveges jelzések és üzenetek listája	4.4. E. függelék	Utasításgyűjtemény Üzemeltetési szabályok Üzemeltetés szempontjából releváns műszaki információk a pálya menti ERTMS-hez	4.2.1.2.1. 4.4. D3. függelék
A pálya menti ellenőrző-irányító és jelző tárgyak	4.2.15.	A jelek és a pálya menti jelzések láthatóságára vonatkozó követelmények	4.2.2.8.
A vonat fékezési teljesítménye és jellemzői	4.2.2.	A vonat fékezése	4.2.2.6.
A homokoló berendezések alkalmazása Fedélzeti nyomkarimakenés Műanyag féktuskók használata	4.2.10.	Utasításgyűjtemény	4.2.1.2.1.
Interfész a szabályozási célú adatrögzítéshez	4.2.14.	Adatrögzítés	4.2.3.5.
ETCS DMI (vezető és gép közötti interfész)	4.2.12.	A vonat közlekedési számának formátuma	4.2.3.2.1.
RMR DMI (vezető és gép közötti interfész)	4.2.13.	A vonat közlekedési számának formátuma	4.2.3.2.1.
Kulcsmenedzsment	4.2.8.	A vonat üzemkész állapotának biztosítása	4.2.2.7.
Az útvonallal való összeegyeztethetőség ellenőrzése az engedélyezett járművek használata előtt	4.9.	A járműnek és a vonatnak az üzemeltetni kívánt útvonallal való összeegyeztethetőségére vonatkozó paraméterek	D1. függelék

4.3.2.   Interfész a jármű alrendszerhez

Interfész a járművekre vonatkozó ÁME-khoz
Hivatkozás a CCS ÁME-ra		Hivatkozás a járművekre vonatkozó ÁME-ra
Paraméter	Pont	Paraméter		Pont
Összeegyeztethetőség a pálya menti vonatérzékelő rendszerekkel: a járművek tervezése	4.2.10.	A vasúti járművek jellemzői a sínáramkörös vonatérzékelő rendszerekkel való összeegyeztethetőség tekintetében	LOC-PAS ÁME WAG ÁME (11)	4.2.3.3.1.1. 4.2.3.2.
		A jármű tengelyszámlálón alapuló vonatérzékelő rendszerekkel való összeegyeztethetőségi jellemzői	LOC-PAS ÁME WAG ÁME	4.2.3.3.1.2. 4.2.3.3.
		A jármű hurokberendezésen alapuló vonatérzékelési rendszerrel való összeegyeztethetőségi jellemzői	LOC-PAS ÁME WAG ÁME	4.2.3.3.1.3. 4.2.3.3.
Elektromágneses összeegyeztethetőség a járművek és a pálya menti ellenőrző-irányító és jelző berendezések között	4.2.11.	A vasúti járművek jellemzői a sínáramkörös vonatérzékelő rendszerekkel való összeegyeztethetőség tekintetében	LOC-PAS ÁME WAG ÁME	4.2.3.3.1.1. 4.2.3.3.
		A jármű tengelyszámlálón alapuló vonatérzékelő rendszerekkel való összeegyeztethetőségi jellemzői	LOC-PAS ÁME WAG ÁME	4.2.3.3.1.2. 4.2.3.3.
A vonat fékezési teljesítménye és jellemzői	4.2.2. 4.2.18.	Fékezési teljesítmény	LOC-PAS ÁME – Vészfékezés LOC-PAS ÁME – Üzemi fékezés WAG ÁME	4.2.4.5.2. 4.2.4.5.3. 4.2.4.3.2.
Fedélzeti ellenőrző-irányító és jelző berendezés antennájának helye	4.2.2.	Kinematikus űrszelvény	LOC-PAS ÁME WAG ÁME	4.2.3.1. Nincs
A fedélzeti ETCS funkciók izolálása	4.2.2.	Üzemeltetési szabályok	LOC-PAS ÁME WAG ÁME	4.2.12.3. Nincs
A pálya menti ellenőrző-irányító és jelző tárgyak	4.2.15.	Külső láthatóság Első lámpák	LOC-PAS ÁME WAG ÁME	4.2.7.1.1. Nincs
		A vezető külső látómezeje	LOC-PAS ÁME Szemmagasság Szélvédő WAG ÁME	4.2.9.1.3.1. 4.2.9.2. Nincs
Interfész a szabályozási célú adatrögzítéshez	4.2.14.	Adatrögzítő berendezés	LOC-PAS ÁME WAG ÁME	4.2.9.6. Nincs
Fedélzeti ETCS: Információk, illetve utasítások továbbítása és a járművektől érkező állapotadatok fogadása	4.2.2.	Fázis- és rendszerhatárok	LOC-PAS ÁME WAG ÁME	4.2.8.2.9.8. Nincs
		Dinamikus fékvezérlés	LOC-PAS ÁME WAG ÁME	4.2.4.4.4. Nincs
		Mágneses sínfék	LOC-PAS ÁME WAG ÁME	4.2.4.8.2. Nincs
		Örvényáramú fék	LOC-PAS ÁME WAG ÁME	4.2.4.8.3. Nincs
		A munkavezetékről felvehető legnagyobb teljesítmény és áramerősség	LOC-PAS ÁME WAG ÁME	4.2.8.2.4. Nincs
		Ajtónyitás	LOC-PAS ÁME WAG ÁME	4.2.5.5.6. Nincs
		Teljesítménykövetelmények	LOC-PAS ÁME WAG ÁME	4.2.8.1.2. Nincs
		Füstvédelem	LOC-PAS ÁME WAG ÁME	4.2.10.4.2. Nincs
		Személyzet által, távirányítással irányított tolatási műveletek	LOC-PAS ÁME WAG ÁME	4.2.9.3.6. Nincs
		A vezetőasztal ergonómiai kialakítása	LOC-PAS ÁME WAG ÁME	4.2.9.1.6. Nincs
		Az ETCS-üzemmódok irányítására vonatkozó követelmények: távvezérelt mód	LOC-PAS ÁME WAG ÁME	4.2.9.3.7.1 Nincs
		Az ETCS-üzemmódok irányítására vonatkozó követelmények: passzív tolatás	LOC-PAS ÁME WAG ÁME	4.2.9.3.7.2. Nincs
		Az ETCS-üzemmódok irányítására vonatkozó követelmények: kapcsolt mód	LOC-PAS ÁME WAG ÁME	4.2.9.3.7.3. Nincs
		A fékrendszer típusa	LOC-PAS ÁME WAG ÁME	4.2.4.3. Nincs
		Vontatási állapot	LOC-PAS ÁME WAG ÁME	4.2.9.3.8. Nincs
		Menetdinamikai viselkedés	LOC-PAS ÁME WAG ÁME	4.2.3.4.2. Nincs
Fedélzeti ATO: Információk, illetve utasítások továbbítása és a járművektől érkező állapotadatok fogadása	4.2.18.	A fedélzeti automatikus vonatüzemeltetéshez való interfészre vonatkozó követelmények	LOC-PAS ÁME WAG ÁME	4.2.13. Nincs
Vészfékezés vezérlése	4.2.2.	Vészfékezés vezérlése	LOC-PAS ÁME WAG ÁME	4.2.4.4.1. Nincs
Az ellenőrző-irányító és jelző alrendszerekben alkalmazott berendezések kialakítása	4.2.16.	Az anyagokra vonatkozó követelmények	LOC-PAS ÁME WAG ÁME	4.2.10.2.1. Nincs
Üzemi fékezés vezérlése	4.2.2.	Üzemi fékezés vezérlése	LOC-PAS ÁME WAG ÁME	4.2.4.4.2. Nincs

4.3.3.   Interfész az infrastruktúra alrendszerhez

Interfész az infrastruktúrára vonatkozó ÁME-hoz
Hivatkozás a CCS ÁME-ra		Hivatkozás az infrastruktúrára vonatkozó ÁME-ra
Paraméter	Pont	Paraméter		Pont
Eurobalise kommunikáció (hely a beszereléshez)	4.2.5.2.	Szerkesztési szelvény	INF ÁME (12)	4.2.3.1.
Euroloop kommunikáció (hely a beszereléshez)	4.2.5.3.	Szerkesztési szelvény	INF ÁME	4.2.3.1.
A pálya menti ellenőrző-irányító és jelző tárgyak	4.2.15.	Szerkesztési szelvény	INF ÁME	4.2.3.1.

4.3.4.   Interfészek az energia alrendszerhez

Interfész az energiára vonatkozó ÁME-hoz
Hivatkozás a CCS ÁME-ra		Hivatkozás az energiára vonatkozó ÁME-ra
Paraméter	Pont	Paraméter		Pont
A jármű berendezéseinek adott parancsok	4.2.2. 4.2.3.	Fázishatárok Rendszerhatárok	ENE ÁME (13)	4.2.15. 4.2.16.

4.3.5.   Interfészek a vasúti alagutak biztonságához

Interfész a vasúti alagutak biztonságára vonatkozó ÁME-hoz
Hivatkozás a CCS ÁME-ra		Hivatkozás az SRT ÁME-ra
Paraméter	Pont	Paraméter		Pont
Vasúti mobilkommunikációs funkciók – RMR	4.2.4.	Rádiókommunikáció	SRT ÁME (14)	4.2.1.8. a)
Alapvető követelmények	3. pont	Anyagtulajdonságok	SRT ÁME (14)	4.2.1.3. 4.2.3.1.1.

4.4.   Üzemeltetési szabályok

Az ETCS-, ATO- és RMR-R-berendezésekkel rendelkező vasúti szolgáltatás üzemeltetésére vonatkozó szabályokat a forgalmi szolgálatra és forgalomirányításra vonatkozó ÁME.

Az ETCS DMI (vezető és gép közötti interfész) által megjelenített harmonizált szöveges jelzéseket és üzeneteket az E. függelék sorolja fel.

4.5.   Karbantartási szabályok

Az alrendszernek ezen ÁME-ban szereplő karbantartási szabályai biztosítják, hogy a 4. pontban feltüntetett alapvető paraméterekben említett értékek az előírt határokon belül maradjanak az alrendszerek teljes élettartama alatt. Lehetséges azonban, hogy a megelőző vagy javító jellegű karbantartások során az alrendszer nem képes elérni az alapvető paraméterekben említett értékeket; a karbantartási szabályok biztosítják, hogy e tevékenységek során a rendszer továbbra is biztonságosan üzemeljen.

Az ellenőrző-irányító és jelző alrendszerért felelős szervezetnek olyan karbantartási szabályokat kell meghatároznia, amelyekkel elérhetők az említett célkitűzések. E szabályok előkészítése a 4.2.20. pontban (A karbantartás műszaki dokumentációja) foglalt követelmények segítségével történik.

4.6.   Szakmai kompetenciák

A berendezés és az alrendszer gyártója elegendő tájékoztatást nyújt ahhoz, hogy meg lehessen határozni, milyen szakmai képesítés szükséges az ellenőrző-irányító és jelző alrendszerek felszereléséhez, átvételi ellenőrzéséhez és karbantartásához. Lásd a 4.5. pontot (Karbantartási szabályok).

4.7.   Egészségvédelmi és biztonsági feltételek

Ügyelni kell a karbantartó és üzemeltető személyzet egészségének és biztonságának megóvására, összhangban az uniós rendeletekkel, valamint az európai joggal összeegyeztethető nemzeti szabályokkal.

A gyártóknak jelezniük kell, milyen egészségügyi és biztonsági kockázatokkal jár a berendezések és az alrendszerek használata és karbantartása. Lásd a 4.4. pontot (Üzemeltetési szabályok) és a 4.5. pontot (Karbantartási szabályok).

4.8.   Nyilvántartások

Az (EU) 2016/797 irányelv 48. és 49. cikke szerinti nyilvántartások számára rendelkezésre bocsátandó adatokról a 2011/665/EU bizottsági végrehajtási határozat (15), valamint az (EU) 2019/777 bizottsági végrehajtási rendelet (16) rendelkezik.

4.9.   Az útvonallal való összeegyeztethetőség ellenőrzése az engedélyezett járművek használata előtt

A vasúti társaság által az útvonallal való összeegyeztethetőség ellenőrzése céljából alkalmazandó, fedélzeti ellenőrző-irányító és jelző alrendszerre vonatkozó paraméterek az (EU) 2019/773 végrehajtási rendelet D1. függelékében kerülnek leírásra.

5.   KÖLCSÖNÖS ÁTJÁRHATÓSÁGOT LEHETŐVÉ TÉVŐ RENDSZERELEMEK

5.1.   Meghatározás

Az (EU) 2016/797 irányelv 2. cikkének 7. pontja szerint a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek a berendezések olyan elemi összetevői, összetevőcsoportjai, szerkezet. részegységei vagy egésze, amelyeket beszereltek vagy beszerelni terveznek a vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságát közvetlenül vagy közvetve meghatározó valamely alrendszerbe, és amelyek magukban foglalják mind a materiális, mind pedig az immateriális javakat.

5.2.   Az átjárhatóságot biztosító rendszerelemek felsorolása

5.2.1.   Kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő alapvető rendszerelemek

Az ellenőrző-irányító és jelző alrendszerek kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő alapvető rendszerelemeit a következők tartalmazzák:

1.	Az 5.1. táblázat a fedélzeti ellenőrző-irányító és jelző alrendszer esetében;

2.	Az 5.2. táblázat a pálya menti ellenőrző-irányító és jelző alrendszer esetében.

5.2.2.   A kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek csoportosítása

5.2.2.1.

A kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő alapvető rendszerelemek funkciói egy-egy csoportot alkotva kombinálhatók. Egy adott csoportot azután e funkciókkal és a fennmaradó külső interfészekkel lehet meghatározni. Az ilyen módon létrehozott csoportot kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemnek kell tekinteni. A kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek belső interfészeinek a 4. pont szerinti alapvető paramétereknek való megfelelését nem szükséges ellenőrizni. Ellenőrizni kell azonban, hogy a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek külső interfészei megfelelnek-e e külső interfészekre vonatkozó követelményekkel kapcsolatos alapvető paramétereknek.

5.2.2.2.

A kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek csoportosításakor a csoportosított funkcióknak és kezelésüknek konfigurálhatóknak lenniük oly módon, hogy az ATO, az ETCS és a rádiós átjárhatósági rendszerelemek csoportosított funkcióit az ellenőrző-irányító és jelző alrendszer életciklusa alatt helyettesíteni lehessen külső ATO-val, ETCS-sel vagy rádiós átjárhatósági rendszerelemekkel. Ezért a csoportosított átjárhatósági rendszerelem alábbi interfészeit a CCS vonathálózat kommunikációs rétegeiben kívülről elérhetővé kell tenni az A. függelék A1. táblázatának 4.2.6. i. pontjában meghatározottak szerint: 1. interfész a fedélzeti ATO és a fedélzeti ETCS között az A. függelék A1. táblázatának 4.2.6. h. pontjában meghatározottak szerint; 2. interfész a fedélzeti ATO és a fedélzeti GSM-R adatátvitelre szolgáló rádió között az A. függelék A1. táblázatának 4.2.6. j. pontjában meghatározottak szerint; 3. interfész a fedélzeti FRMCS és a CCS alkalmazások között (ETCS: A. függelék, A1. táblázat, 4.2.6. g. pont, és ATO: A. függelék, A1. táblázat, 4.2.6. k. pont).

5.3.   Az átjárhatósági rendszerelemek teljesítménye és előírásai

Az 5. pontban szereplő táblázatok minden egyes kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő alapvető rendszerelem vagy az ilyen átjárhatósági rendszerelemekből álló csoport tekintetében előírják:

1.	a 3. oszlopban a funkciókat és az interfészeket. Ügyelni kell arra, hogy a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek és/vagy interfészek eg. része választható funkciókkal is rendelkezik;

2.

a 4. oszlopban az egyes funkciók vagy (adott esetben) interfészek megfelelőségi felmérésére vonatkozó kötelező előírásokat, hivatkozással a 4. pont vonatkozó szakaszára. 5.1. táblázat Kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő alapvető rendszerelemek a fedélzeti ellenőrző-irányító és jelző alrendszerben Szám Kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem (IC) Jellemzők Speciális követelmények, amelyeket a 4. pontra történő hivatkozással igazolni kell 1 Fedélzeti ETCS Megbízhatóság, rendelkezésre állás, karbantarthatóság, biztonság (RAMS)   Biztonság   Rendelkezésre állás / Megbízhatóság   Karbantarthatóság 4.2.1.1 4.2.1.2 4.2.20.1 Fedélzeti ETCS funkciók (kivéve az útmérést) Rendszerazonosító 4.2.2 4.2.20.3 ETCS-légrésinterfész   RBC (rádiós adatátvitel választható)   Rádiós infill egység (funkció választható)   Eurobalise légrés   Euroloop légrés (funkció választható) 4.2.5 4.2.5.1.2 4.2.5.1.2.1 4.2.5.2 4.2.5.3 Interfészek   STM (a »K« interfész megvalósítása választható)   GSM-R adatátvitelre szolgáló rádió   Fedélzeti FRMCS   Kulcsmenedzsment   ETCS-ID-menedzsment   ETCS vezető és gép közötti kapcsolat   Vonatinterfész (lásd a lenti megjegyzést)   Fedélzeti adatrögzítő berendezés   ATO-interfész   CCS vonathálózat kommunikációs rétegei Megjegyzés a vonatinterfészhez: Az A. függelék A2. táblázatának 7. jelzőszámú sorában említett dokumentumban leírt valamennyi funkció végrehajtása kötelező a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem szintjén. 4.2.6.1 4.2.6.2.1.1 4.2.6.2.1.2 4.2.8 4.2.9 4.2.12 4.2.2 4.2.14 4.2.6.4 4.2.6.5.1 Berendezések felépítése 4.2.16 ETCS rendszer összeegyeztethetősége (ESC) (választható) 4.2.17.1 4.2.17.2 2 Útmérő berendezés Megbízhatóság, rendelkezésre állás, karbantarthatóság, biztonság (RAMS)   Biztonság   Rendelkezésre állás / Megbízhatóság   Karbantarthatóság 4.2.1.1 4.2.1.2 4.2.20.1 A fedélzeti ETCS funkciója: csak útmérés 4.2.2 Berendezések felépítése 4.2.16 3 Szabványosított interfész (STM) Interfészek   Fedélzeti ETCS 4.2.6.1 4 GSM-R mozdonyrádió Megjegyzés: A SIM-kártya, az antenna, a vezetékek és a szűrők nem képezik az átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerele. részét. Megbízhatóság, rendelkezésre állás, karbantarthatóság (RAM):   Rendelkezésre állás / Megbízhatóság   Karbantarthatóság 4.2.1.2 4.2.20.1 Alapvető kommunikációs funkciók 4.2.4.1.1 Hang- és üzemi kommunikációs alkalmazások Rendszerazonosító 4.2.4.2.1 4.2.20.3 Interfészek   GSM-R-légrés   GSM-R vezető és gép közötti interfész 4.2.5.1.1.1 4.2.13.1 Berendezések felépítése 4.2.16 Rádiórendszer összeegyeztethetősége (RSC) (választható) 4.2.17.3 4.2.17.4 5 GSM-R adatátvitelre szolgáló rádió Megjegyzés: A SIM-kártya, az antenna, a vezetékek és a szűrők nem képezik az átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerele. részét. Megbízhatóság, rendelkezésre állás, karbantarthatóság (RAM):   Rendelkezésre állás / Megbízhatóság   Karbantarthatóság 4.2.1.2 4.2.20.1 Alapvető kommunikációs funkciók 4.2.4.1.1 ETCS adatkommunikációs alkalmazások Rendszerazonosító 4.2.4.3.1.1 4.2.20.3 Interfészek   Fedélzeti ETCS   Fedélzeti ATO   GSM-R-légrés   GSM-R-légrés ETCS-hez   GSM-R-légrés ATO-hoz 4.2.6.2.1.1 4.2.6.2.2.1 4.2.5.1.1.1 4.2.5.1.2.1 4.2.5.1.3.1 Berendezések felépítése 4.2.16 Rádiórendszer összeegyeztethetősége (RSC) (választható) 4.2.17.3 4.2.17.4 6 GSM-R SIM-kártya Megjegyzés: A GSM-R hálózat üzemeltetőjének feladata, hogy a vasúti társaságok számára biztosítsa a GSM-R terminálberendezésbe helyezendő SIM-kártyákat. Alapvető kommunikációs funkciók Rendszerazonosító 4.2.4.1.1 4.2.20.3 Berendezések felépítése 4.2.16 Rádiórendszer összeegyeztethetősége (RSC) (választható) 4.2.17.3 4.2.17.4 7 Fedélzeti ATO Megbízhatóság, rendelkezésre állás, karbantarthatóság (RAM):   Rendelkezésre állás / Megbízhatóság   Karbantarthatóság 4.2.1.2 4.2.20.1 A fedélzeti ATO funkciói (a kommunikáció kivételével) Rendszerazonosító 4.2.18 4.2.20.3 ATO-légrésinterfész 4.2.5.1.3 Interfészek   GSM-R adatátvitelre szolgáló rádió   Fedélzeti FRMCS   Vonatinterfész   ETCS-interfész   CCS vonathálózat kommunikációs rétegei 4.2.6.2.2.1 4.2.6.2.2.2 4.2.18 4.2.6.4 4.2.6.5.1 Berendezések felépítése 4.2.16 8 Fedélzeti FRMCS hangalapú alkalmazás Megbízhatóság, rendelkezésre állás, karbantarthatóság (RAM):   Rendelkezésre állás / Megbízhatóság   Karbantarthatóság 4.2.1.2 4.2.20.1 Alapvető kommunikációs funkciók 4.2.4.1.2 Hang- és üzemi kommunikációs alkalmazások Rendszerazonosító 4.2.4.2.2 4.2.20.3 Interfészek   Fedélzeti FRMCS   FRMCS vezető és gép közötti interfész 4.2.6.2.3 4.2.13.2 Berendezések felépítése 4.2.16 Rádiórendszer összeegyeztethetősége (RSC) (választható) 4.2.17.3 4.2.17.4 9 Fedélzeti FRMCS Megbízhatóság, rendelkezésre állás, karbantarthatóság (RAM):   Rendelkezésre állás / Megbízhatóság   Karbantarthatóság 4.2.1.2 4.2.20.1 Alapvető kommunikációs funkciók Rendszerazonosító 4.2.4.1.2 4.2.20.3 Interfészek   Fedélzeti FRMCS hangalapú alkalmazás   FRMCS-légrés   FRMCS-légrésinterfész ETCS alkalmazáshoz   FRMCS-légrésinterfész ATO alkalmazáshoz   Fedélzeti ETCS   Fedélzeti ATO   CCS vonathálózat kommunikációs rétegei 4.2.6.2.3 4.2.5.1.1.2 4.2.5.1.2.2 4.2.5.1.3.2 4.2.6.2.1.2 4.2.6.2.2.2 4.2.6.5.1 Berendezések felépítése 4.2.16 Rádiórendszer összeegyeztethetősége (RSC) (választható) 4.2.17.3 4.2.17.4 10 FRMCS profil Megjegyzés: Az FRMCS hálózat üzemeltetőjének felelőssége annak biztosítása, hogy az FRMCS-profil elérhető legyen az előfizetők számára. Alapvető kommunikációs funkciók Rendszerazonosító 4.2.4.1.2 4.2.20.3 Berendezések felépítése 4.2.16 Rádiórendszer összeegyeztethetősége (RSC) (választható) 4.2.17.3 4.2.17.4 5.2. táblázat Kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő alapvető rendszerelemek a pálya menti ellenőrző-irányító és jelző alrendszerben 1 2 3 4 Szám Kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem (IC) Jellemzők Speciális követelmények, amelyeket a 4. pontra történő hivatkozással igazolni kell 1 RBC Megbízhatóság, rendelkezésre állás, karbantarthatóság, biztonság (RAMS):   Biztonság   Rendelkezésre állás / Megbízhatóság   Karbantarthatóság 4.2.1.1 4.2.1.2 4.2.20.1 Pálya menti ETCS-funkciók (kivéve Eurobalise, rádiós infill és Euroloop útján folytatott kommunikáció) Rendszerazonosító 4.2.3 4.2.20.3 RMR, ETCS és ATO légrésinterfészek csak rádiókommunikáció a vonattal   GSM-R-légrésinterfész ETCS alkalmazáshoz   FRMCS-légrésinterfész ETCS alkalmazáshoz 4.2.5.1.2.1 4.2.5.1.2.2 Interfészek   Szomszédos RBC   GSM-R adatátviteli rádiókommunikáció   Pálya menti FRMCS   Kulcsmenedzsment   ETCS-ID-menedzsment 4.2.7.1., 4.2.7.2., 4.2.7.3.1.1. 4.2.7.3.1.2 4.2.8 4.2.9 Berendezések felépítése 4.2.16 2 Rádiós infill egység Megbízhatóság, rendelkezésre állás, karbantarthatóság, biztonság (RAMS):   Biztonság   Rendelkezésre állás / Megbízhatóság   Karbantarthatóság 4.2.1.1 4.2.1.2 4.2.20.1 Pálya menti ETCS-funkciók (kivéve Eurobalise, Euroloop, valamint 2. szintű funkciók útján történő kommunikáció) Rendszerazonosító 4.2.3 4.2.20.3 RMR, ETCS és ATO légrésinterfészek csak rádiókommunikáció a vonattal   GSM-R-légrésinterfész ETCS alkalmazáshoz 4.2.5.1.2.1 Interfészek   GSM-R adatátviteli rádiókommunikáció   Kulcsmenedzsment   ETCS-ID-menedzsment   Biztosítóberendezés és LEU 4.2.7.3 4.2.8 4.2.9 4.2.3 Berendezések felépítése 4.2.16 3 Eurobalise Megbízhatóság, rendelkezésre állás, karbantarthatóság, biztonság (RAMS):   Biztonság   Rendelkezésre állás / Megbízhatóság   Karbantarthatóság 4.2.1.1 4.2.1.2 4.2.20.1 ETCS és RMR légrésinterfészek: csak Eurobalise kommunikáció a vonattal Rendszerazonosító 4.2.5.2 4.2.20.3 Interfészek   LEU – Eurobalise 4.2.7.4 Berendezések felépítése 4.2.16 4 Euroloop Megbízhatóság, rendelkezésre állás, karbantarthatóság, biztonság (RAMS):   Biztonság   Rendelkezésre állás / Megbízhatóság   Karbantarthatóság 4.2.1.1 4.2.1.2 4.2.20.1 ETCS és RMR légrésinterfészek: csak Euroloop kommunikáció a vonattal Rendszerazonosító 4.2.5.3 4.2.20.3 Interfészek   LEU – Euroloop 4.2.7.5 Berendezések felépítése 4.2.16 5 LEU Eurobalise Megbízhatóság, rendelkezésre állás, karbantarthatóság, biztonság (RAMS):   Biztonság   Rendelkezésre állás / Megbízhatóság   Karbantarthatóság 4.2.1.1 4.2.1.2 4.2.20.1 Pálya menti ETCS-funkciók (kivéve rádiós infill, Euroloop, valamint 2. szintű funkciók útján történő kommunikáció) Rendszerazonosító 4.2.3 4.2.20.3 Interfészek   LEU – Eurobalise 4.2.7.4 Berendezések felépítése 4.2.16 6 LEU Euroloop Megbízhatóság, rendelkezésre állás, karbantarthatóság, biztonság (RAMS):   Biztonság   Rendelkezésre állás / Megbízhatóság   Karbantarthatóság 4.2.1.1 4.2.1.2 4.2.20.1 Pálya menti ETCS-funkciók (kivéve rádiós infill, Eurobalise, valamint 2. szintű funkciók útján történő kommunikáció) Rendszerazonosító 4.2.3 4.2.20.3 Interfészek   LEU – Euroloop 4.2.7.5 Berendezések felépítése 4.2.16 7 Tengelyszámláló Pálya menti vonatérzékelő rendszerek (csak a tengelyszámlálókkal kapcsolatos paraméterek) 4.2.10 Elektromágneses összeegyeztethetőség (csak a tengelyszámlálókkal kapcsolatos paraméterek) 4.2.11 8 Jelzőtábla Pálya menti ellenőrző-irányító és jelző tárgyak (csak 1. és 2. pont) 4.2.15 Berendezések felépítése 4.2.16 9 Pálya menti ATO Megbízhatóság, rendelkezésre állás, karbantarthatóság (RAM):   Rendelkezésre állás / Megbízhatóság   Karbantarthatóság 4.2.1.2 4.2.20.1 Pálya menti ATO funkció Rendszerazonosító 4.2.19 4.2.20.3 RMR, ETCS és ATO légrésinterfészek csak rádiókommunikáció a vonattal   GSM-R-légrésinterfész ATO alkalmazáshoz   FRMCS-légrésinterfész ATO alkalmazáshoz 4.2.5.1.3.1 4.2.5.1.3.2 Interfészek:   GSM-R adatátviteli rádiókommunikáció   Pálya menti FRMCS 4.2.7.3.2.1 4.2.7.3.2.2 Berendezések felépítése 4.2.16

6.   A RENDSZERELEMEK MEGFELELŐSÉGÉNEK, ILLETVE ALKALMAZHATÓSÁGÁNAK VIZSGÁLATA ÉS AZ ALRENDSZEREK HITELESÍTÉSE

6.1.   Bevezetés

6.1.1.   Általános elvek

6.1.1.1.   Megfelelés az alapvető paramétereknek

Az ezen ÁME 3. pontjában megállapított alapkövetelmények teljesülését a 4. pontban meghatározott alapvető paramétereknek való megfelelés biztosítja.

Ezt a megfelelést a következőkkel kell igazolni:

1.	az 5. pontban meghatározott, kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek megfelelőségének vizsgálata (lásd a 6.2.1., 6.2.2., 6.2.3., 6.2.4. pontot);

2.	az alrendszerek hitelesítése (lásd a 6.3. és a 6.4. pontot).

A meglévő alrendszerek módosítása esetén az értékelés során figyelembe kell venni a fedélzeti alrendszerekre a 7.2.2. pontban, és a pálya menti alrendszerekre a 7.2.3. pontban meghatározott követelményeket.

6.1.1.2.   Az ÁME követelményeine. részleges teljesítése

Ha mindkét alábbi feltétel teljesül, a fedélzeti alrendszernek nem feltétlenül kell implementálnia az ezen ÁME-ban meghatározott valamennyi kötelező funkciót:

1.	a funkciók felsorolása a G. függelékben található;

2.	a pályahálózat-működtető (akinek munkáját a tagállam segíti) jelezte a RINF-ben, hogy az adott követelmén. részleges teljesítése nem gátolja hálózatán az optimális és biztonságos üzemeltetést.

Amennyiben az ellenőrző-irányító és jelző átjárhatósági rendszerelem vagy alrendszer nem hajtja végre az ezen ÁME-ban meghatározott valamennyi funkciót, a vonatkozó használati feltételeknek ezt tükrözniük kell, összhangban a 6.5.1. és 6.5.2. pont rendelkezéseivel.

6.1.2.   Az ETCS, az ATO és az RMR tesztelésére vonatkozó alapelvek

6.1.2.1.   Alapelv

Az elv az, hogy az EK-hitelesítési nyilatkozattal rendelkező fedélzeti ellenőrző-irányító és jelző alrendszer minden, EK-hitelesítési nyilatkozattal rendelkező pálya menti ellenőrző-irányító és jelző alrendszerrel együtt tud működni az ezen ÁME-ban meghatározott feltételek szerint, további hitelesítés nélkül.

Ezen elv érvényesülését a következők könnyítik meg:

1.	a fedélzeti és a pálya menti ellenőrző-irányító és jelző alrendszerek tervezésére és felszerelésére vonatkozó szabályok;

2.	vizsgálati előírások annak bizonyítására, hogy a fedélzeti és a pálya menti ellenőrző-irányító és jelző alrendszerek megfelelnek az ezen ÁME-ban megállapított követelményeknek, és kölcsönösen összeegyeztethetők.

6.1.2.2.   Üzemeltetési tesztforgatókönyvek

Ezen ÁME alkalmazásában »üzemeltetési tesztforgatókönyv«: az ellenőrző-irányító és jelző alrendszerekhez kapcsolódó vagy azokra hatással lévő, pálya menti és fedélzeti események (például üzenet küldése/fogadása, a sebességhatár túllépése, az üzemeltető által végzett beavatkozások) sorozata és az egyes események között eltelt idő leírása; e leírás célja a vasúti rendszer tervezett módon történő működésének vizsgálata az ETCS, az ATO és az RMR szempontjából releváns helyzetekben (például: a vonat belépése az ezekkel felszerelt területekre, a vonat indulásra kész állapotba hozása, egy megállj jelzés meghaladása).

Az üzemeltetési tesztforgatókönyvek az adott projektre vonatkozóan elfogadott műszaki tervezési szabályokon alapulnak.

Arról, hogy az éles helyzetben történő megvalósítás megfelel-e az üzemeltetési tesztforgatókönyvnek, könnyen hozzáférhető interfészekről (lehetőleg az ezen ÁME-ban meghatározott szabványos interfészekről) történő adatgyűjtéssel lehet meggyőződni.

6.1.2.3.   Az üzemeltetési tesztforgatókönyvekre vonatkozó követelmények

Az ETCS, az ATO és az RMR pálya ment. részeire vonatkozó műszaki tervezési szabályoknak, valamint az ellenőrző-irányító és jelző alrendszerekhez kapcsolódó üzemeltetési tesztforgatókönyveknek elegendőeknek kell lenniük ahhoz, hogy le lehessen írni a pálya menti ellenőrző-irányító és jelző alrendszerhez kapcsolódó, rendes és meghatározott korlátozott üzemmódú helyzetekben előadódó valamennyi releváns műveletet; továbbá:

1.	összhangban kell lenniük az ezen ÁME-ban említett előírásokkal;

2.	azon kell alapulniuk, hogy a pálya menti alrendszerrel együttműködő fedélzeti ellenőrző-irányító és jelző alrendszerek funkciói, interfészei és teljesítménye összhangban vannak ezen ÁME követelményeivel;

3.

azonosaknak kell lenniük azokkal a szabályokkal és forgatókönyvekkel, amelyeket a pálya menti ellenőrző-irányító és jelző alrendszer EK-hitelesítése során használtak annak ellenőrzésére, hogy a végrehajtott funkciók, interfészek és teljesítmények képesek-e biztosítani, hogy a rendszer tervezett működése – a fedélzeti ellenőrző-irányító és jelző alrendszer megfelelő módozataival, illetve szintjei és módozatai közötti váltásokkal együtt – megfelelő legyen.

6.2.   A kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek

6.2.1.   Az ellenőrző-irányító és jelző alrendszer átjárhatósági rendszerelemeinek értékelési eljárásai

A kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek és/vagy rendszerelemcsoportok forgalomba hozatala előtt a gyártó vagy annak az Európai Unión belül székhellyel rendelkező meghatalmazott képviselője köteles EK-megfelelőségi nyilatkozatot készíteni az (EU) 2016/797 irányelv 9. cikkének (2) bekezdése és 10. cikkének (1) bekezdése szerint.

Az értékelési eljárást a 6.2.2. pontban (Az ellenőrző-irányító és jelző alrendszer átjárhatósági rendszerelemeinek moduljai) meghatározott modulok egyikének alkalmazásával kell elvégezni.

Az ellenőrző-irányító és jelző átjárhatósági rendszerelemekhez nem szükséges EK-alkalmazhatósági nyilatkozat. A kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek forgalomba hozatalához elegendő a releváns alapvető paraméterek teljesítése, amelyet az EK-megfelelőségi nyilatkozat tanúsít (17).

6.2.2.   Az ellenőrző-irányító és jelző alrendszer átjárhatósági rendszerelemeinek moduljai

Az ellenőrző-irányító és jelző alrendszereken belüli átjárhatósági rendszerelemek értékelésekor a gyártó vagy annak az Európai Unión belül székhellyel rendelkező meghatalmazott képviselője az alábbiak közül választhat:

1.	típusvizsgálati eljárás (CB modul) a tervezési és fejlesztési fázishoz, ötvözve a gyártási minőségirányítási rendszer eljárásaival (CD modul) a létrehozási fázisban; vagy

2.	a tervezési és fejlesztési fázis tekintetében típusvizsgálati eljárás (CB modul), a gyártáshitelesítési eljárással (CF modul) kombinálva; vagy

3.	teljes minőségirányítási rendszer konstrukcióvizsgálati eljárással (CH1 modul).

Továbbá a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő SIM-kártyás és jelzőtáblás rendszerelem ellenőrzéséhez a gyártó vagy képviselője választhatja a CA modult.

A modulo. részletes leírása a 2010/713/EU bizottsági határozatban (18) található.

A modulok eg. részének használatára a következő szabályok vonatkoznak:

1.	Hivatkozással a CB modul 2. pontjára, az EK-típusvizsgálatot a gyártási típus és a tervezési típus kombinációjával kell elvégezni.

2.	Hivatkozással a CF modul 3. pontjára (termékhitelesítés), a statisztikai hitelesítés nem megengedett, vagyis az összes átjárhatósági rendszerelemet külön-külön meg kell vizsgálni.

6.2.3.   Értékelési követelmények

A kiválasztott modultól függetlenül:

1.	a »fedélzeti ETCS« kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem esetében teljesíteni kell az ezen ÁME 6.2.4.1. pontjában megállapított követelményeket,

2.

a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek vagy rendszerelemcsoportok megfelelőségének értékelésekor a 6.1.1. táblázatban szereplő tevékenységeket ezen ÁME 5. pontjának megfelelően végre kell hajtani. Minden hitelesítést az 5. pont megfelelő táblázatának és az abban szereplő alapvető paramétereknek a felhasználásával kell elvégezni.

3.

A berendezés gyártója tájékoztatja a bejelentett szervezetet minden olyan változásról, amely a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem megfelelőségét érinti az alkalmazandó ÁME kiadás követelményei miatt. A gyártó azt is igazolja, hogy ezek a hibakorrekciókra vonatkozó előírások új ellenőrzéseket igényelnek-e, összhangban a 6.1.1. táblázattal, és EK-megfelelési modul alkalmazásakor, összhangban a 6.2.2. táblázattal. Ezeket az információkat a gyártó megfelelő hivatkozásokkal ellátva csatolja a meglévő EK-tanúsítványra vonatkozó műszaki dokumentációhoz. A gyártó igazolja és dokumentálja, hogy az alkalmazandó követelmények teljesülnek a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek szintjén, amit egy bejelentett szervezetnek értékelnie kell. A gyártó tájékoztatja az érintett szervezeteket a változásokról, például az üzemeltetéssel és karbantartással kapcsolatban, amennyiben azok meglévő és már telepített termékeket/összetevőket érintenek. 6.1.1. táblázat A kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek vagy rendszerelemcsoportok megfelelőségértékelésére vonatkozó követelmények Szám Szempont A vizsgálat tárgya Alátámasztó bizonyítékok 1a Funkciók, interfészek és teljesítmények Az 5. pont alkalmazandó táblázatában említett alapvető paraméterekben leírt kötelező funkciók, interfészek és teljesítmények megvalósításának és ezen ÁME követelményeinek való megfelelésének ellenőrzése Tervdokumentáció, valamint tesztelési esetek és sorozatok végrehajtása az 5. pont megfelelő táblázatában említett alapvető paraméterekben leírtaknak megfelelően 1b Annak ellenőrzése, hogy az 5. pont alkalmazandó táblázatában említett alapvető paraméterekben leírt opcionális funkciók és interfészek közül melyeket valósítottak meg, és hogy ezek megfelelnek-e ezen ÁME követelményeinek Tervdokumentáció, valamint tesztelési esetek és sorozatok végrehajtása az 5. pont megfelelő táblázatában említett alapvető paraméterekben leírtaknak megfelelően 1c Annak ellenőrzése, hogy az ezen ÁME-ban meg nem határozott kiegészítő funkciók és interfészek közül melyeket valósítottak meg, és hogy ezek nem összeegyeztethetetlenek az ezen ÁME-ban meghatározott, megvalósított funkciókkal Hatásvizsgálat 2a Berendezések felépítése A kötelező környezeti feltételek teljesítésének ellenőrzése az 5. pont megfelelő táblázatában említett alapvető paraméterekben meghatározott esetekben Az alkalmazott anyagokra vonatkozó dokumentáció, és adott esetben tesztek az 5. pont megfelelő táblázatában említett alapvető paraméterekben meghatározott követelmények teljesítésének biztosítása érdekében 2b Továbbá annak ellenőrzése, hogy a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek megfelelően működnek-e olyan környezeti feltételek mellett, amelyekre tervezték őket Tesztek a kérelmező előírásai szerint 3 Megbízhatóság, rendelkezésre állás, karbantarthatóság, biztonság (RAMS) Az 5. pont alkalmazandó táblázatában említett alapvető paraméterekben adott esetben meghatározott biztonsági követelmények teljesítésének ellenőrzése, vagyis 1. teljesítésre kerül-e a véletlenszerű hibák mennyiségi elfogadható kockázati aránya; 2. képes-e a fejlesztési folyamat kimutatni és megszüntetni a rendszerszintű hibákat. 1. A véletlenszerű hibák elfogadható kockázati arányának kiszámítása megbízhatósági adatokra támaszkodva 2.1. A gyártó által a tervezés, a gyártás és a tesztelés során végrehajtott minőség- és biztonságirányítás megfelel valamely elismert szabványnak (lásd a megjegyzést). 2.2. A szoftverfejlesztési életciklus, a hardverfejlesztési életciklus, valamint a hardver és a szoftver integrációja elismert szabványnak megfelelően zajlott (lásd a megjegyzést). 2.3. A biztonsági hitelesítés és engedélyezés elismert szabványnak megfelelően történt (lásd a megjegyzést), és megfelel az 5. pont alkalmazandó táblázatában említett alapvető paraméterekben meghatározott biztonsági követelményeknek. 2.4. A funkcionális és műszaki biztonsági követelmények (megfelelő működés üzemzavar nélküli feltételek mellett, üzemzavarok és a külső befolyásoló tényezők hatása) hitelesítése elismert szabvány alapján történik (lásd a megjegyzést). Megjegyzés: A szabványnak legalább a következő követelményeknek kell eleget tennie: (1) meg kell felelnie a 402/2013/EU rendelet I. melléklete 2.3.2. pontjában meghatározott magatartási kódexre vonatkozó követelményeknek; (2) a vasúti ágazaton belül széles körben elismertnek kell lennie. Ellenkező esetben meg kell indokolni az adott szabvány használatát, és a szabványt a bejelentett szervezetnek elfogadhatónak kell nyilvánítania; (3) az értékelés alatt álló rendszeren belül a vizsgált veszélyek ellenőrzése tekintetében relevánsnak kell lennie; (4) nyilvánosan hozzáférhetőnek kell lennie minden olyan szereplő számára, aki használni kívánja. 4 A kérelmező által megadott (a véletlenszerű hibákra vonatkozó) mennyiségi megbízhatósági célok teljesülésének ellenőrzése Számítások 5 A rendszerszintű hibák megszüntetése A berendezések tesztelése (az átjárhatósági rendszerelem egésze vagy külön-külön a részszerkezetek) üzemeltetési feltételek mellett, és hibák jelentkezése esetén azok javítása. A tanúsítványt kísérő dokumentáció ismerteti, hogy mely hitelesítésekre került sor, mely szabványok kerültek alkalmazásra, és mely kritériumok alapján minősülnek a tesztek teljesítettnek (a kérelmező döntése szerint). 6 A karbantartás műszaki dokumentációja A karbantartási követelmények teljesülésének ellenőrzése – 4.2.20.1. pont. Okirat-ellenőrzés

6.2.4.   Különleges kérdések

6.2.4.1.   Kötelező vizsgálatok a fedélzeti ETCS esetében

Különös figyelmet kell fordítani a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő fedélzeti ETCS rendszerelem megfelelőségének értékelésére, mivel ez a rendszerelem összetett, emellett pedig kulcsszerepet játszik az átjárhatóság biztosításában.

Függetlenül attól, hogy a CB vagy a CH1 modul került-e kiválasztásra, a bejelentett szervezet ellenőrzi, hogy:

1.

a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem reprezentatív mintapéldánya keresztülment-e az összes tesztelési sorozaton, és ezen belül a 4.2.2. pontban (A fedélzeti ETCS funkciói) említett funkciók ellenőrzésére szolgáló összes tesztelési eseten. A kérelmező feladata, hogy meghatározza a tesztelési eseteket és azoknak a sorozatokon belüli helyét (amennyiben ezeket az ezen ÁME-ban hivatkozott előírások nem határozzák meg);

2.

ezekre a tesztekre olyan vizsgálóhelyen (laboratóriumban) került-e sor, amely a 765/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (19) és az A. függelék A4. táblázatában említett szabványoknak megfelelően akkreditációval rendelkezik arra, hogy az A. függelék A1. táblázatának 4.2.2 c. pontjában meghatározott tesztfelépítés és eljárások szerint tesztelést végezzen.

A vizsgálóhely (laboratórium) mindenre kiterjedő jelentést készít, amelyben feltünteti a tesztelési esetek eredményeit és az alkalmazott sorozatokat. A bejelentett szervezet feladata ellenőrizni a tesztelési esetek és a sorozatok megfelelőségét, az összes releváns követelmény teljesülését, és értékelni a tesztek eredményeit a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem tanúsítása céljából.

6.2.4.2.   B. osztályú interfészek

Az egyes tagállamok felelősek annak ellenőrzéséért, hogy a B. osztályú rendszerek és azoknak a fedélzeti kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő ETCS rendszerelemhez való interfészei megfelelnek-e a nemzeti követelményeiknek.

A szabványosított STM és a fedélzeti ETCS közötti interfész hitelesítéséhez a bejelentett szervezetnek megfelelőségértékelést kell végeznie.

6.2.4.3.   Az ETCS-rendszer, illetve a rádiórendszer összeegyeztethetőségének vizsgálatai kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem esetében

Mivel a 6.1.1. táblázat nem ír elő ESC/RSC-ellenőrzéseket, azok nem szükségesek a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemekre vonatkozó tanúsítvány kiadásához.

Ha az ESC/RSC-ellenőrzéseket a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem szintjén hajtják végre, a bejelentett szervezet feladata a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemekkel kapcsolatos ESC/RSC-nyilatkozat(ok) és a kapcsolódó jelentés tekintetében a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemre vonatkozó ESC/RSC ellenőrzési jelentés helyességének és teljességének ellenőrzése az e pontban foglalt követelményeknek megfelelően.

Az (EU) 2016/797 irányelvvel összhangban az értékelést végző bejelentett szervezet eltérhet a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem EK-megfelelőségi vagy -alkalmazhatósági eljárását végző bejelentett szervezettől.

6.1.2. táblázat

A kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek ETCS- vagy a rádiórendszer összeegyeztethetőségi vizsgálatának bejelentett szervezet általi értékelése

Szám	Szempont	A vizsgálat tárgya	Alátámasztó bizonyítékok
1	Az eredmények hozzáférhetősége	Annak értékelése, hogy az ellenőrzési jelentés hivatkozik-e az ellenőrzésekre az ERA által közzétett műszaki dokumentációban (20) szereplő ESC/RSC-típusok meghatározása szerint. Annak értékelése, hogy a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem ellenőrzési jelentése egyértelműen jelzi-e, hogy az ESC/RSC-típus tekintetében mely ellenőrzéseket hitelesítették.	Az ESC/RSC ellenőrzési jelentés értékelése.
2	Az eredmények hozzáférhetősége	Annak értékelése, hogy az ESC/RSC eredmények minden ESC/RSC-ellenőrzés esetében jelzik-e, hogy az ESC/RSC-ellenőrzés a meghatározottak szerint történt vagy sem.	Az ESC/RSC ellenőrzési jelentés értékelése.
3	Bejelentett összeegyeztethetetlenségek és hibák	Annak értékelése, hogy minden olyan ESC/RSC-ellenőrzés esetében, amely nem a meghatározottak szerint történt, feltüntették-e az ellenőrzés során jelentett összeegyeztethetetlenségeket és hibákat.	Az ESC/RSC ellenőrzési jelentés értékelése.
4	Hatásvizsgálat	Annak értékelése, hogy minden olyan ESC/RSC-ellenőrzés esetében, amely nem a meghatározottak szerint történt, elvégezték-e és rögzítették-e az ESC-re/RSC-re gyakorolt hatások vizsgálatát a D. függelék szerinti sablon felhasználásával.	Az ESC/RSC ellenőrzési jelentés értékelése.

6.3.   Ellenőrző-irányító és jelző alrendszerek

6.3.1.   Az ellenőrző-irányító és jelző alrendszerek értékelési eljárásai

Ez a pont a fedélzeti, illetve a pálya menti ellenőrző-irányító és jelző alrendszerre vonatkozó EK-hitelesítési nyilatkozatokkal foglalkozik.

A kérelmező kérésére a bejelentett szervezet elvégzi a fedélzeti vagy pálya menti ellenőrző-irányító és jelző alrendszer EK-hitelesítését az (EU) 2016/797 irányelv IV. mellékletével összhangban.

A kérelmező elkészíti a fedélzeti vagy a pálya menti ellenőrző-irányító és jelző alrendszerre vonatkozó EK-hitelesítési nyilatkozatot az (EU) 2016/797 irányelv 15. cikkének (1) és (9) bekezdésével összhangban.

Az EK-hitelesítési nyilatkozat tartalmának meg kell felelnie az (EU) 2016/797 irányelv 15. cikke (9) bekezdésének.

Az értékelési eljárást a 6.3.2. pontban (Az ellenőrző-irányító és jelző alrendszerek moduljai) meghatározott modulok alkalmazásával kell elvégezni.

A fedélzeti, illetve pálya menti ellenőrző-irányító és jelző alrendszerre vonatkozó EK-hitelesítési nyilatkozatokat a megfelelőségi tanúsítványokkal együtt elegendőnek kell tekinteni az alrendszerek ezen ÁME-ban meghatározott feltételek szerinti összeegyeztethetőségének biztosítására.

6.3.2.   Az ellenőrző-irányító és jelző alrendszerek moduljai

Az alábbiakban feltüntetett összes modul meghatározását a 2010/713/EU határozat tartalmazza.

6.3.2.1.   Fedélzeti alrendszer

A fedélzeti ellenőrző-irányító és jelző alrendszer hitelesítéséhez a kérelmező a következő lehetőségek közül választhat:

1.	típusvizsgálati eljárás (SB modul) a tervezési és fejlesztési fázishoz, ötvözve a gyártási minőségirányítási rendszer létrehozási fázisban jellemző eljárásaival (SD modul); vagy

2.	a tervezési és fejlesztési fázis tekintetében típusvizsgálati eljárás (SB modul), a gyártáshitelesítési eljárással (SF modul) kombinálva; vagy

3.	teljes minőségirányítási rendszer konstrukcióvizsgálati eljárással (SH1 modul).

6.3.2.2.   Pálya menti alrendszer

A pálya menti ellenőrző-irányító és jelző alrendszer hitelesítéséhez a kérelmező a következő lehetőségek közül választhat:

1.	egységhitelesítési eljárás (SG modul); vagy

2.	típusvizsgálati eljárás (SB modul) a tervezési és fejlesztési fázishoz, ötvözve a gyártási minőségirányítási rendszer létrehozási fázisban jellemző eljárásaival (SD modul); vagy

3.	a tervezési és fejlesztési fázis tekintetében típusvizsgálati eljárás (SB modul), a gyártáshitelesítési eljárással (SF modul) kombinálva; vagy

4.	teljes minőségirányítási rendszer konstrukcióvizsgálati eljárással (SH1 modul).

6.3.2.3.   Modulok használatának feltételei a fedélzeti és a pálya menti alrendszerekhez

Hivatkozással az SB modul 4.2. pontjára (típusvizsgálat), a tervezést felül kell vizsgálni.

Hivatkozással az SH1 modul 4.2. pontjára (a teljes minőségirányítási rendszeren és konstrukcióvizsgálaton alapuló megfelelőségértékelési eljárás), szükséges egy további típusvizsgálat elvégzése.

6.3.3.   A fedélzeti alrendszerre vonatkozó értékelési követelmények

A 6.2.1. táblázat a fedélzeti ellenőrző-irányító és jelző alrendszerek hitelesítésekor elvégzendő ellenőrzéseket és a teljesítendő alapvető paramétereket tartalmazza.

A kiválasztott modultól függetlenül:

1.	a hitelesítésnek igazolnia kell, hogy a fedélzeti ellenőrző-irányító és jelző alrendszer megfelel az alapvető paraméterek járműbe történő integrálásakor;

2.	az EK-megfelelőségi nyilatkozattal már rendelkező, kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek funkciói és teljesítményei nem igényelnek további hitelesítést;

3.

a már integrált kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem előírás-karbantartás miatti frissítése nem igényel az alrendszert értékelő bejelentett szervezet általi további hitelesítést, ha az átjárhatósági rendszerelemet értékelő bejelentett szervezet megerősíti, hogy az értékelendő frissítés hatása az átjárhatósági rendszerelemre korlátozódik, és ha a frissített alrendszer integrációját a közös biztonsági módszer szerint értékelő szervezet az alrendszer szintjén nem azonosított hatást. 6.2.1. táblázat A fedélzeti alrendszerekre vag. részek csoportjaira vonatkozó megfelelőségértékelési követelmények Szám Szempont A vizsgálat tárgya Alátámasztó bizonyítékok 1a A kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tévő rendszerelemek használata Annak ellenőrzése, hogy az alrendszerbe beépítendő, kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek rendelkeznek-e EK-megfelelőségi nyilatkozattal és megfelelő tanúsítvánnyal Az alrendszert egy ezen ÁME követelményeinek megfelelő SIM-kártyával ellenőrizni kell. A SIM-kártyának egy másik olyan kártyával való lecserélése, amely szintén megfelel ennek az ÁME-nak, nem minősül az alrendszer módosításának. A dokumentumok megléte és tartalma 1b A kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek használatára vonatkozó feltételek és felhasználási határértékek összevetése az alrendszer és a környezet jellemzőivel. Elemzés okirat-ellenőrzéssel 1c Az ellenőrző-irányító és jelző alrendszerre vonatkozó ÁME-nak az alrendszer EK-hitelesítésére alkalmazott változatától eltérő változata szerint tanúsított és/vagy az alrendszer EK-hitelesítésére alkalmazott előíráscsomagtól eltérő előíráscsomag szerint tanúsított kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek esetében ellenőrizni kell, hogy a tanúsítvány továbbra is biztosítja-e, hogy az alrendszer megfeleljen a mindenkor hatályos ÁME követelményeinek. Hatásvizsgálat okirat-ellenőrzéssel 2a Kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek beépítése az alrendszerbe Az alrendszer belső interfészeinek helyes felszerelésére és működésére vonatkozó ellenőrzés – a 4.2.6. pont szerinti alapvető paraméter Az előírásoknak megfelelő ellenőrzés 2b Annak ellenőrzése, hogy az ezen ÁME-ban meg nem határozott kiegészítő funkciók nincsenek-e kihatással a kötelező funkciókra Hatásvizsgálat 2c Annak ellenőrzése, hogy az ETCS-ID-kben meghatározott értékek a megengedett tartományban vannak-e, illetve ha ezen ÁME egyedi értéket ír elő, akkor megfelelnek-e annak az értéknek – a 4.2.9. pont szerinti alapvető paraméter Tervezési előírások ellenőrzése 2d Annak ellenőrzése, hogy van-e rendszerazonosító az alrendszer ETCS-része számára. A rendszerazonosító funkcionális vagy megvalósítás. részének módosítása esetén megfelel-e a módosítás a meghatározásnak – a 4.2.20.3. pont szerinti alapvető paraméter Okirat-ellenőrzés 3 Részek beépítése az alrendszerbe Az alrendszer különböz. részei közötti interfészek és integráció ellenőrzése – a 4.1. táblázat és a 4.2.6. pont szerinti alapvető paraméter Hatásvizsgálat okirat-ellenőrzéssel 4a Integráció a járművekkel A berendezések helyes felszerelésének ellenőrzése – 4.2.2., 4.2.4., 4.2.14. és 4.2.18. alapvető paraméter – és a berendezés felszerelésének a gyártó által meghatározott feltételei. Az ellenőrzések eredményei (az alapvető paraméterekben említett előírások és a gyártó felszerelésre vonatkozó utasításai szerint). 4b Annak ellenőrzése, hogy a fedélzeti ellenőrző-irányító és jelző alrendszer összeegyeztethető-e a járműkörnyezettel – a 4.2.16. pont szerinti alapvető paraméter. Okirat-ellenőrzés (a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek tanúsítványainak és a lehetséges beépítési módszereknek az összevetése a járművek jellemzőivel) 4c Annak ellenőrzése, hogy a paraméterek (például a fékezési paraméterek) beállítása megfelelő-e, és azok a megengedett tartományban vannak-e. Okirat-ellenőrzés (a paraméterek értékeinek összevetése a járművek jellemzőivel) 5a Integráció a B. osztállyal, a fedélzeti ETCS és B. osztályú interfésztől függően Annak ellenőrzése, hogy a szabványosított STM interfész az ÁME-nak megfelelő interfészekkel csatlakozik-e a fedélzeti ETCS-hez. Nem szükséges vizsgálatot végezni: a szabványos interfész vizsgálata már megtörtént a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem szintjén. Működését már a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek alrendszerbe történő beépítésekor megvizsgálták 5b Annak ellenőrzése, hogy a fedélzeti ETCS-berendezésekben telepített B. osztályú funkciók – a 4.2.6.1. pont szerinti alapvető paraméter – nem támasztanak további követelményeket a pálya menti ellenőrző-irányító és jelző alrendszerrel szemben az átmenet miatt. Nem szükséges vizsgálatot végezni: minden vizsgálatra sor került a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem szintjén. 5c Annak ellenőrzése, hogy a fedélzeti ETCS-berendezésekhez nem csatlakozó, különálló, B. osztályú berendezések – a 4.2.6.1. pont szerinti alapvető paraméter – nem támasztanak további követelményeket a pálya menti ellenőrző-irányító és jelző alrendszerrel szemben az átmenet miatt. Nem szükséges vizsgálatot végezni: nincs interfész (21). 5d Annak ellenőrzése, hogy a fedélzeti ETCS-berendezésekhez az ÁME-nak (részben) meg nem felelő interfészekkel csatlakozó, különálló, B. osztályú berendezések – a 4.2.6.1. pont szerinti alapvető paraméter – nem támasztanak további követelményeket a pálya menti ellenőrző-irányító és jelző alrendszerrel szemben az átmenetek miatt. Annak ellenőrzése továbbá, hogy az ETCS-funkciókat mindez nem érinti-e. Hatásvizsgálat okirat-ellenőrzéssel és integrációs tesztjelentés alapján 6a Integráció pálya menti ellenőrző-irányító és jelző alrendszerekkel Az Eurobalise-telegramok olvashatóságának ellenőrzése (ez a vizsgálat az antenna megfelelő telepítésének ellenőrzésére terjed ki. A kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem szintjén már elvégzett vizsgálatokat nem kell megismételni) – a 4.2.5. pont szerinti alapvető paraméter. Tanúsított Eurobalise használatának vizsgálata: az alátámasztó bizonyíték a telegram megfelelő olvashatósága. 6b Euroloop-telegramok olvashatóságának ellenőrzése (adott esetben) – 4.2.5. alapvető paraméter. Tanúsított Euroloop használatának vizsgálata: az alátámasztó bizonyíték a telegram megfelelő olvashatósága. 6c Annak ellenőrzése, hogy a berendezés tudja-e kezelni az RMR hang- és adathívásokat (adott esetben) – 4.2.5. alapvető paraméter. Teszt tanúsított RMR hálózattal. Az alátámasztó bizonyíték a kapcsolat létrehozásának, fenntartásának és bontásának képessége. 7a Megbízhatóság, rendelkezésre állás, karbantarthatóság, biztonság (RAMS) Annak ellenőrzése, hogy a berendezés megfelel-e a biztonsági követelményeknek – 4.2.1. alapvető paraméter. A kockázatelemzésre és -értékelésre vonatkozó közös biztonsági módszerben meghatározott eljárások alkalmazása. 7b A mennyiségi megbízhatósági célok teljesülésének ellenőrzése – 4.2.1. alapvető paraméter. Számítások 7c A karbantartásra vonatkozó követelmények teljesülésének ellenőrzése – 4.2.20.2. pont. Okirat-ellenőrzés 8 Integráció a pálya menti ellenőrző-irányító és jelző alrendszerekkel és egyéb alrendszerekkel: tesztek a tervezett működésre jellemző feltételek mellett. Az alrendszer viselkedésének vizsgálata a lehető legkülönbözőbb üzemeltetési feltételek mellett (például lejtési szög, vonatsebesség, vibráció, vonóerő, időjárási viszonyok, valamint a pálya menti ellenőrző-irányító és jelző funkciók kialakítása). A vizsgálatnak igazolnia kell: 1. az útmérési feladatok megfelelő végrehajtását – 4.2.2. alapvető paraméter; 2. a fedélzeti ellenőrző-irányító és jelző alrendszer és a járműkörnyezet közötti összeférhetőséget – 4.2.16. alapvető paraméter. A vizsgálatok célja ugyanakkor az, hogy csökkentsék a rendszerszintű hibák előfordulásának valószínűségét. E vizsgálatok nem terjednek ki a különböző fázisokban végrehajtott vizsgálatokra: tehát a szimulált környezetben a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemeken és az alrendszeren végrehajtott vizsgálatokat figyelembe kell venni. Környezeti feltételek mellett végzett vizsgálatokat nem szükséges végrehajtani fedélzeti RMR hangalapú berendezések esetében. Megjegyzés: A vizsgálatok befejezettnek nyilvánításának követelményeit és az alkalmazott szabványokat fel kell tüntetni a tanúsítványban. Próbafutásokról szóló jelentések

6.3.3.1.   Az ETCS-rendszer, illetve a rádiórendszer összeegyeztethetőségének vizsgálatai

A bejelentett szervezet feladata az ESC/RSC ellenőrzési jelentés tekintetében az alrendszerre vonatkozó ESC/RSC ellenőrzési jelentés helyességének és teljességének ellenőrzése az e pontban foglalt követelményeknek megfelelően.

Mivel a 6.2.1. táblázat nem ír elő ESC/RSC-ellenőrzéseket, azok nem szükségesek a fedélzeti alrendszerre vonatkozó tanúsítvány kiadásához. Ezért egy ilyen fedélzeti alrendszer csak akkor tekinthető összeegyeztethetőnek az A. osztályú infrastruktúrákkal, ha a műszaki összeegyeztethetőség igazolásához nincs szükség konkrét ESC/RSC-ellenőrzésre (azaz a pályahálózat-működtető a RINF-ben ESC-EU-0-ként vagy RSC-EU-0-ként azonosítja).

6.2.2. táblázat

Az ETCS-rendszer, illetve rádiórendszer összeegyeztethetőségi vizsgálatának bejelentett szervezet általi értékelése fedélzeti alrendszerek esetében

Szám	Szempont	A vizsgálat tárgya	Alátámasztó bizonyítékok
1	Az eredmények hozzáférhetősége	Annak értékelése, hogy az ellenőrzési jelentés hivatkozik-e az ellenőrzésekre az ERA által közzétett műszaki dokumentációban (22) szereplő ESC/RSC-típusok meghatározása szerint. Annak értékelése, hogy az adott ESC/RSC-típus valamennyi előírt ESC/RSC-ellenőrzését értékelték-e.	Az ESC/RSC ellenőrzési jelentés értékelése.
2	Az eredmények hozzáférhetősége	Annak értékelése, hogy az ESC/RSC eredmények minden ESC/RSC-ellenőrzés esetében jelzik-e, hogy az ESC/RSC-ellenőrzés a meghatározottak szerint történt vagy sem.	Az ESC/RSC ellenőrzési jelentés értékelése.
3	Bejelentett összeegyeztethetetlenségek és hibák	Annak értékelése, hogy minden olyan ESC/RSC-ellenőrzés esetében, amely nem a meghatározottak szerint történt, feltüntették-e az ellenőrzés során jelentett összeegyeztethetetlenségeket és hibákat.	Az ESC/RSC ellenőrzési jelentés értékelése.
4	Hatásvizsgálat	Annak értékelése, hogy minden olyan ESC/RSC-ellenőrzés esetében, amely nem a meghatározottak szerint történt, elvégezték-e és rögzítették-e az ESC-re/RSC-re gyakorolt hatások vizsgálatát a D. függelék szerinti sablon felhasználásával.	Az ESC/RSC ellenőrzési jelentés értékelése.
5	Feltételek	Annak értékelése, hogy szerepel-e az ellenőrzési jelentésben valamennyi feltétel.	Az ESC/RSC ellenőrzési jelentés értékelése.
6	A kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemekkel kapcsolatos ESC-, illetve RSC-nyilatkozatok integrációja	Annak értékelése, hogy amennyiben az ESC/RSC nyilatkozat kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemekkel kapcsolatos ESC/RSC-nyilatkozatokon alapul, a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemekkel kapcsolatos ESC/RSC-nyilatkozat eredményei alkalmazhatók-e az érintett alrendszerre.	Az ESC/RSC ellenőrzési jelentés értékelése.

A bejelentett szervezet nem ellenőrzi újra a fedélzeti alrendszerre vonatkozó EK-ellenőrzési eljárás során már teljesített vagy a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemekkel kapcsolatos ESC/RSC-nyilatkozatban szereplő szempontokat.

Az értékelést végző bejelentett szervezet az (EU) 2016/797 irányelvvel összhangban eltérhet a fedélzeti alrendszerre vonatkozó EK-hitelesítési eljárást végző bejelentett szervezettől vagy a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek ESC/RSC-ellenőrzési jelentésének értékelését végző bejelentett szervezettől.

6.3.4.   A pálya menti alrendszerre vonatkozó értékelési követelmények

Az ÁME hatálya alatt végrehajtott értékelések célja annak igazolása, hogy a berendezés megfelel a 4. pont szerinti követelményeknek.

A pálya menti ellenőrző-irányító és jelző alrendsze. részét képező ETCS megtervezéséhez azonban alkalmazásspecifikus információkra is szükség van. Idetartoznak többek között:

1.	a vonal olyan jellemzői, mint a lejtési szögek, a távolságok, az útvonalelemek és az Eurobalise/Euroloop egységek helye, a védendő helyek stb.;

2.	az ETCS rendszer által kezelendő jelzési adatok és szabályok.

Ez az ÁME nem terjed ki az alkalmazásspecifikus információk helytállóságának ellenőrzésére.

A kiválasztott modultól függetlenül:

1.	a 6.3. táblázat a pálya menti ellenőrző-irányító és jelző alrendszerek hitelesítésekor elvégzendő ellenőrzéseket és a teljesítendő alapvető paramétereket tartalmazza;

2.	a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek szintjén már ellenőrzött funkciók és teljesítmények nem igényelnek további hitelesítést;

3.

a már integrált kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem előírás-karbantartás miatti frissítése nem igényel az alrendszert értékelő bejelentett szervezet általi további hitelesítést, ha az átjárhatósági rendszerelemet értékelő bejelentett szervezet megerősíti, hogy az értékelendő frissítés hatása az átjárhatósági rendszerelemre korlátozódik, és ha a frissített alrendszer integrációját a közös biztonsági módszer szerint értékelő szervezet az alrendszer szintjén nem azonosított hatást. 6.3. táblázat A pálya menti alrendszerre vonatkozó megfelelőségértékelési követelmények Szám Szempont A vizsgálat tárgya Alátámasztó bizonyítékok 1a A kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tévő rendszerelemek használata Annak ellenőrzése, hogy az alrendszerbe beépítendő, kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek rendelkeznek-e EK-megfelelőségi nyilatkozattal és megfelelő tanúsítvánnyal. A dokumentumok megléte és tartalma 1b A kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek használatára vonatkozó feltételek és felhasználási határértékek összevetése az alrendszer és a környezet jellemzőivel. Hatásvizsgálat okirat-ellenőrzéssel 1c Az ellenőrző-irányító és jelző alrendszerre vonatkozó ÁME-nak az alrendszer EK-hitelesítésére alkalmazott változatától eltérő változata szerint tanúsított és/vagy az alrendszer EK-hitelesítésére alkalmazott előíráscsomagtól eltérő előíráscsomag szerint tanúsított kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek esetében ellenőrizni kell, hogy a tanúsítvány továbbra is biztosítja-e a mindenkor hatályos ÁME követelményeinek való megfelelést. Az ÁME-ban meghatározott előírások és a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek tanúsítványainak összehasonlítását magában foglaló hatásvizsgálat 2a Kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek beépítése az alrendszerbe. Megjegyzés: Csak az alrendszer szintjén külön értékelt rendszerelemek. Az alrendszer belső interfészeinek helyes felszerelésére és működésére vonatkozó ellenőrzés – a 4.2.5. és 4.2.7. pont szerinti alapvető paraméterek és a gyártó által meghatározott feltételek. (N/A a »tengelyszámláló« és »jelzőtáblák« kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem esetében) Az előírásoknak megfelelő ellenőrzés 2b Annak ellenőrzése, hogy az ezen ÁME-ban meg nem határozott kiegészítő funkciók nincsenek-e kihatással a kötelező funkciókra (N/A a »tengelyszámláló« és »jelzőtáblák« kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem esetében) Hatásvizsgálat 2c Annak ellenőrzése, hogy az ETCS-ID-kben meghatározott értékek a megengedett tartományban vannak-e, illetve ha ezen ÁME egyedi értéket ír elő, akkor megfelelnek-e annak az értéknek – a 4.2.9. pont szerinti alapvető paraméter. (N/A a »tengelyszámláló« és »jelzőtáblák« kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem esetében) Tervezési előírások ellenőrzése 2d (Csak) a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem tengelyszámláló esetében: Ellenőrizni kell a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem integrációját az alrendszerbe: a 77. jelzőszámú sorban említett dokumentum 4. pontjában (»Megfelelőségértékelés«) foglalt 16. táblázat ellenőrzése. A berendezések helyes felszerelésének ellenőrzése és a berendezés felszerelésének a gyártó és/vagy pályahálózat-működtető által meghatározott feltételei. Okirat-ellenőrzés 2e   Annak ellenőrzése, hogy van-e rendszerazonosító az alrendszer ETCS-része számára. A rendszerazonosító funkcionális vagy megvalósítás. részének módosítása esetén megfelel-e a módosítás a meghatározásnak – a 4.2.20.3. pont szerinti alapvető paraméter Okirat-ellenőrzés 3 A pálya menti ellenőrző-irányító tárgyak Annak ellenőrzése, hogy teljesülnek-e az ezen ÁME-ban meghatározott jelzőtáblákra vonatkozó követelmények (jellemzők, összeegyeztethetőség az infrastruktúrára vonatkozó követelményekkel (nyomtáv stb.), a vezető látómezejével, az interoperábilis jelölőtáblák pozíciójának meghatározása tervezett üzemi rendeltetésük betöltése érdekében) – a 4.2.15. pont szerinti alapvető paraméter. Tervdokumentáció, a vizsgálatok vagy az ÁME-nak megfelelő vasúti járművekkel végzett próbafutások eredményei 4a Integráció az infrastruktúrával Az ETCS-, az RMR- és az ATO-berendezések helyes felszerelésének ellenőrzése – 4.2.3., 4.2.4. és 4.2.19. alapvető paraméter – és a felszerelésnek a gyártó által meghatározott feltételei. Az ellenőrzések eredményei (az alapvető paraméterekben említett előírások és a gyártó felszerelésre vonatkozó utasításai szerint) 4b Annak ellenőrzése, hogy a pálya menti ellenőrző-irányító és jelző alrendszer összeegyeztethető-e a pálya menti környezettel – a 4.2.16. pont szerinti alapvető paraméter. Okirat-ellenőrzés (a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek tanúsítványainak és a lehetséges beépítési módszereknek az összevetése a pálya menti jellemzőkkel) 5a Integráció pálya menti jelzőberendezésekkel (nem alkalmazandó a vonatérzékelés. részre) Annak ellenőrzése, hogy az alkalmazáshoz szükséges összes funkció az ezen ÁME-ban említett előírásoknak megfelelően került megvalósításra – a 4.2.3. pont szerinti alapvető paraméter. Okirat-ellenőrzés (kérelmező tervezési előírásai és a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek tanúsítványai) 5b A paraméterek megfelelő beállításának ellenőrzése (Eurobalise-telegramok, RBC-üzenetek, jelzőtáblák helye stb.) Okirat-ellenőrzés (a paraméterek értékeinek az összevetése a pálya menti és a jelzőberendezések jellemzőivel) 5c Az interfészek helyes felszerelésének és működésének ellenőrzése. A kérelmező által rendelkezésre bocsátott tájékoztatás szerint elvégzett tervezés-ellenőrzés és vizsgálatok 5d Annak ellenőrzése, hogy a pálya menti ellenőrző-irányító és jelző alrendszer a tájékoztatásnak megfelelően működik-e a pálya menti jelzőberendezésekhez kapcsolódó interfészeken (például a LEU által megfelelően előállított Eurobalise-telegramok vagy az RBC által megfelelően előállított üzenetek). A kérelmező által rendelkezésre bocsátott tájékoztatás szerint elvégzett tervezés-ellenőrzés és vizsgálatok 6a Integráció fedélzeti ellenőrző-irányító és jelző alrendszerekkel Az RMR-lefedettség ellenőrzése – a 4.2.4. pont szerinti alapvető paraméter Helyszíni mérések 6b Annak ellenőrzése, hogy az alkalmazáshoz szükséges összes funkció az ezen ÁME-ban említett előírásoknak megfelelően került megvalósításra – a 4.2.3., 4.2.4. és 4.2.5. pont szerinti alapvető paraméter. A 6.1.2. pontban meghatározott üzemeltetési tesztforgatókönyvek legalább két, különböző szállítóktól származó hitelesített fedélzeti ellenőrző-irányító és jelző alrendszeren elvégzett vizsgálatáról készített jelentések. A jelentésben fel kell tüntetni a vizsgált üzemeltetési tesztforgatókönyveket, a felhasznált fedélzeti berendezést és azt, hogy a vizsgálatot laboratóriumban, próbavonalon vagy tényleges kivitelezés során végezték-e. 7 A vonatérzékelő rendszerek összeegyeztethetősége (a tengelyszámlálók kivételével) Annak ellenőrzése, hogy a vonatérzékelő rendszerek megfelelnek-e ezen ÁME követelményeinek – 4.2.10. és 4.2.11. alapvető paraméter. A 77. jelzőszámú sorban említett dokumentum 4. pontjának ellenőrzése. A berendezések helyes felszerelésének ellenőrzése és a berendezés felszerelésének a gyártó és/vagy pályahálózat-működtető által meghatározott feltételei. A már beszerelt berendezések összeegyeztethetőségére vonatkozó bizonyítékok (használatban lévő vonatérzékelőrendszer-típusok esetében); a vizsgálatok szabványoknak megfelelő elvégzése (a vonalon található új vonatérzékelőrendszer-típusok esetében). Helyszíni mérések a beépítés helyességének igazolására. A berendezések helyes felszerelésével kapcsolatos okirat-ellenőrzés 8a Megbízhatóság, rendelkezésre állás, karbantarthatóság, biztonság (RAMS) (a vonatérzékelő rendszerek kivételével) A biztonsági követelményeknek való megfelelés ellenőrzése – a 4.2.1.1. pont szerinti alapvető paraméter. A kockázatelemzésre és -értékelésre vonatkozó közös biztonsági módszerben meghatározott eljárások alkalmazása. 8b A mennyiségi megbízhatósági célok teljesülésének ellenőrzése – a 4.2.1.2. pont szerinti alapvető paraméter. Számítások 8c A karbantartásra vonatkozó követelmények teljesülésének ellenőrzése – 4.2.20.2. pont. Okirat-ellenőrzés 9 Integráció a fedélzeti ellenőrző-irányító és jelző alrendszerekkel és a járművekkel: tesztek a tervezett működésre jellemző feltételek mellett. Az alrendszer viselkedésének vizsgálata sokféle észszerűen lehetséges, a tervezett működésre jellemző feltétel mellett (például vonatsebesség, a vonalon közlekedő vonatok száma, időjárási viszonyok). A vizsgálatnak igazolnia kell: 1. a vonatérzékelő rendszerek teljesítményét – a 4.2.10. és 4.2.11. pont szerinti alapvető paraméter; 2. a pálya menti ellenőrző-irányító és jelző alrendszer és a pálya menti környezet közötti összeegyeztethetőséget – a 4.2.16. pont szerinti alapvető paraméter. A vizsgálatok célja, hogy csökkentsék a rendszerszintű hibák előfordulásának valószínűségét. E vizsgálatok nem terjednek ki a különböző szakaszokban végrehajtott vizsgálatokra: tehát a szimulált környezetben a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemeken és az alrendszeren végrehajtott vizsgálatokat figyelembe kell venni. Megjegyzés: A vizsgálatok befejezettnek nyilvánításának követelményeit és az alkalmazott szabványokat fel kell tüntetni a tanúsítványban. Próbafutásokról szóló jelentések 10 Az ETCS-rendszer, illetve a rádiórendszer összeegyeztethetősége A javasolt ESC- és RSC-ellenőrzések csak az ÁME követelményeire terjednek ki, és összhangban vannak az előírásokkal – a 4.2.17. pont szerinti alapvető paraméter A tervezett ESC/RSC-típusokkal kapcsolatos okirat-ellenőrzés, amennyiben azok újak vagy módosítottak. VAGY Az ESC- és RSC-típusra vonatkozó műszaki összeegyeztethetőségi ellenőrzéseket »Érvényes« státusszal közzéteszik az Ügynökség ESC/RSC műszaki dokumentumában, ha azok változatlanok maradnak.

6.4.   Az ÁME-követelménye. részleges értékelésére vonatkozó rendelkezések

6.4.1.   Az ellenőrző-irányító és jelző alrendszere. részeinek értékelése

Az (EU) 2016/797 irányelv 15. cikkének (7) bekezdése értelmében a bejelentett szervezet kiadhat EK-hitelesítési tanúsítványt az alrendszer bizonyo. részeire vonatkozóan, amennyiben ezt a vonatkozó ÁME lehetővé teszi.

Amint arra ezen ÁME 2.2. pontja (Hatály) rámutat, a pálya menti és a fedélzeti ellenőrző-irányító és jelző alrendszere. részekből állnak (e részeket a 4.1. pont (Bevezetés) határozza meg), és ez a szakasz csak ezekre a meghatározot. részekre vonatkozik.

Az ezen ÁME-ban meghatározott minden egye. részre vagy a részek valamely kombinációjára EK-hitelesítési tanúsítvány adható ki.

A bejelentett szervezet a kiválasztott modultól függetlenül köteles ellenőrizni, hogy teljesülnek-e a követelmények (a 6.2.1. táblázatban meghatározott valamennyi vonatkozó követelmény) a következők tekintetében:

1.	az adot. rész; és

2.	interfészei az alrendszer változatla. részeihez; és

3.	integrációja az alrendszer változatla. részeivel.

A fedélzeti ellenőrző-irányító és jelző alrendszer esetében: A részek bármilyen értékelésekor a bejelentett szervezet(ek) által kiadott EK-hitelesítési tanúsítvány(ok)ban figyelembe kell venni a következő lehetőségek egyikét:

1.	a fedélzeti ellenőrző-irányító és jelző alrendszer valamenny. részére kiterjedő EK-hitelesítési tanúsítvány; vagy

2.	a részek alábbi csoportjaira érvényes EK-hitelesítési tanúsítvány: a) vonatbefolyásolás, adatátviteli rádiókommunikáció és automatikus vonatüzemeltetés részek; valamint b) hangalapú rádiókommunikáci. rész.

Az EK-hitelesítési tanúsítványban fel kell tüntetni és igazolni kell a 6.2.1. táblázat valamennyi követelményének teljesítését, valamint a részek közötti lehetséges interfészeket vagy azok hiányát, az alábbi módok valamelyikén:

1.	a mási. részhez/részcsoporthoz illeszkedő interfészek hiánya; vagy

2.

a mási. részhez/részcsoporthoz illeszkedő interfészek megléte esetén a mási. rész/részcsoport használatára vonatkozó feltételek és felhasználási határértékek hiánya. Olyan interfészek megléte esetén, amelyek az ezen ÁME 6.2.1. táblázatában meghatározott követelményekkel összhangban használatra vonatkozó feltételeket és felhasználási határértékeket tesznek szükségessé, valamint a több. részre/részcsoportra vonatkozó kiviteli korlátozások esetében EK-alrendszer-tanúsítványt kell kiállítani; vagy

3.

amennyiben az alrendszer csak eg. részből/részcsoportból áll, nincs szükség további értékelésre az alrendszer szintjén, ha a rész/részcsoport értékelése kiterjed az adot. részre/részcsoportra vonatkozó összes ÁME-követelményre. Ebben az esetben az adot. rész EK-hitelesítési tanúsítványa az alrendszer EK-hitelesítési tanúsítványának helyébe lép.

6.4.2.   Közbenső hitelesítési nyilatkozat

Ha a megfelelőség értékelésére a kérelmező által meghatározott olyan alrendszerek tekintetében került sor, amelyek eltérnek az ezen ÁME 4.1. táblázatában engedélyezet. részektől, és az értékelési folyamat eltér a 6.4.1. pontjában (Az ellenőrző-irányító és jelző alrendszere. részeinek értékelése) leírt folyamattól, vagy ha a hitelesítési eljárásnak még csak bizonyos szakaszai zárultak le, csupán közbenső hitelesítési nyilatkozat adható ki.

6.5.   A hibák kezelése

Ha a vizsgálatok során vagy valamely alrendszer üzemi élettartama alatt fény derül a tervezett funkcióktól és/vagy teljesítménytől való eltérésekre, a kérelmezők és/vagy az üzemeltetők haladéktalanul tájékoztatják az Ügynökséget és azt az engedélyező szervet, amely kiadta az adott pálya menti alrendszerekre vagy járművekre vonatkozó engedélyeket, hogy indítsák el az (EU) 2016/797 irányelv 16. cikkében meghatározott eljárásokat. A szóban forgó irányelv 16. cikke (3) bekezdésének alkalmazásából eredően:

1.

amennyiben az eltérés oka ezen ÁME helytelen alkalmazása vagy a berendezések tervezését vagy felszerelését érintő hiba, akkor a megfelelő tanúsítvány kérelmezője meghozza a megfelelő javító intézkedéseket és naprakésszé teszi az érintett tanúsítványokat és/vagy a megfelelő műszaki dokumentációkat (a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek és/vagy az alrendszerek vonatkozásában), valamint a megfelelő EK-nyilatkozatokat;

2.

amennyiben az eltérés oka az ezen ÁME-ban vagy az abban hivatkozott előírásokban szereplő hiba, akkor az (EU) 2016/797 irányelv 6. cikkében említett eljárást kell alkalmazni. A kérelmezők és/vagy szállítók saját megoldást alkalmazhatnak az azonosított hibára, miután a hibával kapcsolatos módosítási kérelem az (EU) 2016/796 rendelet 28. cikkének (2) bekezdésével összhangban lévő változáskezelési eljárás során hitelesítésre került. Ezt a hitelesítést a teljes körű információ benyújtását követő 3 hónapon belül kell elvégezni. Az azonosított hiba bármely olyan ideiglenes megoldása, amely nem visz át korlátozásokat a másik alrendszerre, alkalmazható mindaddig, amíg a megállapodás szerinti hibajavítást az ellenőrző-irányító és jelző alrendszerre vonatkozó ÁME új változatában el nem fogadják. Amint az azonosított hiba megoldását egy új ÁME-verzióban elfogadták, a kérelmezők és/vagy szállítók az elfogadott megoldást a meglévő járművekre az alábbi feltételek teljesülésének időpontjai közül a korábbiban alkalmazzák: a) ha a hibajavítás végrehajtása nem igényel engedélyt: a következő alkalommal, amikor a B1.1. táblázat 1. sora alapján a hibajavítás kötelező, de semmiképpen sem korábban 2026. június 1-jénél; b) ha a hibajavítás végrehajtása engedélyköteles: a jármű vonatbefolyásoló (ETCS-) rendszerének egyéb módosításához köthető következő újra engedélyezéskor; c) a jármű vonatbefolyásol. részének következő, magasabb rendszerváltozatra történő frissítésekor.

Megjegyzés:

Azon kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem esetében, amellyel kapcsolatban a 7.2.10.1. pontban leírtak szerint megadandó információk eredményei igazolják, hogy nincs hatással a biztonságra, az üzemeltetésre és a kölcsönös átjárhatóságra, nincs szükség frissítésre.

A hibajavítások hatással lehetnek a pálya menti ellenőrző-irányító és jelző alrendszerekre és a fedélzeti ellenőrző-irányító és jelző alrendszerekre. Az Ügynökség megszervezi az összes beérkezett információ hatékony feldolgozását annak érdekében, hogy előmozdítsa a változáskezelési eljárást, melynek célja az előírások, köztük a vizsgálati előírások javítása és továbbfejlesztése.

6.5.1.   Az EK-tanúsítványok tartalma

Az (EU) 2019/250 bizottsági végrehajtási rendelet (23) értelmében a bejelentett szervezetek a vonatkozó EK-tanúsítványokban feltüntetik a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek és az alrendszerek használatára vonatkozó korlátozásokat és feltételeket.

Az (EU) 2016/796 rendelet 29. cikke szerint felállított munkacsoportban a bejelentett szervezet egyeztet az Ügynökséggel arról, hogy a megfelelő EK-hitelesítési tanúsítványok és az azokat kísérő műszaki dokumentációk miként kezeljék a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek és az alrendszerek hibáit, használati feltételeit és korlátozásait.

A bejelentett szervezet által kiadott kísérő műszaki dokumentációban a D. függelék szerinti sablont kell használni.

6.5.2.   Az EK-nyilatkozatok tartalma

Az (EU) 2019/250 végrehajtási rendelet értelmében a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem gyártója vagy az alrendszer kérelmezője az EK-megfelelőségi vagy -hitelesítési nyilatkozatban feltünteti a használati korlátozásokat és feltételeket.

A kísérő műszaki dokumentációban a D. függelék szerinti sablont kell használni.

7.   AZ ELLENŐRZŐ-IRÁNYÍTÓ ÉS JELZŐ ALRENDSZEREKRE VONATKOZÓ ÁME VÉGREHAJTÁSA

7.1.   Bevezetés

Ez a pont ismerteti az ÁME végrehajtásával kapcsolatos műszaki intézkedéseket, különös tekintettel az A. osztályú rendszerekre való átállás feltételeire.

Figyelembe kell venni, hogy az ÁME végrehajtását esetenként össze kell egyeztetni más ÁME-k végrehajtásával.

7.2.   Általánosan alkalmazandó szabályok

7.2.1.   Az ellenőrző-irányító és jelző alrendszereknek vagy azo. részeinek korszerűsítése vagy felújítása

Az ellenőrző-irányító és jelző alrendszerek korszerűsítése vagy felújítása a 2.2. pontban (Hatály) meghatározottak értelmében az alrendszer bármel. részét vagy össze. részét érintheti.

Az ellenőrző-irányító és jelző alrendszer egye. részei ezért külön-külön is korszerűsíthetők vagy felújíthatók, amennyiben ez nem veszélyezteti az átjárhatóságot.

Az egye. részek alapvető paramétereinek meghatározását a 4.1. pont (Bevezetés) tartalmazza.

7.2.2.   A meglévő fedélzeti alrendszer változásai

Ez a pont a változást kezelő és az engedélyező szervek által alkalmazandó elveket határozza meg, összhangban az (EU) 2016/797 irányelv 15. cikkének (9) bekezdésében és 21. cikkének (12) bekezdésében, valamint az említett irányelv IV. mellékletében leírt EK-hitelesítési eljárással. Ezt az eljárást az (EU) 2018/545 végrehajtási rendelet 13., 15. és 16. cikke, valamint a 2010/713/EU határozat tovább finomítja.

Ez a pont egy meglévő fedélzeti alrendszer vagy fedélzeti alrendszer-típus változása(i) esetén alkalmazandó, beleértve a felújítást vagy korszerűsítést is. Nem alkalmazandó az (EU) 2018/545 végrehajtási rendelet 15. cikke (1) bekezdése a. pontjának hatálya alá tartozó változások esetén.

7.2.2.1.   A fedélzeti ellenőrző-irányító és jelző alrendszerben bekövetkező változások kezelésére vonatkozó szabályok

1.

A fedélzeti alrendszerek változás(ok) által nem érintett – ezen ÁME 4.1. táblázatában meghatározott – részei, valamint alapvető paraméterei mentesülnek az ezen ÁME rendelkezései szerinti megfelelőségértékelés alól. A változást kezelő szerv rendelkezésre bocsátja a változás(ok) által érintet. részek, valamint alapvető paraméterek listáját.

2.

Az (EU) 2018/545 végrehajtási rendelet 15. és 16. cikkével és a 2010/713/EU határozattal összhangban, az EK-hitelesítésre szolgáló SB, SD/SF vagy SH1 modulok alkalmazásával, valamint adott esetben az (EU) 2016/797 irányelv 15. cikke (5) bekezdésének megfelelően a változást kezelő szerv értesíti a bejelentett szervezetet az alrendszernek a vonatkozó ÁME(k) követelményeivel való megfelelőségét befolyásoló minden olyan változásról, amely új ellenőrzéseket tesz szükségessé. Ezeket az információkat a változást kezelő szerv megfelelő hivatkozásokkal ellátva csatolja a meglévő EK-tanúsítványra vonatkozó műszaki dokumentációhoz.

3.

A változást kezelő szervnek igazolnia és dokumentálnia kell, hogy az alkalmazandó követelmények az alrendszer szintjén változatlanul teljesülnek, és ezt egy bejelentett szervezetnek értékelnie kell.

4.

A fedélzeti alrendszer alapvető konstrukciós jellemzőit befolyásoló változásokat, melyeket a 7.1. táblázat (Alapvető konstrukciós jellemzők) határoz meg, az (EU) 2018/545 végrehajtási rendelet 15. cikke (1) bekezdésének c) vagy d. pontja szerint kell besorolni; a 7.1. táblázatnak (Alapvető konstrukciós jellemzők) megfelelően az alapvető konstrukciós jellemzőket nem befolyásoló, de azokkal kapcsolatos változásokat a változást kezelő szerv az (EU) 2018/545 végrehajtási rendelet 15. cikke (1) bekezdésének b. pontja szerint sorolja be.

5.

A 7.2.2.1. pont (4) bekezdésében nem említett változásokat úgy kell tekinteni, hogy azok nem befolyásolják az alapvető konstrukciós jellemzőket. Ezeket a változást kezelő szerv az (EU) 2018/545 végrehajtási rendelet 15. cikke (1) bekezdésének a) vagy b. pontja szerint sorolja be. Megjegyzés: A 7.2.2.1. pont (4) bekezdésében és a 7.2.2.1. pont (5) bekezdésében meghatározott változások besorolását a változást kezelő szerv az (EU) 2016/797 irányelv 21. cikke (12) bekezdésének b. pontja szerinti, biztonsági szintre vonatkozó megállapítás sérelme nélkül végzi.

6.

Valamennyi változásnak meg kell felelnie az alkalmazandó ÁME-knak, függetlenül e változások besorolásától. 7.1. táblázat Alapvető konstrukciós jellemzők 1. ÁM. pont 2. Az érintett alapvető konstrukciós jellemző(k) 3. Az alapvető konstrukciós jellemzőket nem befolyásoló, az (EU) 2018/545 végrehajtási rendelet 15. cikke (1) bekezdésének b. pontja szerinti változások 4. Az alapvető konstrukciós jellemzőket az elfogadható paramétertartományon belül befolyásoló, ezért az (EU) 2018/545 végrehajtási rendelet 15. cikke (1) bekezdésének c. pontja szerinti változásként besorolandó változások 5. Az alapvető konstrukciós jellemzőket az elfogadható paramétertartományon kívül befolyásoló, ezért az (EU) 2018/545 végrehajtási rendelet 15. cikke (1) bekezdésének d. pontja szerinti változásként besorolandó változások 4.2.2. A fedélzeti ETCS funkciói ETCS fedélzeti berendezés és a CCS ÁME A. függeléke szerinti előíráscsomag Nem alkalmazandó Nem alkalmazandó Az A. függelék valamely másik előíráscsomagja alkalmazandó   A jogszerűen működtetett ETCS-rendszerverziók tartománya Nem alkalmazandó Nem alkalmazandó Az ETCS telepítése vagy operatív használatának megkezdése; A jogszerűen működtetett ETCS-rendszerverziók tartományának módosítása az A. függelékben szereplő előírásokhoz képest.   Az ETCS fedélzeti felszerelése A 7.2.2.2. pont szerinti feltételek mindegyikének teljesülése (a végrehajtási azonosító változása) Nem alkalmazandó A 7.2.2.2. pont szerinti feltételek nem mindegyikének teljesülése (a funkcióazonosító változása)   A vonat integritásával kapcsolatos adatok kezelése (nem a mozdonyvezető által) Nem alkalmazandó A vonatintegritás felügyelete funkció hozzáadása vagy eltávolítása Nem alkalmazandó   A vonalhoz és a SIL-hez való hozzáféréshez szükséges, a szerelvény biztonságos hosszúságára vonatkozó, fedélzeten tárolt információk Nem alkalmazandó A szerelvény biztonságos hosszúságára vonatkozó információk hozzáadása vagy eltávolítása Nem alkalmazandó 4.2.17.1. Az ETCS rendszer összeegyeztethetősége Az ETCS rendszer összeegyeztethetősége Nem alkalmazandó A 7.2.2.4. pont szerinti feltételek mindegyikének megfelelő ESC-nyilatkozat hozzáadása vagy eltávolítása A 7.2.2.4. pont szerinti feltételek nem mindegyikének megfelelő ESC-nyilatkozat hozzáadása vagy eltávolítása 4.2.4. Vasúti mobilkommunikációs funkciók – RMR 4.2.4.2.1. GSM-R hang- és üzemi kommunikációs alkalmazások GSM-R rádiós fedélzeti kommunikáció és alapkonfigurációja Másik alapkonfiguráció-kiadás használata – a 7.2.2.3. pont szerinti feltételek mindegyikének teljesülése Nem alkalmazandó A GSM-R mozdonyrádió telepítése vagy operatív használatának megkezdése; Másik alapkonfiguráció használata – a 7.2.2.3. pont szerinti feltételek nem mindegyikének teljesülése GSM-R hang- és üzemi kommunikáció végrehajtása A 7.2.2.3. pont szerinti feltételek mindegyikének teljesülése (a végrehajtási azonosító változása) Nem alkalmazandó A 7.2.2.3. pont szerinti feltételek nem mindegyikének teljesülése (a funkcióazonosító változása) GSM-R ID 555 csoport hangalapú SIM-kártya támogatása Nem alkalmazandó Változás az ID 555 csoport SIM-kártya támogatásában Nem alkalmazandó 4.2.17.3. Az ETCS-rendszer, illetve a rádiórendszer összeegyeztethetősége A hangalapú rádiórendszer összeegyeztethetősége Nem alkalmazandó A 7.2.2.4. pont szerinti feltételek mindegyikének megfelelő RSC-nyilatkozat hozzáadása vagy eltávolítása A 7.2.2.4. pont szerinti feltételek nem mindegyikének megfelelő RSC-nyilatkozat hozzáadása vagy eltávolítása 4.2.4. Vasúti mobilkommunikációs funkciók – RMR 4.2.4.3.1.1. GSM-R adatkommunikáció az ETCS-hez 4.2.4.3.2.1. GSM-R adatkommunikáció az ATO-hoz GSM-R fedélzeti rádiós adatkommunikáció és annak alapkonfigurációja Másik alapkonfiguráció-kiadás használata – a 7.2.2.3. pont szerinti feltételek mindegyikének teljesülése. Nem alkalmazandó A GSM-R EDOR telepítése vagy operatív használatának megkezdése; Másik alapkonfiguráció használata – a 7.2.2.3. pont szerinti feltételek nem mindegyikének teljesülése GSM-R adatkommunikáció az ETCS és az ATO funkcióhoz A 7.2.2.3. pont szerinti feltételek mindegyikének teljesülése (a végrehajtási azonosító változása) Nem alkalmazandó A 7.2.2.3. pont szerinti feltételek nem mindegyikének teljesülése (a funkcióazonosító változása) 4.2.17.3. Az ETCS-rendszer, illetve a rádiórendszer összeegyeztethetősége Az adatátviteli rádiórendszer összeegyeztethetősége Nem alkalmazandó A 7.2.2.4. pont szerinti feltételek mindegyikének megfelelő RSC-nyilatkozat hozzáadása vagy eltávolítása A 7.2.2.4. pont szerinti feltételek nem mindegyikének megfelelő RSC-nyilatkozat hozzáadása vagy eltávolítása 4.2.4. Vasúti mobilkommunikációs funkciók – RMR 4.2.4.1.1. GSM-R alapvető kommunikációs funkció Hangalapú SIM-kártya GSM-R hazai hálózat Nem alkalmazandó Az ÁME-nak megfelelő GSM-R SIM-kártya kicserélése egy másik, az ÁME-nak megfelelő, de eltérő GSM-R hazai hálózathoz tartozó GSM-R SIM-kártyával Nem alkalmazandó Adatalapú SIM-kártya GSM-R hazai hálózat Nem alkalmazandó Az ÁME-nak megfelelő GSM-R SIM-kártya kicserélése egy másik, az ÁME-nak megfelelő, de eltérő GSM-R hazai hálózathoz tartozó GSM-R SIM-kártyával Nem alkalmazandó 4.2.18 A fedélzeti ATO funkciói A fedélzeti ATO rendszerverziója Nem alkalmazandó A 7.2.2.3. pont szerinti feltételek mindegyikének megfelelő ATO rendszerverzió megváltoztatása A CCS fedélzeti alrendszer AT. részének hozzáadása vagy eltávolítása; Az ATO operatív használatának megkezdése. Vagy a 7.2.2.3. pont szerinti feltételek nem mindegyikének megfelelő ATO rendszerverzió megváltoztatása Fedélzeti ATO telepítése A 7.2.2.3. pont szerinti feltételek mindegyikének teljesülése (a végrehajtási azonosító változása) Nem alkalmazandó A 7.2.2.3. pont szerinti feltételek nem mindegyikének teljesülése (a funkcióazonosító változása) 7.2.5. Hagyományos rendszerek Beszerelt B. osztályú vagy egyéb hagyományos vonatbefolyásoló, ellenőrző és figyelmeztető rendszerek (rendszer és – ha szükséges – verzió) A B. osztályú rendszerre vonatkozó követelmények az érintett tagállam felelősségi körébe tartoznak. A B. osztályú rendszerre vonatkozó követelmények az érintett tagállam felelősségi körébe tartoznak. A B. osztályú vonatbefolyásoló rendszerek hozzáadása vagy eltávolítása A B. osztályú rendszerre vonatkozó követelmények az érintett tagállam felelősségi körébe tartoznak. Beszerelt B. osztályú vagy egyéb hagyományos rádiórendszer (rendszer és – ha szükséges – verzió) A B. osztályú rendszerre vonatkozó követelmények az érintett tagállam felelősségi körébe tartoznak. A B. osztályú rendszerre vonatkozó követelmények az érintett tagállam felelősségi körébe tartoznak. A hagyományos B. osztályú rádiórendszerek hozzáadása vagy eltávolítása A B. osztályú rendszerre vonatkozó követelmények az érintett tagállam felelősségi körébe tartoznak.

7.

Az EK-hitelesítési tanúsítvány kiállítása érdekében a bejelentett szervezet hivatkozhat a következőkre: a) A konstrukció változatlan alkatrészeinek, vagy változó, de az alrendszer megfelelőségét nem befolyásoló alkatrészeinek eredeti EK-hitelesítési tanúsítványa, amennyiben még érvényes. b) Az eredeti EK-hitelesítési tanúsítvány módosításai a konstrukció olyan módosítot. részei tekintetében, amelyek befolyásolják az alrendszernek az EK-hitelesítéshez használt ÁME-változatnak való megfelelőségét.

8.

A változást kezelő szervnek minden esetben biztosítania kell, hogy az EK-tanúsítványra vonatkozó műszaki dokumentációt ennek megfelelően frissítsék.

9.

Az EK-tanúsítványhoz kapcsolódó frissített műszaki dokumentációra az EK-hitelesítési nyilatkozatot kísérő azon műszaki dokumentációban hivatkoznak, amelyet a módosított típusnak megfelelőnek nyilvánított fedélzeti alrendszerre vonatkozóan a változást kezelő szerv adott ki.

7.2.2.2.   A fedélzeti ETCS-funkciók alapvető konstrukciós jellemzőket nem befolyásoló megváltoztatásának feltételei

1.

A célfunkció (24) változatlan marad vagy olyan állapotba kerül, amelyet az eredeti tanúsítás vagy engedélyezés során figyelembe vettek. A célfunkció változatlannak tekintendő a 7.2.10. pontban leírt előírás-karbantartási eljárás (hibák javítása) alkalmazásakor, amely magában foglalja a hibajavítások végrehajtását vagy a kockázatcsökkentő intézkedések végrehajtását.

2.

A »biztonság« és »műszaki összeegyeztethetőség« követelmény szempontjából releváns interfészek változatlanok maradnak vagy olyan állapotba kerülnek, amelyet az eredeti tanúsítás vagy engedélyezés során figyelembe vettek.

3.

A biztonsági szintre vonatkozó megállapítás eredménye (pl. az EN 50126 szabvány szerinti biztonsági elemzés) változatlan marad.

4.

A változtatás miatt nem kell bevezetni új biztonság-vonatkozású alkalmazási feltételt (SRAC) vagy átjárhatósági korlátozást.

5.

Egy, a kockázatértékelésre vonatkozó közös biztonsági módszer szerint értékelő szervezet a 4.2.1. pontban meghatározottak szerint elvégezte a kérelmező független kockázatértékelését és ezen belül annak igazolását, hogy a változtatás nem befolyásolja hátrányosan a biztonságot. A kérelmezővel kapcsolatos igazolásnak tartalmaznia kell az arra vonatkozó bizonyítékot, hogy a változtatás ténylegesen megszünteti a korábbi működési zavar okait.

6.

A változás típusától függően: a) Abban az esetben, ha a változtatás termékhiba következtében történik: A változtatás egy bejelentett szervezet által jóváhagyott minőségirányítási rendszer alapján kerül elvégzésre. Más modulok esetében igazolni kell, hogy az elvégzett ellenőrzés továbbra is érvényes (25). b) Abban az esetben, ha a módosítás az előírás-karbantartási eljárás következtében történik (az A. függelék A2. táblázata frissített előírásokat tartalmaz a hibák javítására vonatkozó leírással együtt): a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemekre vagy alrendszerekre vonatkozóan frissített EK-típusvizsgálati vagy -konstrukcióvizsgálati tanúsítvány szükséges, mely igazolja a hibajavítások végrehajtását. Ebben az esetben a 6.3.3. pont (3) bekezdésének rendelkezései alkalmazandók.

7.

Az egyedi konfigurációmenedzsment meghatározza a (4.2.20.3. pont szerinti) »rendszerazonosítót«, és annak »funkcióazonosítója« nem változik a változtatás után.

8.

A változtatás az (EU) 2018/545 végrehajtási rendelet 5. cikkében előírt konfigurációmenedzsmen. részét képezi.

7.2.2.3.   A fedélzeti vasúti mobilkommunikációs funkciók vagy az ATO fedélzeti funkciók alapvető konstrukciós jellemzőket nem befolyásoló megváltoztatásának feltételei

1.

A célfunkció (26) változatlan marad vagy olyan állapotba kerül, amelyet az eredeti tanúsítás vagy engedélyezés során figyelembe vettek. A célfunkció változatlannak tekintendő a 7.2.10. pontban leírt előírás-karbantartási eljárás (hibák javítása) alkalmazásakor, amely magában foglalja a hibajavítások végrehajtását vagy a kockázatcsökkentő intézkedések végrehajtását.

2.

A »műszaki összeegyeztethetőség« követelmény szempontjából releváns interfészek változatlanok maradnak vagy olyan állapotba kerülnek, amelyet az eredeti tanúsítás vagy engedélyezés során figyelembe vettek.

3.

A változás típusától függően: a) Abban az esetben, ha a változtatás termékhiba következtében történik: A változtatás egy bejelentett szervezet által jóváhagyott minőségirányítási rendszer alapján kerül elvégzésre. Más modulok esetében igazolni kell, hogy az elvégzett ellenőrzés továbbra is érvényes (27). b) Abban az esetben, ha a módosítás az előírás-karbantartási eljárás következtében történik (az A. függelék A2. táblázata frissített előírásokat tartalmaz a hibák javítására vonatkozó megoldás leírásával együtt): a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemekre vagy alrendszerekre vonatkozóan frissített EK-típusvizsgálati vagy -konstrukcióvizsgálati tanúsítvány szükséges, mely igazolja a hibajavítások végrehajtását. Ebben az esetben a 6.3.3. pont (3) bekezdésének rendelkezései alkalmazandók.

4.

A változtatás az (EU) 2018/545 végrehajtási rendelet 5. cikkében előírt konfigurációmenedzsmen. részét képezi.

7.2.2.4.   A fedélzeti alrendszernek az ETCS vagy rádiórendszer összeegyeztethetőségét érintő, alapvető konstrukciós jellemzőket nem befolyásoló megváltoztatásának feltételei

ESC- vagy RSC-nyilatkozat hozzáadása vagy eltávolítása miatt nem kell bevezetni vagy megszüntetni új biztonság-vonatkozású alkalmazási feltételt (SRAC) vagy átjárhatósági korlátozást.

7.2.3.   A meglévő pálya menti alrendszer korszerűsítése vagy felújítása

Ez a pont a változást kezelő és az engedélyező szervek által alkalmazandó elveket határozza meg, összhangban az (EU) 2016/797 irányelv 15. cikkének (9) bekezdésében és 18. cikkének (6) bekezdésében, valamint a 2010/713/EU határozatban leírt EK-hitelesítési eljárással.

7.2.3.1.   A meglévő pálya menti ellenőrző-irányító és jelző alrendszerek korszerűsítésének vagy felújításának irányítására vonatkozó szabályok

Az EK-hitelesítési tanúsítvánnyal rendelkező ellenőrző-irányító és jelző alrendszerek korszerűsítése vagy felújítása esetén a következő szabályok alkalmazandók:

1.

A változtatások új engedélyezést igényelnek, ha befolyásolják a 7.2. táblázatban meghatározott alapvető paramétereket. 7.2. táblázat A pálya menti alapvető paraméterek új engedélyezést igénylő módosításai Alapvető paraméter Új engedélyezést igénylő módosítás 4.2.3 A pálya menti ETCS funkciói A 7.2.3.2. pont szerinti feltételek nem mindegyikének teljesülése 4.2.4 4.2.4.2 Vasúti mobilkommunikációs funkciók – RMR Hang- és üzemi kommunikációs alkalmazások A 7.2.3.3. pont szerinti feltételek nem mindegyikének teljesülése 4.2.4 4.2.4.3 Vasúti mobilkommunikációs funkciók – RMR Adatkommunikációs alkalmazások az ETCS-hez és az ATO-hoz A 7.2.3.3. pont szerinti feltételek nem mindegyikének teljesülése 4.2.19 A pálya menti ATO funkciói A 7.2.3.3. pont szerinti feltételek nem mindegyikének teljesülése

2.

A változások csak azon módosítások újbóli értékelésével kezelhetők, amelyek befolyásolják az alrendszernek az EK-hitelesítés során használt vonatkozó ÁME-verziónak való megfelelését. A változást kezelő szervnek igazolnia és dokumentálnia kell, hogy az alkalmazandó követelmények az alrendszer szintjén változatlanul teljesülnek, és ezt egy bejelentett szervezetnek értékelnie kell.

3.

A változást kezelő szerv értesíti a bejelentett szervezetet az alrendszernek a vonatkozó ÁME(k) követelményeivel vagy a tanúsítvány érvényességi feltételeivel való megfelelőségét befolyásoló minden változásról. Ezeket az információkat a változást kezelő szerv megfelelő hivatkozásokkal ellátva csatolja a meglévő EK-tanúsítványra vonatkozó műszaki dokumentációhoz.

4.

Az ÁME-nak való megfelelést befolyásoló változásokat tükröző EK-tanúsítványt a bejelentett szervezetnek kell kiállítania. Az EK-tanúsítvány kiállítása érdekében a bejelentett szervezet hivatkozhat a következőkre: a) a konstrukció változatlan alkatrészeinek, vagy változó, de az alrendszer megfelelőségét nem befolyásoló alkatrészeinek eredeti EK-tanúsítványa, amennyiben még érvényes; b) az (eredeti tanúsítványt módosító) további EK-tanúsítvány a konstrukció olyan módosított alkatrészei tekintetében, amelyek befolyásolják az alrendszernek az EK-hitelesítéshez használt ÁME-változatnak való megfelelőségét.

5.	A változást kezelő szervnek minden esetben biztosítania kell, hogy az EK-tanúsítványra vonatkozó műszaki dokumentációt ennek megfelelően frissítsék.

6.

»konfigurációmenedzsment«: olyan módszeres szervezési, műszaki és adminisztratív eljárás, amelyet a CCS alrendszer teljes életciklusa során hajtanak végre annak biztosítása érdekében, hogy a dokumentáció egységessége és a változások nyomonkövethetősége megvalósuljon és folyamatosan fennálljon azzal a céllal, hogy: a) a vonatkozó uniós jogból és a nemzeti szabályokból eredő követelmények teljesüljenek; b) a módosításokat vagy a műszaki dokumentációban, vagy a kiadott engedélyt kísérő dokumentációban ellenőrizzék és dokumentálják; c) az információk és az adatok naprakészek és pontosak legyenek; d) az érintett felek szükség szerint tájékoztatást kapjanak a módosításokról.

7.2.3.2.   A pálya menti ETCS-funkciók korszerűsítésének vagy felújításának azon feltételei, amelyek nem teljesülése új üzembehelyezési engedélyt igényel

1.

A 4.2.3. alapvető paraméter célfunkciója (28) változatlan marad vagy olyan állapotba kerül, amelyet az eredeti tanúsítás vagy engedélyezés során figyelembe vettek. A célfunkció változatlannak tekintendő a 7.2.10. pontban leírt előírás-karbantartási eljárás (hibák javítása) alkalmazásakor, amely magában foglalja a hibajavítások végrehajtását vagy a kockázatcsökkentő intézkedések végrehajtását.

2.

A 4.2.3. alapvető paraméter »biztonság« és »műszaki összeegyeztethetőség« követelmény szempontjából releváns interfészei változatlanok maradnak vagy olyan állapotba kerülnek, amelyet az eredeti tanúsítás vagy engedélyezés során figyelembe vettek.

3.

A biztonsági szintre vonatkozó megállapítás eredménye (pl. az EN 50126 szabvány szerinti biztonsági elemzés) változatlan marad.

4.

A változtatás miatt nem kell bevezetni új biztonság-vonatkozású alkalmazási feltételt (SRAC) vagy átjárhatósági korlátozást.

5.

Amennyiben azt a 4.2.1. pont előírja, egy, a kockázatértékelésre vonatkozó közös biztonsági módszer szerint értékelő szervezet elvégezte a kérelmező független kockázatértékelését és ezen belül annak igazolását, hogy a változtatás nem befolyásolja hátrányosan a biztonságot. Abban az esetben, ha a változtatás termékhiba következtében történik, a kérelmezőnek kiadott igazolásnak tartalmaznia kell annak bizonyítását, hogy a változtatás ténylegesen megszünteti a termékhiba okait.

6.

A változás típusától függően: a) Abban az esetben, ha a változtatás termékhiba következtében történik: A változtatás egy bejelentett szervezet által jóváhagyott minőségirányítási rendszer alapján kerül elvégzésre. Más modulok esetében igazolni kell, hogy az elvégzett ellenőrzés továbbra is érvényes (29). b) Abban az esetben, ha a módosítás az előírás-karbantartási eljárás következtében történik (az A. függelék A2. táblázata frissített előírásokat tartalmaz a hibák javítására vonatkozó megoldás leírásával együtt): a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemekre vagy alrendszerekre vonatkozóan frissített EK-tanúsítvány szükséges, mely igazolja a hibajavítások végrehajtását. Ebben az esetben a 6.3.4. pont (3) bekezdésének rendelkezései alkalmazandók.

7.

Az egyedi konfigurációmenedzsment meghatározza a (4.2.20.3. pont szerinti) »rendszerazonosítót«, és annak »funkcióazonosítója« nem változik a változtatás után.

8.

A változtatásnak a 7.2.3.1. pont (6) bekezdésében meghatározott konfigurációmenedzsmen. részét kell képeznie.

7.2.3.3.   A pálya menti vasúti mobilkommunikációs funkciók vagy pálya menti ATO-funkciók korszerűsítésének vagy felújításának azon feltételei, amelyek nem teljesülése új üzembehelyezési engedélyt igényel

1.

A 4.2.4.2., a 4.2.4.3. és a 4.2.19. alapvető paraméter célfunkciója (30) változatlan marad vagy olyan állapotba kerül, amelyet az eredeti tanúsítás vagy engedélyezés során figyelembe vettek. A célfunkció változatlannak tekintendő a 7.2.10. pontban leírt előírás-karbantartási eljárás (hibák javítása) alkalmazásakor, amely magában foglalja a hibajavítások végrehajtását vagy a kockázatcsökkentő intézkedések végrehajtását.

2.

A 4.2.4.2., 4.2.4.3. és a 4.2.19. alapvető paraméter »biztonság« és »műszaki összeegyeztethetőség« követelmény szempontjából releváns interfészei változatlanok maradnak vagy olyan állapotba kerülnek, amelyet az eredeti tanúsítás vagy engedélyezés során figyelembe vettek.

3.

A változás típusától függően: a) Abban az esetben, ha a változtatás termékhiba következtében történik: A változtatás egy bejelentett szervezet által jóváhagyott minőségirányítási rendszer alapján kerül elvégzésre (pl. a CH1, SH1, CD és SD modulok szerint). Más modulok (pl. CF, SF, SG) esetében igazolni kell, hogy az elvégzett ellenőrzés továbbra is érvényes (31). b) Abban az esetben, ha a módosítás az előírás-karbantartási eljárás következtében történik (az A. függelék A2. táblázata frissített előírásokat tartalmaz a hibák javítására vonatkozó megoldás leírásával együtt): a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemekre vagy alrendszerekre vonatkozóan frissített EK-tanúsítvány szükséges, mely igazolja a hibajavítások végrehajtását. Ebben az esetben a 6.3.4. pont (3) bekezdésének rendelkezései alkalmazandók.

4.

A változtatásnak a 7.2.3.1. pont (6) bekezdésében meghatározott konfigurációmenedzsmen. részét kell képeznie.

7.2.3.4.   Az ellenőrző-irányító és jelző alrendszerek fedélzeti és pálya ment. részei közötti műszaki összeegyeztethetőségre gyakorolt hatás

A pályahálózat-működtetők biztosítják, hogy a meglévő pálya menti alrendszeren végrehajtott változtatások lehetővé tegyék az ÁME-nak megfelelő (32) fedélzeti alrendszerek működésének folyamatosságát a változások által érintett vonalakon.

Ez a követelmény nem alkalmazandó, ha a változások egy új szintű pálya menti alkalmazásnak a 7.2.9.1. pont (1) és (4) bekezdésében meghatározott követelmények vagy egy nem összeegyeztethető alkalmazás követelményei szerinti végrehajtásából adódnak (pl. az M_VERSION új X-ére való, a 7.4.2.4. pontban meghatározott változás).

7.2.4.   EK-típusvizsgálati vagy -konstrukcióvizsgálati tanúsítványok

7.2.4.1.   CCS fedélzeti alrendszer

7.2.4.1.1.   Meghatározások

1.   A CCS fedélzeti alrendszer előzetes értékelési kerete

Az előzetes értékelési keret az a CCS ÁME, amely a tervezési fázis kezdetén alkalmazandó, amikor a kérelmező szerződést köt a CCS fedélzeti alrendszerért felelős bejelentett szervezettel.

2.   A CCS fedélzeti alrendszer tanúsítási kerete

A tanúsítási keret az EK-típusvizsgálati vagy -konstrukcióvizsgálati tanúsítvány kiadásának időpontjában alkalmazandó CCS ÁME. Ez a tervezési fázisban hatályba lépett ÁME-k felülvizsgált változataival módosított előzetes értékelési keret, amely a B. függelékben leírt átállási rendszer szerint alkalmazandó.

3.   A CCS fedélzeti alrendszer tervezési fázisa

A CCS fedélzeti alrendszer tervezési fázisa akkor kezdődik, amikor a kérelmező szerződést köt az EK-hitelesítésért felelős bejelentett szervezettel, és akkor végződik, amikor az EK-típusvizsgálati vagy -konstrukcióvizsgálati tanúsítványt kiadják.

A tervezési fázis a járműtípusba, valamint egy vagy több típusváltozatba és típuskivitelbe beépített ellenőrző-irányító és jelző alrendszerre terjed ki. Valamennyi típusváltozat és típuskivitel esetében úgy tekintendő, hogy a tervezési fázis a fő típus tervezési fázisával egy időben kezdődik.

4.   A CCS fedélzeti alrendszer létrehozási fázisa

A létrehozási fázis az az időszak, amely alatt a CCS fedélzeti alrendszer forgalomba hozható egy érvényes EK-típusvizsgálati vagy -konstrukcióvizsgálati tanúsítványra hivatkozó EK-hitelesítési nyilatkozat alapján.

Bármely, típusmegfelelőségi engedély kiadása iránti kérelem esetében a létrehozási fázisban lévő járműveknek a B1.1., a B1.1b., a B1.2. és a B1.2b. táblázat »Létrehozási fázis« oszlopában szereplő határidő leteltét követően meg kell felelniük a fedélzeti ellenőrző-irányító és jelző rendszerre vonatkozó követelményeknek. Ez attól függetlenül alkalmazandó, hogy a kapcsolódó járműtípus tervezési fázisa az ellenőrző-irányító és jelző alrendszerre vonatkozó ÁME hatálybalépése előtt vagy után fejeződik-e be.

5.   Üzemben tartott jármű

A jármű akkor minősül üzemben tartottnak, ha az (EU) 2018/1614 bizottsági végrehajtási határozattal (33) összhangban az európai járműnyilvántartásban »Érvényes« nyilvántartási státuszban, »00« és »11« kóddal be van jegyezve, és az (EU) 2019/779 bizottsági végrehajtási rendelettel (34) összhangban biztonságos üzemi állapotban tartják.

7.2.4.1.2.   Az EK-típusvizsgálati vagy -konstrukcióvizsgálati tanúsítványra vonatkozó szabályok

1.

A bejelentett szervezet kiadja a tanúsítási keretre hivatkozó EK-típusvizsgálati vagy -konstrukcióvizsgálati tanúsítványt.

2.

A 2023. szeptember 28-ig a tervezési fázisban lévő projektek esetében a bejelentett szervezet a következő szabályok szerint állítja ki az EK-típusvizsgálati vagy -konstrukcióvizsgálati tanúsítványt: Az ellenőrző-irányító és jelző alrendszerre vonatkozó ÁME e rendelet által bevezetett, a B. függelékben fel nem sorolt módosításai esetében az alábbiak valamelyike által létrehozott előzetes értékelési keretnek való megfelelést a tanúsítási keretnek való megfelelésnek kell tekinteni: az (EU) 2016/919 rendelet, az (EU) 2019/776 rendelettel módosított (EU) 2016/919 rendelet, az (EU) 2020/387 rendelettel módosított (EU) 2016/919 rendelet, illetve az (EU) 2020/420 rendelettel módosított (EU) 2016/919 rendelet. A bejelentett szervezet minden további értékelés nélkül kiadja a tanúsítási keretre hivatkozó EK-típusvizsgálati vagy -konstrukcióvizsgálati tanúsítványt. Az ellenőrző-irányító és jelző alrendszerre vonatkozó ÁME e rendelet által bevezetett azon változtatásai esetében, amelyekre a B. függelék hivatkozik, a változtatások alkalmazása kötelező a B. függelékben meghatározott átállási rendszer szerint. A meghatározott átállási időszakban a bejelentett szervezet minden további értékelés nélkül kiadhatja a tanúsítási keretre hivatkozó EK-típusvizsgálati vagy -konstrukcióvizsgálati tanúsítványt. A bejelentett szervezetnek az EK-típusvizsgálati vagy -konstrukcióvizsgálati tanúsítványban fel kell sorolnia az előzetes értékelési keretnek megfelelően értékelt össze. pontot (a B1.1. táblázatból és a B1.1b. táblázatból).

3.

Amennyiben a tervezési fázis során ezen ÁME több felülvizsgálata is hatályba lép, a bejelentett szervezetnek az EK-típusvizsgálati vagy -konstrukcióvizsgálati tanúsítvány kiadásakor az (2). pontban leírtak szerint figyelembe kell vennie az ellenőrző-irányító és jelző alrendszerre vonatkozó ÁME-nak a szóban forgó felülvizsgálatok által bevezetett módosításait.

4.

Minden esetben megengedett (de nem kötelező) bármely ÁME legfrissebb változatának használata, akár teljes egészében, akár egye. pontok tekintetében, kivéve, ha a szóban forgó ÁME-k felülvizsgált változata erről másként rendelkezik; az egye. pontokra korlátozott alkalmazás esetében a kérelmezőnek igazolnia és dokumentálnia kell, hogy az alkalmazandó követelmények változatlanul teljesülnek, és ezt a bejelentett szervezetnek jóvá kell hagynia.

7.2.4.1.3.   Az EK-típusvizsgálati vagy -konstrukcióvizsgálati tanúsítvány érvényessége

2023. szeptember 28-tól az alrendszerre vonatkozó, az alábbiak valamelyike szerint kiadott EK-típusvizsgálati vagy -konstrukcióvizsgálati tanúsítvány továbbra is érvényben marad, kivéve, ha azt az e melléklet B. függelékében meghatározott egyedi átmeneti rendszernek megfelelően felül kell vizsgálni: az (EU) 2016/919 rendelet, az (EU) 2019/776 rendelettel módosított (EU) 2016/919 rendelet, az (EU) 2020/387 rendelettel módosított (EU) 2016/919 rendelet vagy az (EU) 2020/420 rendelettel módosított (EU) 2016/919 rendelet.

7.2.4.2.   CCS pálya menti alrendszer

Az (EU) 2016/797 irányelv 4. cikke (2) bekezdésének megfelelően az ellenőrző-irányító és jelző pálya menti alrendszernek meg kell felelnie az üzembe helyezése iránti engedélykérelem benyújtásakor hatályban lévő ÁME-nak.

2023. szeptember 28-tól az alrendszerre vonatkozó, az alábbiak valamelyike szerint kiadott EK-típusvizsgálati vagy -konstrukcióvizsgálati tanúsítvány továbbra is érvényben marad, kivéve, ha azt az e melléklet B. függelékének B2. táblázatában meghatározott átmeneti rendszernek megfelelően felül kell vizsgálni: az (EU) 2016/919 rendelet, az (EU) 2019/776 rendelettel módosított (EU) 2016/919 rendelet, az (EU) 2020/387 rendelettel módosított (EU) 2016/919 rendelet vagy az (EU) 2020/420 rendelettel módosított (EU) 2016/919 rendelet.

Az ellenőrző-irányító és jelző alrendszerre vonatkozó ÁME (EU) 2016/919 rendeletet megelőző verziói alapján az alrendszerre vonatkozóan kiállított EK-típusvizsgálati vagy -konstrukcióvizsgálati tanúsítványok esetében külön hiányelemzést kell végezni, amelynek keretében azonosítják az ellenőrző-irányító és jelző alrendszerre vonatkozó ÁME másik verziója és az ellenőrző-irányító és jelző alrendszerre vonatkozó, az alábbiak valamelyike által létrehozott ÁME közötti különbségeket: az (EU) 2016/919 rendelet, az (EU) 2019/776 rendelettel módosított (EU) 2016/919 rendelet, az (EU) 2020/387 rendelettel módosított (EU) 2016/919 rendelet vagy az (EU) 2020/420 rendelettel módosított (EU) 2016/919 rendelet, az alrendszer tekintetében javasolt változtatások hatályán belül. Az alábbiak valamelyike által létrehozott, az ellenőrző-irányító és jelző alrendszerre vonatkozó ÁME-k és az e rendelettel létrehozott, az ellenőrző-irányító és jelző alrendszerre vonatkozó ÁME közötti különbségeket az ellenőrző-irányító és jelző alrendszerre vonatkozó ezen ÁME-val kapcsolatos, e melléklet B. függelékének B2. táblázatában megállapított átmeneti rendszernek megfelelően kell kezelni: az (EU) 2016/919 rendelet, az (EU) 2019/776 rendelettel módosított (EU) 2016/919 rendelet, az (EU) 2020/387 rendelettel módosított (EU) 2016/919 rendelet vagy az (EU) 2020/420 rendelettel módosított (EU) 2016/919 rendelet.

7.2.4.3.   Kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek

Az alábbiak valamelyike által létrehozott, az ellenőrző-irányító és jelző alrendszerre vonatkozó ÁME alapján már forgalomba hozott kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek EK-típusvizsgálati vagy -konstrukcióvizsgálati tanúsítványa 2023. szeptember 28. után továbbra is érvényben marad, még abban az esetben is, ha 2023. szeptember 28. után ezen ÁME felülvizsgálata lép hatályba, kivéve, ha a ellenőrző-irányító és jelző alrendszerre olyan követelmény alkalmazandó, amely hatással van a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemre (az e melléklet B. függelékének B1.1. és B1.1b. táblázatában vagy B2. és B2b. táblázatában meghatározottak szerint), illetve kivéve, ha e melléklet B. függelékének B3. és B3b. táblázata kifejezetten másként rendelkezik: az (EU) 2016/919 rendelet, az (EU) 2019/776 rendelettel módosított (EU) 2016/919 rendelet, az (EU) 2020/387 rendelettel módosított (EU) 2016/919 rendelet vagy az (EU) 2020/420 rendelettel módosított (EU) 2016/919 rendelet.

Ezen átmeneti időszak alatt e kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek újabb konstrukciós és típusvizsgálat nélkül forgalomba hozhatók.

7.2.5.   Hagyományos rendszerek

A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a hagyományos rendszereknek és azok interfészeinek a működőképessége változatlan maradjon, kivéve akkor, ha e rendszerek biztonsággal kapcsolatos hibáinak megszüntetése érdekében változtatásokat kell végrehajtani (35).

7.2.6.   Speciális átviteli modulok és B. osztályú fedélzeti interfészek rendelkezésre állása

Amennyiben az ezen ÁME hatálya alá tartozó pálya menti alrendszerek nincsenek felszerelve az A. osztályú vonatbefolyásoló rendszerrel, a tagállam biztosítja olyan speciális átviteli modul (STM) vagy termékek és/vagy előírások rendelkezésre állását, amelyek lehetővé tennék a tagállam hagyományos B. osztályú vonatbefolyásoló rendszerének az A. osztályú fedélzeti rendszerrel való integrációját. Az egynél több B. osztályú rendszerrel felszerelt vonalak esetében a követelmény e B. osztályú rendszerek legalább egyikére vonatkozik.

A tagállam az ÁME hatálybalépésétől számított egy éven belül bejelenti azon B. osztályú rendszer(eke)t, amely(ek) esetében a követelmény teljesül.

A B. osztályú fedélzeti berendezésnek és interfészének – azon meglévő termékek esetében, amelyeknél már igazoltan megvalósult az A. osztályú ÁME-nak megfelelő termékekkel való integráció – meg kell felelnie a 4.2.6.1. pontban meghatározott valamennyi műszaki lehetőségnek. Ha nem áll rendelkezésre olyan rendszer, amelynél már igazoltan megvalósult az A. osztályú ÁME-nak megfelelő fedélzeti rendszerrel való integráció, a rendelkezésre bocsátott megoldásnak szabványosított interfésznek (STM) kell lennie.

A tagállam az ÁME hatálybalépésétől számított egy éven belül bejelenti az A. és B. osztályú fedélzeti vonatbefolyásoló rendszerek közötti interfészekre vonatkozó előírásokat.

Ha egy adott B. osztályú rendszer esetében a piacon elérhető egyetlen megoldás a B. és az A. osztályú rendszer ugyanazon berendezésbe integrálva, a B. osztályú előírások kezelői (pl. gyártó, vasúti társaság, pályahálózat-működtető) a kezelésükben lév. részekre vonatkozóan rendelkezésre bocsátják a B. osztályú rendszer megfelelő fedélzeti ETCS-be történő integrálásához szükséges előírásokat. A birtokukban lévő releváns szellemi tulajdont tisztességes, észszerű és megkülönböztetésmentes (FRAND) feltételekkel bocsátják rendelkezésre. Az előírások kezelői biztosítják, hogy a megadott információk elegendőek legyenek ahhoz, hogy más gyártók számára lehetővé tegyék a B. osztályú rendszernek a fedélzeti ETCS-be történő integrálását a meglévő járműveken.

Ezzel összefüggésben megfelelő módon figyelembe kell venni a B. osztály és az STM nyitott piacának tisztességes kereskedelmi feltételek mellett történő biztosítását. Amennyiben műszaki vagy gazdasági okok miatt, ideértve a szellemitulajdon-jogokat is, nem lehet biztosítani az STM vagy a B. osztály – az A. osztályú rendszerhez való interfészre vonatkozó hiánytalan előírásokkal kiegészített – rendelkezésre állását, az érintett tagállamnak tájékoztatnia kell az (EU) 2016/797 irányelv 51. cikkének (1) bekezdésében említett bizottságot a probléma okairól és arról, milyen kockázatcsökkentő intézkedésekkel kívánja lehetővé tenni a gazdasági szereplők – különösen a külföldi gazdasági szereplők – számára az infrastruktúrához való hozzáférést. Az érintett tagállamok legkésőbb 2026. október 1-jéig tájékoztatják a bizottságot, és évente aktualizálják ezeket az információkat.

7.2.7.   További kiegészítő B. osztályú berendezések A. osztályú berendezésekkel felszerelt vonalon

ETCS- és/vagy RMR-berendezésekkel felszerelt vonalakon kiegészítő B. osztályú pálya menti berendezéseket lehet telepíteni, hogy A. osztályú berendezésekkel egyelőre nem összeegyeztethető járműveket lehessen üzemeltetni az A. osztályú fedélzeti rendszer kiépítésének fázisában.

Minden pályahálózat-működtető felelős annak ellenőrzéséért, hogy a pálya menti tervezés támogatja-e az A. és a B. osztály közötti átállást anélkül, hogy további követelményeket támasztana az A. osztályú CCS fedélzeti rendszerrel szemben, ezért a CCS pálya menti alrendszert úgy kell megtervezni, mintha az A. osztályú fedélzeti ellenőrző-irányító és jelző alrendszer szabványos interfészt (STM) használna az A. és a B. osztályú rendszerek között.

7.2.8.   A. és B. osztályú berendezésekkel felszerelt járművek

A több vonalon történő üzemeltetés érdekében a járműveket egyaránt fel lehet szerelni A. és B. osztályú rendszerekkel.

Az érintett tagállam korlátozhatja a B. osztályú fedélzeti rendszer használatát azokon a vonalakon, amelyeken nem került telepítésre B. osztályú pálya menti rendszer.

Az A. és B. osztályú rendszerrel egyaránt felszerelt járműveknek műszakilag összeegyeztethetőknek kell lenniük az A. osztályú pálya menti rendszerrel azokon a vonalakon, amelyek mind A. osztályú, mind B. osztályú rendszerrel ellátottak. Ahhoz, hogy egy jármű összeegyeztethetőnek minősülhessen olyan vonalakkal, amelyek mind A. osztályú, mind B. osztályú rendszerrel ellátottak, nem előírás, hogy az A. osztályú rendszeren kívül B. osztályú rendszerrel is fel legyen szerelve.

Az A. osztályú rendszerrel felszerelt járművek esetében a B. osztályú vonatbefolyásoló rendszerek a 4.2.6.1. pontban meghatározott követelményeknek és a 7.2.6. pont szerinti követelményeknek megfelelően valósíthatók meg.

7.2.9.   A kötelező és az opcionális funkciókra vonatkozó feltételek

A pálya menti ellenőrző-irányító és jelző alrendszer EK-hitelesítését kérelmező személynek ellenőriznie kell, hogy azokat a pálya menti ellenőrző-irányító és jelző funkciókat, amelyek ezen ÁME szerint »opcionálisak«, nem írják-e elő az alrendszerek biztonságos integrációja érdekében más ÁME-k, nemzeti szabályok vagy kockázatértékelési folyamatok.

A nemzeti vagy kiegészítő funkciók pálya menti telepítésének műszakilag összeegyeztethetőnek kell lennie, és a telepítés következtében nem tagadható meg az adott infrastruktúra használata olyan vonat számára, amely csak az A. osztályú fedélzeti rendszerek kötelező követelményeinek felel meg, kivéve a 7.2.9.1. és a 7.2.9.3. pont szerinti következő kiegészítő fedélzeti funkciók esetében szükséges követelményeket. Ezen opcionális funkciók egyikének pálya menti megvalósítását, amely meghatározott vonalakon új kötelező fedélzeti követelményt eredményez, legalább 5 évvel az előtt be kell jelenteni, hogy a funkció kötelező fedélzeti követelménnyé válhatna. Az új kötelező fedélzeti követelmény bejelentését a vasúti infrastruktúra-nyilvántartáson (RINF) belül kell megtenni, és a RINF e változásait a 2012/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (36) 27. cikkével összhangban fel kell sorolni a hálózati üzletszabályzatban. Az 5 éven belüli bejelentés csak abban az esetben engedélyezett, ha erről az adott vonalakon (a megállapodás létrejöttének időpontjában) szolgáltatásokat nyújtó vagy szolgáltatásokat nyújtani kívánó pályahálózat-működtető és vasúti társaságok megállapodnak. A bejelentési időszak lerövidítésére vonatkozó megállapodásról értesíteni kell az Európai Bizottságot.

A KER STM-et tartalmazó fedélzeti alrendszer esetében »K« interfész telepítésére lehet szükség.

7.2.9.1.   ETCS

1.

A vonatérzékelés nélküli vagy korlátozott vonatérzékelésű 2. szintű ETCS pálya menti alkalmazás (korábban 3. szintű ETCS) fedélzeti információkra támaszkodik a vágány foglaltságának meghatározásakor, és feltétele, hogy a fedélzeti rendszer képes legyen teljesíteni a szerelvény hosszúságára vonatkozó megerősített információkkal kapcsolatos, az A. függelék A2. táblázatának 27. jelzőszámú sorában meghatározott követelményeket.

2.

Az infill funkcióval rendelkező 1. szintű ETCS pálya menti alkalmazáshoz szükség van a megfelelő infill adatátvitellel (Euroloop vagy rádiós) rendelkező fedélzeti berendezésre, ha az oldási sebesség biztonsági okokból nullára van beállítva (pl. a veszélyeztetet. pontok védelme).

3.

Ha az ETCS rádió útján történő adatátvitelt igényel, akkor szükség van az alrendszer ezen ÁME szerinti »adatátviteli rádiókommunikáció« részére.

4.

Ha a pálya menti ETCS speciális ETCS-rendszerverziót igényel, a fedélzeti berendezést a 7.4.2.4.2. pontban felsorolt végrehajtási követelményeknek megfelelően kell felszerelni.

7.2.9.2.   ATO

1.

Pálya menti ATO: az ATO pálya menti telepítése az átjárhatóságot célzó egyik választható funkció, amely műszaki szempontból nem zárja ki, hogy az adott infrastruktúrát olyan vonat használja, amely nincs felszerelve fedélzeti ATO-val. Amennyiben az ATO GoA1/2 funkció pálya menti ETCS révén valósul meg, az ezen ÁME A. függelékében szereplő ATO-előírásokat kell alkalmazni. Megjegyzés: Amennyiben az ATO GoA1/2 funkció B. osztályú pálya menti ETCS révén valósul meg, az ETCS-sel felszerelendő vonalakon az ATO-ra való jövőbeli átállás megkönnyítése érdekében az ezen ÁME A. függelékében szereplő pálya menti ATO-előírásokat kell alkalmazni.

2.

Fedélzeti ATO: az ETCS járműbe történő első telepítésekor az ATO fedélzeti ellenőrző-irányító alrendszerbe történő beszerelése kötelező (37), ha a járművet olyan vonalon való használatra is szánják, amely legalább egy olyan, ATO-val felszerelt szakaszt tartalmaz, amely tekintetében a pályahálózat-működtető a RINF-ben bejelentette a kötelező fedélzeti ATO-t igénylő szolgáltatásokat. Megjegyzés: Amennyiben az ATO GoA1/2 funkció B. osztályú pálya menti alrendszer révén valósul meg, az ATO fedélzeti megvalósítása a pályahálózat-működtető és a vasúti társaságok közötti szerződéses megállapodásokon alapul, és ily módon nincsenek kötelező ATO GoA1/2 megvalósítási követelmények mindaddig, amíg a pálya menti ATO-val és B. osztályú pálya menti rendszerrel felszerelt vonalakról az átállás meg nem történik a teljes mértékben megfelelő ETCS-re, ideértve az ezen ÁME A. függelékében szereplő pálya menti ATO-előírásokat is.

7.2.9.3.   RMR

A GSM-R-t és/vagy az FRMCS-t a 7.3.2. pontban felsorolt végrehajtási követelményeknek megfelelően kell telepíteni.

7.2.10.   Előírás-karbantartás (hibák javítása)

7.2.10.1.   Feladatok a változáskezelési eljárás során

Az ERTMS-előírásokkal összefüggő változáskezelési eljárás során és ezen ÁME jogi közzétételének hatálybalépése előtt a hibákat normál üzemet gátló vagy a normál üzemet nem gátló osztályba kell sorolni.

A normál üzemet gátló hibák esetében a fedélzeti rendszer gyártói, az üzemeltetők (akik pl. a normál üzem során előforduló hibákkal kapcsolatos inputokat adnak) és a pályahálózat-működtetők – a pálya menti rendszer gyártóitól származó szükséges információk birtokában – leírást adnak termékeikről és rendszertelepítéseikről, tekintettel az ERA-kérdőívekre való válaszadás révén azonosított helyzetekre (megadva a hibák megoldását és a kockázatcsökkentő intézkedéseket).

A válaszokat az ERA-kérdőívek közzétételét követő három hónapon belül kell megadni; a pályahálózat-működtetőnek mindenekelőtt értékelnie kell az ERA-kérdőíven, hogy:

1.	a hálózatüzemeltetés biztonsága szempontjából elfogadható-e a hiba hatása;

2.

az interoperabilitás szempontjából elfogadható-e a hiba hatása; ez vagy azt jelenti, hogy: a) a pálya menti hiba kijavításának végre nem hajtása lehetővé tenné minden, a legutóbbi ÁME-változatnak megfelelő ERTMS-jármű számára a normál üzemet a hálózaton; vagy pedig azt, hogy: vagy b) a fedélzeti hiba kijavításának végre nem hajtása lehetővé tenné az ERTMS-járművek számára a normál üzemet az ÁME-nak megfelelő hálózaton.

Az Ügynökség átlátható módon közzéteszi az ERA-kérdőívek eredményeit.

7.2.10.2.   A fedélzeti és a pálya menti rendszerek gyártójának feladatai

A hibák kijavításának jogi közzétételét követően a gyártók ennek megfelelően frissítik a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemeket, és felelősek a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek karbantartásáért a 4.2.20.1. pontban előírtak szerint (beleértve a kapcsolódó EK-tanúsítványok karbantartását is), valamint a B. függelék (B3b. táblázat) átállási követelményeinek megfelelően. A frissített kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemeket (beleértve a kapcsolódó EK-tanúsítványokat is) elérhetővé kell tenni az érintett alrendszerekbe történő integrálás céljából a B. függeléknek (B3b. táblázat) megfelelően.

Megjegyzés:

Azon kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem esetében, amellyel kapcsolatban a 7.2.10.1. pontban leírtak szerint korábban megadott információk igazolják, hogy nincs hatással a biztonságra, az üzemeltetésre és a kölcsönös átjárhatóságra, nincs szükség frissítésre.

7.2.10.3.   A pályahálózat-működtető és a vasúti társaság feladatai

7.2.10.3.1.   A pályahálózat-működtető feladatai

Abban az esetben, ha a 7.2.10.1. pontban leírt hibák egyikének hatása a pályahálózat-működtető hálózatára nézve elfogadhatatlannak minősül, a pályahálózat-működtető a fedélzeti rendszer gyártója által korábban az ERA-kérdőíven megadott információk alapján azonosítja a hálózatán való közlekedésre engedélyezett vagy engedélyezendő azon ERTMS-járműveket, amelyek tekintetében nem valósult meg az előírási hiba által okozott átjárhatósági vagy biztonsági problémát mérséklő megoldás. Amennyiben a fedélzeti rendszer gyártói (akiknek munkáját az üzemeltetők segítik) arról számolnak be, hogy a hiba jelentős hatással van a hálózatukon üzemelő meglévő járművekre, a pályahálózat-működtető önként dönthet úgy, hogy értékeli az ideiglenes pálya menti kockázatcsökkentő intézkedések végrehajtását annak érdekében, hogy megkönnyítse a meglévő járművek tekintetében a szolgáltatás nyújtásának folytatását mindaddig, amíg végrehajtásra nem kerülnek a fedélzeti hibajavítások.

A pályahálózat-működtetőnek nyilvántartásba kell vennie a kapcsolódó RINF-paraméterben (38), hogy melyek azok a hibák, amelyek kijavítása szükséges a fedélzeti rendszerben (tehát a normál üzemet gátló hibák a hálózaton). A hibajavításokat az alábbiak szerint kell nyilvántartásba venni: első alkalommal legkésőbb az alapkonfigurációval való összeegyeztethetőség Ügynökség általi – a kérdőívekre adott válaszokat is tartalmazó – elemzésének közzététele után 6 hónappal; valamint minden olyan esetben, amikor a pályahálózat-működtető hálózatán található új vagy korszerűsített pálya menti megvalósítás miatt változás következik be az alkalmazandó hibajavításokban.

Az érintett ERTMS pálya menti alrendszerek esetében a pályahálózat-működtetők végrehajtják a releváns pálya menti hibák javításait, amelyek lehetővé teszik az ÁME-nak megfelelő CCS alrendszer (ideértve a fedélzeti hibakorrekció végrehajtását is) normál üzemét ezen CCS ÁME B. függelékének (B2. táblázat) megfelelően.

A szóban forgó pályahálózat-működtető adott esetben frissíti a meglévő ETCS-rendszer és rádiórendszer összeegyeztethetőségi ellenőrzésének típusát (ESC/RSC) (mindez tehát nem vezethet új ESC/RSC-típus létrehozásához).

Új vagy korszerűsített pálya menti megvalósítás esetén a pályahálózat-működtető minden tőle telhetőt megtesz annak érdekében, hogy az új vagy korszerűsített pálya menti megvalósítás üzembe helyezését megelőzően közzétegye az alkalmazandó hibajavításokat, hogy a fedélzeti rendszereket megfelelően naprakésszé lehessen tenni az ellenőrző-irányító és jelző alrendszerre vonatkozó ezen ÁME B. függelékének (B1.1. táblázat) megfelelően.

7.2.10.3.2.   A vasúti társaság feladatai

A járműben végrehajtandó szükséges javítások azonosítása érdekében a vasúti társaság összehasonlítja a jármű felhasználási területére vonatkozóan a RINF-ben nyilvántartásba vett hibák javításait a 7.2.10.1. pontban leírt, korábban megadott információkkal.

Az érintett fedélzeti ERTMS-alrendszerek esetében a vasúti társaság a fedélzeti rendszer gyártójának támogatásával végrehajtja a CCS fedélzeti alrendszerekben a hibák szükséges javításait ezen CCS ÁME B. függelékének (B1.1. táblázat) megfelelően.

7.3.   Az RMR telepítésére vonatkozó szabályok

7.3.1.   Pálya menti létesítmények

7.3.1.1.

A GSM-R vagy FRMCS felszerelése kötelező a következő esetekben: 1. a pálya menti ellenőrző-irányító és jelző alrendszer rádiókommunikációs részének első alkalommal történő felszerelése. Ha egy vonalon az FRMCS az első A. osztályú rádiórendszer, be kell tartani a 7.3.1.3. pont szerinti feltételeket; 2. a már üzembe helyezett pálya menti ellenőrző-irányító és jelző alrendszer rádiókommunikációs részének olyan korszerűsítése, amely megváltoztatja az alrendszer funkcióit vagy teljesítményét. Nem tartoznak ide azok a módosítások, amelyek a hagyományos egységek biztonsági hibáinak megszüntetéséhez szükségesek; 3. a 2. szintű ETCS telepítése adatátviteli rádiókommunikációt igényel; 4. a rádiós infill funkcióval rendelkező 1. szintű ETCS telepítése GSM-R rádiókommunikációt igényel.

7.3.1.2.

A GSM-R csak a következő feltételekkel helyezhető üzemen kívül: — 1. feltétel: legalább 5 éves időszak áll rendelkezésre annak bejelentésére, hogy hol kell leállítani a GSM-R szolgáltatásokat. A bejelentést csak akkor kell megtenni, amikor az FRMCS fedélzeti kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemeire vonatkozó, az 5.1. táblázatban és az A. függelékben felsorolt előírások elkészülnek, és azokat közzéteszik ezen CCS ÁME módosításával, ami lehetővé teszi a teljes FRMCS fedélzeti berendezés pályáztatását. A bejelentést a RINF-en belül kell megtenni, és a RINF e változásait a 2012/34/EU irányelv 27. cikkéne. részeként fel kell sorolni a hálózati üzletszabályzatban. és — 2. feltétel: az FRMCS üzemel. Rövidebb időkeret is megengedett, ha erről az adott vonalakon (a megállapodás létrejöttének időpontjában) szolgáltatásokat nyújtó vagy szolgáltatásokat nyújtani kívánó pályahálózat-működtető és vasúti társaságok megállapodnak. A rövidebb bejelentési időszakra vonatkozó megállapodásról értesíteni kell az Európai Bizottságot.

7.3.1.3.

Az FRMCS pálya menti megvalósítása előzetesen meglévő GSM-R nélkül csak a következő feltétellel megengedett: legalább 5 éves időszak áll rendelkezésre annak bejelentésére, hogy hol kell elindítani az FRMCS szolgáltatásokat. A bejelentés csak akkor tehető meg, amikor az FRMCS fedélzeti kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemeire vonatkozó, az 5.1. táblázatban és az A. függelékben felsorolt előírások elkészülnek, és azokat közzéteszik ezen CCS ÁME módosításával, ami lehetővé teszi a teljes FRMCS fedélzeti berendezés pályáztatását. A bejelentést a RINF-en belül kell megtenni, és a RINF e változásait a 2012/34/EU irányelv 27. cikkéne. részeként fel kell sorolni a hálózati üzletszabályzatban. Rövidebb időkeret is megengedett, ha erről az adott vonalakon (a megállapodás létrejöttének időpontjában) szolgáltatásokat nyújtó vagy szolgáltatásokat nyújtani kívánó pályahálózat-működtető és vasúti társaságok megállapodnak. A megállapodásról a Bizottságot értesíteni kell.

7.3.2.   Fedélzeti berendezések

7.3.2.1.

Azon járművekre, amelyeket olyan vonalon kívánnak használni, amelynek legalább egy szakasza GSM-R-rel van ellátva, FRMCS-sel viszont nincs, vagy olyan vonalon, amely magában foglal legalább egy, FRMCS-t nem támogató RBC-t (még akkor is, ha azt hagyományos rádiókommunikációs rendszerre építették rá), kötelező GSM-R felszerelése a következő esetekben: 1. a fedélzeti ellenőrző-irányító és jelző alrendszer hangalapú rádiókommunikációs részének első alkalommal történő felszerelése; 2. a már forgalomba hozott fedélzeti ellenőrző-irányító és jelző alrendszer hangalapú rádiókommunikációs részének (B. osztály) olyan korszerűsítése, amely megváltoztatja az alrendszer funkcióit vagy teljesítményét. Ez nem vonatkozik azokra a módosításokra, amelyek a hagyományos egységek biztonsági hibáinak megszüntetéséhez szükségesek; 3. a rádiós infill funkcióval rendelkező 2. szintű vagy 1. szintű ETCS telepítése adatátviteli rádiókommunikációt igényel.

7.3.2.2.   Az FRMCS járművekbe történő beszerelése kötelező azon járművek esetében, amelyeket olyan vonalon kívánnak üzemeltetni, ahol a pályahálózat-működtető bejelentette az FRMCS pálya menti telepítését:

1.	a fedélzeti ellenőrző-irányító és jelző alrendszer hangalapú rádiókommunikációs részének első alkalommal történő felszerelése;

2.

a már forgalomba hozott fedélzeti ellenőrző-irányító és jelző alrendszer hangalapú rádiókommunikációs részének (B. osztály vagy GSM-R) olyan korszerűsítése, amely megváltoztatja az alrendszer funkcióit vagy teljesítményét. Ez nem vonatkozik azokra a módosításokra, amelyek a hagyományos egységek biztonsági hibáinak megszüntetéséhez szükségesek;

3.	a 2. szintű ETCS telepítése adatátviteli rádiókommunikációt igényel.

7.4.   Az ETCS telepítésére vonatkozó szabályok

7.4.1.   Pálya menti létesítmények

Az (EU) 2017/6 bizottsági végrehajtási rendelet (39) 1. és 2. cikke, valamint I. melléklete az 1315/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (40) 47. cikkében említettek szerint, valamint e rendelet frissítései szerint alkalmazandó.

Nem telepíthető és működtethető Euroloop vagy rádiós infill adatátvitel, kivéve a 7.7. pontban különleges esetként felsorolt vonalakon/pálya menti területeken.

A pálya menti létesítményeknek meg kell felelniük az ezen ÁME-ban említett harmonizált műszaki szabályoknak, és üzemeltetésüket korlátozás nélkül, az (EU) 2019/773 végrehajtási rendelet mellékletének A. függelékében meghatározott üzemeltetési szabályok szerint kell végezni.

A pályahálózat-működtető a RINF-en keresztül tájékoztatja az üzemeltetőket az engedélyezett pálya menti ERTMS-létesítmények üzembe helyezésének időpontjáról és dátumáról.

7.4.1.1.   Nagysebességű hálózat

Pálya menti ETCS felszerelése kötelező:

1.	pálya menti ellenőrző-irányító és jelző alrendszer vonatbefolyásol. részének első alkalommal történő felszerelése esetén (B. osztályú rendszerrel vagy anélkül); vagy

2.

a pálya menti ellenőrző-irányító és jelző alrendszer meglévő vonatbefolyásol. részének korszerűsítése esetén, amennyiben az módosítja a meglévő hagyományos rendszer funkcióit, teljesítményét és/vagy átjárhatósági szempontból releváns interfészeit (légrés). Ez nem vonatkozik azokra a módosításokra, amelyek a hagyományos egységek biztonsági hibáinak megszüntetéséhez szükségesek.

7.4.1.2.   Előírások a CCS ÁME korábbi változataiból.

Azok a hálózatok, amelyeken ezen ÁME hatálybalépése előtt ezen ÁME korábbi változatai A. mellékletének A2.1.táblázata szerinti 1. számú előíráscsomagnak megfelelően hoznak létre és üzemeltetnek ETCS-vonalakat, és amelyek 2020. december 31. előtt 1 000 km-t vagy 25 %-ot meghaladó mértékben működnek vagy építés alatt állnak a törzshálózati folyosókon, új projektek esetében 2023. szeptember 28-át követően 7 évig, illetve a hálózat korszerűsített vagy felújított projektjei esetében 2023. szeptember 28-át követően 10 évig kivételesen továbbra is használhatják ezeket az ETCS-előírásokat üzembe helyezés céljából az alábbi feltételek mellett:

1.	Az 1. számú előíráscsomag bevezetésére irányuló szándékról, valamint a tervezett hatályról és tervről ezen ÁME közzétételétől számított két éven belül értesítést küldtek az Európai Bizottságnak.

2.

A pályahálózat-működtető biztosítja, hogy ezeken a vonalakon végrehajtásra kerüljön a releváns hibák kijavítására irányuló összes olyan intézkedés, amely lehetővé teszi az ezen ÁME-nak megfelelő fedélzeti ETCS-t (beleértve a fedélzeti rendszer hibáinak kijavítását is) a normál üzem biztosítása érdekében.

3.	A pályahálózat-működtető végrehajtja az ügynökségi véleményekben vagy az előírások közzétett változataiban előirányzott, a releváns hibák kijavítását célzó és harmonizált vagy egyenértékű kockázatcsökkentő intézkedéseket, a 7.2.10. pontnak megfelelően.

4.	Ezen túlmenően a korábbi 1. számú előíráscsomagnak megfelelő infrastruktúrán végrehajtott bármely módosításnak biztosítania kell, hogy a korábbi 2. és 3. feltételek is teljesüljenek.

Azok a hálózatok, amelyeken ezen ÁME korábbi változatai A. mellékletének A2.2. és A2.3. táblázata szerinti 2. vagy 3. számú előíráscsomagnak megfelelően hoznak létre és üzemeltetnek ETCS-vonalakat, kivételesen továbbra is használhatják ezeket az előírásokat üzembe helyezés céljából 2023. szeptember 28-át követően 7 évig az új projektek esetében és 2023. szeptember 28-át követően 10 évig a hálózat korszerűsített vagy felújított projektjei esetében a következő feltételek mellett:

1.

A pályahálózat-működtető biztosítja, hogy ezeken a vonalakon végrehajtásra kerüljön a releváns hibák kijavítására irányuló összes olyan intézkedés, amely lehetővé teszi az ezen ÁME-nak megfelelő fedélzeti ETCS-t (beleértve a fedélzeti rendszer hibáinak kijavítását is) a normál üzem biztosítása érdekében.

2.	A pályahálózat-működtető végrehajtja az ügynökségi véleményekben vagy az előírások közzétett változataiban előirányzott, a releváns hibák kijavítását célzó és harmonizált vagy egyenértékű kockázatcsökkentő intézkedéseket, a 7.2.10. pontnak megfelelően.

3.	Ezen túlmenően a korábbi 2. vagy 3. számú előíráscsomagnak megfelelő infrastruktúrán végrehajtott bármely módosításnak biztosítania kell, hogy a korábbi 1.(1) és 2. feltételek is teljesüljenek.

7.4.1.3.   Az ETCS-rendszerverzió telepítési szabályai

A pálya menti rendszer implementációja során kiválasztható, hogy az A. függelékben szereplő előírások közül mely ETCS-funkciók kerüljenek telepítésre. Az A. függelékben szereplő előírások a következő rendszerverziók funkcióit tartalmazzák: 1.0, 1.1, 2.0, 2.1, 2.2, 2.3 és 3.0. A 7.4.4. pontban meghatározott eljárásnak megfelelően a pályahálózat-működtetőnek jelentenie kell, hogy mely vonalakon mely rendszerverziót alkalmazzák. A bejelentést a RINF-en belül kell megtenni, és a RINF e változásait a 2012/34/EU irányelv 27. cikkéne. részeként fel kell sorolni a hálózati üzletszabályzatban.

A fedélzeti ETCS-rendszer 3.0 verziójához szükséges pálya menti létesítmény csak a következő feltétellel megengedett:

legalább 5 éves bejelentési időkeret azokon a vonalakon, amelyeken az ETCS rendszer 3.0 verziója kötelező fedélzeti követelmény a verzióval lefedett hálózaton közlekedő járművek esetében. Azon vonalak bejelentése, amelyek a fedélzeti ETCS-rendszer 3.0 verzióját igénylik mind az engedélyezett járművek, mind az adott hálózaton közlekedő járművek tekintetében, csak az ellenőrző-irányító és jelző alrendszerre vonatkozó ÁME releváns módosítását követően válhat kötelezővé (41) (lásd a B1.1. táblázatot). Rövidebb időkeret is megengedett, ha erről az adott vonalakon (a megállapodás létrejöttének időpontjában) szolgáltatásokat nyújtó vagy szolgáltatásokat nyújtani kívánó pályahálózat-működtető és vasúti társaságok megállapodnak. A megállapodásról a Bizottságot értesíteni kell.

7.4.2.   Fedélzeti berendezések

7.4.2.1.   Újonnan gyártott járművek

Az (EU) 2016/797 irányelv 21. cikke szerinti forgalomba hozatal érdekében az újonnan gyártott járműveknek ETCS-rendszerrel felszereltnek kell lenniük és készen kell állniuk az üzemre ezen ÁME-val összhangban.

7.4.2.2.   Meglévő járművek

A meglévő járművek (EU) 2016/797 irányelv 21. cikke szerinti engedélyezésekor a járműveknek ezen ÁME-nak megfelelően ETCS-rendszerrel felszereltnek kell lenniük és üzemre készen kell állniuk (A. osztályú vonatbefolyásoló rendszer), ha a fedélzeti ellenőrző-irányító és jelző alrendszerben új B. osztályú vonatbefolyásoló rendszert telepítenek.

Kötelező a 7.4.2.4.1 és 7.4.2.4.2 pont betartása, ha a járművön korszerűsítésre kerül a meglévő ETCS-rendszer fedélzet. része.

Nem kötelező a 7.4.2.4.1 és 7.4.2.4.2 pont betartása, ha a járművön javításra kerül a meglévő ETCS-rendszer fedélzeti funkciója.

7.4.2.3.   A meglévő járművek felhasználási területének kiterjesztésére vonatkozó szabályok

A felhasználási terület kiterjesztésének kérelmezésekor a következő szabályok alkalmazandók az üzembe helyezett és a 2007/756/EK határozattal összhangban a nemzeti járműnyilvántartásba vagy az (EU) 2018/1614 végrehajtási határozattal összhangban az európai járműnyilvántartásba vett, meglévő járművek tekintetében:

1.

A járműveknek meg kell felelniük az e melléklet 7.7. pontjában említett különleges esetekben alkalmazandó egyedi rendelkezéseknek, valamint az (EU) 2016/797 irányelv 13. cikke (2) bekezdése a), c) és d. pontjában említett, a szóban forgó irányelv 14. cikkének megfelelően bejelentett nemzeti szabályoknak.

2.	Az ETCS-, GSM-R-, illetve FRMCS-berendezésekkel már felszerelt járműveket nem kell korszerűsíteni, kivéve, ha az ETCS-sel, GSM-R-rel vagy FRMCS-sel való műszaki összeegyeztethetőség ezt megkívánja.

3.	Az ETCS-rendszerrel fel nem szerelt járműveken telepíteni kell az ETCS-t, és e járműveknek meg kell felelniük az A. függelék A2. táblázatában említett előíráscsomagoknak. Kötelező a 7.4.2.4.1. és 7.4.2.4.2. pont betartása.

4.

Ha a járművet olyan hálózaton kívánják használni, ahol legalább egy vonalszakasz fel van szerelve A. osztályú RMR-rel, az A. osztályú RMR hangalapú rádióval még fel nem szerelt járműveken a rádióhálózattal műszakilag összeegyeztethető A. osztályú RMR mozdonyrádiót kell telepíteni, kivéve, ha ezt a hálózatot a járműbe már beépített B. osztályú rendszerrel összeegyeztethető hagyományos B. osztályú rádiókommunikációs rendszerre építették rá. Ilyen esetben az A. osztályú RMR hangalapú rádiónak meg kell felelnie az A. függelék A2. táblázatában említett előírásoknak.

5.

Ha a járművön a 3. pontnak megfelelően ETCS-t kell telepíteni, és azt a 2. szintű ETCS rendszerrel felszerelt kiterjesztett alkalmazási területen való üzemeltetésre szánják, az A. osztályú RMR adatkommunikációval még fel nem szerelt járműveken legalább egy olyan A. osztályú RMR adatátviteli rádiót kell telepíteni, amely a rádióhálózattal műszakilag összeegyeztethető. Ilyen esetben az A. osztályú RMR adatátviteli rádiónak meg kell felelnie az A. függelék A2. táblázatában említett előírásoknak.

6.	Amennyiben egy engedélyezett jármű a 2008/57/EK irányelv 9. cikke alapján mentesült az ÁME-k vagy azok eg. részének alkalmazása alól, a kérelmezőnek az (EU) 2016/797 irányelv 7. cikkével összhangban eltérés(eke)t kell kérnie a kiterjesztett felhasználási terület szerinti tagállamokban.

7.	Amennyiben az alkalmazási terület kiterjesztésére irányuló kérelmet a meglévő CCS fedélzeti alrendszer vonatbefolyásol. részének korszerűsítésére vonatkozó új engedély iránti kérelemmel együtt nyújtják be, kötelező a 7.4.2.4.1. és a 7.4.2.4.2. pont betartása.

7.4.2.4.   Az ETCS-rendszerverzió telepítési szabályai

7.4.2.4.1.

A forgalomba hozott fedélzeti ETCS kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek esetében a következő verziótartományok egyike alkalmazandó: 1. a jogszerűen működtetett ETCS-rendszerverziók 1.0 és 2.1 verzió közötti tartománya; 2. a jogszerűen működtetett ETCS-rendszerverziók 1.0 és 2.2 verzió közötti tartománya; 3. a jogszerűen működtetett ETCS-rendszerverziók 1.0 és 3.0 verzió közötti tartománya.

7.4.2.4.2.

A járműtípusnak olyan megfelelő fedélzeti ETCS kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemet kell tartalmaznia, amely a jogszerűen működtetett ETCS-rendszerverziók 7.4.2.4.1. pontban meghatározott, előírt tartományába esik (42). A jogszerűen működtetett ETCS-rendszerverziók előírt tartományát az engedély szerinti járműtípus tervezett alkalmazási területére vonatkozóan a RINF-ben szereplő bejelentett rendszerverziók (43) alapján kell meghatározni. Az alábbiak esetében az ETCS-rendszer olyan verzióját kell telepíteni a járműtípuson, amely megfelel legalább azon bejelentett ETCS-rendszerverziónak, amely – a B. függelékben megadott időkeret szerint – a következő 5 évben alkalmazandóvá válik: 1. a fedélzeti ellenőrző-irányító és jelző alrendszer ETCS-részének első alkalommal történő felszerelése; vagy 2. a már forgalomba hozott fedélzeti ellenőrző-irányító és jelző alrendszer ETCS-részének olyan korszerűsítése, amely megváltoztatja az alrendszer funkcióit. Ez nem vonatkozik azokra a módosításokra, amelyek a 7.2.10. pontban foglaltak szerint szükségesnek minősülnek a hibák kijavításához.

7.4.3.   Nemzeti követelmények

7.4.3.1.

A tagállamok nemzeti szinten további követelményeket vezethetnek be, különösen annak érdekében, hogy csak az ETCS-sel felszerelt járművek férhessenek hozzá az ETCS-sel felszerelt vonalakhoz, és így a meglévő nemzeti rendszerek leszerelhetők legyenek. Erről legalább 5 évvel a leszerelés előtt értesítést kell küldeni. Rövidebb időkeret is megengedett, ha erről az adott vonalakon (a megállapodás létrejöttének időpontjában) szolgáltatásokat nyújtó vagy szolgáltatásokat nyújtani kívánó pályahálózat-működtető és vasúti társaságok megállapodnak. A bejelentést a RINF-en belül kell megtenni (44), és a RINF e változásait a 2012/34/EU irányelv 27. cikkéne. részeként fel kell sorolni a hálózati üzletszabályzatban. Az 5 éves értesítési határidő nem vonatkozik azokra a követelményekre, amelyek értelmében csak az ETCS-sel felszerelt járművek férhetnek hozzá az ETCS-sel felszerelt vonalakhoz, és amelyeket a hálózati üzletszabályzatban e rendelet hatálybalépése előtt jelentettek be.

7.4.3.2.

A tagállamok dönthetnek úgy, hogy az ETCS-sel, RMR-rel vagy ATO-val való felszerelésre vonatkozó kötelezettség hatálya alól egy adott alkalmazási területen kizárják a járművekről szóló ÁME 2.2.2. pontjában meghatározott különleges járműveket, ideértve a közúti-vasúti járműveket is, ha azok üzemeltetése nem akadályozza a B. osztályú rendszer leszerelését. Ezt nyilvántartásba kell venni a RINF-ben (45).

7.4.3.3.

A tagállamok dönthetnek úgy, hogy az ETCS-sel való felszerelés kötelezettségének hatálya alól kizárják az (EU) 2016/797 irányelv 1. cikke (4) bekezdésének b. pontja szerinti, szigorúan helyi célra használt személyszállító vonatokat, valamint az 1302/2014/EU bizottsági rendeletben meghatározottak szerinti, kizárólag nemzeti hálózat ETCS nélkül. részén közlekedő tolatómozdonyokat, amíg az ETCS-t fel nem szerelik.

7.4.4.   Nemzeti végrehajtási tervek

A tagállamoknak az érintett pályahálózat-működtetőkkel és vállalkozó vasúti társaságokkal együttműködésben nemzeti végrehajtási tervet kell készíteniük ezen ÁME végrehajtására, figyelembe véve az Európai Unió teljes vasúti rendszerének koherenciáját és a vasúti rendszer gazdasági életképességét, kölcsönös átjárhatóságát és biztonságosságát. A tagállamok konzultálnak a szomszédos országokkal a határokon átnyúló vasúti szakaszok koherens tervezése érdekében. A tervnek ki kell terjednie az ÁME hatálya alá tartozó valamennyi vonalra, beleértve a TEN-T vonalakat, a csomópontokat és az utolsó kilométer megtételére szolgáló összeköttetéseket is.

A szóban forgó nemzeti végrehajtási terv szerinti átfogó ERTMS-kiépítéshez szükséges technikai és indikatív pénzügyi átállási stratégia kidolgozása érdekében a tagállamok összehangolják a folyamatot az összes érdekelt fél között.

A tagállamok nemzeti végrehajtási tervükbe belefoglalják a vasúti társaságok és a pályahálózat-működtetők által az ellenőrző-irányító és jelző alrendszer tekintetében ismertetett, a 7.2.9. pontban felsorolt kötelező és opcionális feltételekkel kapcsolatos igények értékelését.

A szóban forgó értékelés alapján a tagállamok döntenek az átállási stratégiáról, amelyben (uniós szemszögből) ismertetik a vasúti rendszerre gyakorolt várható általános hatást, valamint azt, hogy az érintett érdekelt felek viszonylatában hogyan kívánják biztosítani e hatás kiegyensúlyozott és megkülönböztetésmentes jellegét. E koordinációs folyamat végén meg kell határozni a végrehajtandó technikai és pénzügyi átállási stratégiát.

A nemzeti végrehajtási tervnek tájékoztatást kell nyújtania minden új, felújított és korszerűsített vonalról a 7.2.9. pontban felsorolt kötelező és opcionális feltételekkel összefüggésben, biztosítva, hogy a vasúti társaságok legalább 5 évvel korábban értesítést kapjanak abban az esetben, ha a hálózaton való üzemeltetéshez új kötelező fedélzeti követelményekre lesz szükség. Ezt be kell jelenteni a RINF-en belül (46), és a RINF e változásait a 2012/34/EU irányelv 27. cikkéne. részeként fel kell sorolni a hálózati üzletszabályzatban. Az 5 éves értesítési határidő nem vonatkozik azokra a követelményekre, amelyeket a hálózati üzletszabályzatban ezen CCS ÁME hatálybalépése előtt jelentettek be.

A nemzeti végrehajtási tervnek legalább 20 éves időszakot kell lefednie, és azt rendszeresen – legalább ötévente – frissíteni kell. A tervnek az e melléklet H. függelékében szereplő sablont kell követnie a lefedett időszak első öt évére vonatkozóan. A következő tizenöt éves időszakra nézve a tervnek lehetőleg szintén az említett sablont kell követnie, azonban kevésb. részletesen.

A Bizottság a honlapján közzéteszi a nemzeti végrehajtási terveket, és ezekről az (EU) 2016/797 irányelv 51. cikke (1) bekezdésében említett bizottságon keresztül tájékoztatja a tagállamokat.

A Bizottság a nemzeti végrehajtási tervekről elemzést készít, amely kiterjed többek között a tervek összehasonlítására és a további koordinációs intézkedések iránti igények meghatározására.

A nemzeti végrehajtási terveknek legalább a következő információkat kell tartalmazniuk (47):

1.	A fent leírt általános átállási stratégia, beleértve a vasúti társaságok és a pályahálózat-működtetők által ismertetett igények értékelését is

2.

Az aktuális helyzet bemutatása, beleértve az alábbiakat: a) tények és adatok a telepített vonatbefolyásoló, ATO-, rádió- és vonatérzékelő rendszerekről, ideértve a kapacitás, a biztonság, a megbízhatóság és a teljesítmény szempontjából nyújtott előnyök részleteit, valamint a fedélzeti ellenőrző-irányító és jelző rendszerre vonatkozó jogszabályi hivatkozásokat; b) a B. osztályú rendszerek és azok hátralévő gazdasági élettartama, ideértve a hagyományos B. osztályú vonatbefolyásoló és rádiórendszerek tekintetében a nyitott piaci feltételek biztosítása érdekében hozott, a 7.2.6. pont szerinti intézkedések leírását; c) a fedélzeti CCS alrendszerek, a rendelkezésre álló információk alapján.

3.	Az átállási stratégia meghatározása (a jövőbeli helyzet felvázolása)

A műszaki átállási stratégiának tartalmaznia kell az alábbiakkal kapcsolatos információkat és tervezést:

1.	az ETCS-t érintően: A vonalanként és hálózatonként előírt ETCS szintje és rendszerverziója. részletes információkkal a határokon átnyúló szakaszokról és csomópontokról. Adott esetben az alapkonfiguráció és a szintek frissítési stratégiájára vonatkozó információk;

2.	a rádiórendszert érintően: a rádiórendszerekre vonatkozó információk (pl. rádiós vonalkapcsolás, csomagkapcsolás, telepítési opciók ETCS-hez);

3.	az ATO-t érintően: az ATO telepítésének szükségességére vonatkozó információk;

4.	a vonatérzékelést érintően: az ÁME-nak megfelelő vonatérzékelő rendszerre való átállásra vonatkozó információk;

5.	különleges esetek: a különleges esetek fokozatos megszüntetésére vonatkozó információk;

6.	fedélzeti CCS-alrendszerek;

7.	a pálya menti és a fedélzeti rendszerekkel kapcsolatos pénzügyi információk.

A következő 20 évben az alábbiakkal kapcsolatos változásokról áttekintést nyújtó tervezés (hálózati térképek):

1.

a vonatbefolyásolást érintően: a) hálózati térkép az ETCS üzembe helyezésének dátumaival. részletes információk a határokon átnyúló vonalakról és csomópontokról. b) Adott esetben hálózati térkép azokkal a dátumokkal, amikortól a B. osztályú rendszer üzeme már nem engedélyezett, illetve az ETCS kizárólagos alkalmazása kötelező; amennyiben a szóban forgó térképtől eltér, hálózati térkép a B. osztályú rendszer üzemen kívül helyezésének dátumaival;

2.

a rádiórendszert érintően: a) hálózati térkép a GSM-R üzembe helyezésének dátumaival. részletes információk a határokon átnyúló vonalakról és csomópontokról; b) adott esetben hálózati térkép azokkal a dátumokkal, amikortól a B. osztályú rádiórendszer üzeme már nem engedélyezett; amennyiben a szóban forgó térképtől eltér, hálózati térkép a B. osztályú rádiórendszer üzemen kívül helyezésének dátumaival; c) hálózati térkép az FRMCS üzembe helyezésének dátumaival; d) adott esetben hálózati térkép azokkal a dátumokkal, amikortól a GSM-R üzeme már nem engedélyezett; amennyiben a szóban forgó térképtől eltér, hálózati térkép a GSM-R üzemen kívül helyezésének dátumaival;

3.	az ATO-t érintően: a) adott esetben hálózati térkép az ATO üzembe helyezésének dátumaival. részletes információk a határokon átnyúló vonalakról és csomópontokról.

4.	a vonatérzékelést érintően: a) hálózati térkép az ÁME-nak megfelelő vonatérzékelő rendszer üzembe helyezésének dátumaival. részletes információk a határokon átnyúló vonalakról és csomópontokról;

5.	fedélzeti CCS alrendszerek, a határokon átnyúlóan közlekedő járművekre vonatkozó opcionális információkkal.

7.5.   Az ETCS-rendszer, illetve a rádiórendszer összeegyeztethetőségének vizsgálataira vonatkozó végrehajtási szabályok

Az ETCS-sel és RMR-rel ellátott meglévő járműveket, valamint azok megfelelő típusait minden további ellenőrzés nélkül összeegyeztethetőnek kell tekinteni az ETCS-rendszer, illetve rádiórendszer hálózati összeegyeztethetőségi típusaival, ha azok 2020. január 16-án az ETCS-sel és RMR-rel működőképesek, ugyanakkor a meglévő használati feltételeket és korlátozásokat fenn kell tartani.

A jármű, annak típusa vagy az infrastruktúra bármely későbbi műszaki vagy útvonal-összeegyeztethetőségre vonatkozó módosítását az ezen ÁME-ban meghatározott, az ETCS-rendszer, illetve a rádiórendszer összeegyeztethetőségére vonatkozó követelményeknek megfelelően kell kezelni.

7.6.   Vonatérzékelő rendszerekre vonatkozó telepítési szabályok

A vonatérzékelő rendszer ezen ÁME-val összefüggésben a pálya mentén felszerelt olyan berendezést jelenti, amely érzékeli járművek jelenlétét és hiányát a teljes útvonalon vagy annak egy adott szakaszán.

Az érzékelőberendezésből származó adatokat felhasználó pálya menti rendszerek (például a biztosítóberendezés vagy a szintbeli keresztezést ellenőrző rendszer) nem tekintendők a vonatérzékelő rendsze. részének.

Ez az ÁME csak olyan mértékben határozza meg a járművekhez csatlakozó interfészre vonatkozó követelményeket, amennyire az az ÁME-nak megfelelő járművek és a pálya menti ellenőrző-irányító és jelző alrendszer közötti összeegyeztethetőség biztosításához szükséges.

Az ÁME követelményeinek megfelelő vonatérzékelő rendszer telepítése lehet független az ETCS vagy a GSM-R felszerelésétől.

Ezen ÁME vonatérzékelő rendszerekkel kapcsolatos követelményeit a következő esetekben kell teljesíteni:

1.	a vonatérzékelő rendszer korszerűsítése;

2.	a vonatérzékelő rendszer felújítása, amennyiben ezen ÁME követelményeinek teljesítése nem jelenti más pálya menti vagy fedélzeti rendszer nem kívánt módosítását vagy korszerűsítését;

3.	a vonatérzékelő rendszer felújítása, amennyiben arra a vonatérzékelő rendszerből származó információkat felhasználó pálya menti rendszerek korszerűsítése vagy felújítása miatt van szükség;

4.	a B. osztályú vonatbefolyásoló rendszerek eltávolítása (integrált vonatérzékelő és vonatbefolyásoló rendszerek esetében).

Az átállási fázisban gondoskodni kell arról, hogy az ÁME-nak megfelelő vonatérzékelő rendszer felszerelése minimális kedvezőtlen hatást fejtsen ki az ÁME-nak meg nem felelő járművekre.

Ennek elérése érdekében a pályahálózat-működtetőnek ajánlatos ÁME-nak megfelelő vonatérzékelő rendszert választania, amely egyúttal összeegyeztethető az adott infrastruktúrában működtetett, ÁME-nak meg nem felelő járművekkel is.

7.7.   Különleges esetek

7.7.1.   Bevezetés

Az alábbi különleges esetekben a következő különös rendelkezések megengedettek.

E különleges esetek két kategóriába tartoznak: a rendelkezések vagy folyamatosan (»P« eset), vagy pedig ideiglenesen alkalmazandók, ez esetben 2040 előtt (»T« eset) vagy egy meghatározandó időpont előtt (»T2« eset) törlendők.

Az alább. pontokban meghatározott különleges eseteket a 4. pont alkalmazand. pontjaival és/vagy az ott említett előírásokkal együtt kell értelmezni.

A különleges esetek felválthatják a 4. pontban meghatározott követelményeket.

Amennyiben a 4. pont vonatkoz. pontjában meghatározott követelményekhez nem kapcsolódik különleges eset, ezek a követelmények nem szerepelnek a következ. pontokban, és továbbra is változatlanul teljesíteni kell őket.

A 4.2.10. és 4.2.11. alapvető paraméterekkel kapcsolatos különleges esetek értékelését, amely paraméterek esetében a Megjegyzések oszlopban a »járművekre alkalmazandó« megjegyzés szerepel, a járművek alrendszer bejelentett szervezete értékeli.

Az ÁME jövőbeni felülvizsgálatai során minden különleges esetet (a vonatkozó dátumokkal együtt) újra meg kell vizsgálni a biztonságra, az interoperabilitásra, a határokon átnyúló szolgáltatásokra, a TEN-T folyosókra gyakorolt befolyásuk, valamint az ezek megőrzésével vagy felszámolásával összefüggő gyakorlati és gazdasági hatásuk értékelése alapján abból a célból, hogy a szóban forgó esetek műszaki és földrajzi hatályát korlátozni lehessen. Különös figyelmet kell fordítani az uniós finanszírozás elérhetőségére. A vonatérzékelő rendszereket és a megfelelő záródátumokat e rendelet 13. cikkének (5) bekezdése szerint újbóli vizsgálat alá kell vonni.

A különleges eseteknek azon útvonalra vagy hálózatra kell korlátozódniuk, ahol alkalmazásuk feltétlenül szükséges; a különleges eseteket figyelembe kell venni az útvonal-összeegyeztethetőségi eljárásokban.

7.7.2.   A különleges esetek felsorolása

7.7.2.1.   Belgium

Különleges eset	Kategória	Megjegyzések
4.2.10. Pálya menti vonatérzékelő rendszerek 77. jelzőszám, 3.1.2.3. pont: Az első és utolsó tengely közötti L – (b1 + b2) távolság (1. ábra) legalább 16 000  mm.	T	Nagy sebességű 1. szint esetében alkalmazandó Járművekre alkalmazandó Ez a különleges eset a TVM használatával kapcsolatos
4.2.10. Pálya menti vonatérzékelő rendszerek 77. jelzőszám, 3.1.7. pont: A különálló jármű vagy a szerelvény tömege legalább 40 tonna. Amennyiben a különálló jármű vagy a szerelvény tömege 90 tonnánál kevesebb, a tolatás biztosítására olyan rendszerrel kell rendelkeznie, amelynek elektromos talapzata legalább 16 000  mm.	T	Nagy sebességű 1., 2., 3. és 4. szint esetében alkalmazandó Járművekre alkalmazandó Ez a különleges eset a TVM használatával kapcsolatos

7.7.2.2.   Észak-Írország tekintetében Egyesült Királyság

Különleges eset	Kategória	Megjegyzések
4.2.10. Pálya menti vonatérzékelő rendszerek 77. jelzőszám, 3.1.3.1. pont: Az 1 600  mm-es nyomtávú hálózat esetében a minimális kerékabroncs-szélesség (BR): 127 mm	T	Észak-Írországban alkalmazandó
4.2.10. Pálya menti vonatérzékelő rendszerek 77. jelzőszám, 3.1.3.3. pont: Az 1 600  mm-es nyomtávú hálózat esetében a minimális nyomkarima-vastagság (Sd): 24 mm	T	Észak-Írországban alkalmazandó
4.2.10. Pálya menti vonatérzékelő rendszerek 77. jelzőszám, 3.1.4.1. pont: A 3.1.4.1. pontban meghatározott követelményeken túl a többrészes egységeknél a vontatási célú homokolás: a) nem megengedett az első tengely előtt 40 km/h sebesség alatt; és b) csak akkor megengedett, ha igazolni lehet, hogy a motorvonat legalább további hat tengelye a szórás helyén túl van.	T
4.2.12 ETCS DMI (vezető és gép közötti interfész) 6. jelzőszám: Alfanumerikus billentyűzet használata a vonat közlekedési számának bevitelére megengedett, amennyiben az e célra bejelentett műszaki szabály a vonat alfanumerikus közlekedési számának támogatását írja elő.	T	Nincs átjárhatóságra gyakorolt hatás
4.2.12 ETCS DMI (vezető és gép közötti interfész) 6. jelzőszám: Az ETCS DMI a vonatsebességre vonatkozó dinamikus adatokat megjelenítheti mérföld per órában (»mph« feltüntetésével), ha a járművet Nagy-Britannia nemzeti fővonalain üzemeltetik.	T	Nincs átjárhatóságra gyakorolt hatás

7.7.2.3.   Franciaország

Különleges eset	Kategória	Megjegyzések
4.2.10. Pálya menti vonatérzékelő rendszerek 77. jelzőszám, 3.1.2.3. pont: Az első és utolsó tengely közötti L – (b1 + b2) távolság (1. ábra) legalább 16 000  mm.	T2	Infrastruktúrára alkalmazandó Járművekre alkalmazandó Ez a különleges eset az elektromos csatlakozásokat alkalmazó sínáramkörök használatával kapcsolatos.
4.2.10. Pálya menti vonatérzékelő rendszerek 77. jelzőszám, 3.1.9. pont: Az elektromos ellenállás a kerékpár két ellentétes kerekének futófelületei között nem haladhatja meg a 0,05 ohm értéket 1,8–2,0 VDC feszültség mellett (nyitott áramkör). Emellett a nem hagyományos kerékpárok esetében (»hagyományos kerékpáron« két, fémtengelyre szerelt monoblokk kerék értendő) a kerékpár két ellentétes oldalon lévő kerekének futófelületei közötti elektromos reaktancia nem haladhatja meg az f/100 milliohm értéket, amikor az f 500 Hz és 40 kHz között van, a mért áramerősség legalább 10 ARMS, a nyitott feszültség pedig 2 VRMS.	T2	Infrastruktúrára alkalmazandó Járművekre alkalmazandó Ezt a különleges esetet felül lehet vizsgálni, amikor a sínáramkörök frekvenciájának kezelésével kapcsolatos nyitott kérdés megoldódik.
4.2.10. Pálya menti vonatérzékelő rendszerek 77. jelzőszám, 3.1.7. pont: A különálló jármű vagy a szerelvény tömege legalább 40 tonna. Amennyiben a különálló jármű vagy a szerelvény tömege 90 tonnánál kevesebb, a tolatás biztosítására olyan rendszerrel kell rendelkeznie, amelynek elektromos talapzata legalább 16 000  mm.	T	Infrastruktúrára alkalmazandó Járművekre alkalmazandó Ez a különleges eset a TVM használatával kapcsolatos
4.2.10. Pálya menti vonatérzékelő rendszerek 77. jelzőszám, 3.1.3.2. pont: A D méret (2. ábra) nem lehet kevesebb, mint: 450 mm, a sebességtől függetlenül	T	Infrastruktúrára alkalmazandó Járművekre alkalmazandó
4.2.10. Pálya menti vonatérzékelő rendszerek 77. jelzőszám, 3.1.4.1. pont: Az ÁME követelményeit kiegészítve, a homok legnagyobb megengedett mennyisége 30 s-on belül egységenként és sínenként: 750 g	T2	Ez a különleges eset a francia hálózaton történő homokolás miatt a kerekek és a sínek közötti izolációs szint tekintetében nagyobb érzékenységgel bíró sínáramkörök használatához kapcsolódik.

7.7.2.4.   Lengyelország

Különleges eset	Kategória	Megjegyzések
4.2.10. Pálya menti vonatérzékelő rendszerek 77. jelzőszám, 3.1.9. pont: Az elektromos ellenállás a kerékpár két ellentétes kerekének futófelületei között nem haladhatja meg a 0,05 ohm értéket 1,8–2,0 VDC feszültség mellett (nyitott áramkör). Továbbá az elektromos reaktancia a kerékpár két ellentétes kerekének futófelületei között nem haladhatja meg az f/100 milliohm értéket, amikor az f 500 Hz és 40 kHz között van, a mért áramerősség legalább 10 ARMS, a nyitott feszültség pedig 2 VRMS.	T	Infrastruktúrára alkalmazandó Járművekre alkalmazandó Ezt a különleges esetet felül lehet vizsgálni, amikor a sínáramkörök frekvenciájának kezelésével kapcsolatos nyitott kérdés megoldódik.

7.7.2.5.   Litvánia, Lettország és Észtország

Különleges eset		Kategória	Megjegyzések
4.2.10 Pálya menti vonatérzékelő rendszerek 77. jelzőszám, 3.1.3.3. pont: Az 1 520  mm-es nyomtávú hálózat esetében a minimális nyomkarima-vastagság (Sd): 20 mm		T	Infrastruktúrára alkalmazandó Járművekre alkalmazandó Erre a különleges esetre mindaddig szükség van, amíg ČME mozdonyok üzemelnek az 1 520  mm nyomtávú hálózaton
4.2.10. Pálya menti vonatérzékelő rendszerek 77. jelzőszám, 3.1.3.4. pont: Az 1 520  mm-es nyomtávú hálózat esetében a minimális nyomkarima-magasság (Sh): 26,25 mm		T	Infrastruktúrára alkalmazandó Járművekre alkalmazandó Erre a különleges esetre mindaddig szükség van, amíg ČME mozdonyok üzemelnek az 1 520  mm nyomtávú hálózaton
4.2.11. Elektromágneses összeegyeztethetőség a járművek és a pálya menti ellenőrző-irányító és jelző berendezések között 77. jelzőszám, 3.2.2.4. pont: A járművek kibocsátásának értékeléséhez szükséges határértékeket és kapcsolódó paramétereket az alábbi táblázat tartalmazza:		T	Járművekre alkalmazandó Ez a különleges eset az ALSN használatával kapcsolatos az 1 520  mm-es nyomtávú hálózaton
Frekvenciatartomány	Interferenciaáram határértéke [RMS érték]
15 – 21 Hz 21 – 29 Hz 29 – 35 Hz 65 – 85 Hz 167 – 184 Hz 408 – 432 Hz 468 – 492 Hz 568 – 592 Hz 708 – 732 Hz 768 – 792 Hz 4 462,5 – 4 537,5  Hz 4 507,5 – 4 582,5  Hz 4 962,5 – 5 037,5  Hz 5 462,5 – 5 537,5  Hz 5 517,5 – 5 592,5  Hz	4,1 A 1,0 A 4,1 A 4,1 A 0,4 A 0,35 A 0,35 A 0,35 A 0,35 A 0,35 A 0,2 A 0,2 A 0,2 A 0,2 A 0,2 A
4.2.11. Elektromágneses összeegyeztethetőség a járművek és a pálya menti ellenőrző-irányító és jelző berendezések között 77. jelzőszám, 3.2.2.6. pont: A járművek kibocsátásának értékeléséhez szükséges határértékeket és kapcsolódó paramétereket az alábbi táblázat tartalmazza:		T	Járművekre alkalmazandó Ez a különleges eset az ALSN használatával kapcsolatos az 1 520  mm-es nyomtávú hálózaton
Frekvenciatartomány	Interferenciaáram határértéke [RMS érték]
19 – 21 Hz 21 – 29 Hz 29 – 31 Hz 40 – 46 Hz 46 – 54 Hz 54 – 60 Hz 167 – 184 Hz 408 – 432 Hz 468 – 492 Hz 568 – 592 Hz 708 – 732 Hz 768 – 792 Hz 4 507,5 – 4 582,5  Hz 4 962,5 – 5 037,5  Hz 5 517,5 – 5 592,5  Hz	11,6 A 1,0 A 11,6 A 5,0 A 1,3 A 5,0 A 0,4 A 0,35 A 0,35 A 0,35 A 0,35 A 0,35 A 0,2 A 0,2 A 0,2 A

7.7.2.6.   Svédország

Különleges eset	Kategória	Megjegyzések
4.2.4. Vasúti mobilkommunikációs funkciók – RMR 33. jelzőszám, 4.2.3. pont: Forgalomba hozhatók 2 wattos GSM-R hangalapú mozdonyrádiót magukban foglaló fedélzeti ellenőrző-irányító és jelző alrendszerek. Az alrendszereknek alkalmasnak kell lenniük a –82 dBm-es hálózatokban való üzemelésre.	P	Nincs átjárhatóságra gyakorolt hatás
4.2.10. Pálya menti vonatérzékelő rendszerek 77. jelzőszám, 3.1.2.1. pont: Két tengely közötti legnagyobb tengelytávolság ≤ 17,5 m (3.1.2.1. pont, 1. ábra, ai).	P	Járművekre alkalmazandó
4.2.10. Pálya menti vonatérzékelő rendszerek 77. jelzőszám, 3.1.2.3. pont: Két tengely közötti legnagyobb tengelytávolság ≥ 4,5 m (3.1.2.3. pont, 1. ábra, L-b1-b2).	P	Járművekre alkalmazandó
4.2.11. Elektromágneses összeegyeztethetőség a járművek és a pálya menti ellenőrző-irányító és jelző berendezések között 77. jelzőszám, 3.2.2.5. pont: Frekvenciatartomány: 0,0 – 2,0 Hz Interferenciaáram határértéke [RMS érték]: 25,0 A Értékelési módszer: aluláteresztő szűrő Értékelési paraméterek: (alulmintavételezés 1 kHz-re, ezt követően:) 2,0 Hz 4. rendű Butterworth aluláteresztő szűrő, ezt egy ideális egyenirányító követi, amely megadja az abszolút értéket. A vasúti járműben az interferenciaáram maximális erőssége a 0,0–2,0 Hz frekvenciatartományban nem haladhatja meg a 25,0 A értéket. A bemeneti áramerősség meghaladhatja a 45,0 A-t 1,5 mp-nél rövidebb ideig és a 25 A-t 2,5 mp-nél rövidebb ideig.	P	Infrastruktúrára alkalmazandó Járművekre alkalmazandó

7.7.2.7.   Luxemburg

Különleges eset	Kategória	Megjegyzések
4.2.10. Pálya menti vonatérzékelő rendszerek 77. jelzőszám, 3.1.4.1. pont: (1) A járműre szerelt homokoló berendezések teljesítménye vonatonként legfeljebb 0,3 l/perc lehet. (2) Az infrastruktúra-nyilvántartásban meghatározott állomásokon tilos a homokolás. (3) Váltók közelében tilos a homokolás. (4) A vészfékezésre nem vonatkoznak korlátozások.	T
4.2.11. Elektromágneses összeegyeztethetőség a járművek és a pálya menti ellenőrző-irányító és jelző berendezések között 77. jelzőszám, 3.2.2.3. pont: Az egyedi sínáramkörrel rendelkező járművek mérését és értékelését a GI.II.STC-VF dokumentumnak megfelelően kell elvégezni (A1, A4, V2 és D1 paraméter).	T	Járművekre alkalmazandó Erre a különleges esetre addig van szükség, amíg sínáramkörök (83,3 Hz üzemi frekvencia) vannak használatban. A GI.II.STC.VF dokumentum elérhető az NSA LU (48) honlapján.
4.2.11. Elektromágneses összeegyeztethetőség a járművek és a pálya menti ellenőrző-irányító és jelző berendezések között 77. jelzőszám, 3.2.2.3. pont: Az egyedi sínáramkörrel rendelkező járművek mérését és értékelését a GI.II.STC-VF dokumentumnak megfelelően kell elvégezni (A5, V2 és D2 paraméter).	T	Járművekre alkalmazandó Erre a különleges esetre addig van szükség, amíg sínáramkörök (125 Hz üzemi frekvencia) vannak használatban. A GI.II.STC.VF dokumentum elérhető az NSA LU honlapján.

7.7.2.8.   Németország

Különleges eset	Kategória	Megjegyzések
4.2.10. Pálya menti vonatérzékelő rendszerek 77. jelzőszám, 3.1.7.1. pont: Az infrastruktúra-nyilvántartásban jelzett egyes vonalakon üzemeltetendő járművek legkisebb tengelyterhelése 5 tonna. Ez a különleges eset csak a járművekre vonatkozik; és nem módosítja a pálya menti vonatérzékelő rendszerekre vonatkozó, a 77. jelzőszámú sorban meghatározott műszaki követelményeket és az azok végrehajtására vonatkozó, a 7.2.8. pontban szereplő rendelkezéseket.	T	Járművekre alkalmazandó Erre a különleges esetre addig van szükség, amíg WSSB típusú sínáramkörök vannak használatban.
4.2.11. Elektromágneses összeegyeztethetőség a járművek és a pálya menti ellenőrző-irányító és jelző berendezések között 77. jelzőszám, 3.2.2.5. pont: Frekvenciatartomány: 93 – 110 Hz Interferenciaáram határértéke [RMS érték]:   2,8 A (zavaró egység esetében)   2A (egyetlen vontatóegység esetében) Értékelési módszer: sáváteresztő szűrők Értékelési paraméterek: — sáváteresztő szűrő jellemzői: Középfrekvenciák: 95, 96, 98, 100, 102, 104, 106 és 108 Hz 3 dB sávszélesség: 4 Hz Butterworth szűrő, 6. rendű — RMS-számítás: Integrációs idő: 0,5 s Időátfedés: 50 %	T	Infrastruktúrára alkalmazandó Járművekre alkalmazandó Erre a különleges esetre azért van szükség, mert ezek a sínáramkörök a középfrekvenciának 100 Hz-ről 106,7 Hz-re történő növelésével módosíthatók. Ez elavulttá tenné a járművel kapcsolatos nemzeti technikai szabályt, amely 100 Hz-es ellenőrző rendszert ír elő.

7.7.2.9.   Olaszország

Különleges eset	Kategória	Megjegyzések
4.2.10. Pálya menti vonatérzékelő rendszerek 77. jelzőszám, 3.1.4.1. pont: Az ÁME követelményei mellett teljesülniük kell az alábbi kritériumoknak is. A homok legnagyobb megengedett mennyisége 30 s-on belül homokoló berendezésenként: (1) v ≤ 140 km/h sebesség esetén; 400 g + 100 g (2) v > 140 km/h sebesség esetén; 650 g + 150 g	T	A homokolásra vonatkozó nemzeti értékek mindaddig érvényben maradnak, amíg nem állnak rendelkezésre harmonizált (jelenleg még nem létező) vizsgálati előírások, melyek igazolják a homokolás különböző módjainak biztonsági szempontból való elfogadhatóságát az Olaszországban működő vonatérzékelő rendszerek esetében.
4.2.10. Pálya menti vonatérzékelő rendszerek 77. jelzőszám, 3.1.4.2. pont: Az ÁME követelményei mellett teljesülniük kell az alábbi kritériumoknak is. Szemcseméret 0,1 mm és 0,6 mm közötti szemcseátmérő a homokkeverék ≥ 85 %-ában; és különösen:   0,07–0,1 mm átmérő a homokkeverék ≤ 3 %-ában;   0,1–0,15 mm átmérő a homokkeverék ≤ 5 %-ában;   0,15–0,2 mm átmérő a homokkeverék ≤ 25 %-ában;   0,2–0,3 mm átmérő a homokkeverék 100 %-ában;   0,3–0,4 mm átmérő a homokkeverék 100 %-ában;   0,4–0,6 mm átmérő a homokkeverék ≤ 65 %-ában;   0,6–1,5 mm átmérő a homokkeverék ≤ 4 %-ában. Összetétel Kovahomok; Agyag százalékos aránya a keverékben: ≤ 2 %; Nedvesség százalékos aránya a keverékben: ≤ 0,5 %.	T	A homokkeverékre vonatkozó nemzeti értékek mindaddig érvényben maradnak, amíg nem állnak rendelkezésre harmonizált (jelenleg még nem létező) vizsgálati előírások, melyek igazolják a homokkeverék különböző fajtáinak biztonsági szempontból való elfogadhatóságát az Olaszországban működő vonatérzékelő rendszerek esetében.
4.2.11. Elektromágneses összeegyeztethetőség a járművek és a pálya menti ellenőrző-irányító és jelző berendezések között 77. jelzőszám, 3.2.2.4. és 3.2.2.6. pont: Frekvenciatartomány: 82 – 86 Hz Interferenciaáram határértéke [RMS érték]: 1 125  mA (zavaró egységenként) Értékelési módszer: gyors Fourier-transzformáció Értékelési paraméterek: időablak 1 s, Hanning ablak, 50 %-os átfedés, 6 egymást követő ablak átlaga	T2	Infrastruktúrára alkalmazandó Járművekre alkalmazandó
4.2.2. A fedélzeti ETCS funkciói 4.2.3. A pálya menti ETCS funkciói Az infill funkcióval rendelkező 1. szintű ETCS pálya menti alkalmazáshoz szükség van a megfelelő rádiós infill adatátvitellel rendelkező fedélzeti berendezésre, ha az oldási sebesség biztonsági okokból nullára van beállítva.	T	Az Európai Bizottságnak 2020. június 30-ig bejelentett projektek esetében alkalmazandó. — Vignale–Domodossola — Vignale–Novara — Novara–Novara Boschetto (Torino) — Vicenza–Treviso

7.7.2.10.   Cseh Köztársaság

Különleges eset	Kategória	Megjegyzések
4.2.11. Elektromágneses összeegyeztethetőség a járművek és a pálya menti ellenőrző-irányító és jelző berendezések között 77. jelzőszám, 3.2.2.4. és 3.2.2.6. pont: Frekvenciatartomány: 70,5 – 79,5 Hz Interferenciaáram határértéke [RMS érték]: 1 A Értékelési módszer: sáváteresztő szűrők Értékelési paraméterek: — sáváteresztő szűrő jellemzői: Középfrekvenciák: 73, 75, 77 Hz (folyamatos sáv) 3 dB sávszélesség: 5 Hz Butterworth szűrő, 2*4. rendű — RMS-számítás: Integrációs idő: 0,5 s Időátfedés: min. 75 % Frekvenciatartomány: 271,5 – 278,5 Hz Interferenciaáram határértéke [RMS érték]: 0,5 A Értékelési módszer: sáváteresztő szűrők Értékelési paraméterek: — sáváteresztő szűrő jellemzői: Középfrekvenciák: 274, 276 Hz (folyamatos sáv) 3 dB sávszélesség: 5 Hz Butterworth szűrő, 2*4. rendű — RMS-számítás: Integrációs idő: 0,5 s Időátfedés: min. 75 %	T	Infrastruktúrára alkalmazandó Járművekre alkalmazandó

7.7.2.11.   Hollandia

Különleges eset	Kategória	Megjegyzések
4.2.11. Elektromágneses összeegyeztethetőség a járművek és a pálya menti ellenőrző-irányító és jelző berendezések között 77. jelzőszám, 3.2.2.6. pont: Frekvenciatartomány: 65 – 85 Hz (ATBEG határérték) Interferenciaáram határértéke [RMS érték]: 0,5 A Értékelési módszer: sáváteresztő szűrők Értékelési paraméterek: — Sáváteresztő szűrő jellemzői Középfrekvencia 75 Hz 3 dB sávszélesség: 20 Hz 20 dB sávszélesség: 40 Hz — RMS-számítás Integrációs idő: 5 s Időátfedés: 80 % Az 1 s-nál rövidebb, csak az ATBEG-határértéket meghaladó, de a GRS-határértéket meg nem haladó átmenet figyelmen kívül hagyható. Frekvenciatartomány: 65 – 85 Hz (GRS TC határérték) Interferenciaáram határértéke [RMS érték]: 1,7 A Értékelési módszer: sáváteresztő szűrők Értékelési paraméterek: — Sáváteresztő szűrő jellemzői Középfrekvencia 75 Hz 3 dB sávszélesség: 20 Hz 20 dB sávszélesség: 40 Hz — RMS-számítás Integrációs idő: 1,8 s Időátfedés: 80 %	P	Infrastruktúrára alkalmazandó Járművekre alkalmazandó Erre a különleges esetre a B. osztályú rendszer ATBEG összefüggésében van szükség. Megengedett az igazolás azon alternatív módja, mely az e célból bejelentett, a sínben visszavezetett áramra vonatkozó nemzeti szabályoknak való megfelelés segítségével valószínűsíti a megfelelést.

7.7.2.12.   Írország

Különleges eset						Kategória	Megjegyzések
4.2.10. Pálya menti vonatérzékelő rendszerek 77. jelzőszám, 3.1.4. pont: A vonat első tengelyénél a homokolás nem engedhető meg.						T	Ez a különleges eset kapcsolódik az IE B. osztályú rendszerhez és egyes olyan vonatérzékelő rendszerekhez, amelyek megkövetelik, hogy a vonat első tengelye és a pálya között jó legyen az elektromos érintkezés.
4.2.13.1. GSM-R DMI (vezető és gép közötti interfész) 32. és 33. jelzőszám: Az írországi vonatok közlekedési számait a GSM-R rendszerben (azaz a mozdonyrádióban és az FTS-ben) kell a következőképpen kódolni a vonat CT2 számhoz tartozó numerikus közlekedési számán belül: A vonat numerikus közlekedési számának első három számjegye adja meg a vonat alfanumerikus közlekedési számának első karakterét, amelyet az alábbi táblázatban meghatározottak szerint kell kódolni, és ezt követik a fennmaradó számjegyek. Ha a vonat így kapott numerikus közlekedési száma kevesebb mint 5 számjegyből (azaz egy karakterből és egy számjegyből) áll, akkor az EIRENE SRS szerint kezdő nullákat kell beilleszteni. A vonat közlekedési számáról/számára történő fordításkor a vonat közlekedési számának 5 számjegyű numeriku. részéhez külön algoritmust kell használni. Erre azért van szükség, mert az EIRENE az vonatok 5 számjegyű közlekedési számában figyelmen kívül hagyja a kezdő »0« számjegyeket, mivel azok csak kitöltőként szolgálnak. A kétértelmű helyzetek elkerülése érdekében a következő szabályokat kell alkalmazni: — Amennyiben a vonat alfanumerikus közlekedési számának első karaktere »A«, a közlekedési számnak egy legalább 3 számjegyű numeriku. részt kell tartalmaznia ahhoz, hogy egyértelműen azonosítani lehessen. Csak így lehet egyértelműen azonosítani az »A« előtaghoz tartozó »099« kódot. — Minden más, előtagként használt karakter esetében támogatott a legalább egy számjegyű numeriku. rész használata.						T	Ez kiegészíti, de nem helyettesíti a vonatok közlekedési számának kezelésére vonatkozó többi ÁME-követelményt, azaz minden új berendezésnek teljes mértékben összeegyeztethetőnek kell maradnia az átjárhatósági követelményekkel. Lehetővé kell tenni tehát a vonatok tisztán numerikus közlekedési számaira való áttérést; a tervek szerint ez meg is történik, amint az írországi vonatirányítási rendszerek mindegyike felkészült a vonatok tisztán numerikus közlekedési számainak kezelésére.
Előtag	számjegy	Előtag	számjegy	Előtag	számjegy
A	099	J	909	S	990
B	199	K	919	T	991
C	299	L	929	U	992
D	399	M	939	V	993
E	499	N	949	W	994
F	599	O	959	X	995
G	699	P	969	Y	996
H	799	Q	979	Z	997
I	899	R	989
Karakterek és számjegyek közötti megfeleltetés
4.2.12 ETCS DMI (vezető és gép közötti interfész) 6. jelzőszám: Az ETCS DMI-nek konfigurálhatónak kell lennie, hogy a sebesség mértékét a szabványos km/h-n kívül ki tudja jelezni mph-ban is. A konfigurálható opciók a következők: — A számlap mind km/h-ban, mind pedig mph-ban feltünteti a sebességet, amint azt az alábbi ábra egy 180 km/h-s konfiguráció példáján bemutatja: — A számlap csak km/h-ban tünteti fel a sebességet.						T	Ez kiegészíti, de nem helyettesíti a mozdonyvezetői interfész kezelésére vonatkozó többi ÁME-követelményt, azaz minden új berendezésnek teljes mértékben összeegyeztethetőnek kell maradnia az átjárhatósági követelményekkel. Így lehetővé kell tenni a sebességet csak km/h-ban feltüntető számlapra való áttérést, ami bekövetkezhet, amint az ír hálózat az ETCS-rendszerrel teljes mértékben felszereltté válik, vagy amint a pálya menti sebességkorlátozó jelzések értékeit km/h-ban lehet megadni (azaz minden meglévő vonat rendelkezik az értékeket km/h-ban megadó sebességmérővel).

7.7.2.13.   Bulgária

Különleges eset	Kategória	Megjegyzések
4.2.10. Pálya menti vonatérzékelő rendszerek 77. jelzőszám, 3.1.2.5. pont: A bx távolság (1. ábra) nem haladja meg a 3 000  mm-t.	T	Járművekre alkalmazandó

7.7.2.14.   Ausztria

Különleges eset	Kategória	Megjegyzések
4.2.2. A fedélzeti ETCS funkciói 4.2.3. A pálya menti ETCS funkciói Az infill funkcióval rendelkező 1. szintű ETCS pálya menti alkalmazáshoz szükség van a megfelelő Euroloop infill adatátvitellel rendelkező fedélzeti berendezésre, ha az oldási sebesség biztonsági okokból nullára van beállítva.	T	Az Európai Bizottságnak 2020. június 30-ig bejelentett projektek esetében alkalmazandó.
4.2.10. Pálya menti vonatérzékelő rendszerek 77. jelzőszám, 3.1.7.1. pont: A hálózaton történő korlátlan használat során a legkisebb megengedett tengelyterhelés 2,0 t az alacsonypadlójú kocsik esetében. Ez a különleges eset csak alacsonypadlójú kocsikra vonatkozik; és nem módosítja a pálya menti vonatérzékelő rendszerekre vonatkozó, a 77. jelzőszámú sorban meghatározott műszaki követelményeket és az azok végrehajtására vonatkozó, a 7.2.8. pontban szereplő rendelkezéseket.	T2	Alacsonypadlójú kocsikra alkalmazandó

A KIBOCSÁTÁS ÉVE

NEMZETI VÉGREHAJTÁSI TERV

[TAGÁLLAM]

Tartalomjegyzék

1.

ÁLTALÁNOS ÁTÁLLÁSI STRATÉGIA – BEVEZETÉS

151

2.

AZ AKTUÁLIS HELYZET ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA

151

2.1.

Az A. osztályú rendszerek, az ATO és a vonatérzékelés. rész általános ismertetése

151

2.1.1.

Az A. osztályú rendszerek, az ATO és a vonatérzékelés. rész aktuális kiépítettségi állapota

151

2.1.2.

A kapacitás, a biztonság, a megbízhatóság és a teljesítmény szempontjából nyújtott előnyök

159

2.1.3.

A fedélzeti rendszer aktuális követelményei

159

2.1.4.

A fedélzeti CCS-alrendszerek aktuális kiépítettségi állapota

160

2.1.5.

A vonalakat és a pálya menti / fedélzeti integrációt érintő tevékenységekkel kapcsolatos, ESC/RSC-típusra vonatkozó információk

160

2.1.6.

Információk a határokon átnyúló vonalakról

160

2.1.7.

Információk a csomópontokról

160

2.2.

A B. osztályú rendszerek általános ismertetése

160

2.2.1.

A B. osztályú rendszer aktuális állapota

161

2.2.2.

A nyílt piaci feltételek biztosítása érdekében hozott intézkedések

165

3.

MŰSZAKI ÁTÁLLÁSI STRATÉGIA

165

3.1.

Az ETC. részre vonatkozó műszaki átállási stratégia

165

3.1.1.

Az alapkonfiguráció és a szintek frissítési stratégiája

166

3.2.

A rádi. részre vonatkozó műszaki átállási stratégia

167

3.3.

Az AT. részre vonatkozó műszaki átállási stratégia

171

3.4.

A vonatérzékelésre vonatkozó műszaki átállási stratégia

173

3.5.

A különleges esetekre vonatkozó átállási stratégia

175

3.6.

A fedélzeti CCS-alrendszerekre vonatkozó műszaki átállási stratégia

175

4.

A PÁLYA MENTI ÉS A FEDÉLZETI RENDSZEREKKEL KAPCSOLATOS PÉNZÜGYI INFORMÁCIÓK

175

5.

TERVEZÉS

175

5.1.

A vonatbefolyásolás. részre vonatkozó terv

175

5.1.1.

Az ETCS üzembe helyezésének időpontjai

175

5.1.2.

A B. osztályú vonatbefolyásoló rendszerek leszerelése

175

5.1.3.

Információk a határokon átnyúló vonalakról

176

5.1.4.

Információk a csomópontokról

176

5.2.

A rádiós részre vonatkozó terv

176

5.2.1.

A GSM-R üzembe helyezésének időpontjai

176

5.2.2.

A B. osztályú rádiórendszerek leszerelése

176

5.2.3.

Az FRMCS üzembe helyezésének időpontjai

177

5.2.4.

A GSM-R leszerelése

177

5.2.5.

Információk a határokon átnyúló vonalakról

178

5.2.6.

Információk a csomópontokról

178

5.3.

Az AT. részre vonatkozó terv

178

5.3.1.

Információk a határokon átnyúló vonalakról

178

5.3.2.

Információk a csomópontokról

178

5.4.

A vonatérzékelés. részre vonatkozó terv

179

5.4.1.

Információk a határokon átnyúló vonalakról

179

5.4.2.

Információk a csomópontokról

179

5.5.

A fedélzeti CCS-alrendszerekkel kapcsolatos terv

179

5.5.1.

Információk a határokon átnyúlóan közlekedő járművekről

179

6.

A FEDÉLZETI RENDSZER ÚJ KÖVETELMÉNYEI

179

1.   ÁLTALÁNOS ÁTÁLLÁSI STRATÉGIA – BEVEZETÉS

[Ebben a szakaszban a tagállam ismertetheti a kiépítés általános stratégiáját.]

2.   AZ AKTUÁLIS HELYZET ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA

2.1.   Az A. osztályú rendszerek, az ATO és a vonatérzékelés. rész általános ismertetése

2.1.1.   Az A. osztályú rendszerek, az ATO és a vonatérzékelés. rész aktuális kiépítettségi állapota

[Ez a szakasz fogja ismertetni a telepített A. osztályú (vonatbefolyásolás és rádió), ATO és vonatérzékelő rendszerek aktuális állapotára vonatkozó tényeket és számadatokat.

Az információkat az egyes rendszerek aktuális kiépítettségi állapotát bemutató térképpel és a releváns adatokat tartalmazó táblázattal együtt kell ismertetni.

Az e szakaszhoz tartozó információk megadásához kitöltendő sablont lásd lejjebb.]

—   Az A. osztályú vonatbefolyásoló rendszer aktuális kiépítettségi állapota

[Ha szükséges, ide magyarázó megjegyzést írhat az ETCS aktuális kiépítettségi állapotáról.]

1. ábra

Az ETCS aktuális kiépítettségi állapota

[Az üres helyre illessze be az ETCS aktuális kiépítettségi állapotát bemutató térképet. A térképen egyértelműen fel kell tüntetni, hogy az ETCS már üzemben van-e, vagy csak telepítve van, de még nem üzemel. Még ha a térképen csak azok a vonalak szerepelnek is, amelyeken az ETCS telepítése legalább már folyamatban van, fel kell tüntetni az ÁME hatálya alá tartozó összes hálózati vonalat, beleértve a csomópontokat és az utolsó kilométer megtételére szolgáló összeköttetéseket is. A térképnek és a jelmagyarázatnak jól láthatónak kell lennie.]

1. táblázat

Az ETCS aktuális kiépítettségi állapota

Azonosító	Vonal	Aktuális kiépítettségi állapot		ETCS alkalmazásának kötelező határideje	További információk			Megjegyzés
		Aktuális állapot	ETCS üzembe helyezésének időpontja		Hosszúság	Szint(ek)	Alapkonfiguráció és rendszerverzió
[Adja meg a vonal azonosító számát.]	[Adja meg a vonal nevét.]	[Adja meg az ETCS vonalon történő kiépítésének aktuális állapotát. ETCS üzemben / ETCS telepítve]	[Már üzemelő ETCS-sel rendelkező vonalak esetében. Adja meg az ETCS üzembe helyezésének időpontját.]	[Adja meg a vonal ETCS-sel való felszerelésére vonatkozó, az uniós rendeletek által megállapított legkésőbbi határidőt.]	[Adja meg a vonal teljes hosszát.]	[Adja meg a telepített ETCS-szint(ek)et.]	[Adja meg a telepített ETCS alapkonfigurációját és rendszerverzióját.]	[Ha szükséges, adjon meg további információkat.]

—   Az ATO rendszer aktuális kiépítettségi állapota

[Csak akkor kell kitölteni, ha az ATO kiépítése már megkezdődött]

[Ha szükséges, ide magyarázó megjegyzést írhat az ATO kiépítéséről.]

2. ábra

Az ATO aktuális kiépítettségi állapota

[Az üres helyre illessze be az ATO aktuális kiépítettségi állapotát bemutató térképet. A térképen egyértelműen fel kell tüntetni, hogy az ATO már üzemben van-e, vagy csak telepítve van, de még nem üzemel. Még ha a térképen csak azok a vonalak szerepelnek is, amelyeken az ATO telepítése legalább már folyamatban van, fel kell tüntetni az ÁME hatálya alá tartozó összes hálózati vonalat, beleértve a csomópontokat és az utolsó kilométer megtételére szolgáló összeköttetéseket is. A térképnek és a jelmagyarázatnak jól láthatónak kell lennie.]

2. táblázat

Az ATO aktuális kiépítettségi állapota

Azonosító	Vonal	Az ATO aktuális kiépítettségi állapota		További információk			Megjegyzés
		Aktuális állapot	ATO üzembe helyezésének időpontja	Hosszúság	Alapkonfiguráció	Az ATO kiépítésének egyéb releváns szempontjai (pl. GoA)
[Adja meg a vonal azonosító számát.]	[Adja meg a vonal nevét.]	[Adja meg az ATO vonalon történő kiépítésének aktuális állapotát. ATO üzemben / ATO telepítve]	[Már üzemelő ATO-val rendelkező vonalak esetében. Adja meg az ATO üzembe helyezésének időpontját.]	[Adja meg a vonal teljes hosszát.]	[Adja meg a telepített ATO alapkonfigurációját.]	[Adja meg...]	[Ha szükséges, adjon meg további információkat.]

—   Az A. osztályú rádiórendszer aktuális kiépítettségi állapota

[Ha szükséges, ide magyarázó megjegyzést írhat az A. osztályú rádiórendszer aktuális állapotáról.]

3. ábra

A GSM-R aktuális kiépítettségi állapota

[Az üres helyre illessze be a GSM-R aktuális kiépítettségi állapotát bemutató térképet. A térképen egyértelműen fel kell tüntetni, hogy a GSM-R már üzemben van-e, vagy csak telepítve van, de még nem üzemel. Még ha a térképen csak azok a vonalak szerepelnek is, amelyeken a GSM-R telepítése legalább már folyamatban van, fel kell tüntetni az ÁME hatálya alá tartozó összes hálózati vonalat, beleértve a csomópontokat és az utolsó kilométer megtételére szolgáló összeköttetéseket is. A térképnek és a jelmagyarázatnak jól láthatónak kell lennie.]

4. ábra

Az FRMCS aktuális kiépítettségi állapota

[Az üres helyre illessze be az FRMCS aktuális kiépítettségi állapotát bemutató térképet. A térképen egyértelműen fel kell tüntetni, hogy az FRMCS már üzemben van-e, vagy csak telepítve van, de még nem üzemel. Még ha a térképen csak azok a vonalak szerepelnek is, amelyeken az FRMCS telepítése legalább már folyamatban van, fel kell tüntetni az ÁME hatálya alá tartozó összes hálózati vonalat, beleértve a csomópontokat és az utolsó kilométer megtételére szolgáló összeköttetéseket is. A térképnek és a jelmagyarázatnak jól láthatónak kell lennie. Csak akkor kell térképet beilleszteni, ha az FRMCS kiépítése már megkezdődött.]

3. táblázat

GSM-R aktuális kiépítettségi állapota

		GSM-R aktuális kiépítettségi állapota		További információk			Megjegyzés
Azonosító	Vonal	Aktuális állapot	GSM-R üzembe helyezésének időpontja	Hosszúság	GSM-R hang / GSM-R adat	Alapkonfiguráció
[Adja meg a vonal azonosító számát.]	[Adja meg a vonal nevét.]	[Adja meg a GSM-R vonalon történő kiépítésének aktuális állapotát. GSM-R üzemben / GSM-R telepítve]	[Már üzemelő GSM-mel rendelkező vonalak esetében. Adja meg az A. osztályú rádiórendszer üzembe helyezésének időpontját.]	[Adja meg a vonal teljes hosszát.]	[Adja meg, hogy hangalapú vagy adatátviteli GSM-R-t telepítettek-e.]	[Adja meg a telepített GSM-R alapkonfigurációját.]	[Ha szükséges, adjon meg további információkat.]

4. táblázat

FRMCS aktuális kiépítettségi állapota

		FRMCS aktuális kiépítettségi állapota		További információk			Megjegyzés
Azonosító	Vonal	Aktuális állapot	FRMCS üzembe helyezésének időpontja	Hosszúság	GSM-R kondíciók	Alapkonfiguráció
[Adja meg a vonal azonosító számát.]	[Adja meg a vonal nevét.]	[Adja meg az FRMCS vonalon történő kiépítésének aktuális állapotát. FRMCS üzemben / FRMCS telepítve]	[Már üzemelő FRMCS-sel rendelkező vonalak esetében. Adja meg az A. osztályú rádiórendszer üzembe helyezésének időpontját.]	[Adja meg a vonal teljes hosszát.]	[Adja meg a vonal GSM-R-rel kapcsolatos kondícióit. GSM-R üzemben / GSM-R üzemen kívül]	[Adja meg a telepített FRMCS alapkonfigurációját.]	[Ha szükséges, adjon meg további információkat.]

[A 4. táblázatot (FRMCS aktuális kiépítettségi állapota) csak akkor kell kitölteni, ha az FRMCS kiépítése már megkezdődött]

—   Az ÁME-nak megfelelő vonatérzékelő rendszer aktuális kiépítettségi állapota

[Ha szükséges, ide magyarázó megjegyzést írhat az ÁME-nak megfelelő vonatérzékelő rendszer kiépítéséről.]

5. ábra

Az ÁME-NAK MEGFELELŐ VONATÉRZÉKELŐ RENDSZER aktuális kiépítettségi állapota

[Az üres helyre illessze be az ÁME-nak megfelelő vonatérzékelő rendszer aktuális kiépítettségi állapotát bemutató térképet. A térképen egyértelműen fel kell tüntetni, hogy az ÁME-nak megfelelő vonatérzékelő rendszer már üzemben van-e, vagy csak telepítve van, de még nem üzemel. Még ha a térképen csak azok a vonalak szerepelnek is, amelyeken az ÁME-nak megfelelő vonatérzékelő rendszer telepítése legalább már folyamatban van, fel kell tüntetni az ÁME hatálya alá tartozó összes hálózati vonalat, beleértve a csomópontokat és az utolsó kilométer megtételére szolgáló összeköttetéseket is. A térképnek és a jelmagyarázatnak jól láthatónak kell lennie.]

5. táblázat

Az ÁME-nak megfelelő vonatérzékelő rendszer aktuális kiépítettségi állapota

Azonosító	Vonal	Az ÁME-nak megfelelő vonatérzékelő rendszer aktuális kiépítettségi állapota		További információk		Megjegyzés
		Aktuális állapot	Az ÁME-nak megfelelő vonatérzékelő rendszer üzembe helyezésének időpontja	Hosszúság	[Az ÁME-nak megfelelő vonatérzékelő rendszer kiépítésének egyéb releváns szempontjai]
[Adja meg a vonal azonosító számát.]	[Adja meg a vonal nevét.]	[Adja meg az ÁME-nak megfelelő vonatérzékelő rendszer vonalon történő kiépítésének aktuális állapotát. Az ÁME-nak megfelelő vonatérzékelő rendszer üzemben / az ÁME-nak megfelelő vonatérzékelő rendszer telepítve]	[Már üzemelő, az ÁME-nak megfelelő vonatérzékelő rendszerrel rendelkező vonalak esetében. Adja meg az ÁME-nak megfelelő vonatérzékelő rendszer üzembe helyezésének időpontját.]	[Adja meg a vonal teljes hosszát.]	[Adja meg...]	[Ha szükséges, adjon meg további információkat.]

2.1.2.   A kapacitás, a biztonság, a megbízhatóság és a teljesítmény szempontjából nyújtott előnyök

[Ez a szakasz információkat tartalmaz az ÁME-nak megfelelő A. osztály (vonatbefolyásolás és rádió), ATO és vonatérzékelő rendszerek által a kapacitás, a biztonság, a megbízhatóság és a teljesítmény tekintetében nyújtott előnyökről.

A teljesség érdekében ismertetni kell mind az előnyök mérésére használt módszert, mind pedig a hatásra vonatkozó tényeket és számadatokat.

Az e szakaszhoz tartozó információk megadásához kitöltendő sablont lásd lejjebb.]

[Adjon leírást itt a kapacitás, a biztonság, a megbízhatóság és a teljesítmény szempontjából nyújtott előnyök mérésére használt módszerekről/mutatókról.]

6. táblázat

Várható előnyök a kapacitás, a biztonság, a megbízhatóság és a teljesítmény terén

Az előnyöket nyújtó terület:	Rendszerre gyakorolt hatás	Társadalmi hatás	Érdekelt felek
Kapacitás	[Adja meg a kapacitás tekintetében a rendszerre gyakorolt hatás mutatóit. Például: vezetésiidő-csökkenés vonatonként (%-ban), vonatkövetési időközcsökkenés (%-ban)]	[Adja meg a kapacitás tekintetében jelentkező társadalmi hatás mutatóit. Például: az összes utas által megtakarított utazási idő egy éven belül (órában)]	[Adja meg az igényeket megfogalmazó érdekelt feleket, és e megfogalmazott igények alapján kötött, tagállamon belüli megállapodásokat]
Biztonság	[Adja meg a biztonság tekintetében a rendszerre gyakorolt hatás mutatóit. Például: tilos jelzés melletti elhaladás csökkenése (%-ban)]	[Adja meg a biztonság tekintetében jelentkező társadalmi hatás mutatóit. Például: halálesetek számának csökkentése (fő/év)]	[Adja meg az igényeket megfogalmazó érdekelt feleket, és e megfogalmazott igények alapján kötött, tagállamon belüli megállapodásokat]
Megbízhatóság	[Adja meg a megbízhatóság tekintetében a rendszerre gyakorolt hatás mutatóit. Például: meghibásodás miatti késések csökkenése (%-ban)]	[Adja meg a megbízhatóság tekintetében jelentkező társadalmi hatás mutatóit. Például: elveszített utasórák várható számának csökkenése.]	[Adja meg az igényeket megfogalmazó érdekelt feleket, és e megfogalmazott igények alapján kötött, tagállamon belüli megállapodásokat]
Teljesítmény	[Adja meg a teljesítmény tekintetében a rendszerre gyakorolt hatás mutatóit.]	[Adja meg a teljesítmény tekintetében jelentkező társadalmi hatás mutatóit.]	[Adja meg az igényeket megfogalmazó érdekelt feleket, és e megfogalmazott igények alapján kötött, tagállamon belüli megállapodásokat]
…	…	…

[Az előnyök és hatások listája a tagállam által elvégzett elemzés alapján módosítható]

2.1.3.   A fedélzeti rendszer aktuális követelményei

[Ez a szakasz fogja ismertetni a fedélzeti CCS követelményeire vonatkozó hatályos nemzeti jogszabályt. Amennyiben ezek a követelmények a hálózat különböző vonalai tekintetében eltérőek, egyértelműen meg kell határozni, hogy az egyes esetekben mely követelmények alkalmazandók.

Az e szakaszhoz tartozó információk megadásához kitöltendő sablont lásd lejjebb.]

[Ha szükséges, ide magyarázó megjegyzést írhat a fedélzeti CCS követelményeire vonatkozó hatályos nemzeti jogszabályról.]

7. táblázat

A beruházási tervre vonatkozó információk

Év	Érdekelt fél	Intézkedés
[Adja meg a beruházás végrehajtásának évét.]	[Adja meg, mely érdekelt fél valósítja meg a beruházást.]	[Adja meg, hogy mely intézkedés(ek)et tervezik e beruházás keretében.]

8. táblázat

A fedélzeti CCS aktuális követelményei

Földrajzi hatály	A fedélzeti CCS követelményeire vonatkozó nemzeti jogszabály
[Adja meg azt a földrajzi hatályt, amelyre a konkrét követelmények jelenleg alkalmazandók. Például: Teljes hálózat vagy meghatározott vonalak.]	[Adja meg a fedélzeti CCS követelményeire vonatkozó jogszabályt, vagy ismertesse az alkalmazandó követelményt.]

2.1.4.   A fedélzeti CCS-alrendszerek aktuális kiépítettségi állapota

[Ez a szakasz fogja ismertetni a fedélzeti CCS-alrendszerek aktuális kiépítettségi állapotára vonatkozó tényeket és számadatokat a rendelkezésre álló információk alapján.]

2.1.5.   A vonalakat és a pálya menti / fedélzeti integrációt érintő tevékenységekkel kapcsolatos, ESC/RSC-típusra vonatkozó információk

[Ez a szakasz fogja ismertetni a mindenkori ESC/RSC-típusok aktuális állapotát.]

2.1.6.   Információk a határokon átnyúló vonalakról

[Ez a szakasz fogja ismertetni a határokon átnyúló vonalak aktuális állapotát.]

2.1.7.   Információk a csomópontokról

[Ez a szakasz fogja ismertetni a csomópontok aktuális állapotát.]

2.2.   A B. osztályú rendszerek általános ismertetése

[Ez a szakasz nem lesz kötelező azokban a tagállamokban, amelyek már befejezték a B. osztályú rendszer leszerelését.]

2.2.1.   A B. osztályú rendszer aktuális állapota

[Ez a szakasz fogja tartalmazni a B. osztályú rendszerek aktuális állapotának és gazdasági élettartamának általános ismertetését. A teljesség érdekében ismertetni kell legalább a következőket:

—	a telepített B. osztályú rendszerek általános ismertetése;

—	a meglévő B. osztályú rendszerek hátralévő gazdasági élettartama.

Az egyes vonalakon jelenleg felszerelt B. osztályú rendszerre vonatkozó információkat térképpel és a releváns adatokat tartalmazó táblázattal együtt kell ismertetni.

Az e szakaszhoz tartozó információk megadásához kitöltendő sablont lásd lejjebb.]

—   A B. osztályú vonatbefolyásoló rendszer aktuális állapota

[Ide magyarázó megjegyzést írhat a telepített B. osztályú vonatbefolyásoló rendszerekről és azok hátralévő gazdasági élettartamáról.]

6. ábra

A telepített B. osztályú vonatbefolyásoló rendszer

[Az üres helyre illessze be a jelenleg B. osztályú vonatbefolyásoló rendszerrel felszerelt vonalakat bemutató térképet. A térképen egyértelműen fel kell tüntetni, hogy a B. osztályú vonatbefolyásoló rendszer még üzemben van-e, telepítve, de üzemen kívül van, vagy már leszerelés alatt áll. Egynél több B. osztályú vonatbefolyásoló rendszer esetén a térképen fel kell tüntetni az egyes vonalakon felszerelt B. osztályt is. Még ha a térképen csak azok a vonalak szerepelnek is, amelyek még rendelkeznek B. osztályú vonatbefolyásoló rendszerrel, fel kell tüntetni az ÁME hatálya alá tartozó összes hálózati vonalat, beleértve a csomópontokat és az utolsó kilométer megtételére szolgáló összeköttetéseket is. A térképnek és a jelmagyarázatnak jól láthatónak kell lennie.]

9. táblázat

A telepített B. osztályú vonatbefolyásoló rendszerek

Azonosító	Vonal	Aktuális állapot	Hosszúság	Telepített B. osztályú vonatbefolyásoló rendszer	Megjegyzés
[Adja meg a vonal azonosító számát.]	[Adja meg a vonal nevét.]	[Adja meg a vonal B. osztályú vonatbefolyásoló rendszerének aktuális állapotát. Üzemben / Telepítve, de üzemen kívül / Leszerelve]	[Adja meg a vonal teljes hosszát.]	[Adja meg a telepített B. osztályú vonatbefolyásoló rendszert.]	[Ha szükséges, adjon meg további információkat.]

—   A B. osztályú rádiórendszer aktuális állapota

[Ide magyarázó megjegyzést írhat az aktuálisan telepített B. osztályú rádiórendszerekről és azok hátralévő gazdasági élettartamáról.]

7. ábra

A telepített B. osztályú rádiórendszerek

[Az üres helyre illessze be a jelenleg B. osztályú rádiórendszerrel felszerelt vonalakat bemutató térképet. A térképen egyértelműen fel kell tüntetni, hogy a B. osztályú rádiórendszer még üzemben van-e, telepítve, de üzemen kívül van, vagy már leszerelés alatt áll. Egynél több B. osztályú rádiórendszer esetén a térképen fel kell tüntetni az egyes vonalakon felszerelt B. osztályt is. Még ha a térképen csak azok a vonalak szerepelnek is, amelyek még rendelkeznek B. osztályú rádiórendszerrel, fel kell tüntetni az ÁME hatálya alá tartozó összes hálózati vonalat, beleértve a csomópontokat és az utolsó kilométer megtételére szolgáló összeköttetéseket is. A térképnek és a jelmagyarázatnak jól láthatónak kell lennie.]

10. táblázat

A telepített B. osztályú rádiórendszerek

Azonosító	Vonal	Aktuális állapot	Hosszúság	Telepített B. osztályú rádiórendszer	Megjegyzés
[Adja meg a vonal azonosító számát.]	[Adja meg a vonal nevét.]	[Adja meg a vonal B. osztályú rádiórendszerének aktuális állapotát. Üzemben / Telepítve, de üzemen kívül / Leszerelve]	[Adja meg a vonal teljes hosszát.]	[Adja meg a telepített B. osztályú rádiórendszert.]	[Ha szükséges, adjon meg további információkat.]

2.2.2.   A nyílt piaci feltételek biztosítása érdekében hozott intézkedések

[Ez a szakasz fogja tartalmazni a hagyományos B. osztályú rendszerek tekintetében a nyitott piaci feltételek biztosítása érdekében hozott, a 7.2.3. pont szerinti intézkedés leírását.

Az e szakaszhoz tartozó információk megadásához kitöltendő sablont lásd lejjebb.]

[Adja meg azon egyedi intézkedéseket, amelyeket a hálózaton telepített hagyományos B. osztályú rendszerek nyílt piaci feltételeinek biztosítása érdekében hoztak a 7.2.3. pontban meghatározottak szerint. A megadott információk között egyértelműen meg kell határozni az egyes B. osztályú rendszerekre vonatkozó egyedi intézkedést, azaz legalább a következő információkat fel kell tüntetni: — A B. osztályú termék típusa és/vagy a meglévő járműveken a fedélzeti ETCS-sel való integrálásra vonatkozó, nyilvánosan rendelkezésre álló előírások. — A B. osztályú termék és/vagy előírás rendelkezésre állásának biztosítása érdekében hozott intézkedés. — A funkcióra és interfészre vonatkozó előírások rendelkezésre állásának megerősítése. Beleértve az előírásokhoz vezető linket is. — Amennyiben műszaki vagy kereskedelmi okokból a rendelkezésre állás nem biztosítható, kockázatcsökkentő intézkedések meghatározása.]

3.   MŰSZAKI ÁTÁLLÁSI STRATÉGIA

3.1.   Az ETC. részre vonatkozó műszaki átállási stratégia

[Ez a szakasz fogja ismertetni az ETC. részre vonatkozó műszaki átállási stratégiával kapcsolatos információkat és tervet, beleértve a vonalanként és hálózatonként előírt ETCS szintjét és rendszerverzióját is.

A teljesség érdekében ismertetni kell legalább a következő információkat:

—	Az ETCS szintjével és rendszerverziójával kapcsolatos döntés indoklása minden egyes vonal vagy vonaltípus esetében.

—	Kiépítési stratégia. Átlapolás a fedélzeti vagy a pályaoldalon.

—

Táblázat, amely minden egyes vonalra vonatkozóan tartalmazza a kiépítés tervezési dátumait, az ETCS szintjét, a rendszerverziót, a B. osztályú rendszer leszerelésének tervezési dátumait az adott vonalon és egyéb releváns információkat. A táblázatban fel kell tüntetni a következő 20 évben bekövetkező változásokra vonatkozó összes információt.

Az e táblázatban szereplő vonalaknak és az 1. táblázatban (Az ETCS aktuális kiépítettségi állapota) szereplő vonalaknak le kell fedniük az ÁME hatálya alá tartozó valamennyi hálózati vonalat, beleértve a csomópontokat és az utolsó kilométer megtételére szolgáló összeköttetéseket is.

Az e szakaszhoz tartozó információk megadásához kitöltendő sablont lásd lejjebb.]

—   A végrehajtott megoldás leírása

[Adja meg a különböző alkalmazott megoldásokat, valamint a hálózatra vagy az egyes vonaltípusokra vonatkozó megoldás kiválasztásának konkrét okait.]

—   Az ETCS kiépítésére vonatkozó stratégia

[Adja meg az ETCS megvalósítására vonatkozó átállási stratégi. részleteit. Például: Átlapolás a fedélzeti vagy a pályaoldalon, tervezett időpontok, amikortól csak ETCS-sel felszerelt járművek üzemeltethetők...]

—   Az ETCS kiépítésének és a B. osztályú rendszer leszerelésének terve

[Ha szükséges, ide magyarázó megjegyzést írhat az ETCS kiépítésének és a B. osztályú rendszer leszerelésének tervéről.]

11. táblázat

Az ETCS kiépítésének és a B. osztályú vonatbefolyásoló rendszer leszerelésének terve

Azonosító

Vonal

Az ETCS kiépítésének terve

A B. osztályú vonatbefolyásoló rendszer leszerelésének terve

További kiépítési információk

Megjegyzés

Aktuális állapot

ETCS üzembe helyezésének várható időpontja

ETCS alkalmazásának kötelező határideje

Időpontok, amikortól kizárólag ETCS-sel felszerelt járművek közlekedhetnek

Időpontok, amikortól B. osztályú rendszer már nem üzemeltethető

B. osztályú rendszer üzemen kívül helyezésének időpontjai

Hosszúság

Szint(ek)

Alapkonfiguráció és rendszerverzió

Intézkedés típusa

[Adja meg a vonal azonosító számát.]

[Adja meg a vonal nevét.]

[Adja meg az ETCS vonalon történő kiépítésének aktuális állapotát. Kiépítés alatt / Még nincs kiépítés alatt]

[Adja meg az ETCS üzembe helyezésének várható időpontját.]

[Adja meg a vonal ETCS-sel való felszerelésére vonatkozó, az uniós rendeletek által megállapított legkésőbbi határidőt.]

[Adja meg, mikortól közlekedhetnek kizárólag ETCS-sel felszerelt járművek a vonalon]

[Ha a vonal B. osztályú vonatbefolyásoló rendszerrel van felszerelve, adja meg, mikortól nem üzemeltethető többé B. osztályú rendszer.]

[Ha az előző oszlop adataitól eltérő, adja meg a B. osztályú rendszer üzemen kívül helyezésének időpontját]

[Adja meg a vonal teljes hosszát.]

[Adja meg a telepítendő ETCS-szint(ek)et.]

[Adja meg a telepítendő ETCS alapkonfigurációját és rendszerverzióját.]

[Adja meg az ETCS-sel kapcsolatos intézkedés típusát. Újonnan telepítés / Felújítás / Korszerűsítés]

[Ha szükséges, adjon meg további információkat.]

3.1.1.   Az alapkonfiguráció és a szintek frissítési stratégiája

[Megfelelő esetben ez a szakasz fogja ismertetni az ETCS alapkonfigurációra vonatkozó műszaki átállási stratégiával kapcsolatos információkat és tervet, például a 2. alapkonfigurációról a 3.-ra és/vagy az 1. szintről a 2.-ra történő átállás esetén.]

3.2.   A rádi. részre vonatkozó műszaki átállási stratégia

[Ez a szakasz fogja ismertetni a rádiós részre vonatkozó műszaki átállási stratégiával kapcsolatos információkat és tervet, beleértve a rádiórendszerekre vonatkozó információkat (pl. rádiós vonal- vagy csomagkapcsolás, rádiós infill lehetőségek az ETCS-hez).

A teljesség érdekében ismertetni kell legalább a következő információkat:

—	A GSM-R bevezetésének stratégiája. Átlapolás a fedélzeti vagy a pályaoldalon az A. osztályú rádiós rész bevezetésénél.

—	Az új generációs kommunikációs rendszer(ek) bevezetésére vonatkozó stratégia.

—

Táblázat, amely minden egyes vonalra vonatkozóan tartalmazza a GSM-R kiépítésének és a B. osztályú rádiórész leszerelésének, valamint a megvalósított rádiós vonalkapcsolásnak vagy csak csomagkapcsolásnak a tervezési időpontjait és egyéb vonatkozó információkat. A táblázatban fel kell tüntetni a következő 20 évben bekövetkező változásokra vonatkozó összes információt.

—

Táblázat, amely minden egyes vonalra vonatkozóan tartalmazza az FRMCS kiépítésének tervezési időpontjait, adott esetben a rádiós infill lehetőségeket, a GSM-R leszerelésének tervezését és egyéb vonatkozó információkat. A táblázatban fel kell tüntetni a következő 20 évben bekövetkező változásokra vonatkozó összes információt.

Az e táblázatokban szereplő vonalaknak, valamint a 3. táblázatban (GSM-R aktuális kiépítettségi állapota) és a 4. táblázatban (FRMCS aktuális kiépítettségi állapota) szereplő vonalaknak le kell fedniük az ÁME hatálya alá tartozó valamennyi hálózati vonalat, beleértve a csomópontokat és az utolsó kilométer megtételére szolgáló összeköttetéseket is. Az e szakaszhoz tartozó információk megadásához kitöltendő sablont lásd lejjebb.]

—   A GSM-R bevezetésére vonatkozó stratégia

[Adja meg a GSM-R bevezetésére vonatkozó stratégi. részleteit. Például: Átállási stratégia (átlapolás a fedélzeti vagy a pályaoldalon) a B. osztályú rádiórész, a rádiós vonalkapcsolás vagy csak csomagkapcsolás megvalósítása vonatkozásában...]

—   Az új generációs kommunikációs rendszer(ek) bevezetésére vonatkozó stratégia.

[Adja meg az új generációs kommunikációs rendszer(ek) bevezetésére vonatkozó átállási stratégi. részleteit.]

—   A GSM-R kiépítésének és a B. osztályú rádiórendszer leszerelésének terve

[Ha szükséges, ide magyarázó megjegyzést írhat a GSM kiépítésének és a B. osztályú rádiórendszer leszerelésének tervéről.]

12. táblázat

A GSM-R kiépítésének és a B. osztályú rádi. rész leszerelésének terve

Azonosító

Vonal

A GSM-R kiépítésének terve

B. osztályú rádió rendszer leszerelésének terve

További információk

Megjegyzés

Aktuális állapot

Megvalósítás

GSM-R üzembe helyezésének időpontja

Időpontok, amikortól B. osztályú rendszer már nem üzemeltethető

B. osztályú rendszer üzemen kívül helyezésének időpontjai

Hosszúság

GSM-R hang / GSM-R adat

Alapkonfiguráció

Vonalkapcsolt / Csomagkapcsolt

Intézkedés típusa

[Adja meg a vonal azonosító számát.]

[Adja meg a vonal nevét.]

[Adja meg a GSM-R vonalon történő kiépítésének aktuális állapotát. Kiépítés alatt / Még nincs kiépítés alatt]

[Adja meg a kiépítés megkezdésének vagy várható megkezdésének időpontját.]

[Adja meg a GSM-R üzembe helyezésének várható időpontját.]

[Ha a vonal B. osztályú rádió rendszerrel van felszerelve, adja meg, mikortól nem üzemeltethető többé B. osztályú rendszer.]

[Ha az előző oszlop adataitól eltérő, adja meg a B. osztályú rendszer üzemen kívül helyezésének időpontját]

[Adja meg a vonal teljes hosszát.]

[Adja meg, hogy hangalapú vagy adatátviteli GSM-R-t telepítenek-e.]

[Adja meg a telepítendő GSM-R alapkonfigurációját.]

[Adja meg, hogy rádió vonalkapcsolást vagy csak csomagkapcsolást telepítenek-e.]

[Adja meg a rádió résszel kapcsolatos intézkedés típusát. Újonnan telepítés / Felújítás / Korszerűsítés]

[Ha szükséges, adjon meg további információkat.]

—   Az FRMCS kiépítésének és a GSM-R leszerelésének terve

[Ha szükséges, ide magyarázó megjegyzést írhat az FRMCS kiépítésének és a GSM-R leszerelésének tervéről.]

13. táblázat

Az FRMCS kiépítésének és a GSM-R leszerelésének terve

Azonosító	Vonal	Az FRMCS kiépítésének terve			A GSM-R leszerelésének terve		További információk				Megjegyzés
		Aktuális állapot	Megvalósítás	FRMCS üzembe helyezésének időpontja	Időpontok, amikortól GSM-R már nem üzemeltethető	GSM-R üzemen kívül helyezésének időpontjai	Hosszúság	Alapkonfiguráció	Előzetes GSM-R kondíciók	Intézkedés típusa
[Adja meg a vonal azonosító számát.]	[Adja meg a vonal nevét.]	[Adja meg az FRMCS vonalon történő kiépítésének aktuális állapotát. Kiépítés alatt / Még nincs kiépítés alatt]	[Adja meg a kiépítés megkezdésének vagy várható megkezdésének időpontját.]	[Adja meg az FRMCS üzembe helyezésének várható időpontját.]	[Ha a vonal GSM-R rendszerrel van felszerelve, adja meg, mikortól nem üzemeltethető többé B. osztályú rendszer.]	[Ha az előző oszlop adataitól eltérő, adja meg a GSM-R rendszer üzemen kívül helyezésének időpontját]	[Adja meg a vonal teljes hosszát.]	[Adja meg a telepítendő FRMCS alapkonfigurációját.]	[Adja meg a vonal GSM-R-rel kapcsolatos kondícióit. GSM-R már üzemben / GSM-R üzemben lesz az FRMCS előtt / Előzetes GSM-R nincs tervben.]	[Adja meg a rádió résszel kapcsolatos intézkedés típusát. Újonnan telepítés / Felújítás / Korszerűsítés]	[Ha szükséges, adjon meg további információkat.]

3.3.   Az AT. részre vonatkozó műszaki átállási stratégia

[Ez a szakasz fogja ismertetni az AT. részre vonatkozó műszaki átállási stratégiával kapcsolatos információkat és tervet, beleértve az ATO kiépítésének szükségességére vonatkozó információkat is.

A teljesség érdekében ismertetni kell legalább a következő információkat:

—	Kiépítési stratégia. Az ATO kiépítésének oka.

—

Táblázat, amely minden egyes vonalra vonatkozóan tartalmazza az ATO kiépítésének tervezési időpontjait és az egyéb vonatkozó információkat. A táblázatban fel kell tüntetni a következő 20 évben bekövetkező változásokra vonatkozó összes információt. A táblázatot csak akkor kell kitölteni, ha az ATO várhatóan a következő 20 évben telepítésre kerül.

Az e szakaszhoz tartozó információk megadásához kitöltendő sablont lásd lejjebb.]

—   Az ATO kiépítésére vonatkozó stratégia

[Adja meg az ATO kiépítési stratégiájána. részleteit, beleértve a kiépítés okára vonatkozó információkat is.]

—   Az ATO kiépítésének terve

[Ha szükséges, ide magyarázó megjegyzést írhat az ATO kiépítésének tervéről.]

14. táblázat

Az ATO kiépítésének terve

Azonosító	Vonal	ATO kiépítésének terve		További információk			Megjegyzés
		Aktuális állapot	ATO üzembe helyezésének időpontja	Hosszúság	Alapkonfiguráció	Az ATO kiépítésének egyéb releváns szempontjai (pl. GoA)
[Adja meg a vonal azonosító számát.]	[Adja meg a vonal nevét.]	[Adja meg az ATO vonalon történő kiépítésének aktuális állapotát. Kiépítés alatt / Még nincs kiépítés alatt]	[Adja meg az ATO üzembe helyezésének várható időpontját.]	[Adja meg a vonal teljes hosszát.]	[Adja meg a telepítendő ATO alapkonfigurációját.]	[Adja meg...]	[Ha szükséges, adjon meg további információkat.]

3.4.   A vonatérzékelésre vonatkozó műszaki átállási stratégia

[Ez a szakasz fogja ismertetni az ÁME-nak megfelelő vonatérzékelés. rész műszaki átállási stratégiájára vonatkozó információkat és tervet.

A teljesség érdekében ismertetni kell legalább a következő információkat:

—	Kiépítési stratégia. Az ÁME-nak megfelelő vonatérzékelő rendszerre való áttérésre vonatkozó információk.

—	Táblázat, amely minden egyes vonalra vonatkozóan tartalmazza az ÁME-nak megfelelő vonatérzékelő rendszer kiépítésének tervezési időpontjait és az egyéb vonatkozó információkat. A táblázatban fel kell tüntetni a következő 20 évben bekövetkező változásokra vonatkozó összes információt.

Az e szakaszhoz tartozó információk megadásához kitöltendő sablont lásd lejjebb.]

—   Az ÁME-nak megfelelő vonatérzékelő rendszer kiépítésére vonatkozó stratégia

[Adja meg az ÁME-nak megfelelő vonatérzékelő rendszer kiépítésére vonatkozó átállási stratégi. részleteit.]

—   Az ÁME-nak megfelelő vonatérzékelő rendszer kiépítésének terve

[Ha szükséges, ide magyarázó megjegyzést írhat az ÁME-nak megfelelő vonatérzékelő rendszer kiépítésének tervéről.]

15. táblázat

Az ÁME-nak megfelelő vonatérzékelő rendszer kiépítésének terve

Azonosító	Vonal	Az ÁME-nak megfelelő vonatérzékelés kiépítésének terve		További információk			Megjegyzés
		Aktuális állapot	Az ÁME-nak megfelelő vonatérzékelő rendszer üzembe helyezésének időpontja	Hosszúság	Intézkedés típusa	[Az ÁME-nak megfelelő vonatérzékelő rendszer kiépítésének egyéb releváns szempontjai]
[Adja meg a vonal azonosító számát.]	[Adja meg a vonal nevét.]	[Adja meg az ÁME-nak megfelelő vonatérzékelő rendszer vonalon történő kiépítésének aktuális állapotát. Kiépítés alatt / Még nincs kiépítés alatt]	Adja meg az ÁME-nak megfelelő vonatérzékelő rendszer üzembe helyezésének várható időpontját.]	[Adja meg a vonal teljes hosszát.]	[Adja meg a vonatérzékelési résszel kapcsolatos intézkedés típusát. Újonnan telepítés / Felújítás / Korszerűsítés]	[Adja meg...]	[Ha szükséges, adjon meg további információkat.]

3.5.   A különleges esetekre vonatkozó átállási stratégia

[Ez a szakasz fogja ismertetni az ellenőrző-irányító és jelző alrendszerre vonatkozó ÁME 7.6. pontja szerinti különleges esetekre vonatkozó műszaki átállási stratégiával kapcsolatos információkat és tervet.

Az e szakaszhoz tartozó információk megadásához kitöltendő sablont lásd lejjebb.]

[Adja meg az ellenőrző-irányító és jelző alrendszerre vonatkozó ÁME 7.6. pontjában meghatározott különleges esetekre vonatkozó átállási stratégi. részleteit. A megadott információkban egyértelműen meg kell határozni, hogy mely konkrét útvonalra vagy hálózatokra korlátozódnak az egyes konkrét esetek, és adott esetben melyek az átállás releváns időpontjai.]

3.6.   A fedélzeti CCS-alrendszerekre vonatkozó műszaki átállási stratégia

[Ez a szakasz fogja ismertetni a fedélzeti CCS-alrendszerekre vonatkozó műszaki átállási stratégiával kapcsolatos információkat és tervet.]

4.   A PÁLYA MENTI ÉS A FEDÉLZETI RENDSZEREKKEL KAPCSOLATOS PÉNZÜGYI INFORMÁCIÓK

[Ez a szakasz tájékoztatást fog nyújtani a rendelkezésre álló pénzeszközökről, a finanszírozási forrásokról és a pénzügyi igényekről.]

5.   TERV

[Az e szakaszba beillesztendő hálózati térképeknek tervezési áttekintést kell nyújtania a következő 20 év változásairól.]

5.1.   A vonatbefolyásolás. részre vonatkozó terv

5.1.1.   Az ETCS üzembe helyezésének időpontjai

[Ez a szakasz egy hálózati térképet tartalmaz, amely áttekintést nyújt az ETCS üzembe helyezésének időpontjáról.

Ez a szakasz nem kötelező azon tagállamok esetében, amelyek már befejezték az ETCS kiépítését az ÁME hatálya alá tartozó valamennyi vonalon, beleértve a csomópontokat és az utolsó kilométer megtételére szolgáló összeköttetéseket is, és nem terveznek semmilyen korszerűsítést, felújítást vagy új vonalat a következő 20 évben.

Az e szakaszhoz tartozó információk megadásához kitöltendő sablont lásd lejjebb.]

8. ábra

Hálózati térkép. Az ETCS üzembe helyezésének időpontjai

[Az üres helyre illessze be az ECTS üzembe helyezésének a következő 20 évben tervezett időpontjait bemutató térképet. A térképen egyértelműen fel kell tüntetni az ECTS üzembe helyezésének időpontját, a szintet és a rendszer verzióját. Még ha a térképen csak azok a vonalak szerepelnek is, amelyeken az ETCS újonnan telepítésének, korszerűsítésének vagy felújításának megvalósítását tervezik, fel kell tüntetni az ÁME hatálya alá tartozó összes hálózati vonalat, beleértve a csomópontokat és az utolsó kilométer megtételére szolgáló összeköttetéseket is. A térképnek és a jelmagyarázatnak jól láthatónak kell lennie.]

5.1.2.   A B. osztályú vonatbefolyásoló rendszerek leszerelése

[Ez a szakasz egy hálózati térképet tartalmaz, amely áttekintést nyújt azokról az időpontokról, amikortól a B. osztályú rendszer már nem üzemeltethető. Amennyiben az említett térképtől eltérő adatokkal szolgál, be kell illeszteni egy olyan hálózati térképet is, amely áttekintést nyújt a B. osztályú rendszer üzemen kívül helyezésének időpontjairól.

Ez a szakasz nem kötelező azon tagállamok esetében, amelyek már befejezték B. osztályú vonatbefolyásoló rendszereik leszerelését, vagy soha nem használtak B. osztályú vonatbefolyásoló rendszert.

Az e szakaszhoz tartozó információk megadásához kitöltendő sablont lásd lejjebb.]

9. ábra

Hálózati térkép. Azok az időpontok, amikortól a B. osztályú rendszer már nem üzemeltethető

[Az üres helyre illessze be a következő 20 évre meghatározott azon időpontokat bemutató térképet, amikortól a B. osztályú rendszer már nem üzemeltethető. Még ha a térképen csak azok a vonalak szerepelnek is, amelyeken a B. osztályú rendszer a tervek szerint már nem üzemeltethető, fel kell tüntetni az ÁME hatálya alá tartozó összes hálózati vonalat, beleértve a csomópontokat és az utolsó kilométer megtételére szolgáló összeköttetéseket is. A térképnek és a jelmagyarázatnak jól láthatónak kell lennie.]

10. ábra

Hálózati térkép. A B. osztályú vonatbefolyásoló rendszer üzemen kívül helyezésének időpontjai

[Az üres helyre illessze be a következő 20 évre meghatározott azon időpontokat bemutató térképet, amikortól a B. osztályú rendszert üzemen kívül helyezik. Még ha a térképen csak azok a vonalak szerepelnek is, amelyeken a B. osztályú rendszer üzemen kívül helyezését tervezik, fel kell tüntetni az ÁME hatálya alá tartozó összes hálózati vonalat, beleértve a csomópontokat és az utolsó kilométer megtételére szolgáló összeköttetéseket is. A térképnek és a jelmagyarázatnak jól láthatónak kell lennie. Ennek a térképnek a beillesztése nem kötelező, ha azonos az előző térképpel (Figure 9: Network map. dates when Class B operation is not allowed anymore)]

5.1.3.   Információk a határokon átnyúló vonalakról

[Ez a szakasz fogja ismertetni a határokon átnyúló vonalakkal kapcsolatos ter. részleteit.]

5.1.4.   Információk a csomópontokról

[Ez a szakasz fogja ismertetni a csomópontokkal kapcsolatos ter. részleteit.]

5.2.   A rádiós részre vonatkozó terv

5.2.1.   A GSM-R üzembe helyezésének időpontjai

[Ez a szakasz egy hálózati térképet tartalmaz, amely áttekintést nyújt a GSM-R üzembe helyezésének időpontjáról.

Ez a szakasz nem kötelező azon tagállamok esetében, amelyek már befejezték a GSM-R kiépítését az ÁME hatálya alá tartozó valamennyi vonalon, beleértve a csomópontokat és az utolsó kilométer megtételére szolgáló összeköttetéseket is.

Az e szakaszhoz tartozó információk megadásához kitöltendő sablont lásd lejjebb.]

11. ábra

Hálózati térkép. A GSM-R üzembe helyezésének időpontjai

[Az üres helyre illessze be a GSM-R üzembe helyezésének a következő 20 évre meghatározott időpontjait bemutató térképet. A térképen egyértelműen fel kell tüntetni a GSM-R üzembe helyezésének időpontját, valamint hogy hangalapú vagy adatátviteli GSM-R-t telepítenek-e. Még ha a térképen csak azok a vonalak szerepelnek is, amelyeken a GSM-R kiépítését tervezik, fel kell tüntetni az ÁME hatálya alá tartozó összes hálózati vonalat, beleértve a csomópontokat és az utolsó kilométer megtételére szolgáló összeköttetéseket is. A térképnek és a jelmagyarázatnak jól láthatónak kell lennie.]

5.2.2.   A B. osztályú rádiórendszerek leszerelése

[Ez a szakasz egy hálózati térképet tartalmaz, amely áttekintést nyújt azokról az időpontokról, amikortól a B. osztályú rádiórendszer már nem üzemeltethető. Amennyiben az említett térképtől eltérő adatokkal szolgál, be kell illeszteni egy olyan hálózati térképet is, amely áttekintést nyújt a B. osztályú rádiórendszer üzemen kívül helyezésének időpontjairól.

Ez a szakasz nem kötelező azon tagállamok esetében, amelyek már befejezték B. osztályú rádiórendszereik leszerelését.

Az e szakaszhoz tartozó információk megadásához kitöltendő sablont lásd lejjebb.]

12. ábra

Hálózati térkép. Azok az időpontok, amikortól B. osztályú rádiórendszer már nem üzemeltethető

[Az üres helyre illessze be a következő 20 évre meghatározott azon időpontokat bemutató térképet, amikortól a B. osztályú rádiórendszer már nem üzemeltethető. Még ha a térképen csak azok a vonalak szerepelnek is, amelyeken a B. osztályú rádiórendszer a tervek szerint már nem üzemeltethető, fel kell tüntetni az ÁME hatálya alá tartozó összes hálózati vonalat, beleértve a csomópontokat és az utolsó kilométer megtételére szolgáló összeköttetéseket is. A térképnek és a jelmagyarázatnak jól láthatónak kell lennie.]

13. ábra

Hálózati térkép. A B. osztályú rádiórendszer üzemen kívül helyezésének időpontjai

[Az üres helyre illessze be a következő 20 évre meghatározott azon időpontokat bemutató térképet, amikortól a B. osztályú rádiórendszert üzemen kívül helyezik. Még ha a térképen csak azok a vonalak szerepelnek is, amelyeken a B. osztályú rádiórendszer üzemen kívül helyezését tervezik, fel kell tüntetni az ÁME hatálya alá tartozó összes hálózati vonalat, beleértve a csomópontokat és az utolsó kilométer megtételére szolgáló összeköttetéseket is. A térképnek és a jelmagyarázatnak jól láthatónak kell lennie. Ennek a térképnek a beillesztése nem kötelező, ha azonos az előző térképpel (Figure 12: Network map. Dates when Class B radio operation is not allowed anymore)]

5.2.3.   Az FRMCS üzembe helyezésének időpontjai

[Ez a szakasz egy hálózati térképet tartalmaz, amely áttekintést nyújt az FRMCS üzembe helyezésének időpontjáról.

Ez a szakasz nem kötelező azon tagállamok esetében, amelyek nem tervezik az FRMCS telepítését a következő 20 évben.

Az e szakaszhoz tartozó információk megadásához kitöltendő sablont lásd lejjebb.]

14. ábra

Hálózati térkép. Az FRMCS üzembe helyezésének időpontjai

[Az üres helyre illessze be az FRMCS-R üzembe helyezésének a következő 20 évre meghatározott időpontjait bemutató térképet. A térképen egyértelműen fel kell tüntetni az FRMCS üzembe helyezésének időpontjait. Még ha a térképen csak azok a vonalak szerepelnek is, amelyeken az FRMCS kiépítését tervezik, fel kell tüntetni az ÁME hatálya alá tartozó összes hálózati vonalat, beleértve a csomópontokat és az utolsó kilométer megtételére szolgáló összeköttetéseket is. A térképnek és a jelmagyarázatnak jól láthatónak kell lennie.]

5.2.4.   A GSM-R leszerelése

[Ez a szakasz egy hálózati térképet tartalmaz, amely áttekintést nyújt azokról az időpontokról, amikortól a GSM-R rádiórendszer már nem üzemeltethető. Amennyiben az említett térképtől eltérő adatokkal szolgál, be kell illeszteni egy olyan hálózati térképet is, amely áttekintést nyújt a GSM-R rendszer üzemen kívül helyezésének időpontjairól.

Ez a szakasz nem kötelező azon tagállamok esetében, amelyek nem tervezik a GSM-R leszerelését a következő 20 évben.

Az e szakaszhoz tartozó információk megadásához kitöltendő sablont lásd lejjebb.]

15. ábra

Hálózati térkép. Azok az időpontok, amikortól a GSM-R rádiórendszer már nem üzemeltethető

[Az üres helyre illessze be a következő 20 évre meghatározott azon időpontokat bemutató térképet, amikortól a GSM-R rádiórendszer már nem üzemeltethető. Még ha a térképen csak azok a vonalak szerepelnek is, amelyeken a GSM-R rádiórendszer a tervek szerint már nem üzemeltethető, fel kell tüntetni az ÁME hatálya alá tartozó összes hálózati vonalat, beleértve a csomópontokat és az utolsó kilométer megtételére szolgáló összeköttetéseket is. A térképnek és a jelmagyarázatnak jól láthatónak kell lennie.]

16. ábra

Hálózati térkép. A GSM-R rendszer üzemen kívül helyezésének időpontjai

[Az üres helyre illessze be a következő 20 évre meghatározott azon időpontokat bemutató térképet, amikortól a GSM-R rendszert üzemen kívül helyezik. Még ha a térképen csak azok a vonalak szerepelnek is, amelyeken a GSM-R rádiórendszer üzemen kívül helyezését tervezik, fel kell tüntetni az ÁME hatálya alá tartozó összes hálózati vonalat, beleértve a csomópontokat és az utolsó kilométer megtételére szolgáló összeköttetéseket is. A térképnek és a jelmagyarázatnak jól láthatónak kell lennie. Ennek a térképnek a beillesztése nem kötelező, ha azonos az előző térképpel (Figure 15: Network map. Dates when GSM-R radio operation is not allowed anymore)]

5.2.5.   Információk a határokon átnyúló vonalakról

[Ez a szakasz fogja ismertetni a határokon átnyúló vonalakkal kapcsolatos ter. részleteit.]

5.2.6.   Információk a csomópontokról

[Ez a szakasz fogja ismertetni a csomópontokkal kapcsolatos ter. részleteit.]

5.3.   Az AT. részre vonatkozó terv

[Ez a szakasz egy hálózati térképet tartalmaz, amely áttekintést nyújt az ATO üzembe helyezésének időpontjáról.

Ez a szakasz nem kötelező azon tagállamok esetében, amelyek nem tervezik az ATO üzembe helyezését a következő 20 évben.

Az e szakaszhoz tartozó információk megadásához kitöltendő sablont lásd lejjebb.]

17. ábra

Hálózati térkép. Az ATO üzembe helyezésének időpontjai

[Az üres helyre illessze be az ATO üzembe helyezésének a következő 20 évre meghatározott időpontjait bemutató térképet. A térképen egyértelműen fel kell tüntetni az ATO üzembe helyezésének időpontjait. Még ha a térképen csak azok a vonalak szerepelnek is, amelyeken az ATO kiépítését tervezik, fel kell tüntetni az ÁME hatálya alá tartozó összes hálózati vonalat, beleértve a csomópontokat és az utolsó kilométer megtételére szolgáló összeköttetéseket is. A térképnek és a jelmagyarázatnak jól láthatónak kell lennie.]

5.3.1.   Információk a határokon átnyúló vonalakról

[Ez a szakasz fogja ismertetni a határokon átnyúló vonalakkal kapcsolatos ter. részleteit.]

5.3.2.   Információk a csomópontokról

[Ez a szakasz fogja ismertetni a csomópontokkal kapcsolatos ter. részleteit.]

5.4.   A vonatérzékelés. részre vonatkozó terv

[Ez a szakasz egy hálózati térképet tartalmaz, amely áttekintést nyújt az ÁME-nak megfelelő vonatérzékelő rendszer üzembe helyezésének időpontjáról.

Az e szakaszhoz tartozó információk megadásához kitöltendő sablont lásd lejjebb.]

18. ábra

Hálózati térkép. Az ÁME-nak megfelelő vonatérzékelő rendszer üzembe helyezésének időpontjai

[Az üres helyre illessze be az ÁME-nak megfelelő vonatérzékelő rendszer üzembe helyezésének a következő 20 évre meghatározott időpontjait bemutató térképet. A térképen egyértelműen fel kell tüntetni az ÁME-nak megfelelő vonatérzékelő rendszer üzembe helyezésének időpontjait. Még ha a térképen csak azok a vonalak szerepelnek is, amelyeken az ÁME-nak megfelelő vonatérzékelő rendszer kiépítését tervezik, fel kell tüntetni az ÁME hatálya alá tartozó összes hálózati vonalat, beleértve a csomópontokat és az utolsó kilométer megtételére szolgáló összeköttetéseket is. A térképnek és a jelmagyarázatnak jól láthatónak kell lennie.]

5.4.1.   Információk a határokon átnyúló vonalakról

[Ez a szakasz fogja ismertetni a határokon átnyúló vonalakkal kapcsolatos ter. részleteit.]

5.4.2.   Információk a csomópontokról

[Ez a szakasz fogja ismertetni a csomópontokkal kapcsolatos ter. részleteit.]

5.5.   A fedélzeti CCS-alrendszerekkel kapcsolatos terv

[Ez a szakasz fogja ismertetni a fedélzeti CCS-alrendszerek telepítésének tervét és időpontjait.]

5.5.1.   Információk a határokon átnyúlóan közlekedő járművekről

[Ez a szakasz opcionális, és a határokon átnyúlóan közlekedő járművekkel kapcsolatos ter. részleteinek ismertetésére szolgál.]

6.   A FEDÉLZETI RENDSZER ÚJ KÖVETELMÉNYEI

[Ez a szakasz fogja ismertetni a hálózaton való üzemeltetéshez szükséges új fedélzeti kötelező követelményeket, biztosítva ezzel a vasúti társaságok legalább 5 évvel korábban történő értesítését.

Az e szakaszhoz tartozó információk megadásához kitöltendő sablont lásd lejjebb.]

[Ha szükséges, ide magyarázó megjegyzést írhat a fedélzeti rendszer hálózaton való üzemeltetéshez előírt új követelményeivel kapcsolatban.]

16. táblázat

A fedélzeti rendszer új követelményei

Földrajzi hatály	A fedélzeti CCS új követelményei	Az alkalmazás kezdőnapja
[Adja meg azt a földrajzi hatályt, amelyre a konkrét követelmények alkalmazandók lesznek. Például: Teljes hálózat vagy meghatározott vonalak.	[Adja meg a fedélzeti CCS új követelményeire vonatkozó jogszabályt, vagy ismertesse a fedélzeti CCS új követelményeit.	[Adja meg a fedélzeti CCS új követelménye alkalmazásának kezdőnapját. Legalább ötéves időszakra van szükség.