(1)   Védintézkedés akkor vezethető be e rendelettel összhangban, ha az érintett országból származó termék Unióba irányuló behozatala:

(2)   A védintézkedés az alábbi intézkedéstípusok egyike lehet:

(1)   A Bizottság az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (4) létrehozott uniós piaci megfigyelőközpontok támogatásával folyamatosan és proaktív módon nyomon követi az érzékeny termékek uniós piacát, különösen az import- és exporttrendek, a termelés és az árak alakulása tekintetében. A Bizottság e célból rendszeresen együttműködik és adatokat cserél a tagállamokkal, az Európai Parlamenttel és az uniós iparággal.

(2)   A Bizottság az (1) bekezdésben említett nyomon követés alapján gyorsan értékeli a piaci helyzetet oly módon, hogy feltárja a kapcsolatot az érintett érzékeny termékek behozatalának lehetséges növekedése, a termelés vagy fogyasztás, az ár és a piaci részesedés uniós piaci alakulása, valamint az Unióból származó export között.

(3)   Az érintett uniós iparág kellően indokolt kérelmére a Bizottság az (1) bekezdésben említett nyomon követés hatályát a mellékletben említettektől eltérő termékekre is kiterjesztheti.

(4)   Az együttműködést és az adatcserét vertikálisan – a Bizottság és a tagállamok között – és horizontálisan – a tagállamok között – egyaránt meg kell valósítani.

(5)   Legkésőbb egy hónappal a megállapodás hatálybalépésének napját megelőzően a Bizottság a tagállamok rendelkezésére bocsátja a nemzeti szinten a piacokon nyomon követhető műszaki paramétereket és adattípusokat.

(6)   A Bizottság legalább hathavonta nyomonkövetési jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amelyben értékeli a megállapodás alapján preferenciális piacra jutásban részesülő érzékeny termékek behozatalának hatását. Az említett jelentéseknek ki kell terjedniük az uniós piacra, és adott esetben ki kell terjedniük az egy vagy több tagállamban fennálló különös helyzetre is.

(1)   A Bizottság vizsgálatot valamely tagállam, az uniós gazdasági ágazat nevében eljáró bármely természetes vagy jogi személy, vagy az uniós iparág nevében eljáró, jogi személyiséggel nem rendelkező bármely szervezet kérelmére indíthat, amennyiben a 7. cikk (5) bekezdésében említett tényezők alapján meghatározottak szerint elegendő meggyőző bizonyíték áll rendelkezésre arról, hogy az uniós iparágnak súlyos kárt okoztak vagy arra nézve súlyos kár veszélyét hordozzák.

(2)   A vizsgálat megindítására irányuló kérelemnek a következő információkat kell tartalmaznia:

(3)   A vizsgálat tárgyát képező termék egy vagy több tarifacsoportra vagy egy vagy több tarifacsoport egy vagy több alszegmensére vonatkozhat, az adott piaci körülményektől függően, vagy az uniós iparágban általánosan alkalmazott bármilyen termékszegmentálást követhet.

(4)   Vizsgálat akkor is indítható, ha egy vagy több tagállamba koncentrálódó túlzott behozatal tapasztalható, feltéve, hogy a 7. cikk (5) bekezdésében említett tényezők alapján meghatározottak szerint elegendő meggyőző bizonyíték áll rendelkezésre arról, hogy az uniós iparágnak súlyos kárt okoztak vagy arra nézve súlyos kár veszélyét hordozzák.

(5)   A Bizottság a vizsgálat megindítását megelőzően a tagállamok rendelkezésére bocsátja a vizsgálat megindítása iránti kérelem másolatát.

(6)   Amennyiben a Bizottság számára nyilvánvaló, hogy elegendő meggyőző bizonyíték áll rendelkezésre ahhoz, hogy alátámassza a vizsgálat megindításának indokoltságát, a Bizottság megindítja a vizsgálatot, és a vizsgálat megindításáról értesítést (a továbbiakban: a megindításról szóló értesítés) tesz közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában. A vizsgálatot az (1) bekezdés szerinti kérelem Bizottság általi kézhezvételétől számított egy hónapon belül meg kell indítani.

(7)   A megállapodással összhangban a megindításról szóló értesítésnek a következő információkat kell tartalmaznia:

(1)   Az 5. cikk sérelme nélkül a Bizottság haladéktalanul megindítja az érzékeny termékekre vonatkozó vizsgálatot, amennyiben – például a 4. cikk (1) és (2) bekezdésében említett nyomon követés és piaci helyzetértékelés révén – elegendő meggyőző bizonyíték áll rendelkezésre az uniós iparágat érő súlyos kárra vagy annak veszélyére vonatkozóan, beleértve azokat az eseteket is, amikor a kár földrajzilag egy vagy több tagállamban koncentrálódhat.

(2)   A Bizottság elsőként azt vizsgálja meg, hogy létezik-e az (1) bekezdésben említett meggyőző bizonyíték azokban az esetekben, amikor egy vagy több tagállamra koncentráltan ugrásszerűen növekedett a behozatal vagy csökkentek a belföldi árak, illetve amikor ugrásszerűen növekedett a behozatal vagy csökkent egy termék ára és a hasonló vagy közvetlenül versenyző termékek uniós gyártói/termelői túlnyomórészt egy vagy több tagállamban telepedtek le.

(3)   Ellenkező jelzések hiányában a Bizottság az érintett országból származó adott termék preferenciális feltételek mellett érkező behozatala volumenének a hároméves átlaghoz viszonyított több mint 5 %-os növekedését főszabályként az uniós iparágat érő súlyos kárnak vagy azt fenyegető súlyos kár veszélyének meggyőző bizonyítékaként kezeli, ha az érintett országból érkező ilyen behozatal átlagos importára – a rendelkezésre álló adatok alapján – főszabály szerint legalább 5 %-kal alacsonyabb, mint a hasonló vagy közvetlenül versenyző termékek belföldi átlagára ugyanebben az időszakban, a rendelkezésre álló adatok alapján.

(4)   Ellenkező jelzések hiányában a Bizottság az érintett országból származó, az Unióba preferenciális feltételek mellett érkező adott termék átlagos importárának a hároméves átlaghoz viszonyított több mint 5 %-os csökkenését főszabályként az uniós iparágat érő súlyos kárnak vagy azt fenyegető súlyos kár veszélyének meggyőző bizonyítékaként kezeli, ha az érintett országból érkező termék átlagos importára – – a rendelkezésre álló adatok alapján – főszabály szerint legalább 5 %-kal alacsonyabb, mint a hasonló vagy közvetlenül versenyző termékek belföldi átlagára ugyanebben az időszakban, a rendelkezésre álló adatok alapján.

(5)   A Bizottság a súlyos kár meggyőző bizonyítékának megállapításakor nem szorítkozhat az e cikkben meghatározott mennyiségi küszöbértékekre. Az iparág gazdasági helyzetének Unió-szerte vagy tagállami szinten bekövetkező romlására utaló egyértelmű jelek – beleértve a belföldi árak tartós csökkenését – elegendőek lehetnek a súlyos kár meggyőző bizonyítékának bizonyításához, és indokolttá tehetik a vizsgálat megindítását.

(1)   A megindításról szóló értesítésnek az 5. cikk (6) és (7) bekezdésével összhangban történő közzétételét követően a Bizottság megindítja a vizsgálatot.

(2)   A Bizottság tájékoztatást kérhet a tagállamoktól, a tagállamok pedig minden szükséges lépést megtesznek annak érdekében, hogy az ilyen kérésnek eleget tegyenek. Ha a kért információ közérdekű, és nem minősül bizalmasnak a 13. cikk értelmében, az e cikk (9) bekezdésében meghatározottak szerint azt csatolni kell a nem bizalmas aktához.

(3)   Amennyiben lehetséges, a vizsgálatot a megindításról szóló értesítés Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételének napjától számított hat hónapon belül le kell zárni. Ez a határidő kivételes körülmények – például szokatlanul nagy számú érdekelt fél részvétele vagy összetett piaci helyzet – esetén további három hónappal meghosszabbítható. A Bizottság valamennyi érdekelt felet értesíti az ilyen meghosszabbításról, és megindokolja azt. Amennyiben egy vizsgálat érzékeny termékekre vonatkozik, a Bizottság a lehető leghamarabb lezárja a vizsgálatot azzal a céllal, hogy a megindításról szóló értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított négy hónapon belül végleges határozatot hozzon.

(4)   A Bizottság minden olyan információt feltár, amelyet a 3. cikk (1) bekezdésében meghatározott feltételek megállapításához szükségesnek tart, és – adott esetben – ellenőrzi ezeket az információkat.

(5)   A Bizottság minden olyan objektív és számszerűsíthető jellegű releváns gazdasági mutatót és tényezőt értékel, amely hatással van az uniós iparág helyzetére, különösen az érintett termék behozatala növekedésének abszolút és relatív mértékét, a megnövekedett behozatallal elért nemzeti piaci részesedést, valamint az értékesítés – beleértve az árakat –, a gyártás, termelés, a termelékenység, a kapacitáskihasználás, a nyereség és a veszteség, valamint a foglalkoztatás szintjének az uniós iparágra vonatkozó változásait. Ez a felsorolás nem kimerítő, és a Bizottság egyéb tényezőket is figyelembe vehet a súlyos kár vagy annak veszélye fennállásának megállapításakor, például a készleteket, a felhasznált tőke megtérülését, a pénzforgalmat, a piaci részesedés mértékét, továbbá olyan egyéb tényezőket, amelyek az uniós iparágnak súlyos kárt okoznak vagy okozhattak, vagy ilyen károkozással veszélyét hordozzák.

(6)   Az 5. cikk (7) bekezdésének d) pontja alapján információt benyújtó érdekelt felek, valamint az érintett ország képviselői írásbeli kérelemre a vizsgálattal összefüggésben a Bizottság által megszerzett valamennyi információba – az Unió vagy a tagállamok hatóságai által készített belső dokumentumok kivételével – betekintést nyerhetnek, feltéve, hogy ezek az információk a rájuk vonatkozó ügy tekintetében relevánsak, a 13. cikk értelmében nem minősülnek bizalmasnak, és hogy a Bizottság a vizsgálat során felhasználja azokat. Az érdekelt felek is közölhetik álláspontjukat az említett információkról. Amennyiben az említett álláspontokat elegendő meggyőző bizonyíték támasztja alá, a Bizottság figyelembe veszi azokat.

(7)   A Bizottság biztosítja, hogy a vizsgálathoz felhasznált minden adat és statisztika reprezentatív, elérhető, érthető, átlátható és ellenőrizhető legyen.

(8)   Amint a szükséges műszaki feltételek rendelkezésre állnak, a Bizottság a nem bizalmas aktához egy általa kezelt, jelszóval védett online hozzáférést biztosít (a továbbiakban: online platform), és minden vonatkozó, a 13. cikk értelmében bizalmasnak nem minősülő információt ezen keresztül kell továbbítani. Az online platformhoz az érdekelt felek, a tagállamok és az Európai Parlament számára kell hozzáférést biztosítani.

(9)   A Bizottság meghallgatja az érdekelt feleket, különösen ha azok az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett, a megindításról szóló értesítésben meghatározott határidőn belül írásban kérik a meghallgatást, és igazolják, hogy a vizsgálat eredménye valószínűleg hatással lesz rájuk, valamint szóbeli meghallgatásukat különleges okok indokolják. A Bizottság az érdekelt feleket ezután több alkalommal is meghallgatja, ha ezt különleges okok indokolják.

(10)   A Bizottság egy erre a célra létrehozott kis- és középvállalkozás (kkv) segélyszolgálaton keresztül (a továbbiakban: kkv-segélyszolgálat) elősegíti a vizsgálathoz való hozzáférést a heterogén és széttagolt, nagyrészt kkv-kből álló iparágak számára, például figyelemfelkeltéssel, az eljárásokra és a kérelmek benyújtásának módjára vonatkozó általános tájékoztatás és magyarázat nyújtásával, egységes kérdőíveknek az Unió minden hivatalos nyelvén való rendelkezésre bocsátásával és általános, nem adott esethez kötődő megkeresésekre való válaszadással. A kkv-segélyszolgálat a reprezentativitás megállapítása céljából benyújtandó, statisztikai célokra szolgáló egységes űrlapokat, illetve kérdőíveket bocsát rendelkezésre.

(11)   Amennyiben a Bizottság által meghatározott határidőn belül nem nyújtanak be információkat, vagy amennyiben a vizsgálat komoly akadályba ütközik, a Bizottság a rendelkezésre álló tények alapján is határozhat. Amennyiben a Bizottság megállapítja, hogy valamely érdekelt fél vagy harmadik fél hamis vagy félrevezető információkat szolgáltatott, ezeket az információkat figyelmen kívül hagyja, és a rendelkezésre álló tényeket használhatja fel.

(12)   A Bizottság létrehozza a meghallgató tisztviselő hivatalát, akinek hatáskörét és feladatait a Bizottság által elfogadott megbízás határozza meg, és aki az érdekelt felek eljárási jogai hatékony gyakorlásának védelméért felelős.

(13)   A Bizottság írásban értesíti az érintett országot a vizsgálat megindításáról.

(1)   A Bizottság előzetes felügyeleti intézkedéseket fogadhat el az érintett országból érkező termékbehozatalok tekintetében, amennyiben az adott termék behozatalának alakulása a 3., 5. és 6. cikkben említett helyzetek egyikéhez vezethet. Ezeket az előzetes felügyeleti intézkedéseket végrehajtási jogi aktusok útján, a 19. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(2)   Az előzetes felügyeleti intézkedések korlátozott ideig érvényesek. Eltérő rendelkezés hiányában az előzetes felügyeleti intézkedések a bevezetésüket követő első hat hónapot követő második hat hónapos időszak lejártakor hatályukat vesztik.

(1)   A Bizottság kritikus körülmények fennállása esetén ideiglenes védintézkedéseket fogad el, amennyiben a késedelem valószínűleg nehezen helyreállítható, azonnali beavatkozást igénylő kárt fog okozni, és miután a 7. cikk (5) bekezdésében említett tényezők alapján a Bizottság előzetesen megállapította, hogy elegendő meggyőző bizonyíték áll rendelkezésre, amely alátámasztja, hogy az érintett országból származó termék behozatala:

(2)   Ezeket az ideiglenes védintézkedéseket végrehajtási jogi aktusok útján, a 19. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(3)   Érzékeny termékek esetében az ideiglenes védintézkedéseket a 19. cikk (4) bekezdésében említett eljárással összhangban haladéktalanul, de legkésőbb a vizsgálat megindításától számított 21 napon belül el kell fogadni az uniós iparágat fenyegető, nehezen helyrehozható kár elkerülése érdekében, beleértve azt az esetet is, amikor az ilyen kár földrajzilag egy vagy több tagállamban koncentrálódik.

(4)   Amennyiben kellően indokolt, rendkívül sürgős okok miatt egy tagállam a Bizottság azonnali beavatkozását kéri, és az e cikk (1) bekezdésében meghatározott feltételek teljesülnek, a Bizottság azonnal alkalmazandó végrehajtási jogi aktust fogad el a 19. cikk (4) bekezdésében említett eljárás keretében. A Bizottság a kérelem kézhezvételétől számított öt munkanapon belül határozatot hoz.

(5)   Az ideiglenes védintézkedések legfeljebb 200 naptári napig alkalmazhatók.

(6)   Amennyiben az ideiglenes védintézkedést hatályon kívül helyezik azért, mert a vizsgálat szerint nem teljesülnek a 3. cikk (1) bekezdésében meghatározott feltételek, az ideiglenes védintézkedések eredményeként beszedett vámot haladéktalanul vissza kell téríteni.

(7)   Az ideiglenes védintézkedések minden olyan termékre alkalmazandók, amelyek ezen intézkedések hatálybalépésének időpontját követően kerülnek szabad forgalomba. Az ilyen intézkedések azonban nem akadályozzák meg az Unió felé már úton lévő termékek szabad forgalomba bocsátását, amennyiben e termékek célállomása nem módosítható.

(8)   Amennyiben a Bizottság azt állapítja meg, hogy egy ideiglenes védintézkedést a Mercosurra mint önálló jogalanyra kell alkalmazni, Paraguay mentesül az intézkedés alkalmazása alól, kivéve, ha a vizsgálat eredménye azt mutatja, hogy a Paraguayból származó termékek preferenciális feltételek melletti behozatala szintén súlyos kárt okoz vagy ilyen károkozás veszélyét hordozza.

(1)   Amennyiben egy adott vizsgálat arra a következtetésre jut, hogy a 3. cikk (1) bekezdésében meghatározott feltételek nem teljesültek, a Bizottság – a 19. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban – határozatot tesz közzé a vizsgálat és az eljárások megszüntetéséről.

(2)   A Bizottság – kellő figyelemmel a 13. cikk értelmében vett bizalmas információk védelmére – az összes releváns ténybeli és jogi elem alapján hozott megállapításait és indokolással ellátott következtetéseit tartalmazó jelentést tesz közzé.

(1)   Amennyiben egy adott vizsgálat arra a következtetésre jut, hogy a 3. cikk (1) bekezdésében meghatározott feltételek teljesültek, a Bizottság – a 19. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban – végleges védintézkedéseket fogadhat el.

(2)   A Bizottság – kellő figyelemmel a 13. cikk értelmében vett bizalmas információk védelmére – a döntés szempontjából lényeges tények és megfontolások összefoglalását tartalmazó jelentést tesz közzé.

(3)   Az átmeneti időszak lejártát követően a Bizottság nem alkalmazhat, nem hosszabbíthat meg és nem tarthat fenn kétoldalú védintézkedést.

(4)   Amennyiben a Bizottság azt állapítja meg, hogy egy intézkedést a Mercosurra mint önálló jogalanyra kell alkalmazni, Paraguay mentesül az intézkedés alkalmazása alól, kivéve, ha a vizsgálat eredménye azt mutatja, hogy a Paraguayból származó termékek preferenciális feltételek melletti behozatala szintén súlyos kárt okoz vagy ilyen károkozás veszélyét hordozza.

(1)   A védintézkedések csak annyi ideig maradnak hatályban, amíg az az uniós iparágat érő súlyos kár megelőzése vagy orvoslása és az alkalmazkodás elősegítése érdekében szükséges. Az említett időtartam nem haladhatja meg a két évet, kivéve, ha azt a (2) bekezdés szerint meghosszabbították.

(2)   A védintézkedés (1) bekezdésben említett kezdeti időtartama legfeljebb két évvel meghosszabbítható, feltéve, hogy a védintézkedés továbbra is szükséges az uniós iparágat érő súlyos kár megelőzéséhez vagy orvoslásához, valamint bizonyítható, hogy az uniós iparág alkalmazkodása folyamatban van. Érzékeny termékek esetében a védintézkedés legfeljebb két évvel meghosszabbodik, feltéve, hogy az továbbra is szükséges az uniós iparágat érő súlyos kár megelőzéséhez vagy orvoslásához.

(3)   Nem alkalmazható újra védintézkedés az EMPA 10-A. melléklete (Vámlebontási menetrend) és az ITA 2-A. mellékletének (Vámlebontási menetrend) szerinti olyan termék behozatalára, amely ilyen intézkedés hatálya alá tartozott, kivéve, ha eltelt a korábbi védintézkedés teljes időtartamának felével megegyező idő.

(4)   Bármely tagállam, az uniós iparág nevében eljáró bármely természetes vagy jogi személy, vagy az uniós iparága nevében eljáró bármely, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet kérheti az e cikk (2) bekezdésében említett meghosszabbítást. Ebben az esetben a Bizottság a meghosszabbításról való döntést megelőzően felülvizsgálatot végez, hogy megvizsgálja, hogy – a 7. cikk (5) bekezdésében említett tényezőket figyelembe véve – teljesülnek-e az e cikk (2) bekezdésében meghatározott feltételek. A Bizottság saját kezdeményezésére is indíthat ilyen felülvizsgálatot, amennyiben elegendő meggyőző bizonyíték áll rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy az e cikk (2) bekezdésében meghatározott feltételek teljesültek. A védintézkedés a felülvizsgálat eredményének megállapításáig hatályban marad.

(5)   Az e cikk (4) bekezdésében említett, a felülvizsgálat megindításról szóló értesítést az 5. cikk (6) és (7) bekezdésével összhangban közzé kell tenni. A felülvizsgálatot a 7. cikkel összhangban kell lefolytatni.

(6)   A védintézkedésnek az e cikk (2) bekezdése szerinti meghosszabbítására vonatkozó határozatot a 10. és a 11. cikkel összhangban kell meghozni.

(7)   A védintézkedés teljes időtartama nem haladhatja meg a négy évet, beleértve az esetleges ideiglenes védintézkedések alkalmazásának időtartamát, az alkalmazásuk kezdeti időtartamát és az alkalmazásuk meghosszabbítását is.

(1)   Az e rendelet alapján kapott információk csak arra a célra használhatók fel, amelyre azokat kérték.

(2)   Bizalmas jellegű és az e rendelet alapján kapott, bizalmas alapon szolgáltatott információk nem hozhatók nyilvánosságra az ilyen információ szolgáltatójának kifejezett hozzájárulása nélkül.

(3)   Minden bizalmas kezelés iránti kérelemben meg kell jelölni azokat az okokat, amelyek alapján az információt bizalmasnak kell minősíteni. A bizalmas jellegű információkat szolgáltató érdekelt feleket fel kell kérni, hogy bocsássák rendelkezésre ezen információk nem bizalmas jellegű összefoglalását. Az említett összefoglalónak megfelelő részletességűnek kell lennie, hogy abból a bizalmas információk lényege az elvárható mértékig megismerhető legyen. Rendkívüli körülmények esetén az említett érdekelt felek jelezhetik, hogy nem lehetséges az információk összefoglalása. Ilyen esetben az érdekelt feleknek arra vonatkozó indokolást kell benyújtaniuk, hogy miért nem lehetséges összefoglaló benyújtása. Amennyiben azonban a bizalmas kezelés iránti kérelem megalapozatlannak bizonyul, és az információ szolgáltatója nem kívánja az információkat nyilvánosságra hozni vagy nem engedélyezi azok általánosított vagy összegzett formájú közzétételét, a kérdéses információk figyelmen kívül hagyhatók.

(4)   Amennyiben a termelésre, a termelési kapacitásra, a foglalkoztatásra, a bérekre, a belföldi értékesítés volumenére és értékére vagy az átlagárra vonatkozó információkat bizalmas alapon nyújtják be, a Bizottság az érdekelt felek megfelelő védelemhez való jogának biztosítása érdekében biztosítja, hogy minden 12 hónapos vizsgálati időszakra vonatkozóan olyan érdemi, nem bizalmas összefoglalókat nyújtsanak be, amelyekben legalább összesített adatokat vagy – azokban az esetekben, amikor az összesített adatok közzététele veszélyeztetné a vállalat adatainak bizalmas jellegét – indexeket tesznek közzé. E tekintetben figyelembe kell venni a bizalmas kezelés iránti kérelmeket olyan helyzetekben, amikor azt bizonyos piaci vagy uniós iparági struktúrák indokolják. Ez a rendelkezés nem jelenti akadályát részletesebb, nem bizalmas jellegű összefoglalók benyújtásának.

(5)   Az alapvető műszaki és minőségi előírásokra vagy az érintett termék felhasználására vonatkozó információk tekintetében nem fogadhatók el bizalmas kezelése iránti kérelmek. A kérelmezők és a kérelemben nem szereplő egyéb ismert előállító vállalatok kilétére vonatkozó információk bizalmas kezelése iránti kérelmek csak kivételes körülmények között fogadhatók el, amelyeket a Bizottságnak kellően meg kell indokolnia. E tekintetben a puszta állítások nem elegendőek a bizalmas kezelés iránti kérelmek indokolásához. Ha a kérelmezők kiléte nem hozható nyilvánosságra, a Bizottság nyilvánosságra hozza az uniós iparág részét képező gyártók/termelők teljes számát, valamint a kérelmezők által képviselt termelésnek az uniós iparág teljes termeléséhez viszonyított arányát.

(6)   Az információ mindenképpen bizalmasnak minősül, ha annak közzététele az információ szolgáltatójára vagy forrására valószínűleg jelentős kedvezőtlen hatást gyakorolna.

(7)   Az (1)–(6) bekezdés nem zárja ki azt, hogy az uniós hatóságok általános információkra és különösen olyan okokra hivatkozzanak, amelyek alapján e rendelet szerint határozatot hoztak. Az Uniós hatóságoknak azonban figyelembe kell venniük az érintett természetes és jogi személyek ahhoz fűződő jogos érdekeit, hogy üzleti titkaik ne kerüljenek nyilvánosságra.

(1)   A Bizottság éves jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az e rendeletben meghatározott kötelezettségek alkalmazásáról, végrehajtásáról és teljesítéséről.

(2)   A jelentés tartalmazza többek között az ideiglenes és végleges védintézkedések alkalmazásával, az előzetes felügyeleti intézkedésekkel, a regionális felügyeleti és védintézkedésekkel, valamint a vizsgálatoknak vagy az eljárásoknak intézkedések meghozatala nélküli megszüntetésével kapcsolatos információkat.

(3)   A jelentésnek tartalmaznia kell továbbá az olyan országokkal folytatott kereskedelemre vonatkozó statisztikáknak és az ilyen kereskedelem alakulásának az összefoglalóját, amelyekkel kapcsolatban védintézkedések vannak hatályban.

(4)   Az Európai Parlament a Bizottság jelentésének benyújtását követő két hónapon belül meghívhatja a Bizottságot illetékes bizottságának ülésére, hogy ismertessen és kifejtsen bármely, az e rendelet végrehajtásával kapcsolatos kérdést.

(5)   A Bizottság jelentését legkésőbb három hónappal az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz történő benyújtást követően nyilvánosságra hozza.

(1)   Ha az érintett államból származó valamely terméket vagy termékeket preferenciális feltételek mellett importálják az Unió egy vagy több legkülső régiójának területére olyan megnövekedett mennyiségben és olyan feltételek mellett, amely az Unió legkülső régiói gazdasági helyzetének súlyos romlását okozza vagy annak veszélyét hordozza, a Bizottság kivételesen az érintett legkülső régiók területére korlátozódó védintézkedéseket hozhat, kivéve, ha egy kölcsönösen kielégítő megoldásban sikerül megállapodni.

(2)   Az (1) bekezdés sérelme nélkül, az e rendeletben megállapított, védintézkedésekre alkalmazandó egyéb szabályok az e cikk alapján elfogadott védintézkedésekre is alkalmazandók.

(3)   Az (1) bekezdés alkalmazásában a „súlyos romlás” jelentős zavarokat jelent valamely hasonló vagy a termékekkel közvetlenül versenyző termékeket gyártó/termelő gazdasági ágazatban. A súlyos romlást objektív tényezők alapján, a következők figyelembevételével kell meghatározni:

(1)   A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2)   A Bizottságnak a 17. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása a megállapodás hatálybalépésének időpontjától számított 18 éves időtartamra szól.

(3)   Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 17. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)   A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban megállapított elvekkel összhangban konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5)   A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6)   A 17. cikk értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

(1)   A Bizottságot az (EU) 2015/478 európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) 3. cikkének (1) bekezdésével létrehozott bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 4. cikkét kell alkalmazni.

(3)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

(4)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 8. cikkét kell alkalmazni, összefüggésben annak 4. cikkével.

(1)   Ez a rendelet az ITA-ra annak az ITA hatálybalépése napjától az EMPA hatálybalépésének napjáig alkalmazandó. Az EMPA hatálybalépésétől és az ITA joghatásának megszűnésétől kezdve ez a rendelet az EMPA-ra lesz alkalmazandó.

(2)   Az EMPA és az ITA közötti kapcsolatot az EMPA 3.2. cikkének (3)–(8) bekezdése szabályozza.