(1)

Az Unió gazdasági növekedésének, versenyképességének és technológiai vezető szerepének fenntartásához elengedhetetlen, hogy a területére vonzzon és ott megtartson speciális képzettséggel vagy komoly innovációs potenciállal rendelkező harmadik országbeli állampolgárokat, pl. természettudományok, technológia, műszaki tudományok és matematika (STEM) területén tevékenykedő kutatókat, hallgatókat és diplomásokat, magas szintű képzettséggel rendelkező, szakképzett munkavállalókat, induló innovatív vállalkozások alapítóit és innovatív vállalkozókat.

(2)

A tehetségek innovációs célú bevonzása különösen azokban az ágazatokban fontos, amelyek kulcsfontosságúak az Unió versenyképessége és stratégiai autonómiája szempontjából, mint pl. az információs és kommunikációs technológiák, a deep tech és az élvonalbeli innováció (pl. a mesterséges intelligencia, MI), a kvantumtechnológiák és félvezetők, a virtuális világok, a tiszta és megújuló technológiák (pl. nukleáris technológia), a biotechnológia (pl. egészségügyi és biogazdasági alkalmazások), a fejlett gyártás és anyagok, valamint a kiberbiztonság.

(3)

Az innovációintenzív ágazatokban tartós munkaerő- és szakemberhiány áll fenn, amely gyengíti az Unió teljesítőképességét. A munkaerő- és szakemberhiány 2015 óta csaknem megkétszereződött, és az előrejelzések szerint továbbra is kihívást fog jelenteni: 2035-ben várhatóan az új álláshelyek több mint feléhez magasan képzett munkavállalókra lesz szükség. A hiány egyik oka a nemek közötti szakadék, különösen a természettudományok és a műszaki tudományok, valamint az üzleti vállalkozások ágazatában. A probléma emellett rámutat azokra az akadályokra is, amelyek miatt a már az Unióban tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok készségei nincsenek kiaknázva – gondoljunk csak a képesítések elismerésével kapcsolatos nehézségekre és arra, hogy ezek a személyek korlátozottan férnek hozzá a profiljuknak megfelelő állásokhoz. A munkaerő- és szakemberhiány aránytalanul sújtja a kis- és középvállalkozásokat (kkv-kat) és az induló innovatív vállalkozásokat, amelyek nehezen vonzzák magukhoz a növekedéshez és a globális versenyhez szükséges tehetséges munkaerőt (1).

(4)

Továbbra is nélkülözhetetlen, hogy kiaknázzuk az Unió saját munkaerejében rejlő lehetőségeket. Fontos azonban az is, hogy az Unióba vonzzunk képzett és innovatív személyeket, ezáltal biztosítva egy olyan fenntartható tehetségbázist, amely megerősíti az Unió versenyképességét, és lehetővé teszi, hogy stratégiai prioritásainkat a gyakorlatba átültetve haladást érjünk el. A nemzetközi rendet egyre inkább átható bizonytalanságban az uniós értékek (nyitottság, az alapvető jogok tiszteletben tartása, a tudományos élet szabadsága és az erős demokratikus intézmények) fontos vonzerőt jelentenek a szakképzett és innovatív egyének számára, akik stabil és nyitott környezetben szeretnének szabadon élni, dolgozni és alkotni.

(5)

A migrációs és menekültügyi paktum (2) megerősíti, hogy képzett és tehetséges munkavállalókat kell az Unióba vonzani. A Bizottság az elmúlt években jogalkotási, operatív és előretekintő intézkedéseket terjesztett elő (pl. javaslatot nyújtott be egy uniós tehetségbázis (3) létrehozására), melyek célja a nemzetközi munkaerő-felvétel ösztönzése, és tehetséggondozási partnerségek létrehozása a partnerországokkal folytatott strukturált együttműködési keretek előmozdítása érdekében.

(6)

A tehetségek bevonzását célzó intézkedések hatékony végrehajtását a partnerországokkal együttműködve kell előmozdítani, különösen az okmánybiztonság, a személyazonosság-kezelés és az információcsere terén, valamint azért, hogy el lehessen oszlatni az „agyelszívással” kapcsolatos esetleges aggodalmakat. Az együttműködés célja a kölcsönös bizalom megerősítése, a befogadási eljárások integritásának elősegítése és az uniós partnerségek kibővítése, beleértve a tehetséggondozási partnerségeket, valamint a bővítéssel és a szomszédsággal kapcsolatos szerepvállalást is. A földközi-tengeri paktum (4) megerősíti a tehetségek mobilitásának jelentőségét az átfogó partnerségek kiépítése szempontjából, többek között a felsőoktatás támogatása, a hallgatói mobilitás előmozdítása és egy földközi-tengeri egyetem létrehozására irányuló javaslat révén.

(7)

A készségek uniója (5) felvázolta, milyen kulcsfontosságú eredményeket kell elérni uniós, nemzeti, regionális és helyi szinten, hogy szakképzett munkavállalókat vonzzunk harmadik országokból az Unióba, azokat megtartsuk, így orvosoljuk az Unióban tapasztalható munkaerő- és szakemberhiányt és kibontakoztassuk az Unióban a tehetségeket. A dokumentum hangsúlyozta továbbá, hogy a szakképzett munkavállalók és kutatók bevonzásához és megtartásához nagyon fontos, hogy támogassuk integrációjukat és családi életüket, pl. vonzó kutatói életpályákat teremtsünk, amint azt az Európai kutatói charta is szorgalmazza.

(8)

A készségek uniója szerint 2030-ra az Uniónak évente legalább 350 ezer olyan személyt kellene fogadnia az Unión kívülről, akik felsőfokú végzettség megszerzése céljából érkeznek az EU-ba. A készségek uniójának fontos katalizátora az Erasmus+ program, többek között olyan kiemelt kezdeményezések révén, mint az Erasmus Mundus, az európai egyetemek szövetségei és a jövőbeli közös „európai diploma” címke.

(9)

A készségek uniója értelmében kidolgozandó szakképzési stratégia is hozzá fog járulni ahhoz, hogy szakképzésben részt vevő tanulókat és diplomásokat vonzzunk az Unióba, mert ők is fontos szerepet játszanak az uniós innováció megerősítésében.

(10)

A „Válaszd Európát a tudományok terén!” (6) kezdeményezés célja, hogy Európa vonzó kiválósági célponttá váljon a nemzetközi hallgatók, kutatók és szakemberek szemében, az induló és növekvő innovatív vállalkozásokra vonatkozó uniós stratégia (7) pedig arra törekszik, hogy Európában lehessen a világon a legkönnyebben technológiavezérelt globális vállalkozást (pl. mélytechnológiai vállalkozást) elindítani és továbbfejleszteni. Ezek a kezdeményezések az „MI-kontinens” cselekvési tervvel (8) együtt hangsúlyozzák, hogy a mélytechnológia, a mesterséges intelligencia, a tiszta technológia, az egészségügy és a digitális ágazatok stratégiai jelentőségűek Európa versenyképessége és szuverenitása szempontjából, továbbá leszögezik, hogy az Uniónak magához kell tudnia vonzani az ezen ágazatokhoz elengedhetetlen, képzett szakembereket. Ennek eszközeként a Marie Skłodowska-Curie-cselekvések hozzájárulnak ahhoz, hogy a nemzetközi tehetségek Európát válasszák, és ennek jegyében támogatják a világ különböző részeiről érkező kutatók képzését és karrierjének fejlesztését, pályafutásuk minden szakaszában. Végezetül pedig az induló és növekvő innovatív vállalkozásokra vonatkozó uniós stratégia által elindított „Kék szőnyeg” kezdeményezés a vállalkozói ismeretek oktatására, a munkavállalói részvényopciók adózási szempontjaira és a határokon átnyúló foglalkoztatásra összpontosítva fogja támogatni a magasan képzett, sokszínű és tehetséges munkavállalók bevonzását és megtartását.

(11)

A Bizottság támogató szerepet játszik folyamatban lévő és tervezett kezdeményezéseivel (elsősorban a „Válaszd Európát” kezdeményezéshez kapcsolódó kutatási és innovációs tevékenységekkel), melyek célja, hogy növeljék az EU vonzerejét a tehetségek szemében. Ezek az erőfeszítések finanszírozási lehetőségeket is fognak nyújtani, illetve kommunikációs tevékenységekkel fogják felhívni a tehetségek figyelmét az uniós kutatóintézetek által kínált foglalkoztatási lehetőségekre.

(12)

A küszöbön álló európai innovációs intézkedéscsomag célja, hogy fokozza és felgyorsítsa az innovatív megoldások bevezetését, és javítsa az innovatív vállalkozások (pl. induló és a növekvő innovatív vállalkozások) szabályozási környezetét. Az Európai Kutatási Térségről (EKT) szóló jogszabályra irányuló bizottsági javaslat emellett megerősíti a kutatási és fejlesztési beruházásokat, összehangolja az uniós és a tagállami beruházási prioritásokat, és támogatja a kutatók Unióba irányuló és Unión belüli mobilitását. A Bizottság cselekvési tervet fog kidolgozni a nők kutatásban, innovációban és induló/növekvő innovatív vállalkozásokban való részvételének előmozdítására, hogy felszámolja a nemek között máig is fennálló szakadékot, amely korlátozza a tehetséges nők és az innovációs potenciál teljes körű mozgósítását; a cél az, hogy 2030-ra ezeken a területeken az EU legyen a világon a legvonzóbb hely a nők számára.

(13)

Az európai vízumpolitika keretét meghatározó uniós vízumpolitikai stratégia (9) – amely Európa hosszú távú érdekeit tartja szem előtt – célul tűzte ki többek között, hogy az innováció és a versenyképesség jegyében nemzetközi tehetségeket vonzzon a térségbe; ennek érdekében megerősíti a biztonságot a schengeni térségben, előmozdítja az EU jólétét és versenyképességét, valamint demonstrálja Európa pozícióját és rezilienciáját a globális színtéren.

(14)

Az Uniónak végre kell hajtania a már elindított intézkedéseket, és fokoznia kell erőfeszítéseit, hogy további intézkedésekkel vonzó célponttá tegye az EU-t azon nemzetközi, tehetséges munkavállalók szemében, akiknek képzettsége, tudása vagy tevékenységei hozzájárulhatnak az EU versenyképességéhez és innovációs ökoszisztémáihoz. Olyan intézkedésekről van szó, amelyek javítanák a tanulmányokra, a kutatásra, a magas szintű képzettséget és szakértelmet igénylő munkavállalásra, az induló innovatív vállalkozások alapítóira és az innovatív vállalkozókra vonatkozó uniós és tagállami keretekhez való hozzáférést és azok végrehajtását.

(15)

Az uniós jogi keret által biztosított rugalmasságot arra kell használni, hogy a nemzetközi tehetségek befogadása gyorsabb és egyszerűbb legyen, és hogy az Unió vonzereje növekedjen. Ezeket az intézkedéseket uniós és tagállami szintű operatív intézkedéseknek kell kísérniük.

(16)

Az uniós vívmányok keretet jelölnek ki az Unió számára ahhoz, hogy tehetséges szakembereket vonzzon magához a harmadik országokból, és hogy e szakembereket meg is tartsa. Az (EU) 2016/801 irányelv (10) (a hallgatókról és kutatókról szóló irányelv) összehangolja a hallgatók és a kutatók beutazásának és tartózkodásának feltételeit, megkönnyítve a mobilitást és a tanulmányok befejezése utáni kutatási és egyéb lehetőségeket; az (EU) 2021/1883 irányelv (11) (uniós kékkártya-irányelv) közös szabályokat állapít meg a magas szintű képzettséggel rendelkező munkavállalók befogadásáról és jogairól. Ezeket a szabályokat a 2003/86/EK tanácsi irányelv (12) (családegyesítési irányelv) egészíti ki, amely rögzíti a családegyesítési jog feltételeit, mert ez fontos szerepet játszik a külföldi tehetségek Európába vonzásában és ott megtartásában, valamint hosszú távú integrációjuk előmozdításában.

(17)

Több tényező továbbra is aláássa az uniós keret hatékonyságát, és korlátozza az Unió vonzerejét és láthatóságát a világban; ide tartoznak pl. a hosszadalmas eljárások, a konzuli szolgáltatásokhoz való hozzáférés nehézségei, az információhiány és az összetett tagállami rendszerek, ideértve azokat is, amelyek az induló innovatív vállalkozások alapítóinak és az innovatív vállalkozóknak a tevékenységeit szabályozzák. Ezek a tényezők csökkentik az egyéb területeken – például az oktatás, a kutatás vagy az innováció területén – tett uniós erőfeszítések hatását is.

(18)

Ha nemzetközi tehetségeket szeretnénk az Unióba vonzani, elengedhetetlen, hogy a befogadási eljárások gyorsak, átláthatók és kiszámíthatóak legyenek. Konkrét intézkedésekkel – köztük olyanokkal, amelyek uniós finanszírozás segítségével valósulnak meg – el lehet érni, hogy a befogadási eljárások egyszerűbbek és kiszámíthatóbbak legyenek, a feldolgozási idő lecsökkenjen, és a konzuli és közigazgatási rendszerek megfelelő eszközökkel rendelkezzenek a kérelmek hatékony kezeléséhez, miközben biztosítékok gátolják az esetleges visszaéléseket.

(19)

Ahhoz, hogy kutatókat, nemzetközi hallgatókat, magas szintű képzettséggel rendelkező, szakképzett munkavállalókat és vállalkozásalapítókat vonzzunk Európába és ott megtartsuk őket, nagyon fontos, hogy megerősítsük a hosszú távú kilátásaikat. A 2003/109/EK tanácsi irányelv (13) (a továbbiakban: a huzamos tartózkodásról szóló irányelv) lehetővé teszi az említett jogállás megszerzését, miután az illető öt éven át jogszerűen és folyamatosan tartózkodott valamely tagállam területén; az irányelv továbbá támogatja a rendkívül mobil tehetségeket, például a kutatókat és a magas szintű képzettséggel rendelkező munkavállalókat. A Bizottság javaslatot (14) nyújtott be a huzamos tartózkodásról szóló irányelv átdolgozására, ami tovább növelné az Unió vonzerejét.

(20)

A sikeres bevonzási és megtartási szakpolitikához elengedhetetlen az is, hogy megkönnyítsük a harmadik országbeli állampolgárok képesítéseinek elismerését és képzettségeinek érvényesítését. A készségek hordozhatóságára vonatkozó kezdeményezés (amelynek elfogadása 2026-ban várható) megvizsgálja, hogy indokolt-e közös szabályokat javasolni azon eljárások egyszerűsítésére, amelyekkel elismerhetők és érvényesíthetők a harmadik országbeli állampolgárok képesítései és képzettségei.

(21)

Ahhoz, hogy az eljárások gyorsabbak, átláthatóbbak és hatékonyabbak legyenek, elengedhetetlen, hogy javítsuk a külföldi tehetségek tájékoztatását, megerősítsük az oktatási, képzési, kutatóintézeti és innovációs szereplők közötti koordinációt, és biztosítsuk a megfelelő adminisztratív kapacitást.

(22)

Célzott ajánlásokat kell előterjeszteni, hogy megkönnyítsük a tehetségek belépését az Unióba és a tagállamokba, egyszerűsítsük a kérelmezési eljárásokat, megerősítsük az Unió versenyképességéhez és növekedéséhez hozzájárulni képes nemzetközi tehetségek bevonzására és megtartására irányuló intézkedéseket, fokozzuk a kapacitásokat és javítsuk az információkhoz való hozzáférést, valamint előmozdítsuk a koordinációs mechanizmusokat.

(23)

Előfordulhat, hogy az EU-ban tartózkodó, nemzetközi védelemben részesülő személyek vagy a valamely harmadik országban lakóhelyüket elhagyni kényszerülő, védelemre szoruló harmadik országbeli állampolgárok is rendelkeznek az európai munkaerőpiacon értékes képzettséggel vagy jelentős innovációs potenciállal. Ennek ellenére esetenként nehézségekbe ütköznek, amikor tanulmányok, kutatás vagy magas szintű képzettséget igénylő munka végzése céljából tartózkodási engedélyt szeretnének kapni: probléma adódhat pl. a külföldi oklevelekre, bizonyítványokra és a képesítés megszerzését tanúsító okiratokra vonatkozó elismerési eljárások során, különösen ha hiányoznak az igazoló dokumentumaik, vagy ha nem tudják fedezni az elismerési eljárásokkal kapcsolatos költségeket. E problémák leküzdéséhez fel lehetne használni a munkavégzéssel vagy oktatással kapcsolatban elérhető kiegészítő lehetőségek révén szerzett tapasztalatokat, összhangban az uniós védelemhez vezető legális beutazási lehetőségekről szóló bizottsági ajánlással (15).

(24)

Elő kell mozdítani a tagállamok, a szociális partnerek és az érdekelt felek közötti együttműködést és információcserét a tehetségek innovációs célú bevonzásával kapcsolatban, többek között az egymástól való tanulás és a bevált gyakorlatok cseréje révén. Létre kell hozni egy platformot, amely migrációs, foglalkoztatási, oktatási és innovációs fórumok szakértőinek részvételével a tehetségek innovációs célú bevonzásával foglalkozna (Talent for Innovation Attraction Platform), hogy ezáltal szinergiák jöhessenek létre és biztosítani lehessen a koordinációt és az ajánlás végrehajtásának nyomon követését.

(25)

A Bizottságnak 2026-tól kezdődően rendszeresen át kell tekintenie az ajánlás végrehajtását, melynek során azt is értékelnie kell, hogy szükség van-e célzott jogalkotási kiigazításokra annak érdekében, hogy az eljárások egyszerűbbek legyenek, és jobban igazodjanak az EU versenyképességi és innovációs törekvéseihez. A Bizottság ennek érdekében felkéri a tagállamokat, hogy tájékoztassák a Bizottságot a vonatkozó tagállami kezdeményezéseikről, reformjaikról, bevált gyakorlatairól és statisztikáiról.

(26)

Ennek az ajánlásnak a 90 napot meghaladó tartózkodásokra vonatkozó befogadási és tartózkodási keretekre kell összpontosítania. A tagállamok dönthetnek úgy, hogy ezen ajánlás intézkedéseit olyan vízumköteles harmadik országbeli állampolgárok megfelelő kategóriáira is alkalmazzák, akik tanulmányok, kutatás vagy üzleti tevékenység céljából, 180 napos időszakon belül 90 napot meg nem haladó idejű tartózkodás céljából látogatnak az EU-ba, felvéve, hogy ez összhangban áll a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumokra alkalmazandó uniós jogi kerettel (16).

(27)

Ez az ajánlás nem érinti a tagállamok azon hatáskörét, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 79. cikkének (5) bekezdésével összhangban meghatározzák, hány harmadik országbeli állampolgárt fogadnak be területükre munkavállalás céljából,