(1)

Az Unió és a Jordán Hásimita Királyság (a továbbiakban: Jordánia) közötti kapcsolatok az európai szomszédságpolitika keretén belül fejlődnek. Az Unió és Jordánia 1997. november 24-én aláírta az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai és másrészről a Jordán Hásimita Királyság közötti társulás létrehozásáról szóló Euro-Mediterrán megállapodást (2) (a továbbiakban: a társulási megállapodás), amely 2002. május 1-jén lépett hatályba. A társulási megállapodás keretében az Unió és Jordánia fokozatosan, egy 12 éves átmeneti időszak alatt szabadkereskedelmi övezetet hozott létre. Ezenfelül 2007-ben hatályba lépett az Európai Közösség és a Jordán Hásimita Királyság között, a kölcsönös liberalizációs intézkedésekről, valamint az EK–Jordánia társulási megállapodás módosításáról és az I., II., III., és IV. mellékletének és 1. és 2. jegyzőkönyvének helyettesítéséről szóló, levélváltás formájában megkötött megállapodás (3). 2010-ben az Unió és Jordánia kiemelt státuszú partnerségről állapodott meg, amely az együttműködés területeinek kibővítésével jár. Az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamaik, másrészről a Jordán Hásimita Királyság közötti társulás létrehozásáról szóló Euro-Mediterrán megállapodás kereskedelmi rendelkezéseinek hatálya alá tartozó viták vitarendezési mechanizmusának létrehozásáról szóló, az Európai Unió és a Jordán Hásimita Királyság közötti jegyzőkönyvet (4) 2009 decemberében parafálták, és az 2011. július 1-jén lépett hatályba. A kétoldalú politikai párbeszéd és gazdasági együttműködés a társulási megállapodás, a 2022–2027 közötti időszakra vonatkozó EU–Jordánia partnerségi prioritások és a 2025 januárjában aláírt stratégiai és átfogó partnerség keretében fejlődött tovább.

(2)

2011 óta Jordánia számos politikai reformot indított a parlamenti demokrácia és a jogállamiság megszilárdítása érdekében. Alkotmánybíróságot és független választási bizottságot hozott létre, a jordániai parlament számos jelentős jogszabályt fogadott el, beleértve a választási törvényt és a politikai pártokról szóló törvényt, valamint a decentralizációról és az önkormányzatokról szóló jogszabályokat. Emellett jogalkotási fejlesztések elfogadására került sor az igazságszolgáltatás függetlensége és a nők jogai tekintetében.

(3)

A jordániai gazdaságra súlyos hatással van az elhúzódó regionális instabilitás, különösen a szíriai konfliktus, az izraeli-gázai konfliktus, valamint a biztonsági zavarok a vörös-tengeri régióban. Ez az instabilitás további bizonytalansághoz vezetett, aláásva a befektetői bizalmat, megzavarva a kereskedelmi útvonalakat és visszavetve a turizmust. Ezek a kihívások csak tetézték a Covid19-világjárvány elhúzódó gazdasági és társadalmi hatásait, az Ukrajna elleni orosz inváziót követő globális ársokkokat, valamint a szigorúbb globális pénzügyi feltételekhez kapcsolódó magasabb hitelfelvételi költségeket. Újabban a globális gazdasági és kereskedelmi környezet fokozott bizonytalansága is további kihívást jelent Jordánia számára. Bár Jordánia – részben a szilárd makrogazdasági politikák és reformok folytatásának köszönhetően – elkerülte az ismételt gazdasági visszaesést, a fellendülése továbbra is lassú. A munkanélküliség tartósan magas, különösen a fiatalok és a nők körében, a jordán gazdaság pedig továbbra is költségvetési és külső finanszírozási nyomás alatt áll.

(4)

Az izraeli-gázai konfliktus és a régióban kiújult erőszak – különösen az Izrael és Irán közötti feszültségek fokozódása 2025 júniusának közepén – a légi járatok felfüggesztéséhez vezetett Jordániában, és várhatóan tovább nehezíti az ország törékeny gazdasági fellendülését, visszafogja a befektetők és a turisták bizalmát, és a kilátások egyre bizonytalanabbá válásához vezet. Jordániában egyelőre alacsonyak a társadalmi feszültségek, de a jelenlegi konfliktusok eszkalációja esetén fokozódhatnak. Ezenfelül az éghajlatváltozási kockázatok Jordánia már amúgy is súlyos vízhiányának további súlyosbodása kockázatával járnak, mely hátráltathatja a növekedést, és további nyomást helyezhet az államháztartásra.

(5)

2024 januárjában a jordániai hatóságok és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) között megállapodás született egy gazdasági kiigazítási programról, amelyet egy négyéves, 1,2 milliárd USD összegű, jelenleg végrehajtás alatt álló kibővített finanszírozási eszköz (EFF) támogat. 2025 júliusáig Jordánia jó teljesítményt nyújtott az EFF keretében, a program első három felülvizsgálata (2024. július, 2024. december és 2025. április) szerint Jordánia az összes mennyiségi teljesítménykritériumot és strukturális referenciaértéket teljesítette, így a jóváhagyott 1,2 milliárd USD-ből összesen 391 millió USD-t folyósítottak.

(6)

Az Unió 2025 áprilisában – Jordánia 2023 októberében benyújtott kérelmére – 500 millió EUR összegű, hitelek formájában nyújtott negyedik makroszintű pénzügyi támogatási programot (MFA-IV) (5) fogadott el. A folyósításra a tervek szerint a 2025–2027 közötti időszakban kerül sor, feltéve, hogy Jordánia teljesíti az egyetértési megállapodásban megállapított szakpolitikai feltételeket, amelyek az államháztartási gazdálkodásra, a kormányzásra és a korrupció elleni küzdelemre, a szociálpolitikára és a munkaerőpiaci politikára, valamint az energiaügyre és az üzleti környezetre vonatkozó intézkedésekkel kapcsolatosak. Az MFA-IV három MFA-program (MFA-I: 180 millió EUR; MFA-II: 200 millió EUR; MFA-III: 500 millió EUR és 200 millió EUR összegű kiegészítés a Covid19-világjárványra tekintettel) sorába illeszkedik, amelyek összesen 1,08 milliárd EUR összegben nyújtottak hiteleket 2014 és 2023 között.

(7)

A szíriai válság 2011-es kezdete óta az Unió mintegy 3,5 milliárd EUR-t bocsátott Jordánia rendelkezésére különböző eszközök keretében – többek között a három MFA-program keretében 1,08 milliárd EUR-t –, hogy segítse Jordániát a gazdasági stabilitás megőrzésében, a politikai és gazdasági reformok fenntartásában és a kapcsolódó humanitárius, fejlesztési és biztonsági szükségletei kezelésében. Ezen túlmenően az Európai Beruházási Bank mintegy 2,4 milliárd EUR összegű projekthitelt különített el Jordánia számára 2011 óta.

(8)

A 2021–2024 közötti időszakban az (EU) 2021/947 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (6) létrehozott Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz – Globális Európa (NDICI-GE) keretében Jordánia számára biztosított kétoldalú indikatív uniós allokáció (támogatások) mintegy 360 millió EUR-t tett ki, amelyet – a más regionális és tematikus programokból nyújtott támogatás mellett – a Jordániának a szíriai válság hatásainak kezeléséhez nyújtott uniós támogatás (214 millió EUR a 2021–2023 közötti időszakban) egészített ki. A 2014–2020 közötti időszakban az Unió 765 millió EUR összegű támogatást nyújtott Jordániának, elsősorban az Európai Szomszédsági Támogatási Eszközön keresztül. Ugyanebben az időszakban Jordánia további 126 millió EUR-hoz jutott hozzá a Szomszédsági Beruházási Platformon (NIP) keresztül, amely mintegy 580 millió EUR összegű beruházást mozgósított. 2021-ben a gazdaságélénkítési és beruházási terv (EIP) keretében az Unió több mint 20 vezérprojektet indított Jordániában, mintegy 461 millió EUR nyújtására vállalva kötelezettséget (támogatások, vegyes finanszírozási műveletek és garanciák révén) és összesen mintegy 4,76 milliárd EUR összegű beruházást mozgósítottak.

(9)

2025 januárjában a továbbra is fennálló nehéz gazdasági helyzetre és kilátásokra való tekintettel Jordánia további makroszintű pénzügyi támogatásra való igényét jelezte az Unió felé.

(10)

Mivel Jordánia az európai szomszédságpolitikához tartozó ország, uniós makroszintű pénzügyi támogatásra jogosultnak tekintendő.

(11)

Az uniós makroszintű pénzügyi támogatásnak feltétel nélküli és célhoz nem kötött fizetésimérleg-támogatás formájában nyújtott rendkívüli pénzügyi eszköznek kell lennie, amelynek célja Jordánia azonnali külső finanszírozási igényének kielégítése és egy olyan – hathatós és közvetlenül érvényesülő kiigazítási és strukturális reformintézkedéseket tartalmazó – szakpolitikai program végrehajtásának támogatása, amelyet Jordánia fizetési mérleg helyzetének rövid időn belüli javítására dolgoztak ki.

(12)

Tekintettel arra, hogy Jordániában még az IMF és más multilaterális intézmények által biztosított forrásokat beszámítva is továbbra is jelentős külső finanszírozási hiány marad fenn, a Jordániának nyújtandó további uniós makroszintű pénzügyi támogatás a jelenlegi kivételes körülmények között megfelelő válasznak tekinthető Jordánia Uniónak címzett azon kérésére, hogy az IMF-programhoz kapcsolódva támogassa Jordánia gazdasági stabilizációját. Az uniós makroszintű pénzügyi támogatás támogatná Jordánia gazdasági stabilizációját és strukturálisreform-programját, kiegészítve az IMF pénzügyi megállapodása keretében rendelkezésre bocsátott forrásokat.

(13)

Az uniós makroszintű pénzügyi támogatásnak Jordánia fenntartható külső finanszírozási helyzetének helyreállítására kell irányulnia, ezáltal támogatva Jordánia gazdasági és társadalmi fejlődését.

(14)

Az uniós makroszintű pénzügyi támogatás várhatóan az NDICI-GE keretében finanszírozott költségvetési támogatások folyósításával egyidejűleg fog megvalósulni.

(15)

Az uniós makroszintű pénzügyi támogatás összege meghatározásának Jordánia fennmaradó külső finanszírozási igényének teljes körű számszerű értékelésén kell alapulnia, és figyelembe kell vennie Jordánia azon képességét, hogy saját forrásokból és különösen a rendelkezésére álló nemzetközi tartalékokból finanszírozza magát. Az uniós makroszintű pénzügyi támogatásnak ki kell egészítenie az IMF és a Világbank programjait és forrásait. A támogatás összegének meghatározásakor figyelembe kell venni a bilaterális és multilaterális donoroktól várható pénzügyi hozzájárulásokat, az Unió és más donorok közötti méltányos tehermegosztás biztosításának szükségességét, az Unió egyéb külső finanszírozási eszközeinek a Jordánia általi korábbi felhasználását és a teljes uniós szerepvállalás által képviselt hozzáadott értéket is.

(16)

A Bizottságnak biztosítania kell, hogy az uniós makroszintű pénzügyi támogatás jogi szempontból és tartalmilag összhangban álljon a külső tevékenység különböző területeinek kulcsfontosságú alapelveivel és célkitűzéseivel, az említett területeken meghozott intézkedésekkel és más vonatkozó uniós politikákkal.

(17)

Az uniós makroszintű pénzügyi támogatásnak elő kell segítenie a Jordániára irányuló uniós külpolitikát. A makroszintű pénzügyi támogatási műveletek során a Bizottságnak és az Európai Külügyi Szolgálatnak (a továbbiakban: EKSZ) mindvégig szorosan együtt kell működnie annak érdekében, hogy koordinálják az Unió külpolitikáját, és biztosítsák annak következetességét.

(18)

Az uniós makroszintű pénzügyi támogatásnak hozzá kell járulnia az Unióval közösen vallott értékekkel, többek között a demokráciával, a jogállamisággal, a felelősségteljes kormányzással, az emberi jogok tiszteletben tartásával, a fenntartható fejlődéssel és a szegénység visszaszorításával, valamint a nyitott, szabályokon alapuló és méltányos kereskedelem elveivel összefüggésben Jordánia által tett kötelezettségvállalásokhoz.

(19)

Az uniós makroszintű pénzügyi támogatás nyújtásának előfeltételéül kell szabni, hogy Jordánia tartsa tiszteletben a hatékony demokratikus mechanizmusokat – többek között a többpárti parlamentáris rendszert – és a jogállamiságot, valamint garantálja az emberi jogok tiszteletben tartását. Emellett az uniós makroszintű pénzügyi támogatás egyedi céljainak fokozniuk kell a jordániai államháztartási gazdálkodási rendszerek hatékonyságát, átláthatóságát és elszámoltathatóságát, valamint elő kell segíteniük a fenntartható és inkluzív növekedés, a munkahelyteremtés és az államháztartási konszolidáció előmozdítását célzó strukturális reformokat. A Bizottságnak és az EKSZ-nek rendszeresen nyomon kell követnie az említett előfeltétel teljesülését és az említett egyedi célok megvalósulását.

(20)

Az uniós makroszintű pénzügyi támogatáshoz kapcsolódó uniós pénzügyi érdekek hatékony védelme céljából Jordániának megfelelő intézkedéseket kell hoznia az említett támogatással kapcsolatos csalás, korrupció és bármely egyéb szabálytalanság megelőzése és az ellenük való küzdelem vonatkozásában. Emellett a Bizottság és a jordániai hatóságok között megkötendő hitelmegállapodásnak olyan rendelkezéseket kell tartalmaznia, amelyek felhatalmazzák az Európai Csalás Elleni Hivatalt (OLAF), hogy a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletben (7) és a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendeletben (8) meghatározott rendelkezésekkel és eljárásokkal összhangban vizsgálatokat – többek között helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat – folytasson, a Bizottságot és a Számvevőszéket arra, hogy ellenőrzéseket végezzen, az Európai Ügyészséget pedig arra, hogy gyakorolja az uniós makroszintű pénzügyi támogatás nyújtásával kapcsolatos hatásköreit az említett támogatás rendelkezésre állási időszaka alatt és azt követően.

(21)

Az uniós makroszintű pénzügyi támogatás rendelkezésre bocsátása az Európai Parlament és a Tanács mint költségvetési hatóság hatáskörének sérelme nélkül történik.

(22)

Az uniós makroszintű pénzügyi támogatással összefüggésben szükséges tartalékok összegeinek összhangban kell állniuk a többéves pénzügyi keretben megállapított költségvetési előirányzatokkal.

(23)

Az uniós makroszintű pénzügyi támogatást a Bizottságnak kell kezelnie. Annak érdekében, hogy az Európai Parlament és a Tanács figyelemmel kísérhesse e határozat végrehajtását, a Bizottságnak rendszeresen tájékoztatnia kell őket az említett támogatással kapcsolatos fejleményekről, és rendelkezésükre kell bocsátania a vonatkozó dokumentumokat.

(24)

E határozat végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (9) megfelelően kell gyakorolni.

(25)

Az uniós makroszintű pénzügyi támogatást az egyetértési megállapodásba foglalandó gazdaságpolitikai és pénzügyi feltételekhez kell kötni. A egységes végrehajtási feltételek biztosítása és a hatékonyság érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy e feltételeket a 182/2011/EU rendelettel összhangban a tagállamok képviselőiből álló bizottság felügyelete alatt tárgyalja meg a jordániai hatóságokkal. Tekintettel az uniós makroszintű pénzügyi támogatás potenciálisan jelentős hatásaira, helyénvaló a 182/2011/EU rendelet szerinti vizsgálóbizottsági eljárást alkalmazni. Figyelemmel a Jordániának nyújtandó uniós makroszintű pénzügyi támogatás összegére, a vizsgálóbizottsági eljárást kell alkalmazni az egyetértési megállapodás elfogadására, valamint az említett támogatás csökkentésére, felfüggesztésére és megszüntetésére.

(26)

Mivel e határozat célját – nevezetesen Jordánia külső finanszírozási igényének kielégítését – a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban e cél jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat a szubszidiaritásnak az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt elvével összhangban. Az arányosságnak az említett cikkben foglalt elvével összhangban ez a határozat nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket,