(1)   Az EMPA-ban és az ITA-ban foglalt, mezőgazdasági termékekre vonatkozó kétoldalú védzáradék végrehajtásáról szóló konkrét uniós jogalkotási aktus elfogadásáig és hatálybalépéséig a Bizottság végrehajtási rendeletek útján olyan kétoldalú védintézkedéseket fogadhat el, amelyek megfelnek az ITA 9. fejezetében és az e határozatban foglalt feltételeknek.

(2)   A Bizottság szorosan nyomon követi az érzékeny mezőgazdasági termékek – azaz az ITA 2-A mellékletének B. szakasza (Vámlebontási menetrend) szerinti uniós vámkontingensek hatálya alá tartozó termékek – piacát, különösen a Mercusorral kapcsolatos behozatali és kiviteli tendenciák, valamint a termelés és az árak alakulása tekintetében.

A Bizottság ezen nyomon követés alapján haladéktalanul értékeli a piaci helyzetet oly módon, hogy feltárja a kapcsolatot az érintett érzékeny termékek behozatalának lehetséges növekedése, a termelés és/vagy fogyasztás, az ár és a piaci részesedés uniós piaci alakulása, valamint az Unióból származó export között.

A Bizottság hathavonta nyomonkövetési jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amelyben értékeli az érzékeny mezőgazdasági termékek behozatalának – többek között egy vagy több tagállamra gyakorolt – hatását.

(3)   Amennyiben elegendő prima facie bizonyíték áll rendelkezésre – különösen a (2) bekezdésben említett nyomon követés és piacihelyzet-értékelés révén – az érzékeny mezőgazdasági termékek uniós ipar számára okozott súlyos kárra vagy annak veszélyére vonatkozóan, beleértve azt az esetet is, amikor az ilyen kár vagy annak veszélye földrajzilag egy vagy több tagállamban összpontosul, a Bizottság egy vagy több tagállam, vagy az érintett ágazatban működő, az uniós ipar nevében eljáró bármely jogi személy vagy szövetség kérésére haladéktalanul vizsgálatot indít.

(4)   E cikk alkalmazásában az „uniós ipar” a hasonló vagy e termékekkel közvetlenül versenyző érintett termékek uniós gyártóit jelenti.

(5)   A Bizottság prioritásként megvizsgálja, hogy létezik-e az uniós ipart érő súlyos kárra vagy annak veszélyére vonatkozó prima facie bizonyíték azokban az esetekben, amikor egy vagy több tagállamra összpontosulóan a behozatal túlzott mértékben megnő vagy az árak csökkenése tapasztalható, vagy amikor valamely termék esetében a behozatal túlzott mértékű növekedése vagy az ár csökkenése tapasztalható, és az uniós ipar túlnyomórészt egy vagy több tagállamban telepedett le.

Ellenkező jelzések hiányában a Mercusor aláíró államaiból származó adott, vámkontingens hatálya alá tartozó termék preferenciális feltételek mellett érkező behozatala volumenének az előző évhez viszonyított több mint 5 %-os növekedését a Bizottság főszabályként az uniós ipart érő súlyos kárra vagy annak veszélyére vonatkozó prima facie bizonyítékként kezeli, ha a Mercusor aláíró államaiból érkező ilyen behozatal átlagos importára ugyanakkor főszabály szerint legalább 5 %-kal alacsonyabb, mint a hasonló vagy az e termékekkel közvetlenül versenyző termékek belföldi átlagára ugyanebben az időszakban.

(6)   Ellenkező jelzések hiányában a Mercusor aláíró államaiból származó adott, az Unióba preferenciális feltételek mellett behozott és vámkontingens hatálya alá tartozó termék átlagos importárának az előző évhez viszonyított több mint 5 %-os csökkenését a Bizottság főszabályként az uniós ipart érő súlyos kárra vagy annak veszélyére vonatkozó prima facie bizonyítékként kezeli, ha a Mercusor aláíró államaiból származó termék átlagos importára ugyanakkor főszabály szerint legalább 5 %-kal alacsonyabb, mint a hasonló vagy az e termékekkel közvetlenül versenyző termékek belföldi átlagára ugyanebben az időszakban.

(7)   A Bizottság haladéktalanul, érzékeny mezőgazdasági termékek esetében pedig legkésőbb a (3) bekezdésben említett kérelem kézhezvételétől számított 21 napon belül ideiglenes kétoldalú védintézkedéseket vezet be az uniós ipart érő olyan károk megelőzése érdekében, amelyeket nehéz lenne helyrehozni, beleértve azt az esetet is, amikor az ilyen kár földrajzilag egy vagy több tagállamban összpontosul.

(8)   mivel a részletes piacmegfigyelés a Bizottság által a mezőgazdasági ágazatban folytatott tevékenységek állandó jellemzője, a Bizottság törekszik arra, hogy az érzékeny mezőgazdasági termékekre vonatkozó, kétoldalú védintézkedésekkel kapcsolatos vizsgálatokat a lehető leggyorsabban lezárja annak érdekében, hogy az e cikk (3) bekezdésében említett kérelem kézhezvételétől számított négy hónapon belül végleges határozatot lehessen hozni. Ez az időszak meghosszabbítható, de nem haladhatja meg az ITA 9.13. cikkében meghatározott egyéves időszakot.

(9)   Védintézkedés akkor írható elő, ha egy adott Mercusor aláíró államból származó releváns terméket importálnak az Unióba:

(10)   A védintézkedés öltheti a vámcsökkentési menetrend érintett termékre vonatkozó ideiglenes felfüggesztésének a formáját vagy a vámkedvezménynek a legnagyobb kedvezményes elbánás szintjére vagy az alapvám szintjére történő csökkentésének a formáját, attól függően, hogy melyik az alacsonyabb.

(11)   Minden védintézkedést kétéves időtartamra kell alkalmazni, amely az ITA 9.9. cikkének megfelelően további két évvel meghosszabbítható, feltéve, hogy a meghosszabbítást indokoló vonatkozó feltételek teljesülnek.

(1)   Az ITA-t – a 23.3. cikkének megfelelően – a hatálybalépéséig ideiglenes alapon alkalmazni kell egyrészről az Unió, másrészről a Mercusor egy vagy több aláíró állama között az azon időpontot követő második hónap első napjától kezdődően, amelyen az említett Mercusor aláíró állam értesítette vagy – adott esetben – az említett aláíró államok értesítették az Uniót az ITA ideiglenes alkalmazásához szükséges belső eljárásai(k) befejezéséről, és megerősítette vagy megerősítették, hogy hozzájárul(nak) az ITA ideiglenes alapon történő alkalmazásához.

(2)   Azon időpontot, amelytől kezdődően az ITA-t ideiglenes alapon alkalmazni kell közzé kell tenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.