(1)

Az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) 2024. december 19-én az alaprendelet 5. cikke alapján dömpingellenes vizsgálatot indított a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: érintett ország vagy Kína) származó gyertyák, mécsesek és hasonlók behozatalára vonatkozóan. Az eljárás megindításáról a Bizottság értesítést (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló értesítés) tett közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában (2).

(2)

A Bizottság azt követően indított vizsgálatot, hogy 2024. november 4-én panaszt nyújtottak be olyan uniós gyártók, amelyeknek a termelése a 2023. április 1. és 2024. március 31. közötti időszakban a teljes uniós termelés több mint 25 %-át tette ki (a továbbiakban: panaszos). A panaszt a gyertyákkal, mécsesekkel és hasonlókkal foglalkozó, az alaprendelet 5. cikkének (4) bekezdése értelmében vett uniós gazdasági ágazat nevében nyújtották be. A panaszban foglalt, a dömpinggel és az abból eredő jelentős kárral kapcsolatos bizonyítékok elegendőek voltak a vizsgálat megindításához.

(3)

A Bizottság az (EU) 2025/511 bizottsági végrehajtási rendelettel (3) (a továbbiakban: a nyilvántartásba vételt elrendelő rendelet) nyilvántartásbavételi kötelezettséget vezetett be az érintett termék behozatalára vonatkozóan.

(4)

A Bizottság az alaprendelet 19a. cikkével összhangban 2025. július 17-én megküldte a feleknek a javasolt vámok összefoglalását, valamint a dömpingkülönbözetek és az uniós gazdasági ágazatot érő kár megszüntetéséhez elegendő mérték részletes számítását. Az érdekelt felek felkérést kaptak arra, hogy három munkanapon belül észrevételeket tegyenek a számítások helytállóságára vonatkozóan. A három exportáló gyártó közül ketten nyújtottak be technikai jellegű észrevételeket, amelyekkel az érdekelt feleknek az ideiglenes dömpingellenes vám bevezetését eredményező lényeges tényekről és szempontokról történő tájékoztatása (a továbbiakban: az érdekelt felek ideiglenes tájékoztatása) foglalkozott.

(5)

A Bizottság 2025. augusztus 14-én az (EU) 2025/1732 bizottsági végrehajtási rendelettel (4) (a továbbiakban: ideiglenes rendelet) ideiglenes dömpingellenes vámokat vetett ki a Kínai Népköztársaságból származó gyertyák, mécsesek és hasonlók behozatalára.

(6)

Az érdekelt felek ideiglenes tájékoztatását követően az alábbi felek nyújtották be az ideiglenes rendelet 2. cikkének (1) bekezdésében meghatározott határidőn belül az ideiglenes ténymegállapításokkal kapcsolatos álláspontjukat ismertető írásbeli beadványokat:

(7)

Az erre vonatkozó lenti rész mindegyik fent felsorolt fél álláspontját részletesen ismerteti és tárgyalja.

(8)

Azok a felek, akik ezt kérelmezték, lehetőséget kaptak a meghallgatásra. Meghallgatásokra került sor a panaszos/az uniós gazdasági ágazat, a mintában szereplő uniós gyártók közül kettő, valamint a CHCIA részvételével.

(9)

A Bizottság folytatta a végleges ténymegállapításokhoz szükségesnek ítélt valamennyi információ feltárását és ellenőrzését. A végleges ténymegállapítások megfogalmazásakor a Bizottság figyelembe vette az érdekelt felek által benyújtott észrevételeket, és indokolt esetben módosította az ideiglenes ténymegállapításokat.

(10)

A Bizottság tájékoztatta az érdekelt feleket azokról a lényeges tényekről és szempontokról, amelyek alapján végleges dömpingellenes vámot kívánt kivetni a Kínai Népköztársaságból származó gyertyák, mécsesek és hasonlók behozatalára (a továbbiakban: az érdekelt felek végső tájékoztatása). A felek lehetőséget kaptak arra, hogy egy meghatározott határidőn belül észrevételeket tegyenek az érdekelt felek végső tájékoztatásával kapcsolatban.

(11)

Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően a Bunnik Creations B.V. importőr azt állította, hogy a szigorú vizsgálati eljárás nem tette lehetővé a felek számára, hogy megfelelően figyelemmel kísérjék a vizsgálatot, és időben reagáljanak a Bizottságtól kapott eljárási dokumentumokra és tájékoztatási kérelmekre. Ezért nem volt lehetősége arra, hogy részletes állításokat fogalmazzon meg a Bizottságnak, különösen azért, mert az eljárási határidők a nyári szabadságolási időszakba estek.

(12)

A Bizottságnak a vonatkozó jogszabályi határidőkön belül kell lefolytatnia a vizsgálatot, hogy fenntartsa annak integritását és előrehaladását. Az e vizsgálatra vonatkozó jogszabályi határidőket a Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben tette közzé. Az eljárás megindításáról szóló értesítés 6. szakasza ismertette a vizsgálat ütemtervét, és rögzítette különösen azt, hogy eltérő rendelkezés hiányában az érdekelt feleknek 15 nap áll rendelkezésére ahhoz, hogy az ideiglenes ténymegállapításokhoz vagy a tájékoztató dokumentumhoz írásbeli észrevételeket tegyenek, és 10 nap ahhoz, hogy a végleges ténymegállapításokhoz írásbeli észrevételeket tegyenek. Emellett a vizsgálat megindítása óta a Bizottság a honlapján elérhetővé tette a vizsgálat indikatív ütemtervét, amely alapján az érdekelt felek előre láthatják, mikor következnek a vizsgálat bizonyos mérföldkövei (6). Noha a Bizottság kellően indokolt esetben meghosszabbíthatja e határidőket, ilyen meghosszabbítás csak kivételes körülmények között alkalmazandó. A határidők betartása elengedhetetlen a vizsgálat jogi követelményeknek megfelelő, tisztességes és eredményes lezárásának biztosításához.

(13)

Amennyiben a felek kérelmezték, lehetőséget kaptak szóbeli meghallgatásra is. Meghallgatásra került sor a Bunnik Creations B.V. importőrrel a fenti (11) preambulumbekezdésben ismertetett állításait illetően. Ezen túlmenően a Bunnik Creations B.V. a meghallgató tisztviselő közreműködését is kérte ugyanazon állításokkal kapcsolatban és a Bizottság előtti meghallgatás megszervezése érdekében. A meghallgató tisztviselő közreműködött, és elősegítette a Bizottság szolgálatai és a Bunnik Creations B.V. közötti meghallgatás megszervezését.

(14)

mivel ezzel a kérdéskörrel kapcsolatban nem érkeztek észrevételek, a Bizottság megerősítette az ideiglenes rendelet (6)–(11) preambulumbekezdésében foglalt következtetéseit.

(15)

Az érdekelt felek ideiglenes tájékoztatását követően egyes felek vitatták a Bizottság azon döntését, hogy névtelenséget biztosít a panaszos gyártóknak. Azzal érveltek, hogy a névtelenség biztosításához nem elegendő a „megtorlás kockázatára” hivatkozni.

(16)

A Bizottság megjegyezte, hogy a panaszos a panasz mellett indokolással ellátott, névtelenség iránti kérelmet is benyújtott. A kérelem konkrét aggályokat tartalmazott a megtorlás kockázatával kapcsolatban. A Bizottság a kérelem vizsgálata során figyelembe vette a piac jellegét, a panaszos gyártók helyzetét és a kereskedelmi megtorlás lehetőségét, amely a megítélése szerint valós. A névtelenség biztosítása összhangban van a bevett gyakorlattal és jogi normákkal, amelyek lehetővé teszik a névtelenséget abban az esetben, ha a nyilvánosságra hozatal a panaszos gyártók jogos érdekeire nézve hátrányos következményekkel járhat. A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást.

(17)

Szintén az érdekelt felek ideiglenes tájékoztatását követően állították egyes felek, hogy az uniós gyártók körében végzett ideiglenes és végső mintavétel közötti változtatások befolyásolhatták a minta reprezentativitását.

(18)

A Bizottság rámutatott arra, hogy – az ideiglenes rendelet (13) preambulumbekezdésében foglaltak szerint – a mintavétel idején a két kiválasztott gyártó a termelés több mint 35 %-át és a panaszt támogató vállalatok értékesítési volumenének több mint 40 %-át adta. A makrogazdasági kérdőívre adott válaszok ellenőrzését követően megállapítást nyert, hogy ezek a gyártók a becsült össztermelés több mint 16 %-át és az uniós gazdasági ágazat becsült teljes értékesítési volumenének több mint 17 %-át képviselték. Az uniós gazdasági ágazatot nagyszámú – összesen több mint 80 – gyártó alkotja, és egyaránt vannak köztük nagyvállalatok és különféle kis- és középvállalkozások. Erre a szerkezetre figyelemmel a gazdasági ágazat több mint 16 %-át lefedő minta az uniós gazdasági ágazatra nézve reprezentatív.

(19)

Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően a Bunnik Creations B.V. importőr azt állította, hogy a nagyszámú uniós gyártó közül csak két uniós gyártó került a mintába, amellett érvelve, hogy a mintakiválasztás az uniós gazdasági ágazatra nézve nem reprezentatív. Azt is állította, hogy átláthatatlanságot eredményez, ha egyes uniós gyártók névtelenek maradhatnak. A Bizottság megjegyezte, hogy – a fenti (14)–(17) preambulumbekezdésben és az aktához fűzött, mintavételről szóló feljegyzésekben (7) ismertetett módon – a mintavétel az uniós gazdasági ágazatra nézve reprezentatív volt. A Bizottság továbbá kényszerítő indokokat talált arra, hogy névtelenséget biztosítson azoknak az uniós gyártóknak, amelyek erre irányuló kérelmet nyújtottak be. Következésképpen a Bizottság elutasította ezt az állítást.

(20)

Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően a Ningbo Kwung’s Wisdom tájékoztatást kért a mintában szereplő uniós gyártók reprezentativitásáról. Emellett azt állította, hogy nem álltak rendelkezésre adatok a mintavételben részt vevő gyártók méretéről. A fenti (19) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint a Bizottság úgy ítélte meg, hogy az uniós gyártók mintája az uniós gazdasági ágazatra nézve reprezentatív. Az érdekelt felek rendelkezésére bocsátotta azokat az adatokat, amelyek a mintavételről szóló határozat meghozatalának időpontjában a rendelkezésére álltak, és amelyek alapján az érdekelt felek értékelhették a minta reprezentativitását, így azt is, hogy a mintában szereplő uniós gyártók az uniós piaci termelés és értékesítés tekintetében reprezentatívak-e.

(21)

Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően a Ningbo Kwung’s Wisdom előadta, hogy az uniós gazdasági ágazat által a Ningbo Kwung’s Wisdom és egy másik kínai exportáló gyártó közötti kapcsolatra vonatkozóan benyújtott állításoknak az uniós gazdasági ágazat névtelenséghez való jogától való megfosztását kellene eredményezniük. A Ningbo Kwung’s Wisdom állítása szerint sérül a védelemhez való joga amiatt, hogy névtelen fél tesz ilyen állításokat.

(22)

A Bizottság emlékeztetett arra, hogy egyrészről az uniós gazdasági ágazat anonimitása, másrészről pedig a két exportáló gyártó közötti kapcsolat két különálló témakör, amellyel külön foglalkozott. Az uniós gazdasági ágazat azért élvez névtelenséget, mert indokolással ellátott kérelmet nyújtott be a névtelenség iránt, a Bizottság pedig hitelesnek és indokoltnak találta a kérelmét. A Bizottság nem talált olyan okot, amiért e körülmények megváltoztak volna, és az uniós gazdasági ágazat által a két kínai exportáló gyártó közötti kapcsolatra vonatkozóan benyújtott állítások sem befolyásolnák ezt. A Bizottság továbbá a Ningbo Kwung’s Wisdom rendelkezésére bocsátotta az uniós gazdasági ágazat állítását a beadvány nyilvános változatában, a Ningbo Kwung’s Wisdomnak pedig lehetősége volt ezen állítás megválaszolására és a Bizottság előtti meghallgatásra. A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást.

(23)

mivel ezzel a kérdéskörrel kapcsolatban nem érkeztek további észrevételek, a Bizottság megerősítette az ideiglenes rendelet (12)–(15) preambulumbekezdésében foglalt következtetéseit.

(24)

Az ideiglenes rendelet (16) preambulumbekezdésében a Bizottság jelezte, hogy egy exportáló gyártó az alaprendelet 17. cikkének (3) bekezdése alapján egyedi vizsgálatot kért. Az ideiglenes intézkedések közzétételét követően ugyanez az exportáló gyártó megismételte kérelmét.

(25)

Tekintettel az ügy nagy fokú összetettségére (már három, a mintában szereplő exportáló gyártó sokoldalúan alakítható termékét, valamint bonyolult gyártási és értékesítési folyamatait érinti), a Bizottság úgy ítélte meg, hogy e kérelem teljesítése indokolatlanul nagy terhet jelentene, és azzal a kockázattal járna, hogy nem lehetne időben lezárni a vizsgálatot. A Bizottság ezért elutasította ezt a kérelmet.

(26)

mivel a vizsgálati időszakkal és a figyelembe vett időszakkal kapcsolatban nem érkeztek észrevételek, a Bizottság megerősítette az ideiglenes rendelet (21) preambulumbekezdésében foglalt következtetéseket.

(27)

Az érdekelt felek ideiglenes tájékoztatását követően egyes felek megismételték a vizsgált termékkörrel és a termékkód nem megfelelő voltával kapcsolatos állításaikat.

(28)

Egyrészről azt állították, hogy a kézzel készített díszgyertyák különböznek a mécsesektől és a teamécsesektől, és nem állnak versenyben az uniós gazdasági ágazat által gyártott gyertyákkal, ezért ki kell zárni őket a vizsgálat hatálya alól.

(29)

Ehhez hasonlóan egyes felek azt állították, hogy a termékkód nem fejezi ki megfelelően a különféle gyertyafajták közötti finom különbségeket. Azzal érveltek, hogy a mintában szereplő kínai exportáló gyártók által exportált gyertyafajták közül több nem volt megfeleltethető a mintában szereplő uniós gyártók által gyártott gyertyafajtáknak. Ezt a termékek között esetenként csekély mértékű megfeleltethetőséget eredményező eltérést hozták fel bizonyítékként arra, hogy az uniós gazdasági ágazat nem gyárt bizonyos, Kínából exportált különleges gyertyákat.

(30)

A vizsgálat termékkörét illetően a Bizottság megismétli, hogy – az ideiglenes rendelet (22)–(25) preambulumbekezdésében leírtak szerint – a vizsgált termékkör magában foglal minden gyertyát, mécsest és hasonló terméket, tehát a kézzel készített díszgyertyák is ide tartoznak. A Bizottság kiemelte, hogy uniós gyártók is állítanak elő kézzel készített gyertyákat, amelyek versenyezben állnak a Kínából érkező behozatallal. A Bizottság ezért elutasította az állítást.

(31)

Emellett a Bizottság egyértelművé tette, hogy a mintában szereplő kínai exportáló gyártók és a mintában szereplő uniós gyártók által gyártott gyertyafajták között ugyan nincs teljes átfedés, ez azonban nem bizonyítja, hogy az uniós gazdasági ágazat nem gyárt többféle gyertyafajtát, köztük különleges vagy kézzel készített díszgyertyákat. Az uniós gazdasági ágazat több mint 80 gyártóból áll, méretük és termékskálájuk pedig nagyon változatos.

(32)

Megjegyzendő továbbá, hogy – a vizsgálat során megállapított módon – az uniós piaci gyertyaértékesítés egy része pályázati eljárások útján megy végbe, amelyek keretében előre meghatározzák a termékleírásokat. Az, hogy a mintában szereplő uniós gyártók értékesítéséből hiányoznak bizonyos gyertyafajták (és így termékkódok is), azt tükrözi, hogy ezek a gyártók a vizsgálati időszak alatt – részben a kínai exportőrök által kínált tisztességtelenül alacsony dömpingárak miatt – nem nyertek azokra a konkrét gyertyafajtákra (és így termékkódokra) vonatkozó pályázatokon, nem pedig azt, hogy nem tudják előállítani az adott gyertyafajtákat. A vizsgálat során megállapítást nyert a mintában szereplő uniós gyártók – különleges gyertyafajtákat is tartalmazó – portfóliójának kapacitása és változatossága. Végezetül a termékkódrendszer a hasonló termékek összehasonlítására szolgál, tehát a kár- és dömpingelemzés pontosságának biztosítása érdekében a sajátos jellemzőkkel (például tartófajta, szín, illat) rendelkező gyertyák csak hasonló termékekkel hasonlíthatók össze. A Bizottság ezért elutasította ezeket az állításokat.

(33)

A Bizottság a termékkörre vonatkozó egyéb észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (22)–(29) preambulumbekezdésében foglalt következtetéseit megerősítette.

(34)

Az érdekelt felek ideiglenes tájékoztatását követően a mintában szereplő három exportáló gyártó közül ketten, két, a mintában nem szereplő exportáló gyártó (Shenyang Qikale International Trade Co. Ltd. és Zhejiang Neeo Home decoration Co., Ltd.), a CHCIA és az uniós gazdasági ágazat nyújtott be észrevételeket a határidőn belül. Ezenkívül Kína Európai Unió mellett működő képviselete a határidő lejárta után jelentkezett. Meghallgatásokra került sor a mintában nem szereplő exportáló gyártó kivételével valamennyi említett fél részvételével.

(35)

A felek érveit az erre vonatkozó lenti rész ismerteti és tárgyalja.

(36)

A rendes érték megállapítására szolgáló eljárást az ideiglenes rendelet (30)–(37) preambulumbekezdése határozta meg.

(37)

A jelentős torzulások fennállásával kapcsolatos bizottsági megállapításokat az ideiglenes rendelet 3.2.1. és 3.2.2. szakasza tartalmazza.

(38)

Az ideiglenes intézkedések közzétételének napján (2025. augusztus 14.) a Bizottság tájékoztatta határozatáról a kínai kormányt (Kína Európai Unió mellett működő képviseletét), és felkérte a kínai kormányt, hogy 2025. augusztus 29-ig nyújtsa be az ezzel kapcsolatos észrevételeit.

(39)

A kínai kormány 2025. szeptember 15-én észrevételeket nyújtott be az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének alkalmazását illetően. Mivel a beadvány az előírt határidőn túl érkezett be, a Bizottság nem vette figyelembe.

(40)

További észrevételek hiányában a jelentős torzulások fennállásával kapcsolatosan az ideiglenes rendelet 3.2.1. és 3.2.2. szakaszában foglalt ténymegállapítások megerősítést nyertek.

(41)

A reprezentatív ország kiválasztásával kapcsolatos észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (149)–(167) preambulumbekezdésében foglalt következtetések megerősítést nyertek.

(42)

Az érdekelt felek ideiglenes tájékoztatását követően ugyan egyik fél sem emelt kifogást Thaiföld reprezentatív országként való kiválasztása ellen, azonban több fél vitatta Törökország alkalmazását bizonyos termelési tényezők tekintetében.

(43)

Emlékeztetni kell arra, hogy három fontos termelési tényező (paraffinviasz, üvegtartók és csomagolópapír) esetében a Thaiföldre irányuló behozatal volumenének jelentős (50 %-ot meghaladó) részét tette ki a Kínából származó mennyiség, amelyről megállapítást nyert, hogy torzító hatást gyakorol a más országokból Thaiföldre irányuló behozatal áraira. A Bizottság olyan alternatív országot keresett, ahol e termelési tényezők importárait semmilyen ártorzulás nem érte. Törökország bizonyult a legmegfelelőbb lehetőségnek.

(44)

Az ideiglenes rendeletre és az érdekelt felek végső tájékoztatására adott válaszában a Qingdao Kingking és a Ningbo Kwung’s Wisdom vitatta több reprezentatív ország alkalmazásának lehetőségét, ennek alátámasztására pedig a „reprezentatív ország” fordulat alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontjában szereplő egyetlen említését hozta fel.

(45)

Az ideiglenes rendelet (155) preambulumbekezdésében kifejtett módon a Bizottság csak Thaiföldön azonosított öt olyan vállalatot, amely gyertyákat gyárt, és amelynek esetében a vizsgálati időszakkal – egy negyedév vonatkozásában – átfedésben rendelkezésre álltak pénzügyi adatok. Így a Bizottságnak nem volt más választása, mint Thaiföldet alkalmazni reprezentatív országként.

(46)

A Bizottság megismételte az ideiglenes rendelet (166) preambulumbekezdésében foglalt következtetését, és rámutatott arra, hogy a költségek és árak más reprezentatív országokból történő beszerzésével éppen az a célja, hogy torzulásmentes költségeket és árakat találjon. Amennyiben egy adott termelési tényező – például a paraffinviasz – reprezentatív országba irányuló behozatalának részaránya jelentős, és emiatt az adott input azon országba irányuló behozatalának ára felhasználásra nem megfelelő, a Bizottság alternatív forrásokat vehet igénybe az adott termelési tényező tekintetében. A 2. cikk (6a) bekezdése a) pontjának felhozott rendelkezése kifejezetten említést tesz torzulásmentes nemzetközi árakról, költségekről vagy referenciaértékekről, és a Bizottság úgy ítélte meg, hogy az adott termelési tényezők tekintetében a Törökországba irányuló behozatal felhasználása a Bizottság e cikk szerinti mérlegelési jogkörébe tartozik.

(47)

Az ideiglenes rendeletre és az érdekelt felek végső tájékoztatására adott válaszában a Qingdao Kingking vitatta a Törökországba irányuló behozatalra vonatkozó adatok felhasználásának megfelelőségét, mivel állítása szerint ezek az adatok nem megbízhatók. E célból a Qingdao Kingking összehasonlította az egyéb harmadik országokból Törökországba irányuló kivitelre vonatkozó statisztikákat az érintett harmadik országokból Törökországba irányuló behozatalra vonatkozó megfelelő statisztikákkal, és következetlenségeket tárt fel.

(48)

A Bizottság megjegyezte, hogy a Qingdao Kingking a rendes érték meghatározásához felhasznált forrásokkal kapcsolatos két feljegyzéshez fűzött észrevételeiben nem kérdőjelezte meg az adatforrás felhasználását (lásd az ideiglenes rendelet (36) és (37) preambulumbekezdését). Az érdekelt felekkel a feljegyzésekben megosztott adatok a Globális Kereskedelmi Atlaszból (8) lekérdezett behozatali volumeneket és értékeket tartalmazzák, és a Thaiföldre, Törökországba és az összes többi országba irányuló behozatalra vonatkozó adatok forrásaként szolgálnak. Ezenkívül a Qingdao Kingking nem nyújtott be bizonyítékot annak alátámasztására, hogy helyénvalóbb lenne az egyéb harmadik országokból Törökországba irányuló kivitelre vonatkozó statisztikákat felhasználni, mint a Globális Kereskedelmi Atlaszból lekérdezett importstatisztikákra támaszkodni. A Bizottság ez utóbbit tekintette a torzulásmentes ár megállapításához szükséges behozatali adatok rendelkezésre álló legjobb forrásának.

(49)

Az ideiglenes rendeletre és az érdekelt felek végső tájékoztatására adott válaszában a Qingdao Kingking és a Ningbo Kwung’s Wisdom egyaránt azzal érvelt, hogy a Thaiföldre irányuló behozatal árai felhasználhatók, mivel önkényes és az alaprendeletben alá nem támasztott arra hivatkozni, hogy a Kínából érkező behozatal 50 %-os részesedése indokolta Thaiföld figyelmen kívül hagyását bizonyos inputok forrásaként, és mivel a Kínából származó legfontosabb termelési tényező (paraffinviasz) Thaiföldre irányuló behozatalának ára nem a legalacsonyabb.

(50)

A (46) preambulumbekezdésben említettek szerint az árak valamely reprezentatív országban való feltárásának éppen az a célja, hogy megállapítsák a releváns inputok torzulásmentes árát. Noha Thaiföldet reprezentatív országként javasolták és akként fogadták el, nem utolsósorban a helyi gyertyagyártók pénzügyi adatainak rendelkezésre állása miatt, a Bizottság úgy ítélte meg, hogy ha a Kínából érkező behozatal részesedése jelentős, az említett árak nem lennének használhatók, mivel a Kínából érkező behozatal átlagára az összes többi országból Thaiföldre irányuló behozatal áraira is torzító hatást gyakorolna.

(51)

Az ideiglenes rendeletre és az érdekelt felek végső tájékoztatására adott válaszában a Qingdao Kingking további információkat hozott fel azon állításának alátámasztására, hogy a paraffinviasz thaiföldi árai nem torzultak. E célból a Qingdao Kingking megvizsgálta a paraffinviasz Thaiföldre és Kínába irányuló malajziai és japán kivitelének árait.

(52)

A Bizottság megjegyezte, hogy a Qingdao Kingking az általa benyújtott adatokat kiviteli adatokként határozta meg, forrásmegjelölés nélkül. Ezért nem vonható le megbízható következtetés a Thaiföldre irányuló kínai behozatal torzító hatására vonatkozóan.

(53)

A Qingdao Kingking az érdekelt felek végső tájékoztatását követően megfogalmazott észrevételeiben továbbá rámutatott arra, hogy a Kínából Thaiföldre irányuló behozatal torzult árai magasabbak az összes többi országból érkező behozatal árainál, ami állítása szerint bizonyítja, hogy a Kínából származó paraffinviasz Thaiföldre irányuló behozatala nem gyakorol torzító hatást.

(54)

A Bizottság megjegyezte, hogy az árkülönbség elenyésző (3,7 %) volt, és hogy a Qingdao Kingking állításával ellentétben ez a különbség nem bizonyítja, hogy a Kínából érkező paraffinviasz-behozatal nem gyakorol torzító hatást a paraffinviasz thaiföldi áraira. A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást.

(55)

Az ideiglenes rendeletre adott válaszában a Ningbo Kwung’s Wisdom megismételte azt az állítását, hogy a paraffinviasz Thaiföldre irányuló behozatala abszolút volumenben nagyobb, és ezért reprezentatívabbnak kell lennie.

(56)

A Bizottság az ideiglenes rendelet (189) preambulumbekezdésében már kifejtette ezt a megközelítést, és ugyanazon indokok alapján elutasította az állítást.

(57)

Az ideiglenes rendeletre adott válaszában a Qingdao Kingking a behozatali adatok Törökországba irányuló – különösen a Malajziából érkező – behozatalra vonatkozó részének kizárását javasolta, mivel állítása szerint ezek az adatok jelentős részben a gyertyagyártásra nem alkalmas paraffinviaszra vonatkoztak. Felvetését kínai analitikai magánügynökségtől származó kiviteli adatokkal támasztotta alá. A Qingdao Kingking előadta, hogy a Törökországból származó behozatali adatok általában véve megbízhatatlanok, mivel nem egyeznek az exportáló országokból származó kiviteli adatokkal.

(58)

A Bizottság először is gondoskodott arról, hogy Törökország nemzeti vámigazgatási szervei a helyes nemzeti osztályozási kód alá sorolja a paraffinviaszt. Így a Malajziából Törökországba importált paraffinviasz a helyes vámtarifaszám alá tartozik. A Bizottság megítélése szerint a Qingdao Kingking malajziai exportstatisztikákon alapuló állítása nem bizonyította, hogy a Malajziából származó paraffinviasz gyertyagyártásra nagyrészt alkalmatlan. A Bizottság azt is megjegyezte, hogy a paraffinviasz referenciaárát mindenesetre az összes országból (Kína, Azerbajdzsán, Belarusz, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság, Türkmenisztán és Üzbegisztán kivételével) Törökországba irányuló paraffinviasz-behozatal átlagára alapján állapították meg, ezért a Malajziából érkező behozatalra vonatkozó adatok csak egy részét képezik ennek az átlagnak. A Bizottság ezért elutasította a felvetést.

(59)

Az érdekelt felek végső tájékoztatására adott válaszában a Qingdao Kingking megismételte azt az állítását, hogy a Törökországba irányuló behozatalra vonatkozóan a Globális Kereskedelmi Atlaszból (a továbbiakban: GTA) lekérdezett statisztikák megbízhatatlanok, mivel a behozatali volumenek nem felelnek meg az exportáló ország exportstatisztikáiban szereplő kiviteli volumeneknek.

(60)

A Bizottság megjegyezte, hogy a GTA-ból származó adatkészlet hivatalos nemzeti statisztikai adatbázisokból származó import- és exportstatisztikákat egyesít, és megítélése szerint a GTA megbízható statisztikai információforrás, különösen egyetlen ország exportstatisztikáival összehasonlítva. Következésképpen azon állítás, miszerint egy ország kiviteli adatai nincsenek összhangban olyan globális adatbázis importstatisztikáival, mint a Globális Kereskedelmi Atlasz, nem ingatja meg a Bizottság által ebben az ügyben felhasznált behozatali adatok érvényességét. A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást.

(61)

Az ideiglenes rendeletre és az érdekelt felek végső tájékoztatására adott válaszában a Qingdao Kingking és a Ningbo Kwung’s Wisdom azzal érvelt, hogy a Törökországba irányuló behozatalnál használt HR-kód nem tükrözi az érintett termék előállításához Kínában használt paraffinviaszt. Mindkét gyártó azt állította, hogy a vizsgálatnak nemcsak a 2712 20 HR-kód alá besorolt (0,75 tömegszázaléknál kevesebb olajat tartalmazó) paraffinviaszra kell kiterjednie, hanem a 2712 90 HR-kód alá besorolt paraffinviaszra is (egyéb paraffinviasz, beleértve a 0,75 tömegszázaléknál több olajat tartalmazó viaszokat is).

(62)

A Bizottság emlékeztet arra, hogy a rendes érték meghatározásához felhasznált forrásokkal kapcsolatosan az aktához fűzött feljegyzésekben javasolt HR-kód csak a 2712 20 HR-kódot tartalmazta, amely alá a 0,75 tömegszázaléknál kevesebb olajat tartalmazó paraffinviasz tartozik. A Ningbo Kwung’s Wisdom az eredeti (az eljárás megindításáról szóló értesítésben kért) „Inputokra vonatkozó adatközlő lap” című dokumentumában és az azt követően a kérdőívre adott válaszaiban csak a 2712 20 HR-kódra hivatkozott a paraffinviasz tekintetében.

(63)

A 2712 20 HR-kód használata a Ningbo Kwung’s Wisdom telephelyén végzett helyszíni ellenőrzés során is megerősítést nyert. Ha a Bizottság az eljárás e szakaszában elfogadná azon állításukat, miszerint a 2712 90 HR-kódot is használni kellett volna, az azt jelentené, hogy a kérdőívre adott válaszaik hiányos és esetlegesen félrevezetők voltak. Mindenesetre ezeket a kiegészítő adatokat az eljárás e késői szakaszában nem lehetett volna ellenőrizni. A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást.

(64)

Az érdekelt felek ideiglenes tájékoztatására adott és az érdekelt felek végső tájékoztatása után megismételt válaszában a Qingdao Kingking továbbá azzal érvelt, hogy ellenőrzött információkat szolgáltatott arra vonatkozóan, hogy a mikrokristályos viasz esetében a 2712 90 HR-kódot használja, így a mikrokristályos viasz referenciaértékének megállapításához is a 2712 90 HR-kódot kell használni. A Bizottság azonban rámutatott arra, hogy a Qingdao Kingking szinte kizárólag paraffinviaszt használ, amely ezáltal a 2712 20 HR-kód alá tartozik. A Bizottság által alkalmazott referenciaár tehát helyesen tükrözi az érintett vállalat által felhasznált inputot. Mindenesetre a Bizottság azt is megállapította, hogy a 2712 90 HR-kód olyan gyűjtőkód, amely a mikrokristályos viasztól eltérő termékek széles körét fedi le. A Bizottság ezért úgy ítélte meg, hogy a 2712 20 HR-kódra vonatkozó referenciaár megfelelőbb a mikrokristályos viasz referenciaárának megállapításához. Ezenkívül – ellentétben azon állításokkal, amelyeket a Qingdao Kingking az érdekelt felek végső tájékoztatásához fűzött észrevételeiben megfogalmazott – a Bizottság nem tekintette úgy, hogy a mikrokristályos viasz a fogyóeszközök közé tartozik, hanem a fent leírtak szerint a paraffinviasz referenciaárát rendelte hozzá. Következésképpen a Bizottság elutasította ezt az állítást.

(65)

Az ideiglenes rendeletre adott válaszában és az érdekelt felek végső tájékoztatásához fűzött észrevételeiben a Qingdao Kingking azt állította, hogy üvegfedeleinek ára 18,4 %-kal alacsonyabb volt, mint az üvegtartóké, és kérte a referenciaárak ennek megfelelő csökkentését. A török statisztikákból származó referenciaárak azonban nem tették lehetővé ezen árkülönbség vizsgálatát. Továbbá, mivel a fedelek a teljes üvegárunak csupán kisebb költségelemét képezik, azokat úgy kell kezelni, mint amelyek a teljes árucikkével megegyező alapvető jellemzőkkel rendelkeznek, tekintettel a végtermékkel együttes kiszerelésükre. Következésképpen – és az összes vizsgált vállalatra következetesen alkalmazott módon – a fedelek ára változatlan maradt.

(66)

Az ideiglenes rendelet (277) preambulumbekezdésében foglalt 9. táblázatra hivatkozva és az ideiglenes rendeletre válaszul a Ningbo Kwung’s Wisdom megjegyezte, hogy az uniós gyártók termelési költsége 2 000–2 500 EUR/tonna, ami álláspontja szerint a paraffinviasz esetében 2 144 EUR/kg (16,75 jüan/kg) árnak felel meg. A Ningbo Kwung’s Wisdom a viasz e referenciaértékének forrása iránt is érdeklődött. Végezetül a Qingdao Kingking megítélése szerint a paraffinviasz ára a paraffinviasz más, a közepes jövedelmű országok felső sávjába tartozó országokba irányuló behozatalának árával összehasonlítva nem reprezentatív (9).

(67)

A Ningbo Kwung’s Wisdom állítására válaszul a Bizottság elutasította ezt a felvetést, mivel a jogi norma nem az uniós gyártók termelési költségének az exportáló gyártók termelési költségével való összehasonlítását írja elő. Ehelyett az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja úgy rendelkezik, hogy a rendes értéket torzulásmentes költségek, árak és referenciaértékek alapján kell képezni.

(68)

A paraffinviasz 16,75 jüan/kg értékét illetően az adatok a GTA-ból Törökország tekintetében a 2712 20 HR-kódra vonatkozóan végrehajtott lekérdezésből származnak. Ezek az adatokat a Bizottság a rendes érték meghatározásához felhasznált forrásokról szóló második feljegyzés II. mellékletében közölte (10).

(69)

A Qingdao Kingking állítására válaszul a Bizottság előadta, hogy a GTA-ból származó adatok lekérdezésekor figyelembe vette a behozatali volumeneket, a rájuk vonatkozó kereskedelmi korlátozásokat, amelyek befolyásolhatják az árakat és a behozatali volumeneket, valamint a – többek között Kínából érkező – behozatal összbehozatalon belüli részesedését. A névleges importár szintje nem tartozik a reprezentatív ország kiválasztásának objektív kritériumai közé, ezért nem lehetett figyelembe venni a Qingdao Kingking azon megállapítását, hogy más országokban eltérő az árszint.

(70)

A Bizottság emlékeztet arra, hogy az ideiglenes rendelet (172)–(225) preambulumbekezdése részeletesen ismertette a rendes érték kiszámítása céljából a termelési tényezők meghatározására alkalmazott módszert.

(71)

Az ideiglenes rendeletre és az érdekelt felek végső tájékoztatására adott válaszában a Ningbo Kwung’s Wisdom bírálta, hogy a Bizottság a nyersanyagok szállításának költségeit hozzáadta a beszerzett nyersanyagok költségeihez, és amikor az adott nyersanyag torzult árát referenciaárral helyettesítette, az alapul szolgáló nyersanyagár százalékában kifejezett fuvarozási költséget alkalmazta a torzulásmentes referenciaárra.

(72)

A Bizottság elutasította ezt az állítást. Az alkalmazott módszer biztosította, hogy a torzult inputárak helyettesítésére használt referenciaárak megfelelően tartalmazzák a fuvarozási költségeket.

(73)

Az ideiglenes rendeletre és az érdekelt felek végső tájékoztatására adott válaszában a Qingdao Kingking megismételte azt az állítását, miszerint a Bizottság bizonyos importált nyersanyagokat a fogyóeszközök közé sorolt ahelyett, hogy rájuk vonatkozóan referenciaárat állapított volna meg.

(74)

A Bizottság emlékeztetett az ideiglenes rendelet (204)–(206) preambulumbekezdésében megfogalmazott következtetésekre. A kisebb költségelemek fogyóeszközként való figyelembevételére vonatkozó döntés meghozatalakor nem vizsgálta, hogy az egyes termelési tényezőket importálták-e vagy sem. A fogyóeszközök közé sorolás a módszer egyik gyakorlati eleme volt és azt a célt szolgálta, hogy a termelési tényezők köré azokra a tényezőkre korlátozódjon, amelyek lényeges hatást gyakorolnak a gyártási költségekre. A vállalat nem bizonyította ennek ellenkezőjét. Következésképpen a Bizottság elutasította ezt az állítást.

(75)

Az ideiglenes rendeletre és az érdekelt felek végső tájékoztatására adott válaszában a Qingdao Kingking előadta, hogy a Bizottság a rendes érték kiszámítása során tévesen figyelmen kívül hagyta a kizárólag készletből beszerzett terméktípusok termelési mennyiségét.

(76)

A Bizottság elutasította ezt az állítást. A Bizottság az alkalmazott módszertannal összhangban felkérte az exportáló gyártót, hogy töltse ki a kérdőívet, ennek keretében pedig közölje az értékesített áruk költségét azokra a mennyiségekre vonatkozóan, amelyeket nem a vizsgálati időszak alatt állítottak elő. A Qingdao Kinking kitöltötte a kérdőív e részét, így a nyersanyagok készletből értékesített termékekhez való felhasználására vonatkozóan is válaszolt. Ennek alapján a Bizottság felhasználta a referenciaárakat a felhasználási arányokhoz, és így képezte a rendes értéket. A Qingdao Kingking állításával ellentétben a Bizottság nem hagyta figyelmen kívül ezeket a termékeket a számításaiban.

(77)

Az ideiglenes rendeletre és az érdekelt felek végső tájékoztatására (annak (53) preambulumbekezdésére) adott válaszában a Ningbo Kwung’s Wisdom exportáló gyártó megkérdőjelezte, miért kell kiigazítani a nyersanyag-fuvarozási költségeket, amikor e költségek torzulása nem nyert megállapítást.

(78)

A Bizottság megállapította, hogy a kínai gyertyaágazatot az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja szerint jelentős torzulások érintik, amint azt a rendelet 3.2.1. szakasza részletesen ismerteti. A Bizottság ezért nem találta helyénvalónak a kínai belföldi költségek és árak – köztük a kínai exportáló gyártó által viselt fuvarozási költségek – felhasználását, mivel jelentős torzulások érintik őket. A Bizottság ezért a 2. cikk (6a) bekezdésének a) pontjával összhangban kizárólag torzulásmentes árakat vagy referenciaértékeket tükröző előállítási és értékesítési költségek alapján képezte a rendes értéket. Az ideiglenes rendelet (203) preambulumbekezdésben kifejtett módon a Bizottság ezért az együttműködő exportáló gyártó által a nyersanyagok beszerzésével kapcsolatban viselt fuvarozási költséget kifejezte az érintett nyersanyagok tényleges költségének százalékában, majd a torzulásmentes fuvarozási költség megállapításához ezt a százalékot alkalmazta az érintett nyersanyagok torzulásmentes költségére. A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást.

(79)

Az ideiglenes rendeletre és az érdekelt felek végső tájékoztatására adott válaszában a Ningbo Kwung’s Wisdom exportáló gyártó hangsúlyozta, hogy miután a Bizottság meghatározta a torzulásmentes költségek forrását, nem adhatja hozzájuk a nemzetközi fuvarozási és biztosítási költségeket, valamint az áruk Törökországba szállítását terhelő behozatali vámokat, mivel ez megemeli a termelési tényezők torzulásmentes költségét. A Ningbo Kwung’s Wisdom megítélése szerint e termelési tényezők árai az exportáló ország elhagyásakor torzulásmentesek voltak, és nem szükséges őket tovább növelni.

(80)

A Bizottság megjegyezte, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja szerint a rendes értéknek a nyersanyagoknak a reprezentatív országban érvényes vagy torzulásmentes nemzetközi árakon, költségeken vagy referenciaértékeken alapuló, torzulásmentes árát kell tükröznie. A Bizottság nem tartotta helyénvalónak, hogy a paraffinviasz reprezentatív országba, Thaiföldre irányuló behozatalának áraira támaszkodjon, mivel ezeket az importárakat befolyásolta a torzult kínai behozatal jelentős volumene. Ezért és nemzetközi referenciaérték hiányában a Bizottság a török importárak alapján állapította meg a paraffinviasz referenciaárát. A referenciaárnak tehát azt az árat kell tükröznie, amelyet egy gyertyagyártó Törökországban fizetne a gyártelepi áron szállított nyersanyagért. A fuvarozási és biztosítási költségek, valamint behozatali vámok referenciaárból való levonása esetén az így kapott ár nem a török piacra jellemző torzulásmentes árat tükrözné, hanem a Törökországba értékesítő országok átlagos gyártelepi árát (exportra történő értékesítés esetén). Ez nem lenne összeegyeztethető az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontjával, így a Bizottság ezeket az állításokat elutasította.

(81)

A Bizottság az ideiglenes rendelet (180)–(186) preambulumbekezdésében ismertette, hogyan számította át a bérgyártók feldolgozási díját nyersanyag- és munkaerőköltségre. Azt is kifejtette, hogy először levonta a bérgyártónál felmerült SGA-költségek és nyereség megfelelő százalékát.

(82)

Az ideiglenes rendeletre és az érdekelt felek végső tájékoztatására adott válaszában az uniós gazdasági ágazat megkérdőjelezte, hogy indokolt-e az említett levonás, és azzal érvelt, hogy a bérgyártók feldolgozási díját teljes egészében át kell számítani költséggé, például a névleges SGA-költségek és nyereség gyártási általános költségekhez történő hozzáadásával.

(83)

Először is a Bizottság megjegyezte, hogy a bérgyártási folyamat a mintában szereplő exportáló gyártók össztermelésének csak elenyésző részét érintette.

(84)

Másodszor, a Bizottság azért választotta ezt a módszert, hogy pontos és észszerű módot találjon arra, hogyan számítsa át a bérgyártók által különféle szolgáltatásokért (főként munkaerőért) felszámított díjakat az érintett inputok referenciaárára, hasonlóan a termelési tényezők torzulásmentes referenciaárának fentiek szerinti meghatározásához.

(85)

Végezetül a bérgyártók által nyújtott szolgáltatások SGA-költségeinek és nyereségének kétszeres elszámolását jelentené, ha a Bizottság a bérgyártó feldolgozási díjának a felhasznált inputok alapján referenciaárakra történő átszámítása előtt nem vonná le a bérgyártónál felmerült névleges SGA-költségeket és nyereséget. Az ideiglenes rendelet (214)–(219) preambulumbekezdésében kifejtettek szerint a rendes érték képzésekor már hozzáadta az érintett termék reprezentatív országbeli gyártóinak pénzügyi adatain alapuló SGA-költséget és nyereséget a gyártási költséghez. A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást.

(86)

Az ideiglenes rendelet (214)–(219) preambulumbekezdésében a Bizottság ismertette, hogyan adta hozzá a thaiföldi gyertyagyártók SGA-költségeit és nyereségét a gyártási költségekhez.

(87)

Az uniós gazdasági ágazat a thai gyertyagyártókra vonatkozóan rendelkezésre bocsátott frissebb pénzügyi adatokra hivatkozott.

(88)

A Bizottság elismerte, hogy rendelkezésre állnak frissebb pénzügyi adatok, majd ennek megfelelően naprakésszé tette az SGA-költségeket és a nyereséget. A legfrissebb, 2024. évi adatok – amelyek három negyedévben vannak átfedésben a vizsgálati időszakkal, míg csupán a 2023. évi adatok használata esetén egyetlen negyedévben lenne átfedés – jobban tükrözték a vizsgálati időszak alatti helyzetet, feltéve, hogy a thai gyertyagyártók észszerű nyereséget termeltek.

(89)

A Bizottság így az alábbiak súlyozott átlagát vette figyelembe:

(90)

Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően az uniós gazdasági ágazat két további thaiföldi gyertyagyártó pénzügyi adatainak használatát javasolta a rendes érték képzéséhez. A Bizottság azonban megjegyezte, hogy e vállalatok NACE-nómenklatúra (11) szerinti üzleti tevékenységei nincsenek összhangban a már kiválasztott vállalatokéval. Noha e két vállalat neve arra engedett következtetni, hogy gyertyagyártással foglalkoznak, a NACE-nómenklatúra szerinti besorolásuk viszont mást mutatott (12). Mivel az uniós gazdasági ágazat nem szolgáltatott további bizonyítékot a vállalatok tevékenységeire vonatkozóan, a Bizottság elutasította ezt a felvetést.

(91)

Az ideiglenes rendeletre és az érdekelt felek végső tájékoztatására adott válaszában a Qingdao Kingking exportáló gyártó felvetette, hogy azokat a thai gyertyagyártókat is figyelembe kellene venni, amelyek nyeresége 1 % alatt volt.

(92)

A Bizottság megítélése szerint a reprezentatív országbeli gyertyagyártóktól származó nyereségnek észszerű mértékűnek kell lennie, és az 1 %-nál kisebb haszonkulcs nem felel meg ennek a követelménynek. Az ilyen nyereség felhasználása tehát az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja értelmében nem lenne észszerű.

(93)

Az érdekelt felek végső tájékoztatására adott válaszában a Ningbo Kwung’s Wisdom exportáló gyártó felvetette, hogy csak a 2024. pénzügyi évre vonatkozó pénzügyi adatokra kellene támaszkodni.

(94)

A fenti (84) és (85) preambulumbekezdésben leírtak szerint a Bizottság az összegyűjtött pénzügyi adatokat kiigazította úgy, hogy a lehető legpontosabban tükrözzék a vizsgálati időszak alatt fennálló helyzetet, megfelelően figyelembe véve, hogy az egyes thaiföldi gyertyagyártók észszerű nyereséget termeltek-e az adott időszakban. A Bizottság ezért elutasította a Ningbo Kwung’s Wisdom felvetését.

(95)

Az érdekelt felek végső tájékoztatására adott válaszában a Qingdao Kingking exportáló gyártó előadta, hogy a nyereségre és az SGA-költségekre vonatkozó adatok beszerzésekor a Bizottság nem vette kellőképpen figyelembe a termék értékesítésének időszakos jellegét. Az Unióba érkező behozatalra vonatkozó adatok alapján a Qingdao Kingking felvetette, hogy módosítani kellene a számítást úgy, hogy a karácsonyi időszakot megelőző negyedéből származó adatok az Unióba érkező behozatal statisztikai eloszlása alapján nagyobb súlyt kapjanak.

(96)

A Bizottság nem értett egyet ezzel a megközelítéssel. Megítélése szerint az SGA-költségekre és a nyereségre vonatkozó adatok két különböző évből történő beszerzésének célja, hogy az adatok a vizsgálati időszakot tükrözzék. Mindenesetre a vizsgálati időszak egy teljes évre terjed ki, tehát a karácsonyi időszak előtti negyedévet is magában foglalja. Mivel a pénzügyi adatok nem álltak rendelkezésre negyedéves bontásban, és a reprezentatív országbeli gyertyagyártók pénzügyi teljesítménye nem volt összeegyeztethető az Unióba érkező behozatal alakulásával, a Bizottság elutasította az állítást.

(97)

A torzulásmentes költségek és referenciaértékek meghatározásához használt forrásokkal és alkalmazott módszerrel (a fenti (42)–(85) preambulumbekezdés) kapcsolatos további észrevételek hiányában a Bizottság megerősítette az ideiglenes rendelet (168)–(219) preambulumbekezdésében foglalt következtetéseket.

(98)

A Bizottság emlékeztetett arra, hogy az exportárat az alaprendelet 2. cikkének (8) bekezdésével összhangban az érintett termékért az Unióba exportra értékesítés esetén ténylegesen fizetett vagy fizetendő árként határozta meg. Ezzel kapcsolatos észrevételek hiányában megerősítette ezt a módszert.

(99)

A Bizottság az ideiglenes rendelet 3.4. szakaszában meghatározta az exportár és a rendes érték között tisztességes összehasonlítás módszerét. E célból a Bizottság az ideiglenes rendelet (232) preambulumbekezdésben ismertette, hogyan kezelte a gyártókkal kapcsolatban álló kereskedőkön keresztül az Unióba irányuló közvetett értékesítést, mégpedig úgy, hogy az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének i) pontja szerint levonta a gyártókkal kapcsolatban álló kereskedők által kapott jutalékot. Mivel a Bizottság válasza a vállalatok szempontjából érzékeny információkat tartalmaz, az erre vonatkozó észrevétellel az adott vállalatnak szóló tájékoztatás foglalkozott.

(100)

Az ideiglenes rendeletre és az érdekelt felek végső tájékoztatására adott válaszában a Ningbo Kwung’s Wisdom megkérdőjelezte egyrészt azokat az okokat, amelyek alapján a Bizottság az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének i) pontja szerint kiigazította az exportárat, másrészt az alkalmazott haszonkulcs kiszámítását.

(101)

Az üzleti tevékenységek érzékeny jellegére tekintettel a Bizottság a fent említett féllel e rendelet közzétételének napján közölt, az adott vállalatnak szóló mellékletben fogalmazta meg indokolását.

(102)

Az ideiglenes rendelet (227)–(235) preambulumbekezdésében foglalt következtetések a rendes érték és az exportár közötti összehasonlításra vonatkozó további észrevételek hiányában megerősítést nyertek.

(103)

Az ideiglenes rendeletre adott válaszában az uniós gazdasági ágazat azt állította, hogy a mintában szereplő kínai exportáló gyártók közül kettő kapcsolatban áll egymással az Uniós Vámkódex egyes rendelkezéseinek végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló (EU) 2015/2447 bizottsági végrehajtási rendelet (13) 127. cikke értelmében, amely meghatározza, milyen feltételek mellett kezelhetők a felek egymással kapcsolatban állóként. A Bizottság egyetértett ezzel az állítással, és úgy ítélte meg, hogy két kínai exportáló gyártó, a Ningbo Kwung’s Home Interior & Gift Co. és a Ningbo Kwung’s Wisdom egymással kapcsolatban álló félként kezelendő. Az e vizsgálatban kapcsolatban álló felekként való kezelésük konkrét indokát – annak esetlegesen érzékeny jellegére figyelemmel – a Bizottság közvetlenül közölte az érintett exportáló gyártókkal.

(104)

A Bizottság így e két vállalat dömpingkülönbözetét a kettejük súlyozott átlagaként számította ki.

(105)

Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően mind a Ningbo Kwung’s Home Interior & Gift Co., mind a Ningbo Kwung’s Wisdom, valamint a CHCIA is vitatta, hogy egymással kapcsolatban álló feleknek kell tekinteni őket, és ragaszkodott ahhoz, hogy mindegyik gyártó egyéni dömpingkülönbözettel rendelkezzen. A tényállás érzékeny jellegére tekintettel a Bizottság a fent említett felekkel e rendelet közzétételének napján közölt, az adott vállalatnak szóló mellékletben válaszolt a konkrét érvekre.

(106)

Amint az a fenti 3.2.–3.5. szakaszban is szerepel, az érdekelt felek által megfogalmazott állításokat követően a Bizottság felülvizsgálta a dömpingkülönbözeteket.

(107)

A vámfizetés nélküli, uniós határparitáson számított, költséget, biztosítást és fuvardíjat is tartalmazó ár (CIF-ár) százalékában kifejezett végleges dömpingkülönbözetek a következők:

(108)

mivel ezzel a kérdéskörrel kapcsolatban nem érkeztek további észrevételek, a Bizottság megerősítette az ideiglenes rendelet (244)–(245) preambulumbekezdésében foglalt következtetéseit.

(109)

mivel ezzel a kérdéskörrel kapcsolatban nem érkeztek további észrevételek, a Bizottság megerősítette az ideiglenes rendelet (246)–(249) preambulumbekezdésében foglalt következtetéseit.

(110)

Az érdekelt felek ideiglenes tájékoztatását követően a CHCIA azt állította, hogy a gyertyák Kínából érkező behozatala sem abszolút értékben, sem az uniós felhasználáshoz viszonyítva nem nőtt jelentősen az érintett időszakban.

(111)

A Bizottság nem értett egyet ezzel. Az ideiglenes rendelet 4.3. szakaszában kifejtett módon a Kínából érkező behozatal a figyelembe vett időszak alatt abszolút értékben 40 %-kal nőtt. Relatív értékben – az uniós felhasználáshoz viszonyítva – a kínai a kínai behozatal piaci részesedése 13 %-ról 22 %-ra nőtt, ami a figyelembe vett időszakban 67 %-os bővülésnek felelt meg. A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást.

(112)

Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően a CHCIA megismételte azon álláspontját, hogy a kínai gyertyabehozatal relatív értékben nem nőtt, és vitatta, hogy e behozatal káros hatást gyakorolt az uniós piacra. A Bizottság megismételte a fenti (106) és (107) preambulumbekezdésben foglalt magyarázatot. Következésképpen a Bizottság elutasította ezt az állítást.

(113)

Az érdekelt felek ideiglenes tájékoztatását követően a CHCIA azt állította, hogy az áralákínálás elemzésében a Bizottság kizárólag a vizsgálati időszakból származó adatokra támaszkodott, anélkül, hogy a teljes figyelembe vett időszakkal foglalkozott volna, vagy megvizsgálta volna az árak folyamatos alakulását, így nem volt objektív.

(114)

A Bizottság elutasította ezt az állítást. A Bizottság értékelése objektív vizsgálaton és egyértelmű bizonyítékokon alapult, és nem hagyta figyelmen kívül az árak időbeli alakulását. A Bizottság a teljes figyelembe vett időszakra vonatkozóan megvizsgálta a behozatali volumen, a piaci részesedés és a kármutatók alakulását, valamint az árlenyomást. Az áralákínálás kiszámítása, amely a terméktípusok pontos megfeleltetését igényli, a megfelelő összehasonlíthatóság biztosítása érdekében a vizsgálati időszakra korlátozódott. Az ideiglenes rendelet 4.3. szakaszában foglaltak szerint a Bizottság a bevett módszerének megfelelően elemezte az áralákínálást, e módszer pedig az árak összehasonlítása céljából a vizsgálati időszakot helyezi a középpontba. Ez összhangban van az alaprendelettel. Az árhatások értékelése a legfrissebb és releváns – vagyis a vizsgálati időszakból származó – adatokon alapult. A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást.

(115)

Az érdekelt felek ideiglenes tájékoztatását követően a CHCIA a Bizottság azon következtetését is vitatta, hogy a kínai behozatal alákínált az uniós gazdasági ágazat árainak, és pontosítást kért az elvégzett konkrét kiigazításokról. Azzal érvelt, hogy a rendelkezésre álló adatok szerint a kínai importárak 2021-ben, 2022-ben és a vizsgálati időszakban következetesen magasabbak voltak az uniós értékesítési áraknál, ezért kétségbe vonta az áralákínálás-számítás érvényességét.

(116)

A Bizottság megjegyezte, hogy az állítás kulcsfontosságú módszertani elemeknek és a vizsgálat ténymegállapításainak a figyelmen kívül hagyásával született. Az áralákínálás ellenőrzött adatokon alapuló, megbízható módszer használatával és az alaprendelettel teljes összhangban került megállapításra. A Bizottság konkrétan termékkódok alapján, a mintában szereplő kínai exportáló gyártóknál és a mintában szereplő uniós gyártóknál tett helyszíni látogatások során ellenőrzött adatok felhasználásával végzett ár-összehasonlítást, az állítás viszont összesített statisztikai behozatali adatokra támaszkodott. Az összehasonlítás gyártelepi szinten történt, a kiigazításokról pedig – ha szükség volt rájuk – tájékoztatást kaptak az egyes érintett vállalatok. A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást.

(117)

Az érdekelt felek ideiglenes tájékoztatását követően a CHCIA azt is állította, hogy a kínai importárak nem nyomták le az uniós árakat. A Bizottság nem értett egyet ezzel. Az ideiglenes rendelet 4.4. szakaszában említettek szerint árlenyomás állt fenn, mivel az uniós gyártók a Kínából származó, alacsony árú dömpingelt behozatal által gyakorolt jelentős árnyomás miatt nem tudták megfelelően emelni értékesítési áraikat. Noha az uniós értékesítési árak a vizsgálati időszak alatt 24 %-kal emelkedtek, ez az emelkedés nem volt elegendő a termelési költségek 42 %-os növekedésének ellensúlyozására, ami megakadályozta az uniós gazdasági ágazatot abban, hogy észszerű mértékű nyereséget érjen el. A Bizottság megjegyezte, hogy az uniós gazdasági ágazat közvetlenül a dömpingelt behozatal miatt nem tudta az árait a költségek alakulásához igazítani, ezáltal pedig egyértelmű ok-okozati összefüggés állapítható meg a behozatal és az árlenyomás között. A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást.

(118)

Amint az a fenti 3.2.–3.5. szakaszban is szerepel, az érdekelt felek által megfogalmazott állításokat követően a Bizottság felülvizsgálta az alákínálási különbözeteket. A felülvizsgált számítás alapján az érintett országból érkező behozatal jelentős hányadához tartozó súlyozott átlagos alákínálási különbözet az uniós piacon 19 % és 43,2 % között volt.

(119)

Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően a CHCIA megismételte azt az állítását, hogy a kínai behozatal nem okozott árlenyomást a figyelembe vett időszak alatt. Azzal érvelt, hogy – mivel az uniós felhasználás 16 %-kal csökkent 2021 és a vizsgálati időszak között – az uniós gazdasági ágazat számára kereskedelmi szempontból kivitelezhetetlen lett volna a többletköltségek áthárítása a fogyasztókra.

(120)

A Bizottság megismételte az uniós felhasználásra vonatkozó következtetését, amelynek elemzését az alábbi 5.2.3. szakasz tartalmazza. A Bizottság továbbá kiemelte, hogy a gazdasági életképesség összefügg a versennyel. A vizsgálat feltárta, hogy a Kínából érkező tisztességtelen behozatal ugrásszerű növekedése kereskedelmi szempontból kivitelezhetetlenné tette az uniós gazdasági ágazat számára, hogy az árakat a növekvő költségekkel összhangban emelje, ami az egyik legjobb példája az árlenyomásnak. Következésképpen a Bizottság elutasította ezt az állítást.

(121)

Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően a Bunnik Creations B.V. importőr azt állította, hogy a Bizottság túlbecsülte az uniós gyártók és a kínai exportáló gyártók árai közötti különbséget, és ezen állításának alátámasztására a rusztikus gyertyákkal kapcsolatos konkrét példákat hozott fel.

(122)

mivel állításában konkrét termékkódra támaszkodott, a Bizottság a vizsgálat során terméktípusonkénti ár-összehasonlítást végzett a kereskedelem azonos szintjén megvalósuló ügyletek vizsgálatával. Ezeket az adatokat szükség szerinti kiigazította, és levonta a kedvezményeket és az árengedményeket. A Bizottság az ár-összehasonlítást termékkódok alapján, a mintában szereplő kínai exportáló gyártóknál és az uniós gyártóknál tett helyszíni látogatások során ellenőrzött adatok felhasználásával végezte el, és – a fenti (114) preambulumbekezdésben leírtak szerint – a számítás alapján az érintett országból érkező behozatal jelentős hányadához tartozó súlyozott átlagos alákínálási különbözet az uniós piacon 19 % és 43,2 % között volt. A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást.

(123)

mivel az érintett országokból érkező behozatallal kapcsolatban nem érkezett további észrevétel, a Bizottság megerősítette az ideiglenes rendelet (250)–(259) preambulumbekezdésében foglalt következtetéseket.

(124)

mivel ezzel a kérdéskörrel kapcsolatban nem érkeztek további észrevételek, a Bizottság megerősítette az ideiglenes rendelet (260)–(264) preambulumbekezdésében foglalt következtetéseit.

(125)

mivel ezzel a kérdéskörrel kapcsolatban nem érkeztek további észrevételek, a Bizottság megerősítette az ideiglenes rendelet (265)–(276) preambulumbekezdésében foglalt következtetéseit.

(126)

Az érdekelt felek ideiglenes tájékoztatását követően a CHCIA vitatta az uniós gazdasági ágazatot ért kárra vonatkozó ténymegállapítást, azzal érvelve, hogy a rendelkezésre álló bizonyítékok nem támasztják alá ezt a következtetést. Kiemelte, hogy az uniós gyártók értékesítési árai 24 %-kal emelkedtek a figyelembe vett időszakban, és az uniós gyártók a vizsgálati időszak alatt végi nyereségesek maradtak, amit az alkalmazkodóképesség, mintsem a kár jeleként értelmezett. A CHCIA továbbá azt állította, hogy a jövedelmezőségnek és a beruházások megtérülésének csökkenése elsősorban a világjárvány utáni agresszív beruházási stratégiáknak tudható be, nem pedig külső piaci nyomásnak.

(127)

A Bizottság nem értett egyet ezzel. Az ideiglenes rendelet 4.5. szakaszában és a fenti (92) preambulumbekezdésben részletesen ismertetett módon az uniós gazdasági ágazat az alacsony árú dömpingelt kínai behozatal által gyakorolt nyomás miatt árlenyomást tapasztalt. Noha az uniós értékesítési árak a figyelembe vett időszakban 24 %-kal emelkedtek, ez az emelkedés nem volt elegendő ahhoz, hogy ellensúlyozza a termelési költségek 42 %-os növekedését. Következésképpen az uniós gazdasági ágazat nem tudott észszerű mértékű jövedelmezőséget fenntartani. Emellett az uniós gazdasági ágazat nyeresége meredeken, 68 %-kal visszaesett, amihez a piaci részesedés csökkenése (–24 %) társult. A figyelembe vett időszak alatt a haszonkulcsok mértéke a megfelelő [9–11 %]-ról mindössze [3–4 %]-ra apadt, ami kárra utal. A jövedelmezőség ezen összeomlása egyértelműen jelentős kárt jelez. A beruházásokat illetően a Bizottság megjegyezte, hogy a beruházási tevékenység élénkülése elsősorban a meglévő kapacitások újraelosztására és az alapvető termelőeszközök helyettesítésére irányult. Ezeket a beruházásokat a súlyos versenykényszer, a csökkenő piaci részesedés és a romló pénzügyi helyzet ellenére hajtották végre. A beruházási döntések nem cáfolják a kár fennállását, hanem inkább az uniós gazdasági ágazat kedvezőtlen körülmények közötti alkalmazkodási és fennmaradási erőfeszítéseit tükrözik. A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást.

(128)

Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően a Bunnik Creations B.V. importőr azt állította, hogy az uniós gazdasági ágazat jövedelmezőségének csökkenése az energia- és nyersanyagköltségek növekedésének, nem pedig a kínai behozatalnak tudható be. A vállalat azt is állította, hogy az uniós gazdasági ágazat a figyelembe vett időszak alatt végig nyereséges volt, sőt, értékesítési árai emelkedtek, ami azt mutatja, hogy nem érte kár.

(129)

A Bizottság a lenti 5.2.4.2. szakaszban elemezte a termelési költségek növekedését. A Bizottság megjegyezte, hogy az uniós gazdasági ágazat jövedelmezőségével az ideiglenes rendelet 4.5.3.4. szakaszában foglalkozott. Megállapítást nyert, hogy az uniós gazdasági ágazat költségei az emelkedő értékesítési áraknál nagyobb mértékben növekedtek, ami a figyelembe vett időszak alatt a jövedelmezőség jelentős csökkenését eredményezte. A jövedelmezőség konkrétan a 2021. évi [9–11 %]-ról megközelítőleg [3–4 %]-ra esett vissza a vizsgálati időszak alatt, ami kárhelyzetre utal. Továbbá a kínai behozatal folyamatosan alákínált az uniós áraknak, és jelentős leszorító hatást gyakorolt a piaci árakra, ezáltal pedig árlenyomáshoz vezetett. A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást.

(130)

A Bizottság a mikrogazdasági mutatókra vonatkozó egyéb észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (277)–(290) preambulumbekezdésében foglalt következtetéseket megerősítette.

(131)

Az ideiglenes intézkedések közzétételének napján a Bizottság tájékoztatta határozatáról Kínai Népköztársaság kormányát (Kína Európai Unió mellett működő képviseletét), és felkérte a kínai kormányt, hogy 2025. augusztus 29-ig nyújtsa be az ezzel kapcsolatos észrevételeit. A kínai kormány 2025. szeptember 15-én észrevételeket nyújtott be, köztük azt állította, hogy Bizottság kárértékelése hibás.

(132)

Tekintettel arra, hogy a kínai kormány a beadványt több mint két héttel a megállapított határidő után nyújtotta be, a Bizottságnak eljárási okokból nem állt módjában figyelembe venni az állításokat az érdekelt felek ideiglenes tájékoztatásával összefüggésben. Ezenkívül a beadvány nem tartalmazott új vagy érdemi érveket, hanem a többi érdekelt fél felvetéseit ismételte meg.

(133)

A Bizottság az eljárási késedelemre tekintettel elutasította a beadványt. Az állítások tartalmával azonban megfelelően foglalkozott a többi fél időben és megfelelően benyújtott korábbi beadványaira adott válaszában.

(134)

A Bizottság a kárra vonatkozó egyéb észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (291)–(296) preambulumbekezdésében foglalt következtetéseket megerősítette.

(135)

Az érdekelt felek ideiglenes tájékoztatását követően a CHCIA azt állította, hogy nincs ok-okozati összefüggés a kínai behozatal és az uniós gazdasági ágazatot ért kár között. Azzal érvelt, hogy 2023-ban az uniós értékesítés és a kínai behozatal egyaránt meredeken visszaesett, míg 2022-ben a behozatal nőtt, az uniós értékesítés pedig csak kismértékben csökkent, ami arra utal, hogy nincs egyértelmű korreláció. A CHCIA azt is megjegyezte, hogy áralákínálás csak 2023-ban és a vizsgálati időszak alatt fordult elő, ami tovább gyengítette a tartós ok-okozati összefüggés melletti érvet.

(136)

A Bizottság megjegyezte, hogy az ok-okozati összefüggés elemzése nem kizárólag a behozatali volumenen alapul, hanem a volumen és az ár különböző kármutatókhoz viszonyított együttes hatásának időbeli alakulásán. Az értékesítési egységár kulcsfontosságú tényez a kár értékelésében. Az ideiglenes rendelet 4. és 5. táblázatában foglaltak szerint a behozatali volumenek és árak alakulása nyomást gyakorolt az uniós gazdasági ágazat árszintjére. Ezen árlenyomás következtében fenntarthatatlanná vált a haszonkulcs, csökkent a piaci részesedés és romlott az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzete. Maga a CHCIA is elismerte a kínai behozatal 2023-tól kezdődő áralákínálását, amely aláásta az uniós gazdasági ágazat azon képességét, hogy életképes termelési és árképzési szinteket tartson fenn. Ez alátámasztja a Bizottság azon megállapítását, hogy a dömpingelt behozatal értékesítése az uniós piacon a vizsgálati időszak alatt jelentősen alacsonyabb áron zajlott, ami kárt okozott az uniós gazdasági ágazatnak. A Bizottság ennek alapján elutasította az állítást.

(137)

mivel a dömpingelt behozatal hatásaival kapcsolatban nem érkeztek további észrevételek, a Bizottság megerősítette az ideiglenes rendelet (297)–(301) preambulumbekezdésében foglalt következtetéseket.

(138)

mivel ezzel a kérdéskörrel kapcsolatban nem érkeztek további észrevételek, a Bizottság megerősítette az ideiglenes rendelet (302)–(305) preambulumbekezdésében foglalt következtetéseit.

(139)

Az érdekelt felek ideiglenes tájékoztatását követően a CHICIA azt állította, hogy a Bizottság nem támasztotta alá azon következtetését, hogy az uniós gyártók exportteljesítményének csökkenése összefüggésben volt a kínai gyártók harmadik országbeli piacokon folytatott értékesítésével. A CHICIA továbbá előadta, hogy az uniós gazdasági ágazat exportteljesítményének esetleges kedvezőtlen alakulása nem tekinthető az Unióba érkező kínai behozatal által okozott kár részének.

(140)

A Bizottság megjegyezte, hogy a harmadik országbeli piacokra irányuló kínai kivitel – az ideiglenes rendelet (308) preambulumbekezdésben foglalt és 100. lábjegyzetében alátámasztott módon – a volumenét tekintve jelentős volt, a kínált árai pedig az uniós piaci áraknál alacsonyabbak voltak. Ez azt jelezte, hogy a kínai gyártók által gyakorolt árnyomás nem korlátozódott az uniós piacra, hanem más nemzetközi piacokon is érzékelhető volt, ezzel a tágabb versenykörnyezetet is befolyásolta. Ezenkívül a Bizottság az uniós gazdasági ágazat exportteljesítményének romlását nem a kínai behozatalnak tudta be. Ehelyett arra a következtetésre jutott, hogy az uniós gazdasági ágazat exportteljesítménye nem gyengítette a Kínából érkező dömpingelt behozatal és az uniós gyártókat ért jelentős kár közötti ok-okozati összefüggést.

(141)

Az érdekelt felek ideiglenes tájékoztatását követően a CHCIA azt állította, hogy a csökkenő felhasználást önállóan kellett volna értékelni a kár lehetséges okaként, és előadta, hogy a Bizottság nem végzett ilyen elemzést. A Bizottság megjegyezte, hogy az ideiglenes rendelet 5.2.3. szakasza kifejezetten foglalkozik a felhasználással.

(142)

A Bizottság nem értett egyet a CHCIA állításával. Megjegyezte, hogy az uniós felhasználás összességében véve ugyan csökkent a figyelembe vett időszak alatt, az uniós értékesítés jóval meredekebben esett vissza. Ezenkívül az uniós értékesítés 2021 és 2022, illetve 2023 és a vizsgálati időszak között annak ellenére csökkent, hogy a felhasználás nőtt, ami az egyértelmű korreláció hiányára utal. Az uniós gazdasági ágazat szintén jelentősen csökkentette termelését, ami alacsony kapacitáskihasználást eredményezett, amit nem lehetett kizárólag a felhasználási tendenciákkal magyarázni. Emellett a figyelembe vett időszakban, amikor az uniós felhasználás jellemzően csökkent, a kínai behozatal jelentősen bővült, piaci részesedése pedig nőtt. A Bizottság ezért elemezte a felhasználás alakulását, elemzését bizonyítékokkal támasztotta alá, és az ok-okozati értékelés keretében foglalkozott a kérdéssel. Ennek alapján a Bizottság ezt az észrevételt elutasította.

(143)

Az érdekelt felek ideiglenes tájékoztatását követően a CHCIA azzal érvelt, hogy egyéb tényezőket kellett volna értékelni a kár lehetséges okaként. Konkrétan a beruházási döntéseket, a növekvő költségeket és a fogyasztói preferenciákat hozta fel.

(144)

A beruházási döntéseket illetően a CHCIA azt állította, hogy az uniós gazdasági ágazat aránytalan beruházásokat hajtott végre. Ez állítólag magasabb termelési egységköltségeket eredményezett, és túlzottan optimista, hibás üzleti döntéseket tükrözött.

(145)

A fenti (123) preambulumbekezdésben leírtak szerint a Bizottság megjegyezte, hogy a beruházási tevékenység élénkülése elsősorban a meglévő kapacitások újraelosztására és az alapvető termelőeszközök helyettesítésére irányult. Ezek a döntések bizonyítják, hogy az uniós gazdasági ágazat erőfeszítéseket tett arra, hogy nehéz körülmények között alkalmazkodjon és fennmaradjon. A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást.

(146)

A CHCIA azt állította, hogy az uniós gazdasági ágazat megnövekedett termelési költségekkel szembesült, amelyeket nem lehetett teljes mértékben áthárítani a fogyasztókra, emiatt pedig tovább romlott a helyzete.

(147)

A Bizottság megjegyezte, hogy alaposan megvizsgálta a költségek alakulását és a jövedelmezőségi tendenciákat a figyelembe vett időszakban. A Bizottság megállapította, hogy az uniós gazdasági ágazatnak okozott kár az árlenyomásnak volt betudható, amely a Kínából érkező dömpingelt behozatal jelentős áralákínálását váltotta ki. A költségnövekedés ugyan háttértényező volt, azonban nem szüntette meg a dömpingelt behozatal és a jelentős kár közötti ok-okozati összefüggést. Ezt a következtetést az ideiglenes rendelet 9–12. táblázatában bemutatott adatok is alátámasztják. Kiemelendő, hogy az uniós gazdasági ágazat 2022-ben a termelési költségek jelentős növekedése ellenére át tudta hárítani a költségnövekedéseket a vevőkre, így fenn megőrizte jövedelmezőségét. Ez cáfolja a CHCIA által állított korrelációt, megerősítve, hogy a költségnövekedés nem szüntette meg a dömpingelt behozatal és a kár közötti ok-okozati összefüggést. Emellett az uniós gazdasági ágazat helyzete 2023-ban jelentősen romlott a kínai importárak agresszív csökkentése miatt, ami rendkívüli nyomást gyakorolt az uniós gazdasági ágazatra. Ez az árnyomás megakadályozta az uniós gazdasági ágazatot abban, hogy a termelési költségek növekedésével összhangban kiigazítsa árait. A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a kárt a dömpingelt behozatal, nem pedig a költségek belső alakulása okozta, ennek megfelelően elutasította az állítást.

(148)

A CHCIA azt állította, hogy az uniós gazdasági ágazatot ért kár annak tudható be, hogy az ágazat nem alkalmazkodott a változó fogyasztói preferenciákhoz, a kínai behozatal viszont változatosabb és korszerűbb termékeket kínált.

(149)

A Bizottság megállapította, hogy ez az állítás spekulatív, megalapozatlan, és nem támasztja alá bizonyíték. Megismételte, hogy a termékkód szerinti, ügyletenkénti értékelés kimutatta, hogy egyértelmű verseny van a kínai behozatal és az uniós gazdasági ágazat értékesítése között. A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást.

(150)

Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően a Bunnik Creations B.V. importőr azt állította, hogy az uniós gazdasági ágazat piaci részesedésének csökkenését a fogyasztói magatartásban bekövetkezett változások és a kiskereskedők részéről felfokozódott verseny idézte elő. A Bizottság a fenti (145) preambulumbekezdésben foglaltak szerint megjegyezte, hogy a termékkód szerinti, terméktípusonkénti összehasonlítással a forgalmazási csatornákat értékelte, és ennek keretében különböző gyártók termékeit választotta ki. Az említett kiskereskedők uniós, kínai és egyéb gyártók közül választhatnak. A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást.

(151)

Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően a CHCIA megismételte azon állításait, miszerint a Bizottság az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzetének értékelése során nem vett figyelembe olyan kritikus tényezőket, mint a Covid19 hatása és az uniós gazdasági ágazat által a figyelembe vett időszak alatt hozott beruházási döntések.

(152)

Az uniós gazdasági ágazat beruházásait illetően a Bizottság a fenti 5.2.4.1. szakaszra utalt, ahol foglalkozott ezekkel az észrevételekkel. Következésképpen a Bizottság elutasította ezt az állítást.

(153)

A Covid19 hatásának elemzését illetően a Bizottság megjegyezte, hogy a haszonkulcs megállapításához a világjárvány előtti jövedelmezőséget vizsgálta. Emellett volumen és érték szempontjából elemezte az uniós felhasználás csökkenését és a megállapítottan tisztességtelen áron dömpingelt kínai behozatal hátrányos hatásait. A Bizottság az ok-okozati összefüggés elemzésében körültekintően értékelte ezeket a tényezőket, figyelembe véve az általános helyzetet. Következésképpen a Bizottság elutasította ezt az állítást.

(154)

Az ideiglenes intézkedések közzétételének napján a Bizottság tájékoztatta határozatáról Kínai Népköztársaság kormányát (Kína Európai Unió mellett működő képviseletét), és felkérte a kínai kormányt, hogy 2025. augusztus 29-ig nyújtsa be az ezzel kapcsolatos észrevételeit. A kínai kormány 2025. szeptember 15-én észrevételeket nyújtott be, köztük az ok-okozati összefüggéssel kapcsolatos állítást.

(155)

Tekintettel arra, hogy a kínai kormány a beadványt több mint két héttel a megállapított határidő után nyújtotta be, a Bizottságnak eljárási okokból nem állt módjában figyelembe venni az állításokat az érdekelt felek ideiglenes tájékoztatásával összefüggésben. Ezenkívül a beadvány nem tartalmazott új vagy érdemi érveket, hanem a többi érdekelt fél felvetéseit ismételte meg.

(156)

A Bizottság az eljárási késedelemre tekintettel elutasította a beadványt. Az állítások tartalmával azonban megfelelően foglalkozott a többi fél időben és megfelelően benyújtott korábbi beadványaira adott válaszában.

(157)

A Bizottság az ok-okozati összefüggésre vonatkozó egyéb észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (313)–(316) preambulumbekezdésében foglalt következtetéseket megerősítette.

(158)

Az érdekelt felek ideiglenes tájékoztatását követően az uniós gazdasági ágazat pontosítást nyújtott be a szolgáltatott költség- és áradatokkal kapcsolatban. A Bizottság lefolytatta az állítás alapos elemzését, és körültekintően megvizsgálta a benyújtott információkat. A Bizottság adott esetben elvégezte a szükséges korrekciókat.

(159)

Az érdekelt felek ideiglenes tájékoztatását követően a Ningbo Kwung’s Wisdom azzal érvelt, hogy a K+F-be történő, a torzult piaci viszonyok okozta elégtelen beruházás figyelembevétele érdekében a 12 %-os nyereségcél további 0,33–0,36 százalékponttal való növelése kétszeres elszámolásnak minősül, mivel a 12 % már a „rendes versenyfeltételeken” alapult. Azt állította továbbá, hogy nem kapott nyilvános adatokat a 12 %-os adat alátámasztására.

(160)

A Bizottság megjegyezte, hogy a panaszban már 12 %-os nyereségcél szerepelt, amelyet a vizsgálat során alátámasztottak és egybevetettek más forrásokkal. A további 0,33–0,36 százalékponttal való növelés a K+F-be és az innovációba történő, a piaci torzulások – például a megállapított dömpingelt behozatal – miatti elégtelen beruházásra tekintettel indokolt kiigazítást tükrözi. Ez a kiigazítás összhangban van a Bizottság módszerével, amely annak biztosítására irányul, hogy a nyereségcél tükrözze azt a nyereségszintet, amelyet az uniós gazdasági ágazat tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat hiányában elérhetett volna. Tehát nem kétszeres elszámolásnak minősül, hanem a tisztességes verseny helyreállításához szükséges korrekciónak. A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást.

(161)

Amint az a fenti 3.2.–3.5. szakaszban is szerepel, az érdekelt felek által megfogalmazott állításokat követően a Bizottság felülvizsgálta az alulértékesítési különbözeteket. Így a végleges alulértékesítési különbözetek az együttműködő exportáló gyártók és az összes többi vállalat esetében a következőképpen alakultak:

(162)

Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően a Ningbo Kwung’s Wisdom megismételte azt az állítást, hogy nem kapott tájékoztatást az uniós gazdasági ágazat 2019. és 2020. évi jövedelmezőségi szintjéről.

(163)

A Bizottság megjegyezte, hogy az erre vonatkozó tájékoztatást a panasz tartalmazta, a Bizottság pedig ellenőrizte, és az ideiglenes rendelet (320) preambulumbekezdésében rendelkezésre bocsátotta. A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást.

(164)

Az érdekelt felek ideiglenes tájékoztatását követően a CHCIA az alacsonyabb vám szabályának alkalmazását kérte, azzal érvelve, hogy a dömpingkülönbözeteken alapuló vámok kivetése – e különbözetek külső referenciaértékek felhasználásával történő kiszámítása esetén – méltánytalanul magas vámtételeket eredményez. A Ningbo Kwung’s Wisdom ehhez hasonlóan az áron aluli értékesítés alacsony szintjére tekintettel is kérte az alacsonyabb vám szabályának alkalmazását.

(165)

A Bizottság megjegyezte, hogy a külső referenciaértékek használata jogilag és módszertanilag egyaránt megalapozott azokban az esetekben, amikor a belföldi árak vagy költségek a piaci torzulások miatt megbízhatatlannak tekintendők. Ezenkívül a Bizottság az ideiglenes rendelet 6. szakaszában kifejtett módon elvégezte a gazdasági környezet átfogó elemzését. Ennek keretében kitért a következőkre: nyersanyagpiaci torzulások, az uniós érdek az alaprendelet 7. cikkének (2b) bekezdése alapján, szabad termelési kapacitás Kínában, verseny a nyersanyagokért és az uniós vállalatok ellátási láncaira gyakorolt hatás. Az értékelés alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy jogilag indokolt, gazdaságilag megalapozott és az uniós érdekekkel egyező volt az a döntése, hogy nem alkalmazza az alacsonyabb vám szabályát. A Bizottság ezért elutasította ezeket az állításokat.

(166)

Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően a Ningbo Kwung’s Wisdom azt állította, hogy a Bizottság nem adott elegendő magyarázatot az alacsonyabb vám szabályának modulációjára.

(167)

A Bizottság a fenti (160)–(161) preambulumbekezdésre hivatkozott, amelyben foglalkozott az alacsonyabb vám szabályának modulációjával. Következésképpen a Bizottság elutasította ezt az állítást.

(168)

Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően a CHCIA előadta, hogy az alacsonyabb vám szabályának modulációja a Kínából érkező gyertyabehozatal költségeinek meredek emelkedéséhez vezetne, és aláásná az uniós piacon belüli verseny dinamikáját.

(169)

A Bizottság megjegyezte, hogy a vámoknak az alaprendelet 7. cikkének (2a) bekezdése szerinti megállapítása ezzel szemben arra irányult, hogy helyreállítsa az uniós piacon a tisztességes versenykörnyezetet, amely a tisztességtelen dömpingelt kínai behozatal miatt torzult. A Bizottság ezért elutasította az állítást.

(170)

mivel ezzel a kérdéskörrel kapcsolatban nem érkeztek észrevételek, a Bizottság megerősítette az ideiglenes rendelet (338)–(350) preambulumbekezdésében ismertetett következtetéseit, miszerint az Uniónak érdekében áll, hogy az ideiglenes vámok összegét az alaprendelet 7. cikke (2a) bekezdésének megfelelően határozza meg.

(171)

Az ideiglenes intézkedések közzétételének napján a Bizottság tájékoztatta határozatáról Kínai Népköztársaság kormányát (Kína Európai Unió mellett működő képviseletét), és felkérte a kínai kormányt, hogy 2025. augusztus 29-ig nyújtsa be az ezzel kapcsolatos észrevételeit. A kínai kormány 2025. szeptember 15-én észrevételeket nyújtott be, többek között az alacsonyabb vám szabályának modulációjáról és az intézkedések szintjéről.

(172)

Tekintettel arra, hogy a kínai kormány a beadványt több mint két héttel a megállapított határidő után nyújtotta be, a Bizottságnak eljárási okokból nem állt módjában figyelembe venni az állításokat az érdekelt felek ideiglenes tájékoztatásával összefüggésben. Ezenkívül a beadvány nem tartalmazott új vagy érdemi érveket, hanem a többi érdekelt fél felvetéseit ismételte meg.

(173)

A Bizottság az eljárási késedelemre tekintettel elutasította a beadványt. A Bizottság ugyanakkor a többi fél által kellő időben és megfelelően benyújtott korábbi beadványokra adott válaszában megfelelően foglalkozott az állítások tartalmával.

(174)

Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően a Bunnik Creations B.V. importőr azt állította, hogy az alacsonyabb vám szabályának modulációja nincs tekintettel az uniós piacon uralkodó versenyfeltételekre. Azzal érvelt, hogy ez a módszer csak a mintában szereplő kínai exportáló gyártókra támaszkodott, nem volt tekintettel a teljes ellátási láncra, ellentmondott az arányosság elvének, és kárt okozott az uniós importőröknek.

(175)

A Bizottság nem értett egyet ezzel, és megjegyezte, hogy a vámoknak az alaprendelet 7. cikkének (2a) bekezdése szerinti meghatározására vonatkozó döntését az ideiglenes rendelet 6.2. és 6.3. szakaszában, valamint e rendelet ugyanezen szakaszaiban teljeskörűen kifejtette. A Bizottság konkrétan elvégezte a szóban forgó nyersanyag (paraffinviasz) alapos elemzését, és arra a következtetésre jutott, hogy a paraffinviasz esetében az alaprendelet 7. cikkének (2a) bekezdése értelmében torzulás áll fenn. Ezenkívül az ideiglenes rendelet 6.3.1. szakaszában a Bizottság megjegyezte, hogy az uniós érdeknek az alaprendelet 7. cikkének (2b) bekezdése szerinti meghatározása a vizsgálatból származó összes lényeges információ átfogó értékelésén alapult. Ez az értékelés kiterjedt az exportőr ország tartalékkapacitásaira, a nyersanyagokért folyó versenyre, valamint az uniós vállalkozások ellátási láncait érintő hatásra. A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást.

(176)

A fenti értékelés alapján a végleges dömpingellenes vámokat az alaprendelet 7. cikkének (2a) bekezdésével összhangban az alábbiak szerint indokolt megállapítani:

(177)

Az ideiglenes intézkedések közzétételének napján a Bizottság tájékoztatta határozatáról Kínai Népköztársaság kormányát (Kína Európai Unió mellett működő képviseletét), és felkérte a kínai kormányt, hogy 2025. augusztus 29-ig nyújtsa be az ezzel kapcsolatos észrevételeit. A kínai kormány 2025. szeptember 15-én észrevételeket nyújtott be, többek között az uniós érdekről.

(178)

Tekintettel arra, hogy a kínai kormány a beadványt több mint két héttel a megállapított határidő után nyújtotta be, a Bizottságnak eljárási okokból nem állt módjában figyelembe venni az állításokat az érdekelt felek ideiglenes tájékoztatásával összefüggésben. Ezenkívül a beadvány nem tartalmazott új vagy érdemi érveket, hanem a többi érdekelt fél felvetéseit ismételte meg.

(179)

A Bizottság az eljárási késedelemre tekintettel elutasította a beadványt. Az állítások tartalmával azonban megfelelően foglalkozott a többi fél időben és megfelelően benyújtott korábbi beadványaira adott válaszában.

(180)

Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően a Bunnik Creations B.V. importőr azt állította, hogy a dömpingellenes vámok kivetése kárt okozna az importőröknek és a forgalmazóknak.

(181)

A Bizottság megjegyezte, hogy egyetlen független importőr, felhasználó vagy forgalmazó sem vett részt a mintavételi folyamatban, és nem nyújtott be válaszokat a kérdőívre. Következésképpen nem szolgáltattak az importőrökre vagy a felhasználókra vonatkozó adatokat, így a Bizottság nem tudta értékelni az importőrökre, a felhasználókra vagy a forgalmazókra gyakorolt hatást.

(182)

A Bizottság azt is megjegyezte, hogy Kínán kívül is léteznek még beszerzési források, az Unióban és az Unión kívül egyaránt. Következésképpen az importőröknek és a forgalmazóknak lehetőségük van ezekből az alternatív forrásokból beszerezni a termékeket. Az intézkedések bevezetésének célja az egyenlő versenyfeltételek helyreállítása az uniós piacon, de nem tiltja meg az importőröknek és a forgalmazóknak, hogy továbbra is Kínából szerezzék be a termékeket. Ezenkívül – az ideiglenes rendelet (358) preambulumbekezdésben foglaltak szerint – a Bizottság együttműködés hiányában észszerű feltételezések alapján értékelte az intézkedések felhasználókra gyakorolt valószínű hatását. A gyertyák általában kisebb költségtételt jelentenek a dekorációs termékek körében a kereskedők és kiskereskedők számára, akik jellemzően széles termékválasztékkal foglalkoznak. A fogyasztók szintén kisebb fogyasztási kiadásnak tekintik a gyertyákat. Következésképpen nem valószínű, hogy a dömpingellenes vámok kivetéséből eredő esetleges áremelkedés jelentősen befolyásolja a vállalkozások működési költségeit. A gyertyáknak a kereskedők és kiskereskedők teljes termékportfóliójához képest viszonylag alacsony egységköltsége arra enged következtetni, hogy ez a növekedés elhanyagolható hatást gyakorolna gazdasági tevékenységeikre. A költségnövekedés várhatóan a fogyasztók vásárlási magatartásán sem változtat jelentősen.

(183)

A fentiekre tekintettel alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az intézkedések importőröket esetlegesen érintő kedvezőtlen hatása nem haladja meg az uniós gyártókra gyakorolt kedvező hatást.

(184)

mivel ezzel a kérdéskörrel kapcsolatban nem érkeztek további észrevételek, az ideiglenes rendelet (352)–(360) preambulumbekezdésében foglalt következtetéseit a Bizottság megerősítette.

(185)

Az érdekelt felek ideiglenes tájékoztatását követően a CHCIA azt állította, hogy az értékvám alkalmazása a gyertyák mint termékek sajátos jellegére tekintettel helytelen intézkedésforma. Állításának alátámasztására a 393/2009/EK tanácsi rendeletre (14) hivatkozott, amelyben a vámok a gyertyák tüzelőanyag-tartalma alapján meghatározott összegeken alapultak.

(186)

A Bizottság megjegyezte, hogy az értékvámok alkalmazása jogilag és gazdaságilag is indokolt, mivel a gyertyákat sokféle formában értékesítik, és jelentős méretbeli, tömegbeli, anyagbeli és kiszerelési különbségek vannak köztük. A vizsgálat során használt termékkódszerkezet már figyelembe veszi a tüzelőanyag típusát, a tartó anyagát, az illatot, a díszítést és a kanóc típusát. Ezáltal biztosított az összehasonlíthatóság és a differenciálás.

(187)

Továbbá olyan korábbi vizsgálatra való hivatkozás, amelyben a vámok a tüzelőanyag-tartalommal összefüggésben meghatározott összegeken alapultak, nem alkalmazható közvetlenül a jelen ügyben, és nem érintheti a jelenlegi vizsgálatban megállapított ténymegállapításokat. Az alkalmazott vám formájának tükröznie kell a termék jellemzőit, valamint a dömping és a kár elemzésének eredményét. Ebben az ügyben a Bizottság megállapította, hogy az értékvámok eredményesen kezelik a dömpinget és a kárt, átláthatók és igazgatási szempontból kivitelezhetők, valamint megfelelően igazodnak a termékskála változatosságához. A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást.

(188)

A dömpinggel, a kárral, az ok-okozati összefüggéssel, az intézkedések szintjével és az uniós érdekkel kapcsolatos következtetéseket figyelembe véve az alaprendelet 9. cikkének (4) bekezdésével összhangban végleges dömpingellenes intézkedéseket kell bevezetni annak megakadályozása érdekében, hogy az érintett termék dömpingelt behozatala további kárt okozzon az uniós gazdasági ágazatnak.

(189)

A fentiek alapján a végleges dömpingellenes vám vámtételei a vámfizetés nélküli, uniós határparitáson számított CIF-ár százalékában kifejezve a következők:

(190)

Az e rendeletben egyes meghatározott vállalatok számára megállapított egyedi dömpingellenes vámtételek a vizsgálat ténymegállapításain alapulnak. Ezért a jelenlegi vizsgálat során e vállalatok tekintetében megállapított helyzetet tükrözik. Ezek a vámtételek kizárólag az érintett országból származó és a megnevezett jogalanyok által előállított vizsgált termék behozatalára vonatkoznak. Az e rendelet rendelkező részében kifejezetten nem említett egyéb vállalat által – ideértve a kifejezetten említett vállalatokhoz kapcsolódó egységeket is – előállított érintett termékek behozatalára a kedvezményes vámtételek nem alkalmazhatók, így azokra a „minden egyéb, a Kínából származó behozatalra” alkalmazandó vámok vonatkoznak.

(191)

Ha a későbbiek folyamán egy vállalat módosítja a jogalany nevét, kérelmezheti az egyedi dömpingellenes vámtételek alkalmazását. A kérelmet a Bizottsághoz kell intézni (15). A kérelemnek tartalmaznia kell minden olyan releváns információt, amely alapján bizonyítható, hogy a változás nem érinti a vállalatnak a rá vonatkozó vámtételre való jogosultságát. Ha a vállalat nevének megváltozása nem érinti a vállalatra vonatkozó vámtétel igénybevételére való jogosultságot, a névváltoztatásról a Bizottság rendeletet tesz közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(192)

A vámtételek közötti különbségből adódó, az intézkedések kijátszásával kapcsolatos kockázat lehető legkisebbre csökkentése érdekében különleges intézkedésekkel szükséges biztosítani az egyedi dömpingellenes vámok megfelelő alkalmazását. Egyedi dömpingellenes vámok csak akkor alkalmazandók, ha érvényes kereskedelmi számlát mutatnak be a tagállamok vámhatóságainak. A számlának meg kell felelnie az e rendelet 1. cikkének (3) bekezdésében meghatározott követelményeknek. Az ilyen számla bemutatásáig a behozatalra a „Kínából származó összes egyéb behozatalra” alkalmazandó dömpingellenes vám vonatkozik.

(193)

Bár a számla bemutatása szükséges ahhoz, hogy a tagállamok vámhatóságai az egyedi dömpingellenes vámtételeket alkalmazhassák a behozatalra, a vámhatóságoknak nem kizárólag a számlát kell figyelembe venniük. A tagállamok vámhatóságai minden más esethez hasonlóan – az árunyilatkozatban foglalt adatok helytállóságának ellenőrzése céljából, valamint annak biztosítása érdekében, hogy az adott vámtétel alkalmazása vámjogi szempontból indokolt legyen – akkor is kötelesek elvégezni a szokásos ellenőrzéseket és akkor is jogosultak további dokumentumokat (fuvarokmányokat stb.) kérni, ha a bemutatott számla teljesíti az e rendelet 1. cikkének (3) bekezdésében meghatározott összes követelményt.

(194)

Amennyiben a dömpingellenes intézkedések bevezetését követően az alacsonyabb egyedi vámtételű vállalatoktól érkező export volumene jelentősen megnő, ez a volumennövekedés önmagában is tekinthető az alaprendelet 13. cikkének (1) bekezdése szerinti, a kereskedelem szerkezetében az intézkedések bevezetése nyomán bekövetkezett változásnak. Ilyenkor – a feltételek teljesülése esetén – kijátszásellenes vizsgálat indítható. Ez a vizsgálat többek között irányulhat annak megállapítására, hogy szükség van-e az egyedi vámtétel(ek) eltörlésére és ebből következően országos hatályú vám kivetésére.

(195)

A dömpingellenes vámok megfelelő érvényesítése érdekében a Kínából származó minden más behozatal tekintetében megállapított dömpingellenes vám nemcsak az e vizsgálatban nem együttműködő exportáló gyártókra alkalmazandó, hanem azokra a gyártókra is, amelyek a vizsgálati időszak alatt nem exportáltak az Unióba.

(196)

Azok az exportáló gyártók, amelyek a vizsgálati időszakban nem exportálták az érintett terméket az Unióba, kérelmezhetik, hogy a Bizottság a mintában nem szereplő együttműködő vállalatok számára megállapított dömpingellenes vám hatálya alá vonja őket. A Bizottságnak három feltétel teljesülése esetén kell helyt adnia a kérelemnek. Az új exportáló gyártónak a következőket kell igazolnia: i. a vizsgálati időszakban nem exportálta az Unióba az érintett terméket, ii. nem áll kapcsolatban olyan exportáló gyártóval, amely exportálta az Unióba az érintett terméket, és iii. a későbbiekben exportálta az érintett terméket, vagy vállalt visszavonhatatlan szerződéses kötelezettséget arra, hogy az érintett terméket jelentős mennyiségben exportálja.

(197)

Tekintettel a megállapított dömpingkülönbözetekre és figyelembe véve az uniós gazdasági ágazatnak okozott kár mértékét, az ideiglenes rendelettel kivetett ideiglenes dömpingellenes vám formájában biztosított összegeket az e rendeletben megállapított mértékéig véglegesen be kell szedni.

(198)

A fenti 1.2. szakaszban említett módon a Bizottság nyilvántartásbavételi kötelezettséget vezetett be a vizsgált termék behozatalára.

(199)

A vizsgálat végleges szakaszában a Bizottság értékelte a nyilvántartásba vétellel összefüggésben gyűjtött adatokat. A Bizottság megvizsgálta, hogy a végleges vámok visszaható hatályú beszedéséhez teljesültek-e az alaprendelet 10. cikkének (4) bekezdésében foglalt kritériumok.

(200)

A Bizottság különösen azt elemezte, hogy – az alaprendelet 10. cikke (4) bekezdésének d) pontja értelmében – a vizsgálati időszakban kárt okozó behozatal szintjén túlmenően volt-e jelentős mértékű további növekedés a behozatalban. Ezen elemzés keretében a Bizottság összehasonlította az érintett termék vizsgálati időszakbeli átlagos havi behozatali volumeneit a jelenlegi vizsgálat megindítását követő hónaptól az ideiglenes intézkedések bevezetését megelőző utolsó teljes hónapig terjedő időszak alatti átlagos havi behozatali volumenekkel. Ezen összehasonlítás eredménye azt mutatta, hogy a behozatal havi átlagos volumene csökkent. Az adatokból konkrétan kiderül, hogy a vizsgálat megindítása és az ideiglenes intézkedések közzététele közötti időszakban az átlagos havi behozatali volumen alacsonyabb volt a vizsgálati időszak alatt megfigyelt havi átlagnál.

(201)

A Bizottság a jelenlegi vizsgálat megindítását követő hónaptól az ideiglenes intézkedések bevezetését megelőző utolsó teljes hónapig terjedő időszak alatti átlagos havi behozatali volumeneket a vizsgálati időszak alatti megfelelő naptári hónapok adataival is összehasonlította. Az összehasonlítás eredményei azt mutatták, hogy a behozatali volumen a vizsgálat megindítását követő időszak alatt a vizsgálati időszak azonos hónapjaihoz képest nőtt. A piacnak ugyan bizonyos mértékben időszakos jellege van, azonban a behozatali volumen érintett időszakban megfigyelt növekedését az átlagos importárak emelkedése kísérte. Ez a fejlemény arra utal, hogy a volumennövekedés a tágabb értelemben vett piaci dinamikának tudható be. A fentiekre tekintettel a rendelkezésre álló bizonyítékok nem támasztják alá olyan készletfelhalmozás vagy ugrásszerű behozatalnövekedés egyértelmű ténymegállapítását, amely valószínűleg súlyosan aláásná a végleges dömpingellenes vám javító hatását, és indokolná az alaprendelet 10. cikkének (4) bekezdése szerinti visszamenőleges hatályú intézkedések alkalmazását. Ennek megfelelően a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a visszamenőleges hatályú intézkedések bevezetésének feltételei nem teljesülnek.

(202)

Figyelembe véve az (EU, Euratom) 2024/2509 európai parlamenti és tanácsi rendelet (16) 109. cikkét, az Európai Unió Bíróságának ítéletében előírt visszatérítés esetén az Európai Központi Bank irányadó refinanszírozási műveleteire alkalmazott, az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában minden egyes hónap első naptári napján közzétett kamatlábbal megegyező mértékű késedelmi kamat fizetendő.

(203)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az (EU) 2016/1036 rendelet 15. cikkének (1) bekezdésével létrehozott bizottság véleményével,