A TANÁCS (EU) 2026/150 RENDELETE

(2026. január 16.)

az európai nagy teljesítményű számítástechnikával foglalkozó közös vállalkozás létrehozásáról szóló (EU) 2021/1173 rendelet módosításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 187. cikkére, valamint 188. cikkének első bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament véleményére (1),

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (2),

mivel:

(1)

Az (EU) 2024/1689 európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) célja a belső piac működésének javítása azáltal, hogy egységes jogi keretet hoz létre különösen a mesterséges intelligenciának az uniós értékekkel és jogszabályokkal összhangban történő fejlesztésére, forgalomba hozatalára, üzembe helyezésére és használatára vonatkozóan.

(2)

Amióta 2021-ben elfogadták az (EU) 2021/1173 tanácsi rendeletet (4), a mesterséges intelligencia (MI) területén hatalmas technikai fejlődés ment végbe, és az MI világszerte nagy stratégiai jelentőséggel bíró, egyszersmind vitatott területté vált. Az Unió élen jár a mesterséges intelligenciával kapcsolatos, felelős innováció támogatására irányuló erőfeszítésekben azáltal, hogy iránymutatást nyújt az innovációhoz, védőintézkedéseket hoz létre és fejleszti a globális kormányzást.

(3)

Megjelentek a nagy, általános célú MI-modellek mint a gazdasági versenyképesség, a tudományos kutatás és az innováció létfontosságú mozgatórugói. Kulcsfontosságúvá váltak a különböző ágazatok termelékenységének növelésében, és teljes értékláncokat alakítanak át, meghatározva ezáltal a jövőbeli gazdasági értékteremtés irányvonalait. Az Unió és tagállamai kezdeményezéseket hajtanak végre közös MI-modellek – többek között alapmodellek – kifejlesztésére irányulóan. Az úttörő MI-modellek következő generációja várhatóan előrelépést jelent majd a rendkívül összetett és változatos feladatok kezelésére képes MI felé vezető képességek terén. Azok a régiók, amelyek képesek lesznek az ilyen MI-modelleket nagy léptékben kifejleszteni és bevezetni, vezető szerepet fognak játszani a globális innovációban, és elsőrangú tehetségeket vonzanak majd a tudomány és az ipar területén. Ugyanakkor a tudomány és az ipar élvonalában álló ágazatoknak jelentős számítástechnikai erőforrásokra van szükségük a mesterséges intelligencián alapuló nagyobb tudományos felfedezésekhez és ipari innovációkhoz. Az említett tevékenységek és az uniós programok – például az uniós űrprogram és az európai adatterek – által végzett tevékenységek közötti szinergiákat ki kell aknázni, az Unió és tagállamai stratégiai érdekeinek védelmét szolgáló megfelelő biztosítékok mellett.

(4)

A legfejlettebb európai MI-gyárak élvonalbeli MI-processzorokkal rendelkező szuperszámítógépekkel lesznek felszerelve, amelyek többnyire közepes teljesítményű MI-modellek kifejlesztését teszik lehetővé. Ezért jelentős beruházásokra van szükség ahhoz, hogy Európa számítástechnikai kapacitásait a következő szintre lehessen emelni.

(5)

A Bizottság 2025. április 9-én elindította az „MI-kontinens” cselekvési tervet, amelynek célja, hogy Európa globális vezető szerepet töltsön be a mesterséges intelligencia területén. E cselekvési terv egyik alappillére a fejlett MI-modellek tanítására szolgáló, egész Európára kiterjedő infrastruktúra jelentős bővítése, amely az MI-gyárakra vonatkozó, 2024. évi koncepciót a következő szintre emeli.

(6)

A következő generációs úttörő MI-modellek fejlesztéséhez várhatóan olyan, nagy méretű létesítményekre lesz szükség, amelyek legalább háromszor-négyszer annyival rendelkeznek a legfejlettebb MI-processzorokból, mint jelenleg a legerősebb MI-gyárak, figyelembe véve a villamosenergia-kapacitást, valamint az energia- és a vízhatékonyságot és a körforgásos jelleget. Az (EU) 2021/1173 rendelet szerint előírt jelenlegi mechanizmusok nem elegendőek az MI-gigagyárak létrehozásának és működésének támogatására. Ezért célzott módosításra van szükség annak érdekében, hogy az Európai Nagy Teljesítményű Számítástechnika Közös Vállalkozás (a továbbiakban: a közös vállalkozás) rendelkezzen az ahhoz szükséges jogalappal, hogy teljesíteni tudja az MI-gigagyárak európai létrehozásával és üzemeltetésével kapcsolatos kötelezettségvállalásait.

(7)

Az Unió tudományos és technológiai alapjainak megerősítése egyre fontosabbá válik a tekintetben, hogy a nyitott gazdaságnak az Unióban való megőrzése mellett biztosítani lehessen az Unió hosszú távú versenyképességét és stratégiai autonómiáját. Az MI felgyorsíthatja a tudományos felfedezéseket és javíthatja a kutatási képességeket valamennyi területen. Ezért alapvető fontosságú, hogy Európa vezető szerepének a kutatás és az innováció terén való fenntartása és előmozdítása érdekében a kutatók mellett az MI magán- és közszektorbeli felhasználói – különösen a kis- és középvállalkozások (a továbbiakban: kkv-k), valamint az induló és a növekvő innovatív vállalkozások – is világszínvonalú szuper-számítástechnikai infrastruktúrákat vehessenek igénybe az Unióban.

(8)

Az Európai Bizottság 2025. január 29-én elfogadott versenyképességi iránytűje (a továbbiakban: az iránytű) a stratégiai technológiákat – köztük a kvantumtechnológiákat és a nagy teljesítményű számítástechnikát – alapvető pillérekként azonosítja Európa technológiai szuverenitásának, gazdasági rezilienciájának és globális vezető szerepének biztosítása szempontjából. Az iránytű hangsúlyozza, hogy összehangolt beruházásokra és ökoszisztéma-fejlesztésre van szükség a kutatás, az infrastruktúra, az ipar és a készségek terén az Unió versenyképességének az említett területeken történő megerősítése érdekében.

(9)

Az iránytű kiegészítéseként a Bizottság „Kvantum-Európa stratégia: Kvantum-Európa a változó világban” című, 2025. július 2-i közleménye átfogó keretet határoz meg a kvantumkutatás, az innováció, az iparosítás, valamint a kvantumtechnológiák és -infrastruktúrák bevezetésének felgyorsítására. Célja egy olyan, fenntartható és versenyképes kvantum-ökoszisztéma kiépítése, amely kiterjed a számítástechnikára, a kommunikációra, az érzékelésre és a metrológiára, nagy hangsúlyt fektetve a készségfejlesztésre és a nemzetközi együttműködésre. Célja továbbá, hogy előkészítse az utat olyan európai hibatűrő kvantumszámítógépek Unión belüli megépítése előtt, amelyek biztosítanák az Unió stratégiai autonómiáját.

(10)

Tekintettel e módosító rendelet szakpolitikai jelentőségére, a Horizont Európából, a Digitális Európa programból és az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből eredetileg elkülönített finanszírozási összegeket – a rendelkezésre álló költségvetési források függvényében – növelni kell annak érdekében, hogy az Unió el tudja érni célkitűzését.

(11)

Tekintettel arra, hogy az alacsonyabb technológiai készenléti szinteken (a továbbiakban: TRL-ek) végzett alapkutatási tevékenységek továbbra is elengedhetetlenek a kiváló minőségű kvantumtechnológiák terén történő áttörésekhez, a közös vállalkozásnak az 5. technológiai készenléti szintig továbbra is támogatnia kell az upstream kutatási és innovációs tevékenységeket, amelyeket az Unió az összes elszámolható költség 100 %-áig finanszíroz.

(12)

Tekintettel a kvantum-számítástechnika és az MI területének gyors technológiai fejlődésére, valamint az uniós MI-szakpolitikára, az elkövetkező években további uniós finanszírozásra lehet szükség. Az uniós MI-szakpolitika keretében lehetővé kell tenni, hogy a közös vállalkozás az (EU) 2021/1173 rendelet 5. cikkének (1) bekezdésében meghatározott összegeket meghaladóan további uniós finanszírozásban részesüljön már meglévő programokból. Amennyiben bármely ilyen kiegészítő hozzájárulás MI-gigagyárakra irányul, azt a közös vállalkozás Uniótól eltérő egy vagy több tagjának legalább ugyanolyan hozzájárulással ki kell egészítenie.

(13)

Az MI-gigagyárak kiválasztásának a közös vállalkozás és a közös vállalkozásban tagként részt vevő államok (a továbbiakban: részt vevő államok) egy vagy több ajánlatkérő szerve közötti közös közbeszerzésen kell alapulnia. A közös vállalkozásnak és a részt vevő államoknak közös közbeszerzési megállapodást kell kötniük, amelynek magában kell foglalnia a részvételi szándék kifejezésére való leendő felhívás összes alapvető elemét, beleértve a részt vevő államok – amelyek tagállamok – arra vonatkozó kötelezettségvállalását, hogy a közös vállalkozás által lefolytatott kiválasztási eljárás eredményét követően pénzügyileg finanszírozzák a területükön finanszírozásra kiválasztott MI-gigagyár rájuk eső részét. A tagállami kötelezettségvállalásokat a részvételi szándék kifejezésére való felhívás közzététele előtt be kell nyújtani a közös vállalkozásnak.

(14)

Lehetővé kell tenni, hogy az a tagállam, amely támogatni kívánja egy MI-gigagyár létrehozását és működését, az (EU) 2021/241 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (5) összhangban a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből (a továbbiakban: RRF) általa kapott pénzügyi hozzájárulás egy részét az ilyen MI-gigagyárhoz való önkéntes pénzügyi hozzájárulásának teljes vagy részleges fedezésére fordíthassa. Ezt a hozzájárulást a közös vállalkozásnak kell kezelnie és folyósítania az említett tagállam és a közös vállalkozás közötti igazgatási megállapodás alapján. Amennyiben az adott MI-gigagyárat később a közös vállalkozás irányító testülete kiválasztja finanszírozásra, a tagállami finanszírozást az e módosító rendeletben foglaltak szerinti uniós finanszírozás egészíti ki. Amennyiben a tagállam által támogatott MI-gigagyár nem kerül kiválasztásra, az összeget a közös vállalkozás irányítása alatt az említett MI-gigagyárhoz vagy egy, az MI vagy a kvantumtechnológiák területére irányuló másik beruházáshoz kell allokálni, uniós hozzájárulás nélkül, a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben (a továbbiakban: a terv) a tagállam által meghatározottak szerint.

(15)

A stratégiai infrastruktúrák – például a nagy teljesítményű számítógépek, az MI-gyárak vagy a kvantumszámítógépek – fejlesztésének Unió-szerte történő felgyorsítása érdekében a tagállamok dönthetnek úgy, hogy az RRF-ből számukra elkülönített források fennmaradó részét az ilyen infrastruktúrákhoz való nemzeti hozzájárulásaik finanszírozására, vagy az általuk a tervükben azonosított, a közös vállalkozás célkitűzéseihez kapcsolódó egyéb beruházásokhoz használják fel. E célból a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy pénzügyi hozzájárulásokat nyújtsanak a közös vállalkozásnak, amelynek az ilyen hozzájárulásokat a vonatkozó tagállammal kötött igazgatási megállapodás alapján kell kezelnie és folyósítania.

(16)

Az RRF igazgatási megállapodás aláírását, valamint az RRF kijelölt forrásainak a közös vállalkozás részére legkésőbb 2026. augusztus 31-ig történő teljes körű és visszavonhatatlan átadását követően úgy kell tekinteni, hogy a tagállam betartotta az (EU) 2021/241 rendeletben meghatározott határidőt. Ez a mechanizmus rugalmas és biztonságos módot jelentene a tagállamoknak ahhoz, hogy jelentős nemzeti forrásokat különítsenek el és csatornázzanak be – különösen az RRF-ből – a nagy teljesítményű számítástechnikával (HPC), az MI-vel, a kvantumtechnológiákkal és a digitalizációs tevékenységekkel kapcsolatos stratégiai prioritások támogatására.

(17)

Az MI-vel, a HPC-vel és a kvantum-számítástechnikával kapcsolatos szolgáltatások és adatinfrastruktúrák alapvető fontosságúak a tudományos kutatás és az innovatív ipari alkalmazások Unió-szerte történő előmozdítása szempontjából. Lehetővé kell tenni, hogy a tagállamok a közös vállalkozás keretében az infrastruktúrákba és ökoszisztémákba történő közös beruházások mellett a strukturális és regionális alapok vagy az RRF keretében társfinanszírozott programokból, illetve a nemzeti programokból származó forrásokat használjanak fel arra, hogy beruházásokat támogassanak új, fejlett, élvonalbeli MI-, HPC- és kvantum-számítástechnikai szolgáltatási és adatinfrastruktúráknak a területükön történő létrehozásába és üzemeltetésébe. Az említett fejlett nemzeti közszektorbeli MI- és számítástechnikai szolgáltatási és adatinfrastruktúrák széles körű, uniós szintű hálózatba szervezése és egyesítése révén olyan integrált, egyesített, biztonságos és hiperkonnektív, világszínvonalú MI-, HPC- és kvantum-számítástechnikai szolgáltatások és adatinfrastruktúrák, valamint ökoszisztémák fognak létrejönni az Unióban, amelyek előmozdítják a tudományos kiválóságot és az innovatív alkalmazások kifejlesztését, továbbá vonzzák a tehetségeket, olyan előnyöket biztosítva, amelyek jóval túlmutatnak az érintett tagállamok felhasználóin. Lehetővé kell tenni, hogy a közös vállalkozás megkönnyítse – anélkül, hogy hozzájárulna a finanszírozásukhoz – az említett fejlett nemzeti közszektorbeli infrastruktúrák összekapcsolását és egyesítését az uniós szintű infrastruktúrákkal, feltéve, hogy az érdekelt tagállamok ezt kérik és megfelelően megindokolják. A közös vállalkozás e nemzeti közszektorbeli infrastruktúráknak „EuroHPC MI- és számítástechnikai infrastruktúra” pecsétet ítélne oda, és biztosítaná azok hálózatba szervezését és egyesítését az MI-gyárak és a kvantumszámítógépek hálózatával.

(18)

Annak érdekében, hogy ki lehessen elégíteni a felhasználók MI-számítástechnikai erőforrások iránti igényeit, lehetővé kell tenni az érintett tagállamok számára, hogy megállapodás alapján hozzáférési időt biztosítsanak a közös vállalkozásnak ezekhez a közszektorbeli MI-, HPC- vagy kvantuminfrastruktúrákhoz, vagyis azokhoz, amelyek megkapták az „EuroHPC MI- és számítástechnikai infrastruktúra” pecsétet.

(19)

Az MI-számítástechnikai kapacitások iránti, egyre növekvő felhasználói igények kielégítése érdekében a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy hozzáférési időt biztosítsanak a közös vállalkozásnak egy vagy több EuroHPC MI-gyárukhoz vagy MI-gigagyárukhoz azon hozzáférési időkeret terhére, amely még nem került lekötésre. Ilyen esetekben a tagállamoknak önkéntes alapon észszerű mennyiségű hozzáférési időt kell biztosítaniuk a közös vállalkozás számára EuroHPC MI-gyáraikhoz vagy MI-gigagyáraikhoz, annak érdekében, hogy a közös vállalkozás képes legyen kielégíteni a felhasználói keresletet. Ezt a hozzáférési időt elsősorban az induló innovatív vállalkozások és a kkv-k számára kell biztosítani a kutatási vagy innovációs tevékenységek céljára. A hozzáférési idő ilyen biztosítása nem tekintendő a tagállam által a közös vállalkozásnak nyújtott pénzügyi vagy természetbeni hozzájárulásként.

(20)

Lehetővé kell tenni továbbá, hogy az Unió az MI-gigagyárakhoz az (EU) 2021/1173 5. cikkének (1) bekezdésében fel nem sorolt egyéb programokból további hozzájárulásokat nyújtson egyedi ad hoc hozzájárulási megállapodások megkötése révén, feltéve hogy azokat a közös vállalkozás egy vagy több, az Uniótól eltérő tagja által nyújtott arányos mértékű hozzájárulással ellentételezik.

(21)

Annak érdekében, hogy a stratégiai beruházások – többek között az MI-gigagyárak – céljára kellő időben és kellő jogbiztonság mellett igénybe lehessen venni a nemzeti pénzügyi hozzájárulásokat, különösen az RRF forrásain keresztül, e módosító rendeletnek a Hivatalos Lapban való kihirdetését követő napon hatályba kell lépnie,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az (EU) 2021/1173 rendelet a következőképpen módosul:

A 2. cikk a következőképpen módosul:

a cikk a következő pontokkal egészül ki:

„3c.

»mesterségesintelligencia-gigagyár« vagy »MI-gigagyár«: a nagyon nagy méretű MI-modellek és -alkalmazások teljes életciklusának – a fejlesztéstől kezdve a nagy léptékű következtetéssel bezárólag – kezeléséhez elegendő kapacitással rendelkező, a technika állásának megfelelő, nagy méretű létesítmény, amely egy olyan szuper-számítástechnikai szolgáltatási infrastruktúrát biztosít, amely mesterséges intelligenciára optimalizált számítástechnikai kapacitásból, támogató adatközpont-infrastruktúrából – beleértve a nagy kapacitású tárolást és hálózatépítést –, célzott biztonságos felhőalapú felhasználói hozzáférési környezetekből és a fejlett műveleteihez szükséges speciális biztonságos MI-orientált támogatási szolgáltatásokból áll, melyek mindegyikét környezeti szempontból fenntartható infrastruktúra támogatja, különösen az energia- és vízellátó rendszerek tekintetében;

3d.

»mesterségesintelligencia-gigagyárkonzorcium« vagy »MI-gigagyárkonzorcium«: olyan, részvételre jogosult jogi személyek társulása, amelyek konzorciumot alkotnak és konzorciumi megállapodást kötnek egy MI-gigagyár létrehozása és működtetése céljából, amelyben meghatározzák e jogi személyek szerepét és felelősségi körét az MI-gigagyár élettartamára, vagy egy MI-gigagyár létrehozása és működtetése céljából létrehozott új jogi személy; és az ilyen konzorcium legalább ötéves időtartamon át szabályszerű székhellyel rendelkezik az Unióban és amelynek magánpartnerei közül egy vagy több részt vehet a közös vállalkozás magánszektorbeli tagjaiban;

3e.

»az MI-gigagyár koordinátora«: az Unióban szabályszerűen bejegyzett és a székhelye szerinti tagállam joga szerint érvényesen létező jogi személy, amely: jogi felhatalmazással rendelkezik valamely MI-gigagyárkonzorcium képviseletére, és jogképességgel és felhatalmazással rendelkezik az MI-gigagyárra vonatkozó üzemeltetési megállapodás megkötésére, végrehajtására és teljesítésére; székhelye az Unióban van, és közvetlenül vagy közvetve, tulajdonosi érdekeltségen keresztül vagy az (EU) 2024/1624 európai parlamenti és tanácsi rendelet (*1) IV. fejezetében és a vonatkozó uniós versenyjogi elvekben meghatározott egyéb módon az Unióban letelepedett jogi személyek vagy természetes személyek ellenőrzése alatt áll; és lehet olyan meglévő üzemeltető szervezet is, amely egy olyan részt vevő államot képvisel, amely tagállam, vagy lehet részt vevő államok üzemeltetési konzorciuma;

3f.	»az MI-gigagyárra vonatkozó üzemeltetési megállapodás«: a közös vállalkozás és az MI-gigagyár koordinátora közötti, valamely MI-gigagyár üzemeltetésére és működtetésére irányuló megállapodás;

3g.	»MI-gigagyárat üzemeltető szervezet«: olyan jogi személy, amelyet az MI-gigagyárkonzorcium kijelölt arra, hogy egy MI-gigagyárat és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatásokat üzemeltesse és működtesse, és amely valamely olyan részt vevő államban rendelkezik székhellyel, amely tagállam;

3h.

»MI-gigagyárra vonatkozó együttműködési megállapodás«: a közös vállalkozás és egy harmadik ország közötti megállapodás, amely meghatározza az adott harmadik országban letelepedett jogi személyek vagy természetes személyek közvetlen vagy közvetett, tulajdonosi érdekeltségen keresztül vagy más módon történő ellenőrzése alatt álló jogi személyek MI-gigagyárkonzorciumban való részvételének jogosultsági feltételeit és az MI-gigagyárakhoz való felhasználói hozzáférést;

3i.	»több telephellyel rendelkező, egyetlen országon belüli MI-gigagyár«: olyan MI-gigagyár, amely egynél több, ugyanazon tagállam területén található fizikai helyszínen rendelkezik telephellyel;

3j.	»több telephellyel rendelkező, több országra kiterjedő MI-gigagyár«: olyan MI-gigagyár, amely egynél több fizikai helyszínen és egynél több tagállam területén rendelkezik telephellyel.

(*1) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/1624 rendelete (2024. május 31.) a pénzügyi rendszer pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről (OJ L, 2024/1624, 2024.6.19., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2024/1624/oj).”;"

a cikk a következő ponttal egészül ki:

„19a.

»nemzeti kvantumkompetencia-központ«: valamely részt vevő államban székhellyel rendelkező jogi személy vagy jogi személyekből álló konzorcium, amely ipari felhasználók – többek között kkv-k –, a tudományos élet és kutatást végző szervezetek, továbbá közigazgatási szervek felhasználói számára igény szerint hozzáférést biztosít kvantumtechnológiákhoz, -eszközökhöz, -alkalmazásokhoz és -szolgáltatásokhoz, valamint nemzeti vagy európai kvantuminfrastruktúrákhoz, ezenkívül szakértelmet, készségeket, képzést, hálózatépítést és tájékoztatást kínál.”

A 3. cikk a következőképpen módosul:

az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1) A közös vállalkozás küldetése egy világszínvonalú, egyesített, biztonságos, interoperábilis és hiperkonnektív szuper-számítástechnikai, kvantum-számítástechnikai, szolgáltatás- és adatinfrastruktúra ökoszisztémájának kifejlesztése, üzembe helyezése, bővítése és fenntartása az Unióban. Támogatnia kell a keresletorientált és felhasználóvezérelt, innovatív és versenyképes szuper-számítástechnikai rendszerek, valamint kvantumtechnológiák és -rendszerek fejlesztését és elterjedését, továbbá az említett rendszerekre optimalizált alkalmazások széles skálájának kifejlesztését. Ennek a lehető legnagyobb mértékben európai ellátási láncon kell alapulnia a zavarok és függőségek kockázatának visszaszorítása, valamint az Unió stratégiai autonómiájának és technológiai szuverenitásának megerősítése érdekében, biztosítva ugyanakkor a legjobb alkotóelemek, technológiák és ismeretek használatát. Emellett az említett infrastruktúra ökoszisztéma használatát ki kell terjesztenie nagy számú állami és magánfelhasználóra, valamint támogatnia kell a kettős átállást, továbbá a tudomány és az ipar területén foglalkoztatott európai munkaerő számára kulcsfontosságú készségek fejlesztését.”

;

a (2) bekezdés a következőképpen módosul:

a bekezdés a következő ponttal egészül ki:

„fa)

a kvantumtechnológiákkal kapcsolatos legkorszerűbb alap- és alkalmazott kutatásnak és innovációnak, a laboratóriumból a gyárig vezető útnak, valamint e technológiák világszínvonalú kvantuminfrastruktúrákban való alkalmazásának, elterjedésének és integrációjának támogatása egy dinamikus, innovatív, fenntartható és reziliens kvantum-ökoszisztéma Unió-szerte történő kiépítése, valamint az Unió tudományos és ipari vezető szerepének, versenyképességének, stratégiai autonómiájának és technológiai szuverenitásának a kvantum-számítástechnika, -kommunikáció és -érzékelés terén történő biztosítása érdekében.”

;

ii.

a h) pont helyébe a következő szöveg lép:

„h)

az MI-gyárak fejlesztése és üzemeltetése, valamint az MI-gigagyárak és szolgáltatásaik létrehozásának és az azokhoz való hozzáférésnek a támogatása egy dinamikus, innovatív, fenntartható és reziliens MI-ökoszisztéma Unió-szerte történő kiépítése céljából, valamint a tudományos és ipari vezető szerep biztosítása érdekében.”

;

a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3) A közös vállalkozásnak a szuperszámítógépek beszerzésekor hozzá kell járulnia az Unió érdekeinek megóvásához, valamint támogatnia kell a nagy teljesítményű számítástechnika (a továbbiakban: HPC), MI- és kvantumtechnológiák, -rendszerek és -alkalmazások fejlesztését és hasznosítását. A közös vállalkozásnak lehetővé kell tennie a világszínvonalú szuperszámítógépek kooperatív tervezésen alapuló beszerzését, egyúttal szavatolnia kell a beszerzett technológiák és rendszerek ellátási láncának biztonságát. A közös vállalkozásnak hozzá kell járulnia az Unió stratégiai autonómiájához az Unió nyitott gazdaságának megőrzése mellett, támogatnia kell az európai HPC-, MI- és kvantumtechnológiai ellátási láncot erősítő technológiák és alkalmazások fejlesztését, valamint elő kell mozdítania ezek olyan rendszerekbe való beépítését, amelyek nagy számú tudományos, társadalmi, környezetvédelmi, ipari és biztonsági felhasználási igényt elégítenek ki.”

A 4. cikk (1) bekezdése a következő pontokkal egészül ki:

„i)

az MI-gigagyárak pillére, amely az MI-gigagyárak tevékenységeire terjed ki, amelyek működésük során kapcsolódhatnak az MI-gyárak EuroHPC hálózatához, hogy biztosítva legyen a zökkenőmentes integráció, a felhasználók támogatása és a tudásmegosztás az európai MI-ökoszisztémában; ez a pillér a következő tevékenységeket foglalja magában:

i.	világszínvonalú MI-számítástechnikai infrastruktúra biztosítása európai kutatók, vállalkozók és iparágak – ezen belül kkv-k, induló innovatív vállalkozások, növekvő innovatív vállalkozások – és a közszektor számára;

ii.	új MI-megoldások kifejlesztésének lehetővé tétele valamennyi köz- és magánszektorban, ideértve az általános célú MI-modellek fejlesztését is; valamint

iii.	az Unió mint a mesterséges intelligencia kontinense versenyképességének és szuverenitásának biztosítása;

a kvantumtechnológiák pillére, amely a teljes kvantum-ökoszisztémát, továbbá a kvantum-számítástechnika és -szimuláció, a kvantumkommunikáció, valamint a kvantumérzékelés és -metrológia alkalmazási területeit kezeli, biztosítva a kvantumellátási lánc és az alaptechnológiák biztonságát és rezilienciáját; az említett tevékenységek többek között a következőkre irányulnak:

i.	tudományos és technológiai kutatás és innováció: a kvantumtudomány és -technológia területén a kutatási kiválóság előmozdítása;

ii.

a laboratóriumból a gyárig vezető út és ökoszisztéma-fejlesztés: a legkorszerűbb kvantuminfrastruktúrák fejlesztésének és telepítésének támogatása; a kvantumtechnológiák ipari felhasználásának előmozdítása a kvantumalkalmazások elterjedésének támogatása révén a kulcsfontosságú állami és ipari ágazatokban, biztosítva az előrelépések valós alkalmazásokba való átültetését valamennyi kvantumterületen, beleértve a vezető piacok fejlesztését is; az európai és nemzetközi szabványok előmozdítása, valamint a nemzeti kvantumkompetencia-központok fejlesztésének és hálózatba szervezésének támogatása Európa-szerte;

iii.	a hibatűrő kvantum-számítástechnikai rendszerek fejlesztésének és működőképessé tételének felgyorsítása olyan közintézkedésekre támaszkodva, amelyek támogatják az Európában gyártott és tervezett technológiákon alapuló versenyképes európai kvantum-ökoszisztémát és -ellátási láncot;

iv.	szakértelem és tehetség: versenyképes és inkluzív kvantumkutatási és mérnöki munkaerő kialakítása összehangolt oktatási, képzési és mobilitási kezdeményezések révén, a kvantumtechnológiákkal kapcsolatos kulcsfontosságú tudományágakban és műszaki területeken;

v.	nemzetközi együttműködés: nemzetközi együttműködés kialakítása a kvantumtechnológiák terén a globális tudományos és társadalmi kihívások megoldása érdekében, az Unió külpolitikai célkitűzéseivel és nemzetközi kötelezettségvállalásaival összhangban.”

Az 5. cikk a következőképpen módosul:

az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1) A közös vállalkozásnak nyújtott uniós pénzügyi hozzájárulás, beleértve az EGT-előirányzatokat is, legfeljebb 4 122 300 000 EUR – amely összegből legfeljebb 92 000 000 EUR különíthető el igazgatási költségekre – feltéve, hogy az említett összeg legalább megegyezik a részt vevő államok hozzájárulásának összegével; az említett hozzájárulás indikatív módon a következőképpen oszlik meg:

a)	legfeljebb 1 660 000 000 EUR a Horizont Európából, ebből 160 000 000 EUR kvantumkutatási és innovációs tevékenységek végrehajtására a 4. cikk (1) bekezdésének j) pontjában említettek szerint, a 34. cikk (1) és (2) bekezdésével összhangban;

b)	legfeljebb 2 142 300 000 EUR a Digitális Európa programból; és

c)	legfeljebb 320 000 000 EUR az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből.

A Horizont Európából, a Digitális Európa programból és az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből származó további források kiegészíthetik az első albekezdésben említett uniós hozzájárulást, feltéve, hogy a kiegészítő összegekhez legalább a közös vállalkozás egy vagy több, az Uniótól eltérő tagjának hozzájárulása társul. Az ilyen kiegészítő források nem vehetők figyelembe az Unió maximális pénzügyi hozzájárulásának kiszámításakor.”

;

a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3) További bármely, a Horizont Európától, a Digitális Európa programtól és az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköztől eltérő uniós programból származó, az e cikk (1) bekezdésének első albekezdésében említetteket kiegészítő források különíthetők el a közös vállalkozás számára a 4. cikkben említett tevékenységi pillérek támogatására, a 4. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett tevékenységek kivételével. Ezek a kiegészítő források nem vehetők figyelembe az Unió maximális pénzügyi hozzájárulásának kiszámításakor.”

;

a cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(4a) Az e cikk (3) és (4) bekezdésével összhangban a közös vállalkozásnak allokált hozzájárulásokra az (EU, Euratom) 2024/2509 rendelet európai parlamenti és tanácsi rendelet (*2) 158. cikkében foglalt követelmények alkalmazandók. Amennyiben ezek a kiegészítő uniós hozzájárulások a 4. cikk (1) bekezdésének i) pontjában említett pillérhez kapcsolódnak, az Uniótól eltérő egy vagy több tagnak az uniós hozzájárulások összegével arányos kiegészítő hozzájárulást kell nyújtania.

(*2) Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2024/2509 rendelete (2024. szeptember 23.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról (HL L, 2024/2509, 2024.9.26., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2024/2509/oj).”;"

d)	a (6), a (7) és a (8) bekezdést el kell hagyni.

A rendelet a következő cikkel egészül ki:

„12b. cikk

Mesterségesintelligencia-gigagyár

(1) Az MI-gigagyárnak olyan részt vevő államban kell lennie, amely egyben tagállam. Az MI-gigagyár pénzügyi támogatását az Unió és – a közös vállalkozás által képviselt – egy vagy több részt vevő állam közötti partnerség, valamint egy MI-gigagyárkonzorcium – melyet jogilag valamely MI-gigagyár koordinátora képvisel – révén kell biztosítani, mely konzorcium magában foglalhat egy vagy több infrastruktúra-szolgáltatót is. A közös vállalkozás és az MI-gigagyár koordinátora közötti ezen partnerség üzemeltetési megállapodás formáját ölti. Az MI-gigagyárra irányuló partnerségben részt vevő egyes államok olyan igazgatási megállapodást kötnek a közös vállalkozással, amely meghatározza a hozzájárulásoknak az adott részt vevő államban székhellyel rendelkező pályázók részére történő kifizetésére és az e hozzájárulásokról való jelentéstételre alkalmazandó koordinációs mechanizmust. Az említett megállapodásnak tartalmaznia kell a részt vevő állam megegyezés szerinti hozzáférési idejét, a hozzáférés ütemezését, a kifizetési feltételeket, valamint a jelentéstételi és az ellenőrzési követelményeket.

(2) A több telephellyel rendelkező MI-gigagyárakat egyetlen MI-gigagyárkonzorciumnak kell üzemeltetnie, és azoknak integrált műszaki egységként kell működniük. A több telephellyel rendelkező MI-gigagyárakat alkotó telephelyeket nagyon nagy sebességű, nagy sávszélességű hálózatokkal kell összekapcsolni. A több telephellyel rendelkező, egyetlen országon belüli MI-gigagyárak esetében az azokat alkotó telephelyek közül legalább egynek meg kell felelnie az MI-gigagyárak méretének. A több telephellyel rendelkező, több országra kiterjedő MI-gigagyár konzorciumának fogadó tagállamonként legalább egy üzemeltető szervezetből kell állnia és a részt vevő tagállamokban található telephelyek közül legalább egynek meg kell felelnie az MI-gigagyárak méretének. A több telephellyel rendelkező, több országra kiterjedő MI-gigagyár minden egyes üzemeltető szervezete egyetemleges felelősséget visel az Unióval szemben az általa kapott uniós hozzájárulásért. A több telephellyel rendelkező, több országra kiterjedő MI-gigagyár konzorciumi megállapodásában meg kell határozni az üzemeltető szervezetek közötti felelősségmegosztást, valamint az egyes üzemeltető szervezetek technikai, működési, szabályozási és pénzügyi felelősségét.

(3) A részt nem vevő államokból származó jogi személyek MI-gigagyárkonzorciumban való részvételét korlátozni kell vagy ki kell zárni, amennyiben e részvétel ellentétes az Unió stratégiai eszközeivel, érdekeivel, autonómiájával vagy biztonságával. Az (EU) 2021/694, az (EU) 2021/695 és az (EU) 2021/1153 rendelettel összhangban az MI-gigagyárkonzorcium kiválasztására irányuló, részvételi szándék kifejezésére való felhívásban az említett konzorciumban való részvételt olyan jogi személyekre kell korlátozni, amelyek vagy csak a részt vevő államokban rendelkeznek telephellyel, vagy pedig a Horizont Európa, a Digitális Európa program és bármely későbbi releváns uniós finanszírozási program meghatározott társult országaiban, vagy a részt vevő államokon kívüli egyéb olyan harmadik országokban rendelkeznek székhellyel, amelyek részvétele nem ellentétes az Unió és tagállamai biztonsági és védelmi érdekeivel. Az e bekezdésben említett korlátozások és kizárások elvben nem alkalmazandók az azon harmadik országokban székhellyel rendelkező jogi személyekre, amelyek MI-gigagyárra vonatkozó együttműködési megállapodást vagy hasonló megállapodást írtak alá az Unióval. Az MI-gigagyárkonzorcium kiválasztására vonatkozó, részvételi szándék kifejezésére való felhívás megállapíthatja, hogy más harmadik országban székhellyel rendelkező jogi személyek is jogosultak lehetnek a részvételre, feltéve, hogy az ilyen jogi személyek megfelelnek az Unió és a tagállamok biztonsági érdekei védelmének, valamint a minősített adatok védelmének biztosítása érdekében általuk teljesítendő követelményeknek. Ezeket a követelményeket a munkaprogramban kell meghatározni.

(4) Az MI-gigagyárakat a közös vállalkozás és a részt vevő államok egy vagy több ajánlatkérő szerve közötti közös közbeszerzés alapján kell kiválasztani. A tagállamnak kifejezett kötelezettségvállalást kell tennie az MI-gigagyárkonzorcium javára, melyet a közös vállalkozás felé tesz meg arra vonatkozóan, hogy finanszírozza a területén létrehozandó MI-gigagyár rá eső részét, a (19) bekezdéssel összhangban történő kiválasztást követően. Ezt a kötelezettségvállalást a tagállamnak a részvételi szándék kifejezésére való felhívás közzététele előtt kell megtennie.

(5) Az 5. cikkben említett uniós pénzügyi hozzájárulás az MI-gigagyár teljes számítástechnikai infrastruktúrájának tőkekiadásaira (CAPEX) irányuló beruházások legfeljebb 17 %-át fedezheti. Alternatív megoldásként az uniós hozzájárulás az MI-gigagyárra vonatkozó hozzáférési idő előzetes megegyezés szerinti, garantált megvásárlása formájában is nyújtható, amelynek értéke az MI-gigagyár teljes számítástechnikai infrastruktúrájára vonatkozó tőkekiadások (CAPEX) legfeljebb 17 %-ának felelhet meg. Egy vagy több részt vevő államnak legalább az uniós hozzájárulással megegyező hozzájárulást kell nyújtania. Az MI-gigagyárra irányuló beruházás fennmaradó részét, valamint az MI-gigagyár működési kiadásait (OPEX) az MI-gigagyárkonzorciumnak kell fedeznie. A több telephellyel rendelkező, egyetlen országon belüli MI-gigagyárak esetében az uniós hozzájárulás teljes egészében hozzárendelhető az MI-gigagyárat alkotó legnagyobb telephelyhez, a megfelelő számítási hozzáférési jogokkal együtt. A több telephellyel rendelkező, több országra kiterjedő MI-gigagyárak esetében az uniós hozzájárulás olyan MI-gigagyárakhoz rendelhető hozzá, amelyek megfelelnek az előírt méretnek, de részt vevő tagállamonként csak egy MI-gigagyár részesülhet e hozzájárulásban.

(6) Előfordulhat, hogy egy kiválasztott MI-gyár kapacitása jelentősen bővül, és MI-gigagyárrá válik. Ebben az esetben az említett MI-gyár tekintetében már biztosított uniós pénzügyi támogatást bele kell számítani az MI-gigagyár e cikk (5) bekezdésében említett számítástechnikai infrastruktúrájának tőkekiadásaihoz nyújtott uniós hozzájárulásba. Ugyanezek a rendelkezések vonatkoznak a részt vevő államokra is. A 10. cikkben említett, MI-gyárra vonatkozó üzemeltetési megállapodást adott esetben ennek megfelelően módosítani kell. Az említett, MI-gigagyárrá váló MI-gyárba történő további beruházásokat, valamint az MI-gigagyár működési kiadásait az MI-gigagyárkonzorciumnak kell fedeznie.

(7) Valamely tagállam a valamely MI-gigagyárra vonatkozó hozzájárulásait vagy közvetlenül, a nemzeti finanszírozási mechanizmusokon keresztül, vagy pedig közvetve, más forrásokon keresztül nyújthatja. Valamely tagállam a közös vállalkozással kötött igazgatási megállapodás alapján a hozzájárulásai egészét vagy egy részét – beleértve az e cikk (5) bekezdésében említett és bármely egyéb további hozzájárulást – becsatornázhatja a közös vállalkozáshoz, amelynek ezt követően az adott tagállam nevében kezelnie kell az említett forrásokat, valamint folyósítania kell azokat a szóban forgó MI-gigagyárnak. Az önkéntes pénzügyi hozzájárulás teljes egészében vagy részben az (EU) 2021/241 európai parlamenti és tanácsi rendelet (*3) vagy az (EU) 2021/1060 rendelet (*4) alapján a tagállam által kapott forrásokból is állhat.

(8) A tagállamok dönthetnek úgy, hogy az (EU) 2021/241 rendelet alapján általuk kapott pénzügyi hozzájárulás (azaz az RRF-ből számukra elkülönített források) egy részét a valamely MI-gigagyárhoz nyújtott önkéntes pénzügyi hozzájárulásuknak az e cikk (7) bekezdésével összhangban történő, teljes vagy részleges finanszírozására fordítják, többek között a hozzájárulásuk fedezésére olyan esetben, amikor egy adott MI-gigagyárat nem választanak ki uniós finanszírozásra. A tagállamok dönthetnek úgy is, hogy az RRF-ből számukra elkülönített források fennmaradó részét MI-gyárakhoz, szuperszámítógépekhez vagy kvantumszámítógépekhez, illetve a közös vállalkozás célkitűzéseihez kapcsolódó, általuk a tervükben azonosított más MI-, kvantumtechnológiai vagy HPC-beruházásokhoz nyújtott nemzeti hozzájárulásaik finanszírozására használják fel. A tagállamok ezeket a hozzájárulásokat az e cikk (7) bekezdésével összhangban becsatornázzák a közös vállalkozáshoz. A hozzájárulási megállapodás aláírását, valamint az RRF kijelölt forrásainak a közös vállalkozás részére legkésőbb 2026. augusztus 31-ig történő teljes körű és visszavonhatatlan átadását követően úgy kell tekinteni, hogy a tagállam betartotta az (EU) 2021/241 rendeletben meghatározott határidőt.

(9) Valamely tagállam dönthet úgy, hogy az (EU) 2021/241 rendelet vagy az (EU) 2021/1060 rendelet vagy más finanszírozási program alapján általa kapott pénzügyi hozzájárulás egy részét új, fejlett, élvonalbeli MI-, HPC- vagy kvantum-számítástechnikai szolgáltatási és adatinfrastruktúrák saját területén történő létrehozásának és üzemeltetésének finanszírozására fordítja. Az ilyen tagállam a közös vállalkozással kötött igazgatási megállapodás alapján ezeket a beruházásokat becsatornázhatja a közös vállalkozáshoz, amelynek ezt követően az adott tagállam nevében kezelnie kell az említett forrásokat és folyósítania kell azokat a szóban forgó beruházások céljára. A hozzájárulási megállapodás aláírását, valamint az RRF kijelölt forrásainak a közös vállalkozás részére legkésőbb 2026. augusztus 31-ig történő teljes körű és visszavonhatatlan átadását követően úgy kell tekinteni, hogy a tagállam betartotta az (EU) 2021/241 rendeletben meghatározott határidőt.

Az érintett tagállam kérésére az első albekezdésben említettek szerinti fejlett, élvonalbeli infrastruktúra-létesítménynek a közös vállalkozástól meg kell kapnia az »EuroHPC MI- és számítástechnikai infrastruktúra« pecsétet, feltéve, hogy legalább a meglévő EuroHPC szuperszámítógépek – többek között az MI-gyárak – bármelyikével egyenértékű teljesítményszintet ér el.

A közös vállalkozásnak az »EuroHPC MI- és számítástechnikai infrastruktúra« pecséttel kitüntetett infrastruktúrákat adott esetben egyesítenie kell és hálózatba kell kapcsolnia az EuroHPC MI-, számítástechnikai vagy kvantuminfrastruktúráival.

A tagállam dönthet úgy, hogy hozzáférést biztosít a közös vállalkozás számára az e bekezdéssel összhangban finanszírozott infrastruktúrákhoz. E hozzájárulások nem vehetők figyelembe a 5. cikk (1) bekezdésében említett hozzájárulás kiszámításakor. A tagállam által biztosított ilyen hozzáférési időt a közös vállalkozásnak kell kezelnie az Unió hozzáférési idejének részeként.

(10) A tagállamok hozzáférési időt biztosíthatnak a közös vállalkozás számára egy vagy több EuroHPC szuperszámítógépükre, MI-gyárukra vagy MI-gigagyárukra vonatkozóan egy igazgatási megállapodás útján, amelyben meg kell határozni a biztosított hozzáférési idő részarányát és időtartamát. Az ilyen hozzáférési idő az Unió hozzáférési idejének minősül, és azt elsősorban az induló innovatív vállalkozások és a kkv-k számára kell biztosítani a kutatási vagy innovációs tevékenységeik céljára. Ez a hozzáférési idő nem számolható el a tagállamok természetbeni hozzájárulásaként.

(11) Az Uniónak a tagállamok egy vagy több MI-gyárra vagy MI-gigagyárra vonatkozó hozzáférési ideje felhasználható arra, hogy ingyenes hozzáférést kapjanak azok az európai projektek, amelyek az innovációt jelentősen előmozdító nyílt, úttörő MI-modelleket fejlesztenek; ezeket a projekteket a közös vállalkozás által szervezett, az Unió egészére kiterjedő nyílt versenyeljárás keretében fogják kiválasztani. Ezeket a nyílt modelleket Európa-szerte széles körben hozzáférhetővé kell tenni a hatóságok, valamint az európai tudományos és üzleti közösségek számára. Ezen erőfeszítés kiegészítéseképpen a tagállamok további hozzáférési időt biztosíthatnak a közös vállalkozás részére az ilyen, uniós hozzáadott értéket képviselő projektek céljára. Ez a hozzáférési idő nem számolható el a tagállamok természetbeni hozzájárulásaként.

(12) Az MI-gigagyárra vonatkozó üzemeltetési megállapodásban részletesebben meghatározott, az MI-gigagyár működésének megkezdésétől számított legalább ötéves időszak során a közös vállalkozás tulajdonában marad az MI-gigagyár számítástechnikai infrastruktúrájának a tőkekiadásokhoz nyújtott, az (5) és (6) bekezdésben említett uniós hozzájárulásnak megfelelő része. Alternatív megoldásként, amennyiben az uniós hozzájárulást az MI-gigagyárra vonatkozó hozzáférési idő előzetes megegyezés szerinti, az (5) bekezdésben említett garantált megvásárlása formájában nyújtják, az időtartamnak legalább öt évnek kell lennie, és azt az MI-gigagyárra vonatkozó üzemeltetési megállapodásban kell részletesebben meghatározni. Az időtartamot mindkét esetben meg kell hosszabbítani az MI-gigagyár számítástechnikai infrastruktúrájának jelentős korszerűsítése esetén. A közös vállalkozásnak az alapokmány 23. cikkének (4) bekezdése szerinti végelszámolása sérelme nélkül, a tulajdonjogot az MI-gigagyárra vonatkozó üzemeltetési megállapodással összhangban kell átruházni, vagy az MI-gigagyárra vonatkozó üzemeltetési megállapodásban meghatározott feltételek mellett kell meghosszabbítani egy megállapodás szerinti időtartamra. A tulajdonjognak az MI-gigagyárkonzorciumra történő átruházása esetén az MI-gigagyár számítástechnikai infrastruktúrájának maradványértékét az Uniót megillető egyenértékű hozzáférési idővé kell átalakítani. Ha az üzemeltetési megállapodás szerint nem ruházzák át a tulajdonjogot az MI-gigagyárkonzorciumra, és döntés születik az üzemen kívül helyezésről, a kapcsolódó költségeket az MI-gigagyárkonzorciumnak kell viselnie.

(13) Az Unió és a részt vevő államok valamely MI-gigagyárra vonatkozó hozzáférési idejének közvetlenül arányosnak kell lennie az MI-gigagyár számítástechnikai infrastruktúrájának tőkekiadásaihoz való pénzügyi hozzájárulásukkal, vagy az MI-gigagyárra vonatkozó hozzáférési idő előzetes megegyezés szerinti, garantált megvásárlásával.

(14) A közös vállalkozás irányító testületének meg kell határoznia a következőket:

a)	az MI-gigagyárakra vonatkozó uniós hozzáférési idővel kapcsolatos feltételek;

b)	az MI-gigagyárakhoz való hozzáférés feltételeivel kapcsolatos különös szabályok, amelyek az Unió hozzáférési idejének az Unió számára stratégiai fontosságúnak minősülő projektek és tevékenységek céljára való kiosztására vonatkoznak;

c)	az MI-gigagyárakhoz való hozzáférés feltételeivel kapcsolatos különös szabályok, amelyek az Unió hozzáférési idejének a biztonsági vonatkozású projektek és tevékenységek céljára való kiosztására vonatkoznak.

(15) Az Unió hozzáférési idejére vonatkozó feltételeknek a (14) bekezdés szerinti meghatározásakor az irányító testületnek biztosítania kell, hogy a hozzáférés:

a)	valamely tagállamban vagy a Digitális Európa programhoz, a Horizont Európához vagy az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközhöz társult harmadik országban lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező, illetve ott található felhasználóknak legyen odaítélhető;

ingyenes legyen a közjogi szervezetek felhasználói számára; a Horizont Európa, a Digitális Európa program vagy a Hálózatfinanszírozási Eszköz által finanszírozott, valamint a Horizont Európa vagy a Digitális Európa program keretében kiválósági pecsétet elnyert kutatási és innovációs tevekénységekkel összefüggő alkalmazások ipari felhasználói, továbbá adott esetben a kkv-k és a növekvő innovatív vállalkozások magáncélú innovációs tevékenységei esetében;

c)	magában foglaljon kifejezetten az Unió által finanszírozott kutatási és innovációs projektek céljára lefoglalt számítástechnikai erőforrásokat, biztosítva a garantált rendelkezésre állást és az ütemezési prioritást.

(16) Az irányító testületnek nyomon kell követnie az Unió hozzáférési idejének a (15) bekezdés a) pontjában említett különböző típusú felhasználókra eső részét. Azokban az esetekben, amikor a hozzáférési idő különböző típusú felhasználók közötti aránya és a kereslet között jelentős kiegyenlítetlenség áll fenn, az irányító testület megteszi a megfelelő korrekciós intézkedéseket ezen kiegyenlítetlenség kezelésére.

(17) Az Unió és a részt vevő államok hozzájárulásaira olyan feltételeknek kell vonatkozniuk, amelyek biztosítják az Unió stratégiai érdekeinek védelmét. Az e bekezdésben említett egyedi feltételeket az MI-gigagyárra vonatkozó külön üzemeltetési megállapodásban kell meghatározni. Az MI-gigagyárra vonatkozó üzemeltetési megállapodásra az uniós jog az irányadó, amelyet az olyan kérdések tekintetében, amelyekről ez a rendelet vagy más uniós jogi aktus nem rendelkezik, kiegészít annak a tagállamnak a joga, amelyben az üzemeltető szervezet székhellyel rendelkezik. Az MI-gigagyárra vonatkozó üzemeltetési megállapodásnak:

a)	részletesen meg kell határoznia az MI-gigagyár tulajdonosi és irányítási struktúráját;

b)	az Unió stratégiai eszközeinek, érdekeinek, autonómiájának vagy biztonságának védelme érdekében olyan rendelkezéseket kell tartalmaznia, amelyek biztosítják az MI-gigagyárnak az Unió általi hatékony és arányos felügyeletét és ellenőrzését;

c)	meg kell határoznia az Unió, a részt vevő államok, valamint az MI-gigagyárkonzorcium köz- vagy magánpartnerei által nyújtott pénzügyi hozzájárulásokat, beleértve adott esetben a (13) bekezdésben említett, az MI-gigagyárra vonatkozó garantált hozzáférési időt és annak időtartamát;

d)	adott esetben meg kell határoznia az Unió bármely egyéb olyan érdekét, amely az MI-gigagyárkonzorcium és az InvestEU közötti egyedi beruházási megállapodások által szabályozott uniós beruházásokból ered;

e)	meg kell határoznia az MI-gigagyár nem uniós felhasználóira vonatkozó jogosultsági feltételeket; nekik a (3) bekezdésben meghatározott jogosultsági feltételekkel megegyező feltételeknek kell megfelelniük;

f)	meg kell határoznia az MI-gigagyár uniós felhasználóinak hozzáférésére vonatkozó részletes feltételeket, valamint az MI-gigagyár szolgáltatásaira vonatkozó hozzáférési idővel kapcsolatos elszámolási szabályokat;

g)	meg kell határoznia az MI-gigagyár üzemeltetése során a közös vállalkozás felhasználói részére nyújtott szolgáltatás minőségét, az MI-gigagyárra vonatkozó üzemeltetési megállapodásban foglalt, a szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodásban meghatározottak szerint;

meg kell határoznia az MI-gigagyár adat- és számítástechnikai infrastruktúrája beszerzésének, üzemeltetésének és felhasználásának szabályait, beleértve adott esetben a közszektorbeli felhasználói igényeket is, és amennyiben az MI-gigagyárkonzorcium egy vagy több technológiai infrastruktúra-szolgáltatót is magában foglal, az MI-gigagyárra vonatkozó üzemeltetési megállapodásnak szigorú összeférhetetlenségi biztosítékokról kell rendelkeznie e beszállítókra vonatkozóan;

i)	adott esetben meg kell határoznia a (12) bekezdésben említett tulajdonjog-átruházás feltételeit;

j)	részletesen rögzítenie kell a tulajdonjognak vagy az előzetes megegyezés szerinti, garantáltan megvásárolt hozzáférési időnek a meghosszabbítását, valamint adott esetben a fokozatos kivezetésre vonatkozó, az MI-gigagyárra alkalmazandó feltételeket;

k)	adott esetben meg kell határoznia az MI-gigagyár üzemeltetésére vonatkozó felelősségi feltételeket;

l)	meg kell állapítania az MI-gigagyárat üzemeltető szervezet arra vonatkozó kötelezettségét, hogy minden év január 31-ig ellenőrzési jelentést és adatokat nyújtson be az irányító testülethez az Unió előző pénzügyi évre vonatkozó hozzáférési idejének felhasználásáról;

m)	tartalmaznia kell egy, az EUMSZ 272. cikke szerinti választottbírósági kikötést, amely szerint az Európai Unió Bírósága rendelkezik joghatósággal az üzemeltetési megállapodás hatálya alá tartozó minden kérdésben.

(18) Az MI-gigagyárnak magában kell foglalnia egy, a Bizottság és az adott MI-gigagyár számára közfinanszírozást nyújtó részt vevő államok képviselőiből álló közigazgatási irányító testületet. A közigazgatási irányító testület összetételét és a munkájára vonatkozó szabályokat az MI-gigagyárra vonatkozó üzemeltetési megállapodásban kell meghatározni. Az MI-gigagyárkonzorcium irányítási és működési autonómiájának sérelme nélkül, valamint a közfinanszírozást alátámasztó közérdekű célkitűzésekkel való összhang biztosítása érdekében a következő elemekhez a kijelölt közigazgatási irányító testület kifejezett előzetes jóváhagyása szükséges:

a)	harmadik országbeli szervezetekkel kötendő olyan javasolt hozzáférési megállapodások, amelyek aggályokat vethetnek fel az Unió stratégiai eszközeivel, érdekeivel, autonómiájával vagy biztonságával kapcsolatban;

az MI-gigagyár jogi és pénzügyi struktúrájában vagy ellenőrzésében bekövetkező, az Unió vagy a részt vevő államok érdekeit érintő jelentős változások, például a végső tulajdonosi szerkezetének vagy a felettük gyakorolt ellenőrzésnek a megváltozása, a kritikus eszközök Unión kívülre történő áthelyezése vagy jelentős pénzügyi szerkezetátalakítási döntések;

c)	jelentős változás az MI-gigagyár stratégiai céljában.

(19) A részvételi szándék kifejezésére való felhívást követően az MI-gigagyárkonzorciumot a közös vállalkozás irányító testületének tisztességes és átlátható eljárás keretében kell kiválasztania egy független szakértőkből álló testület, valamint egy, az irányító testület által az értékelésre kijelölt akkreditált pénzügyi intézmény támogatásával, többek között a következő kritériumok alapján:

technikai értékelés:

i.	a pályázat célkitűzései és technikai minősége;

ii.	a munkaterv minősége;

iii.	a fizikai, informatikai és hálózati infrastruktúra minősége;

iv.	a szolgáltatás minősége, beleértve a biztonságot és a megbízhatóságot;

v.	fenntarthatóság és energiahatékonyság;

vi.	konzorciumi tapasztalat és know-how hasonló nagy méretű létesítmények létrehozása terén;

potenciális hatás:

i.	az európai MI-ökoszisztémára gyakorolt hatás, beleértve annak versenyképességét és tehetségbázisát;

ii.	uniós hozzáadott érték, beleértve a stratégiai autonómiához és a technológiai szuverenitáshoz való hozzájárulást.

pénzügyi kivitelezhetőség:

i.	az MI-gigagyárkonzorcium beruházási kötelezettségvállalása;

ii.	a javasolt üzleti modell minősége és pénzügyi életképessége (beleértve a kijelölt akkreditált pénzügyi intézmény által elvégzendő átvilágítást).

(20) Amennyiben a konzorcium nem foglal magában egy vagy több technológiaiinfrastruktúra-szolgáltatót, az MI-gigagyár beszállítóit az MI-gigagyárkonzorciumnak kell kiválasztania olyan tisztességes és átlátható kiírási feltételek alapján, amelyek figyelembe veszik a közös vállalkozás által a részvételi szándék kifejezésére való felhívásban megadott, az MI-gigagyárra vonatkozó üzemeltetési megállapodásban részletesebben meghatározott általános rendszerspecifikációkat és különösen a közszektorbeli felhasználói igényeket. A kiválasztásnak tisztességes, nyílt és átlátható kritériumokon kell alapulnia, továbbá biztosítania kell az uniós hozzáadott értéket, és figyelembe kell vennie az ellátási lánc biztonságának és rezilienciájának szempontját. A nyertes ajánlattevőknek meg kell felelniük a (3) bekezdésben meghatározott jogosultsági feltételeknek.

(21) A közös vállalkozás keretszerződéseket köthet az alapvető és a rendkívül keresett összetevők, például fejlett MI-processzorok biztosítására. Az MI-gigagyárkonzorciumok felhasználhatják az e bekezdésben említett keretszerződéseket közbeszerzéseikhez.

(*3) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/241 rendelete (2021. február 12.) a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz létrehozásáról (HL L 57., 2021.2.18., 17. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2021/241/oj)."

(*4) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1060 rendelete (2021. június 24.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alap Pluszra, a Kohéziós Alapra, az Igazságos Átmenet Alapra és az Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra-alapra vonatkozó közös rendelkezések, valamint az előbbiekre és a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapra, a Belső Biztonsági Alapra és a határigazgatás és a vízumpolitika pénzügyi támogatására szolgáló eszközre vonatkozó pénzügyi szabályok megállapításáról (HL L 231, 2021.6.30., 159. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2021/1060/oj).” "

A 16. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1) A 17. cikk (9) bekezdésének sérelme nélkül, az EuroHPC szuperszámítógépeknek hozzáférhetőnek kell lenniük a köz- és magánszektorbeli felhasználók számára. Az ipari felhasználásra alkalmas EuroHPC szuperszámítógépek kivételével e szuperszámítógépek használatának elsősorban a közfinanszírozású programok kutatási és innovációs céljait, a közszektorbeli alkalmazásokat, valamint adott esetben a kkv-k, az induló innovatív vállalkozások és a növekvő innovatív vállalkozások magáncélú innovációs tevékenységeit kell szolgálnia.”

A 34. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„34. cikk

Visszatérítési ráták

(1) Az (EU) 2021/695 rendelet 34. cikkétől eltérve, a Horizont Európa keretében finanszírozott közvetett tevékenységek tekintetében, valamint a Digitális Európa program keretében finanszírozott tevékenységek tekintetében a közös vállalkozás az uniós finanszírozásra résztvevőtípusonként – különösen a kkv-k esetében –, illetve tevékenységtípusonként eltérő visszatérítési rátákat alkalmazhat egy tevékenységen belül. A visszatérítési rátákat fel kell tüntetni a munkaprogramban.

(2) E cikk (1) bekezdésétől és az (EU) 2021/695 rendelet 34. cikkétől eltérve a kvantumtechnológiai pillérhez tartozó, a Horizont Európa keretében finanszírozott tevékenységek esetében minden egyes munkaprogramban fel kell tüntetni egy olyan kötelező komponenst, amely az 5. technológiai készenléti szintig fedezi a közvetett kutatási és innovációs tevékenységeket, és amelyet az Unió az összes elszámolható költség 100 %-ában finanszíroz.”

2. cikk

Az (EU) 2021/1173 rendelet melléklete a következőképpen módosul:

A 3. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2) A tagállamok és a Horizont Európához vagy a Digitális Európa programhoz társult harmadik országok a közös vállalkozás tagjai közé való felvétel iránti kérelmüket az irányító testületnek nyújtják be. A jelentkező országok írásban elfogadják ezen alapokmányt és a közös vállalkozás működésére irányadó bármely más rendelkezést. Emellett ismertetik a közös vállalkozás tagjai közé való felvétel iránti kérelmük indokait, és jelzik, hogy nemzeti szuper-számítástechnikai vagy kvantumtechnológiai stratégiájukat miként igazították hozzá a közös vállalkozás célkitűzéseihez. Az irányító testület a kérelem elbírálásakor értékeli, hogy a jelentkező ország a közös vállalkozás küldetésének teljesítése és céljainak elérése szempontjából milyen relevanciával bír és milyen potenciális hozzáadott értéket képvisel, és a kérelem jóváhagyása előtt további pontosításokat kérhet a pályázattal kapcsolatban.”

A 4. cikk (1) bekezdése c) pontjának helyébe a következő szöveg lép:

„c)	az ipari és tudományos tanácsadó testület, amely a kutatási és innovációs tanácsadó csoportból, az infrastrukturális tanácsadó csoportból és a kvantumtechnológiai tanácsadó csoportból áll.”

Az 5. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(3) A kvantumtechnológiai pillérhez tartozó tevékenységek tekintetében a részt vevő államok dönthetnek úgy, hogy ugyanazt a képviselőt veszik igénybe, mint a többi tevékenységi pillér esetében, úgy, hogy e képviselő munkáját a kvantumtechnológiák területén illetékes hatóságaik megfelelő képviselői és szakértői segítik, vagy pedig kijelölhetnek egy további képviselőt a kvantumtechnológiák területén illetékes megfelelő hatóságaik részéről.”

A 6. cikk a következőképpen módosul:

a cikk a következő bekezdésekkel egészül ki:

„(5a) Az ezen alapokmány 7. cikke (4a) bekezdésének a)-e) és g) pontjában említett feladatok tekintetében a szavazati jogok fennmaradó 50 %-ával azon részt vevő államok rendelkeznek, amelyek tagállamok.

E bekezdés alkalmazása során az irányító testületnek a határozatait minősített többséggel kell meghoznia. Minősített többség akkor jön létre, ha az magában foglalja az Unió szavazatát és azon részt vevő államok legalább 55 %-ának szavazatát, amelyek tagállamok, és egyúttal képviseli az említett államok teljes népességének legalább 65 %-át. A népesség meghatározására a 2009/937/EU határozat III. mellékletében foglalt adatokat kell használni.

(5b) Az ezen alapokmány 7. cikke (4a) bekezdésének f. pontjában említett feladatok tekintetében minden egyes MI-gigagyár vonatkozásában a részt vevő államok szavazati jogait az adott MI-gigagyárhoz nyújtandó, általuk vállalt pénzügyi hozzájárulásaik arányában kell elosztani, az MI-gigagyár tulajdonjogának átruházásáig, annak értékesítéséig vagy üzemen kívül helyezéséig, illetve az MI-gigagyárra vonatkozó, előzetes megegyezés szerinti, az e rendelet 12b. cikkének (5) bekezdésében említett hozzáférési idő garantált megvásárlására vonatkozó szerződés lejártáig.

E bekezdés alkalmazása során az irányító testületnek a határozatait az összes szavazat legalább 75 %-os többségével kell meghoznia, a távollévő tagok szavazatait is beleértve.”

;

b)	a (6) bekezdés első albekezdése helyébe a következő szöveg lép: „Az ezen alapokmány 7. cikkének (5)-(7) bekezdésében említett feladatok tekintetében az irányító testület a határozatait két szakaszban hozza meg.”

A 7. cikk a következőképpen módosul:

a cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(4a) Az irányító testület az e rendelet 12b. cikkében említett MI-gigagyárakkal kapcsolatban a következő feladatokat látja el:

a)	megvitatja és elfogadja a többéves stratégiai programnak az ezen alapokmány 18. cikkének (1) bekezdésében említett, az MI-gigagyárak létrehozásához kapcsolódó részét;

b)	megvitatja és elfogadja az éves munkaprogramnak azt a részét, amely az MI-gigagyárak létrehozásához, valamint az MI-gigagyárkonzorciumok kiválasztásához és a vonatkozó költségbecslésekhez kapcsolódik;

c)	az éves munkaprogrammal összhangban jóváhagyja a részvételi szándék kifejezésére való felhívások közzétételét;

d)	jóváhagyja az MI-gigagyárakat létrehozó és üzemeltető MI-gigagyárkonzorciumok kiválasztását;

e)	meghatározza az MI-gigagyárakra vonatkozó uniós hozzáférési idő feltételeit;

f)	döntéseket hoz az MI-gigagyár közigazgatási irányító testületével kapcsolatban;

g)	jóváhagyja a közös vállalkozás által az MI-gigagyárak alapvető és rendkívül keresett összetevőinek biztosítására létrehozott keretszerződéseket.”

;

a cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(5a) A kvantumtechnológiai pillérhez tartozó tevékenységekre ezen alapokmány 7. cikkének (5) bekezdése alkalmazandó, kivéve a kvantumszámítógépek beszerzésével és üzemeltetésével kapcsolatos tevékenységeket, amelyek esetében ezen alapokmány 7. cikkének (4) bekezdése alkalmazandó.”

A melléklet 10. cikke a következőképpen módosul:

a)	az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép: „(1) Az ipari és tudományos tanácsadó testület a kutatási és innovációs tanácsadó csoportból, az infrastrukturális tanácsadó csoportból és a kvantumtechnológiai tanácsadó csoportból áll.” ;

a cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(7) A kvantumtechnológiai tanácsadó csoport legfeljebb 12 tagból áll, akik közül legfeljebb hat tagot a magánszektorbeli tagok neveznek ki – figyelembe véve a közös vállalkozás tekintetében tett kötelezettségvállalásaikat –, legfeljebb hatot pedig az irányító testület nevez ki ezen alapokmány 7. cikke (3) bekezdésének k) pontjával összhangban.

A kvantumtechnológiai tanácsadó csoportban részt vehet legfeljebb hat, a részt vevő államok által javasolt és az irányító testület által kinevezett megfigyelő.”

A rendelet a következő cikkel egészül ki:

„12a. cikk

A kvantumtechnológiai tanácsadó csoport működése

(1) A kvantumtechnológiai tanácsadó csoport évente legalább két alkalommal ülésezik.

(2) A kvantumtechnológiai tanácsadó csoport szükség esetén munkacsoportokat hozhat létre egy vagy több tag átfogó koordinálása mellett.

(3) A kvantumtechnológiai tanácsadó csoport megválasztja elnökét.

(4) A kvantumtechnológiai tanácsadó csoport elfogadja saját eljárási szabályzatát, beleértve a tanácsadó csoportot képviselő tagszervezetek kinevezését és kinevezésük időtartamát is.”

A rendelet a következő cikkel egészül ki:

„14a. cikk

A kvantumtechnológiai tanácsadó csoport feladatai

(1) A kvantumtechnológiai tanácsadó csoport:

a)	elkészíti az ezen alapokmány 18. cikkében említett többéves stratégiai program tervezetéhez a kvantumtechnológiai tevékenységeket és a kapcsolódó tárgyköröket illetően nyújtandó hozzájárulását, és azt a tudományos, iparági és szakpolitikai igények változásával összhangban rendszeresen aktualizálja;

nyilvános konzultációkat szervez, amelyek nyitva állnak minden, a kvantumtechnológiák területén aktív magán- és közszektorbeli érdekelt fél előtt, azzal a céllal, hogy tájékoztassa ezeket a feleket a többéves stratégiai program tervezetéről, valamint a munkaprogram kvantumtechnológiai részében az adott évre tervezett kapcsolódó tevékenységekről, és visszajelzéseket gyűjtsön tőlük ezekkel kapcsolatban.

(2) A többéves stratégiai program tervezetéhez nyújtandó, az (1) bekezdésben említett hozzájárulás a következőket foglalja magában:

a kvantumtechnológiák fejlesztésére és elterjedésére, valamint az európai digitális ökoszisztémába való integrálásukra irányuló stratégiai kutatási, innovációs, telepítési és infrastrukturális prioritások az Unió rezilienciájának, stratégiai autonómiájának és technológiai szuverenitásának a támogatása érdekében;

b)	potenciális nemzetközi együttműködési tevékenységek a kvantumtechnológiák terén, amelyek hozzáadott értéket teremtenek és kölcsönös érdeket képviselnek, ugyanakkor biztosítják az uniós értékekkel és biztonsági érdekekkel való összhangot;

c)	képzési, oktatási és munkaerő-fejlesztési prioritások a kulcskompetenciák és a készséghiányok kezelése érdekében a kvantumtechnológiák terén, beleértve a biztonsági szempontból érzékeny alkalmazásokkal kapcsolatos tudatosságot is;

d)	kvantuminfrastruktúrák beszerzése, telepítése és üzemeltetése, beleértve a nagy teljesítményű számítástechnikai infrastruktúrák és más digitális infrastruktúrák, például a kvantumkommunikáció és a kvantumérzékelés összekapcsolását és egyesítését;

e)	a kvantumtechnológiák területén a kapacitásépítésre, az interoperabilitásra, a szabványosításra és a biztonságra vonatkozó intézkedések, különös tekintettel a kettős felhasználással kapcsolatos kockázatokra és az Unió stratégiai eszközeinek, érdekeinek, autonómiájának vagy biztonságának védelmére.”

9.	A 16. cikke helyébe a következő szöveg lép: „16. cikk Költségvetési kötelezettségvállalások A közös vállalkozás költségvetési kötelezettségvállalásai éves részletekre oszthatók. 2025 januárjától a fennmaradó évek kumulatív költségvetésének legalább 20 %-a nem fedezhető éves részletekből.”

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2026. január 16-án.

a Tanács részéről

az elnök

M. RAOUNA

(1) A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.

(2) 2025. szeptember 18-án vélemény (HL C, C/2026/43, 2026.1.16., ELI: http://data.europa.eu/eli/C/2026/43/oj).

(3) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/1689 rendelete (2024. június 13.) a mesterséges intelligenciára vonatkozó harmonizált szabályok megállapításáról, valamint a 300/2008/EK, a 167/2013/EU, a 168/2013/EU, az (EU) 2018/858, az (EU) 2018/1139 és az (EU) 2019/2144 rendelet, továbbá a 2014/90/EU, az (EU) 2016/797 és az (EU) 2020/1828 irányelv módosításáról (a mesterséges intelligenciáról szóló rendelet) (HL L, 2024/1689, 2024.7.12., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2024/1689/oj).

(4) A Tanács (EU) 2021/1173 rendelete (2021. július 13.) az európai nagy teljesítményű számítástechnikával foglalkozó közös vállalkozás létrehozásáról és az (EU) 2018/1488 rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 256, 2021.7.19., 3. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2021/1173/oj).

(5) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/241 rendelete (2021. február 12.) a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz létrehozásáról (HL L 57., 2021.2.18., 17. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2021/241/oj).