(1)

Az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) 2024. december 20-án az alaprendelet 5. cikke alapján dömpingellenes vizsgálatot indított a Kínai Népköztársaságból és az Indiai Köztársaságból (a továbbiakban: érintett országok) származó bárium-karbonát behozatalára vonatkozóan. Az eljárás megindításáról a Bizottság értesítést (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló értesítés) tett közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában. (2)

(2)

A Bizottság azt követően indított vizsgálatot, hogy 2024. november 5-én a Kandelium Group GmbH (a továbbiakban: panaszos vagy Kandelium) panaszt nyújtott be. A panaszt a bárium-karbonáttal foglalkozó, az alaprendelet 5. cikkének (4) bekezdése értelmében vett uniós gazdasági ágazat nyújtotta be. A panaszban foglalt, a dömpinggel és az abból eredő jelentős kárral kapcsolatos bizonyítékok elegendőek voltak a vizsgálat megindításához.

(3)

A Bizottság az (EU) 2025/482 bizottsági végrehajtási rendelettel (3) (a továbbiakban: a nyilvántartásba vételt elrendelő rendelet) nyilvántartásbavételi kötelezettséget vezetett be az érintett termék behozatalára vonatkozóan.

(4)

A Bizottság az alaprendelet 19a. cikkével összhangban 2025. július 14-én megküldte a feleknek a javasolt vámok összefoglalását, valamint a dömpingkülönbözetek és az uniós gazdasági ágazatot érő kár megszüntetéséhez elegendő mérték részletes számítását. Az érdekelt felek felkérést kaptak arra, hogy három munkanapon belül észrevételeket tegyenek a számítások helytállóságára vonatkozóan. Észrevétel nem érkezett.

(5)

A Bizottság 2025. augusztus 11-én az (EU) 2025/1724 bizottsági végrehajtási rendelettel (4) (a továbbiakban: ideiglenes rendelet) ideiglenes dömpingellenes vámokat vetett ki a Kínai Népköztársaságból és Indiából származó bárium-karbonát behozatalára.

(6)

Az ideiglenes dömpingellenes vám kivetésének alapjául szolgáló alapvető tények és szempontok nyilvánosságra hozatalát követően (a továbbiakban: az érdekelt felek ideiglenes tájékoztatása) két exportáló gyártó, a Guizhou Redstar Developing Co., Ltd (a továbbiakban: Redstar) és a Hubei Jingshan Chutian Barium Salt Corp. Ltd (a továbbiakban: Chutian), valamint a panaszos az ideiglenes rendelet 2. cikkének (1) bekezdésében előírt határidőn belül írásbeli beadványban közölte az ideiglenes ténymegállapításokkal kapcsolatos álláspontját.

(7)

A felek lehetőséget kaptak a meghallgatásra. Meghallgatás iránti kérelem nem érkezett a Bizottsághoz.

(8)

A Bizottság folytatta a végleges ténymegállapításokhoz szükségesnek ítélt valamennyi információ felkutatását és ellenőrzését. A végleges ténymegállapítások megfogalmazásakor a Bizottság megvizsgálta az érdekelt felek észrevételeit, és azok alapján az indokolt esetekben módosította az ideiglenes ténymegállapításokat.

(9)

A Bizottság tájékoztatta az érdekelt feleket azokról a lényeges tényekről és szempontokról, amelyek alapján végleges dömpingellenes vámot kívánt kivetni a Kínai Népköztársaságból és Indiából származó bárium-karbonát behozatalára (a továbbiakban: az érdekelt felek végső tájékoztatása). A felek lehetőséget kaptak arra, hogy egy meghatározott határidőn belül észrevételeket tegyenek az érdekelt felek végső tájékoztatásával kapcsolatban.

(10)

Az érdekelt felek lehetőséget kaptak szóbeli meghallgatásra is. Meghallgatás iránti kérelem nem érkezett a Bizottsághoz.

(11)

Nem érkezett felvetés az eljárás megindításával kapcsolatban. Ezért a Bizottság megerősítette az ideiglenes rendelet (6) preambulumbekezdésében foglalt következtetést.

(12)

Nem érkezett észrevétel a mintavétellel kapcsolatban. Ezért a Bizottság megerősítette az ideiglenes rendelet (7)–(14) preambulumbekezdésében foglalt következtetéseket.

(13)

A kérdőívre adott válaszokra és az ellenőrző látogatásokra vonatkozóan nem érkezett észrevétel. Ezért a Bizottság megerősítette az ideiglenes rendelet (15)–(18) preambulumbekezdésében foglalt következtetéseket.

(14)

A vizsgálati időszakra és a figyelembe vett időszakra vonatkozóan nem érkezett észrevétel. Ezért a Bizottság megerősítette az ideiglenes rendelet (19) preambulumbekezdésében foglalt következtetéseket.

(15)

Az érintett termékkel és a hasonló termékkel kapcsolatban nem érkezett észrevétel. Ezért a Bizottság megerősítette az ideiglenes rendelet (20)–(25) preambulumbekezdésében foglalt következtetéseket.

(16)

Az érdekelt felek ideiglenes tájékoztatását követően a mintában szereplő exportáló gyártók és a panaszos is észrevételeket tettek a dömpingre vonatkozó ideiglenes ténymegállapításokkal kapcsolatban.

(17)

A jelentős torzulások fennállására és a reprezentatív ország kiválasztására vonatkozó állítások hiányában az ideiglenes rendelet 3.1.2. és 3.1.3. szakasza megerősítést nyert.

(18)

A rendes érték kiszámítására vonatkozó részleteket az ideiglenes rendelet (26)–(130) preambulumbekezdése tartalmazza.

(19)

Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően a Redstar azzal érvelt, hogy a hasonló kárkülönbözetek ellenére jelentős eltérés tapasztalható a kínai és indiai gyártók dömpingkülönbözetei között. A Redstar szerint ez azt jelezte, hogy a kínai gyártókra alkalmazott számtanilag képzett rendes értékek nem tükrözik a pontos piaci feltételeket.

(20)

Először is, az ideiglenes rendelet (82)–(84) preambulumbekezdésében foglalt részletes elemzés szerint a Bizottság e vizsgálat keretében tényleges bizonyítékokat talált a kínai bárium-karbonát-ágazatot érintő jelentős torzulások fennállására. A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy a kínai exportáló gyártókra vonatkozó rendes érték megállapításához nem helyénvaló a kínai belföldi árak és költségek alkalmazása. A Bizottság ezért a kínai exportáló gyártók rendes értékét az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontjával összhangban torzulástól mentes árakat vagy referenciaértékeket tükröző előállítási és értékesítési költségek alapján képezte. India esetében viszont nem érkezett sem észrevétel, sem jelentős torzulásokra vonatkozó megállapítás. Ezért az indiai exportáló gyártóra vonatkozó rendes értéket az alaprendelet 2. cikkének (2)–(6) bekezdésével összhangban állapították meg. Másodszor, a Redstar nem nyújtott be bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy a kínai exportáló gyártókra vonatkozó rendes érték megállapításához az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának alkalmazásához szükséges feltételek ebben az esetben nem teljesültek. A Redstar ezzel kapcsolatos állítását a Bizottság az ideiglenes rendeletben elutasította, és azt sem az érdekelt felek ideiglenes tájékoztatását követően, sem az érdekelt felek végső tájékoztatására válaszul nem támasztotta alá további bizonyítékokkal. A dömpingkülönbözetek eltérése önmagában nem teszi érvénytelenné a kínai gyártókra alkalmazott módszert. Ezért a Redstar állítását el kellett utasítani.

(21)

Az érdekelt felek ideiglenes tájékoztatását követően a mintában szereplő egyik exportáló gyártó, a Chutian megismételte az ideiglenes rendelet (110) preambulumbekezdésében összefoglalt azon érvét, amely szerint a baritérc török importárakon alapuló referenciaértékeként használt árakat az indiai exportárakkal kell felváltani. Az ideiglenes rendelet (111) preambulumbekezdésében foglaltak szerint az indiai baritérc termékösszetétele nem tér el lényegesen a Törökországba importált baritérctől, ezért hatástalanná teszi azt az érvet, amely szerint az indiai árak és a baritérc típusai reprezentatívabbak a kínai gyártók által használt baritércre, mint a Törökországba importált ércre. Ezenkívül a Chutian nem szolgáltatott érdemi bizonyítékot állításainak alátámasztására, mindazonáltal pedig a baritérc török importárai összhangban vannak az indiai árakkal. A Bizottság ezért elutasította a Chutian éveit.

(22)

A Chutian szerint továbbá a Bizottságnak biztosítania kell, hogy az alkalmazott baritércárak a nyers baritérc értékét, ne pedig a baritpor értékét tükrözzék. A Chutian továbbá felvetette, hogy a kőolajiparban használt barit minősége magasabb a vegyiparban használtnál, és hogy a termelési tényezők (FOP) meghatározásához használt barit árának a báriumszulfát-tartalmon kell alapulnia. Először is, a Chutian állításával ellentétben a Bizottság a baritérc referenciaértékének megállapításához kizárólag a kínai exportáló gyártók által felhasznált nyersanyag, a nyers baritérc helyettesítési költségét használta, és kizárta a por formájú baritércet. Ezenkívül nem támasztották alá a Chutiannak a baritércminőség/báriumszulfát-tartalom és az érc ára közötti kapcsolatra vonatkozó állítását. A Chutian továbbá nem bizonyította, hogy a GTA statisztikáiban szereplő baritércárak mely minőségre és báriumszulfát-tartalomra vonatkoztak. Ezért a Bizottság elutasította a Chutian érveit.

(23)

A Chutian továbbá azzal érvelt, hogy Törökország baritércimportja (több mint 102 kt) a termelési tényezők referenciaértéke szempontjából sokkal kevésbé reprezentatív forrás, mint az indiai baritércexport (több mint 1 500 kt). A Bizottság megjegyezte, hogy önmagában az a tény, hogy az indiai kivitel nagyobb mennyiségben történt, mint a Törökországba irányuló behozatal, nem teszi kevésbé reprezentatívvá a török statisztikákat, különös tekintettel a Törökország által importált abszolút mennyiségekre. A Bizottság részére nem terjesztettek elő más bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy a Törökországba irányuló behozatal árai nem voltak reprezentatívak. Ez még inkább érvényes azon körülmények között, amikor az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja alkalmazásában Törökországot azonosították megfelelő reprezentatív országként, többek között a Kínához hasonló gazdasági fejlettségi szint alapján.

(24)

A Chutian továbbá az érdekelt felek ideiglenes tájékoztatására adott válaszában kérte, hogy a Bizottság zárja ki a szabálytalan behozatalt a baritérc-referenciaérték számításából, mivel az torzító hatású. Konkrétabban a Chutian azt kérte, hogy zárják ki a Marokkóból származó nyers baritérc behozatalát, amelynek ára magasabb volt az importált őrölt barit áránál. A Chutian továbbá azzal érvelt, hogy egy másik, nagyon kis mennyiségű és jelentősen magasabb egységárú GTA-behozatali tételt szabálytalannak és ugyanúgy kizártnak kell tekinteni.

(25)

Először is, a baritiérc törökországi importáraira vonatkozó adatok könnyen elérhetők a GTA-ban olyan részletességi szinten, amely lehetővé tette a Bizottság számára, hogy elkülönítse és megkülönböztesse a kínai exportáló gyártók által használt nyers, feldolgozatlan baritércre vonatkozó statisztikákat. A Bizottság e behozatalok elégséges, reprezentatív és torzulásoktól mentes mennyiségéről is meggyőződött annak érdekében, hogy az alkalmazott átlagos végső ár automatikusan csökkentse a tartomány szélső értékein potenciálisan megjelenő rendellenes árak hatását. Ezért nincs érvényes indok a Marokkóból származó nyers baritérc behozatalának kizárására. Hasonlóképpen, a szóban forgó nyersanyag más (nyers vagy por) formáival szembeni összehasonlító árképzés és az ebből eredő különbségek nem teszik alkalmatlanná az alkalmazott referenciaértéket. Továbbá, ami a nyilvánvalóan magas egységárral rendelkező kisebb mennyiség behozatalát illeti, e tétel esetleges kizárása nem érintené a termelési tényezők így kapott referenciaértékét, ezért a Bizottság ebben az esetben irrelevánsnak tekintette.

(26)

Az érdekelt felek ideiglenes tájékoztatását követően és az érdekelt felek végső tájékoztatására válaszul a mintában szereplő másik exportőr, a Redstar az alaprendelet 2. cikkének (10) bekezdésére hivatkozva azzal érvelt, hogy a baritérc (valamint a CO2) torzulásmentes értékeire vonatkozó forrásadatok szintje nem egyezik meg a Redstar helyzetével. A Redstar konkrétan azt állította, hogy a CIF-alapú behozatali adatok Bizottság általi felhasználása mesterségesen növelte a torzulástól mentes értékeket, mivel a Redstar egy közeli bányából származó baritércet használt fel. Ezért a Redstar szerint a tengeri szállítási, biztosítási és behozatali vámok költségeinek figyelmen kívül hagyása, valamint a FOB-paritáson alapuló összehasonlítás az alaprendelet 2. cikkének (10) bekezdése szerinti tisztességesebb összehasonlítást jelentett.

(27)

Először is, a Redstarnak az alaprendelet 2. cikkének (10) bekezdésére való hivatkozása téves. A 2. cikk (10) bekezdése az exportárak és a rendes érték tisztességes összehasonlítására hivatkozik, szemben a rendes érték képzésével. Másodszor, a Bizottság megjegyezte, hogy a kereskedelmi statisztikákban rendelkezésre álló (importadókkal kiigazított) CIF-importárak közvetlen versenyben állnak a reprezentatív ország belföldi áraival, és ezért ebben az esetben megfelelő viszonyítási alapként szolgáltak. A Bizottság ezért a Redstar érvelését elutasította.

(28)

A Chutian az érdekelt felek ideiglenes tájékoztatására adott válaszában megismételte azon kérését, hogy igazítsák ki a szén-dioxid-árakat az élelmiszer tárolására alkalmas szén-dioxid és a palackokban szállított szén-dioxid által okozott torzulások kiküszöbölése érdekében. Hasonlóképpen, a Redstar az érdekelt felek ideiglenes tájékoztatására adott válaszában azzal érvelt, hogy nem reprezentatív, ha a Bizottság a palackokba csomagolt folyékony szén-dioxid árait alkalmazza a tartályokban vagy tehergépjárművel történő szállítmányozást alkalmazó kínai gyártók által ténylegesen fizetett árak tekintetében. Következésképp a Redstar arra kérte a Bizottságot, hogy hagyja figyelmen kívül a palackban tárolt cseppfolyós szén-dioxid behozatali adatait, és csak a tartályban tárolt szén-dioxid árát vegye figyelembe.

(29)

A Bizottság megvitatta és elutasította az exportáló gyártók érveit az ideiglenes rendelet (114) preambulumbekezdésében. A Chutian és a Redstar továbbá nem bizonyította, hogy a szén-dioxidra vonatkozóan megállapított referenciaérték különböző tisztasági osztályokat és szállítási módokat (palackok vagy tehergépjárművek) tartalmaz (és milyen mértékben), és hogy az árak milyen mértékben térnének el egymástól. A Bizottság megalapozatlannak tekintette a Chutian és a Redstar érveit, ezért elutasította azokat.

(30)

A panaszos (Kandelium) az érdekelt felek ideiglenes tájékoztatására válaszul megismételte azon állításait, hogy a bitumenes kőszén és a szén-dioxid helyettesítési költségeinek megállapítását ki kell igazítani, hogy tükrözze a törökországi gyártóknál felmerült költségeket. A Bizottság a Kandelium állításait az ideiglenes rendelet (104) és (115) preambulumbekezdésére hivatkozva elutasította. A Bizottság különösen arra emlékeztetett, hogy amennyiben egy adott inputra vonatkozóan nem áll rendelkezésre reprezentatív referenciaérték a reprezentatív ország nemzeti vagy importstatisztikáiban, és alternatív referenciaértékeket használnak, a Bizottság már nem határozza meg a szóban forgó inputnak a reprezentatív országban a belföldi gyártóknál (jelen esetben Törökországnál) felmerült árát.

(31)

Az érdekelt felek ideiglenes tájékoztatására válaszul a Chutian azzal érvelt, hogy a Sisecamnak a rendes érték kiszámításához használt SGA-számadatait ki kell igazítani a szállítási költségek, a biztosítási költségek, a jutalékok és a csomagolási költségek figyelmen kívül hagyása érdekében, mivel ezeket már feltüntették az Unión belüli értékesítések ügyletenként felsorolt táblázataiban. Először is, a második feljegyzésben, valamint annak Vib. és Vic. mellékletében foglaltak szerint a szállítási költségek (jelentősen több, mint bármely biztosítási díj, csomagolási költség vagy jutalék) megfelelően kizárásra kerültek a Sisecam SGA-költségéből. Másodszor, a Bizottság megjegyezte, hogy a csomagolási költségeket a jelen ügyben nem tekintette az uniós exportárból levont engedményeknek, ami megalapozatlanná tette a Chutian ezzel kapcsolatos érvelését. Harmadszor, ami a biztosítási díjakat és a jutalékot illeti, a Sisecam SGA-költségeire vonatkozó, nyilvánosan hozzáférhető adatok nem tették lehetővé sem e költségtételek céljának, sem annak megállapítását, hogy azok milyen mértékben kapcsolódnak a króm-szulfát szegmenshez, amely ebben az esetben releváns. Ezért e költségtételek miatt nem került sor az SGA-költségek kiigazítására. Következésképpen a Bizottság az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontjával összhangban a Sisecamra vonatkozóan megállapított SGA-költségeket észszerűnek tekintette. A Chutian érvét ezért el kellett vetni.

(32)

Emellett a Chutian azt kérte, hogy a Bizottság zárjon ki bizonyos kiadásokat a króm-szulfát előállításával kapcsolatos SGA-költségekből, mivel ezek nem szolgálnak a (kínai) bárium-karbonát-gyártóknál felmerült SGA-költségek helyes bemutatására. A Bizottság azonban emlékeztetett arra, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének célja nem az, hogy tükrözze a bárium-karbonát exportáló gyártóinak SGA-költségeit (amelyek torzultnak minősülnek). Ehelyett a cél az SGA-költségek észszerű és torzulástól mentes összegének meghatározása. Ebben az esetben a króm-szulfát török gyártóit, a Sisecamot és az Alkimot (amelyekről megállapították, hogy a bárium-karbonáttal azonos általános kategóriába tartozó megfelelő reprezentatív terméknek minősülnek) megfelelően azonosították reprezentatív gyártóként, és az SGA-költségekre vonatkozó adataikat ennek megfelelően használták fel észszerű helyettesítő értékként, ami az SGA-költségek és a nyereség észszerű összegét eredményezte. A Bizottság ezért elutasította a Chutian éveit.

(33)

Az exportár kiszámításának részleteit az ideiglenes rendelet (131) preambulumbekezdése tartalmazza. Az exportárra vonatkozó észrevételek hiányában a Bizottság megerősítette a (131) preambulumbekezdésben foglalt következtetést.

(34)

Az alaprendelet 2. cikkének (10) bekezdésében foglalt méltányos összehasonlításra vonatkozó észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (132)–(135) preambulumbekezdése ezúton megerősítést nyer.

(35)

A dömpingkülönbözetek számítására vonatkozó észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (142) preambulumbekezdése megerősítést nyert.

(36)

A vámfizetés nélkül, uniós határparitáson számított, költséget, biztosítást és fuvardíjat is tartalmazó ár (CIF-ár) százalékában kifejezett végleges dömpingkülönbözetek a következők:

(37)

Az érdekelt felek ideiglenes tájékoztatását követően a Bizottsághoz nem érkezett észrevétel az Indiával kapcsolatos dömpingkülönbözet-számításokkal kapcsolatban.

(38)

Ezért a Bizottság megerősítette az ideiglenes rendelet (143)–(159) preambulumbekezdésében foglalt ideiglenes ténymegállapításait.

(39)

A vámfizetés nélkül, uniós határparitáson számított, költséget, biztosítást és fuvardíjat is tartalmazó ár (CIF-ár) százalékában kifejezett végleges dömpingkülönbözetek a következők:

(40)

Az uniós gazdasági ágazat és az uniós termelés meghatározására vonatkozó észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (160)–(162) preambulumbekezdésében foglalt következtetések megerősítést nyertek.

(41)

Az uniós felhasználásra vonatkozó észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (163)–(165) preambulumbekezdésében foglalt következtetések megerősítést nyertek.

(42)

Az ideiglenes nyilvánosságra hozatalt követően a Chutian megjegyezte, hogy a Kínából érkező behozatal a figyelembe vett időszakban csökkent, ellentétben az indiai behozatallal, amely továbbra is nőtt, olyan árakon, amelyek következetesen alacsonyabbak voltak a kínai importáraknál. Ezért a Chutian azzal érvelt, hogy ez alapvetően eltérő piaci magatartást tükröz, és hogy a Kínából érkező behozatalt nem szabad összesíteni az Indiából származó behozatallal, és felkérte a Bizottságot, hogy a kínai export által állítólagosan okozott kárt az indiai kivitel által okozott kártól elkülönítve értékelje.

(43)

A Bizottság nem értett egyet ezzel az észrevétellel. Jóllehet India a 2021. évi [10–25 %]-ról a vizsgálati időszakban [20–25 %]-ra növelte piaci részesedését, Kínának továbbra is sikerült fenntartania jelentős piaci részesedését [40–55 %]. Emellett a figyelembe vett időszakban mindkét ország exportárai jelentősen alákínáltak az uniós gazdasági ágazat árainak. Ezen okok miatt a Bizottság úgy ítélte meg, hogy az indiai és a kínai behozatal összesítése az uniós gazdasági ágazatot ért kár értékelése során helyes volt.

(44)

A Bizottság megerősítette, hogy a behozatalnak az alaprendelet 3. cikkének (4) bekezdése szerinti összesített értékelésére vonatkozó feltételeket elemezte, és az ideiglenes rendelet (166)–(169) preambulumbekezdésében megállapította, hogy azok teljesültek. Az érdekelt felek, köztük a Chutian, az ideiglenes intézkedések bevezetését követően nem nyújtottak be olyan új érvet, amely megváltoztathatná ezt az értékelést, vagy amely az alaprendelet 3. cikkének (4) bekezdése értelmében releváns lenne.

(45)

A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást.

(46)

Az érdekelt felek ideiglenes tájékoztatását követően a Chutian azzal érvelt, hogy az uniós gazdasági ágazat negatív pénzforgalma részben az uniós gyártó auditált beszámolóinak a készlet-átértékelés és a jelentéstételi rendszer változása utáni költségátcsoportosítás miatti kiigazításának tudható be. A Chutian azt is állította, hogy a Bizottság nem tisztázta, hogy ezeket a hatásokat kizárta-e a kárértékelésből. A Chutian arra kérte a Bizottságot, hogy tegye közzé, hogy ezeket a kiigazításokat kizárta-e, és ha nem, zárja ki azokat, és ennek megfelelően értékelje újra a kárt és az ok-okozati összefüggést.

(47)

A Bizottság az ideiglenes rendelet (206) preambulumbekezdésében egyértelművé tette, hogy a figyelembe vett időszakban a pénzforgalmi trendet elsősorban az uniós gazdasági ágazat jövedelmezőségének jelentős csökkenése vezérelte. Ezt leginkább az befolyásolta, hogy az uniós gazdasági ágazat a Kínából és Indiából érkező dömpingelt behozatal jelentős nyomására válaszul nem tudta kiigazítani az árakat, ami megakadályozta abban, hogy fedezze a növekvő költségeket. A Bizottság megerősítette, hogy az értékeléshez használt számadatokban megfelelően tükrözte az uniós gyártó számviteli kiigazításainak hatását. Ha a jelentési rendszer változásának a pénzforgalomra gyakorolt hatását eltávolítanák a kármutatóból, a pénzforgalom csökkenése a figyelembe vett időszakban még jelentősebb lenne. Az információk bizalmas üzleti jellege miatt nem lehet részletesebben közzétenni a számviteli kiigazítások hatását. A Bizottság ezért elutasította a Chutian állítását.

(48)

A Chutian azt is állította, hogy a figyelembe vett időszakban a beruházások növekedése az egészségügyi, biztonsági és környezetvédelmi intézkedésekhez kapcsolódó késedelmes, egyszeri beruházásoknak tudható be. A Chutian azzal érvelt, hogy ezt a beruházást a Kandelium és a Solvay közötti felosztás utánra halasztották, és a kapcsolódó költségeket azokra az évekre osztották fel, amelyekben e beruházásra sor került. A Chutian kifogásolta, hogy ez a jelentés torzíthatja a kárfelmérést, mivel a régóta esedékes beruházások hatását nem csak a figyelembe vett időszakra, hanem arra az időszakra kell elosztani, amikor azokat meg kellett volna valósítani. A Chutian azt kérte, hogy a Bizottság az egészségügyi, biztonsági és környezetvédelmi intézkedésekhez kapcsolódó beruházási költségeknek a megfelelő időkeretre történő elosztásával igazítsa ki a kárelemzést.

(49)

A Bizottság úgy ítélte meg, hogy a beruházás költségének a megvalósulását megelőző időszakra történő felosztása ellentétes lenne a spekulatív jellegű nemzetközi számviteli standardokkal, és ezért az észrevételt elutasította.

(50)

A Bizottság az érdekelt felek által az ideiglenes rendeletet követően megfogalmazott összes állítást elutasította. A Bizottság ezért megerősítette az ideiglenes rendelet (209)–(212) preambulumbekezdésében a kárra vonatkozóan rögzített következtetéseit.

(51)

Az érdekelt felek ideiglenes tájékoztatását követően a Redstar és a Chutian azt állította, hogy az uniós gazdasági ágazat termelési költségeinek a figyelembe vett időszakban bekövetkezett növekedése olyan kivételes körülményeknek tudható be, mint a nyersanyagárak és az energiaköltségek emelkedése, és nem tulajdonítható a Kínából érkező dömpingelt behozatalnak. Ezenkívül a Redstar vitatta a Bizottság azon érvét, amely szerint a dömpingelt behozatal akadályozta a Kandeliumot költségei megtérítésében. A Redstar az érdekelt felek végső tájékoztatására válaszolva is megismételte ezeket az észrevételeket.

(52)

A Chutian konkrétan azt állította, hogy a munkaerőköltségek növekedése által okozott kár nem tulajdonítható a kínai dömpingelt behozatalnak. A Chutian megismételte, hogy a Kandelium munkaerőköltségei a Solvay-csoporttól való 2021-es elkülönülése következtében emelkedtek. A szétválást megelőzően ugyanis a Solvay-t terhelték bizonyos horizontális költségek, beleértve az adminisztrációs költségeket is. A Chutian annak közlését kérte a Bizottságtól, hogy kizárta-e, és ha igen, hogyan, az e vállalatok szerkezetátalakítása által okozott munkaerőköltség-növekedés hatásait a kármutatókból, és felkérte a Bizottságot, hogy ezeket a hatásokat zárja ki az alákínálási és alulértékesítési különbözetekből, és ennek megfelelően vizsgálja felül az ok-okozati összefüggésre vonatkozó értékelését.

(53)

A Bizottság megállapította, hogy a Kandelium munkaerőköltségeit befolyásolta az infláció és a vállalat szétválasztása az ideiglenes rendelet (200) preambulumbekezdésében foglaltak szerint. Mindazonáltal a Bizottság megállapította, hogy a kínai dömpingelt behozatal jelentős (40–55 %) piaci részesedést képviselt az érintett időszakban, amelynek árai ugyanebben az időszakban 4 %-kal csökkentek. Ez megakadályozta, hogy az addigra már veszteséges uniós gazdasági ágazat áthárítsa megnövekedett költségeit a végső fogyasztókra. Ezért a csökkenő árakon érkező kínai dömpingelt behozatal közvetlenül hozzájárult az uniós gazdasági ágazat jövedelmezőségének romlásához a figyelembe vett időszakban.

(54)

Ezenkívül a Bizottság megállapította, hogy a Solvay-ből való kiválást követően a Kandelium saját horizontális és adminisztratív szolgáltatásokkal önálló társaságként kezdte meg működését. Mivel a Bizottság ezeket a költségeket nem tekintette rendkívülinek, nem vonta le sem az áron aluli értékesítés számításából, sem az ok-okozati elemzésből a költségeket.

(55)

Végül, nem vitatott, hogy az energiaválság miatt megugrottak az energiaköltségek, és ezáltal a bárium-karbonát előállítási költségei az Unióban, amint az az ideglenes rendelet (196) preambulumbekezdésében olvasható. A 2021–2022-es időszakban azonban annak ellenére, hogy a növekvő előállítási költségek és az energiaárak elérték a legmagasabb szintet, az uniós gyártók e költségek fedezése érdekében növelni tudták értékesítési áraikat, miközben értékesítési volumenüket stabilan tartották, mivel 2022-ben a kínai és indiai behozatal árai is különösen magasak voltak. 2023-ban és a vizsgálati időszakban azonban, amikor az energiaárak emelkedő tendenciája megfordult, az uniós gazdasági ágazat jövedelmezősége meredeken csökkent és fenntarthatatlanul alacsony szintre esett vissza. Ezekben az években a zsugorodó piacon az uniós gazdasági ágazat a Kínából és Indiából érkező dömpingelt behozatal által gyakorolt árnyomás miatt kénytelen volt csökkenteni értékesítési árait, miközben értékesítési volumene és piaci részesedése egyaránt csökkent. A Bizottság ezért elutasította ezt az észrevételt.

(56)

Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően a Redstar azzal érvelt, hogy a Bizottság tévesen tulajdonított a dömpingelt behozatalnak olyan kárt, amelyet valójában más, nem importtal kapcsolatos tényezők okoztak. A Redstar azt állította, hogy irreális elvárni, hogy az energiaválság, az infláció és a vállalati szerkezetátalakítás által okozott rendkívüli költségnövekedés teljes mértékben továbbháruljon a fogyasztókra.

(57)

A Redstar megjegyezte, hogy az uniós gyártónak már sikerült áthárítania vevőire korábbi költségnövekedésének nagy részét, mivel az uniós értékesítési árak 2022-ben arányosan emelkedtek. A Redstar azonban azt állította, hogy mivel az előállítási költségek 2022 és a vizsgálati időszak között további 45 %-kal nőttek, kétséges, hogy az uniós gazdasági ágazat átháríthatta-e a vevőkre ezt a többletköltséget, mivel az előző évben már jelentősen megemelték áraikat. Végezetül a Redstar azt állította, hogy az energiaválság, az infláció és a vállalati szerkezetátalakítás az Unióra jellemző tényezők, és nem érintik a kínai vagy indiai exportőröket, ezért észszerűtlen elvárni, hogy ezek az exportőrök az uniós gazdasági ágazattal azonos módon emeljék áraikat.

(58)

Az ideiglenes rendelet (227)–(237) preambulumbekezdésében a Bizottság elemezte az uniós gazdasági ágazat előállítási költségei növekedésének okait, és arra a következtetésre jutott, hogy bár a növekvő termelési költségek valójában a magasabb nyersanyagköltségeknek, a megnövekedett energiaáraknak és bizonyos késedelmes beruházásoknak tudhatók be, a megnövekedett termelési költségek nem gyengítették vagy szüntették meg a dömpingelt behozatal és a jelentős kár közötti ok-okozati összefüggést. A Bizottság ugyanis megállapította, hogy a dömpingelt behozatal jelentős árnyomást gyakorolt, amely megakadályozta a gazdasági ágazatot abban, hogy megnövekedett előállítási költségeinek legalább egy részét áthárítsa a downstream gazdasági ágazatra annak érdekében, hogy nyereséges maradjon. Az ideiglenes rendelet (229) és (230) preambulumbekezdésében foglaltak szerint 2022-ben, amikor a kínai és indiai árak a legmagasabb szinten voltak a figyelembe vett időszakban, az uniós gazdasági ágazat növelni tudta értékesítési árait, hogy fedezze növekvő előállítási költségeit, ami azt mutatja, hogy a downstream piac 2022-ben magasabb árakat tudott felvállalni. 2022 és a vizsgálati időszak között azonban a kínai és indiai behozatal értékesítési ára mintegy 50 %-kal csökkent. Ugyanakkor az uniós gazdasági ágazatnak az előállítási költségei további növekedése ellenére még csökkentenie is kellett értékesítési árait a vizsgálati időszakban olyan szintre, amely körülbelül 16 %-kal volt alacsonyabb előállítási költségeinél. Ez azt mutatja, hogy az uniós gazdasági ágazat a dömpingelt behozatal árlenyomása miatt kénytelen volt csökkenteni árait. A Redstar nem nyújtott be olyan új bizonyítékot, amely megkérdőjelezné a fenti megállapítást.

(59)

A fenti okokból a Bizottság elutasítja a Redstar észrevételeit, és megerősíti az ok-okozati összefüggésre vonatkozó következtetéseit.

(60)

A Bizottság a felek által az ideiglenes rendeletet követően megfogalmazott összes állítást elutasította. A Bizottság tehát az ideiglenes rendeletben foglalt ténymegállapítások alapján arra a következtetésre jutott, hogy a Kínából és Indiából érkező dömpingelt behozatal jelentős kárt okozott az uniós gazdasági ágazatnak, és az egyéb tényezők – akár külön-külön, akár együttesen vizsgálva – nem gyengítették vagy nem szüntették meg a jelentős kár és a dömpingelt behozatal közötti ok-okozati összefüggést. Az ideiglenes rendelet (233)–(237) preambulumbekezdésében az ok-okozati összefüggésre vonatkozóan levont következtetések megerősítést nyertek.

(61)

Az érdekelt felek ideiglenes tájékoztatását követően a Chutian rámutatott, hogy az uniós gazdasági ágazat bárium-karbonátot állított elő a drágább kalcinálási eljárással, míg a Chutian a kevésbé drága préselési eljárást alkalmazta. A Chutian kérte, hogy a Bizottság tegye közzé, hogyan vette figyelembe ezt a termelési folyamatbeli különbséget a dömping- és a kárkülönbözet kiszámításakor.

(62)

A Bizottság dömping- és kárkülönbözetre vonatkozó számításai figyelembe vették a különböző gyártási folyamatokat, mivel ezek a számítások összehasonlítható terméktípusoknak a vizsgálat keretében megállapított termékkódon alapuló összehasonlításán alapultak. A por terméktípust például a por terméktípussal, a préselt granulátum terméktípust a préselt granulátum terméktípussal, a kalcinált granulátum terméktípust pedig a kalcinált granulátum terméktípussal hasonlították össze. Ezért a terméktípusok és a megfelelő előállítási költségek (és így a gyártási folyamatok) közötti különbségeket megfelelően figyelembe vették a számításokban. Az ideiglenes tájékoztatás időpontjában a Bizottság teljes körűen tájékoztatta az érintett érdekelt feleket, köztük a Chutiant a terméktípusokon alapuló dömping- és kárkülönbözetekről.

(63)

Az érdekelt felek ideiglenes tájékoztatását követően a Redstar megjegyezte, hogy a kárkülönbözet kiszámításakor az irányárban (20–100 EUR/tonna) foglalt környezetvédelmi és munkaügyi kötelezettségvállalásokból eredő jövőbeli költségeknek az alaprendelet 7. cikkének (2d) bekezdése szerint a dömpingellenes intézkedések időszakában biztosnak és várhatónak kell lenniük. Más szóval a Bizottság nem támaszkodhat pusztán spekulációra vagy feltételezésekre az előremutató árkiigazítások során.

(64)

A Redstar továbbá úgy ítélte meg, hogy a Bizottság nem tette közzé kellőképpen a [20–100 EUR/tonna] jövőbeli költségek kiszámításához használt releváns információkat. Különösen az ilyen költségek összetételét és kiszámítási folyamatát, valamint azt, hogy a [20–100] EUR/tonna tartományt különböző termékkódok alapján határozták-e meg, és ha igen, mennyi költséget rendeltek hozzá az adott termékkódhoz, és miért van ilyen nagy különbség.

(65)

A Bizottság megerősíti, hogy ezeket a költségeket és az alapul szolgáló feltételezéseket (különösen az energiafogyasztásra, az energiaárakra és a szennyezőanyag-kibocsátási árakra vonatkozó előrejelzéseket) az uniós gazdasági ágazat telephelyein megfelelően ellenőrizték. Az uniós gyártó lineárisan becsülte meg az elkövetkező évekre vonatkozó kibocsátások árát (tanúsítványonként évi 10–20 EUR-s emelkedést feltételezve). Az ideiglenes rendelet (162) preambulumbekezdésében foglaltak szerint azonban, mivel az Unióban csak egy gyártó van, a bizalmas jellegnek az alaprendelet 19. cikke szerinti megőrzése érdekében a Bizottság nincs abban a helyzetben, hogy részletesebb információkat tegyen közzé, mivel ezek az információk érzékeny vállalati információk.

(66)

Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően a Redstar azzal érvelt, hogy a [20–100] EUR/tonna becsült jövőbeli költséghez vezető módszertan továbbra sem egyértelmű. A Redstar különösen a jövőbeli megfelelési költségek időhorizontjának, a kibocsátási tanúsítványonként évi [10–20] EUR összegű „lineáris” növekedés jelentésének, valamint annak tisztázását kérte, hogy a termékkódok tekintetében súlyozott átlagon alapuló megközelítést alkalmaztak-e. A Redstar továbbá azt állította, hogy a kínai exportáló gyártókra környezetvédelmi és munkaügyi megfelelési követelmények is vonatkoznak, ezért az uniós gazdasági ágazatra vonatkozó, a jövőbeli megfelelési költségekkel kiigazított irányár és a tényleges adatokon alapuló ki nem igazított exportár összehasonlítása aggályokat vetett fel azzal kapcsolatban, hogy az összehasonlítás „méltányosnak” tekinthető-e.

(67)

Az alaprendelet 7. cikkének (2d) bekezdése értelmében figyelembe kell venni azokat a jövőbeli költségeket, amelyek olyan többoldalú környezetvédelmi megállapodásokból és azok jegyzőkönyveiből erednek, amelyeknek az Unió részes fele, vagy amelyek a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) egyezményeiből erednek, és amelyek az intézkedés alkalmazása során az uniós gazdasági ágazatot terhelik. Az alaprendelettel és a Bizottság következetes gyakorlatával összhangban az uniós gazdasági ágazatot felkérték, hogy az intézkedés alkalmazásának éveire vonatkozó kérdőívre adott válaszában számoljon be a jövőbeli megfelelési költségeiről, és a Bizottság a helyszínen ellenőrizte ezeket az adatokat. Az ellenőrzött adatok alapján a Bizottság a 2025–2028-as évekre vonatkozóan EUR/tonnában kifejezett jövőbeli megfelelési költségeket a vizsgált termék tekintetében a szén-dioxid-kibocsátás nettó becsült költsége alapján számította ki. A kibocsátási tanúsítvány ára könnyen hozzáférhető piaci adatokon alapul. Ezt követően valamennyi termékkód esetében ugyanazt a tonnánként számított költséget hozzáadták az irányárhoz.

(68)

Ugyanakkor az alaprendelet 2. cikkének (8) bekezdésével összhangban az exportár az exportáló országból az Unióba exportra értékesített termékért ténylegesen fizetett vagy fizetendő ár. Az alaprendelet értelmében az exportárat nem lehet kiigazítani a jövőbeli megfelelési költségek figyelembevétele érdekében. Ennek alapján a Bizottság elutasítja a Redstar azon állítását, hogy az ideiglenes rendelet (245) preambulumbekezdésében ismertetett kárkülönbözet kiszámításához vezető összehasonlítás nem lenne „tisztességes”.

(69)

Ezért a Bizottság e tekintetben nem igazította ki a kár megszüntetéséhez szükséges mértéket.

(70)

A kárkülönbözetek felülvizsgálatát indokoló észrevételek hiányában a kár megszüntetéséhez szükséges végleges mérték az együttműködő exportáló gyártók és az összes többi vállalat esetében a következőképpen alakult:

(71)

Az ideiglenes rendelet (247) és (248) preambulumbekezdésében foglaltak szerint a panaszos elegendő bizonyítékot szolgáltatott a Bizottságnak arra vonatkozóan, hogy a vizsgált termék esetében nyersanyagpiaci torzulások állnak fenn Kínában. Ezért a jelen vizsgálat keretében a Bizottság az alaprendelet 7. cikkének (2a) bekezdésével összhangban elemezte ezeket az állítólagos torzulásokat annak megállapítása érdekében, hogy a kár megszüntetéséhez elegendő lenne-e a dömpingkülönbözetnél alacsonyabb vám kivetése.

(72)

Mivel azonban a kár megszüntetéséhez elegendő különbözetek nagyobbak a dömpingkülönbözeteknél, a Bizottság úgy ítélte meg, hogy nem szükséges foglalkozni ezzel a szemponttal.

(73)

A fenti értékelés alapján a végleges dömpingellenes vámokat az alaprendelet 7. cikkének (2) bekezdésével összhangban az alábbiak szerint indokolt megállapítani:

(74)

Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően a fritt-, máz- és kerámiaszínezék-gyártók spanyol nemzeti szövetsége (Association Nacional de Fabricantes de Firtas, Esmaltes y Colores cerámicos, a továbbiakban: ANFFECC) megismételte az uniós érdekkel kapcsolatos számos állítását, amelyeket a vizsgálat ideiglenes szakaszában már benyújtott, de nem szolgáltatott új bizonyítékot ezen állítások alátámasztására. Ezeket az állításokat a Bizottság már összefoglalta és válasszal szolgált azokra az ideiglenes rendelet (273)–(280) preambulumbekezdésében. Ezen okok miatt, és mivel ezek az észrevételek a Bizottság által az alaprendelet 20. cikkének (5) bekezdésével összhangban az érdekelt felek végső tájékoztatásával kapcsolatos észrevételek megtételére meghatározott határidő után érkeztek, és mivel az ANFFECC nem kérte e határidő meghosszabbítását, a Bizottság elutasította a szóban forgó észrevételeket.

(75)

Az ideiglenes rendelet (250)–(282) preambulumbekezdésében levont következtetések megerősítést nyertek.

(76)

A dömpinggel, a kárral, az ok-okozati összefüggéssel, az intézkedések szintjével és az uniós érdekkel kapcsolatos következtetéseket figyelembe véve az alaprendelet 9. cikkének (4) bekezdésével összhangban végleges dömpingellenes intézkedéseket kell bevezetni annak megakadályozása érdekében, hogy az érintett termék dömpingelt behozatala további kárt okozzon az uniós gazdasági ágazatnak.

(77)

A fentiek alapján a végleges dömpingellenes vám vámtételei a vámfizetés nélküli, uniós határparitáson számított CIF-ár százalékában kifejezve a következők:

(78)

Az e rendeletben egyes meghatározott vállalatok számára megállapított egyedi dömpingellenes vámtételek a vizsgálat ténymegállapításain alapulnak. Ezért a jelen vizsgálat során e vállalatok tekintetében megállapított helyzetet tükrözik. Ezek a vámtételek kizárólag az érintett országból származó és a megnevezett jogalanyok által előállított vizsgált termék behozatalára vonatkoznak. Az e rendelet rendelkező részében kifejezetten nem említett egyéb vállalat által – ideértve a kifejezetten említett vállalatokhoz kapcsolódó egységeket is – előállított érintett termékek behozatalára a kedvezményes vámtételek nem alkalmazhatók, így azokra a „minden egyéb, az érintett országokból származó behozatalra” alkalmazandó vámok vonatkoznak.

(79)

Ha a későbbiek folyamán egy vállalat módosítja a jogalany nevét, kérelmezheti az egyedi dömpingellenes vámtételek alkalmazását. A kérelmet a Bizottsághoz kell intézni (5). A kérelemnek tartalmaznia kell minden olyan releváns információt, amely alapján bizonyítható, hogy a változás nem érinti a vállalatnak a rá vonatkozó vámtételre való jogosultságát. Ha a vállalat nevének megváltozása nem érinti a vállalatra vonatkozó vámtétel igénybevételére való jogosultságot, a névváltoztatásról a Bizottság rendeletet tesz közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(80)

A vámtételek közötti különbségből adódó, az intézkedések kijátszásával kapcsolatos kockázat lehető legkisebbre csökkentése érdekében különleges intézkedésekkel szükséges biztosítani az egyedi dömpingellenes vámok megfelelő alkalmazását. Az egyedi dömpingellenes vámok alkalmazásának feltétele, hogy a tagállamok vámhatóságainak érvényes kereskedelmi számlát kell bemutatni. A számlának meg kell felelnie az e rendelet 1. cikkének (3) bekezdésében meghatározott követelményeknek. Az ilyen számla bemutatásáig a behozatalra „[az érintett országok]-ból származó minden egyéb behozatal” esetében alkalmazandó dömpingellenes vám vonatkozik.

(81)

Bár a számla bemutatása szükséges ahhoz, hogy a tagállamok vámhatóságai az egyedi dömpingellenes vámtételeket alkalmazhassák a behozatalra, a vámhatóságoknak nem kizárólag a számlát kell figyelembe venniük. A tagállamok vámhatóságai minden más esethez hasonlóan – az árunyilatkozatban foglalt adatok helytállóságának ellenőrzése céljából, valamint annak biztosítása érdekében, hogy az adott vámtétel alkalmazása vámjogi szempontból indokolt legyen – akkor is kötelesek elvégezni a szokásos ellenőrzéseket és akkor is jogosultak további dokumentumokat (fuvarokmányokat stb.) kérni, ha a bemutatott számla teljesíti az e rendelet 1. cikkének (3) bekezdésében meghatározott összes követelményt.

(82)

Amennyiben a dömpingellenes intézkedések bevezetését követően az alacsonyabb egyedi vámtételű vállalatoktól érkező export volumene jelentősen megnő, ez a volumennövekedés önmagában is tekinthető az alaprendelet 13. cikkének (1) bekezdése szerinti, a kereskedelem szerkezetében az intézkedések bevezetése nyomán bekövetkezett változásnak. Ilyenkor – a feltételek teljesülése esetén – kijátszásellenes vizsgálat indítható. Ez a vizsgálat többek között irányulhat annak megállapítására, hogy szükség van-e az egyedi vámtétel(ek) eltörlésére és ebből következően országos hatályú vám kivetésére.

(83)

A dömpingellenes vámok megfelelő érvényesítése érdekében az érintett országokból származó „minden egyéb behozatalra” megállapított dömpingellenes vám nemcsak az e vizsgálatban nem együttműködő exportáló gyártókra alkalmazandó, hanem azokra a gyártókra is, amelyek a vizsgálati időszakban nem exportáltak az Unióba.

(84)

Azok a kínai exportáló gyártók, amelyek a vizsgálati időszakban nem exportálták az érintett terméket az Unióba, kérelmezhetik, hogy a Bizottság a mintában nem szereplő együttműködő vállalatok számára megállapított dömpingellenes vám hatálya alá vonja őket. A Bizottságnak három feltétel teljesülése esetén kell helyt adnia a kérelemnek. Az új exportáló gyártónak a következőket kell igazolnia: i. a vizsgálati időszak alatt nem exportálta az érintett terméket az Unióba, ii. nem áll kapcsolatban olyan exportáló gyártóval, amely exportálta az Unióba az érintett terméket; és iii. a későbbiekben exportálta az érintett terméket, vagy vállalt visszavonhatatlan szerződéses kötelezettséget arra, hogy az érintett terméket jelentős mennyiségben exportálja.

(85)

Tekintettel a megállapított dömpingkülönbözetekre és figyelembe véve az uniós gazdasági ágazatnak okozott kár mértékét, az ideiglenes rendelettel kivetett ideiglenes dömpingellenes vám formájában biztosított összegeket az e rendeletben megállapított mértékéig véglegesen be kell szedni.

(86)

A fenti 1.2. szakaszban említett módon a Bizottság nyilvántartásba-vételi kötelezettséget vezetett be a vizsgált termék behozatalára.

(87)

A vizsgálat végleges szakaszában a Bizottság értékelte a nyilvántartásba vétellel összefüggésben gyűjtött adatokat. A Bizottság megvizsgálta, hogy a végleges vámok visszaható hatályú beszedéséhez teljesültek-e az alaprendelet 10. cikkének (4) bekezdésében foglalt kritériumok.

(88)

A Bizottság által végzett elemzés nem mutatta ki, hogy – az alaprendelet 10. cikke (4) bekezdésének d) pontja értelmében – a vizsgálati időszakban kárt okozó behozatal szintjén túlmenően a behozatal jelentős mértékű további növekedése lett volna tapasztalható. Ezen elemzéshez a Bizottság összehasonlította a vizsgálati időszak alatti átlagos havi volument és árakat a vizsgálati időszak vége és a nyilvántartásba vételt megelőző hónap közötti időszak havi átlagával. Ez az összehasonlítás 9 %-os volumencsökkenést mutatott, az árak 11 %-kal emelkedtek. A Bizottság összehasonlította a vizsgálati időszak alatti átlagos havi volument és árakat is a vizsgálati időszak vége és az ideiglenes intézkedések kivetésének hónapja közötti időszak havi átlagával. Ez az összehasonlítás 9 %-os volumennövekedést mutatott, az árak 7 %-kal estek vissza. Ugyanakkor az aktában nem volt bizonyíték arra, hogy az érintett termék fogyasztása szezonalitást mutatna.

(89)

Következésképpen a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a visszamenőleges hatályú beszedés feltételei nem teljesülnek.

(90)

Figyelembe véve az (EU, Euratom) 2024/2509 európai parlamenti és tanácsi rendelet (6) 109. cikkét, az Európai Unió Bíróságának ítéletében előírt visszatérítés esetén az Európai Központi Bank irányadó refinanszírozási műveleteire alkalmazott, az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában minden egyes hónap első naptári napján közzétett kamatlábbal megegyező mértékű késedelmi kamat fizetendő.

(91)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az (EU) 2016/1036 rendelet 15. cikkének (1) bekezdésével létrehozott bizottság véleményével,