(1)

Az Energiaközösségről szóló szerződés (a továbbiakban: a szerződés) 2. cikke egyik fő célkitűzéseként határozza meg a hálózati energiával és az ahhoz kapcsolódó energiahatékonysággal kapcsolatos környezetvédelmi helyzet javítását a Szerződő Feleknél.

(2)

A szerződés 12. cikke előírja, hogy a Szerződő Felek a szerződés II. mellékletében az intézkedések végrehajtására meghatározott menetrenddel összhangban végrehajtják a környezetvédelemre vonatkozó közösségi vívmányokat.

(3)

A szerződés 16. cikke felsorolja a szerződés hatálya alá tartozó, környezetvédelemre vonatkozó közösségi vívmányokat.

(4)

A szerződés II. címében található 24. cikk értelmében az Energiaközösségnek intézkedéseket kell hoznia a környezetvédelemre vonatkozó közösségi vívmányok aktualizálása céljából. .

(5)

A szerződés 79. cikke előírja, hogy a Miniszteri Tanács, az állandó magas rangú munkacsoport és a Szabályozó Testület a II. címben foglaltaknak megfelelő intézkedéseket hoz az Európai Bizottság javaslata alapján. A szerződés 80. és 81. cikke értelmében az ilyen intézkedéseket a leadott szavazatok többségével kell meghozni, és mindegyik Szerződő Fél egy szavazattal rendelkezik.

(6)

A vadon élő madarak védelméről szóló 2009/147/EK irányelv 4. cikkének (2) bekezdése már szerepel a szerződés 16. cikkének iv. pontjában.

(7)

Biztosítani kell az igazságos energetikai átmenetet, amely járulékos előnyöket biztosít a biológiai sokféleség szempontjából, valamint annak megakadályozását, hogy a nemzetközi jelentőségű területeken vagy a közösségi jelentőségű természetes élőhelytípusoknak és fajoknak otthont adó nemzeti védett területeken található természetes élőhelytípusok és fajok élőhelyei védettségi helyzete romlásnak induljon.

(8)

A szerződéssel összefüggésben a hálózatienergia-terveket és projekteket úgy kell megtervezni, hogy azok a biológiai sokféleségre gyakorolt negatív hatásokat a lehető legnagyobb mértékben csökkentsék, vagy – szükség esetén – amennyire csak lehet, korlátozzák.

(9)

A 2009/147/EK irányelv 2. cikke kimondja, hogy intézkedéseket kell hozni az uniós tagállamok európai területén természetesen előforduló valamennyi vadon élő madárfaj állományainak fenntartása érdekében.

(10)

A 2009/147/EK irányelv 4. cikke (4) bekezdésének második mondata előírja, hogy a védett területeken kívül is törekedni kell az élőhelyek szennyezésének vagy elpusztításának elkerülésére. A madárfajok széles körben elterjedtek és mobilisak, és biztosítani kell, hogy erőfeszítésekkel korlátozzák a hálózati energia védett területeken túl kifejtett hatását;

(11)

A 2009/147/EK irányelv 5. és 9. cikke meghatározza az uniós tagállamok európai területén természetesen előforduló valamennyi vadon élő madárfaj védelmének keretét. Az említett irányelv 5. cikkében felsorolt tilalmakat alkalmazni kell a hálózati energiával kapcsolatos tevékenységekre, mivel azok hatással lehetnek a természetben előforduló vadon élő madárfajokra. Korlátozott körülmények között szükség lehet az említett tilalmaktól való eltérésre, feltéve, hogy a szükséges feltételek teljesülnek.

(12)

A 2009/147/EK irányelv alapján védett területekre az említett irányelv 7. cikke értelmében a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről szóló 92/43/EGK irányelv 6. cikkének (2), (3) és (4) bekezdése szerinti követelmények vonatkoznak. A 6. cikk (2), (3) és (4) bekezdése meghatározza a közösségi jelentőségű természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állat- és növényfajok élőhelyei kedvező védettségi helyzetének fenntartásához, illetve helyreállításához való hozzájárulás érdekében megelőző és eljárási követelmények révén megvalósuló, területi alapú megőrzés és védelem keretét.

(13)

A 92/43/EGK irányelv 6. cikke szerinti tervek és projektek kapcsolódhatnak a hálózati energiához is, és számottevő hatással lehetnek a nemzetközi jelentőségű természeti élőhelyek és a közösségi jelentőségű természetes élőhelytípusoknak és fajoknak otthont adó nemzeti védett területek épségére. Kompenzációs intézkedéseket kell hozni abban az esetben, ha ezeket a hálózatienergia-terveket vagy projekteket közérdeken alapuló kényszerítő indokok miatt mégis végre kell hajtani;

(14)

A 2009/147/EK irányelv a 92/43/EGK irányelvvel együtt az Uniónak az európai vadon élő növények, állatok és természetes élőhelyeik védelméről szóló Berni egyezményből (a továbbiakban: az egyezmény) eredő nemzetközi kötelezettségei végrehajtásának fő jogi eszköze az uniós jogban. A Berni Egyezmény valamennyi szerződő felében és megfigyelő államában létre kell hozni az Emerald Hálózathoz tartozó különleges természetmegőrzési jelentőségű területeket, az egyezmény általános célkitűzései elérésének eszközeként. Koszovó (1) kivételével a szerződés valamennyi Szerződő Fele az egyezménynek is részes fele. Az Emerald Hálózathoz tartozó különleges természetmegőrzési területeket és az e státuszra jelölt területeket a Berni Egyezmény valamennyi szerződő felének területén ki kell jelölni. Az Emerald Hálózat fejlesztése tovább folyik, mivel még vannak hiányosságok, mielőtt a Hálózatot teljesnek és az Egyezmény célkitűzéseinek eléréséhez kellően megfelelőnek lehetne tekinteni.

(15)

A nemzeti jog által jogilag védett területek célja az élőhelytípusok és a fajok hosszú távú megőrzése a kapcsolódó ökoszisztéma-szolgáltatásokkal és kulturális értékekkel együtt. Ilyen területek a szerződés valamennyi Szerződő Felében fellelhetők.

(16)

A ramsari területek nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyek, amelyeket a nemzetközi jelentőségű vadvizekről, különösen mint a vízimadarak tartózkodási helyéről szóló Ramsari Egyezmény (a továbbiakban: Ramsari Egyezmény), azaz a vizes élőhelyek globális csökkenésének megállítását célul kitűző kormányközi megállapodás alapján jelöltek ki. Koszovó kivételével a szerződés valamennyi Szerződő Fele a Ramsari Egyezménynek is részes fele és rendelkezik kijelölt ramsari területekkel.

(17)

A szerződés a 2009/147/EK irányelv végrehajtása szempontjából releváns tervekre és projektekre vonatkozik, hivatkozva a 92/43/EGK irányelv 6. és 7. cikkére. Ezért a 2009/147/EK irányelvnek a környezetvédelemre vonatkozó közösségi vívmányokba való felvétele biztosítani fogja, hogy a hálózati energiával kapcsolatos tervek és projektek tervezése és végrehajtása során figyelembe vegyék a madárfajok és élőhelyeik védelmét.

(18)

A 2009/147/EK irányelv 2. cikkét, 4. cikke (4) bekezdésének második mondatát, 5. és 9. cikkét, valamint I. mellékletét még nem építették be az Energiaközösség környezetvédelemre vonatkozó közösségi vívmányaiba, ezért ki kell igazítani a hatályos közösségi vívmányokat úgy, hogy a szerződés 16. cikkében meghatározott uniós jogi aktusok jegyzékében a 79/409/EGK tanácsi irányelv (2) 4. cikkének (2) bekezdésére történő jelenlegi hivatkozást a 2009/147/EK irányelvre (3) történő hivatkozással kell felváltani.

(19)

A szerződés 94. cikke előírja, hogy a szerződésben használt, a közösségi jogból levezetett valamennyi kifejezést és fogalmat az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlatával összhangban kell értelmezni.

(20)

Több útmutató dokumentum (4) is ismerteti, hogy a Bizottság hogyan értelmezi a 92/43/EGK irányelv 6. cikkének rendelkezéseit, beleértve annak a 2009/147/EK irányelvre való alkalmazását is, és ezek a dokumentumok az Európai Unió Bíróságának vonatkozó ítélkezési gyakorlata fényében, valamint figyelembe véve az e rendelkezések uniós tagállamokban történő végrehajtása során szerzett tapasztalatokat, iránymutatást adhatnak azok alkalmazásához.

(21)

A szerződés 16. cikkében meghatározott, környezetvédelemre vonatkozó közösségi vívmányokat és a szerződés II. mellékletében meghatározott végrehajtási ütemtervet össze kell hangolni az uniós természetvédelmi joggal, amennyiben az a hálózati energiával kapcsolatos.

(22)

A környezetvédelmi munkacsoport a(z) xxx-i és a(z) xxx-i ülésén részletesen elemezte a javaslatot, és több, e határozatban tükröződő kiigazítással ajánlotta annak elfogadását. A kiigazításokat az Európai Bizottság elfogadta.

(23)

Az állandó magas rangú munkacsoport xxx-i és xxx-i ülésén kidolgozta e határozatot és javasolta annak elfogadását,

(1)

Az Energiaközösségről szóló szerződés (a továbbiakban: a szerződés) 2. cikke egyik fő célkitűzéseként határozza meg a hálózati energiával és az ahhoz kapcsolódó energiahatékonysággal kapcsolatos környezetvédelmi helyzet javítását a Szerződő Feleknél.

(2)

A szerződés 12. cikke előírja, hogy a Szerződő Felek a szerződés II. mellékletében az intézkedések végrehajtására meghatározott menetrenddel összhangban végrehajtják a környezetvédelemre vonatkozó közösségi vívmányokat.

(3)

A szerződés 16. cikke felsorolja a szerződés hatálya alá tartozó, környezetvédelemre vonatkozó közösségi vívmányokat.

(4)

A szerződés II. címében található 25. cikk értelmében az Energiaközösség – az uniós jog fejlődésével összhangban – intézkedéseket hozhat a II. címben leírt közösségi vívmányok módosításainak végrehajtására.

(5)

A szerződés 79. cikke előírja, hogy a Miniszteri Tanács, az állandó magas rangú munkacsoport és a Szabályozó Testület a II. címben foglaltaknak megfelelő intézkedéseket hoz az Európai Bizottság javaslata alapján.

(6)

A szerződés 100. cikkének i. pontja kimondja, hogy a Miniszteri Tanács, tagjainak egyhangú döntésével megváltoztathatja a szerződés I–VII. címeinek rendelkezéseit.

(7)

Biztosítani kell az igazságos energetikai átmenetet, amely járulékos előnyöket biztosít a biológiai sokféleség szempontjából, valamint annak megakadályozását, hogy a nemzetközi jelentőségű területeken vagy a közösségi jelentőségű természetes élőhelytípusoknak és fajoknak otthont adó nemzeti védett területeken található természetes élőhelytípusok és fajok élőhelyei védettségi helyzete romlásnak induljon.

(8)

A szerződéssel összefüggésben a hálózatienergia-terveket és projekteket úgy kell megtervezni, hogy azok a biológiai sokféleségre gyakorolt negatív hatásokat a lehető legnagyobb mértékben csökkentsék, vagy – szükség esetén – amennyire csak lehet, korlátozzák.

(9)

A természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről szóló 92/43/EGK tanácsi irányelv 1. cikke meghatározza az említett irányelv értelmezése és végrehajtása szempontjából lényeges kulcsfontosságú fogalmakat.

(10)

A vadon élő állatok és növények védelméről szóló 92/43/EGK tanácsi irányelv 2. cikke megállapítja, hogy az irányelv célja, hogy a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelmével hozzájáruljon a biológiai sokféleség biztosításához.

(11)

A 92/43/EGK irányelv 6. cikkének (2), (3) és (4) bekezdése meghatározza a közösségi jelentőségű vadon élő állat- és növényfajok természetes élőhelyeinek és élőhelyeinek kedvező védettségi helyzetének fenntartásához, illetve helyreállításához való hozzájárulás érdekében megelőző és eljárási követelmények révén megvalósuló területi alapú megőrzés és védelem keretét.

(12)

A 92/43/EGK irányelv 6. cikke szerinti tervek és projektek kapcsolódhatnak a hálózati energiához is, és számottevő hatással lehetnek a nemzetközi jelentőségű természeti élőhelyek és a közösségi jelentőségű természetes élőhelytípusoknak és fajoknak otthont adó nemzeti védett területek épségére. Kompenzációs intézkedéseket kell hozni abban az esetben, ha ezeket a hálózatienergia-terveket vagy projekteket közérdeken alapuló kényszerítő indokok miatt mégis végre kell hajtani.

(13)

A 92/43/EGK irányelv 6. cikkének (2), (3) és (4) bekezdése a vadon élő madarak védelméről szóló 2009/147/EK irányelv 4. cikkének (2) bekezdésében említett és I. mellékletében felsorolt madárfajok számára kijelölt különleges madárvédelmi területekre is alkalmazandó, a 92/43/EGK irányelv 7. cikke értelmében. Ezért szükséges, hogy a Szerződő Felek területén található, az említett madárfajok védelmét szolgáló területekre is kiterjedjenek a 92/43/EGK irányelv 6. cikkének (2), (3) és (4) bekezdésében előírt kötelezettségek, amelyek a környezetvédelemre vonatkozó közösségi vívmányok részét képezik.

(14)

A 92/43/EGK irányelv 12., 13. és 16. cikke meghatározza a közösségi jelentőségű fajok teljes természetes elterjedési területükön való szigorú védelmének kereteit – a védett területeken belül és azokon túl egyaránt. Az említett irányelv 12. és 13. cikkében felsorolt tilalmakat alkalmazni kell a hálózati energiával kapcsolatos tevékenységekre, tekintve, hogy azok hatással lehetnek a közösségi jelentőségű fajokra. Korlátozott körülmények között szükség lehet az említett tilalmaktól való eltérésre, feltéve, hogy a szükséges feltételek teljesülnek.

(15)

A 92/43/EGK irányelv – a 2009/147/EK irányelvvel együtt – az Uniónak az európai vadon élő növények, állatok és természetes élőhelyeik védelméről szóló Berni egyezményből (a továbbiakban: a Berni Egyezmény) eredő nemzetközi kötelezettségei végrehajtásának fő jogi eszköze az uniós jogban. A Berni Egyezmény valamennyi szerződő felében és megfigyelő államában létre kell hozni az Emerald Hálózathoz tartozó különleges természetmegőrzési jelentőségű területeket, az egyezmény általános célkitűzései elérésének eszközeként. Koszovó (1) kivételével a szerződés valamennyi Szerződő Fele a Berni Egyezménynek is részes fele. Az Emerald Hálózathoz tartozó különleges természetmegőrzési területeket és az e státuszra jelölt területeket a Berni Egyezmény valamennyi szerződő felének területén ki kell jelölni. Az Emerald Hálózat fejlesztése tovább folyik, mivel még vannak hiányosságok, mielőtt a Hálózatot teljesnek és az Egyezmény célkitűzéseinek eléréséhez kellően megfelelőnek lehetne tekinteni.

(16)

A nemzeti jog által jogilag védett területek célja az élőhelytípusok és a fajok hosszú távú megőrzése a kapcsolódó ökoszisztéma-szolgáltatásokkal és kulturális értékekkel együtt. Ilyen területek a szerződés valamennyi Szerződő Felében fellelhetők.

(17)

A ramsari területek nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyek, amelyeket a nemzetközi jelentőségű vadvizekről, különösen mint a vízimadarak tartózkodási helyéről szóló Ramsari Egyezmény (a továbbiakban: Ramsari Egyezmény), azaz a vizes élőhelyek globális csökkenésének megállítását célul kitűző kormányközi megállapodás alapján jelöltek ki. Koszovó kivételével a szerződés valamennyi Szerződő Fele a Ramsari Egyezménynek is részes fele és rendelkezik kijelölt ramsari területekkel.

(18)

A szerződés olyan tervekre és projektekre vonatkozik, amelyek a 92/43/EGK irányelv végrehajtása szempontjából relevánsak, és azok környezetvédelemre vonatkozó közösségi vívmányokba való belefoglalása biztosítaná, hogy a természet védelmét figyelembe vegyék a hálózati energiával kapcsolatos tervek és projektek tervezése és végrehajtása során.

(19)

A 92/43/EGK irányelv 1. cikkét, 2. cikkét, 6. cikkének (2), (3) és (4) bekezdését, 12., 13. és 16. cikkét, valamint I., II. és IV. mellékletét még nem építették be az Energiaközösség környezetvédelemre vonatkozó közösségi vívmányaiba, ezért a közösségi vívmányokat ki kell terjeszteni a 92/43/EGK tanácsi irányelvnek a szerződés 16. cikkében meghatározott uniós jogi aktusok jegyzékébe történő felvételével.

(20)

A szerződés 94. cikke előírja, hogy a szerződésben használt, a közösségi jogból levezetett valamennyi kifejezést és fogalmat az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlatával összhangban kell értelmezni.

(21)

Több útmutató dokumentum is ismerteti, hogy a Bizottság hogyan értelmezi a 92/43/EGK irányelv rendelkezéseit, és ezek a dokumentumok az Európai Unió Bíróságának vonatkozó ítélkezési gyakorlata fényében, valamint figyelembe véve az e rendelkezések uniós tagállamokban történő végrehajtása során szerzett tapasztalatokat, iránymutatást adhatnak azok alkalmazásához (2).

(22)

A 16. cikkben meghatározott, környezetvédelemre vonatkozó közösségi vívmányokat és a szerződés II. mellékletében meghatározott végrehajtási ütemtervet össze kell hangolni az uniós természetvédelmi joggal, amennyiben az a hálózati energiával kapcsolatos.

(23)

A környezetvédelmi munkacsoport a(z) xxx-i és a(z) xxx-i ülésén részletesen elemezte a javaslatot, és több, e határozatban tükröződő kiigazítással ajánlotta annak elfogadását. A kiigazításokat az Európai Bizottság elfogadta.

(24)

Az állandó magas rangú munkacsoport xxx-i és xxx-i ülésén kidolgozta e határozatot és javasolta annak elfogadását,

(1)

Az Energiaközösségről szóló szerződés (a továbbiakban: a szerződés) 2. cikke egyik fő célkitűzéseként határozza meg a hálózati energiával és az ahhoz kapcsolódó energiahatékonysággal kapcsolatos környezetvédelmi helyzet javítását a Szerződő Feleknél.

(2)

A szerződés 12. cikke előírja, hogy a Szerződő Felek a szerződés II. mellékletében az intézkedések végrehajtására meghatározott menetrenddel összhangban végrehajtják a környezetvédelemre vonatkozó közösségi vívmányokat.

(3)

A szerződés 16. cikke felsorolja a szerződés hatálya alá tartozó, környezetvédelemre vonatkozó közösségi vívmányokat.

(4)

A szerződés II. címében található 25. cikk értelmében az Energiaközösség – az uniós jog fejlődésével összhangban – intézkedéseket hozhat a II. címben leírt közösségi vívmányok módosításainak végrehajtására.

(5)

A szerződés 79. cikke előírja, hogy a Miniszteri Tanács, az állandó magas rangú munkacsoport és a Szabályozó Testület a II. címben foglaltaknak megfelelő intézkedéseket hoz az Európai Bizottság javaslata alapján.

(6)

A szerződés 100. cikke többek között előírja, hogy az I–VII. címek rendelkezéseinek megváltoztatására vonatkozó döntéseket az Energiaközösségről szóló szerződés tagjainak egyhangú döntésével kell meghozni.

(7)

Az Energiaközösségen belüli belföldi megújulóenergia-projektek felgyorsítását a Szerződő Feleknek az (EU) 2018/1999 rendeletben (1) meghatározott, az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentésére és a megújulóenergia-termelésre vonatkozó 2030-as céljainak elérése teszi szükségessé.

(8)

Számos olyan meglévő, megújuló és nem megújuló, hálózati energiával kapcsolatos projekt és tevékenység van, amely jelentős negatív hatással lehet a vízi ökoszisztémák állapotára. Emellett a megújuló energia – többek között a hidroelektromosság, a hidrogén és a kritikus fontosságú nyersanyagok energiával kapcsolatos célokra történő bányászata – előrelátható elterjedésével összefüggésben az ilyen ökoszisztémák károsodásának fokozott kockázata várható a Szerződő Feleknél.

(9)

Bár eltérő mértékben, de a hálózati energiával kapcsolatos projektek és tevékenységek számos típusa függ a megfelelő mennyiségű és minőségű víz rendelkezésre állásától. A vízhiány már most is hatással van az energiatermelésre és a megbízhatóságra; egy további korlát pedig megkérdőjelezheti a jövőbeli projektek és műveletek fizikai, gazdasági és környezeti életképességét.

(10)

Az ENSZ 2023. évi vízügyi konferenciájának keretében az Unió ismertette a reziliens vízgazdálkodással rendelkező és mindenki számára vízbiztonságot kínáló globális társadalom 2050-ig történő megvalósítására vonatkozó jövőképét. Az Unió 2025. június 4-én elfogadta a vízügyi rezilienciára vonatkozó európai stratégiát (2), hogy kialakítsa az e cél eléréséhez szükséges teljesítési pályát.

(11)

Biztosítani kell a vízkészletek védelmén és javításán, valamint a vízi ökoszisztémák állapotromlásának megakadályozásán alapuló igazságos energetikai átmenetet.

(12)

A hálózati energiával kapcsolatos projektek előkészítésének és jóváhagyásának, valamint a szerződéssel összefüggésben folyamatban lévő tevékenységeknek a vízkészletek védelmére és javítására irányuló átfogó erőfeszítések részét kell képezniük, és az ilyen projekteket úgy kell megtervezni, hogy azok megelőzzék, vagy lehetőség szerint korlátozzák a víztestek állapotára gyakorolt negatív hatásokat.

(13)

Az Európai Parlament és a Tanács 2000/60/EK irányelvének (3) célja, hogy keretet adjon a szárazföldi felszíni vizek, az átmeneti vizek, a parti tengervizek és a felszín alatti vizek védelmének, többek között i. a vízi ökoszisztémák további romlásának megakadályozása, valamint állapotának védelme és javítása, valamint ii. a hasznosítható vízkészletek hosszú távú védelmére alapozott fenntartható vízhasználat elősegítése révén.

(14)

A Szerződő Feleknek biztosítaniuk kell, hogy a hálózati energiával kapcsolatos összes tevékenységet úgy alakítsák ki és működtessék, hogy azok megfeleljenek a 2000/60/EK irányelvnek és különösen az irányelv fő célkitűzéseit meghatározó 4. cikknek, amely előírja, hogy a tagállamoknak végre kell hajtaniuk a víztestek állapotromlásának megakadályozásához szükséges intézkedéseket, és intézkedéseket kell hozniuk a vizek jó állapotának elérése érdekében, bizonyos időbeli korlátozások és egyéb mentességek sérelme nélkül. Az uniós jog fejlődésének jelenlegi szakaszában a felszín alatti vizek jó állapota jó mennyiségi és kémiai állapotot jelent, míg a felszíni vizek esetében a jó állapothoz jó ökológiai állapotra vagy potenciálra és jó kémiai állapotra van szükség.

(15)

Az energiával kapcsolatos meglévő és új projektek által a víztestek állapotára gyakorolt lehetséges hatások értékeléséhez – rendszeres figyelemmel kísérés alapján – ismerni kell e víztestek jelenlegi állapotát. Mivel a víztestek ellenőrzése és osztályozása folyamatos, és mivel számos víztestet már most érintenek az energiával kapcsolatos projektek, és nem lehet előre azonosítani az energiával kapcsolatos új projektek által érintett valamennyi víztestet, a Szerződő Feleknek el kell végezniük a területükön található valamennyi víztest figyelemmel kísérését és osztályozását.

(16)

A víz állapotának értékelése magában foglalja egy állandó és strukturált víztest-megfigyelő rendszer létrehozását, valamint az összes terhelés és hatás előzetes értékelése alapján figyelemmel kísérendő megfigyelési pontok és minőségi elemek kiválasztását. Az energiával kapcsolatos projektekben potenciálisan érintett víztestek állapotának értékelése átfogó feladat, amely nem lenne teljes, ha csak az e projektekből fakadó terhelésekre és hatásokra korlátozódna. Ezért a Szerződő Feleknek a víztestek állapotát potenciálisan befolyásoló összes tevékenységgel járó terhelést és hatást értékelniük kell.

(17)

Annak garantálása érdekében, hogy a 2000/60/EK irányelv 4. cikkével összhangban sem a meglévő, sem az új, energiával kapcsolatos projektek ne rontsák a víztestek állapotát, ne befolyásolják a víz jó állapotának elérésére való képességüket, vagy – amennyiben e projektek elkerülhetetlenek és megfelelően indokoltak – minimalizálják azok negatív hatását, a Szerződő Feleknek meg kell határozniuk a jó állapot eléréséhez szükséges intézkedéseket, és ki kell választaniuk az említett irányelv célkitűzéseinek eléréséhez szükséges intézkedések legköltséghatékonyabb kombinációját, beleértve az olyan tevékenységeket érintő intézkedéseket is, amelyek nem hálózati energiával kapcsolatosak ugyan, de hatással vannak a hálózati energiával kapcsolatos új vagy meglépő projektek által érintett víztestek állapotára.

(18)

Mivel a víztestek jó állapota az e víztesteket érintő tevékenységekre vonatkozó intézkedések kombinációjától függ, és mivel ezek az intézkedések a jó állapot elérésére irányuló célkitűzés keretében kölcsönhatásban állnak egymással, a Szerződő Feleknek az összes tevékenységre – így az energiával nem kapcsolatos tevékenységekre is – intézkedéseket kell meghatározniuk, hogy az ugyanazon vízgyűjtőn belüli különböző tevékenységeket érintő döntéseket a jó állapot elérését célzó intézkedések legköltséghatékonyabb kombinációja alapján lehessen meghozni.

(19)

A 2000/60/EK irányelv 5. cikke értelmében ezért a Szerződő Feleknek el kell végezniük a vízgyűjtő kerület jellemzőinek és az emberi tevékenységek hatásának elemzését éppúgy, mint a vízhasználatok gazdasági elemzését. A 2000/60/EK irányelv 8. cikke értelmében a vizek állapotának fejlődését rendszeres és összehasonlítható módon kell figyelni az Energiaközösség egész területén. Ezekre az információkra azért van szükség, hogy a 2000/60/EK irányelv 11. cikkének megfelelően szilárd alapot nyújtsanak a Szerződő Feleknek az ezen irányelvben megállapított célkitűzések elérésére szolgáló intézkedési programok által kialakításában. A 2000/60/EK irányelv egységes és hatékony végrehajtásának biztosítása céljából a Szerződő Feleknek vízgyűjtő-gazdálkodási terveket kell készíteniük, és azokat a 2000/60/EK irányelv 13., 14. és 15. cikke értelmében hatévente be kell jelenteniük a Titkárságnak. E terveknek az egyes víztestek megállapított állapota alapján meg kell határozniuk a hatéves vízgyűjtő-gazdálkodási terv során a jó állapot felé való elmozdulás és az állapotromlás elkerülése érdekében végrehajtandó intézkedéseket.

(20)

Figyelembe véve a hálózati energiával kapcsolatos tevékenységeknek a víztestek kémiai állapotára gyakorolt lehetséges hatását, a felszín alatti és a felszíni vizek jó kémiai állapotára vonatkozó, sorrendben a 2006/118/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (4), valamint a 2008/105/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (5) meghatározott rendelkezéseket kell alkalmazni. A 2006/118/EK irányelv kritériumokat állapít meg a felszín alatti vizek jó kémiai állapotának megítélésére, a jelentős és tartósan emelkedő tendenciák azonosítására és megfordítására, valamint megfordulási pontjuk meghatározására. A 2008/105/EK irányelv környezetminőségi előírásokat állapít meg az elsőbbségi anyagokra és bizonyos egyéb szennyezőanyagokra vonatkozóan, amelyeket a felszíni vizek jó kémiai állapotának elérése érdekében be kell tartani.

(21)

A 2009/90/EK bizottsági irányelv (6) kiegészíti a fent említett irányelveket, és megállapítja a vizek állapotának kémiai elemzésére és figyelemmel kísérésére vonatkozó műszaki előírásokat.

(22)

A szerződés olyan projektekre vonatkozik, amelyek a 2000/60/EK irányelv végrehajtása szempontjából relevánsak, és azok környezetvédelemre vonatkozó közösségi vívmányokba való belefoglalása biztosítaná, hogy a vízi ökoszisztémák állapotának védelmét, javítását, illetve romlásának megakadályozását figyelembe vegyék a hálózati energiával kapcsolatos projektek tervezése és végrehajtása során.

(23)

A 2000/60/EK irányelvet, a 2006/118/EK irányelvet, a 2008/105/EK irányelvet és a 2009/90/EK bizottsági irányelvet még nem építették be az Energiaközösség környezetvédelemre vonatkozó közösségi vívmányaiba, ezért a közösségi vívmányokat ki kell bővíteni úgy, hogy az uniós jogi aktusoknak a szerződés 16. cikkében található jegyzékébe fel kell venni a 2000/60/EK irányelvet, a 2006/118/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel, a 2008/105/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel, valamint a 2009/90/EK bizottsági irányelvvel együtt.

(24)

A regionális együttműködés Energiaközösség által létrehozott kerete és az intézményei és testületei által kínált segítség meghatározó lehet a 2000/60/EK irányelv sikeres végrehajtásának előkészítésében.

(25)

A szerződés 94. cikke előírja, hogy a szerződésben használt, a közösségi jogból levezetett valamennyi kifejezést és fogalmat az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlatával összhangban kell értelmezni.

(26)

A környezetvédelmi munkacsoport [xxx]-i és [xxx]-i ülésén részletesen elemezte a javaslatot, és több, e határozatban tükröződő kiigazítással ajánlotta annak elfogadását. A kiigazításokat az Európai Bizottság elfogadta.

(27)

Az állandó magas rangú munkacsoport [xxx]-i és [xxx]-i ülésén kidolgozta e határozatot és javasolta annak elfogadását,