(1)

Az Oroszországi Föderáció elnöke 2022. február 24-én Ukrajnában végrehajtandó „különleges katonai műveletet” jelentett be, és az orosz fegyveres erők támadást indítottak Ukrajna ellen. E támadás Ukrajna területi integritásának, szuverenitásának és függetlenségének nyilvánvaló megsértését jelenti. Az Ukrajna elleni agressziós háború azóta is folyamatosan eszkalálódik, és az orosz destabilizáló tevékenységek és hibrid hadjáratok ma már az Unió tagállamainak területére is kiterjednek.

(2)

Az ukrán gazdaságra gyakorolt pusztító hatás mellett Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja és Oroszország Unió elleni intézkedései Ukrajnán kívül is súlyos gazdasági kihívásokat teremtettek és teremtenek továbbra is. Tekintettel az Unió Oroszországhoz és Ukrajnához való közelségére, valamint tekintettel Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborújára és Oroszország Unió elleni intézkedéseire, az Unió gazdasága érintett és várhatóan mindaddig érintett is marad, amíg Oroszország fel nem hagy agressziós háborújával. Emellett az ukrajnai helyzet romlása várhatóan még súlyosabb károkat okozna az Unió gazdaságának.

(3)

Az Ukrajna elleni indokolatlan és provokáció nélkül indított agressziós háború a súlyos ellátási zavarok, a nagyobb bizonytalanság, a kockázati felárak növekedése, valamint a beruházások és fogyasztói kiadások csökkenése révén sokkhatást okozott az uniós gazdaságnak. Ennek eredményeként a 2022–2023-as időszakban az éves átlagos GDP-növekedés 1,9 százalékponttal alacsonyabb lett a Bizottság által a 2021. őszi előrejelzésében a medián tagállamra vonatkozóan előre jelzettnél.

(4)

Oroszország Ukrajna elleni, 2022. februári teljes körű inváziója különösen az olaj-, gáz- és élelmiszerárakat növelte meredeken, ahogy a piacok igazodtak a két fő áruszállítójuk exportjának visszaeséséhez, illetve potenciális csökkenéséhez. Emellett közvetlen zavart okozott az Ukrajnából származó uniós behozatal – különösen a gabonafélék és a növényi olajok –, valamint az Unióból Ukrajnába irányuló kivitel ellátási láncaiban, ami különösen súlyos hatást gyakorolt az uniós mezőgazdasági, élelmiszerfeldolgozó, halászati és akvakultúra-ágazatra. Az orosz katonai agresszió és az Oroszország által hozott megtorló intézkedések miatt egyes fém- és nyersanyagkészletek szűkössé váltak, ez pedig megnöveli az uniós iparágak költségeit.

(5)

Tekintettel az Oroszország intézkedései által az energiapiacokra gyakorolt negatív hatásokra, a tagállamok támogatást vezettek be a háztartások és a vállalkozások számára. A tagállamok által a 2022–2024-es időszakban a magas energiaárak makrogazdasági és társadalmi hatásainak minimalizálása érdekében elfogadott költségvetési intézkedések több mint 365 milliárd EUR-t tettek ki. A Bizottság 2023. március 17-én elfogadta „Az állami támogatásokra vonatkozó, az Ukrajna elleni orosz agresszióval összefüggésben a gazdaság támogatását célzó ideiglenes válság- és átállási keret” című közleményét (1), amelyet 2025. július 4-én az „Állami támogatásokra vonatkozó keret a tisztaipar-megállapodás támogatása céljából (A tisztaipar-megállapodás állami támogatási kerete)” című közlemény (2) követett.

(6)

Az Ukrajna elleni orosz agresszió és az energiaellátás fegyverként való felhasználása még sürgetőbbé tette, hogy az EU csökkentse az EU fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségét azáltal, hogy felgyorsítja a megújuló energia bevezetését, az ipar dekarbonizációját és a kapacitásépítést a klímasemleges gazdaságra való átállás szempontjából stratégiai jelentőségű ágazatokban, figyelembe véve a globális kihívásokat is, amelyek azzal a veszéllyel járnak, hogy az említett ágazatokba történő beruházásokat az EGT-n kívüli harmadik országokba térítik el. Az Unió számos intézkedést hozott az energiaválságra való reagálás érdekében, ideértve a REPowerEU-t is, amelynek célja a zöld energiára való átállás felgyorsítása és az Unió energiafüggetlenségének növelése. A REPowerEU keretében az (EU) 2021/241 európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) további 20 milliárd EUR-t bocsátott a tagállamok rendelkezésére az Oroszország agressziós háborújának hatásából eredő energiaválság kezelése érdekében.

(7)

Emellett Oroszország negatív hatást gyakorolt az uniós gazdaságra és vállalkozásokra az uniós befektetők Oroszországon belüli gazdasági eszközeinek lefoglalása, elkobzása vagy kényszerértékesítése révén. Az említett negatív hatás az uniós szervezetekre és befektetőkre kivetett külön kifizetéseken és adókon, valamint a tőke szabad mozgásának jelentős korlátozásain felül jelentkezik, amelyek viszont torzítják a beruházásokat és negatív hatással vannak a vállalatokra és a piacokra. A további eszközlefoglalások kockázata még mindig magas, tekintettel a meglévő kitettségre és az uniós befektetők orosz piacról való kilépésének lehetetlenségére. Ezzel összefüggésben az Oroszországi Föderáció elnöke 2025. szeptember 30-án rendeletet írt alá az eszközök lefoglalást követő gyorsított értékesítéséről.

(8)

A gazdasági növekedés hiánya és a vásárlóerő csökkenése mellett Oroszország intézkedései jelentős közvetlen költségvetési terheket róttak a tagállamokra. Erre olyan időszakban került sor, amikor a tagállamok pénzügyileg még nem épültek fel teljesen a Covid19-válságból. Az uniós költségvetés jelentős részét szintén át kellett csoportosítani az Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja közvetlen és közvetett következményeinek kezelését célzó intézkedésekre.

(9)

Az említett különböző elemek azt mutatják, hogy Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja közvetlen és közvetett hatásokat gyakorolt és gyakorol továbbra is az Unió gazdaságára, és jelentős mértékben befolyásolja a tagállamok költségvetési helyzetét. Az uniós és tagállami szinten hozott összes intézkedés ellenére Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja és az Oroszország által az Unió területén folytatott egyéb tevékenységek okozta zavarok hatásai közvetlenül és közvetve befolyásolják az Unió gazdasági teljesítményét, és jelentős hatást gyakorolnak a tagállamok költségvetési helyzetére.

(10)

Ez a példátlanul sürgető helyzet a tagállamok által nem befolyásolható külső tényezők eredménye, és súlyos hatással van a gazdaságukra. Sőt, fennáll a veszélye, hogy még súlyosabban fogja érinteni őket, ha nem kerül sor azonnali fellépésre annak érdekében, hogy korlátozva legyen Oroszország azon képessége, hogy fokozza az Unió területe elleni hibrid támadásokat. Ezért gyors és összehangolt uniós szintű válaszra van szükség. Az ilyen intézkedéseket a tagállamok közötti szolidaritás szellemében kell meghozni annak érdekében, hogy elkerülhető legyen annak veszélye, hogy Oroszország fenyegetésének fokozódása egyenlőtlen következményekkel járjon a tagállamokra, és különösen az Oroszország és Ukrajna határaihoz legközelebbi tagállamokra nézve. Ez a válasz nem érinti a Tanács által a közös kül- és biztonságpolitika keretében az Oroszországgal szembeni korlátozó intézkedésekkel kapcsolatban elfogadott megfelelő intézkedéseket.

(11)

A sürgős fellépés szükségességét az ukrajnai és a tagállami biztonsági helyzet közelmúltbeli jelentős romlása indokolja, amely valós veszélyt jelent az Unió gazdasági helyzetének stabilitására és nagymértékben függ a különböző paraméterektől és további alakulásuktól.

(12)

Tekintettel a fenti helyzet sürgősségére, helyénvaló ideiglenesen megtiltani az Orosz Központi Bank, illetve az Orosz Központi Bank nevében vagy irányítása szerint eljáró bármely jogi személy, szervezet vagy szerv, így például az orosz Nemzeti Befektetési Alap (a továbbiakban: az Orosz Központi Bank vagy a vele kapcsolatban álló szervezetek) eszközeinek és tartalékainak bármely közvetlen vagy közvetett transzferét annak biztosítása érdekében, hogy az Orosz Központi Bank vagy a vele kapcsolatban álló szervezetek eszközeit és tartalékait ne ruházzák át az Orosz Központi Bankra vagy a vele kapcsolatban álló szervezetekre és végső soron Oroszországra, illetve azok javára.

(13)

Az uniós gazdaságot érő károk korlátozása érdekében sürgősen meg kell akadályozni a pénzeszközök Oroszországba irányuló transzferét. A katonai kiadások 2022 óta nagymértékben hozzájárultak Oroszország erőteljes gazdasági növekedéséhez, de a gazdaság expanziójának üteme 2025-ben jelentősen gyengült. A lassulás többek között a felhalmozódott egyensúlyhiány, különösen a magas infláció és a kamatlábak kedvezőtlen hatását tükrözi. Oroszország költségvetési helyzete 2025-ben tovább romlott, mivel az olajárak csökkentek, a rubel felértékelődött, és a nyugati szankciós erőfeszítések ismét fokozódtak. Tekintettel Oroszország költségvetési helyzetére, várható, hogy bármilyen pótlólagos bevételt közvetlenül az Ukrajnával szemben provokáció nélkül indított agressziós háborújának finanszírozására fog felhasználni, ami súlyos következményekkel jár az Európai Unióra és tagállamaira nézve.

(14)

Ez két lényeges okból is komoly nehézségeket okozna az Unió gazdaságának.

(15)

Először is, a kiegészítő források transzfere súlyosbítaná a tagállamok ellen irányuló és a tagállamok területén folytatott hibrid hadviselési tevékenységek eszkalálódásának kockázatát, további gazdasági zavarokat, valamint költségvetési és gazdasági költségeket okozna, és fokozná a gazdasági bizonytalanságot. Az Európai Tanács a 2025. június 26-i következtetéseiben határozottan elítélte a hibrid tevékenységek minden típusát, különösen Oroszország folytatódó hibrid hadjáratát, beleértve a szabotázst, a kritikus infrastruktúrákat érintően előidézett zavarokat, a kibertámadásokat, az információmanipulációt és beavatkozást, valamint a demokráciának – többek között a választási folyamaton belüli – aláásására irányuló kísérleteket is. Az említett következtetésekben az Európai Tanács megállapította, hogy az Unió és a tagállamok továbbra is erősíteni fogják rezilienciájukat, meg fogják előzni Oroszország hibrid fenyegetéseit, elrettentenek azoktól, és reagálni fognak azokra.

(16)

Oroszország a hibrid tevékenységeit egyre gyakrabban használja fel nemcsak Ukrajna, hanem a tagállamok és az Unió destabilizálására is (például szabotázsok, drónok, gazdasági kémkedés, választási folyamatokba való beavatkozás és félretájékoztatási kampányok révén). Ezzel összefüggésben az Unióra és tagállamaira, valamint a vállalkozásokra közvetlen költségek hárulnak az Oroszország hibrid hadjáratára adott válaszaik során.

(17)

Az Orosz Központi Bank vagy a vele kapcsolatban álló szervezetek eszközeinek és tartalékainak transzferére vonatkozó tilalom hiányában valószínű, hogy e forrásokat Oroszország hibrid kampányának támogatására használnák, tovább fokozva az Unión belüli gazdasági nehézségeket. Az elmúlt hetekben például Belgiumban, Hollandiában, Lengyelországban, Romániában, Dániában, Észtországban, Németországban, Litvániában és Lettországban is megsértették a légteret. Az említett incidensek mintázatot formálnak, nem véletlen esetekről van szó, és az eszközöknek és tartalékoknak az Orosz Központi Bank vagy a vele kapcsolatban álló szervezetek – és végső soron Oroszország – részére vagy javára történő transzfere esetén a kockázat csak súlyosbodni fog.

(18)

Másodszor, ha további források állnak rendelkezésre Oroszország agressziós háborújára, az a gazdasági bizonytalanság elhúzódásának és súlyosbodásának kockázatával járhat, aminek következtében az Uniónak és tagállamainak jelentősebb költségvetési válaszintézkedéseket kellene majd hozniuk Ukrajna és az uniós gazdaság támogatása érdekében.

(19)

Az Európai Tanács a 2025. október 23-i következtetéseiben elismerte, hogy Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja és annak az európai és globális biztonságra gyakorolt hatásai egy változó környezetben egzisztenciális kihívást jelentenek az Unió számára. A főképviselő és a Bizottság „A béke megőrzése – Védelmi készültségi ütemterv 2030-ig” című közös közleménye (4) szerint Ukrajna továbbra is Európa első védelmi vonala, és szerves részét képezi Európa védelmi és biztonsági architektúrájának.

(20)

Ebben az összefüggésben, amennyiben Oroszország agressziós háborúja folytatódik, várható, hogy az uniós gazdaságra gyakorolt hatások még súlyosabbak lesznek abban az esetben, ha Ukrajna nem lenne képes finanszírozni a háborús erőfeszítéseinek folytatásához szükséges költségvetési erőfeszítéseket. Az Ukrajna által elszenvedett vereség annak a fokozott kockázatával is járna, hogy Oroszország – többek között hibrid tevékenységek révén – agressziót követ el a tagállamok valamelyike vagy az Ukrajnával szomszédos valamely ország – köztük tagjelölt országok – ellen, ami példátlan mértékű azonnali közvetlen és közvetett következményekkel járna az Unió biztonsági és gazdasági helyzetére nézve. Egy ilyen helyzet tovább növelné a gazdasági szereplők által tapasztalt bizonytalanság szintjét. Az említett hatás valószínűleg súlyosabb lesz az Ukrajna, Oroszország és Belarusz határaihoz közelebb lévő tagállamokban. A Bizottság közelmúltbeli ökonometriai elemzése arra enged következtetni, hogy a háború miatt a GDP növekedése 2022–2023-ban már 1,4–1,8 százalékponttal alacsonyabb volt a háború sújtotta országokkal határos tagállamokban az uniós átlaghoz képest, és az időszakot 2024-ig meghosszabbítva a veszteségek csak kismértékben mérséklődtek.

(21)

2025 októberében és novemberében tovább fokozódtak az ukrajnai közlekedési hálózatokat, lakóövezeteket és energetikai infrastruktúrát célzó orosz légi támadások. Oroszország hét nagyszabású, rakéták és nagy hatótávolságú drónok bevetésével zajlott kombinált támadást indított, amelyek súlyos zavarokat okoztak az ukrán energiatermelésben, és a fűtési idényben további gázbehozatalt tettek szükségessé. A legpusztítóbb támadásokra november 7-én éjszaka került sor, több mint 500 drónnal és rakétával, november 24-én pedig 464 drónnal és 22 rakétával. Az ENSZ ukrajnai emberi jogi megfigyelő missziója által 2025. november 25-én bemutatott adatok szerint 2025-ben (januártól októberig) a nagyobb városokban 26 %-kal nőtt a polgári áldozatok száma az előző évhez képest, míg a polgári sérülések száma ugyanebben az időszakban 75 %-kal nőtt. Oroszország teljes inváziójának kezdete óta legalább 14 534 polgári személyt öltek meg, köztük 745 gyermeket, 38 472-t pedig megsebesítettek, köztük 2 349 gyermeket.

(22)

Ezen túlmenően az Ukrajna elleni orosz katonai agresszió következtében az ukrán állampolgárok már nagy számban kényszerültek lakóhelyük elhagyására és kerestek menedéket vagy az országon belül vagy a szomszédos országokban, és eddig nem látott mértékben érkeznek Ukrajnából lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek az Unióba, ami jelentős humanitárius és gazdasági következményekkel jár a tagállamokra nézve. Különösen, az Uniónak és tagállamainak jelentős költségvetési erőfeszítéseket kellett és kell tenniük az Ukrajnából érkező, lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek befogadása érdekében. Oroszország Ukrajna elleni inváziója emberek millióit kényszerítette arra, hogy biztonságot keresve elmeneküljenek, főként az uniós tagállamokba. 2025. szeptember végéig összesen 4,3 millió Ukrajnából elmenekült nem uniós polgár részesült átmeneti védelemben az (EU) 2001/55/EU tanácsi irányelv (5) alapján. 2022 óta az Ukrajnából érkező, lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek befogadásával kapcsolatos, az Unióra nehezedő bruttó költségvetési teher a becslések szerint évente a GDP mintegy 0,2 %-át teszi ki, és a különböző becslések azt mutatják, hogy a tagállamok ebből eredő költségvetési terhei a 2022 és 2025 közötti időszakban meghaladhatják a 155 milliárd EUR-t. Oroszország agressziós háborújának további eszkalálódása az Ukrajnából érkező, lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek vagy a nemzetközi védelemre szoruló személyek hirtelen és tömeges beáramlásának kockázatához vezethet.

(23)

Oroszországnak az Unió biztonsági helyzetére közvetlen fenyegetést jelentő ukrajnai lépései következtében az Uniónak és tagállamainak jelentősen növelniük kellett a védelmi képességekbe történő beruházásaikat. Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborújának 2022. februári kezdete óta az uniós védelmi kiadások GDP-hez viszonyított aránya mintegy 0,25 százalékponttal nőtt, és 2024-ben elérte a GDP 1,5 %-át (azaz mintegy 270 milliárd EUR-t). A Tanács 2025. május 28-án szükséghelyzeti intézkedésként elfogadta az (EU) 2025/1106 tanácsi rendeletet (6), amelynek célja, hogy pénzügyi támogatást nyújtson a tagállamoknak védelmi ipari készültségük támogatása érdekében. A Bizottság 2025. őszi előrejelzése a védelmi kiadások további, mintegy 0,5 százalékpontos növekedését vetíti előre 2027-re, amikor is azok elérik a GDP 2,0 %-át (azaz mintegy 405 milliárd EUR-t). Az Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja által az Unió gazdaságára gyakorolt említett gazdasági következményeken túlmenően Oroszország az intézkedései révén maga is közvetlenül befolyásolja az Unió gazdaságát. E hatást hirtelen módon és drasztikus mértékben súlyosbítaná, ha Oroszország a transzfer tilalma hiányában további forrásokhoz jutna.

(24)

Az említett különböző megfontolásokra tekintettel az Orosz Központi Bank vagy a vele kapcsolatban álló szervezetek eszközeinek és tartalékainak az Orosz Központi Bank vagy a vele kapcsolatban álló szervezetek – és végső soron Oroszország – részére vagy javára történő transzfere tilalmának biztosítása olyan intézkedés, amely megfelelő ahhoz, hogy elkerülhetők legyenek az Oroszország intézkedései által az Unió gazdasági helyzetére gyakorolt példátlan mértékű további következmények. Mivel a transzfer tilalmának biztosítása időben korlátozott és visszafordítható, nem lépi túl az e célkitűzés eléréséhez szükséges mértéket.

(25)

A jelenlegi körülmények között helyénvaló, hogy az Orosz Központi Bank vagy a vele kapcsolatban álló szervezetek eszközeit és tartalékait tartó pénzügyi intézmények elkülönítve kezeljék az eszközök lejáratakor felhalmozódott készpénzegyenlegeket.

(26)

Az e rendeletben meghatározott egyedi intézkedések nem érintik az Orosz Központi Bank azon eszközeit, amelyek uniós pénzügyi intézményekkel szembeni, transzferkorlátozások hatálya alá tartozó követelésekből állnak. Az említett eszközök tulajdonjoga nem érintik az e rendeletben előírt intézkedések. Az Orosz Központi Bank eszközeit és tartalékait tartó pénzügyi intézmények mérlegében az Orosz Központi Bank részére vagy javára történő transzfer tilalmának eredményeként felhalmozódó készpénzállomány nem az Orosz Központi Bank tulajdonát képezi, és nem minősül állami vagyoni eszköznek. Az Orosz Központi Bank vagy a vele kapcsolatban álló szervezetek eszközeinek és tartalékainak a transzferére vonatkozó tilalom ideiglenes, visszafordítható és időszakos felülvizsgálat alatt áll.

(27)

Ezek a kiegészítő intézkedések új kötelezettségeket keletkeztetnek az Orosz Központi Bank vagy a vele kapcsolatban álló szervezetek eszközeit és tartalékait tartó pénzügyi intézmények számára abból a célból, hogy enyhítsék Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborújának az Unióra gyakorolt gazdasági következményeit. Tekintettel az említett intézkedések kontextusára, valamint arra a tényre, hogy az említett intézkedések az uniós gazdaság biztonsági válsághelyzetben történő romlásának elkerülésére irányuló közérdekű célt szolgálnak, ezen intézkedések – mivel indokoltak és a kitűzött célokkal arányosak – teljes mértékben tiszteletben tartják az Alapjogi Chartában – különösen az annak 52. cikkével összhangban értelmezett 17. cikkében – elismert alapvető jogokat és szabadságokat.

(28)

Az Orosz Központi Bank vagy a vele kapcsolatban álló szervezetek eszközeinek vagy tartalékainak transzferére vonatkozó tilalomhoz kapcsolódó intézkedéseknek ideiglenesnek kell maradniuk. Az intézkedéseket mindaddig fenn kell tartani, amíg jelentős pénzügyi és egyéb erőforrások Oroszország rendelkezésére bocsátása – ami lehetővé teszi számára, hogy folytassa az Ukrajna elleni agressziós háborújával összefüggésben tett intézkedéseit – súlyos gazdasági nehézségeket okoz az Unióban és a tagállamokban, vagy ilyen nehézségek bekövetkezésével fenyeget az Unióban és a tagállamokban, és fennáll annak a kockázata, hogy az Unió és a tagállamok gazdasági helyzete tovább romlik. Ezért helyénvaló megszüntetni az e rendeletben előírt intézkedéseket, amennyiben Oroszország beszünteti az Ukrajna elleni agressziós háborúját, jóvátételt nyújt Ukrajnának az ahhoz szükséges mértékben, hogy az újjáépítés úgy váljon lehetővé, hogy az ne járjon gazdasági vagy pénzügyi következményekkel az Unióra nézve, és amennyiben Oroszországnak az Ukrajna elleni agressziós háborújával összefüggésben tett intézkedései már ténylegesen nem járnak súlyos nehézségek komoly kockázatával az Unió és tagállamai gazdaságára nézve. E célból a Tanácsnak a Bizottság javaslatára – amelynek figyelembe kell vennie a Bizottság által e rendelet éves felülvizsgálata alapján készített jelentést – módosítania kell e rendeletet, többek között annak révén, hogy megfelelő, feltétlenül szükséges és ideiglenes megszüntetési rendelkezéseket állapít meg az uniós és tagállami gazdasági szereplők jogos érdekeinek védelme érdekében, beleértve az intézkedések megszüntetését követően jelentkező kötelezettségek teljesítésére vonatkozó megfelelő időkeretet is. A jogbiztonság és a rendezett megszüntetés biztosítása érdekében szabályokat kell megállapítani a készpénzállomány visszafizetésének ütemezésére és módjára vonatkozóan.

(29)

E rendelet alkalmazása során figyelembe kell venni az Unió pénzügyi stabilitása biztosításának, valamint annak szükségességét, hogy a központi értéktáraknak az értékpapírpiacok működése szempontjából betöltött rendszerszintű jelentősége megmaradjon.

(30)

Tekintettel a válság nagyságrendjére, társadalmi, gazdasági és pénzügyi hatásainak mértékére, valamint arra, hogy a lehető leggyorsabban kell intézkedni, e rendeletnek sürgősen, az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon hatályba kell lépnie.

(31)

Mivel e rendelet céljait a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban e célok jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat a szubszidiaritásnak az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt elvével összhangban. Az arányosságnak az említett cikkben foglalt elvével összhangban ez a rendelet nem lépi túl az említett célok eléréséhez szükséges mértéket,