(1)

Az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) 2024. október 31-én az alaprendelet (a továbbiakban: alaprendelet) 5. cikke alapján dömpingellenes vizsgálatot indított a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: érintett ország vagy Kína) származó kolin-klorid behozatalára vonatkozóan. Az eljárás megindításáról a Bizottság értesítést (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló értesítés) tett közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában (2).

(2)

A Bizottság azt követően indított vizsgálatot, hogy 2024. szeptember 17-én a Balchem Italia Srl (a továbbiakban: Balchem) és a Taminco BV (a továbbiakban: Taminco, a továbbiakban együtt: panaszosok) panaszt nyújtott be. A panaszt a panaszos a kolin-kloridot gyártó, az alaprendelet 5. cikkének (4) bekezdése értelmében vett uniós gazdasági ágazat nevében nyújtotta be. A panaszban foglalt, a dömpinggel és az abból eredő jelentős kárral kapcsolatos bizonyítékok elegendőek voltak a vizsgálat megindításához.

(3)

A Bizottság az (EU) 2025/92 bizottsági végrehajtási rendelettel (a továbbiakban: a nyilvántartásba vételt elrendelő rendelet) (3) nyilvántartásbavételi kötelezettséget vezetett be az érintett termék behozatalára vonatkozóan.

(4)

A Bizottság az alaprendelet 19a. cikkével összhangban 2025. június 2-án megküldte a feleknek a javasolt vámok összefoglalását, valamint a dömpingkülönbözetek és az uniós gazdasági ágazatot érő kár megszüntetéséhez elegendő mérték részletes számítását. Az érdekelt felek felkérést kaptak arra, hogy három munkanapon belül észrevételeket tegyenek a számítások helytállóságára vonatkozóan.

(5)

Bár az észrevételek megtételére való felhívás a számítások pontosságára korlátozódott (4), három exportáló gyártó, a Jinan Pharmaceuticals (a továbbiakban: Jinan), a Shandong Aocter Feed Additives Co. Ltd. (a továbbiakban: Aocter), a Shandong FY Feed Technology Co., Ltd. (a továbbiakban: FY Feed) és a vele kapcsolatban álló vállalat, a Shandong Yinfeng Biological Technology Co., Ltd (a továbbiakban: YB), valamint egy független importőr, a Kirsch Pharma GmbH (a továbbiakban: Kirsch) érdemi észrevételeket nyújtott be. Ezeket az észrevételeket az érdekelt felek ideiglenes tájékoztatását követően megismételték, és azokkal az alábbi 1.4. és 2.2. szakasz foglalkozik.

(6)

2025. június 30-án a Bizottság (EU) 2025/1288 bizottsági végrehajtási rendelettel (5) (a továbbiakban: ideiglenes rendelet) ideiglenes dömpingellenes vámot vetett ki a Kínai Népköztársaságból származó kolin-klorid behozatalára.

(7)

Az érdekelt feleknek az ideiglenes dömpingellenes vám bevezetését eredményező lényeges tényekről és szempontokról történő tájékoztatását (a továbbiakban: az érdekelt felek ideiglenes tájékoztatása) követően a következő felek nyújtottak be az ideiglenes rendelet 2. cikkének (1) bekezdésében meghatározott határidőn belül az ideiglenes ténymegállapításokkal kapcsolatos álláspontjukat ismertető írásbeli beadványt: egy független importőr (Kirsch), három exportáló gyártó (Jinan, FY Feed, Aocter), valamint az élelmiszerek, őshonos termények és állati melléktermékek importjával és exportjával foglalkozó kínai kamara (China Chamber of Import/Export of Foodstuffs, Native Produce and Animal By-products, a továbbiakban: CFNA) (6).

(8)

Azok a felek, akik ezt kérelmezték, lehetőséget kaptak a meghallgatásra. Meghallgatásokra került sor a Van Eeghen NV (a továbbiakban: Van Eeghen) és a Kirsch független importőrökkel.

(9)

Az ideiglenes intézkedésekhez fűzött észrevételeiben a CFNA előadta, hogy a Bizottság nem közölte megfelelően az uniós gazdasági ágazat körének meghatározását, nem közölt kulcsfontosságú adatokat a kolin-klorid különböző formái tekintetében az uniós gazdasági ágazat termelési kapacitásáról, termeléséről, értékesítéséről, kiviteléről és felhasználásáról, valamint nem közölte a dömpingkülönbözet kiszámításához használt konkrét módszertant (csak a haszonkulcsot, valamint a környezeti és munkaerőköltségeket). Bíráló éllel megállapította, hogy a közölt információk a végső következtetésekre szorítkoztak az alapul szolgáló érvelés vagy számítási eljárás ismertetése nélkül, és úgy ítélte meg, hogy ezzel az elégtelen tájékoztatás eljárási hibája valósult meg, amely értelmetlenné teszi a felülvizsgálati eljárást, kizárja az érdekelt feleket az információkhoz való hozzáférésből, megakadályozza őket abban, hogy megvizsgálják és ellenőrizzék a Bizottság előzetes megállapítását, és érdemi kifogásokat vagy ellentétes értelmű bizonyítékokat vonultassanak fel, ami súlyosan rontja az érdekelt felek – köztük a CFNA – képességét a védelemhez való joguk észszerű gyakorlására, és aláássa az eljárások méltányosságát. Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően ezen észrevételek egy részét megismételték.

(10)

A Bizottság ezzel nem értett egyet. Tisztázta, hogy a dömpingre és a kárra vonatkozó számítások vállalatspecifikusak, és bizalmas adatokat tartalmaznak, ezért a bizalmas adatokról csak az érintett felek kapnak tájékoztatást. Az e számítások alapjául szolgáló módszereket és az így kapott vámmértékeket azonban az ideiglenes rendelet 3.5. és 6.1. szakasza a dömping-, illetve a kárkülönbözetre vonatkozóan részletesen kifejti. A Bizottság az ideiglenes rendeletben is kifejtette az uniós gazdasági ágazat meghatározását.

(11)

A Bizottság rendelkezésre bocsátotta és értékelte az uniós gazdasági ágazat legfontosabb – a CFNA által hiányolt – adatait is, és ismertette ezen adatok forrásait.

(12)

A Bizottság ezt követően felkutatta és ellenőrizte a végleges ténymegállapításokhoz szükségesnek ítélt valamennyi információt. A végleges ténymegállapítások megfogalmazásakor a Bizottság megvizsgálta az érdekelt felek észrevételeit, és azok alapján az indokolt esetekben módosította az ideiglenes ténymegállapításokat.

(13)

A Bizottság tájékoztatta az érdekelt feleket azokról a lényeges tényekről és szempontokról, amelyek alapján végleges dömpingellenes vámot kívánt kivetni a Kínai Népköztársaságból származó kolin-klorid behozatalára (a továbbiakban: az érdekelt felek végső tájékoztatása). A felek lehetőséget kaptak arra, hogy egy meghatározott határidőn belül észrevételeket tegyenek az érdekelt felek végső tájékoztatásával kapcsolatban. Amennyiben a felek kérelmezték, lehetőséget kaptak szóbeli meghallgatásra is.

(14)

Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően az Aocter, a CFNA, az FY Feed, a Kirsch és az YB észrevételeket nyújtott be. Meghallgatásra került sor a Kirsch-sel.

(15)

Az eljárás megindításával kapcsolatos észrevételek hiányában a Bizottság megerősítette az ideiglenes rendelet (6)–(12) preambulumbekezdésében foglalt következtetéseket.

(16)

A mintavétellel kapcsolatos egyéb észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (13)–(17) preambulumbekezdésében foglalt következtetések megerősítést nyertek.

(17)

A Bizottság kijavított egy elírást az ideiglenes rendelet (20) preambulumbekezdésében. Nem egy független importőr és egy felhasználó, hanem a vizsgált termék két importőre (Kirsch és Van Eeghen) nyújtott be kitöltött kérdőívet.

(18)

A módosítást követően észrevételek hiányában a Bizottság megerősítette az ideiglenes rendelet (18)–(21) preambulumbekezdésében foglaltakat.

(19)

A Bizottság emlékeztet arra, hogy a vizsgálati időszak 2023. október 1-jétől 2024. szeptember 30-ig, a figyelembe vett időszak pedig 2021. január 1-jétől a vizsgálati időszak végéig tart. Észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (22) preambulumbekezdése megerősítést nyert.

(20)

Észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (23)–(30) preambulumbekezdése megerősítést nyert.

(21)

Az előzetes tájékoztatást és az ideiglenes intézkedések bevezetését követően a Jinan (exportáló gyártó), a Kirsch és a Van Eeghen (független importőrök), a CFNA, a panaszosok és az Algry Química írásban nyújtottak be a termékkörre vonatkozó észrevételeket és/vagy ismertették azokat meghallgatásuk során.

(22)

A Jinan, a Kirsch és a Van Eeghen megismételte az ideiglenes szakaszban már megfogalmazott azon állítását, hogy az élelmiszer-minőségű és a takarmányminőségű kolin-kloridot külön terméknek kell tekinteni, tekintettel a gyártási folyamat, a tisztaság és az eltérő piaci magatartás – többek között az árak – tekintetében meglévő különbségekre. E különbségekre tekintettel ragaszkodtak ahhoz, hogy az élelmiszer-minőségű kolin-kloridot ki kell zárni az intézkedések hatálya alól. A panaszosok és az Algry Química támogatták a Bizottság azon ideiglenes döntését, hogy az élelmiszer-minőségű kolin-kloridot nem zárja ki a vizsgálat alá vont termékkörből.

(23)

Ami a gyártási folyamatot illeti, a Bizottság az ideiglenes rendelet (34) preambulumbekezdésében megállapította, hogy az emberi fogyasztásra szánt kolin-kloridot és a takarmányként való felhasználásra szánt kolin-kloridot azonos módon gyártják, de az élelmiszeripar részére értékesített kolin-kloridra szigorúbb vizsgálati előírások vonatkoznak, és e termék esetében vizsgálati tanúsítványra van szükség. Az ideiglenes intézkedésekhez fűzött észrevételeiben a Van Eeghen hangsúlyozta, hogy az élelmiszer-minőségű kolin-klorid előállítási folyamata strukturáltabb, magasabb beruházási és termelési költségekkel jár, szigorúbb minőség-ellenőrzésnek van alávetve, és csomagolása olyan technikai jellemzőkkel rendelkezik, amelyek a takarmányminőségű kolin-kloridnál nincsenek jelen. A Kirsch szintén állította, hogy az élelmiszer-minőségű kolin-klorid előállítási költségei természetüknél fogva magasabbak a takarmányminőségű terméktípus költségeinél.

(24)

A panaszosok azt állították, hogy a kolin-kloridot – formától, tisztaságtól és koncentrációtól függetlenül – ugyanabból a nyersanyagból, azonos kémiai eljárással állítják elő, ami végül ugyanazt a vegyi anyagot eredményezi. Megítélésük szerint tehát a takarmányként való felhasználásra szánt kolin-klorid és az élelmiszeripari felhasználásra szánt kolin-klorid ugyanazon termék két típusát képviseli. Az Algry Química, az egyetlen olyan uniós gyártó, amely a figyelembe vett időszakban mindkét piacot kiszolgálta, kijelentette, hogy folyékony kolin-kloridot állít elő takarmányként és élelmiszeripari felhasználásra, és hogy mindkettő azonos gyártási folyamat eredménye. Megjegyezte azonban, hogy az élelmiszer-minőségű terméktípus további feldolgozásra kerül centrifugálás és kristályosítás formájában, ami további termelési költségekkel jár.

(25)

A tisztaságot illetően a Jinan, a Van Eeghen és a Kirsch azt állította, hogy az élelmiszer-minőségű kolin-klorid kristály vagy kristályos por formájában megjelenő tiszta anyag, amelynek tisztasága 98 % feletti, míg a takarmányminőségű kolin-klorid alacsonyabb, általában 90 % alatti tisztaságú. Ezt az állítást a panaszosok vitatták (7): állításuk szerint az élelmiszer-minőségű kolin-kloridra vonatkozó tisztasági követelmények lényegében megegyeznek a takarmányként való felhasználásra szánt kolin-kloridra vonatkozókkal. Ez a következtetés egyrészt a kolin-klorid valamennyi állatfaj takarmány-adalékanyagaként történő engedélyezéséről szóló 795/2013/EU bizottsági végrehajtási rendeletben (8) a takarmányminőségű kolin-kloridra vonatkozóan megállapított tisztasági követelmények, másrészt a vitaminok, ásványi anyagok és bizonyos egyéb anyagok élelmiszerekhez történő hozzáadásáról szóló 1925/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 5. cikkének (3) bekezdésében (9), az étrend-kiegészítőkre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 2002/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 4. cikkének (4) bekezdésében (10), valamint a csecsemők és kisgyermekek számára készült, a speciális gyógyászati célra szánt, valamint a testtömeg-szabályozás céljára szolgáló, teljes napi étrendet helyettesítő élelmiszerekről szóló 609/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (11) 15. cikkének (5) bekezdésében előírtak összehasonlításán alapult.

(26)

A Van Eeghen és a Kirsch továbbá a Food Chemical Codex (FCC) (12) kapcsán azt állította, hogy az élelmiszer-minőségű kolin-kloridra szigorúbb vizsgálati és minőség-ellenőrzési előírások vonatkoznak az emberi fogyasztásra vonatkozó szabályok által előírt tisztaság tanúsítása érdekében. A panaszosok vitatták, hogy az élelmiszer-minőségű kolin-kloridra vonatkozó eltérő vizsgálati előírások jelentősen magasabb költségeket eredményeznének.

(27)

Tekintettel a tisztaság, a gyártási folyamat és a végfelhasználások tekintetében meglévő különbségekre, a Jinan, a Van Eeghen és a Kirsch azt állította, hogy az élelmiszer-minőségű kolin-klorid árszintje és piaci viselkedése lényegesen eltér a takarmányminőségű kolin-kloridétól. Beadványaiban a Jinan és a Kirsch azt állította, hogy az élelmiszer-minőségű kolin-klorid ára 5–8-szor magasabb, mint a takarmányminőségű kolin-kloridé. Az árkülönbség a tisztaságra vonatkozó szigorúbb előírásoknak, valamint annak tudható be, hogy a gyártási folyamat további szakaszokat is tartalmaz.

(28)

A panaszosok azt állították, hogy a kolin-klorid használata (akár takarmány-, akár élelmiszer-minőségben) nem jelentős költségtényező, mivel mindkét fajta kolin-klorid előállításához ugyanazt a nyersanyagot és kémiai eljárást használják. A panaszosok szerint az egységárat befolyásoló elsődleges költségtényező a forma (pl. kristályos por, vivőanyagra helyezett kolin-klorid) és a mennyiség.

(29)

Az Algry Química előadta, hogy az élelmiszer-minőségű kolin-klorid értékesítési ára valóban magasabb, mint a takarmányminőségű kolin-kloridé, ami tükrözi a feldolgozási többletköltségeket és az élelmiszer-minőségű terméktípus felhasználóinak sajátos piaci magatartását. Az Algry Química azonban nem számszerűsítette sem a többletköltségeket, sem a két terméktípus közötti árkülönbséget.

(30)

A Kirsch előadta továbbá, hogy az élelmiszer-minőségű kolin-klorid uniós termelési kapacitása nem elegendő az uniós piaci kereslet kielégítéséhez. Ezt az állítást azonban nem támasztották alá bizonyítékokkal. Ezzel kapcsolatban a panaszosok arról tájékoztatták a Bizottságot, hogy igen csekély többletberuházás révén, rövid időn belül képesek kolin-kloridot előállítani az élelmiszerpiac számára. Állításuk szerint készen állnak erre, ha van kereslet, és a piaci feltételek tisztességesek. Az Algry Química azt is előadta, hogy ha a piaci feltételek tisztességesek, kereslet esetén növelni fogja termelését.

(31)

A Van Eeghen azt is állította, hogy a vizsgálatnak a Kínából származó szójafehérje behozataláról szóló 2012/343/EU bizottsági határozatban (13) elfogadott megközelítést kell követnie, amelyben a Bizottság különbséget tett az élelmiszer- és takarmányfelhasználás között, és a panaszos kérésére szűkítette a termékkört. A Van Eeghen hivatkozott továbbá az állandó ítélkezési gyakorlatra, amelyet a Törvényszék T-160/14. sz., Yingli Energy ügyben 2017. február 28-án hozott ítéletének (ECLI:EU:T:2017:125) 111. pontja (14), a Törvényszék T-512/09. RENV. sz., Rusal Armenal ZAO ügyben 2017. január 25-én hozott ítéletének (ECLI:EU:T:2017:26) 151. pontja (15), valamint a Törvényszék T-326/21. sz., Guangdong Haomei New Materials és Guangdong King Metal Light Alloy Technology ügyben 2023. június 21-én hozott ítéletének (ECLI:EU:T:2023:347) 66. pontja (16) alapján fejtett ki.

(32)

Az ideiglenes rendelet (35) preambulumbekezdése hivatkozik az Algry Química beadványára, amely rámutatott annak kockázatára, hogy az élelmiszer-minőségű kolin-kloridnak az intézkedések hatálya alóli kizárása esetén a takarmányminőségű kolin-kloridra vonatkozó intézkedéseket kijátsszák. Az ideiglenes intézkedések bevezetését követően a Van Eeghen úgy vélte, hogy az intézkedések kijátszásának kockázata elhanyagolható, mivel úgy ítélte meg, hogy a két alkalmazástípus formája, árképzése és csomagolása közötti különbségeknél fogva a vámellenőrzések során az érintett termék két típusa könnyen megkülönböztethető. A Kirsch előadta, hogy az élelmiszer-minőségű kolin-kloridnak a takarmányminőségű kolin-klorid piacára terelése gazdaságilag nem lenne célravezető és gyakorlati szempontból sem lenne megvalósítható az élelmiszer-minőségű terméktípusokra alkalmazandó szabályozási követelmények miatt. Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően a Kirsch előadta, hogy az élelmiszer-minőségű kolin-klorid kizárása esetén az intézkedések kijátszásának kockázata elhanyagolható, mivel a kijátszás könnyen megelőzhető.

(33)

A panaszosok nem értettek egyet ezzel, és úgy vélték, hogy a kijátszás kockázata valós és fennáll. Szerintük ez lényegében azért van így, mert i. a két termék tisztasága nagyon hasonló, ii. az uniós piacon működő valamennyi gyártó képes előállítani ezt a terméket, és iii. a folyékony kolin-klorid állítólagosan kristályosítás, azaz élelmiszerpiaci felhasználás céljára vámmentesen lehet behozni az Unióba, de a vámkezelést követően a takarmánypiacon értékesíthető.

(34)

Előzetes észrevételként a Bizottság emlékeztetett arra, hogy annak meghatározásához, hogy a terméktípusok egyetlen terméknek minősülnek-e, fontos szempont, hogy ugyanazokkal az alapvető fizikai, műszaki és/vagy kémiai tulajdonságokkal rendelkeznek-e. Másképpen fogalmazva: a különböző gyártási folyamatok az esetleges megléte önmagában nem lényeges annak meghatározása szempontjából, hogy egy terméktípus külön terméknek minősül-e, feltéve, hogy a folyamtok során előállított terméktípusok alapvető fizikai, technikai és kémiai jellemzőik szempontjából hasonlónak tekinthetők. Hasonlóképpen, az eltérő végfelhasználás nem lehet döntő tényező, ha az alapvető fizikai, műszaki és kémiai jellemzők azonosak, és a költségek és árak különbségei önmagukban nem indokolják azt a következtetést, hogy egy bizonyos termékcsoport különböző terméknek tekintendő, amennyiben a termék és az érintett termék alapvető fizikai, technikai és kémiai jellemzői azonosak.

(35)

Érdemben a Bizottság elismerte: mindkét fél egyetért abban, hogy a gyártási folyamat első szakasza az élelmiszer-minőségű és a takarmányminőségű kolin-klorid esetében hasonló vagy azonos, a későbbiek során pedig az élelmiszer-minőségű kolin-klorid előállítására a vizsgálatok és a minőség-ellenőrzések tekintetében szigorúbb követelmények vonatkoznak, mint a takarmányminőségű kolin-kloridra. Hasonlóképpen a centrifugálási és kristályosítási folyamatok az élelmiszer-minőségű kolin-klorid tisztítási eljárását követően további feldolgozási lépést jelentenek, amelynek során folyadékból szilárd anyagot állítanak elő. Annak ellenére, hogy az élelmiszer-minőségű kolin-klorid speciális tisztításon és az azt követő szárítási folyamaton is áteshet, a tisztaság nem megkülönböztető jegye a két terméktípusnak (17). E megfontolásokra tekintettel a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a két terméktípus gyártási folyamata alapvetően nem különbözik egymástól.

(36)

A Bizottság megjegyezte, hogy az élelmiszer-minőségű és a takarmányminőségű kolin-klorid értékesítési ára a különböző vevőcsoportoknak megfelelően eltérő, emellett az élelmiszer-minőségű terméktípusokra további termelési, vizsgálati és tanúsítási lépések is vonatkoznak. Ezek a további lépések azonban korlátozottnak tűnnek, és egyetlen érdekelt fél sem nyújtott be ellenőrizhető számadatokat a termelési költségek különbségére vonatkozóan. Mindenesetre a fenti (34) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint még a jelentősen eltérő eladási ár sem minősül olyan elemnek, amely indokolná egy terméktípusnak a termékkörből való kizárását.

(37)

A Bizottság emlékeztetett arra, hogy az élelmiszer-minőség piaca viszonylag kicsi, és a becslések szerint az uniós piac legfeljebb 5 %-át teszi ki. Ezért és tekintettel arra, hogy a három uniós gyártó mindegyike jelezte, hogy az egyenlő versenyfeltételek megteremtését követően kapacitásuk és hajlandóságuk van az élelmiszerpiac kiszolgálására, a Bizottság úgy ítélte meg, hogy az élelmiszer-minőségű kolin-klorid ellátásbiztonsága nincs veszélyben.

(38)

A Bizottság végül megjegyezte, hogy az intézkedések kijátszásának kockázata különböző módokon valósulhat meg, megjegyezve, hogy a formát, az árat és a csomagolást e célból ki lehet igazítani az élelmiszer-minőségű kolin-kloridnak a termékkörből való kizárása esetén.

(39)

A Van Eeghen fenti (31) preambulumbekezdésben összefoglalt állítását illetően a Bizottság megjegyezte, hogy a 2012/343/EU határozatban a panaszos arra irányuló kérelmét, hogy az állatok takarmányozására használt egyszerű szójafehérje-koncentrátumokat zárja ki a termékkörből, az uniós gazdasági ágazatra vonatkozó következetlen adatok miatt fogadta el, figyelembe véve a szójafehérje két típusa közötti egyértelmű technikai, kémiai és piaci különbségeket. A Bizottság úgy ítélte meg, hogy az adatok következetlensége a 2012/343/EU határozat szerinti termékkör csökkenését kiváltó releváns tényező. Ebben az esetben a termékkör korlátozását követően a termékkörből kizárt terméktípust gyártó egyetlen vállalatot már nem tekintette az uniós gazdasági ágazat részének, mivel az csak a kizárt terméktípust gyártotta. A Bizottság úgy ítélte meg, hogy a szóban forgó szójafehérje-ügyben a termékkör korlátozásához és az uniós gazdasági ágazat felülvizsgálatához vezető körülmények ebben az eljárásban nem állnak fenn, mivel az Algry Química, a kolin-klorid uniós gyártója élelmiszer- és takarmányminőségű kolin-kloridot is gyárt, és a panaszosok jelezték, hogy azt képesek és hajlandók előállítani, amint az gazdaságilag életképessé válik. Ezért a Bizottság elutasítja a Van Eeghen azon állítását, hogy a 2012/343/EU határozatban összefoglalt bizottsági intézkedésekre tekintettel el kell fogadni a szóban forgó termékkizárás iránti kérelmet.

(40)

Az ideiglenes rendelet (26) preambulumbekezdésében kifejtettek szerint a kolin-kloridot három egymást követő reakcióval állítják elő. Először a metanol és az ammónia lép reakcióba egymással, trimetil-amint alkotva. Ezt követően a trimetil-amint sósavval reagáltatják, így jön létre a trimetilamin-hidroklorid. Végül pedig a trimetilamin-hidroklorid etilén-oxiddal lép reakcióba, így keletkezik a folyékony kolin-klorid. Kémiailag ez az egyetlen módja a kolin-klorid előállításának, és meghatározza a termék alapvető kémiai jellemzőit, annak minőségétől, formájától és felhasználásától függetlenül. A kolin-kloridot azonos nyersanyagokból, azonos reakciókémiával állítják elő, a végleges formájában takarmányozásra vagy emberi felhasználásra szánt termék esetében is. Előállítását követően a folyékony kolin-klorid mind takarmányként, mind élelmiszerként használható.

(41)

A Bizottság a (34)–(37) preambulumbekezdésben elemezte az élelmiszer-minőségű kolin-klorid termékkörből való kizárására vonatkozó állítás alátámasztására felhozott érveket. Ebben a vizsgálatban megerősítette a termékkör homogenitását. Emellett a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az intézkedéseknek a takarmányminőségű kolin-kloridra való korlátozása alááshatja az intézkedések hatékonyságát, amely hátrányos az uniós gazdasági ágazat számára, mert magában hordozza az intézkedések kijátszásának kockázatát.

(42)

Az ideiglenes intézkedések bevezetését követően a CFNA azt állította, hogy a Bizottságnak a termékkört a vizsgált termék két típusának – azaz az elsődleges vagy a feldolgozott kolin-kloridnak – az egyikére kellene korlátoznia, vagy független értékeléseket kellene végeznie. A CFNA előadta, hogy az elsődleges (vivőanyaggal nem kevert kolin-klorid) és a feldolgozott kolin-klorid piaci dinamikája eltérő, mivel az elsődleges kolin-klorid diverzifikált ellátási láncot és versenyképes árakat kínál az uniós piac számára, míg a feldolgozott kolin-klorid közvetlenül versenyez az uniós gyártók termékeivel.

(43)

Az eljárás megindításáról szóló értesítésben a Bizottság bejelentette, hogy a vizsgált termék a minden formában és tisztaságban, vivőanyagon is legalább 30 tömegszázalékos kolin-klorid tartalommal rendelkező kolin-klorid, a kalcium-foszforil-kolin-klorid-tetrahidrát kivételével. A Bizottság tájékoztatta az érdekelt feleket, hogy a termékkörrel kapcsolatos észrevételeiket az eljárás megindításáról szóló értesítés közzétételétől számított 10 napon belül kell eljuttatniuk a Bizottsághoz. A CFNA az előző preambulumbekezdésben említett beadványig nem nyújtott be észrevételeket. Ezenkívül az eltérő piaci dinamikára vonatkozó állítását nem támasztották alá. A Bizottság ezért elutasítja a CFNA állítását.

(44)

A fentiek alapján a Bizottság megerősítette az ideiglenes rendelet (31)–(36) preambulumbekezdésében foglaltakat.

(45)

Az érdekelt felek ideiglenes tájékoztatását követően a mintában szereplő exportáló gyártók (Aocter, FY Feed, YB), a CFNA és a független importőr észrevételeket tettek a dömpingre vonatkozó ideiglenes ténymegállapításokkal kapcsolatban.

(46)

A Van Eeghen a termékkizárás iránti kérelmében (lásd a fenti 2.2.1. szakaszt) hozzátette, hogy az élelmiszer-minőségű kolin-kloriddal kapcsolatban nincs bizonyíték a dömpingre.

(47)

A Bizottság megjegyezte, hogy a Van Eeghen nem támasztotta alá a kérelmét. Ezenkívül a Bizottság emlékeztetett arra, hogy az élelmiszer-minőségű kolin-kloridra vonatkozó termékkizárási kérelem elutasítása esetén ((41) preambulumbekezdés) az élelmiszer-minőségű kolin-kloridra vonatkozó külön dömpingkülönbözet kiszámításának kérdése tárgytalan.

(48)

A rendes érték számítására vonatkozó részleteket az ideiglenes rendelet (45)–(141) preambulumbekezdése tartalmazza.

(49)

Az érdekelt felek ideiglenes tájékoztatását követően a CFNA észrevételeket tett a Kínában fennálló jelentős torzulásokkal kapcsolatban.

(50)

A CFNA azzal érvelt, hogy az úgynevezett piaci torzulások nem megalapozottak, és a panaszban hivatkozott dokumentumok nem bizonyítják a kínai kolin-klorid-ágazatot érintő állítólagos torzulások fennállását. Ismételten hangsúlyozták, hogy i. Kína kolin-klorid-ágazata főként magántulajdonban van, ii. a kormány nem vesz részt a kolin-klorid-iparban, és nem támogatja azt, és iii. ha van is állami részesedés, az a befektetési jogokra (például osztalékjogokra) korlátozódik, és nem foglal magában vállalati műveleteket.

(51)

Ezekkel az állításokkal kapcsolatban a Bizottság emlékeztet arra, hogy az ideiglenes rendelet (54)–(77) preambulumbekezdésében hivatalból megvizsgálta, hogy a kínai kolin-klorid-ágazatban érvényesülnek-e az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében vett jelentős torzulások. Az elvégzett elemzés általában véve a kínai gazdaságba való jelentős mértékű kormányzati beavatkozással, valamint konkrétan az érintett gazdasági ágazat és az érintett termék piacának sajátos helyzetével foglalkozott.

(52)

A Bizottság a CFNA i. és iii. állításában említett kérdéseket az ideiglenes rendelet (55)–(64) preambulumbekezdésében vizsgálta, ahol a Bizottság azt értékelte, hogy a kínai kolin-klorid-ágazatot jelentős mértékben olyan vállalkozások szolgálják-e ki, amelyek a kínai hatóságok tulajdonában vannak, illetve azok ellenőrzése vagy szakpolitikai felügyelete vagy irányítása alatt állnak az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának első franciabekezdése értelmében véve. Megállapítást nyert, hogy legalább egy kolin-klorid gyártó, a Tianli Energy egy állami tulajdonú vállalat ellenőrzése alatt áll, és hogy a Sinochem Group és a Sinopec Group – mindkét központi állami tulajdonú vállalat – kolin-klorid előállításához szükséges etilén-oxidot gyárt. Emellett egy másik gyártó, a Shandong Hualu Huasheng Chemical Co., Ltd – mely vállalat részvényeinek 32,08 %-a állami tulajdonban van – a trimetilaminnak (a kolin-klorid gyártása során hasznát másik bemeneti anyagnak) legnagyobb kínai belföldi gyártója.

(53)

A CFNA ii. állításában említett kérdéseket a Bizottság az ideiglenes rendelet (65)–(77) preambulumbekezdésében az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának második és harmadik franciabekezdésével összefüggésben megvizsgálta, és arra a következtetésre jutott, hogy a kínai kormány olyan intézkedéseket alkalmaz, amelyek a gazdasági szereplőket az ösztönzött iparágak támogatására irányuló közpolitikai célkitűzések teljesítésére ösztönzik. Ezek az intézkedések a kínai vegyipart érintik, amely viszont magában foglalja és ennélfogva érinti a kínai kolin-klorid-ágazatot is. Az intézkedések gátolják a piaci erők szabad érvényesülését.

(54)

A fentiek alapján a Bizottság elutasította a CFNA állításait. Egyéb észrevételek hiányában a Bizottság megerősítette az ideiglenes rendelet (45)–(103) preambulumbekezdését.

(55)

A megfelelő reprezentatív országnak az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának első franciabekezdése szerinti kiválasztásával kapcsolatban nem érkezett észrevétel. A Bizottság tehát megerősítette az ideiglenes rendelet (104)–(114) preambulumbekezdésében foglalt következtetéseket.

(56)

Az érdekelt felek ideiglenes tájékoztatását követően az Aocter azt állította, hogy a gyártási általános költségek meghatározása érdekében a Bizottság bizonyos költségtételeket kétszer vett figyelembe. A Bizottság elutasította az állítást. Az állítás alapjául szolgáló részletek érzékenyek voltak, ezért azokkal a Bizottság az Aocternek adott érzékeny válaszában foglalkozott.

(57)

Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően az Aocter megismételte, hogy a Bizottság továbbra is kétszer vett figyelembe bizonyos kutatási és fejlesztési költségeket, amelyeket a dömpingszámításban a gyártási általános költségek között jelenített meg.

(58)

A Bizottság megerősítette, hogy az érdekelt felek végső tájékoztatásában már jelzett módon a kutatási és fejlesztési költségeket nem vette kétszer figyelembe az Aocterre alkalmazandó szokásos érték kiszámításakor.

(59)

Az érdekelt felek ideiglenes tájékoztatását követően az FY Feed és az YB azt állította, hogy a nyolc számjegyű vámtarifaszámok szintjén közzétett adatok nem elégségesek a kukoricacsőporra vonatkozó reprezentatív referenciaérték megállapításához. Ezenkívül az FY Feed és az YB szerint a kukoricacső importára és exportára torzult lehet, mivel a brazil és mexikói kukoricaágazat támogatásban és egyéb kormányzati támogatásban részesül. Következésképpen az FY Feed és az YB azt kérte, hogy a Malajziából származó kukoricacsőpor importárát vegyék figyelembe megfelelőbb referenciaértékként, mivel Malajzia importvolumene az eredetileg javasolt négy reprezentatív ország – Mexikó, Thaiföld, Brazília és Malajzia – közül a legmagasabb.

(60)

A Bizottság úgy ítélte meg, hogy az FY Feed és az YB állításai következetlenek. Az anyagok – beleértve a kukoricacsőport is – brazil exportárainak alapjául szolgáló volumenek sokkal nagyobbak voltak (több mint 487 000 tonna), mint Malajzia torzulástól mentes forrásokból származó behozatalának volumene (20 000 tonna alatt), amelyet az FY Feed és az YB megfelelőbb alapnak tekintett a kukoricacsőporra vonatkozó referenciaérték meghatározásához. Ezenkívül az FY Feed és az YB nem nyújtott be olyan elemzést, amely alátámasztotta volna, hogy az állítólagos támogatások milyen mértékben befolyásolhatták a kukoricacsőpor brazil import- és exportárait. A Bizottság ezért az állításokat elutasítva megerősítette az ideiglenes rendeletben megállapított referenciaértéket. A mexikói kukoricaágazattal kapcsolatos állításokat a Bizottság irrelevánsnak ítélte, mivel nem javasolta a mexikói adatok felhasználását.

(61)

Az érdekelt felek ideiglenes tájékoztatását követően az FY Feed és az YB azt állította, hogy az 50 %-os folyadéktartalmú kolin-klorid (CC50) referenciaára nem észszerű és nem reprezentatív. Az FY Feed és az YB nem nyújtott be betekinthető összefoglalót az állításról. Ezenkívül a Bizottság emlékeztetett arra, hogy – amint arra a rendes érték meghatározásához felhasznált forrásokról szóló második feljegyzés is rámutatott – a CC50 Brazíliába, Malajziába, Mexikóba vagy Thaiföldre irányuló teljes behozatalának jelentős része Kínából származott. Ezért úgy tűnik, hogy az ezen érintett országokba irányuló CC50 importárait egyrészt torzítják a Kínából érkező behozatal jelentős volumene, másrészt az egyéb harmadik országokból származó jelentéktelen mennyiségek miatt megbízhatatlanok. Ezért a Bizottság helyénvalóbbnak tartotta, hogy az ügyletek lehető legszélesebb volumenét használja fel a referenciaérték megbízható és torzulástól mentes alapjának megállapításához. A Bizottság ezért megerősítette, hogy az összes országból valamennyi országba irányuló behozatal árát (Kína és az (EU) 2015/755 európai parlamenti és tanácsi rendelet (18) 1. mellékletében felsorolt országok kivételével) nemzetközi viszonyítási alapként használja. A Bizottság ezért elutasította az állítást.

(62)

Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően az FY Feed és az YB megismételte állítását, kijelentve, hogy a CC50 Bizottság által javasolt egységára indokolatlanul magas. Ezek a felek egyrészt hivatkoztak a készterméknek minősülő kolin-klorid tarifális besorolására, amely magában foglalja mind az állati takarmányként, mind az élelmiszerekben való felhasználásra szánt terméket – amely termékek esetében az árak jelentősen eltértek –, másrészt hivatkoztak az 50 %-os folyadéktartalmú kolin-klorid (a készterméknek minősülő kolin-klorid előállításához használt köztes termék) tarifális besorolására. Mindkét termék azonos HR-kód (2923 10 ) alá tartozik. Az osztályozásbeli átfedés miatt nem volt lehetséges a két fent említett terméktípusra vonatkozó adatok megkülönböztetése, ami torzította a kifejezetten a CC50-re vonatkozó behozatali adatokat, és hozzájárult a jelenlegi magas referenciaárakhoz.

(63)

A Bizottság az előző (61) preambulumbekezdésre hivatkozva megerősítette, hogy bizonyos esetekben a referenciaértékek meghatározása érdekében az ügyletek lehető legszélesebb volumenére kell támaszkodni a referenciaérték megbízható és torzulástól mentes alapjának megállapításához. A Bizottság ezért elutasította a megismételt állítást.

(64)

Továbbá az érdekelt felek végső tájékoztatását követően a FY Feed és YB javasolta a CC50 költségének és felhasználásának visszaállítását, hogy az upstream nyersanyagok költsége és felhasználása az YB ellenőrzött adatai alapján legyen megjeleníthető.

(65)

A Bizottság megjegyzi, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja szerinti, referenciaértékeket tükröző előállítási költségen alapuló rendes érték kiszámításakor figyelembe kell venni az exportáló gyártó által használt termelési tényezőket. A szóban forgó esetben az FY Feed volt az exportáló gyártó jogi személy, amely valóban CC50-et használt az alkalmazott gyártási lépéshez. Ezért az YB upstream beszállítónál felmerült költségeket és termelési tényezőket nem lehetett a felek által hivatkozott módon megjeleníteni. A Bizottság ezért elutasította ezt a javaslatot.

(66)

Az érdekelt felek ideiglenes tájékoztatása alapján az Aocter azt állította, hogy az Aocter által használt gőz jellemzői az ideiglenes referenciaértéknél kedvezőbb energiahatékonyságot eredményeztek.

(67)

A Bizottság elfogadta az állítást. Az alapul szolgáló referenciamutató-számítás érzékeny volt, mivel az Aocter sajátos helyzetéhez kapcsolódott. A gőz ekként kiszámított, kizárólag az Aocterre alkalmazott referenciaértéke [400–450] CNY/tonna volt.

(68)

Az érdekelt felek ideiglenes tájékoztatása értelmében az FY Feed és az YB ellenezte a 2022. évi 97,98 CNY/óra munkaerőköltség alkalmazását. Az FY Feed és az YB a brazil ipari ágazatra vonatkozóan a 2023. évre 24,18 CNY/óra, 2024. évre 24,27 CNY/óra költséget kérdezett le az ILO adatbázisából. Az FY Feed és az YB a brazil feldolgozóiparra vonatkozóan a 2023. évre 24,30 CNY/óra, 2024. évre 24,28 CNY/óra költséget kérdezett le.

(69)

A Bizottság az FY Feed és az YB javaslatával egyetértve aktualizált referenciaértékként az ipari és a feldolgozóipari ágazat 2023. és 2024. évi egyszerű, óránkénti átlagos munkaerőköltségét használta fel. Az eredmény 24,26 CNY/óra volt. A Bizottság a korrigált referenciaértéket a mintában szereplő valamennyi exportáló gyártóra alkalmazta.

(70)

Az érdekelt felek ideiglenes tájékoztatását követően az Aocter az exportár Bizottság általi kiszámításával kapcsolatban nyújtott be állításokat. A Bizottság részben elfogadta ezeket az állításokat. Az állítások alapjául szolgáló részletek érzékenyek voltak, ezért azokkal a Bizottság az Aocternek adott érzékeny válaszában foglalkozott.

(71)

Egyéb észrevételek hiányában a Bizottság megerősítette az ideiglenes rendelet (148)–(151) preambulumbekezdésében foglalt ténymegállapításokat.

(72)

A (67), (69) és (70) preambulumbekezdésben leírtak szerint, az érdekelt felek állításai alapján a Bizottság felülvizsgálta a dömpingkülönbözeteket.

(73)

A vámfizetés nélkül, uniós határparitáson számított, költséget, biztosítást és fuvardíjat is tartalmazó ár (CIF-ár) százalékában kifejezett végleges dömpingkülönbözetek a következők:

(74)

Az érdekelt felek ideiglenes tájékoztatását követően a CFNA megismételte az ideiglenes rendelet (160) preambulumbekezdésében kifejtett álláspontját, miszerint a vizsgált termék szárítóit gyártónak kell tekinteni, mivel a szárítási tevékenységet jelentős gyártási szakasznak tekintette. Az uniós gazdasági ágazat részének tekintendő szárítókra vonatkozó észrevételei azonban nem támasztották alá a Bizottságnak az ideiglenes rendelet (161)–(163) preambulumbekezdésében foglalt elemzését. A Bizottság ezért megerősítette, hogy e vizsgálat alkalmazásában a szárítók nem tartoznak az uniós gazdasági ágazat fogalommeghatározása alá, mivel a szárítók nem működtek együtt a vizsgálatban, a szárítási folyamat nem eredményez érdemi változást a kémiai összetételben, emellett a három uniós gyártó közül kettő teljes mértékben, a szárítási folyamatra is kiterjedően integrálódott. Ezért tárgytalanná vált a CFNA azon másodlagos állítása, miszerint a Bizottságnak a gyártókra vonatkozó elemzéstől független értékelést kell végeznie a szárítókat ért jelentős kár fennállásáról.

(75)

A Kirsch azt állította, hogy a két panaszos csak a takarmányminőségű termék szegmensében tevékenykedik, és piaci részesedésük csak erre a szegmensre vonatkozik, így az élelmiszer-minőségű termék szegmensére a vizsgálat nem terjed ki kellő mértékben. A Kirsch ezért arra kérte a Bizottságot, hogy a két minőségre vonatkozóan végezzen külön elemzést annak megállapítása érdekében, hogy az élelmiszer-minőségű termék szegmensét érte-e kár. Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően a CFNA azt is előadta, hogy szegmentált elemzést kell végezni, mivel a takarmány- és az élelmiszer-minőségű kolin-klorid árai és vevőcsoportjai eltérőek.

(76)

A Bizottság az ideiglenes rendelet (183) preambulumbekezdésében kifejtettek szerint emlékeztetett arra, hogy az említett rendeletben szereplő makroadatok mindhárom uniós gyártóra kiterjednek, azaz magukban foglalják az Algry Química adatait, amely jelentős termeléssel és értékesítéssel rendelkezik az élelmiszer-minőségű termék szegmensében. A Bizottság továbbá a fenti (40) és (41) preambulumbekezdésben megerősítette, hogy az élelmiszer- és a takarmányminőségű kolin-kloridot e vizsgálat alkalmazásában egyetlen terméknek kell tekinteni. A Bizottság megjegyezte továbbá, hogy a szegmentált kárelemzésnek az ideiglenes rendelet (165) preambulumbekezdésében meghatározott feltételei nem teljesülnek, mivel az uniós gazdasági ágazat mindkét szegmensben reprezentatív értékesítéssel és az érintett országból származó behozatallal rendelkezik. Végezetül a két terméktípus közötti esetleges árkülönbségeket a Bizottság már figyelembe vette a dömpingkülönbözet és a kárkülönbözet kiszámításakor, mivel ezeket a típusokat az érdekelt felek külön jelentik. Ennek alapján az élelmiszer-minőségű kolin-klorid és a takarmányminőségű kolin-klorid szegmentált elemzésének feltételei nem teljesülnek, ezért az állítást a Bizottság elutasítja.

(77)

Egyéb észrevétel hiányában a Bizottság megerősítette az ideiglenes rendelet (158)–(166) preambulumbekezdésében foglalt következtetéseit.

(78)

Az uniós felhasználással kapcsolatos észrevételek hiányában a Bizottság megerősítette az ideiglenes rendelet (167)–(170) preambulumbekezdésében foglalt következtetéseit.

(79)

A CFNA bírálta a Bizottság azon módszerét, hogy a behozatali mennyiségeket és értékeket egy adott vámtarifaszám alá tartozó behozatal alapján határozza meg, mivel a kolin-kloridot több KN-kód alatt importálják; ezek között olyanok is vannak, amelyek más termékeket is magukban foglalnak. A módszert leíró részletes magyarázat a t25.005185. sz. dokumentumhoz fűzött feljegyzés tárgyát képezte, amelyet az ideiglenes rendelettel azonos napon bocsátottak az érdekelt felek rendelkezésére. A CFNA különösen azt állította, hogy a kínai behozatal túlnyomó többsége vivőanyaggal kevert takarmány-adalékanyag formájában valósulna meg, amely nem tartozik a 2923 10 KN-kód alá, amelyre állítása szerint a Bizottság elemzése alapult. Ezért azt állította, hogy a 2923 10 KN-kód nem tükrözheti teljes mértékben az érintett termék behozatali helyzetét. Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően az FY Feed és a Yinfeng előadta, hogy a 2923 10 HR-kód magában foglalja mind a kész kolin-klorid, mind az 50 %-os kolin-klorid besorolását, azt állítva, hogy a behozatalra vonatkozó adatok torzulhatnak.

(80)

A Bizottság az ideiglenes rendelet (171) preambulumbekezdésében és az aktához fűzött, említett feljegyzésben foglaltaknak megfelelően egyértelművé tette, hogy elemzését nem a 2923 10 KN-kódra, hanem a 10 számjegyű 2923 10 00 90 TARIC-kódra alapozta, amely csak a kolin-kloridra vonatkozik. Emellett a CFNA, az FY Feed és a Yinfeng nem javasolt alternatív módszert a behozatali mennyiségek és árak megállapítására. A Bizottság ezért elutasította a CFNA és az FY Feed és a Yinfeng észrevételeit.

(81)

Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően a CFNA rámutatott, hogy a 2923 10 KN-kód vagy a 10 számjegyű 2923 10 00 90 TARIC-kód alá tartozó behozatalok exportár-trendje hiányos, mivel az ex 2309 90 31 , ex 2309 90 96 és ex 3824 99 96 KN-kód alá tartozó kolin-klorid behozatala nem szerepel az elemzésben.

(82)

A Bizottság megjegyezte, hogy az állítás nem az ideiglenes rendelet 4. táblázatában szereplő adatokhoz kapcsolódott, hanem teljes egészében a CFNA által a 2923 10 KN-kódra és a termékre vonatkozó valamennyi HR-kódra vonatkozóan az Unióba irányuló kínai export Comtrade szerinti árain alapult (19). A Bizottság megjegyezte, hogy a 2923 10 KN-kód és az összes vonatkozó HR-kód árai hasonló tendenciát mutatnak. Ezek 2022-ben növekedést, majd ezt követően 2023-ban és a vizsgálati időszakban egyaránt csökkenést mutatnak. A Bizottság ezért elutasította az állítást.

(83)

A Kirsch azt állította, hogy az érintett országból érkező behozatal volumene hasonló az egyéb harmadik országokból 2023-ban és a vizsgálati időszakban érkező behozatal volumenéhez, ezért az uniós gazdasági ágazatot ért kár nem tulajdonítható kizárólag az érintett országból érkező behozatalnak.

(84)

A Bizottság tisztázta, hogy az érintett országból érkező behozatal 2023-ban 20 024 tonnát, a vizsgálati időszakban pedig 22 626 tonnát tett ki (az ideiglenes rendelet 3. táblázata), míg a más országokból érkező behozatal 2023-ban 3 962 tonnát, a vizsgálati időszakban pedig 3 089 tonnát tett ki (az ideiglenes rendelet 12. táblázata). A Bizottság ennek alapján elutasította a Kirsch állítását.

(85)

A Kirsch azt is állította, hogy az Algry Química, az élelmiszer-minőségű kolin-klorid egyetlen uniós gyártója az elmúlt években növelte e terméktípus eladási árát; ennek kapcsán azzal érvelt, hogy az eladási árak ezen állítólagos emelkedése azt mutatja, hogy a figyelembe vett időszak alatt nem került sor árlenyomásra a Kínából érkező behozatal miatt. A Bizottság elutasította az állítást, mivel az ideiglenes rendelet (180) preambulumbekezdésében részletezett, az árlenyomásra vonatkozó elemzés az érintett országból érkező összes behozatal volumenére és árára vonatkozó országos elemzés volt, összehasonlítva az uniós gazdasági ágazat teljes termelési költségeire és az ebből eredő jövedelmezőség-kiesésre vonatkozó adataival. A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást.

(86)

Az ideiglenes nyilvánosságra hozatallal kapcsolatos, az alulértékesítési különbözetre vonatkozó észrevételeket követően (lásd a (113) preambulumbekezdést) az ideiglenes rendelet (179) preambulumbekezdése szerint 35 % és 41 % közötti alákínálási különbözetet is naprakésszé kellett tenni, ami 31 % és 39 % közötti súlyozott átlagos alákínálási különbözetet mutatott.

(87)

mivel az érintett országból érkező behozatallal kapcsolatban nem érkeztek egyéb észrevételek, a Bizottság megerősítette az ideiglenes rendelet (171)–(178) és (180) preambulumbekezdésében foglalt következtetéseit.

(88)

Észrevétel hiányában a Bizottság megerősítette az ideiglenes rendelet (181)–(187) preambulumbekezdését.

(89)

Észrevétel hiányában a Bizottság megerősítette az ideiglenes rendelet (188)–(191) preambulumbekezdését.

(90)

Észrevétel hiányában a Bizottság megerősítette az ideiglenes rendelet (192)–(193) preambulumbekezdését.

(91)

Észrevétel hiányában a Bizottság megerősítette az ideiglenes rendelet (194) preambulumbekezdését.

(92)

Észrevétel hiányában a Bizottság megerősítette az ideiglenes rendelet (195)–(197) preambulumbekezdését.

(93)

Észrevétel hiányában a Bizottság megerősítette az ideiglenes rendelet (198)–(199) preambulumbekezdését.

(94)

Észrevétel hiányában a Bizottság megerősítette az ideiglenes rendelet (200)–(201) preambulumbekezdését.

(95)

Észrevétel hiányában a Bizottság megerősítette az ideiglenes rendelet (202)–(203) preambulumbekezdését.

(96)

Észrevétel hiányában a Bizottság megerősítette az ideiglenes rendelet (204)–(205) preambulumbekezdését.

(97)

Észrevétel hiányában a Bizottság megerősítette az ideiglenes rendelet (206)–(211) preambulumbekezdését.

(98)

A Bizottság az ideiglenes rendeletben közölt ténymegállapítások alapján arra a következtetésre jutott, hogy az uniós gazdasági ágazatot az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdése értelmében jelentős kár érte, ezért a Bizottság megerősítette az ideiglenes rendelet (212)–(214) preambulumbekezdésében foglaltakat.

(99)

A Van Eeghen azt állította, hogy semmi nem utal az élelmiszer-minőségű kolin-klorid dömpingjére, mivel annak eladási ára az elmúlt nyolc évben emelkedett.

(100)

A Van Eeghen állítása szerint az élelmiszer-minőségű kolin-klorid dömpingjére utaló körülmény hiányában az élelmiszer-minőségű terméktípus szegmensében nincs jele annak, hogy az uniós gazdasági ágazatot jelentős kár érte volna. A fenti (47) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint a Bizottság elutasította azt az állítást, hogy e terméktípust nem dömpingelték, és többek között rámutatott arra, hogy az élelmiszer-minőségű kolin-klorid és a takarmányminőségű kolin-klorid e vizsgálat szempontjából egyetlen terméknek minősül. Az említett preambulumbekezdésben foglalt következtetés tehát, amely szerint az élelmiszer-minőségű kolin-kloridra vonatkozó külön dömpingkülönbözet kiszámításának kérdése tárgytalan, értelemszerűen alkalmazandó a kárra vonatkozó megállapításokra is. A Bizottság ezért elutasította az állítást.

(101)

Egyéb észrevétel hiányában a Bizottság megerősítette az ideiglenes rendelet (216)–(218) preambulumbekezdését.

(102)

A Kirsch azt állította, hogy 2023-ban és a vizsgálati időszakban a más országokból érkező behozatal hasonló volt az érintett országból érkező behozatalhoz.

(103)

A Bizottság megjegyezte, hogy az ideiglenes rendeletben szereplő, az érintett országból és más harmadik országokból származó behozatalra vonatkozó számadatok Kirsch általi értelmezése helytelen. Beadványában a Kirsch megemlítette, hogy a harmadik országokból érkező behozatal 2023-ban és a vizsgálati időszakban 7 000 tonnát, az érintett országból érkező behozatal pedig 8 000 tonnát tett ki. A Bizottság megerősítette az ideiglenes rendelet (172) és (221) preambulumbekezdését, amelyek szerint az érintett országból érkező behozatal 2023-ban 20 024 tonnát, a vizsgálati időszakban pedig 20 626 tonnát, az egyéb harmadik országokból érkező behozatal pedig 2023-ban 3 962 tonnát, a vizsgálati időszakban pedig 3 089 tonnát tett ki. A Bizottság ezért elutasította a Kirsch állítását.

(104)

Észrevétel hiányában a Bizottság megerősítette az ideiglenes rendelet (219)–(224) preambulumbekezdését.

(105)

Észrevétel hiányában a Bizottság megerősítette az ideiglenes rendelet (225)–(227) preambulumbekezdését.

(106)

Észrevétel hiányában a Bizottság megerősítette az ideiglenes rendelet (228)–(229) preambulumbekezdését.

(107)

Észrevétel hiányában a Bizottság megerősítette az ideiglenes rendelet (230)–(231) preambulumbekezdését.

(108)

Észrevétel hiányában a Bizottság megerősítette az ideiglenes rendelet (232) preambulumbekezdését.

(109)

Egyéb észrevétel hiányában a Bizottság megerősítette az ideiglenes rendelet (233)–(235) preambulumbekezdését.

(110)

A CFNA azt állította, hogy az alaprendelet 7. cikkének (2d) bekezdése szerint az egyik uniós gyártóra vonatkozó környezetvédelmi és munkajogi követelményekkel kapcsolatos megfelelési költségeknek a kárkülönbözetbe való belefoglalása kétséges, mivel nem állna rendelkezésre pozitív bizonyíték és objektív vizsgálat, így a Bizottság következtetései pusztán lehetőségeken vagy vélelmeken alapulnának. Hivatkozott a WTO Fellebbezési Testületének az Egyesült Államok – melegen hengerelt acél ügyben (20) készített jelentésére, amely megállapította, hogy a vizsgálatoknak „megerősítő, objektív és ellenőrizhető” bizonyítékokon, nem pedig spekuláción vagy feltételezéseken kell alapulniuk.

(111)

A Bizottság megerősítette, hogy az ideiglenes rendelet (242) preambulumbekezdésében említett költségek jellegét és összegét az uniós gyártóknál tett ellenőrző látogatások során a múltbeli előfordulás alapján állapították meg. Tudomásul véve az ilyen költségekhez fűződő jogi kötelezettséget, a Bizottság megerősítette e költségek jövőbeli felmerülésének bizonyosságát. A Bizottság ezért elutasítja ezt az állítást.

(112)

Az FY Feed és az YB észrevételeket nyújtott be a CIF-áraknak az áron aluli értékesítésre vonatkozó számításokban történő kiszámításával kapcsolatban. Különösen azt állították, hogy a Bizottság alulértékelte az alkalmazandó vámokat, mivel nem alkalmazott rájuk minden olyan releváns vámtarifaszámot, amely alapján a Kínából származó behozatalra vámot vet ki. Állításuk szerint a hiba alulértékelte a CIF-árat, ennélfogva indokolatlanul növelte az alulértékesítési különbözetet.

(113)

A Bizottság a számításokat felülvizsgálva megállapította, hogy valóban tévesen járt el, amikor az indokolt esetekben nem alkalmazta következetesen a vámtételeket a mintában szereplő exportáló gyártók exportáraira. Ezért kijavította az elírást, majd ennek eredményeként felülvizsgálta az összes kárkülönbözetet.

(114)

Az érdekelt felek ideiglenes tájékoztatását követően az Aocter észrevételeket nyújtott be a kárkülönbözet kiszámításához használt CIF-érték kiszámításával kapcsolatban, azt állítva, hogy a Bizottságnak az EU-ba behozott vizsgált termék tényleges tengeri fuvardíját kellett volna figyelembe vennie.

(115)

Amint azt az Aocter beadványában megjegyezte, a kárkülönbözet kiszámításához használt CIF-érték az Aocter által jelentett CIF-értékeken alapult. Ezek az adatok észszerű becsléseken alapultak, amelyeket maga az Aocter készített, és amelyek az Aocter telephelyén végzett ellenőrzés részét képezték. A Bizottság nem látta indokoltnak ezeket a CIF-értékeket. A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást.

(116)

Egyéb észrevétel hiányában a Bizottság megerősítette az ideiglenes rendelet (236)–(245) preambulumbekezdését.

(117)

Az uniós gazdasági ágazat érdekére vonatkozó észrevételek hiányában a Bizottság megerősítette az ideiglenes rendelet (251) preambulumbekezdésében foglaltakat.

(118)

A független importőrök érdekére vonatkozó észrevételek hiányában a Bizottság megerősítette az ideiglenes rendelet (253) preambulumbekezdésében foglaltakat.

(119)

Az ideiglenes intézkedések bevezetését követően a CFNA előadta, hogy a dömpingellenes vámok szinte teljesen meg fogják akadályozni a Kínából érkező behozatalt, amelynek piaci részesedése 87 % volt. A CFNA véleménye szerint az intézkedések ezért elkerülhetetlenül súlyos piaci volatilitást okoznának.

(120)

A Bizottság először is megjegyezte, hogy Kína piaci részesedése a vizsgálati időszakban nem 87 %, hanem [32–37] % volt, amint azt az ideiglenes rendelet 3. táblázata mutatja. Ezenkívül a CFNA nem támasztották alá az állítását, továbbá a Bizottság azt is megjegyezte, hogy az uniós gazdasági ágazat termelési kapacitása meghaladja az uniós felhasználást. Ennek alapján a Bizottság elutasította azt az állítást, hogy az intézkedések a felhasználókat vagy bármely más felet aránytalanul érintő súlyos piaci volatilitást idéznének elő.

(121)

Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően a CFNA megjegyezte, hogy számos felhasználó létesített ellátási kapcsolatot a kínai exportőrökkel, ezért az intézkedések bevezetése megzavarná az uniós ellátási láncot. A Kirsch előadta, hogy a dömpingellenes intézkedések bevezetése negatívan befolyásolhatja az élelmiszer-minőségű kolin-klorid ellátási láncát, ami hatással lehet az anyatej-helyettesítő tápszerek és a klinikai tápszerek Unión belüli előállítására.

(122)

A Bizottság emlékeztetett arra, hogy az intézkedések bevezetése helyreállítaná az egyenlő versenyfeltételeket, és ezáltal az uniós felhasználók javára biztosítaná a kolin-klorid több forrásból származó, stabil ellátási láncát az uniós piacon. A (37) preambulumbekezdésben jelzett módon az élelmiszer-minőségű terméktípusok piaca az uniós piac legfeljebb 5 %-át teszi ki, és a kárt okozó dömping arra késztette az uniós gazdasági ágazatot, hogy túlélése érdekében a nagy takarmánypiacra összpontosítson. A dömpingellenes intézkedések bevezetésével az uniós gazdasági ágazat várhatóan ismét az élelmiszerpiacra összpontosít, és nagyobb kapacitást használ fel annak kiszolgálására, ami az érintett felhasználói ágazat javát szolgálja. Ennek alapján a Bizottság úgy ítélte meg, hogy az intézkedések nem fogják indokolatlanul érinteni a felhasználói ellátási láncot. A Bizottság ezért elutasította a CFNA és a Kirsch állításait.

(123)

A felhasználók érdekére vonatkozó egyéb észrevételek hiányában a Bizottság megerősítette az ideiglenes rendelet (256) preambulumbekezdésében foglaltakat.

(124)

Az uniós érdekkel kapcsolatos egyéb észrevétel hiányában a Bizottság megerősítette az ideiglenes rendelet (257) preambulumbekezdését.

(125)

A dömpinggel, a kárral, az ok-okozati összefüggéssel, az intézkedések szintjével és az uniós érdekkel kapcsolatos következtetéseket figyelembe véve az alaprendelet 9. cikkének (4) bekezdésével összhangban végleges dömpingellenes intézkedéseket kell bevezetni annak megakadályozása érdekében, hogy az érintett termék dömpingelt behozatala további kárt okozzon az uniós gazdasági ágazatnak.

(126)

Az érdekelt felek végső tájékoztatását követő meghallgatáson a Kirsch a behozataluknak megfelelő mennyiségre vonatkozó vámkontingenst javasolt, amely kizárólag az élelmiszer-minőségű kolin-kloridra alkalmazandó. Miután megállapította, hogy nincsenek olyan kényszerítő okok, amelyek indokolnák az élelmiszer-minőségű kolin-klorid kizárását a termékkörből (lásd a fenti 2.2.1. szakaszt), és hogy az intézkedések bevezetése az Unió érdekét szolgálja, a Bizottság úgy ítélte meg, hogy egy adott terméktípusra vonatkozó vámkontingens aláásná az intézkedések hatékonyságát. A Bizottság ennek megfelelően elutasította a Kirsch kérelmét.

(127)

A fentiek alapján a végleges dömpingellenes vám vámtételei a vámfizetés nélküli, uniós határparitáson számított CIF-ár százalékában kifejezve a következők:

(128)

Az e rendeletben egyes meghatározott vállalatok számára megállapított egyedi dömpingellenes vámtételek a vizsgálat ténymegállapításain alapulnak. Ezért a jelen vizsgálat során e vállalatok tekintetében megállapított helyzetet tükrözik. Ezek a vámtételek kizárólag az érintett országból származó és a megnevezett jogalanyok által előállított vizsgált termék behozatalára vonatkoznak. Az e rendelet rendelkező részében kifejezetten meg nem nevezett vállalatok – ideértve a kifejezetten megnevezett vállalatokkal kapcsolatban álló vállalatokat is – által gyártott érintett termék behozatalára „a Kínai Népköztársaságból érkező minden más behozatal” esetében alkalmazandó vámtételt kell alkalmazni.

(129)

Ha a későbbiek folyamán egy vállalat módosítja a jogalany nevét, kérelmezheti az egyedi dömpingellenes vámtételek alkalmazását. A kérelmet a Bizottsághoz kell intézni (21). A kérelemnek tartalmaznia kell minden olyan releváns információt, amely alapján bizonyítható, hogy a változás nem érinti a vállalatnak a rá vonatkozó vámtételre való jogosultságát. Ha a vállalat nevének megváltozása nem érinti a vállalatra vonatkozó vámtétel igénybevételére való jogosultságot, a névváltoztatásról a Bizottság rendeletet tesz közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(130)

A vámtételek közötti különbségből adódó, az intézkedések kijátszásával kapcsolatos kockázat lehető legkisebbre csökkentése érdekében különleges intézkedésekkel szükséges biztosítani az egyedi dömpingellenes vámok megfelelő alkalmazását. Egyedi dömpingellenes vámok csak akkor alkalmazandók, ha érvényes kereskedelmi számlát mutatnak be a tagállamok vámhatóságainak. A számlának meg kell felelnie az e rendelet 1. cikkének (3) bekezdésében meghatározott követelményeknek. Az ilyen számla bemutatásáig a „Kínai Népköztársaságból érkező minden más behozatal” esetében alkalmazandó dömpingellenes vámot kell alkalmazni.

(131)

Bár a számla bemutatása szükséges ahhoz, hogy a tagállamok vámhatóságai az egyedi dömpingellenes vámtételeket alkalmazhassák a behozatalra, a vámhatóságoknak nem kizárólag a számlát kell figyelembe venniük. A tagállamok vámhatóságai minden más esethez hasonlóan – az árunyilatkozatban foglalt adatok helytállóságának ellenőrzése céljából, valamint annak biztosítása érdekében, hogy az adott vámtétel alkalmazása vámjogi szempontból indokolt legyen – akkor is kötelesek elvégezni a szokásos ellenőrzéseket és akkor is jogosultak további dokumentumokat (fuvarokmányokat stb.) kérni, ha a bemutatott számla teljesíti az e rendelet 1. cikkének (3) bekezdésében meghatározott összes követelményt.

(132)

Amennyiben a dömpingellenes intézkedések bevezetését követően az alacsonyabb egyedi vámtételű vállalatoktól érkező export volumene jelentősen megnő, ez a volumennövekedés önmagában is tekinthető az alaprendelet 13. cikkének (1) bekezdése szerinti, a kereskedelem szerkezetében az intézkedések bevezetése nyomán bekövetkezett változásnak. Ilyenkor – a feltételek teljesülése esetén – kijátszásellenes vizsgálat indítható. Ez a vizsgálat többek között irányulhat annak megállapítására, hogy szükség van-e az egyedi vámtétel(ek) eltörlésére és ebből következően országos hatályú vám kivetésére.

(133)

A dömpingellenes vámok megfelelő érvényesítése érdekében a Kínai Népköztársaságból érkező minden más behozatal esetében megállapított dömpingellenes vám nemcsak az e vizsgálatban nem együttműködő exportáló gyártókra alkalmazandó, hanem azokra a gyártókra is, amelyek a vizsgálati időszakban nem exportáltak az Unióba.

(134)

Azok az exportáló gyártók, amelyek a vizsgálati időszakban nem exportálták az érintett terméket az Unióba, kérelmezhetik, hogy a Bizottság a mintában nem szereplő együttműködő vállalatok számára megállapított dömpingellenes vám hatálya alá vonja őket. A Bizottságnak három feltétel teljesülése esetén kell helyt adnia a kérelemnek. Az új exportáló gyártónak a következőket kell igazolnia: i. a vizsgálati időszak alatt nem exportálta az érintett terméket az Unióba, ii. nem áll kapcsolatban olyan exportáló gyártóval, amely exportálta az Unióba az érintett terméket, és iii. a későbbiekben exportálta az érintett terméket, vagy vállalt visszavonhatatlan szerződéses kötelezettséget arra, hogy az érintett terméket jelentős mennyiségben exportálja.

(135)

Tekintettel a megállapított dömpingkülönbözetekre és figyelembe véve az uniós gazdasági ágazatnak okozott kár mértékét, az ideiglenes rendelettel kivetett ideiglenes dömpingellenes vám formájában biztosított összegeket az e rendeletben megállapított mértékéig véglegesen be kell szedni.

(136)

A fenti 1.2. szakaszban említett módon a Bizottság nyilvántartásbavételi kötelezettséget vezetett be a vizsgált termék behozatalára.

(137)

A vizsgálat végleges szakaszában a Bizottság értékelte a nyilvántartásba vétellel összefüggésben gyűjtött adatokat. A Bizottság megvizsgálta, hogy a végleges vámok visszaható hatályú beszedéséhez teljesültek-e az alaprendelet 10. cikkének (4) bekezdésében foglalt kritériumok.

(138)

Az alaprendelet 10. cikke (4) bekezdésének d) pontja alapján szükséges feltétel, hogy „a vizsgálati időszak alatt károkat okozó behozatal szintjén túlmenően a behozatal jelentős mértékű további növekedése tapasztalható, ami – figyelembe véve az időzítést, a behozatal mennyiségét és az egyéb körülményeket – várhatóan komolyan rontaná az alkalmazandó végleges dömpingellenes vám javító hatását”.

(139)

Ezen elemzés keretében a Bizottság összehasonlította az érintett termék vizsgálati időszakbeli átlagos havi behozatali volumeneit a vizsgálati időszakot követő hónaptól az ideiglenes intézkedések bevezetését megelőző utolsó teljes hónapig terjedő időszak alatti átlagos havi behozatali volumenekkel. A Bizottság megállapította, hogy a kínai behozatal 34 %-kal nőtt.

(140)

A jelenlegi vizsgálat megindítása óta azonban a Kínából érkező behozatal árai emelkedtek, és a vizsgálati időszakban 29 %-kal meghaladták az átlagárakat. A Bizottságnak nem áll rendelkezésére információ arról, hogy az áremelkedés ellenére további kár érné az uniós gazdasági ágazatot.

(141)

Ennek alapján és különösen a Kínából érkező behozatal árainak a vizsgálat megindítása óta bekövetkezett jelentős emelkedésére tekintettel a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a végleges dömpingellenes vám visszaható hatályú alkalmazására vonatkozóan az alaprendelet 10. cikkének (4) bekezdésében meghatározott feltételek nem teljesülnek.

(142)

Figyelembe véve az (EU, Euratom) 2024/2509 európai parlamenti és tanácsi rendelet (22) 109. cikkét, az Európai Unió Bíróságának ítéletében előírt visszatérítés esetén az Európai Központi Bank irányadó refinanszírozási műveleteire alkalmazott, az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában minden egyes hónap első naptári napján közzétett kamatlábbal megegyező mértékű késedelmi kamat fizetendő.

(143)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az (EU) 2016/1036 rendelet 15. cikkének (1) bekezdésével létrehozott bizottság véleményével,