A BIZOTTSÁG (EU) 2025/2520 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2025. december 15.)

az Aromia bungii (Faldermann) Unió területén történő megtelepedésének és elterjedésének megelőzését célzó intézkedésekről, valamint a szóban forgó károsítónak egyes uniós körülhatárolt területeken való felszámolására és visszaszorítására irányuló intézkedések megállapításáról, továbbá az (EU) 2018/1503 végrehajtási határozat hatályon kívül helyezéséről

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a növénykárosítókkal szembeni védekező intézkedésekről, a 228/2013/EU, a 652/2014/EU és az 1143/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 69/464/EGK, a 74/647/EGK, a 93/85/EGK, a 98/57/EK, a 2000/29/EK, a 2006/91/EK és a 2007/33/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2016. október 26-i (EU) 2016/2031 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 28. cikke (1) bekezdésének a)–f) pontjára és (2) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az (EU) 2018/1503 bizottsági végrehajtási határozat (2) intézkedéseket állapít meg az Aromia bungii (Faldermann) (a továbbiakban: meghatározott károsító) Unió területére történő behurcolásának és az Unió területén történő terjedésének megelőzésére. Az említett károsító az Unió területén rendkívül pusztító a Prunus növényfajokra nézve.

(2)	Az (EU) 2019/2072 bizottsági végrehajtási rendelet (3) II. mellékletének B. része megállapítja azon uniós zárlati károsítók jegyzékét, amelyek előfordulnak az Unió területén.

(3)	A meghatározott károsító szerepel az említett rendelet II. mellékletének B. részében, mivel ismert, hogy az Unió bizonyos területein előfordul. A meghatározott károsító az (EU) 2019/1702 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (4) mellékletében is szerepel kiemelt zárlati károsítóként.

(4)

A gazdanövények, amelyekről a múltban megállapítást nyert, hogy a meghatározott károsítóval fertőzöttek az Unió területén, nagy valószínűséggel hozzájárulnak a károsító elterjedéséhez (a továbbiakban: meghatározott növények). Ezeket a körülhatárolt területeken éves felderítéseknek és bizonyos felszámolási vagy – adott esetben – visszaszorítási intézkedéseknek kell alávetni.

(5)	A meghatározott károsítónak az Unió területén való előfordulása alapján a meghatározott növények jegyzékét ki kell terjeszteni valamennyi Prunus fajra, tehát a továbbiakban nem szabad kizárni alóla a Prunus laurocerasus-t.

(6)

A meghatározott károsító Unió területén történő korai észlelésének és felszámolásának biztosítása érdekében, amennyiben a meghatározott károsító előfordulása nem ismert, a tagállamoknak éves felderítéseket kell végezniük. Ezeknek az összes meghatározott növényre ki kell terjedniük annak érdekében, hogy a lehető leghatékonyabbak legyenek. E felderítéseknek az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) növénykárosítók statisztikailag megbízható és kockázatalapú felderítésére vonatkozó általános iránymutatásban (5) foglalt tudományos szakvéleményén kell alapulniuk.

(7)	A meghatározott növényeket fel lehet használni a meghatározott károsító vonzására, és így a meghatározott károsító kimutatása esetén a jelenlétének behatárolására.

(8)

Ezen túlmenően az (EU) 2016/2031 rendelettel összhangban minden tagállamnak készenléti tervet kell készítenie és naprakészen tartania minden olyan kiemelt zárlati károsítóra vonatkozóan, amely bejuthat a területére, és ott megtelepedhet. A korábbi fertőzési esetek tapasztalatai alapján egyedi szabályokat kell elfogadni az (EU) 2016/2031 rendelet 25. cikkének végrehajtására a meghatározott károsító Unión belüli észlelésére vonatkozó átfogó vészhelyzeti terv kidolgozása céljából.

(9)	A meghatározott károsító Unió területén való elterjedésének megelőzése érdekében, és szem előtt tartva elterjedési képességét, a pufferzóna szélességének legalább 2 km-rel meg kell haladnia a fertőzött körzet határait.

(10)

Ahhoz, hogy biztosítható legyen a felszámolási intézkedések azonnali alkalmazása, és megelőzhető legyen a meghatározott károsítónak az Unió többi részére való átterjedése, szabályokat kell megállapítani a körülhatárolt területek éves felderítéseire vonatkozóan. A szóban forgó szabályoknak az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságnak (a továbbiakban: Hatóság) a növénykárosítók statisztikailag megbízható és kockázatalapú felderítésére vonatkozó általános iránymutatásán kell alapulniuk a legfrissebb tudományos és technikai bizonyítékokhoz való alkalmazkodás érdekében.

(11)

A növényegészségügyi kockázatra való arányos reagálás biztosítása érdekében szabályokat kell megállapítani a körülhatárolt területek méretének csökkentésére, a kialakításukkal kapcsolatos eltérésekre és a megszüntetésükre vonatkozóan. E szabályok és eltérések alkalmazására vonatkozóan egyedi feltételeket kell megállapítani annak biztosítása érdekében, hogy a meghatározott károsító ne terjedjen át az Unió területének többi részére.

(12)

A meghatározott károsítónak az Unió területén való elszigetelt észlelése esetén nem szükséges körülhatárolt területet kialakítani, ha a meghatározott károsító eltávolítható az érintett növényekről, és ha bizonyíték van arra, hogy a növények a területre történő betelepítésük előtt fertőződtek meg, vagy hogy az észlelés várhatóan nem vezet megtelepedéshez. Ez a legarányosabb megközelítés alkalmazandó mindaddig, amíg az érintett területen végzett felderítések megerősítik, hogy a meghatározott károsító nincs jelen a területen. Nagyon egyedi esetekben azonban, amikor a meghatározott károsító megjelenése és terjedése egyértelműen kizárható, és a vonatkozó kockázat elhanyagolhatónak minősül, az ilyen ellenőrzés nem indokolt, ezért azt nem kell előírni.

(13)	Az Unió bizonyos területein a meghatározott károsító felszámolása már nem lehetséges. Az érintett tagállamok számára ezért engedélyezni kell, hogy felszámolás helyett a károsító e területeken belüli visszaszorítására szolgáló intézkedéseket alkalmazzanak.

(14)

A visszaszorítási intézkedéseknek alávetett körülhatárolt területeken hozott intézkedéseknek a felszámolási intézkedéseknél kevésbé szigorúnak kell lenniük, de gondos felderítési megközelítést és több óvintézkedést kell biztosítaniuk főként az adott pufferzónákban, hogy megelőzhető legyen a meghatározott károsítónak az Unió többi részére való átterjedése.

(15)

Mivel a visszaszorítás céljából körülhatárolt területekre vonatkozó intézkedések kevésbé szigorúak, mint a felszámolás céljából körülhatárolt területeken alkalmazandók, a pufferzóna szélességét legalább 4 km-re kell növelni annak biztosítása érdekében, hogy a meghatározott károsító ne terjedjen ki az említett körülhatárolt területeken kívülre.

(16)

A tagállamoknak értesíteniük kell a Bizottságot és a többi tagállamot minden, általuk kijelölni vagy módosítani kívánt, visszaszorítás céljából körülhatárolt területről, hogy a Bizottság áttekintést kapjon a meghatározott károsítónak az Unió területén való terjedéséről, továbbá hogy az adott területet felvehesse a visszaszorítás céljából körülhatárolt területek jegyzékébe.

(17)

A fertőzött növények azonnali eltávolításának biztosítása, valamint annak megelőzése érdekében, hogy a meghatározott károsító továbbterjedjen az Unió területének többi részére, a pufferzónákban történő felderítést évente, az év legmegfelelőbb időpontjában és kellő intenzitással kell elvégezni, figyelembe véve azt, hogy az illetékes hatóságoknak módjukban áll-e a fertőzött körzetekben a meghatározott növényeket a károsító visszaszorítása céljából további megfigyelésnek alávetni.

(18)	Annak megelőzése érdekében, hogy a meghatározott károsító esetleg továbbterjedjen a körülhatárolt területeken kívül, a körülhatárolt területek termőhelyei körüli felderítések intenzitásának nagyobbnak kell lennie, mint e területek többi részén.

(19)

Az (EU) 2018/1503 végrehajtási határozatban foglalt, a meghatározott növényeknek az Unió területére történő behozatalára és Unión belüli szállítására vonatkozó intézkedéseket az (EU) 2019/2072 végrehajtási rendelet VII. és VIII. melléklete tartalmazza. A meghatározott károsító felderítésére, felszámolására és visszaszorítására vonatkozó követelményeket az (EU) 2016/2031 rendeletnek megfelelően aktualizálni kell, és azok helyébe e rendelet intézkedései lépnek.

(20)	Az (EU) 2018/1503 végrehajtási határozatot ezért hatályon kívül kell helyezni,

(21)

E rendeletnek az Aromia bungii (6) károsítófelderítési adatlapja alapján végzett felderítésekre vonatkozó rendelkezéseit, valamint a Hatóságnak a statisztikailag megbízható és kockázatalapú felderítésekre vonatkozó általános iránymutatását (7)2027. január 1-jétől kell alkalmazni, hogy az illetékes hatóságoknak elegendő idejük legyen az ilyen felderítések megtervezésére, kialakításának előkészítésére és a szükséges források elkülönítésére.

(22)	A következetesség és a harmonizáció biztosítása érdekében a körülhatárolt területeken végzett felderítésekre vonatkozó jelentéstételt egységes módon kell végezni, ezért külön sablonról kell rendelkezni.

(23)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

TÁRGY ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet az Aromia bungii (Faldermann) Unió területén belüli megtelepedésének és terjedésének megelőzésére, valamint – amennyiben megállapítást nyer az említett területen való előfordulása – felszámolására vagy – amennyiben a felszámolás már nem lehetséges – visszaszorítására irányuló intézkedéseket állapít meg.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.	„meghatározott károsító”: az Aromia bungii (Faldermann);

2.	„meghatározott növények”: olyan, a Prunus spp. fajhoz tartozó, ültetésre szánt növények, a vetőmagok kivételével, amelyek szár- vagy gyökérnyak-vastagsága a legvastagabb ponton legalább 1 cm;

3.	„jelzőnövények”: kifejezetten a meghatározott károsító korai észlelésének támogatása érdekében ültetett, felderítésre használt meghatározott növények;

4.	„meghatározott faanyag és fa csomagolóanyag”: Prunus spp. fajhoz tartozó faanyag és fa csomagolóanyag;

5.	„visszaszorítás céljából körülhatárolt terület”: az I. mellékletben felsorolt olyan terület, ahol a meghatározott károsító nem számolható fel.

II. FEJEZET

A MEGHATÁROZOTT KÁROSÍTÓNAK AZ UNIÓ TERÜLETÉN VALÓ JELENLÉTÉRE VONATKOZÓ ÉVES FELDERÍTÉSEK ÉS KÉSZENLÉTI TERVEK

3. cikk

Az Unió körülhatárolt területeken kívüli területére vonatkozó felderítések

(1) Az illetékes hatóságok a szóban forgó károsító jelenlétének megállapítására irányuló éves, kockázatalapú felderítéseket végeznek a területük azon részein található meghatározott növények tekintetében, ahol a meghatározott károsító jelenléte nem ismert.

(2) E felderítések tervezésének és mintavételi rendszerének lehetővé kell tennie a fertőzött növények alacsony szintű jelenlétének kellő megbízhatósággal történő kimutatását az érintett tagállam területén.

A felderítéseknek az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) növénykárosítók statisztikailag megbízható és kockázatalapú felderítésére vonatkozó általános iránymutatásán kell alapulniuk.

(3) A felderítéseket az alábbiak szerint kell elvégezni:

a)	az adott növényegészségügyi kockázat szintje alapján;

szabadtéri, természetes és városi területeken, valamint szaporítóanyag-termő területeken, kertészeti központokban, kereskedelmi központokban, keményfát kezelő fűrészmalmokban, a fa csomagolóanyagokhoz kapcsolódó áruk tárolásának vagy kereskedelmének helyszínein, valamint adott esetben egyéb releváns helyszíneken;

az év megfelelő időszakaiban, tekintettel a meghatározott károsító észlelésének lehetőségére, figyelembe véve a károsító biológiai jellemzőit, a meghatározott növények jelenlétét és biológiai jellemzőit, valamint az Aromia bungii károsítóra vonatkozó hatósági károsítófelderítési adatlapon szereplő tudományos és szakmai adatokat.

(4) A felderítések a következőket foglalják magukban:

a)	a meghatározott növények szemrevételezéses vizsgálata; valamint

b)	adott esetben a minták befogása, begyűjtése és vizsgálata.

A szemrevételezés adott esetben kiegészíthető speciális keresőkutyák segítségével végzett ellenőrzésekkel.

4. cikk

Készenléti tervek

Az (EU) 2016/2031 rendelet 25. cikkében előírt készenléti tervében minden tagállam rendelkezik a következőkről:

a)	a meghatározott károsító felszámolása, a 9. cikkben foglaltak szerint;

b)	a rendelkezésre bocsátandó szükséges erőforrások és az erőforrások rendelkezésre bocsátására vonatkozó eljárások a meghatározott károsító megerősített vagy gyanított jelenléte esetén;

c)	az eltávolítandó növények tulajdonosainak azonosítására, az eltávolítás elrendeléséről való értesítésre és a magánterületekre való belépésre vonatkozó eljárások, amennyiben a meghatározott károsító kimutatása esetén intézkedéseket kell alkalmazni.

A tagállamok szükség szerint évente frissítik a készenléti terveiket.

III. FEJEZET

KÖRÜLHATÁROLT TERÜLETEK

5. cikk

Körülhatárolt területek kijelölése

(1) Ha a meghatározott károsító jelenlétét hatóságilag megerősítik, az érintett tagállam haladéktalanul kialakít egy körülhatárolt területet a meghatározott károsító felszámolása céljából.

(2) A meghatározott károsító jelenlétének hatósági megerősítését és az (1) bekezdésben említett körülhatárolt terület létrehozását követően az illetékes hatóságok meghatározó felderítés keretében haladéktalanul haladéktalanul meghatározzák a fertőzés mértékét.

(3) Amennyiben a 3. cikkben említett felderítés eredményei alapján az illetékes hatóság legalább négy egymást követő évben arra a következtetésre jut, hogy a meghatározott károsítóval való fertőzöttség szintje lehetetlenné teszi annak felszámolását, az illetékes hatóság dönthet úgy, hogy átvált visszaszorítási intézkedésekre. Ilyen esetekben az illetékes hatóság haladéktalanul értesíti a Bizottságot a visszaszorítás céljából kijelölt azon új körülhatárolt terület adatairól, amelyet ki kíván jelölni vagy módosítani kíván, annak érdekében, hogy az ilyen területet felvegyék a visszaszorítás céljából körülhatárolt területek I. mellékletben szereplő jegyzékébe.

(4) A körülhatárolt terület a következőkből áll:

a)	Az összes fertőzött növényt, továbbá minden olyan meghatározott növényt magában foglaló körzet, amely a fertőzött növények körüli legalább 100 m-es sugarú körben valószínűleg megfertőződhet (a továbbiakban: fertőzött körzet);

pufferzóna:

i.	legalább 2 km a fertőzött körzet határán túl a meghatározott károsító felszámolása céljából körülhatárolt terület esetében;

ii.	legalább 4 km a fertőzött körzet határán túl a visszaszorítás céljából körülhatárolt terület esetében.

(5) A körülhatárolt terület meghatározásának a következőkön kell alapulnia:

a)	a tudományos elvek, a meghatározott károsító biológiai jellemzői, a fertőzöttség mértéke, a meghatározott növényeknek az érintett területen való konkrét megoszlása és a meghatározott károsító megtelepedésére utaló bizonyítékok;

b)	olyan felderítési terv és mintavételi rendszer szerinti meghatározó felderítés, amely lehetővé teszi a fertőzött növények 1 %-os arányú jelenlétének legalább 95 %-os megbízhatósággal történő kimutatását;

c)	a Hatóság statisztikailag megbízható és kockázatalapú felderítésére vonatkozó általános iránymutatása.

(6) A 9. cikkben említett felszámolási intézkedések meghozatala céljából a pufferzóna 1 km-nél nem kisebb szélességűre csökkenthető, amennyiben az illetékes hatóság arra a következtetésre jut, hogy a meghatározott károsító felszámolása – figyelembe véve a fertőzési eset körülményeit, kiterjedését és helyét, a fertőzöttség szintjét vagy a meghatározott növények számát és eloszlását – lehetséges.

A visszaszorítás céljából körülhatárolt terület esetében a pufferzóna 2 km-nél nem kisebb szélességűre csökkenthető, amennyiben az illetékes hatóság úgy ítéli meg, hogy ez a távolság megfelelő a meghatározott károsító visszaszorításához, figyelembe véve a fertőzési eset körülményeit, például kiterjedését és helyét, a fertőzés mértékét vagy a meghatározott növények számát és eloszlását.

A körülhatárolt területeken belül az illetékes hatóságok biztosítják, hogy a lakosság és a vállalkozók tisztában legyenek a körülhatárolt területek pontos határaival.

6. cikk

A körülhatárolt területek kialakításával kapcsolatos eltérés

(1) Az 5. cikktől eltérve az illetékes hatóság határozhat úgy, hogy nem alakít ki körülhatárolt területet, ha bizonyíték áll rendelkezésre arra nézve, hogy:

a meghatározott károsítót azokkal a növényekkel, faanyaggal vagy fa csomagolóanyaggal hurcolták be a területre, amelyeken azt megtalálták, és a növények, faanyag vagy fa csomagolóanyag már az érintett területre történő bejuttatásuk előtt fertőzöttek voltak, és nem fordult elő a meghatározott károsító szaporodása, vagy elszigetelt észlelésről van szó, amely várhatóan nem vezet a károsító megtelepedéséhez; valamint

b)	egy konkrét vizsgálat és a meghozott felszámolási intézkedések eredményei alapján megállapítást nyert, hogy a meghatározott károsító nem telepedett meg, és biológiai jellemzői miatt a meghatározott károsító terjedése és sikeres szaporodása nem lehetséges.

(2) Amennyiben az illetékes hatóság alkalmazza az (1) bekezdés szerinti eltérést:

a)	haladéktalanul intézkedéseket hoz a meghatározott károsító gyors felszámolása és terjedésének megakadályozása érdekében;

a meghatározott károsító legalább egy életciklusa és egy további év során, de legalább négy egymást követő évben megfigyeli a fertőzött növények vagy a meghatározott károsító előfordulási helye körüli legalább 1 km szélességű területet, a 3. cikkel összhangban legalább a meghatározott károsító első repülési időszaka alatt rendszeres és intenzív megfigyelést végezve;

c)	visszaköveti a fertőzés eredetét, megvizsgálva a meghatározott növényeket, a meghatározott faanyagot vagy a fa csomagolóanyagot az észlelés körül a fertőzés bármely jelének kimutatása céljából – többek között megsemmisítéssel járó célzott mintavétel útján – a lárvák jelenlétének kizárása érdekében;

d)	felhívja a nyilvánosság figyelmét a meghatározott károsító jelentette veszélyre; valamint

bármely egyéb intézkedés, amely hozzájárulhat a meghatározott károsító felszámolásához a növényegészségügyi intézkedésekre vonatkozó (a továbbiakban: ISPM) 9. számú nemzetközi szabványnak (8) megfelelően, valamint az ISPM 14. számú szabványban (9) foglalt elveknek megfelelő integrált megközelítés alkalmazásához.

A (2) bekezdés b) pontja nem alkalmazandó azokban az esetekben, amikor egyértelműen kizárható a meghatározott károsító kifejlett egyedeinek jelenléte vagy megjelenése a meghatározott növényben, meghatározott faanyagban vagy meghatározott fából készült csomagolóanyagban, és ha e következtetés okairól írásban tájékoztatták a Bizottságot.

7. cikk

Körülhatárolt terület megszüntetése

A körülhatárolt terület megszüntethető, ha a 8. cikk szerinti felderítések alapján legalább négy egymást követő évben nem mutatják ki a meghatározott károsítót a körülhatárolt területen.

A körülhatárolás a 6. cikk (1) bekezdésében meghatározott feltételek teljesülése esetén is megszüntethető.

8. cikk

A körülhatárolt területeken végzett éves felderítések és a jelzőnövények vizsgálata

(1) A körülhatárolt területeken az illetékes hatóságok intenzív, az (EU) 2016/2031 rendelet 19. cikkének (1) bekezdésében említett éves felderítéseket végeznek a meghatározott növények tekintetében a meghatározott károsító jelenlétének észlelése érdekében, figyelembe véve az Aromia bungii Hatóság által összeállított károsítófelderítési adatlapján említett információkat, valamint e cikk (2)–(5) bekezdésével összhangban.

(2) A felderítéseket a 3. cikk (3) és (4) bekezdésének megfelelően kell elvégezni a meghatározott károsító jelenlétének kimutatása érdekében.

A szemrevételezés kiegészítéseképp adott esetben jelzőfák használandók.

Emellett adott esetben az illetékes hivatalos szerv célzott, megsemmisítéssel járó mintavételt végez.

(3) A felderítési tervnek figyelembe kell vennie a Hatóság statisztikailag megbízható és kockázatalapú felderítésekre vonatkozó általános iránymutatását, és a felderítésekhez használt felderítési tervnek és mintavételi rendszernek biztosítania kell a meghatározott károsító 1 %-os arányú jelenlétének legalább 95 %-os megbízhatósággal történő azonosítását.

(4) Amennyiben jelzőnövényeket használnak, e növényeket a repülési időszak alatt havonta legalább egyszer meg kell vizsgálni. A jelzőnövényeket legkésőbb azelőtt meg kell semmisíteni és meg kell vizsgálni, hogy a meghatározott károsító az érintett tagállam területén egy teljes életciklust le tudjon élni.

(5) Az e cikk szerint elvégzett felderítések eredményeit a II. mellékletben említett sablonok egyikének felhasználásával kell benyújtani a Bizottsághoz.

IV. FEJEZET

FELSZÁMOLÁSI ÉS VISSZASZORÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

9. cikk

Felszámolási intézkedések

(1) A fertőzött körzetekben az illetékes hatóságok a meghatározott károsító felszámolása érdekében meghozzák a következő intézkedéseket:

a)	a fertőzött és a meghatározott károsító által okozott tüneteket mutató növények azonnali kivágása, valamint gyökereik teljes eltávolítása, amennyiben a fertőzött növény gyökérnyaka alatt lárvajáratok láthatók;

b)	a fertőzött növények körüli legalább 100 m sugarú körben található összes meghatározott növény kivágása és e meghatározott növények vizsgálata a fertőzöttség bármely jele tekintetében;

c)	az a) és b) pontnak megfelelően kivágott növények eltávolítása, vizsgálata és biztonságos ártalmatlanítása, meghozva minden szükséges óvintézkedést a meghatározott károsító kivágás közbeni és azt követő terjedésének elkerülése érdekében;

d)	a fertőzéshez kapcsolódó faanyag és fa csomagolóanyag eltávolítása, vizsgálata és biztonságos ártalmatlanítása, a meghatározott károsító eltávolítás közbeni és azt követő terjedésének elkerüléséhez szükséges valamennyi óvintézkedés megtétele mellett;

e)	a potenciálisan fertőzött növények, faanyag és fa csomagolóanyag körülhatárolt területről történő bármiféle kiszállításának tilalma;

f)	a fertőzés eredetének kivizsgálása a fertőzéssel kapcsolatba hozható növények, faanyag, fa csomagoló anyag és egyéb anyagok visszakövetése, valamint ezeknek a fertőzöttség bármely jele szempontjából történő vizsgálata révén, beleértve a megsemmisítéssel járó célzott mintavételt is;

g)	adott esetben a meghatározott növények más, a károsítóra nem fogékony fajokhoz tartozó növényekkel való felváltása;

az új meghatározott növények szabadban való jelenlétének tilalma a b) pontban említett területen, a következők kivételével:

—	az (EU) 2019/2072 végrehajtási rendelet VIII. mellékletének 17.4. pontjában említett termőhelyek, valamint

—	jelzőnövények;

a nyilvánosság figyelmének felhívása a meghatározott károsító jelentette veszélyre, valamint az Unióba történő behurcolásának és az Unión belüli terjedésének megakadályozása érdekében hozott intézkedésekre, beleértve a meghatározott növényeknek, meghatározott faanyagnak és fa csomagolóanyagnak a körülhatárolt területről történő elszállítására vonatkozó feltételeket;

egyedi intézkedések bármely olyan különleges helyzet vagy komplikáció megoldására, amelyről észszerűen feltételezhető, hogy megakadályozza, gátolja vagy késlelteti a felszámolást, különös tekintettel az összes fertőzött vagy fertőzésgyanús növény hozzáférhetőségére és megfelelő felszámolására vonatkozó intézkedésekre, függetlenül a növények előfordulási helyétől és attól, hogy köz- vagy magántulajdonban vannak-e, illetve az értük felelős személytől vagy szervtől;

k)	bármely egyéb intézkedés, amely hozzájárulhat a meghatározott károsító felszámolásához az ISPM 9. szabványnak (10) megfelelően, valamint az ISPM 14. számú szabványban (11) foglalt elveknek megfelelő rendszerszemléletű megközelítés alkalmazásához.

Amennyiben az a) pont esetében a mélyen gyökerező tönkök és a felszíni gyökerek eltávolítása nem lehetséges, azokat legalább 40 cm-rel a talajszint alattig ki kell marni, vagy rovarbiztos anyaggal kell letakarni. Amennyiben a fertőzött növények észlelése a meghatározott károsító repülési időszakán kívül történt, a kivágást és az eltávolítást a következő repülési időszak kezdete előtt kell elvégezni.

(2) Az (EU) 2019/2072 végrehajtási rendelet VIII. mellékletének 17.4. pontjában említett termőhelyek körül legalább 1 km széles sávban végzett éves hatósági felderítéseknek a Hatóság növénykárosítók statisztikailag megbízható és kockázatalapú felderítésére vonatkozó általános iránymutatásán kell alapulniuk, és a felderítési tervnek és a mintavételi rendszernek lehetővé kell tennie a fertőzött növények 1 %-os arányú jelenlétének legalább 99 %-os megbízhatósággal történő kimutatását.

(3) A meghatározott faanyagnak, és fa csomagolóanyagnak a körülhatárolt területen kívülre történő mozgatása esetén, és amennyiben a körülhatárolt területen belül nem állnak rendelkezésre kezelő vagy feldolgozó létesítmények, a meghatározott faanyagot és fa csomagolóanyagot hatósági felügyelet mellett és a meghatározott károsító terjedésének megakadályozását biztosító, zárt körülmények között a körülhatárolt területen kívüli legközelebbi megfelelő létesítménybe kell elszállítani az (EU) 2019/2072 végrehajtási rendelet VIII. mellékletének 33–35. pontja szerinti azonnali kezelés vagy feldolgozás biztosítása érdekében.

Az illetékes hatóság megfelelő időközönként éves felderítéseket végez a meghatározott károsító jelenlétének kiderítésére az említett kezelő vagy feldolgozó létesítmény körüli legalább 1 km sugarú körben található meghatározott növények vizsgálatával.

(4) Az (1) bekezdés első albekezdésének b) pontjától eltérve, amennyiben az illetékes hatóság arra a következtetésre jut, hogy korlátozott számú növény esetében a kivágás a növények sajátos társadalmi, kulturális vagy környezeti értéke miatt nem megfelelő megoldás, ezeket az egyedi növényeket havonta egyedi vizsgálatnak kell alávetni a fertőzöttség bármely jele tekintetében, és a kivágás helyett magas szintű védelmet biztosító alternatív intézkedéseket kell hozni annak érdekében, hogy megakadályozzák a meghatározott károsítónak az említett növényekről való esetleges továbbterjedését.

10. cikk

Visszaszorítási intézkedések

(1) Az I. mellékletben felsorolt, visszaszorítás céljából körülhatárolt területek fertőzött körzetében az illetékes hatóságok meghozzák a következő intézkedéseket:

a)	a fertőzött és a meghatározott károsító által okozott tüneteket mutató növények kivágása, valamint gyökereik teljes eltávolítása, amennyiben a fertőzött növény gyökérnyaka alatt lárvajáratok láthatók;

b)	az a) pontnak megfelelően kivágott növények és gyökereik eltávolítása, vizsgálata és ártalmatlanítása, meghozva minden szükséges óvintézkedést a meghatározott károsító kivágás utáni terjedésének elkerülése érdekében;

c)	a potenciálisan fertőzött növények, faanyag és fa csomagolóanyag körülhatárolt területről történő bármiféle kiszállításának tilalma;

d)	adott esetben a meghatározott növények felváltása más, a kártevőre nem fogékony növényekkel;

e)	az új meghatározott növények szabadtéri jelenlétének tilalma a fertőzött körzetben, kivéve az (EU) 2019/2072 végrehajtási rendelet VIII. mellékletének 17.4. pontjában említett termőhelyeket és a jelzőnövényeket;

a nyilvánosság figyelmének felhívása a meghatározott károsító jelentette veszélyre, valamint az Unióba történő behurcolásának és az Unión belüli terjedésének megakadályozása érdekében hozott intézkedésekre, beleértve a meghatározott növényeknek, meghatározott faanyagnak és fa csomagolóanyagnak az 5. cikk szerint kialakított körülhatárolt területről történő elszállítására vonatkozó feltételeket;

egyedi intézkedések bármely olyan egyéb probléma vagy komplikáció megoldására, amelyről észszerűen feltételezhető, hogy megakadályozza, gátolja vagy késlelteti a visszaszorítást, különös tekintettel az összes fertőzött vagy fertőzésgyanús növény hozzáférhetőségére, valamint megfelelő kivágására és megsemmisítésére vonatkozó intézkedésekre, függetlenül a növények előfordulási helyétől és tulajdonosától, illetve az értük felelős személytől;

h)	bármely egyéb intézkedés, amely segíthet visszaszorítani a meghatározott károsítót.

Amennyiben az a) pont esetében a mélyen gyökerező tönkök és a felszíni gyökerek eltávolítása nem lehetséges, azokat legalább 40 cm-rel a talajszint alattig ki kell marni, vagy rovarbiztos anyaggal kell letakarni. A kivágást azonnal meg kell kezdeni, de abban az esetben, ha a fertőzött növények észlelése a meghatározott károsító repülési időszakán kívül történt, a kivágást és az eltávolítást a következő repülési időszak kezdete előtt kell elvégezni;

Az (EU) 2019/2072 végrehajtási rendelet VIII. mellékletének 17.4. pontjában említett termőhelyek körül legalább 1 km széles sávban végzett éves hatósági felderítéseknek a Hatóság növénykárosítók statisztikailag megbízható és kockázatalapú felderítésére vonatkozó általános iránymutatásán kell alapulniuk, és a felderítési tervnek és a mintavételi rendszernek lehetővé kell tennie a fertőzött növények 1 %-os arányú jelenlétének legalább 99 %-os megbízhatósággal történő kimutatását.

(2) A meghatározott faanyagnak, és fa csomagolóanyagnak a körülhatárolt területen kívülre történő mozgatása esetén, és amennyiben a körülhatárolt területen belül nem állnak rendelkezésre kezelő vagy feldolgozó létesítmények, a meghatározott faanyagot és fa csomagolóanyagot hatósági felügyelet mellett és a meghatározott károsító terjedésének megakadályozását biztosító, zárt körülmények között a körülhatárolt területen kívüli legközelebbi megfelelő létesítménybe kell elszállítani az (EU) 2019/2072 végrehajtási rendelet VIII. mellékletének 33–35. pontja szerinti azonnali kezelés vagy feldolgozás biztosítása érdekében.

(3) Amennyiben a meghatározott károsító pufferzónában való jelenlétét hivatalosan megerősítik, az (EU) 2016/2031 rendelet 17. és 18. cikkét megfelelően alkalmazni kell.

V. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

11. cikk

Jelentéstétel

A tagállamok minden év április 30-ig benyújtják a Bizottság és a többi tagállam részére a következőket tartalmazó jelentést:

a)	az előző naptári évben e rendelet alapján hozott intézkedések, valamint a 3–10. cikk szerinti intézkedések eredményei;

b)	a 8. cikk (2) bekezdésének megfelelően vett minták száma;

c)	a 9. cikk (4) bekezdésében előírt eltérés alkalmazásának indokai és az annak eredményeként hozott intézkedések.

12. cikk

Az (EU) 2018/1503 végrehajtási határozat hatályon kívül helyezése

Az (EU) 2018/1503 végrehajtási határozat hatályát veszti.

13. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

A 3. cikk (2) bekezdését, az 5. cikk (5) bekezdésének b) pontját, valamint a 8. cikk (3) bekezdését 2027. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2025. december 15-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN

(1) HL L 317., 2016.11.23., 4. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2016/2031/oj.

(2) A Bizottság (EU) 2018/1503 végrehajtási határozata (2018. október 8.) az Aromia bungii (Faldermann) Unióba történő behurcolásának és Unión belüli elterjedésének megelőzésére irányuló intézkedések megállapításáról (HL L 254., 2018.10.10., 9. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dec_impl/2018/1503/oj).

(3) A Bizottság (EU) 2019/2072 végrehajtási rendelete (2019. november 28.) a növénykárosítókkal szembeni védekező intézkedésekről szóló (EU) 2016/2031 európai parlamenti és tanácsi rendelet egységes végrehajtási feltételeinek megállapításáról, valamint a 690/2008/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről és az (EU) 2018/2019 bizottsági végrehajtási rendelet módosításáról (HL L 319., 2019.12.10., 1. o.; ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_impl/2019/2072/oj).

(4) A Bizottság (EU) 2019/1702 felhatalmazáson alapuló rendelete (2019. augusztus 1.) az (EU) 2016/2031 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a kiemelt zárlati károsítók jegyzékével való kiegészítéséről (HL L 260., 2019.10.11., 8. o.; ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_del/2019/1702/oj).

(5) EFSA (Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság), Általános iránymutatás a növénykárosítók statisztikailag megbízható és kockázatalapú felderítéséhez, 2020. szeptember 8.; DOI:10.2903/sp.efsa.2020.EN-1919.

(6) EFSA (Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság), de la Peña E, Schrader G és Vos S, 2021. Pest survey card on Aromia bungii. (Az Aromia bungii károsítófelderítési adatlapja). EFSA Supporting publication (kapcsolódó közlemény), 2021:EN-6914. Online elérhető a következő címen: https://efsa.europa.eu/plants/planthealth/monitoring/surveillance/aromia-bungii . Utolsó frissítés: 2021. január 26.

(7) EFSA (Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság), Általános iránymutatás a növénykárosítók statisztikailag megbízható és kockázatalapú felderítéséhez, 2020. szeptember 8.,DOI:10.2903/sp.efsa.2020.EN-1919.

(8) Iránymutatás kártevő-felszámolási programokhoz – ISPM 9. számú referenciaszabvány, a Nemzetközi Növényvédelmi Egyezmény Titkársága, Róma.

(9) Integrált intézkedések alkalmazása a kártevők elleni kockázatkezelésre vonatkozó, rendszeralapú megközelítésben – ISPM 14. számú referenciaszabvány, a Nemzetközi Növényvédelmi Egyezmény Titkársága, Róma.

(10) Iránymutatás kártevő-felszámolási programokhoz – ISPM 9. számú referenciaszabvány, a Nemzetközi Növényvédelmi Egyezmény Titkársága, Róma. Közzétéve 2011. december 15-én.

(11) Integrált intézkedések alkalmazása a kártevők elleni kockázatkezelésre vonatkozó, rendszeralapú megközelítésben – ISPM 14. számú referenciaszabvány, a Nemzetközi Növényvédelmi Egyezmény Titkársága, Róma. Közzétéve 2014. január 8-án.

II. MELLÉKLET

Sablonok a 8. cikk szerint végzett éves felderítések eredményeinek jelentéséhez

A. RÉSZ

1. Sablon az éves felderítések eredményeinek jelentéséhez

1.	A körülhatárolt terület (KT) leírása

2.	A KT eredeti mérete (ha)

3.	A KT aktualizált mérete (ha)

4.	Intézkedési mód (felszámolás vagy visszaszorítás)

Övezet

6.	A felderítés helyszínei

7.	Azonosított kockázati területek

8.	Vizsgált kockázati területek

9.	Növényi anyag/áru

10.	Gazdanövényfajok jegyzéke

11.

Ütemezés

12.	Felderítési adatok

13.

Tüneteket mutató, elemzett minták száma:

i.:

Összesen

ii.:

Pozitív

iii.:

Negatív

iv.:	Meghatározatlan

14.

Tüneteket nem mutató, elemzett minták száma:

i.:

Összesen

ii.:

Pozitív

iii.:

Negatív

iv.:	Meghatározatlan

15.	Adott esetben az (EU) 2019/1715 bizottsági végrehajtási rendelet (1) szerint jelentett fertőzési esetek értesítési száma

16.	Megjegyzések

A)	Vizuális vizsgálatok száma

B)	A vett minták teljes száma

C)	Csapdák (vagy más alternatív módszerek [pl. kerítőhálók]) típusa

D)	Csapdák (vagy más befogási módszerek) száma

E)	Csapdázó helyek száma, ha eltér a D) pontban jelentett adatoktól

F)	Laboratóriumi vizsgálat típusa (pl. mikroszkopikus azonosítás, PCR, ELISA)

G)	Laboratóriumi vizsgálatok teljes száma

H)	Egyéb intézkedések (pl. keresőkutyák, drónok, helikopterek, figyelemfelkeltő kampányok)

Név

A létrehozás dátuma

Leírás

Szám

I)	Egyéb intézkedések száma

Szám

Dátum:

ii.

iii.

iv.

ii.

iii.

iv.

2. Útmutató a sablon kitöltéséhez

E sablon kitöltése esetén az e melléklet B. részében található sablont nem kell kitölteni.

Az 1. oszlopban: Adja meg a földrajzi terület nevét, a fertőzési esetek számát vagy bármely olyan információt, amely lehetővé teszi a körülhatárolt terület (KT) azonosítását, és adja meg a terület létrehozásának időpontját.

A 2. oszlopban: Adja meg a KT felderítés megkezdése előtti méretét.

A 3. oszlopban: Adja meg a KT felderítés utáni méretét.

A 4. oszlopban: Adja meg az alkalmazott intézkedési módot: felszámolás vagy visszaszorítás. Kérjük, illesszen be annyi sort, amennyire a károsítónkénti KT-k száma és az e területekre vonatkozó megközelítések függvényében szükség van.

A 5. oszlopban: Adja meg, hogy a felderítés a KT mely részét érintette; illesszen be annyi sort, amennyi szükséges: fertőzött körzet (FK) vagy pufferzóna (PZ), külön sorokban megadva. Adott esetben adja meg, hogy a felderítés az FK mely részét érintette (pl. a PZ-vel szomszédos utolsó 20 km, a szaporítóanyag-termő területek körül), külön sorokban feltüntetve.

A 6. oszlopban: Adja meg a felderítési helyek számát és leírását a leíráshoz tartozó alábbi bejegyzések közül egy kiválasztásával:

1.	szabad tér (termőterület): 1.1. földterület (szántóföld, legelő); 1.2. gyümölcsös/szőlőültetvény; 1.3. szaporítóanyag-termő terület; 1.4. erdő;

szabadban lévő helyszín (egyéb): 2.1. magánkert; 2.2. nyilvános területek; 2.3. természetmegőrzési terület; 2.4. vadon élő növények természetmegőrzési területen kívüli területeken; 2.5. egyéb, az adott eset pontosításával (pl. kertészeti központ, fa csomagolóanyagot használó kereskedelmi helyek, faipar, vizes élőhelyek, öntözési és lecsapolási hálózat).

3.	Fizikailag zárt helyszín: 3.1. üvegház; 3.2. magánterület, amely nem üvegház; 3.3. nyilvános terület, amely nem üvegház; 3.4. egyéb, az adott eset pontosításával (pl. kertészeti központ, fa csomagolóanyagot használó kereskedelmi helyek, faipar).

A 7. oszlopban: Adja meg, hogy mely kockázati területeket azonosították a károsító(k) biológiai sajátosságai, a gazdanövények jelenléte, az ökológiai-éghajlati viszonyok és a kockázati helyszínek alapján.

A 8. oszlopban: Adja meg a felderítés tárgyát képező kockázati területeket a 7. oszlopban megadottak közül.

A 9. oszlopban: Adja meg a növényeket, a terméseket, a vetőmagokat, a talajt, a csomagolóanyagot, a fát, a gépeket, a járműveket, a vizet, az egyéb tényezőket, szükség szerinti számú sort használva.

A 10. oszlopban: Adja meg a felderítés tárgyát képező növényfajok/-nemzetségek jegyzékét növényfajonként/-nemzetségenként külön sorban.

A 11. oszlopban: Adja meg, hogy a felderítésre az év mely hónapjaiban került sor.

A 12. oszlopban: Adja meg a felderítési adatokat, az egyes károsítókra vonatkozó konkrét jogszabályi követelményektől függően. Ha az adott oszlopban kért információ nem releváns, az „N/A” szöveget tüntesse fel.

A 13. és 14. oszlopban: Adja meg az eredményeket a megfelelő esetben, a rendelkezésre álló információkat a megfelelő oszlopokban feltüntetve. „Meghatározatlan” mintáknak azok a minták minősülnek, amelyek elemzése különböző tényezők miatt (pl. az eredmény nem éri el a kimutatási szintet, a minta feldolgozatlan, nem azonosított, régi stb.) eredménytelen volt.

A 15. oszlopban: Adja meg az abban az évben jelentett fertőzési esetekről szóló értesítéseket, amikor a PZ-re vonatkozó felderítést végezték. A fertőzési eset értesítési számát nem kell feltüntetni, ha az illetékes hatóság úgy határozott, hogy a megállapítás az (EU) 2016/2031 rendelet 14. cikkének (2) bekezdésében, 15. cikkének (2) bekezdésében vagy 16. cikkében említett esetek egyikéhez sorolható. Ebben az esetben kérjük, a 16. oszlopban („Megjegyzések”) tüntesse fel, hogy miért nem adja meg ezt az információt.

B. RÉSZ

1. Sablon a statisztikai adatokon alapuló éves felderítések eredményeinek jelentéséhez

1.	A körülhatárolt terület (KT) leírása

2.	A KT eredeti mérete (ha)

3.	A KT aktualizált mérete (ha)

4.	Intézkedési mód

Övezet

6.	A felderítés helyszínei

Ütemezés

A.	A felderítés meghatározása (RiBESS+ bemeneti paraméterei)

B.	A mintavétel köre

C.	A felderítés eredménye

25.	Megjegyzések

8.	Célpopuláció

9.	Járványügyi egységek

10.	Kimutatási módszerek

11.	Mintavételi hatékonyság

12.	A módszer érzékenysége

13.	Kockázati tényezők (tevékenységek, helyszínek és területek)

14.	Ellenőrzött járványügyi egységek száma

15.	Vizuális vizsgálatok száma

16.	A minták száma

17.	Csapdák száma

18.	Csapdázó helyek száma

19.	A laboratóriumi vizsgálatok száma

20.	Egyéb intézkedések száma

21.	Eredmények

22.	Adott esetben az (EU) 2019/1715 végrehajtási rendelet szerint jelentett fertőzési esetek értesítési száma

23.	Elért megbízhatósági szint

24.	Feltételezett prevalencia

Név

A létrehozás dátuma

Leírás

Szám

Gazdanövényfajok

Terület (hektár vagy más, relevánsabb mértékegység)

Vizsgált egységek

Leírás

Egységek

Vizuális vizsgálatok

Csapdázás

Vizsgálat

Más módszerek

Kockázati tényező

Kockázati szintek

A helyszínek száma

Relatív kockázatok

A gazdapopuláció aránya

Pozitív

Negatív

Meghatározatlan

Szám

Dátum:

2. Útmutató a sablon kitöltéséhez

Kérjük károsítónként fejtse ki a felderítés kialakításához alapul vett feltevéseket. Összegezze és indokolja a következőket:

—	a célpopuláció, a járványügyi egység és a vizsgált egységek,

—	a kimutatási módszer és a módszer érzékenysége;

—	a kockázati tényező(k) a kockázati szintek és a kapcsolódó relatív kockázatok feltüntetésével, valamint a gazdanövény-populáció arányának megadásával.

Az 1. oszlopban: Adja meg a földrajzi terület nevét, a fertőzési eset számát vagy bármely olyan információt, amely lehetővé teszi a körülhatárolt terület (KT) azonosítását, és adja meg a terület létrehozásának időpontját.

A 2. oszlopban: Adja meg a KT felderítés megkezdése előtti méretét.

A 3. oszlopban: Adja meg a KT felderítés utáni méretét.

Az 5. oszlopban: Adja meg, hogy a felderítés a KT mely részét érintette; illesszen be annyi sort, amennyi szükséges: fertőzött körzet (FK) vagy pufferzóna (PZ), külön sorokban megadva. Adott esetben adja meg, hogy a felderítés az FK mely részét érintette (pl. a PZ-vel szomszédos utolsó 20 km, a szaporítóanyag termő területek körül), külön sorokban feltüntetve.

A 6. oszlopban: Adja meg a felderítési helyek számát és leírását a leíráshoz tartozó alábbi bejegyzések közül egy kiválasztásával:

1.	szabadban lévő helyszín (termőterület): 1.1. földterület (szántóföld, legelő); 1.2. gyümölcsös/szőlőültetvény; 1.3. szaporítóanyag termő terület; 1.4. erdő;

szabadban lévő helyszín (egyéb): 2.1. magánkertek; 2.2. nyilvános területek; 2.3. természetmegőrzési terület; 2.4. vadon élő növények természetmegőrzési területen kívüli területeken; 2.5. egyéb, az adott eset pontosításával (pl. kertészeti központ, fa csomagolóanyagot használó kereskedelmi helyek, faipar, vizes élőhelyek, öntözési és lecsapolási hálózat).

3.	Fizikailag zárt helyszín: 3.1. üvegház; 3.2. magánterület, amely nem üvegház; 3.3. nyilvános terület, amely nem üvegház; 3.4. egyéb, az adott eset pontosításával (pl. kertészeti központ, fa csomagolóanyagot használó kereskedelmi helyek, faipar).

A 7. oszlopban: Adja meg, hogy a felderítésekre az év mely hónapjaiban került sor.

A 8. oszlopban: Adja meg a kiválasztott célpopulációt, és ennek megfelelően sorolja fel a gazdafajokat/nemzetségeket és az érintett területet. A célpopulációt a vizsgált egységek együttese képezi. Méretét mezőgazdasági területek esetében jellemzően hektárban kell meghatározni, de parcellák, földterületek, üvegházak stb. formájában is megadható. Kérjük, indokolja meg választását az alapfeltevéseknél. Adja meg a felderítés tárgyát képező vizsgált egységeket. „Vizsgált egység”: azon növények, növényi részek, áruk, anyagok, károsító vektorok, amelyeket a károsítók azonosítása és kimutatása céljából megvizsgálnak.

A 9. oszlopban: Adja meg a felderítés tárgyát képező járványügyi egységeket leírásukkal és mértékegységükkel együtt. „Járványügyi egység”: olyan homogén terület, amelyen a károsító, a gazdanövények, valamint az abiotikus és biotikus tényezők és körülmények közötti kölcsönhatások a károsító jelenléte esetén ugyanazon epidemiológia eredményt idéznék elő. A járványügyi egységek a célpopulációnak epidemiológiai szempontból homogén, legalább egy gazdanövényből álló alegységei. Egyes esetekben a járványügyi egységen egy régió/terület/ország teljes gazdapopulációja is érthető. Ezek lehetnek a statisztikai célú területi egységek nómenklatúrája (NUTS) szerinti régiók, városi területek, erdők, rózsakertek, gazdaságok vagy hektárok. A kiválasztott járványügyi egységeket az alapfeltevéseknél indokolni kell.

A 10. oszlopban: Jelezze a felderítés során használt módszereket, ideértve minden egyes esetben a tevékenységek számát, az egyes károsítókra vonatkozó konkrét jogszabályi követelményektől függően. Ha az adott oszlopban kért információ nem áll rendelkezésre, az „N/A” betűjelet tüntesse fel.

A 11. oszlopban: Adja meg a becsült mintavételi hatékonyságot. A mintavétel hatékonysága a fertőzött növényrészek fertőzött növényből történő kiválasztásának valószínűségét jelenti. Vektorok esetében a módszer hatékonyságán a felderítési területen jelen lévő pozitív vektorok kimutatásának valószínűsége értendő. Talaj esetében a módszer hatékonysága a felderítési területen jelenlévő károsítót tartalmazó talajminta kiválasztásának valószínűségét jelenti.

A 12. oszlopban: A „módszer érzékenysége” annak a valószínűsége, hogy a módszer helyesen kimutatja a károsító jelenlétét. A módszer érzékenységén annak valószínűsége értendő, hogy egy valóban pozitív gazdaszervezet pozitívnak bizonyul. Ez a mintavételi hatékonyság (azaz a fertőzött növényrészek fertőzött növényből való kiválasztásának valószínűsége) és a diagnosztikai érzékenység szorzata (az azonosítási folyamat során alkalmazott vizuális vizsgálattal és/vagy laboratóriumi vizsgálattal jellemezve).

A 13. oszlopban: Adja meg az egyes kockázati tényezőket külön sorokban, szükséges számú sort használva. Minden kockázati tényezőnél adja meg a kockázati szintet és a kapcsolódó relatív kockázatot, valamint a gazdapopuláció arányát.

A B. oszlopban: Adja meg a felderítési adatokat, az egyes károsítókra vonatkozó konkrét jogszabályi követelményektől függően. Ha az adott oszlopban kért információ nem releváns, az „N/A” szöveget tüntesse fel. Az ezekben az oszlopokban megadandó információk a 10. oszlopban („Kimutatási módszer”) szereplő információkra vonatkoznak.

A 18. oszlopban: Jelezze a csapdázó helyek számát, amennyiben az eltér a csapdák számától (17. oszlop) (pl. ugyanazt a csapdát különböző helyeken használják).

A 21. oszlopban: Adja meg a pozitívnak, negatívnak vagy meghatározatlannak talált minták számát. „Meghatározatlan” mintáknak azok a minták minősülnek, amelyek elemzése különböző tényezők miatt (pl. az eredmény nem éri el a kimutatási szintet, a minta feldolgozatlan, nem azonosított, régi stb.) eredménytelen volt.

A 22. oszlopban: Adja meg a fertőzési esetekről szóló, a felderítés évére vonatkozó értesítéseket. A fertőzési eset értesítési számát nem kell feltüntetni, ha az illetékes hatóság úgy határozott, hogy a megállapítás az (EU) 2016/2031 rendelet 14. cikkének (2) bekezdésében, 15. cikkének (2) bekezdésében vagy 16. cikkében említett esetek egyikéhez sorolható. Ebben az esetben kérjük, a 25. oszlopban („Megjegyzések”) tüntesse fel, hogy miért nem adja meg ezt az információt.

A 23. oszlopban: Adja meg a felderítés érzékenységét a növényegészségügyi intézkedésekre vonatkozó 31. számú nemzetközi szabványban (ISPM 31) meghatározottak szerint. A károsítóktól való mentesség elért megbízhatósági szintjének értékét az elvégzett vizsgálatok (és/vagy elemzett minták) alapján kell kiszámítani, figyelembe véve a módszer érzékenységét és a feltételezett prevalenciát.

A 24. oszlopban: Adja meg a feltételezett prevalenciát a károsítónak a szántóföldön való valószínű tényleges prevalenciájára irányuló felderítést megelőző becslés alapján. A feltételezett prevalencia a felderítés céljaként kerül meghatározásra, és igazodik a kockázatkezelők által a károsító jelenlétének kockázata és a felderítéshez szükséges erőforrások rendelkezésre állása között meghozott kompromisszumhoz. A kimutatási felderítésekhez jellemzően rögzített érték: 1 %.

(1) HL L 261., 2019.10.14., 37. o.